NOVINY OBČANOV OKRESU NOVÉ ZÁMKY
CHÝRNIK 7. ročník
1. číslo
január 2010
cena 0,33 € (9,94 Sk)
DISTRIBUOVANÝ DO REGIÓNOV POŽITAVIA, PONITRIA A PODUNAJSKA „Realizované s finančnou podporou ministerstva kultúry SR – Program kultúra národnostných menšín - 2009“
KUPUJTE NAŠE SLOVENSKÉ VÝROBKY!
Novozámocký mestský internetový portál nájdete na adrese: www.izamky.sk. Stránka je veľmi navštevovaná Novozámčanmi najmä vďaka pohodlnému výberu z Denného menu väčšiny novozámockých reštaurácií a hotelov. Tento fakt využívajú aj realitné kancelárie a ďaľšie firmy, ktoré si u nás nechali umiestniť svoje stránky už od 50,- Sk (1,65 €) mesačne! Na spoluprácu a ďalších záujemcov sa teší Ing. Marianna Pšenáková Kontakt: e-mail:
[email protected], tel: 035/6422197
Príhovor, ako u tradične, na začiatku každého roka Vážení čitatelia! Začíname opäť nový rok, rok 2010! Čo si na jeho prahu priať? Prakticky všetko, čo sme si už v dobrej vôli, vrátane nových predsavzatí priali navzájom na prelome oboch rokov, - počas vianočných a silvestrovských sviatkov ako i blahoprianí v Novom roku! Nič nové, nič objavné, veci všeobecné i pragmatické. Týkajú sa najmä dobrého zdravia, dosiahnutia úspechov, získanaia peňazí a navyše dobrého spolunažívania a medziľudských vzťahov. My, v našich-vašich okresných novinách máme popri tých všetkých želaniach „iba“ niekoľko - tie, aby sa nám podarilo spo-
lu s Vami noviny obsahovo i graficky skvalitniť, včas a pravidelne distribuuovať... Je to málo, či veľa? Ťažko povedať. Sú to však celkom reálne predsavzatia, ktoré by sa nám aj mohli, či mali podariť zrealizovať. Najmä za predpokladu, ak dokážeme čeliť dvom záporným fenoménom Slovenska – závisti a nenávisti. A týka sa to nás všetkých, napokon veď sme si, ak sa dobre rozpamätáme želali i želáme navzájom ibe to najlepšie. Aké je to príliš jednoduché a pritom zložité. Aby to nezostalo, ako zvyčajne iba pri tých želaniach. Bude to všetko zrejme ukryté v tej morálne zdevasto-
vanej spoločnosti, a je to nielen v nás, ale nadobudlo to európsky i celosvetový rozmer a dimenzie. Nuž teda, zamyslime sa spoločne si vstúpme do svedomia a predovšetkým - konajme. Veď tých proklamácií o lepšom zajtrajšku bolo už dosť, navyše príroda, ktorá nás kedysi lákala, dnes nás začína lakať. A to je iba jeden zdvihnutý varovný prst v širokom spektre spoločenského života, bytia a možnej existencie a zachovania ľudskej bytosti. Ale...napokon to všetko už vieme, nič nové a objavné pod slnkom... Nuž teda, nech sa nám teda spoločne darí tvoriť a najmä prežiť! (kolektív redakcie)
Regionálny deň otvorených dverí
V Základnej škole s materskou školou Juraja Holčeka v Dolnom Ohaji sa v závere uplynulého roka uskutočnil Regionálny deň otvorených dverí. Usporiadateľom bola spomínaná škola pod vedením Mgr. Evy Smolíkovej a hosťami
tohto podujatia boli inšpektorky - PaedDr Bóhnová, Mgr. Barmošová, starosta obce Pavol Slobodník, starosta susednej obce Hul Ing. František Golha, a matičiar Vojtech Porubský. Na úvod sa k prítomným prihovorila riaditeľka školy Mgr. Eva Smolíková. Celý deň sa niesol v duchu regionálnych tradícií, konkrétne dolnoohajskej svadby ukážku ktorej predviedli žiaci tamojšej školy. Gestorom tohto projektu bol bývalý riaditeľ obecnej školy Mgr. Vojtech Slobodník. Okrem toho, žiaci spolu s rodičmi vytvorili v triedach provizórne tvorivé dielne a podieľali sa na príprave vianočných jedál. Bolo to knkrétne varenie kapustnice, šošovicovej polievky, pečenie koláčov, zdobenie perníkov, pečenie vianočných oblátok, punču, príprava tradičných ozdôb na stromček, rôznych ikebán, makových pupáčkov a rôznych sladkých dobrôt.
V ďaľšej časti dňa predviedli deti ukážku štedrej večere a k nej patriace tradičné zvyklosti. Na záver nasledovala spoločná hostina, keď stoly sa takpovediac ohýbali všakovými dobrotami dolnoohajskej tradičnej kuchyne. Potom si rodičia, vrátane hostí prezreli jed-
notlivé školské triedy, ktorým tiež nechýbala sviatočná vianočná výzdoba, v duchu tamojších vianočných zvykov a tradícií. Napokon všetci odchádzali z tohto milého podujatia veľmi spokojní, naplnení radosťou koncoročných vianočných sviatkov. -hatala-
2
CHÝRNIK
Lucia žiari v oblasti slovenského modelingu Najmä v predvianočnom čase bežia v médiách rôzne upútavky, pútače, reklamy. Sú pre nás často motiváciou ku kúpe istého výrobku. Všímame si aj krásne tváre, ktoré sú pre nás často neznáme. Zoznámte sa s jednou z nich: Študuje na Obchodnej akadémii v Šuranoch, uvidíte ju na mód-
nych prehliadkach v Bratislave a vo väčších slovenských mestách, na stránkach rôznych slovenských módnych časopisov, katalógov a na internetových stránkach, aj zahraničných. Lucia Babínová. Jej meno z lat. znamená „svetlý, žiariaci“ a LUCIA skutočne žiari
Posedenie pri jedličke Dom seniorov v Dolnom Ohaji pripravil pre svojich chovancov posedenie pri jedličke. Prihovoril sa im riaditeľ tohto zariadenia Ing. Peter Bartovič, ktorý im zaželal pokojné a radostné prežitie vianočných sviatkov. V kultúrnom programe, sa ako hostia prezentovali členovia družobného seniorskeho klubu Jesienka z neďalekých Šurian. Kolektív Domu seniorov v spolupráci s jeho vedením pripravil pre všetkých bohaté občerstvenie, počas ktorého im na počúvanie a pre dobrú náladu zahral a zaspieval Pavol Trsťanský z Mane. Jozef Hatala, Dolný Ohaj
v oblasti slovenského modelingu. Hoci má len 17 rokov, stretáva sa so známymi osobnosťami z modelingovej, politickej či kultúrnej oblasti. V oblasti modelingu sa Lucia pohybuje vyše dva roky a takto sa vyjadrila o svojich začiatkoch: „Ako každé dievča aj ja som chcela byť modelkou. Celé to začalo tak, že si ma raz na jednej svadbe všimol fotograf, neskôr sme sa dohodli na spolupráci a svoje fotografie som poslala do známej modelingovej agentúry, ktorá o mňa prejavila záujem. Fotilo sa asi dva mesiace pred mojimi 15. narodeninami. Vyšli veľmi pekné fotky, z čoho som mala veľkú radosť.“ Lucia si spomína na svoj prvý kasting a na prvú prehliadku: „Prvého kastingu som sa zúčastnila v Bratislave v hoteli Holiday Inn pre japonskú modelingovú agentúru. V tento deň som bola veľmi vystresovaná, pretože okrem komunikácie v angličtine som netušila, čo všetko ma čaká. Čo sa týka prvej prehliadky - vzhľadom na to, že to bolo prvý krát – mala som trošku trému, no časom to už opadlo, ale teraz si to už skôr vychutnávam. Nacvičovali sme síce veľmi veľa choreografie, ale výsledný efekt stál za to. Predvádzala som viacero druhov večerných šiat.“ Tejto pohľadnej mladej modelke sa páčia všetky farby – a skutočne všetky jej svedčia – no preferuje skôr výrazné svetlé farby ako bielu, žltú a oranžovú. Najradšej predvádza večerné alebo svadobné šaty, ale nebráni sa ani extravagancii. Môžete ju stretnúť aj v rifliach a v tričku, v tom sa vraj cíti najpohodlnejšie. Televízni diváci ju mali možnosť pozorovať aj v plavkách v jednej z najčastejšie vysielaných TV reklám na známu telefónnu sieť. Reklama sa odohrávala na kúpalisku v Bratislave, kde ju dvaja mladíci sotili do bazéna. Lucia o nakrúcaní povedala: „Bola to moja druhá TV reklama, takže už som vedela, do čoho idem. Pracovalo sa na nej tri dni a vládla tam skvelá atmosféra. Pre mňa to bola fantastická skúsenosť vyskúšať si prácu pred kamerami a celým filmovým štábom.“ Lucia má okrem modelingu aj iné hobby – orientálny tanec, hostesing a moderovanie: „Orientálny tanec sa mi páčil už od ma-
lička, ale začala som sa mu venovať oveľa neskôr. Tancujem už asi rok, ale nie profesionálne, robím to pre radosť. Okrem modelingu sa venujem aj hostesingu – vyše tri roky. Robila som hostesku pre rôzne spo-
ločenské akcie, summity a motoristické podujatia nielen na Slovensku, ale i v zahraničí, napr. v Maďarsku, Poľsku, Česku a Chorvátsku. Začalo ma baviť moderovanie. Priviedol ma k nemu kamarát, ktorý ma prihlásil do súťaže pre moderátorov, kde som sa dostala medzi piatich najlepších asi zo 40-ich zúčastnených študentov z nášho kraja.“ Lucia má viacero vzorov z rôznych oblastí, no ten modelingový je Petra Nemcová, ktorá patrí k svetovým top-modelkám. Verím, že v budúcnosti bude aj Lucia pre niekoho vzorom, že bude dlho svietiť v modelingu a želám jej veľa šťastia. A ako vníma Vianoce? „Myslím si, že Vianoce vôbec nie sú o darčekoch. Keď niekomu niečo chcem kúpiť, môžem mu urobiť radosť hocikedy cez rok. Vianočnú atmosféru si vychutnávam spolu s mojou rodinkou.“ Jana Slobodníková
Darovanie krvi Zdravotní pracovníci Národnej transfúznej služby Slovenskej republiky, stanica Nové Zámky uskutočnili začiatkom decembra t.r. odber krvi od dobrovoľných darcov. Darovať túto vzácnu tekutinu prišli dobrovoľní darcovia z Dolného Ohaja, Hulu, Radavy a Vlkasu. Všetko sa to zrealizovalo v dolnoohajskom Kultúrnom dome. Medzi darcov zavítal aj mikuláš v prezlečení škôlkárov z obce, ktorí všetkých darcov tiež obdarovali, ale pre zmenu – sladkosťami pričom popri tom chvíle odberu spestrili darcom kultúrnym programom. Z celkového počtu – štyridsať, 16 darcov bolo z Hulu, 11 z Dolného Ohaja, 9 z Vlkasu a štyria z Radavy. Medzi nimi boli aj takí, čo darovali krv viackrát.. Napríklad Juraj Golha je už 62-násobnm darcom, Jozef Holka daroval krv 55-krát a Milan Golha 44-krát. Poďakovanie patrí aj kolektívu transfúznej služby, menovite MUDr. Zuzane Hlinickej, evidenčn ej sestre Júlii Kosztolányiovej, sestričkám Janke Miklovej, Eve Vrbovskej, Erike Bódiovej, ako i sanitkárovi Jánovi Rusnákovi. A všetkým darcom za túto vysokohumánnu vec akou je bezplatné darovanie krvi. J. Hatala
Dobrovoľní darcovia krvi.
