BUDAPEST PESTERZSÉBET ÖNKORMÁNYZATA

A PESTERZSÉBETI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ FELÜLVIZSGÁLATA

BUDAPEST 2009. PESTERZSÉBET ÖNKORMÁNYZATA

Szolgáltatástervezési Koncepció felülvizsgálata - Pesterzsébet, 2009.

„…Mindjárt születésünk pillanatában szüleink jóságára, gondoskodására szorulunk. Késıbb, amikor betegségek gyötörnek minket és megöregszünk, megint mások gondoskodására és jóságára leszünk utalva. Mivel életünk kezdetén és végén mások törıdnek velünk, hogyan tudnánk mi életünk derekán nem törıdni másokkal?” (Tendzin Gjaco: Törıdni másokkal )

2


TARTALOMJEGYZÉK I. A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉS 1.1. A szolgáltatástervezési koncepció célja, feladata 1.2. Alapelvek 1.3. A helyi szociálpolitika célcsoportjai, a szociális kirekesztettség enyhítése 1.4. A megoldandó szociálpolitikai szakmai feladatok 1.5. A szegénység, marginalizálódás és kirekesztettség enyhítése a.) A segélyezés fejlesztése b.) A munkahelyteremtés lehetısége c.) Fiatalok, gyerekek – képzés, oktatás d.) Lakásügy és szegénység 1.6. Hogy elırelépések történhessenek

II. STATISZTIKAI ADATOK, HELYZETKÉP 2.1. A lakosság demográfiai összetételének változásai 2.2. A lakosság életminıségét befolyásoló feltételek változásai a.) Foglalkoztatottság helyzete b.) Társadalom biztosítási ellátások folyósítása a kerületben 2.3. A szociális szolgáltatás, ellátás alakulásának mutatói a.) Szociális rászorultságtól függı pénzbeli és természetbeni ellátás 2.4. A pesterzsébeti lakáshelyzetrıl 2.5. A szociális szolgáltatások iránti igények alakulása Összegzés

III. SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK JELLEMZİI, AKTUÁLIS ADATOK, TERVEZETT FELADATOK, TENNIVALÓK, CÉLOK 3.1. Ellátási kötelezettség általános tartalma a.) feladatok ⇒ pénzbeni, természetbeni, szociális ellátások ⇒ az ellátási kötelezettségen felüli, önként vállalt feladatok ⇒ pénzbeni önként vállalt feladatok ⇒ kerületünkben még nem mőködı szolgáltatások b.) szociális segélyezés és szociális intézmények Pesterzsébeten saját intézményben ellátási szerzıdés útján 3.2. A feladatok ellátásának helyzete, tervezett feladatok, tennivalók, célok 3.2.1. Szociális rászorultságtól függı pénzbeli ellátások idıskorúak járadéka, rendszeres szociális segély, lakásfenntartási támogatás, ápolási díj, átmeneti segély, temetési segély 3.2.2. Szociális rászorultságtól függı pénzbeli ellátások - az önkormányzat által kiegészített, illetve megállapított más pénzbeli támogatások -: gyógyászati segédeszköz beszerzéséhez támogatás, díjhátralék kiegyenlítı támogatás, 3.2.3. Természetben nyújtott szociális ellátások: köztemetés, közgyógyellátás, egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság, adósságkezelési szolgáltatás 3.2.4. Szociális szolgáltatások – törvényi kötelezettség alapján teljesített alapszolgáltatások étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés jelzırendszeres házi segítségnyújtás nappali ellátást nyújtó intézmények

3

5. 5. 6. 7. 8. 9. 9. 9. 9. 10. 10. 11. 11. 13. 13. 19. 21. 21. 23. 27. 27. 28. 28. 28. 29. 29. 30. 30. 32. 32. 33. 33. 33. 34. 35. 37. 39. 41. 43. 43. 44. 44. 46. 46. 47. 49. 50. 51. 53. 55. 58. 62. 63.


nappali ellátás: idısek klubja nappali ellátás: Fejlesztés, felkészítés nappali melegedı utcai szociális munka átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények idıskorúak gondozóháza 3.2.5. Szociális és egészségügyi szolgáltatások – önként vállalt feladat alapján teljesített szolgáltatások támogató szolgálat közösségi ellátás ifjúsági információs és tanácsadó iroda Otthonápolási Szolgálat 3.3. Foglalkoztatás elısegítése

IV. A FELÜLVIZSGÁLAT MEGÁLLAPÍTÁSAI V. A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, MEGOLDANDÓ FELADATOK 2007-2009. 5.1. Megoldandó feladatok Fogyatékosok Nappali Intézménye Pszichiátriai betegek Nappali Intézménye Szenvedély betegek Nappali Intézménye Fogyatékos személyek Gondozóháza Pszichiátriai betegek Átmeneti Otthona Szenvedélybetegek Átmeneti Otthona 5.2. Fejlesztési irányok Segélyezés Személyes Gondoskodást Nyújtó Ellátások Egyéb Feladatok

63. 66. 66. 68. 68. 69. 70. 70. 72. 73. 75. 78. 78. 79. 79. 80. 81. 82. 84. 84. 85. 85. 85. 86. 87.

MELLÉKLETEK 1.sz. melléklet: Kapcsolódó legfontosabb jogszabályok jegyzéke 2.sz. melléklet: Nyertes pályázatok 2004-2008. 3.sz. melléklet: Az egészségügyi, szociális és gyermekjóléti területet érintı, költségvetési adatok 2004.- 2008. év

4

88. 89. 92.


II.. SSZ ZO OC CIIÁ ÁL LIISS SSZ ZO OL LG GÁ ÁL LT TA AT TÁ ÁSST TE ER RV VE EZ ZÉ ÉSS 11..11.. A A sszzoollggáállttaattáásstteerrvveezzééssii kkoonncceeppcciióó ccéélljjaa,, ffeellaaddaattaa A koncepcióalkotás a szociális szolgáltatások vonatkozásában egy teljesen új gondolkodási módot igényel mind a fenntartók, mind pedig az intézmények részérıl. A szolgáltatástervezési koncepció megalkotásának kötelezettsége – egyebek mellett - azért is fontos, hogy a különbözı szolgáltatások fejlesztése, a szükséges tárgyi-személyi feltételek biztosítása, a szakmai feladatok ellátása egy átgondolt, megalapozott koncepcióra épüljön. Az önkormányzat költségvetésének tervezéséhez is eszköz lehet a koncepció. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (rövidítve: Szt.) 92. § (3) bekezdése rendelkezik arról, hogy a legalább 2000 lakosú települési önkormányzat - a területén élı szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok meghatározása érdekében szolgáltatástervezési koncepciót készít. A törvény szerint a szolgáltatástervezési koncepció tartalmát a helyi önkormányzat kétévente felülvizsgálja, aktualizálja. A koncepció célja: ⇒ a lakosságszám és korösszetétel figyelembevételével a szolgáltatások iránti igények meghatározása, ⇒ a jogszabályokban meghatározott ellátási kötelezettség teljesítésének áttekintése, a kötelezettségek végrehajtási ütemtervének meghatározása, ⇒ a szolgáltatások mőködtetésével és fejlesztésével, továbbá az együttmőködés kereteivel kapcsolatos kérdések tisztázása, ⇒ a helyi szükségletek figyelembevételével az egyes ellátotti csoportok sajátosságaihoz kapcsolódó ellátási formák, szolgáltatások létrehozásának elıkészítése. A koncepció feladata: ⇒ ⇒ ⇒ ⇒

⇒

világítson rá a településen mőködı szociális ellátórendszer hiányosságaira; jelölje ki az irányokat egy résmentes szociális védıháló kialakításához a településen; segítse elı egy egységes „szociális szolgáltató politika” kialakítását a településen; biztosítson információkat egyéb fejlesztési koncepciók, programok (pl. területfejlesztési koncepció, rekonstrukciós program, fogyatékkal élık ellátásának korszerősítése, rehabilitációs programok, stb.) tervek kidolgozásához és megvalósításához; segítse információkkal a döntéshozókat, illetıleg a szolgáltatások biztosításában részt vevıket.

Az Szt. 58/B.§ (2) értelmében, helyi szociálpolitikai kerekasztal magalakítására került sor Pesterzsébeten is, a 35/2004.(VI. 09.) Ök. sz. rendeletben foglaltak szerint. A szociálpolitikai kerekasztal feladata különösen a szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kisérése. A kerületi szolgáltatástervezési koncepciót a Fıvárosi Önkormányzat elızetesen véleményezi. A koncepció készítése és felülvizsgálata során kiinduló dokumentum volt a Budapest Fıváros Önkormányzata által elfogadott és felülvizsgált Fıvárosi Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció.

5


11..22.. A Allaappeellvveekk Az alapelvek kijelölése a szociális ellátások fejlesztésében érdekelt politikusok és szolgáltató szakemberek közös érdeke. Szabályozott keretek között csak így lehetséges az együttmőködés. A helyi szociálpolitika gyakorlati alapelveként fogalmazható meg, hogy az ellátás középpontjában a szociális segítségre szoruló polgár áll. A szociális segítségre szoruló polgár elidegeníthetetlen joga emberi méltóságának, állampolgári jogainak tiszteletben tartása a szociális ellátások során is. → Minden szociális ellátásért folyamodó és abban részesülı ügyfélnek joga van személyes önállóságára, erkölcsi méltóságának megtartására. → A szociális ellátások célja e képességek elismerése és támogatása. A szociális ellátások révén arra kell törekedni, hogy az ügyfelek életfeltételei jobbá váljanak, hogy teljes jogú tagjai legyenek a társadalomnak, hogy jogaik és érdekeik érvényesítésére képes polgárai legyenek Pesterzsébetnek. → Az ellátások meghatározásában és nyújtásában az ellátottak aktív részvételére kell törekedni. Ez a panaszra és tiltakozásra való jogra ugyanúgy vonatkozik, mint az egyéni és csoportos érdekérvényesítési eszközök alkalmazására. → A szociálpolitikai ellátásokhoz vallási, felekezeti, etnikai, nemi, fizikai és mentális helyzetétıl függetlenül mindenkinek joga van. Az egyenlı esélyő igénylés és az egyenlı elvő elbírálás feltételeit diszkriminációtól mentesen kell biztosítani. → A szociális ellátások fontos funkciója az egyén autonómiájának, képességeinek megerısítése, egyedül-létének oldása. Biztosítani kell a gyermekek és felnıttek családban éléshez való jogát.

További alapelvek: ⇒

⇒ ⇒ ⇒ ⇒ ⇒

⇒

⇒

⇒

Jog az emberhez méltó életre és ennek elidegeníthetetlensége – a szociális minimum biztosítása mindenki számára; A szociális jogok érvényesítési lehetıségének biztosítása; Középpontban az ember, az egyének és a családok állnak; A szociális intézmények támogató szerepének hangsúlyozása; Az egyén, családok védelme, a helyi társadalom tagjainak zavartalan együttélése; Nyitott szociálpolitika, az önkormányzat szerepének tisztázása (pl.: az önkormányzat csak az egyik felelıs szereplı, a szolgáltatások biztosításában szerepet vállaló non-profit, egyházi és piaci szervezetek tekintetében fıként koordinatív szerepet lát el; A helyi szociálpolitika fontos feladata a kirívó esélyegyenlıtlenségek mérséklése, valamint az ebbıl adódó társadalmi feszültségek (a marginalizálódás, a kirekesztettség) csökkentése, a szegénységben élık esélyeinek, önálló boldogulási lehetıségeinek javítása. Ezen problémák kezelése a rendelkezésre álló források célzott felhasználását kívánja. A helyi szociálpolitikának közre kell mőködnie abban, hogy megelızze a polgárok kisodródását a társadalom perifériájára; A polgárok önszervezıdése, szolidaritása, érdekképviselete minél szélesebb keretek között szerepet kapjon kerületünkben; A helyi szociálpolitikának a szociális segítségre szoruló polgárok jogai mellett tiszteletben kell tartania Pesterzsébet polgárainak egyéb jogait és érdekeit is. Ezek közé tartozik a döntések nyilvánossága, a források ésszerő felhasználása és kalkulálhatósága, az igazgatási eljárások egyszerősítése, az ellenırizhetıség biztosítása, a civil szervezıdésekkel és egyéb ellátó szervezetekkel való együttmőködés fejlesztése, és az ehhez kapcsolódó eljárások új formáinak kialakítása.

6


11..33.. A A hheellyyii sszzoocciiáállppoolliittiikkaa ccééllccssooppoorrttjjaaii,, aa sszzoocciiáálliiss kkiirreekkeesszztteettttsséégg eennyyhhííttééssee Számos pesterzsébeti polgár számára a szociális eszközök nyújtják a megélhetés kizárólagos forrását. Pesterzsébet társadalmi békéje, társadalmi kohéziója szempontjából is kiemelt feladat azokat a polgárokat a normális lét felszínén tartani, akik másképp, maguktól erre nem lennének képesek. E probléma mindenek elıtt a következı szegény rétegeket veszélyezteti: ⇒

Különösen hátrányban vannak azok az idısek vagy rokkantak, akiknek biztosítási jövedelemre nincsen joguk, és családjuk, rokonságuk sincs, akik befogadnák és eltartanák ıket. Továbbá a tartósan egészségkárosodottak, valamint fogyatékossággal élık, akiknek elsıdleges jövedelemforrása a rokkantsági nyugdíj vagy a rokkantsági járadék. Ezen ellátások közös jellemzıje, hogy mértéküket tekintve elmaradnak az átlagnyugdíjtól. A rokkantsági járadék mértéke a megélhetéshez szükséges minimumjövedelmet messze nem éri el. Az érintettek számára további nehézséget okoz, hogy állapotuknak megfelelı foglalkoztatásukra alig van lehetıség. A személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatások összességükben messze elmaradnak a valós szükségletektıl, a nappali és átmeneti intézmények kapacitása is elmarad az igényektıl. A fogyatékkal élık, megváltozott munkaképességőek számára kerületünkben is elengedhetetlenül szükséges a nappali ellátás kialakítása, a személyes gondoskodási formák bıvítése.

⇒

Vannak, akik nem jogosultak a “klasszikus” szociálpolitikai ellátásokra, mert nem is túl öregek, nem is túl betegek, de már hosszú ideje nincs munkájuk és önálló jövedelmük. Ezt a csoportot a hajléktalanná válás veszélye is nagymértékben fenyegeti. A munkaerıpiacra való visszatérés elısegítése, a társadalomból való kirekesztıdés megelızése érdekében fontos szerepe van a támogatott foglalkoztatási programoknak (közmunka, közhasznú ill. közcélú munka). A hatékony munkaerı-piaci reintegrációt eredményezı programok fejlesztése az Szt. 2009. januári változását követıen a Közfoglalkoztatási Terv kidolgozásával és mőködtetésével folyamatban van.

⇒

Különösen veszélyeztetett az, akit etnikai hovatartozása miatt elıítélettel kezel a többségi társadalom.

⇒

Többszörösen sújtott az is, aki normasértı magatartása, “szerfüggısége”, vagy büntetett elıélete miatt képtelen segítség nélkül beilleszkedni az ıt befogadni nem hajlandó társadalomba.

⇒

A töredék családokban, nagycsaládokban, alacsony jövedelmő családokban élı gyerekek veszélyeztetettsége egyre fontosabb összetevıje a "városi szegénységnek", ezért e korcsoport szegénységének enyhítése ugyancsak kiemelt feladat. A gyermekszegénység felszámolása, a gyermekek esélyegyenlısége érdekében a jelenleginél hatékonyabb korrekciós mechanizmusok szükségesek, amelyekben az oktatási-nevelési-mővelıdési és a szociális-gyámügyi intézményrendszer összehangolt mőködésére lenne szükség.

⇒

A szegénység áldozatai mellett szintén kirekesztettséget eredményezhet az öregség, a mentális és fizikai egészség hiánya. Az igen öreg, mozgásában súlyosan korlátozott, valamint a fogyatékos polgárok társadalmi életfeltételeinek megfelelı szintő biztosítása szintén Pesterzsébet szociálpolitikájának kötelessége is. Az idıskorúak (különös tekintettel az egyedül élıkre) lakhatási támogatására, az indokolt gyógyszerekhez való hozzájutás támogatására még hatékonyabb megoldásokra lenne szükség. A család szerepe az idısekrıl való gondoskodásban felértékelıdött, ezt a folyamatot társadalmilag is erısíteni szükséges, mivel a probléma növekedésével a családi erıforrások bevonása nélkülözhetetlen.

⇒

Az elızı csoportok bármelyikében elıfordulhatnak halmozott problémával rendelkezık, s természetesen ideértjük a lakhatásukban veszélyeztetetteket is. Az adósságkezelés bekerülése a szociális ellátórendszerbe igen jelentıs eredménynek tőnik, viszont a szolgáltatás bevezetésének tapasztalatai jelenleg kevéssé értékelhetıek még. Az azonban bizonyos, hogy ez az ellátási forma nem képes kezelni azoknak a családoknak a helyzetét, akiknek a jövedelme a folyó kötelezettségek teljesítésére sem elegendı.

7


Annak ellenére, hogy kerületünkben a Keresztény Advent Közösség Hajléktalan Ellátó Szolgálata által mőködtetett Hajléktalanok Nappali Melegedıje a kerületünkben fellelhetı hajléktalanok számára színvonalas ellátást nyújt, megoldásra vár az ifjúsági, a családos, a csoportos hajléktalanság hatékony kezelése.

11..44.. A Am meeggoollddaannddóó sszzoocciiáállppoolliittiikkaaii sszzaakkm maaii ffeellaaddaattookk A s zociálpolitika intézményeinek és eljárásainak f ejlesztése: a) Az egyes ellátási formák konkrét szakmai tartalmainak meghatározása A szociálpolitikai forrásokkal való racionális gazdálkodás hatékonyságának és átláthatóságának javítása megköveteli azt, hogy követhetı legyen az ellátások tartalma, mennyisége és minısége. b) Súlypontáthelyezések a hagyományos szociálpolitikai ellátások között A pesterzsébeti, már megvalósított szociálpolitikai ellátás szerkezete, intézményeinek összetétele, alapjaiban megfelel a lakossági szükségleteknek. Törekedni kell azonban arra, hogy a jogszabályi kötelezéseknek megfelelı, viszonylag kis lakossági kört érintı igényekkel találkozó ellátások is kialakításra kerüljenek (pl. fogyatékkal élık nappali és átmeneti ellátása). Bár a legjelentısebb hiányosság a szegénység, a fogyatékkal élık ellátása és a marginalizálódás kezelésében mutatkozik, a hagyományosnak tekinthetı szociális problémák (pl. idısellátás) területén is várhatóan ellátás-szerkezeti módosításokra lesz szükség. Idısellátás Pesterzsébeten az egy fıs, idıs háztartások százalékos arányának a növekedése folyamatos. Ennek következtében várható, hogy növekszik az idısekkel kapcsolatos szociális és egészségügyi ellátás iránti igény. A növekvı igényeknek való megfelelés megköveteli a kapacitások bıvítését, úgy az otthoni, házi gondozás, mint az átmeneti gondozóházi ellátás területén is. A feladatellátás továbbgondolására van szükség. Fogyatékkal élık ellátása Az integrációs törekvéseket megerısítve az otthoni, közösségi ellátások fejlesztési igényeit kell megerısíteni. Az idısellátásban mőködtetett házi gondozási és nappali ellátási formák kiterjeszthetıek és adaptálhatóak a fogyatékkal élık ellátására. 2008-ban megszervezésre került a támogató szolgálat, mely a személyi szállításban és a személyi segítésben nyújt segítséget a fogyatékkal élık számára. c) Az ágazatközi együttmőködés erısítése Az együttmőködés iránti szociálpolitikai ágazati érdek ma erısebb, mint eddig bármikor volt: nem csupán a szociális problémák mértékének és mélységének tendenciái miatt, hanem olyan szakmai elvek térnyerése és elismertté válása miatt, mint amilyen pl. a prevenciós és rehabilitációs szemlélet. A kompetencia-viszonyok és az együttmőködési keretek tisztázása megoldandó feladat az egészségügyi, a szociális és a gyermekvédelmi reform végrehajthatósága szempontjából is. Érzékelhetı egy hasonló irányú törekvés a foglalkoztatáspolitika részérıl, és várható az együttmőködés erısítése iránti igény az oktatás és kultúra ágazata felıl is. Az együttmőködési keretek kialakítása döntıen szakmai feladat, de a keretek kialakításának az adminisztratív és finanszírozási felelısség-megosztás megfelelı formáira is vonatkozniuk kell.

8


11..55.. A A sszzeeggéénnyysséégg,, m maarrggiinnaalliizzáállóóddááss ééss kkiirreekkeesszztteettttsséégg eennyyhhííttééssee A szegénység enyhítése részben a jelentıs életfeltételbeli hiányok pótlását jelenti. E hiánypótlás egyik eszköze a segélyezés. Más jellegő eszközök magának a szegénységet eredményezı helyzetnek a megváltoztatását vállalják fel. Ilyen jellegő programok a tisztes önálló keresettel járó munkavállaláshoz vezetı programok: munkahelyteremtés, képzés, tágan értelmezett egészségügyi, mentális és szociális rehabilitációs programok. A kétféle program különbözı intézményi kereteket és feltételeket követel meg, bár ezek nem függetleníthetıek egymástól. A szegénység enyhítésének mindkét célja jogos, mind a két irányba fejlıdni kell. a.) A segélyezés f ejlesztése a segélyezési rendszer reformja: ma Pesterzsébet szociálpolitikájának is egyik legneuralgikusabb pontja a segélyezés. A folyamatosan változó szabályozásokhoz való alkalmazkodás, a lakosság megfelelı tájékoztatása és a helyi források elosztása, évrıl évre egyre nagyobb terhet jelent a Hivatalnak. A szegények méltányos létfeltételeinek biztosítása során törekedni kell a pontos célzás feltételeinek biztosítására, vagyis arra, hogy az ellátások valóban a súlyos jövedelemhiánnyal küzdı csoportokat érjék el. a segélyezés technikai lebonyolítása: az elmúlt években bevezetett integrált segélyezési és pénzügyi rendszer, az ügyfélhívó berendezés és a segélytípusonkénti specializáció lehetıvé teszi a korszerő, pontos ügyintézést, nyilvántartások kialakítását. Természetesen a változások nyomon követésére itt is nagy hangsúlyt kell fektetni és erıteljesebb informatikai segítségre is szükség volna. b.) A munkahelyteremtés lehetıségei A foglalkoztatáspolitika forrásai és szervezeti feltételei felett az önkormányzatok gyakorlatilag nem rendelkeznek. Azt azonban nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a szegénység egyik legfıbb oka és eredete a tartós munka- és önálló jövedelemhiány. Ezért fontosak azok az önkormányzati eszközök, melyek hozzájárulhatnak a tartós és végletesnek tőnı munkanélküliség enyhítéséhez:

→

→

önként vállalt foglalkoztatási kvóták bevezetésével maguk az önkormányzatok is alkalmazhatnak tartós munkanélkülieket, a tartós munkanélküliség veszélyének kitett személyeket; a közhasznú és közcélú foglalkoztatási programok erısítésével a résztvevık jövedelemszerzés esélye nı, s esélyük nyílik a munkakarrier megkezdésére.

c.) Fiatalok, gyerekek - képzés , oktatás A szegénység generációk közötti öröklıdésének enyhítése a leghatásosabb eszköz a szegénység, mint társadalmi strukturális probléma elleni küzdelemben. Ez messze túlmutat ugyanakkor a szegénység problémájához kötıdı politikákon, hiszen

- alapvetı elv az, hogy a fiatalabb generáció a szülık társadalmi helyzetétıl függetlenül rendelkezhessen a felemelkedés lehetıségeivel és esélyeivel,

- az egészséges társadalmi dinamika záloga az, hogy ne születési elıjogok, hanem a tehetség és a képességek határozzák meg az érvényesülés sikereit.

E szempontokból különösen drámai az, hogy az elmúlt évek elszegényedési folyamatának legnagyobb veszteségeket elszenvedett generációja a gyerekek és fiatalok. Részben e veszteségek enyhítésére,

9


részben a fıváros, ezen belül kerületünk társadalmi dinamikájára vonatkozó közérdek szempontjából önkormányzatunknak is jelentıs erıfeszítéseket kell tenni a gyermekek és fiatalok közötti szegénység enyhítésére, a fiatalabb generációk perspektíváinak javítására. Különös figyelmet kell fordítani többek között az alábbiakra: → gyermekek étkezése; → a legszegényebb gyerekek is hozzájussanak az alapvetı tanszerekhez; → kidolgozandóak és megerısítendıek mindazok az ösztönzési eszközök, - a helyi rendeletünkben már megtalálható szociális tanulmányi ösztöndíj mellett - más támogatási konstrukciók, amelyek erısítik a tanulás iránti motiváltságot a szegényebb csoportok gyermekei körében is; → speciális felzárkóztató programok. E programok kapcsán különös gondot igényel a gyermekek kulturális és etnikai identitásának tiszteletben tartása, a kisebbségi lét értékeinek elismerése és integrálása - különösen a roma gyerekek esetében. d.) Lakásügy és s zegénység Pesterzsébet néhány részében a szegénység hatványozottabban jelentkezik. Ezeken a területeken kerületünk sajátos problémái győlnek össze. Mindenképpen szükség van a jövıben a szociális intézményfejlesztési és területi egyenlıtlenségeket korrigáló lépésekre. A kerület akut szociális problémákkal küzdı részei a deviancia (drog, szegénységi bőnözés, prostitúció) középpontjai. Ma már a legszegényebb roma lakosság "etnikai gettósodási" folyamata is reális hátránynövelı veszélyként jelentkezik. Ezért a városfejlesztési szakmai terveknek kiemelten számolniuk kell ezen területek rekonstrukciójával, az itt sőrősödı szociális krízis enyhítésével. A lakásügy szociális vonatkozásai hagyományosan a szegénység kérdésének fontos összetevıi. Szociális lakáspolitika nélkül - amely azoknak segít, akik saját és családjuk erıfeszítései révén sem képesek elfogadható lakhatásukról gondoskodni - a szociális ellátó rendszerek segítsége gyakran eredménytelen marad. A szőkös erıforrásokat, lehetıségeket itt is ésszerő a legrászorultabb csoportok, egyének támogatására irányítani. → Mára az egyik legégetıbb probléma a lakással rendelkezık lakhatásának megırzése, azoknál a csoportoknál, ahol a rezsiköltségekre nem áll rendelkezésre elegendı jövedelem. Ezen csoportok lakhatásának a megırzése érdekében fenn kell tartani a közmődíj-kompenzációs rendszereket, a mainál is nagyobb súlyt kell helyezni a szociális segélyek célzott, lakásfenntartási támogatási formában történı nyújtásának. → Fenn kell tartani, illetve ki kell dolgozni azokat az eljárásokat, amelyek a lakásukat elveszítık helyzetén segítenek, valamint többek között a családi háttér nélküli állami gondoskodásban élık, illetve a hajléktalan kisgyerekes családok lakhatására nyújtanak elfogadható lehetıséget.

11..66.. H Hooggyy eellıırreellééppéésseekk ttöörrttéénnhheesssseenneekk...... Pesterzsébet Önkormányzata különös figyelmet kíván fordítani, és együttmőködik a Budapest Fıváros Önkormányzata Szolgáltatástervezési Koncepciójában foglalt célkitőzések megvalósítására és megvalósításában. A Fıvárosi Koncepció tartalmazza azt, hogy: → „Fokozatosan pótolni kell a ma még hiányzó helyi szociális ellátó intézményeket.

10


→ Meg kell erısíteni a segítségre szoruló polgárokhoz közel levı ellátási formákat. → A speciális hátrányokra tekintettel ösztönözni szükséges a differenciált alapellátó és szakosított ellátást. → Ennek során kulcsszerepe van az ágazatok közötti együttmőködés fejlesztésének, az önkormányzatok közötti és a nem-önkormányzati szervezetekkel való együttmőködési formák, eljárások bıvítésének. → Idıszerő a szektorsemleges „verseny”„szabályainak a kialakítása és ezen belül az „esetmenedzselés” újszerő feladataihoz való alkalmazkodás annak érdekében, hogy ki-ki a neki legmegfelelıbb ellátási formához juthasson. → Az európai gyakorlatnak megfelelıen – alapos szakmai munkára támaszkodva – fokozatosan ki kell alakítani az igénybe vevık és a szolgáltatók, vagyis a segítségre szorulók és az ellátó intézmények közötti szerzıdések rendszereit. → Ezek a szakmai célok, valamint az, hogy átlátható legyen az adófizetı polgárok pénzének felhasználása, megkövetelik az egyes ellátási formák konkrét szakmai tartalmának részletes kimunkálását, az ún. szakmai, intézményi standardok kialakítását. → Javítani kell az ellátásokhoz való hozzájutás átláthatóságán. → Csökkenteni kell az ellátásokból indokolatlanul kimaradó és lemorzsolódó, elvileg igényjogosultak számát. A legelesettebbek sem maradhatnak ki a támogatások körébıl kulturális, a hivatali ügyintézést nehezítı hátrányaik miatt. → Mind az átláthatóság, mind a bürokratikus hatékonyság szempontjából kívánatos az igazolási eljárások és dokumentumok egyszerősítése és egységesítése, a dokumentumok önkormányzatok közötti átadhatósága szervezési-technikai feltételeinek megteremtése. → Egységesebbé lehet tenni a különféle ellátásokra való jogosultság szempontjait és mértékeit. → A szolgáltatási területeken javítani kell a szolgáltató intézmények és vállalkozások ellenırzésének és tárgyszerő értékelésének feltételeit. Ez fontos szempont a fogyasztóvédelem és minıségellenırzés területén is. → Az igazgatási feltételrendszer fejlesztése érdekében rendszeressé kell válnia az igazgatási szakemberek közötti tapasztalatcserének. Ennek során széles körben ismertté válhatnak a bevált megoldások, az elért sikerek, a változások tapasztalatai és konklúziói.”

IIII.. SST TA AT TIISSZ ZT TIIK KA AII A AD DA AT TO OK K,, H HE EL LY YZ ZE ET TK KÉ ÉPP 22..11.. A A llaakkoossssáágg ddeem mooggrrááffiiaaii öösssszzeettéétteelléénneekk vváállttoozzáássaaii Kerületünk lakossága - adataink szerint – 2001.-tıl 2006-ig stagnálást mutatott, a 2007-es, 2008-as évben pedig mintegy 4000 fıvel emelkedett. Megállapítható, hogy a lakosság korösszetétele kedvezıtlen. Magas az idıskorúak aránya, ami hosszabb távon a lélekszám csökkenését, a népesség elöregedését jelentheti. Az adatokat és tapasztalatainkat összegezve sajnos az is elmondható, hogy egyre növekszik az idısen egyedül élı, a különbözı testi, szellemi és szociális problémákkal küzdı emberek aránya. A hátrányos élethelyzet nemcsak az alacsony jövedelemmel és rossz fizikai életkörülményekkel mérhetı, hanem fontos szerepet kap az életkor és az egészségi állapot is. A demográfiai adatainkból látható, hogy a lakosság elöregedése és az egyfıs, idıs háztartások számának növekedése szinte megállíthatatlan folyamat. Így várhatóan nı az igény az idısellátás iránt, amely szociális segítségen túl egészségügyi, gondozási szolgáltatások iránti igény növekedését is jelent.

11


lakósságszám

Lakónépesség adatai Lakóhellyel és tartózkodási hellyel rendelkezık száma 68384

65629

65034 65119

65039 64974 64929 63484

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

A lakosság számának emelkedése a kerületben folyó építkezéseknek köszönhetı. Új lakótelepek épültek: Mediterrán lakótelep, Sissy lakótelep, stb, melynek következtében a lakások száma 2004. és 2008 között mintegy 4,84 %-al nıtt.

Születések és halálozások alakulása Pesterzsébeten 2500 2000 1500

Születések száma Halálesetek száma

1000 500 0

2003

2004

2005

2006

2007

2008

1308

1504

1521

1591

2160

2196

Halálesetek száma 1892

1750

1790

1872

1939

1886

Születések száma

A fenti táblázatból egyértelmően megállapítható, hogy 2003-as évhez képest a születések száma 67, 8%-al nıtt, míg a halálesetek száma egy síkon mozog.

