Budaörs 2010
ISBN 978-963-06-8666-2 Szerkesztő: Csendes Krisztina néprajzos és Grósz András történész muzeológusok Fotó: Várhegyi István Kiadó: Bleyer Jakab Helytörténeti Gyűjtemény www.heimatmuseum.hu Felelős kiadó: Kovács Veronika igazgató Olvasószerkesztő: Rozgonyi Sarolta Nyomdai előkészítés: Tábori József Nyomda: Elektroproduct Nyomdaipari Kft. Budaörs
Kedves Látogató! Szeretettel köszöntjük a Budaörsi Heimatmuseumban. A Heimatmuseumnak otthont adó épületet 1888-ban Wéber János építette. Az építtető unokája, ifj. Wéber János adta el a házat az 1970-es évek végén Budaörs Város Tanácsának, ahol 1987-ben jött létre a Helytörténeti Gyűjtemény. Az épület falazata téglából és sóskúti mészkőből épült, tetejét sárga cseréppel borították. A lakóhelyiségekhez közvetlenül kapcsolódik a présház, illetve a pincelejárat. A jelenlegi főbejárat az utólag hozzáépített helyiségbe vezet, amely egykor önálló lakóegységként szolgálhatott a család legidősebb házaspárja vagy épp a frissen házasodott gyermek számára. Ebben a helyiségben rendeztük be Budaörs helytörténetét bemutató tárlatunkat, ahol gazdag fotó- és dokumentumanyag segítségével idézzük fel a település múltját a 18. század első harmadától 1946-ig. A parasztház tisztaszobájában és konyhájában az 1940-es évekre jellemző enteriőrt tekinthetik meg a látogatók. A tisztaszobában és konyhában kiállított bútorok és használati eszközök egy részét 2009-ben restauráltattuk. A konyhából nyílik, a tisztaszobával szemben az egykori lakószoba. Itt kapnak helyet időszaki kiállításaink. A hosszúház utolsó lakóhelyisége a kisszoba (egykor ez is konyha volt), ahol városunk két díszpolgárának – Hauser Józsefnek és Szakály Mátyásnak – állítottunk emléket, valamint bemutatjuk intézményünket és a budaörsi német nemzetiség rendszerváltás utáni történetét.
BUDAÖRS BETELEPÍTÉSE ÉS AZ ELŰZETÉS A török kiűzése után Budaörsre a XVIII. század első harmadában III. Károly
uralkodása (1711–1740) idején [1] érkeztek német telepesek, akik 1721 áprilisában kötöttek szerződést a települést birtokló Gróf Zichy Péterné Bercsényi Zsuzsanna grófnővel [4], amelyben részletesen szabályozták a letelepedés feltételeit. A német telepesek 1738-ban kezdték el az iskola és a templom építését [6]. Az 1739-ben kitört pestisjárványban több száz budaörsi vesztette életét, ezért Zichy Miklós gróf [3] birtokossága idején újabb német családok betelepítésére került sor. A Zichy család 1765-ig tulajdonolta Budaörsöt, ezt követően a Magyar Királyi Kamara óbudai uradalmának része lett. A második világháborút követően a győztes nagyhatalmak 1945. augusztusi potsdami konferenciája lehetőséget biztosított a magyar kormány számára is a németek kitelepítésére, amely ezzel a lehetőséggel – politikai és gazdasági okok miatt – élni kívánt. Az 1945. decemberi kitelepítési rendelet megjelenése után néhány héttel, 1946. január 19-én Budaörsről indultak el az első, kitelepített németeket szállító vasúti szerelvények a baden-württembergi Mannheim irányába, majd ezt még további hat követte Mosbach, Heilbronn-Aalen, Mergentheim, Tauberbischofsheim, Öhringen-Künzelsau és Karlsruhe célállomással [10]. Mindezzel azonban a kitelepítés még nem ért véget: 1947 augusztusában újabb 80 budaörsi családot telepítettek ki a Drezda melletti Hoyerswerdába. Kiállított képek és dokumentumok: 1. III. Károly (1711–1740) VI. Károly néven német-római császár 2. Zichy Miklósné Berényi Erzsébet (1715–1796) 3. Zichy Miklós gróf (1710–1758) 4. Zichy Péterné Bercsényi Zsuzsanna (1691–1745) 5. Zichy Péter gróf (1674–1726) 6. A budaörsi római katolikus templom alaprajza és homlokzati tervrajza (F. X. Gföller építőmester munkája, 1780) 7. Grósz József házuk udvarán 1937 körül 8. Grósz József levele dr. Sík Zoltán budaörsi plébánosnak 9. Kitelepítési mentesítési kérelem a Hierholtz család számára 10. Kitelepítésre várakozók a Budaörsi pályaudvaron (1946. január) 11. Falragasz a kitelepítéssel kapcsolatos tudnivalókról 12. A Tett c. partizánlap cikke a budaörsi kitelepítésről (1946) 13. KSH-igazolás a kitelepítés idején Ringler Józsefné szül. Eberhardt Erzsébet részére 14. Ritter Mártonné engedélye a Budaörsi Földigénylő Bizottságtól földjeire való kijárásra (1945) 15. Ritter József és családja kitelepítési mentesítő igazolása 16. Dévényi Mártonné szül. Bittler Terézia mentességi igazolása 17. Szabad kijárást biztosító igazolás Párkányi Ferenc részére 18. A Pestis ellen védelmező Szent Vendel szobra a templomkertben
