Budapest, március

Budapest, 2014. március 31. -1-

Pedagógiai program

Általános adatok

1. Az iskola neve: Dobos C. József Vendéglátóipari Szakképző Iskola 2. Az iskola fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 3. Az iskola okirata: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 4. Az iskola jogállása: Önálló jogi személy, részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv 5. Az iskola földrajzi, működési területe: Az iskola Budapest XIII. kerületében működik. Beiskolázási körzete Budapest és Pest megye. Esetenként távolabbi régiókból, sőt külföldről is érkeznek tanulók. A távolabbi állandó lakhelyű tanulók a XIII. kerület Pannónia utcai, Szél utcai kollégiumban kapnak elhelyezést. 6. Az iskola igazgatója: Horti Andrásné 7. Az iskola székhelye: Budapest XIII., Huba utca 7. 8. Az iskola címe: 1134 Budapest, Huba utca 7. 9. Az iskola telefonszáma: 3209-804, 3209-805, fax: 3209-276 10. A tanulócsoportok száma 35-40 körül mozog, a tanulói létszám majdnem 1000-1100 fő.

-2-

I. Bevezető rész:

1. Az iskola bemutatása: Iskolánk a legrégibb alapítású szakképzési intézmények közé tartozik. Több mint 100 éves múltra tekint vissza, 1895. május 1-jén alapították, akkor a "Budapesti Vendéglőstanoncok Szakirányú Iskolája" nevet kapta. Alapításának 100 éves évfordulóján vettük fel a méltán híres mesterszakács: Dobos Carl József, a Dobos torta elkészítőjének nevét. Névadónkhoz kapcsolódnak az iskolában megrendezésre kerülő szakmai napok és a Dobos. C. József verseny. Az intézmény épülete az utóbbi 10 évben teljesen megújult. Két új szárnnyal és egy nagyméretű tornacsarnokkal bővült. Az épület külseje új vakolattal impozáns látványt nyújt az új irodaházak között is. Belseje is megújult, több tantermet modern eszközökkel szereltünk fel, melyek biztosítják a megfelelő pedagógiai módszerek alkalmazását a tanórákon. Kiépült a belső informatikai hálózat a gyorsabb és célzottabb információ áramlás érdekében, melyben az egyes csoportok saját mappákba kapják új üzeneteiket. A 2011/2012-es tanévben átálltunk az elektronikus napló alkalmazására, melyhez WIFI hálózatot építettünk ki. A hagyományos 2-2 hetes német tanulócsere tartalmát jelenleg újítjuk meg. A magyar tanulók kint a kiemelt vendéglátóipari egységekben töltött gyakorlaton kívül a 2 hét alatt 20-30 órás szakmai nyelvtanfolyamon vesznek részt. A nyelvtanfolyam részletes tartalma jelenleg kidolgozás alatt van. Az intézmény gazdasági ügyeit, teljes könyvelését a Gazdasági Ellátó Osztály vette át, ebben az épületben van elhelyezve, ami sokban segíti a napi kapcsolatot és a szoros együttműködést. Neves magyar cukrászok segítségével újította fel iskolánk Dobos C. József sírját. Az eredeti fejfa mását időálló márványból szobrász készítette. A sír ma már zarándokhellyé vált, rendszeresen látogatjuk, ápoljuk. Az eredeti fejfát az intézmény udvarán helyeztük el. Az iskola képzési kínálata és képzési rendszere: A szakközépiskolában a tanulmányaik végén érettségi bizonyítványt szereznek a tanulók. Érettségi vizsgát az alábbi tantárgyakból tehetnek a tanulók:  a kötelező vizsgatárgyak és  választható vizsgatárgyak (vendéglátó-idegenforgalmi alapismeretek, földrajz, testnevelés, informatika, kémia). A szakiskolában alapozó képzés folyik a 10. évfolyamon, szakács, cukrász, pincér szakmákban, amit 2 év szakmai képzés követ. Előrehozott (alternatív) szakképzés a 9-11. évfolyamon: Az előrehozott (alternatív) szakképzés 9. évfolyamán a gyakorlati képzés is az intézményben folyik 10. és 11. évfolyamon a szakmai gyakorlatokat külső gyakorlati helyeken teljesítik a tanulók. A 11. évfolyam végén szakmai vizsgát tesznek. -3-

A szakiskolát sikeresen befejező tanulóink egy részének változatlanul biztosítani szeretnénk az érettségi vizsga letételét, előképzettségüket figyelembe véve, nappali képzés vagy felnőttképzés keretében. Ez a képzési struktúra mindenki számára biztosítja a továbbtanulás lehetőségét iskolán belül és kívül. A szakközépiskolai és a szakiskolai képzésben a 9. és 10. évfolyam elsősorban az általános műveltség bővítését szolgálja. Ezért ezeken, az évfolyamokon a kevés szakmai előkészítő és alapozó órákon kívül más szakmai képzés nem folyik. A szakközépiskola 11. és 12. évfolyamán folytatódik a szakmai alapozás. A szakközépiskolában a 9-12. évfolyamon heti 4 óra, a szakiskolai alapozó képzésben, heti 6 óra gyakorlatot biztosítunk iskolai tanműhelyben. A szakiskolai képzés a 10. osztály befejezése után a központi OKJ szerinti programok alapján folyik. Az érettségi vizsga után a szakközépiskolát végzett tanulók is a 2 éves OKJ szerinti szakmai képzésbe kapcsolódhatnak be.

2. Az iskola környezete: Intézményünk a négy "nagy" vendéglátóipari alapozó és szakmai képzést nyújtó budapesti iskola egyike. A túljelentkezés évek óta több mint 5-6-szoros. A jelentkezők fele fővárosi, a többi tanuló a főváros vonzásköréből kerül hozzánk. Iskolánk a közeli metró megállónak köszönhetően nagyon jól megközelíthető a város bármely pontjáról. A szűkebb körzetből, kerületből jelentkező tanulók aránya nem nagyobb a többinél. Az intézmény KIK fenntartás alatt működik. Az oktató-nevelő munka színvonalának javítása érdekében sikerült kiépítenünk egy szponzori hálózatot, melynek tagjai rendezvényeinket és versenyeinket támogatják. Meg kell jegyezni, hogy az előző időszakban nagy összegeket utaló nagyvállalatok, illetve szállodaláncok megszűntek, vagy saját oktatási célokra fordítják ezeket a pénzeszközöket. Az intézmény mellett működő Gasztropedagógia Alapítványunk támogatja elsősorban a tehetséges tanulók tanulmányait ösztöndíjjal, vizsgadíjak átvállalásával, külföldi csereprogramjaik finanszírozásával és segít a szociális hátrányok leküzdésében, a versenyekre való felkészülésben. Az intézményünkben tanuló tanulók nagy többsége el tud helyezkedni az általa végzett szakmában. A kor követelményeinek megfelelően a kiemelkedő szállodák főleg érettségivel rendelkező szakképzett fiatalokat alkalmaznak, és egyre magasabb és naprakészebb szakmai és nyelvtudást várnak el a pályakezdő fiataloktól. Több vállalat, kisebb egység szakembere a tanév végén megkeresi intézményünket állásajánlataival. Sok olyan hallgatónak van, aki a gyakorlati helyén helyezkedik el, de arra is sok a példa, hogy a külföldön (Németország) eltöltött 3 hónapos szakmai gyakorlat helyszínére dolgozni mennek vissza tanulóink.

-4-

3. Az iskola tanulói közössége: Tanulóink szociális helyzete, szülői háttere és neveltségi szintje teljesen vegyes képet mutat. E három tényező szinte teljesen determinálja a hozzánk kerülő diákot. Felméréseink azt mutatják, hogy a helyzet e téren évről-évre negatívabb. Általános ma már, hogy egy osztály 50-60 % - a bizonyos szempontból hátrányosnak tekinthető az alábbiak miatt: - elvált szülők gyermekeként, csonka családban vagy nevelőszülő mellett él, - nem lehet ma már elhanyagolni azok számát, akik félárvák, árvák, vagy állami gondozottak, - a család szociális helyzete olyan kritikus, hogy egyre több tanuló kénytelen munkát vállalni. - a tanulók elhanyagoltak, nem törődik velük senki. A fenti problémák erősen kihatnak a tanulók neveltségi szintjére. Azokban a családokban, ahol napi gondokkal küzdenek, a tanuló nevelése nem tartozik a kiemelt feladatok közé. A másik végletet jelentik azok a tanulók, akik un. gazdag családból származnak, mert itt a szülők a nevelést is pénzzel intézik el. A szép családi háttérrel rendelkező, szeretetben, kiegyensúlyozottan nevelt diákok száma egyre kevesebb. A fent leírtakból látszik, hogy tanulóink a lakosság minden társadalmi csoportjából tevődnek össze, ugyanakkor megfigyelhetők a szakmai dinasztikus kapcsolatokból, a vendéglátás hírnevéből, társadalmi megbecsüléséből, de a jó kereseti lehetőségből is adódó motivációs szempontok. A végzett tanulók továbbtanulási szándéka főiskolákon, egyetemeken nem növekszik, nem kiemelkedően magas. Sokan az esti, levelező tagozatot választják, mert anyagi lehetőségeik nem teszik lehetővé, hogy még 4-5 évig eltartottak legyenek. A végzett hallgatók kb. 20 % - a intézményünkben tanul tovább, vagy magasabb végzettséget szerezve, vagy él a lehetőséggel és nappali képzés keretében szerez meg még egy szakmát. Az elhelyezkedési lehetőségei ezeknek a tanulóknak sokkal jobbak, mert főleg a kisebb vendéglátóipari egységek szívesebben alkalmaznak több területhez értő, szakmailag is sokoldalúan képzett szakembereket. Az intézmény lehetőségei szerint, kiemelten támogatja a diákönkormányzat működését. A DÖK vezetőségét (8-10 fő) az évente megrendezett diákparlamenten választják, illetve erősítik meg az egyes osztályok képviselői. A vezetőség a nekik szervezett fővárosi és országos megmozdulásokon, továbbképzéseken mindig részt vesz. Egyeztetési, véleményezési és javaslattételi jogaikat gyakorolják és élnek is velük. A DÖK saját kis teremmel és számítógéppel rendelkezik. A diákönkormányzat aktívan részt vesz az éves munkaterv elkészítésében, a hagyományos programok megszervezésében és lebonyolításában. Szerepe van a jó tanár-diák kapcsolat kiépítésében, a demokratikus légkör megteremtésében. 4. Az iskola kapcsolatrendszere: Intézményünk az alábbi szervezetekkel áll kapcsolatban a feladataink elvégzése a gyerekek egészségügyi, szociális ellátása, a továbbtanulásuk, a gyakorlati oktatás céljainak megvalósítása érdekében: - a fenntartóval - a fenntartó által finanszírozott többi közoktatási intézménnyel, kiemelten a társintézményekkel, - a tanulókat befogadó kollégiumokkal - a gyermek egészségügyi ellátásáról gondoskodó társintézményekkel

-5-

- a gyermek-és ifjúságvédelmi hatóságokkal - a nevelési tanácsadó szolgálattal - a családsegítő központtal, - az intézményt támogató szponzorokkal - a patronáló cégekkel - sportegyesületekkel - valamint a gyakorlati oktatást biztosító vendéglátóipari egységekkel, vállalatokkal, szállodákkal. A kapcsolattartás módjai: - közös értekezletek tartása - szakmai előadásokon és megbeszéléseken való részvétel - módszertani bemutatások és gyakorlatok tartása - közös ünnepélyek rendezése - intézményi rendezvények látogatása - hivatalos ügyintézés levélben vagy telefonon. Kapcsolat a fenntartóval: Iskolánk a fenntartóval rendszeres, szinte napi kapcsolatban áll. Ez egyrészt a tanévkezdéssel, illetve zárással kapcsolatos teendők, másrészt a tanév folyamán felmerülő feladatokat, gondokat és azok közös megoldását érinti. A fenntartó értesíti intézményüket a különféle jogszabály-változásokról, illetve az azokkal kapcsolatos teendőkről, rendszeresen kapunk tájékoztatást a különféle pályázati lehetőségekről. Kapcsolattartásunk az interneten keresztül napi kapcsolatot jelent, azzal, hogy naponta figyelemmel tudjuk kísérni a beálló változásokat, segítséget kapunk a naponta végzendő munkánkhoz. Kapcsolat más közoktatási intézménnyel: Szoros kapcsolatunk elsősorban az azonos profilú, a fenntartó által közös fenntartású iskolákkal van. Kapcsolatunk az utóbbi években sokat javult, napjainkban az együttműködés, kölcsönös segítés, egyeztetés jellemzi. Közös értekezleteinken rendszeres megbeszéléseket tartunk, nagyobb rendezvényeinken kölcsönösen látogatjuk egymást. A TISZK TAMOP pályázat 5 éves fenntartása, szoros együttműködést követel az intézmények között. A koordináló testületi értekezleteken igyekszünk olyan döntéseket hozni, melyek az összes társintézmény részére előnyösek. Az intézmény nevelőtestületéről elmondható, hogy a pedagógus pályát a legszebb pályának tartva, minden tagja igyekszik mindent megtenni annak érdekében, hogy az ismereteket sokoldalúan, sokszínűen, érdeklődést felkeltően, emellett korszerű módszerek és eszközök alkalmazásával közvetítse a tanulók felé. Igyekszem ebben a pedagógusokat továbbra is a lehetőségekhez mérten maximálisan támogatni. A színvonalas munka bizonyítéka, hogy a BGF szakoktató jelöltjei közül, akik nálunk teljesítették tanítási gyakorlatukat, többen a mi iskolánkat választották fő- vagy másodállásként, ami komoly segítséget jelent a szakoktatóhiány leküzdésében. Az Eötvös Lóránt Tudományegyetem megkeresését örömmel fogadtuk, nyitottak vagyunk arra, hogy a nálunk tanított tantárgyak bármelyikére fogadjunk hallgatót és

-6-

mentoráljuk tanítási gyakorlatát. A megkeresésnek köszönhetően kollégáink az ELTE által szervezett mentor továbbképzésén ingyenesen vehetnek majd részt. Továbbra is támogatom a kollégák továbbképzését, értve ez alatt mind az egyetemi kiegészítés, mind a szakvizsga megszerzését. Figyelemmel kísérem a továbbképzésekre vonatkozó pályázatokat, és motiválom a kollégákat, hogy ezeket használják ki. Jelenleg is folyamatban vannak ilyen jellegű nyelvi képzésekre a jelentkezések, belföldre és külföldre egyaránt.

Kapcsolat a szülőkkel: Intézményükben jól működő és együttműködő szülői közösségi szervezet van. Az éves SZK értekezletet, melyen az egyes osztályok szülői közössége képviselteti magát évek óta kellemes, párbeszéd- centrikus keretek között tartjuk. Sajnos a szakiskolai képzésben részt vevő tanulók szülei nagyon alacsony létszámban képviseltetik magukat. A szülők a jogszabály által biztosított jogaikat ismerik, és élnek is velük. Szülői értekezletet évente 2-3 alkalommal tartunk. A szülők az igazgató és a szaktanárok fogadóóráinak időpontjait ismerik, igénybe is veszik. Negatívumként meg kell említeni, hogy elsősorban a szakiskolai képzésben részt vevő, hátrányos helyzetű tanulók szülei között sokan nem mutatnak megfelelő érdeklődést gyermekük iránt. Külföldi kapcsolataink: Iskolánknak több mint 20 éve vannak külföldi, elsősorban németországi kiterjedt kapcsolatai. A Bonni Munkaügyi Központon (ZAV) keresztül több bajor vendéglátó üzlettel tartjuk a kapcsolatot. Együttműködésünk célja, hogy tanulóinknak nyári gyakorlati lehetőséget biztosítsunk német nyelvterülten. 2005 óta folyamatosan pályázunk Leonardo Da Vinci Mobilitási projektekre, aminek folytán tovább bővült kapcsolatrendszerünk. Német fogadóhelyeink mellett partneri kapcsolatban állunk a finnországi (Kuopio) Savon Consortium for Education szakképző központtal. Újdonság a spanyolországi kapcsolat. Az iskolán keresztül szintén több vendéglátó ipari egységgel kerültünk kapcsolatba, akik angol munkanyelven fogadják diákjainkat. A mobilitási programokon való részvétel segítségével a jövőben is igyekszünk meglévő kapcsolatainkat ápolni és újakat felkutatni. Fontosnak tarjuk, hogy eleget tegyünk a külföldi szakmai programokra, versenyekre szóló meghívásoknak. Tanulóink minden évben kijuthatnak szlovákiai illetve olaszországi tanulmányutakra, gasztronómiai versenyekre. Ápoljuk kapcsolatainkat egy hasonló jellegű technikummal a csehországi Havírovban. Külföldi kapcsolataink fenntartásával valamint a külföldi gyakorlatok és programok támogatásával célunk az élethosszig tartó tanulás szellemiségének beépítése iskolai kultúránkba és stratégiánkba.