CHÝRNIK
3
Štrnásty ročník prehliadky matičných speváckych zborov Dom Matice slovenskej v Šuranoch nedávno uskutočnil v Rímskokatolíckom farskom kostole v Šuranoch prehliadku spevác-
kych matičných zborov OZVENY. Na prehliadke sa predstavili spevácke zbory: SZ Kantáta pri DMS Šurany, SZ Lipa pri MO
Aquapark pod Kalváriou Pod týmto názvom sa v obci Tvrdošovce intenzívne vyvýja činnosť ohľadne využitia termálneho vrtu, ktorý sa nachádza pod Kalváriou. Takmer tri desaťročia nebol využívaný a žial ani pravidelne udržiavaný. Preto obec dala vypracovať technicko – ekonomickú štúdiu využívania geotermálnej vody z vrtu. Na základe jej záverov bola vyhlásená verejná súťaž na zabezpečenie revitalizácie vrtu, čo okrem iného znamená - overenie technického stavu vrtu, zistenia dôležitých technických parametrov ako podkladov k vypracovaniu projektu termálneho kúpaliska ako i vyčistenie
vrtu a technické zabezpečenie jeho funkčnosti. Okrem fyzicky náročných technických činností bol zložitý a časovo náročný aj administratívno-právny proces. Na základe výsledkov revitalizácie sa až potom mohlo pristúpiť k procesu projektovania, financovania a budovania samotného termálneho kúpaliska a to pri zohľadnení najmodernejších trendov. A to z hľadiska estetiky a efektívnosti respektíve využívania kúpaliska k spokojnosti nielen obyvateľstva obce, ale i širokej verejnosti z blízkeho aj vzdialeného okolia. -kup-
Domov dôchodcov Už viac rokov sa snaží vedenie obce Tvrdošovce spolu s poslancami obecného zastupiteľstva nájsť vhodné riešenie pre domov dôchodcov. Spočiatku sa pripravoval projekt prostredníctvom neziskovej organizácie s využitím existujúcej budovy bývalých jasiel na Branovskej ceste. Žial, tento projekt z viacerých dôvodov neuspel a za ten čas sa technický a fyzický stav budovy natoľko zhoršil, že zostal nevyhovujúci na ďalšie využitie. V súčasnosti prebiehajú nádejné roko-
vania s ďalšou neziskovou organizáciou, ktorá už prevádzkuje na celom Slovensku viacero domovov dôchodcov a má v tejto oblasti bohaté skúsenosti. Inými slovami, pripravuje sa projekt s využitím lokality bývalých jasiel na výstavbu novej modernej budovy s kapacitou cca 70 až 100 osôb. Pritom tieto kapacity budú rozdelené na tzv. „družinu“ t.j. dennú starostlivosť a pre trvale ubytovaných a odkázaných na neustálu zdravotnú starostlivosť a opateru. -ja-
MS Nové Zámky, SZ Juraja Holčeka pri MO MS Dolný Ohaj, SZ Laetítia pri MO MS Semerovo a SZ Škovránok Trávnica. Projekt podporili: Nitriansky samosprávny kraj a Nadácia MS a Dom MS v Šuranoch. Jednotlivé súbory sa predstavili duchovnými a piesňami a vianočnými piesňami. Na prehliadke sa zúčastnili viacerí starostovia obcí a ďal-
ší hostia, ktorí vyzdvihli úroveň prehliadky a poďakovali za nevšedný kultúrny zážitok účinkujúcim, pričom vedúcim súborov boli odovzdané pamätné listy. Na záver si všetci spoločne zaspievali pieseň Daj Boh šťastia tejto zemi. Už teraz sa tešia všetci na nadchádzajúci, 15. ročník prehliadky, ktorá sa uskutoční o rok. -hat-
4
CHÝRNIK
DOMA JE DOMA Ako hrom z jasného neba ma prekvapil list z Ameriky, v ktorom sa ku mne hlásil bratranec z tretieho kolena Juraj, žijúci v Chicagu. Pozval ma k sebe a priložil aj letenku. O jeho existencii som nemal ani potuchy, aj keď som vedel, že pradedo Bartolomej z maminej strany bol z trinástich detí a ostatní predkovia sa činili nemenej úspešne. Dumal som, kade som chodil, či sa mám podujať na takú ďalekú cestu. Doteraz som bol najďalej akurát pri Čiernom mori a to nechtiac, lebo som sa omylom zatúlal medzi rekreantov. Nakoniec som si povedal, že to skúsim.Na letisku v Chicagu ma už čakali. Juraj hneď zamieril ku mne, čo ma milo prekvapilo, hoci som mu svoju fotografiu neposlal a nikdy predtým sme sa nevideli. – Vitaj u
nás! Sme o tebe dobre informovaní! - oznámil mi dobrou slovenčinou a objal ma. – Chcem, aby si nás poznal, veď sme rodina a dobre viem, aký si skvelý elektronik! - pokračoval záhadne a nereagoval na moje otvorené ústa. Cestou z letiska mi hovoril o svojich blízkych, svojom poslaní a tvrdej riadiacej práci vo firme. Ale aj napriek tomu mi jeho prepychová vila s bazénom v milionárskej štvrti, mierne povedané, vyrazila dych. Na druhý deň som už bol v jeho koncerne sídliacom v päťdesiatpodlažnej budove. – Sleduj ma a uč sa! - zneli mi jeho slová ako slová klasika. Prikývol som a usmial sa. Ešte šťastie, že som zbehlý v angličtine - pomyslel som si. Prvá návšteva sa zdržala len minútu, lebo ju Juraj vyhodil, druhá mu odovzdala tučnú obál-
Lacný liek proti chrípke Keďže chrípkové obdobie vrcholí, prinášame vám radu, ako jej predchádzať a liečiť. A hoci receptov a rád je veľa, prinášame vám ten náš, účinný a vyskúšaný. Je to vlastne prírodný liek. Je opísaný formou príbehu. Tento lacný liek proti chrípke, či pôsobí alebo nie, o tom sa presvečte sami. Protože ja osobne verím skôr jednoduchým veciam a doporučujem ich tiež ostatným, tým, ktorí veria prírodným liekom. Keďže, ako sme už uviedli, je chrípkové obdobie, vírusy sa množia v éteri, naša rada, ako jej čeliť je účinná a nie je finančne náročná. V roku 1919, kdy chrípka zabila viac ako 40 miliónov ludí, istý lekár navštívil viacero rodín s otázkou, či nepotrebujú pomoc v boji proti chrípke. Mnohí z nich už boli nakazení, no boli aj takí čo náhle zomreli. Spomínaný lekár náhodou stretol istého sedliaka, pričom všetci jeho členovia rodiny boli na jeho veľké prekvapenie zdraví. Keď sa vyzvedal ako je to možné, sedliak mu dal vysvetlenie v podobe účinného, ale veľmi jednoduchého receptu. Ten znie: Do miestnosti treba dať nádobu s neolúpanou cibuľou. Lekár mu pochopiteľne neveril a tak prišiel k sedliakovi, požiadal ho či by
si cibuľku nemohol prehliadnúť pod mikroskopom a záver znel neuveriteľne: Lekár našiel na povrchu cibule, ktorú skúmal pod mikroskopom chrípkový vírus. To znamená, že cibuľa evidentne pohltila všetky baktérie a uchránila rodinu pred ochorením. Keď sa o tomto „malom zázraku“ dozvedeli ďalší zvedavci, vyskúšali to. Konkrétne jedna kaderníčka, ktorá v svojej prevádzke umiestnila niekoľko nádob s cibuľou. Na jej prekvapenie nikto z jej personálu neochorel na chrípku. Ale ani zákazníci. A protože je to lacná vec, vyplatí se to odskúšať aj v domácnostiach. Treba to teda vyskúšať, treba na to pár kusov neolúpanej cibule. -sz-
ku, tretia s cigarou v ústach mu zvestovala, že je všetko v poriadku, štvrtá žiadala o nejakú likvidáciu, piata informovala o bankových záležitostiach, šiesta so slzami v očiach prosila o vykradnutie vlastného hotela a ďalšie sľubovali nemalé čiastky za urýchlene uskutočnené akcie. Nechápal som. O čo tu vlastne ide? Chcel som sa na to Juraja spýtať, ale nestihol som, lebo ma odviedol do experimentálnych dielní. – Jozef, pozri sa na naše elektronické zariadenia a prekontroluj ich! Musia byť stopercentne funkčné! - prikázal mi ako svojmu podriadenému. Po niekoľkých hodinách práce boli zariadenia v úplnom poriadku. A vtedy som pochopil... S neobyčajnou úľavou som sa vrátil domov. Predsa len moja dedinka pod kopcami je najpokojnejším miestom pod slnkom! Nikomu sa ani len slovkom nezmienim, že som bol v Amerike a budem tvrdo zapierať, že tam mám nejakú rodinu. -sz-
Storočný jubilant V závere uplynulého roka sa na obecnom úrade v Kolte konala milá slávnosť. Starosta obce Štefan Čomor za účasti členov obecného zastupiteľstva prijal pri príležitosti okrúhleho životného jubilanta najstaršieho občana obce Pavla Holubca. A jubileum to nie je hociaké, veď pán Pavol Holubec sa v týchto dňoch dožil úctyhodných 100 rokov. Samozrejme, pri tejto významnej udalosti sa slávnostne zapísal do obecnej kroniky a navyše 92 ročná Mária Baková mu zaspievala, ako sa povie „do uška“ zopár ľudových pesničiek. Ako nám prezradil oslávenec, väčšinu života strávil prácou v záhrade a najmä pestovaním kvetov. V súčasnosti má dvoch vnukov a rovnaký počet pravnukov. Jeho koníčkom sú aj ručné remeslnícke práce, najmä pletenie košíkov. Nuž teda, aj v mene redakčného kolektívu, - veľa zdravia do ďalších rokov, Pali-báči! -sz-
Príbeh s mozgovou príhodou Počas grilovania sa Ingrid potkla a spadla. Bolo jej umožnené operatívne zavolať záchranku. Ona ale spočiatku každeho ubezpečovala, že je jej dobre, že sa nič vážne nestalo, a že sa potkla kvôli svojim novým a nerozchodeným topánkam. Pretože bola bledá a chvela sa, pomohli jej postaviť sa a posadili ju k stolu s jedlom. Napodiv Ingrid po celý zvyšok večera bola usmiata a veselá. Avšak Ingridin manžel po uplynutí niekoľkých hodín oznámil, že jeho manželka bola hospitalizovaná. Následne v nemocnici zomrela. Diagnóza? Pri grilovačke utrpela totiž mozgovú porážku. Avšak keby jej priatelia vedeli, že ako je možné rozpoznať prí-
Že by to bola pravda?
znaky mŕtvice, mohla Ingrid ešte žiť. Pretože v mnohýcb prípadoch takto postihnutí ľudia neskonajú hneď. Mnohí najčastejšie zostanú odkazaní na pomoc druhým s vedomím, že sú v beznádejnej a bezvýchodiskovej situácii. Odborníci, neurológovia trdia, že pokiaľ pacient dostane prvú pomoc najneskôr do troch hodín od mŕtvice, može byť zachránený. Treba však poznať poskytnuote prvej pomoci, čiže nielen rozpoznať a správne diagnostikovať mŕtvicu, ale aj dopraviť včas pacienta ošetrujúcemu lekárovi, odborníkovi, ktorý mu môže pomôcť. Ako rozpoznať takúto príhodu? Existuju prvé štyri spôsoby ako postupovať. Prvý krok je položiť postihnutému hoci nejakú ľahkú otázku. Napríklad aký je deň? Alebo poprosiť postihnutého, aby sa zasmial, čo však nebude schopný. Ďalší krok je požiadať postihnutého, aby dvihol obe ruky, čo nedokáže a ak áno tak iba s ťažkosťami. Treba napríklad požiadať postihnutého, aby vyplazil jazyk. Ak je jazyk zakrivený alebo sa krúti zo strany na stranu, je to tiež znak mŕtvice. Pokým má postihnutý problém vykonať aspoň jeden z vymenovaných úkonov, treba ihneď volať záchranku. -drg-
CHÝRNIK
PRINÁŠAME KÚSOK Z PROSTREDIA LEKÁRSKEJ TERMINOLÓGIE ALEBO: VRAVME TAK, AKO NÁM ZOBÁK NARÁSTOL... Dafragmentácia minoritného debutu sa vám expanzívne deklanovala a internofluidné dekolorácie extrahovali difúzne v extravagantné efúzie. Keby najmenej triomagnálne atribúty neboli infikované egensionálnymi hybridogénmi, boli by najmenej egestázne svrbenia segresívne v atribúcii. Keď moje fenomenálne denominanty podľahnú rabidúznym singuláris unum, introdukujem to tak, že solus andentus trifilus urguntujem v ultragenris opus nominus a na danom mieste sa poškrabem.
