C 2.4 FILMKULTÚRA TARTALOM FILMELMÉLET! ÉS FILMMŰVÉSZETI SZEMLE *

C 2.4

FILMKULTÚRA FILMELMÉLET! ÉS FILMMŰVÉSZETI SZEMLE

*

3. SZÁM

1960 AUGUSZTUS

TARTALO M O ldal

t'ÁJÉKOaÓBÁS (KAristarcos Fellini legújabb filmjéről *.... ...... V*Jezsov~G. Cöuhraj! Ballada a katonáról /forgatókönyv/ ... x x xi Ballada a katonáról vitája .... J.Soeplitzt A film, mint a politikai, nevelés eszköze B.Arnheims A rendező diktatúrája a kritika felelőssége ....... ..... M.TurovsMfcftj&i A mai angol film Henri Colpit A HíresMma mon Amour összeállítása .•••••»•* I.Buache* A némafilm ......

3 JA

>1 37 35 68 79 86

FÓBÖM Magyar Bálints A Nemzeti Színház és a ’film 1945-55-lg ••• loo FIXJjjQQBÁJXá. Magy&rorsEágon 1959-ben bemutatott külföldi filmek

Kézirat

118

A szerkesztésért és kiadósért felelős: Berkes! András a Magyar Filmt adomány! Intézet és Fiímardiivum igazgatója

Szerkesztő Molnár István Megrendelve: 196Ö. VI. 14. Példány szám: 300 Készült Rotaprint eljárással az MSZ 5601-54 A és MSZ 5602-55 A szabványok szerint 12.6 (A/5) ív terjedelemben ábrával

60- 1837 - FELSŐOKTATÁSI JEGYZETELLÁTÖ VÁLLALAT, BUDAPEST

Guido Áristarco:

Felliid legújabb filmjéről

Katolikus szempontból nézve, aligha szabadna párhuzamot vonni Fellini "Xa. dolce v±ta"-.1a és Petronius szatírái között. Ugyanakkor kétségtelen, höggf ez a. film mégis nagymértékben össze­ függ a Batirieon-nal^ A Skimlchio házában tartott lakoma például sokban hasonló a fregene-1 kastély és a mulatóhelyek mámoros éj­ szakáinak, hajnalainak orgiáihoz, melyek mintegy az "II Bi&one" orgiájának folytatásaképpen jelennek meg előttünk* Íz a-filmfreskó egyszerre mintegy két világot elevenít meg; de a "X® dolce vita" forgatókönyvének alakjai mögött Nero Rómáján xtak erkölcstelenségét , süllöttségét is ott érezzük* "Petronius", mondja Huysmans,"élesszed megfigyelő, a jelenségek kellemes han­ gú elemzője és kitűnő festője volt; nyugodt hangon, részrehajlás és gyűlölet nélkül irta le Róma mindennapi életét, és eleven raj­ zokat gyűjtött kora szokásairól •" Pellini szintén mint nagyszerű festő és élesszesü megfigye­ lő jelenik meg előttünk, nála sem találunk gyűlöletet, sőt róla is- el lehet mondani ;azt, amit Petroniusrél mondanak: "Olyan, em­ ber, aki teljesen otthon érzi magát abban a világban, melyet le­ ír" * Filmje valóban nemcsak Fortunata, Trimalchio és vendégeik leírását adja, hanem egyben sajátmagáét is, aszal a különbséggel azonban, hogy mig Petroniusnál az önarckép-jelleg teljesen öntu­ datlan volt, Maréellő alakjának Önéletrajzi jel. egét maga a film rendezője is elismerte, és ez a gyónás a mai katolicizmus termé­ szete szerint annak a hivő léleknek a bigottsága vagy konformiz­ musa jegyében történik, aki nem fél a bűntől, sőt egyenesen vala­ miféle morbld hajlamot érez iránta, s ezt csak erősiti az a tény, hogy egy szentség, a gyónás szentsége révén a feláldozás lehető­ sége is adva van* Ez a lehetőség viszont ugyanakkor a bűnre való ujabb elcsábuláanak, vagypedig - és Fellini esetében erről van - 5-

szó - a bűnöktől való aszketíkus megtartóztatásnak nem kevésbé morbid készségét biztosítja* Ebhez a kétarcúsághoz , mely "Az édes élet"-ben talán nem Is olyan nagymértékű, mint Fellini előző filmjeiben volt, bár teljesen ebből sem hiányzik, további ellent­ mondások is csatlakoznak* Petronius és a legutóbbi Fellini közötti rokonságot, mely természetesen nem felejtetheti el a kettőjük látásmódjából fakadó különbségeket, az általunk említett analógián túlmenően .is meg kell vizsgálnunk, és ez a vizsgálódás a film értékei mellett vi­ lágosan megkutatja a műnek és rendezőjének, s vele "realizmusá­ nak*1 és történelem-szemléletének korlátéit is* Petroaiuimái,amint erre Auerbach rámutatott, a biisök és aberrációk kritikájának problémája még akkor is az egyének kritikájának problémájaképp jelenik meg, amikor a nevetséges vagy épp elvetemült személyek egész -seregét vonultatja fel, és igy a társadalomnak ez a kriti­ kája egyáltalán nem jut el magát a társadalmat mozgató erők fel­ fedezéséhez, épp ezért a Petronius által bemutatott bomlás köze­ pette semmi olyasmit nem veszünk észre, ami ezeket a jelenségeket politikai és gazdasági összefüggésükben matatná be, végső fokon tehát csak a történelem mozgásának felszínével találkozunk* Ilyen értelemben Fellinit modem Petroniusnak tekinthetjük * Magát a filmet legjobban talán Lukács Györgynek az irodalomra vonatkozó megállapításai alapján közelíthetjük meg* lukácsnak az ábrázolást és a leírást szembeállító! tételei ugyanis a filmre is alkalmazha­ tók, nem véletlen, hogy ez az utóbbi a film esetében az átélés * a mondanivalóban való elmélyedés és a puszta megfigyelés ellentét­ párját jelenti* Mindezt azonban nem szabad elvontan értelmeznünk, nem "egyoldalúan” jelentkező valamiről van szó, hanem olyasvala­ miről, ami lényegében véve egy mozzanat a többi között; valójában nincs is olyan regényíró vagy filmrendező, aki csak ábrázolna vagy leima, az egyik alkotó valójában inkább az egyik, a másik pedig inkább a- másik alkotómódhoz áll közelebb* "Két gyökeresen különböző stílussal, a valósághoz való viszony két gyökeresen kü­ lönböző magatartásával állunk szemben* Aki maga is átéli mondani­ valóját, mintegy rósztvesz benne, az ábrázol, aki pedig csak meg­ figyel, az leir; az elsőt mindig a cselekmény, a tipikus jellemek érdeklik, a másik nem sokat törődik velük s helyette a külső vi­ lág gazdagsága, a társadalom adott jelenségei, az olyan nagy tab- 4 -

lék és freskók felé fordulj melyekben a részletek naturalista festése foglal el minden helyet» A leírás, misuisat jeleniáőben mond el, azt ragadja meg, amit épp látt a statikus, a mozdulatlan helyzeteket, az emberék lelkiállapotát s a tárgyak asyagí '^aloBá.™ gát, s Így esek hangulatot vagy csendéletet fest. Az ábrázolás essel szemben egyszerre használja a jelenidőt és a saltidőt, a történeti erőknek azt a dialektikus mozgását jeleníti meg*melynek Ígéretében a lényeg behatol a .jelenségbe ^ megjelenik , láthatóvá lesz benne, vagy sás szóval azt a folyamatot, amikor g jelenség mozgása a lényeget mutatja meg,* Is a két stílus, mint "erre másutt már rámutattunk, a háború utáni olasz filmgyártást is jellemzi: a Zola nyomán haladó natu­ ralista stílusról és a Balzac nyomán haladó realista stílusról van szó® Ásókról a filmekről, melyek, a hazai valóság, vagy e va­ lóság egyes mozzanatainak tablóját és az ezzel kapcsolatos jelen­ ségek bemutatását adják, anélkül, hogy megmondanék, illetve vilá­ gos, félreérthetetlen módon mondanék meg, hogy ni okozza az e-yes jeleiségekets és azokról a filmekről , melyék. a tabló mögött est a "mi okozzá”-t keresik és a tények közötti mély összefüggésekbe világítanak bele. A "la dolce vita", mely épp akkor jelent meg, amikor úgy látszik, hogy az olasz neorealizmus virágkora végefelé jár /ás bizony már alóg régen úgy látszik/, as említett két cso­ port közül kétségtelenül az első csoportba tartozik# Egy pillana­ tig sem vitás ugyanis, hogy a ,fLa dolce vita” a forma, a stílus szempontjából semmi újat sem nyújt, épp ezért meglepő, hogy kri­ tikusainak nagy része, sőt szinte valamennyi a stílus "forradal­ mi” megújítását fedezi fel benne. Hogy egyelőre még mindig ennél & kérdésnél maradjunk: a "La dolce vita”-b&n is egyszerűen csak a 2*avattini-féle poétika alkalmazásáról van szó, arról a poétiká­ ról s melynek hamis értelmezése előbb a szkeccs-filzr-^khez, az epi­ zód-filmekhez vezetett /az epizód-film eszközeid ék használatát) bizonyos hatások között a "Xa dolce vita”~ban is megtaláljuk/,ké­ sőbb pedig a "neorealizmus” széthulló szerkesztési módjához, ami végeredményben a leiró módszer durva nivellálását jelenti. Zavattini szerint a neorealizmus legfontosabb jellemzője, egyben leg­ nagyobb újdonsága az, hogy felismerte a hagyományos módon elgon­ dolt "történet, mese" szükségtelenségét; a legfőbb törekvése ugyanis az, hogy est a mesét minél egyszerűbbé, jelentéktelenebbé - 5 -

tegye, egyszóval, hogy ne elbeszélést, hanem dokumentumot adjon. Zavattini a "megvilágítás” filmjéről beszél, Pellini pedig "film™ revitt újságról", a "filmszalaggal illusztrált képes magazinról"# Á film ebben a felfogásban egy napló bensőségességéhez hasonlít s ez most a "La dolce vita"-bán egy gyónás bensőségességéhez lesz hasonló, de az egyik is, a másik is ellensége a szereplők szemé™ lyiségénak, a "szürke átlagon felüli” személyiségeknek; - ilyenek valóban nincsenek' is a "la dolce vita"—bán éspedig azért nincse­ nek, mert az említett módszer alkalmazása lehetetlenné teszi be­ mutatásokat. Marcell© nem az, Steimer vagy a többiek pedig még' kevésbé azok. Marcell©, mondja Pellini "olyan, mint mi vagyunk, középszerű ember, nem pedig tipus". Pellinit nem is a szerkesztés módja, nem is a stilus külön­ bözteti meg a neorealizmus első korszakától. A különbség a "doku­ mentációs" szándék természetében van, ez az, ami különleges he­ lyet biztosit számára az olasz film történetében. A "La dolce vita” freskója valóban grandiózus és példamutató plaszticitásu: nem elégedik meg annak a lesüllésnek megfigyelésével és leírásá­ val, melybe az olasz arisztokrácia, az egyik tagjának szavai sze­ rint is ostoba és korrupt arisztokrácia, süllyedt és annak a ko­ runkra nem kevésbé jellemző XezüXlésnek ábrázolásával sem, mely a "hamis csodák éjszakáján" tűnik elénk. De ábrázolja azt a lezül­ lést is, mely a nemi elnyomás alatt álló nő mithoszán alapul,azaz a sztár mithoszát és mindazt, ami ezzel összefügg /a "sztár" és a "csoda”, a kollektív hisztériának ez a két megnyilatkozása egyéb­ ként sokban hasonlít egymásra/• Pellini ezenfelül a mai világ egyes jelenségeit is illusztrálja, igy s nagy példányszámú magazi­ nok és általában az újságírás körüli dolgokat, melyeik Alvaro szavaival élve ”ma már a legkevesebb önkifejezést sem engedik meg az Íróknak"; beszél a vesztett illúziókról, melyek [email protected] öngyilkosságba kergetik, és az irodalmi ambíciókkal induló Karcéilot pedig a "kiábrándult prostituált szerepére" kényszeritik. Szó esik az előkelő irodalmi szalonok szellemi nyomoráról is# A ¥iteHonik ffioraldoja épp akkor érkezik Hóméba, amikor lelkében meg­ ért már "az a mindent eltipró kétségbeesés, melyet a társadalom egyáltalán kiválthat, az a nyugtalanító érzés9 hogy vajon egyál­ talán van-e értelme a becsületes életnek?” /Alvaro^V

- 6 -

Ezzel az "éjszakai intim naplóval" szemben /nem véletlenül utalok Plaiano szavaira/ Pellini vgy tesz, mint Zola színház­ igazgatója /Paula rövid jelenése kivételével/, ugyanis minden epizód közben állandóan csak azt ismételgeti: "H® a színházról, hanem a bordélyhézról beszéljünk1** És amikor a hirtelen szemébe szökő valóság bemutatásához kezd$ ennek a valóságnak egyik leg­ feltűnőbb jelenségét, "a vallásos és a szerelmi ambíciók” /A1vá­ ró/ furcsa kévéikét rajzolja* /A francia katolikusokat különösen zavarja az olasz egyháznak ez a "nőies jellege”* Még a papok szá­ mára szerkesztett újságokból sem hiányzanak a nők fényképei*/ A szerelem gyakorlata, ha ezt alaposan megfigyeljük, mindig jellem­ ző a társadalom adott helyzetére, a társadalom megítélését azon­ ban sohasem szabad pusztán a szexuális tényezőre alapozni* A je­ lenlegi válságnak egyéb okai is vannak,igy az Egyház és az arisz­ tokrácia, a "hatalmon lévők” és a "hatalom előkelőségeinek" szo­ ros kapcsolata. Ezeket a lényeges összefüggéseket azonban Pellini alig érinti. Egyébként sem véletlen, hogy ez a mohóid vo^ás már Hrkega&rd esztétikájában döntő szerepet játszott* És Pellini, öntudatlanul bár, szintén Kirkegsard esztétikájához kanyarodik viasza. A személyiség ábrázolásáról való lemondás, a bonyodalom elmosása /nem a szó közönséges értelmében vett, hanem a dialekti­ kus bonyodalomra gondolunk/ nemcsak a naturalista módszer alkal­ mazásából fakad, illetve nemcsak abból, hanem inkább a natura­ lizmussal kapcsolatos sajátos magatartásból, abból a "szellem"ből, mely már maga is a valóság racionalista elmélyítésének viszsfaut&sitás&képp jelentkezik* A cselekvés Klrkega&rd számára egy etikai megalapozottságú lelkesedést jelent, mely nem engedi meg annak a mérlegelését» hogy ezen utón eredményt érhetünk-e el? Eb­ ből az ellentmonáásbó1 Lukács megfigyelése szerint viszont az kö­ vetkezik, hogy az etikai elem teljes mértékben összeférhetetlen lesz az embereknek azzal a törekvésével, hogy cselekedeteiket az emberi haladás történeti valóságának irányában fejtsék ki, Kirkegaard egyébként is tagadja az emberiség haladásának lehetőségét. Pellini az olasz - és az európai - film történetében az ir­ racionalizmusnak, "az ész trónfosztásának" érdekes és nyugtalaní­ tó esetét képviseli. Eem realista és nem is lehet a szó mélyebb értelmében vett realista, törekvései inkább a tiszta naturaliz­ mushoz élírtak közel* Személyei magányosságának /mely máv A ssiv - 7 -

futárában és a Vitellonlákban elkezdődik/ , az emberi kapcsolatok létesítésére való képtelenségük ideológiai alapjait, - még ke ez bellimben nem is tudatos - annál a két háború közötti avantgarde irodalomnál kell keresnünk, melynek épp Kirkegaard a szellemi atyja* Személyeinek magányossága ugyanis /Gelaoaim, Zampanc, Áugusto, Cabiria és újabban Marcello/ az ontológiai magány rubri­ kájába tartozik , mögötte .az örök és megváltozhatatlan emberi sors ideológiáját ismerhetjük* ami viszont szöges ellentéte annak- a pillanatnyi, esetleges és dialektikus magánynak, mely Balzactói Standdalig a francia XIZ. század nagytehetségü elbeszélőit jelle­ mezte és amellyel Cervantes, Seott vagy Tolsztoj regényeiben is találkozunk. Ez a kétfajta magányosság egyaránt az élet és a mű­ vészet olyan felfogásával függ össze* mely valamilyen antitézist feltételez, az egyiknek azonban csak misztikus perspektívája van, a másik viszont az emberi és racionális megoldást kezesi• így például az egyszerű lelkű Gelsomlna által felemelt Zampana, a "bidonista" Augusto vagy a "bünbeesett" Cabiria épp csak az "Isteni kegyelem*6 szélére jutnak el s ebben a vonatkozásban, sorsuk épp úgy eleve elrendeltetett, mint Breyer Or&et-je esetében, akit szintén két egyszerű lélek, a bolond és a kisleány vezet el a "csodához”. "Az ábszolutum megragadásának mértéke épp úgy Isten akara­ tától függ, sint ahogy (egyedül 6 határozza meg azt, hogy ki-ki milyen mértékben válhat Krisztus tanítványává.” /Kirkegaard/ Dreyer és Bergman esetében /bár ez utóbbinál, egy atheista megoldás kétségbeesett keresésével találkozunk? végső fokon azon­ ban 5 sem. lép' ki Kirkegaard gondolatvilágából/, a dán filozófus olyan közvetlen és tudatosan vállalt hatásáról van. szó, mely épp olyan távol áll a katolicizmustól, mint amilyen közel áll a ke­ reszténység egy meghatározott formájához; PelXiait ez a hatás vi­ szont a Eirkegaard-renaissance-on, igy többek közt Enso Paci egzisztencializmusán és fenomenológiáján keresztül érte, mely az­ után egy kétértelmű katolicizmusba olvadt bele. A Cabiria éjsza­ káidig legalábbis teljesen kétértelmű katolicizmusról volt szó. A ”La dolce vita"-val azonban, működése során első alkalommal, Pellini attitűdjének megváltozását tapasztaljuk; uj, kritikai elemek jelennék meg nála s ez egyben a korai eziszteaciaiizajoshoz való közeledést is jelent; - olyan attitűdről van szó,mely ha asm

épp azonos , de mindenesetre közel áll Kirkegaard felfogásához. Akár csak egykor Kirkegaard, most Pellini is kora hanyatlásának és válságának kiéleződését állapítja meg az egész világon éppúgy, akárcsak az l$6o~as évek Olaszországában, ahol ez szerinte hatal­ mas hajótörés vagy még Inkább megrázó körkép megjelenésében, a római katolikus egyház dekadenciájában nyilatkozik meg. Kirkegaard felfogása szerint, amikor a kereszténység az egyént, egy ismeretlen világgal bástyázta körül, a társadalmat pe­ dig teljesen értéktelennek mutatja be, ezzel eléri azt, hogy az egyén lelkének minden energiáját saját üdvözülésének biztosításá­ ra fordítsa, — az ilyen értelemben felfogott kereszténységnek vi­ szont az "élet általános szabályozójává" kell válnia, illetve új­ ra azzá kell válnia. Pellini viszont valami olyasmire gondol,hogy a katolicizmus többé mér nem képes az "élet általános szabályozó­ jának" feladatkörét betölteni, épp ezért az oákereszténységhez kell visszatérnieshogy megtalálja elvesztett erejét. A film utol­ só képe, a munkás Krisztus, aki helikopteren jelenik meg a ke­ reszténység fővárosa felett, konkrét helyzetet fejez ki, hiszen a krisztusi tanítások degradálódásáról, és a vallás társadalmi el­ vesztéséről számol be. "A hamis csoda éjszakája", vagyis az a jelenet, amikor két gyermek bizonygatja A hogy megjelent előttük Szűz Mária, ez a ren­ dező ábrázolásában is hamisnak és kópmut&hásnak bemutatott jele­ nés issét Kirkegaard szavait juttatja eszünkbe? "Tannak, akik ak­ kor is igaz kittel imádkoznak az egyigaz Istenhez, amikor imájuk­ kal valójában csak egy bálvány felé fordulnak; vannak olyanok is, akik ugyan az igaz Isten felé fordítják imájukat, de ezt oly ha­ sis módon teszik, hogy tulajdonképp mégis egy bálványnak szól." /A két gyermek mellett a velük egy gyékényen áruló szülők megem­ lítése és az őrületnek a spekuláció szolgálatába állított fana­ tizmusa is idetartozik; ágy pap kétségtelenül el is Ítéli a hamis csodát, de csak egy pap, és nem az illetékes egyházi és világi hatóságok. Az utóbbiak egyáltalán, nem tiltották el a hamis csoda körülötti megnyilatkozásokat, sőt egyházi személyek, apácák, val­ lásos egyesületek is résztvettek benne./ A freskó első képe, a puszta szimbólummá degradált Krisztus, a hatalmas Krisztus-szo­ bor, mely épp monumentalitásával távolit el a krisztusi tanítások gyakorlatba való átültetéséről s nemcsak "a hamis csoda éjszaká-

9

-

já”-nak bevezetésére szolgál, hanem egy másik szimbólumnak is kiinduló-pontjává válik* árra, a filr végefelé megjelenő poros, el­ hagyott kápolnára gondolunk, melyet csak egy pillanatra, látunk, hogy az áttörő kép azután a dekadens szalonok, "a kastély éjsza­ kájának” felfedezésére fusson tova# A tömeg és az arisztokráciaS Akárcsak egykor Sirkegaard, most egy évszázaddal később Fellini tagadja meg kortársaitól azt a jogot, hogy kereszténynek nevez­ hessék magukat és a dán filozófus szavaival szólva hozzáteszem: "Azt hiszem, jómagam is csak egy kicsit vagyok az#” Pellini tehát azt akarja bizonyítani, hogy jelen korunkban már nincs igazi ke­ reszténység, ez már a múlttá, s hogy ma - Bergman egyik filmjének /A börtön/ szavaival éljek, - ma,már az Istennek sincs többé he­ lye a világban#Állásfoglalása tehát sokban emlékeztet Eirkegaardnak arra a sokkal őszintébb, sokkal világosabb és sokkal határú— ' zottabb állásfoglalására, mely azután kora hivatalos protestáns egyházával való ssembehelyeskedéshez és a kereszténység uj életre keltéséért, megtisztításáért való harcához vezetett el# Fellixdnek, nagy elődjénél mindenesetre enyhébb hangon és kevésbé vilá­ gosan megfogalmazott vádjait és talán mondhatjuk Így, "reformis­ ta” kísérletét szintén - úgy látszik - ma épp olyan heves felhá­ borodás kiséri, amilyen Kirkegaard fellépését is kisérte# A fel­ háborodás hangadói ez alkalommal természetesen a legreáfcciésabb egyházi körök és a velük egy tüzet fájó olyan csoportok,mint ami­ lyen például a neofasisztáké* Az elmondottak teszik érthetővé a "La dolce vita” ellen indított kereszteshadjáratot is, melyet épp a Vatikán hivatalos lapja, az Osservatore Eosaro kezdett meg, s melyben a klerikális sajtó mellett a neofasiszta MSI-párt és a nagyburzsoázia is résztvett, s melyet az olasz képviselőházban elhangzott keresztény-demokrata és neofasiszta interpellációk tá­ mogattak# Igaz ugyan, hogy Siri bibornok a film védelmére kelt, bár ezt nem hozták nyilvánosságra, egyébként ugyanő állt Fellini mel­ lé a Cabiria esetében is — ez viszont az északi, haladó szellemű papságnak a klérus retrográd, korlátolt részével való bizonyos mértékű szembehelyezkedését bizonyltja* Mégis kétségtelen, hogy Fellinit semmiképp sem lehet olyan ortodoz katolikusnak tekinteni, akinek léghőbb vágya a katoliciz­ mus bemocskolt tisztaságának visszaállítása, Eirkegaard ezzel - lo -

szemben valóban a kereszténység megújítását akarta. Eellininél ugyanis - mint mindig - még most is találunk valamelyes, bár két­ ségtelenül nem nagy mértékű kétértelműséget, ami a képeiben is megnyilatkozik. A "La dolce vita"-t azonban ennek ellenére kato­ likus filmnek, sőt bizonyos mértékig keresztény filmnek is te­ kinthetjük* S film igazi mondanivalója egyben vallásos jellegű is? elsősorban kritikai hangja és a katolikus megújhodás követe­ lése teszik azzá* Újszerűsége is ebből következik. Fellini a"La dolce vita"-t Dreyer egyik szellemes mondását variálva, egyszerűen csak a maga "hetedik filmjének" nevezi, pedig több annál: ez a film, ha értelmezésünk helyés, Fellini egész életművében különle­ ges helyet foglal el. Az őseredeti katolicizmushoz való visszatérés követelménye azonban mindjárt' absztrakt követelésnek tűnik fel, mihelyt annak az ontológiai magánynak a keretében kezdem vizsgálni, melyről ta­ nulmányom elején beszéltem* Egy olyan irracionalista tartalomról van itt szó, mely a hegeli dialektikának, az alany és a tárgy ke♦ zotti kapcsolatnak elvetésével az embert olyan "önmagában való mozgásnak" fogja fel, akinek számára csak egyetlen lehetséges kapcsolat, a "különálló, magányos ember" és a "különálló, magá­ nyos Abszolutum", azaz az "Isten" kapcsolata létezik* Mindezzel Fellini azonban egy> eredendő circulus vitiosus-ba, egy olyan hely­ zetbe került, melyet legjobban talán Giacomo Uebenetti szavaival világíthatok meg. Ő azt mondta Croce egyes tanítványairól, akik úgy akartak túljutni mesterükön, úgy akartak kitörni a köréből, hogy a kör valamelyik sugarának irányába indultak el,"s ezzel ar­ ra Ítéltették, hogy az érintőktől messzire távolodva, az Üresség­ be vetítsék ki magukat", amint ez a kör forgásának törvényeiből egyébként világosan következik. Ha tehát az ember nem képes a va­ lóságot megváltoztatni, tehetetlenségében csak a "Kegyelemhez", a "Csodához", vagy amig erre vár, a hanyatlás tablójának, apokalip­ tikus freskójának megfestéséhez folyamodhat, de ha már igy áll a dolog,akkor viszont, legalábbis “esztétikai szempontból" az egész szükségtelenné válik* A "La dolce vita" három óra helyett akár hat óráig vagy épp másfél óiéig is tarthatna, mert külön-külön egyik epizód sem je­ lent nélkülözhetetlen csomópontot, egy elhatározó fordulatot, a szimbólumok valóságértékét pedig felduzzasztásukkal akarja bizto- 11 -

sitanl /a szimbólumok használata a leiró módszer és mtural izmus legfontosabb közös pontjai közül való/* IIjen _a film kezdetén megjelenő Krisztus-szobor9 s a végén felbukkanó tengeri szörnye­ teg, mely a csaknem emberi tekintetét a fregenei villa orgiájának hajnalán a dorbézolókra mereszti* Itt is, mint Zola Eaim-jának "zöld legyeinél”, Fellini a szörnyek valóságát akarja szimbólum értékűvé emelni* "Még él", mondja az egyik szereplő, - "Már két napja halott", felelik a halászok. ■ Á csoda azonban a "La dolce vita"-ban sem történik meg „mint ahogy a "La strada"-ban, az "II bidone"-ben gagy a "Cabiria éj­ szakái"-bán is elmaradt* Marcello, akárcsak Zampano vagy Augusto, Paolája előtt 'térdel le, de mindjárt fel is kel. Ő nem követi azoknak a játékos gyermekeknek az útját, akik Cabiria korul tán­ colnak, énekelnek, muzsikálnak az utca közepén. Á gyermekeknek a "La dolce vita"-ban azok a szelíd, kedves női alakok felelnek meg, akik a fenyvesből jönnek a tengerpart felé, s akiknek elsu­ hanó alakjuk vidám, békés kisleánykákhos hasonló. Marcello azon­ ban nem ébred fel, követi a szörnyeteget. És a "Kegyelem",a "Cso­ da" mégsem hiányzik teljesen, sőt tulajdórképpen az egyetlen le­ hetséges megoldás gyanánt jelenik meg, s közbejöttére mér csak azért is szükség van, mert az erkölcsi romlottság mocsarából eb­ ben a világban más kiút nem Ígérkezik, és mert Marcello sem érti már meg Paula hivó szavát, ezeket, a szörnyetegtől néhány méterre csak tulharsogják a tenger hullámai. Tehát csak puszta látszat, hogy a "La dolce vita"-ban nem találjuk meg Fellini három előző filmjének misztikus epizódjait: az irracionális elemek, az "ész trónfosztása" itt még mélyebben áthatják a rendező ideológiáját9 aint azelőtt. Az irracionalizmus a burzsoá film /és általában a burssoá művészet/ egyik legfőbb irányát jelenti, a harcos reakció ideológiáját, de mégsem véletlen, hogy ez az irracionalizmus a "La dolce vita" különleges esetében, és Fellini pályafutása alatt is csak most első Ízben, épp az említett reakciós erők részéről váltott ki a mii jelentőségéhez képest látszólag olyan aránytalan ellenállást, mely azután szükségképp olasz "nemzeti üggyé®9 vélt, és bizonyára "nemzetközi ügy" is -lesz belőle. Ebben az esetben ugyanis arról van szó, hogy az irracionalizmus, mint láttuk, a reakciós erők legfőbb támasztékának leleplezésével és elítélésé­ vel együtt jelenik meg* Mert ne higyjük, hogy a bokráét a film - 12 -

erotikus tartalma okozta. A történelem, és különösen a háború utáni olasz film története arra tanit, hogy az erotika szabadsága az egyetlen olyan szabadságjog, melyet a zsarnoki korok engedé­ lyeznek a művészet számára; de egyben arra is tan.it, hogy a rom­ lott népeknél épp azzal lehet a legnagyobb sikert aratni, ha az övékéhez hasonló romlott, elfajzott erkölcsöket mutatnak be. Ügy hisszük, ez a magyarázata annak, hogy a "la dolce vita" rendkívü­ li sikert aratott a fejletlen ontudatu közönség körében; állandó­ an a nép széles rétegeinek hatalmas érdeklődése és valóban csak moréidnak nevezhető kíváncsisága mellett vetítik. Be ne felejtsük el Goncourt szavait sem: "A közönség rajong az olyan regényekért, melyek azt a benyomást keltik benne, hogy betekinthet az előkelő világ életébe." Ez a nagy siker azonban ugyanakkor egy másfajta "sokkal" is összefügg. Mivel épp a film az a művészet, melynek legközelebbi kapcsolata van a tömegekkel, a "La dolce vita", Fel­ lini önként vállalt korlátai ellenére hozzájárul az olasz társa­ dalom korrupciójának leleplezéséhez. És egy nyilt, undort keltő seb talán még mindig becsületesebb! x 2 x x

1. Corrado Alvaro /1895-1956/ kalabriai olasz író és újságíró. Regényeket, novellákat irt, naplója egy liberális, antifasisz­ ta polgár vallomása. 2. Ennio Flaiano /sz. 1910/ olasz iró és forgatókönyviró. /Les Lettres francaises 1960. 814.szám./

- 13 -

Valentin Jezsov és Grigorij Csuhraj:

Ballada a katonáról

aKatona voltam, Misi katona jártam végig a Sztálingrádtól Bécsig vezető utal. Útközben sok olyan bajtársamat kellett elhagynom, akit nagyon Ebben a filmben bajtársaiMiróI akartam beszélni ydbm egyidős emberékrÓi akik az iskola padjait cserékék fel a katonáskodással Valentii jezsoévwí együtt most nem azt akartak -megmutatni, hogy hősünk hogyan harcol a bábo­ mban, hanem azt, hogy milyen ember vek, hogy miért harcok. Lemondtunk a háborús filmek szokásos kellékeiről, a csatajefeaelekril és olyan- témát kerestünk, mely érintkezik a háborúval. , A Mmen hősinknek, a fiatal Sura iránt érzett szerelme vonul végig, a z a szerelem, m elye! rövid élele akti találkozott. Ez a fin jó családapa, gyengéd féri mérnök vagy tudós leheteti volna, búzaföldek vagy kertek művelője. A háború azonban ' sem engedte. Nem tért vissza. És még hányán vannak, akik nem tértek v issza ? *

#ÍÉDöRIJ CSUHRAJ

-14-

Nagy ralUj napjainkban, ünnepnap estéje. Fiatalok, csopor­ tosan a klub bejárata előtt. Fény, kacagás, zene. Egy feketébe öltözött asszony megy végig az utcán. Elhagyja a falut és megáll a mezők felé vezető ut szélén. EZ AZ ÜT VE21T A VÁROSBA, mondja egy, a képen nem szereplő személy hangja* AKIK ELMENNEK ÉS AKIK VISSZAJÖNNEK,,MIND EZEN AZ ÜTŐN HALADNAK ÁT. Az asszony lassan az útkereszteződés felé Indul. ÉVEK ÓTA JÁR IDE... NEM, SENKIT SE VÁR. ALJOSA, A FIA, AKIT VÁRT, NEM JÖTT VISSZA A HÁBORÚBÓL. EGTÖTT VOLTUNK A FRONTON. EOXXDŐSEK VOLTUNK. Az asszony képe lassan áttünik. Még mindig S az, de már sokkal fiatalabb, mögötte egy háború alatti sötét, elnéptelene­ dett falu házait lápjuk. Fuj a szél. Az asszony a távolba néz. x x x 2: Szél fuj az arcvonalak meggyötört földjén,megrázza a szeges drótsövényekét. A lövészárokban fitos orrú, kis legény hajol a tábori telefon fölé. - Sas! Felelj, Sas! ... Itt Rigó beszél! Tankokat látok! A tankok egyre közelednek* Végül a kis legény választ kap: - Az a parancs:, hogy azonnal vonulj vissza! Szétszedi a készüléket, de az első tank már csaknem elgázolja. Á kis legényen pánikszerű félelem vesz erőt, futni kezd a tank előtt. Elesik, elejti a távbeszélőkészüléket, a dühtől és a féle­ lemtől sirva fakad. Végül, teljesen eszét vesztve felvesz egy el­ dobott tankelháritó fegyvert és vaktában lőni kezd.A tank megáll. - Mi az, nem tetszik neked... kiált fel a kis legény és to­ vább lövöldöz. Most már a tüzérség is segítségére siet. X X X X

- 15 -

A parancsnokság állomáshelye. Alekszej Szkvorccv 19 éves közle­ gény /a mi kis legényünk/ zavartan "allja be a tábornoknak: - Ami történt, tábornok elvtárs, az mind gyávaságból tör­ tént. A tábornok mosolyog: - Félelemből két tankot lőttél ki? Bárcsak mindenki így félne!... Nézd, úgy határoztunk, hogy szabadságot kapsz. Két nap az ut haza, ugyanannyi vissza, és még miniig ma­ rad két nap. Bem örülsz? És a tábornok, egy kissé irigykedő sóhajtás kíséretében9Így foly­ tatta: - Mondhatom, szerencséd volt, Szkvorccv. X X X X

Mozgó teherautó. Alekszej a gépkocsivezető mellett ül,aki beszél­ getni kezd vele: - Két napig otthon lehetsz! És ha útközben egy kis időt tudnál nyerni,még három egész napot is kihozhatsz belőle! Egy menetoszlop, rajvonalban felvonuló gyalogság utat nyit nekik. - Mindjárt "hozzá" szaladsz majd, mi? folytatja a gépkocsivezető. - Kihez? - Tudod te azt, tréfálkozik a gépkocsivezető. - Biztosan van kedvesed, aki vár rád. - Nincs kedvesem, vallja be zavartan Alekszej. - Niincs? Hát akkor kihez mégy? - Édesanyámhoz. - Az édesanyádhoz, természetesen hozzá is, az magától érte­ tődik. Be hogy csinálod azt, hogy nincs kedvesed? Ha én a te helyedben lehetnék! Ismerek egy Grunja nevű leányt, a vasúton dolgozik. Néked mi a mesterséged? - Nincs. Iskolába jártam, és utána mindjárt a front. •• - Hát igen, de azért furcsa egy. fin vagy, tréfálkozik to­ vább a gépkocsivezető: - Szeretőd sincs, mesterséged sincs, és a vodkát sem szere­ ted. - Honnan tudod? J

16 -

AXakszej azonban ezt sár bizonytalanig mondja. - Nem szoktál inni, látszik az orrodon* vág szavába a gép­ kocsivezető. - Minek is adnak szabadságot az ilyen legényeknek! Ha te­ gyük fel, például ■ 'engem küldenének • IstenemI Három napig az egész ország részeg lenne...! x x x x Homokban beverő kis állomás. Robogva Jó a teherautó• A gépkocsivezető és Alekszej kifutnak a perronra. Vonat azonban nincs se­ hol. A gépkocsivezető megszólít egy öreg vasutast, aki épp arra megy: - Hé papai Hol a vonat? Az, amelyik 2 h. 40*-kor indul? - Az? - Az még be se futott. A németek bombázták a vonalat. - Mégis, mikor érkezik meg? - Hát, talán estefelé..» Be lehet, hogy csak holnap reggel. A vasutas továbbmegy. Alekszej elkeseredve a sinekre ül. - Hát igen, ezt nevezik időhyerésnek! Katonák közelednek. - Bakovába menjetek. Ott három vonat jár naponta. Ez itt csak szárnyvonal. - Gyerünk!

A gépkocsivezető elindul a teherautó felé. % y gyalogos utánafut és lélekszakadva kiáltja: - Várjatok megs várj meg, kiskatona» tJszlovaján keresztül kell menned. Barátócskám, nózZ be erre a címre. letépi egy boríték hátsó felét. Alekszej tiltakozni próbál? - Hogy képzeled. Nem lesz időm rá. De a gyalogos nem hagyja békén: - A vasút mellett van, alig báron perc onnan^ - Ugorj át, testvér!«•» És Alekszej .beleegyezik. -Jó, rendben van. Elmegyek. Mit mondják nekik? - Mondd meg, hogy láttál! Láttál, érted! lázának mondd meg, a feleségemnek. Mondd meg neki, hogy láttad J3zergejt, aki frontra ment. Megmondod?

Az egész szakasz körülállta őket. - Hé, Szergej, valamit küldened kellene a Lizácskádnak! - Honnan venné, csak az van neki, ami egy katonának szokott lenni. De a parancsnok adhatna egy darab szappant Szergejnek, hogy hazaküldtesse a feleségének. - Megbolondultál? Az egész szakasz számára csak két darab szappanunk van. - Add oda mind a kettőt, kérlek szépen, szól közbe, erősen idegenszerü kiejtéssel egy fiatal grúz fiú. És valamennyien helyeselnek: - Igen, add oda
Szegényes, háborús piac, az állomás közelében. Itt adják el a fá­ radt asszonyok férjük holmiját. Itt árulgatják az öregek szegé­ nyes kenyéradagjukat« Egy asszony, aki kisleányával van, nagyon egyszerű fejken­ dőt tart a kesében* Alekszej odamegy hozzá: - Mennyibe kerül? - Háromszáz rubelba. - Tessék, itt van* Odaadja a pénzt, a kendőt pedig beteszi hátizsákjába. Boldog. És közben már hallani lehet a vonat fütyülését. X X X X

Alekszej siet az állomás felé* Előtte egy mankós rokkant biceg, csomagjával bajlódik.

