Ching Hai Legfelsőbb Mester szavai Hsihu Központ, Formoza, május magazin 43. old. (eredetileg kínaiul)

Ching Hai Legfelsőbb Mester szavai Hsihu Központ, Formoza, 1990. május 30. 84. magazin 43. old. (eredetileg kínaiul) Most már az özönvíz ideje elmúlt. Noé már nyolcszáz évet élt, és sok fia volt, valószínűleg több ezer! A könyv azt írja, hogy Noé és gyermekei művelték a földet, és szőlőt termesztettek rajta. A gyerekeinek sok gyereke volt, akiknek még több gyermekük lett. Nemzedéket nemzedékek követtek. Hamarosan túl sok ember volt, és sok családnak máshová kellett költöznie. Ha nem így tettek volna, nem lett volna elég fű az állatállomány számára. Minthogy mindannyian egy nagyon egyszerű nyelvet beszéltek, nagyon jól megértették egymást. Így könnyű volt együtt dolgozniuk, vagy bármilyen feladatot közösen megoldaniuk. Néhányan egy Babilon nevű helységbe költöztek, ahol feltalálták a téglagyártás egy módját. Megtanulták a téglaégetést, hogy keményebbé és erősebbé tegyék azokat. Azt is megtanulták, hogyan kell egymáshoz ragasztani a téglákat egy ősi anyaggal, ami nagyon hasonlít a mai cementünkhöz. Ilyen módon házakat tudtak építeni. Egy napon egyikőjük azt mondta: “Építenünk kellene egy nagyon nagy várost, benne egy szent toronnyal, ami olyan nagy és magas, amilyen soha nem volt azelőtt, akkor nevet szerezhetnénk magunknak.” Ostobaság! (A hallgatóság nevet.) Azért akarták felépíteni, hogy híresekké váljanak. Aztán Babilonban mindenki egyetértett, ezt nagyon jó ötletnek tartották. Attól kezdve mindenki nagyon keményen dolgozott, hogy felépítsék Bábel tornyát. Isten elkezdte figyelni a munkájukat a mennyországból. Látván, hogy a falak egyre magasabbak, és az emberi lényeknek egyre több a véleményük és egyre elfoglaltabbak az elméjükben, Isten tudta, hogy ebből baj lesz. Az emberi lények túl sokat kezdtek gondolkozni. Az egóik és evilági képzeteik terjeszkedtek. Abban az időben az emberi lények azt kezdték hinni, hogy ők istenségek, és mindenre képesek. Ezért, mielőtt befejezték a tornyot, Isten előállt egy ötlettel. Úgy gondolta, hogy ha az emberi lények különböző nyelveken beszélnek, nem értik majd meg egymást, és akkor nem dolgoznak majd olyan agresszíven. Akkor Isten elkezdte összezavarni a nyelvüket, és szétküldte őket a világ különböző sarkaiba – északra, délre, keletre és nyugatra. Voltak, akik a tengerparton telepedtek le, mások a szigeteken. Voltak, akik nagyon messzire költöztek. Voltak, akik Egyiptomba mentek. Voltak, akik Afrikába, mások pedig Arábiába. Noé leszármazottai megsokasodtak és egyre többen lettek. Minden egyes leszármazási ág még több férfit és nőt nemzett. Minden család egyre nagyobbra nőtt. Végül nemzetekké váltak. Minden egyes nemzetben az emberek különböző nyelvet beszéltek. Attól kezdve képtelenek voltak egymással dolgozni, vagy kommunikálni. A mai napig is, ahányszor csak Bábel tornyára gondolunk, az arra emlékeztet minket, hogy miért beszélünk annyi bábelt – ami annyit jelent, hogy sokat fecsegünk, locsogunk. A bábel szó azt jelenti, hogy úgy beszélünk, ahogy a gyerekek blabláznak, ezért nevezték el a tornyot Bábel tornyának. Azt jelzi, hogy mindig túl sokat beszélünk. Íme, egy történet Istenről és Noé leszármazottairól. Van ennek a történetnek egy tanulsága, és tanulhatunk belőle. Mi az? Minél kényelmesebbekké válnak az emberi lények, annál kevesebbet gondolnak Istenre. Annak idején, amikor még éltek a szüleik, minden olyan egyszerű volt. Mindenki a bárkában élt, és egyformán emlékezett Istenre. Nem sokkal ezután Isten kényelmes életet adott nekik. Nem voltak árvizek, nem voltak büntetések és emlékeztetők; így nagyszerűnek kezdték érezni magukat. Néha, amikor kényelmesebb életet élünk, ábrándosabbakká válunk. Pont úgy, mint Éva az Idióta (kínaiul hasonlóan hangzik), és Ádám a Vakmerő (kínaiul hasonlóan hangzik). Amikor még a mennyországban voltak, elragadták őket az illúzióik. Úgy gondolták, hogy nem birtokolnak eleget, és olyanoknak kellene lenniük, mint Isten. De mi értelme annak, hogy olyanok legyenek, mint Isten? Mindössze egy alma nem volt az övék, és rászedték őket egy ostobaságra. Már az egész világ és az egész mennyország az övék volt. Minden nap boldogok voltak, és övék volt, amit csak akartak, de ők mégis olyanok akartak lenni, mint Isten. Milyen ostobák voltak! Nem csoda, hogy Isten azzal büntet-

1

te őket, hogy leküldte őket a Földre. Csak így okulhattak a történtekből. Akkor majd megtudják: “Azelőtt az élet jó volt; most fájdalommal teli”, és elkezdik majd nagyra értékelni. Már mindenük megvolt, kivéve egy almát, de ők mégis azt kívánták, hogy olyanok legyenek, mint Isten. Micsoda egójuk volt! Reménytelenek! Ezért időnként el kell gondolkodnunk önmagunkon. Amikor az életünk jó, akkor nem kellene túl sokat képzelegni, különben később megbánjuk, amikor már túl késő visszatérni. Általában, amikor az emberek kényelemben élnek, akkor hajlamosak a felejtésre, és kellemetlen dolgokat tesznek, vagy olyasmit, amit nem volna szabad. Ezért még nyugodt és boldog helyzetben sem lenne szabad elfeledkeznünk, szabadjára engednünk és kényeztetnünk magunkat a legyengülésig, hogy emiatt képtelenné váljunk a túlélésre nehezebb helyzetekben. Helyette meg kellene őriznünk a bátorságunkat, és egyensúlyban tartani a szívünket.

Ching Hai Legfelsőbb Mester szavai Felemelő Központ, Kambodzsa, 1996. május 11. 97. magazin 40. old. (eredetileg angolul) Csak két választás van, a pozitív és a negatív. Ha a pozitív nem cselekszik, akkor a negatív fog jönni. Ezért, ha nem használjuk a pozitív gondolkodásunkat és erőnket, akkor csak egy további lehetőség van. Amikor eljön az idő, a negatívat használjuk, mert elszalasztottuk az esélyt. Azután minél többet használjuk a negatívat, annál jobban hozzászokunk, és nem csinálunk soha semmi egyebet, csak folyton azt használjuk, újra, újra, meg újra. Soha nem jutunk ki belőle. Ezt hívjuk a lélekvándorlás kerekének, mert folyton azon a körön belül szaladunk, újra, újra, meg újra.

“Túljutva a pozitív és negatív kettősségén” Ching Hai Legfelsőbb Mester szavai Brisbane, Ausztrália, 1993. március 21. 150. magazin 31. old., 337. videószalag. (eredetileg angolul) Két úgynevezett erő van a világegyetemben: az egyik az úgynevezett negatív, a másik az úgynevezett pozitív. Valójában mindkettő pozitív. De ha negatív módon használjuk őket, akkor még a pozitív erő is negatívvá változhat. Például, ha nem értjük meg, hogyan kell kezelni egyes jó kémiai anyagokat, akkor mérgezőek lehetnek. De szakértő kezében még egy méreg is gyógyszer lehet, hogy bizonyos esetekben embereket gyógyítson vele.

A pozitív és a negatív erővel is meg vagyunk áldva. De eme pozitív és negatív felett van egy nagyobb erő, ami mindkettőt magában foglalja, nem elválasztva őket. És ha fel tudnánk jutni a pozitív és negatív kettőssége fölé, a belső Birodalmunk legmélyebb zugaiba, akkor képesek lennénk bánni mind a pozitívval, mind a negatívval – a saját hasznunkra, továbbá a közvetlen hozzátartozóink, az országunk, és a nagyvilág hasznára is.

2

Ching Hai Legfelsőbb Mester szavai Előadás a Kaliforniai Egyetemen Irvine, USA, 1998. június 2. 623. videószalag (eredetileg angolul)

Tanítvány: Sziasztok! Ching Hai Legfelsőbb Mester egyik legismertebb könyve az „Azért jöttem, hogy hazavigyelek”. Számomra ez a cím nem is lehetett volna találóbb. Nem mintha nehéz gyermekkorom lett volna. A szüleim, akik elismert tudósok Kínában, nagyon szeretnek engem. Az egyetlen húgom szintúgy. Jómagam a legnevesebb iskolákba jártam. És mindig is nagy volt a baráti köröm. Úgy tűnik, hogy boldog életem van, nem? De valami mégis hiányzott. Mélyen belül azt éreztem, hogy nem tartozom ehhez a világhoz. „Zavarodott kisasszonynak” hívtak. Így nekivágtam az útnak, hogy megtaláljam az igazságot, a boldogságot, és valódi önmagamat. Először a tudománnyal próbálkoztam. Hát nem ostobaság? Doktorit szereztem biológiából, és tanulmányoztam a fizikát, remélve, hogy megtalálom minden dolgok eredetét. Micsoda őrült ötlet! Az evolúción, a kvantummechanikán, a Nagy Bumm-elméleten, bármin keresztül. Ezután filozófiával, pszichológiával, antropológiával, történelemmel és irodalommal próbálkoztam. Amit csak akartok. Amikor ezek a próbálkozások kudarcot vallottak, a valláshoz és a spirituális gyakorláshoz fordultam. Kereszténység, buddhizmus, taoizmus, transzcendentális meditáció, jóga, még a kínai Chi-kung is. Mindegyik gyakorlás elvisz az igazság egy szintjéig, de a végső tudásig nem. Továbbra is kíváncsi voltam, küzdöttem saját személyiségemmel és az emberi élet értelmével. Erőt vett rajtam a depresszió. A cigarettához nyúltam, és még az öngyilkosságra is gondoltam. Ching Hai Legfelsőbb Mester kellett ahhoz, hogy rátaláljak a hazafelé vezető útra. Az egész egy telefonhívással kezdődött 1993-ban, Indiana államban. Egy ismerősöm hívott Chicagoból, akivel csak egyszer találkoztam. Váratlanul megemlítette Ching Hai Legfelsőbb Mester nevét. Kínaiul a neve azt jelenti: a Béke Óceánja. Micsoda véletlen! Nyolc évvel ezelőtt volt egy álmom. Beleugrottam az óceánba, a szeretettel és nyugalommal teli tiszta óceánba. Vakítóan kék volt, de az alakja nem olyan, mint bármi, amit ezen a földön

3

el tudtok képzelni. A környezet leírhatatlan volt, de átéltem a Nirvánát. Az álomnak köszönhetően életemben először otthon éreztem magam. De Ching Hai Legfelsőbb Mester nem csak egy álom. Ő élő, lélegző lény. De még voltak kétségeim. Tudjátok, hogy működik az emberi elménk. A telefonhívást követő reggel, amint kinyitottam a szememet, láttam a szavakat, „az Élő Buddha”, amint a homlokom körül lebegtek, és egész nap ott maradtak. Kezdtek eloszlani a kétségeim. Teljesen akkor tűntek el, amikor 1993 áprilisában találkoztam Ching Hai Mesterrel Washington D. C.-ben, a Georgetown Egyetemen. Addigra már kérdések ezreit tettem föl újdonsült barátomnak a telefonban erről az Élő Buddháról és a tanításáról. Mikor meghallgattam aznap az előadását, minden kristálytiszta lett. Azt kérdeztem magamtól, miért keresgéltem egész életemben, amikor a válaszok olyan pofonegyszerűek. Ching Hai Mesterrel kapcsolatban minden megérintett: a könyörülete, a magabiztossága, az egyszerűsége, a bölcsessége, a humora. Aznap este beavatást kaptam, amelynek során megtapasztaltam azt az isteni Fényt és mennyei Hangot, amiről a régi, ősi szentírások beszélnek. Az esemény annyira lenyűgöző volt, annyira áthatotta a boldogság és szépség, hogy csak másnap vettem észre, hogy végre hazataláltam. Kedves barátaim, az elmúlt öt évben még többet fejlődtem. Napról napra nő a megbecsülésem a Mester tanítása iránt. Teljesen meg vagyok győződve a Mester végtelen erejéről, amivel viszszahozza az elveszett lelkeket az örök hazába. Remélem, hogy az egész életen át tartó utazásom története megmutatja, hogy amikor a tanítvány kész, a mester megjelenik. Nagy megtiszteltetés ma veletek lennem, mert ma elérkeztek az út végéhez. Életek milliói alatt ez egy egyszeri esély. Köszönöm! Bemondó: Most pedig szeretnénk megtenni a virág felajánlást. Kufannal folytatjuk a programot, aki a Quan Yin meditációról fog egy kicsit beszélni. Üdvözöljük őt körünkben!

