BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV

BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV „KULTÚRA UTCÁJA”

‫רחוב התרבות‬ „STREET OF CULTURE”

2009. JÚLIUS

1

Tartalomjegyzék 1. A FEJLESZTÉS ILLESZKEDÉSE AZ IVS CÉLRENDSZERÉHEZ .................................. 4 Jövőbeni fejlesztési irányok ................................................................................................... 6 2. A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI AKCIÓTERÜLET KIJELÖLÉSE, JOGOSULTSÁG IGAZOLÁSA ........................................................................................................................... 10 2.1. Akcióterület kijelölése................................................................................................... 10 2.2. A B1 jelű akcióterület rövid ismertetése ....................................................................... 14 2.3. Jogosultság igazolása .................................................................................................... 15 2.4. Az akcióterületre vonatkozó alapadatok ....................................................................... 16 3. HELYZETELEMZÉS .......................................................................................................... 17 3.1. Az akcióterület szabályozási tervének áttekintése ........................................................ 17 3.2. Megelőző város-rehabilitációs tevékenységek bemutatása ........................................... 20 3.3. Az akcióterület társadalmi, gazdasági és környezeti jellemzőinek bemutatása, problémák feltárása (demográfiai, gazdasági, munkaerőpiaci, foglalkoztatási, jövedelmi, lakás helyzet) ........................................................................................................................ 21 3.3.1. A közlekedés helyzete ............................................................................................. 30 3.3.2. A meglévő közműhálózat értékelése ....................................................................... 32 3.3.3. Közszféra jelenléte.................................................................................................. 33 3.3.4. Közbiztonság helyzete ............................................................................................ 34 3.4. A tulajdonviszonyok értékelése .................................................................................... 38 3.5. A tulajdonosi, együttműködési szándékok feltérképezése ............................................ 40 3.6. Piaci igények, lehetőségek felmérése ............................................................................ 40 4.1. Az akcióterület fejlesztésének célja, részcéljai ............................................................. 43 4.2. Városépítészeti koncepció ............................................................................................. 45 4.3. Fejlesztési programok ................................................................................................... 55 4.3.1. A KULTÚRA UTCÁJA (Regionális Operatív Program 2007-2013 közötti városrehabilitációs célú pályázat tartalma) ...................................................................... 55 4.3.2. A pályázathoz kapcsolódó, de azon kívül a közszféra által megvalósítani kívánt tevékenységek az akcióterületen ....................................................................................... 59 4.3.3. A magánszféra által megvalósítani kívánt projektek a közszféra fejlesztései nyomán .......................................................................................................................................... 69 4.4. A tervezett tevékenységek illeszkedése a célcsoport igényeihez .................................. 71 4.5. Összefoglaló táblázat a tervezett beavatkozásokról ...................................................... 73 4.6. Az egyes projektek bemutatása ..................................................................................... 74 4.7. Összefoglaló indikátor tábla .......................................................................................... 82 4.8. Fejlesztéssel érintett területek nagysága ....................................................................... 84 4.9. A városrehabilitációs projekt végrehajtási ütemterve ................................................... 85 4.10. A tervezett fejlesztések várható hatásai....................................................................... 88 4.10.1. Társadalmi-gazdasági hatások, közbiztonság ...................................................... 88 4.10.2. Esélyegyenlőségi hatás ......................................................................................... 88 4.10.3. Környezeti hatás ................................................................................................... 89 4.11. Kockázatok elemzése .................................................................................................. 90 5. MEGVALÓSÍTÁS INTÉZMÉNYI KERETE ..................................................................... 91 5.1. Akcióterületi menedzsment szervezet bemutatása ........................................................ 91 5.2. Az akcióterületi terv megvalósításának nyomon követése, civil szervezetek bevonása93 5.3. Üzemeltetés, működtetés működés rövid leírása .......................................................... 94 6. PÉNZÜGYI TERV .............................................................................................................. 95 6.1. Pályázat pénzügyi terve ................................................................................................. 95 6.2. Teljes akcióterületi terv pénzügyi terve ........................................................................ 98 6.2.1. Tevékenységek ráfordítása, az akció várható költségeinek meghatározása .......... 98

2

6.2.2. Menedzsment díj, a fejlesztési akció irányítása ................................................... 104 6.2.3. Bevételi terv, a fejlesztéshez szükséges források .................................................. 104 6.2.4. Pénzügyi műveletek eredménye, teljes akcióterület pénzügyi terve ..................... 108 7. ELŐKÉSZÍTETTSÉG ÁLLAPOTA ................................................................................. 109 8. RÉSZLETES HELYI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ................................... 110 8.1. Helyzetértékelés .......................................................................................................... 110 8.1.1. Akcióterület elhelyezkedésének vizsgálata ........................................................... 110 8.1.2. Az akcióterület arculatának vizsgálata ................................................................ 113 8.1.3. Az akcióterület szerkezete és az ott található üzletek térbeli elhelyezkedése, pozicionálás, üzletmix .................................................................................................... 118 8.1.4. Kereskedelmi vonzáskörzet értékelése ................................................................. 120 8.1.5. Foglalkoztatási szerkezet...................................................................................... 120 8.1.6. Együttműködések vizsgálata ................................................................................. 121 8.1.7. Helyi kereskedők összefogása .............................................................................. 121 8.2. SWOT elemzés ....................................................................................................... 122 8.3. Stratégia .................................................................................................................. 124 8.3.1. A Városfejlesztési akció közvetett gazdaságfejlesztés céljai: ............................... 124 8.3.2. Az akcióterület gazdaságfejlesztési hatásai ......................................................... 125 8.3.3 A akcióterületi fejlesztés gazdaságfejlesztő és multiplikátor hatásai.................... 126 8.3.4. Az akcióterület gazdaságfejlesztést erősítő tevékenységei (ROP forrásból megvalósuló és magánforrásból megvalósuló fejlesztések) az ütemezése. .................... 127 8.3.5. Helyi gazdaságfejlesztés partnereivel együttműködési keretek meghatározása. . 128 TERVLAPOK ........................................................................................................................ 130 1. Szabályozási terv részlete ............................................................................................... 131 2. Tulajdonviszonyok vizsgálata ........................................................................................ 132 3. Városépítészeti koncepció .............................................................................................. 133 4. Építési és közterületfejlesztési program ......................................................................... 134 5. Épületbontások ............................................................................................................... 135 MELLÉKLETEK ................................................................................................................... 136 KSH adatszolgáltatás 1. számú melléklet: ..................................................................... 137

3

1. A FEJLESZTÉS ILLESZKEDÉSE AZ IVS CÉLRENDSZERÉHEZ Az Integrált Városfejlesztési Stratégia Erzsébetváros 2020-ra vonatkozó jövőképét a következő módon határozta meg: Megújuló lakóhelyi és társadalmi környezet, minőségi szolgáltatások A jövőkép – a kerület 2013-ig tartó stratégiai tervében megfogalmazottak középtávú célok figyelembe vételével – az alábbi tartalommal kerül kibontásra: Gazdasági fejlődés  

 

 

Szolgáltatási központ, köszönhetően a kerülethatárokon túlterjedő vállalkozási és foglakoztatási potenciállal rendelkező kiépült és erős gazdasági szolgáltatási, idegenforgalmi-vendéglátási, ingatlangazdálkodási és kereskedelmi rendszernek; Folyamatosan növekszik a hozzáadott érték a kerület gazdaságában a szolgáltatói innovációk, az új megoldások rendszeres alkalmazásának, valamint a magasabb képzettséget igénylő, helyben előállított szolgáltatások magasabb aránya következtében; Rendszerszerűek a kerületben működő vállalkozások, a kutatási, fejlesztési, innovációs szervezetek, valamint az oktatási-képzési, felsőoktatási intézmények közti együttműködések; A meglévő munkaerő-tartalék kihasználásával, valamint az illegális és féllegális gazdasági tevékenységek legalizálásával kiszolgálásra kerül a megfelelő munkaerő iránti kereslet, ezáltal javulnak a foglalkoztatási, megélhetési lehetőségek, és a szociális helyzet; Kiépül és megerősödik a szociális gazdaság; Szolgáltatói jellegű, az elektronikus alapokon nyugvó ügyintézés kiterjedt lehetőségeivel, feladatait magasabb színvonalon ellátó önkormányzat és közszolgáltatási rendszer támogatja Erzsébetváros gazdasági felértékelődésének folyamatát.

Demográfiai változások  

Fogyásában mérséklődő, majd állandósuló népességszám, szerkezetében megújuló, növekvő státusú helyi lakossággal; Nagyobb arányban állandó jelleggel letelepedő, lakókörnyezetére igényesebb lakóközösségek arányának megemelkedése.

4

Lakóhelyi környezet 



     

 

A színvonalas európai nagyvárossá váló Budapest terjeszkedő belvárosi funkciói magukba foglalják Erzsébetváros jelentős részét. A pesti belváros fejlődése kikényszeríti Erzsébetváros korábban elhibázott városszerkezetének lehetőségek szerinti korrekcióját. A városszerkezeti változások és a beépítési sűrűség fellazítása révén csökken a beépítettség, a lakás- és népsűrűség, nő a kerület élhetősége; Többségében lakófunkciójú, de a nemzetközi, illetve a főváros igazgatási és üzleti célú tevékenységeinek is helyet adó, továbbá építészeti, történelmi látnivalókkal rendelkező, európai színvonalú fejlett infrastruktúrával, épített környezettel és kulturális adottságokkal rendelkező városrész alakul ki; Ennek részeként megújul, betölti funkcióját és elnyeri méltó környezetét a zsidónegyed, amely a fővárosi idegenforgalom új központja lesz; A kiterjedt város-, tömb- és épületrehabilitációs beavatkozások mentén megújul a lakókörnyezet és a népesség, megáll a slumosodás; Érezhetően javul a lakások szerkezete, nő a komfortosság és egyszerűsödnek a tulajdoni viszonyok; A kerület teljes mértékben kiépített, jó minőségű közműhálózattal rendelkezik; A felújítások és a környezettudatosság révén csökken a fajlagos energiafelhasználás; Az egyeztetett fővárosi és kerületi beavatkozások hatására a közúti közlekedési zsúfoltsága enyhül, a tranzitforgalom a kerület peremein marad, elkerüli a belső lakott területeket, ahol a forgalomszervezési változtatások és a közterületi sétálóutcák révén tovább mérséklődik a forgalom és a környezetterhelés; A tömegközlekedési rendszer hatékonyan és magasabb színvonalon működik (pl. 4-es metró), amely alkalmas a kerület és a főváros helyi közlekedésének többféle közlekedési ágazatot összehangoló szervezésére is; Látványosan nő a parkolási lehetőség és a zöldterületek aránya.

Életminőség, társadalmi kohézió 

    

Erős a helyi lakosság civil aktivitása és kontrollja, erősödik lokálpatriotizmusa és kerülethez való kötődése, és igényesebb lesz környezetére; A köz- és magánjavak folyamatos bővülése jellemzi a kerületet és vállalkozásait, lakosságát; A szociális háló jól működik, a támogatásra szorulók számának csökkenése, lehetővé teszi a támogatások színvonalának emelését, a területi és társadalmi egyenlőtlenségek csökkenek, A kerület üzleti és közszolgáltatási színvonala javul, részben racionalizálások mentén; Sokszínű a kulturális, a közművelődési és a szabadidős programkínálat a kerületben, amelyek megújult helyszíneken és kibővült közösségi terekben zajlanak; A lakosság számára elfogadható a kerület rendezettsége, köztisztasága és közbiztonsága, mérséklődnek a devianciák utcai megnyilvánulásai.

A fejlesztési irányok, célok szintén a kerület 2013-ig tartó stratégiai tervében megfogalmazottak figyelembe vételével kerültek meghatározásra. A fejlesztési célokat és tervezett beavatkozási programokat az alábbi ábra foglalja össze. A célok összhangban vannak a jövőképpel, megvalósításuk esetén, az önkormányzat céltudatos operatív fejlesztési tevékenységével – a spontán és az ideális fejlődés lehetséges kimenetei közti optimális középúton – elérhetővé válik a kerület számára a jövőképe.

5

Jövőbeni fejlesztési irányok Jövőkép

MEGÚJULÓ LAKÓHELYI ÉS TÁRASADALMI KÖRNYEZET, MINŐSÉI SZOLGÁLTATÁSOK

Alapcél

Dinamikus fejlődés, javuló és fenntartható életminőséggel

Stratégiai célok

A. Gazdasági szolgáltatások fejlesztése

B. Lakókörnyezet megújítása

C. Életminőség javítása

Közvetlen célok

A.1. Innovatív szolgáltatói környezet kialakítása

A.2. Versenyképesség növelése

B.1. Város- és lakóhelyi rehabilitáció

B.2. Lakókörnyezeti infrastruktúra fejlesztése

C.1. Társadalmi megújítás és az élhetőség javítása

C.2. Közszolgáltatások fejlesztése

Stratégiai programok

A.1.1. Kreatív szolgáltatások és innovációk támogatása

A.2.1. Munkaerő-piaci és humánerőforrás fejlesztések

B.1.1. Városszerkezeti korrekciók

B.2.1. Lakássűrűség csökkentése, komfortosság növelése

C.1.1. Fiatal korosztályok letelepítésének támogatása

C.2.1. Egészségügyi ellátás fejlesztése

A.1.2. Gazdasági szolgáltatások szervezettség-javítása

A.2.2. Gazdasági aktivitás növelése, foglalkoztatás elősegítése

B.1.2. Kulturális és épített örökség megújítása, funkcióbővítés elősegítése

B.2.2. Zártsoros beépítés fellazítása

C.1.2. Lakosság megtartását támogató lakáspolitika

C.2. 2. Szociális gazdaság fejlesztése

A.1.3. Egységes szolgáltatói program kiépítése, hálózatok támogatása

A.2.3. Kis- és középvállalkozói szektor erősítése

B.1.3. Szociális városrehabilitáció

B.2.3. Zöldterület-fejlesztés, sétányok, játszóterek kialakítása

C.1.3. Civil kezdeményezések, lokálpatriotizmus ösztönzése

C.2. 3. Halmozottan hátrányos helyzetűek esélynövelése

A.1.4. Szolgáltató eönkormányzat

A.2.4. Együttműködések növelése

B.1.4. Identitást őrző épületek, tömbök megújítása

B.2.4. Belső kerületi utak rekonstrukciója

C.1.4. Környezettudatosság fokozása

C.2.4. Oktatási-képzési rendszer fejlesztése

A1.5. Egységes kommunikáció és marketing kialakítása

A.2.5. Turizmus fogadási feltételeinek javítása

B.1.5. Közintézmények és közterületek megújítása

B.2.5. Parkolási lehetőségek javítása

C.1.5. Közbiztonság fejlesztése

C.2. 5. Multikulturalizmus erősítése

B.1.6. Társasházak felújítása

B.2.6. Köztisztaság javítása

6

C.2.6. Szabadidős közösségi terek kialakítása

6

A tervezett programok közül azok kerültek színezett háttérrel megjelölésre, amelyek relevánsak az integrált városfejlesztési stratégia szempontjából. Ezek alapvetően nem pontszerű beruházások, hanem fejlesztésük egy nagyobb kerületrészt, több utcát, vagy az életminőséget meghatározó lakókörnyezetet, zöldterületeket, városi közlekedést érintik. A kijelölt stratégiai programok közül javasolt kiválasztani a fejlesztési akcióterületeket. A kerület fejlődése szempontjából az 1990-es évek a rendszerváltozás után kissé megroppant gazdasági bázis újbóli megerősödését hozta. A kedvező földrajzi és fővároson belüli fekvésnek, a lakosság kiemelkedő képzettségi szintjének, a gazdasági szolgáltatási hagyományoknak, a rendelkezésre álló üzleteknek és irodáknak, a gazdaság fejlődését ösztönző tevékenységeknek eredményeként új vállalkozások telepedtek meg a kerületben, jelentős számú munkahelyet teremtve. Az 1990-es évek gazdasági megerősödése után a 2000es években meghatározók voltak a kerület életében a környezetet, lakókörnyezetet érintő fejlesztések. A környezeti infrastruktúra és a szolgáltatások korszerűsödtek, a lakásállomány egy része felújításra került, a foghíjak beépültek. A gazdasági és a közösségi szolgáltatások fejlesztése során már nem a munkahelyek számának növelése az elsődleges cél, hanem a magasabb jövedelmet nyújtó, szakképzettebb munkaerőt igénylő munkahelyek kialakításának és megtartásának ösztönzése. Ennek érdekében a kerületnek erősítenie kell turisztikai kínálatát és fogadási feltételeit, illetve javítani kell a kereskedelmi és egyéb személyi szolgáltatások minőségét, a szabadidő értékes eltöltését segítő feltételeket. Ehhez kapcsolódóan a törekedni kell a lakosság helyi identitásának, lokális elkötelezettségének javítására, amelynek meg kell erősíteni a kulturális, közművelődési, sportolási és egyéb szórakozási célú funkciókat. A fejlesztéseket mindezeken túl csak a fenntartható városfejlődés logikája mentén szabad megvalósítani, amibe bele tartoznak a különböző típusú rehabilitációk, a beépített területek eltérő hasznosításának ösztönzései, a védett lakókörnyezet megóvása, a belső kerületrészek tehermentesítése, az autósforgalom racionalizálása és az energiatakarékosságot ösztönző beruházások megvalósítása. A tervezett akcióterületek fenti logika alapján kerültek kijelölésre. A kerület egyes meghatározó területein vélhetően gazdaságfejlesztési támogatások felhasználásával lehet fejleszteni (pl. kereskedelmi célú ingatlanfejlesztések), míg máshol a megújítás turisztikai forrásokból fog megvalósulni. Ezért az akcióterületek kijelölésekor, szem előtt tartva a városrehabilitációs célú rendelkezésre álló források koncentrált, érdemi hatást elérő felhasználását, elsődlegesen Belső-Erzsébetváros központi elhelyezkedésű, elhanyagolt, a műemléki környezethez nem méltó ingatlanjainak, területeinek megújítását, új funkciójának kialakítását kell ösztönözni. Párhuzamosan Külső-Erzsébetváros északkeleti peremterületének szociális rehabilitációjával. Középső-Erzsébetvárosban a vegyes funkciók és területhasználat megtartása és megerősítése a fő cél, amely különböző elemein keresztül szintén csatlakozik mindegyik tematikus célhoz. A stratégiai célrendszer és a városrészek kapcsolatát, 2-3 éves célkitűzéseit az alábbi táblázat szemlélteti. Az egyetlen jelölést sem kapó sorok horizontális, illetve területileg semleges célokat jelentenek.

7

A.1. Innovatív szolgáltatói környezet kialakítása A.2. Versenykép esség növelése B.1. Városi és lakóhelyi rehabilitáció B.2. Lakóhelyi infrastruktúra fejlesztése C.1. Társadalmi megújítás és az élhetőség javítása C.2. Közszolgáltatások fejlesztése

C. Népességmegtartás, életminőség javítása

B. Lakókörnyezet megújítása

A. Gazdasági szolgáltatások fejlesztése

Belső-Erzsébetváros A.1.1. Kreatív szolgáltatások és innovációk támogatása A.1.2. Gazdasági szolgáltatások szervezettség-javítása A.1.3. Egységes szolgáltatói program kiépítése, hálózatok támogatása A.1.4. Szolgáltató e-önkormányzat A1.5. Egységes kommunikáció és marketing kialakítása A.2.1. Munkaerő-piaci és humánerőforrás fejlesztések A.2.2. Gazdasági aktivitás növelése, foglalkoztatás elősegítése A.2.3. Kis- és középvállalkozói szektor erősítése A.2.4. Együttműködések növelése A.2.5. Turizmus fogadási feltételeinek javítása B.1.1. Városszerkezeti korrekciók B.1.2. Kulturális és épített örökség megújítása, funkcióbővítés elősegítése B.1.3. Szociális városrehabilitáció B.1.4. Identitást őrző épületek, tömbök megújítása B.1.5. Közintézmények és közterületek megújítása B.1.6. Társasházak felújítása B.2.1. Lakássűrűség csökkentése, komfortosság növelése B.2.2. Zártsoros beépítés fellazítása B.2.3. Zöldterület-fejlesztés, sétányok, játszóterek kialakítása B.2.4. Belső kerületi utak rekonstrukciója B.2.5. Parkolási lehetőségek javítása B.2.6. Köztisztaság javítása C.1.1. Fiatal korosztályok letelepítésének támogatása C.1.2. Lakosság megtartását támogató lakáspolitika C.1.3. Civil kezdeményezések, lokálpatriotizmus ösztönzése C.1.4. Környezettudatosság fokozása C.1.5. Közbiztonság fejlesztése C.2.1. Egészségügyi ellátás fejlesztése C.2. 2. Szociális gazdaság fejlesztése C.2. 3. Halmozottan hátrányos helyzetűek esélynövelése C.2.4. Oktatási-képzési rendszer fejlesztése C.2. 5. Multikulturalizmus erősítése C.2.6. Szabadidős közösségi terek kialakítása

Középső-Erzsébetváros

Külső-Erzsébetváros

X X

X X

X X

X

X

X X

X X

X X

X X

X

8

A prioritásként megvalósításra kijelölt B1 jelű akcióterület – és benne a „Kultúra utcája” pályázati projekt – a Belső-Erzsébetvárosban helyezkedik el. Az akcióterületen tervezett fejlesztések elsősorban az alábbi területeken illeszkednek a városrészre meghatározott célrendszerhez: B.1.1. – Városszerkezeti korrekciók B.1.2. – Kulturális és épített örökség megújítása, funkcióbővítés elősegítése B.1.4. – Identitást őrző épületek, tömbök megújítása C.2.5. – Multikulturalizmus erősítése

9

2. A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI AKCIÓTERÜLET KIJELÖLÉSE, JOGOSULTSÁG IGAZOLÁSA 2.1. Akcióterület kijelölése Az integrált Városfejlesztési Stratégiában a kerület középtávon 4 akcióterületet jelölt ki, amelyen fejlesztéseit meg kívánja valósítani. Valamennyi akcióterület közös jellemzője, hogy ott a közelmúltban olyan beruházások valósultak meg, illetve vannak előkészítés alatt, amelyek húzóerőt jelenthetnek a környezetük fejlesztésére. A 4 akcióterületi fejlesztés megvalósítása időben is ütemezett, az alábbiak szerint: B1 jelű akcióterület

Az akcióterület határai: Holló utca – Király utca – Kisdiófa utca – Nagydiófa utca – Wesselényi utca – Síp utca A Belső-Erzsébetvárosban, az I. ütemben megvalósítandó fejlesztések területe. Kijelölését indokolja, hogy szervesen kapcsolódik a jelenleg folyamatban lévő – elsősorban vállalkozói alapon megvalósuló – beruházásokhoz (Madách-sétány, Gozsdu-udvar, stb.). Az önkormányzati akció határozott célja, hogy az elsősorban piaci igényeket kielégítő magánberuházásokat (lakásépítés, irodaépítés) összekapcsolja a terület kulturális felértékelésével, összhangban a „régi pesti zsidónegyed” felélesztésének koncepciójával. Ennek részeként kívánja megvalósítani az Önkormányzat a „Kultúra utcáját” a Kazinczy utca egy szakaszán.

10

B2 jelű akcióterület

Az akcióterület határai: Király utca – Akácfa utca – Dob utca – Klauzál tér – Kisdiófa utca A Belső-Erzsébetvárosban, a II. ütemben megvalósítandó fejlesztések területe. A fejlesztés középpontjában a Klauzál tér tervezett átépítése áll. Itt egy térszint alatti garázs építését tervezi az Önkormányzat (PPP-konstrukcióban), felette szabadtéri piac lesz kialakítható, kapcsolódva a vásárcsarnokhoz. A tér teljes területén megszűnne az átmenő gépkocsiforgalom, maga a tér is teljesen megújulna. A környező lakótömbök felértékelődnek, ez indokolja, hogy bevonásra kerüljenek az akcióterületbe.

11

K1 jelű akcióterület

Az akcióterület határai: Hernád utca – Garay utca – Garay tér – Sajó utca – Dózsa György út – Thököly út A Külső-Erzsébetvárosban, az I. ütemben megvalósítandó fejlesztések területe. Az akcióterület súlypontjában nemrég épült meg a Garay téri Bevásárlóközpont és Appartmanház, amely az épített környezet új minőségét valósította meg a területen. A Thököly út tervezett felújítása is a környező tömbök felértékelődésének irányába hat. Ezen pozitív folyamatokat kívánja kihasználni az akcióterületen tervezett fejlesztés.

12

K2 jelű akcióterület

Az akcióterület határai: Thököly út – Dózsa György út – Verseny utca – Murányi utca A Külső-Erzsébetvárosban, a II. ütemben megvalósítandó fejlesztések területe. Az akcióterületen az Önkormányzat sportcentrum kiépítését tervezi, a tervezésre és a kivitelezésre a közbeszerzési eljárást már meg is indította. A terület felértékelődésére „külső” tényezők is hatással vannak, mint a Thököly út Főváros által tervezett felújítása, valamint a Népstadion környékén folyó építkezések. Mindezek pozitív, értéknövelő hatásának kiaknázására alapoz az akcióterületi fejlesztés. Szándéka szerint az Önkormányzat az egyes városrészeket (Belső, Középső, KülsőErzsébetváros) párhuzamosan és arányosan kívánja fejleszteni. Ennek ellenére természetesen felállítható egy prioritási sorrend, amelyet a tervezett fejlesztések sürgőssége, az egész kerület – de akár még egész Budapest – szempontjából értelmezhető hatása, és persze az előkészítettség mértéke határoz meg. Mindezen tényezők együttes mérlegelésének eredményeként a Kerület 1. számú prioritása a B1 jelű akcióterületen funkcióbővítő rehabilitáció megvalósítása. Ez a fejlesztés összhangban van a „régi pesti zsidónegyed” felélesztésének fővárosi koncepciójával, valamint az „Európa Belvárosa” című – a VI-VII. és VIII. kerületek összefogásával megvalósítandó – hosszútávú fejlesztési elképzeléssel.

13

2.2. A B1 jelű akcióterület rövid ismertetése Az akcióterület határai: Király utca – Kisdiófa utca – Klauzál tér – Nagydiófa utca – Wesselényi utca – Síp utca – Dob utca – Holló utca. Az akcióterület 4 tömböt foglal magába, az 5., 6., 14. és 15. jelű tömböket. Az akcióterületre vonatkozóan a Műhely Zrt. készített szabályozási tervet. A szabályozási terv szerint a rehabilitációs átépítés után a terület vegyes – vagyis tipikus városközponti – jellege megmarad, ahol lakóépületek, irodaházak, állami és egyéb intézmények, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó létesítmények vegyesen alkotják a városszövetet. Az új épületberuházások túlnyomó részét magánvállalkozások valósítják meg, a köz- és a magánszféra együttműködésének elve alapján. Az önkormányzatot terhelik az akcióterületen megvalósítandó beruházások körül az alábbiak: az új beépítés megvalósulásához szükséges, önkormányzati tulajdonú épületek (épületrészek) bontása, az önkormányzati tulajdonban maradó épületek felújítása, a magántulajdonú épületek felújításához önkormányzati támogatás nyújtása, a komfortosítás, lakásösszevonás, bontás, vagy funkcióváltás miatt megszűnő önkormányzati bérlakások pótlása, a közterületek rehabilitációja, a közművek felújítása, korszerűsítése. Az önkormányzati fejlesztések koncentrálódásának egyik kiemelt helye a „Kultúra utcájának” megvalósítása, az alábbi projekt tartalommal:           

Dob u. 29. Műemlékileg védett önkormányzati épület homlokzat felújítása, Környezettudatos magatartásra nevelő központ Dob u. 29. Új üzlethelyiségek kialakítása – pályázaton kívül, későbbi ütem Kazinczy u. 34. Műemlék épület homlokzat felújítása, Zsidó Negyed I-pont Kazinczy 34. kávézó és shop Kazinczy u. 29. Zsinagóga felújítása Kazinczy u. 23-27. ELTE épületének felújítása Kazinczy 21. Elektrotechnikai Múzeum épületének felújítása Kazinczy u. felújítása (Dob u.- Wesselényi u. közötti szakasz) Városfejlesztő társaság létrehozása Promóció, Városmarketing, A beavatkozások helyi elfogadtatását, megfelelő végrehajtását és sikerét szolgáló tevékenységek Projektmenedzsment

A végleges tartalom kialakításához figyelembe vettük a gazdasági funkció további erősítésére irányuló javaslatokat, A csökkentett támogatási összegből adódó fejlesztési források adta lehetőségeket Az önkormányzati ingatlanok működtetésére, üzemeltetésére kiírt pályázatok eddigi eredményeit, Valamint a jelenleg lakás funkciójú ingatlanrészek funkcióváltásából adódó kockázatok elemzését.

14

2.3. Jogosultság igazolása Erzsébetváros, 1873 óta Budapest VII. kerületeként, a főváros integráns részét képezi. A 2007-ben mintegy 62 ezer fős lakónépességű kerület Pesten, a Duna bal partján fekszik, a főváros legkisebb kerületként, mindössze 2,09 km2-en. Budapest más kerületei határolják délnyugatról (V.), északnyugatról (VI.), délkeletről (VIII.) és északkeletről egyaránt (XIV.), a Károly körút, a Király utca – Városligeti Fasor, a Rákóczi út – Thököly út – Verseny u. és a Dózsa György út által kijelölhető útvonalak mentén. A várostestet határoló fővárosi utak egyben a horizontális területi növekedés valós fizikai határaiként is megjelennek, ugyanakkor a vertikális növekedés is korlátozott a beépítési magasság és a – fővárosi átlagot tízszeresen meghaladó – óriási népsűrűség által. Fentiekből adódóan elméletileg egy központi elhelyezkedésű, kiváló külső elérhetőséggel rendelkező városrészről van szó. Ugyanakkor árnyalja a valós képet, hogy megközelítése Budapest gyakorlati elérhetőségi problémái, a fővárosi belső utak zsúfoltsága, valamint a dunai hidak jelentette szűk keresztmetszetek miatt – egyes napszakaszokban – nehézkes. A belső mozgásokat a csomópontok egysíkú összeköttetései hátráltatják. A közlekedésből származó környezeti terhelés igen magas fokú. Budapest VII. kerületének településhálózaton belüli szerepe kettős. Egyrészt önálló szerepköröket nem tölt be e szemszögből, ugyanis funkciói megegyeznek Budapest országos településhálózaton belüli helyzetével (nemzetközi, országos fővárosi, regionális, megyei, kistérségi és agglomerációs központ), amelyet alapvetően a fővárosi integrált városfejlesztési stratégia (Podmaniczky Program), valamint Budapest városfejlesztési koncepciója mutat be. Másrészt szerepei Budapesten belüli pozícióként is értelmezhetők. Eszerint Erzsébetváros olyan belső fővárosi kerület, amely Budapest egyik központi területének és legértékesebb városrészének számít. Erzsébetváros – mint minden fővárosi kerület – funkcióhiányos, ugyanakkor kiemelt lakó- és szolgáltatási, magas szintű kereskedelmi, idegenforgalmi, vendéglátási és kulturális szerepekkel rendelkezik Budapesten belül. Utóbbi területen nemzetközi vonzerővel bír a zsidó kulturális negyed világörökséghez kapcsolódó műemléki környezete révén. Előzőek mérhetők a vállalkozások és a foglalkoztatottak ágazatonkénti aránya szerint is, ugyanakkor a nappali népesség éjszakai népességet jelentős mértékben meghaladó száma szerint a kerület foglalkoztatási szerepei önmagában is jelentékenyek. Budapest – kerületet érintő – jelenlegi főbb fejlesztési koncepciói és elképzelései támogatják e szerepkörök megerősítést (Budapest Szíve Program, 4-es metró építése, Gyűrű Szövetség, stb.). A népességszám, a munkahelyek, a munkanélküliek, illetve a gazdasági szervezetek számának hosszabb távú változása alapján Erzsébetváros a mérsékelt dinamikájú városok (kerületek) közé sorolható. Erzsébetváros jelenlegi helyzetét ugyanakkor örökségként egy hosszú és összetett történeti társadalmi-gazdasági fejlődési folyamat eredménye határozza meg. Ebben a folytonos forráshiány miatt kialakult kényszerhelyzetekben hozott fejlesztési döntések jelentős szerepet kapnak, melynek eredményeként a kerület jelenlegi társadalmi-gazdasági állapota elmarad a lehetőségektől. Főbb meghatározói a különböző történelmi okok miatt létrejött kedvezőtlen városszerkezet, a kis alapterület melletti túlzott mértékű beépítés, illetve ebből fakadó magas laksűrűség és kevés zöldfelület. Ezek hatásai – a többi budapesti kerülethez viszonyítva – ma is igen hátrányosan érintik az itt élőket.

15

2.4. Az akcióterületre vonatkozó alapadatok Mutató megnevezése Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya Lakónépességen belül 60- x évesek aránya Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Állandó népesség száma Legfeljebb általános iskola 8 osztályával rendelkezők aránya a 15-59 éves népesség körében Felsőfokú végzettségűek aránya a 25 év feletti népesség körében Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya A gazdaságilag nem aktív népesség aránya az akcióterületi lakónépességen belül Munkanélküliek aránya az akcióterületen (munkanélküliségi ráta) Tartós munkanélküliek (legalább 360 napig) aránya. (Számítás: tartós munkanélküliek száma/ munkanélküliek+foglalkoztatottak száma) Azon aktív korúak (15-59 éves) aránya, akiknek 2001-ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül Az egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül Forrás: a KSH adatszolgáltatása

Király u. - Kisdiófa u. Nagydiófa u. Wesselényi u. - Síp u. Dob u. - Holló u. 2 088 15,8 63,7 20,6 20,9 19,8 969 22,0 40,7 12,6 56,6 39,5 2 036 20,9 19,8 27,3 56,4 10,9 4,5 8,3 21,8 35,9

16

3. HELYZETELEMZÉS 3.1. Az akcióterület szabályozási tervének áttekintése Az akcióterület 4 tömbje közül az 5., a 14. és a 15. jelű gyakorlatilag kialakult, illetve beépítésük egy-két foghíjbeépítéssel rövid időn belül befejeződik. A 6. számú tömbben ugyanakkor még számos feladat vár megoldásra. Az akcióterületre vonatkozóan a Műhely Rt. készítette a szabályozási tervet. A beépítésre a „Városépítészeti koncepcióban” tettünk javaslatot.

