Budavári Önkormányzat
A gyámhivatali ügyintézés területei
2008
A gyámhivatali ügyintézés területei
Tájékoztató a gyámhivatali ügyintézés területeirıl Szerkesztette és összeállította: dr. Galántai Éva gyámhivatal-vezetı Kékesi Mária vezetı-fıtanácsos Mezei Rita fıtanácsos
Felelıs kiadó: Dr. Deák Ferenc jegyzı 2
Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK
TARTALOMJEGYZÉK ........................................................................................... 3 ELİSZÓ ............................................................................................................. 5 1. A szülıi felügyeleti jog gyakorlásával kapcsolatos ügyek ............................ 6 a) kiskorú gyermek gondozása nevelése ....................................................... 7 b) a szülık vagyonkezeléssel kapcsolatos feladatai ...................................... 8 c) a törvényes képviselet ................................................................................ 9 d) a gyámnevezés és a gyámságból való kizárás ........................................ 11 e) a gyermek családi és utónevének megállapítása ..................................... 11 f) a szülıi ház elhagyása ............................................................................. 12 g) a gyermek végleges külföldre távozása .................................................. 14 h) az életpálya kijelölése ............................................................................ 14 2. Kapcsolattartási ügyek ................................................................................. 15 a) a kapcsolattartási jog korlátozása, szüneteltetése és megvonása ........... 17 b) a kapcsolattartás újraszabályozása ........................................................... 17 c) a kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtása ............................ 18 3. A kiskorú házasságkötésének engedélyezésével kapcsolatos ügyek ......... 19 4. Az örökbefogadási és örökbefogadás felbontási ügyek .............................. 20
a) az örökbefogadás feltételei .................................................................... 20 b) az örökbefogadás elıtti eljárás ................................................................ 21 c) az alkalmasság felülvizsgálata .................................................................. 23 d) az örökbefogadás engedélyezésével kapcsolatos eljárás ....................... 24 e) az örökbefogadás joghatásai ................................................................... 28 f) az örökbefogadás iránti kérelem elbírálása ............................................. 30 g) az örökbefogadás felbontása .................................................................. 31 h) az örökbefogadással kapcsolatos jognyilatkozatok ................................ 33 i) külföldi állampolgárságú örökbefogadóra vonatkozó rendelkezések . . .33 j) tájékoztatás a vér szerinti szülı adatairól ................................................ 34 5. A gyermek családi jogállásával kapcsolatos ügyek .................................... 35 a) teljes hatályú apai elismerés feltételei .................................................... 36 b) képzelt apa adatainak megállapítása ...................................................... 37 c) hozzájárulás a családi jogállás rendezésére irányuló pereknél .............. 37 6. Gyermektartásdíj megelılegezése ............................................................... 39 3
A gyámhivatali ügyintézés területei 7. Gyermekvédelmi gondoskodás körébe tartozó ügyek ................................ 43 a) családbafogadással kapcsolatos ügyek .................................................... 43 b) ideiglenes hatályú elhelyezés .................................................................. 45 c) átmeneti nevelésbe vétel ........................................................................ 47 d) tartós nevelésbe vétel ............................................................................ 49 e) egyéb intézkedések .................................................................................. 51 yy) a gyermek gondozási helyének meghatározása .............................. 51 zz) a gondozási hely megváltoztatása ..................................................... 52 aaa)egyéni elhelyezési terv .................................................................... 53 bbb)gondozási díj ................................................................................... 54 8. Az utógondozás elrendelése ........................................................................ 55 9. Az utógondozói ellátás elrendelése ............................................................ 56 10. Otthonteremtési támogatás ........................................................................... 57 11.Gyámság és gondnokság ............................................................................. 60 a) a gyám és gondnok kirendelésével kapcsolatos ügyek .......................... 60 k) a gyám kirendelése .......................................................................... 60 l) a gondnok kirendelése ..................................................................... 61 m) cselekvıképességet érintı gondnokság ........................................... 62 n) zárlat elrendelése és ideiglenes gondnokrendelés ............................
65 o) a gondnokság alá helyezés felülvizsgálata, módosítása, megszüntetése ............................................................................................................ 65 b) a gyám és gondnok mőködésének felügyelete és irányítása ................. 65 c) a törvényes képviselı vagyonkezelésével kapcsolatos ügyek ................ 67 ee) az ingatlan vagyonnal kapcsolatos ügyek ....................................... 69 ff) az ingó vagyonra vonatkozó jognyilatkozatok ................................ 71 FOGALOM-ÉRTELMEZİ ................................................................................... 72 JOGSZABÁLYOK ............................................................................................... 77 ELÉRHETİSÉGÜNK ........................................................................................... 77 INTÉZMÉNYEK, SZERVEZETEK ........................................................................ 77
4
Elıszó ELİSZÓ Tisztelt Olvasó! Tisztelt I. kerületi Polgár! A Budavári Önkormányzat Gyámhivatalának gondozásában egy újabb tájékoztató füzetet bocsátunk rendelkezésére. Ez a kiadvány az Okmányirodai Tájékoztató és a Szociális Kalauz után már a harmadik olyan tájékoztatónk, amely segítséget nyújt a hivatali ügyintézésben, végsı soron pedig a problémák megoldásában. Az I. kerületi gyámügyi köztisztviselık munkájának eredményeként elkészült kiadványunk összeállításánál és szerkesztésénél elsıdleges szempont volt, hogy a területre irányadó jogszabályok (a családjogi törvény, gyermekvédelmi törvény és az eljárásra vonatkozó kormányrendelet, valamint a Polgári Törvénykönyv) alapján alapos és részletes tájékoztatást adjon a Gyámhivatal elıtti eljárásról; ugyanakkor a család és egyén érdekvédelmével foglalkozó, más szakemberek számára is átfogó betekintést nyújtson a gyámügyi igazgatás rendszerérıl. A gyámhivatal, mint szakhatóság elıtt a polgárok nem a szokványos mindennapi ügyeiket tárják fel, többnyire nem gazdasági érdek vagy megfontolás vezérli ıket, hanem sok esetben az egyén legféltettebb magánszférájában, a családban felmerülı problémák rendezésére keresnek megoldást, vagy helyzetükbıl adódóan kiszolgáltatott személyek érdekvédelmének ellátása válik szükségessé. Az ilyen érzékeny területeken különösen nagy odafigyelést igényel, hogy a problémákkal küzdık a hatóság elıtt folyó eljárás során megtalálják a körülményekhez képest lehetı legjobb áthidaló megoldást. Ennek az együttmőködésnek elımozdítása reményében jött létre ez a kiadvány. A tájékoztató jelenlegi szöveganyaga valamint a jogszabályváltozások következményeként felmerülı módosítások az Önkormányzat www.budavar.hu honlapján megtekinthetıek. Bízom benne, hogy mindazok, akik kézbe veszik ezt a kiadványt, segítséget kaphatnak arra vonatkozóan, hogy milyen irányban induljanak el, vagy tájékoztatást nyújthatnak a hasonló gondokkal küzdı ismerıseiknek, családtagjaiknak.
Dr. Nagy Gábor Tamás polgármester 5
A gyámhivatali ügyintézés területei 1. A szülıi felügyeleti jog gyakorlásával kapcsolatos ügyek A kiskorú gyermek életfeltételeit, jogainak védelmét biztosítani nem képes, gondviselésének ellátása és jogainak megóvása érdekében szülıi felügyelet vagy gyámság alatt áll (a gyám azonban nem rendelkezik valamennyi olyan joggal, mint amit a szülıi felügyelet magában foglal). A szülıi felügyelet a szülıket a törvény erejénél fogva illeti meg. A szülıi felügyelettel felhagyni, arról lemondani nem lehet. Korlátozása, szünetelése hatósági határozat, szülıi felügyeletet gyakorló szülık megállapodása vagy a jogszabályban meghatározott egyéb körülmények miatt lehetséges. A szülıi felügyeletet a kiskorú gyermek érdekeinek megfelelıen kell gyakorolni. A gyermek a szülıi felügyeletnek nem csupán tárgya. A szülıknek biztosítaniuk kell, hogy az ítélıképessége birtokában lévı gyermekük az ıt érintı döntések elıkészítése során véleményt nyilváníthasson. A gyermek véleményét – korára, érettségére figyelemmel – tekintetbe kell venni. A szülıi felügyelet magában foglalja a kiskorú gyermek: – gondozásának, nevelésének, – vagyona kezelésének, valamint – törvényes képviseletének jogát és kötelességét, továbbá – a gyámnevezésnek és a gyámságból való kizárásnak jogát. A gyám nem jogosult gyámot nevezni, és vagyonkezelıi joga is korlátozott. Ha a szülıi felügyeletet együttesen gyakorló szülık a szülıi felügyelet körébe tartozó kérdésekben – a lelkiismereti és vallásszabadság körébe tartozó kérdések kivételével – nem tudnak megegyezésre jutni, a gyámhivatal döntését bármelyik szülı kérheti. Ha a szülıi felügyeletet együttesen gyakorolni jogosult különélı szülık megállapodnak abban, hogy a jövıre nézve a szülıi felügyeletet egyikıjük gyakorolja a gyámhivatal e megállapodásukat – kérésükre – jegyzıkönyvben rögzíti. A jegyzıkönyvben rögzíteni kell azt a tényt is, hogy a gyermek – megállapodásuk alapján – melyik szülınél kerül elhelyezésre, illetve, hogy a gyermek sorsát érintı lényeges kérdésekben a szülıi felügyeleti jogot együttesen gyakorolják. A szülık e megállapodásukat módosíthatják. Fontos kihangsúlyozni, hogy a szülık ezen megállapodása nem azonos hatályú a bíróság ilyen ügyben hozott határozatával. 6
A szülıi felügyeleti jog gyakorlásával kapcsolatos ügyek A szülık megegyezésének hiányában kizárólag bíróság jogosult a gyermek elhelyezésének kérdésében dönteni. A különélı szülık a gyermek sorsát érintı lényeges kérdésekben a gyermek elhelyezését követıen – közös szülıi felügyelet hiányában is – együttesen gyakorolják jogaikat, kivéve, ha a különélı szülı felügyeleti jogát a bíróság korlátozta, szüneteltette vagy megszüntette. A gyermek sorsát érintı lényeges kérdések: – a kiskorú gyermek nevének meghatározása, illetve nevének megváltoztatása, – tartózkodási helyének kijelölése, továbbá – iskolájának, valamint életpályájának megválasztása.
a) kiskorú gyermek gondozása nevelése A szülıi felügyeleti jog egyik alapvetı összetevıje a gyermek gondozása és nevelése. Ez a jogosítvány egyúttal a szülınek gyermekével szembeni alapvetı és leglényegesebb kötelezettsége is, mely magában foglalja a gyermek természetbeni ellátását, gondozását, a vele való foglalkozást, törıdést, iskoláztatását, képzését. A szülıi felügyelet körében a szülık kötelessége, hogy a gyermeket gondozzák, tartsák, a gyermek testi, értelmi és erkölcsi fejlıdését elısegítsék. E tevékenység eredménye a gyermek helyes irányú testi, értelmi és erkölcsi fejlıdése. A gyermek gondozása és nevelése az együtt élı szülık közös kötelezettsége. Együttesen jogosultak és kötelesek, hogy gyermekük megfelelı elhelyezésérıl gondoskodjanak, ha a gyermeket nem kívánják közvetlenül a háztartásukban nevelni. Abban az esetben, ha a szülık közül a szülıi felügyeletet csak egyikük gyakorolja, általában ez a szülı biztosítja a gyermek közvetlen fizikai ellátását, a másik szülı a gondozás és nevelés kötelezettségét általában tartásdíj megfizetésével, kapcsolattartással és a gyermek sorsát érintı lényeges kérdésekben való döntés jogának és kötelezettségének gyakorlásával teljesíti. A szülınek a gyermekkel kapcsolatos kötelezettsége mellett a gyermek is kötelezettséggel tartozik szülei iránt. A gyermek köteles szülei iránt tisztelettel viseltetni, nekik engedelmeskedni és fáradozásaik eredményességét tıle telhetıleg elısegíteni. A szülı-gyermek kapcsolat csak akkor lehet eredményes, ha a gyermek megfelelı tisztelettel viseltetik az érte fáradozó szülei iránt, nekik engedelmeskedik, és maga is minden tıle telhetıt megtesz annak érdekében, hogy a szülık vele kapcsolatos erıfeszítései eredményt hozzanak. 7
A gyámhivatali ügyintézés területei A szülınek a gyermek gondozásával és nevelésével kapcsolatos kötelezettsége: – gyermekét családban gondozza, nevelje és gyermeke testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlıdéséhez szükséges feltételeket – különösen a lakhatást, étkezést, ruházattal való ellátást –, valamint az oktatáshoz és az egészségügyi ellátáshoz való hozzájutást biztosítsa; – gyermekével együttmőködjön, emberi méltóságát tiszteletben tartsa; – gyermekét az ıt érintı kérdésekrıl tájékoztassa, azokkal kapcsolatos véleményét figyelembe vegye; – gyermekének ahhoz, hogy jogait érvényesíthesse, tanácsot, segítséget adjon; – együttmőködjön gyermeke ellátásában közremőködı szervekkel és személyekkel. A gyermek kötelessége, hogy – a szülıkkel szembeni tiszteleten és engedelmességen túl – a szülı fáradozásainak eredményessége elısegítése céljából: – gondozása és nevelése érdekében szülıjével vagy más törvényes képviselıjével, gondozójával együttmőködjön; – képességeinek megfelelıen tegyen eleget tanulmányi kötelezettségének; – tartózkodjék az egészségét károsító életmód gyakorlásától és az egészségét károsító szerek használatától.
b) a szülık vagyonkezeléssel kapcsolatos feladatai A szülıi felügyeletet gyakoroló szülık joga és kötelessége, hogy gyermeküknek minden olyan vagyonát kezeljék, amely törvény szerint nincs kivéve kezelésük alól. Azt a keresményt, amelyet a 14. életévét betöltött gyermek munkájával maga szerzett, nem a szülık kezelik, hanem ı maga szabadon rendelkezik vele. Nem tartozik a szülık kezelése alá a kiskorú gyermek olyan vagyona sem, amelyet a gyermek azzal a kikötéssel kapott, hogy azt szülei nem kezelhetik. A szülık gyermekük vagyonát biztosítékadás és számadás kötelezettsége nélkül kezelik s a vagyon állagáról is csak a kezelés megszőntekor kötelesek számot adni. A szülık gyermekük vagyonának kezelésében a rendes vagyonkezelés szabályai szerint ugyanazzal a gondossággal kötelesek eljárni, mint saját ügyeikben. Ez azonban nem mentesíti ıket a súlyos gondatlanságért való felelısség alól. 8
A szülıi felügyeleti jog gyakorlásával kapcsolatos ügyek A szülık a gyermek pénzét és értéktárgyait, amennyiben azokat a rendes vagyonkezelés szabályai szerint folyó kiadásokra vagy egyéb okból készen tartani nem kell, kötelesek a gyámhivatalhoz beszolgáltatni. Ilyen értékekrıl a szülık a gyámhivatal jóváhagyása nélkül nem rendelkezhetnek. A szülık gyermekük jövedelmét a gyermek szükségleteire kötelesek fordítani. A szülık vagyonkezelıi joguk megszőntével kötelesek gyermekük vagyonát az állagra vonatkozó számadással együtt kiadni a nagykorú gyermeknek vagy pedig annak, akinek kezelése alá a vagyon kerül.
c) a törvényes képviselet A törvényes képviselet, mely a gyermek személyes ügyekben való képviseletét jelenti, aki koránál fogva nem, vagy csak korlátozott mértékben képes érdekeit képviselni, ügyeit intézni, ezért jogainak megóvásához és biztosításához szükség van arra, hogy helyette és nevében eljárjanak, illetıleg a szükséges nyilatkozatokat megtegyék (szerzıdéseket megkössék, vagy a gyermek nyilatkozatát azzal tegyék érvényessé, hogy ahhoz hozzájárulnak vagy azt jóváhagyják). A szülıi felügyeletet gyakorló szülı joga és kötelessége, hogy kiskorú gyermekét mind személyi, mind vagyoni ügyeiben képviselje. A szülı képviseleti joga nem terjed ki a gyermek olyan vagyonával kapcsolatos ügyekre, amely vagyon nem tartozik kezelése alá. Az a szülı, akinek vagyonkezelıi joga nincs, vagyoni ügyekben gyermekét nem képviselheti. Ha a szülıi felügyelet mindkét szülıt együtt illeti meg, a szülık akár kölcsönösen, akár külön-külön közokiratba vagy teljes bizonyítóerejő magánokiratba foglalt meghatalmazást adhatnak egymásnak, hogy a gyermek vagyoni ügyeiben a törvényes képviseletet az egyik szülı a másik nevében is gyakorolja. A gyermek nevében fellépı szülıt a mindennapi életben elıforduló kisebb jelentıségő vagyonjogi ügyleteknél jóhiszemő harmadik személyek olyannak tekinthetik, mint aki a másik szülı meghatalmazottjaként is eljár. A szülı jognyilatkozatainak érvényességéhez a gyámhivatal jóváhagyása szükséges, ha a jognyilatkozat: – a gyermeket megilletı tartásról történı lemondásra, – a gyermeket örökösödési jogviszony alapján megilletı jogra vagy kötelezettségre, – a külön is visszautasítható vagyontárgyak öröklésének visszautasítására, 9
A gyámhivatali ügyintézés területei – a gyermek ingatlantulajdonának átruházására vagy bármely módon történı megterhelésére vonatkozik, ide nem értve azt az esetet, amikor az ingatlan ellenérték nélküli megszerzésével egyidejőleg kerül sor haszonélvezet alapítására, – a gyermek tulajdonában álló ingatlanon vagy ingatlantulajdoni hányadon az építtetı részére tulajdonszerzést jelentı építési, épületbıvítési vagy más értéknövelı beruházás engedélyezésére, – a gyermek tulajdonában lévı ingatlanon vagy ingatlantulajdoni hányadon álló felépítmény teljes vagy részleges bontásának engedélyezésére, – a gyermek lakásbérleti szerzıdésének közös megegyezéssel történı megszüntetésére vagy lakáscseréjéhez történı hozzájárulás megszerzésére, – a gyermek által kötött tartási vagy életjáradéki szerzıdésre, – a gyermek személyes tulajdonát képezı, 100.000,- forint értéket meghaladó mértékő ingó és készpénzvagyonát érintı jogügyletre, – a gyermek tulajdonát képezı – 100.000,- forint értéket meghaladó – értékpapírt, üzletrészt, részvényt érintı jogügyletre, – a gyermek beszolgáltatott vagyonára (a szülık a gyermek pénzét és értéktárgyait, amennyiben azokat a rendes vagyonkezelés szabályai szerint folyó kiadásokra vagy egyéb okból készen tartani nem kell, kötelesek a gyámhivatalhoz beszolgáltatni), – a gyermek részére ígért vagy adott ajándék visszautasítására, – a gyermek ingatlantulajdonát érintı közös tulajdon átruházással történı megszüntetésére vonatkozik. A gyámhivatal a jognyilatkozat jóváhagyását elutasítja, ha a jognyilatkozatot tartalmazó okirat alaki szempontból érvénytelen. A jognyilatkozat gyámhivatali jóváhagyása a jognyilatkozat érvényességéhez szükséges – jogszabályban elıírt – egyéb feltételeket nem pótolja. Bírósági vagy közjegyzıi határozattal elbírált jognyilatkozat érvényességéhez a gyámhivatal jóváhagyása nem szükséges. A kiskorú nem tehet érvényesen olyan jognyilatkozatot, amellyel ajándékoz, idegen kötelezettségért megfelelı ellenérték nélkül felelısséget vállal, vagy amellyel jogokról ellenérték nélkül lemond. Ez a szabály azonban nem gátolja munkával szerzett keresményével való rendelkezésben, és nem zárja ki a szokásos mértékő ajándékozást.