Újságíró: Egy fiatalember New Yorkból, akit kitagadnak a szülei, és neheztel a katolikus neveltetésére, a Quan Yin meditáció által talál megnyugvást mindkét bajára. Az Atlanti-óceán túloldalán egy csalódott feleség lemond a házasságáról. A bíróság épülete előtt, ahol a válási papírokat tölti ki, kap egy példányt „Az azonnali megvilágosodás kulcsa” c. könyvből. Ezeken az oldalakon a szeretet szavait találja, melyek gyógyírként hatnak a kapcsolatára. Egy hindu házaspár felfedezi dél-kaliforniai otthonában Ching Hai Legfelsőbb Mestert. Meglátják benne azt, aki ténylegesen megtestesíti a világ összes vallása által hirdetett ősi tanításokat. Kedves barátaim, ennek a spirituális ösvénynek a legigazibb feladata abban rejlik, hogy képes az embert jobbá tenni. Javított-e a Quan Yin meditáció a gyakorlók mindennapi életén? A végsőkig fokozta-e kedvességüket, részvétüket és becsületességüket? Lelkük felébredése megnyilvánul-e napi viselkedésükben? Más szóval, mennyire használható a gyakorlatban a megvilágosodás? Újságíróként elhatároztam, hogy ezeket a kérdéseket három Quan Yin gyakorlónak teszem fel. Rövid megnyilatkozásaikból kiderül, hogy a megvilágosodás kívül és belül is virágzik. Az első átalakulás: begyógyulnak a sebek. Peter Stainsky azt hitte, mindent tud magáról. Azt gondolta, hogy a szülei gonoszak. Végül is nem ők tagadták ki őt zsenge huszonkét évesként? A római katolikus vallásról pedig azt tartotta, hogy az egy nagyon bűnös út. Gyerekként rettegett a heti templomba járástól. A szülei minden vasárnap misére mentek, majd a hét többi részében megfeledkeztek a vallásról. Csak kötelességek őszinteség nélkül, így foglalta össze magában. Amint tizennyolc éves lett, Peter eldobta a vallását. Igen! Peter Stainsky annyira biztos volt az életben, legalábbis így hitte. 1996 nyarán elkezdte a főiskolát. Egy csoporttársa kölcsönadta neki Ching Hai Legfelsőbb Mester egyik előadásának videokazettáját. Az események követték egymást, és az öt hónappal későbbi beavatásban érték el a tetőpontot. Hirtelen a világ nem volt többé olyan fekete-fehér. Peter végre bevallotta, hogy saját problémáinak ő volt az oka. A kábítószer elvonókúra sokszori elutasítása miatt a szülei végül kitagadták.

Peter, a huszadik századi tékozló fiú, 1997. február 8-án hazaköltözött. Végigcsinált egy hatvannapos rehabilitációt egy klinikán. A szülei, tapasztalván a Quan Yin meditáció gyógyító erejét, most a kényelmes módszert gyakorolják. Még egy megjegyzés: ma Peter újra részt vesz a heti misén. A huszonhat éves fiatalember elvégzett a katekizmusról egy kurzust. Az egész Bibliát is elolvasta. Hogy lehet, hogy Peter, aki olyan biztos volt abban, hogy nincs szüksége Istenre, ismét rátalált a spiritualitásra? Azt mondja: „Ching Hai Legfelsőbb Mester hitelessé teszi a vallást. Arra sarkall, hogy kritikusan gondoljak magamra, és vizsgáljam meg előbb a saját hibáimat, mielőtt másokat kritizálok. A világ meggyógyítása érdekében előbb magamat kellett meggyógyítanom.” A második átalakulás: a szeretet könyve. „Vannak dolgok, amik nem a vak véletlennek köszönhetőek” – mondja Simone Mouchard. Kijelentése 1994-re nyúlik vissza, amikor kezébe került „Az azonnali megvilágosodás kulcsa” c. könyv egy példánya. Simone, aki Franciaországban, Bordeaux-ban él, a bíróság épületének lépcsőjén találkozott egy Quan Yin gyakorlóval. Éppen a válási papírjait töltötte ki. A harminckét éves asszony és algériai férje, Mustafa, hét évig tartó házasságukat befejezettnek tekintették. „A szerelem határozottan megvolt – mondta Simone –, de eltakarták a félreértések rétegei. Nem voltunk őszinték önmagunkhoz, még kevésbé másokhoz.” Simone nem emlékszik, miért is fogadta el a megvilágosodásról szóló könyvecskét. De négyszer elolvasta. Még több könyvet és kazettát szerzett. Vegetáriánus lett. És a tetőpont: 1996 elején beavatást kapott. „A Quan Yin módszer életem legnagyobb áldása” - mondta a telefonos interjú során. - Összeköt az érzéseimmel. Türelemmel és nyugalommal áraszt el. A kommunikáció többé nem jelent gondot.” A végeredmény, hogy Mustafa és Simone férj és feleség maradtak. A házastársak a múlt tavasszal megújították a házassági fogadalmukat a tizedik évfordulójuk alkalmából. Akadnak persze nézeteltérések, de most azonnal megbeszélik őket, civilizált módon. Simone és Mustafa házassági tanácsadónak készülnek. Remélik, hogy másoknak is megnyitják a szeretetteljes kommunikáció útját, ahogy azt Ching Hai Legfelsőbb Mester tette velük.

4

A harmadik átalakulás: modern nő, örökifjú mondanivaló. A Biblia azt mondja: „Az ember Isten képmására teremtődött.” Sziddhartha Gautama észrevette, hogy mindenkinek Buddha természete van. A hinduizmus szerint minden ember lelke, vagy az atman, isteni kapcsolatban áll az egyetemes Brahmával. A Korán, az iszlám legszentebb könyve az emberiséget testvéreknek nyilvánítja, akik mind az örök paradicsomba vezető zarándokúton járnak. Legyen az keleti filozófia vagy nyugati teológia, minden vallás megpróbálja ráébreszteni az embereket önnön belső nagyszerűségükre. Dayi Lal és Leela Patel jól érti ezt a rendkívüli üzenetet. Több mint ötven évig éltek a vallások tengerében Indiában. Patelék így emlékeznek erre: „Az emberek kijöttek egymással, mert a vallásaink támogatták a szeretet közös kiáltványát, az élet minden formájának tiszteletét, a békét, az őszinteséget, az emberséget és a nagylelkűséget.” 1990-ben Patelék San Bernardinoba költöztek. Az új hely spirituális megosztottsága csalódást okozott nekik. Vágytak az egység hangjára, a megvilágosodás jelzőtűzére, amely fényt vetne a vallási közösségre. Ching Hai Legfelsőbb Mester volt a válasz az imáikra. Itt egy nő, akinek a tanításai tökéletesen egyesítik a különböző spirituális hagyományokat. Pateléknek különösen tetszett a megvilágosodás humoros, velős, és két lábbal a földön járó megközelítése. Leela azt mondja: „A Mester üdítően emberi. Nem fél sírni vagy nevetni. Mellesleg, remek érzés, hogy egy női tanárod van.” Arra emlékeztet minket, hogy Isten minden emberi kategória - nem, faj, kor, stb. – fölött áll. De mindenekfelett Patelék azért hálásak a Quan Yin meditációnak, mert általa az élet hétköznapi oldalát is jobban tisztelik. Most már képesek meglátni a szentséget a szokványos dolgok között. „A megvilágosodás nem csupán a templomok, szentélyek, zsinagógák, mecsetek falai közt lehetséges” – foglalja össze Dayi Lal. – Isten ott lakik benned, és minden másban.” Kedves barátaim, az előbbi beszámolók csupán ízelítőt adnak mindabból, amit Ching Hai Legfelsőbb Mester adott nekünk a Quan Yin meditáció ajándékával. Az ajándék a belső békesség és a külső erény egyensúlya. Ez a hit dinamikus párosa, amit jó életvitel kísér. A Mester szerényen

5

azt mondja, hogy megvilágosodott tanítóként az ő feladata az, hogy irányítson és tanítson másokat. Köszönjük mindenkinek, hogy eljött ma este, mert őszinte szívetek és nyitott szellemetek jelzi a tanulás iránti vágyat. Most ne is húzzuk tovább az időt. Kérlek, üdvözöljétek velem együtt Ching Hai Legfelsőbb Mestert. Mester: Köszönöm, testvér! Nem hittem volna, hogy az újságírók ilyen kedvesek is lehetnek. Hogy vagytok? (Jól.) Annyira jól néztek ki ahhoz képest, hogy kedd este van. Mind erről az egyetemről vagytok? (Nem.) Nem? Néhányan igen? Nem foglal le túlságosan a tanulás? Akkor honnan jöttetek? Colorádóból is? Jézusom! Hú! Micsoda odaadás! Köszönöm. És mások? Arizona? Hawaii? Hú! A hírek messzire eljutnak. Ausztrália. Nem. Komolyan? Na jó. Florida. Minnesota, húha! (New York.) New York. Azt hittem, az Irvine Egyetem hallgatóihoz jövök. A meghívóim azt ígérték, hogy csak az itteni diákokkal lesz egy meghitt, rövid beszélgetés. Mintha teázgatnánk, tudjátok! De hogy teázzak ennyi emberrel? És ilyen sokfélével… ilyen sok országból és városból. Nos, akkor üdvözlök mindenkit… Bár én sem vagyok itthon. No, hogy is mondjam, üdvözlöm mindannyiunkat. Köszönöm, hogy eljöttetek. Valahol el kell kezdeni. Honnan jöttünk? Hová megyünk majd ezek után? És az életünk régen elkezdődött, vagy esetleg épp most kezdődik. És elfelejtettük, hogy eredetileg honnan is jöttünk. Ez az egyetlen kérdés, amit nem tudunk megválaszolni, a legtöbben, illetve sokan közülünk. Minden máshoz elég okosak vagyunk. Megtanulhatjuk könyvekből. Kísérletet végezhetünk a laboratóriumban. Vagy használhatunk kémiai anyagokat vagy tudományos ismereteket, hogy megválaszoljunk egy kérdést. De az igazi fogas kérdés az, hogy „Honnan jöttünk?” A másik hasonlóan fogas kérdés, hogy hová megyünk majd ezek után? Sokunk számára nyilvánvaló, hogy az életnek nincs vége a koporsóban. Ezt tudjuk, de nem tudjuk bizonyítani. Ősidőktől fogva sok bölcs szent számára ez a kérdés nagyon egyszerű. Ők tudják, honnan jöttek, és tudják, hová mennek. Számukra a halál kérdése nem kérdés, és nem jár félelemmel, mert ahogyan a szentek a Bibliában mondják: „Naponta meghalok”. Mit jelent az, hogy „naponta meg-

halok”? Amikor befelé húzódunk önmagunkba, hogy belépjünk Isten Országába, ez az, amikor meghalunk. Átmenetileg meghalunk, majd ismét visszatérünk az életbe. Így a feltámadás bármikor megtörténhet a hétköznapjaink során, ha követjük a folyamatot, amit Jézus és a régmúlt szentek követtek. És mivel egyszer, vagy naponta meghalunk, így tudjuk, hogy vannak más életek, más világok ezen a fizikai világon kívül. Akkor szabadon barangolhatunk a világegyetemben. Felfedezzük a kozmosz rejtélyét. És tudjuk, hogy a halál nem nagy ügy. Valójában azt is tudjuk, hogy soha nem halunk meg. És azt is tudjuk, hogy még fizikai testünk sincs, bármilyen furcsán is hangzik. Ez tény. Ezért nem félt Jézus, amikor keresztre feszítették. Nem sírt. Nem könyörgött az életéért. Nem futott el. Megtehette volna, de nem akarta. Nem kellett neki. Mindent alárendelt Isten akaratának, mert tudta, hová megy. Mindig is tudta. Tudta, hogy a halál és a szenvedés nem létezik. Az az igazi szenvedés, amikor nem tudjuk, honnan jöttünk, és hová fogunk menni. Mivel Jézus ezt már tudta, így feladta a fizikai kényelem utáni kutatást. Feladta a halálfélelmet, és megy. Mert tudja, hogy mindig ott van, egyébként is. És csak a fizikai test porlad el a halandók szemében. De Jézus bölcsességében még olyasmi sincs, mint fizikai test. Ezt nagyon nehéz bizonyítani, hacsak nem követjük ugyanazt az utat, amelyen a nagyszerű Mesterek végigmentek, mint Buddha és Jézus. Ugyanazon az úton mentek, ezért ugyanazt tanították. Bár mi ezeket buddhizmusnak és kereszténységnek jelöljük, és annyi kifejezést alkotunk, az Igazságot felosztjuk két különböző kategóriába, és összezavarjuk önmagunkat, de valójában a Mesterek mindig ugyanazt tanítják. Alapjában véve ugyanazt! Azaz, ha levágjuk a szalagokat és a csomagolópapírt, és a Mester egyedi tehetségének és ékesszólásának különböző megnyilvánulását, akkor az ugyanaz. Különösen, miután megvilágosodottá válunk, vagy ugyanazt az utat követjük, ugyanazt gyakoroljuk, akkor tudjuk, hogy az pontosan ugyanaz, mert mindketten ugyanazon az úton mennek. Ha tegyük fel mindannyian idejövünk ebbe a terembe, itt ülünk egy ideig, azután pedig kimegyünk, akkor mindannyian ugyanazt a termet írjuk le. Nincs eltérés. Mi a helyzet a megvilágosodással, hogy annyian akkora rejtélyt csinálnak belőle, annyira

dicsérik, és – hogy is mondjam – annyira buzdítanak minket az előrelépésre, és arra, hogy ezt ismét igényeljük a magunk számára? Ez egyáltalán nem megvilágosodás. Ez csak az Igazság. Ez csak a mód, ahogy annak lennie kellene. Ez csak a mód, ahogy nekünk léteznünk kellene. Ez az a mód, ami van. És ha nem ismerjük a megvilágosodást, akkor továbbra is annyira szenvedünk, amíg fel nem ismerjük, hogy semmi egyéb nem fontos, csak Isten megismerése. És amikor megjelenik bennünk a vágy, hogy meg akarjuk ismerni Istent, akkor Isten küldeni fog valakit, egy barátot, egy vezetőt, egy gyakorlott testvért, hogy megmutassa nekünk a teendőket. És miután tudjuk a teendőket, ez az, amikor megvilágosodottak vagyunk. Esetleg nem vagyunk azonnal annyira megvilágosodottak, anynyira, mint Jézus és Buddha, de azok vagyunk valamennyire. És azután nap mint nap folytatjuk a folyamatot, és ugyanolyan nagyszerűvé válunk majd. És megértjük majd, amit Jézus mondott nekünk: „Bármit teszek, ti jobban meg tudjátok tenni, vagy olyan jól meg tudjátok tenni”; és „Én és az Atya egy vagyunk” (János 10:30). És meg fogjuk érteni, hogy mindannyian Isten gyermekei vagyunk. És meg fogjuk érteni, hogy mi vagyunk Isten temploma, és csak a Szentlélek él bennünk. Ha Isten él bennünk, akkor mik vagyunk? Isten vagyunk. Nos, ha ez csak a ház, és Isten lakik belül, akkor ki más van ott? Lehet-e az, hogy mi, és én, és Isten ugyanabban a házban lakunk? Hm? Nem mondja azt, hogy én és Isten lakik ott. Azt mondja: „Én és az Atya egy vagyunk.” Ha én és az Atya egy vagyunk, akkor hogy lehet, hogy nem ismerjük Őt? Ha a Szentlélek lakik ebben a templomban, és ez a hús-vér test csak a templom, és az egyetlen személy, aki bent lakik, az Isten, akkor ki van belül? Csak egyetlen személy! Csak Isten! Jelen pillanatban nem tudjuk, hogy mi vagyunk Isten És azelőtt ettől néha elsírtam magam, mert azt mondtam: ha én vagyok Isten, hogy lehet az, hogy ilyen jelentéktelen vagyok? Hogy lehet az, hogy ilyen gyenge vagyok? Hogy lehet az, hogy ilyen kicsi vagyok? Hogy lehet az, hogy ilyen tudatlan vagyok? Hogy lehet az, hogy ilyen sokat szenvedek? Hol van az otthonom? És ez az, amikor elkezdjük kérdezni önmagunkban, hogy miképp nyerjük vissza újra a di-