Platné pravdy Zámožného stretneš v sieti supermarketov, chudáka v sociálnej sieti. Každý sme iní. Jeden je smädný po poznaní, druhý po opici. M. Janega
ÚVAHY HUMORISTU Skúsenosť: Triezveho človeka si sotva kto všimne. Je sloboda tlače. Ľudia sa tlačia pred úradmi práce. Za mlada som túžil prevrátiť svet. Dnes prevraciam iba poldecáky. Mať rozum je dobrá vec. No ani peniaze nie sú na zahodenie. Počas pitia nie je vždy dôležité množstvo koľko totho vypijeme, ale predovšetkým s kým. Ľudia ma prestávajú poznávať. Najmä dlžníci. V písmenkovej polievke sa ťažko číta nielen bezdomovcovi. Ak chcete vážiť menej, pridajte sa k mäsiarom. Aj medzi parlamentnými baranmi sa občas nájde obetný. D. Mikla
5
Tradičný kukuričnák
Bankár Na stretnutí bývalej triedy gymnázia po štyridsiatich rokoch mi riekol ledabolo spolusediaci Milan, ktorý strávil dvadsať rokov v Kanade, že má v úmysle otvoriť si v našom meste obchodnú banku. Poblahoželal som mu, lebo my, čo sme celé obdobie po maturite pracovali len doma, si môžeme v najlepšom otvoriť akurát dvere v panelákovom byte. Ale aj napriek tomu sa u mňa neprebudila závisť, hoci táto vlastnosť je v našej náture povestná a želal som mu úspech, lebo vyhráva len ten, kto dakáže riskovať. Ja s mojou holubičou pavahou som také ambície nemal ani v myšlienkach. - Počuj, Milan, - obrátil som sa na neho po skončení oficiálnej časti - nie je to predsa len veľká lotéria v dnešných dňoch? - nedalo mi nespýtať sa.- Lotéria? Neblázni! Je to ten najlepší biznis. A ani veľký kapitál nemusíš mať, ak ťa zastreší uznávaná inštitúcia a máš spoľahlivých partnerov vo vedení banky - dodal s neobyčajnou istotou, čo ma utvrdilo v názore, že to má nielen dobre premyslené, ale aj kapitálovo zaistené. - Aký kapitál je na to treba? - zaujímal som sa, lebo mi jeho odvaha imponovala, čo by som nebol o ňom kanštatoval po absolvovaní gymnázia.- Vieš, nie je potrebné každému vešať na nos základnú istinu našej spoločnosti, dokon-
ca aj jej názov bude imponujúci Laso - dodal záhadne.- A máš dostatok skúseností v bankovníctve? - vyzvedal som. - Skúseností? A načo, prosím ťa? Veď nechcem nikoho kopírovať, ale realizovať svoje zámery, lebo podmienky za oceánom a u nás sú diametrálne odlišné. Musím využiť medzery v legislatíve, aby sme si upevnili pozície a dosiahli adekvátny zisk. Rozlúčili sme sa až nadránom a v starostiach všedného dňa akosi pozabudli jeden na druhého. Po roku som sa dočítal, že na banku Laso uvalili nútenú správu, lebo sú nejasné zahraničné investície a dve miliardy sa podeli nevedno kam. Zamyslel som sa a pripomenul si nevdojak Milanove slová. V duchu som ďakoval šťastene, že som nepodlahol lákavému svetu, ale iba jednej žene, ktorá mi dala bohatstva oveľa viac ako banka Milanovi. -drg-
Ani tento rok bánovskí usporiadatelia tejto zaujímavej akcie nezabudli na rozlúčku so zberom úrody a vymysleli aj pre školákov pútavé súťaže. Výzvu prijali žiaci VI.A aj so svojou triednou učiteľkou Mgr.M.Pilovou. Ich šikovné ruky, ale aj šikovné ruky ich rodičov a starých rodičov zhotovovali šúpolienku obrovských rozmerov, ktorá sa svojou veľkosťou zápísala do Guinessovej knihy rekordov. To však nebolo všetko.V stánku, ktorý svojimi rekvizitami pripomínal izbičky našich starých mám, predávali originálne a hlavne chutné výrobky. Ich nadšenie a radosť zapojiť sa do tejto akcie sa vyplatilo. Vyhrali totiž pobyt v chate Šurianka pre celú triedu zdarma. Ich sláva a úspech nezostali len tu v Bánove, ale prostredníctvom televízie Markíza sa o ich šikovnosti dozvedeli aj ľudia na celom Slovensku. zdroj: internet
Školu „zdobia“ okná z plastu O potrebe zatepľovania ale i skrášlenia životného i pracovného prostredia sa v ostatom čase veľa hovorí. Nikedy a niekde sú to iba proklamácie, inde konkrétne skutky. Takýto počin sa počas uplynulých zimných prázdnin udial na Základnej škole s materskou školou v Kolte. Kompletne tu staré, už nevyhovujúce okná nahradili novými, plastovými. Išlo o komlpetnú výmenu všetkých okien, čo stálo obec približne 90 tisíc eúr, na čo čiastočne prispela vláda, presnejšie Ministerstvo školstva SR. -zoli-
Pekáreň Juraj Oremus, spol. s r. o. Pri skladoch 1, Nové Zámky, tel./fax: 035/642 60 25, exp.: 035/642 60 13
Pekáreň Juraj Oremus, spol. s r.o. vznikla v septembri roku 2000. Do okresu Nitra začala svoje výrobky dovážať v januári 2001. Zo začiatku zásobovala iba niekoľko predajníí obchodnej siete Nitrazdroj. Dopyt po výrobkoch sa však stále zvyšoval, a preto pribudli aj viacerí súkromní odberatelia a obchodná sieť Billa. Pekáreň vo svojich začiatkoch vyrábala približne 10 druhov chleba a 30 druhov rôzneho slaného a sladkého pečiva. V súčasnej dobe sa všakk výroba rozšírila už na 25 rôznych druhov chleba, z ktorých pšenično-ražný bol koncom roka 2004 ocenený zlatou medailou Slovak Gold ako prvý pekárenskýý výrobok na Slovensku. Tento chlieb dostal tiež značku kampane zdravie – červené srdce, ktorá sa nachádza na etiketách. Ocenenie Slovak Gold zaväzuje vyrábaťť chlieb vo vysokej kvalite zdĺhavou tradičnou technológiou, ktorá zaručuje kvalitu chleba s výživovými vlastnosťami a organoleptickými znakmi. Ďalej sa v pekárni vyrába viac ako 20 druhov slaného a 40 druhov sladkého pečiva. Neustále rastúci dopyt po výrobkoch pekárne iba potvrdzuje slová prezidenta Nadácie Slovak Gold o všeobecnom trende konzumácie potravín, ktoré neobsahujú rôzne prídavné konzervačné látky a stabilizátory, farbivá a prísady. V pekárni Juraja Oremusa sa pečú výrobky, ktoré spĺňajú tieto požiadavky a sú veľmi chutné.
6
CHÝRNIK
Jubilant Pavol Harman skutočný lokalpatriot Na Dolniaky prišiel ako chlapec so rodičmi a bratom - vtedy ako kolonisti. Do Jatova prišli za pôdou a gazdovaním na roliach, ktoré boli odjakživa žičlivé úrodám. Túžba rodiny sa naplnila, lenže - ako to už v živote býva, nie nadlho. Bolo treba vstúpiť do družstva a vzdať sa súkromného roľníčenia na poli. ,,A to bolo mojim rodičom drahé,“ povedal Pavol Harman. „Napokon predsa súhlasili, ale keď zakúsili „výhody“ spoločného hospodárenia, otec z družstva vystúpil – a oheň bol na streche. Kto to kedy slýchal, vystúpiť z najpokrokovejšej formy hospodárenia.“ Pavol Harman sa napokon tiež zamestnal v družstve, neskôr bol účtovníkom aj tajomníkom vte-
dajšieho miestneho národného výboru, dnes obecného úradu. Ako vojaka základnej služby ho zastihlo vypuknutie Slovenského národného povstania. Šlo o veľké životné rozhodnutie, na ktorú stranu sa postaviť. Dnes sa zaň, žiaľ, priamym účastníkom Povstania ujde často iba posmešok. Ľudia akoby pozabudli, vo vojne sa rozhodovalo aj o osude Slovákov a všetkých slovanských národov. „To bola vážna výzva,“ hovorí zanietene, „a napriek nebezpečenstvu straty vlastného života a života svojich druhov sme čeliť tomu, aby sme sa nestali otrokmi cudzej nadradenej rasy a moci,“ hovorí. Príklad Pavla Harmana a účastníkov odboja je svedectvom boja statočných ľudí, ktorí
si nepochybne zaslúžia našu úctu. Ideológia minulého politického systému ich využila vo svoj prospech. Odbojári samotní sa svojou účasťou v odboji vystatovať nemuseli. Je neodškriepiteľné, že boli aktérmi historickej udalosti, ktorá do dejín európskych národov zapísala našu krajinu ako víťaznú mocnosť. Prispeli k porážke fašizmu ako najohavnejšieho politického totalitného systému. Pavol Harman má štyri deti, vnúčatá, ktoré mu vlievajú do žíl silu a energiu žiť. Človek je to jednoduchý, úprimný a statočný - v tomto ohľade sa nelíši od všetkých ostatných Jatovčanov. V obci o ňom vedia, že je svojím dielom prispel k rozvoju dediny. -jana-
– Viete prečo sme vás zadržali? - pýta sa policajt cigáňa. – Áno, vraví cigáň: - Pretože už neviem tak rýchlo bežať ako kedysi... Jozef Hatala, Dolný Ohaj
Šofér vezie stopárku. Po chvíli zastaví, otvorí kufor, a v ňom - mŕtva žena. – Toho si nevšímajte, - upokojuje vodič stopárku. – To je rezerva. Ján Torák, Nové Zámky
Dežo cestuje v kupé s farárom a prihovára sa mu: – Čo to čítajú, pán velebný? – Nový zákon synu. – Hm, - pritakáva Dežo, - dnes toho vychádza... Mária Košíková, Šurany
V krčme: – Aha, myš! – Akej farby? – Sivej. – V poriadku. Pime ďalej!... Miro Kothaj, Dvory nad Žitavou
Po krátkej stagnácii začali v novom roku pracovať na plné obrátky
Vo funkcii zostal staronový predseda Už, už sa zdalo, že po určitej stagnácii nebude mať kto organizovať a viesť život matičiarov v Kolte. Doterajší i súčasný predseda Základnej organizácie Matice slovenskej v Kolte Mgr. František Polakovič sa chcel kvôli vážnym zdravotným ťažkostiam vzdať predsedníckej funkcie, no opäť ho „uprosili“ a dali mu dôveru všetci členovia miestnej základnej organizácie. A tak kolťanskí matičiari začali od nového roku naplno or-
ganizovať svoju plánovanú činnosť. Sponzorsky ich v tomto úsilí podporuje a doteraz aj vždy podporovali - obecný úrad na čele so starostom Štefanom Čomorom a miestne poľnohospodárske družstvo vedené súčasným dlhoročným presedom Ing. Jozefom Seifertom. Zaujímavým podujatím bolo vlanajšie koncoročné stretnutie, na ktorom sa zúčastnili aj – Mgr. Július Žubor, predseda Krajskej rady Matice slovenskej v Nitre
Prezident republiky na Agrokomplexe medzi včelármi.