-7-

II. Nevelési program:

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka alapelvei, céljai: Iskolánk célkitűzése a magas színvonalú általános műveltség és a kor igényeinek megfelelő tudás elsajátíttatása a tanulókkal, olyan fiatal szakemberek kibocsátása az iskolából, akik megfelelnek a vendéglátóipar mai követelményeinek. A társadalomban tájékozódni tudó, helyét kereső és megtaláló, megalapozott döntéseket hozó, tetteiért felelősséget vállaló, jó megjelenésű, magabiztos, jól kommunikáló, magyarul helyesen és idegen nyelveket a szakmájuknak megfelelő szinten beszélő szakemberek nevelése. Erre köteleznek hagyományaink, iskolánk múltja és a bennünket körülvevő gazdasági és társadalmi környezet is. A fent leírt célok megvalósítása érdekében a nevelés területén kiemelt szerepe van az iskolának. A feladat megoldása a mai társadalmi viszonyok között nem könnyű, hisz a homogén értékrendek felbomlottak, kevés a követendő példa, negatívak a környezeti hatások. Első lépésként érdekeltté kell tenni a tanulót, úgy kell motiválni, hogy önmaga is olyan ifjú szakemberré akarjon válni, mint a fent leírtak. Az iskolai életet úgy kell kialakítani, hogy jól érezze magát, szeressen bejárni. Ezek elérésében fontos szerepe van a pedagógusoknak, kiemelten az osztályfőnököknek, akik személyiségükkel példát mutatnak a tanulóknak, mind külső megjelenésükkel, mind belső tulajdonságaikkal. A nevelés leghatékonyabb eszköze a kölcsönös tiszteleten, megbecsülésen alapuló párbeszéd és a szeretet. Mai felgyorsult rohanó világunkban nagyon sok gyerek úgy nő fel, hogy nem szenteltek neki megfelelő odafigyelést, nem foglalkoztak esetleges gondjaival. Ha a tanuló a kölcsönös bizalom hatására megnyílik, elfogadja a segítséget, egy idő után, amit türelemmel ki kell várni, követni fogja a tanácsunkat, teljesíti kéréseinket, befogadóvá válik a pozitív hatások iránt. A vendéglátás országunk kiemelt ágazata, ezért az ide kerülő tanulóknak már kezdetektől a gyakorlati oktatás során is rendelkezniük kell specifikus tulajdonságokkal. Az általános és üzleti etika szabályait és követelményeit már ebben az időszakban el kell sajátítani és be kell ezeket tartani. A jó fellépés, megjelenés, tisztelettudó és magabiztos beszéd alapfeltételei annak, hogy a szolgáltatásban a későbbiek során eredményeket lehessen elérni. Tudatosítanunk kell tanulóinkban, hogy a becsületes munkán alapuló előrejutás a biztos út hosszútávon. Tanulóink munkájuk során különböző országokból jövő, különböző kultúrájú, vallású, más szokásokkal rendelkező vendégekkel kerülnek kapcsolatba. Ezért meg kell tanulniuk tiszteletben tartani a másságot, ki kell alakítani bennük egyfajta empátiát és nyitottságot más emberek iránt. Tudatosítani kell minden tanulóban, hogy a vendég szent, vele szemben türelmesnek, toleránsnak kell lenni. Intézményünkben kiemelt szerepet kap a kommunikációs készségek és képességek kialakítása nem csak anyanyelven, hanem a tanult idegen nyelven is. A fenti célok megvalósítását tükrözi az intézmény helyi tanterve is. Minden gazdasági területen, így a vendéglátóiparban is szükséges alapfokú informatikai ismeretekkel rendelkezni, valamint az információkeresés, kiemelés és felhasználás képességével. Ez ma már az alapja annak is, hogy tanulóink saját tudásukat korszerűsíteni, -8-

fejleszteni tudják, és széles körben tudjanak tájékozódni. Ez lehet az alapja az élethosszig tartó tanulás igényének is. A fent leírt célok elérését és feladatok megvalósítását szolgálják a program további pontjaiban meghatározott nevelési tevékenységek, a tanórán kívüli tevékenységek, valamint a helyi tantervünk kialakítása. Az általános műveltség színvonalának emelése érdekében megemeltük a közismereti érettségi tárgyak óraszámát (matematika, idegen nyelv), lehetőséget biztosítunk a fakultációra a 11. és a 12 évfolyamon igény szerint. A tanórai foglalkozásokat un. rendhagyó órák biztosításával (Korona Pódium, Planetárium, Csodák Palotája) tesszük színesebbé. Az informatika területén szükséges képességek kialakítása érdekében a 9. és 10., valamint a felsőbb évfolyamokon is biztosítottak az informatikai órák, melyek szerves részét képezi az információkeresés és felhasználás képességének kialakítása. Az idegen nyelv megfelelő színvonalát biztosítják az újonnan kialakított és minden szükséges eszközzel felszerelt szaktantermek, a szaknyelvi könyvtár folyamatos bővítése valamint a német és a finn csereprogram. Az iskolai könyvtár az önálló tanulói munka információs bázisa. Forrásjegyzéket szolgáltat a tanulók és az iskola dolgozói számára. A könyvtár nemcsak a legfontosabb forrásokhoz juttat, hanem technikailag is alkalmas az információ átadására. Az iskolai könyvtár segítséget nyújt a tantárgyi és egyéb, tantárgyközi feladatok megoldásához és az általános képességfejlesztési tevékenységekhez is, továbbá a tantárgyi anyagok tankönyveken túli oktatásához is. Ehhez rendelkezésre állnak a kötelező olvasmányok, a szótárak, a szakmai kézikönyvek és a kézikönyvtár további kötetei is. A tanulók számára a könyvtár internet elérhetőséget is biztosít. A kulturált magatartás, jó fellépés, kommunikációs készség kialakítását folyamatosan végezzük közvetlen hatásokkal (követelés, gyakorlás, motiválás, segítségadás) tanórai keretek között, a kimondottan ilyen célokat szolgáló viselkedéskultúra, etika és protokoll órákon, valamint minden tanórán példamutatással, tények és jelenségek bemutatásával. Közvetett módszerekkel, főleg tanórán kívüli foglalkozások segítik a fenti célok elérését, feladatok megvalósítását, ilyenek a rendszeres színházi előadások, múzeumok, kiállítások, rendezvények látogatása. Hasonló hatással bírnak az iskolai ünnepélyek, hagyományos rendezvények és a házi versenyek. A szakmai követelményeknek való megfelelést biztosítja, hogy tanulóink kiemelt vendéglátóipari egységekben ismerkednek a gyakorlati szakmai követelményekkel a szálloda és étteremlátogatások során. Nevelő –oktató munkánkat akkor tudjuk sikeresnek, ha a végzős tanulóink legalább 90 %-a sikeres érettségi illetve szakmai vizsgát tesz. Rendelkezik olyan alapokkal, birtokában van annak a tudásnak és rendelkezik olyan képességekkel és készségekkel, amelyek biztosítják, hogy a szakmájában el tudjon helyezkedni, munkáját becsületesen és igényesen végezze és továbbhaladása érdekében ismereteit bővíteni tudja, az élethosszig tartó tanulás természetes legyen számára, belső igénnyé váljon.

-9-

1. A kulcskompetenciák fejlesztése a nevelő – oktató munkánkban Az Európai Unióban kulcskompetenciákon azokat az ismereteket, készségeket és az ezek alapját alkotó képességeket és attitűdöket értjük, amelyek birtokában az Unió polgárai egyrészt gyorsan alkalmazkodhatnak a modern világ felgyorsult változásaihoz, másrészt a változások irányát és tartalmát cselekvően befolyásolhatják. A tudásalapú társadalomban felértékelődik az egyén tanulási képessége, mert az emberi cselekvőképesség az élethosszig tartó tanulás folyamatában formálódik. A különböző kompetenciaterületekben megjelenő ismeretek, készségek, és ezek hátterében a meghatározó képességek és attitűdök számos tanulási helyzetben és összefüggésben alkalmazhatók különféle célok elérésére, különböző problémák és feladatok megoldására, ezért több műveltségterülethez is köthetők. Több kompetencia egymásba fonódik, így részben fedik egymást, továbbá az egyikhez szükséges elemek támogatják a másik területhez elengedhetetlen készségek formálódását, fejlődését. Hasonló egymásra építettség jellemzi a képességek kibontakoztatására és a tanulás fejlesztésére irányuló célok és az egyes műveltségterületek viszonyát. Számos olyan fejlesztési területet említhető, amely valamennyi műveltségterületen a kialakítandó kompetencia részét képezi: ilyen például a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, az együttműködés, a kockázatértékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelése, a kapcsolati kultúra, a társas tolerancia. Anyanyelvi - irodalmi – esztétikai kompetenciák Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények, vélemények kifejezését és értelmezését, megőrzését és közvetítését szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás szóban és írásban), valamint a helyes, öntudatos és alkotó nyelvhasználatot az oktatásban és képzésben, a társadalmi és kulturális tevékenységek során, a családi és a társas életben, a munkában és a szabadidős tevékenységekben, a társas valóság formálásában. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának folyamata és eredménye, amely természeténél fogva kapcsolódik az egyén kognitív képességeinek fejlődéséhez. Az anyanyelvi kommunikáció feltétele a megfelelő szókincs, valamint a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismerete. Ez a tudásanyag felöleli a szóbeli és írásbeli kapcsolattartás fő típusainak, az irodalmi és nem irodalmi szövegek egész sorának, a különböző nyelvi stílusok sajátosságainak, valamint a különféle helyzetekben a nyelv és a kommunikáció változásainak ismeretét. 

A szakiskolai oktatásról általánosan elmondható, hogy nagyon sok a gyenge képességű, sokszor alapvető tudásszinttel sem rendelkező, nehezen olvasó tanuló.

Az oktatás középpontjában a képességfejlesztés áll. A tanuláshoz szükséges szövegértési és szövegalkotási képesség fejlesztése, a szókincs bővítése, a nyelvi és nyelvtani funkciók helyes használata. A nyelvi stílusok, stílusárnyalatok, megfelelő kiválasztása színesíti a társalgást.

- 10 -

A tanulók így képessé válnak az önálló véleményalkotásra, fejlődik kritikai érzékük, jobban megismerik önmagukat. Mivel a tanulók felismerik hiányosságaikat, tudatosan tudnak felzárkózni. A tantárgy középpontjában a gyakorlat áll, az elméleti ismeretek elsajátítása és bővítése, gyakorlatok és feladatok megoldása és megbeszélése során történik. A tanár, szervező és segítő szerepe válik fontossá. A tananyag korszerű műveltséget közvetít: az életvitelhez, a munkavégzéshez ad normát, célul tűzi ki az önismeretet, az akarat, az együttműködési készség fejlesztését, pontosságot, a szolidaritást. Kiemelt fejlesztési feladat a lényegkiemelés, a döntési, problémamegoldó, kritikai gondolkodási képesség kialakítása. A célok megvalósulását segítik: - az ismeretek anyanyelvből és irodalomból - az olvasott és szóbeli szövegek megértése - az írott és szóbeli szövegek alkotása Fejlődni fog a tanulók ítélőképessége, erkölcsi, esztétikai, történeti érzéke. Tanulási nehézségeik leküzdését fejlesztő pedagógus segíti. 

A szakközépiskolai tanulók művelődéstörténeti és irodalomtörténeti ismereteik jelentősen bővülnek és elmélyülnek az érettségi és a továbbtanulás feltételének megfelelően. A különböző kommunikációs helyzetekben, szóban és írásban egyaránt képessé válnak önálló véleménynyilvánításra, érveik felsorolásával mások meggyőzésére. A közösen elemzett, értelmezett művek mellett az önálló megértés, befogadás a cél. Tudásanyaguk a magyar és a világirodalom kiemelkedő alkotásaival bővül. Fejlődik esztétikai – művészeti tudatosságuk és kifejezőképességük. A műalkotások és különböző előadások (színház, film, előadói est stb.). elemzése során alkalom nyílik saját nézőpontjuk összevetésére másokéval. A különféle kulturális program nyitottságukat, érdeklődésüket, fogékonyságukat, kreativitásukat fejleszti, fokozza a művészi önkifejezésre való hajlandóságukat. Cél, hogy a beszédhelyzetekben, a műfajnak és a témának megfelelő nyelvi norma közvetítésével megnyilvánulásuk lényegre törő, világos felépítésű, önállóan kifejezett közlés legyen. Hiszen a nyilvános beszédben, közszereplésben a nyelvi és a viselkedési kritériumoknak, zenei eszközöknek alkalmazása az élőbeszédben, felolvasásban, előadásban, kritikus és építőjellegű vitában követelmény.

Történelem és társadalmi ismeret Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékalapú, személyek és kultúrák közötti párbeszédre nyitott szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel, valamint a közösségi beilleszkedés feltételei. A közjó iránti elkötelezettség és tevékenység felöleli a magatartás minden olyan formáját, amelynek révén az ember hatékony és építő módon vehet részt az egyre sokszínűbb társadalmi és szakmai életben, továbbá – ha szükséges – képes a konfliktusok megoldására. Az állampolgári kompetencia lehetővé teszi, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudást felhasználva aktívan vegyünk részt a közügyekben.

- 11 -

Az állampolgári kompetencia a demokrácia, az állampolgárság fogalmának és az állampolgári jogoknak az ismeretén alapul, ahogyan ezek az Európai Unió Alapjogi Chartájában és a nemzetközi nyilatkozatokban szerepelnek, és ahogyan ezeket helyi, regionális, nemzeti, európai és nemzetközi szinten alkalmazzák. A kompetencia magában foglalja az aktuális események, valamint a nemzeti, az európai és a világtörténelem fő eseményeinek és tendenciáinak, továbbá a társadalmi és politikai mozgalmak céljainak, értékeinek és politikáinak az ismeretét. Idetartozik az európai integráció és az EU struktúráinak, főbb célkitűzéseinek és értékeinek az ismerete, valamint az európai sokféleség és a kulturális identitás tudatosítása is. Az állampolgári kompetencia olyan képességeket igényel, mint a közügyekben való hatékony együttműködés, a helyi és a tágabb közösséget érintő problémák megoldása iránti szolidaritás és érdeklődés. Magában foglalja a közösségi tevékenységek és a különböző szinteken – a helyi szinttől a nemzeti és európai szintig – hozott döntések kritikus és kreatív elemzését, a döntéshozatalban való részvételt, elsősorban szavazás útján. A pozitív attitűdök az emberi jogok teljes körű tiszteletén alapulnak, ideértve az egyenlőség és a demokrácia tiszteletét, a vallási és etnikai csoportok kulturális sokszínűségének megértését. Magában foglalja a településhez, az országhoz, az EU-hoz és általában az Európához való tartozást, a részvétel iránti nyitottságot a demokratikus döntéshozatal valamennyi szintjén, valamint a felelősségérzetnek és a közösségi összetartást megalapozó közös értékek elfogadásának és tiszteletben tartásának a kinyilvánítását (pl. a demokratikus elvek tiszteletben tartása). Az alkotó részvétel az állampolgári tevékenységeket, a társadalmi sokféleség és kohézió, valamint a fenntartható fejlődés támogatását és mások értékeinek, magánéletének a tiszteletét is jelenti.

Hon- és népismeret Elengedhetetlen, hogy a tanulók ismerjék népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Ennek során tanulmányozzák a kiemelkedő magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók tevékenységét, munkásságát, ismerjék meg a haza földrajzát, irodalmát, történelmét, mindennapi életét. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Ismerjék meg a városi és a falusi élet hagyományait, jellegzetességeit. Fontos feladat a harmonikus kapcsolat elősegítése a természeti és a társadalmi környezettel, a nemzettudat megalapozása, a nemzeti önismeret, a hazaszeretet elmélyítése és ettől elválaszthatatlan módon a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok értékeinek, történelmének, hagyományainak megbecsülése. A fiatalokat a szűkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, ápolására, az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre ösztönözzük. Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra Európa a magyarság tágabb hazája. A tanulók szerezzenek ismereteket az Európai Unió kialakulásának történetéről, alkotmányáról, intézményrendszeréről, az uniós politika szempontrendszeréről. Diákként és felnőttként tudjanak élni a megnövekedett lehetőségekkel. Magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká.

- 12 -

Tanulóinkat iskolás éveik alatt is olyan ismeretekkel, személyes tapasztalatokkal kell gazdagítani, amelyek birtokában meg tudják találni helyüket az európai nyitott társadalmakban. Fontos az is, hogy európai identitásuk megerősödésével nyitottak és elfogadóak legyenek az Európán kívüli kultúrák iránt is. A tanulók ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit. Váljanak nyitottá és megértővé a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt. Szerezzenek információkat az emberiség közös, globális problémáiról, az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttműködésről. Növekedjék érzékenységük a problémák lényege, okai, az összefüggések és a megoldási lehetőségek keresése, feltárása iránt. Az iskolák és a tanulók törekedjenek arra, hogy közvetlenül is részt vállaljanak a nemzetközi kapcsolatok ápolásában. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés A demokratikus jogállamban a társadalom fejlődésének és az egyén sikerességének, boldogulásának s nem ritkán boldogságának is egyik fontos feltétele az egyén részvétele a civil társadalom, a lakóhelyi, a szakmai, kulturális közösség életében és/vagy a politikai életben. Olyan részvétel, amelyet a megfelelő tudás, a társadalmi együttélés szabályainak kölcsönös betartása, az erőszakmentesség jellemez, és az emberi jogok, a demokrácia értékeinek tisztelete vezérel. A Magyar Köztársaság közoktatási rendszerének tehát egyik alapvető feladata olyan formális, nem formális és informális tanulási lehetőségek biztosítása, amelyek elősegítik a tanulók aktív állampolgárrá válását. Az aktív állampolgári léthez ismeretek, képességek, megfelelő beállítottság és motiváltság szükséges. A megfelelő ismeretek az Ember és társadalom műveltségi területre koncentrálódnak, a képességek, értékorientációk, beállítódások fejlődéséhez az iskolai tanulás teljes folyamata és az iskolai élet teremthet lehetőségeket. Az aktív állampolgári magatartáshoz szükséges részképességek (pl. a társadalmi viszonyrendszerek felismerésének képessége, az egyenlő bánásmódhoz való jog felismerésének képessége, a konfliktuskezelés, a humanitárius segítségnyújtás, az együttműködés képessége), értékorientációk, beállítódások (pl. felelősség, autonóm cselekvés, megbízhatóság, tolerancia, társadalmilag elfogadott viselkedés) elsajátítását döntően a tanulók aktív részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások minősége, illetve az iskolai élet demokratikus gyakorlata biztosíthatja.