- Majd segítek, és elveszi a csomagot. - Borisszorba megy? Akkor utitársak leszünk. A rokkant alig felel neki, az állomás peronján azonban hirtelen igy szól hozzá: - Várj meg, táviratoznom kell, - és eltűnik az állomás épü­ letében. - 18 -

Alekszej Tárja egy ideig .Azután türelmetlen lesz.A vonat már meg­ érkezett, sok utas rohanja meg. Alekszej nagjnehezen keresztül tor rajtuk és a postához siet. A rokkant egy pádon ül. Előtte összegyűrt távirat-űrlapok. - látod, ezt küldöm a feleségemnek, hogy többé ne várjon rám. - Ezért küldöm, érted? /A áginkéira mutat/. - Jobb lesz igy* És megy,fel akarja adni a táviratot. A postatiszt, egy nem nagyon csinos, fiatal nő ránéz és idegesen mondja: - Nem veszem fel! Nem veszem fel ezt a táviratot!... A rokkant nem érti. - Nem veszem fel* Maga... maga hazudik. Ez nem tisztességes dologi Nem tisztességes dolog, ha arra gondol, hogy...Ma­ gát várják, szenvednek magáért, maga pedig..• Vigye, vi­ gye csak, vigye innen. •• És darabokra tépi szét a táviratot. - teljesem igaza van, kiállt fel Alekszej. Adjon egy másik űrlapot, megtáviratozzuk, hogy nemsokára otthon lesz. X X X X

Elmúlt az éjszaka. Eajnalodlk és a vonat megérkezik Borisszovba. A rokkant és Alekszej leszállnak. Senki sem várja Őket. A vonat elindul. Alekszej pedig társéval együtt ottmarad a néptelen pe­ ronon. Amikor mér minden reménység veszni látszik, egy asszony szalad feléjük és sirva-nevetve dobja magát a rokkant karjaiba. - Vászja! Megjöttél? Élsz?..« Nagyon rohantam.Az autóbuszok nem járnak. Tudod, egy üzemben dolgozom... És elindulnak a kijárat felé. A rokkant keresni kezdi Alekszejt, de Ő már régen elmaradt mellőlük. X X X X

Tehervonat. A peronon nagydarab katona őrzi a szerelvényt. Alek­ szej beszélgetni kezd vele. - Mondd csak, pajtás, soká indultok? A katona röviden szavába vág: - Úgyse engedi meg! - Kicsoda? 19

- Hát? a hadnagy* Hadi fontosságú szállítmányt viszünk* Az egyik vagon kis szellőztető ablakán keresztül szénakötegek látszanak* Alekszej szelíd bangón folytatja* « J é 9 lehet , hogy ez hadi fontosságú széna* Be én szabadság­ ra megyekg öregem. És már egy félnapot elvesztettem. En­ gedd meg5 hogy felmásszak a széna közé. - És ml lesz, ha felgyújtod a vagont? KI tudja, hogy mit cipelsz a hátizsákodban! Hátha valami könnyen gyula anyag van benne? - Csak amerikai húskonzervek* Meg is nézheted. A nagy darab katona kesébe veszi az egyik dobozt, megforgatja, "felsóhajt, majd irigykedve kötekedni kezd; - Jó dolgotok van ott kinn a fronton. Jgy látszik, annyi órát és harmonikát tudtok szerezni s amennyit csak akar­ tok. - Ez az egy biztos, teszi hozzá Alekszej. - Az a mi jutalékunk, a harmonika. Szép muzsikáért szép mu­ zsikát kapunk. A katona még mindig kezében tartja a konzervet, majd hirtelen Így szól: - Szóval, te meg akarnád vesztegetni az őrségét? Alekszej erre hirtelen megsértődik és vissza akarja venni a kon­ zervdobozt, de a katona gyorsan a háta mögé dugja kezét. - Kern érted a tréfát!.*.* Hos gyorsan másszál csak fel. Be ha mér ott vagy, úgy viselkedj, mintha halott lennél. A hadnagy, öregem, igazi vadállat! . x x x x Alekszej boldogan elhelyezkedik a teherkocsiban* ÉPP egy kényel­ mes szénakötegr® telepszik le, amikor azt hallja* hogy valaki új­ ra ki akarja nyitni az ajtót. Elbújik a széna közé. Az ajtó ki­ nyílik, majd újra becsukódik. Alekszej kidugja a fejét és egy karcsú, fiatal leányt pillant mag, a leánynál kis batyu van.Koszszasan nézik egymást, Alekszej csodálkozik, a leány pedig nagyon fél. A vonat elindul, a leány azonban, aki félreérti Alekszej egyik mozdulatát, ijedten kinyitja az ajtót, kidobja batyuját és maga is ki akar ugrani. Alekszej nem akarja engedni,közelebb megy hozzá, a leány még jobban félreérő! mozdulatait és nyöszörögni kezd: - 2o -

- Hagyjál békében* te gazember. Anyám! *** Hűden erejével Alekszej arcába vág és újra ki akar ugrani a vo­ natból* De Alekszej vadul a szénára laki* - Hülye vagy* ! És becsukja az ajtót* A leány félelemmel és gyűlölettel néz rá* - Egyáltalán normális vagy te? kérdezi Alekszej* aki nem mozdul a helyéről* - Csak merj hozzám nyúlni* majd meglátod! kiáltja. Alekszej ránt egyet a vállán? - Persze* hogy nem normális* És csendesen letelepszik.a vagon egyik sarkába* X X X X

Az idő malik* Az első állomáson a leány le akar szállni 9 de nem mer, mert sokan vannak a peronon* A vonat újra elindul* Ekkor a leány elhagyja magát és sirai kezd* - Te tehetsz róla? mondja zokogva* - A csomagomat miattad kellett kidobnom. Mindenem benne volt E most biztosan el­ veszett* - Ezért talán csak nem ölöd meg magad? - És ha igen* akkor is mi közöd hozzá? Láthatod s hogy nem érdekelsz* áe azért mégsem hagysz'békében* - Én nem hagylak békében? Alekszej meghökkenten és felháborodottan mondja s - ő jött be az én vagonomba és most én nem hagyom békében. - Iligeens sirdogál a leány. És:miért bújtál el? - Furcsa vagy! Hem előled bújtam els hanem a hadnagy , a vo­ nat parancsnoka elől. Én talán még jobban féltem, mint te. A leány ránéz. Szemei még könnyel vannak tele, ő i lassan mosop lyogni kezd. Alekszej tovább is az előbbi, sértődött hangon foly­ tatja? - Jól -megijedtem, egy pofont is kaptam, most ráadásul én vagyok a hibás* - De mindenem a csomagban volt* A kenyér, a pénz, minden... - Majd megtalálod a batyudat. Ott lesz, abban a gödörben5 ahová esett. - Igazán, azt hiszi? -21 -

- Égéss biztosan ott lesz. Vagy ast képzeli* hogy elrepül? Most már Alekszej is áttért a magásásra. X X

X

A vonat egy kis állomáshoz közeledik. A leány készülődni kezd* le akar szállni. Habozik: - Valaki járkál a peronon. Alekszej is fülelői, kezd. Mindenütt néma csend. - Igen* én is azt hiszem. Azután elszánja magát: - Mézzé@ ne szálljon le. Nem less szükség a batyujára. Hekém is van ennivalóm. És most már szemben ülnek egymással. Esznek. A leány épp egy nagy­ darab szalonná® kenyérbe harap bele* látszik rajta* hogy majd meghal az éhségtől. Azután hirtelen azt mondja: - ügy-e nem haragszik.•• A pofon miatt**« - Az ilyesmi Megtörténik. És talán még jól is jött* mert Így legalább megismerkedhettünk:* Pillanatnyi csend. - Akarjas hogy megismerkedjünk? szól a leány. - Igen* Alekszej felkel és kezét nyújtja: - Alekszej vagyok. - Én meg Sora. - örvendak* - Örvendak. X X X-X

Robog a A leány ja: -

vonat. Alekszej a leány mellett ül és gyengéden néz rá: Szép neved van Sora. Tetszik nekem. ..Bs kihez mégys Sara? most valami olyasmit vesz észre a szemében5 ami megzavart­

Én* ** A vőlegényemhez... megyek. Kórházban van. Megsebe­ sült. Vadászrepülő... Bizony Isten* hogy odamegyek*.. És elhúzódik Alekszej mellől. Zavart csend. - Nagyon megszomjazik itt az ember* mondja félénken Sara. X X X X

- 22

A vonat megáll*Alekszej eggf kulaccsal a kesében leugrik és a víz­ csaphoz megj# A nagydarab katona utánanéz f azután elindul a va­ gon felé* Alekszej visszajön a teli kulaccsal* A vagonban Sura kétségbeesve néz a nagydarab katonára, aki le akarja szállíta­ ni* Az, hogy Alekszej visszajött, csak nehezíti a helyzetet* - Igen?! Te meg a babád! Ti csak hascurostbk itt a széná­ ban, és én még csaka számat sem nyithatom ki* Alekszej egy Jól irányzottökölcsapással lenti a katonát* A ku­ lacs is leesik* A katona felkel és fenyegetőzni kezds - Merénylet az őrség elleni Mindjárt leadom a vészjelet és majd meglátjátok ml lesz itt!••• Alekszej megpróbálja elsimítani a dolgots - Mind a kettem megfeledkeztünk magunkról* Intézzük el ba­ rátságosan* Akarsz egy doboz konzervet? Nem? És ha két dobozt adok? A katona beleegyezik* - Jó* Add ide. Ebben a pillanatban a hadnagy lép be az ajtón* - Mi van itt? Hova mentek? Elolvassa Alekszej szabadságos levelét és elismerően füttyent egyet1 - No9 és a. leány veled van? Egyszerre válaszolnak, Alekszej "igen”~t, Sura ”nea”-et* A had­ nagy mosolyogj majd megfordul, le akar szállni, közben észreveszi a konzervdobozokat az őr kesébens - Már megint zsaroltál? Azonnal add vissza! Nincs vitai ¥±— ^ász! Két nap fogdát kapsz! Diszmóság!*•• Mérgesen elmegy* A nagydarab őr elkeseredett mozdulattal Jegyzi meg /az egyik kezében még ott van a konzervdoboz/s - Most te is láthattad, hogy Igazi vadállat! X X X X

Sura Jóízűen nevet, Alekszej pedig kitárja az ajtót. - Most már nem kell félnünk a vadállatoktól! - mondja, és 6 is nevet* - Tudod, Aljosa, mégis csak nagyszerű, ha az ember előbb rosszat gondol valakiről és azután kiderül, hogy egy ked­ ves fiúval került Össze* - 23 -

Alekszej bólint* Mindketten elgondolkozva hallgatnak. - Hiesel a barátságban, Aljosa? Már, úgy értem, hogy egy fiú és egy leány barátságában. Vannak, akik azt mondjék9 hogy ilyen nincs, hogy csak szerelem lehetséges* - Hülyeség* Vannak leányok, akik barátnak is jobbak, mint a fiuk. Csend van. Suxa, mintha elszánná magát valamire; - Mondd, Aljosa, te nem tudtad? Alekszej hirtelen feléje fordul, mire a leány zavarba jön; - Nagyon megszomjazik itt az ember. X X X X

Éjszaka van* Sara, öntudatlanul, Alekszej vállaira hajtja fejót. Elalszik. Alekszej gyengéden lefekteti és betakarja köpenyegével. A vonat megáll az egyik állomáson* Alekszej veszi a kulacsát és elindul az ajtó felé* Sura felemeli a fejét. Alekszej ránéz; - Vízért megyek. Aludj nyugodtan. Be mire az állomáson veszteglő vonatok közt bujkálva a vízcsaphoz ér, felharsan a légiriadó. Alekszej visszarohan, de a vonat már nincs ott. - A légiriadó alatt a vonatoknak mindig el kell hagyniok az állomást, magyarázza egy öreg vasutas. Uszlovában utol­ érheted a vonatodat. Ott három-négy órát is állni fog. - És odáig hogy jutok el? - Az állomás mögött van egy fatelep. Ott talán less teher­ autó. A telep előtt fát raknak egy teherautóra. Egy öregasszony veszek­ szik az őrrel; - Legalább tiz szál deszka hiányzik. Nem szégyenled magad? A kolhoznak szüksége van rá, te pedig, csak azért, hogy leihasd magad...! Az őr dühösen visszakiabáls - Ittál már velem? Ittál már velem, igen vagy nem? gyerünk, hagyjál békében...! Durván meglöki. Alekszej, a dühtől sápadtan nekironts “ így mersz bánni a nőkkel, te piszék!

- 2* -

Az arcén meglátszik* hogy nagyon mérges* az őr meg is ijed tőle: - Mi az* ennyire kiborultál..„? És elhúzódik* Észre lehet venni rajta* hogy valóban nagyon meg­ ijedt. X X X X

A teherautó vezető fülkéje. Alekszej és az asszony, aki a gépko­ csit vezeti. - Dühös természetű legény lehetsz* még most is egészen ki vagy kelve magadból. - Nem vagyok dühös természetű, - feleli komoran Alekszej. Csak a««. szóval ezeket utálom. Rosszabbak, mint a fasisz­ ták. Azokról legalább tudja az ember* hogy ellenségeink. Ezek viszont... Az asszony helyesel: - Ebben igazad van. X X X X.

Éjszaka. Eső áztatta ut. A tehergépkocsi féloldalra dőlt és be­ ragadt a mocsaras talajba. Alekszej és az asszony szomorúan áll­ nak egymás mellett. Hosszas motorbúgás hallatszik: egy tankoszlo? vonul a frontra. A legutolsó megáll* s ®gy fiatal tiszt emelke­ dik ki belőle: - Köszöntőm az argonautákat! - kiáltja - Segítsünk hát a hajótörötteken. Taszja! Dobjatok ide egy vontatókötelet* hogy kiszabadíthassuk a Cseljuszklnt!••• A tank visszahúzza a gépkocsit az országutra, könnyedén, akárcsak valami játékszert* - írjatok majd* ha a hajó révbe fut* kiáltja bmcsuzásul a hadnagy. A elmet tudjátok: Berlin, Poste restarté* X X X X

A teherautó megáll a vasúti átjáró előtt. Alekszej kiugrik belőle ás futni kezd az állomás felé. A hajnali köd szürkeségében egy szerelvény körvonalai látszanak* de ez nem az ő vonata. Egyik ka­ tona magyarázza: - A másik már körülbelül egy órája elment* 25 -

Alekszej nagyon le van törve. És akkor hirtelen megpillantja Sa­ rát, aki visszaadja neki a köpenyét és a kenyeres zsákját. - Ezt ott felejtette.*. - Sarka, jaj, de nagyszerül Azt hittem, többet sose látlak! » Vártalak. Alekszej szeme ragyog az örömtől, a leány meg lesüti a szemét. - Nagyon szomjas vagyok, sóhajtja. - Még nem ittál? - Nem mertem elmozdulni innen, mert féltem,hogy elssalasztlak. - Sarka, Surkácskám... Gyere! A leány mohón iszik a vízcsapból, azután megmossa a lábát. Ott, a vízcsap mellett elkezdenék reggelizni. - Mér meg is kérdeztem, mondja* Két óra múlva less egy köz­ vetlen vonat. Van időnk, addig sétálhatunk. X X X X

Sétálnak az állomás melletti parkban,majd leülnék egy padra. Sar­ ka megszólalt - Aljosa, azt a kendőt kinek viszed? - Melyik kendőt? - Azt, ami a zsákodban van. - Anyámnak viszem,, ajándékba. - Ez igaz? folytatja Sura jókedvűen. És a szappant is? Alekszej felugrik s - Az ördögit neki. Egész elfelejtettem. A fronton bizta rám az egyik fiú. Most mindjárt el kell vinnem.». X X X X

Nagyon sietnek. - Ez a Pavlov, a te barátod? - Meg csak nem is ismerem. Véletlenül futottunk össze..• Sura gyengéden néz rá. Be már ott vannak a ház előtt. Bemennek. Egy fiatal asszony nyit ajtót, pongyolában van és mosolyog; - Egy kis csomagot hoztam, mondja Alekszej. A frontról. - Oh! 26 -

Az asszony mosolya megzavarodik. - Est biztosan Pavlov küldi? Kimegy a szobából és szinte észrevétlenül magával visz egy kekissizm férfikabátot is* A szoba rehdetlem, az asztalon lévő regge­ lig a háborús évekhez képest feltűnően bőséges* Egy suttogó férfihamg hallatszik: - így legalább végre megtudja! Az asszony visszajön. Alekszej odaadja neki a szappant. - A férje arra kért, hogy adjam át ezt.** Az asszony meglepődve és zavartan néz maga elé. Amikor kikiséri Alekszejt és Saráts halkan megkérdezi: - Hogy vanB ott a fronton? - Pavlov? Jól* Teljesen egészséges* Maga miatt nyugtalanko­ dott* Alekszej és Sora lemennek a lépcsőn* Alekszej hirtelen elkérom^kodja magát$ visszafut9 dörömböl az ajtón, félrelöki azt a fér­ fit, aki papucsban ajtót nyit neki, elveszi a szappant az asztal­ ról* /Pavlov apjának viszi majd el*/ X X X X

Az állomáson. Alekszej nagynehezem utat tor a vonathoz, maga után húzza Sarát. Megállítják. - Ebben a kocsiban csak katonák utazhatnak! Alekszej egy pillanatig gondolkozik , majd mosolyogva mondja: - Ilyen esetekben a hármas számú álcázást kell alkalmazni* Köpenyét Sura vállára dobja, fejére teszi katonasapkáját és be­ viszi magával a kocsiba. X X X X

Robog a vonat, a robogás zaja elnyomja hangjukat. Szeműk azonban azt az Örök éneket énekli, melyet Énekek énekének hívnak. A vonat megáll* Újra leszálltak. - Ne felejts el, Sura. - Nem felejtelek el, Aljosa. És ne haragudj rám*... Hazud­ tam. Nincs vőlegényem. Még senkim sincs... Á nagynénémhez utazom. Csak azért mondtam, mert féltem magától, ügy-e nagy butaság volt? - 27 -

Alekszej hirtelen meg sem értette* hogy Sora mit is mondott* A vonat elindult. Menetközben ugrott fel s azt kiáltotta: - Sara* Írj nekem. Szosznovszka. Tábori posta* A többit már nem lehetett hallania Sora szomorúan néz a távolodó vonat után* X X X X

A vonatban Alekszejnek Sura jár eszében* Sura hangja beszél hoz­ zá. Ezt súgja neki: - Amikor azt mondtam* hogy nincs senkim* akkor szerelmet vallottam neked* 2?e miért nem válaszoltál? Alekszej hirtelen otthagyja útitársait? leugrik a vonatról* egy ideig az utón szalad* azután egy autóra kapaszkodik fel* Az állo­ más körül keresi a leányt* itt is, ott is kérdezősködik* És az­ után visszaballag az állomásra* egyedül* X X X X

Újra vonaton* Esteledik* Ukrán menekültek beszélgetnek Alekszejjel* - Haza megy? Sokáig maradhat otthon? Szomorúan mosolyog: - Nincs ideje rá* Holnap vissza kell utaznia* - Tan már választottja?- kérdezi tőle az egyik ukrán leány* - Tan. Be elszakadtam tőle* vallja be Alekszej* majd erő­ teljes hangon hozzáteszi: - Be megtalálom. Ha kell* bejáron érte az egész világot* de megtalálom* - Igazad van fiam* - bólint rá egy öreg ukrán* A szerele­ mért még ezt is érdemes megcsinálni* Pékek csikorgása hallatszik* Egy lebombázott hid előtt a vonat hirtelen megáll* Alekszej épp tutajon akar átkelni a folyó túlsó partjára* amikor a repülők megtámadják a szerelvényt* Alekszej ekkor visszaszalad a lángokban álló vonathoz* Az egész éjszaka robbanás zaja és a sebesültek jajgatása között telik el* X X X X

- 28 -

Hajnal van* Halottak és halálra fáradt élők. Alekszej előveszi dohányos zacskóját, üres. Nincs már több dohánya. És több szabad­ napja sincs* A vonat vesetője harsány hangon közli; - Csak a sebesülteket, a gyermekeket és az asszonyokat tudfűk magunkkal vinni. A. többiekért két óra múlva visszajö­ vünk. Két óra múlva••»! Alekszej, mint egy őrült fut a folyó felé* Fel­ ugrik a túlsó partra. Megállit egy teherautót. Vitatkoznak. Végül megengedik neki, hogy felszálljon. És végre otthon van, a szülőfalujában. Az asszonyok megismerik. Édesanyja a mezőn dolgozik. Alekszej kiugrik a teherautóból. Édesanyja meg rohan felé. A falu közepén egymás karjába borulnak. A falu népe körülveszi őket.Kér­ dések özöne hangzik el* Az anya hívja fiát, hogy menjenek haza,de az szelíden kitér; - Nézd anyám, máris vissza kell mennem. - Hogyan? Kern értem? - Vissza kell mennem anyám, azonnal indulnom kell! Döbbent csend. Az anya megértette. Némán nézi Alekssejt, aki ki­ veszi a kendőt hátizsákjából, odaadja; - Pedig a tetőt is meg akartam javítani» Az autó dudálni kezd. A gépkocsivezető türelmetlenkedik. Alekszej megöleli anyját; - Bocsáss meg, édesanyám! - Nincs mit megbocsátanom, Aljosa, kisfiam. Várlak és majd hazajössz. Apád nem jött vissza, de te visszajössz! Az autó most mér végleg indulni akar* Alekszej megy,hogy beszáll­ jon. Valaki odakiáltja; - És Iván? Nem láttad Ivánt a fronton? Az autó elindul* - Visszajövök, anyám, kiáltja Alekszej. Az anya szoborrá meredve néz az egyre jobban távolodó teherautó után. 2 X

29

X X

-

ENNYI AZ EGÉSZ,. AMIT El. AKAHOTK MESÉSNI, mondja egy hang, adalatt az autó végleg eltűnik: a távolban. A MI BAEÍTOHK, AUOSA SSKVÜRCOV, JŐ APA ÉS KITŰNŐ HOHPÖiiGÁR EEHETETT VOLNAs müh k As ,MÉR­ NÖK 9 tüdőss de csak absa w m ideje, kmsi katona l e h e s s e n . mint KATONA MAHAD MEG ÖEÖKHE EMLÉEEZETÜNKB1N ? X X X

z

Megjelent az Iszkussztvo Kinő 1959» ápr., a Eilnspiegel 1960.feb­ ruári, a Cinéma 60 s 1960.ápr•számában• A fordítás az utóbbi alap­ ján történt.

3o

Vita a „Ballada a katonáról97 a Szovjetunióban

Több mint száz játékfilm készült el 1959-ben a Szovjetunió­ ban* óriási szám ez, különösen, ha összehasonlítjuk az 1953-ban gyártott évi 8 /!/ filmnél* Várt és váratlan formákban természe­ tesen a "növekedés nehézségei” is fellépnek ezzel együtt* Válasz­ út elé került az' Iszkussztvo Kinő is: 106 játékfilmről nem lehet a havonta megjelenő folyóiratban sokoldalú, részletekbe menő elemzést adni* A szerkesztőség ezért azt a megoldást választotta, hogy kiemeli a legjelentősebb, erényeikben vagy hibáikban jellem­ ző filmeket s ezeket részletes vitára bocsátja* KLsŐnek a Ballada a katonáról cimü Cmshrstl filmre esett a választás. Tíz kritikus és filmművész rovidebb-hosszabb irása boncolgatja a film egészét és egyes jeleneteit, formai megoldá­ sait* 8 a tíz cikkből kibomlik az összkép: mi teszi Csuhraj uj filmjét jelentős alkotássá, olyan filmmé, amely a Szovjetuniót az 1960-as cazmesi fesztiválon képviselheti * /Időközben dijat is nyert* - A szerk*/ De először - talán nem szükségtelen kitérőként - néhány szót Csuhraj és uj filmjének kapcsolatáról. A fiatal rendező vi­ lágsikert aratott első filmje, a HegweneCTedik után sokáig hall­ gatott. S ez a hallgatás fenyegetően elhúzódott. A rendező a Bal­ lada forgatókönyvén dolgozott Jezsowai együtt, utána pedig vissszautasitott minden ajánlatot és kijelentette# hogy csak ebből h forgatókönyvből akar filmet rendeli és semmi másból! Ezzel kapcsolatban veti fel az egyik kritikus, Agranenko azt a problémát, amely a szovjet kritikusok és közvélemény köré­ ben ugyan nem egyszer felmerült már, mint a világon mindenütt: elég a háborús témából* Ez az ellenérzés két formában is jelent­ kezik. - Egyszerűbb formája: a nép belefáradt a háborúba, túl va­ gyunk rajta, szakadjanak el tőle végre már a művészek is. A másik -31 -

ellenvetés bonyolultabb; a téma már kimerült - úgymond. - mindent elmondtak, ami elmondható, mi újat lehet még hozni? Ez a film mindkettőre cáfolat, de ugyanakkor sajátos polémia a háborús fil­ mekkel. Kezdjük talán rögtön aszal, hogy a Ballada háborús film, amelyből hiányzik a háború. Csokraj könnyű szívvel lemond a hatá­ sos harctéri jeleneteliről, a tűzijátékról, amelynek következtében nem egy szovjet filmben a háború csupán a pirotechnikusok vetél­ kedésének-tűnt - Írja Rosztockij. Itt a főhőssel, Aljosa Szkvorcowal együtt mindössze egyetlen jelenetet töltünk a fronton /igaz, hogy ez az egy 'jelenet felejthetetlen/® s utána hat napott a film döntő részét a hátországban; a túlzsúfolt vasúti kocsik­ ban, a megállók legújabb híreket recsegő hangszórói előtt, a le­ bombázott városok népe közt, az asszonymunkáv&l termelő kolhozok földjén* üjjáértékeli a film a hősiesség fogalmát is. Milyen hős Aljosa Szkvorcov, mitől válik hőssé? - kérdi cikkében Ignatyeva. Aljosa kilő két német tankot s jutalmul 6 nap szabadságot kap. De ezeket a napokat végül is nem tölti anyjával - bár mindennél jobban vágyik arra, hogy viszontlássa - hanem póztalan önzetlen­ séggel osztja szét a drága órákat a rászorulók közt. Szétosztja, mert tudja, szüksége van rá az embereknek. Ezért érezzük Aljoaát hősnek és nem azért, mert kilőtt két német tankot. üj oldalról itéli el a film a fasiszta támadó háborút is* A film alkotói arra törekszenek, hogy megmutassák mindazt a jót, ami az emberi lélekben rejtőzik. Sorban tűnnek fel előttünk a há­ ború kis hősei és. igénytelen hőstettei sa szappanadagjukat bajtár­ suk feleségének küldő katonák, a. hadirokkant férjet boldogan el­ fogadó feleség, a távoli harctérre kőbőrületea hazugsághirt üze­ nő apa. Még a fronton harcoló férjét megcsaló asszoxgrt sem kötik a szégyenfához az alkotók, hanem arra törekszenek, hogy a rövid epizódban feltárják azt a bonyolult utat, amely ide vezette* És elítélésünk magasabb szinten jelentkezik - nem annyira a gyenge nőt ítéljük el, mint inkább a háborút, amelyben a gyenge lelkek nem birték ki a rájuk zúduló megpróbáltatásokat* Hangvételében is sajátos a film; kezdettől fogva tudjuk, hogy a főhős elpusztul, mégsem tragikus a levegője, hanem inkább derűs, sokkal több benne a humor, mint nem egy "optimista” vigjá- 32 -

tékban. Nem lehet nevetés nélkül megállni , amikor Sora, félreért­ ve a fin udvarias közeledését a vagonban, azt hiszi, ez az a pil­ lanat, amitől egy fiatal leánynak óvakodnia kell és visítva hivőa a mamáját; vagy amikor Aljosa ormótlan köpenyéből valósággal k±halássza a leány kezét» És ez a halk humor érzelmi töltést ad az örömnek, bánatnak és együtt idézik fel az élet izeit. Csuhraj nem akarja sajnáltától főhősét. Nem szánalmat köve­ tel a nézőtől, hanem gondolkodást; ezt emeli ki Aljosa halála is. A fiatal katona életének az a töredéke, amelynek részeseivé vá­ lunk, hitvallás az emberi szolidaritásról és segítőkészségrŐl: Aljosa nem azokért halt meg, akik ma a bajbekerülteket udvariasan biztató szavakkal s a "rám. ne hivatkozzék" kenyérféltő óvatoskodásával hárítják el* X X X X

A mindennapi, szinte jelentéktelennek tűnő mesét a rendező meglepően egyszerű formába öltözteti. De a Ballada egyszerűsége bonyolult, leszűrt egyszerűség, az olyan művész töprengéseinek gyümölcse, aki tudatosan lemond a hatásosságról® Thoaas Marni szavait szabadon felhasználva a balla­ da nem m é g egyszerű, hanem m á r egyszerű. Csuhraj itt ket­ tős győzelmet aratort: mint forgatókönyviró és mint rendező. És a rendező Csuhraj számára ez a győzelem különösen jelentős, mert itt szinte teljesen ellen tudott állni a "szép képalkotás^ csábí­ tásának:, amelynek a Negyvenegyedikben helyenként még engedett* A Ballada a katonáról az egyszerű szovjet embert dicséri® De a dicséretre nem a fesnkdlt himnuszt, hanem a lírai dalt vá­ lasztotta. A költői elem természetesen ott a legerősebb, ahol a két fiatal találkozik, ahol a véletlen szeszélyéből összezárt Al­ jasa és Sarka szerelme szövődik. Ezekben a képekben teljes mér­ tékben feltárul Csuhraj lírai vénája. S ugyanez ^ liraiság árad Kvikolaiev és Szaveljeva operatőri látásmódjából, s a két fiatal színész, Tologya Ivasov és Zsanna Brohorenko meghökkentően őszin­ te és közvetlen játékából. Az ihlettől fogant, egyszerű stílus természetes kifejezője a film tartalmának. A Balladában magátólértetődően., természetesen bomlanak ki az emberi jellemek és kapcsolatok; az alkotóművész nem szorul arra, hogy a szenvedélyek szegényességéért mormmentá- 33 -

lis képekkel, parádés beállításokkal kárpótolja nézőjét. Csak egyetlen egyszer engedi meg magának a rendező , hogy a világot rendkívül szokatlanul, váratlanul| nézze. Á tank elől menekülő AXjósát követve a felvevogép a szó szoros értelmében íejetetejére állítja a világát. Az ég valahol lent terül el, felül pedig a föld, amelyen lassan kúszik előre a német tank. S ez Itt nem for­ malista trükk, hanem a tank-üldöste ember rettegését szinte fizi­ kai közelségbe hozó eszköz. Minden képben az elmélyült rendezői gondolat lüktet, minden kép akar valamit, törekszik valahová. A lépcsőhásban szappanbubo­ rékokat eregető kisfiú a szétíoszlő családi boldogság villanásnyi emlékeztetője, a mezőkön átrohanó anya madárként repül fia felé. /Es különös dolog, hogy bár az izgalomtól- botladozik, bár inkább kotlóstyukra emlékeztet, mint sasra, mégis emlékezetesen szép eb­ ben a pillanatban: alakja felidézi a haza képét, amely szárnyai­ val takargatná gyermekeit a veszedelem elől./ Tartózkodóak a párbeszédek, is; az érzelmi feszültségtől terhes pillanatok csak egy-egy fukar szóban, szűkszavú mondatban oldódnak fel. A viszontlátás pillanatában az anya csupán ezt kér­ di meg fiától; ^Borotválkozol már? Dohányzói is?M S e néhány szó mögött rejtegeti aggodalmát és büszkeségét anyai védelme alól ki­ került, önállóvá lett fia iránt. Csuhr&j e filmjében a halk, eredeti lélekelemzés mestere­ ként mutatkozik meg. Bzt elemzi Halturin a film egyik, körülbelül 40 másodperces jelenetét boncolgatva. A hazatérő hadirokkantnak feleségével való találkozásáról van szó. Már a házaspár mögött vannak az úti félelmek és kétségék, a találkozás első pillanatai­ nak boldogsága és keserűsége. A pályaudvar peronján a kifelé igyekvő emberek mögött elmaradva lassan távolodik két figura: a sebesült katona mankójával és a feleségé. Az asszony megszokott mozdulattal karonfogja a férjét.Ugyan­ így sétáltak a háború előtt sokszor, a parkban,az utcán, igy néz­ ték a plakátokat a színház előcsarnokában. Szinte gépiesen tesz­ nek egy néhány lépést s azután a nő belebotlik a mankóba és ki­ húzza a karját. így kényelmesebb. Mindkettőjüknek. De rögtön meg­ ijed mozdulatától• Hátha a férje azt hiszi, hogy nem szívesem megy együtt egy nyomorékkal. Hogy nem akar igy mutatkozni az em­ berek előtt? Hogy máris megunta vagy hamarosan ráun? S férje felé - 54 -

nyújtja a karcát, de m m kap Tálasat* A férfi fél a részvéttől. Nem kall a részvét, legyenek csak egyenlőek. A nő megértőén le­ ereszti karját, agy ütegben lépked férjével, gyöngéden rámosolyos. - Mm & jelenet nem egészem egy perc és négy aozdolat törté­ nete. Az igényes, pszihologisáló tárgyalásmódot emeli ki Geraszimov is, aki hozzászólásában felveti azt a gondolatot, hogy ez a film nemcsak gj©^or€ művészi ajámdékg hanem komoly figyelmezte­ tés Is az idősebb rendesőnemzedéknek. Bz a film az eleven intoná­ ció lenyűgöző erején® emlékezteti a régi nagy mestereket. Hitval­ lás m a film arról, hogy a művészeknek többet kell törődniük az uj ember lelkivilágával. í kritikusok elismerésük mellett nem hallgatják el problé­ máikat sem. Ezek a problémák talán Hucijev cikkében fogalmazódtak meg a legvilágosabban. A vetítőteremben úgy éreztem - Írja - hogy szemem láttára nagy mű született. De utána elragadtatásom alább­ hagyott és ha visszagondoltam a filmre, nem megrendülést éretem, hanem eléguletlenséget• Jezsov és Osuhraj forgatókönyve alkalmat adott egy nagy be­ szélgetésre. Elbeszélés volt egy emberről, aki bőkezűen osztotta szét kincsét - szabadsága napjait - azok között, akik segítségére szorultak s mégis gazdag maradt. A filmben a gazdag emberről szó­ ló nagy mese valahol útközben elkallódott és Aljosa és Sara sze­ relmének tehetséges, költői történetévé változott. Ez a szemrehányás elsősorban a filmet illeti* A filmet és nem a rendezőt, mert tudomásom szerint a rendezőben Is van valami elégedetlenség és talán éppen ugyanebből az ókból* Osuhraj társ­ szerzője volt a forgatókönyvnek és nem is szándékozott filmje koncepcióját a forgatás folyamán megváltoztatni. Mi zavarta mégis meg? Sem az az eset történt—e 5 amikor az ipar követelményei arra kényszerítik az alkotót, :hogy mondjon le az elképzelt határidők­ ről. méfcerszámróig mondjon le egy-sgy elképzeléséről, megrövidít­ sen, átértékeljen egyes dramaturgiai kapcsokat. Lehet, hogy ezek­ nek a követelményeknek is megvolt a maguk magasrendü értelme, de' az eredmény sokkal többet vesztett, mint nyert - Írja Hucijev. S végűi leszögezi a következtetést, amely a kritikákból ki­ csengs ”... A film, bár nem lett olyan mély beszélgetés, mint amilyent a szerzők elgondoltak, inkább egy beszélgetés első mon~ - 35 -

data csupán, mégis örvendetes, hogy ez a Mondat saját, hogy sza­ vai újak, tiszták, őszinték* Éppen ilyen szavak kellenek ahhoz, hogy a szovjet művészek lerakhassák a leendő nagy beszélgetés alapját, amelyet még nem mondtak el azokról az időkről•"

/Az Iszkussztvo Kinő 196G® l«sz» alapján ossz©állítottas Szekeres Zsuzsa/

- 36 -

J. Toeplitz :

A film mint a politikai nevelés eszköze

A film esetében3 mint az elő&dómüvészetek más területein is - és itt elsősorban a színházra gondolok - elképzelhetetlen, hogy figyelmen kívül hagyjuk a nézőt* ÜSnyvet Írhatnak magáért a könyvért, festhetnek, zenét is szerezhetnek Így* A filmet azonban mindig a nézőnek’készítik*, és az alkotóknak az a vágya9 hogy ne százak és ezrek2 hanem milliók lássák müvüket* A filmnek ebből a más művészetekke1 való “differentia specifica"-j ából jelentős társadalmi és politikai következtetősék adódnak* Nyilvánvaló ;rhogy az olyan művészet, amely milliókhoz szólj szinte automatikusan azoknak az intézményeiknek az eszközévé válik, amelyek e milliók­ ról gondoskodnak$ tehát elsősorban az állam kezébe kerül a Bz'az érdekeltség különféle formákat ölthet, eltérő inten­ zitású lehet, és néacsak a mai időkre jellemző, létezett sár szinte a fil&ezés kezdete óta* 1914 előtt, abban az időben tehát, amikor a mozit még mutatványos bódékba illő szórakoztatási esz­ köznek tekintették, és amikor a magasabb osztályok figyelemre se méltatták, - jobban mondvas azt állították, hogy a szórakozásnak ezt az nj formáját figyelemre sem méltatják, - egyes ravasz vál­ lalkozók már akkor tudták, hogy a filmnek .a nézőre gyakorolt po­ litikai hatását hogyan használják ki saját érdeküknek megfelelő­ en* 1904-ban - közli Geerges S&douX - a párizsi Bathé cég, az orosz-japán háborúról szóló fiimkróaikékat - amelyeket műterem­ ben rekonstruált - hat nyelven ”Vive le Japon!** vagy "Vive la Busse!" befejező felirattal látta ©X, hogy vevője politikai beál­ lítottsága szerint választhasson* Toeplitz professzornak, a varsói Filmművészeti Főiskola rektorá­ nak előadása a FI* oberhausenl kisfilmfesztlvólon hangzott el, nyomtatásban itt jelenik meg először* - 37 -

Jellemző, hogy 1914-ig nem az államhatalom, hanem a filmgyárosok, egyss politikai pártok vagy csoportok próbálták fel­ használni a filmet politikai céljaikhoz. S téren különösen a né­ met szociáldemokrácia volt aktiv, amely saját mozihálózatot szer­ vezett és propagandafilmek készítésére buzdított® Amikor a film­ híradók népszerűvé váltak, a szociáldemokratáknak saját "Toros Filmhíradójuk volt. Franciaországban egyes szindikalista csőportok, amelyek a Sebastian Faure, Jean Grave és Harcéi Martinét által kiadott "la Bat&ille %ndicalistew cimó folyóirat körül csoportosultak, szintén ebben az időben kísérleteztek a filmmel. Az első világháború kitörése alapvetően megváltoztatta a, helyzetet. Az állami szervek ettől kezdve közvetlenül beleavat­ koztak a filmezés ügyeibe. És miután az első lépést megtették $ már nem volt visszaút: a film problémáival kapcsolatos liberális érdektelenség kora végérvényesen lejárt. Az állam kezébe vette a film fölötti ellenőrzést, az 6 kezébe került a film felügyelete, gondozása $ sőt, ő lett a mecénás is. Minden országban, meghonoso­ dott a cenzúra joga. Megjelentek a filmek behozataláról, és'kivi­ teléről szóló előírások, a kontingens - és a hazai produkcióknak bizonyos előnyöket biztositó törvények. Az állam széles fronton behatolt a film. életébe. A további lépés, amely áőnyO hatással volt a filmezés jövő fejlődésére, a filmipar államosításáról szóló, 1919. súg* 21-én kelt lenini dekrétum. Ennek a dekrétumnak a jelentősége, megíté­ lésem szerint nem is annyira abban a gazdasági fordulatban rej­ lik, hogy az állam kezébe vett egy uj iparágat, hanem inkább ab­ ban a rangban, amelyet azáltal kapott a filmezés, hogy az okta­ tásügyi népbiztosságnak rendelték alá. A film igy egyenjogúvá lett a könyvvel, a színházi előadással» a festménnyel, & zenei alkotással. Más műalkotásokhoz hasonlóan a film is a kultúra ter­ jesztésének, az emberi lélek alakításának egyik eszköze lett! je­ lentős tényezővé vált, segített az uj társadalmi rend felépítésé­ ben* Ez volt a lenini dekrétum mély értelme, amely a filmipar ál­ lamosításának puszta tényét messze felülmúlta, és amely kétségte­ lenül hatott a mozikkal kapcsolatos álláspontra a kapitalista or­ szágokban is• Tehát az első világháború és az októberi szocialista forra­ dalom alapvető fordulatot jelentett. A huszas években az állam - 38 -

már tudatos partner gyanánt vesz részt a filmezés fejlesztésében és alakításában.. Semmi sem történik a tudta nélkül* Ez természe­ tesen nem jelenti azt, hogy az állam nem enged szabad, teret a gyártók és a művészek tevékenységének * Befolyása függ természetes«m az adott ország társadalmi rendjétől, az adott. történelmi időszaktól és a filmet létrehozó fejlődéstől* Az állam magában az Amerikai. Egyesült Államokban, a gazdasági liberalizmus klasszikus földjén sem mond le a filmre gyakorolt befolyásról* Erről tanús­ kodik mind az amerikai kűlűgyminisztériua 1920-as akciója, amely Hollywoodot a "vörös veszély" ellen mozgósította, mind az a tény, hogy a filmipart WiXl Hays ismert politikusnak - vagy ahogy ne­ vezték - a "filmcárnak" rendelték alá, akinek az volt a feladata, hogy irányítsa a filmtársaságokat, és gondoskodjék róla, hogy a filmek erkölcsi és állampolgári szempontból kifogástalanok legye­ nek* Ha most azt kérdezzük, miért érdekelt az állam a film dol­ gában, sőt miért avatkozik bele többé vagy kevésbé diszkrét uodoh a filmezésbe - a felelet világos és egyértelmű* Az állam tudatá­ ban van annak, hogy a film hat a nézőre, befolyásolja szemléle­ tét, gondolkodásmódját és mérlegelő képességét, és igy segíthet vagy árthat neki* Nyilvánvaló, hogy egyetlen állam, vagy az Őt képviselő kormányzat sem tűr el huzamosabb ideig olyan tevékeny­ séget , amely valamelyik céljával szembenálló Ippen ellenkezőleg: mindig is arra fog törekedni, hogy politikája valóra váltásában a film segítségét is igénybe vegye# Más szavakkal: a film az- állam számára most is és a jövőben is mindenkor s. -politikai befolyáso­ lás eszköze* va/er mám nyersebben mondva: a politikai nevelés esz­ köze lesz* x x xx Áz általános elvekről térjünk most át azoknak a módszerek­ nek a behatóbb elemzésére, amelyeket az állam azért alkalmas,hogy a filmet a politikai befolyásolás eszközeként felhasználja* A problémának két oldala van, amelyek kölcsönösen függenek egymás—' tói, és hatással is vannak egymásra, különbözőségük miatt azonban külön-külön kell vizsgálnunk őket# Egyrészt a filmek előállításá­ ra, másrészt a mozik repertoárjára, a bemutatásra kerülő filmekre gondolok* A filmgyártást illetően az állam arra törekszik, hogy - 39 -

hatással legyen a filmek jellegére és politikai hatóerejükre . Az állam a mecénás, és különféle eszközöket alkalmas, hogy a kivánt célt elérje. Esek as eszközök a következő formákban jelsntkeshetnek, és legtöbbször jelentkeznek is: állami dijak a gyártók és alkotók számára , finanszírozás vagy hozzájárulások /bankhitelek, a francia "primes de qualité” stb./, export könnyítések stb. A műsorterv tekintetében azt látjuk, hogy az állam a kővetkező esz­ közöket alkalmazza: negatív értelemben3 - hogy az ártalmast ki­ küszöbölje - a cenzúra, pozitív értelemben - adócsökkentések, könnyebb és eredményesebb terjesztést elősegítő intézkedések stb. Aligha kétséges, hogy a vázolt területeken as állam a világ valamennyi országában. - politikai rendszerre és politikai célokra való tekintet nélkül - mindenütt tevékenykedik* Természetesen e tevékenység intenzitása, és az alkalmazott módszerek tekintetében különbségek lehetnek* Az állam közvetve vagy közvetlenül avatkc. hat be, néha a terjesztés kérdésére Összpontosítja figyelmét, né­ ha meg a gyártásra. IdŐnkint úgy látszik, jobban mondva, olyan látszata lehet a dolognak, hogy gazdasági szempontok kerülnek előtérbe, mig a tisztán politikai célok háttérbe szorulnak* Azon­ ban ez - amint mondani szokás - csak a látszat, mivel egy állam gazdaságpolitikája csak része az általános politikának, és végső soron annak van alárendelve* Említettük már, hogy különféle politikai célok lehetnek, mint ahogy a gyakorlatba^ vannak is. Az államok, politikai cél­ jaikat társadalmi rendszerük, történelmi hagyományaik szerint tű­ zik ki, és más és más módon veszik igénybe a film segítségét is* Nem szándékom, hogy ebben az előadásban fejtegessem, vagy éppen bíráljam azokat a különféle politikai koncepciókat, amelyék bár­ mely országban a filmmel kapcsolatos magatartást meghatározzák. Nem érzem magam erre sem hivatottnak, sem illetékesnek. Előadásom további részében a lengyel álláspontot szeretném ismertetni, a lengyel Népköztársaság, egy szocializmust épitő ország álláspont­ ját. Lengyelországban az államhatalom nyíltan elismeri,hogy szá­ mára a film a politikai befolyásolás és a lakosság nevelésének fontos eszköze. Tudom, hogy az e téren szerzett tapasztalataink­ kal, elképzeléseinkkel szemben nem támaszthatjuk azt az igényt, hogy más társadalmi, történelmi, va^y földrajzi körülmények kö- 4o -

zott is alkalmazzák őket. De szeretném remélni azt is, hogy a filmről, mint a politikai nevelés eszközéről vallott elképzelé­ seink érdeklik az ülés résztvevőit, és alkalmasak arra, hogy szé­ leskörű vitát keltsenek* X X X X .

