BUDAPEST XI. KERÜLET, ÚJBUDA BARTÓK BÉLA KULTURÁLIS SUGÁRÚT DÖNTÉSELŐKÉSZÍTŐ TANULMÁNY

BUDAPEST XI. KERÜLET, ÚJBUDA

BARTÓK BÉLA KULTURÁLIS SUGÁRÚT DÖNTÉSELŐKÉSZÍTŐ TANULMÁNY TSZ. 55/2007.

2008. FEBRUÁR

VÁTERV95 KFT.

BUDAPEST XI. KERÜLET ÚJBUDA

BARTÓK BÉLA KULTURÁLIS SUGÁRÚT DÖNTÉSELŐKÉSZÍTŐ DOKUMENTÁCIÓ

Ez a dokumentáció a VÁTERV95 Kft szellemi terméke. A hozzá fűződő – a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvényben meghatározott – vagyoni jogok a szerzőket illetik.

BUDAPEST XI. KERÜLET, ÚJBUDA

BARTÓK BÉLA KULTURÁLIS SUGÁRÚT DÖNTÉSELŐKÉSZÍTŐ

Felelős tervező: Nagy Ágnes TT1-01-1604 Munkatárs: Lombár István Minőségirányítási felelős: Mokry Ferenc Ügyvezető igazgató: Molnár Attila TT1-01-0140

TANULMÁNY

VÁTERV95. Kft………………………...… VÁTERV95 Kft…………………………… ……………………………. VÁTERV95 Kft……………………………

Készítette Budapest, XI. ker. Újbuda Önkormányzata megbízásából és közreműködésével a VÁTERV95 Kft

TSZ. 55/2007. 2008. FEBRUÁR

2008. FEBRUÁR

VÁTERV95 KFT. VÁTERV95 KFT



Tartalom Bevezetés 1. A „Bartók Béla kulturális sugárút” projekt rövid tartalmi összefoglalója 1.1. A projekt illeszkedése a kerületfejlesztési koncepcióhoz………………………………………………………5 1.2. A terület jelenlegi állapotának összefoglalása, problémái……………………………………………………..6 1.3. Általános célok……………………………………………………………………………………………………...6 1.4. A feladat:…………………………………………………………………………………………………………….7 1.4.1. A közterületek ill. a közterületekhez kapcsolódó földszintek átalakítása………………………...7 1.4.2. A megvalósítás feltételeként szükséges közlekedési változtatások………………………………7 1.5. A Bartók Béla úti lineáris városközpont funkcionális tartalma és térbeli elhelyezkedése…………………..8 1.6. A fejlesztések ütemezhetősége…………………………………………………………………………………...9 1.7. A fejlesztések fizikai feltételei……………………………………………………………………………………..9 1.8. A Gárdonyi tér és környéke ……………………………………………………………………………………..10 1.8.1. Átalakítási javaslatok………………………………………………………………………………….10 1.8.2. A Gárdonyi téri program térbeli és tartalmi bővíthetősége (a Hadik laktanya átalakítási programja)……………………………………………………………………………………………………..19 1.7.3. A Gárdonyi téri program közlekedési megvalósíthatósági feltételei……………………………..20 1.9. A teljes (Szt. Gellért tér-Móricz Zsigmond körtér) Bartók Béla úti szakasz átalakítási programja……….20 1.9.1. A Bartók Béla út Duna felőli (páros) oldal programja……………………………………………...21 1.9.2. A hegy felőli (páratlan) oldal programja……………………………………………………………..26 1.10. A közterületrendezési javaslatai……………………………………………………………………………….30 2. A projekt lehetőségeinek megőrzéséhez szükséges, sürgősen meghozandó döntések…………….33 2.1. Önkormányzati ingatlanvagyon gazdálkodási javaslat………………………………………………………..33 2.1.1. Az önkormányzati tulajdonok eladhatósága………………………………………………………..33 2.1.1.1. Eladási moratórium alá eső ingatlanok…………………………………………………….33 2.1.1.2. Célzott funkcióra – feltételekkel - eladható ingatlanok……………………………………35 2.1.1.3. Minőségi felújítási kötelezettséggel (a jelenlegi funkció megtartásával is) eladható ingatlanok…………………………………………………………………………………….36 2.1.1.4. Összesítő……………………………………………………………………………………...36 2.1.2. Önkormányzati ingatlanvásárlási javaslat…………………………………………………………..37 2.1.2.1. A szűkített területű (Gárdonyi téri) programhoz…………………………………………...37 2.1.2.1.1. Első ütemben…………………………………………………………………...37 2.1.2.1.2. Második ütemben………………………………………………………………37 2.1.2.1.3. Gárdonyi téri ingatlangazdálkodási költségösszesítő……………………...38 2.1.2.2. A bővített területű (Szt. Gellért tértől a Móricz Zsigmond térig tartó) programhoz…….40 2.1.2.2.1. Első ütemben…………………………………………………………………...40 2.1.2.2.2. Második ütemben………………………………………………………………40 2.1.2.2.3. A területi bővítés ingatlangazdálkodási költségösszesítője……………….41 2.1.3. A meglevő önkormányzati tulajdonok bérbe adhatósága………………………………………….42 2.1.3.1. A jelenlegi funkcióra bérbe adható üzlethelyiségek………………………………………42 2.1.3.1.1. Feltételek nélkül bérbe adható üzlethelyiségek…………………………….42 2.1.3.1.2. Feltételekkel bérbe adható üzlethelyiségek…………………………………42 2.1.3.2. Csak funkcióváltási kötelezettséggel bérbe adható üzlethelyiségek……………………43 2.1.4. A teljes Bartók Béla úti szakasz üzlethelyiségeire vonatkozó vagyongazdálkodási lehetőségek és változtatási tennivalók/kötelezettségek összefoglalása………………………………..43 2.2. Hivatali, hatósági intézkedéseket érintő meghozandó döntések…………………………………………….47 2.2.1. Építési ügyek és telephely/működési engedélyek …………………………………………………47 2.2.1.1. A földszintre és pinceszintre építési engedély kiadási moratórium elrendelésének szükségességével érintett épületek ……………………………………………47 2.2.1.2. Homlokzat felújítási moratóriummal érintett épületek………………………………….47 2.2.1.3. Homlokzat felújítási, egységes portálrendezési kötelezettség elrendelése ………..48 2.2.1.4. Profilváltási kötelezettség előírása ……………………………………………………...48 2.2.1.5. Üzletek előtti közterület-használat szabályozása ……………………………………..48 2.2.2. Költségvetési kérdések, pénzügyek…………………………………………………………………49 (A jövő évi önkormányzati költségvetésben a projekthez szükséges költségfedezettel kapcsolatosan szükséges döntések) 2.3. Meghozandó önkormányzati/politikai döntések………………………………………………………………..49 2.3.1. A kulturális városközpont prioritásainak, tartalmi programjának véglegesítése ……………….49 2.3.1.1. Célok, prioritások rögzítése………………………………………………………………49 2.3.1.2. A Bartók Béla kulturális sugárút tartalma, az egyes szakaszok funkciói…………….50 2008. FEBRUÁR

VÁTERV95 KFT



2.3.1.3. A feltétlenül megvalósítandó projektelemek kiválasztása, az ütemek tartalmának véglegesítése, a program fokozatos bővítésének elemei………………………..52 2.3.2. A megvalósításra és a fenntartás-üzemeltetésre vonatkozó előzetes döntések meghozatala..52 2.3.2.1. A megvalósítással kapcsolatosan szükséges előzetes döntések……………………52 2.3.2.1.1. A finanszírozással kapcsolatos előzetes döntések………………………...52 2.3.2.1.2. A pályázati lehetőségek felmérése és a szükséges döntések Meghozatala………………………………………………………………………………..53 2.3.2.1.3. A „KMOP-2007-5.2.2./B Budapest integrált városfejlesztés keretében kerületi központok fejlesztése” c. pályázat legfontosabb paraméterei……………….54 2.3.2.1.4. Szervezeti kérdések……………………………………………………………56 2.3.2.2. A fenntartás-üzemeltetéssel kapcsolatosan szükséges előzetes döntés……………56 2.3.3. A továbbtervezéssel, a megvalósításhoz és a pályázat előkészítéséhez szükséges tervek elkészíttetésével kapcsolatos döntések…………………………………………………………………….57 2.3.3.1. Átfogó projekt-terv és költségkalkuláció (pályázati akcióterületi terv) elkészíttetése…..57 2.3.3.2. A Gárdonyi tér első ütemének megvalósításához szükséges városrendezési-, szakági-, műszaki tervek……………………………………………………………………………….57 2.3.3.2.1. Közlekedési (forgalomtechnikai) tervek …………………………………….57 2.3.3.2.2. Szabályozási terv és a területre vonatkozó részletes KVSZ……………...57 2.3.3.2.3. Közterület rendezési és kertészeti tervek és költségkalkulációk………….58 2.3.3.2.4. Építészeti, műszaki egyeztetési és engedélyezési tervek ………………..58 2.3.3.2.5. Közmű- és díszvilágítási tervek elkészíttetése……………………………..59 2.3.3.3. A Gárdonyi tér második ütemének megvalósításához szükséges tervek……………….59 2.3.3.4. A teljes Bartók Béla úti szakasz tervei………………………………………………………59 2.3.3.5. A pályázati támogatás igényléséhez szükséges további tervek………………………….59 2.3.3.5.1. Integrált Városfejlesztési (kerületfejlesztési) Stratégia…………………….59 2.3.3.5.2. Esélyegyenlőségi terv………………………………………………………….60 2.3.3.5.3. Partnerségi együttműködési terv……………………………………………..60 2.3.3.5.4. Fenntarthatósági terv…………………………………………………………..60 2.3.3.5.5. Projekt-menedzsment terv…………………………………………………….61 2.3.4. A projekt társadalmi elfogadtatásának, a partnerség kialakításának programjával kapcsolatos döntések ………………………………………………………………………………………...61 2.3.4.1. A program véglegesítésébe bevonható/bevonandó civil szervezetek……………………61 2.3.4.2. Az érintett lakóközösségekkel való egyeztetés programja………………………………..61 2.3.4.3. A projekttel érintett (önkormányzati) intézményekkel egyeztetés programja……………61 2.3.4.4. A projekt által érintett, a területen már jelen levő üzlettulajdonosokkal, bérlőkkel való egyeztetés programja……………………………………………………………………………...61 2.3.4.5. Lakossági tájékoztatók………………………………………………………………………...61 2.3.5. Marketingpolitika és ösztönző/támogatási rendszer kialakításának programja a megvalósítás elősegítésére…………………………………………………………………………………..62 2.3.5.1. A megcélozandó befektetői csoport meghatározása és megkeresése……………...62 2.3.5.2. Ösztönzési rendszer kidolgozásának programja………………………………………62 3. Várható hatások……………………………………………………………………………………………………63 3.1. Területi hatások……………………………………………………………………………………………………63 3.1.1. Idegenforgalmi hatásterület…………………………………………………………………………..63 3.1.2. Lakossági hatásterület………………………………………………………………………………..63 3.2. Gazdasági hatások ……………………………………………………………………………………………….64 3.3. Városképi és esztétikai-örökségvédelmi hatások……………………………………………………………..64 3.4. Társadalmi hatások……………………………………………………………………………………………….65

2008. FEBRUÁR

VÁTERV95 KFT



BEVEZETÉS A kultúra minden formája – ezen belül a rendszerváltás óta rendkívül megerősödött műtárgy kereskedelem különösen – jelentős jövedelemtermelő gazdasági erővé, települési és idegenforgalmi vonzerővé vált, amely segíti a népességmegtartó erő fokozását, a lakossági elégedettség érzés kialakulását, a turizmus élénkítését és bevételeinek növelését, és nem utolsó sorban az igényesebb környezettel a települési színvonal magasra emelését is. Ezért a kerület a településfejlesztési koncepcióban már határozott a kulturális élet fellendítéséről, sőt a létrehozandó kulturális központ területét is nevesítette: „a Bartók Béla út alkalmas arra, hogy a kulturális élet különböző területeinek otthont adjon egy lineáris központlánc kialakításával.” Ezen döntés alapján készült el múlt évben a Bartók Béla út Szt. Gellért tér és Móricz Zsigmond tér közötti szakaszának kulturális kerületközponttá alakításának előzetes megvalósíthatósági tanulmánya (2007. július, VÁTERV95 Kft.). A tervezés folytatásának célja annak feltárása, hogy milyen további • önkormányzati testületi/politikai döntések meghozatala szükséges o a program tartalmának véglegesítéséhez, o a megvalósítás megszervezéséhez, o az EU (KMROP) pályázati támogatási lehetőségek kihasználásához • milyen hivatali feladatokat kell elvégezni a továbbtervezés és megvalósítás érdekében, • mely EU pályázati támogatások vehetők igénybe a megvalósításhoz (a ROP-on túl is) • a pályázatokhoz és a megvalósításhoz milyen további munkák elvégzése, mely tervek elkészítése szükséges • hogyan lehet megőrizni a fokozatos fejlesztés lehetőségeit hosszabb távra is (pl. a kulcspozícióban levő önkormányzati ingatlantulajdonok megtartásával ill. megvásárlásával) • hol és hogyan vonható be a magántőke a megvalósításba, melyek azok a projektelemek, amelyek PPP-ben vagy magántőkéből (is) finanszírozhatók • milyen marketing-politikával, ösztönzési rendszerrel lehet elősegíteni a megvalósulást • a lakossági egyetértés és bevonás érdekében mit kell tenni és • a projektnek milyen gazdasági, társadalmi/lakossági és környezeti hatásai várhatók. A jelenlegi anyag azonban nemcsak a korábbi megvalósíthatósági tanulmány folytatása. A dokumentáció első fejezete a tavalyi tanulmány aktualizálását, átdolgozását is tartalmazza – éppen az egy év alatt megváltozott önkormányzati ingatlantulajdon viszonyok miatt. Ezért a kötet elején – a terv jelenlegi állásának megfelelően - összefoglalásra kerülnek a „Bartók Béla kulturális sugárút” Szt. Gellért tér és Móricz Zsigmond körtér közötti szakaszra vonatkozó terv javaslatai, de felvetésre kerülnek a terv véglegesítéséhez szükséges - még hiányzó – önkormányzati döntésekkel kapcsolatos kérdések is. A kötet második része foglalkozik a megvalósításhoz szükséges tennivalókkal, az ahhoz kapcsolódó testületi döntések meghozatalának szükségességével, a Polgármesteri Hivatal projekt végrehajtáshoz nélkülözhetetlen feladataival, a Bartók Béla úti ingatlanokat érintően javasolható önkormányzati vagyongazdálkodással, a pályázati lehetőségekkel és a pályázat-előkészítési munkák sorával. A záró fejezet érinti a várható hatásokat, azt, hogy a tervezett átalakítások hogy hatnak majd a környék • gazdaságára, hogyan járulhatnak hozzá a terület bevételeinek – és ezáltal az önkormányzat adóbevételeinek - növeléséhez, a kereskedelem és a turizmus fellendítéséhez, • társadalmára, mekkora közvetlen és közvetett lakossági hatásterület várható, hogyan járulhatnak hozzá a lokálpatriotizmus erősítéséhez, a különböző lakossági csoportok és korosztályok kohéziójához és a foglalkoztatási és önkéntes munka lehetőségei hogyan bővülhetnek a profilváltás által, • a környezet mennyiben és hogyan változik esztétikai, fizikai és közbiztonsági szempontból, a komfortosság növekedése miként válik vonzerőnövelő tényezővé és ezáltal elindítható-e a területen a „pozitív, öngerjesztő fejlődési spirál”.

2008. FEBRUÁR

4

VÁTERV95 KFT



1. A PROJEKT RÖVID TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓJA 1.1. A PROJEKT ILLESZKEDÉSE A KERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓHOZ

•

•

•

•

• • •

A kulturális központ tervjavaslata és Újbuda településfejlesztési koncepciójának összhangját az alábbi – a településfejlesztési koncepcióból idézett – célok bizonyítják: • a fejlesztendő kulcságazatok céljai között: o a városrészi karakter megőrzését o a népesség-vonzás erősítését, a lakossági elvándorlásának mérséklését és megállítását o az idegenforgalom fejlesztését • a népesség növelése (1.1. cél) keretében feladatként: o a környezet fejlesztését, a közterületek, a lakókörnyezet komfortosabbá tételét o az időskorúak ellátásának javítását, a kulturális fejlesztések során az idősek nappali elfoglaltságának biztosítását, speciális (közcélú, önkéntes) foglalkoztatási lehetőségeik kialakítását Az időskorúak ellátásának javítása (1.2. cél) keretében feladat: o A kerületi kultuárlis fejlesztések során az idősek nappali elfoglaltságát biztosító kezdeményezések támogatása o Speciális (közcélú, önkéntes) foglalkoztatási lehetőségek kialakítása időseknek (a Bartók Béla 32. közösségi ház esetében) a kulturális élet fellendítése (1.5. cél) keretében feladat: o kerületi kulturális városközpont kialakítása, a földszinti helyiségek kulturális, szabadidős célokra történő felhasználása o az egyes városrészek sajátos karakterének erősítése (hagyományőrzés és örökségvédelem) o a magántőke ill. a helyi non-profit kezdeményezések bevonása a helyi kulturális intézményrendszerekbe az élhető város megalapozása (1.7. cél) keretében feladat: o a jelenleginél több minőségi és kulturált közösségi színtér biztosítása, a közterületek hatékonyabb ápolása-karbantartása, különösen a belvárosias beépítésű belbudai kerületrészekben Az önkormányzat és lakosság közötti kommunikáció fejlesztése (1.9. cél) keretében: o Lakossági aktivitás felkeltése, rendezvényeken, fórumokon részvétel fokozása, a lakosság és az önkormányzat közötti kapcsolatok javítása, követlenebbé tétele (Bartók 32 közösségi ház által) A civil szervezetekkel való együttműködés fejlesztése (2.10. cél) keretében: o Civil adattár, kerületi információs központ, civil fórumok lehetősége a Bartók 32 közösségi házban A központrendszer továbbfejlesztése (2.5.cél) keretében fontos: o a kulturális városközpont és a harmonikus – a városrész karakterét erősítő , hagyományait őrző és tudatosító – közterületi arculat kialakítása A közpark hiányos területek közösségi zöldfelületi igényeinek kielégítése (3.3. cél) alapján o A belső városközpontban a gyalogos funkciók erősítése, kertészeti gazdagítás, utcabútorozás (Gárdonyi tér)

A kerületfejlesztési koncepcióban jóváhagyott feladatokból csak azok lettek kiemelve, melyek megvalósulásához a Bartók Béla út kulturális központtá válása és annak pozitív népességi, közérzeti, városképi és városműködési hatásai hozzájárulnak.

2008. FEBRUÁR

5

VÁTERV95 KFT



1.2. A TERÜLET JELENLEGI ÁLLAPOTÁNAK ÖSSZEFOGLALÁSA, PROBLÉMÁI •

sok a városrész kívánatos presztízsénél alacsonyabb színvonalú és oda nem illő profilú üzlet, kevés az elegáns és belvárosi kínálatot biztosító, igényes vásárló közönséget vonzó bolt, feltűnően sok a használtruha bolt és az ingatlanügynökség

•

üres, elhagyott, használaton kívüli üzletek vannak

•

a portálok színvonala, esztétikai megjelenése nem kielégítő, az üzletek egy része „befelé fordul”, a kirakatok leragasztottak, nem működnek rendeltetésszerűen, rendezetlenek

•

kevés a vendéglátás és azok elhelyezkedése sem kedvező, a járdák általában keskenyek (5,0 m) a kiülők befogadására, a szélesebb járdaszakaszok (7,0 m) mentén nem jellemző a vendéglátó funkció, előfordul, hogy a kiülők és a buszmegálló azonos helyen szűkíti le a járdát, ezzel akadályozva a gyalogos forgalmat

•

olyan helyeken, ahol elegendő tér lenne vendéglátó teraszok elhelyezésére (pl. Lágymányosi u. eleje) befelé forduló „zárt”, a külső térhez nem kapcsolódó funkciók (bank, Rossmann zárt, „halott” homlokzatok) vannak

•

előteret igénylő funkcióknál (pl. házasságkötő terem) a Bartók Béla út/Szt. Gellért tér átépítése után sincs kialakítva megfelelő előtér a násznép befogadására

•

a védett fasor ellenére kevés a zöld, gyakorlatilag nincs cserje-szint, a fák tövénél levő földtányérok üresek, a járdák és az úttest kertészeti elválasztása nincs megoldva, hiányzik a folyamatos zöldsáv

1.3. ÁLTALÁNOS CÉLOK •

a városrész presztízsvesztésének megállítása, a terület fizikai, gazdasági és erkölcsi felértékelése, lakossági és idegenforgalmi vonzerejének növelése és a területen megtermelhető bevételek emelése

•

a Gárdonyi tér közvetlen környezetében – a Hadik kávéház, a Bartók32 galéria, az általános iskola és a kollégium felhasználásával – a társadalmi identitást és összetartozást fokozó közösségi és kulturális helyszínek létrehozása, közösségi terek megteremtése, a közösségi célú földszintek közterület felé megnyitása, a külső és belső közösségi terek összekapcsolása

•

a teljes Bartók Béla úti szakaszon a földszintek és a közterületek rehabilitációjával a kulturális- és műtárgy-kereskedelem, galériák és aukciósházak, rendezvényhelyszínek, klubok és vendéglátás fejlesztése, ezzel a Bartók Béla út belbudai promenáddá alakítása, az igényes népesség vonzása

•

a közterületek rendezése, a kialakítás színvonalának emelése, az esztétikai megjelenés javítása, utcabútorozással és a mikroklímát is befolyásoló (árnyékoló) növényzettel a közterületek hosszabb tartózkodásra alkalmassá tétele, kulturális és közösségi funkciókkal, rendezvényekkel megtöltése, környezetbarát és humanizált környezet kialakítása.

2008. FEBRUÁR

6

VÁTERV95 KFT



1.4. A FELADAT: • első ütemben: a Gárdonyi tér és környéke • második ütemben: a Bartók Béla út Szt. Gellért tér és Móricz Zsigmond körtér közötti teljes szakaszának közösségi-kulturális célú rehabilitációja: 1.4.1. A közterületek ill. a közterületekhez kapcsolható földszintek átalakítása: • Kulturális és kulturkereskedelmi funkciók elhelyezése, melyek biztosítják: o a lineáris kulturális városközpont kialakulását, a városrész lakossági és idegenforgalmi vonzerejének növekedését, a városrész élénkítését, o a kulturális gazdaság megerősödését, a helyi gazdaság (kulturális kereskedelem) fellendülését és bevételeinek növelését o eseményterek kialakulását, szabadtéri kulturális rendezvények megtarthatóságát •

Közösségi funkciók tereinek biztosítása, melyeknek hozzá kell járulniuk o a kerületfejlesztési koncepcióban kitűzött társadalmi kohézió eléréséhez, a civilek közügyekbe bevonásához, az önkormányzat és a lakosság ill. civil szervezetek jobb kapcsolatának kialakításához – azaz létre kell hozni a közösségi lét helyiségeit és fórumait, o a különböző korosztályok – kiemelt jelentőséggel az idősek és fiatalok – tereinek megteremtéséhez, „találkapontok”, pihenőhelyek kialakulásához, o a közösségi terek használatában, felügyeletében és üzemeltetésében az idősek közcélú/önkéntes foglalkoztatásának megteremtéséhez, o a diákság részére vonzó és kötődéserősítő létesítmények kialakításához, a szabadidő eltöltés lehetőségeinek bővítéséhez o a közbiztonság javulásához

•

Városképi arculat javítása, melynek a fejlesztési célok elérése érdekében: o egyedinek, esztétikusnak, a terület történetileg kialakult építészeti stílusához illeszkedőnek, ugyanakkor funkcionálisan célszerűnek kell lennie, o üzemeltetési szempontból gazdaságosnak, könnyen karbantarthatónak és minél inkább rongálásmentesnek kell lennie, o figyelembe kell vennie a globális felmelegedésből adódó viszonyokat és természetes úton kialakítható mikroklímatikus szabályozási lehetőséggel kell rendelkeznie o növelnie kell a környezet „zöld” jellegét, a zöldterület-hiányos térségben a növényállomány gazdagítását és mennyiségi növelését kell elérnie o biztosítania kell az egységesebb színvonalú portálok, kulturáltabb homlokzatok kialakulását, a „reklám”-környezet és az építészeti arculat összhangját

1.4.2. A megvalósítás feltételeként szükséges közlekedési változtatások (kapcsolódó és elengedhetetlen közlekedési beruházások): • a forgalomcsillapítás következtében gyalogos célra felszabadítható jelenlegi gépjármű közlekedési területek • a parkolási hiány megoldására szóba jövő lehetőségek • a kerékpáros közlekedés fejlesztési lehetőségei Ez a dokumentáció az átalakítások programját, a hozzá kapcsolódó feltételeket és a megvalósításhoz szükséges tennivalókat foglalja össze.

2008. FEBRUÁR

7

VÁTERV95 KFT



1.5. A BARTÓK BÉLA ÚTI LINEÁRIS KULTURÁLIS KÖZPONT FEJLESZTÉSÉNEK FUNKCIONÁLIS TARTALMA ÉS TÉRBELI ELHELYEZKEDÉSE

2008. FEBRUÁR

8

VÁTERV95 KFT



1.6. A FEJLESZTÉSEK ÜTEMEZHETŐSÉGE A fejlesztési akció mind területi, mind időbeli ütemezése lehetséges: Területi ütemezés: •

első ütem: a Gárdonyi tér és szűkebb környezete: a Bartók Béla út mindkét oldala a Zenta utcától a Hadik-kávéház épületével bezárólag és a Bercsényi, valamint a Bertalan Lajos utca eleje, valamint a vele szemben levő Bartók Béla úti szakasz a Mészöly utcától a Bartók Béla út 33. sz. házzal bezárólag

•

második ütem: a Bartók Béla út mindkét oldala a Szt. Gellért tértől a Móricz Zsigmond térig, beleértve a kapcsolódó mellékutcák torkolatát, a Hadik-laktanya területét és az út hegy felőli oldalán a hozzá kapcsolható tervezett gyalogos – ma magánutcák - területét is.

Időbeli ütemezés: •

első ütem: a Gárdonyi tér körüli közterületek és közösségi célú épület(rész)ek átalakítása és - a teljes Bartók Béla úti szakaszon - a földszinti önkormányzati tulajdonok koncepció szerinti funkcióváltása és átépítése, a nem önkormányzati tulajdonú földszintek átalakulásának elősegítése, üzletek profilváltása, portálrendezések

•

második ütem: a teljes Bartók Béla úti szakasz közterületi humanizálása, épületek sortatarozása, az út Ny-i oldalán a magánutcák közhasználatra megnyitása és publikus funkcióval ellátása, a Gárdonyi térhez kapcsolódóan a Hadik laktanya funkcióváltása és átépítése (ha a honvédségi terület privatizálhatóvá válik).

Tartalmi szempontból egy • •

szűkebb - reálisabban ill. kisebb költséggel végrehajtható -, „feltétlenül megvalósítandó” és egy bővebb – nagyvonalúbb/elegánsabb, „javasolt” – változat került felvázolásra.

Az önkormányzatnak a továbbtervezés folytatásához döntenie kell, hogy melyik fejlesztési alternatívát kívánja megvalósítani. 1.7. A FEJLESZTÉS FIZIKAI FELTÉTELEI •

minimális feltétel: a Gárdonyi tér forgalmi átrendezésének lehetősége o a Hadik kávéház előterének a térhez kapcsolása – a Bartók Béla utat a Bercsényi utcával összekötő rövid útszakasz forgalom mentesítése, a Bartók Béla útról a balra nagyíves fordulás áthelyezése a Bertalan Lajos u-i torkolatba, o a Hadik laktanya előtti területen a parkolás megszűntetése és gyalogos térré alakítása második ütemben, o a Bartók Béla út Ny-i oldalán a járda szélesítése az általános iskolától D-re

•

a nagyvonalúbb megoldás feltétele: a metró megépítése után (és az alsórakparti út kapacitásbővítése esetén) a Bartók Béla út forgalomcsillapítása, a gyalogos felületek növelése, o a parkolókapacitás növelése - külső (Műegyetem rakparti, Kelenhegyi utcai víztározó, Hadik laktanya udvara alatti) parkolási területek bevonásával, o a Hadik-laktanya funkcióváltása. (Ez utóbbi nélkül is megvalósítható a fejlesztés, csak kisebb területfelértékelő hatással.)

