KULTÚRA A sokoldalú bútorfestő SPORT 60 éve a ringben
XXVII. évfolyam 24. szám
HÍREK 101. születésnapján köszöntötték Kürti Bélát
Ceglédi Hírmondó A VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT LAPJA
Ceglédi advent – részletes program, felhívások 16 - 17 oldal cegled.hu 2016. november 24.
NOVEMBER 25 A politikai okok miatt elhurcoltak emléknapja
LOMTALANÍTÁS LESZ Időpontok, tudnivalók
8. oldal
4. oldal
A PÉNZ ÚTJA A BERUHÁZÁS ELKÉSZÜLTÉIG Interjú Horváth Józseffel
CEGLÉDI SORSOK A vendéglátás volt az élete 12-13. oldal
10-11. oldal
Legyen szem előtt vállalkozása a Ceglédi Hírmondóban! TERVEZZÜK MEG EGYÜTT JÖVŐ ÉVI MEGJELENÉSEIT! Most akár 20-30% mennyiségi kedvezményt is tudunk biztosítani. Keressen elérhetőségeimen: Prohászka Diána (marketing menedzser) Tel.: 70/935-8632 • e-mail:
[email protected]
2. oldal
3. oldal
Ceglédre jön a Mirelite Mirsa Megvásárolta a régi Vágóhíd épületegyüttesét és gyártóüzemet alakít ki ott a Mirelite Mirsa Zrt. A gyorsfagyasztott zöldség-gyümölcs gyártással foglalkozó cég a feldolgozási sze-
zonban akár 100-150 dolgozót is foglalkoztathat majd, télen ennél kevesebbet, de a tervek szerint a későbbiekben tovább is bővítik a cég ceglédi gyártóüzemét.
GIBA ISTVÁN Utolsó útjára kísérték Giba Istvánt, a város egykori alpolgármesterét. Giba István a Debreceni Tudomány Egyetemen 1965-ben szerzett fizika-kémia szakos középiskolai tanári diplomát. Egykori iskolájában a ceglédi Kossuth Lajos Gimnáziumban kezdett tanítani. Hivatása megszállottjaként foglalkozott tanítványaival. 1988-ban lett a ceglédi Török János Mezőgazdasági és Egészségügyi Szakképző Iskola igazgatója.
Giba István több cikluson keresztül volt a képviselő-testület tagja, 12 éven át a város alpolgármestere. Cegléd kulturális közéletének aktív részese volt. Pedagógusként, igazgatóhelyettesként is egész életét ennek szentelte. Szívügyének tekintette nemcsak az ifjabb nemzedék, de a város egész lakosságának gazdasági, kulturális, oktatási fejlődését. Giba István türelemmel viselt, hosszú betegség után 74 éves korában hunyt el.
33 ÉVES EZÜSTFENYŐ A VÁROS KARÁCSONYFÁJA Egy több mint 30 éves ezüstfenyő lett idén a város karácsonyfája. Egy bedei ház büszkesége volt eddig ez az ezüstfenyő. Az ottani előkertből vágták ki a szakemberek és szállították a Szabadság térre. A több mint 10 méteres fára folyamatosan kerülnek fel a díszek, az adventi rendezvénysorozat indulására pedig már teljes pompájában várja az ünneplőket. 4. oldal
hírek innenonnan
Elismerések a szociális munka napján Idén hárman: Fülöpné Halápi Zsuzsanna közösségi gondozó, Raj Csilla a Deák utcai Tagbölcsőde szakmai vezetője és Tóthné Agárdi Ildikó szociális munkás vehette át a Cegléd
Város Szociális Szolgálatáért elismerést. De nyugdíjba vonulása alkalmából emlékplakettel köszöntötték a tanyagondnoki szolgálat vezetőjét, Farkas Mártát is.
BŐVÜLŐ KÖZVILÁGÍTÁS Több utcában, 40 lámpatesttel bővült a közvilágítás az Öregszőlői városrészben. A korábban a városból leszerelt lámpatesteket szerelik fel a szakemberek. A Piszke
utca, Csókás József utca, Gémeskút utca, Cseresznye utca, Szakácsi Gyula utca lakói örülhetnek most a közvilágítás bővítésének, de a munkát a tervek szerint más utcákban is folytatják majd.
Kerékpártárolókat helyeznek ki annak az estnek a bevételéből, amit hagyományteremtő céllal rendezett meg a Ceglédi Városfejlesztési Kft. Elismeréseket is átadtak olyan vállalkozóknak, akik sokat tettek a város szépítéséért. A Cegléd Város Fejlesztésért 2015 díjat az Angita Kft. tulajdonosa, Tóthné Makács Márta, a 2016-os évre vonatkozó elismerést Eszes Ferenc vállalkozónak adták át. De különdíjjal is készültek a szervezők, hiszen nem csak azok munkáját szeretnék elismerni, akik anyagilag járulnak hozzá a város fejlesztéséért. A különdíjat most a Városvédő és Szépítő Egyesület elnöke, Kocsis István vehette át.
VÁROSFEJLESZTÉSI ELISMERÉSEKET ADTAK ÁT
5. oldal
LÁMPÁSOK, ÉNEKSZÓ Lámpások százai világítottak Márton napján a Kossuth Ferenc utcán. A Szent Kereszt Katolikus Általános Iskola diákjai és pedagógusai vonultak fel gyertyáikkal. A lámpások Szent Márton emlékét őrzik, valamint a jó
cselekedeteket szimbolizáló fényt juttatják el az emberekhez. De a Táncsics iskola diákjai is felelevenítették Szent Márton emlékét. A tanulók és pedagógusok libákhoz kapcsolódó dalokat énekelve vonultak a piacon át a Kossuth térig.
JÓTÉKONYSÁGI GÁLÁRA KÉSZÜLNEK Jótékonysági gálát rendez a Ceglédi VSE labdarúgó szakosztálya. A rendezvény bevételével korábbi játékosuk, Korpácsi Zoltán szemműtétét valamint a Látássérültek Ceglédi Egyesületét szeretnék támogatni. A gálán részt vesz a Vasas, a Szolnoki MÁV és Lőrincz Tamás által összeállított sztár csapat, de a Ceglédi Vasutasok öregfiúk csapata is Kecskeméti József vezetésével. A december 20-ai, Gál József Sportcsarnokba meghirdetett rendezvényen fellép a ZANZIBAR zenekar is. KÉSZEN ÁLLNAK A TÉLRE Új járdatakarító géppel és sószóróval bővítette gépparkját az Elastic ’91 Kft. Így összesen mintegy 15 hótaka-
rító járművel készülnek a tél kihívásaira. A szerződésben vállalt területeket hómentesíti a cég, vagyis a város fő
6. oldal
közlekedési útjait, a Kossuth Ferenc utcát, a Rákóczi utat, a főutcák köztes utcáit, a piactér környékét, a Kossuth és Szabadság teret, beleértve a kerékpárutakat is.
hírek innenonnan
ELKÉSZÜLT CEGLÉD REGÉNYE A romantikus történelmi kalandregény a 19. századi Ceglédre kalauzolja el az olvasót. Szerzője a Történelmiregény-írók Társaságának
elnöke, Dr. Kapa Mátyás. A történet 1834-ben kezdődik, amikor Cegléden hatalmas tűzvész pusztított és 1881-ig a városban az első színház megépüléséig tart.
101. SZÜLETÉSNAP 101. születésnapján köszöntötte a Sporttörténeti Bizottság Kürti Bélát. Az összejövetelen sporttársai, sportvezetők, tisztelői gratuláltak az ünnepeltnek. A bizottság elnöke, Magyar László úgy fogalmazott: Kürti Béla élő legenda, példakép, aki a ceglédi sport és társadalmi élet kiemelkedő alakjává vált pedagógusként, edzőként, sport- és helytörténészként is.
