Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem u r b a n i s z t i k a i s z a k i r á n y ú t o v á b b k é p z é s

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem urbanisztikai szakirányú továbbképzés

Internetes eszközök a települések kezében

Szakdolgozat 2012 C sá k A d r ien n

konzulens

Szabó Julianna PhD egyetemi docens


2

Tartalom I.

B e v e z e t é s ...............................................................................................................................3 Fogalomtár .................................................................................................................................. 4

II. II.1 II.1.1 II.1.2 II.1.3 II.1.4 II.1.5 II.2 II.2.1

I n t e r n e t e s e s z k ö z ö k v i z s g á l a t a , h o n l a p e l e m z é s ........................................... 6 A vizsgálat célja, tárgya, ideje és eszközei .................................................................................... 6 A vizsgálat célja............................................................................................................................ 6 A vizsgálatba bevont települések ................................................................................................. 6 A vizsgálat ideje ........................................................................................................................... 6 Az eszközök kiválasztása, módszertan ..........................................................................................7 Honlapelemzések......................................................................................................................... 9 A vizsgálat eredményei és értékelése .......................................................................................... 11 Közösségi médiák .......................................................................................................................10 Közösségi oldalak ................................................................................................................... 10 A települések Startlapján megjelenő médiák.............................................................................10 Helyi médiák a települések honlapján ....................................................................................... 11 Településrendezéssel és –fejlesztéssel kapcsolatos dokumentumok........................................... 11 Településfejlesztési akciók .......................................................................................................... 11 Megvalósult projektek..............................................................................................................12 Folyamatban lévő projektek ..................................................................................................... 13 Említett projektek és az összes támogatott projekt viszonya......................................................14 Említett projektek „népszerűsége” ............................................................................................15 A honlapok megjelenése – dizájn, használhatóság ...................................................................... 17 Az interakció formái a honlapon.................................................................................................. 17 Az internetes eszközök és a közösségi részvétel kapcsolata........................................................18

II.2.2 II.2.3

II.4.4 II.4.5 II.4.6 III. III.1 III.2 III.3

III.4 III.4.1 III.4.2 III.4.3 III.4.4

A k ö z ö s s é g i r é s z v é t e l ...................................................................................................19 Rövid történeti áttekintés ...........................................................................................................19 Nemzetközi mozgalmak és eredményeik a magyar jogrendszerben ...........................................20 A közösségi részvételről ..............................................................................................................20 A részvétel értékei, veszélyei ....................................................................................................22 A társadalmi párbeszéd gyakorlati feltételei .............................................................................21 A részvétel módjai....................................................................................................................22 Internetes eszközök a részvétel módja szerint ...........................................................................22 A honlap, mint a részvétel helye és eszköze ................................................................................23 A településrendezési tervek ........................................................................................................23 Stratégiai dokumentum: IVS .......................................................................................................25 Projektek: pályázat-tervezés-megvalósítás ................................................................................ 26 Mikrobeavatkozások ...................................................................................................................27

IV Ö s s z e g z é s ...............................................................................................................................28 Irodalomjegyzék Mellékletek 1. melléklet: Mezőtúr honlapja 2. melléklet: kérdőív Szolnok honlapjáról 3. melléklet: Nosza Kht. jelentése 4. melléklet: Elbírálási szempontok: Az Év Honlapja 2011 5. melléklet: Vizsgálati lapok 1-2


3

„A mérnökök adták nekünk az internetet és a web műszaki infrastruktúráját (...), de mi voltunk azok, akik kitaláltuk, hogy mihez kezdjünk vele. Mivel a technológia mindenki számára elérhető és ingyenes volt, mi, a felhasználók szabadon kísérleteztünk vele, közösen benépesítettük saját tartalmainkkal, gondolatainkkal és saját magunkkal.” Chris Anderson

I. Bevezetés A XX. század vége az információs és telekommunikációs technológiák fejlődésében bekövetkezett forradalom korszaka. Egyes szakértők a posztindusztriális korszak kezdetét 1992. januárjától számítják, ekkor került az USA gazdasági élvonalába – elsőként – olyan cég, amely nem állít elő semmilyen materiális terméket, csak szoftvert. Ez a cég a Microsoft volt. (Lukovich 2001) 2012. május 18-án pedig elkezdődött a közösségi média egyik óriása, a Facebook tőzsdei kereskedése. Vajon milyen új korszak köszönt ránk? A közösségi médiák – a Google, a Youtube, a Facebook, valamint az online médiák, blogok – mind egyre nagyobb szerepet játszanak az életünkben. Napjainkban az internet minden tevékenységünkbe bekapcsolódhat, a szórakozástól, társas érintkezéstől kezdve a hivatalos ügyek intézéséig. Az internetes eszközök felhasználási lehetőségei roppant széleskörűek, és felmerült az a gondolat, hogy egy másik figyelemreméltóan erősödő folyamatban, a közösségi részvételben milyen szerepet játszhat. A globalizáció kitermeli az ellentétét a lokalizációt; a kilencvenes években megjelentek az erősödő globalizáció ellenhatásaként a konstruktív, alulról építkező városfejlesztési mozgalmak. Másrészt a környezetvédelemmel foglalkozó civil szervezetek összefogása és munkája révén a közösségi részvétel – igaz szűkebb szegmensben – de nemzetközi egyezményben intézményesítésre került. A közösségi részvételt egyrészt intézményesített, jogszabályi keretek közé beemelt tervezési folyamatok, másrészt az egyes participációs akciók alkotják. Mindkét fajtájának teret adhatnak különböző internetes eszközök. Érdeklődésem középpontjába az egyik ilyen eszköz, a települések honlapja került. Ideálisnak tűnik a felhasználása már abból a szempontból is, hogy egyik – jogszabályban is előírt feladatuk – a tájékoztatás. Vajon milyen módon, mennyire hatékonyan tesznek ennek eleget? Élnek-e az új, interaktív alkalmazási lehetőségekkel? A települések kiválasztásánál lakókörnyezetemre, Jász-Nagykun-Szolnok megye településeire gondoltam. A döntésnél az volt a szempont, melyek azok a városok, amelyek nagyobb vonzáskörzettel és hatással bírnak. Így kerültek kiválasztásra a leendő járásközpontok. Lakóhelyemet, Szolnokot pedig a többi megyeszékhellyel együtt terveztem megvizsgálni, ami a két csoport arányaira tekintettel KeletMagyarországra szűkült. A települési honlapokkal kapcsolatos munkámat két részben mutatom be. Az első részben a honlapok vizsgálatánál kiválasztott szempontokat, módszereket, majd a vizsgálatok eredményeit ismertetem és értékelem. A második részben az internetes eszközök használatának lehetőségeit gyűjtöttem össze a részvétel módjai szerint csoportosítva. A nyugati országok tapasztalata rámutat egyértelműen rámutat, hogy a közösségi részvétel egyik formája sem tökéletes: a részvétel folyamata általában sokkal fontosabb, mint a tényleges eredménye. (Lukovich 2001)


4

Fogalomtár1 Honlap (Website) - Általában az egy elérési cím alatt található, egymással szoros kapcsolatban lévő Web-oldalak együttese. Weboldal (Webpage) - Egy olyan dokumentum, amely a Böngészőben egy oldalként jelenik meg. Tartalmazhat szöveget, linkeket, képet, hangot, animációt, videót, illetve aktív, az oldal megjelenésekor elinduló programot is. Kezdőoldal (Homepage) - A Honlap bevezető oldala és általában tartalomjegyzéke, ahonnan a honlap szinte bármelyik részére eljuthatunk. A köznyelvben szinonimaként használatos a honlap, a weblap és a weboldal. (Hahn, 2010) Hiperszöveg (Hypertext) - Olyan speciális adatbázis, amelynek egyes részei egymással tetszőlegesen összekapcsolhatók, és az így létrejövő linkek mentén a hagyományos lineáris megoldásoknál (pl. lapozás) gyorsabban kutathatók fel az egymással összefüggő információk. Link (Hyperlink) - A szabvány nyújtotta lehetőségeket kihasználó utalás, ami egy máshol található információra mutat, segítségével a hivatkozott információ megtekinthető. Web 2.0 (vagy webkettő) kifejezés olyan internetes szolgáltatások gyűjtőneve, amelyek elsősorban a közösségre épülnek, azaz a felhasználók közösen készítik a tartalmat vagy megosztják egymás információit. Interaktivitás - rendezett információk befogadásának aktív folyamata, amelyben a befogadó fél a befogadás során döntéseket hoz, ezt a megjelenítő felé visszajelzi, és a folyamat ennek megfelelően, változásokkal halad tovább. Jellemző (de nem egyetlen) példája egy interneten lévő oldal, ahol különböző menüpontok között lehet válogatni, majd továbbhaladni. Blog - olyan periodikusan újabb bejegyzésekkel bővülő weboldal, amely ezek sorozatából áll, függetlenül attól, hogy mi az oldal témája, formája és hogy nyilvánosan elérhető-e. Kiegészültek komment írási lehetőségekkel, tehát bárki hozzáfűzheti gondolatait és vitafórum szerűen vitázhat a blog indítójával, vagy a hozzászólók egymással. Fórum - témaorientált társalgási, kommunikációs eszköz. Jellemzője a témakörökre és azon belül is al-témakörökre való felosztás. Topic - a fórum al-témaköre Komment - vélemény (Weblap-)használhatóság/webergonómia (Usability) - Annak mértéke, hogy adott környezetben, adott felhasználó adott feladatot mennyire eredményesen, hatékonyan és elégedetten végez el egy termékkel. Vagyis a használat könnyűsége, az a használhatóbb, aminek a használatához kisebb erőfeszítés/befektetés szükséges. November második csütörtökje a használhatóság (világ) napja. Infografika – az információ grafikusan történő ábrázolása

1

→

A meghatározások forrásai: Internetes fogalomtár 1.0, http://www.logo92.hu/internetfogalom.html) http://pcforum.hu/szotar/hipersz%F6veg.html, http://gepelmeny.blog.hu és a wikipedia.hu Kép: http://blogs.cisco.com/news/the-internet-of-things-infographic/#more-36564


5

Közösségi oldalak – ahol az emberek közösségekbe tömörülnek, megosztják egymással azt ami érdekli őket, vagy olyan közösségekhez csatlakoznak ami számukra érdekes Facebook (FB) – közösségi oldal. Jellemzője, hogy a rendszer használata ingyenes, egy egyszerű regisztrálással lehet meghívás nélkül hozzácsatlakozni. A felhasználók létrehozhatnak egy személyes profilt, kapcsolódhatnak ismerőseikhez, csoportokhoz és rajongói oldalakhoz egyaránt, valamint üzeneteket válthatnak és eseményeket szervezhetnek. Az üzenőfalon keresztül híreket, információkat, weboldalakat és videókat is megoszthatnak egymással. Városok, munkahelyek, felsőoktatási intézmények vagy régiók által szervezett közösségekhez csatlakozhatnak, és érhetnek el bennük másokat. Közösségi médiák - egy médiaeszköz, internetes alkalmazások olyan csoportja, amely a webkettes ideológiai és technológiai alapjaira épül, ami elősegíti, hogy kialakuljon és átalakuljon a felhasználó által létrehozott tartalom. A közösségi médiában megjelent információnak sok különböző formája létezik, beleértve a fórumhozzászólásokat, a blogbejegyzéseket, kép-, videó-, és hanganyagokat, stb… Hiperlokális média - internet-alapú, de a helyekre koncentráló újság, keveredik benne az ún. helyi újságírás (a helyi blogok) a hagyományos hírközlő médiummal.


6

II. H o n l a p e l e m z é s , i n t e r n e t e s e s z k ö z ö k v i z s g á l a t a Dolgozatom első részében a honlapokon végzett vizsgálatokat szeretném bemutatni. A vizsgálat céljának, módszereinek ismertetése után röviden kitérek a kutatás során fellelt, települések honlapjaival kapcsolatos egyéb elemzésekre, majd a vizsgálatok eredményeit ismertetem és értékelem.

II.1 A vizsgálat célja, tárgya, ideje és eszközei II.1.1 A vizsgálat célja A települések saját honlapot működtetnek. Vizsgálatom célja az volt, hogy megtudjam, • • • • •

milyen módon jelennek meg a települések az interneten, a települések milyen településfejlesztéssel kapcsolatos információkat osztanak meg a honlapra látogatókkal, a településfejlesztési és településrendezési dokumentumok megtalálhatók-e, a város életében jelentős hatású fejlesztéseket bemutatják-e, milyen részletesek a tájékoztatások, kérnek-e észrevételeket, javaslatokat a lakosoktól, milyen formái vannak az interakciónak.

II.1.2 A vizsgálatba bevont települések: A vizsgálatba 16 települést vontam be. A kiválasztás szempontjai a következők voltak. Az első csoportba Jász-Nagykun-Szolnok megye kis- és középvárosaiból választottam ki azt a nyolcat, amelyek 2013. január 1-től a megyében kialakuló járások központjai lesznek. Választásomat indokolta „a Kormány által megfogalmazottak szerint a járások az államigazgatás legalsóbb területi szintjét jelentő egységek, melyek az államigazgatási tevékenységek, szolgáltatások döntő többségét minden magyarországi állampolgár számára elérhető közelségben és magas minőségben biztosítják. Járások kialakításánál érvényesíteni kívánt cél: (…) az identitásra, a közösségépítésre, a településszerkezeti adottságokra és a szakmai teljesítőképességre alapozott, hosszú távon stabil járás létrehozása.”2 A nyolc településből Mezőtúr kimaradt, mert a vizsgálat ideje alatt a honlapja nem volt elérhető. Jászapáti, Kunhegyes, Kunszentmárton, Tiszafüred kisvárosok (5000-1000 fős lakosság), Jászberény, Karcag és Törökszentmiklós középvárosok (30 000 főt nem éri el a lakosság). A második csoport kézenfekvő volt: a megyeszékhelyeket választottam. Nem akartam nagy eltérést a két csoportban vizsgált települések száma között, ezért Kelet-Magyarország megyeszékhelyeit vizsgáltam. Békéscsaba, Eger, Salgótarján és Szolnok középvárosok, Debrecen, Kecskemét, Miskolc, Nyíregyháza és Szeged nagyvárosok. Azért választottam a fenti közigazgatási központokat, mert ezek a városok a vonzáskörzetükbe tartozó településekre, és azok lakóira is hatással vannak.