BUDAÖRSI ESEMÉNYTÖRTÉNET Budaörsön – részben a főváros közelsége miatt – az országos politika eseményei is éreztették hatásukat. Az első világháború 268 budaörsi katona életét követelte, akik a fronton lelték halálukat, emléküket a templomkertben 1925-ben felszentelt emlékmű őrzi, amely Pásztor János alkotása [6]. Budaörsön kerültek fegyveres összetűzésbe 1921. október 23-án a magyar trónra visszatérni kívánó IV. Károly csapatai a Horthy Miklós kormányzóhoz hű, egyetemista önkéntesekkel kiegészült kormányerőkkel [11] [12]. A budaörsi csata emlékét 1991 óta emléktábla őrzi a Károly király utca elején. A két világháború közötti időszakban az aktív egyesületi élettel bíró Budaörsön is működött a leventemozgalom, a Bleyer Jakab által alapított Magyarországi Német Népművelődési Egyesület, majd 1940 nyarán megalakult a Volksbund helyi csoportja is [8]. Az 1941. évi népszámlálás szerint Budaörs lakossága 9814 fő volt, ebből 7243 fő (73, 8%) vallotta magát német nemzetiségűnek, 8449 fő (86,1%) pedig német anyanyelvűnek is. A második világháború 485 budaörsi áldozatot követelt, emlékükre 1992-ben szentelték fel a Balassa György által alkotott, a templomkertben álló emlékművet. Kiállított képek és dokumentumok: 1. Horogkereszt a Kőhegy szikláján az 1940-es években 2. A templom Szent István harangját 1944-ben háborús célból beöntötték 3. Bleyer Jakab (1874–1933) 4. A Magyar Királyi Budapesti 1. sz. népfelkelő gyalogezred 2. század állandó őrség különítmény tisztjei és altisztjei (a budaörsi Eberhardt János alulról a harmadik sorban jobbról a második) 5. Szmuda Antal az első világháborúban az olasz fronton 6. Az első világháborús hősi emlékmű felavatása (1925) 7. Az 1920-ban született budaörsi hadkötelesek csoportképe (az alsó sorban jobbról a negyedik Herwerth István) 8. Budaörsi leventék csoportja, középen Bató Géza tanító (1930-as évek) 9. Katonai csoportkép a Grósz család Víg utcai pincéjénél (1943) 10. Feldhoffer József (jobbról az első) orosz hadifogságban az első világháború idején 11. IV. Károly és Zita királyné szentmisét hallgat a torbágyi vasútállomáson az uralkodó második visszatérési kísérlete idején (1921. október) 12. A Budaörs alá vezényelt tüzérség elvonul IV. Károly és Zita királyné előtt (1921. október) 13. Mindszenty József bíboros, esztergomi érsek bérmál Budaörsön, mellette dr. Sík Zoltán plébános (1948) 14. Deigner Márton névmagyarosítási igazolása Dévényire (1934) 15. Báder György harmadik békekölcsöne (1952) 16. Vezetőjegyzői jelentés budaörsi politikai mozgalmakról (1940) 17. Vezetőjegyzői jelentés a község nemzetiségi megoszlásáról (1940) 18. Csulits József szállítási engedélye (1920) 19. A második világháború utáni pénzromlás ellensúlyozására bevezetett adópengők és pengők
IPARTÖRTÉNET, KERESKEDELEM Budaörsön számos kisiparos dolgozott, akik főleg a községben élők számára végeztek munkát. Ácsok, kovácsok, fésűkészítők, asztalosok, esztergályosok, kádárok, cipészek, lakatosok, szűcsök, kerékgyártók, csizmadiák működtek a településen [8]. 1924-ben Törökbálint iparosaival együtt alakult meg a Budaörsi Ipartestület [7]. Az iparosok kezdeményezésére az Esze Tamás utcai fiúiskolában létesült ipariskola, ahol az inasok intenzív oktatásban részesülhettek. A Budaörsi Hitelszövetkezet 1927-ben alakult, tagsága az 1930-as évek elején csaknem elérte az 1000 főt [5]. A Budaörsi Takarékpénztár 1870-ben alakult, német bankhálózat fiókjaként működött. A gazdák a barack, a szőlő, és a bor eladásából befolyt pénzüket tették be a Templom téren lévő Takarékpénztárba [6]. Budaörs egyik legnagyobb kisipari üzeme az 1920-as években létrejött ún. Eller-kötöde volt, melynek alapítói Eller Pál és felesége, Zirkelbach Mária volt [9]. 1852-ben Hölle János Márton a mai Frank-tanyán beindította pezsgőborgyárát, melynek különlegessége a „Pannónia sekt” volt. 1854-ben a budapesti Örsöd-dűlő és a mai Dobogó-dűlő közötti völgyben kezdte működtetni Saxlehner András keserűvíztelepét. A keserűvíz hashajtóként is igen keresett volt, ezért külföldre is szállították. Budaörsön az 1880-as évektől piktortéglaüzem is működött. A budaörsiek az 1914–1963-ig közlekedő HÉV-vel és az 1928–1940-ig járó ún. Kurirautóbusszal utaztak a fővárosba [16] [17]. A budaörsi repülőtér 1937 nyarán nyílt meg, és jó fekvésének, hatalmas hangárjainak köszönhetően Európa egyik legkorszerűbb forgalmi helyévé vált [15]. Kiállított képek és dokumentumok: 1. A Budaörsi Keresztény Fogyasztási Szövetkezet épülete 2. Luncz Mátyás szatócsüzlete 3. A Winkler vendéglő 4. Budaörsiek vásárban 5. A Budaörsi Hitelszövetkezet alapítói (1927) 6. A Budaörsi Takarékpénztár igazgatósága (1920) 7. A Budaörsi Ipartestület vezetősége (1927) 8. Drixler Lipót segédeivel asztalosműhelyében (1909) 9. Az Eller-kötöde 10. Budaörsi cipészek 11. Kern Róza gyári munka közben 12. Winkler Flórián postás 13. Starcz Ferenc kéményseprő 14. HÉV-jegy 15. A Budaörsi Repülőtér az 1940-es években 16. A budaörsiek Kurír-autóbusza 17. A HÉV nyomvonala a Baross utca és a Károly Király utca sarkán 18. Herczog József cipészmester tanoncbizonyítványa (1900) 19. Ritter Mártonné személyazonossági igazolványa (1945) 20. Eberhardt Erzsébet HÉV-bérlete 21. Deigner Anna fésűsmestertanonc bizonyítványa (1942) 22. Párkányi Ferenc bevásárlási könyve (Hangya Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet) 23. A Budaörsi Takarékpénztár 100 pengős részvénye
