Cgm558, a svájci vívókönyv
H
WITTENWILLER könyvéről szóló cikksorozatom azzal a kettős szándékkal készül, hogy egy részről bemutassa a Cgm558 jelű vívókönyvet és annak tartalmát, valamint azt is, hogy milyen módon érdemes nekiállni egy új, kevésbé használt forrásmű, vívókönyv feltérképezésének, és annak értelmezéséhez hasznosításának, hogy az új tudást miként lehet átültetni a vívótudományunkba.
F
UGO
hogy jól és pontosan tájékozódjunk a kutatásunk témájáról, a választott könyvünkről. Nagy könnyebbség számunkra, akik ebben a korban élünk, hogy a világhálón rengeteg olyan információ található, ami az érdeklődési körünknek, kutatási
ONTOS,
témánknak megfelelhet, csak lesznek olyanok, amiket el tudnunk kell a megfelelő kell hinnünk, például a helyen keresni, és leszűrni a nyelvészeti besorolását a számunkra hasznos műnek. Ha csak nem érzünk információt, valamint kidobni magunk is késztetést arra, a felesleges sallangot. Így hát hogy komolyabban én se tettem mást a kutatás belemenjünk a nyelvészetbe, első fázisában, mint hogy illetve más, nem könnyen utána olvastam ennek a ellenőrizhető témába. könyvnek. A világhálón sok A legcélravezetőbb az, helyről lehet információt ha a könyvet eredeti nyelven szerezni, mégis a legjobb az, olvassuk, természetesen ez hogy ha nagynevű okozhat nehézségeket, és vívócsapatok oldalain, sokszor lehet szükségünk egy könyvtárak honlapján vagy a már kész fordításra, mint Wikipedia-n támaszra. Ez olvasunk utána, utóbbi nem baj, de azt szem előtt csak figyeljünk kell tartani, hogy arra, hogy az THURGAU 1803‐ mindenhol ilyen BAN CSATLAKOZOTT fordításokat se lehetnek tévedések, fogadjuk el SVÁJCHOZ minden tényt egyértelműen jobb, ha magunk is helyesnek, mindegyikben leellenőrzünk. Természetesen lehet elgépelés, félre fordítás,
‐ 1 ‐
Cgm558, a svájci vívókönyv akarva vagy akaratlanul. Inkább gondoljuk ki mi magunk a helyes értelmezést, a végeredmény sokkal jobb lesz a legtöbb esetben. Ha még nem olvastunk régi könyveket, nem foglalkoztunk ilyen témával, akkor meglepetésként érhet minket, hogy az oldalak számozása nem egyesével, hanem párosával történik, pontosabban a lapokat számozzák nem az oldalakat. Így egy 50 lapos könyv valójában 100 oldalas. A lapokat idegen szóval „folio”nak hívják. Az egyes lapok két oldalának elkülönítésére a lapszám mögött egy betű
kézírás jegyezte le. Ez utóbbi kettőből az egyik szerző alá is írja a nevét a 141r jelű oldalon, a következő módon: per manus Hugonis dicti Wittenwiller. Ez annyit tesz magyarul, hogy Hugo Wittenwiller keze által. A könyv, a teljesség kedvéért a következő részeket tartalmazza:
szolgál, ez a betű vagy ’r’ vagy ’v’. Az ’r’ a ’recto’, a ’v’ a ’verso’ rövidítése. A ’recto’ a jobb oldalit jelenti, ha úgy képzeljük el, mintha a lap egy könyv része lenne, általában a lap ’recto' oldalán található a száma is.
ELSŐ
LÉPÉS: A
KÖNYV
EREDETE ÉS TARTALMA
A
CGM558 JELŰ KÖNYV nem más, mint két XV. századi kézirat, amit a XVI. században egybe kötöttek. Összesen 176 lapból áll. A könyv első részében Otmar Gassow két írása található, míg a második részt két külön
Első kézirat: Otmar Gossow 1462, 1-100. o
1r–94v: Schwabenspiegel (Svábtükör)
o
94v–100r Landfried König Rudolf, 1287 (I. Rudolf életrajza)
Második rész: két különböző kézírással, 101–160. o
’A’ jelű írnok (Ismeretlen), 101–124.
