Cincér. Sas-hegyi Látogatóközpont

Sas-hegyi Látogatóközpont Látogatható: február 26-tól november 1-ig; kedden, szombaton és vasárnap 10-18 óráig Terepi vezetés szombaton és vasárnap 11-17 óráig óránként, kedden igény szerint. Cím: Bp. XI. ker., Tájék u. 26. Telefon: Kremnicsán János, 06 30 408 4370 E-mail: [email protected]

Cincér

www.sas-hegy.hu

Pál-völgyi-barlang Látogatható: egész évben, hétfõ kivételével mindennap 10.00-16.00. Cím: Bp. II. ker., Szépvölgyi út 162. Telefon: 06 1 325 9505 E-mail: [email protected] www.palvolgyibarlang.hu

Szemlõ-hegyi-barlang Látogatható: egész évben, kedd kivételével mindennap 10.00-16.00. Cím: Bp. II. ker., Pusztaszeri út 35. Telefon: 06 1 325 6001 E-mail: [email protected] www.szemlohegyi.hu

Ócsai Tájház és Turján Ház Látogatható: február 1-jétõl november 30-ig, K-Szo. 9.00-16.00 óráig, vasárnap és ünnepnapokon 10.00-17.00 óráig. Cím: Ócsa, Dr. Békési P. A. u. 4-6. Telefon: Verbõczi Gyuláné, Erika 06 30 4943 368 E-mail: [email protected] www.ocsaitajhaz.hu

A Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság hírlevele

8. évfolyam 3. szám

2012. Ôsz

TARTALOM

ÚGY GONDOLOM...

1

2

3

4

ÚGY GONDOLOM...

BESZÁMOLÓ zöld eseményeinkrôl

A XII. Tatai Vadlúd Sokadalom

LÁTOGASSON EL!

5-10

11

AKTUÁLIS Vizes élőhelyeink értékei

12

Természetvédelem – támogatással

12

Ajándékozzon termékeinkből!

CINCÉR KÁZMÉR

Duna-Ipoly Nemzeti Nemzeti Park Igazgatóság Duna–Ipoly Duna-Ipoly 1

Esztergom

Vác 7

Gerecsei TK

Nemzeti Park 12

M1

M3

8

Budai TK

Tatabánya Vértesi TK

15

9

2

10

3 11 BUDAPEST

GödöllôiDombvidék TK Nagykáta

Gödöllô

Kiadja: Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Felelős kiadó: Füri András igazgató Budapest, 2012 Szerkesztő: Előd Réka Olvasószerkesztő: Palkó Katalin Címlapon: Szegélyes vidrapók Fotó: Halász Antal További fotók készítői: Csáky Péter, Csonka Péter, Halász Antal, Halpern Bálint, Janata Károly, Kalotás Zsolt, Karlné Menráth Réka, Kézdy Pál, Kiss Péter, Klébert Antal, Kővári Anita, Takáts Margit, Tatár Sándor, Tóth Balázs, Selmeczi Kovács Ádám, Szelényi Gábor, Szögi István, Vidra Tamás, Vincze Tibor Illusztráció, kiadványszerkesztés: Kiss Maja

4

16

Székesfehérvár

13

Tápió-Hajta Vidéke TK

6 14

Ingyenes terjesztésű kiadvány, amely környezetbarát újrahasznosított papírból készült.

Ócsai TK Sárréti TK

5

M5

M7

Dunaújváros Sárvíz-völgye TK 1 - 16 : Bemutatóhelyeink

www.dunaipoly.hu

A lápi póc (Umbra krameri) hazánk fokozottan védett, ősi halfaja. Fő élőhelyei a Kárpát-medencében található tiszta és hűvös vizű, dús vegetációjú mocsarak, lápok, lassú folyású csatornák és patakok. Úszóhólyagja segítségével is képes a levegő oxigénjét hasznosítani, ezáltal kiválóan alkalmazkodott a lápi vizek alacsony oxigéntartalmához. Átlagos mérete nem haladja meg a 7-8 cm-t, maximális életkora négy év.

Hazánk láp- és mocsárterületeinek mindössze 3%-a maradt meg napjainkra, pedig fontos szerepük van az ökoszisztéma szolgáltatások (pl. vizek tisztítása) biztosításában. Ezeken a vizes élőhelyeken a biológiai sokféleség megőrzése elsődleges fontosságú. A lápi póc állományának hosszú távú fennmaradása érdekében 2008-ban mintaprogramot indítottak, melynek keretében létrehozott élőhelyek ezt a célt is szolgálják: vizükben ugyanis szitakötők, békák, gőték, siklók és teknősök egyaránt megtelepedtek.

Mivel fogságban könnyen tartható, a XIX–XX. század fordulóján a bécsi akvarisztikai kereskedőknek hordószámra szállították a Fertő mellékéről. Vesztüket mégsem ez okozta. A lápok, mocsarak folyamatos lecsapolása és feltöltése, valamint a csatornák kotrása következtében

2010–2011 folyamán 26 db hazánk különböző vizeiből származó, mentett póc anyahalat szaporítottunk, illetve 660 db lárvát neveltünk fel. Az 1. sz. Illés-tó vízminősége és a táplálékul szolgáló zooplankton és gerinctelen makrofauna faj- és egyedszáma két év alatt elérte a természetes „pócos” vizekre jellemző értékeket. A betelepített réti csíkok és kárászok jól fejlődtek, ezért 2010–2011 folyamán lápi póc anyahalakat és előnevelt pócokat telepítettünk az Illéstavakba és eredeti élőhelyükre. 2010 és 2011 tavaszán a széles kárász és a lápi póc sikeresen leívott az Illéstavakban, a természetes pócszaporulat megközelítőleg 1000 db lárva volt.

napjainkra a póc élőhelyeinek száma és kiterjedése – és ezzel együtt a faj egyedszáma – töredékére zsugorodott.

A mintaprogram keretében genetikai, élettani, táplálkozási, szaporodási, spermamélyhűtési vizsgálatokat is végzünk, melyek eredményei a közeljövőben várhatók.