MEZŐGAZDASÁG A németek betelepülését követően a község fő termelési ágává a szőlőtermelés vált. A gazdák telepítésekkel gyarapították szőlőbirtokukat, földjeik művelését nagyrészt maguk végezték, de napszámosok segítségét is igénybe vették [10] [11]. A főváros közelsége előnyt jelentett a borok értékesítésénél, bár több gazda külföldi kereskedőkkel is kapcsolatba került. Az 1873. évi bécsi világkiállításon három budaörsi (Szabadházi Andor, Frank András és Kreisz József) érmet és díszoklevelet nyert saját termésű borával. A szőlőtermelés virágzásának az 1880-as évekre kibontakozó filoxérajárvány vetett véget, ekkor tértek át a budaörsiek a csemegeszőlő termesztésére, ebből a fajtából különösen kedvelt volt az ismeretlen eredetű „csiri.” Az 1930-as években Ébner György és id. Szakály Mátyás vezetésével létrejött a Gazdakör, amely képviselte a helyi gazdák érdekeit, és szakmai tanácsadást végzett. A világhírűvé vált budaörsi őszibaracktermelés az első világháború után lendült fel. A budaörsiek a barackot a fővárosban értékesítették, HÉV-vel, a Kurir-busszal vagy féderes kocsival szállítva be áruikat. A barackfákat a gazdák maguk nevelték, mandulát használva fel és szemzéssel állítva elő azokat. 1933-ban és 1936-ban a fiúiskolában őszibarack-kiállítást rendeztek, melynek célja a bemutatkozás és a tapasztalatátadás volt [7]. A barackot mindjárt helyben csomagolták, azonnal autóval szállították vidéki városokba vagy Bécsbe, ill. repülőgéppel Berlinbe. A kitelepítés után az őszibarack- és a szőlőtermesztés lehanyatlott. Szinte minden háznál neveltek baromfit, sertést, a tehetősebbek tehenet vagy lovat is tartottak.
Kiállított képek és dokumentumok: 1. Szénásszekér 2. Tollfosztó asszonyok 3. Kislány a baromfiudvarban 4. Baromfiudvar 5. Budaörsiek szekéren 6. Disznóvágás (1939) 7. Osztercziel Pál emléklapja (1933) 8. Kukoricafosztás (1910-es évek) 9. Budaörsi ház kukoricafüzérrel (1938) 10. Illy Jánosné Winkler Franciska a szőlőszobában 11. Szőlőt cipelő lányok 12. Mezei munka 13. Budaörsi asszonyok szüret után 14. Asszonyok őszibarackot válogatnak 15. Őszibarackot cipelő asszony 16. Csulits Károly igazolása az őszibarack-tanfolyam elvégzéséről (1934)
KULTURÁLIS ÉLET Budaörs első iskolája 1738-ban épült a mai Esze Tamás utcai épület helyén [11]. 1884-ig fiúk és lányok egy iskolában tanultak, majd a lányok a mai Posta épületébe kerültek az Irgalmas Nővérek irányítása alatt, akik az óvoda vezetését is átvették [6] [10]. Mindkét oktatási intézmény a katolikus egyházközség fenntartásában működött. A települést élénk kulturális és egyesületi élet jellemezte, kiemelkedett az 1912-ben megalakuló Lyra Dalkör, amelynek alapítója Clementis László tanító, iskolaigazgató volt. Tagjai a színjátszást és éneklést kedvelő munkások, iparosok, földművesek lettek [5] [7]. Részben az ő közreműködésükkel és Bató Géza tanító rendezésében valósult meg a Kőhegyen a Passiójáték, amelynek érdekében a község egy emberként állt a kezdeményezés mellé. Budaörs lakossága felépítette a Jeruzsálemet ábrázoló szabadtéri színpadot, és színtársulatként összefogva adta elő Jézus szenvedését [2] [3] [4]. 1933 és 1939 között nagy sikerrel játszották az előadásokat a Kőhegyen, majd 1941-ben Budapesten is előadták. A községben számos zenekar működött, amelyek nemcsak egyházi ünnepeken, búcsúkon, hanem a településen működő kocsmákban és vendéglőkben is felléptek [13]. Az egyesületek közül kiemelkedett a lövészeké, akik nagyobb egyházi ünnepeken (húsvét, úrnapja, búcsúk) teljesítettek szolgálatot, őrt álltak a Szent Sírnál Nagyszombaton, az ünnepi miséken úrfelmutatáskor és az evangéliumkor díszlövéseket adtak le [12]. Kiállított képek és dokumentumok: 1. Főzőiskola id. Szakály Mátyás vezetésével (1931) 2. Bató Géza tanító (1889–1958), a Budaörsi Passió rendezője 3. A kőhegyi Passiójáték díszletei az 1930-as években 4. Jézus bevonulása Jeruzsálembe (részlet a Budaörsi Passióból) 5. Clementis László iskolaigazgató, tanító, zeneszerző (1862–1951) 6. Budaörsi óvodások az Irgalmas Nővérekkel