É 1846-06/2/9
A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés, szakképesítés-ráépülés azonosító száma és megnevezése, valamint a kapcsolódó szakképesítés megnevezése:
33 543 01 1000 00 00 54 543 02 0010 54 01
Bútorasztalos Bútoripari technikus
É 1/5
Bútorasztalos Fa- és bútoripari technikus
É 1846-06/2/9
1. feladat
Összesen: 15 pont
Ismertesse a síkfelületek pácolásának technológiáját! − Nagy síkfelületekre a pácot szivaccsal, kisebbekre ecsettel visszük fel.
4 pont
− Először mindig rostirányba, majd merőleges irányba is eldolgozzuk, hogy a pórusok mélyen átpácolódjanak, végül rostirányba kihúzzuk.
6 pont
− A fel nem szívódott felesleges pácot szivaccsal, ronggyal rostirányban eltávolítjuk (a felületre hintett fűrészporral vagy leszedő kefével), majd a felületet száradni hagyjuk. 5 pont
2. feladat
Összesen: 14 pont
Ismertesse a kasseli barna előállítását! A kasseli barna a földfestékek közé tartozik.
1 pont
A földfestékek színes ásványok őrleményei.
3 pont
A fa pácolására csak a barnaszén őrleményből készült diófapácot használják.
3 pont
A barnaszéntelepeken a szénréteg alatt található vasoxiddal szennyezett anyagból készül. A kibányászott barnásfekete, csillogó masszát szárítják, őrlik, majd por alakban forgalmazzák.
7 pont
3. feladat
Összesen: 6 pont
Mi a szeszpácok hátránya? A szín élénk jellegét csak rövid ideig tartja meg, hamar fakul, ezért főleg csak utánjavítások vagy filmképző anyagok oldatának színezésére használjuk.
É 2/5
É 1846-06/2/9
4. feladat
Összesen: 10 pont
Karbamid-formaldehid műgyantával furnérozunk. A gyártáshoz 55 kg kész, bekevert karbamid-formaldehid műgyantára van szükségünk. Mennyit kell a raktárból az egyes alkotórészekből vételezni, ha a keverési arány: 100 tömegrész műgyanta 25 tömegrész rozsliszt 10 tömegrész víz 2 tömegrész szalmiáksó Keverési arány: 100 tömegrész műgyanta 25 tömegrész rozsliszt 10 tömegrész víz 1 pont
2 tömegrész szalmiáksó Összesen: 137 tömegrész
1 tömegrész =
1 pont
55 = 0,40146 kg 137 3 pont
Műgyanta:
100 ∙ 0,40146 kg = 40,15 kg
Rozsliszt:
25 ∙ 0,40146 kg = 10,04 kg
Víz:
10 ∙ 0,40146 kg = 4,01 kg
Szalmiáksó:
2 ∙ 0,40146 kg = 0,80 kg Összesen:
55,00 kg 5 pont
É 3/5
É 1846-06/2/9
5. feladat
Összesen: 4 pont
Az ébenfa utánzására milyen fát és milyen eljárással használtak?
A körtefát gyakran ébenfa utánzására használták úgy, hogy ecetsavas vasacetáttal kenték be, amitől szép mélyfekete színt kapott. 6. feladat
Összesen: 6 pont
Sorolja fel a leggyakrabban előforduló pácolási hibákat! − A pácolt felület könnyen lemosható. − A pácoldat eloszlása a felületen nem egyenletes. − A pácolt felületen pácfolyások vannak. − Világos színű felületeken pácolás után 1-2 hónap múlva rozsdabarna elszíneződések keletkeznek. − A pácolt felületen karcok, csíkok láthatók. − Nagyobb felületek foltosak pácolás után. 7. feladat
Összesen: 6 pont
Az alkatrész bütüjét hogyan pácoljuk? A bütüs részeket pácolás előtt vízzel vagy 3%-os politúrral beeresztjük, különben a bütü túl sok pácot vesz fel, és sötétebb árnyalatú lesz.
8. feladat
Összesen: 8 pont
Határozza meg a ragasztó szárazanyag-tartalom fogalmát, és azt, hogy ezt az értéket hogyan kaphatjuk meg pl. diszperziós ragasztó esetében! Szárazanyag-tartalomnak nevezzük valamely ragasztóanyagban található szilárd részek tömegének arányát a teljes ragasztómennyiség tömegéhez viszonyítva, amelyet tömegszázalékban fejezünk ki, és ezt az értéket pl. vizes diszperziós ragasztó esetében 3 órán át 105 °C-on szárítva kapjuk meg.
É 4/5
É 1846-06/2/9
9. feladat
Összesen: 31 pont
Határozza meg, hogy ragasztáskor hogy jön létre a két fafelület között tartós kötés! Részletesen mutassa be, hogy a ragasztás során milyen erők tartják össze a fafelületeket! A ragasztás során a fafelületeket összetartó erők: A ragasztásokra általánosan jellemző, hogy a kötés akkor jön létre, amikor a ragasztóanyag folyékony halmazállapotból az előírt körülmények között szilárd halmazállapotba megy át. 3 pont A ragasztandó felületek egyesítésekor a kötés (megszilárdulás) a mechanikai, adhéziós és kohéziós erők hatására következik be.
4 pont
Mechanikai erő: a felszívódás következtében a folyékony állapotú ragasztóanyag rétegeiből számtalan csap nyúlik az egyesítendő alkatrészek felületi rétegeibe, és a megszilárdulás után az üregekbe folyt ragasztóanyag, mint összekötő kapocs, mechanikai kötést hoz létre, tehát halmazállapot-változáson alapul. Az adhéziós erő (tapadóerő) a szilárd felület és a ragasztóanyag között fellépő vonzóerő. Ha a faanyag vonzóereje kisebb, mint a folyadék molekuláit összetartó belső erő, a ragasztóanyag a fa felületét nem teríti be, hanem csepp alakjában megmarad a felületen (pl. olajos, zsíros, gyantás vagy szennyezett felület esetében). Tehát a ragasztó csak tiszta felületen terül jól.
18 pont
A kohéziós erő (összetartó erő) a szilárd test elemi részén, az atomok és molekulák között vonzó- és taszítóerőkből tevődik össze. A vonzóerők általában nagyobbak, így ez is hozzásegít a két felület tartós egyesítéséhez. 6 pont
A megoldókulcstól eltérő, más helyes megoldásokat is el kell fogadni. Összesen: 100 pont 100% = 100 pont EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA 30%.
É 5/5