II.1.3 A vizsgálat ideje: A honlapok vizsgálatát 2012. május 2-a és 2012. május 8-a között végeztem. Ahogy a fentiekben is utaltam rá, Mezőtúr honlapja a kérdéses időben nem volt elérhető. Ismételt próbálkozást követően szereztem tudomást, hogy az oldal tanúsága szerint „városunk Weboldala megújul. Ez a feladat jelenleg még folyamatos és néhány információ nem jelenik meg az elérhető adatok között”, ezért a vizsgálatot ekkor sem terjesztettem ki. Adatok pontosítása végett 2012. május 19-ig gyűjtöttem információkat a települések honlapjáról. A Startlapon történő adatszerzés 2012. május 4-10 között történt. 2 Forrás: Önkormányzati hírlevél 2012. évi I. szám: http://www.kormany.hu/download/7/e3/80000/%C3%96nk_Hirlevel_2012_I%20sz%C3%A1m.pdf


7

II.1.4 Az eszközök kiválasztása, módszertan A vizsgálat eszközeként a közösségi médiák, a településfejlesztéssel és -rendezéssel kapcsolatos dokumentumok, a településfejlesztési akciók jelenlétét, a honlap megjelenését választottam, valamint az interakció megjelenési formáit kerestem.

Közösségi médiák A közösségi médiák szerepe nagy, és fokozatosan növekedik. Milyen mértékben vannak jelen az interneten a településekkel valamilyen összefüggésben lévő közösségi média? Két formáját vizsgáltam: a település közösségi oldalon való jelenlétét, valamint település linkgyűjteményében felsorolt közösségi médiákat. Az így szerzett adatok – az oldalak jellegéből adódóan – csak kiindulópontnak, tájékozódásnak számítanak. Közösségi oldal A Magyarországon jelenlévő közösségi oldalak közül a Facebookra (FB) esett a választásom, mivel a felmérések szerint ez az oldal a legnépszerűbb Magyarországon.3 A települések Startlapján megjelenő közösségi médiák A Startlap.hu Magyarország leglátogatottabb internetes linkgyűjteménye4. Az itt található közösségi médiák (a település online újságai, magazinjai, online formában is megjelenő rádiók, televíziók, valamint a blogok és fórumok) jelenléte. Helyi médiák a települések honlapján Feltételezésem szerint a hiperlokális médiák az igényeket követve jelennek meg, ezáltal számuk utalhat a település lakosságának helyiinformáció-igényére. Itt elsősorban az online formában is megjelenő, illetve hibrid médiákra gondolok, a „tiszta” fórumok-blogok száma helyi szinten elenyésző lehet.

A településfejlesztéssel és -rendezéssel kapcsolatos dokumentumok Az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvényben5 foglaltak 2008. július elseje óta kötelező érvényűek az összes önkormányzatra. Tehát minden honlapon ott kell lennie az önkormányzat rendeleteinek és határozatainak. A településfejlesztés és -rendezés az önkormányzatok feladata; a helyi építési szabályzatnak a szabályozási terv melléklettel, mint rendeletnek; a fejlesztési koncepciónak és településszerkezeti tervnek, mint határozattal elfogadott dokumentumnak a honlapon kell lennie. 3 A magyar Facebook 2011 januári statisztikai adatai szerint 2.600.680 regisztrált felhasználója van, a legnépszerűbb közösségi oldal. Forrás: Wikipedia.hu 4 A Startlap.hu Magyarország leglátogatottabb internetes linkgyűjteménye. 2010 áprilisában a 4. leglátogatottabb magyar oldal volt több mint 9 millió látogatással. A gemius.hu felmérése, 2010. május 1. Forrás: Wikipedia.hu 5 1 § „E törvény célja annak biztosítása, hogy a közvélemény pontos és gyors tájékoztatása érdekében a közérdekű adatok e törvényben meghatározott körét elektronikus úton bárki számára személyazonosítás és adatigénylési eljárás nélkül, folyamatosan és díjmentesen közzétegyék.” 2. § c) közzététel: az e törvényben meghatározott adatoknak internetes honlapon, digitális formában, bárki számára, személyazonosítás nélkül, korlátozástól mentesen, díjmentesen történő hozzáférhetővé tétele. 3. § (2) (…) közzétételi kötelezettségüknek választásuk szerint saját (…) honlapon való közzététellel is eleget tehetnek. 3. § (5) Az adatközlő gondoskodik a honlap adatok közzétételére alkalmas kialakításáról, a folyamatos üzemeltetésről, az esetleges üzemzavar elhárításáról és az adatok frissítéséről. 3. § (7) A honlapon a közzétételi listákon meghatározott közérdekű adatokon kívül elektronikusan közzétehetőek más közérdekű és közérdekből nyilvános adatok is. 10. § (1) A jogszabályok előkészítése során (…) a jogszabály előkészítője (…) biztosítja, hogy bárki véleményt nyilváníthasson, illetve javaslatokat tehessen a jogszabályok tervezetével kapcsolatban. 21. § (3) E törvény rendelkezéseit a megyei önkormányzatok és az 50 000-nél nagyobb lakónépességű városok vonatkozásában 2007. január 1-jétől, az egyéb helyi önkormányzatok, továbbá az egyéb közfeladatot ellátó szervek vonatkozásában legkésőbb 2008. július 1-jétől kell alkalmazni.


8

Az integrált városfejlesztési stratégiát (IVS) és a hozzá szervesen kapcsolódó akcióterületi terv(ek)et (ATT) a funkcióbővítő (és szociális) városrehabilitációs pályázati anyagához kellett a városoknak csatolni. Ezeknek a dokumentumoknak a közzététele nincs előírva, de meglétük, közzétételük is tájékoztatást ad. A dokumentumok elérhetősége azért fontos, mert a közösségi részvétel a megfelelő tájékoztatással kezdődik. Ebből a vizsgálatból arra következtethetünk, hogy a települések megtették-e a jogszabályban is előírt „első lépést”. A jogszabály továbbá előírja a rendezési terv elfogadása/módosítása során a társadalmi részvételt, erről a III.4.1 fejezetben lesz szó bővebben.

Településfejlesztési akciók A településfejlesztési akciók meghatározóak a település lakossága és vezetése életében is. Az önkormányzat milyen mértékben teszi nyilvánossá a honlapján a településen történt, illetve zajló projekteket, terveiket? Fontosnak tartja-e bemutatni az elért eredményeket (feltevésem szerint igen), tájékoztatni a honlapra látogatókat a folyamatban lévőkről? Mely akciókat tartja fontosnak bemutatni és melyik beruházást nem? Milyen formában, adattartalommal, mennyire naprakészen teszi ezt meg? Elsődleges vizsgálat - kvantitatív A vizsgálatot a honlapon szereplő – és megtalált – összes projekt vizsgálatával végeztem. Itt megjegyezném, hogy a települések változatos módon-útvonalakon képesek a projektjeiket szerepeltetni. Projektek csoportosítása: • • • • • •

Befejezett projektnek vettem azokat, amelyek lezárásáról hírt adtak. Folyamatban lévőnek vettem azokat, amelyek befejezéséről nem találtam információt. Inaktívnak tekintettem azokat a projekteket, amelyek csak felsorolásban szerepeltek, és azokat, amelyek a tájékoztatás alapján már be kellett volna fejeződniük, de erről nem számoltak be. Részletesnek tekintettem azokat a projekteket, amelyeknél pontosan megnevezték, ismertették a fejlesztés célját; szerepelt a kezdés és a (tervezett) befejezés időpontja, valamint ha a beruházás jellegéből adódott térképpel, ábrákkal, látványképekkel, fényképekkel illusztrálták. Kiemelt projektnek vettem azokat, amelyeket így neveztek, valamint azokat, amelyek a település honlapjának kezdőlapján, vagy (egyértelmű útvonalon,) a városfejlesztési projektek között szerepeltek, megkülönböztetés nélkül. Összes támogatott projekt számát a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján lévő adatbázis alapján, a következők szerint vettem figyelembe.

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) honlapján lévő adatbázisában szereplő adatokat használtam. Az adott településre benyújtott és az Új Magyarország Fejlesztési Terv6 (ÚMFT) keretében támogatást nyert pályázatokkal vetettem össze a honlapon szereplő projekteket. M ó d s z e r t a n : Az összefoglaló az Egységes Monitoring és Információs Rendszer (EMIR) 2012.05.08 2012.05.12 közötti időszak adatai alapján készült. A jelentésben az adatok csak azon pályázatokra és kiemelt projektekre vonatkoznak (az összefoglaló a technikai segítségnyújtás projekteket nem tartalmazza), ahol rögzítésre került a beruházás helyszíne. A támogatott és a szerződéssel rendelkező projektek adatai között nem szerepelnek a támogató döntés, illetve a szerződéskötés után visszalépett, visszavont projektek. A statisztikai alapadatok a MATÉRIA magyar közigazgatási térinformatikai adatbázisból származnak, amely a Központi Statisztikai Hivatal T-STAR adatbázisából, népszámlálási adatokból és a Belügyminisztérium választási adatbázisából válogatott integrált adatokat tartalmazza. (A MapInfo alapú fejlesztés a CARTOGRAPHIA Kft., a Központi Statisztikai Hivatal és a VARINEX Zrt. közös terméke.) Másodlagos vizsgálat – kvalitatív – az említett projektek „népszerűsége” Melyek azok a fejlesztések, amiket a települések bemutatnak, fontosnak tartják a honlapukon történő közlését?

6 Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Magyarország Nemzeti Stratégiai Referenciakerete, amelyet a kormány dolgozott ki az Európai Unió 2007-2013 időszakra vonatkozó források pályázati kereteként.


9

Az önkormányzatok között szerepelnek a megyei önkormányzatok, valamint az önkormányzatokat is magukba foglaló társulások. Az adatok értékelésénél a különböző szervezetek között nem tettem különbséget, mert az általuk kezdeményezett fejlesztések is jelentősek a település életében. A megyeszékhelyeken a kezelhetőbb adatok miatt a 10 legnagyobb összegű támogatást elnyert projekteket vizsgáltam abból a szempontból, hogy a városok ezek közül mit tartanak fontosnak, és mik azok, amiket nem jelenítenek meg a honlapjukon. A leendő járásközpontoknál a támogatott projektek jóval alacsonyabb száma miatt az összehasonlítást az összes projekttel végeztem.

A honlapok megjelenése - dizájn, használhatóság A honlapok megjelenésének, használhatóságának egzakt értékelésére külön szakmák (weblapkészítő és -fejlesztő, web-marketinges, városimázs-szakértő, stb) művelői alkalmasak. Csak szubjektív és szakmailag kevéssé megalapozott megállapítások tétele előtt azt a kérdést tettem fel, hogy a honlap külseje – laikus szemmel – megfelel-e napjaink elvárásának. Ennek eldöntésére 16 vizsgált honlap összevetése adott alapot. Pontos adatokat a használhatóság megítélésére a weblap akadálymentesítettsége adott támpontot.

Az interakció formái a honlapon A hiperlokális médiáknál jellemző, hogy a tartalomhoz engedi az egyedi vélemények írását, megjelenítését. A hozzászólások számából következtethetnek arra, hogy a cikkük mennyire „sikeres”- a negatív kritikákat is beleértve. A honlapokat a település önkormányzata üzemelteti, és jellemzően nem kívánnak negatív kritikát megjeleníteni az oldalukon. A megjelenített közös tartalmak szabályozására is megvannak a lehetőségek. (Moderátorok, bővebben a III. fejezetben.) Annak vizsgálata, hogy a látogatóknak milyen hozzászólási jogosítványokat adnak, pontosan feltérképezhető. Öt fokozatát alkalmazzák a honlapok az interakciónak: • • • • •

A kezdőlapon lévő hír értékelhető (pontozás) e-mail küldés regisztrációt követően, e-mail küldés, Fórum Rendelettervezet véleményezése

II.1.5 Honlapelemzések Honlapelemzést jellemzően a weblapkészítők és -fejlesztők, marketinges szakemberek végeznek, többnyire céges és üzleti oldalakon. A kutatás során a következő települések honlapjával kapcsolatos elemzésekkel találkoztam. Települések honlapjait vizsgálták az OBSERVER Budapest Médiafigyelő Kft., valamint az Image Factory kutatói. Ők készítették el 2008-ban és 2009-ben a Városimázs toplistát7. Tanulmányukban hangsúlyos részt kapott a városi internetes portálok elemzése is: „A honlapok jelentőségét nemcsak az növeli meg, hogy az internetes penetráció növekvésével egyre többen fordulnak közvetlenül a városi oldalakhoz a szükséges információért, hanem az a tény is, hogy ezen a saját felületen akadálytalanul sugallhatja a számára legelőnyösebb képet a város – feltéve, ha megfogalmaztak ilyet a vezetői.” A Magyar Marketing Szövetség 2001 óta minden évben – egyre több kategóriában – adja ki ’Az év honlapja’ díjat. A ’Kormányzat és települések’ kategória időközben ’Önkormányzatok és települések’ kategóriává alakult. Amelyik település ezt a díjat megkapja, a díj logóját kiteszi a honlapra is. A vizsgált települések közül Kecskemét kapta meg ezt a díjat 2006-ban, 2008-ban, illetve különdíjat 2011-ben.

7 A városimázs toplista a 10.000 főnél nagyobb magyarországi települések – Budapest nélküli – imázs-rangsora. A kutatói országos sajtómegjelenések alapján, 1 éves időtartamot figyelembe véve készítetik el, amely arról tájékoztat, hogy mely városok kommunikáltak a legjobban a vizsgált évben.


10

Az EMLA – a 1994-ben alakult környezetvédelmi jogi tanácsadó szolgálat – indította el a Nonprofit Szektor Analízis (NOSZA) programot. A Nosza Kht. 2007 közepe óta a KÖTHÁLÓ-val együttműködésben folyamatosan monitorozza a megyei és az 50000 főnél nagyobb lakónépességű városok önkormányzatainak honlapjait az Elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény bizonyos szempontjai alapján, melynek eredményét a jogalkotas.hu oldalon teszi közzé.8

II. 2 A vizsgálat eredményei és értékelése A II.1.4 fejezetben felsorolt eszközök szerinti csoportosításban mutatom be a kutatás eredményeit és összegzem a tapasztalatokat.

