CÍM: Előterjesztés a helyi adórendeletek felülvizsgálatáról a költségvetési tervezés tükrében

Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata (9400 Sopron, Fő tér 1.)

Ügyiratszám: I/9722/2011. CÍM: Előterjesztés a helyi adórendeletek felülvizsgálatáról a költségvetési tervezés tükrében

Előterjesztő: Dr. Fodor Tamás polgármester Dr. Simon István alpolgármester Dr. Dobos József jegyző

Az előterjesztést megkapta: Gazdasági Bizottság Pénzügyi Bizottság Jogi és Ügyrendi Bizottság Helyi Érdekegyeztető Tanács Törvényességi véleményezésre bemutatva: 2011. december 20. Meghívottak: Sopron Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara 9400 Sopron, Deák tér 14.

Előadó: Király Attiláné városi főkönyvelő – közgazdasági osztályvezető Gintnerné Orbán Mária csoportvezető

Tisztelt Közgyűlés! Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlése a 263/2011.(IX.15.) Kgy. határozatában felkérte a polgármestert, hogy vizsgálja meg a költségvetés bevételi növelésének lehetőségeit. Sopron Város Önkormányzatának a 2012. évi célokat figyelembe véve meg kell teremtenie a szükséges forrásokat a költségvetési egyensúly fenntartása érdekében. Fentiek alapján a helyi adórendeletek felülvizsgálata kapcsán - az önkormányzat gazdálkodási követelményeihez igazodóan - az alábbi javaslatot tesszük. 1. Az idegenforgalmi adóról új önkormányzati rendelet alkotása Az idegenforgalmi adóról szóló 45/1995.(XII.19.) Kgy. rendelet (továbbiakban: önkormányzati rendelet) alapján Sopron Megyei Jogú Város illetékességi területén az idegenforgalmi adó mértéke 2008. január 1-jétől személyenként és vendégéjszakánként 340 Ft. Az eltelt időszak alatt a Közgyűlés az adó mértékét nem változtatta. A Nemzetgazdasági Minisztérium Jövedelem és Forgalmi Adók Főosztálya által közölt, és a helyi adókról szóló 1990. évi C. tv. (továbbiakban: Htv.) 6. § c) pontja alapján alkalmazható adómaximum 2012-ben a tartózkodási idő utáni idegenforgalmi adó (továbbiakban: IFA) esetén 452,3 Ft/vendégéjszaka. Fentiek alapján javaslatot teszünk a Tisztelt Közgyűlésnek az IFA mértékének 450 Ft-ra történő módosítására. Az önkormányzati rendelet felülvizsgálata során megállapítottuk, hogy azt több helyen is pontosítani szükséges az adóhatósági munka hatékonyságának növelése, valamint az adó beszedésére kötelezett nyilvántartási kötelezettségének egyértelművé tétele érdekében. Az önkormányzati rendeletet a megalkotást követően 8 alkalommal módosítottuk. A törvény szövegének szószerinti beemelését tartalmazó önkormányzati rendeleti szabályozás helyett célszerűnek és szükségesnek tartjuk a rendelet áttekinthetőségének biztosítását. Az önkormányzati rendeletet jogtechnikailag is felülvizsgáltuk, és szerkezetében átdolgoztuk a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII.14.) IRM rendeletben foglaltak figyelembe vételével. Fentiek alapján új rendelet megalkotására teszünk javaslatot, mely a Htv. felhatalmazása alapján tartalmazza az adókötelezettséget, az adó alapját és mértékét, az adóbejelentkezést, az adó bevallását, valamint a nyilvántartás vezetési kötelezettséget. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17.§ (1) bekezdése alapján az idegenforgalmi adó mértékének változásából várható következményekről – az előzetes hatásvizsgálat tükrében – az alábbi tájékoztatást adom:

2

1. A rendelet megalkotásának 1.1. társadalmi, gazdasági, költségvetési hatása: Az önkormányzat közigazgatási területén 2010. évben 384.924 adóköteles vendégéjszaka került bevallásra az adó beszedésre jogosult szálláshelyek részéről. Ez 2010. évben 125.453 E Ft idegenforgalmi adó bevételt jelentett a városnak. Az idegenforgalmi adóhoz igényelhető normatív állami támogatás összege minden beszedett adó forint után 1,50 Ft, mely összegszerűen 188.179 E Ft plusz bevételt jelentett önkormányzatunk számára. Az adó mértékének emelését indokolja, hogy 2008. január 1. óta nem került sor változtatásra, és az elmúlt években az idegenforgalom növelése érdekében az önkormányzat részéről megvalósított fejlesztések rendkívüli pénzügyi ráfordítást igényeltek. Az önkormányzattal szemben megnövekedett igények és elvárások szükségessé teszik az adó mértékének emelését, hogy a már elért színvonalat a továbbiakban is biztosítani tudja. A javaslat szerint az adó mértéke 450 Ft/vendégéjszaka, ez összegszerűen 2012. évben várhatóan 173.216 E Ft idegenforgalmi adóbevételt jelent, melyhez 259.824 E Ft normatív állami támogatás igényelhető. Ezáltal 119.408 E Ft bevételi többlet realizálható. A kulturált, igényes környezet a turizmus tekintetében emelkedést hozhat. 1.2. környezeti és egészségi következményei: Jelen rendelet megalkotása következményeként környezeti és egészségi hatás nem mérhető. 1.3. az adminisztratív terheket befolyásoló hatása: A rendelet végrehajtásával kapcsolatos munka többletfeladatot nem jelent a Közgazdasági Osztály számára. 2. a jogszabály megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható következményei: A rendelet hatálybalépésével képződő adóbevétel az Önkormányzat költségvetési bevételeinek növelését teremti meg, egyben a költségvetési egyensúly javítását is lehetővé teszi. 3. a jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek: Az önkormányzati rendelet alkalmazásának személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételei biztosítottak. 2. Magánszemélyek kommunális adójának bevezetése Tisztelt Közgyűlés! Az önkormányzat kötelező feladata, hogy a közszolgáltatásokat igényes és finanszírozható módon tegye elérhetővé mindenki számára. Mindannyiunk közös érdeke, hogy a folyamatos működést biztosítsuk a lakosság részére és a közszolgáltatás minél magasabb színvonalú legyen. A Htv. 1.§ (1) bekezdése felhatalmazása alapján és rendelkezései szerint a települési önkormányzat képviselő-testülete rendelettel az illetékességi területén helyi adókat vezethet be. Javasoljuk, hogy Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata 2012. január 1-jétől vezesse be a magánszemélyek kommunális adóját.

3

A magánszemélyek kommunális adója az építményadó, illetőleg a telekadó kötelezettséghez kapcsolódik. Az építmény, a telek tulajdonosa, vagyoni értékű jog jogosultja mellett adóalany az a magánszemély is, aki az önkormányzat illetékességi területén nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti jogával rendelkezik (pl.: a szolgálati lakás, a nem szociális alapú önkormányzati bérlakás is adóköteles). Az önkormányzat joga, s egyben felelőssége, hogy saját településének sajátosságaira, valamint az adóalanyok teherviselő képességére figyelemmel szabályozza az adó mértékét. A vállalkozások és a magánszemélyek egyenlő teherviselése érdekében szükséges a magánszemélyek kommunális adójának bevezetése. Az adó mértékének meghatározásánál fő szempontként vettük figyelembe az arányos és igazságos lakossági teherviselés elvét. A Nemzetgazdasági Minisztérium Jövedelem és Forgalmi Adók Főosztálya által közölt, és a Htv. 6. § c) pontja alapján alkalmazható adómaximum 2012-ben 25.628,5 Ft/adótárgy. A magánszemélyek kommunális adójának bevezetésének várható következményeiről – az előzetes hatásvizsgálat tükrében – az alábbi tájékoztatást adom: 1. A rendelet megalkotásának 1.1. társadalmi, gazdasági, költségvetési hatása: Az önkormányzat illetékességi területén a lakások száma 25.432 db (2010. január 1-jei állapot szerinti KSH adat), adóhatóságunk nyilvántartása szerint az üdülők száma 429 db, valamint becslések szerint kb. 500 db telek van. A társadalmi igazságosság és a lakosság teherviselő képessége függvényében differenciált adómértékre teszünk javaslatot a rendelettervezetben a lakások és az üdülők nagysága alapján, a telek vonatkozásában pedig egy adómérték szerepel. Adómentesség és adókedvezmény nyújtására a rendelet-tervezetben foglaltak szerint teszünk javaslatot. Az adóhatóság, a Földhivatal, illetve a Polgármesteri Hivatal nem rendelkeznek olyan adatbázissal, mely alapján a 100 m2 alatti lakások megoszlása pontosan megállapítható, így becsléssel, tapasztalati adatok alapján került meghatározásra. Az üdülők számát az adóhatóság nyilvántartása alapján vettük figyelembe. Javaslatunk alapján az adórendelet elfogadása következtében az önkormányzat bevétele megfelelő bevallási és fizetési morál esetén 336 100 E Ft lehet. A magánszemélyek kommunális adójának bevezetésével párhuzamosan a lakás, üdülő utáni építményadó fizetési kötelezettség megszűnik, a gazdasági épület után pedig az önkormányzat adómentességet biztosít, amely az építményadó vonatkozásában 58.337 E Ft (ebből lakás után fizetett 30 070 E Ft, gazdasági épület esetében 28.267 E Ft) bevételcsökkenést eredményez. 1.2. környezeti és egészségi következményei: Jelen önkormányzati rendelet megalkotása következményeként környezeti és egészségi hatás nem mérhető.

