bővítés előzetes vizsgálat határozat

ORSZÁGOS KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FŐFELÜGYELŐSÉG

Ügyszám: 14/06222-22/2009 Előadó: dr. Solt Péter Takács Sándor dr. Horváth Zsolt Karda József Kovács Márta dr. Kalotás Zsolt Papp Gabriella

Tárgy: Holcim Hungária Zrt. (Budapest) Nyergesújfalu I-mészkőbánya kapacitás bővítés előzetes vizsgálat határozat

Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség K-6230-30/2009. iktatószámú határozatát az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület (székhely: 2500 Esztergom, Zamárd u. 11275 hrsz.) fellebbezése folytán felülvizsgáltam. HATÁROZAT Az első fokú határozatot megsemmisítem, és az elsőfokú hatóságot új eljárás lefolytatására utasítom. Határozatom ellen államigazgatási úton további jogorvoslatnak nincs helye, annak felülvizsgálatát –jogszabálysértésre hivatkozással– a közléstől számított 30 napon belül a Komárom-Esztergom Megyei Bírósághoz címzett, de az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez 3 példányban benyújtott keresettel lehet kérni.

INDOKOLÁS Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség /továbbiakban: Felügyelőség/ K-6230-30/2009. számú határozatával a Holcim Hungária Cementipari Zrt. (székhely: 1037 Budapest, Montevideo u. 2/c. III. emelet) /továbbiakban: Kérelmező/ kérelmére lefolytatott eljárásban, a Nyergesújfalu-I. mészkő bánya éves kitermelési kapacitásának 660.000 t/évről 1.800.000 t/évre történő növelésére vonatkozó előzetes

1016 Budapest, Mészáros u. 58/a, 675 Telefon: 224-9227 Fax: 224-9274

Levélcím: 1539 Bp. Pf.

www.orszagoszoldhatosag.gov.h u [email protected]

vizsgálati dokumentációját elfogadta azzal, hogy környezeti hatásvizsgálat elvégzése nem indokolt. A határozat ellen az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület (székhely: 2500 Esztergom, Zamárd u. 11275 hrsz.) /továbbiakban: Fellebbező/ fellebbezett, kérve a bányakapacítás bővítés végérvényes elutasítását. Az indokolás 13. fejezetben fejti ki az észrevételeket, azonban a fellebbezés nem tartalmaz 3. fejezetet. Tartalomjegyzék hiányában nem is állapítható meg, létezik-e ilyen csoport, figyelemmel arra is, hogy a beadvány szövegezése folyamatos. A teljes körű felülvizsgálati kötelezettség miatt ez a hiányosság a másodfokú eljárás lefolytatását nem késlekedtetheti. A fellebbezés nem megalapozott. A Kérelmező a tervezett tevékenységre vonatkozó, és a Pannon-Connection Bt. „Víz és Környezet” Mérnökiroda (székhely: 9023 Győr, Álmos u. 2.) által elkészített, és hiánypótlási felhívás hatására a rajta keresztül megbízott ÖKO Design Környezetvédelmi Beruházó és Tanácsadó Kft. (székhely: 2890 Tata, Bacsó Béla út 58.) által kiegészített előzetes vizsgálati dokumentációt benyújtotta a Felügyelőségre, amely a lefolytatott eljárásban megállapította, hogy a tervezett kapacitás bővítés a 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról /továbbiakban: Korm. rendelet/ 3. § (1) bekezdés a) pontjának megfelelően, a Korm. rendelet 2. § (2) bekezdés abg) pontja alapján környezeti hatásvizsgálati eljárás szempontjából jelentős módosításnak minősül a Korm. rendelet 1. számú melléklet 11. pont és a Korm. rendelet 3. számú melléklet 142. pont szerint, és a felügyelőségtől függ a környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása szükségességének megállapítása. A Felügyelőség az elsőfokú eljárás során közleményt tett közzé Lábatlan, Nyergesújfalu, Bajót, Tát és Mogyorósbánya Önkormányzatánál, és a szakhatóságokkal, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósággal /továbbiakban: DINPI/ továbbá az eljárásba később ügyfélként bejelentkezett környezetvédelmi civil szervezetekkel kibővített körben tárgyalást tűzött ki. A tárgyalás eredményeképpen a Kérelmező a kérelmét a KIM.00167/Pillangó/2009. számú beadványában pontosította oly módon, hogy a Nyergesújfalu 163/3 hrsz-ú ingatlan Natura 2000 psCI területre eső, 12 hektár nagyságú darabja nem része a kérelemnek. A Felügyelőség a lefolytatott elsőfokú eljárás során megállapította, hogy a tárgyi bánya jelenleg a H-10252-15/2005-I. számon kiadott környezetvédelmi engedélyben foglaltak alapján, és annak megfelelően működik. A tervezett, 1.800.000 tonna/év mennnyiségre történő kitermelés-növelés a meglévő