5. sz. tömb A szabályozási terv szerint a tömb középvonalában gyalogos sétány alakul ki (a Madách sétány utolsó megvalósítható elemeként). A sétány és a Király utca közötti beépítés mára már kialakultnak tekinthető, mert a sétányt szegélyező lakóház megépült. A sétány és a Dob utca közötti területen még várható új építés, a 34168, 34169, 34170, 34171 hrsz. (Kazinczy u. 40-46.) vegyes tulajdonban lévő, bontandó épület (Táncművészeti Főiskola). helyére új épület építhető oly módon, hogy a tömbbelsőben összefüggő zöldterület alakulhasson ki.

17

6. sz. tömb A szabályozási terv egy szerény méretű központi teret alakít ki a tömbbelsőben, valójában a tömb belseje felé néző épületek kertjeként. A Kazinczy utca és a Kisdiófa utca közötti, valamint a Király utca és a Dob utca között gyalogos átjárást biztosít, ez utóbbi folytatódik a 15. tömbön keresztül a Wesselényi utcáig. A tömbben található foghíjtelkek új beépítése törekszik a belső udvarok kialakítására. Több városépítészetileg zavaró épület átépítésére, bontására tesz javaslatot a terv, általában nagymértékű beépítéssel. A Kazinczy u. 57. – Király u. 23. önkormányzati tulajdonban lévő, beépítetlen ingatlan, melyen nemrég játszóteret alakítottak ki. A szabályozási terv lehetővé teszi a játszótér egy részének beépítését, a szomszédos Király u. 25. sz. épület tűzfalának letakarása érdekében. A nemrég kialakított játszótér megtartásának, illetve a tömb nagyobb belső zöldfelületeinek kialakítása érdekében új beépítési javaslatot tettünk a „Városépítészeti koncepcióban”.

18

14. sz. tömb A tömb beépítése nagyrészt kialakult. Új épület már csak a Dob utca 23-27. számú ingatlanon épülhet. (Az építkezés 2008-ban már meg is kezdődött.) A szabályozási terv a tömbbelsőben jelentős méretű építési helyet jelöl ki.

15. sz. tömb A tömb beépítése nagyrészt kialakult, elsősorban a 70-es, 80-as években megvalósított tömbrehabilitációs programnak köszönhetően. Ennek során felújításra kerültek a Klauzál tér-Nagydiófa utca menti épületek és nagy, összefüggő zöldfelület alakult ki a tömbbelsőben. A tömb beépítésének befejezéseként a Dob utca 37-41. számú foghíjtelek épülhet be, valamint a Dob u. 35. számú épület hatalmas tűzfalát takaró épület (tervezett óvoda) valósulhat meg. A tömbben a szabályozási terv térszín alatti parkolót is előirányoz.

19

3.2. Megelőző város-rehabilitációs tevékenységek bemutatása 

2006. márciusában a MŰ-Hely Rt. elkészítette a Károly körút – Király utca – Erzsébet körút – Rákóczi utca által határolt területre vonatkozó városrehabilitációs akcióterület kijelölésének alátámasztására készített Városrehabilitációs Előtanulmányát a Rehabilitációs Akcióterület kijelöléséhez. A tanulmány vizsgálja a terület adottságait, városszerkezeti pozícióját, jellemző funkcióit, történeti, városfejlődési jellemzőit, szociológiai adottságait. Bemutatja a terület lakáshelyzetét, épített örökségeit, közművek, zöldterületek, közlekedési rendszer adottságait. Városfejlesztési javaslatot fogalmaz meg, melyben többek között alapvető célként tűzi ki az épített környezet felújítását, terület arculatának, identitásának megőrzését, gyalogos út és térhálózat kialakítását, a terület forgalomcsillapítását. További feladatként jelöli meg az új beépítési elemek meghatározását, a területre vonatkozó KSZT-k egyes szabályozási elemeinek pontosítását. A tanulmányban lakóépület-felújítási, lakáskivásárlási, ingatlanértékesítési, épületbontási, közműfejlesztési, forgalomszervezési program került kidolgozásra.



2006. októberben a MŰ-Hely Zrt. elkészítette a Belső-Erzsébetváros Király utca – Kisdiófa utca – Klauzál tér – Nagydiófa utca – Wesselényi utca – Síp utca – Dob utca – Holló utca által határolt terület városregenerációs tervének előkészítő tanulmányát (COURBIT). A tanulmány vizsgálja a terület adottságait, az érvényes szabályozási terveket, városszerkezeti pozícióját, jellemző funkcióit, történeti, városfejlődési jellemzőit. Bemutatja a terület lakáshelyzetét, épített örökségeit, közművek, zöldterületek, közlekedési rendszer adottságait. Városregenerációs javaslatot fogalmaz meg, megállapítja, hogy a Király utca karaktere már kialakult, fejlődése megállíthatatlanul beindult. A forgalomcsillapításban a Dob utcának kiemelt szerepet ad. A Kazinczy utcát vonalvezetése miatt korlátozott forgalom lebonyolításra találja alkalmasnak, megemlítve hogy az utca mentén több kulturális, oktatási intézmény is található.



2008. márciusra a Városfejlesztés Zrt elkészítette a Király utca – Akácfa utca – Dob utca – Klauzál tér – Nagydiófa utca – Wesselényi utca – Síp utca – Dob utca – Holló utca által határolt terület akciótervét Az akcióterv városépítészeti koncepciója a Műhely Zrt által készített szabályozási terv és helyszíni szemle alapján alakult ki. Az érintett tömböket telkenként veszi sorra, elemezve az ingatlan tulajdonviszonyát, az épület állagát, beépíthetőségét. Az Operatív városépítészeti koncepcióban a területek megszerzésével kapcsolatos feladatok, terület-előkészítési feladatok, épület felújítási munkák, közterület és közműfejlesztési programok kidolgozása készült el. Az akciótervhez pénzügyi koncepció, a fejlesztéseket megvalósító szervezet létrehozására, annak formájára javaslat is készült.

20

3.3. Az akcióterület társadalmi, gazdasági és környezeti jellemzőinek bemutatása, problémák feltárása (demográfiai, gazdasági, munkaerőpiaci, foglalkoztatási, jövedelmi, lakás helyzet) Budapest VII. kerületében a funkcióbővítő akcióterület Belső-Erzsébetváros városrészben helyezkedik el. A határa a következő: Király utca – Kisdiófa utca – Nagydiófa utca – Wesselényi utca – Síp utca – Dob utca – Holló utca. A funkcióbővítő akcióterület kerületen belüli elhelyezkedését az 1. térkép szemlélteti.

1. térkép A funkcióbővítő akcióterület elhelyezkedése a kerületben

Az akcióterület a számba vehető társadalmi és gazdasági funkciók megléte alapján a kerület – és egyben a főváros – meghatározó centrumterületei közé tartozik, amely koncentrálja a központi funkciókat és a társadalmi-gazdasági ellátási szerepeket. Ezek kibővítése és megújítása a város kiemelt célja és elsődleges feladata az értékmegőrző komplex városrehabilitációs beavatkozások révén is, annál is inkább, mert egyrészt az akcióterület puffer-zónaként az Andrássy út világörökségi területéhez, másrészt a zsidónegyed központi részéhez, az ún. ’Pesti Zsidó Háromszöghöz’ tartozik. Az akcióterületen meghatározóan van jelen a gazdaság a szolgáltatási telephelyek (irodaházak), a kereskedelem, az idegenforgalom, a vendéglátás és az üzleti-gazdasági háttérszolgáltatások, továbbá az irányítási és közösségi intézmények, szervezetek révén. Ilyenek közvetlenül is kapcsolódnak az akcióterülethez, akár a határoló utcák túlsó oldalán (pl. szállodák, irodaházak, sportpályák, játszóterek). Az ipar és a mezőgazdaság ugyanakkor nincs jelen (az egész kerületben sincs), akárcsak a foglalkoztatás és az adózás szempontjából legjelentősebb vállalkozások székhelyei sem itt vannak, hanem az irodafunkciókkal jobban ellátott körutak menti, illetve a Belvároshoz, valamint a Keletipályaudvarhoz közel eső zónákban.

21

Az akcióterület vonatkozásában az 1. táblázat tartalmazza a közösségi-társadalmi és a gazdasági súlyponti szerepek megítélését szolgáló adatokat. 1. táblázat A funkcióbővítő akcióterület egyes intézményei Gazdasági, üzleti épületek

Közösségi, közszolgáltatási intézmények

Irodaház

Wesselényi u.

Bölcsőde

Dob u. – Síp u. – Wesselényi u. – Kazinczy u. belső tömb

Zsinagóga

Kazinczy u.

Múzeum

Kazinczy u.

Táncművészeti Főiskola

Kazinczy u. – Dob u. sarka

Tanárképző Főiskola

Kazinczy u.

Játszótér

Kazinczy u. – Király u. sarka

Az erzsébetvárosi funkcióbővítő akcióterületen mintegy 2040-en élnek állandó jelleggel, amely Belső-Erzsébetváros lakosságának 11,9%-a. Az állandó lakosok mellett mintegy 50-60 fő ideiglenes jelleggel lakik itt (a hivatalos statisztikai adatok szerint, amelynél a valós szám vélhetően jóval nagyobb), amely fokozott tranzitnépességre és -szerepekre utal kerületi szinten is, részben az erzsébetvárosi és a környező kerületekben lévő munkahelyek és oktatási intézmények vonzása, részben a családtagként, vagy rokonként egy háztartásban itt élők magasabb aránya következtében. A lakónépességen belül a fiatalkorú gyermekek aránya (15,8%) meghaladja BelsőErzsébetváros és a kerület értékét egyaránt, amely kedvezőbb reprodukciót jelez, ugyanakkor részben a magasabb gyermekszámmal és -vállalási kedvvel jellemezhető szegényebb rétegek beáramlásából származik, akik között jelentős számban találhatók meg a roma kisebbséghez tartozók. Ezzel együtt az időskorúak aránya meghaladja a 20%-ot (20,6%), amely fővárosi és kerületi szinten alacsony értéknek számít, ugyanakkor országos, vagy más városokkal való összevetésben már magas. Előzőek miatt viszonylag szűk az aktív korú rétegek jelenléte (63,7%), amely ugyanakkor mégis meghaladja némileg a fővároson belüli vonatkozó területi arányokat (1. ábra). Az életkori eltartottság magas fokú, az aktivitás alacsony mértékű, így a legtöbb társadalmi-gazdasági (pl. munkavállalási, jövedelmi) szempontból kedvezőtlenebbek az akcióterület demográfiai adottságai, mint a Kerületben, vagy a Belső-Erzsébetvárosban jellemzők, amelyhez kerületi szinten átlagot meghaladó mértékű szociális problémák társulnak.

22

1. ábra A funkcióbővítő akcióterület lakónépességének korszerkezete területi összevetésben, 2001

Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya

Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya

Lakónépességen belül 60- x évesek aránya

Funkcióbővítő akcióterület

15,8

63,7

20,6

Belső-Erzsébetváros

12,2

61,5

26,3

Budapest VII. kerület

12,0

63,4

24,6

0%

10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%

A funkcióbővítő akcióterület népességstruktúrájának más elemei is kedvezőtlen társadalmigazdasági helyzetről tanúskodnak. A végzettség szerinti összetétel alapján például az itt élő aktív korúak több mint 20%-a rendelkezik csak legfeljebb általános iskolai végzettséggel, vagy azzal sem (20,9%), amely meghaladja ugyan a kerületi és kerületrészi értékeket (2. ábra), de országos összevetésben mindenképpen egy igen kedvező értéknek számít. Ezzel szemben a felsőfokú végzettségű 25 évesnél idősebbek aránya (19,8%) jelentősebben alulmúlja – az összehasonlításba bevont – mindkét vonatkozó kerületi adatot (ugyanakkor országos, vagy más városokkal való összevetésben ez is egy igen kedvező értéket jelent), különösen is a kerületrészi értéket (csaknem 3 százalékponttal), amely egyben azt is jelzi, hogy a magasabban kvalifikált lakók Belső-Erzsébetváros más részeit preferálják lakóhelyként. Az előző korszerkezeti és a fenti végzettséget jelző indikátorok értékei az akcióterületi helyi társadalom kettősségére, illetve kettős irányba történő átalakulási folyamatára utalnak. Részben a fiatalabb, képzetlenebb, alacsonyabb státusúak, közte a jelentősebb mértékben roma származásúak beköltözésére, részben az idősebb, magasabban kvalifikált, közepes és jobb státusú rezidens csoportok jelenlétére. Az előző csoportok terjeszkedése zömében az utóbbi helyi lakossági csoportok rovására történik, azaz halálozásával, illetve kiköltözésével párhuzamosan zajlik a kedvezőtlen irányú népességcserélődés folyamata. Az adatok és vázolt folyamatok a lakossági csoportok munkaerőpiacon történő érvényesülése szempontjából, továbbá szociális értelemben is fokozódó feszültségekre utalnak.

23

2. ábra A funkcióbővítő akcióterület lakónépességének átlagos végzettségi viszonyai területi összehasonlításban (%), 2001 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában

23

22,5

22 21

20,5

20,9

20,8

19,8

20 19,0 19 18 17 Budapest VII. kerület



A foglalkoztatás – kerületen belüli összevetésben – mérsékelt arányából (56,6%) az derül ki (3. ábra), hogy több oldalról is korlátozottak a funkcióbővítő akcióterületen élők munkavállalási lehetőségei. Egyrészt a végzettség és képzettség, másrészt az inaktivitás, illetve az alacsonyabb presztízsű foglalkoztatási csoportok álláshelyeinek mérsékelt belvárosi száma, stb. következtében. Az adottságokra épülő helyzetet azonban nagymértékben javítja az ingázás városon belüli kedvező lehetősége (BKV), amely megteremti a lehetőségét a minden lakossági csoport számára megfelelő munkahely könnyű és gyors elérésének. A viszonylag alacsony foglalkoztatottság ugyanakkor részben megélhetési nehézségekre utal a munkából származó jövedelmek kisebb arányú területi megjelenése következtében, részben feltételezi a megélhetéshez szükséges jövedelmek megszerzése egyéb módjainak jelenlétét és alkalmazását is (alkalmi munka, szürke- és fekete gazdaság).

24

3. ábra A funkcióbővítő akcióterület aktív korúakhoz viszonyított foglalkoztatottjainak aránya területi összehasonlításban (%), 2001 Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül 57,4

57,3

57,2 57,0 56,8 56,6

56,6



56,6 56,4 56,2 Budapest VII. kerület

A funkcióbővítő akcióterület háztartásainak csaknem 40%-ában nincs foglalkoztatott (39,5%), amely nagyságrendjében a vonatkozó kerületi és kerületrészi értékek alatt marad (4. ábra). Ez a háztartásokban élő családok egy részének megélhetési nehézségein túl fokozott szociális alapú támogatottságra is vall, amely ugyanakkor arányaiban alatta marad a kerület és a kerületrész hasonló problémáinak. Belső-Erzsébetvárosban a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya mintegy 6 százalékponttal magasabb (45,4%), mint az akcióterületen, amely szintén azt jelzi, hogy vannak a városrésznek az akcióterületnél jóval kedvezőtlenebb helyzetben lévő területi lakossági csoportjai is, amelyeknek rosszabbak a munkavállalással kapcsolatos társadalmi strukturális adottságai (pl. magasabb fokú elöregedés és inaktivitás, alacsonyabb végzettségi szint, kedvezőtlenebb szociális helyzet).

25

4. ábra A funkcióbővítő akcióterület foglalkoztatott nélküli háztartásainak aránya területi összevetésben (%), 2001 Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 45,4

46 45 44

43,9

43 42 41 39,5

40 39 38 37 36 Budapest VII. kerület



Rendszeres munkajövedelemmel a funkcióbővítő akcióterület aktív korú lakóinak mintegy 41%-a nem rendelkezik (40,7%), amely kisebb mértékben meghaladja a városi és városrészi hasonló adatokat (5. ábra), a foglalkoztatott nélküli háztartások alacsonyabb aránya ellenére is (4. ábra). Mindez nem a foglalkoztatással összefüggő megélhetést biztosító rendszeres jövedelmek magasabb arányának köszönhető (különböző inaktivitási formákhoz köthető jövedelmek, pl. anyasági támogatások, szociális támogatások, különböző nyugdíjak és nyugdíjszerű járadékok, stb.). Ez ugyancsak egyes akcióterületi családok megélhetésének nehézségeire, valamint a szociális támogatások jelentősebb mértékére vall, ugyanakkor a nem rendszeres, illetve a nem látható jövedelemszerzés különböző formáinak elterjedtségére is utal. 5. ábra A funkcióbővítő akcióterület aktív korúakhoz viszonyított rendszeres jövedelemmel nem rendelkezőinek aránya területi összevetésben (%), 2001 Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 41,0 40,7

40,8 40,6 40,4 40,2 40,0

39,8

39,8 39,6

39,5

39,4 39,2 39,0 38,8 Budapest VII. kerület



26

A rendszeres jövedelmek hiánya mellé az alacsony végzettségeket is beemelő szegregációs mutató meghaladja a 12%-ot az akcióterületen (12,6%), amely felülmúlja az összehasonlításba vont kerületi adatokat (6. ábra), ugyanakkor országos, vagy más városokkal való összevetésben egyáltalán nem kiemelkedő, amely főként a magas átlagos fővárosi, illetve kerületi végzettségi szintnek köszönhető. Ez, az előző mutatókból következő folyamatokkal egyetemben, ugyanakkor felhívja a figyelmet a funkcióbővítő városrehabilitációs lépések szükségességére is, mivel az új és megújított funkciók (kereskedelmi, idegenforgalmi, kulturális, rekreációs jellegű, stb.), illetve a felújított közösségi és lakóterületek vonzása révén vélhetően megindul a kerületi, belvárosi társadalom megújulási folyamata is. 6. ábra A szegregációs mutató értéke a városban, a Városközpontban és a funkcióbővítő akcióterületen (%), 2001 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül


12,6

BelsőErzsébetváros

10,9

Budapest VII. kerület

10,0

11,9

10,5

11,0

11,5

12,0

12,5

13,0

Az akcióterület egyéb megjelenített mutatói közül a munkaerőpiaci jellegűek az előző társadalmi és gazdasági elemzésekhez kapcsolódnak, míg egyesek a későbbiekben következő lakóterületi vizsgálatokhoz kötődnek (7. ábra). A gazdaságilag nem aktívak magas aránya (56,4%) például – az eltartott gyermek- és időskorúakon túl – az inaktív keresők közül a munkaerőpiactól társadalmilag nem indokolható módon távol maradók magasabb területi jelenlétére is vall (passzív munkanélküliek, alkalmi munkából élők, nem látható jövedelmekből élők), a – korábbiakban jelzett – társadalmilag indokoltan kimaradók mellett. Erre utal a kizárólag állami, vagy helyi támogatásból élők nem kiemelkedő aránya is (8,3%), amely szintén az alkalmi munkákból, illetve a láthatatlan jövedelmekből élők magasabb arányát feltételezi. Viszonylag magas volt a népszámlálás idején a regisztrált munkanélküliek aránya (10,9%), akik között csak mérsékelt módon volt jelen a tartós munkanélküliség (4,5%), amely szintén az előzőekkel függ össze (társadalmilag indokolható és nem indokolható inaktivitás). Ugyanakkor a munkával rendelkező aktív korúak több mint negyede is alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokba sorolható munkahelyen dolgozik (27,3%), amelyek kerületi jelenléte mérséklet (7. ábra).

27

7. ábra Egyéb demográfiai, munkaerőpiaci és lakásmutatók a funkcióbővítő akcióterület vonatkozásában (%), 2001 Funkcióbővítő akcióterület, Erzsébetváros

35,9

Egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül Komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül Azon aktív korúak (15-59 éves) aránya, akik jövedelemforrása kizárólag állami vagy helyi támogatás

21,8 8,3 4,5

Tartós munkanélküliek aránya (legalább 360 napig)

10,9

Munkanélküliségi ráta

56,4

Gazdaságilag nem aktív népesség aránya Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya

27,3 0

10

20

30

40

50

60

A funkcióbővítő akcióterület lakóhelyi körülményeinek megítélésére a lakásviszonyokat jelző mutatók nyújtanak részben lehetőséget. A laksűrűség szerint például 216 fő jut 100 lakásra, amely rendkívül alacsony országos összevetésben, ugyanakkor kerületi összevetésben magas értéknek számít, mintegy 35 fő/100 lakással meghaladja a jellemző területi átlagokat (8. ábra). Az indikátor jelzi, hogy kedvezőtlenek az akcióterületen lévő lakótömbök lakásszerkezeti, akárcsak a benne élő lakosság népesedési adottságai, továbbá a mutató elmúlt évekbeli jelentős süllyedése összefügg a megemelkedett számú kiköltözésekkel, a főváros-környéki lakóhelyi szuburbanizációs folyamatokkal is. 8. ábra A funkcióbővítő akcióterület laksűrűsége területi összevetésben (fő/100 lakás), 2001 Laksűrűség 220

215,5

210 200 190

183,8 179,8

180 170 160 Budapest VII. kerület



28

Az akcióterület mintegy 970 lakásából az alacsony komfortfokozatúak (félkomfortos, komfort nélküli és szükséglakások) aránya magas (22%), amely másfélszeresen meghaladja a kerületi, illetve a Belső-erzsébetvárosi értékeket egyaránt (9. ábra). A lakásállományon belül a lakott lakások vonatkozásában ez gyakorlatilag hasonló értéket mutat (21,8%), amely jelzi, hogy zömében olyan lakások állnak üresen, amelyek komfortszintje nem tér el jelentősebben az akcióterületi átlagtól (7. ábra). Ugyanakkor a lakott lakások lakásszerkezetében az egyszobás lakások aránya meghaladja az egyharmad részt (35,9%), amely sajátos történelmi örökségként (cselédlakások) a szűkös területi lehetőségek meghatározta magas szintterületi, magas házas tömbös beépítés következménye (7. ábra). Az adatok a kedvezőtlen lakáskörülmények mellett egyértelműen utalnak az akcióterületen belüli lakóterület presztízsének alacsonyabb fokára is, amely a funkcióbővítő és közterületi komplex rehabilitáció mellett a lakóhelyi és a tömbrehabilitáció szükségességére is ráirányítja a figyelmet az egész zóna vonatkozásában. 9. ábra A funkcióbővítő akcióterület alacsony komfortfokozatú lakásainak arány területi összevetésben (%), 2001 Alacsony komfort fokozatú lakások aránya 25 22,0 20 15,7 13,9

15

10

5

0 Budapest VII. kerület



Környezet állapota Örökségvédelmi szempontból az akcióterület Budapest, sőt az egész ország kiemelten fontos területe, az Andrássy út világörökségi területének háttér-zónája, a „régi pesti zsidónegyed” egykori területe. Az akcióterületen található, műemléki védettség alatt álló épületek: 5. jelű tömbben Király u. 19. (34181 hrsz.) Király u. 21. (34164 hrsz.) Holló u. 15. (34180 hrsz.) 6. jelű tömbben Király u. 25. (34140 hrsz.) Király u. 27. (34139 hrsz.) Király u. 29. (34138 hrsz.)

29

Kazinczy u. 51. (34158 hrsz.) Kazinczy u. 49. (34157 hrsz.) 14. jelű tömbben

Dob u. 19. (34247/2 hrsz.) Dob u. 21. (34248 hrsz.) Dob u. 29. (34252 hrsz.) Kazinczy u. 34. (34253 hrsz.) Wesselényi u. 18. (34244 hrsz.)

15. jelű tömbben Kazinczy u. 29-31. (34265 hrsz.) Kazinczy u. 21. (34262 hrsz.) Wesselényi u. 24. (34280 hrsz.) Az épített környezet kiemelkedő értékei mellett a természet alig-alig van jelen az akcióterületen. A Klauzál-téri közpark szomszédos az akcióterülettel, felújítására egy későbbi ütemben kerül sor. A szabályozási terv alapján készült városépítészeti koncepció (lásd 4.2. pont) törekszik arra, hogy az új beépítések megvalósulásakor nagyobb, összefüggő zöldfelületek jöjjenek létre a tömbbelsőkben, javítva ezáltal a lakosok életminőségét. Az akcióterület történelmi tartoznak. Ezek az utcák a parkolási lehetőséget nem mentesítésük, visszaadásuk feladata.

tradíciót hordozó utcái is az épített környezet értékei közé megnövekedett gépkocsiforgalom levezetésére alig alkalmasak, biztosítanak. Forgalomtól – részben, vagy egészben – való a gyalogosoknak, kerékpárosoknak a rehabilitáció egyik fontos

3.3.1. A közlekedés helyzete Jelenlegi közúti hálózat Erzsébetváros, Budapest VII. kerülete, az egykori északi külváros egy része, melyet a múlt század második felében a Terézvárosból választottak le. A két városrész közötti határt a Király utcában határozták meg, mely akkor a városrész fő utcája volt. Pest belső területére, így az Erzsébetvárosra is jellemző a gyűrűs – sugaras úthálózati rendszer, melyben nagyobb a szerepe a sugárirányú, különösen a kerületet teljes hosszában átszelő utaknak. Ezek az útvonalak jobbára egyirányú utcapárként működnek (Wesselényi utca-Dohány utca, Dob utca-Király utca). Szerepük a Rákóczi út – Andrássy út tehermentesítésében jelentős. Az úthálózat legfontosabb haránt irányú főúthálózati eleme a Kiskörút és Nagykörút kerületet érintő szakasza: a Károly körút és az Erzsébet körút. A területet érintő haránt irányú utak: Síp utca, Rumbach Sebestyén utca, Kazinczy utca, Nagydiófa utca, Nyár utca, Klauzál utca, Akácfa utca, Holló utca, Kisdiófa utca, Csányi utca, Kertész utca – lakóutcák. Szűk keresztmetszetük az egyirányú forgalmi rend mellett esetenként egyoldali parkolást tesz lehetővé, de van ahol ez sem biztosítható. A szabálytalan parkolást megakadályozandó pollersor sokszor már két gyalogos egymás melletti elhaladását is nehezíti. 30

Az Erzsébet körút, Rákóczi út, Károly körút I. rendű főút. A nagyforgalmú utak jó közlekedési kapcsolatot biztosítanak a fővárosi és országos úthálózattal. A főutak keresztezései jelzőlámpás szabályozásúak. A belvárosra jellemző századvég előtti szabályozás nyomán kialakult utcaszerkezet lakóútjai biztosítják a kapcsolatot a határoló főutak és a kerület belseje között. A terület tömbjei körbejárhatók, a sugárirányú utak „elsőbbségadás kötelező” táblával védettek. A főutak kereszteződéseinek jelzőlámpás szabályozásán kívül a vizsgált területen további jelzőlámpás irányítású csomópontok találhatók: Rákóczi út – Síp utca, Károly körút – Gerlóczy utca, Rákóczi út – Klauzál utca, Rákóczi út – Nagydiófa utca, Károly körút – Dohány utca, Károly körút – Király utca, Erzsébet körút – Dob utca, Erzsébet körút – Wesselényi utca, Erzsébet körút – Barcsay utca, Erzsébet körút – Dohány utca. Tömegközlekedési hálózat A terület tömegközlekedési ellátottsága igen jó. A terület határán halad át a főváros legnagyobb kapacitású tömegközlekedési eszköze, a KNy-i metróvonal, állomással a Blaha Lujza téren és az Astroiánál. A metró biztosítja a közvetlen és gyors kapcsolatát a területenek a budai és a pesti oldal több fontos pontjával és átszállóhelyével. A Rákóczi úton közlekedő autóbuszviszonylatok (7, 73, 78, 173) Észak-Pest, Zugló, a Keleti pályaudvar és a budai oldal között biztosítják sűrű követési idővel a jelentős kapacitású kapcsolatot. A Károly körúton közlekedő villamosviszonylatok (47-es, 49-es) és a 9-es autóbusz viszonylat ugyancsak Budával, illetve Kőbányával ad kapcsolatot. A tömbbelsőben az egyirányú utcákon közlekedő trolibusz viszonylat a területen, a Dohány utca elején, a Károly körútnál végállomásozik és a Városligeten át Zuglóval biztosít kapcsolatot. Parkolás Budapest belső városrészeihez hasonlóan a terület legnagyobb gondja a parkolási helyzet megoldatlansága. Az önkormányzat a területen – közterületen – mintegy 2,261 db parkolóhelyet tart nyilván. Ezt a kapacitást az igények jelentősen meghaladják. A területen jelentkező parkolási igény az itt lakók, az itt dolgozók, az ügyintézők és a főútvonali üzletek vásárlóinak parkolási szándékából tevődik össze. A területen korlátozott várakozási övezet került kijelölésre, helyenként időben is korlátozva. A használók körébe tartoznak a kedvezményes lakossági-, gazdálkodói-, egészségügyi hozzájárulással rendelkezők és az alkalomszerűen a területen várakozók. A parkolási lehetőségek racionális megszervezése során több lehetséges eszköz együttes alkalmazása valósult meg. A parkolás tarifális szabályozásán kívül felülvizsgálták a parkolási rednet, megszigorítva annak módját. Néhány utcában a szűk keresztmetszetre való tekintettel tilos az egyik oldalon vagy esetenként mindkét oldalon a megállás, várakozás. A közterületi parkolóhelyek száma az intézkedések következtében lecsökkent. A területen a még be nem épített foghíj telkeken díjfizetéses, murvás parkolót üzemeltet az Önkormányzat. A területen közcélú parkolóház a Nyár utcában üzemel a P310, illetve a 31

Kertész utcában P150 férőhellyel. A közelmúltban létesült irodaépületek és lakóházak alatt parkológarázsok kialakítására került sor. Ezek a nemközcélú garázsok nem javítják ugyan a parkolási helyzetet, de legalább nem fokozzák a közterületi parkolóhely hiányt. A helyzeten jelentősen javíthatna, amennyiben a területen található intézmények tulajdonában lévő parkolók és mélygarázsok (zárt parkolók) kihasználatlan kapacitása munkaidőn kívül bevonható lenne a parkolási rendszerbe. E megoldás biztonsági kockázatainak csökkentésével egyidejűleg a megfelelő kompenzációs pénzügyi alapok létrehozása szükséges annak érdekében, hogy amennyiben térítés ellenében megállapodás jöhessen létre a tulajdonosok és az önkormányzat között, a parkolási igények egy részének kielégítésére. 3.3.2. A meglévő közműhálózat értékelése A vizsgált terület vízellátó hálózata a Fővárosi Vízművek Rt. pesti alapzónájába tartozik. A területet ellátó Gellérthegyi medencerendszer fenékszintje 137,9 m B.f. A területet két vízvezetéki főnyomócső érinti: a Nagykörúton DN 1000 mm méretű, a Kiskörúton DN 800 mm-es méretű vezeték. A fenti főnyomócsövekhez csatlakoznak a vizsgált terület elosztóhálózatát tápláló alábbi gerincvezetékek: Nagymező utca – Csányi-Klauzál utca nyomvonalon húzódó DN 500 mm méretű, a Rákóczi úti DN 400 mm méretű, Király utcai DN 300 mm méretű vezeték. A vizsgált területet ellátó elosztó-hálózat, mely NÁ 100 és NÁ 200 mm közötti méretűek, a jelenlegi beépítés tűzi-, és ivóvíz igényeinek biztosítására megfelelő. Többlet kapacitásokkal nem rendelkezik. Intenzívebb beépítés esetén hálózatfejlesztések szükségesek. A vizsgált terület egyesített rendszerű gravitációs csatornahálózattal rendelkezik, mely a ferencvárosi szivattyútelep vízgyűjtőterületéhez tartozik, főgyűjtője a pesti Duna-parti főgyűjtő. A beépítéssel azonos korú, csatornahálózatra jellemző, hogy túlméretezett, kis lejtésű, mélyen fektetett csatornaszakaszokkal épült, amelyben több helyen beépített átkötésekkel jelentős a tárolókapacitás növelést értek el. A meglévő csatornahálózat várhatóan képes lesz a megnövekvő szennyvíz mennyiségek és a változatlan csapadékvíz mennyiségek fogadására és elvezetésére, azonban egyes csatornaszakaszok rossz műszaki állapota miatt a rekonstrukció ezeken a szakaszokon már szükségszerű. A 120 kV-os kábelek nagy része a közelmúltban, az ezredforduló időszakában felújításra került. Az elmúlt években a Zugló-Erzsébetváros közötti kábelek cseréje történt meg, kisebb nyomvonal módosításokkal, amelyek a vizsgált területen lévő szakaszt nem érintik. A korábban, szintén az ezredforduló időszakában, az Erzsébet térre tervezett Nemzeti Színház előközművesítése során épült át a Katona József utca – Erzsébetváros közötti kábelszakasz. Ezek a nagyfeszültségű kábelhálózati rendszerek tehát jó állagúak, a korábbi felújítások következtében. Az üzemelő közvilágítás megoldásmódja, és a közvilágítási hálózatok és berendezések is igen változatos arculatot mutatnak. A közvilágítási berendezések korszerűsítése a nátriumosítási program keretében, az energiatakarékos fényforrások beépítése mindenütt megtörtént, a 32

Király utcában megtörtént a közvilágítási hálózatok és berendezések teljes rekonstrukciós átépítése, melynek során új, földkábeles hálózattal táplált öntöttvas formatervezett kandeláber oszlopok és lámpatestek kerültek telepítésre. A vizsgált terület földgázellátása a budapesti 40 bar-os nagynyomású körvezeték hálózatról kétirányú betáplálással történik. Az egyik táppont a Salgótarjáni úti (FŐGÁZ) gázfogadó állomástól indított, a Salgótarjáni-Fiumei úton csatlakozó nagyközép nyomású csővezeték hálózatról táplált Gázláng utcai nagyközép-/középnyomású gáznyomás szabályozó berendezés. A másik táppont a Kereszt-hegyi (GOV) gázfogadó állomástól indított, a Budairakparton csatlakozó nagyközép nyomású csővezeték hálózatról táplált Bem téri nagyközép/közép-nyomású gáznyomás szabályozó berendezés. Az innen kiépített, úgynevezett „Belvárosi” középnyomású földgáz hálózatok szolgáltatják a főváros belső területein a gázenergiát. A gáznyomás szabályozó berendezésektől kiinduló kisnyomású földgázhálózatok a vizsgált terület minden utcájában kiépültek. A rekonstrukciós munkáknak köszönhetően a hálózatok felülvizsgálata, illetve felújítása mindenütt megtörtént. A vizsgált terület a T-Com Pesti MSZK Távközlési Igazgatóságának Belvárosi Távközlési Gócközpontjához tartozik. A térségben lévő intézményi-, közterületi épületek és lakóházak távközlési ellátását az Erzsébet főközpont szolgáltatja. A távközlési hálózatok a korábbi rekonstrukciós munkálatoknak köszönhetően folyamatosan épültek ki, és valamennyi előfizetői igényt kielégítenek. Az adatátviteli és hírközlési kapcsolatok megvalósítására szintén a fenti távközlési vezetékeken keresztül nyílik lehetőség. A tervezési terület távbeszélő-hálózati ellátása 100 %-osnak minősíthető, a T-Com Rt. a térségben színvonalas szolgáltatást nyújt. Igény esetén mód van ISDN továbbá „nagysebességű adatátviteli” és „üzleti menedzselt” stb. rendszerű hálózati csatlakozásokra, illetve a távbeszélő-hálózatokon keresztül lehet igénybe venni az Internet és ezen belül az email szolgáltatásokat. 3.3.3. Közszféra jelenléte Az akcióterületen az alábbi intézmények találhatók: Táncművészeti Főiskola (Kazinczy u. 40-46.) vegyes tulajdonban lévő ingatlanok Bölcsőde (34249/3 hrsz.) önkormányzati tulajdonban lévő ingatlan Elektrotechnikai Múzeum (Kazinczy u. 21.) önkormányzati tulajdonban lévő ingatlan, az Országos Műszaki Múzeum része Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kara (Kazinczy u. 23-27.) állami tulajdonban lévő ingatlanok Zsinagóga (Kazinczy u. 29-31.) egyházi tulajdonban lévő ingatlan (Magyarországi Autonóm Ortodox Izraelita Hitközség)

33

NFÜ (Wesselényi utca 20-22. számú irodaház ) állami tulajdon 3.3.4. Közbiztonság helyzete A regisztrált bűncselekmények területi megoszlása A bűncselekmények területi szóródását vizsgálva megállapítható, hogy a korábbi évekhez képest lényeges változás nem következett be. A legtöbb gépkocsi feltörés és rongálás a Péterffy S. utcában volt (17), a gépkocsi lopások száma a kerületben megoszlik. A betöréses lopások száma a Dohány utcában (15), Erzsébet krt.-on (15) és a Rákóczi úton (13) jelentős. Az Erzsébet krt.-on (68), Dohány utcában (49), a Rákóczi úton (43) és a Péterffy S. utcában(38) a legjellemzőbb az alkalmi lopások elkövetése. Rablást és kifosztást a Baross téren (Keleti pu.), Blaha L. téren, Rákóczi úton, Akácfa utcában, Erzsébet krt.-on és a Péterffy S. utcában követtek el (átlagosan 3-4 eset fordult elő). Az összbűncselekmények számát tekintve a kerület legfertőzöttebb területei: Erzsébet krt. (110), Dohány u. (88), Rákóczi út (77), Dob u. (75) és Wesselényi u (69). Kevésbé fertőzött területek (5 db bűncselekmény alatti elkövetések) a Csányi u., Hevesi S. tér, Holló u., Jobbágy u., Kisdiófa u., Lövölde tér, Sajó u., Hutyra F. u. Az ismertté vált bűncselekmények struktúrája Az ismertté vált közvádas bűncselekmények számának alakulását még mindig a vagyon elleni jogsértések nagysága határozza meg. Ez a részarány 2006-ban 59,15%, 2007-ben (1843) már csak 40,37% volt. Az előző évekhez viszonyítva folyamatos csökkenés állapítható meg. Az elmúlt évben az ismertté vált közvádas bűncselekmények (4565), 2,93%-a személy elleni (134), 1,68%-a közlekedési (77), 13,88%-a közrend elleni (634), 2,71%-a gazdasági (124), 36,93%-a házasság, a család, az ifjúság és a nemi erkölcs elleni (1686), 1,46%-a az államigazgatás, az igazságszolgáltatás és a közélet tisztasága elleni (67) jogsértés volt. A személy elleni bűncselekményeken belül (134) kiemelkedő a testi sértések száma (102). Ezen belül meghatározó a súlyos testi sértések száma (74), (72,54%). A közlekedési bűncselekmények száma (77) 31 esettel több volt, mint 2006-ban. Összetételét tekintve az első helyen a közúti jármű ittas vezetése (46) áll. A közrend elleni bűncselekmények száma (634) szintén emelkedő tendenciát mutat. Ez a 2006. évben regisztrált bűncselekményekhez képest 8,9%-os növekedés. Összetételét tekintve kiemelkedő helyen áll az okirat hamisítás (246) és a garázdaság (107). A kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények száma 29,2%-kal csökkent (46), ezen belül a visszaélés kábítószerrel 36 esetben fordult elő, melyet 10 esetben ez kábítószerfüggő személy követett el. A gazdasági bűncselekmények száma (124) az előző évhez (178) képest 30,3%-kal csökkent.