és Schäffer Mihály orvossal 7. A Lyra Dalkör a Budai Vígadóban rendezett svábbálon (1930-as évek) 8. Színdarab Budaörsön az 1930-as években, középen id. Szakály Mátyás iskolaigazgató 9. Színdarab Budaörsön az 1930-as években 10. A budaörsi lányiskola épülete, itt működött az Irgalmas Nővérek rendháza is (ma a Posta épülete) 11. A budaörsi fiúiskola egykori épülete 12. Budaörsi lövész 13. A Kreisz-zenekar (1920) Az ülő sorban balról a negyedik és ötödik Herczog Szilveszter és Herczog András 14. Mulatság Budaörsön 15. A lányiskola tanulói (1924) 16. A fiúiskola tanulói 17. Fiúiskolások 18. Budaörsi zenekar 19. Grósz József dalosigazolványa (Lyra Dalkör) 20. Hauser József tanítói esküje (1947) 21. Berger István népiskolai értesítője 22. Eberhardt Mária iskolai adatlapja 23. Herzog Erzsébet Brigitta iskolai füzete (1917) 24. Ritter Róza iskolai füzete (1921)
EGYHÁZI ÉLET A betelepülő németek 1738-ben kezdték a templom építését, amelynek védőszentje Nepomuki Szent János lett, ünnepnapja (május 16.) a település nagybúcsúja volt. Budaörsnek 1744-től van önálló plébániája. A község egyik legnagyobb ünnepe úrnapja volt, amikor a hívek az oltáriszentség ünnepén virágszőnyeget készítettek a körmenet útvonalán [4]. A kijelölt útvonal közel 2 km hosszú, a szőnyeg pedig 6 méter széles volt [5]. A felépült kápolnák (Kőhegyi, Kálvária-, Starentanz-, és az ótemetői Csulits-kápolna) búcsúnapjai és liturgikus alkalmai is a község jeles ünnepnapjai közé tartoztak. A Páli Szent Vincéről nevezett Irgalmas Nővérek dr. Krammer István hívására érkeztek Budaörsre 1884-ben, és vették át a község leányiskolává alakított épületének gondozását [13]. Létrehozták a Mária-lányok Egyesületét, működtették a Szent Vince Egyesületet, amely azon budaörsi asszonyokat fogta össze, akik adományaikkal és munkájukkal támogatták a szegénygondozást [18]. A budaörsiek Szűz Mária iránti tisztelete zarándoklatok formájában is kifejeződött, kedvelt búcsújáróhelyeik közé tartozott Máriaremete, Máriamakk és az ausztriai Mariazell is [9]. Kiállított képek és dokumentumok: 1. A templom 1938-ban öntött Szent István harangja 2. Asszonyok az úrnapi virágszedésen 3. Budaörsi lövészek díszsorfala a templom bejáratánál 4. Az úrnapi virágszőnyeg képe a templom tornyából, balra lent az első világháborús hősi emlékmű 5. Az úrnapi virágszőnyeg Budaörs főutcáján 6. Szűz Mária tiszteletéhez kapcsolódó imalap a Kőhegyi kápolna korabeli ábrázolásával 7. Winkler Róza saját készítésű esküvői tortával 8. Dévényi Márton keresztlevele (1939) 9. Budaörsi asszonyok Mariazellben (1909) 10. A budaörsi úrnapi körmenet rendje és a Csulits József Katolikus Népszövetségben való tagságának igazolása (1922) 11. Szűz Máriát, Jézust és a Szentháromságot ábrázoló szentkép 12. Herwerth István és Hefner (Hercegfalvi) Borbála esküvője (1944) 13. A Páli Szent Vincéről nevezett Irgalmas Nővérek 50 éves budaörsi jubileuma (1934) 14. A lányiskola tanulói, középen az Irgalmas Nővéreket 1884-ben Budaörsre hívó Krammer István arcképével 15. A Kőhegyi kápolna búcsúja az 1910-es években 16. A Kőhegyi kápolna építője, Wendler Ferenc a kápolna mellett álló háza előtt 17. A Kálvária-domb és kápolna az 1930-as években 18. Szauter Károly káplán Irgalmas Nővérekkel és Mária-lányokkal a lányiskola udvarán a Lourdes-i Mária-szobornál (1932) 19. A budaörsi Ótemető látképe, középen a Csulits-kápolnával 20. A Szűz Mária Temetkezési Egylet zárszámadása (1941)
TISZTASZOBA A fapadlózatú tisztaszoba jól reprezentálja a 20. század második harmadára jellemző lakberendezési stílust és életmódot. Elsősorban az itt élő svábok mély vallásos érzületéről árulkodnak a falakat díszítő bibliai témájú festmények, feszületek, az ajtó és ágy mellett felakasztott szenteltvíztartók. Különlegesen szép az ajtó mellett látható, gyöngyhímzéssel és papírberagasztással készített német nyelvű házi áldás. A két utcai ablak közé állították a sublótot, melyet kereszthímzésű terítővel borítottak. A komódon Jézus és Mária szobrai, zarándoklatokról származó vagy ajándékba kapott szentképek, szobrocskák, gyertyatartók találhatók. Az így szinte házi oltárként elrendezett sublót fölött Máriát Jézussal ábrázoló olajfestmény látható. A két ablaktól jobbra húzódó fal mellett ágyvégeikkel érintkezve helyezkedik el a két ágy, magasan felvetve (egy ágyban 2-3 paplan és 6-9 párna), ágyterítővel letakarva. A szoba közepén álló asztalra az ágyterítőkkel egyforma terítőt helyeztek. A szoba konyha felőli sarkában két helyi készítésű flóderezett ónémet szekrény áll, a datálás szerint 1906-ban készülhettek. A szekrényekben a budaörsi viselet darabjait helyeztük el.