101r–109v Chronik von Zürich, Eberhard von Müllner (Zürich krónikája)
109v–113r Chronistische
Notizen
zur
Schweizergeschichte,
1385–1446
(Függelék Zürich krónikájához) o
o
113r–124r Kleine Toggenburger Chronik, 1314 (Toggenburg rövid krónikája)
’B’ jelű írnok (Hugo Wittenwiler), 125–150.
125r–136v Fechtbuch (Vívókönyv)
136r–141r Lehre von den Zeichen des Hirsches (Szarvas vadászatról)
141r–150r Beizbüchlein (Vadászati kézikönyv, nem teljes)
’A’ jelű írnok (Ismeretlen), 151–160
151r-153r Planetenverse (Asztrológiai versek)
153r-160r Monatsregimen, mit verworfenen Tagen (Naptárak)
‐ 2 ‐
Cgm558, a svájci vívókönyv
A
SZERZŐ:
Számunkra
jelenleg a 125r-136v
oldalak
közötti
rész,
a
következtetni abból is, hogy
állítható,
Hugo
Wittenwiller
Wittenwiller,
vívókönyv
a
szerzője,
vívással foglalkozó érdekes.
valószínűleg
rokonságban
Habár külön ezt a részt nem
állhatott valamilyen módon
írta alá a szerzője, de azonos
Heinrich Wittenwillerrel, az Alemann
kézírással
költővel
a
Hugo
valószínűleg
svájci származású, azon belül is
Toggenburg
városának
lakosa lehetett.
A
IDEJE
KELETKEZÉS
már
nem
annyira
jegyezték
le,
(A
mint
ezt
műve: A Gyűrű, c.
egyszerűen meghatározható,
1410).
mint
az
követő
részt,
aminek a végén megtalálható
a
szerző kézjegye,
A BASELARD A XIII. SZÁZADBAN JELENT MEG
legismertebb
hogy
Az
ilyen
a
szerző
vagy
a
vezetéknevet viselő
keletkezés helye, mert ugyan
személyek
nagy
a mű számunkra érdekes
Toggenburg
része sajnos nem tartalmaz
része
így szinte száz százalékos
városában élt, miután 1339. a
dátumot.
valószínűséggel kijelenthető,
család
eladni
kényszerült
fellelhető másik mű 1462-ben
hogy ezt a részt is Hugo
Wittenwill-ben
található
keletkezett, és a kettőt a XVI.
Wittenwiller jegyezte le.
kastélyát
anyagi
század elején kötötték egybe,
S
rossz
körülményeik ZÁRMAZÁSI HELY:
Ezen
rész eredetéről az ad
számunkra
bővebb
felvilágosítást,
hogy
a
nyelvezete a magas Alemann (High
miatt.
könyvben
található
források
és
valószínűséggel
képezi ugyan, bár megértése a német ajkúak számára is nehézkes lehet. Ausztria és Németország egy kis részén de
leginkább Svájcra jellemző.
könyv
eredetére
lehet ‐ 3 ‐
és
írásmódja hasonló, így arra lehet
következtetni,
hogy
nagyjából azonos időpontban jelenleg
bizonyossággal
szerint a német nyelv részét
A
helyesen
könyvben
nyelvezete
nagy
a nyelvjárás a nyelvészek
ugyan,
nagy
kettő
keletkezhettek.
Alemannic)
beszélik
egyéb
a
feltételezett rokonság alapján
nyelvjárásba sorolható be. Ez
is
a
A
A
Tehát
vizsgált
a mű
Cgm558, a svájci vívókönyv
Fegyvertelen védekezés
kommentálja, ahogy abban a
között keletkezhetett. Sajnos
baselard, tőr vagy kés
korban szokás volt. Nagy
ennél pontosabb időpont nem
(Messer) ellen (91-98)
különbség
Birkózás (99-122)
olyan fegyver használatát is
valószínűleg 1430 és 1500
áll rendelkezésünkre.
