C. rész FELSZÓLALÁS 2. SZAKASZ AZONOSSÁG ÉS ÖSSZETÉVESZTHETŐSÉG 3. FEJEZET A MEGJELÖLÉSEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA

Azonosság és összetéveszthetőség – A megjelölések összehasonlítása

A BELSŐ PIACI HARMONIZÁCIÓS HIVATAL (VÉDJEGYEK ÉS FORMATERVEZÉSI MINTÁK) ÁLTAL A KÖZÖSSÉGI VÉDJEGYEKKEL KAPCSOLATBAN VÉGZETT VIZSGÁLATRA VONATKOZÓ IRÁNYMUTATÁS C. rész FELSZÓLALÁS 2. SZAKASZ AZONOSSÁG ÉS ÖSSZETÉVESZTHETŐSÉG 3. FEJEZET A MEGJELÖLÉSEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA

A Hivatal által végzett vizsgálatra vonatkozó iránymutatás, C. rész: Felszólalás FINAL

VERSION 1.0.

1. oldal DATE 02/01/2014


Tartalomjegyzék 1.

Bevezetés ................................................................................................... 4 1.1. Áttekintés .................................................................................................... 4 1.2. Általános elvek ........................................................................................... 4 1.2.1. 1.2.2. 1.2.3. 1.2.4. 1.2.5.

2.

Objektív összehasonlítás ................................................................................ 4 Három szempont: vizuális, hangzásbeli és fogalmi........................................ 5 Összehasonlítandó megjelölések ................................................................... 5 Az összehasonlítás lehetséges eredménye ................................................... 5 Érintett terület és érintett vásárlóközönség .................................................... 6

A megjelölések azonossága ..................................................................... 6 2.1. Az azonosság fogalma ............................................................................... 6 2.2. Az azonosság megállapítására vonatkozó küszöb .................................. 7 2.3. A szóvédjegyek azonossága ..................................................................... 8 2.4. Szóvédjegyek és ábrás védjegyek ............................................................ 9 2.5. Az ábrás védjegyek azonossága ............................................................. 10

3.

A megjelölések hasonlósága.................................................................. 11 3.1. A hasonlóság fogalma ............................................................................. 11 3.2. A hasonlóság megállapítására vonatkozó küszöb................................. 11 3.3. Elhanyagolható elemek ............................................................................ 12 3.4. Vizuális összehasonlítás.......................................................................... 13 3.4.1. Szóvédjegyeket érintő vizuális összehasonlítás .......................................... 13 3.4.1.1. 3.4.1.2.

Szóvédjegy kontra szóvédjegy .................................................................. 13 Szóvédjegy és szóelemeket tartalmazó ábrás védjegy összehasonlítása....................................................................................... 14

3.4.2. Szóvédjegyeket nem érintő vizuális összehasonlítás .................................. 15 3.4.2.1. 3.4.2.2. 3.4.2.3. 3.4.2.4. 3.4.2.5. 3.4.2.6.

Kizárólag ábrás kontra kizárólag ábrás megjelölések ............................... 16 Szóelemet tartalmazó ábrás védjegyek vizuális összehasonlítása ........... 17 Szóelemet tartalmazó ábrás megjelölés és ábrás megjelölés vizuális összehasonlítása....................................................................................... 18 Egyedi forgatókönyvek ábrás megjelölések összehasonlításakor ............. 19 Önmagában álló színből álló védjegyek („per se” színvédjegyek) vizuális összehasonlítása .......................................................................... 20 Térbeli védjegyek vizuális összehasonlítása ............................................. 20

3.5. Fonetikus összehasonlítás ...................................................................... 21 3.5.1. 3.5.2. 3.5.3. 3.5.4.

Gyakorlati kritériumok ................................................................................... 21 Értékelendő megjelölések, illetve megjelöléselemek ................................... 22 Eltérő sorrendben szereplő azonos/hasonló hangok ................................... 26 Idegen- vagy kitalált szavakból álló, vagy ilyen szavakat tartalmazó megjelölések ................................................................................................. 26

3.6. Fogalmi összehasonlítás: gyakorlati kritériumok .................................. 28 3.6.1. A jelentéstartalom definíciója........................................................................ 28 3.6.1.1. 3.6.1.2. 3.6.1.3. 3.6.1.4.

A szavak jelentéstartalma.......................................................................... 29 A szavak egyes részeinek jelentéstartalma ............................................... 31 Hibásan írt szavak jelentéstartalma........................................................... 33 A nevek és vezetéknevek jelentéstartalma................................................ 34


VERSION 1.0.

2. oldal DATE 02/01/2014

Azonosság és összetéveszthetőség – A megjelölések összehasonlítása 3.6.1.5. 3.6.1.6. 3.6.1.7. 3.6.1.8.

Az ábrás megjelölések, szimbólumok, alakzatok és színek jelentéstartalma ......................................................................................... 36 A számok és betűk jelentéstartalma .......................................................... 37 A földrajzi nevek jelentéstartalma .............................................................. 38 A hangutánzó szavak jelentéstartalma ...................................................... 38

3.6.2. A fogalmi összehasonlítás elvégzése .......................................................... 39 3.6.2.1. 3.6.2.2. 3.6.2.3. 3.6.2.4. 3.6.2.5.

A két védjegy azonos szót és/vagy kifejezést tartalmaz ............................ 40 Két szó vagy kifejezés azonos jelentéssel bír, de eltérő nyelven .............. 41 Két szó azonos szemantikai kifejezésre vagy annak változataira utal....... 43 Két ábrás megjelölés, szimbólum és/vagy alakzat azonos tárgyat vagy elképzelést jelenít meg .............................................................................. 43 Amikor egy szó kontra ábrás megjelölés, szimbólum, alakzat és/vagy szín jeleníti meg a szó mögöttes fogalmát................................................. 44


VERSION 1.0.

3. oldal DATE 02/01/2014


1. 1.1.

Bevezetés Áttekintés

Összetéveszthetőség áll fenn (beleértve a gondolati képzettársítás, - asszociáció valószínűségét), ha fennáll a kockázata, hogy a vásárlóközönség – annak alapján, hogy az adott megjelölést viselik – azt hiszi, hogy a szóban forgó áruk vagy szolgáltatások ugyanattól a vállalkozástól, vagy adott esetben gazdaságilag egymással kapcsolatban álló vállalkozásoktól származnak. Az, hogy fennáll-e összetéveszthetőség, több különálló tényező átfogó értékelésétől függ, úgymint: i. az áruk és szolgáltatások hasonlósága, ii. a megjelölések hasonlósága, iii. az egymással ütköző megjelölések megkülönböztető és domináns (meghatározó) elemei, iv. a korábbi megjelölés megkülönböztető képessége és v. az érintett vásárlóközönség. Az összetéveszthetőség értékelésének első lépése a fenti öt tényező megállapítása. A második lépés azok relevanciájának meghatározása. Ez a fejezet a megjelölések összehasonlításával foglalkozik. A megjelölések összehasonlításának célja annak meghatározása, hogy azok azonosak (e fejezet 2. szakasza), hasonlóak (e fejezet 3. szakasza) vagy eltérőek.

1.2.

Általános elvek

1.2.1.

Objektív összehasonlítás

A megjelölések összehasonlítása úgynevezett objektív összehasonlítás, amelyben az objektív azt jelenti, hogy a megjelölés valamennyi elemét figyelembe veszik azok megkülönböztető képességétől vagy domináns jellegétől függetlenül. Ennélfogva a Hivatal által alkalmazott, több lépésből álló módszerrel a megjelölések hasonlóságának objektív értékelése kezdetben elkülönül azok alkotóelemei megkülönböztető képességének értékelésétől 1. A megjelölések hasonlóságának megállapítása azonban az összetéveszthetőség megállapítása szempontjából nem tekinthető döntőnek. Az objektív összehasonlítás azt állapítja meg, hogy az összetéveszthetőség legalább első látásra fennállhat, mivel megerősíti, hogy a megjelölések között bizonyos fokú hasonlóság van. E hasonlóság fokát figyelembe veszik az általános értékelés során, amikor az összetéveszthetőség általános értékeléséhez valamennyi tényezőt megvizsgálják 2. Ha a megjelölések egyértelműen eltérőek, az összetéveszthetőség vizsgálata ezen a ponton véget ér. Ez szemben áll olyan más megközelítésekkel, amelyek a megjelölések különböző elemeinek megkülönböztető képességét a megjelölések hasonlóságának értékelésével egy időben mérlegelik. Noha mindössze módszertani különbségről van szó, amely az

A felszólalásra vonatkozó iránymutatás, 2. rész: „Azonosság és összetéveszthetőség”, 4. fejezet: „Megkülönböztető képesség” és 5. fejezet: „Domináns jelleg”. 2 A felszólalásra vonatkozó iránymutatás, 2. rész: „Azonosság és összetéveszthetőség”, 8. fejezet: „Átfogó értékelés”. 1


VERSION 1.0.

4. oldal DATE 02/01/2014


összetéveszthetőség végső megállapítását nem befolyásolja, a Hivatal az egységes formátum érdekében az előbb ismertetett módszert alkalmazza. Ugyanezt a módszert alkalmazza a megjelölések azonosságának értékelésekor is, amelynek megállapításához valamennyi elem objektív egyezésére van szükség, függetlenül attól, hogy azok megkülönböztető és/vagy domináns jellegűek-e.

1.2.2.

Három szempont: vizuális, hangzásbeli és fogalmi

A megjelölések összehasonlítása minden esetben három szinten történik: vizuális (e fejezet 3.4. szakasza), hangzásbeli (e fejezet 3.5. szakasza) és fogalmi (e fejezet 3.6. szakasza). Ennek az az oka, hogy a megjelölések vizuálisan és hangzás alapján érzékelhetők (az ízlés, szaglás vagy tapintás általi összehasonlítás több okból is kevésbé releváns vagy egyáltalán nem lehetséges), valamint hogy a megjelölések hasonló képet/fogalmat idézhetnek fel. Egy-egy szempont vizsgálata csak akkor hagyható ki, ha azon a szinten nem lehetséges az összehasonlítás (pl. a hangzásbeli összehasonlítás kizárólag ábrás védjegy esetén).

1.2.3.

Összehasonlítandó megjelölések

Az azonosság vagy hasonlóság értékelésekor a megjelöléseket az oltalmat élvező formájukban, azaz a lajstromban/bejelentésben szereplő formában kell összehasonlítani. A lajstromozott védjegyek más formában történő tényleges vagy lehetséges használata a megjelölések összehasonlításakor nem releváns 3. Az összehasonlításnak a megjelölések egészére ki kell terjednie. Ennélfogva helytelen a megjelölések egyes elemeinek kihagyása például azzal az indokkal, hogy azok a megjelölés más elemeinél kisebbek (kivéve, ha az alábbiakban ismertetettek szerint elhanyagolhatóak), vagy mert nincs megkülönböztető képességük. A megkülönböztető képességgel rendelkező vagy domináns elemeket csak az általános értékelés során kell figyelembe venni (a C–334/05 P. sz. „Limoncello”-ügyben hozott, 2007. június 12-i ítélet, 41. és 42. pont; a T–61/09. sz. „Schinken King”-ügyben hozott, 2011. december 13-i ítélet, 46. pont).

1.2.4.

Az összehasonlítás lehetséges eredménye

A megjelölések összehasonlítása az alábbi három megállapítás egyikével végződhet: azonosság, hasonlóság vagy eltérés. Az eredmény a felszólalás további vizsgálata szempontjából döntő jelentőségű, mivel az alábbi következményekkel jár: • • •

a megjelölések azonosságának megállapítása a KVR 8. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében feltétlen oltalmat biztosít, amennyiben az áruk és/vagy szolgáltatások is azonosak; hasonlóság megállapítása esetén a KVR 8. cikke (1) bekezdésének b) pontjával összhangban megindítják az összetéveszthetőség vizsgálatát; az eltérés megállapítása kizárja az összetéveszthetőség lehetőségét. A KVR 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti további előfeltételek vizsgálatára nincs szükség.

3

A lemondó nyilatkozatok hatásáról lásd a felszólalásra vonatkozó iránymutatás 2. rész: ”Azonosság és összetéveszthetőség” 4. fejezetét: „Megkülönböztető képesség”.


VERSION 1.0.

5. oldal DATE 02/01/2014


1.2.5.