HATVANADIK SZÜLETÉSNAP Csurgai Ferenc képzőművészt, a Kossuth Lajos Gimnázium egykori tanárát, a Benedek Péter Rajzkör vezetőjét köszöntötték a gimnáziumban 60. születésnapja alkalmából. A neves és elismert művészt vetítéssel egybekötött beszélgetésre várták tisztelői, barátai, tanítványai és kollégái. 7. oldal
November 25-e
A Szovjetunóba politikai okok miatt elhurcolt áldozatok emléknapja A 2. világháború végén Cegléden működött a Kárpát-medence legnagyobb fogolytábora; az egykori huszár- és páncélos laktanyában 1945 májusában 130 ezer főt tartottak fogva a szovjet katonák. A láger a magyar történelem egyik tragikus színhelye volt. A foglyokat az ország többi táborából szállították ide, de raboskodtak itt olyan civilek is, akiket az utcákon, az utakon vagy a vasúton tartóztattak le a szovjet hatóságok. A lágerlakókat olykor kiszámíthatatlan indokok alapján a Szovjetunióba szállították és több tízezren soha nem tértek már vissza Magyarországra. „Magánértesülés alapján tudtuk meg, hogy először a gödöllői fogolytáborba,
majd onnan márciusban, a huszárlaktanyába került.” – mesélte az egyik áldozatról, Beniczky Lajosról később a nővére. „Gödöllőn szerzett megfázása itt súlyosbodott, s a tábor gyengélkedőjébe került. Egyre romló állapota miatt május első napjaiban a Kossuth gimnázium fogolykórházába, majd menthetetlen állapota miatt a Rákóczi úti elkülönítő került. Itt halt meg.” fejeződik be a számtalan szomorú, történet közül az egyik. Bencizky Lajost a Csengettyűs temető egyik tömegsírjába temették el. A ceglédi fogolytábor 1946ban bezárt, hosszú évekig csak a családi elbeszélésekben merészelték az emberek az itt átélt nyomasztó emlékeket feleleveníteni. A foglyok szen-
8. oldal
vedése azonban nem múlt el nyomtalanul. Közülük sokan ugyanis üzeneteket véstek, írtak a laktanya épületeinek tégláira; ez az egyik legszomorúbb olvasmány az utókor számára…. Senki nem tudja, hányan vesztették itt életüket, hányan nyugszanak ismeretlenül a tömegsírban… A ceglédi újvárosi református temetőben kb. 1949-ben állítottak emléket a foglyoknak, a Csengettyűs temetőben 2002 óta áll a hadifoglyok keresztje és 2012-től emléktábla jelzi az egykori tábor bejáratát is. Megjelent egy könyv is a régi tragédiáról: Idén történelmi emlékhellyé nyilvánította a kormány a ceglédi tábor helyét; az emlékhely ünnepélyes felavatás várhatóan jövő májusban lesz. Bognár Zalán, Jójárt György, Reznák Erzsébet „Téglákba vésett történelem. A ceglédi fogolytábor története és téglafalainak feliratai” című könyvét a Kossuth Múzeum adta ki. Reznák Erzsébet múzeumigazgató
közlemények
Helyreigazítás Október 27-ei lapszámunkban – elismerése kapcsán – tévesen írtuk, hogy dr. Bencsik Erzsébet gyermekorvos. Természetesen tisztában vagyunk vele, hogy dr. Bencsik Erzsébet a ceglédiek tisztelt és szeretett háziorvosa évtizedek óta. Az elírásért elnézést kérünk! Részére a díjat dr. Farkas József, a Pest megyei Orvosi Kamara elnöke adta át.
KÖZÉRDEKŰ KÉRÉS ÉS FELHÍVÁS
MEGHÍVÓ
Kérjük, amennyiben tudomása van krízishelyzetbe került személyről és/vagy családról, különösen olyan személyről, aki otthonában a fűtés biztosításáról egészségi állapota, vagy egyéb okból gondoskodni nem tud és emiatt a kihűlés veszélye fenyegeti, vagy úgy érzi, Ön került krízishelyzetbe, hívja a Ceglédi Kistérségi Szociális Szolgáltató és Gyermekjóléti Központot az alábbi telefonszámokon: Munkaidőben: (53) 505-132; 70/935-86-47 Munkaidőn kívül: (70) 935-86-47 Személyes bejelentésre munkaidőben a Központ, Cegléd, Pesti út 7. szám alatti irodájában van lehetőség. Előzetes tájékoztatásul jelezzük, hogy az intézmény kizárólag a krízishelyzet elhárítására szolgáló faadomány juttatására tesz javaslatot, amelyet az Önkormányzat fog biztosítani. Köszönettel: Ceglédi Kistérségi Szociális Szolgáltató és Gyermekjóléti Központ
Cegléd Város Roma Nemzetiségi Önkormányzatának Képviselő-testülete a 6/2014. (XI. 12.) CRNÖ határozattal elfogadott Szervezeti és Működési Szabályzat 3.2.17 pontja szerinti KÖZMEGHALLGATÁST tart 2016. november 29-én, kedden, 15:00 órai kezdettel a Városháza Dísztermében, melyre tisztelettel meghívom. Jakab István elnök
9. oldal
A pénz útja a beruházás elkészültéig Hamarosan eléri az 50%-os készültséget a Városi Uszoda területén épülő Sportszálló. A „félidő” apropóján arról kérdeztük a Ceglédi Vasutas Sport Egyesület ügyvezető-elnökét, hogyan is lesz a támogatásból beruházás. „A TAO-s beruházásokat ezt áttekintik, behatárolják rengeteg misztikum lengi a költségeket, mert van egy körül”– fogalmaz Horváth hivatalos referencia-index, József. hogy mi mennyibe kerülhet A folyamat megismeréséhez maximálisan. Majd felszólífontos tudni, hogy az után- tanak bennünket arra, hogy pótlás csapatok működését készítsük el az engedélyes, 90%-ban, a tárgyi eszközöket majd a kiviteli tervet és mind(építési beruházásokat) 70%- ezeket műszaki leírásokkal os intenzitással támogatja a és végleges költségvetéssel TAO. Ennyit lehet összegyűj- támasszuk alá. Ha ez mind teni, ebből lehet az „utánpót- megvan, újra leellenőrzik, lást” felszerelésekkel, minden hogy a valós határokon belül egyébbel ellátni. Jelen esetben vagyunk-e. Vagyis nincs arra a mindenkit érdeklő momen- lehetőség, hogy mi kedvünk tum az ingatlan beruházások szerint egy 1 Ft-ot érő valamit helyzete. Ebben az esetben 100 Forintért építsünk, vagy először megszületik egy álom, építtessünk be. Elég szűk, de amihez aztán a felkért tervező korrekt mozgásteret határozkészít egy tervet, költségve- nak meg. tést. Ezt adjuk be április 30-ai – Van-e arra lehetőhatáridővel az adott szövet- ség, hogy több pénzt séghez, a sportszálló esetében költsenek később el a a vízilabda szövetséghez. Ők beruházásra, mint ami
10. oldal
