Ch ýrnik
Noviny občanov okresu Nové Zámky
Nájdete nás aj na web stránkach
www.watson.sk alebo www.izamky.sk
12. ročník * 6. číslo * jún 2015 * cena 0,50 € Dist r ibu ovaný do reg iónov Pož it av i a , Pon it r i a a Po dunaj sk a
Úrad vlády
S l ove n s k e j re p u b l i k y Rozlúčková slávnosť študentov novozámockej Spojenej školy, Komárňanská 28, Nové Zámky
Čaká ich ešte úspešné zvládnutie maturít V tomto čase, respektíve v predmaturitnom období prebieha takmer na všetkých stredných školách tradičné lúčenie študentov so školou, s jej vedením a celým učiteľským zborom. Bolo tak aj pred niekoľkými dňami, v novozámockej Spojenej škole s organizačnými zložkami Stredná priemyselná škola elektrotechnická S. A. Jedlika a Obchodná akadémia, ktorá patrí v okresnom sídle medzi najväčšie, nielen čo do počtu žiakov a vyučujúcich. Stretnutie možno hodnotiť ako veľkolepú rozlúčkovú slávnosť študentov štvrtého ročníka, pretože vzhľadom na nepriaznivé počasie sa vedenie školy stretlo so študentmi a ich rodičmi, starými rodičmi a ostatnými rodinnými
Riaditeľ školy László Bábi počas príhovoru
príslušníkmi v preplnenej školskej jedálni, ktorá takpovediac praskala vo švíkoch. Zhromaždilo sa tu 125 študentov, 70 profesorov a 26 nepedagogických zamestnancov, nehovoriac o ostatných hosťoch. Po skončení štátnej hymny a krátkom kultúrnom vystúpení študentov, sa ku všetkým prítomným prihovoril riaditeľ školy Ing. László Bábi, ktorý okrem iného zaželal študentom po zvládnutí maturít úspešný štart do života. Ďalším bodom slávnostnej rozlúčky bolo ocenenie tých najúspešnejších, ktorí počas štyroch rokov vzorne reprezentovali školu aj na rôznych školských olympiádach. Ďakovný list za výborné študijné výsledky a vzornú reprezentáciu školy prevzalo sedem žiakov a rovnaký počet za vzornú reprezentáciu školy. Čestné uznanie za viacnásobné darcovstvo krvi prevzal jeden žiak. V mene rodičov predniesla príhovor Ing. Andrea Kalinová, ktorý bol veľmi dojímavý a keďže aj výstižný, citujeme z neho: „Čas plynie neskutočne rýchlo, ako rozbúrená rieka. Ešte nedávno sme spolu spievali „...tá naša stužková...“ a už je tu čas lúčenia, okamih v ktorom sa vo vašich mysliach splietajú, ako pavučina jemné vlákna spomienok (pokračovanie na str. 2)
Realizované s finančnou podporou Úradu vlády Slovenskej republiky –
program Kultúra národnostných menšín 2014 Inzerujte v Chýrniku! Využiť naše stránky môžete aj na oslovenie svojich potencionálnych klientov! Firmy, podnikatelia, živnostníci, občania, môžete to priamo urobiť cez internetovú adresu:
[email protected], alebo na adr.: Redakcia Chýrnik Hírnök, ul. SNP č. 42, Nové Zámky, objednať nielen riadkovú a plošnú inzerciu, ale zvoliť si aj inú formu reklamy a propagácie (rozhovor, reportáž). Aj maďarskom jazyku! - tvorcovia novín-
V škole Máriinej lásky Púť veriacich (aj z novozámockého regiónu) v Medžugorí Okrem klasických škôl existujú aj školy, respektíve školenia, po absolvovaní ktorých skúškou je samotný život. Patria k nim napríklad duchovné obnovy, duchovné cvičenia či formačné pobyty a púte. Majú aj patričné názvy – Škola Božského
Pri náhrobnom kameni s reliéfom vdp. Slavka Barbariča Srdca Ježišovho, Škola zdravia, Škola šťastia a podobne. Hoci nedávna púť niekoľkých ľudí zo Slovenska do Medžugoria, vrátane ôsmich z novozámockého regiónu, nemala oficiálny názov, pútnici sa naučili veľa. V priebehu piatich dní sa učili v škole mieru, modlitby a lásky. Počas vyše dvanásťhodinovej
cesty autobusom nám na danú tému rozprávala sprievodkyňa Helena Kisa z Nitry. Zo slov tejto matky troch dcér sme sa dozvedeli, že Matke Božej na Festivale mladých v Medžugorí dávnejšie sľúbila, že bude slúžiť v „škole lásky“. V Medžugorí sa celý rok stretáva nemálo Slovákov na svätých omšiach v tamojšej kaplnke. Tak tomu bolo i v prípade našej skupiny. Dovtedy mali niektorí za sebou výstup na vrch zjavenia Podbrdo, modliac sa svätý ruženec, či na Križevac, modliac sa krížovú cestu. Ako sme sa cestou dozvedeli, sedemdesiatšesťročný Jozef Lubušky z Jasovej cestu do Medžugoria absolvoval už tri razy. Tentoraz s ním boli, na jeho pozvanie, aj sestry, rodáčky z Jasovej – Ema Porubčanová žijúca v Bratislave a Marta Kuricová z Trenčína. Obom, a nielen im, sa veľmi páčilo, okrem iného dobré zorganizovanie celého bohatého programu spomínanej púte. (pokračovanie na str. 5)
2
CHÝRNIK
