Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata (9400 Sopron, Fő tér 1.)
Ügyiratszám: 41272-1/2009. CÍM: Tájékoztató a Páneurópai Piknik jubileumi rendezvénysorozatról
Előterjesztő: Dr. Fodor Tamás polgármester
Az előterjesztést megkapta: - Városfejlesztési Bizottság - Kulturális, Oktatási és Sport Bizottság
Törvényességi véleményezésre bemutatva: 2009. november 18.
Meghívottak: Dr. Magas László, a Páneurópai Piknik ’89 Alapítvány elnöke Dr. Szakály Sándor professzor, a Történész konferencia szervezője Kurucz Gyula író, az Emlékkonferencia szervezője Dr. Jámbor László, a TAEG Zrt. vezérigazgatója
Előadó: Dr. Brummer Krisztián irodavezető
Tisztelt Közgyűlés!
A huszadik századvégi magyar történelemnek kiemelkedő eseménye a „Határáttörés”, amely része a berlini fal leomlásának és Európa újraegyesítésének és amely csak 1956–tal mérhető össze. Kohl kancellár annak idején úgy fogalmazott, hogy itt verték ki az első téglát a Berlini Falból. Büszkék vagyunk arra, hogy a Piknik és a Határáttörés eseménye a hűség és a szabadság városa közelében történt. Sopron méltó módon ünnepelte meg a 20. évfordulót, melynek részleteiről előterjesztés formájában is szeretném tájékoztatni a Tisztelt Közgyűlés tagjait. A jubileumi programsorozat előkészítésekor nagy hangsúlyt fektetett az önkormányzat – a pályázatban is megfogalmazott célként - a 20. évforduló arculatának kialakítására. Olyan egyedi embléma és arculat megalkotása volt a cél, amely nem sajátítja ki a Páneurópai Piknik ’89 Alapítvány szín- és formavilágát, ugyanakkor hűen tükrözi az 1989-es eseményeket. Folyamatos egyeztetéseket tartottunk az alapítvány vezetésével, hiszen a megfogalmazott cél elérése csak közös munkával érhető el. Az arculat kialakítását követően önkormányzatunk elkészítette a www.paneuropaipiknik.hu internetes oldalt, ahol magyar, német és angol nyelven lehetővé tette a jubileumi ünnepségekhez kapcsolódó információk minél szélesebb nyilvánosság előtti megjelenítését. Köszönettel vettük, hogy a szervezők közös felkérését dr. Sólyom László köztársasági elnök úr elfogadta, aki így ünnepi rendezvényünk fővédnöke lett. Megkezdtük a személyes egyeztetéseket a Köztársasági Elnöki Hivatallal annak érdekében, hogy az Elnök Urat naprakész és pontos információkkal lássuk el az előkészületekkel kapcsolatban. Márciusban Szokolay Sándor Kossuth díjas zeneszerző felajánlotta, hogy az idei Európa-koncertre nyitányt komponál, melynek a „Nyitány Fantázia” címet adta. A hivatalos bejelentés alkalmával a zeneszerző úgy fogalmazott, hogy a 10-12 perces alkotás magában foglalja majd az 1989-es események minden mozzanatát: elsőként megelevenedik a történelem, és megszólal az áttörés drámája. Végezetül dúr hangsorban „felcsendül a fényesség", mint a szabad világba vetett remény és hit szimbóluma. Május 13-án Berlinben, a Brandenburgi kapunál Sopront képviselve átvettem a Freundeskreis Europa Berlin elnökétől a Berlini fal egy darabját azzal a céllal, hogy a készülő emlékműben kapjon helyet. A rendezvényen részt vett Peisch Sándor berlini magyar nagykövet is.