2008. FEBRUÁR

9

VÁTERV95 KFT



1.8. A GÁRDONYI TÉR ÉS KÖRNYÉKE 1.8.1. Átalakítási javaslatok

2008. FEBRUÁR

10

VÁTERV95 KFT



Az önkormányzati tulajdonú helyiségek a megvalósításban kulcsszerepet játszanak. A jelenlegi – és megtartandó vagy feltételekkel eladható – önkormányzati tulajdonok, valamint a program végrehajtásához az önkormányzat által megvásárolandó ill. megvásárlásra javasolt ingatlanok az alábbi térképvázlaton láthatók:

Az első ütem területén az önkormányzat tulajdonában van – és emiatt a térség funcióváltásához, átalakításához – közvetlenül figyelembe vehető: A Gárdonyi téren • Bartók Béla út 36-38. Hadik kávéház 396 m2 földszint és alatta (a földszinttel összekapcsolhatóan) 130 m2 pince • Bartók Béla út 32. galéria 158 m2 (udvarról nyílik) • Bartók Béla út 32. Gárdonyi téri oldalán üzlethelyiségek 67 m2 +100 m2 hozzá kapcsolható félemeleti helyiség és 173 m2 földszint+pince • Bartók Béla út 30. a Gárdonyi tér felé néző üzlethelyiségek közül: 81 m2 üveges, 42 m2 gázkészülék javító, 12 m2 fagyizó, 33 m2 biobolt. A Bartók Béla út Ny-i oldalán • Bartók Béla út 21. üzlethelyiség 41 m2 (antikvárium) • Bartók Béla út 25. üzlethelyiség 255 m2 (Libri könyvesbolt) • Bartók Béla út 27. általános iskola • Bartók Béla út 29. üzlethelyiség (vendéglő) 188 m2 és alagsori pékség 455 m2 • Bartók Béla út 31. alagsori üzlethelyiség 23 m2 (bűvészbolt) és Csonka Múzeum 297 m2 • Bartók Béla út 33. üzlethelyiségek 24 m2, 40 m2, 199 m2 + 53 m2 pince, utcai földszint (sajnos nem szomszédosak, így jelenleg nem összekapcsolhatók) Az egyes épületek fejlesztési program-javaslataival kapcsolatos tulajdonjog rendezési javaslatok Bartók Béla út 36-38. Hadik kávéház épülete Az épületben önkormányzati tulajdonban van: • a Hadik kávéház teljes területe: 396 m2 földszint (üzlethelyiség) és alatta – hozzá kapcsolható, együtt használható módon - 130 m2 pince (raktár) 2008. FEBRUÁR

11

VÁTERV95 KFT


•


a magántulajdonú (de önkormányzati megvásárlásra javasolt) papírbolt alatt 59,0m2 pince és a hozzákapcsolható és megvásárlásra javasolt lakások alatt további 34,5 m2 pince.

A Hadik kávéház épületének földszinti alaprajza1 A jelenlegi önkormányzati tulajdon folyamatos piros keretezéssel, a feltétlenül megvásárolandó piros szaggatott, a megvásárlásra javasolt piros pöttyözött vonallal jelölve. A lefedésre és a földszinti funkciókhoz kapcsolásra javasolt udvar (csak az udvar, a kapualj nem!) kék pöttyözött vonallal kiemelve. Javaslatok: Mint a tér meghatározó és a helyi hagyományok - legendák – emblematikus épülete, a Gárdonyi tér és környéke rendezésének kulcs-létesítménye. Vissza kell állítani az épület eredeti fényét, környezetére is kiterjedő vonzerejét. Ezért: • A kávéház kulturális hely szerepkörét az irodalmi kávéház újra megnyitásával és zenei funkciókkal történő kiegészítésével helyre kell állítani, kamaraelőadások tartására alkalmassá kell tenni, a tér felé kialakítandó terasszal a közterületen is megjelenő vonzerejét növelni kell. A terasz hosszított szezonú használhatóságát – nyáron árnyékolással, tavaszszal-ősszel hősugárzó ernyőkkel, szélárnyékolással - célszerű biztosítani. • A – sajnos nem önkormányzati tulajdonban levő - papírbolt funkcióváltását el kellene érni. Javasolt funkció – a tér felé megnyitható második terasz kialakítása érdekében – étterem, mely funkcióban is jól kiegészítené a kávéházat (teljes vendéglátási komplexum létrehozása). Ehhez a mellette levő (két) lakás, valamint az alatta levő két (különálló) pinceterület lépcsővel hozzákapcsolása nyújthat jó lehetőséget. 1

Az alaprajzokon kék pötty jelzi az önkormányzati tulajdonban megtartandó, zöld pötty a feltételekkel eladható, piros pötty az önkormányzat által megvásárolandó, és piros karika az önkormányzati megvásárlásra javasolt ingatlanokat. A folyamatos piros keret a meglevő kerületi tulajdont, a szaggatott a megvásárlandót, a pöttyözött vonal a vásárlásra javasolt ingatlant keretezi. A kékpöttyös vonal az udvarhasználat (lefedés) jogának megszerzési javaslatát jelöli. 2008. FEBRUÁR

12

VÁTERV95 KFT



•

A Bercsényi utcai üzletek színvonal-emelését és – legalább részben - kulturális kereskedelmi célú profilváltását el kellene érni. Különösen a térhez legközelebb levő ingatlanügynökség funkciócseréje hatna kedvezően az együttes átalakulására. A kulturális kereslet növekedéséhez a kávéház és étterem jó működése is hozzájárulhat. A megvalósításhoz szükséges: • Az épület és a Gárdonyi tér közötti utca megszűntetése a Bartók Béla útról a Bercsényi utca felé balra nagy ívben kanyarodás megszűntetésével, és vendéglátó teraszok kiépítése a forgalomtól felszabadított területen, a kiülők elhatárolása a tér közhasználatú részeitől növényzettel • A kávéház felújítása, berendezése, irodalmi-zenei előadásokra és kamara-kiállításokra alkalmassá tétele, különtermek létrehozása (a terület esetleges kiegészítése a hátsólépcsőház melletti, udvarról nyíló komfort nélküli szoba-konyhás lakás (38 m2) hozzákapcsolásával) • A papírbolt (49 m2) önkormányzati megvétele és kiegészítése a mellette levő 2 lakással (együtt 119 m2) és a megnövelt ingatlan étteremmé átalakítása, homlokzatosítása a Gárdonyi tér - Bercsényi utcai sarkon, a tér felé fogyasztóterasz-kiülő kialakítása a kávéházi terasszal vizuális összhangban és a tér közösségi funkcióihoz (társasjáték-tér) a kialakítás harmonizálásával is kapcsolódva • A Bercsényi utcai oldalon magántulajdonban levő üzlethelyiségek)funkcióváltásra ösztönzése, az ösztönzés/támogatás módjainak kidolgozása az egységesebb portálok kialakításának biztosítása • A teljes épület homlokzat-tatarozása Javasolt: • Az udvar hozzákapcsolása a vendéglátó és kulturális funkciókhoz, (színházi és zenei előadásokra, filmvetítésekre alkalmassá tétele), az udvar lefedése zöldtetővel és üveggel, a zöldtető lakóházi használatra alkalmassá tétele, lakókertté alakítása. Bartók Béla út 32. (galéria-ház) Az épületben több önkormányzati tulajdon található (a rajzon folyamatos keretezéssel jelölve): • A Bartók 32. Galéria 158 m2, eldugott helyen, az udvarról nyílik, a kapubejárat általában zárva, nehéz a bejutás, a galéria nehezen található meg, emiatt látogatottsága, kihasználtsága csekély, nem hatékony. Feltétlenül el kell érni az utcáról megközelíthetőséget, ez a fszt .1. sz. lakás megvásárlásával és a galériával ill. a barkácsbolttal összekapcsolásával megoldható. • Gárdonyi tér - Bertalan Lajos u. sarok 2 db (egyesíthető) üzlethelyiség (Műszaki-barkács, Buda kuckó) összesen 67m2 és a hozzá kapcsolható 100m2 alapterületű félemeleti helyiség • Üzlethelyiség (kávézó) a kapubejárattól a Bercsényi u. felé, a földszinten 70 m2 alapterülettel, melyhez a pinceszinten (belső lépcsővel) további 103 m2 jelenleg raktárként használt terület kapcsolódik, de átalakítás után használata a földszinti funkcióhoz csatlakoztatható.

Bartók Béla út 32. fszt.-i és a Bertalan Lajos utcai sarkon levő félemeleti önkormányzati tulajdonok 2008. FEBRUÁR

13

VÁTERV95 KFT



Javaslatok: Ez az épület lehet – a funkcióprogram alapján is – a térség közösségi központja, a lokálpatrióták háza, mely tartalmazzon: • helytörténeti klubot, ahol - a galériai időszaki kiállítások mellett - állandó programként bemutatja a kerületi helytörténeti gyűjteményt ill. Újbuda aktuális kiállítani valóit is • egy nagyobb (konferencia)termet, ahol lakossági fórumokat, vitaesteket, lakó - képviselő találkozásokat lehet megszervezni (ezzel elősegítve a kerületfejlesztési koncepcióban elhatározott lakosság-önkormányzat kapcsolatjavítást), tervismertetéseket lehet tartani, a tervek közszemlére tételét meg lehet oldani, de amely terem konferenciateremként bérbeadása egyben a közösségi létesítmény üzemeltetésének költségeihez is bevételi forrást jelentene és hozzájárulhatna a teljes komplexum nullszaldós (önkormányzati támogatást nem igénylő) működtetéséhez • önkormányzati e-központot, információs központot lehet létrehozni kedvezményes internetezési lehetőséggel, tanfolyamokkal (időseknek is) az esélyegyenlőség megerősítéseként, ugyanakkor internet kávézóként profitábilisan üzemeltethető • környezetvédő gyerek/ifjúsági-kör, helyismereti gyerek/ifjúsági-klub számára helyet és felszerelést • civil szervezeti központot a civil szervezetek egymással és az önkormányzattal való jobb és aktívabb kapcsolatának kialakítására • ismeretterjesztő és közérdekű előadások tartására alkalmas helyisége(ke)t, közéleti klubokat • az épület környezetében közterületre helyezve, a tér/Bartók Béla út felé működően köztéri kivetítő elhelyezése, amin a kerületi tevékenységek, aktualitások, események bemutathatók, szabad térről is figyelemmel kísérhetők. Ehhez: • szükséges a ma egymástól elkülönülten elhelyezkedő önkormányzati tulajdonú ingatlanrészek összekapcsolása, együttes használhatóságuk megteremtése, a galéria ill. közösségi helyiségek utcáról elérhetősége, ezért o feltétlenül (elengedhetetlenül) szükséges a galéria és a Bertalan Lajos utca sarki üzlethelyiségek összekapcsolása, mely a közéjük ékelődő 46,9 m2 alapterületű, az udvarról nyíló földszint 1. sz. lakás megvásárlásával (a mellékelt rajzon szaggatott vonallal jelölve) lehetséges o kívánatos a Gárdonyi téri oldalon a teljes földszint hozzákapcsolása a közösségi funkciókhoz, azaz a meglevő önkormányzati üzlethelyiségekhez a közöttük levő földszinti helyiségek valamint a kapualjból nyíló fszt. 2. lakás megvásárlása és öszszekapcsolása (a rajzon piros szaggatott vonallal jelölve). Ez fontos lenne, hogy a tér közösségi területeihez a teljes homlokzat mentén kapcsolódhassanak köz/publikus funkciók, térben is összefüggő rendszert alkotva a külső közterületi, az épületben levő és a ház udvarán kialakítható területekkel/funkciókkal. o javasolható – de nem elengedhetetlen, vagy második ütemben is megvalósítható a Bertalan Lajos utcáról nyíló két irodaszint (2x76 m2) hozzákapcsolása a közösségi együtteshez (a rajzon piros pöttyözött vonallal jelölve), valamint a hátsólépcsőház melletti földszinti lakások (fszt. 3. és 5.) megvásárlása, ezzel a teljes földszint közfunkciójú használatának biztosítása. • javasolt az udvar és a kapualj bekapcsolása a közösségi használatba (a rajzon kék pötytyözött vonallal keretezve), ezért a lépcsőház lezárhatóságával kell megoldani a felsőbb szintek lakásainak biztonságát, a privát és közhasználatú területek elkülönítését. A kapu nyitvatartását és az udvar megközelítését a nappali órákban (min. 7-20/22 óráig) biztosítani kellene. Ez nemcsak az udvar rendezése és a helyiségekhez kapcsolódóan szabadtéri tevékenységek helyszíneként történő kialakítása miatt kívánatos, hanem azért is, mert a Bercsényi utca felőli (pincével kétszintes) üzlethelyiség galériával való kapcsolata csak az udvaron keresztül teremthető meg. Meggondolandó az udvar lefedése üvegtetővel és/vagy zöldtetővel. Ez esetben a közösségi terület jelentős mértékben kibővülne, az utcai fronton levő helyiségeknek a mai galériával szerves kapcsolata alakulhatna ki és a lakóház a zöldtetőt belső kertként használhatnák, azaz a lakók érdeke sem sérülne.

2008. FEBRUÁR

14

VÁTERV95 KFT



Bartók Béla út 30. Az épület Gárdonyi tér felőli homlokzatára nyíló öt üzlethelyiség közül négy (a cipőbolt kivételével) önkormányzati tulajdonban van, ami jó lehetőségeket teremt az utca tervezett funkciójába jobban illeszkedő profilok kialakítására. A gézkészülék javító egyáltalán nem, az üveges alig illeszthető a távlati szerepkörbe. A javítószolgálat helyére feltétlenül funkcóváltás javasolt, az üveges esetleg üvegművészeti design bolttá vagy antik üvegművészeti tárgyak boltjává alakítható. A fagylaltozó és a biobolt megtartható, de utóbbi vendéglátási szerepét (bioétterem) erősíteni kellene. Mindkettőnek a tér felé megnyitása, kiülő fogyasztóhely kialakítása szükséges. Hosszú távon az épület jelentősége tovább növekszik, ha sikerül a honvédség területét a programba bevonni és ezáltal a Gárdonyi tér folytatásaként a Bertalan Lajos u. és Zenta u. közötti keskeny háromszöges teresedést is gyalogos felületté és eseménytérré átalakítani. Bartók Béla út 33. Jelenlegi állapot: Az épület földszintjének túlnyomó része önkormányzati tulajdonban van, csupán egyetlen üzlethelyiség van magántulajdonban, de ez akadályozza a meglevő kerületi tulajdonok összekapcsolhatóságát. Érdemes lenne megvásárolni a közbeékelődő (58,2 m2) ingatlant. A biztosító földszintje 146 m2, alatta pinceszinten további 52,8 m2 alapterület önkormányzati tulajdonban van, de ez jelenleg nem kapcsolódik közvetlenül (belső lépcsővel) az üzlettérhez. Ugyancsak önkormányzati tulajdonú a méterárubolt (40,0 m2) és a papucsbolt (24,0 m2). A homlokzat egységes megjelenését helyre kellene állítani, az utcaképbe nem illő földszinti homlokzat-színezést szükséges lenne megváltoztatni.

Bartók Béla út 33. földszinti alaprajz Javaslatok: A biztosító 146 m2-es földszintjéhez az 53 m2-es pinceszinti tulajdonrészt belső lépcsővel összekapcsolva a 199 m2-es önkormányzati ingatlan jó lehetőséget ad nagyobb alapterületet igénylő, nívós, belvárosi funkciójú üzlet kialakítására (pl. művészeti galéria/aukciós ház, régiségbolt, design-üzlet, esetleg divattervező szalon). A jelenlegi bérleti szerződés lejártakor a célzott, megadott funkciókra irányuló bérbeadást preferálni kell. A kisebb üzlethelyiségek – ha külön, önállóan megmaradnak – kisebb helyigényű, de hasonlóan magas színvonalú kialakítású kultúrkereskedelmi létesítménnyé alakíthatók vagy egyéb belvárosi tevékenységre (pl. ékszerbolt/kincses-bolt, parfüm-szalon, antikvárium) alkalmasak. Abban az esetben, ha a két üzlet közötti – jelenleg nem önkormányzati tulajdonú – bolt a kerület által megvásárolható, a három üzlet egyesítésével 103 m2-es össz-alapterületű nagyméretű üzlet

2008. FEBRUÁR

15

VÁTERV95 KFT



nyerhető, mely a biztosító helyén létesíthető kereskedelmi egységhez hasonló adottságokkal és lehetőségekkel bír(hat). Közlekedési változások: az épület előtti járda egy forgalmi sáv szélességgel (min. 3,0 m-rel) bővíthető már az első ütemben - a metró üzembe helyezés utáni változásoktól, „út-visszaépítéstől” függetlenül – is, ha a balra nagyíves kanyar a Hadik Kávéház előtt elmarad (és helye gyalogos felületté és nem parkolóvá alakítható). Ez lehetőséget adna az üzletek előterében a bolt profiljára utaló „kirakodásra”, figyelem felhívásra. Amennyiben a későbbiekben leírt vendéglátási funkció a Bartók Béla útra merőleges magánúton/francia-udvarban nem valósulna meg, a 33. sz. épület földszinti helyiségei vendéglátásra (cukrászda, étterem) is átalakíthatók, ez esetben a járda megnövekedett szélessége kiülő-terasz létesítésére ad lehetőséget. A megvalósítás feltételei: Az önkormányzati tulajdonban levő üzlethelyiségek profilváltása – éppen a tulajdonviszonyok következtében – viszonylag könnyen irányítható, a megvalósításnak komoly fizikai vagy tulajdoni feltételei nincsenek. Az átalakítás a biztosítónál a pinceszint üzlettérrel összekapcsolása nélkül (kisebb alapterületen) is lehetséges, a kisboltok színvonal és profilváltása is végrehajtható a közöttük levő magántulajdon megmaradásával és az összekapcsolás mellőzésével. Bartók Béla út 31. és 29., a magánutat/francia-udvart szegélyező két épület A két épület egymással összefüggésben kerül bemutatásra, mivel a közöttük levő terület javasolt (köz)használatát mindkét épület földszinti funkciói határozzák meg. A Gárdonyi térrel szemben a Bartók Béla út túloldalán kialakítható kávéházi utcát jó lenne már az első ütemben létrehozni. A 29. sz. épület melletti, közhasználatra ma is megnyitott magánútszakasz átalakítása, díszburkolatosítása, kertészeti gazdagítása, a pékség funkcióváltása vendéglátásra – akár a finom-pékség/sütöde jelleg megőrzésével is kialakítható reggeliző hely/kávézó - és a hozzá kapcsolódó szabadtéri fogyasztóhelyek, teraszok kialakítása a pékség önkormányzati tulajdonban léte következtében megoldható. A 31. sz. ház alagsorában a Csonka Múzeumhoz tartozó dekoratív boltíves alagsor és a franciaudvar területe alkalmas a múzeumi funkció (kiállított gépek) megőrzésével, az eredeti autószerelő imázs megtartásával is vendéglátó hellyé alakításra.

Bartók Béla út 31. épület utcához kapcsolódó részén önkormányzati tulajdonban van az egyik alagsori üzlet és a bolthajtásos téglafalazatú pince, melyben a Csonka Múzeum gépei vannak kiállítva. Az épület Bartók Béla úti homlokzatán utcaszinti helyiségek nem találhatók, a lakófunkciójú magasföldszint alatt az utcáról megközelíthető alagsori boltok (magántulajdonú használt ruha, önkormányzati bűvészbolt) működnek. Emiatt a Bartók Béla úti oldalon portálok ma nincsenek. A francia-udvari oldalhomlokzaton publikus funkció nincs, de a Csonka Múzeum bejárata a franciaudvarra néz. A gépek megtartásával a helyiség hangulata vendéglátó funkciók („mérnök-kávézó, feltalálók étterme”) befogadására alkalmas, melyhez a francia-udvarban kiülő terasz kialakítható. Ma a francia-udvar bekerített, 100 %ban burkolt, növényzet nem jelenik meg rajta. 2008. FEBRUÁR

16

VÁTERV95 KFT



Bartók Béla út 29. utcai földszinten levő önkormányzati tulajdon a jelenlegi kínai vendéglő. A mellette levő használtruha bolt megvásárlása javasolt.

Bartók Béla út 29. Az épület mellett a magánút megnyitott, közhasználatban van. A Bartók Béla úti földszinten a kínai vendéglő (103 m2 földszint + 85 m2 belső galériaszint) az önkormányzat tulajdona. A ház állaga egyébként kielégítő, de a portálok rendezése és a földszint átalakítása szükséges. A magánút felőli oldalon az alagsori pékség ugyancsak kerületi tulajdon, nagy (455 m2) alapterülete és a magánút felé eső hosszan elnyúló formája jó lehetőségeket rejt magában vendéglátási profilváltásra. Így az „Ízek utcájának” kialakítását a Csonka Múzeum és a pékség önkormányzati tulajdona megkönnyíti. Bartók Béla út 29. alagsori pékség, önkormányzati tulajdon

Javaslatok: Első ütemben: a ma is közhasználatú magán-utcarész díszburkolatos gyalogos térré alakítása és profilváltásként reggeliző-hellyé, kávézóvá, étteremmé alakítással – fogyasztó terasz létrehozása a kialakítandó gyalogos téren. A vendéglátási funkciók megerősítése érdekében a használtruha bolt és a (jelenleg kínai) étterem valamit a pékség összekapcsolása javasolható, mivel így lehetővé válna a sarokhelyiség bekapcsolása a vendéglátásba és az étterem a kisutca felé megnyitása is terasz kialakítási lehetőséggel. Ugyancsak javasolható – hatékony környezetfelértékeléssel járna és presztízsemelkedést inspirálna – a Bartók Béla út 31. sz. ház magánút felőli oldalán a francia-udvar – legalább napközbeni kinyitása, a közhasználat biztosítása és az önkormányzati tulajdonú épületrészek vendéglátásikávéházi célra átalakítása, kompletté téve ezáltal az „Ízek utcáját”. Különféle profilú és ízvilágú (különböző nemzetek konyháit képviselő) éttermek nyitása kívánatos a vonzerő fenntartása és a változatos kínálat érdekében.

A megvalósítás feltételei, tennivalók: Szükséges: első ütemben: a jelenleg közhasználatú magánutca díszburkolatos gyalogos térré átépítése és kertészeti gazdagítása, a rányíló portálok (pékség) rendezése, a mögötte levő vendéglátási funkciók erősítése, a sarki használtruha-bolt vendéglátó profilváltása, mindkét ház Bartók Béla úti portáljainak rendezése. A járdaszélesítés következtében lehetőség nyílna a 31. sz. épület alagsori üzletei előtt a járdaszint süllyesztésére is, ezáltal az alagsor jelleg csökkentésére ha az alagsori üzletek is vendéglátásra profilt váltanának, a süllyesztett rész teraszként kialakítása kedvezően befolyásolná az utcaképet és a közterületi funkciókat. Javasolt: a francia-udvar ma lezárt felének közhasználatra megnyitása (ha másképp nem lehetséges, akkor önkormányzati tulajdonba vétellel, megvásárlással vagy kisajátítással), azon a gyalogos felület kibővítése, az oldalhomlokzat vendéglátási funkcióváltása, a portálok megnyitása, kiülő 2008. FEBRUÁR

17

VÁTERV95 KFT



teraszok kialakítása, a 31. sz. ház előtt a járda szélesítés eredményeként a kiülő teraszok Bartók Béla útra „átfordítása”, kiterjesztése. Bartók Béla út 27. Általános iskola Az önkormányzati iskola földszintje zárt homlokzatú, csak a kapubejárat nyílik az út felé. Az alagsornak csak ablakai vannak a járdaszinten. Az épület állaga megfelelő. Javaslat: Az alagsori helyiségek diák-centrummá, diák- ill. gyerek-klubbá, ifjúsági szabadidős klubokká/helyiségekké alakítása az iskolai funkciótól elkülönítetten, lehetőleg közvetlen utcai bejárattal. A megvalósítás feltételei, tennivalók: Az épület felmérési és statikai terveinek függvényében a külső lejáratok kialakíthatóságának vizsgálata, az átalakítás megtervezése. Bartók Béla út 25. Az épület földszintjén a kapubejárat egyik oldalán több kisebb üzlet, másik oldalán önkormányzati tulajdonú üzlethelyiségben a Libri könyvesbolt (területe 135 m2, mely alatt a pinceszinten 120 m2 raktár) található. Az üzletek profilja (antikvárium, fehérneműbolt, bútorszövet) elfogadható, bár kedvezőbb lenne az antikvárium és a könyvesbolt közé kultúrkereskedelmi funkció (pl. zeneműbolt, hangszerbolt, régiségkereskedő) tevékenység betelepülése.

Bartók Béla út 25. a Libri könyvesbolt földszint és pinceszintje

Javaslat: A Libri és az alatta levő raktárterület összenyitása belső lépcsővel és nagyobb alapterületű, gazdagabb – esetleg speciális (pl. művészeti könyvek, idegen nyelvű könyvesbolt, műszaki/építészeti könyvek szakboltja, gyerekirodalom) - kínálatot nyújtó kétszintes könyvesbolt kialakítása, olvasósarok, internetezési lehetőség biztosítása. A kisboltok kereskedelmi (árukínálat) és esztétikai színvonalának emelése, a portálok összehangolt felújítása szükséges. Bartók Béla út 23. A földszinti üzletek funkciója (optika, élelmiszer) megtartható, de nem feltétlenül megtartandó. Az épületben önkormányzati tulajdonú üzlethelyiség nincs. A homlokzat állaga megfelelő. Javaslat: Valamennyi üzlet színvonaljavítása. Bartók Béla út 21. Jelenlegi helyzet: A kapubejárattól D-re levő két kisebb üzlet (ingatlan ügynökség 51 m2, antikvárium 41 m2) volt az önkormányzat tulajdonában 2007-ig, de az ingatlanügynökség nagyobb alapterületű helyisége tavaly eladásra került. A Mészöly utca sarki „Pub”, magántulajdon. Az üzletek funkciója megfelel, az antikvárium és a vendéglátás illeszkedik az út tervezett profiljába, de minőségi színvonalemelés javasolt. A fogyasztó-terasz kedvezően alakítja az arculatot, kár, hogy a jár-

2008. FEBRUÁR

18

VÁTERV95 KFT



da szélessége nem enged meg többet. Az épület állaga megfelelő, bár az egész épület homlokzatfestésének felfrissítése kedvező lenne, a földszinti homlokzat és portálok egységesítésre várnak. Javaslatok: A homlokzat – legalább földszinten – történő egységes(!) újrafestése, a „foltokban” történt felújítás nyomainak eltűntetése. A homlokzatra helyezett klíma elrejtése vagy a klímatizálás egyéb (homlokzaton nem jelentkező) úton történő megoldása. Második ütemben – a forgalmi sávok számának csökkentése után – lehetséges a kiülő bővítése.

A Bartók Béla út 21. földszinti alaprajza az önkormányzati tulajdon jelölésével 1.8.2. A Gárdonyi téri program térbeli és tartalmi bővíthetősége (a Hadik laktanya átalakítási programja) A honvédségi terület átalakítása A Gárdonyi téri együtteshez kapcsolódhatna funkcionálisan is az egykori Hadik huszárlaktanya funkcióváltása és a védelemre érdemes épületek kulturális-idegenforgalmi központtá átalakítása. A telek utcai határán meglevő, védelemre javasolt épületek – a volt huszárlaktanya - megtartása mellett az udvari épületek és a toldaléképületek (Bartók Béla út sarok) valamint a földszintes garázsépület bontása javasolható. A legkedvezőbb távlati funkció: szálloda, kulturális- és konferenciaközpont. A belső kertben kialakítható – a határoló utcák menti keretes beépítésnél alacsonyabb - konferenciaközpont kulturális (színház/hangversenyterem) funkciót is betölthet. A körbeépített és ezáltal zajvédetté váló belső kert - legalább részben – a közhasználat számára megnyitandó és pihenőhelyként vagy akár szabadtéri kulturális rendezvényekre is használható. A belső kert megközelítését a Bartók Béla út felől a tömbbelsőbe vezető passzázzsal kell megoldani. A Bartók Béla út mentén megmaradó épületszárnyat a kongresszusi központtal (nyaktaggal) össze lehet kapcsolni, de csak úgy, hogy az összekötő (egy szakaszon csupán földszintes) épületrész a szomszédos udvar légterét ne zárja le, de a szomszédos telek hátsó épületének tűzfalát magasabb épületrésszel takarja. Kereskedelmi funkciók elhelyezése az épületegyüttesben csak az utcai földszinten képzelhető el, a belső kert felé inkább vendéglátás – kávézó, kertvendéglő – és kulturális létesítmények javasolhatók. Nem elképzelhetetlen szálloda helyett a keretes beépítésű utcai épületrészek színvonalas irodai hasznosítása sem, de a határoló utcák felé ebben az esetben is feltétlenül publikus földszinti használatot kell kialakítani (kiállító- ill. bemutatóterem, tájékoztatási és információs központ, utazási iroda, klubok, vendéglátás, stb.). Az udvarban létesítendő konferenciaközpont és a kert napközbeni közhasználatát biztosítani kell.