A rendőrkapitányság vezető 2008. márciusi beszámolója alapján

34

A házasság, a család, az ifjúság és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények száma 1686. Ebből 1646, azaz az összes bűncselekmény 97,62%-a tiltott pornográf felvétellel visszaélés és 0,41%-a szexuális bűncselekmény (7). Az államigazgatás, az igazságszolgáltatás és a közélet tisztasága elleni bűncselekmények (67) számarányát tekintve a közélet tisztasága elleni bűncselekmények (2) 2,98%-át, a hivatalos személy elleni erőszak (14) 20,89%-át teszik ki. A vagyon elleni jogsértések szerkezete a 2007-es évben az alábbiak szerint alakult: (1843) 60,71%-a lopás (1119), 5,37%-a gépjárművel kapcsolatos (99), 0,86%-a személygépkocsi lopás (16), 5,53%-a betöréses lopás (102), 3,47%-a rablás (64). A vagyon elleni jogsértéseken belül a besurranás módszerével elkövetett lopás (94), területén az előző évhez képest (103) 8,7%-os csökkenés mutatható, és a lakásbetörések (55) területén, ahol szintén javulás következett be (62, azaz -11,3%). Az ismertté vált bűncselekmények dinamikája A rendőrkapitányság illetékességi területének közbiztonsági helyzetét vizsgálva megállapítható, hogy a regisztrált közvádas bűncselekmények száma 2006-ig csökkenő tendenciájú. Míg 2003-ban 4003, 2004-ben 4394, 2005-ben 3649, 2006-ban 3369, addig 2007-ben 4565. Az előző évhez viszonyítva 35,5%-os növekedés regisztrálható. Leszámítva a tiltott pornográf felvétellel való visszaéléseket (1646), a közvádas bűncselekmények száma 2919, így több, mint 13%-os a csökkenést mutat. Az ismertté vált közvádas bűncselekmények alakulását továbbra is a vagyon elleni jogsértések változása határozza meg. 2003-ban 2444, 2004-ben 2837, 2005-ben 2040, 2006ban 1993, 2007-ben 1843 (-7,5%) vagyon elleni bűncselekmény történt a kerületben. A számadatokból látszik, hogy 2004. év kivételével a vagyon elleni jogsértések száma folyamatosan csökken. Az ismertté vált vagyon elleni bűncselekmények száma 2004-ben a 2003. évihez képest 16%kal növekedett, míg 2005-ben a 2004. évihez viszonyítva 28,1 %-kos csökkenés következett be. Ez a tendencia folytatódódott, hiszen 2007-ben az előző évhez képest 7,5%-os csökkenés mutatható ki, azaz 1993-ról 1843-ra változott. A gépjárművel kapcsolatos bűncselekmények száma 2004-ben a 2003. évihez képest 31,6 % kal, 2005-ben 35,5%-kal csökkent a 2004. évihez képest, míg a 2006. évi 160-ról 99-re változott. Személygépkocsi lopás 2003-ban 86, 2004-ben 40, 2005-ben 31, 2006-ban szintén 31, 2007ben 16 esetben fordult elő. A bűncselekmény dinamikáját tekintve folyamatos a csökkenés a 2003. évhez viszonyítva 2007. évben 81,4%-kal kevesebb gépjárműlopás történt. Betöréses lopások számát tekintve 2003-ban 203, 2004-ben 158, 2005-ben 81, 2006-ban 107, míg 2007-ben 102 esetben folytatott le nyomozást a rendőrség.

35

A rablások száma 2003-ban 91, 2004-ben 66, 2005-ben 56-ra csökkent, 2006-ban már csak 36 rablást regisztráltak, 2007-ben 64. Ugyan 77,8%-os emelkedés történt, de 2006-ban a rablások 50%-a került felderítésre, ezzel szemben 2007-ben 83,3%-a. A bűncselekmények szakaszait tekintve a kísérletek száma 2003. évben 166, 2004. és 2005. évben csökkenő (112, 58) tendenciát mutat, 2006. évben 18,31%-kal emelkedik (71), 2007. évben 61-re, azaz 14,1%-kal csökkent. A bűncselekmények előkészülete folyamatosan csökken. A 2004. évben a 111 előkészülethez képest 2005. évben 7, 2006. évben elenyésző mennyiséget, azaz 3 esetet regisztráltak. A 2007. évben már előkészület nem volt. Az összbűncselekmények 60%-át 2007. évben a bűntettek 40%-át a vétségek teszik ki. A bűntettek aránya 2003. évben 44,9%-os, 2004. évben 41,2%-os, 2005. évben 43,2%-os, 2006. évben 44,1%-os. Az eltelt négy év viszonylatában a bűntettek száma stagnál, csak néhány %-os eltérés mutatható ki. Az elmúlt évben azonban több, mint 15%-os emelkedés történt. A közterületen elkövetett bűncselekmények száma folyamatos csökkenést mutat, azaz míg 2003. évben 972 esetet, addig 2007. évben 629 esetet regisztráltak, ez több, mint 35%-kal kevesebb. A közlekedésbiztonság helyzete A rendőrkapitányság illetékességi területén a balesetek száma és megoszlása az alábbiak szerint alakult: Személyi sérüléses balesetek ÉV

Balesetek száma

2004. 2005. 2006. 2007.

121 120 134 115

Halálos kimenetelű 2

Súlyos kimenetelű Könnyű kimenetelű 24 97 17 103 34 100 25 88

A közlekedési morál romlásának köszönhetően a kerületben is nőtt a közúti balesetek száma. Az adatok alapján a kerületben balesetveszélyes hely a Baross tér-Bethlen Gábor u. kereszteződése, valamint a Wesselényi utca. Az Erzsébetvárosi Baleset-megelőzési Bizottság 2007-ben is folytatta munkáját. Az iskolák és óvodák fokozott közlekedésbiztonsági felügyeletét a Rendőrkapitányság Közrendvédelmi Osztály állománya az Erzsébetvárosi Polgárőrséggel, az Erzsébetvárosi Bűnmegelőzési Polgárőr Egylettel, az Erzsébetvárosi Kerület Őrséggel és a Közterületfelügyelettel együttműködve hajtotta végre, így a VII. kerületben működő 11 tanintézetnél a fenti szervezetek megosztva végeztek ellenőrzést a közlekedési balesetek és a gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmények megelőzése céljából. A VII. kerületben több olyan rendezvény volt, amelyek lebonyolításában a kerületi Balesetmegelőzési Bizottság aktívan közreműködött.

36

A rendezvényekről, illetve az iskolakezdéssel kapcsolatos fokozott közlekedésbiztonsági tevékenységről beszámolt a helyi Erzsébetváros című hetilap (esetenként országos televíziós társaságok), illetve a VII ker. Erzsébetváros Polgármesteri Hivatal is pozitívan értékelte a kerületi BB által lebonyolított ifjúsági programokat.

37

3.4. A tulajdonviszonyok értékelése

38

Az akcióterületen magas arányban találhatóak vegyes és 100%-os önkormányzati tulajdonú ingatlanok. A közszféra jelenléte is hangsúlyos, az akcióterületen található a műemlékileg védett, Magyarországi Autonóm Ortodox Izraelita Hitközség tulajdonában lévő zsinagóga (Kazinczy u. 29-31), az önkormányzati tulajdonú Elektrotechnikai Múzeum (Kazinczy u. 21), az állami tulajdonú ELTE Pedagógiai és Pszichológia karának épülete (Kazinczy u. 23-27), a Táncművészeti Főiskola épülete (Kazinczy u. 40-46.), a Wesselényi utca 20-22. irodaház, melyben jelenleg a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség kapott helyet. 100 % önkormányzati tulajdon: (hrsz.) 34128 34129 34130 34131 34132 34133 34134 34137 34138 34139 34269

34140 34144 34145/1 34146/1 34147 34157 34158 34161 34164 34247/2 34248

34249/1 34249/2 34249/3 34251/1 34252 34253 34262 34268

34173 34180 34181 34182 34271 34272 34273 34275 34276

34280 34266 34244 34251/2 34254 34255 34256

Állami 34259, 34263, 34264

Fővárosi önk. 34155

Vegyes tulajdon: (hrsz.) 34135 34136 34141 34150 34168 34169 34170 34171 34172 Egyéb tulajdon: (hrsz.) Egyházi . 34265

A „Kultúra utcája” projekt által érintett ingatlanok:      

Dob u. 29. (34252 hrsz.) Műemlékileg védett önkormányzati tulajdonú épület Kazinczy u. 34. (34253hrsz.) Műemlék, önkormányzati tulajdonú épület Kazinczy u. 29. (34265 hrsz.) Zsinagóga felújítása, műemlék épület, egyházi tulajdon Kazinczy u. 23-27. (34263, 34264 hrsz.) ELTE épülete, állami tulajdonú épület Kazinczy 21. (34262 hrsz.) Elektrotechnikai Múzeum, önkormányzati tulajdon Kazinczy u. (34258) felújítása (Dob u.- Wesselényi u. közötti szakasz) önkormányzati tulajdon

39

3.5. A tulajdonosi, együttműködési szándékok feltérképezése Az önkormányzat az Integrált Városfejlesztési Stratégia és az előzetes ATT elkészítése közben nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy a megvalósuló fejlesztések a helyi vállalkozók, tulajdonosok és a lakosság elképzeléseivel is összhangban legyenek. Ennek érdekében az egyeztetésekre alkalmas dokumentációt honlapján közzé tette, lakossági és vállalkozói fórumot szervezett, ahol az érintettek megismerhették a terveket, ötleteikkel segíthették a tervezőcsapat munkáját és választ kaptak kérdéseikre.

A különböző szakpolitikai területek koordinált együttműködésének biztosítása céljából kerületi „Irányító Bizottság” jött létre, mely rendszeres időközönként áttekintette az elkészült anyagokat, és meghatározta a következő lépéseket. Az akcióterületen jelenlévő közszféra képviselőivel folyamatos együttműködés jött létre a tervezés során, melynek eredményeként kialakult az akcióterv I. üteme, „Kultúra utcája” projekt végleges programja. Partnerek: Országos Műszaki Múzeum, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Magyarországi Autonóm Ortodox Izraelita Hitközség A már működő partnerségi kapcsolatok mellett szándéka az önkormányzatnak további potenciális partnerek bevonása a városfejlesztési törekvésekbe. 3.6. Piaci igények, lehetőségek felmérése A terület vegyes városközponti jellege - a szabályozási terv szerint - a rehabilitációs átépítés után is megmarad, ahol lakóépületek, irodaházak, állami és egyéb intézmények vegyesen alkotják a városszövetet. Az akcióterületen tervezett fejlesztések szervesen kapcsolódnak a jelenleg folyamatban lévő beruházásokhoz (Madách- sétány, Gozsdu udvar, stb.). Az akció határozott célja, hogy a piaci igényeket kielégítő magánberuházásokat összekapcsolja a terület kulturális felértékelésével, összhangban a „régi pesti zsidónegyed” felélesztésének koncepciójával. Az új épületberuházások túlnyomó részét magánvállalkozások valósítják meg, a köz- és a magánszféra együttműködésének elve alapján.

40

A terület ingatlanpiaci értékelése: a kerület lakásállománya folyamatosan növekszik, a lakásépítés volumene az évtized végére megugrott. 1998-tól – a tömeges lakásépítések kezdetétől – az épített lakások száma fokozatosan emelkedik. Erzsébetvárosban az új lakások építésére leginkább a foghíjtelkek alkalmasak, hiszen nagy kiterjedésű üres telkek már nincsenek. Viszonylag kis területet foglalnak el a kereskedelmi és szolgáltató jellegű ingatlanok, az ipar csaknem teljesen kiszorult. A kerület sok negatívuma (sűrű beépítése, kevés zöldfelülete, leromlott épületállománya, nehezebb szociális helyzetben élő lakosság) ellenére is központi elhelyezkedése miatt, folyamatosan élénk az ingatlanpiaca. Az épített lakások átlagos alapterülete és a három szobás vagy nagyobb új építésű lakások aránya az elmúlt években csökkent. A fővárosban tapasztalható lakáspiaci trendeknek megfelelően, a kereslet a kis alapterületű lakások felé irányult, így a tömeges, vállalkozói lakásépítés ennek az igénynek a kielégítését célozta meg. Ingatlan statisztikai számítások alapján általános lakásár jelenleg (2009. 07.): Budapesten (pesti és dunai oldal együtt):

344 eFt/m2

A VII kerületben

281 eFt/m2

A szomszédos kerületekben: V kerületben

496 eFt/m2

VI kerületben

354 eFt/m2

VIII kerületben

252 eFt/m2

IX kerületben

305 eFt/m2

XIII kerületben

334 eFt/m2

XIV kerületben

313 eFt/m2

Panellakások általános ára jelenleg (2009. 07.): Budapesten (pesti és dunai oldal együtt):

201 eFt/m2

A VII kerületben

246 eFt/m2

A szomszédos kerületekben: V kerületben VI kerületben

534 eFt/m2 n.a.

VIII kerületben

196 eFt/m2

IX kerületben

212 eFt/m2

XIII kerületben

231 eFt/m2

XIV kerületben

213 eFt/m2

Tégla és nem panel építésű lakások általános ára jelenleg (2009. 07.): Budapesten (pesti és dunai oldal együtt):

372 eFt/m2

A VII kerületben

281 eFt/m2

A szomszédos kerületekben: 41

V kerületben

496 eFt/m2

VI kerületben

354 eFt/m2

VIII kerületben

255 eFt/m2

IX kerületben

309 eFt/m2

XIII kerületben

349 eFt/m2

XIV kerületben

327 eFt/m2

Az akcióterületre vonatkozóan az Erzsébetvárosi Önkormányzati Vagyonkezelő Zrt. munkatársai szolgáltak információval: 

a Kisdiófa utca akcióterületi szakaszán, kisméretű szükséglakások 200-230 eFt/m2 áron,



a Wesselényi utca akcióterületi szakaszán, komfort nélküli, komfortos fsz.-i kislakások 183-340 eFt/m2 áron,



a Király utca akcióterületi szakaszán, utcai fsz-i lakások 400-695 eFt/m2 áron,



a Nagydiófa utca akcióterületi szakaszán, utcai fsz-i lakások 150-260 eFt/m2 áron,



a Dob utca akcióterületi szakaszán, kisméretű utcai fsz-i lakások 360 eFt/m2 áron keltek el.

42

4. FEJLESZTÉSI CÉLOK ÉS BEAVATKOZÁSOK 4.1. Az akcióterület fejlesztésének célja, részcéljai Az akcióterület fejlesztésének fő céljai: a terület arculatának, identitásának megőrzése, a területen lakók életminőségének javítása, a terület turisztikai vonzerejének növelése, a Kultúra utcájának megvalósítása. Rész-célok

Indikátorok

1. Közterületek megújítása A közlekedési rendszer megújítása, az az átmenő forgalmú utcaszakaszok számának átmenő forgalom csökkentése folyamatos csökkentése, különös tekintettel a Dob utcára és az arra merőleges utcákra Vegyes használatú kiszolgáló utcák – Dob utca, Rombach S. utca, Síp utca, Holló burkolatok kialakítása utca, Kazinczy utca, Kisdiófa utca, Nagydiófa utca, Nyár utca, Akácfa utca, Kertész utca, Klauzál utca, stb. korszerűsített felületeinek folyamatos növelése Fasorok, zöldfelületek kialakítása A kihelyezett edényes növények (planténerek) számának folyamatos növelése, zöldfelületek folyamatos növelése a tömbbelsőkben. 2. Közműhálózat fejlesztése A közműhálózatok megújítása, a A korszerűsített, felújított közművezetékek szolgáltatási színvonal emelése hosszának folyamatos növelése A közműhálózatok kapacitásának bővítése A kapacitáshiányos vezetékek cseréje, a megfelelő kapacitású vezetékszakaszok hosszának folyamatos növelése 3. Lakóterületek megújítása A legalább tömbönkénti megújítás biztosítása A felújított lakóépületek számának és a felújított földszinti nem lakáscélú területek folyamatos növelése A lakótömbök belső területeinek A tömbbelsők felújított, illetve újonnan humanizálása az élhetőbb városi környezet kialakított felületeinek folyamatos növelése létrehozása érdekében 4. Épületbontások leállítása Az épületbontások csökkentése az autentikus A bontással érintett telkek számának épített környezet védelme érdekében folyamatos csökkentése, illetve szintentartása A feltétlenül szükséges bontások kijelölése a A városregenerációs okból szükséges városrehabilitációs célkitűzések bontások számának csökkentése, illetve a figyelembevételével rehabilitációs programban meghatározott bontások betartása 5. Lakóépületek megújítása A komfort nélküli minőségi fokozat A meglévő komfort nélküli lakások megszüntetése számának folyamatos csökkentése Az egy lakásra jutó szobaszám növelése a Az egy lakásra jutó szobák átlagos számának családos lakáshasználat bővítése érdekében folyamatos növelése 6. Kiskereskedelmi tevékenység fejlesztése 43

A területen őshonos kiskereskedelmi A kiskereskedelmi egységek alapterületének tevékenység lehetőségeinek fejlesztése, folyamatos növelése támogatása 7 Kulturális szolgáltatások bővítése, fejlesztése A területen kialakult alternatív kulturális A kulturális célú helyiségek alapterületének törekvések lehetőségeinek fejlesztése, folyamatos növelése a területen támogatása 8. Szociális háttér fejlesztése A helyi munkavállalási lehetőségek körének A munkahelyek számának folyamatos bővítése növelése abban a nem lakás célú alapterület növekedése esetében A szociális háttérintézmény-hálózat A szociális háttérintézmény-hálózat fejlesztése tevékenységének folyamatos szélesítése, kiterjesztése, bővítése 9. A szakrális hagyományok erősítése A szakrális helyek szükség szerinti A felújított egyházi intézmények, szakrális megújítása célú területek és tevékenységek folyamatos növelése A hagyományos zsidó kultúrához, A zsidó kultúrához, életmódhoz kapcsolódó életmódhoz kapcsolódó kézműipari és egyéb kézműipari és egyéb tevékenységek céljára tevékenységek felélesztése szolgáló helyiségek alapterületének folyamatos növelése a területen

44

4.2. Városépítészeti koncepció Az akcióterület 4 tömbje közül az 5., a 14. és a 15. jelű gyakorlatilag kialakult, illetve beépítésük egy-két foghíjbeépítéssel rövid időn belül befejeződik. A 6. számú tömbben ugyanakkor még számos feladat vár megoldásra. Az akcióterületre vonatkozóan a Műhely Rt. által készített szabályozási terv és helyszíni szemle alapján alakult ki az a városépítészeti koncepció, amely a leggazdaságosabban és a legegyszerűbben megvalósítható. 5. sz. tömb A szabályozási terv szerint a tömb középvonalában gyalogos sétány alakul ki (a Madách sétány utolsó megvalósítható elemeként). A sétány és a Király utca közötti beépítés mára már kialakultnak tekinthető, mert a sétányt szegélyező lakóház megépült. A sétány és a Dob utca közötti területen még várható új építés. Az egyes ingatlanok beépítése az 5. jelű tömbben az alábbiak szerint történik: 34164 hrsz. (Király u. 21. – Kazinczy u. 56.) Önkormányzati tulajdonban lévő, műemlékileg védett, megmaradó, felújítandó épület. 34165 hrsz. (Kazinczy u. 52-54.) Új építésű, magántulajdonú társasház. 34167 hrsz. (Kazinczy u. 48.) Magántulajdonban lévő, megmaradó kis épület, mely a felújítás után a gyalogos sétányhoz illeszkedő funkciót kaphat. 34168, 34169, 34170, 34171 hrsz. (Kazinczy u. 40-46.) Vegyes tulajdonban lévő, bontandó épület (Táncművészeti Főiskola). Helyére új épület építhető oly módon, hogy a tömbbelsőben összefüggő zöldterület alakulhasson ki. 34172 hrsz. (Kazinczy u. 38. – Dob u. 24.) Vegyes tulajdonban lévő, megmaradó, felújítandó épület. 34173 hrsz. (Dob u. 22. – Holló u. 1.) Vegyes tulajdonban lévő, megmaradó, felújítandó épület. 34174/2 hrsz. (Holló u. 3-9.) Új építésű, magántulajdonú társasház. 34180 hrsz. (Holló u. 15.) Vegyes tulajdonban lévő, műemlékileg védett, megmaradó, felújítandó épület. 34181 hrsz. (Király u. 19.) Vegyes tulajdonban lévő, műemlékileg védett, megmaradó, felújítandó épület. 34182 hrsz. (Király u. 17. – Holló u. 17.) Vegyes tulajdonban lévő, megmaradó, felújítandó épület. 6. sz. tömb A szabályozási terv egy szerényebb méreti központi teret alakít ki a tömbbelsőben, valójában a tömb belseje felé néző épületek kertjeként. A Kazinczy utca és a Kisdiófa utca közötti,

45

valamint a Király utca és a Dob utca között gyalogos átjárást biztosít, ez utóbbi folytatódik a 15. tömbön keresztül a Wesselényi utcáig. Az egyes ingatlanok beépítése a 6. jelű tömbben az alábbiak szerint történik: 34128 hrsz. (Kisdiófa u. 4.)

Lényegében üres telek, önkormányzati tulajdonban van. L-alakú beépítése javasolható, mely a tömbbelsőben kialakítható kertre nyílik, takarja a Kisdiófa utca 6. számú épület tűzfalát. Az épület földszintjén biztosítható az átjárás a tömbbelsőbe.

34129 hrsz. (Kisdiófa u. 6.) Önkormányzati tulajdonban lévő, megmaradó, felújítandó épület. Hátsó szárnyának kismértékű bontása lehetséges annak érdekében, hogy tágasabb udvari légtér alakulhasson ki, valamint kapcsolat a tömbbelső központi terével. 34130 hrsz. (Kisdiófa u. 8.) Önkormányzati tulajdonban lévő, megmaradó, felújítandó épület. 34131 hrsz. (Kisdiófa u. 10.) Önkormányzati tulajdonban lévő, megmaradó, felújítandó épület. 34132 hrsz. (Kisdiófa u. 12.) Önkormányzati tulajdonban lévő, megmaradó, felújítandó épület. Hátsó szárnyának bontása lehetséges annak érdekében, hogy a tömbbelsőben kialakuló kertre néző egészséges lakások építése váljék lehetővé.

34133 hrsz. (Kisdiófa u. 14.)

Önkormányzati tulajdonban lévő üres telek. Új épület építhető rá, a szomszédos 34134 hrsz-ú ingatlannal összevonva, vagy külön is. Az új épület utcai szárnyból, valamint a tűzfalat takaró belső, udvari szárnyból áll.

46

34134 hrsz. (Kisdiófa u. 16.) Önkormányzati tulajdonban lévő, bontandó épület. Helyére új épület építhető önállóan, vagy a szomszédos 34133 hrsz-ú ingatlannal összevonva. Az új épület utcai szárnyból, valamint a szomszédos tűzfalakat takaró belső, udvari szárnyakból áll. 34135 hrsz. (Kisdiófa u. 18. – Király utca 35-37.) Vegyes tulajdonban lévő, megmaradó, felújítandó épület. 34136 hrsz. (Király utca 33.) Vegyes tulajdonban lévő, megmaradó, felújítandó épület. 34137 hrsz. (Király u. 31.)

Önkormányzati tulajdonban lévő, megmaradó, felújítandó épület. Hatalmas udvari szárnya rengeteg lakást tartalmaz, ezek alaprajzi átalakítása is szükséges. Hátsó, alacsonyabb szárnyának bontása javasolt.

34138 hrsz. (K irály u. 29.)

Önkormányzati tulajdonban lévő, műemlékileg védett, megmaradó, felújítandó épület.

34139 hrsz. (Király u. 27.) Önkormányzati tulajdonban lévő, műemlékileg védett, megmaradó, felújítandó épület. A 34138 hrsz-ú telek felől belső szárnyának bontása javasolt, annak érdekében, hogy tágas belső udvar jöhessen létre, megszűnjön rettenetes kaszárnya jellege. Széles kapualján átvezethető a tömbbelsőt feltáró gyalogos útvonal.

47

34140 hrsz. (Király u. 25.)

Önkormányzati tulajdonban lévő, műemlékileg védett, megmaradó, felújítandó épület. A két belső udvar közé szervezett épület különleges, békés hangulatot áraszt, felújítása után kiválóan alkalmas például szálloda funkcióra. Földszintes épületrészén esetleg emeletráépítés megengedhető.

34141 hrsz. (Kisdiófa u. 2. – Dob u. 44.) Vegyes tulajdonban lévő, megmaradó, felújítandó épület. 34142 hrsz. (Dob u. 42.) Magántulajdonban lévő, bontandó melléképülettel beépített telek. Bár a szabályozási terv lehetővé teszi a telek nagymértékű beépítését, új épület építése az utcafronton lenne célszerű, annak érdekében, hogy a tömbbelsőben összefüggő zöldfelület alakulhasson ki. 34143 hrsz. (Dob u. 40.) Magántulajdonban lévő, bontandó melléképülettel beépített telek. Bár a szabályozási terv lehetővé teszi a telek nagymértékű beépítését, új épület építése az utcafronton lenne célszerű, annak érdekében, hogy a tömbbelsőben összefüggő zöldfelület alakulhasson ki.

48

34144 hrsz. (Dob u. 38.) Önkormányzati tulajdonban lévő, megmaradó, felújítandó épület. 34145/1 hrsz. (Dob u. 36.) Önkormányzati tulajdonban lévő, beépítetlen telek, amely a tömbbelsőben kialakítandó központi tér részévé válik. 34145/2 hrsz. (Dob u. 36.) Magántulajdonban lévő, beépítetlen telek. Beépítése a 34146/2 hrsz-ú ingatlannal közösen történhet oly módon, hogy a szomszédos tűzfalak takarásával zártudvaros beépítés jöjjön létre. A tömbbelsőben tervezett központi tér az udvaron át vezetett gyalogos passzázson érhető el.

34146/1 hrsz. (Dob u. 34.)

önkormányzati tulajdonban lévő, beépítetlen telek, amely a tömbbelsőben kialakítandó központi tér részévé válik.

34145/2 hrsz. (Dob u. 34.) Magántulajdonban lévő, beépítetlen telek. Beépítése a 34165/2 hrsz-ú ingatlannal közösen történhet oly módon, hogy a szomszédos tűzfalak takarásával zártudvaros beépítés jöjjön létre. A tömbbelsőben tervezett központi tér az udvaron át vezetett gyalogos passzázson érhető el. 34147 hrsz. (Dob u. 32.) Önkormányzati tulajdonban lévő, megmaradó, felújítandó épület. 34148 hrsz. (Dob u. 28-30.) Magántulajdonban lévő, megmaradó, jó állapotú épület. 34150 hrsz. (Dob u. 26. – Kazinczy u. 35.) Vegyes tulajdonban lévő, megmaradó, felújítandó épület.

49

34151 hrsz. (Kazinczy u. 37.)

Magántulajdonban lévő, bontásra kerülő épület. Az épület utcavonaltól való visszahúzása városképi illeszkedési problémákat vet fel, ezért az új épület kötelező építési vonala csatlakozik a szomszédos 35. sz. épülethez.


Magántulajdonban lévő, beépítetlen telek. Beépítése az utcafronton javasolt, így a tömbbelsőben összenyitható közös zöldfelület jöhet létre.

34153 hrsz. (Kazinczy u. 41.) Magántulajdonban lévő, rossz állapotú, bontandó épület. Bár a szabályozási terv lehetővé teszi a telek nagymértékű beépítését, az új épület megépítése az utcafronton lenne célszerű, így a tömbbelsőben összenyitható közös zöldfelület jöhet létre.

34154 hrsz. (Kazinczy u. 43.) Magántulajdonban lévő, bontandó melléképületekkel beépített telek. Bár a szabályozási terv lehetővé teszi a telek nagymértékű beépítését, az új épület megépítése az utcafronton lenne célszerű, így a tömbbelsőben összenyitható közös zöldfelület jöhet létre.

50


Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő, bontandó melléképületekkel beépített telek. Kizárólag az utcafront építhető be, annak érdekében, hogy a tömbbelsőben kialakuló zöldfelület előnyeit a megmaradó épület is élvezhesse. Az épület földszintjén biztosítható az átjárás a tömbbelsőbe.


Magántulajdonban megmaradó épület.

lévő,

műemlékileg

védett,

34157 hrsz. (Kazinczy u. 49.)) Önkormányzati tulajdonban lévő, műemlékileg védett, megmaradó, felújítandó épület.

51


Önkormányzati tulajdonban lévő, műemlékileg védett, megmaradó, felújítandó épület.

34159 hrsz. (Kazinczy u. 53.) Magántulajdonban lévő, megmaradó, jó állapotú épület. 34160 hrsz. (Kazinczy u. 55.)

Magántulajdonban lévő, rossz állapotú épület, a városképbe való illeszkedése is problematikus, bontása célszerű. Helyén a szomszédos épület (34159 hrsz.) magasságához igazodó, a játszótér felé forduló új épület építhető.

34161 hrsz. (Kazinczy u. 57. – Király u. 23.) Önkormányzati tulajdonban lévő, beépítetlen ingatlan, melyen nemrég játszóteret alakítottak ki. A szabályozási terv lehetővé teszi a játszótér egy részének beépítését, a szomszédos Király u. 25. sz. épület tűzfalának letakarása érdekében. A nemrég kialakított játszótér megtartásának érdekében célszerű csak a telek hátsó részének (a 34159 hrsz-ú ingatlannal határos részének) beépítése, a tűzfal takarására más (kertészeti, vagy építészeti) eszköz alkalmazható.