II.2.1 Közösségi médiák Közösségi oldal- Facebook (FB)9 ? A települések jelen vannak-e az oldalon, van-e különbség a városok között a médiát használók arányában. Mindegyik város jelen van a FB-on, egy városnak több oldala is van/lehet. Jellemző a lap készítője általi szubjektívitás. A ’kedvelők’ száma – amennyiben több oldala volt a településnek – a legnépszerűbb oldal adatai lett alapul véve. Ezt az információt csak a települések közötti eltérések feltérképezésére szántam, a FB kutatása külön szakdolgozat-téma lehetne. A FB oldalt ’kedvelők’– lakosság száma arány a vizsgált településeknél 5% és 14 % között mozog. A két településcsoport átlagát nézve, a leendő járásközpontoknál 8%, a megyeszékhelyeknél 9% az arány. A legkisebb településnél, Kunhegyesnél 10%, a legnagyobbnál, Debrecennél 9%. Megállapítható, hogy a városok lakossága között a közösségi oldal használatában nincs jelentős különbség. A települések Startlapján megjelenő közösségi médiák ? Mennyi online formában is megjelenő helyi újság, televízió, rádió található a település.lap.hu oldalon. Vannak-e blogok, fórumok, amelyek a településhez kötődnek. Mekkora eltérés tapasztalható a települések között. A két településcsoport jelentős eltérést mutat. A kisvárosoknál a linkgyűjteményben szereplő médiák száma átlagosan 2-3 közötti. Négy településnél (Jászapáti, Karcag, Kunhegyes és Törökszentmiklós) volt 1-2 fórum, blog, háromnál (Jászberény, Kunszentmárton és Tiszafüred) egy sem. A helyi televíziók, rádiók nem szerepeltek a Startlapon. Helyi újságokra mutató link településenként átlagosan 2 szerepelt a gyűjteményben. A megyeszékhelyeknél a hiperlokális médiák számának átlaga 16,44, ez az érték jelentősen nagyobb. A blogok és fórumok számában az eltérés nem számottevő. A helyi televíziók, rádiók száma viszont átlagosan 6,22. A helyi újságok linkjeinek száma 3 és 13 között mozgott. Az hiperlokális média üzleti vállalkozás10, ezért természetesen a több emberhez eljutó reklám értékesíthető. A legköltségesebb médiát, a helyi televíziót csak a nagyobb költségvetésből gazdálkodó önkormányzatok tudják fenntartani. Megfigyelhető, hogy a médiák száma a település lélekszámától függ elsősorban. (Eger kivétel: ugyanannyi a linkgyűjteményben szereplő médiák száma, mint a majd’ négyszer nagyobb Debrecenben) Figyelembe kell venni, hogy a forrás jellegéből adódóan az információk hiányosak, fenntartással kezelendők. A fentiekből megállapítható, hogy minél nagyobb a város, annál több hiperlokális média van jelen. A kisebb települések honlapjain – vélhetően – nagyobb igény jelentkezhet a településsel kapcsolatos információ megjelentetésére.

8 3.melléklet: 2009. augusztusi jelentés 9 Az adatokat és az információkat Véghelyi Mónika szolgáltatta 10 Az Axel Springer Network régiós újságai: Bama Baon Beol Heol Kemma Sonline Szoljon Teol


11

Helyi médiák a települések honlapján ? Jelen vannak-e a helyi újságok a vizsgált honlapokon is. Milyen formában adnak tájékoztatást a helyi eseményekről. Mekkora a különbség a városok között. A települések honlapjain is jelen van a helyi újságírás. Ezek megjelenési formái – a minden háztartásba rendszeresen eljuttatott helyi lap digitalizált megjelenítésétől a bulvárhírekig – igen széles skálán mozognak. Az első csoportba tartozó városok honlapjain jellemzően a helyi, az önkormányzat megbízásából szerkesztett kiadvány digitalizált példányszámait lehet megnézni. Kivétel a legnagyobb település, Jászberény, ahol ezen kívül a város honlapja további 5 online lap linkjét ajánlja. Megjelennek a körzeti televíziókból származó, helyi érdekeltségű riportok is. A megyeszékhelyek között a középvárosoknál (Békéscsaba és Eger) találkozhatunk még ezzel a helyi lap digitalizált formával. A nagyvárosok honlapján inkább saját szerkesztésű hírekkel szolgálnak, nem található meg egy helyi újság linkje sem. (Kivétel Nyíregyháza.) Figyelmet érdemel még az, hogy az online lapokhoz lehet véleményt írni, a települések honlapjain megjelenő hírekhez nem. A települések közötti különbségek a lakosság számának nagyságával hozható összefüggésbe. A kisebb településekre (községek, kisvárosok) jellemző az önkormányzatok által havonta kiadott lapok, a nagyvárosokra nem. Megállapítható, hogy a honlapokon csak saját készítésű híreket jelentetnek meg, a hiperlokális médiákat nem említik, nincs hozzájuk link.

II.2.2 Településrendezéssel és -fejlesztéssel kapcsolatos dokumentumok A VÁTI nyilvántartása szerint az összes vizsgált település rendelkezik helyi építési szabályzattal és szabályozási tervvel, településfejlesztési koncepcióval, szerkezeti tervvel. ? Megtalálhatók-e ezek a dokumentumok a települések honlapján, milyen egyéb településfejlesztéssel kapcsolatos dokumentumot töltöttek föl. A leendő járásközpontok honlapján a rendeletek között mindnél megtalálható a helyi építési szabályzat, de csak két településnél volt feltöltve a honlapon a mellékletét képező szabályozási terv. A határozatok között szereplő, a fejlesztési koncepciót elfogadó dokumentum szintén mindenhol megtalálható, maga a koncepció viszont csak egy településnél tették fel a településfejlesztési dokumentumok közé. A szerkezeti tervet két településnél találtam meg. Integrált városfejlesztési stratégiát négy település töltötte föl az oldalra. A városfejlesztési dokumentumokat (Tiszafüred és Törökszentmiklós) kivételével mostohán kezelik a honlapjukon; csak a kötelezően előírt, a rendeletek, határozatok nyilvánossá tételére vonatkozó jogszabálynak eleget téve teszik fel a honlapjukra. A megyeszékhelyeknél a dokumentumok jellemzően megtalálhatók. A helyi építési szabályzat a szabályozási tervvel, és az IVS mindegyiknél megtalálható. A szabályozási terv két településnél webtérképen/keresővel került feltelepítésre. Jellemzően egy helyen, összegyűjtve az összes elkészített dokumentációt (közlekedési és egyéb stratégiák) és a helyi védelemmel kapcsolatos rendeleteket is elérhetővé, olvashatóvá tették.

II.2.3 Településfejlesztési akciók Vizsgált projektek fajtái, besorolása A vizsgálathoz a honlapokon található projekteket gyűjtöttem össze. Nem vettem figyelembe azokat a fejlesztéseket, amelyeket saját-, és/vagy magánerős beruházásként valósítanak meg. Az így kapott eredményeket össze tudtam vetni az NFÜ honlapján található ÚMFT beruházásokra lekérdezett statisztikával. Több projekt csak felsorolva vagy ikonnal szerepelt a település honlapján. Az ikonok között volt, ami egyben hivatkozásként is működött (link), minden információ külön oldalon, vagy más szervezet, intézmény honlapján volt megtalálható. Külön oldalon azt értettem, hogy a város honlapjától teljesen eltérő megjelenésű, saját menüsorral rendelkező, de a település honlapjának részét képező felületre küldött. Saját oldalon jelent meg néhány (kiemelt) projekt. Ezeket a honlapokat teljes egészében az akció bemutatására hozták létre. (Pl. http://www.jaszberenykozpontrehab.hu/)


12

A projekteket vizsgáltam továbbá abból a szempontból, mennyire részletes tájékoztatást adnak. Részletesnek tekintettem azokat a projekteket, ahol pontosan megnevezték, ismertették – többékevésbé közérthetően – a beruházás célját; szerepelt a kezdés – (tervezett) befejezés időpontja; és amennyiben a projekt jellege lehetővé tette térképpel, ábrákkal, látványképekkel, fényképekkel illusztrálták a bemutatást. Befejezett projektnek vettem azokat, amelyek lezárásáról hírt adtak. Folyamatban lévőnek vettem azokat, amelyek befejezéséről nem találtam információt. A folyamatban lévő projekteknél fontosnak tartottam azt is megfigyelni, mennyi közöttük az inaktív, mert ez jelzésértékű a tájékoztatás folytonosságáról. Inaktívnak tekintettem azokat a projekteket, amelyek csak felsorolásban szerepeltek, és azokat, amelyek a tájékoztatás alapján már be kellett volna fejeződniük, de erről nem számoltak be. (Lehet, hogy már évek óta elkészült a beruházás, de ennek tényét nem rögzítették a honlapon. A településen élők ezek egy részének elkészültéről természetesen tudnak, pl. megépült az új tornaterem). Kiemelt projektekkel elsősorban a megyeszékhelyeken lehetett találkozni, a fejlesztések közül jellemzően 2-6 projektet hangsúlyoztak. Kiemelt projektnek vettem azokat, amelyeket így neveztek, valamint azokat, amelyek a település honlapjának kezdőlapján, vagy a városfejlesztési projektek között szerepeltek. Megvalósult projektek A honlapokon szereplő megvalósult projektek száma nagy eltérést mutat. A megvalósult projektek számán túl megnéztem, hogy közülük mennyi szerepel külön oldalon, más intézmény, szervezet honlapján. A honlapon szerepeltett projekteket abból a szempontból is elemeztem, mennyire részletes a tájékoztatás. Fontos megemlíteni, hogy a vizsgálatot egy viszonylag rövid időintervallumban készítettem. A pillanatnyi képből nem derül ki, hogy a részletes, időrendi bemutatást folyamatában töltötték-e föl, vagy a kész anyagot egyszerre tették fel a honlapra. (Csak sejteni lehet, hogy az utóbbi.)

1. táblázat Megvalósult projektek bemutatása a település honlapján Jászapáti

Jászberény

Karcag

Kunhegyes

Kunszentmárton

Tiszafüred

Törökszentmiklós

átlag

3 0 2

1 1 0

2 1 0

2 1 0

3 1 3

10 0 10

5 0 3

3,7 2,6

∑bef.

Külön Részl.

∑bef.

Külön Részl.

Békéscsaba

Debrecen

Eger

Kecskemét

Miskolc

Nyíregyháza

Salgótarján

Szeged

Szolnok

átlag

1 0 0

6 1 4

8 0 8

8 0 8

0 0 0

9 1 0

8 0 8

2 1 1

2 1 1

4,8 3,3

Az első sorban a befejezett projektek száma, a másodikban a külön/saját honlapon megjelent, a harmadikban pedig a részletesen bemutatott projektek szerepelnek.

A táblázatból is kitűnik, hogy az első csoportban vizsgált városok (a kiugróan sok projektet bemutató Tiszafüred kivételével) átlagosan 2-3 elkészült beruházást említenek. A bemutatás részletezettségéről elmondható, hogy a megvalósított fejlesztések harmadát csak megemlítik, kétharmadát pedig részletesen bemutatják. Külön lapon két szennyvíz-beruházás, egy könyvtárfejlesztés és egy oktatásfejlesztéssel kapcsolatos projekt szerepel. A megyeszékhelyeket nézve megállapítható, hogy a bemutatott projektek száma és annak részletezettsége teljesen településfüggő. Településfüggő alatt azt értem, hogy nem találtam összefüggést a város jellemzői, adottságai és a kapott eredmény között. Átlagosan 5 befejezett projektet mutatnak be, de ezt az értéket a 6-8 bemutatott projekt kontra 0-2 beruházás adja. Külön oldalon polgármesteri hivatal szervezetfejlesztése és két belváros-rehabilitáció szerepel.


13

A két csoport közötti eltérés nem számottevő. Véleményem szerint az önkormányzat, illetve a honlap tartalmáért felelős személy döntésén, elképzelésén múlik, mennyire tartja fontosnak a megvalósított projektek bemutatását. (Az, hogy melyik település miért tartja fontosnak valamely elkészült beruházás bemutatását, más jellegű vizsgálat tárgya lehetne.)

Folyamatban lévő projektek A folyamatban lévő projekteknél először azt tartottam fontosnak tisztázni, hogy az adott bejegyzés mennyire aktuális.

2. táblázat Folyamatban lévő projektek a település honlapján I. inaktív projektek

∑foly. inaktív In/∑f

∑foly. inaktív In/∑f

Jászapáti

Jászberény

Karcag

Kunhegyes

Kunszentmárton

Tiszafüred

Törökszentmiklós

átlag

1 1 100%

4 3 75%

3 3 100%

3 3 100%

4 3 75%

10 7 70%

5 5 100%

4,3 3,6 80%

Békéscsaba

Debrecen

Eger

Kecskemét

Miskolc

Nyíregyháza

Salgótarján

Szeged

Szolnok

átlag

6 1 17%

12 9 75%

7 7 100%

10 2 20%

44 43 98%

3 3 100%

5 5 100%

4 (93) * 4 (?) 100%

3 3 100%

10,4 8,5 80%

Az első sorban a folyamatban lévő, a másodikban az inaktív projektek száma, a harmadikban az inaktív projektek aránya szerepel. *Szeged honlapján az Önkormányzat – Beruházások menüpont alatt 93 projektet sorolnak fel. Az eligazodást segítő kereső nem működött; a projektek jellemzően névvel és a támogatás összegével szerepelnek. A további vizsgálatoknál a Városháza alportál kezdőlapján szereplő hat beruházást vettem alapul, mint említett projektek.

Az első csoportban vizsgált városok átlagosan 4,3 folyamatban lévő beruházásról adtak hírt. Ezek közül sok lehet a valójában befejezett, hiszen a bejegyzések kétharmada inaktív. A megyeszékhelyeknél átlagosan kétszer ennyi folyamatban lévő projektet említenek meg a honlapon. Az inaktív bejegyzések aránya átlagosan itt is kétharmada az aktív bejegyzéseknek. Az inaktív projektek jellemzője, hogy 1-2 mondatban mutatják be, de sokszor csak egy felsorolásban, vagy a pályázat tényét rögzítő szabványtábla formájában találhatók meg az oldalon. Ha a vizsgált 16 településből kettőt (Békéscsaba és Eger) nem veszünk figyelembe, akkor elmondható, hogy az aktív bejegyzések aránya 0%-25% között mozog. Ez az érték meghaladja a vizsgálat előtti elképzelésemet. Valószínű, hogy egy alkalommal feltöltik az adatokat (a részletességről később) és utána a bejegyzést magára hagyják. Jellemzően csak a saját honlapon figyelemmel kísérhető beruházások teljesen naprakészek. (Nem mind.) Következő lépésként a folyamatban lévő akciókat a honlapon belüli – kívüli elhelyezését, valamint a részletezettséget vizsgáltam.

3. táblázat Folyamatban lévő projektek a település honlapján II. hely, részletezettség

∑foly.

külön saját részletes részl/∑

Jászapáti

Jászberény

Karcag

Kunhegyes

Kunszentmárton

Tiszafüred

Törökszentmiklós

átlag

1 0 0 0 0%

4 0 1 1 25%

3 2 1 3 100%

3 0 0 0 0%

4 1 0 3 75%

10 0 0 8 80%

5 0 0 2 40%

4,3 0,4 0,3 2,4 46%


∑foly.

külön saját részl. részl/∑

14

Békéscsaba

Debrecen

Eger

Kecskemét

Miskolc

Nyíregyháza

Salgótarján

Szeged

Szolnok

átlag

6 0 2 3 50%

12 0 1 4 33%

7 0 0 7 100%

10 9 1 10 100%

44 0 1 1 2%

3 0 0 0 0%

5 0 0 0 0%

4 0 1 3 75%

3 3 0 0 0%

10,4 1,3 0,67 6,3 40%

Az első sorban a honlapon található összes folyamatban lévő projekt száma szerepel, a másodikban és harmadikban a külön, illetve saját honlapon szereplők száma. A negyedik sor a részletesen bemutatottakat jelöli. Az ötödik sor a részletesen bemutatott projektek aránya.