2008. FEBRUÁR

19

VÁTERV95 KFT



A megtartandó épületek bruttó szintterülete kb. 11 000 m2, a keretes beépítésben építhető új szálloda/irodaszárnyaké kb. 8000-8400 m2, a konferenciaközponté 3600-4800 m2. Ez összességében kb. 300 szobás szálloda és 2500 fős kongresszusi központ kialakítását teszi lehetővé. A gépkocsi-behajtás két utca felől (Budafoki és Zenta u.) is megoldható és a telek belsejében a térszín alatti parkolás több szinten is kialakítható. Ezáltal viszonylag parkolás-igényes és lökésszerű terhelést adó kulturális rendezvényi funkciók is betelepülhetnek a telekre, mivel a területről való kihajtás több irányban is biztosított. (A behajtók helyét a területre érvényes „Szt. Gellért tér és környéke szabályozási terv” szabályozási tervlapja a forgalomtechnikai szempontok alapján rögzítette.) A térszín alatti parkoló egy szintjén kb. 200 parkolóhely alakítható ki. A Zenta utcai bejárat egy parkolószinttel feljebb, a Budafoki úti bejárat egy szinttel lejjebb alakítható ki a terepviszonyok miatt, ennek következtében a mélyparkoló töltése kedvező, kevés belső mozgást inspiráló módon megoldható, esetleg a „belső” (szállodai) használatú parkolórészek a „külső” (közhasználatú/vendégforgalmi) parkolóktól fizikailag is elválaszthatók. 1.8.3. A Gárdonyi téri program közlekedési megvalósíthatósági feltételei A közlekedési kapcsolatok megváltoztatása, közlekedésrendezés I. ütem Gépjármű forgalom

Tömegközlekedés Gyalogosforgalom, gyalogos felületek Parkolás

Bartók Béla út-Bercsényi utca balra nagyíves kanyar megszűntetése (vagy esetleg áthelyezése a Zenta utca torkolatába) változatlan Növekszik: a Gárdonyi tér két oldalán, a laktanya előtti téren, a Bartók B. út Ny-i oldalán az iskolától a 33. sz. házig (járdaszélesítés) Megszűnik: a laktanya előtti téren, a Bartók B. út 32. előtt, a Gárdonyi tér és a Hadik kávéház között

II. ütem (nagytáv, metró és rakpart bővítés utáni állapot) A 2x2 forgalmi sáv „visszaépítése” 2x1 forgalmi sávra Villamos megtartása a Bartók B. úton, autóbuszközlekedés áthelyezése párhuzamos (felső rakparti) nyomvonalra Bartók B. útra merőleges magánutcák gyalogos felületté alakítása Növekszik a laktanyaudvar alatti többszintes mélygarázs létesítésével (minimum +400 fh)

Növelhető: a Kemenes u. 10./Orlay u. 5. telken mélygarázs építéssel (+300 fh), a Műegyetem rakpart alatti mélygarázs kapacitásával (+300 fh), esetleg a Kelenhegyi utcai víztározóban többszintes garázs létesítéssel (+400 fh)

1.9. A TELJES – SZT. GELLÉRT TÉRTŐL MÓRICZ ZSIGMOND KÖRTÉRIG TERJEDŐ - BARTÓK BÉLA ÚTI SZAKASZ ÁTALAKÍTÁSI PROGRAMJA A metró megépültével a környezet megváltozása, a (tömeg)közlekedési kapcsolatok javulása és a bekövetkező területfelértékelődés, valamint a Gárdonyi tér – Hadik kávéház – Hadik laktanya előtti teresedés átalakítása, kultuárlis/vendéglátási célú rehabilitációja várhatóan megindítja a Bartók Béla út Szt. Gellért tér és Móricz Zsigmond körtér közötti teljes szakaszán a gazdasági és esztétikai rehabilitációt. A terület rendezettsége felértékeli a szegélyező üzleteket is, megnő a magasabb szintű, minőségi kereslet, ezáltal az üzletek színvonala és profilja is várhatóan jelentős mértékben megváltozik. (Mintául az Andrássy úti üzletek elmúlt évtizedben lezajlott átalakulása/színvonal emelkedése szolgálhat.) Az átalakulási folyamatot az önkormányzat ösztönözheti, közvetlenül befolyásolni tudja, a folyamatot gyorsíthatja az útszakasz mentén a tulajdonában levő földszinti üzlethelyiségek profilváltásával és eleganciájának emelésével. Erre a rövid távú bérleti szerződések lejártával közvetlen lehetősége van. A funkcióváltásnál elsődleges szempont a minőség és az egyediség. Vagy a kínálati profilnak, vagy/és a minőségnek kell olyannak lennie, ami máshol nem található meg, és ezzel e terület látogatottságát, vonzerejét növeli. Fontos, hogy meghatározásra kerüljön a BARTÓK BÉLA KULTURÁLIS SUGÁRÚT tartalma. A „Fashion street” (Deák Ferenc utca) és a műkereskedő negyed (Falk Miksa utca és környéke) kialakulása egyértelműen bizonyítja, hogy a karakteres profilú, egy földrajzi környezetbe tömörödő 2008. FEBRUÁR

20

VÁTERV95 KFT



azonos jellegű üzletek – és a hozzá kapcsolódó események/rendezvények – vonzereje és gazdasági működőképessége sokkal nagyobb, mintha ezek térben elszórtan jelentkeznének. A Bartók Béla út Szt. Gellért tér és Móricz Zsigmond körtér közötti szakasza egyetlen profil „gyűjtőhelyéül” túl hosszú, ezért célul tűzhető a kulturális sugárút funkció, melybe – az út nevéhez is köthető – zenei, a helytörténeti hagyományokat felelevenítő irodalmi (Hadik kávéház, KarinthyKosztolányi) és a Falk Miksa utca környékét „kinövő” műkereskedelmi profil egyaránt beleillik, de elképzelhető a kortárs művészetek (design) erős megjelenése is. Fontos a terület élővé tételéhez az egyedi és változatos kínálatot nyújtó közösségi és vendéglátó helyek kapcsolódása is (l. Liszt Ferenc tér kávéházi negyed). Ajánlott funkciók: - művészeti boltok, galériák és műtermek, kiállító termek, aukciós ház, numizmatikai boltok - régiségkereskedések és kiállítások – specializálódva (műszaki régiségek, régi gyerek- és társasjátékok, üveg-porcelán, bútorok, festmények, városi kultúra/népművészet, stb.) - kortárs művészeti boltok és egyedi design belsőépítészeti-lakberendezési üzletek - keleti/egzotikus művészeti boltok (a perzsaszőnyeg bolthoz kapcsolódóan) - kotta-zenemű boltok és régiségek/kéziratok, hanglemez antikvárium, CD boltok - hangszerboltok és antik/egzotikus hangszerek – esetleg kapcsolódó bemutató/kamarahangverseny teremmel - művészeti értéket képviselő ékszerszalonok és egyedi ékszer-ötvös termékek, ékszer régiségek és modern ékszerművészet - divat(tervező)szalonok, egyedi ruha-design, „taylor-made” termékek - szakosodott antikváriumok (térkép, szépirodalom, tudományos művek, metszetekillusztrációk) és specializálódott (pl. művészeti, építészeti, gyermek) könyvesboltok - parfüm-szalon(ok) - ízek utcái, speciális kínálatot nyújtó éttermek, cukrászdák, kávéházak, kiülő teraszok – a magánutak megnyitásával, esetleg kapcsolódó művészeti tevékenységek (élő zene), kulturális események, kávéházi irodalmi estek (mint Ráday utca) - internet-kávézók, e-pontok - különleges ételek boltja, delikatess specialitások, egzotikumok - minőségi italok boltja(i) és kapcsolódó rendezvényei (bor-előadások, borkóstolók, borversenyek) - tea-kávé különlegességek üzletei és teázók/kávézók - csokoládészalon, édességboltok (speciális profillal pl. fűszeres csokoládék, belga csokoládé, Mozart-, Lindt-márkabolt, stb.) és kapcsolódó „csokiöntő műhely” (karácsonyi, húsvéti mikulás csokiöntő fesztiválok, csokoládé-szobrászat). Az útszakaszon ma meglevő bankok bár illeszkednek a kívánatos profilba, de számuk növelése mégsem kedvező, mivel a „külvilággal” való kapcsolatuk korlátozott, zárt, befelé forduló egységek, a promenádhoz kevéssé kapcsolódnak. Preferálni kell a gyalogos felületek felé nagy, elegáns kirakattal megnyíló vagy a közterület felé fizikailag is kinyitható (vendéglátó és kereskedelmi) funkciókat. A területen ugyancsak nagy számban előforduló ingatlan ügynökségek közül kizárólag a nagyon színvonalasak (pl. A1), a rendezett, nívós portállal és minőségi kínálattal rendelkezők megtartása javasolt. Elengedhetetlen a földszinti portálok felújításakor a közvetlenül kapcsolódó közterületek rendezése, a járda közlekedési és „pihenő/ücsörgő/kiülő” részre tagolása, ennek megfelelő berendezése, megvilágítása, kertészeti gazdagítása. A következőkben – kiemelt hangsúllyal a jelenlegi önkormányzati tulajdonokra vonatkozó – rehabilitációs javaslatok kerülnek ismertetésre, mivel ezen átalakítások segíthetik elő az útszakasz fizikai és tartalmi megújulását. 1.9.1. A Bartók Béla út Duna felőli (páros) oldala Több-kevesebb önkormányzati tulajdon majdnem minden tömbben van. A bankoktól, a Bartók32 galéria-házban levő tulajdonoktól és a Hadik kávéház helyiségétől eltekintve az önkormányzat többnyire viszonylag kisebb alapterületű ingatlanokat birtokol, melyek speciális profilú kisüzleteknek alkalmasak, kevésbé jók vendéglátás számára. Ez egyben meghatározza azt is, hogy az út 2008. FEBRUÁR

21

VÁTERV95 KFT



Duna felőli oldala a Gárdonyi tér közvetlen környékének kivételével inkább kereskedelmi, mint vendéglátási profilt kaphat, míg a Ny-i oldal – a kapcsolódó magánutak közhasználatú megnyithatósága esetén – a vendéglátási profilt képviselheti erősebben. Önkormányzati tulajdonú üzlethelyiségek a páros oldalon:2 Cím/megnevezés Bartók Béla út 6. üzlethelyiség fszt+galéria Bartók Béla u. 8. galériás üzlethelyiség Bartók Béla u. 10-12. Csíky utca sarok üzlethelyiség (Inter-Európa Bank) Bartók Béla u. 20. Kludi bolt Bartók Béla u. 20. kozmetika Bartók Béla út 22. (Zenta u. 5.) optikai üzlet Bartók Béla út 30. négy üzlethelyiség Bartók Béla u. 32. Bartók 32 Galéria, két üzlethelyiség, egyik pincével, másik hozzá kapcsolható félemeleti irodával3 Bartók 36-38. Hadik kávéház épülete, kávéházi terület+ alatta pince Bartók Béla út 40. alagsori vendéglátóhely Bartók Béla út 44. két üzlethelyiség Bartók Béla út 46. üzlethelyiség, galériázott (computer) Bartók Béla út 46. alagsori üzlethelyiség/műhely (Lágymányosi u. felől) Bartók Béla út 46. üzlethelyiség pincével (fodrász) Bartók Béla út 46. üzlethelyiség (fehérneműbolt) Bartók Béla út 52. két üzlethelyiség Bartók Béla út 56. OTP bank Bartók Béla út 56. üzlethelyiség (óra-ékszer)

m2 Fszt 59,0 +8,0 galéria Fszt. 52,0+21,0 galéria Fszt 172,0+100,0 pince Fszt 122,0 Fszt 58,0 Alagsor 90,0 Fszt. 81,0+42,0+12,0+33,0 Fszt158,0(galéria), fszt.67,0+félemelet100,0, fszt.+pince 173,0 Fszt 380,0+ pince 130,0+34,5+59,0 Alagsor 74,0 vendéglő+68,0 raktár Fszt 35,0+43,0 Fszt 37,0+galéria 29,0 Alagsor 66,0 Fszt 63,0+31,0 pince Fszt.65,0 Fszt 13,0 Fszt 93,0 Fszt 175,0+pince 84,0 Fszt 37,0

Szt. Gellért tér sarok: Bartók Béla út 2.sz. ház Az épületben önkormányzati tulajdon nincs. A meglevő funkciók megtarthatók, az út távlati profiljába illeszthetők, azonban sem a földszint, sem a kapcsolódó közterület kialakítása nem megfelelő. A házasságkötő terem bejáratát a sarokról át kellene helyezni a tér felőli oldalra, mivel a zebra érkezési pontja és a gyalogosforgalom ütközik a násznép forgalmával (gyülekezési/kiáramlási helyével). A téren a bejárat előtt zavartalan teresedést kellene biztosítani a násznép számára. Ma – a nem túl kedvező – átépítés ellenére a díszburkolatos gyalogosfelületen állandósult a parkolás (a behajtani tilos tábla tövében). Mivel a Bartók Béla útról a Műegyetem rakpartra való kanyarodás 50,0 m-rel odébb biztosítva van, az áthajtást és parkolás tilalmát itt – fizikai korlát létesítésével - be kellene tarttatni. A tér a metróállomás építésekor részben átépítésre kerül, akkor a házasságkötő előteréhez igényelt teresedés kialakítható. A házasságkötő terem melletti bank helyett kedvezőbb lenne – a házasságkötő funkciójához kapcsolódóan is – vendéglátási funkciót helyezni a tér és a Budafoki út sarkára, fogyasztó terasszal a téri oldalon. Bartók Béla út 4. Önkormányzati tulajdonú üzlet az épületben nincs, így az átalakítást csak ösztönözni lehet, a kerület közvetlen befolyással nem bír. Az utcai földszintet a Nelson Pub és egy ingatlanügynökség foglalja el. A vendéglátó funkció megőrzendő, de portálrendezés szükséges és kiülő kialakítása javasolt. Az ingatlanügynökség igénytelen, változtatás szükséges, javasolható a fent felsorolt kulturkereskedelmi profilok közül választás. Bartók Béla út 6. és 8. A 6. és 8. sz. ház: rendezetlen, egymással és az épület architektúrájával összehangolatlan portálok, színezések, üzletfeliratok, ide nem illő funkciók (pl. szerviz). A 6. sz. épület utcai homlokzatára két önkormányzati üzlet nyílt 2007-ig, de a három szinten összesen 246 m2 alapterületű iroda- és számítástechnikai üzlet és szerviz sajnos eladásra került, pedig nagyobb alapterülete következtében ez rejtette magában a kedvezőbb 2

A kékkel alászínezettek ömkormányzati tulajdonban megtartandó, a zölddel jelöltek funkcióváltási feltétellel eladható önkormányzati inagatlanok

2008. FEBRUÁR

22

VÁTERV95 KFT



átalakítási lehetőségeket és a kulturális vagy vendéglátási célra hasznosíthatóságot. A kozmetika a 8 m2-es galériával együtt 64 m2 alapterületű. Funkcióváltás javasolt, a fodrászüzlet kulturáliskereskedelmi célra – feltételekkel – eladható. A nem önkormányzati tulajdonú internetklub csak jelentős színvonalemelés esetén tartható meg, a fénymásoló helyett az út tervezett profiljába jobban illő üzlet kialakítása javasolható. A portálok rendezése, a feliratok egységesítése és a homlokzati színek összehangolása elengedhetetlen. A 8. sz. épületben a farmerbolt van önkormányzati tulajdonban: a földszinten 52 m2 üzlethelyiség, a galérián 21 m2 raktár. Funkcióváltás javasolt, kulturkereskedelmi célra eladható. A magántulajdonú palackos italok boltja megtartható és a távlati profilba illeszthető, de arculat és színvonaljavítás szükséges. A homlokzaton a cégérek, feliratok, táblák összhangba hozása feltétlenül szükséges, a homlokzati klímaberendezés megszüntetendő. A Bartók Béla út 8. farmerbolt földszinti és galéria alaprajza

Bartók Béla út 10-12. A sarok üzlethelyiségben az egykori ABC helyén az Inter-Európa Bank működik (272 m2). A funkció a távlati imázshoz illeszkedik, a kialakítás színvonalas, az épület állaga jó. Tennivaló nincs, változatlanul megőrizhető, esetleg távlatban, ha a vele szemben levő Orlay utcai mindkét sarok funkciót váltott, akkor javasolható itt is profilcsere a promenádra jobban megnyíló funkcióval. Az épület többi üzlete magántulajdonban van. Az antikvárium és ékszerbolt megtartható, a ruhabolt és fodrászat csak szalon-minőség és megjelenés esetén. Bartók Béla út 14. A nem önkormányzati tulajdonú számítógép bolt megtartható funkció, de színvonal és arculatjavítás szükséges. Bartók Béla út 16. Önkormányzati üzlet nincs az épületben. A Fuji foto és a csemegebolt megtartható, utóbbinak azonban jelentős színvonalemelésre és delikatess bolttá fejlesztésre van szüksége. A Copy cat funkciójának és arculatának megváltoztatása kívánatos. Bartók Béla út 18. Önkormányzati tulajdon nincs, a HP World és az Optikai szalon megtartható, a Fogyasztó központ csak szalon-minőség és megjelenés esetén, bár inkább funkcióváltásra javasolt. Bartók Béla út 20. Rendezett épület többnyire színvonalas üzletekkel, kisebb homlokzati javítások (portál átalakítás, a klímaberendezés homlokzatról eltűntetése) szükségesek. Az épület földszintjén a Kludi csapbolt 180 m2-es területe és a kozmetika (54 m2) önkormányzati tulajdonban van. Bár a Kludi bolt profilja nem illeszkedik a kulturális sugárút jellegbe, a portál és az üzlet színvonalas kialakítása következtében megtartható, esetleg helyére kulturkereskedelmi létesítmény, vagy a szomszédos - a távlati kívánatos funkciók körébe illeszkedő - perzsaszőnyeg bolthoz kapcsolódva keleti iparművészeti cikkeket árusító üzlet, orientális művészeti központ telepíthető. A kapubejárat túloldalán elhelyezkedő fodrász-kozmetika csak szalon-minőség és rendezés (táblák/feliratok összehangolása, nyílászáró színezés, homlokzati klíma eltűntetése) esetén tartható fenn, de inkább funkcióváltása javasolt. Célzott- az út tervezett profiljába illő funkcióra eladható. A két bolt összekapcsolása sajnos nem lehetséges, mert a kapubejárat közöttük helyezkedik el.

2008. FEBRUÁR

23

VÁTERV95 KFT



Bartók Béla út 20: Kludi bolt és kozmetika Bartók Béla út 22. (Zenta u. 5.) A Zenta u. sarkon levő 90 m2 alapterületű optikai szalon önkormányzati tulajdon (sajnos alaprajz nem áll rendelkezésre). A funkció – magas üzleti és esztétikai minőség esetén – megtartható, de a kulturális sugárút profilba jobban illeszkedő funkcióra is váltható. A minőségre vonatkozó kikötésekkel az üzlet el (is) adható. A Gárdonyi térhez kapcsolódó ingatlanok (Bartók Béla út. 30., 32. és 36-38.) itt nem kerülnek újra ismertetésre. Bartók Béla út 40. A Hadik kávéházzal szomszédos épületben – önkormányzati tulajdonú alagsori helyiségben vendéglő működik, amelynek keskeny (egy asztal széles) teraszát az épülettől a gyalogos közlekedésre szolgáló járdaszakasz elválasztja. Hogy a járda viszonylag keskeny mérete és a felszolgálást keresztező gyalogos forgalom ellenére kialakult a kiülő, az az ilyen irányú igények meglétét bizonyítja. Az épületnek a járdaszinthez kapcsolódó portáljai nincsenek, a zárt magasföldszint alatti alagsorban található a vendéglátó egység, melynek helyzetét a Hadik kávéház újra megnyitása jelentősen befolyásolni fogja. Javasolható az üzlet profiljának a kávéházi jellegtől távolítása és a söröző kiülőjének áthelyezése a homlokzat mellé, hogy a forgalom ne keresztezze a felszolgálást. Ennek feltétele a telefonfülke áthelyezése vagy megszűntetése. Az épület állaga jó, tatarozást nem igényel. Az alagsorban a 74,0 m2–es vendéglőhöz kapcsolódva további 67,6 m2 is kerületi tulajdon. Bartók Béla út 42. Önkormányzati tulajdonú üzlet nincs a házban. A Duna House ingatlaniroda és a Neckermann utazási iroda jelentős portálrendezés és homlokzat egységesítés esetén megmaradhat, bár mindkettő – az út tervezett jellegéhez illeszkedő - funkcióra is válthatna. Bartók Béla út 44. Az épületben több önkormányzati tulajdonú üzlethelyiség is található. A 42. sz. házzal szomszédosan söröző, a kapubejárat mellett mobiltelefon bolt bérli az önkormányzati üzletet. A funkciók még csak-csak illeszkednének a kívánatoshoz, de a portálok kialakítása és az üzletek színvonala nem. A mobilbolt boltívet takaró agresszív és túlméretezett felirata harmóniába hozandó az épülettel. Egységes portál- és üzlettábla rendszer kialakítása szükséges. A boltok – esetleges funkciócsere esetén is – meglevő méreteikkel is tovább üzemeltethetők, de a két önkormányzati (35 és 43 m2-es) üzletet elválasztó harmadik (mindössze 23 m2 alapterületű) ruhabolt megvásárlásával összefüggő 101 m2es jelentősebb üzlethelyiség volna kialakítható, ezért ennek önkormányzati megvásárlása javasolt. 2008. FEBRUÁR

24

VÁTERV95 KFT



Az épületben működő két (magántulajdonú) aprócska ruhabolt csak különleges rétegízlést kielégítő butikká, divatszalonná, mérték utáni szabósággá alakítva őrizheti meg profilját. Bartók Béla út 46. Nagy jelentősége van – a közterület felé megnyithatóság és a tágabb környezetre hatás szempontjából a 46. sz. épületnek. Jelenleg a tér élettelen, zárt homlokzatok és funkciók néznek rá, az üzletek nem onnan nyílnak, vendéglátó teraszok nincsenek, pedig itt elférnének és keresztező gyalogosforgalom se zavarná a fogyasztást. Sajnos a házban önkormányzati tulajdonban levő üzletek nem a klulcspozíciót jelentő, a tér felé megnyitható sarkon, hanem a Bartók Béla úti oldalon helyezkednek el. A Lágymányosi utca elején a teresedés igényelné, hogy rá szerves közterületi kapcsolatot igénylő üzletek nyíljanak. Ezért nagy jelentősége lenne, ha az önkormányzat el tudná érni a sarkon lévő Dr. Jeans és a Lágymányosi utcai oldalon a tér felé néző Microsonic üzletet profiljának megváltoztatását (vendéglátási/idegenforgalmi célra) és a helyiségeket meg tudná nyitni a tér felé. Ha a funkciócsere ösztönzéssel nem sikeres, jó lenne a két kulcshelyzetben levő üzletet megvásárolni, mert önkormányzati tulajdonként az átalakítás végrehajtható lenne. A kisajátítandó üzletterület 195 m2, melyhez a szomszédos önkormányzati bolt (fodrászat) vendéglátási funkcióra hozzákapcsolható. A Lágymányosi utcai oldalon alagsorban levő 65,7 m2 területű műhely megtartandó és a teresedés felé javasolt vendéglátáshoz/publikus funkcióhoz kapcsolandó. A fehérneműbolt funkcióra bérbe adott (65m2) önkormányzati üzlethelyiség funkcióváltása javasolt, ill. csak szalonná fejlesztés és portálrendezés esetén tartható fenn, kedvezőbb lenne a kulturális sugárútba illeszkedő funkcióra váltás, vagy a szomszédos – ugyancsak kerületi tulajdonú üzlettel összevonás, ezért megtartásuk javasolt. A magántulajdonú komputerbolt homlokzati összehangolása elengedhetetlenül szükséges. A térre néző üzletek, irodák publikusabb, nagyobb vendégkört vonzó kereskedelmi vagy vendéglátó funkcióra változtatása és portáljainak megnyitása javasolt a fent leírtak szerint. Legalább az utca kezdeténél jó lenne a teret és a Lágymányosi utca északi oldali járdáját összekapcsolni, ezért itt a járdaszint magasságában átvezetett gyalogos díszburkolat elhelyezése javasolható, melyen az utcába behajtó (korlátozott és forgalomcsillapított) gépjárműforgalom átmehetne. Bartók Béla út 48. A Rossmann helyén – a zárt homlokzatok helyett – a térre nyíló vendéglátás kedvezőbb lenne, közvetlenül előtte terasz kialakításával a tér élénkebbé tehető. Mivel az üzlet magántulajdonban van, a – térség átalakulása érdekében fontos - profilváltás önkormányzati tulajdonba vétellel bonyolítható le, megvásárlandó alapterület kb. 400 m2. A Gárdonyi tér mellett ez a kis tér válhatna a környék második fókuszpontjává. Bartók Béla út 50. Az épületben önkormányzati üzlet nincs, a tankönyv, a gyógynövény és a bőrdíszű bolt funkciója – profilkiegészítéssel, kereskedelmi színvonalemeléssel és portál/homlokzategységesítéssel – megtartható. Tulajdonváltásra nincs szükség. Bartók Béla út 52. Az épületben önkormányzati tulajdon volt mindkét apró, (13-13 m2-es) kisüzlet és az 52 m2-es lottózó. A kisüzletek közül a baloldali azonban eladásra került, így megszűnt a lehetősége a három üzlet – nagyobb alapterületű, és ezáltal jelentősebb üzletté történő – összekapcsolásának. A meglevő aprócska helyiség kis alapterületet igénylő önálló üzletként (pl. ékszerbolt, numizmatikai üzlet) hasznosítható, a nagyobb - az út tervezett jellegéhez illeszkedő - kulturkereskedelmi egység kialakítására alkalmas.

2008. FEBRUÁR

25

VÁTERV95 KFT



E célra való hasznosítási kikötésekkel az üzletek eladhatók. A homlokzat egységesítése, a portálok rendezése, a színek és feliratok, hirdetőtáblák összehangolása feltétlenül szükséges. A kapubejárat túloldalán a török étterem funkciója megtartható, de rendezést igényel: a keskeny kiülő-terasz a járda külső felén kapott helyet, így a felszolgálás keresztezi a gyalogos forgalmat. A fogyasztóteraszt az úttest felől zöldre festett tömör kerítés védi, amely utcaképet zavaró, nem esztétikus. A kiülő közvetlen homlokzat elé áthelyezése javasolt, ezáltal zavartalanná válhatna a gyalogos forgalom és a tömör kerítés is feleslegessé válik. Bartók Béla út 54. Önkormányzati üzlet nincs. A meglevő boltok funkcióváltása nem kötelező, de lehetséges: a bőrdíszmű, cipőbolt és Vodafon bolt profilja színvonalemelés (és specializáció) esetén megtartható, homlokzategységesítés szükséges. Bartók Béla út 56. Az OTP Bank és az óra-ékszerbolt területe önkormányzati tulajdon, a divatüzlet magántulajdon.