2

bányatelken belül eddig meg nem művelt, jelenleg nagyobb részt erdős területek művelésbe vonásával történne. A kinyerni tervezett haszonanyag elszállítása zárt távolsági futószalag végezné a tervezett nyergesújfalui gyárba. A munkagépek és berendezések száma várhatóan nem változna, csak a kapacitásuk növekedne. A Felügyelőség a felszíni és felszín alatti víz, a levegő, a zaj, a természet- és tájvédelem vizsgálata, továbbá az ÁNTSz Közép-dunántúli Regionális Intézete, a KEM MgSzH Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság, a Fővárosi és Pest Megyei MgSzH Erdészeti Igazgatósága, a Veszprémi Bányakapitányság, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Közép-dunántúli Irodája és Nyergesújfalu Jegyzője szakhatósági állásfoglalása alapján a környezeti hatásvizsgálat elvégzését nem tartotta indokoltnak. Levegőtisztaság-védelem Az előzetes vizsgálati dokumentáció alapján a bányatelket nem bővítik, hanem –a telken belül– a tevékenység folytatásához nagyobb területet vesznek igénybe. A fenti tevékenységre a környezethasználó 660 000 tonna/év kapacitással az adott 95 ha 1870 m2 területű bányára vonatkozóan –a korábbiakban már említettek szerint– határozatlan ideig hatályos környezetvédelmi engedéllyel rendelkezik. A bányában működő, levegőterhelést okozó, helyhez kötött légszennyező pontforrások üzemeltetéséhez szükséges engedélyt a Felügyelőség a H-6653-2/2007. számú határozatában megadta. A tervezett bányabővítés levegőminőségre gyakorolt hatása –a jelenlegi immissziós szinthez hozzáadódó terhelés-növekmény– a környezet légszennyezettségét befolyásolja, de összességében nem várható jelentős változás, mivel a bányatelek bányaterülettel, beépítetlen és erdőterületekkel határos. A robbantás során mérgező gázok (szénmonoxid, széndioxid, nitrogénoxidok) szabadulnak fel. A fejlődő gáz egy része a bányatermék felületén lévő nedvességhez kötődik, másik része a levegőbe kerül. A robbantási tevékenység szakszerű, ellenőrzött végzése mellett a gázkibocsátás a környezet károsodását nem okozza. A bányaüzemben egyidejűleg kevés rakodógép és teherkocsi üzemel, minden műszakban, amelyek kipufogó gázt bocsátanak ki. A szilárd légszennyező anyagok közül a kőzetporral kell számolni. A jelenlegi technológiák alkalmazása mellett környezetkárosodás nem várható a kiporzás hatásaként. A kitermelt anyag szállítását zárt, kiporzásmentes szállítószalagon kívánják megoldani. A tervezett bővítés levegőminőségre gyakorolt hatása –a jelenlegi immissziós szinthez hozzáadódó terhelés növekmény– a környezet légszennyezettségét

3

befolyásolja, de összességében nem várható jelentős változás. Levegővédelmi szempontból a tervezett tevékenység nem tartozik abba a bányaüzemi körbe, melyre levegővédelmi övezetet kell megállapítani a 21/2001. (II.4.) Korm. rendelet a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról 2. számú melléklet B) 12. pontja szerint. Az elsőfokú határozat levegőtisztaság-védelmi szempontból helytálló. Zaj- és rezgésvédelem környezeti zaj szempontjából Az előzetes vizsgálati dokumentáció alapján a következőket lehet megállapítani: A vizsgált területhez legközelebbi védendő terület Bajót község belterülete légvonalban 2800 méterre, Lábatlan belterülete 3900 méterre található. A tervezett környezethasználat során a bányaterületen a letakarítással, kitermeléssel, rakodással, előkészítéssel és szállítással kapcsolatban jön létre zajkibocsátás. Robbantást átlagosan hetente 3 alkalommal terveznek. A munkavégzés két műszakban tervezett, éjjeli műszak nincs. A Hangterjedés a szabadban MSZ 15036:2002. szabvány számítási módszerét alkalmazva határozták meg a várható üzemi és robbantási eredetű zajszinteket a fent említett védendő területeken. A 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól /továbbiakban: Korm. rendelet/ 6. § (1) bekezdése d) pont értelmében a létesítmény zajvédelmi szempontú hatásterületének határa az a vonal, ahol a zajforrástól származó zajterhelés zajtól nem védendő környezetben –gazdasági területek kivételével– egyenlő a zajforrásra vonatkozó, üdülőterületre megállapított zajterhelési határértékkel. Ez nappal 45dBA. Jelen esetben a 45dB-es hatásterület határa a munkavégzés helyétől d= 892 méter. Normál üzemelés során a legközelebbi védendő területeken az általános háttérzaj alatti zajszint várható, azaz a védendő lakóterület az üzemi zaj nappali 40dB-es hatásterületén kívül van. Védendő területeken a zajterhelési határérték 50 dB. Azonban a Korm. rendelet 6. § /b/ pontja értelmében a hatásterület vonala egybeesik a határérték -10 dB értéket jelentő vonallal. Ennek alapján a hatásterület vonalát jelző érték 50-10=40 dBA. A védendő lakóterületek az üzemi zaj nappali 40dB-es hatásterületén kívül helyezkednek el. A robbantás, melynek hatásideje max. 3 másodperc, a napi 8 óra megítélési időre vonatkoztatva az általános üzemi zaj mértékét sem a lakóterületen, sem a

4

hatásterület határán nem befolyásolja. Összesítve megállapítható, hogy a bányászati tevékenység során nem várható a zajterhelési határértékek túllépése. A fellebbezés zaj- és rezgés tárgyú felvetései, és az azokra tehető megállapítások az alábbiak: „1. Robbantási tevékenység szeizmikus hatásainak figyelmen kívül hagyása. A Zöldhatóság Határozata semmiféle előírást nem tartalmaz a bányában végzendő robbantási tevékenységek épített környezet létesítményeit, valamint ezen építményekben tartózkodó személyeket érő szeizmikus terheléseket illetően. Holott a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. Kormányrendelet 4. számú mellékletének 1. pontja bf), e), valamint f) alpontja értelmében az előzetes vizsgálati dokumentáció tartalmi követelményei között szerepel egyebek mellett e) a b) pontban számításba vett változatok környezetterhelése és környezet igénybevétele várható mértékének előzetes becslése;…fb) a hatásterületek milyen területekre terjedhetnek ki… Az épített környezet létesítményeit, valamint ezen építményekben tartózkodó személyeket érő szeizmikus terhelést illetően e tekintetben az Általános Robbantási Biztonsági Szabályzat 8. §-ban foglat előírások irányadóak. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 31. § (1) bekezdés a) pontja megfogalmazásában: (1) Az építmény elhelyezése során biztosítani kell… (2) Az építmények ás azok részeinek építése, felújítása. átalakítása során érvényre kell juttatni az országos építési szakmai követelményeket, különösen . g) a zaj és REZGÉS ELLENI VÉDELEM követelményeit. A Zöldhatóságnak Határozata megalapozatlan és törvénysértő. Az 1995 évi LIII. törvény 31. § (2) bekezdése közérthetően dekralálja a Zöldhatóság részéről meghozandó konkrét intézkedéseket: is: „A zaj és rezgés elleni védelem keretében műszaki, szervezési módszerekkel kell megoldani: a) a zaj- és rezgésforrások zajkibocsátásának, illetve rezgésgerjesztésének csökkentését; b) a zaj- és rezgésterhelés növekedésének mérséklését és magakadályozását; c) a tartósan határérték felett terhelt környezet utólagos védelmét. Jelen esetben semmit sem tudunk a bányában végzendő robbantások szeizmikus hatásairól. Sőt a Határozat sem foglalkozik ezek tisztázásával.. Mivel ezek több hétig tartó-hónapig eltartó geofizikai méréssorozat eredményeként határozható

