IV. évfolyam 2013/1. szám
Célkeresztben a vadkár
A tartalomból: l
A magyar vadásztársadalom legnagyobb gondja z Országos Magyar Vadászkamara Zala megyei Területi Szervezete Vadvédelmi és Vadgazdálkodási Bizottsága a Zala megyei Vadászszövetséggel, a Zala megyei Kormányhivatal Földmûvelésügyi Igazgatóságával és a Zalai Gímszarvasért Alapítvánnyal közösen szakmai tanácskozást szervezett, melynek egyetlen témájául a vadkárral kapcsolatos gondok, problémák megvitatását, a jogi háttér megvilágítását választották a szervezõk.
A
Június 7-én fél tízre az érdeklõdõ vadászati tisztségviselõk, hivatásos vadászok és mezõgazdasági vállalkozók zsúfolásig meg töl töt ték a Va dász ka ma ra zalaegerszegi székházának tanácskozótermét. – Rég nem voltunk itt ilyen sokan! – mondogat-
Zalai Vadászati Évadnyitó 2013. augusztus 31.
Bak–Sohollár Programelõzetes a 3. oldalon.
ták egymásnak a zöldruhások, és hozzátették, hogy új információkat, megoldási lehetõségeket vár nak a meg hí vott szak ér tõ elõadók tól, eset leg még egy mástól is. A résztvevõket dr. Nádor László az OMVK Zala megyei Te-
rületi Szervezetének elnöke köszöntötte. Örömét fejezte ki, hogy ilyen nagy létszámban jelentek meg a vadászatra jogosultak a fórumon, ami azt bizonyítja, hogy helyes a témaválasztás, és a tanácskozás nagyban segítheti az érintetteket a vadkárral kapcsolatos szemlélet formálásában, az új megoldások keresésében. A megnyitót követõen Feiszt Ottó, az OMVK elnöke, a Vadvédelmi és Vadgazdálkodási Bizottság tagja mondott rövid felvezetõt a tervezett szakmai elõadásokhoz. (Folytatás a 7. oldalon.)
Kõszáli kecskék nyomában 2-3. oldal
l
Magyarok írása a rovás 6. oldal
l
Vadászati kiállítás Radgonában 9. oldal
l
Kedves Gyerekek (totó, II. forduló) 11. oldal
2
IV. évfolyam
Kõszáli kecskék nyomában i zony ma gas ra kell mász ni an nak a sze ren csés atyafinak,aki a kecskebakok világát közelrõl- lõ távon belülrõl-akarja szemlélni. Valamennyi hegyi vadász esküszik rá, hogy napjaink legnagyobb erõt próbáló vadászata a hegyek birodalmában rejlik. A sziklák peremén, erõs golyólövési távolságra, lövéshez jutni keveseknek adatik meg, azok viszont akik ezt már átélték, egy életre elkötelezik magukat a „hegyi Janik" vadászatára. A Capra (Linnaeus,1758) nemzettség vadászati célból való összeválogatása és bemutatása, jelen esetünkben az SCI rendszere szerint történt, annak faji és alfaji besorolását követve:
B
1.
1. Alpesi kõszáli kecske (Capra ibex). Valamire való hazai vadász, elsõként Széchenyi Zsigmond : Két kecske címû könyvében találkozik vele elõször. A bakszagot árasztó trófea megszerzése, már annak idején is kevesek kiváltsága volt. Napjainkban Ausztriába, Svájcban, Olaszországban, Szlovéniában és Franciaországban fordul elõ nagyobb számban. Egykor majdhogy nem kipusztították e fejedelmi, kultikus vadat.
6.
4. Núbiai kõszáli kecske (Capra nubiana). Csak a tisztesség miatt került be a sorba, tisztelegve Széchenyi Zsigmond elõtt, kinek második kecskéjeként vonult be a gyûjteményébe. Veszélyeztetett fajként védelem alatt áll eredeti élõhelyein: Északkelet-Afrika, Arábia. Sokan tévesen alfajként ismerik, pedig egy lépcsõvel elõbbre való, a faj megnevezés dukál neki.
3.
3. Gredosi kõszáli kecske (Capra p. victoriae). Madridtól keletre, Tornavacas vidékény tanyázik. A képen látható szarv hossza 211 cm. Az eddigi világrekord 246 cm. 4.
2. 4. Beceitei kõszáli kecske (Capra.p.h). Barcelonától délnyugatra vadászható ez a pompás szarvú alfaj. 5.
Ázsiai kõszáli kecske (Capra sibirica). A fajt négy alfajra osztották hozzáértõ tudósok: 6. Közép-ázsiai kõszáli kecske (Capra.s.alaiana). A gyûjtemény szereplõje Tádzsikisztán sziklarengetegébõl érkezett Keszthelyre.
2. Délkeleti spanyol kõszáli kecske (Capra p.hyspanica). Élõhelye Sierra Nevada szikla világa és Granada térsége.
5. Rondai kõszáli kecske (Capra p.h. ). Spanyolhon délkeleti részén élõ, amúgy a legkisebb testû ibériai kecske, amely nem kinézete, hanem élõhelye miatt kapta ezt a számunkra félreértelmezhetõ nevet. Rondahegységbe kell keresni Spanyolország déli részén.
9.
7.
7. Himalájai kõszáli kecske (Capra s. hemalayanus). Himalája mindkét oldalán elõfordul. Ez a példány Pakisztánban esett, jelenleg a 9. helyen áll az SCI listáján. Szibériai kõszáli kecske (Capra s.sibirica). Közép-Ázsia hegyóriásainak lakója. Elejtésének helye: Mongólia 8.
Spanyol kecske (Capra pyrenaica) négy alfaját elsõsorban a szarvhossz és a forma alapján különböztetjük meg:
Keszthelyen
8. Góbi kõszáli kecske (Capra s.hagenbecki). Elejtés ideje 2010. Helye: MongóliaGóbi. Szokatlanul széles terpesztésû 14 éves bak.
9. Bezoár kecske (Capra aegagrus). Jelenleg három alfaját különböztetik meg (www.wildsheep.org) A törzsalak elsõsorban Törökországban és Iránban fordul elõ. Gyönyörû, kívánatos mélyen hátranyúló, barázdált szarvakat hord. Hidvégi Béla Törökországban zsákmányolta és bizony erõsen világrekord közeli tartós helyet kapott a „nagykönyvben”. 10.
Bürü
3
2013/1.