A filmalkotás kérdésével szeretném kezdeni. Vizsgálódása­ inkban figyelembe kell vennünk a filmek különböző műfajait, mivel a film politikai szerepe Összefüggésben van jellegével. Politikai szempontból legfontosabb kétségkívül a filmhíradó. amely Lengyelországban lényegében olyan szerepet tölt be, mint egy elterjedt, nagyobb, olvasott, millió és millió néző által látott folyóirat» A híradók témáinak kiválasztása, és azok szerkesztése során egy­ aránt, a politikai hasznosság a legdöntőbb kritérium. Ha a híra­ dót folyóirathoz hasonlítjuk, le kell szögeznünk, hogy a lengyel filmhíradó nem szenzációhajhász lap, és a nézőt nem látványos jellegű, bizarr cikkeivel ejti ámulatba* A lengyel filmhíradó po­ litikai folyóirat, és az a célja, hogy a közvéleményt meghatáro­ zott irányban befolyásolja* Itt mindjárt meg kell jegyezni, hogy egy nevelő szándéka, politikai folyóirat nem feltétlenül unalmas folyóiratot jelent. Más szóval, a grafikai kiállításnak, és a lapnak érdekesnek kell lennie* Egyetlen folyóiratnak sem szabad csak vezércikkekből és hírekből állnia* Tartalmaznia kell vitacikkeket, humoros és sza­ tirikus Írásokat, meg tárcákat is. A lengyel filmhíradó arra tö­ rekszik, hogy a témák összeállítása során szem előtt tartsák ezt, és az egyes számokat vonzóvá és meglepővé tegyék. Fontos, hogy a híradó nézőjét mindig valami meglepetés érje, hogy valami várat­ lant mutassunk neki** Ilyen tekintetben jó szolgálatot tehetnek a külföldi filmhíradóktól átvett, ügyesen kiválasztott témák, jól­ lehet a belföldi dolgok a legfontosabbak. A lengyel nézők gyakran láthattak a filmvásznon számokra teljesen ismeretlen, sőt bizo­ nyos értelemben egzotikus eseményeket és jelenségeket is, amelye­ ket Lengyelországban vettek filmre. A hatás és egyúttal a politi­ kai hatás, a témák helyes kiválasztásán kívül függ még attól a módtól is, ahogyan & témákat "beadják" a nézőnek, tehát: a fény­ képezéstől,a vágástól, a kommentártól* A lengyel filmhi.adó egyik jellemző vonása, ami egyúttal népszerűségét is biztosítja, polé- 41 -

alkus, gyakran kritikus és rendszerint beavatkozó lendülete * A 'filmhíradó felhívja a figyelmet a fejlődésünkben mutatkozó hibák­ ra, rámutat a nevetséges dolgokra, a maradiságra; igy például ál­ landó harcot folytat egyes használati tárgyak Ízléstelensége el­ len /születésnapi üdvözlő lapok, bútorok,lakásb©rendezések, gyer­ mekjátékok ... stb./. A filmbíradók rámutatnak a műszaki fogyaté­ kosságokra, a munkaerő pazarlásra, a műszaki haladás és a jobb munkaszervezés szükségességére. A filmhíradó 15. évfordulójára ünnepi, jubileumi kiadás helyett egy szatirikus számot állítottak össze, és ,ebben kigunyolták mindazokat a lejáratott trükköket, amelyeket addig az operatőrök, szerkesztők és kommentátorok fel­ használtak, és amelyekkel visszaéltek. Ez a szám kimondottan csí­ pős és harapóskedvü hangnemben fogant, azonban - miután minden moziban bemutatták - kétségtelenül hozzájárult a híradó népszerű­ ségének és tekintélyének további növekedéséhez. Az az igazi művé­ szet, amely a saját hibákat és gyengeségeket is kinevetteti,olyan művészet - tegyük hozzá amely barátoknak alkot. x x x x A filmhíradóval áll közeli rokonságban a dokumentumfilm. Nemcsak rokon jellegű tematikája miatt.hanem az azonos alkotó ká­ derek és a szervezetszerü kötelékek miatt is. A lengyel filmhíra­ dót és dokumentum?ilmeket ugyanazok a forgatócsoportok készítik. A dokuaentumfilm az egész világon két, világosan megkülönböztet­ hető irányzatra vezethető visszás a szovjet és az angol iskolára. Mindkét iskolánál megfigyelhető, hogy a do3mm.entumfilm.et a poli­ tikai befolyásolás eszközének tekintik, olyan, eszköznek, amely a legszélesebb tömegek állampolgári nevelésére szolgál. Engedjék meg kérem, hogy emlékeztessek Sir Stephen Tallents-nak, az angol dokumentumfilm iskola egyik megalkotójának, az "Empire Marketing Board” főtitkárának szavaira. Sir Stephen Tallents, egyik 1932ben irott brosúrájában, a "The Projektion of England"-ban arra hívja fel a figyelmet, hogy széleskörű propaganda kampányt kell indítani annak érdekében, hogy a bel- és külfölddel egyaránt meg.ismertessék Angliát, milyen gazdasági, kulturális és etikai érté­ kei vannak, milyen a brit nemzetközösség, az országok szabad szö­ vetsége, amelyet egykor karddal hódítottak, és amelyben ma barát­ ságban és együttműködve élnek a népek!. Lenne-e alkalmasabb eszköz - 42 -

ilyen kampány 1ebönyolitására a filmnél? Sir Stephen Tállents Grierson személyében találta meg azt az embert, aki ötleteit és álomképeit meg tudta valósítani. Grierson vállalta, hogy bemutat­ ja a filmvásznon "az eleven brit impériumot, állampolgárainak mindennapos alkotó munkáját és tevékenységét"* Kétségtelen, hogy a lengyel dokumentumfilm számára 1939 előtt és 1945 utáns a szovjet Dsiga Vertov. Román Karmen és az Sster Sab-féle, valamint az angol Grierson. Wright e Austey és Blton-féie iskolák mintájára, a film politikai koncepciói voltak az iráiysmtatók* Az elméleti kiindulópontokát azonban a gyakorlatban nem mindig tartottuk be megfelelően. Az ötvenes évek elején a doku­ mentum!ilm elveszítette publicisztlkai élét,főleg csak helyeselt, a lengyel valósággal kapcsolatban kinyilatkoztatás jellegű lett* A kommentárt megfosztották polemikus hangsúlyától és legtöbbször csak tautológikus ismétlése volt mindannak, ami a vetitő vásznon éppen látszott. A lengyel dokumentumfilm csak 1956 után lábolt ki ebből a krízisből - hála az úgynevezett "fekete széria" megjele­ nésének. A "fekete széria" filmjeit legtöbbször fiatalok alkot­ ták, akik főleg a lengyelországi élet negatív jelenségeit mutat­ ták be. Filmjeikben lángoló szenvedélyességgel hoztak napvilágra addig teljesen e-.IhaJLlgs.tatt jelenségeket, a huliganizmust, a Kar­ só sok kerületében uralkodó tragikus lakásviszonyokat, a kisváro­ sok. sorsát f az-'iszákosságot , a prostitúciót stb * Ezek a filmek őszinte gonddal készültek, a föltárt helyzet megváltoztatását kö­ vetelték és gyakran riadó jelnek számítottak. Kétségtelen, itrfeott mutatkozott bennük olyan hajlam is, hogy mindent sötéten lás­ sanak. Szokásos és normális pszichológiai reakció volt ez abban &.B értelemben., hogy az erőszakolt dicshimnuszokkal teli időszakot túlzásba, vitt kritikájukkal illették.Se a "fekete széria", amely ma már a multté, teljesítette feladatát, visszaadta a dokumentumé film harcos jellegét® A filmalkotók m& arra törekednek, hogy meg­ felelően értékeljék a jelenségeket, és anélkül, hogy ebbe vagy abba az irányba elgaloppiroznák magukatnem esnek sem a rózsa­ színű optimizmus, sem. a sötéten látó pesszimizmus hibájába. Hangsúlyozni szeretném, hogy a publicisztikai jellegű dokumentumfilm, amely kétségkívül az alapvető, a legfontosabb formája a dokumentumfilmeknsk» nem az egyetlen típusa ennek a filmxaüfaj-

43

-

nak. Vannak olyan dokumentumfilmek is, amelyek bizonyos eseméivekről tudósítanak riportszerüsa. és olyanok is, amelyek stílu­ sukban költői impressziókat tartalmasnak* nyilvánvaló, hogy nincs mindegyiküknek politikai mondanivalója s ^ehetnek egy meghatáro­ zott társadalmi akció szócsövei, vagy valamilyen cselekvésre fel­ szólító felhívások is* x: X 3C 2

Az oktatófilm már tulajdonságai folytán is nélkülözi a polémikusabb és a határozottabb publicisztikai hangsúlyt. Az okta­ tófilm nem manifesztúm és nem is lángoló felhívás* Egyszerűen csak előadás, és az a feladata, hogy a néző ismereteit gyarapít­ sa, megtanítsa valamire, tájékoztassa valami lényeges dologról* Oktatási eszköz, amely az iskolát a vetítőterembe terjeszti ki* Éppen ezért, és ha igen, akkor milyen fokon eszköz & nézők poli­ tikai befolyásolásában? Azt hiszem itt nem Is annyira politiká­ ról, mint inkább azokról a filozófiai elvekről kell beszélni,ame­ lyeken a politika alapszik* Az oktatófilm lengyel viszonylatban a materialista filozófia kategóriáiban való gondolkodásra szoktat - és ez az alapvető feladata. Hogy az oktatófilm oktatási eszkoz jellegét megőrizzük, két veszélyt kell elkerülni: a dogmatizmust és a vulgarizálást • A múltban nem mindig sikerült ez? és ma sem mindig sikerül, noha természetesen nehéz dolog itt általánosita­ nunk. A lengyel oktatófilmek színvonala nem egyenletes, .h&zonyos területeken - biológia, ichtiológia, omitológia - jelentős tudo­ mányos és filmszerű eredményeket tudunk felmutatni, más .területe­ ken viszont az eredmények rosszabbak. És most a rovidfilm hátralévő műfajairól: a aii-. .trükkés bábfilmekről kell szólnunk. Ezek jellegük szerint politikai célkitűzés nélkül való, szórakoztató filmek. Egyetlen feladatuk, hogy a nézőnek kellemes időtöltést biztosítsanak • itermészetesen ennél a műfajnál is vannak kivételek - közéjük tartozik az atom­ bomba veszélyről szóló, Vigyázat® című lengyel kisfilm. ssetesen csak kevés komoly rajzfilmprodukció van, azt mondhat­ nánk, hogy itt is lehetnek határesetek. Z ZXz

Mielőtt áttérek a játékfilmekre, szeretnék még egy szem­ pontra rámutatni, amelynek mind a kisfilmek fejlődése, mind sze­ repükkel kapcsolatban fontos jelentősége van. Ezek a filmek gaz­ daságilag lényegében nem rentábilisak, legtöbbször finanszírozni kell Őket. legalább is Lengyelországban Így van ez, ahol is vi­ szonylag kicsiny a filmpiac. Ha az állam mégis rövidfilmek gyár­ tására ösztönöz8 azért teszi ezt, mert tudatában van a klsfilm társadalmi szükségességének - s ennek érdekében viseli a pénzügyi terheket is. A trükkfilmek kivételével a filmgyártás szoros kap­ csolatban van az államhatalom politikai elveinek terjesztésével, és elősegíti az állam politikai feladatainak megoldását. A játékfilm teljesen más kérdéskörbe vezet bennünket. A já­ tékfilmnek nem funkciója sem az agitáció, sem az oktatás, leg­ alább is ne® olyan mértékben és módszerekkel, mint ahogy ezt a öákamentum?-’és oktatófilmek teszik* A játékfilm mindenekelőtt nép­ szerű művészet, amely minden összetevőjével esztétikai élvezetet szerez a nézőnek* fenek kapcsán, arra gondolok, ami lelkileg m g ­ ragad a nézőben, értelmi szempontból izgatja, feloldva szórakoz­ tatja, pihenést biztosit neki, elfeledteti vele a mindennapi gon­ dokat, kiszélesíti látóhatárát* Hála e különféle és sokrétű tu­ lajdonságoknak, amelyek néha együttesen, néha különválva jelent­ keznek, a játékfilm fontos szerepet tölt be millió és millió em­ ber életében* Ha a lengyel játékfilmek társadalmi funkcióját tekintjük, két alapvető feladatot Ismerhetünk fel* Először: a .játékfilm gyakran intellektuális ösztönzés arra, hogy különféle dolgokat átgondoljunk, és követkestetésaket vonjunk;'le. feen alapul a já­ tékfilm politikai hatóereje. Másodszor* & játékfilm biztosítja a néző számára a szükséges lelki kikapcsolódást* As ipari központaltbanrélibe#:ái;®- városi lakosság számára ez.,a felüdülés legfonto­ sabb formája* Ebben a második funkciójában a film tulajdonképpen nem játszik politikai szerepet# :..®elitikai szempontból semleges lehet és legtöbbször az is. Természetesen nem különleges esetekre gondolok itt, amikor a szórakoztatás ködsuvege alatt politikai tartalom rejtőzködik, vagy amikor a nevettetéssel erőszakolt mó­ don akarnak politizálni* Fém minden vígjáték társadalmi szatíra, mig a gondtalan nevetés társadalmi szükségessége mindenki számára érthető. - 45 -

Lengyelőrsságban ez a felfogásunk a játékfilmről* Ezsel kapcsolatosan kétféle irányzatot különbőstethe1 tünk meg: intellak­ tuális szándékú filmeket és szórakoztató filmeket* Természetesen a két filmfajta közöttvannak határé®*- „ek* hiszen a művészetben minden határ elmosódik* Le eltekintve a különlegesesetektől ,ame­ lyekben mindkét irányzat fellelhető, az utóbbi éveklengyel film­ jeiben ez a két csoport különböztethető meg* Mondottuk már, hogy a.s intellektuális szándékú filmek lé­ nyegüket tekintve a politikai nevelés eszközei* A lengyel filme­ zés irányitása során ezt az álláspontot igyekszünk érvényesíteni, és kétségtelenül -- nem szeretném est eltitkolni - arra törek­ szünk, hogy ez a játékfilm tipus .is betöltse a maga politikai szerepét* De hogyan valósul meg ez a törekvés * hogyan érhető el ez a cél? Azt hiszem éppen ez a kulcskérdés, s ezért valamivel több időt kell ráfordítanunk« A következőkből szeretnék kiindulni: ah­ hoz,hogy a film által valamilyen politikai hatást érjünk el,alap­ vetően fontos, hogy a filmalkotók számára biztosítva legyen a szabad tematikai választás, szabadon válasszák meg a művészi mód­ szereket , a forgatókönyveket• a film csak akkor hat a nézőre, ha Őszinte, ha meggyőző erővel és művészi szenvedéllyel alkották* A fentiek elfogadásából gyakorlati következtetések adódnak; fil­ met megrendelésre, előre megszabott formák és receptek szerint nem lehet készíteni* A film politikai mondanivalóját nem szabad dogmatikus módon értelmezni, nem szabad publicisztikai előadás­ nak, vagy kötelező előírások gyűjteményének tekinteni* Természe­ tesen, könnyebb kijelenteni, milyen ne legyen egy politikailag tendenciózus, a közönséget bizonyos irányban, befolyásolni szándé­ kozó film. Könnyebb kijelenteni, mint azt megmondani, milyen tu­ lajdonságai legyenek• Azt hiszem azonban, elég, ha a politikai és művészi hatás elválaszthatatlanságának elvét hangsúlyozom, és azt, ami belőle adódik: olyan feltételekre van szükség, amelyek között a művészi tevékenység szabadon és korlátlanul fejlődik* Leszögezhetjük, hogy az államnak, ha a művészetek fejlődé­ sét mecénásként is elő akarja segíteni, akkor nem is annyira a müvekkel, mint inkább azok alkotóival kell törődnie. A müvek esz­ mei arculata mindig alkotójuk ideológiai beállítottságától függ, és attól, hogy az alkotók milyen intenzitással élik át az egész 46

népet foglalkoztató problémákat. Ezen alapul az államnak a jövő­ beni rendezők, operatőrök, színészek Iskolai oktatásában való ér­ dekeltsége. Az iskolának nemcsak szakismereteket kell adnia a fiatal kádereknek, nemcsak arra' kell megtanítania őket, hogyan tudnak legjobban eleget tenni hivatásuknak, hanem egyúttal gon­ dolkodó emberekké kell nevelni őket, olyanokká, akiknek meghatá­ rozott céljaik vannak és tudják miért harcolnak* Mint a varsói Színház és Filmművészeti Főiskola rektorának, az a törekvésem, hogy a lengyel filmezésnek ne csak kiváló szakembereket adjunk, hanem művészeket is, akik alkotásaikkal a szocialista Lengyelor­ szágot segítik majd* ‘természetesen tudom, hogy mindaz, amit a politikai filmek létrejöttét elősegítő légkörről, valamint a filmalkotók nevelésé­ ről idáig mondtam, nagyon általános, és nem tükrözik elég világo­ san, hogy hogyan képzeljük el a játékfilmnek a politikai nevelés­ ben betöltött fontos szerepét• Szeretném előre kijelenteni, hogy amit mondani fogok, nem lesz különösen uj és különleges, de meg­ felel azoknak az általános elveknek, amelyeket a mi mindennapos gyakorlatunkban megvalósítani akarunk. Ezek az elvek folyamatos szemléleti változás eredményei, és a múltban,az ötvenes évek ele­ jén nem voltak kötelezőek. Most sem irott törvények, inkább csak gondolatok, amelyeket a filmalkotók összejövetelén, sajtóviták során gyakran ismétlünk, és emlékezetbe idézünk* Az első ilyen gondolat? emlékeztetés arra a gyakran figyel­ men kiviU hagyott tényre, hogy a film hatása nem fejeződik- be ak­ kor. amikor a vásznon megjelenik a ftYégen szó. Ellenkezőleg: csak a mozi elhagyása után kesdődik igazán, amikor is a néző harmadjá­ ra,vagy éppen tizedszer éli ét a filmet. Beszélgetni kezd a film­ ről - vagy magában, vagy mással visszaemlékezik a hősök termé­ szetére, levonja a tanulságokat. És ami a legfontosabb: értékelni kezdi a filmet * Az olyan filmnek, amely politikailag hatni akarí, Örömet, megelégedettséget kell szereznie a nézőnek, s arra kell kényszerítenie, hogy gondolataiban és érzéseiben állandóan térjen viasza rá* Kaki le felelősséget kell éreznie a filmben ábrázolt emberek és dolgok iránt. Ha a film minden problémát azonnal és hibátlanul megold, eredménye egyenlő a nullával; semmiféle nyomot nem hagy a nézőben. Szeretném ezt a tételt mindjárt egy szembe­ szökő példával illusztrálni• Alekszander Ford tiz évvel ezelőti; - 47 -

forgatta a Tarsói gettó 1943-as megsemmisítéséről ssólé? Ulicza graniczua, Határ utca cimü filmjét® A film megrendítő Jelenettel végződik: egy zsidó kisfiú, hét v&g^r nyolc éves lehet talán, ke­ zében pisztolyt szorongatva, a földalatti csatornán megy a gettó­ ba, hogy övéivel együtt résztvegyen a reménytelen harcban* Mord­ nak akkoriban szemére vetették, hogy & Jelenet embertelen; a len­ gyel gyerekek tiltakoznak, és a kisfiút nem szabad a biztos ha­ lálba küldeni* Azt javasolták a rendezőnek, hogy a kis Dávidot lengyel gyerekek rejtsék el, és érje meg a felszabadulás napját* Ford mindegekre a tanácsokra és javaslatokra azt felelte : Dávidot visszaküldöm & gettóba, 'hogy emlékeztessem az embereket, hogy ál­ landóan tudatában legyenek, hogy a fajgyűlölet, az autiseesitiz— mus nemcsak a múlt tartozéka* Nem akarom a nézőt happy síiddel megnyugtatni - mondotta Ford* %pen ellenkezőleg, nyugtalanságot akarók kelteni a szivében. Véleményem szerint Fordnak volt iga­ za* A Határ utca politikai hatása éppen befejezés© révén fokozó­ dott* ■ A következő gondolat: vajon csak as igenlés jelent-e segít­ séget a szocializmus építése során? Hosszú évekig azt gondoltuk, hogy a tömegeket úgy tudjuk még nagyobb erőfeszítésekre serken­ teni, ha a vásznon állandóan emlékeztetjük őket a aagy áldozatok, a Terítékes munka árán elért eredményekre. lem szeretném, ha fél­ reértenének: meggyőződésem, hogy a film a pozitív példák megmu­ tatásával is hat a nézőre, és hogy ereje abban is áll, hogy után­ zásra Ösztönöz. Ellene vagyok azonban az ilyen recept kizáróla­ gosságának, a leegyszerűsítésnek. Az igenlésnek nem azab&d kizá­ rólagosnak lennie, nem szabad kinyilatkoztatásba átcsapnia* A film hatóereje ugyanis nemcsak abban rejlík, hogy utánzásra buz­ dít, hanem abban is, hogy felszólít a hibák kijavítására is* Ha a filmvásznon csak eredményeket és vívmányokat mutatnak, végső so­ ron nem a néző aktivitására tartanak igényt, hanem esak passzív tudomásulvételt várnak tőle. Felfogásunk szerint az igenlés mel­ lett ezért jogosult a bírálat is* A dokumentumfilaről szólva, er­ ről már beszéltünk. Most csak szeretném megismételnis hogy a já­ tékfilmben a bírálatnak még nagyobb szerepe van. Mint érdekes példát említeném itt Mrmtr 1956-ban rendezett "Ember a vá­ gányon" cimü fiikjét. Ez a film bizonyos értelemben más oldalról mutatja meg a munkaverseny és az újítások problémáját. Egy idős - 48 -

munkás szemszögéből, akinek igaza van, amikor tiltakozik az elvi™ lég helyes, népszerű jelszavak ellen, amelyeket a gyakorlatban torzítva, a lélektani szempontok figyelembe vétele nélkül valósí­ tanak meg® Mánk filmje kétségtelénül jobban hozzájárult a. munkaszervezés problémáinak szélesebbkörü megértetéséhez, mint az if­ júsági munkábrigádok győzelméről szóié különféle sematikus törté­ netek,, amelyekben idős és maradi szakemberek akadékoskodtak. A harmadik gondolat: kis és nagy térnék. Tolt egy időszak, amikor a szocialista országokban nagyszabású, terjedelmes és igen költséges filmeket készítettek, amelyekben bonyolult történelmi folyamatokat gyakran a vezetők élményei szerint, a kisemberek ta­ pasztalataival ellentétes módon ábrázoltak. Ennek a sajátságos monumentalizimisra törekvő koncepciónak az egyik mestere Mihail Csiaurell, a különben tehetséges szovjet rendező volt, aki a "Berlin eleste** és a "Feledhetetlen 1919” cimü filmeket is készí­ tette. Sokan úgy gondolták,, hogy a filmre vitt események jelentő­ ségét az előállításra fordított költségekkel kell hangsúlyé cd, mig a filmbe lehetőleg sok társadalmi és politikai problémát kell belegyömöszölni» Nyilvánvaló, hogy ez a módszer nem járt siker­ rel i a társadalmi események visszatükrözése helyett egy nagyon is leegyszerűsített katalógust, és a hozzátartozó személyeket kapták csak. Ma azon a véleményen vagyunk, hogy kis történetekben, kis­ emberekkel, kevés pénzen készült filmekkel is képet lehetne adni nagy témákról• Óvatosak vagyunk akkor is, ha fontosról, vagy mel­ lékesről kell dönteni. A gyakorlatban az is megesik,kogy egy lát­ szólag periférikus témáról szóló film nagy politikai filmmé vá­ lik, és fordítvas valamilyen jelentős mondanivalója film néha gyenge, csekély hatású is lehet. A negyedik és utolsó gondolat: a filmalkotók által alkalma-, zott művészi eszköz és stílus problémája. Az alkotók teljes sza­ badsága mellett vagyunk, ők választják ki a nekik legmegfelelőbb^ a tervezett mondanivalót legtalálóbban kifejező síüvészi módszere­ ket. Itt csupán egyetlen kérdés vetődik fel: mi a teendő, ha a film a nézők száméira teljesen érthetetlen, és hozzáférhetetlen? Hogy egészen ;durván fejezzük ki magunkat: nem kár-e az ilyen filmre fordított pénzért; nem könnyelmüség-e az állam, részéről, ha túlságosan enged az integrális liberalizmus elvének? Kétségte­ len,hogy a művészi eszközök és módszerek megirál&sztását az egéss- 49 -

séges értelem korlátéi között kell megoldania játékfilmnek, amely millióknak szól, érthetőnek kell lennie, ha nehéz is ez® De a "nehéz*", vagy látszólag "nehéz” müvek nélkül a művészetben nem lenne előrehaladás. Egy filmnek azonban, amelyet milliók számára alkottak, még feltevéseiben sem szabad hermetikáénak és értelmetlennek lennie, hiszen ez soha nem egyeztethető össze a céljával. Á formai kísérletezés hatérát a társadalmi szükségleteknek kell megszabniuk® A kisftlmekmél bőségesen kínálkozik alkalom a kísér­ letezésre : a kisfIlmák lehetnek mégoly nehezek és bátrak* A kis­ fáim, laboratórium a filmalkotók számára. Be annak nincs értelme, hogy egy millióknak szánt müvet laboratóriumi kísérletnek tekint­ senek* Mem tudom, hogy érthető és világos-e s amit a témáról el­ mondtam,világos és érthető-e a mi lengyel felfogásunk, amely sze­ rint a film a. politikai képzés eszköze. Hemélem azonban, hogy az egyes filmfajták politikai funkciójáról vallott alapvető állás­ pontunkat világosan be tudtam mutatni* De ez, amint már kezdetben jeleztem, csak egy része a problémának. A filmalkotás problémái után, most a második kérdéssel, a filmköIcsÖnsésseX, a műsortervvei, a nézők filmmel való ellátáséval szeretnék foglalkozni* A vizsgálódások második része szükséges kiegészítésül szolgál az előbbiekhez, és csak együtt jelentenek teljes egészet* X X X

X

Á legtöbb országban a belföldi filmgyártás csak egy részét szolgáltatja a bemutatásra kerülő filmeknek* Kisebbik részét,ame­ lyet az importált filmek számbelileg rendszerint felülmúlnak*Csak kevés kivétel akad - Lengyelország nem tartozik közéjük* Lengyelországban a hazai filmek aránya nem haladja meg a bemutatott fil­ mek 20 százalékát* Innen a magyarázat, hogy az állam miért tulaj­ donit nagy jelentőséget a repertoárnak* Kétségtelen ugyanis, hogy a külföldi filmek jelentős befolyást gyakorolnak a nézők szemlé­ letére , Ízlésük alakulására* Ez a befolyás azonban nem meghatáro­ zó erejű, mivel a hazai filmek, ha számszerűleg le is maradnak a külföldiek mögött,minőségileg tekintélyes súlyt képviselnek* nem­ csak problematikájuk miatt áll közelebb a nézőhöz, hanem emiatt is, hogy elsősorban anyanyelvén szólnak hozzá® -

50

-

A repertoárral kapcsolatban as a legfontosabb{ hogy helyes arány érvényesüljön a szórakoztató és az intellektuális szándékú filmek között* Számszerűleg nem lehet est az arányt megállapíta­ ni 9 a követelmény as, ha sok szórakoztató filmet mutatnak be, ak­ kor azok a filmek is jelentős számmal legyenek képviselve^amelyek Intellektuális szempontból izgalmasak* Megfigyelhető, hogy a mozi kikapcsolódást jelentő szórakozás, de minden városban és minden időben szüksége van a nézőnek arra is., hogy komoly filmeket néz­ zen meg, olyanokat, amelyek mélyebb élményt nyújtanak neki és el­ gondolkodtatják valamin* Szék a megjegyzések az általános nézőtérre - ahogy én neve­ zem - vonatkoznak, tehát az egész országban működő nyilvános mo­ zihálósatra* Síben a hálózatban csak az ifjúság számára engedé­ lyező és tiltó előírások betartása kötelező.Ezek a szokásos szem­ pontok szerint védik a fiatal nézőt* Véleményünk szerint a nyil­ vános mozikban minden filmet be lehet Mitatni, kivéve as állam­ mal, a rendszerrel vagy a néppel szemben ellenséges beállított­ sága filmeket* Mert akadnak néha hazug filmek Is, amelyek azt ki­ csinyük le, ami a lengyel népnek magasztos és drágái uszitó fil­ mek® Az ilyen filmeket, mivel politikailag károsak, filmszínháza­ inkban nem engedélyezzük® Est a magátél értetődő, és a világ valamennyi országában érvényesített önvédelmet azonban, nem szabad szűklátókörűén, dog­ matikusan értelmezni. Hem szabad minden olyan filmet kirekesztőni, amely nem a ml filozófiai álláspontunkat képviseli* Magától értetődő, hogy nem a szórakoztató filmekről van szó* Az intellek­ tuális szándékú filmekről beszélek* Engedélyezünk vitatható, nem a marxista filozófia talaján álló müveket is, és a jövőben is ezt fogjuk tenni. Engedélyezünk ilyen filmeket és vitatkozunk rajtuk, mivel az a véleményünk, hogy a mozi természetes fórum az ilyen vitákra, és annak is kell lennie* Hadd mondjak nénány példát,hogy megvilágítsam, milyen filmekre gondolok. A lengyel mozikban vetí­ tik például kellinis Országúton /le strada/ cimü filmjét, amely bizonyos mértékben vallásos jellegű® Vetítjük "Az utolsó nyári nap” cimü lengyel filmet Is, amelynek tendenciája az egziszten­ cializmus filozófiai alapjához közelit® Bemutatunk a Német Szö­ vetségi Köztársaságban készült, a náci korszakról szóló filmeket is, olyanokat például, mint a "Csodagyerekek”t vagy a nHachts, - 51 -

wenn dér Teufel kam” cimü filmeket, noha az a véleményünk, hogy leegyszerűsítve ábrázolják a német fasizmust, leegyszerűsített bennük a fasizmus kritikája is* A példákat még sorolhatnánk* Mi­ lyen közös tulajdonságaik vannak a most felsorolt filmeknek? Bem marxista alkotások, de vitathatatlanul humanista vonásokat tar­ talmaznak, őszinte filmek, és alapot szolgáltatnak egy világnéze­ ti vitához. Mi nem akarjuk nézőinket hermetikusan elzárni más né­ zetektől, éppen ellenkezőlegi az a véleményünk, hogy a művésze­ tek ás a kultúra kérdéseiben szükséges & véleménycsere éppenugy, mint ahogy ,a világnézeti vita* A nyilvános mozihálózat számára kötelező alapelvi a bemuta™tott film teljes érthetősége® Mi történjék azonban a "nehéz fil­ mekkel", azokkal, amelyek nem egyértelműek? Tökéletesen tisztában vagyunk vele, milyen hatással lehetnek az ilyen filmek a filmmű­ vészet fejlődésére, ezért külön bemutató hálózatot hoztunk létre® Ez a hálózat mindenekelőtt a filmklubokat foglalja magában, és mintegy 150 mozival, több mint százezer filmművészetért rajongó nézőt szolgál* A filmkluboknak vannak archív filmjeik, klasszikus filmeket vetítenek, de egyidejűleg levetítenek olyan uj filmeket is, amelyek az un* nehéz kategóriába tartoznak® Azt hiszem, ml vagyunk az egyedüli állam a világon, amely évente 15-25 filmet vásárol külön a filmklubok számára«E filmek között találunk olya­ nokat , mint például Bűnnel "Fogoly"-a, az "El”, az "El Brufco", Bergman egy régebbi fllmj'ét, a "Börtön^-t, a ”Fogház"-at, Károsá­ vá ”Szakadék--ját stb- Ezeknek a filmeknek: a kereskedelmi háló­ zatban nem lett volna sikerük, a filmklubokban azonban megfelelő bevezetővel és nyomtatott Ismertetővel felkelthetik a nézők ér­ deklődését* Tervezzük, hogf a jövőben a nagyobb városokban, un® repertoár mozikat hozunk létre, amelyek hasonló alapelvek szerint működnek majd, mint a néhány nyugati országban lévő "Cinémas d9essai, et dfavantgarde”-ok* Természetesen a normál mozik és a filmklubok hálózata mel­ lett van még egy hálózat, jobban mondva hálózatok, amelyekben az iskolás ifjúság, ipari munkások, parasztok stb® számára mutatnak be filmeket. A filmek kiválasztása ezeknél különleges szempontok szerint történik, kommentárt nem szükséges hozzája fűzni * X X X X

- 52 -

A filmet9 mint a politikai képzés eszközét, a társadalom politikai formálásának eszközét, nem szabad "in abstraeto" kezel­ ni* A film. mindig; megbatározott politika eszköze, és azoktól a gazdasági, társadalmi és kulturális feltételektől f ü g g amelyek között létrejött* Éppen ezért, a filmmel kapcsolatos politikáról szólva,nem szabad általánosSágban beszélni , hanem mindig az adott ország 9 vagy egy meghatározott időszak vonatkozásában* Ez volt az én célom is, és előadásomban ezért csak a lengyel tapasztalatokat ismertettem* Következetlenség lenne ennélfogva., ha végezetül a következő kérdésre próbálnék felelni: "Érdeklik-e ezek a problémák a külön­ böző országokat, amelyek a filmet a saját politikai céljaik sze­ rint használják fel, egyúttal van-e ezeknek a problémáknak na­ gyobb jelentősége, nemzetközi jelentősége?" Azt hiszem, nem kö­ vetkezetlenség, ha megkísérelünk felelni a kérdésre, hiszen az emberek túlnyomó többségében él a vágy, hogy a világot a maga teljességében megismerjék, él bennük a közeledésre és a köle-- hiös megértésre mió törekvés* Annak részletes elemzése, hogy milyen filmek szolgálják ezt a törekvést, feltétlenül odavezetne, hogy uj előadást kellene tartanom* Esért szorítkozom csak arra, hogy csupán három problé­ mát vessek fel, amelyek bizonyára Időszerűek az egész világon* Az első probléma arra vonatkozik, hogy a'társadalom érdekeit hogyan hozzuk összhangba az egyén érdekeivel* Hol vannak az engedékeny­ ség.és a kompromisszum határai, a szükséges lemondások,és 0 szük­ ségszerűség megértésének határai® Ezek mind - különböző formák­ ban - az emberi boldogság, és az emberiség jövőjének kérdései* ügy vélem, nem. férhet kétség a probléma aktualitáséhozg és álta­ lános érvényüségéhaz* A második probléma: a mai világ ellentétel* Civilizációnk fejlődése még jobban elmélyíti ezeket az ellentétest* A művészei nemes kötelessége, hogy kiegyenlítse Őket* Egyik oldalon elektro­ nikus agyak, sspmtsylkok és a v±lágürutazás& amely tó? a legköze­ lebbi jövő egyik kérdése lesz; másfelől óriási elmaradottság, ba­ bonák, bomirtság® Korszerű technika és gazdaságilag elmaradott országok* Sokáig lehetne sorolni az ellentéteket* És & film még mindig nem foglal eléggé állást ezekben a dolgokban, nem. mutatja meg kielégítően a nézőnek az általunk laketf világ nagyságát, a - 53 -

határtalma perspektívákat® A Hl.század felé közeledünk,de a fiimozik, aryagát» anekdotáit, konfliktusait tekintve, nem képes rá, hogy áttörjön a XIX* századi, Xtemas-i recepteken,* A mozivásznon mozgó emberek csak jelképesen, mesterségesen, kosztömszértien van­ nak: a jelenhez kötve® A harmadik és utolsó probléma® Az időszerű kérdések, kosul a legidőszerűbbs & béke, mint a világ jövőjének záloga* Minden, m l a háborús veszély ellen fellép, ami a háború veszélyét jelzi jkiizd okai ellen, nélkülözhetetlenül fontos számunkra* A. világ minden országában* Károm témába kezdtem csak bele* önok bizonyéra sokkal töb­ bet tudnának felsorolni* Bizonyára sok olyan film ven, amelyet az egyik országban a politikai képzés eszközeként használnak fel m.ig a másik országban egészes sás csengésük van* A ü l m időidig a nemzetközi közeledés és agyüttmüködéa egyik területe volt* Sokkai több olyan film van, amely összeköti' az embereket, mint olyan., amely szétválasztja Őket*

-

54

-

R. Arnheim

J. Renoir — R. Clair:

Á rendező diktatúrája — a kritika felelőssége

Helyes-© azt mondani» hogy a film alkotója a rendező, és csakis a rendező? Mi a helyes nézet as irodalmi müvek szegfilaesitésével kap*** csóletban és mik az Író erkölcsi jogai? ■ Ha uj verzió készül egy régi filmből , igényelheti-e a gyár­ tó az előző film szerződésszerű megsemmisítését? Hea volna-e he­ lyesebb törvénnyel betiltani? Az ismert teoretikus, a német Budolf Arabéig. - és ké* iires rendező - a francia Jean Hanoir és Beáé'Clair - nézeteit ismer­ tetjük ezekben a változatlanul időszerű kérdésékben* x x x x RgDDlf1 IHfgfilMi Innak megállapitásas hogy M. a film igazi alkotója®, olyan kérdés® amely nemcsak a jogászt érdekli, amikor mshéz feladatát teljesítve igazságosan megállapítja? hogy ki a felelős a filmért 3 leire tartozik a mii sorsa és kik és milyen mér™ tétben .réssétiInak é. bevételből* Ba a kérdés éppen ■spy érinti a filií elméleti és gyakorlati embereit is$ mert a probléma megölöáea. általános alapon, 'tükrözi a filmekkel szemben elfoglalt állás­ pontot* As egyik alapvető kérdés az® hegy kit tartsunk a film iga.^1 alkotójának? a forgatókősyvixét avagy s re idézőt? ütevábbi probléma. í? hegy a müvéezstl alkotás egy ember ötletének megvalósul Xésas vagy pádig egy csoport munkájának eredmény© lehet-e /sőt, kell hogy legyen/? Ami a forgatókönyviró és rendező közötti dilemmát illeti9 a pontos válasz gyakorlatilag roppant fontos volna* Egyrészt ugyan­ is az a helyzet 9 hogy a forgatÓkönyviró müvét tetszés szerint át­ alakító rendező jogosan hivatkozik arra, hogy ő a film igazi &1-

55

-

kotróba* Másrészt jogosnak látszik a forgatókonyviró tiltakozása is, az a Bézst, hogy a rendező egyszerűen végrehajtó személy,akit az Íróasztal mellett megalkotott ml leforgatásával biznak meg* A többség ma ezt az utóbbi nézetet vallja és ez alól még a rende­ zők sem kivételek* A magyarázatot a színházi gyakorlatban talál­ juk* Ifudjuk, mennyire hajlamosak vadunk uj jelenségeket régi el­ vek alapján megítélni* Könnyűszerrel kimondjuk* hogy itt is - akárcsak a színjátszás esetében - egy iré négy fal köpött megalko­ tott müvéről van szó, amelyen a rendező javíthat, vagy ronthat valamit, de amit tesz, az nem érinti a művészeti alkotás lénye­ gét. Ez az álláspont lebecsüli a rendező munkáját és ugyanakkor teljesen helytelen feltevésből indul ki, mert a film, lényegét tekintve, merőben különbözik a színházművészettől* Á színpadi mü szerzője egyetlen művészi eszközzel dolgo­ zott, a azó erejével* Ehhez jött később a vizuális és akusztikai kiegészítés,vagyis a második és harmadik eszköz, amelyek nem ala­ kították át lényegbevágóan a müvet, meghagyták annak, ami volt. A film megfogalmazása azonban már az első pillanattól kezdve vi­ zuális, illetve a hangosfilm beköszöntése óta vizuális és auditív alapon történik* A végleges formát akár azonnal létrehozhatják a műtermekben, vagy pedig szavakban papírra vethetik, mert nincs a világon olyasmi j amit nem fejezhetnénk ki szavakkal* Bz a gondo­ latmenet megerősíti a rendezői munka tekintélyét, sőt, végletes értelemben a rendező diktatúrájának gondolatát veti fel* Gyakran halljuk és olvassuk, hogy csakis a rendező a film igazi alkotója, mert filmmüvészetl formába tudja öltöztetni az anyagot* A gyakor­ lat emberei jobb Ítélőképességgel rendelkeznék, de nem mindig él­ nek vele. A teoretikusok viszont - akik sokszor nem látják vilá­ gosan, hogy milyen gyakorlati munkát igényel egy film megvalósí­ tása - vígan rálépnek a megdöbbentő és par&doxális kijelentések területére és kizárólag a rendezőnek mondanak köszönetét minde­ nért* Elhanyagolható személyiségnek tekintik a forgatókönyv szen­ vedő Íróját, akit a közönség nem ismer, a hírnév elkerül, a gyár­ tó rosszul fizet és a rendező elnyoM* Már a filmgyártás kezdetén kialakult az olyan tipusu film, amely nem más, mint a kigondolt és leirt téma egyszerű kivitele­ zése. Ugyancsak megtaláljuk a forgatóköryv nélküli filmet, amely kizárólag a felvevőgép által rögzített jelenségek természetére — 56 —

épit* Az ©laŐ változat legtisztábban a imagosfilnbea jelentkezik, miad a régiekben /Hennv Portén híres operaáriákat énekel apjával együtt a gramofon tölcsérébe, majd a lemezzel egyidejűleg panto­ mimet játszik a felvevőgép ©lőtt/, mind az újakban* A mai hangos­ film jórésze - a színműhöz hasonlóan - dialógusra épit, amelyet a színészek egészen szinpadszerüen adnak elő a rendező segítségé­ vel* kbfcői az eljárásból hiányzik a speciálisan filmmüvész©ti jelleg* Ilyen esetékben oktalanság volna kétségbevormi a forgató­ könyviró alapvetően fontos szerepét, de ugyanekkor jogos az az ellenvetés Is, hogy ez nem igazi filmművészet. Másrészt ott találjuk a filmművészet bölcsőjénél az opera­ tort s. aki lefényképezi azt,amit lát, megfelelően rendezi az anya­ got és forgatókönyv nélkül végezteti el a montázst. Ez volt a mai híradók és dckumentumfilaek Ősi formája* A doknmentumfilm forga­ tókönyve legtöbbször csak vezérfonal, mert a film témája és for­ mája az összegyűjtött anyag alapján alakul ki* Érthetően zavarban vagyunk, amikor a dokumentumfilm rendezőjére gondolunk* Kétségte­ lenül rendező, de forgatókönyv nélkül dolgozik és nem irányit színészeket* A régi,színművészeti hagyományokból öröklődött "ren­ dező" kifejezés itt is elégtelennek bizonyul és nemcsak a aokumentumfilmr®, hanem általában a filmre nézve is* A filmgyártás bölcsőjénél találunk azonban olyan tipusu gyártókat is, mint Mac Sennett, aki felsorakoztatja a felvevőgép előtt a színészeket és velük e&fütt agyalja ki a vidám helyzete­ ket , vagyis a filmet* A rögtönzött cselekmény fejlődésének légklasszikusabb megiyilvénulásaival a nagy komikus színészek, és különösen Chaplin esetében találkozunk, aki közvetlenül a műte­ remben alkotja meg a figura magatartását és külsejét® Ugyanezzel a jelenséggel találkozunk azoknak a gyártóknak cseppet sem megve­ tendő gyakorlatában, akik kifejezetten bizonyos színészekre épí­ tették filmjeiket* Kari Talentin és Lisi Karlst&dt monacói komi­ kus pár párbeszédes filmjelenetei kitünően illusztrálják ezt az eljárást* A két színész maga találta ki és adta elő a jelenete­ ket, amelyek mindenkor Y&Xentim következő szavaival kezdődtek: "Szóval én egy férfit alakítok és 5?e egy nőt!” Ezekben a mimikái jelenetekben - akárcsak a dokmientumfilmekbem - a mü az adott elemekből kiindulva fejlődik és igy a tu­ lajdonképpeni igazi film régi formájával állunk szemben,amely nem - 5? -

szorul a forgatókönyv közvetítő szerepére. Az alkotók itt nem egyszerűen irók, hanem — az oroszok kedvelt kifejezésével élve a felvevőgép- által gyűjtött és rögzített anyag "szervezői", le­ gyenek akár színészek, rendezők, ötXet&^öic, vagy vágók*, k művészi munka nehézsége elsősorban a felvevőgép felhasználásának módjában rejlik és a film végső művészi formáját biztosító vágásban* Mond­ hatjuk-e ezek alapján, hogy a forgatókönyviró nem több, mint a nyersanyagot mozgató segédmunkás? Beszéljünk most néhány félreértésről, amely abból keletke­ zik, hogy pokan nem tudják portosan, mit is csinál a forgató­ könyviró* A teoretikusok kijelentik, hogy a forgatŐkönyviré nem ért a filmhez és csupán egyszerű író* A hamis nézet alapja az, hogy a két különböző szó, tehát a rendező és a fcrgatókonyviré, két különböző értelemmel rendelkezik, vagyis kétféle munka, ame­ lyet a gyakorlatban kétféle emberre bíznak és természetszerűen különbözik is egymástól • A rendező munkájának ismeretében kije­ lentik, hogy a forgatókönyviró kifejezetten irodalmi és nem film­ művészeti természetű munkát végez, vagyis munkája nem lényeges a művészeti alkotás megteremtése szempontjából« Az igazság azonban az, hogy a filmművészetben 'nem filmművészeti munkának nincs he­ lye* A film alapötlete, az első sejt is szükségszerűen filmművé­ szeti jellegű valami kell, hogy legyen* Bizonyos lélektani bonyo­ dalom, vagy környezet lehetnek nem kifejezetten filmszerűek is, de elengedhetetlen, hogy filmművészeti lehetőségeket rejtsenek magukban. Örült gondolat volna filmet készíteni Kant életéről, mivel a téma minden belső tartalma mellett is alig mutat külső cselekményt. Az első Ötlet tehát nem irodaiad.,» han-eia filMMűvésze— ti akkor i s nem.^_gateremben . rögziti£A_haagg lejben^., vagy Íróasztal mellett dolgozzák ki* A forgatókönyv az Ötlet és a kész film kozott áll. Itt a szüzsé részletesen és legtöbbször irodalmi formában bőstakosík ki. Ez azonban nem elbeszélés, hanem egy film vázlatae amelyet az Írónak tisztán kell látnia legkisebb részleteiben is, mert csak azt lehet Összefoglalni, ami már létezik és ez a forgatókönyv nem egyéb, mint összefoglalás * A filmművészeti formát itt sem a fel­ vevőgép és a vágóolló adja, hanem az Írógép * A film nem csupán a filmszalagon találja meg a végleges formáját* Ez ellentmondana a művészi munka egységének. Különbözői alkotási fázisokról van szó és mindegyiket a végső termék figyelembevételével kell elvégezni * - 58 -