10
A szülıi felügyeleti jog gyakorlásával kapcsolatos ügyek d) a gyámnevezés és a gyámságból való kizárás A szülıi felügyelet a gyámnevezés és a gyámságból való kizárás jogát is magában foglalja. Törvény által biztosított gyámnevezési (gyámságból kizárási) joga kizárólag a szülıi felügyelettel bíró szülınek (örökbefogadó szülınek) van. A gyámság viselése elsısorban azt illeti, akit a szülıi felügyeletet gyakorló szülı közokiratban vagy végrendeletben gyámul megnevezett (nevezett gyám). Ha a szülıi felügyeletre egyaránt jogosult szülık más-más gyámot neveztek meg, a körülmények figyelembevételével a gyámhivatal határoz afelıl, hogy a gyámságot melyik viselje. A nevezett gyámot csak akkor szabad mellızni, ha a törvény értelmében gyámságot nem viselhet, vagy a gyámság átvételében gátolva van, végül ha kirendelése a kiskorú érdekét veszélyeztetné. A vér szerinti szülıt és örökbefogadó szülıt nem illeti meg a gyámnevezéssel kapcsolatos rendelkezés akkor, ha szülıi felügyeleti jogát megszüntették, vagy az szünetel. Ugyancsak nincs rendelkezési joga a gyámnak, továbbá a nevelıszülınek és a mostohaszülınek sem. A gyámrendelés a személyes nyilatkozatok körébe tartozik, a szülı annak megtételére nem adhat másnak meghatalmazást. A gyámnevezésnek pontosnak kell lennie, hogy abból a gyám személye félreérthetetlenül megállapítható legyen.
e) a gyermek családi és utónevének megállapítása A névviselés az egyén személyhez főzıdı joga. A név arra szolgál, hogy a személy egy adott közösség többi tagjától megkülönböztethetı legyen. A gyermek nevének a meghatározása (beleértve az utónevét is) a gyermek sorsát érintı olyan lényeges kérdés, amelyet illetıen a szülık – még együttélés hiányában is – szülıi felügyeleti jogukat együttesen gyakorolják. Ez alól kivétel, ha a különélı szülı felügyeleti jogát a bíróság korlátozta, szüneteltette, vagy megszüntette. Ilyenkor a névválasztás joga egyedül a szülıi felügyeletet gyakorló szülıt illeti. 11
A gyámhivatali ügyintézés területei A gyermek – szüleinek megállapodása szerint – apjának vagy anyjának családi nevét viseli. A házasságban élı szülık valamennyi, a házasság fennállása alatt született közös gyermekének csak azonos családi neve lehet. Közös házassági nevet viselı házastársak gyermeke csak a szülık közös házassági nevét viselheti. A saját nevüket viselı szülık megállapodása alapján a gyermek az apa és az anya családi nevét együtt is viselheti. A gyermek családi neve legfeljebb kéttagú lehet. A gyermek utónevét a szülık határozzák meg. Az utónév meghatározásában a szülıknek még annyi korlátozásuk sincs, mint a családi név meghatározásánál, e tekintetben közös korlátlan joguk van. A szülıi felügyeletnek a gyermek névviseléssel kapcsolatos jogosultságai mellett azonban adódhatnak olyan esetek, mikor névmeghatározás hiányában azt a gyámhivatalnak kell megállapítania, figyelemmel arra, hogy a gyermek névviseléshez való joga ne szenvedjen csorbát. A gyámhivatal állapítja meg a gyermek nevét, ha – a szülıi felügyeleti jogot csak az egyik szülı gyakorolja, aki az anyakönyvvezetı vagy a gyámhivatal felhívása ellenére a gyermek utónevét – a felhívás közlésétıl számított 30 napon belül – nem határozza meg, – a szülıi felügyeletet együttesen gyakorló szülık a gyermek családi, illetve utónevének meghatározásával kapcsolatos megállapodásukat a gyámhivatal felhívásától számítva 30 napon belül nem jelentik be, – a különélı szülık a gyermek nevével kapcsolatosan nem tudnak egyetértésre jutni, és a gyámhivatal felhívása ellenére – a felhívás közlésétıl számított 30 napon belül – nem igazolják a bírósági eljárás megindítását.
f) a szülıi ház elhagyása A szülıi felügyeletbıl fakadó egyik alapvetı kötelezettség a gyermek gondozása és nevelése, melynek lényeges eleme, hogy a szülı gyermeke lakhatását biztosítsa. A gondozást és nevelést a szülık általában a közös otthonban nyújtják gyermekük részére. A szülınek kötelessége a gyermek lakhatását biztosítani, ugyanakkor a gyermeknek is kötelessége, hogy a szülık otthonában vagy az általuk kijelölt más he-
12
A szülıi felügyeleti jog gyakorlásával kapcsolatos ügyek lyen (más személynél vagy intézményben) tartózkodjon. A gyermek tartózkodási helyét, mint a gyermek sorsát érintı lényeges kérdést, a szülık közösen állapítják meg. Amennyiben a szülıi felügyeletet közösen gyakorló együtt élı szülık között e kérdésben vita van, bármelyikük kérelmére a gyámhivatal dönt, míg a különélı szülık közötti vita eldöntése a bíróság hatáskörébe tartozik. Fı szabály tehát, hogy a gyermek gondozásának és nevelésének helyét a szülık jelölik ki, ahol a gyermek köteles tartózkodni. Bizonyos életkor felett azonban a jog lehetıséget kíván nyújtani arra, hogy a gyermek e tartózkodási helyet legálisan elhagyhassa. Ennek lehetıségét a törvény a 16. életév betöltéséhez köti. A szülıi ház elhagyásának oka lehet továbbtanulás, munkavállalás, de csupán a szülıvel jelentısen megromlott viszony is. A 16. életévét betöltött gyermek a szülıi házat vagy a szülık által kijelölt más tartózkodási helyet a gyámhivatal engedélyével a szülık beleegyezése nélkül is elhagyhatja, ha az fontos okból érdekében áll. A szülıi ház elhagyásával kapcsolatos eljárás kérelemre indul, a kérelmezık lehetnek: – a gyermek, – a szülıi felügyeleti jogot gyakorló szülı, illetve – a gyermeket gondozó személy. A gyámhivatal a szülıi ház vagy a szülık által kijelölt más tartózkodási hely elhagyásának engedélyezése során vizsgálja, hogy a gyermek törvényes képviselete, lakhatása és tartása a kérelemben megjelölt helyen miképpen biztosítható. A gyámhivatal eljárása során, ha a gyermek nem intézménybe, hanem magánszemélyhez kíván költözni, köteles a magánszemélyt is meghallgatni és nála környezettanulmányt készíteni. Ha a gyámhivatal a szülıi ház elhagyását engedélyezi, egyúttal megállapítja, hogy a szülıi ház elhagyásának engedélyezése – a gondozás, nevelés kivételével – a szülık szülıi felügyeleti jogát és tartási kötelezettségét nem érinti. Ha a gyámhivatal a kérelmet elutasítja és a gyermek a szülıi házat már engedély nélkül elhagyta, egyidejőleg kötelezi a gyermeket a visszatérésre. Ugyanígy jár el abban az esetben is, ha az engedély megadását követıen a feltételek megváltozása miatt az engedélyt visszavonja.
13
A gyámhivatali ügyintézés területei g) a gyermek végleges külföldre távozása A gyermek végleges külföldre távozásának kérdése is a gyermek sorsát érintı lényeges kérdés, melyben a szülık közösen döntenek. Amennyiben ebben a kérdésben a különélı szülık között vita van, akkor a döntés a bíróság hatáskörébe tartozik. Ha együtt élı szülık között merül fel a gyermek végleges külföldre távozásának kérdése, a szülınek erre vonatkozó nyilatkozatához a gyámhivatal jóváhagyása szükséges. A gyermek végleges külföldre távozására vonatkozó nyilatkozat jóváhagyása iránti kérelemhez csatolni kell azokat az okiratokat amelyekbıl megállapítható, hogy a gyermek nevelése, tartása, ellátása, tanulmányainak folytatása külföldön biztosítva van. Ezek különösen: – a külföldi hatóság által kiállított környezettanulmány, – iskolalátogatási igazolás, – jövedelemigazolás, – befogadó nyilatkozat. A gyermek végleges külföldre távozása esetén a gyermek törvényes képviselıje az esetleges lakóhelyváltozás tényét köteles a gyámhivatalnak bejelenteni. Az eljárást megalapozó külföldre távozás esetén a hangsúly a véglegességen van, nincs szükség tehát a szülı nyilatkozatának gyámhivatali jóváhagyására vagy bíróság elıtti eljárás kezdeményezésére, ha a gyermek határozott idıre távozik az országból (pl.: tanulmányok folytatása, rokonlátogatás, stb.)
h) az életpálya kijelölése A szülık gondozási-nevelési kötelezettsége magában foglalja a gyermek taníttatásának, megfelelı életpályára állításának kötelezettségét is, ugyanakkor az életpálya kijelölésére általában a gyermeknek olyan életkorában kerül sor, amikorra már kialakulhatott az érdeklıdési köre, és már olyan érettséggel rendelkezik, ami lehetıvé teszi, hogy életpályájának megválasztásáról határozott véleménye legyen. Azt, hogy a gyermek milyen életpályára készüljön, a gyermek hajlama, testi és értelmi képessége, valamint az egyéb körülmények figyelembevételével a szülıi felügyeletet gyakorló szülık és a gyermek közösen döntik el. 14
Kapcsolattartási ügyek A szülı és a gyermek között valamint az együtt élı szülık között az életpálya kijelölésével kapcsolatban felmerült vitában, a gyámhivatal dönt, míg a különélı szülık közötti vita eldöntése a bíróság hatásköre. A szülı és a gyermek között az életpálya kijelölésével, az iskola megválasztásával, a gyermek taníttatásával kapcsolatban felmerült vitában a gyámhivatal a szülı vagy a gyermek kérelmére dönt. A 12. életévét betöltött gyermek a kérelmet önállóan is elıterjesztheti.
2. Kapcsolattartási ügyek A kapcsolattartás célja, hogy – a gyermek és a szülı, valamint a más kapcsolattartásra jogosult közeli hozzátartozó közötti családi kapcsolatot fenntartsa, továbbá – az arra jogosult szülı a gyermek nevelését, fejlıdését folyamatosan figyelemmel kísérje, tıle telhetıen elısegítse. A kapcsolattartási jog formái: – folyamatos és idıszakos kapcsolattartás a gyermek elvitelének jogával és visszaadásának kötelezettségével, továbbá – a gyermek tartózkodási helyén történı meglátogatása, – levelezés, – telefonkapcsolat, – ajándékozás, – csomagküldés. A gyermekkel való kapcsolattartásra jogosultak: – a szülı, – a nagyszülı, – a nagykorú testvér, továbbá – ha a szülı és a nagyszülı nem él, illetıleg a kapcsolattartásban tartósan akadályozva van, vagy kapcsolattartási jogát önhibájából nem gyakorolja – a gyermek szülıjének testvére, valamint szülıjének házastársa. A szülıvel való kapcsolattartásra irányuló kérelmet a 14. életévét betöltött gyermek önállóan is elıterjesztheti. 15
A gyámhivatali ügyintézés területei A gyámhivatal vita esetében a kapcsolattartást bármelyik fél kérelmére szabályozza, kivéve, ha a szülı és a gyermek kapcsolattartásának megállapítása a bíróság hatáskörébe tartozik. Ha a kapcsolattartás kérdésében a bíróság döntött, ennek megváltoztatását a határozat jogerıre emelkedésétıl számított 2 éven belül csak a bíróságnál lehet kérni. A bíróság illetıleg a gyámhivatal elıtti eljárásban a kapcsolattartás szabályozása csak abban az esetben lehetséges, ha a gyermekelhelyezést illetıen már született döntés. Különélı szülık kapcsolattartás iránti kérelmének elbírálása elıtt tisztázni kell, hogy a gyermek melyiküknél van elhelyezve. A gyámhivatal, illetıleg a bíróság a kapcsolattartást elsısorban egyezség létrehozásával – tárgyalás megtartásával – rendezi. Az egyezségnek ki kell terjednie: – a szülı és más kapcsolattartásra jogosult folyamatos és idıszakos kapcsolattartásának gyakoriságára és idıtartamára, – a gyermek átadásának és visszaadásának helyére, idejére és módjára, – a kapcsolattartás elmaradására vonatkozó értesítési kötelezettségre, – az elmaradt kapcsolattartás pótlására, valamint – szükség szerint a kapcsolattartás egyéb formáira. Az egyezséget a gyámhivatal, illetıleg a bíróság jóváhagyja, ha az megfelel a gyermek érdekének és a kapcsolattartás céljának. Egyezség hiányában a gyámhivatal, illetıleg a bíróság – a kapcsolattartás céljának megfelelıen – a szülı és más kapcsolattartásra jogosult méltányos érdekére, körülményeire és a gyermek korára, egészségi állapotára, tanulmányi elımenetelére tekintettel a gyermek érdekében dönt. A kapcsolattartást akadályozó körülményekrıl a felek lehetıleg írásban kötelesek tájékoztatni egymást. A jogosultnak fel nem róható okból – így különösen a betegség, indokolt külföldi tartózkodás, vagy a rendkívüli munkavégzés miatt – elmaradt kapcsolattartást pótolni kell, feltéve, hogy a jogosult a kapcsolattartást szabályozó határozatban foglaltak szerint eleget tett elızetes értesítési kötelezettségének, illetve az elıre nem látható akadályok felmerülését utólag igazolja. 16
Kapcsolattartási ügyek a) a kapcsolattartási jog korlátozása, szüneteltetése és megvonása A gyámhivatal, illetve a bíróság a kapcsolattartás szabályozására irányuló kérelmet elutasítja, ha a kapcsolattartásra jogosult a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlıdését súlyosan veszélyeztette, illetıleg a szülı szülıi kötelességeit - a tartási kötelezettség kivételével - önhibájából tartósan nem teljesítette, illetve elhanyagolta, és magatartásán nem változtatott. A gyámhivatal, illetıleg a bíróság a már megállapított kapcsolattartási jogot a gyermek érdekében - kérelemre - korlátozza, ha a jogosított a jogával a gyermek vagy a gyermeket nevelı személy sérelmére visszaél. Visszaélésnek minısül az is, ha a jogosult nem a szabályozásnak megfelelıen él kapcsolattartási jogával, illetve ha ezen kötelezettségének önhibájából 6 hónapig nem tesz eleget. A kapcsolattartási jog korlátozása során a gyámhivatal vagy a bíróság a már megállapított kapcsolattartás formájának vagy gyakoriságának, továbbá idıtartamának megváltoztatásáról dönthet. A gyámhivatal, illetıleg a bíróság - kérelemre - meghatározott idıre a kapcsolattartási jog szüneteltetését rendeli el, ha a jogosított a jogával a gyermek vagy a gyermeket nevelı személy sérelmére súlyosan visszaél. A szünetelés leghosszabb idıtartama 6 hónap, különösen súlyos visszaélés esetén 1 év. A gyámhivatal, illetıleg a bíróság a határozatában megállapított kapcsolattartási jogot - kérelemre - megvonja, ha a jogosított a jogával a gyermek vagy a gyermeket nevelı személy sérelmére súlyosan visszaél, és e magatartásával a gyermek nevelését és fejlıdését súlyosan veszélyeztette.
b) a kapcsolattartás újraszabályozása A kapcsolattartás újraszabályozását - ide nem értve a kapcsolattartás korlátozását, szüneteltetését vagy megvonását - a kapcsolattartást rendezı határozat jogerıre emelkedésétıl számított két éven belül abban az esetben lehet kérni, ha azok a körülmények, amelyekre a bíróság vagy a gyámhivatal a döntését alapította utóbb lényegesen megváltoztak és a kapcsolattartás újraszabályozása a gyermek érdekeit szolgálja. A gyámhivatal, illetve a bíróság kérelemre a kapcsolattartás újraszabályozására indult eljárásban a gyermek érdekében a kapcsolattartás korlátozását feloldhatja, illetve a kapcsolattartási jogot visszaállíthatja, ha azok a
körülmények, amelyekre a határozatát korábban alapította, már nem állnak fenn. 17
A gyámhivatali ügyintézés területei c) a kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtása – a gyermeknek joga, hogy különélı szülıjével személyesen és közvetlen kapcsolatot tartson fenn, – a gyermekétıl különélı szülı joga és kötelessége, hogy gyermekével kapcsolatot tartson fenn, vele rendszeresen érintkezzen, – a gyermekét nevelı szülı vagy más személy pedig köteles a zavartalan kapcsolattartást biztosítani. A gyermek fejlıdését veszélyezteti, ha a kapcsolattartásra jogosult vagy a kapcsolattartásra kötelezett a kapcsolattartást rendezı egyezségben, illetve a kapcsolattartás engedélyezése tárgyában hozott határozatban foglaltaknak önhibájából ismételten nem, vagy nem megfelelıen tesz eleget, és ezáltal nem biztosítja a zavartalan kapcsolattartást. A kapcsolattartás engedélyezése tárgyában hozott határozat végrehajtása iránti eljárás megindításának a) a kapcsolattartás pótlására, ennek hiányában a kapcsolattartásra - a kapcsolattartás engedélyezése tárgyában hozott határozatban - elıírt határidı elteltétıl, illetve b) a fenti bekezdés szerinti veszélyeztetı magatartás tudomásra jutásától számított 30 napon belül van helye. Ha a kapcsolattartásra jogosult vagy a kapcsolattartásra kötelezett a kapcsolattartás végrehajtása iránti kérelmét visszavonja, ugyanannak az elmaradt kapcsolattartásnak a végrehajtására nem indíthat újabb eljárást. Ha a kapcsolattartásra kötelezett a gyermeket bizonyíthatóan folyamatosan a kapcsolattartásra jogosult ellen neveli és a kapcsolattartás engedélyezése tárgyában hozott határozatnak a végrehajtási intézkedések ellenére sem tesz eleget, a gyámhivatal a) a gyermek elhelyezésének megváltoztatása iránt pert indíthat, feltéve, hogy az elhelyezés megváltoztatása a kiskorú gyermek érdekében áll, b) feljelentést tesz a Büntetı Törvénykönyvrıl szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.) 195. §-ának (4) bekezdése szerinti kiskorú veszélyeztetése miatt.
18
A kiskorú házasságkötésének engedélyezésével kapcsolatos ügyek
Ha a gyermeket nevelı szülı vagy más személy a kapcsolattartást szabályozó jogerıs határozatnak önhibájából nem tesz eleget, a gyámhivatal ıt a jogosultnak a kapcsolattartás meghiúsítása folytán keletkezett igazolt költségei (pl. utazási költség) viselésére kötelezi.
3. A kiskorú házasságkötésének engedélyezésével kapcsolatos ügyek Házasságot csak nagykorú férfi és nı köthet. Az életkoruk folytán a polgári jog szabályai szerint korlátozottan cselekvıképes személyek – a férfiak és nık egyaránt – csak a 16. életévük betöltésétıl és kizárólag gyámhivatali engedéllyel köthetnek házasságot. Ebbıl következik, hogy a 16. életévét el nem érı kiskorú házassági akadály miatt nem köthet házasságot. A 16. évét betöltött házasuló a házasságkötés engedélyezése iránti kérelmet a gyámhivatalnál vagy az anyakönyvvezetınél személyesen terjesztheti elı. A házasságkötéshez szükséges elızetes engedély megadása iránti kérelemhez csatolni kell: – a háziorvos arra vonatkozó igazolását, hogy a kiskorú gyermek a házasságkötéshez szükséges testi és értelmi fejlettséggel rendelkezik, – a házasulandó felek jövedelemigazolását, amelybıl megállapítható, hogy a 16. életévet betöltött házasuló, illetve a meglévı vagy a 18. életévének elérése elıtt születendı gyermekének megélhetése és lakhatása a házasságkötés után biztosítva van, – a családvédelmi szolgálat tanácsadásán való részvételt tanúsító igazolást. A gyámhivatal a határozathozatal elıtt meghallgatja a házasulókat, a kiskorú házasuló törvényes képviselıjét és környezettanulmányt készít. A gyámhivatal a házasságkötésre vonatkozó elızetes engedélyt akkor adja meg, ha: – a házasságkötés a kiskorú gyermek érdekét szolgálja, – az engedély megadása iránti kérelmet a kiskorú gyermek szabad akaratából, befolyástól mentesen nyújtotta be, – a fent meghatározott szükséges dokumentumokat a kérelmezı csatolta.
19
A gyámhivatali ügyintézés területei Önmagában az a tény, hogy a kiskorú várandós – az egyéb körülmények gondos vizsgálata és mérlegelése nélkül – nem alapozza meg a házasságkötés engedélyezését. A házasságkötési engedély a gyámhivatali határozat jogerıre emelkedését követı 6 hónapig érvényes.
4. Az örökbefogadási és örökbefogadás felbontási ügyek Az örökbefogadás célja az, hogy az örökbefogadó, valamint annak rokonai és az örökbefogadott között családi kapcsolatot létesítsen és elsısorban az olyan kiskorúak családi nevelését biztosítsa, akiknek szülei nem élnek, vagy akiket szüleik megfelelıen nevelni nem képesek.
a) az örökbefogadás feltételei Örökbefogadó csak az a teljesen cselekvıképes, nagykorú személy lehet, aki örökbefogadás elıtti tanácsadáson és felkészítı tanfolyamon eredménnyel részt vett, és személyisége, valamint körülményei alapján – a gyámhivatal örökbefogadás elıtti eljárása során hozott határozata értelmében – alkalmas a gyermek örökbefogadására, továbbá a gyermeknél legalább 16, legfeljebb 45 évvel idısebb. Házasságban élı örökbefogadó személyek esetében a fiatalabb házastárs életkorát kell alapul venni. A rokoni, illetve a házastársi örökbefogadás esetén a korkülönbségtıl, illetve a felkészítı tanfolyam elvégzésétıl el kell tekinteni. Nem fogadhat örökbe az, aki a szülıi felügyelet megszüntetését vagy a közügyektıl való eltiltást kimondó jogerıs bírósági ítélet hatálya alatt áll. Örökbe fogadni csak kiskorú személyt lehet. Az örökbefogadott személyt az örökbefogadás fennállása alatt csak az örökbefogadó házastársa fogadhatja örökbe, az örökbefogadó halála után azonban más személy is. Az utóbbi esetben a korábbi örökbefogadás megszőnik.