A
továbbá,
hogy
bemutatja, ami a többi műből VÍVÓ RÉSZ
felépítése:
hiányzik, ez pedig a baselard,
Ez a rész összesen 24
a
svájci
lánckenétek
oldalt tesz ki a könyvből,
(Landsknecht) rövid, kétélű
125r-136v.
kardja
maga
A
vívókönyv
rövidebb
szemelvényekből összesen
122-ből,
Grenier meg,
(2004) és
én
volt.
Valamint
a
kis
fegyvertelen harc fegyveres
áll,
ellen is egy különlegességnek
ezeket
tekinthető.
A
szerkezeti
számozta
eltéréseken
túl
a
is
ennek
vívás
mikéntjében is lehet jelentős
megfelelően dolgozom fel a
különbségeket
művet. A könyv összesen
használ sok olyan technikát,
nyolc
részre
ami máshol nem fellelhető.
hogy
Viszont sok minden köti is a
osztható
különböző a
milyen
szerint,
fegyvernemmel
foglalkozik. Ezek rendre a következőek, a Grenier-féle számozásnak megfelelően.
Hosszúkard (1-50)
Szálfegyverek
(alabárd
és lándzsa) (51-55)
Harc lóhátról karddal és lándzsával (56-64)
Baselard (65-80)
Tőr gyalog és lóháton (81-85)
Kés (Messer) (86-90)
V
rendszere:
ÍVÁSÁNAK
Habár a legközelebb a
felfedezni,
többi korabeli vívókönyvhöz, hiszen
alapvetései,
alap
lichtenaueri tradícióhoz áll
technikái nem térnek el a
tartalmában, de attól el is tér
Lichtenauer által lefektetett
nagyban,
alapoktól. Ami szintén köti
így
ide
való
sorolása
ehhez
kétséges. Ennek
rendszerhez
számos nyomát lehet lelni. Az első
az,
hogy
szerkezete eltér a XV.
században nem
MŰVÉSZETÉT ELŐSZÖR 1389‐ BEN ÍRTÁK LE
használttól, hiszen
LICHTENAUER
a
szokásos kezdéssel indít, és
vívóvers
nem is Lichtenauer művét
olvasható
‐ 4 ‐
a az,
hogy ugyan nem az elején, és nem is a teljes szöveg, sőt nem is azonos formájú,
de
felismerhetően a Lichtenauer
féle
első
sora
két a
44.
Cgm558, a svájci vívókönyv szemelvényben.
Ebben
a
könyvben ez a következő
(Fiatal lovag tanuld meg
kézirat
Lichtenauer
szeretni az Istent és tisztelni a
tradíciójától, de részleteiben
nőket)
különbözik attól, így érdemes
szöveggel áll:
külön vizsgálni. Iunk man lern maister ler / hab got lib und frowen er
Habár az eltérés jelentős, de mégis eléggé hasonló a két szöveg
(Fiatalember, tanuld a
ahhoz,
kijelenthessük,
a
hogy Hugo
mesterek tanítását / szeresd
Wittenwiller
az Istent és tiszteld a nőket)
bizonnyal tanulta valamilyen
Az Ms3227a jelű kézirat 18r oldalán ez a következő módon szerepel:
formában
minden Lichtenauer
művészetét, vagy annak egy Svájcra jellemző árát. A
fentiekből
K
ÖVETKEZŐ CIKKEM
könyv
majd.
Bemutatom
érdekességeit
és
a
lichtenauer-i tradíciótól való eltéréseit, valamint a vele való egyezéseit. Ezen kívül
arra
Jung Ritter lere / got lip
következtetek, hogy ha nem
haben frawen io ere
is teljesen különül el ez a
‐ 5 ‐
vívással
foglalkozó részét tárgyalja
szándékomban áll bemutatni a baselard-ot is. BERKI ANDRÁS, © 2011
A képek Paulus Hector Mair (Mscr. Dresd. C 93-94 – 1542) könyvéből vannak.
a