5

meg, ezért a Határozat VISSZAVONÁSÁT ÉS AZ ELŐZETES VIZSGÁLATI ELJÁRÁS MEGISMÉTLÉSÉT KÉRIK. 1.1.1 Épületek, épületmaradványok robbantások terhelésének figyelmen kívül hagyása

kiváltotta

szeizmikus

Az EVD egyáltalán nem foglalkozik az épületek robbantások kiváltotta szeizmikus terhelésekkel. Teljesen hiányzik a védendő létesítményekre vonatkozó tűrési küszöb (rezgési sebesség-maximum) figyelembe vétele… Fel kell ugyanis tárni, hogy a hatásterületen található-e emberi tartózkodásra használ építmény…épületkárosodások! A Felügyelőség jogszabálysértést követett el, amikor a határozatban nem követelte meg a hatásterület meghatározását. 1.1.1.2. Műemlék robbantások kiváltotta szeizmikus terhelésének figyelmen kívül hagyása Az EVD nem foglalkozik a műemlék épületek várható károsodásával. Megítélésük szerint TÖRVÉNYSÉRTŐ. a Zöldhatóság részéről a figyelmen kívül hagyása. 9. A bányászattal összefüggő zaj kérdések Ki kell emelni a robbantások keltette zajhatást. 1998. évi jelentés mérési adataira hivatkoznak más helyszínen (Gerecse Tájvédelmi Körzet). A robbantástól 1350 m-re 90dB-t, 2500 m-re 78dBA maximális szintet mértek. Fenti adatok alapján aligha hihető, és a Zöldhatóság súlyos hibát vétett, amikor is azt nem ellenőrizte, különösen annak ismeretében, hogy az érintett településeken gyakran panaszkodnak már jelenleg is a robbantások zajterhelésére. A fenti érték különösen érdekes, annak ismeretében, hogy a Gerecse Tájvédelmi Körzet 1,5 km-es közelségben található, és amelyre szigorú zajvédelmi határértékek vonatkoznak.” A fellebbezés fent idézett hivatkozásai nem megalapozottak, mert a Fellebbező nem vette figyelembe, hogy a „Zöldhatóság” milyen határértékek megállapítására rendelkezik hatáskörrel a Korm. rendelet, a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról /továbbiakban: együttes rendelet/, a 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról értelmében.

6

Épületek rezgések elleni védelme vonatkozásában: Az együttes rendelet 7. § (5) bekezdése szerint az 5. mellékletben meghatározott határértékek csak az épületekben tartózkodó emberekre ható rezgésekre vonatkoznak, nem érintik a más jogszabályok, előírások alapján meghatározott határértékeket, követelményeket. Nem vonatkoztathatók határértékként az épület szerkezeti károsodását vagy a telepített berendezések működési zavarait okozó rezgésekre. Az építményekre, épületekre, műemlékekre gyakorolt rezgéshatásokkal kapcsolatos eljárásokban tehát nem a környezetvédelmi hatóság jár el. Építményekben vonatkozásában:

tartózkodó

személyeket

érintő

szeizmikus

hatások

Az együttes rendelet 5. melléklet szerinti emberre ható rezgésterhelési határértékek rezgésgyorsulás értékek (mm/s2), nem pedig az épületekben tartózkodó személyekre vonatkoztatható szeizmikus terhelési értékek, és nem rezgés sebesség-maximum értékek (Általános Robbantási Biztonsági Szabályzat). Az 1991. évi XI. törvény az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről, 4.§ (1) bekezdés d) pont alapján az egészségügyi államigazgatási szerv környezet- és település egészségügyi feladata különösen a belső terekben érvényesülő zaj és rezgés határértékek kimunkálása és ellenőrzése, illetőleg a környezeti immissziós zaj és rezgés határértékek kimunkálásában és ellenőrzésében való közreműködés. Az emberekre ható rezgések vizsgálata nem a környezetvédelmi hatóság hatásköre. A létesítmény zajvédelmi szempontú hatásterületének meghatározását az előzetes vizsgálati dokumentáció tartalmazza. Az 1998-ban, a Gerecse Tájvédelmi Körzetben végrehajtott mérések eredményeit nem lehet összehasonlítani az előzetes vizsgálati dokumentáció eredményeivel. Nem azonosak a zajterjedési körülmények, és nincs megadva, hogy milyen mérési szabvány alapján határozták meg a maximális szinteket. Az előzetes vizsgálatban megállapították, hogy a bányászati tevékenység során (üzemi zajok és robbantás zaja a megítélési időre) nem várható a zajterhelési határértékek túllépése. Az elsőfokú határozat zaj- és rezgésvédelmi szempontból helytálló.