az eredeti tervekben szerepelt? – Nem igazán, viszont abból a szempontból nagyon rugalmas a TAO rendszer, hogy ha mi menet közben azt látjuk, ezt a beruházást nem lehet annyiból megcsinálni, mint amennyire engedélyt kaptunk, akkor lehet módosítani, a kapott támogatást másra átütemezni, de csak megfelelően alátámasztott indoklással. Nem kötelező olyat végigvinni, amire nem jön össze a fedezet, esetleg az önerő – hiszen a beruházásnak van egy 30%-os önerő része is. Vagy ha más ok miatt több pénzbe kerül a beruházás, akkor egyszerűen nem szabad végigvinni, legalábbis mi ezen az állásponton vagyunk. – A beruházás közben, vagy az átadása után ellenőrzik-e a pénzügyi mozgásokat? – Folyamatosan ellenőrzik a számlák kifizetését és azt is, hogy az ütemtervnek megfelelően halad-e a beruházás. De a legfontosabb, hogy ellenőrzik: mit fizettünk ki és azt jogosan fizettük-e ki. A 2012-s TAO kezdete óta már több ellenőrzést is kaptunk és soha nem találtak hibát, ezt jegyzőkönyvekben is rögzítették. – Mi történik, ha hiányosságot találnak? – Ha a helyszíni ellenőrzés során hiányosságokat talál-
nak, akkor szankciókat alkalmaznak, amelyek a hiányosság jellegétől függően különfélék lehetnek (pénzvisszafizetés, eltiltás bizonyos időre a pályázatástól, büntető eljárás, stb). Nálunk még nem történt ilyen, de mi is hallottunk olyan esetekről, amikor meg nem valósult beruházásokra költöttek el támogatást – papíron. Ezek között olyan is volt, aminek rendőrségi feljelentés lett a vége. Esetünkben egy beruházásnál sem találtak még hiányosságot. – Jelen pillanatban milyen beruházások zajlanak? – Az uszoda átépítésének, felújításának II. ütemében mintegy 400 millió forintos
beruházás keretében épül a 700 m2-es sportszálló, teljes berendezéssel, szaunákkal, büfével, irodákkal, tárgyalóteremmel. Továbbá kerék-
pártárolókat építünk, bővítjük a beléptető rendszert, 2 napelem park létesül és 1 új termálkút fúrását végeztük el. Természetesen ebből az összegből fordítunk az utánpótlás képzés működtetésére is. A Malomtó szélen is zajlanak a munkát. Megközelítőleg 300 millió forint értékben új füves pálya létesül öntözőbe-
Reagálás a Ceglédi Panoráma felvetéseire Horváth József ügyvezető-elnök lapzártakor egy levelet is eljuttatott szerkesztőségünkbe. Ebben úgy fogalmaz: „A Ceglédi Panoráma internetes felületén felvetett kérdésekre is reagáltam, ám a portál csak a leveléből kiragadott részt jelentetett meg. Véleményem szerint nyilvánvalóan a „ferdítés” szándékával, melyet a CVSE esetében igen gyakran alkalmaz. Közlésre most elküldöm a Krizsán Ervinnek címzett levelemet: „Tisztelt Főszerkesztő úr! Először is megköszönöm kitüntető érdeklődését a CVSE által végzett beruházások iránt, bár kissé szomorúan tapasztalom, hogy igen egyoldalúan csak negatív oldalról közelíti meg a munkálatokat!! A város lakosságának tájékoztatási szándékát értem, elfogadom, ha az objektív és korrekt módon történik. Az ön kérdéseknek álcázott rosszindulatú,
rendezéssel, világítással, belső és külső kerítés épül, kiépül a két edzőpálya közötti 720 férőhelyes lelátó, jegypénztárat alakíttatunk ki és persze területrendezésre, parkosításra is sor kerül majd. – Mindezeken túl mire van még szükség, mire „gyűjtik” tovább a TAO felajánlásokat? – A teljesség igénye nélkül: a Malomtó szélen szeretnénk kiépíteni a teljes csapadék elvezető és szennyvíz hálózatot, térburkolatot, parkolókat, de öltöző konténerekre is szükség lesz az építkezések ideje alatt. Az uszodában pedig gázmotor felszerelésével szeretnénk a működési költségeket csökkenteni.
valótlanságot tartalmazó kijelentéseit viszont nem tudom, tudjuk a joggal elvárható kategóriák egyikébe sem sorolni!!! Természetesen nem ért meglepetésként az ön hozzá állása, hiszen az eddigi kérésünket, felszólításainkat figyelmen kívül hagyva, most is látszik, szándékában sem áll a hiteles újságírás alapvető követelményei szerint írni egyesületünkről!!! Főszerkesztő úr! Ön a kérdései egy részével visszaélések és törvénytelenségek látszatát kelti, továbbá saját kitalációit, mintegy alapul véve, számon kér, ítélkezik, noha erre semmiféle erkölcsi alapja nincs. Zárójelben megjegyzem, a sportszálló beruházása kapcsán ez év márciusában tartottunk sajtótájékoztatót, valamint az önkormányzat képviselő-testülete nyilvános ülésen tárgyalta a projekt támogatásának kérdéskörét. Ezeken a fórumokon minden önt érdeklő adat terítékre került! Csak hát ennek utána kellene járni! „ – áll a Ceglédi Panorámának küldött levélben.
11. oldal
Ceglédi sorsok
A vendéglátás volt az élete Az újonnan megnyílt Délibáb Kávézó falán múlt század közepi fekete fehér fotográfiák mutatják be a régi cukrászda életét, személyzetét, közöttük Polyák György édesanyját is. Megtudtam, hogy a fényképek az édesapjának a művei, aki rengeteg amatőr fotót készített a városunk életéről a múlt század ötvenes éveiben. A vendéglátásban eltöltött munkás életéről beszéltünk Györggyel. – Budapesten születtem 1946-ban, édesapám társadalombiztosítási ügyekkel foglalkozott a Királyhágó utcai tiszti kórházban. Az 1956-os események idején leköltöztünk a fővárosnál sokkal békésebb Ceglédre, ahol apa az SZTK vezetője lett, édesanyám pedig felszolgáló lett a Délibáb Cukrászdában. Dolgozott, amikor az egyik Szabadság téri szovjet hősi emlékmű tetejéről lehúzták az ötágú csillagot. Középiskolásként a Kossuth Gimnáziumba jártam együtt többek között a sportújságíró Ungureán Lacival, a színésznő Gór - Nagy Marival, az ügyvéd Kisfaludi Péterrel és még másokkal. Szóval egy remek csapat-
tal. Érettségi után felszolgáló tanuló lettem és 1965-ben belekerültem a mélyvízbe Cegléd nagy éttermében, a Magyarban. Amelyiknek jókora, rózsával befuttatott bokszos kerthelyisége is volt. Esténként öttagú cigányzenekar muzsikált, a híres prímás, Pipi Jóska bácsi vezetésével. – kezdte a történetet Polyák György.