10
KONYHA A gangról nyíló bejárati ajtótól jobbra vizespad áll, rajta a kútvíz, illetve esővíz tárolására szolgáló zománcos vödrök. Itt találhatók a mosakodás kellékei is: a zománcos lavór, a házilag főzött szappan, és a hímzett törülköző. A konyha bal oldali falánál áll a kétpolcos felépítményű, flóderezett tálalószekrény. Eredetileg a konyha közepén állhatott az étkezőasztal. A konyha első részét (a pitvart) és hátsó, kémény alatti részt alacsony gerenda választja el egymástól. A gerenda fölötti falrészen látható a budaörsi konyhák jellegzetes ékessége: a tálas virágmintás festett dísztányérokkal és csészékkel. A konyha hátsó része fölött rekonstruált szabadkémény látható, melyet az 1980-as években alakítottak ki. A szabadkémény lepadlásolt boltívét a 20. század során füstölőhelyiségként használták. Az öntöttvas csikósparherd főzésre és fűtésre egyaránt szolgált. Fölötte a falon jellegzetes lánchímzéses falvédő látható. Két stelázsin és padokon 19. század végi és 20. századi konyhai használati eszközöket állítottunk ki.
11
BUDAÖRS NÉMET NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZATA A rendszerváltozás után szabad út nyílt az anyaországi és az elűzött németek közötti kapcsolat helyreállításához. 1989 májusában Budaörs és a baden-württembergi Bretzfeld testvérvárosi kapcsolatot létesített egymással. A német nemzetiségi önkormányzat megalakulásáig a Budaörsi Német Nemzetiségi Bizottság viselte gondját a helyi németség ügyeinek. A bizottság és a Hősi Emlékmű Alapítvány szervezésében 1992-ben a templomkertben felavatták a második világháborús hősi emlékművet, valamint budaörsi német nemzetiségi rendezvényeket szerveztek. Az 1994. decemberi kisebbségi választások után Budaörsön is megalakult a német nemzetiségi önkormányzat. Megkezdődött a budaörsi német kulturális, szellemi és tárgyi hagyományok módszeres gyűjtése és újjáteremtése, valamint a német nemzetiségi önkormányzatokkal és németországi szervezetekkel, egyesületekkel való kapcsolatfelvétel. Így került sor a Kőhegyen a második világháború után lerombolt kereszt újraállítására, a Kálvária-dombon a keresztút és kápolna, valamint a Kőhegyi kápolna újjáépítésére, az Ótemető országos német emlékhellyé való alakítására, a Passiójátékok hetven év utáni felelevenítésére, a Helytörténeti Gyűjtemény bővítésére. Az Ótemető rekonstrukcióját Budaörs Német Nemzetiségi Önkormányzata végezteti Budaörs Város Önkormányzatának finanszírozásában.
12
BLEYER JAKAB HELYTÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNY HEIMATMUSEUM Az egykori német lakosság emlékeinek módszeres gyűjtése részben a Hazafias Népfront helyi bizottságának felhívására indult meg az 1970-es években. A gyűjtött tárgyakból először 1980 novemberében, majd 1984-ben, az akkor megnyílt Jókai Mór Művelődési Központban rendeztek be kiállítást. A két bemutató közötti időszakban a tárgyakat a gyűjtést is szorgalmazó Füzér Ferencné I. számú óvodája tárolta. Hauser József iskolaigazgató járt el a városi tanácsnál, részt vett a múzeum épületének kiválasztásában, valamint a tárgyak felkutatásában és eredetiségük megállapításában. Számos helyi lakos hozzájárult adományaival a gyűjtemény állományának gyarapodásához. A tájház berendezésében és gondozásában kiemelkedő szerepe volt Bader Györgynének és dr. Luntz Ottokárnénak. A Helytörténeti Gyűjtemény 1987. augusztus 18-án nyílt meg. Első igazgatója dr. Kovács József László egyetemi tanár volt, aki számos tanulmányt, könyvet írt és szerkesztett a budaörsi németségről. A gyűjteményben feleségével, dr. Paulovits Teréziával diákokból álló helytörténeti szakkört szervezett, szoros kapcsolatot épített ki a kitelepített budaörsi németek szervezeteivel. 2005ben munkája elismeréseként kapta meg Budaörs Város díszpolgári címét. A 2004 áprilisában megkötött szerződés alapján a gyűjtemény fenntartója Budaörs Német Nemzetiségi Önkormányzata, tulajdonosa és működtetője pedig Budaörs Város Önkormányzata lett. 2008-tól intézményünk ad otthont a Magyarországi Német Tájházak Információs Központjának is. 2009-ben Budaörs Német Nemzetiségi Önkormányzata, Budaörs Város Önkormányzata és a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata háromoldalú, 15 évre szóló szerződést írt alá az intézmény fenntartásáról és működtetéséről. Ugyanebben az évben az intézmény felvette a Bleyer Jakab Helytörténeti Gyűjtemény nevet. BLEYER JAKAB A magyarországi németség legnagyobb alakja 1874-ben született a Bács-Bodrog vármegyei Dunacsében. 1908-tól egyetemi tanár, 1910től az MTA levelező tagja, majd 1919/20-ban a nemzeti kisebbségek tárca nélküli minisztere lett. 1921-ben megalapította a német nyelvű Sonntagsblatt c. lapot, 1923-ban pedig a Magyarországi Német Népművelődési Egyesületet, mely a hazai németség érdekvédelmi szervezetévé nőtte ki magát. Nemzetgyűlési, majd országgyűlési képviselőként a magyar állami integritás híve volt, együttműködött a Bethlen-kormánnyal, de keményen bírálta a politikai elit nemzetiségekkel szembeni politikáját. Törekvéseinek részbeni sikertelenségét látva hunyt el 1933-ban Budapesten. 13