V týchto dňoch, na Urbana, sú takmer všetky hajlochy otvorené Artikuly maňanských vinohradníkov Archeologické nálezy dokumentujú že Požitavie bolo osídlené už v praveku. Nečudo. Veď človek sa usadzoval tam, kde našiel dostatok vody a dobrej pôdy na hospodárenie. V Požitaví sa nedorábalo (a aj teraz nedorába) iba obilie, ale starousadlíci sa zaoberali aj vinohradníctvom. V týchto dňoch, na Urbana, keď sme navštívili obec Veľkú Maňu boli všetky maňanské hajlochy otvorené. Aj pre okoloidúcich. A je to tak nielen v Mani, ale takáto tradícia panuje takmer vo všetkých obciach Požitavia. O minulosti vincúrov v Požitaví sa zachovalo pomerne dosť dokladov a pamiatok, no najmä tradované ľudové piesne, zvykloslovia, ale i príslovia a porekadlá. Vinohradníci vo Veľkej Mani, v Novozámockom okrese si v roku 1925 založili spolok. Vypracovali si vinohradnícke artikuly, ktoré im ešte v tom istom roku potvrdil vtedajší Okresný úrad vo Vrábľoch, kam kedysi územne patrili. Pod vinohradnícke artikuly sa podľa údajov vedených a zachovaných v obecnej kronike, ako prví podpisovali vtedajší organizátori tzv. Horského úradu - Ivan Hoťka (ktorý bol vtedy horským starostom), ďalej Ľudovít Gajdoš, Anton Gajdoš, Ján Bujdák a Jozef Bednár, ktorý bol obecným richtárom Veľkej Mane. Listujúc ďalej vo vtedajších artikuláciách, píše sa v nich, že vo vinohradoch, ktoré sa nachá-
dzajú v Starej hore nie je dovolené prechádzať po cudzom majetku, lebo pristihnutému hrozí pokuta vo výške vtedajších 2 Kčs. V druhom bode sa vinohradníkom ukladá každú jar upraviť cestu vedúcu k hajlochom, najmä opíliť konáre presahujúcich stromov. V treťom bode sa uvádza, že tráva z bočných agátov patrí miestnemu hájnikovi. Pokuta za kradnutie viničných štepov bola stanovenená do výšky 5 Kčs. Prísne postihy platili pre tých, ktorí sa pokúšali kradnúť hrozno, alebo ovocie. V desiatom bode artikúl sa hovorí, že je prísne zakázané čmárať po stenách hajlochov. Hájnikovi bola udelená právomoc prísne zakročiť proti akýmkoľvek prehreškom. V ďalšom bode je klauzula prikazujúca do 19 marca (na Jozefa) očistiť stromy a v deň svätého Urbana (25 mája) bolo zakázané každému vinohradníkovi pracovať. Mimochodom, už po desaťročia sa traduje, a je to aj verejnosti známe, že Urban je patrónom vinohradníkov. A podľa pranostiky, vraj ak do Urbana vinohrad nezamrzol, bude dobrá úroda. Práve v týchto dňoch sa maňanskí vinohradníci schádzajú vo svojich hajlochoch. Okrem iného, ako sme počuli na vlastné uši, spomínajú aj na artikuly, ktoré im zanechali prastarí a starí rodičia. A podaktorí sa doteraz nimi striktne riadia. Milan Kupecký
Súťaž vo varení gulášu – 4. júla 2015
Srdečne si vás dovoľujeme pozvať na 8. ročník súťaže ”Rybník plný gulášu”, ktorá sa uskutočni 4.7.2015 na Mederčine v Nitrianskom Hrádku, časť Šurany. Tak ako každý rok, aj teraz pre vás pripravíme nielen bohatý kultúrny program, ale i veľa zábavných súťaží či už pre deti alebo dospelých.
Čaká ich ešte úspešné zvládnutie maturít (dokončenie zo str. 1) na uplynulé štyri školské roky, poznamenané rôznymi krátkodobými okamihmi, ako sú vzlety i pády, výhry i sklamania, úsmevy, spoznávania, ale i lúčenia. Ešte skôr ako prekročíte prah a vstúpite do dvier života, čakajú vás maturity, dúfajúc, že budú úspešné. Nesmieme pri tom zabudnúť ani na všetkých pedagógov a učiteľov, respektíve na celý pedagogický zbor, ktorým treba poďakovať za vynaložené úsilie. Všetci sa snažili obohatiť vás vedomosťami vo všetkých učebných odboroch, ktoré budete potrebovať k životu a uplatneniu sa najmä v práci.“ Svoje vystúpenie pani Kalinová zakončila básňou:
Bolo to málo, bol to len sen, bolo to dávno, bol to len deň. Boli to týždne, mesiace, roky, boli to slová, túžby a kroky. Bola to mladosť i lásky čas... Bola to túžba niekým sa stať. Boli to city, boli to slová, boli to priateľstvá, bola to ŠKOLA. Na záver sa uskutočnili spontánne blahoželania študentov profesorom a vedeniu školy kvetmi a tiež rodičov študentom. Po skončení rozlúčky tried s vyučovacím jazykom slovenským nasledovala rozlúčka tried s vyučovacím jazykom maďarským, respektíve podobné stretnutie študentov troch maďarských tried s vedením školy, vyučujúcimi a rodičmi. Milan Kupecký, foto autor
3
CHÝRNIK
��y�y�yyy���y��yy�yyy�����yyy�����y�����y�y�y� �yy������y������yy��������yy�������
demontáž starých okien murárske vysprávky zimné záhrady
� � � � � y � � � �� � � � � � � y � � � � � � � � � � � plastové okná a dvere
�����y��yys. r. o. Kňažická 30, 951 97 Žitavany yyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyy ���yyyyyyyyy
4
CHÝRNIK
5
CHÝRNIK
Púť veriacich v Medžugorí (dokončenie zo str. 1) Prvý raz tu boli aj Šurianky (z časti Nitriansky Hrádok) Helena Molnárová, Ľudmila Gubová a Mária Benková. K nim sa pripojila aj Emília Farbjaková-Hajtmanová z Dolného Ohaja.