52

14. sz. tömb A tömb beépítése nagyrészt kialakult. Új épület már csak a Dob utca 23-27. számú ingatlanon épülhet. (Az építkezés 2008-ban már meg is kezdődött.) A szabályozási terv a tömbbelsőben jelentős méretű építési helyet jelöl ki, melynek kihasználása a zöld tömbbelső kialakítását ellehetetlenítené. Ezért a jogi lehetőséghez képest visszafogottabb beépítés megvalósítása lenne célszerű. Az egyes ingatlanok beépítése a 14. jelű tömbben az alábbiak szerint történik: 34243 hrsz. (Kazinczy u. 26. – Síp u. 21-25. – Wesselényi u. 16.) Magántulajdonban lévő, új építésű irodaház-komplexum. 34244 hrsz. (Kazinczy u. 22. – Wesselényi u. 18.) Vegyes tulajdonban lévő, műemlékileg védett, felújítandó épület. 34247/2 hrsz. (Síp u. 27a.-27b. – Dob u. 19.) Önkormányzati tulajdonban lévő, műemlékileg védett, felújítandó épület. 34248 hrsz. (Dob u. 21.) Önkormányzati tulajdonban lévő, műemlékileg védett, felújítandó épület. 34249/1 hrsz. (Dob u. 23-27.) A 34249/3 hrsz-on álló bölcsőde megközelítését szolgáló ingatlan. Önkormányzati tulajdonban van, jelenleg építési terület. 34249/2 hrsz. (Dob u. 23-27.) Önkormányzati tulajdonban lévő ingatlan, jelenleg építési terület. 34249/3 hrsz. (Dob u. 23-27.) Önkormányzati tulajdonban lévő ingatlan, melyen jelenleg bölcsőde áll, megfelelő állapotú épületben 34251/1 hrsz. (Dob u. 23-27.) Önkormányzati tulajdonban lévő ingatlan, mely a 34251/2 hrsz-on álló lakóépület megközelítését szolgálja. 34251/2 hrsz. (Dob u. 23-27.) Vegyes tulajdonban lévő lakóépület, szűk belső udvarra néző lakásokkal. Valójában az épület bontása lenne célszerű annak érdekében, hogy a tömbbelsőben összefüggő zöldterület alakulhasson ki. Mivel az épület bontása – és az ennek következtében szükségessé váló lakáspótlás – óriási költséggel járna, ezért jelenleg az épület megmaradásával és felújításával kell számolni. 34252 hrsz. (Dob u. 29. – Kazinczy u. 36.) Önkormányzati tulajdonban lévő, műemlékileg védett, felújítandó épület. 34253 hrsz. (Kazinczy u. 34.) Önkormányzati tulajdonban lévő, műemlékileg védett, felújítandó épület. 34254 hrsz. (Kazinczy u. 32.) Vegyes tulajdonban lévő, felújítandó épület. 34255 hrsz. (Kazinczy u. 30.) Vegyes tulajdonban lévő, felújítandó épület. 34256 hrsz. (Kazinczy u. 28.) Vegyes tulajdonban lévő, felújítandó épület.

53

15. sz. tömb A tömb beépítése nagyrészt kialakult, elsősorban a 70-es, 80-as években megvalósított tömbrehabilitációs programnak köszönhetően. Ennek során felújításra kerültek a Klauzál térNagydiófa utca menti épületek és nagy, összefüggő zöldfelület alakult ki a tömbbelsőben. A tömb beépítésének befejezéseként a Dob utca 37-41. számú foghíjtelek épülhet be, valamint a Dob u. 35. számú épület hatalmas tűzfalát takaró épület (tervezett óvoda) valósulhat meg. A tömbben a szabályozási terv térszín alatti parkolót is előirányoz. Az egyes ingatlanok beépítése az 15. jelű tömbben az alábbiak szerint történik: 34259 hrsz. (Wesselényi u. 20-22. – Kazinczy u. 17-19.) Állami tulajdonban lévő, új építésű irodaház. 34262 hrsz. (Kazinczy u. 21.) Önkormányzati tulajdonban lévő, műemlékileg védett, felújítandó épületegyüttes. Felújítása után kulturális célú felhasználása javasolt. 34263 hrsz. (Kazinczy u. 23-25.) Állami tulajdonban lévő, jó állapotú épület (ELTE). 34264 hrsz. (Kazinczy u. 27.) Állami tulajdonban lévő, jó állapotú épület (ELTE). 34265 hrsz. (Kazinczy u. 29-31. – Dob u. 35.) Egyházi tulajdonban lévő, műemlékileg védett, felújítandó épületegyüttes. 34266 hrsz. (Kazinczy u. 33. – Dob u. 31-33.) Vegyes tulajdonban lévő, felújítandó épület. 34268 hrsz. (Dob u. 37-41.) Önkormányzati tulajdonban lévő üres telek, tömbbelső. A tömbbelsőben építési lehetőség biztosított egy óvodaépület számára. 34269 hrsz. (Dob u. 37-41.) Önkormányzati tulajdonban lévő üres telek. Az önkormányzat kollégium építését tervez rajta. 34271 hrsz. (Dob u. 43. – Klauzál tér. 1.) Vegyes tulajdonban lévő, felújított épület. 34272 hrsz. (Klauzál tér 2.) Vegyes tulajdonban lévő, felújított épület. 34273 hrsz. (Klauzál tér 3.) Vegyes tulajdonban lévő, felújított épület. 34274 hrsz. (Klauzál tér. 4.) Magántulajdonban lévő, új építésű épület. 34275 hrsz. (Nagydiófa u. 34.) Vegyes tulajdonban lévő, felújított épület. 34276 hrsz. (Nagydiófa u. 30-32.) Vegyes tulajdonban lévő, új építésű épület. 34278 hrsz. (Nagydiófa u. 26-28.) Magántulajdonban lévő, új építésű épület. 34280 hrsz. (Nagydiófa u. 22-24. – Wesselényi u. 24.) Vegyes tulajdonban lévő, fővárosi védettségű, megmaradó, jó állapotú épület.

54

4.3. Fejlesztési programok 4.3.1. A KULTÚRA UTCÁJA (Regionális Operatív Program 2007-2013 közötti városrehabilitációs célú pályázat tartalma) 1. Dob u. 29. (34252 hrsz.) Műemlékileg védett önkormányzati épület homlokzat felújítása, környezettudatos magatartásra nevelő központ, új üzlethelyiségek kialakítása (utóbbi KMOP.pályázaton kívül) Az önkormányzat pályázatot írt ki a „Környezettudatos magatartásra nevelő központ” működtetésére, de az adott feltételek mellett nem váltott ki érdeklődést a lehetséges üzemeltetők körében, ezért arra az elhatározásra jutottak, hogy kisebb területen és kapacitással valósítják meg a központot. Erre megfelelő adottságokkal rendelkezik az épületben található, már jelenleg is üres két lakás.. Az épületben még egy üres önkormányzati lakás található, ahol célszerű gazdasági funkció kialakítása üzlethelyiségek létrehozásával, amire a pályázaton kívül, későbbi ütemben kerül sor.. A műemlék épület homlokzat és tetőfelújítása teljes körűen megtörténik. 2. Kazinczy u. 34. (34253 hrsz.) Műemlék épület homlokzat felújítása, Zsidó Negyed I-pont, kávézó, étterem és shop. Az épületben kap helyet a Zsidó negyed információs pont. Az I-pont mellett itt kap helyet a kávézó, étterem és shop a gazdasági funkció keretében,. Az épület belső rekonstrukciójával alkalmassá válik új, gazdasági funkciók betöltésére: a földszinten és az emeleten az étterem és kávézó fogyasztó tere kerül kialakításra látványkonyhával, akadálymentes mosdóval és kiszolgáló helyiségekkel. A pincébe előkészítő konyha, személyzeti öltöző, tároló- és gépészeti helyiségek kerülnek. Az épület udvarát ponyvaszerkezettel lefedjük és idényszerűen bevonjuk a fogyasztó térbe. Az üzleteket KKV-k kapják üzemeltetésbe. Az új funkció létrehozása egyúttal új munkahelyek teremtését is eredményezi. Felújításra kerül továbbá az épület homlokzata. 3. Kazinczy u. 29-31. (34265 hrsz.) / Zsinagóga felújítása Műemlékileg védett, egyházi tulajdonú (Magyarországi Autonóm Ortodox Izraelita Hitközség) épületegyüttes, melynek külső és udvari homlokzatai, valamint tetőszerkezete felújításra kerülnek. Az ortodox zsinagóga külső épületszerkezeteinek műszaki felújítása, homlokzatok és tető felújítása, rekonstrukciója, konzervátori szemléletben: az anyagok, felületek, nyílászárók teljes cseréje helyett a meglévő anyagok konzerválása, szükség szerinti pótlása egy gondosabb, körültekintőbb eljárással, ami nagyobb szakmai odafigyelést, gondosabb, körültekintőbb eljárást jelent. Ennek eredményeként nem egy "steril" új épület benyomását keltő mű jön létre, hanem megtarthatóvá válik az épület 100 éves érlelődése, patinája. Sor kerül a bejárati előlépcső, a lábazati, homlokzati kőfelületek, az utcai homlokzat tégla burkolatú felülete, a műkőbetétek, valamint a főkapu rekonstrukciójára. A

55

felújítás részét képezi az erkélykorlát, az oldalsó bejárati acélkapuk, valamint az iparművészeti műtárgyak, homlokzati elemek helyreállítása, pótlása, a tetőfedés cseréje, korszerűsítése. A zsinagóga, a benne működő múzeum és színház látogathatóságát segíti elő a lépcsőházban új, akadálymentes vizesblokk kialakítása, és a meglévő udvar akadálymentesítése, alkalmassá válik koncertek, rendezvények megtartására az ott létesítendő mobil színpaddal. A kapu mögött turisztikai célú kegytárgybolt és kiállítótér lesz. A MAOIH területén kulturális és turisztikai célok megvalósítása érdekében megvalósítandó kulturális funkcióbővítő projekt koncepciója, amit a MAOIH, mint konzorciumi partner vállal: 

Kulturális rendezvények szervezése (konferenciák, színházi előadások, szakmai képzések) A Hitközség tulajdonában van egy kulturált körülmények között működtethető színházterem, amely alkalmassá tehető a hitéleti tevékenységünkhöz is kapcsolódó nemzetközi konferenciák, tudományos ülések, felolvasások, előadások, kulturális események megrendezésére. A színházterem befogadó képessége mintegy 200 fő.



Eseti tárlatok, kiállítások megrendezése A Hitközség emeleti díszterme egyaránt alkalmas kortárs és ortodox archaikus művészeti anyag (grafikák, karcok, metszetek, festmények, fotók, kisplasztikák) installálására, kiállítására.



Udvari koncertek A Hitközség udvara megfelelő rekonstrukcióval alkalmassá tehető ortodox kórus-és zenei koncertek lebonyolítására. A befogadóképessége kb. 100 fő.

4. Kazinczy u. 23-27. (34263, 34264 hrsz.) / ELTE épületének felújítása Az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának épülete, melynek aulája átépítésre kerül, továbbá két új szemináriumi terem is létesül. Így mint „nyitott Universitas” – újabb közfunkciók befogadására, újabb kulturális események megjelenésére válik alkalmassá. Az ELTE, mint konzorciumi partner az alábbi funkciókat biztosítja a fenntartási időszakban: 

 

Kiállítóhely állandó Pedagógiatörténeti és Neveléstörténeti Kiállítás (ez a magyar pedagógia egyedülálló kulturális centruma lehetne) hallgatók által készített művészeti alkotások kiállításai, gyermekrajz-pályázatok tárlata, tanfolyamos felnőtt képzések, továbbképzések, Pszichológia mindenkinek!- előadássorozat konferenciák nemzetközi rendezvények, megrendezésére alkalmas terek kialakítása, 56

          

hátrányos helyzetű rétegek átképzése – előadássorozatok kínálatának bővítése, hétvégi iskolarendszerű képzések, pódium-színpados előadások, Wifi és e-pont kialakítása, Turisztikai információs pont létrehozása, Internet/cyber/e-cafe létrehozása, drog prevenciós, és sporttudományos K+F tevékenység nyilvánosságának erősítése fejlesztése, mentálhigiénés, egészségpszichológiai –és egészségfejlesztő műhely létrehozása, Sporttudományos kutatói bázis, szellemi műhely kialakítása, E-larning centrum létrehozása, életvezetési tanácsadás, oktatási profilhoz illeszkedő kibővített kultúrcikk árusítás (CD-k, DVD-k, könyvek, folyóiratok, kiadványok, brossurák, klasszikus agora-funkciós fejlesztések (középső részek mobil leválasztása)

5. Kazinczy u. 21. (34262 hrsz.) / Elektrotechnikai Múzeum épületének felújítása Műemlékileg védett, – a közelmúltban állami tulajdonból önkormányzati tulajdonba került – épületegyüttes, az Országos Műszaki Múzeum Elektrotechnikai Múzeuma. A Múzeum utcai és udvari épülete, valamint udvara felújításra kerül, azokban számos új funkció kerül elhelyezésre. Udvar felújítása Az 1950-es években a talajra ráhúzott aszfalt réteg bontása, az altalaj tömörítése, egyenlítése. A burkolat korhű macskakővel való borítása, mivel az 1920-as 1930-as években épült ipari létesítmények környezetét akkoriban ilyen burkolattal látták el. Kiállítási látványelemek az udvaron Kábelkiállítás üvegborítással: Az udvar bejárati részének földfelszín alatti kiépítése kiállítási céllal. Ennek keretében 3 db kb. 2x 1,5 m felületen, kb. 50-70 cm mélységben kiállítókamrák kialakítása, belső megvilágítással, csúszásmentesített üveg és fémrács borítással. A kamrákban kábelkiállítás eredeti korhű tárgyakkal (1920-as évektől), szemléltetve egy város földalatti kábelhálózatát. Új múzeumi porta, információs pult: 1930-as évekbeli transzformátorház újbóli legyártása múzeumi porta, információs fülke funkcióra (múzeumi kiadványok, belépőjegyek árusítása). Legyártása a fő méretek megtartásával, a külső megjelenésében megegyező díszítésekkel, elektromos csatlakozással, belső berendezéssel, a fenti funkcióknak megfelelő megoldásokkal történik. Fogadótér kialakítása: A múzeum látogatóbarát fogadóterének kialakítása az udvaron, részben átmenetet képezve az épületbe. Kiépítése funkcionális elemekkel (információs pultok, irányító-eligazító táblák, hirdető oszlop, LCD monitor).

57

Utcai épület felújítása (múzeum) Homlokzat felújítása: A múzeumi műemlék épület utcafronti budakalászi travertinnel borított homlokzatának, illetve az udvari rész homlokzati felújítása (festés, vakolat kijavítások) az épület műemléki sajátosságait figyelembe véve. Nyílászárók cseréje: Mivel műemlék az épület, így minden nyílászáró cseréjénél új darabot kell legyártatni, melynek formájában, alakjában, színében egyeznie kell az eredetivel. Teljes körűen akadálymentesített külső lift hozzáépítése: A múzeumi épület műemléki volta miatt a hozzáépített liftnek külső megjelenésében illeszkednie kell az épület stílusához. Ezért egy, a korra jellemző Bauhaus (pl. a Kelenföldi Erőmű, vagy a Hungária körúti alállomás példája) építészeti stílusú, üvegkazettás, félköríves külső lépcsőház hozzáépítésével, valamint a liftnek ebbe való beépítésével lehet megvalósítani. A lift mindkét épületet kiszolgálja. Udvari épület felújítása (kulturális központ) Homlokzat felújítás: A múzeumi épület homlokzatának a felújítása (vakolatjavítások, festés) az épület műemléki sajátosságait figyelembe véve. Nyílászárók cseréje: Az épület udvari homlokzatának részét az 1950-es években építették át a ma is látható állapotára. Az épület műemléki volta miatt a felújítási munkáknál vissza kell állítani az eredeti állapotot: pl. az épület homlokzatán nagyméretű függőleges ablaknyílások elhelyezése, a főbejárat eredeti aszimmetrikus elhelyezésének visszaállítása. Az épületegyüttes rekonstrukciójára a magánszféra közvetlen bevonására tett kísérletet az önkormányzat. A hátsó épület kulturális funkciójú hasznosítására pályázatot írt ki, amely eredményesen zárult. A nyertes ajánlattevő vállalta, hogy az épület belső rekonstrukciójával az alábbi funkciókat biztosítsa, ami további 125 millió Ft magánberuházást eredményez az önkormányzati pályázat nyomán:  Civil-ernyő funkció  Lokális, nemzeti és multikulturális értékközvetítő, -őrző -alkotó funkció  Agora-funkció és kulturális befogadó hely, (culture reception & welcoming)  „host & catering trade”- vendéglátó funkció  Kulturális örökségvédő funkció  Szórakoztató, szórakozva művelődést segítő funkció  Esztétikai, ízlésformáló, művészeti nevelő funkció  Korosztály-specifikus kultúraközvetítő funkció  Kulturális és szabadidős szolgáltatásokat nyújtó funkció 6. Kazinczy u. felújítása (Dob u.- Wesselényi u. közötti szakasz) / Közlekedés szervezés A városnegyed megújulását jelképező utcaszakasz felújításra kerül, egységes faltól falig térburkolattal, amely kiemeli az utca gyalogos prioritását. Felújításra kerülnek a közművek is, az utca és az egyes épületek díszkivilágítást kapnak.

58

4.3.2. A pályázathoz kapcsolódó, de azon kívül a közszféra által megvalósítani kívánt tevékenységek az akcióterületen A szükséges területek megszerzésével kapcsolatos feladatok A városépítészeti koncepcióban rögzített fejlesztések megvalósításához az alábbi ingatlanok (ingatlanrészek) megvásárlása szükséges: 5. sz. tömb A tömbben nem szükséges újabb területek megvásárlása. 6. sz. tömb 34145/1 hrsz. (Dob u. 36.) Üres telek, melyet az Önkormányzat a tömbbelsőben kialakítandó közterület miatt a közelmúltban megvásárolt. 34146/1 hrsz. (Dob u. 34.) Üres telek, melyet az Önkormányzat a tömbbelsőben kialakítandó közterület miatt a közelmúltban megvásárolt. A fentieknek megfelelően a 6. tömbben újabb területek megszerzése nem szükséges. 14. sz. tömb A tömbben nem szükséges újabb területek megvásárlása. 15. sz. tömb A tömbben nem szükséges újabb területek megvásárlása. Területelőkészítési feladatok A városépítészeti koncepcióban vázolt beépítés megvalósítása érdekében számos épület, épületrész bontása válik szükségessé. Az önkormányzatot terheli a kialakítandó közterületeken, az önkormányzat által értékesítendő építési telkeken, valamint az önkormányzat tulajdonában maradó ingatlanokon lévő épületek lebontása. (A magántőkére alapozott fejlesztések esetén a meglévő épületek esetleges elbontása természetesen a beruházót terheli.) A fejlesztési akció megvalósítása érdekében az alábbi épületbontásokkal kell számolni: 5. sz. tömb A tömbben nincs olyan bontási feladat, amely az önkormányzatot terhelné. 6. sz. tömb 34132 hrsz. (Kisdiófa u. 12.) Az épület hátsó szárnyának bontása szükséges a Kisdiófa u. 12-16. szám alatti egységes beépítés megvalósításához. Bontandó szintterület összesen: 315 m2. 59

34134 hrsz. (Kisdiófa u. 16.) A teljes épület bontása szükséges a Kisdiófa u. 12-16. szám alatti egységes beépítés megvalósításához. Bontandó szintterület összesen: 1290 m2. 34137 hrsz. (Király u. 31.) Az épület hátsó szárnyának bontása szükséges, a tömbbelsőben kialakítandó tér felé tájolt beépítés megvalósításához. Bontandó szintterület összesen: 550 m2. 34129 hrsz. (Kisdiófa u. 6.) Az épület hátsó szárnyának bontása szükséges a tágasabb belső udvar megvalósításához. Bontandó szintterület összesen: 235 m2. 34139 hrsz. (Király u. 27.) Az épület egyik udvari szárnyának bontása szükséges ahhoz, hogy a városépítészeti koncepció szerinti zöld tömbbelső létrejöhessen a szomszédos, 34138 hrsz-ú ingatlannal közösen. Bontandó szintterület összesen: 925 m2. A fentiek szerint a 6. tömbben összesen 3080 m2 szintterület bontását kell az önkormányzatnak elvégezni. 14. sz. tömb A tömbben az önkormányzatnak nincs bontási feladata. 15. sz. tömb A tömbben az önkormányzatnak nincs bontási feladata. Épületfelújítás Az akcióterületen megmaradó és felújítandó épületekkel kapcsolatos költségek két részből tevődnek össze: az önkormányzati tulajdonban maradó – jellemzően műemléki védelem alatt álló – épületek teljes külső és belső felújítása, a magántulajdonban lévő épületek felújításához adott önkormányzati támogatás (pl. homlokzatfelújítás). Önkormányzati tulajdonban maradó, felújítandó épületek 5. sz. tömb 34164 hrsz. (Király u. 21. – Kazinczy u. 56.) Közepes állapotban lévő épület, melyben 60 önkormányzati tulajdonú lakás található, összes alapterületük 3036 m2, átlagos alapterületük 51 m2. Az épületben még 10 nem lakás funkciójú helyiség található, összes alapterületük: 667 m2. Az épület változatlan formában kerül felújításra, de a komfortosítás miatt néhány lakás megszűnésével kell számolni. A megszűnő lakások pótlására tetőtér-beépítéssel lehetőség nyílik.

60

6. sz. tömb 34129 hrsz. (Kisdiófa u. 6.) Közepes állapotban lévő épület, melyben 19 önkormányzati tulajdonú lakás található, összes alapterületük 736 m2, átlagos alapterületük 39 m2. Az épületben még 2 nem lakás funkciójú helyiség található, összes alapterületük: 97 m2. A rehabilitáció során az épület hátsó szárnya bontásra kerül, ezért, valamint a megmaradó lakások komfortosítása miatt 6 lakás megszűnésével kell számolni. A tetőtér beépítésével 3 lakás visszapótlása lehetővé válik. 34130 hrsz. (Kisdiófa u. 8.) Rossz állapotban lévő épület, melyben 15 önkormányzati tulajdonú lakás található, összes alapterületük 512 m2, átlagos alapterületük 34 m2. Az épületben még 3 nem lakás funkciójú helyiség található, összes alapterületük: 207 m2. Az épület változatlan formában kerül felújításra, de a komfortosítás miatt néhány lakás megszűnésével kell számolni. A megszűnő lakások pótlására tetőtér-beépítéssel lehetőség nyílik. 34131 hrsz. (Kisdiófa u. 10.) Rossz állapotban lévő épület, melyben 23 önkormányzati tulajdonú lakás található, összes alapterületük 1289 m2, átlagos alapterületük 56 m2. Az épületben még 3 nem lakás funkciójú helyiség található, összes alapterületük: 173 m2. Az épület változatlan formában kerül felújításra, a komfortosítás miatt megszűnő lakások pótlása a tetőtér beépítésével lehetséges. 34132 hrsz. (Kisdiófa u. 12.) Közepes állapotban lévő épület, melyben 13 önkormányzati tulajdonú lakás található, összes alapterületük 510 m2, átlagos alapterületük 39 m2. Az épületben még 1 nem lakás funkciójú helyiség található, összes alapterületük: 34 m2. A rehabilitáció során az épület hátsó szárnya bontásra kerül, ezért, valamint a megmaradó lakások komfortosítása miatt 6 lakás megszűnésével lehet számolni. A tetőtér beépítésével 2 lakás visszapótlása lehetővé válik. 34137 hrsz. (Király u. 31.) Közepes állapotban lévő épület, melyben 53 önkormányzati tulajdonú lakás található, összes alapterületük 2731 m2, átlagos alapterületük 51,5 m2. Az épületben még 1 nem lakás funkciójú helyiség található, összes alapterületük: 55 m2. A rehabilitáció során az épület hátsó, alacsonyabb szárnya bontásra kerül, ezért, valamint a megmaradó lakások komfortosítása miatt 15 lakás megszűnésével lehet számolni. A tetőtér beépítése – az épület nagy magassága, valamint nagy lakásszáma miatt – nem javasolt. 34138 hrsz. (Király u. 29.) Rossz állapotban lévő, műemlékileg védett épület, melyben 7 önkormányzati tulajdonú lakás található, összes alapterületük 487 m2, átlagos alapterületük 69 m2. Az épületben még 5 nem lakás funkciójú helyiség található, összes alapterületük: 142 m2. Az épület változatlan formában kerül felújításra. 34139 hrsz. (Király u. 27.) Rossz állapotban lévő, műemlékileg védett épület, melyben 33 önkormányzati tulajdonú lakás található, összes alapterületük 2203 m2, átlagos alapterületük 67 m2.

61

A rehabilitáció során az épület egyik udvari szárnyának egy része bontásra kerül, azért 11 lakás megszűnésével kell számolni. A tetőtér –utcára, valamint a tömbbelsőre néző – részének beépítésével 6 lakás visszapótlása lehetővé válik. 34140 hrsz. (Király u. 25.) Rossz állapotban lévő, műemlékileg védett épület, melyben 40 önkormányzati tulajdonú lakás található, összes alapterületük 1555 m2, átlagos alapterületük 39 m2. Az épületben még 5 nem lakás funkciójú helyiség található, összes alapterületük: 289 m2. A rehabilitáció során az épület teljes funkcióváltása javasolt, így a 40 lakás megszűnésével kell számolni. 34144 hrsz. (Dob u. 38.) Közepes állapotban lévő épület, melyben 36 önkormányzati tulajdonú lakás található, összes alapterületük 1460 m2, átlagos alapterületük 40,5 m2. Az épületben még 3 nem lakás funkciójú helyiség található, összes alapterületük: 169 m2. Az épület változatlan formában kerül felújításra, a komfortosítás miatt megszűnő lakások pótlása a tetőtér utcára és a tömbbelső felé néző részeinek beépítésével lehetséges. 34147 hrsz. (Dob u. 32.) Közepes állapotban lévő épület, melyben 28 önkormányzati tulajdonú lakás található, összes alapterületük 1099 m2, átlagos alapterületük 39 m2. Az épületben még 1 nem lakás funkciójú helyiség található, összes alapterületük: 16 m2. Az épület változatlan formában kerül felújításra, a komfortosítás miatt megszűnő lakások pótlása a tetőtér beépítésével lehetséges. A rehabilitáció során az épület hátsó szárnya bontásra kerül, ebben műhely található. 34157 hrsz. (Kazinczy u. 49.) Rossz állapotban lévő, műemlékileg védett épület, melyben 18 önkormányzati tulajdonú lakás található, összes alapterületük 758 m2, átlagos alapterületük 42 m2. Az épületben még 3 nem lakás funkciójú helyiség található, összes alapterületük: 86 m2. Az épület változatlan formában kerül felújításra, a komfortosítás miatt megszűnő lakások pótlása a tetőtér beépítésével lehetséges. 34158 hrsz. (Kazinczy u. 51.) Közepes állapotban lévő, műemlékileg védett épület, melyben 10 önkormányzati tulajdonú lakás található, összes alapterületük 753 m2, átlagos alapterületük 75 m2. Az épület változatlan formában kerül felújításra, a tetőtér beépítése – az épület nagy magassága miatt – nem javasolt. 14. sz. tömb 34247 hrsz. (Síp u. 27a.-27b. – Dob u. 19.) Rossz állapotban lévő épület, melyben 24 önkormányzati tulajdonú lakás található, összes alapterületük 1160 m2, átlagos alapterületük 48 m2. Az épületben még 2 nem lakás funkciójú helyiség található, összes alapterületük 110 m2. Az épület változatlan formában kerül felújításra, de a komfortosítás miatt néhány lakás megszűnésével kell számolni. A megszűnő lakások pótlása a tetőtér beépítésével lehetséges.

62

34248 hrsz. Dob u. 21.) Rossz állapotban lévő épület, melyben 14 önkormányzati tulajdonú lakás található, összes alapterületük 611 m2, átlagos alapterületük 44 m2. Az épületben még 1 nem lakás funkciójú helyiség található, alapterülete 22 m2. Az épület változatlan formában kerül felújításra, de a komfortosítás miatt néhány lakás megszűnésével kell számolni. A megszűnő lakások pótlása a tetőtér beépítésével lehetséges. 34252 hrsz. (Dob u. 29. – Kazinczy u. 36.) Rossz állapotban lévő épület, melyben 21 önkormányzati tulajdonú lakás található, összes alapterületük 817 m2, átlagos alapterületük 39 m2. Az épületben még 2 nem lakás funkciójú helyiség található, összes alapterületük 87 m2. Az épület változatlan formában kerül felújításra, de a komfortosítás miatt 5 lakás megszűnésével kell számolni. 34253 hrsz. (Kazinczy u. 34.) Rossz állapotban lévő épület, melyben 7 önkormányzati tulajdonú lakás található, összes alapterületük 264 m2, átlagos alapterületük 38 m2. Az épületben az Önkormányzat a környezettudatos magatartásra nevelő központot kíván kialakítani. A funkcióváltás az épület teljes belső átalakítását teszi szükségessé, a műemléki értékeket hordozó építészeti elemek (homlokzat, lépcsőház, stb.) eredeti állapotukban történő megőrzésével. 15. sz. tömb Nincs önkormányzati tulajdonban maradó felújítandó épület. Önkormányzati támogatás nyújtása a magántulajdonú épületek felújításához A városrész rehabilitációja nem lehet teljes, ha a magántulajdonban, vagy vegyes tulajdonban lévő lakóépületek felújítása elmarad. Tekintettel arra, hogy a lakásprivatizáció során tulajdonossá vált egykori bérlők a felújítást nem tudják önerőből finanszírozni, így szükséges számukra támogatást nyújtani. Erzsébetváros önkormányzata ezért felhívást tett közzé BelsőErzsébetváros társasházainak kezelőihez, az épületek tulajdonosaihoz annak felmérésére, hogy melyek azok a lakóépületek, amelyek megfelelnek a 2/2005.(II.10.) Főv.Kgy. rendeletben előírt támogatás feltételeinek. A támogatást a programban részt evvő épületek jellemzően a homlokzatok, a tetők, a kémények, a lépcsőházak, az épületek ő tartószerkezeti elemei, a függőfolyosók, a vízszigetelések javítására, felújításra fordítanák. 5. sz. tömb 34173 hrsz. (Dob u. 22. – Holló u. 1.) Közepes állapotban lévő épület. Tervezett felújítás: homlokzatok és körfolyosó. Az épületben található 7 önkormányzati tulajdonú lakás értékesítése lenne célszerű. 34180 hrsz. (Holló u. 15.) Közepes állapotban lévő épület. Tervezett felújítás: falszigetelés, utcai homlokzat. Az épületben található 1 önkormányzati tulajdonú lakás értékesítése lenne célszerű.

63

34181 hrsz. (Király u. 19.) Közepes állapotban lévő épület. Tervezett felújítás: felvonó, függőfolyosó, lépcsőház, vízszigetelés. Az épületben található 1 önkormányzati tulajdonú lakás értékesítése lenne célszerű. 34182 hrsz. (Király u. 17. - Holló u. 17.) Közepes állapotban lévő épület. Tervezett felújítás: tető, kapualj, körfolyosó, kémény. Az épületben található 2 önkormányzati tulajdonú lakás értékesítése lenne célszerű. 6. sz. tömb 34135 hrsz. (Kisdiófa u. 18. – Király u. 35-37.) Közepes állapotban lévő épület, a magántulajdonú lakóépület-felújítási programban nem szerepel. Ennek ellenére homlokzatának és közös tulajdonban lévő részeinek felújítása javasolt. 34136 hrsz. (Király u. 33.) Közepes állapotban lévő épület. Tervezett felújítás: tető. Az épületben található 4 önkormányzati tulajdonú lakás értékesítése lenne célszerű. 34141 hrsz. (Kisdiófa u. 2. – Dob u. 44.) Közepes állapotban lévő épület, a magántulajdonú lakóépület-felújítási programban nem szerepel. Ennek ellenére homlokzatának és közös tulajdonban lévő részeinek felújítása javasolt. Az épületben található 2 önkormányzati tulajdonú lakás értékesítése lenne célszerű. 34150 hrsz. (Dob u. 26. – Kazinczy u. 35.) Közepes állapotban lévő épület, a magántulajdonú lakóépület-felújítási programban nem szerepel. Ennek ellenére homlokzatának és közös tulajdonban lévő részeinek felújítása javasolt. Az épületben található 3 önkormányzati tulajdonú lakás értékesítése lenne célszerű. 34156 hrsz. (Kazinczy u. 47.) Közepes állapotban lévő épület, a magántulajdonú lakóépület-felújítási programban nem szerepel. Ennek ellenére homlokzatának és közös tulajdonban lévő részeinek felújítása javasolt. Az épületben nincs önkormányzati tulajdonú lakás. 14. sz. tömb 34244 hrsz. (Kazinczy u. 22. – Wesselényi u. 18.) Közepes állapotban lévő épület. A magántulajdonú lakóépület-felújítási programban nem szerepel. Ennek ellenére homlokzatának és közös tulajdonban lévő részeinek felújítása javasolt. Az épületben található 3 önkormányzati tulajdonú lakás értékesítése lenne célszerű. 34254 hrsz. (Kazinczy u. 32.) Közepes állapotban lévő épület. Tervezett felújítás: tető, zárófödém, kémény. Az épületben található 1 önkormányzati tulajdonú lakás értékesítése lenne célszerű.

64

34255 hrsz. (Kazinczy u. 30.) Közepes állapotban lévő épület. A magántulajdonú lakóépület-felújítási programban nem szerepel. Ennek ellenére homlokzatának és közös tulajdonban lévő részeinek felújítása javasolt. Az épületben nincs önkormányzati tulajdonú lakás. 34256 hrsz. (Kazinczy u. 28.) Közepes állapotban lévő épület. A magántulajdonú lakóépület-felújítási programban nem szerepel. Ennek ellenére homlokzatának és közös tulajdonban lévő részeinek felújítása javasolt. Az épületben nincs önkormányzati tulajdonú lakás. 15. sz. tömb 34266 hrsz. (Kazinczy u. 33. – Dob u. 31-33.) Közepes állapotban lévő épület. Tervezett felújítás: homlokzat felújítás, fűtés mérhetővé tétele. Az épületben található 1 önkormányzati tulajdonú lakás értékesítése lenne célszerű. Lakáspótlás A rehabilitáció során önkormányzati bérlakások szűnnek meg komfortosítások, lakásösszevonások, bontások, vagy funkcióváltás miatt. A megszűnő önkormányzati bérlakásban élők számára cserelakásról kell gondoskodni. A cserelakás a város más részein is felajánlható, nagyságában és minőségében azonban felül kell múlnia a megszüntetésre kerülő bérleményt. Bevált gyakorlat szerint – például a budapesti Középső-Ferencvárosban – legalább három cserelakást célszerű felajánlani, melyek közül a bérlőnek választási lehetősége van. Természetesen elképzelhető az a megoldás is, hogy az Önkormányzat szociális bérlakásépítési akciót indít, akár az akcióterületen, akár a kerület más részén, és a megszűnő bérleményben lakókat a megépülő új bérházban helyezi el. Jelen akcióterv azzal a feltételezéssel él, hogy a lakáspótlást az önkormányzat részben a tetőterek beépítésével, részben piaci lakásvásárlással oldja meg, az alábbiak szerint.