6

csőségünket. És ekkor kezd a megvilágosodás felénk araszolni, vagy mi kúszunk a megvilágosodás felé, vagy talán rohanunk, vagy talán repülünk. Ez attól függ. Néhányan repülnek, néhányan gyalogolnak, néhányan talán… vonattal mennek. Ezért az úgynevezett beavatás során néhány ember nagyobb megvilágosodást ér el; néhány pedig kevésbé nagy megvilágosodást. Mert néha úgy döntünk, hogy gyorsabban megyünk; vagy úgy döntünk, hogy lassabban megyünk. Hogyan döntöttük ezt el? Ezt eldöntöttük, mielőtt megszülettünk. Ezt eldöntöttük, mielőtt a teremtés elkezdődött, hogy eljátsszuk a szerepünket ezen a fizikai világon, vagy a kozmosz bármely részén. Mindenfelé eloszlunk. Egyek voltunk, de aztán sokasodtunk, Isten akarata szerint. Részt veszünk a teremtés nagyszabású tervében, hogy eljátsszuk az élet színpompás színjátékát. És most, amikor eljön az idő, a szerepünk véget ér. Nincs rá szükség! Vagy fáradtak vagyunk. Vissza akarunk vonulni. Vissza akarunk menni haza. Más emberek, más lelkek folytatni fogják a szerepünket. Átveszik, és akkor elkezdünk hazamenni. És ekkor történik meg a megvilágosodás. Ez olyan egyszerű. Mi vagyunk Isten. Azt választottuk, hogy tudatlanok leszünk, hogy eljátsszuk az életnek ezt a színjátékát, hogy a teremtés színpompás és életteli legyen, hogy más legyen, változatos legyen, jó szórakozás legyen. És azért is, hogy megtudjuk, mik vagyunk valójában. Mert a mennyországban csak Isten van, semmi más. Nem ismerjük Istent, mert mi vagyunk Isten. Ezért nem Isten-szerűnek kell lennünk. Ezért úgy döntöttünk, hogy idejövünk, vagy Istentől különbözőek leszünk, hogy megnézhessük és összehasonlíthassuk, és tudjuk, hogy mi vagyunk Isten. Ezért a megvilágosodás a célja mindenkinek, aki ebbe a fizikai univerzumba jön. Mivel meg akarjuk ismerni Istent, ezért úgy döntöttünk, hogy eljátsszuk ezt a tudatlan szerepet, hogy tényleg felismerhessük Istent és önmagunkat. Ugyanúgy, mintha a világon csak férfi lenne, akkor nem tudnánk a különbséget a férfi és a nő között. Nem fogjuk tudni, hogy férfiak vagyunk, hacsak nincs ott egy nő. Ha nincs éjszaka, nem ismerjük fel a nappalt. Ha mindig napfényben élünk, nem tudjuk, mi az a sötétség. Ez a kérdés. Ez a válasz, amire én magam rájöttem. De hogy megértsük ennek az igazi jelentését, felismerjük az igazi jelentését, ehhez mindegyikünknek magának kell megkeresnie a módot, hogy

7

megtalálja önmagának. Nem hallás, nem hallgatás, és nem beszéd által tudjuk meg, hogy mi vagyunk Isten. Bár hiszünk a Bibliában, de jelen pillanatban mégsem tudjuk, hogy mi vagyunk Isten. Vagy tudjuk? Ti tudjátok? Tudjátok, hogy ti vagytok Isten? Hát, néhányan gondolom tudjátok, mert megvilágosodottak vagytok. Néhányan tanultatok más mesterektől, vagy tanároktól. Igaz? És akkor persze felismertétek bizonyos fokig, hogy nem csak a test vagytok, és egyáltalán nem is a test vagytok. Néha a szamádi közben azt veszitek észre, hogy a testetek nem létezik. Tudjátok, hogy ti léteztek, de a test nem. Nem találtok semmiféle testet. Semmilyen nyomát nem találjátok annak a fizikai anyagnak, amit mi húsnak hívunk, vagy csontnak, testnek, hajnak, bárminek. Az mind Fény. Az mind Isten. És ez az, amikor valóban megértjük, hogy mi Isten vagyunk. Hogy csak Isten lakik ebben a templomban. És legvégül a templom is eltűnik. És csak ettől a felismeréstől leszünk boldogok, valóban boldogok. Egyébként nem számít, mennyit olvassuk a Bibliát, hányszor mondják nekünk más tanárok, hogy mi vagyunk Isten, soha nem tudjuk elhinni. Soha nem tudjuk, hogy valóban mi vagyunk Isten gyermekei, vagy Isten Országa bennünk van. Minden nap olvassuk a Bibliát. Kívülről tudjuk a Bibliát. Esetleg fel tudjuk mondani az első oldaltól az utolsó mondatig, de mégsem ismerjük Istent. Ezért mindennap imádkozunk Istenhez, ahhoz az Istenhez, akit nem is ismerünk, hogy válaszoljon a kérdésünkre, teljesítse a kérésünket, és válaszoljon az óhajainkra. És mindeközben mi vagyunk az. Mi vagyunk az, akihez imádkozunk. És néha mérgesek leszünk Istenre, mert úgy gondoljuk, hogy Isten nem válaszol nekünk. Isten nem teljesíti a kívánságunkat. De csak akkor nem hibáztatunk senkit többé, amikor tudjuk, hogy mi vagyunk Isten. Többé már imádkoznunk sem kell. Bármire gondolunk, a miénk lesz. Bármit akarunk, megkapjuk. De nem akarunk többé. Akkor elmondhatjuk azt, hogy „Az Úr az én pásztorom; nem szűkölködöm” (Zsolt 23.1), mert annyira elégedettek vagyunk. Nem számít, hogy Mercedest vezetünk-e, vagy biciklivel megyünk, avagy gyalogolunk, annyira boldogok, annyira elégedettek vagyunk, annyira gazdagok vagyunk belül, hogy egyáltalán semmi nem tehet boldogtalanná minket. Akár király vagyunk, akár koldus, boldogok vagyunk,

minden helyzetben ugyanolyan boldogok, mert tényleg ismerjük a boldogságot. Akkor mi vagyunk a boldogság. És ez az, amit a megvilágosodás elhoz majd. És ez nem egy elmélet, amire hallgatnunk kell. Ez tapasztalat. Ez tudás. Ez a felismerés, amit el kell érnünk. Egyébként nem érthetünk meg sok mindent, amit meg akarunk érteni. Egyébként továbbra is félreértjük egymást is, és sokat szenvedünk, legyen az akár személyes kapcsolat, üzleti ügy, vagy szerető kapcsolat Istennel. Nem lesz a miénk az igazi megértés, és a szeretet, ami oly nagyszerű, hogy meg tudunk bocsátani az ellenségeinknek, mert akkor felismerjük majd, hogy nincs ellenség. Sokat olvassuk a Bibliát, például „Meg kell bocsátanod az ellenségednek, szeresd felebarátodat”. De soha nem értjük, hogy miért, amíg tényleg fel nem ismerjük, hogy mik, vagy kik vagyunk. Akkor aztán nincs szükség magyarázatra. Csak úgy árad belőlünk a szeretet. A fény vesz körül minket. Azzá válunk, szeretetté válunk, Fénnyé válunk, azzá válunk, amik mindig is akartunk lenni. Azzá válunk, amihez folyton imádkozunk. Istenhez hasonlatossá válunk. Ezért imádjuk az olyan Mestert, mint Jézus, mert Ő annyira hasonlít Istenhez. Ezért csodálja mindenki Buddhát, mert Ő annyira hasonlít Istenhez. Ő mindaz, amilyennek egy Istent elképzelünk. De mi is azzá válhatunk, mert Jézus ezt mondta nekünk. És el kell hinnünk Neki. Nincs miért hazudnia nekünk. Senkitől nem fogadott el pénzt. Akkoriban még templomot vagy házakat sem épített. Gyalogolt. Nincs vagyona. Semmi oka, hogy bármelyik léleknek ezen a bolygón hazudjon. Azt mondta nekünk: „Amit csak meg tudok tenni, azt ti is meg tudjátok tenni.” „Mind Isten gyermekei vagytok.” Ezt mondta. Hinnünk kell Neki. A régi korok Mesterének tanítása nem tűnik el. És most az az egyetlen teendőnk, hogy felismerjük azt, amit mondott, hogy bebizonyítjuk önmagunknak. Mert ezt Ő már megígérte. Meg kell találnunk a módját, hogy miként váltsuk valóra ezt az ígéretet. És a megvilágosodás mindössze erről szól. Nagyon egyszerű! A megvilágosodás már bennünk van. Isten Országa bennünk van. Isten Országa kéznél van. Azt jelenti, hogy kéznél van, hogy bármikor meg-

szerezhetjük. Nincs messze. De csak ha tudjuk a módját. A régi korok mesterei elhunytak, de a tanításuk, a megvilágosodásuk vonala valahol, valahogyan, valamilyen formában mindig fennmaradt. Nem feltétlenül Jeruzsálemben maradt fenn. Nem feltétlenül Bodh Gayában, Indiában maradt fenn. Mélyen behatol a földbe, mint a folyó. Mindenfelé eljut. Elágazik. Valahol eltűnik, aztán valahol másutt felbukkan. Meglepetés! Vagyis meg kell találnunk, hogy most éppen hol bukkant elő az a folyó, és hozzá kell jutnunk az élet vizének forrásához. És szerencsések azok, akik ezt tudják, akik tudják, hogy a víz, a folyó hol jött a felszínre, miután a föld alatt rejtőzködött, vagy bejárta a bolygó különböző zugait. A folyó, vagy a víz forrása a hegyről jön. Néha nem tűnnek el csak úgy, hirtelen. Csak valahol mélyen a föld alatt folyik, aztán előbukkan valahol másutt. Hasonló a helyzet a régi korok Mesterének tanításával. Az nem tűnik el. Amikor csak készen állunk, újra rá fogunk találni arra a folyóra. Az egy barátunk. Az egy ismerősünk. Néha nagyon furcsa véletlen, vagy különleges egybeesés révén újra ráakadunk majd a tanítás ezen folyamára. Néha ez nagyon könnyű lehet, bent van a szupermarketben. Néha nehezebb. El kell mennünk a Himalájába. Néha egyszerűen a könyvtárban, vagy az édességboltban akadunk rá. Ki tudja! Isten útjai nagyon, nagyon kifürkészhetetlenek, de az mindig a hasznunkra válik. Nem feltétel, hogy mindannyiunknak el kell mennie a Himalájába, vagy valami nagyon, nagyon távoli helyre, hogy rátaláljunk a megvilágosodásra. Isten ezt mindegyikünknek másképp rendezi el, a vágyunknak, az őszinteségünknek megfelelően, a sorsunknak megfelelően, ami meg van írva a mindenség könyvében. Hogy ráakadhatunk a megvilágosodást jelentő esélyre itt, vagy ráakadhatunk a megvilágosodást jelentő esélyre valahol másutt. Ahogy a testvérünk említette, én is szerencsés vagyok, hogy ráleltem a frissen felbukkant folyóra. És én is ittam az élet vizéből, ami finom. Tudom, hogy finom, mert megízleltem, ezért visszajövök, és elmondom nektek. Azt is meg tudom mutatni, hol lehet hozzájutni a vízhez. Kóstoljátok meg magatok. Csak épp úgy esett,

8

hogy én találtam meg először, előttetek. Ti is lehetnétek az, aki itt ül, és ezt elmondja nekem. Igaz? De mivel Isten így akarja, így felvesz egy apró nőt, akit könnyű szállítani. Mert tudjátok, a kis dolgok messzire eljutnak. Igen, nagyon könynyű bárhová besurrannom, hogy megtaláljam nektek a folyót. Ezért ne kérdezzétek, hogy miért én vagyok az. Én sem tudom. Csak valakinek fel kell fedeznie valamit, valahogyan, valahol, valamikor. Igaz? Egy dolgot nem kell mindenkinek felfedeznie ugyanakkor. Mint Einstein, igaz? Megvolt az elmélete, és ő az egyedüli, az egyetlen. Vagy például Newton, igaz? Egy ember elég! Aztán ő a tudását megoszthatja az egész világgal, és az egész világ hasznát látja. Vagyis nincs szükségünk rá, hogy két Einsteinünk, vagy két Newtonunk legyen. És az talán túl sok, ha két napunk van. Túl forró! Igaz? Kaliforniában nyáron tényleg forróság van. Ha tegyük fel két napunk van, az talán túl felesleges, túl bőséges. Vagyis egy nap elég is. Nos, én itt vagyok! Messziről jöttem. Elhoztam nektek ezt a hírt. És ha ezt el szeretnétek fogadni, többet meg szeretnétek tudni róla, akkor ezt nagyon szívesen megosztjuk veletek. Nincs ára, ingyen van, nincsenek feltételek! Nincs előtte, utána, vagy közben. Erről van szó. Egyszerű! Régóta nem jelentem meg így a nyilvánosság előtt. Megjelenek, tudjátok, de a tanítványtársak körén belül. Igen. Nem jelentem meg az igazi nyilvánosság előtt, mint amilyen ez. Így veszítettem is az ékesszólásomból, úgy gondolom. De ez olyan egyszerű, néha nem érzem a szükségét annak, hogy beszéljek. Van bennem egy érzés, hogy mindent értetek, hogy mindent tudtok, mert ti vagytok Isten. Ülök itt, és Istenekre tekintek. És ezért voltam olyan boldog. Nem kell beszélnem, de ha netán van bármilyen kérdésetek, talán esélyt kapok arra, hogy azt bővebben kifejtsem, mindenki más érdekében. Tehát kérdezzetek nyugodtan. Vagy esetleg a tudásotokat is megoszthatjátok velem. Az is remek! A Mester kérdésekre válaszol K.1: Hogy elkezdjük, már van egy kérdésem. És ez egy megtiszteltetés, hogy egy megvi-