a predsedníčka MO MS zo susednej obce Čaka. Žiaľ, ako nám povedal predseda organizácie Mgr. František Polakovič, čas na toto bilančné a sviatočné stretnutie si nenašli matičiari z okresnej organizácie v Nových Zámkoch, odkiaľ neprišiel nik z pozvaných. V hostinci Slovenská liga, kde sa stretnutie uskutočnilo prišli kolťanských matičiarov povzbudiť a potešiť členovia folklórneho súboru z Veľkých loviec, ktorí sa prezentovali bohatým kultúrnym
programom. Medzi inými odzneli nielen folklórne a národné piesne ale i vianočné koledy. Stretnutie malo ešte jeden zaujímavý rámec. Vedenie miestnej organizácie si neformálne pohovorilo s členmi domáceho folklórneho súboru o ďalších spoločných plánoch, ale i ťažkostiach, ktoré ich každoročne sprevádzajú. Na záver vystúpil aj hosť z Nitry pán Žubor, ktorý okrem iného pripomenul, že nastávajúci rok, rok ktorý práve začína ukrajovať dni prvého mesiaca, bude rokom Jozefa Cígera Hronského. -šková-
CHÝRNIK
7
SPOMAĽ, MÁŠ PRIVYSOKÚ RÝCHLOSŤ... Keď som včera vystupoval z vlaku, predo mnou šla pomalým tempom stará babka. Ponáhľal som sa a nevedel som ju predbehnúť. Vytáčala ma do nepríčetna. Vtedy som sa zarazil a povedal som si: „Kam sa ja vlastne ponáhľam?“ Ozvali sa vo mne výčitky svedomia, že som sa v duchu nahneval na babku, ktorá nemôže za svoju rýchlosť. Celý život pracovala aby sa aj moja generácia mala dobre, možno veľa vytrpela. Ale všetko trpezlivo zniesla. A ja som netrpezlivý a malicherný. A to všetko len preto, aby som bol o 10 minút skôr na internáte. Napokon tých pár minút aj tak premrhám na internete alebo pri telke. Alibisticky to zvalím na dobu v ktorej žijeme. Všetci sa hrozne ponáhľame. A večer zisťujem, že som zase toho veľa nestihol. Frustrovaní si ľíham do postele a zaspím spánkom nepokojných. Popri známych frázach „Ako sa
máš?, Ako žiješ?...“ sa mi do slovnej zásoby vľúdili frázy – nemám čas, strašne sa ponáhľam, mám veľa roboty. Cez sms vyznávam lásku, komunikujem caz chat a face to face hoci si nemáme niekedy čo povedať. Trápia ma účty, kariéra. A popri tom mi už neostáva čas nazvyš. V schránke sa mi hromadia maily, lebo „nemáme čas odpísať“, na polici sa kopia knihy, lebo „nemám čas čítať“, neviem ako vonia príroda, lebo „nemám čas k nej privonať“. Takto a podobne si zaneprázdnenosť racionalizujem. Ale dokedy to vydržím? Stále chcem viac stihnúť a darí sa mi čoraz menej. Možno venujem priveľa času veciam, ktoré si ho nezaslúžia. Žijem veľmi rýchlo, mám rakmer všetko a napriek tomu sa okolo mňa tmolia nešťastní ľudia. Ich život i môj sa relatívne predlžuje, no jeho kvalitatívna zložka je čím ďalej tým viac nevýrazná. Neviem sa zastaviť a uvedomiť si hodnotu vecí. Napríklad ro-
ČALÚNICTVO 0911 797 283 OPRAVUJEME: sedačky, stoličky, kožené sedačky... Široký výber látok
20 %
Z TERA A ZĽAV
bím veľa fotografií, ale už si ich nemám ani kedy prezrieť. Prinajmenšom ich napálim na CD a tým to skončilo. Počítač mám plný nahrávok, ale nemáme prehľad čo je to vlastne za hudbu. Mám veľa televíznych kanálov, ktoré dávajú paralelne veci, by som rád videl, no hnevám sa, že to nestíham. Namiesto zábavy mám stres. Stále si kontrolujem mobil, či mi niekto náhodou nezavolal. Vypnúť mobil? Ani nápad. Veď môžem zmeškať dôležitý hovor! Prestávam si vážiť krásne veci, kvôli ktorým sa oplatí žiť. Môj dedo má 83 rokov a v živote nebol v zahraničí, nemá mobil, pozerá len dva televízne kanály a počúva jednu stanicu na svojom starom tranzistore. I napriek tomu mi povedal, že prežil krásny život. Má veľa spomienok, ktoré mu vyvolávajú úsmev na tvári. Vie sa tešiť z pekného dňa, z vône dreva, s ktorým cely život pracoval, vie sa tešiť zo svojich vnúčat, na ktoré je pyšný. Žil ťažký život ale váži si ho. To my dnes nevieme. A tak máme
infarkty už v päťdesiatke, rôzne druhy rakoviny a depresií. A pritom by možno stačilo spomaliť. Tvrdenie, že sa to nedá, neobstojí. Sú ľudia, ktorí to dokážu. Zamyslime sa preto, že koľko času venujeme nepodstatným veciam. Skúsme si vypnúť mobil. Porozprávať sa a niečo si prečítať. Snáď som si konečne uvedomil môj rýchly život včas nato, aby som spomalil. Kamarát má chalupu v Henclovej. Je to malá banícka dedinka obkolesená horami. Nie je tam signál na mobil, v telke jeden kanál (žiadna dilema a pozriete si aj to, čo by ste nikdy doma nepozerali a začne sa vám to páčiť). Je tam obchod otvorený len v utorok a vo štvrtok a malá krčma. Ideálne miesto na spomalenie. Asi tam zabehnem, aby som sa zbytočne nehneval na starých pomalých ľudí, ktorí si vážia zvyšok života a zbytočne sa neponáhľajú za smrťou tak ako ja, vy, my! Pekný deň! Jano z Búdy
Pomsta manželky Prvý deň si zbalila všetky osobné veci do krabíc a kufrov. Ďalší deň si zavolala sťahovákov, aby jej veci odviezli. Tretí deň si posledný krať sadla ku stolu v krásnej jedálni, zapálila si, pustila si kľudnú hudbu a pochutnala si na krevetách, kaviáre a fľaši vína. Po večeri posledný krát navštívila každú izbu v dome a do každej tyče na záclonu vložila napoly zjedenú krevetu namočenú v kaviári. Potom upratala kuchyňu a odišla. Krátko nato prišiel manžel so svojou novou priateľkou a boli veľmi šťastní. Po niekoľkých dňoch začal dom pomaly, ale nepríjemne páchnuť. Vyvetrali, vyčistili koberce, prehladali otvory či tam nie je mŕtva myš. Nakoniec vymenili koberce, vymalovali, všade rozložili vonné vecičky. Nič nepomohlo, priatelia ich prestali navštevovať, služobná odišla, opravári odmietli prísť do domu... Nezostávalo nič iné ako dom predať. Po mesiaci o dom stále nikdo nemal záujem a odmietla s nimi pracovať aj realitná kancelária. Konečne si museli vziať vysokú pôžičku a kúpiť iný dom. Býva-
lá manželka zatelefonovala a pýtala sa, ako sa darí. Súcitne vypočula ságu o smradlavom dome. Tiež dodala, že jej ten dom veľmi chýba, a bola by ochotná znížiť čiastku, na ktorú má podľa rozvodového riadenia nárok, výmenou za ten dom. Manžel si uvedomil, že jeho bývalá žena nevie, ako veľmi ten dom smrdí. Vycítil príležitosť a súhlasil predať jej ho za desatinu toho, akú mal dom hodnotu, pod podmienkou, že podpíše všetky papiere hneď v ten deň. Žena súhlasila, behom hodiny manžela navštívil právnik s podpísanými papiermi. Po týždni bývalý manžel so svojou novou priateľkou s úsmevom na tvári sledujú sťahovákov, ako im balili zariadenie...vrátane tých záclonových tyčí. -drg – Mara, vieš prečo volebné preferencie KDH klesli na konci ich vládnutia? – Nie. – Pretože voličov počas ostatných rokov presvedčili, že na Slovensku už nepomôže ani modliť sa. Jozef Szabó, Štúrovo
8
CHÝRNIK
Mojzesovo patrí medzi najskôr osídlé lokality a má bohatú históriu Vznik obce siaha do polovice dvanásteho storočia Archeologický výskum v rokoch 1930 - 1931 Štefana Janšáka na dolnom toku rieky Nitry zasiahol aj do územia pri Mojzesove. Janšák preskúmal dunu v blízkosti hájovne pri poľnej ceste smerom z Lipovej do Mojzesova, sídlisko na pieskovej terase severne od miestneho cintorína a sídlisko na vyvýšenej terase južne od obce Černík. Povrchový prieskum, krtorému sa venuje miestny občan František Očkay, vydoloval z útrob zeme bohaté nálezy (črepy hlinených nádob, zachované mysky a zásobnice rozličného tvaru a výzdoby, prasleny viacerých druhov, zlomok s prevŕtaným otvorom pre porisko, kostené ihly, strlky atď.) (BÉREŠ, J. 1998: 59) Podľa archeológov územie Mojzesova osídlené v neolite, mladšej dobe kamennej (4300 - 4000 pr. Kr.), malo sídlisko z volútovou kultúrou a v eneolite, neskorej dobe kamennej (okolo 3000 pr. Kr.), sídlisko s kultúrou kanelovanej keramiky. Husté osídlenie sa predpokladá v dobe bronzovej. Na západnom okraji obce sa objavili nálezy zo staršej doby železnej - halštatskej a na terasovitej vyvýšenine južne od obce nálezy z mladšej doby železnej - laténskej. Eviduje sa skýtsky kostrový hrob. Potvrdilo sa slovansé sídlisko z 8. stor. (ELIÁŠOVÁ, A 1992: 43) Najnovšie v intraviláne obce pri kopaní základov domu archeológ zistil dva veľkomoravské už porušené hroby. V jednom sa nachádzala lebka a v druhom kostra dospelého muža vo vystretej polohe z lebkou obrátenou na západ. Pri nej bola železná sekera zvaná bradatica, dlhý železný nôž, železný zatvárací nožík, britva kamenná oslička a kresadlá. Hrobové nálezy poukazujú na časť pohrebiska z veľkomoravského obdobia. V polohe Malý kút, kde sa povrchovým prieskumom zistili početné črepy, odborník predpokladá veľkomoravské sídlisko.