4

1.3. az adminisztratív terheket befolyásoló hatása: A rendelet végrehajtásával kapcsolatos munka éves szinten jelentős többletfeladatot jelent a Polgármesteri Hivatal Közgazdasági Osztály Építmény- és gépjárműadó csoportja számára, amely azonban az osztályon belül megfelelő átcsoportosítással megoldható. 2. a jogszabály megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható következményei: A rendelet hatálybalépésével képződő adóbevétel az Önkormányzat költségvetési bevételeinek növelését teremti meg, egyben a költségvetési hiány csökkentését is lehetővé teszi. 3. a jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek: Az önkormányzati rendelet alkalmazásának személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételei biztosítottak. 3. Építményadó rendelet módosítása Tisztelt Közgyűlés! Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének az építményadóról szóló 33/2010. (XII.28.) önkormányzati rendelete a magánszemélyek kommunális adójának bevezetése miatt felülvizsgálatra és módosításra szorul az alábbiak szerint. Tekintettel arra, hogy a Htv. 7. § a) pontja alapján az önkormányzat az adóalanyt egy meghatározott adótárgy esetében csak egyféle adó megfizetésére kötelezheti, ezért a kommunális adó bevezetése miatt az építményadó hatálya nem terjed ki a magánszemélyek tulajdonában álló lakásokra és üdülőkre. A magánszemélyek tulajdonában álló gazdasági épületek esetében az önkormányzat nem kívánja a családokat további adóteherrel sújtani, ezért ezen adótárgyak esetében mentességet biztosít. Az adóköteles építmények adóztatására – amely elsősorban a vállalkozásokat érinti – célszerűségi okokból egységes adómérték kerül bevezetésre, amely az átláthatóbb, egyszerűbb ügyintézést teszi lehetővé és megszűnik a különböző mértékekből adódó átsorolás lehetősége. A kereskedelmi egységekhez tartozó építmények esetében adóbevétel növekedéssel nem számolhatunk, kizárólag vállalkozási tevékenységhez kapcsolódó nem lakás céljára szolgáló építmények esetében várható 10 %-os bevétel növekedés. A Nemzetgazdasági Minisztérium Jövedelem és Forgalmi Adók Főosztálya által közölt, és a Htv. 6. § c) pontja alapján alkalmazható adómaximum 2012-ben 1658,3 Ft/m2. Az építményadóról szóló önkormányzati rendelet módosításának várható hatásairól – az előzetes hatásvizsgálat tükrében – az alábbi tájékoztatást adom: 1. A rendelet módosításának 1.1. társadalmi, gazdasági, költségvetési hatása: A magánszemélyek kommunális adójának bevezetésével párhuzamosan megszűnik a magánszemélyek lakás, üdülő utáni építményadó fizetési kötelezettsége. A gazdasági épület után az önkormányzat adómentességet biztosít a magánszemélyek részére, amely az építményadó vonatkozásában 28.267 E Ft bevételcsökkenést eredményez. A garázsok 5