10. Sindh kõszáli kecske (Capra a. blythi). Bezoár alfaj, amely Pakisztánban és Afganisztánban éli számkivetett életét. Kevés gyûjtemény büszkesége! A képen látható trófea a ranglista 3. helyét foglalja el! 11.
Zalai Vadászati Évadnyitó 2013. augusztus 31. Bak-Sohollár PROGRAM
SZÍNPADI PROGRAMOK:
9.30
12.00
10.00
11. Perzsa sivatagi kecske (Capra a.ssp). Persian Desert Ibex. Legújabb – még tisztázatlan elõfordulású – tagja a bezoároknak, Irán keleti részérõl. Elejtésének ideje: 2011 februárja.
Ünnepélyes megnyitó Ünnepi köszöntõt mond: dr. Kardeván Endre, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára Hét Vezér emlékhely koszorúzása Megemlékezés a Vadászok Életfájánál Ünnepélyes bevonulás a Hubertus kápolnához Megnyitó beszédet mond: Rosta Gyula, a Zalaerdõ Zrt. vezérigazgatója
13.00
13.15 14.00 14.30 15.00
Térzene – Zalaegerszegi Városi Fúvószenekar Kulturális program megnyitó – Köszöntõt mond Gyutai Csaba, országgyûlési képviselõ, Zalaegerszeg polgármestere Vadászkamara Kürtegyüttes bemutatója Zala Táncegyüttes néptáncbemutatója Rába Táncegyüttes néptáncbemutatója ZALAERDÕ Torna és Természetjáró DSE tornabemutató
15.30 Erdélyi Tamás szarvasbõgõbemutatója
10.30
HUBERTUS MISE: A szentmisét celebrálja dr. Márfi Gyula veszprémi érsek
16.00 17.00
Vadfõzõverseny eredményhirdetése Sumartonski Lepi Deèki – Tótszentmártoni tamburazenekar
11.20
Kitüntetések átadása
EGÉSZ NAPOS RENDEZVÉNYEK:
11.40
Ünnepélyes vadászavatás Az új vadászokat avatja: prof. dr. Faragó Sándor, a NyugatMagyarországi Egyetem rektora
10 órától
12 órától
BEMUTATÓ PROGRAMOK: 13.00 13.30 14.00 14.30
12.
Íjászbemutató Vadászkutya-bemutató Magyaragár-bemutató Solymászbemutató
13 órától
A zalai vadász alkotómûvészek kiállítása, vadásztársasági bemutatók, kiállítások Légfegyveres céllövészet bukó és mozgó célra Lovaglási lehetõség Gyermekeknek játszóház Könyvbemutató és író-olvasó találkozó: Siegfried Erker és Hopp Eszter bemutatják, illetve a szerzõ dedikálja a „Bakok” címû könyvet.
ÉTELEK, ITALOK A HELYSZÍNEN KAPHATÓK! A belépés díjtalan. A mûsorváltozás jogát fenntartjuk!
Figyelem!
12. Krétai kecske (Capra a. cretica). Kri-kri Ibex. Kréta szigetén, Görögországban és Macedóniában fordul elõ. Ez a múzeumi példány 2009 októberében, Macedóniában esett.
„Attól tartok, ez az írás többet beszél kecskérõl, mint amennyit az átlagolvasó türelme bevesz” Széchenyi Zsigmond Tóth Csaba Ph.D vadászati múzeumvezetõ Keszthely
Tájékoztatásul közöljük, hogy 2013. évi Zala Megyei Vadásznapon vadászkutya szépségversenyt nem tartunk, HELYETTE VADÁSZKUTYABEMUTATÓ KERÜL MEGRENDEZÉSRE. A Zala Megyei Kynológiai Egyesület által kiadott CAC Nemzeti Kutyakiállítás kiadványban megjelent felhívás érvénytelen.
FELHÍVÁS VADÉTELSÜTÕ- ÉS FÕZÕVERSENYRE A Vadászati Évadnyitó Ünnepség keretében idén is hirdetünk vadétel sütõ és fõzõversenyt, amely azt hivatott eldönteni, hogy megyénk melyik részén készítik a legfinomabb vadételeket. ÉRDEKLÕDNI ÉS JELENTKEZNI A KÖVETKEZÕ ELÉRHETÕSÉGEKEN LEHET: ZALAERDÕ Zrt. 5. Erdészet. 8900 Zalaegerszeg, Egervári u. 9. e-mail:
[email protected] – tel.: 06-30-474-2004; 06-92-599-091 Nevezni – a fenti elérhetõségeken – és indulni a következõ versenyszámokban lehet, max. 5 fõs csapatokban: 1. Nyílt tûzön, vadhúsból vagy vadszárnyasból készült levesek, amelyek lehetnek áttört, krém, ragu és egyéb tájjellegû készítmények a hozzá illó levesbetéttel; 2. Nyílt tûzön, bográcsban készült pörkölt paprikás tokányféleségek, az adott régió adottságainak figyelembevételével, a vadhúsok bármely fajtáját felhasználva, a hozzá illõ körettel; 3. Nyílt tûzön, roston sült vadhúsok, vadszárnyasok egyben vagy szeletelve, különbözõ erdei gyümölcsökkel, gombákkal körítve. Bírálat: Neves gasztronómiai szakemberek
JÓKEDV, HUMOR, VIDÁMSÁG TÁRSUL
Díjazás: Minden induló részére – vadásznapi emléktárgy A versenyszámok I–III. helyezettjei részére – oklevél A verseny abszolút gyõztese – vándorserleg
MELYET AJÁNDÉKOKKAL ÉS OKLEVÉLLEL
A VERSENYHEZ, JUTALMAZUNK.
4
IV. évfolyam
Bürü
5
2013/1.
ZALAI GÍMSZARVASÉRT ALAPÍTVÁNY 2012. ÉVI KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉSE a.) Számviteli beszámoló: Az Országos Bírósági Hivatalhoz beküldött beszámolónkhoz mellékeltük a kettõs könyvvitelt vezetõ egyéb szervezet egyszerûsített beszámolójának és közhasznúsági mellékletének egy példányát. Az alapítványi vagyon a 57.438 Ft-tal nõtt, a mûködés az elmúlt évek gyakorlatának megfelelõen zavartalan volt. b.) Költségvetési támogatás felhasználása: Alapítványunk 2012. évben költségvetési támogatásban nem részesült. Az SZJA 1%-
ból befolyt összeg 179.449 Ft volt, melyet 2012. évben tartalékba helyeztünk. c.) A vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatások: (lásd táblázat) d.) Központi költségvetési szervtõl, állami pénzalapoktól, 2012. évben az alapítvány nem kapott támogatást. e.) 2012. évben kapott mûködési céltámogatás: Nem volt. f.) A közhasznú szervezet vezetõ tisztségviselõinek nyújtott juttatások értéke:
Alapítványunk vezetõ tisztségviselõi társadalmi munkában végzik feladatukat, 2012. évben sem tiszteletdíjat és más jutatást sem vettek fel. g.) Közhasznú tevékenységrõl szóló rövid tartalmi beszámoló: Az Alapítvány kuratóriuma 2012. évben egy alkalommal tar tott ülést, mely re 2012. április 10-én került sor, témája az Ala pít vány 2011. évi közhasznú egyszerûsített beszá mo ló já nak el fo ga dá sa volt.