Érintett terület és érintett vásárlóközönség

A hasonlóságot arra a területre vonatkozóan kell megállapítani, amelyen a korábbi védjegy oltalmat élvez. Az érintett területet fel kell tüntetni. Mindemellett a megjelölések összehasonlításakor az érintett vásárlóközönség is fontos szerepet játszik 4. Amennyiben a korábbi védjegy nemzeti védjegy, a vonatkozó kritériumokat az adott uniós tagállamon (vagy a Benelux védjegyek esetében tagállamokon) belüli érintett vásárlóközönséggel összefüggésben kell vizsgálni. A hasonlóság észlelése tagállamonként eltérhet a kiejtésbeli és/vagy jelentésbeli/értelmezésbeli különbségek miatt. Amennyiben a korábbi védjegy közösségi védjegylajstromozás, a vizsgálatnak elvben az Európai Unió egész területére ki kell terjednie. Amennyiben azonban legalább egy tagállamban fennáll az összetéveszthetőség lehetősége, és eljárás-gazdaságossági okokból ez indokolt (például elkerülendő a megjelölések konkrét kiejtéseinek vagy jelentéseinek több nyelven történő vizsgálatát), a Hivatal vizsgálatát nem kell az EU egészére kiterjeszteni, hanem elegendő csak arra a részére vagy részeire, ahol fennáll az összetéveszthetőség lehetősége. A közösségi védjegy egységes jellege azt jelenti, hogy hivatkozni lehet egy korábbi közösségi védjegyre bármely olyan közösségi védjegybejelentés elleni felszólalási eljárásban, amely kedvezőtlenül érintené az előbbi védjegy oltalmát, még akkor is, ha ez csupán az Európai Unió egy részében élő fogyasztók általi észleléshez kapcsolódik (a C-514/06. sz. „Armacell”-ügyben hozott, 2008. szeptember 8-i ítélet, 56–57. pont és a későbbi ítélkezési gyakorlat, többek között a T-460/11. sz. „BÜRGER”-ügyben hozott, 2011. szeptember 18-i ítélet, 52. pont és az abban idézett ítélkezési gyakorlat).

2.

A megjelölések azonossága

2.1.

Az azonosság fogalma

A fentiekben foglaltak szerint a megjelölések azonosságának megállapítása nyomán a felszólalás a KVR 8. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében sikeres lesz, amennyiben az áruk és/vagy szolgáltatások is azonosak. Az azonosság fogalmának és az ahhoz kapcsolódó követelményeknek a megértése érdekében szem előtt kell tartani a KVR 8. cikke (1) bekezdésének a) pontja, valamint a KVR 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti összetéveszthetőség esetén nyújtott oltalom közötti különbségeket. A KVR 8. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti oltalom feltétlen, mivel az azonos árukra vagy szolgáltatásokra vonatkozó későbbi azonos megjelölés lajstromozása ellehetetlenítené a korábbi védjegynek a kereskedelmi eredet azonosítási eszközeként betöltött szerepét. Amennyiben azonos árukra vagy szolgáltatásokra vonatkozóan teljesen azonos megjelöléseket vagy védjegyeket lajstromoznak, nem feltételezhetőek olyan körülmények, amelyek esetén az összetéveszthetőség maradéktalanul kizárható.

A felszólalásra vonatkozó iránymutatás, 2. rész: „Azonosság és összetéveszthetőség”, 6. fejezet: „A célközönség és a figyelem mértéke”.

4


VERSION 1.0.

6. oldal DATE 02/01/2014


Más tényezőket, például a közönség figyelmének szintjét vagy a korábbi védjegy megkülönböztető képességét nem kell mérlegelni. Másrészről, a KVR 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerint a korábbi védjegy oltalmat élvez az összetéveszthetőséggel szemben: még ha a védjegyek egyes elemei különböznek is, azok hasonlósága – az általános értékelés során vizsgálandó további elemekkel együtt – azt a benyomást keltheti, hogy az érintett termékek ugyanattól, vagy gazdaságilag egymással kapcsolatban álló vállalkozásoktól származnak. A KVR 8. cikke (1) bekezdésének a) pontja által biztosított feltétlen oltalom miatt a védjegyek azonosságának fogalmát szigorúan kell értelmezni. Olyan közösségi védjegybejelentés esetén, amely azonos egy olyan árukhoz, illetve szolgáltatásokhoz kapcsolódó [korábbi] „közösségi védjeggyel, amelyek azonosak a közösségi védjegy árujegyzékében szereplő árukkal, illetve szolgáltatásokkal” [a KVR 8. cikke (1) bekezdésének a) pontja alapján], a feltétlen oltalom nem terjeszthető ki az eredeti rendeltetése szerinti helyzeteken túlra, különös tekintettel azokra a helyzetekre, amelyekben a KVR 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja specifikusabb oltalmat nyújt (a C-291/00. sz. „LTJ Diffusion” (Arthur et Félicie) ügyben hozott, 2003. március 20-i ítélet, 50–54. pont, a védjegyekről szóló irányelv megfelelő rendelkezéseivel összefüggésben).

2.2.

Az azonosság megállapítására vonatkozó küszöb

Az azonosság fogalommeghatározásából következik, hogy két megjelölésnek minden szempontból egyeznie kell. Ennélfogva védjegyek közötti azonosságról akkor beszélhetünk, ha a közösségi védjegybejelentés módosítás vagy hozzáadás nélkül tartalmazza a korábbi védjegyet alkotó valamennyi elemet. Mivel azonban a megjelölés és a védjegy közötti azonosság észlelése nem minden esetben az összehasonlított elemek valamennyi jellemzőjének közvetlen összehasonlításából ered, a védjegyek közötti jelentéktelen eltérések elkerülhetik az átlagos fogyasztó figyelmét. Ennélfogva a közösségi védjegybejelentést akkor kell egy korábbi védjeggyel azonosnak tekinteni, „ha módosítás vagy hozzáadás nélkül tartalmazza a védjegyet alkotó valamennyi elemet, vagy ha egészében tekintve olyan jelentéktelen eltéréseket rejt magában, amelyek elkerülhetik az átlagos fogyasztó figyelmét” (a C-291/00. sz. „LTJ Diffusion” (Arthur et Félicie) ügyben hozott, 2003. március 20-i ítélet, 50–54. pont). Két védjegy között az az eltérés minősül jelentéktelennek, amelyet egy ésszerűen figyelmes fogyasztó csak akkor vesz észre, ha a védjegyeket egymás mellé helyezve azokat alaposan megvizsgálja. A „jelentéktelen” nem objektív kifejezés, és értelmezése az összehasonlított védjegyek összetettségének mértékétől függ. Jelentéktelenek azok az eltérések, amelyek tekintettel arra, hogy egy összetett védjegy rendkívül kisméretű vagy azon belül elvesző elemeit érintik, az adott védjegy megtekintésekor szabad szemmel nem észlelhetők azonnal, figyelembe véve azt is, hogy az átlagos fogyasztó általában nem elemző módon vizsgálja, hanem egészében nézi a védjegyet. Azt a megállapítást, hogy egy elem „elhanyagolható", megfelelően indokolni kell abban a tekintetben, hogy miért nem befolyásolja a védjegy általános észlelését.


VERSION 1.0.

7. oldal DATE 02/01/2014


Az azonosság fogalmának fenti meghatározásából következik, hogy két védjegy a KVR 8. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében akkor tekinthető azonosnak, ha teljesülnek a következő feltételek: •

az egészében vett megjelölések teljes azonossága. A KVR 8. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében a részleges azonosság nem elegendő; a védjegyek bármely része közötti egybeesés azonban a megjelölések közötti hasonlóságot eredményezhet, és arra a KVR 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja tekintetében végzett vizsgálat során ki kell térni. Bármely hozzáadott elem elegendő annak megállapításához, hogy a védjegyek nem azonosak; az, hogy a hozzáadott elem szó, ábra vagy a kettő ötvözete, lényegtelen. Ennélfogva két szóvédjegy nem tekinthető azonosnak, ha az egyik a másiknak a részét képezi, de ahhoz további karakterek (lásd a 2.4. részt) vagy szavak tartoznak, függetlenül azok megkülönböztető képességétől vagy lehetséges leíró jellegétől. Korábbi megjelölés

Támadott megjelölés és észrevételek

Ügy száma

MILLENIUM INSURANCE COMPANY LIMITED millenium

•

2.3.

Megállapítást nyert, hogy „a szóban forgó megjelölések nyilvánvalóan nem voltak azonosak”, még akkor sem, ha az „insurance company limited” kifejezés a kapcsolódó szolgáltatások tekintetében angol nyelven leíró jellegű.

R 0696/2011-1

INDIVIDUAL

R 0807/2008-4

azonosság az összehasonlítás valamennyi szintjén. A megjelöléseknek a védjegy-összehasonlítás valamennyi releváns szintjén – azaz vizuális, fonetikus és fogalmi szinten is – azonosnak kell lenniük. Ha a védjegyek bizonyos (vizuális, fonetikus vagy fogalmi) szempontból azonosak, más szempontból azonban nem, akkor összességében nem azonosak. Ez utóbbi esetben hasonlóak lehetnek, és ezért meg kell vizsgálni az összetéveszthetőségüket.

A szóvédjegyek azonossága

Két szóvédjegy akkor azonos, ha mindkettő kizárólag szóvédjegy, és az őket alkotó betű- vagy számsorok pontosan megegyeznek. A szóvédjegyek betűket, számokat és más jeleket (pl. „+”, “@”, “!”) tartalmazó védjegyek, amelyeket az érintett hivatalban használt szabványos betűformával jelenítenek meg. Ez azt jelenti, hogy ábrás elemet vagy megjelenítést nem tartalmaznak. Amennyiben mindkét védjegyet szóvédjegyként lajstromozták, az érintett hivatal által a hivatalos kiadványban (pl. a Védjegyértesítőben) használt betűforma lényegtelen. A kis- és nagybetűk használatának különbségei sem bírnak jelentőséggel, akkor sem, ha ezek a betűk váltakoznak. Az alábbi szóvédjegyek azonosak:


VERSION 1.0.

8. oldal DATE 02/01/2014


Korábbi megjelölés

Támadott megjelölés

Ügy száma

MOMO

MoMo

BLUE MOON

Blue Moon

R 0835/2010-1

Global Campus

GLOBAL CAMPUS

R 0719/2008-2

Zeus

ZEUS

R 0760/2007-1

Jumbo

JUMBO

DOMINO

Domino

R 0523/2008-2

apetito

APETITO

T-129/09

B 1 802 233

R 0353/2007-2

Általában ellenőrizni kell, hogy a megjelölést szóvédjegyként lajstromozták-e. Például kizárólag a védjegy grafikus megjelenítésének vizsgálata (pl. a Madridi Rendszerben) megtévesztő lehet, mivel a megjelölések igazolásokban, értesítőkben stb. használt grafikus megjelenítésétől függően egy szóvédjegyként bejelentett védjegy ábrás vagy stilizált elemeket vagy betűtípusokat tartalmazhat. Ezekben az esetekben a bejelentés elsőbbséget élvez az igazolásban, értesítőben stb. szereplő megjelenítéssel szemben. A nem latin karakterekből álló védjegyeket azon megadott joghatóságokon belül, ahol az adott karaktereket hivatalosan használják (pl. egy Bulgáriát vagy az EU-t megjelölő közösségi védjegy vagy nemzetközi lajstromozás esetén a cirill betűs írás) szóvédjegynek kell tekinteni, az ábrás elemek Bécsi Osztályozása 28.05. sz. kategóriájának megnevezésével összhangban. Korábbi megjelölés


Ügy száma B 1 827 537

Egyetlen betű eltérése már elegendő az azonosság hiányának megállapításához. Ugyanez vonatkozik a szóközre vagy az írásjelekre (pl. kötőjel, pont) is, mivel ezek jelenléte megváltoztathatja a megjelölés észlelését (lásd az alábbi első példát). Az alábbi szóvédjegyek nem azonosak:

2.4.



Ügy száma

She , SHE

S-HE

T-391/06

TELIA

teeli

B 13 948

NOVALLOY

NOVALOY

B 29 290

HERBOFARM

HERBO-FARMA

R 1752/2010-1

Szóvédjegyek és ábrás védjegyek

Egy szóvédjegy és egy ábrás védjegy, még ha ugyanabból a szóból áll is, nem azonos, kivéve, ha a köztük lévő eltérések elkerülhetik az érintett vásárlóközönség figyelmét. Az alábbi példákban a megjelölések egyértelműen nem azonosak:


VERSION 1.0.

9. oldal DATE 02/01/2014




Ügy száma

IHotel

T-277/11

ELCO

R 0803/2008-1

eClear

R 1807/2010-1

BIG BROTHER

R 0932/2010-4

Annak megállapítása azonban, hogy a védjegyek nem azonosak, nehezebb lehet akkor, ha az ábrás védjegy rendes betűtípussal íródott. Az alábbi példákban mindazonáltal a védjegyekről megállapították, hogy nem azonosak: Korábbi megjelölés

Támadott megjelölés THOMSON

Klepper

2.5.

Ügy száma R 0252/2008-1

R 0964/2009-1

Az ábrás védjegyek azonossága

Két ábrás védjegy akkor tekinthető azonosnak, ha mindkét megjelölés valamennyi ábrás eleme (forma, szín, kontraszt, árnyékolás stb.) megegyezik. Magától értetődő, hogy egy azonos szó használata eltérő ábrás elem esetén nem elegendő az azonosság megállapításához. Az alábbi védjegyek nem azonosak: Korábbi megjelölés


Ügy száma

R 0558/2011-1

R 1440/2010-1

7078 C


VERSION 1.0.