Panna Mária: Nenechám vás sirotami „Keďže som tu bola už po štvrtý raz, môžem potvrdiť bohatosť programu i duchovných zážitkov,“ hovorí Jana Slobodníková z Dolného Ohaja. „Zrekapitulovala som si všetko, čo som tu predtým zažila, a bolo to niečo úžasné!“ Vypočuli sme si aj vizionárku Vicku o zjaveniach Panny Márie, svedectvo Gorana Čurkoviča, ktorý rozprával zaujímavo o svojich dobrodružstvách, svedectvo chlapcov z komunity Cenacolo, konkrétne Martina Budovského z Bratislavy a Juraja Samka z Levíc, ďalej svedec-
Kvetinky májové, Márii sa pokloňte
tvo Nancy Kuchárovej, ktorá žije s manželom Patrikom vo Veľkom hrade, kde ubytováva kňazov, rehoľníkov, proste zasvätené osoby. Vypočuli sme si tiež františkána Marina Šakotu. Všetky svedectvá o zjavení boli prekladané nielen do slovenčiny, ale i do viacerých iných jazykov. Naša skupina bola prijatá spolu s Brazílčanmi, Portugalcami a Chorvátmi. Zjavenie vizionárky Mirjany bolo pod Podbrdom a na záver nám ho skrátene preložil Vladimír Chromek, majiteľ cestovnej kancelárie, ktorá nám zabezpečila túto cestu. Dostali sme ho aj v písomnej podobe. Videli sme aj rodné domy vizionárov, veľa skál, kameňov a kamienkov v tvare srdca atď. Ľudia viacerých národností sa stretali pri kostole na večernom programe, ktorý sa začínal medžugorským svätým ružencom, pokračoval svätou omšou a posvätením zakúpených predmetov ako i modlitbou za uzdravenie duše i tela. Potom nasledoval program ukončený adoráciou a klaňaním sa svätému krížu. Sviatok práce, ktorý je zároveň sviatkom svätého Jozefa – robotníka, sme my Slováci slávili mávajúc našou zástavou, čím sme demonštrovali naše presvedčenie o Božej láske, zároveň so spomienkou na františkána Slavka Barbariča, ktorý odovzdal dušu Pánovi v roku 2000 na Križevaci, kde má aj pomník.
Na krížovej ceste Tento páter počas svojho života takmer dennodenne vystupoval na tento vrch, aby zbieral po turistoch odpadky. Oslavoval tým skrze prácu lásku Pána Boha. Veď „modlitba je láska“ – ako povedala Panna Mária v jednom zo svojich posolstiev. Jeho takmer stokilogramový náhrobný kameň s bronzovým reliéfom niesli na pleciach rok po jeho úmrtí chlapci z komunity Cenacolo. Text a snímky: Jana Slobodníková
Tradícia súťažnej výstavy vín v Radave
V obci, v ktorej sa vždy niečo deje V Radave sa nedávno konal už štvrtý ročník tradičnej súťažnej výstavy a degustácie vín VÍNO RADAVA 2015. Okrem vystavovateľov z okolitých obcí ako Dvory nad Žitavou, Strekov, Dolný Ohaj,
vinári, a to Anna Kurucová a Tomáš Račko. Hodnotené boli rôzne odrodové, značkové i prírodné vína, konkrétne tiché biele, ružové, červené a tiež tzv. zmesky. Okrem odbornej degustácie sa konala aj
Starosta obce Marián Chrenko a predseda združenia Martin Vreštiak počas odovzdávania ocenení Kmeťovo, Michal nad Žitavou, Vlkas, Podhájska, Maňa sa prezentovali svojím produktmi aj vinári z Bratislavy, Veľkého Biela, Šurian a Pezinka. Na úvod všetkých účastníkov podujatia privítali krátkym príhovormi organizátori podujatia. Starosta obce Marián Chrenko. okrem iného povedal, že hlavným cieľom tohto podujatia je podnietiť vinohradníkov k ešte intenzívnejšej starostlivosti o pestovanie a výrobu tohto vínneho moku. Určitým prekvapením bola malá účasť radavských producentov vína, čo komentoval slovami jeden z domácich pestovateľov hrozna a dorábateľ vína Juraj Molda slovami: - Veľmi ma prekvapila slabá účasť domácich vinárov, hoci viacerí z nich dokážu vyrobiť chutné a kvalitné vína, čo preukázali v predchádzajúcich troch ročníkoch. Degustovaných bolo takmer 90 vzoriek. Členovia odborných komisií pod dohľadom garantky Blaženy Felvidékyovej, ktorá je predsedníčkou pobočky slovenskej Asociácie someliérov v Nových Zámkoch, udelili 14 zlatých, 22 strieborných a 25 bronzových medailí. Cenu starostu obce získali tentokrát dvaja domáci
verejná ochutnávka vín. Tohoročnú úroveň vín vyhodnotil vo svojej prednáške vinohradník a vinár Marian Karvaj. Kuriozitou je, že medzi hosťami, okrem iných bolo aj päť manželských párov z Českých Budějovíc, ktorí prekvapili domácich novou piesňou o Radave, ktorú k tejto príležitosti nedávno zložili a za sprievodu hudby spoločne zaspievali. Podujatie sprevádzala rekordná účasť producentov i hostí, čiže sála kultúrneho domu takpovediac praskala vo švíkoch. Organizátormi podujatia boli Obec Radava a Občianske združenie Za krajšiu Radavu, ktoré má vyše 30 členov a vzniklo pred siedmimi rokmi. Jej predsedom je Martin Vreštiak. Za toto krátke obdobie svoje existencie, sa ich občianske združenie podieľa každoročne na významných podujatiach obce, ako sú Trojkráľová kapustnica, Deň obce, dnešné vinárske podujatie a Vianočný koncert. V sále, pri dobrom vínku panovala až do konca dobrá nálada, v rámci ktorej odzneli známe slovenské piesne, vrátane radavských. Milan Kupecký, snímky Marián Mandúch
Ponúkame päťročného pravého, čistokrvného maltezáka na krytie... Ak máte sučku, ktorá sa hára, volajte: 0907 905 537, nonstop!
6
CHÝRNIK
Velikán slovenského humoru Viktor Kubal by sa v marci tohto roku dožil 82 rokov Jeho srdce dotĺklo pred 18-imi rokmi (Dokončenie z predchádzajúceho čísla - posledná časť- záver posledného rozhovoru s ním.)