I.
megnevezés
megoszlás
2011. év
Nyitó vagyon 2012.01.01-én /2011.01.01-én elszámolási betétszámlán pénztárban
II.
2012. év
311 590
1,3
27 808
0
0,0
0
lekötött betétben
2 100 000
98,7
2 200 000
Összesen
2 411 590
100,00
2 227 808
Vagyonnövekedés (támogatások) Elõzõ évi függõ kiadás megtérülése SZJA 1 -ból
179 449
66,4,7
402465
Kamatbevétel
110 376
33,6
89813
289 825
100,00
492278
2 701 415
0
2 720 086
2011. évi bevételek Összes forrás III.
Kiadások (vagyon felhasználás) részletezése: Kutatási tevékenység Szakmai anyag kiadása
0 47 302
34 000
Szervezet célja szerinti kiadások összesen
186 585
181 379
Cél szerinti kiadások
233 887
86.9
215 379
35 330
13,1
93118
Összes kiadás
269 217
100,0
308 497
Rövid lejáratú kötelezettségek (szállítók)
-36 830
Szervezet mûködtetésével kapcsolatos kiad.
2012. évi összes kiadás Záró egyenleg – alapítványi vagyon ebbõl - elszámolási betétszámla – pénztár – lekötött betétben Vagyon változása – növekedés
Témája: Zala megye 2012. évi vadgazdálkodásának alakulása; a gímszarvas állomány létszámának jelentõs mértékû csökkentésének szükségessége a gímszarvas állomány minõségének egyidejû megõrzése, védelme mellett. Elõadó: Lázár Attila, a Földmûvelésügyi Igazgatóság Vadászati és Halászati osztályvezetõje. 2012. novemberben szakmai tanulmány anyagot adtunk ki, melynek témája:
Zalai Gímszarvasért Alapítvány vagyonának alakulása sorsz.
2012. évben egy szakmai konferenciát tartott az Alapítvány 2012. 12. 11-én.
0
232 387
0
308 497
2 469 028
100,00
2 411 590
269 028
10,9
311 590
0
0
2 200 000
89,1
2 100 000
57 438
+2,4
183 782
1. A korábbi években végzett vizsgálatok, elemzések, folytatásaként az egyik legfontosabb feladatnak a zalai gímszarvas állomány szabályozás alakulásának és az elbírált trófeák fõbb jellemzõi változásának vizsgálatát tûztük ki. 20092011. évek gímszarvas gazdálkodásának értékelését elvégeztük. 2. A gímszarvassal kapcsolatos vizsgálatok, elemzések kiegészültek a Zalaerdõ Zrt. vadászterületén 2009–11. évek szeptember hónapjában (szarvasbõgés idõszaka) terítékre került gímszarvasbikák – szentpéterföldei trófea szemlén kiállított – érmes minõsítésû trófeái fõbb jellemzõinek értékelésével. 3. Zalaerdõ Zrt. Bánokszentgyörgyi erdészete területén 2010-11-12. évek tavaszán begyûjtött gímszarvas hullott agancsok fõbb jellemzõi (súly-, szárhossz-, kor stb.) vizsgálata azt a célt szolgálta, hogy képet kapjunk a visszamaradó állomány minõségérõl és a kormegoszlás alakulásáról. Zalaegerszeg, 2013. 04. 26. Hopp Tamás kuratórium elnöke
6
IV. évfolyam
„Tudásod a jövõd, ismerd meg kultúrkincsedet” adacsonyi Lajos 2013. március 12-én elõadást tartott székházunkban " Magyarok írása a rovás " címmel, melybõl a hallgatóság sok érdekességet megtudhatott az õsi írásról.
B
és annak hasznát vette. Azt látjuk ugyanis, hogy csak igen kevés, egyébként mûveltség és hatalom tekintetében kiváló
Magyarok írása a rovás Forrai Sándor íráskutató írja, A magyar nemzettudat tízparancsolatában: „Becsüld meg õsi magyar rovásírásunkat, mely népünk olyan õsi kultúra öröksége, amely ma már egyetlen európai népnek sincs. Tudd meg, hogy mai latin nagybetus írásunknak is egyik alapja a székely–magyar rovásírás.” Tudnunk kell azt is, hogy az emberiség ma ismert legrégebbi, 30–35 ezer évesre becsült írásjelei között megtalálhatóak rovásírásunk betûi, mint ahogy a 7000 évesre becsült tatárlakai korongon is! Magyar nyelvünk megõrizte emlékét olyan ma is használt szófordulatokban, mint például valakinek sok van a rovásán, rovott múltú, az adóhivatal kirója az adónkat. Õsi írásunk felébredt tetszhalott állapotából, pe dig mek ko ra ener gi á kat és anyagiakat fordítottak, fordítanak jelenleg is lekicsinylésére és elhallgatására. Volt idõ, amikor tûzzel-vassal irtották és tiltották. A rovásírást szûkebb hazánkban, Zala vármegyében, még évszázadokkal késõbb is használták. Az 1200-as évek végérõl fennmaradt inkvizíciós jegyzõkönyvek tanúsítják: „… Moys nádor, Simon mester Magyarország inkvizítora és János fráter elõtt tett vallomásában Tar fia Gyárfás makkoltató kondás elmondja, hogy a zalai Szent György falu melletti Szent László kápolnában, Degesd mágus, még a per napjaiban is tanította a gyermekeknek és az ifjaknak a régiek írását.” (Fehér M. Jenõ: Képek a magyar sámán inkvizíció történetébõl) Mátyás királyunk történetírója a reneszánsz tudós Antonio Bonfini írja, hogy a rovásírást az egyszerû nép és a nemesség is használja és kevés jellel sok értelmet fejeznek ki. Thelegdi Já nos ka to li kus fõ pap 1598-ban RUDIMENTA cí men ro vás írás tan köny vet írt, mely nek elõ sza vá ból idé zek:
„…mégis mindenkor becsületére vált bármely nemzetnek, ha az tulajdon írásával élt
nemzet van, a mely saját betûivel tolmácsolhatná nyelvét.” Az 1848-49-es szabadságharc leverése után az ideológiai elnyomás kreálta számunkra a soha nem bizonyí-
tott és az óta is teória szinten maradt finnugor eredet zsákutcáját mely szerint a magyarságnak a szegényes szókincsû, írástudatlan pogány nép szerepe jutott. Mindezen tiltások, büntetések és hazugságok ellenére az írás nem szûnt meg és egészen a XIX. szd. végéig használatban volt. Mint a hegy lábánál felszínre törõ búvópatak õsi írásunk is úgy követel magának helyet napjainkban. Ma már büszkén és önérzetesen mondhatjuk, hogy a rovásírás a magyarság legnagyobb és legrégibb nemzeti kincse, õsiségének, Kárpátmedencei folytonosságának, hitvilágának, írásbeliségének, magyar nyelvének legfényesebb bizonyítéka, egyben pedig az ellene kiagyalt hazugságok legtisztább cáfolata. Püski Sándor szavai ma különösen idõszerûek: „Magyarságunkat, kultúránkat megõrizve lehetünk igazán európaiak." Badacsonyi Lajos geSregealaz
Zala megyei vadászbál 2013
Bürü
7
2013/1.