A faj fennmaradását veszélyezteti az idegenhonos halfajok (ragadozó amurgéb és törpeharcsa, hínárpusztító amur) megtelepedése és betelepítése is. A kevés megmaradt élőhely egymástól elszigetelten helyezkedik el, a korlátozott természetes migráció pedig beltenyészet kialakulásához vezethet. A Lápi Póc Fajvédelmi Mintaprogram 2008-ban indult, a veresegyházi Tavirózsa Egyesület és a Szent István Egyetem (SZIE) Halgazdálkodási Tanszékének gondozásában. A program célja a kárpát-medencei állomány megőrzése és gyarapítása a faj hosszú távú fennmaradása érdekében. 2008–2010 között Szada külterületén hat db kubikgödör méretű, egymástól elszigetelt lápi jellegű vízteret alakítottunk ki. Ezekben az úgynevezett „Illés-tavakban” és a lápi póc természetes élőhelyein botanikai, vízkémiai, hidrobiológiai és halfaunisztikai vizsgálatokat végeztünk. 2009-ben a SZIE-n szaporított réti csíkot (Misgurnus fossilis) és széles kárászt (Carassius carassius) telepítettünk az 1. sz. Illés-tóba, túlélési vizsgálat céljából.

Herman Ottó A magyar halászat könyve (1887) című művében így ír a Szernye mocsár csíkászainak életéről: ”…A lápi póc mindenben a réti csík társa, és így különösen ingólápos mocsarakban terem meg bőven, a lápkutak és vészek tisztább vizében űzi úszóversenyeit. Igen óvatos és fürge kis hal, mely azonban a fogságban hamar szelídül, gazdáját megismeri és kézből kapdossa táplálékát, - a gilisztát, nyershúst - de kitűnik itt rabló természete, mely egészen csukaszerű. Húsát a Szernyevidék szegénysége szükségből eszi. Az Ecsedi-láp környékének népe mérgesnek tartja, az előbbi helyen sertést és rucát is hizlalnak vele, mert rengeteg számmal van…"

Natura 2000-es jelölőfaj, melyet a Berni Egyezmény is véd, és szerepel a Nemzetközi Vörös Könyvben. Természetvédelmi értéke 100 000 forint. A mintaprogram a Vidékfejlesztési Minisztérium Zöld Forrás programja támogatásával valósult meg.

Tatár Sándor programvezető, Tavirózsa Egyesület

1

XII. TATAI VADLÚD SOKADALOM 2012. November 23-24.

BESZÁMOLÓ zöld eseményeinkrôl

V. CINCÉR TÁBOR Idén júliusban három héten át fogadtuk a gyermekeket nyári napközis táborunkban. Csúszó-mászó barlangtúra, kincskeresés, kézműves-foglalkozások, sziklafalmászás, állatbemutató és kirándulások segítségével varázsoltuk a városi nyarat egzotikus kalanddá.

ÚJ FAJ MAGYARORSZÁGON! A Duna–Ipoly Nemzeti Park, Zámolyi-medence Natura 2000-es területén egy ritka ragadozó madarat figyeltek meg az ornitológusok. A kuhi (Elanus caeruleus) európai élőhelye jellemzően Spanyolország. Ezért is számít rendkívülinek e faj magyarországi megkerülése. Augusztus 22-től 5 napon keresztül figyelhettük meg Csákvár, Forna-puszta térségében. Az egész országból sereglettek a madarászok, hogy saját szemükkel láthassák ezt az igen impozáns megjelenésű madarat. A vércse nagyságú, fehér fejű, piros szemű, fekete szárnyvégű, kékesszürke testű ragadozó madár csodálatos látványt nyújtott, amint a rét felett szitálva vagy éppen a fűzbokrok között csapongva vadászott jellemző zsákmányára, a pocokra. Hatékony vadásztechnikájának köszönhetően hamar bekebelezte a napi 3-5 pocokját, ami után órákig elüldögélt az ágakon. Hogy hogyan keveredett hazánkba ez az egy példány? Talán a rendkívüli, közel 40°C-os száraz melegnek köszönhetően, vagy a déli, afrikai eredetű légáramlatok hozták erre a vidékre, nem tudjuk, de egy tény, a kuhi megfigyelésével hazánk madárfaunájának sora 405-re bővült.

Klébert Antal Vértesi-Mezőföldi Tájegység

ELISMERÉS A SAS-HEGYI LÁTOGATÓKÖZPONTNAK A Sas-hegyi Látogatóközpont 3. helyezést ért el a Vidékfejlesztési Minisztérium Környezet- és Természetvédelmi Helyettes Államtitkársága, a Nemzetgazdasági Minisztérium Turisztikai Főosztálya és a Magyar Turizmus Zrt. által „Az év ökoturisztikai létesítménye 2012” cím elnyerésére kiírt pályázaton Látogatóközpont kategóriában. Az ünnepélyes díjátadásra 2012. szeptember 27-én a Turizmus Világnapján került sor.

„SZÖSZ MENTÉN” CÍMMEL KIÁLLÍTÁS NYÍLT Táskák, titoktartók, képek nemezből – Nitschmann Corinna szálszelídítőnemezkészítő munkáiból nyílt kiállítás a Turján Házban. A kiállítás megtekinthető november végéig. Helyszín: Ócsai Turján ház (Ócsa, Lőrinc u. 5.)

2

Szervező: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Komárom-Esztergom megyei Csoportja, Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Száz Völgy Természetvédelmi Egyesület A rendezvény díszvendége a 35 éves Bükki Nemzeti Park! 2012. november 23. (péntek) Öreg-tó Klub Hotel 20.00 Sokadalom megnyitója Ezt követően madarász és természetvédelmi előadások 2012. november 24. (szombat) Tatai Öreg-tó, Építők parki madármegfigyelő toronynál és a nagy rendezvénysátorban: 5.00 Az országos madármegfigyelő versenyre érkezők regisztrációja 6.00-tól 18.00-ig egész napos madármegfigyelő verseny 7.00-tól sok ezer vadlúd kirepülésének megtekintése!

NAPKÖZBEN Madarász és természetvédelmi előadások Mesemalom a Nes című mesével köszönti a vadludakat Cincér játszóház: kreatív környezeti nevelési sátor Kutyák: állati jó bemutató Tóth Gáborral Solymász bemutató Gasztonyi Dániellel Vidd haza Tatát! Fotókiállítás a természet és a kultúra lenyűgöző találkozásáról Körkapcsolás a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyekre Madármegfigyelés „teleszkóp bokrokban” Madárgyűrűzés (8.00, 9.00, 9.30, 10.30, 11.30, 13.00 órakor) Természetvédelmi tanácsadás Itthon vagy otthon! Turisztikai programajánlók, információk és nyereményjáték a Magyar Turizmus Zrt. szervezésében Teljes élet – Nulla Hulladék, Hulladékcsökkentés lépésről lépésre Festőiskola Zsoldos Mártonnal és Kókay Szabolccsal Madarász- és természetvédelmi eszközök vására Teleszkópok és kézi távcsövek tesztelése Természetvédelmi könyvek, kiadványok és madárfestmények vására Halételek vására Kézművesek, helyi termelők adventi vására 15.00 – 16.30 a vadludak esti behúzásának megtekintése a tóparton, élőkép kivetítéssel!

