Cegléd-Felszegi Református. csatlakoztak a reformációhoz

Új folyam 13. szám. 2010 ősz

Alapítva: 1911. okt. 08.

Cegléd-Felszegi Református

Egyházi értesítő Alapítók: Főszerkesztő: Takács József; Felelős szerkesztő: Csikesz Sándor

Hitvallásos elköteleződés Kálvinnál és ma Napjainkban a hagyományos vallásosság átalakulóban van. Ez tág teret biztosít az egymással ellentétes értékeléseknek. Hallunk arról, hogy eltemeti az egyház saját tradicionális bázisát, amit tényszerűen igazol az egyházi temetések számának folyamatos csökkenése. S mégis csak a jelenség egyik oldalát emeli ki. S ott a nekünk sokkal hízelgőbb és az általunk gyakrabban, s hangzatosabban emlegetett „spirituális megatrend”, a növekvő érdeklődés a vallások iránt, amibe ugyan belekeverednek mind az új vallási mozgalmak képviselői, mind a „hiszek a magam módján” szlogent valló lelki ínyencek. Hogy néz ez ki mégis tényszerűen? 1991-től 2008-ra azoknak az aránya, akik a „mindig is hívő voltam” kategóriába sorolták magukat 53% -ról 39%-ra csökkent. Míg ugyanebben az időszakban a „megtért” kategóriában 7%-ról 12%-ra nőtt a magyar lakosság népességének aránya. Mindeközben a „hitehagyott”-ak száma nem változott, a „sosem volt hívő”k aránya 20%-ról 24%-ra nőtt, s a nem válaszolók száma is 8%-ról 13%-ra emelkedett.1 Mit jelent ez? Azt, hogy nem lehet csak a tradícióból élni. Azt, hogy tudnunk kell integrálni a gyülekezeteinkbe érkező új tagokat. Hogy hogyan tudjuk ezt megtenni, arra jó példát ad a reformáció spirituális reneszánsza. Kálvin 1536. július 13-án Genfbe érkezve azt tapasztalta, hogy Farel igehirdetésének hatására már kidobálták a templomból a bálványszobrokat, képeket, elvetették az evangéliumot eltakaró emberi hagyományokat; már elűzték a püspököt, elfordultak a katolikus hierarchiától – tehát A tartalomból: csatlakoztak a reformációhoz. Viszont a 3 „Énekeljetek új éneket…” gyakorlatban nem tudták, mit kell 4 KÖRKÉRDÉS Miben segíti a tenniük. Azt hitték az hitem a munkámat? élet ugyanúgy mehet 5 A viskó - könyvajánló tovább, mint eddig, csak a templomban 6 Nyári emlékeink másik „pap” vezeti a 8 megváltozott szertartáAl-Anon sokat. Farel nagy 9 Gyász kérdése az volt, hogy Programajánló

10

hogyan lehet élővé és hatóvá tenni az evangéliumot a genfi polgárok hétköznapi életében is. Ehhez kért segítséget a városba egyetlen éjszakára érkező Kálvintól, akinek májusban jelent meg Bázelben csodálatos kézikönyve a Biblia olvasásához, megértéséhez és útmutatásának megéléséhez. Hiszen az Institutio ezért született meg, nem pedig azért, hogy dogmatikai összefoglaló mű legyen. A gyakorlati kérdés tehát hasonló volt Genfben 1536-ban, mint Cegléden 2010-ben: A lelki dolgok iránt érdeklődőket, hogyan lehet elkötelezni Krisztus ügyének? A genfi lelkészek összeültek és kidolgoztak egy programot, amit jóváhagyás végett a Városi Tanács elé terjesztettek 1537 januárjában. Ez a tervezet a következőket tartalmazta: minden vasárnap legyen úrvacsoraosztás, énekeljenek zsoltárokat az istentiszteleten, a város polgárai tegyenek egységesen hitvallást és kötelezzék el magukat a Krisztus ügye mellett, az egyház ügyeinek intézésére állítsanak fel presbitériumot, az egyházfegyelmet a presbitérium gyakorolja, ne a Városi Tanács, új házasságjog a családi élet megtisztításáért, a gyermekek oktatása, és hitre nevelése érdekében iskolák létesítése. A kérések nagy részét a Tanács elutasította (évente négy úrvacsoraosztást engedélyeztek, presbitériumról szó sem lehetett…), de a Hitvallás letételét és az elkötelezést a reformok mellett azt megengedték, sőt törvénybe iktatták! Ehhez a hitvallástételhez készült az 1536. évi Genfi Hitvallás. Ebben az egyházról azt olvassuk: „Arról ismerszik meg Jézus Krisztus egyháza, hogy tisztán és hűségesen hirdetik, hallgatják és megtartják az ő Szent Evangéliumát; hogy helyesen szolgáltatják ki a szentségeket, még akkor is, ha vannak tökéletlenségek és hibák, hiszen emberek közt mindig lesznek ilyenek. Azt a helyet viszont nem tekintjük Egyháznak, ahol nem hirdetik, nem hallgatják, és nem tartják meg az Igét.” (18. Tétel Az egyház). Nem elég tehát hűségesen hirdetni az evangéliumot, sőt még a hallgatás is kevés – meg is kell élni az evangéliumot! Ennek a hitvallásnak a legnagyobb visszhangot kiváltó tétele az egyházfegyelemről szól: „19. Tétel: Az Exkommunikáció Mivel mindig vannak olyanok, akik Istent és az ő szent beszédét ócsárolják, és nem használ nekik sem megrovás, sem intés, sem feddés, és mindent megtesznek a

1 Gérecz Balázs Imre, szociológus: Átalakuló vallásosság. Forrás: www.tarki.hu/hu/news/2009/ kitekint/20090410.html

Újságunk ingyenes, amennyiben megteheti, kérjük, adományaival támogassa az újság kiadását!

1

Egyházi értesítő

Új folyam 13. szám. 2010 ősz nagyobb büntetésért, szent és üdvös dolognak tartjuk a hívek között az exkommunikációt, mint fegyelmezési szabályt, melyet bölcsen rendelt el a mi Urunk. Azért, hogy a gonoszok ne rontsák meg kárhozatos beszédükkel a jókat, és ne káromolják a mi Urunkat, és hogy szégyenükben bánják meg bűneiket. Ezért úgy véljük, célszerű, hogy kellő figyelmeztetés után, ha nem tér jobb belátásra, minden közismert bálványimádót, káromkodót, gyilkost, útonállót, hamis tanút, lázítót, veszekedőt, becsmérlőt, verekedőt, iszákost, pazarlót zárjanak ki a hívek közösségéből mindaddig, míg meg nem bánja bűnét.” A középkor hagyományos népegyházi keretében csak az eretnekeket, boszorkányokat, varázslókat taszították ki az egyházból. A Szentírás alapján viszont a reformációnak ez a hitvallása előírja az erkölcstelen életet élők kizárását is. Ez óriási felháborodást keltett. Sokan nem tették le a hitvallást. A város kettészakadt: „esküt tettek-re” és „esküt nem tettek”re. A helyzet a nyilvános magyarázatok, személyes beszélgetések, és intések után sem változott. Ebben a helyzetben a genfi lelkészek úgy döntöttek, hogy nem adnak úrvacsorát 1538 húsvétján azoknak, akik nem tették le a hitvallást. A helyzetet bonyolította a Városi Tanács döntése a berni minta, azaz lutheránus módon való úrvacsoraosztásról. A folytatást ismerjük: Kálvinékat 1538. április 23-án száműzték a városból. Amikor 1541. szeptember 13-án Kálvin visszatért Genfbe, feltételül szabta az új Egyházalkotmány jóváhagyását, amely az egyházi ügyekben függetlenséget biztosított a gyülekezetnek. A nagy áttörést Kálvin genfi működésében mégis az jelentette, amikor 1555-ben Kálvin miután megtagadja az úrvacsorát Ami Berthelier-től, a libertinusok vezetőjétől, ő barátaival elhagyja a várost. S ettől kezdve nem volt ellenfele a Városi Tanácsban, hanem azok kerültek oda, akik elkötelezettek voltak a reformáció mellett. Hogy mennyit jelent az elkötelezettség azt jól mutatja az, hogy 1555 előtt egymást követték az egyházat lejárató viták és perek, ezek közül a két legnevezetesebb: Bolsec Jeromos pere 1551; Szervét Mihály pere 1553. 1555 után, amikor elhallgattak ezek a hangok, és megszűntek a zaklatások,