A külön, illetve saját oldalon történő híradás nem jellemző a vizsgált településeken. A külön honlapon való tájékoztatásnak pedig meglenne az az előnye, hogy azok keresnék föl, akik a beruházásokról szeretnének informálódni, a projektek közötti navigálás, keresés is átláthatóbban megoldásra kerülhetne. (Kecskeméten a városfejlesztő társaság honlapján találhatók meg – csak a társasághoz tartozó – folyamatban lévő beruházások, Szolnokon a www.szolnokepul.hu oldalon lehetne a tájékoztatást megoldani, lásd 2. táblázat: mindhárom projekt inaktív.) A kialakított képet árnyalhatja, hogy lehetnek saját lapon bemutatott egyéb beruházások, csak a település honlapjáról „lemarad” az erre mutató hivatkozás. (Gondolok pl. a Szolnokon megépült új hídra, http://szolnokigyalogoshid.hu/blog/, amely a város honlapján keresztül nem elérhető.) A folyamatban lévő projektek részletezettségéről is azt lehet megállapítani, hogy – mint a befejezetteknél is – településfüggő. Egyes települések jellemzően részletesen mutatják be a településfejlesztési akcióikat, más települések csak felsorolják, hiányos adatokkal. A részletezettség a befejezett és folyamatban lévő projekteknél a következőképpen alakul:

4. táblázat Befejezett és folyamatban lévő projektek részletezettsége

Rb/∑b Rf/∑f

Rb/∑b Rf/∑f

Jászapáti

Jászberény

Karcag

Kunhegyes

Kunszentmárton

Tiszafüred

Törökszentmiklós

átlag

67% 0%

0% 25%

0% 100%

0% 0%

100% 75%

100% 80%

60% 40%

69% 46%

Békéscsaba

Debrecen

Eger

Kecskemét

Miskolc

Nyíregyháza

Salgótarján

Szeged

Szolnok

átlag

0% 50%

67% 33%

100% 100%

100% 100%

0% 2%

0% 0%

100% 0%

50% 75%

50% 0%

52% 40%

Az első sorban az szerepel, hogy a befejezett projektek hány százaléka részletezett, a másodikban az, hogy a folyamatban lévő projektek hány százaléka részletezett

A településeket külön-külön megvizsgálva a következő állapítható meg. A vizsgált 16 városból négyről elmondható, hogy részletesen mutatja be a beruházásait, négyről pedig az, hogy csak felsorolás-szerűen, hiányosan ad róluk tájékoztatást. Három város egyformán kezeli a projektek részletes bemutatását, a befejezett és a folyamatban lévő projektjeit hasonló részletezettséggel, jellemzően fele-fele arányban. Egy-egy településről elmondható, hogy az egyik csak a folyamatban lévő, a másik csak a befejezett projektjeiről számol be bővebben. Két város csak a befejezettek egy részét, egy pedig csak a folyamatban lévőkből mutat be egyet részletesen a honlapra látogatóknak. A két településcsoport között (az átlagban) jelentős eltérés nem tapasztalható. Összességében elmondható, hogy a városok honlapján szerepeltetett beruházások bemutatása általában hiányos, kevés az információ. Említett projektek és az összes támogatott projekt viszonya Felmerült az a kérdés, hogy a települések az összes nyert beruházásból mennyiről számolnak be a honlapjaikon.


15

5. táblázat Az említett projektek és a kiemelt projektek viszonya az összes beruházáshoz

∑Eml.

Kiemelt ∑ÚMFT ∑E/∑Ú

∑Eml.

Kiemelt ∑ÚMFT ∑E/∑Ú

Jászapáti

Jászberény

Karcag

Kunhegyes

Kunszentmárton

Tiszafüred

Törökszentmiklós

átlag

4 0 11 36%

5 1 22 23%

5 0 14 36%

5 0 10 50%

8 0 9 89%

20 0 13 154%*

10 0 26 38%

8 15 53%

Békéscsaba

Debrecen

Eger

Kecskemét

Miskolc

Nyíregyháza

Salgótarján

Szeged

Szolnok

átlag

7 2 56 13%

18 11 98 18%

15 15 52 29%

18 1 61 30%

43 (13) 2 98 44%

12 12 66 18%

13 13 32 41%

93 (6) 6 76 122%*

5 5 72 7%

24,9 7,4 67,9 33%

Az első sorban az szerepel, mennyi projektről tettek említést a település honlapján, a másodikban a kiemelten kezelt fejlesztések száma került feltüntetésre. A harmadik sor a településen a 2007-2013 közötti időszakban elnyert pályázatok száma, a negyedik sorban az említett projektek az összes nyertes pályázathoz viszonyított aránya került megadásra. *Az adatok elemzésénél figyelembe kell venni, hogy a bemutatott fejlesztések között szerepel(het)nek a 2007-2013 időszak előtt megvalósultak. (Előfordulhatnak a folyamatban lévő, inaktív projektek között is. Sajnos az információk hiányossága az elemzés pontosságának rovására ment.) Ezt példázza Tiszafüred és Szeged honlapjának 100% feletti értéke. A települések átlagánál csak 100%-os teljesítést vettem számításba.

Először a kiemelt projektekkel kapcsolatban jegyezném meg, hogy az első csoportban vizsgált kis- és középvárosoknál ez a kategória nem jellemző. Ezeken a településeken a projektek száma sokkal kevesebb: átlag 15 → átlag 68, mint a megyeszékhelyeknél. A viszonylag kisszámú beruházás ellenére csak a beruházások fele, átlagosan csak 8 projektet kerül említésre a városok honlapján. A megyeszékhelyeken a megvalósítható fejlesztések (átlagosan 68 db) közül arányaiban tekintve, eleve kevesebbet említenek meg a honlapon. Átlagosan 25 beruházásról adnak hírt, de ha a felsorolás-szerű (Miskolc és Szeged) feltöltéseket figyelmen kívül hagyjuk, akkor ez az érték csupán 12 db, a kiemelten kezelteké pedig 7 db. Ez az érték az összes támogatott beruházás 33%-a (felsorolások nélkül 20%-a, a kiemelteket nézve 11%). Véleményem szerint az első csoportba tartózó városoknál a projektek mennyiségéből adódóan a részletes, folyamatos tájékoztatás a településen tervezett, illetve folyamatban lévő összes fejlesztésről nem lehet kapacitás (ember, idő, pénz) kérdése. A megyeszékhelyeknél is meg kellene oldani azt, hogy minden beruházásról információt lehessen szerezni. Itt a feltöltés módjában szeretném a rendszerezett bemutatást kihangsúlyozni. Vagy a fejlesztés témája, és/vagy időrend és/vagy (kód)név alapján bemutatni, vagy a keresést lehetővé tenni. Természetesen ennek vannak költségvonzatai is. A nagyvárosokban viszont több pénz és ember (városmarketinges, informatikus, fejlesztési/beruházási osztályon dolgozó, városfejlesztési társaságok – akiknek egyébként is folyamatosan követniük kell az eseményeket, esetleg be is kell a ’mérföldkövekről’ számolniuk) áll rendelkezésre. Említett projektek „népszerűsége” ? Melyek azok a fejlesztések, amiket a települések bemutatnak, tehát fontosnak tartják a honlapukon történő megjelenítését? Végeztem még egy kutatást arról, hogy témájuk szerint melyek azok a fejlesztések, amelyeket a települések előszeretettel megosztanak a látogatókkal, és melyek azok, amiket nem. Egy településen egy témával kapcsolatban több projekt is szerepelt (ilyenek az iskola felújítások, kerékpárút építések), ezeket nem súlyozottan, csak egyszer vettem figyelembe.


16

A leendő járásközpontok Egy településnél: Funkcióbővítő városközpont rehabilitáció (Jászberény) Kettő településnél: Intézmények akadálymentesítése Kórházfejlesztés Könyvtárfejlesztés (nem építés) Köztér, játszótér felújítás Hulladéklerakó rekultivációja Három településnél: Négy településnél:

Kerékpárút építése Útépítés, -felújítás Egyéb közműfejlesztés (szennyvíz-, csapadékvíz-csatorna) Bölcsőde, óvoda és iskola felújítás (épület) Oktatási intézményekhez kapcsolódó „soft-projektek” (pl. kompetencia alapú oktatás megvalósítása)

Öt településnél:

És nem tettek említést a következő városfejlesztési akciókról: A funkcióbővítő városközpont rehabilitációról négy településen. Ezek közül két településen lehetett egy része ennek a beruházásnak egy köztér-felújítás, illetve két játszótér megépítése, de ezek az építkezések nem voltak beazonosíthatók. Nem tettek említést két településen az ún. soft-projektekről (tehát ilyen projekt minden vizsgált településen létezik), valamint óvoda és iskola felújításról, és könyvtárfejlesztésről. A favorizált beruházások közül lemaradt még egy-egy település honlapjáról: hulladéklerakó rekultivációja, csatornaépítés és kerékpárút építés témájú projekt. Megyeszékhelyek A megyeszékhelyeknél a vizsgálatot a top10 (legnagyobb összegű elnyert támogatás a településen) listával vetettem össze. Az adatok az NFÜ honlapjáról kerültek lekérdezésre, a II.1.4 fejezetben ismertetett módszer szerint. Egy városnál: Turisztikai létesítmény Intézmény energetikai korszerűsítése Kettő városnál: Soft-projekt Három városnál: Útépítés, -felújítás Egyéb közműfejlesztés (szennyvíz-, csapadékvíz-csatorna) Négy városnál: Öt városnál:

Közösségi közlekedés fejlesztése Agóra Bölcsőde, óvoda és iskola felújítás (épület) Kerékpárút építése

Hét városnál:

Városközpont rehabilitáció

Kimaradt a top10-ből: Egy városnál:

Kettő városnál:

Három városnál: Négy városnál:

Agóra Útépítés, -felújítás Múzeum felújítás Kórházfejlesztés Művelődési ház Bölcsőde, óvoda és iskola felújítás (épület) Közterület felújítás Soft-projekt Egyéb közműfejlesztés (szennyvíz-, csapadékvíz-csatorna) Közösségi közlekedés fejlesztése Hulladéklerakó rekultivációja Kerékpárút építése


17

A fentiekhez csak pár megjegyzést fűznék. Az első csoportban vizsgált városoknál a legnépszerűbb az oktatási-nevelési intézmények felújítása, valamint a hozzájuk kapcsolódó soft-projektek bemutatása volt. Ennek az az oka, hogy a települések jellemzően ezekre pályáztak. A vizsgált hét városból öt kapott jelentős összegű támogatást funkcióbővítő városközpont rehabilitációra. Jászberény külön honlapon szerepelteti a projektet, felsorolva, ismertetve azok elemeit. A többi négy településnél – a honlapjukról legalábbis – nem derült ki, hogy van ilyen beruházás, és ez milyen fejlesztéseket takar, de az ismertetettből kiindulva, jelentőseket. A megyeszékhelyeknél a városközpont rehabilitációja áll az első helyen az ismertetések között, éles ellentétben az első csoporttal. De velük hasonlóan előkelő helyen végzett az oktatási-nevelési intézmények felújítása, bár a soft-elemek nem kaptak akkora nyilvánosságot. A közlekedéssel kapcsolatos fejlesztések is hangsúlyosak: kerékpárút- és útépítés, közösségi közlekedés, bár csak egyegy elemet kezelnek kiemelt projektként, a többit nem említik meg, és van olyan város, ahol egyáltalán nem került be a top10-be. A közmű-fejlesztések és a hulladéklerakók rekultivációját sem említik meg mindenhol, a kis- és középvárosokkal ellentétben. Ennek oka az lehet, hogy a kisebb településeknél ezek a legnagyobb támogatást elnyert projektek, bemutatásuk célszerű várospolitikai szempontból is.

II.4.4 A honlapok megjelenése - dizájn, használhatóság A II.1.4 fejezetben említett indokok miatt csak a vizsgálatok során kialakított véleményemet szeretném összefoglalni. A honlapok megjelenése általában tetszetős, csak egy kisváros és egy középváros lapját találtam első ránézésre elborzasztónak. A vizsgált 16 város közül 7 weboldalt találtam kifejezetten esztétikusnak. Az első csoportból 2 település honlapja, a második csoportból 5 város honlapja nem volt akadálymentes. Ezekből az adatokból azért nem vonok le következtetést, mert a legújabb ’weblapdesign-trend’ szerint a fekete alapon sárga szöveg megoldást már meghaladták; egyéb módon is teljesíteni tudják az ajánlásokat, eleve ’vakbarát’ kialakítással.11

II.4.5 Az interakció formái a honlapon A vizsgálat során a Polgármesteri Hivatal, illetve szervezeteinek e-mail címének megadását, a „kátyúvonalat”, az impresszumban lévő elérhetőséget nem értelmeztem véleménynyilvánítási lehetőségként.

6. táblázat Hozzászólás lehetősége a honlapon járás

megye

∑16

%

2

2

4

25%

0

2

2

12,5%

0

1

1

6%

e-mail küldés

1

3

4

25%

Fórum

3

0

3

19%

Rendelettervezet véleményezése

1

1

2

12,5%

Nincs lehetőség A kezdőlapon lévő hír értékelhető (pontozás) e-mail küldés regisztráció után

11 Forrás: http://www.sbdesign.hu/dijak-elismeresek/

Település Karcag, Törökszentmiklós, Kecskemét, Szolnok Nyíregyháza, Szeged Békéscsaba Kunhegyes, Debrecen, Eger, Miskolc Jászapáti, Kunszentmárton, Tiszafüred Jászberény, Salgótarján


18

A vizsgált települések negyedénél nincs lehetőség a honlap tartalmához észrevételt tenni. A kezdőlapon lévő hírfolyamban megjelent cikkek értékelése (1-5-ig pontozható, illetve ’tetszik’-gomb) sem nevezhető érdemi észrevételnek. A helyzetet árnyalhatja, hogy Szegednél a kezdőlapon lévő fórum (lehet, hogy csak a vizsgálat idején) nem működött, Szolnok honlapján pedig most mérik fel az igényeket kérdőívvel. Öt településnél – sokszor „kérjük, ossza meg velünk véleményét” felhívással – elektronikus levél formájában lehet észrevételt tenni, ezt a módot lehet a legelterjedtebbnek tekinteni. Fórumot három településen (mind kisváros) találtam, kettő közülük nem igazán aktív; egy-egy indító bejegyzéshez nem sok válasz érkezik. Kivétel Jászapáti honlapja, ahol a beérkező levelek és a válaszok is olvashatók. Ez a megoldás mindenképpen a tapasztaltak közül a legjobb, mert így az érdeklődőben erősíti azt az érzést, hogy számíthat válaszra. Másrészt a kérdezők – mivel a levelüket „az egész város” olvashatja, még név nélkül (nickname-mel) is valószínűleg összeszedettebben fogalmazzák meg mondanivalójukat. (Vagy a moderátor közbelép és töröl) Külön kategóriaként kell kezelni a rendelet-tervezetekhez írható véleményt. A II.1.4 fejezetben említett 2005. évi XC. törvény alapján kell(ene) ezt a jogot biztosítani minden település honlapján, a vizsgált 16 városból kettő tette lehetővé. Regisztrációt követően, elektronikus levélben lehet a véleményt küldeni: Jászberényben az Önkormányzat menüpont alatt található a ’társadalmi egyeztetés’ gomb a dokumentumok és a véleményezési határidő felsorolásával, Salgótarján honlapján a kezdőlapon tájékoztatják a látogatókat erről a lehetőségről. (A vizsgálat időpontjában nem volt ilyen rendelettervezet.) Összességében nézve, a vizsgált települések közül hat adott lehetőséget arra, hogy a látogatók érdemi észrevételt tegyenek (interakció), ez az arány 37,5 %. (A két nem igazán forgalmas fórumot nem soroltam ezek közé.) Ez az érték – a társadalmi, informatikai környezetünket tekintve – nagyon alacsony.