– Mit ettek-ittak akkoriban az emberek a vendéglőben? – Az étlap az étterem nevét követve, hagyományosan magyaros volt. A húslevesből jó sok volt készleten, mert kedvelték az emberek. Mindig szerepelt az étlapon a sertés, valamint a marhapörkölt. Ezeket jól lehetett párosítani, mert a disznópörköltet fel lehetett például használni 12. oldal
a rizses húsban, a zöldséglevesnek viszont marhahús adta az alapját, de a pörköltjéből meg kiváló gulyáslevest tálalhattunk a vendég elé. A bablevesbe vagy füstölt csülök, vagy apróra kockázott pörkölthús került, a debrecenivel ízesítették a Jókai bablevest. Egy ételből háromféle is készült. Ma már szinte sehol nem kapni az egykor slágernek számító resztelt (vagy pirított) májat, szalontüdőt zsemlegombóccal, vese-velőt. Az akkor leggyakrabban kért étkek közül talán a rántott hús őrizte meg egyedül a pozícióját az étlapon. Az egyik Rákóczi úti ablakban esténként kivilágított akváriumban méretes pontyok úszkáltak, és aki kérte, az rámutathatott, hogy melyiket fogjuk ki a vacsorájához. Este tíz felé meg csináltak a konyhán jó fokhagymás, friss fasírozottat, s elfogyott az utolsó darabig. Folyamatosan került a kínálatba idényjellegű főzelék. Tavasztól őszig sokan kedvelték a tojásos nokedlit fejes salátával. Lehetett kérni zónapörköltet és kis Bécsi szeletet egyaránt. A kezdeti években nem árusíthattunk külföldi italokat, de fogyott
bőven a cseresznyepálinka, a konyak, a rum, a kevert és a hölgyek kedvence a csoki likőr. Mindig lehetett rendelni csapolt sört, és szívesen itták az emberek a kisfröccsöt, meg a nagyfröccsöt egyaránt. Majd leszakadt a karunk a korsókkal megrakott alumíniumtálca alatt, mire kiértünk vele az asztalokhoz, a kerthelyiségbe. Nagyszerű üzletvezetőnknek, Bíróné Marika néninek mindenen rajta volt a szeme. Itt sajátítottam el a szakma alapjait, sokat köszönhetek neki. Idővel átkerültem a Kossuth Szállónak az akkor még kerthelyiséggel is rendelkező éttermébe. Ahol a szakma nagy képviselői, Pálinkás Miklós és Németh Lajos bácsi mellett dolgozhattam. Itt egészen más volt a vendégkör s természetesen az étlap is. Ráadásul a Kossuthban tartották a legigényesebb bálok sokaságát. 1969-ben dr. Hajdu Endre került a Róna Vendéglátóipari Vállalat élére és neki köszönhetően végig dolgozhattam az országos hírű jazz fesztiválokon. Éjszakánként a bárként működő Délibábban volt a helyem András Miklóssal együtt, ahová csak nyakkendősen lehetett betérni. Fehér Tóni a portás mindenkit kisegített a zakója alá rejtett nyaki készletből egy húszasért. Ráadásul, mivel az igazgató kedvelt, elküldött a híres budapesti Pilvax Kávézóba, hogy megismerkedjek a szakmám
más területével, nagyon hálás vagyok neki érte. Kellő tapasztalatok és tudás birtokában a Mátrában lévő Fallóskúton lévő üdülőnk szomszédságában elvállaltam az ott lévő SZOT üdülő vezetését friss házasként, mindöszsze 24 esztendősen. Nem tört bele a bicskám! Innen 1980ban átmentünk Mátrafüredre, ahol a párom a diákszállót vezette, én pedig főállásban a Benevár étteremben, hétvégén pedig az Avar Szálló bárjában dolgoztam, három évig felszolgálva a rengeteg kül- és belföldi turistának. Erről a helyről Pásztóra költöztünk, ahol én vezettem egy borozót. A régi acél boroshordót megtöltettem Kőbányai sörrel, s az ötlet bevált, rengeteg vendégünk lett. A szendvicsek helyett a pecsenyesütőtől kapott alapanyagból fölséges zsíros kenyeret kínáltunk lila- és vöröshagymával az italok mellé. Egy korsó sör kilenc kilencvenbe, egy zsíros deszka öt 13. oldal
forintba került. Beindítottam a konyhán a paprikás lisztbe forgatott hekk sütést, egy idő után már pisztráng is került az étlapra. Reggel hatkor és délután háromkor illatozott a teremben a kicsit dőlt, réteges „részeges” tepertős pogácsa. Nyáron előfordult, hogy öt hektoliter sört adtunk el egy nap alatt. A legnagyobb kedvenc azonban a főtt füstölt csülök lett. Időközben elváltam, s ahogy nyugdíjas lettem hazaköltöztem Ceglédre, itt élek élettársammal. A gyerekeink Anita és Gyuri felnőttek és összesen hét unkám van. Anitáék Pásztón laknak, a Németországban dolgozó fiam családja Salgótarjánban él. Sűrűn szkájpolunk és rendszeresen hazalátogatnak nagy örömömre. A régi fotográfiák jó részét Károly Tamás helytörténésznek ajándékoztam. Hál’ Istennek hetven évesen is jól érzem magam a bőrömben. Kőhalmi Dezső
8 9(*; - 8 (
+, - . /0 !
" $ & ' ( ') * + , " ( 1 2% % % 3 , ,, 4 0 , % , %/ 5 6% 3 . ,675 , 5 7 6% 0. % 8 2*% ' % , , % %0 006,% 3 %
!" !! " # # " $# &' ( )* + + ,( ,( " # ! )-&. - -/. $ $ % " $# " &0! $ 23 " # -! 23 -4 & '* *" )* $# + 5 $# 6 &0!5 $# $ $# 23 " # - # $5 )-! 7($ $ %/ 5 6% , 8 9,5,6% - " . / 000 ) & :;<1;= " % 5 / % 6 . ') *! / . & ) $
.! / ( ! % . 6, > * . ,. .0> , % , %7% 63 6 ,6 ,6 7! ,6 %* . 6 0 3 ! "- ( (* (; $ # $$" %' ( 1 " )/ & ! '2342556728 2342556723( 000 ) & 9! ;
<(*#. # 3#= )*,- ./01!2 ,2
14. oldal
KEDVES OLVASÓ! Idén is szeretettel invitáljuk a Ceglédi Advent négy hetes rendezvényre. November 26-án ünnepélyesen megnyit a vásár, ahol idén is lesz forralt bor, kürtöskalács, forró puncs, lepény, helyi alkotók termékei és kézműves ajándékok. Vasárnaponként a főtéren az általános iskolák közreműködésével a város óriás adventi koszorújánál gyertyagyújtásra várjuk a város lakóit. Adventi koncertet ad a Ceglédi Fúvószenekar, a csíkszeredai Nagy István Líceum Leánykara, az Erkel Ferenc Zeneiskola tanárai és diákjai és a Ceglédi Kossuth Lajos Gimnázium Leánykara. November 26-án ünnepélyes keretek között gyúlnak fel a tér fényei. A város idei karácsonyfája 33 évet várt és 12 méter magasra nőtt a Gereblye utcában a Jenei családnál, mielőtt főszereplő lett. Ünnepi díszeiről idén is G. Bíróné Szűcs Anita gondoskodik, a csúcsán magasló angyal pedig őrzi pompáját. A Jégördögök Sportegyesület budapesti és szegedi ifjú sportolóinak káprázatos jégrevüjével köszöntjük a rendezvényt. Műsortervezéskor figyeltünk a műfaji sokszínűség megjelenítésére: lesz jazz, népzene, popzene, musical, sanzonok és akusztikus zene is. A híres fellépők mellett közszeretetnek örvendő, helyi csoportokkal, szereplőkkel is
találkozhatnak, akik egyformán elvarázsolnak majd bennünket hétvégéről hétvégére. Az idei ünnepváráson is kiemelt figyelmet kap a jószándékú segítségnyújtás: cipős doboz akciót hirdetünk. A csomagokat karácsony előtt a rászoruló fiatalokhoz juttatjuk el, valamint karácsonyfa díszítő versenyünk fáit is szociális intézményeknek és hátrányos helyzetű családoknak ajánljuk fel.
Természetesen a gyerekekről sem feledkezünk meg. A Mikulás futáson, a szabadtéri fajátékokon és a fedett helyszínen zajló (volt Raiffesien bank) ajándékkészítő kézműves foglalkozásokon túl, az advent legnagyobb meglepetése is nekik szól. December 5-én (hétfőn) 17.30 órakor a Református Nagytemplom tornyából ereszkedő Mikulást – a cserkész manókon és krampuszokon kívül – a színpadon a Csörömpölők zenekar köszönti. A közösségeket ismét hívjuk és várjuk a karácsonyfa díszítő, beigli és zserbó sütő, illetve forralt bor készítő versenyre, melyek díjazása a negyedik hétvégén ünnepélyes keretek között történik. Ha tehetik, esténként, hétvégenként, álljanak meg kicsit a rohanásban, találkozzanak és beszélgessenek egymással a Ceglédi Adventen! MI VÁRJUK ÖNÖKET!
15. oldal
16. oldal
17. oldal
! "# #!# !$ % & $ '! () ' #*&",--" /!0$! 2 ,,*$,,*& 3#") 4( 5" % 00 #%!$ & (! (2
3#" #-)
! 6 #&&0 &7!
!"# $% !&'( ) )*+$ #,- '%( $%)#
#2! ! -!$ 0$ "-
" $ % &% '&*&+&,& - . %
/*!$ 0 !!8 $ #&$" 9 '& % , /-/ &&* # 0
%/ & '%0&0 &% 1%2
'00
- %0 -%0 % 34& 5 %641.7. &+8 4
: ;% -# 4 (& # *
% "%% &0&1&%$.
'! "#
9 1 : +.+& " &4* *&&% " ;& '&2
6 :< ' / 2% # ##
< & %&%
(2 =#& %! %%& &
=*. + >? ,/
>/ #%) ?@! !