„NES” A KIS LILIK CÍMMEL RAJZ- ÉS MESEÍRÓ PÁLYÁZATOT HIRDETÜNK! Illusztráció készítése Sarkadi Ágnes „Nes” című meséjéhez, mely egy kis lilikről szól. A mese letölthető a www.vadludsokadalom.hu, www.mesemalom.hu, www.dunaipoly.hu oldalakról. Pályázatokat postán kell beküldeni a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Karlné Menráth Réka 1525 Budapest, Pf. 86. címre. A borítékon fel kell tüntetni: „NES” a kis lilik. A költöző madarak életéhez, szokásaihoz kötődő maximum három oldalas mese írása. Minden pályázó csak egy, még meg nem jelent írással indulhat. A pályázatokat a [email protected] címre kérjük beküldeni. Részletes pályázati felhívás: www.dunaipoly.hu oldalon található. A pályázatok elküldési (mese) és postára adási (rajz) határideje: 2012. november 14. Mindkét pályázatra egyénileg, kisiskolás (1-4. osztály) vagy felső tagozatos (5-8. osztály) kategóriában lehet nevezni. Az eredményhirdetésre és a díjak átadására 2012. november 24-én 11.30 órakor kerül sor Tatán, az Öreg-tónál, a XII. Tatai Vadlúd Sokadalom helyszínén. Információ: Karlné Menráth Réka: 06 30 663 4669, e-mail: [email protected] Csonka Péter: 06 30 663 4659, e-mail: [email protected]

Este az Öreg-tó Klub Hotelben: az egész napos madármegfigyelő verseny eredményhirdetése, majd madártani előadások. A rendezvény és annak valamennyi programja ingyenes! További információ: www.vadludsokadalom.hu

3

TANÖSVÉNYEK VEZETNEK A VIZEK VILÁGÁBA! SELYEM-RÉTI TANÖSVÉNY A terület a jellegzetes Duna–Tisza közi lápmedencék egyike, homokterületek közötti vizenyős mélyedés, ahol láperdők és láprétek váltakoznak egymással. Utunk során olyan, a láperdőkre jellemző fajokat láthatunk, mint a nyári tőzike vagy a mocsári teknős. Megtudhatjuk, hogyan végzik a Nagy-erdő fáinak sarjaztatását, hogy miért fontos az erdőkben az elkorhadt fatörzsek jelenléte, és az is kiderül, honnan kapták nevüket a ”lábasfák”. További információ és szakvezetés kérhető: Verbőczi Gyuláné, Erika, 06 30 494 3368 e-mail: [email protected].

TANÖSVÉNY A TURJÁNBAN Turjánnak nevezte régen a nép az ingoványos, vizenyős, mocsaras területeket. A tanösvény a Duna–Tisza közén hajdan kiterjedt lápterületek egyik utolsó maradványát mutatja be, ahol orchideafajokban, a kornistárnics mélykék virágjától színpompázó rétekben gyönyörködhetünk. Eljutunk a nyílt vizű Turjánba is, utolsó állomásként pedig az Ócsai Madárvártába érünk, ahol a madarászok munkájával ismerkedhetünk meg. További információ, bejelentkezés: Verbőczi Gyuláné, Erika, 06 30 494 3368 e-mail: [email protected].

MADÁRDAL TANÖSVÉNY A Dinnyési fertő és a Velencei tó élővilágát három túraútvonal mutatja be: 1. Tóparti túra, 2. Szikes túra, 3. Müller István túra. Az első két túra ismereteit információs táblákon olvashatjuk el, a Müller túrát tanösvényfüzet ismerteti. A túra során előforduló fajok: nádi énekesmadarak (nádirigó, cserregő nádiposzáta), gázlómadarak (nagykócsag, bölömbika), récefélék (tőkés réce, cigányréce), őshonos háziállatok (magyar szürke marha, rackajuh). További információ: Fenyvesi László, 06 30 663 4630.

KÉKBEGY TANÖSVÉNY A nádasba nyúló 210 méter hosszú pallósor a nádas rejtett világába vezet bennünket. A táblák a nádasok ökológiájával, növényvilágával, állatvilágával és a nádgazdálkodással ismertetnek meg. Megmászhatjuk a mocsár szélén álló madármegfigyelő tornyot, bekapcsolódhatunk a farmosi madárgyűrűző tábor életébe, vagy nagyítóval a kezünkben vizsgálhatjuk a vizek mélyén nyüzsgő megannyi élőlényt. További információ: Vidra Tamás, 06 30 663 4650.

Vizes élőhelyeink értékei

AKTUÁLIS

A víz a Föld felületén megtalálható egyik leggyakoribb anyag, a földi élet alapja. Földünk felületének 71%-át borítja víz, ennek kb. 2,5%-a édesvíz, a többi sós víz – a tengerekben, illetve óceánokban. A víz állandó körforgásban van. A lehulló csapadék táplálja az állóvizek és a folyóvizek vízkészletet, a mélybe szivárogva pedig fenntartja a felszín alatti vízkészletet. A felszín alatti vizek forrásokban törnek utat a felszínre, szintén a felszíni vizeket táplálva. Az elpárolgó víz pedig a felhőképződés alapja. A víz tartja fenn az összes életformát, beleértve az emberi életet is. Testünk több mint 70%-a víz. Tiszta víz nélkül nincs élet, ezért nagyon fontos feladat a hazai vizeink védelme. Összeállításunkban végigkövethetjük a víz útját a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság területén.