Ako sa vám žije v týchto ťažkých časoch? - Ťažké časy boli vždy. Nikdy nebol život ľahký Tak to človek tragicky a pesimisticky nesmie brať. Kto si ako povie, tak sa vlastne má, podľa príslovia „Kto sa pochváli má pochválené, kto pohaní má pohanené“. Pritom nechcem nič zľahčovať. Skúste sa vždy na život pozerať z tej príjemnejšej stránky. Napríklad...ako som rád, že nemám auto, pretože tým mám menej starostí i zodpovednosti. A tak je to aj s ostatnými materiálnymi statkami. Skúste napríklad všade, kam prídete rozosievať optimizmus a dobrú náladu. Uvidíte, že
sa to vyplatí. Viem, vždy to nejde, no treba sa vždy aspoň pokúsiť naladiť pozitívne. Viete po kom ste zdedili talent? - Ja mám všetky tetky z otcovej strany maliarky. Boli učiteľky a v tom čase učiteľ musel vedieť takmer všetko. Aj z mamičkinej strany, ktorá sa narodila v Budapešti, boli jej bratia výtvarníci aranžéri všetkých obchodov. Otcova mama bola sestra Hansa Faladu, známeho spisovateľa. Tieto gény, ktoré som zdedil, mi akosi zostali. No a čo sa týka humoru, mal som napríklad brata advokáta, ktorý tiež bral život s humorom. Rozviedol s nadhľadom každého, kto si o to požiadal. Bral to svojim spôsobom zábavne, hoci je to vážny vec. Záleží z ktorej strany, z akého uhľa pohľadu na to hľadíte. A čo pribúdajúce násilie, sebeckosť, brutalita... ako to vnímate? - Aj to záleží od pohľadu na vec. Ja som tiež prežil vojnu a nevedeli sme čo a ako bude. Vždy som sa však snažil veci brať tak, ako idú. Zdražel chlieb, maslo, nuž zdražel, nejako to prežijeme. Viete, keď človek prejde o kúsok cesty ďalej, napríklad od miesta kde sú problémy, už sa mu veci zdajú inakšie, ľahšie jednoduch-
šie a možno je už aj po probléme. Prípadne časom sa zdajú až malicherné a človek sa nad nimi neraz povznesie, ba i pousmeje. Čas je najlepší lekár. Na ničím sa netrápim, najmä nad tým nie, čo neviem ovplyvniť. A ako sa hovorí, ak nejde o život, nejde vlastne o nič.
Pri tvorbe tohto príspevku sme sa snažili pripomenúť si a zároveň uctiť pamiatku majstra Viktora Kubala. Materiály (vrátane karikatúr) boli použité z archívov autora i majstra Kubala. Pripravil: Milan Kupecký
CHÝRNIK
7
8
Čo vŕta Milanovi Kupeckému v hlave ? NEPÁČI SA MI... (A možno aj mnohým iným...), že...
... keď naša tlač namiesto uverejňovania kultúrno-spoločenských a športových akcií uprednostňuje tragické udalosti. ... keď elektronické média často informujú, že... “páchateľ môže dostať trest od dvoch do desať rokov..“ a napokon nedostane ani len podmienečný trest. ... keď verejnoprávne média zavádzajúco politicky odsudzujú režim a nie konkrétnych ľudí. ... keď majú plné ústa demokracie práve tí, čo ešte nedávno mali plné ústa
CHÝRNIK socializmu. ... keď je menšinová kultúra oveľa viac podporovaná, ako kultúra väčšinového národa. ... keď o biede, chudobe a ožobračovaniu na Slovensku píšu tie média, ktoré sa o to veľkým dielom pričinili. ... keď sedia vo funkciách tí ľudia, ktorí by mali sedieť za mrežami. ... keď nemôžeme dodávať na trh vlastné poľnohospodárske produkty a musíme nakupovať zahraničné. (dokončenie v bud čísle)
CHÝRNIK - HÍRNÖK: Vydáva/Kiadja: Vydavateľstvo H+S. Vychádza ako mesačník v obciach a mestách novozámockého regiónu./Havilapként jelenik meg az érsekújvári régió falvaiban és városaiban. Povolené/Engedélyezve: OVS OÚ, reg. č. 265/2003. Redakčná rada/Szerkesztőség: Zoltán Komlósi, šéfredaktor, Erika Cserepesová a Milan Kupecký. Adresa/ Cím: Redakcia CHÝRNIK, ul. SNP č. 42, 940 01 Nové Zámky. E-mail:
[email protected]. Web: www.milankupecky.eu. Telefón: 0907/905 537. Nevyžiadané príspevky redakcia nevracia, ani ich nehonoruje./ A nem igényelt írásokat a szerkesztőség nem küldi vissza és nem honorálja. Tlač/Nyomda: Necarte Komárno. Internet: www.izamky.sk. Grafická úprava/Grafikai megjelenítés: Erika Cserepesová.