Cím 5. sz. tömb Király u. 21. 6. sz. tömb Kisdiófa u. 6. Kisdiófa u. 8. Kisdiófa u. 10. Kisdiófa u. 12. Kisdiófa u. 16. Király u. 31. Király u. 27. Király u. 25. Dob . 38. Dob u. 32 Kazinczy u. 49. 6. tömb összesen

Hrsz.

Megszűnő lakások száma (db)

Lakáspótlás (db) Tetőtérbeépítés

Lakásvásárlás

34164

6

6

-

34129 34130 34131 34132 34134 34137 34139 34140 34144 34147 34157

6 3 5 6 7 15 11 40 6 6 4 109

3 3 5 2 6 6 6 4 35

3 4 7 15 5 40 74

Megszűnés oka

Komfortosíts Bontás, komfortosítás Komfortosítás Komfortosítás Bontás, komfortosítás Bontás Bontás, komfortosítás Bontás Funkcióváltás Komfortosítás Komfortosítás Komfortosítás

65

15. sz. tömb: nincs lakáspótlás 14. sz. tömb 34247/2 Dob u. 19. Dob u. 21. 34248 Dob u. 29. – 34252 Kazinczy u. 36. Kazinczy u. 34. 34253 14. tömb összesen ÖSSZESEN

4 2

4 2

-

5

-

5

7 18

6

7 12

133

47

Komfortosítás Komfortosítás Földszinti funkcióváltás funkcióváltás

86

A megszűnő lakások pótlásának mintegy harmadát tehát az önkormányzat meg tudja oldani az akcióterületen, a meglévő önkormányzati tulajdonú épületek tetőterének beépítésével. Közterületfejlesztési program Az akcióterület közterületfejlesztésének koncepcióját a „Budapest VII. került BelsőErzsébetváros városregenerációs tervének előkészítése” című anyag (készítette Mű-Hely Zrt. 2006.) a következőképpen határozza meg: „A területre korábban készített szabályozási és egyéb tervek már tettek javaslatot az igen szűk, rossz állapotú aszfalt, illetve nagykockakő burkolatú lakóutcák burkolat-átépítésére. Kiviteli terv szintű útterv készült (Vis-Comp 2004.) a Holló utca átépítésére, megvalósítása a jelenleg is folyó építkezések (parkolóház, társasházak) miatt elhúzódik. Szabályozási terv szinten javasolt a Dob utca területhez csatlakozó Rumbach Sebestyén utca – Síp utca közötti szakaszának gyalogos prioritású átépítése, kizárólag célforgalom számára korlátozva a használatot. A területen elhelyezkedő igen szűk beépítésű lakóutcák jelenlegi járda-útpályajárda keresztmetszeti elrendezése helyett javasolt a faltól falig egyszintű burkolat kiépítése vegyesforgalmú utcaként. A 6,0-8,0 m széles felület egy forgalmi sáv és kétoldali gyalogosfelület kialakítására elegendő. Ezek a Kazinczy utca Király utca-Wesselényi utca közötti szakasza, a Síp utca Wesselényi utca – Dob utca közötti szakasza. A vizsgált területen került kiszabályozásra a Király utca és a Dob utca között a tervezett gyalogos felület. A tömbökön átvezető gyalogos felület illeszkedik a lakóutcák átépítésre javasolt burkolatához.” A fenti koncepció alapján a közterületfejlesztési program az alábbi elemekből tevődik össze: 

Kazinczy utca átépítése térkő burkolattal (faltól-falig), a Király utca és a Wesselényi utca között: 1800 m2.



Dob utca átépítése térkő burkolattal (faltól-falig), a Síp utca és a Klauzál tér között: 2300 m2 .



Síp utca átépítése térkő burkolattal (faltól-falig), a Dob utca és a Wesselényi utca között: 1800 m2.

66



Új közterület kialakítása a tömbbelsőben (a 34145/1, a 34146/1 hrsz-ú telkek, valamint a 34138 és a 34139 hrsz-ú telkek egy részének igénybevételével), térkő burkolattal, növényzettel, utcabútorokkal: 770m2.

A tömbbelsőkben kialakítandó közkerteket nem szükséges a közterületfejlesztési program részének tekinteni, ezek megvalósítását az egyes ingatlanfejlesztési projektek (új épületek építése, meglévő épületek felújítása) részeként lehet feltételezni. Közműfejlesztési program Az akcióterületen jelentős fejlesztések, beruházások várhatók, melyek alapvetően meghatározzák a közművek fejlesztési irányát. A közművek korszerűsítésének ütemét a beruházások üteméhez kell igazítani úgy, hogy az ingatlanok beépítéséhez szükséges közműfejlesztéseken túl figyelembe kell venni a közterületek fokozatos rekonstrukciójához kapcsolódó közműfelújításokat is. A szükséges fejlesztések pontos meghatározásához értelemszerűen szükség lenne a tervezett beruházások pontos ismeretére, azonban a több mint 10 éve tartó rehabilitáció során elvégzett közműfejlesztések jó alapot adnak a várható rekonstrukciók meghatározására. A várható közműfejlesztési feladatok szakáganként: Vízellátás Az akcióterület vízellátása nyomásövezet szempontjából a pesti alapzónához tartozik. A mértékadó nyomást a Gellérthegyi medencerendszerek fenékszintje adja. A kiépített körvezetékes hálózat az akcióterületen a fejlesztések során várható szociális vízigényeket biztosítani tudja, azonban az új épületek és alájuk tervezett nagy alapterületű teremgarázsok miatt a szükséges oltóvízigényt az NÁ 100 mm-es vezeték már nem tudja kielégíteni. Mindezek miatt az alábbi fejlesztéseket kell előirányozni. Kisdiófa utca teljes hosszában - 190 m - a meglévő NÁ 100-as vezetéket NÁ 150-es göv vezetékre átépíteni. Dob utcában – 110 m – a meglévő NÁ 100mm-es vezeték NÁ 150 mm göv vezetékre átépíteni. Az utcák rekonstrukciója során szükség lesz a hálózaton kiépített szerelvények – 10-15 tolózár és 28- 30 db házi bekötővezeték csapszekrényének – szintbehelyezésére, valamint a földalatti tűzcsapok föld-felettivé való átépítésére, mely várhatóan 7 db meglévő tűzcsap átépítését és további 6 db új tűzcsap kiépítését jelenti. Az új beépítésű ingatlanoknál várható a bekötővezetékek átépítése, mely megközelítőleg 17 új bekötést érint. Csatornázás Az akcióterületen a fejlesztések során keletkező elvezetendő szennyvízmennyiséget a meglévő kiépült hálózat fogadni tudja. A Fővárosi Csatornázási Művek Rt mint üzemeltető a csapadékvíz-elvezetés kérdésében ad korlátot. A jelenleg elvezetendő csapadékvizet meghaladó többlet felszínvizet nem tud fogadni. Mindezek alapján a tervezett fejlesztéseknél, beruházásoknál keletkező többlet szennyvízmennyiségek gond nélkül bevezethetők a meglévő hálózatba. Csapadékvíz

67

tekintetében összességében többlet vízmennyiséggel nem kell számolni, egyrészt mert az ingatlanok jelenlegi fedettsége sok esetben szinte 100 %-os, másrészt a szabályozási terv a meglévőknél jóval nagyobb zöldfelületek kialakítását írja elő. A tervezési területet érintően hálózatfejlesztési terve nincs az üzemeltetőnek. A továbbiakban az útfelújítások során kell foglalkozni a csatorna szükség szerinti korszerűsítésével. A későbbiekben kialakításra kerülő térburkolatos utcák esetén a csapadékvíz-elvezetésben történhet változás. Miután a Fővárosi Csatornázási Művek a folyókát nem veszi át üzemeltetésre, ezért a rekonstrukciók során a hagyományos – víznyelőkkel történő – csapadékvíz-elvezetést kell figyelembe venni. Az akcióterületen az aknafedlapok 30 – 40 db és a víznyelők 60-65 db szintbehelyezésével kell számolni. Számítani lehet a víznyelőaknák bekötéseinél, - ahol nem épült ki - a tisztítóaknák kiépítésével. A vízellátáshoz hasonlóan felújításra vár a rekonstrukcióban résztvevő ingatlanok házi bekötőcsatornáinak cseréje. A rekonstrukció várhatóan 17 db ingatlant érint. Az utcák felújítását megelőzően meg kell kérni az üzemeltetőtől a nyilatkozatot, melyben megadják az adott szakaszra vonatkozó esetleg felújítási szándékukat. Gázellátás A térség gázellátását a Klauzál téri nyomásszabályozóba érkező középnyomású gázvezeték biztosítja. A szabályozóból kilépő kisnyomású hálózat látja el az egyes ingatlanokat gázenergiával. Az akcióterületen kiépült meglévő közcsőhálózat biztosítani tudja a fejlesztési igényeket. Az utcák felújítását megelőzően – már az útépítési tervezést is megelőzően – tájékoztatni kell az üzemeltetőt a tervezett rekonstrukcióról, és így a Fővárosi Gázművek Rt az éves felújítási tervében ezt figyelembe tudja venni. Az új beépítés miatt várható az érintett ingatlanoknál a csatlakozó vezetékek felbővítése, átépítése, melynek becsült száma 17 db. Elektromosenergia-ellátás Az akcióterület villamosenergia-ellátása az un. „Erzsébetváros” elnevezésű 120/10 kV-os alállomásról kiinduló kábelhálózatról történik. Az innen kiinduló 10 kV-os kábelek fűzik fel az elhelyezendő transzformátor állomásokat. A tervezett fejlesztések, beruházások során a tervezési területen mintegy 25-30 % többlet igény várható, mely felfutás folyamatos lesz, ezért mindig a tényleges igényeket kielégítő gépkapacitást kell csak biztosítani. A területen elhelyezésre kerülő transzformátorokat a tervezett új épületekben kell elhelyezni, betonházas, önálló épületben elhelyezett transzformátorokat nem célszerű kialakítani. A villamosigények kialakítására az igényektől és az épületek funkciójától függően 630 kVA és 1000 kVA közti teljesítményű transzformátorok elhelyezésére kell számítani. A többlet villamosenergia-igény biztosítására 2 db új 630/10/0,4kV létesítése és 3 db ideiglenes transzformátor helyett további 3 új 630/10/0,4kV transzformátor kiépítése szükséges. Bekötővezetékek felbővítése 17 db. Közvilágítás A közvilágítás rendszerének korszerűsítése szorosan összefügg az akcióterület utcáinak felújításával, rekonstrukciójával. A közvilágítás rendszere az egyes utcák jellegéhez igazodik: - hagyományos lakóutca esetén új kábel kiépítésével falikaros kialakítással,

68

-

gyalogos elsőbbségű utca (díszburkolat) esetén új kábel fektetésével kandeláber telepítésével javasolt.

Távközlés, hírközlés, telekommunikáció A térségben lévő intézmények és lakóházak távközlési ellátását az Erzsébet főközpont biztosítja. A korábban végrehajtott rekonstrukció során minden ingatlanrészre önálló, saját bevezetés, illetve táplálás épült ki. Az ingatlanok távközlési ellátása törzsvégpontos vonalat többszöröző berendezésekkel történik. A távközlési hálózatok folyamatosan épültek ki és minden előfizetői igényt kielégítenek. Az adatátviteli és hírközlési kapcsolatok megvalósítására a fenti távközlési vezetékeken keresztül nyílik lehetőség. A hálózatbővítések esetében a területfejlesztési igényeikhez igazított, a jelenlegi adottságoknak megfelelően a MSZ 7487. szabvány előírásai szerint a közterületeken a meglévő távközlési alépítmények felhasználásával és / vagy új csőhálózat kiépítésével és megszakító létesítmények telepítésével nyílik lehetőség. A távbeszélő állomásokhoz csatlakozó elosztó hálózatok részére a gyalogos közlekedés területsávjában az alépítményi műtárgyak kiépíthetők minden utcában. Légvezetékes távközlési hálózat a szabályozási területen nem építhető. Mobiltávközlés A vizsgált területen önálló traverz szerkezetre mobil-távközlési antenna-árbóc nem kerül telepítésre. A tervezési terület mobiltávközlési ellátás szempontjából lefedettnek tekinthető. Telekommunikáció A szolgáltató a kábeltelevíziós hálózati rendszer elemeit kiépítette. Ahol a meglévő rendszer teljes kiépítését elvégezte, ott az előfizetőkkel kötött új szerződések keretein belül végzi a telekommunikációs szolgáltatást. A kiépített rendszerek és hálózati elemek alkalmasak adatátviteli és internetes hírközlésekre is. A tervezett új épületek esetében is a fenti hálózatokról üzemeltetett nagyközösségi telekommunikációs rendszer és hálózat megvalósításával lehet számolni, mely csatlakozik a területen már korábban kiépített és tervezett új épületek kábeltelevíziós hálózatához és így alkalmas valamennyi elérhető telekommunikációs állomás, illetve a helyi és körzeti tévéműsor továbbítására minden előfizető részére. A hírközlési, telekommunikációs rendszerek kábelvezetékeit a távközlési hálózatok nyomvonalaival azonos módon, velük párhuzamosan kell kiépíteni. 4.3.3. A magánszféra által megvalósítani kívánt projektek a közszféra fejlesztései nyomán Egy városfejlesztési akció általában a területén található ingatlanok felértékelődését hozza magával. Ezért, ha az adott területen önkormányzati tulajdonú ingatlanok találhatók, azok értékesíthetők a magánszféra (ingatlanfejlesztők) számára és a befolyó vételár visszaforgatható a fejlesztési akcióba. Ezek a bevételek a fejlesztési akció közvetlen forrását jelentik. 5. sz. tömb Nincs értékesíthető ingatlan.

69

6. sz. tömb 

Kisdiófa u. 4. (hrsz 34128) Beépíthető az ingatlan utcafrontja, valamint a szomszédos, 34129 hrsz-ú ingatlanon álló épület tűzfalát takaró épületszárny is építhető. Javasolt funkció: lakóház. Javasolt párkánymagasság: 16 m (5 szint + tetőtér) Beépíthető bruttó szintterület: 2000 m2



Kisdiófa u. 12-16. (hrsz 34132, 34133, 34134) A három ingatlan lehetőség szerint együtt – de akár külön-külön is – értékesíthető. Javasolt funkció: lakóház. Javasolt párkánymagasság: 16 m (5 szint + tetőtér) Beépíthető bruttó szintterület: 4400 m2



Király u. 29-31. (hrsz 34137, 34138) A két ingatlan hátsó – tömbbelső felé néző – részének beépítése együtt lehetséges. Javasolt funkció: lakóház. Javasolt párkánymagasság: 16 m (5 szint + tetőtér) Beépíthető bruttó szintterület: 2500 m2



Király u. 25. (hrsz 34140) Az épület műemlék, ezért nem adható el. Hosszútávú bérletbe (30 év, 50 év, vagy akár 99 év) azonban adható, ezen a módon értékesíthető. Javasolt funkció: szálloda. Javasolt párkánymagasság: jelenlegi (2 szint), a tetőtér beépítésnek lehetőségével Beépíthető bruttó szintterület: 4300 m2



Kazinczy u. 57. (Hrsz. 34161) Az ingatlan hátsó – 34159 hrsz-ú telekkel határos – része építhető be, célszerűen a 34160 hrsz-ú ingatlannal együtt. Javasolt funkció: lakóház. Javasolt átlagos párkánymagasság: 15 m (5 szint + tetőtér) Beépíthető bruttó szintterület: 1900 m2

14. sz. tömb: nincs értékesíthető ingatlan. 15. sz. tömb: nincs értékesíthető ingatlan. Meg kell jegyezni, hogy az ingatlanok beépítési mértékének számításánál olyan beépítés megvalósítását vettük figyelembe, amely „ideálisnak” mondható, a Városépítészeti koncepcióban rögzítetteknek mindenben megfelel. Az egyes épületek tervezett magassága alkalmazkodik az épített környezethez, helyenként lényegesen alacsonyabb a szabályozási tervben megengedettnél (pl. a tömbbelsőben). Az egyes ingatlanok beépítési százaléka is a Városépítészeti koncepciónak megfelelő, elmarad a „jogi lehetőségtől”. Mindezek az elvek az egyes ingatlanok értékesítésénél figyelembe vehetők, így elkerülhetővé válik a – Régi Pesti Zsidónegyed átépítése kapcsán már eddig is jelentős civil ellenállást kiváltó – „túlépítés”.

70

4.4. A tervezett tevékenységek illeszkedése a célcsoport igényeihez Dob u. 29. (34252 hrsz.) – környezettudatos magatartásra nevelő központ Közvetlen célcsoport a projekt eredményeként létrejött „Környezettudatos magatartásra nevelő központ” leendő látogatói, akik alapvetően a kerület és környező iskolák diákságából kerülnek ki, az iskola falain kívül egy modern, innovatív környezetben és eszközökkel felszerelt intézményben kapnak kiegészítő ismereteket és élményeket arról, ami a fenntartható fejlődés jelentőségének megértéséhez és mindennapi életben alkalmazható megoldásokhoz ad segítséget és gyakorlati tanácsokat. Ehhez kapcsolódóan célcsoport az intézmény alkalmazottainak köre, akik itt kapnak munkalehetőséget. További célcsoportot jelentenek a ház és a környék lakói, ingatlanok és üzletek tulajdonosai, akiknek megújul a lakókörnyezete, a javuló utcakép felértékeli a tulajdonukban levő ingatlant, a vonzóbbá váló városrésznek köszönhetően növekszik a látogatók, ügyfelek száma. Kazinczy u. 34. (34253 hrsz.) – „zsidónegyed” I-pont A megújuló városrész egyre gazdagabb kínálatot jelent Budapest idegenforgalmi látnivalói között, amiben a pesti oldalon egyre nagyobb helyet foglal el a VII. kerület különleges építészeti, vallási, kulturális és programkínálatával. A hely szelleméhez illő, forgalmas környezetben lévő info pont bolt és kávézó célcsoportja tehát az ide látogató érdeklődőket és turistákat jelenti, akik hiteles forrásból ismerhetik meg a városrész nevezetességeit (ami az útikönyvekben nem feltétlenül található meg). Ehhez hasonlóan az igényes programokra, kiállításokra, rendezvényekre irányítjuk az érdeklődők figyelmét. Közvetetten célcsoportot jelentenek tehát a városrész különböző szolgáltatást nyújtó üzletei, intézményei (vendéglő, kávézó, galéria, múzeum, rendezvények helyszínei stb.), akik mind profitálnak a tájékozott, „jól informált, orientált” látogatókból. Kávézó, étterem és shop A megújuló városrész, a "Kultúra utcája" pezsgő, gazdag kulturális kínálatával egyre nagyobb érdeklődésre számíthat. A szomszéd egyetem, az Elektrotechnikai Múzeum és a szemközti Zsinagóga látogatói jelentik az elsődleges célcsoportot, de a környék lakói és általában minden látogató, aki felkeresi a Zsidónegyedet, célcsoportja az új kávézónak és étteremnek. A növekvő látogatói létszám teremt fokozott igényt a kávézó és étterem szolgáltatására, különös tekintettel arra, hogy a közelben nem található ilyen típusú minőségi szolgáltatás. Kazinczy u. 29. (34265 hrsz.) – Zsinagóga és a hozzá kapcsolódó épületegyüttes A szűkebb célcsoport a hitközség, a zsinagóga vallási szertartásait, közösségi rendezvényeit látogatók közössége. Tágabb célcsoportot jelentenek azok a hazai és külföldi látogatók, akik az épületet kulturális, műemléki jelentősége miatt keresik fel. Ezek a látogatók szélesebb körű programkínálatból választhatnak, amely fokozza a létesítmény vonzerejét. Érintettek a környék lakói, ingatlanok és üzletek tulajdonosai, akiknek megújul a környezete, a javuló utcakép felértékeli a tulajdonukban levő ingatlant, a vonzóbbá váló városrésznek köszönhetően növekszik a látogatók, ügyfelek száma. 71

Kazinczy u. 23-27. (34263, 34264 hrsz.) – ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kara A szűkebb célcsoport az egyetem diákjai és tanárai, ezen felül az új aulában a közösségi rendezvényeket felkereső látogatók valamint a megújult konferenciaterem előadásainak, rendezvényeinek résztvevői.. További, tágabb kört jelentenek a környék lakói, ingatlanok és üzletek tulajdonosai, akiknek megújul a környezete, a javuló utcakép felértékeli a tulajdonukban levő ingatlant, a vonzóbbá váló városrésznek köszönhetően növekszik a látogatók, ügyfelek száma. Kazinczy u. 21. (34262 hrsz.) – Elektrotechnikai Múzeum A szűkebb célcsoport a múzeum üzemeltetői és látogatói. A korábbiakban bemutatott új funkciók szélesebb kört szólítanak meg, mint amit az eddigi kiállítások el tudtak érni. További, tágabb kört jelentenek a környék lakói, ingatlanok és üzletek tulajdonosai, akiknek megújul a környezete, a javuló utcakép felértékeli a tulajdonukban levő ingatlant, a vonzóbbá váló városrésznek köszönhetően növekszik a látogatók, ügyfelek száma. Kazinczy utca felújítása (34258 hrsz.) A közvetlen célcsoport: az utca környékének lakó, az itt található középületeket, üzleteket, felkereső látogatók. A közvetett célcsoport a városrészt felkereső látogatók, turisták jelentik. További, tágabb kört jelentenek az ingatlanok és üzletek tulajdonosai, akiknek megújul a környezete, a javuló utcakép felértékeli a tulajdonukban levő ingatlant, a vonzóbbá váló városrésznek köszönhetően növekszik a látogatók, ügyfelek száma.

72

4.5. Összefoglaló táblázat a tervezett beavatkozásokról Tevékenység típusa Finanszírozó strukturális alap

Tevékenység neve

Tevékenység helyszíne Tevékenység neve Tevékenység helyszíne Tevékenység neve Tevékenység helyszíne

73

Városkép

Örökségvédelem

ERFA

ERFA

Műemlékileg védett önkormányzati épület homlokzatfelújítása, Környezettudatos viselkedésre nevelő központ

Kazinczy u. 34 műemlék épület felújítása, Zsidónegyed i-pont

Dob u. 29. – Kazinczy u. 36. (34252 hrsz.)

Kazinczy u. 34. (34253 hrsz.)

ELTE épületének felújítása Kazinczy u. 23-27. (34263, 34264 hrsz.)

Zsinagóga felújítása Kazinczy u. 29. (34265 hrsz.) Elektrotechnikai Múzeum felújítása Kazinczy u. 21. (34262 hrsz.)

Közlekedésszervezés és infrastruktúra fejlesztés ERFA

Szervezés

Helyi gazdaság fejlesztése

Promóció (az infrastrukturális beruházásokat kiegészítő tevékenységek)

ERFA

ERFA

ERFA

ESZA

Kazinczy utca felújítása Dob utca – Wesselényi utca közötti szakasz

Városfejlesztő társaság létrehozása

Kávézó, étterem és shop

A helyi identitást, közösségformálást, imázst, környezettudatosságot erősítő akciók, valamint a központ forgalmának, látogatottságának növelése

-

Dob u.-Wesselényi utca közötti szakasz (34258 hrsz.) Kazinczy u. 19-36.

Erzsébet krt. 6.

Kazinczy u. 34. (34253 hrsz.)

4.6. Az egyes projektek bemutatása Projekt neve Tevékenység típusa Finanszírozó strukturális alap Projekt rövid leírása (15-20 sorban)

Műemlékileg védett önkormányzati épület homlokzatfelújítása, Környezettudatos magatartásra nevelő központ városképi ERFA A műemlékileg védett önkormányzati tulajdonú lakóépület homlokzatának felújítása hozzájárul a jellegzetes belvárosi kerületben az épített környezet minőségének fejlesztéséhez az épület külső felújítása révén. Az épület földszintjén az Önkormányzat környezettudatos magatartásra nevelő központ kialakítását tervezi.

Projekt helyszíne Pályázó szervezet megnevezése Partner Partner szerepe Célcsoport bemutatása

VII. kerület Dob u. 29. (34252 hrsz.) VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata Nem releváns Nem releváns Szűkebb célcsoport az épületben levő önkormányzati lakások lakói, akiknek közvetlen lakókörnyezete megújul. További, tágabb kört jelentenek a környék lakói, ingatlanok és üzletek tulajdonosai, akiknek megújul a környezete, a javuló utcakép felértékeli a tulajdonukban levő ingatlant, a vonzóbbá váló városrésznek köszönhetően növekszik a látogatók, ügyfelek száma. Közvetlen célcsoport a projekt eredményeként létrejött „Környezettudatos magatartásra nevelő központ” leendő látogatói, akik alapvetően a kerület és környező iskolák diákságából kerülnek ki, az iskola falain kívül egy modern, innovatív környezetben és eszközökkel felszerelt intézményben kapnak kiegészítő ismereteket és élményeket arról, ami a fenntartható fejlődés jelentőségének megértéséhez és mindennapi életben alkalmazható megoldásokhoz ad segítséget és gyakorlati tanácsokat. Ehhez kapcsolódóan célcsoport az intézmény alkalmazottainak köre, akik itt kapnak munkalehetőséget.

Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége Tervezett teljes költségvetés Támogatás aránya Támogatás nagysága További források Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek

2009. IV. negyedév 2011. I. negyedév 143.031.000 Ft 85 % 120.760.000 Ft Önrész: 22.271.000 Ft Előtervek, tervezői költségvetés már rendelkezésre állnak. Építési engedélyezési tervdokumentáció folyamatban van, építési engedély, kiviteli tervek, közbeszerzés

74

Projekt neve Tevékenység típusa Finanszírozó strukturális alap Projekt rövid leírása (15-20 sorban)



75

Kazinczy u. 34. Műemlékileg védett önkormányzati épület homlokzatfelújítása, Zsidónegyed I-pont Örökségvédelem ERFA Az önkormányzati tulajdonban lévő épület homlokzatmegújítása mellett az épületben kerül kialakításra a „Zsidó negyed I-pont”, ahol alapvetően az ide látogatok számára biztosítunk információ szolgáltatást a kerület idegenforgalmi látnivalói, kulturális, műemléki, történelmi nevezetességei, programkínálata és szálláslehetőségei stb. terén. Ennek köszönhetően a multiplikátor-hatás érvényesülése révén hozzájárul a városrész gazdasági fejlődéséhez, élénkítéséhez is. A funkcióváltás az épület teljes belső átalakítását, akadálymentesítését teszi szükségessé, műemlék értéket hordozó építészeti elemek (homlokzat, lépcsőház stb.) eredeti állapotukban történő megőrzésével. VII. kerület Kazinczy u. 34. (34253 hrsz.) VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata Nem releváns Nem releváns A megújuló városrész egyre gazdagabb kínálatot jelent Budapest idegenforgalmi látnivalói között, amiben a pesti oldalon egyre nagyobb helyet foglal el a VII. kerület különleges építészeti, vallási, kulturális és programkínálatával. A hely szelleméhez illő, forgalmas környezetben lévő info pont célcsoportja tehát az ide látogató érdeklődőket és turistákat jelenti, akik hiteles forrásból ismerhetik meg a városrész nevezetességeit (ami az útikönyvekben nem feltétlenül található meg). Ehhez hasonlóan az igényes programokra, kiállításokra, rendezvényekre irányítjuk az érdeklődők figyelmét. Közvetetten célcsoportot jelentenek tehát a városrész különböző szolgáltatást nyújtó üzletei, intézményei (vendéglő, kávézó, galéria, múzeum, rendezvények helyszínei stb.), akik mind profitálnak a tájékozott, „jól informált, orientált” látogatókból. 2009. IV. negyedév 2011. I. negyedév 131.270 eFt 85 % 111.579.500 Ft Önrész: 19.690.500 Ft Előtervek, tervezői költségvetés már rendelkezésre állnak. Építési engedélyezési tervdokumentáció folyamatban van, építési engedély, kiviteli tervek, közbeszerzés

Projekt neve Tevékenység típusa Finanszírozó strukturális alap Projekt rövid leírása (15-20 sorban) Projekt helyszíne Pályázó szervezet megnevezése Partner Partner szerepe Célcsoport bemutatása Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége Tervezett teljes költségvetés Támogatás aránya Támogatás nagysága További források Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek

76

Kazinczy u. 34. kávézó étterem és shop Gazdaságfejlesztés ERFA Az önkormányzati tulajdonban lévő épület homlokzatmegújítása mellett az épületben kerül kialakításra a kávézó és shop, vagyis üzlethelyiségek, amelyek kereskedelmi és vendéglátási szolgáltatást nyújtanak a megújult Kazinczi utcában, erősítve a gazdasági funkciót. VII. kerület Kazinczy u. 34. (34253 hrsz.) VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata Nem releváns Nem releváns A megújuló városrész egyre gazdagabb kínálatot jelent Budapest idegenforgalmi látnivalói között, amiben a pesti oldalon egyre nagyobb helyet foglal el a VII. kerület különleges építészeti, vallási, kulturális és programkínálatával. A hely szelleméhez illő, forgalmas környezetben lévő bolt és kávézó célcsoportja tehát az ide látogató érdeklődőket és turistákat jelenti. 2009. IV. negyedév 2011. I. negyedév 36.475 000 Ft 25 % 9.118.750 000 Ft Önrész: 27.356.250 Ft Előtervek, tervezői költségvetés már rendelkezésre állnak. Építési engedélyezési tervdokumentáció folyamatban van, építési engedély, kiviteli tervek, közbeszerzés




77

Zsinagóga felújítása Örökségvédelem ERFA Az épületegyüttes külső homlokzatai és tetőtere, valamint belső terei felújításra kerülnek az alábbi funkciók kialakítására:  Az ortodox zsinagóga külső épületszerkezeteinek műszaki felújítása, homlokzatok és tető felújítása, rekonstrukciója, konzervátosri szemléletben: az anyagok, felületek, nyílászárók teljes cseréje helyett a meglévő anyagok konzerválása, szükség szerinti pótlása egy gondosabb, körültekintőbb eljárással, ami nagyobb szakmai odafigyelést, gondosabb, körültekintőbb eljárást jelent. Ennek eredményeként nem egy "steril" új épület benyomását keltő mű jön létre, hanem megtarthatóvá válik az épület 100 éves érlelődése, patinája. Sor kerül a bejárati előlépcső, a lábazati, homlokzati kőfelületek, az utcai homlokzat tégla burkolatú felülete, a műkőbetétek, valamint a főkapú rekonstrukciójára. A felújítás részét képezi az erkélykorlát, az oldalsó bejárati acélkapuk, valamint az iparművészeti műtárgyak, homlokzati elemek helyreállítása, pótlása, a tetőfedés cseréje, korzserűsítése.  A zsinagóga, a benne működő múzeum és színház látogathatóságát segíti elő a lépcsőházban új , akadálymentes vizesblokk kialakítása, és a meglévő udvar akadálymentesítése, alkalmassá válik koncertek, rendezvények megtartására.  a kapu mögött turisztikai célú kegytárgybolt és kiállítótér lesz. VII. kerület Kazinczy u. 29. (34265 hrsz.) VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata Magyarországi Autonóm Ortodox Izraelita Hitközösség Gondoskodott elő tervek, tervezői költségbecslések elkészíttetéséről. A közbeszerzés, kivitelezés és monitoring a felújításhoz, bővítéshez kapcsolódóan. A múzeum működtetése, üzemeltetése és karbantartása a partner feladata. Szűkebb célcsoport a hitközség, a zsinagóga vallási szertartásait, közösségi rendezvényeit látogatók közössége. Tágabb célcsoportot jelentenek azok a látogatok, akik az épületet kulturális, műemléki jelentősége okán keresik fel, és az új funkciók iránt is várhatóan nagy érdeklődéssel viszonyulnak. További kör a környék lakói, ingatlanok és üzletek tulajdonosai, akiknek megújul a környezete, a javuló utcakép felértékeli a tulajdonukban levő ingatlant, a vonzóbbá váló városrésznek köszönhetően növekszik a látogatók, ügyfelek száma. 2009. IV. negyedév 2011. I. negyedév 110.500 000 Ft 85 % 93.925 000 Ft Önrész: 16.575 000 Ft Előtervek, tervezői költségvetés már rendelkezésre állnak. Építési engedélyezési tervdokumentáció folyamatban van, építési engedély, kiviteli tervek, közbeszerzés



Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége Tervezett teljes költségvetés Támogatás aránya Támogatás nagysága További források Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek Projekt neve Tevékenység típusa Finanszírozó strukturális alap Projekt rövid leírása (15-20 sorban)

78

ELTE épületének felújítása Városképi ERFA Sor kerül az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kara által használt épület homlokzatának javítására, aulájának és tetőszerkezetésnek átépítésére, akadálymentesítésére, és így mint "nyitott Universitas" újabb közfunkciók, kulturális események befogadására válik alkalmassá. Sor kerül a központi aulában rendezvények megtartására alkalmas megnövelt belmagasságú tér kialakítására, valamint a funkcióbővítésből adódó gépészeti és elektromos berendezések elhelyezésére. Megtörténik az aulatérhez kapcsolódó vizesblokk átalakítása, a felújított, reprezentatív aulatér által meghatározott új esztétikai minőségnek megfelelően, valamint a belső homlokzat felújítása. Ehhez kapcsolódik az aula melletti előadóterem belsőépítészeti felújítása, korszerűsítése, valamint a tér konferenciateremként történő működtetéséhez szükséges építészeti, épületgépészeti eszközökkel. Az ELTE vállalja, hogy -Állandó Pedagógiatörténeti és Neveléstörténeti kiállítást létesít, -az átalakított aulát, és a kiállítást mindenki számára látogathatóvá teszi -rendszeres programok megvalósításával járul hozzá a Projekthez (konferenciák, nemzetközi rendezvények, tanfolyamos felnőttképzések, átképzések,pódiumszínpados előadások) VII. kerület Kazinczy u. 23-27. (34263, 34264 hrsz.) VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata Nem releváns Nem releváns Szűkebb célcsoport az egyetem diákjai és tanárai, ezen felül az új aulában a közösségi rendezvényeket, tanfolyamokat, szolgáltatásokat felkereső, igénybe látogatók. További, tágabb kört jelentenek a környék lakói, ingatlanok és üzletek tulajdonosai, akiknek megújul a környezete, a javuló utcakép felértékeli a tulajdonukban levő ingatlant, a vonzóbbá váló városrésznek köszönhetően növekszik a látogatók, ügyfelek száma. 2009. IV. negyedév 2011. I. negyedév 96.000 000 Ft 85 % 81.600 000 Ft Önrész: 14.400 000 Ft Előtervek, tervezői költségvetés már rendelkezésre állnak. Építési engedélyezési tervdokumentáció folyamatban van, építési engedély, kiviteli tervek, közbeszerzés