20
Az örökbefogadási és örökbefogadás felbontási ügyek b) az örökbefogadás elıtti eljárás Az örökbefogadás elıtti eljárás lefolytatásának célja annak megállapítása, hogy az örökbefogadó személyisége és körülményei alapján alkalmas-e gyermek örökbefogadására. Az örökbefogadás elıtti eljárást az örökbefogadni szándékozó személy kérelmére a lakóhelye szerint illetékes területi gyermekvédelmi szakszolgálat (TEGYESZ) készíti elı. Ha az örökbefogadni szándékozó házaspár különbözı gyermekvédelmi szakszolgálatok illetékességi területén rendelkezik lakóhellyel, az örökbefogadás elıtti eljárás – egymás kölcsönös tájékoztatása mellett – bármelyik házasfél lakóhelye szerint illetékes gyermekvédelmi szakszolgálatnál lefolytatható. A területi gyermekvédelmi szakszolgálatnál elıterjesztett kérelemben az örökbe fogadni szándékozó személy nyilatkozik: – az örökbefogadási szándéka indokairól, valamint az örökbe fogadandó gyermekre vonatkozó elképzeléseirıl, az általa örökbefogadni szándékozott gyermekek számáról, – a korábban kezdeményezett örökbefogadás elıtti eljárás eredményérıl, – arról, hogy alkalmassá nyilvánítása esetén hozzájárul-e a természetes személyazonosító adatainak az örökbe fogadni szándékozó személyek országos nyilvántartásába vételéhez, – annak tudomásulvételérıl, hogy az örökbefogadásra való alkalmasság feltétele az örökbefogadás elıtti tanácsadáson és felkészítı tanfolyamon történı eredményes részvétel. A területi gyermekvédelmi szakszolgálat a kérelem elıterjesztésével egyidejőleg, de legkésıbb 15 napon belül, írásban tájékozatja az örökbefogadni szándékozót: – az örökbefogadás feltételeirıl és arról, hogy – alkalmasságának megállapítása érdekében az általa meghatározott helyen és idıpontban vizsgálaton, illetve tanácsadáson és felkészítı tanfolyamon kell megjelennie, valamint arról, – hogy családi és lakáskörülményeirıl a helyszínen gyızıdik meg. Ha az örökbefogadni szándékozó személy alkalmassági vizsgálaton, illetve tanácsadáson és felkészítı tanfolyamon nem jelent meg és távolmaradását nem mentette ki, illetıleg a környezettanulmány elvégzését nem teszi lehetıvé, kérelmét visszavontnak kell tekinteni és az eljárást meg kell szüntetni.
21
A gyámhivatali ügyintézés területei A gyermekvédelmi szakszolgálat a kérelem beadásától számított 60 napon belül tájékoztatja az örökbe fogadni szándékozó személyt az alkalmassági vizsgálat eredményérıl. A területi gyermekvédelmi szakszolgálat – az elvégzett pszichológiai vizsgálat eredményét, – az örökbefogadás elıtti tanácsadás és felkészítı tanfolyam eredményes elvégzését igazoló iratot, – a javaslatát, valamint – az ügyfél kérelmét megküldi az illetékes gyámhivatalnak, és errıl az örökbefogadni szándékozó személyt egyidejőleg értesíti. A gyámhivatal az örökbefogadni szándékozó személy alkalmassága kérdésében az alábbiak alapján dönt: – a háziorvosi igazolás, – a gyermekvédelmi szakszolgálat által megküldött szakvélemény, javaslat, – az örökbefogadás elıtti tanácsadás és felkészítı tanfolyam eredményes elvégzését igazoló irat, – környezettanulmány, – az örökbefogadni szándékozó személy meghallgatása, valamint – szükség szerint egyéb bizonyítékok. Alkalmatlanság megállapítása esetén új eljárás a határozat jogerıre emelkedésétıl számított 1 éven belül nem indítható. Alkalmasság megállapítása esetén a gyámhivatal jogerıs határozata alapján a gyermekvédelmi szakszolgálat felveszi az örökbe fogadni szándékozó személyt saját nyilvántartásába és – a hozzájáruló nyilatkozat birtokában – továbbítja az adatokat az örökbe fogadni szándékozó személyek országos nyilvántartása számára. A gyámhivatal határozata annak jogerıre emelkedésétıl számított 2 évig érvényes. A határozat érvényességi ideje az érvényességi idı lejártát megelızıen benyújtott kérelemre és a gyermekvédelmi szakszolgálat javaslata alapján további 1 évvel meghosszabbítható, feltéve, hogy azok a körülmények, amelyekre tekintettel az alkalmasságot megállapították, nem változtak. Ha a 2 éves érvényességi idı lejártakor folyamatban van az örökbefogadási eljárás, a határozat érvényességi ideje meghosszabbodik az örökbefogadási eljárás jogerıs befejezéséig. 22
Az örökbefogadási és örökbefogadás felbontási ügyek Amennyiben a meghosszabbított érvényességi idı lejártáig sem kerül sor örökbefogadásra, az örökbefogadás elıtti eljárást – az örökbefogadás elıtti tanácsadás és felkészítı tanfolyamon való részvétel kivételével – az örökbefogadni szándékozó személy kérelmére meg kell ismételni. Az örökbefogadni szándékozó személy – alkalmasságának megállapítása után – tájékoztatja a nyilvántartást vezetı gyermekvédelmi szakszolgálatot, ha lakóhelyében, családi állapotában, továbbá személyi és életkörülményeiben változás következett be. A gyámhivatali határozat érvényességi idejének leteltével, ha az örökbefogadni szándékozó személy az alkalmasság megállapítása iránt ismételt kérelmet nem terjeszt elı, adatait a gyermekvédelmi szakszolgálat törli a nyilvántartásából, és errıl értesíti az örökbefogadni szándékozó személyek országos nyilvántartását.
c) az alkalmasság felülvizsgálata Amennyiben az örökbefogadni szándékozó személy családi állapotában, személyi és életkörülményeiben az alkalmassági határozat érvényességi idıtartama alatt változás következik be, a gyámhivatal az örökbefogadó alkalmasságát a bejelentést követıen haladéktalanul felülvizsgálja. Lakóhelyváltozás esetén a felülvizsgálatot az örökbefogadni szándékozó személy új lakóhelye szerint illetékes gyámhivatal végzi. A gyermekvédelmi szakszolgálat véleményének kialakítása érdekében – ha a családi állapotban, személyi és életkörülményekben következik be változás, az örökbefogadni szándékozó személyt ismételt alkalmassági vizsgálaton való megjelenésre hívja fel, – lakóhelyváltozás esetén beszerzi a korábbi lakóhely szerinti gyermekvédelmi szakszolgálatnál kezelt iratokat és környezettanulmányt készít. A gyámhivatal a felülvizsgálat eredményeként az alkalmasság fenntartásáról vagy az örökbefogadásra való alkalmatlanságról határoz. Ha a gyámhivatal az alkalmasságot fenntartja, az alkalmasságról szóló eredeti határozat érvényességi ideje nem változik.
23
A gyámhivatali ügyintézés területei Az alkalmasságot fenntartó határozat alapján az örökbefogadni szándékozó személyt – a korábbi lakóhely szerinti gyermekvédelmi szakszolgálat törli nyilvántartásából, – a lakóhely szerinti gyermekvédelmi szakszolgálat – az eredeti nyilvántartásba vétel idıpontjával – nyilvántartásába bejegyzi, – az országos nyilvántartás az adatokban bekövetkezett változásnak megfele-lıen veszi nyilvántartásba. Ha a felülvizsgálat során a gyámhivatal alkalmatlanságot állapít meg, az errıl szóló határozat alapján a gyermekvédelmi szakszolgálat és az országos nyilvántartás törli a nyilvántartásából az örökbefogadni szándékozó személyt.
d) az örökbefogadás engedélyezésével kapcsolatos eljárás Az örökbefogadás engedélyezése iránti eljárás – az örökbefogadni szándékozó személy és – a gyermek, illetve törvényes képviselıje egyetértı, kölcsönös kérelmére indul. Az örökbefogadási eljárások között különbséget kell tenni aszerint, hogy a szülı úgy adja meg hozzájárulását az örökbefogadáshoz, hogy az örökbefogadó személyét ismeri, vagy nem ismeri az örökbefogadó személyét és személyi adatait. Elıbbi esetben nyílt, míg az utóbbi esetben titkos örökbefogadásról beszélünk. Titkos örökbefogadás esetén a gyermek gyermekvédelmi gondoskodás alatt áll. Átmeneti nevelt gyermek akkor fogadható örökbe, ha a gyámhivatal elızetesen örökbe adhatóvá nyilvánította. A eljárási szabályok nagy része mindkét típusú örökbefogadásra alkalmazható, ahol azonban szükséges eltérni, az az adott helyen kiemelésre került. A gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermeket – tekintettel arra, hogy a gyám nem adhat hozzájáruló nyilatkozatot a gyermek örökbefogadásához, továbbá a gyám jognyilatkozatainak érvényességéhez szükséges a gyámhivatal jóváhagyása, ha a jognyilatkozat a gyermek családi jogállására és az ezzel kapcso24
Az örökbefogadási és örökbefogadás felbontási ügyek latos perindításra vonatkozik – az örökbefogadási eljárás alatt eseti gondnok képviseli, aki jogosult a gyermek nevében az örökbefogadás engedélyezése iránti kérelem benyújtására. Az eseti gondnok kirendelésérıl az örökbefogadási eljárást lefolytató gyámhivatal hivatalból rendelkezik, az örökbefogadni szándékozó személynek az örökbefogadás engedélyezése iránti kérelme elıterjesztését követıen. A gyámhivatal az örökbefogadás engedélyezésérıl az erre irányuló kérelem elıterjesztésétıl számított 60 napon belül dönt, kivéve, ha az elrendelt kötelezı gondozási idı az 1 hónapot meghaladja. Ez utóbbi esetben a gondozási idı lejártát követı 30 napon belül kell a döntést meghozni. A gyámhivatal eljárása során vizsgálja az örökbefogadás engedélyezése iránti kérelem benyújtásakor az örökbefogadó és az örökbefogadandó gyermek életkora között fennálló különbséget. Házasságban élı örökbefogadó személyek esetében a fiatalabb házastárs életkorát kell alapul venni. Amennyiben testvérek örökbefogadására kerül sor, úgy az életkorkülönbség megállapításánál az idısebb gyermek életkorát kell alapul venni. A gyermek gondozásba történı kihelyezése érdekében az örökbefogadni szándékozó személy köteles az örökbefogadás engedélyezése iránti kérelem benyújtásakor becsatolni: – az alkalmasságát tanúsító jogerıs gyámhivatali határozatot, – a szülı házastársa, illetve rokon általi örökbefogadás esetén – az örökbefogadni szándékozó személynek a rokoni kapcsolat fennállására vonatkozó nyilatkozatát, – az örökbefogadás elıtti tanácsadáson való részvételt igazoló iratot, – az alkalmasságot alátámasztó pszichológiai véleményt, – a háziorvosi igazolást az egészségi állapotról. A gyermek gondozásba történı kihelyezése elıtt a gyámhivatal: – az örökbefogadni szándékozó személynél környezettanulmányt végez, – beszerzi a háziorvosi, szakorvosi igazolást a gyermek egészségi állapotáról, fejlıdését befolyásoló betegségekrıl, valamint a 3 évesnél idısebb gyermek esetén a személyiségére vonatkozó szakvéleményt, – beszerzi az örökbefogadást közvetítı nem állami szerv közvetítıi tevékenységre való jogosultságát igazoló iratot (mőködési engedélyt).
25
A gyámhivatali ügyintézés területei Az örökbefogadni szándékozó személy az örökbefogadás engedélyezése elıtt köteles becsatolni: – a születési és a házassági anyakönyvi kivonatát, – a jövedelmi viszonyairól szóló igazolást, ezen túlmenıen: – a szülı házastársa általi örökbefogadás esetén: – az örökbefogadás elıtti tanácsadáson való részvételt igazoló iratot, – az alkalmasságot alátámasztó pszichológiai véleményt, – a háziorvosi igazolást az egészségi állapotról. – rokon általi örökbefogadás esetén: – az örökbefogadni szándékozó személynek a rokoni kapcsolat fennállására vonatkozó nyilatkozatát, – az örökbefogadás elıtti tanácsadáson való részvételt igazoló iratot, – az alkalmasságot alátámasztó pszichológiai véleményt, – a háziorvosi igazolást az egészségi állapotról, amennyiben az örökbefogadandó gyermek kötelezı gondozásba történı kihe-lyezésérıl – az örökbefogadó és vérszerinti szülı olyan tartalmú nyilatkozata értelmében, mely szerint a vér szerinti szülı hozzájárulásával már legalább 1 éve saját háztartásában gondozza az örökbefogadó szülı – nem kellett rendelkezni. – a gyermeket a szülı hozzájárulásával legalább 1 éve saját háztartásában nevelı örökbefogadni szándékozó személy esetében: – az örökbefogadás elıtti tanácsadás és felkészítı tanfolyam eredményes elvégzését igazoló iratot, – az alkalmasságát alátámasztó pszichológiai szakvéleményt, – háziorvosi igazolást az egészségi állapotáról. A gyermek örökbefogadásának engedélyezése elıtt a gyámhivatal beszerzi: – a gyermek 3 hónapnál nem régebben kiállított születési anyakönyvi másolatát, – a szülık halotti anyakönyvi másolatát, ha a gyermek szülei nem élnek, és ezen irat a gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermek ügyiratában nem található meg,
26
Az örökbefogadási és örökbefogadás felbontási ügyek
– a szülıi felügyeletet megszüntetı, illetve a szülı cselekvıképességét kizáró gondnokság alá helyezésérıl szóló jogerıs bírói ítéletet, – a gyámot kirendelı jogerıs gyámhivatali határozatot, ha nem a vér szerinti szülı az örökbefogadandó gyermek törvényes képviselıje, – a gondnokot kirendelı jogerıs határozatot, ha a vér szerinti szülı cselekvıképességet kizáró gondnokság alatt áll, vagy cselekvıképességet korlátozó gondnokság alá helyezték és cselekvıképessége általánosan vagy a szülıi felügyelet tekintetében korlátozott, – a háziorvosi vagy szakorvosi igazolást az örökbefogadni szándékozó személy egészségi állapotáról, amennyiben ezt az örökbefogadási eljárás során indokoltnak tartja. A gyámhivatal az eljárás során köteles meghallgatni: – az örökbe fogadni szándékozó személyt, – a 14. évét betöltött és a 14 év alatti ítélıképessége birtokában levı örökbefogadandó gyermeket, – a gyermek szülıjét, ha a szülı felügyeleti jogát a bíróság jogerısen nem szüntette meg, vagy ha a gyermeket a gyámhivatal nem nyilvánította jogerısen örökbefogadhatónak, továbbá, ha a szülı nem titkos örökbefogadáshoz adott hozzájáruló nyilatkozatot, – a törvényes képviselıt, illetve az örökbefogadási eljárásban a gyermeket képviselı eseti gondnokot, – a házasságban élı, de önállóan örökbe fogadni szándékozó személy vele együttélı házastársát. Nyílt örökbefogadás esetén az örökbefogadót, az örökbefogadandó korlátozottan cselekvıképes gyermeket és a vérszerinti szülıt együttesen – tárgyalás keretében – az örökbefogadási eljárást lefolytató gyámhivatal köteles meghallgatni. A meghallgatás során a meghallgatott személyeknek az alábbiakról kell jegyzıkönyvben foglalt nyilatkozatot tenniük a gyámhivatal elıtt: – az örökbe fogadni szándékozó személynek arról, hogy – az örökbefogadás joghatásait (lásd 4.e pont) ismeri és tudomásul veszi, – kéri a gyermek gondozásra történı kihelyezését, vagy nyilatkozik arról, hogy a gyermeket a szülı hozzájárulásával már legalább 1 éve folyamatosan saját háztartásában neveli,
27
A gyámhivatali ügyintézés területei – kéri-e vér szerinti szülıként történı anyakönyvezését, – vele szemben nem állnak fenn kizáró okok (vagyis nem áll szülıi felügyelet megszüntetését vagy közügyektıl való eltiltást kimondó jog-erıs bírósági ítélet hatálya alatt). - az örökbefogadás nem jár haszonszerzéssel, - az örökbe fogadott gyermek – örökbefogadást követı – nevérıl és származási helyérıl, - egyedülálló által történı örökbefogadás esetén a képzelt szülı adatait, – a házasságban élı, de önállóan örökbe fogadni szándékozó személlyel együtt élı házastársnak arról, hogy az örökbefogadáshoz hozzájárul, – a gyermek vér szerinti szülıjének arról, hogy - hozzájárul gyermekének az örökbefogadni szándékozó személy általi, az örökbefogadás engedélyezését megelızı legalább 1 hónapig tartó gondozásához, vagy arról, hogy - gyermekét hozzájárulásával az örökbefogadó legalább 1 éve saját háztartásában neveli. A nyilatkozatokat nem lehet feltételhez kötni. Titkos örökbefogadás esetén a nyilatkozattételre a gyermek születése elıtt is sor kerülhet. A szülı hozzájáruló nyilatkozatát a gyermek 6 hetes korának betöltéséig visszavonhatja. A szülı felügyeleti joga, amennyiben nyilatkozata 6 hetesnél idısebb gyermekre vonatkozik a nyilatkozattételkor, a 6 hetesnél fiatalabb gyermekre tett nyilatkozat esetén pedig a gyermek 6 hetes korában szőnik meg. A szülıi felügyeleti jog megszőnését a gyámhivatal határozata állapítja meg. Az ilyen módon tett szülıi hozzájáruló nyilatkozatot bármely gyámhivatal elıtt meg lehet tenni és arról jegyzıkönyvet kell felvenni.
e) az örökbefogadás joghatásai Az örökbefogadott mind az örökbefogadóval, mind annak rokonaival szemben az örökbefogadó gyermekének jogállásába lép. Azt, akit mindkét házastárs – akár együttesen, akár külön-külön – örökbefogadott, a házastársak közös gyermekének kell tekinteni (közös gyermekké fogadás). Közös gyermekké fogadás az is, ha egyik házastárs a másik házastárs gyermekét fogadja örökbe. 28
Az örökbefogadási és örökbefogadás felbontási ügyek
Az örökbefogadás kihat az örökbefogadott leszármazóira is. Az örökbefogadás folytán a vér szerinti családi jogállásból származó szülıi felügyeleti és tartási jogok, valamint kötelezettségek megszőnnek. Ha azonban az egyik házastárs a másik házastárs gyermekét fogadta örökbe, ennek a szülınek a jogait és kötelezettségeit az örökbefogadás nem érinti. Ha az egyik házastárs a másik házastárs korábbi házasságából származó gyermekét fogadja örökbe, és az a házasság, amelybıl a gyermek származik, a házastárs elhalálozása folytán szőnt meg, az elhalt házastárs rokonainak kapcsolattartási jogát az örökbefogadás nem érinti. Az örökbefogadott gyermek az örökbefogadó családi nevét viseli. Ha az örökbefogadó akár a házasságra utaló toldással, akár anélkül férje (volt férje) nevét viseli, az örökbefogadott új családi neve – az örökbefogadó választása szerint – vagy a férje (volt férje) vagy az örökbefogadó leánykori családi neve. Ugyanazon örökbefogadó által örökbefogadott több gyermek csak azonos családi nevet viselhet. Egyedülálló által történt örökbefogadás esetében a másik vér szerinti szülıként képzelt személyt kell a gyermek születési anyakönyvébe bejegyezni. A képzelt személy adatait a gyámhivatal – az örökbefogadó meghallgatása után, mások, különösen a gyermek jogos érdekeinek sérelme nélkül – belátása szerint állapítja meg. Közös gyermekké fogadás esetén az örökbefogadónak az örökbefogadás iránti kérelemben nyilatkozniuk kell arra, hogy az örökbefogadott melyik örökbefogadó nevét viselje. Ha a házastársak a gyermeket nem együtt fogadták örökbe, megegyezésük hiányában a gyermek a korábbi örökbefogadó családi nevét viseli. A gyámhivatal kivételesen megengedheti, hogy az örökbefogadott megtarthassa addigi családi nevét. A gyámhivatal engedélyezheti az örökbefogadott utónevének a megváltoztatását is. Az utónevet az örökbefogadók határozzák meg. Az örökbefogadott családi nevét és utónevét az örökbefogadás engedélyezésével egyidejőleg kell megállapítani. Ha a születési anyakönyvbe – az örökbefogadók kifejezett kérésére – az örökbefogadásnak csak a tényét jegyezték be, az örökbefogadó szülık halála vagy ismeretlen helyen való tartózkodása esetén az örökbefogadott törvényes képviselıje, 29
A gyámhivatali ügyintézés területei illetıleg a nagykorú örökbefogadott bármikor kérheti, hogy az örökbefogadó szülıket vér szerinti szülıkként jegyezzék be. Az örökbefogadott tájékoztatást kérhet a gyámhivataltól vér szerinti szülıjének adatairól. Errıl az örökbefogadási eljárás során a feleket tájékoztatni kell.