V literatúre sa eviduje písomný údaj o stredovekej stavbe oválneho pôdorysu (rotunda) v Mojzesove a pripisuje sa jej sakrálny charakter. (BÉREŠ, J.1998: 61) Prvá písomná zmienka o Izdegu Osídlenie dediny Mojzesovo vzniklo zhruba v polovici 12 stor. Prvá písomná zmienka o nej pochádza z roku 1273, keď ako osada jestvovala už približne 100 rokov. Osada z názvom Izdeg sa uvádza v kráľovskej listine, vyhotovenej v Budíne v kancelárií uhorského kráľa Ladislava IV. Pravdepodobne počas vpádu Přemysla Otakara II. na západné Slovensko v roku 1271, keď jeho vojská dobyli Nitru a prenikli do okolia, dopustil sa Pathen z Izdegu akéhosi previnenia voči kráľovi, urážkou jeho osoby alebo odoprením vernosti, čo sa vtedy pokladalo za zločin velezrady. Za trest mu kráľ odňal osadu Izdeg a dedinu Ujlak (Veľké Zálužie) a zo všetkými úžitkami a príslušenstvom daroval gemerskému cirkevnému hodnostárovi. Osada Izdeg, ktorá bola kráľovským majetkom, zmenila z kráľovho rozhodnutia majitela Pethena na archidiakona Jána z Gemera. (Kronika obce Mojzesovo 1998:14.) Pôvod názvu Izdeg Názov osady Izdeg z roku 1273 a 1290 sa v tejto podobe vyskytoval v písomných prameňoch aj v 14. a 15. stor. Možno ho pokladať za slovenský. Univerzitný profesor István Kniezsa, pôvodom z Trstennej, maďarský jazykovedec v Budapešti, ktorý sa venoval problematike slovanských prvkov v maďarčine, nám v osobnom rozhovore potvrdil, že v názve Izdeg sa nedá hľadať maďarský pôvod. Názvu venoval pozornosť archeológ a historik Štefan Janšák. Jeho podobu porovnával s názvom dediny Izdoba pri Košiciach a z názvom moravskej obce Izda pri Lenžhote. Pri oboch lokalitách zistil, že vznik-
li v močariskom údolí, Izdoba vo vlhkej doline Torysy a Izda na území močiarov. Vzhľadom na podobný prípad osady Izdeg, o krorej mu archeologický výskum potvrdil, že tiež vznikla na brehu močiarovitého údolia Cítenky, ktorá bola ramenom Nitry, dospel k názoru, že tvar Izda poukazuje na vznik z Izdba (Izba). V slovanských etymologických slovníkoch zistil tvar Izdbica vo význame trámovej skrine pri moste alebo drevený zrub vyplnený hlinou. Pôvod názvu Izdeg sa dá hľadať aj v iných predbežne neznámich súvislostiach. Interpretovať ho v pomaďarčenej podobe Ozdoge z 19. stor. ako zdochlina srny je obyčajným výplodom fantázie, s historickou skutočnosťou nemá nič spoločné. (Kronika obce Mojzesovo 1998 : 15.)
bert z rodu Anjou daroval v roku 1324 osadu Izdeg so všetkou pôdou predkovi rodiny Izdeckých pochádzajúcich z Izdegu pre jeho dedičou a ich ďaľších potomkov. Aj nitrianska kapitula panovníkovi Ľudovítovi Veľkému z Aniou potvrdila v roku 1348 , že osada Izdeg bola kedysi vo vlastníctve šlachticov pochádzajúcich z Izdegu. (Kronika obce Leonarda Hlavačku 199:12.) V roku 1337 došlo ku zmene majiteľa osady. Píše sa o tom v listine kráľa Karola Roberta a v svedectve nitrianskej kapituly.Ich obsah stručne uvádzame: Ku kráľovi prišiel magister Pavol pôvodom Maďar, kastelán hradu Gýmeš, spolu s komesom Štefanom, vicekastelánom. Vyrozprával mu o hrdinstvách a vernosti komusa Štefana.
Majitelia v 14. storočí Uhorský panovník Karol Ro-
(pokračovanie v budúcom čísle)
Básnik Milan Špilberger medzi študentmi
Zastavil sa aj na internáte
Básnik Milan Špilberger z Úľan nad Žitavou sa v závere uplynulého roka zavítal medzi žiakov Stredného odborného účilišťa v Nových Zámkov Tento poét vydal už svoju 150. publikáciu, a tak sa z jeho výtvorov tešia deti materských, základných, stredných škôl i deti z detských domovov. Do novozámockého účilišťa zavítal, aby popri besede so žiakmi ich obdaroval brožúrkami a básňami, ktoré autorsky vydal. Medzi inými - Letokruhy, Hlásky, Vybrané slová, Násobilka, Radostné Vianoce a Svätý Mikuláš. V básni LETOKRUHY opisuje obdobie človeka od detstva až po starobu. Dovoľte „odcitovať“ zopár z jeho veršov:
Čaro jari z diaľav máva, meria žitia trasu. Denník v bystrých vodách pláva, nezrieka sa špásu. Mladosť prchá, tomu ver... Poteší sa, povzdychá. Ako na záhrade ker... Zakvitne i popichá. Mladosť je vek, nádhera, z raja vystrihnutý dej.
Do výšavy nazerá, svet sa točí vôkol nej. Až roky nás naučili, čo nestihli otec, mať. Kedysi sme preskočili, čo dnes treba obchádzať. Podaždivé farby dúhy vánok mrakom odvieva. Črtá ďalšie letokruhy, kalendár z nich omdlieva. J. Slobodníková
CHÝRNIK
9
Bánovská dychovka a Mrchane vo Švajčiarsku
Pocit spolupatričnosti, rodiny, srdečnosti a vďačnosti Slovákov stretnete po celom svete i vo Švajčiarsku. Na oslavy 40. výročia založenia Združenia Slovákov vo Švajčiarsku pozvali spoluorganizátori Paul a Marta van Ooijle bánovskú dychovú kapelu Kesanka so svojimi humorno - speváckou ženskou skupinou Mrchane. Oslavy sa konali v Zürichu za účasti významných hostí zo Švajčiarska i zo Slovenska. V programe vystúpil domáci slovenský folklórny súbor Kolečko, prihovorili sa veľvyslanci oboch štátov a boli odmenení zakladatelia a hlavní aktivisti Združenia. V závere oficiálnej časti zaznela hymnická piesaeň Héj, Slováci. O veselú zábavu sa potom postarala Kesanka a humorné častušky Mrcháň. Švajčiari ich prijali s veľkým nadšením a hneď sa podujali premenovať Mrchane na Dobrane. Neuveriteľnú atmosféru vytvorili známe slovenské pesnič-
ky, ktorých silu si hosťujúce súbory uvedomili hlavne pri piesni Slovenská rodná dedina. Jej text spievaný Slovákmi v sále i na javisku vyčaril slzy dojatia v nejednom oku. Bola to silná predstava straty slovenského domova alebo túžba po rodnom kraji? Nevedno. Ale každý, kto bol v sále, po skončení piesne túžobne stisol ruku svojho suseda tancujúceho v spoločnom kruhu alebo skončil v srdečnom objatí. Sila ľudovej piesne, u nás doma častokrát podceňovanej a zaznávanej ako prežitok minulosti, v švajčiarskej ďalekej zemi vytvorila puto, ktoré zviazalo a dojímalo všetkých účastníkov zábavy. Hudba, tanec, častušky, spev pri harmonike, úsmevy, to všetko vytváralo neopakovateľné zážitky. Program Kesanky a Mrcháň pokračoval v nedeľu dopoludnia vystúpením na svätej omši v katolíckom kostole v Hüttwilen, kde
hrala dychová kapela a Mrchane s nimi spievali známe sakrálne piesne. Krása slovenského kroja, hudba a spev vniesli do moderného kostola slovenskú srdečnosť a mäkkosť, o ktorej hovorili viacerí účastníci omše. Potlesk a uznanlivé úsmevy na tvárach Švajčiarov boli tou najkrajšou odmenou pre oba súbory, ktoré prežívali nezabudnuteľné pocity hlavne pri spoločnej piesni spievajúcej v nemeckom i slovenskom jazyku zároveň. V kostole neboli podstatné slová, ale harmónia ľudských hlasov a tónov dychovej hudby, a tento ich súzvuk vyvolal zimomriavky na tele. Možno to bola sila prítomného okamžiku a možno sa povetrím vznášali dušičky všetkých zosnulých Slovákov túžiacich po stretnutí s krajanmi. Lúčenie a srdečné stisky rúk ukončili stretnutie Slovákov Švajčiarska a Slovákov z Bánova.
Chvíle strávené na zábave, počas prehliadky Zürichu, na omši i na spoločnom posedení po nej budú ešte dlho v srdciach všetkých zúčastnených vyvolávať pocit radosti a vďačnosti, ktoré sa nedajú ničím zaplatiť ani kúpiť, ktoré sa dajú iba zažiť. Úprimná vďaka za tieto zážitky patrí hlavne manželom van Ooijlovým a predsedovi ZDHS Jánovi Jamriškovi, ktorí pomohli bánovským súborom nielen pri organizácii ich pobytu vo Švajčiarsku, ale zabezpečili viacero švajčiarskych uniforiem pre mnohé slovenské (i bánovské) dychové kapely. Na ich obetavej práci a nadšení je obdivuhodné práve to, že dokazujú mnohým ľuďom, vyhovárajúcim sa na nedostatok času či financií, že ak ide o dobrú vec, žiadna prekážka ani vzdialenosť ich snaženie nezastavili a dotiahli dobrú vec k úspešnému koncu. (inter)
á k ľ e V ná
zim
A I C AkKlo
s j o r tene dvojskla
vc
Historicky najnižšie ceny na skladové okná s dvojsklom!
dvere é v o k í n a hlalití pre skladovévoekrenátypu C á n k o y d p tk akcia ne a okná a pre vše NOVÉ ZÁMKY
–
ŠURANY
–
www.slovaktual.sk
Železná 20 (výpalisko), Tel.: 035/640 8840, 0908 713 576, e-mail:
[email protected] Hasičská 29, Tel.: 035/650 1282, 0902 950 841, e-mail:
[email protected]
10
CHÝRNIK
Do nového roku i napriek kríze vstupujeme veselo a s humorom
S I LV E S T R O V S K É O D R O B I N K Y Pri zostavovaní koncoročného čísla sa nám „nepodarilo“ umiestniť všetky satiricko-humoristické príspevky a tak ich zaraďujeme teraz, pri vstupe do nového roku, rokou 2010. Čiže skromne, pokorne, chudobno, ale optimisticky a veselo.
Lídrov by mali balzamovať, aby sa nerozpadli skôr, ako ich strany. Je ľahšie vyhlásiť sa za otca národa, ako platiť alimenty. J. Heinrich
STVORENIE ČLOVEKA Na siedmy deň Pán stvoril človeka. Písmo hovorí, že ho z hliny vytvaroval. Najskôr hruď, potom brucho, horné a dolné končatiny a nako-
Svätá pravda Bielu zástavu by bolo už načase vyvesiť aj na zemeguli.
niec hlavu. Pozerá sa na svoje dielo, v dlaniach kúsok hliny šuľká, čo mu z tej roboty zvýšil. Škoda dobrého materiálu, dumá. Nuž mu ten šúlok pekne medzi nohy pod brucho prilepil. Až potom mu dušu vdýchol. Tak Pán stvoril Adama. Na Evu, ako je známe, mu hlina nezvýšila. Tak prišiel Adam o rebro. J. Žilinský V hladovej doline je každý obézny občan podozrivý. Ján Heinrich
M. Kenda
Smrtka žne aj tam, kde nesejú. Paradoxne najtriezvejšie debaty sa vedú v krčmách. M. Palko
Ľ. Kotrha
Ľ. Kotrha
Nemali sme kráľov, ale máme korunovaných. M. Palko
Myšlienková kompozícia Zo sťažnosti občana: Vysoký plat je v súčasnosti pre mňa nedostupný. Tak ak archívy ŠtB. Z najnovších rozprávok pre dospelých: „Kde bolo, tam nebude...“ Klebeta: Vraj šťastná budúcnosť je za nami a dlhy pred nami... Z parlamentných kuloárov: Vraj istý nemenovaný poslanec sa zdržal hlasovania. Nezobudil sa včas. Z meteorológie: Tohoročné vrtkavé počasie oklamalo nielen meteorológov, ale aj prírodu natoľko, že rozkvitla nielen korupcia, ale začala kvitnúť aj protekcia. D. Mika
OSVEDČENÉ SKÚSENOSTI
Sexuologická poradňa Nedávno som len tak, z nudy, čiasočne aj z recesie, navštívil sexuologickú poradňu. Lebo, nemám žiadne problémy. Všetko funguje tak, ako má. Aspoň ja som si to myslel. Ale len dovtedy, kým ma nevzal do parády sexuológ. Otázka striedala otázku, jeden test nasledoval za druhým. Obrázky, kazety... Pot sa zo mňa lial cícerkom.