Jelképeink 1 "útmutatás" A Bibliában a fénylő csillag az isteni vezetés, útmutatás és pártfogás szimbóluma. Az Ótestamentumban a csillagok Isten akaratának alárendelt teremtmények, az isteni teremtés nagyszerűségének bizonyítékai. A csillagok nem teljesen élettelen alkotások, mindegyiküket egy angyal őrzi, ezért az angyalok attribútumai. A bukott angyal az égből aláhulló csillag

akkor haladt a reformáció ügye: 1556-ban: A szegénység leküzdésére kórházat, árvaházat, szegényházat alapít, mértékletes kamatgazdálkodást javasol. 1559-ben: Középés főiskola megnyitása, Legmagasabb szinten a teológiai képzés folyt. Később megindult a jogi és az orvosi oktatás is – így egyetemmé bővült az akadémia, aminek első rektora Theodor de Béza volt (Kálvin utódja, és első életrajz írója). Kálvin halálakor 1500 diákja volt a Teológiának. 1562-ben: Elkészül a teljes Zsoltároskönyv. A közös hitvallástétel a gyülekezetté formálódás alapélményét adja. A közös hitvalláshoz – azaz egy közösséghez való tartozás felvállalása mindig az odaszánás magasabb szintjét követeli meg, mint az abba való beleszületés, vagy az abban való felnövekedés természetes állapota. Gondoljuk mi is újra a mi elköteleződésünket Krisztushoz, egyházunkhoz, gyülekezetünkhöz! Mert mindenki, aki hisz Istenben, előbb-utóbb szembesül azzal, hogy akár rákérdeznek a hitére, akár nem, neki, ha hűséges akar maradni meggyőződéséhez, akkor meg kell azt vallania. Egy-egy ilyen hitvallás számadás is a mi hitbéli állapotunkról. Szembesít minket Isten iránti elkötelezettségünk mértékével. Az egyén szintjén egy hitvallás többnyire feltételezi a szív és a száj összhangját. A közösség tekintetében már bonyolultabb a helyzet. A népegyházi keretben előjönnek az automatizmusok, a megszokás – igaz nem csak a gyülekezetnél, hanem az egyes keresztyén embernél is. Klasszikus példa erre a kisgyermek, aki anélkül, hogy értené, mondja a hitvallást. A szolgáló egyház idejében felerősödött tendencia: a külső elvárásnak való megfelelés – ez szintén befolyásolja a hitvallástételt. Erre szembetűnő párhuzamot nyújt a konfirmáló, majd a gyülekezetből eltűnő fiatalok hitvallástétele. Viszont nem csak megszokásból, vagy megalkuvásból lehet a hitet megvallani – sőt így nem is érdemes; hanem meg lehet ezt tenni szívből is, egy hitvalló élet megnyilvánulásaként. Ezen érdemes elgondolkoznunk most, mert az új liturgiában tervbe van véve, hogy minden istentiszteleten hangozzék el a hitvallás. Hogy ez ne csak a templomban eltöltendő időkeretét növelje a gyülekezetünk tagjainak, fel kell készülnünk nekünk is, és fel kell készítenünk a ránk bízottakat is arra, hogy őszinte hitvallókká váljunk. Segítsen minket ebben az életeket átformáló Istenünk! Dr. Sándor Balázs Lelkipásztor

óvja a zsidókat a csillagkultusztól, ők azonban a szigorú isteni parancs ellenére olykor annak hatása alá kerültek. Dániel próféta a csillaggal jelképezte az igazak örök életét: „Akkor az érteni tudók ragyogni fognak, mint a fénylő égbolt, s akik igazságra tanítottak sokakat, tündökölnek örökkön-örökké, miként a csillagok” A Messiásra vonatkozó ószövetségi csillag-szimbolika a tipológiai szimbolizmus értelmezésében Krisztust jelöli: „Csillag tűnik fel Jákob törzséből és

2

jogar sarjad Izraelből”. A napkeleti bölcseknek is egy csillag mutatta az utat Júdea újszülött királyához. Az ókeresztény katakombafreskók némelyikén a betlehemi csillag Krisztusmonogram formájában jelenik meg. Az epiphania-csillagot „hitcsillag”-nak vagy a „kegyelem szavá”-nak is nevezik. A keresztény művészetben tizenkét csillag szimbolizálhatja Izráel tizenkét törzsét és a tizenkét apostolt. Forrás: http://www.keresztenymagyarorszag.hu/ tortenelem/jelkepek/csillag



„Énekeljetek új éneket…” temetési ének is, amelyeket különféle halálesetekre írtak. Ezeknek a hiányát én soha nem éreztem. Érdekes, hogy ceglédi temetéseken szokás az egyik régi éneket énekelni, noha ez más gyülekezetre nem jellemző. Az énekeskönyvünk alapja a 150 genfi zsoltár, amelyek szinte minden versükkel benne vannak az énekeskönyvben. A zsoltárok mellett régi magyar istenes énekek és régi keresztyén énekeket találunk. Az énekeskönyvben szereplő énekek elsöprő többsége betöltötte a 400 évet. A legfiatalabbak pedig már jóval túl vannak a 100-on. Ezért a mai emberek, akik valamiért kezükbe veszik énekeskönyvünket, úgy érezhetik magukat, mint egy múzeumban. Amit itt találnak, az már mind műemlék. Az énekeskönyvünkből tehát kimaradt a huszadik század, az egyház ébredésével a huszadik század derekán és kimaradt belőle a huszonegyedik század is. Ez az, amit pótolni kellene valahogy. (Csak érdekességként említem meg, hogy az ideiglenes engedélyezés miatt a sajtóhibákat sem lehetett az utánnyomásoknál kiküszöbölni, ezért sokáig egy hibajegyzéket is belekötöttek az énekeskönyvekbe, majd ezt a hibajegyzéket kihagyták az énekeskönyvekből úgy, hogy a hibák továbbra is megmaradtak, sőt lassan már meg is szoktuk őket. Például a 398.ének 2. versében azt énekeljük, hogy „Őneki mondjunk bő imát”. A „bő” helyett „hő”-nek kellene állni. Ezt az egyszerű elírás azonnal javítani kellett volna, nem pedig így hagyni 62 éven keresztül.) Az énekeskönyv szerkesztése nem a mi dolgunk lesz. A most megjelent Dunamelléki Énekfüzetek által gazdagabbak lehetünk néhány szép énekkel. Az első két füzet 139 énekének már nagyjából tizedét megtanultuk, vagyis 14 éneket. Nyilvánvaló, hogy ezek az énekek mások, mint a 400 éves régi zsoltárok, korál dallamok vagy magyar istenes énekek. A fiatalabb generáció azonban ezeket szereti, szívesebben tanulja és énekli őket, mint a régi énekeket. Bizonyára nekünk is jó az, ha új éneket tanulunk, és bizonyára lesznek az új énekek közt is kedvenc énekei a gyülekezetnek. Tudomásom szerint hamarosan meg fog jelenni a Dunamelléki Énekfüzetek harmadik, befejező kötete is. Én abban bízom, hogy a harmadik füzet után is lesz majd folytatás, akár elkészül az új énekeskönyvünk, akár nem, mert új énekekre mindig szüksége van egyházunknak.