f) az örökbefogadás iránti kérelem elbírálása A gyámhivatal a 4. d) pontban felsorolt iratok, illetve a kérelem alapján 15 napon belül dönt a kötelezı gondozásba történı kihelyezésrıl. Nyílt örökbefogadás esetén a szülı hozzájáruló nyilatkozatának megtételével szünetel a szülı felügyeleti joga. A gondozásba történı kihelyezésrıl szóló határozattal egyidejőleg a gyámhivatal az örökbefogadni szándékozó személyt a gyermek részére gyámul kirendeli. A gyámhivatal az örökbefogadás engedélyezése elıtt az örökbefogadni szándékozó személy lakóhelye szerinti gyermekjóléti szolgálat, illetve gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermek esetén a gyermekvédelmi szakszolgálat javaslata alapján meggyızıdik a gyermeknek a kötelezı gondozási idı alatti családba történı beilleszkedésérıl. Amennyiben az örökbefogadási eljárás során olyan új körülmény, tény merül fel, amely kétségessé teszi a korábbi alkalmasságot megalapozó szakvéleményben foglaltakat, a gyámhivatal intézkedik az alkalmasság felülvizsgálata iránt. Az örökbefogadni szándékozó személy a hozzá örökbefogadási szándékkal kihelyezett gyermek gondozásáról, tartásáról saját költségén köteles gondoskodni. Az örökbefogadási szándékkal kihelyezett gyermek a kötelezı gondozási idıtartam eredményes eltelte után is az örökbefogadni szándékozó személynél maradhat az örökbefogadási eljárás befejezéséig. A gyámhivatal a kötelezı gondozási idı letelte után nyilatkoztatja az örökbefogadni szándékozó személyt az örökbefogadási szándéka fenntartásáról, illetve ismerteti az örökbefogadás engedélyezése elıtt a gyámhivatal által beszerzett iratok tartalmát. 30
Az örökbefogadási és örökbefogadás felbontási ügyek g) az örökbefogadás felbontása Az örökbefogadás felbontására hatáskörrel rendelkezı hatóság szempontjából különbséget kell tenni aközött, hogy az örökbefogadás felbontását a felek kölcsönösen kérik-e vagy sem. Amennyiben az örökbefogadás felbontását csak az egyik fél kéri az örökbefogadás felbontása iránti kérelem elbírálására a bíróság rendelkezik hatáskörrel. Kiskorú örökbefogadott érdekében az örökbefogadás bírósági felbontása iránt a gyámhivatal és az ügyész is indíthat pert. Ha az a fél, aki ellen a pert indítani kellene, nem él, azt a bíróság által kirendelt ügygondnok ellen kell megindítani. Az örökbefogadást a bíróság felbontja, ha akár az örökbefogadó, akár az örökbefogadott olyan magatartást tanúsított, amely miatt az örökbefogadás fenntartása a másik félre elviselhetetlenné vált vagy, ha az örökbefogadás célját és társadalmi rendeltetését nem tölti be. Az örökbefogadó halála után az örökbefogadást annak érdekében is fel lehet bontani, hogy az örökbefogadott vér szerinti családi jogállását visszanyerje. Az, hogy a kérelem (kereset) benyújtásakor csak az egyik örökbefogadó él, nem akadálya annak, hogy az örökbefogadás felbontását a még élı örökbefogadó a már meghalt örökbefogadó vonatkozásában is kérje. Erre akár a már meghalt, akár a túlélı örökbefogadóval szemben tanúsított elviselhetetlen magatartás is okot adhat. Az örökbefogadás a felbontó ítélet jogerıre emelkedésének napján szőnik meg. Ha azonban bármelyik fél az eljárás folyamán meghal, az örökbefogadás joghatásai – felbontás esetében – a keresetlevél beadásának napjára visszamenı hatállyal szőnnek meg. A felbontó ítélet kihat az örökbefogadóra, annak rokonaira, továbbá az örökbefogadottra és annak leszármazóira. Az örökbefogadást felbontó ítélet mindenkivel szemben hatályos. Az örökbefogadás felbontására a gyámhivatal rendelkezik hatáskörrel, amennyiben az a felek kölcsönös kérelmén alapul. A gyámhivatal az örökbefogadás felbontása iránti kérelem elbírálása során meghallgatja: – az örökbefogadó szülıt, – a korlátozottan cselekvıképes személyt és 31
A gyámhivatali ügyintézés területei – az ítélıképessége birtokában levı cselekvıképtelen gyermeket, valamint – az örökbefogadott gyermek vér szerinti szüleit is, ha ennek nincs elháríthatatlan akadálya; vizsgálja: – az örökbefogadás felbonthatóságának feltételeit, vagyis az örökbefogadás felbontását csak akkor lehet engedélyezni, ha az a közérdeket nem sérti, ha pedig az örökbefogadott még kiskorú, ezenfelül csak akkor, ha a felbontás a kiskorú érdekében áll; indokolt esetben gondoskodik a gyermek törvényes képviseletérıl. Az örökbefogadottnak nyilatkoznia kell arról, hogy az örökbefogadás megszüntetését csak az egyik, vagy mindkét örökbefogadó vonatkozásában kéri. Az örökbefogadás felbontásának joghatásai: A felbontás kihat az örökbefogadóra, annak rokonaira, továbbá az örökbefogadottra és annak leszármazóira is. Ha az örökbefogadást csak az egyik örökbefogadó kérelmére bontották fel – a gyámhivatal, illetıleg a bíróság eltérı rendelkezése hiányában – az örökbefogadás is csak az ı, illetıleg az ı rokonai vonatkozásában szőnik meg. Az örökbefogadás felbontása nem érinti az eljárás megindítása elıtt meghalt örökbefogadó után már megszerzett jogokat. A már átszállott örökséget visszakövetelni ilyen esetben nem lehet. Az örökbefogadás a felbontás esetében a gyámhivatali határozat jogerıre emelkedésével szőnik meg. Ha azonban bármelyik fél az eljárás folyamán meghal, az örökbefogadás joghatásai – a felbontás engedélyezése esetében – a kérelem beadásának napjára visszamenı hatállyal szőnnek meg. h) az örökbefogadással kapcsolatos jognyilatkozatok Az örökbefogadással kapcsolatos jognyilatkozatokat – az alábbi kivételekkel – csak személyesen lehet megtenni. Személyesen, törvényes képviselıje hozzájárulása nélkül teheti meg a jognyilatkozatát a korlátozottan cselekvıképes kiskorú gyermek is. 32
Az örökbefogadási és örökbefogadás felbontási ügyek A cselekvıképtelen fél helyett az örökbefogadással kapcsolatos jognyilatkozatokat törvényes képviselıje teheti meg. A korlátozottan cselekvıképes nagykorú félnek az örökbefogadással kapcsolatos jognyilatkozatához törvényes képviselıjének hozzájárulása szükséges. Az örökbefogadás felbontásával kapcsolatban az örökbefogadó nem járhat el az örökbefogadott törvényes képviselıjeként.
i) külföldi állampolgárságú örökbefogadóra vonatkozó rendelkezések A külföldi állampolgárságú örökbefogadni szándékozó személyre az alábbi szabályok csak abban az esetben vonatkoznak, ha nem rokoni, illetve a szülı házastársa általi örökbefogadásról van szó, ez utóbbi esetben az eljárás a korábbiakban ismertetett módon zajlik. Az örökbefogadásra irányuló szándékot a külföldi állampolgárságú örökbe fogadni szándékozó személy a szociális ágazati feladatokat ellátó minisztériumnál (a továbbiakban: Minisztérium) jelenti be. Ha az örökbe fogadni szándékozó személy szokásos tartózkodási helye külföldön van, az örökbefogadásra irányuló szándékát a magyar külképviselet konzuli tisztviselıjénél (a továbbiakban: konzuli tisztviselı) is bejelentheti, aki azt diplomáciai futárposta útján továbbítja a Minisztériumnak. A Minisztérium tájékoztatja az örökbe fogadni szándékozó személyt, illetve a Hágai Örökbefogadási Egyezmény alkalmazása esetén a Központi Hatóságot az örökbe fogadni szándékozó személy nyilvántartásba vételérıl. A Magyar Köztársaság területén szokásos tartózkodási hellyel rendelkezı külföldi állampolgárságú örökbe fogadni szándékozó személy esetén az örökbefogadás elıtti eljárásra a 4. a)-c) pontokat kell alkalmazni. A külföldi állampolgárságú örökbe fogadni szándékozó személynek - feltéve, hogy nem a Hágai Örökbefogadási Egyezményben részes államban rendelkezik szokásos tartózkodási hellyel - a nyilvántartásba vétele iránti kérelemhez csatolnia kell a 6 hónapnál nem régebben kiállított, és amennyiben nemzetközi szerzıdés másként nem rendelkezik, a magyar külképviseleti hatóság által felülhitelesített, hiteles magyarnyelvő fordítással ellátott alábbi iratokat:
A gyámhivatali ügyintézés területei -
-
a lakóhelyén készített helyszíni szemle jegyzıkönyvét, jövedelemigazolást, az alkalmasságát igazoló szakvéleményt, a külföldi állam elızetes elvi engedélyét, a külföldi állampolgárságot igazoló okiratot, nyilatkozatot az örökbefogadási szándék indokairól és az örökbe fogadandó gyermekre vonatkozó elképzelésekrıl, nyilatkozatot, amelyben hozzájárul, hogy természetes személyazonosító adatai valamint az örökbefogadási szándék indokairól és az örökbe fogadandó gyermekre vonatkozó elképzelésekrıl szóló nyilatkozata bekerüljenek az országos nyilvántartásba, a közvetítı szervezet jogosultságát igazoló okiratot, ha a jelentkezés közvetítı szervezet útján történik.
Amennyiben a kérelem benyújtásától számított 2 éven belül az örökbefogadásra nem került sor, az eljárást meg kell ismételni. Ha az alkalmasságot igazoló szakvéleménynek és a külföldi állam elızetes elvi engedélyének érvényességi ideje a 2 évet meghaladja, az örökbe fogadni szándékozó személynek csak a lakóhelyén készített helyszíni szemle jegyzıkönyvét és jövedelemigazolást kell újból benyújtania. Ha a Minisztérium nyilvántartásában van olyan örökbe fogadható gyermek, akivel a kérelmezı várhatóan megfelelı szülı-gyermek kapcsolatot tud kialakítani, a Minisztérium az illetékes gyermekvédelmi szakszolgálat egyetértésével dönt a személyes kapcsolat felvételének lehetıségérıl. Több örökbe fogadni szándékozó személy esetén figyelembe kell venni a nyilvántartásba vétel idıpontját is. Ha a személyes kapcsolat felvétele mellett születik döntés, a Minisztérium - a Hágai Örökbefogadási Egyezmény alkalmazása esetén a Központi Hatóságon keresztül - tájékoztatja az örökbe fogadni szándékozó személyt - a gyermek természetes személyazonosító adatairól, örökbe fogadhatóvá válásának körülményeirıl, szociális, családi és egészségügyi körülményeirıl, valamint különleges szükségleteirıl; - a gyermek gondozási helyérıl; - hogy a tájékoztatás kézhezvételét követı 30 napon belül nyilatkoznia kell arról, hogy a gyermeket örökbe kívánja-e fogadni, illetve a gyermekkel való személyes kapcsolat felvétele céljából várhatóan mikor tartózkodik Magyarországon.
A gyámhivatali ügyintézés területei Ha az örökbe fogadni szándékozó személy úgy nyilatkozik, hogy a gyermeket örökbe kívánja fogadni és vele a kapcsolatot fel kívánja venni, errıl a Minisztérium haladéktalanul tájékoztatja az eljárni illetékes gyámhivatalt, valamint a gyermekkel való személyes kapcsolat felvételének megszervezése érdekében a gyermekvédelmi szakszolgálatot.
j) tájékoztatás a vér szerinti szülı adatairól A 14. életévét betöltött örökbefogadott gyermek a vér szerinti szülıje adatainak megismerése iránti kérelmét személyesen, törvényes képviselıjének hozzájárulása nélkül is elıterjesztheti. 34
A gyermek családi jogállásával kapcsolatos ügyek A gyámhivatal a vér szerinti szülı adatairól történı felvilágosítás megadása elıtt meggyızıdik arról, hogy az adatok megadása nem áll a kiskorú gyermek érdekével ellentétben. A kiskorú örökbefogadott esetén a tájékoztatás megadásához a gyámhivatal meghallgatja a vér szerinti és az örökbefogadó szülıt, nagykorú örökbefogadott esetén csak a vér szerinti szülıt. Titkos örökbefogadás esetén a vér szerinti szülı az örökbefogadó szülı személyes adatáról tájékoztatást nem kaphat.
5. A gyermek családi jogállásával kapcsolatos ügyek Ebben a pontban meghatározott ügyeknél a jogi szabályozás elsısorban a gyermek érdekeit szem elıtt tartva igyekszik rendezni a családi jogállás tisztázatlan körülményeit, hogy emiatt a gyermek ne szenvedhessen hátrányt a mindennapi életben. A családi jogállás rendezésére irányuló ügyek elsısorban az apa személye körüli kételyek eloszlatását célozzák, hiszen szemben az anyai jogállással, amit jogfelfogásunk ténynek tekint, az apai jogállást vélelemnek tartja. A jogilag elismert apaság az anya házasságán, a teljes hatályú apai elismerı nyilatkozaton, az apaság bírói megállapításán és az anya utólagos házasságkötésén, illetıleg 1989. július 1-jét követıen már a reprodukciós eljáráson is alapulhat. Figyelembe véve, hogy a gyermekek többsége még ma is – a házasságon kívüli születések emelkedése mellett is – házasságból születik, családjogi törvényünk a házasságon alapuló apasági vélelmet részesíti elınyben amennyiben a nem házasságból született gyermekek családi jogállásának a rendezésére szolgáló szabályok alkalmazásának elıfeltétele, hogy az apai jogállás üres legyen, az apaság házasság alapján ne legyen megállapítható. Azonban bármelyik apai vélelmen alapul is a gyermek családi jogállása, az mind a családjog, mind az egyéb jogágak területén azonos joghatást eredményez. Az eljárás megindítására jogosultak: – a szülı vagy más törvényes képviselı – a gyermeket magáénak elismerni szándékozó férfi – a 14. életévet betöltött gyermek
35
A gyámhivatali ügyintézés területei A gyámhivatal a gyermek családi jogállásának rendezése érdekében: – teljes hatályú apai elismerı nyilatkozatot vesz fel – megállapítja a gyermek családi és utónevét – hozzájárul – cselekvıképtelen jogosult esetén- a családi jogállás rendezésére irányuló per megindításához, és egyidejőleg eseti gondnokot rendel Ha az anyakönyvvezetı apa adatai nélkül anyakönyvezett gyermek születésérıl küld értesítést, a jegyzı tájékoztatja az anyát arról, hogy apai elismerı nyilatkozat felvételére bármely települési önkormányzat jegyzıje, illetve bármely városi gyámhivatal illetékes. Amennyiben az apai elismerı nyilatkozat felvételére az anyakönyvvezetı által küldött értesítés kézhezvételét követı 30 napon belül nem kerül sor, úgy a gyermek családi jogállásának rendezése érdekében az eljárást az illetékes gyámhivatal hivatalból folytatja le.
a) teljes hatályú apai elismerés feltételei A teljes hatályú apai elismeréshez szükséges nyilatkozatot az anyakönyvvezetınél, a bíróságnál, jegyzıi gyámhatóságnál, gyámhivatalnál illetıleg magyar külképviseleti hatóságnál jegyzıkönyvbe kell venni vagy közokiratba kell foglalni. A teljes hatályú apai elismerı nyilatkozatot a gyermek születése után, vagy azt megelızıen – a fogamzási idı kezdetétıl – személyesen (lehetıleg együtt) kell megtenni. Az eljárás során az ügyintézéshez, az alábbi dokumentumok csatolása szükséges: – az anya családi állapotának igazolása, (Okmányirodán kérhetı), házasság felbontását kimondó jogerıs bírósági ítélet, – születendı gyermek esetén szakorvosi igazolás a gyermek születésének várható idıpontjáról, – a gyermek születése után, a kiskorú születési anyakönyvi kivonata. A gyámhatóság az apai elismerést jegyzıkönyvbe foglalja. A jegyzıkönyvnek tartalmaznia kell továbbá az anya, a 14. életévet betöltött gyermek és a törvényes képviselı hozzájáruló nyilatkozatát, valamint a gyermek családi nevére vonatkozó bejelentést. 36
A gyermek családi jogállásával kapcsolatos ügyek Ha a gyermek törvényes képviselete nem biztosított, de az apai elismerı nyilatkozat teljes hatályúvá válásához a feltételek egyébként fennállnak, a gyámhatóság eseti gondnokot rendel ki. Ha a születendı gyermek anyja korlátozottan cselekvıképes vagy cselekvıképtelen, a gyámhivatal a méhmagzat részére- az elismerés teljes hatályához szükséges hozzájáruló nyilatkozat megtételére eseti gondnokot rendel. A gondnokrendelés akkor is szükséges, ha az anya a gyermek születése idején elıreláthatóan már nagykorú lesz. A jegyzıkönyvet a gyámhivatal a gyermek születése helye szerint illetékes anyakönyvvezetıhöz küldi meg.
b) képzelt apa adatainak megállapítása A gyámhivatal a születési anyakönyvbe apa adati nélkül bejegyzett gyermek részére képzelt személyt állapít meg apaként – a gyermek 3. életévének betöltéséig az anya kérelmére bármikor – a gyermek 3. életévének betöltése után hivatalból, feltéve, hogy apaság megállapítása iránt nincs per folyamatban. Az anya meghallgatásakor a gyámhivatal jegyzıkönyvet vesz fel, és vele egyetértésben állapítja meg a képzelt személy családi és utónevét, születési helyét, idejét, lakóhelyét. Ha az anya nem hallgatható meg – ismeretlen helyen tartózkodik, vagy meghallgatása céljából szabályszerő idézésre nem jelenik meg – a gyámhivatal belátása szerint állapítja meg a szükséges adatokat. Nem állapítható meg családi névként annak a férfinak a neve, akinek az apaság megállapítása iránti per volt folyamatban és a bíróság a keresetet jogerıs ítéletével elutasította.