Május 16-án került sor Melocco Miklós szobrászművész „Áttörés” című alkotásának alapkőletételére, amely az első országos médiavisszhangot kapott rendezvény volt a jubileumi programsorozatban. Az eseményt követően több európai ország vezető politikusával egyeztetett a város annak érdekében, hogy a lehető legmagasabb szinten képviseltessék magukat a konferenciákon és az évforduló napján rendezett ünnepségen. Az „Open Borders – Nyitott határok” elnevezésű jubileumi ünnepségsorozatunk a Deák téren kihelyezett fotókiállítással vette kezdetét. A tárlaton Lobenwein Tamás fotográfus képein keresztül elevenedett meg a rendszerváltozás, és maga a Páneurópai Piknik. A kiállítás nagy sikert aratott, hiszen eddig városunkban nem látott installációs táblákra kerültek fel a képek. Június 30-án az európai országok budapesti nagyköveteinek tartott tájékoztatót Sopron és a Páneurópai Piknik ’89 Alapítvány vezetése. Az eseményen ismertettük a diplomatákkal a jubileumi ünnepség programjait, személyesen átadtuk a meghívókat és kértük, hogy saját országukban adjanak hírt e fontos eseménynek. A budapesti találkozón részt vett nagykövetek névsora: Albán NK: Florian Nova, Bolgár NK: Dimiter Konstantinov Ikonomov, Cseh NK: Jaromír Plisek, Dán NK: Mads SandauJensen, Észt NK: Miko Haljas, Francia: Member of the staff: Samuel Dejoie, Horvát NK: Ivo Bandic, Holland NK: Robert Milders, Kanada NK: Pierre Guimond, Lengyel NK: Joanna Stempinska, Brit NK: Gregory John Dorey, Német NK: Dorothee Janetzke-Wenzel, Román NK: Ireny Comaroschi, Osztrák NK: dr. Michael Zimmermann, Portugál NK: dr. Francisco Henriques da Silva, Svéd NK: Cecilia Björner, Szlovák NK: Peter Weiss, Szlovén NK: Darja Bavdaz Kuret, Török, I. beosztott: Cenal Ünk, Lett NK: Veronika Erte. Az Európai Unió Kultúra Programja által is támogatott pályázatunk második eleme a Trabantfestés volt, melynek a VOLT Fesztivál adott otthont. Július első napjaiban sokan megcsodálják az ef. Zámbó István képzőművész és zenész instrukciói alapján átalakított kétüteműket a fiatal korosztály képviselői közül is. Szinte nem volt olyan fesztiválozó, aki ne készített volna fotót a rendszerváltozás előtti ikonikus kétüteműekről. A programelem jelentős szerepet játszott abban, hogy a fiatal generáció számára is elérhető közelségbe hozta 1989-et és a Páneurópai Pikniket. Hosszú egyeztetést követően hivatalos megerősítést kaptunk Németországból Angela Merkel kancellárasszony részvételét illetően. Több esetben személyes egyeztetést folytattunk a Kancellária Hivatallal Sopronban és a rendezvény helyszínein. A 20. évforduló alkalmából kiállítás nyílt július 17-én a várkerületi Nagy Rondellánál, ismertebb nevén a Bástyagödörnél. A Páneurópai Piknik ’89 Alapítvány a helyi civil szervezetek segítségével hívta életre a tárlatot, amely igazi látványossággá vált a soproniak és a városunkba érkező vendégek számára is. Augusztus 17-én Történész konferenciával vette kezdetét az Európai Unió Kultúra Programja által is támogatott négy napos jubileumi ünnepségsorozat. A Páneurópai Piknik 20. évfordulója alkalmából neves előadók elevenítették fel a rendszerváltozás korát. Külön kitértek a sopronpusztai események Európa újraegyesítésére gyakorolt hatására. Európa megosztottságát nem pusztán a nagypolitikai akarat, nem pusztán