12


A népesség kor szerinti megoszlása 2008. december 31-én:

Állandó bejelentett lakónépesség korcsoportos bontásban, 2008. december 31.-én 64470 fı 40000 30000 20000 10000 0 fı

0-3 évig

4-14 évig

15-18 évig

19-60 évig

61-

2451

5968

2487

38561

15003

Az ágazatot kiemelten érintı korcsoportos demográfiai adatok összevetése Év 1996 1997 1998 1999

Össz lakónépesség (fı) a 68919 68658 67489 66957

2003 2004 2005 2006 2007 2008

63483 65039 64974 64929 65629 68384

0-18 év (fı) 60 év felett b b/a c c/a 18,1 % 16,6 % 12524 11477 20,6 % 18,6 % 14147 12776 18,7 % 17,8 % 12659 12063 18,1 % 17,8 % 12174 11907 Forrás: Beszámoló a népjóléti ágazat elmúlt öt évben végzett munkájáról - címő testületi elıterjesztés, 2001 10920 11228 11065 11028 11003 10906

17,2% 17,26% 17,03% 16,98% 16,76% 15,95%

13710 14093 14369 14570 14798 15003

21,60% 21,67% 22,10% 22,44% 22,55% 21,94%

Kerületünk lakossága 1996-tól 2003-ig folyamatosan csökkent, 2004-tıl a lakosságszám közel állandó, majd a 2007, 2008-as évben emelkedést mutat. Az összlakosságszámon belül a fiatalok aránya 18,1 %-ról 15,95 %-ra csökkent, a 60 éven felüliek aránya pedig 16,6 %-ról 21,94 %-ra emelkedett.

22..22.. A A llaakkoossssáágg éélleettm miinnııssééggéétt bbeeffoollyyáássoollóó ffeellttéétteelleekk vváállttoozzáássaaii a.) Foglalkoztatottság helyzete

13


A SzocioMed 2003-as felmérése óta kerületben szociológiai felmérés nem történt, így friss adatokkal arra vonatkozóan nem rendelkezünk, hogy a munkaképes korú lakosság gazdasági aktivitása, foglalkoztatottsága az elmúlt évek során hogy alakult. A kerületben élı munkanélküliek nyilvántartása a Fıvárosi Munkaügyi Központ helyi kirendeltségének a feladata. Az általuk nyilvántartott munkanélküliekrıl szóló helyzetjelentés szerint: A kirendeltség illetékességi területéhez tartozó munkaerı-piaci jellemzık

regisztrált munkanélküli tartós pályakezdı

2004

2005

2006

2007

2008

991 fı

868 fı

1010 fı

1051 fı

1015

69 fı 41 fı

84 fı 48 fı

94 fı 34 fı

114 36

106 27

A nyilvántartott álláskeresık száma 2004 óta folyamatosan növekedett. A regisztrált álláskeresık összetétele: Nemek szerint vizsgálva megállapítható, hogy az évek során regisztrált munkanélkülieken belül a nık aránya tovább nıtt a férfiakhoz képest. 2004 2005 2006 2007 2008 Férfi 424 fı 393 fı 452 fı 458 466 Nı 567 fı 475 fı 558 fı 593 551 A regisztrált álláskeresıknek majdnem a fele szakképzetlen, az iskolai végzettségi szint az évek során jelentısen nem változott. Nıtt azoknak a száma, akik önerıs képzésben vállalták, hogy érettségit illetve szakmát szerezzenek. A kirendeltség 2008-ban 91 fı képzését támogatta. Ennek ellenére a munkanélküliek összetételét elemezve mind állománycsoport szerint, mind pedig iskolai végzettség szerint igen kedvezıtlen. (Az elsıdleges munkaerıpiacon jellemzıen a nagy szakmai gyakorlattal rendelkezı férfi szakmunkásokat keresik a munkáltatók). Szakmunkás bizonyítvánnyal a férfiak rendelkeznek többen, de kevesen dolgoztak eredeti tanult szakmájukban, ezért ismereteik már nem felelnek meg a munkaerıpiac elvárásainak. A nık nagyobb létszámban jelennek meg magasabb iskolai végzettséggel (szakközépiskolai, gimnáziumi érettségi), így a képzések iránt is nyitottabbak. Legnagyobb létszámban az általános iskolai végzettséggel rendelkezık (segédmunkás és betanított munkás) jelennek meg nyilvántartásunkban.

8 általánosnál kevesebb Általános iskola Szakmunkásképzı, szakiskola Szakközépiskola, technikum Gimnázium Fıiskola, egyetem

2004 31 fı 3% 280 fı 28 % 279 fı 28 % 212 fı 21 % 130 fı 13 % 59 fı 6%

2005 36 fı 4% 223 fı 26 % 231 fı 27 % 182 fı 21 % 114 fı 13 % 82 fı 9%

14

2006 41 fı 4% 259 fı 26 % 282 fı 28 % 215 fı 21 % 142 fı 14 % 71 fı 7%

2007 48 fı 3.6 % 350 fı 26.4 % 420 fı 31.7 % 329 fı 24.8 % 177 fı 13.4 % 77 fı 5.8 %

2008 47 fı 3.5 % 385 fı 28.9 % 416 fı 31.3% 314 fı 23.6 % 169 fı 12.7 % 76 fı 5.7 %


Életkor szerinti felosztásban a 45 év felettiek jelennek meg a legnagyobb számban. Ezt a csoportot zömében középfokú végzettségő nyelv és számítógépes ismerettel nem, vagy alacsonyszinten rendelkezık alkotják. Munkapályájuk során a munkahelyükön nem kaptak lehetıséget ismereteik bıvítésére ezért munkanélkülivé válásuk után nem képesek a munkaerıpiac elvárásainak megfelelni.

20 évnél fiatalabb 21-25 26-35 36-45 46-55 56 éves és idısebb

2004 19 fı 2% 82 fı 8% 264 fı 27 % 212 fı 21 % 316 fı 32 % 98 fı 10 %

2005 21 fı 2% 96 fı 11 % 232 fı 27 % 181 fı 21 % 244 fı 28 % 94 fı 11 %

2006 25 fı 2% 79 fı 8% 292 fı 29 % 237 fı 23 % 295 fı 29 % 82 fı 8 %

2007 7 fı 0.5 % 86 fı 6.5 % 376 fı 28.4 % 358 fı 27 % 381 fı 28.8 % 116 fı 8.8 %

2008 7 fı 0.5 % 82 fı 6.2 % 390 fı 29.3 % 358 fı 26.9 % 368 fı 27.6 % 126 fı 9.5 %

Mint ahogy a fentiekbıl is kitőnik a regisztrált álláskeresık összetétele (kor, szakképzettség, életkor szerint) az évek során jelentısen nem változott. A munkaerı-piac egyre magasabb követelményeket állít az álláskeresı ügyfelekkel szemben. Az állás interjúra is felkészült jelentkezıket várnak a munkáltatók (pl. aktuális, formailag elfogadott önéletrajz). Az elızı években mőködtetett álláskeresı napokon az ügyfelek a napi sajtóból, interneten, aktuális álláslistákból tájékozódhattak. Igény esetén munkavállalási tanácsadó segítségét vehették igénybe. 2007-ben a kirendeltség felújítás miatt szüneteltette ezt a szolgáltatást. A nagy érdeklıdésre való tekintettel és az öninformációs teret olyan módon alakítjuk ki, hogy az álláskeresı napot pótolja. Az iroda adottságai és lehetıségei (terem, kiszolgáló szakember) a kirendeltség illetékességi területéhez tartozó ügyfelek számára teszi lehetıvé ezen szolgáltatások igénybevételét.

Kirendeltség szolgáltatásai: Nagy figyelmet fordítunk az újonnan regisztrált és a 2-3 hónapja nyilvántartott álláskeresıkre. Az elsı interjú során az ügyintézı és az ügyfél álláskeresési megállapodást köt. A teljesítés tapasztalatai alapján esetenként módosítják a megállapodást, illetve a közvetítık szolgáltatásokat (kirendeltségi FIT, RIC, munkavállalási tanácsadás), támogatásokat ajánlanak fel. A rendszeres nyomon követés, havonkénti beszámolás, az ügyfeleket szolgáltatások igénybevételére és aktívabb álláskeresésre ösztönözi. Az elsı álláskeresési megállapodások értékelésekor, a nyilvántartásunkból kikerültek azok az ügyfelek, akik korábban a „látszat kedvéért” szerepeltek a regisztrációban és elhelyezkedésük érdekében nem tettek semmit. Az újonnan belépı ügyfelek 2 napos tréning keretében csoportos tájékoztatón vettek részt, ahol munkaerı-piaci és foglalkoztatási információk kerültek átadásra, és megismerhették a lehetıségeiket (BMIK). A tartós és megváltozott munkaképességő ügyfelek munkaerı piacra történı visszakerülése érdekében rendszeres kapcsolatot tartottunk civil szervezetekkel (Motiváció Alapítvány, Ébredések Alapítvány, Salva Vita Alapítvány, Sotéria Alapítvány, Nonprofit Alapítvány, XVIII. Kerületi Közmunka Egyesület).

15


A civil szervezetek szolgáltatásai új lehetıségeket jelentenek a munkaerıpiacon hátrányos helyzető ügyfelek részére. Ezek a szolgáltatók széleskörő eszközrendszert tudnak mőködtetni a speciális problémák megoldására. Felkészítik a munkából hosszú idıre kiszorult egyéneket az újbóli munkavégzésre, vagy segítik az igénybe vehetı ellátások megtalálásában (csökkentett elırehozott öregségi nyugdíj, megváltozott munkaképesség, rendszeres szociális segély igénybevétele stb.). Célunk volt a munkanélküliség idejének csökkentése, ügyfeleink alkalmassá tétele mielıbbi munkavégzésre, hosszú távú foglalkoztatásuk biztosítására. Tettük ezt humánszolgáltatás (álláskeresési technikák, egyéni tanácsadás, hetente egyszer mini FIT mőködtetése), állásfeltárás, közvetítés, képzés és bértámogatás jellegő eszközök alkalmazásával. A közhasznú foglalkoztatás helyzete A foglalkoztatáspolitikának támogatott formája a közhasznú, közcélú foglalkoztatás, amelyet 1994ben indított útjára Pesterzsébet Képviselı-testülete. A foglalkoztatás célja a tartós munkanélküliek részére rövid idıintervallumú munkalehetıségek biztosítása, melynek célja az aktív munka világába történı beilleszkedés elısegítése, illetve a dolgozók „visszaforgatása” a különbözı támogatási rendszerekbe: álláskeresési segély, -járadék, rendszeres szociális segély, stb… A közmunka szervezése során köztisztasági feladatokat, parkfenntartást, intézményi festéseket, intézményi közfeladatokat lát el a köz-foglalkoztatás megszervezésével megbízott Szociális Foglalkoztató. 2009. évtıl - a megváltozott 1993. évi III. tv. értelmében - a tartós munkanélküliség enyhítésére az „Út a munkához” program került bevezetésre. A program célja, hogy a munkára képes, tartós munkanélküli személyek a korábbinál fokozottabb mértékben vegyenek részt a közfoglalkoztatásban. A Szociális törvény módosításával a hátrányos helyzető, aktív korú személyek ellátórendszere differenciálódik, új támogatási forma lép be: a rendelkezésre állási támogatás (RÁT). A foglalkoztatási rendszer hatékony megvalósításához közfoglalkoztatási terv készült az alábbi tartalommal: RAT-ban résztvevık képzettségi összetétele, közfeladatok megjelölése, várható ütemezése, szükséges létszám, valamint a közfoglalkoztatás finanszírozására rendelkezésre álló források. A foglalkoztatások idıtartamát átlagosan 200 napra terveztük, ezzel a közfoglalkoztatásban résztvevık álláskeresési támogatásra szerezhetnek jogosultságot. A programban való részvétel nélkülözhetetlenné teszi az Egészségügyi, Szociális és Gyermekvédelmi Osztály, a helyi Munkaügyi Kirendeltség, valamint a Szociális Foglalkoztató közötti folyamatos, jó munkakapcsolatot. A program megvalósulása és hatékonysága a 2010. évben realizálódik. Közhasznú és közcélú foglalkoztatás Pesterzsébeten 2000-2008.

Közhasznú Közcélú Összesen:

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 203 213 174 163 160 159 92 157 173 24 188 254 273 241 177 230 180 214 227 401 428 456 401 336 322 337 387

16


450 400 350 300 250

Közcélú

200

Közhasznú

150 100 50 0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008

A közhasznú munka megítélése szerint gyenge hatásfokú foglalkoztatásnak minısül, mert a dolgozók állandó körforgásban jelennek meg a közmunka és álláskeresési támogatás, vagy rendszeres szociális segélyezettek között. Ezért magasabb költségvetési támogatásra nem tarthat igényt az Önkormányzat, valamint elindult a 2009. év átszervezése, amely során a közhasznú foglalkoztatás volumene jelentısen lecsökken, illetve meg is szőnhet. Az alacsony képesítéső tartós munkanélküliek fıállásban való elhelyezkedését éppen a képességeik, és mentális állapotuk teszik lehetetlenné, amelyet tovább rontunk, ha nem foglalkoztatjuk ıket. A képzetlen tartós munkanélküliekkel szemben van egy másik réteg, akik középfokú végzettséggel rendelkeznek. Közülük sokan alkoholizmussal, kábítószerrel küzdenek, mentálisan leépültek. Sokaknak társadalmi kivetettségük miatt alakulnak ki mentális problémáik: ötven év feletti munkanélküli, vagy vállalkozását megszüntetı, vagy elbocsátott alkalmazottak, akik nem képesek foglalkoztatott állapotuk idején megteremtett egzisztenciájuk fenntartására. A közmunka átmeneti lehetıségként alakult ki foglalkoztatási rendszerünkben, de az aktív munka világába történı továbblépés a valóságban nehezen mőködik. Tudomásul kell venni, hogy egyes emberei a társadalmunknak nem képesek már önmagukat úgy felépíteni, hogy aktív munkavégzésre alkalmasak legyenek, illetve tudomásul kell venni, hogy betöltendı álláshelyek nincsenek. Amennyiben továbbra is tartjuk ezekben az emberekben a bizonytalanság érzését, amely a munkanélküliség – közmunka – segélyek közötti ellátások jelentenek, csak tovább rontunk mentális állapotukon. Az álláskeresési támogatási idıszakban vagy rákényszerítjük a dolgozót fekete munka elvállalására, vagy olyan szinten leépül anyagi háttere, hogy lakásfenntartási esélyei, önmaga fenntartása válik kétségessé. A foglalkoztatottak nemek szerinti megoszlása:

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

9

18

13

9

5

4

2

10

6

25

20

14

15

11

8

7

14

15

20

20

20

14

22

16

9

10

8

11

8

8

10

12

10

7

13

9

Nı 30 év alatt 30 - 40 éves 41 - 50 éves 50 év feletti

17


Férfi 30 év alatt 30 - 40 éves 41 - 50 éves 50 év feletti

2000 39

2001 48

2002 36

2003 34

2004 32

2005 24

2006 3

2007 17

2008 9

16

22

23

23

12

21

13

19

21

46

51

35

30

37

40

28

34

45

37

26

26

28

29

36

24

40

60

A közhasznú dolgozók iskolai végzettsége igen alacsony. Ennek egyik oka az, hogy a Közhasznú Foglalkoztató profilja: a kerületi parkfenntartás. Foglalkoztatottak megoszlása iskolai végzettség szerint

2008 8 ált. isk. nem végezte el 8 általános szakmunkás felsıfokú képesítés

2000.

2001.

2002.

2003.

2004.

2005.

2006.

2007.

2008.

22 fı 88 fı 56 fı -

46 fı 103 fı 27 fı 4 fı

41 fı 80 fı 28 fı 2 fı

30 fı 76 fı 27 fı 1 fı

36 fı 81 fı 12 fı -

33 fı 81 fı 15 fı -

17 fı 35 fı 9 fı - -

32 fı 69 fı 56 fı -

30fı 78fı 65fı -

Közcélú foglalkoztatás Az alábbi munkakörökben foglalkoztattunk közcélú dolgozókat az elmúlt években: Státusz Karbantartó Portás Szociális betanított Segédmunkás Ügyviteli dolgozó Kertész Brigádvezetı Parkır Kézbesítı

2001. 17 fı 6 fı 51 fı 31 fı 62 fı 20 fı 1 fı -

2002. 15 fı 11 fı 61 fı 63 fı 70 fı 34 fı -

2003. 21 fı 14 fı 68 fı 86 fı 67 fı 37 fı -

2004. 16 fı 14 fı 71 fı 65 fı 55 fı 19 fı 1 fı 1 fı

2005. 6 fı 11 fı 35 fı 66 fı 44 fı 14 fı 1 fı 1 fı

2006. 4 fı 21 fı 53 fı 80 fı 51 fı 20 fı 1 fı

2007. 7 fı 43 fı 54 fı 50 fı 26 fı -

2008. …...12 fı 52 fı 58 fı 60 fı 32 fı -

A foglalkoztatás részben intézményekbe történı kihelyezéssel történik, illetve egy nehezebben kezelhetı réteg parkfenntartásba kapcsolódnak be.

Intézmények szerinti foglalkoztatás:

Iskola Óvoda Parkfenntartás Egyéb intézmények

2004 58 69 54 60

2005 32 33 64 41

2006 51 47 79 53

18

2007 40 46 49 45

2008 46 55 52 61


Foglalkoztatottak megoszlása iskolai végzettség szerint (fı) 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------8 általános isk. nem végezte el 27 43 22 18 29 25 16 8 általános 87 89 90 73 79 57 68 szakmunkás 61 84 63 44 63 37 51 érettségizett 76 75 62 38 54 55 68 felsıfokú képesítés 3 2 4 4 5 6 11

Közérdekő foglalkoztatás Szabálysértések esetén kiszabott büntetés közérdekő munkára való átváltoztatást jegyzıi utasítás alapján végzi a Szociális Foglalkoztató. A program 2001. július 01-tıl indult el az Önkormányzat Közigazgatási Osztályának szervezésében. A szabálysértıket az Önkormányzat fizetésképtelenség esetén az 5.000 Ft/nap arányú közérdekő munka elvégzésére kötelezi. A közérdekő dolgozók hetente legalább egy alkalommal egy munkanapon 6 munkaórát kötelesek ledolgozni. A Fıvárosi Bíróság közérdekő javító-nevelı munkára történı elítélteket közvetít a Szociális Foglalkoztatóhoz, ahol személyre szabott foglalkoztatást biztosítunk részükre. Ez a fajta közvetítés általában hosszabb lejáratú: 30-40 napos közmunka.

2004

Szabálysértık létszáma Önkormányzat Fıvárosi Bíróság 2005 2006 2007 2008 2004 2005 2006 2007 Nap Nap 334 287 167 103 6 65 83 86 342 343 340 147 211 214 362 185

Határozatok száma Parkfenntartásban ledolgozott Egyéb ledolgozott

256 292 32

38

Ledolgozta Nem dolgozta le Részben ledolgozta Nem jelent meg Folyamatban Befizette Elévült

92 113 17 -34 ---

91 130 15 -98 ---

40 Fı 107 92 22 6 80 ---

35

23

308

10

72 51 19 -23 2 3

40 19 8 10 20 3 --

16 0 1 1 43 ---

4 5 1 3 49 ---

28 Fı 12 8 4 11 59 ---

2008 64 312

20

93

7 17 -40 22 ---

5 7 4 4 44 ---

b) Társadalombiztosítási ellátások folyósítása a kerületben A Társadalom Biztosítási Igazgatóság tájékoztatása szerint 2008 év végén a Pesterzsébeten bejelentett lakcímmel rendelkezık közül 19 868 fı ( a lakosság 30,75%-a) részesül nyugdíjban, illetve nyugdíjszerő juttatásban.

19


Nyugdíjak és nyugdíjszerő rendszeres ellátások a fıellátás típusai szerint

Fıellátás megnevezése

1. Öregségi és öregségi jellegő nyd.

2004 Év eleje

2005

Év vége

Év eleje

2006

Év vége

Év eleje

2007

Év vége

Év eleje

2008

Év vége

Év eleje

Év vége

16261

16337

16340

15604

15636

15691

15831

15885

15810

15968

12 441

12 549

12 612

12 737

12 780

12 726

12 924 13 209 13 272 13 345

11 106

10 903

10 892

10 969

10 980

10 967

10 839 11 054 11 065 10 855

1 335

1 646

1 720

1 768

1 800

1 759

2 085

2 155

2 207

2 490

3 129

3 063

3 055

3 060

3 070

3 050

3 006

3 018

3 024

2 946

34

24

24

34

35

34

38

34

41

49

1.1. öregségi nyugdíjak 1.1.1. Korbetöltött öregségi 1.1.2. Korhatár alatti öregségi 1.2. Korbetöltött rokkantsági 1.3. Élı-Bányászés korengedményes 2.Korhatár alatti rokkantsági nyugd.

2 438

2 444

2 447

2 303

2 283

2 318

2 247

2 103

2 086

2 061

2 421

2 425

2 428

2 284

2 264

2 299

2 226

2 081

2 064

2 042

17

19

19

19

19

19

21

22

22

19

3.Hozzátartozó i n yu g d í j a k

510

480

481

418

418

419

408

355

354

333

3.1.Özvegyi és ideiglenes ö z v e g yi n yd .

510

480

481

418

418

419

408

355

354

333

58

66

71

41

43

44

56

34

34

38

320

299

295

273

270

271

258

241

239

213

132

115

115

10

105

104

94

80

81

82

0

0

0

04

0

0

0

0

0

0

586

557

567

547

559

540

504

469

476

4509

--

--

--

--

--

--

--

--

0

4

19138

19117

19186

19099

19145

19087

19127

19188

19253

19188

66

60

59

57

55

59

51

45

44

42

545

527

523

501

502

504

470

453

447

442

38

41

41

35

35

37

45

45

45

46

2.1. Rokkantsági 2.2.Baleseti rokkantsági

3.1.1. Id ei glen es ö z v e g yi 3.1.2. Korbetöltött ö z v e g yi 3 . 1 . 3 . Ko r h a t á r alatti özvegyi 3.2.Szülıi n yu g d i j 4. Árvaellátás 9.Rehabilitáció s járadék Nyugellátások összesen( 14,9) 5.Baleseti járadék 6. Megvált. Munkaképessé gőek járad ékai 6 . 1 . Át m e n e t i járadék

20


6.2.Rendsz. szociális járadék 7. Egyéb

El lá t á so k ö s sze se n

507

486

482

466

467

467

425

408

402

396

--

--

--

--

--

--

183

183

182

196

19941

19894

19954

19834

19881

19830

19831

19869

19926

19869

A nyugdíjszerő ellátások száma az elmúlt években közel hasonló számokat mutat. Az ellátások fajtáin belül van változás: jelentısen megemelkedett az árvaellátásban részesülık száma, melynek okai lehetnek a fiatalon elhunyt szülık arányának növekedése, valamint a tanulással töltött életkor meghosszabbodása. Ugyanakkor a rokkantsági, baleseti, hozzátartozói ellátásban részesítettek száma csökkent.

2.3. A szociális szolgáltatás, ellátás alakulásának mutatói a.) Szociális rászorultságtól függı pénzbeli és természetbeni ellátás Pesterzsébet Önkormányzatának Képviselı-testülete a szociális biztonság megteremtése és megırzése érdekében helyi rendeletben határozta meg - a magasabb rendő jogszabályok figyelembevételével – a pénzben és természetben nyújtható szociális ellátások helyi formáit, igénybevételük szabályait, az ellátásokra való jogosultság feltételeit. Az elmúlt évben látványosan megtorpant a gazdasági növekedés üteme, amely jelentıs társadalmi feszültségek forrásává vált, hiszen széles tömegek egzisztenciáját érinti. Megnıtt azoknak a családoknak a száma, akik alacsony, vagy nagyon alacsony jövedelemmel rendelkeznek, amelybıl a meglévı lakhatásukat csak nagy kockázattal, illetve egyáltalán nem képesek fenntartani. A lakásfenntartási költségeikben eladósodott családokra jellemzı a munkanélküliség, fogyatékkal élés, A segélyezési költségvetés hangsúlyát a fenti okok miatt áttettük a lakhatást segítı, az adósságokat alacsony nyugdíj, tartós betegség stb. jelenléte. megszüntetı, fizetést könnyítı, a megélhetést, a gyógyszerekhez való hozzájutást elısegítı pénzellátások megállapítására. Ezek közül is kiemelt szerepet kapott a biztonságos lakhatást, a rezsi fizetését megkönnyítı, adósságokat kezelı segélyek nyújtása. 2008. évben ismét emelésre került az öregségi nyugdíj minimum összege, ezért a rendszeres segélyek összege is magasabb lett. A családi segélyezés bevezetése bevált, a magasabb összeg kifizetése sok esetben jelentett nagy segítséget fıleg a nagyobb közüzemi rezsihátralék kifizetésénél. Továbbra is a rendszeres pénzellátások kifizetése után megmaradt összeget használhatjuk fel az „adható” támogatásokra (rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, átmeneti idıszaki segély). A helyi rendeletben szabályozottak szerint a lakásfenntartási támogatásban részesülık, a magasabb összegő adósságkezelési támogatásban, díjhátralék kiegyenlítı támogatásban részesülık kevesebb átmeneti típusú segélyben részesülhetnek. A méltányossági ápolási díj kifizetésére 2008. évben majdnem kétszer annyi pénzt fordítottunk, mint 2004. évben. A kerületünkben élık egészségének romlása látványosan követhetı a méltányosságból biztosított a közgyógyellátási igazolványt igénylık számának növekedésébıl. A segélyezés biztosításának során kiemelt figyelmet próbálunk fordítani annak hatékonyságának biztosítására. Mindent megteszünk, hogy az ellátások célzottabbak legyenek, valóban azokhoz a családokhoz kerüljenek, akik arra a leginkább rászorultak. Ennek megerısítését szolgálja a környezettanulmányok számának bıvülése, a segítı intézmények munkatársaival való szinte folyamatos információ-csere. A rendszeres szociális segélyre kifizetett összeg 2004 és 2008 között 49,5 %-kal emelkedett, azt bizonyítva, hogy a törvényi változások kedvezıbb feltételeket teremtettek a segélyhez való hozzájutáshoz. A társadalom perifériájára szoruló aktív korú, de nem munkaképes lakosság az

21


erıfeszítések (és információáramlás) következtében nagyobb számban kerültek be az ellátórendszerbe. A segélyezésre fordított összeg 2004-2008 között mintegy 59 %-al nıtt. Szociális rászorultságtól függı pénzbeli ellátás, 2004-2008. 2004

2005

2006

2007

2008

Támogatás megnevezése

fı

összeg (e ft)

fı

összeg (e ft)

fı

összeg (e ft)

fı

összeg (e ft)

fı

összeg (e ft)

Idıskorúak járadéka*

20

4.638

18

4.794

21

5.188

19

5.353

19

6.182

Rendszeres szoc.segély* Aktívkorúak szoc.segélye* Támogatott álláskeresı* Ápolási díj*

43

7.960

50

10.120

55

11.594

50

14.316

59

16.078

353

33.178

390

45.178

415

53.162

467

86.571

570

112.715

26

319

61

988

Ápolási díj (mélt.)*** Lakásfenntartá si tám.* Lakásfennt. tám.(mélt.)*** Főtési támogatás*** Átmeneti segély*** Vásárlási utalvány*** Temetési segély*** Adósságcsökke ntési támogatás* Díjhátralék kiegyenlítı pályázat*** Közgyógyellátá s*** Polgármesteri átmeneti*** Polgármesteri rendkívüli*** Méltányossági átmeneti*** Méltányossági rendkív.*** Étkeztetés (aktív korú)*** Köztemetés*** Gyógyászati segéd eszköz*** Közlekedési támogatás**

126

27.876

141

35.109

163

41.094

181

49.785

215

61.749

156

25.623

167

29.372

218

38.629

189

40.936

209

45.880

331

6.985

568

17.395

626

21.676

510

16.594

430

14.966

468

7.517

557

11.272

345

7.547

282

8.505

187

6.308

79

1.134

5

105

19

447

87

2.005

101

2.714

1295

18.770

1069

14.526

834

10.737

719

10.607

818

12.009

309

2.413

643

4.761

169

1.076

--

--

---

---

453

14.707

414

12.692

344

9.510

303

7.840

287

7.240

10

1.155

4

375

14

1.915

16

2.036

33

4.293

87

6.940

71

6.128

81

6.336

38

3.613

117

11.682

1365

24.238

1272

23.572

603

12.708

550

19.162

1800

13.440

108

2.820

118

1.630

63

1.927

35

1.029

---

---

65

1.833

60

1.630

63

1.927

18

500

1

250

39

715

89

1600

25

433

33

600

3.794

1.968

3.114

1.940

3.415

2.714

4.762

4.253

6

69

29

396

37

551

40

523

46

713

613

5.194

534

4.584

369

3.327

260

2.293

229

2.054

Összesen 196 225 235 279.83 843 180 7 * az összeg 10%-a Önkormányzati forrásból607 90%-a központi költségvetésbıl finanszírozott. ** az összeg 100%-a a központi költségvetést terheli *** az összeg 100%-a az önkormányzati költségvetést terheli

22

329.12 9


22..44.. A A ppeesstteerrzzsséébbeettii llaakkáásshheellyyzzeettrrııll… … A rendszerváltás után beindult nagyarányú lakásprivatizáció hatására 2006. év végére, az önkormányzati bérlakás szektor részaránya alig érte el a teljes lakásállomány 3%-át, 2008-ra az önkormányzati bérlakás állomány 2,84 %-ra csökkent. A bérlakások mőszaki állapotát az Önkormányzat folyamatosan fejleszti. A lakások közül a komfortos lakások száma az elmúlt három év alatt folyamatosan nıtt, a szükséglakások száma pedig folyamatosan csökkent. A magántulajdonban lévı lakások száma az elmúlt öt év során 1339 lakással nıtt.

Lakások számának alakulása Pesterzsébeten 50000

0 Lakások száma összesen Összesenbıl Önkormányzati bérlakás

2004. jan. 2006. jan. 2007. jan. 2008. jan. 28898

29636

29895

30188

907

888

867

858

Önkormányzati lakások komfortfokozat szerinti alakulása

Önkormányzati lakások alapterület szerinti alakulása

350

20000

300 15000

250 200

10000

150 5000

100 50

0 0

Összko Félkomf Komfort Szüksé Komfort mfort ort nélkül glakás

2004

2005

2006

2007

2008

Összkomfort

297

297

298

312

289

2004

16234

5950

1769

8568

2042

Komfort

152

169

181

236

289

2005

16208

6562

1726

8057

1978

Félkomfort

51

49

50

40

50

2006

16283

7079

1761

7245

1835

Komfort nélkül

283

264

248

228

142

2007

16973

9093

1210

6591

1842

Szükséglakás

124

119

111

118

88

2008

15732

10122

1371

4053

1287

23


Épített lakások számának alakulása Pesterzsébeten

600 2004. jan. 01.

500

2005. jan. 01.

400

2006. jan. 01.

300

2008. jan. 01.

200

2008. jan. 01.

2006. jan. 01.

100

2007. jan. 01.

2004. jan. 01.

0

600

45

500

40

400

35

300

30 25

200

20

100 0

15 10

Kiadott építési engedélyek száma

5

2004. jan. 01.

200

0

2005. jan. 01.

509

2004. jan. 01.

42

460

2005. jan. 01.

36

2006. jan. 01.

29

2007. jan. 01.

43

2008. jan. 01.

30

2006. jan. 01. 2007. jan. 01.

592

2008. jan. 01.

257

Megszőnt lakások száma

Örvendetes tény a lakások számának növekedése, ugyanakkor a lakások fenntartása a lakosság egy részének folyamatos gondot jelent. Az elmúlt három év során a díjhátralékkal rendelkezı családok száma és a díjhátralék összege folyamatos növekedést mutat. A kerületben lévı összes lakásra vonatkozó díjhátralék összegének megállapítása céljából megkerestük a Díjhátralék Kezelı ZRt-t, a Fıtáv Zrt.-t, Budapesti Elektromos Mővek Zrt.-t, a Fıvárosi Gázmővek Zrt.-t és az OTP Budapesti régióját.