és a gépjárműtárolók után a vállalkozások és magánszemélyek által fizetendő adó mértékének 100 Ft/m2/év összeggel történő csökkentése 16.514 E/Ft bevételkiesést jelent. Javaslatunk alapján az adórendelet módosítása következtében, az egységes adómérték alkalmazásával - amely elsősorban a vállalkozásokat érinti - és a garázs, illetve a gépjárműtároló adómértékének csökkentéséből adódóan az önkormányzat építményadó bevétele megfelelő bevallási és fizetési morál esetén 786.335 E Ft lehet. 1.2. környezeti és egészségi következményei: Jelen rendelet megalkotása következményeként környezeti és egészségi hatás nem mérhető. 1.3. az adminisztratív terheket befolyásoló hatása: A rendelet végrehajtásával kapcsolatos munka többletfeladatot nem jelent az adócsoport számára. 2. a jogszabály megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható következményei: A rendelet hatálybalépésével képződő adóbevétel az Önkormányzat költségvetési bevételeinek növelését teremti meg, egyben a költségvetési hiány csökkentését is lehetővé teszi. 3. a jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek: Az önkormányzati rendelet alkalmazásának személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételei biztosítottak. Kérjük a Tisztelt Közgyűlést, hogy a fentiekben foglaltakra tekintettel a rendelet-tervezeteket az SZMSZ 53. § (2) bekezdésének a) pontja alapján minősített többséggel támogatni és elfogadni szíveskedjen. Sopron, 2011. november 28.

Dr. Fodor Tamás polgármester

Dr. Simon István alpolgármester Dr. Dobos József jegyző

Melléklet: jogszabály magyarázat

6

Elemző rész melléklete – jogszabály magyarázat A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 11. § (1) bekezdése alapján adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész. Az önkormányzat illetékességi területe: az önkormányzat közigazgatási határa által behatárolt bel- és külterületet magában foglaló - térség, amelyre az önkormányzati hatáskör kiterjed. Külterület: a település közigazgatási határának belterületén kívül eső földrészlete, ideértve a zártkertet is. Az épület: az olyan építmény, vagy az építmény azon része, amely a környező külső tértől szerkezeti elemekkel részben vagy egészben mesterségesen kialakított, elválasztott teret alkot és ezzel az állandó vagy időszakos tartózkodás, illetőleg használat feltételeit biztosítja, ideértve az olyan önálló létesítményt is, amely részben vagy teljes belmagasságával a környező csatlakozó terepszint alatt van. Épületrész az épület önálló rendeltetésű, a szabadból vagy az épület közös közlekedőjéből nyíló önálló bejárattal ellátott helyisége vagy helyiség-csoportja, amely azzal felel meg lakásnak, üdülőnek, kereskedelmi egységnek, egyéb nem lakás céljára szolgáló épületnek, hogy az ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanként nem szerepel. Lakás: a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. Törvény (továbbiakban: Lakástv.) 91/A. §-a 1-6. pontjában foglaltak alapján ilyennek minősülő és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház, lakóépület, lakás, kastély, villa, udvarház megnevezéssel nyilvántartott, vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan. Üdülő: az ingatlan-nyilvántartásban üdülőként (üdülőépület, hétvégi ház, apartman, nyaraló, csónakház) feltüntetett vagy ilyenként feltüntetésre váró épület. Nem lakás céljára szolgáló épület: az ingatlan-nyilvántartásban nem lakóházként (lakásként) nyilvántartott és a Lakástv. fentiekben hivatkozott rendelkezéseinek nem megfelelő minden egyéb épület. A Htv. nem taxatíve sorolja fel a nem lakás céljára szolgáló épületeket, csak funkciócsoportokat, épületfajtákat tartalmaz a használat módja szerint: Kereskedelmi egység: az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapján kereskedelmi üzletnek, boltnak, abc-nek, üzletháznak, játékteremnek, csárdának, bisztrónak, borozónak, sörözőnek, büfének, cukrászdának, kávézónak, kávéháznak, teaháznak, fagylaltozónak, étteremnek, vendéglőnek, presszónak, irodának, műteremnek, szállodának, hotelnek, panziónak, fogadónak, motelnek, szállónak, vendégháznak, vadászháznak, rendelőnek, kórháznak, szanatóriumnak, gyógyszertárnak minősülő vagy ilyenként feltüntetésre váró épület, épületrész. Egyéb nem lakás céljára szolgáló épület: az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapján garázsnak, gépjárműtárolónak, raktárnak, üvegháznak, műhelynek, szerviznek, üzemnek, üzemcsarnoknak, pincének, présháznak, hűtőháznak, gyárnak minősülő vagy ilyenként feltüntetésre váró épület, épületrész, továbbá a melléképület és a melléképületrész. A lakáshoz, üdülőhöz tartozó gépjárműtároló: a lakóépületben lévő épületrész, vagy a lakóépület elhelyezésére szolgáló telken álló épület, amely kialakításánál fogva gépjármű tárolására alkalmas, függetlenül attól, hogy az épület vagy az épületrész az ingatlannyilvántartásban önálló ingatlanként szerepel. Az építményadó alapja az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete. Az adókötelezettség az építmény valamennyi helyiségére kiterjed, annak rendeltetésétől, illetőleg hasznosításától függetlenül.