He hagyjuk magunkat félrevezetni az Írógéptől, az Íróasz­ taltól és a papírtól! Technikai motívumok már papíron Is érvénye­ sülnek, mielőtt megkezdődne a műtermi munka. Az első rövidfilmek­ nél nem volt szükség ilyen előkészítésre, de az eljárás később bonyolultabb lett mind művészi,mind gazdasági szempontból. A köz­ reműködők száma egyre nagyobb lett* az emlékezet már nem bizo­ nyult elégségesnek, előzetes költségvetést kellett összeállítani. Nem lehetett tehát szó a munka befejezéséről leirt alap nélkül. Megszületett tehát a film forgatókönyve, amely egyáltalán nem irodalmi, hanem szorosan vett, a gyártás folyamatába illeszkedő filmművészeti mü„ Egyes nézetek megfosztják minden filmművészeti Jellegétől az irók előkészítő munkáját, másrészt pedig azt állít­ ják, hogy a pár excellence filmművészeti munka, vagyis a vágás nem áll semmiféle kapcsolatban a forgatókönyvvel. Azt hiszik,hogy a vágás ollóval történik, pedig kezdeti stádiuma már benne van a forgatókönyviró által tárgyalt első Jelenetekben. A vágás a térben és időben egymáshoz közel nem álló elemek kozelhozását Jelenti és ilyen értelemben a színmű megírása is vá­ gás. A filmben a szétszedés és összeállítás folyamata a legapróbb részletekre kiterjedően megy végbe, de a montázs legfontosabb ré­ sze már a felvétel alkalmával megtörtént* Még ha az anyag átnézé­ se során meg is kell változtatni valamit ? és még ha át is kell alakítani az egyes felvételek hosszának ritmusát, a fekete-fehér motívumának és a mozgásnak harmonikus és szükségszerű kapcsolódá­ sát csak a már felvett anyag alapján végezhetjük el. Utóbbi tehát a munka egyik igen fontos része, amelyet képtelenség volna addig halasztani, amíg áttérünk, az olló és a ragasztó használatára. A film készítése tehát - a kezdeti ötlettől egészen a befe­ jezéséig - kizárólagosan és speciálisan filmművészeti munka, bár­ milyen eszközzel is végzik* Valaki most ellenvethetné,hogy ameuynyiben nem teszünk különbséget a forgatókönyviró és a rendezd munkája között, akkor ki más végezheti el a forgatókönyviró mun­ káját, mint maga a rendező* Hogyan alakult ki a forgatókönyviró fogalma, ha nem áll fenn a feladatok megosztásénak igénye? Tud­ juk, hogy a gyakorlatban egy rendező forgatÓkönyviró is lehet® Á legjobbak kétségtelenül esen az utón jártak* Chaplin. Stroheim. Eisenstein* R.Clair. A legjobb rendezők között egy sem akad, aki nem venné ki a részét valamilyen formiéban a forgatókönyv megirá- 59 -

sából, Ha a forgatóköhyvirónak nincs a rendelőétől eltérő f sajá­ tos funkciója, akkor iáiért ne lehetne a forgatókönyv megírása és a rendezés egy ember dolga? Történelmileg azért érkeztünk el emez a furcsa megosztott­ sághoz, mert a rendezők nem tudtak magbirkózni az előirt felada­ tokkal* Filmet alkotni annyit jelent, mint jó témát találni ?agy kidongolni, kidolgozni a témát a műrészét szabályai szerint , he­ lyes lélektani meglátással mozgatni a figurákat. Majdnem -vala­ mennyi rendező értett a színészek isozgatásához, a beállítások meghatározásához, a helyes bevilégitás megadásához, perspektívák és mozgások megértéséhez, de nem volt sem tehetségűk, sas akara­ tok ahhoz, hogy eleget tegyenek az arlstotelesi értelemben vett alkotási feladatnak. A drámai műfaj fortélyáé fényképészei voltak és ma is azok. Általános művészi színvonalok és felkészültségük miatt nem oldhatták meg olyan problémákat,amelyek tuimentek azon, amit a szem azonnal megragadhat és uralhat. Ükkor fújtak soráfcozót az irodalmároknak, dramaturgoknak, lélekbúvároknak, tudósok­ nak, nyelvészeknek, a megfilmesítésre alkalmas regényekkel, fel-’ szerelt legnagyobb könyvtárak tulajionosainak« .Itt nemcsak egy­ szerű buzdításról volt szó* Az írók és az újságírók nem éltek ál­ landóan a műtermek világában, ső|p igyekeztek őket távoltartani a felvételektől, hogy lehetőleg ne -egyék észre, miként változtat­ nak szövegeiken. Ők mégis megtanulták a mesterséget és olyan for­ gatókönyveket kezdtek Írni, amelyen a film legkisebb beállítását la feltűntették. Erélyesen kivették részűket az alkotásból, beha­ toltak a rendezés területére és Így jött létre az a végnélkül! konfliktus, amelynek megtalálták, de még nem használták az ellen­ szerét. Akár egyedül írja meg az író a forgatókönyvet, akár a readezővel együtt, ss alkotásban betöltött szerepe kétségtelenül je­ lentős. így van « a mai filmek legnagyobb részénéi is, még akkor ist ha a forg&tőkönyviré néha csupán vezérfonalat nyújt, csak egy bizonyos témát ir le. He® határozhatjuk meg egyetemes,, érvényes­ séggel, hogy mennyit ér a forgatákorqyvirő közreműködése a film­ ben. Csak annyi bizonyos, hogy munkája kifejezetten filmművészeti jellegű és olyan fajtájú munka, adat amilyet a rendező végez. Kí­ vánatos volna, ha eltűnne a forgatókozyvlréknak ez a típusa. Ha egyszer ért egy forgatókönyv megírásához,, akkor feltehetően el­ 60

láthatja a rendezést is és nem szabad őt gátolni ebben a törekvé­ sében• Az a rendező viszont, aki "megcsinálja" a filmet, de nem tudja kitalálni és kidolgoznia nehezen végezhet elsőrendű munkát. A filmművészet érdeke tehát„ hogy kialakuljon a rendező-forgató™ könyviró típusa. 111 A rendező mellett azonban elképzelhető egy lamfeatárs, aki­ nek más feladata vem s ezért nem támadhat konfliktusa a rendező­ vel. A szakértőre és a dialógusok Írójára gondolunk* Egy hajós, vagy valaki, aki tengerészeti regényeket ir és megadhatja a filmé­ nek a szükséges légkört /anélkül, hogy beavatkozna a rendező mikájába/ és egy dramaturg, aki megteremti a dialógusok egységét, legalább annyira fontos munkatársaknak látszanak a mü megalkotása szempontjából, aint a mai tipusu forgatókönyviró * Elképzelhető-e vajon, hogy egy művész megossza valakivel a munkáját» még akkor is, ha különböző feladatokról van szó? Ez a második alapvető probléma* Amint mér mondottuk, itt kétféle szemlélet ütközik egy­ mással* az egyéni és a kollektív nézőpont* Az individualista szemlélet szerint az igazi művész csakis ©gyedül dolgozhat* A művészeti alkotásnak■egyéni és sajátságos módon kell tükröznie a világot* Minden értelmes ember a maga mód­ ján látja a világotz hogyan lehetne szó egységről és szerves jel­ legről a közösen végzett munkában? Ebből csak keveredés és komp­ romisszum származhatok - mondják egyesek. Mások viszont azt ál­ lítják, hogy nincsenek elszigetelt cselekmények és minden az em­ beriség közös szelleméből fakad* A mesterkélt elszigeteltségben alkotott mű nem érdekelheti a közösséget, mert nem az Ő szellemé­ ből fakad* Egyrészt tehát a rendező diktatúráját követelik, másrészt kollektív együttműködést hirdetnek. Hiba volna sematikusan alkal­ mazni a két nézet közül bármelyiket a filmgyártásban. Inkább azt kell megnéznünk, hogy melyik munkamódszer felel meg legjobban a filmművészet természetének• kívülről nézve a kérdést, nem kétsé« ges, hogy a megszokott tipusu filmet csak több ember hozhatja létre, világosan megosztott feladatokkal* A film a gyártó, a reá-' dezÖ, a forgatókönyviró, a színész, az operatőr és a zeneszerző kőtelező együttműködéséből születik. A gyakorlat megmutatta, hogy igazi együttműködés lehetséges* A különböző foglalkozások és tem­ peramentumok sokaságából fakadó nézőpontok avatják értékessé és termékennyé a kollektív munkát* - 61 —

Hl

i

^É ftn p u n || || Hl II m imim

A mü egysége elérhető a munkatársak: Jó kiválasztásával ugyanúgy, ahogyan egy gyermeket- két -szülő együttesen nevelhet* 'Csak az tagadhatja ennek az újszerű és szép egységnek a tényét, csak az beszélhet kompromisszumra épit&ct keverékről , aki egészen az atomizélásig túlozza el az individualizmust .Alapfeltétel azon­ ban, hogy mindenki világosan lássa a maga sajátos feladatát, aho­ gyan ez egyébként ■a kollektív mankóknál lenni szokott, kivéve , amikor konfliktus támad a forgatókönyviró és a rendező között* Ugyanakkor nem igaz, hogy művészeti alkotás csak együttmükodésből születhetik,* Az igazi művész kétségtelenül kora társadalmából me­ ríti valamennyi érzését és gondolatát, de egyáltalán nem szükségszerű, hogy gyakorlati munkájában együttműködjék másokkal* A zárt szobában és teljes magányban megírt regény - bárhogy is tagadjákhüségesen ábrázolhatja a'társadalom szellemét, mig a kollektív alapon létrehozott mü gyakran csak mesterkélt torzításnak hat* Ezenkívül el lehet jutni az egyéni uralkodás egy bizonyos formá­ jához akkor is, ha többen műkődnek közre a filmben* Fannak rende­ zők, akik csak úgy boldogulnak, ha munkaeszköznek használják fel munkatársaikat, de a film végül mégis magán viseli a kollektív szellem bélyegét* Ugyanúgy vannak egyéb filmek, amelyeket egy csoport igaz és komoly együttműködéssel alkotott meg* Mi a tanulóság? Arra a kérdésre § hogy "ki a film igazi alko­ tója?” nem adhatunk egyetemes érvényű, választ* Tannak filmek,ame­ lyek csak egy ember alkotását jelentik, bár sokan működtek közre elkészítésükben, és vannak filmek, amelyeknek két-károm, négy-öt szerzőjük van* Ugyanígy vannak operák, ahol csak a zeneszerzőre emlékszünk, mert a szövegkönyv nem lényeges kelléke a műnek, míg ugyanakkor mm. említhetjük íUStranss "fiózsalovag" és "Selome” cimü. müveit anélkül, hogy ne gondolnánk Hugó von Hoffaacnstahl-ra és Oscar Wilá*-re. Aki összehasonlítja Carl Mayér valamelyik forgatókönyvét a belőle készült filmmel, nem tagadhatja a különböző munkatársak teljesítményének értékét* A színészek munkája különböző módon ér­ tékelhető* Bgy filmet újszerűén és eltérően állíthatunk be más nyelven anélkül, hogy a lényegen változtatnánk* Néha azonban itt is kiugrik az uralkodó egyéniség és ilyenkor látszik, hogy meny­ nyire sebezhető az az elmélet, amely háttérbe szorítja a színészt a rendező kedvéért* Mit érnének Chapiim filmjei Charlot figurája - 62 -

nélkül s a "Eék angyal” Marlen© Dietrich nélkül , a "Bajnok" W. Beery és Cooper nélkül? A "Krisztina királynő" egyik német-fran­ cia változatában felcseréltek bárom főszereplőt 9 sőt a rendesőt is, anélkül, bogy a film lényegén csorba esett volna® Ha azonban mást vettek volna Greta Garbó helyett, egészen más film jött vol­ na létre és most mellékes, bogy jobb lett volna-e, vagy rosszabb 2 Greta Garbó a film alkotója abban, a formában, ahogyan azt megva­ lósította! A színpad hozzászoktatott bennünket abboz, hogy a mű­ vön kívülálló s felcserélhető valaminek tekintsük ”a szerep alakí­ tóját”. A'film azonban nem színpadi mü, tehát meg kell határozni, hogy milyen munkatársak - színészeket és díszlettervezőket Is be­ leértve - járultak hozzá a megvalósításhoz» Mit érne a ”Dr*Caligari*? a díszlettervező nélkül? Mi lett volna Clair "Miénk a szabadság” /A nous la liberté/ cimü filmjé­ ből Auric zeneszerző nélkül? Mit érne Ldbltsch "Szerelmi parádé”— ja Seertzinger nélkül? Talán nem alakult ki bizonyos hasonlóság a két rendező, Sterhberg és Mamoulian művészi arculatában Lee Qarmes operatőr felvételein keresztül? Vannak filmek, amelyeknek csak egy apjuk van, akárcsak az embereknek, az állatoknak és a növényeknek. A legtöbb filmnek azonban több apja vsa* tekintsük ezt sajnálattal szabálytalanságnak, vagy pedig örüljünk a gazda­ godásnak? Akinek ©lég kollektív érzéke van ahhoz, hogy együttmű­ ködéses alapon alkosson jó filmet, az érje be a másokkal együtt megosztott jogokkal és érdemekkel. A művészeti alkotással kapcso­ latban említhető jogok értéke mindenkor meglehetősen kétséges. X X X X

JBAH BEifQX&z 1. M i a z á l l á s p o n t j a a z i r o da 1m i müvek megfilmesítéséről? Erre nézve nincs véleményem, mert ellenzem az ilyen mégp filmesitéseket. Úgy gondolom, hogy helyesebb, ha közvetlenül a film számára irjuk meg mondanivalónkat* Már csak azért is ellen­ zem a megfilmesítést, mert századunk alkotói és nézői körében uj fogalom jutott előtérbe: a plágium fogalma* Téves elképzelés* Va­ lamikor nem létezett* Shakespeare egyszerű olasz novellából merí­ tette a "Homeó és Julié”-t, Comeille Miguel de Castro nCid"-jét vette alapul; Moliere és La Fontaine a görög és latin vígjátékok­ hoz nyúltak vissza* Nem az volt a szerző, aki a történetet kita­ - 6? -

lálta, hanem az, aki sajátos stílusát Juttatta érvényre. Mi azonbán most már magunkévá tettük a történet "tulajdonjogának" fogal­ mát b esért jobb, ha magunk találjuk ki a szüzséket, minthogy bűntudattal nyúljunk mások munkájához- l^yébként úgy vélem, hogy a film sokkal többre hivatott, mint a már egyéb formában kifeje­ zett vígjátékok és drámák terjesztésére. Általában tehát ez a vé­ leményem, de hangsúlyozom, hogy nincsenek abszolút teóriák. Csak két- dolog fontos igazán; a tehetség és a siker. 2. V é l e m é n y e s z e r i n t k i a f i l m i g a ­ zi a l k o t ó j a ? Elsősorban az alkotó szó fogalmát kellene pontosabban ..meg­ határozni. Ha az alkotó az, aki a film stílusát megszabja, akkor a körülményektől függ, hogy kit tekintünk annak. Én például úgy látom, hogy amikor O&cques Prévert forgatókönyvet Ír, olyan ha­ tást gyakorol az egész filmre, hogy joggal tekinthetjük a mü al­ kotójának. Az esetek többségében viszont a rendezőé az érdem. Claude Autant-lera nem ir forgatókönyveket, de filmjeinek stílusa a legnagyobb mértékben eredeti• Ha meg kellene állapítanom, hogy ki A test ördöge alkotója, azt mondanám, hogy Lara, elsősorban Ea&iguet, távolabb pedig Aarenehe és Bőst segítségével » Ebben az esetben - bár irodalmi mű megfilmesitáeéről van. szó — a film még­ sem szorítkozott csupán ©gy irodalmi mi népszerűsítésére. A test ördöge" igazi művészeti alkotás* Előfordul azonban, hogy a rendező nem több, mint egyszerű szervező. Az első amerikai filmekben, például Háry Pickford és DouglaB Eairbanks filmjeiben a színészek befolyása akkora volt, hogy Őket tekinthetjük az igazi alkotóknak. Miután jogi értelem­ ben meg kell határozni a szerző fogalmát, úgy gondolom, hogy a forgatókönyviró és a rendező tekinthetők a szerzőknek, illetve alkotóknak* 3* M i a v é l e m é n y , s. a z a l k o t ó k s r -kölcsi jogairól? A francia törvénykezés 1946 után tökéletesen megoldotta a kérdést, bizonyos jogokat adott a forgatókönyviróknak és a rende­ zőknek. k gyártó nem hozhatja forgalomba beleegyezésük nélkül a filmet. Bógebbeh a regényeket átdolgozó s vagy az eredeti forgatókönyveket Író alkotóknak nem voltak Jogaik, illetve csak a szer­ ződésben kikötött évék letelte után támaszthattak követelménye­ ket. A rendezőnek pedig semmi féle joga nem volt. - 64

4. B e m voltak-e Önnek Charles Spaak-kaX s u 1 y o s n e h é z s é g e i a "Hagy ábránd" miatti A "HagT ábránd” története rbppant bonyolult* 1940—iíf erede­ ti alakjában vetítették a filmet* A bábom alatt betiltották* Á felszabadulás titán a gyártó elhatározta, hogy ismét bemutatja, de félt bizonyos jelenetek várbatő népszerűtlenségétől és ezért en­ gedélyt kért tőlünk a film megrövidítéséhez * Elkövettük azt a hi­ bát, hogy megadtuk az engedélyt* így aztán a cenzúra és a forgal­ mazók a különböző országokban aást-mást vágtak ki a helyi érzé­ kenységnek megfelelően* Később láttam a filmet és sajnáltam az engedékenységemet• Be akkor már késő volt • Meg kellett várnunk, hogy lejárjon a forgalmazás ideje. Közben a. gyártó csődbe jutott és mí megvásároltűk a csődgondnoktól a kereskedelmi jogokat*A mű­ vészeti jogok addig is megillettek bennünket, mint .alkotókat és igy a film kizárólagos gazdái lettünk* Helyreállítottuk az erede­ ti verziót és most Párizsban már ezt forgalmazzák* Sajnos még sok csonka kópia kering Franciaországban és ne­ kem állandóan tiltakoznom kell az illegális vetítések ellen* X

m»

<4|Lj

KBBÉ CLA1R: 1* M i a v é l e m é n y é az iro­ d a l m i m ü v e k m e g f i l m e s í t é s é r ő l és az i ' O s ri ö l c s i j o g a i r ó l ? / nyilvánvalónak tartom, hogy as irodalmi mü megfilmesítésé­ nek első szabálya, hogy hűtlenek legyünk a forma iránt és a leg­ nagyobb aértékben hűségesek a mü szelleme tekintetében* Bem ke­ rülhetjük el a forma megváltoztatását, amikor áttérünk as egyik kifejezési eszközről a másikra® Egy feltétel fontos: sokat kell megváltoztatni, de nem a lényeget és mindenképp ^n változtatni kell a elmen® Ha híres elmet használunk fel egy filmhez, amelyben teljesen megváltoztattuk az eredeti mü szellemét, akkor rálépünk a kizárólagos üzleti kritériumok területére, ami nehezen helye­ selhető* Ha becsületesen akarunk eljárni, nem nehéz uj elmet ta­ lálni* Be feledjük el, hogy az irodalmi tulajdonjog eszméje azon a napon született, amikor kiderült, hogy ez a jog konkrét anyagi előnyükkel jár* A klasszikusok szokása, amelyet paradoxánsan & klasszicizmus egyik törvényének nevezhetünk, az volt, amit mi ma - 65 -

plágiumnak nevezünk. Senkinek sem jutott még eszébe Racine szemé­ re vetni, hogy Phaedra-jában szinte szó szerint vette át Seneca verssorait, fíacine mentsége; müve tökéletesen sikerült. A szüzsé tulajdonjoga nem létezik. Minden, nagy téma örök* Színházi vonalon a szűzsó tulajdonjogának gondolata akkor kelet­ kezett, amikor Beauaarchais megalapította a szerzők társaságát. Azelőtt a kérdés nem is létezett. Shakespeare többféle forrásból merítette Ötletét, de sohasem kísérelte meg, hogy már ismert el­ met használjon ki saját céljaira. Az irodalmi jogokra vonatkozó törvényeink szerintem méltányosak. Senkinek sem áll jogában pél­ dául végleges tulajdonának tekinteni egy olyan elmet,hogy a "Sze­ relem**• Ha azonban egy mai -szerző "Szerelem** eisaí vígjátéka nagy sikert, arat és egy gyártó ugyanabban aa évben bejelenti, hogy ilyen cisméi forgat filmet, akkor r^ilvánvaló* hogy a ssga javára igyekszik kihasználni a vígjáték sikerét. £. K i e s ő d a ö n s z e r i n t a film. I g a si a l k o t ó j a 1 ? Amikor egy film együttműködés eredménye, nincs állandó sza­ bály az igazi alkotó személyének megállapítására. Mindenki, aki résztvett a megírás » vagy a megvalósítás sonkájában, elsőrendű alkotónak tekinthető. Nevetségesnek tartom, hogy a kritikusok gyakran a rendezőt kiáltják ki a film alkotójának,, amikor nem is vett részt a novella, vagy a forgatókönyv megírásában. Bz különö­ sen az amerikai filmek esetében van Így, pedig ott nem olyan a helyzet, mint Franciaországban. Miután a kérdés nem szabályozható törvényes utón, kívánatos volna egy nemzetközi terminológia beve­ zetéses amely megakadályozná, hogy kritikusaink ostobaságokat Ír­ janak. Az Egyesült Államokban a terminológia .sokkal pontosabb, mint nálunk. A "Froduced by", "Screen play by*% "Directed by” /gyártotta; X, forgatókönyv: X, rendező: 2/ kifejezések pontosan körülhatárolják a dolgokat. "X filmje" nevetséges formula, hacsak nem vonatkozik olyan filmre, amelyet kétséget ■kizáróan csak egy ember alkotott. Nem értem, hogy a színházban miért értik olyan jól, hogy kinek mennyi érdeme van a mü megvalósításában, mig a filmnél túl gyakran tévesztik Össze Jouvet és Giraudoux munkáját, hogy egy*ismert példára hivatkozzam*

- 66 -

J. G o n d o l j a , h o g y a f o r g a t ó k ö n y v ­ írók száma idővel növekedni fog? Ameddig a rendosöt fogják tekinteni a film alkotójának fmind az anyagi, mind az erkölcsi előnyök tekintetében, nem valószínű, hogy a tehetséges fiatalok nagy vonzalmat érezzextek a forgatókönyvirás mestersége iránt* Ez természetesen minden országra vo­ natkozik* 4* A r é g i filmek ujraforgatásáv a 1 kapcsolatban. helyesnek tartja, hogy 8g y gyártó szerződésszerűen ragaszkodjék as e l ő z ő film m e g s e m ­ misítéséhez? lem kellene-© t ö r v é ­ nyes nton megtiltani a z ilyesmit? Bármelyik film negatívjának megsemmisítését mindenképpen helytelen eljárásnak tartom* Legfeljebb arról lehet szó, hogy bi­ zonyos filmek ne legyenek pénzért, nyilvánosan vetíthetők* Hangsú­ lyozni kell azonban, hogy a negatív megsemmisítésének problémája csak az aránylag újkeletű filmekre vonatkozik,amelyek még a szer­ zői jog védelme alatt állanak* Ilyen esetben érthető, hogy bizo­ nyos külföldi gyártók hasonló feltételeket szabtak* Az Ő szemszö­ gükből nézve arról volt szó, hogy ne keletkezzenek tulajdonjogi viták a különböző területek képviselői között. Telem is előfor­ dult hasonló eset* Egy amerikai cég meg akarta venni *'Á millió" cián filmem jogait, de ugyanakkor ragaszkodott a negatív megsem­ misítéséhez. Mi ebbe nem mentünk bele ás azt kértük, hogy engedé­ lyezzék a film eredeti vetítését a filmklubokban és minden hason­ ló, nem kereskedelmi célzattal létesített szervezetben. Az ameri­ kai cég eleget tett kérésünknek. Már csak azért is örülünk, mert az ©miitett cég jogai már lejártak és mi a film egy ujabb kiadá­ sát készítjük elő. Az említett problémával kapcsolatban tehát nincs semmiféle törvényes rendszabály, hanem csupán magánjellegű megállapodások* Itt is üdvös volna, ha nemzetközi megállapodás akadályozná meg bármely film negativjának megsemmisítését* /Cinema Nuovo 1959* 139.sz*/

- 6? -

M. Turovszkaja:

A

mai angol fiira

AMIRŐL BEM KÉRDIK MEG A MáMÁf Nappal dolgosnak* Az egyik kávéházit takarít, nedves rongy— gyal a kesében, csuszkái & kis asztalok alatt. A másik mészárosüzletben kapott munkát, A harmadik fiatal lány fogorvosnál asz™ ssisstens: adogatja, átveszi3 főzi a műszereket. Mások a vasútnál., ablaktisztítók. Nem valami kellemes Kuka, dehát ez adódott* •• És amikor itt az este, sietősén ledobják magukról a szen­ nyes takarítónői köpenyt, a ropogósra keményített ápolónői ruhát vagy as ablakmosónők kezeslábasát? lazára bontják hajukat * ledob­ ják a kendőt. Hosszú s vagy rövidrevágott, egyenesszálú hajak, bő szoknyák és szűk, lábszárhoz tapadó nadrágok, shortók tarkasága. Szomorú, csavargókhoz hasonlító lányok és fiuk, akiknek divatos frizurája mintha azt erősítené, hogy az ember a majomtél szárma­ zik* Sietnek, tülekednek. Pelbugnak a kis, műkedvelő jássenek&r trombláti és szakszó^ fonjad, csoszognak a talpak# Van, aki még a vagonék ablakát sós­ sá, van, aki mér az utcán siet, de a szakszofon már bámtos-hivogatóan jajong. Fellángol, villódsik a Mozaik-földgcmb. Az ala­ csony, homályos helyiségekben egyre több az ember* Perdülnek, fordulnak a lányok. Az újonnan érkezettek nehezen hatolnak át a táncolók gyűrűjén. Soröskriglik fénye csillan - más ital nem kap« ható itt. Két nő egymással táncol. Perdülnek, fordulnak a lányok. Ezt a klubot saját keresetükből tartják fenn* Nappal dol­ goznak, de esténként táncolnak® "A mama non engedi” cisü dokumentumfilm volt talán a légárdekesebh száma annak a széleskörű rövidfilm-prograamak, amelyet az angol fllomaüvészek a Film Házában bemutattak* Ez a rövid dafcuaentumfilm. Cárel Rests és - a szovjet nézők előtt ismert - fony * ^triwwfiifff^:ife3rtVti¥wiiu'^‘''iiji*iii-iiniafciviiN*r,**tfitmTTiniwmiN

R±chardson9 az "Emlék-egg haraggal” c. film rendesŐjénék közös al­ kotásáé/A filmet a YX .Világifjúsági Találkozón matatták te Moszk­ vában*/ Osbome Emlékezz haragjai cimi darabjának hőse, Jlmmy Portén a "dühöngő” fiatalok nemzédékének képviselő;}?;* A tizenki­ lenc éves Sheilagh Delaney Érv csepp méz cimü darabja megragadó, kendőzetlen realitással s emellett sajátos poézissel mond el egy szerelmi drámát a szegénynegyedek világából* Uj hősök, uj megoldatlan problémák, amelyeket Íróik sebsŐ kíméletlenséggel vetnek fel .s a bennük rejlő gúny legalább annyi­ ra ostorozza önmagukat, mint másokat* Annak a nemzedéknek drámái ezek, amelyek a második világháború után serdülték fel, s öröksé­ gül a labourista Illúziók csődjét! a burzsoá erényekből való ki­ ábrándulást és az atombombák rémületét kapták* Természetesen a ^dühöngő" ifjúság nem. jelenti az egész an­ gol ifjúságot és problémájuk korántsem egyetlen konfliktusa az angol életnek. Sorsuk mégis tükrözi a burzsoá világ uj, éles vál­ ságát. A polgári társadalom régebbi klasszikus drámáinak konflik­ tusa /legyen az színdarab, novella vagy regéig/ elsősorban a pén­ zen alapult. A létért folyó kíméletlen harc' drámái voltak ezek, győztesekkel és 1©győzőbbekkel, ragadozókkal és áldozatokkal. Ez a harc nem szűnt meg ma sem. A kapitalista nagyvárosban ma sem ismeretlen fogalom a munkanélküliség. a nyomornegyed, az éhség. S habár a létért való harc nem kíméli meg a "dühöngő ifjúságot^ sem, habár tetteit a pénzszerzés vágya diktálja, a tőkés társada­ lom uj drámájának konfliktusa mégis más természetű. Jiasmy Porter azzal is tölthetné idejét, hogy pénzt keres­ sen, nem pedig azzal, hogy otthon ül és szemrehányásokat agyai ki hozzátartozói kínzására. Salán még karriert is csinálhatna. De a karrier nem izgatja; önkéntes számkivetettje ö a h^nssoá társada­ lomnak. Inkább arról van itt szó, hogy nem találja helyét ebben a társadalomban. Arról van szó, hogy ha győz is a harcban és "pók" lesz belőle, nem pedig a pénz ragadós pókhálójában vergődő légy, az sem teszi boldoggá. Ezek a fiatalok néha lázadóknak érzik magukat, mint Osbome hősei, néha viszont csupán vakon tapogatóznak a kapitalista tár­ sadalom életformáiból kivezető ut felé.

-

69

-

Azt uralkodó rétegek köznapi élete nem fogadja be ezeket az embereket , mint ahogy ők sem fogadják el ezt az életet. A kapita­ lista társadalom semmit sem tud nyújtani nekik. Ok pedig hátatfordítanak ennek az életformának és agyonreklámozott javainak. "A mama nem engedi1* cirnü dokumentum!ilm olyan művészeti al­ kotás, amely a kérdéseknek csupán felvetésére szorítkozik, de fe­ lelni rájuk a valóságnak, az életnek kell. A film semmit nem szépít és semmit nem leplez el. Csak meg­ mutat valamit. S ezzel mintegy eleven, szemléltető példáját szol­ gáltatja annak a gyűlöletnek, amellyel Osborne hősei a régi pol­ gári. illúziókat és az általánosan elfogadott kategóriákat osto­ rozzák. A film - hallgatólagosan - nem csupán a morált bírálja /mert .hiszen a mama ezt nem engedi/, hanem az esztétikát is,amely - az ő kifejezésükkel élve - "polgári" módon törekszik awszépre". Hallgatólagosan bírálja a film a "tiszteletreméltó” dolgok fogal­ mát is: a fiatalok nem idegenkednek a szennyes, koszos' munkától, nem idegenkednek az alkalmi munkától, hogy jogot nyerjenek erre a pincére, erre a homályra és a végnélküli rock-and-rollraj érzel­ meik Őszinte, de zavaros tiltakozásának e szegélyes kifejezésére. Szembetűnő ennek az éjszakai klubnak az a sajátossága, hogy a leányok közül talán egyetlenegy sincs, aki szépnek volna mond­ ható * D© talán nem is törekszenek erre. Mindenesetre ebben a ho­ mályban ós tülekedésben nincs egyetlen csinosan öltözött leány sem. Szedett-vedett blúzok, pullovereks XéXekmeXegitők, nadrágok, összesen két csinos és jólöltözött nőt látunk: két dámát, aki ga­ vallérjával félérára idejött /mind a négyen tiz-tizenot évvel Idősebbek a többieknél/• Eszünkbe jut Borovhy fhewton. a strattfordi Memória! fheatre előadásain. A "legszentebb művészet" ott ugyanúgy fittyet hány az esztétikai hagyomáiyoknaks mint itt maga az élet. Szinte nem hiszünk szemünknek, amikor megjelenik előttünk a gyengéd Ofélia vagy a szenvedélyes Júlia. Arca sápadt, beesett, mint általában a mai városi lányoké, kócos haja rendetlen kontybán simul tarkó­ jára, rövid háXéingben, mezítláb tántorog, majd kezében a méreg­ gel, balettszerünek egyáltalán nem nevezhető mozdulattal az ágyra hanyatlik. Nem az a csinos, tip-top, furfangos Dorothy Ehewtoa áll előttünk, akit Wildes Banbnrv eism. darabjának filmváltozatá­ ban láttunk. - ?o -

Nem Shakespeare erős és szenvedélyes Júliája áll előttünk, hanem egy mai Júlia9 aki kényelmetlenül érzi magát a Montaguek és CapuXetek festői világában, a 'dinasztikus házasságok, hagyományos ellenségeskedések és hagyományos szerelmek világában* Bizalmat, együttérzést és baráti gyengédséget keres és Rómeójára lelve nem kérdezi meg a mamát* Az angol művészeti életbe a legellentétesebb oldalakról hatol b© a burzsoáellenes téma, a mai életérzés* De a film elmarad az irodalom és a színház mögött, s csak lassan közelit a mai ka­ pitalista világ olyan problémáihoz, amelyeket a "dühöngök" vetet­ ték fel a művészetben* ÜJ ASfGOl FTLMKSC Különösnek tűnhet, hogy a filmművészet elmarad az irodalom, sőt még a dráma mögött is, hiszen ez a művészet a többinél köaynyébben fordulhat a mai élet és a mai ember felé* A színház a ha­ gyományok és kötöttségek terhét vonszolja,de a film a XX .századé. Az angol film válsága nyilvánvalóan azokra az igen bonyo­ lult gazdasági okokra vezethető vissza, amelyeket a televízió konk&rrenciája és az amerikai film terjeszkedése szült* Az angol film moszkvai hete mégis megmutatta, hogy A mama nem engedi eisü dokomentumfilm nem kivételes jelenség az angol filmművészetben és hogy a korszerűség, bár nehezen és lassan, de mégis behatol a já­ tékfilmgyártásba is* A korszerűség természetesen nem csupán azt jelenti, hogy a film cselekménye napjainkban játszódik* A nagyon kedves és nagyon angol Genevieve cimü vígjátékot csak feltételesen nevezhetjük mainak, bár igénytelen cselekménye napjainkban történik. Meséje az angol vigjáték-hagyomány képlete alapján ép 1 fels megtalál­ hatjuk benne a hagyományos házastársi civóöásokat, kölcsönös gyanusitgatásokat és jól élszórakozathunk két régi, autós-család angol humorral fűszerezett, eredeti kalandjain. De egyáltalán nem találkozhatunk azzal, amit "mai jelleg"-nek nevezhetünk. Az Bgcv asszony pongyolában cimú film már sokkal inkább ma­ gán viseli korunk nyomait. Már megszoktuk, hogy a filmvászonról a köznapi emberek megszokott, egyszerű élete tekintsen vissza ránk, mintegy rajtakapjuk őket mindennapi életük dolgai közepet­ - 71 -

te, s ebből a szempontból as tr% y asszony pongyolában" nem is csap be minket. Ez a film a mindennapi életből meríti tárgyát, s címszereplője, Xvonne Mitckell alakításában érdeklődést és rokonszenvet keltőén bontakozik ki annak az asszonynak alakja, aki mindig lompos, elhanyagolt, kapkodó, s akire férje is rámát már. Itt a házastársak összezördülésének jellege nem hagyományosan vígjátéki, hanem az életből vett, sőt bizonyos mértékben társa­ dalmi színezetű. A Xim-lomoMcal telezsúfolt lakásban örökös sietésben él az asszony s mégser* tud semmit idejére elkészíteni, sőt, még a rend látszatát sem tudja kelteni otthonában.A férjet az irodában Ízet­ len, vigasztalan tisztaság fogadja; a gépirónű lakásában pedig merev, pedáns kényelem és szeretőjének kiegyensúlyozott gondosko­ dása veszi körül. A valóság e kis, reális vonásaiból előttünk ke­ rekedik ki a boldogtalan kishivstálnak élete s egy olyan dráma, amelynek hitelességéhez, életteliségéhez nem férhet kétség— s amely után mégis kielégitétlenség marad a nézőben. Még ha egyetértünk is azzal, hogy nemcsak az asszony tehet róla, "hogy ilyen korlátolt, unalmas és erőtlen lett, hanem mindez legalább annyira férje bűne is; ha tisztán látjuk is, hogy ugyan­ ekkor összeköti!: Őket az együtt eltöltött évek s közös gyengesé­ gük - akkor sem érezzük a történet tanulságét túl jelentősnek s maiságát mélyönjárónak. Sokkal érdekesebb ilyen szempontból nA lé szája" cimü film, ,amely ugyanolyan jellegzetesen angol, mint a &enevieve. Ebben a filmben külön élményt jelent Alec Guismess alakítása Gully Jimson festőművész szerepében. Alec Quinness nem idillizálja hősét, a művészi eszméknek ezt a megszállottját, aki ugyanakkor hássártos és rendkívül kétes megbízhatóságú. A színész olyan szabadon és hitelesen formálja meg ezt a jellemet, amelyben a csínytevő, Örök gyermek kópésága a csodálatos freskók alkotójának éleslátásával párosul; alakítása a filmet az angol filmgyártás jelentős eseményévé avatja. Itt a kapitalista rendszer elleni tiltakozás a művész és e - társadalom közötti ősi, de soha el nem avuló ellentéten keresztül jut kifejezésre. Meg kell mondani, hogy "A ló szája" cimü filmben ez a szembenállás sokkal élesebb ,mint mondjuk a "Montuamasse 19” cimü filmben. Az angol filmben a művész és a társadalom konflik­ - 72 -

tusa sajátos módon, a hagyományos angol tragikomédia műfajában bomlik ki, amelyben a leghitelesebb, helyenként kegyetlen reá— H a a s kötetlenül csap át a groteszkbe vagy ex excentricitásba• Be az antik&pitallsta témának az a mai felfogása, amelyet @ cikk nyomonkovetni törekszik, csak halvában mutatkozik meg "A ló szája" cimn filmben. Azok a fiatal munkanélküli festők., akik Gally Jimsonnak segítenek hatalmas freskója megalkotásában, csak távoli, rokonai WA mama nem engedi" cimü. dokumeiatiiffifilui hőseinek* Az "Brr asszony pongyolában" és "A lé szája” cimn filmek tehát kétségtelen színészi sikereik és a bennük tükröződő reális való­ ság ellenére sem foglalkoznak a kornak alapvető problémáival, amelyeket "A mama nem engedi" c í m ű rövid dokumentumfxlm érint* És bár Alec Guinness ragyogó játéka a mai jellem váratlan vonásait tárja fel, mégis azok között a filmek között, amelyeket az utóbbi időben láttunk, a legjelentősebbnek a Hely a tetőn /Room at the fop/ cimü film tűnik - nem egy hibája ellenére is.