HÍRNÖK
8
7
HÍRNÖK
��y�y�yyy���y��yy�yyy�����yyy�����y�����y�y�y� �yy������y������yy��������yy�������
demontáž starých okien murárske vysprávky zimné záhrady
� � � � � y � � � �� � � � � � � y � � � � � � � � � � � plastové okná a dvere
�����y��yys. r. o. Kňažická 30, 951 97 Žitavany yyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyy ���yyyyyyyyy
6
HÍRNÖK
Ne sajnáljuk szervezetünktől az epret Ki ne szeretné az epret? Itt a szezonja, érdemes tehát elővenni a témát, és kedvet csinálni ehhez a vidám, piros és egészséges gyümölcshöz. Akik nem élnek e finom gyümölcs bűvöletében, azok számára a következő sorokból kiderül, hogy miért is rendkívül hasznos és egészséges az eper. Magas C-vitamin tartalommal rendelkezik (15 dkg friss eper elfogyasztása már fedezi napi C-vi-
Magas vitamin-, és ásványianyag tartalmának köszönhetően pozitív élettani hatásaival világelső: erősíti az immunrendszert, gyulladáscsökkentő hatású, mérsékli a magas vérnyomást és az érrendszeri panaszokat. Serkenti a májműködést, hatásos az ízületi betegségek megelőzésében és még sorolhatnám. Gyulladáscsökkentés Igen kedvező eredményekkel szerepel a különböző gyulladásos betegséggel szembeni küzdelem-
tamin-szükségletünket), valamint többféle vitamin is megtalálható benne: A-, E-, K- és B-vitamin (B1-, B2-, B6-vitamin). Ásványi anyagok és nyomelemek Ásványi anyagai közül kiemelendő a kálium és a vas. Ezek a vérnyomás szabályozásában, valamint a vérképzésben játszanak szerepet. Ezen kívül tartalmaz még foszfort, kalciumot, magnéziumot, szelént, mangánt, fluort, valamint nyomokban cinket és rezet. Jelentősebb, mennyiségben található benne a bioszintetikus és egyéb átalakító folyamatok nélkülözhetetlen résztvevője, a folsav, emellett magas a rost-, a víz-, és az ásványianyag-tartalma is. Antioxidánsok Az eper tartalmazza az antocianin nevű vegyületet, ami nagyon erős antioxidáns hatással bíró vegyület. Jelentősége nem csak abban rejlik, hogy ez a vegyület okozza a feltűnő piros színt, hanem védi szervezetünket a károsodásoktól, segít megelőzni a sejtek rákos elváltozását. Élettani hatások
ben, azáltal, hogy az eperben található fenolok gátolják azoknak az enzimeknek a működését, amelyek felelősek a gyulladásos folyamatokért. Szemproblémák ellen Az Archives of Ophtalmology orvosi lapban a közelmúltban közzétettek egy tanulmányt. E szerint, ha naponta három vagy több alkalommal fogyasztunk epret (és más gyümölcsöket), akkor jelentősen csökkennek az esetleges szemproblémák. Erős és egészséges csontok Az eperben nagy százalékban megtalálható mangán, kálium-, K-vitamin és magnézium, ami nagyon fontos a csontok számára, segíti a megfelelő csontozat kialakítását és megtartását. sokszinuvidek.hu
Variációk eperre Epres-kókuszos brownie
Hozzávalók: 10 dkg margarin 1 tojás 10 dkg cukor 9 dkg liszt 1 teáskanál vaníliakivonat 10 dkg étcsokoládé friss eper kókuszreszelék Elkészítés Mielőtt nekifognánk a sütésnek, vegyünk elő különböző méretű edényeket, amikbe belerakhatjuk a már kimért összetevőket, majd a margarint és az étcsokoládét vízgőz fölött olvasszuk meg és kicsi mozdulatokkal keverjük csomómentesre. Egy másik tálban a lisztet és a cukrot összekeverjük, hozzáadjuk a tojást, illetve a vanília kivonatot, majd legvégül a margarinos étcsokoládés masszát és jól összedolgozzuk. Ha ezzel végeztünk, mossuk meg az epret és szeljük apró darabokra. A csokoládés tésztához adjuk hozzá a kókuszreszeléket és a feldarabolt epreket, majd óvatos mozdulatokkal keverjük is össze – vigyázzunk, hogy az eperdarabok ne törjenek össze.
A masszát helyezzük bele egy nagyjából 20x30 centiméteres tepsibe és egy fakanál segítségével mindenhol egyengessük el. A sütőt 180 fokra melegítsük elő, majd 20 perc alatt süssük készre!
Mennyei kakaós-csokoládés sütemény Hozzávalók: A „tésztához” 330 g kakaós, édes keksz 110 g olvasztott vaj pár ek tej A töltelékhez
10-10 dkg ét- és tejcsokoládé (vagy 20 dkg tejcsoki) 10 dkg fehér csokoládé 2 dl tejszín A díszítéshez eper (más gyümölcs is választható, de szerintem az eper a legjobb hozzá) Elkészítés A kekszet aprítóval vagy darálóval leőröljük, hozzáadjuk a mikróban megolvasztott vajat, pár evőkanál tejet (amennyit felvesz, nekem olyan 3-4 evőkanálnyi kellett), és összegyúrjuk. Előveszünk egy piteformát, vagy egy egyszerű kerek tortaformát, és beleegyengetjük a masszát,
oldalán egy kis peremmel. Elkészítjük a tölteléket: egy edénybe tesszük kockázva a 20 dkg ét- és tejcsokit, egy másikba a 10 dkg fehér csokit, és a 200 ml tejszínt 2-1 arányban elosztjuk, tehát 2/3a megy a barna csokihoz, 1/3-a a fehér csokihoz. Mikróban, vagy tűzhelyen lassú tűzön felolvasztjuk mindkettőt. Ha teljesen felolvadt, először a barna csokit öntjük a kekszes alapra, majd a fehér csokit. Itt a fantáziánkra van bízva a díszítés. Pöttyök, karikák, szívecskék, vagy valamilyen hegyesebb eszközzel (például egy kínai evőpálcikával) márványossá húzkodás.... Minden megengedett. El is készült az isteni csokis sütink, még eperszemekkel díszítjük, és mehet a hűtőbe! Elmondhatatlanul finom, de nagyon tömény süti lesz, úgyhogy a vendégeinket először egy vékonyabb szelettel kínáljuk. A tányéron a szeletkéket tovább lehet díszíteni, kis eperrel, tejszínhabbal. femcafe.hu
HÍRNÖK
Wellness centrum Palárikovo Remeselnícka 2 941 11 Palárikovo Tel.: 035/649 31 44 mobil : 0907 988 632 e-mail:
[email protected]
Otváracie hodiny Pondelok Utorok Streda Štvrtok Piatok
Sobota Nedeľa
14:00 – 21:00 hod. 14:00 – 21:00 hod. 14:00 – 21:00 hod. 14:00 – 21:00 hod. 14:00 – 22:00 hod. 22:00 – 24:00 hod. – nočné kúpanie 09:00 – 21:00 hod. 09:00 – 21:00 hod.
Ponuka BAZÉNOVÝ SVET atrakcie: divoká rieka protiprúd perličkový kúpeľ chrliče vodný dáždnik vírivá vaňa – jacuzzi vodopád hydromasáže duhové osvetlenie masáž státie
SAUNY
MASÁŽE
parná fínska infrasauna ochladzovací bazén kneippov kúpeľ ODPOČÍ ODPOČÍVAREŇ
Teplota vody
VONKAJŠIE SEDENIE BAR FITNESS
bazén 31°C vírivka – jacuzzi 36°C ochladzovací bazén 15°C wifi V priestoroch Wellness centra je bezplatný prístup na internet.
