É 1846-06/2/11
A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés, szakképesítés-ráépülés azonosító száma és megnevezése, valamint a kapcsolódó szakképesítés megnevezése:
33 543 01 1000 00 00 54 543 02 0010 54 01
Bútorasztalos Bútoripari technikus
É 1/7
Bútorasztalos Fa- és bútoripari technikus
É 1846-06/2/11
1. feladat
Összesen: 25 pont
Részletesen ismertesse a ragasztókkal kapcsolatos fogalmakat! Ragasztókkal kapcsolatos fogalmak Kötési szilárdság: • •
2 pont
Az 1 cm2 felületű ragasztott kötés szétfeszítéséhez szükséges erővel jellemezhető. Jó ragasztás esetén a szétfeszítés után a ragasztott felületen sűrű rostszakadások láthatók.
Rugalmasság: •
1 pont
A rugalmas ragasztó repedezésmentesen követi a ragasztott anyag mozgását.
Fazékidő (edényidő): • • • •
4 pont
Az az időtartam, amíg a ragasztáshoz elkészített ragasztóanyag felhasználható. A felhasználásra kész állapotban megvásárolható egykomponensű ragasztóknál – szakszerű tárolás mellett – megegyezik az eltarthatóság idejével. Az eltarthatóság idejét a csomagoláson a gyártónak fel kell tüntetnie. Képkomponensű vagy előkészítést, kikeverést igénylő ragasztóknál 0,5−4 óra.
Nyitott idő: •
1 pont
A ragasztó felhordása és a felületek összeillesztése között eltelt idő.
Zárt idő: • •
2 pont
Az összeillesztés és a préselés kezdete közt eltelt idő. Hosszabb nyitott és zárt idő jobb munkaszervezést tesz lehetővé.
Kikeményedési idő: • •
2 pont
Az az idő, ami alatt a ragasztás öntartóvá válik. A kikeményedési idő eltelte után a ragasztott szerkezet mozdítható, szállítható, de még nem terhelhető.
Kötési idő: • •
2 pont
Az az idő, amíg a ragasztás eléri maximális kötési szilárdságát. A kötési idő letelte után a ragasztás terhelhető.
É 2/7
É 1846-06/2/11
Szárazanyag-tartalom: • •
2 pont
Megmutatja, hogy a ragasztó teljes megkötése után a felvitt anyagmennyiség hány százaléka marad az összeillesztett felületek között. Minél nagyobb a szárazanyag-tartalom, a ragasztó annál jobban kitölti a felületi egyenetlenségeket.
Töltőanyagok: • • •
3 pont
A ragasztókhoz keverve növelik a viszkozitást, a szárazanyag-tartalmat, ezzel gazdaságosabbá teszik a ragasztófelhasználást. A töltőanyagok önálló ragasztóhatással nem rendelkező őrlemények (habkőpor, faliszt). A töltőanyagok kis mennyiségben is rontják a ragasztás szilárdságát, vízállóságát.
Nyújtóanyagok: • • • • •
5 pont
A nyújtóanyagok önálló ragasztóhatással is rendelkező növényi őrlemények (rozsliszt, keményítő) vagy állati eredetű enyvek (glutinenyv, véralbuminenyv). Rideg műgyantaragasztókhoz keverve növelik a rugalmasságot. Nagyobb mennyiségben (20-40%) sem rontják jelentősen a kötési szilárdságot. A vízállóságot azonban hátrányosan befolyásolják.
Katalizátor (edző): •
1 pont
A kémiai úton kötő ragasztók katalizátor hatására kötnek meg.
2. feladat
Összesen: 20 pont
Ismertesse a vizes pácok jellemzőit, fajtáit! Vizes pácok jellemzői:
2 pont
− A vizes pácok valamennyi típusú felületbevonathoz használhatók. − Felhordhatók ecsettel, szivaccsal és szórással.
É 3/7
É 1846-06/2/11
Vizes pácok fajtái: Porpácok:
8 pont
•
Por alakban forgalmazzák.
•
Oldani forró vízben kell, a gyártó által feltüntetett módon.
•
Festékanyaguk mindig színezék, leggyakrabban anilinfesték.
•
A rostokat festik, ezért élénkítik a rajzolatot.
•
Bármilyen fafajhoz megfelelők, a különböző színárnyalatok egymással keverhetők.
•
Negatív pácképet adnak, mert a vizes oldat a lazább farészekbe intenzívebben szívódik be.
•
Előzetes vizezéssel a negatív kép élessége mérsékelhető.
•
Szórással is felvihetők.
Folyékony, vizes pácok: •
Felhasználásra
kész
6 pont folyékony,
vizes
rendszerek,
amelyek
oldószereket
is
tartalmaznak. •
Festékanyaguk színezék és pigment kombinációja.
•
A kész pácok vízzel és egymással keverhetők, minden fafajhoz alkalmazhatók.
•
Negatív pácképet adnak.
•
A világos színű pigmenteket tartalmazó pácokkal a natúr színnél világosabb, homogén páckép is kialakítható.
•
A pigmentek takaró jellege miatt nem élénkítik a rajzolatot.
Egykomponensű pozitív pácok:
4 pont
•
Felhasználásra kész vizes bázisú folyadékok.
•
Különlegességük, hogy fenyőfákon is pozitív pácképet adnak, ami másképpen csak vegyi pácokkal érhető el.
•
A kész pácok egymással keverése nem ajánlott.
•
Elsősorban fenyőfákat pácolnak vele.