10. oldal DATE 02/01/2014


Mivel azonban az alábbi esetben a „TEP” betűk dőlt betűs megjelenítéséből fakadó eltérés elkerülné a közönség figyelmét, a védjegyeket azonosnak nyilvánították: Korábbi megjelölés


Ügy száma B 2 031 741

3.

A megjelölések hasonlósága

3.1.

A hasonlóság fogalma

Az ítélkezési gyakorlat értelmében két védjegy akkor hasonló, ha többek között az érintett vásárlóközönség számára egy vagy több releváns szempont tekintetében legalább részben azonosak [a T-6/01. sz. „Matratzen"-ügyben hozott, 2002. október 23-i ítélet, 30. pont (C-03/03 P); a T-281/07. sz. „BLUE"-ügyben hozott, 2008. november 12-i ítélet, 26. pont.] Az összetéveszthetőség általános értékelésének a szóban forgó védjegyek vizuális, fonetikus vagy fogalmi hasonlósága tekintetében a védjegyek által keltett összbenyomáson kell alapulnia, figyelembe véve többek között azok megkülönböztető és domináns alkotóelemeit (a C–251/95. sz. „SABEL”-ügyben hozott, 1997. november 11-i ítélet, 23. pont).

3.2.

A hasonlóság megállapítására vonatkozó küszöb

Amennyiben a három szint közül csak az egyiken állapítható meg hasonlóság, akkor a megjelölések hasonlóak (a T–434/07. sz. „Volvo”-ügyben hozott, 2009. december 2-i ítélet, 50–53. pont). Azzal, hogy a megjelölések kellően hasonlóak-e ahhoz, hogy összetéveszthetők legyenek, a döntés egy másik szakaszában („Általános értékelés"), és nem a megjelölések összehasonlításáról szóló szakaszban kell foglalkozni. Az alacsony küszöb logikus következménye, hogy a hasonlóság megállapítása nem vezet automatikusan az összetéveszthetőség, ezen belül pedig a gondolati képzettársítás (asszociáció) lehetőségének megállapításához még akkor sem, ha az áruk és a szolgáltatások hasonlóak vagy azonosak. A fent említettek szerint az összetéveszthetőség - és ezen belül a gondolati képzettársítás lehetősége - számos tényezőtől függ, amelyeket először külön kell értékelni 5. Mivel a hasonlóság és az eltérés között nem minden esetben lehet éles határvonalat húzni, ezeket a fogalmakat minden összehasonlítás – a vizuális, a hangzásbeli és a fogalmi összehasonlítás – esetében együtt vizsgálják.

A felszólalásra vonatkozó iránymutatás, 2. rész: „Azonosság és összetéveszthetőség”, 8. fejezet: „Átfogó értékelés”.

5


VERSION 1.0.

11. oldal DATE 02/01/2014


3.3.

Elhanyagolható elemek

A fenti 1.2.1. szakaszban említettek szerint az összehasonlításnak a megjelölések egészére ki kell terjednie. Elhanyagolható elemek esetén azonban a Hivatal kezdettől fogva kihagyhatja az ilyen elemek összehasonlítását, ha előtte részletesen megindokolja, hogy azok miért tekinthetők elhanyagolhatónak (a C–334/05 P. sz. „Limoncello”-ügyben hozott, 2007. június 12-i ítélet, 42. pont). Ez különösen fontos akkor, ha az elhanyagolható elem a megjelölések közös eleme. Az elhanyagolható elemek fogalmát szigorúan kell értelmezni, és bármely kétség esetén a határozatnak a megjelölések egészét figyelembe kell vennie. A Hivatal véleménye szerint az elhanyagolható elem olyan elem, amely mérete és/vagy elhelyezkedése miatt első pillantásra nem észlelhető, vagy egy számos más elemből álló, összetett megjelölés részét képezi (pl. italcímkék, csomagolás stb.), és ezért azt az érintett vásárlóközönség nagy valószínűséggel figyelmen kívül hagyja. Példák: Korábbi megjelölés


Ügy száma

T-162/08 A „by missako” szavak szinte olvashatatlanok: méretük és írásmódjuk miatt a tartalom nehezen megfejthető. (GREEN BY MISSAKO) R 02347/2010-2 LUNA

A „Rótulos Luna S.A.” elemet elhanyagolhatónak tekintették.

R 0396/2010-1 A Fellebbezési Tanács a „30 cl”, a „30% vol.”, az „ANNO” vagy az „1857” elemeket fonetikus és fogalmi szempontból nem vizsgálta.

MATHEUS MÜLLER

R 1328/2005-2 A Fellebbezési Tanács a támadott megjelölést egészében jellemezte, az elhanyagolható elemeket (például „70%") azonban a háromszintű összehasonlítás során nem vizsgálta.

MAGNA


VERSION 1.0.

12. oldal DATE 02/01/2014


T-472/08 A „cachaça"/„pirassununga” és az „51” kivételével – amelyek közül az utóbbi fehér színnel, egy körbe írva szerepel, amely maga is részben a megjelölés egyik szélétől a másikig futó széles sávon belül található – az elemek a védjegyek által keltett összbenyomás szempontjából elhanyagolhatók (65. pont).

3.4.

Vizuális összehasonlítás

3.4.1.

Szóvédjegyeket érintő vizuális összehasonlítás

Amennyiben legalább egy szóvédjegy érintett, ott maga a szó, és nem annak írott formája élvez oltalmat. Az ítélkezési gyakorlat szerint a szóvédjegy teljes egészében betűkből, szavakból vagy szócsoportokból álló, rendes betűtípussal írt nyomtatott karaktereket tartalmazó védjegy, különleges grafikus elemek nélkül (a T-211/03. sz. „Faber”-ügyben hozott, 2005. április 20-i ítélet, 33. pont, és a T-353/04. sz. „Curon”-ügyben hozott, 2007. február 13-i ítélet, 74. pont). A szóvédjegy lajstromozása által kínált oltalom a védjegybejelentésben szereplő szóra, nem pedig a védjegy esetleges egyedi grafikus vagy stilisztikai jellemzőire vonatkozik (a T–254/06. sz. „RadioCom"-ügyben hozott, 2008. május 22-i ítélet, 43. pont). Ennélfogva az, hogy a szóvédjegyet kis- vagy nagybetűvel írják-e, lényegtelen: Korábbi megjelölés


Ügy száma

BABIDU

babilu

T-66/11 (57. pont)

BALLYMANOR

BallyM

R 0391/2010-1

3.4.1.1. Szóvédjegy kontra szóvédjegy Szóvédjegyek esetében a vizuális összehasonlítás a betűk/karakterek számának és sorrendjének, az egyező betűk/karakterek elhelyezkedésének, a szavak számának és a megjelölések felépítésének elemzésén alapul (pl. hogy a szóelemeket külön vagy kötőjellel írják). Az átlagos fogyasztó ugyanakkor többnyire egészében érzékeli a megjelölést, és nem vizsgálja meg annak egyes részleteit. Ennélfogva a betűk (számának) kisebb különbségei gyakran nem elegendők a vizuális hasonlóság megállapításának kizárásához, különösen, ha a megjelölések felépítése azonos.


VERSION 1.0.

13. oldal DATE 02/01/2014


Az alábbi esetekben a védjegyeket vizuálisan hasonlónak nyilvánították: Korábbi megjelölés


Ügy száma

CIRCULON

CIRCON

T-542/10

MEDINETTE

MESILETTE

T-342/10

FORTIS

FORIS

R 0049/2002-4

ARTEX

ALREX

T-154/03

BALLYMANOR

BallyM

R 0391/2010-1

MARILA

MARILAN

R 0799/2010-1

EPILEX

E-PLEX

T-161/10

CHALOU

CHABOU

T-323/10

Az alábbi szóvédjegyek vizuálisan eltérőek: Korábbi megjelölés


Ügy száma

ARCOL

CAPOL

C-193/09 P és T-402/07

HALLOUMI

HELLIM

T-534/10

3.4.1.2. Szóvédjegy és szóelemeket tartalmazó ábrás védjegy összehasonlítása Szóelemeket tartalmazó ábrás védjegyek és szóvédjegyek vizuális összehasonlításakor azt vizsgálják, hogy a megjelöléseken jelentős számú betű azonos helyen szerepel-e, valamint hogy az ábrás védjegyen szereplő szóelem erőteljesen stilizált-e. Hasonlóság akkor is megállapítható, ha a betűket grafikusan eltérő betűformával, dőlt vagy félkövér szedéssel, kis- vagy nagybetűvel, illetve színesen ábrázolják. Azonos betűk azonos sorrendben történő megjelenítésekor elvben a stílusbeli különbségeknek kellően erősnek kell lenniük ahhoz, hogy vizuális eltérést lehessen megállapítani. Az alábbi védjegyeket vizuálisan hasonlónak minősítették, mivel az ábrás védjegyeken szereplő szóelemek stilizáltsága nem különbözött erőteljesen, és a szóelem könnyen felismerhető és olvasható volt: Korábbi megjelölés


Ügy száma

VITAFIT

T-552/10

Hella

T-522/10


VERSION 1.0.

14. oldal DATE 02/01/2014


Vitafresh

R 0399/2009-1

COTO DE IMAZ

R 0409/2009-1

vendus sales & communication group

R 0994/2009-4

OPENDOOR

R1309/2008-4

VITESSE

R 0636/2008-4

EMERGEA

T-172/04

Amikor azonban az ábrás védjegy szóeleme erőteljesen stilizált, a védjegyeket az alábbi példákhoz hasonlóan vizuálisan eltérőnek kell tekinteni: Korábbi megjelölés


NEFF

R 1242/2009-2

NODUS

3.4.2.

Ügy száma

R 1108/2006-4

Szóvédjegyeket nem érintő vizuális összehasonlítás

Ha az összehasonlítandó megjelölések egyike sem szóvédjegy, különbséget kell tenni a védjegyek kizárólag ábrás elemei és a szóelemek között: •

•

Az egymással ütköző megjelölések kizárólag ábrás elemek tekintetében történő összehasonlítása esetén a Hivatal ez utóbbiakat képként kezeli: ha egy külön felismerhető elemük azonos, illetve azonos vagy hasonló körvonallal rendelkeznek, feltételezhető, hogy bizonyos mértékű vizuális hasonlóság áll fenn. A megjelölések szóelemeik tekintetében történő összehasonlításakor a Hivatal a megjelöléseket akkor tekinti hasonlónak, ha jelentős számú betű azonos helyen szerepel bennük, és ha az elemek nem erőteljesen stilizáltak, illetve ha azonos vagy hasonló módon stilizáltak. Hasonlóság akkor is megállapítható, ha a betűket


VERSION 1.0.

15. oldal DATE 02/01/2014


grafikusan eltérő betűformával, dőlt vagy félkövér szedéssel, kis- vagy nagybetűvel, illetve színesen ábrázolják (a T-418/07. sz. „LiBRO” ügyben hozott, 2009. június 18-i ítélet és a T-434/10. sz. „ALPINE PRO SPORTSWEAR AND EQUIPMENT” ügyben hozott, 2011. november 15-i ítélet, a C-42/12 P. sz. fellebbezést elutasították). Általánosságban a vizuális összehasonlítás három típusa különböztethető meg: • •

•

Kizárólag ábrás kontra kizárólag ábrás megjelölések: a megjelölések vizuálisan hasonlóak, ha azok bármely eleme megegyezik; Szóelemet tartalmazó ábrás megjelölés kontra szóelemet tartalmazó ábrás megjelölés: a megjelölések vizuálisan hasonlók, ha ábrás elemeik megegyeznek, és/vagy ha azok egyes azonos szavai és/vagy betűi azonosak/hasonlók, illetve nem erőteljesen stilizált betűformával írva szerepelnek; Szóelemet tartalmazó ábrás megjelölések kontra kizárólag ábrás megjelölések (vagy fordítva): a megjelölések vizuálisan hasonlók, ha azok bármely ábrás eleme megegyezik.

E három esetet az alábbiakban külön is megvizsgáljuk, a szakasz végén ismertetve néhány különleges helyzetet.

3.4.2.1. Kizárólag ábrás kontra kizárólag ábrás megjelölések A fent ismertetettek szerint a megjelölések vizuálisan hasonlóak lehetnek, ha megegyeznek vagy hasonló a körvonaluk. Az alábbi kizárólag ábrás megjelöléseket vizuálisan hasonlónak minősítették. Korábbi megjelölés


Ügy száma

T-379/08

B 1 157 769

T-523/08

Az alábbi kizárólag ábrás megjelöléseket vizuálisan eltérőnek tekintették:


VERSION 1.0.