Már legalább húsz éve van napirenden a református énekeskönyv megújítása. Sajnos a viták egyre jobban élesednek, de új énekeskönyve még mindig nincs egyházunknak. Sok énekfüzet jelent meg az elmúlt húsz évben. Megalakult a Református Egyházzenészek Munkaközössége (ReZeM), amely számos értékes kiadvánnyal gazdagította azokat, akiket érdekel a református egyházi zene. Az egyik református világtalálkozóra megjelent egy olyan énekeskönyv, amely a világ összes magyar reformátusának kívánt énekeskönyve lenni. Ezt az énekeskönyvet Máté János orgonaművész szerkesztette, mert nyilvánvaló volt az, hogy ha egy olyan testületre bízta volna Dr. Hegedűs Lóránt püspök úr az énekeskönyv szerkesztését ahol minden egyházkerület képviselteti magát, akkor egyhamar nem készült volna el. Az új énekeskönyvet viszont azért, mert hatalmi szóra készült el, főleg az anyaországban nem fogadta el a gyülekezetek többsége. Máté Jánost nagyon megviselte az a kíméletlen kritika, amit az énekeskönyvért kapott, és hamarosan meg is halt. Így jutottunk el a 21. század első évtizedének a végére, amikor is két évvel ezelőtt megünnepelhettük énekeskönyvünk 60. születésnapját. A jelenlegi énekeskönyvünk próba- énekeskönyv. Megismertetés és véleményezés céljából adták annak idején a gyülekezetek kezébe, majd később hivatalos énekeskönyvünk lett. Sok kritika érte ezt is, de lassan megszoktuk és megszerettük. Nyilvánvaló az is, hogy nagyon magasra tette a mércét az énekeskönyvünk. Nagy neveket kell megemlítenünk a szerkesztők között: Gárdonyi Zoltán, Ádám Jenő, Csomasz Tóth Kálmán és a fordítást 16 éneknél Áprily Lajos készítette. Nehéz ennél jobbat szerkeszteni. Az énekeskönyv szerkezete a Heidelbergi Káté felosztását követi. Kimaradtak belőle az alakalmi énekek, amelyek a korábbi énekeskönyvünk nagy részét kitöltötték. Így most nincs énekünk: aszály, jégverés, káros esőzések esetére, vagy például koronázási alkalmakra; ugyanígy eltűnt sokféle

Farkas István

3



Keresztyén gondolkodás a politikában A mögöttünk hagyott kommunista diktatúra, és a rendszerváltás óta eltelt húsz év nem csak anyagi, hanem erkölcsi válsága nap, mint nap érezhető, és a választások közeledtével még jobban középpontba kerül. Sokszor csak bosszankodunk és tehetetlennek érezzük magunkat, pedig egyszerű és ésszerű válaszaink vannak egy-egy megoldandó problémára. Szeretnénk ha hiteles-számon kérhető- keresztény értékrendet képviselő emberekre bízhatnánk a mindennapi életünket befolyásoló feladatok megoldását. A tavaszi választások során elsöprő többséget szerző politikai erő legjelesebb képviselője Orbán Viktor, a miniszterelnöki esküjét a reformátorok egyik vezérgondolatával fejezte be:" Soli Deo Gloria", azaz" Egyedül Istené a dicsőség". Az egész világot körbefutó eskü, és az abba elhelyezett mondat elsősorban Európának, az Európai Uniónak volt fricska az orra alá. Annak az Európai Uniónak, amely alkotmánytervezetéből kihagyta a keresztyén gyökerekre utalást; a készülő Magyar Alkotmányban nem követjük el ezt a hi-

bát. Isten nélkül országot, városokat, falvakat vezetni, irányítani halálra ítélt gondolat, de ezt tapasztalhattuk az elmúlt évtizedekben. Ez végre megváltozni látszik. A keresztyén politikus bizonyos szempontból előnyösebb helyzetben van társaival szemben, világos, egyértelmű útmutatást olvas a Bibliában: nincs kis bűn- nagy bűn, kis simli- nagy simli, kis korrupció- nagy korrupció. Tízparancsolat van. Hiszem, hogyha végre felébred az ország az oly régóta tartó, ránk erőltetett, hitetlen, gondolkodásmentes Csipkerózsika álmából, akkor elindul Magyarország a felvirágzás útján. Visszaszerezzük eltékozolt becsületünket, újra felemelt fejjel járhatunk. Ezért azonban dolgozni kell, mindenkinek a legjobb tudása szerint, nem csodára várni, hanem kis lépésekkel a magunk életében megkezdeni a változtatást. Csak így végezhetjük feladatainkat valóban Isten dicsőségére. Fésűs Ferenc önkormányzati képviselő jelölt gyülekezetünk egyik kántora

Körkérdés „Miben segíti a hitem a munkámat?” „ A hit pedig a remélt dolgokban való bizalom, és a nem látott dolgokról való meggyőződés.” (Zsid 11, 1) Erőt ad a mindennapi kudarcokhoz, Érezzék, hogy bízhatnak bennem, nehézségekhez, hogy a munkánk a bármikor számíthatnak rám. mindennapi rutin ellenére sem hiába/Varga Zsoltné/ való. /Turbucz Erzsébet/ Erőt, türelmet, és megértést ad, hogy meg tudjak érteni másokat, és segíteni A hitem abban segít, hogy türelmes tudjak nekik. LELKI BÉKÉT ad. maradjak. Segít, hogy megtaláljam a helyem. /Tóth Istvánné Koltai Györgyi/ /Kernács Viktória/ Értékrendet ad, amit a gyerekek előtt Miben segíti a hitem a munkámat? képviselhetek, és amire taníthatom „Most azért megmarad a hit, a remény, őket. Segít a problémák leküzdésében a szeretet, e három; ezek közül pedig mind hivatásbeli, mind magánéleti legnagyobb a szeretet.” (1Kor 13, 13) téren. Szeretettel igyekszek mindenfé∗ hit: erőt ad a mindennapok nehéz- le problémát kezelni. Számomra a ségeinek, problémáinak, feladatai- Bibliában szereplő történetek példanak megoldásához. Segít abban, ként szolgálnak. hogy a legjobb tudásomhoz mérten végezgessem munkámat. Is/Vasné Arany Katalin merjem fel diákjaim lelki igényeit. ∗ remény: bízom abban, hogy tanu- Ugyanúgy segít a munkában, mint a lóim egy szebb és boldogabb jövőt mindennapi életben. A hit áthatja építhetnek. Részesei lehetnek egy egész életünket. lehetőségekkel teli nemzedékeknek. /Hubert Zoltánné/ ∗ szeretet: segít abban, hogy a legAmikor reggel tudok arra időt szánni, nehezebb helyzetekben sem felejt- hogy a Bibliából olvassak, akkor soksem el, hogy felelős vagyok értük. kal nagyobb lelki békével élem meg az

4

iskola nyüzsgését. Amikor egy problémás gyermek kezeléséért imádkoztam, akkor az Úr szinte azonnal segített. Isten nélkül az életet megélni értelmetlen lenne, mert Ő az élet fő mozgatórugója. /Péterné Mestery Rita/ Segít a konfliktuskezelésben! Türelmet ad egymáshoz, és az élethez. /Mihály Mária/ Bizonyos helyzetekben nem emelem fel a hangom; türelmesebb, empatikusabb vagyok. Segít a konfliktusok megoldásában is, a magaméban, és a másokéban is. Útmutatást ad az élet minden területén, amiből optimális esetben adni tudok a gyermekeknek és a kollégáknak is. /Pintér Péter/ Erőt ad a mindennapi nehézségek elviseléséhez. Imádságban hordozni a gyerekeket, főleg azokat, akiknek otthon is komoly