9

lágosodott Mesternek tehetünk fel kérdéseket, és kaphatunk Tőle valódi válaszokat. Ő olyan valaki, aki ismeri az Igazságot. És én, aki a UC Irvine egyetemen végeztem, nagyon megtisztelve érzem magam, hogy egy ilyen megvilágosodott Mester van az egyetemünk területén. Az első kérdés: Mester, el tudnád magyarázni a Quan Yin meditációs módszer eredetét, és gyakorlásának módját? M: Az eredetét? (Igen, az eredetét.) Igen! Ahogy korábban említettem, ez Istentől származik. Csak Isten tudja, hogy mely korból, emberemlékezet előtti időkből, mióta a teremtés kezdetét vette, mióta elkezdtük játszani az élet színjátékát. Isten nekünk adományozta ezt a módot, hogy visszamenjünk Hozzá, és ez az, ahol ez elkezdődik. A gyakorlását illetően pedig, ezt el fogom magyarázni részletesebben később, ha téged érdekel, és ha itt maradsz. Mert ezt aprólékosan el kell magyarázni, hogy ne zavarodj össze otthon, ha én elmegyek. Egyszer s mindörökre tudnod kell. Akkor soha nem felejted el újra. Az egészet csinálhatod egyedül otthon, akár halott a tanár, akár él, ott van, itt van, vagy sosem látod többé. Ezért gondosan meg kell tanulnod. Nem tart sokáig, talán pár óra, hogy mindent elmagyarázzunk. De ez egy életre szól. Érted? Ezért itt most nincs annyi időnk. Csak röviden elmondom, hogy a Quan Yin Módszer nem igazán egy módszer. Ez egy velünk született erő, ami Isten ereje arra, hogy bebizonyítsuk, hogy mi vagyunk Isten, mert a miénk ez az Isten-erő. Ezért beavatáskor a Mester csak segít, hogy erre emlékezz. Emlékezni pedig fogsz, mégpedig azonnal. Aztán érezni fogod. Érezni fogod az erőt. Néha ez megráz téged, de később lecsillapodsz majd, mert tudod, hogy te vagy Isten. Eleinte ez talán izgalmas, de később minden rendben van! És akkor mi van? Mindenki Isten! Nem nagy ügy! K.2: Rendben! A következő kérdés: Miért kell kitörölni a múlt karmáját? M: Nem kell, ha folytatni akarjuk itt az életet. De ha vissza akarunk menni oda, ahová tartozunk, akkor ki kell fizetnünk az összes adósságot. Igaz? Akár szenvedés, akár egy megvilágosító gyógymód révén. Ha egyszer megvilágosodottak vagyunk, a múlt karmája kitörlődik. De a jelen karma folytatódik, a jövő karmája pedig nem létezik. Így lehetünk szabadok, hogy visszatérjünk

Isten Országába. Mert a múlt elraktározott karmája az, ami itt tart minket. Mit jelent a karma? Ez egy szanszkrit kifejezés az ok és okozatra, arra, amit a Bibliában úgy mondunk, hogy „ahogy vetsz, úgy aratsz.” Rengeteg, rengeteg jó és rossz tettet vetettünk el évezredek ezrei alatt, mióta az idő elkezdődött. És így folytatjuk itt a létezést, mert folyton fizetünk, kölcsönveszünk, fizetünk, visszafizetünk. Mindig ez a helyzet. Újra és újra visszajövünk, hogy viszszafizessük a múlt adósságot. Ezért, hogy mentesek legyünk ettől, és kiszabaduljunk a kötelékből, ki kell törölnünk a múlt karmáját. És a múlt karmájának kitörlésére a megvilágosodás az egyetlen, amit tehetünk, egyszer s mindörökre. Ha egyszer megvilágosodottak vagyunk, a múlt eltűnik. Mint ahogy felkapcsolod a villanyt. Nem számít, hány ezer évig uralkodott sötétség ebben a szobában. Egy pillanat, és eltűnik. Nincs más mód a múlt karmájának kitörlésére, mert az túl sok. A megvilágosodásra ezért igen nagy szükség van.

M: Nos, a Biblia azt mondja, hogy van lelked, így biztosan van is. A reinkarnáció során valójában nem a lélek az, ami reinkarnálódik. A lélek örökké él. Nem hal meg, nem él, nem reinkarnálódik. Az az élet tapasztalata. Az az integrálódási folyamat a fizikai és a spirituális szint között. Amikor megpróbálunk kísérletezni itt az úgynevezett élettel, akkor az kapcsolódik a létezésünk tudásával. Ez a dolog reinkarnálódik. És ha nem választjuk el magunkat az ilyen kísérlettől, akkor azt mondjuk magunkra, hogy reinkarnálódunk. Valójában nem reinkarnálódunk. Soha nem halunk meg. Igen! Csak betegek vagyunk. Csak megbetegszünk ezektől az incidensektől, ezektől a katasztrófáktól, amik történetesen hozzánk tapadnak. És ha nem vágjuk el magunkat ettől, akkor persze örökre kapcsolatban maradunk vele. És az ok és okozat folyton változik, folyton mozog, folyton növekszik, folyton csökken, és erre mondjuk azt, hogy reinkarnálódunk, ha nem vagyunk eléggé megvilágosodottak. Ez minden.

K.3: Oké. A következő kérdés: Kedves Mester, nagyon szeretlek. Az állatokon folyó kutatásról szeretnélek megkérdezni téged. Mit gondolsz erről? Úgy gondolod-e, hogy az állati kutatás nem etikus? (Úgy érti, hogy gyógyászati kísérlethez?) Igen, állati kutatás, talán ezt jelenti. (Ki az?) Bárki tette fel a kérdést, lenne szíves jelentkezni? (Állati…)

K.5: Mester, amikor valaki szeretné kifejezni magát a munkahelyi körülmények között, de azt találja, hogy elnyomják ezt a lehetőséget. Milyen legyen a hozzáállás a munka során? És mit tegyen valaki? Rossz-e a munkahelyen az ambíció? Nagyra becsülném, ha felvilágosítást adnál ez ügyben.

M: Oké! Úgy érti, hogy gyógyászati célból? Hogy először állaton próbálják ki, igaz? Vagy olyan kutatást folytatni, hogy megismerjék a fajokat, és próbáljanak segíteni rajtuk? Tessék? Gyógyászat, ugye? Gyógyászati, vagy kozmetikai célból, igaz? Nos, a szerző szégyenlős, nagyon szégyenlős, és én is az vagyok, így hát nem válaszolok. (Jól van, ez elég igazságos.) Nos, mit akarsz, mit mondjak? Azt akarod, hogy a gyógyászat egész rendszerét támadjam meg? És azután megöljenek? Néhányan azt mondják, hogy az emberiség segítése miatt szükség van az állati kutatásokra. Nos, ha a szándék tiszta, nincs jogunk arra, hogy bárkit bíráljunk. De az állat szempontjából nézve ez egy nagyon, nagyon nem kedves dolog, egy könyörtelen cselekedet. Bárcsak ne kellene ezt tennünk. Bárcsak mind elérnénk a megvilágosodást, és kívül-belül meggyógyítanánk önmagunkat. K.4: Oké! Következő kérdés: Van-e nekem lelkem? Ha nincs, hogyan lehetséges a reinkarnáció?

M: Á, visszatérünk a valódi életbe, munka. Az ambíció és a munka nem rossz. A munkahelyen az ambíció kötelező. Különben hogyan dolgozol? Hogyan fejlődsz? Hogyan szerzel örömet a főnöködnek, és önmagadnak? Hogyan termelsz nyereséget a cégednek? Ambiciózusnak lenni egy kötelesség. De az, hogy ambiciózusak vagyunk, nem jelenti azt, hogy az előrejutásért mások fejére kell taposnunk. Erről van szó. Az ambíció, valamint a rosszindulat és féltékenység különböznek. Lehetünk ambiciózusak. Egyfolytában fejlődhetünk, anélkül, hogy el kellene nyomnunk másokat. Ha úgy érezzük, hogy bizonyos fokig elnyomnak minket, akkor rá kell jönnünk, hogy a másik ember miért nyom el minket. Vajon nem rendelkezünk kellő szakértelemmel? Vagy az egy személyi probléma? Vagy a másik ember túl féltékeny ránk? Ha tudunk, beszéljünk azzal az emberrel. Ha tudjuk, hogy igazunk van, a másiknak pedig nincs, akkor beszéljünk vele. Ha ő megjavul, bocsássunk meg neki. Ha nem javul meg, akkor is bocsássunk meg, mindenképp, és folytassuk a munkánkat.

10

Ebben az életben nem tudjuk elkerülni a konfliktust, és ez egy tény. Még a személyes kapcsolatban sem. Néha még a férj és feleség is féltékeny egymásra, ha az egyik túl sikeres. Ez a gond az emberi aggyal. Bár ez nem a lélek problémája, nem a megvilágosodott embereké. Nem. (Köszönöm.) K.6: Miért kell naponta két és fél órát meditálnunk? M: Mint ahogy egyszer-máskor meg kell enned két vagy három hamburgert. Igen! Van egy adag. Többé-kevésbé van egy adott ételadag, amit naponta megeszel, hogy fenntartsd a testedet. Így van egy spirituális táplálékadag, amit mindennap magadhoz kell venned, hogy ismét erőssé válj Istenben, az Isten-szerű jellegben. Rendben? Nem kell megtenned, de ez a felírt… az orvos által felírt, rögzített mennyiség! Igen. Többé-kevésbé. Ez nem olyan szigorú. Emellett meditálhatunk alvás közben is. Meditálhatunk a buszon, meditálhatunk a repülőn, meditálunk az illemhelyen. Elnézést. Igen, igen, megesik majd, megesik majd. Sokféle munkát végezhetünk egyszerre. Mindig van idő a meditálásra. Igen! Vegyél el valamennyit a nem kedvenc TV programodból, csak a lényeget olvasd el az újságban, kevesebbet telefonálj. És akkor rengeteg időd van. Igen! Kicsit rövidebb ideig maradj az ágyban, tudod. Néha nem alszunk. Az ágyban maradunk késő reggelig, csak forgolódunk. Igen! Ez az az idő, amikor meditálhatunk. Igen! Nagyon csodálatosan! A hánykolódás helyett csak meditálsz, koncentrálsz. Ennyi. Nagyon egyszerű! Ahelyett, hogy mindenféle értelmetlenségre gondolnál, csak koncentrálsz. Ez a meditációd módja. Nem kell leülnöd, keresztbe tett lábbal, mint a Buddha. Csak fekszel ott, és koncentrálsz. Megmutatom majd neked, hogyan hasznosítsd a lusta időszakodat. Ó, elnézést, a nem produktív idődet, vagy egyéb időszakokat, amikor az elméd mindenfelé csapong, és nem csinálsz semmit. Azokat az időket összegyűjthetjük, és emlékezhetünk Istenre. Nagyon könnyű! K.7: Hiszel abban, hogy egy napon beköszönt a világbéke? M: Ti hisztek benne? Hm? Talán a 3000. évben. Nem. Egyáltalán nem lesz világbéke, soha!

11

Mert különben azt nem hívják majd ismét világnak. Azt mennyországnak hívják. K.8: Kedves Mester, köszönöm, hogy itt vagy! Honnan jön a megérzés? Honnan tudjuk, hogy melyik döntést hozzuk meg? Néha annyira megzavarodok. Van két lehetőségem. És néha olyan nehéz dönteni. Mert mindegyik lehetőség felöleli és kitölti az életemet. És tényleg nem tudom, melyiket kellene választanom. El akarok jutni a helyre, de nem tudom pontosan, melyik mellett döntsek. M: Ó, az egy kis időbe telik. Igen! Ezért kell megvilágosodottnak lennünk. Ezért kell visszaszereznünk a bölcsesség erejét, amiről elfeledkeztünk. Hagyjuk, hogy a túl sok világi gond elhomályosítsa a látásunkat. Ezért vagyunk határozatlanok. Nem tudunk döntést hozni, mert nem tudjuk. Nem vagyunk tiszták. Ezért kell tisztának lennünk. A két és fél órát azért tartjuk fenn minden nap, hogy megtisztítsuk az elménket, visszatérjünk az eredethez, az Isten-szerűhöz. Akkor tudni fogjuk, hogy mit tegyünk jobban! Világos lesz. Nagyon világos lesz. Eközben, ha nem meditálsz olyan sokat, ha nem akarsz meditálni, és van megérzésed, az Isten. Az a maradványa az úgynevezett Isten-szerű bölcsességnek, bármi is maradt meg. Ezt néha elfedik a világi aggodalmak és az életben maradásért tett erőfeszítések. De néha világos. Ezt hívjuk megérzésnek. Jól van. Közben, ha nem világos előtted, akkor egyszerűen kockáztatnod kell. Érezned kell, hogy melyik a megfelelőbb a számodra, hány százalék jut arra a döntésre, vagy arra a döntésre, melyikre jut nagyobb százalék, melyikről érzed azt, hogy megfelelőbb, és akkor csak tedd meg. Kockáztatnod kell. Nincs senki más, hogy megmondja, mit kell tennünk. Imádkozz Istenhez, és csak válaszd ki az egyiket. Igen! Vagy csinálj két papírdarabot. Az egyiket balra, a másikat jobbra, aztán húzd fel az egyiket. Nos, ez mindenképp kockázatos. Ezért meg kell szerezned a saját bölcsességedet, a saját Mester-erődet. K.9: Kedves Mester, ha őszintén imádkozom Hozzád, megszabadulok-e örökre? M: Azt hiszem, de csak egy ember. Míg ha te magad eléred a megvilágosodást, akkor másokat is magaddal vihetsz. Egy ember megvilágosodott, és megszabadul a rokonaid sok nemzedé-