24


Díjhátralékosok számának és a díjhátralék összegének alakulása (2004-2008.) 2004 2005 fı összeg fı összeg 826 12.239.977 671 8.736.754 290 17.580.000 370 4.008.000

fı 689 355

2006 2007 2008 összeg fı összeg fı összeg 8.986.992 6.237 127.553.817 6.062 14.5890.785 45.410.000 372 43.026.559 611 78.942.885

Fıtáv DHK Hátralékkezelı és Pénzügyi Szolgáltató Zrt Díjbeszedı - - 4.611 186.995.233 2.744 Holding Zrt. Integrit XX. 209 24.000.792 189 9.738.798 112 8.961.629 327 Kft. 5.767 250.353.854 9.680 Összesen

67.059.215 5.118 139.318.457 12.110.217

78

9.251.997

206.723.249 11.869 373.404.124

A megkeresett szolgáltatók közül (Távhı, Bírósági végrehajtó, Csatornázási Mővek, Dél-pesti kórház, Díjbeszedı, Elmő, Nyufi, OTP, Gázmővek, Építésügy, Vagyongazdálkodási, Közigazgatási, Szervezési osztály) a Gázmővek nem válaszolt, az OTP és az Elmő adatot nem szolgáltatott, mert a jelenlegi számlázási rendszerük nincsen felkészülve arra, hogy területi bontásban adja meg a fogyasztók hátralékát. A rendelkezésünkre álló adatok szerint a lakosság díjhátralékának összege 2008. december 31-ei állapot szerint 373.404.124.- Ft. A díjhátralékosok száma összesen 11.869 fı. Ez a lakosság 18%-a, mely a 2006-os számokkal összehasonlítva mintegy 10%-os növekedést mutat. Azt, hogy az összes tartozás hány személyt, illetve lakást érint, csak becsülni tudjuk. Feltételezzük, hogy több olyan lakástulajdonos illetve bérlı is van, akinek több szolgáltató felé is van tartozása. Az Önkormányzati bérlakások kezelıje a kerületben az Integrit XX Kft. A kezelı tájékoztatása szerint 2008. december 31.-én nyilvántartott lakbér és közüzemi díjhátralékok összege: 9.251.997 Ft., mely 78 bérlı tartozását jelenti. Az adatok szerint az önkormányzati bérlakásban (858 lakás) élık 9 %-a díjhátralékkal rendelkezik. A Fıvárosi Távfőtı Mővek adatait elemezve megállapítható hogy a Távfőtı Mővek felé adóssággal rendelkezı száma két év alatt a nyolcszorosára és az adósság összege tizenhatszorosára nıtt. A bírósági végrehajtó tájékoztatása szerint 2007 évben 7, 2008-as évben 19 ingatlant ürített ki és lakoltatta ki a benne lakókat. A kilakoltatottak számáról a végrehajtónak nincs tudomása. Az elmúlt években elkezdıdött a díjhátralékkal rendelkezı családok, bírósági végzés alapján történı kilakoltatása. Az Ombudsman ajánlására, Pesterzsébet Önkormányzatának Képviselı-testülete 2005. január 27-én megtartott ülésén, az 50/2005.(I.27) Ök. sz. határozattal elfogadta a „Díjhátralékkal rendelkezı, kilakoltatás elıtt álló gyermekes családok hajléktalansága megelızésének érdekében teendı intézkedések” címő eljárásrendet. 1.) Az Integrit XX. Kft és a XX. kerületben mőködı társasházak kezelıi, a lakbér, annak járulékai, vagy közös költség tartozással rendelkezı családoknak, az elsı felszólító levéllel egyidejőleg elküldenek egy tájékoztató levelet, mely arról szól, hogy adósságuk rendezése érdekében segítséget kérhetnek a Pesterzsébeti Szociális és Gyermekvédelmi Központ Gyermekjóléti Szolgálatától, illetve a Pesterzsébet Önkormányzata Egészségügyi, Szociális és Gyermekvédelmi Osztályától. Amennyiben a család tartozását rendezi, illetve önként segítséget kér és tartozását segítséggel rendezi, nincs több feladat. 2.) Ha a család nem jelentkezik, tartozását nem rendezi, az Integrit XX. Kft. és a társasházak ismételt felszólítást küldenek az érintetteknek. A második felszólító levéllel egyidıben a díjhátralékkal rendelkezı bérlı, illetve a lakhatásában veszélyeztetett kiskorú, valamint törvényes képviselıje pontos lakcímét és a rendelkezésre álló adatokat az Integrit XX. Kft és a társasházak közös képviselıi az Egészségügyi, Szociális és Gyermekvédelmi Osztálynak megküldik a Gyvt. 17.§.- alapján. 3.) A 2. pont szerint jelzett gyermekek esetében az Egészségügyi, Szociális és Gyermekvédelmi Osztály hivatalból védelembe vételi eljárást indít.

25


4.) A Pesterzsébeti Szociális és Gyermekvédelmi Központ Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálata a II. felszólításról történt értesítést követıen a családokkal 5 munkanapon belül, családlátogatás keretében a kapcsolatot felveszi. A kiskorú gyermeket nevelı családokhoz a Családsegítı Szolgálat és a Gyermekjóléti Szolgálat családgondozója együtt mennek ki. A családoknak felajánlják a segítséget díjhátralékuk rendezése érdekében A segítség nyújtás lehetıségei: Pályázat a „Hálózat” a Budapesti Díjhátralékos Családokért Alapítványhoz. Díjhátralék kiegyenlítı támogatáshoz pályázat segítése. Adósságkezelıi szolgáltatás. Átmeneti segély kérelemhez ügyintézési segítség. Jogsegélyszolgálat. Albérlet közvetítés. TB ügyintézés. Álláskereséshez segítségnyújtás. Adomány közvetítés. Amennyiben a családok önként igénybe veszik a segítséget és a díjhátralékot kiegyenlítik, további feladat nincs. 5.) Ha az együttmőködést nem vállalják, illetve a díjhátralék kiegyenlítésére nem látszik lehetıség, vagy a vállalt részfizetési kötelezettségeiknek nem tesznek eleget és a családban kiskorú gyermeket nevelnek, a Gyermekjóléti Szolgálat a jegyzıi Gyámhatóság felé védelembe vételi javaslattal él. 6.) A jegyzıi Gyámhatóság a gyermeket - a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 68.§-a szerint - védelembe veszi. A védelembe vételi határozatban a szülıt, törvényes képviselıt kötelezi: - a Családsegítı Szolgálat családgondozójával, - a Gyermekjóléti Szolgálat családgondozójával való együttmőködésre. Felhívja figyelmét, hogy a díjhátralék kiegyenlítése érdekében tegyen meg minden tıle telhetıt. Ellenkezı esetben gyermeke és saját lakhatását veszélyeztetheti. Figyelmezteti a szülıt, hogy amennyiben a védelembe vétellel a gyermek veszélyeztetettségét megszüntetni nem lehet, a gyermek érdekében a gyermekvédelmi gondoskodás más módját kell választani. 7.) A végrehajtás elrendelésérıl, a kilakoltatás idıpontjáról az Integrit XX. Kft. tájékoztatja az Egészségügyi, Szociális és Gyermekvédelmi Osztályt. A lakáson jelentkezı díjhátralék miatt a 2005-ös évben 149 gyermek, a 2006. évben 99 gyermek esetében indított a jegyzıi gyámhatóság védelembe vételi eljárást. A családokra jellemzı, hogy egy családban több gyermek is él, többségükben három-hat gyermekes családokról volt szó. A szülık többsége a gyámügyi eljárástól „megijedve” a 10-50 ezer forintos elmaradást kifizette. Nagyobb probléma, hogy egyes családoknál az elmaradás egy azon éven belül több alkalommal is elıfordult, ık tartósan létfenntartási gondokkal küzdenek. Megjelenik a több éve nem fizetı családok problémája is, ahol a tartozás több százezer, illetve milliós nagyságrendő, melynek kifizetésére még segítséggel sem képesek. Elıfordult több esetben is, amikor a család magatartási problémái miatt kezdeményezik a lakás elhagyását. Ezekben az esetekben a család kilakoltatásra elıbb - utóbb sor kerül. A 2005-ös évben 17 család, összesen 38 gyermekét, 2006-ban 9 család 18 gyermekét kellett védelembe venni, mert a gyermek lakhatása veszélybe került, a kilakoltatás miatt. 4 családnak az Önkormányzat és a Hálózat Alapítvány segítségével sikerült a díjhátralékát kiegyenlítenie, ezért az Egészségügyi és Szociális Bizottság engedélyezte részükre, hogy továbbra is a lakásban éljenek, ezzel 12 kiskorú lakhatása oldódott meg. Négy gyermekes családot a bírósági végrehajtó kilakoltatott, ık valamennyien albérletbe mentek lakni, közülük három család jelenleg is a kerületben él. Nyolc gyermekes család ügye jelenleg végrehajtási szakaszban van.

26


2007-ben a lakáson jelentkezı díjhátralék miatt 60 gyermek, ebbıl kilakoltatás miatt 19 gyermek (7 család) esetében indítottunk védelembe vételi eljárást. Ebbıl 8 gyermek (3 család) esetében a kilakoltatás meg is történt. Két család önerıbıl megoldotta lakhatását (albérlet, bérlakás), egy anya három gyermekével jelenleg anyaotthonban él. 2008-ban díjhátralék miatt 86 gyermek, díjhátralékból adódó kilakoltatás miatt 4 gyermek (3 család) esetében indítottunk védelembe vételi eljárást. A kilakoltatás idıpontja elıtt 3 gyermek (2 család) esetében a család önerıbıl rendezte lakhatását. Egy gyermek jelenleg is a kerületi Gyermekek Átmeneti Otthonában tartózkodik, édesanyja lakhatása bizonytalan (munkásszálló, hajléktalanszálló). A lakbérhátralékkal rendelkezı családoknál jellemzı, hogy egyszerre több közüzemi szolgáltató felé is jelentıs, több százezer forintos díjtartozás halmozódik fel, mely számlák kiegyenlítését a család önerıbıl megoldani már nem képes. Az elızı évekhez képest továbbra is problémát jelent, hogy egyes családoknál az elmaradás egy azon éven belül több alkalommal is elıfordul, ık tartósan létfenntartási gondokkal küzdenek, megélhetésüket csak segítséggel képesek megoldani. A gyámhatóság tapasztalat szerint a díjhátralékkal rendelkezı családok érdekében csak az Integrit 20 KFT él jelzési kötelezettségével. Az eljárás rendben nevesített társasházak az elmúlt négy év során egy esetben sem jelezték, hogy a díjhátralék miatt kiskorú lakhatása veszélyeztetve van.

22..55.. A A sszzoocciiáálliiss sszzoollggáállttaattáássookk iirráánnttii iiggéénnyyeekk aallaakkuulláássaa Pesterzsébeten, a személyes gondoskodás, kötelezıen ellátandó formáinak többsége biztosított. A mennyiségi fejlıdés mellett mindenképpen nagy gondot kell fordítani az ellátás minıségi fejlesztésére is. A jogszabályok alapján kötelezıen ellátandó, azonban még nem biztosított ellátások megszervezésének tervezése önkormányzatunk Gazdasági tervében is szerepel. A szociális ellátások iránti igények és szükségletek meghatározására többféleképpen történik: ⇒ ⇒

A szociális és gyermekjóléti intézményeink fokozatosan figyelemmel kísérik kerületünk lakosságának ellátás iránti igényeit. A szociális alapszolgáltatási feladatok körébe tartozó kerületi lakossági igények majdnem minden esetben kielégítésre kerülnek. Az átmeneti gondozást biztosító szakosított ellátás tekintetében –idısek átmeneti gondozóháza- az igények idıszakosan megnövekednek, ilyenkor a jelentkezık várólistára kerülnek és az igények csak sürgısséggel, illetve a jelentkezés sorrendjében kerülnek kielégítésre.

Ö ÖSSSSZ ZE EG GZ ZÉ ÉSS aa ssttaattiisszzttiikkaaii aaddaattookk aallaappjjáánn:: 1) Demográfiai folyamatok Pesterzsébet lakosságának demográfiai folyamata a BM Központi Hivatal személyi nyilvántartás adatai szerint: - a lakosság száma 2006 óta folyamatosan emelkedik, - a születések száma 2003-2008 között 67,8%-al nıtt, - a halálesetek száma 2003-2008 között közel azonos számokat mutat, - a 0-18 év közöttiek száma – annak ellenére, hogy a születések száma az elmúlt években nıtt 2003-2008 között 1,3%-al csökkent, - a 60éven felüliek aránya lassú emelkedést mutat, 2003.-ban 21,60%, 2008-ban 21,94%.

27


2) A munkaerıpiaci pozíció és a megélhetési feltételek változása A Szolgáltatástervezési Koncepció felülvizsgálata során a beérkezett adatokból megállapítható, hogy 2008. december 31-én a lakosság 59,8 %-a tartozik a munkaképes lakosság közé. Hogy valójában e munkaképes lakosból hány fı rendelkezik munkaviszonnyal nincs adatunk.

Lakosság szám Nyugdíjban, nyugdíjszerő ellátásban részesül 18 év alatti Rendszeres segélyben részesül (idıs korú járadék, rendszeres szociális segély, aktív korú szociális segély, ápolási díj) Munkaképes

fı 64.470 19.868 10.906 1.133

százalék 100 30,8 16,9 1,75

38.561

99,8 %

3.) A szociális ellátás tervezésében több bizonytalansági tényezıvel kell számolni: → Az állami szociálpolitika, mindenekelıtt a nyugdíjakkal, rokkantnyugdíjakkal kapcsolatos magatartás változásának Pesterzsébeten, az e régióhoz hasonlóan, az átlagosnál jóval nagyobb szerepe van, mert alapvetıen meghatározza az idıskorúak jövedelmi pozícióit. Ez nem csupán a szociális segélyezés méreteit, illetve az ezzel kapcsolatos igényeket befolyásolhatja, hanem azt is, hogy a szolgáltatások fejlesztıi mekkora fizetıképes keresletre számíthatnak. → A jogszabályi változások alkalmazása során nem mindig könnyő megtalálni a lakosság és a feladatellátó szempontjából is legjobb megoldást. Az ellátás megszervezése során kiemelt hangsúlyt kell, hogy kapjanak a helyi társadalom sajátosságai.

IIIIII.. A A SSZ ZO OC CIIÁ ÁL LIISS SSZ ZO OL LG GÁ ÁL LT TA AT TÁ ÁSSO OK K JJE EL LL LE EM MZ Zİ İII,, A AK KT TU UÁ ÁL LIISS A AD DA AT TO OK K,, T TE ER RV VE EZ ZE ET TT T FFE EL LA AD DA AT TO OK K,, T TE EN NN NIIV VA AL LÓ ÓK K,, C CÉ ÉL LO OK K 33..11.. EEllllááttáássii kköötteelleezzeettttsséégg áállttaalláánnooss ttaarrttaallm maa a.) feladatok

Az Szt. határozza meg- az önkormányzatok számára - a szolgáltatástervezés törvényi követelményeit.

28


Pénzbeni, természetbeni, szociális ellátások:

Pénzbeli ellátások 32-46. §

Idıskorúak járadéka Aktív korúak ellátása Lakásfenntartási támogatás Ápolási díj Átmeneti segély Temetési segély

Természetben nyújtott szociális ellátásokról 47-55. §

1993. évi III. törvény

Köztemetés Közgyógyellátás Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság Adósságkezelési szolgáltatás Energiafelhasználási támogatás

6.§.

A hajléktalan személyek ügyében szociális igazgatási eljárásra az a szociális hatáskört gyakorló szerv illetékes, amelynek illetékességi területét a hajléktalan személy az ellátás igénybevételekor nyilatkozatában tartózkodási helyeként megjelölte.

7.§.

(1) A települési önkormányzat, tekintet nélkül hatáskörére és illetékességére, köteles az arra rászorulónak átmeneti segélyt, étkezést, illetve szállást biztosítani, ha ennek hiánya a rászorulónak az életét, testi épségét veszélyezteti. (2) Az ellátást biztosító az (1) bekezdés szerinti ideiglenes intézkedésérıl haladéktalanul értesíti a hatáskörrel rendelkezı illetékes szervet. Az értesítéssel egyidejőleg követelheti a kifizetett átmeneti segély megtérítését.

Szociális szolgáltatások:

86. § (1) A települési önkormányzat köteles biztosítani a) b) étkeztetést, c) házi segítségnyújtást, d) állandó lakosainak számától függıen a (2) bekezdés szerinti szociális szolgáltatásokat, e) az a)-d) pontban nem említett szociális szolgáltatásokhoz - különös tekintettel a családsegítéshez - való hozzáférést. (2) Az a települési önkormányzat, amelyiknek területén a) kétezer fınél több állandó lakos él, családsegítést, b) háromezer fınél több állandó lakos él, az a) pont szerinti alapszolgáltatást és idısek nappali ellátását, c) tízezer fınél több állandó lakos él, az a)-b) pont szerinti alapszolgáltatásokat, jelzırendszeres házi segítségnyújtást és a b) pontban nem említett nappali ellátást, továbbá 2008. december 31-éig támogató szolgáltatást és közösségi ellátásokat, d) harmincezer fınél több állandó lakos él, az a)-c) pont szerinti szociális szolgáltatásokat és átmeneti elhelyezést nyújtó ellátást, e) ötvenezer fınél több állandó lakos él, az a)-d) pont szerinti szociális szolgáltatásokat és utcai szociális munkát köteles biztosítani. (3) A támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások 2009. január 1-jétıl nem kötelezı önkormányzati feladatok.

86.§.

A személyes gondoskodás megszervezésére köteles szervek

Az ellátási kötelezettségen felüli, önként vállalt feladatok: Ellátja: Pesterzsébeti Szociális Gyermekvédelmi Központ

és

-

otthoni szakápolás, ifjúsági információs iroda, támogató szolgálat

29


Ellátja: Pesterzsébet Önkormányzatának Szociális Foglalkoztatója

közhasznú foglalkoztatás, közcélú foglalkoztatás, bizonyos volumene közérdekő foglalkoztatás

Pénzbeni önként vállalt feladatok: • • • • • • • •

-

Méltányossági ápolási segély Díjhátralék kiegyenlítı támogatás Közgyógy ellátás (méltányos) Lakásfenntartási támogatás (méltányos) Főtési támogatás Megváltozott munkaképességő és/vagy fogyatékos személyek támogatása Gyógyászati segédeszközök beszerzéséhez támogatás Rendszeres pénzellátások évente egyszeri kiegészítése (a mindenkori költségvetés figyelembevételével)

Kerületünkben még nem mőködı szolgáltatások:

Az 1993. évi III. törvény és az 1/2000. (I.7.) SzCsM. rendelet alapján az önkormányzatra háruló kötelezettségek

A./ alapszolgáltatások

ellátási forma megnevezése

javaslat az ellátási forma létrehozására B./ Nappali ellátások

FOGYATÉKOSOK és SZENVEDÉLYBETEGEK NAPPALI INTÉZMÉNYE 65/F. § (1) A nappali ellátás hajléktalan személyek és elsısorban a saját otthonukban élı, a) tizennyolcadik életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idıs koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek, b) tizennyolcadik életévüket betöltött, fekvıbeteggyógyintézeti kezelést nem igénylı pszichiátriai betegek, illetve szenvedélybetegek, c) harmadik életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes vagy önellátásra nem képes, de felügyeletre szoruló fogyatékos, illetve autista személyek részére biztosít lehetıséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvetı higiéniai szükségleteik kielégítésére, továbbá igény szerint megszervezi az ellátottak napközbeni étkeztetését..

30

Társulás létrehozása, illetve ellátási szerzıdés kötése a Tekintettel a Szociális Ellátó rendszer folyamatos változására figyelemmel kísérjük az Önkormányzat ellátási kötelezettségének változásait és a hozzájuk kapcsolódó teljesítési határidıket. Bár a gazdasági programban 2009. illetve 2010-re van megtervezve az ellátás megszervezése, amennyiben 2010-ig sikerül olcsó, jó minıségő szolgáltatást nyújtó partnert találni ellátási szerzıdés útján elıbb is végrehajtható a feladat.


SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ SZAKOSÍTOTT ELLÁTÁSOK B./ ÁTMENETI ELHELYEZÉST NYÚJTÓ INTÉZMÉNYEK ellátási forma megnevezése

javaslat az ellátási forma létrehozására

FOGYATÉKOSOK GONDOZÓHÁZA 83. § A fogyatékosok gondozóházában azok a fogyatékos személyek helyezhetık el, akiknek ellátása családjukban nem biztosított, vagy az átmeneti elhelyezést a család tehermentesítése teszi indokolttá.

Társulás létrehozása, illetve ellátási szerzıdés kötése a feladatellátására. (mivel saját intézmény létrehozása és mőködtetése igen költséges).

SZENVEDÉLYBETEGEK ÁTMENETI INTÉZMÉNYE 83/B. § A szenvedélybetegek átmeneti otthonában az a személy helyezhetı el, akinél szakorvosi (addiktológus, pszichiáter) szakvélemény alapján szenvedélybetegség került megállapításra, és ellátása átmeneti jelleggel családjában vagy lakókörnyezetében nem oldható meg.

Tekintettel a Szociális Ellátó rendszer folyamatos változására figyelemmel kísérjük az Önkormányzat ellátási kötelezettségének változásait és a hozzájuk kapcsolódó teljesítési határidıket. Bár a gazdasági programban 2009 illetve 2010-re van megtervezve az ellátás megszervezése, amennyiben 2010-ig sikerül PSZICHIÁTRIAI BETEGEK ÁTMENETI olcsó, jó minıségő szolgáltatást nyújtó partnert INTÉZMÉNYE 83/A. § A pszichiátriai betegek átmeneti otthonában az a találni, ellátási szerzıdés útján elıbb is végrehajtható a feladat. pszichiátriai beteg helyezhetı el, akinek ellátása átmenetileg más intézményben vagy a családjában nem oldható meg, viszont tartós bentlakásos intézményi elhelyezése vagy fekvıbeteg-gyógyintézeti kezelése nem indokolt.

A törvényi követelmények teljes körő megteremtéséhez szükséges pénzügyi feltételeket az állami költségvetés nem, vagy nem elégséges mértékben biztosítja, így egyes – viszonylag kis lakossági kört érintı, ám költségigényes – szolgáltatás létrehozásának belátható idın belül nincsen realitása. Ezen ellátások esetében: → fıvárosi szintő, illetve regionális együttmőködések kialakítása látszik megoldásnak, ám jelenleg még ez is csupán elképzelés; → a költségvetési keret bıvítését az EU-s pályázati lehetıség kiszélesítheti – ugyan, de mint tudjuk ez más típusú finanszírozási modellt kínál, mely esetében a finanszírozás akadozhat -. A szociális ellátásszervezés nagy dilemmája, hogy a törvényekben elıírt sokféle intézménytípus, valamint az egyes ellátásokhoz kapcsolódó követelményrendszer, nem feltétlenül hat a szolgáltatásszükségletek fejlesztése irányába, a rugalmatlan elıírások olykor nehezítik az ellátás hatékonyságának javítását. Jelen koncepció – felhasználva a kerület szociális helyzetével kapcsolatos kutatások eredményeit, továbbá elemezve a szociális ellátás adatait és szakmai tapasztalatait – nem csupán az egyes kötelezıen elıírt ellátások meglétével, hanem a lakossági szükségletekkel arányos fejlesztés szükségességével is foglalkozik, annak ellenére, hogy az ágazat számára rövid távú fejlesztési lehetıségekkel az önkormányzat gazdasági helyzetét tekintve reálisan csak minimális szinten lehet számolni. A szociális törvényben maghatározott ellátásokat az önkormányzati intézmények a korábban felsorolt helyi rendeletekben foglaltak szerint biztosítják. Az intézményi körben nyújtott szolgáltatások

31


nagyrészt lefedik a törvényi követelményeket, a szükséges fejlesztéseket bıvebben a koncepció további része tárgyalja. Intézményeinkben, csak a törvényi kötelezésen alapuló teljes körő feladatellátás biztosítása után gondolhat önkormányzatunk más szolgáltatások biztosítására. b.)

Szociális segélyezés és szociális intézmények Pesterzsébeten

A pénzbeli és természetbeni ellátásokkal kapcsolatos tevékenységet (a segélyezést) a Polgármesteri Hivatal Egészségügyi, Szociális és Gyermekvédelmi Osztályának Szociális Csoportja (jelenleg 17 fı) végzi.

Ügyiratszám 150000

100000

50000

0

2004

2005

2006

2007

2008

PM. Hiv.

99721

119464

118363

140188

137391

ESZGY Osztály

21984

22960

22921

26044

27254

A fenti táblázat szerint 2004-2008 évek között a szociális ügyek száma 23 %-al emelkedett. A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokat Pesterzsébet Önkormányzata az alábbi módon és felsorolt intézményekben látja el:

Saját intézményben

Pesterzsébeti Szociális és Gyermekvédelmi Központ (szociális ellátások) 1201 Budapest, Nagy Gyıri István u. 29-31/a. Tel.: 283-2445 Telephelyek

Engedélyezett férıhelyek száma

Lajtha utcai Szociális Szolgáltató Központ Nagy Gyıry utcai Szociális Szolgáltató Központ Marót utcai Szociális Szolgáltató Központ Vágóhíd utcai Szociális Szolgáltató Központ Gyermekvédelmi Központ Családsegítı és Támogató Szolgálat Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda Étkeztetés: Házi segítségnyújtás: Idısek klubja: Idıskorúak gondozóháza: Családsegítı Szolgálat Támogató Szolgálat Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda

32

1203 Budapest, Lajtha u. 5-7. 1201 Budapest, Nagy Gy. I. u. 31/a. 1205 Budapest, Marót u. 10. 1201 Budapest. Vágóhíd u. 26. 1203 Budapest. Lajtha László u. 5-7. 1205 Budapest, Kossuth Lajos u. 146. 1203 Budapest, Ferenc u. 1. ellátási területen ellátási területen 125 fı 23 fı ellátási területen ellátási területen ellátási területen


Ellátási szerzıdés útján:

Szervezet Keresztény Advent Közösség Hajléktalan ellátó szolgálata 1201. Budapest Kapitánypuszta

Budavári, az Újbudai és Hegyvidéki Önkormányzat Intézményfenntartó Társulása 1113. Budapest, Bocskai út 39-41.

Feladat

Típus

Hajléktalanok Nappali Melegedıje Utcai szociális munka

Ellátási szerzıdés:-

Nappali ellátás

Ellátási szerzıdés

320/2000.(XI.08.) Ök.sz. hat. alapján –

281/2008.(IX.11) Ök számú határozat alapján

33..22.. A A ffeellaaddaattookk eellllááttáássáánnaakk hheellyyzzeettee,, tteerrvveezzeetttt ffeellaaddaattookk,, tteennnniivvaallóókk,, ccééllookk A szociális ellátó rendszer talán egyik legneuralgikusabb pontja a segélyezés. A pénzbeli ellátások önmagukban nem képesek megfelelı szociális biztonságot, védelmet nyújtani a kirekesztıdés ellen, de mérséklik, illetve lassítják az érintett rétegek leszakadását, kiszolgáltatottságát. Kiemelt feladatként kell megfogalmazni

a foglalkoztatásból kívül rekedtek, a lakhatásukban veszélyeztetettek, a szociálisan hátrányos helyzető gyermekes családok, a szociális vagy egészségi állapotuk miatt segítségre szoruló idıskorúak

életfeltételeinek támogatását. Ez a támogatás leginkább a pénzbeli és természetbeni juttatások, és a személyes gondoskodást nyújtó ellátások közötti összhang megteremtésével valósulhat meg.

3.2.1. Pénzbeli ellátások 25. § (1)” A jogosult részére jövedelme kiegészítésére, pótlására pénzbeli szociális ellátás nyújtható. (2) (3) Szociális rászorultság esetén a jogosult számára a) a települési önkormányzat jegyzıje az e törvényben meghatározott feltételek szerint aa) idıskorúak járadékát, ab) rendelkezésre állási támogatást, ac) rendszeres szociális segélyt, ad) a 41. § (1) bekezdésében és a 43/A. § (1) bekezdésében foglalt ápolási díjat; b) a települési önkormányzat képviselı-testülete az e törvényben, illetve az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint ba) a 38. § (1) bekezdésében foglalt lakásfenntartási támogatást, bb) a 43/B. § (1) bekezdésében foglalt ápolási díjat, bc) átmeneti segélyt, bd) temetési segélyt állapít meg (a továbbiakban együtt: szociális rászorultságtól függı pénzbeli ellátások). (4) Az idıskorúak járadékára, a rendszeres szociális segélyre és az ápolási díjra (a továbbiakban együtt: havi rendszeres szociális ellátás), valamint a rendelkezésre állási támogatásra való jogosultság feltételeit a jogosultságot megállapító szerv kétévente legalább egyszer felülvizsgálja. Ha a felülvizsgálat során megállapítást nyer, hogy a feltételek továbbra is fennállnak, akkor az ellátást a felülvizsgálatnak megfelelı összegben tovább kell folyósítani.”

33


IDİSKORÚAK JÁRADÉKA az Szt. 32/B. §-a alapján 32/B. § „(1) Az idıskorúak járadéka a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkezı idıskorú személyek részére nyújtott támogatás. A települési önkormányzat, 2007. január 1-jétıl a jegyzı idıskorúak járadékában részesíti azt a) a 62. életévét, illetıleg a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött személyt, akinek saját és vele együtt lakó házastársa, élettársa jövedelme alapján számított egy fıre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-át, b) az egyedülálló, 62. életévét, illetıleg a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött, de 75 évesnél fiatalabb személyt, akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 95%-át, c) az egyedülálló, 75. életévét betöltött személyt, akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át. (2) Az (1) bekezdésben megjelölt reá irányadó nyugdíjkorhatár alatt a Tny. 7. § (4)-(5) bekezdésében szabályozott nyugdíjkorhatárt kell érteni. (3) A jegyzı idıskorúak járadékában részesíti a 3. § (3) bekezdésének b) pontjában meghatározott személyt, amennyiben az e törvényben foglalt feltételeknek megfelel. (4) Nem állapítható meg az idıskorúak járadéka, illetve a folyósítást meg kell szüntetni, ha a személy a) elızetes letartóztatásban van, elzárás, illetıleg szabadságvesztés büntetését tölti; b) 3 hónapot meghaladó idıtartamban külföldön tartózkodik; c) a 3. § (3) bekezdése alá tartozik, és - a határ menti ingázó munkavállalókat kivéve - tartózkodási joga megszőnt vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott.”

Helyzetkép és adatok: Kerületünkben - fıleg az utolsó évtizedben - megnıtt az idıskorú lakosok száma, amely elsısorban a lakosság fokozatos elöregedése, az átlag életkor növekedése illetve a demográfiai ciklikusság következménye. Az idıs, nyugdíjas korú lakosok közül jellemzıen elsısorban az egyedülállók részesülnek idıskorúak járadékában.

Idıskorúak járadéka (fı)

Idıskorúak járadéka összeg (ezer Ft)

22

10000

20

5000

fı 18 16 fı

0 2004

2005

2006

2007

2008

20

18

21

19

19

összeg

2004

2005

2006

2007

2008

4638

4794

5188

5353

6182

Adataink szerint az idıskorúak járadékában részesülık száma az utóbbi években számottevıen nem növekedett, ami azt jelenti, hogy az idısek nagy része rendelkezik más az ellátását biztosító nyugdíjjal vagy nyugdíjszerő jövedelemmel. Célok, feladatok, tennivalók Továbbra is fokozott figyelmet kell fordítani az idıs, beteg ügyfelek fogadására, várakozási idejük csökkentésére. A törvényi változások lehetıvé tették „a sávos”, életkortól és családi állapottól függı, differenciált összegő járadék megállapítás, amely valamennyivel jobb megélhetést biztosít az idıs embereknek.

34


A 2008-as évben hatályos

RENDSZERES SZOCIÁLIS SEGÉLY

Szt. 37/A. §-a alapján

37/A. § „ (1) A rendszeres szociális segély a hátrányos munkaerıpiaci helyzető aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott támogatás. A települési önkormányzat, 2007. január 1-jétıl a jegyzı rendszeres szociális segélyt állapít meg annak az aktív korú személynek, aki a) egészségkárosodott, b) vagy nem foglalkoztatott, c) vagy támogatott álláskeresı, feltéve, hogy saját maga és családjának megélhetése más módon nem biztosított. A b) pont szerinti személy esetében a rendszeres szociális segély megállapításának feltétele, hogy vállalja a beilleszkedését segítı programban való részvételt. Rendszeres szociális segélyre egy családban egyidejőleg csak egy személy jogosult. (2) Az (1) bekezdés a) pontja alkalmazásában egészségkárosodott személynek minısül az, aki a) munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, illetve legalább 50%-os mértékő egészségkárosodást szenvedett, vagy b) vakok személyi járadékában részesül, vagy c) fogyatékossági támogatásban részesül. (3) Az (1) bekezdés b) pontja alkalmazásában nem foglalkoztatott személynek minısül az, akinek esetében a) a munkanélküli-járadék, álláskeresési járadék, álláskeresési segély, vállalkozói járadék (a továbbiakban együtt: álláskeresési támogatás), illetıleg a jövedelempótló támogatás folyósítási idıtartama lejárt, és álláskeresést ösztönzı juttatásban nem részesül, vagy b) az álláskeresési támogatás folyósítását keresıtevékenység folytatása miatt a folyósítási idı lejártát megelızıen szüntették meg, és a keresıtevékenységet követıen az Flt. alapján álláskeresési támogatásra nem szerez jogosultságot, vagy c) a rendszeres szociális segély iránti kérelem benyújtását megelızı két évben az állami foglalkoztatási szervvel, vagy a lakó-, tartózkodási hely szerint illetékes települési önkormányzat által kijelölt szervvel (a továbbiakban: együttmőködésre kijelölt szerv) legalább egy év idıtartamig együttmőködött, vagy d) az ápolási díj, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, a rendszeres szociális járadék, a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, az átmeneti járadék, a rehabilitációs járadék, a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj, az ideiglenes özvegyi nyugdíj folyósítása megszőnt, illetve az özvegyi nyugdíj folyósítása a Tny. 52. §-ának (3) bekezdése szerinti okból szőnt meg, és közvetlenül a kérelem benyújtását megelızıen az állami foglalkoztatási szervvel, vagy az együttmőködésre kijelölt szervvel legalább három hónapig együttmőködött, e) a rendszeres szociális segély folyósítása a munkaképesség-csökkenés, illetve az egészségkárosodás mértékének változása miatt szőnt meg, és keresıtevékenységet nem folytat, ide nem értve a közmunkát, közhasznú munkát vagy közcélú munkát (a továbbiakban együtt: közfoglalkoztatás) és az alkalmi munkavállalói könyvvel végzett munkát. (4) Az (1) bekezdés alkalmazásában akkor nem biztosított a megélhetés, ha a családnak az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 90%-át és vagyona nincs. (5) A (3) bekezdés c) és d) pontja szerinti együttmőködés idıtartamának számításánál az állami foglalkoztatási szerv, illetve az együttmőködésre kijelölt szerv által felajánlott és a nem foglalkoztatott személy által elvállalt munka idıtartamát is figyelembe kell venni. (6) (7) A rendszeres szociális segélyre való jogosultság a) a (3) bekezdés a) pontjában foglalt esetben a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, illetıleg az Flt. alapján folyósított álláskeresési támogatás, vagy álláskeresést ösztönzı juttatás idıtartamának kimerítésétıl, b) a (3) bekezdés b) pontjában foglalt esetben a keresıtevékenység megszőnésétıl, c) a (3) bekezdés d) pontja szerinti rendszeres pénzellátás folyósításának megszőnésétıl számított tizenkettı hónapon belül benyújtott kérelem alapján állapítható meg. (8) Az (1) bekezdés c) pontjának alkalmazásában támogatott álláskeresınek minısül az a személy, aki az Flt. alapján álláskeresési támogatásban, illetıleg álláskeresést ösztönzı juttatásban részesül.”