7

Vízkészletgazdálkodás és vízbázisvédelem. A Kérelmező Nyergesújfalu település közigazgatási területére megállapított Nyergesújfalu-I mészkő védnevű bányájában tervezett termelési kapacitásbővítéssel kapcsolatban, a rendelkezésre álló ügyiratokban foglaltak alapján a tényállás az alábbi: Nyergesújfalu település belterületi határától mintegy 4 km-re délre fekvő területen található 95,187 ha-os bányatelek, 300 mBf szinten megállapított alaplappal vízbázis védőterületet, illetve felszíni vízfolyást nem érint. Az évtizedek óta üzemelő mészkőbányához legközelebb található Héregi-, Bajnaiés Táti vízbázisok védőterületeinek határai, 4 km-t meghaladó távolságban húzódnak. A bánya jelenleg engedélyezett 660 000 tonna/év termelési kapacitásának 1.800.000 tonna/évre bővítése nyomán a bányatelek határai, illetve alaplapjának szintje nem módosulnak. A Gerecse-hegység egyik északkeleti nyiltkarsztos kibúvására eső bányatelek területe, a 100.000 méretarányú országos érzékenységi térkép alapján a felszín alatti vizek állapota szempontjából zömében fokozottan érzékenynek minősített kategóriába tartozik. A bányatelek haszonanyagát képező triász korú karsztvíztárolóban K-ÉK-i irányba áramló karsztvíz szintje azonban, a 300 mBf szinten megállapított alaplap alatt 160 métert meghaladó mélységben, 115-133 mBf szintek között húzódik. A külfejtéses bánya szociális vízigényének biztosítására a bánya területén közüzemi vízhálózathoz csatlakozó ivóvízellátó rendszer épült ki, a keletkező kommunális szennyvizek elhelyezése pedig zárt szennyvízgyűjtőben biztosított. A bánya területén beszivárgó csapadékvíz, a bányatalp alatt több mint 160 m mélységben húzódó karsztvízkészletre, a technológiai fegyelem betartása mellett számottevő hatást nem gyakorolhat. A fentiekben foglaltak alapján megállapítható, hogy a Kérelmező bányatelke vízbázis védőterületet, illetve ivóvízellátási célból igénybe vett vízkészletet közvetlenül nem érint, a bányatelek területén tervezett kapacitásbővítés pedig a térség karsztvízkészletére jelentős hatást várhatóan nem gyakorolhat, a további vizsgálatok elvégzése vízkészletvédelmi szempontból nem indokolt. Az elsőfokú határozat vízkészletgazdálkodási és vízbázisvédelmi szempontból helytálló.

8

Talaj és felszín alatti vízvédelem A területen a bányászati tevékenység 1971 óta folyik, megfelelő mennyiségű haszonanyag áll rendelkezésre. A kitermelés növelése nem igényel új bányatelek fektetést. Talajvíz a bánya területén nincs. A karsztvíz szintje a bánya alaplapja alatt 160 m-t meghaladó mélységben található. A bányászati tevékenység járulékos létesítményei jelenleg a Lábatlan-I. márgabánya területén helyezkednek el. A mészkő kőbányában csak a kőzet kitermeléséhez szükséges gépek vannak. A mészkő bányában dolgozó gépek és berendezések üzemanyagtöltését konténeres üzemanyagtöltőről biztosítják. A gázolaj tartály kármentővel ellátott, az esetleges olaj elfolyást a helyszínen rendelkezésre álló kármentő anyaggal felitatják. A munkagépek karbantartása és javítása nem a mészkő bánya területén történik. Erre az új bányaközpont területén kialakított fedett, zárt, beton burkolattal ellátott épületben, a gépjavító műhelyben kerül majd sor. A bányászati tevékenység végzése és a gépek karbantartási, javítási munkái során keletkező kommunális és veszélyes hulladékokat elkülönítve, zárt, fedett, burkolt felülettel ellátott területen, fém edényzetben gyűjtik és arra jogosult céggel elszállítatják. A bányatelek területén hulladékot- és építési törmeléket, valamint a feszín alatti vizeket szennyező anyagot nem helyeznek el. Felhívom a Kérelmező figyelmét, hogy havária esetén a kármentesítést azonnal meg kell kezdeni és a szennyezett talajt, vagy földtani közeget veszélyes hulladékként kell kezelni. A bekövetkezett környezeti kárról az Észak-dunántúli KTVF-t értesíteni kell. A bányászati tevékenység során a bánya területén technológiai vízfelhasználás nincs, technológia szennyvíz nem keletkezik. A bánya környezet- és biztonságvédelmi szempontokat kielégítő működése esetén a felszín alatti vizek szennyezése nem várható. Az évtizedek óta folyó bányászai tevékenység során talaj-, felszíni és felszín alatti víz szennyezés nem történt. A felszín alatti víz minőségi védelme szempontjából, a kitermelés mennyiségének növelése nem kifogásolható.

9

A Fellebbező 2009.09.07. napján kelt fellebbezésében többek között a felszín alatti víz Fellebbező által prognosztizált havária jellegű olaj szennyezésének lehetőségeit mutatja be. A vázolt havária esemény azonban nem életszerű, azt az 1971 óta tartó mészkő bányászat gyakorlata sem támasztja alá. Az elsőfokú határozat talaj és felszín alatti vízvédelmi szempontból helytálló. Hulladékgazdálkodás A Kérelmező megbízásából a Pannon-Collection Bt. EKV-251-2008. munkaszámon elkészített előzetes vizsgálati dokumentációja –az egyes fejezeteken túl– az 5.5. fejezetén belül ismerteti a várhatóan keletkező hulladékok fajtáit, valamint a gyűjtésükre, kezelésükre vonatkozó intézkedéseket. A munkagépek meghibásodása miatti havária esetén az esetlegesen kifolyt olaj és üzemanyag szennyező anyagot felitató anyaggal semlegesíteni kell, majd a szennyezett földdel együtt össze kell gyűjteni, és veszélyes hulladékként kezelni a 98/2001. (IV. 15.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenység végzésének feltételeiről előírásai szerint. A keletkező veszélyes hulladékok gyűjtése a mindenkori bányaközpontban kialakított, meglévő veszélyes hulladék üzemi gyűjtőhelyen történik. Az egyéb nem veszélyes hulladékok gyűjtése a technológiában szintén biztosított. A létesítés, üzemelés és felhagyás során a környezet hulladékkal szennyezése kizárólag havária, illetve a havária esemény nem megfelelő kezelése során valószínűsíthető, amelynek megelőzésére megfelelő intézkedéseket kell tenni. Az esetleges olajszennyezés a munkagépek és szállító járművek megfelelő karbantartásával, ellenőrzésével szinte teljes mértékben elkerülhető. A bánya területén az esetleges engedély nélküli hulladéklerakási tevékenységet az üzemeltető köteles megakadályozni, illetve az elhagyott hulladékok kezeléséről gondoskodni. Fentiek alapján megállapítható, hogy a rendelkezésre álló iratanyag a tevékenység hulladékgazdálkodási megítélésére elegendő információt tartalmaz, továbbá a tervezett tevékenység engedélyezésére hulladékgazdálkodási szempontból kizáró ok nem merült fel. Az elsőfokú határozat hulladékgazdálkodási szempontból helytálló.