SENO Pri pohľade na ňu, napadlo mi práve, ako vonia seno zaľúbenej krave? J. Heinrich
Ale výsledok stál za to. Z poradne som vychádzal vnútorne oslobodený, akoby znovuzrodený. „Óch, šťastná som to ja žena..!“ J. Žilinský Ľ. Kotrha
Majitelia krčiem majú podnikanie v krvi. V krvi svojich zákazníkov. Očný lekár a pacient si zvyknú padnúť do oka. Myšlienky by mali byť perlou ducha. Niekedy sú však iba bižutériou. Kde nie je čo ukradnúť, tam je vždy plno statočných. Dali mu za pravdu. Palicou. Smrť a exekútor prichádzajú neočakávane. Niektoré reformy majú športový charakter. Ľudia si ich odskáču. Alkoholizmus je choroba. Žiaľ, veľmi obľúbená. M. Janega
HÍRNÖK
6
SOKOL Gbelce – SPORTEGYESÜLET Köbölkúton a sportegyesület 1927 – től tevékeny kedik. Kezdeményezői Ho g e n b u c h Lajos és Hortai István voltak. A sportegyesület tevékenysége kizárólag labdarúgásra összpontosult. A futballpálya a vásártéren volt. Az első mérkőzést 1930 – ban Párkány csapatával játszották. Később Hogenbuch Lajos irányításával új futballpályát létesítettek. Itt kezdődött el a rendszeres labdarúgás. A csapat KAC (Köbölkúti Atletikai Club) néven szerepelt. Megindult a rendszeres bajnokság Cserepes Lajos és Bircsák Adolf irányításával. Később Dr. Obláth Imre, körzeti orvos lett az egyesület első elnöke, 30 éven keresztül aktívan dolgozott, majd Holler Ferenc és Filler Imre is bekapcsolódott a futballszakosztály tevékenységébe.
A sportszervezet a 2. világháború után indult komoly fejlődésnek és SOKOL GBELCE néven szerepelt. A tevékenység női kézilabda szakosztállyal és asztaliteniszezőkkel bővült. Ezek kerületi szinten versenyeztek. Dr. Obláth Imre után Dr. Drégely Aladár, gyermekorvos lett az elnök. Őt Szuri Béla követte hoszszabb időn át. Tőle Szűcs György vette át a stafétát, akit Nevedel Peter követett. Klubunk jelenlegi elnöke ismét Szűcs György. Az utóbbi években a sportegyesület tevékenysége kizárólag a labdarúgásra irányult. A bajnokságban egy felnőtt és egy ifjúsági csapat szerepelt. Később egy diákcsapattal bővültek. Jelenleg is e három csapat vesz részt a bajnokságon. Legsikeresebb a diákcsapat. Összegezve a labdarúgó – szakosztály működését, elégedettek lehetünk, mivel mindhárom csapat ebben az évadban lejátszotta összes mérkőzését. A sportegyesület működését anyagi téren a helyi földműves-
szövetkezet támogatta. Ennek megszűntével a helyi önkormányzat vette át a támogatást. Sokat segítettek a spozorok is. Sportszervezetünk vezetősége, a község sportéletének fejlesztése érdekében, a következő fő feladatokat tűzte céljául: • Továbbra is biztosítani a jelenlegi három csapat sikeres szereplését a bajnokságon. Ehhez megteremteni a kedvező feltételeket anyagi szempontból. Biztosítani a játékosok tudásbeli fejlődését, javítani az edzések színvonalát. • Növelni az egyesület anyagi támogatóinak számát. • A sportpálya öltözőjének és környezetének rendszeres karbantartása és fokozatos felújítása. • Távlati cél: foglalkozni egy új, korszerű öltöző és lelátó megépítésével. • Elérni, hogy a testnevelés és a sport, s ezen belül a labdarúgás színvonala lényegesen javuljon falunkban.
Fatima – letecky (4 x nocľah) (letištné príplatky v cene) 16.7. – 20.7.2010 . . . . . . . . . . . . . . . 660 EUR 24.9. – 28.9.2010 . . . . . . . . . . . . . . 630 EUR Letecké víkendy
(september, október) ( v cene všetky letištné poplatky,3 x nocľah) Paríž: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 530 EUR Londýn: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 560 EUR Rím: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 530 EUR Lisabon: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 630 EUR
Jedlik Ányos István Szímő község nagy szülöttje Jedlik Ányos István (18001895), bencés szerzetes, aki t a n u l má ny a i t Nagyszombatban és Pozsonyban végezte, majd belépett a bencés rendbe. A Magyar Tudományos Akadémia tagja, a pannonhalmi bencés rend tudós professzora, a fizika búvára. Munkássága inkább gyakorlati jellegű volt, semmint elméleti. Jedlik 86 alkotása és találmánya a vérbeli természettudós veleszületett kutatóösztönét jellemezte, amely járatlan utakra is elvezette, lehetővé tette, hogy a tudomány nem egy területén eredetit és jelentőset alkosson. 1993-ban az önkormányzat a templomkertben Jedlik Ányos mellszobrot állított, majd 1995-ben Emlékszobát rendezett be a parókián. 2000-ben a régi iskola épületet átalakítva, egy igazán méltó és impozáns helyet sikerült biztosítani a Jedlik Ányos Emlékszoba számára. A sok kiállított értékes tárgy mellett megtalálható itt Jedlik 3 legfontosabb találmánya is: a dinamó, a forgony és az elektromos kocsi.
Ars - Paríž – Lurdy a pobyt pri mori 17.5. – 25.5.2010 . . . . . . . . . . . . . . 325 EUR 12.8. – 20.8.2010 . . . . . . . . . . . . . . 325 EUR
Lurdy - Paríž -Liseiux - Mont Michael - La Salette 12.8. – 22.8.2010 . . . . . . . . . . . . . . 420 EUR
Lurdy - Fatima a pobyt pri mori 13.7. – 24.7.2010 . . . . . . . . . . . . . . 460 EUR
Medžugorie a 4 dni pri mori
Santiágo de Compostella júl 2010 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 420 EUR
Nedeľa Božieho Milosrdenstva
(7 x nocľah, 5 x polpenzia doprava) 7.7. – 16.7.2010 . . . . . . . . . . . . . . . . 315 EUR 26.7. – 4.8.2010 . . . . . . . . . . . . . . . . 315 EUR
(Krakow - Wadovice - Zebrz. Kalvária – Čenstochová) 9.4. – 11.4.2010 . . . . . . . . . . . . . . . . 82 EUR
2.8. – 10.8.2010 . . . . . . . . . . . . . . . . 580 EUR
S.G. Rotondo - Loreto - Lanciano
Pobaltské krajiny
Anglicko - Brusel pohodlne
14.5. – 18.5.2010 . . . . . . . . . . . . . . 195 EUR
25.7. – 31.7.2010 . . . . . . . . . . . . . . 420 EUR
Ars - Lurdy-– Avignon
Metropoly Západnej Európy
14.4. – 21.4.2010 . . . . . . . . . . . . . . 290 EUR
(Brusel – Londýn – Paríž) 26.8. – 1.9.2010 . . . . . . . . . . . . . . . . 335 EUR
Nástupné miesto: Nitra- Motorest Zeleneč- Bratislava. Pri prihlásení sa na zájazdy do 31.1.2010 a úhrade 50 %, zľava 10 %.
Ing. Štefánia Gazdová, CK TAR – TOUR 90068 Plavecký Štvrtok 330 Tel./fax: 034-77 93 327, 0905 429 045, 0908 069 643,
[email protected]
www.cktartour.sk
5
HÍRNÖK
Szlovák méhészszövetség Az ember és a természet együttélésének legszebb példája a méhész és méhei. Ezzel a példaértékű és folytonosan fejlődő mezőgazdasági ágazattal találkozunk falukban is. A köbölkúti méhészekről az első írásos feljegyzés 1924-ből való. Ebben az évben Zsitva Lajos úr képviselte a köbölkúti méhészeket az első Csehszlovák mezőgazdasági kiállításon Balogh típusú méhkaptáraival. Itt vehette át a Csehszlovák méhészszövetség ezüst plakettjét. A köbölkúti méhészek a Csehszlovák méhészszövetség érsekújvári alapszervezetében voltak bejegyezve. 1938-ban falunkban is felütötte fejét egy
igen veszélyes és elterjedt betegség a méhek költésrothadása, aminek következtében 120 méhcsalád pusztult el. 1945 után méhészeink a párkányi alapszervezetben voltak beje-
gyezve. 1961 február 12-én megalakult falunkban a Csehszlovák méhészszövetség alapszervezete. Első elnöke Kučera Ferenc, titkára pedig Zsitva Albert volt. Szervezetünk 8 községet ölelt fel, mely-
Ľudovít Žitva, (1892 - 1972)
ben 239 méhész tevékenykedett 1944 méhcsaláddal. 2004.1.1-vel szervezetünkben 18 méhész dolgozik 6 faluból 418 méhcsaláddal. Elnökük Mgr. Moodróczky Tamás, titkárunk Medveď Jozef. -h-
MÁR A MAI NAPTÓL! Már a mai naptól közvetlenül hirdethetnek szerkesztőségünk székhelyén a Várday utca 21 alatt (a volt Váhostav épülete) a földszinten (PC-KOCKA). Fordulhatnak hozzánk hirdetés, apróhirdetés feladásával, de a reklám és propagáció minden formáját megjelentetjük. Surányban is felveszünk hirdetéseket a Triangel székhelyén (Vachulíkovánál). Látogassanak el hozzánk, és a Hírnök-Chýrnik járási lapunk hasábjain tegyék láthatóvá magukat és cégüket! (szerkesztőség)
Az ország déli részén fiatalabb korban halnak meg az emberek mint északon
Záväzná objednávka Megrendelés:
Objednávam si mesačník CHÝRNIK – HÍRNÖK. Megrendelem a CHÝRNIK – HÍRNÖK havilapot. Meno/név: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Adresa/lakhely: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Od čísla/számtól: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Objednávky zasielajte na adresu: CHÝRNIK – HÍRNÖK, Várdayho č. 21, 940 01 Nové Zámky A megrendeléseket a következő címre küldjék: Chýrnik – Hírnök, Várdayho 21, 940 01 Érsekújvár.
Átlagosan két-három évvel hamarabb halnak meg az ország déli részén élők, mint azok, akik az ország északi felén élnek – derül ki a közegészségügyi hivatal adataiból. Az okok között szerepel az egészségtelen életmód és az alacsony végzettség is. A közegészségügyi hivatal nem vizsgálta, hogy mi miatt alacsonyabb a várható élettartam délen. Lena Šramková, a hivatal szóvivője megjegyezte, a férfiak esetében a múltban bizonyítást nyert, hogy azokban a járásokban, ahol magas volt az alacsonyabb végzettségűek aránya, rövidebb ideig éltek, mint ahol a közép- és felsőfokú végzettségű férfiak aránya nagyobb volt. Silvia Porubänová szociológus szerint a rövidebb várható élettartam összefügg azzal, hogy
a déli régiókban viszonylag magas az életszínvonal, ami nagyobb stresszel jár, az emberek egészségtelenül, rendszertelenül étkeznek, egészében véve pedig gyorsabb életritmust követnek. A statisztikák szerint déli járásokban a legmagasabb a szív- és érrendszeri betegségekkel összefüggő elhalálozások száma Mária Kuniaková, a besztercebányai orvosi kamara elnöke szerint a térségben élők táplálkozási szokására hatással van a térség fejlett agrár szerkezete, aminek következtében sokan nem megfelelően táplálkoznak. Ha valaki sok zsíros ételt eszik, keveset mozog, magas lesz a vér koleszterinszintje, ami elzárja az ereket, ez pedig szív- és érrendszeri betegségekhez vezet - tette hozzá.
CHÝRNIK – HÍRNÖK. Vydáva vydavateľstvo H+S. Vychádza ako mesačník v obciach a mestách novozámockého regiónu. Povolené: OVS OÚ, reg. č. 265/2003. Redakčná rada: Mgr. Jozef Hatala, šéfredaktor, Mgr. Jana Slobodníková, Ing. Vít Drgoň, Ján Nagy, Milan Kupecký. Adresa: Redakcia CHÝRNIK – HÍRNÖK, Várdayho č. 21, 940 01 Nové Zámky. E-mail:
[email protected],
[email protected]. Tel.: 035/64 23 153, 0907/905 537. Nevyžiadané príspevky redakcia nevracia, ani ich nehonoruje. Tlač: PETITPRESS, s.r.o. Bratislava. Grafická úprava: Artus. CHÝRNIK – HÍRNÖK. Kiadja a H+S kiadó. Havilapként jelenik meg az érsekújvári régió falvaiban és városaiban. Engedélyezve: OVS OÚ, 265/2003 reg. szám alatt. Szerkesztőség: Mgr. Jozef Hatala, főszerkesztő, Mgr. Jana Slobodníková, Ing. Vít Drgoň, Ján Nagy, Milan Kupecký. Cím: Chýrnik – Hírnök szerkesztősége, Várdayho 21, 940 01 Érsekújvár. E-mail:
[email protected],
[email protected]. Telefonszám: 035/64 23 153, 0907/905 537. A nem igényelt írásokat a szerkesztőség nem küldi vissza és nem honorálja. Nyomda: PETITPRESS, s.r.o. Pozsony. Grafikai megjelenítés: Artus.