c) hozzájárulás a családi jogállás rendezésére irányuló pereknél A családi jogállással összefüggı, a származás megállapítására irányuló igényeket, személyesen peres úton lehet érvényesíteni. A bírói ítélet mindenkivel szemben hatályos. 37
A gyámhivatali ügyintézés területei A családi jogállás megállapítására irányuló perek fajtái, perindításra jogosultak: – apaság megállapítása Indíthatja: apa, gyermek, gyermek halála után leszármazója – anya utólagos házasságkötésének hatálya Indíthatja: gyermek, gyermek anyja, annak férje – anyaság megállapítása Indíthatja: gyermek, annak halála után leszármazója, az a személy aki azt állítja, hogy ı a gyermek anyja – apaság vélelmének megdöntése Indíthatja: gyermek, az akit a vélelem alapján a gyermek apjának kell tekinteni, a gyermek halála után leszármazója, vagy ha ilyen nincs az ügyész. Az anya volt férje akkor is jogosult a megtámadásra, ha a vélelem az, hogy az anya újabb házasságbeli férje az apa, de ennek a vélelemnek megdılte esetén a volt férjet kellene apának tekinteni. Az apaság vélelmét a gyermek nagykorúsága elérése utáni 1 évig, a többi jogosult a gyermek születésétrıl szerzett értesülése idıpontjától számított 1 év alatt támadhatja meg. Ha az, akit a vélelem alapján a gyermek apjának kell tekinteni, a határidı letelte folytán megtámadásra már nem jogosult, az apaságot érdekében az ügyész támadhatja meg. A gyámhivatal feladata: A korlátozottan cselekvıképes személy a pert csak törvényes képviselıje hozzájárulásával indíthatja meg. Ha a törvényes képviselı a hozzájárulás megadásában tartósan gátolva van, vagy a hozzájárulást nem adja meg, azt a gyámhivatal hozzájárulása pótolja. Cselekvıképtelen jogosult helyett a törvényes képviselı léphet fel a peres eljárás megindításához szükséges hozzájárulás megadása iránt a gyámhivatal elıtt. A családi jogállás rendezése iránti per megindításához a gyámhivatal a gyermek törvényes képviseletének ellátására eseti gondnokot rendel ki. Az eseti gondnok kirendelését a szülı, a gyám, a 14. életévet betöltött gyermek kérheti, de a kirendelésrıl a gyámhivatal hivatalból is dönthet. A gondnokrendelés elıtt a gyámhivatal meghallgatja az érdekelteket, és csak akkor járul hozzá a perindításhoz, ha az a gyermek érdekében áll. 38
Gyermektartásdíj megelılegezése 6. Gyermektartásdíj megelılegezése A szülı köteles kiskorú gyermekének tartásáról gondoskodni. A gyermeket gondozó szülı a tartást természetben, a különélı szülı elsısorban pénzben szolgáltatja (gyermektartásdíj). Abban az esetben, mikor a tartásdíj fizetésre kötelezett szülı e kötelezettségének nem tesz eleget, és a tartásdíj behajtására irányuló végrehajtási eljárás nem vezet eredményre, lehetıség van a gyermektartásdíj állam általi megelılegezésére. A megelılegezett összeget a tartásdíj fizetésére kötelezettnek az állam részére vissza kell téríteni! A gyermektartásdíj megelılegezése iránti eljárás a gyermektartásdíjra jogosult gyermek szülıjének vagy más törvényes képviselıjének kérelmére indul. A feltételek fennállása esetén a gyermektartásdíj megelılegezése a gyermek nagykorúvá válása után is megállapítható, illetve a már megállapított gyermektartásdíj továbbfolyósítható addig az idıpontig, ameddig a középfokú nappali oktatás munkarendje szerinti tanulmányokat folytat, de legfeljebb 20. évének betöltéséig. Ebben az esetben az eljárás a nagykorúvá vált gyermek kérelmére is indulhat. A gyermaktartásdíj megelılegezésének kizáró okai: – ha a kötelezett lakóhelye olyan államban van, ahol a tartásdíj nemzetközi szerzıdés vagy viszonosság alapján nem érvényesíthetı, vagy – ha a kötelezett külföldi tartózkodási helye ismeretlen, vagy – ha a kötelezett sorkatonai szolgálatának idejét tölti, vagy – ha a kötelezett a jogosulttal közös háztartásban él, – részösszegő megfizetés vagy részösszegő behajthatóság esetén, ha ennek mértéke a bíróság által megállapított gyermektartásdíj alapösszegének 50%át meghaladja, vagy – lejárt gyermektartásdíj esetén. A kérelemben – nyilatkozni kell, hogy nem áll fenn kizáró ok, – meg kell jelölni azokat az okokat, tényeket, amelyek a kérelmet megalapozzák. A kérelemhez csatolni kell: – meghatározott formanyomtatvány szerinti jövedelemnyilatkozatot a megfelelı igazolásokkal, 39
A gyámhivatali ügyintézés területei – ha a kötelezett lakóhelye olyan államban van, ahol a tartásdíj behajtása nemzetközi szerzıdés vagy viszonosság alapján lehetséges, a jogosultnak közokirattal kell igazolnia, hogy a gyermektartásdíj behajtását és igényének érvényesítését kezdeményezte, – a gyermektartásdíjat megállapító jogerıs bírósági határozatot, – ha a gyermek a középfokú nappali oktatás munkarendje szerinti tanulmányokat folytat, de még nem töltötte be a 20. életévét a középfokú nappali oktatás munkarendje szerinti tanulmányok folytatását igazoló iratot (továbbfolyósítás esetén az erre vonatkozó kérelmet a gyermektartásdíj megelılegezésének lejártát megelızıen kell benyújtani), – a gyermektartásdíj eredménytelen végrehajtását igazoló, illetve a végrehajtás szünetelését kimondó 6 hónapnál nem régebbi foglalási jegyzıkönyvet, vagy a gyermektartásdíj behajtása iránti eljárás megindítását igazoló okiratot. A gyermektartásdíj megelılegezésére akkor kerülhet sor, ha a jogosult kérte a bírósági határozatban megállapított gyermektartásdíj bírósági végrehajtását, és – a kötelezett munkabérére, más rendszeres jövedelmére, illetve egyéb vagyonára vezetett végrehajtás eredménytelen volt; – a gyermeket gondozó szülı vagy más törvényes képviselı nem képes a gyermek részére a szükséges tartást nyújtani, feltéve, hogy a gyermeket gondozó családban az egy fıre jutó havi átlagjövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegének kétszeresét; – a részösszegő megfizetés vagy behajtás mértéke a bíróság által megállapított gyermektartásdíj alapösszegének 50%-át nem haladta meg (részösszegő megfizetés, illetve részösszegő behajtás esetén a gyámhivatal a bíróság által megállapított gyermektartásdíj alapösszegének 50%-át elılegezi meg). 40
Gyermektartásdíj megelılegezése A gyámhivatal értesíti a gyermektartásdíj fizetésére kötelezett személyt az eljárás megindításáról és felhívja ıt a tartásdíj haladéktalan megfizetésére, valamint az erre vonatkozó nyilatkozattételre. A kötelezett a megelılegezett gyermektartásdíjat a mindenkori jegybanki alapkamattal az államnak megtéríti. A megelılegezett gyermektartásdíjnak meg nem térült összegét adók módjára kell behajtani az adózás rendjérıl szóló 1990. évi XCI. törvény rendelkezései szerint. Kérelemre a megelılegezés ismételten elrendelhetı, illetve – a 20. életév betöltéséig középfokú nappali oktatás munkarendje szerinti tanulmányok idejére – tovább folyósítható. Az érintettek kötelesek haladéktalanul jelezni a gyámhivatalnak, ha – tudomást szereznek a kötelezett jövedelmérıl, vagyonáról, valamint a gyermektartásdíj-fizetés feltételeinek megszőnésérıl, – a kérelmezınek a gyermektartásdíj megelılegezésére való jogosultságot megalapozó körülményeiben változás állt be, – a kötelezett rendszeres jövedelmére, valamint egyéb vagyonára a végrehajtás eredménnyel járt, – a kötelezett a kérelmezı részére közvetlenül fizet tartásdíjat, – a gyermek nagykorúvá vált és a nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat nem folytat, illetve, ha ezen tanulmányok folytatása miatt került sor a gyermektartásdíj továbbfolyósítására vagy megállapítására, és a fiatal felnıtt a tanulmányait abbahagyta, – a részösszegő megfizetés vagy részösszegő behajtás összege meghaladja a bíróság által megállapított gyermektartásdíj alapösszegének 50%-át. Amennyiben a bíróság a megelılegezés idıtartama alatt a tartásdíj összegét felemeli vagy leszállítja, a gyámhivatal a kötelezett, a gyermek törvényes képviselıje bejelentésére, illetve hivatalból is jogosult a megelılegezett gyermektartásdíj összegét, a bíróság jogerıs határozatának megfelelıen, az ítélet jogerıre emelkedésének napjától – a jogosultsági feltételek újbóli vizsgálata nélkül – felemelni, illetve csökkenteni. Ha a gyermektartásdíj megelılegezését jogerısen megállapítják, az a kérelem benyújtásától esedékes. A folyósítás idıtartama a kérelem benyújtásának napjától az alapul szolgáló ok elırelátható fennállásáig, legfeljebb azonban három évig tart. Indokolt esetben a megelılegezés folyósítása – egy alkalommal – legfeljebb további 3 évre ismételten elrendelhetı. 41
A gyámhivatali ügyintézés területei A gyámhivatal hivatalból vagy a külön jogszabályban meghatározott szervek és személyek értesítése alapján a gyermektartásdíj folyósítását – legfeljebb 6 hónapra – felfüggeszti, ha – a kérelmezınek a gyermektartásdíj megelılegezésére való jogosultságot megalapozó körülményeiben változás állt be, – a kötelezett rendszeres jövedelmére, illetve az egyéb vagyonára vezetett végrehajtás eredménnyel jár, – a kötelezett a kérelmezı részére közvetlenül fizet tartásdíjat, – a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezését rendelték el. A gyámhivatal a felfüggesztést követı vizsgálat eredményeképpen elrendeli a gyermektartásdíj további folyósítását vagy a megelılegezést megszünteti. A gyámhivatal a gyermektartásdíj megelılegezését megszünteti, ha – a gyermek – a gyámhivatal, illetve a bíróság végrehajtható határozata alapján – a külön élı másik szülı vagy más személy gondozásába kerül, – a gyermek nagykorúvá vált, és nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat nem folytat, – a gyermeket a gyámhivatal átmeneti vagy tartós nevelésbe vette, – a kötelezett meghalt. Amennyiben a jogosult a gyermektartásdíj elılegezésének ideje alatt rendszeresen vagy alkalomszerően kétszeres tartásdíjat vett fel, az erre az idıszakra esı elılegezett tartásdíjat köteles az államnak visszafizetni. A kötelezett, illetve a jogosult az elılegezés ideje alatt a közvetlenül adott, illetve kapott tartásdíjat az elılegezés elrendelése elıtt keletkezett hátralékba nem számíthatja be.
42
Gyermekvédelmi gondoskodás körébe tartozó ügyek 7. Gyermekvédelmi gondoskodás körébe tartozó ügyek A gyermek nevelésével, oktatásával, ellátásával, ügyeinek intézésével foglalkozó szerv vagy személy az állampolgári jogok országgyőlési biztosa valamint a gyermekjóléti szolgálat akkor kezdeményezheti a jegyzı illetve a gyámhivatal hatáskörébe tartozó gyermekvédelmi intézkedést, ha az alapellátás nem vezet eredményre, vagy attól eredmény nem várható. Az alábbi szervek kötelesek hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása vagy egyéb más súlyos veszélyeztetı ok fennállása esetén: – az egészségügyi szolgáltatást nyújtók, így különösen a védınıi szolgálat a háziorvos és a házi gyermekorvos; – a személyes szolgáltatást nyújtó szolgáltatók, így különösen a családsegítı szolgálat, a családsegítı központ; – a közoktatási intézmények, így különösen a nevelési-oktatási intézmények, a nevelési tanácsadó; – a rendırség; – ügyészség; – bíróság; – a menekülteket befogadó állomás. Az eljárást akkor is kezdeményezni kell, ha a gyermek önmaga által elıidézett súlyos veszélyeztetı magatartást tanúsít. A gyámhivatal hatáskörébe tartozó hatósági intézkedést megelızi a jegyzı hatáskörébe tartozó gyermekvédelmi hatósági intézkedés, a védelembe vétel.
a) családbafogadással kapcsolatos ügyek A szülıi felügyeletet gyakorló mindkét szülı vagy a szülıi felügyeletet egyedül gyakorló szülı kérelmére – a különélı másik szülı meghallgatásával – a gyámhivatal hozzájárulhat ahhoz, hogy – a szülı egészségi állapota, – indokolt távolléte vagy – más családi ok miatt 43
A gyámhivatali ügyintézés területei a gyermeket a szükséges ideig más, általa megnevezett család átmenetileg befogadja, gondozza és nevelje, feltéve, hogy a családbafogadás a gyermek érdekében áll. A gyámhivatal a családbafogadáshoz akkor járul hozzá, ha a családba fogadó szülı személyisége és körülményei alapján alkalmas a gyermek gondozására, nevelésére, a gyámság ellátására, valamint e feladatok ellátását maga is vállalja. A családba fogadó szülıt (szülıket) a gyámhivatal gyámul rendeli. A családbafogadás ideje alatt a szülı felügyeleti joga szünetel. A családbafogadás a szülı tartási kötelezettségét nem érinti. A szülıt megilleti a kapcsolattartás joga, valamint a gyermek sorsát érintı lényeges kérdésekben való együttes döntési jog. A gyermek sorsát érintı lényeges kérdésekben felmerült vitákban a gyámhivatal dönt. (v.ö.: a szülıi felügyeleti jog gyakorlásával kapcsolatban az 1. pontban megfogalmazottakkal!) Különösen indokolt esetben a gyámhivatal a szülıt feljogosíthatja a vagyonkezelés és a gyermek vagyoni ügyében a törvényes képviselet jogával. A családba fogadás iránti eljárás során a gyámhivatal – meghallgatja a családba fogadó személyt, illetve személyeket, – tájékoztatja a feleket nyilatkozataik jogkövetkezményérıl, – megvizsgálja a családba fogadás okát és várható idıtartamát, – megvizsgálja a szülı(k) által megnevezett családba fogadó személy(ek) alkalmasságát, valamint azt, hogy viselhet(nek)-e gyámságot, – környezettanulmányt készít. A családbafogadás az alapul szolgáló ok elırelátható fennállásáig tart. A családbafogadást meg kell szüntetni, ha azt a szülı vagy a családba fogadó szülı kérte. A családba fogadás megszüntetésére irányuló kérelem elbírálásánál vizsgálni kell, hogy a gyermek saját családjába visszahelyezhetı-e. Ha a családbafogadás oka továbbra is fennáll, a gyámhivatal a családbafogadás megszüntetését követıen a gyermekvédelmi gondoskodás más formájáról intézkedik. A családbafogadást a gyámhivatal a gyám tájékoztatása alapján évente felülvizsgálja. A gyám éves jelentésének és számadásának elbírálásával egyidejőleg a gyámhivatal vizsgálja azt is, hogy a családba fogadás fenntartása a gyermek érdekében továbbra is indokolt-e. 44
Gyermekvédelmi gondoskodás körébe tartozó ügyek Ha a felülvizsgálat eredményeképpen a gyámhivatal azt állapítja meg, hogy a családba fogadás fenntartása ellentétes a gyermek érdekével, a gyámhivatal intézkedik a gyermek saját családjába történı visszahelyezése iránt, feltéve, hogy a családba fogadásra okot adó körülmények már nem állnak fenn. Ellenkezı esetben a gyermekvédelmi gondoskodásnak azt a formáját rendeli el, amely a gyermek számára a legmegfelelıbb.
b) ideiglenes hatályú elhelyezés Ha a gyermek felügyelet nélkül marad vagy testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlıdését családi környezete vagy önmaga súlyosan veszélyezteti, és emiatt azonnali elhelyezése szükséges, a települési önkormányzat jegyzıje, a gyámhivatal, valamint a határırség, a rendırség, az ügyészség, a bíróság, a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoksága (a továbbiakban: beutaló szerv) a gyermeket ideiglenesen elhelyezi: – a nevelésére alkalmas, azt vállaló különélı szülınél, más hozzátartozónál, illetve személynél, vagy ha erre nincs lehetıség, – a legközelebbi ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermekek ellátását is biztosító nevelıszülınél, vagy ha erre nincs lehetıség – az ideiglenes hatályú elhelyezés biztosítására is kijelölt gyermekotthonban, és errıl haladéktalanul értesíti az illetékes gyámhivatalt. Az ideiglenes hatályú elhelyezést megalapozó súlyos veszélyeztetettségnek minısül a gyermek olyan bántalmazása, elhanyagolása, amely életét közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlıdésében jelentıs és helyrehozhatatlan károsodást okozhat. Az ideiglenes hatályú elhelyezést megalapozó súlyos veszélyeztetettségnek minısül a gyermek által tanúsított olyan magatartás is, amely életét közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi, szellemi, értelmi, érzelmi fejlıdésében jelentıs és helyrehozhatatlan károsodást okozhat. A beutaló szerv az ideiglenes hatályú elhelyezésrıl való döntése elıtt meghallgatja: – a szülıt, – az ítélıképessége birtokában lévı gyermeket, és szükség szerint – a gyermek más közeli hozzátartozóját, kivéve, ha a súlyos veszélyeztetettség a gyermek életét közvetlen veszélynek teszi ki. 45
A gyámhivatali ügyintézés területei A gyermeknek a gondozási helyre vitelérıl a beutaló szerv gondoskodik. Az ideiglenes hatályú elhelyezéstıl kezdıdıen a szülı gondozási, nevelési joga szünetel. A beutaló szerv határozata fellebbezésre való tekintet nélkül azonnal végrehajtható. Az illetékes gyámhivatal az elrendelésétıl számított – 30 napon belül megszünteti az ideiglenes hatályú elhelyezést, ha annak okai nem állnak fenn, vagy – 30 napon belül elrendeli a gyermek átmeneti vagy tartós nevelésbe vételét, vagy – 60 napon belül pert indít az ideiglenes hatályú elhelyezés fenntartása vagy megváltoztatása mellett a gyermekelhelyezés megváltoztatása, illetve a szülıi felügyelet megszüntetése iránt. A bíróság gyermekelhelyezéssel kapcsolatos döntésének perindítással történı megváltoztatására csak abban az esetben kerülhet sor, ha azok a körülmények, amelyekre a bíróság elhelyezési döntését alapította, késıbb lényegesen megváltoztak. Ha a gyámhivatal az ideiglenes hatályú elhelyezés alapján azt állapítja meg, hogy a szülıi felügyelet megszüntetésének okai nem állnak fenn, de a gyermek fejlıdése a korábbi környezetében nincs biztosítva, 60 napon belül pert indít a szülı (szülık) ellen a gyermeknek a különélı másik szülınél vagy harmadik személynél történı elhelyezése iránt. A gyámhivatal a per megindításával egyidejőleg – megállapítja a szülı felügyeleti jogának szünetelését, – a különélı másik szülı felügyeleti jogának feléledését, vagy – azt a személyt, akinél a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, a gyermek gyámjául rendeli. Ha a gyámhivatal az ideiglenes hatályú elhelyezést követıen azt állapítja meg, hogy a szülıi felügyelet megszüntetésének okai fennállnak, 60 napon belül pert indít a szülı ellen a szülıi felügyeleti jog megszüntetése iránt, a perindítással egyidejőleg – megállapítja a szülı felügyeleti jogának szünetelését, továbbá – megállapítja a különélı másik szülı szülıi felügyeleti jogának feléledését, és 46
Gyermekvédelmi gondoskodás körébe tartozó ügyek felhívja ıt e joga gyakorlására, ha a gyermeket ideiglenes hatállyal nála helyezték el, – a gyermek gyámjául rendeli azt a hozzátartozót vagy más személyt, akinél a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, – gyámot (hivatásos gyámot) rendel, ha a gyermeket ideiglenes hatállyal nevelıszülınél, gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben helyezték el. A gyámhivatal az ideiglenes hatályú elhelyezést megszünteti, ha – megállapítja, hogy az ideiglenes hatályú elhelyezés feltételei nem álltak fenn, és a gyermek fejlıdése korábbi környezetében – szükség esetén védelembe vétel mellett – biztosítható, – a gyermeket átmeneti vagy tartós nevelésbe veszi, – a bíróság a szülıi felügyelet megszüntetése, illetve a gyermek elhelyezésének megváltoztatása iránti perben jogerısen döntött, – a gyermeket családba fogadják, – a gyermeket örökbe fogadják. A gyámhivatal az ideiglenes hatályú elhelyezés során a gyermek gondozási helyét megváltoztatja, ha megállapítja, hogy az ideiglenes hatályú elhelyezés feltételei fennállnak, azonban – a gyermek nevelıszülınél, gyermekotthonban történı elhelyezését köve-tıen válik ismertté, hogy van a gyermek nevelésére alkalmas és azt vállaló külön élı másik szülı, más hozzátartozó, illetve más személy, akinél a gyermek ideiglenes hatállyal elhelyezhetı, vagy – a gyermek jelenlegi gondozási helyének megváltoztatása más okból indokolt.
c) átmeneti nevelésbe vétel Átmeneti nevelésbe vételre nem kerülhet sor, ha a veszélyeztetettség megszüntetése és a gyermek gondozása megfelelıen biztosítható – a különélı másik szülınél vagy harmadik személynél történı ideiglenes elhelyezéssel, – családba fogadással, – a gyermek átmeneti gondozásával, valamint – fogyatékos és pszichiátriai betegek otthonában történı elhelyezése útján. 47
A gyámhivatali ügyintézés területei Ha az átmeneti nevelésbe vétel feltételei nem állnak fenn, a gyámhivatal a kérelem elutasításával, illetve az eljárás megszüntetésével egyidejőleg megkeresi – a gyermekjóléti szolgálatot az alapellátás keretében történı segítségnyújtásra, – indokolt esetben a jegyzıt a védelembe vétel elrendelése céljából. Ha a gyámhivatal a gyermeket átmeneti nevelésbe veszi, a gyermek az otthont nyújtó ellátás keretében teljes körő ellátást és segítséget kap a fejlıdését veszélyeztetı körülmények elhárításához, a családi környezetébe történı visszahelyezéséhez. A gyámhivatal a gyermek átmeneti nevelésbe vételére irányuló eljárása során – feltárja azokat a körülményeket, amelyek a szülıt akadályozzák a gyermek nevelésében és a veszélyeztetettség elhárításában, így különösen a szülık, más családtagok személyiségével, egészségi állapotával, a gyermekhez főzıdı viszonyával, életvitelével és szociális helyzetével kapcsolatos lényeges körülményeket, – feltárja a gyermek személyiségével, neveltségi és egészségi állapotával kapcsolatos körülményeket, ennek során szükség esetén meghatározott szerv vagy személy szakvéleményét beszerzi. Ebben az esetben a települési önkormányzat jegyzıje, a gyámhivatal arra kötelezi a szülıt vagy a törvényes képviselıt, hogy a gyermekkel keresse fel a szakértıként kirendelt szervet vagy személyt, és közremőködésével járuljon hozzá a szakértıi vizsgálat eredményességéhez. – beszerzi a gyermekjóléti szolgálatnál, illetve a gyámügyi hatáskörben eljáró jegyzınél keletkezett iratokat, valamint felkéri az illetékes jegyzıt a gyermek ingó- és ingatlan vagyonának leltározására, – meghallgatja a szülıt a gyermek iskolájának, életpályájának, illetve tartózkodási helyének kijelölésével kapcsolatban és nyilatkoztatja azokról az adatokról, amelyek a gyermek után járó ellátások igénybevételéhez szükségesek, – javaslatot szerez be a gyermek gondozási helyének meghatározásához, – beszerzi a szülı vagy tartásra köteles más személy jövedelmi és vagyoni helyzetére vonatkozó igazolásokat, – a gyermek tartózkodási helyén környezettanulmányt készít, – beszerzi a gyermek születési anyakönyvi másolatát, – indokolt esetben tárgyalást tart. 48
Gyermekvédelmi gondoskodás körébe tartozó ügyek Az átmeneti nevelésbe vétel felülvizsgálata: A gyámhivatal az átmeneti nevelésbe vétel éves – a 3 éven aluli gyermek esetében féléves – felülvizsgálata során tájékoztatást kér – a gyámtól, – a gyermekjóléti szolgálattól, – a gyermekvédelmi szakszolgálattól, – a nevelıszülıi hálózat mőködtetıjétıl, illetve – a gyermekotthontól, továbbá szükség esetén – a megyei (fıvárosi), illetve országos gyermekvédelmi szakértıi bizottságtól; indokolt esetben tárgyalást tart, amelyre meghívhatja – a szülıt, – az ítélıképessége birtokában lévı gyermeket, valamint – a gyermek gyámját, gondozóját, nevelıszülıjét, – a gyermekjóléti szolgálat, a területi gyermekvédelmi szakszolgálat és a megyei (fıvárosi), illetve országos gyermekvédelmi szakértıi bizottság képviselıjét. A gyámhivatal a felülvizsgálat eredményeként – fenntartja vagy megszünteti a gyermek átmeneti nevelését, – fenntartja az eredeti, vagy elfogadja a módosított egyéni elhelyezési tervet, – megváltoztatja a gyermek gondozási helyét, – felmenti, vagy elmozdítja a gyámot és új gyámot rendel, – a feltételek fennállása esetén a szülıi felügyelet megszüntetése iránt pert indít, vagy, ha ez nem szükséges, a gyermek örökbefogadhatónak nyilvánításáról dönt.