Helyzetkép és adatok:

35


A munkanélküliségbıl adódó problémák jelenısen terhelik kerületünk lakosságát is. A tartósan munkanélküli, aktív korú, mégis inaktív személyek gyakorlatilag már a helyzet kialakulásának elsı évében az önkormányzati szociális ellátórendszerbe kerülnek. Az Önkormányzat nemcsak a munkanélküli segélyezettel, hanem annak családjával is komplex módon foglalkozott. Kiemelt segítséget, törıdést, odafigyelést kaptak azok a családok, ahol mindkét szülı munkanélküli. Tapasztalataink szerint a „családi segélyezés” bevezetése ösztönzıen hatott a család szerkezetére is: több, elıtte külön élı pár vállalta fel az élettársi kapcsolatot. A rendszeres szociális segélyek megállapításánál mind az önkormányzat, mind az ellátásban részesülık körében komoly nehézséget jelentett a jogi szabályozás szinte folyamatos változásaiból eredı jogbizonytalanság. Problémát jelentett, hogy a családi segélyezés bevezetését követıen a segély összegének nagysága egyes esetekben nem ösztönzött a munkára, illetve az egyéb szociális juttatásokkal együtt magasabb életszínvonalat érhettek el a segélyezett családok, mint a legális munkával rendelkezık. A nem foglalkoztatott személyek munkaerı-piaci helyzetének javításában a társadalomból való kirekesztıdés megelızése érdekében kiemelten fontos szerepe van a támogatott foglalkoztatási programoknak. A foglakoztatás ideje alatt az egyének illetve családok anyagi helyzete, mentális állapota érezhetıen javul, ugyanakkor fennáll annak a veszélye, hogy ezek a munkavállalók az önkormányzatot tekintik munkáltatónak és éppen ezért többé nem tudnak vagy nem akarnak visszatérni a tényleges munkaerı-piacra. Megfogalmazható tehát, hogy a munkára való ösztönzés szempontjából általában gondot jelentett a segély magasabb összege, ugyanakkor az együttmőködési kötelezettség teljesítésére ösztönzı hatással volt. Az Önkormányzat a helyi rendeletében meghatározottak szerint az aktív korú munkanélküli lakosság összetételét, szociális és mentális állapotát figyelembe véve szervezi a foglalkoztatást, és nyújt segítséget az együttmőködés és a beilleszkedés program keretében.

Renedszeres szociális segély egészségkárosodott személyek részére (fı)

Rendszeres szociális segély egészségkárosodottak részére (ezer Ft-ban)

43

59

2004

16078

2005

2004

7960 10120

2006 50 50

2005 2006

2007

2007

2008

14316

55

11594

2008

Az Szt. 37/A §.(1) bekezdés a ). szerinti egészségkárosodott személyek száma folyamatosan (évi, mint egy 10%-al) nı. Ennek fı oka, hogy munkaképesség csökkenésük idıpontjában nem rendelkeztek a rokkant nyugdíj megállapításához szükséges idıvel. Ezek az emberek munkát vállalni állapotuk miatt nem képesek, megélhetésük csak az Önkormányzat által nyújtott pénzellátással biztosított.

36


Aktív korúak rendszeres szociális segélye (fı)

összeg

120000

600

400

100000

570

500 353

415

390

467

80000

300

60000 összeg

200 40000

100 0

20000

2004

2005

2006

fı 2007

0

2008

összeg

LAKÁSFENNTARTÁSI TÁMOGATÁS

2004

2005

2006

2007

2008

33178

45178

53162

86571

112715

az Szt. 38. § (1)-(2) bekezdései alapján

38. § (1) „A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászorult személyeknek, családoknak az általuk lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. A települési önkormányzat lakásfenntartási támogatást nyújt a) az e törvényben meghatározott feltételek szerinti jogosultnak (a továbbiakban: normatív lakásfenntartási támogatás), b) az adósságkezelési szolgáltatásban részesülı személynek, c) az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerinti jogosultnak (a továbbiakban: helyi lakásfenntartási támogatás). (2) Normatív lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fıre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, feltéve, hogy a lakásfenntartás elismert havi költsége a háztartás havi összjövedelmének 20%-át meghaladja. (3) A normatív lakásfenntartási támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség 2004. évben 400 Ft. A 2004. évet követıen az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összegét az éves központi költségvetésrıl szóló törvény - a várható energiaárak emelkedésére figyelemmel - határozza meg. (4) A normatív lakásfenntartási támogatás esetében elismert lakásnagyság a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 nm, b) ha a háztartásban két személy lakik 45 nm, c) ha a háztartásban három személy lakik 55 nm, d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 nm, e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 nm, de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.”

Helyzetkép és adatok: Pesterzsébet önkormányzatának helyi rendelete alapján a lakhatási költségek enyhítéséhez méltányosságból lakásfenntartási támogatás és főtési támogatás is nyújtható. Az alacsony jövedelmő családok jelentıs része képtelenné vált arra, hogy fedezze lakhatási kiadásait, ugyanakkor a kerületben élı, egyébként rászoruló családok nem minden esetben tudják igénybe venni a normatív lakásfenntartási támogatást, mert az általuk lakott lakás alapterülete olyan kicsi, hogy az elismerhetı lakhatási költség nem éri el a család jövedelmének a 25 %-át.

37


Egyre nı azoknak a háztartásoknak a száma, amelyeknek közüzemi tartozásuk van. Az idıs korú (különösen az egyedül élı) személyek gyakran az energiafogyasztással (főtés, elektromos áram) takarékoskodnak. Ezért a relatíve alacsonyabb lakásfenntartási költség miatt, nincs lehetıség méltányosságból a lakásfenntartási támogatás megállapítására. A főtési támogatás 2006. szeptember 27.-én került be ismét a helyi rendeletbe. Elıször a 2006-2007. főtési idıszakra állapítottuk meg, ezért alacsony a támogatásban részesülık száma. A helyi rendeletben az elismert lakásméret megemelésével lehetıvé vált a nagyobb lakásban (1-2 fınél 60 négyzetméterig) egyedül élık esetében is a lakásfenntartási támogatás megállapítása. Ez a változtatásjellemzıen elsısorban az idısebb lakosoknak kedvezett és tette lehetıvé a támogatáshoz való hozzájutást

Lakásfenntartási támogatás (Ft e)

Lakásfenntartási támogatás (fı) 700 600 25000

500

20000

400 15000

300

21676

10000 5000

200

17395

16594

14966

2007

2008

6985 összeg

0 2004

100 0

2004

2005

2006

2007

2008

331

568

626

510

430

fı

Lakásfenntartási támogatás méltányossági (fı)

187

468

282

2005

2006

Lakásfenntartási támogatás méltányossági (Ft e)

6308

2004

7517

2004 2005

2005

2006

2006 8505

2007 345

557

11272

2008

7547

38

2007 2008


Főtési támogatás (Ft e)

Főtési tám ogatás (fı)

3000

120 101 100

2714

2500

87

2005

79

2000

80

2004

2004

2005

2005 60

1500

2006 2007

40

2006 1134

2007 2008

1000

2008 447

19

500

20

105

5 0

0

összeg

fı

Célok, feladatok, tennivalók: A gyakorlati tapasztalatokat figyelembe véve a lakásfenntartási támogatás feltételrendszerét, figyelemmel kísérik az ágazat szakemberei és szükség esetén a jogosultságot szabályozó helyi rendelet módosítására javaslatot tesznek a Képviselı-testületnek. Igyekezni kell a helyi sajátosságoknak, igényeknek megfelelı szabályozást kialakítani, amivel a lakásfenntartási támogatás eléri célját: megkönnyíti a rezsi kifizetését, megelızi a hátralék kialakulását, vésı soron pedig segít a rászorultaknak megtartani lakásukat. Továbbra is kiemelt feladat, hogy a családokhoz még kellı idıben jussanak el a segélyek, különösen olyan esetekben, amikor erre lakhatásuk megırzése érdekében szükségük van. (Információ-csere, jelzırendszer!)

ÁPOLÁSI DÍJ

az Szt. 40-41. § -i alapján

40. §” Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás. 41. § (1) Ápolási díjra jogosult - a jegyes kivételével - a hozzátartozó [Ptk. 685. § b) pontja], ha állandó és tartós gondozásra szoruló a) súlyosan fogyatékos, vagy b) tartósan beteg 18 év alatti személy gondozását, ápolását végzi. (2) Az ápolási díjat - a 43/B. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével - az ápolást végzı személy lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat, 2007. január 1-jétıl annak jegyzıje állapítja meg. (3) Az (1) bekezdés alkalmazása során a) súlyosan fogyatékos személy az, akinek aa) segédeszközzel vagy mőtéti úton nem korrigálható módon látóképessége teljesen hiányzik, vagy alig látóként minimális látásmaradvánnyal rendelkezik, és ezért kizárólag tapintó - halló - életmód folytatására képes, ab) hallásvesztesége olyan mértékő, hogy a beszédnek hallás útján történı megértésére és spontán elsajátítására segédeszközzel sem képes és halláskárosodása miatt a hangzó beszéd érthetı ejtése elmarad, ac) értelmi akadályozottsága genetikai, illetıleg magzati károsodás vagy szülési trauma következtében, továbbá tizennegyedik életévét megelızıen bekövetkezı súlyos betegség miatt középsúlyos vagy annál nagyobb mértékő, továbbá aki IQ értékétıl függetlenül a személyiség egészét érintı (pervazív) fejlıdési zavarban szenved, és az autonómiai tesztek alapján állapota súlyosnak vagy középsúlyosnak minısíthetı (BNO szerinti besorolása: F84.0-F84.9), ad) mozgásszervi károsodása, illetıleg funkciózavara olyan mértékő, hogy helyváltoztatása a külön jogszabályban meghatározott segédeszköz állandó és szükségszerő használatát igényli, vagy állapota miatt helyváltoztatásra még segédeszközzel sem képes, vagy végtaghiánya miatt önmaga ellátására nem képes és állandó ápolásra, gondozásra szorul;

39


b) tartósan beteg az a személy, aki elıreláthatólag három hónapnál hosszabb idıtartamban állandó ápolást, gondozást igényel.” Ápolási díj az önkormányzat helyi rendelete alapján is megállapítható annak a személynek, aki tartósan beteg, ápolásra, gondozásra szoruló nagykorú hozzátartozóját ápolja.

Célok, feladatok, tennivalók: A fenti (pénzbeli) szociális ellátásról elmondható, hogy még szerény színvonalon sem tudja biztosítani a betegeket ápoló, gondozó családok megélhetését. Az utóbbi években ápolási díjban részesülık – az alanyi jogon ápolóké is - száma nıtt. Az ápolásra szoruló betegek állapota romlik, hiszen a fokozott ápolást igénylı betegek száma is jelentısen megemelkedett. Tapasztalataink szerint egyre több aktív korú, a munkaerıpiacról kiszorult személy veszi igénybe ezt a támogatási formát. A méltányossági ápolási díj a segélyezési keretünk összességéhez képest nagy kiadást jelent. 2008. évben a szociális ellátásokra fordított keret 23.3%-áttette ki (45.880.000.-Ft).

Ápolási díj (fı)

Ápolási díj (Ft e)

250

70000 60000

200

50000

150 40000

100

30000 20000

50

10000

0 fı

2004

2005

2006

2007

2008

126

141

163

181

215

0 összeg

Ápolási díj - méltányosságból (fı)

2004

2005

2006

2007

2008

27876

35109

41094

49785

61749

Ápolási díj - méltányosságból (Ft e)

250

50000 45000

200

40000 35000

150

30000 25000

100

20000 15000

50 0 fı

10000 5000

2004

2005

2006

2007

2008

156

167

218

189

209

0 összeg

2004

2005

2006

2007

2008

25623

29372

38629

40936

45880

Helyzetkép és adatok: A súlyosan fogyatékos személyt ápoló hozzátartozók kapcsolatfelvételének elısegítése a Pesterzsébeti Szociális és Gyermekvédelmi Központtal és a háziorvosokkal a szakszerő betegellátás érdekében. Ismét hangsúlyozzuk a megfelelı információk áramlásának biztosítását. Az ápolási tevékenység

40


ellenırzésének rendszerében tervezzük a Pesterzsébeti Szociális és Gyermekvédelmi Központ munkatársainak bevonását.

ÁTMENETI SEGÉLY

az Szt. 45.§ -a alapján

45. § „(1) „A települési önkormányzat képviselı-testülete a létfenntartást veszélyeztetı rendkívüli élethelyzetbe került, valamint idıszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdı személyek részére a rendeletében meghatározott átmeneti segélyt nyújt. Átmeneti segély pénzintézeti tevékenységnek nem minısülı kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható. (2) Az átmeneti segély esetén az ellátás megállapításánál figyelembe vehetı egy fıre számított havi családi jövedelemhatárt az önkormányzat rendeletében úgy kell szabályozni, hogy az az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegénél, egyedül élı esetén annak 150%-ánál alacsonyabb nem lehet. (3) Az átmeneti segély adható alkalmanként és havi rendszerességgel. Az alkalmankénti segély gyógyszertámogatásként, illetve az egészségbiztosítás által nem vagy csak részben támogatott egészségügyi szolgáltatás díjaként is megítélhetı. A havi rendszerességgel adott átmeneti segély jövedelemkiegészítı támogatásként, rendszeres nevelési támogatásként, továbbá az önkormányzat rendeletében meghatározott más ellátási formaként is nyújtható. (4) Elsısorban azokat a személyeket indokolt átmeneti segélyben részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkezı többletkiadások, különösen betegség, elemi kár miatt anyagi segítségre szorulnak. (5) A fıvárosban - ha a fıvárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzat másként nem állapodik meg - a hajléktalanok átmeneti segélyezése a fıvárosi önkormányzat feladata”

Helyzetkép és adatok: Az önkormányzat - helyi rendelete alapján -, elsısorban azokat a személyeket részesíti átmeneti segélyben, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkezı többletkiadások, különösen betegség, elemi kár miatt anyagi segítségre szorulnak. Az átmeneti segélyt gyakran a rendszeres szociális ellátások „kiegészítéseként” , elsısorban közüzemi számlahátralékuk kifizetéséhez, gyógyszerköltségük enyhítésére, élelmezésükhöz, ruházatuk kiegészítéséhez, napi megélhetésük biztosításához, a lakhatási költségek csökkentéséhez igénylik a kerület lakói. Az idıs, egyedül élı emberek gyógyszerköltségük és egészségügyi kiadásaik fedezéséhez kérnek leggyakrabban támogatást. 2007. májusától a méltányosságból adható átmeneti típusú segélyek polgármesteri hatáskörbıl az Egészségügyi és Szociális Bizottság hatáskörébe kerültek. A helyi rendelet módosítását követıen a viszonylag magasabb jövedelemmel rendelkezı személyek, családok részére is megállapítható a támogatás. Átm eneti segély (Ft e)

Átmeneti segély (fı) 1500

20000

15000

1000

10000

500 5000

0 fı

2004

2005

2006

2007

2008

1295

1069

834

719

818

0 összeg

41

2004

2005

2006

2007

2008

18770

14526

10737

10607

12009


Polgármesteri átmeneti segély (Ft e)

Polgármesteri átmeneti segély (fı)

0

35

0

1029

108 63

2004

2820

2005 2006

2004 2005 2006

1927

2007

2007

2008

2008

118

1630

Méltányossági átm eneti segély (fı)

Méltányossági átm eneti segély (Ft e)

100

1600 1400

80

1200

60

1000 800

40 600

20

400 200

0 fı

2007

2008

39

89

0 összeg

2007

2008

715

1600

Célok, feladatok, tennivalók: A legfontosabb feladat a jogosultságot szabályozó helyi rendelet módosítása annak érdekében, hogy az átmeneti segélyek mértéke, a hozzájutás feltételei követhetıbbé váljanak. Cél, hogy elsısorban - a legrászorultabbak juthassanak hozzá a támogatáshoz; - a munkaképes, egészséges személyek csak a szükséges - meghatározott - ideig kaphassanak anyagi segítséget; - a segélyezettek körülményeit figyelembe véve hasonló probléma esetén hasonló mértékő támogatásban részesüljenek; - a támogatás lehetıleg „célzott” legyen, elsısorban arra használják fel, amire tekintettel kapták; - a tartósan rossz anyagi helyzetben lévık tervezett segélyben részesüljenek;

-

a környezettanulmány és az elıadók tapasztalatai meghatározóak legyenek a segély elbírálásánál, minden héten kerüljön utalásra a megállapított segély, de igazán sürgıs, indokolt esetben házipénztárból kerüljön kifizetésre a támogatás.

42


TEMETÉSI SEGÉLY

az Szt. 46. § -a alapján

46. § „(1) „A települési önkormányzat a rendeletében meghatározott feltételek szerint temetési segélyt állapíthat meg annak, aki a meghalt személy eltemettetésérıl gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartására köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti. A jogosultság megállapítása szempontjából figyelembe vehetı egy fıre számított havi családi jövedelemhatárt az önkormányzat rendeletében úgy kell szabályozni, hogy az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegénél, egyedül élı esetén annak 150%-ánál alacsonyabb nem lehet. (2) Temetési segély nem állapítható meg annak a személynek, aki a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény alapján temetési hozzájárulásban részesül (3) A temetési segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos, legolcsóbb temetés költségének 10%-ánál, de elérheti annak teljes összegét, ha a temetési költségek viselése a kérelmezınek vagy családjának a létfenntartását veszélyezteti”

Helyzetkép és adatok: E segély „szerepe” feltétlenül átértékelıdött az utóbbi években. A támogatást igénylık száma az utóbbi évben csökkent, de arányaiban magasabb összegő segélyt kaphatták a temetést vállaló családok. A helyi rendelet módosítását követıen lehetıvé vált differenciált, az alapnál magasabb összegő segély kifizetése is (pl.: egy családban egy adott évben több haláleset is történt 100 000 Ft is kifizethetı).

Tem etési segély (Ft e)

Temetési segély (fı) 500

16000 14000

400 12000

300

10000 8000

200 6000

100

4000 2000

0 fı

2004

2005

2006

2007

2008

453

414

344

303

287

0 összeg

2004

2005

2006

2007

2008

14707

12692

9510

7840

7240

Célok, feladatok, tennivalók: Kiemelt feladatunk folyamatosan követni a helyben szokásos költségek alakulását, és ehhez alakítani a helyi rendeletet. Adott esetben a segélyezési sorok átcsoportosításával biztosítani kell a hozzátartozó eltemettetését vállaló, rászoruló családok támogatását.

3.2.2. Szociális rászorultságtól függı pénzbeli ellátások -az önkormányzat által kiegészített, illetve megállapított más pénzbeli támogatások Szt. „26. § A települési önkormányzat képviselı-testülete a hatáskörébe tartozó pénzbeli ellátásokat kiegészítheti, és a szociálisan rászorultak részére - a rendeletében meghatározott módon és feltételek szerint más pénzbeli támogatásokat is megállapíthat.”

43


GYÓGYÁSZATI SEGÉDESZKÖZ BESZERZÉSÉHEZ TÁMOGATÁS

a 15/2007. (V.14.) Ök. Rendelete 33.§ alapján

33. § (1) „Szociális és egészségi rászorultság esetén gyógyászati segédeszköz beszerzéséhez egyszeri támogatás nyújtható a háziorvos, illetve szakorvos javaslata alapján annak a személynek, aki közgyógyellátásban nem részesül, feltéve, hogy családjában az egy fıre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 250%-át. (2) Támogatás az egyén által fizetett térítési díj 50%-áig adható, de nem lehet több, mint 30.000 Ft. (3) A kérelemhez mellékelni kell a kifizetett térítési díjat igazoló, a kérelmezı nevére kiállított eredeti számlát. (4) A gyógyászati segédeszköz beszerzéséhez támogatás ugyanazon személy részére évente egy alkalommal állapítható meg.”

Helyzetkép és adatok: A helyi rendelet alapján szociális és egészségi rászorultság esetén, gyógyászati segédeszköz beszerzéséhez egyszeri támogatás nyújtható a háziorvos javaslata alapján annak a személynek, aki közgyógyellátásban nem részesül, feltéve, hogy családjában az egy fıre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 250%-át. A támogatás az egyén által fizetett térítési díj 50%-áig adható, de nem lehet több mint 30.000.-Ft.

Gyógyászati segédeszköz (fı)

Gyógyászati segédeszköz (Ft e)

50

800

45

700 40

600

35 30

500

25

400

20

300

15

200

10

100

5 0 fı

2004

2005

2006

2007

2008

6

29

37

40

46

0 összeg

2004

2005

2006

2007

2008

69

396

551

523

713

Célok, feladatok, tennivalók: Cél egy olyan rugalmas, helyi szabályozás kialakítása, amelyben a közgyógyellátási igazolvánnyal nem rendelkezı, szociálisan rászoruló beteg emberek a lehetı legnagyobb anyagi segítséget kaphatnak az állapotukhoz szükséges segédeszközök megvásárlásához.

DÍJHÁTRALÉK KIEGYENLÍTİ TÁMOGATÁS

a 15/2007. (V.14.) Ök. Rendelete 33.§ alapján

35. § (1)” Az Önkormányzat egy pályázónak maximum 200.000 Ft-ig terjedı közüzemi díjhátralékot kiegyenlítı támogatást nyújt. 36.§ (1) A díjhátralék kiegyenlítı támogatást pályázat útján lehet elnyerni az ESZB döntése alapján.

44


(2) A díjhátralék kiegyenlítı pályázatot az – az Önkormányzat költségvetését figyelembe véve - évente maximum 2 alkalommal írja ki az ESZB. (3) A pályázat meghirdetésének idıpontjairól, a pályázat céljára alkalmanként rendelkezésre álló keretösszegrıl és a kezelni kívánt közüzemi hátralékok körérıl – az Önkormányzat költségvetésének figyelembe vételével – az ESZB határoz. (4) Az ESZB nem írhat ki pályázatot a költségvetési évben, ha az Önkormányzat által erre a célra elıirányzott költségvetési összeg az adott költségvetési évben felhasználásra került, illetve, ha az Önkormányzat a költségvetési évben erre a célra nem irányzott elı keretösszeget. (5) A díjhátralék kiegyenlítı támogatás egy igénylı részére egyidejőleg csak egy lakás vonatkozásában állapítható meg. A támogatás ugyanazon lakásra csak egy igénylınek állapítható meg, függetlenül a lakásban élı személyek és háztartások számától. (6) A díjhátralék kiegyenlítı támogatás mértékét pályázónként, figyelemmel a a) a fennmaradó tartozás kiegyenlítésére megkötött megállapodásra, b) a díjhátralék keletkezését kiváltó élethelyzetre, c) a keletkezett díjhátralék lakhatást veszélyeztetı voltára, d) a család által nevelt gyermekek számára, az ESZB határozza meg. (7) Nem részesülhet díjhátralék kiegyenlítı támogatásban az, akinek az Önkormányzat a pályázat benyújtását megelızı három éven belül adósságcsökkentési vagy díjhátralék kiegyenlítı támogatást állapított meg. 37.§ (1) Az ESZB díjhátralék kiegyenlítı támogatást állapíthat meg pályázat útján annak a kérelmezınek aki az alábbi feltételeknek együttesen megfelel: a) a pályázati őrlapot, a mellékleteivel együtt hiánytalanul a bírálat napját megelızı egy hónapon belül az Egészségügyi, Szociális és Gyermekvédelmi Osztályon benyújtotta, b) a pályázatában kért önkormányzati díjhátralék kiegyenlítı támogatás összegének minimum 30%-át a pályázat beadását követı 15 napon belül befizeti és az errıl szóló bizonylatot a pályázathoz pótlólag benyújtja, c) a háztartásában az egy fıre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150%-át, illetve egyedülálló személy, vagy gyermekét egyedül nevelı szülı, illetve tartósan beteg személyt otthonában ellátó család esetében a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 175%-át, d) önhibáján kívül keletkezett a díjhátraléka, e) olyan, az Önkormányzat közigazgatási területén található lakásban, illetve nem lakás céljára szolgáló helyiségben él, melyre a pályázott díjhátralék keletkezett, és ebben a lakásban van legalább két éve a bejelentett lakóhelye és abban 2 éve életvitelszerően tartózkodik, kivéve az önkényes lakáshasználókat. (2) A ténylegesen fennálló díjhátralék összegét, a fogyasztó azonosító adatait (ügyfélazonosító) a szolgáltató által kiállított irattal kell igazolni.”

Helyzetkép és adatok: Napjaink egyik legnagyobb szociális problémája továbbra is a közüzemi díj és lakbértartozást felhalmozott családok helyzetének rendezése. A probléma nem új kelető, kezelésére az elmúlt években több célprogram indult. A probléma összetettsége és a gyakorlati tapasztalatok egyértelmően igazolták, hogy e téren pozitív változást csak egy olyan, igazán jól átgondolt, tartósan mőködtetett program hozhat, mint a díjhátralék kiegyenlítı támogatás. Önkormányzatunk díjhátralék kiegyenlítı támogatást nyújt pályázat útján annak a kérelmezınek, aki megfelel a pályázatban kiírt feltételeknek. Az ESZB az eddigi gyakorlat szerint évente 1-2 alkalommal írja ki a pályázatot, amikor a családok az éves számlaösszesítıt megkapják, így ez igen nagy segítséget jelent nekik.

45


Díjhátrlék kiegyenlítı pályázat (Fı)

2004

87

117

Díjhátralék kiegyenlítı pályázat (Ft e)

6940

2004

11682

2005

2005

2006 71

38 81

2006 6128

2007 3613

2008

6336

2007 2008

Célok, feladatok, tennivalók: További feladat ezen a téren a prevenció: meg kellene elızni a hátralékok felhalmozását. A lakosságot tájékoztatni kell, hogy a még „kezelhetı” mértékő adósság esetén hogyan és hol kérhet segítséget. Kiemelt figyelemmel kezelendı távolabbi célkitőzés lehet, hogy a díjhátralék kiegyenlítı támogatásban részesülı családok a továbbiakban ne adósodjanak el. Ennek érdekében a támogatott családokkal szoros együttmőködés kialakítására lesz szükség, a megfelelı intézmények bevonásával, akiknek munkatársai a család helyzetének ismeretében segítenek kiválasztani a megfelelı adósságkezelési módszert (átmeneti segély, adósságcsökkentési támogatás, díjhátralék kiegyenlítı támogatás, HÁLÓZAT Alapítvány, részletfizetési megállapodás kötése, stb.)

3.2.3. Természetben nyújtott szociális ellátások

KÖZTEMETÉS az Szt. 48. § -a alapján 48. §” (1) A haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármestere önkormányzati hatáskörben - a halálesetrıl való tudomásszerzést követı 30 napon belül - gondoskodik az elhunyt személy közköltségen történı eltemettetésérıl, ha a) nincs vagy nem lelhetı fel az eltemettetésre köteles személy, vagy b) az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésrıl nem gondoskodik. (2) Az elhunyt személy elhalálozása idıpontjában fennálló lakóhelye (a továbbiakban: utolsó lakóhely) szerinti települési önkormányzat a köztemetés költségét az (1) bekezdés szerinti önkormányzatnak megtéríti. A megtérítés iránti igényt a köztemetés elrendelésétıl számított hatvan napon belül kell bejelenteni. (3) Az elhunyt személy utolsó lakóhelye szerinti települési önkormányzat a) a költségeket hagyatéki teherként a területileg illetékes közjegyzınél bejelenti, vagy b) az eltemettetésre köteles személyt a köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezi. (4) Ha az elhunyt személynek utolsó lakóhelye nem volt, vagy az nem ismert, úgy a temetési költséget viselı önkormányzat a (3) bekezdés szerint jár el.”

Helyzetkép és adatok: Adataink szerint Pesterzsébeten az utóbbi évben ismét emelkedett a köztemetések száma és az erre fordított összeg. E növekedés egyik oka, hogy a kerületünkben mőködı kórházban elhunytakat - akik részére köztemetést kérnek - önkormányzatunknak kell eltemettetnie. Az elhunytak egyre nagyobb számban hajléktalanok, akiket szinte minden esetben köztemetünk, és ennek költsége automatikusan önkormányzatunkat terheli, hiszen a törvény szerint nem lehet más önkormányzatoktól visszaigényelni. Tovább nehezíti helyzetünket, hogy

46


kerületünkben folyamatosan emelkedik a nehéz anyagi körülmények között élı személyek, családok száma is, akik nem tudják hozzátartozójuk, halottjuk temettetését vállalni.

Köztemetés (Ft e) 5000 4000 3000 2000 1000 0 összeg

2004

2005

2006

2007

2008

3794

1968

2714

4762

4253

Célok, feladatok, tennivalók: E feladat tekintetében továbbra is - a hozzátartozók felkutatásán túl - a soron kívüli ügyintézés, a társhatóságok értesítése, az eltemettetés minél rövidebb idın belüli empatikus elintézése a cél. Fontos a kórház és a Temetkezési Intézet munkatársaival történı folyamatos kapcsolattartás megerısítése a hatékony ügyintézés és a költségek (pl. hőtési díj) csökkentése érdekében.

KÖZGYÓGYELLÁTÁS az Szt. 49. § -a alapján 49. § (1) „A közgyógyellátás a szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapota megırzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentése érdekében biztosított hozzájárulás. (2) A közgyógyellátási igazolvánnyal (a továbbiakban: igazolvány) rendelkezı személy - külön jogszabályban meghatározottak szerint - térítésmentesen jogosult a társadalombiztosítási támogatásba befogadott a) járóbeteg-ellátás keretében rendelhetı gyógyszerekre - ideértve a különleges táplálkozási igényt kielégítı tápszereket is - gyógyszerkerete erejéig, b) egyes, külön jogszabályban meghatározott gyógyászati segédeszközökre, ideértve a protetikai és fogszabályozó eszközöket is, valamint azok javítására és kölcsönzésére, továbbá c) az orvosi rehabilitáció céljából igénybe vehetı gyógyászati ellátásokra [az a)-c) pont szerintiek a továbbiakban együtt: gyógyító ellátás]. (3) A (2) bekezdés b)-c) pontja szerinti esetben a közfinanszírozás alapjául elfogadott ár erejéig vehetı igénybe térítésmentesen az ellátás. (4) A gyógyszerkeret a) a rendszeres gyógyszerszükséglet támogatását szolgáló egyéni gyógyszerkeretbıl, és b) az akut megbetegedésbıl eredı gyógyszerszükséglet támogatását szolgáló eseti keretbıl tevıdik össze. 50. § (1) Közgyógyellátásra jogosult a) az átmeneti gondozott, az átmeneti és tartós nevelésbe vett kiskorú; b) a rendszeres szociális segélyben részesülı egészségkárosodott személy; c) a pénzellátásban részesülı hadigondozott és a nemzeti gondozott; d) e) a központi szociális segélyben részesülı;

47


f) a rokkantsági járadékos; g) az, aki I., II. csoportú rokkantsága alapján részesül nyugellátásban, baleseti nyugellátásban; h) az, aki, vagy aki után szülıje vagy eltartója magasabb összegő családi pótlékban részesül. (2) Közgyógyellátásra jogosult az a személy is, akinek esetében a havi rendszeres gyógyító ellátásnak az egészségbiztosítási szerv által elismert térítési díja (a továbbiakban: rendszeres gyógyító ellátás költsége) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 10%-át meghaladja, feltéve, hogy a családjában az egy fıre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élı esetén 150%-át. A rendszeres gyógyító ellátás költségének számításánál az Eb. 23. §-ának b), d) és e) pontja alapján fizetendı térítési díjat nem kell figyelembe venni. (3) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltakon kívül az a szociálisan rászorult személy is jogosult közgyógyellátásra, akinek esetében a települési önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek fennállnak. Az önkormányzat rendeletében a) az egy fıre számított havi családi jövedelemhatárt úgy kell szabályozni, hogy az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-ánál, egyedül élı esetén annak 200%-ánál alacsonyabb jövedelmet, továbbá b) a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértékeként az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át meghaladó összeget jogosultsági feltételként nem lehet elıírni; a szociális rászorultság további feltételeit az önkormányzat a helyi viszonyoknak megfelelıen szabályozza.”