HÍRNÖK
4
Az egykori hadifoglyokra emlékeztek Szőgyénben
Elrabolt évek A szőgyéni önkormányzat nemrégiben bensőséges ünnepséggel emlékezett meg az egykori hadifoglyokról. A kezdeményezés egyedülállónak mondható a párkányi régióban. Nem véletlen, hogy a gazdag közösségi életet élő Szőgyénben valósult meg, ahol elhivatott emberek irányítják a közügyeket és szervezik - városaink számára is példaértékű módon - a kulturális és közösségi életet. Ezek egyike Bokor Klára, a szőgyéni hadifoglyokról írt „Elrabolt évek“ kötet szerzője, aki egyébként a Dobra c. helyi havilap főszerkesztője. – Miért vállalkozott ennek a kötetnek a megírására? – Nem sok egykori hadifogolynak adatik meg az elégtétel, hogy ünnepélyes keretek között emlékezzenek meg küzdelmes életéről, és kezében tarthassa a róla szóló könyvet, benne hiteles visszaemlékezésekkel. Fogyatkoznak a szemtanúk, hiszen a több mint 160 egykori szőgyéni hadifogolyból ma már mindössze heten élnek. – Hogyan zajlott az ünnepség? – Az ünnepség emlékoszlop leleplezésével vette kezdetét, amelynek alkotója Smídt Róbert helyi fafaragó művész. Az oszlopra egyetlen kérdés van felvésve:
MIÉRT?, valamint három évszám 1920, 1938 és 1945. Szász Attila polgármester az alkotóval és Fazekas János egykori hadifogollyal - az emlékpark ötletgazdájával egyetemben avatta fel az emlékművet. Szívet szorongató érzés
volt, ahogy a Csongrády Lajos Alapiskola diákjai – az egykori hadifoglyok leszármazottai–, felolvasták a hadifoglyok neveit, majd fehér szegfűvel tisztelegtek helytállásuk előtt. Ezt követően Nemcsok István atya felszentelte az emlékművet. Az avatást szentmise követte a már eltávozott és még élő hadifoglyokért. A könyvbemutatóra teljesen megtelt a kultúrház nagyterme. Elsőként Udovecz György, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum munkatársa elemezte a II. világháború
veszteségeit és a hadifogság körülményeit. Büszkeséggel tölt el nemcsak az, hogy elégtételt szolgáltathattam és tiszteleghettem munkámmal az egykori hadifoglyok előtt, és átnyújthattam nekik a könyvet, de az a tény is, hogy a kiadvány teljes egészében szőgyéniek munkája. Itt folyt a gyűjtőmunka, a borító a szőgyéni Seres Róbert munkája, és a kötet nyomtatása is helyben történt.
– Mikor kezdte el a gyűjtést? – Három évvel ezelőtt. Akkor tudatosítottam, hogy a huszonnegyedik óra utolsó perceiben járunk. Bizony sok idő eltelt a hadifogság óta, de nem egy volt ha-
Minisztériumnál, de pályázataim nem jártak sikerrel. A könyv megjelenését a Nemzeti Civil Alapprogram támogatta az esztergomi Gyermek Kert Szociális és Kulturális Alapítványon keresztül. – Hány szemtanú szólalt meg a kötetben? – Tizenkilenc. A hadifogság hallatán szinte mindenkinek Oroszország ugrik be elsőként. Igaz, a hadifoglyok többsége orosz fogságban volt és ez volt a legkeményebb, de sokan voltak francia, brit és amerikai fogolytáborokban is a megszólaltatottak közül. – Hogyan folyt a gyűjtőmunka? – Néhány helyre többször is vissza kellett mennem az adatok egyeztetése céljából, de meglepetésemre egy-egy mondat, időpont vagy kép annyira kristálytisztán él az egykori hadifoglyok emlékezetében, hogy bármelyik történelemkönyvet hozzá lehetne igazítani, míg más mozzanatok teljesen eltűntek a tudat útvesztőiben. Az útvonalakra, földrajzi nevekre is meglepően tisztán emlékeztek. Ezek legjavát megleltem a korabeli térképen, amely a könyv részét képezi. A feleségek
difogoly megkérdezte, nem lesz-e ebből baj, hogy ilyen őszintén tollba mondta visszaemlékezéseit? Döbbenetes, hogy több mint hatvan év után is szembe kell nézniük a bennük mélyen gyökerező félelemmel. – Ki adta ki a kötetet? – Szőgyén község önkormányzata pályázati forrásokból, amiért Konterman László alpolgármestert illeti elismerés. Jómagam is próbálkoztam korábban a megyénél, illetve a Szlovák Kulturális
könnyes szemmel hallgatták férjük visszaemlékezéseit. Sokszor hallották már a fogság részleteit, de ilyen aprólékosan eddig erről még nem mesélt a házastársuk. Riportalanyaim szívbemarkoló történeteket mondtak tollba hazaszeretetről, a szülőföldhöz való ragaszkodásról és az emberi helytállásról, amit községünk polgármestere példaértékű magatartásként állított a fiatal nemzedékek elé ajánlásában. Himmler György, Hídlap
3
HÍRNÖK
Kultúrális és társadalmi rendezvények lehetőségei a malom környékén.
Gútai Vízimalom Történelmi visszapillantás A malom tökéletes másolata annak a vízimalomnak, amely eredetileg a Komárom közelében lévő Dunaradvány nevű falucskában a Duna folyón őrölte a liszetet.
ként az enyészetnek indult. A gútai természetvédők egyesülete kezdeményezésére 1990 szeptemberében a vízimalom a mostani helyére, a Kis-Duna folyó torkolata közelébe Gútára került. 1995 május 25.-én a Ter-
Az eredeti malom 1920-ban volt felépítve, a tulajdonosa Szivanyó Béla volt. 1945-ig működött, amikoris rejtelmes körülmények között leégett. Ezzel megsemmisült az utolsó vízimalom a nagy Dunán. A huszadik század hetvenes éveiben kezdtek foglalkozni azzal a gondolattal, hogy a radványi vízimalom másolatát elkészítsék. A tervezetek elkészítéséhez alapul szolgáltak azok a vízimalmokat ábrázoló fényképek, melyeket sikerül az akkori korból megőrizni, valamint egy hiteles modell, amelyet a régi malom dolgozója Suhaji Lajos a saját udvarában felépített. A vízimalom másolatának elkészítésére a hetvenes évek végén és a nyolcvanas évek elején kerüt sor a komáromi Hajógyárban. A malom 1982-re lett készen. A technikai tökéletességnek az árnyoldala – a malmot nem sikerült használhatóvá tenni. Azok a kezdeményezések, melyekkel a malomból éttermet szerettek volna kialakítani, sikertelenek voltak. Így a vízimalom a komáromi hajógyár kikötőjében lassan-
mészetvédő egyesület tulajdona lett, jelenleg pedig országunk Nemzeti kultúrális emléke, mely a nyilvánosság által megtekinthető. Része lett annak a festői szépségű tájnak, amely a Kis-Duna és a Vág folyók összefolyásánál gyönyörködteti a természetkedvelő ember szemét, melynek csodálatos világát a gútai természetvédők őrzik és az emberek igényeinek megfelelően egyre tökéletesítik. A vízimalom természeti környezete által kínált lehetőségek a kultúrális és társadalmi ren-
dezvények megszervezésére. A vízimalom környéke a földrajzi fekvésének és az ottani gyönyörű természetnek köszönhetően is óriási lehetőségeket kínál. A Csallóköz legkeletibb határánál, Gúta város központjának a közelében (cca 500 m) helyezkedik el. A malom térsége közelében torkollik a Kis Duna a Vág folyóba. A keletkezett félsziget gyönyörű környezetét a másik oldalról a Kis Duna holt ága keretezi. A táj szépségének egyik fénypontja a 15. századból származó Békavár, melynek maradványai a mai napig megtalálhatók e térségben. A vár történetének rövid összefoglalója a romok által kialakult dombozaton elhelyezett tájékoztató táblákon található
meg. A jókedv megteremtéséhez hozzájárul a „Malom-kocsma“, mely üdítőkkel, csapolt sörrel, a borok széles skálájával és a természetes anyagokból előállított likőrökkel várja vendégeit. A kínálathoz hozzátartozik a képeslapok, ajándéktárgyak, csemegék árúsítása is. A „Malom-kocsma“ beltere a galériával többmint száz férőhellyel alkalmas a családi rendezvények, iskolai találkozók, vállalati ünnepségek megrendezésére. A külterület négyszáz főnek biztosít ülőhelyet (melyet még bővíteni lehet). Fedett pódiummal ellátva kitűnő hely a sport- és kultúrális napok megrendezésére akár nagyobb vállalatok, intézmények részére is. -malom-
HÍRNÖK
2
65 évig feküdt a föld alatt gépével a magyar pilóta Búcs határában
Egy magyar pilóta földi maradványaira találtak A második világháborúban eltűnt magyar pilóta földi maradványait, valamint repülőgépének roncsait azonosították a Magyar Roncskutatók Egyesülete (MRE) kutatói a szlovákiai Búcs község mellett. A géproncsról szlovákiai kutatók értesítették Punka György és Magó Károly kutatókat. A roncsokat, valamint a gép és a pilóta
magyar származását a helyszínen előkerült, a Magyar Királyi Honvéd Légierőnél rendszeresített hadnagyi rendfokozatú váll-lap igazolta. 2009. november 16-án kezdődött el a feltárás és exhumálás régészeti módszerekkel. Mivel a pilóta holtteste a gép roncsai között volt, a kiemelt 35-40 köbméter földet teljesen átrostálták, így
Az elmúlt évszázad három világjárványa Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) csütörtökön a legmagasabb – 6-os –fokozatra emelte az A(N1H1) vírus terjedése miatt a járványriadót, világméretűnek minősítve a járványt. A XXI. században ez az első pandémia. A XX. században három influenza-világjárvány tombolt: a hírhedt spanyolnátha 1918–19-ben, az ázsiai influenza 1957–58-ban és a hongkongi influenza 1968– 69-ben. A spanyolnátha: Az 1918 szeptemberétől 1919 áprilisáig tartó, a történelem ilyen rövid idő alatt legpusztítóbbnak tartott járványában 1 milliárdan betegedtek meg és 40 millióan haltak meg. (A feketepestisnek a becslések szerint 30 millió halálos áldozata volt.) Nevét onnan kapta, hogy az első világháború idején semleges Spanyolország volt az egyedüli állam, amely nem cenzúrázta a járványról szóló híreket. A H1N1 vírus 1918-ban Kínából került az Egyesült Államokba, majd Európába, s onnan az egész világra átterjedt, főként a gyarmatok révén. Halálos áldozatai között volt Guillaume Apollinaire francia költő, Egon Schiele osztrák festő és Rodrigues Alves brazil elnök. A járvány hívta fel a figyelmet a világméretű biológiai veszélyre, a pandémia után hozta létre
a Népszövetség a WHO elődjét. Ázsiai influenza: A két fertőző hullámban megjelenő ázsiai influenza a legpeszszimistább statisztikák szerint 4 millió ember halálát okozta. A H2N2 vírusaltípus először egy dél-kínai tartományban jelent meg 1957 februárjában. Több hónap kellett ahhoz, hogy eljusson Amerikába (az Egyesült Államokban 70 ezren haltak meg). A betegek súlyos tüdőszövődményekben szenvedtek. Az első áldozatok az idősek voltak. A világjárvány idején a védőoltás gyártása akkor érte el csúcspontját, amikor a járvány már elmúlt. A szegény országokban igen kevés adagot osztottak szét. Hongkongi influenza: A legutóbbi „világjáró” influenza, a hongkongi vírus 1968 nyara és 1970 tavasza között 1-2 millió emberéletet követelt. A Hongkongból érkező H3N2 altípus először bejárta Ázsiát, majd az Egyesült Államokat, végül 1969 végén lecsapott Európára is. A járványügyi szakértők ezt az influenzát tekintik a modern kor – a légi közlekedés kora – első világjárványának, s az első olyan járványnak, amelyet nemzetközi hálózat felügyelt. A szezonális influenza évente mintegy félmillió emberéletet követel világszerte.
emberi maradványok nem maradtak a repülőroncs kráterében. A sikeres munkálatok befejezése után egy sírcsokrot helyeztek el a gödör alján, és egyperces csenddel tisztelegtek a kutatók az eltűnt pilóta emléke előtt. Az előkerült földi maradványokat dr. Magyar Lóránt igazságügyi orvosszakértő átvizsgálta, és megállapította, hogy a csontok igen
nagy valószínűséggel egy 20-25 éves, felnőtt korú férfitól származnak. A csontmaradványok állapota típusosan a második világháborúban elhunyt holttestek állapotának megfelelő. A kutatók szerint valószínűsíthető, hogy Horváth György hadnagy földi maradványai kerültek elő – közölte Légrády Lajos, az MRE elnöke. -hír-
Elmúlt a Karácsony, éljen az olcsó áru!