Földszinti és pinceszinti alaprajz a kerületi tulajdonok feltűntetésével

A Móricz Zsigmond téri oldali földszintet az OTP foglalja el: fszt. 171 m2, alatta a pinceszinten 88 m2 raktárterület, de ennek csak egy része van ma a földszinthez kapcsolva belső lépcsővel. Az ügyféltér alatti 57 m2-es raktár jelenleg nincs kapcsolatban a földszinttel, de szükség esetén egy újabb belső lépcsővel megközelíthető és ezáltal elegáns, több szintes üzletté (bankká) alakítható. A bank-funkció megtartható, de egyéb – a kulturális sugárútba illeszkedő profilra át is váltható. Az óra-ékszerbolt profilja beilleszthető a tervezetbe, jó lenne azonban az üzlet eleganciáját növelni. Mivel a két önkormányzati tulajdon összekapcsolása a köztük levő kapubejárat miatt nem lehetséges, az óra-ékszer üzlet – ékszerszalonná vagy nagy értékű, exkluzív órák boltjává alakítási kötelezettséggel – eladható. A divatbolt maradhat, de portál összehangolásra a Bartók Béla úti homlokzaton szükség van. 1.9.2. A hegy felőli (páratlan) oldal programja Az út hegy felőli Ny-i oldala teresedésekkel kevésbé tagolt, mint a Duna felőli. A páratlan oldalon csak az úttestet kísérő járda ad - kis mértékű - lehetőséget közterületi funkciókra. A járda korlátozott szélessége azonban sokhelyütt egyáltalán nem teszi lehetővé vendéglátáshoz kapcsolódó szabadtéri funkciók, teraszok elhelyezését. Kivételt csak a két – magántulajdonban levő – benyíló

2008. FEBRUÁR

26

VÁTERV95 KFT



zsákutca jelenthet (a Bartók Béla út 29. és 31., valamint a 15/a. és 15/b. között). Ezek – ha közhasználatra megnyithatók – forgalomtól mentes területként éttermi-kávéházi teraszoknak kiválóan alkalmasak, így belőlük alakítható ki a másik „ízek utcája”. Kisebb közlekedési korrekciókkal helyenként - pl. éppen a Gárdonyi térrel szemben levő szakaszon - a járda szélesíthető, ezek hasznosíthatók közösségi térként. Nagy távlatban, ha a forgalmi sávok száma csökkenthető, jobb lehetőség nyílhat majd a gyalogos felületek növelésére, a promenádhoz kapcsolódó pihenő funkciók elhelyezésére. Önkormányzati tulajdonú üzlethelyiségek a páratlan oldalon: Cím/megnevezés Bartók Béla út 49. virágbolt Bartók Béla út 39. (Ménesi úti oldal) vendéglátás/klub Bartók Béla út. 37. üzlethelyiség Bartók Béla út. 33. biztosító, méterárubolt, papucsbolt4 Bartók Béla út 31. alagsori Csonka Múzeum és bűvészbolt Bartók Béla út 29. kínai vendéglő és pékség Bartók Béla út. 27. általános iskola Bartók Béla út. 25. könyvesbolt Bartók Béla út 21. antikvárium Bartók Béla út 15/a utazási iroda Bartók Béla út 11-13. használaton kívüli üzlethelyiség (volt bútorbolt) Bartók Béla út 9. bank Bartók Béla út 1. üzlethelyiség

Bartók Béla út 49.

m2 Fszt 25,0+ 15,0 fa galéria+25,0 pince Fszt. 227,0 Fszt. 66,0 Fszt 146,0+40,0+24,0, pince 53,0 297,0 múzeum, 23,0 üzlet Fszt. 103,0+85,0 galéria, 455,0 alags. Fszt. 135,0+ 120,0 pince Fszt 41,0 Fszt 41,0 Fszt183,0+178,0félemelet+47,0alagsor Fszt 233,0 Fszt 116,0+félemelet 103,0

Az önkormányzati tulajdonú virágbolt (25 m2+15 m2 fa galéria) funkciója a távlati elképzelésekhez illeszkedik, de virágszalonná, egyedi virágkötészetté fejlesztése, színvonalemelése, külső megjelenésének javítása szükséges, e kikötésekkel eladható. A Photo Hall, O’Neil Sportbolt és szemüvegbolt megtartható, utóbbi optikai szalonná fejlesztése javasolt. Az épületben levő üzletek portáljainak összehangolása, egységesítése, a boltok eleganciájának fokozása fontos.

Bartók Béla út 43-47. Új irodaház, a földszinten kereskedelmi, vendéglátási és szolgáltatási – többnyire publikus – funkciókkal. Beavatkozás általában nem szükséges, a Főzelékfaló eleganciájának növelése és az utca felé való nagyobb megnyitás - a fogyasztótér és utca közvetlenebb kapcsolata – javasolható. Bartók Béla út 41. Saroképület, a Potom ruhabolt profilváltása, vagy jelentős kereskedelmi és esztétikai színvonalemelése (divatszalonná, egyedi ruhák boltjává alakítása) és portál/arculatrendezése szükséges. Bartók Béla út 39. Saroképület, melynek földszintjén a Csokirály csokoládé szakbolt és egy átalakítás alatt álló üzlet magántulajdonban van. A funkció megtartható, beavatkozásra nincs szükség, bár javasolható a csokibolt különlegességi bolttá fejlesztése és – események, csokiünnep, egyedi csokiöntés - „aktívabbá” tétele. A házban önkormányzati tulajdon a Ménesi útról nyíló vendéglátó/klub, mely a Bartók Béla promenádhoz közvetlenül nem kapcsolódik, de funkciója fenntartandó. Az önkormányzati tulajdonban tartás nem feltétlenül szükséges, a helyiség profiljának megőrzésével – feltételekkel – eladható. Bartók Béla út 37. A 66,0 m2-es önkormányzati tulajdon kulturális funkcióváltása kedvező hatású lenne (de nem feltétlenül kötelező). A magántulajdonú fényképészüzlet foto-galériává vagy fényképezőgép régiségbolttá alakítása, az órás antik órák boltjává alakítása javasolt. A pénzváltó funkciója megtartható, de nem feltétlenül megtartandó. 4

A szürkével alászínezettek a Gárdonyi térnél kerültek ismertetésre

2008. FEBRUÁR

27

VÁTERV95 KFT



A portálok rendezése, egységesebb megjelenése, a színvonal javítása szükséges. Bartók Béla út 37. földszinti alaprajza az önkormányzati tulajdonrész (hangfalbolt) jelölésével

Bartók Béla út 35. Önkormányzati tulajdonú üzlet nincs, mindhárom bolt funkciója színvonal emelés esetén megtartható: a Kátay edénybolt exkluzív (üveg-porcelán, különleges konyhai acéláruk) boltjává alakítva, az édesség-ital üzlet speciális kínálat nyújtásával megőrizhető. A hallókészülék bolt kevésbé illeszkedik a tervezett profilba, kulturális kereskedelmi célú változtatása kedvező lenne (de nem kötelező). Egységes portálrendezés javasolt. A Gárdonyi térrel szemközti, a Bartók Béla út 33-21. közötti szakaszon található önkormányzati tulajdonokkal kapcsolatos változtatási javaslatok a Gárdonyi tér programjánál találhatók. Az Orlay utca és a Szt. Gellért tér közötti útszakaszon ismét több üzlethelyiséget birtokol a kerület, így e szakasz átalakítására nagyobb ráhatással lehet. Bartók Béla út 19. Az egyetemi kollégium földszintjének publikus használatra, ifjúsági és diák-klubok kialakítására való átépítése és az utca felé megnyitása javasolt. Ezáltal az útszakasz közösségi funkciói, a városrész – kultúrához kötődő - egyetemi város jellege erősíthető. Bartók Béla út. 15/a. és 15/b. A két épület egymás tükörképe, egységes építészeti kialakítással a köztük levő – utca szélességű – magánterület két oldalán. A köztük levő, magánútnak látszó terület jogilag udvar, a lakótelekkel azonos helyrajzi számon, de a területre korábban készült szabályozási terv szerint kisajátítható és utcává alakítandó, mivel a mögötte levő (volt bölcsőde/Gamesz) teleknek nincs közterületi kapcsolata, megközelítése ma is csak a két épület közötti területről lehetséges. Ha a két épület közötti terület közterületté – vagy közhasználat számára megnyitható magánúttá – alakítható, funkciója hasonló lehet a Bartók Béla út 29. és 31. közötti magánútnál (Gárdonyi téri program) elmondottakhoz: a főúti forgalom által nem zavart beugróban itt is javasolt „ízek utcáját” kialakítani, speciális kínálatot nyújtó (különböző nemzetek konyháit bemutató) étterem-sorozat ide telepítésével, kapcsolódó hosszított szezonban működtethető teraszokkal, kerthelyiséggel. Az épületekben egyetlen önkormányzati tulajdonú üzlet a 15/a-ban az idegenforgalmi hivatal (elhanyagolt és nívótlan) helyisége. Az Ibusz funkciója illeszkedhetne az útvonal távlati profiljához, igénytelensége miatt azonban mégsem javasolható megtartása. A mellette levő gyógyászati segédeszköz bolt profilja sem illeszkedik a tervezett kulturális sugárúthoz, így mindkettő funkciócseréje, és a zsákutcából kialakítandó „ízek utcája” vendéglátáshoz kapcsolása javasolt. A 15/b épületben működő A1 ingatlanügynökség nívós, magas színvonala következtében megtartható funkció. Mindkét épület magánutca felé néző homlokzata egységes, a földszinten eredetileg portálos homlokzat volt, melyet a 15/a-nál már ablakká befalaztak. Ha a vendéglőkké átalakítás megvalósítható, a portálok újra megnyitása kívánatos a kerthelyiséggel-terasszal való minél intenzívebb összenyitás érdekében. (Ez könnyen, szerkezeti változtatás nélkül, kis költséggel végrehajtható.) Az épületek állaga jó, a portálosításon túl egyéb tatarozást nem igényel. A Bartók Béla út 11-13. Az egykori bútorbolt ma használaton kívül és rendkívül elhanyagolt állapotban van, pedig hatalmas lehetőségeket rejt. A földszinten és a félemeleti raktárszinten összesen 448 m2, a lépcsővel hozzá 2008. FEBRUÁR

28

VÁTERV95 KFT



kapcsolt pinceszinten pedig további 47,3 m2 alapterület áll rendelkezésre egy akár háromszintes színvonalas üzlet elhelyezésére. A helyiség kiválóan alkalmas galéria és aukciós ház részére, műkereskedelmi profilváltásra, vagy hangszerbolttá, zongoraszalonná alakításra, zenei központ elhelyezésére. Az épületben levő nem önkormányzati tulajdonú élelmiszerbolt rendkívül rendezetlen, az elhanyagolt portál a mai utcaképet is rontja és nem bizalomgerjesztő. Átalakítását és színvonal javítását – városkép- és terület-imázs rontás okán - el kell rendelni.

A Bartók Béla út 11-13. saroküzlet földszinti és félemeleti alaprajza – galériának, aukciós háznak alkalmas

Bartók Béla út 9. A sarki K&H Bank helyisége az önkormányzaté. A K&H Bank 233 m2-t foglal el. Funkciója a későbbiekben is megtartható, bár kedvezőbb lenne, ha a kulcspozícióban levő sarokra dekoratívabb, megnyitottabb portál-kirakatok ill. nagyobb külső forgalmat vonzó (kultúr)kereskedelmi létesítmény kerülhetne. Ezért a bank helyiségére eladási moratóriumot kell életbe léptetni, hogy a későbbi átalakítás lehetősége megőrződjön. A tavalyi évben sajnálatos módon eladásra került számítástechnikai bolt profilja megtartható, de szükség esetén módosítható is, a megjelenés eleganciája viszont feltétlenül javítandó.

A magántulajdonú Cafe creme kávézó az elegancia növelésével és teraszrendezéssel megtartható, de önkormányzat általi megvásárlása esetén a kulturális használat lehetőségeit növeli az, hogy a sarki bank helyiségeivel összevonható. Ez a 11-13. sz. épületben levő sarki funkcióval együtt a Gellért térhez közel eső útszakasz fókuszává is teheti az Orlay u. sarkait. 2008. FEBRUÁR

29

VÁTERV95 KFT



A Bartók Béla út 3-5-7 sz. Az épületben csak magántulajdonban levő üzletek vannak, így az átalakításra a kerületnek kevesebb ráhatása lehet. Az üzletek színvonalát emelni kellene, a bútorbolt design-lakberendezési bolttá, márkabolttá alakítása esetén a funkció megtartható (l. Andrássy úti lakberendezési szalonok). A DM profilja is elfogadható, de feltétlenül portálosítandó, kifelé elegáns arculatot mutató dekoratív kirakatok szükségesek. A lakók parkolási igényeinek kielégítésére felvethető az udvar beépítetlen része alá mélygarázs építésének lehetősége (a meglevő áthajtók lejáratként való felhasználásával), ill. a terepviszonyok kihasználásával akár a mögötte (a Gellért Szálló tulajdonában) levő telek alatt létesíthető garázshoz a Bartók Béla útról történő megközelítés innen biztosítása is. A mélygarázs tetejének tetőkertként való kialakítása sokkal kedvezőbb lakókörnyezetet biztosítana, mint a mai aszfaltburkolattal borított udvar. Bartók Béla út 1. A földszinten az önkormányzat 116 m2+103 m2 félemelet = 219 m2 összes alapterületű üzlethelyiségét a Sony konferenciatechnika bérli. Kialakítása megfelelő, megtartható, de a funkció akár változtatható is. A vele szomszédos, 24 órán át nyitva tartó aprócska delikát bolt fogyasztó-teraszt helyezett el a járda úttesttel határos sávjában, mely kellemes hangulati elem, bár erősen leszűkíti a járdát. A bolt-terasz kapcsolatot keresztezi a gyalogosforgalom, a kiülő közvetlenül az épület homlokzata elé áthelyezését azonban a kapubejárat akadályozza. Az épület földszintjét a szakaszosan átfestett homlokzat jellemzi, melyet a felújítás során egységessé kellene alakítani. A Szeged étterem ablak-beugróiban alkalmazott, ládába ültetett növényzet jó példa arra, hogy helyszűke esetén is javítható a közterület arculata és minőségi környezet alakítható ki. Követendő, az útszakaszon általánossá tehető megoldás. A Szt. Gellért tér A tér arculata a Bartók Béla út átépítésével előnyére változott, a szálloda előtti tér a korábbi állapothoz képest megnövekedett, színvonalas környezetet teremt a hotel bejárata előtt. Változatlan formában megtartható mindaddig, amíg nem nyílik lehetőség – az alsó rakpart kapacitásnövelése és a metró üzembe lépése utáni nagyobb időtávlatban – a Bartók Béla út forgalmi sávjainak 2x2 sávról 2x1 sávra csökkentésére. Akkor a szálloda és a Budafoki út előtti tér is mintegy 3-3 m széles területsávval növelésére lesz majd lehetőség, mely – a jelenlegi gyalogos burkolatok helyben hagyásával elsősorban zöldfelületként, a forgalomtól elválasztó sávként és a terek felé néző pihenőhelyekként való kialakítása javasolt. Felvethető a Szt. Gellért tér és az egyetem Budafoki úti oldalbejárata között a Budafoki út sétáló utcává alakítása, a metró-megálló és az egyetem Budafoki úti (Csíky utcával szembeni) gyalogos bejárata között a tömegközlekedés és az egyetem közvetlenebb gyalogos kapcsolatának javítása érdekében, valamint az egyetem nívósabb előtér kialakítása végett. 1.10. A KÖZTERÜLETRENDEZÉS JAVASLATAI A közterületi színvonal javítása, a közterek humanizálása, hosszabb idejű tartózkodásra alkalmassá tétele, utcabútorozása/berendezése, funkciókkal ellátása, ahhoz illeszkedő kialakítása az egész utca arculatát előnyösen változtatja meg. A környezet felértékelése az ingatlanok értékét is emeli, igényesebb közönséget vonz, ezáltal a határoló boltok/vendéglátóhelyek profiljára és minőségére is pozitívan hat. A terület így vonzóbbá válik a minőségi kereskedelem és kultúr-fogyasztás számára. Ezért az önkormányzati tulajdonú üzlethelyiségek és a Gárdonyi tér közvetlen környékének átalakításán túl a többi közterület rendezése is elengedhetetlen. A Bartók Béla út néhány évvel ezelőtti átépítése javított a korábbi állapoton, sajnos azonban inkább a mérnöki, mint a humánus szemlélet határozta meg az átalakítást. A járda a korábbi szélességéhez képest több helyen szűkítésre került, ami kimondottan ellene hat a bel-budai korzó szerep kialakításának. Utcaképileg sem kedvező - és elgörbülés következtében hamar rendetlenné válik – a járda-úttest elhatárolására és a járdán parkolás korlátozására alkalmazott „pálcika2008. FEBRUÁR

30

VÁTERV95 KFT



rendszer” is. A járművek és a gyalogosok elválasztását egyéb fizikai korlátokkal, a szegélykő megemelésével, kertészeti eszközökkel (sövény, örökzölddel befuttatott korlát) kedvezőbben is el lehetne érni. A teresedéseken (pl. Hadik-laktanya előtt) ma is a gépjármű- és nem a gyalogos használat dominál, a Gárdonyi tér kialakítása jellegtelen, hiányzik a helyi karakter, kevés és fantáziátlan a növényzet-kiültetés. Cél a gyalogos felületek növelése, az egyes teresedések sajátos funkciójának meghatározása és a karakter ehhez illő kialakítása. Erre első ütemben – a Bartók Béla út forgalom-csillapítását megelőzően - csak korlátozott lehetőség nyílik, inkább csak a teresedések, beugrók jobb hasznosíthatóságára van lehetőség. Második, nagy távlati ütemben - ha a Bartók Béla úton a forgalmi sávok száma (egyéb közlekedési kapacitásbővítések következtében) csökkenthető, a járda szélesítésével a promenád jelleg és a közösségi pihenési/kiülő funkció jobban érvényesíthető a teljes útszakaszon. Fontos, hogy a közterek rendezésénél az egyediség, a helyi identitás kiemelésre kerüljön. Ez azt jelenti, hogy a köztereket más városrésztől megkülönböztető egyedi jellel (landmark) kell ellátni, a helyi kulturális identitásnak megfelelően Bartók-Karinthy-Kosztolányi-Csontváry emlékjelekkel kell megjelölni, a burkolatban, térplasztikákban a helytörténeti karakternek feltétlenül érvényesülnie kell (pl. interaktív (a közönség által alakítható/mozgatható részekkel rendelkező) szobor vagy réz-cédrusfa, vagy óránként Bartók dallamokat (zene ütőshangszerekre és cselesztára) játszó zenélő óra/mobil, stb.). A Gárdonyi teret feltétlenül egyedi utcabútorozással kell felszerelni és fontos a közösségi kiülők klímavédelme, a társasjátéktér kertészeti eszközökkel történő árnyékolása, befuttatott lugasok-pergolák kialakítása a nyári használhatóság érdekében. A kertészet feladata - a művi létesítmények helyett – a közösségi terek forgalomtól való elválasztása (örökzöld élősövénnyel, befuttatott korlátrendszerrel) és a zavaró hatások csökkentése is. Komplex közlekedési tanulmányterv készítése szükséges a gyalogos forgalom számára felszabadítható területek, a közlekedés átrendezhetősége témában a környék forgalmi rendjének megváltoztatására is kiterjedő, a tömegközlekedéssel, gyalogos forgalommal, kerékpárutakkal is foglalkozó tartalommal. A tanulmányt megelőzően a városrendezési igények alapján - a közlekedést is befolyásoló - közterület rendezési javaslatok az alábbiak szerint foglalhatók össze: • A Gárdonyi tér területét a részletes programnál ismertetett módon növelni kell, és össze kell kapcsolni a Hadik laktanya előtti teresedéssel, a Hadik kávéház és a Bartók 32 Galéria épületével. Az egyes térrészekre javasolt funkciókat ki kell alakítani és annak megfelelően szükséges utcabútorozni, a klímavédelem/árnyékolás érdekében a tér növényállományát funkcionálisan és esztétikai szempontok alapján is gazdagítani kell, a közbiztonságot térfigyelő rendszer elhelyezésével növelni szükséges, a kapcsolható udvarok (Bartók 32., Hadik-kávéház, második ütemben a laktanya udvara) és a tér összekapcsolását meg kell oldani • A Lágymányosi utca indulásánál levő teret publikus funkciókkal el kell látni és kapcsolni kell a környező épületek földszintjén megjelenő új (vendéglátási) funkciókhoz • A Bartók Béla út Ny-i oldalán a vendéglátást domináns funkcióvá kell fejleszteni a beugró zsákutcákban, a két magánutcát a közhasználat számára megnyitva „ízek utcájává” alakítva vendéglátó teraszként javasolt berendezni • Az útszakasz menti valamennyi üzlet színvonalemelésével és esetleges funkcióváltásával egyidejűleg a portálokat rendezni szükséges, a kirakatokat a közterület felé nagyobb arányban meg kell nyitni, ahol a járda szélessége engedi a gyalogosforgalom mellett a kereskedelemhez-vendéglátáshoz kapcsolható gyalogos sávokat, pihenőhelyeket, kiülőket – eltérő (burkolat)kialakítással – ki kell jelölni • A belvárosi hősziget kialakulásának csökkentésére a közterületek árnyékolását és mikroklímájának alakítását meg kell oldani, lehetőleg növényzettel és nem épített/műszaki létesítményekkel • A forgalom csillapíthatóságának függvényében a gyalogosjárdák szélesítését el kell végezni, az úttesttől való elválasztást – ahol csak lehet - természetes úton, növényzettel javasolt megoldani • A gyalogos terek növelése miatt csökkenő felszíni parkolóhelyek visszapótlására és a jelenleg is meglevő parkolási deficit megoldására a tervezett/javasolt térszín alatti parkolókat 2008. FEBRUÁR

31

VÁTERV95 KFT


•


(Műegyetem rakpart, Hadik laktanya udvar, Kelenhegyi úti víztározó medence, Bartók Béla út 3-7. udvara alatt, a Gellért fürdőhöz kapcsolódó Orlay u. – Kemenes u. közötti telek alatt) meg kell építeni A térség – Bartók Béla úthoz kapcsolható – további gyalogos hálózatát komplexen végig kell gondolni, szükséges foglalkozni a Budafoki út Szt. Gellért tér és Csíky u. közötti szakasza forgalomcsillapításának (és sétáló utcává alakításának) lehetőségével és az alsó rakparti forgalmi utat lefedő, a felső rakpartot kiszélesítő terasz/Dunakorzó kialakításának esélyeivel a térség összefüggő rendszert alkotó gyalogos zónáinak kialakítása érdekében.

2008. FEBRUÁR

32

VÁTERV95 KFT



2. A PROJEKT LEHETŐSÉGÉNEK MEGŐRZÉSÉHEZ SZÜKSÉGES, SÜRGŐSEN MEGHOZANDÓ DÖNTÉSEK 2.1. ÖNKORMÁNYZATI INGATLANVAGYON GAZDÁLKODÁSI JAVASLAT 2.1.1. Az önkormányzati tulajdonok eladhatósága 2.1.1.1. Eladási moratórium alá eső ingatlanok Eladási moratóriumot kell elrendelni minden olyan – jelenleg önkormányzati tulajdonban levő Bartók Béla úti utcai földszintre nyíló ingatlanra, amelyek a kialakítandó kulturális városközpont kulcslétesítményei lehetnek. Ezek: •

Bartók Béla út 32. (Bartók32 galéria épülete) földszintjén, félemeletén és pinceszintjén levő valamennyi önkormányzati tulajdonú helyiség: o Képtár/galéria 158 m2, o 3 db üzlethelyiség, félemeleti irodaterület és pince Gárdonyi tér – Bertalan Lajos u. sarkon Műszaki-barkács bolt és Budakuckó, együtt 67 m2, a fenti boltok feletti, azokkal összekapcsolható félemeleti 100 m2 alapterületű iroda a kapubejárattól a Bercsényi utca felé eső homlokzaton 70 m2 kávézó és az alatta levő, hozzá kapcsolható 103 m2 pincehelyiség. Az önkormányzati tulajdonban megtartás célja: az épület a Gárdonyi téri kulturális központ kialakítási javaslatában közösségi ház, galéria, klubház, kulturális eseményekre és konferenciákra is alkalmas létesítmény, amely az előtte elhelyezkedő téren kialakítható szabadtéri közösségi terekhez kapcsolódva, azokkal együtt használható.

•

Bartók Béla út 36-38. (Hadik kávéház épülete) földszintjén és pinceszintjén levő valamennyi önkormányzati tulajdon: o a Hadik kávéház teljes területe (396 m2 földszinti helyiség és 130 m2 pince-raktár, valamint két különálló 34,5 és 59,0 m2–es pincehelyiség). Az önkormányzati tulajdonban megtartás célja: a Hadik kávéház irodalmi-művészeti kávéházként újra megnyitása hagyományt teremtő rendszeres kulturális programmal, a helytörténeti karakter (Karinthy-kultusz/emlékhely) megtartásával. A tervezett közlekedési átrendezések által a Gárdonyi tér felé kiülő terasz létesítése, a javasolt udvar lefedéssel és az udvar kávéházhoz kapcsolásával nagyszabású rendezvényekre alkalmassá tételével.

•

Bartók Béla út 30. földszintjén levő valamennyi önkormányzati tulajdonú üzlethelyiség a teresedés felé: o a biofazék 33 m2 o a gombócda fagyizó 12 m2 o a gázkészülékjavító 42 m2 és o az üveges 81 m2 üzlethelyisége. Az önkormányzati tulajdonban megtartás célja: a Bartók Béla út kiszélesedésében levő háromszöges teresedés közösségi használatú közterületté alakításához szervesen kapcsolódó vendéglátási ill. kultur-kereskedelmi funkciók befogadása már akár első ütemben is, a tér felé (a járdán) kiülő teraszok, pihenőhelyek kialakításával, a teresedés alkalmankénti eseményekre (könyvhét, kulturális bolhapiac, happening-bemutatók, karácsonyi vásár) hasznosításával. A laktanya későbbi funkcióváltásával a terület – és a hozzá kapcsolódó üzlethelyiségek – szerepe tovább növekszik.

•

Bartók Béla út 33. utcai földszintjén levő valamennyi önkormányzati tulajdonú üzlethelyiség és a biztosító alatti pince: o a lakóház kapubejáratától a Móricz Zsigmond tér felé eső oldalon a ház teljes utcai földszintjét elfoglaló 146 m2-es üzlethelyiség és az alatta levő – ma különálló, de távlatban az üzlethez belső lépcsővel összekapcsolható – 53 m2-es pincehelyiség o a 38,2 m2-es (jelenlegi méteráru) bolt

2008. FEBRUÁR

33

VÁTERV95 KFT


o


a 23,1 m2–es papucsbolt.

Az önkormányzati tulajdonban megtartás célja: a Bartók Béla út Gárdonyi térrel szembeni oldalának a kulturális központhoz kapcsolási lehetőségeinek megőrzése. Hasznosítási javaslat: kultúrcikk kereskedelem, galéria, művészeti aukciókra is alkalmas műtárgy bolt(ok) kialakítása. •

Bartók Béla út 31. önkormányzati tulajdonú alagsori helyiségek: o Csonka Múzeum (297,0 m2) és o Bűvészbolt (23,0 m2) Az önkormányzati tulajdonban megtartás célja: az „Ízek utcája” keretében – a múzeumi tárgyak megőrzésével és bekapcsolásával – vendéglátó funkcióra átalakítás, a magánút ill. franciaudvar felé kiülő teraszok kialakítása, a Bartók Béla úti járda szélesíthetősége esetén - tereprendezéssel – az út felé is fogyasztóterasz elhelyezése.

•

Bartók Béla út 29. utcai homlokzatára nyíló önkormányzati tulajdonú üzlethelyiség és alagsori üzemi terület o jelenleg kínai vendéglő 103 m2 földszint és 85 m2 galéria o a péküzem és péküzlet 455 m2. Az önkormányzati tulajdonban megtartás célja: a vendéglátási funkció megtartása lényeges színvonal emeléssel és arculatjavítással, a kulturális városközponthoz illő kialakítással, az „ízek utcája” program első ütemeként. Az üzemi tevékenység helyett a vendéglátó funkció előtérbe helyezése, a magánutca fogyasztó-teraszként berendezése.

•

Bartók Béla út 25. Libri könyvesbolt két szinten összesen 255 m2 alapterülettel. Az önkormányzati tulajdonban megtartás célja: a Gárdonyi térhez kapcsolódóan a Bartók Béla út túloldalán nagy alapterületű – és ezért potenciális lehetőségeket rejtő - ingatlantulajdon. A könyvesbolt funkció megtartható, de specialitás (különleges, szakosodott ) kínálat kialakítása kedvező lehet.

•

Bartók Béla út 15/a idegenforgalmi hivatal Az önkormányzati tulajdonban megtartás célja: a magánutcában kialakítandó kávéházi utca, „Ízek utcája” funkcióhoz kapcsolhatóság lehetőségének megőrzése ( 41,0 m2).

•

Bartók Béla út 11-13. Orlay utcai sarkon két utcára nyíló portállal o a volt bútorbolt mindhárom szintje: földszinten 183,0 m2 + a félemeleten 178,0 m2, a lépcsővel az üzlethelyiséghez kapcsolt alagsorban (volt raktár) 47,3 m2 Az önkormányzati tulajdonban megtartás célja: aukciós ház, műkereskedelmi központ kialakítása, mivel a legnagyobb alapterületű és jelenleg használaton kívüli önkormányzati üzlethelyiség a Szt. Gellért térhez közeli elhelyezkedéssel. (Felmerülhet a Csók Galéria „ide csábítása” is.)

•

Bartók Béla út 9. Orlay utcai sarkon két utcára nyíló portállal o a K&H Bank 233 m2 alapterületű fiókja Az önkormányzati tulajdonban megtartás célja: a rendelkezési jog hosszú távú fenntartása. A bank funkciócseréje nem szükséges és nem sürgős, de a „Bartók Béla művészeti sugárút” kialakulásának későbbi szakaszában fontos szerepet kaphat, különösen az előző ingatlannal szembeni elhelyezkedése (közös későbbi használat lehetősége) és nagy alapterülete miatt.

•

Bartók Béla út 1. o Sony konferenciatechnika helyiségei a földszinten 116 m2, a félemeleten 103 m2, összesen 219 m2 alapterület. Az önkormányzati tulajdonban megtartás célja: A Gellért Szállóhoz legközelebbi fekvésű jelentős alapterületű üzlethelyiség, amely a külföldiek érdeklődésének felkeltéséhez jó (műkereskedelmi) bázis lehet.