@4& 1;
/ )A; <;<B6C #) !D "2
! "
## $ # % & % # # ( # ) * % + # & % # & # # # ,% )-
# " . 00123 % )
. # # ( 4
5 6 % # ( & % # ) #%(
%$ % ##7 # && $% & 9:*;<=> # 4 % ? # ?% & ) * , # &# # 4
& & % %# % 7% , ? # + % % # 4 ) , ? 21- 20-
@ 4 #( # % ? &7 # %# # # # ( ) #( % # # 2AB %$ # >$ , C)
$ % )
@ 7$ %$ # # # # # 4 C , D EFGE11B0HEI J ) $
18. oldal
A legfontosabb tudnivalók a kéményseprésrĘl Ki sepri a kéményt? A lakossági kéményseprést több megyében átvette a katasztrófavédelem. Ez nem azt jelenti, hogy tĦzoltók ellenĘrzik a kéményeket, a sormunkát változatlanul kéményseprĘ szakemberek végzik. Az újdonság csak az, hogy ahol a megyei jogú városok nem vállalták a feladatot, ott a katasztrófavédelem szervezésében valósul meg a kéményseprés. Mikor jön a kéményseprĘ? A lakossági sormunka nincs összefüggésben a fĦtési idĘszakkal. A kéményseprĘk ütemterv alapján érintik az egyes települések utcáit. Ez gázüzemĦ és zárt égésterĦ tüzelĘ- és fĦtĘeszközök esetén kétévente, minden egyéb fĦtĘberendezés esetében évente történik meg. Mennyibe kerül a kéményseprés? A lakossági sormunka ingyenes. Nem csak ott, ahol a katasztrófavédelem végzi, hanem mindenhol. A kéményseprĘ 15 nappal a sormunka elĘtt a postaládába dob egy értesítĘt. Ha a a megadott idĘpontban nem találja otthon a kéménytulajdonost, újabb idĘpontról hagy értesítést. Ha a sormunkát a kéményseprĘ a második idĘpontban sem tudja elvégezni, akkor a kéménytulajdonosnak 30 napon belül egyeztetnie kell egy új, közös idĘpontot, amikor elvégezhetĘ a sormunka. A harmadik, közösen egyeztetett idĘpontban elvégzett munkáért már ki kell fizetni a kiszállási díjat (körülbelül 500 forint), de nem készpénzben, hanem csekken, vagy átutalással. Soha ne adjon készpénzt a katasztrófavédelem kéményseprĘinek! Mi tartozik bele az ingyenes sormunkába? A sormunka magában foglalja a kémény és az összekötĘ elem ellenĘrzését, tisztítását, a levegĘ-utánpótlás ellenĘrzését és az ezt befolyásoló mĦszaki berendezések okozta hatások vizsgálatát, továbbá az égéstermék paramétereinek ellenĘrzését, illetve ahol elĘ van írva, ott a szén-monoxid-érzékelĘ mĦködĘképességének ellenĘrzését is. A sormunkába nem tartozó munkákért, valamint a két sormunka között megrendelt kéményellenĘrzésért fizetni kell. Hogyan lehet a szolgáltatást megrendelni? Van lehetĘség arra, hogy valaki kéményseprést rendeljen a kötelezĘ és ingyenes sormunkán túl is. Az ügyfélszolgálat elérhetĘ a 1818-as telefonszámon, azon belül a 9-es, majd az 1-es menüpontot kell választani. HétfĘnként 8.00-20.00-óráig, a többi hétköznapon pedig 8.0014.00-óráig érhetĘ el. További információkat talál a kemenysepres.katasztrofavedelem.hu weboldalon. Kint járt a kéményseprĘ, de nem tisztította ki a kéményt ElĘfordulhat, hogy a kémény állapota nem indokol tisztítást, olyan viszont nem történhet meg, hogy a kéményseprĘ semmilyen mérést nem végez a kémény ellenĘrzése során. Ha valaki ilyet tapasztalna, kérjük, jelezze ezt ügyfélszolgálatunkon. Ugyancsak jelezzék, ha a kéményseprĘ készpénzt fogad el. 19. oldal
MESTERSÉGEM CÍMERE:
SOKOLDALÚ BÚTORFESTŐ Hogy a fiatal alkotókra, az utánpótlásra mennyire szükség van, s hogy igenis találni a mai huszonévesek között is olyanokat, akik ereiben ott csörgedezik a népművészet szeretete, s fogékonyak régi mesterségek megtanulására, annak ékes bizonyítéka Csendes Lajos, a serényfalvi, mindössze 22 esztendős népi kézműves. – Eredeti szakmádat tekintve játék- és animációs rajzfilmkészítő vagy. Ez azt feltételezi, hogy más művészeti ágak is érdekelnek, nem kizárólag a népművészet.
– Ez így van. Tulajdonképpen szüleimnek köszönhetem, hogy felfigyeltek a rajz tehetségemre, és általános iskolás koromban különböző művészeti szakkörökbe járattak. Az évek során rengeteg versenyen szerepeltem sikeresen, ami visszajelzés volt számomra, hogy érdemes ezt csinálnom. Emellett több mindennel foglalkoztam: jártam zongoraórákra, mert a zene művelése is érdekelt. Ezzel párhuzamosan elkezdtem néptáncot tanulni. Ezeken az órákon
én voltam az egyetlen fiú, így kicsit nehezebb volt, de sorra zsebeltem be a bizonyítványokat. Mikor „eljött” a nagy kérdés, hogy milyen középiskolába menjen az ember tovább tanulni, én a többiekkel ellentétben már tudtam, hogy Egerben az Eventus Üzleti Művészeti Szakközépiskolát fogom választani. Akkoriban mindenáron rajzfilmeket szerettem volna készíteni, nagy álmom volt a kecskeméti rajzfilmstúdióban dolgozni. Eddigi életem legszebb 5 éveként emlékszem a középiskolás tanulmányaimra. Ott sikerült még jobban elmélyíteni a tudásom, szélesíteni a látóköröm. Belekóstoltam többek között a fotózásba, ebből jött a modellkedés ötlete. Érettségi előtt elmentem az ózdi ÓMI Zenés Színház castingjára, 20. oldal
ahová fel is vettek, így került vissza a tánc az életembe, ami nyolcadik végén abba maradt. Persze ott nem néptánc volt, színpadi koreográfiákat kellett megtanulni. Hamar be tudtam illeszkedni a csapatba. Ezzel egyidejűleg elkezdtem fiatal gyerekeket tanítni, jelenleg Borsodnádasdon van egy kisebb tánccsoportom. Érettségi után az egri főiskolán rajz szakos pedagógusnak tanultam, azonban nem éreztem magam jól, így fél év után ott hagytam. Úgy gondolom, még érnie kell ennek a dolognak.
Sajnos elég rossz az a szemlélet, hogy a papír mutatja meg, kik is vagyunk, és mit tudunk. Én ettől valahogyan nem érzem magam többnek vagy kevesebbnek.