10

Táj- és természetvédelem A rendelkezésemre álló iratok áttanulmányozása alapján természetvédelem vonatkozásában a következőket állapítottam meg:

táj-

és

A tárgyi terület Natura 2000 jogi státuszú, teljes egészében a HUDI 10003 kódszámú „Gerecse” különleges madárvédelmi terület fedésében van, valamint a Nyergesújfalu 0163/3 hrsz-ú terület a HUDI 20030 „Központi-Gerecse” kiemelt természetmegőrzési terület része. A rendelkezésre álló adatok alapján a Felügyelőség kellő pontossággal, szakszerűen folytatta le az eljárást. A beruházó által elkészített Natura 2000 hatásbecslés a természetvédelmi hatóság számára elfogadható szakmai színvonalú, azt a lehetséges legjobb módszer alkalmazásával, megfelelő alapossággal készítette el az a szakember, aki mind a jelölő fajok tekintetében, mind pedig a helyszín ismeretében bír olyan terepi ismerettel, mely szükséges egy ilyen jelentőségű munka elvégzéséhez. Megjegyezzük azonban, hogy a Natura 2000 hatásbecslési dokumentációnak a tervezett tevékenységből kihagyott Nyergesújfalu 0163/3 hrsz-ú terület (HUDI 20030 „KözpontiGerecse” kiemelt természetmegőrzési terület) vizsgálatára is ki kellett volna terjednie, olyan tekintetben, hogy a közvetlenül szomszédos bánya művelése milyen hatást fejt majd ki a jelölő fajokra és élőhelyekre. A nevezett terület része a Központi Gerecse Natura 2000 területnek, ahol hét közösségi jelentőségű élőhely, valamint két fokozottan védett növényfaj, két gerinctelen faj, és nyolc denevérfaj fordul elő. A természet- és tájvédelmi vonatkozásokra a bánya MÜT dokumentációjában részletesen ki kell térni, és ott kell érvényesíteni az előírásokat. Az elsőfokú határozat táj- és természetvédelmi szempontból helytálló. Elérhető legjobb technika A tervdokumentáció a 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet az egységes környezethasználati engedély iránti kérelem tartalmi követelményeit tartalmazó 8. számú mellékletének megfelel. Bányászati tevékenységre vonatkozóan BAT Referencia-dokumentum (BREF) illetve hazai BAT-útmutató nem készült, így a vizsgálatot a 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 9. számú mellékletében felsorolt szempontok alapján lehetett elvégezni. A dokumentáció egészét vizsgálva megállapítható, hogy a tervezett tevékenység kivitelezése, üzemeltetése és felhagyása az elérhető legjobb technikának általánosságban megfelel.

11

A Főfelügyelőség a másodfokú eljárás során megkereste az elsőfokú eljárásban részt vett szakhatóságok másodfokú szerveit az elsőfokú eljárásban adott szakhatósági állásfoglalások felülvizsgálata érdekében. Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal VÉGZÉS A Holcim Hungária Cementipari Zrt. (1037 Budapest, Montevideo u. 2/c. III. e.) gazdasági társaságnak a Nyergesújfalu-I. mészkőbánya éves kapacitásának 660.000t/évről 1.800.000t/évre történő növelése iránti kérelmében folyó környezetvédelmi engedélyezési eljárásban a jegyző helyi környezetvédelmi és természetvédelmiszakhatósági jogkörének felettes szerveként másodfokú szakhatósági állásfoglalást adni első fokú szakhatósági állásfoglalás hiányában nem lehet. Döntésem ellen önálló fellebbezésnek nincs helye. Végzésem csak az ügy érdemében hozott határozat, enek hiányában az eljárást megszűntető végzés elleni jogorvoslatikérelemben támadható meg. INDOKOLÁS A Holcim Hungária Cementipari Zrt. (1037 Budapest, Montevideo u. 2/c. III. e.) gazdasági társaság a Nyergesújfalu-I. mészkőbánya éves kapacitásának 660.000t/évről 1.800.000t/évre történő növelését tervezi. A külszíni bányászati tevékenységgel érintett valamennyi földrészlet – Nyergesújfalu külterület 0151/3, 0152, 0163/3, 0163/4 és 0164 hrsz-ú telek – NATURA 2000 védettség alatt áll, mindegyik különleges madárvédelmi terület (HUDI 10003), míg a 0163/3 hrsz (HUDI 20030) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területnek is jelölt. Az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség 14/06222-8/2009. számon azzal kereste meg a kirendeltségünket, hogy az előzőekben nevezett eljárásban, mint illetékességgel rendelkező másodfokú szakhatóság, a helyi környezet- és természetvédelemre kiterjedően adja meg kirendeltségünk a szakhatósági állásfoglalását a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005.(XII.25.) Kormányrendelet 12. mellékletének 4. pontja alapján. A főfelügyelőség a megkereséséhez csatolta Nyergesújfalu Jegyzőjének 33512/2009.számú elsőfokú szakhatósági állásfoglalását.

12

Az elsőfokú szakhatósági állásfoglalásból a benne hivatkozott jogszabályhelyek alapján megállapítottam, hogy azt Nyergesújfalu város jegyzője első fokú építésügyi szakhatósági hatáskörben tette. A 314/2005.(XII.25.) Kormányrendelet 12. mellékletének 4. pontja szerint az eljárásban nem az építésügyi szakhatóság működik közre, hanem az érintett település jegyzője a helyi környezet- és természetvédelemre kiterjedően, valamint annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység összhangban áll-e a településrendezési eszközökkel. Nyergesújfalu jegyzőjének 3351-2/2009. számú szakhatósági állásfoglalása sem tartalmában, sem a jogszabályhelyi hivatkozása alapján a hatáskörét tekintve nem elégíti ki a Kormányrendeletben előírtakat. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 45. § (1) bekezdése értelmében a szakhatósági állásfoglalást meg kell indokolni és az eljáró hatóságnak ezt az indokolást a határozatába kell foglalnia. A tárgyi első fokú szakhatósági állásfoglalás nem tartalmaz indokolást, még a bánya tervezett kapacitásnövelésének a településrendezési előírásokkal való összevetése vonatkozásában sem. A hatáskör elvonás tilalmára tekintettel a jegyző helyi környezetvédelmi- és természetvédelmi jogkörének felettes szerveként eljáró másodfokú szakhatóságként az építésügyi hatáskörbe adott első fokú szakhatósági nyilatkozatot felülvizsgálni nem lehet, első fokú környezetvédelmi- és természetvédelmi szakhatósági állásfoglalás hiányában másodfokú szakhatósági eljárásra nincs lehetőség. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 121. § (1) bekezdés c) pontja értelmében az elsőfokú határozat semmis. Fentiekre tekintettel a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. Döntésemet a hivatkozott jogszabályhelyek alapján hoztam meg. Az önálló fellebbezést a Ket. 98. § (3) bekezdése alapján zártam ki A jogorvoslat lehetőségéről a Ket. 98. § (2) bekezdésére figyelemmel adtam tájékoztatást. Az eljárási cselekmény kapcsán eljárási költség nem merült fel, ezért annak megállapításáról és viseléséről nem rendelkezte. Hatáskörömet a Ket. 45. § (2) bekezdésére figyelemmel a Ket. 107. (2) bekezdés a) pontja állapítja meg. A kiadmányozási jog a Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata V. fejezet 3. Cím 43. § (5) bekezdésében