7

Hasznos alapterület: a teljes alapterületnek olyan része, ahol a belmagasság legalább 1,90 m. A teljes alapterületbe a lakáshoz, üdülőhöz tartozó kiegészítő helyiségek, melléképületek, melléképületrészek kivételével valamennyi helyiség összegzett alapterülete, valamint a többszintes lakrészek belső lépcsőjének egy szinten számított vízszintes vetülete is beletartozik. Az épülethez tartozó fedett és három oldalról zárt külső tartózkodók (lodzsa, fedett és oldalt zárt erkélyek), és a fedett terasz, tornác alapterületének 50%-a tartozik a teljes alapterületbe. A lakások esetében a pinceszinten (a csatlakozó terepszint alatt) kialakított helyiségek alapterületének 70%-át kell a teljes alapterületbe számítani. Kiegészítő helyiség: a lakáshoz, üdülőhöz tartozó csak tárolásra alkalmas padlás, pince (ide nem értve a gépjárműtárolót). Ha a padlástérben, vagy a pinceszinten olyan helyiség kerül kialakításra, amelyek kialakításuknál, jellegüknél fogva nem kizárólag tárolásra szolgálnak, akkor hasznos alapterületük után építményadó fizetési kötelezettség áll fenn. A lakáson belül kialakított tároló helyiségek, tárolásra szolgáló lakószobák azonban nem tekinthetők melléképület(rész)nek. Nem minősül kiegészítő helyiségnek: a vállalkozás során használt szerszámok/munkagépek raktározását szolgáló, illetve vállalkozási célt szolgáló kondicionáló-, zeneteremként működő helyiség (helyiségcsoport). A szauna-, uszodahelyiség nem kiegészítő helyiség, hanem a lakás helyiségei általában. Melléképület, melléképületrész: a lakás, az üdülő elhelyezésére szolgáló telken lévő és a lakás, üdülő szokásos használatához szükséges, de huzamos emberi tartózkodásra részben és ideiglenesen sem szolgáló, tüzelő, lom, szerszám, kerékpár, babakocsi tárolására szolgáló épület vagy épületrész, ide nem értve a gépjárműtárolót. A többlakásos lakóépületben lévő lakás esetén a lakástulajdonhoz tartozó, 5 m2 hasznos alapterületet meg nem haladó, lomok, szerszámok, tüzelő tárolására szolgáló helyiség, feltéve, hogy az az épületen belül, de a lakástól elkülönítve helyezkedik el, valamint lakóépületben az osztatlan közös tulajdonban lévő közlekedő és tároló-helyiség, akkor, ha azt a tulajdonközösség közösen használja. Az épület utáni tárgyi adókötelezettség az ingatlan-nyilvántartási állapoton, míg az ingatlannyilvántartásban fel nem tüntetett épületrész (mint önálló adótárgy) esetén a használatba vételi (fennmaradási) engedély, építési engedély tartalmán, ez utóbbiak hiányában az épületrész (más helyiségcsoporttól eltérő) funkcióján alapul. Pl. a társasházban/családi házban lévő fogorvosi rendelő vagy könyvelői iroda (mint épületrész) önálló építményadótárgy és a Htv. értelmében nem lakás célú épületrésznek minősülnek.