II.4.6 Az internetes eszközök és a közösségi részvétel kapcsolata A honlapokat folyamatosan fejlesztik. A kép, amit igyekeztem fölvázolni – pillanatnyi. Ezt jól példázza az, mint már említettem, hogy amikor a leendő járásközpontok honlapjait vizsgáltam, Mezőtúr honlapja nem volt elérhető. Az összes vizsgálat befejeztével ismét megpróbáltam elérni az oldalt. Május 12-én az új honlapon1 köszöntötték a látogatókat. A fejlesztés tehát folyamatos. A kérdés az, hogy milyen irányban halad. Szolnok honlapján kérdőív2 kitöltésére kérik a látogatókat, amiben a honlap használhatóságát lehet értékelni, valamint megkérdezik a kitöltőket arról, hogy szeretnének-e párbeszédet folytatni a weboldalon, szívesen látnának-e fórum és blog szolgáltatást. Érdekes megfigyelni azt is, hogy a sok embert érintő, nagy érdeklődésre számot tartó beruházások külön-saját honlapon jelennek meg. Vizsgálataim során három ilyen jellemző oldallal találkoztam, Debrecen, Miskolc és Szeged tömegközlekedés-fejlesztés (villamos-) projektjét bemutató honlapokkal. Ide kívánkozik Lukovich Tamás A posztmodern kor városépítészeti kihívásai című könyvében szereplő megállapítása: „Cinizmus nélkül megállapítható, hogy a közutak vagy más közlekedési létesítmények fejlesztése a közvélemény szempontjából olyan különleges kényességű és megkülönböztetett figyelmet keltő kérdések, hogy elég egy területre mutatni egy új út vagy repülőtér gondolata kapcsán, hogy az ott lakókból azonnal közösség formálódjon.” A három saját honlap messze a leginformatívabb volt az összes vizsgált projekt között. Egyrészt a mából nézve a jövő az internetes eszközök használatának erősödése felé mutat. A körülöttünk tapasztalható változások, a webkettes alkalmazások elterjedése, a közösségi oldalak térhódítása: mind olyan jelenség a mindennapokból, ami ezt a folyamatot támasztja alá. Másrészt egyértelmű a közösségi részvétel növekvő szerepe a várost érintő fejlesztésekben. Megfigyelhető az a tendencia, hogy az embereket érdekli, hogy milyen a közvetlen környezetük, és a minőségi változtatások érdekében képesek az önszerveződésre. Mi még csak a kezdeteknél tartunk, de máshol USA-ban és Nyugat-Európában már jelentős lépéseket tettek. A következő fejezet erről szól.


19

III. A közösségi részvétel A közösségi részvételnek már magyar nyelven is jelentős szakirodalma van. Ebben a fejezetben a rövid történeti áttekintést és a jogszabályi háttér bemutatását követően – a szakirodalom alapján – a közösségi részvétel módjairól, értékeiről-veszélyeiről, gyakorlati feltételeiről készített összefoglalót ismertetem. Az ismérvek alapján az internetes eszközök felhasználási lehetőségeit vázolom. Bemutatom a jogszabályi hátterét a közösségi részvételnek, majd rátérek arra, hogy milyen módon lehet – a hatályos jogszabályok alapján – a társadalmi részvételnek a színtere a település honlapja.

III.1 Rövid történeti áttekintés A közösségi részvétel gondolata a XIX. - XX. század fordulójára nyúlik vissza. Elsőként Patrick Geddes (1854-1932) szorgalmazta a települések lakosságának bevonását a tervezés és döntéshozatal folyamatába. Szerinte a települések polgárait nem szabad csupán fogyasztóknak tekinteni, akik évenként megválasztják a képviselőiket, hanem a településfejlesztés aktív résztvevőivé kell tenni őket. (Lukovich 2001) Európában a II. világháborút követően zajló politikai gazdasági folyamatok és a radikálisan új építészeti és urbanisztikai mozgalmak miatt a közösségi részvétel háttérbe szorult. Az USA-ban a gazdasági fellendülés, motorizáció és egyéb – az európaitól eltérő – gazdasági-társadalmi folyamatok következtében kezdetek kialakulni a mai elméletek. Az 1960-as években – részben az USA-ban történtekre reflektálva – a brit kormány hozta létre az a bizottságot, amelynek az volt a feladata, hogy a közösségi részvétel a tervezési folyamatokba történő beépítésének lehetőségeit, szerepét, módját tárja fel. (Skeffington jelentés, 1969) Javaslataikat beépítették az új brit tervezési rendszerbe, bár a hatékonyságát már a kezdetektől kritizálták.12 A hetvenes években a közösségi részvétel gondolata egyre népszerűbb lett, és elterjedését az is elősegítette, hogy a mozgalmat ENSZ is felvállalta. A társadalmi elvárások miatt az egész világon igyekeztek intézményi kereteket adni a közösségi részvételnek. Emellett az urbanizmus is „társadalmasításra került”, és már nemcsak az építészek privilégiuma. A várostervezők egy részére nagy hatással volt Jane Jacobs szociológus könyve13, amivel a szociológiai gondolkodás bevonult az urbanisztikába és döntő szemléletváltást okozott. (Meggyesi 2005) A következő két évtizedben a városépítészet közüggyé vált, valamint kialakulnak azok a csoportok, ahol a különböző szakterületek képviselői egyenlő szereppel és ranggal vesznek részt a várostervezésben. A kilencvenes években megjelentek az erősödő globalizáció ellenhatásaként a konstruktív, alulról építkező városfejlesztési mozgalmak. 12 Arthur Dent és a gyorsforgalmi út építése, Douglas Adams: Galaxis útikalauz stopposoknak, 1979 „- Magának is joga volt hozzá, hogy javaslatokat tegyen, vagy tiltakozást jelentsen be a kellő időben. - A kellő időben, mi?! - süvöltötte Arthur. - A kellő időben? Akkor hallottam először az egészről, amikor beállított ide egy munkás tegnap. Megkérdeztem, azért jött-e, hogy megpucolja az ablakot, azt felelte, hogy nem, hanem azért, hogy szétrombolja a házat. Persze nem ezzel kezdte. Dehogy. Előbb letörölt pár ablakot, s megvágott öt fontra. Csak aztán mondta meg. - De Mr. Dent, a tervek az elmúlt kilenc hónapban rendelkezésére álltak a helyi tervezőirodában! - Ó, hogyne! Én is egyenesen odamentem, hogy megnézzem őket, mihelyst hallottam a dologról, tehát tegnap délután. Maguk aztán nem erőlködtek valami nagyon, hogy felhívják rájuk a figyelmet, ugye? Úgy értem, hogy például szóltak volna valakinek, vagy ilyesmi. - De hiszen a tervek ki voltak állítva. - Ki voltak állítva? Éppenséggel a pincébe kellett lemennem, hogy megtaláljam őket. - Ott van a kiállítási részleg. - Zseblámpával. - Talán leszakadt a villanyvezeték. - Meg a lépcső. - Nézze, végül is megtalálta a feljegyzést, nem? - Ó, hogyne - felelte Arthur -, megtaláltam. Egy használaton kívüli vécében elsuvasztott, bezárt iratszekrény fenekén volt kiállítva, az ajtón a következő felirattal: Vigyázz! A leopárd harap!” 13 Jane Jacobs: A nagy amerikai városok élete és halála, 1962


20

Az ezredfordulót követően a különböző álláspontok a társadalmi részvétel terén folyamatosan formálódódtak. A mostani tendencia szerint (is) a cél az intézményesítés, nem pedig a projekt-alapú participáció. Az intézményrendszer kialakításáért az önkormányzatoknak és a közösségnek is tennie kell. Fontos a folyamatos demokratikus dialógus fenntartása, az akciószerű, esetenkénti részvétel helyett. A párbeszéd kialakulásához tanulási folyamat, a megvitatás és megállapodás kultúrája szükséges. (Pallai 2010)

III.2 Nemzetközi mozgalmak és eredményeik a magyar jogrendszerben A nyolcvanas években a környezetvédelemmel foglalkozó civil szervezetek összefogása és kitartó munkája révén 1998-ban 16 ország környezetvédelmi minisztere közös megállapodást írt alá. A környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban való részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusi Egyezményt14 Magyarország is aláírta, majd a 2001. évi LXXXI. törvénnyel kihirdette. A törvény 2007. január 1-jén lépett hatályba. Az Egyezmény három alappillére: •

az információhoz való hozzájutás passzív és aktív oldalával,

•

a nyilvánosság döntéshozatalban való részvételével és a

•

az igazságszolgáltatáshoz való hozzáféréssel foglalkozik.

Negyedik pillére a „részvételre képesítés”, ami azt jelenti, hogy a leendő résztvevő a megfelelő alapismereteken túl tisztában legyen a jogaival, képes legyen a döntéshozatalban való aktív közreműködésre. Az Egyezmény döntéshozó szervei megállapodtak különböző témákra fókuszáló munkacsoportok létrehozásáról is. Az egyik témacsoportot azzal bízták meg, hogy az információk hozzáférése biztosító elektronikus eszközök hatékonyabb felhasználásához készítsen ajánlást. Jogi eszközök kidolgozására már nem, de nemzeti tájékoztató honlapok létrehozására felhívja az Egyezményt elfogadó államokat.(Móra 2011) Azért tartom fontosnak az Egyezmény megemlítését, „mert összegyűjtötte és rendszerbe foglalta a korábban már az egyes nemzeti jogokban és a nemzetközi jogban meglévő, a nyilvánosság részvételére vonatkozó elemeket.”(Pánovics 2010) A megszövegezésében viszont az egyének egészségéhez és jólétének megfelelő környezethez való jogát nem fejti ki, ezért az értelmezése lehet szűken vagy tágan vett. Az egészséges környezethez való jogból vezethető le az építésügy alkotmányos védelme.15 Az embereknek joguk van az egészséges vízhez, levegőhöz, termőtalajhoz; tágabb értelmezésben a környezet fogalmába tartozik épített környezetet, harmadik generációs alkotmányos alapjog.

III.3 A közösségi részvételről A közösségi részvétel értékei és veszélyei (Lukovich 2001) Amíg a részvétel nem intézményesített, jogszabályokon alapuló, átlátható folyamat, az egyes participációs akciókat körültekintően kell megtervezni. Az értékeket szem előtt tartva, a lehetséges hátrányokat is számításba kell venni. Először nézzük az értékeit: + Demokratikus módszerként az egyének felelősségét hangsúlyozza, jobb politikai légkört teremt. + Eltérő társadalmi rétegek véleményét is felszínre hozhatja. + Új, friss elképzelések forrása lehet. 14 2001. október 30-án lépett hatályba. A Magyar Köztársaság azáltal, hogy az első 16 ország között ratifikálta az Egyezményt, elősegítette annak hatályba lépését. Az Aarhusi Egyezménynek 2005-ben már 40 aláírója és 36 részes fele van Forrás: Bakonyiné dr. Moser Judit Beszámoló az Aarhusi Egyezmény Részes Feleinek Második Konferenciájáról 15 Építésügyi vizsga tananyag, 2011


+ + + +

21

Amennyiben létrejön az együttműködés a tervezésben, akkor jó eséllyel fennmarad a megvalósításban is. A tervezői (önkormányzati) elképzelés életképességének, megfelelőségének mérője. Elősegíti a horizontális koordinációt és ezzel javítja az eredményeket és a hatékonyságot. Hozzájárulhat a társadalmi problémák feloldásához, úgymint összetartás hiánya, félelem az új dolgoktól.

Hátrányai – Lassabb, drágább a tervezési folyamat A közösségi részvétel ellenzőinek fő érve a gazdaságosság kérdése: egyrészt lelassul a tervezési folyamat, másrészt plusz pénzeszközöket igényel. Átgondolandó az, hogy a gyorsan kidolgozott, jóváhagyott (és kivitelezett) tervek, amennyiben a lakosság ellenérzését váltják ki, akkor – hosszútávon – mégis kifizetődő lett a bevonásuk. Szakszerűséggel, megfelelő tervezéssel és menedzseléssel azonban a szükséges többletköltségek elfogadható szinten tarthatók. A település meglévő társadalmi viszonyainak tükrében: – Különböző érdekcsoportok küzdelmének lehet a színtere, ekkor nem maga a terv megalkotása az elsődleges. – A folyamatba „meghívásos alapon” résztvevő csoportok esetében megkülönböztetés tárgya az, ki vehet benne részt, és ki szorul ki. A hatékony részvétel létrehozásában kritikus fontosságú feladat még a szerepek pontos meghatározása és megértetése: a lakosságé, a tervezőé és a közhivatalnoké. Ennek hiánya az amúgy is bizalmatlan légkörben szükségtelen konfliktusokhoz vezet. A polgárok egyenként más és más nézőpontot képviselnek, képességük és felelősségtudatuk eltérő. Aktív közreműködésük viszont folyamatos visszacsatolást biztosít, jelezve, hogy a döntések összhangban vannak-e a közösség értékrendjével. Az internetes kapcsolattartás nem váltja ki a személyes kontaktust, de az internetes fórumon történő hozzászólásnak előnyei is vannak. Gondoljunk csak arra, hogy a lakossági fórumok legtöbbször érdektelenségbe fúlnak. Már többen felvetették, hogy a tervezők és a lakosok közötti kommunikáció nem zavarmentes, külön kellene az építészeket és egyéb szakembereket külön képezni. Sok embernek – itt most mindkét oldalon lévőkre gondolok – nehézséget jelent(het) a nagyobb csoport előtti felszólalás, gondolatainak világos, közérthető megfogalmazása és az azonnali reagálás. Pár előny tehát: • Olyan ember is véleményt nyilváníthat, akinek a lakossági fórum alatt más elfoglaltsága van, vagy csak nem szeret nyilvánosan felszólalni. • Lehetőség van arra, hogy a hozzászóló a véleményét átgondoltan, alátámasztva ossza meg a többiekkel. • Véleményét illusztrálni tudja képekkel, hivatkozásokkal. • Van idő a reagálásra.