13

foglalt felhatalmazás alapján kiadott, a kiadmányozás és helyettesítés rendjéről szóló 3/2009. (I.1.) számú szabályzata II. fejezetében, valamint a kiadmányozás és helyettesítés átmeneti szabályairól 04-29-32009. számú hivatalvezetői intézkedés 2. pont b) alpontjában foglaltakon alapul. Magyar Bányászati és Földtani Hivatal A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH) a hivatkozott számú megkeresésükre felülvizsgálta a Veszprémi Bányakapitányság (Bányakapitányság) VBK/2066/2/2009 számú –a Holcim Hungária Cementipari Zrt. (1037 Budapest, Montevideo u. 2/c. III. em.) által a Nyergesújfalu I. – mészkőbánya kapacitásbővítéshez benyújtott előzetes vizsgálati anyag elfogadásához szükséges – szakhatósági állásfoglalását. Az MBFH a felülvizsgálat alapján a Bányakapitányság VBK/2066/22009 sz. támogató szakhatósági állásfoglalását helybenhagyja. és az előzetes vizsgálat elfogadásához hozzájárul. INDOKOLÁS Az MBFH a felülvizsgálat során megállapította, hogy a Bányakapitányság az eljárást a vonatkozó jogszabályok előírásai alapján folytatta le, állásfoglalását szakmailag megalapozottan adta ki. Az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület (2500 Esztergom, Zamárd u. 11275 hrsz.) által az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség K-6230-30/2009 számú határozata ellen benyújtott fellebbezés bányászati, ásványvagyon védelmi és földtani szakkérdéseket is vitat. Az MBFH szakhatósági állásfoglalását a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005 (XII.25.) Korm. rendelet 4. § 1/b pontjára valamint 12. melléklet 2/e pontja alapján adta meg, mely jogszabályhely szerint a bányászati és földtani hatóságnak az „ásványi nyersanyag és földtani közeg védelmére kiterjedően, kell szakhatósági állásfoglalásában nyilatkoznia. E kötelességének a Bányakapitányság eleget tett. A Bányafelügyeletnek a fellebbezésben felvetett bányászati és földtani kérdéseket a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII törvény (Bt.) 27. §-a (Műszaki

14

Üzemi Terv – MÜT) valamint a Bt. végrehajtásáról szóló 203/1998. Korm. rendelet (Vhr.) 13. §-a alapján a MÜT jóváhagyásakor kell vizsgálnia éa azokkal kapcsolatban – szükség szerint – a bányahatósági előírásokat érvényesíttetnie. Az MBFH felhívja a figyelmet arra, hogy a robbantások káros hatásának a vizsgálata a robbantási engedély iránti kérelem jóváhagyási eljárásában történik meg. Az eljárás lefolytatására a bányafelügyelet rendelkezik hatáskörrel. Az MBFH a másodfokú szakhatósági állásfoglalást a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés alapján, a 3. § (4) bekezdésében biztosított hatáskörében, valamint 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet12. melléklete továbbá, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 105. § (1) bekezdésének figyelembevételével adta ki. ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal Közegészségügyi Főosztály MÁSODFOKÚ SZAKHATÓSÁGI ÁLLÁSFOGLALÁS Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség eljárásában a K-6230-30//2009. számú határozatával a Holcim Hungária Cementipari Zrt. (1037 Budapest, Montevideo u. 2/c.) kérelmére lefolytatott eljárásban, a „Nyergesújfalu-I. mészkő” védnevű bánya éves kitermelési kapacitásának 660.000 t/évről 1.800.000 t/évre történő növelésére vonatkozó előzetes vizsgálati dokumentációját elfogadta azzal, hogy környezeti hatásvizsgálat elvégzése nem indokolt. A határozat ellen az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület (2500 Esztergom, Zamárd u. 11275 hrsz) fellebbezett, kérve a bányakapacitás bővítés végérvényes elutasítását. Az elsőfokú eljárásban közreműködő ÁNTSZ Közép-dunántúli Regionális Intézete 1269/10/2009. számon adott szakhatósági állásfoglalást. A Holcim Hungária Cementipari Zrt. kérelmére lefolytatott eljárásban, a „Nyergesújfalu-I. mészkő” védnevű bánya kapacitás növelésének bővítésére vonatkozó előzetes vizsgálati dokumentációját elfogadom, a környezetvédelmi engedély megadásához környezet- és település egészségügyi szempontból hozzájárulok.