Hömpölygő élőhely: a Duna A Duna mintegy 420 km hosszú magyarországi vízrendszerén élő halak közül azok a legértékesebb fajok, amelyek evolúciójuk során a Dunában vagy annak mellékfolyóiban alakultak ki (endemikus fajok), és mai elterjedésük is jobbára csak ezekre a vizekre korlátozódik. Ezek a fajok csak akkor maradnak fenn, ha sikerül megakadályozni, hogy élőhelyük elpusztuljon. Ilyen fajok a magyar bucó, a német bucó, a selymes durbincs. Mindhárom faj a főágban él, igényeiket tekintve erősen sodrás-kedvelők, állóvízben nem alakul ki állományuk. Íváskor sem hagyják el a főágat, erős áramlású, kavicsos aljzatra ívnak. A hatalmas víztestben láthatatlanul megbúvó homok- és kavicszátonyok több védett halfaj számára jelentenek ívóhelyet. A dunai ingola szintén endemikus faj. Bár leginkább egy kisebb angolnához hasonlít, mégsem hal, hanem a halaknál fejletlenebb élőlénycsoporthoz, a körszájúakhoz tartozik. Ívása a sekély homokos-kavicsos élőhelyeken zajlik, kb. 20 cm mély vízben. A kikelő lárvák ugyanakkor iszaplakók, és főként az iszapban található szerves anyag törmelékkel táplálkoznak. A lárvastádium 4-5 évig húzódik, majd a gyors átalakulást követően a kifejlett állat az első ívás után elpusztul.

PÁSKOM LEGELŐ TANÖSVÉNY A Dejtári templom mellől induló tanösvénynek különösen érdekes része az Ipoly-völgy legnagyobb kiterjedésű, összefüggő nádasa, amely a fiókaetetés időszakában, tavasz végén és nyáron a leghangosabb. Ha szerencsénk van, megpillanthatunk nagy kócsagot, szürke gémet, bakcsót. A rejtett életű bölömbikának jellegzetes hangját hallhatjuk. További információ: Bezeczky Árpád, 06 30 663 4644.

4

A tanösvényekhez kapcsolódó kísérő füzetek megvásárolhatók a DINPI bemutató helyein és a Zöld Pont irodában (1121 Bp., Költő u. 21.). További információ: www.dunaipoly.hu

Alacsony vízállásnál a zátonyok a szárazra kerülnek. Ilyenkor nem ritka, hogy madarak százai – köztük a kis lile – használják pihenő-, vagy akár fészkelőhelyként. A zátony a szárazföldtől elszigetelt és jól áttekinthető, ezért kicsi az esélye annak, hogy a kavicsok közé lerakott tojás, illetve a még röpképtelen fióka ragadozók áldozatául essen.

dr. Tóth Balázs, hidroökológus

5

Életre kelnek az Ipoly-völgy élőhelyei

Börzsönyi friss vizű patakok

Kistavak a Visegrádi-hegységben

Az Ipoly egy igen szeszélyes vízjárású folyó, erősen berágódott mederben halad, így a közelében lévő egykori holtágak, csatlakozó vizes élőhelyek élővilágának fennmaradása időről időre bizonytalanná válik. A Ramsari Terület minősítést elsősorban különleges halfajok és vízimadarak előfordulása miatt kapta meg. Egy pályázatnak köszönhetően olyan előremutató élőhelyfejlesztési beavatkozás kezdődhetett el, amely révén az Ipoly völgyében található vizes élőhelyek maradványai újra életre kelhetnek, és hosszú távon szolgálhatják a természeti értékek fenntartását. 2011 őszén került „beüzemelésre” a rendszer: a drégelypalánki Hévíz-patak és a honti Csitári-patak közötti területen mintegy 1800 méter hosszban készültek vízátvezető árkok, amelyeken 8 darab műtárgy (pl. zsilip) segítségével tereljük, illetve – áradás esetén – tartjuk vissza a vizet. Összesen 90 hektáron (ez több mint száz futballpálya területe!) tart fenn olyan sekély vizű területet, amely eszményi élőhelye például a szúnyogoknak. Lehet, hogy ez nem hangzik szimpatikusan, de gyorsan tegyük hozzá, hogy a szúnyogokkal a békák táplálkoznak, s aki esetleg őket sem szereti, az pedig gondoljon a tápláléklánc következő jól ismert tagjára: a gólyára. Bár 2012-ben a kora tavaszi feltöltést jelentő áradás sajnos elmaradt, az idei első félév mégis kiemelkedő eredményeket hozott. Több mint 3000 vadlúd telelt ki a palánki részeken, s ugyanitt került távcső elé a hazai vizeken csapatban igen ritkán látható énekes hattyú 9 példánya is! A felmelegedéssel együtt számos fehér és fekete gólya jelent meg, melyek mellett tucatnyi kócsag is rendszeresen lábalta a vizet élelem után kutatva. A tocsogós részeken partimadarak, elsősorban a szalonkafélék százai kutattak a nedves iszapban. Köztük láttuk a kis sárszalonka egy példányát is, amelynek előfordulása kuriózumnak számít a területen. E rövid felsorolás jól példázza, hogy a vizes élőhelyek milyen gyorsan benépesülnek – persze csak akkor, ha van víz. De ez még csak a kezdet, jön a folytatás!

A tavasszal elolvadó hó és az esők beszivárgó vizét a Börzsöny vulkáni sziklái nem önző módon elnyelik, hanem a völgyek rejtett ölén halk forrásokat (több mint 400-at tartunk számon!) táplálnak vele. Az itt élő ember a vizeknek ezt a gazdagságát használta. A Malomvölgyi patak öt malmot hajtott, a Kovács-patak vize a kovácstűz fújtatóját hajtotta, és emelgette a pörölyöket. Királyréti kisvasút egyik megállója a Morgó. A XVIII. században a szokolyai hegyekből a Duna felé idáig úsztatták tavaszonként a fát. Itt a geréb nevű eszközzel – ami a patak medrében álló hatalmas fafésű – fogták ki a rönköket a mederből. Ez állandó morajlást eredményezett, innen származik a Morgó elnevezés. Ha belepillantunk átlátszó vizébe, fantasztikus világ néz vissza ránk! A vízbe hullott falevélen körömnyi, oldalukon úszó keszegrákok lakmároznak. Parányi kúpcsigák élik mozdulatlan életüket a kisebb köveken. A vízben lebegő ujjnyi gyíkszerű lények a szalamandra lárvái-ebihalai. A tegzesek, hogy mezítelen testüket védjék, kéregdarabokból, gallyacskákból szőtt ruhácskát, tegezt viselnek. A Börzsönyben a tudósok 12 faját számlálták meg ennek a rovarnak. Némelyik csak itt él a tiszta, hideg vizekben. A Rákászó vagy Rákos patakokban mind a mai napig fellelhető kövi rákot régen gyűjtötték és megették. A kövi rák ma védett. A sziklamedencékben ujjnyi kis villanások a kövi csík és fürge cselle csapatai. A meder fenekén időz egy igazi hungarikum, a lógó bajszú Petényi-márna. A kövek közt észrevétlenül vízisikló surran, halacskákra vagy óvatlan békákra vadászva. A sárga-szürke ruhában járó hegyi billegető tavasztól őszig él itt, és rovarokra vadászik. A vizek fölött ritkán, kéklő ékkőként nyilalló jégmadár halakra csap le. A fekete gólya félénk, ezért a legeldugottabb völgyekben hatalmas bükkökre építi fészkét. Csak a vízben vadászik, fürkésző tekintetét nem kerülik el a rovarok, halak, kétéltűek, de a vízisikló sem. A Börzsöny patakjai évmilliók óta formálják a táj arculatát, saját medrüket, és ringatják a bennük-mellettük sarjadó életet.