MIBE SERÜL EGX HELY A A "Hely a tetőn” /rendezte .Jack Claytoa/ ugyanúgy irodalmi alkotás filmváltozata @ mint a2 "Égy asszony pongyolában" vagy "A ló szája"• A film John Brain® hasonló ciati regényéből készült* Az irodalom itt újra a filmművészet előtt halad és a filmművészet csak Artrtak- gyümölcseit élvezi* Mégis a regénnyel összehasonlítva a .film eléggé Önálló.alkotás ahhoz, hogy az angol film eredménye­ ként beszélhessünk róla, s hőseit a filmművészet eszközeivel meg­ alkotott, mai jellemeknek tekinthetjük * Az első pillanatban Joe Xamptonnak, e vidéki fiatalembernek története, aki B&ughton ssegénynegyedéből a virágzó Wamleybe ér­ kezik szerencsét próbálni, rendkívül ismerősnek tűnik* Nem egy­ szer találkoztunk már az irodalomban ezekkel a fiatal vidéki sze­ rencsevadászokkal, eklk fel akarnak jutni "a tetőre”, s e harcuk­ ban csupán energiájuk, okosságuk és megnyerő külső a fegyverük* Joe Lampton kapcsolata két nőhöz: Susan Brownhoz, egy hely­ beli főkolompos leányához, akivel kötendő házassága céljai el­ érését Ígérik és Alice AlsgiXl-hes, aki szerelmén kívül nem tud mást nyújtani - feltétlenül eszünkbe juttatja Stendhal Julién - 73 -

Soroljét, Maupassant Du Roy-játs Dreiser Clyde GriffIth-jét. As alaphelyzet hasonlatossága szén; a- inő* És bár Joe lampton nem 15 'rá szerelmesére, mint Julién -Soréi, nem fojtja a tóba, mint Clyde Griffith, - mégis 5 az oka a leány öngyilkosságának® De valóban, oly reménytelenül hagyományos minden ebben a filmben? Valóban nem rejt magában semmi újat Joe Lampton történe­ te elődei történetéhez képest? Miért reménykedik ebben az esetben Penelope Muston angol kritikus abban, hogy a film - minden fogya­ tékossága ellenére Is. - olyan fordulópontot .1elánt Anglia .filmmű­ vészetében, mint az "Emlékezz haraggal" a színházi életben? A XX*század derekának fiatalembere abban a klasszikus öszszeütközésben, amely nem egyszer ismétlődött meg & művészetben és az életben, már nemigen hasonlít irodalmi elődeihez* Eltávolodott már tőlük és sokkal közelebb áll kortársaihoz, Jismy Porterh.ee, Charles lamleyhez« Emlékezzünk vissza. Maupassant regényének befejezésére* "A templom tele volt, mert mindenki elfoglalta előbbi helyét, hogy lássa, amint egymás karján, távoznak. Gecrges lassan, nyugodtan lépkedett, fejét magasra tartotta, a napsütéses nagy kapunyilásra szögezte szemét* érezte, hogy -hosszú, hideg borzongások futnak végig a bőrén, aminőket az óriási boldogság szokott okozni* Kern látott senkit. Csak önmagára gondolt•" Az utolsó sorok: . képrázó szeme előtt ott libegett Marelle-né képe,amint a tükör előtt megigazgatja a halántékán bodorodó fürtöket, amelyek mindig kó­ cosak, amikor kilép az ágyból." A "Hely a tetőn” utolsó képein luxusautó hozza el a temp­ lomból, esküvő 'után Joe lamptonb és ifjú feleségét, a volt mias Browat. Joe arcán fáradt, nehéz könnycsepp gördül le* Holnap kez­ dődik boldog, gazdag élete. De az a Joe Damptoa, aki élvezni tud­ ta volna ezt as életet, már nem létezik többé. "Ham, akkor még nem voltam halott, egyszerűen csak akkor kezdődött meg haldoklá­ som" - mondja el önmagáról tiz évvel később a regény hőse. A regény. Joe Lampton önvallomásának formájában Íródott® A film alkotói mellőzték Joe izgatott önéletrajzi kommentárjait és élesebben kidomborították a regény társadalmi motívumait • Tet­ ték est abban a reményben, hogy a cselekmény száraz, kérlelhetet­ len logikája úgyis megsejtheti a nézővel a szükségeseket. Ebből a célból a forgatókönyvirák szabadon gazdálkodnak a film anyagával. - 74 -

így kerülték be a filmbe olyan jelenetek, amelyek a könyvben nem szerepelnek, például a filmet befejező templom és autó—jelenet. Ezek a képek az első pillantásra utánérzései Maunassant "Bel cimü regénye befejezésének. De értelmük pontosan az ellenkezője annak. A HZ.század ifjú embere meghalt, ha szembeszegült a burzsoá társadalommal, s csak akkor győzhetett, ha teljesen eggyéforrt a társadalommal. Georges Du Boy a hős fejlődésének ezt a szakaszát testesíti meg; a Hapoieon utáni idők lázadé, a társada­ lom legyőzésére induló plebejusát a Harmadik Köztársaság vállal­ kozó kedvű kispolgára váltja fel, aki nem akarja legyőzni, a tár­ sadalmat,hanem maga is nagypolgár akar lenni. Georges Du Boy vér­ szerinti gyermeke aimék a társadalomnak, amelynek lépcsőin dia­ dalmasan viszi fölfelé paraszti kapzsisága és ellenállhatatlan bajusza. Mikor Suzanns karján kilép a templomból és Marellnó aszszony fürtöcskéire gondol, úgy érzi, mindent segkepctt az élet­ től. Amikor Jce Susaojával karján kilép a templomból és Alice ha­ lálára gondol, úgy érzi, élete csődbejutott. S egy irénikus villanás s a naiv fiatalasszony, aki millió­ kat és üres szivet nyújt át férjének,bistos benne, hogy Joe könynyel örömkönnyek* Pedig ezek a könnyek a végső lelkiharc könnyei, s nem csupán a halott szeretőt siratja, hanem önmagát is, Jo© I&mptont és Joe Lampton lelkét, amely ugyanígy autókatasztrófa áldozata lett, mint Alice Aisgill teste. A tőkés társadalom régi, klasszikus konfliktusai uj törté­ nelmi körülmények között, uj oldalról, mutatkoznak meg. Azelőtt a konfliktus értelme a siker elérésében, a sikerért vivott harcban rejlett. Ma a hős szemében értékét vesztette maga a cél, a siker, még akkor is, ha ennek érdekében betartja az összes burssoá já­ tékszabályokat . Hems Joe Lampton nem viszi feleségét Jimmy Porter, az lékezz haraggal" hőséhez hasonlóan tekintélyes szüleitől á pad­ lásszobába. Elfoglalja "helyét a tetőn**, azt a helyet, amelyért oly drága árat fizetett* De egyformán távol esik tőle Daughton, ahová soha nem térhet vissza és Wamley, ahol mindig idegen ma­ rad. Drámája ugyanaz a dráma, amely John Qsborne első darabjában tükröződött.

- 75 -

A film szerzői'nem véletlenül találnak ürügyet arra9 hogy hősüket rövid időre Baughtohba küldjék* Az uj loe Lsapton elegáns öltönyében reménytelenül idegen a szűk, macskaköves utcákon, ame­ lyek fölött keresztbevetett kötélen örökké fehérnemű szárad és csavargó gyerekek kóborolnak* Idegenek lettek számára a nyomor­ negyed kislásyai , akik a bombázott házak romjai között játsza­ doznak* "Keress magadnak egy hozzádillő lányt" - tanácsolja nénja* S nem sokkal később, amikor Alice haláláról értesülve leissza ma­ gát az első útjába akadó csapszékben és kikezd az első útjába akadó leánnyal, ugyanezt a mondatot hallja a leány barátjának szájából; "Keress magadhoz iXXÓ leányt, ne merj szemet vetni a mieinkre!** Milyenek hát a"hozzáillők"? Ugyanúgy utálja Baughtom szsnynyéts nyomorát s mint Wamley előkelőségeinek ostoba gőgjét, ön­ hittségét és korlátoltságát* Bekerülhet közéjük, de nem válhat hozzájuk hasonlóvá, még akkor sem, ha lelkét megöli* Ostoráé hő­ seihez hasonlóan végzetesen magányos marad* Ez a film alapgondolata s ezért beszélhetünk az összeütkö­ zések hagyományos vonásai mellett is arról, hogy ez a film komoly kísérletet jelent az angol filmművészetben a m i konfliktusok és a mai jellemek megalkotására* Sajnos a film sok elgondolást nem tudott kibontani s he­ lyenként a cselekmény vonala is túl pőre,s a két világ kontraszt­ ja sem elég szemléletes* A film képmegoldásait és díszleteit nem jellemzi az az eredeti és egységes stílus, amely oly vonzóvá tet­ te lony Sichardson rendezői munkáját az "Emlékezz haraggal" e. filmben* E stílusnak, amelyet az angol kritika ífköltői naturaliz­ musnak” nevez, két egyformán fontos komponense közül túlteng a naturalizmus és néha elvész a költőiség* Kétségtelen érdeme Laurence Harwey alakításának, hogy nem enged anrmk a csábításnak, hogy pusztán hősszerelmest alakítson* Kern fél a markáns jellemzéstől, nem fél attól, hogy Joe Lampton alakját helyenként sutának, nevetségesnek mutassa be* Viselkedése a nagyvilági társaságban, plebejus! büszkesége és öntudatossága a Susan vőlegényével való összecsapás jelenetében többet mond ©1 múltjáról, mint bármilyen életrajzi adat*

-

76

-

Mégis a lelkiismeretes és reálisztlkusan pontos játék mel­ lett nem izzik a színészben az a lelkesült tiltakozás,amely Jimmy Portért Kiehard Fasco előadásában nemcsak élettelivé, hanem tel­ jesen uj, mai jellemmé tette, A színész nem tndja visszaadni hő­ sének bonyolult lelkivilágát, azt a figurát, aki sikerhajhászása kosban a körülményeknek nem irányitója, hanem sokkal inkább já­ tékszere* "Az ötvenes évek lázadó hősietlen-hőseM - irta találóan az angol kritika Joe lamptonról. Éppen ez a lázadás hiányzik a színészből ahhoz, hogy hősét teljes mértékben tipikussá tegye. Az egyetlen ilyen jellemet Simoné Signorét formálja meg a filmben. Bz elsősorban a színésznő érdeme, mert a regényben Alice Aisgill sokkal jelentéktelenebb helyet foglal el, mint a filmben. Két nő szerepel Joe lampton életében. Busán Bromn fiatalsá­ gának és drága, de szerény toalettjeinek ragyogásában. És Alice Aisgill, egy harmincon felüli asszony, arcán apró ráncokkal és szivében fáradtan. Nem merném állítani., hogy a film alkotói pontosan Így kép­ zelték el, de Busán Brown ostobáéskának hat Alice mellett. A film alkotói a regény minden társadalmi motívumát kiélesitve nyilván­ valóan azt akarták mondani, hogy Susan értéke nem lényében, hanem gazdagságában rejlik. Ha ezt akarták, akkor el is érték a kívánt hatást: Busán kedves és gyermekes, de ugyanakkor kicsit nevetsé­ ges is. Ezt kitünően kiemeli Simoné Signorét játékának egyszerű és szigorú stílusa. Merem állítani, hogy Alice Aisgill a legjobb eddigi szerepe ennek a kitűnő színésznőnek. Sokkal többet nyújt a filmben, mint egy hervadó, boldogtalan asszony utolsó kétségbeesett és gyöngéd szerelmének bemutatását. Nemcsak & szerelmét idézi fel ennék az asszonynak, hanem egész életét is - kétségbeeséseit és kudarcait, kimeríthetetlen lelkierejét, asszony! bátorságát és asszony! bá­ natát - minden érzését, 'amelyet erre az utolsó szerelemre paza­ rol* Simoné Signorét mai jellemet formál, elsősorban azért, mert hősnője teljesen elveti körének burzsoá illúzióit. Simoné Signo­ rét ebben a filmben olyan hősnő, aki nem takargatja őszinte érzó^ seit, s aki bátran néz szembe az élettel. Hősnője nem titkolja ráncait, nem jár a kozmetikushoz, hogy eltüntesse őket. És éppígy nem titkolja érzéseit sem, nem takargatja őket kacérsággal, bár jó tiz évvel idősebb szerelmesénél* Egyszerűen, Őszintén szeret, - 77 -

j érés és gondolkozik* As élet megtanította as igazi értékek megbe­ csülésére és nem bírja már elviselni a csalást, a kópmntatást. Simoné Signorét hősnője, talárn. még Joe Xamptonnál is jobban tudja, hogy kell élni és melyik utat kí..,,i választani* Elégedetlen és boldogtalan, élete értelmetlen volt és a mérleg vigasztalan. Cigaretta, egy pohár konyak, színjátszókor - m volt az élete, mielőtt Joet megismerte* De amikor megismeri, rádöbben: nem akar több hazugságot, aljasságot, tekintélyes csalást* Joggal mondja, neki Joe Lampton: nTe bátor ember vagy”* Igen, Alice valóban bá­ tor; túl bátor és őszinte ehhez a burzsoá élethez, ennek az életnak feltételes erkölcseihez és elfogadott hazugságaihoz* Micsoda örömmel várja szerelmesét a városban és milyen szá­ raz szavakat kap* Joe feleségül veszi Susan Drownt, Sus&n állapo­ tos, Alice férje nem akar válni s kiút nincs. Ebben a pillanatban mindennek vége* Alice ahhoz a nemzedék­ hez tartozik, amely még képes a tragédiára* Utolsó magányos estéje a bárban és utolsó figyelmes és vizsgálódó pillantása a tükörbe, mielőtt a halálba vivő autó kormánykerekéhez Ül - mai, modem felfogása a tragikus helyzetnek a póztalan és hangos szavak nélküli tragédiának. íis- azért, ,amiért Alice Aisgill életét adta, Joe Lampton leikével és arcán legördülő könnyeivel fizet uj autójában, Susan mellett ülve* terméketlen, irőnikus keserűség és fagyassté Ma­ gány - ez jutott osztályrészül Julién Soréi a kései utódjának* Csak Alice mellett tudott önmaga lenni, s amikor elvesztette az asszozyt, elvesztette Önmagát is* A filmnek sok a fogyatékossága, talán még több, mint eré­ nye. Mégis az utóbbi évek angol filmművészet© itt kísérelte meg először, hogy társadalmi témához és mai hőshöz forduljon* A ssHely a tetőn’* cimü filmmel kapcsolatban megismételhetjük Aldridge Gsbome-re és Shailagh Delaney-re vonatkozó szavait: '‘Agyonhaj­ szolt, kihunyó lángu társadalmunk fáradt tekintete előtt uj Fielding Ss uj Shaw jelenik meg; a fiatal irók most készítik elő szá­ mukra a talajt és ezért ... nagy hálával tartozunk nekik*” /Hővidított fordítás*/ /Iszkussstvo Kinő 1960* 2.szám./

- 78 -

Henri Colpi:

A Hiroshima mon Amour összeállítása

1959 január elején a Szerelnem Hiroeblsa c. /Hiroshima mon amur/ filmet már vetítették* Bz a közismert tény már magában véve is igazolta,hogy ez a film különbözött a szokváhyfili&ektől.Ellentétben az általános filmgyártási gyakorlattal az összeállítási munkálatok nem a forgatással egyidejűleg kezdődtek meg, kié* csupán akkor, amidőn az utolsó felvételek befejeződtek*. 1 film bemutatása jelentős volt abbéi a szempontból is, mivel először igazolta helyességét, hogy a rendező olyan tmgj súlyt he­ lyezett az összeállításra, hogy eg^etle&egy kivágást sem engedé­ lyezett', csupán akkor, ha annál.maga is jelen volt* Másodszor olyan Önbizalomról tett tanúságot, ami ritkaság számba'megy olyan rendezőnél, aki az első nagyobb filmjét mutatja be* Közismert, hogy Sesaais—nefc voltak bizonyos kétségei a vágási munkálatok közben, azonban ugyanakkor nagy önbizalmáról tett tanúságot az a tényjhogy a filmet eredeti formájában mutatta be és bízott abban, hogy nes lesznek szükségeseit a kiegészítő felvételek* /A HirosMma mon Asour filmet részben Japánban forgatták 195b augusztusában és szeptemberében, részben Brgnclaországban Heversbeaa - és Autonben 195ó decemberében»/ A vágási munkák első két hete az azy&g számbevételével, rendszerezésével és osztélyosásával telt el és Így további máso­ latok voltak készíthetők* Ezután kezdődött meg a tulajdonképpeni manka., tehát a forgatás befejezése után éspedig a második ‘’felvo­ nással”• Inkább gyakorlati, mint esztétikai okokból a forgatókönyvet öt felvonásra össtotfiifcg’amelyet .célszerűnek látunk itt részletezni • Első felvonáss a francia nő és a japán férfi szerel­ mi éjszakája, átszőve magáról Eiroshimáról készült * álomszerű. do­ kumentum felvételekkel* Más-edik felvonág% a reggeli hotelszoba* A szerelmesek"' nevetnek, beszélgetnek Keversről, azután elválnak* - 79 -

Harmadik &z ünnepélje A nő egy pacifista filmben. játszó szinésznőj a japán férfi a filmfelvétel céljából megrendezett bé~ kefelvonuláson találkozik ismét vele; .a szerelmesek ismét együtt vannak a férfi házában: a nS elmondja, .%ogy 1944-ben szeretett egy német katonát9 aki azonban már nem él* Megvédik felvonáss folyasparti kávéház": a nevers-i emlékek minden időrendi sorrend nélkül összefolynak, a mait jelenné válik. A német katonát megöl­ ték a felszabadulás napján..® a nő haját lenyirték*.. elvesztette az eszméletét... szülei egy pincébe rejtették el. Azután lassan.™ ként elfelejtette est az első szerelmét: Párizsba aznap érkezett meg* amidőn a bomba elpusztította Hiroshlmát« Ezután /ez sár a jelenben történik/ & szerelmesek elválnak egymástól. ötödik fel­ vonás: szerelemre lobbannak egymás iránt* .de a nő visszautasítja * hogy a férfié legyen. A feledés - mondja - mindig erősebb 1 ő el­ feledte az első szerelmét és Hiroshiaa elfelejtette a bombát* A férfi követi öt a városon keresztül az állomáshoz , egy bárba. Végül a nő szobájában: *Me t#oublierai9 je t*oublie déja* •. /el foglak felejteni* már el is felejtettelek/. Csaknem azonnal szembekerülüsk azzal a problémával, amely végig kisér bennünket az egész filmen. A színésznő * aki kimonét visel, a teraszról a szobájába megy és ott megáll az ablaktáblá­ nak támaszkodva. így nézi az alvó szeretőjét» A férfi keze lassan megmozdul és ez a kéz, amint alig észrevehetően felemelktxUk# agyrégi emléket idéz fel: az első szeretőjének a kezét, amely ugyan­ ilyen mozgást végzett haláltusája közben. Ennek az ealékképnek hirtelen mag kell jelennie a vásznon minden, előkészítés és magya™ ráiat nélkül és azután eltűnni. Nevers emlékének ez az első, futó megjelenése végtelenül fontos. Vajon a képen csak & kéz legyen-e látható premier plánban és azt egy gyors másik kép kövesse a fia­ tal német katona véres arcáról? /"Te mozgatod a kezed, amikor al­ szol"' - mondja a nő egy kicsit később, az álmot a halálhoz hason­ lítva./ Vagy pedig az emlékkép első megjelenését olyan felvétel­ nek kellene érzékeltetnie, amely a hősnőt a holttest mellett fek­ ve mutatja be? /A nő később azt mondja: "Ezen a napon és az azt követő éjszakán át az 6 holtteste mellett maradtam."/ Vagy éppen a kertről kellene egy felvételnek jönnie? /"valaki tüzelt a kert­ ből"/. Vagy mind a három képet kellene hozni, vagy csak kettőt -

80

-

kozülők, vagy valami egészen más volna-e alkalmas a neversi emlé­ kek felidézésére? Mindezen megoldásokat egymásután kikisérleteztük. Végülis a legelőször említett mellett döntöttünk és ez mér magában véve is lehetőséget nyújt bizonyos következtetések levonására. Például: Beánáls ugyanolyan felfokozott követelményeket vár el a nézőkö­ zönségétől is, amilyeneket önmagával szemben támaszt: ez a kép csupán 4 másodpercig látható a vásznon, ami azt jelenti, hogy a nézőközönségnek a legnagyobb figyelemre van szüksége. Egyébként a választott kép-megoldás as volt, amely a forgatókönyvben szere­ pelt. Resnais ritkán készít alternatív felvételekét, de ha igen, akkor mindig a forgatókönyv eredeti elképzelései szerint jár el. Például midőn a film japéni részletének forgatása befejeződött, Besnaist arra unszolták, hogy dolgozza ki a nevers-1 jeleneteket és itt alakítsa ki a film egész meséjét. Ezt meg is tette, de vé­ gül is a film "csaknem teljesen megfelelt ennek az eredeti elgon­ dolásnak, amely a forgatókönyvben rögzítve lett. llain Beanais mindig vonakodik megmutatni egy filmet, mi­ előtt az teljesen készen van* .A filmet az Összeállítási munkála­ tok közben senklsem láthatja, kivéve a közvetlenül abban dolgozó Mlssakl személyzetet. Izmán az eredete annak a mende-mondának, hogy kanala milyen titokzatos filmjei tekintetében, legutóbb is azt kérdezte valaki tőlem, hogy igaz-e as as értesülése, hogy ha látogatók jönnek a vágószobába, Besn&ls gyorsan takarót dob az asztalra, hogy elrejtse a képeit?! Faló igaz, látogatóknak nem Igeá volt alkalmak arra, hogy hosszabb, ideig a vágószobában tar­ tózkodhassanak. így alakult az a felfogás, hogy a rendező és mun­ katársai számára lehetővé kell termi, hogy zavartalanul és a szükséges figyelem összpontosításával végezhessék munkájukat. Fa­ lójában azonban a vágószobában uralkodó hangulat *gen fesztelen volt. Besnaisnak jó humorérzéke van és nem egyszer szükséges voltj arra figyelmeztetni, hogy tréfáit abbahagyva folytassa az össze­ állítást. Meg kell mondani azt is, hogy a rendezőt és műszaki személyzetét régi barátság és a filmek tekintetében kialakult azonos felfogás szoros szálai fűzték egybe. Ezért nem merült fel még csak árnyéka sem viszálynak vagy nézeteltérésnek. Annyival kevésbé, mert Besnals a legnagyobb jóindulattal fogadott minden, még a legfantasztikusabbnak látszó felvetett ötletet is és megkí­ sérelte azt megvalósítani, mielőtt végleg elvetette volna. -

81 -

Vágás9 hanga zene A vágó számára, a Hiroshima mon Amour egészen rendkívüli film volto A rendező mindig jelen volt és tadta, hogy mit akar* Á filmet a legnagyobb gonddal rendezte és ezenkívül 3 maga is filmősszeállltó és méghozzá kortársaimak legjavából. Rővidfü k ­ jeinek vágási munkáit saját maga végezte és hogy milyen figyelem* mel és pontossággals az közismert. Ezenkívül végső fokon a Hiroshima egész alapeszméje nem egy vágói alapeszme-e? A film magva ás lényege valójában Hiroshlma és Havere kapcsolata, ezek képei** mek egymással való állandó szembeállítása* A filmet látva vilá­ gos, hogy a vágó szerepe igen nagy fontosságú volt. Ez igy is van, de ezt a szerepet már a forgatókönyvben meghatározta, téved­ hetőtiénül* Az egyetlen téiyleges probléma ezután csak az volt, hogy a képek megkapják azt a helyes ütemet, pontos hosszat, amely szük­ séges volt ahhoz, hogy megvalósítsa Besnais alapvető célját* a zeneiséget. Héhány kritikus a filmmel zenei értelemben foglalko­ zott /függetlenül Giovanni Eusco kísérőzenéjétől/ Straviásykfc idézve. Maga Besnals egy interjúban a film zenei konstrukcióját hangsúlyozta ki. A hosszú finálé nem egyéb mint egy andante téma megfelelő variációkkal* A megoldás oly tökéletes, hogy a felvéte­ lek lerövidítésére vagy egyes részek kivágására vonatkozó minden kísérlet /mert voltak ilyen kísérletek/, megfosztaná az ötödik felvonást minden szépségétől és mélységétől, sőt értelmetlenné tenné azt. A vágás tekintetében is hoz a film bizonyos újszerű megol­ dásokat* A gyors átmenetű képkapcsolások olyan fajtáját látjuk, amelyet én leginkább ^leopárd-kapcsolásnak** neveznék, a leopárd ugrásának hasonlóságára. Hevers emlékképeinek első megjelenése a filmben képsorozat formájában történik. Ezeken a képeken látjuk a nőt, amidőn szeretőjével való találkákra siet* ezeket a képeket csak a bennük mutatkozó mozgás kapcsolja össze, azonban a szintér maga állandóan változik. Ha valaki azt állítaná, hogy ”a zenei forma” bizonyos Urai terjengősséget eredményezhet, hivatkozhat­ nánk ezzel szemben különösen arra a jelenetre, amelyben a hősnő "a partmenti kávéház”-ból visszatér a szállodájába* Ebben a jele­ netben a nő végigmegy a téren, belép a szálloda előcs&rmókába, 82

lassan felmegy a lépcsőkön egészen a második emeletig* ÁB egymáskos kapcsolódó mozgást megjelenítő képeknek ezt a sorozatát egy­ általában semmiféle .zen© nem kiséri• A busz láb hosszú téren, a tiz láb hosszú előcsarnokon és az egész lépcsőházon keresztül megtett utat semmi zene nem kiséri • A forgatókönyv csak a szöveg­ író utasítását ismétlii "keresztül megy a téren * belép a szállo­ dába, felhalad a lépcsőkön a szobájába**- Hasonló jelenséget lá­ tunk egy kicsit később is; a nő egy törölközőt dob a mosdókagyló­ ra /rálátásos felvétel/, a következő felvételen a lépcsőn halad lefelé és azután átmegy az előcsarnokon• A hangéifaktusok felhasználásának módja a rendezés különle­ ges jellegzetessége, tudjuk,hogy nevers-i felvételek mind a múlt­ ra vonatkoznak,,azohban ezek megelevenednek a jelenben és ezáltal közvetlen valóságtartalmat kapnak- Ennek ellenére a nevers-i je­ lenetekben - egyetlen sikoly kivételével - közvetlenül nem hal­ lunk egy hangot sem- A hang csupán kapocs az emlék és valóság kö­ zött * A franciaországi képeknél egy japéni éneket hallunk* a h±roshím&i bárka tülkölését és a folyami békák, brekegését* Példának idézhetnék azon hangképek sorozatát, amelyek Elroshima és Hevers utcáit kapcsolják igy .Össze* Az egésznek az a látszata, mintha tipikus montázs-munkáró1 volna szó, de valójában ezeket a felvé­ teleket három havi időköz választotta el egymástól és a felvevőszemélyzet is más volt, mégis mindkettő üteme pontosan megegye­ zik- /Mellékesen meg kell jegyezni, hogy a neves francia opera­ tőr, Bacha Yierny számára tilos volt a Hiroshimában forgatott anyag megtekintése® Eesmais egyik megingathatatlan elve volt,hogy a francia operatőr munkáját nem szabad, hogy befolyásolja az, ami Japánban forgatásra került*/ A vágási munkák sima, minden vita és nehézségek nélküli lebonyolltásához bizonyára hozzájárult Eesnaisnak azon igen emlí­ tésre méltó képessége is, hogy érti a módját„ maként kell munka­ társait a legudvariasabb határozottsággal irányítani» Bizonyltja ezt rendezői tehetsége a szereplő színészek mozgatásában is, amint ez már látható volt korábbi rovidfilmjeinél is. A rendező­ nek a munkatársaira gyakorolt befolyását talán legjobban megvilá­ gítja a következő zenei anekdota* Az olasz zeneszerző, fíi.ova-nnl. Puseo mihelyt megérkezett Párizsba, megtekintette a filmet, megbe­ szélte a kísérőzenét, elővett néhány jelenetet és munkához Iá— -

83

-

tott. Végül a témák rögzítésre kerültek. Azonban az egyik legelső jelenet /Hiroshimai múzeum/ kísérőzenéje valamennyiünket meghökkentetts a lassan kibontakozó téma szinte kisértetszerűen vissz­ hangozta a Búit et Brouillard /Besnais egjrik dokumeatumfilmje - A szerk./ egyik témáját. M r Fusco sohasem hallotta Hans EisXer zenéjét. "Nincsen ebben semmi különös” mondotta Fusco. "Easnais az, aki vezeti a zeneszerző kezét.” Meg kell jegyezni, hogy a francia rendező és az olasz zene­ szerző csak tolmács segítségével tudott érintkezni. Maga a kísé­ rőzene az utolsó harminc év hangosfilmjeinek minden bizonnyal egyik legjelentősebb alkotása* Mindenekelőtt meg kell említeni a kis létszámú zenekart /Fueco a filmhez egy ”Piecola Sülte per 8 instrumenti" kísérőzenét szerzett/, szó sem volt győzelmi indu­ lókról .Egyetlen témának a kidolgozásából áll az egész zenei szer­ kezet és. egy másik témából, amelyik azonban csak az utolsó jele­ netekben hangzik fel. Olyan könnyű és gyermeteg szihkronizációt, amely ez egyes személyekhez tartozó és ezeket állandóan kisérő vezómotlvumra épül fel, kezdettől fogva elvetettek. Kétségtelen, van egy témá­ ja a szerelmeseknek, azonban ezt többször helyettesit! a folyó­ parti jelenet témája és különösen megvannak a saját témái fevem­ nek, a feledésnek. A kép és a hang ellentéte sokszor kihangsúlyo­ zott: az élénk figyelmeztető zene, például a Biroshima múzeum je­ lenetet még nyugtalanítóbbá teszi; más példa: a francia nő gyors kerékpáros útját a szerelmeseik lassú ütemű zenetémája kiséri. A film zenei része tulajdonképpen külön tanulmányt igényel­ ne. Figyeljük meg például azt a nagyszerű jelenetet a® állomáson, amidőn a természetes hangok elhalkulnak, hogy helyet adjanak a szerelmesek témájából kiinduló, a Nevers témába átcsapó és a fe­ ledés témában végződő zenei szintézisnek, ^telíthetjük azt is, hogy egy "nocturno", egy zongoraszóló miként nyeli el az összes ter­ mészetes hangokat. Végül talán említsük meg a nő habozását a fo­ lyósó-jelenetben. Ezt minden rendező zenével kisérte volna, a filmben azonban csak a lépések hallhatók. Fusco kísérőzenéje tö­ kéletes abban a tekintetben is, hogy megmutatta, hogyan és mikor kell á zenei aláfestést használni. A zene valósággal "ragad”"a képekhez: sőt maga a film.

- m -

Végső problémák Kezdetben azonban a zene ügye elég gondot okozott. Resnais valami olyan zenei "szövedéket" keresett, amelynek szálét! elve­ zetnek egyik vagy másik zeneszerző, Stravinsky vagy Dellspiccola müveihez. Nehezen tadta magát elhatározni és csak azután döhtött, amidőn előbb órák hosszán át számos kísérőzenét hallgatott végig. De nemcsak ez volt az egyetlen nehézség. A filmkölcsönzők egyik a másika után kifogásolták a filmet /hogy "avantgsr&ista”, vagy "nem az én közönségemnek való" stb./. A gyártóvállalat tü­ relmetlen volt, hogy bemutathassa a filmet C&nnes-ban; a munkaterv órányi pontossággal volt kiszámítva, ami Resnaisnek olyan gondokat okozott, hogy már egészségét is veszélyeztette* Attól tartott, hogy a sietős munka árt&rd fog a film minőségének, bár vágói Jasmine Chasrey és jóságam megígértük, hogy azonnal abba­ hagyatjuk a hangkeverőét, ha valami nem látszana rendben lévőnek. Ezután következett a film visszautasítása a Caunes-i bizottság részéről; a hir kiszivárgása, másnap a sajtóba /eddig a dolc*. ti­ tokban maradt/ és a feszült bizonytalanság a film elfogadása te­ kintetében. Mi biztosak voltunk benn#,hogy a film jelentős, azon­ ban néha kétségünk támadt «»».. Minthogy állandóan benne éltünk, nem láttunk többé tisztán. A Elroahima mom Amour filmnek kirobbanó sikere volt Cannesbán, ahol az utolsó pillanatban versenyen kivül bemutatásra ke­ rült. Párizsban hat hónapig játszották és lelkesedéssel fogadták a tengerentúl is. /Sight and Sound 1960. l.sz./

- 85 -

Freddy B uache;

A némafilm

A sozgófénykép hivatalosan 1895 december 28-án este, a pá­ rizsi G-rand Café alagsorában lévő, egykor híres Indián. Szalonban született meg. Bel sem vázolom azt a megszámlálhatatlan állomást, amely Platón barlangjától f a kínai áxnyszinházakon és a renaissance rajzolóinak sötétkamráin keresztül ehhez az 1895 decemberi emlékezetes esthez vezetett* Pusztán emlékeztetni szeretnék a film Őstörténetének néhány dicsőségesen ragyogó nevére* Első kö­ zülök Newton* aki 1680 korül a recehártya felfogó képességének optikai törvényeit kutatta, azután Joseph Plateau nevét említem, aki 1852-ben az általa feltalált Phénakistoskop nevű készüléke segítségével a mozgást állóképekké bontotta fel, majd pedig újra összeállította azt* Közbevetőlég köszöntsük licéohore Hiepce-t is, akinek 1824—ben sikerült több .mint iizehkétórás ülés után a világ első fényképét felvennie* Ezután Etierme-Jules Marey nevét kell idéznünk, aki 1882ben elkészítette fényképező-puskáját, a filmfelvevőgép Ősét, to­ vábbá Muvbridge nevét, aki egyik európai utazásából az Egyesült Államokba hazatérve, Marey találmányát Edisonnal ismertette meg* Említsük meg, hogy 187?~ben, a francia Emil Revnaud megszerkeszti a orevinoseooe nevű készülékét, mely előbb inkább csak játékszer volt, de mely tökéletesítése után az optikai színház feltalálásá­ hoz vezetett. Ezzel a - lencsékkel és tükrökkel kapcsolatban lévő diapozitiveken alapuló - készülékkel 1887-ben sikerült néhány perces időtartamú rajzfilmeket vetíteni* 1889-ben tehát következő volt a helyzet, egyrészről Reynaud rajzfilmeket tudott vetíteni, másrészről pedig Marey feltalálta a

® A genfi egyetemen tartott előadás* - 86 -

ffelvevőkészüléket * A mozgóképet azonban még nem találták fel , éh­ hée a most említett két eljárás szintézisére volt szükség* A szintézist A* Edison valósította meg, aki X891“bea9 pusztán Amerikáira kiterjedően egy kinétoskop nevű készüléket sza­ badalmaztatott* Ezzel megtörtént a mozgókép feltalálása* A mozgókép végleges arcát azonban a lamiere testvérek ala­ kították ki. Ezt az is bizonyttotta, hogy készüléküket kén-készüléknek /appareil cinématogranhioue/ nevezték, és végülis ez a név maradt rajta* 1895 december 28-án tehát a Isimiere-testvéreket találjuk az Indiai Szalonban* És ott* az ő jelenlétükben kezdődik el egy uj nyelv, egy uj kifejezési forma, csodálatos kivirágzása, mely, amint ezt már épp maguk a Lumiere-testvérek mondták, "az egész világot kezünkbe adta** Lamiere mozgóképszínházának rövid filmjei az előbb hitetlen vagy kétkedő közönséget - ámulatba ejtették. Megrémültén húzódtak hátra5 amikor a Ciotat állomásra befutó vonat megjelent a v,a-snon és csaknem rájuk rohant. Amikor pedig azt a kisgyermeket látták, aki egy fa alatt ült és levesét ette, igy kiáltottak fel: "hihe­ tetlen, még a levelek is mozognak**. És nagyot kacagtak: A megön­ tözött öntöző cisü rövid bohózaton* Ezzel a mozgókép egyben elnyerte nagykorúságát, ezekben a rövid, Ízes, friss és megejtő jelenetekben már teljesen saját ma­ gát adja* Teljesen saját maga már, mint ahogy a festészet is tel­ jes egészében ott van az altaraira! és a l&scaux-i barlangok falá­ ra, karcolt, egyszerű. ,jelekben. A maga teljes egészében befejezett jelrendszer már, annak ellenére, hogy technikai eszközeinek meg­ szervezése még csak gyermekeipőben jár* Lusaiere mozgóképe öntu­ datlanul megismételte a művészet nagyszerű csodáját és a kisgyer­ mek első gagyogásának ártatlanságával egy csapásra az elragadta­ tásnak, de egyben a lealacsonyo&ásnak is végtele;,, sok lehetőségét csillogtatta meg* Az ember valamennyi más kifejezési lehetőségé­ hez hasonlóan,a mozgókép születésétől kezdve a nyugtalanság olyan útjait nyitotta meg, melyek önmagunk és mások világának felfede­ zésén keresztül a szépség befogadásához vezetnek; ugyanakkor azonban a hamis áhrándok, a kegyes hazugságok, a mesterkélt képmutatós és az álomba ringató optimizmus világába is* Egyszóval, a mozgókép születésétől kezdve osztozik a szabadon feltörő költé­ szet valamennyi kockázatában» 87

-

A Lomiere-testvérek. a felvevőgép előtt minden beállítás nélkül lejátszódó jeleneteket filmestek• Az. 6 lineáris filmirásuk végtelenül egyszerű.. Se valaki hamarosan rájön, hogy ezt az el­ sődleges realizmust a fantasztikus képek világába is át lehet ve­ zetni* A filmtörténetben nem kell felkiáltanunk, hogy "végre Mé— liee jött!'* Mert Mélies már a kezdeteknél ott volt* Mélies* a Bobért Houdin Színház igazgatója ? mesterségére nézve pedig bűvész, már Xümiere első filmjének vetítése pillana­ tától kezdve rájött, hogy ez az uj nyelv lehetővé teszi tehetsé­ gének, fantáziájának, humorának kifejezését* Bgées vagyonát az uj kalandba fekteti be, maga tökéletesíti felvevőgépét és vetítőké­ szülékét* Színházát a világ első filmszínházává alakítja át, meg­ alakítja az első filmgyártó vállalatot, felépíti az első filmfel­ vételek céljaira szolgáló stúdiót, mely 70«000 arany frankba ke­ rül* És 1895-tŐX 1910 —ig több mint 4000 filmet gyárt, közöttük néhány olyat is, mely mér eléri a ?O0 méternyi hosszúságút* /Ab­ ban az időben az átlagfilmek hosszúsága alig haladta meg a 20-30 métert*/ Mélies anélkül, hogy a Luaiere-nél jobban kidolgozott film­ jelrendszerre támaszkodhatott volna, anélkül, hogy rendszeresen, következetesen a travelling, a panc-rámázás, a közelkép vagy a vá­ gás eljárásait ismerte volna, egy furcsa, fantasztikus világot teremtett meg* A színházi masinéria szellemes alkalmazásával fel­ oldja képeit a realista logika törvényei &161* Az ő képzeletbeli világképében ismeretlen a súly fogalma, a csillagok egyben leá­ nyok Is lehetnék, az időtartamnak nincsenek törvényei, a tárgyak pedig bármiket átalakulhatnak. Mélies most aér nemesik, a földi világot adta kezünkbe, hanem a Hold és a Nap fantáziával átita­ tott világát is* 6 a fllmtrükkök feltalálója s ennek segítségével a filmet a maga, ifjúsági Írásokra valló képzeletvilágárnak szolgá­ latába állítja és megnyitja számára'.az álmok dimenzióját* Xamlara realizmusától Mélies irre&lizmosáig & film teljes egészében tisztába jött képességeivel ás felfedezte korlátéit* Ettől kezdve e határok között fejlődik tovább, ezek világítják meg egész történetét, de az egyik is, a másik is alig gyanította a film jelképrendszerének azt a hatalmas gazdagságát, mely még további felfedezésre és kiaknázásra vár. - 88 -

