Határtalanul
1
1
Budapest története 1. Parlament 2. Magyar Tudományos Akadémia 3. Lánchíd 4. Vásárcsarnok 5. Nemzeti Múzeum 6. Országos Széchényi Könyvtár 7. Mátyás templom, Halászbástya 8. Szent István Bazilika 9. Operaház 10. Terror Háza Múzeum 11. Hősök tere 12. Vajdahunyad vára
Tudjuk, hogy a budai mészkőbarlangokat már az ősember is felfedezte és szálláshelyül használta. A Duna ezen szakasza
pedig már igen korán átkelőhelyként szolgált, s azt is tudjuk, hogy itt már lakott település volt a korai bronzkorban, Kr. e. a XIX. században. A Kr.e. II. század közepétől jelennek meg e térségben a római hódítók, s a Duna a római kori Pannon tartomány természetes határvonalát jelentette. Az átkelőhelyeken a birodalmat védő katonai táborok épültek, a légiós táborok mellett pedig polgárvárosok alakultak ki. Közülük az egyik legjelentősebb, Aquincum – a mai Óbuda területén. Az állandósuló barbár támadások miatt a rómaiak a Duna túlsó partján is erődöt építettek, s így Pest alapjait is megvetették. A honfoglaló magyarok a Kárpát-
Határtalanul
2
medencét a IX. század végén vették birtokukba. A fejedelmi törzs Árpád vezetésével az ország e természetes földrajzi központján Aquincumot választotta szálláshelyül. A honfoglaló vezért, Árpád fejedelmet, 907-ben a római kori város romjai közelében temették el. A dunai átkelőhely jelentősége a X. századtól folyamatosan nőtt, s szomorú nevezetessége, hogy a pesti oldalról a túlpartra igyekvő Gellért püspököt – az államalapító I. (Szent) István fiának, Imre hercegnek nevelőjét – itt fogták el lázadó pogány magyarok, s a Kelenföldi hegyről – a mai Gellérthegyről – taszították a mélybe. Óbuda a kereszténység felvétele után az a középkori város, mely a királyok tartózkodási helye lett. A krónikák kőházakról szólnak, úthálózata római kori örökség; tudunk piacáról, arról, hogy III. Béla
király karácsonyt ünnepelt falai között, s hogy 1223-ban tűzvész pusztított a városban. A 13. század folyamán királyi vár épült a területén. Buda területén szétszórtan földesúri települések, egyházi birtokok, királyi szolgáló népek falvai alakultak ki. A lakosság itt elsősorban szőlőművelésből és bortermelésből élt, – s ez is római kori öröksége volt e tájnak. Pestnek a X. században szláv-bolgár, valamint muzulmán kereskedő lakosai voltak. A XII. századtól pedig már fallal körülvett virágzó, gazdag német kereskedőváros. A két város a középkorban Mátyás uralkodása alatt érte el fénypontját. Zsigmond, majd Mátyás király uralkodása alatt kiépült a királyi palota, s az udvar – különösen Mátyás humanista udvara – Budára vonzotta az értelmiségieket – világiakat és egyháziakat egyaránt. 1541.
2
Határtalanul
3
augusztus 29-én – a mohácsi csata után tizenöt évvel – foglalta el a török sereg a budai várat. szultán Budát egy török tartomány – vilajet – székhelyévé tette, élére pasát állított, Pestre pedig egy 3000 fős őrséget rendelt ki. Ettől kezdve Buda a török birodalom nyugati kulcsának, stratégiai fontosságú helyének számított. A XVI. század közepétől Habsburguralkodók, akik megkoronázott magyar királyok voltak, többször tettek – sikertelen – kísérletet Buda és Pest visszafoglalására. A XVII. század végén – miután a Habsburg-uralom alá tartozó magyar országrész Bécs kapuja, amit a császárváros 1683. évi sikertelen ostroma is igazolt – a török uralom alatt sínylődő területek felszabadítása elkerülhetetlen feladat lett. 1686-ban a felszabadító háború megindítása az európai uralkodók összefogását, katonáit és pénzét igényelte,
legfontosabb állomása pedig Buda fölszabadítása volt. A három hónapos ostromot Lotharingiai Károly vezette. 1686. szeptember 2-án a budai vár felszabadult a 145 éves török uralom alól. Az ár: a vár és a város teljes pusztulása. Egy lakható ház sem maradt a bevett várhegy területén. Az újjáépítést követően mind Buda, mind Pest jelentős fejlődésnek indult, a XVIII.