16. oldal DATE 02/01/2014




Ügy száma

B 1 572 059

R 1904/2010-4 (T–502.11. sz. folyamatban)

fellebbezés

3.4.2.2. Szóelemet tartalmazó ábrás védjegyek vizuális összehasonlítása Amint már említettük, amennyiben mindkét megjelölés tartalmaz szóelemeket, hasonlóság akkor állapítható meg, ha ezen elemek valamely nem erőteljesen stilizált betűsora megegyezik. Ez akkor is igaz, ha a betűket grafikusan eltérő, de továbbra sem erőteljesen stilizált betűformával, dőlt vagy félkövér szedéssel, kis- vagy nagybetűvel, illetve színesen ábrázolják (a T-418/07. sz. „LiBRO”-ügyben hozott, 2009. június 18-i ítélet és a T-434/10. sz. „ALPINE PRO SPORTSWEAR AND EQUIPMENT”-ügyben hozott, 2011. november 15-i ítélet, a C-42/12 P. sz. fellebbezést elutasították). Az alábbi példákban a védjegyeket vizuálisan hasonlónak minősítették, mivel egyes szavaik vagy betűsoraik közösek, a betűformáról pedig megállapították, hogy nem erőteljesen stilizált: Korábbi megjelölés


Ügy száma

T-418/07

T-434/10 (a fellebbezést elutasították)

R 1148/2008


VERSION 1.0.

17. oldal DATE 02/01/2014


B 921 934

T-460/09

T-204/09

R 1025/2010-4

Az alábbi példákban azonban a védjegyeket vizuálisan eltérőnek minősítették annak ellenére, hogy egyes szavaik és/vagy betűik és/vagy ábráik közösek voltak, mivel a közös betűk erőteljesen stilizáltak, máshogyan helyezkednek el és/vagy a védjegyen hozzáadott ábrák szerepelnek: Korábbi megjelölés


Ügy száma

T-390/03

T-106/06

R 448/2009-1

R 0576/2010-2 (megerősítve: T–593/10. sz. ügy)

R 0111/2010-4

3.4.2.3. Szóelemet tartalmazó ábrás megjelölés és ábrás megjelölés vizuális összehasonlítása A vizuálisan azonos vagy hasonló módon észlelt ábrás elemek egyezése vizuális hasonlóságot eredményezhet. A Hivatal által végzett vizsgálatra vonatkozó iránymutatás, C. rész: Felszólalás FINAL

VERSION 1.0.

18. oldal DATE 02/01/2014


Az alábbi példák olyan esetek, amelyekben egyező ábrás elemek miatt vizuális hasonlóság áll fenn: Korábbi megjelölés


Ügy száma

T-81/03, T-82/03 és T-103/03

és R 0144/2010-2

(két különböző korábbi megjelölés)

R 1022/2009-2

Az alábbi példában az ábrás elemek különbözőek voltak, ezért a megjelöléseket vizuálisan eltérőnek minősítették: Korábbi megjelölés


Ügy száma

B 134 900 Ezeket a védjegyeket vizuálisan eltérőnek minősítették.

3.4.2.4. Egyedi forgatókönyvek ábrás megjelölések összehasonlításakor Ábrás megjelölések vizuális összehasonlításakor akkor is megállapítható vizuális hasonlóság, ha az ábrás elemek különbözőek (azaz nem egyeznek meg, illetve körvonaluk nem azonos vagy hasonló) és a szóelemek is eltérőek. Hasonlóság áll fenn, ha a stilizáltság, a felépítés és színkombinációk együttese összességében vizuálisan hasonlóvá teszi a megjelöléseket. Az alábbi példa szemlélteti, hogy a hasonló felépítés, stilizáltság és színkombináció nyomán hogyan válik két megjelölés vizuálisan hasonlóvá: A Hivatal által végzett vizsgálatra vonatkozó iránymutatás, C. rész: Felszólalás FINAL

VERSION 1.0.

19. oldal DATE 02/01/2014




Ügy száma B 1 220 724 Ezeket a megjelöléseket vizuálisan hasonlónak minősítették.

3.4.2.5. Önmagában álló színből álló védjegyek („per se” színvédjegyek) vizuális összehasonlítása Csak színeket tartalmazó védjegyek összehasonlításakor vizuális hasonlóság annyiban áll fenn, amennyiben azok azonos színeket/színkombinációkat vagy hasonló árnyalatokat tartalmaznak. Példa: Korábbi megjelölés


Ügy száma

B 1 229 790 Szín megnevezése: Curry- (okker-)sárga RAL 6003-HR/olívazöld RAL 1027-HR.

Szín megnevezése: Sárga, Pantone PMS 142, zöld RAL 6001

A megjelöléseket vizuálisan hasonlónak minősítették, mivel mindkettő a zöld és a sárga hasonló árnyalatait tartalmazza.

3.4.2.6. Térbeli védjegyek vizuális összehasonlítása Térbeli (háromdimenziós) és kétdimenziós megjelölések összehasonlításakor a kétdimenziós védjegyekre vonatkozókkal azonos alapelveket kell alkalmazni. Noha a térbeli megjelölések viszonylagos ritkasága általában erőteljesen befolyásolja a megjelölés vizuális hatását, ezt az összbenyomáshoz viszonyítva kell mérlegelni. Ezzel szemben az alábbi védjegyek között alacsony fokú vizuális hasonlóság van: Korábbi megjelölés


Ügy száma

R 0806/2009-4


VERSION 1.0.

20. oldal DATE 02/01/2014


T-24/08

Az alábbi védjegyek vizuálisan eltérőek: Korábbi megjelölés


Ügy száma

R 0806/2009-4, 34. pont

3.5.

Fonetikus összehasonlítás

3.5.1.

Gyakorlati kritériumok

Amennyiben a felszólalás egy más uniós tagállamokban oltalmat élvező korábbi megjelölésen alapul, elvben a megjelölésnek az érintett vásárlóközönség általi, az adott tagállamok valamennyi hivatalos nyelvén való kiejtését figyelembe kell venni. A helyi akcentusokat nem veszik figyelembe. Ugyanakkor, amint azt már említettük, amennyiben a korábbi védjegy közösségi védjegylajstromozás, a vizsgálatnak elvben az Unió egész területére ki kell terjednie. Amennyiben azonban legalább egy tagállamban fennáll az összetéveszthetőség lehetősége, és eljárás-gazdaságossági okokból ez indokolt (például elkerülendő a megjelölések konkrét kiejtéseinek vagy jelentéseinek több nyelven történő vizsgálatát), a Hivatal vizsgálatát nem kell az Unió egészére kiterjeszteni, hanem elegendő csak arra a részére vagy részeire, ahol fennáll az összetéveszthetőség lehetősége. A megjelölés által keltett hangzásbeli összbenyomást különösen befolyásolja a szótagok száma és sorrendje. A megjelölések egyező ritmusa és hanglejtése fontos szerepet játszik a megjelölések fonetikus észlelésének módjában. A Collins English Dictionary meghatározása szerint a „ritmus” „szavak hangsúlyos és hangsúlytalan, illetve hosszú és rövid szótagok többé-kevésbé szabályos sorrendjévé történő elrendezése”. A „hanglejtés” a meghatározás szerint „kifejezéseknek és mondatoknak a hangmagasság változásai nyomán létrejövő hangképlete”. Ennélfogva egy védjegy által keltett hangzásbeli összbenyomás meghatározásának fő elemei a szótagok, valamint azok egyedi sorrendje és hangsúlya. A védjegyek fonetikus összehasonlításakor kiemelten fontos az azonos szótagok értékelése, mivel A Hivatal által végzett vizsgálatra vonatkozó iránymutatás, C. rész: Felszólalás FINAL

VERSION 1.0.

21. oldal DATE 02/01/2014


a hasonló hangzásbeli összbenyomást elsősorban e közös szótagok, valamint azok azonos vagy hasonló kombinációja határozza meg. Az alábbi példák fonetikusan eltérő védjegyeket mutatnak: Korábbi megjelölés


Releváns terület

Ügy száma

ARCOL

CAPOL

EU

C-193/09

CLENOSAN

ALEOSAN

ES

R 1669/2010-2

GULAS

MARGULIÑAS

ES

R 1462/2010-2

Az alábbi példák fonetikusan hasonló/azonos védjegyeket mutatnak: Korábbi megjelölés


Releváns terület

Ügy száma

EU FEMARA

R 0722/2008-4 BX DE

R 0166/2010-1 R 1071/2009-1 alacsony fokú hasonlóság

Az egyetlen betűből álló védjegyek fonetikusan összehasonlíthatók. Az alábbi védjegyek fonetikusan azonosak, mivel mindkettő az „A” betű hangzásbeli megfelelője: Korábbi védjegy


Ügy száma

T-115/02

3.5.2.

Értékelendő megjelölések, illetve megjelöléselemek

A szóelemekkel nem rendelkező ábrás védjegy önmagában nem ejthető ki. Legfeljebb vizuális vagy fogalmi tartalma írható le szavakkal (a T-424/10. sz. „Device of a rectangle with elephants”-ügyben hozott, 2012. február 7-i ítélet, 46. pont). Más szóval, a kizárólag ábrás védjegyeket (azaz amelyek nem tartalmaznak szóelemet) nem kell fonetikai értékelésnek alávetni. A kép által felidézett „jelentést” csak vizuális és fogalmi szempontból kell értékelni. Az alábbi példák esetében a fonetikai értékelés nem volt lehetséges, mivel kizárólag ábrás védjegyekről van szó:


VERSION 1.0.

22. oldal DATE 02/01/2014




Ügy száma

R 0131/2010-4

R 0403/2009-2

T-424/10

Ezenfelül, amikor az egyik megjelölés olvasható elemeket is, míg a másik kizárólag fonetikai értékelés alá nem vonható ábrás elemeket tartalmaz, meg kell állapítani, hogy nem végezhető fonetikus összehasonlítás. Például: Korábbi megjelölés


Ügy száma

R 0144/2010-2 (KUNGFU)

A betűre emlékeztető ábrás elemek kiejtését illetően meg kell jegyezni, hogy az érintett vásárlóközönség feltehetően csak akkor olvassa el az ilyen ábrás elemeket, ha azok az érintett vásárlóközönség által ismert valamely szóhoz kapcsolódnak, vagy annak részét képezik, mint az alábbi példákban: Korábbi megjelölés


Ügy száma

OLI SONE

B 1 269 549

ROCK

T-146/08

Végül, míg a szavakat, a betűket és a számokat minden esetben értékelni kell fonetikai szempontból, egyes szimbólumok és rövidítések bizonytalanságra adnak okot.


VERSION 1.0.

23. oldal DATE 02/01/2014


Például az „&” („és”) logogramot (jelet) általában ki szokták olvasni és ejteni, ezért azt be kell vonni a fonetikus összehasonlításba. Több különböző érintett nyelv esetén azonban egy adott szimbólum kiejtése eltérhet. Korábbi megjelölés


DNG

Ügy száma R 0160/2010-2 Az „&” jelet a legtöbb európai uniós nyelven kiejtik, és az „és” kötőszó megfelelő fordításaként ismerik el.

Ugyanez vonatkozik a „@” nyomdai karakterre is, amelyet elvben kiejtünk. Több különböző érintett nyelv esetén egy adott szimbólum kiejtése természetesen eltérhet. Korábbi megjelölés


Ügy száma

VODAFONE AT HOME

R 1421/2010-4 a @ jel kiejtése a Beneluxállamokban „at” vagy „arrobas” (21. pont).

A fenti esetben tagadhatatlan, hogy az érintett vásárlóközönség jelentős része – különösen az angol ajkúak – kiejtik a szimbólum „at” nevét, és ezért a védjegyet „at home”-ként (otthon) olvassák. Ennélfogva ezt a lehetőséget más lehetőségekkel együtt – például „a home” vagy egyszerűen „home” – figyelembe kell venni. Természetesen más nyelveken a szimbólum másképpen is olvasható (például spanyol és portugál nyelven „arroba”). Hasonlítsuk azonban ezt össze a következővel: Korábbi megjelölés


Ügy száma R 0719/2010-1 (a T-220/11. sz. ügyet elutasították, a C-524/12 P. sz. ügy folyamatban) A @ jelet (legalábbis) az angol nyelvű közönség „a” betűként észleli (25. pont).

A plusz- (+) és a mínusz-/kötőjel (-) esetében a körülményektől függően szintén előfordulhat, hogy az érintett vásárlóközönség azokat kiejti. A mínuszjel kiejthető például egy számmal együtt, pl.: „-1”, kötőjelként azonban nem ejtjük (például „GStar”). Az alábbi példákban a támadott közösségi védjegybejelentésben szereplő „+” jelet „plusz”-ként ejtjük:


VERSION 1.0.

24. oldal DATE 02/01/2014




Ügy száma T-321/07 (a C-216/10 P. sz. fellebbezést elutasították)

AirPlus International

T-400/06

A pénznemek jelei (€, $, ₤ stb.) is kiejthetők, ha az érintett védjegy nevét kimondjuk. Példaként az Egyesült Királyságban a „₤20” megjelölést „20 pounds”-ként ejtik ki. Ennélfogva a „₤20”, a „20 pounds” és a „twenty pounds” megjelölések fonetikusan azonosak. Előfordul azonban, hogy a szimbólumok – vagy betűk – használatának módja miatt nem feltételezhető reálisan, hogy azokat kiolvassák vagy kiejtik, például akkor, amikor egy ábrás védjegyen belül egy szimbólum ismétlésével minta jön létre, illetve a szimbólum erősen torzult vagy más okból nem olvasható ki egyértelműen. A fentieket az alábbi két ellentétes ábra szemlélteti: Védjegy

Magyarázat T-593/10 Ezen az ábrás védjegyen a „B" betű olvasható. A védjegyet ezért fonetikai szempontból értékelni kell.