2008. FEBRUÁR

34

VÁTERV95 KFT


•


Bartók Béla út 10-12. Csíky u. sarok o az Inter-Európa Bank helyiségei, földszinten 157,1 m2, pinceszinten 99,9 m2 Az önkormányzati tulajdonban megtartás célja: a rendelkezési jog hosszú távú fenntartása. A bank funkciócseréje jelenleg nem szükséges, de a „Bartók Béla művészeti sugárút” kialakításának későbbi szakaszában ez az ingatlan is fontos szerepet kaphat, különösen az Orlay úti sarkokon elhelyezkedő előző két ingatlannal szembeni fekvése, a három saroképület felhasználásával a térség „gócponttá” alakításának lehetősége miatt.

•

Bartók Béla út 20. Kludi bolt Az önkormányzati tulajdonban megtartás célja: a jelentős alapterületű helyiség tulajdonjogának hosszú távú fenntartása a későbbi profilváltás lehetőségének megőrzése céljából.

•

Bartók Béla út 44. o A jelenleg 36 m2–es söröző és a 43 m2–es mobil telefonbolt eladása közelségük és összekapcsolhatóságuk miatt nem javasolt, inkább a közöttük levő mindössze 23 m2 alapterületű ingatlan önkormányzati megvásárlásával a boltok összenyitása és egy 101 m2–es exkluzív üzlet elhelyezésére lehetőséget adó helyiség kialakítása kívánatos. Az önkormányzati tulajdonban megtartás célja: a Gárdonyi teret a Lágymányosi segítséget az üzletek célzott – a két tér közötti gyalogosforgalom érdeklődését felkeltő funkcióra hasznosítása.

•

Bartók Béla út 46. Az önkormányzati tulajdonban megtartás célja: a sarki bolttal szomszédos üzletnek a Lágymányosi utcai torkolatnál levő teresedéshez kapcsolódóan tervezett publikus funkciókhoz hozzácsatolása, ill. a Lágymányosi utcára nyíló alagsori helyiség vendéglátási célú átalakítása. (A 44. sz. házzal szomszédos üzlethelyiség – funkcionális és minőségi kikötésekkel eladható).

•

Bartók Béla út 56. OTP Az önkormányzati tulajdonban megtartás célja: a nagy alapterületű és a pince felé bővíthető önkormányzati ingatlanban rejlő lehetőségek hosszú távú megőrzése.

2.1.1.2. Célzott profilra/funkcióra – feltételekkel - eladható ingatlanok •

Bartók Béla út 6. o Fodrász-kozmetika, 59 m2 +8 m2 galéria. Az eladás feltétele: a tervezett kulturális városközponthoz illeszkedő funkció, exkluzív színvonal, portál átalakítás és a többi üzlettel együttes homlokzati harmonizáció.

•

Bartók Béla út 8. o Farmerbolt 52 m2 üzlethelyiség + 21 m2 galéria (raktár). Az eladás feltétele: a tervezett kulturális városközponthoz illeszkedő funkció, exkluzív színvonal, portál átalakítás, a többi üzlettel együttes homlokzati harmonizáció.

•

Bartók Béla út 20. o Kozmetika (58 m2) üzlethelyisége kulturális kereskedelmi profilra, lehetőleg a perzsaszőnyeg bolthoz kapcsolódóan keleti művészeti áruk boltjaként értékesíthető.

•

Bartók Béla út 22. optikai szalon o

•

Minőségi kikötésekkel – magas színvonal biztosítási kötelezettséggel – akár a jelenlegi funkcióra is eladható (90,0 m2), de kívánatosabb lenne a kulturális kereskedelemhez illeszkedő profilváltási feltétel meghatározása az eladáshoz.


2008. FEBRUÁR

35

VÁTERV95 KFT


o

•


Vendéglő (74 m2) és raktár (68 m2) az alagsorban, de közvetlen utcai bejárattal. Rögzített funkcióra – a vendéglátási profil megtartásával vagy kulturkereskedelmi célra – színvonal javítási feltételekkel – eladható.

Bartók Béla út 52. o A lottózó (52 m2) és az egy üzlethelyiség kettéosztásával keletkezett 13 m2 –es mini üzlet eladásának feltétele az üzletek egyesítése és egy exkluzív színvonalú, a tervezett kulturális városközponthoz illeszkedő funkciójú üzlet kialakítása.

Cím és megnevezés Bartók Béla út 6. fodrászat-kozmetika Bartók Béla út 8. farmerbolt Bartók Béla út 20. kozmetika Bartók Béla út 40. vendéglő Bartók Béla út 52. lottózó és kisbolt Összesen

2

Alapterület (m ) 67 73 58 74+68 78 418

Várható bevétel (mFt) 20,1 21,9 17,4 42,6 23,4 125,4

2.1.1.3. Minőségi felújítási kötelezettséggel - akár a jelenlegi funkció megtartásával is - eladható ingatlanok •

Bartók Béla út 21. o Az antikvárium (39 m2) funkciója a távlati célokkal szinkronban van de minőségjavítás és a portálok összehangolása, homlokzat felújítás – a szomszédos üzletekkel összehangoltan - szükséges.

•

Bartók Béla út . 37. o Önkormányzati tulajdonban a hangfal-bolt (66 m2) van. Az eladás feltétele: kereskedelmi minőségjavítás (exkluzív, márkás termékek) és fizikai felújítás, a portálok öszszehangolt rendezése. Ehhez a magántulajdonban levő üzletek egyidejű portálfelújítása is szükséges, erre kötelezettség előírandó vagy támogatás/ösztönzés szükséges. Funkcióváltás ha nem is kötelező, de kedvező lenne.

•

Bartók Béla út 49. o A virágbolt (25 m2 +15 m2 galériaszint) funkciója megtartható, de mind az üzlet eleganciájának fokozása, mind a külső megjelenés javítása és a többi üzlettel történő homlokzati összehangolás eladási kikötés kell legyen.

•

Bartók Béla út 56. o A 37,3 m2 alapterületű óra-ékszer bolt eladásának feltétele az üzlet profiljának megtartási kötelezettsége mellett eleganciájának növelése.

Cím és megnevezés Bartók Béla út 21. antikvárium Bartók Béla út 22. optikai szalon Bartók Béla út 37. hangfal-bolt Bartók Béla út 39. (Ménesi út) vendéglátó Bartók Béla út 49. virágbolt Bartók Béla út 56. óra-ékszer Összesen

2

Alapterület (m ) 39 90 66 227,0 40 37 499

Várható bevétel (mFt) 11,7 27,0 19,8 68,1 12,0 11,1 149,7

2.1.1.4. Összesítő: Az eladható üzletek összes alapterülete: 917 m2, ebből 418 m2 az adásvételi szerződésben rögzítendő – és be nem tartás esetén tulajdonjogi korlátozásokkal szankcionálandó - funkcióváltási kötelezettséggel, 499 m2 minőségjavítási/megtartási kötelezettséggel adható el. A várható bevétel (az önkormányzat által megadott 300 eFt/m2 árral számolva) 275,1 millió Ft. A meglevő és megtartandó ingatlanvagyonhoz kapcsolható és a városközpont kialakítási programhoz elengedhetetlen ingatlanok vásárlások egy része az eladott vagyonból finanszírozható, így az eladási bevételek projektből „kiemelése” és egyéb költségvetési célra felhasználása TILOS.

2008. FEBRUÁR

36

VÁTERV95 KFT



2.1.2. Önkormányzati ingatlanvásárlási javaslat 2.1.2.1. A szűkített területű (Gárdonyi tér környékére vonatkozó) programhoz 2.1.2.1.1. Első ütemben Feltétlenül szükséges vagyonszerzés Bartók Béla út 32. o a galéria és a sarki önkormányzati tulajdonú üzletek közötti 46,9 m2 alapterületű földszinti, udvari lakás (fszt.1.) Gárdonyi téri homlokzatra nyíló üzlethelyiségek és földszint 2. sz. lakás összesen 163 m2 alapterülettel Bartók Béla út 36-38 Gárdonyi térre nyíló 47,0 m2 papírbolt megvásárlása vendéglátási célból Bartók Béla út 29. o A magánúti sarkon levő használtruha bolt megvétele (és vendéglőhöz csatolása) 23,7 m2 alapterülettel Javasolt (felértékelő, funkcióbővítő hatású) vagyonszerzés Bartók Béla út 32. o Udvarhasználat jogának megszerzése a társasháztól (esetleg lefedéssel épületté alakítása, fölötte zöldtetővel a lakók számára új udvar/tetőkert kialakítása) összesen 183,4 m2 alapterülettel 2.1.2.1.2. Második ütemben Feltétlenül, elengedhetetlenül szükséges vagyonszerzés Bartók Béla út 36-38. o a papírbolt melletti - Gárdonyi tér-Bercsényi utcai sarkon levő – két földszinti lakás összesen 119 m2 alapterülettel Bartók Béla út 29 és 31 közötti francia udvar o telekterületének (228 m2) megvásárlása (vagy közhasználatra megnyitása), a jelenleg magánútként működő terület közhasználatban tartása

2008. FEBRUÁR

Javasolt (felértékelő, funkcióbővítő hatású) vagyonszerzés Bartók Béla út 31. o Bertalan bűvészbolt melletti (4. albetétben levő) alagsori üzlethelyiség (az összekapcsoláshoz és vendéglátási funkcióváltáshoz), összesen 22,6 m2 Bartók Béla út 32. o Bertalan utcai oldalon levő kétszintes iroda összesen 152 m2 alapterülettel o Udvari (hátsó lépcsőházból nyíló fszt.3.) 19,1 m2–es szoba-konyhaWC-s lakás megvásárlása o A hátsólépcsőházból nyíló (földszint 5.sz.) 47,3 m2–es lakás megvásárlása Bartók Béla út 33. o 58,2 m2 földszinti üzlet megvétele a meglevő önkormányzati üzletek összekapcsolhatósága érdekében. Bartók Béla út 36-38. o Udvarhasználat jogának megszerzése/megvásárlása a társasháztól (lefedéssel épületté alakítása, esetleg fölötte zöldtetővel a lakók számára új udvar/kert kialakítása) összesen 223,0 m2 alapterülettel o A kávéházhoz csatolható, a hátsó lépcsőház melletti 38,0 m2–es lakás megvétele o Az udvarhoz csatlakozó valamennyi helyiség (Bercsényi utcai oldalszárny udvari része) megvásárlása (vagy - költségtakarékossági okból – az udvar felé lezárása) 37

VÁTERV95 KFT



Az alábbi táblázat az ingatlanvásárlási javaslatokat összesíti épületenként, fontosság szerint és időbeli ütemezésben a tennivalókkal és a költségekkel együtt: Ingatlan címe Bartók Béla út 32. (Galéria épülete)

Vásárlás

Első ütem 2

Szükséges

46,9 m lakás (fszt.1.) 2 163 m üzlet (Gárdonyi o.)

I. ütem költsége mFt 9,38

2

2

47 m bolt

18,33

papír-

37,14

Javasolt -

-

2

Bartók Béla út 31. épület

Javasolt Szükséges Javasolt

23,7 m használtruha-bolt megvétel -


Szükséges Javasolt

-

-

Francia udvar Bartók Béla út 29-31 között

Szükséges

-

-

Javasolt Szükséges

Összesen

Javasolt

-

-

163 m üzlet

42,56

152m iroda

13,28

183,4m udvar használat 2 66,4m lakás

2

fszt.3.és fszt.5. 2 2 19,1m +47,3m udvari lakás

2 46,9 m lakás (fszt.1.) 2 163 m üzlet (Gárdonyi o.) 2 47 m papírbolt 2 23,7 m használtruha-bolt 2 183,4m udvar használati jog megszerzése

119 m (2db) lakás megvétel (papírbolt mellett) 2 38m hátsólépcsőházi lakás megvétel 2 223 m udvar használat -

2

Összköltség mFt 58,28

2

Mindösszesen mFt

5

2

132,45 74,17

2

23,8

7,6 22,3 -

7,11

47 m papírbolt 2 119 m lakás megvétel 2 38m hátsólépcsői lakás 2 223 m udvar használat

60,94 90,84 29,9

23,7 m bolt

2

7.11

2 22,6 m alagsori üzlet 2 58,2 m üzlet megvétele Francia udvar (kisajátítás-vétel) 2 46,9m lakás 2 163 m üzlet 2 47 m papírb 2 23,7 m használtruha-bolt 2 119m lakás 2 228 m francia udvar 2 183,4m udvar használati jog 2 152m iroda 2 66,4m lakás 2 38m lakás 2 58,2 m üzlet 2 223 m udvar használati jog 2 22,6 m alagsori üzlet

6,78

6,78

17,46

17,46

22,8

22,8

7,11 -

-

102,53

18,33

2 22,6 m alagsori üzlet 2 58,2 m üzlet megvétele 2 228 m francia udvar közterületté tétele 2 119 m lakás (papírboltnál) 2 228 m francia udvar közterületté tétele

6,78 17,46 22,8 -

46,6

2

152 m iroda

2

2

19,1m +47,3m udvari lakások 2 38m hátsólépcsőházi lak

109,98

2

58,2 m üzlet megvétele 2 223 m udvar használati jog 2 22,6 m alagsori üzlet Mindösszesen

Összesen (naturália)

2

2

Szükséges

Szükséges

46,9m lakás

152 m iroda (Bertalan) 183,3 m udvar használat


-

II.ütem költsége mFt -

48,9

Javasolt

Bartók Béla út 36-38 (Hadik Kávéház épülete)

Második ütem

120,86

156,58

-

149,13

277,44

128,31

277,44

2.1.2.1.3. Gárdonyi téri ingatlangazdálkodási költségösszesítő: Első ütemben: szükséges ingatlanvásárlás első ütemben:

5

Sárga színnel a szükséges, zölddel a megvételre javasolt ingatlanok kerültek kiemelésre, az árnyalat az ütemezést ill. az összesítést különbözteti meg.

2008. FEBRUÁR

38

VÁTERV95 KFT



a Bartók Béla út 32-ben a fszt. 1. sz. 46,9 m2 lakás az önkormányzati tulajdonú üzletek és az ugyancsak önkormányzati galéria összekapcsolása érdekében, hogy a galériának utcáról közvetlen bejárata legyen, • a Bartók 32. galéria-ház Gárdonyi tér felé eső homlokzata mögötti valamennyi üzlethelyiség és a fszt. 2. sz. lakás, hogy a térrel a közösségi épületnek minél több kapcsolata, együttműködési lehetősége legyen és a kültéri és beltéri rendezvények egysége biztosítva legyen, • a Bartók Béla út 36-38-ban a papírbolt, valamint • a Bartók Béla út 29-ben a vendéglőhöz csatolandó használtruha-bolt (23,7 m2).

•

Az első ütem szükséges elemeinek várható összköltsége: 102,53 mFt.

javasolt – értékfokozó – ingatlanvásárlás első ütemben: • 183,3 m2 udvarhasználati jog (tulajdonjog) megszerzése a Bartók Béla út 32. galériaházban. Az udvarhasználat megszerzésének költsége a társasházi közösségekkel tárgyalás útján tisztázható, a kalkulációban feltételezett ár 100 eFt/m2, de felmerülhet az udvar lefedése és a zárófödémen zöldtetőként új udvar kialakítása a lakók számára. (Ez esetben az építés várható költsége: 40,63 mFt.) Az első ütemben javasolt udvarhasználati jog várható költsége: 18,33 mFt.

Az első ütem teljes (szükséges és javasolt elemeinek) költsége: 120,86 mFt. Második ütemben: szükséges ingatlanvásárlás második ütemben: • a Bartók Béla út 36-38-ban (a papírbolt mellett) 119 m2 összalapterületű (2 db) lakás, költsége: 23,8 mFt • a Bartók Béla út 31. franciaudvarának köz/közhasználatú területté megvásárlása vendéglátó terasz/gyalogos felületté alakítás céljára ( 22,8 mFt) A második ütem szükséges elemeinek várható összköltsége: 46,5 mFt

javasolt – értékfokozó – ingatlanvásárlás második ütemben: • a Bartók Béla út 32-ben 66,4 m2 (2 db: fszt. 3. és fszt.5.) hátsólépcsőházi lakás (13,28 mFt) • a Bartók Béla út 32. Bertalan Lajos utcai oldalán 152 m2 iroda (42,56 mFt), • a Bartók Béla út 36-38-ban 38 m2 hátsólépcsőházi lakás (7,6 mFt) • a Bartók Béla út 36-38. Hadik Kávéház épületében 223,0 m2 udvarhasználat megszerzése (22,3 mFt) • a Bartók Béla út 33-ban 58,2 m2 üzlet megvásárlása két önkormányzati tulajdonú üzlethelyiség összekapcsolhatósága érdekében (17,46 mFt) • a Bartók Béla út 31-ben a bűvészbolt melletti 22,6 m2 alagsori üzlet megvásárlása az összekapcsolhatóság érdekében (6,78 mFt) A második ütemű javasolt elemek várható költségei összesen: 109,98 mFt.

A második ütem teljes (szükséges és javasolt elemeinek) költsége: 156,58 mFt. A Gárdonyi tér környékére vonatkozó – területileg szűkített – városközponti program ingatlan megszerzésének mindkét ütemben szükséges (149,13 mFt) és javasolt (128,31) összes költsége 277,44 mFt. Az 2.1.1.4. pontban jelzett ingatlan eladások várható bevétele 275,1 mFt. Az eladásból származó bevételek a projekt megvalósíthatóságához feltétlenül szükséges és a megvásárlásra javasolt ingatlanok vételi költségeit gyakorlatilag fedezik. Mivel a projektre kapható pályázati támogatás (0,5-1,5 milliárd Ft) ingatlanszerzésre fordítható 10 %-a 50-150 mFt, a javasolt ingatlanvásárlások akkor is fedezhetők, ha az eladható üzleteknek csak egy része talál vevőre a vásárlás időpontjáig.

2008. FEBRUÁR

39

VÁTERV95 KFT



2.1.2.2. A bővített területű (Szt. Gellért tértől Móricz Zsigmond térig) programhoz 2.1.2.2.1. Első ütemben • Feltétlenül szükséges vagyonszerzés a projekt első ütemében o Bartók Béla út 46. a Lágymányosi utcai sarok és a tér felőli földszint: a tér felé megnyitható vendéglátási funkció számára átalakításra. Öszszesen 195 m2 üzlet és iroda megvétele szükséges. Az átalakítás vállalkozói tőkéből (is) lehetséges, sőt az önkormányzat megvásárlás után meghatározott funkcióra való eladással a vételárat „visszaszerezheti” vagy az ingatlant megadott funkcióra bérbe adhatja. Amennyiben az átalakítás költségét a vállalkozó állja, a bérleti szerződést tartós időszakra kell megkötni, a vendéglátási funkció fenntartási kötelezettségével. o Bartók Béla út 48. Lágymányosi utcai sarok és a tér felőli földszint, a jelenlegi – a tér felé zárt homlokzatú - Rossmann illatszerbolt megvásárlása a tér felé megnyitható vendéglátási funkcióra. (Összesen kb. 278 m2 üzlet alapterület.) Ugyanaz a pénzügyi és lebonyolítási konstrukció lehetséges, mint a 46. sz. épületnél. Mindkét tulajdonszerzés célja, hogy a Lágymányosi u. – Bartók Béla út kereszteződésében kialakult tér élővé váljon, teraszokkal, kiülőkkel - a jelenlegi „holt” tér – a társadalmi találkozás területévé alakuljon. • Javasolt (felértékelő hatású) vagyonszerzés o Bartók Béla út 44. A két önkormányzati üzletet elválasztó, mindössze 23 m2 alapterületű üzlet tulajdonjogának megszerzésével 101 m2 –es, a kulturális sugárút profiljába jól illeszthető és jól hasznosítható helyiséget lehetne kialakítani. Fontosságát növeli, hogy a Gárdonyi tér és a Lágymányosi u. elején levő tér közötti összekötő szakaszt gazdagítaná a terek összekapcsolásához alkalmas funkció. 2.1.2.2.2. Második ütemben • Szükséges vagyonszerzés második ütem nincs, bár a javasolt/funkcióbővítő vagyonszerzés szükséges kategóriába átsorolása kedvező lenne. • Javasolt (felértékelő, funkcióbővítő hatású) vagyonszerzés második ü. o Bartók Béla út 15/a és 15/b földszintjeinek megszerzése, különösen a magánút felé nyíló helyiségeké. Összesen cca. 1000 m2 alapterülettel. (Ez a maximum, ennél valamivel kevesebbel is működőképes a terület, de minimum az 50 % kialakítása szükséges az elfogadható állapot eléréséhez.) A magánút felőli homlokzaton az egykori portálok építészeti visszaállítása szükséges. o Bartók Béla út 15/a és 15/b épületek közötti magánút (telekterület) közterületté tétele: kisajátítása vagy közhasználatra megnyitása. E terület a főút forgalmától nem zavart „mellékutca”, de a Bartók Béla kulturális sugárúthoz szervesen kapcsolódik. Az „Ízek utcája” koncepcióba illeszthető, kultúrált vendéglátó teraszok kialakítására alkalmas. o Bartók Béla út 24-26. - honvédségi terület, volt Hadik laktanya – jelenlegi funkciója már a mai Bartók Béla úttól is idegen, a kulturális sugárút jellegbe pedig egyáltalán nem illeszthető be. Elsőrendűen alkalmas azonban közösségi funkciókat - konferenciaterem, gyűlésterem, kulturális események, hangverseny/bálterem – is befogadó szálloda együttes kialakítására és – az udvar ill. új épületszárnyak alatt elhelyezhető több szintes mélyparkoló elhelyezésével – a Bartók Béla út menti parkolási gondok enyhítésére is. (A tulajdonjog megszerezhetősége a HM-mel történő tárgyalások függvénye, így a táblázati összesítőben nem szerepel.)

2008. FEBRUÁR

40

VÁTERV95 KFT



A táblázatban a magántőke általi átalakítási költségek feltűntetésre kerültek, de színezés nélkül, így az összesítésben nem, vagy külön szerepelnek. Ingatlan címe

Vásárlás

Bartók Béla út 46. (Lágymányosi u. sarokép.)

Szükséges

Bartók Béla út 44. Bartók Béla út 48. (Lágymányosi u. saroképület)

Bartók Béla út 1. Bartók Béla út 9. Bartók Béla út 15/a és 15/b épület földszint vétel

Magánút Bartók Béla út 15/a és 15/b között

Javasolt Szükséges Javasolt Szükséges

Javasolt Szükséges Javasolt Szükséges Javasolt Szükséges Javasolt

Magántőke Mindösszesen (magántőkével)

2

Szükségeshez kapcsolódó magántőke

195m üzlet és iroda 2 278m üzlet megvét 2

195m funkciócsere vendéglátás, tér felé megnyitás

Második ütem

II.ütem költsége mFt

-

-

-

-

2

Összesen (naturália) 2

195m megvásárlás és átalakítás

Összköltség mFt 6 58,5

Mindösszesen mFt 58,5

97,5

97,5 6,9

-

2

23m üzlet

6,9

6,9

83,4

83,4

2

278m üzlet megvétel 2 üzlet 278m átalakítás

139,0

-

-

-

-

-

-

-

-

-

2 1000m földszint épület vétel 2 1000 m funkciócsere (vendéglátás) Magánút (kisajátításvétel) 2 195m üzlet 278m üzlet

83,4 -

-

139,0 -

58,5

7 Delikát bolt 8 Cafe Creme 2 1000m (magánút melletti) földszint vétel 2 1000m funkciócsere (vendéglátás) 2 563 m magánút közterületté tétele -

83,4

-

-

97,5

-

-

139,0

-

-

6,9

1000m földszint épület vétel Magánút közterületté tétel

-

-

300,0 500,0 56,3

300,0

300,0

500,0 56,3

56,3

141,9

2

2

2

278m funkciócser e vendéglátásra, tér felé megnyitás

Javasolthoz kapcsolódó magántőke Szükséges Javasolt Együtt

I. ütem költsége mFt 58,5

2

278m üzlet megvétel (Rossmann) 2 278m funkciócsere vendéglátásra, tér felé megnyitás -

Szükséges Javasolt

Javasolt

Önkormányzati tőke

2

195 m üzlet és iroda 2 195m funkciócsere vendéglátásra, tér felé megnyitás 2 23m üzlet vásárlás

-

Szükséges

Összesen

Első ütem

2

23m üzlet

2

-

-

-

141,9 6,9 148,8 236,5 385,3

1000m funkciócsere (vendéglátás) -

356,3

500,0 356,3 356,3 500,0 856,3

195m funkció csere vendéglátásra, tér felé megnyitás 2 278m funkció csere vendéglátásra, tér felé megnyitás 2 23m üzlet 2 1000m földszint Magánút közterületté tétel 2 1000 m funkciócsere (vendégl.) -

97,5

139,0

505,1

363,2

500,0 141,9 363,2 505,1 736,5 1 241,6

2.1.2.2.3. A területi bővítés ingatlanszerzési költségösszesítője A programhoz szükséges önkormányzati vagyonszerzés költsége első ütemben: 141,9 mFt 6

Sárga színnel a szükséges, zölddel a megvételre javasolt ingatlanok kerültek jelölésre. Az önkormányzati tulajdonszerzéshez kapcsolódó, de magántőkéből (is) megvalósítható átalakítások költségei színezés nélkül maradtak, ezek a költségek az ingatlanszerzésben nem jelentkeznek. 7 Csak a Sony konferenciatechnika funkcióváltása és annak helyiségeivel összevonhatóság esetén, ezért költségei a táblázatban nem szerepelnek 8 Csak a bank funkcióváltása és a bank helyiségeivel összevonhatóság esetén, ezért költségei a táblázatban nem szerepelnek 2008. FEBRUÁR

41

VÁTERV95 KFT



második ütemben összesen:

141,9 mFt

A javasolt önkormányzati vagyonszerzés költsége első ütemben: 6,9 mFt második ütemben: 356,3 mFt összesen: 363,2 mFt A teljes (Szt. Gellért tértől Móricz Zsigmond térig terjedő) szakasz Gárdonyi téren kívüli ingatlanszerzési költsége 505,1 mFt. Mivel az ingatlan eladásokból származó bevétel a Gárdonyi tér környékének rendezéséhez szükséges ingatlanvásárlásokra cca. elegendő, de tartalék nem marad, így ezt nagyrészt kerületi önerőből szükséges fedezni. Amennyiben a kerület pályázati támogatást szerez, annak 10 %-a (50-150 mFt közötti összeg) fordítható önkormányzati ingatlanvásárlásra, ami a fenti igényeket csak kis részben fedezi. 2.1.3. A meglevő önkormányzati tulajdonok bérbe adhatósága 1.1.3.1. A jelenlegi funkcióra (is) bérbe adható üzlethelyiségek 1.1.3.1.1. Feltételek nélkül (a jelenlegi állapotnak megfelelően is) bérbe adhatók: o Bartók Béla út 1. Sony konferenciatechnika – de csak rövid távon, hosszabb távon a kulturális sugárút kialakulásával - abba szervesen illeszkedő - funkcióváltásra adható bérbe o Bartók Béla út 9. K&H Bank – rövid távon hosszabb távon a Bartók Béla út – Orlay utca sarki kultúrkereskedelmi funkciók és kulturális esemény színhelyek megerősödésével a bank funkcióváltását célzott funkcióra bérbe adással elő kell segíteni o Bartók Béla út 56. OTP Bank hosszabb távon javasolt a pinceszint hozzákapcsolásával a bővítés o Bartók Béla út 46. fodrász, csak rövid (egy éves) távra adható bérbe, a szomszédos üzlet vendéglátásra átalakíthatósága esetén ahhoz csatolandó o Bartók Béla út 20. Kludi szerelvénybolt – rövid távon Hosszabb távon, ha a kulturális sugárút profilja kialakulóban van, ahhoz illő funkcióra kell bérbe adni. o Bartók Béla út 10-12. Inter-Európa Bank hosszabb távon, ha az Orlay utcai sarkok átalakultak, funkcióváltása elképzelhető az ott található funkciókhoz illeszkedve 1.1.3.1.2. Feltételekkel bérbe adható helyiségek o Kereskedelmi minőség/színvonal javítási kötelezettség és/vagy arculatjavítási, felújítási kötelezettség Bartók Béla út 15/a Ibusz idegenforgalmi iroda, csak rövid távra, később vendéglátássá alakítandó („Ízek utcájával” együtt Bartók Béla út 29. kínai étterem, csak színvonalas vendéglátási funkcióra Bartók Béla út 44. • Mobil telefonbolt – csak rövid távon és portálrendezési kötelezettséggel adható bérbe, hosszabb távon a szomszédos üzletekkel öszszevonás után funkcióváltás • Söröző-étterem csak rövid távon adható bérbe, hosszabb távon a szomszédos üzletekkel összevonás után funkcióváltás o Tevékenység-kiegészítési kötelezettség (+publikus funkció) Bartók Béla út 25. Libri könyvesbolt kereskedelmi specializáció és publikus funkció befogadása (teázó/kávézó sarok, specializáció függvényében kiállítások (művészeti könyvesbolt), gyermek foglalkozások (gyerek irodalmi központ), felolvasó estek, stb.)