Szarvasbikák, õzbakok és vaddisznók Újabb egyedülálló fotókiadvány a Nagylengyeli Olajbányász Vadásztársaság tevékenységérõl Nagylengyeli Olajbányász Vadásztársaság 2013-ban ismét igényesen szerkesztett fotókiadványt jelentetett meg vadászati tevékenységérõl. Az új kötet bõvített kiadása a 2010-ben kibocsátott elsõ képeskönyvnek. Ismét sikerült egyedülállót alkotniuk, mivel a második fotóalbum is az elsõ a tekintetben, hogy vadásztársaság kiadásában még nem jelent meg hasonló publikáció az országban.
A
– A második fotóalbumot egy kis kutatás elõzte meg a vadásztársaság múltjában, ugyanis a jogelõdök tevékenysége az 50-es évekre vezethetõ viszsza – mondja el érdeklõdésünkre dr. Berta Csongor vadászmester, aki civilben Zalaegerszegen fogorvos. – Ennek apropóján készítettük el az új kötetet, hogy emléket állítsunk az elõdök eredményeinek, és ezt, mint alapot, átadjunk az utókornak. Miután sokkal korábban fotózással nem dokumentálták a vadászatokat, a legrégebbi, feketefehér kép egy elejtett
szarvasbikáról 1976-ból származik. A második kiadvány abban is különbözik az elsõtõl, hogy ebben a vadásztársaságunk terüle-
21. alkalommal megrendezett Megyei Vadászbál a 2013 évi zalai báli szezon kiemelkedõ eseménye volt.
A bálon a Gála Társastánc Egyesület, a Zalai Táncegyüttes és a Hevesi Sándor Színház mûvészei szórakoztatták a közönséget. A talpalávalót a Gábor & Gábor Finest Music Entertainment zenekar szolgáltatta. Az ételek összeállítása az idén is Takács Pál, dr. Szabó Antal és az Arany Bárány Hotel konyhafõnö-
A
A február 2-án, az Arany Bárány Hotel télikertjében tartott rendezvény fõvédnöke Gyutai Csaba országgyûlési képviselõ, Zalaegerszeg Megyei Jogú Város polgármestere, védnökei Rigó Csaba kormánymegbízott, Feiszt Ottó, az Országos Magyar Vadászkamara elnöke, Pálinkás Róbert, a Zala Megyei Vadászszövetség elnöke és Dr. Nádor László, a Zala Megyei Vadászkamara elnöke és Rosta Gyula, a Zalaerdõ Zrt. vezérigazgatója voltak. Varga Gellért megnyitója után Balaicz Zoltán alpolgármester köszöntötte a megjelenteket, majd Feiszt Ottó, az Országos Magyar Vadászkamara elnöke szólt a vadászat szépségeirõl és az elmúlt szezon eredményeirõl. A rendezvényt megtisztelte jelenlétével dr. Kardeván Endre államtitkár.
tén terítékre került szarvasbikák és trófeáik mellett az elejtett õzbakokat és vaddisznókat is bemutatjuk 2012-ig. Tartalmazza az addigi legnagyobb, 13,24 kilogrammos trófeát, a szarvasbikát 2010-ben ejtették el. Szintén fotókkal emlékezünk meg az egyéni és társasvadászatokról, a fácán- és a mezeinyúl-hajtásokról is, valamint társaságunk közösségi életétérõl, sikeres rendezvényeirõl és családi napjairól.
ke, Ferincz Jánosné Ancsa aszszony ízlését dicsérte. Ezúton szeretnénk köszönetet mondani valamennyi támogatónknak és a szervezõknek, hogy felajánlásukkal, illetve fáradhatatlan munkájukkal segítették a megyei vadászbál sikeres és színvonalas megvalósítását. Cz.B.E.
Dr. Szabó Antal társszerkesztõvel közel hatszáz képbõl válogattak ki százötven fotót a kiadványba, melyet Nagylengyeli Olajbányász Vadásztársaság címmel kétszáz példányszámban adtak ki. A képeket tagjaik és hivatásos vadászok készítették. A vadásztársaság korábbi tagjait is megajándékozták a kiadvánnyal, melyet szintén ajándéknak szánnak vendégvadászaiknak is. A Mûhelynyomda szép természeti háttérbe helyezte a fotókat, ami igényes megjelenést kölcsönöz az egyedülálló kötetnek, mely tovább öreg bí ti a Nagylengyeli Olajbányász Vadásztársaság hírnevét öregbíti, és melyrõl ismét tudósít a nagy múl tú or szá gos va dász lap, a Nimród is. Antal Lívia
Göcsej Kupa lövészverseny Zalaerdõ Zrt. által szervezett lövészversenyt 2013. június 15-én rendeztünk meg a Zalaerdõ Zrt. pusztaapáti lõterén. A versenyszámok a következõk voltak: korongvadászat 25 korongra, trap 25 korongra, nagygolyós lövészet 100 m-re (5 lövés, támasztékból).