- 13 -

Idegen nyelv Angol nyelvre történő felkészítés Az idegen nyelvi kommunikáció – az anyanyelvi kommunikációhoz hasonlóan – az alapvető nyelvi készségekre épül: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése idegen nyelven különböző tevékenységi formákban. Ilyen a hallott és olvasott szöveg értése, a szövegalkotás és az interakció szóban és írásban. Ezek a tevékenységek az élet különböző területein – oktatás és képzés, munka, családi és társas élet, szabadidős tevékenységek – az egyén szükségleteinek megfelelően folynak. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességekre és készségekre is támaszkodik, mint a közvetítés az anyanyelv és az idegen nyelv között, valamint más kultúrák megértése. A nyelvhasználó tudásszintje változhat a különböző nyelvek, nyelvi tevékenységek (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése, íráskészség és közvetítő készség), valamint az idegen nyelvet használó társadalmi-kulturális háttere, igényei és érdeklődése szerint. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök A kommunikatív nyelvi kompetencia lexikális, funkcionális, grammatikai és szövegalkotási ismereteket, valamint szocio- és interkulturális készségeket feltételez. Az élethosszig tartó tanuláshoz a nyelvhasználónak el kell sajátítania az önálló tanulás stratégiáit és az ehhez szükséges eszközök használatát. A pozitív attitűd magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődést és kíváncsiságot. Iskolánk tanulói részére biztosítja a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások megszervezését. Az angol nyelvi munkaközösség különösen fontos feladatának tartja a különböző okokból lemaradók hátrányainak csökkentését, a tanulók egyéni képességeinek, tehetségének kibontakoztatásához, tanulási, továbbtanulási esélyek növelését (pl. nyelvvizsgákra, emeltszintű érettségire való felkészítés). Mivel iskolánk olyan szakmákra készít fel, amelyek sikeres űzésének egyik alapfeltétele az idegen nyelvek aktív használata, így a kulcskompetenciák közül számunkra az idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése a legfőbb feladat. Kiemelten fontos feladatnak tartjuk a szóbeli kommunikációra való felkészítést, s vele párhuzamosan az írásbeliét is. Munkaközösségünk elősegíti diákjaink felkészülését a különböző kultúrákhoz és társadalmi rétegekhez tartozó emberek (vendégek) attitűdjének és szokásainak megismerésére, megértésére és kezelésére különböző nyelvi szinteken. Fontos és állandó feladatunk az alapkészségek a kritikus gondolkodás, a problémamegoldás és a kreativitás fejlesztése. Gondot fordítunk a tanulás tanítására, segédeszközök megfelelő használatának elsajátítatására, a nyelv nem formális keretekben történő gyakorlásának és tanulásának bemutatására és begyakorlására, ezzel az egész életen át tartó tanulás folyamatának megalapozására.

- 14 -

A német nyelvi kommunikáció

A helyi tantervünk célja az, hogy a kerettantervben meghatározott egymásra épülő követelményeket a vendéglátóipari szakközépiskolai nyelvoktatás sajátosságaihoz igazítva elősegítsük a társadalomban tájékozódni tudó, helyét kereső és megtaláló, megalapozott döntéseket hozó, tetteiért felelősséget vállaló, jó megjelenésű, magabiztos, jól kommunikáló, magyarul helyesen és idegen nyelveket a szakmájuknak megfelelő szinten beszélő szakemberek nevelését. Olyan követelményeket kell támasztanunk, melyeket a várhatóan az átlagnál gyengébb nyelvérzékkel rendelkező, közepesen motivált és átlagos szorgalmú diák is teljesíteni tud a tanév végére a megadott óraszámok keretei között. A követelmények az ennél kedvezőbb adottságú diákokkal magasabb óraszámban rövidebb idő alatt teljesíthetők. Az a feladatunk, hogy a hozzánk eltérő tudásszinttel, gyengébb nyelvérzékkel a nyelvtanulás iránt kisebb motivációval érkező diákokat a kerettanterv által biztosított 10 % felhasználásával felzárkóztassuk. A nyelvtanulás célrendszere a következő: — A kommunikatív kompetencia fejlesztése: a tanulók legyenek képesek megoldani nyelvhasználatot igénylő valós feladataikat az élet különböző területein, a magánéletben, a közéletben, az oktatásban vagy a munka világában. — A célnyelvi műveltség és az interkulturális kompetencia fejlesztése: a tanulók legyenek képesek a saját és más kultúrák különbségeinek, illetve hasonlóságainak értelmezésére, váljanak nyitottabbá és érzékenyebbé más kultúrák irányába. Fontos a pozitív attitűd és motiváció kialakítása a nyelvtanulás, valamint általában más nyelvek és kultúrák megismerése iránt. — A nevelési és tantárgy-integrációs lehetőségek kihasználása: a tanuló legyen képes a tantervben szereplő más műveltségterületek egy-egy érdekes és fontos problémáját a tanult idegen nyelven is feldolgozni. — Az IKT alkalmazások készségszintű kialakítása és fejlesztése: a tanulók szerezzenek tapasztalatokat és jártasságot a kommunikációs és információs technológiák felhasználásában idegen nyelvi tanulmányaik során, ezzel is segítve az autonóm nyelvtanulóvá válást. — A nyelvtanulási stratégiák kialakítása: a nyelvtanuló legyen képes nyelvtudását önállóan fenntartani, továbbfejleszteni, emellett újabb idegen nyelveket hatékonyan és sikeresen elsajátítani.

- 15 -

Matematikai, fizikai, digitális kompetencia Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia kialakításához elengedhetetlen az olyan meghatározó bázisképességek fejlesztése, mint a matematikai gondolkodás, az elvonatkoztatás és a logikus következtetés. E kompetencia összetevőit alkotják azok a készségek is, amelyekre támaszkodva a mindennapi problémák megoldása során a matematikai ismereteket és módszereket alkalmazzunk. A matematikai kompetencia kialakulásában, hasonlóan más területekhez, az ismeretek és a készség szintű tevékenységek egyaránt fontos szerepet töltenek be. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök A matematikai ismeretek magukban foglalják a számok, mértékek, struktúrák, az alapműveletek és az alapvető matematikai fogalmak, jelölések és összefüggések készség szinten alkalmazható tudását. A matematikai kompetencia azt jelenti, hogy felismerjük az alapvető matematikai elveket és törvényszerűségeket a hétköznapi helyzetekben, elősegítve a problémák megoldását a mindennapokban, otthon és a munkahelyen. E kompetencia teszi lehetővé a törvényszerűségek felismerését a természetben, és alkalmassá tesz az érvek láncolatának követésére, a matematika nyelvén megfogalmazott törvények megértésére. A matematikai műveltséghez való pozitív hozzáállás annak az igazságnak a tiszteletén alapul, hogy a világ rendje megismerhető, megérthető és leírható. A hazai oktatási gyakorlatban eddig a matematikai képességek fejlesztése nem kapcsolódott eléggé össze a mindennapi élet problémáival, illetve az egyén szükségleteivel. A fejlesztések során azt tekintjük a legfontosabb feladatunknak, hogy olyan eszközöket adjunk a diákok kezébe, amelyek felhasználásával az életben tudják alkalmazni az elvont matematikai ismereteket. Iskolánk tanulóinak nagy része várhatóan nem folytatja tovább matematikai tanulmányait. Az ő matematikai fejlesztésüket, a mindennapi élet szükségleteinek kell meghatározniuk, így az ő esetükben arra van szükség, hogy a problémamegoldó képességüket nagyobb részben a gyakorlati életből vett feladatokkal fejlesszük. A kompetencia fogalma mobilizálható ismereteket, gyakorlati képességeket jelent komplex feladatok megoldásában. Azt, hogy a megszerzett tudást a mindennapokban használni, alkalmazni tudjuk. A matematika l tanításával fejleszteni lehet a tanulók tágabb értelemben vett problémaazonosító és - megoldó képességeit, így felhasználhatják a matematika eszköztárát a legkülönfélébb hétköznapi jelenségek modellezésére. A matematika részletes vizsgakövetelményeit tanulmányozva közép- és emelt szinten egyaránt megjelennek a fejlesztendő kompetenciák. A természettudományi tantárgyak és a matematika írásbeli érettségi feladatai között olyan összetett problémák is vannak, melyek megoldásához – a megfelelő szintű természettudományi műveltségen és képességeken kívül – valóságismeret, fejlett szövegértelmezési és ábraolvasási kompetenciák is szükségesek. A matematika az anyanyelvi kommunikáció kulcskompetencia fejlesztésére is alkalmas, mert egyrészt fontos mások szóban és írásban közölt gondolatmenetének, megértése; másrészt saját gondolatok közlése. A jelenségek értelmezéséhez illeszkedő érvek keresése; az érveken alapuló vitakészség fejlesztése kiemelt területe a matematikatanításnak. (A kommunikációs kompetencia a közép-és emeltszintű szóbeli érettségi értékelésében meg, is jelenik!) A természettudományok esetében az elengedhetetlen tudás felöleli a természeti világ alapelveit, az alapvető tudományos elveket és módszereket, technológiát, technológiai termékeket és folyamatokat, valamint a tudomány és a technológia természeti világra

- 16 -

gyakorolt hatásának megértését. Ennek eredményeképpen e kompetenciáknak lehetővé kell tenniük, hogy az egyének jobban megértsék a tudomány eredményeit, korlátait és kockázatait a társadalom egészére nézve. (döntéshozatal). A digitális kompetencia felöleli mind az információs technológia magabiztos használatát, mind az információk megkeresésének képességét. A szakközépiskolában és a szakiskolában a tanuló képes a számítógép nyújtotta lehetőségek (pl. szövegszerkesztés, táblázatkezelés, prezentációkészítés) igényes, esztétikus, önálló alkalmazására a tanulásban és a mindennapi életben. Nyitott és motivált az IKT nyújtotta lehetőségek kihasználásában. Gyakorlottan kapcsolódik be az információ megosztásba, képes részt venni az érdeklődési körének, választott szakterületének megfelelő együttműködő hálózatokban. Felismeri és ki is használja az IKT nyújtotta lehetőségeket, a kreativitást és innovációt igénylő feladatok, problémák megoldásában saját szakterületéhez kapcsolódóan. A tanulóban kialakul az IKT alkalmazásához kapcsolódó helyes magtartatás, elfogadja a kommunikáció és az információ felhasználás etikai elveit. Felismeri az IKT interaktív használatához kapcsolódó veszélyeket, tudatosan törekszik ezek mérséklésére. Ismeri a szerzői jogból és a szoftvertulajdonjogból a felhasználókra vonatkozó jogi elveket, figyelembe veszi ezeket a digitális tartalmak felhasználása során. A célok megvalósítását segíthetjük tanórák mellett egyéb iskolai és iskolán kívüli tevékenységekkel (pl. szakkörök, múzeumi és egyéb programokkal).

Természettudományos kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszód folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység, okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. A természettudományok esetében elengedhetetlen a természeti világ alapelveinek, az alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek, a technológiai folyamatoknak, valamint a mindezek emberi alkalmazása során kifejtett tevékenységek természetre gyakorolt hatásának az ismerete. A természettudományos kompetencia birtokában az egyén képes mozgósítani természettudományos és műszaki műveltségét, a munkájában és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldása során. Gyakorlatias módon tudja a tudását alkalmazni új technológiák, berendezések megismerésében és működtetésében, a tudományos eredmények alkalmazása során, problémamegoldásaiban, egyéni és közösségi célok elérésében, valamint a műszaki műveltséget igénylő döntések meghozatalában. A szakiskolák tanulóinak is szükségük van a mindennapi életben való boldoguláshoz a természettudományos műveltségre. Természetesen ez a tudás nem az elméleti alapok elmélyítését, hanem a felhasználás szintjét jelenti.

- 17 -

A természettudományi tantárgyak keretében a szakiskolában is fejleszthető a matematikai kulcskompetencia (egyszerű számítások), digitális kompetencia, idegen nyelvi kompetencia (szakkifejezések használata), szociális kompetencia (kooperatív csoport módszerek alkalmazása), esztétikai érzék fejlesztése (kísérletek, modellek, ábrák, prezentációk). A tanítás során alkalmazzunk differenciálást. Készüljön minimális követelményrendszer, amelyet a tanulók előre meg tudnak, és amelyet minden tanulónak teljesítenie kell. A szakiskolába járó diákoknak is meg kell tanulniuk az anyagokkal, energiával való takarékos, fegyelmezett, gondos és körültekintő bánásmódot. Gazdasági nevelést végezhetünk a mindennapi élethez kapcsolódó problémafeladatokkal pl.: hogyan csökkenthető a gázszámla? A tanulókban tudatosulnia kell annak, hogy a jelenségek megfigyelése alapján a természet törvényei megismerhetőek. Gyűjtsenek ismereteket szakkönyvekből, folyóiratokból, a napi sajtóból és az elektronikus médiából és beszéljék meg közösen ezeket. Buzdítsuk őket arra, hogy életük hátra lévő részében is törekedjenek a tudomány újdonságainak megismerésére, népszerűsítő tudományos lapok olvasására, honlapok betöltésére.

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetenciák Napjainkban minden ember számára elengedhetetlen, hogy kiigazodjon a gazdasági világban, amelyhez rendelkeznie kell alapvető gazdasági ismeretekkel. Éppen ezért, fontos, hogy mindenféle iskolai képzésben megjelenjenek a gazdasági és pénzügyi ismeretek alapjai. A tanulóknak meg kell ismerniük az ezekkel kapcsolatos alapfogalmakat és összefüggéseket. A mai állampolgárok számára nélkülözhetetlen, hogy tisztában legyenek az alapvető banki folyamatokkal, ismerjék az alapvető banki műveleteket, és képesek legyenek saját banki ügyeiknek intézésére. Szintén fontos szerepe van az iskolai nevelésnek abban, hogy a tanulók tudatos fogyasztókká váljanak, mérlegelni tudják a döntéseikkel járó kockázatokat, és azokért felelősséget vállaljanak. A diákoknak meg kell tanulniuk bánni a pénzzel, és tisztában kell lenniük a saját költségeikkel és bevételi lehetőségeikkel. Fontos, hogy felismerjék a pénzügyi döntésekhez tartozó előnyöket és hátrányokat, hogy gazdálkodni tudjanak a rendelkezésükre álló erőforrásokkal. A vendéglátásban dolgozó tanulók számára különösen fontossá váltak ezek az ismeretek, melyekhez párosulnia kell a kezdeményezőképességnek és a vállalkozói kompetenciáknak. Az ő életükben elengedhetetlen, hogy ismerjék az alapvető vállalkozási formákat, azok legfontosabb jellemzőit, hogy könnyebben helytálljanak a szakmai és az üzleti életben. Az önállóan folytatott gazdasági tevékenységhez és vállalkozás indításához rendelkezniük kell pénzügyi és jogi ismeretekkel egyaránt. Birtokában kell lenniük olyan képességeknek és kézségeknek, mint a tervezés, szervezés, irányítás, vezetés, kommunikálás, kockázatfelmérésés vállalás, egyénileg és csapatban történő munkavégzés.

- 18 -

Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (információs és kommunikációs technológia, a továbbiakban IKT) és a technológiák által hozzáférhetővé tett, közvetített tartalmak magabiztos, kritikus és etikus használatát a társas kapcsolatok, a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: az információ felismerése (azonosítása), visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; digitális tartalomalkotás és - megosztás, továbbá kommunikációs együttműködés az interneten keresztül. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök A digitális kompetencia az IKT természetének, szerepének és lehetőségeinek megértését, alapos ismeretét, illetve ennek alkalmazását jelenti a személyes és társadalmi életben, a tanulásban és a munkában. Magába foglalja a főbb számítógépes alkalmazásokat szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás és - kezelés, az internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő kommunikáció (e-mail, hálózati eszközök) – a szabadidő, az információ-megosztás, az együttműködő hálózatépítés, a tanulás, a művészetek és a kutatás terén. A tanulónak értenie kell, miként segíti az IKT a kreativitást és az innovációt, ismernie kell az elérhető információ hitelessége és megbízhatósága körüli problémákat, valamint az ezek kiszűrésére használatos alapvető technikákat, továbbá az IKT interaktív használatához kapcsolódó veszélyeket és etikai elveket, valamint a szerzői jogból és a szoftver tulajdonjogból a felhasználókra vonatkozó jogi kereteket. A szükséges készségek magukba foglalják az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a kritikus alkalmazást, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönböztetését. Ide tartozik a komplex információ előállítását, bemutatását és megértését elősegítő eszközök használata, valamint az internet alapú szolgáltatások elérése, az ezek segítségével történő keresés, az IKT alkalmazása a kritikai gondolkodás, a kreativitás és az innováció területén. Az IKT használata kritikus és megfontolt attitűdöket igényel, az elérhető információ és az interaktív média felelősségteljes alkalmazása érdekében. A digitális kompetencia fejlődését segítheti továbbá az aktív részvétel a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban.

A hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az ember képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve a hatékony gazdálkodást az idővel és az információval. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását, a képességek együttesére támaszkodó készségeit a legkülönbözőbb helyzetekben alkalmazza: tanulási és képzési folyamataiban, otthon, valamint a munkában egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme.