8

Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének …../2011. (XII…) önkormányzati rendelete az idegenforgalmi adóról Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdés d) pontja, valamint a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1. § (1) bekezdésében, a 6. § és a 43. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja: 1. § Adókötelezettség terheli azt a magánszemélyt, aki nem állandó lakosként Sopron Megyei Jogú Város közigazgatási területén legalább egy vendégéjszakát eltölt. 2. § (1) Az adó alapja a megkezdett vendégéjszakák száma. (2) Az adó mértéke személyenként és vendégéjszakánként 450,- Ft. 3. § (1) Az adóbeszedésre kötelezett az adóköteles bevételszerző tevékenységének megkezdésétől számított 15 napon belül nyilvántartásba vétel végett köteles az önkormányzati adóhatósághoz az e célra rendszeresített nyomtatványon írásban bejelentkezni. (2) Az adóbeszedésre kötelezett az önkormányzati adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon a tárgyhónapot követő hó 15-ig az adómentes és az adóköteles vendégéjszakákról bevallást készít. 4. § (1) Az adó beszedésére kötelezett az általa beszedett adóról az adó alapjának, a mentesség jogcímének és jogosultságának, valamint az adó összegének utólagos megállapítására is alkalmas nyilvántartást – ideértve az elektronikus nyilvántartást is – köteles vezetni. Az elektronikus nyilvántartást vezető adóbeszedésre kötelezett számára a „Bejelentőlap” használatára kötelező. (2) A nyilvántartásnak tartalmaznia kell: a sorszámot, a szálláshelyet igénybevevő személy nevét, születési helyét és idejét, lakcímét, állampolgárságát, útlevél, vagy személyazonosító igazolvány, diákigazolvány számát, megérkezésének és távozásának napját, az eltöltött vendégéjszakák számát, az adómentességre jogosító tartózkodás jogcímét, valamint a beszedett idegenforgalmi adó összegét, a vendég vagy képviselőjének aláírását. Amennyiben az adó beszedését az adó beszedésére kötelezett elmulasztja, vagy átvállalja, úgy ennek tényét is rögzíteni kell.

9

(3) Az adó beszedésére kötelezettnek a Htv. 31. §-ában tételesen felsorolt adómentességre jogosító tartózkodást igazolnia kell az önkormányzati rendelet 1. mellékletét képező nyomtatványon. Az igazolás hiányában az adót be kell szedni, illetve meg kell fizetni. (4) A nyilvántartást az adóbeszedésre kötelezett köteles a szálláshelyen tartani, és azt az ellenőrzésre feljogosított személynek bemutatni. Amennyiben az adóbeszedésre kötelezett személy nem tartózkodik állandóan a szálláshelyen, köteles megbízottról gondoskodni, akinek a nevét az adóhatóságnál be kell jelentenie. (5) Az ellenőrzést végző személy közfeladatot ellátó személynek minősül és büntetőjogi védelem illeti meg, akit az önkormányzat az ellenőrzésre feljogosító igazolvánnyal lát el. Az igazolványt felmutató személyt a szállásadó köteles az ellenőrzésre megállapított időszakban 8.00 – 20.00 óráig a szálláshelyre beengedni, és az ellenőrzési tevékenységet elősegíteni. 5. § (1) A szálláshely üzemeltetési engedély kiadását, megszűnését, módosítását a szakhatóság a negyedévet követő hó 15-ig az önkormányzati adóhatóság részére átadja. Egyben az adóév első napja alapján fennálló állapotról tételes adatszolgáltatást is teljesít. (2) A szálláshelyek hatósági nyilvántartását vezető szakhatóság az adóévet követő február 20-ig az önkormányzati adóhatóság részére adatot szolgáltat a szálláshelyek által – a jegyző felé jelentett – fogadott vendégek és az általuk eltöltött vendégéjszakák összesített számáról magyarországi lakóhellyel rendelkező és magyarországi lakóhellyel nem rendelkező bontásban. 6. § (1) Jelen rendelet 2012. január 1. napján lép hatályba. (2) Hatályát veszti a) Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlésének az idegenforgalmi adóról (XII.19.) önkormányzati rendelete, b) Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlésének az idegenforgalmi adóról (XII.19.) önkormányzati rendelete módosításáról szóló 42/2000.(XII.1.) rendelete, c) Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlésének az idegenforgalmi adóról (XII.19.) önkormányzati rendelete módosításáról szóló 56/2002.(XII.23.) rendelete, d) Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlésének az idegenforgalmi adóról (XII.19.) önkormányzati rendelete módosításáról szóló 51/2003.(XII.19.) rendelete, e) Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlésének az idegenforgalmi adóról (XII.19.) önkormányzati rendelete módosításáról szóló 45/2004.(XII.23.) rendelete,