2008. FEBRUÁR

42

VÁTERV95 KFT



2.1.3.2. Csak funkcióváltási kötelezettséggel bérbe adható üzlethelyiségek o Bartók Béla út 11. (ma üres, volt bútorbolt) kultúrkereskedelmi funkció, galéria, aukciós ház o Bartók Béla út 33. – kultúrkereskedelmi funkcióra adható bérbe a Gárdonyi térhez kapcsolható területen a papucsbolt méteráru bolt Garancia Biztosító Az önkormányzati üzletek bérbe adásával kapcsolatosan javasolható, hogy minden esetben csak rövid távú (éves megújítású) bérleti szerződés kerüljön aláírásra, hogy az átalakítással szükséges változtatásokat a hosszú távú bérleti szerződések nem akadályozzák. 2.1.4. A teljes Bartók Béla úti szakasz üzlethelyiségeivel kapcsolatos vagyongazdálkodási lehetőségek és változtatási kötelezettségek/tennivalók összefoglalása Az alábbi táblázat a Bartók Béla út teljes Szt. Gellért tér és Móricz Zsigmond körtér közötti szakaszának valamennyi (magán és önkormányzati tulajdonú) üzletére vonatkozó vagyongazdálkodási és változtatási javaslatokat tartalmazza. Az önkormányzati tulajdonban levő és feltétlen megtartandó ingatlanok kék, a - feltételekkel/kötelezettségekkel - eladható (de akár meg is tartható) önkormányzati tulajdonok zöld alászínezéssel kerültek kiemelésre. Az önkormányzat által feltétlenül megvásárlandó ingatlanok piros, a megvásárlásra javasoltak narancsszínű színezést kaptak. Az alászínezés nélkül maradt címek nem önkormányzati tulajdonú és nem is megvásárolandó ingatlanok. A szürke szín a tennivalókat, a változtatási kötelezettségeket jelzi. Cím


Jelenlegi profil

Étterem Delikát bolt Sony konferencia

Bartók DM drogéria B. út 37. Bútorbolt K&H Bank Bartók Béla út Virágbolt 9. Komputer-bolt

Kötelezettségek a jelenlegi funkció megtartásával Változtatás Kereskedelmi TevékenyArculatjavítás, nem szükszínvonalemeség kiegéportálrendeséges lés, kínálati szítés, zés, felújítás, minőségjavítás publikusság megnyitás fokozása fokozása Első ütemben váloztatás nem szükséges A zárt kirakatok megnyitása illatszerszalon profil erősítés Egyedi design bútorszalonná alakítás Első ütemben

Cafe creme

Bartók Üres (volt bútor) bolt Béla út 11-13. Élelmiszerbolt

Virágszalonná alakítás, design virágkötészet Elegáns portál rend. Elegancia növelés

Teraszrendezés

Publikusabb funkció + portálrendezés Önkormányzati megvásárlás esetén bankkal összenyitva műkereskedelem Műkereskedelmi aukciós ház, (Csók) galéria, kiállító

Jelentős kereskedelmi és arculati színvonalemelés

A1 ingatlan ügynök- Változtatás nem szüks Bartók ség B. út Oldalhomlokzat 15/b jelenleg nem publikus funkc. Ibusz idegenforgalmi hivatal Bartók B. út 15/a Gyógyászati segédeszköz Oldalhomlokzat jelenleg nem publikus funkc. Bartók Egyetemi kollégium 2008. FEBRUÁR

Kötelezettségek funkcióváltással FunkcióválFunkcióváltás és tás és kisebb alapvető (portál, minőségi arculat) javítás javítás

„Ízek utcája” exkluzív kávézó, vendéglátás Jelentős arculat és színvonaljavítás

Arculatjavítással funkcióváltás is javasolt Vendéglátásra váltás arculatjavítással „Ízek utcája” exkluzív kávézó, vendéglátás Diák klubok, az utcai

43

VÁTERV95 KFT



B.út19.

földszint megnyitás Pub, söröző

Bartók Béla út Antikvárium 21. Ingatlan-ügynökség Bartók Élelmiszer Béla út 23. Optika Libri könyvesbolt Bartók Béla út 25. Bútorszövet

Homlokzatrendezés Specializáció: (térkép- vagy zenemű/kotta-, művészeti könyv antikvárium, illeszkedő arculatrend. Megváltoztatandó funkció (kultúr-ker.), portálrend. Funkcióváltás esetén színvonal javítás, portálrendezés

Színvonalas delikatesz bolttá alakítás (esetleg hidegkonyhás fogyasztással), portálrendezés Exkluzív optikai szalonná alakítás Specializáció (kotta/zenemű bolt, gyerek- vagy művészeti könyvek) javasolt, kapcsolódó publikus funkcióval (könyvaukció, irodalmi/zenei estek, bemutatók, kiállítások) Csak speciális kínálat biztosításával (pl. történeti bútorok kárpitjai, egyedi/iparművészeti textil design) megtartható funkció

Kulturális funkcióváltás, portálrendezés Funkcióváltás vagy szomszéd üzlettel összevon Kulturális funkcióváltás, portálrendezés

Fordítóiroda Női fehérneműbolt

Csak exkluzív fehérnemű szalonná alakítás esetén megtartható funkció

Antikvárium

Specializáció: (térkép- vagy zenemű/kotta-, művészeti könyv antikvárium, illeszkedő arculatrendez. Utcai földszint/alagsor megnyitása gyermek/ifjúsági klub funkcióra Vendéglátó funkció megtartás, de színvonaljavítás, külső fogyasztóterasz

Bartók Általános iskola Béla út 27. Kínai étterem Bartók Béla út Használt ruha 29. Pékség

Funkcióváltás, étteremhez csatolás Önkormányzati megvásárlás esetén vendéglátás, „Ízek utcája”

Funkcióbővítés reggeliző hely/kávézó, fogyasztóterasz. színvonalemelés Funkció és homlokzat változtatás, portálosítás, publicitás növ

Használt ruha Bartók Béla út 31. Bűvészbolt

Funkcióváltás vendéglátásra, portálrendezés Vendéglátás, fogyasztóterasz, önkormányzati megvásárlás esetén „Ízek utcája”,

Csonka Múzeum

Papucsbolt Bartók Béla út Pékség 33. Méterárubolt

Magántulajdonban maradás esetén ző/kávézóvá alakítás, kiülőterasszal

Exkluzív funkcióváltás Egységes önkormányzati tulajdon esetén a teljes földszint együtt kezelése, publikus/kulturális funkcióváltás

reggeli-

Garancia Biztosító Bartók Kátay edénybolt Béla út 35. Édesség-ital Hallókészülék Delikatess bolt Bartók Béla út Fényképész 37. Hangfal-bolt

Exkluzív üveg-porcelán szalonná alakítás, bemutatóterem Színvonal emelés, portálrendezés Belvárosias funkcióváltás Változatlanul megtartható, esetleg hidegkonyhás fogyasztással és kiülő terasszal kiegészíthető Portál összehangolás, homlokzati egységesítés szükséges

Change Órás Bartók Csokirály Béla út Átalakítás alatt 39. Vendéglátó/klub (Ménesi út) Bartók Potom ruhabolt 2008. FEBRUÁR

Foto-galériává, antik fényképezőgép bolttá, fotoszalonná átalakítás Kulturális funkcióváltási kötelezettséggel eladható Antik órák boltjává alakítandó

Funkciómegtartási kötelezettség Divatszalonná alakítható (vagy funkcióváltás), 44

VÁTERV95 KFT

BUDAPEST XI. KERÜLET ÚJBUDA B. 41.

út

BARTÓK BÉLA KULTURÁLIS SUGÁRÚT DÖNTÉSELŐKÉSZÍTŐ DOKUMENTÁCIÓ esztétikai színvonalemelés és portálrendezés kell

Raiffeisen Bank Bartók Szolgáltatás, javítás Béla út Alexandra könyves43-47. bolt Főzelékfaló Photo Hall Bartók O’Neil Sport Béla út Virágbolt 49. Szemüveg Bartók OTP Bank Béla út Laura divat 56. Óra-ékszerbolt Mountex cipőbolt Bartók Béla út 54. Bőrdíszmű Vodafone mobilbolt Divatáru bolt 2 Bartók (13 m ) Béla út Lottózó 52. Török étterem Bőrdíszmű Bartók Béla út 50. Tankönyvbolt Gyógynövény

Beavatkozás nem (feltétlenül) szükséges

Elegancia fokozása, megnyitás utca felé, fogyasztóterasz kialakítása Portál összehangolás és Virágszalonná alakítás, kínálati egységes homlokzati és kialakítási színvonal emelés kialakítás Optikai szalonná alakítás Portál egységesítés Ékszerszalonná alakítás Cipőkülönlegességek boltjaként Portálrendemegtartható zés, homlokzat egységesítés Exkluzív bőrdíszműszalonként megtarth. Az üzlet színvonal emelés

Portálok öszszehangolása, homlokzat egységesítés

Csak feltételekkel (színvonal javítás, megadott funkció) adhatók el

Portálösszehangolás, homlokzat egységesítés Bio-/életmód házzá kiegészítve, rendezvényekkel megtartható, portálrendezés/összehangolás szüks

Tulajdonosi kezdeményezésre kulturális sugárútba illő profilra megváltoztatható

Egyedi megrendelésre bőrdesign szalon

Bartók Rossmann illatszerBéla út bolt 48.

Tér felé megnyíló vendéglátási funkcióváltás

Microsonic Bartók Béla út Dr. Jeans ruhabolt 46. Fodrász Computer Fehérnemű bolt Kismama ruhabolt Bartók Béla út Mobil telefon bolt 44. Kolibri ruhabolt Söröző, étterem Bartók Duna House Béla út ingatlanügynöks. 42. Neckermann utazási iroda Bartók Alagsori vendéglő B. út 40. Hadik kávéház Bartók Béla út Papírbolt 36-38. Fszt-i lakások (sarok+hátsólépcs.) Hungaro Ingatlan Optika 2008. FEBRUÁR

Funkcióváltás nem kötelező, de lehetséges

Funkcióváltás vendéglátásra, kiülőterasz a tér felé Funkcióváltás, a sarki vendéglátáshoz kapcsolás Portálrendezés, homlokzat egységesítés Csak szalon minőségig fejlesztés esetén megtartható funkció, portálrendezés, homlokzat egységesítés Minőségi kínálatot nyújtó butikká, rétegízlést kielégítő bolttá, mértékutáni szabósággá alakítva Portál illesztése a homlokzati architektúrához Szalonná, egyedi kínálatú butikká, rétegízlést kielégítő bolttá, mértékutáni szabósággá alakítva Jelentős üzleti és esztétikai színvonaljavítás Portálrendezés, homlokzati egységesítés, esztétikai jav. Színvonal javítás, terasz áthelyezés homlokzat mellé

A ruhabolt önkormányzati megvétele esetén a három üzlet összevonásával funkciócsere

Irodalmi kávéházként (kulturális emlékhelyként) működtetés, fogyasztóterasz kialakítás, bővítés

Optikai régiségbolt, bemutatóterem, aukciósház 45

Funkcióváltás vendéglátásra, fogyasztóterasz, egys. portálosítás Kulturkereskedelmi funkcióváltás VÁTERV95 KFT

BUDAPEST XI. KERÜLET ÚJBUDA Bartók B. Ruhabolt út 34. (Bercsé- Ofotért nyi 2.) Express utazási iroda Galéria, kiállítótér Bartók B. út Buda kuckó 32. Műszaki/barkács bolt (galéria Fodrász ház) Böngészde használt ruha CBA élelmiszer Iroda (Bertalan Lajos utcai oldal) Fszt. 1. lakás Fszt. 2. lakás Fszt. 3. lakás Fszt.5. lakás Biofazék Bartók Béla út Gombócda fagylal30. tozó Gázkészülék bolt

BARTÓK BÉLA KULTURÁLIS SUGÁRÚT DÖNTÉSELŐKÉSZÍTŐ DOKUMENTÁCIÓ Kulturkereskedelmi funkcióváltás Funkció megtartása csak szín- Portálrendevonalemeléssel lehetséges zés, homlokzat egységesítés, Funkció megtartása csak színarculatjavítás vonalemeléssel lehetséges Kulturális, kiállítási funkció fenntartása, arculat javítása, kapcsolódó funkciókkal kiegészítése Funkcióváltás közösségi és kulturális célra, lakossági klubok, gyűlés/konferencia terem,

Bio-vendéglátással kiegészítés, fogyasztó terasz létesítés Szabadtéri fogyasztóterasz, profil/kínálat bővítés Funkcióváltás: a vendéglátáshoz kapcsolható Funkcióváltás, üveg/tükör régiségbolt

Üveg-tükör bolt Speciális/minőségi gyerekcipők boltja

Siesta cipőbolt Bartók Iroda (jelenleg nem Béla út publikus funkció) 28. Bartók Honvédségi terület Béla út (volt Hadik laktanya) 24-26. Bartók Optikai szalon B út 22. Perzsaszőnyeg Bartók Béla út Kludi szerelvény 20.

Portálosítás, funkcióváltás vendéglátásra terasszal Funkcióváltás szálloda-konferenciaközpont, részleges közhasználat számára megnyit. Változtatás nem szüks. Változtatás nem szüks

Fodrász-kozmetika Optikai szalon Bartók Béla út HP World 18. Fogyasztó központ Csemege bolt Bartók Béla út Fuji foto 16.

Kizárólag szalon-minőség és megjelenés biztosítása esetén megtartható funkció Változtatás nem szüks Változtatás nem szüks Csak szalon-minőség és megjelenés biztosítása esetén megtartható funkció Jelentős mértékű színvonal és arculatjavítás szüks Változtatás nem szüks.

Funkció és arculatváltás szükség.

Copy cat Bartók Computer bolt B út 14. Inter-Európa Bank Bartók Béla út 10-12. Antikvárium, régiségkereskedés Ruhabolt Ékszerbolt Fodrász

2008. FEBRUÁR

Funkcióváltás lehetséges: keleti művészeti központ Kulturális funkcióváltás javasolt

Színvonal és arculatjavítás Változtatás nem szüks. Változtatás nem szüks Színvonal és arculatjavítás, divatszalon minőséggé fejlesztés (egyedi design, rétegízlés kielégítés)

Funkcióváltás lehetséges

Csak szalon-minőség és megjelenés esetén megtartható funkció

Kulturkereskedelmi funkcióváltás javasolt

Változtatás nem szüks

46

VÁTERV95 KFT

BUDAPEST XI. KERÜLET ÚJBUDA Farmerbolt Bartók Béla út Palackos italok boltja 8.

BARTÓK BÉLA KULTURÁLIS SUGÁRÚT DÖNTÉSELŐKÉSZÍTŐ DOKUMENTÁCIÓ Portálés homlokzati összehangolás

Színvonaljavítás-sal megtartható

IrodaBartók számítástechnikai Béla út szerviz 6. Fodrász Internet klub

Jelentős mértékű arculat és színvonaljavítással megtartható funkció

Fénymásoló Bartók Nelson Pub Béla út Ingatlanügynökség 4. Házasságkötő terem Bartók Béla út Bank 2.

Kulturkereskedelmi célra eladható

Funkcióváltás: műkereskedelem vagy vendéglátás Kulturkereskedelmi célra eladható Funkcióváltás lehetséges Funkció és arculatváltás szüks.

Portálrendezés és kiülő terasz Funkció és arculatváltás szüks. Előtér kialakítás, a bejárat tér felőli oldalra áthelyezése Térre nyíló, házasságkötőhöz kapcsolódó (vendéglátó) funkció kiülő terasszal, szabadtéri elemekkel

2.2. HIVATALI, HATÓSÁGI INTÉZKEDÉSEKET ÉRINTŐ, MEGHOZANDÓ DÖNTÉSEK 2.2.1. Építési ügyek és telephely/működési engedélyek 2.2.1.1. A földszintre és pinceszintre építési engedély kiadási moratórium elrendelésének szükségességével érintett épületek Azon épületekben, amelyek az átalakítás szempontjából kulcspozícióban vannak, ill. ahol az átalakulás alapját képező önkormányzati tulajdonok találhatók – a lehetőségek megőrzése érdekében – a földszintekre és a hozzá kapcsolható pinceszintre építési engedélyt – az átépítés engedélyezési terveinek elkészültéig – kiadni nem szabad. A tervek elkészülte után az elfogadott terveknek megfelelően építési engedély a kapcsolódó magántulajdonú ingatlanrészekre is kiadható. Az időszakos moratórium által érintett épületek: • Bartók Béla út 30. Bartók Béla út felé néző üzlethelyiségek • Bartók Béla út 32. valamennyi önkormányzati tulajdon (az emeleti lakásokat kivéve) és a földszinti helyiségek (üzletek és lakások is) • Bartók Béla út 34-36. valamennyi önkormányzati tulajdon (emeleti lakásokat kivéve) és a földszinti üzlethelyiségek, valamint a papírbolt melletti két lakás • Bartók Béla út 33. (csak az utcai földszint, a moratórium az udvar körüli oldal- és hátsószárnyra nem vonatkozik) • Bartók Béla út 31. Bartók Béla úti és francia-udvar melletti földszint • Bartók Béla út 29. Bartók Béla út és magánút menti földszint • Bartók Béla út 27. ált. isk. • Bartók Béla út 17-19. egyetemi kollégium • Bartók Béla út 46. utcai földszintek (mindkét oldal) • Bartók Béla út 48. utcai földszint 2.2.1.2. Homlokzat felújítási moratóriummal érintett épületek A Bartók Béla út teljes Szt. Gellért tértől Móricz Zsigmond térig tartó szakaszára utcaképrendezési tervet kell készíteni, mely tartalmazza a portálok – összehangolt, az egyes épületek architektúrájához illő és a szomszédos épületeken egymással harmonizáló átalakításirendezési (beleértve az üzletfeliratok és reklámfelületek, a kirakat árnyékolás, esetleges előtetők rendszerét is), a homlokzatszínezés és a homlokzatok díszvilágítási javaslatait is. Az utcakép-rendezési terv elkészültéig újabb homlokzat felújítási engedélyt kiadni nem szabad, ezért célszerű - terv kidolgozásának idejére (2-3 hónap) - időszakos homlokzat felújítási moratóriumot elrendelni. Az utcakép-rendezési terv keretében kell kidolgozni: 2008. FEBRUÁR

47

VÁTERV95 KFT



•

a jelenleg városképromboló elemek (pl. homlokzati klímák, építészeti elemeket takaró reklámok) eltávolításának, a homlokzatok rehabilitálásának, az eredeti építészeti karakter helyreállításának • az architektúrával ütköző, egymással aszinkronban levő, igénytelen portálok rendezésének, átalakításának, nyílászáró cseréinek, a portálok elegancia-fokozásának és nagyobb utca felé megnyitásának • az épülethez (nyílászáró formájához, léptékéhez, ritmusához) nem illő üzletfeliratok rendezésének, egységesítésének, megvilágításának • az utca arculatához és az épületek homlokzatához illeszkedő (egységes vagy egymással harmonizáló) árnyékoló-szerkezetek elhelyezésének • a kiülők (korlátok/elhatárolás, lefedés) karakter-alakítási • a homlokzatok – épülethez illő, az építészeti elemeket kiemelő/hangsúlyozó, az épület homlokzatán belül harmonikus és a szomszédos épületekkel összehangolt (a jelenlegi szakaszos „reklám” színezést eltűntető) színezési • a homlokzaton elhelyezhető növényzet helyét és jellegét meghatározó és • a homlokzatok megvilágításának, az építészeti elemek kiemelésének díszvilágítási javaslatait. 2.2.1.3. Homlokzat felújítási, egységes portálrendezési kötelezettség elrendelése A fenti utcakép-rendezési terv alapján a Bartók Béla sugárút kialakítása és utcakép javítás érdekében az üzlet átalakítások feltételeként el kell rendelni az architektúrához illeszkedő portál kialakításokat, egységes üzletfeliratok alkalmazását, a homlokzati klímaberendezések eltávolítását, egységes kirakat-árnyékoló berendezések alkalmazását, nyílászárók, védelmi rácsok esztétikai összehangolását. Azon épületeknél, ahol az üzletek csak egy része változik és emiatt a portál átalakítás csupán a homlokzat egy szakaszán történik meg ennek keretében, a többi üzlet egyidejű – összehangolt - portálrendezését a területre vonatkozó szabályozási terv sajátos előírásai alapján el lehet/kell rendelni. Azon házaknál, ahol teljes homlokzatfelújítás történik, a földszinti üzletek portálrendezését ennek keretében – a tulajdonosok költség hozzájárulásával – el kell végezni. Ahol sem üzlet átalakítás, sem homlokzatfelújítás nem történik, ott a portálrendezést – a szabályrendelet sajátos előírásai alapján - az utcai földszintre külön is el lehet rendelni. 2.2.1.4. Profilváltási kötelezettség előírása A meglevő magántulajdonú üzletek esetén csak akkor van jogi lehetőség a változtatás elrendelésére, ha a tulajdonosnak is módosítási szándékai vannak: építési engedély vagy telephely/működési engedély iránti kérelem, módosítás estén. Az (új/módosítási) engedély kiadásakor mód van a változtatás elrendelésére, ha a szabályrendelet sajátos előírásaiban ennek feltételei (a megváltoztatandó funkciócsoport) szerepelnek. Azon esetekben, ha a tulajdonos nem akar az üzlet funkcióján/arculatán változtatni, nincs jogi lehetőség - a tulajdonos szándéka ellenére - a profilváltási kötelezettség elrendelésére, ezért csak megállapodás-meggyőzés, támogatás-ösztönzés alapján lehet elérni a változtatást. Az önkormányzati tulajdonú üzletek profilja saját hatáskörben változtatható, ezért javasolt azok funkcióváltását elvégezni és az átsorolás után – a már megváltoztatott funkcióval – eladni. Emiatt jelen dokumentáció az átalakítás érdekében kulcshelyzetben levő önkormányzati ingatlanok (időszakos) eladási moratórium alá helyezését (l. 2.1.1.1. fejezet), ill. változtatási feltételekkel eladását javasolja. 2.2.1.5. Üzletek előtti közterület-használat szabályozása (kiülők elhelyezhetőségének meghatározása, árnyékolók, elhatároló rendszerek, (dísz)világítás) Az üzletekhez, vendéglátóhelyekhez kapcsolódó közterület használatot rendeletileg - speciálisan a Bartók Béla út ezen szakaszára vonatkozólag – szabályozni szükséges, e célra önkormányzati rendeletet kell alkotni. Ennek magalapozására közterület szabályozási terv kidolgozása ajánlható. Ebben meg kell határozni, hogy: 2008. FEBRUÁR

48

VÁTERV95 KFT



•

a kiülők/kirakodók a gyalogos felület mely részeit foglalhatják el úgy, hogy a gyalogos közlekedést ne akadályozzák, • mi módon üzemeltethetők (karbantartás, takarítás, világítás, burkolatok), • milyen kialakítás (elhatárolás, bútorozás, árnyékolás, növényzet) írható elő, stb. Ezután az ismert/tervezett funkciókhoz tartozó közterület használatra közterület rendezési terv készíthető az egyes közterületrészek funkcióinak és területi kiterjedésének meghatározásával, burkolatokkal, utcabútorozási javaslattal, kertészeti tervvel, közvilágítási és térfigyelő rendszerrel, stb. együtt. A városközpont rehabilitáció pályázati anyaga ezek alapján állítható össze. 2.2.2. Költségvetési kérdések, pénzügyek A jövő évi önkormányzati költségvetésben a projekt részletes kidolgozásához és a végrehajtás megindításához szükséges költségek külön soron szerepeltetése, a költségfedezet biztosítása szükséges. Ezért döntés szükséges arról, hogy: • mennyi forrást különít el az önkormányzat a továbbtervezésre és milyen ütemezésben • a megvalósítás mikor elkezdődik el és mi kerüljön bele az első ütembe • az első ütem költségkalkulációja alapján mennyi – az e célra elkülönítendő - szükséges önkormányzati forrás • az esetleges ingatlan eladásokból mennyi bevétel tervezhető, és dönteni kell abban, hogy e bevétel kizárólag a projekt finanszírozására – az önkormányzati ingatlanvásárlások fedezeteként - használható. A pontos költségigény csak a projekt programjának véglegesítése után kalkulálható. A kerületközpontra kapható pályázati támogatás – ha a kerület elnyeri – 500 mFt – 1 500 mFt közötti összeg, mely a projektköltségeinek max. 85 %-a lehet, azaz önerőként min. 15 % biztosítandó, de amenynyiben a projekt költsége magasabb, a többlet önkormányzati önerőből és társult vállalkozói tőkéből finanszírozandó. (Pályázati lehetőségek és pénzügyi konstrukciók ismertetését l. később). 2.3. MEGHOZANDÓ ÖNKORMÁNYZATI/POLITIKAI DÖNTÉSEK 2.3.1. A kulturális városközpont prioritásainak, tartalmi programjának véglegesítése 2.3.1.1. Célok, prioritások rögzítése Meg kell határozni a Bartók Béla úti városközpont rehabilitáció: • elsődleges célját és kapcsolódó kiegészítő célokat és • az elérendő eredményeket. Az önkormányzatnak a program véglegesítéséhez el kell döntenie, hogy – a kerület társadalma és településpolitikai szempontból - mely tényezők alakítása és milyen szintű javítása szükséges. Dönteni kell abban is, hogy • a társadalmi – lokálpatriotizmus, helyi kötődés, büszkeség • a gazdasági – élénk és színvonalas kereskedelem, a területen megtermelt érték (adóbevétel) vagy az • esztétikai – városképi megjelenés, sajátos (és mitől sajátos?) városrészi karakter szempontok között van-e elsődleges fontosságú, vagy valamennyi témával párhuzamosan, egyenlő súllyal kell-e foglalkozni a fejlesztések során. Ha különböző súllyal esnek latba, fontossági sorrendet kell meghatározni a tervek véglegesítése előtt. A kerületfejlesztési koncepcióban felvetett társadalmi problémák (nyugdíjas korosztály magas arányából következő bel-budai elöregedés, a kötődés/lokálpatriotizmus nem elégséges szintje, a középosztály lecsúszási folyamata, stb.) felvetik: • az identitáserősítés és • a társadalmi összetartozás erősítésének szükségességét. Ehhez a magasabb színvonalú közösségi terek és épületek, a funkciókkal felszerelt és ahhoz illően kialakított/bútorozott közterek, a fizikai és esztétikai környezetjavítás, a területi kötődést és büszkeséget növelni képes sajátos profil és más városrésszel össze nem téveszthető egyedi karakter kialakítása jó eszköz lehet. El kell dönteni azt is, hogy 2008. FEBRUÁR

49

VÁTERV95 KFT


•


van(nak)-e a projektben preferált társadalmi réteg(ek) vagy korosztály(ok).

A programjavaslat a Gárdonyi téri közösségi házzal és a kulturális sugárút koncepcióval sok olyan teret/épületet/funkciót biztosít, amelyben a korosodó lakosság számára megfelelő programkínálat – és kiegészítő részmunkaidős foglalkoztatás vagy önkéntes munkalehetőség is – biztosítható. Az egyetemek közelsége, valamint a társadalmi sokoldalúság fenntartása és a jövő generáció miatt viszont feltétlenül szükséges a diák/fiatal korosztályok helyben tartása, ide vonzása is, ezért fontos része a koncepciónak az őket szolgáló ifjúsági klubok és vendéglátóhelyek kialakítási javaslata. A Bartók 32. közösségi és lokálpatrióta ház tág átalakítási lehetőségekkel bír, úgy alakítható, hogy minden korosztály és érdeklődési kör igényeit be tudja fogadni, az igényelt programkínálatokhoz megfelelő fizikai környezetet tudjon teremteni, de az önkormányzatnak meg kell fogalmaznia a közösségi ház szerepét, program-összetételét és az épülettel szembeni elvárásokat. Kedvező adottság, hogy a közösségi ház előtti Gárdonyi tér a mindenki számára elérhető szabadtéri programok befogadóhelye tud lenni. A középosztály kulturális igényeinek kielégítését a kulturkereskedelem megerősödése és a hozzá kötődő események – művészeti aukciók, kiállítások, hangversenyek, műsoros estek, könyv- és képzőművészeti vásárok, szabadtéri programok, olvasókert, társasjáték-tér, kulturális bolhapiac), valamint a kulturális profilú vendéglátás (irodalmi és zenés kávéházak, filmklub teázók, stb.) szolgálhatják. A területi gazdaság megerősödését: • a kultur-kereskedelem – műkereskedelem, design/kortárs művészet, zenei sugárút • a hozzá kapcsolódó turisztikai vonzerő növekedés és megélénkülő idegenforgalom • és a – kulturális eseményekkel gazdagított - vendéglátás fellendülése, kapacitás- és karakterbővülése eredményezi. Ezáltal nemcsak az utcakép változik meg előnyére, de várhatóan jelentős mértékben megnő a terület ismertsége, vonzereje, látogatottsága és ebből eredően bevétele is, és ezáltal növekszik az önkormányzatnál lecsapódó adóbevétel is. 2.3.1.2. A Bartók Béla kulturális sugárút tartalma, az egyes szakaszok funkciói Döntést kell hozni a Bartók Béla kulturális sugárút • fő profiljáról, • ezen belül az egyes szakaszok sajátos funkcióiról, arculatáról. Javasolt fő profil: kulturális kereskedelem (és kapcsolódó események) Eldöntendő: az ezen belüli jelleg:

2008. FEBRUÁR

•

zenei jelleg: hangszer szalon és speciális hangszerboltok (pl. vonósok, fúvósok, zongora), antik/egzotikus hangszerek boltja (és bemutatóterme, kamarahangverseny terem), zenemű, kották, kéziratok boltja, CD-k, hanglemez antikvárium, zenei műszaki régiségek, stb. – kapcsolódó események: hangversenyek, (kortárs/világ/kamara)zenei bemutatók, zenés kávéházak, térzene, tücsök-zene gyermekfoglalkozások, stb.