15

INDOKOLÁS A hatályos jogszabályokban foglalt előírások betartása mellett környezet- és település egészségügyi veszélyt nem jelent a mészkőbánya kapacitás növelésének bővítése. Másodfokú szakhatósági állásfoglalásomat a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44. és 45. §ainak, valamint a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Kormányrendeletben foglaltak alapján adtam meg. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség fenti témában megkereste a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Elnökét, hogy vizsgálja meg a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Közép-dunántúli Irodája 430/02540/02/2009. számú, 2009. április 20-án kelt állásfoglalását, és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44-45. §-ai alapján adjon másodfokú szakhatósági állásfoglalást, mivel az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség elsőfokú határozatát megfellebbezték. Az eljáró hatóság elfogadta a Holcim Hungária Cementipari Zrt. (Budapest) által benyújtott előzetes vizsgálati dokumentációt, és megállapította, hogy a Nyergesújfalu I. mészkőbánya 0151/3, 0152, 0163/3-4, 0164 hrsz-ú ingatlanokon tervezett termelési kapacitás-bővítésnek nem feltételezhető jelentős környezeti hatása, ezért környezeti hatásvizsgálat elvégzése nem indokolt. A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet alapján történt megkeresésre tekintettel a rendelet 4. § (1) a) pontjában, valamint 12. sz. mellékletének 1. b) pontjában foglaltakra –az elsőfokú állásfoglalást fenntartva - az alábbi állásfoglalást adom. Jelen beruházással érintett területen egyedileg védett műemlék, műemléki terület, illetve jelenlegi tudásunk szerint nyilvántartott régészeti lelőhely nem található. Az elsőfokú örökségvédelmi szerv állásfoglalásában megállapította, hogy a környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása örökségvédelmi szempontból nem indokolt, mely megállapítást fenntartunk. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról szóló 308/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. § (2) a) pontja alapján tervezett tevékenység nem érint örökségvédelmi érintetség hiányában a Hivatal nem jár el szakhatóságként.

16

A fellebbezésben utalás történik arra, hogy a tervezett fejlesztés környezetében négy műemlék található, és a robbantások kiváltotta szeizmikus terhelések hatással lehetnek ezen műemlékekre, azonban meglátásunk szerint a tervezett termelési kapacitás-bővítés műemlékvédelmi érdeket nem sért. A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvényben (Kövt.) foglaltak alapján felhívom a figyelmet arra, hogy amennyiben a bánya kapacitás-bővítéssel kapcsolatos földmunkák során régészeti emlék vagy régészeti lelet kerül elő, erről a Kövt. 24. §-a alapján a területileg illetékes múzeumnak (Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2892 Tata,Művész köz 3, Pf: 224, telefon: 34/587-790) bejelentést kell tenni. Régészeti anyag előkerülése esetén a munkálatokat fel kell függeszteni, a talált leleteket a felelős őrzés szabályai szerint meg kell őrizni, és lehetőséget kell biztosítani a munkálatokkal érintett terület átvizsgálására, illetőleg az esetlegesen előkerülő régészeti jelenségek feltárására. Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ 1118 Budapest, Budaörsi út 141-145.), mint az adott ügyben közreműködő hatáskörrel és illetékességgel rendelkező másodfokú hatóság, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség 14/06222-3/2009. számú megkeresésére –az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség K-6230-30/2009. számú („Nyergesújfalu-1 mészkő” védnevű bánya termelési kapacitásbővítésének előzetes vizsgálati eljárása során hozott) határozata ellen, az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület fellebbezése alapján indult másodfokú közigazgatási eljárásban - a Komárom-Esztergom Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal 20.2/3523-1/2009. számú szakhatósági állásfoglalását felülvizsgálta. A Pannon-Connection Bt. „Víz és Környezet” Mérnökiroda által 2009. januárjában elkészített EKV-251-2008. munkaszámú „Előzetes Vizsgálat Holcim Hungária Cementipari Zrt. tulajdonában álló „Nyergesújfalu – I.mészkő” védnevű bánya éves kitermelési kapacitásának növelése” című dokumentum, valamint a csatolt iratok alapján a másodfokú talajvédelmihatóság TALAJVÉDELMI SZAKHATÓSÁGI ÁLLÁSFOGLALÁS-a a következő:

17

a másodfokú talajvédelmi hatóság a 20.2/3523-1/2009. számú elsőfokú talajvédelmi szakhatósági állásfoglalást helybenhagyja. Jelen szakhatósági állásfoglalás ellen külön jogorvoslatnak helye nincs, ez csak az érdemi határozat elleni jogorvoslatban támadható meg. INDOKOLÁS A Holcim Hungária Cementipari Kft. (1037 Budapest, Montevideo u. 2/c. III. em, továbbiakban: Ügyfél) kérelmet nyújtott be az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségre (továbbiakban: Felügyelőség) a „Nyergesújfalu – I mészkő” védnevű bánya termelési kapacitásbővítésére vonatkozóan. A kérelemhez mellékelte a PannonConnention Bt. „Víz és Környezet” Mérnökiroda (9023 Győr, Álmos u. 2.) által 2009. januárjában elkészített, EKV-251-2008. munkaszámú „Előzetes Vizsgálat Holcim Hungária Cementipari Zrt. tulajdonában álló „Nyergesújfalu – I.mészkő” védnevű bánya éves kitermelési kapacitásának növelése” című dokumentumot (továbbiakban: EVD). A Felügyelőség H-6230-7/2009. számon megkereste az ügyben érintett szakhatóságokat, köztük a Komárom-Esztergom Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalt (továbbiakban: elsőfokú talajvédelmi hatóság), aki 20.2/3523-1/2009. számú szakhatósági állásfoglalását előírások megtétele nélkül megadta. A Felügyelőség K-6230-30/2009. számú határozatában az Ügyfél kérelmére lefolytatott előzetes vizsgálat alapján az EVD-t elfogadta és az előzetes vizsgálati eljárást lezárta. A határozat ellen, az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület (2500 Esztergom, Zamárd u. 11275 hrsz.) fellebbezést nyújtott be. A fellebbezés talajvédelmi kérdéseket nem érint. Az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség 14/06222-3/2009. számú levelében megkereste Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központot, mint másodfokú talajvédelmi szakhatóságot. A rendelkezésre álló iratok és az EVD-ban foglaltak figyelembevételével került felülvizsgálatra az elsőfokú talajvédelmi hatóság által kiadott szakhatósági állásfoglalás. A másodfokú talajvédelmi hatóság megállapította, hogy az elsőfokú talajvédelmi hatóság szakhatósági állásfoglalása szakmailag megalapozottnak tekinthető, ezért a másodfokú talajvédelmi hatóság a 20.2/3523-1/2009. számú számú elsőfokú talajvédelmi szakhatóság állásfoglalást helybenhagyta.