A méltányossági alapon kiadható igazolványokra való jogosultság a helyi rendeletben meghatározott jövedelemhatárok és a rendszeres gyógyító eljárás költségének figyelembevételével kerül megállapításra. A méltányossági alapon kiállított igazolvány után a települési önkormányzat térítést fizet. A térítés az igazolvány kiállítását követı 1 év idıtartamra szól. A térítés összege a megállapított gyógyszerkeret éves összegének 30%-a, amelyet a kiállítástól számított három napon belül az önkormányzat székhelye szerint illetékes Fıvárosi Egészségbiztosítási Pénztárnak utal át. Helyzetkép és adatok: A közgyógyellátás rendszere az elmúlt években lényeges változáson ment keresztül. Kerületünkben közel 2.000 fı érintett a közgyógyellátásban. A közgyógyellátásra való jogosultságot, az alanyi jogon 2008. évtıl két évre, normatív és méltányossági jogon továbbra is 1 évre lehet megállapítani a TEP szakhatósági állásfoglalása alapján. Az egyéni gyógyszerkeret összege évi 144.000.-Ft-ban maximált, ami sok esetben nem fedezi a beteg szükségletét, így egyéb támogatás iránti igénnyel is felkeresi önkormányzatunkat. A méltányossági közgyógyellátásért a megállapított éves gyógyszerkeret 30%-ának megfelelı összeg terheli a költségvetést, ezért egyre jelentısebb többletkiadással kell számolni.

Közgyógyellátás (Ft)

13440

24238

19162

23572

12708

48

2004 2005 2006 2007 2008


Célok, feladatok, tennivalók: A szolgáltatás további biztosítása, – a hozzátartozókkal, a segítı foglalkozású szakemberekkel és a helyi önkormányzati ügyintézıkkel együttmőködve - az eljárás zökkenımentes bonyolításának segítése. Az idısek szociális ellátását biztosító intézményekkel szorosabbá kell tenni az információcserét, a kooperációt. A statisztikai adatok felhasználásával, folyamatos elemzésével, kerületünk mindenkori költségvetési helyzetét figyelembe véve, a helyi rendelet célirányos módosításával amennyiben lehetséges, követni kell az „igényeket”, hiszen az egészségügyi állapot megırzésében, javításában ez fontos tényezı.

EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSRA VALÓ JOGOSULTSÁG


54. § (1)” A jegyzı az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele céljából annak a személynek állapítja meg szociális rászorultságát, a) akinek családjában az egy fıre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120%-át, b) aki egyedülélı és jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át nem haladja meg, és családjának vagyona nincs. (2) A szociális rászorultság igazolásáról a jegyzı hatósági bizonyítványt (a továbbiakban: bizonyítvány) állít ki. A bizonyítvány érvényességi ideje 1 év. A bizonyítvány tartalmazza: a rászoruló személy nevét, lakcímét, TAJ számát, a rászorultság tényét, az igazolás érvényességi idejét. A bizonyítvány az (1) bekezdésben megjelölt feltételek fennállta esetén ismételten kiállítható. (3) A szociálisan rászorult személyekrıl a jegyzı nyilvántartást vezet és a külön jogszabály szerint bejelentési kötelezettséget teljesít az egészségbiztosítási szerv felé.”

A Szt. 54/A §-a alapján „járulékfizetés alapjának igazolása” elnevezéső hatósági bizonyítvány került kiállításra, amennyiben a családban az egy fıre jutó havi jövedelem több, mint az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege, de nem éri el a minimálbér összegét. A járulékfizetés alapjának igazolásáról szóló hatósági bizonyítvány kiadását a jogszabály 2008. január 1-jével megszüntette. Helyzetkép és adatok: Az elmúlt években a törvények változását követıen jelentısen nıtt az igénylık száma, hiszen változott az Szt. és átalakították az egészségügyi szolgáltatásokra való jogosultság szabályait. Egészségügyi szolgáltatást 2007. április 1-je után már csak az veheti igénybe, aki egészségbiztosítási, vagy egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet, illetve az, aki az egészségügyi szolgáltatásra a törvény erejénél fogva jogosult. A polgármester az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele céljából a szociális rászorultság tényérıl hatósági bizonyítványt állít ki abban az esetben, amikor a kérelmezı családjában az egy fıre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, és nem rendelkezik vagyonnal. Az eddigi gyakorlattól eltérıen 2007. április 1-jét követıen számottevıen emelkedett az egészségbiztosítási szolgáltatásra való jogosultság megállapítását igénylık, valamint a járulékfizetés alapjának igazolását kérık száma, ami az egészségügyi szolgáltatáshoz való hozzájutás változásainak tudható be. A feladatra idıben felkészültünk, a fenti ellátásokhoz való hozzájutás legfontosabb információit közzétettük, eljuttattuk az érdekeltekhez, kerületünk lakosaihoz és intézményeink segítı szakembereihez.

49


Célok, feladatok, tennivalók: A beérkezett kérelmek számának figyelemmel kísérése és annak biztosítása, hogy az érintettek minél hamarabb hozzájussanak hatósági bizonyítványukhoz.

ADÓSSÁGKEZELÉSI SZOLGÁLTATÁS


55. § „(1) Az adósságkezelési szolgáltatás a szociálisan rászorult személyek részére nyújtott, lakhatást segítı ellátás. A települési önkormányzat határozatában megjelölt idıponttól adósságkezelési szolgáltatásban részesítheti azt a családot vagy személyt, a) akinek aa) az adóssága meghaladja az ötvenezer forintot, és akinek a (2) bekezdésben meghatározott adósságok valamelyikénél fennálló tartozása legalább hat havi, vagy ab) a közüzemi díjtartozása miatt a szolgáltatást kikapcsolták, továbbá b) akinek a háztartásában az egy fıre jutó havi jövedelem nem haladja meg az önkormányzat rendeletében meghatározott összeghatárt, valamint c) aki a településen elismert minimális lakásnagyságot és minıséget meg nem haladó lakásban lakik, feltéve, hogy vállalja az adósság és a települési önkormányzat által megállapított adósságcsökkentési támogatás különbözetének megfizetését, továbbá az adósságkezelési tanácsadáson való részvételt. (2) Az (1) bekezdés alkalmazása során adósságnak minısül a lakhatási költségek körébe tartozó a) közüzemi díjtartozás (vezetékes gáz-, áram-, távhı-szolgáltatási, víz- és csatornahasználati, szemétszállítási, több lakást tartalmazó lakóépületeknél, háztömböknél központi főtési díjtartozás), b) közösköltség-hátralék, c) a lakbérhátralék, d) a hitelintézettel kötött lakáscélú kölcsönszerzıdésbıl fennálló hátralék. (3) Az (1) bekezdés b) pontjában említett összeghatárt úgy kell szabályozni, hogy az önkormányzat rendelete az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-ánál, egyedül élı esetén annak 200%-ánál alacsonyabb jövedelmet jogosultsági feltételként nem írhat elı. (4) (5) Az adósságkezelési szolgáltatás idıtartama - a (6) bekezdés szerinti eset kivételével - legfeljebb tizennyolc hónap, amely indokolt esetben egy alkalommal hat hónappal meghosszabbítható. (6) Ha a (2) bekezdés d) pontja szerinti adósság az (5) bekezdés szerinti idıtartam alatt nem kezelhetı, az adósságkezelési szolgáltatás idıtartama legalább huszonnégy, de legfeljebb hatvan hónap, amennyiben a) az adósság összege meghaladja a kettıszázezer forintot, b) a tartozás meghaladja a hitellel terhelt ingatlan forgalmi értékének 50%-át, és c) az adós hozzájárul az adósságkezelés idıtartamára a támogatás összegét biztosító jelzálogjognak, valamint elidegenítési és terhelési tilalomnak ingatlanára történı bejegyzéséhez, illetıleg feljegyzéséhez. (7) A jelzálogjog bejegyzésének és az elidegenítési és terhelési tilalom ténye feljegyzésének kezdeményezésérıl az adósságkezelési szolgáltatásra való jogosultságot megállapító határozat rendelkezik. A határozat egy példányát az ingatlanügyi hatósághoz meg kell küldeni. Az ingatlanügyi hatóság a jelzálogjogot és az elidegenítési és terhelési tilalmat az önkormányzat javára az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzi, illetıleg feljegyzi. (8) A Magyar Állam az 1988. december 31-ét megelızıen hatályban volt jogszabályok alapján felvett egyes lakáscélú kölcsönökbıl eredı adósságok rendezésérıl szóló kormányrendelet alapján megvásárolt követelésével összefüggésben történı befizetésrıl a hitelszerzıdéssel érintett ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat javára lemond. (9) Adósságkezelési szolgáltatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élı személyek és háztartások számától. (10) A (9) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerıs bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.”

50


Helyzetkép és adatok: Az önkormányzat adósságcsökkentési támogatást mőködtet és saját forrást különített el e támogatás nyújtásához. A tapasztalatok alapján csak a családok kis száma felel meg a feltételeknek és képes/hajlandó vállalni a fennálló adósság csökkentése érdekében az elıírt együttmőködést.

Adósságcsökkentési támogatás (Ft e)

Adósságcsökkentési támogatás (Fı)

6000

40 30

4000

20 2000

10 0 Fı

2004

2005

2006

2007

2008

10

4

14

16

33

0 Összeg - Ft

2004

2005

2006

2007

2008

1155

375

1915

2036

4293

Célok, feladatok, tennivalók: A legfontosabb feladat a rászorult családokkal elfogadtatni ezt a típusú adósságkezelést. Ennek érdekében erısíteni kell a segélyezett családokkal történı együttmőködést, melynek színtere elsısorban az adósságkezelés intézménye a Pesterzsébeti Szociális és Gyermekvédelmi Központ Családsegítı Szolgálata. A közüzemi hátralékok hatékonyabb kezelése az ügyfelek helyzetének javítása érdekében megállapodást tervezünk az érintett nagyobb szolgáltatókkal. A szerzıdések megkötése az ELMŐ-vel, a díjbeszedıvel, a gázmővekkel folyamatban van. A családok lakhatással kapcsolatos adósságterhének enyhítésére, valamint a folyamatos fizetési kötelezettségek teljesítéséhez való hozzásegítés érdekében az adósságcsökkentési támogatást erısíteni kell. Ennek keretében az adósságkezelési tanácsadásba való bevonás a kiemelt cél. Az adósságkezelési szolgáltatásról szóló helyi rendelet módosításával kedvezıbb feltételek teremthetık az önrész finanszírozására, mellyel remélhetıleg több család választja ezt a lehetıséget adósságai kifizetéséhez.

3.2.4.

Szociális szolgáltatások – törvényi kötelezettség alapján teljesített

alapszolgáltatások b.) Szociális s zolgáltatások Az alapellátás keretében nyújtott személyes gondoskodást, az ellátást igénybe vevı lakóhelyén, ill. a lakóhelyéhez legközelebb esı intézménynek, szolgáltatást nyújtó személynek kell biztosítani. Az alapellátás és egyes nappali ellátási formák (pl. házi segítségnyújtás) kiépítettségének megléte különösen fontos, mivel ezek a rendszerek vannak legközelebb a rászorulókhoz, az ellátásban hatékonyságuk igen magas fokú lehet, s ha jól mőködnek, tehermentesíthetik a szakosított ellátórendszereket. Ezek az ellátási formák elsısorban, saját otthonukban élık részére biztosítanak segítségnyújtást, adnak intézményi lehetıséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra és biztosítják legalább a napi egyszeri meleg étkezést.

51


Pesterzsébet Önkormányzata saját intézményén keresztül az alábbi kötelezıen ellátandó szociális alapszolgáltatásokat biztosítja: a) az étkeztetés b) házi segítségnyújtás c) nappali ellátás d) jelzırendszeres házi segítségnyújtás e) támogató szolgáltatás f) családsegítés Szakosított ellátás keretében: idıskorúak átmeneti gondozóháza Az alapszolgáltatásokat az elmúlt öt évben az alábbiak szerint vették igénybe a kerületi lakosok.

ÉTKEZTETÉS HÁZI JELZİRENDSZERES SEGÍTSÉGNYÚJTÁS HÁZI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS

NAPPALI ELLÁTÁS (idısek klubja)

2004

410 fı

159 fı

-

119 fı

2005

496 fı

231 fı

-

119 fı

2006

423 fı

176 fı

48 fı

121 fı

2007

505 fı

162 fı

45 fı

120 fı

2008

481

172

50 fı

84 fı

CSALÁDSEGÍTİ SZOLGÁLAT ÉVES FORGALMA 2004

5280 fı

2005

5598 fı

2006

5436 fı

2007

7016 fı

2008

8392 fı

IDİSEK ÁTMENETI GONDOZÓHÁZÁNAK ÉVES FORGALMA 2004

20 fı

2005

20 fı

2006

21 fı

2007

21 fı

2008

23 fı

52


Az önkormányzat a Pesterzsébeti Szociális és Gyermekvédelmi Központon keresztül kerületben élık számára olyan önként vállalt szolgáltatásokat is biztosít, melyek a lakosság egy-egy rétegének mindennapi életvitelét, életminıségének javulását szolgálja: a) otthonápolási szolgálat mőködtetésével b) támogató szolgálat mőködtetésével c) ifjúsági információs és tanácsadó iroda mőködtetésével OTTHONÁPOLÁSI SZOLGÁLAT ÉVES FORGALMA 2004

4282 vizit

2005

4546 vizit

2006

3999 vizit

2007

4808 vizit

2008

5379 vizit

TÁMOGATÓ SZOLGÁLAT ÉVES FORGALMA 2008.szept. 1-tıl

12 fı

IFJÚSÁGI INFORMÁCIÓS ÉS TANÁCSADÓ IRODA ÉVES FORGALMA 4232 megkeresés 2006 4073 megkeresés 2007 2008

3915 megkeresés

Személyes gondoskodás keretbe tartozó szakosított ellátás I. idıskorúak gondozóháza,

az Szt. 62.§-a alapján

ÉTKEZTETÉS

62. § (1) „Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezésérıl kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen” a) koruk b) egészségi állapotuk c) fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük d) szenvedélybetegségük, vagy e) hajléktalanságuk miatt. (2) Az (1) bekezdés szerinti szociális rászorultság feltételeit a települési önkormányzat rendeletében szabályozza.

Helyzetkép és adatok: A négy szociális szolgáltató központ hétfıtıl szombatig biztosítja a napi egyszeri meleg ételt.

53


Az étkeztetés igénybe vétele az igénylı kérelmére történik, melyrıl az intézmény vezetıje saját hatáskörben dönt. A lakosság szükségleteinek megfelelıen – vásárolt élelmezés közvetítésével - a lakóhelyéhez legközelebb esı szociális szolgáltató központ tálaló konyháján keresztül szervezzük meg a normál és – a háziorvos javaslatára - a cukorbeteg diétás étkeztetés biztosítását. Étkeztetés keretében lehetıség van az étel elvitelére, vagy kiszállítására, a Vágóhíd utcai Szociális Szolgáltató Központban helyben fogyasztásra. 2008. 01. 01-tıl az Szt. 119/C. § (1) „Az ellátás igénybevételét megelızıen a jegyzı étkeztetés - ide nem értve a népkonyhát - és házi segítségnyújtás esetében az ellátást igénylı családjában az egy fıre jutó jövedelmet, idısotthoni ellátás esetében az ellátást igénylı havi jövedelmét megvizsgálja.” A szolgáltatásért az Önkormányzat helyi rendeletében szabályozottak szerint térítési díjat kell fizetni. A személyi térítési díjak jövedelem kategóriák alapján kerültek megállapításra. 2008 évben ingyenesen kellett biztosítani az étkeztetést azok számára, akiknek családja jövedelemmel nem rendelkezik. Megfigyelhetı az a tendencia, hogy a térítési díjak változásakor többen lemondják az ellátást, késıbb ismét igénylik a szolgáltatást.

Étkezésben részesülık megoszlása(fı)

2004 2005 2006 2007 2008

helyben fogyaszt v. elvisz 154 143 146 142 143

lakásra szállítva 256 220 252 333 338

54

házi segítség nyújtás keretében biztosított étkeztetés 65 133 78


Személyi, tárgyi feltételek A személyi és tárgyi feltételek megfelelnek a jogszabályi elıírásoknak. Az intézményben 2008-ban

12 fı (8 fı konyhai kisegítı, 4 fı szociális ügyintézı) látta el a feladatot. Valamennyi szolgáltató központ akadálymentesen megközelíthetı a mozgásukban korlátozottak számára is. Valamennyi konyhánk megfelel a HACCP elıírásainak. Az elmúlt években a Fıvárosi és Pest Megyei Mezıgazdasági Szakigazgatási Hivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatósága és az ÁNTSZ rendszeresen ellenırizte a központok konyháit, kirívó szabálytalanságot nem tapasztaltak. 2008-ban a Lajtha utcai Szociális Szolgáltató Központ konyhájába új, csúszásmentes burkolat került. Az elmúlt évben a szolgáltatást a jegyzı által kiállított jövedelemigazolás alapján biztosíthatta az intézmény. Általánosságban elmondható, hogy az igazolások két héten belül kerültek kiadásra. A szolgáltatást igénybe vevık összetételét vizsgálva elmondható, hogy a helyben étkezık és az ebédet önmaguk elvivık között legnagyobb számban (40%) a 40-59 év közöttiek fordulnak elı, akiknek közel 80%-a nı. A kiszállítást igénybevevık harmada 80-89 év közötti életkorú, akiknek közel 70%-a nı.

Hiányosságok, gátló tényezık 1. Diétás étkeztetést jelenleg csak a cukorbetegek számára biztosít az Önkormányzat. 2. A szolgáltatás munkaszüneti és pihenınapon nem megoldott. A fıétkezésen kívül csak az idısek klubjában van lehetıség további étkezés igénybe vételére, azonban itt is csak meghatározott adagszám feletti igény esetén. 3. Információhiány: sokan (potenciális igénybevevık és egészségügyi szakemberek) még mindig nem ismerik a már jelenleg is rendelkezésre álló lehetıségeket, szolgáltatásokat. Célok, feladatok, tennivalók: 1. Igény van többféle diétára (epés, liszt-érzékeny), tekintettel az idısek egészségi állapotára, szinte 90%-uk küzd valamilyen emésztési, felszívódási zavarral. E területen keresni kell még a megoldási lehetıségeket. 2. Munkaszüneti és ünnepnapon az ellátás biztosítása.

HÁZI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS - az Szt. 63.§-a alapján 63. § (1) „Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevı személy saját lakókörnyezetében kell biztosítatni az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást. (2) A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell a), az alapvetı gondozási, ápolási feladatok elvégzését, b) az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közremőködést, c) a veszélyhelyzet kialakulásának megelızésében, ill. azok elhárításában való segítségnyújtást. (3) Amennyiben a házi segítségnyújtás során szakápolási feladatok ellátása válik szükségessé, a házi segítségnyújtást végzı személy kezdeményezi az otthonápolási szolgálat keretében történı ellátást. (4)) Házi segítségnyújtás igénybevételét megelızıen - a 68/A. § (4) bekezdése, valamint a (8) bekezdés szerinti kivétellel - vizsgálni kell a gondozási szükségletet. A szolgáltatás iránti kérelem alapján az intézményvezetı, ennek hiányában a jegyzı kezdeményezi az igénylı gondozási szükségletének vizsgálatát. (5) A gondozási szükséglet vizsgálata céljából külön jogszabályban megjelölt szakértıi bizottság mőködik. (6) A szakértıi bizottság a gondozási szükségletet külön jogszabályban meghatározottak szerint megvizsgálja

55


és kötelezı erejő szakvéleményt ad a napi gondozási szükséglet mértékérıl. (7) A házi segítségnyújtást a szakvéleményben meghatározott napi gondozási szükségletnek megfelelı idıtartamban, de legfeljebb napi 4 órában kell nyújtani. Ha a gondozási szükséglet a napi 4 órát meghaladja, a szolgáltatást igénylıt az intézményvezetı tájékoztatja a bentlakásos intézményi ellátás igénybevételének lehetıségérıl. (8) Ha a szolgáltatást igénylı személy egészségi állapota vagy személyes körülményei a szolgáltatás átmeneti jellegő vagy halaszthatatlan biztosítását teszik szükségessé, a házi segítségnyújtás az intézményvezetı döntése alapján legfeljebb három hónapos idıtartamra a gondozási szükséglet vizsgálata nélkül is nyújtható. Amennyiben a gondozás három hónapot meghaladóan is indokolt, a gondozási szükséglet vizsgálatát a (4) bekezdés szerint kezdeményezni kell. (9) A települési önkormányzat a 86. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti feladata keretében az e § szerint megállapított gondozási szükséglettel rendelkezı, házi segítségnyújtást igénylı személyek ellátásáról köteles gondoskodni.”

Helyzetkép és adatok: A munkatársak feladatuk ellátása során segítséget nyújtanak ahhoz, hogy az ellátást igénybe vevı fizikai, mentális, szociális szükséglete saját környezetében, az életkorának, élethelyzetének és egészségi állapotának megfelelıen, a meglévı képességeinek fenntartásával, felhasználásával, fejlesztésével biztosított legyen. Ez történhet a.) egyéni gondozás, segítıi tevékenység, A házi segítségnyújtásba tartozó tevékenység különösen: az ellátást igénybe vevıvel segítı kapcsolat kialakítása és fenntartása, egészségügyi és szociális prevenció, felvilágosítás, az orvos javaslata szerinti alapvetı gondozási-, ápolási feladatok ellátása, segítségnyújtás a testi, személyi higiénia megtartásában, a fertızést, járványt okozó betegségek, fertızı lakókörnyezet észlelése, jelzése, közremőködés az ellátást igénybe vevı háztartásának vitelében (különösen bevásárlás, kisebb takarítás a kliens közvetlen környezetében, mosás, meleg étel biztosítása, víz-, tüzelı behordás), ételmelegítés, étkezésben segítségnyújtás (reggeliztetés, ebédeltetés), passzív mozgatás, mobilizálás, segítségnyújtás az ellátást igénybevevınek a környezetével való kapcsolattartásban, segítségnyújtás az ellátást igénybe vevıt érintı veszélyhelyzet kialakulásának megelızésében, a kialakult veszélyhelyzet elhárításában részvétel az egyéni és csoportos szabadidıs, foglalkoztató és rehabilitációs programok szervezésében, az ellátást igénybe vevık segítése a számukra szükséges szociális ellátásokhoz való hozzájutásban, a bentlakásos intézménybe történı jelentkezéskor szükséges elıgondozást végzı személlyel való együttmőködés,

együttmőködés, az egészségügyi intézményekkel,

A házi segítségnyújtás módját, formáját, gyakoriságát a vezetı gondozó - a gondozó bevonásával - a kérelmezı egészségi állapota, szociális helyzete, a háziorvos javaslata, valamint a gondozási szükségletet vizsgáló szakértıi bizottság szakvéleménye alapján az egyéni szükségleteknek megfelelıen határozza meg. A szociális gondozó a házi segítség nyújtás során együttmőködik a háziorvosi szolgálattal, a körzeti védınıvel, a kórházi szociális nıvérrel, valamint egyéb egészségügyi ellátást, vagy személyes gondoskodást nyújtó szociális intézménnyel. Ha a gondozó egészségügyi képesítéssel rendelkezik, a háziorvos elıírása szerint, vele együttmőködve szakképesítésének megfelelı ápolási tevékenységet nyújthat az ellátást igénybe vevınek.

és szociális alap- és szakellátást nyújtó

56


2004 2005 2006 2007 2008

igénybevevık száma 94 98 98 176 172

gondozói körzetszám 30 30 30 30 30

Személyi, tárgyi feltételek A személyi és tárgyi feltételek megfelelnek a jogszabályi elıírásoknak. Az intézményben 2008-ban 33fı (4 fı vezetı gondozó, 29 fı gondozó) látta el a feladatot. A házi segítségnyújtást igénybevevık száma éves szinten jelentıs emelkedést mutat, de az ellátottak napi száma általában nem éri el a jogszabályban meghatározottat. (gondozónként 6 ellátott/nap) A szolgáltató központok területi elhelyezkedésébıl következik, hogy az ellátottak száma gondozási körzetenként eltérı és aránytalanul megoszlott. (eltérı lakósőrőség, a jövedelmi és vagyoni viszonyok, a családi-támogató rendszerek megléte, stb). A szolgáltatást többségében egyedül élık veszik igénybe, sok esetben a jelzırendszeres házi segítségnyújtással kombinálva. . 2008. 01. 01-tıl az Szt. 119/C. § (1) „Az ellátás igénybevételét megelızıen a jegyzı étkeztetés - ide nem értve a népkonyhát - és házi segítségnyújtás esetében az ellátást igénylı családjában az egy fıre jutó jövedelmet, idısotthoni ellátás esetében az ellátást igénylı havi jövedelmét megvizsgálja.” A személyi térítési díjak jövedelem kategóriák alapján kerültek megállapításra. 2008 évben ingyenesen kellett biztosítani az ellátást azok számára, akiknek családja jövedelemmel nem rendelkezett. 2008-ban nıtt a lakáson belüli gondozási tevékenységek aránya (személyi higiénia, lakókörnyezeti higiénia, háztartási tevékenység, mentális támogatás, mobilizálás, alapápolási feladatok). Az adatokat elemezve elmondható, hogy a személyi higiéniában és háztartási tevékenységekben való segítés idıtartama nıtt meg, s ez a növekedés a mentális támogatásra fordított idı csökkenésével járhatott. A gondozónık mellett, -ahol az ellátott ehhez hozzájárult- önkéntes segítık, társadalmi aktívák is segítettek. (beszélgetés, mentális támogatás) A szolgáltatás keretében a gondozó szükség szerint az intézmény más szolgáltatásainak igénybevételével (pl gépjármővel történı szállítás) az ellátottat a lakásán kívül is segíti, kíséri: pl. temetılátogatás megszervezése, egészségügyi intézménybe kísérés stb. A gondozónık munkaidejének jelentıs részét teszi ki a lakáson kívül töltött gondozási idı: bevásárlás, gyógyszerfelíratás, konzultáció az orvossal, segély kérelmek leadása, közgyógyellátási igazolványok beszerzése, ügyintézés, stb.

57


Célok, feladatok: 1.

A szolgáltatás bıvítése: a) Munkanapokon többmőszakos munkarendben (8-20 óráig) Esti, éjszakai, hétvégi, ünnepnapi szolgáltatás bevezetésével. b) Fekvı beteg, demens kliens napközbeni felügyeletének megoldása. 2. PR tevékenység erısítése, hiszen sokan (potenciális igénybevevık és egészségügyi szakemberek) még mindig nem ismerik a már jelenleg is rendelkezésre álló lehetıségeket, szolgáltatásokat. 3. Egészségügyi dolgozókkal való kommunikáció fejlesztése.

4. Háztartási segítık bevonása szakképzettséget nem igénylı, vagy egyéb szakképzettséget igénylı feladatokra egyszerő képzést követıen (közhasznú, közcélú dolgozók, önkéntesek, társadalmi gondozók) bevonása.

CSALÁDSEGÍTÉS - az Szt. 64.§-a alapján

64. § (1) „A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezetı okok megelızése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megırzése céljából nyújtott szolgáltatás. (2) A családok segítése érdekében veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelı jelzırendszer mőködik. A jegyzı, továbbá a szociális, egészségügyi szolgáltató, intézmény, valamint a gyermekjóléti szolgálat, a pártfogói felügyelıi és a jogi segítségnyújtói szolgálat jelzi, a társadalmi szervezetek, egyházak és magánszemélyek jelezhetik a családsegítést nyújtó szolgáltatónak, intézménynek, ha segítségre szoruló családról, személyrıl szereznek tudomást. (3) A (2) bekezdés szerint kapott jelzés alapján a családsegítést nyújtó szolgáltató, intézmény feltérképezi az ellátási területen élı szociális és mentálhigiénés problémákkal küzdı családok, személyek körét, és személyesen felkeresve tájékoztatja ıket a családsegítés (4) bekezdésben megjelölt céljáról, tartalmáról. (4) A családsegítés keretében biztosítani kell a) a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást, b) az anyagi nehézségekkel küzdık számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezését, c) a családgondozást, így a családban jelentkezı mőködési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elısegítését, d) közösségfejlesztı, valamint egyéni és csoportos terápiás programok szervezését, e) a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdık, a fogyatékossággal élık, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószerproblémával küzdık, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtását, f) a családokon belüli kapcsolaterısítést szolgáló közösségépítı, családterápiás, konfliktuskezelı mediációs programokat és szolgáltatásokat, valamint a nehéz élethelyzetben élı családokat segítı szolgáltatásokat. (5) A családsegítés keretében végzett tevékenységnek - a szolgáltatást igénybe vevı érdekében, mások személyiségi jogainak sérelme nélkül - a szükséges mértékig ki kell terjednie az igénybe vevı környezetére, különösen családjának tagjaira. Kiskorú személyre a családsegítés akkor terjedhet ki, ha a) a kiskorú családtagjának ellátása a családsegítés keretében indult, és b) a kiskorú érdekei - a gyermekjóléti szolgáltatás igénybevétele nélkül - e szolgáltatás keretében is megfelelıen biztosíthatók.”

Helyzetkép és adatok: A családsegítés feladatait a Pesterzsébeti Szociális és Gyermekvédelmi Központ Családsegítı Szolgálata biztosítja.