A társadalmi párbeszéd gyakorlati feltételei (Pallai, 2010) A részvételt meghatározó tényező

Hogyan működik

A cél

TUD-E bekapcsolódni?

Az egyéni képességek meghatározzák mennyire tud részt venni

Kapacitásfejlesztés: támogató programok és célzott támogatás

SZERETNE-E bekapcsolódni?

Ahhoz, hogy részt is vegyen odatartozás-érzés, érdekeltség kell Civil szervezettség és képviselők, vagy képviselő szervezetek, amik lehetőséget adnak a részvételre

Közösségi érzés, társadalmi tőke, civilség, polgárság Olyan intézményi háló építés, ami kezeli és facilitálja a részvételt Olyan folyamatok, amelyek bevonók, sokfélék és reflexívek Olyan politikai folyamat, ami demonstrálni tudja, hogy reagál a részvételre.

„KÉPESSÉ TETT” a bekapcsolódásra FELKÉRTÉK-E, hogy részt vegyen?

Mobilizálás és felkérés a részvételre

FIGYELEMBE VETTÉKE?

Akkor működik, ha meghallgatják. Egyetértés nem kell, de válasz igen.


22

A közösségi részvétel módjai A közösségi részvétel módjait, a tájékoztatást, konzultálást, közös döntést és delegált döntést a részvétel mértékével és a kezdeményező szabadságával összefüggésben a következő ábra mutatja be:

1. ábra A közösségi részvétel módjai (Pallai, 2010)

Internetes eszközök a közösségi részvétel módjai szerint A részvétel mértéke szerint haladva szeretném – a település honlapjára helyezve a hangsúlyt – az internet nyújtotta lehetőségeket felvázolni. Tájékoztatás A tájékoztatásnál a közérthető, „mérföldkövekre” alapozó, folyamatos információ-megosztásra kell figyelmet fordítani. Minden – a lakosságot, a környéken élőket (pl. a járásközpontokhoz és a megyeszékhelyekhez tartozó településeken élőket is) érintő – eseményről, tervről, beruházásról szükség lenne részletes tájékoztatásra. A tájékoztatás közérthető megjelenítésében fontos szerepet kaphat az infografika is. A tájékoztatás helye célszerűen a település honlapja lehet. Amennyiben a kedvezményezett más intézmény, vagy szervezet, akkor egy rövid hír, ikon megjelenítésével a bővebben tájékozódni kívánó látogatókat hivatkozással (link) átküldhetné a szervezet projekttel foglalkozó oldalára. Konzultálás A konzultálás jellemzője, hogy a döntéshozó lehetőséget ad a polgároknak véleményük kifejezésére, majd saját belátása szerint dönt. A véleményeket vagy figyelembe veszi, vagy nem. A vélemények kifejtésére a település honlapján, illetve egyéb, erre a célra létrehozott felületen a webkettes alkalmazások a lehetőségek széles választékát kínálja. Mérlegelés kérdése, milyen eszközt választ a kezdeményező, az önkormányzat. A véleményformálás tárgya lehet a város életét befolyásoló bármilyen esemény, lehet egy épület színének kérdésétől kezdve, egy új nagyberuházás helyszínének a kiválasztásán át nagyon sok dolog. (Célszerűnek tűnik a kezdetekkor kisebb léptékkel kezdeni, így a polgárok aktivitását fel lehetne kelteni. Az is igaz, hogy jelentősebb megmozdulást az embereket igazán megmozgató kérdésekben lehet várni.) A formái lehetnek • Kérdőív szerkesztése, és a kitöltésére történő felhívás • Véleménykérő felhívás: e-mail küldése • Vélemény/komment írás lehetőségének megteremtése egy-egy híradás után • Fórum létrehozása egy-egy nagyobb témában (kisebb témákra, topic-okra bontva)


23

A kérdés jellegétől függően az eszköz használata lehet anonim, vagy névhez-regisztrációhoz kötött. A kérdőív kitöltése jellemzően névnélküli. Abból a szempontból költségtakarékos megoldás, hogy az eljuttatása ingyenes. A kitöltők körét erősen lehatárolja, hogy a kitöltő csak honlap-látogató lehet. Felhívással, a kitöltés jelentőségének kihangsúlyozásával lehet a kitöltők számát valamelyest növelni. A e-mail írás lehetőségével több település honlapján találkoztam. Ennél az eszköznél nincs lehetőség arra, hogy a feltett kérdéseket, észrevételeket bárki lássa. Nem lehet tudni azt sem, hányan éltek ezzel a lehetőséggel, hányan kaptak választ, és a válasz milyen információértekkel bírt.16 Véleményem szerint ez a módszer – mivel a visszajelzés láthatatlan, nincs visszacsatolás – nem teszi kezdeményezővé az esetleges kérdezőket, véleménynyilvánítókat. Az internetes oldalakon megszokott, hogy a látogató olvashatja az összes hozzászóló véleményét, de saját kommentet csak regisztráció után írhat. A regisztrációval a hozzászóló nevet választ, így lehet megkülönböztetni a egymástól a hozzászólókat. Természetesen saját nevet is lehet használni. Fontos kiemelni azt, hogy egy ilyen véleménynyilvánítási felület létrehozása előtt le kell fektetni a hozzászólások szabályait, és egy figyelőnek (moderátor) a szabályokat be kell tartatnia. Amennyiben a szabályt – aminek megismerésére előzőleg felhívják a figyelmet – megszegik, a hozzászólást törlik, súlyosabbnak ítélt esetben az „elkövetőt” ki is tiltják. Mivel állandó felügyeletet kíván, költségvonzata van. A társadalmi párbeszéd vita, amelyen keresztül a szereplők felfedezik egymás aggodalmait és álláspontjait. (Pallai 2010) A közösségeknek a kommunikáció, viták és interakciók során együtt kell kialakítani közös értelmezéseket. A vitakultúrát is tanulni, gyakorolni kell. A fórum kommunikációs eszköz, abból a célból hozzák létre, hogy egy adott témában társalogjanak a hozzászólók – egymással. A fentiekben leírt szabályok itt is érvényesek.

Közös döntés és delegált döntés A közös döntés esetében a polgárok véleményét figyelembe kell venni, és konszenzus után alakul ki a végleges megoldás. A delegált döntés esetében a kezdeményező nincs döntés-helyzetben, csak támogathatja a megvalósítást. Internetes oldalakon viszonylag könnyű a szavazások lebonyolítása. A települések honlapján is megjelennek, jellemzően nem fajsúlyos kérdésekben hagyatkoznak a látogatók döntésére. Úgy gondolom, hogy a jelen helyzetben – csak a technikai feltételekre gondolva – az internet használata a komoly, településformáló döntések közös meghozatalában csak a döntést előkészítő tájékoztatásban kaphat szerepet.

III. 4 A honlap mint a részvétel helye és eszköze III.4.1 A településrendezési tervek Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben (Étv) általános követelményként határozzák meg, hogy a közérdekű intézkedéseket és döntéseket megelőzően, illetőleg azok végrehajtása során biztosítani kell a nyilvánosságot és a közösségi ellenőrzés lehetőségét, a törvényben és más jogszabályokban meghatározott módon. Gondoskodni kell az érdekelt természetes személyek, jogi személyek és jogi személyiség nélküli szervezetek megfelelő tájékoztatásáról, és lehetőséget kell adni részükre véleménynyilvánításra és javaslattételre. Ki kell hangsúlyozni, hogy a törvényben meghatározott módon az érdekelt személyek, szervezetek számára kell ezeket a jogokat biztosítani. Annak érdekében, hogy a település a III.3 fejezetben leírt közösségi részvétel értékeit élvezni tudja, ennél szélesebb körű, társadalmi részvétel szükséges. A következőkben szeretném bemutatni, hogy a honlapokat milyen módon lehetne használni az előírt folyamatban.

16 Kivétel volt Jászapáti honlapja, ahol a feltett kérdések és a válaszok is olvashatóak voltak.


24

A feketével szedett részek az Étv. előírásai a társadalmi részvételre vonatkozóan, (nem a teljes eljárás) a zöld beszúrások azt kívánják érzékeltetni, hogy mely fázisokban lehetne (kellene) a lakosságot, civil szervezeteket bevonni a településrendezési tervek elkészítése, véleményeztetése során internetes eszközök segítségével. Még a tervek kidolgozása előtt tájékoztatni kell az érintetteket, hogy milyen célból készül a módosítás, valamint milyen hatása várható. A vélemények megtételére 15 napot ad a jogszabály. A „helyben szokásos módon” a rendezési terv módosításáról szóló döntést és a véleménynyilvánítás lehetőségét a lakosság tudomására kell hozni. A fenti értesítés nem lehetőség. Az önkormányzatoknak nem csak a rendezési terv módosításának szándékát kell közhírelniük (amire a vizsgálat ideje alatt is volt példa). A honlap kezdőoldalán, vagy „városháza alportálján”, valamint a közérdekű hírek, felhívások között röviden, közérthetően föl kellene sorolni a módosításokkal érintett területeket, a változtatások célját és azt, hogy mi a várható hatása. A véleménynyilvánítás módja lehet a regisztrációhoz (beazonosíthatóan, névvel-címmel) kötött e-mail beküldése, amelyet csatolni lehet az egyeztetési anyaghoz. A készítés alatt lévő terveket a tervtanáccsal kell egyeztetni. Amennyiben a tervkészítés során az eredeti elképzelés jelentősen módosul – pl. valamelyik véleményező hatóság által – az érintetteket erről is tájékoztatni kellene. Az elkészített terveket az érdekképviseleti szervekkel és az egyesületekkel kell véleményeztetni, akiknek 22 munkanapjuk van az írásos vélemény beadására. A civil szervezetek beavatkozási esélyét növelte a 2009. októberétől hatályos 187/2009.(IX.10.) kormányrendelet, amely lehetővé teszi a társadalmi szervezetek részére, hogy a névjegyzékbe való regisztrációt követően az eljáró Szervektől automatikusan elektronikus értesítést kapjanak a működési területüket és tevékenységüket érintő hatósági ügyek megindításáról.(Kalas 2011) Amennyiben eltérő vélemények támadtak, egyeztető tárgyalást kell összehívni. A véleményezési eljárás befejezése után, az elfogadás előtt ismét a „helyben szokásos módon” kell közzétenni a terveket a fenti el nem fogadott vélemények és azok indoklásával együtt. Ismét észrevételt tehetnek az érintettek. Közérthető – az eljárás elindításának szándékához csatolt dokumentáció mintájára készített – dokumentációt lehetne a honlapra feltölteni, az eljárásban résztvevők véleményeivel, észrevételeivel, szakmai álláspontjával együtt. Az egységes szerkezetbe foglalt komplett tervdokumentáció áttekintése – főleg a nagyobb települések esetén – szakértelmet és túl sok időt kíván. Az önkormányzat képviselői elfogadják a dokumentumot. Rendeletet alkotnak a helyi építési szabályokról, aminek részét képezi a rendezési (szabályozási) terv. Leghamarabb az elfogadást követő 30. napon léphet hatályba. Az elfogadást követően, 10 napon belül gondoskodni kell a „helyi építési szabályzat, a településrendezési tervek és a beérkezett vélemények figyelembe nem vétele indokolásának – amennyiben ennek az információtechnológiai feltételei fennállnak, az önkormányzat honlapján való – közzétételéről.” A rendelet megalkotása után – a lakosságnak, civil szervezeteknek legalábbis – jogorvoslattal élni nehéz. Amennyiben „nem településrendezési szabályozási körbe tartozó előírásának hatályon kívül helyezéséről” van szó, az egész eljárást újból le kell(ene) folytatni. Tehát a következő tervmódosítás alatt lehet érvényesíteni a kívánt változtatást, vagy az önkormányzatok törvényességi felügyeletével megbízott szervet (ami jelenleg nincs), ügyészséget lehet megkeresni. A vizsgálat alapján legtöbb település honlapján a helyi építési szabályzat szerepel, de a rendezési terv a kisebb településeknél elmaradt.


25

A településfejlesztési koncepció, abban az esetben, ha egyszerre készül a településszerkezeti tervvel egy határozattal elfogadható, és a fenti eljárás vonatkozik rá. A két dokumentumot együtt alkotja településfejlesztési tervet. ∑

Véleményem szerint technikai akadálya nincs a honlapon történő többszöri közzétételnek. Ebben az eljárásban létjogosultsága van a név vállalásához kötött véleménynyilvánításnak. A dokumentáció megjelenítésének nagy szerepe van. Csak a változtatási szándékokra és céljukra, a beazonosíthatóságra, közérthetőségre kell hangsúlyt fektetni. A honlapon kiemelt helyen: vagy a hivatalos honlap kezdőoldalán, vagy összetettebb honlapoknál a Városháza, Polgároknak – egyértelműen a helyieknek szánt információkat tartalmazó – alportál kezdőlapján kell elhelyezni.

Stratégiai dokumentumok A településfejlesztési koncepció –- elsősorban településpolitikai dokumentum – esetében nincs az Étvben előírás a benne szereplő elképzelések szélesebb társadalmi körben való megvitatására.