HÍRNÖK 5
4
2015 a kisebbségi cselekvési terv éve... (folytatás a 3. oldalról) az emberi jogi szakértő. Az MKP is figyelemmel kíséri a történéseket. Önkormányzási koncepciójuk értelmében (A szlovákiai magyar közösség megmaradásának és gyarapodásának, valamint Dél-Szlovákia gazdasági felzárkóztatásának intézményi feltételei) a valódi önkormányzatiság elvének kellene érvényesülnie a nemzeti közösségi lét két fontos szegmensében, a kultúra és az oktatás terén, és nem mellesleg a régiók gazdasági életében is - mutat rá Berényi József. „Ha valóban rendszerszinten kívánjuk kezelni a problémát, elsősorban a kisebbségek jogállásáról szóló törvényt kellene elfogadni”
– nyilatkozta a Felvidék.ma-nak a párt elnöke. Utal ő is az idén elfogadott emberi jogi stratégia kisebbségi mellékletére, amelyben a kisebbségi jogokra vonatkozó szabályozás szétaprózottsága miatt egy komplex jogszabály elfogadásának megfontolását javasolja a kormány. Ez a jogszabály a nyelvhasználati jogok mellett a nemzeti kisebbségek jogállását és a kulturális támogatások kérdését is magában foglalná. „Az MKP önkormányzási koncepciójával teljesen egybecseng annak megállapítása is, hogy a területi önkormányzatoknak megfelelő hatáskörökkel kellene rendelkezniük a kisebbségi jogok védelmének támogatására” – szögezi le Berényi. BA, Felvidék.ma
A turizmus fellendítése nemcsak Párkány, hanem az egész régió érdeke Kihelyezett ülést tartott Párkányban Nyitra megye idegenforgalmi és külkapcsolatok bizottsága. A találkozót a Thermal Hotel konferenciatermében rendezték meg, majd több helyszínre is ellátogattak. A bizottság rendszeresen tart kihelyezett üléseket, hogy megismerjék a megye egyes régióit. Ezúttal Szigeti László megyei képviselő hívta meg kollégáit Párkányba, hogy a térség idegenforgalmi nevezetességeit bemutassa. A résztvevőket Ján Vančo bizottsági elnök üdvözölte, majd Hogenbuch Endre, a Vadas termálfürdő ügyvezető igazgatója mutatta be a létesítményt, mely nyaranta
hazai és külföldi látogatók tízezreit vonzza a városba. Előadásában beszélt a fürdő területén megvalósított beruházásokról, valamint a tervezett wellness részleg kialakításáról, mely a téli hónapokban is vonzó pihenőhellyé tenné a termálfürdőt. Nagy Péter, az Ister-Granum EGTC igazgatója a tágabb régió idegenforgalmi lehetőségeit tárta a hallgatóság elé. Az Ister-Granum Borút, egy kerékpárút és egy zarándokút megvalósítását boncolgatta. Szigeti László megyei képviselő, aki egyben Párkány város önkormányzati képviselője is, úgy fogalmazott: a régió természeti és kul-
turális adottságait figyelembe véve arra kell törekedni, hogy a turisták ne csak a nyári hónapokban jöjjenek Párkányba, hanem az év más időszakaiban is találjanak vonzó lehetőségeket.
A kiaknázatlan lehetőségek tárháza ugyanis nagy, legyen szó a hangulatos pincesorokról, a Duna, az Ipoly és a Garam folyók nyújtotta vízi turizmus lehetőségeiről, vagy akár a Pilis és a Börzsöny hegységek közelségéről. Az ülést követően a bizottság tagjai megtekintették a termálfürdőt, majd a közeli Béla községbe vették útjukat az egykori Ullmann-birtokra. Itt végigjárták a pompázatosan felújított bélai kastély termeit. A kastélyt a 2000-es évek elején a család leszármazottai mentették meg
az enyészettől, s a szálloda az elmúlt években két alkalommal is elnyerte az Európa legromantikusabb kastélyszállója címet. A barokk kastély után egy másik hangulatos helyet látogattak meg a bizottság tagjai. A köbölkúti szőlőhegyen álló HR Winery borászatban a térség boraival ismerkedtek, s a házigazdával, Halász Róberttel hosszasan beszélgettek a borturizmusról és a régió idegenforgalmi lehetőségeiről. Szabó Eugen, Párkány polgármestere arról beszélt a bizottság tagjainak, hogy a turizmus fellendítése nemcsak Párkány, hanem az egész régió érdeke is. A város mellett a turizmusban tevékenykedő vállalkozóknak, helyi termelőknek, borászoknak és az egyes falvaknak együtt kell megtalálni azokat a kitörési pontokat, amelyek felemelik a régiót – véli a polgármester. A tartalmas délutánt követően a köbölkúti borkóstolóval zárult Nyitra megye idegenforgalmi és külkapcsolatok bizottságának kihelyezett ülése a párkányi régióban. (SzID) felvidek.ma