58


A családsegítés egy rendszerszemlélető személyes gondoskodási forma, mely a szociális munka eszközeinek és módszereinek a felhasználásával általános és speciális szolgáltatást nyújt a mőködési területén élı lakosság részére. Legfontosabb célja a lakosság testi és lelki egészségének megóvása és fenntartása, szerepvállalás a szociális biztonság megteremtésében. Kiemelt szerepe van a családok, egyének mőködıképességének megırzésében, illetve annak helyreállításában, azon képességek fejlesztésében, melyek segítségével megoldják a társadalomban való mőködésüket. A családsegítés jelenlegi feladatai: • egyéni esetkezelés, családgondozás, komplex esetkezelés, • mentális és életvezetési tanácsadás, • pszichológiai tanácsadás, konzultáció, pár- és családterápia, • jogi segítségnyújtás, tanácsadás, • mindennapi ügyintézés segítése, • álláskeresési tanácsadás, tréning, • társadalombiztosítási ügyintézés, • adomány közvetítés, ruhaosztás, • adósságkezelési tanácsadás • díjhátralék ügyintézés és tanácsadás, • albérlet-közvetítés, • adósságkezelési tanácsadás, • aktív korú rendszeres szociális segélyben részesülı személyekkel való együttmőködés, beilleszkedési programjaik elkészítése és a teljesítés elısegítése, • pszichés problémákkal küzdı személyek és családtagjaik támogatása klub formában, • ingyenes szabadidıs programok a pesterzsébeti gyermekek és családok számára (iskolai tanítási szünet idıszakában szervezünk ilyen jellegő programokat), • családos rendezvények szervezése és rendezése, valamint mindehhez támogatók felkutatása (pl. szünidınyitó rendezvény, tanévzáró buli, sportnapok), • nyári táborok szervezése gyermekek számára, • prevenciós szolgáltatások, • információ közvetítése intézményekrıl, szolgáltatókról, szolgáltatásokról, civil szervezıdésekrıl, anyagi támogatási lehetıségekrıl kiadvány formájában, • kapcsolattartás a szociális szférában tevékenykedı civil szervezetekkel. A Családsegítı Szolgálat forgalmi adatai

59


Összes megkeresések száma: Új esetek száma: Szolgáltatók

2004 3066

2005 3.293

2006 3.083

2007 7016

2008 7772

468

453

422

475

620

2.214

2.305

2.506

2305

2451

A Családsegítı Szolgálat szolgáltatásai minden kerületi lakos számára hozzáférhetıek és ingyenesek. A szolgáltatások igénybevétele az 1993. III. törvény szerint önkéntes. Személyi és tárgyi feltételek Az engedélyezett létszámkeret megfelel a jogszabályi elıírásoknak: vezetı családgondozó családgondozó szociális segítı v. tanácsadó Összesen:

1 fı 11 fı 4 fı 16 fı

2008. október 1-tıl a szolgálat a Támogató Szolgálattal közösen új telephelyre költözött, a 1205 Bp. Kossuth Lajos u. 146. szám alá. Itt kapott helyet a támogató szolgálat is, külön épületrészben, önálló bejárattal. Az új telephelyen jelentısen javultak az elhelyezési feltételek. Jelenleg 1 fogadóhelyiség, 4 munkaszoba, 3 interjúszoba áll rendelkezésre. Az épülethez tartozó udvar, mely két részre osztott, a jó idı beálltával lehetıséget biztosít csoport és klubfoglalkozások lebonyolítására. Az épület a mozgáskorlátozottak számára akadálymentesen használható. „Együttmőködésre kötelezett az az ügyfél, aki adósságkezelési tanácsadásban vagy aktív korúak rendszeres szociális segélyében részesül.” A Családsegítı Szolgálatnál a 2008-as forgalmi napló alapján 9452 esetben történt megkeresés. Az esetkezelések jellege az alábbiak szerint alakult:

Az esetkezelés jellege

Az esetkezelésben részt vettek száma 6961 1371 1514 1698 1495 505 378 649 319 255 75 1842 1136 685 21 9452

szociális, mentális esetkezelés összesen információ ügyintézés segítı beszélgetés tanácsadás továbbirányítás egyéb Pszichológiai esetkezelés összesen tanácsadás konzultáció terápia Jogi esetkezelés összesen tanácsadás iratszerkesztés képviselet Összesen

60


Speciális szolgáltatást igénybe vevık számának alakulása 2008-ban: Aktív korúak rendszeres szociális segélyében részesülıkkel való együttmőködés koordinácóban részt vettek száma: 448 fı ebbıl: álláskeresı: 112 fı inaktív keresı: 336 fı Adósságkezelés, díjhátralék ügyintézés: Az elmúlt évben összesen 70 fı részesült lakhatással kapcsolatos támogatásban. 114 fı esetében viszont az együttmőködés hiánya miatt a kérelem benyújtásáig sem jutottak el az ügyfelek. A családsegítı által biztosított speciális segítı szolgáltatásokat (hátralékkezelési szolgáltatás, aktív korú nem foglalkoztatott személyekkel történı együttmőködés) évek óta emelkedı számban veszik igénybe az ügyfelek. A díjhátralékkal küzdı családok problémáinak megoldásához a szolgálat több szintő segítséget igyekszik felkutatni, közvetíteni. (önkormányzat által igénybe vehetı támogatások, Hálózat Alapítvány által biztosított támogatások, közüzemi szolgáltatók által biztosított kedvezmények, civil szervezetek által biztosított támogatások) Az önkormányzati bérlakásban élı, díjtartozást felhalmozó ügyfelek támogatásában a szolgálat 2004 óta tevékenykedik. A kilakoltatások nem szőntek meg, de a kidolgozott eljárásrendnek köszönhetıen számuk csökkent. Az érintettek a segítı szervezetek támogatásával, vagy családi, rokoni összefogás révén nagy számban kerülik el a hajléktalanságot. A szolgálatnál 2008 végétıl egyre nagyobb számban jelentkeztek az álláskeresık, vagy olyan ügyfelek, akik arra készülnek, hogy munkahelyük rövid idın belül megszőnik. A szolgálatot egyének, csoportok, közösségek vagy közvetlenül keresik fel, vagy a területen mőködı más intézmények javasolhatják a kapcsolatfelvételt, illetve a szolgálat ajánlja fel segítségét a kliensnek. A szolgálat észlelı és jelzırendszert mőködtet, melynek célja a problémák idıben történı felismerése, és azok mihamarabbi enyhítése, megoldása. Mőködésének alapelve: • Mindenkor a kliens érdekeit kell szolgálnia. • Minden esetben tiszteletben kell tartani minden ember értékét, méltóságát és egyediségét. • A jelzırendszer tagjainak szakmai tevékenységük során kötelessége a titoktartás és az információk felelıs kezelésének biztosítása. Az észlelı- és jelzırendszer hatékony együttmőködésének alapja az abban résztvevık korrekt együttmőködése. Ennek érdekében a családgondozó személyes kapcsolatot alakít ki és ápol a háziorvosokkal, szociális szolgáltató központokkal, oktatási és közmővelıdési intézményekkel, és tájékoztatja a jelzırendszer tagjait a szolgálat mőködésérıl, szolgáltatásairól, ill. szóróanyagot hagy a segítséget kérık informálása érdekében. A szolgálat rendszeresen szervez nyári tábori programokat gyermekeknek külsı helyszínen, (Debrecen, Balatonöszöd, vándortábor a Bükkben, stb) és az intézmény területén nyári napközis tábort. A családsegítı szolgálat tanácsadásait (jogi, pszichológiai, álláskeresési, társadalombiztosítási) a kerület lakosai elıre egyeztetett idıpontban, térítésmentesen vehetik igénybe. Személyi és tárgyi feltételek Az engedélyezett létszámkeret megfelel a jogszabályi elıírásoknak: vezetı családgondozó

1 fı

61


családgondozó szociális segítı v. tanácsadó Összesen:

11 fı 4 fı 16 fı

A fıállású munkatársak mellett megbízási, vagy szolgáltatási szerzıdéssel jogász, pszichológus, munkavállalási tanácsadó, társadalombiztosítási ügyintézı szolgáltatásai vehetık igénybe. Célok, feladatok: A munkájukat elvesztı, vagy régebb óta állástalanok problémáinak megoldásához bıvíteni szükséges az álláskeresési tanácsadás óraszámát. A szolgálat és a Munkaügyi Központ helyi kirendeltsége között együttmőködési megállapodásban kell rögzíteni az álláskeresık érdekében végzendı feladatokat. Az „Út a munkához” program feladatainak végrehajtása a törvényi módosításoknak megfelelıen. A szolgálat folyamatosan tartsa karban információtárát, hogy az aktuális lehetıségek gyors igénybevételével hatékonyan támogathassa a problémákkal küzdıket. (országos és kerületi támogatási formák, civil szervezetek által biztosított támogatási lehetıségek) A szolgálat az általa elérhetı lakhatást megırzı szolgáltatásairól folyamatosan adjon tájékoztatást a kerületben tevékenykedı közös képviselıknek. A szociális munka eszközeivel az esélykülönbségek csökkentése, társadalmi- és gazdasági helyzetbıl fakadó hátrányok leküzdése érdekében. Csoportos szociális munka továbbfejlesztése és a közösségi munka kialakítása a cél.

JELZİRENDSZERES HÁZI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS -A Szt. 65.§-a alapján Szt.65 § „(1) A jelzırendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élı, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelı használatára képes idıs korú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülı krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás. (2.) A jelzırendszeres házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell a) az ellátott személyi segélyhívása esetén az ügyeletes gondozónak a helyszínen történı haladéktalan megjelenését, b) a segélyhívás okául szolgáló probléma megoldása érdekében szükséges azonnali intézkedések megtételét, c) szükség esetén a további egészségügyi vagy szociális ellátás kezdeményezését. (3.) a fogyatékos személyek, illetve a pszichiátriai betegek részére nyújtott jelzırendszeres házi segítségnyújtás ellátója együttmőködik a támogató szolgáltatást, illetve a pszichiátriai betegek részére közösségi alapellátást nyújtó szolgáltatóval.”

Helyzetkép és adatok: Szociálisan rászoruló idıskorú, illetve egészségkárosodott személyek vehetik igénybe ezt a szolgáltatást, amennyiben a készülék megfelelı használatára képesek. 50 db készülék térítésmentes kihelyezésére van jelenleg lehetıség Az ellátottak egyéni jövedelmük alapján a jogszabályban meghatározott térítési díjat fizetnek (jövedelem 2%-a). 2008-ban a szolgáltatásra várakozók száma havonta átlagosan 1-2 fı volt. Az ellátottak 60%-a a jelzırendszeres házi segítségnyújtás mellett egyéb alapszolgáltatásban is részesül (házi segítségnyújtás, klub, étkezés), életkoruk szerint többségük 80 év körüli.

62


Munkaidıben a jelzés a területileg illetékes szolgáltató központba fut be, munkaidın kívül az ügyeletet elıre megbeszélt ügyeleti beosztás alapján, megbízási díjért vállalhatják a gondozónık. 2008-ban a munkaidın túli jelzések miatt 51 alkalommal kellett intézkedniük a gondozónıknek. A szolgáltatás biztosításának két alapfeltétele van: a technikai hátteret nyújtó diszpécser központ, (jelzıkészülék, átjátszó berendezés, szoftver stb.) és a szakmai központ mőködtetése. A diszpécser központot külsı szerzıdı fél üzemelteti. A berendezés alkalmas az események dokumentálására, az önellenırzésre, valamint a szociális gondozó helyszínre érkezésének nyugtázására. A szakmai központot a Pesterzsébeti Szociális és Gyermekvédelmi Központ Szociális Szolgáltató Központjaink dolgozói biztosítják. A lakáson történı segítségnyújtást szociális gondozók végzik. A gondozónak a jelzést követıen 30 percen belül kell az ellátott lakásán megjelennie Személyi és tárgyi feltételek A jelzırendszeres házi segítségnyújtás szolgáltatást 2 fı szociális gondozó látja el fıállásban. A munkaidın túl érkezı hívások fogadását 2008-ban 6 fı gondozónı látta el megbízási szerzıdéssel. A tárgyi feltételek 2007-ben jelentısen javultak, mert pályázati támogatásból sikerült a gondozónı ellátotthoz érkezését regisztráló készüléket beszerezniük. A készenléti táska tartalma megfelel az

elıírásoknak. A munkaidın túli jelzésekhez a munkatársaknak taxi csekket biztosít az intézmény. Célok, feladatok: Az elmúlt hónapokban folyamatosan várólisták alakultak ki, melybıl arra következtethetünk, hogy a szolgáltatás iránti lakossági igény emelkedik.

NAPPALI ELLÁTÁS: IDİSEK KLUBJA

-

- az Szt. 65/F.§-a alapján:

nappali ellátást nyújtó intézmények

65/F. § (1) ”A nappali ellátás hajléktalan személyek és elsısorban a saját otthonukban élı, a) tizennyolcadik életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idıs koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek, b) tizennyolcadik életévüket betöltött, fekvıbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylı pszichiátriai betegek, illetve szenvedélybetegek, c) harmadik életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes vagy önellátásra nem képes, de felügyeletre szoruló fogyatékos, illetve autista személyek részére biztosít lehetıséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvetı higiéniai szükségleteik kielégítésére, továbbá igény szerint megszervezi az ellátottak napközbeni étkeztetését. (2) Rendkívül indokolt esetben nappali ellátás olyan fogyatékos személyek részére is biztosítható, akire nézve szülıje vagy más hozzátartozója gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesül. (3) A fenntartó a 92/B. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti szakmai programban meghatározhatja, hogy az intézmény az (1) bekezdésben meghatározottak közül melyik ellátotti csoportokat látja el. Ez a rendelkezés nem érinti a 86. § (2) bekezdésének b)-d) pontja szerinti önkormányzatok ellátási kötelezettségét.”

Helyzetkép és adatok: A idısek klubjai a Pesterzsébeti Szociális és Gyermekvédelmi Központ négy szociális szolgáltató központjában mőködnek, összesen 125 férıhellyel. Az önmaguk ellátására részben képes idıskorúak számára szociális, egészségi és mentális állapotuknak megfelelı napi életritmust biztosító közösségi

63


szolgáltatásokat szerveznek. Az idısek klubjába az a 18. életévét betöltött személy is felvehetı, aki egészségi állapota miatt szociális és mentális támogatást igényel. A klubok rendelkeznek a közösségi együttlétre, pihenésre, tisztálkodásra, mosásra, vasalásra, étkezésre alkalmas helyiségekkel. Hétfıtıl péntekig 8.00 és 16.00 óra között, szombaton pedig 8.00 és 14.00 óra között tartanak nyitva. Az idısek klubjaiban lehetıség van: hétfıtıl szombatig háromszori (reggeli, ebéd, uzsonna) vagy egyszeri, normál, illetve – a háziorvos javaslatára - cukorbeteg diétás étkezés igénybevételére, szabadidıs programokon való részvételre (kirándulás, TV nézés, könyv, videó film, társasjátékok, közös rendezvények a többi Szolgáltató központtal, irodalmi-, zenei délutánok, napi-, heti lapok, vetélkedık), szükség szerinti egészségügyi ellátáshoz való hozzájutás megszervezésére, hivatalos ügyek intézéséhez segítség igénybevételére, internet hozzáférésre, számítógép használatra. A feladatellátás módszere: egyéni esetkezelés és csoportmunka. Az idısek klubja tevékenységének célja a hiányzó családi gondozás pótlása, az egyedüllét enyhítése megszüntetése, a tétlenség kóros következményeinek megelızése, továbbá a klubtagok szociális helyzetének javítása és egészségi állapotuk szinten tartása.

2008-ban a jogszabályi elıírásoknak megfelelıen bevezetésre került a személyi térítési díj a nappali ellátást nyújtó intézményben is. Vélhetıen ennek hatására csökkent a klubtagok száma, valamint a Nagy Gyıri István utcai Idısek Klubjában végzett soronkívőli hibaelhárítás miatt kb két hónapig szünetelt a szolgáltatás, az ellátottak másik klubokba lettek áthelyezve, melyet a távolság miatt kevesen vettek igénybe.

Személyi, tárgyi feltételek Nappali ellátás engedélyezett létszámkerete: 17 fı (jelenleg valamennyi a jogszabálynak megfelelı képzettségő szakemberrel betöltött), ebbıl 4 vezetı (klubvezetı) 13 szociális gondozó. A jogszabálynak megfelelı funkciójú helyiségek valamennyi idısek klubjában rendelkezésre állnak. A klubok tárgyi feltételeinek javítására 2009-ben nyílik lehetıség pályázati forrásfelhasználása révén.

64


A klubtagok napi intézménybe és haza szállításához rendelkezésre áll egy mikrobusz, melyet közösen használnak az intézményben ellátott gyermekekkel. A mozgásukban korlátozott személyek részére az intézmény akadálymentes környezetet biztosít az épületek megközelítésében, illetve az épületen belül is. Hiányosságok, gátló tényezık • • • •

Tárgyi eszközök és a bútorzat nem minden esetben felel meg. Az ellátottak romló mentális és fizikai állapot miatt folyamatosan nı az igény a mikrobuszos beszállításra. Szombaton nincs a klubokba személyszállítás, ezáltal a mozgásukban akadályozottak esélyegyenlısége sérül. A változó szükségletek miatt indokolt lenne speciális igényeket is kielégítı nappali ellátás

Célok, feladatok, tennivalók: Jellemzı a klubtagok életkorának nagyfokú szóródása (40 és 95 év) és a rendkívül differenciált igények, szükségletek megjelenése (idıskori elmagányosodás, szomatikus betegségek, demencia, pszichiátriai problémák, szenvedélybetegségek, anyagi gondok), melyek a munkatársak részérıl személyes odafordulást, állandó készenlétet, kreativitást, speciális szakmai tudást, felkészültséget, motivációt igényel(né)nek. Egyre nehezebb a csoportfolyamatok kezelése, gyakran találjuk szembe magunkat eddig még fel nem merült problémák kezelésének szükségességével. A differenciált igények komplex ellátást igényelnek, egy idıben többféle szolgáltatás biztosítását (pl.: klub + házi segítségnyújtás). Ez a fajta komplex ellátás professzionális team munkát jelent. Fontos cél a társintézményekkel és a civil szervezetekkel való kapcsolat továbbfejlesztése, a nappali ellátás rugalmasabbá, vonzóbbá tétele és a tárgyi feltételek javítása. Szükség van egyfajta „profiltisztításhoz” a) b)

idıs klubokon belül demens részleg kialakítására, speciális nappali ellátások kialakítására.

A jelenleg a pesterzsébeti idısek klubjaiba járóknak igen differenciáltak az igényeik attól függıen, hogy „csak” az idıskori magányosság, a testi funkciók hanyatlása miatt választják az intézményt, vagy egészségügyi, pszichiátriai problémák, értelmi fogyatékosság, szellemi hanyatlás miatt kerülnek ide. Célszerő lenne az idısek klubjait a valóban idıs korúaknak (60 év felett) fenntartani, akik hasonló életszakaszban vannak, személyiségfejlıdésük hasonló állomásaihoz érkeznek. Az idısek klubjai közül legalább egy betölthetné a demens klub szerepét (bekerülés orvosi diagnózissal, speciális környezet, foglalkozások, magasabb létszámú személyzet, információs bázis). Szükség van újabb idısek klubjainak megnyitására az idıskorúak által felülreprezentált, illetve a jelenleg nem ellátott választókörzetekben, így a zsúfoltság csökkenhet. A megnövekedett igények miatt az új klub is betölthetné a demens klub szerepét, míg a négy jelenlegi klubnak megmaradhatna a jelenlegi profilja 2009-ben a klubtagok létszámának növelése a cél a lakosság széles körő tájékoztatása révén. A klubtagok érdeklıdésének felkeltése és fenntartása érdekében éves foglalkozatási terv készítése klubonként. A klub programjairól rendszeres tájékoztatás a helyi médiában.

65


NAPPALI ELLÁTÁS: Fejlesztés, felkészítés

-

- az Szt. 65/F.§-a alapján:

nappali ellátást nyújtó intézmények

65/F. § (1) ”A nappali ellátás hajléktalan személyek és elsısorban a saját otthonukban élı, a) tizennyolcadik életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idıs koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek, b) tizennyolcadik életévüket betöltött, fekvıbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylı pszichiátriai betegek, illetve szenvedélybetegek, c) harmadik életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes vagy önellátásra nem képes, de felügyeletre szoruló fogyatékos, illetve autista személyek részére biztosít lehetıséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvetı higiéniai szükségleteik kielégítésére, továbbá igény szerint megszervezi az ellátottak napközbeni étkeztetését. (2) Rendkívül indokolt esetben nappali ellátás olyan fogyatékos személyek részére is biztosítható, akire nézve szülıje vagy más hozzátartozója gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesül. (3) A fenntartó a 92/B. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti szakmai programban meghatározhatja, hogy az intézmény az (1) bekezdésben meghatározottak közül melyik ellátotti csoportokat látja el. Ez a rendelkezés nem érinti a 86. § (2) bekezdésének b)-d) pontja szerinti önkormányzatok ellátási kötelezettségét.”

Helyzetkép és adatok: Egyedi kérelem alapján felmerült az igény olyan szolgáltatás nyújtására (kiskorú gyermek nappali ellátása, korai fejlesztése és gondozása), melyet a Budapest XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzat által mőködtetett intézmények egyike sem tud biztosítani. A szakértıi vélemény a Budavári, az Újbudai és Hegyvidék Önkormányzat Intézményfenntartó Társulás által mőködtettet Habilitációs Fejlesztı Központot javasolta ellátó intézménynek, ahol biztosítani tudják a gyermek fejlesztı felkészítését és nappali ellátását. A Budavári, az Újbudai és Hegyvidék Önkormányzat Intézményfenntartó Társulási Tanácsának a 10/2004./TT számú határozata alapján az intézménybe történı felvétel feltétele, hogy az ellátott lakóhelye szerinti önkormányzat ellátási szerzıdésben vállaljon kötelezettséget a szolgáltatási díj megfizetésére. A Tanács 10/2008./TT (IV. 16.) számú határozata értelmében 2008-ban a szolgáltatás díja 9500 Ft/nap, ez azt jelenti, hogy a szolgáltatás díja egy évre bruttó 2.394.000.-Ft., azaz bruttó kettımillió-háromszázkilencvennégyezer forint, amennyiben a gyermek minden munkanapon igénybe veszi a nappali ellátást. A Budapest Fıváros XX. Kerület Pesterzsébet Önkormányzata 2008. október 27. napján megkötötte az ellátási szerzıdést Budavári, Újbudai és Hegyvidéki Önkormányzat Intézményfenntartó Társulásával. A szerzıdés egy gyermek ellátására szól, 2009.12.31-ig határozott idejő.

NAPPALI MELEGEDİ

az Szt. 65/F.§-a alapján:

65/F. § (1) ”A nappali ellátás hajléktalan személyek és elsısorban a saját otthonukban élı, a) tizennyolcadik életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idıs koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek, b) tizennyolcadik életévüket betöltött, fekvıbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylı pszichiátriai betegek, illetve szenvedélybetegek, c) harmadik életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes vagy önellátásra nem képes, de felügyeletre szoruló fogyatékos, illetve autista személyek

66


részére biztosít lehetıséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvetı higiéniai szükségleteik kielégítésére, továbbá igény szerint megszervezi az ellátottak napközbeni étkeztetését. (2) Rendkívül indokolt esetben nappali ellátás olyan fogyatékos személyek részére is biztosítható, akire nézve szülıje vagy más hozzátartozója gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesül. (3) A fenntartó a 92/B. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti szakmai programban meghatározhatja, hogy az intézmény az (1) bekezdésben meghatározottak közül melyik ellátotti csoportokat látja el. Ez a rendelkezés nem érinti a 86. § (2) bekezdésének b)-d) pontja szerinti önkormányzatok ellátási kötelezettségét.”

Helyzetkép és adatok: A feladatot ellátási szerzıdés keretében a Keresztény Advent Közösség Hajléktalan Ellátó Szolgálata (KERAK) látja el. (rövidítése: KERAK) A szolgálat tevékenysége az említett években markáns változásokon ment keresztül. Az elmúlt idıszakban jelentısen, mintegy 15%-kal bıvült az igénybevevık köre. Számos új programot, szolgáltatást biztosítottak az ügyfeleknek.

A melegedıben kulturális és közösségi programok (pl. filmklub) indultak. Mivel a kliensek 80%-a valamilyen függıségi problémával küzd,– rehabilitációs programokra, speciális önismereti táborozásokra segíti a szolgálat eljutni az együttmőködésre alkalmas embereket. A testi fogyatékosok aránya kb. 10%, ha kell gyógyászati segédeszközt, akár kerekes széket is biztosít a szolgálat, illetve megoldja a szállításukat. 2008 októberétıl - pályázati forrásból -, új lehetıségként biztosítottak klienseik számára munkahelykeresés, munkahely megtartás, családtagok felkutatása, kapcsolattartás céljából ingyenes telefonálási lehetıséget. Ehhez a programhoz kapcsolódóan naponta megveszik az Expressz hirdetési újságot A program megvalósulási idıtartama legalább egy év, vagyis 2009 októberéig biztosan futni fog. Tervük, hogy a munkaügyi központtal együttmőködve kihelyezett álláskeresési klubbot hirdessenek meg néhány alkalom erejéig. Tapasztalják, hogy sokszor van gond, ha meg kell írni egy önéletrajzot, vagy csak egyáltalán kommunikálni kell az álláshirdetıvel. Igyekeznek segíteni, de nyilván gyakorlattal rendelkezı szakember többet tudna tenni az érdekükben.

A szolgálat „kinıtte” a rendelkezésre álló épületrészt. Különösen nagy gondot jelent a raktározás, illetve az interjú szoba hiánya. Szükség volna egy krízis szoba kialakítására is, ahol átmenetileg egyegy kliens elhelyezését is meg lehetne oldani. A KERAK terveiben szerepel, hogy néhány éven belül olyan védett otthonnal bıvüljön tevékenységük, ami biztosítaná a „kitörni” akaró hajléktalan személy számára az utat az utcától az öngondoskodó életvitel megalapozásáig. Nappali melegedı ellátottak száma 2004-2006

Ellátottak száma (átlag) Gondozási napok száma

2004 38

2005 41

2006 42

2007 41

2008 47

9538

10291

10542

10226

12040

Célok, feladatok, tennivalók A szolgáltatás jelenlegi színvonalon való mőködtetése.

67


UTCAI SZOCIÁLIS MUNKA Az Szt. 65/E §-alapján 65/E. § (1) „Az utcai szociális munka keretében biztosítani kell az utcán tartózkodó hajléktalan személy helyzetének, életkörülményeinek figyelemmel kísérését, szükség esetén ellátásának kezdeményezését, illetve az ellátás biztosításához kapcsolódó intézkedés megtételét.”

Helyzetkép és adatok: A feladatot ellátási szerzıdés keretében a Keresztény Advent Közösség látja el. 2005. évtıl, a hajléktalanok nappali melegedıje mellett, önálló egységként mőködteti az utcai gondozó szolgálatot. A szolgálat két fıállású munkatárssal és saját gépjármővel rendelkezik. Az utcai szociális munka feladata a hajléktalan személyek felkutatása, részükre információnyújtás és szükség szerint elhelyezésükhöz való segítségnyújtás. Pesterzsébet közterületein az elmúlt két év során mintegy hatvan hajléktalan emberrel kerültek kapcsolatba. Hajléktalan kliensek között közel 80%-ra tehetı a szenvedélybetegséggel, fogyatékossággal illetve pszichés problémákkal küzdık aránya. Célok, feladatok: A hajléktalan személyek közül mintegy 25 fı a Dél-pesti Kórház mellett fekvı erdıben húzza meg magát. A terület a Pilisi Parkerdı tulajdonában van és a tulajdonos 2007-es évben a terület rendezését tervezi. Az utcai szociális munkások feladata az e területen élı hajléktalanok sorsának rendezése, esetleg elhelyezése. Ennek érdekében a Keresztény Advent Közösség a Szociális és Munkaügyi Minisztériumhoz pályázatot nyújtott be, melyet meg is nyert. A Hajléktalanokért Közalapítvány és a Pilis Parkerdı Zrt által elindított program második felvonása kezdıdött 2008 nyarán. Az elızı fejezethez képest a program annyiban módosult, hogy egy szociális munkás félállásban csak e projekt által gondozott emberekkel foglalkozott: régiek utógondozása, újak bevitele a programba. Továbbra is az a tapasztalat, hogy egy ilyen program eredményeket tud hozni. - Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények Az Szt.80.§-a alapján: " (1) Az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények - a hajléktalanok éjjeli menedékhelye és átmeneti szállása kivételével - ideiglenes jelleggel legfeljebb egyévi idıtartamra teljes körő ellátást biztosítanak. (2) Az átmeneti elhelyezés különös méltánylást érdemlı esetben az intézmény orvosa szakvéleményének figyelembevételével egy alkalommal, egy évvel meghosszabbítható. (3) Az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények típusai: a) idıskorúak gondozóháza; b) fogyatékos személyek gondozóháza; c) pszichiátriai betegek átmeneti otthona; d) szenvedélybetegek átmeneti otthona; e) éjjeli menedékhely; f) hajléktalan személyek átmeneti szállása."

68


IDİSKORÚAK GONDOZÓHÁZA - az Szt. 82.§-a alapján: Az Szt. 82. §-a szerint: „Az idısek gondozóházába azok az idıskorúak, valamint azok a 18. életévüket betöltött beteg személyek vehetık fel, akik önmagukról betegségük miatt vagy más okból otthonukban idılegesen nem képesek gondoskodni.”

Helyzetkép és adatok: A Lajtha utcai Szociális Szolgáltatási Központ szervezeti keretén belül mőködik a 23 férıhelyes idısek átmeneti gondozóháza, ahol 17 nı és 6 férfi ellátására van lehetıség. A Gondozóház által nyújtott szolgáltatások:

24 órás gondozás, ápolás, felügyelet biztosítása teljes ellátással, alapgyógyszer-készlet, gyógyászati segédeszközök térítésmentes biztosítása az ellátottak részére az 1/2000.(I.7.) SzCsM rendelet szerint, az intézmény orvosa heti 2 látogatásával nyomon követi az ellátásban részesülık egészségi állapotának változását, biztosítja az egészségügyi tanácsadást, szőrést, pszichiáter szakorvosként figyelemmel kíséri, felismeri a lakók pszichés állapotának változásait, segíti a felmerülı feszültségek, szorongó, depresszív érzések egyéni beszélgetésekkel való oldását, egyéb egészségügyi, szakorvosi ellátáshoz való hozzájutás biztosítása, ügyintézésben segédkezés, egyéni esetkezelés, a gondozóházi tartózkodást követı ellátások megszervezése, mentális gondozás, közösségi, szabadidıs programok szervezése, önállóság fenntartását, fejlesztését segítı foglalkozások szervezése (beszélgetıs csoportok a mentális hanyatlás megelızésére, késleltetésére, gyógytestnevelı foglalkozás), a szükségleteknek megfelelıen más szakemberek bevonása az ellátásba, hitélet gyakorlás feltételeinek biztosítása, elhalálozás esetén az elhunyt eltemettetésével kapcsolatos feladatok ellátása, érték- és vagyonmegırzés biztosítása. Ellátottak számának alakulása

69


Személyi, tárgyi feltételek: A gondozóházban 14 fı dolgozik (1 vezetı ápoló, 6 ápoló, 1 szociális munkás, 5 technikai munkatárs, 1 szociális ügyintézı) Hiányosságok, gátló tényezık felsorolása Egyre több a zavart, demenciában szenvedı szolgáltatást igénybevevı, akiknek megfelelı színvonalú ellátása, illetve a többi idıs emberrel történı együttes ellátása gondot jelent. Szükség lenne célzott foglalkozást szervezı, megfelelı szakképzettségő szakember alkalmazására. Célok, feladatok: A gondozóházi lakók egészségi állapotából fakadóan kiemelt igény van gyógytornász foglalkoztatására , mert ezáltal az idısek otthonukba való visszahelyezhetısége nagyobb eséllyel valósítható meg, javítható az ellátottak önellátási képessége, illetve a kórházi ellátást követı rehabilitáció nem szakad meg. Célunk az épület komplex akadálymentessé tétele az ellátottak önállóságának fenntartása érdekében.

3.25.

Szociális és egészségügyi szolgáltatások – önként vállalt feladat alapján

teljesített szolgáltatások A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi törvény 8. § szerint: (1) A települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen: a településfejlesztés, a településrendezés, az épített és természeti környezet védelme, a lakásgazdálkodás, a vízrendezés és a csapadékvíz elvezetés, a csatornázás, a köztemetı fenntartása, a helyi közutak és közterületek fenntartása, helyi tömegközlekedés, a köztisztaság és településtisztaság biztosítása; gondoskodás a helyi tőzvédelemrıl, közbiztonság helyi feladatairól; közremőködés a helyi energiaszolgáltatásban, a foglalkoztatás megoldásában; az óvodáról, az alapfokú nevelésrıl, oktatásról, az egészségügyi, a szociális ellátásról, valamint a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodás; a közösségi tér biztosítása; közmővelıdési, tudományos, mővészeti tevékenység, sport támogatása; a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének a biztosítása; az egészséges életmód közösségi feltételeinek elısegítése. (2) Az (1) bekezdésben foglalt feladatokban a települési önkormányzat maga határozza meg - a lakosság igényei alapján, anyagi lehetıségeitıl függıen -, mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el.

A Szt. az elmúlt években több alkalommal változott, a szociális információszolgáltatás 2007.01.01.tıl, a támogató szolgáltatás és a közösségi ellátás 2009.01.01-tıl a szociális törvénybıl, mint kötelezıen ellátandó alap feladat kikerült. Pesterzsébet Önkormányzata fontosnak tartja, hogy a szolgáltatások minél szélesebb körben elérhetıek legyenek a lakosság különbözı rétegei számára, az elızı években elért eredményeket megırizze. Ezért képviselıtestületi döntés alapján önként vállalt feladatként biztosítja a következı szolgáltatásokat: támogató szolgáltatás Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda mőködtetése otthoni szakápolás

TÁMOGATÓ SZOLGÁLAT - az Szt. 65/C.§- alapján: 65/C. § (1) „A támogató szolgáltatás célja a fogyatékos személyek lakókörnyezetben történı ellátása, elsısorban a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítése, valamint életvitelük önállóságának megırzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítása révén. (2) (3) A támogató szolgáltatás feladata a fogyatékosság jellegének megfelelıen különösen

70


a) az alapvetı szükségletek kielégítését segítı szolgáltatásokhoz, közszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása (speciális személyi szállítás, szállító szolgálat mőködtetése), b) az általános egészségi állapotnak és a fogyatékosság jellegének megfelelı egészségügyi-szociális ellátásokhoz, valamint a fejlesztı tevékenységhez való hozzájutás személyi és eszközfeltételeinek biztosítása, c) információnyújtás, ügyintézés, tanácsadás, a tanácsadást követıen a társadalmi beilleszkedést segítı szolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása, d) a jelnyelvi tolmácsszolgálat elérhetıségének biztosítása, e) segítségnyújtás a fogyatékos személyek kapcsolatkészségének javításához, családi kapcsolatainak erısítéséhez speciális, önsegítı csoportokban való részvételükhöz, f) egyes szociális alapszolgáltatási részfeladatok biztosítása a fogyatékos személyek speciális szükségleteihez igazodóan, g) segítségnyújtás a fogyatékos emberek társadalmi integrációjának megvalósulásához, valamint a családi, a közösségi, a kulturális, a szabadidıs kapcsolatokban való egyenrangú részvételhez szükséges feltételek biztosítása, h) a fogyatékos személy munkavégzését, munkavállalását segítı szolgáltatások elérhetıségének, igénybevételének elısegítése. (4) A támogató szolgáltatás igénybevétele során szociálisan rászorultnak minısül a súlyosan fogyatékos személy. (5) A (4) bekezdés alkalmazásában súlyosan fogyatékos a külön jogszabály szerinti fogyatékossági támogatásban, vakok személyi járadékában, illetve magasabb összegő családi pótlékban részesülı személy. (6) A súlyos fogyatékosságot igazolni lehet a) az ellátás megállapítását, illetve folyósítását igazoló határozattal vagy más okirattal, b) az ellátás megállapításának alapjául szolgáló, a fogyatékosság fennállását igazoló szakvéleménnyel. (7) Ha a szakvélemény a következı felülvizsgálat (ellenırzı vizsgálat) idıpontját, illetve az állapot fennállásának várható idejét tartalmazza, a jogosultság eddig az idıpontig áll fenn.”