az állami vezetők belátása vagy a szovjet birodalom legyengülése folytán lehetett megszüntetni 1989-ben; az akkori események a közösségtudatot is erősítették mondta Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke a megnyitón. A konferencián Romsics Ignác egyetemi tanár, az MTA levelező tagja a Kádár-rendszer 80-as években bekövetkezett legitimációvesztéséről beszélt. Ismertette azokat a magyar gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek következtében - mint mondta - a Kádár-rendszer társadalmi elfogadottsága a 80-as évek közepére megrendült, és az évtized utolsó harmadára "minimálisra zsugorodott". Borhi László, az MTA Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa a nagyhatalmak és 1989 kapcsolatait elemezve hangsúlyozta: nem felel meg a történelmi valóságnak az a mítosz, amely szerint a nagyhatalmak már 1989 decemberében újraosztották Európát. A történész szerint az Egyesült Államok és Nyugat-Európa a stabilitás megőrzésében volt érdekelt, közös törekvésük volt, hogy Közép-Európa ne destabilizálódjon, ne okozzon gondot sem az akkori Szovjetuniónak, sem Nyugat-Európának. A politika részéről 1989-ben konszenzus volt abban, hogy mélyreható gazdasági, politikai változásra van szükség KözépEurópában, de ez nem jelenthet katonai, politikai, gazdasági integrációt a Nyugattal. Oplatka András egyetemi tanár a Pikniknek a határnyitás történetében betöltött szerepéről beszélt a konferencián. Felidézte a két évtizeddel ezelőtti esemény előzményeit, köztük azt, hogy két fontos politikai személyiség, Habsburg Ottó, a Páneurópai Unió elnöke, európai parlamenti képviselő és Pozsgay Imre akkori államminiszter állt a rendezvény mögé, és vállalta a védnökségét. A történész elmondása szerint a Piknik délutánján a határátkelő kapuját áttörve 150 keletnémet osztrák területre rohant. Aznap estig több mint 600 keletnémet lépte át a magyarosztrák határt Sopronpusztánál. A történész megítélése szerint a Piknik katalizátorként hatott a történésekre, felrázta a felelős politikusokat, és felgyorsította a végleges döntéshez vezető utat. Szeptember 10-én pedig felemelkedtek a határsorompók Magyarország és Ausztria között - mondta Oplatka András. Augusztus 18-19-én emlékkonferenciával folytatódott az ünnepségsorozat. - Olyan év volt 1989, amelyben csodák történtek, olyan év, amelyben megváltozott a történelem - mondta Wolfgang Schüssel beszédében. A korábbi osztrák kancellár szerint a vasfüggöny megnyitását megelőző hónapokban nehéz döntéseket kellett meghoznia az akkori magyar kormánynak, s arra is ügyelnie kellett, hogy Gorbacsov és a Szovjetunió ne kerüljön kutyaszorítóba. Schüssel szerint ugyanis másképp, szerencsétlenebbül is végződhettek volna a két évtizeddel ezelőtti események, ha az akkori magyar kormányfőtől a határőrség parancsnokáig, vagy éppen a szovjet vezetőkig nem járultak volna hozzá annyian a történtek kedvező alakulásához. Az Európai Parlament volt elnöke, Hans-Gert Pöttering Helmuth Kohl egykori német kancellár szavait idézte, amely szerint a berlini falból az első téglát a magyarok ütötték ki. „-1989-ben itt Sopronnál a szabadságba vetett hit, a demokrácia ereje ledöntötte a vasfüggönyt. Olyan volt ez, mint 1956, amikor egy kis nép öntudatára ébredt. Az ő sikerük is ez. Európa nem Brüsszelben van, hanem a kontinensen mindenhol, ahol az emberek kivívják alapvető jogaikat, legyen az a béke iránti vágy, vagy az anyanyelv szabad használata, akár kisebbségi sorban is.” Az emlékkonferencián jelen volt Bella Árpád határőr ezredes is, aki ügyeletes tisztként teljesített szolgálatot az áttörés helyszínén, s aki ugyan feletteseitől tűzparanccsal bírt, nem lőtt a menekülőkre, hanem átengedte őket a határon. - Voltak, akik zokogtak, összeölelkezve sírtak, voltak, akik szinte extázisban nevettek, és voltak, akik hangtalanul némán ültek -mondta Bella. -Voltak olyanok is, akik futottak tovább,