T-593/10 Ezen az ábrás védjegyen a „B” betű olyan erősen torzult, hogy nehéz egyértelműen meghatározni, valóban a „b" betűről vagy inkább a „8"-as számról van szó.

R 1779/2010-4 A megjelölés kiejtését rendkívül nehéz meghatározni. A hangzásbeli összehasonlítás ezért igen eltérő eredményekhez vezethet, az azonosságtól az eltérésig.

B 1 127 416 Ezen az ábrás védjegyen a „H" betű olvasható, ezért azt fonetikai szempontból értékelni kell.

B 1 127 416 Ezen a megjelölésen a minta miatt kevéssé valószínű, hogy a fogyasztók kiolvassák a „H” betűt (vagy inkább több „H” betűt). Ez a megjelölés fonetikusan nem értékelhető.


VERSION 1.0.

25. oldal DATE 02/01/2014


Összefoglalva tehát: az, hogy egy adott szimbólum/betű kiejthető-e, a szóban forgó karakter típusától, ábrázolásának módjától és a megjelölés más elemeivel való kombinációjának módjától függ.

Eltérő sorrendben szereplő azonos/hasonló hangok

3.5.3.

Amennyiben az egymással ütköző védjegyek azonos vagy nagyon hasonló, de eltérő sorrendben lévő szótagokból vagy szavakból állnak úgy, hogy ha egy szótagot vagy szót áthelyeznénk, a megjelölések fonetikusan azonosak vagy nagyon hasonlóak lennének, meg kell állapítani, hogy a megjelölések fonetikusan hasonlóak. Például: Korábbi megjelölés


Ügy száma

SAT-COM

COM S.A.T

B 361 461

VITS4KIDS

T-484/08 (a C-84/10 P. sz. fellebbezést elutasították)

Kids Vits

T-67/08

3.5.4.

Idegen- vagy kitalált szavakból álló, vagy ilyen szavakat tartalmazó megjelölések

Ha egy megjelölés idegen szavakat tartalmaz, elvben feltételezni kell, hogy az érintett vásárlóközönség nem tudja, hogy egy külföldi anyanyelvi beszélő hogyan ejtené azt ki saját nyelvén. Ennek megfelelően a vásárlóközönség az idegen szót jellemzően saját nyelve fonetikai szabályai szerint ejti ki. Korábbi megjelölés


Ügy száma

LIFEL

R 0410/2010-1 Az első két betű és az utolsó betű mindkét védjegyben azonos. A hangzásbeli hasonlóság ennél is erősebb, mivel a LIDL szót gyakran úgy ejtik ki, mintha annak írása LIDEL lenne. Fonológiai okokból a „D” és az „L” hangot a legtöbb nyelvben szinte lehetetlen anélkül kiejteni, hogy ne szúrnánk be egy magánhangzót közéjük. Ennélfogva a védjegyek kiejtése az olyan nyelveken, mint például a spanyol, az olasz, a német és a francia, LIFEL és LIDEL lenne.

KAN-OPHTAL PAN-OPHTAL

BAÑOFTAL

T-346/09 A releváns terület Németország. A Törvényszék fonetikus hasonlóságot állapított meg. A német fogyasztó feltehetően azonosan ejti ki az „N” és az „Ñ” betűt. Mindemellett a „P” és a „B” betű egyaránt két ajakkal képzett hang, és ha azonos magánhangzó követi őket, hangzás alapján összetéveszthetők; a PAN-OPHTAL és a BAÑOFTAL megjelölések magas fokú hangzásbeli hasonlóságot mutatnak.

GLÄNSA

GLANZ

LIDL

T-88/10


VERSION 1.0.

26. oldal DATE 02/01/2014


A Törvényszék megállapította, hogy az umlaut az angol, francia és spanyol ajkú fogyasztók számára nem módosítja a hangzásbeli összbenyomást, mivel a szóban forgó nyelvekben nincs „ä” betű (40. pont).

Más azonban a helyzet akkor, ha az érintett vásárlóközönség ismeri az adott szót, például az alábbi esetekben: •

•

•

Ha közismert tény, hogy az érintett vásárlóközönség ismer egy adott idegen nyelvet. A Törvényszék például már megerősítette, hogy a vásárlóközönség – legalábbis a skandináv országokban, Hollandiában és Finnországban – alapvetően megérti az angol nyelvet (a T-435/07. sz. „NEW LOOK"-ügyben hozott, 2008. november 26-i ítélet, 23. pont). Ha egyes áru- és/vagy szolgáltatási osztályok esetében az érintett vásárlóközönség nyilvánvalóan ismer egy adott terminológiát. Az informatikai szakemberek és a tudósok általános megítélés szerint területtől függetlenül jártasabbak a műszaki és az alapvető angol nyelvű szókincs használata terén, mint az átlagos fogyasztó [a T-434/05. sz. „ACTIVY Media Gateway”-ügyben hozott, 2007. november 27-i ítélet, 38. és 48. pont az informatikai terület (a C-57/08 P. sz. fellebbezést elutasították), illetve a T-207/11. sz. „EyeSense”ügyben hozott, 2012. március 9-i ítélet, 21. és 22. pont a német egészségügyi szakemberek tekintetében]. Ha egyes, rendkívül alapvető szavakat valamennyi tagállamban megértenek, például az angol „baby”, „love”, „one”, „snack”, „surf”, „pizza” stb. szavakat. Korábbi védjegy

•


Ügy száma

Babylove Baby Love

R 0883/2010-2

Végül, ha a felek valamelyike meggyőző bizonyítékkal szolgál arra vonatkozóan, hogy az érintett vásárlóközönség jelentős része ismer egy adott szót.

Ha az érintett vásárlóközönség egy jelentős része helyesen ejti ki az idegen szót, egy másik jelentős része azonban saját anyanyelve szabályait alkalmazza, a fonetikus hasonlóság értékelésekor mindkét kiejtést meg kell említeni, és azokhoz indoklást kell fűzni. Például: Korábbi megjelölés

WRITE


RIGHT

Ügy száma (csak példa) Angol: magas fokú hangzásbeli hasonlóság. Spanyol: hangzásbeli eltérés.


VERSION 1.0.

27. oldal DATE 02/01/2014


ZIRH

T-355/02 (a C-206/04 P. sz. fellebbezést elutasították). Az angol nyelvű országokban és Spanyolországban hasonló.

A kitalált vagy fantázia szülte szavakat illetően (amelyek az Unión belül létező egyetlen szónak sem felelnek meg) az érintett fogyasztó anyanyelve kiejtési szabályai szerinti kiejtésen túl írás szerint, fonetikusan is kiejtheti azokat. Korábbi megjelölés

BAMIX


Ügy száma

KMIX

T-444/10 A Törvényszék megállapította, hogy a „kmix” szóelem az Európai Unióban létező egyetlen szónak sem felel meg, és ezért azt az érintett vásárlóközönség egy része írás szerint, egyetlen szótagként ejtheti ki. Úgy vélte azonban, hogy a bejelentett védjegy két szótagú szóként („ká” + „mix”) is kiejthető. Az Európai Unió egyes nyelveiben (különösen a franciában és a németben) a „K" betűt „ká" hangként ejtik, és a „km" betűkombinációt rendszerint nem ejtik ki (32. pont).

3.6.

Fogalmi összehasonlítás: gyakorlati kritériumok

3.6.1.

A jelentéstartalom definíciója

Két megjelölés fogalmilag azonos vagy hasonló, ha azok jelentéstartalmát azonosnak vagy hasonlónak észlelik (a C–251/95. sz. „Sabèl”-ügyben hozott, 1997. november 11-i ítélet, 24. pont). Egy védjegy „jelentéstartalma” az, amit jelent, amit felidéz, illetve kép vagy alakzat esetében az, amit megjelenít. Ebben a szövegben a „jelentéstartalom” és a „fogalom” szavakat felváltva használjuk. Ha egy védjegy több elemből (például egy szóból és egy ábrás elemből) áll, az egyes elemek fogalmát külön-külön kell meghatározni. Ha azonban a védjegyet egy (két vagy több szóból álló) jelentéssel bíró kifejezés alkotja, a lényeg a kifejezés egészének, nem pedig külön-külön az egyes szavaknak a jelentése. Nem minden fogalmat kell meghatározni: csak azok a fogalmak számítanak, amelyeket a releváns terület érintett vásárlóközönsége feltehetően ismer. Ha például a releváns terület Spanyolország, az a tény, hogy egy szó lengyelül jelent valamit, többnyire irreleváns. Főszabály szerint a fogalmi összehasonlítást az érintett áruk vagy szolgáltatások nem befolyásolják. Ha azonban egy kifejezésnek több jelentése van, és ezek egyike az érintett áruk és szolgáltatások szempontjából különös jelentőséggel bír, a fogalmi összehasonlítás erre a jelentésre összpontosulhat. A lényeg mindenesetre az, hogy az érintett vásárlóközönség hogyan észleli a kifejezést. Az áruk és szolgáltatások, valamint a megjelölés jelentése és az általa felidézett vagy ábrázolt gondolatok között nem lehet erőltetett vagy mesterségesen kialakított kapcsolat. Ha például az érintett áruk a világításhoz kapcsolódnak és a megjelölés maga a „LED” szó vagy tartalmazza ezt az elemet, a „LED” egyik lehetséges jelentése „fénykibocsátó dióda”. A fogalmi összehasonlítás ezért koncentrálhat erre a jelentésre. A Hivatal által végzett vizsgálatra vonatkozó iránymutatás, C. rész: Felszólalás FINAL

VERSION 1.0.

28. oldal DATE 02/01/2014


3.6.1.1. A szavak jelentéstartalma Ha a védjegy egy adott szóból áll vagy azt tartalmazza, első lépésként az elbírálónak ellenőriznie kell e szó jelentését a releváns terület nyelvén (nyelvein) írt szótárakban és/vagy lexikonokban. Ha egy szó szerepel a szótárban/lexikonban, annak jelentéstartalma az ott leírt jelentés. Kiindulópontként meg kell jegyezni, hogy a különböző uniós tagállamokban az érintett vásárlóközönség feltételezhetően a releváns területeken elsődleges nyelveket beszéli (a T-6/01. sz. „MATRATZEN”-ügyben hozott, 2002. október 23-i ítélet, 27. pont). Ezek a nyelvek többnyire a releváns terület hivatalos nyelvei. Korábbi védjegy


Ügy száma

HALLOUMI

HELLIM

T-534/10

A Hellim a görög Halloumi szó (egy sajtfajta) török fordítása. A releváns terület Ciprus volt. A Törvényszék kimondta, hogy bár a török nem tartozik az Európai Unió hivatalos nyelvei közé, a Ciprusi Köztársaság egyik hivatalos nyelve. Ennélfogva a ciprusi lakosság egy része ért és beszél törökül (38. pont). A Törvényszék ezért úgy határozott, hogy a Cipruson – ahol a görög és a török is hivatalos nyelv - élő átlagos fogyasztó úgy fogja érteni a HALLOUMI és a HELLIM szavakat, hogy mindkettő ugyanarra a ciprusi sajtfélére utal. Következésképpen e két szó között bizonyos fogalmi hasonlóság áll fenn (41. pont).

A Törvényszék ugyanakkor azt is egyértelművé tette, hogy ez a szabály kizárólag az említett területek vásárlóközönségének elsődleges nyelvi értelmezésére vonatkozik. Nem rugalmatlan szabályról van szó. Az érintett vásárlóközönségről nem szabad automatikusan megállapítani, hogy anyanyelve az érintett tagállam elsődleges nyelve, vagy hogy más jelentős nyelvtudással nem rendelkezik (a C–394/08 P. sz. „ZIPCAR”ügyben hozott, 2009. június 3-i végzés, 51. pont). Az alábbi esetekben például az elsődlegestől eltérő nyelveket kell figyelembe venni: • • •

•

• •

Ha a szó egy másik nyelvben nagyon közel áll a releváns terület hivatalos nyelve szerinti megfelelő szóhoz. Az angol „bicycle” szót például Spanyolországban megértik, mivel az rendkívül hasonlít a „bicicleta” spanyol nyelvi megfelelőre. Ha a releváns területen elterjedt egy idegen nyelvű szó használata. A spanyol „bravo” szót például gyakran használják Németországban dicséret kifejezésére, „szép volt” értelemben. Ha köztudott, hogy az érintett vásárlóközönség ismer egy adott idegen nyelvet. A Törvényszék például már megerősítette, hogy a közönség – legalábbis a skandináv országokban, Hollandiában és Finnországban – alapvetően megérti az angol nyelvet (a T-435/07. sz. „NEW LOOK"-ügyben hozott, 2008. november 26-i ítélet, 23. pont). Ha köztudott, hogy egyes áru- és/vagy szolgáltatási osztályok esetében az érintett vásárlóközönség ismer egy adott nyelvet. Az angol informatikai kifejezéseket például az informatikai termékek érintett vásárlóközönsége általában területtől függetlenül megérti. Rendkívül alapvető szavak, amelyeket nemzetközi használatuk miatt valamennyi tagállamban megértenek, például „love”, „one”, „snack”, „surf”, „pizza”, „baby” stb. Végül, ha a felek valamelyike bizonyítékkal szolgál arra vonatkozóan, hogy az érintett vásárlóközönség egy releváns csoportja ismer egy adott szót.