Elöregedő társadalom Húsz éven belül 16 százalék lesz a nyugdíjaskorúak aránya Húsz éven belül megduplázódik a 80 év feletti lakosok száma, a szlovákiai régiók többségében pedig az inaktív korú népesség meghaladja az ott élő lakosság számának negyedét. Ez derül ki abból a kutatásból, melyet a Szlovák Tudományos Akadémia prognózisokkal foglalkozó intézete ismertetett. Mindez a számok nyelvén azt jelenti, hogy a 65 és 79 év közötti lakosság száma 2035-re a jelenlegi 600 ezerről mintegy 850 ezerre emelkedik, vagyis a teljes népességhez viszonyítva 11 százalékról 16 százalékra. A szlovákiai népesség elöregedésének tendenciája még szembetűnőbb, ha a 80 év felettiek csoportját tekintjük: a jelenlegi 160 ezerről 350 ezerre emelkedik a számuk, azaz a mostani 3 százalékos arányról 6,5 százalékra nő. Mindeközben a fiatalabb korcsoportok létszáma folyamatosan
csökken, a 14 év alatti gyerekek száma például húsz százalékkal fog csökkenni az előttünk álló két évtized alatt, de a 15 és 44 év közöttiek korosztálya is a negyedével lesz “vékonyabb” ugyanennyi idő alatt. A társadalom elöregedése úgy tűnik, megállíthatatlan folyamat, és a szlovák előrejelzések még csak nem is kirívóak európai viszonylatban. Olyannyira nem, hogy a leginkább elöregedő európai országok képzeletbeli dobogójára sem fért fel. Sőt, arányaiban még itt a legkisebb mértékű az elöregedés. Ami a régiókat illeti, itt elmondható, hogy valamennyi szlovákiai megyében meghaladja majd a lakosság negyedét a nyugdíjas korúak aránya, Nyitra, Trencsén, Zsolna és Besztercebánya megyékben pedig a harmadát teszi majd ki. Felvidék.ma
3
HÍRNÖK
Könyvajánló
Bíró Szabolcs: Anjouk - liliom és vér Bizonyára, olvasóink közül is sokan figyelemmel kísérik Bán Mór nagy sikerű könyvsorozatát, amely a 15. század meghatározó dinasztiájának, a Hunyadiaknak a történetét meséli el. A Dunaszerdahelyen élő Bíró Szabolcs ezzel szemben, még egy évszázadot visszalép a magyar
történelemben, hogy az Anjoukról meséljen nekünk, és a szlovákiai magyar olvasót az is jóleső érzéssel töltheti el, hogy a történetbe beleszőtte a szülőföldjét, Csallóközt is. A tervezett regényfolyam első kötetének, a „Liliom és vér” cselekményének a jórésze éppen itt, a Felvidéken játszódik, ahol Csák Máté halála után Anjou Károly sorra foglalja vissza a hadúr kezén lévő várakat. Ennek a hadjáratnak az egyik résztvevője Bátor Attila, egykori keresztes lovag, akit már ismerhetünk az előzmény történetből, a „Non nobis Domine”-ból. És itt álljunk meg egy pillanatra, engedtessék meg nekünk egy kritikai észrevétel. Az, aki nem ismeri az előzményeket, zavarónak találhatja, hogy a régi és új szereplők szinte a semmiből bukkannak elő,
nincsenek felépítve a karakterek, és az olvasó csak a szerző utalásaiból tudja őket elhelyezni a történetben. Ennyit a kritikáról. És most térjünk rá arra, amiért ezt a könyvet ajánljuk olvasóinknak. A szerző felkészültségét nemcsak az a bibliográfia jelzi, amit az utolsó fejezetben közöl, és az a tény, hogy 2014-ben létrehozta az Anjou-kori hagyományőrző bandériumot, hanem az is, hogy a legapróbb részletekig ismeri a 14. századi életet Magyarországon. Azon kezdve, hogy hogyan készült a kenyér, egészen addig, hogy hogyan nézett ki egy kocsma a középkorban, és milyen volt a berendezése. Érzékletes és élvezetes leírást ad arról, hogy hogyan zajlott a 14. Században egy várostrom, és az olvasó megállapíthatja, hogy az ilyen részletek miatt érdemes elolvasni ezt a regényt! Itt kell még megjegyeznünk, hogy Bíró Szabolcs létrehozta az Anjouk weboldalt is, ahol a regényekhez kapcsolódóan további érdekességek találhatók. A „tudástár” menüpont alatt például közelebbről megismerkedhetünk az Anjou-kori emberek életével, így ez a rész akár oktatási célból is kiválóan hasznosítható. Visszatérve a történethez: Természetesen, amint az egy jó sorozathoz illik, az első kötet végén a cselekmény függőben marad, és az olvasó türelmetlenül várja a folytatást, amit Szabolcs őszre ígér. Sztakó Zsolt, Felvidék.ma
2015 a kisebbségi cselekvési terv éve lehet Szlovákiában A kormány szerdán, május 27-én elfogadott elmúlt évi kisebbségi jelentése a már korábban elfogadott emberi jogi stratégiából kiindulva leszögezi, hogy 2015-ben a kisebbségi kormánybiztosi hivatal figyelme a kisebbségi cselekvési tervre fog összpontosulni. Ezt követően tett látogatást a hivatalban Petőcz Kálmán, a kormány emberi jogi és kisebbségi tanácsának alelnöke, akinek a megbízott kormánybiztos, Mária Jedličková megerősítette a szándékot. Petőcz Kálmánt nem lepte meg, hogy a kormány kisebbségi jelentése általában nem tér ki a megoldatlan problémákra. Évről évre hasonló jelentések készülnek, mondja, és nem csak a kisebbségi jogok, de az emberi jogok bármely területén, még ha a külföldi szervek, az Európa Tanács vagy az EBESZ számára is íródnak. „Ilyen a politikai- hivatalnoki kurzus Szlovákiában.