és az osztrák kollégám kiabált utánuk, hogy hova futnak, hisz már Ausztriában vannak. Németh Miklós volt miniszterelnök a konferencián elmondta: először, 1989. február közepén Vranitzky osztrák kancellárnak beszélt arról, hogy nem újítják meg, hanem lebontják a vasfüggönyt. Pozsgay Imre, a Páneurópai Piknik egykori fővédnöke beszédében azt mondta, hogy nem voltak tisztában azzal, mit indítanak el a határnyitással. Hozzátette: a rendezvény mellé állt, mert úgy ítélte meg, hogy minden olyan társadalmi kezdeményezést el kell fogadni, amely a menekültkérdés megoldását szolgálja. Ugyanakkor olyan precedenst igyekeztek teremteni, amely a folyamatot visszafordíthatatlanná teszi. Japán kőkerttel gazdagodott városunk. Augusztus 18-án a Barátság Parkban avatták a résztvevők a német SCHLOSS Ronsperg Jótékonysági Alapítvány által felajánlott kertet, amely az egységes Közép-Európa allegóriája. A középpontban lévő kő Sopront jelképezi. A megbékélés, a testvéri kézfogás helyét, a nyugalmat. Az eseményen részt vett Shinichi Nabekura japán nagykövet és Walburga von Habsburg, a Páneurópai Unió alelnöke is. Augusztus 19-én, a Páneurópai Piknik 20. évfordulóján Sopron és környéke nevében Firtl Mátyás országgyűlési képviselő köszöntötte az érdeklődőket. Mint mondta: a Leghűségesebb Város a szabadság városává is vált. - Történelmi ez a hely, ahol ezentúl az ,,Áttörés" szó a legpozitívabb értelmet kapja egy nagyszerű történelmi pillanat, és az azt idéző emlékmű által - fogalmazott Sopron országgyűlési képviselője. - Sokan vitatják, melyik dátum tekinthető a határnyitás igazi évfordulójának. (..) én az augusztus 19-ét tekintem a két világot - a szovjet diktatúra és a szabad Európa országait - egymástól elválasztó vasfüggöny szimbolikus és valóságos áttörésének leghitelesebb évfordulójának - mondta Tőkés László, EP-képviselő. Carl Bildt, az Európai Uniót képviselő svéd külügyminiszter szerint csoda volt az, ami 1989-ben történt, mert a történelmi távlatból visszatekintve a változást nem fegyverek, nem katonák, nem harc teremtette meg, hanem a polgárok a saját maguk akaratából döntötték el, hogy megváltoztatják azokat a rendszereket, struktúrákat, amelyek akadályozták őket a szabadságukban. Sólyom László köztársasági elnök beszédében úgy fogalmazott, hogy Melocco „Áttörés" emlékműve örök jele lesz a szabadulás hihetetlen élményének. - Az NDK-s polgárok életüket is kockáztató bátorságát, a szabadulás hihetetlen élményét örökíti meg kőbe faragva az „Áttörés", a szabadulás emlékműve - mondta Sólyom László köztársasági elnök. Az államfő kiemelte: az emlékmű megörökíti a Pikniket szervező polgárok olthatatlan vágyát, hogy „hazatérhessenek" a határok nélküli Európába, dicsőíti elszántságukat és ügyességüket, ahogy ezt az akkori akadályok ellenére megszervezték. 1989. augusztus 19-én Sopronpusztánál néhány órára megnyílt a magyar-osztrák határ „vasfüggönye" és keletnémetek százai jutottak át Ausztriába. Sólyom László azt mondta: „Kőbe faragva örök jele lesz ez az emlékmű az NDK-s polgárok életüket is kockáztató kétségbeesett bátorságának, a nagy menekülésnek és a szabadulás hihetetlen élményének. (…) Örüljünk, hogy a rendszerváltásnak ez az első emlékműve ilyen sokjelentésű, sok nemzetnek szóló és minden tekintetben őszinte emlékmű lett –emelte ki Sólyom László köztársasági elnök, majd felavatta az emlékművet.
Melocco Miklós „Áttörés” című alkotása a Páneurópai Pikniknek és a rendszerváltozásnak állít emléket. A szocializmus romjaiból a szabadság felé igyekvő rab nemzetet örökíti meg, amely a szabadsághoz segített egy másik rab nemzetet. Megjelenik az alkotásban a Berlini Fal egy darabja, hiszen a határáttörés felgyorsította Európa újraegyesítésének folyamatát, amely végül a német fővárost kettéosztó fal leomlásához vezetett. Dr. Fodor Tamás köszöntőjében arról szólt, hogy a huszadik századi magyar történelemnek kiemelkedő eseménye a „Határáttörés" csak 1956-tal mérhető össze. - A határáttörés része a berlini fal leomlásának és Európa újraegyesítésének. Ez a hely nemcsak a mi népeinknek, hanem egész Európának zarándokhelye kell, hogy legyen. Itt nem nemzeti sorstragédiákra emlékezünk, hanem a szabadság eszméjét, örömünnepét tartjuk. Annak a bátorságnak az örömét, amellyel egy nem szabad nép, egy másik nem szabad népet a szabadságba engedett. Ez az a legnagyobb ajándék, amit egy nemzet, egy másik nemzetnek adhat. E