d) a tartós nevelésbe vétel A gyámhivatal a gyermeket tartós nevelésbe veszi, ha – a szülı vagy mindkét szülı felügyeleti jogát a bíróság megszüntette, – a szülı vagy mindkét szülı elhalálozott, és a gyermeknek nincs felügyeletet gyakorló szülıje, – a gyermek ismeretlen szülıktıl származik, feltéve, hogy a fenti esetekben a gyermek nevelésérıl közeli hozzátartozó vagy más alkalmas személy, mint kirendelt gyám útján nem lehet gondoskodni, 49
A gyámhivatali ügyintézés területei – a szülı gyermeke örökbefogadásához az örökbefogadó személyének és személyi adatainak ismerete nélkül tett hozzájáruló nyilatkozatot, feltéve, hogy a gyermek ideiglenes hatállyal nem helyezhetı el leendı örökbefogadó szülınél. A tartós nevelésbe vétellel egyidejőleg a gyámhivatal a gyermeket nevelıszülınél vagy ha ez nem lehetséges gyermekotthonban, illetıleg fogyatékosok és pszichiátriai betegek otthonában helyezi el és gyámot (hivatásos gyámot) rendel. Ha a gyámhivatal a 6 hetesnél fiatalabb gyermeket ideiglenes hatállyal leendı örökbefogadó szülınél helyezi el, akkor az elhelyezéssel egyidejőleg hivatásos gyámot rendel, figyelemmel a szünetelı szülıi felügyeleti jogra. A tartós nevelésbe vétel a gyermek otthont nyújtó ellátását egyéni elhelyezési terv szerint biztosítja, és felkészíti a gyermeket az örökbefogadásra, illetve az önálló életre. A gyámhivatal a gyermek tartós nevelésbe vételérıl soron kívül határoz. A határozat fellebbezésre való tekintet nélkül azonnal végrehajtható. A gyermeknek nevelıszülıhöz, gyermekotthonba vagy fogyatékosok és pszichiátriai betegek otthonába vitelérıl a gyermek lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzıje gondoskodik. A gyámhivatal a tartós nevelésbe vételt évente – a 3 éven aluli gyermek esetében félévente – felülvizsgálja annak érdekében, hogy elısegítse a gyermek mihamarabbi örökbefogadását, vagy ha ez nem lehetséges, tartós családot pótló – nevelıszülıi, gyermekotthoni – környezetbe kerülését. A gyámhivatal a tartós nevelésbe vétel felülvizsgálata során – fenntartja, vagy megszünteti a gyermek tartós nevelését, – fenntartja az eredeti, vagy elfogadja a módosított egyéni elhelyezési tervet, – megváltoztatja a gyermek gondozási helyét, – felmenti, vagy elmozdítja a gyámot, és új gyámot rendel. Megszőnik a tartós nevelésbe vétel, ha – a bíróság a szülıi felügyeletet visszaállította, 50
Gyermekvédelmi gondoskodás körébe tartozó ügyek
– a gyermek a bíróság gyermekelhelyezési döntését követıen más személy gyámsága alá került, – a gyermeket örökbe fogadták, – a gyermek nagykorúvá vált. A gyámhivatal a kapcsolattartásra feljogosított szülı kérelmére a tartós nevelésbe vételt megszünteti, ha – a gyermek örökbefogadására nem került sor, és – a szülı személye és környezete alkalmas a gyermek nevelésére, feltéve, hogy a megszüntetés a gyermek érdekében áll.
e) egyéb intézkedések ea) a gyermek gondozási helyének meghatározása A gyámhivatal a gyermek átmeneti nevelésbe vételének elrendelése elıtt a megyei (fıvárosi) gyermekvédelmi szakértıi bizottság szakvéleményére alapozott elhelyezési javaslatot szerez be a gyermekvédelmi szakszolgálattól. A gyámhivatal a gyermek alapellátásban keletkezett iratainak megküldésével felhívja a gyermekvédelmi szakszolgálatot az egyéni elhelyezési terv elkészítésére, és javaslatot szerez be a gyermek gondozási helyére vonatkozóan. A gyermekvédelmi szakszolgálat a javaslatát az egyéni elhelyezési terv elkészítésével egyidejőleg az általa összehívott elhelyezési értekezleten, a megyei (fıvárosi), illetve országos gyermekvédelmi szakértıi bizottság véleményére alapozva alakítja ki. Az elhelyezés során a gyermeket elsısorban – örökbefogadó szülınél, – nevelıszülınél, vagy ha ez nem lehetséges, – gyermekotthonban, illetve – fogyatékosok és pszichiátriai betegek otthonában kell elhelyezni. Az elhelyezés során figyelemmel kell lenni a gyermek – életkorára, egészségi állapotára, neveltségi szintjére, – testvéreivel való együttes elhelyezésre, – nevelésének megkívánt folyamatosságára, – vallási és lelkiismereti meggyızıdésére, 51
A gyámhivatali ügyintézés területei – korábbi lakóhelyétıl és nevelési-oktatási intézményétıl való távolságra, – érdekében vezetett nyilvántartásokra. A megyei (fıvárosi), illetve országos gyermekvédelmi szakértıi bizottság véleménye alapján a speciális ellátást igénylı gyermek számára az állapotának megfelelı gondozási helyet kell kijelölni. A tartósan beteg vagy fogyatékos, valamint a kora miatt sajátos szükségletekkel bíró gyermek számára különleges ellátást biztosító gondozási helyet kell kijelölni. A gyermek nemzetiségi, vallási és kulturális hovatartozásának az a gondozási hely felel meg, amely biztosítja – a nemzetiségi és kulturális hovatartozásának megfelelı nyelvi és egyéb ismeretek megszerzését és gyakorlását, továbbá a megfelelı társadalmi kapcsolatok fenntartását, – a vallási hovatartozásnak megfelelı vallási oktatás igénybevételét és a vallás gyakorlását. A gondozási hely meghatározása során a gyermek átmeneti nevelésbe vétele esetén a szülı is kérheti, hogy a gyermeket nevelıszülınél, hivatásos nevelıszülınél, gyermekotthonban vagy fogyatékosok és pszichiátriai betegek otthonában helyezzék el. A kért elhelyezési módtól különösen akkor lehet eltérni, ha az ellentétes a gyermek érdekével, vagy az elhelyezés feltételei nem állnak fenn. A gyermek és a szülı jogosultak véleményt nyilvánítani a megyei (fıvárosi), illetve országos gyermekvédelmi szakértıi bizottság, valamint a gyermekvédelmi szakszolgálat által javasolt gondozási helyrıl. A gyámhivatal a döntése során mérlegeli a gyermek és a szülı véleményét. eb) a gondozási hely megváltoztatása A gyámhivatal a gyermek gondozási helyét kérelemre, valamint a nevelésbe vétel felülvizsgálata során hivatalból megváltoztathatja, ha – azok a körülmények, amelyekre elhelyezési döntését alapozta késıbb lényegesen megváltoztak, – a kijelölt gondozási hely a gyermek érdekével ellentétes, – a gyermekotthon telephelye vagy a nevelıszülı lakóhelye megváltozik, és ezért a gyermek nevelését az addigi ellátási formában már nem lehet, vagy megfelelı módon nem lehet biztosítani. A gyámhivatal a gondozási hely megvál52
Gyermekvédelmi gondoskodás körébe tartozó ügyek toztatásáról soron kívül határoz. A határozat fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajtható. A gyámhivatal a gyermek gondozási helyét azonnali hatállyal megváltoztatja, ha a gyermek érdekét korábbi gondozási helye súlyosan veszélyezteti. A gondozási hely megváltoztatását kérheti: – a gyermek, – a szülı, – a gyermek gyámja, – gondozója, – a nevelıszülıi hálózat mőködtetıje, valamint kezdeményezheti – a gyermekjogi képviselı és – a területi gyermekvédelmi szakszolgálat. Ha a gyermek nevelését, ellátását gondozási helye súlyosan veszélyezteti és az eljárás lefolytatásából adódó késedelem sérti a gyermek érdekeit, a gyámhivatal soron kívül dönt a gyermeknek a legközelebbi ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermekek ellátását biztosító nevelıszülınél, ha ez nem lehetséges, az erre kijelölt gyermekotthonban való elhelyezésérıl és hivatásos gyámot rendel. ec) egyéni elhelyezési terv Az egyéni elhelyezési terv célja, hogy elısegítse a gyermek saját családjába történı visszahelyezését és ehhez meghatározza a szükséges feltételeket. A gyámhivatal által elfogadott egyéni elhelyezési terv tartalmazza – annak a célnak a megjelölését, hogy az átmeneti nevelés megszüntetése után melyik szülı vagy más hozzátartozó gondozásába kerüljön a gyermek, – az átmeneti nevelés várható idıtartamát, – a gyermek és a szülı, vagy az erre feljogosított más hozzátartozó kapcsolattartására vonatkozó javaslatot, – azokat a feltételeket, amelyekrıl a szülınek és a gyermeknek kell gondoskodnia, és amelyek teljesítése nélkül az átmeneti nevelésbe vétel nem szüntethetı meg, – a szükséges bírósági vagy hatósági intézkedések megjelölését, – a felülvizsgálat idıpontját, ha az az évenkénti – 3 éven aluli gyermek esetében a félévenkénti – határidı elıtt indokolt, – az igénybe vehetı szolgáltatások megjelölését, 53
A gyámhivatali ügyintézés területei – a gyermekvédelmi szakszolgálat, a gyermekotthon családgondozója és a lakóhely szerinti gyermekjóléti szolgálat családgondozója közötti munkamegosztás elveit, – a családgondozó, a szülı és a gyermek közötti együttmőködés részletes szabályait, – a szakmailag indokoltnak tartott egyéb feltételeket. A gyámhivatal szükség szerint felhívja a szülıt a gyermekelhelyezési vagy a gyermekelhelyezés megváltoztatására irányuló per megindítására, vagy maga intézkedik a per megindítása iránt. Ha a bíróság a keresetet jogerısen elutasítja, a gyermek elhelyezésének más módját kell választani. ed) gondozási díj Ha a törvény másként nem rendelkezik, az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek, valamint a felsıfokú iskola nappali tagozatán tanuló utógondozói ellátásban részesülı fiatal felnıtt gondozási költségeihez az járul hozzá, aki a gyermek tartására köteles. A gondozási díjfizetési kötelezettség a gyermek átmeneti vagy tartós nevelésbe vételével kezdıdik. Ha a gyermek ezt megelızıen kerül gondozásba, a gyámhivatal a fizetési kötelezettséget a gondozás kezdetétıl – legfeljebb azonban 6 hónapra visszamenıleg – állapíthatja meg. A tartásra egysorban köteles szülıket a gyámhivatal külön-külön kötelezi a gondozási díj megfizetésére. A gondozási díjat megállapító határozat azonnal végrehajtható. Nem állapítható meg gondozási díj, ha – a szülı gyermeke ismeretlen személy általi örökbefogadásához járult hozzá, illetve a 6. életévét betöltött vagy egészségileg károsodott gyermek esetében a szülıi nyilatkozatot a gyámhivatal jóváhagyta, – a szülı a gyermekotthonban a gyermekérıl személyesen gondoskodik, – a kötelezett rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik. A gyermek gondozási díj fizetésére nem kötelezhetı, keresete, ösztöndíja, árvaellátása, egyéb jövedelme és vagyona e célra nem vehetı igénybe. A gondozási díj fizetésének kötelezettsége a gyermek 18. életévének betöltése után is fennmarad, ha tanulmányait nappali oktatás munkarendje szerint folytatja, és további gondozása az utógondozói ellátás útján biztosított. 54
Az utógondozás elrendelése A gondozási díjhátralék behajtásáról a kötelezett lakóhelye szerinti jegyzı gondoskodik. A jegyzı negyedévente tájékoztatja a gyámhivatalt az esetleges hátralékról. A gyámhivatal tartási kötelezettség elmulasztásának vétsége miatt feljelentést tesz az ellen, aki a megállapított gondozási díjfizetési kötelezettségét önhibájából nem teljesíti. A gondozási díj összegét és a fizetési kötelezettséget a gyámhivatal évente felülvizsgálja. A felülvizsgálathoz a gyámhivatal beszerzi a gondozási díj fizetésére kötelezett jövedelemnyilatkozatát és a környezettanulmányt. A sorkatonai szolgálatot teljesítı, valamint a gyermekgondozási segélyben részesülı személy gondozási díjfizetési kötelezettsége szünetel. A gondozási díj fizetési kötelezettségre egyebekben a tartásdíj fizetési kötelezettségre vonatkozó elıírások irányadóak.
8. Az utógondozás elrendelése Az utógondozás célja, hogy elısegítse a gyermek, illetve a fiatal felnıtt családi környezetébe való visszailleszkedését, önálló életének megkezdését. Az átmeneti vagy tartós nevelés megszőnése vagy megszüntetése esetén a gyámhivatal legalább 1 évi idıtartamra elrendeli a gyermek, illetve – kérelme alapján – a fiatal felnıtt utógondozását. Az utógondozás a gyámhivatali határozatban megállapított idıpontig, de legfeljebb a fiatal felnıtt 24. életévének, illetve felsıfokú iskola nappali tagozatán tanulmányokat folytató és ezen a jogcímen utógondozói ellátásban részesülı fiatal felnıtt esetén legfeljebb 25. életévének betöltéséig tart. Amennyiben a fiatal felnıtt utógondozói ellátásban részesül, részére a gyámhivatal az ellátás idıtartamára utógondozót rendel. A gyámhivatal az utógondozást megszünteti, ha – a gyermek védelembe vétele, családba fogadása, ideiglenes hatályú elhelyezése, átmeneti vagy tartós nevelésbe vétele válik szükségessé, – a fiatalkorú vagy a fiatal felnıtt pártfogó felügyeletét elrendelték, kivéve, ha a fiatal felnıtt otthonteremtési támogatásban részesült. 55
A gyámhivatali ügyintézés területei 9. Az utógondozói ellátás elrendelése A gyámhivatal a fiatal felnıtt kérelmére, – illetve a gyermek nagykorúságának elérése elıtt a gyám (hivatásos gyám) javaslatának figyelembevételével – elrendeli az utógondozói ellátást, ha a gyermek, illetve a fiatal felnıtt átmeneti vagy tartós nevelésbe vétele nagykorúvá válásával szőnt meg, és – létfenntartását önállóan biztosítani nem tudja, vagy – a nappali oktatás munkarendje szerint, vagy felsıfokú iskola nappali tagozatán tanulmányokat folytat, vagy – szociális bentlakásos intézménybe felvételét várja, vagy – sorkatonai szolgálati idejét tölti, és létfenntartását önállóan biztosítani nem tudja. Az utógondozói ellátását a fiatal felnıtt 24. évének betöltéséig kérheti. Az utógondozói ellátás szabályainak alkalmazásában akkor nem biztosított a fiatal felnıtt létfenntartása, ha – a havi jövedelme az öregségi nyugdíj legkisebb összegének háromszorosát nem haladja meg, vagy – a nagykorúvá válásának idıpontjában a rendelkezésére bocsátott készpénz-vagyonának értéke az öregségi nyugdíj legkisebb összegének negyvenszeresét nem haladja meg, feltéve, ha lakhatása saját vagy közeli hozzátartozója lakókörnyezetében nem megoldható. Az utógondozói ellátás alatt a fiatal felnıtt számára meghatározott magatartási szabályok különösen: – a munkaügyi központtal való együttmőködés, ha nappali tagozaton tanulmányokat nem folytat és munkaképes, – a nevelıszülıjével szembeni megfelelı magatartás, – a gyermekotthon, utógondozói otthon házirendjének betartása, – a lakhatást nyújtó külsı férıhelyen a férıhely mőködtetıjével kötött megállapodásban foglaltak betartása, – amennyiben az ellátást az elrendeléstıl számított 15 napon belül nem veszi igénybe, és ennek okáról nem értesíti az ellátást nyújtót, az kezdeményezi a gyámhivatalnál az utógondozói ellátás megszüntetését,
56
Az utógondozói ellátás elrendelése – Otthonteremtési támogatás – a jogosultság feltételeinek megváltozását vagy megszőnését a gyámhivatalnak 15 napon belül be kell jelentenie. A gyámhivatal az utógondozói ellátást megállapító határozatát módosítja, ha az ellátás elrendelésének feltételei megváltoztak, de szükségessége a fiatal felnıtt kérelme alapján továbbra is fennáll.
10. Otthonteremtési támogatás Az otthonteremtési támogatás célja, hogy az átmeneti vagy tartós nevelésbıl kikerült fiatal felnıtt lakáshoz jutását, tartós lakhatása megoldását elısegítse. Otthonteremtési támogatásra jogosult az a fiatal felnıtt, akinek – legalább 3 éves idıtartamú folyamatos – gondozási helyén töltött – nevelésbe vétele a nagykorúvá válásával szőnt meg, és – készpénzének, biztosításra vagy más célból lekötött betétjének, vagy ingatlan vagyonának értéke a nagykorúvá válásakor nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hatvanszorosát. A készpénz vagyonba a fiatal felnıtt árvaellátásából és keresményébıl származó megtakarítást nem lehet beszámítani. A nevelésbe vétel idıtartamába az ideiglenes hatályú elhelyezés idıtartamát is be kell számítani, feltéve, ha a gyermeket ideiglenesen nevelıszülınél vagy gyermekotthonban helyezték el. Akkor is jogosult a fiatal felnıtt a támogatásra, ha a 3 évnél rövidebb idıtartamú nevelésbe vételére azért került sor, mert: – a szülı vagy mindkét szülı felügyeleti jogát a bíróság megszüntette, – a szülı vagy mindkét szülı elhalálozott, – a gyermek ismeretlen szülıktıl származik. A támogatás felhasználható részben vagy egészben – a fiatal felnıtt tulajdonába kerülı építési telek, életvitelszerő lakhatásra alkalmas lakás, családi ház, tanya vásárlására, illetve építésére, lakhatóvá tételére, tulajdon vagy tulajdonrész szerzéssel járó felújítására vagy bıvítésére (lakás, családi ház, tanya lakhatóvá tételének minısül minden olyan külsı és belsı építészeti munka, melynek elvégzése nyomán a lakhatatlan ingatlan beköltözhetı, lakható állapotba kerül. Lakhatóvá tételnek mi-
57
A gyámhivatali ügyintézés területei nısül továbbá a főtés korszerősítése, pl.: főtıtest, vízmelegítı, kazán vásárlása), – bérlakás bérleti díjának kifizetésére, – önkormányzati bérlakásának felújítására, bérlıi jogviszony megvásárlására, – államilag támogatott lakásprogramban való részvételre, valamint – otthonteremtést elısegítı hitelintézeti kölcsön egyösszegő törlesztésére, – Indokolt esetben az otthonteremtési támogatás felhasználható a tartósan beteg vagy fogyatékos fiatal felnıtt megfelelı ellátását biztosító bentlakásos szociális intézménybe fizetendı egyszeri hozzájárulásra is. Az otthonteremtési támogatás céljának megvalósulásához az utógondozó a támogatásról való elszámolásig, de legfeljebb 1 évig segítséget nyújt. Az otthonteremtési támogatás mértékét a folyamatos nevelésben eltöltött évek és a jogosult készpénz és ingatlan vagyonának együttes értéke határozza meg. Ennek alapján a vagyonnal nem rendelkezı jogosult esetén el kell érnie, a vagyonnal rendelkezı jogosult esetén pedig a vagyonnal együtt kell elérnie: – a 4 évnél rövidebb idıtartamú nevelésbe vételnél az otthonteremtési támogatás megállapítása idején érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének negyvenszeresét, – a 4 évet meghaladó idıtartamú nevelésbe vételnél az otthonteremtési támogatás megállapítása idején érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének ötvenszeresét, – az 5 évet meghaladó idıtartamú nevelésbe vételnél az otthonteremtési támogatás megállapítása idején érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének hatvanszorosát. A fiatal felnıtt köteles az otthonteremtési támogatás – gyámhivatal által elfogadott célra történı – felhasználásáról a szerzıdés (pl. adásvételi vagy bérleti szerzıdés) megkötésétıl számított 30 napon belül, de legkésıbb a támogatás megállapításától számított 1 éven belül okmányokkal igazoltan elszámolni. A gyámhivatal a gyermeket nagykorúságának elérése elıtt 6 hónappal írásban tájékoztatja az otthonteremtési támogatás lehetıségérıl. Az otthonteremtési támogatás iránti igényt a kérelmezı csak az alábbiakban meghatározott idıpontig nyújthatja be: 58
Otthonteremtési támogatás – a nagykorúvá válást követıen, de legkésıbb a 24. évének betöltéséig, – ha a nagykorúvá vált fiatal felnıtt még tanulói, illetıleg hallgatói jogviszonyban áll, a tanulmányainak befejezéséig, de legkésıbb a 25. évének betöltéséig. E határidı elmulasztása jogvesztı. A fiatal felnıttnek az otthonteremtési támogatás iránti kérelmében nyilatkoznia kell: – a jogosultsághoz szükséges feltételekrıl, valamint arról, hogy – az otthonteremtési támogatás felhasználása során az utógondozójával együttmőködik. – az otthonteremtési támogatással elérni kívánt célról, a kapcsolódó pénzfelhasználási tervrıl, az igénybe vehetı egyéb forrásokról (különösen: pályázat, önkormányzati, munkaadói támogatás, elıtakarékosság), – ingatlanszerzés esetén annak tudomásulvételérıl, hogy a gyámhivatal jogosult 5 évi idıtartamra elidegenítési tilalmat bejegyeztetni a magyar állam javára az ingatlan-nyilvántartásba, az otthonteremtési támogatással megszerzett ingatlanra. Az otthonteremtési támogatásra jogosult fiatal felnıtt kérelmére, körülményeinek lényeges változása esetén a gyámhivatal az általa bejegyeztetett elidegenítési tilalmat feloldhatja. A kérelemhez mellékelni kell: – a gyámhivatalnak a nagykorúvá vált vagyonáról szóló értesítését, – a volt vagyonkezelı (gyám, hivatásos gyám, vagyonkezelı eseti gondnok) végszámadását. A gyámhivatal székhelye szerinti jegyzı a határozat jogerıre emelkedését követı hónap utolsó napjáig intézkedik az otthonteremtési támogatás összegének kifizetése iránt. Az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszemően igénybe vevıt a gyámhivatal kötelezi a pénzbeli ellátás visszafizetésére.