III.4.2 Stratégiai dokumentumok: IVS Az a település, amelyik funkcióbővítő vagy szociális városrehabilitációs programra nyújtott be pályázatot, megalapozó dokumentumként IVS-sel kellett rendelkeznie. Az IVS 2009-ben épült be az Étvbe. A jogszabályi megalapozottsága vitatott. (Földi 2010) Étv. 7. § (5) „A településfejlesztési koncepcióban foglaltak megvalósítása érdekében a városok és több település közös fejlesztési tervezése esetén integrált településfejlesztési stratégiát kell készíteni. Az integrált településfejlesztési stratégia meghatározza a települések településfejlesztési tevékenységét, összehangolja a különböző szakpolitikai megközelítéseket, összefogja és ütközteti az érintett partnerek (üzleti szektor, civil szektor, közszféra szereplői, lakosság) céljait, elvárásait, meghatározza a fejlesztési célokat, azok finanszírozási módját, továbbá a megvalósítás és fenntartás módját is összefüggéseiben kezeli.”; Étv. 2. § „Integrált településfejlesztési stratégia: stratégiai szemléletű, a településfejlesztési koncepcióban foglaltak megvalósítását szolgáló dokumentum.” Az IVS kötelező tartalmi elemeit kézikönyv formájában adták közre. A kézikönyv 4.4 Partnerség című fejezete foglalkozik a dokumentáció készítése során elvárt társadalmi részvétellel: „A fejezet célja, hogy meghatározza és bemutassa, hogy milyen módon kerülnek kielégítésre az egyrészt a társadalmi részvétellel másrészt a szakpolitikák összehangolásával kapcsolatos alábbi alapvető követelmények:” Az IVS tartalmi elemeit, a társadalmi részvétel módját jogszabály nem állapítja meg. A zölddel írott részek az internetes eszközök felhasználásának lehetőségét próbálja vázolni. „(…) • A tematikus célok területi alapú koordinációja, a területi célok kialakítása: a város egészére és a városrészekre vonatkoztatott problémák és célok valamint megoldási javaslatok egyeztetése az érintett lakossággal, vállalkozásokkal, civil szervezetekkel és egyéb meghatározó szereplőkkel • A tervezett fejlesztések által érintettek véleményének megismerése, ötleteik, javaslataik beépítése a beavatkozások elfogadottságának és hatásának javítása érdekében • A partnerség építésének és a partnerekkel való párbeszéd színteréül szolgáló intézményes keretek, alkalmazott eszközök” Alapfeltétel lenne – mint a rendezési terv módosításánál –, hogy az IVS készítése előtt széles körben ismert legyen a dokumentum elkészítésének szándéka. A célja is nevesített: az érintettek véleményét szeretnék megismerni és a dokumentumba beépíteni. A tájékoztatás és a vélemények, elképzelések begyűjtésének egyik helyszíne a település honlapja, vagy egy ahhoz kapcsolódó külön portál lehet. Kezdőlapon rövid ismertetővel: mi is az IVS, miért van rá szükség, és a lakosság együttműködését kérik, hogy a véleményüket megismerhessék. A különböző elemekhez (pl. közterületek, intézmények) külön fórumot lehet csatolni. (Kisebb akcióterületnél nem szükséges.) A készítés során lehetne a szükséges kérdőíveket is feltölteni, szavazásokat tartani, a készülő fázisokat bemutatni. Az IVS által ajánlott ’IVS partnerségi fórum’ a civil és vállalkozói csoportok intézményesített fóruma. Ennél szélesebb körű véleménynyilvánítási lehetőséget adhat véleményem szerint egy intézményesített internetes fórum.


26

„A partnerség jellemzően várható eredményei: • A stratégia által érintett fő társadalmi csoportok és törekvéseik, érdekeik azonosítása, ezek figyelembe vétele a stratégiában, ezzel a stratégia megalapozottságának javítása • A megvalósításban való részvételi lehetőségek feltárása, ösztönzése, bemutatása, ezzel a stratégia számára rendelkezésre álló intézményi és humán végrehajtó kapacitások bővítése • A fejlesztési stratégia fő üzeneteinek széleskörű megértése, megismerése, a változással kapcsolatos ellenállások megszűnése, együttműködő környezet a tervek végrehajtásához A hosszú távú hatások elérése érdekében elengedhetetlen a partnerség fenntartása a stratégia megvalósításában.” Egy kialakult internetes struktúrát (a település ’IVS-weboldalát’) a dokumentum elkészülte után is fenn lehet tartani, át lehet alakítani a település városfejlesztéssel foglalkozó oldalává. A napjainkban zajló folyamatok irányát tekintve, megfontolandó a közösségi oldalon való megjelenés is.

(…) „A partnerség részeként fontos a fejlesztési dokumentumok (IVS és akcióterületi terv) nyilvánosságának és a tervezési folyamat átláthatóságának biztosítása. Ajánlott az IVS illetve a stratégia készítésének főbb állomásainak az önkormányzatok honlapján történő nyilvánosságra hozatala, emellett rövid, lényegi összefoglalók eljuttatása az érdekeltek információs helyzetéhez igazodva (pl. szórólap, ahol az internethasználat nem jellemző, helyi vagy megyei napilapok, önkormányzati ingyenes lapokban, hírlevélben történő közzététel, stb). Egyes pályázati kiírások feltételül szabhatják az IVS jelen kézikönyvben lévő módszertani ajánlások szerinti egyeztetésének igazolását. Ez az igazolás általában külön dokumentumokkal történik (pl. jelenléti ívek, egyeztetési jegyzőkönyvek, amelyek az IVS mellékletét is képezhetik.)” ∑

Jövőkép: A stratégiai tervezés a kilencvenes években a kiszámítható fejlesztések iránti igény miatt került újból előtérbe. (Földi 2010) A 2007-ben elfogadott Lipcsei Karta elveit is követő integrált városfejlesztési stratégiák a 2007-2013 közötti időszakra készültek. A kézikönyvben javasolják az évenkénti felülvizsgálatot és a 3 évenkénti átdolgozást. Ettől függetlenül kérdéses, mi lesz 2014 után a sorsuk. Amennyiben az átdolgozásukra kerül sor, a társadalmi részvétel biztosítására nagyobb hangsúlyt kellene fektetni, akár internetes eszközökkel is.

III.4.3 Projektek: Pályázatok-tervezés-megvalósítás Az integrált városfejlesztési stratégiában leírt ajánlásokhoz képest a valós tervezési folyamatokról más a tapasztalatom. Az Európai Uniós forrásokra épülő támogatási-pályázati rendszer nem segítette elő a közösségi részvételt; mivel a dokumentumok elkészítésére, a tervezésre sokszor nem jutott elég idő. A „pályázatos beruházások” tervei rohamléptekkel készültek, hogy a beadási határidőt ne lépjék túl, de még sokszor így is az építési engedélyeket a pályázatok hiánypótlásaként csatolták be. (Mivel a beadáskor a tervek még javában készültek)17 A nagy fejlesztések, építkezések jelentős hatással lesznek/vannak a lakosokra. A beruházó ilyenkor nem magáncég, hanem maga a település (önkormányzata). A részvételi demokrácia elve szerint ilyenkor is beleszólásuk kellene, hogy legyen a polgároknak a nagyobb településfejlesztési akciókba. Másrészt utólag nehéz lenne kijelenteni, hogy az első időkben sietve felépített tornatermek és uszodák majdani fenntartási nehézségei felmerültek-e a helyi közösségekben. A nagyberuházásokra sokan úgy tekintenek, hogy azok egyértelműen a település fejlődését, érdekeit szolgálják, ezért megvalósításuk nem kérdéses (amennyiben az önrész finanszírozását meg tudják oldani). Ebben az esetben is van lehetőség arra, hogy részletekben, apróbb döntésekben kikérjék a közösség véleményét.18

17 Sokszor kellett az építéshatóságoknak igazolást kiadniuk az eljárás megindulásáról, ami gyakorlatilag a kérelemnyomtatvány benyújtását fedte 18 Erre is találtam példákat: az új művelődési ház névszavazása Békéscsabán, az új villamosok színének eldöntése Miskolcon. Apró és nem érdemi döntések a beruházás befejezéséhez közeledve, de mégis…


27

A részvétel egyetlen lehetséges módja ilyenkor a közérthető, folyamatos tájékoztatás. Az információk mennyiségét és fajtáját (minőségét nem!) az adott projekt léptékére szabva a település honlapján bemutatható: • A pályázat nyert: a beruházás neve, száma, a támogatott szerv (NFT és ÚMFT szabvány-táblák. Mivel ezek elkészítése kötelező, sok honlapon is csak ennyi szerepelt az adott fejlesztésről.) • A projekt célja, várható kedvező hatások, eredmények • A folyamat ismertetése, út és bicikliút építéshez, közmű-beruházásokhoz (vonalas létesítményekhez) térkép, a tervezett épület, tér (stb) esetén látványkép a tervezett állapotról • a kivitelezés ütemezése, folyamatának bemutatása (ezekre volt példa is a vizsgált lapokon: minden hónapban fényképsorozat, webkamera beállítása) • hír a kivitelezés befejezéséről, az átadásról, projektzárásról, stb. A közbeszerzési eljárások eredménye, a szerződések olyan közérdekű adatok, amelyeket a vonatkozó jogszabály19 szerint is nyilvánossá kell tenni a honlapon. Ilyen bemutató (a kisebb, kevesebb beruházást elbíró településeknél akár minden projekthez) elkészítése inkább a szándékon múlik, az anyagi ráfordítás nem jelentős.20 A folyamatos és korrekt tájékoztatás mellett még figyelni kell arra, hogy a túl sok információ majdnem olyan rossz, mint a kevés. A honlapok használhatóságára lefordítva: legyen az oldalon kevés, de jól olvasható információ, a lapot lehetőleg ne kelljen sokat görgetni, helyette a különböző információkat jól láthatóan elhelyezett menüpontok alá elhelyezni. Az információk vizuális, egyszerű és esztétikus átadására infografikai eszközöket is lehet használni.

III.4.4 Mikrobeavatkozások A mikrobeavatkozás egy helyhez kötődő, a környezetükön változtatni, javítani kívánó polgárok által kezdeményezett (és részben általuk is kivitelezett) városfejlesztési akció. Ez a hely lehet egy utca, tér, vagy akár közös udvar, a lényege az alulról jövő kezdeményezés. A városvezetés és a településtervező előtt rejtve marad(hat)nak, mert az adatok alacsony felbontása miatt a statisztikai felmérések nem alkalmasak a kisléptékű folyamatok feltárására. (Polyák 2012) A fejlettebb demokráciákban – ahogy a közösségi részvételnek is vannak már hagyományai – az ilyen irányú a kezdeményezéseknek is „történelmük”van. Az 1975-ben alapított Közterekért Projekt (Projekt for Public Spaces) gondozásában jelent meg magyar nyelven is a Hogyan varázsoljunk újjá egy közterületet című kiadvány. A kézikönyv szerint a közösségi terek a közösségi élet központjaként működnek, és alternatívát kínálnak a hagyományos „építkezés-lebonyolítás” központú városfejlesztés helyett. A közösség a saját maga által megteremtett környezetet jobban megbecsüli, és értékeli a gyorsan kivitelezhető, de látható változásokat eredményező kis léptékű beavatkozásokat. Ezek a megmozdulások a település egészére (köztük a város imázsára is) pozitívan hatnak. Az internetes eszközök szerepe az információk átadása, a bemutatás; a település honlapja pedig a felületet biztosítaná. Az információ lehet híradás, a városfejlesztési projektek közé történő beemelés-bemutatás. A kapcsolatfelvételt az érdeklődők számára e-mail címmel – vagy ha más felületen részletes bemutató, információ már létezik – linkkel lehetne biztosítani. A városok kisebb részeinek felkarolása, alaposabb megismerése köré internetes felületet használó csoportok is alakulnak21, rácáfolva a pár évvel sejtetett jövőképre, hogy az internet csak elidegeníti egymástól az embereket. Tendencia továbbá a hely-fókuszú FB csoportok kialakulása, amelyek az egyes környékeken lakókat és a környéket használókat köti össze. (Polyák 2012) A közösségi oldalakon való megjelenés életszerűségét alátámasztja, hogy a (vizsgált) településeknek van saját oldala a FB-on. 19 2003. évi XXIV. törvény a közpénzek felhasználásával, a köztulajdon használatának nyilvánosságával, átláthatóbbá tételével és ellenőrzésének bővítésével összefüggő egyes törvények módosításáról 20 Megjegyezném, hogy a vizsgált településeknél erre is volt példa: Kunszentmárton, Tiszafüred, Törökszentmiklós, Eger és Kecskemét – bár a folyamatosság hagyott kívánnivalót maga után. 21 pl.: http://szolnok-taban.blogspot.com/ „Mentsük meg a szolnoki Tabánt!/Szolnok Taban'a Gidelim


28

IV. Összegzés Dolgozatomban két halmaz: az internetes eszközök és a közösségi részvétel metszetét vizsgáltam a települések honlapjára fókuszálva. Az első részben a települések jelenlétét az interneten a közösségi médiákon keresztül néztem meg, valamint a települések honlapjait térképeztem föl. Elgondolásom az volt, hogy a közösségi részvétel egyes elemeit, és egyáltalán magát a részvételt a települések honlapjai lehetővé tehetik. A vizsgálatra 16 települést választottam ki. Az első csoportot Jász-Nagykun-Szolnok megyében kialakuló járások központjai: Jászapáti, Jászberény, Karcag, Kunhegyes, Kunszentmárton, Tiszafüred, és Törökszentmiklós alkották; a másodikat Kelet-Magyarország megyeszékhelyei: Békéscsaba, Eger, Debrecen, Kecskemét, Miskolc, Nyíregyháza, Salgótarján, Szolnok és Szeged. Az interneten végzett kutatás eredményeit összegeztem és értékeltem. Megállapítható, hogy a települések is jelen vannak a közösségi oldalakon. A hiperlokális médiák, oline újságok mennyisége a település méretével arányos, de minden városban jelen vannak. A településekhez köthető fórumok, blogok száma szintén összefüggésbe hozható a lakosság nagyságával, de a vizsgálat – a linkgyűjtemény hiányosságai miatt – csak tájékoztatást ad. Külön vizsgálat tárgya lehetne a településekkel kapcsolatos oldalak és a hely-fókuszú FB csoportok kutatása, tendenciák megfigyelése. A honlapokon a városfejlesztési dokumentumokat a kis- és középvárosokban mostohán kezelik; csak a kötelezően előírt rendeleteket, határozatokat mellékletek, vagyis a szabályozási terv, településfejlesztési koncepció nélkül töltik föl. A megyeszékhelyek jellemzően egy helyen összegyűjtve az összes elkészített dokumentációt és a helyi védelemmel kapcsolatos rendeleteket is elérhetővé, olvashatóvá tették. A településfejlesztési akciók vizsgálatával a tájékoztatásnak – mint a közösségi részvétel módjának – meglétét, minőségét akartam feltérképezni. A kapott kép – kevés kivételtől eltekintve – kedvezőtlenebb, mint amire a kutatás elején számítottam. A projektek bemutatása településfüggő, de összességében véve elmondható az akciókról, hogy keveset említenek meg, nem részletesen bemutatottak és inaktívak. A három nagyvárosi villamos-beruházás külön – a tájékoztatás miatt is létrehozott – honlapja fest ennél biztatóbb képet. Ezeknek az oldalaknak a vizsgálata sajnos már nem fért bele dolgozatom kereteibe. Érdemes lett volna még a 2011. Az év honlapja díját elnyert Győr városának honlapjával összevetni a fenti eredményeket. A tájékoztatást követően a konzultáció lehetőségét vizsgáltam. Megállapítható, hogy a honlapokon a településsel kapcsolatos érdemi észrevételek tételének lehetősége nagyon alacsony. A vélemény megosztásának módja az e-mail küldésben kimerül. A második részben az internetes eszközök használatának lehetőségeit igyekeztem összegyűjteni, a részvétel módjai szerint csoportosítva. A település honlapját, mint a részvétel helyét és eszközét jogszabályi környezetben vizsgáltam. Az Európai Unió irányelveinek megfelelve hazánkban is törvény rendelkezik a közérdekű adatok honlapon történő nyilvánossá tételéről. Az Aarhusi Egyezmény, melyet Magyarország is aláírt, összegyűjtötte és rendszerbe foglalta a korábban már az egyes nemzeti jogokban és a nemzetközi jogban meglévő, a nyilvánosság részvételére vonatkozó elemeket. A településrendezési terv társadalmasítási folyamatát az Étv. írja elő és szabályozza. Bemutattam, hogy ebben a folyamatban a honlapokat, mint eszközt és felületet, milyen módon lehetne használni. Majd a település honlapjának az IVS elkészítéséhez javasolt társadalmi részvételhez köthető felhasználását vázoltam. A településfejlesztési akcióknál és az alulról jövő kezdeményezéseknél történő alkamazási lehetőségeivel zártam a sort. A fentiek bemutatásával az volt a szándékom, hogy egyrészt helyzetképet adjak, másrészt felhasználási lehetőségeket vázoljak a települések honlapja iról.