VERSION 1.0.

29. oldal DATE 02/01/2014


Az alábbi példák a szavakhoz kapcsolódó mögöttes fogalmat szemléltetik: Védjegy

Terület

Mirto

ES

[magyar: mirtusz] Spanyolul a mirtuszfélék családjába tartozó, két–három méter T-427/07 magas cserje megnevezése.

Peer

EN

Lord

T-30/09

Storm

EN

Zord időjárás

T-30/09

EU

A „star snacks” és a „star foods” kifejezéseket nemcsak az angol anyanyelvűek, hanem az érintett vásárlóközönség nagy része is a minőségi ételre való utalásként értelmezi.

T-492/08 (Star foods I) T--333/11 (Star foods II)

EU

Bizonyos fokú fogalmi hasonlóság áll fenn a „Mc” szó, valamint a „baby" és a „kids” T-466/09 szavak alapján, amelyek egyaránt gyermekekre utalnak (42. pont).

--STAR SNACKS

-

Fogalom

Ügy száma

Amint az néhány fenti példából is jól látható, nem minden esetben szükséges megadni a szó jelentésének teljes szótári definícióját. Elegendő a szinonima használata is, úgymint: peer = lord vagy storm = zord időjárás. Ezenfelül, amikor a közönség egy része észleli a fogalmat, míg egy másik része nem észleli vagy más jelentést társít hozzá, ennek megfelelően különbséget kell tenni. Ha a védjegy jelentéssel bíró kifejezésből áll, a fogalmi összehasonlítás során – feltéve, hogy azt egységes egészként értelmezik –, a kifejezés egészének, nem pedig az egyes szavaknak a jelentését kell figyelembe venni (lásd azonban az idegen nyelvű kifejezésekre vonatkozó kivételt alább). Kitalált példa: „KING’S DOMAIN” kontra „KING SIZE”. Helytelen értékelés: A KING (király) jelentése „férfi uralkodó”, a "DOMAIN” (tartomány) jelentése „olyan terület, amely felett hatalmat vagy ellenőrzést gyakorolnak", a „SIZE” (méret) pedig „egy tárgy fizikai méreteire, arányaira, nagyságára vagy mértékére” utal. A védjegyek fogalmilag hasonlóak, amennyiben közös bennük a „király” fogalma. Helyes értékelés: A „KING’S DOMAIN" „a király ellenőrzése alatt álló terület”; a „KING SIZE” jelentése pedig „a hagyományos vagy szabványos méretnél nagyobb vagy hosszabb". A védjegyek fogalmilag eltérőek, jóllehet mindkettőben szerepel a „KING” (király) szó. Ez az alábbi példákkal szemléltethető, amelyekben a védjegyek között fogalmi eltérést állapítottak meg: A Hivatal által végzett vizsgálatra vonatkozó iránymutatás, C. rész: Felszólalás FINAL

VERSION 1.0.

30. oldal DATE 02/01/2014




Ügy száma

MOUNTAIN

MOUNTAIN BIKER

B 1 950

GoldGips

Goldband

R 0975/2009-4

ALTA

ALTA FIDELIDAD

B 112 369

A fent említett, jelentéssel bíró kifejezésre vonatkozó szabály alól kivételt képez a következő: ha a megjelölések idegen nyelvűek, előfordulhat, hogy az érintett vásárlóközönségnek egy jelentős része csak korlátozott ismeretekkel rendelkezik ezen az idegen nyelven, és ezért nem feltétlenül tud különbséget tenni a két kifejezés eltérő jelentései között. Ilyen esetekben lehetséges, hogy a kifejezés jelentését nem, csak az egyes elemek jelentéseit észlelik. Ennek következtében hasonlóság állapítható meg, amennyiben a közönség csak a közös részt érti meg. A fenti példában, amennyiben megállapítást nyer, hogy a vásárlóközönség (egy része) csak a KING szót érti, a megjelölések között fogalmi hasonlóságot kell megállapítani. Korábbi védjegy


Ügy száma

ICEBERG

ICEBREAKER

T-112/09

A Törvényszék úgy vélte, hogy az „icebreaker” szót csak az olasz vásárlóközönség angol nyelvtudással rendelkező része érti meg. Az „iceberg” szó ugyanakkor gyakori szó, amelynek jelentése az érintett vásárlóközönség számára azonnal nyilvánvaló. Ennélfogva a korábbi ICEBERG védjegy az olasz közönség számára egyértelmű jelentéssel bír, míg az újonnan bejelentett ICEBREAKER védjegy e vásárlóközönség körében semmilyen nyilvánvaló jelentést nem hordoz. A Törvényszék továbbá jelezte, hogy a szóban forgó védjegyek „ice” (jég) előtagja azonos. A Törvényszék úgy ítélte meg, hogy ez egy alapvető angol szó, amely az érintett vásárlóközönség nagy része számára érthető. Ennélfogva megállapította, hogy mivel az „ice” előtagnak bizonyos felidéző, előhívó ereje van, azt úgy kell tekinteni, hogy egyfajta „szemantikai hídként” csökkenti a szóban forgó védjegyek közötti fogalmi eltérést (41–42. pont).

Hasonló megfontolások alkalmazandók a kizárólag az érintett vásárlóközönség egy része által értett szakszavakat (pl. latin szavak, erősen szakmai jellegű nyelvhasználathoz kapcsolódó szavak) és gyakran használt szavakat egyaránt tartalmazó kifejezésekre. Ilyen esetekben lehetséges, hogy csak a gyakran használt szavak jelentését észlelik, a kifejezés egészének jelentését azonban nem.

3.6.1.2. A szavak egyes részeinek jelentéstartalma E tekintetben a Törvényszék kimondta, hogy még ha az átlagos fogyasztó a védjegyet általában egészében észleli, és nem is vizsgálja azt részleteiben, akkor sem biztos, hogy egy szómegjelölés észlelésekor azt nem bontja szét olyan alkotóelemekre, amelyek számára valamilyen konkrét jelentést hordoznak, vagy valamely általa ismert szóra emlékeztetik (a T-256/04. sz. „RESPICUR”-ügyben hozott, 2007. február 13-i ítélet, 57. pont). Következésképpen, noha a szabály szerint a védjegyeket egészükben észlelik, e szabály alól kivételt jelent, hogy bizonyos körülmények között a fogyasztók azokat kisebb részekre bonthatják. Mivel ez egy kivétel, csupán korlátozott jelleggel kell alkalmazni. A kivételt az alábbi esetekben kell alkalmazni:


VERSION 1.0.

31. oldal DATE 02/01/2014


ha magát a megjelölést vizuálisan több részre bontják (pl. nagybetűk alkalmazásával: AirPlus); ha a szó valamennyi része az érintett vásárlóközönség által ismert konkrét jelentést sugall (pl. Ecoblue); vagy ha csak egy rész bír egyértelmű jelentéssel (pl. Dermaclin).

• • •

Példák vizuálisan lebontott megjelölésekre: Megjelölés

Terület

Fogalom

Ügy száma

VITS4KIDS

EU

Ez a megjelölés a VITS (utalás a „vitaminokra”) és a KIDS (gyerek) szavakból áll.

T-484/08

EU

Itt két jelentés ötvöződik, az Air (levegő) és a Plus, amelyek vizuálisan észlelhetők, mert a „Plus” szót nagy kezdőbetűvel írták.

EU

AGRO: utalás a mezőgazdaságra HUN: utalás Magyarországra UNI: utalás az egyetemes vagy az unió szóra

EU

Az érintett vásárlóközönség, különösen a szakmai közönség az első három betűt a ribonukleinsav angol rövidítésére való utalásként fogja értelmezni.

AirPlus

RNAiFect

T-321/07 (a C– 216/10 P. sz. fellebbezést elutasították)

T-423/08

T-80/08

Példák olyan esetekre, melyekben a megjelöléseket vizuálisan nem bontották részekre, azonban minden részük az érintett vásárlóközönség számára ismert konkrét jelentést sugall: Megjelölés

Terület

Fogalom

Ügy

Ecoblue

EU

Az „eco” szóelem az Európai Unióban beszélt számos nyelvben elterjedt előtag vagy rövidítés, míg a „blue” szó a kék szín angol neve, amely az érintett vásárlóközönség által ismert alapvető angol nyelvi szókincs részét képezi.


Solfrutta / FRUTISOL

EU

A „sol” és a „frut” elemek általában felismerhetők, és a T-331/08 „nap”-ra, illetve a „gyümölcs”-re való utalásként értelmezhetők.

EU

T-138/09 A bejelentett védjegyben szereplő „riojavina” kifejezés (a C– az érintett vásárlóközönség szempontjából közvetlenül 388/10 P. sz. utal a borászati termékekre, és különösen a Rioja borra. fellebbezést elutasították)

RIOJAVINA

Végül azok az esetek, melyekben csak a szó egyik része bír egyértelmű jelentéssel, általában gyakori elő- vagy utótag használatakor fordulnak elő, úgymint: Megjelölés

Terület

Fogalom

Ügy

DE

A „DERMA” bőrgyógyászati jellegű termékekre való utalásként észlelhető.

B 1 249 467


VERSION 1.0.

32. oldal DATE 02/01/2014


Amint azt fent kifejtettük, mindhárom kivételt szűken kell értelmezni, ezért ha nem egyértelmű, hogy a szó egy része (vagy egyes részei) az érintett vásárlóközönség számára ismert konkrét jelentést sugall(nak), az elbírálók hivatalból nem kereshetnek ilyen jelentéseket. Az alábbi példákban a megjelöléseken belül nem találtak önálló fogalmat: Megjelölés

ATOZ

SpagO

CITRACAL --CICATRAL

Terület

Fogalom

A védjegyet nem „A to Z” (A-tól Z-ig) értelemben fogják DE, ES, FR, észlelni. A „to” szó betűi (amely egy angol prepozíció) IT, A semmilyen módon nem különülnek el az „a” és a „z” betűktől.

Ügy T-100/06 (a C559/08 P. sz. fellebbezést elutasították)

BX

A „SpagO” szó kitalált szó, amely a Benelux-államok egyik hivatalos nyelvén sem bír jelentéssel. Nem értelmezhető a SPA + GO szavak által alkotott szóösszetételként.

ES

A „cica” és a „citra” szóelemeknek nincs konkrét jelentésük, csakúgy, mint a „tral” és a „cal” végződéseknek. A szóban forgó megjelöléseket ezért a vásárlóközönség feltehetően nem bontja le konkrét T-277/08 jelentéssel bíró, vagy a közönség számára ismert szavakhoz hasonlító olyan szóelemekre, amelyek együtt egységes egészként jelentéssel ruháznák fel a szóban forgó megjelöléseket, vagy akár azok egyikét.

T-438/07

3.6.1.3. Hibásan írt szavak jelentéstartalma Egy szót nem feltétlenül kell helyesen leírni ahhoz, hogy az érintett vásárlóközönség észlelje annak jelentéstartalmát. Míg például az írott „XTRA” szó vizuálisan nem egyezik meg a „helyesen” írt „EXTRA” szóval, mivel hangzásra azonosak, a „helyes” szó („extra”) jelentését általában átviszik a hibásan írt szóra („xtra”). Ezt az alábbi példák szemléltetik: Megjelölés

CMORE

Terület

Fogalom

EU

Az érintett vásárlóközönség egy része ezt a „bolt, tárolóhely” jelentésű angol „store” szóra való T-309/08 hivatkozásként értelmezi.

EN

A CMORE szót a szövegesüzenet-küldés elterjedt gyakorlata miatt Dániában és Finnországban a T-501/08 közönség egy jelentős része feltehetően az angol “SEE MORE / „to see” (látni) ige rövidítésével vagy hibás CMORE” írásával társítja, és „see more” (láss többet) jelentéssel értelmezi.

EN

A korábbi védjegyen szereplő „ugli” szót az érintett vásárlóközönség feltehetően az angol T-488/07 „ugly” (csúnya) szóval kapcsolja össze.

EU

A védjegyen szereplő kifejezés a „joghurtot”, azaz egy „tejből baktériumkultúra hozzáadásával B 1 142 688 alvasztással készített, félsűrű, savanykás


Ügy

VERSION 1.0.

33. oldal DATE 02/01/2014


élelmiszert” juttatja a fogyasztók eszébe.