A filmkép a térben jelenik meg, a vászon fehér felületén, a filmművészetet tehát durván úgy is meghatározhatjuk, hogy az elő­ ször is egy olyan térbeli művészet, akárcsak a festészet. A film­ kép azonban több olyan sajátos jellemvonással is rendelkezik, me­ lyek gyökeresen megkülönböztetik a festett vagy rajzolt képtől* Először is azt kell megjegyeznünk, hogy amig a festett vagy rajzolt kép csak a keret adott határainak összefüggésében léte­ zik, a filmkép ezzel szemben a világnak csak egy-egy töredékét mutatja be, melynek határait elméletileg ugyan a vászon szélei határozzák meg, de amely — láthatatlan módon bár - balról-jobbra, felülről-1efelé is ott van a képen s már a legegyszerűbb panorá­ máz6 felvétel képes felfedni létezését* Ebből az első alapvető megállapításból kiindulva mondta André Bazln. hogy a táblaképek belső dinamikája centripetális, a filmfelvevőgép nagy szeme által megragadott képeké viszont centrifugális jellegű.Ficassonak ezer­ szer igaza volt, amikor egyszer azt a mélyértelmü s nyilván ala­ posan végig is gondolt megjegyzést tette, hogy: "Egy kép esetében mindig a keret a legfontosabb!" A filmképnek ez a keretet nem ismerő dinamikája azonban sa­ játságainak csak egyik oldalát mutatja meg* Pedig több is van. A film alapvetően realista, azaz számára a .jel és a .jelzett dolog ugyanazt .jelenti* A prózai stílusban használatos szavakkal ellen­ tétben, a filmkép esetében a valóságnak akárcsak a látszatában már közvetlenül adva van a jelentés kifejezésének lehetősége* Nincs szüksége arra, hogy a személyek és a tárgyak megnevezésére elvonást, absztrakciót használjon* Elegendő*magát & képet látnunk ahhoz, hogy felismerjük azt a jelentést,melyet a képek önmagukban is hordanak* A próza, főneveivel, mellékneveivel, igéivel egy ra­ gadozó madárhoz hasonlít* Rácsap a dolgokra, hogy megragadja je­ lentésüket, kivesézi őket és a szavak lassú folyásán keresztül a mozdulatlanság, a halál' partjaira sodorja el* A filmkép ezzel szemben körülsimogatja a dolgokat és a maguk eleven lüktetésével, titkukat is megvilágítva, úgy adja át nekünk, hogy az élet áradá­ sától sem szakítja el* Ezért van az ? hogy a film sose "a" virá­ got, "az” utat, "a** házat mutatja be nekünk, hanem mindig egy meghatározott virágot, egy bizonyos utat, vagy egy pontosan kö­ rülhatárolható házat a sok közül* Ugyanígy van as emberi lények­ kel is* A film nem a nagybetűs Emberről* az elvont lényegre, az - 89 -

entitásra, hanem egy meghatározott, megnevezett, a társadalomban elhelyezett, környezetétől, élete mindennapi díszleteitől elvá­ laszthatatlan emberről beszél, vagy hogy Sarfere kifejezését hasz­ náljuk, a helyzet, a szituáció embere jelenik meg előttünk. A filmnek az a sajátos tulajdonsága, hogy az embernek és a világnak, az embernek és más embereknek viszonyát vizuálisan-mu­ tatja aegs láttatja, ahelyett, hogy megmagyarázná, az Írókra is nagy hatással volt és én azt hiszem,ez magyarázza meg azt a rendkívüli hatást, melyet a film századunk modem regénytechnikájára gyakorolt * Ezenkívül szükséges azt xs megjegyeznünk,, hogy a film abban a korszakban született meg, amikor a klasszikus lélektan tanítá­ sait megingató fenomenologlai irányzatok, az eszmei értékek ab­ szolút voltára való utalás mellőzésével arra törekedtek, hogy az ember és világegyetem viszonyának és az emberek egyaásközti vi­ szonyának leírását adják* bőből a szempontból nézve a film felfedezése uj értelmet nyer. Jóval több, mint egy érdekes technikai találmány, olyan va­ lami, ami épp a kellő pillanatban jött, megjelenésével magasabb követelményeknek, a modem ember tudatvilága égető szükségletei­ nek tett eleget. És ez magyarázza azt, hogy korunk legélŐbb és legnépszerűbb művészetévé vált* A valóság hűséges képét adó, hatalmas dinamikájú filmkép a vásznon mindig .ieleniagben kerül szenünk elé* Amikor néha mégis megtörténik, hogy bevégzett. múltban, félzsaltban vagy jövő időben játszódénak tűnik, az csak azért van Így, mert az említeti idő­ fogalmakat ebBen az esetben beleérző készségűnk hozza létre, s mert már megtanultuk a film bizonyos kifejező eszközeinek olvasá­ sát* Maga a filmkép azonban tulajdonképp mindig jelenidőben so~ sog és ezzel a tulajdonságával kétségtelenül leginkább as álom­ képpel mutat fel közös vonásokat. Ez az alkati azonosság önmagá­ ban is elegendő a film kikapcsolódást biztosító erejének megma­ gyarázására, ezt a csodálatos erőt azután a stúdiók kútárai becs­ telenül indusztrializálták és valóságos üzemeket hoztak létre az előregyártóit elemekből készült álmok forgalombahozatalára. Most már azonban szükséges annak a lessögesése is, hogy bár a filmnyelv elemi részét a kép alkotja, a filmirás kialakulásában - 9o -

végső fokon azonban mégiscsak szerény szerepe van* Természetesen nyilvánvaló, hogy a világ jelenségeiből ,adott .töredék, a képkivá­ gás által megvalósított kiválasztás és elszigetelés utján jött létre, a maga konkrét természete által, mér egyesapásra is jelen­ tésértéket hordoz* Ez a többé-kevésbé jól megformált épület még­ sem elegendő a filmnyelv sajátos jellegének pótlására* /Maga a kép tulajdonképp csak másodlagos, gyakran alárendelt összetevő, szerepe a festészet grafikai elemeihez hasonló*/ A film valójában nemcsak egy olyan térbeli művészet, mely csupán a vetített képek sorozata segítségével fejezi ki magát. Mindenekelőtt időbeli művészet* Egy film sosem a képek összessé­ ge, hanem az időben megnyilatkozó formavilág. A filsmyelv lénye­ ge közel áll a zenei nyelv lényegéhez* Mindkettő az időben való­ sul meg. Mindkét nyelv annak köszönheti létezését, hogy érzékeink rendelkeznek a benyomások tartós megőrzésének képességeivel* Bgy melódia befogadása csak azért lehetséges számunkra, mert a zene­ kar taktusai nem vesznek el azonnal lelkűnkben, elhalásuk csak lassan, már a következő megszületése közben történik meg. A film időbeli jellegének megragadására szintén csak azért vagyunk képe­ sek, mert a film képei szintén csak lassan, szintén csak a követ­ kező megszületése közben homályosodnak el bennünk* De ez még nem minden* Az egyes filmképek mindig csak jelentéstöredéket adnak szá­ munkra, a kép a maga egész jelentését csak abban a közbeUctatódott jelentéstani, szemantikai megnyilatkozásban nyeri el, mely azt a megelőzőhöz és a következőhöz kapcsolja hozzá* Mert a be­ nyomások tartós megőrzésének fiziológiai képessége pszichológiai vonatkozásban is megtalálható* Y&Xójában arról van szó,hogy amint az állóképek sorozatának vetítésével a mozgás illúzióját lehet felkelteni, úgy egy-egy kép belső tartalmának sorozata értelem­ szerűen is hozzákapcsolódik a következő kép belső tartalmának so­ rozatához is és megteremti az elbeszélésnek azt a mozgalmasságát, mely azután minden pillanatban egyre jobban hozzásegít a filmnek a regényhez hasonló folyamatossága és egyben a világos megértés lehetőségeinek a kibontakozásához* A film első komoly teoretikusai, Oanudo, Louis Delluc. Ger~ mains Dulae* Jeart Epsteim mér felismerték a 'filmnyelvnek a zene - 91 -

nyelvével való közeli rokonságát* Mégis, utánuk még több évet kellett várni addig, amíg elgondolásaik annak rendszeres meghatá­ rozására vezettek,amit Bené Schwod csendes melódiának* Ábel Sarcé pedig vizuális szimfóniának nevez majd ei* És különösen több évet kellett várni addig, hogy az elméle­ tek kialakítói felfogásuknak filmalkotásokban Is megnyilvánuló, gyakorlati megvalósulását adják* Csak 1925 táján Franciaországban fejlődött ki a filmgrafi­ kat Írás virágzó korszaka, hogy Ssrmaine Bulac kedvelt kifejezé­ sét használjuk. G-ermaiiie Balae és Art&ud A kagyló és a tiszteletea * Ábel Gance Hanoleon* Mán Bar és Desnog A tenger csillaga. Cavalcanti A kikötőben cimü filmjeit csak 1927-ben forgatták* De líumiere és Mélies után a filmnyelv már nem Franciaországban fej­ lődik a legóriásibb lépésekkel* Zecca, Nongust, Jasset, Pouctal müvei kétségtelenül figyelemre méltóak* Dogja Fenillade Faatomas* A vámpírok és Judex cimü filmjei pedig világosan a francia film termékenynek bizonyuló realista iskolája kezdetét jelentik ,ugysnakkor Max Linder Chaplin útját késsiti elő, Emilé CohX pedig a rajzfilmnek ad oly élénkséget, bájosságot és meghökkentő humort, hogy hatása még a legjobb mai alkotásokon is erősen érezhető* Ennek ellenére azt lehet mondani, hogy századunk első busz esztendejében a francia film fejlődése csak statikus volt és ne® tudott túljutni a mozgófényképek állomásán.A film technikája alig fejlődött, és ez különösen igaz, ha Alesandr® Astruc-aak arra a megállapilására gondolunk, hogy "a filmtechnika történetét tel­ jes egészében a felvevőgép felszabadulása történetének kell fel­ fognunk”* Georges Sadoal szerint a felvevőgépet az angol iskola, az úgynevezett ^orighto^i lakai*" szabadította fel mozdulatlansága alól* Be utalnunk kell arra a haladásra, melyet a filmrendezés vonatkozásában egyrészt Dániában értek el, ahol a Kordiák filmvállalat az ország legjobb színházi embereinek támogatását tudta megszerezni, másrészt pedig Svédországban, itt a Svenska filmvál­ lalat 1912-ben, Victor S.1ostrom és Moritz Stiller személyében két színészt szerződtetett, akik hamarosan elsőrendű filmművészekké nőtték ki magukat. .Azonban mégis vitathatatlan, hogy a filmlrás igazi felvirá­ goztatója és mondattanának számtalan, eredeti megoldással való gazdagitója az amerikai Dávid-Wark Griff!th volt* - 92 -

Griffith 1908-ban kezdte rendezői működését. Ettől kezdve, egész 1912-ig közel négyszáz filmet rendezett, stílusát eközben alakította ki. 6 rendezi a brightoni iskola felfedezéseit, a to— talplanból áttér az amerikai planra, sőt néha a gros planra is, használja a kép - ellenkép beállítást, és a cselekményt gyakran a szabályosan váltakozó montázs elvének alkalmazásával szerkeszti meg. 1912-ig azonban az ő útja sem különbözött lényegesen az egy­ korú európai vagy amerikai rendezők útjától. Ettől kezdve azonban stílusa eredeti fordulatot vesz, könnyedebbé válik, megfinomodik és tudatos ritmikát kap. 1915-ben rendezi a néma film fculcsfilmjét, az Egy nemzet születésé-t /Birtb of the Hátion/ • A film tár­ gya az amerikai polgárháború néhány epizódja, melyeket ellenszen­ ves fajelméleti felfogás kíséretében mutat be. A ml szempontunk­ ból azonban most nem ez a lényeges, ahhoz azonban, hogy megért­ hessük azt, hogy ez a film milyen hatalmas hozzájárulást jelen­ tett a filmművészet nyelvének fejlődéséhez, félre kell tennünk a szociológiai vagy politikai meggondolásokat. Az "Egy nemzet szü­ letésé"-t tökéletes drámai felépítés, elejétől végig kézben tar­ tott, fegyelmezett montázs jellemzi. Griffith épp úgy kiválót adott a háborús jelenetekben, - ilyen például a Ku-Clux-Klan lo­ vaglásának jelenete, - mint a bájos idilli részekben, ez utóbbia­ kat a film történetében csaknem egyedülálló gyöngédséggel alkotta meg. A film, mely körül, témája miatt, hatalmas polémiák támad­ tak, világsikert aratott és azt mondják, 20 millió dollár tiszta jövedelmet hozott, - ezt a rekordot talán azóta sem sikerült túl­ szárnyalni. Ez a film, mely esztétikai szempontból nagy hatással volt az orosz rendezőkre, ébresztette erejének tudatára az amerikai filmipart. Európában háború volt. Az Egyesült államok filmipara uralta a világot. Visszatérve Griffithhez, ő 1916-ban Th.Ince és M-Sftwrtatt társaságában megalapította a Triangle nevű társaságot, mely a vi­ lághírű filmszínészre, Douglas Pairbanksra támaszkodhatott. A “Triangle” jelentős hatással volt Svédországban, különö­ sen Victor SÍostrom rendezéseire. 1917-ben a ^er.ie Vigen-t. majd a Proskribált-akat rendezi. Ez utóbbit a táj eleven érzékeltetése és egy erősen plasztikus stílus jellemzi, a rövid montázs alkal­ mazása nélkül is a történetnek remekül összhangban tartott drámai - 93 -

ritmust tudott adui* Est a kiváló stílust találjuk majd mag as 1920-ban rendezett Á halál kocgjga című filmjében, melyben nagy mesterségbeli tudással játszik @1 a suriapressión, szimnltánr-aontázs, ráfényképezés módszerével, további a Szél cimü remekművé­ ben, mely 1928—bán 8 az Egyesült Államokban készült* Sjostrom mel­ lett meg kell említenünk a szintén svéd Moritz Stiller nevét,aki­ nek legismertebb rendezései a Thebes asszony /I915/» a Régi ud­ varház /1922/ és a Posta Berling legendája /1923/* Utóbbiban egy félénk, kezdő lányka is szerepelt, akit Greta Garbónak hívták* Stiller és ,Sjostrom finom árnyalatokban gazdag, intelligens művé­ szek, akik nem sóikat törődnek a technikai ügyeskedésekkel, egy kissé komorak, de kivételes tehetséggel tudják visszaadni az élet teljességét* ;Németországban 1910-tŐl kezdve az expresszionista mozgalom hozza lázba a művészetek világát és természetesen a filmet is azonnal meghódítja* A film expresszionista stílusa Bobért Wlene 1920-ban rendezett 3>r*Caligari cimü filmjében kristályosodott ki* Az expresszionista filmstilust 9a már annak a színházi stílusnak Örököseképp fogjuk fel, mely szívesen játszadozott a stilizált díszletekkel és az éles világítási effektusokkal» de örököse egy­ ben a lelkiélet és az álamvilág sejtelmei, továbbá a szexualitás szélsőséges megnyilatkozásai iránt különösen fogékony irodalmi irányzatnak is* . Az expresszionista rendező lázálmainak úgy akar esztétikai formát adni, hogy előbb a legteljesebb mértékben elszakad a ter­ mészet valóságától, majd pedig fantáziája világában újra alakítja azt*Azután egy erősen intellektuális jellegű, játék tükrében mint­ egy megtisztítja a képzelet látomásait és ebből csak az ihlet legmagasabb fokára emelt erővonalak kifejezésére törekszik* Ennek a kísérteties szétbontásnak középpontjában a valóság már csak erősen leszűrt szimbólumok formájában van jelen* De mindezek a müvek, melyeket Lőtte Bisner kitünően elemez a Démoni vászon cimü, magával a címmel is sokat elmondó munkájá­ val, ma már nagyon is megöregedtek* (Túlságosan is csak egy eszté­ tikai divatnak a hatására jötték létre ahhoz, hogy ellent tudtak volna állni a kollektív érzelmek későbbi fejlődésének* Tisztáznunk kell azonban azt, hogy a kritikusok és a törté­ nészek az expresssionizmus kifejezést erősen kiszélesítették* HLí

-

94

-

ba 2«asef ba az egész német némafilm történetét ez alá a címszó alá skatulyáznánk be* Mert az olyan rendezőknél, mint Pabst. vagy gff.IaaüK csodálatos realista megnyilatkozásokat is találunk. /T.ö* A német realista film. A Svájci 'Filmtár által kiadott Filmdokumentumsk című sorozatban./ Egy olyan, még mindig erősen félreis­ mert rendező pedig, mint F.W. Márnám alanos győzelmet aratott az essprasszionimus irányelvei felett, épp oly jól meg tudta mutatni a lázálmok borzalmasságát /Hosferatu, A vampir. 1922/, a mester­ séges díszleteket /Tartuffe. 19255 Faust 1926/ épp oly kitünően alkalmazza, mint a természeteseket /Tabu, 1928-50/. Valamennyi müvét komplex módszerrel szerkeszti meg, ez a néző szemében és értelmében mindig olyan sűrített stílusegységgel jelenik meg,hogy elemeit csak nagyon nehezen lehet szétválasztani« A ritmi­ kus szerkesztés,, a képek egymásközti elosztásénak, a kép átlelkesitésének és a felvételek mozgalmasságának ez a mestere Chaplin. Eisenstein. Stroheim és Griffith. mellett a némafilm legnagyobb művészei közé tartozik. Be vissza kell térnünk ■ Griffithre és az ”lgy nemzet születéséire, mert ez alkalmat ad a montázs néhány általános alapelvének megvilágítására. Griffith a melodikus ritmust hozza be a film világába, ő utána a filmrendezők többé már nem elégedhetnek meg azzal, hogy egy történetet a lineáris—objektív elbeszélés teljesen logikus szkémája. szerint mutassanak be. Kttől kezdve a drámai fejlődésnek és a lélektani feszültségnek megfelelő, egyszerre térbeli és idő­ beli /spaflo-temporális/ forma szükségességének bebizonyításéra törekedtek, célzásokkal vagy nyers realizmussal dolgoznak, az idő fogaimét össze ssőritjak vagy kissél©sitik,, rávetik magukat arra, hogy kárpótlást nyújtsanak a némafilm világának korlátéiért és még a hang birodalmát is megpróbálják vizuálissá tenni. Alkotása­ ik:: erejét épp a némafilm nyelvének korlátéiból merítik. A meta­ forái;. a szimbólumok, a sokat kifejező átmenetek valamennyi le4* hetséges játékét felhasználják, hogy a vásznon megjelenő tünékeny kép minél többet sugározhasson számunkra. A némafilm dramaturgiája formai fokát az orosz iskolában érte el*

tisztaságának legmagasabb

Bzi&a Fertov Griffith tanításaiból kiragadott néhány gondo­ lat alapján a "mozgó-szem," /film-ssem/-nek nevezett elméletét alakította ki, melynek alapelve a következő:' az élet jelenségeit - 95

a maguk nyers valóságábans mintegy rögtönzésszerűen kell ellesni, azután ezeket az Izusen-onnan, a véletlen játéka alapján összesze­ dett képeket egy szinte matematikajt felépítésű montázs segítségé­ vel újra meg kell szerkeszteni. Dsiga Y jtov felfogásának merev­ sége túlzásokhoz vezetett és végülis elvont akadémizausba torkol­ lott bele, mely azonban mégis nagyon termékenynek bizonyult* Eisenstein é« Pudovkin a film dinamikus szerkezetének mű­ vészetét azokra a kutatásokra alapozva teljesítették ki, melyeket Dziga Vertov, majd pedig ezeket a szinész és a montázs viszonyát tanulmányozó kísérleti laboratóriuma eredményeivel egybevető Kulesov folytattak* Eisenstein, aki Mayerholddal együtt színházat is alapított, saját Ifjúkori munkásságának eredményeit is gyumölcsöztette, ez utóbbi vezette el Leonardo da Vinci és az olasz renaiss&nce felfedezéséhez , a pszichoanalízishez és főképp a kabuki színházhoz* 2?ermészetesen nem felejthetjük el azt sem, amit a di­ alektikus materializmustól kapott* A nemes. temperamentumn, a kép plaszticitása és ritmusa iránt csodálatos érzékkel biró Sizenstein és Pudovkin néhány év alatt a remekművek magával Kgadó. so­ rozatát alkotta meg. Eisenstein 1924-ben a Sstráik-ot* 1925~ben a Patvomkin iánjjftiii. 1927-ben az Októberit«. 1929-ben a Mai és nl-at ■rendezte* 1930 és 1932 között készült a Cue Viva Mexikó hatalmas vázlata* Chaplin remekműveit külön véve, az egész némafilm történetében nincs még egy annyira tudatos és ugyanekkor annyira spontán alko­ tás, mint a Pf m«-fe a filmet technikai virtuozitás és az egyszerre nyersen és leheletfinomam megjelenő, inspiráció teljes Összhangja jellemzi, a tartalmat és a formát pedig egy olyan vibráló, poésisseX teli szintézis kapcsolja össze, melyet csak az & művész alkothatott, akinek számtalan kitűnő képessége között a legritkábbat s a szív intelligenciáját is megtaláljuk* Pudovkin liralséga nem annyira tömény, mint Eisensteiné® Hatalmas tehetség© azonban vitathatatlan. Kitünően bizonyítják ezt az olyan remekművei, mint az Árva /1926/, Szentpétervár végnapjai /1927/, a Á«sia felett /1928/* Az orosz némafilmre Eisenstein mellett az ő egyénisége nyomja rá a bélyegét s az orosz némafilm 1924 és 1930 között, formai vonatkozásában is, vi­ talitását tekintve Is az egész világon a legelső volt*

- 96 *

libben az időben más > nagyon jelentős orosz rendezőiekéi is találkozónk$ akik közül az első helyre Dovasánliot" kell helyez­ nünk:* A filmklubok meglehetősen rosszal ismerik, pedig az olyan müvei,mint a Zvenigora /1928/ 9 az1Arzenál /I929/ és a FŐM /1930/ csaknem az előbb említett két nagy művész színvonalán mozognak* 1920-tól kezdve, mint már említettük, a film teoretikusai Franciaországban is kezdik a gyakorlatba átvinni elméleti téte­ leiket* Öntudatosodik az avantgarde, s eszel párhuzamosan megje­ lenik az a kissé széteső mozgalom, melyet Henri Langlois francia impress^nrmiganaRreak nevez* Gemaaine Dulac. Delluc, Bpstein* Gáncs művészetük tetőpontján állnak* És LfHerbier, Feyder vagy Reré Clair is* A víz leánvá-ban /1924/sa Haná-ban /1926/* A kis gvufaárus-ban /1928/ mér Jean Benőin egyénisége is kezd megnyila'tkosni* Oarl íEheodor Dreyer már 1928-ban megalkotja a legérettebb mü­ vét, a Je&n dgArc kínszenvedését* ebben a dráma magul:on a grosplánban fényképezett arcokon játszódik le* L*Bmaael* J.Vigo. JíGrémiXlcn is bontogatják már szár"-'/.al­ kat, Később majd Renolrral és H.Oarné-val kedves filmalkotóinkká, válnak* Az BgyesüXt Államokban ezalatt a cenzúra állandó zaklatá­ sainak kitett Erich von Stroheim járja a maga fájdalmas kereszt­ utcát „ Jelentős filmjeit ma csak erősen megcsonkított változatok­ ban ismerjük* /Szeszélyes asszonyok, 19255 A ragadozó,19231 a Víg özvegy, 1925; Hássinduló, 1927; Qpeen Kelly, 1928/* Még ez is bőségesen elegendő ahhoz, hogy ezt a testi szerelem, a halál és a tisztaság problémáival kínlódó művészt a filmtörténet öt nagy rendezője közé sorozzuk* . A film gazdasági és Ideológiai indusztrializálódása /az anyagi siker hajhászására és a lélekölő puritanizmusra gondolok/ átokként nehezedett Stroheim művészi pályafutáséra , mely azután a hangosfilmet közvetlenül megelőző időben ketté íj törte ennek a rendkívüli egyéniségnek a pályáját. Valamennyi filmjének világké­ pe olyan sajátos esztétikán alapul, melyben a helyzetek ocsmány­ ságát a plasztikus megoldások nagyszerűsége oldja fel, Stroheim filmjeinek világa, ez a hol elegáns és barokk, hol tragikus és meztelen világ az erőszak, a kegyetlenség, az érzékiség birodal­ ma, melyet a megszállottság sötétsége árnyékol be* Valahonnan be­ lülről mégis egy hatalmas, be-nem-vállott gyengédség fénylik ben­

ne, Kétségbeesett Xiraisága elborzaszt, de ugyanakkor meg is vi­ gasztal , mert nem iátéliektuális magatartásból, hanem a sziv egy­ szerű igazságaiból táplálkozik:* Lesznek , akik nem bocsátják meg Strohotssaakg hogy emberi lelkiismerete parancsának engedelmeskedett és nem hajolt meg az üzleti erkölcs követelményei előtt* Csatát vesztve vonult vissza, s a. megélhetés arra kényszeritette , hogy mások filmjeiben vállal­ jon szerepeket* Azóta klasszikussá vált igazi alkotásai balsorsa ellenére is, példamutató' győzelemről vallanak* És végül, ennek a rövid kitekintésnek a végére érve /mely­ nek sorén még nem említettem Róbert FXáhertv-nek Barnák* az eszki­ mó /lanook/ cimü, a csend hatalmas erejével megalkotott filmjét/, még néhány szót kell arról a filmművészről szólnom, akit semmi­ lyen csoportosításba sem lehet beszorítani* A némafilm /és talán egész egyszerűen a film/ legtökéletesebb mesterére, Charles Spen■ Első filmjei 1917-ből valók, ebben az évben kezdi pályályát a Keystone-cégnél, M&ck Sennett vezetése alatt- Hatalmas tehetsége azonnal kibontakozik és már első éveinek rövidfilnjei nyomán /Oharlot Carment játsza? Charlot a hegedűs, mindkettő 1916-ból, Charlot megszokik, 191?? Kutyaélet, Charlot mint katona, 1918? Mezei idill, 19X9/s hogy csak a leghíresebbeket idézzük, egy sen­ ki máséval Össze nem hasonlítható mítosz alakul ki körülötte* 1921-től, a Kölyök /Kid/ c. filmjével már eléri művészete tető­ pontját, s ettől kezdve mindig ezen is maradt, annak ellenére, hogy a hangosfilm divatbajövetele komoly hsndicapot jelentett számára- 1923-ban a Sarándck-ot és a KÖzvéleménr-t alkotja, ez az egyetlen rendezése, melyben Ő maga nem játszott, 1925-ben az ;~t, majd 1923-ban a Cirkosz-t alkotja* B balszerencsével teli világban egy nyomorult, magányos em­ ber harcol az emberi sors értelmetlensége, a tárgyak nyugtalanító jelenléte, a társadalmi igazságtalanságok, a polgári intézmények és a tabuk által megmerevített erkölcsi rendet védelmező zsaruk ellen- Ártatlan együgyüsége mindem pillanatban lázadásba csap át, megnevettet, hogy annál jobban nyugtalanságot ébresszen bennünk, e burleszk világába visz el, hogy annál jobban érezzük sorsénak/és saját sorsunknak/ tragikumát- A vak,remények és a kiábrándulá­ sok kegyetlen tréfái után mindig az emberi lét elkerülhetetlen 98 -

magányába esik bele. Chaplin mindig mélyens valahol az ősforrásá­ nál ragadja meg ezt az egyszerre szabadon választott és másoktól erőszakolt alapmagatartást, melyet a mai filozófusok exisztenciának neveznek. Azon a hosszú, szürke utón, melyen szivünk a pusztasággá halt látóhatárok felé halad, a szegénységnek és a szerelemnek ez a csavargója mindig a megtisztulás érzését ébreszti fel, mert az esztétikai élvezetet az élet nagyszerűségével tudja összekap­ csolni. A némafilm véglegesen bebizonyította annak a "hetediknek" nevezett művészetnek felségjogait* melyet azonban mégis csak ko­ ránk legelső művészetének tekintünk. Amikor róla szólunk, nem a modem mitológiának azt az egyetlenegy, de ezerszer igazolt képét kell-e végiggondolnunk, hogy némafilm a huszadik század társadal­ mának mágikus tüztükre, melynek keretét, sajnos, pénzből csinál­ ták.

- 99 -

F Ó R U M

Magyar Bálint:

Á

Nemzeti Színház és a film 1945—1955-ig

A magyar filmgyártás államosítása 36 egy esztendővel meg­ előzte a színházak államosítását . Utóbbi területen ugyanis az uj, szocialista színház kétségtelen, nagy eredményekkel szolgált* A Nemzeti Színház pillérként tartotta az épületet* mellette értékes és méltányolt teljesítményt nyújtott a Madách Színház, és 194-8 őszén váltott át uj útjára, speciálisan a magyar dráma felé a Bel­ városi Színház. Színművészetünk tehát ha bizonytalanul is, de állt a lábán,a határozott vonalvezetés ügye - bármennyire is sür­ gető volt - nem előzte meg a filmgyártásban szükséges intézkedé­ seket* 1948.' április 2—án jelent meg az a rendelet, mely az Orszá­ gos Filmhivatal megalapításával végrehajtotta a magyar filmgyár­ tás államosítását.^ HÁz Országos Filmhivatal első feladata - nyi­ latkozza Ángyai György $lnök - hogy a magyar filmet teljesen a hároméves terv szolgálatába állítsa és a hároméves terv keretében uj alapokra helyezve naggyá tegye és újjáépítse a filmszakmát*Azt akarjuk,hogy a jövőben a mozi és a film a népé legyen és a népért legyen. Olyan filmek gyártását kell elősegíteni és olyan filmek bemutatására törekedni, amelyek úgy szórakoztatnak vagy nevelnek, p hogy egyúttal a népi demokráciát is építik, erősítik", ugyanis egyidejűleg megtörtént a károsnak, vagy fölöslegesnek minősített nyugati filmek visszaszorítása. Az államosítással jelzett kultúrpolitika valóságos programadása a ffaloalatrori föld volt, Bán Frigyes müve, Szabó Pál regé­ nyéből: "amely a maga Őszinteségében és egyszerűségében valóságos 3S50/1948.korm.r. Magyar Közlöny, 1948.áprs2. 2Mozi Élet, 194-8.ápri*9* - loo -

vádirat a feudális arak nemrég megdöntött elnyomó rendszerével szemben* Á Talpalatnyi föld éppen ezért felülmúlja Badványi Gésa 1947-1)en készült Tálából Európában cimü filmjét"' méltatja röviden Georges Sadoixl® Évtizedekkel előbb a magyar némafilm szereplőgárdába bé­ részt vállalkozó szellemű műkedvelőkből állott, akiknek tömegéből nem egy igazi tehetség emelkedett ki, országos, sőt világhírnevet szerzett. Néha színpadi színészek is kirándultak a számukra szo­ katlan területre, ahol a gyakorlat és a lelkesedés hiánya, ezen­ kívül pedig az általános film-játékstílus fejletlensége megakadá­ lyozta Őket abban, hogy igazi képességeiket csak megközelítően Is érvényre juttassák. A magyar színpadi színészek és a némafilm vi­ szonya messze elmaradt a weimari német filmgyártás mögött, ahol éppen a legnagyobb művészek váltak nem egy esetben elsőrendű filmszínészekké*. A nagy magyar színészek néhány némafilmben fenn­ maradt játéka nem több kuriózumnál, ami a szakértőnek esetleg mondhat valamit, de a közönség csak helytelen következtétés-:i;:et vonhat le belőle. A Nemzeti Színház tagjai közül sokan, sokszor és szívesen vettek részt abban az - elképzelésük szerint - nem megerőltető és nem felelősségteljes mánkéban, amit a filmszerep™ lés jelent. Márkus Emília. mint "Aranyhaju szfihász", Gál Gyula. mint "Kormányzó'*, Beregi Oszkár mint "Aranyember", Bláha In.iza mint "Nagymama”, Kürihv György mint "Asszonyíáió" stb .stb. Nem .is számoltak azzal, hogy alakításuk voltaképpen az utókor száméra is készülhet, helytelen képet adva művészi egyéniségűkről* A sok esetben igen törekvő némafilm-színészek közé a Nemzeti Színház művészei "felülről" illeszkedtek be és nem törődtek avval, hogy színházi játékstílusukat hozzáigazítsák a film követelményeihez, ezért nem is produkáltak maradandót* Bizonyos, jellemző távolság volt érezhető a Nemzeti Színház művészei és a film között a hangosfilm korszakába n is. A háhord előtti magyar hangosfilm a mozgósított tőke könnyebb útkeresése és nem utolsósorban egy, a maga nemében ragyogóan szellemes víg­ játék, a Hyppolit a lakáj hatása alatt színpadi sláger- és poéngyűjteménnyé vált és igen kevés esetben igyekezett csak ettől el­ távolodni, vélt magasabb művészi célok felé. A filmeket könnyű, ,

[o'imnniiiiriliiii i

in „

^Georges Sadouls A filmművészet története, Bp. 1959. ^33*1* — lol

sőt hevenyészett voltuk jellemezte, még az ismert szépirodalmi .müvek filmváltozatát is, legtöbbször nem adva többet, mint le­ fényképezett színházat, sőt kabarét* A későbbi években lehetett csak egyes esetekben bizonyos igényességet tapasztalni* Az egész légkör, ami ezt a higs kéthetes forgatási idő alatt összeállí­ tott, néhol jobban, máskor kevésbé jól sikerült osuvret körülvet­ te, nem kedvezett a Nemzeti Színház szolid, kissé ódonná váló já­ tékstílusának* A harmincas évek filmjeinek igazi színét az a stí­ lus adta meg, amit Kabos Gyula képviselt elragadó tökéletesség­ gel, sajnos partnerei, különösen a női főszereplők által nem min­ dig támogatva* Ebben az időben lassan Összeállt az a színészi "stáb", amiben a Nemzeti Színház viszonylag, kevés helyet kapott * Megfigyelhető, hogy azok a nemzetiszinházi művészek, akik sűrűn tűntek fel ekkoriban a mozivásznon is, előbb lettek népszerűek a filmen és csak azután kerültek a Nemzeti Színház tagjai közé* Ez elsősorban Jávor Pálra vonatkozik, de ugyanúgy Makláry Zoltánrar Gózon Gyulára* vagy Somlay Artúrra is. Jávor Pál 71 szerepet ját­ szott az 1945. előtti hangosfilmeken, Makláry Soltán 101-et, GÓzon 44-et« Somlay Artúr 37-et. Még az olyan, erősen a Nemzeti Színházban gyökerező művészek, mint Rózsahegyi Kálmán. Yaszary Piroska vagy Pethes Sándor* akik sürün szerepeltek filmeken /Pethes 9?~sser/. ezt a Nemzeti Színháztól független működésük­ nek, sorozatos kabarészereplésüknek köszönhették. Kivétel volt az 1940 körül sokat foglalkoztatott Szörényi Éva* A többi, "vérbeli” nagy nemzetiszinházi művész általában nem volt jellemzően vezető szereplője ezeknek a filmeknek* A zárt, kissé arisztokratikus egység, amit a Nemzeti Színház képviselt, nehezen oldódott fel abban az "aranyásó” világban, ami egyes, kávéházakban szervezkedő filmprodukciék körül kialakult. A stílus sem egyezett. Az 1930 körüli nemzetiszinházi játékstílus a Jászai-Szacsvay vonal nagy örökségéhez képest igán egyszerű volt, reális, közvetlen* Különösen a prózai színdarabok előadására nem tökéle­ tesen alkalmas Nemzeti Színház nézőteréről nézve* Be ugyanaz a játékstílus Kátős Gyula és Ráday Imre közé helyezve és premier plánban felnagyítva egyszerre kissé tegnapinak tűnt, minden lel­ kiállapot "teátrális” megjátszásával. Közismertek azok a sikerte­ len kísérletek, melyek Bajor Gizi filmszereplései körül folytak. Ődrv Árpád megszólaltatását már kezdetben kilátástalannak tartót­ — 1 q2 —

rák. Ábomyi Gésa csak egy-két alkalommal szólalhatott meg filmen, úgyszintén Tőkés Anna, vagy Sugár Károly is.Üray Tivadart megje­ lenése, Vízvári Mariskát pedig egy bizonyos, igen sok filmben előforduló szerepköre juttatta ismételt meghívásokhoz. Az emlí­ tett stíluseltérés az 5 játékukban figyelhető meg legjobban, magánszintézi- vagy műkedvelő partnereikkel való jeleneteikben. ■ Ifadovkiru magyarországi tartózkodása alkalmával világosan, de óvatos udvariassággal emlékezett meg erről a kérdésről; "A Moszkvai Művész Színház tapasztalt és kiforrott színészei előtt nehézségek tornyosultak* Ők a szinpadszerűség elvével szoros össszefüggésben kidolgozott játéktechnikát sajátítottak el... Egyál­ talán nem arról van szó, hogy ezeknek a művészeknek valamiféle hamis hangja, vagy színpadiassága, amelyet annak idején oly sok­ szor ás oly helytelenül emlegettek, zavart volna.... Csak a film­ művészetben felesleges, pusztán külső játéksajátosságokat észlel­ tem, - illetve elvileg; - a szinpadszerű kifejezőkészség játéktechnikája a filmen nagyrészt feleslegessé válik, mivel a er mész közelebb kerülve a nézőhöz, az ábrázolt alak legfinomabb gondola­ ti és érzésbeli. árnyalatait is tolmácsolhatja”^ - mondja és nyil­ vánvaló, hogy ő sokkal inkább át tudta hidalni, ezeket a nehézsé­ geket a keze alá került művészekkel, mint a harmincas évek magyar filmrendezői közül az, aki a színházi munkával kevésbé volt is­ merős . X X X X

Mindezt szükséges előrebocsátani ahhoz» hogy felmérhessük a különbséget a Nemzeti Színház és a film kapcsolatában a második világháború előtt és után. 1945 tavaszán a Nemzeti Színház nyom­ ban kezdeményező szerephez jutott a magyar színészet terén nem­ csak művészileg, hanem ideológiailag is és ez a ->ulya nem marad­ hatott hatás nélkül a meginduló magyar filmgyártásra sem. Az 1945-ös tápogatódzások még a régi nyomokon indultak iaeg:&z Arany­ éré—bán négy kisebb szereplő mellett Szörényi Éva és Gázon Gyula játszott a Nemzeti Színház -tagjai közül, a Hazugság nélküi-ben Somlav Artúr. Berkv Ilii és Góson Gyula, a Tanitónő-ben Szörényi Éva. Berkv Lili és Jávor Pál, de ez utóbbiban rajtuk kívül még tiz - kisebb - szereplő jutott szóhoz. "Padovkin és a magyar film” Bp. 1952. 101. és - lo3 -

Nem teljesen meggyőző persze az a statisztika, mely azt mu­ tatja kis vajon hány nemzetiszinházi művész játszik egy bizonyos filmben, de hozzávetőleges következtetésekre mégis alkalmas* Ha egy színház művészgárdája folyamatosan nagyobb számban jelenik meg a filmvásznon, ez a tény a színház túlsúlyára enged következ­ tetni. Nem véletlen, hogy ennek első jele a Keleti Márton rende­ zésében forgatott Tanítónő volt, és az Qrient-filmje a Beszterce ostroma követte ezt, ugyancsak az ő rendezésében. S a továbbiak­ ban a Mágnás Miska, a Talpalatnyi föld, de még inkább az 1949-es év filmjei» az Egy asszony elindul, a Ludas Matyi, a Szabómé és az űri muri voltak azok, melyekben a Nemzeti Színház művészei a szerepeknek közel a felét játszották el. A Nemzeti Színház társulata 1945-ben már úgy állt Össze, hogy azok a színészek kerüljenek együvé, akik alkalmasnak látsza­ nak realista stílust játszó együttes kialakítására. A magánszín­ házak néhány nagy művésze, Törzs Jenő, Sátkai Márton mellett La­ dányi Ferenc, Bihary József, Gábor Miklós, Bánky Zsuzsa, Pártos Erzsi, lányai Lajos, Eásti Lajos, Makláry János, Mádi Szabó Gá­ bor, Komivés Sándor, Tompa Sándor, később Szemethy Endre, Kállai Ferenc, Fónay Márta, Bessenyei Ferenc, Somló István stb. kerültek a Nemzeti Színház tagjai közé, éppen azért, hogy a klasszikus hagyományokat általuk lehessen a realista játékstílus szolidságá­ val Összeegyeztetni* Igazi jelentősége persze a főszerepeknek van. A Valahol Európában két fiatal főszereplőjének /Scmlay Artúr mellett/ a si­ kere már nem a régebbi debut-k gondosan megszervezett népszerűsé­ gén alapult, hanem erőteljes, közvetlen és őszinte játékukon. A Nemzeti Színház u.1 játékstílus kialakítására törekedett és ez harmóniában volt az uj film követelményeivel. A Tűz bemutatójával kapcsolatban tudósit a sajtó arról, hogy a Csepeli Táncsics-moziban; "Eásti lajós, a film egyik főszereplője szólalt fel, hangoz­ tatva, hogy a szovjet film ünnepi hetének tanulságai nyomán a frissen induló magyar filmgyártás rátért a szocialista-realista filmművészet útjára” és ugyanekkor az újpesti Corso-moziban: "La­ dányi Ferenc, a film főszereplője szólott az újjászülető magyar e filmművészet feladatairól, jelentőségéről". Básti játékát: ^Szabad Nép, 1948. okt.23 . - lo 4 -

"*..egy-egy felületes, urias mozzanatot nem tekintve, kifogástalan"-nak jellemzi a kritika, jellemezve egyben a törekvést a teljesen reális ábrázolás felé is. Részletesebben megfigyelhető a realista stílus útja, a színpadi naiva átalakulása paraszthős­ nővé s egy későbbi utólagos elemzésben? “Mészáros Ági árnyalt, érzékeny játéka néhány helyen szép, íirai hangulatokat teremt, de sok esetben úgy érezzük, bizonyos édeskés izek bujkálnak kedves­ ségében, simulékonyságában, ami- nem felel meg egészen az igazi Marika-elképseléseknek*.. * Könnyesen csillogó szemei, fájdalmas sírásai és beszédritmusának: szándékos visszatartóttsága némi erőltetettséget jelentenek ma már* Játékának intimitása, pszicho­ lógiai alátámasztottsága az, ami elsősorban- megragad és ott hi­ szünk neki, amikor nem akar paraszti lenni, hanem csak egyszerű, szenvedő, vagy örülni tudó ember. Ezért néma jelenetei, ahol in­ kább az arc és a szemek játéka, finom gesztusok és jól megfigyelt mozdulatok beszélnek, meggyőzőek és gazdagon jellemzőek." Ponto­ san látszik ebből az elemzésből a Pudovkin által említett stílus­ jegyek átalakulása,különösen ha egybevetjük a későbbi eredmények­ kel, például a Riskra.lcár cimü film címszerepében mutatottakfcal* "Mészáros Ági# Garas Juli, Eiskrajcár-szerepében megindítóan lí­ rai, elragadóan bájos, filmjeinknek régen nélkülözött nőalakja. Arcjátékában rengeteg érzést, változást fejez ki. Egy-egy mozdu­ lata, szemének egy-egy gyengéd pillantása teljes atmoszférát te­ remt" - irja róla a kritika.^ Egyes művészek fejlődési fokának egymás mellé állítása is jellemző, például: "A főszerepet játszó Kállai Ferenc komoly nyeresége filmművészetünknek. Természetes kedvességgel, humorral és kritikával játssza Patak Pistát. Kiváló alakítás Juháss Józsefé. Anderkó művezetője okos, érző és szere­ tetreméltó ember**.* - viszont ezúttal még: - Mákláry Zoltán ... gyakran, átélés helyett eltúlzott gesztusokkal és arcjátékkal ér el humoros hatást."3 olvasható az Első fecskék cimü film bírála­ tában, éreztetve a szakadékot as uj és a harmincas évekbeli film között, amikor a humoros hatást bevett módon, szinte kizárólag "eltúlzott gesztusokkal és arcjátékkal" érték el. Szörényi Évának Bíró Xvettes "A tízéves Talpalatnyi föld". Bp. 1953* 46.1. ^Yászi Endre. Irodalmi Újság. 1954-. jan.2. 8Máriássy Judit: "Vígjátékok tévedése". Irodalmi Újság#1955«márc. 26. - lo5 -

a színészi fejlődésben tapasztalható útja meguntatkosott - érthe­ tetlenül ritka* — filmszereplései során is: "Erkelné szerepében levetkőzte régebbi filmjeiben még meglévő érzelgősségét. Se nem ördög, se nem angyal, a férjét szerető- de. őt sohasem értő pol­ gárasszonyt játszik."^ Hogy az őszinte, reális játék követelménye milyen fokú volt, azt érdekesen mutatja az Élet.jel cimü filmről irt egyik kritika, megemlítve a bányász-szereplőket, köztük Baj­ csy Lajost, akik: . nem régi ismerőseim, hanem húsból és vér­ ből való bányászok. Berek Kati, a film fiatal bányászlánya össze­ téveszthető azokkal a bányászlányokkal, akiket íEatabányán, vagy Salgótarjánban láttam. Nem Berek Katit hallottam beszélni, és nem is ő mozgott előttem, hanem egyik-másik régi ismerősöm, akitől sókat tudtam meg a bányászélet szépségeiről .”^° Yagy a régebben enyhe, bár kedves modorosságokba tévedt Gózon Gyula méltatása: . annyi húron szól hozzánk, mint csak a kivételesek. Micsoda emberábrázoló készség, mennyi drámai erő él benne, hogy áttör sem érezzük ellenszenvesnek, amikor a borosüveg után nyúl, hogy leró­ szegedjék, vagy a nadrágszijjal üldözi az unokáját. Milyen egy­ szerű, mesterkéletlen eszközökkel éri el a hatást. A z uj em­ ber ábrázolásában talán éppen a falusi karakterfigurák terén tud­ ta a legtöbb eredményt felmutatni a Nemzeti Színház: *sBihari Jó­ zsef Köröm Sándor után most Gilicze Péter alakjában formálta meg sziwei, -átéléssel, egyszerű emberi eszközökkel az uj magyar film egyik hősének alakját. Giliczét az Íré alkotta példamutató § har­ cos emberré, Bihari pedig barátunkká, mindnyájunk kedves Gilicze elvtársává tette. - Mellette: - Szemethy Endre öreg Csetéje egyik legszebb példája a színházi átlényegülésnek, az életteli s színes emberábrázoláshak.érni Köröm Sándort, a Tűzkeresztség sokat emlegetett és példaképnek tekintett főszereplő-alakítását illeti: "Bihari József válóban szinte feledhetetlenül mutatja be a dicső­ séges harcos -múlt és ápitŐ jövő?©.,nagyszerű megs®esélyesxbőjének alakját. Csupa lélek és tempósságában is csupa hevület ez a pom­ pás öregember,.indulatait >... a legnemesebb célok fütik® Ható /a -^Máriássy Judit: "Erkel". Irodalmi üjság, 1952 .november 6* 10Illés Béla. Irodalmi üjság, 195^* július 51* ^Lestyám Sándor: "Én és a nagyapám",Irodalmi üjság, 195á*nov*2?» *2Máriássy Judit: "Tihar", Irodalmi üjság, 1955*január 1®