A hegységben több helyen találkozhatunk néhányszor tíz, vagy néhányszor száz négyzetméteres tavacskákkal. Medrük általában nem túlzottan mély, nyár végére egyikük-másikuk ki is szárad. Jelentőségük a terület élővilága számára mégis nagy. Bár vannak közöttük természetes eredetűek, többségüket háziállatok itatására hozták létre, ásással vagy vízmosások, vízfolyások elrekesztésével. A XVIII. században, amikor még nem tiltották az erdei legeltetést, számos gulyát tartottak a hegységben. A török háborúk idején a terület középkori lakossága gyakorlatilag kipusztult, így pl. Visegrád teljes területe Tahitótfalu és Kisoroszi határához került. A szigeti lakosok a plébániák illetményföldjeit jelölték itt ki, amelyeken közel egy évszázadig folyt a legeltetés. A kirándulók által jól ismert helynevek emlékeztetnek erre az időre, pl. Paprét, de a Pálócki- és a Zánkó-rét is szigeti plébánosok nevét őrzik. A félrideg tartás emléke az Öreghálás és az Újhálás elnevezése: ezekre a rétekre terelték a barmokat éjszakára. A hálások mellett természetesen itatókról is kellett gondoskodni, erre pedig a tavak létesítése volt a legcélszerűbb megoldás. Az erdei legeltetés megszűntével a kistavakat a vadak itatására használták és használják ma is. Ugyanakkor itt szaporodik a hegység védett kétéltű faunája is. Közülük a barna varangyok mellett az erdei béka és a pettyes gőte a leggyakoribb, de a ritkább gyepi béka, sőt a síkvidéki homokterületekre jellemző ásóbéka is előfordul egyikmásik tavacskában, ahol szitakötők, kérészek és vízibogarak is megtalálják életfeltételeiket. Leányfalu felett, a Rekettyés-tóban még mocsári teknős is él. A vízi növények közül a mutatós sárga nőszirom és a ritka békaliliom is előfordul, az esztergomi Kerektó mocsaras szegélyében pedig a mocsári nőszőfű és a posvány kakastaréj is fennmaradt. A tavacskák legfőbb veszélyeztetője a kiszáradás és a feltöltődés. Utóbbi ellen óvatos mederkotrással lehet védekezni, az évek óta tartó aszály viszont a kisebb tavacskák eltűnésével fenyeget.

Selmeczi Kovács Ádám Dunakanyar Természetvédelmi Tájegység

6

Bezeczky Árpád Dunakanyar Természetvédelmi Tájegység

Janata Károly Dunakanyar Természetvédelmi Tájegység

Lápvidék a Veresegyházimedencében Magyarország legveszélyeztetettebb élőhelyei közé tartoznak a lápi élőhelyek, amelyek 1997 óta a „törvény erejénél fogva” (= ex lege) védettséget élveznek. A lápok különlegességét a víz adja: az egész évben többé-kevésbé állandó vízborítás következtében oxigénhiányos környezet alakul ki, ahol az elhalt növényi részek nem bomlanak le teljesen, hanem lassan elszenesednek, és tőzeg képződik belőlük. A Veresegyházi-medencében a Sződrákosi- és Folyás-patak mentén fűzérszerűen elhelyezkedő hat lápterületet a Gödöllői-dombság környező dombjaiból kiszaladó vizek éltetik. Az úszólápoktól kiindulva a nedves lápréteken, zsombékosokon és tőzeges nádasokon keresztül a fűzlápokig sokféle lápi növényközösség megtalálható ezeken a területeken. Az országosan is ritka fajok közül előfordul itt a kisebb láptavakat kedvelő lápi póc, a nedves lápréteken díszlő fehér májvirág, a nádasok és úszószigetek szegélyében növő gyilkos csomorika, a környezetéből kevésbé kitűnő lápi és rostostövű sás, valamint a tarkazsurló. A kistérségben ritka fajok közül ezeken a lápokon még virít a széles- és keskenylevelű gyapjúsás, a szibériai nőszirom, a kormos csáté, valamint tenyészik a közönséges kígyónyelv és a tőzegpáfrány is. Sajnos a lápok életét tönkretevő vízelvezetések és egyéb más káros emberi tevékenységek itt is folyamatosan csökkentették a lápok területeit. A lápok természeti értékeit ismerteti a veresegyházi Malom-tó körül kialakított tanösvény.

Csáky Péter Budapest Környéki Tájegység

7

AKTUÁLIS

Vizes élőhelyeink értékei

Madárparadicsom a Dinnyési fertőn A Dinnyési-fertőt 1886-ban a vasútépítés választotta le a Velencei-tóról. A Nádas-tóként emlegetett területrész a későbbiekben kapta a Förtő, illetve Fertő nevet. Rendszerint a jószágok fürösztésére használt sekély vizű szikes tavat nevezték el így. Az igen gazdag és változatos madárvilág fenntartásának egyik alapja az élőhelyenkénti különböző vízszintek létrehozása. A sikotai és börgöndi oldali nagy nádasokban egész évben magas vízszint az ideális, ahol a nádi énekesmadaraktól a vöcskökön és a lúdalkatúakon keresztül a gázlómadarakig számos faj fészkelhet. A Fertő szigetekkel tarkított, sekély vizű, időnként kiszáradó tórésze a partimadarak számára nyújt kiváló élőhelyet. A tavat körülölelő szikes gyepeken racka juhok és szürkemarhák legelnek, hozzájárulva a gyep és a tópart növény- és állatvilágának változatosságához.