század folyamán a két város lakossága pedig már 20-24 ezer körül mozgott, de újabb száz év múlva Pest 100 ezren felüli lélekszámmal bírt, míg Buda lakosai 50 ezer főt számláltak. A két város között 1769 óta álló hajóhídon közlekedtek a polgárok a két országrész – az Alföld és a Dunántúl – lakosságával együtt. E században alakult ki – építészetileg – Pest klasszicista stílusa, míg Budán túlsúlyban voltak a barokk épületek. Sajátos módon a legfőbb városrendező erőt a természeti katasztrófák jelentették, így az 1838-as pusztító árvíz, melynek rombolása után az újjáépített Pest elnyerte máig meghatározóan nagyvárosias külsejét. A város fejlődésnek egyik legjelentősebb pillanata az első állandó Dunahíd átadása volt, 1849. novemberében. A Szabadságharc leverése után, habár minden erejükkel azon dolgoztak, a bécsi politikának mégsem sikerült tartósan csökkenteni Pest befolyását. A város tovább gyarapodott és növekedett. A 1867-ben, a kiegyezés után, amikor I. Ferenc József magyar király is lett, Pesten hozzákezdtek a nagy urbanizációs feladatok végrehajtásához. 1872-ben pedig az országgyűlés megszavazta az egyesített Budapestről szóló törvénycikkelyt. Az új városi választások után 1873. november 17-én, az ünnepi közgyűlést követően az új testületek átvették a város irányítását.A korszak csúcspontja a millennium éve, 1896. volt. Ebből az alkalomból országos kiállítást rendeztek. A budapesti kiállítás épületei a Városligetben kaptak helyet. Az itt megépült új épületekben mutatták be Magyarország mezőgazdaságát, iparát, kereskedelmét,
3
Határtalanul
4
kultúráját, tájait, városait. Erre az alkalomra kiépült Európa első földalatti vasútja, a Kisföldalatti is, 1902-ben pedig átadták a Parlament épületét. A XX.-XXI. századokban – a II. világháború és az ’56-os forradalom utáni helyreállítás kivételével – csak korszerűsítési munkálatok folytak, folynak a Fővárosban, arculata folyamatosan változik. Forrás: budapest.hu
Andrássy út
Az Andrássy út a Hősök terénél kezdődik és a Bajcsy-Zsilinszky útnál végződik. 1768-tól kezdve rengeteg neve volt az útnak, különféle politikai okok miatt (pl.: 1950-től Sztálin út…) 1990-ben véglegesítették az Andrássy út nevet id. Andrássy Gyuláról elnevezve. Az úton rengeteg kávézó, cukrászda és igen drága bol
tok találhatóak. Ezen felül a Magyar Állami Operaház, a Terror Háza Múzeum, a Párizsi Nagy Áruház és még sok más híres-neves épület (Az Oktogon és a Hősök tere között található nagy épületek egykor a gazdag polgári családoké volt, de a kommunizmus alatt elvették tőlük és a nagykövetségeknek adták). És nem utolsó sorban a világörökség része a hősök terével egyetemben.
4
Határtalanul
5
A mai emlékmű helyén eredetileg egy hévízkút állt, mely helyére Ybl Miklós tervei alapján egy Gloriette névre hallgató díszkút épült 1884-ben. 1895-ben döntés született arról, hogy a Gloriette helyére – a Millennium alkalmából – egy Pantheont építsenek. A teljes emlékmű csak 1911re készült el. A Tanácsköztársaság idején a 14 magyar uralkodó szobra közül ötöt eltávolítottak, melyeket később, a két világháború között pótoltak, majd a kommunista diktatúra idején magyar hírességek szobraira cserélték le. A tér 1932-ben kapta a „Hősök tere” elnevezést. Két jeles esemény, mely a Hősök terén zajlott: 1989. június 16. – Nagy Imre és társai újratemetése 1991. augusztus 20. – II. János Pál pápa szentmisét celebrált.