ke, a barátaid, még a kutyád és a macskád is. Míg ha imádkozol, akár egy Isten-emberhez is, akkor megkapod a saját egy szem jegyedet. Igen, ha valóban őszinte vagy. És nem is tudod, hogy őszinte vagy-e, vagy sem. Néha ezt nehéz megmondani. K.10: Létezik-e a pokol úgy, ahogy a Biblia említi? M: Te mit gondolsz? Hm? Létezik? Nézz rá a mi világunkra, és tudod a választ. Nem kell máshová nézni. Van egy rossz vicc. Akarjátok hallani? A pokolról. Igen? Igen, vagy nem? (Igen!) Á! Ne legyetek rám mérgesek. Van egy lány. Egy lány, tudjátok, 18 vagy 19 éves. Hazajön, és sír az anyjának: „Ó, mama, már nem akarok hozzámenni Johnhoz. Lemondom az esküvőt.” Az anya azt mondja: „Miért? Miért, édes? Hiszen már eljegyeztétek egymást. Jövő héten házasodtok. Mi a gond?” Mire a lány: „Már nem szeretem őt. Egy ateista. Még a pokolban sem hisz.” Erre az anya: „Ne aggódj, kedves. Az esküvő után majd fog.” Ez egy rossz vicc! Rossz vicc! Bár nem mindig igaz. K.11: Oké! Itt vagyunk a következő kérdésnél. Mester, miért zuhantunk le? Miért nem maradhattunk meg tiszta tudatosságként, azok számára, akik talán eredendően sem akartak soha testet ölteni? Ma megértem a karmát. De a karma, ezek az adósságok és hitelek, a Teremtő tervének része volt. Miért vágyott Ő annyira a szenvedő karmánkra? M: Ő nem vágyik rá. Mi vágyunk rá. Ez része az alkunak, hogy megtanuljuk megismerni a különbséget Isten és nemIsten között. Hogy felismerhessük a Fényt, amikor ismét visszatérünk a Fénybe. Határozott céllal, szándékosan megyünk a sötétségbe, hogy felismerhessük a Fényt, mint csupa ragyogást és csupa értelmet. Akik soha nem akarják elhagyni a Mennyországot, azok nem jöttek ide. Vannak, akik soha nem hagyták el a Mennyországot. Ez biztos. Néhány Mester soha nem hagyta el a Mennyországot. Néhányan ott hagyták a Mennyországot, hogy idejöjjenek, és tanítsanak minket. Néhányan sokszor reinkarnálódnak, és Mesterré váltak. Néhányan soha nem hagyták el az Atya Házát. Megvolt a választási lehetőségünk. Mi akartuk így. Sok válasz létezik erre. Nos.

De lényegében két, két fő célja van annak, hogy van karmánk. Először is, mivel meg akarjuk ismerni Istent, ezért szándékosan, csak azért jöttünk ide, hogy megismerjük Istent. Néha élünk a Mennyországban, ahol minden csupa fény. Mindenki szent, mindenki Isten. Így azt mondjuk: „Isten. Mi az az Isten?” Így Isten azt mondta nekünk: „Te vagy Isten. Isten te vagy. Ez Isten.” Erre te: „Nem tudom, Isten micsoda. Mi Isten?” Mire Ő: „Te olyan vagy. Az Isten.” De a lélek ezt nem érti meg teljesen. Így a lélek azt kérdezi Istentől: „Hogyan ismerhetem meg Istent? Hogyan ismerhetem meg önmagamat Istenként?” Erre Isten: „Akkor először olyanná kell válnod, ami különbözik Istentől és önmagadtól. Akkor viszszanézel, és tudni fogod.” Ezért jöttünk ide. Ezért az idejövetelünk célja az, hogy jobban megismerjük önmagunkat. A másik pedig az, hogy mivel a teremtés nem vette kezdetét, semmi, semmi, semmi nem jelent meg ezen a világon, vagy bármely egyéb világon. És akkor Isten készített egy tervet. Azt akarja, hogy a teremtés elkezdődjön, létrejöjjön. Ezért tervet készít, mi pedig csatlakozunk hozzá. Boldogok vagyunk, hogy a grandiózus terv mindegyik szerepét eljátszhatjuk, csak a móka kedvéért. Csak azért, hogy az élet változatosabb legyen. Néhányan azonban tudatosan játsszák a szerepüket. Vagy azzal a céllal is, hogy egy nap ismét Istenné válnak. Ismét megismerik Istent. Hogy Istent megismerjék, ahhoz sok különböző szerepet el kell játszaniuk, és az egyik szerep kapcsolódik a másikhoz. Mint ahogy a filmekben, ott van a főszereplő. És ott van az összes mellékszereplő, meg mindezek. Egyébként ez nem működik. Ezért számunkra most a karma nagyon nehéznek és elviselhetetlennek tűnik. De akkor ez nekünk nem jelent nagy ügyet. Mivel mi vagyunk Isten, nem látunk szenvedést. Nem ismerünk problémákat, az akadályra nem úgy tekintünk, mint ami nemkívánatos. Számunkra minden csak játék. Amíg tényleg nem játszunk, mert akkor érezzük a szenvedést. De ez része a játszmának, része az univerzum erejének. Ha nem játsszuk el a szerepünket, akkor nem létezünk, nincs itt semmi. Én nem ülök itt, ti nem ültök ott. Ti nem vagytok szőkék, én nem vagyok fekete. Mi van akkor? Minden olyan egyszerű, sima. Tehát ez rendben van. Ez rendben van. Ezért mondja azt az összes tökéletes Mester, hogy „Minden tökéletes a Nap alatt.” És Jézus azt

12

mondja: „Ti mind Isten gyermekei vagytok.” Mert ők felismerik, hogy nincs semmi tennivaló. Mindenki tökéletes. De mi még nem ismertük fel. Ezért szenvedünk. Ezért fel kell ismernünk ugyanazt, mint ahogy ők teszik. És akkor tudjuk. Tudjuk, hogy miért van, és akkor a szenvedésre nem szenvedésként tekintünk. Az még mindig szenvedés. Még mindig fáj, amikor valaki beléd csíp. De megérted. Ez valamiért van. Nem szenvedsz. Nem merülsz el a szenvedésben. Csak a tetején úszol. Igen. K.12: Kedves Mester, a feleségem ma itt van, hogy beavatást kapjon. Ő hosszú ideje vegetáriánus. Én próbáltam, de képtelen voltam rá. Kérlek, magyarázd el, hogy miért, és hogyan. M: Tán a feleségednek el kellene mennie jobban megtanulni a vegetáriánus főzést. Szegény férj nem tudja csak úgy megenni, ha az nem ízletes. Nos hát, a megvilágosodás itt is kezdődik, nem csak itt. Amikor először találkoztam a férjemmel, a volt férjemmel. Már újra nősült, oké? Ott hagytam őt, ezt tudjátok. Talán nem tudjátok, de rendben van, nem számít. Én vegetáriánus voltam, ő nem. Ő orvos volt, nagyon fizikai. Úgy értem, hogy nagyon gyakorlatias, két lábbal járt a Földön. Ő Bika-féle. A keleti állatöv szerint a bivalyhoz tartozik, tehát ő kétszeresen bika. Nem fogad el semmilyen értelmetlen dolgot. De mivel nagyon jól főzök, hú, minden nap velem eszik. És semmi kifogása sincs a vegetáriánussággal szemben. Miután elhagytam, hogy megmentsem a világot, efféle elképzeléssel. Erről tudtok. Ő öszszegyűjtötte minden receptemet, és főzött a barátainak, meg ilyenek. Mindig hangoztatja, hogy a feleségem így szokta, a feleségem úgy szokta… Minden zöldség nagyon gazdag vitaminokban. Pontosan az általam hátrahagyott receptek szerint főz. Tehát még egy nyugati, egy német, egy ilyen tudományos beállítottságú orvos is lehet vegetáriánus. Te is lehetsz. Ha minden feleség nagyon ízletes ételt főz, semmit sem hiányoltok. Például egy tál levest eszel, kínai levest. Van benne tészta, és néhány húsdarab. És a hús helyett tehetsz bele gluténhúst, tofuhúst, vagy most sonkahúst, mindenfélét, még halat is. Mindent pont

13

olyanra tudnak csinálni, mint a nem-vegetáriánus étel. Tehát ez ügyesség kérdése. A megvilágosodás a gyomorral kezdődik, azt hiszem. Ezért ti, feleségek, légy szíves használjátok a furfangos ujjaitokat, az ételt tegyétek széppé, ízletessé, és akkor a férjetek is veletek tud enni. A nők könnyebbek. Tényleg. Ha egyszer hiszel valamiben, bármit megeszel. De a férfiak tudományosabbak, gyakorlatiasabbak. Nem túl érzelmesek, mint a nők. A nő képes érzelmi, hangulati, emocionális alapon élni. Ezért eszik, aztán hisz valamiben, és nem törődik vele, hogy milyen az íze. De a férfiak kritikusabbak. Ezért először jön az ő ízlésük, aztán a megvilágosodás. K.13: Ching Hai Mester, ez valaki, aki bizonyára kétnyelvű. Kérlek, magyarázd el, milyen spirituális kapcsolatban állunk Veled. Ha valaki beavatott, a halálod után még mindig garantálja-e a lelked a repülésünket vissza, Haza? M: Garantálja. Ahogy korábban elhangzott, mi nem a test vagyunk. A lélek vagyunk. Ezért nem jelent különbséget, hogy ez a test jön-e, vagy megy. Nincs távolság közöttünk. Már mondtam nektek. A beavatáskor megkaptok minden magyarázatot, hogy egész életetekben használhassátok. Semmi sem állhat közénk többé, hacsak te nem akarod, és ott hagyod. De a mag akkor is ott van a következő életre. Jól van. K.14: Mester, öt gyermekem már beavatást kapott a Quan Yin Módszerbe. De én elég öreg vagyok. Mindenkinek szól-e a megvilágosodás? Mik a szükséges feltételek? Vagy az őszinteség az egyetlen kritérium? M: Az őszinteségünk. Igen. Az őszinteség elég. De néha, amikor az ember túl öreg, mondjuk túllépett egy adott életkort, akkor néha a fizikai test és az emlékezet már nem olyan éles. Akkor azt mondhatjuk nekik, hogy jöjjenek vissza újra, legközelebb, a következő életben. Vagy csak gyakorolják a Kényelmes Módszert, az is segít nekik. Nincs szükség a teljes beavatásra. De ez csak egy ember számára jelent garanciát. A beavatás pedig garancia sok nemzedék számára. Ez a különbség. És a beavatás és a saját gyakorlásod révén te is megvilágosodott Mesterré válhatsz, és te is sok-sok lelket segíthetsz.

K.15: Mester, a kereszténység egésze miért hajlik afelé, hogy nem hisz a reinkarnációban? Beszél-e a Biblia a reinkarnációról? M: Beszél, csak megvágták. Azonkívül, amikor valaki azt kérdezte Jézustól, hogy ő volt-e Éliás, ez és ez volt-e, a múlt Mestere azelőtt, ő előtte. Ami azt jelenti, vajon Ő-e a múlt azon Mestereinek a reinkarnációja. Ő csendben maradt. Vagyis ez egy olyan része a Bibliának, amit elfelejtettek kivágni. Ha tegyük fel a reinkarnáció ilyen értelemben nem létezik, akkor Jézus azt mondta volna: „Nem, nem. Nincs olyasmi, hogy egy Mester visszajön. Egymagam vagyok, egyszer, soha újra, soha azelőtt, soha azután.” Csendben maradt. És abban az időben a hallgatás beleegyezést jelentett, elfogadást. Azt jelenti, jól van. Különben Jézus elmagyarázta volna, hogy ne vezesse félre a tanítványait. Csendben maradt. K.16: Kedves Mester, magyarázd el, hogy ha valaki beavatást kap, öt nemzedéke megszabadul. Mi a helyzet azokkal az élő családtagokkal, akik húst esznek és alkoholt isznak? Ők is megmenekülnek? M: Ők is megmenekülnek. Szomorú ez, de szerencsére így van. Azaz, ha ők szándékosan nem akarják a megszabadulást, akkor a Mester nem kényszeríti rájuk. Persze, mert mindegyikük Isten. Erre emlékezned kell. Mindegyikünk Isten. Senki sem mondhatja meg Istennek, hogy mit tegyen. Még egy másik Isten sem. Legyen ő bármilyen rossz, vagy bármilyen jó. Az az ő saját döntése, a saját választott útja az életben. Úgy döntött, hogy ezt a szerepet játssza. Ő rendben van, még akkor is, ha rossz. Ezért mondja nekünk a Biblia: „Ne ítélj.” K.17: Mielőtt Buddhává válunk, megfogadjuk, hogy ezt meg azt megtesszük az emberi lényekért, és megfogadjuk, hogy szolgáljuk őket. De miután Buddhává válunk, mondjuk megváltoztatjuk a nézeteinket valamilyen okból, mert most más a rálátásunk. Kérdés: Szabadok vagyunk-e, hogy ne teljesítsük a fogadalmunkat, vagy a karma törvénye miatt a fogadalmunkat teljesítenünk kell? M: Szabadok vagyunk. Szabadon azt teszszük, amit akarunk. K.18: Üdvözöllek! Ching Hai Legfelsőbb Mester, légy szíves mondd el a véleményedet a Földről, mint nagyszerű érző lényről, akinek a szeretete segít minket a felemelkedésünkben.