Fenyvesi László Környezeti Nevelési és Ökoturisztikai Osztály

Vadlúd pihenő az Által-ér völgyében

Mocsarak a Hajta-patak mentén A Tápió-vidék keleti peremén végigcsorgó, alig 50 km hosszú Hajta-patakot páratlan élővilágú vizes élőhelyek kísérik. Hegyvidéki jellegű forrásláppal éppúgy találkozhatunk itt, mint trópusi őserdőket idéző égeres mocsárerdővel, vagy időszakosan kiszáradó, kopár partú szikes tóval. Természetvédelmi szempontból mégis a vízfolyás alsó szakasza mentén, Nagykáta és Farmos települések határában elterülő sok száz hektáros nádas mocsarak jelentik a legnagyobb értéket. Kialakulásuk igencsak különleges, hiszen születésüket a szomszédos Jászság fő vízfolyásaként nyilvántartott Zagyva-folyónak köszönhetik. Ma már nehezen hihető, de alig tízezer éve az Ős-Zagyva még ezen a tájon csatangolt. Hátrahagyott, nagyméretű medermaradványai később elmocsarasodtak, hamisítatlan alföldi vadvízországot létrehozva. Dacolva az 1960-as években lezajlott vízrendezési munkálatokkal, vagy az egyre gyakrabban beköszöntő aszályos időjárással, a Hajtapatak menti mocsarak féltve őrzik gazdag élővilágukat. A máshol is előforduló mocsári fajokon kívül olyan ritkaságok kerültek elő az elmúlt évek kutatásainak köszönhetően, mint az országosan ritka piros szitakötő, a küszökhöz roppant hasonló kurta baing, vagy a mocsárszéli elöntött réteken telepesen költő fehérszárnyú szerkő.

Vidra Tamás Kelet-Pest Megyei Tájegység

A Közép-Európa egyik legforgalmasabb vadlúd-telelőhelyeként számon tartott tatai Öreg-tó és az északra kapcsolódó naszályi Ferencmajori-halastavak az Által-ér völgyében helyezkednek el. Az ér völgyének alsó szakasza hajdan hatalmas mocsárvilág és nyüzsgő vízi-élet színtere volt, míg a XVII–XVIII. században el nem kezdődtek a lecsapolások. A tatai Öreg-tó hazánk legrégebbi mesterséges tava, Zsigmond király létesítette a XIV. században. A tavat a történelmi város csaknem teljesen körülöleli, ami egyrészt jó megközelítési lehetőséget biztosít, másrészt az itt zajló madárvonulásnak, téli madárgyülekezéseknek egyedülálló hangulatot kölcsönöz. A Ferencmajorihalastavakat két lépcsőben, az 1950-es és a ’80-as években létesítették. A területek fészkelő és vonuló madárvilága egyaránt nemzetközi jelentőségű, amelyből kiemelendő a vonuló vízimadarak, elsősorban az itt éjszakázó vadludak tömege, és közöttük a világszerte veszélyeztetett kis lilik, vörösnyakú lúd, illetve a helyi specialitás, a vetési lúd. A tatai tó a vetési lúd egyik legfontosabb kárpát-medencei telelőhelye. Az első példányok szeptember végén vagy október első napjaiban jelennek meg. November 5-e után már ezerszámra élnek itt egészen március elejéig, amenynyiben a zord téli idő nem szorítja őket délebbre. A vetési lúd kizárólag növényevő. Nálunk kukoricatarlón, gyepeken és őszi vetésű gabonaföldeken táplálkozik. A reggeli kihúzás után többnyire napközben is visszarepül egy alkalmas és nyugodt vízre inni, tollászkodni és pihenni, majd napnyugta előtt újra kirepül a táplálkozóterületre. Sötétedés környékén indul vissza az éjszakázóhelyre. A madarak mellett gazdag a kétéltű (mocsári teknős, vöröshasú unka, pettyes gőte), szitakötő (lápi-, tócsa, holdkék szitakötő) és hal (lápipóc) fauna, illetve a tavakat környező mocsár- és láprétek növényvilága (nagy aggófű, hosszú palka, pókbangó, szúnyoglábú bibircsvirág, illatos hagyma), míg az emlősök között találkozhatunk vidrával és hóddal.

Csonka Péter, Gerecsei Tájegység

8

Madárország a Sárvíz-völgyében A Mezőföldet észak–dél irányban kettéosztó széles völgy hajdan kiterjedt mocsárvilág volt. A Sárvízről lefűződött vagy levágott, mélyebb fekvésű részeken állandó vagy időszakos tavak jöttek létre. Létüket a mindenkori csapadék és a talajvíz mennyisége határozza meg. A Soponya környéki halastavak és a víztározó több száz hektáros vízfelületei, valamint az időszakosan víz alá kerülő rétek és a szikes tavak a vízi madarak kedvelt pihenő-, táplálkozó- és fészkelőhelye. A víztározó mesterséges szigetein danka- és szerecsensirály kolónia található (500-800 pár), a tőkés, barát- és kontyos réce mellett 5-7 pár cigányréce is költ. Elsősorban a halastavak nádasaiban és a soponyai nádasokban költenek a nyári ludak. A vegyes gémtelepen bakcsó, kis kócsag és üstökös gém fészkel. A felsőszentiváni szikes tavak és a sárkeresztúri Sárkány-tó kedvező feltételeket biztosít a gulipán és a kis lile fészkelésére. A védett területen két gyurgyalag, valamint egy parti fecske telep található. A vonulási időszakban a Soponyai-víztározón és a szikes tavakon átlagosan tíz-tizenkétezer lúd- és tízezer réceféle pihen. Téli időszakban jól megfigyelhető a nagy lilik, a nyári lúd, a vetési lúd és olyan különleges fajok, mint például a vörösnyakú lúd. A terület növényállománya is kincseket rejt: pókbangó, tavaszi hérics, kisfészkű aszat, tarka sáfrány, poloskaszagú kosbor, vitézkosbor, apró nőszirom él itt. A bagolyfű egy igazi ritkaság, mert jelenleg létező hazai előfordulása csak Soponya és Sárkeresztúr községek területéről ismert.