Helyzetkép és adatok A támogató szolgáltatás mőködtetését a Képviselı testület a 380/2006. (XII. 07.) Ök. számú határozatával Pesterzsébeti Szociális és Gyermekvédelmi Központ feladatává tette. A Pesterzsébeti Szociális és Gyermekvédelmi Központ a Családsegítı Szolgálathoz integrálva 2008. szeptember 01.-én indította el a Támogató Szolgálatot.

A szolgálat mőködési adatai 2008. 07.-2008. 12 Igénybevevık száma összesen autista halmozottan fogyatékos mozgás fogyatékos vak szociálisan nem rászoruló fogyatékos Régi igénybevevı Új igénybevevı

szeptember október

november

december

6 fı 1 fı

6 fı 2 fı

9 fı 1 fı

5 fı 1 fı

2 fı 2 fı 1 fı

2 fı 1 fı

2 fı 3 fı 1 fı

fı 2 1 fı 1 fı

1 fı

2 fı

5 fı 1 fı

6 fı 3 fı

0 6 fı

71

5 fı


Egy személyi segítıre jutó esetszám Egy személyi segítıre jutó gondozási órák Utaskilométer

25 fı

26 fı

30 fı

25 fı

64 443

10 687

92 564

84 423

Személyi és tárgyi feltételek

A szolgáltatást 1 fı vezetı 2 fı személyi segítı 1 fı gépjármővezetı biztosítja A szolgálat 2008 szeptember1-tıl mőködési engedély szerint mőködik a 1205 Budapest Kossuth Lajos u. 146. szám alatt. Tárgyi feltételei megfelelnek a jogszabályban elıírtaknak. Az épület akadálymentes bejutást biztosít a mozgáskorlátozottak számára. 2008 tavasza óta rendelkezik a jogszabályban elıírt, speciálisan felszerelt mikrobusszal.

Hiányosságok, gátló tényezık A pályázati programban elvárt mőködési feltételeknek nehéz megfelelni. Az ehhez kapcsolódó adminisztrációs feladatok elvégzése idıigényes, bonyolult. A pályázati támogatás elszámolásához szükséges szakmai útmutatók hiányosak, az új információhoz való hozzájutás késedelmes.

Célok, feladatok: A szolgáltatás ismertté tétele a kerületi lakosság körében. A fogyatékos embereket támogató civil szervezetekkel való munkakapcsolat kialakítása, fenntartása. A kerületben mőködı egészségügyi szolgáltatókkal munkakapcsolat kiépítése, fenntartása. A kerületben mőködı speciális szükséglető gyermekeket ellátó intézménnyel munkakapcsolat kiépítése, fenntartása. A szolgálat információtárának folyamatos karbantartása, címlisták aktualizálása, bıvítése a fıvárosban található fogyatékos személyeket segítı szervezetek elérhetıségével.

KÖZÖSSÉGI ELLÁTÁS - az Szt. 65/A.§- alapján: 65/A. § „(1) Közösségi ellátások a pszichiátriai, illetve a szenvedélybetegek részére nyújtott (2) bekezdésben meghatározott közösségi alapellátás, valamint a szenvedélybetegek részére nyújtott (3) bekezdés szerinti alacsonyküszöbő ellátás. (2) A pszichiátriai, illetve a szenvedélybetegek részére a közösségi alapellátás keretében biztosítani kell a) a lakókörnyezetben történı segítségnyújtást az önálló életvitel fenntartásában, b) a meglevı képességek megtartását, illetve fejlesztését, c) a háziorvossal és a kezelıorvossal való kapcsolattartás révén a szolgáltatást igénybe vevı állapotának folyamatos figyelemmel kísérését, d) a pszichoszociális rehabilitációt, a szociális és mentális gondozást, e) az orvosi vagy egyéb terápiás kezelésen, szolgáltatásban, szőrıvizsgálaton való részvétel ösztönzését és figyelemmel kísérését, f) megkeresı programok szervezését az ellátásra szoruló személyek elérése érdekében. (3) A szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbő ellátás keretében a (2) bekezdés e)-f) pontjában meghatározottakon túl biztosítani kell a) a szenvedélybetegség okozta egészségügyi és szociális károk mérsékléséhez szükséges egyes ártalomcsökkentı szolgáltatásokat,

72


b) a kríziskezelést az életet veszélyeztetı, a testi, szociális, kapcsolati és életvezetési rendszerben kialakult kezelhetetlen helyzetek esetére. (4) A szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbő ellátás esetén a természetes személyazonosító adatokat nem kell megadni, a jegyzı a 18. § szerinti nyilvántartásba kizárólag a szociális ellátás megállapítására, megváltoztatására és megszüntetésére vonatkozó döntést jegyzi be.”

Helyzetkép és adatok: A 2007-es évben a Pesterzsébeti Szociális és Gyermekvédelmi Központ együttmőködési támogatást kötött a Humán Sztráda Nonprofit Kft-vel a Budapest XX. kerületben élı pszichés problémákkal küzdı személyek és hozzátartozóik, illetve szenvedélybetegek é hozzátartozóik komplex segítésre. Az együttmőködés során a pszichiátriai és szenvedélybetegséggel küzdı gondozottak részére a Humán Sztárda Nonprofit Kft a következıket biztosítja: - A gondozottak egészségi és pszichés állapotának javításban való segítségnyújtás, hosszú távú folyamatos gondozás, állapotuk figyelemmel kísérése az otthonukban. - Szakmai háttér biztosítása a pszichiátriai és addiktológiai szakemberekkel való folyamatos kapcsolattartás révén. - A kliens és családja tájékoztatása a betegségekkel kapcsolatos tudnivalókról, az ahhoz való alkalmazkodás és kezelés teendıirıl. - A szabadidı szervezett eltöltésének segítése. - Szabadidıs, önsegítı csoportok, támogató hálózatok szervezıdésének segítése. - Életvitellel kapcsolatos tréningek, hozzátartozói csoportok megszervezésben való segítségnyújtás, terembérlési lehetıségek felkutatása. - Közösségi reintegráció segítése. - Tanácsadás, információnyújtás az egészségügyi, szociális, foglalkoztatási, oktatási, lakhatási lehetıségek igénybevételérıl. - A kliens segítése szociális ügyek intézésében, készségfejlesztéssel, gondozói kísérettel. - A munkához való hozzájutás segítése. - A kliensek, ellátottak sikeres rahabilitációjáról, az elért eredményekrıl visszajelzés.

közösségi pszichiátriai gondozás keretében ellátottak száma kapcsolat felvételek száma megállapodások száma 2007 32 fı 25 fı 2008 51 fı 35 fı

IFJÚSÁGI INFORMÁCIÓS ÉS TANÁCSADÓ IRODA Helyzetkép és adatok: Pince Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda 2005 ıszétıl mőködik a kerületben. Az iroda létrehozását saját forrásból és a Gyermek, Ifjúsági és Sportminisztérium, valamint az Ifjúsági, Családvédelmi és Szociális Minisztérium pályázati támogatásaiból sikerült kialakítani. Az iroda létrehozásával az önkormányzat és a gyermekvédelemben dolgozó szakemberek egy olyan helyet kívántak létre hozni, ahol a fiatalok barátságos környezetben, anonim módon kérhetnek segítséget.

Az iroda fı feladata az információnyújtás és tanácsadás biztosítása mellett internet használatot és egy közösségi helyet nyújt a fiataloknak. A kötelezıen nyújtandó szolgáltatások körét a Gyermek, Ifjúsági -és Sportminisztérium pályázati kiírása határozta meg, mely megfelel az Európai Ifjúsági Charta és a Hayico (Magyarországi Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodák Szövetsége) által deklarált alapelveknek és mőködési irányelveknek Az információ nyújtás terén a diákmunka és a továbbtanulással kapcsolatos információk a legnépszerőbbek, tanácsadások közül a jogászt elsısorban felnıttek használják, a pályaválasztási

73


tanácsadást idıszakosan veszik igénybe, a pszichológiai tanácsadás egyéni igénybevétele ingadozó. A bejáró fiatalok nagy része folyamatosan visszatérı vendég, akár naponta is felkeresik az irodát. A bejáró fiatalok közül a kisebbekre jellemzı, hogy a közelben laknak, a középiskolások közül sokan más kerületben laknak, de ide járnak iskolába. Az iroda mőködése során szervezıként számos budapesti rendezvényen vett rész és helyi rendezvényt szervezett vagy kapcsolódott be azok megvalósításába. Folyamatosan együttmőködik a kerületi ifjúsági és bőnmegelızési referenssel. Tagja a Budapest Ifjúsági Irodák Szövetségének (BIIRSZ), 2006-ban felvételt nyert a Magyarországi Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodák Szövetségébe (HAYICO), mely standardjai megfelelnek az ifjúsági irodák nemzetközi elıírásainak. Az elmúlt évben több rendezvényt szerveztek, illetve vettek részt fıvárosi, vagy országos programokon. Pesterzsébet Önkormányzatának és a KERAK Nappali Melegedıjének támogatásával megszervezték és lebonyolították a Szenvedélyes hét rendezvénysorozatot 2008. április 14-18. között. Bekapcsolódtak az Európai Unió által támogatott Fiatalok Lendületben Programba. Az elsı EVS (European Voluntary Service) önkéntes fél évet töltött náluk. 2008 ıszén 2 önkéntes érkezett, akik jelenleg is segítik az irodába járó fiatalokat a nyelvtanulásban, országaik (Németország, Törökország) kultúrájának megismerésében. Az ifjúsági iroda a kerület egyik legelmaradottabbnak jellemzett körzetének szomszédságában helyezkedik el. A bejáró fiatalok egy része errıl a területrıl ékezik; így az irodában megvalósul egy közvetlen prevenciós munka, mely kifejezetten az említett „veszélyeztettet” területen élı gyermekekre és fiatalokra terjed ki.

2008. évi összforgalmi adatok:

Megkeresés oka: Látogató: Beszélgetés: Információ kérés: Internet használat: Diák-, alkalmi munka információ kérés: Pszichológiai tanácsadás: Pályavál., munkavál. tanácsadás: Jogi tanácsadás: Összesen:

0-14 0-14 15-18 év nı év ffi: év nı: 27 20 12 126 219 281 3 2 2 118 237 153

4

279

6

1 7

1

3

455

580

3

1 481

25 év 15-18 19-25 19-25 feletti év ffi: év nı: év ffi: nı: 21 9 3 12 309 100 79 22 8 3 4 3 231 73 44 39

25 év feletti ffi: 4 27 18 15

Össz.: 108 1163 43 910

5 6

1 2

2 1

1 4

16 27

18

14

4 200

4 3 140

97

83

41 7 2315

Személyi és tárgyi feltételek A szolgáltatást 1 fı ifjúságsegítı/ irodavezetı 2 fı heti 20-20 órában foglalkoztatott ifjúságsegítı látja el. A fıállású munkatársak mellett megbízási, vagy szolgáltatási szerzıdéssel jogász, pszichológus, álláskereséséi tanácsadó nyújt segítséget a fiataloknak. Az iroda helyiségei 1 beszélgetı szoba, 2 közösségi szoba a fiatalok nagy száma és életkori szóródása miatt szőkösek. A felszereltsége többnyire pályázati támogatásokból finanszírozott. 2008-ban a fenntartó felújította a padozatot, a fiatalok segítségével megújultak a Pince falai is.

74


A Pince Ifjúsági Iroda összforgalma 2006 2007 2008

4232 megkeresés 4073 megkeresés

3915 megkeresés

Hiányosságok, célok, feladatok: A 2004. évi koncepcióban tett megállapítások (a hátrányos helyzető gyermekek, fiatalok integrálódását segítı szolgáltatások, intézmények hiánya; az iskolai szociális munkások, állandóan elérhetı iskolapszichológusok hiánya, az ifjúsági szervezıdések, szabadidıs közösségek támogatása) sajnos napjainkban is igazak. Fontos egy olyan, elsısorban fiatalok számára kialakított, sportolásra is alkalmas közösségi tér kialakítása, ahol helyet kaphatna a hasznos szabadidı eltöltés számos formája (sportolás, képzı mővészet, tánc), kiegészíthetı lenne egy no-drog kávézóval, ahol fiatalok dolgoznának diákmunkában. Ez az intézményi forma hátterét biztosíthatná a gyermekvédelmi törvényben kötelezı feladatként meghatározott utcai szociális munkának. Lefedhetné a dél-pesti régiót, így bevonva a XIX. és XXI. kerületi önkormányzatokat is. Megvalósítására uniós pályázati forrásokat lehetne igénybe venni. Emellett fontos, hogy minél több használható játszóteret kapjanak vissza a fiatalok. Megfontolandó lenne, hogy az irodán belül külön helyiség álljon rendelkezésre a kisebbeknek és a nagyobbaknak, valamint olyan terület, ahol lehetıség van rendszeres mozgásra is. Elengedhetetlenül fontos lenne egy kerületi ifjúságkutatás is. Az ifjúsági iroda mőködése során egyre jobban tapasztaljuk, hogy a fiataloknak szüksége van egy térre, mely az övék. Ahol egymás között, mégis védett környezetben lehetnek. Ezt mára kinıttük, s ha meg akarunk felelni a fiatalok igényeinek, azon kell gondolkodnunk, hol és hogyan tudunk új teret nyerni számukra.

OTTHONÁPOLÁSI SZOLGÁLAT 20/1996. (VII. 26.) NM rendelet 1.§ (1) „Az otthoni szakápolás a biztosított otthonában vagy tartózkodási helyén, kezelıorvosának rendelésére, szakképzett ápoló által végzett tevékenység.”

Az otthoni szakápolás keretében ellátható feladatok Szondán át történı tápláláshoz és folyadékfelvételhez kapcsolódó szakápolási tevékenységek végzése és megtanítása. A tracheális kanül tisztítása, a betét cseréje, a tevékenység megtanítása. Állandó katéter cseréjéhez vagy rendszeres katéterezéshez, hólyagöblítéshez kapcsolódó szakápolói feladatok. Az intravénás folyadék és elektrolit pótláshoz, parenterális gyógyszer beadáshoz kapcsolódó szakápolási feladatok. Baleseti és egyéb mőtétek utáni szakápolási feladatok és az önellátás korlátozottsága esetén a testi higiéné biztosítása, valamint a mozgás segítése. Mőtéti területek (nyitott és zárt sebek) ellátása, sztomaterápia és különbözı célt szolgáló drének kezelésének szakápolási feladatai, szakmaspecifikus szájápolási tevékenységek mőtét után. Decubitálódott területek, fekélyek szakápolási feladatai. Betegség következményeként átmenetileg vagy véglegesen kiesett, illetve csökkent funkciók helyreállításához, fejlesztéséhez vagy pótlásához kapcsolódó szakápolási feladatok: - gyógyászati segédeszközök, protézisek használatának tanítása,

75


-

mozgás és mozgatás eszközeinek használatának tanítása, hely és helyzetváltoztatás segítése. Szükség esetén speciális tevékenységek, pl. EKG, oscillometria, oxigénterápia, légzésterápia, szívó alkalmazása, gyógylámpák alkalmazása, TENS készülék alkalmazása. Tartós fájdalomcsillapítás szakápolási feladatai. A beteg állapotától függıen beszédterápia, a fizioterápia körébıl: gyógytorna, elektroterápia biztosítása. Haldokló beteg otthonában történı szakápolása az ellátandó feladatok megnevezésével. A szakápolás és a szakirányú terápiás szolgáltatás során biztosítani kell: - a beteg pszichés vezetését, étkezési tanácsadást és mindazon tevékenységek megtanítását, amelyet maga a beteg és/vagy családja megtehet a beteg egészsége megtartásáért, helyreállításáért vagy állapota romlásának megakadályozásáért, - ápolási anamnézis felvételét, az ápolási folyamat dokumentálását és jelentési kötelezettség teljesítését, - rendszeres kommunikációt a házi-, illetve kezelıorvossal és más, a beteg ellátásában résztvevıkkel.

Helyzetkép és adatok: Az otthoni ellátás iránti fokozott igényeket figyelembe véve a Pesterzsébeti Szociális és Gyermekvédelmi Központ - mőködési engedéllyel és társadalombiztosítási szerzıdéssel rendelkezı otthoni szakápolási szolgálatot mőködtet. A pályázati forrásból kialakított szolgáltatásnak 1997. óta van mőködési engedélye, 1999. június 1. óta rendelkezik társadalombiztosítási szerzıdéssel.

Szolgáltatások: otthoni szakápolás, gyógytorna, fizikoterápia, beszédterápia (logopédia). A szakápolási tevékenységet minden esetben felnıtt szakápolói végzettséggel rendelkezı szakemberek végzik, megbízási szerzıdés alapján. A gyógytornát vállalkozói közremőködéssel diplomás gyógytornászok, a logopédiát megbízási szerzıdéssel logopédus, a fizikoterápiát pedig fizioterápiás szerzıdéssel látják el. Fedezete teljes mértékben az OEP finanszírozás. A leggyakoribb szakápolási tevékenység a felfekvés-fekély és az alsó végtag fekély kezelése, mőtéti területek (nyitott és zárt sebek) ellátása, szondán át történı tápláláshoz kapcsolódó szakápolási tevékenységek végzése volt. A szakirányú terápiás szolgáltatást igénylı leggyakoribb diagnózisok:

76


agyi történések következtében kialakult féloldali bénulás, beszédzavar, különbözı reumatikus megbetegedések, protézis beültetések, traumatológiai sérülések. Az igények, a gyógytorna kivételével idıben teljesültek. Sajnos az igényhez képest kevesebb a gyógytornászok finanszírozott kapacitása. A háziorvosokkal a szolgálat kapcsolata megfelelı, az otthonápolásra vonatkozó szükségletet folyamatosan jelzik. Személyi, tárgyi feltételek: Engedélyezett létszámkeret: 2 fı (1 fı otthonápolási szolgálatvezetı, aki egyben fizikoterápiás tevékenységet is végez, 1fı szakápoló). A fıállású munkatársakon kívül megbízási, szolgáltatási szerzıdéssel is foglalkoztatunk munkatársakat A munkatársak olyan és csak annyi tevékenységre kapnak megbízást, melyet a társadalombiztosítás finanszíroz. Az otthonápolás az egészségügyi és szociális alapellátásban dolgozó szakemberek együttmőködésével, team-munkában valósul meg. A team tagjai: az intézményen belül mőködı négy szociális szolgáltató központ dolgozói (szolgálatvezetı, ápolási koordinátor, szakápoló), valamint külsı szakemberek: háziorvos, gyógytornász, fizioterápiás asszisztens, logopédus. A szolgálat által használt helyiség 2008-tól felújításra került. A szolgáltatás mőködéséhez szükséges tárgyi feltételek biztosítottak. A szakápoláshoz szükséges törvényileg elıírt eszközök beszerzése egész évben folyamatos volt, sikerült új fizikoterápiás készüléket is vásárolni. (TENSEL) A betegellátás és a megváltozott dokumentációs igények megkönnyítésére 2007. évben beszerzésre került egy digitális fényképezıgép és nyomtató a fekélyek, decubitusok ápolás során történı változásának nyomon követéséhez, A rehabilitációs eszközök kölcsönzési lehetıségét egy kis raktár segíti, melyet szintén a szolgálat mőködtet. Hiányosságok, gátló tényezık Kevés a gyógytornász, így sok esetben hosszú a várakozási idı a szolgáltatást igénybevevınek. Hosszabb idejő ápolási szükséglet esetén, ill. amennyiben a havi vizitkeret kimerült, a társadalombiztosítás már nem finanszírozza a tevékenységet. 2007 óta a megbízási díjak, illetve a közremőködıi díjak nem emelkedtek, más Otthonápolási Szolgálatokhoz viszonyítva is nagyon kevés a vizitdíj, amit a kollégáknak az intézmény fizetni tud, ezért nagyon nehéz új szakembereket találni. Célok, feladatok, tennivalók: • • • • • •

Együttmőködés, folyamatos munkakapcsolat kialakítása a szervezeti egységekkel, ezáltal folyamatos információáramlás biztosítása. A dolgozók szakmai ismereteinek szinten tartása és új ismeretek megszerzése érdekében továbbképzési terv kidolgozása, a továbbképzés finanszírozása. Folyamatos kapcsolattartás a hozzátartozókkal, társintézményekkel Az Otthonápolási Szolgálat szolgáltatásainak - igazodva a lakossági igényekhez -, bıvítése. Az ellátás további fenntartása, a szolgálat mőködıképessége feltételeinek biztosítása társadalombiztosítási és pályázati forrásokból. A meglévı géppark fejlesztése, új gépek vásárlása (bioptron lámpa, kombinált készülékek, stb.).

Továbbképzési kötelezettség Az Szt. 92/B. § (1) bekezdés e) pontjában foglaltak értelmében a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény állami fenntartója gondoskodik a szakemberek képzésérıl, továbbképzésérıl.

77


A személyes gondoskodást végzı személyek továbbképzésérıl és a szociális szakvizsgáról szóló 9/2000. (VIII.4.) SzCsM rendelet a folyamatos szakmai továbbképzést kötelezıen írja elı a szociális tevékenységet végzı személyeknek. Az intézmények a továbbképzési tervüknek megfelelıen figyelemmel kísérték a továbbképzéseket, és eleget tettek a munkavállalói kötelezettség teljesítését követıen a kifizetéseknek. A kötelezı továbbképzéssel kapcsolatosan felmerülı költségeket nem fedezték a normatívából lehívható összegek, így a költségek nagy része az Önkormányzatot terhelte.

3.3

Foglalkoztatás elısegítése.

Helyzetkép és adatok: Bár az Európai Unió által nem elismert foglalkoztatási forma a közmunka, ennek ellenére a helyi tapasztalatok azt mutatják, hogy a közcélú, közhasznú foglalkoztatásra nagy szüksége van a tartós munkanélküliséggel küzdı embereknek. Sajnos ki kell mondani, hogy jelenleg Magyarországon vannak olyan társadalmi csoportok, melyek az aktív munkaerı piacon nem képesek munkát vállalni betegségük, képzetlenségük, nemi illetve etnikai hova tartozásuk miatt. Fentiek alapján ezeknek az embereknek a foglalkoztatása és ez által rendszeres jövedelemhez való juttatása a helyi közösség érdeke. Sajnos ma már a közcélú foglalkoztatás állami támogatása csak a 30 napos kötelezı foglalkoztatásra elégséges, ezért miként azt már évek óta a közhasznú munkavégzés kapcsán az Önkormányzat megszokta, itt is helyi önerı bevonására van szükség. Ennek fedezetét adhatja az Önkormányzat számára a költségvetési törvény által juttatott pénzbeni- és természetbeni ellátások normatívája, mely nem kötött felhasználású, így pl. foglalkoztatásra is fordítható. Személyi, tárgyi feltételek: A kerületben a közhasznú, közcélú foglalkoztatásnak több éves szakmai tapasztalata és szakember csapata van. A szociális jellegő foglalkoztatás szakmai személyi, tárgyi feltételei a Szociális Foglalkoztatóban biztosítottak. A közmunkában résztvevık bér- és járulékának finanszírozása az alábbiak alapján történik:Közhasznú foglalkoztatás: normál program esetén 45 %, roma program esetén 20 % az önkormányzat által megtérítendı költség. A támogatás mértékét a Középmagyarországi Regionális Munkaügyi Központ állapítja meg, valamint jogában áll új szerzıdések esetén a támogatás mértékét változtatni. Közcélú foglalkoztatás: a támogatás mértéke minden évben a központi költségvetés által meghatározott Ft/fı/napra lebontott irányszám. 2008. évben a támogatás mértéke 3900 Ft/fı/nap volt. Ez a támogatás nem fedezte a munkabér és járulékainak költségét. A legalacsonyabb minimálbér esetében 530 Ft/fı/nap, középfokú minimálbér esetében 1.617 Ft/fı/nap többletköltséget jelentett az önkormányzatnak. 2009. évtıl a közcélú foglalkoztatás finanszírozásának módja megváltozott. A támogatás mértéke a munkabér és járulékainak 95 %-os finanszírozása. Ez a foglalkoztatási forma érinti közmunkások 95 %-át, amíg az 5 % továbbra is közhasznú foglalkoztatásban történik. Célok, feladatok, tennivalók: A közhasznú, illetve közcélú foglalkoztatás bér és járulékkiadásainak kiegészítése önkormányzati forrásokból.

IIV V.. A A FFE EL LÜ ÜL LV VIIZ ZSSG GÁ ÁL LA AT TM ME EG GÁ ÁL LL LA APPÍÍT TÁ ÁSSA AII A 184/2005.(V.19.) Ök.sz. határozattal elfogadott és a 247/2007. (VII.19.) Ök.sz. határozattal felülvizsgált Szolgáltatástervezési Koncepcióban megfogalmazott célok, feladatok, tennivalók közül megvalósultak:

78


A foglalkoztatásból kívülrekedt aktív korú személyek számára a beilleszkedési program és annak megvalósítása elsısorban a közfoglalkoztatás által segítette elı a munka világába történı beilleszkedést. A lakhatáshoz nyújtott helyi támogatások köre kibıvült a főtési támogatással, amely a téli idıszakra nyújt jelentıs segítséget a rászoruló családoknak. A lakhatásukban veszélyeztetett családok helyzetén segített az adósságkezelési szolgáltatás és a díjhátralék kiegyenlítı támogatás. Fokozott figyelmet fordítottunk a kilakoltatás elıtt álló gyermekes családok lakhatásának megırzésére. Kialakításra került a Támogató Szolgálat A Családsegítı Szolgálat a Támogató Szolgálattal együtt a felújított 1203. Budapest, Kossuth Lajos utca 146. szám alatti épületbe költözött.

Az Önkormányzat 2008. október 27. napján ellátási szerzıdést kötött a Budavári, Újbudai és Hegyvidéki Önkormányzat Intézményfenntartó Társulásával. A szerzıdés egy fogyatékos gyermek nappali ellátására szól, 2009.12.31-ig mely határozott idejő. A 2007-es évben a Pesterzsébeti Szociális és Gyermekvédelmi Központ együttmőködési támogatást kötött a Humán Sztráda Nonprofit Kft-vel a Budapest XX. kerületben élı pszichés problémákkal küzdı személyek és hozzátartozóik, illetve szenvedélybetegek é hozzátartozóik komplex segítésre.

Forráshiány miatt nem valósult meg: a szociális étkeztetésben csak cukorbeteg diéta elérhetı az ellátottak számára, az epés, liszt érzékeny és egyéb diéta változatlanul hiányzik a kínálatból, a szociális helyben étkeztetés körülményeinek javítása, a speciális lakossági igényeknek (napi ötszöri ellátás, demens ellátott egész napos felügyelete, esti, éjszakai és hétvégi szolgáltatás) a házi segítségnyújtás nem volt képes megfelelni részben személyi és költségvetési, részben pedig jogszabályi feltételek okán. demens idıseket ellátó speciális részleg az idısek klubja szolgáltatáson belül, idısek átmeneti gondozóházának férıhelybıvítése, fogyatékosok nappali intézménye, pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali intézménye, fogyatékos személyek gondozóháza, pszichiátriai betegek átmeneti otthona, szenvedélybetegek átmeneti otthona, A Pesterzsébeti Szociális és Gyermekvédelmi Központ valamennyi épülete részben akadálymentes. (a mozgásukban korlátozottak önállóan használhatják) Pályázati támogatások felhasználásával az intézmény valamennyi telephelyén a komplex akadálymentesség kialakítását tervezzük. Elhelyezési feltételek javítása a Pesterzsébeti Szociális és Gyermekvédelmi Központ intézményüzemeltetési csoportjánál. (új telephely kijelölése, vagy a jelenlegi épület átalakítása)

V V.. A A SSZ ZO OC CIIÁ ÁL LIISS SSZ ZO OL LG GÁ ÁL LT TA AT TÁ ÁSSO OK K FFE EJJL LE ESSZ ZT TÉ ÉSSII IIR RÁ ÁN NY YA AII,, M ME EG GO OL LD DA AN ND DÓ Ó FFE EL LA AD DA AT TO OK K:: 22000077--22000099.. 5.1. Megoldandó feladatok Kerületünkben a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek és a fogyatékosok részére hiányoznak a szociális ellátási formák. A kerületi háziorvosok, házi gyermekorvosok, védınık és szociális ellátást végzık bevonásával szükség van egy felmérés elkészítésére, a tényleges ellátotti igények megállapításához. A hiányzó szociális szolgáltatások megszervezésének mikéntjét az ellátotti igények felmérését követıen érdemes meghatározni: önkormányzat által fenntartott intézmény, ellátási szerzıdés, illetve szomszéd kerületek Önkormányzataival közösen mőködtetett formák lehetségesek.

79


Szociális szolgáltatások - alapszolgáltatások közül:

FOGYATÉKOSOK NAPPALI INTÉZMÉNYE - az Szt. 65/F.§-a alapján: 65/F. § „(1) A nappali ellátás hajléktalan személyek és elsısorban a saját otthonukban élı, tizennyolcadik életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idıs koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek, c) harmadik életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes vagy önellátásra nem képes, de felügyeletre szoruló fogyatékos, illetve autista személyek részére biztosít lehetıséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvetı higiéniai szükségleteik kielégítésére, továbbá igény szerint megszervezi az ellátottak napközbeni étkeztetését. (2) Rendkívül indokolt esetben nappali ellátás olyan fogyatékos személyek részére is biztosítható, akire nézve szülıje vagy más hozzátartozója gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesül.” Fogyatékos betegek nappali intézményének feladatai 1/ 2000 (I.7.) SzCsM rendelet alapján: 74. § „ A nappali ellátást biztosító intézmény a) az ellátást igénybe vevık részére szociális, egészségi, mentális állapotuknak megfelelı napi életritmust biztosító szolgáltatást nyújt, b) a helyi igényeknek megfelelı közösségi programokat szervez, valamint helyet biztosít a közösségi szervezéső programoknak, csoportoknak, c) biztosítja, hogy a szolgáltatás nyitott formában, az ellátotti kör és a lakosság által egyaránt elérhetı módon mőködjön.” 75. § „(1) Nappali ellátás biztosítására az az intézmény alkalmas, amelyik rendelkezik a) a közösségi együttlétre, b) a pihenésre, c) a személyi tisztálkodásra, d) a személyes ruházat tisztítására, e) amennyiben a 77. § (1) bekezdésének a) pontjában megjelölt szolgáltatást biztosítja az étel melegítésére, tálalására és elfogyasztására szolgáló helyiségekkel. (2) A fogyatékos személyek és szenvedélybetegek nappali intézményében többfunkciós helyiséget kell biztosítani, melyben lehetıség van foglalkoztatás, szabadidıs program lebonyolítására.” 76. § „ A nappali ellátást nyújtó intézmények nyitvatartási idejét a helyi igényeknek megfelelıen kell meghatározni, de az napi hat óránál kevesebb nem lehet.” 77. § „ (1) A nappali ellátást nyújtó intézmények szolgáltatásai különösen a) igény szerint meleg élelem biztosítása, b) szabadidıs programok szervezése, c) szükség szerint az egészségügyi alapellátás megszervezése, a szakellátásokhoz való hozzájutás segítése, d) hivatalos ügyek intézésének segítése, e) munkavégzés lehetıségének szervezése, f) életvitelre vonatkozó tanácsadás, életvezetés segítése, g) speciális önszervezıdı csoportok támogatása, mőködésének, szervezésének segítése. (2) Az igényelt napi egyszeri meleg étkezésrıl a 21. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelıen kell gondoskodni. (3) Szabadidıs programok szervezésének minısül az is, ha az intézmény az ellátást igénybe vevık részére sajtótermékeket, könyveket, kártya- és társasjátékokat, tömegkommunikációs eszközöket biztosít, rendezvényeket szervez. (4) Az intézmény által nyújtott egészségügyi ellátás körébe tartozik a felvilágosító elıadások szervezése, tanácsadás az egészséges életmódról, gyógytorna lehetıségének biztosítása, valamint a mentális gondozás”

Jelenlegi helyzet

80


A kerületben nem mőködik nappali ellátás fogyatékos személyek számára. A kerületben mőködı Erzsébeti és Soroksári Mozgássérültek Egyesületének taglétszáma 517 fı. Az egyesület tagsága 100%a orvosilag igazolt testi fogyatékosokból áll. Az egyesület kiemelten közhasznú tevékenységet végez, a többszörösen hátrányos helyzető és mozgássérült fogyatékkal élı emberek esélyegyenlıségét igyekszik elısegíteni, valamint érdekképviseleti és karitatív munkát tekinti feladatának. Az egyesületen belül megalakult a vakok és gyengén látók valamint a nagyot hallók csoportja, mely azóta is jól mőködik. Tartósan beteg, sérült, fogyatékkal élı, illetve rokkantnyugdíjas ügyfelek és családjaik speciális támogatást igényelnek. Az egyéni esetkezelésen túl a Család- és Gyermekvédelmi Központban adatbázis is rendelkezésükre áll (speciális intézmények, juttatások és lehetıségek, stb.), illetve az Erzsébeti-Soroksári Mozgássérültek Egyesületének munkatársai minden hónapban heti 20 óra társadalmi munkában, az intézményben tartott fogadóórájuk során segítik a rászorulókat. Társadalombiztosítási ügyintézı sok esetben tud számukra segítséget nyújtani (pl.: leszázalékolási ügyintézés folyamatában). Hiányosságok, gátló tényezık Jelenleg a fogyatékos emberekre specializált ellátási formát nem találunk a kerületben. Ki kell emelni: nem minden közintézmény akadálymentesen megközelíthetı, így a fogyatékos emberek saját ügyeik intézésében (melyeket egyébként önállóan tudnának intézni) sokszor másokra, illetve a különbözı szolgáltatókra kénytelenek támaszkodni. A köztudatban ezek az emberek sokszor úgy jelennek meg, mint akik mindig mások segítségére szorulnak és inkább a sajnálat veszi ıket körül, mint azoknak a megoldásoknak a keresése, hogy hogyan tudnának önállóan élni és életüket megszervezni saját lakókörnyezetükben. Célok, feladatok, tennivalók: Az ellátás biztosítása.