- 19 -

Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök Az életben jól hasznosítható, a munka- vagy karriercélok elérését szolgáló tanuláshoz az embernek megfelelő ismeretekkel kell rendelkeznie saját képességeiről, a szükséges kompetenciákról, tudástartalmakról és szakképesítésekről. A hatékony és önálló tanulás feltétele, hogy ismerje és értse saját tanulási stratégiáit, készségeinek és szaktudásának erős és gyenge pontjait, valamint képes legyen megtalálni a számára elérhető oktatási és képzési lehetőségeket, útmutatásokat, támogatásokat. A hatékony és önálló tanulás olyan alapvető készségek meglétét igényli, mint az írás, olvasás, számolás, valamint az IKT- eszközök használata. Ezekre épül az új ismeretek elsajátítása, feldolgozása és beépítése. A hatékony és önálló tanulás további feltétele a saját tanulási stratégia kialakítása, a motiváció folyamatos fenntartása, a figyelem összpontosítása, valamint a tanulás szándékának és céljának kritikus mérlegelése. A tanulónak képesnek kell lennie a közös munkára és arra, hogy tudását másokkal megossza, saját munkáját tárgyilagosan értékelje, és szükség esetén tanácsot, információt, támogatást kérjen. A pozitív attitűdtanulás iránti belső motivációt feltételez, amelynek folyamatos fenntartásához elengedhetetlen, hogy az ember korábbi tanulási és élettapasztalatait felhasználja, új tanulási lehetőségeket kutasson fel, és a tanultakat az élet minden területén széles körben alkalmazza. 2. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok:

Egy tanuló helyzetét, személyiségi jegyeit, adottságai, testi és szellemi épsége, családi háttere, a légkör, amiben él és nem utolsó sorban életkörülményei, életmódja determinálja. Személyiségét fejleszteni akkor lehet hatékonyan, ha megismerjük és megismertetjük önmagát. Tisztázzuk milyen pozitív és milyen negatív személyiségi jegyekkel, rendelkezik, milyenek a képességei és korlátai. Ezek tudatában példamutatás útján, tanácsokkal és türelemmel lehet kialakítani annak az igényét, hogy a pozitív tulajdonságok kerüljenek előtérbe és megfelelő önfegyelem segítségével háttérbe szoruljanak a rosszak. A vendéglátásban ki kell alakítani a tanulókban az igényességet önmagukkal és környezetükkel szemben, törekvést a tiszta és pontos munkára. Nagyon fontos, hogy megfelelő, de nem túlzott önbizalommal rendelkezzenek tanulóink. Motiválni kell őket arra, hogy bátran beszéljenek, tárgyaljanak, hisz kommunikatív képességük csak úgy alakul ki. Kézügyességük és kreativitásuk alapjait az ismét bevezetett művészeti oktatás és az alapozó gyakorlati képzés alatt szerezhetik meg, majd az önállóan végzett gyakorlatok, a szakkörökön, tanfolyamokon szerzett tapasztalatok és a bemutatókon, szakmai kiállításokon szerzett élmények segítségével bontakoztathatják ki teljesen. Tudatosítani kell bennük, hogy az általuk tanult szakma kiemelt helyet foglal el gazdaságunkban, most is dinamikusan fejlődik, ezáltal a lehetőségek köre egyre bővül. A technológiai fejlődés eredményeként egyre jobban képzett munkaerőre van szükség. A megfelelő jövőkép kialakítása serkenti tanulóinkat arra, hogy a kitűzött céljainkat közösen és egyénenként sikerüljön megvalósítani.

- 20 -

3. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok: A vendéglátásban dolgozók köre kisebb-nagyobb csoportban, kollektívában tevékenykedik. Az együttműködés képességét, a kollektív munkavégzés alapjait az iskolában kell kialakítani. Kezdve az osztályközösségen belüli kölcsönös megismerkedésen, az egymás segítésén és biztatásán alapuló munkán, folytatva a csoportokban, párokban végzett gyakorlati foglalkozásokkal az iskolában, majd a vendéglátóipari egységekben, kiemelkedő színvonalú szállodákban végzett gyakorlatokon, egyre fontosabb szerepe van az emberekkel való kapcsolatfelvételnek, a közös munkának, a kooperativitásának, melyet fokozatosan a 2-4 év alatt kell kialakítani a tanulókban. A közösségi nevelés része, a közösségi szellem kialakításának eszközei azok a megmozdulások is, amelyek tanórán kívüli tevékenységeinkben valósulnak meg. Az őszi tanulói kirándulások, melyek sok esetben 2-3 naposak és általában szakmai programot is tartalmaznak (üzemlátogatás, idegenforgalmi ismeretek bővítése) megfelelő színteret biztosítanak a kellemesen együtt töltött időhöz, a beszélgetéshez, a közös játékokhoz, versenyhez. A diákok szervezésében támogatásra méltó új próbálkozás ünnepeink régi hagyományainak felelevenítése, mint a betlehemezés, regölés, de itt említeném meg a közös adventi koszorúkészítést, tojásfestést, karácsonyfa állítást. Szép sikereknek örvendenek a Korona Pódium által tartott rendkívüli irodalomórák (több éve szervezzük), melyek sokszor egy színházi előadást pótolnak és ezt a hangulatot teremtik meg, valamint a szakiskola 9. évfolyamán tartott drámacsoport órák is. Fentiek finanszírozását évek óta pályázatok útján biztosítjuk. A közösségi szellem fejlesztésének színterei a szervezett sportversenyek, melyeken lehetőség szerint elindulunk és drukkoló táborral jelenünk meg. A fővárosi futóversenyeken nagy létszámban veszünk részt (50-150 fő). Ezen rendezvények előnye, hogy több osztályból indulnak gyerekek, akik így kénytelenek összeszokni, segítenek egymásnak, harcolnak egymásért. A DÖK és az osztályfőnöki munkaközösség szervezésében egy 15-20 fős csoport készíti a pedagógus napi műsort minden évben, de különböző más ünnepekre (évnyitó, karácsony, ballagás, állami ünnepek) is több osztályból válogatott csoport készít műsort, amit a közös felkészülés után adnak elő. A végzős évfolyam legnagyobb megmozdulása a szalagavató ünnepély. A diákok színvonalas és megható műsor után, az összetartozást is jelképező azonos elegáns öltözékben vonulnak fel szalagtűzésre, a színpadra, majd az általuk bemutatott osztálytáncok és az osztálykeringő szerez kellemes perceket a közönségnek. Az egész ünnepélyt évfolyamkeringő nyitja vagy zárja, melynek előadásában sokan vesznek részt az összes osztályból. Komoly feladat ennek megfelelő megszervezése, az együttes próbák végrehajtása. A nagyszabású bemutató az együttes munka örömét és a közös siker élményét biztosítja a résztvevőknek. A nálunk töltött 2-4 év alatt minden tanulót elviszünk a Nemzeti Múzeumba, a Vendéglátóipari Múzeumba, más múzeumokba, kiállításra, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárba, szakmai kiállításra (Hoventa, Ukba, Utazás kiállítás). Felsoroltak megtekintése részben ingyenes, részben fakultatív módon történik.

- 21 -

4. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység: Az ebbe a csoportba tartozó tanulók száma elsősorban a szakiskolai képzésben évről-évre növekszik. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő tanulókra általában jellemző, hogy nem megfelelő családi légkörben nevelkednek, illetve élnek ma is, emiatt nem szívesen mennek haza, csavarognak, rossz társaság befolyásolja őket. Mindezek következménye az, hogy egy idő után a tanulók az iskolát is kerülni próbálják, és ha nem karolja őket fel senki, nem segít rajtuk senki, akkor lemorzsolódnak. Az osztályfőnök, az osztályban tanító pedagógusok, a védőnő és a gyermekvédelmi felelős közös munkája garantál ilyen esetben sikert. Egy jó osztályközösség 3-4 ilyen tanulót jól fel tud karolni és jól tud befolyásolni, ezért fontos, hogy ismerjék az ilyen tanulók helyzetét, sorsát, mert segítségük, biztatásuk sokszor majdnem ér annyit, mint a pedagógusok munkája. Ők ugyanis úgy nevelnek, hogy ezt a másik fél nem veszi észre. A felnőttek türelmes, következetes és folyamatos hatása egyéni beszélgetések során, a tanítási órákon, a tanórán kívüli foglalkozásokon a biztatás, a sikerélményekhez juttatás azok a tényezők, amelyek segítségével bizonyos belső normák alakíthatók ki az ilyen tanulóknál. Sokszor sokat segít a hetente többször folyó pszichológiai rendelés. A tanulókkal foglalkozó doktornőt az oda irányított tanulók szívesen látogatják. Az osztályfőnöki munkaközösség vezetője, és több kollégánk vett részt ilyen jellegű továbbképzésen. A gyermekvédelmi felelős figyelemmel kíséri e tanulók sorsát. Amennyiben állami gondozott, krízis otthonba elhelyezett tanulóról van szó, a nevelővel, és az adott helyszínen működő pszichológussal tartjuk a rendszeres kapcsolatot.

- 22 -

Egységesség és differenciálás A nevelési-oktatási folyamat egyszerre egységes és differenciált: megvalósítja az egyéni sajátosságokra tekintettel levő differenciálást és az egyéni sajátosságok ismeretében az egységes oktatást. 5. A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenység: Külön egyénileg vagy kisebb csoportokban foglalkozunk a kiemelkedő képességű tanulókkal. Már a 9. évfolyamon igyekszünk felkarolni azokat a tanulókat, akik kiemelkedő tudással vagy tehetséggel rendelkeznek valamely tantárgyból, vagy ennek részéből. Az ilyen tanulókkal a szakatanár a kezdetektől fogva külön foglalkozik, egyéni feladatokkal fejleszti, önképzésüket irányítja. Ezeket a tanulókat már az első évben indítani próbáljuk a különböző versenyeken. Ők képviselik intézményünket a különböző nemzetközi és hazai elsősorban szakmai versenyeken, SZÉTV, SZKTV, más iskolák által szervezett versenyeken, valamint az a nemzetközi versenyeken és kiállításokon, amelyekre meghívnak minket. Ezeken a versenyeken tanulóink általában szép helyezéseket érnek el. Meg kell említeni, hogy szakiskolai tanulóink rendszeresen elindulnak a SZKT tanulmányi versenyeinek budapesti elődöntőjén a közismereti tárgyakból is általában bejutnak az országos döntőbe is. Elsősorban a szakmai versenyekre történő gyakorlati felkészítésnél vesszük igénybe néhány külső partnerünk segítségét, olyan kiemelkedő szakemberekét, akiktől a tanulók különleges készítmények készítését tanulják meg, olyan tudásra tesznek szert, amire az intézményben nincs lehetőség. A második kör az adott tantárgyból tehetséges tanulók felkutatása és tudásának bővítése szakkörök, fakultáció, egyéni és kiscsoportos foglalkozások formájában.

A tanulóink egy része tudása bővítésének érdekében különböző tanfolyamokat is elvégez (mixer tanfolyam, speciális ételek készítése). Nagy érdeklődésnek örvendenek és sok hasznosítható információ megszerzését teszik lehetővé az internetes foglalkozások (délutánok). A továbbtanulás lehetőségeit növelheti a második idegen nyelv oktatása tizedik évfolyamtól, megfelelő számú jó nyelvkészséggel rendelkező tanuló számára, szakkör formájában. Motiváló hatása van az intézmény mellett működő Gasztropedagógia Alapítvány ösztöndíjának, amit a 2 egymást követő félévben 4,5 fölötti átlagot elért tanulók kapnak meg. Öröm számunkra, hogy e tanulók létszáma az utóbbi években jelentősen megnőtt. Lehetőség szerint a 4,2 fölötti átlaggal rendelkező tanulókat is jutalmazzuk.

- 23 -

6. A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok: A társadalmi környezet negatív hatása következtében nagymértékben megnőtt a veszélyeztetett gyerekek száma (a bűnözés növekedése, értéktorzulás, a szülők esetleges létbizonytalansága, a családi élet labilitása, a tanulás alacsony presztízse, az erősödő kisebbségellenes csoportok tevékenysége, az alkohol-, a drogfogyasztás, az agresszivitás növekedése. Különösen fontos ezért nálunk a veszélyeztetett gyerekek felkutatása, figyelemmel kísérése és védelme. Iskolánkban van gyermekvédelmi felelős, aki az osztályfőnökök, az iskola vezetősége a külső szervezetek és a gyerekek közötti kapcsolatot biztosítja. A kilencedik évfolyamra belépő tanulóknál szociometriai felmérést végez, ezt értékeli és a valamilyen szempontból hátrányos tanulókkal egyenként elbeszélget. Segélykiutalások vagy konkrét problémák esetén a megfelelő gyermekvédelmi intézményekkel kapcsolatot tart. Figyelemmel kíséri a gyermekvédelmet érintő jogszabályokat, ezek változását, a rendőrség gyermekvédelmi tevékenységét. Törődik a hátrányos helyzetű tanulókkal, illetve a hátrányukból adódó helyzet megoldásának lehetőségével. Tájékoztatja a szociálisan hátrányos helyzetű tanulókat, illetve szüleiket a támogatási lehetőségekről. Kezdeményezi a segélyek folyósítását, segít a kérvények, nyomtatványok kitöltésében, felveszi a kapcsolatot a területi szociális osztállyal. Kezdeményezi a tanuló, vagy az édesanya és a tanuló elhelyezését kollégiumban, anyaotthonban, krízisotthonban, ha ezt a körülmények szükségessé teszik.

7. A tanulói kudarcoknak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program: Tekintve, hogy tanulóink sokféle társadalmi környezetből jönnek, nem azonos előismeretekkel és nem azonos eredményekkel, az iskolai oktató-nevelő munkában alapvetően fontos, hogy a képzés első szakaszában megközelítőleg azonos színvonalra hozzuk a tanulókat. Nagy súlyt helyezzünk a kommunikációs készség fejlesztésére, és éreztetjük velük, hogy az oktatásnak nem tárgyi, hanem egyenlő értékű alanyai. Ennek érdekében korrepetálásokat szervezünk, szükség szerint az adott tantárgyakból osztályonként, vagy évfolyam szinten. Cél, hogy csökkentsük a bukások számát, a lemorzsolódást. Törekszünk arra, hogy ezeket a tanulókat minél nagyobb számban bevonjuk az ingyenes szakkörökbe, jelen legyenek a különböző programok (színház, kiállítás, bemutatók) látogatásánál. Külön figyelmet szentelünk az SNI - s tanulóknak, akiknél észreveszünk valamilyen rendellenességet (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia). Ezeket a tanulókat a szülővel történt megbeszélés után, a megfelelő családvédelmi vagy rehabilitációs központba irányítjuk és az adott tárgyból vagy tantárgy részéből orvosi vélemény és javaslat alapján felmentjük, kivédve így a tanuló önhibáján kívüli sikertelenségét, esetleges bukását. Ezekre a tanulókra a szaktanárok külön figyelnek a szakértői bizottság javaslata alapján, személyre szabott, feladatokat kapnak, szükség szerint hosszabb időt kapnak a feladatok elvégzésére vagy, a tantárgy adott részéből vagy a teljes tantárgyból felmentést kapnak. Továbbhaladásukat tanórán kívüli foglalkozásokkal és egyéni foglalkozásokkal is biztosítjuk. Bizonyos kerületekben a roma tanulóknak külön tartanak felzárkóztató oktatást a délutáni órákban. Amennyiben erről vannak ismereteink, figyelemmel kísérjük az oda járó tanulókat, illetve felhívjuk a tanulók figyelmét erre a lehetőségre is.

- 24 -

8. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység: A kilencedik évfolyam szociometriai felmérésénél általában kiderül a tanuló szociális háttere. A rászorulóknak rendszeres segély folyósítását kezdeményezzük, fedezzük az osztálykirándulások, múzeumi látogatások, kiállítások és más programok költségét. Ingyenesen biztosítjuk számukra a tankönyveket, a kedvezményes ebédet és a megfelelő tanulmányi eredményt elérő tanulók számára az önköltséges tanfolyamokon az ingyenes részvételt. Figyelemmel kísérjük az ilyen tanulók számára megjelent pályázatokat és segítjük ezek megírásában. Külön figyelemmel kísérjük a félárva vagy teljesen árva tanulókat, őket a fentieken kívül külön segélyekkel támogatjuk.

9. Az oktatómunka ellenőrzése és értékelése: A nevelőtestület és a tanulók elé kitűzött célok teljesítését a pontosan megfogalmazott feladatok, ezek elvégzése, időközbeni ellenőrzése és végül mérése, értékelése, szükséges korrekciója biztosítja. Ellenőrzési tervet készítünk minden vezetői poszton, ezek összehangolását az igazgató tartja kézben. Az oktató-nevelő munka alapját a belépő osztályok tanulói tudásszintjének felmérése képezi. Ez alapján lehet meghatározni, milyen módon és mennyi idő alatt lehet az esetlegesen gyengébb tudással érkezetteket felzárkóztatni, lehet kiemelni a tehetségeket. Az ellenőrzés intézményünkben azoknál a tantárgyaknál, amelyekből szóbeli vizsga van, elsősorban szóban, azoknál a tantárgyaknál, amelyeknél írásbeli vizsga során vizsgáznak, elsősorban írásban történik. Figyelni kell azonban arra, hogy a tanuló mindkét beszámolási módra lehetőséget kapjon. Témazáró "nagy" dolgozatot általában negyedévente előre bejelentett időpontban, röpdolgozatot havonta - kéthavonta írnak a tanulók. Általában elfogadott, hogy a tanulóknak adott tárgyból minimum annyi osztályzata legyen félévente, amennyi a tárgy heti óraszáma, de minimum kettő. A tanulóknak a tantárgyak többségénél lehetőségük van tudásukról előadások, házi dolgozatok formájában is számot adni, itt értékelhető és felmérhető az a tudás is, amit nem tanítási órákon sajátított el a tanuló. Az írásbeli dolgozatoknál és a teszteknél adott munkaközösségen belül azonos elvek alapján történik az osztályozás. A szakközépiskolai képzés tizedik évfolyamának végén szintfelmérő dolgozatot írnak a tanulók magyar nyelvből, matematikából, történelemből és idegen nyelvből. Pontokat kapnak a 9. évfolyam végén és 10. évfolyam félévekor szerzett 4 érettségi alaptárgy osztályzatára. Így kialakul az évfolyam összes tanulójának sorrendje. Mivel a 11. évfolyam tapasztalataink szerint a képzés legnehezebb évfolyama, a tanulók és a szülők a szerzett pontokból látják, mely területre kell jobban odafigyelniük. A nagyon gyenge eredményt elért tanulók szüleivel közösen döntünk arról, hogy nem érdemesebb-e a szakmai képzésre átlépnie a tanulónak. A szakiskolai évfolyamok tanulói is jelentkezhetnek a szintfelmérők megírására és megfelelő eredmény elérése esetén szakközépiskolai képzésre léphetnek át.