Egyházi értesítő problémáik vannak. Tudom azt, ha itt és most nincs is látványos gyümölcse annak, amit csinálok, az Úr Isten jól látja, hogy mi van a gyerekek, és az én szívemben is, és akkor majd hamarosan meg lesz a gyümölcs is./ /Brisendinené Varga Tünde/ Nem a hitem, hanem Isten szeretete segíti a munkám. A hit kevés lenne. /Vas János/ Hitem megerősít abban, hogy az Úr azért küldött, hogy az iskolában, az otthonunkban a tőlem telhető legtöbbet, legjobbat kihozzam magamból. Amikor bánatom van, nem tudom a helyes utat, mindig Isten segítségét kérem, hogy mutassa meg, hogy mi a jó nekem. Amikor imádkozom, úgy érzem, van Valaki, aki figyel rám, törődik velem. Szeretek a lelkemmel is törődni, nemcsak a testemmel. /Hajas Istvánné/ „Nem magamtól várom a megoldást, hanem megpróbálok Istenre hagyatkozni. A hit belső tartást ad. Tudom, hogy ki vagyok, kihez tartozom, és

miért vagyok itt. A hit szemével próbálom nézni az eseményeket, és az embereket. Erőt ad, hogy mindig újra tudjam kezdeni! /Volter Kálmánné, Anikó/ Túlélni a mindennapokat! Erőt ad az élet nehézségeihez, megtanít örülni! /Podráczkyné Kiss Edit/ Le tudom tenni a gyerekek, és a magam gondját egyaránt. Mivel van hitem, nem kell bizonyos dolgokon hetekig rágódnom, és erőt ad! /Pintér Péterné/ Ha valaki, szeret, vagy szeretik, biztonságban érzi magát, függetlenül attól, hogy a szeretet melyik formáját kapja. Nap, mint nap gyerekekkel foglalkozom. Jézus üzenetét, szeretetét (próbálom) átadni nekik. Lefekvés előtt az esti mában mindig az Ő segítségét kérem. Vannak nehéz, nehezebb napok, pillanatok, de az Ő szeretetével, minden megoldódik. Jézus mindenkit szeret, még azt a gyereket is, aki tönkreteszi az órámat. Azért születtünk meg Isten akaratá-

ból, ∗ ∗ ∗

- mert Ő szeret minket, - szeressenek minket, és - mi is szeressünk.

Az Én munkámat inkább küldetésnek nevezném. Isten küldött engem a gyerekekhez. A tőlük kapott szeretet bizonyítja számomra, hogy mellettem áll, segít nekem. Küldetésemben, a hit és a szeretet egymástól elválaszthatatlan. Az Ő segítségével mindig megtalálom a helyes utat, ami elvezet a gyerekek szeretetéhez. /Mészárosné Bubori Melinda/ A hit erőt ad, de nemcsak a munkámban, hanem az élet minden területén. A hit az egy szép ajándék, számomra ez a mindent jelentő élet. De szerintem a hit mellé kell még Isten szeretete és kegyeleme is, hogy gyakorolni is tudjuk a hitünket, és ne csak a templomban, hanem a munkánkban is, hogy a gyermekek, és a szülők között is bizonyságot tudjunk tenni Istenről. /Szalai Anett/

párhuzamban a bibliai tanításokkal. Ez azonban nem is célja a könyvnek, hiszen nem egy Bibliai magyarázatról vagy modern Bibliáról van szó. Ez egy olyan könyv, amely talán még az Istentől távol lévő olvasókat is elgondolkodtatja, felkelti bennük az érdeklődést Isten iránt és némelyeket elindíthat az Isten felé vezető úton. Számomra a könyv néhány fontos gondolatot helyezett a figyelmem középpontjába. Ezek közül egyik, Isten hatalmas, felfoghatatlan, utánozhatatlan és végtelen szeretete, amely minden körülménytől és külső tényezőtől függetlenül örök és változatlan. A második gondolat, az elsővel szorosan összekapcsolódik, az Isteni megbocsátás és annak fontossága, és a lehetőség, hogy mi emberek is megtanuljunk megbocsátani. Végül az emberi szabad akarat, amely szintén Isten hatalmas szeretetéből fakad, és amely lehetővé teszi számunkra, hogy Istenhez forduljunk, az Ő útján járjunk. Erre nem Isten kényszerít bennünket, hanem lehetőséget ad arra, hogy szabad akaratunkból kövessük őt és megtaláljuk a hozzá vezető utat. A könyv elolvasását mindenkinek meleg szívvel ajánlom, és kívánom, hogy mindenki megtalálja benne a saját magának fontos gondolatokat és mindenki megtalálja a saját maga viskóját.

KÖNYVAJÁNLÓ A könyv, amely mind külföldön, mind hazánkban éles vitákat kavart, és legalább annyian állnak mellé, mint ahányan eretnek írásnak titulálják. A legszélsőségesebb véleményektől elvonatkoztatva, a különféle nézőpontok általában azt erősítik meg, hogy egy rendkívül nagyhatású, izgalmas, fordulatokkal teli regényről van szó, amely Istent egy különös és egyedi módon próbálja az emberek szívéhez közelebb vinni. A könyv olvasása során, mérlegre tehetjük saját hitünket, Isten ismeretünket, megpróbálhatunk Isten szemszögéből életünkre pillantani és mindezt egy érdekfeszítő történet olvasása közben tehetjük meg. Keresztyén emberek számára talán megdöbbentő az a stílus, ahogyan Istent megjeleníti a könyv írója, az a környezet, amelybe helyezi a könyv főhősét és Istent. Bizonyos, a könyvben fellelhető Isteni „jellemvonások” nem mindig Bibliai alapokon nyugszanak és talán nem mindig állnak

Podráczky Zsolt

5



NYÁRI EMLÉKEINK Elcsendesedve Seregélyesen… „ Mert ahol ketten vagy hárman összegyűlnek az én nevemben: ott vagyok közöttük.” (Mt.18,20) A Cegléd- Felszegi Református Egyházközség Rekreációs csapata nem bízta a véletlenre idén nyáron sem: immár harmadik alkalommal, 43-an utaztunk el családi csendes hetet élni. Talán meglepő gondolat 20 tíz év alatti gyermekkel nekirugaszkodni egy hét lelki életnek, feltöltődésnek, de már van gyakorlatunk, és működni látszik. A vasárnapi Istentisztelet után indultunk, egyéni utazással, estére mindenki elfoglalta a szobáját, égett a tűz a katlanban, elkészültek a nyársak, kezdődhetett a szalonnasütés. A csapat összeszokott, indul a beszélgetés, lassan elhittük, hogy elérkezett a pihenés, sokunk erre az egy hétre tud szabadidőt szakítani. Másnap reggeli után megkezdődtek a… majdnem programokat írtam, de ez annál több: elindul az a folyamat, amire mindannyian vártunk egész évben. Előkerülnek a kották, hangszerek, énekelünk és imádkozunk. Elcsendesedve lépünk ki a hétköznapok idegőrlő és rohanó álvalóságából. A felnőtteket Dr. Sándor Balázs nagytiszteletű úr vezeti és terelgeti az igazság keresése közben, az ifjak szemeit Sándor Gabriella nagytiszteletű asszony nyitogatja a Biblia valóságára. Az aprónéppel naponta felváltva foglalkoznak az anyukák, akik- mily „szerencse”- mind pedagógusok. Harmadik éve már, hogy együtt töltjük ezt a hetet, mindnek saját témája volt-van. A fiatalok és a gyermekek Noé

történetén keresztül vizsgálták Isten mindenhatóságát. A kicsik megértették Noé feladatának bonyolult összetettségét, az emberek számára végleges döntést. A nagyok keresték a mélyebb értelmet, hit és erkölcs vonatkozásában, gyakorlatba is átültették a bárka építésének nehézségeit. Mi, felnőttek eközben elgondolkodtunk, hogy mit vár tőlünk Krisztus, milyen hatással lehet életünkre az Ő jelleme, mit jelent nekünk a feltámadás, a kereszt és Jézus ajándéka, a Szentlélek. Délutánonként kirándultunk. Major András Szabolcs, a seregélyesi református lelkipásztor szeretettel fogadott minket az 1736-ban épült, azóta újjáépített templomban, Pákozdon fejet hajtottunk a csata hőseinek emléke előtt, és a közelben található egyedülálló gránittömböket, az ingóköveket is megmásztuk. Zsombók András vendéglátónk jóvoltából tanulmányoztuk a velencei-tavi nádas élővilágát, különös tekintettel a szúnyogokra, mind ezt négyfős kenukkal, felejthetetlen élmény a kötelező csapatmunka. Esténként éjszakába nyúló játékok, beszélgetések tették teljessé az együttlétet. Szombaton hazautazás, az első „magányos” otthoni éjszaka után vasárnapi Istentisztelet, amiről mindenki nehezen akar hazaindulni. A gyülekezet Rekreációs csapata él, alkalmakat szervez, hagyományokat éltet, és várja a következő csendes hetet, addig is végzi ki-ki a maga feladatát, Isten dicsőségére, legjobb tudása szerint. Fésűsné Kegyes Lívia