kat s ugyanazon év november 17-én a Tudós Társaság igazgatósága megtarthatta első ülését Pozsonyban. Elnökké Teleki Józsefet, alelnökké Széchenyi Istvánt választották. 1860-ban országos gyűjtés indult az Akadémia székházának felépítésére. A ma is székházként működő épületre 1861-ben írtak ki pályázatot. Az építkezés 1862 tavaszán kezdődött el Friedrich August Stüler terve alapján. A kivitelezés vezetője Ybl Miklós és Skalnitzky Antal volt. A neoreneszánsz stílusú székházat 1865. december 11-én avatták fel. 1826. március 17-én adományozta gróf Teleki József 30 ezer kötetes családi könyvtárát a Magyar Tudós Társaságnak. Ezzel megalapította az Akadémia első tudományos intézményét. Az MTA Könyvtára 1844-ben nyílt meg, mintegy 50 ezer kötettel. 1865-t?l az Akadémia székházában kapott helyet. Állománya ma 1.6 millió kötet.
Magyar Tudományos Akadémia
Mátyás templom
Hősök tere
1825. november 3-án, a pozsonyi országgyűlésen gróf Széchenyi István birtokainak egyévi jövedelmét, 60 ezer forintot ajánlott fel a Magyar Tudós Társaság – a mai Tudományos Akadémia megalapítására. Tettét más főnemesek is jelentős összegekkel támogatták. A mai Magyar Tudományos Akadémia elődje 1830-ban kezdhette meg tényleges működését, miután az uralkodó 1830-ban elfogadta az alapszabályo
forrás: www.sk-szeged.hu
A hagyomány szerint ezen a helyen először Szent István király építtetett temp-
5
Határtalanul
6
lomot. Erre egyértelmű bizonyíték nincs, de 1247-ben már oklevélben említést tettek róla. A fokozatos átalakításoknak köszönhetően a templom több építészeti stílus jegyeit viseli. A török hódoltság idején dzsámiként működött, ennek köszönhetően ez az egyetlen budavári templom, melyet a törökök nem pusztítottak el. Buda visszafoglalása után barokk stílusban folytatták a templom bővítését. A XX. században – főleg a II. világháború idején komoly károkat szenvedett, melyeket csak részben tudtak kijavítani. Az utóbbi években teljes homlokzati felújításon esett át, a tetőt és a harangokat kicserélték, így teljes pompájában ragyoghat a Budavári Nagyboldogasszony Plébániatemplom, azaz a Mátyás templom.
Nemzeti Múzeum 1802-ben gróf Széchényi Ferenc engedélyért fordult I. Ferenc Józsefhez azzal a kéréssel, hogy Magyarországra vonatkozó gazdag nagycenki gyűjteményét a nemzetnek ajándékozhassa. A gyűjtemény ekkor nyomtatványokból, kéziratokból, kötetekből, térképekből, aranyérmékből és további régiségekből állt. Ezek a tárgyak képezték a Nemzeti Múzeum első gyűjteményét, amely Európa harmadik ilyen jellegű nemzeti intézménye lett. Napjainkban is igen híres kiállításokat tekinthetünk meg a múzeumban. Magyar Állami Operaház Magyarország egyetlen nagy létszámú társulattal rendelkező és kimondottan operákra, balettekre szakosodott színháza. Az épület Budapest egyik legjelentő
sebb 19. századi műemléke. Neoreneszánsz stílusban épült, Ybl Miklós tervei alapján. A gazdagon díszített belső terek kialakításában neves magyar művészek is közreműködtek. Nagyon nagy hangsúlyt fektettek az akusztikájára. Majdnem 900nm2-es a színpad a hátsó színpaddal együtt, és 24m a belmagassága a színpad fölött.