X©8

film főszereplője/....szavaira nem az egyéni sértődöttség gőgje, hanem valami mélységes csalódás és elkeseredés ül ki arcára, meg­ lepetés, szomorúság és harag egyszerre. Annak- az embernek érzése, aki nem képes felfogni azt, hogy más nem azzal a mindig kirobban­ ni kész harcos szenvedéllyel félti az eddigi munka eredményeit, aint Ő. Legjobb barátait sem meghallgató zsarnokká éppen ez a tü­ relmetlen aggodalom teszi. S hogy ez a gyöngéd,szeretetteljes ag­ godalom éppen olyan igazi, mint a nagyon is jól látható türelmet­ lenség, arról az a tekintet -győzi meg a nézőt, amellyel a határ meghódított földjein végigtekint. Összehúzott szemöldöke alatt boldogan csillogó szeme most azé az emberé, aki a jól végzett munka büszkeségével tekint végig élete számadásán..» - és ellen­ téte, a kuláks - Tompa Sándor megrázó erejű alakítása mutatja be ennek a nevetségesből félelmetessé váló embernek az átalakulását. Imikor halálra rémült és védekező asszonya ellen fordul, groteszk és mulatságos figurájából egyszerre valami eddig nem sejtett szörnyeteg bontakozik ki anélkül, hogy elveszítené grcteszksé— gét."1^ Az eredmény kétségtelenül nagy. A harmincas évek öncélú poentirozásaitól a szocialista-realista ábrázolásig valóban hosszú volt az ut,az eredmény imponáló még akkor is, ha a külföldi szak­ ember véleménye tárgyilagosabbs "Állandóan az volt az érzésem, hogy nagy színészi tehetség él a magyar művészekben. És mit lát­ tam a filmen? Ladányi itt is tehetséges ember, akit jól esik lát­ ni..Egyszerű és őszinte marad, de az az erő, amelyet a színházban árasztott, az alak belső tartalmát teljes mértékben feltárva, már nem volt meg benne a filmen. .. - mozidja Pudovkln, színházi elő— adásokkal vetve össze a filmeket.14 Pedig ekkoriban egyes alakí­ tások igen nagy és jogos méltánylásban részesültek, -az említette­ ken kivül is. Különösen Somlay Artúréi, például utolsó szerepé­ ről; bölcs humorral, végtelen emberséggel állítja elénk a nagy ma^ar tudós alakját. Csodálatosan gazdag pályafutásának egyik legmaradandóbb, mindig élő emléke lesz ez a film, példát fog mutatni mindenkor művészeinknek: csak ilyen elmélyülten, enyT«r—"1 ... %eszi Imre; wJt Tűzkeresztség filmváltozata", Színház- és Film­ művészet, 1952. j.38.1. ^"Pudovkin a magyar filmről". 87.1. - lo7 -

nyi szívvel, ötlettel, Őszinte állásfoglalással lehet igazán na­ gyot alkotni.Persze a színes játékstílus a vígjátéki, a sza­ tirikus , vagy a “negatív” szerepekben - külsőségeiben - némikép eltávolodhatik az ésszerűségtől, !de mindig csak a realizmus ha­ tárain belül. ”?óna:jr Márta, akit Peczöliné ifjasssony szerepében a rendező a szatirikus mondanivaló kedvéért majdnem sgyonra tán­ coltat, kitűnően személyesíti meg a hiú, magakellető, de amel­ lett naivul korlátolt, tehát nem sátánján gonosz falusi nagysága mai változatát. Játéka mértéktartó és lényének természetes, szin­ te öntudatlan humora izesiti" - írja a kritika egyik híressé vált lg alakításáról* ”A szereplők között a legjobban Ferrari Violetta tetszett.•• Hoppant finom és jellegzetes humora van, egyéni, ere­ deti humor ez, mely elüt a szokványostól,, s melynek segítségével elűzi a sablont Tóth Panna figurájából.*.* kállai Ferenc mulatsá­ gos karakterfigurát alakit a félszeg statisztikus szerepében: groteszk humorában mély emberség van.**” - hangzik a megemlékezés i *7 a Nemzeti Színház két egyéni hangú fiatal művészéről, illetve a "negatív” figurák mesterévé felnövő Balázs Samuról: ”A Bűvös szék sikerében oroszlánrésze van az államtitkárt alakitó Balázs Samu­ nak. öntelt, magabiztos, fölényes, hazafias frázisokat puffogtató, mint amilyen valóban a letűnt uralkodó klikk volt. Ugyanak­ kor, ha a székben igazi énjét adja, látjuk, milyen velejéig rot­ hadt, csak a saját piszkos anyagi ügyei érdeklik és gyáva, gyenge |^ is, ha bajba kerül.” A negatív figurák ábrázolásának egyik útja ez a karikxrozó volt, a másik pedig az, amit Somló István képvi­ selt: aki az amerikai tisztet okosnak, aljasnak és cseppet sem veszélytelennek ábrázolja.”"'^ A Nemzeti Színház, mely a reális, a filmre simán transzpo­ nálható játékstílus tekintetében a harmincas évek során hátrány­ ban volt, ekkor az élre került. A régebben "reálisw-nak nevezett és filmszerűnek tartott játékmodornak kiütközött kabaréjellege, ^^Máriássy Judits "Két uj magyar film”, Irodalmi Újság, 1952*jan. ifi lányi Sarolta: "Hintónjáró szerelem",Irodalmi Újság, 1955 «fébr, 17'Demeter Imre: "Kétszer kettő néha öt”,Irodalmi Újság, 1955*jazu 12* i8föáté György, Irodalmi Újság, 195^ * április 4-. 1^Máriássy Judit: "Nyugati övezet”, Irodalmi Újság, 1952. jam.31* - lo8 -

egyre kevésbé, inkább csak az említett vígjátéki, szatira-müfajban használhatóén. A régi, tradicionális, a modernebb követelmé­ nyekhez csak részben alkalmazkodó Nemzeti Színház mellett a köz­ vélemény szerint a magánszínházak képviselték a realizmust. Ez a vélemény azonban merevvé vált és helytelen irányba csúszott.A ne­ mesebb realizmust játszó Vígszínház mellett ugyanis a magánszín­ házak skálája lefelé szélesedett és minthogy hovatovább minden, a színpadról elhangzó közvetlen hangot ”reális”-nak neveztek akkor is, ha ez illusztrálás volt, a közönséggel való, poénekre menő komázás, ellenkező előjelű modorosságokba tévedve, idővel elfog­ lalta a vezető helyet és filmjeink a negyvenes évek elején rea­ lizmus elmén többnyire kihegyezett kabaréstilust adtak. Az uj irodalom által megkívánt típusok és színészi hang ott­ hona ekkor elsősorban a Nemzeti Színház volt, érthető, hogy a karikirozást megengedő filmek /Piszaagyar. Janika. Civil a pályán/ kivételével a legtöbb ismert film szereplőgárdájában a Nemzeti Színház miivészei domináltak. A már említetteken kivül ilyen volt a dalolva szép az élet, a Felszabadult föld, a Kis Katalin házas­ sága. a Becsület és dicsőség, a Gyarmat a föld alatt, a Különös házasság, a Tűzkeresztség és részben a Vihar. Bs a domináló hely­ zet azonban röviddel később megváltozott. 1952-től kezdve a Nem­ zeti Színház művészei szinte arányosan kevésbé jutották szóhoz évről-évre és ha akadt is egy-egy film, amiben tucatnyi számban vettek részt, azok szereplőgárdájának csak töredékét tették ki. 1952-tŐl 1955-ig harminc film készült el, közülük Tompa Sándor, Fónay Márta és Makláry János biz, Gózon Gyula és Pártos Erzsi ki­ lenc, Makláry Zoltán, Mányai Lajos, Rajczy Lajos és Várkonyi Zol­ tán hét, Balázs Samu, Bessenyei Ferenc, Bihari József, Kállai Fe­ renc és Ferrari Violetta hat, Somló István, Juhász József, Mészá­ ros Ági, Gábor Miklós, Básti Lajos, Somogyi Erzsi és Ungvári László négy alkalommal kapott bennük szerepet. Nyolc film díszle­ teit tervezte Varga Mátyás. Az Összesen jóval több mint ezer sze­ repből alig 250-et játszott nemzétiszínházi művész. Az uj magyar filmgyártás tematikai problémái azonosak vol­ tak a színházéival, csupán a fejlődés menetében mutatkozott kü­ lönbség. Az államosítás előtt ez a kérdés nem kapott hangsúlyt, az első megnyilatkozáskor már megmutatkoztak az akadályok. "A Mo­ zi Élet legutóbbi ankétjén a megkérdezett magyar irók sem tudtak - lo9 -

másra gondolni* mint az elmúlt korok jeles izminak fllnrevttelé­ re* Miért ez a menekülés' a múltba? Hát nincs ennek az országnak jelene és jövője?*8 - veti fel'a sajtó.2° Be röviddel később ered­ ményeket is megállapíts igaz* hogy csak viszonylagosan, a színhá­ zakkal való összehasonlítás alapján: "BÜg az egyetlen dramatur­ giával serősen centralizáltan, mert egyetlen gyárban dolgozó filamüvészet már eredményeket ér el a tamatilms tervezésben t még ha nem is kielégítő eredményeket, addig színházaink tematikája még erősen a véletlen és az. ötletszerűség eredménye • A kívánt fej­ lődés teljesítésére jellemző* hogy hamarosan már egyes hiányossá­ gok számonkérésére is sor kerülhet: "De a nagy építkezésekről aég mindig egyetlen filmünk sincs." Persze a kijelölt feladatok nem minden esetben kaptak művészi formát. "A mi forgatókönyveink ol­ vasásakor. •• még egyszer sem kapott el az a furcsa láz* az as ön­ kénytelen lelkesedés* aM, az igazi színészen úrrá lesz akkor* ha egy műben lehetőséget lát képességei kifejtése számára... a szép* az igaz* a művészi után vágyakozó embert legyőzi bennem a kriti­ kus* aki minden jószándéka mellett kénytelen kifogásolni a cse­ lekmény kiagyaltságát* vagy laposságát, a helyzetek esetleges lo­ gikátlanságát, az.ábrázolt emberek egyrétűségét és színtelenné— gét..." - panaszolja Ladányi Ferenc.2^ A forg&tókönyviréknak valóban nem volt irigylésreaéltó a helyzetük, némely, túlzott követelmény miatt. 88Az Űri muri szín­ padi- és filmváltozatában a rendezők nem merték megmutatni a mű által nyújtott lehetőségeken belül sem az elnyomott parasztság kitörni készülő indulatait" - irja egy átfogó tsmlmény*^ holott a szakmai közvélemény éppen az ellenkezőjével vádolta, a filmvál­ tozatot: éz ugyani® a. Móricz által nem. agyértelJiáiem megformált három "csugari" alakjából lázadó saegé^ypár&sst-tSneget fejleSS^V.1'"f" ""..... ; Dick Bódog: "túlessen harmadszor is' újjá a magyar filmgyártás" Mozi Élet, 1946* már6*M* 2^Kend© István: "Színházaink müsorpolitikájéról" 9 Színház- és Filmművészet, 1952. 14-5.1. 22Máriéssy Féllxs "Hagy feladataink végrehajtása felé5** Szinhásés Filmművészet, 1952 . 469.1. 2^"Irói jellemrajz, színészi jellemábrázolás". Irodalmi, üjság, 1951. II.1. ^Xukácsy Sándor: "Irodalmi örökségünk felhasználásáról", Irodal­ mi Újság, 1951« ncv.22. - llo -

tett, síelj- felvonulva a Ssakaáry-kuria ellen, elégtétellel figye­ li emnak pusztulását* Az ilyen szemlélet veszélyeire Pudovkin is felhívta a figyelmets "Kern a téma megadása a sematizmus forrása, hanem az a felületes mód, ahogy a1művész az adott témához koséle­ dik" - mondja2^ és több szó hangzik el a szerelmi motiválás .szán­ dékos .elsorvasztása, olyan beállítása ellen, mint ami jelentéktelenaé válik a szocialista fejlődés mellett* "Is a másodlagossá^, amivel a szerelmet itt ábrázolják - Írja Goda Gábor a Város alatt cimu filmmel kapcsolatban - gyengíti az egész film valósághite­ lét® Vadász Feri, azaz Kállai Ferenc a film végén feleségül veszi Virág Dózsát, azaz Horváth Terit* A filmen sem több ez, mint ez a házassági közlemény két sorban****" és ugyanezt pécézi ki már előbb Révai József, a Dalolva szén az élet-ről beszélve?. "Attól tartok, hogy • .a szűk és helytelen, hozzáteszem! korlátolt fel­ fogása a marxizmus-leninisaausnak, az osztályharcnak 9 vezetett többek között arra, hogy filmjeink egész sorában az utolsó másfél esztendőben, tilossá vált a csók®" A sematikus hibák elleni az első harci tett - mondja Máriássy Félik - véleményem sze­ rint az Élet.1el volt* A konfliktust itt külső esemény okozta,de a film azt mutatta, hogyan viszonyulnak az egyes emberek ehhez az eseményhez• S ezért tudta mélyen és őszintén feltárni a jelleme­ ket, teljes fényben ábrázolni a hősiességet, az apróságokban meg­ nyilvánuló emberi nagyságot* Kern utolsósorban azért ébresztett ..az Életjel a nézőben is nagy érzelmeket,indulatokat, ami miieden iga­ zán jó film jellemzője, s ami annyi korábbi filmünk hatásából hi­ ányzott; - és idézi Geraszimovnak, a .IX# szovjet iró&óiigregszms« tartott felszólalásából azt a részt, hogy az igaza pozitív hősök: - legfontosabb közös vonása abban rejlik, hogy a nézőre nem kivá­ ló tulajdonságaik didaktikus kihsngsulyozásával hatnak,**• pozi­ tív tulajdonságaik nem tűnnek elő azonnal, hanem csak elemzésük­ kor kerülnek felszínre*"2® Az idézetek érzékeltetik azt a forró, nyugtalan és sokszor tisztázatlan állapotot, ami az uj magyar film kialakulását kisér*^^ludovkin a magyar filmről", 29*1* 2^Xrodaírni üjság, 1953*december 5# ^Színház- és Filmművészet, 1951* 614*1* 28"A fejlődés utján", Színház— és Filmművészet, 1955* 91*1* - 111 -

te és amelynek: során a mai tematika egyre jobban előtérbe nyo­ mult* A Nemzeti Színházban viszont nem emelkedett sem az uj ma­ gyar darabok, sem az uj témával foglalkozó darabok száma* A film­ gyártás eredményei között az 1952-55 év_r termésében a mai tema­ tika kétszerese volt a történelminek, ezenkívül a kisfilmek úgy­ szólván mind az előbbihez tartoztak, a Nemzeti Színház tizenki­ lenc bemutatója közül csak három olyan mü volt, mely mai, illetve közelmúltban történt eseményekkel foglalkozott. Bár ez részben a színház sajátos, elismerten a klasszikusok felé mutató irányzatá­ ból következett /ez idő alatt tis klasszikus és három"fél"-klaszszíkus bemutatója volt/ a magyar filmgyártás tekintetében a fi­ gyelem kissé eltereXőöött róla, más színházak felé. A magyar filmszínész! játékstílus terén komoly eredmények következtek be, "A színházban a színpad és a néző között nagyobb a távolság, tehát itt nagyobb eszközökkel, gesztussal, mimikával* hangerővel dolgozunk. Ugyanakkor a filmen az érzéseket szinte eszközök nélkül kell kifejezni. A film ezért sokkal nagyobb kon­ centrálást követel, mint a színpad. A különféle zavaró körülmé­ nyek, a reflektor, a gép, a sok ember, akik körülöttünk dolgoznak és figyelnek, furcsa dolgot követelnek a színésztől• A zavaró kö­ rülményeket ki kell kapcsolni, de ugyanakkor tudni is kell róluk. Például ha kikapcsolom a környezetet, akkor esetleg egy hirtelen, durva mozdulattal fordítom el a fejemet a felvevőgép előtt, ami a filmen rosszul hat. Ha viszont túlságosan figyelembe veszem a technikai körülményeket, érzéstelenné válik a játék. így a filme­ zés bizonyos kettős figyelemmel jár. A színpadon hasonló a hely­ zet f ott is van átélés és ugyanakkor önkontroll is, de nem „olyan intenziven, mint a filmen" - igy nyilatkozik Somogyi Erzsi,^aki­ nek néhány, háború előtti filmszereplésáré igen erősen vonatkoz­ nak a fentebb mondottak • Ás ut, ami a különböző játékstílus fel­ ismeréséig, illetve áthidalásáig eltelt, valóban nem volt sima. "Ma már szinte hihetetlennek látszik, hogy hosszú vitákat foly­ tattunk arról, lehetséges-e és szükséges-e a színészi átélés a filmen, önálló alkotóként dolgozik-e a színész, vagy csak a ren­ dező engedelmes eszköze, szükség van-e elmélyült, alapos próbákSzínészi munka színpadon és filmen". Színház- és Filmművészet, 1954. 507.1. 112 -

rastehát a szerepek tudatos felépítésére az ösztönös rögtönzéssel szemben? Mindezekre a kérdésekre a Sztanyiszlavazki3-sg&ódszer ta­ nulmányozása adja meg a választ®.® - irja Máriássy Félix 1955-ban és elismeri, hogy: — a forgatás* előtti...próbákat először Keleti Márton alkalmazta rendszeresen Srkel cimü filmjében*"'" Ezt évek­ kel megelőzőleg, az 19 51 . októberi szinház- és filmművészeti kon­ ferencián Bán Frigyes referátumában még igy volt kénytelen vázol­ ni a helyzetet: *»a filmnél ... színházi értelemben vett próbák eddig még nem voltak és sajnos, még ma sincsenek... Alig lehet hasznos munkának nevezni azt, hogy a filmrendező a színészekkel egyetlen olvasópróbát tarthat, amelyiken általában a szereplők fele színházi- vagy másirásyu elfoglaltságára hivatkozva nincs is jelen... 17-18 perc jut egy-egy jelenet bepróbálására, csiszolá­ sára, a színész beleélésére, valamint a felvételre•••. Ezek után tegyük fel a kérdést, mennyiben van lehetősége a filmrendezőnek arra, hogy művészi elképzelései, művészi munkája kiteljesítéséhez ugyanolyan értékű lehetőségeket kapjon, mint amilyennel színházi kollégája rendelkezik? Ma még sehol, semmilyen mértékbenHol gondolhat a filmrendező nemcsak a próbák, hanem a Sztanyiszlavsakij-módszer bevezetésére és alkalmazására..../miközben/. ••• & színház kinyújtott markával viaskodik, amely éppen visszaköveteli próbára vagy előadásra a nála is dolgozó s z í n é s z t . Ilyen kö­ rülmények között a színházi játékstílus áthangolása a filmre ek­ kor még szinte lehetetlennek látszott. Azonban a kérdés felvetése nyilvánvalóan elindított annak megoldása felé. A segítség itt is Pudóvklhban megszemélyesítve jelentkezett, aki saját gyakorlatán átszűrve ismerte fel a helyzetet: ^Egyes filmművészek azt gondol­ ják , hogy a színház és a film teljesen különböznek egymástól. Ez a téves elmélet egyidőben a Szovjetunióban Is elterjedt. A kérdés komoly elemzése azonban tisztázta, hogy a színház- és filmművé­ szet hasonló feltételek között dolgozik és a valóság ábrázoláséi szempontjából nincs közöttük alapvető különbség. Két olyan rende­ zőt ismerek, Nádasdy Kálmánt és Fébri Zoltánt, aki a színháztól jött át a filmhez, á Gyarmat a föld alatt pótfelvételeiben,amiket Fébri Zoltán készített, a színészek munkája olyan magas szinvona^°Irodalmi Újság, 1953* augusztus 15# ^Színház- és Filmművészet, 1951* 601-603* - 113 -

Ion áll, hogy példaképül állítható egész sor filmrendező elé® Munkájában bebizonyosodott, hogy a színháznak és a filmnek nem az egymástól elütő, hanem az egymásra hasonlító problémái a jelleg­ zetesek."^2 A rossz kapcsolat kérdésének felvetése igen fontos volt. "... kiderült ezen a konferencián... hogy a film és a színház bár kölcsönösen, de sokszor formálisan baráti és szerelmi nyilatkoza­ tokat tesznek egymásnak, még nem barátok, még nem segítik egy™ mást, még inkább konkurrensek. A színház a legjobb esetben néha kisegíti j de nem segíti a filmet. Még túlságosan az az eleven az egyik és másik terület* művészeinek gondolkozásában, ami a színhá­ zat és a filmet elválasztja egymástól, és nem az az eleven, nem az él bennük, ami, közös" - foglalja össze a II. színház- és film­ művészet! konferencia tanulságait Révai József.^ A panaszokat Keleti Márton vetette fel, elsősorban as egyik referátummal kap­ csolatban: "Ladányi elvtárs kitűnő beszámolója sem érintette a színháziak és filmesek közös kérdéseit. Nagyon jól esett volna* •« ha ... egy fejezetet szentelt volna nekünk filmrendezőknek és a színész alkotómunkájának a filmen - majd éppen a leggyakorlatibb téren tesz megjegyzést: - ... nem tudok hinni «nn»fr- a színésznek, aki reggel nyolctól-tizig rádiózik, tizenegytől két óráig klaszszikus vígjátékot próbál és fél háromtól hatig filmen párttitkárt dátszik."34 A felvetésre azérj volt szükség a beszáJTOlékkal sze*ben, mert ezek a kérdések -ekkor már régen nyíltak voltak, még nyíltabbak, mint ahogyan akár Bán Frigyes beszélt róluk. "Naponta fordul elő, hogy egy-egy film felvételét abba kell hagyni, mert egyik vagy másik szereplő, színházi elfoglaltsága miatt, órákig hiányzik... S ez még a jobbik eset. A nagyobb baj az, amikor egy­ általán nem lehet megtartani a felvételeket, mert a színészek ... egy része napokig nem jöhet el a színházi próbákról. Más képek felvételéről szó sem lehet, mert aüteműnkben áll a soktizezer forint értékű díszlet.«. Mikor végre megkapjuk a színészeket,meg- történik, hogy partnereik, akik addig szabadok voltak, nem érnék rá többé - Írja Botfa. Béla, a filmgyár akkori művészeti vezetője, •^"Pudovkin a magyar filmről", 76.1. ^Színház- és Filmművészet, 1951* 617*1* ^Színház- és Filmművészet, 1951* 606.1. - 114 -

igy folytatva: »Ha .... jobb eredményeket akarunk elérni, nem szabad megengedni, hogy film és színház egymással hadakozzék..• szóvá kell tenni ezt a kérdést, mert a szinészegyeztetés eddigi rendszere egyértelmű a magyar filmgyártás lebecsülésével .Fagy nem lebecsülés-e arra kényszeríteni a filmgyár Összes tényezőit, hogy újra meg újra rendszeresen könyörögni legyenek kénytelenek azok­ nak'a színészeknek átengedéséért, akiknek filmszerepléséhez elő­ zetesen hozzájárult mind a színház, mind a minisztérium?"^ A rendszeres "szinészegyeztetés" ugyanis nem hozott kibékítő megol­ dást , holott már egy éve érvényben volt! "Értesítem, hogy minden héten pénteken délután 3 órakor film és színház munkaegyeztetŐ megbeszélést tartunk a színházi főosztályon* Szükségessé teszik a heti egyeztetést a filmgyár és a színházak között az utóbbi he­ tekben mind nagyobb számban előforduló összeütközések" - szól az idevonatkozó főosztályvezetői l e i r a t A panaszok terén a szin­ ház sem kívánt elmaradni* A Hemzeti Színház és a filmgyár között a bakérasztség bemutatója kapcsán történt éles Összetűzés: o.október 20-ra már vissza kellett volna jönniük színészeinknek a külső felvételekről, minthogy a tizedikén kezdődő külső munkák­ hoz nyolc-kilenc napra vettek volna igénybe Őket. - szól az ez ügyben a minisztériumhoz küldött felterjesztés, hivatkozva arra,, hogy a megállapodással szemben - "a filmgyár a munkát csak októ­ ber 20-án kezdte el*" Ennek következtében eltolódott a színházban a Tűzkeresztség bemutatója, miáltal: "A kérdéses hét alatt kilenc bérletsorozat közönségét kell elmaradásról értesítenünk avval, hogy decemberben, ujabb részletbefizetés után fogják majd megkap­ ni pótlólag a Tűzkeresztség előadását**. A bérleten felüli helyek szervezés során már legnagyobbrészt el vannak helyezve, ezeket be kell vonni és a beállított bérletszünetes előadásokra soron kí­ vül,rövid idő alatt kell közönséget szervezni* A bevételi kiesés, amivel számolnunk kell, élég jelentős." Befejezésül még megemlíti azt a veszélyt is, hogy: "Az esti előadásokon játszó és napközben vidéki felvételeken szereplő színészek hazaszállítása igen bi­ zonytalan* "^ —

--------------------------------------------------

^^"Pilm es színház közős problémája: a szinészkérdés." 1951. 5557*1. 56Népm. 1?50-Ált-127-1950.IV.ikt.sz. ^Felterj. 1951* nov*9« - 115 -

Á kapcsolatot persze esek a gyakorlati okok , napi bosszúsá­ gok rontották el* Művészi alkon Mába történtek szórványos koor­ dinálási kísérletbe, egymagákban, különösen folytatás nélkül ma­ radva, nem. lehettek eredményesek. Pedig Bévai Dezső 8 a filmgyár vezérigazgatója, örömmel hivatkozik rá, hogy: nA film és színház közti tapasztalatcsere kezdő lépéseit már megtettük* Tüzkeresztség-cimü filmünk műtermi felvételeinek megkezdése előtt a produk­ ció vezető tagjai résztvettek a Nemzeti Színház próbáin,, a film elkészült anyagát pedig a premier előtt levetítettük Major Tamás­ nak és Brbán Ernőnek - magátél értetődően, hogy a filmrende­ zőnek tapasztalatait nem átültetni.t hanem átformálni kell munká­ jában* /Megjegyezhetjük, hogy filmgyártásunk mai helyzetében még mindig nem jutott el az előzetes próbák rendszeres megválósitásáig* Székét viszont a felvételek előtti alaposabb munka helyette­ síti , megkönnyítve a filmen rendszeresen szereplő színészek gya­ korlata által, mely már csak ritkán csúszik bele színpadi hatások alkalmazásába./ Fentebb szó volt arról, hogy a Nemzeti Színház .művészeinek filaszereplése az 1949-51-es maximum után 1952-55-ben igen vias­ száesett* Bűnek okát több tényezőben lehet megtalálni. Előszói a szocialista-realista játékstílus, aminek a Nemzeti Színház domi­ náns előharcosa volt, a színházak államosítása után elterjedetté vált és minthogy a Nemzeti Színház mégis a klasszikusok otthoná­ nak számított, as uj filmekben való használhatóságot illetően kissé el is maradt a többi színháztól* Másodszor; a tervezés mind a színháznak, mind a filmnek gyenge oldala és az ebből eredő za­ varok során a filmgyár saját szempontjait könnyebben tudta más •i színházakkal, mint az elismerten legtekintélyesebb Nemzeti Szín­ házzal szemben érvényesíteni• Harmadszor; a színházakból hiány­ zott as érdeklődés a film iránt. Maga a Nemzeti Színház igazgató­ ja sem kívánt vele foglalkozni, két epizódszerepen kivül mást nem is játszott egész idő alatt* /£ harmadikat, az Úri muri-ban, beIQ tegsége miatt Balázs Samu vette át tőle./-'' A szerepléseket a mű­ vészek a színházak munkáját nem zavarható mellékkeresetnek tekin­ tették. Az egyeztetéseket a Nemzeti Színház általában csak addig ^ “Játékfilmgyártásurk feladatai az uj évben", művészet, 1952. 12.1. ^^esti Műsor, 19^9. okt.28. 116 -

Színház- és Film­

ismerte el, amíg a próbákat nem akadályozta, akkor igyekezett ma­ gát tulteani rajtuk, a film pedig a maga lehetőségei szerint vé­ dekezett: a nála lévő színészt csak akkor engedte vissza, ha már végzett munkájával* Olyan szimházvezető nem akadt, aki csak' önző szempontból is elősegítette volna művészei filmszereplését, azok és rajtuk keresztül a színház népszerűsítése érdekében® Holott a tapasztalat nyilvánvalóvá tettes a film képzett, kulturált, gya­ korlott színészeket kaphatott a színházaktól, a legtöbb esetben ideális szereposztást produkálva velük, a színház pedig megkapta azt a gyors és igen széleskörű népszerűsítési lehetőséget, amit nem lett volna szabad 'szem elől tévesztenie* A filmgyártás szem­ pontjából a legnehezebb dió a Nemzeti Színház volt, ezért az évek során a megszaporodó más lehetőségek igénybevételével igyekezett lazítani a vele való kapcsolatot. A sár előbb említett néhány ve­ zető művész több Ízben kapott meghívást: a Nemzeti Színház szám­ szerű elmaradását egy-egy film szereplői közűi az episódisták mellőzése okozta, ezek mindegyike kűlön-külőn egyeztetési problé­ mát rejtett volna magában* 1955-ben a Gábor diák és a Gázolás 52, illetve az nikkoló világos 35 szereplője közül csak mégy volt a Nemzeti Színház tagja, alig volt jobb az arány a Kilences kór­ terem és a Körhinta esetében, és az év filmjei közül csak a Buda­ pesti tavasz .az Élet hid.ia és - elsősorban - a Különös ismertető­ iéi vonultatott fel nagyobb számban nemzetiszinházl művészeket, mindamellett erősen elmaradva az 194-9-52-es évek átlagától*

-117 -

FILMOGRÁFIA

Magyarországon 1959-ben bemutatott külföldi filmek

Az egyes filmek legfontosabb adatait országok szerinti csőpontosításban* alfabétikus sorrendben közöljük. A koprodukcióé filmeket külön "Koprodukció” cin alatt ismertetjük* Á dátum a bu­ dapesti premier időpontját tünteti fel. Az összeállítást a MÖKÉP sillabuszai alapján Baróti Bezsöné készítette. Jelmagyarázats

1 5= Író r = rendező

o ss operatőr s ss zeneszerző

sz ss szereplők

ANGLIA| III.RICKÁRD 1: Shakespeare rí Laurence Olivier o: Ottó Heller szs IT.Edwérd király - Cedric Eardwicke; Ganterbury érsek Nicholas Bannen; III.Hicbárd. Laurence Olivier? Buckinghaa Ralph Ricb&rdson? Clarence John Gielgud; Erzsébet - láary Kerridge; Lady Anna - Claire B I oöeu Brahkenbury - Andrew Cruickshank; H&stings - Alec Olunes; Stanley -Laurence Naismitbi Richmond—Stanley Baker. 1959* I-.29-

HAKÉTATÁMASSPOBT /Roehets Galore/ i: Oompton Mackenzie filmre irta:Mozija Daniscnewsky rs Micbael Relph o: Reginaid Wyer %% Cedric Thorpe Davie sz: Janet Macisod — J©ennie Cársón í Hugb Mander - Donald Sinden* Waggett kapitány - Ró­ náid Culver ;Waggettné - Catherine Lacey; James atya - Noel Purcell. 1959. 12. 10.

118 -

\msmrmk SZIGETLAKÓK /Los Isleros/ i és rs Lucas Deisare os Mari© Fages zs Gilar&o Gilardi sss Tita MereXXo s Árturo Gar­ d a Bohr, Roberto Fugázót, Alita Homano* 1959* V. 21.

os Gyimo Kolarov zs Álekszandr Rajcsev szs Sztrahil hajduvezér - Aposztol Karajait révj Ivana Ginka Sztancseva? Goran-Sztye— fan Pejesavi Mehmed bej - Ami­ rej Gsaprazov. 1959* V. 14.

A TENGER TDKVÉSXB /Zakón Mórja/

RÜÍÍteia I ARAKTSZIMgÓHIA /Siapbonie lm Gold/ is Kurt Nachm&nn rs framz Antal os Hams-Heinz Thayer zs Lotar Olias b% s Walter Gerlos - Joachim Fuohsberger, a jégen Ferm&nd Leemana; Éva Bell - Germains Lamar? Susi Hagedorn - Bannelore Bollaanns Kathil&e Seidlitz - Sasi Nlcoletti; Autóm Kor.iander - Hsns Moser. A Bé­ csi Jégrevüt szólistáinak és balettkarának közreműködésével Will Peter rendezésében.

1959* VI. 4. bulgárxa ]

A HAJDÚK SSKÜJ5 /Hajduskaja Szljatva/ i: Orlin Vasziljev r: R.B.Vasziljev

Is Ingei Vagenste±nsIIaim Olivér rs Doncsko Todorov os Georgi Karajordanov zs Iván Marinov sss Peter - Georgi Georgi,iev? Ssaso - Bogömil Ssiaseonoi; * Má­ ria - Ami Bamjamova? Bsrba Hlkosz - Sztefan Petrov; Sakarida - Rikola Dadov? Ándrej Bimitr Bocsev. 1959. XII. 31.

A 15-AS KEDYBHC /Ljubinec no®13*/ is L.Popov, t*Jancsev rs V.Jancsev o: G.Georgijev zs P.Bstnpel szs Radoszlav és Radossvet A.XareMtyev; Slena - G.Sztaacsevas Sztrogov - P.Petrov; Petsl - P.Karlukovszky; Gogo -■ G.Earev; A kis öreg - L.Bobtosevszky. 1959. IX. 10.

- 119 -

A BOLDOGSÁG VASÁÍ^AP JÖN AKKOR KABÁOSOIXSOB /Tenkr&t o váaocich/ is IcBenes, P.A.Bvörák, K.K&chyma rs Karéi Kachyna o: dosef Illik ss Mikos Tacek sas Hlousek /kapitány/ - Oto— mar Korbelár; Tondrácek - Badolf Beylt dilek /alhadnagy/ Petr Hanicinecj Tára /főhad­ nagy/ .- Hrantisek Hanus; Benko -/szlovák katona/ - Ottó Lac­ kóvic ; Ylassta /e.ü.nővér/ Éva KI©pácóvá* 1959* IP- 23*

APlK ISKOLÁJA

/Stastie pride v nedelu/ is Iván. Bdkovcan r; Jáa Lackó os Vladimír Jesina ss Milán Novák szs Emil « Marian EXeisíMiálco— Iván Mistrik; Stevko Anion Kirvecka? Éva - Benáta Bocolomanskáo 1959. T. 14. BRTCH POLGÁR /Oferan Brych/ is Jan Otcenáeák filmre irtai 0takar Távra, dán Otcenásek rs Otakar Távra os Jan E&Xis zs diri Smka b z i Dr.Frantisek Brych Karéi Höger, Oldrich Ház - Otomar Erejca; Irena - Vlasta Fialo­ va; Misina - Zdenek Stepánek; Kazda - Bduard Kohout; Bartosdaroslav Prucha; Saska - dán Pivec; Pétéra - dosef Bek; Dr. Lazecky - Martin Ruzek. 1959. TI* 25* -

/Skola otcu/

is Iván Kriz, Ladislav Helga rí Ladislav Helge os Ferdinand Pecenka ss Gust&v Erivinka sss Pelikán^ tanító - Karéi HÖger; Pohánka, igazgató - Joséf Mxa; Bégtek,nyugdíjas ta­ nító -Ladislav Pesek; Ándulka, tanítónő - Blasena Holisova; Pelikán felesége -Vlasta Chra— mostova; Mlceeh — Badclf K m — einsky «danouch - Vladimír EI&vaty; Lőjzik - Petr Ádámek; T&sik Janonch - Ales Kosnar; Tarka - dana GAlusská* 1959* Hl. 19. - 12o

BULS2KA ASSZONY ERKÖLCSE /Morálka páni Dnlské/ is Gabriella Zápolska filmre irta: diri Fried r: diri Krejcik os Tladimlr Novotny z: diri Sast sz: Dulszka asszony - Zdenka

B&ldová; Dulszky - Bedrdcb Yrbsky; Zbysek - Vladimír Ráz; Juljasevicová - Yi&sta Fábiá­ névá? Bárka - Marié Tom&scvá; Tadraehové - Jirina SeJbalová; Méla « Jana Brejcková; Hesa Alena Martinovská. 1959- TO. 2*

y ÉBBTfSÍGZ UTÁN /Stenata/ is Milos Formán., Ivó Novak: r: Ivó Kovák os Jan Kovák z: Jan F.Fiscber ess Óta - Rudolf Jelinek? Hana - Jaroslava Panyrkovaí Josif Jan Pivec ? Josifóvá - Blanka W&leská; Maria Merková - Jana Brejchová? Václav H&mpl - Yladislav Measik* 1959- IV. 16.

/Hlavni vyhra/ is Ottó Pelenka, Ivó Kovák rs Ivó lávák 0 s Jaa Novák zí Jan P.Fischer bűí Iranta - Ivó Palec; Alena - Jaroslava Panyrková j Pavel Vladimír Mensik; Ptácek -Josef Bek? igazgató -Jan Pivec? Pravusa - Valentina Thielova. 1959. VII. 9.

HALÁL A NYEREGBEN /Smrt v sedle/ i: Jiri Cirkl, Jindricb Polák r: Jindrich Polák 0: Rudolf MiÜc zs Evzer Iliin sas Lomás - Rudolf Jelinek? Krepelka - Radovan Lukavsky; Kosina - Eduard Dubsky; Mikóta - Jiri Sováks Vera Míkotová Jana Kasanová. 1959. IX. 24. ITT OROSZLÁNOK TAM1I /Zde json lvi/ is Oldrich. Danek rs Vaclav Krska o: Jaroslav Tuzar z: J.F.Fischer sz: Sterba mérnök - Karéi Höger; Jana, a felesége - Harmila Smejkalova; Vilma, a tit­ kárnő — Dana Medricka; Vochov, mérnök - Svatopluk Mátyás. 1959. VI. 11. JÁTÉK ÉS ÁLOM /Kry a sny/ A film két részből áll: Kis karácsonyi történet, Szerel­ mespár a ládából. Kis karácson^i_történét s 1: Ludvik Askenazy, Milán* Vosmik r: Milán Vosmik 01 Josef Strecha z% Svatopluk Havelka

121 -

szz A kisfiú - Misa Staninec; Taxisofőr - Stanislav Neumann; Rendőrök - Martin Ruzek, Vla­ dimír Hruby. Sserelmespár^a^ládából^. I: Ltidvik Askenasji Milán Vosmik ?: Milán Vosmik o: Josef Strecba zs Svatopluk Havelka szz A kisfáit - Misa Staninee; A kislány - Eve Hrabetová; A taxisofőr - Stanislav Neumann; A komédiás - L&dislav Pesek. 1959. XII. 24. MENEKÜLÉS AZ ÁRNYÉKTÓL /Utek ze stim/ i: Jaroslav Kiima,Jiri Seguens r: Jiri Sequens o: Alois Jiracek sz: Prantisek Smolik, Ludmilla Vendlova, Stanislav Remtmda s Josef Bek, Benata Orlova. 1959. XI. 12. Önvád /Ceáta zpátky/ 'is Pavel Kohout9 Václav Krska r: Václav Krska o í Jaroslav Tuzar zz Karéi Macourek sz: Pred - Eduard Oupák; Dán Josef Vinklár; Carda - Ol&rich Slavik; Tonka - Jana Ditetová; Ered apja - Karéi HÖger. 1959. IX. 3-

AZ ÜSYETLEN KAPUS ^Br&akár bydli v nasi ulici/ 1: Ott^ Hofiaan, J.Z.Novák rs Buba o: Jaromir HoXpucb zz Dr.S&sil Ludvik sz: Sacha - Otomar Korbelér; Tanítónő - Éva XIepáeová; Ta­ nító - Vladimír Hlavaty; Proköp - Premysl Kocl; Pepik Sláma - Tomás Sedlácek; övalda Jiri Suk; Iván Sviták - Karéi Slavata; Hars Prokop - Jiri Litvák; Olinka - Olga Habetinová és sokan mások* 1959* I. 22.

1 .VÁGYAK SZÁRNYÁN /Touba/

is Vojtech J&sny, Vladimír Valenta rs Vojteeb Jasny o: Jaroslav Kucera zs Svatopluk Havelka sz: Josko - Jan Jakes; Josko édesapja - Václav Bábka? Lenka - Jana Brejchováj Jan - Jiri Vala; Andela -Vera Tichénková; Siebal - Václav Lobnisky; An­ dela édesapja - Fr&ntisek Sfusálek; Édesanyja - Anna Melisková; Václav - Jiri Pick; Prantisek - Hja Racek. 1959. V II. 30.

- 122 -

Ídánia MEGTÖRT A JÉG /Oivitoq/ i: Leck Fischer r: Erik Balling os Poul Pedersen z: Svend Erik Tarp sz s Jens Lauritzen - Poul Reichhardt;Eva Rygaard -Astrid Yillaume; Marius Mariboe -Gunnar Lauring; Pavia -Riels Piatou; Raja - Dorthe Eeimer; Huka - Justus larsen. 1959. X. 15. . IÉSZAKAMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOg] felhívás táróra

/Invit&tion to the Dance/ A film három részből áll: Cir­ kusz , Körtánc 1 Szindbad a ten­ gerész • Cirkusz: r és koreográfus: Gene Kelly o: F.A.Young zs Jacques Ibert szs A szerelmes - Igor Yotiskevitch; Szerelmese -Claire Sorabert; A bohóc - Gene Kelly. Körtánc: r és koreográfus: Gene Kelly os F.A.Young zz André Preyin szs A tengerész - Gene Kelly; Az utcalány -Tamara Toumanova; A festő - Igor Youskevitch; A ruhatárosnő - Diana Adams; A ficsur - Tommy Rali; A végzet -

asszonya - Belita; A modell Claude Bessy; Az énekes - Irving Davies; A férj - Dávid 1 Paltenghi; A feleség - Baphne Balé. Szidbad^a^tengeré sz ^ r és koreográfus: Gene Kelly os Joseph Ruttenberg z: Rimszkij-Korszakov nyomán Roger Edens sz: Seherezade - Carol Haney; A szellem -Dávid Easday; Szinbad — Gene Kelly. 1959. VII. 9* FÉNYES ESKÜVŐ /The catered affair/ is Gore Vidal r: Richard Brooks o: John Alton zs André Previn sz: Tóm Hurley - Emest Borgnine; Mrs.Hurley -Bette Davis* Jame Hurley — Debbie Reynolds; Jack bácsi — Barry Fitzgerald; Mrs. Safferty - Dorothy Stickney; Ralph Halloran - Rod Taylor. 1959. XI. 5. A HETEDIK KERESZT /The Seventh Cross/ i: Anna Seghers filmre irta: Helen Beutsch rs Ered Zinnemann o: Kari Éreund z: Boy Webb sz: George Heisler - Spencer 123 -

Tr&cy; Tóni, piacérlány - Bigne Hasso; Paul Boeder - Hume Cronyn; Liesel Boeder - Jessica Tandy; Wallau -Ray Collins; Marelliné - Ágnes Moorehead. 1959« X. 8* A HAGY CÁBUSO /The great Garuso/ is Sony Lavien,William Lu&wlg rs Richará Thorpe os Joseph Ruttenberg z: Verdi, Puccini,Leoneavallo, Mascagni, Tosti, Bach, Gounod, Bossini, Pinchielli,Donizetti, von Flotow, D9HardeIot, Ber­ bert, Be Ourtis szs Enrico Caruso - Mária Lansai Borothy Benjámin - Ara Blyth; Loulse Heggar - Borothy Kirsten; Marik Selka - J&rmiia Rovatna; Carlo Santi - Hichard Hageman; Park Benjámin - Carl Benton Beid; Giulio Gatti Casazza - Eduard Franz; Alfredo Brassi - Ludwig Donath; Jean de Reszke - filan B&pier; Antonio Scotti - Jávor Pál; Gino Carl Milletaire; Fucito - Shepard Menken; Tullio - Vincent Renao. 1959* V. 3A. ÖPELSÉGB KAPITÁNYA /Capitain Horatio Horaflower/ i: Forester filmre Írták: Porestér, Iván Goff, Ben Roberts

rs Baoul Walsh os Guy Green

z: Bobért Fámon sz: Ecrnflower kapitány - Gregory Peck; lady Barbara - Vir­ ginia Mayo<> 1959• III« 26. Íf r m c i a o Í S ág I . ALVAJÁRÓ BONIFÁC /Bonifác soemombule/

is Gersrd ■O&rller r: Maurice Labro o: Pierre Levent zs Louiguy sz: Bonifác - Fernandel; Mlle Thomas - Mathilde Casadesus; René,gengszter - Tves Benlaudt Stella - Gaby Andrieux. 1959• IV. 2. A NAGYBÁCSIM

/Mon onele/ i és rs Jacques Táti os Jean Bourgoin zs Alain BoBanse Frack Barcellini sz: Silót ur - Jacques Táti; Gerard - Alain Becourt; Arpel ur - Jean-Pierre Zola; Árpelné - Adrienné Servantie, 1959* XI. 26. A TISZTESSÉGTüDÓ U’PCAIÁ'KY /La P... respectueuse/ is Jean-Paul Sartre filmre Írták: J.L.Bost, A.Astruc

- 124 -

rs Marcal Paglierof Charles Brabant ot ShuYtan zz Georges Auric szz Liszie Mac-Kaye - Barbara L&age; Fred Clarké, a szenátor fia - Iván Desny; Clarké sze­ nátor - Marcal Herrand. 1959* i n . 5*

[dtoxa ] gKKgear a nagyvárosban /Boot Polish/ is Bhanu Pratap r: Prakash Arora os Eokte, Hasak z: Shankar Jaiklshan sz; Bheln - Baby Naaz; Hattan Kumar. 1959 . IX. 10 .