10

szóló 45/1995. szóló 45/1995. önkormányzati szóló 45/1995. önkormányzati szóló 45/1995. önkormányzati szóló 45/1995. önkormányzati

f) Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlésének az idegenforgalmi adóról szóló 45/1995. (XII.19.) önkormányzati rendelete módosításáról szóló 57/2005.(XII.21.) önkormányzati rendelete, g) Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlésének az idegenforgalmi adóról szóló 45/1995. (XII.19.) önkormányzati rendelete módosításáról szóló 18/2006.(VI.1.) önkormányzati rendelete, h) Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlésének az idegenforgalmi adóról szóló 45/1995. (XII.19.) önkormányzati rendelete módosításáról szóló 5/2007.(II.1.) önkormányzati rendelete, és i) Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlésének az idegenforgalmi adóról szóló 45/1995. (XII.19.) önkormányzati rendelete módosításáról szóló 55/2007.(XII.22.) Ör. rendelete.

Dr. Fodor Tamás polgármester

Dr. Dobos József jegyző

11

1. melléklet Nyilatkozat igénybe vett idegenforgalmi adókedvezményről, adómentességről Vendég neve: Születési hely, idő: Állandó lakóhely címe: Érkezés napja: Távozás napja: Adómentesség jogcíme:

18. év alatti életkor miatt Egészségügyi, szociális intézményben történő ellátás miatt Közép és felsőfokú oktatási intézményben történő ellátás miatt (diákigazolvány száma): Szakképzés miatt Szolgálati kötelezettség teljesítése miatt Hatósági, bírósági intézkedés folytán Sopronban székhellyel, telephellyel rendelkező vállalkozás, vagy alkalmazottja, munkavállalója munkavégzése miatt Vállalkozás neve: _____________________________ Székhelyének címe: _____________________________ Adószáma: _____________________________ Sopronban ideiglenes jellegű iparűzési tevékenységet végző vállalkozó vagy munkavállalója munkavégzése miatt Vállalkozás neve: _____________________________ Székhelyének címe: _____________________________ Adószáma: _____________________________ Üdülő tulajdonosa, bérlője, továbbá használati jogosultság időtartamára a lakásszövetkezet tulajdonában álló üdülő használati jogával rendelkező lakásszövetkezeti tag, illetőleg a tulajdonos, a bérlő hozzátartozója, valamint a lakásszövetkezeti tag használati jogosultságának időtartamára annak hozzátartozója:

Kérem, hogy a megfelelő jogcímnél x-szel szíveskedjék jelölni. Kijelentem, hogy az idegenforgalmi adómentesség a fenti jogcímen fennáll. Sopron, 20___ _______ hó ____ nap. ________________________ Vendég aláírása

12

Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének …../2011. (XII…) önkormányzati rendelete a magánszemélyek kommunális adójáról Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdés d) pontjában, valamint a helyi adókról szóló módosított 1990. évi C. törvény 1. § (1) bekezdésében és a 6. §ban kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja: 1. § Kommunális adókötelezettség terheli azt a magánszemélyt, aki az önkormányzat illetékességi területén lakás, üdülő, telek tulajdonosa, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog jogosultja, vagy a nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérlője. 2. § (1) Az adó évi mértéke lakásonként a) 36 m2 –ig terjedő hasznos alapterületű lakások esetében

5.000 Ft

b) 37 m2 - 60 m2 –ig terjedő hasznos alapterület lakások esetében

10.000 Ft

c) 61 m2 - 100 m2 -ig terjedő hasznos alapterületű lakások esetében

17.000 Ft

d) 101 m2 - 150 m2 –ig terjedő hasznos alapterületű lakások esetében

20.000 Ft

e) 150 m2 feletti hasznos alapterületű lakások esetében

25.000 Ft

(2) Az adó évi mértéke üdülőnként a) 45 m2 –ig terjedő hasznos alapterületű üdülő esetén b) 45 m2 feletti hasznos alapterületű üdülő esetén

7.000 Ft 15.000 Ft

(3) A adó évi mértéke a szabályozási tervnek megfelelő belterületi építési telkenként

5.000 Ft. 3.§

(1)

Mentes az adó megfizetése alól az, aki az év első napján jogerős határozat alapján: a) időskorúak járadékában, b) rendszeres szociális segélyben vagy c) akinek gyermeke rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül.