– A bútorfestés – bár a rajztudás az alapja – mégis csak nagy kitérő az előzmények ismeretében. Hogy jött az életedbe? – Játék- és animációs rajzfilmkészítő végzettséggel pályakezdőként elhelyezkedni Magyarországon nagyon nehéz. Még középiskolás koromban ismerkedtem meg Pálmai Ilkával a Kamaszparlamenten keresztül. Ő a 2012-ben létrehozott királdi Művésztanya egyik alapítója. Ezen ismeretség révén vettem részt Szajolban, a Hagyományok Háza által szervezett kézműves táborban, ahol első alkalommal festettem bútort. Radeczky Jenőné Csilla néni tanított meg néhány alap dologra. Az addig rendben is volt, hogy festés, csak hát én teljesen más stílusban festettem addig, nagyméretű vásznakhoz voltam szokva, nem pedig apró felületekhez, vékony ecsetek-
hez. Kicsit nehéz volt át állnom, de mára sikerült, és ezt Ament Évának köszönhetem, akitől a bútorfestő szakmát tanultam. A szentsimoni festett kazettás templom motívum- és színvilágát dolgozom át a barkó bútoraimra, persze ezt mind az én ízlésemmel megfűszerezve. Ugyanakkor meg kell felelni a szakma szigorú szabályainak is, de ez csupán egy kihívás. Próbálok olyan termékeket kitalálni, amik megállják a helyüket egy modern lakásban. Emellett visszatértem Ózdra a Szabad Szombat Néptánc Egyesületbe, így miután letettem az ecsetet a Művésztanyán – merthogy időközben bútorfestőként ennek a közösségnek lettem a tagja –, rohanok táncolni még vagy 3-4 órát. Sok ismerősöm kérdezi, hogy bírom én ezt, és erre persze lehetne az a válasz: „de hát fiatal vagyok”, de egyszerűen, csak szeretem csinálni. – Mit jelent számodra, hogy felvettek a NESZ Régi Ritka Mesterségek Szakbizottságába? – Megtisztelve érzem magam, bátran merem mondani, hogy menő : ). Meglátjuk, mit hoz hozzá az élet. – Van jövője szerin21. oldal
ted ennek a kézműves mesterségnek? – Szívem szerint azt mondanám, hogy nincs. Így nincs, ahogy most van. Sok olyan problémát látok, ami nagyon megnehezíti az én dolgom és más fiatal népi kézművesek elindulását. Itt is, mint máshol a pénz az úr. Nehéz arra gondolnom, hogy sikerül-e majd annyira fejlődnöm, hogy a későbbiekben ebből meg tudjak élni. De ez a jövő zenéje. Abban biztos vagyok, hogy valahol az országban vannak hozzám hasonló fiatalok, nekik is elkélne egy Pálmai Ilka vagy egy Ament Éva az oldalukra, mert magunkban nagyon nehéz ez az út. KozI
Tájékoztatás új Településrendezési Eszközök hatályba lépéséről Tájékoztatom Cegléd város lakosságát, az érintett területen székhellyel, telephellyel rendelkező gazdálkodó szervezeteket, az érintett területen működő – az Országgyűlés által elismert – egyházakat, a településen működő érdekképviseleti szerveket és civil szervezeteket, (továbbiakban: Partnerek), hogy Cegléd Város Településrendezési Eszközeinek teljes felülvizsgálata befejeződött: 1. Cegléd Város Önkormányzata 260/2016. (X. 20.) Ök. határozatával elfogadta
Cegléd új Településfejlesztési Koncepcióját, 2. 261/2016. (X. 20.) Ök. határozatával döntött a Településszerkezeti Terv elfogadásáról, valamint 3. megalkotta a Cegléd Város Helyi Építési Szabályzatról szóló 26/2016. (XI. 9.) önkormányzati rendeletet, http://www.njt.hu/njtonkorm. php?njtcp=eh2eg3ed6dr3eo4dt1ee6em5cj2bx1cf4by5by2by9by0o 4. egyúttal 2016. november 20-ától hatályon kívül helyezte a Város Helyi Építési Szabály-
zatáról szóló 20/2004. (VII.1.) Ök. rendeletet. A Partnerségi Szabályzat előírásainak megfelelően a Partnerek tájékoztatására a Cegléd Város honlapján (www.cegled.hu) „Partnerségi Egyeztetések” címszó alatt a jóváhagyott munkarészek megtekinthetőek. A fentiek alapján teszek eleget a Partnerségi Szabályzat VI/1. pontjában előírt, az elfogadott eszközök nyilvánosságát biztosító intézkedésnek. Takáts László polgármester
Cegléd Város Önkormányzata Képviselő-testület tagjainak fogadóórái 1. sz. választókerület, Hegedűs Ágota: a Városháza I. emeleti irodájában minden hónap második keddjén 9–12 óráig 2. sz. választókerület, Rimóczi Gábor: a Városháza aulájában lévő képviselői irodában minden hónap első hétfőjén 16–17 óráig 3. sz. választókerület, Hörömpő Annamária: a Városházán minden hónap második hétfőjén 16 és 17 óra között 4. választókerület, Klément György: Lövész utcai óvodában minden hónap első szerdáján 17–18 óráig 5. választókerület, Imregi Tibor: a Városháza aulájában lévő képviselői irodában minden hónap első szerdáján 16–17-ig. 6. választókerület, ifj. Károly Ferenc: a Báthory utcai óvodában minden hónap első keddjén 17–18 óráig. 7. választókerület, Horváth Gábor: az Ugyeri Iskolában páratlan hét pénteki napján 16–17 óráig, a Posta utcai Óvodában minden páros hét pénteki napján 16.30-17.30 óráig.
8. választókerület, Takátsné Györe Anett: előzetes időpont-egyeztetés alapján a 06-30/2290-185-ös telefonszámon. 9. választókerület, Füle Győzőné: Germán Rt. minden hónap első szerdáján 16–17 óráig, Egyesített Szociális Intézmény (Bajcsy Zs. tér.) 17–18 óráig. 10. választókerület, Dr. Ferenczi Norbert: Minden hónap első péntekén Széchenyi úti Óvoda 16:30–17:00, Nyugdíjas Közösségi Ház (Külső Budai út 67.) 17:30–18:00 Bobál István: a Városháza aulájában minden hónap harmadik hétfőjén 16.30-17.30-ig. Csuri Károly: Jobbik Iroda (Kossuth F. u. 3–5.) minden hónap első csütörtök 17–18 óráig. Korondi Miklós: Jobbik Iroda (Kossuth F. u. 3–5.) minden hónap harmadik csütörtök 17–19 óráig. Nagy Tamás: az MSZP-iroda (Szent Imre hg. u. 15.) minden hónap első csütörtökén 15–16 óráig.
22. oldal
könyvajánló
LEMMY KILMISTER – JANISS GARZA: WHITE LINE FEVER A rock and roll olyan műfaj, amelyben nem könnyű megszerezni a leghírhedtebb, legelvetemültebb, ugyanakkor elpusztíthatatlan jelzőket. Ian Lemmy Kilmister azonban hosszú pályafutása során minden jelző legdurvább és legszélsőségesebb változatát megkapta. Az, hogy valaki sok pénzhez jut, és gyorsan lezüllik, nem olyan történet, ami könyvet érdemelne. A White Line Fever azonban nem csak erről szól: képtelenség beleunni a Motörhead frontemberének minden képzeletet felülmúló „szórakozáséhségébe”, de emellett bepillantást nyerhetünk egy kivételes basszusgitáros-szövegíró és előadó gondolataiba, világnézetébe is, megismerhetjük döntéseinek hátterét. A rajongók 2015. december 28-án választ kaptak arra a butácska kérdésre is, amit a hatvanas évek tévériporterei rendületlenül tettek fel a fiatal előadóknak: „Mégis mit gondol, meddig lehet ezt csinálni?” Mert végül az elpusztíthatatlan Lemmy is elment. Azt
nyilatkozta egyszer, hogy „Addig játszom, amíg 70 nem leszek, aztán holtan esem öszsze a színpadon”. Négy nappal a 70-ik születésnapja után távozott.