Újra itt a vásárhullám... Bár más országokban sokkal szembetűnőbb, hazánkban is előfordul, hogy az ünnepek után néhány üzlet kiárusításba kezd, így egyes termékeket jelentősen olcsóbban vehetünk meg ilyenkor. Ráadásul nincs tömeg, nyugodtabban lehet válogatni, az idő sem sürget. Évekkel ezelőtt az volt a jellemző, hogy csak februárban kezdődtek a nagy leárazások. Az elmúlt években egyre korábbi időpontoktól kínálják az üzletek olcsóbban a termékeiket. Ez a kiéleződött verseny következménye. Vannak olyan boltok, ahol már a karácsonyt megelőző időszakban is árengedményeket adnak. A többi üzlet általában megvárja a január elejét a nagy leárazással. Ilyenkor az előző évről megmaradt, illetve szezonális termékeket kínálják alacsonyabb áron, előfordul, hogy akár ötven százalékkal vagy még nagyobb kedvezménynyel adják el a portékát. Ennek két oka van: egyrészt a szezonális termékeket - mint például a téli sportfelszerelést csak a következő szeptembertől keresik újra a vásárlók. A másik ok az, hogy a január és a február gyenge hónap a kereskedelemben, ezért az üzletek kedvezményekkel próbálják vásárlásra ösztönözni az embereket. Azok, akik karácsony utánra halasztják a vásárlást, számítsanak arra, hogy esetleg már elfogyott a kiszemelt termék. A ruházati cikkeknél arra is nagy az esély, hogy már nem minden méretből és színből van választék.
A karácsony utáni leárazás oka elsősorban a kereskedőknek az az érdeke, hogy pénzük ne „feküdjön” az áruban. Ezzel nemcsak raktározási költséget takarítanak meg, hanem a készpénzállomány is megnő, így fizetőképesek lesznek az üzletek is. A szlovak gyakorlat azonban még mindig az, hogy az emberek karácsonyra igyekeznek megvenni mindent - sokan hitelt is felvesznek ezért -, az ünnepek után és főleg januárban már jelentősen alábbhagy a vásárlási kedv. Éppen ez a hagyományosan leggyengébb év eleji időszak a másik oka az árleszállításoknak. Egy-egy kereskedőnek jobban megéri olcsóbban adni áruit, és így felpörgetni a gyér karácsony utáni, januári forgalmat. Jelentős hatásuk a piacra Szlovakiaban csak a nagyobb üzletláncoknak, a hipermarkethálózatoknak van, a kis üzleteknek nincs számottevő súlyuk, és anyagi lehetőségük sincs az árcsökkentésre. Ha a nagyok közül egy elhatározza, hogy átveszi a nyugati gyakorlatot, és karácsony után árengedménnyel kínálja készleteit, jelentős versenyelőnyre tehet szert a többiekkel szemben. Igaz, csak néhány napig, hiszen vélhetően a többi áruházlánc hamar követne egy ilyen lépést, a rendkívül erős hazai kereskedelmi verseny ugyanis rákényszerítené erre. Éppen ez a verseny eredményezi azt is, hogy januártól a kereskedők olcsóbban adják majd termékeiket, hiszen az áfacsökkentést kénytelenek továbbadni vásárlóiknak.
AZ ÉRSEKÚJVÁRI JÁRÁS LAKÓINAK ÚJSÁGJA
VÁSÁROLJA TERMÉKEINKET !
HÍRNÖK 7. évfolyam
1. szám
2010 január
ára 0,33 € (9,94 Sk)
TERJESZTVE A ZSITVAKÖZ, NYITRAVIDÉK ÉS A DUNATÁJI RÉGIÓKBAN Lapunkat támogatja a Szlovák kulturális minisztérium a „nemzeti kissebség kultúrája – 2009“ programjával.
A Szigetközbe egyre több szlovák költözik át Az elmúlt években sok pozsonyi és más határ közeli településen élő család telepedett le Magyarországon, leginkább Mosonmagyaróváron, Rajkán és Dunakilitin. Többségük egyelőre még viszsza jár Szlovákiába dolgozni, ám a szolgáltatások nagy részét már Magyarországon veszik igénybe, írja a Nyugathír internetes portál. Kutatók szerint ez a jelenség rövid időn belül erősödni fog. Éppen ezért már most el kell gondolkozni például azon, hogy a magyar települések hogy fogják biztosítani a szlovák gyerekek oktatását, vagy mit lehet kezdeni az adózással kapcsolatban felmerülő problémákkal. Minderről kedden tárgyaltak az érintett városok polgármesterei valamint a Magyar Tudományos Akadémia szakemberei. A Magyar Tudományos Akadémia kutatói szerint a folyamat már csaknem 10 éve tart, de csak most jutott el olyan szintre, hogy komolyabban is foglalkozni kell a témával. Éppen ezért Agglonet címmel hálózatépítő projektet indítanak, melyben az érintettek közösen vizsgálják a jelenség előnyeit és hátrányait. A projekt egyik résztvevője a mosonmagyaróvári önkormányzat. A településre ezidáig csaknem 50 szlovák család költözött. A jövőben várhatóan még többen érkeznek,
emiatt hamarosan számos feladat hárul a városra. Domsitz Károly, Somorja polgármestere azt várja a programtól, hogy általa sikerül közelebb hozni egymáshoz a két ország lakóit. Az egy évig tartó programhoz még lehet csatlakozni. Bezenye valószínűleg bekapcsolódik a munkába, s a szervezők azt remélik, hogy Levél, Hegyeshalom és Dunasziget önkormányzata is részt vesz a projektben. „Mi lesz, ha a betelepülők aránya egyszer meghaladja a helyiekét? A szlovák állampolgárok nem itt adóznak, ám a támogatott közszolgáltatásokat igénybe veszik. Alapvető joguk lenne az egészségügy és az oktatás igénybevételére is: ezt még nem kérték, de ha a folyamat folytatódik, ez előbbutóbb gondokat okozhat” - jelezte Bazsó Lajos, rajkai polgármester. Mint a Kisalföld beszámolt róla, a kiköltözési hullám elindítója a szlovák főváros gazdasági fellendülésével összefüggésbe hozható ingatlanár-emelkedés volt. Pozsonyban ma már drágább egy lakás, mint Bécsben. Míg a szomszédos Oroszváron egy négyzetméternyi építési telek 50 ezer forintba kerül, addig Rajkán az egekbe emelkedett ingatlanárak mellett is 20 ezerbe. „Több százan bejelentve, több százan anélkül laknak itt: a telepü-
KÉRJE A HÍRNÖK-CHÝRNIK ÚJSÁGOT! Tisztelt olvasóink és külső munkatársaink! Mivel lapunk terjesztése és árusítása az újságárusoknál akadozik, kérjük Önöket, szólítsák meg közvetlenül az árusokat, és kérjék a járási lapot. És ne felejtsenek el bennünket informálni ezzel kapcsolatban a tapasztalataikról. Az Önök járási lapja! Köszönjük! Köszönjük a segítségüket. (szerkesztőség)
EZ AZ ÖN LAPJA!
lésen élők 20 százaléka már szlovák állampolgár. Igaz, a beköltözők fele magyar anyanyelvű” - magyarázta a polgármester. Mint kiderült, a beköltözéssel egyidejűleg elköltözési hullám is indult Rajkán: akik jó pénzért értékesítették házaikat, azok főként Mosonmagyaróvár-
ra mentek. 50-60 szlovák család Mosonmagyaróvárra is költözött. A városnak hasznot hozott a bevásárlóturizmus, s az el-elmaradozó osztrákok helyett pozsonyiak jönnek a termálfürdőbe. Szokoli Sándor, dunakiliti polgármestere szerint a beköltözési folyamat nem fog megállni. Az 1900 lelkes faluban 123 bejelentkezett külföldi él, ebből 87 szlovák. Vélhetően ennél többen vannak, hisz 54 ingatlant vásároltak meg. „Többségük sajátos normarendszer szerint él, persze vannak elismerésre méltó példák is” – tette hozzá. -hír-
A házasságok 40 százaléka végződik válással Szlovákiában A szlovák házasságok 40 százaléka válással végződik. Ez az eddigi legmagasabb arány az ország történetében, bár az európai átlagnak megfelelő. Szlovákiában az újonnan kötött házasságok 40 százaléka nem tart ki öt évig. A bíróságok leggyakrabban a felek össze nem illő természete vagy hűtlenség miatt mondják ki a válást. Egy felmérés szerint a leghűségesebb feleségek a főiskolát végzett nők, férfiak esetében nem találtak összefüggést az iskolai végzettségük és a hűségük között. Évek óta nő a közös megegyezéssel válók száma. Ilyen esetekben mindkét fél elismeri, hogy hibázott valamiben az együttélés során. Míg a kilencvenes években az esetek felében váltak közös megegyezéssel, mára ez az arány 61 százalék. A pozsonyi demográfiai intézet elemzője szerint egyetlen pozitív dolog az ügyben, hogy csökkent azoknak a válásoknak a száma, ahol az alkoholizmus vagy a család elhanyagolása vezet a váláshoz. Az elemzésekből kiderül, hogy minél magasabb egy párnak az iskolai végzettsége, annál „simábban”, békében megegyezve tudnak elválni. Míg 10-20 éve a párok nagy része házasságuk harmadik évében vált el, addig manapság az ötödik év a legkritikusabb. A gyerektelen házaspárok még az ötödik év előtt elválnak, míg a gyerekesek próbálnak kitartani egymás mellett a gyerekek felneveléséig. 1995-ben a házasságokat átlagosan 11 év együttélés után bontották fel, a mostani statisztikák azt mutatják, hogy átlagosan 13 év 5 hónapig élnek együtt a házasfelek, mielőtt kimondják a válást. Tizenöt évvel ezelőtt a bíróságokon még a békítő tárgyalások nagyobb arányban voltak sikeresek, mint napjainkban – derül ki a demográfiai intézet adataiból.
LAPTERJESZTŐKET, ÁRUSÍTÓKAT KERESÜNK! SZERETNE PÉNZT KERESNI?
Annak ellenére, hogy járási lapunk a Hírnök-Chýrnik az újságos standokon is megtalálható, munkatársakat keresünk a terjesztésére munkaszerződés alapján. Ha érdeklődne a lapterjesztői-értékesítői munka iránt, jelentkezzen a következő telefonszámon: 0907905537, vagy jöjjön el személyesen a Várday utca 21 szám alatt található szerkesztőségbe (a volt Váhostav épülete), a földszinten Sofka úrnál informálódhat. -szerk.-