nemes gondolatokat és eszméket testesíti meg a képzőművészet eszközével Melocco Miklós az Áttörés című szoborkompozíciója a 20. jubileumi évfordulón. Köszönjük a német állam támogatását, melyet egy berlini civil szervezeten keresztül nyújtott - mondta dr. Fodor Tamás. - A jó ötletek, legyenek bár szokatlanok, nagymértékben hozzájárulhatnak a történelemhez. - mondta Angela Merkel német kancellár a megemlékezésen. Magyarország húsz éve szárnyat adott a németek, az NDK-s polgárok szabadság iránti vágyának azzal, hogy a határt résnyire nyitotta, amelyet soha többé nem lehetett bezárni. A kancellár köszönetet mondott az akkori magyar vezetés, a magyarok, s mindazok bátorságáért, akik akkor ennek részesei voltak. Kijelentette, hogy Németország ezt soha nem felejti el. Angela Merkel ezt követően Sólyom Lászlóval közösen a Konrad Adenauer Stiftung által szervezett személyes találkozó helyszínére ment, ahol kötetlen beszélgetést folytatott az egykori szervezőkkel és az akkori keletnémet menekültek egy csoportjával. Az ünnepi programsorozat a Fertőrákosi Barlangszínházban folytatódott. A rangos közéleti esemény fényét ezúttal a Nyitány Fantázia és az ünnepi beszédek emelték. A Páneurópai Piknik ritka pillanat volt, mikor a történelmet nem nagy hatalmú vezetők tettei, hanem néhány szabadságszerető polgár bátor kiállása állította teljesen új vágányra. - mondta ünnepi köszöntőjében dr. Szájer József Európai Parlamenti képviselő. - A magyar rendszerváltoztatás kiemelkedő civil pillanata volt, amikor nem Bush, nem Gorbacsov, de nem is Horn Gyula, vagy Németh Miklós, hanem néhány tucat debreceni és soproni polgár lépett a világtörténelem színpadára. Mi nem tudjuk elfelejteni, hogy annak a barikádnak két oldala volt mondta Szájer József, hozzátéve: Magyarország mai köztársasági elnöke az akkori civil Sólyom László jogászprofesszor tanított meg egy egész országot arra, hogyan harcoljunk szelíden, de keményen a jog eszközeivel a szabadságunkért. Az NDK egyik polgára Angela Merkel akkoriban civil szervezetet alapított a kommunista német pártállam ellen a "demokratikus kitörés" érdekében. Dr. Magas László, a Páneurópai Piknik '89 Alapítvány elnöke megköszönte az önkormányzat és mindazok segítségét, akik önzetlenül hozzájárultak a 20. évforduló méltó megünnepléséhez. - 1989. augusztus 19. 15 óra 57 perc a Páneurópai Piknik történelmi pillanata. Ennek létrejötte köszönhető annak a 30-40 bátor civilnek tanárnak, mérnöknek, orvosnak, műszerésznek-, akiknek a demokráciába vetett hite
képes volt sok ezer embert megszólítani és idehívni egy örömünnepre, hogy együtt bontsuk le a diktatúra gyűlölt jelképét a vasfüggönyt - mondta Magas László. Köszönhető a szolgálatot teljesítő határőröknek, akik a parancsmegtagadás következményeit is vállalva, az emberség, a humánum oldalára álltak, ahogy később parancsnokuk fogalmazott, „ezzel lehetővé tették, hogy ez a hely emlékhely és nem kegyhely lett." Mindenek előtt azonban köszönhető azoknak a keletnémet nőknek, férfiaknak, apáknak és gyermekeiket karjukban ölelő anyáknak, akiknek szabadságvágya minden félelmet legyőzött és egy pillanat alatt szétfeszítette, áttörte a két világrendszert elválasztó kaput. Nem is sejtve, hogy ezzel a tettükkel a közeljövő európai történelem első mondatát írják le - fogalmazott az egykori szervező. Sólyom László köztársasági elnök szerint a mostani fényes ünnepség igazságot szolgáltat a civil szervezeteknek. - A húsz év előtti felemelő események ma erőt kell adjanak gyakran reménytelennek tűnő küzdelmeinkben ahhoz, hogy higgyük: igenis van kiút a legnehezebb, legrosszabb helyzetekből is: Európa képes kilábalni a válságból, Magyarország ismét elindulhat felfelé! A Páneurópai Piknik nem mesterséges médiaesemény volt, hanem a történelem előreláthatatlan fordulatát jelezte - mondta Sólyom László köztársasági elnök az Európa-koncert