Országos Széchényi Könyvtár Gróf Széchényi Ferenc 1802. nov. 25-én a nemzetnek adományozta a hungaricum-gyűjteményét, ezzel megalapítója lett az OSZK-nak. A gyűjtemény mintegy 13.000 nyomtatott könyvből, több mint 1.200 kéziratból, több száz térképből, címerből, metszetből, valamint érméből állt. Alapítóokmánya 1802. november 26án nyerte el a királyi megerősítést, s 1803-ban Pesten nyitották meg a látoga-
tók előtt. A könyvtár üzemeltetési költségeit országgyűlési felhívásra önkéntes felajánlásokból fedezték. Az így összegyűlt tőkére támaszkodva életre hívták a Magyar Nemzeti Múzeumot. Ettől kezdve
6
Határtalanul
7
a könyvár hivatalos neve Nemzeti Múzeum Országos Széchényi Könyvtár lett és 1846-1847 folyamán beköltözött a mai Nemzeti Múzeum épületébe. 1949-ben ismét önállósult, majd 1985-ben költözött be jelenlegi helyére, a Budavári Palota F épületébe. A nemzeti könyvtár gyűjtőkörébe tartozik alapítása óta: * minden Magyarországon megjelent, bármilyen nyelven íródott mű; * minden magyarul megjelent mű; * minden nem magyar nyelven és nem Magyarországon, de magyar író vagy közreműködő által írt mű; * végül minden magyar vonatkozású, nem magyarul és nem Magyarországon megjelent mű.
Szent István Bazilika
1810-ben gyűjtés indult a templom megépítésére, azonban a munkálatok csak 1851. augusztus 14-én kezdték el, Hild József tervei alapján. A tervező halála után a munkálatokat Ybl Miklós, majd
Kauser József vezetésével folytatódtak 1905-ig. 1938-ban a XXXIV. Eucharisztikus Világkongresszusnak adott helyet. 1971-től a Szent Jobb végleges őrzési helye.
Terror háza
A Terror Háza Múzeum a 20. századi diktatúrák áldozatainak emlékére létrehozott múzeum Budapesten, az Andrássy út 60. szám alatt. 1880-ban polgári lakóháznak épült. 1932 után Magyar Zsidó Múzeum lett. Később az ’56os forradalom idején itt tartották fogva és kínozták az ellenállókat és az ellenségnek kikiáltott áldozatokat. A környező épületek alatti pincéket is birtokba véve, pincebörtön-labirintust alakítottak ki, ahol a fent említett borzalmakat követték el. De nem csak börtönként működött, hanem, az emeleten az ÁVO-nak és az ÁVH-nak is volt közvetlen irodája.
Vásárcsarnok a Vámháznál… A magyarországi téglaépítészet egyik legszebb alkotása. A tetőt a pécsi Zsolnay-gyárszínes épületkerámiái fedik. Az épület alapterülete kb. 10 000 négyzetméter. Óriási acél tetőszerkezet fedi. 1999-ben pedig elnyerte az építészeti szakma legkiemelkedőbb nemzetközi elismerését.
7
Határtalanul
8
8
Határtalanul
Marcipán Múzeum és cukrászda
9
A cukrászda szomszédságában található marcipánmúzeum az ország első marcipánokat bemutató múzeuma, ahol megismerkedhetünk a cukrászat és a marcipánkészítés remekműveivel, s a marcipánmunkák között láthatsz művészien díszített esküvői
tortákat, rajzfilmfigurákat és más „édes” hírességeket is. Az itt található boltban meg is vásárolhatjuk a Szamos cég termékeit, de kapható itt néhány kedvelt hungaricum is: libamájkonzerv, pirospaprika, Unicum, aszú vagy éppen pálinka is.
Szentendre csak az 1960-as évek végén került az országos érdeklődés látókörébe, 1967-ben a város határában megindult a Szabadtéri Néprajzi Múzeum építése. Szintén ebben az időszakban nevezték ki a várost Pest megye kulturális központjának. A 70-es években, számos belvárosi műemlék épületet felújítottak, amik ma képtárként és különböző gyűjtemények székhelyeként szolgálnak. ( Fő téren időszakosan - Szentendrei Képtár). Szentendrét tehát ebben a korszakban a művészek városává nyilvánították. 1975-ben létesült a Pest Megyei Művelődési Központ és Könyvtár. Előcsarnokában ma is megtekinthető Barcsay Jenő világhírű Szentendrei mozaikja. Az újabb, jól dotált megyei intézmény felpezsdítette a város kulturális életét. A Szentendrei Nyár rendezvényei egyre színvonalasabbak lettek. A helybeli
Forrás: utisugo.hu
Szentendre Leletek azt bizonyítják, hogy már a kőkorban is lakott terület volt, majd az ókorban a Római Birodalom részét képezte. A török kiűzése után főként szerbek népesítették be, ez mindmáig meghatározta a város arculatát. A II. világháborút követően a csendes kisváros jó tartózkodási helye volt az új rendszer mellőzöttjeinek.