A
EREDMÉNYEK: Egyéni: 1. Gróf Áron 244 pont 2. Gróf Jácint 244 pont 3. Mészáros Attila 236 pont Csapat: 1. 3G junior (ifj.Gróf A.–Gróf Á.– Gróf J.) 712 pont 2. Bulin (Mészáros A.–Frei G.– Geges I.) 680 pont 3. Õrségi B. Jáger (Szilágyi I.– Bándori M.–Németh L.) 572 pont
Feiszt Ottó és Varga Gellért
Gróf András, a sportlövõbizottság elnöke
8
IV. évfolyam
Célkeresztben a vadkár (Folytatás az 1. oldalról) Hangsúlyozta, a magyar vadásztársadalom legnagyobb gondja, minden mást megelõzõ problémája az egyre fokozódó mértékû vadkárokból adódó térítési kötelezettségek teljesítése, illetve a károk megelõzésének, csökkentésének lehetõségei, a korszerû védekezés alkalmazásának pénzügyi és egyéb korlátai. Utalt a belterületi- és zártkerti vadkár kezelésének jelenlegi tarthatatlan gyakorlatára, a „vis major” helyzetekbõl adódó kivédhetetlen vadkárok (idei márciusi hó) térítési kötelezettségére. Leszögezte, hogy a magyar vadkártérítési gyakorlat Európában példátlan anomáliákat mutat, és ezen az új Vadászati Törvényben mindenképpen változtatni szükséges. Elsõ meghívott elõadóként Varga István igazságügyi szakértõ a vad által károsított területek helyszíni szemléivel szemben támasztott követelményekrõl, valamint a térinformatika alkalmazásáról a helyszíni szemlék során témakörben adott átfogó, részletes tájékoztatást. Elöljáróban elmondta, hogy ebben ez évben – különbözõ körülmények hatására, (kedvezõtlen tavaszi idõjárás, terményárak várható csökkenése) – növekedni fog a gazdák kártérítési igénye. A vadászatra jogosultaknak szakmai és jogi téren fel kell készülniük az igények fogadására, jogszabályokon alapuló tárgyalásokra. El kell érni, hogy a megegyezés minél több esetben a tábla szélén szülessen meg, ne kerüljön sor hoszszadalmas és kétes kimenetelû közigazgatási és bírósági eljárásokra. A gazdák meggyõzésének feltétele, hogy a vadászatra jogosult ismerje a kárfelmérés módszereit, a mintavétel szabályait, a szükséges számításokat. Bizonyos területnagyság felett kifizetõdõ a korszerû GPS technika bevetése, ami ma már megfizethetõ szolgáltatásként igénybe vehetõ. Az így végzett kárbecslések digitálisan rögzítettek, bíróságon is bizonyító erejû adatokat szolgáltatnak. Ha nincs egyezség a tábla szélén, akkor következik a hatósági eljárás, amelyben elsõ fokon a jegyzõ, másodfokon a bíróság illetékes. Ilyen esetekben a felperest bizonyítási kényszer terheli. Ha a vadászatra jogosult rendelkezik
A magyar vadásztársadalom legnagyobb gondja GPS adatfelvételen alapuló dokumentációval, akkor a siker nagyobb esélyével nézhet a bonyolult jogi procedúrák elébe. Az elõadó végsõ konklúzióként leszögezte, hogy a mai körülmények között követelmény a vadászatra jogosult felkészültsége a vadkárbecslés kezeléséhez, „legyen képben” a jogszerû eljárásokat illetõen. 50 hektár vagy milliós káröszszeg esetében érdemes térinformatikai/GPS/ eljárásra alapozni a kárfelvételt. Ezt követõen Kása Róbert igazságügyi szakértõ a vad által a mezõgazdaságban okozott kártételek rendezésének jelenlegi gyakorlatáról, a kármegelõzés, csökkentés lehetõségeirõl szóló elõadásával gyarapította a szakemberek ismereteit. Bevezetõjében elmondta, hogy véleménye szerint a vadkárbecslés kérdésében a vadászatra jogosultak és a termelõk gyakran híján vannak a szükséges törvényi, eljárásjogi ismereteknek, sõt esetenként a
nek kötelezettségérõl a vadászatra jogosultak irányában. Gyakran tapasztalható azonban, hogy a gazdálkodók figyelmen kívül hagyják saját kötelezettségüket a védekezés folyamatában. A vadkár megállapítására és rendezésére három különbözõ lehetõség létezik: – A legegyszerûbb, és mindkét fél számára a legolcsóbb a megegyezés, ami akár a tábla szélén is lehetséges. Ha ez nem vezet eredményre, akkor a károsult a jegyzõhöz fordulhat jogorvoslatért, aki öt napon belül mérlegelés nélkül, közigazgatási eljárás keretében, köteles szakértõt kirendelni a kár megállapítására. Végül a harmadik – bonyolult, lassú és drága – út a bíróságra vezethet, amit a feleknek csak végsõ esetben érdemes kezdeményezniük. Fontos tudni, hogy mindkét fél kérhet szakértõt, azonban a jegyzõ nem köteles õt elfogadni. Az igazságügyi szakértõ nem utasítható, szakvéleménye tárgyi bizo-
A konferenciát nagy érdeklõdés kísérte. jegyzõk tájékozottsága is kívánni valókat hagy maga után. A vadkár törvényi meghatározása viszonylag széles körben és kellõ mélységben ismert a vadászatra jogosultak és a termelõk körében egyaránt. A vadkár megtérítésének kérdésében már jóval hézagosabbak az ismeretek, nagyobb teret kapnak a helytelen egyéni, a jogszabályokkal ellentétes értelmezések. A Vadászati Törvény 78. §-a egyértelmûen rendelkezik a vadkár megelõzésé-
nyíték, amely a kirendelõ kérdéseire adott válaszokból áll. A magánúton felkért szakértõ szakvéleménye a bíróság elõtt egyenrangú a hatóság által kirendelt szakértõével. A jegyzõ a szakvélemény birtokában egyeztetést kezdeményez a felek között. Ha nem jön létre megegyezés, akkor az érintettek bírósághoz fordulhatnak, amely általában hosszadalmas eljárásban ítéletet hoz az ügyben. Az elõadó a továbbiakban részletesen ismertette az igaz-
Rosta László ságügyi kárszakértõ munkavégzésével szemben támasztott jogszabályi és etikai követelményeket. Részletezte a szakértõi munka folyamatát, a szükséges dokumentáció elemeit, a kár megállapításának módozatait, az új módszerek elõnyeit. Tájékoztatója befejezõ részében foglalkozott a vadkár elhárítás lehetõségeivel, nem követendõ negatív példaként említette a „zöldhajtásokat” azok fokozott balesetveszélyessége miatt. A mechanikai eszközök alkalmazásának elõnyeit és hátrányait taglalva a szakértõ megerõsítette az általános vélekedést:- Nem lehet mindent bekeríteni, mert ezzel csak kisebb területre nyomjuk össze a vadat, ahol a károkozás sokszorosára fog növekedni. A tanácskozás harmadik elõadásának címe: A vad által az erdõgazdaságban okozott mennyiségi és minõségi károk alakulása. A károk becslésével, a kárviselés megosztásával kapcsolatos jogszabályi elõírások. A téma elõadója dr. Páll Miklós erdõmérnök, igazságügyi szakértõ bevezetõjében elmondta, hogy erdei vadkárról csak fatermelõ erdõkben beszélhetünk. A telepítésekben, erdõsítésekben a rágás- és hántás jelenti a kárt. A vadkár fogalmának kérdésében ellentmondás látszik a Vadászati Törvény és annak Végrehajtási Utasításában található meghatározások között. A Vh. ugyanis leszûkíti a kár keletkezésének helyét az erdõsítésekre, holott a Vtv. szerint kár az erdõben bárhol keletkezhet.