23. oldal
Nem szokott mellébeszélni, ebben az esetben sem tette. De itt maradt a zenéje és életének sokszor vicces, máskor önironikus története. Pap Zoltán
vallás
„A szeretetet tettekkel és életünk példájával hirdetni.” A CEGLÉDI SZENT KERESZT KARITÁSZRÓL
A ceglédi katolikus egyházközség Karitász csoportja újjáalakulásától számítva közel hatéves múltra tekinthet vissza. Az igények azt jelzik, nagy szükség van egyházközségünkben, illetőleg Cegléd városában a szeretetszolgálatra, arra a tevékenységre, amelyet a rászorulók körében végeznek. „Jelenleg több mint 250 családnak adunk havonta alapvető élelmiszerekből összeállított csomagot, meglátogatjuk őket, beszélgetünk velük, meghallgatjuk, és szükség szerint irányítjuk őket hivatalos ügyeik intézésében. Sohasem kérdezzük a segítséget kérőket vallási hovatartozásukról, hívő-e vagy nem hívő, csak egyet: miben tudunk segíteni.” Így vallott nekem a Karitász ceglédi csoportjának vezetője Dékány Mária Magdolna a munkájukról. „Feladatunknak tekintjük azt is, hogy a krízishelyzetben lévő emberek ne csak a segít-
séget várják, hanem maguk is igyekezzenek tenni valamit saját sorsuk jobbá és elviselhetőbbé tételéért. Ebben szem előtt tartjuk, hogy az embereknek nemcsak halat kell adni, hanem megtanítani halászni is.” A csoport lelkes önkéntesekből áll, főleg nyugdíjasokból, de szerencsére a fiatalabbak is képviseltetik magukat. Nem a szeretetből van hiány, vagy a tenni akarásból, hanem az időből. Az aktív dolgozónak nehezebb időt szakítani a jótékonysági önkéntes munkára, mint annak, aki több szabadidővel rendelkezik. Azért jó lenne, ha a tettre kész fiatalokból több lenne a csoportban, sok feladat hárul a vezetőre, de Magdika nem elégedetlenkedik. Pedig idős kora ellenére 24. oldal
ő még dolgozik, a Budai úti iskolában tanít hittant. Havonta juttatnak élelmiszercsomagot a rászorulóknak, gyógyszereket váltanak ki.
Honnan lehet tudni, hogy ki a rászoruló? Jó kapcsolatot ápolnak a Családsegítő Szolgálattal, sokszor onnan irányítják át a Karitászba a hozzájuk fordulókat. Megvizsgálják, hogy kinek milyen jellegű segítségre van szüksége. A katolikus egyházközség támogatása nélkül nem tudnák végezni a munkájukat. Havi ötven ezer forintot kapnak tőlük, de ez önmagában még nagyon kevés 250 család állandó megsegítésére. Elsősorban pénzadományra van szükségük ahhoz,
hogy hatékonyan tudjanak működni. A ceglédi Római Katolikus Plébániatemplom Szent Antal perselypénzét a Karitász kapja, ebből és az adományokból gazdálkodnak. A segítségnyújtás másik módja, hogy felajánlanak jó állapotú ruhaneműt, háztartási felszerelést, bútort és egyéb használati tárgyakat, amelyekre már nincs szükségük, mert ilyenekre is óriási igény mutatkozik. Mint megtudtam, néhány család rendszeresen támogatja a csoportot. *** „A Karitász nem egy segélyszerv a sok közül, nem azért van, hogy eggyel több legyen, hanem azért, hogy megvalósítsuk az egyház tanítását, melyre a keresztségben mindnyájan küldetést kaptunk: a szeretetet tettekkel és életünk példájával hirdetni.” *** Időnként gyűjtési akciókat is szerveznek. Második alkalommal hirdették meg a Szent Erzsébet-napi kenyérszenteléshez kapcsolódó felajánlást. Ez azt jelenti, hogy Erzsébet napján, a Karitász közel kettőszáz megvásárolt kenyerét megszentelés után a katolikus templomban elhelyezik egy persellyel együtt. Tetszőlegesen felajánlott öszszegért lehet vinni egy szentelt kenyeret. Az egyház által kijelölt Karitász-gyűjtés és a Szent Erzsébet kenyér szentelése (Erzsébet napja) ebben az
évben egy napra esik, így sajnos csak egy adománynapot tudtak tartani. A karácsony
előtti időszakban és az ünnepek alatt viszont különösen jól esnek az adományok az önhibájukon kívül nehéz helyzetbe jutottaknak. A Karitász ezért advent első vasárnapjától kezdve a teljes adventi időszakban hálás szívvel fogadja a felajánlásokat. Olyan jó állapotú ajándéktárgyakat, játékokat, könyveket várnak, amelyeket az adventi vásárban el tudnak adni. A főtéren a „Karitász-házikóban” önkéntes fiatal cserkészek fognak árusítani. Az itt befolyó összeg jelentősen hozzájárulhat a ceglédi és Cegléd környéki településeken élő rászorulók támogatásában, felekezettől függetlenül. Ez utóbbit különö25. oldal
sen kihangsúlyozta Dékány Magdika, hiszen sokakban tévesen él, hogy a Karitász csak katolikusokat támogat. Aki segíteni szeretne és személyesen szeretné átadni adományát, az hívja Dékány Mária Magdolnát a 06-2082 30390-es telefonszámon. Örömmel fogadják mindazokat, akik szeretnének a Karitász munkájában részt vállalni, hogy még jobbat és többet nyújthassanak rászoruló embertársaiknak. Kabdebó-Ladik Lívia
kulturális paletta
KÉZMŰVES KARÁCSONY December 2-án 17.30 órakor nyílik a Ceglédi Alkotók Egyesülete kézműveseinek karácsonyi tárlata a Ceglédi Galériában. Idén Bencze Margit és Bencze Márton gyapjúfeldolgozó, Botlik Mária szalma– és sásfonó Népi Iparművész, Détári-Lukács Ágnes gyöngyfűző, Göncző Istvánné csipkeverő, Gulicska Ágnes fazekas, Győző Eszter tűzzománc ékszerkészítő, Három Henrietta kosárfonó Népi Iparművész, Jancsovics Imréné szövő Népi Iparművész, Marton László lószőrfonó
Népi Iparművész, Szabó Péterné csipkeverő, Sziklai Orsolya és Sziklainé Vámos Judit mézeskalács készítő és Vörösvárszky Ottó fafaragó munkájában gyönyörködhetünk. A december 21-ig megtekinthető tárlaton látható lesz annak a játszóháznak egy részlete is, mellyel az alkotók méltán érdemelték ki idén augusztusban a Budai várban megrendezett Mesterségek Ünnepén „Az év játszóháza” megtisztelő címet. (Cegléd, Kossuth tér 5/a.)
ADVENTI VÁSÁR A MAGYAR NÉPI IPARMŰVÉSZETI MÚZEUMBAN A Hagyományok Háza Magyar Népi Iparművészeti Múzeuma és Nyitott Műhelye (Bp. Fő u. 6.) szeretettel vár minden kedves érdeklődőt ünnepváró adventi, kézműves vásárával, kézműves-foglalkozásokkal, meleg teával december 2-án és 3-án 10 és 20 óra között. A vendégeket a Nyitott Műhely alkotói és népi iparművészek, kézművesek várják egyedi, szemet gyönyörködtető tárgyaikkal és mesterség-bemutatókkal. A vásár ideje alatt ingyenesen megtekinthető az „Üllővel, vésővel, kalapáccsal” a Magyarországi Kovácsműves Céh által rendezett kiállítás is. (http://www.hagyomanyokhaza.hu)
NÓTÁS MIKULÁS - TÉLI DALOSKÖNYV „Nótás Mikulás, flótás pikulás, jön a sok jóval, hegedűszóval. Csellón muzsikál, csizmám tele már, mosolyog, hallgat, haza úgy ballag.” Gryllus Vilmos Kossuth-díjas előadóművész családi koncertjére december 3-án délelőtt várják az érdeklődőket a Kossuth Művelődési Központ színháztermében. www.cegledikultura.hu
Összeállította: KozI 26. oldal
27. oldal
moziműsor
FILMAJÁNLÓ: TAPLÓ TÉLAPÓ 2 Az életunt, folyton morcos szeszkazán, az áruházi Télapóként gályázó Willie Soke (Billy Bob Thornton) sosem nyugszik: mindig valami pénzes melón töri a fejét. Ezúttal is kapva kap a kínálkozó alkalmon, és újra összeáll a sittről nemrég szabadult apró tettestársával, Marcusszal (Tony Cox),
hogy karácsony este kiraboljanak egy chicagói jótékonysági intézményt. A kapzsiságtól fűtött anti-Télapó vágyait alaposan felkorbácsolja a jótékonysági intézmény vezetője, a csinos és igen formás Diane (Christina Hendricks), akinek aranyból van a szíve és acélból a libidója.