59
A gyámhivatali ügyintézés területei 11. Gyámság és gondnokság a) a gyám és gondnok kirendelésével kapcsolatos ügyek aa) a gyám kirendelése Ha a gyermek részére gyámrendelés szükséges, ennek tényét a gyermek hozzátartozói (szülı, a szülı házastársa, a szülı testvére, a nagyszülı, a nagyszülı házastársa, a nagyszülı testvére, a dédszülı, a testvér, a testvér házastársa, a saját gyermek) kötelesek jelezni a gyámhivatalnak. Ezen túlmenıen, a bíróság, az anyakönyvvezetı, a hagyatéki leltározást végzı és az egyéb államigazgatási feladatot ellátó szervek kötelesek a gyámhivatallal közölni a hivatalos eljárásuk során tudomásukra jutott minden olyan esetet, amelyben valamely kiskorú részére gyámot kell rendelni. A gyám kirendelését azonban bármely más szerv vagy személy is kezdeményezheti. A gyámhivatal gyámot a szülıi felügyelet alatt nem álló gyermek részére rendel. Nem áll szülıi felügyelet alatt a gyermek, ha – a szülık meghaltak, – a szülık szülıi felügyeletét a bíróság megszüntette, – a szülık cselekvıképtelenek vagy cselekvıképességükben korlátozva vannak, – a szülık ismeretlen helyen távol vannak, vagy ténylegesen akadályozva vannak, – a bíróság a gyermeket harmadik személynél helyezte el, – a gyermeket a gyámhivatal átmeneti vagy tartós nevelésbe vette, – a gyámhivatal a gyermek családba fogadásához hozzájárult, – a gyámhivatal a gyermeket ideiglenes hatállyal hozzátartozónál vagy más személynél, illetıleg nevelıszülınél, gyermekotthonban vagy fogyatékosok és pszichiátriai betegek intézményében helyezte el és szülıje ellen szülıi felügyelet megszüntetése, illetıleg gyermek elhelyezése iránt per van folyamatban, – a szülı 6 hetes életkornál fiatalabb gyermeke ismeretlen személy általi örökbefogadásához hozzájárult, – a szülı a gyermeke ismert személy általi örökbefogadásához hozzájárult, kivéve, ha a szülı a házastárs által történı örökbefogadáshoz járult hozzá.
60
Gyámság és gondnokság A gyámhivatal hivatásos gyámot rendel a gyermek részére, ha a szülı hozzájárult gyermeke ismeretlen személy általi örökbefogadásához, és a gyermeket ideiglenesen a leendı örökbefogadó szülınél helyezték el. Ha a szülı gyermekének általa ismert személy részérıl történı örökbefogadásához járult hozzá, és az örökbefogadás engedélyezését a megnevezett leendı örökbefogadó szülı egyidejőleg maga is kéri – alkalmassága esetén –, az örökbefogadni szándékozó személyt a gyámhivatal a gyermek gyámjául rendeli ki. Ha a szülıi felügyeleti jogot gyakorló szülı meghal, szülıi felügyeletét a bíróság megszüntette vagy az szünetel, de a másik szülı él és szülıi felügyeletét gyakorolhatja, gyám rendelésének nincs helye. A gyámhivatal meghallgatja a gyámi tisztség viselésére figyelembe vehetı személyt, továbbá vizsgálja, hogy viselhet-e gyámságot, és személyiségénél fogva alkalmas-e a tisztség ellátására. E rendelkezés a hivatásos gyámra és a gyermekotthon vezetıjére nem vonatkozik. A gyámhivatal ennek vizsgálata során – szükség szerint – orvosi, pszichológiai véleményt és jövedelemigazolást szerez be. ab) a gondnok kirendelése A gyámhivatal annak a személynek, – akit a bíróság cselekvıképességet érintı gondnokság alá helyezett gondnokot, kivételesen több gondnokot, – akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége tartósan, teljes mértékben hiányzik, kivételesen azonnali intézkedést igénylı esetben ideiglenes gondnokot, – a vagyonvédelem érdekében, ha gondnokság alá helyezés iránt per indítása indokolt, vagy az ilyen per során elrendelt zárlat esetén, zárgondnokot, – ha a születendı gyermek jogainak megóvása érdekében szükséges a méhmagzat részére gondnokot, – akit körülményei adott ügy vitelében akadályoznak, különösen, ha ismeretlen helyen tartózkodik, vagy ismert helyen tartózkodik ugyan, de visszatérésében gátolva van eseti gondnokot vagy ügygondnokot,(cselekvıképességet nem érinti) – annak a személynek is, akit körülményei ügyei vitelében tartósan akadályoznak, és emiatt elıreláthatólag hosszabb idın át képviseletre szorul, 61
A gyámhivatali ügyintézés területei gondnokot (cselekvıképességet nem érinti), – akinek részére gondnokot rendelt, a gondnok helyettesítésére, ha az feladatainak ellátásában tartósan akadályozva van, helyettes gondnokot rendel. A gyámhivatal eseti gondnokot rendel akkor is, ha – a korlátozottan cselekvıképes vagy cselekvıképtelen személy és törvényes képviselıje között érdekellentét áll fenn, vagy a törvényes képviselı más tényleges akadály miatt nem járhat el, illetve a szülı nem láthatja el a gyermek törvényes képviseletét, – a szülı mint törvényes képviselı a gyermeket nem képviselheti (A szülı nem képviselheti gyermekét olyan ügyben, amelyben ı maga vagy házastársa, egyenesági rokona avagy az ı törvényes képviselete alatt álló más személy a gyermekkel szemben ellenérdekő félként szerepel, vagy amelynek tárgya a gyermek családi jogállásának megállapítása. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a gyermek örökbefogadásával kapcsolatos nyilatkozatra, továbbá nem akadályozza, hogy a szülı a nála elhelyezett gyermek tartása iránt a másik szülı ellen indított eljárásban gyermekét képviselje.), – a különleges szakértelmet igénylı ügyekben a gyám vagy gondnok nem képes a törvényes képviselet ellátására, – határozatában nem hatalmazta fel a gyámot a gyermek vagyonának kezelésével járó feladatok ellátására. Az eseti és ügygondnok kirendelése iránt a jegyzı intézkedik, – ha erre az elıtte folyó eljárásban van szükség, – ha az államigazgatási szerv, a bíróság, illetıleg más eljáró szerv vagy személy megkeresi, feltéve, hogy – jogszabály rendelkezése szerint – az eseti gondnok mőködése nem a gyámhivatal kizárólagos hatáskörébe tartozó eljárásban indokolt. ac) cselekvıképességet érintı gondnokság A gyámhivatal a cselekvıképességet érintı gondnoksággal kapcsolatban: – pert indíthat, ill. kezdeményezhet a cselekvıképességet érintı gondnokság alá helyezés és annak megszüntetése iránt, – ideiglenes gondnokot, gondnokot, hivatásos gondnokot rendel, – irányítja és felügyeli a gondnok, hivatásos gondnok tevékenységét, 62
Gyámság és gondnokság – dönt a gondnokoltak készpénzvagyonának gyámi betétben, való elhelyezésérıl, az elhelyezett pénz felhasználásáról, egyéb értéktárgyak letétbe helyezésérıl, – dönt a gondnok vagyon-és bérlakás kezeléséhez kapcsolódó jognyilatkozata érvényességéhez szükséges jóváhagyásról, – közremőködik a gondnokoltak ingó és ingatlan vagyonával kapcsolatos ügyekben. Korlátozottan cselekvıképes az a nagykorú, akit a bíróság ilyen hatállyal gondnokság alá helyezett. Cselekvıképességet korlátozó gondnokág alá a bíróság azt a nagykorú személyt helyezi, akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége pszichés állapota, szellemi fogyatkozása vagy szenvedélybetegsége miatt – általános jelleggel, illetve egyes ügycsoportok vonatkozásában – tartósan, vagy idıszakonként visszatérıen nagymértékben csökkent. Cselekvıképtelen az a nagykorú, akit a bíróság cselekvıképességet kizáró gondnokság alá helyezett. Cselekvıképességet kizáró gondnokság alá a bíróság azt a nagykorú személyt helyezi, akinek ügyei viteléhez szükséges belátási képessége – pszichés állapota, vagy szellemi fogyatkozása miatt – tartósan teljes mértékben hiányzik. A gyámhivatal a gondnokság alá helyezés iránt – ha annak feltételei fennállnak – akkor indít pert, ha a gondnokság alá helyezendı személynek nincs házastársa, egyenesági rokona, testvére, vagy van ugyan, de ık nem kívánnak pert indítani. A gondnokág alá helyezés szükségessége különösen akkor áll fenn, ha a gondnokság alá helyezendı személy személyi és vagyoni érdekvédelme csak a gondnokság alá helyezéssel biztosítható. Önmagában a pszichés betegség, szellemi fogyatkozás, szenvedélybetegség fennállása nem indokolja a gondnokság alá helyezést. Erre csak akkor kerülhet sor, ha ennek folytán az érintett személy ügyei viteléhez szükséges belátási képessége tartósan teljes mértékben hiányzik, illetve tartósan, vagy idıszakonként visszatérıen nagymértékben csökkent. A bíróság által gondnokság alá helyezett személy részére a gondnokot a gyámhivatal rendeli ki. 63
A gyámhivatali ügyintézés területei
Gondnokrendelés elıtt a gyámhivatal megvizsgálja: – a gondnokrendelés okát – van-e nevezett gondnok – a gondnokolt kinek a gondozásában él – van-e olyan házastárs, szülı vagy más hozzátartozó, illetve rokon, akit gondnokul lehet rendelni – van-e vagyona a gondnokrendeléssel érintett személynek. – a gyámhivatal meghallgatja,- ha mentális állapota lehetıvé teszi – a gondnokság alá helyezéssel érintett személyt, valamint a gondnoki tisztség ellátását vállaló személyt, tájékoztatja ıt jogairól és kötelezettségeirıl. Gondnok lehet minden cselekvıképes nagykorú személy, aki a gondnoki tisztséget vállalja. A gondnok mőködéséért díjazást nem követelhet. Gondnokká – ha ez érdekeivel nem ellentétes- a gondnokság alá helyezett még cselekvıképes állapotában, közokiratban kijelölt, vagy a gondnokság alá helyezést követıen megnevezett személyt, ha ez sem lehetséges akkor elsısorban együtt élı házastársat kell kirendelni. A gondnok kirendelésénél, az arra alkalmas személyek közül a szülıket, illetve a szülık által – haláluk esetére – közokiratban, vagy végrendeletben megnevezett személyt – aki szükség esetén a személyes gondoskodást is el tudja látni elınyben kell részesíteni. Nem lehet gondnokul kirendelni azt, akinek személye ellen a gondnokság alá helyezett kifejezetten tiltakozik. Ha a gondnokság alatt álló személynek nincs olyan hozzátartozója, aki a gondnokság viselésére alkalmas és azt vállalja, részére a gyámhivatal hivatásos gondnokot rendel. A hivatásos gondnok a gyámhivatal székhelye szerinti önkormányzat által közszolgálati jogviszonyban, munkaviszonyban, vagy egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban foglalkoztatott személy.
64
Gyámság és gondnokság ad) zárlat elrendelése és ideiglenes gondnokrendelés Ha a cselekvıképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alá helyezés indokolt, és az érintett vagyonának védelme sürgıs intézkedést igényel, a gyámhatóság a vagyonra zárlatot rendelhet el, ezzel egyidejőleg zárgondnokot rendel ki. A gyámhatóság kivételesen azonnali intézkedést igénylı esetben ideiglenes gondnokot rendelhet annak a személynek, akinek ügyei viteléhez szükséges belátási képessége tartósan teljes mértékben hiányzik, és érdekeinek védelme más módon – elsısorban zárlat elrendelésével – nem lehetséges. A gyámhatóság a zárlat elrendelését követı 8 napon belül a gondnokság alá helyezés iránt pert indít. ae) a gondnokság alá helyezés felülvizsgálata, módosítása, megszüntetése A gondnokság alá helyezés megszüntetése iránt maga a gondnokság alatt álló, há zastársa, egyeneságbeli rokona, testvére, a gondok a gyámhivatal és az ügyész in díthat keresetet. Fent felsoroltak a gondnokság alá helyezés megszüntetésén kívül kérhetik a korlátozó gondnokság módosítását az ügycsoportok tekintetében, a korlátozó gondnokság kizáró gondnoksággá változtatását, illetve a kizáró gondnokság cselekvıképességet korlátozó gondnokság alá helyezésre történı módosítását. Ha a bíróság a gondnokság alá helyezésrıl rendelkezı ítéletében a gondnokság alá helyezés kötelezı felülvizsgálatát írta elı, a felülvizsgálati eljárást a gyámhivatal indítja meg. A gyámhivatal keresete a gondnokág alá helyezés megszüntetésére, cselekvıképességet korlátozó gondnokság esetén azon ügycsoportok módosítása, amelyek vonatkozásában a bíróság a gondnokolt cselekvıképességét korlátozta, a cselekvıképességet korlátozó gondnokság kizáró gondoksággá változtatása, gondnokság alá helyezés fenntartására irányulhat.
b) a gyám és gondnok mőködésének felügyelete és irányítása A gyám és gondnok tevékenységét a gyámhivatal felügyeli. A gyámhivatal a gyámot a gyermek, a gondnokot a gondnokolt érdekében megfelelı intézkedés megtételére utasíthatja.
65
A gyámhivatali ügyintézés területei A gyám és gondnok vagyonkezelıi tevékenysége során számadási kötelezettséggel tartozik a gyámhivatal felé. A gyám és gondnok – függetlenül számadási kötelezettségétıl – köteles a gyámhivatal felhívására a gyermek/gondnokolt helyzetérıl soron kívül felvilágosítást adni. A gyám és gondnok mőködése közben – ha jogszabály másképp nem rendelkezik – indokoltan felmerült kiadásainak megtérítését igényelheti, ha a gyermek/gondnokolt megfelelı jövedelemmel rendelkezik. A kiadások szükségességét, a felmerült összeg helyességét a gyámhivatal a számadás elbírálása során állapítja meg. A gondnok általános jelleggel, illetve a cselekvıképességet korlátozó ítéletben meghatározott ügyekben, a gondnokság alá helyezett személy, a gyám a gyámsága alatt álló személy vagyonának kezelıje és törvényes képviselıje. A gondnok indokolt esetben- vállalása esetén- a gondnokság alá helyezett gondozását is ellátja. A gondnok mőködésérıl, illetve a gondnokolt állapotáról a gyámhivatal felhívására bármikor, egyébként pedig évente köteles beszámolni a gyámhivatalnak. Mőködése során az eseti gondnok és az ügygondnok – a vagyonkezelésre kirendelt eseti gondnok kivételével – tevékenységérıl félévenként, illetıleg, ha a kirendelés célja megvalósult, vagy annak oka megszőnt, ezt követıen 8 napon belül köteles a gyámhatóságnak jelentését benyújtani. A gyámot és gondnokot mőködéséért nem illeti meg munkadíj, kivéve, ha hivatásos gyámról, illetıleg hivatásos gondnokról van szó. Az eseti gondnokot/ügygondnokot tevékenységéért munkadíj illeti meg. A munkadíj mértékét az eseti gondnok/ügygondnok munkateljesítményének figyelembevételével a kirendelı gyámhatóság határozatban állapítja meg. A munkadíj összegét a gyámhivatal az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének százszorosát meghaladó vagyonnal rendelkezı gyermek/gondnokolt vagyonának terhére állapítja meg, feltéve, hogy ezzel nem veszélyezteti a vagyonnal rendelkezı lakhatási és megélhetési feltételeit. Ennek hiányában a díj megfizetése a gyámhivatal székhelye szerint illetékes önkormányzat feladata. 66
Gyámság és gondnokság A gyámot, illetıleg a gondnokot a gyámhivatal kivételesen felmentheti, ha a gyám vagy gondnok mőködése ellen kifogás nem merül fel, azonban más személy kirendelése a gyámolt vagy gondnokolt érdekeit tekintve kedvezıbb. Ha a gyámhivatal a gyámot vagy a gondnokot tisztségébıl felmenti, elmozdítja, illetıleg azonnali hatállyal felfüggeszti, ezen intézkedésével egyidejőleg új gyámot, gondnokot rendel. A nagykorúság elérése után, illetve a gondnokság megszüntetésérıl rendelkezı jogerıs bírósági határozat alapján a gyámhivatal értesíti – a jogosultat a vagyon állagáról, a vagyon kezelıjének személyérıl és számadási kötelezettségérıl, a letétben lévı vagyon helyérıl, a vagyon feletti rendelkezés módjáról, továbbá arról, hogy a számadásra kötelezettel szemben támasztott követelését szükség esetén bírósági úton érvényesítheti, – a gyermekvédelmi gondoskodásból kikerült, nagykorúvá vált jogosultat – a beszerzett adó- és értékbizonyítvány alapján – ingatlanának értékérıl, – a földhivatalt a jogosult kiskorúságára vonatkozó, illetve, ha a bíróság errıl nem rendelkezett, a volt gondnokolt személy gondnokság alá helyezésre vonatkozó bejegyzésnek az ingatlan-nyilvántartásból való törlése érdekében, – a nyugdíjfolyósító szervet, ha a jogosult nyugdíjban vagy nyugdíjszerő rendszeres szociális ellátásban részesült, – a hitelintézetet, a zárolt számla kezelıjét, a letétben lévı vagyontárgy kezelıjét arról, ha a vagyon felett a 18. életévét betöltött személy nem jogosult rendelkezni, mivel korlátozottan cselekvıképes vagy cselekvıképtelen.