•

műkereskedelmi jelleg: galériák, grafika- és festményboltok, egyéb képzőművészeti boltok: ötvös, aranyműves, textil, üveg-porcelán, antikvitás, műbútor, technikai régiségek, antik órák, stb. – kapcsolódó kulturális események, aukciók, kiállítások, művészetek éjszakája, bemutatók, előadások, műtárgy bolhapiac, stb.

•

modern/kortárs művészetek utcája: design, belsőépítészet, lakásművészeti boltok, kortárs képzőművészeti és iparművészeti üzletek és bemutatótermek, divattervezői szalonok, egyedi rétegízlést kielégítő boltok, kortárs és cross-over zenei műhelyek (kamaratermek és vendéglátóhelyek), stb. – kapcsolódó 50

VÁTERV95 KFT



események: modern művészeti aukciók, kiállítások, divatbemutatók, hangversenyek, művészeti „happening”-ek, köztéri előadások (Gárdonyi téren, kávéházi teraszokon), stb. •

irodalmi központ: irodalmi (hagyományőrző) kávéházak, specializált és különlegességeket kínáló könyvesboltok, speciális (térkép, képeslap, plakát, metszet) antikváriumok, irodalmi relikviák boltja, stb. - kapcsolódó események: felolvasó estek, könyvbemutatók, könyvvásárok, használtkönyv-piac, irodalmi gyermek-játszóház, stb.

Javasolt kapcsolódó/kiegészítő profil: vendéglátás (és események) •

vendéglátás: kávéházak, különleges kínálatot nyújtó cukrászdák, éttermek, nemzeti/nemzetközi és különlegességi éttermek, „Ízek utcája”, XIX. századi kávéház, tájegységi éttermek, diétás étterem, vegetáriánus, bio-fazék életház, teraszok, szabadtéri fogyasztóhelyek, stb. – események: kulináris hetek, ízbemutatók/kóstolók, szakács- és cukrászversenyek, borünnepek, borkóstoló és borversenyek, Gourmann fesztivál, egészségkonyha, baba-hetek, szezonális étrendkínálat, ünnepi menük bemutatója, Karinthy-Kosztolányi- Bartók-Csontváry kedvenc ételei, stb.

Térbeli funkció elhelyezési javaslat: Bár a kereskedelmi, közösségi és vendéglátási funkciók együttes megjelenése teszi élővé a területet, mégis javasolható egyes útszakaszokon belül a saját (homogén jelleg/rokon funkciók) tömörítése: Kulturkereskedelmi funkciók (közbeékelődő kisebb vendéglátással): Bartók Béla út 3-13. (hegy felőli oldal Szt. Gellért tértől magánútig) Bartók Béla út 21-25. (hegy felőli oldal Mészöly utcától az általános iskoláig) Bartók Béla út 33-49. (hegy felőli old. második magánút-Móricz Zs. körtérig) Bartók Béla út 2-22. (Duna felőli oldal házasságkötő teremtől a Zenta utcáig) Bartók Béla út 40-44. (Duna felőli old. Hadik kávéháztól a Lágymányosi utcáig) Bartók Béla út 50-56. (Duna felőli oldal a Rossmanntól a Móricz Zs. körtérig) Vendéglátási funkciók – társult kulturális profillal: Szt. Gellért tér (Hotel Gellért, Szeged étterem, házasságkötő mellé bank helyére javasolt vendéglátás) Bartók Béla út 15/a és 15/b. „Ízek utcája” (hegy felőli oldal első magánút) kiemelt fontosságú és komplex kávéházi/vendéglátási térség Bartók Béla út 29-31. „Ízek utcája” speciális profilú éttermek (hegy felőli oldal második magánút) Bartók Béla út. 28-30. (Duna felőli oldal honvédségtől a Bertalan Lajos utcáig) Bartók Béla út 34-36. Hadik (irodalmi) kávéház (Duna felőli oldal Gárdonyi tér) Bartók Béla út 46-48. (Duna felőli old. Lágymányosi utca elején levő teresedés két oldalán) Közösségi funkciók: Házasságkötő terem (kisebb átalakítást igényel) Szt. Gellért tér Budafoki út és Bartók Béla út között Bartók32 galériaház térségi közösségi-, kulturális- és klubház kapcsolódó szabadtéri funkciókkal a Gárdonyi tér felé Gyermek és ifjúsági klubok Bartók Béla út 27. általános iskola (alagsor/fszt.) Diákklubok Bartók Béla út 17-19. egyetemi kollégium (földszint/alagsor)

2008. FEBRUÁR

51

VÁTERV95 KFT



2.3.1.3. A projektelemek közül a feltétlenül megvalósítandók kiválasztása, az egyes ütemek tartalmának véglegesítése, a program fokozatos bővítésének elemei Önkormányzati döntés szükséges ahhoz, hogy a tervjavaslatban felsorolt projektelemek közül • melyek élveznek elsőbbséget, • valamennyi bekerüljön-e a végleges tervbe, vagy melyeket lehet/kell kihagyni, ill. • milyen ütemezésben valósuljanak meg az egyes elemek. A döntések meghozatala a tervek véglegesítéséhez és a támogatási pályázat anyagának elkészítéséhez egyaránt elengedhetetlen. Szükséges, hogy rögzítésre kerüljön a minimális – mindenképpen megvalósítandó – program és – az elnyerhető támogatások mennyiségétől és összegétől, valamint az önkormányzati önerő mértékétől és a fejlesztési folyamat közbeni (ingatlaneladások) projektbevételeitől, valamint a projektben résztvevő vagy ahhoz kapcsolódó magántőke mennyiségétől függően – a további lépésenkénti bővítés többlet-tartalma a lehetséges maximális megvalósítási költség mértékéig. Ezért a végső projekt javaslatot minimális változat + lépésenkénti bővítés összetételben szükséges kidolgozni az előző pontokban rögzített önkormányzati döntéseknek megfelelően. 2.3.2. A megvalósításra és a fenntartás-üzemeltetésre vonatkozó előzetes döntések meghozatala 2.3.2.1. A megvalósítással kapcsolatosan szükséges előzetes döntések 2.3.2.1.1. A finanszírozással kapcsolatos előzetes döntések •

Az önkormányzati önerő alsó- és felső határának eldöntése9 a program véglegesítéséhez szükséges. A KMOP kerületközpont rehabilitációs pályázathoz önkormányzat számára max. 85 % támogatás nyújtható, azaz a projekt költségvetés min. 15 %-a önerőként szükséges. A programban véglegesíthető projektelemek mennyisége az önerős költségvállalás nagyságától (is) függ.

•

A lehetséges pénzügyi konstrukciókkal kapcsolatos döntések meghozatala, ennek keretében: o

Elemezni kell az elnyerhető minimális és maximális pályázati támogatások előkalkulációját (a lehetséges összes megpályázható pályázattípus figyelembe vételével, ill. csak a városközpont rehabilitációs pályázat minimális és maximális támogatási összegének figyelembe vételével) a későbbi pénzügyi döntések ill. a program véglegesítés megalapozásához

o

Meg kell határozni a vállalható önkormányzati önerő szükséges minimális és vállalható maximális értékét az önkormányzat teherbíró képességének függvényében.

o

Meg kell határozni - a PPP konstrukcióban megvalósítható projektrészek összegyűjtése alapján - az önkormányzati és priváttőke költségviselési arányait, a pályázati támogatások és önkormányzati befektetés által „aktivizálható”, a projekt megvalósításába bevonható magántőke mennyiségének előzetes kalkulációját el kell végezni.

o

Dönteni szükséges abban is, hogy az önkormányzat a pályázati önrész vállalása mellett a magántőkét a pályázatba melyik vállalkozói tőkerészvételi konstrukció szerint vállalja:

9

Azért szükséges, mert a program tartalmának véglegesítését és a költségviselői konstrukciót is befolyásolhatja 2008. FEBRUÁR

52

VÁTERV95 KFT



„A” konstrukció: a gazdaságélénkítő tevékenység (magántőke) a pályázati projekt része, a támogatási szerződésben partnerként szerepel, a vállalkozó regionális térképnek megfelelő (az önkormányzatnál lényegesen kisebb arányú) támogatást kap és a támogatásintenzitás számításánál a vállalkozó számára nyújtott támogatás a projekt költségvetés részeként érvényesül.

„B” konstrukció: a magántőke bevonása nem a pályázati projekt, hanem az akcióterületi terv része. Az önkormányzat az akcióterületi tervben meghatározza, hogy az adott ingatlanon milyen funkció létrehozása, milyen fejlesztés indokolt, és erre vonatkozóan a magánbefektetővel kötelező erejű megállapodást/szerződést köt a pályázati támogatási szerződés megkötését megelőzően. Követelmény, hogy a projekt teljes támogatási összegének legalább 60 %-át érje el a bevont – de a támogatás részét nem képező magántőke aránya és a vállalkozói tőke befektetése legkésőbb a támogatott beruházás befejezéséig (max. 36 hónap) ugyancsak megtörténjen. A támogatási szerződésben rögzítésre kerül, hogy mely magánberuházó, milyen funkciót, hol, mely költséggel és mikorra valósít meg.

„C” konstrukció: A magántőke beruházás nem a támogatási szerződés részeként jelenik meg és az önkormányzat sem köt szerződést a befektetőkkel, de a (támogatott) projekt keretében megteremti a (kapcsolódó) magánbefektetések lehetőségét (pl. területelőkészítéssel). A támogatási szerződésben azonban ebben az esetben is rögzíteni kell, hogy 10 éven belül mekkora magántőke befektetést indukál a támogatás. A támogatási arány nem lehet magasabb, mint 40 %, azaz az önkormányzati önerő és a magánbefektetések aránya legalább 60 % kell legyen.

2.3.2.1.2. A pályázati lehetőségek felmérése és a szükséges döntések meghozatala Szükséges a (kiegészítő) pályázati támogatási lehetőségek feltérképezése, annak vizsgálata, hogy a KMOP-2007-5.2.2./B Budapesti Integrált Városfejlesztési Program – Budapesti Kerületközpontok Fejlesztése főpályázat mellett mely programelemek támogathatók egyéb (TÁMOP, TIOP, KEOP, GOP, stb.) pályázatokból és milyen mértékig. Dönteni kell a megcélzandó pályázatok köréről és a pályázatok előkészítésével kapcsolatos tennivalókról valamint költségfedezetről. Jelen időpontban (2007. febr.) kiírt pályázatok alapján a projekt egyes részeinek megvalósításához az alábbi (kiegészítő) pályázati források is rendelkezésre állhatnak, de egy létesítmény kialakítása csak egy pályázatnak lehet része, azaz egy projekt-célra csak egy helyről igényelhető támogatás. Ezért el kell dönteni, hogy mely fejlesztések szerepeljenek a kerületközpont kialakítás részeként, és mely – kiegészítő, egy-egy ingatlanra vonatkozó – fejlesztések pályázhatnak más támogatásra:

2008. FEBRUÁR

o

KMOP 2007-3.1.1./C Turisztikai vonzerő és termékfejlesztése előmozdítása–Kulturális örökségturizmus (pl. Hadik-kávéház hagyományőrző irodalmi kávéházzá alakítása) Elnyerhető támogatás 50-300 mFt, önkormányzat pályázata esetén max.85% támogatás, 15% önerő.

o

KMOP 2007-3.1.2./B/1 Konferencia és üzleti szolgáltatások (Bartók32 galériaház közösségi házzá/konferenciateremmé fejlesztése)

o

KMOP 2007-3.1.2./D Turisztikai látogatóközpont kialakítása (Karinthy emlékhelyhez vagy Bartók zenei központhoz, Csontváry képzőművészeti emlékhelyhez kapcsolódva Bartók B. út 1. Sony konferenciatechnika üzlet he53

VÁTERV95 KFT



lyén, vagy Bartók B. út 11-13. üres üzlet helyére javasolt galériában, vagy Hadik kávéházban) o

KEOP 2007-5.1.0. Energiatakarékosság támogatása: közvilágítás, térvilágítás (Gárdonyi tér, Lágymányosi u. elején teresedés) középületek (Bartók 32 közösségi ház, Bartók 27. ált. isk.) energiafelhasználásának csökkentése, épületek díszvilágításának energiatakarékos megoldása

o

KMOP 2007-2.3.1./C Parkolók és csomópontok fejlesztése: intermodális/tömegközlekedési csomóponthoz kapcsolódó P+R parkoló kialakítása (Műegyetem felső rakpart alatti mélyparkoló kiépítése P300 fh, lejárat a Bertalan Lajos u. dunaparti végénél)

o

TÁMOP 1.4.1./07/1. Alternatív munkaerőpiaci programok támogatása (Bartók32 közösségi ház és kapcsolódó közterületi közösségi helyek senior (vagy nyugdíj előtti 50-x korosztály) / részmunkaidős foglalkoztatásának elősegítése)

2.3.2.1.3. A KMOP-2007-5.2.2./B Budapest integrált városfejlesztés keretében kerületi központok fejlesztése pályázat legfontosabb paraméterei A pályázati eljárás A pályázati támogatás kétfordulós eljárás keretében nyerhető el. Pályázati támogatás megkezdett beruházáshoz nem igényelhető. Az első fordulóra benyújtandó: - Integrált Városfejlesztési Stratégia (az ÖTM által kiadott metodikának megfelelő tartalommal kidolgozva) - akcióterületi terv és mellékletei - projekt adatlap - a pályázó szervezet(ek) jogi státuszának igazolása - a pályázó önkormányzat utolsó lezárt pénzügyi évre vonatkozó költségvetési beszámolója - konzorciumi szerződés (amennyiben a projektben az önkormányzatnak partnerei vannak) - a beruházással érintett terület rendezett tulajdoni viszonyainak igazolása - építéshez, szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódó dokumentumok - nyilatkozat a saját forrás rendelkezésre állásáról - a támogatás ellenében felajánlott biztosítékok dokumentumai - kimutatás a de minimis támogatásról - köztartozás-mentesség igazolása - településrendezési tervhez való illeszkedés - a területi főépítész projektet támogató nyilatkozata - a városfejlesztési társaság megalapítására vonatkozó dokumentumok Az első fordulóban született támogatási döntést követő fél éven belül kell kidolgozni a végleges pályázatot, melyhez a pályázók támogatást kapnak. A végérvényes támogatási döntés az eljárás második fordulójában születik. A rendelkezésre álló teljes támogatási keret összege: 5,984 milliárd Ft (20072008 években együtt), a 2009-2013 időszakra várhatóan cca. 1,5 milliárd Ft. Az egy pályázaton elnyerhető támogatás: min. 500 millió Ft, max. 1 500 mFt. A támogatás aránya: a projekt egészére vonatkozó támogatási arány (összes támogatás/összes elszámolható költség) max. 85 %. Pályázat benyújtási időszak: 2008. jan. 18. - 2008. ápr.25. A pályázattal támogatott fejlesztések megvalósításának határideje: a támogatási szerződés megkötésétől számított 36 hónap.

2008. FEBRUÁR

54

VÁTERV95 KFT



Pályázó lehet: települési önkormányzat, Egyéb – az alábbi - szervezetek kizárólag társult partnerként vehetnek részt: - önkormányzati intézmények, - központi költségvetési szervek, - közhasznú tevékenységet végző olyan non-profit szervezetek és non-profit gazdasági társaságok, melyekben az önkormányzat vagy az állam a többségi tulajdonos, - állami gazdálkodó szervezetek, - egyházak, non-profit szervezetek, - kis- és középvállalkozások, egyéni vállalkozók. Támogatható tevékenységek (valamennyi csoport együttes, komplex megvalósítása szükséges a terven belül): Városképjavítás keretében: - közterületek minőségi felújítása, közvilágítás korszerűsítése, térfigyelő rendszer kiépítése, köztulajdonban levő önkormányzati könyvtárak, kulturális és művelődési épületek, múzeumok, sport- és szabadidős létesítmények, közigazgatási épületek, szociális és gyermekjóléti épületek, oktatási intézmények felújítása, korszerűsítése, funkcióbővítése, egyházi közösségi épületek, templomok külső felújítása (magántulajdonban levő épületek (üzletek/portálok) külső homlokzatának felújítása csak a gazdasági szereplőket megillető csökkentett mértékben támogatható) Örökségvédelem keretében: - köztulajdonban levő tárgyi, építészeti műemléki értékek felújítása, funkcióváltása, méltó környezet kialakítása Közlekedés és infrastruktúra fejlesztés keretében: - gyalogos zónák, sétálóutcák, forgalomcsillapított övezetek kialakítása, parkoló bővítés, kapcsolódó közmű infrastruktúra átépítés, Helyi gazdaságfejlesztés keretében: - köztulajdonban levő piac, piaccsarnok, vendéglátó egység, rendezvény- és konferenciaközpont felújítása, korszerűsítése, belső átalakítása, bővítése, indokolt esetben új építése - a magántulajdonban levő felsorolt funkciójú épületek külső felújítása Promóció (kötelezően megvalósítandó elem) keretében: - lokálpatriotizmust erősítő, szabadidő eltöltést segítő szolgáltatások, képzések, programok, környezettudatosságot erősítő, helyi társadalmi akciókat élénkítő akciók megszervezése, foglalkoztatást és lakossági szolgáltatásokat bővítő tevékenységek Barnamezős területek rehabilitációja keretében (a tervben nem releváns): - környezeti kármentesítés - felhagyott épületek felújítása, funkcióváltása - az új funkcióhoz kapcsolódó eszközbeszerzések Önmagukban nem támogatható, de a fenti tevékenységekhez kapcsolódóan kötelezően megvalósítandó (támogatott) tevékenységek: - Integrált Városfejlesztési Stratégia kidolgozása - előzetes és teljes akcióterületi terv kidolgozása - középületek azbeszt- és akadálymentesítése, energiahatékonysági korszerűsítése - helyi partnerségek (társadalmi részvétel) kialakítása - városmarketing akciók Önmagukban nem, csak a támogatott tevékenységekkel együtt támogatható tevékenységek 2008. FEBRUÁR

55

VÁTERV95 KFT



- pályázati háttérdokumentációk (tervek, engedélyek tanulmányok) készítése - komplex terület-előkészítési munkák (pl. ingatlanszerzés, bontás) - középületek akadály- és azbesztmentesítése, energiahatékonyságának javítása - a szelektív hulladékgyűjtés infrastrukturális feltételeinek kialakítása - projektmenedzsment - a fejlesztéshez szorosan kapcsolódó eszközbeszerzés, szolgáltatás A pályázati költségek belső megoszlási arányai: - a projekt előkészítés költsége nem lehet magasabb a projekt elszámolható költségeinek 6 %-ánál - projekt menedzsment maximális költségaránya 6 % - komplex területelőkészítés max. 30 % - ingatlanszerzés max. 10 % - kiegészítő (ERFA „szoft” jellegű és ESZA típusú) költségek max. 10% - adminisztratív költségek max. 1 % Funkcióbővítő (kerületközpont kialakítása) városrehabilitációban: - építés, épületfelújítás, épület átalakítás és bővítés együtt max. 80 % - közterület alakítás, rehabilitáció, úthálózat átépítés max. 70 % - a gazdasági funkciót erősítő tevékenységek összköltsége nem haladhatja meg a pályázat során megvalósuló fejlesztések 20 %-át - a promóciós költségek nem haladhatják meg az összköltség 15 %-át 2.3.2.1.4. Szervezeti kérdések A megvalósítást bonyolító-szervező projektmanagement-csoport • felállításával, • gazdálkodásával és • jogosítványaival kapcsolatos önkormányzati döntések meghozatala sürgős, hiszen már a pályázati első fordulóhoz is szükséges a városfejlesztési társaság megalapítására vonatkozó dokumentumok benyújtása. E szervezet feladata a fejlesztés lebonyolítása, a szükséges beavatkozások szervezése, összehangolása, a tulajdonszerzés bonyolítása, a kivitelezők versenyeztetése és kiválasztása, a munkák és a pénzügyek ütemezése, ellenőrzése, stb. Az önkormányzatnak döntenie kell arról, hogy ez a szervezet • milyen jogosítványokkal és kötelezettségekkel rendelkezzen, • hogyan és milyen költségkeretből működjön, • milyen szakma-összetételű és hány fős legyen. (Példaként vehető a ferencvárosi rehabilitációt bonyolító SZEM IX. szervezete és a működésével kapcsolatos tapasztalatok). Javasolható, hogy a szervezet – a területre vonatkozó előzetes önkormányzati vagyongazdálkodási terv alapján - megkapja az ingatlan vétellel/eladásokkal kapcsolatos jogokat is, mert valamennyi esetben kikérendő testületi döntés nem tesz lehetővé gyors és operatív működést. Ugyanakkor az önkormányzat rögzítse azt is, hogy mely időközökben tartozik a testületnek beszámolási kötelezettséggel a fejlesztő társaság (projekt menedzsment csoport). 2.3.2.2. A fenntartás-üzemeltetéssel kapcsolatosan szükséges előzetes döntés A működtetés lehetséges pénzügyi konstrukciói • Önfenntartó (nullszaldósan működtetett) • Önkormányzati támogatással működtetett A kérdés eldöntése azért fontos, mert befolyásolja a projekt végleges kidolgozását, az önkormányzati projektelemek összetételét. 2008. FEBRUÁR

56

VÁTERV95 KFT



Amennyiben az önkormányzat a létesítmények későbbi üzemeltetését önfenntartó módon – azaz folyamatos támogatási kötelezettség nélkül – tervezi, akkor a közösségi termeket olyan összetételben kell elhelyezni a létesítményekben (pl. Bartók 32. közösségi ház), hogy azok a működtetés fenntartásához elegendő bevételt tudjanak termelni – pl. konferenciaterem időnkénti bérbe adásával, a klub/oktatási helyiségek esetenkénti kiadásával, piaci alapon szervezett (fizetős) tanfolyamok árbevételével, stb. A pályázat szempontjából még támogatható közösségi – és nem a kisebb támogatási arányban részesíthető gazdasági – beruházásnak számít, ha a létesítmény bevétele nem haladja meg a működtetés költségét. Ha az önkormányzat tisztán közösségi funkciókat kíván elhelyezni a létesítményeiben, akkor az építészeti tervet aszerint (olyan helyiség-összetétellel) kell elkészíteni, de ez esetben az éves költségvetésekben számolni kell a folyamatos működtetés költségigényével. 2.3.3. A továbbtervezéssel, a megvalósításhoz és a pályázat-előkészítéshez szükséges tervek elkészíttetésével kapcsolatos döntések 2.3.3.1. Átfogó projekt-terv és költségkalkuláció (pályázati előzetes és végleges akcióterületi terv) A fenti pontokban felvázolt – és a projekt véglegesítéséhez szükséges – önkormányzati döntések, valamint a szükséges (kötelezően lebonyolítandó) társadalmi-lakossági egyeztetések, javaslatok alapján a program véglegesítése és annak megfelelően az akcióterületi terv kidolgozása ütemekre és feladatokra bontással, lebonyolítási terv öszszeállításával. Az előzetes (az első pályázati fordulóhoz szükséges) akcióterületi terv és a teljes (végleges/részletes, a második pályázati fordulóhoz szükséges) akcióterületi terv pontos tartalmát és elkészítési metodikáját az ÖTM által kibocsátott és az NFÜ honlapján a pályázati kiírás alatt (is) megtalálható „Városfejlesztési kézikönyv” tartalmazza. 2.3.3.2. A Gárdonyi tér első ütemének megvalósításához szükséges városrendezési-, szakági-, műszaki tervek 2.3.3.2.1. Közlekedési (forgalomtechnikai) tervek A forgalomtechnikai tanulmánytervek elkészíttetése folyamatban van ill. megtörtént. Ez teszi majd lehetővé a Hadik kávéház és a Bartók 32. közösségi ház Gárdonyi térhez kapcsolását, a szabadtéri közösségi funkciók és kávéházi terasz létrehozását azzal, hogy a Bartók Béla út – Bercsényi utca balra nagyíves kanyar itt megszűnik és a terület gyalogosfelületté válik. Ehhez a környék forgalomtechnikai áttekintése, az egyirányúsítások és a forgalmi kapcsolatok újragondolása (volt) szükséges. Egyeztetés utáni véglegesítést követően megkezdhető a közlekedésépítési engedélyezési tervek elkészíttetése a szükséges változtatásokra (a Bartók Béla út közepén megszűnő sziget elbontása, a kiemelt szegélyű járda és a jelenlegi úttest azonos szintre hozása, parkolók átrendezése, stb.) és a közlekedési módosítások engedélyezési eljárásának megindítása. 2.3.3.2.2. Szabályozási terv és a területre vonatkozó részletes KVSZ A területre érvényben levő szabályozás és KVSZ az átalakulást nem akadályozza, ezért – megvalósítási szándék esetén – a tényleges megvalósulásnak jogszabályi akadálya nincs, a szabályozási terv módosítása nélkül is végrehajtható a rehabilitáció. Gondot okozhat azonban, hogy a magántulajdonú üzletek funkció- és profilváltását nem lehet elrendelni, az csak megállapodás/rábeszélés alapján lehetséges, ami – egyes esetekben - nem feltétlenül biztosítja az átalakulást. Ezért, ha az önkormányzat a végrehajtást rendeleti háttérrel szeretné lebonyolítani (elrendelni) a magántulajdonú ingatlanrészek esetén, akkor a területre vonatkozó KVSZ előírásokba az üzletek rendeltetésével kapcsolatos előírásokat is rögzíteni kellene, ami viszont szabályozási tervi módosítást tenne szükségessé.