ES

A „KARISMA” ÉS A „C@RISMA” szavak a „karizma” fogalmára utalnak, amely az egyén különleges személyes tulajdonsága vagy B 1 012 857 képessége, amelynek köszönhetően nagyszámú személyt tud befolyásolni vagy inspirálni.

Az elbírálóknak mindenesetre körültekintően kell eljárniuk akkor, amikor hibásan írt szóhoz jelentést rendelnek: a jelentés feltehetően nem vihető át, ha a szavak (hangzás alapján) nem azonosak és/vagy ha a hibásan írt elem önállóan nem észlelhető. Védjegy

Terület

Fogalom

Ügy

Bebimil

EU

A bejelentett védjegy nem a „baby” szót, hanem a kitalált „bebi” szót tartalmazza, amely az eredetinél elvontabb, és nincs egyértelmű vagy konkrét jelentése.

T-221/06

3.6.1.4. A nevek és vezetéknevek jelentéstartalma A Törvényszék elfogadta, hogy a nevek fogalmat rejtenek magukban. Ennélfogva nevekből álló, egymással ütköző megjelölések esetében fogalmi összehasonlítást kell végezni (lásd az alábbi példákat). Mindazonáltal kevés az olyan helyzet, amelyben az, hogy a védjegy családnevet tartalmaz, fogalmi jelentőséggel bír. A fogalmi hasonlóság különösen nem fakadhat pusztán abból, hogy mindkét védjegy nevet tartalmaz, még akkor sem, ha ezek azonos típusú nevek (kelta családnév, holland név stb.). Védjegy

Terület

Fogalom

MCKENZIE / McKINLEY

EU

Az érintett vásárlóközönség felismeri a „Mc” előtag „fia” jelentését, amely számos skót és ír vezetéknévben szerepel előtagként. Ez a közönség ezért a szóban forgó védjegy szóelemeit fogalmi jelentőséggel nem bíró kelta családnevekként értelmezi, kivéve, ha a név egy híres személy neveként különösen jól ismert.

VANGRACK / VAN GRAF

DE

Önmagában az a tény, hogy mindkét védjegy észlelhető alsó-német vagy holland vezetéknévként, összehasonlítási szempontból lényegtelen.

Ügy száma

T-502/07

R 1429/2010-4

Pusztán az a tény, hogy két név a „nevek” általános közös fogalmába sorolható, nem jelent fogalmi hasonlóságot. Vegyük például a „FRANK" és a „MIKE" nevek összehasonlítását: az, hogy mindkettő név, nem eredményezheti fogalmi hasonlóság megállapítását; ennek az az oka, hogy a közönség várhatóan nem teremt fogalmi kapcsolatot a két szó között. Ezzel szemben az, hogy a FRANK és a FRANKIE ugyanaz a név, de utóbbi az előbbi becéző formája, lényeges, és annak alapján fogalmi hasonlóságot kell megállapítani.


VERSION 1.0.

34. oldal DATE 02/01/2014


Védjegyek

Terület

SILVIAN HEACH Olaszország (FIG.)/ és más H. EICH területek

Fogalom

Ügy száma

Míg a „HEACH” szó angolszász eredetű vezetéknévként észlelhető, az „EICH” elemet német eredetű vezetéknévként értelmeznék (66. pont). Ennek fényében a fogyasztók felismernék, hogy ezek a vezetéknevek különböző személyeket jelölnek. A megjelölések fogalmilag eltérőek (69. pont).

T-557/10

Az a tény, hogy egy védjegy nevet tartalmaz, az alábbi helyzetekben hatással lehet a fogalmi összehasonlításra: Ha jól ismert személy nevéről/vezetéknevéről van szó (CERVANTES, MARCO POLO, PICASSO):

(a)

Védjegy

PICASSO

Terület

EU

Fogalom

Ügy száma

A PICASSO szómegjelölés egyértelmű és konkrét jelentéstartalommal bír az érintett vásárlóközönség számára. Pablo Picasso festő olyan széles körű hírnévnek örvend, hogy az ennek ellenkezőjét alátámasztó konkrét bizonyítékok hiányában nem feltételezhető, hogy a gépjárművek védjegyeként használt PICASSO megjelölés az átlagos fogyasztó értelmezésében felülírná a festő nevét.

T-185/02 (a C-361/04 P. sz. fellebbezést elutasították)

Ha a két védjegy azonos nevet ábrázol, de eltérő változatban (FRANK és a FRANKIE becéző változat) vagy másik nyelven, például az alábbiak szerint:

(b)

Védjegyek

Terület

Fogalom

Ügy száma

EU

Az érintett vásárlóközönség minden bizonnyal egy azonos tőből képzett, rendkívül hasonló női névként értelmezi ezeket a védjegyeket. Egyes tagállamokban T-130/09 - különösen az Egyesült Királyságban, Írországban, Németországban és Ausztriában - az érintett vásárlóközönség kétségtelenül a teljes alakú Elizabeth keresztnév becéző változataként észleli ezeket.

PEPEQUILLO / PEPE

ES

A spanyol közönség a „Pepequillo” szót a „Pepe” név becéző változataként értelmezi, ami fogalmi azonosságot eredményez.

T-580/08

JAMES JONES / JACK JONES

EU

Mindkét védjegy értelmezhető ugyanazon személyre való utalásként.

T-11/09

--ELISE

Ha mindkét védjegy értelmezhető úgy, hogy ugyanazon személyre utal, különösen, ha a korábbi védjegy kizárólag családnévből áll. Ilyen akkor fordulhat elő, ha az egyik név fontosabb a másiknál:

(c)

Védjegy

Terület

CTMA: Julián Murúa Entrena

ES

Fogalom A közösségi védjegybejelentés (CTMA) egy (egy keresztnévből és két vezetéknévből álló) spanyol nevet tartalmaz. Az első vezetéknév, amely a

Ügy száma T-40/03


VERSION 1.0.

35. oldal DATE 02/01/2014


spanyol közönség számára fontosabb, azonos a korábbi védjeggyel.

Korábbi védjegy: MURUA CTMA: MANSO DE VELASCO

ES

A Velasco spanyol vezetéknév. A közösségi védjegybejelentés úgy értelmezhető, hogy két vezetéknévből áll.

T-259/06

IT

A védjegyek fogalmilag hasonlóak abban a tekintetben, hogy azonos vezetéknevet tartalmaznak (60. pont).

T-133/09 és T-134/09

Korábbi védjegy: VELASCO CMTA: Antonio Basile Korábbi védjegy: BASILE

Ha a védjegyekben szereplő név valamilyen nyelven jelentéssel bír, e jelentés egyezése fogalmi hasonlósághoz vezethet:

(d)

Védjegy

Terület

peerstorm / PETER STORM

EU, UK

Fogalom Az angol nyelvű fogyasztók a Storm családnévhez a zord időjárás fogalmát társítják (67. pont).

Ügy száma T-30/09

3.6.1.5. Az ábrás megjelölések, szimbólumok, alakzatok és színek jelentéstartalma Az ábrás elemekből álló vagy azokat tartalmazó védjegyek és az alakzatokból álló védjegyek (térbeli védjegyek) jelentése az, amit ezek az ábrás elemek vagy alakzatok megjelenítenek, az alábbi példák szerint: Védjegy

Terület

Fogalom

BX, DE, ES, Kávészem-ágyon elhelyezett piros bögre FR, IT, AT, megjelenítése. PT

Ügy száma

T-5/08 – T-7/08

DE

Az érintett vásárlóközönség egy része pávát ismerhet fel a képben.

BX

A támadott védjegyet futballozó üzletemberként írják le. B 1 202 852

T-361/08

Következésképpen, ha egy védjegy egyszerre tartalmaz szavakat és képeket, valamennyi fogalmat értékelni kell.


VERSION 1.0.

36. oldal DATE 02/01/2014


Védjegy

Terület

Fogalmak

Ügy száma

EN

A korábbi védjegyen szereplő „ugli” szót az érintett vásárlóközönség feltehetően az angol „ugly” (csúnya) szóval kapcsolja T-488/07 össze. A kép egy bulldogot ábrázol, amely előtt citrusféle látható.

EU

A korábbi védjegyen szereplő „Rioja” kifejezés – amelyet fogalmilag megerősít a szőlőszemek és a szőlőlevél ábrázolása – közvetlenül utal a borászati termékekre, és különösen a Rioja borra.

BL, BX, DE, ES, FR, HU, RO, IT


A védjegy egy halfajtát (egy cápát) ábrázol. Az érintett nyelvet beszélők többsége a támadott védjegyen szereplő „SPAIN” szót Spanyolországra való utalásként értelmezi. B 1 220 724 A „Tiburón” szó spanyolul „cápát” jelent, az érintett vásárlóközönség többi része számára azonban ez nem érthető. A fennmaradó SHARK (cápa) kifejezést a releváns területeken élő angolul beszélő fogyasztók valószínűleg megértik.

Végül, az önmagában álló színből álló védjegyek (per se színvédjegyek) jelentéstartalma (a kapcsolódó fogalom) maga a szín, amelyet megjelenítenek. 3.6.1.6. A számok és betűk jelentéstartalma A számot ábrázoló szóhoz kapcsolódó fogalom a megjelenített számjegy, az alábbi példák szerint: Védjegy

Terület

Jelentés

Ügy száma

DE

A „zero” szó a 0 tőszámot idézi.

T-400/06

TV2000 (fig.)/TV1000

LT

A megjelölések fogalmilag hasonlóak, mivel mindkettőben szerepel a „televízió” fogalma, amelyhez egy négy számjegyű, kerek szám kapcsolódik, méghozzá mindkettő ezres nagyságrendben (47. pont).

R 2407/2011-2

7 (fig.)/7 (fig.)

EU

A Fellebbezési Tanács megállapította, hogy a „7” jelentéssel bírt (25. pont).

R 0782/2011-2

A számjegyhez kapcsolódó fogalom az általa megjelenített szám, kivéve, ha más fogalomra, például egy konkrét évre utal. A Hivatal megközelítése szerint az önálló betűk független fogalmi jelentéssel bírhatnak. A Törvényszék megerősítette ezt a megközelítést (a T-101/11. sz. „G/G+”-ügyben hozott, a C–341/12 P. sz. ügyben hozott ítélettel módosított, 2012. május 8-i ítélet, 56. pont), amikor megállapította, hogy ha két védjegy azonos betűként olvasható, fogalmi azonosság van közöttük.


VERSION 1.0.

37. oldal DATE 02/01/2014


Védjegy

Terület

Jelentés

Ügy száma

DE

Az érintett vásárlóközönség azon része számára, amely „e” betűként értelmezi a megjelöléseket, illetve azon része számára, amely „c” betűként értelmezi azokat, a megjelölések fogalmilag azonosak (99. pont).

T-22/10

EU

A megjelöléseket fogalmilag azonosnak minősítették (60–61. pont).

T-187/10

/

/

et al

3.6.1.7. A földrajzi nevek jelentéstartalma A városok, falvak, régiók és más földrajzi területek nevei olyan fogalmakat idéznek fel, amelyek fontosak lehetnek a fogalmi összehasonlítás során, ha valószínűsíthető, hogy az érintett vásárlóközönség ekként ismeri fel őket. Az európai közönség többnyire jól ismeri a fővárosok és a nagyobb városok, valamint az üdülőhelyek vagy úti célok nevét. Ha egy adott tagállam közönségének értelmezése jelentőséggel bír, az adott ország kisebb városai nevének ismerete is feltételezhető. Az arra vonatkozó bizonyíték vagy arra utaló jelek hiánya, hogy az érintett vásárlóközönség felismeri a földrajzi nevet, nem befolyásolja a fogalmi összehasonlítást. Lásd az alábbi példát. Védjegy

kontra

Terület

DE

Fogalom

Ügy száma

A fogalmi összehasonlítás eredménye semleges. A fellebbező azon érveléséből, hogy a Chtaura név egy mezőgazdasági termékeiről híres libanoni R 1213/2008-4 mezőgazdasági területet jelöl, nem következik, hogy ez a jelentés németországi kereskedelmi körökben is ismert lesz.

3.6.1.8. A hangutánzó szavak jelentéstartalma A hangutánzó szavak jelentéstartalmának elemzése a fogalmi összehasonlítás általános szabályait követi: a kapcsolódó fogalom a szóban forgó hangutánzó szó által megjelenített fogalom, feltéve, hogy megállapítható, hogy azt az érintett vásárlóközönség ekként ismeri fel. A „WOOF WOOF” kifejezés például az angolul beszélők számára kutyaugatást, a „MUUU” a spanyol ajkúak számára a tehén bőgését jeleníti meg.

Védjegy

Terület

CLICK

DE

Fogalom Fogalmi szempontból a „CLICK” támadott védjegy angol hangutánzó szó, amely rövid, éles


VERSION 1.0.

Ügy száma R 1394/2006-2

38. oldal DATE 02/01/2014


hangot fejez ki. Ez a szó Németországban a megfelelő német szó, a „Klick” hasonlósága miatt könnyen értelmezhető (45. pont).