- 25 -

Értékelés: Oktató munkában az eredményesség záloga a tanuló motiváltsága, tudásvágya, akarata. A következetes, rendszeres, igazságos, előremutató értékelő–és mérőrendszer, amely nemcsak egyszerűen osztályoz, nemcsak a hiányosságok feltárására fektet hangsúlyt, hanem utat mutat ezek leküzdéséhez, bemutatja a már elért eredményeket, és biztosítja a tanuló egyéni képességeihez mért folyamatos fejlődést, záloga lehet annak, hogy a tanuló is mindent megtegyen egyéni haladása érdekében. Szívesen veszünk részt az OKI, OH országos vagy regionális mérésein különböző tantárgyakból. A tanulók írásos vagy szóbeli beszámolóját szóban vagy írásban értékeli a szaktanár. A gyakorlati foglalkozások során a tanulók tudásszintjének felmérésére az ötszintű osztályozást alkalmazzuk. A tantárgyi követelmények megfogalmazása a kimenet szabályozásának ismeretében a szakmai vizsga és az érettségi vizsga követelményeinek megfelelően, a tantervekben történik. A tanári oktató munkát az iskola vezetői és a munkaközösségek vezetői értékelik egyeztetett terv segítségével, többféle formában (pl. óralátogatás, esetmegbeszélés, adminisztratív ellenőrzés stb.). Az iskoláról alkotott szülői és diákvélemények (DÖK, SZMK) nagyban hozzájárulnak az iskola összképének kialakításához, ez a kontroll késztetheti a tantestületet a megújulásra. A színvonal és az eredményesség emelését szolgálja az a terv, hogy a pedagógusok önképzését továbbra is támogatja az iskola vezetősége, a továbbtanuláshoz, továbbképzéshez, átképzéshez segítséget nyújt (órakedvezmények, tandíjátvállalás). A terv része a munkaközösségek munkájának megújítása is, a munkaközösség vezetők aktív részesei kell, hogy legyenek az iskola vezetésének, ezt a célt szolgálják a kibővített vezetőségi megbeszélések.

- 26 -

10. Minőségbiztosítás: A minőségbiztosítási rendszerünk folyamatos fejlesztése és bővítése az intézmény minden dolgozójának fontos feladata és belső igénye kell, hogy legyen. Az elmúlt időszakban megtörtént az IMIP felülvizsgálata és kiegészítése, EN ISO 9001:2008/EM-6558/10 rendszer bevezetése, kézikönyv összeállítása, folyamatok egységesítése. Az ISO 9001:2008 rendszeren belül az alábbi folyamatokat szabályoztuk: 1. Külső és belső dokumentumok kezelése 2. Feljegyzések kezelése 3. Belső auditok 4. Panaszkezelés 5. Helyesbítő tevékenység 6. Megelőző tevékenység Felsoroltak a volt Gundel-TISZK összes intézményére kötelezőek. Saját intézményünkre vonatkozó szabályozott eljárások: 1. Leonardo Program lebonyolítása 2. Az éves munkaterv készítése 3. A tantárgyfelosztás készítése 4. A beiskolázás folyamata 5. Új kollégák beilleszkedésének folyamata 6. Nyersanyagbeszerzés 7. Tankonyhai eszközök, berendezések beszerzése 8. Oktatási és informatikai eszközök beszerzése 9. Az iskolaépület üzemeltetése 10. Pedagógiai tervezés 11. A belső tudás átadás folyamata 12. Az osztályfőnöki munka szervezése 13. Tanulmányok alatti vizsgák megszervezése 14. Tankönyvrendelés, tankönyvárusítás 15. Partneri igény- és elégedettségmérés működtetése Évente elégedettségi mérést végzünk az intézményben, bevonva az összes osztály vagy évfolyam tanulóit, a szülőket és az intézmény partnereit. Ezt a dolgozók klímatesztje is kiegészíti. A mérések eredményeit összevetjük, értékeljük, majd a kapott eredmények alapján határozzuk meg erősségeinket és gyengeségeinket. Az erősségeinket is továbbfejlesztve készítünk cselekvési tervet a gyengébb pontok leküzdésére, az alacsony értékeket adó mutatók korrekciójára. Mivel a minőségbiztosítás alapelvei közé tartozik a partnerközpontúság, a nyitottság, a belső emberi kapcsolatokra épülő együttműködés, az egymás kölcsönös tájékoztatása és segítése, a célok és feladatok team munkában történő megvalósítása - ezeken a területeken igyekszünk a leírt elvek alapján működni és dolgozni. Intézményünk nyitott minden jó javaslatra, partnereinknek (belső és külső) lehetőségük van kívánalmaikat, igényeiket előterjeszteni, ezeket munkánk során figyelembe vesszük. Nevelőtestületünket a jól működő munkaközösséget, a párbeszéd, a problémák kölcsönös megvitatása, a közös megoldásra való törekvés, az egymás segítése jellemzi. A szervezeti kultúra fejlesztését szolgálja az iskolavezetés azon törekvése, hogy támogatjuk a kollégák önképzését és továbbképzését, biztosítjuk a szaklapokhoz, szakirodalomhoz való

- 27 -

hozzájutását. Az önértékelés mellett szívesen fogadjuk a külső partnereink látogatásait és értékelésüket. Évente összesítjük, felülvizsgáljuk az ISO rendszeren belüli tevékenységünket, annak érdekében, hogy az audit követelményeit sikeresen teljesítsük.

11. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges eszközök és felszerelések jegyzéke: Az iskola könyvtára kiemelkedő szerepet kap a pedagógiai programban leírt célok megvalósításában. A 15000 könyvet tartalmazó készletünket folyamatosan újítjuk meg és bővítjük. A könyvtár olvasótermében kialakítottunk egy olyan multimédiás blokkot, amelyben TV-n és video projektoron, diavetítőn és vásznon kívül számítógép, CD projektor és internet hozzáférési lehetőség is van. Így a birtokunkban lévő nagyon sok információt tartalmazó CD-tárunk közkinccsé vált. Jól felszerelt felszolgáló szaktantermünket, konyháinkat bővítjük és az elavult eszközöket modern, energiatakarékos berendezésekre cseréljük. Az oktatás színvonalának emelését szolgálja a nyelvi szaktantermek kialakítása és ezek felszerelése audiovizuális eszközökkel. A nagyon jól felszerelt természettudományi termeink évek óta tanteremként is működnek, ezek teljes körű kihasználása és további szaktanterem kialakítása csak az új szárny megépülése után lesz lehetséges. A tanórai oktató és nevelőmunkát segítő eszközök a helyi tantervben tantárgyanként szerepelnek, illetve a hivatalos eszközjegyzék tartalmazza ezeket. Az elektromos hálózat korszerűsítése tartalmazta az iskolarádió felújítását is. A diákönkormányzat által megjelentetett iskolaújság nagyobb példányszámban történő terjesztését, biztosítja a rendelkezésükre bocsátott sokszorosító, amennyiben erre van igény. Az új tornatermi csarnokban az iskolai ünnepélyeket méltón tudjuk megrendezni, diákprodukciók bemutatását, meghívott művészek előadását biztosító színpad kialakítására is van lehetőség. Az IKT módszerek alkalmazására tanórákon több tanterem, illetve mobil eszköz áll rendelkezésre, 1 tanteremben digitális tábla is van.

12. A szülő, tanuló, pedagógus együttműködésének formái továbbfejlesztésének lehetőségei: Az együttműködés alapvető feltétele, egymás kölcsönös megismerése, tájékoztatása, az együttműködés kialakítása. Az intézmény nyitott, a szülők, tanulók kezdeményezéseit, javaslatait figyelembe veszi. A találkozás lehetőségét, a szülői értekezletek, fogadó órák, SZK értekezletek, DÖK értekezletek biztosítják.

- 28 -

A szülői szervezet és a diákönkormányzat jogait ismeri, ezeket gyakorolja. Az együttműködés részletesebb leírását a pedagógiai program egyes alpontjai tartalmazzák. 1. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan szóban vagy interneten keresztül tájékoztatják. 2. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik útján közölhetik az iskola igazgatójával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy a szülői szervezettel. 3. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója az osztályfőnökök tájékoztatják: - az iskola igazgatója legalább évente egyszer a szülői munkaközösség választmányi ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten, - az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein. A szülői értekezlet feladata: - a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, és a szülők tájékoztatása - az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, - az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól, - a helyi tanterv követelményeiről, - az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról, - saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról, - a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, - az iskola és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról, - a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé.

Fogadó óra: Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. Nyílt napok: Az intézménybe jelentkezni szándékozó tanulók és szüleik tájékoztatása az iskola életéről, programjáról, választható szakmákról és más lehetőségekről. Írásbeli tájékoztató: Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztályszintű programokról. A szülői értekezletek, a fogadóórák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg a fogadóórák időpontjai a titkárságon és a tanáriban vannak kifüggesztve. A szülők kéréseit, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatójával, nevelőtestületével vagy a szülői közösséggel.

- 29 -

A honlapon keresztül lehetősége van a szülőknek az e-naplóba való betekintésre. Honlap: Megújult iskolai honlapunk bővebb információt nyújt az intézményünkről.

13. Az egészségfejlesztés és drogprevenció programja A népegészségügyi adatok és a WHO nemzetközi, illetve hazánkat is érintő felmérései alátámasszák az egészségfejlesztés és a drogprevenció szükségességét az iskolában. Jellemző, hogy saját egészségünkért alig teszünk valamit. Ezt a szemléletet meg kell változtatnunk, hogy a felnövekvő ifjúság képessé váljon a felelősségteljes, egészségtudatos magatartásra. Az általunk készített program, fontosnak tartja, hogy eljusson, minden potenciálisan érintett személyhez, tanulóhoz, pedagógushoz egyaránt. Az iskola egészét átfogó program, kizárja az ötletszerűséget. A megvalósításban résztvevő személyek, hitelesek a gyermekek számára. Elsősorban nem ismeretközlésre (bár az ismeret nélkülözhetetlen) koncentrál, hanem olyan képességek, készségek, kompetenciák kialakítására, melyek elősegítik az egészségtudatos magatartás kialakulását. Programunk figyelembe veszi a korosztály sajátosságait. A korosztályra jellemző, hogy fokozott az identifikációs folyamat jelentősége. Új szerepeket kell, megtanuljanak, a családban, a kortársak között, és a társadalomban. A családon belül a gyermekek tudattalanul sajátítanak el pozitív és negatív viselkedési mintákat, életmódbeli szokásokat, konfliktuskezelési módszereket, megküzdési stratégiákat. Gyakori, hogy otthon azt tapasztalják, hogy a feszültség oldásának eszköze a szülőknél az alkoholfogyasztás, a nyugtató és altatószerek szedése, a dohányzás. Ez a minta, erősíti bennük a kábítószer fogyasztás iránti érdeklődést, hiszen hasonló hatást érhetnek el. Igen jellemző, hogy a kortársak hatása befolyásolja magatartásukat, szeretnének megfelelni annak a viselkedési mintának, melyet a kortársak közvetítenek feléjük, hiszen nem jó „kilógni a sorból”. Önértékelésük, önbizalmuk még bizonytalan, sérülékeny. Központi kérdés számukra, hogy „Ki vagyok én?”. Egyre többet figyelnek magukra, vizsgálgatják saját külső és belső tulajdonságaikat. Sokszor kell összebékíteniük magukban az egymásnak ellentmondó éneket, amelyek az évek során kialakultak bennük. Jellemző, hogy olyan képet alakítanak ki magukról, amelyet a környezetük közvetít feléjük, ezért nagyon fontos, hogy pozitív, elfogadó légkört teremtsünk számukra, ne a hibáikra emlékeztessük őket, hanem erősítsük meg őket abban, hogy ők is értékes emberek. Alapvető célok: - önismeret és önkontroll, társismeret: a felelősség önmagunkért és társainkért, az önállóság, az önfejlesztés igényének kialakítása - pozitív beállítódások, magatartások kialakítása

- 30 -

-

-

-

az egészséges állapot örömteli megélésére, a harmonikus élet értékként való tiszteletére nevelni készítsen fel a segítőkész magatartásra, sérült, fogyatékkal élő, beteg embertársainkkal kapcsolatban megtanítani a másság, más kultúrák, más életmód, más szokások elfogadását kialakítani a hatékony konfliktuskezelést, megküzdési stratégiát erősíteni a döntési készséget, tudatosítva, hogy döntéseink mindig a saját kezünkben vannak, ezért felelősséggel tartozunk értük ismerje meg a társadalmilag elfogadott viselkedési normákat, erkölcsöt legyen hatékonyabb a kommunikációs készsége: tanulja meg kifejezni érzelmeit, érzéseit, tanulja meg a nemet mondás képességét, tanuljon meg kapcsolatot teremteni embertársaival felkészíteni a harmonikus párkapcsolatra, családi életre legyen tisztában azzal, hogy test és lélek elválaszthatatlan egymástól, egyaránt fontos a testi és a lelki egészség ismerje teste működését környezettudatosságra nevelés ismerje fel a veszélyhelyzeteket, és tudjon megfelelően dönteni rendelkezzen korszerű ismeretekkel a káros szenvedélyekről, a táplálkozásról, a mindennapi testedzés fontosságáról, a mentális egészségről, a szűrővizsgálatok, a betegségmegelőzés jelentőségéről, a segítségnyújtásról készítsen fel az elsősegélynyújtás alapjaira fontos a jövőkép kialakítása, hiszen konkrét célokért jobban tudunk küzdeni, többet tudunk cselekedni alternatívát kínálni a droghasználattal szemben

Hosszú távú cél: - az egészség, mint érték épüljön be a fiatalok életvitelébe, értékrendjébe, hogy minél teljesebb értékű életet élhessenek - tudatosan tudják életútjukat építeni - harmonikus, boldog családi életet tudjanak élni, a családi életet értékként tisztelve - legyen számukra vonzó, és kulturálisan elismert a káros szenvedélyektől mentes élet - találják meg a helyüket a társadalomban - alakuljon ki bennük a testi és lelki harmónia megőrzésének igénye Prioritások: - káros szenvedélyek: legális és illegális drogfogyasztás, visszaszorítása - egészséges táplálkozási szokások kialakítása - családi életre nevelés - mentális egészség - aktív életmód, a mindennapi testedzés igényének kialakítása A program színterei: - kommunikáció és viselkedéskultúra órák - természetismeret órák - testnevelési órák - osztályfőnöki órák

- 31 -

játékszenvedély

- klubfoglalkozás (teaház) - órák, külső szakemberek bevonásával - kiállítások szervezése, látogatása - DÖK nap - szabadidős és sportrendezvények A program módszerei: A program változatos módszerekkel dolgozik, figyelembe véve a tanulók előzetes ismereteit, és életkori sajátosságaikat. Előnyben részesítjük az interaktív, saját élményen alapuló módszereket. Alkalmazott módszerek: - Információgyűjtés és feldolgozás - kommunikációs és helyzetgyakorlatok - önismereti és társismereti játékok - konfliktuskezelési gyakorlatok - feszültségoldó, lazító technikák - empátiát fejlesztő gyakorlatok - testmozgás - filmvetítés, a film megbeszélése - beszélgetés - kiállítások látogatása - mentálhigiénés és pszichológiai gondozás - elsősegélyt nyújtó tanfolyam

A megvalósításért felelős személyek: A megvalósítás érdekében létrehoztuk az egészségfejlesztési teamet. Szeptembertől a team tagjai kidolgozzák az éves programot, és összehangolják az egészségfejlesztési és drogprevenciós programokat az iskolai munkatervvel és tanórákkal. A team tagjai: - nevelési igazgató helyettes - osztályfőnöki munkaközösség vezetője - ifjúságvédelmi felelős - DÖK vezető tanár - DÖK elnöke - testnevelési munkaközösség vezetője - ifjúsági szakvédőnő, mentálhigiénikus szakember, drog koordinátor - szabadidő szervező

- 32 -

Prioritásoknak való megfelelés: 1. Káros szenvedélyek visszaszorítása:

(legális

és

illegális

drogfogyasztás,

játékszenvedély)

Drogprevenciós programunk illeszkedik a „Nemzeti Stratégia a kábítószer-probléma visszaszorítására” című dokumentum alapelveihez. Az iskolai drogproblémákat, a pedagógus etika szerint kezeljük Az ifjúsági védőnő, aki mentálhigiénikus szakember egyben, vállalja a drog koordinátori szerepet. Kapcsolatot tart az iskolán kívüli segítő szervezetekkel, tagja a kerületi KEFnek, így megfelelő információkkal és kapcsolatokkal rendelkezik, a programok szervezéséhez. Ezáltal biztosított a problémával küzdő tanulók szakemberhez juttatása, a prevenciós foglalkozások megszervezése jól képzett szakemberek segítségével. Évek óta jó együttműködést ápolunk az Iránytű Ifjúsági Irodával, mely kapcsolatot a továbbiakban is fenn kívánunk tartani. Az Iránytű Ifjúsági Irodával közösen, sikeresen pályáztunk ez évben is, melynek keretében, órákat tartottunk, ahova talpra állt szenvedélybetegeket is meghívtunk, kortárscsoportot szerveztünk, valamint délutáni klubot a tanulók számára. A kortárs tréninget végzett tanulóinkat, szeretnénk a jövő tanévtől a munkába bevonni. A kommunikáció és viselkedéskultúra óra is helyet ad a prevenciós célok megvalósításának. Fejleszti a tanulók önismeretét, kommunikációs készségét, beilleszkedését. Tantestületünkben igyekszünk erősíteni a problémával szembeni érzékenységet és nyitottságot. 2. Egészséges táplálkozási szokások kialakítása Fontosnak tartjuk az egészséges táplálkozási szokások kialakítását. Tanulóink között sok a túlsúlyos, elhízott gyermek, ezért fontos velük, mint rizikócsoporttal külön is foglalkozni. Az iskolaorvos és az ifjúsági védőnő diétás tanácsokkal látják el őket, súlyukat ellenőrzi, ha kell, szakorvoshoz irányítja őket. A divatos fogyókúrák is hódítanak, ezért ezzel a témával is foglalkozunk. Az egészséges táplálkozásról több órán hallanak, így a szakmai órákon, a viselkedéskultúra és a biológia órákon. Iskolai büfénk kínálatát folyamatosan ellenőrizzük, hogy megfeleljen a korszerű táplálkozás elvárásainak.