PSZICHIÁTRIAI BETEGEK NAPPALI INTÉZMÉNYE - az Szt. 65/F.§-a alapján: 65/F. §„ (1) A nappali ellátás hajléktalan személyek és elsısorban a saját otthonukban élı, a) tizennyolcadik életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idıs koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek, b) tizennyolcadik életévüket betöltött, fekvıbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylı pszichiátriai betegek, illetve szenvedélybetegek, c) harmadik életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes vagy önellátásra nem képes, de felügyeletre szoruló fogyatékos, illetve autista személyek részére biztosít lehetıséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvetı higiéniai szükségleteik kielégítésére, továbbá igény szerint megszervezi az ellátottak napközbeni étkeztetését. (2) Rendkívül indokolt esetben nappali ellátás olyan fogyatékos személyek részére is biztosítható, akire nézve szülıje vagy más hozzátartozója gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesül. (3) A fenntartó a 92/B. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti szakmai programban meghatározhatja, hogy az intézmény az (1) bekezdésben meghatározottak közül melyik ellátotti csoportokat látja el. Ez a rendelkezés nem érinti a 86. § (2) bekezdésének b)-d) pontja szerinti önkormányzatok ellátási kötelezettségét.” Pszichiátriai betegek nappali intézményének feladatai 1/ 2000 (I.7.) SzCsM rendelet alapján: 74. § „ A nappali ellátást biztosító intézmény a) az ellátást igénybe vevık részére szociális, egészségi, mentális állapotuknak megfelelı napi életritmust biztosító szolgáltatást nyújt, b) a helyi igényeknek megfelelı közösségi programokat szervez, valamint helyet biztosít a közösségi szervezéső programoknak, csoportoknak, c) biztosítja, hogy a szolgáltatás nyitott formában, az ellátotti kör és a lakosság által egyaránt elérhetı módon mőködjön.”

81


75. § „(1) Nappali ellátás biztosítására az az intézmény alkalmas, amelyik rendelkezik a) a közösségi együttlétre, b) a pihenésre, c) a személyi tisztálkodásra, d) a személyes ruházat tisztítására, e) amennyiben a 77. § (1) bekezdésének a) pontjában megjelölt szolgáltatást biztosítja az étel melegítésére, tálalására és elfogyasztására szolgáló helyiségekkel. (2) A fogyatékos személyek és szenvedélybetegek nappali intézményében többfunkciós helyiséget kell biztosítani, melyben lehetıség van foglalkoztatás, szabadidıs program lebonyolítására.” 76. § „ A nappali ellátást nyújtó intézmények nyitvatartási idejét a helyi igényeknek megfelelıen kell meghatározni, de az napi hat óránál kevesebb nem lehet.” 77. § „ (1) A nappali ellátást nyújtó intézmények szolgáltatásai különösen a) igény szerint meleg élelem biztosítása, b) szabadidıs programok szervezése, c) szükség szerint az egészségügyi alapellátás megszervezése, a szakellátásokhoz való hozzájutás segítése, d) hivatalos ügyek intézésének segítése, e) munkavégzés lehetıségének szervezése, f) életvitelre vonatkozó tanácsadás, életvezetés segítése, g) speciális önszervezıdı csoportok támogatása, mőködésének, szervezésének segítése. (2) Az igényelt napi egyszeri meleg étkezésrıl a 21. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelıen kell gondoskodni. (3) Szabadidıs programok szervezésének minısül az is, ha az intézmény az ellátást igénybe vevık részére sajtótermékeket, könyveket, kártya- és társasjátékokat, tömegkommunikációs eszközöket biztosít, rendezvényeket szervez. (4) Az intézmény által nyújtott egészségügyi ellátás körébe tartozik a felvilágosító elıadások szervezése, tanácsadás az egészséges életmódról, gyógytorna lehetıségének biztosítása, valamint a mentális gondozás”

Jelenlegi helyzet Kerületünkben a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórházban mőködik a kerületi ideggondozó és a kórház rendelkezik pszichiátriai, addiktológiai osztállyal is. A Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház pszichiátriai gondozójában ellátott pszichiátriai betegek száma: 2008-as évben új betegként 574 fı jelentkezett a gondozóban, év végén 291 fıt tartottak nyilván gondozott betegként. A 2007-2008-as évben a XX. kerületi lakosok közül 9628-an voltak regisztrálva. Az adatokat értelmezve megállapítható, hogy a regisztrált pszichiátriai betegek száma a lakosság 15%-a, miközben a regisztrált pszichiátriai betegek közül csupán 3 %-a gondozott. A Jahn Ferenc Dél-pesti kórház ideggondozójának tájékoztatása szerint az ellátott pszichiátriai betegek száma csökken. Eközben a szociális szolgáltatók arról számolnak be, hogy az ilyen problémákkal küzdı ellátottak száma folyamatosan nı. Célok, feladatok, tennivalók: Az ellátás biztosítása.

SZENVEDÉLY BETEGEK NAPPALI INTÉZMÉNYE - az Szt. 65/F.§-a alapján: 65/F. §„ (1) A nappali ellátás hajléktalan személyek és elsısorban a saját otthonukban élı, a) tizennyolcadik életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idıs koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek, b) tizennyolcadik életévüket betöltött, fekvıbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylı pszichiátriai betegek, illetve szenvedélybetegek,

82


c) harmadik életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes vagy önellátásra nem képes, de felügyeletre szoruló fogyatékos, illetve autista személyek részére biztosít lehetıséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvetı higiéniai szükségleteik kielégítésére, továbbá igény szerint megszervezi az ellátottak napközbeni étkeztetését. (2) Rendkívül indokolt esetben nappali ellátás olyan fogyatékos személyek részére is biztosítható, akire nézve szülıje vagy más hozzátartozója gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesül. (3) A fenntartó a 92/B. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti szakmai programban meghatározhatja, hogy az intézmény az (1) bekezdésben meghatározottak közül melyik ellátotti csoportokat látja el. Ez a rendelkezés nem érinti a 86. § (2) bekezdésének b)-d) pontja szerinti önkormányzatok ellátási kötelezettségét.” Pszichiátriai betegek nappali intézményének feladatai 1/ 2000 (I.7.) SzCsM rendelet alapján: 74. § „ A nappali ellátást biztosító intézmény a) az ellátást igénybe vevık részére szociális, egészségi, mentális állapotuknak megfelelı napi életritmust biztosító szolgáltatást nyújt, b) a helyi igényeknek megfelelı közösségi programokat szervez, valamint helyet biztosít a közösségi szervezéső programoknak, csoportoknak, c) biztosítja, hogy a szolgáltatás nyitott formában, az ellátotti kör és a lakosság által egyaránt elérhetı módon mőködjön.” 75. § „(1) Nappali ellátás biztosítására az az intézmény alkalmas, amelyik rendelkezik a) a közösségi együttlétre, b) a pihenésre, c) a személyi tisztálkodásra, d) a személyes ruházat tisztítására, e) amennyiben a 77. § (1) bekezdésének a) pontjában megjelölt szolgáltatást biztosítja az étel melegítésére, tálalására és elfogyasztására szolgáló helyiségekkel. (2) A fogyatékos személyek és szenvedélybetegek nappali intézményében többfunkciós helyiséget kell biztosítani, melyben lehetıség van foglalkoztatás, szabadidıs program lebonyolítására.” 76. § „ A nappali ellátást nyújtó intézmények nyitvatartási idejét a helyi igényeknek megfelelıen kell meghatározni, de az napi hat óránál kevesebb nem lehet.” 77. § „ (1) A nappali ellátást nyújtó intézmények szolgáltatásai különösen a) igény szerint meleg élelem biztosítása, b) szabadidıs programok szervezése, c) szükség szerint az egészségügyi alapellátás megszervezése, a szakellátásokhoz való hozzájutás segítése, d) hivatalos ügyek intézésének segítése, e) munkavégzés lehetıségének szervezése, f) életvitelre vonatkozó tanácsadás, életvezetés segítése, g) speciális önszervezıdı csoportok támogatása, mőködésének, szervezésének segítése. (2) Az igényelt napi egyszeri meleg étkezésrıl a 21. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelıen kell gondoskodni. (3) Szabadidıs programok szervezésének minısül az is, ha az intézmény az ellátást igénybe vevık részére sajtótermékeket, könyveket, kártya- és társasjátékokat, tömegkommunikációs eszközöket biztosít, rendezvényeket szervez. (4) Az intézmény által nyújtott egészségügyi ellátás körébe tartozik a felvilágosító elıadások szervezése, tanácsadás az egészséges életmódról, gyógytorna lehetıségének biztosítása, valamint a mentális gondozás”

Jelenlegi helyzet Kerületünkben a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórházban mőködik a kerületi ideggondozó és a kórház részeként van pszichiátriai osztály, ahol foglalkoznak szenvedélybetegekkel is. A Dél-Pesti Kórházban helyt kap a TÁMASZ Segítı Szolgálat is, mely ugyan kis létszámmal mőködik, de feladata kifejezetten a szenvedélybeteg emberek kezelése, segítése. Ennek keretében mőködik náluk ambulancia, fekvıbeteg gyógykezelés, van pszichológus, aki végez egyéni- és csoportterápiát is, valamint végeznek utógondozást.

83


Szenvedélybete gek

2004 561

2005 324

2006 317

2007 252

2008 285

Célok, feladatok, tennivalók: Az ellátás biztosítása. -

átmeneti elhel yezést nyúj tó intézmények

FOGYATÉKOS SZEMÉLYEK GONDOZÓHÁZA

- az Szt. 83.§-a alapján:

„A fogyatékosok gondozóházában azok a fogyatékos személyek helyezhetık el, akiknek ellátása családjukban nem biztosított, vagy az átmeneti elhelyezést a család tehermentesítése teszi indokolttá”.

Jelenlegi helyzet A kerületben nem mőködik nappali ellátás fogyatékos személyek számára. Az Egészségügyi és Szociális Bizottság rendelkezik egy bizonyos költségvetési keretösszeggel, mely azt a célt szolgálja, hogy a kerületen kívül ellátást igénybe vevı személyeket, illetve azok családját támogassa az ellátás igénybevétele során felmerülı költségek viselésében. Célok, feladatok, tennivalók: Az ellátás biztosítása.

PSZICHIÁTRIAI BETEGEK ÁTMENETI OTTHONA

- az Szt. 83/A.§-a alapján:

„A pszichiátriai betegek átmeneti otthonában az a pszichiátriai beteg helyezhetı el, akinek ellátása átmenetileg más intézményben vagy a családjában nem oldható meg, viszont tartós bentlakásos intézményi elhelyezése vagy fekvıbeteg-gyógyintézeti kezelése nem indokolt.”

Jelenlegi helyzet A szakemberek tapasztalatai szerint, a gondnokság alá helyezett pszichiátriai betegek otthona, betegségük következményeként elhanyagolttá, gondozatlanná válik. Sokak önálló életvitelre alkalmatlanok. A tartós bentlakásos intézményi férıhelyek száma véges, várólisták vannak, a bekerülés nehézkes. Szükség lenne a fenti ellátási formára egyrészt a családok idıszakos tehermentesítése céljából, másrészt pedig a tartós benntlakást biztosító elhelyezésre várakozás idıtartama alatt is a beteg emberek biztonságos elhelyezését biztosítaná. Ez az intézménytípus segíthet „átvészelni” az átmeneti életnehézségeket is, melynek megoldódása után a kliens a saját környezetébe kerülhet vissza. Célok, feladatok, tennivalók: Az ellátás biztosítása.

84


SZENVEDÉLYBETEGEK ÁTMENETI OTTHONA

- az Szt. 83/B.§-a alapján:

”szenvedélybetegek átmeneti otthonában az a személy helyezhetı el, akinél szakorvosi (addiktológus, pszichiáter) szakvélemény alapján szenvedélybetegség került megállapításra, és ellátása átmeneti jelleggel családjában vagy lakókörnyezetében nem oldható meg.”

Célok, feladatok, tennivalók: Az ellátás biztosítása.

5.2. Fejlesztési irányok SEGÉLYEZÉS :

Továbbra is fokozott figyelmet kell fordítani az ügyfelek fogadására, elsısorban az idıs, beteg, kisgyermekes személyek várakozási idejének csökkentésére. Önkormányzatunk törekszik egy olyan új típusú foglalkoztatási és segélyezési politika megvalósítására, amelyben az aktív korú, nem foglalkoztatott, munkára képes személyek fokozottabb mértékben vesznek részt a közfoglalkoztatásban annak érdekében, hogy rendszeres munkajövedelemhez jussanak. 2009-tıl a közfoglalkoztatási terv is ezt a célt szolgálja. Az együttmőködésre kijelölt és a programokkal érintett intézmény (Fıvárosi Munkaügyi Központ, Pesterzsébeti Szociális és Gyermekvédelmi Központ és a Szociális Foglalkoztató) munkatársainak folyamatos segítése megfelelı információkkal. Családban élı segélyezettek esetében törekszik arra az önkormányzat, hogy a házastárs, (élettárs) is mőködjön együtt a családsegítı szolgálattal, így, ha a család szerkezetében, munkaerıpiaci helyzetében változás következik, a rendszeres szociális segélyre a másik házastárs, (élettárs) is jogosulttá válhasson. Fontos a lakosság folyamatos tájékoztatása a rendszerbe való bekerülés feltételeire, hogy a jövedelem nélküli aktív korú lakosok is esélyt kaphassanak az ellátásra. A gyakorlati tapasztalatokat figyelembe véve a lakásfenntartási támogatás feltételrendszerét a továbbiakban is a helyi sajátosságoknak, igényeknek megfelelı szabályozzuk, amivel a lakásfenntartási támogatás remélhetıleg eléri célját: megkönnyíti a rezsi kifizetését, megelızi a hátralék kialakulását, vésı soron pedig, segít a rászorultaknak megtartani lakásukat. Továbbra is kiemelt feladat, hogy a családokhoz még kellı idıben jussanak el a segélyek, különösen olyan esetekben, amikor erre lakhatásuk megırzése érdekében szükségük van. (Információ-csere, jelzırendszer, a segélyek gyors, akár házipénztárból történı kifizetése!) Az ápolási díjban részesülı, súlyosan fogyatékos személyt ápoló hozzátartozók ápolási tevékenységének ellenırzési rendszere – melyben a Pesterzsébeti Szociális és Gyermekvédelmi Központ munkatársai jelentıs szerepet kapnának - kidolgozás alatt áll. Az átmeneti és rendkívüli segélyek esetében a célunk olyan helyi szabályozás kidolgozása, amely elısegíti, hogy elsısorban o a legrászorultabbak idıben juthassanak hozzá a támogatáshoz, ennek érdekében hetente történjen az utalás; o a munkaképes, egészséges személyek csak a szükséges - meghatározott - ideig kaphassanak anyagi segítséget;

85


a segélyezettek körülményeit figyelembe a probléma függvényében differenciáljuk a támogatás összegét, célunk: hasonló probléma esetén hasonló mértékő támogatás megállapítása; o a támogatás lehetıleg „célzott” legyen, elsısorban arra használják fel, amire tekintettel kapták; o a tartósan rossz anyagi helyzetben lévık tervezett segélyben részesüljenek. O a környezettanulmány és az elıadók tapasztalatai meghatározóak legyenek a segély elbírálásánál. A gyógyászati segédeszközök megvásárlásához nyújtott támogatást továbbra is biztosítani kell, mert a közgyógyellátás rendszerének átalakításával nıtt az igény ezen ellátás iránt. A cél egy olyan rugalmas, helyi szabályozás kialakítása, amelyben a közgyógyellátásra nem jogosult beteg emberek segítséget kaphatnak az állapotukhoz szükséges segédeszközök megvásárlásához. A díjhátralék kiegyenlítı támogatás és az adósságkezelési szolgáltatás során fontos kiegészítı feladat a prevenció: meg kellene elızni a hátralékok felhalmozását. A lakosságot tájékoztatni kell, hogy a még „kezelhetı” mértékő adósság esetén hogyan és hol kérhetnek segítséget. Kiemelt figyelemmel kezelendı távolabbi célkitőzés lehet, hogy a díjhátralék kiegyenlítı támogatásban részesülı családok a továbbiakban ne adósodjanak el. Ennek érdekében a támogatott családokkal szoros együttmőködés kialakítására lesz szükség, a megfelelı intézmények bevonásával. A közüzemi hátralékok hatékonyabb kezelése érdekében szerzıdést kell kötni az érintett nagyobb szolgáltatókkal. A családok lakhatással kapcsolatos adósságterhének enyhítésére, valamint a folyamatos fizetési kötelezettségek teljesítéséhez való hozzásegítés érdekében az adósságcsökkentési támogatást erısíteni kell. Ennek keretében az adósságkezelési tanácsadásba való bevonás a kiemelt cél. Sajnos egyre gyakoribbak a köztemetések. E feladat tekintetében továbbra is a soron kívüli ügyintézés, a hozzátartozók megkeresése, az eltemettetés minél rövidebb idın belüli empatikus elintézése a cél. Fontos a kórház és a Temetkezési Intézet munkatársaival történı folyamatos kapcsolattartás megerısítése a hatékony ügyintézés és a költségek (pl. hőtési díj) csökkentése érdekében. A közgyógyellátás területén jelentıs változások következtek be. Az idısek szociális ellátását biztosító intézményekkel szorosabbá kell tenni az információcserét, a kooperációt. A statisztikai adatok felhasználásával, folyamatos elemzésével, kerületünk mindenkori költségvetési helyzetét figyelembe véve, a helyi rendelet célirányos módosításával amennyiben lehetséges, követni kell az „igényeket”, hiszen az egészségügyi állapot megırzésében, javításában ez az ellátás fontos tényezı lehet. o

SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ ELLÁTÁSOK

Szükséges a szolgáltatások reklámozása, hiszen sok kerületi polgár még mindig nem ismeri a már jelenleg is rendelkezésre álló lehetıségeket, szolgáltatásokat.

Az idısek étkeztetése során igény merült fel a cukros diéta mellett egyéb diétára: epés, lisztérzékeny, stb, is. Tekintettel az idısek egészségi állapotára, szinte 90%-uk küzd valamilyen emésztési, felszívódási zavarral. E területen keresni kell még a megoldási lehetıségeket.

A házi segítségnyújtás iránti igény egyre nı. Tekintettel az önkormányzat költségvetési kondícióira és a lakossági igényekre is, szükség van ún. háztartási segítık bevonására, a szakképzettséget nem igénylı, vagy egyéb szakképzettséget igénylı feladatok ellátásához, egy egyszerő, belsı képzést követıen (közhasznú, közcélú dolgozók, önkéntesek, társadalmi gondozók).

86


A nappali ellátás jelenlegi formájára („idısek klubja”) jellemzı a klubtagok életkorának nagyfokú szóródása (40 és 95 év) és a rendkívül differenciált igények, szükségletek megjelenése (idıskori elmagányosodás, szomatikus betegségek, demencia, pszichiátriai problémák, szenvedélybetegségek, anyagi gondok), melyek a munkatársak részérıl személyes odafordulást, állandó készenlétet, kreativitást, speciális szakmai tudást, felkészültséget, motivációt igényel(né)nek. Egyre nehezebb a csoportfolyamatok kezelése, gyakran találja szembe magát a szakma, eddig még fel nem merült problémák kezelésének szükségességével. A differenciált igények komplex ellátást igényelnek, egy idıben többféle szolgáltatás biztosítását (pl.: klub + házi segítségnyújtás). Ez a fajta komplex ellátás professzionális team munkát jelent. Fontos cél a társintézményekkel és a civil szervezetekkel való kapcsolat továbbfejlesztése, a nappali ellátás rugalmasabbá, vonzóbbá tétele és a tárgyi feltételek javítása. Szükség van egyfajta „profiltisztításhoz”: idıs klubokon belül demens részleg kialakítására, illetve a már elızıekben említett speciális nappali ellátások kialakítására. Célszerő lenne az idısek klubjait a valóban idıs korúaknak (60 év felett) fenntartani, akik hasonló életszakaszban vannak, személyiségfejlıdésük hasonló állomásaihoz érkeznek.

A gondozóházi lakók egészségi állapotából fakadóan kiemelt igény van gyógytornász foglalkoztatására, mert ezáltal az idısek otthonukba való visszahelyezhetısége nagyobb eséllyel valósítható meg, javítható az ellátottak önellátási képessége, illetve a kórházi ellátást követı rehabilitáció nem szakad meg. Ebbıl adódóan célunk azon lehetıségek felkutatása mellyel a gyógytorna biztosítása megoldódna.

Az Otthonápolási Szolgálat szolgáltatásainak fenntartása, a szolgálat mőködıképessége feltételeinek biztosítása társadalombiztosítási, pályázati és önkormányzati forrásokból: a meglévı géppark fejlesztése, új gépek vásárlása: bioptron lámpa, kombinált készülékek, stb., a munkahelyi körülmények javítása.

EGYÉB FELADATOK

A közhasznú, illetve közcélú foglalkoztatás bér és járulékkiadásainak kiegészítése önkormányzati forrásokból, a foglalkoztatás e formáinak jelenlegi szinten való fenntartása.

Elengedhetetlenül fontos lenne egy kerületi ifjúságkutatás is.

87


1. számú MELLÉKLET Kapcsolódó legfontosabb jogszabályok jegyzéke 1. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló – többször módosított – 1993. évi III. törvény; 2. A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és falugondnoki szolgálat mőködésének engedélyezésérıl, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezésérıl szóló – többször módosított – 188/1999. (XII.16.) Korm. rendelet; 3. A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló – többször módosított – 29/1993. (II.17.) Korm. rendelet; 4. A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és mőködésük feltételeirıl szóló – többször módosított – 1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet; 5. A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételeirıl szóló – többször módosított – 9/1999. (XI.24.) SzCsM rendelet; 6. A személyes gondoskodást végzı személyek adatainak mőködési nyilvántartásáról szóló – többször módosított – 8/2000 (VIII.4.) SzCsM rendelet 7. A személyes gondoskodást végzı személyek továbbképzésérıl és a szociális szakvizsgáról szóló – többször módosított – 9/2000. (VIII.4.) SzCsM rendelet; 8. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatában történı végrehajtásáról szóló – többször módosított – 257/2000. (XII.26) Korm. rendelet; 9. 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlıségük biztosításáról; 10. A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény; 11. A 15/2007. (V.14.) Ök. sz. rendelete a pénzben és természetben nyújtható szociális és gyermekvédelmi ellátásokról; 12. 17/2005. (V.14) Ök. sz. rendelete a szociális személyes gondoskodás ellátásairól, azok igénybevételérıl, valamint a fizetendı térítési díjakról; 13. A 13/2005. (VI.7.) Ök. számú, az adósságkezelési szolgáltatásról szóló rendelet; 14. 1991. évi IV. törvény, a foglalkoztatás elısegítésérıl és a munkanélküliek ellátásáról;

88


2. számú MELLÉKLET Nyertes pályázatok Év

Pályázatot kiíró

2004

Informatikai és Két gondozási Hírközlési Központban EMinisztérium Magyarország pont (idıseknek közösségi Internet hozzáférés) kialakítása. A gyermekjóléti és Gyermekvédelmi Egészségügyi, intézmények Szociális és egészségfejlesztı Családügyi illetve kábítószer Minisztérium megelızési programjai Egészségügyi, Szociális és Családügyi Adósságkezelési Minisztérium tanácsadás fejlesztése Informatikai és E-generációHírközlési informatika a Minisztérium gyermekekért "Kell egy hely" Ifjúsági Információs és tanácsadó iroda kialakítása és GYISM mőködtetése Egészségügyi, Szociális és Családügyi Megtartó játszótér Minisztérium fejlesztése Fogyatékos Fejlesztı pedagógiai Gyermekekért eszközök kölcsönzése, Közalapítvány szakkönyvtár bıvítése Fıvárosi Közgyőlés Szociális információs Szociálpolitika szolgáltatás (szociális i és Lakásügyi információs füzet Bizottság kiadása) Fıvárosi Közgyőlés Közösségi pszichiátriai Szociálpolitika ellátások (klub i és Lakásügyi foglakozások Bizottság támogatása)

2005

ICSSZM

Pályázat témája

Intézmény

Elnyert támogatás összege

Saját forrás

Gondozási Központ

Családés Gyermekvédelmi Központ Családés Gyermekvédelmi Központ Családés Gyermekvédelmi Központ

Családés Gyermekvédelmi Központ

eszköztámog atás

0

700000

175000

878000

13000

850000

0

3000000

23254000

Családés Gyermekvédelmi Központ Családés Gyermekvédelmi Központ

350000

117000

100000

0


700000

300000


1610000

690000

"OPE-et Consilliótesttel és tanáccsal" Családés Ifjúsági információs Gyermekvédelmi iroda fejlesztése Központ

1500000

525000

89


2006

2007

2008

Informatika az idıs emberek szolgálatában ICSSZM (záró tanulmány) "Per aspera ad astra" göröngyös úton a ICSSZM csillagokig "Play ful days-játékos napok" drogprevenciós ICSSZM utcai programok Gyermekjóléti Szociális és Szolgálat innovatív szolgáltatásainak Munkaügyi fejlesztése Minisztérium Szociális és Munkaügyi Házi gyermekfelügyelet Minisztérium fejlesztése Szociális és Családi napközi Munkaügyi mőködési feltételeinek Minisztérium javítása Szociális és Munkaügyi Kapcsolattartási ügyelet Minisztérium támogatása Szociális. és Jelzırendszeres házi Munkaügyi segítségnyújtás Minisztérium

Gondozási Központ Családés Gyermekvédelmi Központ Családés Gyermekvédelmi Központ

Családés Gyermekvédelmi Központ Családés Gyermekvédelmi Központ Családés Gyermekvédelmi Központ Családés Gyermekvédelmi Központ Pesterzsébeti Szociális és Gyermekvédelmi Központ Szociális és Játékos napok Pesterzsébeti Munkaügyi Szociális és Minisztérium Gyermekvédelmi Központ Szociális és Göröngyös úton Pesterzsébeti Munkaügyi Szociális és Minisztérium Gyermekvédelmi Központ Szociális és Egy mindenkiért Pesterzsébeti Munkaügyi mindenki egyért Szociális és Minisztérium Gyermekvédelmi Központ Szociális és MegIsmerTet-ı Munkaügyi Minisztérium Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Pesterzsébet Önkormány zatának Gondoskodás Közalapít ványa

Pesterzsébeti Szociális és Gyermekvédelmi Központ Pesterzsébeti Szociális és Gyermekvédelmi Központ Pesterzsébeti Szociális és Gyermekvédelmi Központ

Várva a Váratlant

Egészségvédı programok szervezése felnıttek és gyerekek számára

90

1000000

0

300000

72000

780000

50000

750000

188000

700000

175000

200000

67000

500000

125000

180000

0

140000

300000

590000

300000

0

0

0

0

669200

286800

100000

0


Pesterzsébeti Szociális és Gyermekvédelmi Központ

13820 euro

0

Szociális és Munkaügyi Támogató Szolgálat Minisztérium finanszírozása

Pesterzsébeti Szociális és Gyermekvédelmi Központ

7500000 X 3év

0

Szociális és Munkaügyi „Nem csak a húsz Minisztérium éveseké a világ”

Pesterzsébeti Szociális és Gyermekvédelmi Központ Egészségügyi Intézmény

6000000

0

6223425

691000

Foglalkoztatási és Szociális Hivatal

KözépMagyarországi Operatív Program

Fiatalok lendületben 2. (török-német önkéntes)

„Akadálymentesen a Pesterzsébeti háziorvosi rendelıben.”

35 920 825 + 13 820 euro

Összesen:

91


3. számú MELLÉKLET

Az egészségügyi, szociális és gyermekjóléti területet érintı, költségvetési adatok (Budapest Fıváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzatának éves költségvetési rendeletei alapján) Szociálpolitikai juttatások, segélyek 2004-2008. évi kiadásai (e Ft)

Megnevezés Idıskorúak járadéka Rendszeres szociális segély: inaktív Rendszeres szociális segély: aktív Tartós munkanélküliek rendszeres szociális segélye Nem foglalkoztatott személyek rendszeres szociális segélye Rendszeres szociális segély egészségkárosodott személyek részére Rendszeres szociális segély keresı tevékenység mellett Szociális tanulmányi ösztöndíj Kiegészítı családi pótlék méltányosság Kiegészítı családi pótlék Kiegészítı gyermekvédelmi támogatás és pótléka Rendszeres gyermekvédelmi támogatás Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény Lakásfenntartási támogatás (normatív) Lakásfenntartási támogatás (helyi) Lakásfenntartási támogatás: adósság kezelés Adósság csökkentési támogatás Ápolási díj Ápolási díj méltányosságból Adósság kezelés (gáz, áram) Mozgáskorlátozottak közlekedési támogatása Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás Méltányosság gyermekvédelmi támogatás Beiskolázási segély Átmeneti szociális segély Átmeneti segély

2004. dec. 2005. dec. 2006. dec. 2007. dec. 2008. dec. 31-i 31-i 31-i 31-i 31-i teljesítés teljesítés teljesítés teljesítés teljesítés 5 060 4 722 5429 6599 4 268 10 671 46 507

8 182 29 665

10 390

46 040 85897

120906

14524

17153

318

992

4460

5436

1193

1896

10 438

11455

14230

20 083

16883

15619

8103

10077

7 225 1 729 42 904 36 952

84 1233 57825 42608

522 5150 78122 49664 11555

7 776

50 660

5220

6297 110

1 305 15 251

1 655 10 935

433 1700 10489

580 1265 11942 112

4 218

4 293

14 702 131 334

23 558 146 411

4 318

4 261

6 810

18 119

1 241

12 546

30 717 23 159

37 587 37 006

5 180

4 529

11 575

1 557 20 221

92


Méltányossági átmeneti segély Temetési segély Bevonulási segély Gyógyászati segédeszköz Közgyógy igazolvány méltányosság Köztemetés Születési támogatás Élelmiszer utalvány étkeztetés Szociális nyári gyermekétkeztetés Természetben nyújtott egyéb ellátások Tisztségviselıi (polgármesteri) méltányossági keret Polgármesteri rendkívüli gyermekvédelmi támogatás Karácsonyi utalvány Díjhátralék Egyéb Főtéstámogatás Hidasi Imre korengedményes nyugdíjazása Hajléktalanok karácsonya

ÖSSZESEN Népjóléti céltartalékból támogatás Fogyatékosok nappali ellátásának támogatása Szociális intézmények felújítási kiadásai

14 339 602 237

12 772

9 540

715 7820

396

552

523

707

24 238 3 794 3 140

23 572 1 968 3 260 5 000

12708 2714 3 030

19192 4776 3080

13440 4253 2860

2988

2480

2600 2796

6581

3614

3 153

1069

1 927

500

250

250505

311627

391087

3 500

1600 7150

3 229

6 000 6 503

6 000 8 004 422 1 410

105 1 272 3 505

364 365 438 864 350

392

0

93

350

200

70

4504

0

29709

BUDAPEST PESTERZSÉBET ÖNKORMÁNYZATA

Recommend Documents