M: Miért? Ki tette fel ezt a kérdést? Miért kellene kifejtenem erről a véleményemet? Mindent Istent teremtett. A Biblia mondja ezt. Minden az „Igéből” ered. Ami az univerzum rezgését jelenti. És ez a rezgés Isten, és ez a Quan Yin Módszer. Ezért mondjuk azt, hogy hangolódj rá a világegyetem rezgésére, minden teremtés forrására. Így ha még mi, emberek is Istentől származunk, akkor a nagyszerű Föld, vagy a mindenségben bármi, szintén rendelkezik Isteni jelleggel. De talán más formában, és egészen más a sűrűsége. Rendben? Így ebben az esetben a Föld is egy lény, egy nagyszerű lény, ahogy említetted. És mi itt élünk, a Föld ad nekünk életet. Természetesen tisztelnünk kell, tisztelnünk kell ezt a nagyszerű Anyát. K.19: Következő kérdés: Fizetünk-e karmát álmunkban? Hogyan fizetjük meg a karmát? M: A karmát csak akkor fizetjük meg álmunkban, ha az Isten kegyelme. Egyébként legtöbbször fizikailag kell fizetnünk. Például „szemet szemért, fogat fogért”. És amikor beavatottak vagyunk, vagy megvilágosodtunk, akkor Isten kegyelme által élünk, és többé már nem annyira a karma törvényei szerint. Bizonyos előre rögzített karmától eltekintve, mint hogy egy adott karmával rendelkeznünk kell, hogy létezzünk ebben az életben. És folytatnunk kell ezzel a karmával. De ezt bizonyos fokig ki lehet törölni, meg lehet olajozni, jelentős mértékben le lehet csökkenteni, vagy ki lehet fizetni álmunkban. De csak akkor. K.20: Mester, mi történik, ha valaki megkapja a beavatást, de végül nem képes a kívánalmak szerint két és fél órát meditálni? M: Akkor talán egy ideig az osztályban marad. Mint a diákok. Mi történik, ha beiratkozol valamilyen osztályba, és nem tanulsz jól? Akkor ott maradsz. Vagy ötös helyett hármas osztályzatot kapsz. Ez a helyzet. De mégis, eközben főiskolai diák vagy, nem általános iskolás, vagy óvodás kisfiú. Egyébként is. Legalább főiskolás vagy. Efelől semmi kétség. Csak alacsonyabb szintű. K.21: Többet szeretnék megtudni arról az emberről, akitől megkaptad a Quan Yint. Ő Jézus reinkarnációja, vagy Te vagy az? Van-e neve, amit elmondhatsz nekünk? M: Igen. Elmondtam nektek az egyik szalagon, hosszú idővel ezelőtt. A neve Kudaaji. Visz-

14

szatért Istenhez. Jézus soha nem reinkarnálódik, ahogy egyik Mester sem. A reinkarnáció csak számunkra, halandók számára létezik. A karmával terhelt emberek számára. Tehát mondhatod azt, hogy Jézus reinkarnálódott, vagy mondhatod azt, hogy nem Jézus. Nem Jézus az, aki reinkarnálódik. Az a Krisztusi erő. Igen, az jön folyton, alászáll különböző emberekbe Isten akarata szerint, hogy segítse az emberiséget. Jól van? Tehát mondhatod azt, hogy igen, és mondhatod azt, hogy nem. Egyetértesz? Kapish? Igen. Igen. K.22: Hogyan viszonyul a tanításod általában a valláshoz? Erősíti-e a tanításod a hitünket a saját vallásunkban? M: Igen, erősíti, erősíti. Ezt már tudod. Mostanra tudod. Általam a vallásodat jobban és mélyebben megérted. És ha te magad megvilágosodsz, te válsz a vallássá, te válsz az Igazsággá. Írhatnál egy másik Bibliát. De nem kell. Egy Biblia elég. Te csak igazolod, csak megérted. Az már jó. K.23: Tudnál-e beszélni az álmainkról? M: Miről? A rémálmokról? Sokféle álom van, némelyik rossz álom, némelyik jó álom. Néha az álmok valóra válnak, néha pedig csak a naponta begyűjtött különböző információ töredékeiből állnak. Igen. Tehát mindez keveredik, ez egy egyveleg. Néha az álmok megjósolják a jövőt, vagy felfedik a múltat, vagy néhány legmélyebb vágyadat, egy-két kívánságodat. Ez egy látnoki álom. Egyfajta látomás. Sok Quan Yin gyakorlónak, vagy meditáló embernek van ilyenfajta rejtett álma, ami olyan, mint egy látomás. Álmodnak, de az nagyon élénk, színpompás, csupa fény és ragyogás, és nagyon világos. Az többé nem álom. Az egy látomás. Mint ahogy a mennyországba mennek, meg mindezek. Amikor meditálsz és a mennyországba mész, az majdnem olyan, mint egy álom. Kivéve, hogy olyan izgatottan ébredsz fel, úgy feltöltődve, energikusan, tele élettel és szeretettel, hogy nem tudod, mit kezdj magaddal. Mindenkit meg akarsz ölelni, és megcsókolni. De ne tedd. Azt fogják hinni, hogy lökött vagy, bediliztél.

15

K.24: Hogyan szakadok el az előző élet élményétől, egyszer s mindenkorra? M: Az előző élet élményétől? Mondtam, a beavatással. Beavatással. A beavatáskor a Mester kitörli a tárolt karmát. Ezért többé nincs karmád a múltból. De szívesen látunk, hogy felvedd, ha akarod. Szívesen látunk, ha vissza akarsz térni ebbe az életbe. K.25: Tisztáznád-e, hogy mit értesz azon, amikor azt mondod, hogy Isten gyermekei vagyunk, és mind Istenek vagyunk? Azt érted ez alatt, hogy nem kell Istent imádnunk, mivel már azok vagyunk? M: De. Arra szükség van. Arra szükség van. Még jobban imádjuk Istent, amint rájövünk, hogy Isten kicsoda. Micsoda egy Szerető Lény. És milyen közel áll hozzánk, közelebb, mint az egész világon a legkedvesebb barátunk, közelebb, mint a saját bőrünk. Akkor valóban imádod Istent, az imádat egy igazibb értelmében. Jelen pillanatban csak parancsolgatunk Istennek. Ó, kérlek, adj nekem pénzt, ó, kérlek, adj feleséget, kérlek, adj egy munkát, kérlek, kérlek, kérlek…. Minden nap csak parancsolunk. Nem igazán ismerjük Istent. Tehát Istenek vagyunk, de mégsem vagyunk Istenek, még. Ezért légy szíves először ismerd meg Istent, aztán később kérdezz meg engem. Miután megismerted Őt, meséld el nekem. K.26: Milyen szerepet játszik az emberi szeretet a megvilágosodásunkban? M: Emberi szeretet? (Emberi szeretet!) Nos, az jó, ha szeretnek minket, akár emberek, akár állatok. Mindig, amikor szeretnek minket, nem számít, hogy kicsoda, vagy micsoda, Isten az, aki szeret minket. Az nem emberi szeretet, az nem anyai szeretet, az nem testvéri szeretet. Valójában az mind Isten szeretete, szétosztva, csökkentve, vagy módosítva. Az indiai Bhagavad Gitában, a nagyon ősi szentírásban, ötezer éves, Isten azt mondja Ardzsúnának, hogy az az Ő szeretete az anyán és az apán, meg mindezeken keresztül. Így bárki szeret minket, Isten az, aki szeret minket. Tehát nem okoz kárt. Csak segíthet. Amikor valaki szeret minket, amikor két ember szereti egymást, és együtt világosodnak meg, az nagyon sokat segít, nagyon szép.

K.27: Mit gondolsz az evolúció elméletéről? Mi a gond vele? M: Te jó ég, nem vagyok tudós. Úgy érted, hogy a majomtól származunk, meg ilyesmi? Mind Istentől származunk. Rendben? Lehet valamilyen kapcsolat az ember és az állatok között. Mert néha az ember és az állat együtt élnek. Bizonyos kockázat, bizonyos esély mellett néha megtermékenyítik egymást. Tehát ez megeshet. De az ember egy nagyon különböző faj. Nem fejlődünk. Isten képmására teremtődtünk. Ez van. És Isten teremtette az állatokat is. Ezt mondja az első fejezetben, nem igaz? Első fejezet, Ószövetség, első oldalon, azt mondja: „Isten teremtette az embert, és az összes gyümölcsöt és füvet.” Ó, mellékesen, ott és akkor megemlíti a vegetáriánusságot. Azt mondja: „Íme néktek adok minden maghozó füvet az egész Föld színén, és minden fát, amelyen maghozó gyümölcs van; az legyen néktek eledelül.” (Teremtés 1:29) Azt is mondta: „Minden állat számára is teremtettem eledelt.” Látod? Nem mondta, hogy az állatokból fejlődtünk ki. Azt mondta, hogy mi vagyunk az állatok birodalmának urai. Mi vagyunk az ő királyuk. Ezért nincs ködösítés az evolúcióról. Emberi lények vagyunk. Oké. Az állatok is Istentől származnak, de ők nem emberi lények. Következő kérdést. K.28: El lehet-e érni azt a tökéletes megvilágosodást, ami egy élet alatt elérhető, anélkül, hogy a Himalájába mennénk, mint ahogy Te tetted? Hét évnél kevesebbe fog-e ez nekünk telni, hisz Te egy olyan tökéletes, könyörületes Mester vagy? M: Már mondtam nektek, nem kell a Himalájába mennetek. Az az én karmám, hogy oda kell mennem. A te karmád jobb, ülsz itt, és megvilágosodsz a díványon. És ez telhet hét évbe, telhet hét hónapba. Ez tőled függ, a sorsodtól függ, vagyis azoktól a döntésektől, amiket ezen létezés előtt meghoztál a magad számára. Ebbe nem avatkozhatok bele, csak te tudsz róla. Elégedett vagy magaddal, a döntéssel, amit hoztál, mielőtt idejöttél. Ezért ne siess, bármennyi időbe telik, az a te választásod. Te és Isten már megkötöttétek a szövetséget. Hogy az neked hét évbe telik, tizenhét évbe telik, húsz évbe telik, vagy bármi. Az örökkévalóságban élünk. Nem gond, hogy hány évig tart. De a megvilágosodás azonnal megtörténik, a beavatáskor. Csak a teljes megvilágosodás. Ez néha változó, függ az emberektől, függ a szor-

galmadtól, és hogy milyen sietve akarsz hazamenni. Van egy autód, vezethetsz gyorsan, vezethetsz lassan. Ne kérdezd tőlem, hogy hét év, vagy hány év. Nem számít, nem számít. Akkor, a megvilágosodás után, minden nappal egyre boldogabb leszel. Nem törődsz azzal, hogy hány év. Akkor már nem is foglalkozol többé a megvilágosodással, mert ismered Istent, ismered a boldogságot. Egyszerűen telítődsz, elégedett vagy. K.29: Át lehet-e változtatni az ördögöt, vagy a negatív karmát pozitív karmává az ibolyaszínű lángot és a Mahatma-energia arany fényét használva? M: A negatív energiára szükségünk van, hogy felismerjük Istent. Mi választottuk, hogy megismerjük a sötétséget, hogy képesek legyünk felismerni a fényt. Vagyis ily módon mondhatjuk azt, hogy átalakítjuk a negatívat pozitívvá. De egyébként a negatív az negatív, a pozitív pedig pozitív. Semmiképp sem mondhatod, hogy a sötétség a fény. De a sötétség azért van ott, hogy segítsen a fénynek, hogy ragyogjon a sötétben, hogy megismerd. Nos, gondolom azt érti ezen, hogy ha meditálsz és látod a fényt, akkor semlegesítheted-e a negatív erőt? Persze, erről van szó. Amikor a fény jön, a sötétség eltűnik. Hogy ez ibolyaszínű láng, vagy aranyszínű láng, az a tudatosság szintjétől függ. Az ibolyaszínű láng kicsit alacsonyabb szintű. Az aranyszínű láng magasabb szintű, tudni fogod. Tudni fogod később, amikor meditálsz. K.30: Utaztál-e a mennyországon és Fényen túlra? Ha igen, mi van ott? M: Meg akarod kóstolni az én csokimat, és ezt nem lehet. Mert én vagyok az, aki azt eszi, igaz? De van egy másik darab csokim, jöhetsz, és kipróbálhatod. Elmondhatom neked, hogy az édes, darabos, lédús. De akkor csak a szavakat hallod, és nem érted meg. Meg kell enned. Edd meg a csokit, kapd meg a beavatást, meditálj, és akkor tudni fogod. Semmi sem lehetetlen, nekünk, embereknek, semmi sem lehetetlen. K.31: Mi a leghatékonyabb mód arra, hogy eltávolítsuk az életünkből a rossz szokásokat, amikor nagyon olyannak tűnnek, mint a láncok a csuklódon és a bokádon? M: Igen, igen, ez nehéz. De ha megvilágosodottak vagyunk, mondtam nektek, hogy a dolgok változni fognak, és gyorsan változnak. Na-

16

gyon drámai módon megváltoznak. Így keletkeznek a szentek. Ezért mondják azt a ti kultúrátokban, hogy minden szentnek van múltja, és minden bűnösnek van jövője. Higgy Istenben, fogadd el Isten kegyelmét a szorgalmas gyakorlás révén, a benned lévő Fény irányítása révén, a benned lévő Istenen keresztül. Minden lehetséges. Még a halálból is feltámaszthatod magad. Meggyógyíthatod a saját betegségedet, a szokásról nem is beszélve. Még a halálos betegséget is. Isten Fényében minden lehetséges. Ezért jöttem, hogy elmondjam nektek a jó hírt, a nagyon jó hírt. K.32: Mi a helyzet azzal, akit örökbe fogadtak? Melyik család nemzedékei menekülnek meg? A biológiai, vagy az örökbe fogadó? M: A biológiai, de az örökbe fogadó is rendben van. Mert mondtam neked, hogy még a kutyád, a macskád is hasznát látja. Látni fogod, látni fogod. Nem viccelek veled, látni fogod, ahogy a kutyád, a cicád megvilágosodik. Megváltoznak. Melletted fognak ülni, és meditálnak veled. Igen. Szent cicává válnak. Még vegetáriánusok is lesznek. Igen, olvasd el a magazinunkat. Sok igaz történet van benne. Minden, amit abban olvasol, az igaz történet. És az összes tanú még él. A modern szentekkel találkozol azokon a lapokon. Még cicákkal és kutyákkal is. Igen, nagyon aranyos, a Quan Yin Módszer. Még a barátaid, a barátaid, a kedvesed, akik biológiailag nem a rokonaid, az ő számukra is hasznot hajtasz, a gyakorlásod révén, a Fényed révén, mert Isten kegye nagyon bőkezű. El sem tudjuk képzelni, el sem tudjuk képzelni. Hihetetlen! K.33: Ha beavatott leszel, és azt követed, azt jelenti-e ez, hogy nem ölheted meg, vagy irthatod ki azokat a rovarokat, egereket, stb., amik elárasztják a házadat? Mi a helyzet a gyomok kihúzásával, stb.? M: Ó, Istenem. Nos tehát, a termeszek néha kiköltöznek, ha a házadat tisztán és higiénikusan tartod. Nem kell megölnöd őket. A gyomokat pedig kihúzhatod, csak ismétled az Istenek nevét, és tedd meg, amit meg kell tenned. Nem a kegyetlenség miatt ölsz. Nem gyűlöletből ölsz, de meg kell védened az egészségedet és a családodat, ha erre mindenképp szükség van. Egyébként sok esetben a beavatottaink meditálnak. Nem tudom, az összes kártevő elmegy. A bogarak,