3. Családi életre nevelés A harmonikus kiegyensúlyozott párkapcsolat és családi élet, a testi-lelki egészség alapja. Jellemző a túl korán kezdett szexuális élet, ezért már 9. osztályban kezdjük a szexuális kultúra tanítását. Megismertetjük tanulóinkkal a korszerű fogamzásgátlási módszerekkel, nevelünk a párkapcsolati felelősségre. Felhívjuk figyelmüket a nemi úton terjedő betegségekre (különös tekintettel az AIDS-re), és a nemi betegségek elleni védelemre. Nevelünk a családi élet értékként való tiszteletére. Megismertetjük a családi szerepeket, a nevelési stílusokat, a családi élet szervezését.

- 33 -

4. Mentális egészség Tudatosítanunk kell a mentális egészség fontosságát. Ki kell alakítanunk a tanulókkal azt a bizalmi viszonyt, ami lehetővé teszi számukra, hogy lelki problémáikkal nyíltan tudjanak hozzánk fordulni. El kell oszlatnunk azt a tévhitet, hogy pszichológushoz, csak a „bolond” emberek járnak. Feladatunk, hogy fejlesszük önismeretüket, önbizalmukat, hozzá kell segítenünk őket, pozitív énképük kialakításához. Fontos szerepe van ebben a pedagógusok türelmes, segítő hozzáállásának, problémaérzékenységének. Iskolánkban sok tanuló küzd családi problémákkal, önértékelési és magatartás zavarokkal, tanulási problémákkal, részképesség zavarokkal. Heti egy alkalommal tudunk biztosítani pszichológiai rendelést. Az ifjúsági védőnő, mint mentálhigiénés szakember, rendszeresen tart egyéni tanácsadást, heti egy alkalommal délutáni csoportos foglalkozást. A kommunikáció és viselkedéskultúra órák, és az osztályfőnöki órák keretében önismereti és kommunikációs gyakorlatokkal segítjük elő, a tanulók pozitív önértékelését. Figyelmet fordítunk minden tanórán, a tanulási zavarokkal, és a részképesség zavarokkal küzdő tanulókra. Segítjük a felzárkóztatást. Ifjúságvédelmi felelősünk szoros kapcsolatot tart a családjóléti szolgálatokkal, nevelési tanácsadókkal, rendvédelmi szervekkel, segít a családi és szociális problémák megoldásában. 5. Aktív életmód, a mindennapi testedzés igényének kialakítása Feladatunk a mozgásgazdag életmód kialakítása, annak tudatosítása, hogy aki rendszeresen edzi testét, annak nem csak a fizikai, hanem a szellemi teljesítő képessége is növekszik. A sport kitartásra nevel, erősíti megküzdő képességüket, a csapatjáték együttműködésre nevel. A mindennapos testedzést a tornateremben biztosítani tudjuk, törekszünk a meglévő lehetőségek minél szélesebb kihasználására. Tanulóink rendelkezésére állnak tanórán kívül is, modern erősítő gépeink, ping-pong asztalok. Testnevelő tanáraink délutánonként kosár-, és röplabdaedzéseket tartanak, rendszeresen viszik tanulóinkat futó- és sportversenyekre. A nevezési díjakat az iskola átvállalja. Mozgáskultúrájuk fejlesztésében nagy szerepe van a táncoktatásnak. A mozgás örömét segíti az a szemléletváltozás a testnevelés órákon, hogy tanáraink nem teljesítmény centrikusak, a tanulók fejlődését, sikerélményhez juttatását tartják fontosnak. Minden évben megszervezzük a gyógytestnevelést házon belül, hogy mozgásszervi panaszokkal, betegségekkel küzdő tanulóink megfelelő segítséget kapjanak. Figyelemmel kísérjük aktívan sportoló tanulóinkat, eredményeikről dicsőségtáblánkon tájékoztatjuk a többi tanulót. Ez követendő mintát nyújt mások számára. Sportolóinkat támogatjuk a tanulás és az edzés közötti összhang kialakításában, elismerjük, jutalmazzuk teljesítményüket. 6. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A tanuló felismeri, ha szűkebb vagy tágabb környezetében egyes emberek vagy csoportok segítségre szorulnak. Az adott helyzethez és lehetőségeihez mérten kötelességének érzi a segítségnyújtást és próbálja ebbe társait is bevonni. Egyes helyzetekben képes felelősséget vállalni másokért (társaiért, a környezetében élő rászorultakért), és vállalásaiért helyt is áll. Felismeri, hogy a beteg, sérült, fogyatékkal élő embereken egyes helyzetekben kötelessége segíteni. Tisztában van az önkéntesség értékével, jelentőségével, formáival.

- 34 -

Programunk megvalósítását elősegíti az iskola-egészségügyi szolgálattal való szoros együttműködés. Segítjük munkájukat a tanulók rendszeres szűrővizsgálatának megszervezésében, és lebonyolításában. Minden évben, minden tanulónk részt vesz a fogászati szűrésen. Együttműködünk az ÁNTSZ intézményeivel. Együttműködünk a kerületi rendőrkapitánysággal. Záradék: Az iskolai egészségfejlesztési és drogprevenciós programjának tartalma és terjedelme megfelelő, teljesíthető és megvalósítható, ezért támogatom. ………………………………. Sótiné Muzsik Margit Ifjúsági védőnő

14. Környezeti nevelési program „Korunk emberisége elérte a maximális bizonytalanság állapotát és azt a biológiai abszurditást, hogy a természet által évmilliók alatt létrehozott élet (ember) önmaga elpusztítására törekszik”. (Szentgyörgyi Albert: Tizenöt perc a zéróig c. cikkből, 1970.) A pesszimista megállapítás igaz, sőt a helyzet az elmúlt 30 év alatt csak romlott. A környezeti nevelést sokan a remény pedagógiájának hívják – nem véletlenül -, ha nem kezdjük a felnövekvő generációt úgy nevelni, hogy szeressék, tiszteljék és védjék épített és természetes környezetüket, életterüket, remény sem lesz a túlélésre. A tanulók figyelmét fel kell hívni arra, hogy milyen veszélyei vannak rájuk nézve is, a jelenleg is folyamatosan zajló környezetkárosító hatásoknak, mint az - levegő, - a talaj, termőföld, - vizek, - a körülöttünk lévő táj szennyezése. Rá kell mutatni arra, milyen fontos lenne a szelektív szemétgyűjtés, mekkora gond a minket körülvevő és általunk kitermelt szemét megfelelő lerakása, megsemmisítése. Tekintettel iskolánk jellegére a tankonyhákon a szelektív hulladékgyűjtést már a következő tanévben elkezdjük és lehetőség szerint folyamatosan bővítjük a programot. Konkrét példák elemzésével (Csernobil, balatoni halpusztulás, tiszai ciánmérgezés, a Sajó halott vízzé válása, osztrák szemét befogadása), rá kell döbbenteni a fiatalokat, milyen felelőtlen és anyagias az ember, mekkora károkat tud okozni, ha egy csoport rövidtávú érdekei nem veszik figyelembe a hosszú távú következményeket.

- 35 -

A környezeti nevelés stílusjegyei: analitikus és holisztikus, az értelemre és érzelemre épít, tudományos és művészeti, természet és társadalomközpontú, gondolkodásra és cselekvésre késztető. Célja a tanulók szemlélet és magatartás formálása. Szemléletben - érzékenység kialakítása a természettel szemben és a természetvédelem iránt, - ismeretek elsajátítása, amelyeken a belátás, majd meggyőződés alapul, - értékszemlélet. Magatartásban –olyan szokások és viselkedési formák, cselekvési igény kialakítása, amelyek egy állandó belső motiváció alapjai a környezet szeretete és védelme érdekében. A környezet egészére vonatkozó látásmód, amely tudományosan megalapozott, a szakmai és általános műveltség része és cselekvő, aktív magatartásban nyilvánul meg. Meg kell keresni minden tantárgynak a maga feladatát ezen a területen. A tanulók így fogják elsajátítani azt a tudást, így tesznek szert arra, képességre, készségre, hogy a környezetet mindig figyelembe véve gondolkodjanak, cselekedjenek, döntéseik meghozatalánál figyeljenek a természettel való gyengéd bánásmódra. A környezeti nevelés szinterei: Földrajz, biológia, fizika, kémia, gazdasági órák, viselkedéskultúra, osztályfőnöki órák. Az iskolának be kell szereznie a fentiek megvalósításához szükséges irodalmat, programanyagot, prospektusokat, plakátokat, egyéb eszközöket.

15. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek, számonkérések követelményei és formái, valamint a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei. Az értékelés, minősítés és osztályozás célja, hogy a tanuló (és szülő) hiteles képet kapjon saját fejlődéséről, eredményéről és tudásáról. A folyamatos ellenőrzés, adott körülmények betartása alakítja ki a tanulókban a rendszeres, folyamatos és pontos munka igényét, fejleszti az írásbeli és szóbeli kifejezőkészségüket, fejleszti gondolkodásukat.

Magatartás minősítése: 1./ Példás magatartási jegyet érdemel az a tanuló, aki - tudatosan vállalja az iskolai követelményeket, kiáll értük, - tevékenyen vesz részt a közösség életében /osztály, iskola, ODB/, - kezdeményező, aktív /tanórán és tanórán kívül/ is, a tanulótársait jó irányba befolyásolja,

- 36 -

pozitív hatást gyakorol rájuk, - udvarias, segítőkész, fegyelmezett, viselkedése példamutató, megjelenése kulturált, - igazolatlan mulasztott óráinak száma legfeljebb: 2. 2./ Jó magatartási jegyet érdemel az a tanuló, aki -

szívesen vesz részt a közösség életében, nem kezdeményező, de helyes kezdeményezések mellé áll és támogatja azokat, általában nem vitatkozik, de vitás esetekben kiáll az iskolai követelmények védelmében és teljesíti azokat, a közösség érdekei ellen nem vét, jól beilleszkedik társai közé, elfogadja őket, de erősebb ragaszkodást nem mutat, fegyelmezett kulturált magatartású, de másokkal nem törődik, legfeljebb 9 igazolatlan órát mulasztott, legfeljebb osztályfőnöki büntetése van.

3./ Változó magatartási jegyet érdemel az a tanuló, akire - nem lehet biztosan számítani, hajlamos a fegyelem megsértésére is, - esetenként a közösség, máskor a rosszak befolyása alá kerül, - megnyilvánulásai megbízhatatlanok nem pozitívak, - esetenként a társaival, a tanáraival, a szüleivel szemben nyegle, udvariatlan, tiszteletlen, - legfeljebb 19 igazolatlan órát mulasztott, legfeljebb igazgatói büntetése van. 4./ Rossz magatartási jegyet érdemel az a tanuló, aki - a követelményeket általában megszegi, - szándékosan árt a társainak, a közösségnek, - általában szemben áll azokkal a nézetekkel és tevékenységformákkal. amelyek az egyén, vagy közösség fejlődését szolgálják, - viselkedése gyakran megengedhetetlen, - szándékosan rongálja a társadalmi tulajdont, vagy társaiét, - aki súlyos fegyelmi vétséget követ el, /lopás, hamisítás, botrányos viselkedés/, - aki durva, goromba, a közösség, az egyén számára nehezen elviselhető, legfeljebb 29 órát mulasztott igazolatlanul, - tantestületi büntetésben részesült /tantestületi megrovás, vagy tantestületi szigorú megrovás/.

Szorgalom minősítése: 1./ Példás szorgalmi jegyet érdemel az a tanuló, aki - tanulmányi munkáját céltudatosan, rendszeresen, pontosan végzi, - van határozott érdeklődése és ebben az irányban önkéntesen többletfeladatot is vállal

- 37 -

/tanulmányi verseny, vetélkedő, pályázat stb./, - minden tantárgyból elvégzi a kapott feladatot, - munkáját önállóan osztja be, saját teljesítményét ellenőrzi, - tanulmányi eredménye a képességének megfelelő. 2./ Jó szorgalmi jegyet érdemel az a tanuló, aki - tanulmányi munkáját általában jól végzi, - órákon figyel, érdeklődő, - érdeklődése megmarad a szorosan vett iskolai tananyag keretein belül, - házi feladatait elkészíti, rendszeresen készül, - adott esetben tudja, hogy mihez kell segítséget kérnie. 3./ Változó szorgalmi jegyet érdemel az a tanuló, aki - tanulmányi munkája ingadozó, időszakonként dolgozik, - ritkán figyel fel valamire, iskolán belül és kívül inkább szétszórtság a jellemző, - különösebben egy tantárgy iránt sem érdeklődik, - házi feladatot rendszeresen nem készíti el, vagy többször másolja, - a tantárgyak túlnyomó részéből elégséges eredményre képes. 4./ Hanyag szorgalmi jegyet érdemel az a tanuló, aki - figyelmetlen, tanulmányi munkája megbízhatatlan, - rendszeresen nem készül, házi feladatait nem készíti el, - bár jobb eredményre lenne képes, de több tantárgyból elégségesre, vagy elégtelenre teljesített, - nem szervezi meg a tanulást, nem ellenőrzi magát. Az iskolai beszámoltatás és számonkérés formái: - írásbeli dolgozatok, témazáró, röp-, szódolgozat, tesztek, felmérők, feladatlapok kitöltése, szóbeli felelet, házi dolgozatok készítése. Elmondható, hogy a szóbeli és írásbeli beszámoltatás súlyát az értékelés százalékos elosztását és ez alapján történő osztályozását a tanulók ismerik, az egyes munkaközösségek ezt a helyi tantervben részletesen leírják, a tanulókkal a tanév elején ismertetik. Az elégséges szinthez általában 30-40 %-os minimum teljesítmény tartozik, a jeles osztályzat 80-85 % fölött érhető el. A tanuló értékelése matematikai átlag számításával történik, de az a tanuló, kinek az összes témazáró dolgozata elégtelen megbuktatható, illetve bizonyos tárgyaknál a témazáró dolgozatok osztályzata súlyozottan számít. A tanárok a témazáró dolgozatokat legalább egy héttel előtte bejelentik. A felszerelés hiánya alapos indok nélkül elégtelen osztályzatot vonhat, maga után mivel a tanuló az adott órán nem tud dolgozni, továbbhaladni. A házi feladat hiánya elfogadható indok nélkül (hosszabb betegség, rendkívüli esemény) szintén elégtelen osztályzat vonzatával járhat.

- 38 -

Az otthoni felkészülés és a házi feladatok meghatározásával kapcsolatos szabályok az alábbiak: A házi feladat funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás, valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása. A tanulók a szünetre, hét végére általában nem kapnak több házi feladatot, mint egyébként, kivételt ez alól a végzős osztályok diákjai képeznek, akik a már tanult ismeretek, nagyobb anyagrészek rendszerezését, összefoglalását, ezek alapján tételek kidolgozását a szünetre feladatként megkaphatják. Az alapos indok nélkül el nem készített házi feladat elégtelen osztályzatot vonhat maga után, mivel ez szerves részét képezi az órára történő felkészülésnek. Az írásbeli dolgozatokat az oktató 2 héten belül köteles kijavítani, a kapott összes osztályzatot a naplóba legkésőbb 2 héten belül köteles beírni. Általános elv, hogy egy tárgyból, 1 félévben a tanulónak annyi jegyet kell kapnia, ahány órája van hetente, de minimum két osztályzatot. A szülő, a tanuló dolgozata fénymásolatát igény szerint megkaphatja. A magasabb évfolyamba lépés szabályait a helyi tantervben rögzített értékelési szempontok és követelménynek határozzák meg. Célunk, hogy a tanuló az értékelése alapján maga is képes legyen saját önértékelésére. Az értékelésnek ösztönző, motiváló hatásúnak kell lennie, a tanulók figyelmét ráirányítva az esetleges hiányosságokra, valamint a javítási lehetőségekre.