A CEGLÉDI URÁNIA MOZI FILMKÍNÁLATA NOVEMBER 24-TŐL NOVEMBER 30-IG Patkós Irma terem 16:00 Trollok amerikai animációs kalandfilm 17:45 Éjszakai ragadozók amerikai thriller 20:00 Tapló Télapó 2. amerikai vígjáték
Huszárik Zoltán terem szombaton és vasárnap 14:00 Halál Szarajevóban francia-boszniai film DECEMBER 1-TŐL DECEMBER 7-IG
Patkós Irma terem szombaton és vasárnap 13:45 Doktor Strange amerikai film
Patkós Irma terem 15:45 Éjszakai ragadozók amerikai thriller 17:45 Cop Mortem magyar akciófilm 20:00 Bezárva fantasztikus thriller
Huszárik Zoltán terem 15:45 A sors kegyeltjei…meg a többiek színes, német-francia komédia 17:30 Az ismeretlen lány feliratos, belga film 19:30 A martfűi rém magyar thriller
Huszárik Zoltán terem 15:45 Az ismeretlen lány belga film 17:30 Mentőakció ausztrál sci-fi 19:30 …és megint dühbe jövünk – olasz vígjáték
A műsorváltoztatás jogát fenntartjuk! 28. oldal
ÉRTESÍTÉS RENDELÉSI HELY VISSZAÁLLÍTÁSÁRÓL Tájékoztatjuk a IV. és a XII. számú felnőtt háziorvosi körzet betegeit, hogy a Kölcsey téri orvosi rendelő felújítási munkálatai befejeződtek: dr. Resli István és dr. Tóth Tibor háziorvosok 2016. november 2-ától a Kölcsey tér 11. szám alatti megújult rendelőben fogadják betegeiket. A rendelési idő és a telefonszám változatlan! Cegléd Város Önkormányzata
Csomagolókat, gépkezelőket keresünk 3 műszakos munkarendbe a Prologis ipari parkba és címkézőt 2 műszakos munkarendbe Üllőre. Ingyenes céges busszal a bejárás Ceglédről, Ceglédbercelről, Albertirsáról megoldott. Felvételi interjú 2016. december 9, péntek 10.00 óra, Cegléd, Kossuth Művelődési Ház, Kossuth tér 5/ aÉrdeklődni: 06 70 342 1653
A CTV műsora Hétfőtől péntekig: 18.00 HÍRADÓ – Friss hírek Ceglédről és a térségből minden hétköznap 18.20 HÁTTÉR – Mi áll a hírek hátterében? Minden hétköznap a Híradó után Hétfő: 18:50 Archív-múltidéző magazin Kedd: 18:50 Sportközvetítés Szerda: 18.50. Sporthírek 19:10 Hosszabbítás 19:30 Fogadóóra - politikai magazin Csütörtök: 19:00 Múzsa – kulturális magazin 19:30 Könnyű – zenei magazin Péntek: 18.50 Múzsa (ism.) 19:30 Fogadóóra (ism.) Szombat: 18:00 Heti hírösszefoglaló Vasárnap: 18:00 Sportközvetítés (ism.) 19:10 Háttér - a hét magazinjainak ismétlése www.ctv.hu
A VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT INGYENES LAPJA Felelős kiadó: Ceglédi TV Közhasznú Nonprofit Kft.
[email protected] Főszerkesztő: Pap Zsolt Felelős szerkesztő: Bekker Bernadett HU ISSN 0864–7798 Megjelenik kéthetente 16.000 példányban Fotók: Kisfaludi István és Szokolai Attila Nyomdai munkák:
29. oldal
Ceglédi Hírmondó
sport
60 ÉVE A RINGBEN Az 1935-ben megalakult CVSE alapító szakosztályai között szerepelt az ökölvívó, amely az eltelt több mint nyolc évtizedben a magyar ökölvívósportnak számtalan tehetséget nevelt és adott. Igen komoly nemzetközi eredményeket is elérve öregbítették és öregbítik a Ceglédi VSE hírnevét. A szakosztály vezetője az a Kovács István, akinek már hat évtizede tölti ki életét a boksz. – Miért éppen az ökölvívás mellett tette le a voksát, hogyan kezdődött sportpályafutása? – Az idősebb ceglédiek emlékezhetnek a Vígadóra, ami a Gubody parkban volt. Ott láttam edzeni 1956 nyarán fiatalokat, és rögtön magával ragadott ez a sportág. A szakosztályvezető akkor Ványi Sándor volt, aki látott bennem fantáziát. Rábízott Valkai Jó-
zsefre és Jakab Lászlóra, hogy tanítsanak meg a fortélyokra, segítsék a felkészülésemet. – Melyek a kiemelkedőbb eredményei sportolóként? – 1958-ban az 54 kg-os súlycsoport magyar bajnoka voltam ifjúsági korcsoportban. Katonakoromban, 1962-ben és 1963-ban megnyertem a Hadseregbajnokságot. 1963ban második lettem a nem-
30. oldal
zetközi Belügyi Spartakiádon kisváltósúlyban a lengyel olimpiai bajnok, Jerzy Kulej mögött. Országos csapatbajnoki címet is magaménak mondhatok. – Mióta vezeti a szakosztályt? – Jövőre lesz 30 éve, hogy szakosztályvezető vagyok a CVSE-nél, de egyben az edzői feladatokat is ellátom mind a mai napig. Két éve Dr. Csötönyi Sándor felkérésére a Magyar Ökölvívó Szövetség Fegyelmi Bizottságának a tagja is lettem. – Milyen eredményeket tudtak felmutatni a Ceglédről indult ökölvívók az elmúlt évtizedekben? A legkiemelkedőbb eredmény Szellő Imre nevéhez fűződik, aki olimpiai ötödik helyezett, sokszoros magyar bajnok, legutóbb cirkálósúlyban a WBO interkontinentális övét is elnyerte. Ha visszatekintünk az időben, a szintén olimpikon, nehézsúlyú Pákozdi László is többször magyar bajnoki címet szerzett. Nagyon sok nevet mondhatnék még, sok fiatal
nyert – még ceglédi színekben – korosztályos magyar bajnokságot. – Kik a szakosztályban a jelen tehetségei? – Nem volt még rá példa, hogy ceglédi női versenyző korosztályos magyar bajnoki címet szerezzen, egészen idáig. Most novemberben Fábián Marija serdülő korcsoportban, 48- kg-ban lett első, ugyanakkor Révész Alexandra az ifjúsági 52 kg-os súlycsoportban ezüstérmet
szerzett. Juniorban De Jange Caira Pandora pedig az ötödik helyen zárt az erős mezőnyben. Ifiben a 75 kg-os Lakatos Kristóf ötödik lett az országos bajnokságon. Lakatos Kristóf és Szalai Gusztáv több alkalommal is eredményes tagja volt a régiós válogatottnak. A többi ceglédi ökölvívó is szép eredményeket ért el a korosztályos versenyeken. – Milyennek látja a szakosztály jelenlegi helyzetét és jövőjét?
– A szó eredeti és átvitt értelmében is szűkösek a le-
hetőségeink. Kicsi az edzőterem, de igyekszünk minden talpalatnyi helyet kihasználni.
31. oldal
Anyagiakban sem bővelkedünk, de Horváth József ügyvezető elnökre és a CVSE vezetésére is számíthatunk, és külön köszönettel tartozunk a támogatóinknak is. Ami pedig a jövőt illeti, mindent elkövetünk a minél jobb eredmények elérése érdekében. Ehhez több edzési és versenyzési lehetőségre lenne szükségünk. Edzéseket hétfőn, szerdán és pénteken 15 órától 18 óráig tartunk a CVSE Damjanich utcai sportcsarnokában, ahová szeretettel várjuk a sportág iránt érdeklődő fiatalokat, leányokat és fiúkat egyaránt. VGM
32. oldal