2008. FEBRUÁR

57

VÁTERV95 KFT



2.3.3.2.3. Közterületrendezési és kertészeti tervek és költségkalkulációk A Gárdonyi térre valamint az „Ízek utcájára” szükséges a részletes közterület rendezési tervek kidolgozása több ütemben történik: • először önkormányzati egyeztetésre alkalmas koncepcióterv szinten, • a véleményezés/elfogadás után pedig az építéshez szükséges engedélyezési tervek (támogatási pályázathoz is szükséges beadandó munkarész), majd • a megvalósításhoz (és a pályázati támogatási szerződés megkötéséhez) a kiviteli tervek elkészítése. E terveknek kell biztosítani a hely egyediségét, a más városrésszel össze nem téveszthető és nagyon karakteres helyi jelleget, a „hely szellemét”, aminek – a területi vonzerő növekedésével - egyre nagyobb gazdasági és társadalmi jelentősége is van. Az önkormányzati egyeztetéshez a koncepcióterv kidolgozása azért nagyon fontos, mert itt kell eldönteni a tér távlati funkcionális jellegét: • a szabad téren elhelyezendő funkciókat, • az azok által elfoglalt területnagyságokat, azt, hogy • a kapcsolódó közösségi házak mekkora és milyen szabadtéri eseményterületeket igényelnek, • hogyan működnek együtt a „kinti” és a „benti” funkciók, • miként nyílik meg az épület – tartalmilag is - a mindenki által használható közterület felé ill. • az épület milyen hátteret biztosít a szabadtéri eseményekhez. Itt kell eldönteni azt is, hogy a tér fizikai arculata hogy alakuljon: • milyen építészeti – dekorációs – létesítményi – utcabútorozási - kertészeti elemek utaljanak a „hely szellemére” (pl. burkolatba helyezett helytörténeti „jelek”, mobil/szobor, hangjáték/zenélő óra, „találkapont” plasztika, stb.) • mi vagy ki dominálja a helyi szellemet/mondanivalót (Karinthy – Bartók – Csontváry (- Gárdonyi)?) • hogyan lehet megoldani a szabadtéri használat szezonjának meghosszabbítását, a klímaváltozás kedvezőtlen nyári hatásainak ellensúlyozását a mikroklímát befolyásoló kertészeti (pergola/lugas/növényzeti árnyékolók) és épített (vízpermet/szökőkút) elemekkel, ill. a szezonhosszító kültéri temperálást a tavaszi-őszi időszakban. Ki kell találni a tér téli arculatát és használatát is, hogy télen se „holt” tér legyen (bebugyolált szobrokkal és lefedett medencével), mint Budapest több közterén tapasztalható. A helyi karakter a teljes Bartók Béla úti átalakulással összefüggésben mérlegelendő, hogy a kulturális sugárút kulturkereskedelmi profiljában inkább a képzőművészet (műkereskedelem), vagy a zene (CD/hanglemez/hangszer/zenemű/kotta) kereskedelem, avagy a kortárs művészetek (design) dominanciája legyen-e meghatározó, hiszen a tér stílusának azzal összhangban kell lennie. 2.3.3.2.4. Építészeti, műszaki egyeztetési és engedélyezési tervek A program önkormányzati döntés szerinti tartalmi véglegesítésétől függ, hogy mire és mennyi építészeti átalakítási terv készítendő. A Gárdonyi teret lehatároló - és dominánsan önkormányzati tulajdonú üzlethelyiségekkel bíró – két épület: a Bartók Béla út 32. és a Hadik kávéház (Bartók Béla út 34-36.), valamint az „Ízek utcája” menti önkormányzati tulajdonok (pékség, kínai vendéglő, Csonka Múzeum) földszinti/alagsori terveinek elkészítése sürgős, mert a kapcsolatok miatt a közterület-rendezést is befolyásolja, ezért időben azzal párhuzamosan tervezendő – legalább a koncepciót meghatározó tanulmányterv. Önkormányzati döntést igényel ehhez: • a jelenlegi önkormányzati tulajdonok (további ingatlanvásárlással való) kiegészítésének lehetősége és mértéke • az épületek földszinti programjának pontos meghatározása 2008. FEBRUÁR

58

VÁTERV95 KFT


•


az udvarhasználattal és lefedésekkel kapcsolatos javaslatok mérlegelése és határozat meghozatala

A helyiség-összekapcsolások, homlokzat/portál átalakítások, udvarlefedések építészeti terveinek és költségkalkulációinak elkészíttetése csak ezen döntések alapján lehetséges, de a pályázati első fordulóig szükséges a tanulmánytervek és költségbecslés, a második fordulóig az engedélyezési tervek (és építési engedély) megléte. A megvalósításhoz szükséges kiviteli tervek elkészíttetése történhet a pályázás után is, de szem előtt tartandó, hogy az EU által támogatott fejlesztéseknek a pályázati szerződéskötéstől számított 36 hónapon belül meg kell épülniük. 2.3.3.2.5. Közmű-, díszvilágítási és térfigyelő-rendszer terveinek elkészíttetése A közterület rendezési terv részeként szakági tervként vagy szervesen kapcsolódva a közterületi tervhez engedélyezési terv szinten szükséges kidolgozni költségkalkulációval. Mivel a díszvilágítási terv is az arculat-alakítás része, feltétlenül szükséges, hogy összhangban legyen a közterület rendezési tervvel, valamint a világítótestek mérete, formája, elhelyezése, a megvilágított területek, a világítás intenzitása, színe, az építészeti részletek világítással kiemelése harmonizáljon az arculatalakítással, funkcionálisan – a megvilágítás erőssége, a fényforrások magassága – illeszkedjen az egyes térrészek használathoz. A megvalósításhoz a kiviteli tervek elkészítése is szükséges. 2.3.3.3. A Gárdonyi tér második ütemének megvalósításához szükséges tervek • Közterület rendezési és kertészeti tervek és költségkalkulációk • Építészeti, műszaki egyeztetési és engedélyezési tervek • Közmű- és díszvilágítási tervek elkészíttetése elkészítése egyeztetési terv és engedélyezési terv, majd a megvalósításhoz kiviteli terv szinten a fent részletezett tartalommal szükséges a tér folytatásában a laktanya előtti teresedésre valamint a Lágymányosi utca torkolatában levő teresedésre is, összhangban a Gárdonyi tér és a Bartók Béla út arculati tervével. 2.3.3.4. A teljes Bartók Béla úti szakasz terve • Utcakép (portál, homlokzat) rendezési tervjavaslat • Közterület rendezési és kertészeti tervek és költségkalkulációk • Közmű- és díszvilágítási tervek elkészíttetése • Építészeti, műszaki egyeztetési és engedélyezési tervek elkészítése önkormányzati egyeztetési (koncepcionális tanulmány)terv és engedélyezési terv szinten a fent részletezett tartalommal a Bartók Béla út mindkét oldalára a Szt. Gellért tértől a Móricz Zsigmond térig. A homlokzatrendezési tervek koncepciótervi kidolgozása az összehangolás érdekében „központilag”, a kerület által készíttetendő el, a kiviteli tervi szintű kidolgozása nem szükséges „központilag”, azok az egyes társasházak, vagy az épületekben levő üzlettulajdonosok által is elkészíttethetők a felújítás/portál átalakítás aktuális idején. (Mindazonáltal a kerület az átalakítást támogathatja – elősegítheti – ösztönözheti - meggyorsíthatja, ha a kiviteli terveket elkészítteti). 2.3.3.5. Pályázati támogatás igényléséhez szükséges további tervek (meglétük a támogatási pályázat elnyerésének teltétele) 2.3.3.5.1. Integrált Városfejlesztési (Kerületfejlesztési) Stratégia A pályázat első fordulóján csak azok az önkormányzatok indulhatnak, amelyek előzetesen elkészítették a kerületre vonatkozó Integrált Városfejlesztési Stratégiát (IVS), mely nem azonos a Kerületfejlesztési Koncepcióval. Az IVS elkészítésének országosan egységes metodikája a „Városfejlesztési Kézikönyv” a pályázati kiírások mellékleteként és az ÖTM honlapján („Városrehabilitáció 2007-2013-ban”) is megtalálható. Az IVS alapján jelölhetők ki azok az akcióterületek, melyek a kerületfejlesztés – és pályázati támogatási kérelmek – célterületei lehetnek. Az IVS kötött adatigénye a KSH ill. önkormányzati adatszolgáltatás alapján elégíthető ki, mely feltételezi a Polgármesteri 2008. FEBRUÁR

59

VÁTERV95 KFT



Hivatal IVS készítésben való közreműködését (adatszolgáltatását) és a KSH – térítésigényes - bevonását is. Az IVS elkészítésének becsült: • időigénye 1,5-2,0 hónap, • költségigénye – az adatszolgáltatások költségeinek figyelembe vételével – néhány millió Ft, • szakember igénye: több szakmát (városrendező/fejlesztő, közlekedési-, közmű, környezetvédelmi és zöldfelületi szakembereket) felölelő. 2.3.3.5.2. Esélyegyenlőségi terv A támogatásra pályázás feltétele a projekt(ek) esélyegyenlőséget javító hatása. Ezért a pályázati kiírás esélyegyenlőségi útmutatót is tartalmaz, mely előírja az esélyegyenlőséget javító témákat (családbarát munkahelyek, a nemek közötti egyenjogúság biztosítása („egyenlő munkáért egyenlő bért”), a fogyatékosok érdekében akadálymentesítés, információkhoz jutás egyenlő lehetőségei, hátrányos (munkaerőpiaci) helyzetűek esélyeinek javítása, a romák életminőségének és munkerőpiaci esélyeinek javítása, egyéb hátrányos helyzetűek (tartósan munkanélküliek, bizonyos korcsoportok, bevándorlók) társadalmi beilleszkedésének és életesélyeinek biztosítása). Eszerint kell bizonyítani a kerület esélyegyenlőségre való tervszerű és tudatos törekvését, esélyegyenlőségi terv/koncepció meglétét, a támogatást igénylő projektek ilyen irányú hatásait. Amennyiben az esélyegyenlőségi értékelésnél a pályázat nem ér el pontot, automatikusan kiesik. 2.3.3.5.3. Partnerségi együttműködési terv A „Városfejlesztési Kézikönyv” 3. melléklete módszertani javaslatot tartalmaz a partnerség kialakításához mind az Integrált Városfejlesztési Stratégia, mind az akcióterületi terv(ek) elkészítése során. Mindkét tervfajtához megnevezi a különböző fázisokban bevonandó/bevonható szereplőket, szélesebb vagy szűkebb körű lakossági-társadalmi csoportokat (érintett terület lakossága, tágabb hatásterület lakossága, civil szervezetek, egyesületek, szakmai szervezetek, vállalkozói csoportok), a konzultáció módját (kérdőíves igényfelmérés, nyilvános fórumok, városi honlapon/újságban tervismertetés, közzététel, véleményezés, vitafórum, stb.). Ezen fórumok/események feladata az igények felmérése, egyeztetése, az ötletek, lakossági javaslatok összegyűjtése, a tájékoztatás és a visszacsatolási lehetőségek széles körű biztosítása, a lakossági konszenzus megteremtése, a különböző csoportérdekek összehangolása, a megvalósításba, későbbi fenntartásba bevonható szervezetek megtalálása, beazonosítása, a munka és döntéshozatal megosztása. Az akcióterületi tervek partnerségi együttműködésének kialakításánál fontos szempont a projektben résztvevő magántőke befektetők megtalálása is a velük szorosabb együttműködés előkészítése érdekében, a későbbi (együttműködési/konzorciumi) szerződések megalapozása, az egyetértés megteremtése. A partnerség létrehozása, szélesebb rétegek fejlesztési tervekbe bevonása mind az IVS, mind az akcióterületi tervek kidolgozása, mind a fejlesztés megvalósítása során kötelező. 2.3.3.5.4. Fenntarthatósági terv A pályázati kiírások mellett megtalálható az „Útmutató a fenntartható fejlődés érvényesítéséhez”, mely alapján a megvalósítani tervezett projekt környezeti hatásait ki kell dolgozni és bizonyítani szükséges a projekt környezeti fenntarthatóságát. A fenntarthatóság nemcsak a terv megvalósításának fizikai hatásait foglalja magában, de – pl. a Bartók Béla úti kulturális központ esetén - a közösségi házban vagy az iskolában kialakított ifjúsági klubokban folyó környezetvédelmi oktatások, a közterületek környezettudatos (klímaváltozást ellensúlyozó) kialakítása, a zöldfelületek (lugas árnyékolók) hatásainak növelése, a közösségi környezetfenntartás is része lehet. Az a pályázat, amely a fenntarthatósági értékelésen kapható max. 5 pontból egyet sem teljesít, automatikusan kiesik. 2008. FEBRUÁR

60

VÁTERV95 KFT



2.3.3.5.5. Projektmenedzsment terv Városfejlesztő társaság menedzsment szervezetként való létrehozása a pályázati támogatással megvalósuló projektek végrehajtására kötelező. A projekt menedzsment személyi és dologi költségeinek fedezésére fordítható az előkészítés és a megvalósítás során a projekt összes elszámolható költségének 6 %-a. 2.3.4. A projekt társadalmi elfogadtatásának, a partnerség kialakításának programjával kapcsolatos döntések meghozatala 2.3.4.1. A program véglegesítésébe bevonható/bevonandó civil szervezetek A megfelelő, a közreműködésbe bevonható szervezetek kiválasztása és a konzultációk megszervezése az önkormányzat feladata. Célszerű azon civil szervezeteket bevonni, akik már több éves tapasztalattal/gyakorlattal rendelkeznek és tevékenységi körük kapcsolódik a kulturális sugárút – kerületközpont programhoz (pl. Városszépítő Egyesület, Vállalkozók-kiskereskedők szervezetei, kerületi kulturális egyesületek, hagyományőrző körök, stb.) 2.3.4.2. Az érintett lakóközösségekkel való egyeztetés programja A közösségi beruházásokkal leginkább érintett épületek (Hadik kávéház, Bartók Béla út 32.) esetén a lakókkal való közvetlen és többszöri egyeztetés szükséges: az udvar lefedhetőségének megtárgyalása, kompenzációs csomag (pl. udvar-lefedés fölötti, csak a lakók által használható – a közhasználattól fizikailag elkülönülő - zöldtető (új udvar) létrehozása, önkormányzati támogatással végrehajtható homlokzattatarozás) kidolgozása érdekében. Szükséges az előnyök/esetleges hátrányok bemutatása és mérlegelése, az egyensúly megteremtés, sőt az előnyök dominánssá tételi lehetőségeinek ismertetése, lakossági konszenzus kialakítása, sőt lakossági támogatás megszerzése. 2.3.4.3. A projekttel érintett (önkormányzati) intézményekkel egyeztetés programja Feltétlenül szükséges a projektbe bevonandó önkormányzati intézményekkel való egyeztetés ill. a közös program kialakítás. Eszerint a Bartók Béla út 27. általános iskolával az alagsorban vagy földszinten kialakítható gyermek-klubok kialakításával, utca felé megnyitási lehetőségükkel kapcsolatosan szükséges egységes álláspontot kialakítani, a Bartók 32. galériával pedig a közösségi ház teljes profiljáról/tevékenységéről szóló egyeztetések lebonyolítása elengedhetetlen. Ezen túl egyeztetni szükséges az egyetemi kollégiummal az ifjúsági klubok kialakításáról és megnyitásáról, a honvédséggel pedig a volt Hadik laktanya (második ütemű) funkcióváltásának lehetőségeiről. 2.3.4.4. A projekt által érintett, a területen már jelen levő üzlettulajdonosokkal, bérlőkkel való egyeztetés programja Érdek összehangolás szükséges a területen jelen levő üzlettulajdonosokkal és bérlőkkel. A terv által javasolt és a kulturális sugárút kialakításához szükséges funkcióváltások csak a tulajdonosok egyetértésével valósíthatók meg. Az önkormányzati tulajdonú bérbe adott üzletek funkciócseréje ennél valamivel egyszerűbb: a bérleti szerződések lejártakor realizálható. A gazdasági szereplők tájékoztatása, a programba illeszkedő fejlesztési lehetőségeik ismertetése elengedhetetlen, a lehetséges PPP konstrukcióban partner privát oldali résztvevők tájékoztatása/meggyőzése fontos a pályázati kiírás pénzügyi kritériumainak – központi és vállalkozói befektetések aránya – teljesítéséhez. A vállalkozók egyetértésének megszerzése a program végrehajthatóságának feltétele és a résztvevő magántőkét képviselő vállalkozókkal az egyezségek létrejötte a támogatási pályázati szerződések megkötésének is feltétele. Ezért szoros együttműködést kell kialakítani az érintett üzlettulajdonosokkal, önkormányzati ösztönzésük/támogatásuk rendszerének és feltételeinek/követelményeinek előzetes végiggondolása szükséges. 2.3.4.5. Lakossági tájékoztatók A konkrét beavatkozásokkal nem - vagy csak közvetetten - érintett lakosságot, sőt a teljes hatásterületen élő kerületi lakosságot is tájékoztatni szükséges a lakossági egyetértés, támogatás megszerzése érdekében. Lakossági fórumok szervezése, a terveket 2008. FEBRUÁR

61

VÁTERV95 KFT



ismertető kiadványok szétküldése, a kerületi újságban a tervek alakulásával, szándékaival, várható eredményeivel kapcsolatos tájékoztatók megjelentetése, a kerület honlapján megjelenő ismertetők elkészítése, közzététele, a került teljes lakosságának tájékoztatása ugyancsak szükséges. 2.3.5. Marketingpolitika és ösztönző/támogatási rendszer kialakításának programja a megvalósítás elősegítésére 2.3.5.1. A megcélozandó befektetői csoport meghatározása és megkeresése Az üzleti alapon megvalósítható projektelemek (kulturális és művészeti kereskedelem, igényes és kultúrához (is) kötődő vendéglátás) esetében, a gazdasági/befektetési lehetőségek kiajánlása, tendereztetése elengedhetetlen. Először a területen jelen levő vállalkozókat – üzlet tulajdonosokat és bérlőket - kell tájékoztatni, megnyerni az átalakítási szándékoknak, bemutatva nekik, hogy milyen gazdasági előnnyel járhat számukra is a terület egyedi és karakteres gazdasági/esztétikai profiljának kialakítása és az abba illeszkedő saját funkcióváltás. Ezután kerülhet sor – a profilváltást nem vállaló bérlők esetén – a bérleti szerződések lejártakor az új/meghatározott funkcióra való kiajánlás. Az új bérleti szerződések a megváltozott funkcióra új bérlőkkel köthetők meg. Fontos annak kikötése is, hogy az új funkciót meddig (EU támogatás esetén a megvalósítási időt (36 hónap) követő legalább 5 évig) kell fenntartani. Azokban az esetekben, ahol az önkormányzati tulajdont a kerület nem akarja megtartani és eladás esetén is garantálható a funkcióváltás (ennek kötelezettsége az adásvételi szerződésben rögzítésre kerül és a legalább 8-(10) évig történő fenntartás kötelezettségét is vállalja a vásárló) az ingatlan elidegeníthető – és bevételéből fedezhetők a kulcsfontosságú, ma nem az önkormányzat tulajdonában levő de a terv megvalósításához szükséges ingatlanvásárlások. A megcélzandó befektetői csoport megkeresése attól is függ, hogy az önkormányzat a Bartók Béla kulturális sugárútnak milyen tartalmi karaktert szán. Amennyiben a műkereskedelem lesz domináns, az ebben a profilban az utóbbi 10-15 évben megélénkült érdeklődésnek megfelelően kialakult jelentős vállalkozói kört lehet megcélozni, akik a Falk Miksa utca környéki területet már kinőtték és valószínűleg szívesen bővítik hatásterületüket Bel-Budán. Ugyancsak megkereshetők – zenei profil preferálása esetén – az ahhoz kapcsolódó kereskedők és eseményszervezők/előadók/zenekarok, vagy irodalmi jelleg esetén könyváruház-láncok, antikvár kereskedők és irodalmi-est szervezők, színészek. 2.3.5.2. Ösztönzési rendszer kidolgozásának programja Az átalakulást elősegítheti ill. meggyorsíthatja, ha a megkívánt profilra átalakulást vállaló üzlettulajdonosok és bérlők valamiféle ösztönzést, támogatást kaphatnak a profilváltáshoz, a portál megfelelő színvonalú felújításához, a meghatározott arculat kialakításához. Ez a támogatás lehet:

2008. FEBRUÁR

•

árengedmény biztosítható az eladható üzletek esetén, ha a vevő vállalja az átalakítást és a hosszú távú adott funkciójú üzemeltetést. Ez a megoldás azért nem túl kedvező, mert így az önkormányzat kezdeti bevétele – és ezáltal a program megvalósítási forrásai, az ingatlanszerzésre fordítható keret – csökken.

•

adókedvezmény nyújtható az átalakulást vállaló és a minimálisan szükséges 8 évig fenntartó vállalkozóknak, kereskedőknek. Ez pillanatnyilag kisebb befolyással bír a kerületi adóbevételekre, azonban hosszú távon hat. Ez esetben a megállapodásban rögzíteni szükséges az adókedvezmény nyújtásának időtartamát és mértékét is.

•

támogatás adható a kívánatos/meghatározott átalakításhoz. A támogatás formája lehet: o pénzbeli: 62

VÁTERV95 KFT



melyet a vállalkozó a pályázati támogatás keretében kaphat, ha a pályázatban az önkormányzat társult partnereként vesz részt. Gazdasági (kereskedelmi) profil esetén a támogatás mértéke Budapesten kisvállalkozás esetén max. 45 % lehet, és magántulajdonú üzletnél kizárólag a külső homlokzat átalakítás (portál felújítás) támogatható önkormányzat által – a pályázattól függetlenül - biztosított keretösszeg, ha ezzel kapcsolatban az önkormányzat határozatot hoz és erre a célra költségvetési forrást biztosít. Az támogatás feltételeinek, pénzügyi konstrukciójának kidolgozása, a támogatás értékhatárának megállapítása előzetes önkormányzati feladat. o természetbeli: amikor az átalakítási terveket az önkormányzat saját költségén elkészítteti és (díjmentesen) a vállalkozó/kereskedő rendelkezésére bocsátja. Ez az önkormányzat számára is célszerű, hiszen így biztosítható a homlokzatok, portálok egységes, a szomszédos üzletekkel összehangolt megjelenése, a vállalkozó számára pedig előnyt jelent nemcsak a tervezési költségek, hanem a terveztetéssel, utánjárással és engedélyeztetéssel kapcsolatos idő megtakarítása is. A tervkészítés során azonban a tulajdonosokkal való egyeztetés, szoros együttműködés, az (eltérő) érdekek összehangolása fontos, nehéz – és időt igénylő – feladat.

3. VÁRHATÓ HATÁSOK 3.1. TERÜLETI HATÁSOK A tervezett átalakításoknak jelentős társadalmi, gazdasági, örökségvédelmi és környezetjavító hatásai várhatók. A Bartók Béla kulturális sugárút hatásterülete lakossági és idegenforgalmi szempontból prognosztizálható: 3.1.1. Idegenforgalmi hatásterület Turisztikai vonzereje elsősorban nyelv-független profil esetén lesz jelentős, ezért műkereskedelmi, zenei vagy design tevékenységek ide tömörödése valószínűleg nagyobb érdeklődést kelt, mint a magyar irodalmi jelleg. (Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a különösen e helyhez kötődő, helytörténetileg fontos irodalmi karakter a fentiek dominanciája mellett ne jelenjen meg.) Mivel a fővárosban a javasoltakhoz hasonló jellegű zene-kereskedelmi központ, sem design-utca nincs, mindkettőnek az egész városra kiterjedő turisztikai vonzereje lehet. Műkereskedelmi szempontból a Falk Miksa utca környéke ma jelentős vonzerőt képvisel, így második – bel-budai – központ lehet a térség. Vonzereje ezért elsősorban a budai turisztikai területekre (Dunapart, Gellért-hegy, Várnegyed), valamint a Belvárosra és annak – Nagykörútig tartó - déli kibővülésére – terjed ki. E városrészekből a megközelíthetőség is kedvező. 3.1.2. Lakossági hatásterület A kulturális területközpont létrejötte a XI. kerület teljes lakosságának büszkeségét, lokálpatriotizmusát fokozni tudja, ezáltal hatásterülete – közvetetten – a kerület teljes területe. Közvetlen, fokozott hatása természetszerűleg inkább a kapcsolódó kerületrészekre lesz és azokra, ahonnan a megközelíthetőség jó: a dunaparti utak, Fehérvári út, külső Bartók Béla út-Tétényi út, Villányi út és Gellérthegy irányából. Bár a kerület vasútvonaltól Ny-ra elhelyezkedő részei földrajzilag kevésbé kapcsolódnak, az ott lakó magasan kvalifikált (és tehetős) népesség érdeklődését is fel fogja kelteni a megváltozó terület. A szomszédos kerületek lakosságára is jelentős vonzerőt fog gyakorolni a terület, jól megközelíthető elsősorban az I. kerületből (Várnegyed, Krisztinaváros, Naphegy felől), a Belvárosból és a Belső-Ferencvárosból, de a Nagykörút-Petőfi híd nyomvona2008. FEBRUÁR

63

VÁTERV95 KFT



lon a pesti történeti városrészekből (VI.-VII. kerület) is, valamint a Hegyalja és Villányi úthoz kapcsolódó XII. kerületi lakóterületekről.

Kerületi lakossági vonzerő növelés Kerületen kívüli lakosságra gyakorolt hatások Idegenforgalmi hatásterület

kék zöld lila

3.2. GAZDASÁGI HATÁSOK A kultúra és szabadidő-eltöltés mint gazdasági, bevételi forrás egyre nagyobb súlyt képvisel. Nemcsak a turisztikai vonzerő-növelés, hanem a hazai kereslet megerősödése, a kapcsolódó tevékenységek bevételei, az érdeklődő közönség száma és fizetőképessége miatt is. Ezért a kulturális sugárút kialakításától várható gazdasági előnyök: • a kereskedelem megélénkülése a speciális (koncentrált) profil és kínálati színvonal emelkedés hatására, • a vendéglátás jelentős mennyiségi és minőségi fejlődése következtében a bevételek ugrásszerű emelkedése, • a külföldiekre gyakorolt idegenforgalmi vonzerő növekedésből eredően a területen megtermelhető turisztikai bevételek fokozódása, • a terület látogatottságának – megjelenő sétáló-vásárló-érdeklődő-fogysztó – népességének megugrása a térség presztízsének emelkedésével, és az ebből eredő bevételek várható jelentős mértékű növekedése, • a gazdasági, esztétikai és környezeti javulás hatására a terület felértékelődése, az érdeklődés és kereslet fokozódása, az ingatlanárak emelkedése. 3.3. VÁROSKÉPI ÉS ESZTÉTIKAI-ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSOK • a homlokzat felújítások, portál átalakítások, összehangolások egyértelműen a kulturális örökség megvédését, fizikai és stílus-állapotának javítását eredményezik a kulturális su-

2008. FEBRUÁR

64

VÁTERV95 KFT


• •


gárút világörökségi területhez tartozó oldalán ill. az egész útvonal fővárosi városképi védelem alatt álló területén a közterületek színvonalas rendezése, az építészeti stílushoz alkalmazkodó burkolása, kertészeti gazdagítása, köztárgyakkal való díszítése, stílusban illeszkedő utcabútorozása ugyancsak pozitív városképi, örökségvédelmi hatásokkal jár a védett platánfasor megtartása, sőt a kertészeti elemek hangsúlyosabb és összefüggőbb zöldfelületi rendszert alkotó alkalmazása a környezetesztétika – és a használhatóság - javára válik.

3.4. TÁRSADALMI HATÁSOK • lokálpatriotizmus erősödése A lakókörnyezet színvonal emelkedésével, a közösségi terek és funkciók bővülése következtében a gazdagodó szabadidő eltöltési lehetőségekkel, a társadalmi kapcsolatok kialakulásának/erősödésének lehetőségeivel a népesség helyhez ragaszkodása, identitástudata is erősödik - és ezáltal a kerülethez kötődés is szorosabbá válik. • helytörténeti emlékek megőrzése, fontosságának, közismertségének növekedése Azzal, hogy a terület a helytörténeti emlékeket (Karinthy, Csontváry, Bartók) nemcsak megőrzi, de hangsúlyozza, vizualizálja és gazdasági (vonz)erővé emeli, a környezet úgy alakul, hogy a helyi értékek tudatosítottá válnak és a hely egyediségével büszkeségre adnak okot. A lakosság nemcsak megismeri a környék múltját, de szabadidő eltöltési és megélhetési/jövedelemtermelési lehetőségei is a helyi jelleg következtében javulnak. • közösségi helyek számának emelésével, találkapontok kialakításával a társadalmi kötődés és összefogás erősödése A tervjavaslat szerinti közterek közösségi funkciói (társasjáték-tér, olvasókert, találkapont, eseményhelyek, kávéházi teraszok), a közösségi ház (Bartók 32.), kulturális lehetőségek (galériák, művészeti kávéházak), ifjúsági és gyerek-klubok, diák-klubok (ált. isk. és egyetemi kollégium épületében) mind a társadalmi kohézió erősödését szolgálják. • különböző lakossági (kor)csoportok kapcsolatának javulása Valamennyi korosztály és réteg számára elfoglaltságot nyújtanak az előző pontban felsorolt tervezett közösségi létesítmények, sőt egy-egy intézmény keretein belül is keveredhetnek a különböző korcsoportokat vonzó rendezvények, ill. a fizetős és belépődíj nélkül látogatható események, ezáltal az eltérő fizetőképességű, érdeklődési körű és korú népességcsoportok is megtalálhatják a művelődési/szórakozási lehetőségeket, sőt az egymással kapcsolatot teremtő alkalmakat is. A közterületi funkciók (társasjátéktér, olvasókert, eseménytér) térítésmentesen, bárki által használható, szervezési kérdés, hogy irányított programokkal (pl. go bajnokság vagy sakkverseny) ezeknek tudatosan is közösségformáló ereje legyen. • munkahelyek és önkéntes munkalehetőségek számának növekedése A közösségi létesítményekben számos új munkahely jön létre (többnyire képzett, de kisebb részben kevésbé képzett munkaerő iránti igénnyel is). A különböző (pl. életmód-, nyugdíjasok-, világjárók-, zenekedvelők-, művészettörténeti-, stb.) klubokban, előadások tartásával, programok szervezésével, az eseményterek rendezvényeinek szervezésekor tág tere nyílik az egyéni/lakossági kezdeményezéseknek, amatőr együttesek fellépésének is. A szabadtéri közösségi helyeken kimondottan kívánatos lenne önkéntes munkavállalás keretében „törzstagok”-ból álló „mag” kialakulása, akik különböző társasjátékok tanításával, a bajnokságok szervezésével közösségformáló szerepet (is) vállalnának és egyben a hely felügyeletét is ellátnák.

2008. FEBRUÁR

65

VÁTERV95 KFT

BUDAPEST XI. KERÜLET, ÚJBUDA BARTÓK BÉLA KULTURÁLIS SUGÁRÚT DÖNTÉSELŐKÉSZÍTŐ TANULMÁNY

Recommend Documents