Elektrotechnikai Múzeum épületének felújítása Örökségvédelem ERFA Az épületegyüttes homlokzati felújítása, nyílászárók javítása, gépészeti felújítás, akadálymentesítés jegyében külső lift építése a múzeum épületéhez; az épülethez tartozó udvar rekonstrukciója keretében: földfelszín alatti kábelkiállítás létesítése (50 évvel ezelőtti földalatti kábelhálózat bemutatása, szemléltetése korabeli műtárgyak



79

alkalmazásával, belső megvilágítással, áttetsző üvegburkolattal), gyerekkuckó kialakítása, látogatóbarát fogadótér kialakítása, információs fülke létrehozásával. A Múzeum biztosítja, hogy: -új múzeumpedagógiai foglalkozásokat, oktatási és szabadidős programokat szervez, a tárlatvezetéseket bővíti, -"együttműködési szerződések" megkötésével erősíti kapcsolatát a köz- és felsőoktatási intézményekkel, -egy 1031-es pályaszámú villamost helyez el az épület udvarán, amely időszaki kiállítótérként, valamint kisgyermekes családok közösségformálását elősegítő programok helyszíneként funkcionál, -új múzeumi kiadványokat és múzeumi foglalkoztató eszközöket készít. A rekonstrukció nyomán a hátsó épület kulturális célu hasznosítátát vállalja pályázat útján kiválasztott üzemeltető, aki további 125 millió Ft fejlesztést hajt végre. VII. kerület Kazinczy u. 21. (34262 hrsz.) VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata Nem releváns Nem releváns Szűkebb célcsoport a múzeum üzemeltetői és látogatói, akiket megújult környezetben és kibővített funkciókkal, kínálattal vár az intézmény, különös tekintettel a szomszédos ELTE diákjaira. További, tágabb kört jelentenek a környék lakói, ingatlanok és üzletek tulajdonosai, akiknek megújul a lakókörnyezete, a javuló utcakép felértékeli a tulajdonukban levő ingatlant, a vonzóbbá váló városrésznek köszönhetően növekszik a látogatók, ügyfelek száma. 2009. IV. negyedév 2011. I. negyedév 228.833.205 Ft 71,5 % 163.727.826Ft Önrész: 65.105.379 Ft Előtervek, tervezői költségvetés már rendelkezésre állnak. Építési engedélyezési tervdokumentáció folyamatban van, építési engedély, kiviteli tervek, közbeszerzés




80

Kazinczy utca felújítása (Dob utca – Wesselényi utca közötti szakasz) Közlekedés szervezése ERFA A rossz állapotú utca gyalogos prioritású csökkentett forgalmú átépítését, kialakítását tervezzük. Az szűk beépítésű utca jelenlegi járdaútpálya-járda elrendezés helyett faltól-falig egyszintű burkolat kiépítést kap. A 6-8 m széles felület egy forgalmi sáv és kétoldali akadálymentes gyalogos felület kialakítására elegendő. A meglévő út- és járdaburkolatokat teljesen le kell bontani. A burkolat teljes szélességében bazalt és gránit kiskockakővel lesz kiépítve. A járdát, útpályát és parkolókat fényvetősor választja el. Az útcsatlakozásoknál, gyalogátkelőknél a kiemelt szegélyt 2 cm-re kell sűllyeszteni az akadálymentesítés érdekében. Ugyanitt vakvezető sávokat kell létrehozni, a járdaburkolattól eltérő érdesített (traktilis) burkolattal. A közvilágítás korszerűsítésre kerül, falikaros megoldással, illeszkedve az utca hangulatához méreteihez. Az "utca melletti területfelhasználási tevékenységet" oly módon valósítjuk meg, ami szervesen kapcsolódik a múzeum felújításához: az Elektrotechnikaik Múzeum udvara felújításra kerül és bekapcsolódik a sétáló utcába, ami ezáltal megnyílik a gyalogos forgalom számára mintegy az utca kiöblösödéseként. VII. kerület Kazinczy u. 19-36. (34258 hrsz.) VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata Nem releváns Nem releváns Közvetlen célcsoport: az utca környékének lakói, a múzeum és a zsinagóga látogatói, az itt található középületeket, üzleteket, felkereső látogatók. A közvetett célcsoport a városrészt felkereső látogatók, turisták jelentik. További, tágabb kört jelentenek az ingatlanok és üzletek tulajdonosai, akiknek megújul a környezete, a javuló utcakép felértékeli a tulajdonukban levő ingatlant, a vonzóbbá váló városrésznek köszönhetően növekszik a látogatók, ügyfelek száma. 2009. IV. negyedév 2011. I. negyedév 91.400 000 eFt 85 % 77.690 000 eFt Önrész: 13.710 000 Ft Előtervek, tervezői költségvetés már rendelkezésre állnak. Építési engedélyezési tervdokumentáció folyamatban van, építési engedély, kiviteli tervek, közbeszerzés


Projekt helyszíne Pályázó szervezet megnevezése Partner Partner szerepe Célcsoport bemutatása Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége Tervezett teljes költségvetés Támogatás aránya Támogatás nagysága További források Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek

81

Városfejlesztő társaság létrehozása Szervezés Jól működő városfejlesztő társaság (a továbbiakban: társaság) létrehozása többségi önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságként, amely az Önkormányzat megbízásából, annak nevében és számlájára végzi tevékenységét a közszféra és a magánszféra strukturált együttműködésén alapuló operatív városfejlesztés magyar modelljének megfelelően: I. A 10 év alatt végrehajtásra kerülő potenciális városfejlesztési akciók előzetes meghatározása II. Az említett akciók összefüggő pénzügyi forgatókönyvének előzetes modellezése a városfejlesztési kiadásokkal és bevételekkel. III. A társaság szervezetének definiálása " Az induló forma, szervezeti felépítés, szmsz IV. A társaság üzleti tervének kidolgozása " üzleti terv 2009-re, " Tervezett eredmény kimutatás szimulációja a működés első 3 évére. " Tervezett mérleg szimulációja a működés első 3 évére. V. Alapdokumentumok kidolgozása " Az alapszerződés és megbízásiszerződés kidolgozása az akcióterv megvalósítására; VII. kerület Erzsébet krt. 6. VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata Nem releváns Nem releváns Célcsoport a városfejlesztő társaság létrehozásában érdekelt önkormányzat, tágabb értelemben pedig mind az itt élők, mind a vállalkozások, befektetők, akiknek előnye származik a szakmai alapokon, fenntartható módon szervezett és végrehajtott városrehabilitációs akcióból. 2009. II. negyedév 2009. III. negyedév 9.200 eFt 78,59 % 7.230.190 Ft Önrész: 1.969.810 Ft Szándéknyilatkozat a társaság létrehozásáról, cégbejegyzés megtörtént Előírt alapdokumentumok elkészítése

4.7. Összefoglaló indikátor tábla Mutató neve

Mutató típusa (output/eredmény)

A fejlesztéssel érintett terület nagysága

output

Mértékeg Bázisért ység ék

Minimálisan elvárt célérték

Célértéke elérésének időpontja

Célérték az 5 éves Mutató kötelező forrása fenntartási időszak végén 8550 aktualizált akcióterületi terv

Mutató mérésének módszere és gyakorisága

m2

0

8200

projekt zárás

fő

0

2088

projekt zárás

2130

KSH

következő népszámlálás

db

0

14

projekt zárás

16

önkormányzat utánkövetési jelentése

Új városi funkciók eredmény betelepedése/ a fejlesztés nyomán elérhető (köz- és profitorientált) szolgáltatások száma a projekt által érintett településrészen Lakossági hatás elégedettség

db

0

20

projekt zárás

22

önkormányzat utánkövetési jelentése

projekt záráskor, fenntartási időszak végén, városfejlesztési társaság felmérése alapján projekt záráskor, fenntartási időszak végén városfejlesztési társaság felmérése alapján KSH, önkormányzati nyilvántartás alapján

%

40

60

projekt zárás

70

közvélemény kutatás

projekt kezdetén, záráskor, fenntartási időszak végén, közvélemény-kutató cég megbízása alapján

Forgalomcsillapítot output t zónák nagysága

db

0

1180

projekt zárás

1300

aktualizált akcióterületi terv

projekt záráskor, fenntartási időszak végén az akcióterületi terv tervlapjai alapján

A fejlesztések által output érintett lakosság létszáma A fejlesztés eredmény eredményeként teremtett munkahelyek száma

82

projekt záráskor, fenntartási időszak végén az akcióterületi terv tervlapjai alapján

Támogatásból output felújított tárgyi, építészeti, műemléki értékek száma Akadálymentesített output épületek száma

db

0

5

projekt zárás

6

Kedvezményez helyszíni bejárás ett jelentés alapján záráskor

db

0

5

projekt zárás

6

Megnövekedett output zöldfelületek nagysága planténerben elhelyezett fák , cserjék száma kihelyezett őshonos output növények száma

db

0

34

projekt zárás

45

Kedvezményez helyszíni bejárás etti jelentése alapján záráskor, utánkövetési időszak végén Kedvezményez helyszíni bejárás etti jelentése alapján záráskor, utánkövetési időszak végén

db

0

34

projekt zárás

45

helyi kulturális és output vallási identitást erősítő új funkciók száma az akcióterület hatás látogatottságának növekedés az új funkciók eredményeként

db

0

4

projekt zárás

4

500

projekt zárás

1300

83

letöltések 0 száma/hón ap

Kedvezményez helyszíni bejárás etti jelentése alapján záráskor, utánkövetési időszak végén Kedvezményez helyszíni bejárás etti jelentése alapján záráskor

I-pont informatikai rendszere

Zsidó negyed i-pont honlapjának látogatottsága

4.8. Fejlesztéssel érintett területek nagysága Városkép: Műemlékileg védett önkormányzati épület homlokzat felújítása Dob u. 29. – Kazinczy u. 36. 34252 hrsz.-ú telek nagysága: 503 m2 ELTE épületének felújítása Kazinczy u. 23-27. 34263 .hrsz-ú telek nagysága 34264 .hrsz-ú telek nagysága

1411 m2 625 m2

Örökségvédelem: Környezettudatos viselkedésre nevelő központ, Kazinczy u. 34. Dob u. 29. – Kazinczy u. 36. 34252 hrsz.-ú telek nagysága:

503 m2

Zsinagóga felújítása, Kazinczy u. 29. 34265 .hrsz-ú telek nagysága

2310 m2

Elektrotechnikai Múzeum felújítása, Kazinczy u. 21. 34262 hrsz. .hrsz-ú telek nagysága

1902 m2

Közlekedésszervezés és infrastruktúra fejlesztés: Kazinczy utca felújítása Dob utca – Wesselényi utca közötti szakasz Dob u.-Wesselényi utca közötti szakasz (34258 hrsz.), Kazinczy u. 19-36.:

1182 m2

Helyi gazdaság fejlesztése: Kávézó, étterem és shop, Kazinczy u. 34. 34253 hrsz.-ú telek nagysága: Fejlesztéssel érintett terület összesen:

264 m2 8197 m2

84

4.9. A városrehabilitációs projekt végrehajtási ütemterve 2008 Előkészítés IVS Előzetes Akcióterületi terv Teljes akcióterületi terv Engedélyezési tervek Végrehajtás A projekt egészének megvalósításához szorosan kapcsolódó szolgáltatások közbeszerzés Projekt egészére vonatkozó

projektmenedzsment Műszaki ellenőr

Városkép Dob u. 29. Műemlékileg védett önkormányzati épület homlokzat felújítása Megvalósítás ELTE épületének felújítása Megvalósítás

85

1.

2.

3.

2009 4.

1.

2.

2010 3.

4.

1.

2.

2011 3.

4.

1.

2.

3.

4.

2008 1. Örökség védelem Kazinczy u. 34. épület felújítása, Környezettudatos viselkedésre nevelő központ Megvalósítás Zsinagóga felújítása Megvalósítás Elektrotechnikai Múzeum felújítása Megvalósítás Közlekedésszervezés és infrastruktúrafejleszté s

Kazinczy u. felújítása Megvalósítás Szervezés

Városfejlesztő társaság létrehozása Helyi gazdaságfejlesztés

Zsidó negyed I-pont Megvalósítás

86

2.

3.

2009 4.

1.

2.

2010 3.

4.

1.

2.

2011 3.

4.

1.

2.

3.

4.

2007 1. Promócio (kiegészítő tevékenységek ERFA típusú)

Onmagaban nem tamogathato, a projekt egeszere vonatkozo kotelezı tevekenysegek

A beavatkozások helyi elfogadását, megfelelő végrehajtását és sikerét szolgáló tevékenységek Városmarketing akciók

87

2.

3.

2008 4.

1.

2.

2009 3.

4.

1.

2.

2010 3.

4.

1.

2.

3.

4.

4.10. A tervezett fejlesztések várható hatásai 4.10.1. Társadalmi-gazdasági hatások, közbiztonság A komplex, átgondolt tervezésre épülő akciótervi fejlesztés nem előzmények nélküli, már több éve tart a belvárosi kerület városrehabilitációja. Az önkormányzat felismerte, hogy a sajátos belvárosi, társadalmi-gazdasági adottságokkal jellemezhető városrészben csak szisztematikus fejlesztéssel lehet hosszú távon eredményt elérni. A pályázati kiírás céljaihoz és eszközeihez illeszkedve azon fejlesztési tevékenységeket azonosítottuk, amelyek megvalósítása a közszféra feladataként hatékonyan járul hozzá a városfejlesztési akció folytatásához, a közpénzek felhasználásához. A projekt akcióterülete jól definiált, lehatárolt területre koncentrál: a Kazinczy utca Dob utca és Wesselényi utca közötti szakaszára, ahol egymás szomszédságságban találhatóak műemlékileg védett, építészeti, kulturális, vallási értéket hordozó épületek, melyek felújításra szorulnak, átalakításuk révén új funkciók befogadására válnak alkalmassá. Ezt integrálja az utca szakasz felújítása, aminek köszönhetően komplex, látványos fejlesztés valósul meg a kerület szívében. Ennek köszönhetőn az egyes felújított épületek (zsinagóga, egyetem, múzeum, oktató központ, i-pont) külön-külön is nagy számú látogatót, közönséget vonzzanak, de az egységesen megújult városkép és utcarész már egy komoly idegenforgalmi attrakciót képez, ami speciális kínálatként jelenik meg Pest turisztikai palettáján. Ebből kiindulva a multiplikátor hatás érvényesülése nem lehet kérdés, befektetések, szolgáltatások megjelenése, fejlesztése várható, ami gazdaságélénkítő, munkahelyteremtő, jövedelemtermelő folyamatokat generál. Mindez az önkormányzatnak is elemi érdeke, hiszen ez adóbevételeket (növekvő forgalom, befektetések, vállalkozások megjelenése révén) és megtakarításokat (kisebb munkanélküliség, kevesebb szociális kiadás) eredményez számára. Ez fedezetet jelent az elért eredmények fenntartására, továbbá a növekvő bevételeket vissza tudja forgatni a városrehabilitáció további szakaszaiba, ahol a közszférára háruló feladatok jelentkeznek. A projekt megvalósításának következményeként javul a közbiztonság helyzete az akcióterületen. A „Kultúra utcájának” tervezett forgalomcsillapított átépítése javítja a közlekedés biztonságát, különös tekintettel az ELTE épületének környeztében, ahol a szünetben a diákok szívesen tartózkodnak az utcán. A közvilágítás, díszvilágítás kiépítésével javul a biztonságérzet és a közbiztonság a területen. 4.10.2. Esélyegyenlőségi hatás A ROP városrehabilitációs célú pályázat keretében megvalósítandó tevékenységek az alábbiak szerint járulnak hozzá az esélyegyenlőséghez: Dob u. 29. – Környezettudatos viselkedésre nevelő központ A rossz állapotban lévő földszinti lakások megszűnnek, a kiköltöztetendő bérlők jobb állapotú önkormányzati lakásokba kerülnek. A funkciót váltó épületben az egyes helyiségek megközelítése akadálymentesen történik. Kazinczy u. 34. – „Zsidó-negyed” információs pont A rendkívül rossz állapotban lévő épületben 7 lakás megszűnik, a bérlők jobb állapotú önkormányzati bérlakásba költözhetnek. Megtörténik a teljes épület akadálymentesítése. 88

Kazinczy u. 29-31. – Zsinagóga és kapcsolódó épületegyüttes A felújított udvaron ortodox kórus-, és zenei koncertek lebonyolítását tervezik, melyek a kerület lakosai által kedvezményesen látogathatók lesznek. Ezzel a szerényebb jövedelmű rétegek számára is hozzáférhetővé válnak kulturális események, továbbá a rendezvények hozzájárulnak az eltérő kultúrák jobb megértéséhez, a társadalmi toleranciához. Kazinczy u. 23-27. – ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kara A „nyitott Universitas” koncepciója bővíti a kulturális kínálatot, mely a kerület szerényebb jövedelmű rétegei számára is elérhető lesz. Az aula megközelítése, továbbá a kapcsolódó helyiségek elérése akadálymentesen történik. Kazinczy u. 21. – Elektrotechnikai Múzeum Az épületegyüttes felújítása az akadálymentesség követelményének biztosításával történik (pl. 1 épületnél külső lift épül). A hátsó épületben külön „gyerektér” kerül kiépítésre (Din Manó). 4.10.3. Környezeti hatás A pályázat keretében felújításra kerülő épületek, és maga az átépített Kazinczy utca alapjában változtatják meg az épített környezet minőségét. A „KULTÚRA UTCÁJA” Budapest egyik legvonzóbb, legkülönlegesebb közterületévé válik. Az utca forgalomcsillapítása csökkenti a zajból és levegőszennyezésből származó ártalmakat, kialakulhat a közösségi élet fóruma nemcsak az utcában, de annak „bővületeiben”, a Zsinagóga udvarán, az ELTE aulájában és az Elektrotechnikai Múzeum udvarán is. Az utcában energiatakarékos díszvilágítás épül ki. Az egyes épületek felújítása során az energiatakarékosság szempontjait messzemenően érvényesítik (homlokzatfelújítások, nyílászáró-cserék, gépészeti felújítások). A környezetre gyakorolt hatás tekintetében a Kazinczy u. 34-beb kialakítandó „környezettudatos viselkedésre nevelő központnak” az akcióterületen messze túlmutató hatása lesz. Az elképzelések szerint a központot rendszeresen keresik majd fel iskolai csoportok, így a környezettudatos viselkedés remélhetően már beépül a következő generáció életfelfogásába.

89

4.11. Kockázatok elemzése

Kockázat megnevezése

ValóHatás színűség (1-7)* (1-7)*

A pályázattal kapcsolatos döntés elhúzódik, az inflációs hatás rontja a költségvetés realitását

3

4

A közbeszerzésre kerethez képest ajánlatok érkeznek

2

4

5

3

pénzügyi magasabb

Az építőiparban egyszerre jelentkező ajánlatkérések az ÚMFT párhuzamosan futó intézkedései miatt árfelhajtó hatást gerjesztenek Projekt menedzsment működése az új 2007-13-as eljárásrend gyerekbetegségei

2

3

A városrész túlzott beépítése ellen tiltakozó civil szervezetek (pl. Óvás) akadályozzák a megvalósítást.

3

4

A terület túlzott kulturális terhelése zavarhatja a lakók nyugalmát

2

3

A kockázat kezelésének módja

Projekt/tevékenység, amire a kockázat vonatkozik

A megalapozott (tervekkel, előzetes költségbecsléssel és tartalékkal számolt) Az összes költségvetés készült. A tevékenység támogatási szerződést követően megkezdődik a közbeszerzés A közbeszerzési dokumentációt kiviteli tervek birtokában készítjük elő, a Az összes részletes paraméterek tevékenység megadásakor puritán szemléletet alkalmazunk A jól előkészített pályázat Az összes eredményeként gyors tevékenység szerződés-kötésre kerül sor,

építési

építési

építési

Felkészült szakértőket vonunk be a menedzsmentbe, szorosa Az összes tevékenység tartjuk a kapcsolatot a közreműködő szervezettel A projekt nem növeli a beépítési sűrűséget és kizárólag olyan kulturális elemeket tartalmaz, amelyekkel a civil szervezetek egyetértettek. Az Az összes építési önkormányzat folyamatos tevékenység információt biztosít a megvalósítás teljes folyamatában, továbbá rendszeres konzultációt is tervez a civil szervezetekkel. Az idegenforgalom növekedése elsősorban a nappali időszakra várható, ezzel párhuzamosan azonban a gépkocsiforgalom csökken a Az összes tevékenység területen. Az egyes kulturális események szervezésekor az érintett lakosság igényeit maximálisan figyelembe veszik.

90

5. MEGVALÓSÍTÁS INTÉZMÉNYI KERETE 5.1. Akcióterületi menedzsment szervezet bemutatása Erzsébetváros Önkormányzata 2009. folyamán 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaságot hozott létre a városfejlesztési feladatok ellátására.  A Társaság cégneve: Erzsébetváros Fejlesztési és Beruházási Korlátolt Felelősségű Társaság  A Társaság rövidített cégneve: Erzsébetváros Kft.  A Társaság székhelye: 1074 Budapest, Dohány u. 41.  A Társaság működési formája: a Társaság egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság. A Társaság törzstőkéje az Alapító 3.000.000 Ft, azaz Hárommillió forint összegű pénzbeli betétjéből

áll, mely a szavazati jog 100 %-át testesíti meg. Általános elvárások a Társasággal szemben (NFU ROP IH iránymutatása alapján):  

      

Átlátható és szabályos működés bemutatása a képviselő testület, és a támogató számára; Megfelelő szakembereket alkalmazzon, akik végzettségük és tapasztalatuk révén képesek integrált városrehabilitációs programok, projektek kidolgozására lebonyolítására, Az alapító Önkormányzat révén a Társaság rendelkezzen a feladatok ellátása érdekében szükséges, megfelelő kompetenciákkal; A Társaság vezetője és alkalmazottai a városfejlesztési szemléletet képviseljék (a fejlesztési szemlélet jelentősen eltér a fenntartói, üzemeltetési szemlélettől); Amennyiben befektető bevonására kerül sor, és a végrehajtás indokolja a közszféra és a magánszféra által közösen létrehozandó projekttársaság felállítását, ezt az Önkormányzat részéről minden esetben a Társaság bonyolítsa; Önkormányzati rendelet vagy alapszerződés szabályozza a társaság kijelölését a közfeladat-ellátás jogi alapját, az akcióterületi integrált fejlesztés megvalósíthatóságát, valamint az ágazati célok akcióterületi fejlesztésekkel való összhangba hozását; Amennyiben a Társaság nem önálló társaság, minden esetben önálló gazdasági elszámolási egységként jelenjen meg. A Társaság valós tevékenységet lásson el, külső szakértőket, alvállalkozókat csak kiegészítő jelleggel vegyen igénybe.

A Társaság által ellátandó feladatok: Az önkormányzati határozattal kijelölt rehabilitációs akcióterületek Akcióterületi Tervben (a továbbiakban: ATT) definiált fejlesztéséhez kapcsolódó feladatok ellátása. Részletesen:  ATT készítése és felülvizsgálata;  Gazdaságfejlesztési elemek integrációja;  Gazdasági partnerek koordinációja, civil és közigazgatási, államigazgatási partnerek koordinációja, lakosság bevonása;  Fizikai beruházásokat kiegészítő tartalmi fejlesztések megvalósítása (önállóan vagy partnerrel);  Fenntartás koordinációja;

91

     

  

További pályázati és egyéb (pl. befektetői) források felkutatása a városfejlesztési célok érdekében; A megvételre kijelölt ingatlanok megvásárlása (üzleti tárgyalások lebonyolítása, szerződések előkészítése és megkötése); A terület-előkészítési munkák irányítása (bontások, közműépítési munkák elvégeztetése, ingatlanrendezéssel kapcsolatos feladatok ellátása az építési telkek kialakítása érdekében); A közterületek rendezési munkáinak irányítása (tervek elkészíttetése, kivitelezési munkák pályáztatása, megrendelése, a munkálatok folyamatos ellenőrzése, az elkészült munkák átvétele); Az Önkormányzat beruházásában megvalósuló egyes létesítmények (pl. közintézmények, szociális lakás stb.) esetében a beruházói feladatok ellátása (terveztetés, kivitelezési munkák pályáztatása, megrendelése, a munkálatok folyamatos ellenőrzése, az elkészült munkák átvétele); A magánvállalkozások építési tevékenységének koordinálása (javasolt funkciók, beépítési formák megvalósulásának elősegítése); Az akció mindenkori pénzügyi egyensúlyának biztosítása (a szükséges pénzforrások megszerzése, pályázatok és projektek elkészítése, esetleges bankhitelek felvétele); Adminisztratív, információs feladatok ellátása (kapcsolattartás az Önkormányzattal, a Hivatal ügyosztályaival, a lakossággal, vállalkozókkal, bankokkal).

92

5.2. Az akcióterületi terv megvalósításának nyomon követése, civil szervezetek bevonása Az akcióterületi terv megvalósításáért az 5.1 pontban bemutatott (Erzsébetváros Kft. a felelős. A Társaság rendszeresen beszámol tevékenységéről a tulajdonos Erzsébetvárosi Önkormányzatnak, ezeket a beszámolókat 2009. második félévétől a projekt lezárásáig rendszeressé kell tenni. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia megvalósítását a felállításra kerülő Kerületfejlesztési Monitoring Bizottság ellenőrzi. E bizottság feladatát a projekt lezárásáig ki kell bővíteni az akcióterületi terv megvalósításának ellenőrzésével. A Kerületfejlesztési Bizottság tagjai: a Kerület fejlesztéséért felelős alpolgármester (a Bizottság elnöke), az érintett önkormányzati bizottságok vezetői, a Polgármesteri Hivatal érintett irodavezetői, a kerületi főépítész, a fejlesztő társaság vezetője (a Bizottság titkára). Az akcióterületi terv megvalósítása során a fejlesztő társaság folyamatosan kapcsolatot tart a lakossággal, vállalkozókkal, civil szervezetekkel. A városfejlesztési akció állásáról az érdeklődők folyamatosan információhoz juthatnak az Erzsébetrváros Kft. honlapjáról. Az Erzsébetvárosban jelenleg 93 civil szervezet van bejegyezve. Ezek közül az akcióterületi terv megvalósításában különösen érdekeltek az alábbiak: Budapest Főváros Erzsébet- és Terézvárosi Általános Ipartestület Erzsébetvárosiak Klubja Magyarországi Cigányok Kisebbségi és Nemzeti Demokratikus Szövetsége Erzsébetvárosi Civil Szervezetek Szövetsége Madách Sétány Egyesület Erzsébetvárosi Társasházak Közösségeinek és Képviselőinek Érdekvédelmi Egyesülete Együtt Erzsébetvárosért Egyesület Magyarországi Cigányok Igazság Szövetsége Erzsébetvárosi Polgári Védegylet Lakóközösségi Szervezetek Szövetsége Kék Forrás Környezet- és Természetvédelmi Egyesület VII. kerületi Közbiztonsági, Szociális és Ifjúságvédelmi Alapítvány Magyar Zsidó Kulturális Egyesület Erzsébetváros Mozgássérültek és Barátaik Érdekvédelmi Egyesülete a Rehabilitációért (EMBER Egyesület) Szent István Országos Környezetvédő Egyesület Társasházak Lakóközösségeinek Érdekvédelmi Szervezete (KEKEC) SZIKE Környezet- és Egészségvédelmi Egyesület erzsébetvárosi csoportja Magyarországi Szegények és Romák Érdekvédelmi Közhasznú Szervezete „Ezüst Hárs” Kulturális és Környezetvédelmi Egyesület Az akcióterületi terv megvalósításának előrehaladásáról évente lakossági fórumon tart beszámolót a fejlesztő társaság, melyre az érintett civil szervezeteket is meg kell hívni. Az első ilyen fórumot 2008. március 18-án tartották, melyen a készülő IVS került bemutatásra.

93

5.3. Üzemeltetés, működtetés működés rövid leírása Tevékenységek megnevezése

Üzemeltetés, működtetés rövid bemutatása

Városkép Dob u. 29. (34252 hrsz.) Műemlékileg védett önkormányzati épület homlokzat felújítása, Környezettudatos Magatartásra Nevelő központ Kazinczy u. 23-27. (34263, 34264 hrsz.) ELTE épületének felújítása

Az önkormányzati tulajdonú megújult épület karbantartása az önkormányzat városfejlesztő társaságának feladata, az önkormányzat költségvetésében elkülönített forrásból. A Környezettudatos Magatartásra Nevelő központ üzemeltetője pályázat útján kerül kiválasztásra. Az állami tulajdonú megújult épület fenntartása és üzemeltetés az ELTE feladata – mint az épület használója – amire elkülönített forrás áll rendelkezésre.

Örökség védelem Kazinczy u. 34. épület felújítása Zsidónegyed I-pont

Kazinczy . 29-31. Zsinagóga felújítása Kazinczy u. 21. Elektrotechnikai Múzeum

Az önkormányzati tulajdonú megújult épület karbantartása az önkormányzat városfejlesztő társaságának feladata, az önkormányzat költségvetésében elkülönített forrásból. Az önkormányzati tulajdonú épületben működik a „Zsidó negyed I-pont, amelynek működtetésére az önkormányzat pályázatot ír ki a Az egyházi tulajdonú megújult épület fenntartása és üzemeltetése a MAOIH feladata lesz, a költségvetésében elkülönített forrásból Az utcai épület (Múzeum) fenntartása és üzemeltetése a Múzeum Üzemeltetési Osztályának feladata, az udvari épület (Kulturális Központ) és az udvar fenntartása és üzemeltetése a városfejlesztő társaság feladata lesz, az önkormányzat költségvetésében elkülönített forrásból.

Közlekedésszervezés és infrastruktúrafejlesztés Kazinczy u. felújítása – Dob.Wesselényi u. közötti szakasz

Az utca felújított közterülete az önkormányzat tulajdonában marad, amelynek fenntartása is kerületi és fővárosi kompetenciába tartozik. Ennek fedezete a költségvetésben elkülönítésre kerül.

Helyi gazdaságfejlesztés Kazinczy u. 34.. Étterem, kávézó és bolt

Az étterem és kávézó üzemeltetését pályázat útján kiválasztott KKV látja el. A valós keresletre épülő vállalkozás hosszú távú működése prognosztizálható, ami munkahelyteremtő és adóbevétel növelő hatása mellett további szolgáltatások megtelepedését segíti elő, így egyfajta multiplikátor hatást is kivált.

94

6. PÉNZÜGYI TERV 6.1. Pályázat pénzügyi terve

Projektelem száma

Projektelem neve

A projektelem célja

Teljes összeg

Projektelem támogatási aránya [%]

Támogatási összeg [Ft]

Saját erő mértéke

a belváros attraktivitásának Dob u. 29. Műemlékileg növelése a városépítészet az épített védett önkormányzati épület és környezetminőségének homlokzat és tető felújítása fejlesztésével

78 410 000

85,00%

66 648 500

11 761 500

Fiatalok szemléletformáló, környezettudatos nevelése

48 600 000

85,00%

41 310 000

7 290 000

31 270 000

85,00%

26 579 500

4 690 500

műemlékileg védett épület teljes felújítása

100 000 000

85,00%

85 000 000

15 000 000

3

kávézó és bolt kialakítása, Kazinczy 34. kávézó, étterem ami a megújuló városrész különleges látnivalóira, és shop eseményeire

36 475 000

25,00%

9 118 750

27 356 250

4

az építészeti örökség fizikai megújítása a városrész kiemelkedő műemlékének felújítása révén, belső átalakítás az új funkciók érdekében

110 500 000

85,00%

93 925 000

16 575 000

1

Környezettudatos magatartásra nevelő központ

2

Kazinczy 34. Zsidónegyed Ihelyi információs pont pont, épület homlokzat felújítása

Zsinagóga felújítása

95

5

ELTE épületének felújítása

a belváros attraktivitásának növelése a városépítészet és az épített környezet minőségének fejlesztésével

96 000 000

85,00%

81 600 000

14 400 000

97 000 000

85,00%

82 450 000

14 550 000

6

az épület-együttes külső homlokzatának felújítása által a városkép javítása, a felújításával, Elektrotechnikai Múzeum belső belsőépítészeti épületének felújítása átalakításával, funkcióbővítésével a kulturális funkció erősítése

131 833 205

61,65%

81 277 826

50 555 379

91 400 000

85,00%

77 690 000

13 710 000

821 488 205

78,59%

645 599 576

175 888 629

Elektrotechnikai hátsó épület

7

Múzeum MŰSZAKI MÁRA (07.16.)

LEÍRÁS

egységes, megújult utcakép Kazinczy u. felújítása (Dob kialakítása, ami összhangot u.- Wesselényi u. közötti teremt az érintett épületek szakasz) / Közlekedés felújításával, erősíti a szervezés közterületi funkciót

beruházás összesen

96

A már megkezdett városfejlesztési akció szisztematikus társaság további folytatása megfelelő intézményi, szervezeti alapokon

9 200 000

78,59%

7 230 190

1 969 810

8

Városfejlesztő létrehozása

9

Promóció, Városmarketing, A beavatkozások helyi elfogadtatását, megfelelő végrehajtását és sikerét szolgáló tevékenységek

eredményeként a lakók és vállalkozások számára világos kép alakuljon ki a környezetüket közvetlenül érintő folyamatokról, lehetőségekről

29 500 000

85,00%

25 075 000

4 425 000

10

projektmenedzsment

A projekt lebonyolítása

50 000 000

78,59%

39 294 513

10 705 487

egyéb járulékos ktgek

A projekt sikeres előkészítése, lebonyolítása

103 625 000

79,90%

82 800 721

20 824 279

1 013 813 205

78,91%

800 000 000

213 813 205

összesen

sikeres

97

6.2. Teljes akcióterületi terv pénzügyi terve 6.2.1. Tevékenységek ráfordítása, az akció várható költségeinek meghatározása A területszerzés várható költségének becslése 5. sz. tömb: nincs megszerzendő terület. 6. sz. tömb: nincs megszerzendő terület. 14. sz. tömb: nincs megszerzendő terület. 15. sz. tömb: nincs megszerzendő terület. Területelőkészítési költségek A 2.2. pontban felsorolt épületbontások szükséges a fejlesztések megvalósításához. Bontási költség eFt

Ingatlan nagysága m2 5. sz. tömb: Nincs területelőkészítési költség. 6. sz. tömb Kisdiófa u. 6. 34129 235 Kisdiófa u. 12. 34132 315 Kisdiófa u. 16. 34134 1290 Király u. 31. 34137 550

2.820 3.780 15.480 6.600

Király u. 27.

925

11.100

3080

36.960

Cím

ÖSSZESEN

Hrsz.