(2)

Mentes a 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti adó megfizetése alól a nyugdíjas.

13

(3)

Mentes az adó megfizetése alól: az önkormányzati szociális bérlakás bérlője, b) az a tulajdonos, aki lakását vállalkozási tevékenység céljára hasznosítja és azután építményadót fizet, c) a külterületi telek, valamint a belterületi telek a 2. § (3) bekezdésben foglalt kivétellel.

(4)

A 2. §-ban megállapított adóból 50 % adókedvezmény illeti meg a komfort nélküli lakás után annak tulajdonosát, bérlőjét.

(5)

Az adómentesség és az adókedvezmény több lakástulajdon, vagy bérlemény esetében egyetlen lakás után sem vehető igénybe.

(6)

A mentességre és kedvezményre való jogosultságot az önkormányzati adóhatóság az ügyfél kérelme alapján, a jogosultság igazolását követően állapítja meg. A kérelmet az adóév január 31-ig kell benyújtani. A megállapított mentesség és kedvezmény csak az adott évre vonatkozik. A megadott határidőn túl benyújtott kérelem alapján a mentesség és kedvezmény a következő hónap 1. napjától időarányosan állapítható meg.

(7)

Nyugdíjas a saját jogú öregségi nyugdíjban, a rokkantsági nyugdíjban, az özvegyi nyugdíjban, valamint a rendszeres szociális, átmeneti és egészségkárosodási járadékban részesülő személy, amennyiben más rendszeres keresőfoglalkozásból származó jövedelemmel nem rendelkezik.

a)

4.§ Az adóalany az adókötelezettség keletkezését vagy változását követő 15 napon belül az e célra rendszeresített nyomtatványon adóbevallás benyújtásával köteles azt bejelenteni az önkormányzati adóhatóságnak. 5. § Jelen rendelet 2012. január 1. napján lép hatályba.

Dr. Fodor Tamás polgármester

Dr. Dobos József jegyző

14

Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének …./2011.(X. ….) önkormányzati rendelete az építményadóról szóló 33/2010.(XII.28.) önkormányzati rendelet módosításáról 1. § A Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének az építményadóról szóló 33/2010. (XII.28.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: önkormányzati rendelet) 1.§-a helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(1) Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (továbbiakban: építmény). (2) Nem tartozik e rendelet hatálya alá azon lakás, üdülő, melynek tulajdonosa, az ingatlannyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog jogosultja, vagy bérlője az ingatlan után magánszemélyek kommunális adóját köteles fizetni.” 2. § (1) Az önkormányzati rendelet 2. § (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(2) Az adó évi mértéke a (3) bekezdésben foglalt kivétellel

900 Ft/m2”

(2) Az önkormányzati rendelet 2. § az alábbi (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) Az adó évi mértéke garázs, gépjárműtároló esetében

400 Ft/m2”

3. § Az önkormányzati rendelet 3. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(1) Mentes az adó alól a magánszemély tulajdonában álló és a Htv. 13. § h) pont hatálya alá nem tartozó gazdasági épület. (2) A súlyos mozgáskorlátozott személy szállítására szolgáló egy gépjármű tárolására használt garázs, gépjárműtároló, amennyiben a súlyos mozgáskorlátozott személy, vagy az őt rendszeresen szállító, vele legalább egy éve közös háztartásban élő – a Ptk. 685. § b) pontja szerinti – közeli hozzátartozójának, élettársának vagy szerződés alapján tartásra kötelezett személynek, mint adóalanynak a tulajdonában áll. (3) Súlyos mozgáskorlátozott személy: aki a súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményeinek rendszeréről szóló jogszabályban meghatározott állapota miatt súlyos mozgáskorlátozottnak minősül, és ezt a tényt az ott meghatározott orvosi szakvélemény igazolja.”

15

4. § Jelen rendelet 2012. január 1. napján lép hatályba és 2012. január 2. napján hatályát veszti.

Dr. Fodor Tamás polgármester

Dr. Dobos József jegyző

16