előtt. - Az unió nem fordíthatja el a fejét, ha valamely tagállamában az emberek anyanyelvhasználatát korlátozzák, sőt büntetik - jelentette ki Sólyom László. Sólyom László szerint az Európai Uniónak az a hivatása, hogy az európai polgárok valamennyi közösségének uniója legyen, nemcsak az államoké, hanem a régiók és az etnikai-nyelvi-kulturális közösségek, vagyis a kulturális nemzetek uniója is. Angela Merkel kancellár a Fertőrákosi Barlangszínházban megismételte a magyarokhoz intézett köszönetnyilvánítást. Mint mondta, Németország sohasem fogja elfelejteni azt a segítséget, melyet Magyarország nyújtott Németország újraegyesítéséhez. A kancellár ajándékkal is készült, hiszen az Európa-koncertre elhozta a híres Weimari Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola kórusát. Az előadás hatalmas siker volt csakúgy, mint a kancellár beszéde előtt felcsendült Nyitányfantázia, Szokolay Sándor Kossuth-díjas zeneszerző erre az alkalomra írt műve. A szünetet követően, immár az Európa-koncertek hagyománya szerint, Ludwig van Beethoven: IX. szimfóniáját adta elő a Győri Filharmonikus Zenekar és a Páneurópai Piknik alkalmából alakult nemzetközi kórusa. Augusztus 20-án régen látott tömeg gyűlt össze a soproni Fő téren, ahol a jubileumi ünnepségsorozat részeként könnyűzenei koncertek szórakoztatták az érdeklődőket. A Páneurópai Piknik 20. évfordulója igazi ünnep lett Sopronban. A rendezvénysorozatot követően jött a hír: Magyarország-napként ünnepli több amerikai szövetségi állam augusztus 19-ét az 1989-es Páneurópai Piknik évfordulója alkalmából; Arnold Schwarzenegger kaliforniai kormányzó is külön közleményben méltatta a 20 évvel ezelőtti magyar-osztrák határnyitás jelentőségét. Washington, Arizona, Új-Mexikó, Kalifornia, továbbá Nevada, Colorado, Texas, Utah és Oregon állam, valamint az Egyesült Államok legnagyobb megyéje, a 10 milliós Los Angeles megye hirdette ki ünnepélyes proklamációban, hogy 2009. augusztus 19-ét Magyarország-napként ünnepli - tájékoztatta Bokor Balázs Los Angeles-i főkonzul az MTI-t. "Ezen a napon, húsz évvel ezelőtt történelmet írtak, amikor a vasfüggöny hirtelen lebontását követően több száz keletnémet állampolgár özönlött ki Magyarországról Ausztriába demokráciát keresve. Ez nagy jelentőségű esemény volt, amely felgyorsította a berlini fal lebontását és fordulópontot jelentett a
hidegháborúban" - tartalmazza a kaliforniai kormányzó hivatalos nyilatkozata. Schwarzenegger hozzátette: "két évtizeddel később, ma ezt az eseményt ünnepeljük, és nagyra értékeljük azt a hatást, amelyet Magyarország gyakorolt vele az egész világra". Az 1989-es határnyitással kapcsolatos események évfordulója kapcsán több megemlékezést rendeztek az Egyesült Államok számos nyugati államában. A határzár lebontásának kezdő napját, május 2-át a Los Angeles-i főkonzulátus kezdeményezésére Wyoming, Montana, Dél-Dakota, Kansas és Alaszka államok Magyarország-nappá nyilvánították. Bokor Balázs hangsúlyozta: az ünnepi nyilatkozatok azt jelképezik, hogy az Egyesült Államokban elismeréssel tekintenek Magyarország 1989-ben tett lépéseire és úgy ítélik meg, hogy az akkori magyar szerep meghatározó volt a korszakváltó időszakban. A Magyarország-nap alkalmából több államban a kormányzó által vezetett testületi ülésen emlékeznek meg az évfordulóról. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság Elnöke közleményt adott ki a Páneurópai Piknik 20. évfordulója alkalmából: "A 20 évvel ezelőtti, az osztrák-magyar határon, Sopron közelében tartott Páneurópai Piknik hozzájárult az európai történelem átformálásához. Az 1989. augusztus 19-i Soproni Piknik több száz, a vasfüggöny két oldaláról érkező európai polgárt kötött össze. Az eredmény a határ ideiglenes megnyitása, majd a vasfüggöny végleges leomlása volt, így hozzájárult Németország békés újraegyesítéséhez is. Ennek révén a Soproni Piknikkel vette kezdetét a hidegháború által kettéosztott Európa történelmi átalakulása. A mai napon tisztelettel adózom mindazoknak, akik lehetővé tették a soproni fordulatot. Az áttörés polgárok millióinak nyújtotta az egységes és szabad Európa reményét, egy olyan álmot, amely Kelet- és Közép-Európa 10 államának 2004-es illetve 2007-es uniós csatlakozása révén valóra vált. A fordulatban a mindennapi emberek legalább akkora szerepet játszottak, mint a politikai személyiségek. A soproni események sokatmondóak a szellemiség ereje és az egyének bátorsága tekintetében; a tettekről szólnak a szabadság, a demokrácia és az európai szolidaritás jegyében. Bízom benne, hogy a Soproni Piknik európai szellemisége továbbra is fennmarad és inspirációul szolgál a jövő generációi számára is." Augusztus 25-én nyugat-dunántúli művészek alkotásaiból nyílt kiállítás Sopronban az Alkalmazott Művészetoktatási Intézet FormaTermében. A Páneurópai Piknik 20. évfordulójához kapcsolódó tárlat szeptember 20-áig volt látható. Közel harminc művész nyújtott be pályázati anyagot, volt, aki egyszerre többet is. A beérkező ötven pályaműből végül harminchárom látható a kiállításon. A szakmai zsűri értékelése alapján Sulyok Gabriella „A látóhatár felé" című alkotását találták a legkifejezőbbnek. Második helyen végzett Giczy János a „Fény" című festménnyel, míg a harmadik helyet Borbély Károly „Felbukkanó érzetek" címet viselő műve szerezte meg. A megnyitón Abdai Géza alpolgármester adott át elismeréseket a legjobb alkotások készítőinek. A Képzőművészeti Lektorátus által delegált szakmai zsűri szerint valamennyi kiállított alkotás eleget tesz a pályázati feltételeknek, tehát kifejezik az egységes és szabad európai gondolatot, az európai kultúra sokszínűségét és értékeit. 2009. szeptember 17-én nyílt meg a Páneurópai Piknik 20. jubileumi évfordulójának alkalmából létrehozott fotókiállítás Kismartonban. A tárlaton a kortanú és fotográfus Lobenwein Tamás fényképei voltak láthatók, valamint olyan grafikák és festmények, melyeket nyugat-dunántúli művészek készítettek. A fényképek, amelyek bepillantást
engednek a Páneurópai Pikniken lezajlott határáttörés eseményeibe és a rendszerváltozás momentumaiba, 20 évvel ezelőtt készültek Sopronban és a város környékén. A képzőművészeti alkotásokat a Páneurópai Piknik és a rendszerváltás benyomásai inspirálták. Az egységes és szabad Európa gondolatát, illetve az európai kultúra sokféleségét és értékeit fejezik ki. A képeken a diktatúra nyomorúsága és szükségszerű összeomlása mellett a szabad világ örömét láthatjuk. A kiállítást Kismarton polgármestere Andrea Fraunschiel asszony és Sopron polgármestere, dr. Fodor Tamás közösen nyitotta meg. Várhatóan még idén decemberben kiállítás nyílik Berlinben a Páneurópai Piknik és határáttörés fotóiból és a képzőművészeti kiállítás legjobb anyagaiból. A három hétig látogatható tárlat az „Open Borders – Páneurópai Piknik 2009” pályázat, és egyben a jubileumi esztendő utolsó programja lesz. A jubileumi év tehát még nem ért véget, de az eddig beérkezett visszajelzések alapján kijelenthető, hogy méltó módon emlékezett meg a város e jeles esemény évfordulójáról. A több, mint ezer oldalnyi Páneurópai Piknikkel kapcsolatos sajtómegjelenés között megtalálható valamennyi meghatározó nemzetközi és hazai média. A CNN stábja a 2006-os zavargások óta most forgatott először Magyarországon, de a Times, a BBC és a Reuters újságírója is Sopronpusztán volt augusztus 19-én. Közel 200 újságíró regisztrálta magát az eseményre, így a Páneurópai Piknik a 2009-es év egyik legnagyobb médiarendezvényévé vált.
Kérem tájékoztatásom szíves tudomásulvételét.
Sopron, 2009. november 18.
Dr. Fodor Tamás polgármester Mellékletek: 1. 2. 3. 4.
Határáttörés kiadvány Jubileumi programok kiadvány Ünnepi beszédek Emlékezés a Páneurópai Piknikre (oktatócsomag)