Csillaghegyen jártunk Ez a látogatás egy sorozat második alkalma. Az első nálunk, Felszegen június 19-én volt, amikor a csillaghegyi református gyülekezet tagjai látogattak hozzánk. A két gyülekezet azzal a céllal tartja fenn az állandó kapcsolatot, - a testvéri együttléten túl, - hogy egymás szolgálatát megismerjük, és tapasztalatot cseréljünk. Gyülekezetünk temploma előtt augusztus 14-én néhány ember jött össze járműre várakozva.;végül is a két autó

megérkezett. Elindult a gyülekezetünk presbitereiből és más érdeklődő tagokból álló küldöttsége Budapestre. Tíz óra körül megérkeztünk a templom elé. Battyányi Géza lelkész és néhány presbiter fogadott bennünket. Igen hamar baráti közvetlen légkőr alakult ki közöttünk. A gyülekezet és a templom rövid bemutatása után áhítat kezdődött. Majd ebéden láttak vendégül bennünket. Délutáni program volt a nap legfontosabb része: három vegyes cso-

6

portot alkottunk és csoportonként 1-1 fontos kérdés körül folyt a megbeszélés 1. Mik azok a legfontosabb gondok problémák, amely esetlegessé teszik a gyülekezeti tagok elkötelezettségét a hit gyakorlásában. 2.Mellyek azok a gondok problémák, amely miatt alacsony hatékonyságú a missziói munka. 3.Mellyek azok a legfontosabb okok, amely miatt alacsony az ifjúsági munka hatékonysága.


Új folyam 13. szám. 2010 ősz Ezek a kérdések és arra adandó válaszok, melyek mind a két gyülekezetet érintik, egy táblára kerültek fel. Az alkalmazott módszer (k-j térkép készítése) egy japán módszer, melyet mi nem ismertünk. Valószínűleg még tanulmányoznunk kell. Mi azonban egy egyszerűbb utat ismerünk, tudni illik az imádságot. Természetesen a gyülekezeti munkáról sem szabad el-

feledkezni. „Imádkozzál és dolgozzál” - ez itt is érvényes. Az elmaradt 4. napirendi pont az együttműködési lehetőségek keresése, időhiány miatt elmaradt. Talán majd amikor újra ők jönnek hozzánk. Turbucz István

Míg a legkisebbeket a gyöngyfűzés, kenyérsütés, színezés, babakészítés kötötte le a témával kapcsolatosan, addig a nagyobbak megismerhették többek között a sógorházasság intézményét, a levirátust, mint mózesi törvényt és egyébként a történet korának társadalmi jellemzőit. A foglalkozások tehát különbözőek és elkülönültek voltak, de a bibliahét emellett is közösségi jellegű maradt, hiszen a közös áhítat, éneklés, de a közös étkezés és a közös kirándulás is a közösség élményét adta a részvevőknek. A gyermekek számára a hét leglátványosabb eseménye vitathatatlanul a csemői kirándulás volt, ahol a gyerekek kedvükre simogathatták a meglátogatott tanya állatait és jól kifutkározhatták magukat, a nagyobbak számára pedig a kirándulás a Gyurka-dombon elrejtett úgynevezett geoláda GPS segítségével történő megkeresése miatt jelenthetett kihívást. Én személy szerint azért élveztem a vakációs bibliahetet, mert öröm volt olyan közösségben foglalkozást tartani, ahol a résztvevők minden kényszer és kötöttség nélkül hajlandóak Isten igéjének befogadására és az is örömmel töltött el, hogy gyermekeim még hetek elteltével is a bibliahéten tanult énekeket énekelték, dudorászták.

Nyárvégi gondolat nyár elején tartott rendezvényről Ha valakinek olyan rendezvényről tesznek említést, amelyet egyház szervez, és amelynek a helyszíne is az Isten háza, akkor az ezzel kapcsolatos gondolattársítás általában az, hogy az ilyen szervezésű és nyilvánvalóan meghatározott témájú programok csak egy kisebb célcsoport számára nyújthatnak tartalmas időtöltést.

Dr. Kelemenné Pap Éva

Erre a negatív gondolattársításra cáfolt rá immáron nyolcadik alkalommal a június utolsó hetében, templomunkban megrendezett vakációs bibliahét, amely héten 110 különböző korú kisebb és nagyobb gyermek húsz nevelő segítségével egy adott bibliai téma központba állításával és feldolgozásával maradandó élményeket szerezhetett, tudását gyarapíthatta és emellett hitét mélyíthette. Ezáltal templomunkról, nemcsak mint az istentiszteletek helyének, hanem mint a tartalmas, léleknevelő szórakozás és kapcsolatépítés színhelyének is lehet és kell tekinteni. Maga a központi téma Ruth könyve volt, amely az Ószövetség egyik, a bírák korában játszódó szépirodalmi műve, és amely kis történet a hűség, a segítőkészség és a szeretet szép példája. Én a „bibliatáborról” mint gyakorló kisgyermekes anyuka, és mint nevelő is élményeket szerezhettem, gyermekeim elbeszélései és az általam tartott foglalkozásokon szerzett saját tapasztalataim alapján. Ami a legnagyobb benyomással volt rám, az az, hogy a fenti, viszonylag komoly történet és az annak feldolgozásával járó munka a rendezvény egyik célját kielégítve lekötötte a három éves gyermekemet is és a tizenhét éves kamaszokat is természetesen azzal, hogy a kiadott feladatok korosztályok szerint kerültek csoportosításra.

Mind egy szivárvány tagjai vagyunk „ Szivárványívemet helyezem a felhőkre, az lesz a jele a szövetségnek, melyet én a világgal kötök.” Mózes 1. 9:13

„ My rainbow I do give in the cloud, and it must serve as a sign of the covenant between me and the earth.” Genesis 9:13 Egy hét a Felszegi Református templomban. Négy angol anyanyelvű szervező: Amerikából, Kanadából, Angliából és Németországból. Közel ötven táborozó, és megannyi lelkes segítő. Egy tábor, melyben sok-sok