c) a törvényes képviselı vagyonkezelésével kapcsolatos ügyek A törvényes képviselı vagyonkezelésével kapcsolatban lásd az 1. b) és c) pontokban megfogalmazottakat! A szülı vagyonkezelıi jogát korlátozó rendelkezéseket a gyám tekintetében is alkalmazni kell! A gondnok – általános jelleggel, illetve a cselekvıképességet korlátozó gondnokság alá helyezést kimondó bírósági határozatban meghatározott ügyekben – a gondnokság alá helyezett személy vagyonának kezelıje és törvényes képviselıje. 67
A gyámhivatali ügyintézés területei A gyermek, illetıleg a gondnokság alatt álló személy vagyonát a gyám és a gondnok leltárral veszi át. A cselekvıképességet kizáró gondnokság alatt álló személy gondnoka, valamint, ha a bíróság az alább felsorolt jognyilatkozatok tekintetében a cselekvıképességet korlátozta, az érintett személy és gondnoka jognyilatkozatainak érvényességéhez a gyámhivatal jóváhagyása szükséges, ha a jognyilatkozat a gondnokolt – tartására, – örökösödési jogviszony alapján megilletı jogára vagy kötelezettségére, – ingatlan tulajdonának átruházására vagy bármely módon történı megterhelésére vonatkozik, ide nem értve azt az esetet, amikor az ingatlan ellenérték nélküli megszerzésével egyidejőleg haszonélvezet alapítására kerül sor, – beszolgáltatott vagyonára, – vagyonának mértékétıl függıen a gondnokot kirendelı határozatban megállapított összeget, de legalább 50.000 Ft-ot meghaladó értékő egyéb vagyontárgyára, vagyoni értékő jogára vonatkozik, – vagyoni hozzájárulása 50%-át, de legalább 100.000 Ft-ot meghaladó kötelezettségvállalásra vonatkozik, feltéve, hogy a gondnokolt gazdálkodó szervezet tagja, részvényese. Nincs szükség a gyámhatóság jóváhagyására a bírósági, vagy közjegyzıi határozattal elbírált jognyilatkozatok érvényességéhez, továbbá ha a bíróság ítéletében a cselekvıképességet korlátozó gondnokság alá helyezett személy cselekvıképességét valamely ügycsoportban nem korlátozta. A gyám és a gondnok személyében bekövetkezı változás esetén az új gyám, illetve gondnok a gyermek vagy a gondnokság alatt álló személy vagyonát, a gyámhivatal végszámadást elfogadó határozata alapján veszi át. Amennyiben a gyám, illetve a gondnok a végszámadást határidıre nem nyújtja be, vagy azt a gyámhivatal nem fogadja el, úgy a vagyont leltározni kell, és az új gyám vagy gondnok a vagyont a leltár alapján veszi át. Ha a törvényes képviselı a gyermek, illetve a gondnokság alá helyezett pénzét és értéktárgyait a gyámhivatalnak beszolgáltatni köteles – a pénzt a gyámhivatal székhelye szerint illetékes hitelintézetnél nyitott gyámhatósági fenntartásos betétben, forint folyószámlán vagy devizaszámlán (a továbbiakban együtt: betét), 68
Gyámság és gondnokság – a személyes tulajdon szokásos tárgykörébe nem tartozó ékszereket, ezüst, arany, platina tárgyakat, drágaköveket az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Részvénytársaságnál letétként – a kulturális javakat az illetékes múzeumban letétként kell elhelyezni. A gyámhivatal kötelezheti a szülıt, a gyámot és a gondnokot (a továbbiakban együtt: törvényes képviselı) a gyermek, illetve a gondnokság alatt álló személy tulajdonában álló – 100.000,- Ft értéket meghaladó – értékpapír hitelintézeti letétben történı kezelésére. A hitelintézet a gyermek, illetıleg a gondnokolt betétjébe történı befizetést igazoló okmányt a törvényes képviselınek kiadja, vagy kérelmére letétként kezeli. A gyámhivatal a betétben elhelyezett pénz, valamint a letétben kezelt értékpapír feletti rendelkezésre csak a törvényes képviselıt jogosíthatja fel. A gyámhivatal akkor engedélyezheti a törvényes képviselı kérelmére a gyámi fenntartásos betétben elhelyezett pénznek államilag garantált értékpapírba, biztosítási kötvénybe, ingó vagy ingatlan vagyonba történı befektetését, ha az a gyermek, illetve a gondnokolt érdekében áll. A szociális vagy gyermekvédelmi intézményben elhelyezett gyermek esetében a gyámhivatal nem engedélyezheti a pénz felhasználását – zsebpénz kivételével – az intézményi költségek fedezésére. A szociális intézményben elhelyezett gondnokolt esetében a gyámhivatal nem engedélyezheti a pénz felhasználását – a személyi térítési díj és a költıpénz kivételével – az intézményi költségek fedezésére. A gyermekotthonban elhelyezett átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek gyámja, valamint a bentlakásos szociális intézményben elhelyezett gondnokság alatt álló személy gondnoka, a gyermek, illetve a gondnokolt külön jogszabályban meghatározott kötelezı ellátásait meghaladó szükségleteire – különösen tartós fogyasztási cikk vásárlására, a gyermek képességeinek fejlesztésére és jelentısebb vagyoni érték megszerzésére – a gyámi fenntartásos betétbıl pénzfelvétel engedélyezését kérheti a gyámhivataltól. ca) az ingatlan vagyonnal kapcsolatos ügyek Ha a gondnokság alá helyezett személy tulajdonában olyan ingatlan van, amellyel kapcsolatban az elsı fokú bíróság a külön jogszabályban foglaltak szerint nem intézkedett, a gyámhivatal megkeresi az ingatlan fekvése szerint illetékes földhivatalt a gondnokság alá helyezés tényének az ingatlan-nyilvántartásba történı bejegyzése iránt. 69
A gyámhivatali ügyintézés területei Amennyiben a gyámság vagy gondnokság alatt álló személy ingatlantulajdonnal vagy lakásbérleti jogviszonnyal rendelkezik, a gyám, a gondnok vagy a kijelölt vagyonkezelı eseti gondnok gondoskodik az ingatlan, illetıleg a lakás hasznosításáról. Az ingatlan, illetve a lakás fenntartásának költségeit elsısorban a hasznosításból eredı bevételekbıl kell fedezni. Ha az ingatlan, illetıleg a lakás hasznosítása akadályba ütközik, vagy a bevételek a fenntartás költségeit nem fedezik, továbbá ha az az állagmegóvás miatt indokolt, a gyámhivatal kezdeményezi az önkormányzatnál a szükséges összegnek a rendkívüli gyermekvédelmi vagy lakásfenntartási támogatásból történı juttatását. A gyermek, illetve a gondnokság alá helyezett személy lakásbérleti szerzıdésének közös megegyezéssel történı megszüntetéséhez vagy a lakás cseréjéhez történı hozzájárulás megszerzéséhez elıírt törvényes képviselıi jognyilatkozatot a gyámhivatal akkor hagyhatja jóvá, ha a gyermek vagy gondnokság alá helyezett személy lakhatása megfelelıen biztosítva van. A gyermek, illetıleg a gondokság alá helyezett személy tulajdonában lévı ingatlan tulajdonának átruházására vagy bármely módon történı megterhelésére vonatkozó jognyilatkozat jóváhagyásával kapcsolatos eljárásban a gyámhivatal az eset összes körülményeit mérlegelve azt vizsgálja, hogy a jognyilatkozat a gyermek, illetıleg a gondokság alá helyezett személy érdekeit szolgálja-e. A jóváhagyás iránti kérelemhez mellékelni kell: – az ingatlanra vonatkozó szerzıdés egy eredeti és három másolati példányát, – 3 hónapnál nem régebbi adó- és értékbizonyítványt, vagy az ingatlanközvetítésre feljogosított bármely szerv értékbecslését, kivéve, ha az ingatlan értékét az illetékhivatal 6 hónapnál nem régebben már megállapította, – az ingatlan 15 napnál nem régebbi tulajdoni lapjának másolatát. A közös tulajdon megállapodás alapján történı megszüntetésének jóváhagyása iránti kérelemhez az elızı bekezdésben foglaltak mellett mellékelni kell az elvi telekmegosztási engedélyt, továbbá a megosztás után kialakításra kerülı ingatlanrészekre vonatkozó értékbecslést. A tulajdonosváltozást, illetıleg a tulajdonközösség megszőnését az ingatlan-nyil70
Gyámság és gondnokság vántartásba akkor lehet bejegyezni, ha a szerzıdésben foglalt törvényes képviselıi jognyilatkozat jóváhagyását és a határozat jogerıre emelkedését a szerzıdésekre, illetıleg megosztás esetén a vázrajzra rávezették. A gyámhivatal az okiratokat csak akkor láthatja el záradékkal, ha a szerzıdésben meghatározott vételárat betétben elhelyezték. Ha a felek megállapodása szerint a vevı a vételárat több részletben fizetheti meg, a gyámhivatal a jognyilatkozatot akkor hagyja jóvá, ha a tulajdonjogot – a vételár utolsó részlete kifizetésének idıpontjáig – fenntartással ruházták át, vagy a kötelezettség biztosítására zálogszerzıdést kötnek, illetıleg a szerzıdés teljesítését készfizetı kezes biztosítja. Ebben az esetben a szerzıdés akkor látható el záradékkal, ha a kézi zálogról vagy az elzálogosított követelésrıl, jogról kiállított okiratot a gyámhivatalnál letétbe helyezték, továbbá kezesség esetén, ha a kezes igazolja, hogy a keresete, jövedelme a kielégítéshez megfelelı biztosítékul szolgál. cb) az ingó vagyonra vonatkozó jognyilatkozatok A gyermek vagy a gondokolt tulajdonában lévı értékpapír, a személyes tulajdon szokásos tárgyai közé nem tartozó ékszerek, ezüst-, arany-, platinatárgyak, drágakövek és egyéb ingó tárgyak elidegenítésére és megterhelésére vonatkozó törvényes képviselıi jognyilatkozat jóváhagyása iránti kérelemhez mellékelni kell a vagyontárgy értékesítésével hivatásszerően foglalkozó szerv vagy személy értékbecslését.
71
A gyámhivatali ügyintézés területei
FOGALOM-ÉRTELMEZİ
Adó-és értékbizonyítvány Az eladni vagy megvenni kívánt ingatlan fekvése helye szerint illetékes önkormányzat jegyzıje (adóügyi részleg) állítja ki. Az ingatlan értékérıl kiállított okmányt a kiskorú vagy a gondnokság alatt álló személy ingatlanának eladása vagy vétele céljából szükséges a gyámhivatalhoz benyújtani. Vásárlás esetén csak akkor, ha a törvényes képviselı a kiskorú vagy a gondnokolt személy pénzét kívánja ingatlanba fektetni. Budapest Fıváros Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálata (TEGYESZ) 1081 Budapest, Alföldi u. 9–13. Feladata: – az ideiglenes hatályú elhelyezett, az átmeneti nevelésbe, és a tartós nevelésbe vett gyermekek gondozási helyének meghatározása érdekében elhelyezési javaslatot, egyéni elhelyezési tervet, és egyéni gondozási-nevelési tervet készít. – az átmeneti és tartós nevelésben lévı gyermekek örökbe fogadhatóvá nyilvánításának és örökbe adásának szakmai elıkészítése. – az örökbe fogadni szándékozó személy tájékoztatása az örökbefogadás feltételeirıl, az örökbe fogadás elıtti tanácsadásról és felkészítı tanfolyamról. – a gyámhivatal határozata alapján nyilvántartást vezet az örökbe fogadni szándékozó személyekrıl. – nevelıszülıi hálózatot mőködtet. Családi jogállás A kiskorú családi jogállása rendezett, ha a születési anyakönyvi kivonatában mindkét szülı adatai szerepelnek. Nyitott a családi jogállás, ha a gyermek születési anyakönyvi kivonatában az egyik szülı adatai nem szerepelnek. (Ha a szülık ismeretlenek.) Cselekvıképességet érintı gondnokság alatt álló személy Az a nagykorú személy, akit a bíróság cselekvıképességet korlátozó, vagy cselekvıképességet kizáró gondnokság alá helyezett.
72
Fogalom-értelmezı Cselekvıképességet érintı gondnokság alatt álló személy gondnoka A gondnok gondnokoltja személyi, és vagyoni érdekvédelmét biztosítja. Gondozási feladatokat nem köteles ellátni. Gyakorta azonban a közvetlen hozzátartozó – mint érzelmileg kötıdı személy – felvállalja a gondozást. Cselekvıképtelen kiskorú A 0-14 éves gyermek Érdekellentét A szülı nem képviselheti gyermekét olyan ügyben, amelyben ı maga vagy házastársa, egyenes ági rokona, vagy az ı törvényes képviselete alatt álló más személy a gyermekkel szemben ellenérdekő félként szerepel, vagy amelynek tárgya a gyermek családi jogállásának megállapítása. Pl. A szülı olyan, a gyermeke tulajdonában lévı ingatlant kíván eladni, vagy bármely módon megterhelni, mely ingatlanon ı maga, vagy a fent említett személyek tulajdonosként, vagy haszonélvezıként szerepelnek. A gyermek nem képes eldönteni, hogy a jogügylet az ı érdekét szolgálja e. Ilyenkor eseti gondnok kirendelése szükséges. Tipikus példája az érdekellentétnek az is, ha a kiskorú ingatlan tulajdonnal rendelkezik, melyre a szülı építtetni kíván és maga is tulajdonjogot kíván alapítani. Fiatal felnıtt Az a nagykorú személy, aki a 24. évét nem töltötte be. Jegyzıi gyámhatóság Az önkormányzat illetékességi területén mőködı jegyzıi hatáskörrel rendelkezı elsıfokú hatóság. Az I. Kerületben a Népjóléti Iroda szervezeti egységében mőködik. Feladata különösen, hogy a veszélyeztetett gyermekek családban történı nevelkedését hatósági úton biztosítsa az azt megelızı gyermekjóléti alapellátás eredménytelensége esetén. Gyámhivatal Az önkormányzat illetékességi területén mőködı önálló hatáskörrel rendelkezı elsıfokú hatóság. A gyámhivatal feladatait jelen kiadvány tárgyalja részletesen.
73
A gyámhivatali ügyintézés területei Gyámhivatalhoz beszolgáltatott vagyon A szülı a gyermek pénzét és értéktárgyait, amennyiben azokat a rendes vagyonkezelés szabályai szerint folyó kiadásokra vagy egyéb okból készen tartani nem kell, kötelesek a gyámhivatalhoz beszolgáltatni. Ilyen vagyonról a gyámhivatal hivatalból értesül pl. hagyatékátadó végzés, pénzintézeti értesítés, vagy magánnyugdíj pénztár értesítése, APEH, illetve egyéb hatóság útján. (Ugyanez vonatkozik a gyám és a gondnok által kezelt vagyonra is.) A vagyont a gyámhivatal nyilvántartásba veszi, és errıl értesíti az érintett feleket. Gyámság alatt álló személy Az a kiskorú, akinek szülei nem élnek, vagy a szülı szülıi felügyeleti jogát a bíróság megszüntette, vagy a gyermeket harmadik személynél helyezte el, továbbá akinek szülıi felügyeleti jogát a gyámhivatal határozattal szüneteltette. Gyámot minden esetben a gyámhivatal rendel ki. Gyermekjogi képviselı Ellátja a gyermekvédelmi gondoskodásban részesülı gyermek jogainak védelmét, és segíti a gyermeket jogai megismerésében és érvényesítésében. Gyermekvédelmi gondoskodás Ha a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlıdéséhez szükséges ellátás a szülı beleegyezésével nem biztosítható és ez a helyzet a gyermek fejlıdését veszélyezteti a települési önkormányzat jegyzıje, illetve a gyámhivatal a veszélyeztetettség mértékétıl függıen a gyermek részére hatósági intézkedésen alapuló ellátást, védelmet rendel el. Jövedelem A személyi jövedelemadóról szóló törvényben jövedelemként meghatározott, belföldrıl vagy külföldrıl származó vagyoni érték (bevétel) munkavállalói járulékkal, személyi jövedelemadóval, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal, magánnyugdíjpénztári tagdíjjal, valamint a jövedelemadóról szóló törvényben elismert költségekkel csökkentett része, függetlenül attól, hogy adómentesnek, vagy adókötelesnek minısül, ideértve a bármely ország jogszabálya alapján folyósított nyugdíjat. Kiskorú (kk.) A 0-18 éves gyermek 74
Fogalom-értelmezı Kiskorú veszélyeztetése Olyan magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi, vagy erkölcsi fejlıdését gátolja vagy akadályozza. Kiskorú súlyos veszélyeztetése A gyermek olyan bántalmazása, elhanyagolása, amely életét közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlıdésében jelentıs és helyrehozhatatlan károsodást okozhat. Korlátozottan cselekvıképes kiskorú A 14–18 éves gyermek Közokirat A közokirat olyan okirat, amelyet bíróság, közjegyzı vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv ügykörén belül megszabott alakban állít ki. Bizonyítja a benne foglalt intézkedést vagy határozatot, továbbá az okirattal tanúsított adatok, tények valóságát, a nyilatkozat megtételét, valamint annak idejét és módját. Közokiratnak minısül a gyámhivatal elıtt (ügykörén belül) tett jognyilatkozat is. Magánokirat A magánokirat ellenkezı bebizonyításáig teljes bizonyítékul szolgál arra, hogy kiállítója az abban foglalt nyilatkozatot megtette, illetıleg elfogadta vagy magára nézve kötelezınek ismerte el, feltéve ha a következı feltételek valamelyike fennáll: – a kiállító az okiratot sajátkezőleg írta és aláírta, – két tanú az okiraton aláírásával igazolja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot elıttük írta alá, vagy aláírását elıttük sajátkező aláírásának ismerte el. Az okiraton a tanúk lakóhelyét is fel kell tüntetni. – ügyvéd az általa készített okirat szabályszerő ellenjegyzésével bizonyítja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot elıtte írta alá, vagy aláírását elıtte saját kező aláírásának ismerte el. Ha a más által készített okirat saját kező aláírását bíróság, vagy közjegyzı hitelesítette, tanúk alkalmazására nincs szükség.
75
A gyámhivatali ügyintézés területei Nyílt örökbefogadás Nyílt az örökbefogadás, ha a szülı megnevezi azt a személyt és adatait, akinek a gyermekét örökbe kívánja adni. Az örökbe adó szülı és az örökbe fogadó szülı együttesen teszik meg nyilatkozatukat a gyámhivatalnál. Számadás (eseti) A szülı, a gyám, a gondnok akkor köteles eseti számadásra, ha gyermeke, gyámoltja, vagy gondnokoltja a gyámhivatalhoz beszolgáltatott vagyonát a gyámhivatal elızetes engedélye alapján meghatározott célra kívánja felhasználni. Számadás (rendszeres) A gyám és a gondnok amennyiben vagyont kezel, köteles az elızı évre vonatkozó számadását február 15-ig a gyámhivatalnak benyújtani. A gyámhivatal a vagyon mértékének ismeretében állapítja meg, hogy a számadásra kötelezett egyszerősített, vagy a bevételt, és kiadást igazoló számlákkal becsatolt részletes számadást köteles benyújtani. Titkos örökbefogadás Titkos az örökbefogadás, ha a szülı úgy adja meg hozzájáruló nyilatkozatát gyermeke örökbefogadásához, hogy az örökbefogadó személyét, és adatait nem ismeri. Ebben az esetben az örökbefogadó szülı átmeneti nevelésben, vagy tartós nevelésben lévı gyermeket fogad örökbe. Vagyon Ingatlan, jármő, gépi meghajtású termelı-és munkaeszköz, továbbá vagyoni értékő jog, amelynek külön-külön számított forgalmi értéke, illetve összege meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének hússzorosát, együttes forgalmi értéke pedig meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének ötvenszeresét.
76
Jogszabályok – Elérhetıségünk – Intézmények, szervezetek JOGSZABÁLYOK • A gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi. XXXI. törvény (Gyvt.) • A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény (Csjt.) • A Polgári Törvénykönyvrıl szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) • A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) • A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.10.) Kormányrendelet • A gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetérıl és illetékességérıl szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet.
ELÉRHETİSÉGÜNK Budapest I. kerület Budavári Önkormányzat I. ker. Gyámhivatal Cím: 1014 Budapest, Kapisztrán tér 1. Tel.: 458-3083; tel./fax: 458-3024 Internet: www.budavar.hu Ügyfélfogadás: Hétfı: 1400 – 1800 Szerda: 800 – 1630 00 Péntek: 8 – 1200
INTÉZMÉNYEK, SZERVEZETEK Budai Központi Kerületi Bíróság Budapest, Budakeszi u. 51/B. 1251 Bp. Pf. 4. Tel.: 391-4930 Közép- magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatal 1056 Budapest, Váci u. 62-64. 1364 Budapest, Pf. 234. Tel/Fax: 235-1700
Budapest Fıváros Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat 1081 Budapest, Alföldi u. 9-13. Gyermekjogi képviselı: Pauzáné dr. Suha Judit Tel.: 323-2900 77
A gyámhivatali ügyintézés területei Budapest I. kerület Budavári Önkormányzat Egészségügyi Szolgálata Pszichiátriai Gondozó 1122 Budapest, Maros u. 16/b. Tel.: 356-5044 Budapest I. kerület Budavári Önkormányzat Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatási Központ 1013 Budapest, Attila u. 89. Tel.: 356-8363 I. kerületi Nevelési Tanácsadó és Logopédiai Intézet 1012 Budapest, Logodi u. 80. Tel.: 375-3130 I. kerületi Rendırkapitányság 1013 Budapest, Pauler u. 13. Tel.: 457-5600 Budapest Fıváros I. kerületi Kábítószerügyi Egyeztetı Fórum 1012 Budapest, Attila u. 89. Tel.: 356-8363 Gólyahír Egyesület (A válsághelyzetben lévı várandós Anyákért és Gyermekeikért) 2441 Százhalombatta Pf. 54. Tel.: 06-80-203-923 (600 – 2200 óráig ingyen hívható krízisvonal) „Hazafelé” Nevelıszülıi Hálózat 1121 Budapest, Remete u. 16/a. 1725 Budapest Pf. 273. Tel.: 06-30-500-3054 Kapcsolat alapítvány „A gyermek-szülı kapcsolatok gyógyítója” 1073 Budapest, Osvát u. 3. Tel.: 343-4000
78
Intézmények, szervezetek Krízis Alapítvány (Szociális Szolgálat a veszélyeztetett családok integrációjának megırzéséért, gyermekek átmeneti gondozásának biztosítása) 1225 Budapest, Nagytétényi u. 266. Tel.: 207-1825 Mózeskosár Egyesület (Az örökbefogadó családokért) 1023 Budapest, Borbolya u. 14. Tel.: 326-1401 NANE (Nık a Nıkért Együtt az Erıszak Ellen) Egyesület 1447 Budapest, Pf. 502. Tel.: 267-4900, 06-80-505-101 (18–22 óráig ingyen hívható krízisvonal) Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet (NCSSZI) 1134 Budapest, Tüzér u. 33–35. Tel.: 465-5000, fax: 465-6027 Budapest I. kerület Budavári Önkormányzat Okmányiroda 1013 Budapest, Attila út 12. Tel.: 489-4440 Budapest I. kerület Budavári Önkormányzat Anyakönyvi Hivatal 1014 Budapest, Úri u. 58. Tel./fax: 214-3122
79