17

meg a hasonlók nem jönnek a közeledbe. Nagyon kényelmes és gazdaságos. Minden ott hagy minket. K.34: Mit gondolsz a válásról? M: Az rossz. A válás a legvégső megoldás egy szeretetteljes kapcsolatban. És egyáltalán nem kellene megtörténnie. De nagyon nehéz kijönnötök egymással. Mivel a férfi és a nő annyira, de annyira más. A férfiak higgadtabbak, egyenesebbek, egyszerűbbek. A nők érzelmesebbek, romantikusabbak. Ezért a háborús hős és a szépség nem gyakran elegyedik jól, de sok módja van annak, hogy kibéküljetek egymással. Van házassági tanácsadás. Könyvek szólnak erről. És persze van a meditáció. Igen, ez sokat elsimít, sok különbséget. Meglátod, hogy mindketten megváltoztok. Szeretőbbek, megértőbbek, és kevésbé követelődzők lesztek. Ez a helyzet, ha mindketten majdnem ugyanazon a szinten vagytok, különben még lesznek konfliktusaitok. De mégis szeretitek egymást. Nem folyamodtok a váláshoz annyira, mint mások, akik nem gyakorolják a belső békét. Ők ezt inkább megtennék. Nem váltam volna el a férjemtől, ha akkor megvilágosodott lettem volna. Mondom nektek, ő volt a legjobb ember, és még mindig az. De most valaki más számára a legjobb ember, így hát… Igen, a megvilágosodás után megtanulod majd, hogy jobban értékeld a partneredet. A beavatás után sok családi konfliktus kitörlődik, ha a férj és feleség együtt meditál. Valóban segít, mert felismeritek, hogy mindketten Istenek vagytok. Kihajt majd bennetek a szeretet, és felerősödik, hogy elfedje az összes különbséget férfi és nő között. Megtanuljátok szeretni egymást, sőt Istenként fogjátok egymást tisztelni. A fizikai szereteten kívül van egy szent szeretet, ami egymáshoz köt majd titeket. Ezáltal szeretetteljesebbek lesztek, nagyobb felelősséggel és érzékenyebben reagáltok egymás érzéseire és igényeire. K.35: Mi a gond akkor, ha valakinél ott van a kulcs a megvilágosodáshoz, de elmulasztja az áttérést az Isten tudatosságra? M: Nos, ebben az esetben tán később megpróbálod újra, mikor eljön a te időd. Mindenkinek megvan a saját ideje, az rendben van, ne siess, miénk az örökkévalóság.

K.36: Igaz az, hogy a második szinten túl többé nincs karma? Ha a mi karmánktól függő világon élünk, és többé nincs karmánk, akkor még mindig ezen a világon élünk? M: Azt jelenti, hogy nincs karmánk a harmadik szint után, hogy amikor eléred a karma nélküli szintet, soha nem követsz el újra semmilyen karmikus tettet. De a jelen karma, aminek hatására létezel ebben az életben, még folytatódik, amíg az időd lejár. És amikor csak lejár az időd, az azt jelenti, hogy a karma eltűnt. Nem kell tovább itt maradnod, vagyis a karma eltűnt. De amikor eléred a harmadik szintet, az azt jelenti, hogy olyan fajta ember vagy. Az a tudatállapot, amiben vagy, soha nem engedi, hogy karmikus tettet kövess el. Ezt jelenti. Mindent becsületesen és igazságosan teszel majd, automatikusan, automatikusan. De ez nem azt jelenti, hogy azonnal meghalsz. Mert a jelen karma még létezik. Az erre az életre megírt karma, hogy hány lépést kell megtenned, hányszor kell levegőt venned, mennyi ételt kell magadhoz venned, hány napig kell élned, ez már meg van írva, ezt nem töröljük ki. Megtehetnénk, ha akarjuk, de minek? Csak néhány további év, vagy nap az életből. Mire a nagy sietség? Ez az utolsó alkalom, egyébként is. K.37: Kedves Mester, gyakorolni és tanítani akarom a meditációt, de anyagi értelemben is bőségben akarok élni. Hogy tehetem ezt meg? Semmi mással nem szeretném a kenyeremet keresni, csak a meditáció tanításával. Kérlek, adj tanácsot. M: Ez csodálatos. Ki ez? Te vagy. Most éppen tanítasz? És ebből jutsz némi bevételhez? (Igen, de nem eléghez.) Nem eléghez, akkor mit tegyünk? Ki kell terjesztened a körödet. Látod, rossz embertől kérdezed. Én nem fogadok el pénzt. (Te miből éltél?) Sokat keresek. Jól élek abból, amit keresek. Ruhát tervezek, festek… Nem is tudom, mi mást csináltam? Ékszert, igen, igen, igen. Igen, sok mindent csinálok. K: Vagyis azt ajánlod, hogy a megélhetésemhez más dolgokat csináljak, ne a meditációt tanítsam? M: Azt gondolnám. Azt gondolnám, hogy az nemesebb, ha Isten útját mindig ingyen tanítjuk. Mert ez mindegyikünkkel velünk született. Ha megengedhetjük magunknak, akkor nem szabad ebből élnünk. De ha szükséged van a pénzre,

és az emberek úgy adják neked. Az rendben van. Fogadd el, mint Isten ajándékát. De én személyesen nem kérek semmit. Nagyon tartok attól, hogy elvegyem az emberek pénzét. Fiatalkorom óta, egyszerűen nem érzem jól magam. És ősidők óta egyetlen Mester sem fogadhatott el pénzt. Arra vagy, hogy adjál, nem arra, hogy elvegyél. De úgy gondolom, hogy ez nem jelent veszélyt egy közönséges tanítónak, aki más meditációs módszert tanít. De mesterként jobb, ha nem fogadsz el semmit. A Buddha csak naponta egy ételt fogadott el, mert nem dolgozik, így ez a legkevesebb, amit elfogadhat. De akkor ezt kell tennie. Akkoriban nincsenek meg az eszközei arra, hogy vándoroljon, és ugyanakkor pénzt is keressen. Továbbá szerzetes is volt. És a szerzeteseknél hagyomány, hogy ételt koldulsz. Igen, így tisztelnek az emberek. Vagyis ez a modern kor – ha mész, hogy ételért könyörögj, a rendőrség könyörögni fog neked, hogy vonulj börtönbe. Így én ezt nem tehetem. Nem arról van szó, hogy anyagias vagyok. Nem anyagias nézőpont a megélhetést szolgáló tervezés és pénzkeresés. Hanem ez praktikus. Egy modern korban élünk. Illően fel kell öltöznünk, a modern emberek számára tisztességesen, mert a koldus kinézetűt többé nem fogadják el. Nem mehetsz az utcára, és koldulhatsz. Az emberek hajléktalannak fognak tartani. Először is, nem tisztelnek. Hogyan taníthatod őket? Igaz? Ezért tisztességesen kell kinézned, légy olyan, mint bárki más. Valaha szerzetes voltam, de akkor is kerestem pénzt. Nem érzem helyesnek, hogy pénzt vegyek el az emberektől. Különböző módokon keresek pénzt. Akkoriban zöldséget termesztettem, kötöttem, mert egyedül voltam, nem volt túl sok utazási költségem, és akkor naponta egyszer is ettem. Így nagyon kevés pénzből kijöttem. De most kiterjedtem, és sokat kell utaznom, ezért több pénzt kell keresnem. Ezért különböző technikákhoz folyamodok. Például a belső lakberendezési dolgaim, mint a lámpák, néha kerámia, festmény, vagy ruhát tervezek, meg ékszert. Ezek révén világszerte sok pénzt keresek. Így mindenfelé utazhatok, és kényelmesen élhetek. Amit elveszek, azt az utolsó fillérig kifizetem. Még akkor is, ha egy beavatott kölcsön ad egy autót, kifizetném a benzint. Nem fogadom el. Nem akarom. Úgy érzem, hogy a létfenntartási költségeimet nekem kellene állnom, mert képes vagyok rá. Még a tanítványok is, ha bármit adnak nekem. Nem veszem el. Hacsak tényleg nem tudok róla. Ha tudok róla, nem veszem el. Vissza-

18

adom. Visszaadom a pénzt, az értéket, vagy viszszaadok valami mást. Igen. Így kényelmesebben érzed magad. De az rendben van, ha felajánlják neked, és nincs rá egyéb módod. Ha a tanítás túlzottan leköt ahhoz, hogy pénzt keress, akkor elfogadod. A magad számára eleget elfogadsz. K: Feltehetek még egy kérdést? (Persze, persze.) Vagyis képes vagy egy időben vinni az üzletet, és folytatni a spirituális tanítást? M: Igen, láthatod. Ez így megy. Most erről van szó. Folytatom a spirituális tanítást. De a fennmaradt időben ruhát és ékszert tervezek. Ez van. (Jó. Nagyon köszönöm.) És akik segítenek nekem, azok adják el mindezt, én pedig fizetek nekik. Akik segítenek a ruhagyártásban, meg ezekben, ők is kapnak pénzt. Néha itt-ott van egy kis éttermünk, abból is keresünk. Fizetek azoknak, akik ott dolgoznak. Mindent szigorúan üzleti alapon. (Köszönöm.) Isten áldjon! K.38: Ha nincs fizikai test, akkor miért sírt Jézus, amikor legjobb barátját, Keresztelő Szent Jánost lefejezték? M: Nos, tán nevetnie kellett volna? Nevetnie kellene egy könyörületes Mesternek, aki csupa szeretet és Isteni jelleg? Vagy olyan legyen, mint egy kő, közömbös a legjobb barátja, Keresztelő Szent János iránt? Milyen viselkedést vársz el Tőle? Milyen legyen egy megvilágosodott ember? Egy kő? Csupán azért, mert megvilágosodott, a testében a kémiai reakció nem változik. A könnyek még folynak, amikor azt kiváltják az érzelmek, és ennek így kellene lennie. Annyira meglágyult, annyira nőies, annyira szeretetteljes lett, és ez a legjobb az egészben. Ez megesik Vele, és ez megesik velünk. Nagyon jó, amikor a barátod halálakor sírsz. Nagyon természetes, nagyon normális, nagyon megvilágosodott. K.39: Úgy tűnik, hogy minden út bezáródik előttem, és emiatt nem érhetem el a céljaimat. Előző tapasztalataim azt mutatják, hogy mindig, amint teszek egy lépést a célom felé, valami viszszahúz, attól távol. Miért kellene az utamat szabaddá tennem? M: Miféle útról beszél? A hallgatóság érdekében, ki ez az ember? Elment? Feltenné-e a kezét, aki ezt a kérdést feltette? Talán, talán elment. Akkor nem kell válaszolnunk neki. Hm, hm, a

19

következőt. Hm, te vagy az? Olyan sokáig tartott. (Elnézést. Köszönöm.) További felvilágosítást kérek. A spirituális útra érted, vagy… (Nem én írtam a kérdést, de illik rám.) Ezért akarom megkérdezni. Mit akart megtudni? Milyen utak vannak teljesen elzárva? K: Úgy gondolom, hogy mi, vagy jobban mondva én. Folyton akadályokba ütközünk az életben, és ez nagyon frusztráló. Úgy gondolom, hogy ez egy egyetemes… M: Oké, felfogtam, üzletet és kapcsolatot jelent, jó, jó, remek, remek… Nos tehát, az egyetlen válasz a megvilágosodás. Nincs más válaszom. A megvilágosodás vezetni fog, megadja a választ, megadja az erőt ahhoz, hogy újra elkezdd, vagy túljuss a nehézségeken, és ahhoz is, hogy a különböző gondok miatt ne aggódj feleslegesen. Gyorsabban megoldod majd őket. Tehát a megvilágosodás az egyetlen út. Semmi egyéb tennivalónk nincs az életben, csak az, hogy először elérjük a megvilágosodást, és minden egyéb jönni fog. Ezért mondja azt a Biblia: „Keresd először az Isten Országát.” Azt jelenti, hogy érd el a megvilágosodást, „és minden egyéb megadatik néked.” Igen, tényleg. Most több pénzt keresek, mint amikor nem voltam megvilágosodott. Igen, amikor kell, Isten meg fogja mutatni neked az utat. Rendben? Még fizikai módon is. Nem azért értem el a megvilágosodást, hogy pénzt keressek. Csak ez így történt, csupán úgy esett, hogy minden egyéb nagyom simává vált. Igen, kérés nélkül, és ez igaz. K.40: Nálunk van a következő kérdés: Hogyan élek megvilágosodott életet? M: Úgy élsz, mint azelőtt. A feleségeddel élsz, a gyerekeiddel, vagy a férjeddel. Folytatod. Teljesíted a kötelességeidet, élvezed az életed, és közben élvezed a mennyországot. Semmi sem változik. Semmi sem változik, a belső tudást, a boldogságot kivéve. Igen, Uram. Tessék? Igen. K.41: Ching Hai Mester, elhatároztam, hogy ma este beavatást kapok Tőled. De négy és fél éve meditálok. Yoganandától tanultam. És amikor csak tényleg mély állapotba kerülök, és rengeteg fényt látok, akkor igazán megijedek és ideges leszek, és idegesség ellen gyógyszert kell szednem. És most itt, amikor valóban Rád koncentrálok, úgy tűnik, hogy az agyam felett nincs ural-

mam. És én nem? Ettől egyszerűen megrémülök. És nem tudom, mit tegyek. M: Rémült vagy. (Igen.) Olyan nagy ember vagy, és rémült vagy. Viccelsz velem. (Nem, nem.) Kisebb vagyok, mint te. (Látod, hogy remegek? Remegek.) Ó, tényleg? Ó, testvér. Jól van, akkor meditálj kicsit kevesebbet. K: Jó, de most ez még további három vagy négy órán át tart, mire a beavatásnak vége lesz. De ha már ilyen rossz állapotban vagyok. Tudod, folyvást körbe nézegetek, megpróbálom elterelni a figyelmemet… próbálok lazítani, tudod. M: Ne törődj vele! Ne lazíts. Csak lépj szamádiba, ha azt akarod, ki törődik vele? K: Nem tudok, megrémülök, kővé dermedek.