18

Megállapítható, hogy az EVD-ban ismertetett technológia maradéktalan betartása esetén a tervezett tevékenységnek talajvédelmi szempontból a mezőgazdasági területekre káros környezeti hatása nincs. Az elsőfokú szakhatósági állásfoglalás felülvizsgálata a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 4445. §-ai rendelkezéséhez kapcsolódó, a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 52. § (1) bekezdése, a környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 12. számú melléklet 2. c) pontja, valamint a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal létrehozásáról és működéséről szóló 274/2006.(XII.23.) Korm. rendelet 7. § felhatalmazása alapján történt. Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ Erdészeti Igazgatóság A Fővárosi és Pest Megyei MgSzH. Erd. Ig. (továbbiakban Igazgatóság) 22.3/3077/1/2009. számú szakhatósági állásfoglalását az alábbiak szerint megváltoztatom: A Holcim Hungária Cementipari Zrt. által benyújtott „Nyergesújfalu I. mészkő” védnevű bánya éves termelési kapacitásának növeléséhez kapcsolódó előzetes vizsgálati dokumentáció jóváhagyásához hozzájárulok, erdészeti szempontok alapján környezeti hatásvizsgálat elvégzését nem tartom indokoltnak. INDOKOLÁS Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség K-6230-30/2009. számú határozata ellen benyújtott fellebbezésre indult másodfokú eljárásban az előzetes vizsgálati dokumentációban foglaltakat megvizsgálva, a rendelkezésemre álló iratok és információk alapján az alábbiakat állapítottam meg: Az elsőfokú határozat ellen benyújtott fellebbezésekben az erdészeti hatóság feladat- és hatáskörét érintő indokokat nem találtam. Az Igazgatóság eljárását és szakhatósági állásfoglalását teljes körűen felülvizsgálva az alábbi, az érdemi döntésre nem kiható hibákat tártam fel: Az Igazgatóság szakhatósági állásfoglalásának (legalább az indokolásában) éppen arra nem tért ki, ami az előzetes környezeti hatásvizsgálati eljárásban a feladata, nem értékelte illetve jellemezte a tervezett tevékenység (jelen esetben a kapacitás növelésének) erdőkre gyakorolt hatását, ezért azt hiányosnak ítélem és a következőkkel egészítem ki. Az Igazgatóság korábbi eljárásokban a jelenlegi

19

bányászati tevékenység végzéséhez szakhatóságként hozzájárult. Az éves termelési kapacitás növelése az érintett erdőterületekre jelentős környezeti hatást várhatóan nem fog gyakorolni, egyedüli jelentősége a tervezett erdőterületigénybevételek hamarabbi bekövetkezése lehet. Az Igazgatóság szakhatósági hozzájárulásában feltételként az érintett erdőterületek termelésből történő kivonási eljárásának eredményes lefolytatását jelölte meg. Eljárásjogi szempontból egy eljárás eredményes lefolytatása a tényállás teljes körű tisztázását követően meghozott döntés jogerőre emelkedését jelenti, akár az igénybevételi kérelem elutasításával. Ettől függetlenül jogszabályi előírás, hogy erdőterületek igénybevétele előtt be kell szerezni az erdészeti hatóság jogerős és végrehajtható engedélyét, ezért ezt nem lehet feltételként értelmezni. Az erdőterületek előzetes igénybevételének engedélyezését nem feltételként, hanem az indokolásban tájékoztatásként kellett volna szerepeltetni. Fentiek alapján az Igazgatóság döntését meglapozottnak ítéltem és a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. Szakhatósági állásfoglalásom meghozatala során a fentiekben hivatkozott jogszabályhelyeken túl a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal létrehozásáról és működéséről szóló 274/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdése és 10. § e) pontjában foglalt hatáskörömben eljárva, az Evt. preambulluma, 1. – 2. §, 65. – 69. §, a Ket. 44. §, 105. § (1) és a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 3. - 5. §-ok figyelembe vételével jártam el. Összegezve: A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal 13/967-4/2009. szám alatt kiadott végzése figyelembe vételével, a Felügyelőség határozatát a 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól /továbbiakban: Ket./ 105. § (1) bekezdés alapján megsemmisítem és az elsőfokú hatóságot a Ket. 105. § (2) bekezdés értelmében új eljárás lefolytatására utasítom. Az új eljárás keretében ki kell kérni az érintett Nyergesújfalu település jegyzőjének szakhatósági állásfoglalását a helyi környezetés természetvédelemre kiterjedően, valamint annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység összhangban áll-e a településrendezési eszközökkel. Határozatom bírói felülvizsgálatának lehetőségét a Ket. 109. § (1) bekezdés, a Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosa számára az Obtv. 27/F. (3) bekezdés

20

biztosítja. A bíróság illetékességét az 1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról 326. § (4) bekezdés állapítja meg. Fellebbezési illeték lerovására az 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről 5. § (1) bekezdés d) pontnak megfelelően nem került sor, ezért a visszatérítésről nem kellett rendelkezni. Budapest, 2010. 02 17.

Dr. Filotás Ildikó főigazgató megbízásából:

Horváthné dr. Antal Márta főosztályvezető s.k.

Kapják: 1.)Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, és rajta keresztül mindazok, akik az első fokú határozatot kapták, valamint 2.) Holcim Hungária Cementipari Zrt, 1037 Budapest, Montevideo u. 2/c. III. em. tértivevénnyel, 3.) Esztergomi Környezetkultúra Egyesület, 2500 Esztergom, Zamárd u. 11275 hrsz, tértivevénnyel, 4.) ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal, Közegészségügyi Főosztály, 1097 Gyáli út 2-6, tértivevénnyel, 5.) Magyar Bányászati és Földtani Hivatal, 1145 Budapest, Columbus u. 17-23, tértivevénnyel, 6.) Közép-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal Tatabányai Kirendeltség, 2800 Tatabánya, Fő tér 4, tértivevénnyel, 7.) MSZHK Növény és Talajvédelmi Igazgatóság, 1118 Budapest, Budaörsi út 141-145, tértivevénnyel, 8.) Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, 1014 Budapest, Táncsics Mihály u. 1, tértivevénnyel, 9.) MSZHK Erdészeti Igazgatóság, 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 11, tértivevénnyel, 10.) Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosa Irodája, 1051 Budapest, Nádor u. 22, tértivevénnyel, 11.) Szakértői Iroda 12.) Irattár 13.) Zöld pont

21