1. A Bleyer Jakab Helytörténeti Gyűjtemén 3. Evangélikus templom • 4. Ótemető • 5. Kőhe
14
ny • 2. Római katolikus plébániatemplom egyi Kápolna • 6. Keresztút és Kálvária-kápolna
15
DÍSZPOLGÁROK A tájház egykori kamrájában rendeztük be a Budaörs helytörténete valamint, a hagyományőrzés szempontjából is kiemelkedő jelentőségű munkát végző két díszpolgár emlékszobáját. Hauser József Budaörs díszpolgára 1912-ben született Budaörsön. Baján végezte el a tanítóképző főiskolát, pályáját az osztrák határ menti Felsőrönökön kezdte. Az 1940-es években visszatért Budaörsre, ahol tanítói állást kapott. Matematika és kémia szakos tanári diplomát szerzett, majd 1957 és 1973 között a lányiskola igazgatója volt. Az 1960-as években több helytörténeti témában kiírt országos pályázatot nyert meg, Budaörs múltjának kutatója volt. Kutatásai eredményeként jelent meg 1985-ben Budaörsi krónika c. műve, melyet ma már forrásmunkaként tartanak számon. Kezdeményezte és segítette a Heimatmuseum létrehozását. 1990-ben a Pro Urbe díjat, 1991-ben pedig Budaörs Város díszpolgári címét kapta meg. 2002-ben hunyt el. Halála után közművelődési díjat neveztek el róla. ifj. Szakály Mátyás Budaörs díszpolgára 1916-ban született Budaörsön. Esztergomban végezte el a tanítóképzőt, majd Budapesten folytatta zenei tanulmányait. Az 1930-as években már maga vezényelt dalköröket is. Gyűjtötte és rendszerezte a budaörsi német népdalokat. 1983-ban újjászervezte a Lyra Dalkört, melynek vezetője lett. 1991-ben Budaörs Város díszpolgárává választották. 2002-ben hunyt el. Halálának évében munkájának elismeréseként a magyarországi németség legmagasabb kitüntetését, az „Ehrennadel in Gold für das Ungarndeutschtum”-ot is megkapta.
16
Budaörs nevezetességei 1. A KŐHEGYI KÁPOLNA A kápolnát Wendler Ferenc (1815–1897) építtette, akinek álmában több alkalommal megjelent Szűz Mária és a Kőhegyen ásó budaörsinek kijelentette: „Én vagyok a Szeplőtelenül Fogantatott.” 1853-ban Wendler egy bányaszerencsétlenséget túlélt, majd másfél évvel később megjelölte azt a kőhegyi vadrózsabokrot, amelynek szirmain álmában a Szűzanya arcát látta. 1855 tavaszán rokonokkal és ismerősökkel együtt munkához látott, utat készített a Kőhegyre, majd Scitovszky János hercegprímás, esztergomi érsek engedélyezésével megkezdte a kápolna építését, amelynek alapkövét 1855. május 5-én Brunner János plébános rakta le. A hagyomány szerint IX. Pius pápa Szűz Mária-szobrot küldött a kápolna avatására. A kápolnát 1855. október 15-én szentelték fel a Szeplőtelen Fogantatás tiszteletére. 1878-tól haláláig Wendler Ferenc a kápolna melletti barlangokban lakott, majd 1897-es halála után fia, Wendler András, 1920-tól pedig unokája, Grósz Mátyás vette át a kápolna gondozását, amely a Buda környéki németség egyik legfontosabb zarándokhelyévé vált. 1931-ben a Wendler család a Budaörsi Római Katolikus Egyházközségnek adta át a kápolna gondozását. 1944/45 folyamán a kápolnát több belövés érte, ezt a család még kijavította. Az 1946-os kitelepítést követően a kápolna köveit elhordták, a Mária-szobrot a Wendler család rokona, Kruck József a KomáromEsztergom megyei Mocsára menekítette. 1997-ben a szobor visszakerült Budaörsre. 2003. október 15-én Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök a kizárólag magánadományokból újjáépült kápolnát felszentelte, majd 2004 szeptemberében a kápolna harangjait és korábban az épület mellett álló Szentháromság-szobrot is felszentelték (A szobor Rákos Péter szobrászművész alkotása). 2008. szeptember 14-én dr. Takács Nándor nyugalmazott püspök áldotta meg a kápolna bal oldalán álló, Seregi József szobrászművész által újjáalkotott Kőkorpuszt, mely még korábban, a kitelepítést követően semmisült meg. A Kőhegyi Kápolna minden év áprilisa és októbere között szombatonként 10 és 16 óra között önkéntes magánszemélyek és civilszervezetek segítségével tart nyitva.