lakosság is olyan művelődési és szórakozási lehetőséghez jutott, amely korábban Szentendrén elképzelhetetlen volt. A turizmus is tehát ebből kifolyólag egyre nagyobb méreteket öltött. A képtárak mellett egyre többen keresik föl a szépen fejlődő Szabadtéri Néprajzi Múzeumot és a jugoszláv-magyar államközi egyezmény alapján létrehozott Szerb
9
Határtalanul
Egyházművészeti Gyűjteményt.
10 A belváros szerencsésen elkerüli a budai Tabán sorsát, nem bontják le, sőt a műemlék házakat táblával jelö
lik meg. Nem épülnek á a kor divatja szerinti ó lapos tetejű, többemeletes panelházak és toronyház sem. Társa-
dalmi műemlék bizottság vigyázza a város arculatát. Az utóbbi évtized nagyarányú építkezéseinek köszönhetően mára a kor igényeihez igazodó iskolarendszer alakult ki a városban. Ennek egyik kiemelkedő eredményeket elérő középiskolája a Ferences Gimnázium. Szentendrén kinyílik a Dunakanyar kapuja, és elénk tárul a Pilis rengetege. Rengeteg csodálatos kiránduló lehetőség várja itt az ide érkező vendégeket, ilyen lehet például a Dömör-kapu, a Kő-hegy, a Lajosforrás, vagy akár a Rám-szakadék. forrás: budapest.com
10
Határtalanul
Dátum
11 március 12. SZERDA
Program a 2. emeleti új szárny baloldali két nagy termét használjuk 17.00 Kárpátaljaiak érkezése, befogadó szülők is jönnek a programra 17.00- 18.00 Ismerkedős játékok iskolában körbesétálunk kiscsoportokban => beépítve az ismerkedős játékokba befogadó párok kihirdetése hazamenetel 18.00-19.00 8.00-10.00 próba a műsorokra a díszteremben 10.00-12.00 előadások 12.00-12.45 beszélgetések a miniszterrel + adományátadás 13.00 ebéd 13.30-14.15 játék, pihenő, készülődés 14.45 indulás a Parlamentbe 15.30-16.50: Parlamenti látogatás utána: séta a villamoshoz a Duna korzón a Fővám térre, villamossal vissza a suliba 17.30 iskolai megosztás hazamenetel 18.30-19.00
március 13. CSÜTÖRTÖK
március 14. PÉNTEK
8.00-9.00 Iskolai program: megosztás, sajtósarok 9.15 indulás a 10.00-11.30 Nemzeti Múzeumba 11.30-12.30 buszos utazás Szentendrére 12.30 ebéd Szentendrén: kirándulás + városnézés 17.00 körül Benedekbe visszatérés: megosztás, munka hazamenetel: 18.30/19.00
március 15. SZOMBAT
8.45 Kossuth Tér (FVM-árkádoknál) találkozás 9.00 Kossuth tér átadási ünnepség 9.45 koszorúzás a Bem téren 10.00-13.00 Várban várfelfedező „ki mit tud?” 13.00-15.00 piknik a Margit szigeten 16.00-18.00 Benedekben 16.30 táncház Szente János tanár úrral megosztás, pályázat megírása, tánc, játékok, pizzázás 20.00-ig buli hazamenetel 20.00
állami ünnepségen és koszorúzáson való részvétel mindkét osztály és a vendégek részvételével este a suliban záróest, buli március 16 VASÁRNAP Mise: jöjjünk minél többen! Búcsúzkodás
8.00 kor Hősök terén találkozunk kis földalattival a terézvárosi plébániatemplomba 9.00 mise: Avilai Nagy Szent Teréz templomban utána: séta a Bazilikába 11.00 latin misébe belehallgatunk és körülnézünk a Bazilikában 12.00 séta vissza a Hősök terére az Andrássy úton és a Ligetben hazamenetel 13.00
KÁRPÁTALJAI HATÁRTALANUL! 2014. március 12-16. - Programok
11