FEKETE GYÖRGYÖK /Crui biseri/ i: Jug Grizelj rs Svetonir Janic os Bdaard Bogdánié ss Bojan Adamic sz: Severin Bijellc, Mihajlo Viktorovic, Milán Ajváz, Franyo Túrna, Milivoj Jeremovic, Rajki Jovanovic. 1959. XII. 10.

Bola -

IDEGENEM /Tuda zemlja/ is Mesa Selimovlc rs Jose Gale os Iván Marineek zs Bojan Adandó szs Marco - Rade Markovié; Pa­ riul doktor - Hja Dsuvalekovszki; Franceski - Milorad Margetic; Mira - Tamara Miletic* 1959. I. 22.

A VIHAR KAPUJÁBAN /Rashomon/ 1: Rynosuche Acutagawa r; Akira Kurosawa os Myagawa Kazuo zs Ftmio Hay&saka sz; A férj - Móri Masaykui; A feleség - Kyo Machiko; A ban­ dita - Mifune Toshiro; A pap C M aki Minoru; A favágó - Shimura Takashi. 1959. II. 5*

RENDSZÁMA H-8 /H-8/ is Zvonimir Berkovic, Tomislav Butorac rs Ricola Tanhofer o: Slavko Zalar z: Dragutin Savin sz: Borisz, újságíró - Borisz Busaneie; Almaf zeneakadémista - Durda Ivesic; Pongrác,au­ tóbuszsofőr - Stane Sever; Vodopija, fotoriporter - Antiin

JAPÁH

- 125 -

Vrdoljak; á színész - Vauja Brah; Osw&ldné - M a Oremovic; / .Jafcapec - Pero Kvrgic ;Jákapea^' né - Marija Kobni Oordana -MIra Nikolic; Xhez, teherautósofőr - Marijaja Lovrie; Baraz, autóbusz-sofőr - Iván Bubié; Kukac 9 zsebtolvaj - Antun Ma­ lis; Eosic -Fabijan Sovagovic. 1959. V. 28.

SORTÜZ AZ ÉGBE /Rafale u nebo/ is Bogdán Jovsnovic rs Vauja Bjenjas os Branko Ivatovic zs Bojan Adandó szs Veljko - Bért Sotlar: Sáli­ ja - Barinké Galenic; Kosta P&vle Vujisici Srdjan - Salja Abdurahffian; Stanko - Stojan Arandjelovie. 1959 * VIII. 16. 1 feSAj

KANTONI MEGBÍZATÁS is Chen Tsan-Tung r: La 3n os C'-,á CMng zs Wang Taong-Chien

szs Ellenséges ügynők - Tang Wei-Ju; Liang Yirg nyomozó Bong Hala; Xeh Keh-jen .- Xu Fel ;Wang Lien - Peng Che;Hslao Shen-hsian - Mag Yun; Pa-Ku Ti Fan; Liu Ma - Hang Ming; Br.Chen - Han Tao; Id Hsiuyisg - La Wan-Cbiug. 1959. VIII. 13. LÁNGOK A HATÁROM is Lin Xu, Xao Leng, Peng Ching-Feng rs Lin Hang os Ni eb T&ing zs Chang Tl-Chaag szs Tolong - Te Ghl; Manó, a felesége Wang Esiao-Tang; Heipu-sankuan - Tien Lieh; Kotan - M Jen-lin; Politikai biztos - Pang Hsuah-Chin; Id doktornő - H u Hűi-Ming.

EGT AKTA SORSA* 1959. X. 1* is Hal So nsKTJX & SÖTÉTSÉG r: Mag Cu-Feng o: Csun Csisg is Pa Cbin z: Van Jun-Csie rs Chen-Hsi-Ho sz: Az anya - Csang Juj-Fang; os Hsu Chln Lao Teng - Ősin Jen; Jan Cseng­ z: Wang Tung-Chieb vén - Csang Cu-Hang; Jen Csia- , szs Kao nagyapa - Wei Ho-Ling; Csín Ven. / Kao-Chueh-hsin, a legidősebb unoka - San Tao-Lin;Kao Chuehhui, a harmadik unoka - Chang 1959. 1.1. - 126 -

Z-embrsuska; Xonrad - Stanislaw JasiulcLewicz• 1959 * EIII. 2 7 . NINCS K1GTSI@Í /Zamach/ 1: Jerzy S.Stawinski rs Jerzy P&ssendorfer os Jerzy Lipman z: Adam Wa.laci.oski az; Bozena Eurowska, - Grazyna Stanisaewskaj Zbigniew Cynkutis. 1959» XI® 26® \shtSC BEMOXRATIKgS SÖZliaSAEfej AMIGO

/Sle nannten ihn Amigo/ is Wera ás Claus Kücitenaaisters Heiner Oarow rs Heiner Carow os Helmut Bergmann 3 : Sort Schwaea sas Migo-Brnst-Greorg Schwill; Siaewski papa - Ériek Eraass Pepp - Ered Düreo; Marta Meister - Angelika Burwiczj Wal— tér Meister - Wilhelm Koch~ Hooge. 1959. IX. 3 . A BEMUTATÓ KIMARAD /Bie Premiere falit aus/ is Gerhard Neumann, Hans-Albert Peders&ni r: Kurt Jung-AIsen os Walter Eekdmer - 128

z: Gerd Natsckinski szí Cferistine leszar, .Peter Herden, Rudolf tJlricli, Paul R. Hexker Ered Mahr. 1959- XI. 12*

A BiXIM ÜGY /Affáhre Blum/ is Róbert A. Stemmle rs Erich Engel os Eriedl ■Beim-Grund , Kari Plintzner ss Herfeert Prantow sz; Gábler - Hans Ghristian Blechj Ghristina - Gisela Tro—' we 1 Wilbelm Flatzer - Amo P&ulsen; Br. Jacob Blusa - Kurt ESirhardt s Sabine Blum - Karin Evans; Konrad vizsgálóbíró *» Paul Bildt; A kormányelnök — Helmut Hudolpli; Ottó Bonte Alfréd Schieske* 1959- XII. 31. A CIRKUSZ HEÁNYA /19 2, 3 Corona/ is Artiiur Kufanerb r: Hans Müller os Róbert B&berske %% Hans Ottó Borgpasnn szs Corona - Éva Ingeborg Scholsí Gerhard - Lutz lóik; Dietrich -Piet Clausen; Rritzchen - Ralph Siewert* 1959- XI. 12.

A DKNEVÉRRAJ /Gesehwader Fledermaus/ is Hans Székely rs Brich Engel os Kari PlintznerjErwin Anders z% Hans Eisler sz: Lee tábornok - Wolfgang Heinz; Flessy Christine Laszar; T©x Stankowsky - Gün.~~ ther Simoni Mitch Bryk - Kur& Pieritz; Thso -Nguyen Thi Hoai Dong - Nguyen Dani Tan; Sam Kirby - Wemer Lierck.

1959 . yn. is. EMÍLIA GALQTTI /Emília Galotti/ is Gottköld Ephraim Lessing filmre irtás Martin Hellberg rs Martin Hellberg os Günter Bislnger z: Brost Roters szs Csilla Galotti - Karín Huebner; Oaoardo Galotti -Gerhard Bienert; Claudia Galotti— Mely Lelschaft; GuastaXla her­ cege - Hans-Peter Thielán: Ma­ rínéin kamarás -B.O.Ftüarmann; Appiani gróf - Horst Schulse; Orsina grófnő - Gisela Uhlea.

Lőttesa felesége - Irene Korb; Hellmuth, a fink - Karl-Heins Gélekért; Knrt Blahk - Reinhold Benyit; Hitler-jugend ok­ tató - Wemer Feters.

1959. VII. 2. A KIS HAZUG /Yergesst mir meine Traudel nicht/ is Kuba és Knrt Maetzig rs Kurt Maetzig os Erwin Anders zz Hans Hendrik Weding szs Traudel - Éva-Mari a Hagen; Hanmes Wunderlich -Horst K ibe; Auer tanító - Günther Haak; Palotta asszony - Erna Selma; Rendőrbiztos - Günther Simon.

1959- IV. 30. A MATPtafilT DAT.A

AZ ERŐSZAK ÁRKYÉKÁBAR /Rotation/ is Wolfgang Staudte,Brw±n Klein rs Wolfgang Staudte o: Bruno Mondi

/Bas Lied dér Matrosen/ i: Georg ®gel, Paul Wiens rs Kurt Maetzig,Günther Reisch os Joachim Hasler, Ottó Merz zs Wilhelm Neef sz: Erich Steigert - Günther Simon; Anna - Rita Gödikmeier; Ludwig Bartusco.sk - Hl Imát Thate; August Lenz - Raimund Schelcher; Jupp König - Stefan Lisewski; Jens Kasten - Horst Kübe; Wnadres kapitány - Horst Schönemann; Schuckert hadnagyEkkehard Schall.

SZS fí«na Bfthnlre

1959. Z. í.

1959* VI. II.

-

Paul Esser ;

- 129 -

MEGCSALÁSA AZ IffÉLEEHAPIG /Betrogen bis sum jüngsten Tag/ is Franz Fűhmaua filmre irtai Kurt Bortfeldt r; Kiirt Jung-Alsen os Walter Fehdster sz: Wagner tizedes - Rudolf ülrich; Lick őrvezető - Wolfgang Sieling; Paulun Thoisas Hans Joachim HartensjFon Saale kapitány - Walter Süssenguth; Angelika?a lánya - Eenata Küs— tér; Lick papa — Peter Kiwitt 1959. FI. 4. ÖT ORSZÁG - OT ASSZONY /Windrose/ A film öt részből álls Fran­ ciaország, Brazília, Szovjetuniós Olaszország, Kína. Művészeti vezetés Joris Tvens Franciaország is Henri Magban r: Yannick Belion sz: Jeanine - Simoné Signorét; Az ablaktisz-titó-Yves Montand« Brazília?. is Jorge Amado r: Aler Fiany szs Ana - Fanja Orico Szovjetunió s_ i, r: Szergej Geraszimov sz; Hegyessda - Kirijenko

Kimag is Lin len r: Wu Kuo-yin sz: Chen Hsiu-hua - Yen Mai-yl 1959* II* 26. N & m SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁGI ASCH ŐRVEZETÖ KALANDOS LÁZADÁSA /08/15*/ 1: Hans Hellmut Kirst filmre irtai Erns v. Balomon rs Paul May os Heinz Hölscher zs Holf Wilhelm szs Asch Őrvezető - Jo&chim Fusehberger; Ingrid Asch -Gundala Körte; Asch papa » Walter KloekiElisabeth Freitag - BraIngeborg Scholz; Kraltag papaHerbert Kroll; Sehol z főtörzs­ őrmester - íhmericíi Scbrehk; Lőre Sehals - Helen Vita; Kowalski tizedes -Peter Earsten; Fierbein tüzér -Paul Bosinger; Linderberg szakaszvezető-Eeinhard Glemniti Eumpler konyha™ főnök - Rudolf Hhombexgi Platzek őrmester - EanssChristian Blech; laseh&'i őrnagy - Wilfried Seyferth; B e m száza­ dos - Harry Hardt; Wedelmann hadnagy - Eainer Penkert*

1959* FIIa 16.

Olaszország is Franco Solinas rs Gillo Pontecorvo sz: Giovaima - Clara Pozzi

CSOSAGISBEOK .

n

/Wir wunderkinder/

I

is Hugó Hartang filmre Írták: Heinz Pauck 5 ű-ünter Neumann

- 13o

r: Kurt Hoffman o: Richard Angst zs Franz Grothe sz: Kirsten - Johanna von Koczian; Hans Boeckel - Eansjörg Felmy; Yera - Wera Frydtberg; Bruno Ticker - Róbert Gráf; Meisegeiérné * Elisabeth FXickenschildt; Doddy - Ingrid Fan; Evelyne - Ingrid van Ber­ gen; Schally - Jürgen Goslar; Hugó - Wolfgang Müller; Kom­ mentátor - Wolfgang Neuss. 1959. IV. 30. EGY DAL SZÁLL A VILÁG KÖRÜL C /Sin Ided gekt ms die Welt/ 1: Emst Neuback r: Bolváry Géza oi Emst W.Kálinkéj Dieter Idphardt zenei összeállító: Rudolf Ferak sz: Josepk Schmidt - Hans Reiser; Brigitte von Hildán - Sa­ bine Sesselmann; Max Hímmel Theo Lingen. 1959- VII. 2.

£

A MI KIS CSALÁDUNK /V&ter xmser bestes Stück/ i: Johanna Sibelius, Eberhard Keindorff r: Günther Lüders o: Bruno Stephan z: Ulrich SoHuaerlatte sz: Apa - Ewald Balser; Anya Adelheid Seeck; BixL - Heidi

Brühl; Andreas - Pi,et Clausen, Friedrich - Christian Boermer; (Ekomas — Roland Kai ser.

1959 * I* 22.

ROSEMARIB <2/Das Madchen Rosemarie/ i; Eiich Kuby? Solf DÜhiele r: Rolf *Ehiele o: Klaus von Rantenfeld z: Norbert Schnltze, Rold ülrichp Jo Herbst sz: Sosemarie - Nadja Tiller; Friberh - Peter van Eyck; Hartog - Carl Radd&tz; Bruster Gert Erőbe; Haíme Wieder; Ke­ len Vita; Werner Peters. 1959* VII. 50.

NORVÉGIA o 'énwn /Ki 11v/ is Havid Howarth filmre irta: M s e Grepp, Storm Iversen r: Árne Skouen os Ragnar Sőrénkén 23 Guzmar Sönstevold

Olav

sz: Jan Baalsrud - Jack Fjelá­ stad; Agner - Henny Moan; Mar­ tin - Alf MallanA; Nagyapa Joachim Holst-Jensan.

1959. XII. 3.

- 131 -

OLASZORSZÁG CABIRIA ÉJSZAKÁI' /La nőtte di Cabiria/ is Fe&erico Pellini, Ennie Flaiano, Tullio Piaelli r; Federico Pellini o: Aldo Tonti z : Nino Rota sz; Cabiria — Giulietta Masi­ na;A színész - Amadéo Nazarri; Oscar - Francois Périer; Cabi­ ria barátnője - Borian Gray. 1959. XII. 17. A HARMADIK LÍCEUM /Terza liceo/ 1 ; Sergio Amidéi r: Luciano Emmer o; Corrado Bártölini z; Carlo Innocenzi sz: Ugo Amaldi, Claudio Barbesino, Ferdinando Cappabianca, Christine Carrére,Róberta Primavera, Isabella Hadi, Giulia Rubini 9 Annamária Sandri, Giovanna Túri.

1959 . ív. 9 . KENYÉR. SZERELEM. FANTÁZIA /Pane, amor© e fantasie/ 1 : M.Margadonna»Luigi Comencini r : Luigi Comencini o: Arturo Gallea z: Alessandro Cicognini sz: Vadmacska - Gina Lollobri— gida; Antonio Carotemto -Vittorio de Sica; Steiluti - Ró­

berto Risso; Garamella - Tina Picai Annarella - Marisa Merlini. 1959. VIII* 6. KENYÉR. SZERBIEM. FÉLTÉKENYSÉG /Pane, amor©, gelosia/ 1: M.Marga&oaaa,,Luigi Comencini rs Luigi Comencini os Carlo Mcatuori ss Alessandro Cicognini sz: Marié - Gina Lollobrigida; Carotennto - Vittőrio de Sicas Steiluti -Roberto Risso; Caramella - Tina Pice; Annarella Marisa Mariin!• 1959. VIII. 27 . MI KBETBK EGYEDÜL .'Női due soli/ is Metz és Harcfcesi r: Mario Girolamos Metz és Harchasi os Mario Montuorl z: Nino Rota sz: Gina - Helene Remy; Walter - Walter Chiari; Carlo - Carlo Campanini; Viliidé - Anna Gamposi. 1959 .

v ili. 20.

A NERCBtIHDA /La pelliccia di visone/ is Sergio Amidéi,Age,Soarpelli rs Glauco Pellegrini o: Carlo Carlinl s: Román Vlad

- 132 -

szs Gabriella - Giovanna Hal11; Franco - Roberto Sisso; Lo Rnsso - Paolo Stoppá; Nagymama - Tina Pica; Fanetti igazgató - Savini; Frangipane mémSk Franco Fabrizi * 1959 * FI. 18.

0DÜSSZBUS2 /ülisse/ is Homérosz filmre Írtáks Franco Brusati* Mario Ogjaerini8 Enaio de Concini,Hugh GrayjBen Hecht, Ivó Ferilli , Irwin Shaw. rs Mario Camerini o: Karold Fosson z: Aless&ndro Űicognini sz: Gdüsszeusz - Kirk Bouglas; Kirké és Pénelopé - Silvana Magnano; Antinoosz - Antkony Qaixm; Nauszikaá - Rossana Pú­ désta; Alkinoosz - Jaecmes Damesnil; Télemakhosz - Franco Interlenghi; PolüphémoBZ - Üiasberto Silvestri. 1959* FII. 16.

Fampanini; Ferrone felügyelő Paolo Stoppá% Nunzi&ta - Irene Gáltér; Esposito - Franco In— terlenghi; Pasgualino - 'Kinő Milano|Capezzuto-Daate Maggio« 1959* III* 19* SABELLI NAGYMAMA /La nanna Sabella/ is Pasquale Festa Campaniles Massimo Franciosa r: Bino Risi os Toninc Belli Coll! z: Michele Cozzoli . szs Raffaello - Renato Salvatori; Sábella nagymama - Tina Pica; Lucia - Sylva Koscina; Bon Eailio—Peppino de Filippo; Mancuss ügyvéd - Paolo Stoppá* 1959* IX. 17. A SZAIMAÖZVEGY /L*uomo öi Paglia/ is Pietro Germi, Alfredo Gi&nnetti rs Pietro Germi os Leonida Barboni zs Oarlo Rnstichelli szs Andrea Zaccardi - Pietro Germi; Luisa^a felesége -Luisa Bella Noce; Eit*. - Franca Bettoia; Beppe -Saro ürzi; Giuiio - Edoardo Nevola. 1959* F. 28.

PER A TÁROS ELEM /Processo Álla Gitta/ i: Busó Cecchi D*Aiaico9 Ettore Giannini rs Inig! Zampa o: Enzo Serafini ÜDÜLÉS PÉNZ NÉLKÜL ss Enzo Masetti szs Aatonio Spicacci — Asmedeo /Facanafi a iscbia/ is Leó Benvenutis Nassari; Elena Spicacci - Mariella Lottisldliana - Silvana Piero de Bemard! - 155

rs Mario Qamerjni o: Otelló Martelli zz Alessandro Cicognlni szz Occhipinti mérnök - Vitto— rio de Sica; A felesége -Nadia Gray; Denise - Boriam Bru; Plerre - Bemard Dheran; Luca— relli ügyvéd - Nino Besozzi ; A felesége - Laura Carli; Caterina - Is&belle Gorey; Batti— Stella - Peppino de .Filippo; Antónia - Susanne Eraraers Antonio - Antonio Gifariello; Furlo - Giampiero láttera? Bé­ nító - Etrnio Girolami; Franco - Maurislo Aréna*

ISPAJflOIORSÜGl

1959* I. 8. ■

ISovjSSról

ROMÁNIAI-*

/Bijuterii de faraiIIe/ i: Petru Hiraitriu filmre irtai Malvina ürsianu, Marius Theodoresco r: Marius Theodoresco os Alexandra Rosiann z% León Klepper szz Tantzi Coceaf Eliza Petrachesco, Sabine Phoraas,Geo Bartón, Colea Sautu, Lucretzia Karr,Jules Cazaban.Emil Bottá* 1959- ¥111* 20*

CAXABG1G /Calabuig/ is Leonardo Martin, Ennio Flaiano, Ltiis G.Berlanga rs Luis G.Berlanga o: Francisco Seapere zs Francisco Lavagnlno szs Jorge - Ednund Gwenns A tanítónő — Y&lentina Cortese; Largosta - Franco Fabrizi; Matias - Juan Galvo; A plébá­ nos - Félix Fern&ndez* 1959. II® 12.

AMIT NEM LEHET ELFELEJTENI /Pamjoty szerdcs/ JL; Szergej Geraszimov r: lattana Lioznova os Árutgunóv és Bogatkova z% Afanaszjev sz1 Ralf Ghadqick —Ardrej Popov, Jekatyerina Ivanovna Tamara Makaróva; Fedja Vaszjukov - Szlava Zsilinj Fedja Vaszjukov/felnőtt/-Szeleznev* 1959. I. 1* ANYAI SZI7 /Szerdce Matyeri/ i: Ivanov r: Grigorij Melik-Avakjan os Gerorkjan zs Ajvazjan

- 134 -

szí Mariam - Yardereszjan;Partan - Merszeszjan; Kagyapa Amerikjam Araién - Abr&mj&ns Petresz - Hosztikban; Asot Arutjunjan; Suzan - Ataneszjan 1959- Y. ?.

kórházi gondnok - Abramov; Szvisztumov hivatalvezető Szukanov* 1959- IV. 9* A CIRKUSZ MÜYÉSZ5I /Artyiszti cirka/

ANTBCt ZH

/Anyegin/ i: Puskiia filmre irta; Ivanovszkij és lsyihoiairov rs ^ihosirov os Sapiro zi Csajkovszkij szs Tatjana - Sengelaja/énekli Visnyevszkaja/; Olga - Hyemoljajeva /ét Avgyejeva/x Anyegin — Medvegyev /és Xibkalo/; len— szkij - Ozerov /é: Grigorjev/ A Hagy Színház ének- és zene­ karét Hajkin vezényli* 1959- X. 22.

is Komiszarzsevsskij , Kriszti rs Kriszti

os Gfutm&n, Raszanov, Yoroncov. 1959- Y. 21. A CSODÁLATOS KÚT /Csugyesznij kologyec/ A rajzfilmmüsor öt részből áll A csodálatos kát, Gyermekek és játékok,A farkas és a hét kisgida, A csodálatos palota, Me­ se a rossz tanulóról• A cs£dálatos_kut£ is rs

BOffesmligA aojőR /Safjox po nyevole/ is Ssergej Mihajikor,

OS

z:

Klimenytyij Minő rs Xosevjorova

os Sapiro z: Yajnberg sz: Pasztuhov Iván Petrovics Hodurszkij; Anna vasziljevn&9 a felesége - Mironova; Szavraszov Iván Petrovics -Filippov; Klavgyija Yasziljevna ápolónő - Gricenko; Zajc sikova tanács­ elnöknő - Zarubim % Konkin,

Gyermekek és_játékoki i és rs Khsztov os Kaszatkin és 'Projanszkij zs Szavasztyancv A farkas_és a hét kisgida; is Abramov rs Hoszov zs Ajvazjén

A £sodálato s_palota: i és rs Yaszlljehko os Ivanov és Sztragyin

- 135 -

Me^e—a^rRs^a_VanulórólA is Korosztyiljov és Lvevszkij rs Rajkovszkij s Sztyepancev és Szavesenko o: Klimova zs Bogoszlovszkij 1959. II. 19* DAL A TENGERRŐL /Poema 0 more/ 1 s Dovzsenko rs Ssolncev os Egiazarov zs G.Popov sz: Fedőreseiiko tábornok — I&vanov; ^arudnij - Andrejev; Arisztarhov - Carjev; Grekov Agurov? Satyerina - Kirijehko; Golik - Tarabarinov; író - Ro— manov. 19 5 9 . m . 10 . EMBERI SORS /Szugyba Cselovjeka/ is Mihail Solohov filmre irta: Lukin és Sahmagonov rs Szergej Bondarcsuk os Vlagyimir Monahov zs Basznyer szs Andrej Szokolov - Ssergej Bondarcsuk; Yányuska - P&vllk Boriszkiní Irina, Szokolov fe­ lesége - Sinaida Kirijehko; Miller táborparancsnok - Ava­ rin; Német mémok-örnagy Alekszejev. 1959 . X. 29*

AZ M DRÁGA PÁROM /Dorogoj soj cselóvjék/ is Jurij Germán, Joszif Hejfic r: Joszif Eejfic os Magid és Szokolszkij zs Puskov sz: Vlagyimir Usztyiraenko — Alekszej Batalov; ;Y&rvara Inna Makarova; Rogyion Sztyepanov - Konsztantylnov; Vera Yeraszova - Yinogradova; Jevgenyij Rogyionovics-Medvegyev. 1959- 11.19. A FÉLKEGYELMŰ /I. részi A pénz /Idiot/ hatalmában/ is Dosztojevszkij filmre irta: Iván Pirjev rs Iván Pirjev o: Yalentyln Pavlov z: Hyikolaj Krjukov sz: Miskin herceg - Jurij Ja— kovljev; Nasztaszja Pilippovna - Julija Boriszova ;Ganya Ivolgin - Nyikita Podgomiji P&rfjon Rogozsin - Leonyld Parho— menkö. 1959. II*. 19. F IÚ YAGT LÁ N Y?

/Gödi molodic/ is Sajkevics rs Misurin os A.Geraszimov

zs Platón Majboroda sz: Natasa - Zsivankova; Ssergej - Rudoj; Yologya - Sulik; Láyeprov-Zadunaja&kij -Hvilja;

- 136 -

Natasa édesanyja - Maskara; Kolja - Szkijanaakij. 1959* VIII. 6 . A GITÁROS LálY /Gyevuska sz gitaroj/ is Borisz Laszkln és Vlagyimir Poljakov rs iüLekssandr Pajncimmer os Tyemerin zt Ösztrovszkij és Szaulszkij szs ^anja Fedőszóva - Ljudmila Gur-cserbe; Szvirisztinszkij9 boltvezető - Mihail Zsarov; a felesége - Ranyevszkaja; Tanja papája - Blinnyikov; Sztarob&rabancev, társbérlő - Petker; Korzikov,zeneszerző - Quszjev. 1959. I- 1.

zs Bészryer

szs Júlia Tyitova - Szsimova? Szergej Koseljov - Zubkov; Ra­ vel Bztroganov-Pogorzselszkij9 Nyomozó - Szmiraov; Szkorcov Burenkovj Kira - Sztyepanova; Opanasz - Horozov. 1959 . IH. 26 . HATTYÚK TAVA /Lebegyinoj e ozero/ Is Messzerer és Tolubjova rs Tolubjova os Szilenko és Havcsin zs Csajkovszkij szs Odette-Odilla - Pliszecka­ ja; A herceg - Fagyejecsev; A varázsló - Levasov; Az udvari bolond - Homjakov.

1959* II. 19HÁRMAN ÍZ ÉJSZAKÁBAN /Oeserednoj Rejsz/ is Borisz Vasziljev rs GoXgyin os Eamenyeckij zs,Szolovjov-Szedoj szs Intőn Krilenko - Sztaayi— szláv Csekans Kszenyja - Izolda Izviokéjai Anna -Nagyezs&a Romjártáéval Kirill Voronov - Georgij Jumatov. '1959 * XII. 17 . HÁRMAK JÖTTEK AZ ERDŐBŐL /Treje Visli iz Ijesza/ is Ölsanszkij és Rudnyjeva rs Konsztantyln Vojnov os Xhzzyecav

IGOR ÉS TÁRSAI /Flagi, na basnysL/ Is Makarenko filmre irtás I.Manevics rs Narodickij os Szluckij zs Agr&nov és Lissenbart szs Makarenko ■— Jeneljanov; Igor - Szudyini Volerko - D g™ roryins Rizsikov - Miljutenko; Vanda ~ Makagonava* Kszana Rogoveevai Ványa-Lenja Sabics*

1959. IX. 17 . & K A P IT Á N Y LÁNYA /Kapibansakaja docska/ is Puskin

- 13? -

- Hyikitinai Saposnyikov -Gon^sarov? Belograj - Guszjev; Klark - Zabkov? Dzjuba - Kajukov. 1959- IV. 2.

filmre irta: Kovarszkij r: Kaplunovszki j o: Gulidov zz Hrexmyikov ez: Grinyev - Sztrizsenov; Pugacsov - Lukjanov; Masa - Arjepina; Vaszilisza Jegorovxsa S&rubina.

A KIS DETEKTÍVEK /Ma grafszfcih razvalixt&h/ ^ ) is Gajdar filmre irta; Bolgarin és Szkajbin rs Szkajbin os Szatunovszkij zs Meerovics szs A gróf - SsosalsskAj; Hrjascs - B.Hovikovj Jaska Jerofejev; Valyka - Morozovi Dergacs - H.Hovikov; Nefedics - GumiXevsakij. 1959- VII. 16. ■

1959- IX. 19A KÉK TO.L

/Joliibaja Szrela/ 1: CsemoszvItGV rs Leonid Esztrin os Alekssandr Biscsikov zs V.Eirpan szs Karpeako őrnagy - Goncsarov; Ssergejev -Qsztasevszkij; Osztapcsuk - Muravjov; Flottaparancsnok - Bartaseviess Ve­ zérkari parancsnok - Luszpekajev; Xerzsencev - Makszimov; Grecska szakaszvezető - Bogoljubov; Xaftnutdinov - Tarajévá Bugyenko - Korogin; Olga Gnyepovszkaja; Bjelszkij - Pereverzevs Baányik - Novikov. 1959- H. 19-

KOCSUBEJ /Kocsubej/

KÉMEK A TISZÁNÁL /Nad Tyissza3/

i: rs os zs

Av&ejenko Yasziljev Bolsakov Svarc

1959- X- 1.

szs Szkiban - Krjucskov;Szmoljarcsuk - Kocsetkov; Terezija — Konjnhova;Marija Yasziljevna -

7

Zis Arkagyij Pervencev rs Jurij Ozerov os Szergej Ivanov zs Jurij Levityin szs Kocsubej - Hibnyikovj Kandibin - Üszovnyicsenko; Boj Jakovi jev; Hatalja - Hityjajev&s Szorokin - Szt&hkevics; Hallvajko - Panyics j Gyeverin - 2#sskov;Masztya - Kaszjanova.

LÁTHATATLAN KÖTELÉK /Dobrovolci/ is Dolmatovaskij 1

J8

.

filmre irtás Dóimatovszkij és Jegorov rs Jurij Jegorov os Igor Satrcv zz Mark Frackin sz: Kajtanov - Uljanov; Üfim— cev - Scserbakov; Akisin - Bikov; Ljolja - Bissbrickaja; Masa - Krilova; Tánya - Brozdovszkajas Szerjozsa bácsi Plotnylkov. 1959® XII. 3„ MiÜuYl /Malva/ is Makszim Gorkij filmre irtás Kovarszkij rs Braun os Yojtyenko zi Samo sz? Malva - Dzidra Ritenbergss Taszilij - Dszovnyicsenko; Jakov - Ignatyev; Szerjozsa Juhtyin; Intéz6 - Polbuzin; Sztyopok - Matvjejev. 19^9* VII. 16*

T'Y

NÉVHÁZASSÁG iyf /Sztanyici bilovo/ is Ábramov és Piszmasxnyik rí Kocsetov és Taskov os Szilcsenko zt E-spaj szs Alekszej -Scserbakov;Ljuba - Ssaarinova; !Mitya - Bogolju­ tóvá A detektív - Szanajev; A tábornok — Bibikov;Yarvara Mi— hajlovna - Pekarszkaja* 1959* IX. 24.

I-II. /Osrezvic&ajnoje Proiszsesztive/ 1: Koltunov, Kalinyin D.Euznyecov \ rs Viktor Ivcsenko j a rendkívüli történet

os

P r © kóp én k é

1

z: Samo sz: K&Xugin kapitány - Anurovi Kováijenko - M.Kuznyecov; Rajszklj - Tyihonov;R±ta - I&tvinyehkoj Gracsov - Szolovjovi Prolov - Rogyin; Szaharov — Uszovnyicsenko; Kosztja - Szaricsev i Fan - Dalszklj; Gao Tan ZrO-Li; Csssan - Pen; Szo­ kolov - Balljev; Xá-Ban - Van Ju-Cjuamy. I. rész: 1959* ¥111. 6. II.rész: 1959* ¥111.13. szőlői híz

/Otcsij dóm/ \J is Metalnyikov rs Kulidzsanov os Katajsir z: iBirjukov szs Nat&lja Avgyejevna - Xuznyecova; Ténye - Marosenko; Avgyej nagyapa - Novljanszkij; Szergej Ivanovics - 2ubkov; Sztyepanyida - MorgyjukovaI Nyjurka - Gvcsirmyikova. 1959. X. 15. A TARKÁK UGYE /Gyelo Fjosztrik/ is Adamov filmre irtasAdamov és Granberg r: Bosztal. 139 -

os Szlabnevics zs Csulaki szs Szilaatyev - Abrikoszovi Zotov - Kenigszons Szergej Eorsusov - Sz&f'onov; Léna. Fatejeva; Kátja -* Kazakova; Válja - Loginova; Igor Gorelov - Tabakov; Ceurkin sofőr Prokopovics; ^api” - Jemeljano?. 1959. VI. 4. TÁVOLI -PÁSTOKON /Ha- Balnih Beregaía/ is Kaszumov és Szeidbejli rs Tofik Taglzade os Atakisiev zs Kara Karajev szs Mehti /Mihajlo/ - SasikOglii Veszeiin - Bogoljubov; Angelika - Jellkajeva; Ferrero - Álekperovs Carranti - Bordakovs Schultz - Spigel* 1959- VII. 9 . TENGBRÉSZRSVg /Matrosz sz kometi/ is Gradov9 Miac9 Pc®jescsikovs Ros&nov rs Iszidor Ennyenszkij o: Brovin z: Oszkár Felcman szs Szergej Csajkin - Gleb Ro­ máncv; Fedélzetmester -Krjucskov; Léna - Bjesztajeva* Sura - Menglet; Vagylm-Szosálszkij; Csubarik - Kolin; Sztarodub ~ Ljubeznov. 1959. I. 15.

TXSSHKimglSH \ j /Razgrom/ ~ *F O is Fagyejer —r filmre irtás Alejevszkaja* Kálik, Ricarjev rs Kálik, Ricarjev o: Ardasnyikov, Szeregyin, Örazov zs Tariverdijev sz: Levinszon - Kutyepovj Morozka - Jussátov;Várja - VU10&devaj Mecslk - Csetverikov; Baklanov - Gyerehov; MetelicaRissov. 1959. V. 21. A 18—AS ÉV -v-j /Voszexmadcatij god/ is Alekszej Tolsztoj filmre irtás Csirszkov rs Grigorij Ros&lj os Leonyid Koszmatov zs Kabaljevszkij sz: Katya - Nyifontova,; Basa VeszelovszkajaiTeljegin - Med~ vegyev; Roscsin - Gricenko ? Agrippina - ■Bulgakov;Ivan-Gora - Avgyjusko; "Bubijev - Jakovlev« 1959. ív. 9 . TÖBBÉ NEM BÁSKB&ES /Iván Brovkin na oelinye/ is Mdivani rs Lukinszkij o: Ginzburg s1 Lepin szs Iván Brovkin - Haritonov; Brovkin anyja - Peleeri Kol-

zs Afamaszjev szs Genssagyij Kraszjmskin Podvigs Szuskov — Gr&ve? Génnagyij anyja - Tyelegin&i Proborov - üljanov; Pj&tkin Medvegyev; Ljuezja - Earaus; Anürjusa - Yologya Jeroasyin* 1959- VXII. 6.

haselnök - Blinnyikov; Ljubasa - Szidmo?a* 1959- V. 28. YBSZfoXBS BARÁTSÁG /Sztucsisz v ljubuju dver/ is Szpirinoj rs Marija Fjodorova os PoXkanov

141

KOPRODUKCIÓK

AHOL SZEREPEI SÍM SZABAD /német-caehszlovák/ /Jahrgang 21./ is Karéi Ptacnik filmre irta: Óta Sofmann9 Walter Gorris, Vaclav Gajer r: Vaclav Gajer o; Jan Kalis z: Jiri Sraka sz: Katáé - Éva Kotthaus; Honsik - Xsidek Munzar; Kovanda Jiri Sovak; Olin - Josef Vinkler; Karéi - Svatopluk Mátyás; Pepous - Eduard Cupák; LojzikVáclav Tomsovsky; Weiss - Baimund Schelcher; Hill - Rudolf lílrich;Bent. - Hans-W*Hamacher; Max - Wilhelm Koch-Hoge. 1959* I. 3. AZ ÁRBAH /csebszlóvék-francia/ /Vproudech/ is polette Au^ry, Josef Picék, Pierre Laroche 9 Vladimír Vicék r: Vladimír Vicék o: Vladimír Novotay zs Ludvik Podest sz: Éva - Marina Vlady; Jean Róbert Hossein;Karel - Jiri Semecek; Benőit - René Lefevre. 1959- III- 5- —

CSILLAGOK /HDK-bolgár/ /Steme/ is Angol Yagenstein r: Konrad Wolf o: Wemer Bergmann. zs Simeon Pironkov sz: Huth - Szasa Krusarsska; Walter - Jíirgen Prohripe; Kurt - Erik S.Kelin; Petko - Stefan Pejcsev. 1959* IX* 24. FIATAL FÉRJEK /olasz-francia/ /Giovani marit!/ Pasquale Eesta Campanile és Massimo Franciosa ötletéből i: Piexpaolo Fasolini, Ermio Flaiano . Enso Burreli9 Luciano Martinoj Mauro Bolognini rs Mauro Bolognini o: Armando Hannuzzi zs Mario Zafred szs Laura - Isabelle Corey; Ettore - Antonio Cifáriellő; Antonio - Franco Xnterlenghi; Giulio - Raf Mattioli; Marcel­ lo - Gerard Blain; Franco Enio Girolami; Donatella — Rossy Mazzacurati; Omella Anna Maria Guamieri; Lucia -

- 142 -

Intonella Lualdi; Mara - SjIvsl Xoscina* 1959* VII. 23-

a gtül Olet lángjai

/boIgár-szovjeb /Urok isztorii/ i: Amstam rs Amstam os Selenkov és Csen-Ju Lan ss Kara-Earajev sz: Georgi Dimitrov - Sztyefan Szávov; Paraskjeva Dimitrova Arnaudova? Sztyefcso - Tonyev; Henrich Langa - Jugyin; Görxng - Averin. 1959. III* 12*

KETTŐNK TITKA /francia-olasz/ /1-er Mai/ Luis S&slavsky ötletéből is ^dis Saslavsky, Claude Heymann r: Luis S&slavsky os Mercél Grignon zs Michel Emer szs Jean Xves Montand? Thérese - Bernadette Langs? Francois Xves Noel; Annié - Nicole Ber­ gen? Gxlbert - Walter Chi&ri; Teherautó—sofőr - Áldó Fáfcrizi 1959* ív. 23.

- 143 -

A NYOMORULTAK I-II. /német-fr&hcia-olasz/ /Die Elenden/ is Yictor Bhgo .■ filmre irtai René Barjavéi és Jean-Faul Le Chanois r: Jean-P&ul Le Chanois o; Jacques Nattean zz Georges Van F&rys szs Jean Valje&n - Jean Gabin; Javert -Bernarcl Blier; Fantine — Dániellé Belorme; Ihén&rdíer - Bourvil; Thémrdlerné - 11friede Flórian? Marius - Giani Esposito; Cosette — Beatrice Alta Riba;Gavroehe - Jiiasry Urbain?Eponine - Silvia Montőrt 1 Myriel püspök -Fernand Ledoux. 1959* X-8. PAPÍRSÁRKÁNY /francia-Kinai/ /Cerf-volaiit du bout du monde/ is Roger Pigaut,Antonie Tudal, Wang Kia-Ji rs Roger Pigaut, Wang Kia-Ji os Henri Alekan zz Louis Besserieres, Tuan Se-Tchung sz: Petrick de Baröine,Ryviane Rosemberg, Gerard Szymanski J Monique Hoa, Tehén Ming-Tchen, Lou-PsBhg. 1959* U.-.19-

A TOREiDQR /olasz-spanyol/

/Mié tio Jacintho/ is András László,

Jósé Santu—

gisi§Max Komer, Giarn Luigi Rendi# I&dislao Vajda r: L&disl&o Vajda o: Bnrique Gaemer z! Román Vlad azs Pepote

—

Pablito

Calvoj

Jacinto - Antonio Vico; A res­ taurátor - Paolo Stoppá;A tár­ sa - Walter Chiari.

1959* VI. 25* A TÖRVÉNY ÁZ TÖRVÉNY /olasz-francia/ /La lói c*est la lói/ i? Jacqp.es ü^masnel, Jean-Ch&rles Taccbella

rí Christían Jaque o: Gianni dl Venauzo zs fino Rota sz ; f^.jmandel , Toto , Noéi, Raquevert, Henri Cremieum 1959* n. 12. VAKMERŐ SZÍV /szovjet-jugoszláv /Oleko Bundics/ is Xnkov, Iss&kovicsj Kac r: Leoryid Lukov 0: Mihail Kirilov z: Nyikita Boroszlavszkij sz: Biradics - Branko Plesai Gálja - Tatjana Pileékaja; Vorosilov - Vlagyimir Trosini Bugyonij - Lev Szverdlin; Sódzsics - Milán Puzics; Stero feergej Lokjanov.

1959* IX* 5*

A külföldi anyagot fordították: Baróti Dezső, Iványi Norbert, Rátkal Ferenc, Szekeres Zsuzsa.