mert

M: Néhányan ilyenek, amikor egyik oldalról akarják a mennyországot, másik oldalról pedig félnek, mert nincs semmi kapaszkodójuk. Jól van testvér, te döntesz, vagy itt maradsz, vagy elmész. Ez a te döntésed, mit mondhatok neked? K: Jól van, maradok. M: Amikor meditálunk, az néha annyira eltér attól, amit ismerünk. Nincs semmi kapaszkodó, nincs mire rálépni. Néhány ember számára ez olyan erőteljes. De beavatás után majd lehiggadsz, jobban érzed magad. Talán azért, mert a mestered eltávozott, és te talán… Nem tudom, hogy tényleg sokat tanultál-e tőle? Közvetlen Yoganandától tanultál? K: Nem! Csak általános leckét vettem. Soha nem váltam tanítvánnyá. (Értem. Rendben.) Egy másik dolog, amiről tudnod kellene, hogy cigarettázok, ez pedig nem segít. Gyógyszert szedek, mert a pszichiáter azt mondja, hogy mániákus depresszióm van, és szkizofrén hatás alatt állok. (Tudom.) Semmi egyéb kiutat nem látok Rajtad kívül. M: Jól van, testvér, tán dohányozz kevesebbet. Tisztábban és szigorúbban vegetáriánussá válsz, és később kevesebb gyógyszert szedsz. K: Oké. Van egy kérdésem a cigarettáról, mert már próbálom csökkenteni. Amikor ez eljut arra a pontra, hogy az agyam itt tényleg össze-

rándul, és gyomorbántalmaim vannak. Rendben van-e, ha elszívok egy cigarettát? Csak így tudom elmulasztani. Amikor felébredek. Éjszaka néha vannak ezek az álmaim, ezek a gyönyörű álmok, felébredek, és az agyam itt teljesen beszűkül, és fáj a gyomrom. És nem akarok cigarettázni, de csak úgy tudok kijutni ebből, ha dohányzok. M: Nem tanultad meg a meditációt megfelelő módon. Ezért van. (Jól van.) Jobb lenne, ha megtanulnád, úgy, ahogy kell, és újra kezdenéd. Jó? És felejts el mindent, ami elmúlt, különben csak úgy félig-meddig csinálod, mint most. Az nem jó neked. A legtöbben, amikor egyedül tanulnak meditálni, problémákkal szembesülnek. Erről tudtok, tán a te esetedben is erről van szó. Megfelelő módon meg kell tanulnod, és követned kell a pontos utasítást. Akkor többé nem félsz annyira. (Oké.) Helyes. K.42: Következő kérdés: Van-e az állatoknak és növényeknek Istenük? M: Csak egy Istenünk van. Ugyanaz. Egy Atya mindenki számára. Jézus így szól: „Nézzétek a gyöngyvirágokat, hogy törődik velük az Atya.” Látod? Tehát ugyanannak az Istennek kell lennie. Olvassátok a Bibliát, de annyit kérdeztek tőlem. Már minden bent van a Bibliában. Nem? K.43: Mi az oka annak, hogy nem hiszel mások gyógyításában? M: Ó! Az az oka, amiért nem hiszek benne, hogy meg kellene tanulniuk önmagukat meggyógyítani. Nem szabad Istent játszanunk. Ez az oka. Isten és a beteg között állunk. Mindegyiküknek megvan a hatalma, hogy meggyógyítsa önmagát. És Isten a betegséget álcázott áldásként adja nekik, hogy felismerhessék Istent. Így amíg az az illető nagyon őszinte, Isten meg fog neki jelenni. Egyébként rengeteg fizikai, orvosi gyógymód áll rendelkezésünkre, a fizikai dolgokat azokkal kellene kezelni. És nem igazán ajánlatos babrálni az emberek pszichikai testével, és a bennük lévő gyógyító erővel. Mert a karma nem törlődik ki egy egyszerű kézrátételtől. Később tízszeresen tér újra vissza. Az illető még jobban fog szenvedni, és soha nem ismeri meg Istent. Ha csak a gyógyítókban hiszel, és elfeledkezel Istenről, különösen a benned lévő Istenről, akkor nagyobb bajban vagy, mint amekkora a betegség. Én ebben hiszek. Én ezt tudom. Én ezt osztom meg veletek. De persze ez az én vélemé-

20

nyem és ismeretem, ami nem feltétlenül a tiétek. Nem feltétlenül fogadjátok el. De ha jöttök és engem kérdeztek, el kell mondanom, amit tudok. Rendben? De nem ellenzem a gyógyítást, vagy bármi hasonlót. Viszont ha magasabbra akarsz menni, akkor azt abba kell hagynod. Mint amikor tanulni akarsz, hogy orvos legyél, akkor folytatnod kell, hogy orvossá válj. Nem hagyhatod abba csak úgy félúton, ápoló lesz belőled, és ugyanakkor azt várod, hogy orvos is lesz belőled. Ez nem lehetséges, ugye? Ennyi? Vagy még van egy? K.44: Igen, ez az utolsó. Mester, miért van szükség arra, hogy a meditáció irányítson minket? M: Nincs más mód. Nem? A meditáció csak egy elnevezés, ez valójában a belső, újbóli rácsatlakozás Isten erejére. Ugyanúgy, ahogy naponta háromszor kell enned, hogy fenntartsd a testet. Ez

arra van, hogy fenntartsd a lelked, és meditálnod kell. Újra kell töltődnünk az Isten-erő révén, hogy megszabaduljunk a fizikai világ bilincsétől, hogy ismét Istenek legyünk, önmagunk Mesterei. B: Mester, köszönjük, hogy időt szántál ránk. M: Köszönöm. Nagyon köszönöm minden figyelmeteket, a támogatásotokat, a megvilágosodott légkörötöket, a szerető mosolyotokat, mindent. Ez nagy örömet okoz nekem. És majd találkozunk a beavatási teremben. Rendben? Viszontlátásra! Akik ma este nem kapnak beavatást, vagy későbbre tervezik, azok menjenek haza, és imádkozzanak. Imádkozzatok Istenhez, ne felejtsétek el. Mindig imádkozzatok. Bármikor imádkozzatok, amikor csak tehetitek. Tiszta szívetekből imádkozzatok a megvilágosodásotok napjáig. Ott találkozunk.

A Mester és a spirituális gyakorlók közti levelek 1. című könyv 1. fejezet 31. old. (eredetileg angolul)

Drága Ching Hai Mester! Ámbár személyesen nem találkoztam Veled, a köszönetem szeretném kifejezni Neked. Mélységesen KÖSZÖNÖM, hogy megnyitottad a bölcsességszemem Isten felé. Amióta csak hiszek Benned – elolvasva az „Azonnali megvilágosodás kulcsa” című könyvecskét és meghallgatva néhányat a hihetetlen szalagjaidból –, az egész életem jobb irányba fejlődik. Egyszerűvé váltak azok a dolgok, amik fejtörést okoztak, vagy nehezek voltak. Az élet boldog. Nincs többé félelem. Béke van a családunkban és szeretet a szívünkben, amit egyedül Te adtál nekünk. Először történtek dolgok, amikről azt gondoltam, csak véletlenek voltak, viszont később úgy gondoltam, hogy Isten szerető törődése folytán azoknak így kellett történniük. Minden nap, amint felébredek, Rád gondolok. Egyszerűen nem tudom szavakba foglalni, hogy milyen boldog vagyok. Egyszerűen csak tudom, hogy követem az öt előírásodat és naponta meditálok. Habár még nem kaptam beavatást, tudom, hogy már megáldottad a családomat és engem is, mivel folyamatosan sok csodálatos látomásban van részem a meditációm során. Pont, ahogyan a könyved mondja, „Kérj, és meg fogod kapni.” Milyen szerencsés lehetek! Aznap este, amikor megtanultam a Kényelmes Módszert, kék és zöld tengerhullámokat vagy tömegeket láttam, mintha azok a világon lévő földet és tengert jelképeznék. Egy fényes, intenzív fehér fényt is láttam háromszor körbe fordulni. Ekkor már Te, igen Te énekeltél nekem. Emlékszem a szavakra, tisztán hallottam. A vége felé lebegtem, de vissza kellett térnem ebbe a fizikai világba. Később Te, megint egy látomáson át, megerősítettél abban, hogy legyek vegetáriánus. Sárga és bíbor színű virágokat láttam, és ez egy boldog és nyugodt érzés volt. Most olyan boldogsággal tölt el a tudat, hogy egyetlen étkezésnél sem ártok semmiféle élőlénynek sem. Kevesebb mint fél éve tartom be ezt az étrendet, de azt tervezem, hogy egész életemre vegetáriánus leszek, hogy több érző lényt mentsek meg. Egy másik élmény apám halálának napján az volt, amikor kértelek, segíts megmondanom neki, hogy bocsánatot kérek, amiért nem tiszteltem őt. Azt is mondtam neki, hogy hiszek Benned. Akkor ez olyan volt, mintha ő itt lenne előttem, ugyanebben a szobában. Könnyes volt a szemem. Aznap reggel meglátogatta őt a családom a temetőben. Este, amikor visszajöttünk haza, éreztem Isten jelenlétét a konyhánkban. Ez a melegség és szeretet érzése volt. Azután bekapcsoltam a rádiót és hallottam, amint a bemondó azt mondja: „Milyen ajándékot adhatunk Jézus Krisztusnak?” Azt mondtam: „Én a szívemet, a hitemet és az ígéretemet adom, mint ahogy azt adtam Neked.” Köszönöm, hogy vezetsz a fénybe, ösztönzöl, amikor lent vagyok; és köszönöm, hogy válaszolsz a könyörgéseimre, Ching Hai Mesterem. Alig várom, hogy beavatást kapjak. Kívánom, hogy élj sokáig.

21

Kiváló tisztelettel,

Ching Hai Legfelsőbb Mester szavai Párizs, Franciaország, 1993. április 24. 99. magazin 9. old. (eredetileg franciául) Születésünk előtt kaptunk egy pontos Módszert arra, hogy megtaláljuk az igazi Életünket. Az utunk hazafelé belül bennünk már régen elkészült. Ha elfeledkeznénk erről az életmentő térképről, akkor örök időkre csapdába esnénk az élet és halál körforgásában. Ez az út olyan valóságos és határozott, amikor a lelkünk belső szemével figyeljük meg. De a fizikai szemeinkkel ezt nem látjuk, és nem érzékeljük. Automatikusan megnyilvánul majd, amikor őszintén keressük. Mindemellett jobb, ha segít egy tapasztalt kísérő, mert a legtöbben elfeledkeztek az útról. Még ha emlékszünk is, az Hazafelé vezető út olyan hosszú és kockázatos, hogy egy kísérőre van szükségünk, hogy mutassa az utat. Ez a kísérő járt ezen az úton azelőtt, és ismer minden utat e világ és a felső világ között. Isten kegyének köszönhetően én megtaláltam ezt a visszafelé, Haza vezető utat. Ezt a felfedezést mindenkinek felajánlom, aki szeretne emlékezni, és felajánlom, hogy segítek nekik e rég elveszett boldogság visszaszerzéséban. A beavatás révén ismét megízlelhetjük a Mennyországot, itt a helyszínen, és most azonnal. Ching Hai Legfelsőbb Mester szavai Brüsszel, Belgium, 1993. április 29. 99. magazin 10. old. (eredetileg franciául) Néhányan megpróbálunk kiszabadulni, mint a rabok, különböző módokon, de ritkán járunk sikerrel, mert a börtönöket kiváló biztonsági rendszerek veszik körül. Soha senkinek nem sikerül megszöknie. De ha valaki a kulccsal jön, kinyitja nekik az ajtót, és a kijárat felé tessékeli őket, akkor biztosan kiszabadulnak. A Mester egy olyan valaki, akinél ott van a kulcs. Ismeri a szabadsághoz vezető utat. Ching Hai Legfelsőbb Mester szavai Puszan, Korea, 1993. május 14. 99. magazin 12. old. (eredetileg angolul) Még akkor is, ha megmondom neked a világon az összes választ, mire jó az? Csak próbáld önmagadat kérdezni, meditálj te magad, és minden világos lesz. Amikor másokkal beszélgetsz, és kérdéseket tesznek fel neked, csak imádkozz a belső bölcsességhez, és minden jól alakul majd. Imádkozz a belső mesterhez, és sok mindent tudni fogsz. Minél többet használod a belső bölcsességet, annál inkább fogod tudni, hogy azt tudod. Nem kell mindig rám támaszkodnod, a fizikai mesterre. Gyorsan megtanulsz mesterré válni, mert a mester benned van. Ezért támaszkodj önmagadra.

Járd a Szeretet Útját Ching Hai Legfelsőbb Mester tanítványainak lapja Kiadja: Ching Hai Legfelsőbb Mester Nemzetközi Szervezetének Magyarországi Központja Letölthető az Interneten keresztül (ingyenes): www.kozvetlenkapcsolatistennel.hu Elérhetőség: E-mail: [email protected] honlap: www.kozvetlenkapcsolatistennel.hu

22