17
2. RÓMAI KATOLIKUS PLÉBÁNIATEMPLOM Budaörsnek már a XIII. század közepén volt temploma, a középkori templom valószínűleg a mai helyén állhatott. Építését 1738-ban a betelepülő németek kezdték meg. Az első plébános Helmár János volt, aki 1745. december 21-én Nepomuki Szent János tiszteletére szentelte fel a még épülő templomot. Az építkezés 1752-re fejeződött be. A legnagyobb adományozók Zichy Péterné Bercsényi Zsuzsanna és Zichy Miklósné Berényi Erzsébet voltak. A templomot 1801 és 1810 között Lösch János tervei alapján barokk stílusban bővítették, ekkor alakult ki a mai épület szerkezete. A megújult templomot 1808. július 6-án szentelte fel Schwartz József plébános. A torony homlokzati fülkéjében Nepomuki Szent János szobra látható, csillagos aureolával. A védőszent központi alakja mellett a kórusablaktól jobbra Szent Flórián, balra Szent Longinus szobra található, mindketten katonák voltak, és a római keresztényüldözések idején szenvedtek vértanúhalált. A templom főbejáratának jobb oldalán a falhoz simulva áll egy ún. missziós kereszt, mely durva homokkőből készült 1865-ben, és amelyre korábban feketére festett fatábla volt erősítve, „Rette deine Seele!” (Mentsd meg a lelkedet!) felirattal. A templombelső előterében Padovai Szent Antal és Kis Szent Teréz szobra áll, emellett a négy mellékoltárnál Szent Rókus, Szent Vendel, Árpád-házi Szent Erzsébet és Skóciai Szent Margit, Szent Péter és Pál, Szent Anna és Joachim szobrai láthatóak. A főoltár felett látható kép a megfeszített Krisztust ábrázolja. 1846-ban készült el a templom Szent Sebestyén és Mária Magdolna mellékoltára, másik két mellékoltára még a XVIII. században. A templomtorony 1844-ben épült. 1933-ban a templomot ismét kifestették, ebben az évben kapta az Angster cég által készített orgonáját is. Három harangja (Szeplőtelen fogantatás, Szent Mihály, Jézus Szíve) és egy 1852-ből datált lélekharangja volt. Nagyharangja – mely Szent István király nevét viselte – az 1938-ban Aubermann Miklós plébános által meghirdetett gyűjtés eredményeként készült el, majd 1944-ben a háború során elpusztult. 1945-ben több belövés érte a templomot, de maradandó sérüléseket nem szenvedett. A II. Vatikáni Zsinat (1962–1965) rendelkezéseinek megfelelően készült el szembemiséző oltára, ekkor több festményt és szobrot áthelyeztek, ill. kicseréltek. A templomot az 1990-es években többször renoválták, sekrestyéjét 2006-ban újították fel.
18
3. ÓTEMETŐ – ORSZÁGOS NÉMET EMLÉKHELY A magyarországi németség egyik legrégibb épen maradt temetőjét valószínűleg 1755-től használták. A legidősebb épségben maradt sírkő Mertinger József budaörsi plébánosé 1782-ből. A területen csaknem 1400 sírkő található, melyek a Buda környéki kőfaragás egyéni ízű alkotásai, s nagy részük a XIX. század második feléből és a XX. századból való. Az utolsó temetést valószínűleg 1956-ban tartották, a temetkezést csak 1980ban szüntették meg véglegesen. Területén található a ravatalozó is. A temetőben álló 1862-ben épült Csulits-kápolnát az 1980-as években kapták meg a görög katolikusok, akik ma is használják. Talapzatán „Grabstätte der Stifter dieser Kapelle” feliratú tábla tudatja, hogy itt nyugszanak az alapító Csulits család tagjai. 1996 júniusában a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata a hazai német nemzetiségi lakosság 1946 és 1948 közötti kitelepítésére emlékezve országos emlékhellyé nyilvánította, alapkövét is ekkor tették le. 2006 júniusában itt avatták fel az Országos Német Elűzetési Emlékművet. A mű Menasági Péter Bezárt kapu c. alkotása, talapzatán Koch Valéria költő sorai olvashatóak: „Stoppt schon den kleinssten Hass, sagt rechtzeitig halt!” („A legkisebb gyűlöletet is már időben állítsátok meg!”)