Bürü
9
2013/1.
A Vh. a vadkárnak két típusát különbözteti meg. Létezik menynyiségi vadkár, amikor makkfelszedéssel, túrással, rágással a csemeték megsemmisülése következik be. Megjegyzendõ, hogy a makkfelszedés ténye gyakorlatilag bizonyíthatatlan, mivel az egerek is okozhatnak hasonló kárt. A másik típus a minõségi vadkár, amikor rágás, hántás következtében fejlõdésében esik vissza az erdõsítés. Felvetõdik a kérdés, hogy az erdei vadkárok nagyságrendjérõl rendelkezik-e a szakma megfelelõ ismeretekkel? Sajnos hiányosak az adatok, aminek okait elsõsorban a ritkán alkalmazott felmérésekben, és az erdõgazdálkodók laza adatszolgáltatásában kell keresnünk. Ha az erdészeti szakszemélyzet vadkárt jelez az Erdészeti Hatóság felé, akkor hivatalból vizsgálatot indít. Ha a rágáskár 30 százalékot meghaladó, akkor 20 ezertõl 200 ezer forintig terjedõ hektárra vetített vadvédelmi bírságot köteles kivetni, hántásnál pedig az összeg 50 ezer Ft, és ha a kártétel ismétlõdik, akkor az összeg duplájára emelkedik. Zala megyében a bírság összege három év alatt másfél szeresére nõtt (mintegy 9,5 millió forint), ami a vadkár növekedését bizonyítja. Az erdei vadkár becslésének, a kárérték megállapításának menete megegyezik a mezõgazdasági károknál már em-
lített gyakorlattal. A kárösszeg megállapításának alapja az erdõ értéke, amit a szakértõ állapít meg, a költségérték táblázat felhasználásával. A kármegosztásnál a szakértõ a jogszabály alapján a 95 százalék–5 százalékos gyakorlatot alkalmazza, amitõl a bíróság eltérhet. Az elõadó a befejezõ részben foglalkozott a vadkárelhárítás lehetõségeivel is. A lassan fáradó hallgatóság körében nagy derültséget keltett, amikor a védekezést illusztráló fotók között felvillant egy méretes golyós lõszereket ábrázoló felvétel is. – Íme a legjobb vadriasztó! – hangzott Páll Miklós rövid kommentárja. Végszóra azt is megtudhatták a fórum résztvevõi, hogy jelenleg Zala megyében 612 kilométer vadvédelmi kerítést tart nyilván a hatóság, és ez még mindig csak az erdõsítések 28 százalékát védi valamilyen mértékben. Az elõadásokat követõ konzultáció keretében a jelenlévõk kérdéseket tettek fel a kárszakértõknek, amelyek nagyobb része a szakértõi munka pénzügyi hátterét feszegette. A tanácskozásról távozó vadászati szakemberek elejtett megjegyzései arra engednek következtetni, hogy sok hasznos információhoz jutottak a szakértõk jóvoltából, és nagyobb önbizalommal tekintenek a jövõ vadkár ügyei elé. Rosta László
FELHÍVÁS
– Zala megyei állandó lakos.
Értesítünk minden Zala megyei sport- és hivatásos vadászt, hogy az Országos Magyar Vadászkamara Zala Megyei Területi Szervezete a vadászkamarai osztályülések idõpontját 2013. augusztus 16-án (péntek) 9.30 órára tûzte ki, amelyre tisztelettel meghívjuk.
Sportvadász osztályülés helye: Zala Megyei Kormányhivatal Földmûvelésügyi Igazgatóság tanácsterem, Zalaegerszeg, Bíró Márton u. 38. Hivatásos vadász osztályülés helye: OMVK Zala Megyei Területi Szervezetének Irodaháza, Zalaegerszeg, Petõfi u. 39. Az osztályülések napirend-
A regisztráció (nyilvántartásba vétel) az osztályülést megelõzõen 8.30 órától kezdõdik. Nyilvántartásba vételét kérheti az a sport- és hivatásos vadász, aki: – tagja az OMVK Zala megyei Területi Szervezetének, – 2013. évre szólóan érvényes vadászjeggyel rendelkezik, – nem áll etikai büntetés, vadászjegy visszavonás hatálya alatt,
je: 1.) Tájékoztató a Vadászkamara tevékenységérõl. 2.) Küldöttek megválasztása. 3.) Egyebek. Paál Tibor OMVK Zala megyei Sportvadász Osztály alelnöke
Páll Tamás OMVK Zala megyei Hivatásos Vadász Osztály alelnöke
Vadászati kiállítás Radgonában A zalai vadászkamara és vadászszövetség is képviseltette magát Idén április 19–21. között nyolcadik alkalommal rendezték meg nemzetközi vadászati és halászati kiállítást, valamint a második turisztikai kiállítást a szlovéniai Gornja Radgonában. A látogatók számos vadgazdálkodással, halászattal, kynológiával, lovassportokkal, háziállattartással, valamint a természettel kapcsolatos üdülési lehetõségekkel kapcsolatos programok közül választhattak. A rendezvényen vadászati és halászati szervezetek vettek részt a szomszédos országokból, a zalai vadászati társaságokat a Zala Megyei Vadászkamara és Vadászszövetség képviselte. Néber Szilveszter fõvadász, a megyei vadászkamara titkára (képünkön) rendezte be zalaiak standját, akivel a Muravidéki Magyar Rádió interjút is készített. A kiállított trófeák egy részét a Zalaerdõ Zrt. bocsátotta rendelkezésre. A standot több szlovén látogató is felkereste, érdeklõdve a zalai vadászati lehetõségek iránt.