7


Egyházi értesítő imádságok, étkezések, éneklések, játékok tették vidámmá az együtt töltött 5 napot, persze mindez tanulással körítve. Új angol szavakkal, dalokkal és imádsággal bővült a táborozók tudásanyaga. Míg a nagyobbaknak interaktív foglalkozásokat tartottak, addig a kisebbek kézműves, játékos feladatokon keresztül tettek szert az új szavakra. Noé mellett teret kapott József, Dávid és Góliát, Jerikó, valamint Illés története is, természetesen angolul, minden napot egyegy, az adott nap történetéhez kapcsolódó aranymondással indítva, melyet a gyerekek megpróbáltak memorizálni. Számos érdekességet nyújtott a tábor. Az óvodások angol állathangokat, mondókákat tanultak és az angolok körében népszerű kutyaeledelt sütöttek. Az alsó osztályosok szavakat tanultak különböző témakörökben a nap történetéhez kapcsolódóan, a nagyok pedig gospel-t (ősi afroamerikai gyülekezeti zenés éneket) énekeltek és megtanulták angolul a Mi atyánk-at. Nem csak egymáshoz és az angol nyelvhez, hanem Istenhez is közelebb kerültek ez által a gyerekek, legyenek kicsik vagy nagyok. A búcsúzás. Az ötödik nap végén a segítők és szervezők közös nyársalással zárták az együtt töltött napokat. A gyerekek is számot adtak megszerzett tudásukról a hetet záró vasárnapi istentiszteleten, ahol csoportonként adtak elő egy -egy rövid angol jelenetet vagy éneket. Az istentisztelet végén a szülők megtekinthették a gyermekek által készített rajzokat, bárkákat, gipszöntvényeket, festett bögréket, melyeket hazavihettek emlékül szolgálva arra, hogy mennyi hasznos tudásra tettek szert, mind szellemileg, mind lelkileg.

gyermek nyerhetett betekintést, a világ egyik legelterjedtebb nyelvének, az angol nyelvnek a világába. A kezdet. A hetet Noé története indította. Bárkaépítés, özönvíz és szivárvány. A legfontosabb motívum talán az utóbbi.

Szivárvány. Véleményem szerint ez a jelkép alapozta, határozta meg, és egyben jellemezte is az angolokkal töltött időt. Hét szín. Mind különbözik egymástól, de egy egységet alkotnak: egy szép szivárványt, melyet Isten alkotott, bizonyságul, hogy nem lesz több pusztítás a világban. Mi, emberek is különbözünk. Más nyelvet beszélünk, más a kultúránk, mérföldek választanak el egymástól bennünket, mégis egy közösséget alkotunk, melyet szintén Isten kovácsol össze. Az összekovácsolódáshoz vezető út: közös áhítat,

Varga Viktória

Az Al-Anon Családi Csoport- szégyelltük magunkat, - egyedül nem tudtuk kezelni helyzeról tünket, ezért Istenre bíztuk életünket.

Köztünk jó helyen vagy, ha… - magányos és csalódott vagy, - úgy érzed, helyzeted reménytelen, - családi életed romokban hever, - szégyelled, titkolod, hogy ide jutottál, - próbálod menteni, ami még menthető, de egyedül nem tudsz megbirkózni vele. Mi megértünk Téged, mert… - hasonlóan magányosak és csalódottak voltunk, - a mi helyzetünk is reménytelennek és kilátástalannak tűnt, - családi életünkben mélyebbre már nem csúszhattunk volna, - mindezt igyekeztük titkolni, mert

Az Al-Anon Családi Csoportban olyan közösséget találtunk, ahol… - sorstársainktól segítséget kapunk, - baráti, segítő kezek segítenek problémáink enyhítésében. Az Al-Anon egy névtelen közösség. Mindent, ami egy csoportgyűlésen elhangzik, szigorúan bizalmas közlésként kezelünk. Csakis ezen a módon tudjuk kimondani, ami a gondolatainkban és a szívünkben van, így tudunk másoknak segíteni. Meghatározott program szerint működünk. Az Al-Anon nem szövetkezik semmiféle szektával, felekezettel, politikai szervezettel, nem ellenez, és nem hagy jóvá semmi külső állásfoglalást.

8

Nincs tagsági díj, az Al-Anon önellátó a saját hozzájárulásaiból. Nem fogad el semmiféle anyagi támogatást, mindenféle anyagi befolyásolástól mentes. Egyetlen cél: a meghatározott 12 Lépés alkalmazásával vigasztalni és segíteni az alkoholisták hozzátartozóit. Nem kritizálunk, nem osztunk tanácsokat, egyszerűen saját életmódunkkal és tapasztalataink, érzéseink megosztásával biztatunk másokat is arra, hogy van lehetőség a szabadulásra, egy békésebb, boldogabb életre. Ha úgy érzed, szükséged van minderre, jöjj közénk, Téged is szeretettel várunk: NN

http://www.al-anon.hu/ Gyülekezetünkben Al-Anon csoport indul október 12-én. Időpontja: keddenként 17 órától. Helyszín: gyülekezeti terem.



rában a gyülekezeti tag hitében a Szentlélek által a meghalt és feltámadott Krisztussal él át közösséget. A halál tudata jelen van a mindennapi gyülekezeti életben, befolyásolva ezzel a tagjainak gondolkodását, élet- és halállátását is. A gyülekezeti közösség teljes egészében szocializációs hatású a halállal való találkozásban, illetve a gyász feldolgozásában. Három hatásszintet azonban kiemelten is szükséges megemlíteni: a közösséget, a rítust és liturgiát, valamint az igehirdetést.

GYÁSZ Dr. Bodó Sára múlt év októberében tartott szívhez szóló előadást a gyászról egy női vacsoránkon, az akkor megkezdett gondolatsort folytatandó közöljük most írását: „Vigasztaljátok tehát egymást”

A gyülekezeti közösség, mint támasz a gyászban Dietrich Bonhoeffer a keresztyén közösségről írt könyvében a közösség és a személyes ember kapcsolatáról két fontos jellemzőt nevez meg. Egyrészt azt, hogy a keresztyén közösség Isten kegyelmi ajándéka. Egyáltalán nem természetes és magától értetődő, hogy a keresztyén ember beletartozhat egy ilyen látható közösségbe. Ez a közösség nem elsősorban valamilyen emberi erőlködés, vagy törvényszerűség alapján jön létre, hogy lehetőséget kínáljon egy együttes élményre, hanem a Szentháromság Isten teremtő, megváltó és megszentelő akarata teremt lehetőséget arra, hogy az elhívottak egymással is együtt legyenek. Bonhoeffer másik megállapítása az, hogy a keresztyén ember vágyakozik ebbe a közösségbe. A másik keresztyén ember jelenléte öröm- és erőforrás a gyülekezeti tag számára. Nem szégyen és nem a „testhez való ragaszkodás”, hogy ilyen fontos a másik ember közelsége, hiszen Isten adott testet az embernek, Ő is testben jelent meg a földön, és testben támadt fel. Az elhagyatottságban a látogató és a meglátogatott egyaránt a testileg jelenlévő Krisztusra ismer a másikban; úgy találkoznak, s úgy fogadják egymást, miként az Úrral találkozik az ember: isteni félelemmel, alázattal és örömmel. Az áldást az Úr Jézus Krisztus áldásaként veszik egymástól. Az emberi kapcsolatoknak ez a gyülekezeti létben megjelenő mélysége a mindennapokban nem azonos szintű. S ez nem csak attól függ, hogy egy gyülekezet mennyire tudja hitelesen megélni a közösség kegyelmi ajándékát, hanem attól is, hogy milyen személyes élethelyzetben van a gyülekezet tagja. Lehet beteg és egészséges, egyedül és családban élő, gyászoló és megvigasztalódott. A gyülekezet egysége az erősebbek és gyengébbek egyenrangú összetartozásának az egysége. A gyülekezet közösségének az egyik rendkívüli sajátossága éppen az, hogy nem kell azonos élethelyzetben lenni, azonos módon erősnek, megvigasztaltnak lenni ahhoz, hogy a közösség, közösség legyen. Sőt, az a természetellenes, ha a gyászolónak nincs szükséges vigasztalásra, melléállásra, az erősebbek teherhordozására, mert nincs szüksége gyászra. Sem a beteg, sem a gyászoló, sem az elesett, erőtlen keresztyén nem akkor lesz a gyülekezet egyenrangú tagja, amikor mindezek elmúlnak róla, hanem már ebben a személyes állapotában is az. Ahogy nem lehet azt mondani, hogy a gyülekezet az egészségesek közössége, amelyben a betegség büntetésnek, ítéletnek számít, úgy azt sem lehet mondani, hogy a gyászoló akkor találja meg helyét ebben a közösségben, ha már megvigasztalódott. A gyülekezet hivatásánál fogva olyan támogató és befogadó közösség, amelyik lehetőséget, kell, hogy