34139

Bontás célja

Új beépítés Új beépítés Új beépítés Új beépítés Közös zöld tömbbelső kialakítása

14. sz. tömb: nincs területelőkészítési költség. 15. sz. tömb: nincs területelőkészítési költség. Az épületbontásoknál – a feladat nehézségére való tekintettel – 12.000 Ft/m2 árral indokolt számolni (ÁFA nélkül). Ez az ár a tervezés és a kivitelezés költségét is magába foglalja.

98

Épületfelújítási költségek a) Önkormányzati tulajdonban maradó, felújítandó épületek A 2.3.1. pontban részletezett lakóépületek – melyek önkormányzati tulajdonban vannak és maradnak – felújításra kerülnek.

Cím

Hrsz.

Jelenlegi Átlagos Lakásalapszám terület m2

Felújított Átlagos Felújított alaplakásszám Terület m2

5. sz. tömb Király u. 21. 34164 60 51 55 55 6. sz. tömb Kisdiófa u. 6. 34129 19 39 13 45 Kisdiófa u. 8. 34130 15 34 12 40 Kisdiófa u. 10. 34131 23 56 18 60 Kisdiófa u. 12. 34132 13 39 7 45 Király u. 31. 34137 53 51,5 38 55 Király u. 29. 34138 7 69 7 69 Király u. 27. 34139 33 67 22 67 Király u. 25. 34140 40 39 Dob u. 38. 34144 36 40,5 30 45 Dob u. 32. 34147 28 39 22 45 Kazinczy u. 49. 34157 18 42 14 50 Kazinczy u. 51. 34158 10 75 10 75 6. tömb 295 193 összesen: 14. sz. tömb 34247/2 Dob u. 19. 24 48 20 58 Dob u. 21. 34248 14 44 12 51 Dob u. 29. 34252 21 39 16 45 Kazinczy u. 34. 34253 7 38 0 0 14. sz. tömb 66 50 összesen 15. sz. tömb: nincs önkormányzati tulajdonban maradó lakóépület ÖSSZESEN 421 296

Összes alapterület m2

Felújítási költség eFt

3800

380.000

730 600 1350 390 2610 600 1840 1690 1240 875 940

73.000 72.000 135.000 39.000 261.000 72.000 221.000 169.000 124.000 105.000 94.000

12.865

1.365.000

1600 800 1130 330

192.000 96.000 127.010 167.745

3860

582.755

20.525

2.327.755

A 15. sz. tömbben (az akcióterv I. ütemében) felújításra kerül a Kazinczy u. 21. önkormányzati tulajdonú Elektrotechnikai Múzeum épülete, felújítás költsége: 228.833,205 eFt A számítások az alábbi feltételezéseken alapulnak: a komfortosítás során az átlagos lakásméret kismértékben megnövekszik, a rossz állapotban lévő épületek felújítását 120 eFt/m2, a közepes állapotban lévőkét 100 eFt/m2 árral lehet becsülni (ÁFA nélkül), a közös tulajdonú területeket az összes lakásalapterület 25 %-ában lehet feltételezni.



Az akcióterv I. üteme (a „Kultúra utcája” pályázat része)

99

A 298 felújított lakásra átlagosan 7,5 millió Ft-ot felújítási költség esik. A lakásfelújításra fordított hatalmas költséget csökkentheti a felújított lakások eladása – még ha kedvezményes áron is – a bérlőknek. Műemléki védettség miatt a Király u. 21., 27. és 29., a Dob u. 19., 21. és 27., valamint a Kazinczy u. 49. és 51. számú épületekben lévő lakások nem adhatók el, ezek száma összesen 158 db a felújítás után. A további 140 db lakás értékesíthető, és így a felújítási költségek jelentős része visszanyerhető. b) Magántulajdonú épületek felújításához nyújtott támogatás A 2.3.2. pontban felsorolt magántulajdonú épületek felújításához célszerű önkormányzati támogatást nyújtani. Ennek mértéke a 2/2005.(II.10.) Főv.Kgy. rendeletben meghatározottak szerint 20 millió Ft átlagosan épületenként. 14. sz. tömb Hrsz.

Felújítási programban szerepel

Holló u. 15.

34180

Igen

Király u. 19.

34181

igen

34182

Igen

34135

Nem

Király u. 33.

34136

Nem

Kisdiófa u. 2. – Dob u. 44.

34141

Nem

Dob u. 26. – Kazinczy u. 35.

34150

Nem

Kazinczy u. 47.

34156

Nem

Kazinczy u. 22.

34244

Nem

Kazinczy u. 32.

34254

Igen

Kazinczy u. 30.

34255

Nem

Kazinczy u. 28.

34256

Nem

Cím

Felújítás tárgya

Becsült összege (eFt)

Támogatás mértéke (eFt)

5. sz. tömb

Király u. 17. – Holló u. 17. 6. sz. tömb Kisdiófa u. 18. – Király u. 35-37.

Utcai homlokzat, falszigetelés felvonó, függőfolyosó, lépcsőház, vízszigetelés Tető, kapualj, körfolyosó, kémény

13.500

20.000

20.900

20.000

16.400

20.000

Közös tulajdonú részek, homlokzat Közös tulajdonú részek, homlokzat Közös tulajdonú részek, homlokzat Közös tulajdonú részek, homlokzat Közös tulajdonú részek, homlokzat

20.000 20.000 20.000 20.000 20.000

14. sz. tömb Közös tulajdonú részek, homlokzat Tető, zárófödém, kémény Közös tulajdonú részek, homlokzat Közös tulajdonú részek, homlokzat

-

20.000

12.000

20.000

-

20.000

-

20.000

100

15. sz. tömb Kazinczy u. 33. – Dob u. 31-33.

34266

igen

Homlokzat felújítása, fűtés mérhetővé tétele

12.000

ÖSSZESEN:

20.000 260.000

c) Állami, egyházi tulajdonú épületek felújítása A 15. sz. tömbben (az akcióterv I. ütemében) felújításra kerül a Kazinczy u. 23-27. állami tulajdonú ELTE épülete, felújítás költsége: 96.000 eFt A 15. sz. tömbben (az akcióterv I. ütemében) felújításra kerül a Kazinczy u. 29-31. egyházi tulajdonú Zsinagóga épülete, felújítás költsége: 110.500 eFt Lakáspótlási költségek A 2.4. pontban rögzített program szerint a városrehabilitáció során a megszűnő önkormányzati lakások pótlásáról gondoskodni kell, az alábbiak szerint: 5. sz. tömb tetőtérbeépítéssel pótolható lakásszám: piaci lakásvásárlással pótolható lakásszám:

6 db 0 db

A várható költségek becslése (50 m2-es átlagos lakásalapterületet feltételezve): tetőtérbeépítés:

6 x 50 m2 x 120 eFt/m2 =

36.000 eFt

(ÁFA nélkül)

6. sz. tömb tetőtérbeépítéssel pótolható lakásszám: piaci lakásvásárlással pótolható lakásszám: Összesen:

35 db 74 db 109 db

A várható költségek becslése (50 m2-es átlagos lakásalapterületet feltételezve): tetőtérbeépítés: piaci lakásvásárlás:

35 x 50 m2 x 120 eFt/m2 = 74 x 50 m2 x 200 eFt/m2 =

Összesen:

210.000 eFt 740.000 eFt 950.000 eFt (ÁFA nélkül)

14. sz. tömb tetőtérbeépítéssel pótolható lakásszám: piaci lakásvásárlással pótolható lakásszám: Összesen:

6 db 12 db 18 db

A várható költségek becslése (50 m2-es átlagos lakásalapterületet feltételezve): tetőtérbeépítés: piaci lakásvásárlás: Összesen:

6 x 50 m2 x 120 eFt/m2 = 12 x 50 m2 x 200 eFt/m2 =

36.000 eFt 120.000 eFt 156.000 eFt (ÁFA nélkül) 101

15. sz. tömb: nincs lakáspótlás. A lakáspótlásra fordított óriási összeget csökkentheti az épített, vagy vásárolt lakások eladása – akár kedvezményes áron – a bérlőknek. Közterületfejlesztési költségek A 2.5. pontban rögzített közterületfejlesztési program megvalósításának költségét az alábbiak szerint lehet becsülni: Kazinczy utca átépítése térkő burkolattal (faltól falig), a Király utca és a Dob utca között: 1550 m2 x 16 eFt/m2 = 24.800 eFt Dob utca átépítése térkő burkolattal (faltól falig), a Síp utca és a Klauzál tér között: 2300 m2 x 16 eFt/m2 = 36.800 eFt Síp utca átépítése térkő burkolattal (faltól falig), a Dob utca és a Wesselényi utca között: 1800 m2 x 16 eFt/m2 = 28.800 eFt Új közterület kialakítása a tömbbelsőben: 770 m2 x 16 eFt/m2 =

12.300 eFt

Kazinczy utca átépítése (faltól falig) a Dob utca és a Wesselényi utca között (az akcióterv I. üteme, a „Kultúra utcája” pályázat része): 91.400 eFt Közterületfejlesztés összesen:

194.100 eFt

Közműfejlesztési költségek A fejlesztés megvalósításához szükséges közműfejlesztések két fő csoportba sorolhatók. Az egyikbe azok a munkák tartoznak, melyek közvetlenül a beruházásokhoz kapcsolhatók, ilyen a vízellátó hálózat korszerűsítése. A másik csoportba az útfelújítások, közterek, közparkok rekonstrukciója során szükséges közmű beavatkozások tartoznak. Ez utóbbi főbb elemei egyrészt a csapadékvíz-elvezetés rendszerében szükséges beavatkozások – a meglévő víznyelők kisebb mértékű áthelyezése –, másrészt az egyes közművek felszíni kapcsolataik, csapszekrényeknek, alépítmények fedlapjainak szintbehelyezése, harmadrészt pedig a földalatti tűzcsapok földfelettivé való átalakítása. Jelentős költség az utcák felújítása során a közvilágítás rendszerének korszerűsítése. A szintbehelyezések mennyiségét a rehabilitáció keretében már felújított közterületek, illetve elkészült kiviteli tervek alapján lehet becsülni. a.) Beruházáshoz kapcsolódó közműfejlesztések Vízvezeték kiváltása Az alábbi utcákba javasolt a meglévő NÁ 100-as vezetéket NÁ 150 mm átmérőjű vezetékre kiváltani.

102

utca Kisdiófa Dob összesen Bekötővezeték Mindösszesen

hossz 190 m 110 m 300 m 17 db

költség (eFt) 9.500 5.500 15.000 8.500 23.500

A vízkiváltás fajlagos költségét 50.000,- Ft/m-ben lehet megállapítani. Bekötővezetékek rekonstrukciója 17 x 500 eFt. Gázellátás Gázellátás csatlakozó átépítése 17 db csatlakozó vezeték felbővítése, átépítése, átlagban 400.000,- Ft/db, összesen 8.400 eFt. Csatornázás 17 db házi bekötő-csatorna átépítése, felbővítése átlagban 800.000,- Ft/db, összesen 16.800 eFt. Villamosenergia-ellátás 5 db transzformátor becsült 300 m középfeszültségű kábellel, 40 db kandeláber, hálózattal, 17 bekötés felbővítéssel. Vezeték megnevezése Transzformátor 10/630 kVA Középfeszültség kábel Kandeláberek+hálózat Bekötések Összesen

hossz/db 5

költség (eFt) 100.000

~ 300 m 40 db 17 db

6.000 28.000 8.500 142.500

Közműköltségek összesítése Közmű szakág Vízellátás Csatornázás Gázellátás Villamosenergia-ellátás összesen

költség(eFt) 23.500 16.800 8.400 142.500 191.200

b.) Közterületrendezéshez kapcsolódó közmű beavatkozások Kisdiófa utca (200 m) szintbehelyezések vízelzáró gázelzáró alépítmény

db 5 5 10

költség (eFt) 100 100 300 103

csatornaakna víznyelő tűzcsapok átépítése Kazinczy utca (250 m) szintbehelyezések vízelzáró gázelzáró alépítmény csatornaakna víznyelő tűzcsapok átépítése Dob utca (180 m) szintbehelyezések vízelzáró gázelzáró alépítmény csatornaakna víznyelő tűzcsapok átépítése

7 14 3 összesen: db 7 7 15 10 20 5 összesen: db 4 4 7 6 12 3 összesen:

1.050 700 1.200 3.450 költség (eFt) 140 140 450 1.500 1.000 2.000 5.230 költség (eFt) 80 80 210 1.050 600 450 2.470

A fentiekben megadott beruházások költsége az alábbiak szerint kalkulált: vízelzáró 20.000,- Ft/db költséggel, gázelzáró 10.000,- Ft/db költséggel, alépítmény 20 méterenként 30.000,- Ft/db költséggel, csatorna akna 35 méterenként 150.000,- Ft/db költséggel, víznyelő aknák számolva 50.000,- Ft/db költséggel, tűzcsapok 70 méterenként 400.000,- Ft/db költséggel. 6.2.2. Menedzsment díj, a fejlesztési akció irányítása A fejlesztési akció irányításának költségei tartalmazzák egyrészt az akciót lebonyolító fejlesztő társaság díjazását, továbbá a pályázatok kidolgozásával, benyújtásával és a tendereztetéssel összefüggő költségeket. Ezeket az összes költség 3,5 %-ában, valamint az ingatlanértékesítésből származó bevételek 3,5 %-ában lehet meghatározni. Ennek az a logikája, hogy a fejlesztő társaság az ingatlanértékesítés eredményében is érdekelt legyen, azokat a fejlesztési akció szempontjából a lehető legjobban bonyolítsa le. A fejlesztési akció irányítására beállított összeg a fejlesztő társaság díjazását 3 évre biztosítja. 6.2.3. Bevételi terv, a fejlesztéshez szükséges források Az akcióterületből kiaknázható források Egy városfejlesztési akció általában a területén található ingatlanok felértékelődését hozza magával. Ezért, ha az adott területen önkormányzati tulajdonú ingatlanok találhatók, azok értékesíthetők és a befolyó vételár visszaforgatható a fejlesztési akcióba. Ezek a bevételek a fejlesztési akció közvetlen forrását jelentik.

104

Természetesen vannak az ingatlanérték növekedésének – az akció szempontjából – nem számszerűsíthető további pozitív hatásai is. A terület felértékelődése vonzást gyakorol a magánvállalkozásokra, üzletek, éttermek, irodák, szállodák nyílnak egy korábban kevéssé preferált területen. Hosszabb távon ez az Önkormányzat adóbevételeit jelentősen növeli. A városfejlesztési akció közvetlen forrását az alábbi – önkormányzati tulajdonú, vagy önkormányzati tulajdonba kerülő – ingatlan-értékesítések jelenthetik. 5. sz. tömb Nincs értékesíthető ingatlan. 6. sz. tömb 

Kisdiófa u. 4. (hrsz 34128) Beépíthető az ingatlan utcafrontja, valamint a szomszédos, 34129 hrsz-ú ingatlanon álló épület tűzfalát takaró épületszárny is építhető. Javasolt funkció: lakóház. Javasolt párkánymagasság: 16 m (5 szint + tetőtér) Beépíthető bruttó szintterület: 2000 m2 Értékesíthető építési lehetőség: 2000 m2 x 25.000 Ft/m2 = 50.000 eFt



Kisdiófa u. 12-16. (hrsz 34132, 34133, 34134) A három ingatlan lehetőség szerint együtt – de akár külön-külön is – értékesíthető. Javasolt funkció: lakóház. Javasolt párkánymagasság: 16 m (5 szint + tetőtér) Beépíthető bruttó szintterület: 4400 m2 Értékesíthető építési lehetőség: 4400 m2 x 25.000 Ft/m2 = 110.000 eFt



Király u. 29-31. (hrsz 34137, 34138) A két ingatlan hátsó – tömbbelső felé néző – részének beépítése együtt lehetséges. Javasolt funkció: lakóház. Javasolt párkánymagasság: 16 m (5 szint + tetőtér) Beépíthető bruttó szintterület: 2500 m2 Értékesíthető építési lehetőség: 2500 m2 x 25.000 Ft/m2 = 62.500 eFt



Király u. 25. (hrsz 34140) Az épület műemlék, ezért nem adható el. Hosszútávú bérletbe (30 év, 50 év, vagy akár 99 év) azonban adható, ezen a módon értékesíthető. Javasolt funkció: szálloda. Javasolt párkánymagasság: jelenlegi (2 szint), a tetőtér beépítésnek lehetőségével Beépíthető bruttó szintterület: 4300 m2 Értékesíthető építési lehetőség: 4300 m2 x 40.000 Ft/m2 = 172.000 eFt



Valójában az építési lehetőség értékesítése történik, vagyis adott ingatlan értékét a rajta létesíthető épület nagysága és funkciója határozza meg.

105



Kazinczy u. 57. (Hrsz. 34161) Az ingatlan hátsó – 34159 hrsz-ú telekkel határos – része építhető be, célszerűen a 34160 hrsz-ú ingatlannal együtt. Javasolt funkció: lakóház. Javasolt átlagos párkánymagasság: 15 m (5 szint + tetőtér) Beépíthető bruttó szintterület: 1900 m2 Értékesíthető építési lehetőség: 1900 m2 x 25.000 Ft/m2 = 47.500 eFt

14. sz. tömb: nincs értékesíthető ingatlan. 15. sz. tömb: nincs értékesíthető ingatlan. A fentiek szerint az akcióterületen, az ingatlanértékesítésből származó források nagysága összesen: 442.000 eFt bevétel várható. Meg kell jegyezni, hogy az ingatlanok értékének számításánál olyan beépítés megvalósítását lett figyelembe véve, amely „ideálisnak” mondható, a Városépítészeti koncepcióban rögzítetteknek mindenben megfelel. Az egyes épületek tervezett magassága alkalmazkodik az épített környezethez, helyenként lényegesen alacsonyabb a szabályozási tervben megengedettnél (pl. a tömbbelsőben). Az egyes ingatlanok beépítési százaléka is a Városépítészeti koncepciónak megfelelő, elmarad a „jogi lehetőségtől”. Mindezek az elvek az egyes ingatlanok értékesítésénél figyelembe vehetők, így elkerülhetővé válik a – Régi Pesti Zsidónegyed átépítése kapcsán már eddig is jelentős civil ellenállást kiváltó – „túlépítés”. Pályázattal elnyerhető külső források Az Európai Unióba történő belépésünket követően a pályázat útján elnyerhető külső források köre nagymértékben kibővült. Az önkormányzati fejlesztések megvalósításának egyik fontos tényezőjévé vált, hogy milyen eredményességgel (hatékonysággal) tudnak az önkormányzatok pályázatokat benyújtani és azokon jól szerepelni. A pályázati lehetőség a jelen esetben is fontos, még akkor is, ha itt különösen igaz, hogy a pályázaton elnyerhető támogatás nem cél, hanem a megvalósítás számos rendelkezésre álló eszközének egyike. Ugyanakkor a támogatásokért erős verseny folyik. Mindez felértékeli a tervezett fejlesztés megalapozottságának, a pályázati projektelőkészítés és a pályázat kidolgozása szakmai színvonalának jelentőségét. A jó pályázat elkészítésének lényege ugyanis a jó projektelőkészítés és az ehhez kapcsolódó speciális szaktudás a városrehabilitációs, településfejlesztési pályázatok konkrét területén, továbbá költségek is felmerülnek ezzel kapcsolatban. A Nemzeti Fejlesztési Terv Közép-Magyarországi Regionális Operatív programja keretében a „Városi és települési területek megújítása” elnevezésű prioritás „Integrált városi rehabilitáció” elnevezésű intézkedése kifejezetten megfelel a jelen városrehabilitációs és városfejlesztési akció céljainak: 

„innovatív típusú rehabilitációs gyakorlatok elterjesztésének ösztönzése”,



„a terület fizikai megújítása (lakóépület felújítás, közintézmény felújítás, közterület felújítás)”.

106

Az említett célokhoz illeszkedve a tervezett városrehabilitációs akció az KMOP „Funkcióbővítő rehabilitáció” című kiírásán belül a „Budapesti integrált városfejlesztési program – Budapesti kerületi központok fejlesztése” című felhívásának felel meg. (Kódszám: KMOP-2007-5.2.2./B) „Kultúra utcája” projekt támogatási összege (6.1. pályázat pénzügyi terve alapján): 800.000 eFt Önkormányzati pénzügyi részvétel A fejlesztési akció „gazdája” az Önkormányzat, így az akció költségeit is neki kell vállalnia. Ezeket a költségeket csökkentheti az előző pontokban tárgyalt források bevonása. Jelen esetben az akcióterületből kiaknázható források jelentősek, a pályázattal elnyerhető külső források köre pedig az Európai Unióba történő belépésünket követően az ország valamennyi önkormányzata számára nyitott. Mindez jó alapot jelenthet a tervezett fejlesztés megvalósításához. A pénzügyi mérlegben ugyanakkor a pályázattal elnyerhető külső forrásokat viszonylag szerény összeggel szerepelnek, a valóságban a folyamat – sikeres pályázatok esetén – ennél lényegesen kedvezőbben is alakulhat. „Kultúra utcája” projektben a saját erő nagysága a partnerek saját erejével összesen: (6.1. pályázat pénzügyi terve alapján): 213.813,205 eFt Bankhitelek, kötvénykibocsátás Amennyiben a fejlesztési akció költségeit az Önkormányzat a költségvetéséből nem tudja finanszírozni, bankhitel felvétele is megfontolható. Ebben az esetben a hitel és a kamatok visszafizetését a megnövekedett adóbevételek megkönnyíthetik. (Az előzetes pénzügyi mérleg nem feltételezi bankhitel felvételét.) Megfontolható a kötvénykibocsátás lehetősége is. Elképzelhető, hogy a lakosság ebben a formában közvetlenül is támogatná a városfejlesztési célkitűzések megvalósítását.

107

6.2.4. Pénzügyi műveletek eredménye, teljes akcióterület pénzügyi terve A fejlesztést megvalósító szervezet egyik első feladata lesz, hogy az akció pontos pénzügyi mérlegét kidolgozza és azt az Önkormányzat elé terjessze. Jelen pénzügyi mérleg csupán előzetes vázlatnak tekinthető, amely az akció pénzügyi feltételeinek nagyságrendjét hivatott érzékeltetni. KIADÁSOK (eFt) Területszerzés Területelőkészítés Épületfelújítás (a) Épületfelújítás (b) Épületfelújítás (c) Lakáspótlás Közterületfejlesztés Közműfejlesztés Akcióterv I. üteme „Kultúra utcája”: Városfejlesztő társaság létrehozása, promóció, egyéb járulékos ktgek. Fejlesztés irányítása (3,5 %)

5. sz. tömb

6. sz. tömb

14. sz. tömb

380.000 60.000

36.960 1.365.000 100.000

603.000 80.000

36.000

950.000

156.000

15. sz. tömb

ÖSSZESEN

228.833,2 20.000 206.500 -

-0 36.960 2.556.588,205 260.000 206.500 1.142.000 194.100 202.350 142.325

181.399

ÖSSZESEN

4.922.222,205

BEVÉTELEK (eFt) Ingatlanértékesítés Akcióterv I. üteme „Kultúra utcája” Pályázati források Akcióterv I. üteme „Kultúra utcája” saját erő mértéke Pályázati források Önkormányzati részvétel ÖSSZESEN

-

442.000

-

-

442.000 800.000

213.813,205 1.039.923 2.426.486 4.922.222,205

Az előzetes pénzügyi mérlegből jól látható, hogy az akcióterület fejlesztésének várható költségeit közel 10 %-kal mérsékelheti az akción belül keletkezett, ingatlanértékesítésből származó bevétel. A szükséges önkormányzati részvétel nagyságát még csökkenthetik a külső, pályázati forrásokból elnyerhető támogatások. Az „önkormányzati részvétel” nagysága természetesen így sem elhanyagolható, azonban az akcióterület fizikai megújításán túlmenően számos lakásprobléma, szociális gond is megoldódik. Amennyiben az önkormányzat a felújított 296 db lakásból a műemlékileg nem védett épületekben található 140 db-ot, valamit a lakáspótlás keretében épített, illetve vásárolt 133 db lakást – akár kedvezményes áron – a bérlőknek eladja, úgy a rehabilitáció költségeit nagymértékben csökkentheti. (Például mind a 273 lakás eladásával és lakásonként átlag 5 millió Ft-os vételárral számolva, az önkormányzati részvétel közel 50 %-a visszatérülne.)

108

7. ELŐKÉSZÍTETTSÉG ÁLLAPOTA A „KULTÚRA UTCÁJA” projekt megvalósításának előkészítéseként elkészültek az alábbi dokumentumok: Integrált Városfejlesztési Stratégia Az ÖTM által közzétett metodika alapján elkészült dokumentum felkerült az önkormányzat honlapjára, valamint bemutatásra került lakossági és vállalkozói fórumon. Előzetes Akcióterületi Terv Az ÖTM által közzétett metodika alapján elkészült dokumentum valójában két korábbi tervelőzményen alapul: Városrehabilitációs előtanulmány (Készítette: Mű-Hely Rt. 2006. március) Városregenerációs terv előkészítése (COURBIT) (Készítette: Városfejlesztés ZRt. 2007. március) A tervelőzmények miatt az előzetes akcióterületi terv kidolgozottsága több ponton – elsősorban műszaki és pénzügyiterületen – részletesebb a pályázat I. fordulójában megkövetelt tartalomnál. Emiatt a Teljes Akcióterület Terv rövidebb idő alatt elkészíthető. Dob utca 29. szám alatti lakóépület Felmérési Tervdokumentációja, M=1:100 méretarányban (Készítette: Top-Kvalitás Kft. 2008. március) Kazinczy utca 34. szám alatti lakóépület Felmérési Tervdokumentációja, M=1:100 méretarányban (Készítette: Top-Kvalitás Kft. 2008. március) Teljes Akcióterületi Terv Elkészült: Engedélyezési tervek az alábbi épületek felújítására, átalakítására vonatkozóan:  Dob u. 29. – földszint átalakítása, homlokzatfelújítás  Kazinczy u. 34. – teljes épület átalakítása,  Kazinczy u. 23-27. – aula átalakítása, homlokzatfelújítás,  Kazinczy u. 29-31. – belső átalakítások, homlokzatfelújítás,  Kazinczy u. 21. – belső átalakítások, homlokzatfelújítás. Engedélyezési terv a Kazinczy utca – Dob utca és Wesselényi utca közötti szakaszának – átépítésére vonatkozóan (közművesítés és útépítés). Engedélyezési eljárás megindult.

109

8. RÉSZLETES HELYI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI STRATÉGIA A VII. kerületi Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS) része a B1 akcióterület (Király utca – Kisdiófa utca – Klauzál tér – Nagydiófa utca – Wesselényi utca – Síp utca – Dob utca – Holló utca által határolt terület részletes gazdaságfejlesztési stratégiája. A munkarész a Főutca kézikönyvben meghatározott szempontok alapján készült, mely a stratégiában meghatározott célok megvalósításához szükséges eszközök felvázolásán túl a lehatárolt terület helyzetértékelését is tartalmazza. 8.1. Helyzetértékelés 8.1.1. Akcióterület elhelyezkedésének vizsgálata (megközelíthetőség, közlekedés vizsgálata, parkolás, gyalogos kapcsolatrendszer, pihenő és megállóterek) Az akcióterület az Astoriához és a Deák térhez kapcsolódik közvetlenül, ezért megközelíthetősége tömegközlekedési eszközökkel kiváló. Mivel a fő rávezető útszakaszok (Rákóczi út, Károly krt., Bajcsy Zs. és Andrássy út) csúcsforgalmi időszakokban túlterheltek, illetve az egyirányú útszakaszok miatt bonyolult a terület megközelítése ezért, a közúton való megközelítése a területnek kedvezőnek mondható. Az akcióterület útvonalai jobbára egyirányú utcapárként működnek (Wesselényi utca – Dohány utca, Dob utca – Király utca) Szerepük a Rákóczi út - Andrássy út tehermentesítésében jelentős. Az akcióterületen lévő haránt irányú utak: Kazinczy, Nagydiófa, Kisdiófa, Holló utca és Síp utca. Szűk keresztmetszetük az egyirányú forgalmi rend mellett esetenként egyoldali parkolást tesz lehetővé, de valahol ez sem biztosítható. A terület tömbjei körbejárhatóak, a sugárirányú utak „elsőbbségadás kötelező” táblával védettek. A főutak kereszteződéseinek jelzőlámpás szabályzásán kívül a vizsgált területen további jelzőlámpás irányítású csomópontok találhatóak: Rákóczi út – Klauzár utca, Rákóczi utca – Nagydiófa utca, Erzsébet körút Wesselényi utca. Jelentős hátránya ennek a sűrű szerkezetnek, hogy a gyalogosforgalom számára kialakított járdaszakaszok meglehetősen keskenyek, amit a szabálytalanul parkoló személygépkocsik néhol még tovább szűkítenek. A kellemes, vonzó környezetet és a komfortérzet növelését szolgáló utcabútorok, és növényzet kialakítására szinte alig van lehetőség. Sajnos az akcióterületen a meglévő járdaszélesség nem teremt arra lehetőséget, hogy a nyüzsgő változatos környezet atmoszférájához hozzájáruló teraszok, vendéglátóhelyek az utcák többségében megjelenhessenek. Jelenleg minderre a Király utca nyújt lehetőséget. A terület elsődleges gyalogosforgalma a Dohány u., Károly krt., Wesselényi u., Király utcákon bonyolódik. Az akcióterület másodlagos gyalogoszónái közül a Rákóczi út felöl érkező rávezető utcaszakaszok intenzívebb gyalogos forgalommal rendelkeznek mint a fentiekben említett elsődleges utak, a rossz állapotú közterületek ellenére is. Ezek közül is ki kell emelni a Kazinczy utcát – a Rákóczi út és az ELTE Tanárképző Főiskolai Kara közötti szakaszon gyakorlatilag munka- és tanítási időben mindig élénk a gyalogosforgalom, jellemző, hogy a járókelők többsége a keskeny járdák helyett az úttestet használja. A területen számos intézmény- és irodaépület található, ami az itt dolgozók révén a reggeli (89) és délutáni (16-18) órák mellett a 12-14 órás idősávban generál nagyobb gyalogos forgalmat (s egyben fontos vásárlóerő szegmenst jelent a területen működő kiskereskedelmi és vendéglátó vállalkozásoknak.

110

Tömegközlekedési hálózat: Az akcióterület közvetlen közelében halad át a főváros legnagyobb kapacitású tömegközlekedési eszköze, a K-Ny-í metróvonal, a Blaha Lujza téri és az Asztóriánál lévő metróállomással. A metró biztosítja a közvetlen és gyors kapcsolatát a területnek a budai ás pesti oldal több fontos pontjával és átszállóhelyável. A Rákóczi úton közlekedő autóbusz viszonylatok (7,73,78,173) Észak – Pest, Zugló, a Keleti pályaudvar és a budai oldal között biztosítják sűrű követési idővel a jelentős kapacitású kapcsolatot. A Károly körúton közlekedő villamos viszonylatok (47-es, 49-es) és a 9-es autóbusz viszonylat ugyancsak Budával, illetve Kőbányával ad kapcsolatot. Az akcióterületen az egyirányú utakon a 74-es számú trolibusz közlekedik (Wesselényi utca, Dohány utca) mely a Dohány utca elején a Károly körútnál végállomásozik és a Városligeten át Zuglóval biztosít kapcsolatot, illetve a Király utcán közlekedik a 70 es a 78-as trolibusz.

111

Parkolás Budapest belső városrészeihez hasonlóan a terület legnagyobb problémája a parkolási helyzet megoldatlansága, bár az új építésű lakóépületek parkolása megoldott a mélygarázsokkal, illetve az akcióterületen parkolóházak is megtalálhatóak. A területen jelentkező parkolási igény az itt lakók, az itt dolgozók, az ügyintézők és a főútvonali üzletek vásárlóinak parkolási szándékából tevődik össze. A területen korlátozott várakozási övezet került kijelölésre, helyenként időben is korlátozva. Néhány utcában a szűk keresztmetszetre való tekintettel tilos az egyik oldalon vagy esetenként mindkét oldalon a megállás, várakozás, melyet a tilalom figyelem kívül hagyása kerékbilincsel büntetnek. A közterületi parkolóhelyek száma az intézkedések következtében lecsökkent. A területen a még be nem épített foghíj telkeken díjfizetéses, murvás parkolót üzemeltet az Önkormányzat.

112

8.1.2. Az akcióterület arculatának vizsgálata (megjelenés, attraktivitás, az épített környezet minősége, közterületek jellege, állapota, biztonság és komfortérzet, tulajdonviszonyok) Erzsébetváros 58 ezer lakosával, 30000-es lakásállományával a főváros egyik legsűrűbben lakott kerülete. Az akcióterület tágabb környezetét tekintve frekventált helyen van, mert a város főútvonalaihoz (a Károly körúthoz, az Andrássy úthoz, a nagykörúthoz és a Rákóczi úthoz) csatlakozó utcák között, a Király utca és Dob utca révén a Városligethez vezető fő útvonalak között, illetve mellett fekszik. Zártsorúan, sűrűn beépített terület, zártudvaros kialakítású épületekkel. A Király u. – Holló u. – Síp u. - Wesselényi u. – Nagy Diófa u. és Kisdiófa utca által határolt terület Belső Erzsébetváros történeti városmaghoz legjobban illeszkedő részén, az egykori pesti zsidónegyed (getto) területén helyezkedik el. Épületállománya ennek köszönhetően a XIX. század végére, XX. század elejére szinte teljesen kialakult, egy rendkívül nagysűrűségű, heterogén beépítésű, szűk keresztmetszetű utcákkal jellemezhető városképet eredményezve. Az épületek többsége klasszicista, és eklektikus stílusú, gyakoriak a több traktusos, több utcát összekötő átjáró udvarral rendelkező házak. (lásd: Gozsdu udvar, amely a Király utcát köti össze a Dob utcával) Jellemző az utcai homlokzat tengelyében található kapuátjáró, a főépületi lépcsőház és a hátsó udvari cselédlépcső. A változatos szintszámú (a belső utcákban átlagosan F+2, F+3, F+4) épületek takaratlan tűzfalak látványát eredményezik. Az épületek többsége az akkori építésnek megfelelően maradt fenn, jelentősebb átalakításokra, felújításokra a II. világháborút követően nem került sor, így az épületek jelentős része elavult, műszaki állapota nagyon rossz. Az elmaradt karbantartási munkálatoknak köszönhetően gyakoriak a teljesen romos, lakhatatlanná vált házak. Az épületállomány különösen a szűkebb, keresztutcák esetében (lásd: Holló utca, Síp utca, Kazinczy utca, Kis Diófa utca) nevezhető kritikusnak. Ezekben az utcákban a komfort nélküli lakások aránya meghaladhatja az 50%-ot. Ezek a pesti városrész legrégebbi épületei közé tartozó lakóházak, amelyeket több évtizede bontásra ítéltek. Ezekben az utcákban magasabb az üres telkek, illetve a különböző telephelynek használt, barakkszerű épületekkel ellátott, valamint parkolóként hasznosított ingatlanok aránya. Új építésű épületekkel az akcióterületen kis számban és elszórtan találkozhatunk. A legfeltűnőbb változást a Holló utca mutatja, ahol jelenleg is folynak az építkezések. Az akcióterületen jelentős számú intézmény is található. A Nemzeti és Kulturális Örökség Minisztériuma a Wesselényi utcában, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar és a Magyar Táncművészeti Főiskola épülete. Az intézmények között meg kell említeni még a Dob utcai bölcsődét, a Síp utcai Gondozási Központot, valamint a Kazinczy utcai Gyermekjóléti Szolgálatot.