Nyelvi előkészítő évfolyam A vendéglátás – idegenforgalom szakmacsoport minden szakmai bizonyítványt nyújtó képzésében vizsgatárgy a szakmai idegen nyelv. Az elhelyezkedés alapvető feltétele, hogy a tanulók magas szinten ismerjenek és használjanak egy idegen nyelvet. A nyelvi előkészítő osztályban háromszoros az idegen nyelv óraszáma és az informatika tantárgy óraszáma, mint a többi évfolyamon. Az élő idegen nyelv tanításának és tanulásának alapvető célja, a kommunikatív nyelvi kompetenciák kialakítása, a tanulók motiválása annak érdekében, hogy kialakuljon bennük egy belső igény megfelelő nyelvtudásuk továbbfejlesztésére egész életen át. A cél továbbá, a kíváncsiság kialakítása a tanulókban más országok, kultúrák iránt, ahol a tanult nyelvet alkalmazni tudják. Az ellenőrzés és értékelés a négy nyelvi alapkészségen (hallás, beszéd, olvasás, írás) szerint folyik. Szeretnénk elérni, hogy ezekben az osztályokban a tanulók többsége sikeres emeltszintű érettségi vizsgát tegyen. Célunk az, hogy az osztályok tanulói az évfolyamok előre haladtával minél több irodalmi művet olvassanak az adott nyelven, filmeket eredeti angol szöveggel nézzenek, és bátran, gátlás nélkül, minél magasabb szinten beszéljenek, alkalmazzák a tanult nyelvet. A nyelvi előkészítő osztályokban a másik kiemelt terület az informatika oktatása. Célunk, hogy a tanulók legalább fele már a 9. évfolyamon kezdje el az ECDL vizsgákra való felkészülést, a tehetségesebb tanulók már ezen az évfolyamon vizsgát tegyenek 1-1 modulból. Az informatikai tudás ilyen szintű elsajátítása a többi tantárgy tanulásához is segítséget nyújt,

- 39 -

lehetőséget biztosít arra, hogy a tanulók tökéletesen tájékozódni tudjanak mai információkkal teli világunkban, bármilyen kérdésre meg tudják keresni a választ, alkalmazni tudják tudásukat feladatok megvalósításában, táblázatok, grafikonok, ábrák készítésében, szakdolgozatok elkészítésében! A sikeres nyelvvizsga bizonyítvány megszerzését az iskola anyagilag is támogatja a szociálisan rászoruló tanulók részére.

III. Szakmai program A szakmai nevelés és oktatás célja: A szakmai nevelés egyenrangú partnere a közismereti tárgyakban rejlő nevelési céloknak. A szakmai nevelés komplex egészet alkot az iskolai, a szakmai gyakorlati, a családi és társadalmi nevelési hatásfokkal. Célunk, hogy a vendéglátásban tanuló fiatalok korszerű gondolkodású, a piacgazdaság kihívásait ismerő, annak megfelelően cselekvő, ugyanakkor szilárd erkölcsű, becsületes szakemberek legyenek. Nélkülözhetetlen a szakmaszeretet, a hivatástudat fejlesztése, illetve kialakítása. Elsőrendű nevelési feladat a munka becsületének visszaállítása. Nevelésünk tegye természetessé a folyamatos önképzés, a továbbképzés, a továbbtanulás igényét. Az intézményünkből kikerülő tanulók többsége saját szakmájában marad, a vendéglátóiparban szeretne elhelyezkedni, munkát vállalni. Szolgáltatóiparról levén szó még fokozottabb hangsúlyt kell adni a tanulók jelenbéli értékeinek. Ma a munkaerő-piaci verseny, az európai normákhoz való igazodás, az elvárt színvonal, és sokszor a harc 1-1 kiválasztott munkahely megszerzéséért arra kötelez minket, hogy tanulóinkat a rugalmasság és mobilitás, a változó környezethez való alkalmazkodóképesség jellemezze. Udvarias, jó megjelenésű, idegen nyelven is jól kommunikáló ifjakat kell nevelnünk, akik büszkék arra, hogy a választott szakmában megfelelő tudásra támaszkodva, becsületesen pontosan, precízen, az elvárásoknak megfelelően végzik munkájukat. A fenti célok elérése csak úgy valósítható meg, ha az eljövendő időszakban a nevelés területén a pályaalkalmasságra nevelés mellett kiemelt szerepet kap az egészséges életmód, testi, a környezeti nevelés is. Valamennyi vendéglátós szakmában, illetve szakterületen fontos a logikus gondolkodás, a rendszerető és áttekintő képesség, a jó szemmérték, a kézügyesség, a kulturált esztétikai érzék kialakítása. Az értékesítő szakterületen kiemelkedő jelentősége van a megfelelő kifejező és beszédkészségnek, a szakmában elvárható mozgáskultúrának, illetve képességnek. Célunk olyan jellemvonások kialakítása, mely a munkatársak megbecsülését, az önzetlen, jó munkatársi kapcsolatok, kialakítását teszik lehetővé. Mindezt a tanulók életkori sajátosságait figyelembe vevő értelmi, érzelmi, esztétikai és testi neveléssel érhetjük el. Összefoglalva célunk olyan vendéglátó szakemberek képzése, akik a korszerű vendéglátóipar sokoldalú követelményeivel mind emberi magatartásuk, mind szakmai tudásuk tekintetében megfelelnek, képesek ismereteik önálló bővítésére, a vendéglátás kultúrájának, színvonalának emelésére a szakma hírnevének öregbítésére idehaza és külföldön egyaránt.

- 40 -

Szakmai képzések a különböző képzési évfolyamokon: Szakközépiskola (9-12. évf.): Célja: A szakirányú érettségihez szükséges szakmai ismeretek elsajátítása, a felsőfokú továbbtanulás kellő megalapozása és olyan szakmai tudás megszerzésének biztosítása, amely lehetővé teszi a vendéglátásszervező-vendéglős történő beszámítását (egy év beszámítása). További cél a szakképzéshez szükséges bemeneti kompetenciák megszerzése. A vendéglátás – idegenforgalom szakmacsoport bemeneti kompetenciáit a 15/2008. (VIII. 13.) SZMM rendelet tartalmazza. Képzés ismertetése: A képzés szakmai tantárgyai: 9. évfolyam: termelés elmélete, értékesítés elmélete, munkavédelmi alapismeretek. 10. évfolyam: kifutó rendszerben: szakmai ismeretek, gazdasági környezet. A 2014-2015 tanévtől: élelmiszer ismeret, termelés elmélete, értékesítés elmélete. 11. évfolyam: kifutó rendszerben: szakmai ismeretek, gazdálkodási alapismeretek, marketing alapismeretek, szálloda alapismeretek, vendéglátás és turizmus alapismeretek. A 2015-2016 tanévtől: vendéglátó gazdálkodás, élelmiszer ismeret, termelés elmélete, értékesítés elmélete. 12. évfolyam: kifutó rendszerben: szakmai ismeretek, gazdálkodási alapismeretek, marketing alapismeretek, szálloda alapismeretek, vendéglátás és turizmus alapismeretek. A 2016-2017 tanévtől: vendéglátó gazdálkodás, szakmai számítás, élelmiszer ismeret. A szakmai gyakorlat megvalósulása a képzésen belül: A 9. évfolyamos gyakorlati képzés óraszámát és csoportlétszámát, a 14/2006. (IV. 3.) OM rendelet szabályozza. 9. évfolyam: csoportbontásban, három ciklusban (értékesítés gyakorlata). 10. évfolyam: kifutó rendszerben: csoportbontásban, három ciklusban (cukrász, ételkészítés, pincér). A 2014-2015 tanévtől: csoportbontásban, három ciklusban (termelés gyakorlata, értékesítés gyakorlata). 11. évfolyam: kifutó rendszerben: csoportbontásban, három ciklusban (cukrász, ételkészítés, pincér). A 2015-2016 tanévtől: csoportbontásban, három ciklusban (termelés gyakorlata, értékesítés gyakorlata). 12. évfolyam: kifutó rendszerben: csoportbontásban, féléves bontásban (cukrász, ételkészítés, pincér). A 2016-2017 tanévtől: csoportbontásban, három ciklusban (termelés gyakorlata). Szakiskolai alapozó képzés (9-10. évf.): Kifutó rendszerben, a 2013-2014-es tanévben már csak a 10. évfolyamon. Célja: A szakképzés megalapozása, tanulóink kellő tapasztalatokat szerezzenek a pályaválasztáshoz. A szakképzéshez szükséges bemeneti kompetenciák megszerzése. A vendéglátás – idegenforgalom szakmacsoport bemeneti kompetenciáit a 15/2008. (VIII. 13.) SZMM rendelet tartalmazza. Képzés ismertetése: A szakmai képzések a Gundel Károly Térségi Integrált Szakképző Központtal összehangoltan valósulnak meg. Kollégáink a TISZK-en belül együttműködve határozták meg azokat az ismereteket, amelyek mint bemeneti követelmény jelennek meg a szakképzésnél. Az említett ismeretek segítségével kerülhet beszámításra az alapozás, eredményeképpen a szakképzés ideje két évre csökken. Az egységesített alapozás a következő tantárgyakon belül valósul meg:

- 41 -

- Szakmai ismeretek (cukrászat, ételkészítés, pincér ismeretek) - Gazdálkodási ismeretek - Idegen nyelvi ismeretek - Élelmiszerismeret (biológia, kémia) - Matematika - Fizika - Számítástechnika A képzés szakmai tantárgyai: 9. évfolyam: szakmai ismeretek, gazdasági környezetünk, viselkedéskultúra. 10. évfolyam: szakmai ismeretek, gazdasági környezetünk, jogi alapismeretek. A szakmai gyakorlat megvalósulása a képzésen belül: A 9. évfolyamos gyakorlati képzés óraszámát és csoportlétszámát, a 14/2006. (IV. 3.) OM rendelet szabályozza. 9. évfolyam: csoportbontásban, három ciklusban (cukrász, ételkészítés, pincér). 10. évfolyam: csoportbontásban, három ciklusban (cukrász, ételkészítés, pincér). Szakiskolai szakképzés (11-12. évf.): A 2011.évi SZVK alapján kifutó rendszerben: Célja: A cukrász, pincér, szakács szakképesítés megszerzése, a képzéshez tartozó kompetenciák elsajátításával. A kompetenciákat az egyes szakképesítések Szakmai és Vizsgakövetelményei tartalmazzák. A képzés szakmai tantárgyai: 11. évfolyam: szakmai ismeretek, élelmiszer ismeretek, gazdasági ismeretek, szakmai idegen nyelv, kommunikáció, informatika. 12. évfolyam: szakmai ismeretek, élelmiszer ismeretek, gazdasági ismeretek, szakmai idegen nyelv, kommunikáció, informatika. A szakmai gyakorlat megvalósulása a képzésen belül: 11. évfolyam: kihelyezett képzőhelyeken, iskolai gyakorlatokon és kötelező nyári gyakorlat formájában a szakmának megfelelően. 12. évfolyam: kihelyezett képzőhelyeken és iskolai gyakorlatokon formájában a szakmának megfelelően. Szakiskolai szakképzés (1/11-2/12. évfolyam): A 2012. évi SZVK alapján a 2013-2014-es tanévtől: Célja: A cukrász, pincér, szakács szakképesítés megszerzése, első sorban érettségivel rendelkező tanulók számára, a képzéshez tartozó kompetenciák elsajátításával. A kompetenciákat az egyes szakképesítések Szakmai és Vizsgakövetelményei tartalmazzák. A képzés szakmai tantárgyai: A képzés során tanított tantárgyakat a mindenkor érvényben lévő központi kerettanterv tartalmazza. A szakmai gyakorlat megvalósulása a képzésen belül: 11. évfolyam: kihelyezett képzőhelyeken, iskolai gyakorlatokon és kötelező nyári gyakorlat formájában a szakmának megfelelően. 12. évfolyam: kihelyezett képzőhelyeken és iskolai gyakorlatokon formájában a szakmának megfelelően.

- 42 -

Szakiskolai szakképzés (1/9-3/11. évfolyam): A 2011.évi SZVK alapján kifutó rendszerben: Célja: Az előrehozott szakképzés célja az alapfokú iskolai végzettséggel rendelkező tanulók közvetlenül történő szakképzésbe való beiskolázása. A pincér, szakács szakképesítés megszerzése, a képzéshez tartozó kompetenciák elsajátításával. A kompetenciákat az egyes szakképesítések Szakmai és Vizsgakövetelményei tartalmazzák. Képzés ismertetése: Intézményünkön belül az alapfokú iskolai végzettséggel rendelkező tanulók részére a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 27.§ (4) bekezdése szerinti nevelés és oktatás keretében pincér és szakács szakmában, 3 éves szakképzést folytatunk. A képzés szakmai tantárgyai: 9. évfolyam: iskolai gyakorlatokon és kötelező nyári gyakorlat formájában a szakmának megfelelően, 10. évfolyam: kihelyezett képzőhelyeken, iskolai gyakorlatokon és kötelező nyári gyakorlat formájában a szakmának megfelelően, 11. évfolyam: kihelyezett képzőhelyeken és iskolai gyakorlatokon formájában a szakmának megfelelően. Szakiskolai szakképzés (1/9-3/11. évfolyam): A 2012. évi SZVK alapján a 2013-2014-es tanévtől: Célja: A szakképzés célja az alapfokú iskolai végzettséggel rendelkező tanulók közvetlenül történő szakképzésbe való beiskolázása. A cukrász, pincér, szakács szakképesítés megszerzése, a képzéshez tartozó kompetenciák elsajátításával. A kompetenciákat az egyes szakképesítések Szakmai és Vizsgakövetelményei tartalmazzák. A képzés szakmai tantárgyai: A képzés során tanított tantárgyakat a mindenkor érvényben lévő központi kerettanterv tartalmazza. A képzés szakmai tantárgyai: 1/9. évfolyam: iskolai gyakorlatokon és kötelező nyári gyakorlat formájában a szakmának megfelelően, 2/10. évfolyam: kihelyezett képzőhelyeken, iskolai gyakorlatokon és kötelező nyári gyakorlat formájában a szakmának megfelelően, 3/11. évfolyam: kihelyezett képzőhelyeken és iskolai gyakorlatokon formájában a szakmának megfelelően. Beszámíthatóság: A szakiskolai alapozó szakmai képzés beszámítása Az alapozó képzés beszámításával nem csökken a képzés éveinek száma, de a tanított tantárgyak óraszámára hatással van az ott megszerzett tudás. A szakközépiskolai szakmai képzés beszámítása a 14/2006. (IV. 3.) OM rendelet, 3. § (3) b) pontja értelmében az intézmény pedagógiai programja alapján történik.

- 43 -

1. Az iskola képzési rendszere: A hatályos alapító okirat alapján: 6.A költségvetési szerv tevékenységei Alaptevékenységei Szakágazati besorolása 853200 Szakmai középfokú oktatás

Alap szakfeladata: 853121-1 Nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás (9-12/13. évfolyam) További szakfeladatai: 562913-1 Iskolai intézményi étkeztetés 562917-1 Munkahelyi étkeztetés 853122-1 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakközépiskolai oktatása (912/13. évfolyam) 853124-1 Szakközépiskolai felnőttoktatás (9-12/13. évfolyam) 853131-1 Nappali rendszerű szakiskolai oktatás (9-10. évfolyam) 853132-1 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakiskolai oktatása (9-10. évfolyam) 853134-1 Nappali rendszerű szakiskolai felzárkóztató oktatás (9-10. évfolyam) 853211-1 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon 853212-1 Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatása a szakképzési évfolyamokon 853214-1 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti felnőttoktatás 853221-1 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon 853222-1 Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatása a szakképzési évfolyamokon

- 44 -

Szakmai képzés Ágazat: Vendéglátóipar Szakmacsoport: Vendéglátás-idegenforgalom Új osztályok, szakmacsoportokon belül indítandó szakmák és létszámok meghatározásáról a fenntartó a tanév tervezésének időszakában dönt. Szabad kapacitás kihasználása érdekében végzett alaptevékenységek 855937-2 M.n.s. egyéb felnőttoktatás 855941-2 Iskolarendszeren kívüli ISCED 2 szintű OKJ-s képzés 855942-2 Iskolarendszeren kívüli ISCED 3 szintű OKJ-s képzés 855943-2 Iskolarendszeren kívüli ISCED 4 szintű OKJ-s képzés 855944-2 Iskolarendszeren kívüli ISCED 5 szintű OKJ-s képzés 856000-2 Oktatást kiegészítő tevékenységek komplex támogatása 856099-2 Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység 931204-2 Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása 855935-2 Szakmai továbbképzések 900400-2 Kulturális műsorok, rendezvények, kiállítások szervezése 581900-2 Egyéb kiadói tevékenység Vállalkozási tevékenysége Az intézmény, vállalkozási tevékenységet nem folytat. Egyéb tevékenységek A TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0005 azonosító számú uniós projekt fenntartásával járó feladatok, valamint egyéb pályázati feladatok ellátása. Gyermek- és ifjúságvédelmi, szabadidő szervezői feladatok koordinálása, szakmai segítése, valamint pályázati feladatok és pedagógiai munkát segítő egyéb feladatok ellátása az alábbi intézményi körre: Dobos C. József Vendéglátóipari Szakképző Iskola, Giorgio Perlasca Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola, Gundel Károly Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Szakképző Iskola, Szamos Mátyás Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola.

Szakmai gyakorlat képzéshelyei és formái: Iskolai tanüzem:

- 45 -

1 – tanétterem, 1 csoportterem 1 - cukrász tankonyha 4 - szakács tankonyha Ellátja a szakközépiskolai és szakiskolai képzésben lévő szakmai orientáció, alapozás, illetve szakmai előkészítés és alapozás tantárgyak gyakorlati képzési feladatait. Az iskolai tanüzemben tartjuk a cukrász, szakács, pincér szakmunkás tanulók heti 3,5 órás összevont gyakorlatait felmenő rendszerben, amelyek az eltérő adottságú és színvonalú munkahelyek tanulóinak nyújtanak egységes és egyéni gyakorlati feladatokat. Az iskolai tanüzemben folyik még a szakmai szakkörök, versenyre való felkészülések, valamint a tanfolyami képzésben résztvevők gyakorlati foglalkozásai. 2.2. Iskolán kívüli képzési helyek: Az iskola tanévenként kötött Együttműködési Megállapodás vagy Tanuló szerződés alapján biztosítja a cukrász, szakács, pincér és vendéglátó eladó szakmát tanulók gyakorlati képzését. A képzőhelyek zömét budapesti cégek adják: - Pannónia Hotels Rt. szállodalánc, - Danubius Szállodaüzemeltető és Szolgáltató Rt. szállodalánc, - Hotel Corvinus Kempinsky, - Hotel Corynthia Aquincum stb. A gyakorlati képzőhelyek kisebb része 1-2 fős, különösen a cukrász szakmára jellemző, gyakran Pest megyei - a tanuló lakhelyén lévő munkahely. A szakiskola 11. és 12. évfolyamán, a két éves vendéglátó technikusi képzésben és az érettségire épülő szakmai képzésekben az NSZI által kiadott OKJ-s program szerint oktatunk.