Bürü
A Zala Megyei Vadászkamara és a Zala Megyei Vadászszövetség lapja
Felelõs kiadó: Dr. Nádor László elnök Felelõs szerkesztõ: Néber Szilveszter titkár Lapszerkesztõ: Antal Lívia Grafika és nyomdai elõkészítés: Antal Lívia Szerkesztõ munkatárs: Czoborné Bárány Erika Nyomda: Gura Nyomda, Zalaegerszeg Kiadja: A Zala Megyei Vadászkamara és a Zala Megyei Vadászszövetség 8900 Zalaegerszeg, Petõfi u. 39. l Tel.: (92) 599-440 e-mail:
[email protected]
10
IV. évfolyam
Szúbogarak rágják a lucfenyõket Tölgyeseket telepítenek helyette nem szakértõ szem számára is feltûnt, hogy sorra száradnak el a lucfenyõk a zalai erdõkben. A fákat szúbogarak pusztítják; ezek természetesen megjelenõ kártevõk megyénkben, nem úgy a lucfenyõk, melyek betelepített fafajok. Miért ennyire kártékonyak a szúbogarak a lucfenyvesek számára, arról Jagicza Attilát, a Zala Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóságának vezetõjét kérdeztük.
A
– A klímaváltozás hatásai már régóta nyomon követhetõek. Az elmúlt évek, évtizedek szélsõséges, aszályos idõjárása, illetve a csapadék egyenlõtlen eloszlása érezhetõen változtatja a megye klímáját, ami nem minden növénynek kedvez. A következmények tekintetében jelenleg legveszélyeztetettebb a lucfenyõ, ami nem számít õshonosnak Zalában. Ez egy euroszibériai fafaj, magas hegységek lakója, ami a párás, hûvös éghajlatot kedveli. A szélsõségesen aszályos idõjárás ezért ártalmas számára. – Hogyan került a lucfenyõ Zalába? – A fák túlnyomó többségét az 1960–1990-es idõszakban, az országos fenyvesítési program keretében ültették. A szakemberek már akkor látták a veszélyforrásokat, melyekre felhívták a figyelmet, az utóbbi években felgyorsult klímaváltozás azonban akkor nem volt elõre látható. A gazdaságnak fenyõ-faanyagra volt szüksége, és a lucfenyõ adottságai, kezelhetõsége révén kitûnõ alapanyagnak bizonyult. – Hány hektárt érint a pusztulás? – Jelenleg mintegy 3700 hektáron található lucfenyves Zalában. Ez a 11 ezer hektáros öszszes faállománnyal borított területnek a 3,5 százaléka. A 2005ben 4500 hektárt tett ki, a csökkenés tehát 800 hektár nyolc év alatt. Egy 1997-ben megjelent
egyetemi tankönyv szerint hazánkban akkor mintegy 9500 hektár lucfenyves volt, tehát a lucfenyõk közel fele Zala megyében tenyészett. 2005-ben egyébiránt jelentõs mértékû pusztulás zajlott le a bükkösökben is, ami szintén összefüggött a klímaváltozással. A fák ellenállása a szárazság következtében legyengült, és nem voltak képesek védekezni a karcsú bogár ellen. – Most hasonló helyzet állt elõ a lucfenyõknél? – Igen. A kártevõ a szú, ami a tömeges és hirtelen pusztulásukat okozza. A szúbogarak a fenyõk kérge alá fúrják be magukat, ahol azután egy úgynevezett anyajáratot rágnak és lerakják petéiket. A rágás miatt a kéreg alatti szállító szövetek elhalnak, és a fa elpusztul. Ehhez mindösz-
VADÁSZVIZSGÁRA FELKÉSZÍTÕ ISMERETTERJESZTÕ ELÕADÁSOK A ZALA MEGYEI VADÁSZSZÖVETSÉG szervezésében VÁRHATÓAN 2013. SZEPTEMBER VÉGÉTÕL Zalaegerszegen, A VADÁSZKAMARA IRODAHÁZÁBAN, a vizsga helyszínén, Zalaegerszeg, Petõfi S. u. 39. szám alatt. Jelentkezés a 92/599-440, vagy Néber Szilveszter fõvadásznál a 30/239-4655 telefonszámon.
A jelentkezési lap letölthetõ: www.omvk-zala.hu/vadvizsg.htm webcímrõl
sze 100–150 db bogár is elegendõ. Vegyszeres védekezésre ellenünk jelenleg nincs lehetõség, egyetlen eszköz a megelõzés, vagyis a fertõzött egyedeket haladéktalanul el kell távolítani az erdõbõl. – Mely területek a legérintettebbek a megyében? – A türjei térségben jelentkezett elõször tömegében a lucfenyõk kipusztulása, melynek talaja kavicsos, így hamar kiszárad. A megyében klímajelleg határról beszélhetünk, a Zalaegerszegtõl délre, nyugatra húzódó területek hûvösebb, csapadékosabb jellegûek, itt csak késõbb jelentkezett a probléma, a kontinentálisabb éghajlatú észak-keleti dombság erdeiben azonban elõbb. De most már a megye egész területét érinti, és ami még riasztó, hogy az erdei fenyõt is veszélyeztetik a szúbogarak. – Milyen terv készült a mentesítésre? – A tervszerû, arányos kárfelszámolásra a Zalaerdõ 2022-ig
szóló ütemtervet készített. A természet azonban másként gondolta; azon erdõk egy része, melyeket a felmérés során még egészségesnek gondoltak, idén tavasszal rohamos pusztulásnak indultak. A jelenlegi adatok szerint 2013-ban a lucfenyvesek után keletkezõ erdõfelújítási kötelezettség meghaladhatja a 250 hektárt, ami a magánerdõkben is hasonló mértékû. A Zalaerdõnél az elmúlt évben kárfelszámolás miatt 434 hektáron 39 ezer köbméter fát termeltek ki és mintegy 105 hektáron kell új erdõt létesíteni. A magánerdõkben az úgynevezett egészségügyi fakitermelés 103 hektárt érintett, 23 ezer köbméter lucfenyõt termeltek ki, és 70 hektáron kell újra erdõsíteni. – Milyen fafajt ültetnek helyette? – Elsõsorban õshonos fafajokat, kiemelten a tölgyeket. Gazdasági szempontból is kedvezõ a telepítése, mert viszonylag könynyen elõállítható szaporítóanyaga a csemetekertben, és a vele végzett erdõfelújítási technológia jól kivitelezhetõ. A fafaj alapvetõen fényigényes, jól tûri, hogy nem árnyékos területen növekedik. Szóba jöhetett volna még az erdei fenyõ, ami azonban kockázatos lenne egy szúval fertõzött területen. Antal Lívia
Kopjafa-avató
A vadászatért, a vadállományért és a természetért sokat tett elõdökre emlékezve kopjafát állított 2013. június 2-án a Szép Zala Vadásztársaság. Az öreg tölgybõl faragott kopjafán réztábla hirdeti múlt megõrzésének fontosságát és egy-egy réz tölgyfalevél õrzi az eltávozott vadásztársak nevét. Az ünnepség végén Farkas László plébános felszentelte a tölgyfát, a Szép Zala Vadásztársaság képviselõi az emlékezés koszorúit, a hozzátartozók pedig virágokat helyeztek el a tövénél.