113

Új üzletek, vállalkozások általában a rendezettebb utcákban nyílnak. Ebből a szempontból kitűnik a Király utca, amely a lakberendezéssel kapcsolatos egzotikus és modern design üzletek központjává kezd válni. Belső-Erzsébetváros várostörténeti jelentőségéből adódóan (itt helyezkedett el az egykori pesti zsidónegyed, a pesti getto) a területen meglehetősen nagy számban találkozhatunk műemléki védettség alatt álló épületekkel. Az akcióterületen A Kulturális Örökségvédelmi

Hivatal nyilvántartása szerint Belső-Erzsébetváros területén jelenleg 290 országos műemléki védettség alatt álló épület található, amelyek közül kb. 100 egyedi védettséget élvez. A terület fokozottabb védelme érdekében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 2004. nyarán ideiglenes műemléki védettség alá vonta az egykori pesti zsidónegyed területét. A hivatal a kiemelt jelentőségű területen – amelyet az UNESCO a 2002-ben világörökséggé nyilvánított terület védőövezeteként határozott meg – ideiglenes műemléki védelem alá helyezte a Kazinczy utca 34. szám alatti, 1840-es években épült, valamint a 49. szám alatti, 1838-ban

114

emelt klasszicista lakóépületet. Ugyancsak védelmet kapott három Dob utcai ház: egy 1860-as években épült romantikus stílusú épület a 29, egy 1874-ben épült neoreneszánsz homlokzatú lakóépület a 21, továbbá egy 1836-ban, Hild József tervei alapján emelt klasszicista lakóépület a 19. szám alatt. A sűrű beépítésnek köszönhetően mind a kerületben, mind az akcióterületen alacsony a parkok, zöldfelületek aránya. A KSH adatai szerint a főváros többi kerületéhez képest a VII. kerületben a legalacsonyabb (23000 m2) a gondozott parkok és játszóterek területe. A meglévő fásított terek, fasorok és az épületek belső udvarai nem alkalmasak egységes zöldfelületi rendszer kialakítására, így a lakosságnak a szabadidő zöld környezetben való eltöltésére. A Városliget közelsége csak a Dózsa György út és a Nefelejcs u. közötti térség helyzetét javítja, az akcióterületre gyakorolt hatása minimális. A kerület belső, közhasználatú terei a közelmúltban kialakított Kéthly Anna tértől és Király utcai játszótértől eltekintve a XIX. század végén, XX. század elején kerültek kialakításra. Az akcióterület lakásállományának jelentős része magántulajdonban van, az önkormányzati tulajdonú lakások aránya a rendszerváltozást követően jelentősen lecsökkent. Az üzlethelyiségek tekintetében lényegesen kedvezőbb az önkormányzati tulajdonhányad aránya.

115

116

117

8.1.3. Az akcióterület szerkezete és az ott található üzletek térbeli elhelyezkedése, pozicionálás, üzletmix (szerkezet, vonzáskörzet felmérése, használói igények, generátorok elhelyezkedése, szolgáltatások, üzletek minősége, kínálata, mérete, üzletmix, mágnes üzletek, vonzáskörzet lakossága, demográfiai jellemzők, ingatlanára,) A Fővárosi Szabályozási Keretterv szerint a terület “városközponti terület” (VK) keretövezetbe tartozik, s a jelenlegi területfelhasználás is ennek megfelelő: elsősorban lakódominancia jellemzi a területet, a főbb utcák felőli tömbökben egyéb városközponti funkciók megjelenésével (irodák, kerületi és városi jelentőségű intézmények és egyéb közösségi épületek). Az akcióterületet térhálós szerkezetű, melynek két meghatározó tengelye a Wesselényi és Király utca. A két fő tengely között helyezkednek el a haránt utcák (Síp u., Holló utca, Kazinczy u., Nagy

118

Diófa és Kis Diófa utcák). A terület városközponti jellegénél fogva az épületek földszinti, utcafronti részén kereskedelmi, vendéglátó és szolgáltató funkciók dominálnak. A vizsgát terület legnyüzsgőbb, gazdaságfejlesztési szempontból legvonzóbb utcája és lineáris központja a Király utca, mely atmoszféráját tekintve a legalkalmasabb a nézelődésre, szabadidő eltöltésére, hiszen üzleteit, vendéglátóhelyeit a változatosság és egyedi kínálat jellemzi folyamatos forgalommal, az emberek áramlásával. A király utcát sokszor a design utcájaként emlegetik, mivel neves lakberendezési üzletek koncentrálódnak itt, vonzó üzletportálokkal és épített környezettel. A Király utca mindkét oldalán folyamatos üzletsor található, mely biztosítja a sétáló számára az áttekinthetőséget, változatosságot. Sajnos ugyanez az akcióterület másik tengelyét szolgáló Wesselényi utcáról és a haránt irányú utcákra nem jellemző, sem a forgalmát, sem az üzleteit tekintve. A haránt irányú utcákban található épületek földszintjén egykor működő üzletek sok esetben üresen, vagy teljesen lerobbanva állnak, melyek rontják az utca képét, vagy teljesen életképtelenek, kínálatukat tekintve szegényesek. Ezek minősége és mennyisége szoros korrelációt mutat az utca elhelyezkedésével és forgalmával. A rossz fizikai állapotban lévő épületek átmeneti hasznosítása (pl. Szimpla kert és mozi) pozitívan értékelhető, hiszen a "divatos" helyek sajátos szubkultúrát teremtenek a városrészben, fiatalokat vonzanak, s hosszabb távon a városrész felértékelődéséhez is hozzájárulnak (hasonló folyamatok tapasztalhatók a világ nagyvárosaiban, pl. Berlinben, Londonban). Összegezve az akcióterület vonzáskörzetét tekintve jó helyzeti energiákkal rendelkezik, hiszen a belváros szívében helyezkedik el, viszont szűk utcái, leromlott lakóépületei és hiányzó zöldfelületei miatt, mindez a legtöbb helyen kiaknázatlanul marad. Használói igények, lakosok, demográfiai adatok: A hivatalos jövedelmi adatok szerint a VII. kerület a főváros legszegényebb kerületei közé sorolható. A kerületben a munkavállalási korúak 63%-a rendelkezik adóköteles jövedelemmel, az 1000 lakosra jutó adózó állampolgárok száma fővárosi viszonylatban (a VIII. kerület után) a második legalacsonyabb. Az aktív népesség mellett a kerületben magas, az inaktív népesség aránya. Amíg a munkaképes korú népesség száma emelkedett az elmúlt évtized során, addig a foglalkoztatottak számában jelentős, kerületi szinten visszaesés volt tapasztalható. A munkaerő mobilitása alacsony, a napi ingázók teljes foglalkoztatottakon belüli aránya nem éri el a 10%-ot sem, ami elsősorban a terület belvárosi jellegének, s ebből adódóan a magas „munkahelysűrűségnek” köszönhető. Az ingázók elsősorban a fiatalabb, 1539 éves korosztályból kerülnek ki (60%), az 50 év felettiek mobilitási hajlandósága ennél lényegesen alacsonyabb. Ingatlanárak A nagyobb projektek esetében, az egyre népszerűbb VI. és VII. kerület belső részén az átlagos négyzetméterárak a tavalyi évben közelítették a 380 ezer (340-460 ezer) Ft-ot. A tavalyi év folyamán, a lakáspiac általános élénkülésével párhuzamosan szinte minden területen keresletnövekedés volt tapasztalható a telekpiacon. A környéken egyre több újépítésű társasház épül, melyek 450e/ m² árról indulnak. Azok a lakások melyek nem a Fsz.-i, és nem az udvaron találhatóak, azok szinte megfizethetetlenek. Találkozhatunk 600 ezer/ m² négyzetméterárral is. Az elmúlt évtizedben történt ingatlanpiaci változások érzékeltették hatásukat az Erzsébetvárosban is. A kerület lakásállománya jócskán gyarapodott, a lakásépítés volumene az évtized végére megugrott. 1998-tól – a tömeges lakásépítések kezdetétől – fokozatosan emelkedett az évente épített lakások száma.

119

A statisztikai információk azt mutatják, hogy az elmúlt években csökkent az épített lakások átlagos alapterülete (2000-ben 72 m2, míg 2002-ben 54 m2), és csökken a három szobás vagy nagyobb új építésű lakások aránya (2000-ben 41 százalék, míg 2002-ben 11 százalék). Ez azzal magyarázható, hogy az elmúlt két évben leginkább kis alapterületű lakások felé irányult a kereslet és a tömeges, vállalkozói lakásépítés ennek az igénynek a kielégítését célozza meg. Ez a folyamat hasonló a fővárosban tapasztalható lakáspiaci trendekhez. Erzsébetvárosban a társasházas beépítések határozzák meg a kerület arculatát. Az új lakások építésére leginkább a foghíjtelkek alkalmasak, hiszen a nagy kiterjedésű üres telkek gyakorlatilag nincsenek. Viszonylag kis területet foglalnak el a kereskedelmi és szolgáltató jellegű ingatlanok, az ipar csaknem teljesen kiszorult. Mindenképpen fontos megemlíteni azt a tényt, hogy a kerület sok negatívuma (sűrű beépítése, kevés zöldfelülete, leromlott épületállománya, nehezebb szociális helyzetben élő lakosság) ellenére is a belváros szívében van, ahol gyakorlatilag mindig magasabbak voltak és lesznek is a lakásárak. 8.1.4. Kereskedelmi vonzáskörzet értékelése Az akcióterület tágabb környezetét tekintve igen frekventált helyen van, mert a Károly körúthoz, az Andrássy úthoz, a nagykörúthoz és a Rákóczi úthoz csatlakozó utcák és a Király utca és Dob utca révén a Városligethez vezető fő útvonalak között, illetve mellett fekszik. Új üzletek, vállalkozások szempontból kitűnik a Király utca, amely a lakberendezéssel kapcsolatos egzotikus és modern design üzletek központjává kezd válni. A vizsgát terület legnyüzsgőbb, gazdaságfejlesztési szempontból legvonzóbb utcája és lineáris központja a Király utca, mely atmoszféráját tekintve a legalkalmasabb a nézelődésre, szabadidő eltöltésére, hiszen üzleteit, vendéglátóhelyeit a változatosság és egyedi kínálat jellemzi folyamatos forgalommal, az emberek áramlásával. A Király utcát sokszor a design utcájaként emlegetik, mivel neves lakberendezési üzletek koncentrálódnak itt, vonzó üzletportálokkal és épített környezettel. A Király utca mindkét oldalán folyamatos üzletsor található, mely biztosítja a sétáló számára az áttekinthetőséget, változatosságot. Sajnos ugyanez az akcióterület másik tengelyét szolgáló Wesselényi utcáról és a haránt irányú utcákra nem jellemző, sem a forgalmát, sem az üzleteit tekintve. 8.1.5. Foglalkoztatási szerkezet A funkcióbővítő akcióterület háztartásainak csaknem 40%-ában nincs foglalkoztatott (39,5%), amely nagyságrendjében a vonatkozó kerületi és kerületrészi értékek alatt marad. Ez a háztartásokban élő családok egy részének megélhetési nehézségein túl fokozott szociális alapú támogatottságra is vall, amely ugyanakkor arányaiban alatta marad a kerület és a kerületrész hasonló problémáinak. Belső-Erzsébetvárosban a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya mintegy 6 százalékponttal magasabb (45,4%), mint az akcióterületen, amely szintén azt jelzi, hogy vannak a városrésznek az akcióterületnél jóval kedvezőtlenebb helyzetben lévő területi lakossági csoportjai is, amelyeknek rosszabbak a munkavállalással kapcsolatos társadalmi strukturális adottságai (pl. magasabb fokú elöregedés és inaktivitás, alacsonyabb végzettségi szint, kedvezőtlenebb szociális helyzet).

120

8.1.6. Együttműködések vizsgálata Az akcióterületi terv megvalósítása során a városfejlesztő társaság folyamatosan kapcsolatot tart a lakossággal, vállalkozókkal, civil szervezetekkel. A városfejlesztési akció állásáról az érdeklődők folyamatosan információhoz juthatnak az ERVA honlapjáról. Az Erzsébetvárosban jelenleg 93 civil szervezet van bejegyezve. Ezek közül az akcióterületi terv megvalósításában különösen érdekeltek az alábbiak: Budapest Főváros Erzsébet- és Terézvárosi Általános Ipartestület Erzsébetvárosiak Klubja Magyarországi Cigányok Kisebbségi és Nemzeti Demokratikus Szövetsége Erzsébetvárosi Civil Szervezetek Szövetsége Madách Sétány Egyesület Erzsébetvárosi Társasházak Közösségeinek és Képviselőinek Érdekvédelmi Egyesülete Együtt Erzsébetvárosért Egyesület Magyarországi Cigányok Igazság Szövetsége Erzsébetvárosi Polgári Védegylet Lakóközösségi Szervezetek Szövetsége Kék Forrás Környezet- és Természetvédelmi Egyesület VII. kerületi Közbiztonsági, Szociális és Ifjúságvédelmi Alapítvány Magyar Zsidó Kulturális Egyesület Erzsébetváros Mozgássérültek és Barátaik Érdekvédelmi Egyesülete a Rehabilitációért (EMBER Egyesület) Szent István Országos Környezetvédő Egyesület Társasházak Lakóközösségeinek Érdekvédelmi Szervezete (KEKEC) SZIKE Környezet- és Egészségvédelmi Egyesület erzsébetvárosi csoportja Magyarországi Szegények és Romák Érdekvédelmi Közhasznú Szervezete „Ezüst Hárs” Kulturális és Környezetvédelmi Egyesület Az akcióterületi terv megvalósításának előrehaladásáról évente lakossági fórumon tart beszámolót a fejlesztő társaság, melyre az érintett civil szervezeteket is meg kell hívni. 8.1.7. Helyi kereskedők összefogása Az önkormányzat rendszeresen szervez fórumokat a helyi kereskedelmi szolgáltatást nyújtó vállalkozások, üzlettulajdonosok számára, ahol tájékoztatást kapnak az önkormányzat fejlesztési elképzeléseiről, a kereskedelmi tevékenységre vonatkozó, azt érintő helyi rendeletek változásáról. Ez a fórum lehetőséget teremt arra is, hogy a kereskedők elmondják igényeiket, javaslataikat az önkormányzat képviselőinek, továbbá alkalmat jelent az üzleti partnerkeresésre, együttműködésre. A rendezvényeknek a Civil ház biztosítja a helyszínt, meghívottja a helyi kereskedelmi kamara képviselője is. A Kultúra utca pályázathoz közvetlenül kapcsolódik a helyi kereskedők összefogását elősegítő Zsidónegyed i-pont, ami lehetővé teszi megjelenésüket az i-pont információs anyagaiban honlapján, ezáltal is biztosítva a szélesebb körű ismertségüket, nagyobb forgalmukat. A gazdasági funkció keretében megvalósuló kávézó, étterem és shop üzemeltetésére nyílt pályázat kerül kiírásra, amire a helyi vállalkozások is jó eséllyel pályázhatnak.

121

SWOT elemzés

8.2.

Erősségek -

-

-

-

-

-

-

-

Az akcióterület megközelíthetősége tömegközlekedési eszközökkel kiváló; Elhelyezkedés központi, igen értékes területen; A terület tömbjei körbejárhatóak; Közlekedési csomóponti funkciók erősek; Az akcióterület a zsidónegyed területén helyezkedik el; Európai viszonylatban is értékes, kulturális örökséget képező műemlékek, védett épület (együttesek), Történelmileg kialakult, historizáló városrészek; Világörökséghez kapcsolódó terület; Jelentős turisztikai vonzerők; Jelentős a kulturális gazdaság szerepe; Közművelődés lehetőségei kiválóak Idegenforgalmi szolgáltatás, kereskedelem, vendéglátás nagy volumenű és magas színvonalú; A Király utca mindkét oldalán folyamatos üzletsor található, mely biztosítja a sétáló számára az áttekinthetőséget, változatosságot; A Király utca lakberendezéssel kapcsolatos egzotikus és modern design üzletek központjává kezd válni, Az akcióterület másodlagos gyalogoszónái közül a Rákóczi út felöl érkező rávezető utcaszakaszok intenzív gyalogos forgalmat generálnak; a Kazinczy utcát – a Rákóczi út és az ELTE Tanárképző Főiskolai Kara közötti szakaszon gyakorlatilag munka- és tanítási időben élénk a gyalogosforgalom; A rossz fizikai állapotban lévő épületek átmeneti hasznosítása sajátos szubkultúrát teremt a városrészben, Jelentős visszaosztásból származó önkormányzati iparűzési adóbevételek; Jelentős ingatlanhányad önkormányzati kézben; Magas végzettségi szint, különösen BelsőErzsébetvárosban; Kiváló fizikai infrastrukturális ellátás;

Gyengeségek -

-

-

-

-

-

Akcióterületen lévő haránt irányú utak (Kazinczy, Nagydiófa, Kisdiófa, Holló utca és Síp utca) szűk keresztmetszetűek; Az egyirányú forgalmi rend mellett egyoldali parkolás lehetséges; Járdaszakaszok meglehetősen keskenyek, amit a szabálytalanul parkoló személygépkocsik néhol még tovább szűkítenek; Közlekedés okozta lakókörnyezeti terhelés jelentős mértékű; A komfortérzet növelését szolgáló utcabútorok, és növényzet kialakítására szinte alig van lehetőség; A nyüzsgő változatos környezet atmoszférájához hozzájáruló teraszok, vendéglátóhelyek az utcák többségében hiányoznak; Parkolási helyzet megoldatlansága; Néhány utcában a szűk keresztmetszetre való tekintettel tilos az egyik oldalon vagy esetenként mindkét oldalon a megállás, várakozás; Az épületek jelentős része elavult, műszaki állapota rossz; Épületállomány különösen a szűkebb, keresztutcák esetében (lásd: Holló utca, Síp utca, Kazinczy utca, Kis Diófa utca) kritikus; A sűrű beépítésnek köszönhetően alacsony a parkok, zöldfelületek aránya; Jelentős köztisztasági problémák, környezettudat foka alacsony; Közösségi helyek és terek száma alacsony; Lakókörnyezet állapota rontja az életminőséget és élhetőséget; A haránt irányú utcákban található épületek földszintjén egykor működő üzletek sok esetben üresen, vagy teljesen lerobbanva állnak, melyek rontják az utca képét, vagy teljesen életképtelenek kínálatukat tekintve szegényesek; Jelentéktelen ipari jelenlét; Gazdaságfejlesztés lehetőségei korlátozottak; Kevés a tőkeerős, hosszú távon életképes KKV; Idegenforgalmi marketing gyenge; Elöregedett lakosság;

122

-

Alacsony társadalmi státusúak aránya magas; Rendszeres jövedelemmel nem rendelkezők aránya magas; Szegények, romák területi szegregációjának veszélye magas; Nagyszámú fedél nélküli, hajléktalan; Deviáns magatartásúak aránya magas; Közbiztonság foka alacsony; Lokálpatriotizmus foka alacsony; Slumosodás veszélye magas; Sok kedvezőtlen ingatlanfejlesztési eredmény;

Lehetőségek Veszélyek - Világörökséghez kapcsolódó területrészek - Lakókörnyezet -

-

egységes és komplex rehabilitációja; Idegenforgalmi adottságok jobb kihasználása; Műemlék épületek felújítása, hosszú távon fenntartható gazdasági funkcióval való megtöltése; Világörökségi címhez méltó épített környezet kialakítása; Turisztikai adottságok kihasználása; Az üzlethelyiségek tekintetében lényegesen kedvezőbb az önkormányzati tulajdonhányad aránya; Különleges, egyedi üzletek akcióterületre vonzása; Kínálat fokozása; Forgalomcsillapítás megoldása a haránt irányú utcákban; A gazdasági szereplők számára a szűk keresztmetszetű utcák vonzóvá tétele; Zöldterületek növelése, sétáló zónák, árkádés passzázs-sorok, játszóterek kialakítása, vendéglátó-ipari egységek teraszos, virágos jellege kialakításának támogatása; Városszerkezet átalakítása, beépítési sűrűség fellazítása; Közlekedésből származó lakókörnyezeti ártalmak csökkentése; Közbiztonsági helyzet javítása; Gazdaságfejlesztési feladatok fővárosi és kerületi összehangolása; Gazdasági aktivitás fokozása; Gazdasági felértékelődés megfelelő ingatlanfejlesztések révén; Szolgáltatások színvonalának javítása; Deviáns magatartás visszaszorítása; Köz- és lakóépületek, közterületek komplex rehabilitációja, tömbbelsők revitalizációja;

-

további leromlásával gazdasági leértékelődés; Idegenforgalmi attrakciók állapota tovább romlik, vonzerő és látogatottság csökken; Alacsony státusú lakosság beáramlása; Magas végzettségűek, képzettek számának csökkenése; Városszerkezet kedvezőtlen irányú átalakulása; Védett épületek állagának további romlása; Slumosodás felgyorsulása; Üres lakások számának növekedése; Lakókörnyezet állapota, életminőség romlik; Közbiztonság romlik; Területi szegregátumok kialakulása; Forgalom és káros hatásainak növekedése; Zöldterületek állapota leromlik

123

8.3.

Stratégia

A gazdaságfejlesztési stratégiában bemutatásra kerülnek a helyi gazdaságfejlesztési célok megvalósításához hozzájáruló eszközök, illetve a fejlesztés várható hatásinak bemutatása, az akcióterületi fejlesztés helyi gazdaságfejlesztésre irányuló multiplikátor hatásainak elemzése. Az IVS-ben az alábbi célok vonatkoznak a gazdasági szolgáltatások fejlesztésére: A.2. Versenyképesség növelése A.2.1. Munkaerő-piaci és humánerőforrás fejlesztések A.2.2. Gazdasági aktivitás növelése, foglalkoztatás elősegítése A.2.3. Kis- és középvállalkozói szektor erősítése A.2.4. Együttműködések növelése A.2.5. Turizmus fogadási feltételeinek javítása

Az IVS alapján az „A 2.5. Turizmus fogadási feltételeinek javítása” releváns leginkább az érintett akcióterület esetében de természetesen a többi fejlesztési célhoz is hozzájárul az akció megvalósítása. 8.3.1. A Városfejlesztési akció közvetett gazdaságfejlesztés céljai: Az alábbiakban azokat a városfejlesztési közvetlen célokat és a hozzájuk rendelt eszközöket mutatjuk be, amelyek közvetett módon elősegítik a helyi gazdaság erősítését. Célok Eszközök „Kultúra utcájának” megvalósítása a helyi Kazinczy u. 34: kávézó, étterem és shop gazdaságfejlesztést elősegítve. valamint „Zsidó-negyed I-pont” kerül kialakításra a pályázat keretében. A Dob u. 29.-ben az önkormányzati lakások lakóinak elhelyezése után üzelethelyiségek kialakítására kerül sor. – pályázaton kívülifejlesztés. Az ELTE épületében közösségi, kulturális Az ELTE épületének aulájának és funkció létrehozása (Kazinczy u. 23-27.) átépítésével konferencia termének kialakításával nemzetközi rendezvények tartására, kiállításra alkalmas tér alakítható ki, mintegy a Kazinczy utca (a Kultúra utcája) térbővületeként. A kulturális gazdaság erősítését eredményezi az említett rendezvények által a „Kultúra utcája”, mint

124

A Zsinagógához kapcsolódó egyházi tulajdonú épületegyüttesben látogatható közösségi funkció kialakítása (Kazinczy u. 29.) Elektrotechnikai Múzeum bővítése, új funkciókkal való gazdagítása (Kazinczy u. 21.)

„brand” ismertsége, az ide érkezők potenciális fogyasztói az utcában és az akcióterületen nyújtott szolgáltatásoknak. (multiplikátor hatás). A belső udvar alkalmassá válik az idegenforgalomba való bekapcsolásra, koncertek, kulturális vallási események megrendezésére. Az Elektrotechnikai Múzeum együttes belső udvara a Kazinczy utca térbővületeként alakítható ki, melyben kávézó, terasz is létesíthető. A hátsó épület kulturális hasznosítása PPP alapon vállalkozó bevonásával.

Az akcióterület helyi gazdaságának fejlesztésére irányuló további célkitűzések és eszközök a pályázaton kívül: A területen őshonos kiskereskedelmi tevékenység lehetőségeinek fejlesztése, támogatása A magasabb jövedelmet nyújtó, szakképzettebb munkaerőt igénylő munkahelyek kialakításának és megtartásának ösztönzése a turisztikai kínálat és fogadási feltételek megteremtésével, illetve a kereskedelmi és egyéb személyi szolgáltatások minőségének, és a szabadidő értékes eltöltését segítő feltételek javításával Gazdasági és idegenforgalmi-vendéglátási szolgáltatások erősítése

iparűzési adó csökkentése; Bónusz rendszer kialakítása Idegenforgalmi adottságok jobb kihasználása. Műemlék épületek felújítása, hosszú távon fenntartható gazdasági funkcióval való megtöltése

Műemlék épületek felújítása, hosszú távon fenntartható gazdasági funkcióval való megtöltése; A sűrű beépítés csökkentése, zöldfelületek kialakításával az ingatlanfejlesztések révén. Kellemes, vonzó atmoszféra megteremtése, Forgalomcsillapítás megoldása a haránt mely alkalmassá teszi a területet a irányú utcákban. Zöldterületek növelése, nézelődésre és szabadidő eltöltésére sétáló zónák, árkád- és passzázs-sorok, játszóterek kialakítása, vendéglátó-ipari egységek teraszos, virágos jellege kialakításának támogatása 8.3.2. Az akcióterület gazdaságfejlesztési hatásai -

-

A „kultúra utcájának megvalósításával javul az épület közvetlen környezete, a kávézó és shop kialakításával forgalmasabb lesz a terület, az információs pontnak generátor szerepe lesz; A jelenleg alacsony presztízsű terület felértékelődik; A terület színvonala emelkedik, a befektetői szándékkal párhuzamosan, A belváros élhető környezetet kínál; 125

-

A terület identitásának erősítésével a turizmus is erősödik, mely a terület gazdasági életére is kihat; Az idegenforgalmi szolgáltatás, kereskedelem, vendéglátás nagy volumenű és magas színvonalú lesz; Közbiztonsági helyzet javul; Az ingatlanok felértékelődnek, ami további befektetéseket, fejlesztéseket vonz, A helyi gazdaság erősödése, aktivizálódása önkormányzati adóbevétel-növekedést eredményez

8.3.3 A akcióterületi fejlesztés gazdaságfejlesztő és multiplikátor hatásai Az akcióterületi fejlesztés multiplikátor hatásának érvényesülése a tervezett fejlesztések eredményeként és a hasonló városrehabilitációs akciók tapasztalatai alapján nagyon jó eséllyel prognosztizálható: további befektetések, szolgáltatások megjelenése, fejlesztése várható, ami gazdaságélénkítő, munkahelyteremtő, jövedelemtermelő folyamatokat generál. Mindez az önkormányzatnak is elemi érdeke, hiszen ez adóbevételeket (növekvő forgalom, befektetések, vállalkozások megjelenése révén) és megtakarításokat (kisebb munkanélküliség, kevesebb szociális kiadás) eredményez számára. Ez fedezetet jelent az elért eredmények fenntartására, továbbá a növekvő bevételeket vissza tudja forgatni a városrehabilitáció további szakaszaiba, ahol a közszférára háruló feladatok jelentkeznek. Ehhez kapcsolódóan a pályázat alapján meghatározott eredmény indikátorok: A fejlesztés eredményeként teremtett munkahelyek száma: Ebből a gazdasági funkcióhoz kapcsolódik:

14 db 4 db

Új városi funkciók betelepedése/ a fejlesztés nyomán elérhető (köz- és profitorientált) szolgáltatások száma a projekt által érintett településrészen: 15 db Ebből a gazdasági funkcióhoz kapcsolódik: 4 db Hatásindikátor: akcióterületről származó önkormányzati adóbevétel növekedése: 3,5% a projektzárástól számított 5. évre.

126

8.3.4. Az akcióterület gazdaságfejlesztést erősítő tevékenységei (ROP forrásból megvalósuló és magánforrásból megvalósuló fejlesztések) az ütemezése. 2007 - 2008-as ROP forrásból megvalósuló helyi gazdaságerősítő hatású tevékenységek: 

Zsidó negyed I-pont Az önkormányzati tulajdonban lévő műemlékileg védett épület (Kazinczy u. 34) földszintjén kerül kialakításra a „Zsidó negyed I-pont” (információs pont), ahol alapvetően az idelátogatok számára biztosítunk információ szolgáltatást a kerület idegenforgalmi látnivalói, kulturális, műemléki, történelmi nevezetességei, programkínálata, kereskedelmi szolgáltatásai, és szálláslehetőségei stb. terén.



Megvalósítás tervezett kezdete: Megvalósítás tervezett vége:

2009. IV. negyedév 2011. I. negyedév

Tervezett teljes költségvetés:

31 270 eFt

Kávézó étterem és shop A Kazinczy u. 34. földszintjén és emeletén kávézó étterem és shop kerül kialakításra, így tehát egy komplex gazdaságfejlesztési tevékenységről beszélhetünk, ami kereskedelmi egység és üzleti funkciót is betölt, de információ szolgáltató funkciójából adódóan elősegíti a negyed más üzleteinek, szolgáltatásainak forgalomnövekedését. Ennek köszönhetően a multiplikátor-hatás érvényesülése révén hozzájárul a városrész gazdasági fejlődéséhez, élénkítéséhez is.



Megvalósítás tervezett kezdete: Megvalósítás tervezett vége:

2009. IV. negyedév 2011. I. negyedév

Tervezett teljes költségvetés:

36.475 eFt

ELTE épületének felújítása városképi fejlesztést eredményez, ugyanakkor kulturális gazdaságfejlesztő hatása is van: A projekt keretében sor kerül az önkormányzat tulajdonában lévő és az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kara által használt épület aulájának átépítésére, akadálymentesítésére, és egy korszerű konferenciasterem kialakítására, így mint „nyitott Universitas” – újabb közfunkciók, kulturális események befogadására válik alkalmassá mely funkciók közül helyi gazdaságfejlesztést erősítő tevékenység: -

konferenciák nemzetközi rendezvények, megrendezésére alkalmas terek kialakítása Wifi és e-pont, Internet/cyber/e-cafe létrehozása

127

Magánforrásból megvalósuló gazdaságfejlesztést eredményező tevékenységek: Egy városfejlesztési akció általában a területén található ingatlanok felértékelődését hozza magával. Ezért, ha az adott területen önkormányzati tulajdonú ingatlanok találhatók, azok értékesíthetők a magánszféra (ingatlanfejlesztők) számára és a befolyó vételár visszaforgatható a fejlesztési akcióba. Ezek a bevételek a fejlesztési akció közvetlen forrását jelentik. 

Király u. 25. (hrsz 34140) Az épület műemlék, ezért nem adható el. Hosszútávú bérletbe (30 év, 50 év, vagy akár 99 év) azonban adható, ezen a módon értékesíthető. Javasolt funkció: szálloda. Javasolt párkánymagasság: jelenlegi (2 szint), a tetőtér beépítésnek lehetőségével Beépíthető bruttó szintterület: 4300 m2



Kazinczy u. 21. (hrsz 34140) Elektrotechniaki Múzeum hátsó épület: A pályázat keretében gépészetileg felújított épület belső korszerűsítésére és üzemeltetésére az önkormányzat PPP konstrukció keretében vállalkozó bevonására kerül sor. A pályázat útján kiválasztott konzorcium 125 millió Ft értékben hajt végre fejlesztést, ami további kulturális és közösségi funkciók megjelenését eredményezi, erősítve a kulturális gazdaságot, a Kultúra utcája kínálatát.

8.3.5. Helyi gazdaságfejlesztés partnereivel együttműködési keretek meghatározása. Az önkormányzat, a vagyongazdálkodással foglalkozó ERVA Zrt. és az operatív városfejlesztési akcióért felelős, újonnan létrejött Erzsébetváros Kft. vállalkozói fórumokat tart, befektetői szemináriumokon vásárokon mutatja be a kerület és azon belül a „Kultúra utcája” speciális terméket. Ezt elősegíti a promóciós akciók kertében beszerzendő installációs eszközök, marketing anyagok. Az önkormányzat és a társaság honlapján folyamatosan frissíti a helyi közösséget, vállalkozókat érintő információkat, terveket, fejlesztési elképzeléseket. Az együttműködés kiterjed a helyi kereskedelmi kamarára is, aminek képviselője rendszeren részt vesz a vállalkozói fórumon.

128

129

TERVLAPOK

130

1. Szabályozási terv részlete

131

2. Tulajdonviszonyok vizsgálata

132

3. Városépítészeti koncepció

133

4. Építési és közterületfejlesztési program

134

5. Épületbontások

135

MELLÉKLETEK

136

KSH adatszolgáltatás

1. számú melléklet:

137

Mutató megnevezése Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya Lakónépességen belül 60- x évesek aránya Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Állandó népesség száma Legfeljebb általános iskola 8 osztályával rendelkezők aránya a 15-59 éves népesség körében Felsőfokú végzettségűek aránya a 25 év feletti népesség körében Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya A gazdaságilag nem aktív népesség aránya az akcióterületi lakónépességen belül Munkanélküliek aránya az akcióterületen (munkanélküliségi ráta) Tartós munkanélküliek (legalább 360 napig) aránya. (Számítás: tartós munkanélküliek száma/ munkanélküliek+foglalkoztatottak száma) Azon aktív korúak (15-59 éves) aránya, akiknek 2001-ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül Az egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül

Király u. - Kisdiófa u. Nagydiófa u. Wesselényi u. - Síp u. Dob u. - Holló u. 2 088 15,8 63,7 20,6 20,9 19,8 969 22,0 40,7 12,6 56,6 39,5 2 036 20,9 19,8 27,3 56,4 10,9 4,5 8,3 21,8 35,9

138

BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV

Recommend Documents