19
4. KÁLVÁRIA-DOMB ÉS KÁPOLNA A község határán álló 174 méter magas dombon 1821-ben kezdte el a katolikus egyházközség a keresztút megépítését, melyet 1851-ben fejeztek be teljesen. A Jézus Krisztus kínszenvedését és kereszthalálát megörökítő, a katolikus liturgiában használatos 14 felépített stáció fülkéiben egy-egy relief volt elhelyezve, amelyeket azonban – a domb tetején álló Szűz Mária és Szent János apostol szobraival, valamint a stációkkal együtt – a második világháború után leromboltak, elhordtak. Korábban minden év nagypéntekén körmenet indult a templomból a Kálváriához, s innen járták végig a hívők a keresztutat. 2000-ben széles városi összefogás eredményeként újra felszentelték a stációkat és a domb tetején álló keresztet. A stációk fülkéiben a keresztút egyes állomásait Molnár Göb Zoltán ólomüveg képei díszítik. A helyreállítást követően ismét itt zajlik a nagypénteki keresztúti ájtatosság, valamint húsvéthétfőn innen indul az ún. Öröm útja is. A Kálvária-domb alján álló kápolnát Kreisz Jakab építtette 1817-ben. A második világháború után köveit – a stációkhoz hasonlóan – széthordták. 2002. november 9-én az Orbán Tibor építész tervei alapján újjáépített kápolnát dr. Takács Nándor székesfehérvári megyéspüspök szentelte újjá. A kápolnában az egykor a Kálvária-dombon álló kereszt darabjai is megtalálhatóak. 5. STARENTANZ - KÁPOLNA 1808-ban Helly József építtette a mai Farkasréti úton, nevét egy dűlőről kapta, amelyen szőlők teremtek. A Starentanz elnevezés magyar fordítása: Seregélyek tánca. A második világháború idején a kápolna sértetlen maradt, ám a mellette álló kőkereszt eltűnt. 2004-ben felújították, búcsúnapját (július 2., Sarlós Boldogasszony ünnepe) és felszentelésének napját (november 19.) szentmisével ünneplik. A kápolna gondozását és rendben tartását környéken lakó családok vállalták. 20
HASZNOS INFORMÁCIÓK A tájház Budapestről megközelíthető a BKV 40-es 240-es és 240E buszjárataival a Móricz Zsigmond körtérről (Aradi utcai megálló), Törökbálint és Kamaraerdő felől a BKV 88-as járatával (Károly király úti megállóhely). Autóval az 1-es főúton. Bleyer Jakab Helytörténeti Gyűjtemény Budaörs, Budapesti u.47/1 Tel/Fax: 06-23-440-217 www.heimatmuseum.hu • E-mail:
[email protected] Városi Régészeti Múzeum Budaörs Károly király u. 2. Tel: 06-23-415-428 és 06-30-376-6699 www.regeszetimuzeum.hu • E-mail:
[email protected] Keddtől szombatig 10 és 16 óra között Budaörsi Római Katolikus Egyházközség Budaörs, Esze Tamás u. 1. Tel: 06-23-440-414 www.budaorsromkath.hu • E-mail:
[email protected] Szentmisék rendje: Hétköznap és szombaton október 1. és húsvét között reggel 8 és 18 órakor, húsvét és szeptember 30. között reggel 8 és 19 órakor Vasárnap 7.30, 9.00, 10.30, 18 (húsvét és szeptember 30. között 19 órakor) Budaörsi Görög Katolikus Egyházközség Budaörs, Lévai u. 18. Tel: 06-23-414-202 és 06-30-558-7174 Szentmise vasárnap 10 órakor az ótemetői Csulits-kápolnában (Nefelejcs u. és Kossuth Lajos u. sarok) Budaörsi Evangélikus Gyülekezet Lelkészi hivatal: Budaörs, Szabadság út 57., templom: Szabadság út 75. Tel/fax: 06-23-414-271 www.budaors.lutheran.hu • E-mail:
[email protected] Istentisztelet vasárnaponként 10 órakor. Budaörsi Református Egyházközség Lelkészi hivatal: Clementis L. u. 5. Tel/fax: 06-23-415-205 www.budaors.ref.hu • E-mail:
[email protected] Istentisztelet hétfőn 18 órakor és vasárnap 10 órakor 21
BUDAÖRSRŐL SZÓLÓ KIADVÁNYOK Budaörs lexikon (szerk.: Filipszky István–Grósz András, BudaörsVáros Önkormányzata, 2009) Budaörsi krónika (Hauser József, Zrínyi Kiadó, Budapest, 1985) Budaörsi látnivalók (szerk.: Dr. Kovács József László, Tájak – Korok – Múzeumok Egyesület, Budapest, 2004) Egyházlátogatások Budaörsön 1397–1933 (Filipszky István Bucsi Lajos– Tóth Krisztina, Budaörs Város Önkormányzata, 2002) Antik gyökereink (Dr. Ottományi Katalin–Dr. Mester Edit–Mráv Zsolt, Budaörs Város Önkormányzata, 2005) A budaörsi római katolikus plébániatemplom (Czuczor Gergely–Grósz András, Budaörs Város Önkormányzata, 2009, 2. kiadás) Elődeink öröksége I–II–III. Tanulmányok Budaörs múltjából (Budaörs Város Önkormányzata, 2003, 2004–2005, 2007) Rögös utakon (szerk.: Dr. Kovács József László, Budaörs Német Nemzetiségi Önkormányzata, 2005) Szülőföldünk Budaörs/Budaörser Heimatbuch (szerk.: Dr. Riedl Ferenc, Budaörs Német Nemzetiségi Önkormányzata, 2008) Úton a budaörsi Ótemetőbe (Závada Pál–Szűts Miklós, Budaörs Város Önkormányzata, 2006) A régi Budaörs (Budaörs Város Önkormányzata, 2002) Franz Wendler és a Kőhegyi Kápolna 150 éve (szerk.: Dr. Kovács József László, Budaörs Német Nemzetiségi Önkormányzata, 2004) Mesélő házak – Häuser, die uns erzählen (Bleyer Jakab Helytörténeti Gyűjtemény Budaörs, 2009) Régi Budaörsi családok I. (szerk: Steinhauser Klára, Budaörs Német Nemzetiségi Önkormányzat, 2004.) Régi Budaörsi családok II. (szerk: Steinhauser Klára, Budaörs Német Nemzetiségi Önkormányzat, 2007.) Hazára leltünk (szerk: Steinhauser Klára, Budaörs Város Önkormányzata, 2005.) 22