Hogyan és mivel segíthetünk egymásnak a gyászban? A gyászolás értelme a változás, amely a veszteségek között is az élet vállalását jelenti. Ha nem tudunk gyászolni, foglyul ejt bennünket a múlt, elzárkózunk a jövő elől, s ezáltal romlik életünk minősége. A gyászoló nem csak akkor részesül lelkigondozásban, ha a lelkipásztor felkeresi, vagy ha ő kezdeményez gyászbeszélgetést a lelkigondozóval, hanem közvetett módon a gyülekezet egész léte, illetve tevékenysége hozzájárul a gyászfolyamat feldolgozásához. Azt is mondhatjuk, hogy a keresztyén ember gyász-lelkigondozása nem akkor kezdődik, amikor meghal egy hozzátartozója, hanem akkor, amikor bekapcsolódik egy gyülekezeti közösség életébe. Amikor rendszeresen találkozik Isten igéjével, az istentisztelet liturgiájával, a közösségi kapcsolatok sok-sok formájával. A gyászolás folyamata nagymértékben függ attól az előzetes szocializációtól, amely környezeti és személyes hatásaiban egyaránt befolyásolja a személyiség fejlődését, veszteség-feldolgozásainak minőségét. Ebben a keresztyén gyülekezet is lehet szocializációs tényező, hiszen nem csak kapcsolati mintákat nyújt a tagjai számára, hanem léte, üzenetközvetítése, mindennapi valósága a gyász legmélyebb dimenzióit is felmutatja: Krisztus halála az ember Isten előtti megváltásáért, feltámadása a bűn és halál feletti győzelem bizonyítékaként. A gyülekezetben élő ember belépése első pillanatától kezdve újra és újra részesévé válik Isten szenvedéstörténete felidézésének, átélésének, participációjának. Ez nem csak életszemléletét, gondolkodását, reménységét befolyásolja, hanem a veszteséghez való kapcsolatát is. A veszteség értelmezése kap egy sajátos tartalmat is: az új élethez elengedhetetlen a veszteség belátása és elfogadása is. „Mert aki meg akarja menteni az életét, elveszti, aki pedig elveszti az életét énértem, megtalálja azt” (Mt 16,24). Krisztus halála és feltámadása a keresztyén ember életének egzisztenciális megalapozását adja. Ezzel együtt, ennek részeként folyamatosan szembesít az emberi élet veszteségeinek felismerésével, a megküzdés fontosságával, az új életorientáció megtalálásával. Azzal, hogy a gyülekezeti tag újra és újra tudatosítja, elfogadja saját életére nézve Krisztus halálának és feltámadásának valóságát, szocializálódik abban is, hogy miként tekintsen saját, illetve hozzátartozóinak halálára. A halállal való folyamatos belső szembesülés a keresztyén egzisztencia része, tudatát, valóságát nem lehet kikerülni. Az igehirdetés a meghalt és feltámadott úrról szól, az Apostoli Hitvallás külön cikkelyként sorolja Jézus halálának a tényeit, az úrvacso-

9



adjon a védettség, az elfogadás átélésére. Már azzal lelkigondoz, hogy van, hiszen a tagok létében máris kifejeződik Isten cselekvése, és ez egymás iránt elkötelezettekké teszi őket. Ezt az egymás iránti elkötelezettséget nevezhetjük szeretetközösségnek is, amelynek négy megnyilvánulása a gyászoló számára is fontos: az összetartás (a gyülekezeti tagok közelebb érzik magukat egymáshoz, közös kapcsolódó pontjaik vannak, közös kérdéseik és feleleteik); az egymás támogatása (nem csak külső anyagi, hanem lelki, amely meg akar tartani a közösségben) az életközösség (amelyben a gyülekezeti tagok hordozzák egymás terhét és gondjait); és az áldozat (Isten szolgálatában mások javának szolgálata). A halál kapcsolatokat szakít szét, a gyászoló egyik legelső élménye az elhagyatottság, magára maradottság, kiszolgáltatottság, tehetetlenség. Hozzátartozója halála egy olyan kapcsolathiánnyal szembesíti, amelyik általában sok időt kíván az elengedés megtételéig. Az elszigetelődés veszélye, a gyászküzdelem nehézségei jelentős mértékben csökkenthetők azáltal, hogy a gyülekezeti közösség abban a helyzetében fogadja el a gyászolót, amelyben benne van. Az összetartás közösségi hatása lehet az, hogy feltételek nélkül akarják a gyászolót megtartani a közösségben. Nem írják elő neki, hogy miként tegyen hitvallást szilárdságáról és meggyőződéséről, nem várják tőle, hogy erősebbnek mutatkozzék, mint amilyen, s minél hamarabb úgy tegyen, mintha nem történt volna semmi. Az egymás támogatása nem tudja megszüntetni a

halott miatt megjelenő kapcsolathiányt, de melléállásával olyan támasz-kapcsolatokat kínál, amelyek segíthetik a gyászolót vesztesége megküzdésében. Egyszerűen nem maradt kapcsolatok nélkül, sőt módja van arra, hogy a szeretetközösség biztonságában megélhesse érzéseit, kifejezhesse gyászát, „megterhelhesse” kapcsolatait. Azáltal, hogy van(nak) olyan gyülekezeti tag(ok), akik készek odahallgatni érzéseire, szorongásaira, félelmeire, lelkigondozást végeznek. (Bibliai kifejezéssel a gyászoló embereivé válnak). A gyülekezet életközössége jelenthet egy gyakorlati tehervállalást a gyászban, hiszen különösen az első időkben a talán család nélkül maradó özvegy számára komoly gondot jelenthet a mindennapi élet újra szervezése. Ha vannak, akik észreveszik, hogy miben és hogyan segíthetik a magára maradt gyászoló mindennapjait, az egyik legfontosabb támaszt kínálják felé. Elkerülheti, vagy legyőzheti, pl. az önmaga elértéktelenedésének veszélyét, hogy csak addig volt értelme az életének, amíg élt a hozzátartozója. Az áldozat bibliai tartalma szerint az odaszánás mélységét mutatja. A gyülekezet áldozata az élet odaszánása arra, hogy Isten megtapasztalt, átélt szeretetét élhetően és megtapasztalhatóan közvetítse azok felé, akik gyengék, betegek, elesettek vagy gyászolnak. Azoknak, akik így is a gyülekezet tagjai. Az ebben való részesedés nem csak azt jelentheti a veszteséget átélő gyászolónak, hogy vannak emberek, akik odafigyelnek rá, nem hagyják magára, hanem azt is, hogy Isten is erősíti gyászában.

1517 méteres futóverseny rajtol. Nyeremények: aranyhal, fagyasztott cápaszelet… Este közös protestáns istentiszteOktóber 10-től vasárnaponként 16 órai kezdettel a Pulzus letet kezdődik az evangélikus templomban. szabadidőközpont Fitnesz termében istentiszteletet lesz. Régi bölcsesség a vasárnap megszentelése, lelki egészsé- Református Iskola Est lesz december 10-én, 11-én 18 günk megőrzése érdekében szükségünk van természetfe- órától a Művelődési Ház színház- termében. letti tapasztalatokra. Református Iskola templomlátogatásai: Felső tagozat NagytempSzeptember 19. A hitoktatás minden iskolában elindult. Mindnyájunknak lom szüksége van egy belső, biztos pontra, szerető Istenre. Október 10. Alsó tagozat NagytempA Táncsics iskolában az 1-4. osztályok számára hétfőn 7. lom órában (13:45), a 4.-8. osztályosoknak pedig pénteken 1-2 évfolyam Felszeg szintén 7. órában (13:45) tartjuk hittanóráinkat a földszin- November 14. November 28. 3-4 évfolyam Újváros ten található, régi 20-as teremben.