Bürü
11
2013/1.
Kedves gyerekek! Második fordulójához érkezett a vadászati, erdõ-, vad-, és természetvédelemi vetélkedõ sorozatunk. Töltsétek ki a TOTÓT (minden kérdésre csak egy válasz lehet helyes), a meg ol dá so kat a
[email protected] e-mail címre vagy levélben a következõ címre küldhetitek: Zala Megyei Vadászszövetség 8900 Zalaegerszeg, Petõfi u. 39.
A II. forduló beküldési határideje: 2013. október 31.
II. FORDULÓ 1. Általában milyen színnel jelzett konténerbe gyûjtjük a mûanyagot? 1. zöld 2. sárga X. kék 2. Kinek a feladata a hulladékok megfelelõ kezelése? 1. a felnõtteké 2. az önkormányzaté X. mindannyiunké
AZ I. FORDULÓ TESZTKÉRDÉSEIRE HIBÁTLAN MEGOLDÁST BEKÜLDÕK NÉVSORA: Szekér Réka, Hollós Boglárka, Farkas Csobán, Tóth Nikolett, Belsõ Mátyás, Hollósi Tamás, Farkas Vivien, Kovács Ákos, Vaspöri Dóra, Nagy Dorina, Zsigray Luca, Vörös Vivien, Vonyó Bence, Boncz Dávid, Hegyi Franciska. A nagy érdeklõdésre való tekintettel a mindkét forduló tesztkérdéseit megoldók részvételével vetélkedõt szervezünk a Vadászszékházban (Zalaegerszeg, Petõfi u. 39.), melynek idõpontjáról a legjobb megoldásokat beküldõket e-mail-ben, telefonon vagy levélben értesítjük. Aki mindkét forduló tesztjét hibátlanul beküldi címünkre az plusz ponttal indul a döntõn!
11. Melyik madár nem tud járni? 1. erdei szalonka 2. sarlósfecske X. vízirigó 12. Mivel szaporodik az erdei pajzsika? 1. osztódással 2. spórával X. gyökérrõl 13. A gombák nem képesek önállóan táplálékot készíteni. Miért? 1. lusták 2. nincs is rá szükségük X. nincs zöld színtestük
3. Mennyi hulladékot termel egy magyar ember átlagosan naponta? 1. 0,66 kg 2. 1,5 kg X. 3 kg
14. Melyik foga nõ agyarrá a vadkannak? 1. metszõfog 2. szemfog X. zápfog
4. Mire használható a komposzt? 1. építõanyagnak 2. növényvédõ szerként X. talajjavításra
15. Hova rakja fészkét a fácán? 1. fa ágai közé 2. földbe kaparja X. nádasba
5. Milyen magas a csapadék mennyisége a trópusi esõerdõkben? 1. több mint 1500 mm/év 2. kevesebb, mint 500 mm/év X. 1000 mm/év
16. Melyik Európa legnagyobb testû madara? 1. túzok 2. sas X. barna rétihéja
6. Milyen magasan van a hóhatár a mérsékelt övben? 1. kb. 1000-1500 m 2. kb. 2500-3000 m X. kb. 6000-6500 m
17. Melyik madarunknak a legrövidebb a lába? 1. nyári lúd 2. fehér gólya X. szürke gém
7. Melyik gáz okozza a savas esõket? 1. szén-dioxid 2. kén-dioxid X. szilícium-dioxid
18. Mi a kotorék? 1. árok 2. vízmosta mélyedés X. ragadozó emlõsök földalatti odúja
8. Hogy hívják a szarvas kicsinyét? 1. ünõ 2. borjú X. csikó
19. Mi a csereklye? 1. levágás után újra kihajtott növény 2. kürtõ alakú barlang X. tûlevelû fák száraz levélszõnyege
9. Melyik állat él Magyarországon? 1. kanalas réce 2. pásztorgém X. rozsomák
20. Mit nevezünk nyiladéknak? 1. két erdõrészt elválasztó egyenes, fátlan sáv 2. alacsony cserjével borított, nedves terület X. vizenyõs, mohás terület
10. Melyik az madár, amelyik fejjel lefelé mászkál a fakérgen? 1. csuszka 2. függõcinege X. pacsirta
+1. Mi a bürü? 1. töltés 2. gyaloghíd X. szekérderék hátsó része
II. Festetics Trófeaszemle ásodik alkalommal kerül megrendezésre 2013. szeptember 14-15-én a Festetics Trófeaszemle a keszthelyi Vadászati Múzeum teljes területén. Valamennyi hozzánk eljuttatott hazai trófeát méltó környezetben állítjuk ki.
M
Az idei szemlén az egykori zalai és somogyi világrekord gím trófeákat is megcsodálhatják – a Magyar Mezõgazdasági Múzeum jóvoltából – a hozzánk ellátogatók. A II. Festetics Trófeaszemle fõ védnöke a BAKONYERDÕ ZRT. Részvételt – az elmúlt évhez hasonlóan – az alábbi szervezõknél lehet jelezni: Varga Ernõ 30/2934-845,
[email protected] Polster Gabriella 20/9388-210,
[email protected] Tóth Csaba 30/9862-392,
[email protected] Ez úton hívjuk a vadásztársakat, vadászatra jogosultakat, hogy minnél nagyobb számban vegyenek részt rendezvényünkön. Tóth Csaba PhD múzeumvezetõ
Az I. Festetics Trófeaszemlén több mint 500 különbözõ trófeát állítottak ki a keszthelyi Vadászati Múzeum kertjében. Fotóösszeállítás a tavalyi rendezvényrõl.