É 4/7
É 1846-06/2/11
3. feladat
Összesen: 46 pont
Ismertesse a fafelület védelemére használt olajok szerepét, jellemzőit, fajtáit és azok tulajdonságait! A fafelület védelemére használt olajok szerepe: • • • • • • •
Az olajok a fafelület védelemére évszázadok óta használt bevonatok. Használatukról az 1200-as évekig visszanyúlóan vannak bizonyítékok, de feltételezhetően előnyeiket már régebben is ismerték. A műgyanta lakkok elterjedésével a huszadik század közepétől alkalmazásuk visszaszorult. A környezetvédelem, a természetes anyagok újrafelfedezése az olajbevonatok gyártásának fejlődését eredményezte. Ma az olajok kémiai felépítésének pontosabb ismeretében vegyi kezeléssel olyan tulajdonságú olajokat állítanak elő, melyek sok tekintetben állják a versenyt a műgyantalakkokkal. Ezeket az új összetételű, különböző márkanéven forgalomba kerülő olajokat új termékek felületkezelésére használhatjuk. A korhű bútorok bevonására, restaurálására ma is rendelkezésre állnak a valaha használt olajfajták.
A fafelület védelemére használt olajok jellemzői: • • • • • • • • • • • • • • •
7 pont
15 pont
A fa felületkezelésére szobahőmérsékleten folyékony, növényi olajokat használnak. Lehetnek száradóak, félig száradóak és nem száradóak. A nem száradó olajok előszárítással és szárítóanyagok (szikkatívok) bekeverésével félig száradóvá vagy száradóvá tehetők. Száradásuk oxidációs folyamat, nem jár párolgással. Kemény, nem nedvszívó felületen az olajok száradásakor szilárd filmréteg alakul ki. A töltőanyaggal kevert pigmentált olajfestékek az épületasztalos-iparban használt mázolóanyagok. Ha nedvszívó felületre (száraz fára) vékony rétegben kis viszkozitású olajat viszünk fel, az olaj beszívódik a fa felső rétegeibe, és nyitott pórusú felület alakítható ki. A nyitott pórust az olajos kezelés kiemeli, mélyíti a fa természetes rajzolatát. Mivel impregnálja a felületet, a fa víztaszító hatású. Együtt mozog a fával, nem repedezik. Nyitott pórusú felülete matt vagy félselyem. Sérülés vagy kopás esetén a bevonat csiszolás nélkül, helyileg javítható. Tetszőleges technikával felvihető. Környezetbarát, belőle oldószerek nem párolognak el. Oxidációs száradása közben hő termelődik, ezért ha a felhordásra puha textíliát használnak, az öngyulladás veszélye miatt a szakszerű tárolásról gondoskodni kell.
É 5/7
É 1846-06/2/11
Az olajok fajtái: •
Nyersolajok o Lenolaj A len magjából hideg- vagy melegsajtolással állítják elő. A hidegen sajtolt olaj világosabb, jobb minőségű. Dermedéspontja –20 °C, de –15 °C-nál már kenőcsszerű. Oldódik éterben, benzinben, benzolban és széntetrakloridban. A száradó olajok közé tartozik. A nyers lenolaj száradási ideje 4−8 nap. A tiszta nyersolajat kézi fényezéshez is használják.
7 pont
o Faolaj 6 pont A Kínában és Japánban termő tungafa diószerű terméséből préselik. A friss olaj szagtalan. 0 °C körül kristályosodó anyaggá dermed. Magas hőmérsékleten zselatinossá válik. Zárt üvegedényben erős fény hatására megszilárdul, és olvadáspontja 32 °C lesz. Száradása gyorsabb, mint a lenolajé. Gyors száradóképessége, víz és lúgállósága miatt a lakkgyártás egyik legértékesebb alapanyaga. o Napraforgóolaj 3 pont Nyersen nem használható, mert egy hónap alatt sem szárad meg. Polimerizálással olyan olajat kapunk, amelynek száradóképessége eléri a lenolajét. Magas fénnyel, keményre szárad. •
Standardolaj 4 pont o A nyersolajokból hőkezeléssel, nyálkátlanítással, polimerizálással nemesített ún. standolajat állítanak elő. o A nemesítéssel az olaj belső kémiai szerkezete átrendeződik. o Sűrűségük nő, javul a száradóképességük, víz és vegyszerállóságuk. o A lakkok, lakkfestékek előállítására standolajat használnak.
•
Kencék 4 pont o A kencék olyan száradó vagy félszáradó olajok, melyeknek száradó képességét mesterséges szárítók hozzáadásával fokozzák. o A szárítók olajokban oldódó nehézfémsók. o A kencék hígítására terpentinolajat használnak. o Az olajfestékek, olajos kittek kencéből készülnek.
É 6/7
É 1846-06/2/11
4. feladat
Összesen: 9 pont
Ismertesse a sűrített levegővel működő lakkszóró pisztoly felépítését, működését! • • • • •
A szórópisztoly lakktartályból, fúvókából, valamint a levegő és lakk áramlását szabályozó készülékből áll. 3 pont A pisztoly fúvókanyílásán átáramló sűrített levegő hatására a lakktartályba vezető csőben nyomáscsökkenés lép fel, és a külső légnyomás hatására a lakk a fúvóka nyílása elé kerül. 3 pont A szabadtérbe áramló lakkot a sűrített levegő szétporlasztás után szétszórja a felületre. 1 pont A lakk a fúvóka alakjától függően lapos vagy kúpos sugárban szóródik. 1 pont A fúvónyílás a viszkozitástól függően 1,5−2,0 mm átmérőjű. 1 pont
A megoldókulcstól eltérő, más helyes megoldásokat is el kell fogadni. Összesen: 100 pont 100% = 100 pont EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA 30%.
É 7/7