29

Irodalomjegyzék Meggyesi Tamás: A 20. század urbanisztikájának útvesztői, Budapest, Terc Kft., 2005 Lukovich Tamás: A posztmodern kor városépítészetének kihívásai, második kiadás, Pallas Stúdió, 2001 Dr. Pallai Katalin: A társadalmi részvétel elméletének alapjai és nemzetközi gyakorlata, BME előadás anyaga, 2010. március Földi Zsuzsa Ph.D.: A stratégiai szemlélet és az IVS viszonya a hazai gyakorlatban, BME előadás anyaga, 2010. március Hahn Judit: Honlap, weblap, webhely: terminusok útvesztőjében, Magyar nyelvőr, 134. évf. 2. sz./2010, http://www.c3.hu/~nyelvor/period/1342/134208.pdf Dr. Kalas György: Az Aarhusi Egyezmény intézményrendszere és gyakorlata, 2011, http://civilkontroll.gyor.hu/index.php?option=com_content&view=category&layout=blog&id=10&Itemid=12

Móra Veronika: Az Aarhusi Egyezmény intézményrendszerének fejlődése az elfogadás óta, 2011, http://civilkontroll.gyor.hu/index.php?option=com_content&view=category&layout=blog&id=10&Itemid=12

Bakonyiné dr. Moser Judit Beszámoló az Aarhusi Egyezmény Részes Feleinek Második Konferenciájáról, 2005, http://civilkontroll.gyor.hu/index.php?option=com_content&view=category&layout=blog&id=10&Itemid=12

Dr. Pánovics Attila: Az Aarhusi Egyezmény és alkalmazása az Európai Unió jogában, PhD értekezés, 2010, http://civilkontroll.gyor.hu/index.php?option=com_content&view=category&layout=blog&id=10&Itemid=12

Polyák Levente: Léptékváltás: mikro-urbanizmus és helyi kezdeményezések, 2012, http://tranzit.blog.hu/2012/01/24/2_leptekvaltas_mikro_urbanizmus_es_helyi_kezdemenyezesek

Hogyan varázsoljunk újjá egy közterületet (Projekt for Public Spaces How to Turn a Place around? A Handbook for Creating Succesful Public Spaces) írta Kathleen Madde, fordította: Hasznos Erika, 2005, http://zoldovezet.okotars.hu/system/files/hogyan_varazsoljunk_ujja_egy_kozteret_okotars.pdf

Dr. Majoros Pál: Kutatásmódszertan avagy: hogyan írjunk könnyen, gyorsan jó diplomamunkát? Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó Rt,. 1997 Earl Babbie: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata, fordította Kende Gábor és Szaitz Mariann, ötödik kiadás, Budapest, Balassi kiadó, 1989 Douglas Adams: Galaxis útikalauz stopposoknak, fordította Molnár István, Budapest, Gabo kiadó, 2008

Információforrásom volt még: Véghelyi Mónika – Facebook, Szőke András – járás koncepció és kutatásmódszertan, valamint Törőcsik István – web. Köszönet érte!


1. melléklet: Mezőtúr honlapja 2012. május 13.

Fejlesztés alatt…

30


2. melléklet kérdőív Szolnok honlapjáról

Megkérdezzük... Kedves Látogatónk! Köszönjük véleményét és segítségét, mellyel hozzájárul Szolnok lakosságának jobb tájékoztatásához. *Kötelező 1. Milyen céllal érkezett a szolnok.hu weboldalra? * információt kerestem Szolnokról információt kerestem a Polgármesteri Hivatal elérhetőségeiről információt kerestem rendeletekről, határozatokról Okmányirodába időpontra jelentkeztem dokumentumot, nyomtatványt töltöttem le az Új Néplapot néztem meg Egyéb: 2. Milyen rendszerességgel látogatja ezt az oldalt? * naponta hetente havonta eseti jelleggel, ha szükségem van valamire először látogattam a honlapot 3. Milyen módon kereste az Ön számára szükséges információkat? * a weboldal keresőjével („Keresés a tartalmakban”) kattingattam a lapok között tudtam, hogy hol találom az információt más weboldal irányított át a szolnok.hu-ra 3. Milyen módon kereste az Ön számára szükséges információkat? * a weboldal keresőjével („Keresés a tartalmakban”) kattingattam a lapok között tudtam, hogy hol találom az információt más weboldal irányított át a szolnok.hu-ra

31


4. Szeretné-e ha ezen a felületen párbeszédet folytathatna a Polgármesteri Hivatal adott szervezetével? * igen, szívesebben használnám, mint a telefont vagy a személyes látogatást nem, a telefonos és a személyes kapcsolattartást jobban kedvelem 5. Milyen további szolgáltatásokat látna szívesen a honlapon? * ügyek menetének elektronikus nyomon követése szélesebb körű tájékoztatás Szolnok életéről, eseményeiről kulturális hírek, programajánlók Szolnok Fórum Szolnok BLOG Egyéb: 6. Sikeresnek ítéli a weboldalon tett látogatását? * igen, megtaláltam, amit kerestem nem, nem találtam meg, amit kerestem csak részben találtam meg, amit kerestem 7. Milyennek találja az oldalon elhelyezett információk rendszerezettségét? * az információk az oldalon jól rendszerezettek, áttekinthetők az információk lehetnének jobban rendszerezettek nem találom áttekinthetőnek az információkat 8. Ön hol használ számítógépet és internetet? * Végül kérjük, válaszoljon néhány olyan kérdésre, amely a kérdőívek feldolgozását támogatja, megőrizve az Ön anonimitását! otthon munkahelyemen ismerősömnél, barátomnál nyilvános helyen (könyvtár, Internet kávézó, stb.) 9. Milyen minőségben látogatta a honlapot? * magánszemélyként vállalkozóként civil, politikai szervezet képviselőjeként munkahelyem képviseletében 10. Az Ön neme * férfi nő

32


11. Az Ön életkora * 18 év alatt 18-29 30-39 40-49 50-59 60 felett 12. Az Ön legmagasabb iskolai végzettsége * kevesebb mint 8 általános általános iskola szakmunkásképző középiskola felsőfokú

3. melléklet A Nosza kht. – 2009. novemberi – jelentése a http://jogalkotas.hu/ oldalról:

33


34

4. melléklet Elbírálási szempontok - Az Év Honlapja 2011 a http://www.azevhonlapja.hu/ oldalról Általános szempontok o Design

o o o

o

o

honlap vizuális megjelenése (színvilág, layout, tipográfia, grafika) támogatja-e a megadott célkitűzést, valamint mennyire van összhangban a honlap tartalmával . Impresszió A weblap vizuális megjelenése és tartalmának megismerése milyen összbenyomást kelt a látogatóban. Innovatívitás Milyen újszerű tartalmi, formai és programozástechnikai megoldásokat alkalmaztak a weblap fejlesztői. Interaktivitás Milyen formában ad lehetőséget a honlap a látogatóknak / ügyfeleknek a kapcsolattartásra. A honlap tartalma / szolgáltatásai mennyire használják ki a web által nyújtott kétirányú kommunikációs lehetőségeket. Kategóriának megfelelő tartalom (súlyozott pontszám) Miután a versenyben különböző kategóriákban lehet nevezni, a tartalmat nem lehet általában értékelni, hanem csak a konkrét kategória jellegzetességeinek megfelelően. A honlap tartalmi része mennyire támogatja a nevezésben megadott marketing célkitűzés megvalósítását az adott kategóriában. A kereskedelmi kategóriában induló honlapok - az üzleti szolgáltatás minősége mellett - mennyire felelnek meg a kötelező jogi előírásoknak. Navigáció A látogatók részéről a leggyakoribb panasz a weblapokra, hogy egy idő után elveszítik a tájékozódást, nem tudják hol vannak, hogyan tudnak visszatérni a kezdőoldalra. Értékeljük, hogy a weblap mennyire áttekinthető, milyen segítséget nyújt a weblap egyes részeinek a megismeréséhez.

5. melléklet Vizsgálati lapok 1. csoport, 2. csoport

Internetes eszközök a települések kezében A település neve Lakóinak száma 2011.01.01. Megye népessége A megyéhez tartozó települések száma Facebook oldalát kedvelők száma Startlapon lévő blogok, fórumok száma Startlapon lévő helyi tv, rádió Startlapon lévő online újság Hiperlokális médiák a Startlapon összesen Helyi újság a honlapon Hagyományos újság digitalizálva A honlap megjelenése, dizájn Akadálymentes Használhatóság Enged tartalomhoz véleményt írni Településfejlesztéssel kapcsolatos dokumentumok

A dokumentumok mellett magyarázat Dokumentumok a kezdőlapon Dokumentumok a rendeletek között Dokumentumok nehezen megtalálhatók Megvalósult projektek Külön/saját weboldalon Ebből részletesen bemutatott Folyamatban lévő projekt Ebből inaktív Ebből kiemelt Külön weboldalon Saját honlapon ebből részletesen bemutatott Kiemelten kezelt projektek Ebből folyamatban Részletesen bemutatott projektek Említett projektek száma összesen Összes támogatott ÚMFT projekt (bef+foly)

35 Békéscsaba 64 074 366 566 75 5 658 0 5 8 13 1 1 1 1 1 Hész, szab terv, szerkterv, IVS, Városfejl koncepció, Városfejl kapcs tervek vegyesen 0 0 0 0 1 0 0 6 1 0 0 2 3 2 2 4 7 56

Debrecen

Eger

208 016 541 298 82 18 972 9 7 6 22 0 0 0 2 Interakt szab terv, csat: szerk terv, értékvéd, A város 20072013 közötti fejl strat prog, Hész, IVS, ATT 0 1 1 1 6 1 4 12 9 5 0 1 4 11 7 6 18 98

Kecskemét

Miskolc

Nyíregyháza

Salgótarján

Szeged

Szolnok

56 530 311 454 121 7 853 7 7 8 22 1 1 1 0 2

113 275 528 418 119 8 456 4 8 5 17 0 0

168 075 692 711 358 11 996 0 11 6 17 0 0

117 852 560 429 229 11 912 2 6 12 20 2 1

37 166 204 917 131 3 404 0 2 3 5 0 0

170 285 423 240 60 16 259 0 6 13 19 1 0

74 544 390 775 78 6 251 2 4 7 13 3 0

1 1

1 1

0 1

0/1 1

0 1

1 1

Településszer kezeti terv, szabályozási terv munkarészek kel, Településfejle sztési koncepció

Szab terv (webtérkép), Hész (rend), IVS, EATT, Hész, szab terv, szerk terv, városkép szab 0 0 1 0

1

8

8 0 8

7

1 0 1 0 0

0 8 10

7 7 0 0 7 15 7 15 15 52

Hész és Hész + szabályozási szabályozási terv, IVS, terv, IVS városfejleszté si stratégia

9 0 0

44 2 2 9 1 10 1 1 18

18 61

0 0 1 0 1 0 3

43 1 0 1 1 2 2 1 43 98

3 3 0 0 0 12 3 0 12 66

Hész+szab terv, szerk terv, fejl koncepció, helyi értékvédelem , együtt a rendelettárba n 0 0 1 0 8 0 8 5 5 5 0 0 0 13 5 8 13 32

Hész (rendelet ekben) IVS, ATT, Városfejl koncepció

Hész + szabályozási terv, szerkezeti terv, IVS, Hosszútávú fejlesztési stratégia 0 0 1 1

2

10 0 1 1 2

1 1 4

1 1 3

4 4 0 0 3 6 4 4 93 76

3 3 3 0 0 5 3 1 5 72

Internetes eszközök a települések kezében A település neve Lakóinak száma 2011.01.01. A járáshoz tartozó települések száma Facebook oldalát kedvelők száma Startlapon lévő blogok, fórumok száma Startlapon lévő helyi tv, rádió Startlapon lévő online újság Hiperlokális médiák a Startlapon összesen Helyi újság a honlapon Hagyományos újság digitalizálva A honlap megjelenése, dizájn Akadálymentes Használhatóság Enged tartalomhoz véleményt írni Településfejlesztéssel kapcsolatos dokumentumok

A dokumentumok mellett magyarázat Dokumentumok a kezdőlapon Dokumentumok a rendeletek között Dokumentumok nehezen megtalálhatók Megvalósult projektek Külön/sajét weboldalon Ebből részletesen bemutatott Folyamatban lévő projekt Ebből inaktív Ebből kiemelt Külön weboldalon Saját honlapon ebből részletesen bemutatott Kiemelten kezelt projektek Ebből folyamatban Részletesen bemutatott projektek összesen Említett projektek száma összesen Összes támogatott ÚMFT projekt (bef+foly) Ebből a település ÖK a kedveznényezett

36 Jászapáti

Jászberény

Karcag

Kunhegyes

Kunszent márton

Tiszafüred

9 106

26 965

20 527

7 705

8 668

10 970

11 636 1 0 3 4 1 1

7 2 905 0 0 5 5 5 1 0 1 0

5 1 469 2 0 0 2 1 1

6 777 2 0 1 3 1 1

0 0 0

1 0

11 560 0 0 0 0 1 1 1 1 1

8 1 388 0 0 3 3 0 0 1 1 1

0 1 Rendeletek: hész (szabtervlap nélkül) Határozatok: Településfejlesztési koncepció elfogadása (dok nélkül)

Hész, Rendezési terv, www.heszir.hu, Fejlesztési koncepció elfogadása (dok nélkül)

0 0 1 1 3

Hész, (szabterv csak módosítás, részletek) IVS, EATT, szerkterv + alátám. munkarészek (csak módosítás) 0 1 1 1

1 0 2

1

2

4

4

2

3

0 0 1 1 3

3

10

4

0 10 10

3 0 1 0 3 0 0 6 8

10 9

0 0 1 1

1 3

3 0 0 0 0 0 0 0 5

14 12

Hész + szabályozási terv, szerkezeti terv, településfejlesztési koncepció, IVS, településfejlesztési akcióprogram

1 0

3 0 2 1 3 0 0 3 5

22 18

Hész

0 1 1 0

1 0

3 3 0 1 1 1 1 1 5

11 8

0 0 1 1

1 0

1 0 0 0 0 0 0 2

Hész (szabterv nélkül) IVS, ATT

7 0 0 0 8 0 0 18 20

9 8

13 11


37

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem u r b a n i s z t i k a i s z a k i r á n y ú t o v á b b k é p z é s

Recommend Documents