tása nincs” – teszi hozzá. „Van azonban egy lehetőség. A kormány három év kínlódás után elfogadta az emberi jogi stratégiát, amelynek van egy kisebbségi melléklete is. Ennek alapján ez év végéig ki lehet dolgozni egy nemzeti kisebbségi akciótervet. Egy konkrétumokra lebontott programdokumentumot, amely létezik már különféle más területeken. Erre most a kormánybiztos asszony tett ígéretet, és el fog kezdődni a munka.” Petőcz szerint most arra kellene koncentrálni, hogy minél hatékonyabban a magyarok is részt vegyenek ebben a munkában, és az év végére elkészülő dokumentum tartalmazzon olyan feladatokat, mint például, hogy a kormány az elkövetkező időszakban dolgozzon ki egy átfogó kisebbségi törvényt. Fontosnak tartja azt is, hogy tartalmazzon egy olyan részt is, amely világossá teszi, mit is takar az a so-
Mindegyik kormány alatt így volt. Az a legfőbb célja a kormányjelentéseknek, hogy önmagukat a legszebb színben tüntessék fel” – sorolta tapasztalatait a Pátria rádióban a tanács alelnöke, aki szerint már tovább kellene lépnünk azon, hogy évről évre meglepődünk ezeken a jelentéseken. Bevett szokás, magyarázza, hogy akik a kormány álláspontjával nem értenek egyet, készítenek egy árnyékjelentést, és azt elküldik a nemzetközi szerveknek. A kormányjelentéseket azonban készültük menetében is lehet befolyásolni, de ahogy Petőcz fogalmaz, ezeket a vitalehetőségeket mi a legtöbbször nem használjuk ki. „Általában utólag bírálunk, annak viszont különösebb produktív ha-
kat emlegetett és alkotmányban is rögzített alapjog: a kisebbség hatékony képviselete, részvétele a közügyekben. Mindezt intézményekre, mechanizmusokra lebontva. Mivel a magyar képezi az ország legnépesebb kisebbségét, Petőcz megkerülhetetlennek tartja, hogy részt vegyünk a cselekvési terv kidolgozásában. „Ha jól értettem, a kormánybiztos felállít egy munkacsoportot, amelyben a magyarság képviselői is ott lesznek. A készülő anyagot nyilvános vitára bocsátják. Ebbe a munkacsoportba a legjobb szakembereinket kell küldeni, ahogy majd a Szlovákia Magyar Kerekasztal vagy egyéb más szervezetek megegyeznek” – mondta el (folytatás a 4. oldalon)
HÍRNÖK
2
H írnök
Az Érsekújvári járás lakóinak újságja
Megtalál bennünket:
www.watson.sk vagy www.izamky.sk
12. évfolyam * 6. szám * 2015 június * Ár 0,50 € Te r j es zt ve a Z s it va köz , Ny it r av i d ék é s a dunat áj i ré g i ókb an
Úrad vlády
S l ove n s k e j re p u b l i k y Czuczor Gergelyre emlékeztek Andódon Czuczor Gergely Emlékdélutánt rendeztek Andódon, a költő szülőfalujában. A rendezvény a „Hagyományok és kultúrák találkozása a múltban és a jelenben“ című pályázat keretében valósult meg.
A résztvevők lerótták tiszteletüket Czuczor mellszobránál, majd a múzeumban megnyitották a költő, nyelvtudós és bencés szerzetes életét és munkásságát bemutató tárlatot. „Czuczor hagyatékát egy méltó és a mai kor számára elfogadható feldolgozásban mutathatjuk be a nagyközönség számára. A panelek összeállítása Galó Vilmos történész munkáját dícséri. Nagyon hálásak vagyunk neki, mert valóban nagyon szép feldolgozás” - nyilatkozta portálunknak a község polgármestere, Czuczor Mária. A múzeumban helyezték el azt a Czuczor-szobrot is, amelyet nemrég a komáromi Szent Andrástemplom padlásán találtak meg Jedlik Ányos szobrával együtt. A Jedlik-szobor Szímőn kap majd méltó helyet a Károlyi-házban, melynek felújítási munkálatai jelenleg is folynak. Bób János, Szímő polgármestere elmondta, hogy a községben mesterségek háza nyílik majd,
ahol bemutatják, hogy a múltban őseink mivel foglalkoztak, milyen eszközökkel dolgoztak. „Emellett lesz egy konferenciaterem, egy kis kávézó, az udvari részen szabadtéri színpad, sőt még vendégszobák is lesznek az egyik tetőtérben.” A határon átnyúló együttműködés vezető partnere Szímő község, s a projektbe további három felvidéki és három magyarországi település kapcsolódott be. A Czuczor Gergely Emlékdélutánt ennek keretében rendezték meg Andódon. A költő munkásságáról Strba Sándor, érsekújvári helytörténész tartott előadást. „Nagyon büszke vagyok rá, hogy Czuczor Gergely gyermekkorát Érsekújvárott élte le, és az újváriak sosem feledkeztek meg róla. Ezt bizonyítja, hogy két szobor is készült Czuczor Gergelyről. Az egyik 1906-ban, majd Melis György, érsekújvári szobrászművész készített egy mellszobrot, amely még ma is áll a Csemadok-ház előtt” - mondta Strba Sándor.
A Czuczor-kultusz szülőfalujának kulturális életét is meghatározza. A hányatott sorsú bencés szerzetes és költő élete és kitartása példaértékű a mai ember számára. Czuczor Gergelyt 1848-ban a Ria-
Realizované s finančnou podporou Úradu vlády Slovenskej republiky –
program Kultúra národnostných menšín 2014
dó című forradalmi versének megírásáért hadbíróság elé állították, majd bebörtönözték. Még a fogságban is a magyarság felemelkedésén munkálkodott. A Magyar Tudományos Akadémia felkérésére azon a szótáron dolgozott, mely a magyar nyelv egyetemes szókincsét ölei fel, s melyet ma a Czuczor-Fogarasi
Nagy Szótárként ismerünk. Czuczor Gergely munkásságát bárki megismerheti a kiállítás anyagából. A múzeumnak nincs nyitvatartási ideje, a tárlat megtekintéséhez előzetes bejelentkezés szükséges. Az érdeklődők az andódi köszégi hivatalban tájékozódhatnak.
Danczi József az új elnök - őrségváltás a Csemadok Érsekújvári Alapszervezetében A járási székhelyen, Érsekújvárban a hétvégén a Csemadok élén vezetőség váltásra került sor, mivel az eddig elnök, Reméň Éva váratlanul benyújtotta lemondását az ellenőrző bizottságnak. A vezetőség május 15-ére hívta össze a taggyűlést, amelyen a jelenlegi tagság több mint 1/3 volt jelen. A megjelentek döntése alapján nyílt szavazással Danczi József személyében (eddigi kultúrfelelős) - 2 tartózkodás ellenében - lett új elnöke a 180 tagú alapszervezetnek. Az új elnök megköszönte a tagság bizalmát, ami az eddigi munkájának elismerését is jelzi, és a jövőre
nézve pedig feladatul tűzte ki, hogy egy ütőképes vezetőséggel a Csemadok eddigi problémáit megoldják, békésebb hangulatot teremtsenek a szervezet és a városi magyar intézmények között. Szeretné, ha azok a hagyományos rendezvények, melyek bölcsője a Csemadok volt, visszakerülnének az alapszervezet székházába. Fontos feladat számukra az is, hogy az emberek tudatosítsák: a Csemadok-ház ajtaja a jövőben is mindenki előtt nyitva lesz, aki építő jellegű szándékkal érkezik hozzájuk. DE, Felvidék.ma