Programajánló

Konfirmáció Előkészítő indult a Felház utcai Református Gyülekezetben! Minden vasárnap a 9 órás istentisztelet után várunk szeretettel! Miért halasztgatnád az esküvődig, ha itt a lehetőség, Minden vasárnap három korcsoportba várjuk a gyerekeket hogy felfedezd a keresztyén hitet, istentiszteletre a felnőtt istentisztelettel párhuzamosan. hogy laza, barátsáA gyerektáborokat tartók szeptember 25-én délután tartják gos és szórakoztató társaságot találj, a évadzáró bográcsolást. ha beszélgetni Október 31-én 14 órától a már szokásosnak mondható akarsz az élet fonA Pitypang bábcsoport A szeretetre vágyó süni című darabbal látogatja a környékbeli iskolákat, óvodákat. „Meg tanultam szeretni! Mostantól nem fogok csúnyán beszélni senkivel. Eldöntöttem, hogy jobb a barátság, mint a magányosság. Mert szeretni mindig lehet, szeretni sohasem késő!”

10


Egyházi értesítő tos kérdéseiről Figyelj, tanulj, beszéld meg, fedezd fel és kérdezz bármit! Első szülői értekezlet október 3-án az istentisztelet után lesz.

November 4-én, csütörtökön 17:30-tól Fodorné Ablonczy Margit, kerületünk ifjúsági lelkésze tart vetítéssel egybekötött képes előadást Kálvin és a nők címmel. Október 9-én 15 órai kezdettel Kerületi Nőszövetségi Konferencia keretében az áhítatot követően Dr. Pecsuk Debrecenbe kirándulunk október 16-án a Kontraszt kiál- Ottó a Bibliatársulat főtitkára tart előadást Bibliafordítás lításra (14 aluliaknak nem ajánlott!) a Karzattal. 7:15-kor 2010 címmel, majd Németh Pál lelkészt hallgathatjuk találkozunk a vasútállomáson. Szentírás a keresztyének és a muzulmánok kezében Jelentkezni október 10-ig lehet a 2000 Ft-os részvételi díj témáról. befizetésével. Férfi vacsorák meghívottai: Minden szerdán 18 órától a református Bibliaolvasó kala- Szeptember 24-én, pénteken 18 órától Gajdos István, uz szerint olvasandó részt beszéljük át a Bibliaórán, me- újszászi gondnok. Október 15-én, 18 órai kedettel Baross Szabolcs csillaglyet minden hó első hetében presbiteri gyűlés követ. hegyi presbiter, Coopsystem Szervezési és Vezetési TaA Rekreációs csoport (családosok) alkalmai: nácsadó Kft. alapítója és vezetője. - Október 23-án 15 órától A házasság céljai November 5-én, szintén 18 órától Szenes Márton kecske„De az Úrban nincs asszony férfi nélkül, sem férfi asszony méti főgondnok, az UniCredit Bank regionális igazgatója. nélkül. Mert ahogyan az asszony a férfiból van, úgy a férfi Az alkalmak színhelye: a Gerje étterem. is az asszony által van, mindkettő pedig Istentől van.” - November 20-án 15 órától A jó kommunikáció titkai Istentiszteletek rendje a külső-budai úti Közösségi Ház„Ha haragusztok is, ne vétkezzetek”: a nap ne menjen le ban vasárnaponként 17 órától: a ti haragotokkal, helyet se adjatok az ördögnek. Római katolikus: október 3., 24., november 7., 28., december 19. A Baba Klub alkalmai szerdánként 9 órától kezdődnek a Evangélikus: október 10., november 14., december 12. parókián (Selyem u.6). Református: október 17.(F), 31.(N), november 21.(F), Témáink: december 5.(N), 26.(F). 09.29. Stressz: Dr. Kelemenné Pap Éva, 10.06. Feleség és/vagy anya: Sándor Gabriella F=Felszeg N=Nagytemplon 10.13. Mondókák: Ungváriné Csorba Magdolna 10.20. Anya-gyerek kapcsolat: Dr. Mátyus Katalin A kórház tanácstermében református istentiszteletet tar10.27. Hellinger terápia: Szilágyiné Lengyel Zsuzsa; tunk a minden hónap második és ötödik csütörtökén 17 11.03. Gyermekeink hite: Sándor Gabriella; órától. 11.10. Mozgásfejlesztés: Erdődiné Bárány Brigitta 11.17. Szoptatás: Agárdi Krisztina Október 31-én 9 órakor reformációi úrvacsorás isten11.24. Karácsonyvárás: Sándor Gabriella tisztelet lesz. November 1-jén 15 órától tartunk istentiszteletet az ÖregNői vacsorák vendégei: temető ravatalozójában. Szeptember 16-án, csütörtökön 17:30-tól Csenki Zsuzsanna a Budai Gyülekezet (www.gyulekezet.hu) diakóniai További programjainkról értesülhet a www.felhazutca.hu gondnoka . honlapunkon, vagy személyesen alkalmainkon. „Úgy ragyogjon a ti világosságotok az emberek előtt, hogy lássák jó cselekedeteiteket, és dicsőítsék a ti mennyei Atyátokat.”

Jelképeink 2 "magának Krisztusnak szimbóluma" A Jónás prófétát elnyelő nagy hal az alvilág szimbóluma, a halban töltött három nap a tipológiai szimbolizmus

értelmezésében Krisztus halálának előképe, a hal gyomrából való csodás kiszabadulás pedig a Megváltó feltámadására utal. Az alvilág mindent elnyelő, hatalmas halként való ábrázolása is ezzel a hagyománnyal függ össze, pl. a klosterneuburgi oltár Pokol c. zománcképén (XII. sz.). A keresztény kultúrában az ókeresztény kor síremlékein gyakori motívum a halat karmai közt tartó madár (általában sas), amely a mennybe ra-

11

gadott lélekre utal. A korai kereszténységben, az üldöztetés korában, a hal magának Krisztusnak is szimbólumává vált: a görög ’hal’ szó (Ikhthüsz) feloldható akrosztichonként: Jészusz Khrisztosz Theu Hüiosz Szótér (Jézus Krisztus, Isten Fia, a Megváltó). Forrás: http://www.keresztenymagyarorszag.hu/ tortenelem/jelkepek/hal


A felnövekvő nemzedék: 2010-ben konfirmáltak gondolatai: Lelki élményeik: - angol ének a táborban - egy személyes beszélgetés - amikor először jöttem templomba - amikor mikrofonba énekeltem

Egyházi értesítő Közösségi élményeik: - bibliai jelenetet eljátszani - foci - virrasztás a templomban Amiért szeretnek gyülekezetbe járni: - mert itt mindenki kedves - mert megtérülünk - megismerem Jézust és új személyeket is - mert Istennel beszélek - itt olyan mintha mindenki a tesóm lenne

MÓZES!!! Hagyd abba a hülyeségeidet, és fürödj meg végre!

MÓZES egy évesen. Az egyházi értesítőt kiadja a Cegléd-Felszegi Református Egyházközség presbitériuma. Honlapcímünk: www.felhazutca.hu Főszerkesztő: Podráczky Zsolt Olvasó szerkesztő: Pintér Péter Nyomdai előállítás: AKCIDENT NYOMDAIPARI KFT. Olvasói levelek, észrevételek: 2700 Cegléd, Felház utca 20. Tel/Fax: (53) 311 167

[email protected] [email protected] [email protected] Újságunk ingyenes, amennyiben megteheti,

kérjük, adományaival támogassa az újság kiadását! Gyülekezetünk Bankszámlaszáma: 1040312949574955-54561007 K&H Köszönjük

12

„Ha az én parancsolataimat megtartjátok, megmaradtok az én szeretetemben; amiképpen én megtartottam az én Atyámnak parancsolatait, és megmaradok az ő szeretetében.” Jn 15, 20

Cegléd-Felszegi Református. csatlakoztak a reformációhoz

Recommend Documents