Kovács Zoltán Vértesi-Mezőföldi Tájegység

9

AKTUÁLIS

Vizes élőhelyeink értékei

TERMÉSZETVÉDELEM - EU támogatással

Az Ős-Duna hagyatéka Az Ócsa–Dabas–Kunpeszér települések környéki lápmedencéket az Ős-Duna vándorló medre hozta létre sok ezer évvel ezelőtt. A Turjánvidék nevét adó „turjánosok” lápos, mocsaras élőhelyek, amelyekbe a pár méteres magaslatok szárazabb élőhely-típusai ékelődnek. Ezek mintázatát az időnként a felszínen is megjelenő talajvíz mélysége és a hosszú évszázadok óta jelen lévő emberi tájhasználat alakítja ki. A Turjánvidék változatos képéhez a tavasszal vízben álló lábas égeres láperdők ugyanúgy hozzátartoznak, mint a nádasok, vagy az üde és kiszáradó láprétek. Ez a domborzatot követő változatos élőhely-együttes számtalan, mára megritkult élőlénynek ad otthont. A láprétek hűvöse a jégkorszak hírmondóit őrzi. Májusban pompás orchideamezőkben gyönyörködhetünk. A kecses röptű hamvas rétihéják alacsonyan szállva keresik zsákmányukat a rétek felett. A Turjánvidékre jellemző változatosságot azonban leginkább a fokozottan védett rákosi vipera igényli. Míg a tavasztól őszig tartó aktív periódusban elsősorban a mélyebb fekvésű láprétek nyirkos és hűvös klímáját igényli, addig a téli nyugalmi időszakot a tavaszi olvadáskor is szárazon maradó magaslatok rágcsálójárataiban tölti.

Verő György pályázati szakmai ügyintéző

Szikes tavak vidéke A Ceglédtől délkeletre elterülő Gerje-Perje síkon harminc, csapadékos években még jó állapotú szikes tavat találhatunk. A szikesek kialakulásának legfontosabb előfeltétele egyfajta szélsőséges, elsősorban az Alföldre jellemző adottság: a viszonylag kevés csapadék a hőséggel és a nagy párolgással a talaj felszínének közelében intenzív sómozgást és -felhalmozódást idéz elő. Ezeket a tavakat szín szerint csoportosítják, ez alapján beszélhetünk fehér és fekete tavakról. Előbbinek színét a vízben lebegő kolloid állapotú mészsók adják. Ilyen tavakat találunk Jászkarajenő, Kocsér, Törtel határában. A víz elpárolgásával a kolloidok pelyhesednek és szürkés iszapként az aljzatra süllyednek. Kiszáradás után a mederfenéken „kivirágzik” a sziksó. A száraz években, illetve a lecsapolás után a mederfenéken tengerpartokra emlékeztető növényzet jelenik meg. Jellegzetes fajai a sziki sóballa, sziki ballagófű, parti laboda. Néhol szinte zavarossá teszik a vizet a rákokhoz tartozó vízibolhák, evezőlábú rákok, levéllábú rákok és a mikroszkopikus méretű kerekesférgek. Kora tavasszal mákszem méretű ugróvillások hadai vonhatják be a part menti vizek felszínét. Számos rovar lárvája is a tavak iszapjában fejlődik. Ezek legkellemetlenebbjei a muslica méretű cseszlék, melyek rokonaikhoz, a szúnyogokhoz hasonlóan vérszívók, de nyáluk mérgező, és napokig megmaradó vörös foltot okoznak. E kellemetlenségeket azonban ellensúlyozza a páratlan madárvilág látványa: ősszel és tavasszal partimadarak pihennek itt meg, hogy Afrika és az északi tundrák közötti ingájukhoz feltankoljanak. Ilyen például a pajzsos cankó, a parti lile, a sárszalonka és a havasi partfutó. A piroslábú cankó, a gulipán, a gólyatöcs, a nagy goda és a bíbic nálunk is költ. A récefélék közül gyakori a kanalas, a nyílfarkú, a böjti, a csörgő réce és a kendermagos réce. Télen nagy csapatokban fordul elő a nagy lilik és a nyári lúd, ami költeni is itt marad.

Vincze Tibor Kelet-Pest Megyei Tájegység

10

Rendezvénysorozat a fenntarthatóság jegyében

Barlangrendszer a Polgárváros alatt

Nagy sikerrel zárult a „Zöld jeles napok és tájbejárás-sorozat Budapesten és környékén” című projektünk. A 9 rendezvényből álló díjmentes programsorozatra összességében csaknem ötezren voltak kíváncsiak. A tájbejárások során 40 általános iskolai osztályt láttunk vendégül az Ócsai Tájházban, a Sas-hegyi Látogatóközpontban, a Szemlő-hegyi-barlangban, a farmosi Kék-begy tanösvényen és a Pilisi len Látogatóközpontban. A gyerekek többek között megismerkedtek a hagyományos paraszti életmóddal, madárgyűrűzést figyeltek testközelből, és természetvizsgáló hátizsákkal indutak felfedezni a természet apró csodáit. A kétszer egyhetes játszótáborunkat szociálisan rászoruló gyerekeknek szerveztük. A tábor nagy élmény volt számukra, hiszen szinte valamennyien először jártak barlangban, vagy eveztek kenuban. Az augusztus 20-i tűzijátékot 30 kerekes székes látogatónk a Sas-hegyi Látogatóközpont kilátójából nézhette végig. A programok a Közép-Magyarországi Operatív Program 33,6 millió forintos támogatásával valósultak meg. Részletek: www.dunaipoly.hu/zoldjeles

Budapest történelmi negyede alatt húzódó üregek mesterséges összekötésének köszönhetően egy kb. 4 kmes összefüggő barlangpince-rendszer jött létre, melyet ma Budai Vár-barlangnak nevezünk. A felújítás előtt a teherhordó szerkezetek balesetveszélyessé váltak. A rossz állapotú közművekből szivárgó víz és a befolyó csapadék is károsította az üregeket, amik a lezárt bejáratok miatt nem tudtak természetes úton szellőzni. Az elektromos rendszer üzemképtelen volt. A fejlesztés eredményeként megszűnt a Polgárváros pótolhatatlan műemlék épületeinek közvetlen veszélyeztetettsége. Megújult a Nagy Labirintusnak nevezett rész és négy önálló üreg a Bécsi kapu téren, Dísz téren és a Táncsics M. utcában. A beépített vízszivárgás-érzékelő és vagyonvédelmi riasztórendszerek biztosítják a hosszú távú fenntartás alapjait. A beruházás a Közép-Magyarországi Operatív Program 358.442.083 forintos támogatásával valósult meg. Kedvezményezett: Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a Budavári Önkormányzat Konzorciuma. Részletek: www.dinpi.hu/budai-var-barlangrekonstrukcio

Kővári Anita pályázati szakmai ügyintéző

Szögi István pályázati szakmai ügyintéző

Sisakvirág tanösvény Legújabb tanösvényünk Nagykovácsiból indul, és a Telki irányába tartó zöld jelzés mentén közel 9 km hosszan vezeti a kirándulókat. Irtásréteken, gyertyános-tölgyeseken, bükkösön halad felfelé a Csergezán Pál-kilátóig (559 m), majd molyhostölgyesen és dolomit sziklagyepen át ereszkedik a Hidegvölgyi erdészlakhoz. Az információs táblák segítségével szeretnénk tájékozatni az erre járókat az itt fellelhető természeti értékekről és a természetvédelem lehetőségeiről.