Bizonyos esetekben a hangutánzó szó használatának körülményei meghatározóak lehetnek annak megállapítása szempontjából, hogy az érintett vásárlóközönség felismeri-e annak jelentését. Az alábbi esetben például a Fellebbezési Tanács úgy ítélte meg, hogy az érintett vásárlóközönség a „PSS” megjelölést az információs technológiai szolgáltatásokkal összefüggésben nem hangutánzó szóként értelmezné: Védjegy

Terület

PSS

ES

3.6.2.

Fogalom A fellebbező azon érvelése, hogy a korábbi védjegy is kiejthető volt hangutánzó szóként [mások csendre intése], az érintett információs technológiai szolgáltatások és az érintett vásárlóközönség fényében túlzónak tűnik, mivel utóbbi – amint azt maga a fellebbező is megjegyzi – hozzá van szokva az e területen használt rövidítésekhez (42. pont).

Ügy száma

R 1433/2007-2

A fogalmi összehasonlítás elvégzése

Fogalmi összehasonlítás esetén az elbírálónak az előző szakaszban ismertetett elvekkel összhangban elsőként meg kell állapítania, hogy a megjelöléseknek van-e jelentése. Ha a megjelölések egyikének sincs jelentése, ebből az következik, hogy a fogalmi összehasonlítás nem lehetséges. Ha a megjelölések közül csak egy idéz fel fogalmat, ebből az következik, hogy a megjelölések fogalmilag nem hasonlóak. Fogalmi összehasonlítást csak akkor kell végezni, ha mindkét megjelölésnek van jelentése, azt megállapítandó, hogy a megjelölések fogalmilag azonosak vagy hasonlóak (ha azonos vagy hasonló fogalmakra utalnak), illetve hogy eltérőek-e (ha eltérő fogalmakra utalnak). A megjelölések fogalmilag eltérőek, ha két szó esetében létezik egy mindkettőt magában foglaló általános kifejezés és/vagy ha a két megjelölés azonos általános megjelölési kategóriába tartozik. Ha a jelentések túlságosan eltérőek, előfordulhat, hogy a megjelölések egy közös általános fogalmat érintenek, ez azonban annyira tág, hogy a fogalmi kapcsolat nem lényeges. Ezekben az esetekben nem állapítható meg fogalmi hasonlóság. Például: •

•

Pusztán az a tény, hogy két szó vagy szimbólum egy közös általános kifejezésbe tartozónak tekinthető, semmiképpen nem minősül fogalmi hasonlóságnak. A „Jaguár" kontra „Elefánt" esetében például az, hogy mindkettő állat, nem eredményezheti fogalmi hasonlóság megállapítását, mivel a közönség várhatóan nem teremt fogalmi kapcsolatot a két szó között. Valójában, mivel a szavak eltérő állatokra utalnak, fogalmilag eltérőnek kell tekinteni őket. Ugyanez történik, amikor két megjelölés azonos védjegy- vagy szótípushoz tartozik: az a tény, hogy a „TDI” és az „LNF” hárombetűs rövidítések, fogalmi szempontból lényegtelen. A megjelöléseket fogalmilag eltérőnek kell tekinteni.


VERSION 1.0.

39. oldal DATE 02/01/2014


•

Az „azonos kategóriába tartozó” megjelölések további példái a nevek (ez kapcsolódik a fenti 3.6.1.4. szakaszban említettekhez). Ha a FRANK és a MIKE neveket hasonlítjuk össze, az a tény, hogy mindkettő név, fogalmi szempontból lényegtelen (mivel teljesen eltérő szinten vannak); ezzel szemben az, hogy a FRANK és a FRANKIE ugyanaz a név, de utóbbi az előbbi becéző formája, lényeges, és annak alapján az adott ügyben fogalmi hasonlóságot kell megállapítani.

A védjegyek fogalmilag különösen akkor azonosak vagy hasonlóak, ha:

3.6.2.1. A két védjegy azonos szót és/vagy kifejezést tartalmaz Amikor két védjegy azonos szót vagy kifejezést tartalmaz, a védjegyek fogalmilag hasonlóak, az alábbi példák szerint: Korábbi megjelölés


Felszólalás száma

B 1 209 618 Hasonló: A védjegyekben közös a „SOL” (=nap: a naprendszer bolygói számára fény- és hőforrásként szolgáló csillag) fogalma. Korábbi megjelölés

ECOBLUE


Ügy száma

BLUE

T-281/07 (a C–23/09 P. sz. fellebbezést elutasították)

A szóban forgó védjegyek fogalmilag hasonlóak, mivel mindkettő a kék színre utal. Korábbi megjelölés



T-MUSIC

B 1 081 167

A fenti védjegyek fogalmilag hasonlóak, mivel mindkettő a „MUSIC” (=zene: „a hangok olyan elrendezésének művészete, amelynek nyomán dallam, harmónia, ritmus és hangszín segítségével folyamatos, egységes és érzelmeket kiváltó alkotás jön létre”) fogalmára utal. Korábbi megjelölés



B 1 220 724

A fenti védjegyek fogalmilag hasonlóak, mivel mindkét megjelölés azonos halfajtát (egy cápát) ábrázol, és utal a „SHARK” szóra [=cápa: „a porcos halak (Chondrichthyes) osztályába (a kopoltyúfedő nélküliek -Elasmobranchii - alrendjébe …) tartozó számos, elsősorban tengeri ragadozó hal valamelyike”]. Korábbi megjelölés


Ügy száma

CASTILLO

EL CASTILLO

T-85/02

A Törvényszék megállapította, hogy a megjelölések fogalmi szempontból szinte azonosak. Korábbi megjelölés


Ügy száma

Servus et al.

SERVO SUO

T-525/10

A megjelölések az átlagos olasz fogyasztó szempontjából fogalmilag hasonlóak, amennyiben mindkét


VERSION 1.0.

40. oldal DATE 02/01/2014


megjelölés a „servant” (=szolga) szóra utal. A Törvényszék megerősítette a Fellebbezési Tanács azon megállapítását, miszerint az olasz közönség a „SERVO” olasz szóhoz való közelsége miatt valószínűleg észleli a latin „SERVUS” szó jelentését.

Amint már említettük, a hibás írás szintén bírhat jelentéstartalommal, és ilyen esetekben összehasonlítható, az alábbi példák szerint: Korábbi védjegy


Ügy száma

T-485/07

Az érintett spanyol közönség számára mindkét megjelölés egy olívabogyó fogalmát idézi fel. Arra utaló bizonyíték nincs, hogy az érintett spanyol fogyasztó megérti az angol „live” szót. Korábbi megjelölés



B 1 142 688

Mindkét védjegy a joghurt szóra utal, ezért mindkettőben közös „a tej baktériumkultúrával történő alvasztásával előállított tejtermék” fogalma. Korábbi megjelölés



B 1 012 857

A fenti védjegyek fogalmilag hasonlóak, mivel mindkettő a „karizma” (= „egy adott nézőpont iránti ideológiai elkötelezettség másokban való kialakítására vagy felkeltésére való képesség”) fogalmára utal.

3.6.2.2. Két szó vagy kifejezés azonos jelentéssel bír, de eltérő nyelven Különböző nyelvű szóvédjegyek között is lehet fogalmi hasonlóság. Az alábbi példában megállapították, hogy a védjegyek fogalmilag hasonlóak, mivel a német és a finn „Hai” szót az érintett vásárlóközönség „cápaként” értelmezi. Korábbi védjegy


Ügy száma

Hai

T-33/03

(releváns terület: többek között Németország és Finnország)

Ez különösen igaz abban az esetben, ha a korábbi védjegy az Európai Unió azon részében élvez oltalmat, amelyben az adott különböző nyelvek mindegyike hivatalos nyelv. A Hivatal által végzett vizsgálatra vonatkozó iránymutatás, C. rész: Felszólalás FINAL

VERSION 1.0.

41. oldal DATE 02/01/2014


Ilyen forgatókönyv, helyzet továbbá az, amikor a megjelölések közismert jelentését a korábbi védjegyoltalom helye szerinti területen és – ha a korábbi védjegy közösségi védjegy – az EU azonos részén, azaz ugyanabban a tagállamban élő érintett vásárlóközönség egy jelentős része is észleli. Ezt a releváns terület(ek mindegyike) tekintetében értékelni kell. Az idegen nyelvek megértésével kapcsolatban lásd a 3.6.1.1. szakaszt. Korábbi védjegy


OLYMP

Ügy száma

T-203/09 és T-204/09

A megjelölések a spanyol közönség számára fogalmilag hasonlóak, mivel az „olymp” szót az érintett spanyol közönség az „olympo” származékszavaként észlelheti.

Ha a fenti két helyzet egyike sem valósul meg, pusztán az a tény, hogy az egyik kifejezés a másik kifejezés fordítása, nem elegendő fogalmi azonosság/hasonlóság megállapításához. Korábbi védjegy


Ügy száma

CORONA

KARUNA

T-357/10

A CORONA a spanyol, a KARUNA a litván nyelvben jelent koronát. Oroszul a „корона”/„korona” jelentése korona. A Törvényszék kimondta, hogy még ha az érintett vásárlóközönség [a balti országok] tudják is, hogy az orosz „корона” szó „koronát” jelent, nincs bizonyíték arra, hogy az érintett vásárlóközönség a cirill ábécé betűivel írt „корона” szót – vagy annak latin betűs megfelelőjét, a „korona” szót – összekapcsolná a bejelenteni kívánt megjelölésen szereplő „corona” szóelemmel, amely egy észt, lett és litván nyelven jelentéssel nem bíró, idegen szó (35. pont).

LE LANCIER

T-265/09

A releváns terület Spanyolország. A (spanyol) „el lancero” kifejezés franciául „le lancier”. Fogalmi szempontból a Törvényszék megállapította, hogy az átlagos spanyol korlátozott ismeretekkel rendelkezik a francia nyelv területén, és hogy a „le lancier" kifejezés nem tartozik az említett nyelv alapszókincsébe. A megjelölések fogalmilag nem hasonlóak.

Az alábbi példában a megjelöléseket fogalmilag azonosnak minősítették, mivel fenntartották, hogy az érintett németországi közönség a „land of leather” kifejezést is megértené: Korábbi védjegy

Támadott védjegy

Ügy száma

B 1 233 842


VERSION 1.0.

42. oldal DATE 02/01/2014


3.6.2.3. Két szó azonos szemantikai kifejezésre vagy annak változataira utal Ez történik szinonimák esetén, azaz ha azonos jelentéshez két szó is tartozik (példák: csomag / poggyász; kerékpár / bicikli; hím ló / csődör). A fentiekre példaként az alábbi két kifejezést fogalmilag hasonlónak minősítették: Korábbi védjegy

Támadott védjegy

Ügy száma

SECRET PLEASURES

PRIVATE PLEASURES

R 0616/1999-1

ORPHAN INTERNATIONAL

R 1142/2009-2

3.6.2.4. Két ábrás megjelölés, szimbólum és/vagy alakzat azonos tárgyat vagy elképzelést jelenít meg Amennyiben két védjegy ábrás elemekből és/vagy alakzatokból áll vagy ilyeneket tartalmaz, és ezek azonos vagy hasonló tárgyakat vagy elképzeléseket jelenítenek meg, a megjelölések fogalmilag azonosak vagy hasonlóak. Az alábbi esetekben fogalmi azonosságot vagy hasonlóságot állapítottak meg: Korábbi védjegy

Támadott védjegy

Ügy száma

T-168/04 (megerősítve: C488/06. sz. ügy)

R0703/2011-2

R1107/2010-2

Ugyanakkor az a tény, hogy mindkét megjelölés azonos tárgyat tartalmaz, nem vezet fogalmi hasonlóság megállapításához, ha az egymással ütköző védjegyek eltérően ábrázolják az adott tárgyat:


VERSION 1.0.

43. oldal DATE 02/01/2014


Korábbi védjegy

Támadott védjegy

Ügy száma

T-593/10

A Törvényszék úgy vélte, hogy a Fellebbezési Tanács helyesen állapította meg a megjelölések közötti fogalmi eltérést, mivel a korábbi védjegy annak ábrás eleme és a „b” betű megjelenítése miatt egy bumeráng képét idézhette fel, míg a bejelentett védjegy esetében erről nincs szó (36. pont).

3.6.2.5. Amikor egy szó kontra ábrás megjelölés, szimbólum, alakzat és/vagy szín jeleníti meg a szó mögöttes fogalmát Fogalmi hasonlóság áll fenn egy szó és a szó jelentését ábrázoló kép között is (kitalált példák: „TIGRIS” szóvédjegy és egy tigrist megjelenítő ábrás védjegy; illetve „narancs” szóvédjegy és egy csak narancsszínből álló színvédjegy). Korábbi védjegy

Támadott védjegy

Ügy száma

T-389/03


VERSION 1.0.

44. oldal DATE 02/01/2014

C. rész FELSZÓLALÁS 2. SZAKASZ AZONOSSÁG ÉS ÖSSZETÉVESZTHETŐSÉG 3. FEJEZET A MEGJELÖLÉSEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA

Recommend Documents