Domina Eszter pályázati szakmai ügyintéző

11

Ajándékozza meg szeretteit termékeinkkel!

Cincér Kázmér

Királyréti Erdei Iskola Siklósi Engelbert (1950. október 3 – 2012. szeptember 8.)

Kiadványaink és ajándéktárgyaink hasznos és szép ajándékok lehetnek. Megvásárolhatók az alábbi árusítóhelyeken: Zöld Pont Iroda Bp. XII., Költő utca 21. Tel.: 06 1 391 4632 Pál-völgyi-barlang Bp. II., Szépvölgyi út 162. Tel.: 06 1 325 9505 Szemlő-hegyi-barlang Bp. II., Pusztaszeri út 35. Tel.: 06 1 325 6001 Megrendelhetők e-mailben is: www.dinpi.hu/shop vagy [email protected]

Vizes élőhelyek lakói bújtak el a képeken. Felismeritek őket? Megfejtésként a betű-szám párokat nyílt levelezőlapon küldjétek be, nevetek és címetek feltüntetésével. Levelezési címünk: 1525 Budapest, Pf. 86. Beküldési határidő 2012. december 7. A helyes megfejtést beküldők közül hárman Fedezze fel a Velencei-tó környékét!, Madárdal tanösvény – Dinnyés és Hajta természetismereti túra című kiadványokat nyernek.

A

B

PUZZLE 1000 db-os kirakó, amely a Tatai Vadlúd Sokadalmat ábrázolja. Gyártó: PIATNIK. Ára: 2500,- Ft.

Látogatható: egész évben. Cím: 2624 Szokolya, Királyrét Megközelítés: Kismarosról Erdei vasúttal vagy Volánbusszal Királyrétre Telefon: Takáts Margit, 06 27 585 625 E-mail: [email protected]

Pilisi len Látogatóközpont Kiállítás mutatja be a Szénások hegycsoport természeti értékeit. Szakvezetés vagy természetvizsgáló hátizsák igényelhető a Nagy-Szénás és Jági tanösvények bejárásához. Önkéntes természetvédelmi munka szervezése. Látogatható: előzetes bejelentkezés alapján egész évben. Cím: 2084 Pilisszentiván, Bányász u. 17. Megközelítés: Budapest Árpád hídtól távolsági busszal a pilisszentiváni polgármesteri hivatalig, onnan 3 perc gyalog. Telefon: Karlné Menráth Réka, 06 30 663 4669 E-mail: [email protected], [email protected]

FRANCIA KÁRTYA VÉDETT MADARAKKAL A DINPI védett madarait bemutató franciakártyacsomag. Gyártó: PIATNIK. A kártyalapokat Kókay Szabolcs művészi festményei illusztrálják. A kártyákon a madarak neve magyarul, latinul, angolul és németül is szerepel. Ára: 950,- Ft.

Gyászolnak a Duna–Ipoly Nemzeti Park dolgozói. Siklósi Engelbert, aki évtizedeken keresztül munkatársunk volt, rövid szenvedés után elhunyt. Neve a Budai Tájvédelmi Körzettel és a Sas-hegyi Természetvédelmi Területtel forrt össze, 1982-től 2005-ig ezeknek a védett területeknek volt természetvédelmi őre. Természetvédelmi tevékenysége mellett kiemelkedő volt a környezeti nevelésben betöltött szerepe: közel negyedszázados sas-hegyi munkája során általános iskolások, középiskolai diákok és egyetemisták tízezreivel ismertette meg a terület értékeit, csempészte be gondolkodásukba, értékrendjükbe a természeti értékek védelmének fontosságát. Barátunkat 2012. szeptember 28-án búcsúztattuk a Rákospalotai Köztemetőben.

Minősített erdei iskolánkban iskolai és óvodai csoportoknak egynapostól az egyhetesig, szállással egybekötött változatos programokat biztosítunk. Szálláshely 2-3-6-8 ágyas szobákban.

www.szenas.hu

C

D Kökörcsin Erdei Iskola Természetismereti programokat kínálunk iskolai csoportok, egyesületek, turistacsoportok számára.

CINCÉRMINTÁS PÓLÓ (több színben és méretben)

E

Felnőttméret: 1700,- Ft. Gyerekméret: 1500,- Ft.

NEMZETI PARKOK TÉRKÉPEI Mind a tíz hazai nemzeti parkot bemutató szép kivitelű térképek gyűjteménye értékőrző dobozban. A térképek a nemzeti parkok területét ábrázolják, a hátoldalakon rövid ismertetés a terület természeti és kulturális értékeiről magyar, angol és szlovák nyelven. Ára: 5500,- Ft.

1. fátyolos nőszirom 2. mocsári teknős 3. szegélyes vidrapók 4. mocsári gólyahír 5. zöld varangy

GYŰJTŐDOBOZ A DINPI TANÖSVÉNYFÜZETEIVEL 16 db tanösvényfüzetet tartalmaz. Ára: 5200,- Ft. Csak a gyűjtődoboz: 850,- Ft.

Látogatható: előzetes bejelentkezés alapján egész évben. Cím: 2509 Esztergom Strázsa-hegy Megközelítés: a 117. számú főút és az úgynevezett „Suzuki” út kereszteződésében. Telefon: Dr. Jankainé Németh Szilvia, 06 30 663 4614 vagy 06 33 435 015, E-mail: [email protected]

Előző számunk rejtvényének megfejtése: 1B, 2A, 3A, 4B, 5A

Alcsúti Arborétum Látogatható: szerdától vasárnapig, valamint munkaszüneti és ünnepnapokon, március 1-től szeptember 30-ig 10-18 óráig, október 1-től február 28-ig 10-16 óráig. Viharos időben az Arborétum zárva tart. Telefon: 06 22 353 219 www.alcsuti-arboretum.hu