TISZK A TISZK és az együttműködés a volt TISZK-kel A szakképzési rendszer megújítása érdekében, valamint a szakképzés munkaerő-piaci harmonizálása mellett, a felhasználók igényeinek megfelelően alakítható szakképzési rendszer létrehozása érdekében a vendéglátó – idegenforgalom szakmacsoportban is térségi integrált szakképző központ jött létre, melynek keretei megszűntek, de az együttműködés egyes pontjait célszerű volt megtartani. Az egységes képzés alapja az együttesen kialakított óraterv és az összehangolt helyi tanterv a szakközépiskola 9.-12. és a szakiskola 1/9.-3/11. évfolyamára. A szakmai alapozó tárgyak, a közismereti oktatás szakmai tantárgyakat előkészítő részei és az alapozó gyakorlatok tananyag tartalma is egységes elvek alapján összehangoltan folyik. Az együttműködés elsősorban az alábbi területeken folyik:

- 46 -

-

-

közös célú beiskolázási, pályaorientációs, pályaválasztási és PR tevékenység; a szakképzésben való beszámítás szempontjából lényeges szakmacsoportos alapozó és egyéb képzési tartalom kidolgozásának szabályai; az egységes mérési, értékelési és minősítő rendszer kidolgozásának és alkalmazásának szabályai; a szakképzéshez szükséges tárgyi, technikai és szellemi – tartalmi fejlesztés tervezésének, és az erőforrások megosztásának szabályai; a szakképzéshez rendelkezésre álló technikai és infrastrukturális erőforrások hatékonyság növelő használatának elvei és lehetőségei; a szakképzéshez rendelkezésre álló humánerőforrás hatékonyság-növelő alkalmazási, fejlesztési és továbbképzési elvei és lehetőségei. a sajátos nevelési igényű és hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségét és eredményességét biztosító felmérési, tájékoztatási és foglalkozás-módszertani elvei, lehetőségei. ISO 9001/2009 Minőségirányítási rendszer

Az intézmények közösen dolgozzák ki a beszámíthatósági követelményeket, valamint összehangolják pedagógiai – szakmai fejlesztéseiket. A TÁMOP 2.2.3 projekt fenntartására vonatkozó feladatok. A projekt keretein belül megvalósult programok a diákok számára olyan lehetőségeket biztosítanak, amelyek megtartásra érdemesek a program, kötelező fenntartásának lejárata után is és anyagi vonzatuk nincs, csak munkaigényesek. Az alábbi programok tartoznak ide:  hátránykompenzációs programok  ismeretterjesztő programok  konfliktuskezelő és felzárkóztató tréningek  környezetvédelmi programok és versenyek  szakmai nyitott délutánok  szociális kompetenciák óraterveinek és a környezetvédelmi szabályorientációs óratervek beépítése az osztályfőnöki munkába  tájékoztató kiadvány kiadása a Gundel Károly TISZK társiskoláival  a hátrányos helyzetű tanulók bemeneti mérése és tanulási segédeszközök készítése az új OKJ-hez kapcsolódva  a szakmai képzésben munkaerő-piaci és felnőttképzési tájékoztatók, tréningek a végző diákok számára. A fenntarthatóság és környezetvédelem területén ellenőrzöttebben szükséges használni a szelektív szigetet, működtetni a zöld büfét, rendszeresen kell megszervezni a papírgyűjtést, még nagyobb hangsúlyt kell fektetni a használt tankönyvek begyűjtésére a nem ingyenes

- 47 -

tanulók körében. A nevelőtestület megfelelő szemlélete, pozitív hozzáállása biztosítja fentiek megvalósulását.

A pedagógiai program érvényességével, módosításával kapcsolatos intézkedések: Jelen pedagógiai program az igazgató jóváhagyásával 2013. szeptember 2-től lép hatályba. Érvényességi ideje folyamatos. 2014. A pedagógiai programban leírt célok megvalósulását a testület minden évben ellenőrzi, illetve az év végén értékeli. Az estleges hiányosságok, erősségek megállapítása után a pedagógiai programot felülvizsgáljuk, majd a pedagógiai programban a szükséges módosítások elvégezhetőek. A pedagógiai program módosítását javasolhatja: - az iskola igazgatója - a nevelőtestület bármely tagja - a szülői munkaközösség - a diákönkormányzat képviselő útján - az iskola fenntartója. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el és az iskola igazgatójának jóváhagyásával válik érvényessé. A módosított és elfogadott, érvényes pedagógiai program a következő tanév szeptember első napjától kerül bevezetésre. Budapest, 2014. március 31.

- 48 -

Kerettanterv Középfokú nevelés-oktatás szakasza, szakközépiskola, 9.-12. évfolyam, közismereti képzés

Célok, feladatok A középiskola általános célja, hogy érvényesítse a humánus értékeket, közvetítse az egyetemes és nemzeti kultúra alapértékeit, testi és lelki egészségre törekvő, az emberi kapcsolatokban igényes felnőtteket, demokratikus elveket követő állampolgárokat neveljen, akik képesek a társadalmi, gazdasági, technikai változások követésére és az ezekhez alkalmazkodó cselekvésre. A szakközépiskolának szakmai érettségi végzettséget adó érettségire, szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra felkészítő, valamint általános műveltséget megalapozó négy középiskolai évfolyama van, ahol az ágazathoz tartozó, érettségihez kötött szakképesítések közös elemeinek tartalmát magában foglaló szakmai elméleti és gyakorlati oktatás is folyik az egységes kerettanterv szerinti közismereti képzés mellett. A szakközépiskolában folyó nevelés, a képességek fejlesztése, a közismereti oktatás és a szakmai előkészítő oktatás szerves egységet alkot. Az életfeltételek kialakítása és a társadalomba való beilleszkedés sokoldalú tájékozódási képességet és tájékozottságot kívánó feladatát a középiskola azzal támogatja, hogy felkészíti tanulóit a társadalmi jelenségek, kapcsolatrendszerek megértésére, alakítására, az alkalmazni képes tudás megszerzéséhez nélkülözhetetlen munka felvállalására. Mindehhez nélkülözhetetlen a tanulók tudatos, önkéntes, aktív, segítőkész együttműködése az iskolával. A középiskola feladata, hogy előmozdítsa a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését; a nevelési-oktatási folyamat segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon módot tudásuk átrendezésére, továbbépítésére, integrálására.

- 49 -

Helyi tanterv: A Dobos C. József Vendéglátóipari Szakképző Iskola az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet szakközépiskolai és szakiskolai kerettanterveit alkalmazza. (51/2012. számú EMMI rendelet mellékletei) Mellékletek: Óratervek: Új szakközépiskola 9. évfolyamtól. Óraterv a kerettantervekhez – szakközépiskola Tantárgyak

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Művészetek*Ének Informatika Testnevelés és sport Fakultáció Osztályfőnöki Szakmai tárgyak órakerete, amelyből 1óra (szakmai irányú képzésre) szabadon tervezhető** Rendelkezésre álló órakeret

4 4 4

4 3 4

4 4 4

4 5 4

2

2

3

3

1 2 2 2 1 1 5

2 2 2 2

1

1

1 5 1 1

1 5 1 1

6

7

8

11

35

35

35

35

- 50 -

1 5

1 2 1

Régi óratervek: felmenő rendszerben (szakközépiskola) Szakközépiskolai óratervek

2012/2013

Nyelvi előkészítővel induló osztályok 2012/2013-as tanévben, nyelvi előkészítős osztályok heti heti heti 37 heti óraszám 37 hét óraszám 37 hét óraszám hét óraszám 32 hét

37 hét Magyar nyelv Irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Társadalomismeret, etika

heti óraszám

74

2

37

1

74

2

37

1

32

1

0

0

74

2

111

3

111

3

96

3

74

2

74

2

74

2

74

2

96

3

0

0

0

0

0

0

37

1

0

0

Idegen nyelv xx Matematika (10.A;B xx )

444

12

185

5

185

5

185

5

160

5

111

3

111

3

148

4

148

4

128

4

Ének Testnevelés (9 -10 11.évf.xx)

18,5

0,5

0

0

0

0

0

0

0

0

111

3

74

2

74

2

74

2

64

2

Fizika Földünk és környezetünk

0

0

74

2

37

1

0

0

0

0

0

0

0

0

37

1

37

1

32

1

Biológia

0

0

37

1

37

1

0

0

0

0

Kémia Informatika xx Gazdasági környezetünk Gazdálkodási alapismeretek Marketing alapismeretek Szállodai alapismeretek Vendéglátás - turizmus alapismeretek Osztályfőnöki Szakmai gyakorlat * (13.évf.xx)

0

0

74

2

74

2

0

0

0

0

148

4

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

74

2

74

2

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

37

1

32

1

0

0

0

0

0

0

37

1

64

2

0

0

0

0

0

0

74

2

32

1

0

0

0

0

0

0

74

2

64

2

37

1

37

1

37

1

37

1

32

1

0

0

148

4

148

4

148

4

128

4

1017,5

27,5

999

27

1110

30

1110

30

960

30

0

0

111

3

0

0

0

0

0

0

37

1

0

0

0

0

0

0

0

0

74

2

74

2

64

2

1054,5

28,5

1110

30,0

1184

32

1184

32

1024

32

- cukrász gyakorlat - ételkészítés gyakorlat - pincér gyakorlat Kötelező órák összesen: Kötelezően választható Informatika xx Kommunikáció és viselkedéskultúra Fakultáció Mindösszesen:

- 51 -

Szakközépiskolai óratervek

2012/2013

9 - 10 - 11 - 12. évfolyam 2012/2013-as tanévben, szakközépiskolai osztályok 37 hét Magyar nyelv Magyar nyelv és kommunikáció Irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Társadalomismeret, etika

óraszám

37 hét

óraszám

37 hét

óraszám 32 hét

óraszám 32 1 KÉ

0,0

0

37

1

74

2

37,0

1

0

0

0

0

0

74,0

2

111

3

111

3

96

3 KÉ

74,0

2

74

2

74

2

96

3 KÉ

0

0,0

0

0

0

37

1

0

Idegen nyelv xx

148,0

4

111

3

148

4

160

5 KÉ

Matematika (9.évf. xx)

111,0

3

148

4

148

4

128

4 KÉ

Ének Testnevelés (9-10-11.évf.xx) Fizika Földünk és környezetünk

0

18,5

0,5

18,5

0,5

0

0

0

0

111,0

3

74

2

74

2

64

2

74,0

2

37

1

0

0

0

0

0,0

0

37

1

37

1

32

1

Biológia

37,0

1

37

1

0

0

0

0

Kémia

74,0

2

74

2

0

0

0

0

Gazdasági környezetünk

74,0

2

74

2

0

0

0

0

Gazdálkodási alapismeretek

0,0

0

0

0

37

1

32

1

Marketing alapismeretek

0,0

0

0

0

37

1

64

2

Szállodai alapismeretek Vendéglátás - turizmus alapismeretek

0,0

0

0

0

74

2

32

1

0,0

0

0

0

74

2

64

2

37,0

1

37

1

37

1

32

1

148,0

4

148

4

148

4

128

4

1017,5

27,5

1017,5

27,5

1110

30

960

30

37

1

37

1

0

0

0

0

74

2

64

2

1054,5

28,5

1054,5

28,5

1184

32

1024

32

Osztályfőnöki Szakmai gyakorlat (9-1011.évf. *) - cukrász gyakorlat - ételkészítés gyakorlat - pincér gyakorlat Kötelező órák összesen: Kötelezően választható: Informatika xx Fakultáció/idegen nyelv Mindösszesen:

Kerettanterv a szakiskolák számára Célok, feladatok A szakiskolai képzés különös hangsúlyt helyez arra, hogy a tanítási-tanulási folyamat megalapozza és továbbfejlessze a tanulók képességeit, motivációit az egész életen át tartó tanuláshoz; beépítse a Nemzeti alaptantervben megfogalmazott tudásértelmezést, és ennek megfelelően az egész tanítási-tanulási folyamatot a szakmatanuláshoz nélkülözhetetlen kompetenciák fejlesztésének szolgálatába állítsa. A szakiskola további célja, hogy az egyes integrált tartalmakat hordozó műveltségterületek segítségével érvényesítse a közismereti és szakmai tananyagok - 52 -

interdiszciplináris és problémaközpontú szemléletét és szervezését; valamint a tartalmak feldolgozása, elsajátítása során a köznevelési törvényben előírtaknak megfelelően érvényesüljön a Nemzeti alaptantervnek a tanulásról és a tanulásszervezésről kialakított felfogása. Az egyes műveltségterületek témakörei, témái a valóság problémáit és az azok felismeréséhez, megértéséhez, kezeléséhez szükséges tudásokat, képességeket is a mindennapi élet kontextusába helyezik, kiemelve ezzel a társadalmilag releváns, alkalmazható tudás fontosságát. Régi óratervek: felmenő rendszerben (szakiskola) 2012/2013 2 éves szakképzés óraterve 1/11

2/12

Kerettantervi tantárgy 36 hét / heti óraszám elmélet EU ismeretek

32 hét/heti óraszám elmélet

gyakorlat

0,5

gyakorlat

0,5

Szakmai idegen nyelv **

2,0

Testnevelés

0,5

Élelmiszerismeret

2,0

2,0 0,5 2,5

Szakmai informatika **

1,0

Gazdasági ismeretek

3,0

Osztályfőnöki

0,5

Szakmai ismeret

3,0

1,0 3,0 0,5

3**

3,0

3**

Összesen: Munkahelyi gyakorlat

17,5

Heti óraszám

Megnevezés

33,0

2/10.

33,5

3/11.

%

elmélet

378

352

gyakorlat

810

720

összesen

1188

1072

nyári gyakorlat összesen

17,5

160

0

1348

1072

- 53 -

30% 70%

100%

Szakiskolai óraterv

2012/2013

Duális szakképzés óraterve

2012/2013

Kerettantervi tantárgy

2013/2014

1/9.évf. 36 hét / heti óraszám

2/10 évf.

3/11.évf.

36 hét / heti óraszám

32 hét / heti óraszám

közismeret elmélet gyakorlat közismeret Anyanyelv és kommunikáció

2,0

Képességfejlesztés

1,0

EU ismeretek Történelem és társadalomismeret

2014/2015

elmélet gyakorlat közismeret elmélet gyakorlat

1,0

1,0

0,5

0,5

1,0 2,0

Jogi és vállalkozási ismeretek

0,5

Szakmai idegen nyelv xx

4,0

1,0

Matematika xx (9. évf.)

2,0

1,0

Testnevelés xx (9. évf.)

3,0

1,0

1,0

1,0

1,0

1,0

Természettudomány Földrajz

1,0

Biológia

1,0

Kémia xx

2,0

Élelmiszerismeret Informatika xx

1,0

2,0

1,0

0,5

1,0

Szakmai esztétika Gazdasági ismeretek

2,0

Osztályfőnöki

1,0

Szakmai ismeretek

1,0

2,0

2,5

0,5

0,5

xx

13,0

4,0

6,0 15,0

6,0

2,0

3,0

5,5

6,0

Munkahelyi gyakorlat Heti óraszám Nyári gyakorlat

Megnevezés

1,0

2,0

Szakmai gyakorlat Összesen:

1,5

1/9.

2/10.

3,5

2,5

3,0

5,0

7,5

17,5

17,5

32,0

35,0

32,5

140,0

160,0

3/11.

összesen

%

elmélet

216

270

240

726

gyakorlat

216

774

720

1710

70%

összesen

432

1044

960

2436

100%

nyári gyakorlat

140

160

300

összesen

572

1204

2736

- 54 -

30%

Szakiskolai óraterv Módosított (9. évf.) 9-10. évfolyam

Alapképzés 2012/2013

Kerettantervi tantárgy

2013/2014

9.évf. 9.G, 9.H 37 hét

Magyar nyelv és irodalom

10 évf. 10.G, 10.H, 10.I

heti óraszám 37 hét

heti óraszám

111

3

111

3

Történelem

0

0

74

2

Jogi alapismeretek

0

0

37

1

Társadalom és jelenismeret

111

3

0

0

Idegen nyelv xx

111

3

111

3

Matematika (9.évf.xx)

111

3

111

3

Testnevelés (9.évf.xx)

111

3

92,5

2,5

37

1

37

1

37

1

Természetismeret - Földünk és környezetünk (9.xx) - Biológia - Környezetvédelem

37

1

- Kémia (9.évf. xx)

37

1

37

1

0

0

37

1

Informatika xx Gazdasági környezetünk xx

74

2

74

2

18,5

0,5

0

0

37

1

37

1

222

6

222

6

1017,5

27,5

1017,5

27,5

37

1

1054,5

28,5

1017,5

27,5

Kommunikáció és viselkedés kultúra xx Osztályfőnöki Szakmai gyakorlat * - cukrász gyakorlat - ételkészítési gyakorlat - pincér gyakorlat Összesen: Köt.vál.

Informatika xx Összesen:

A xx-el jelölt tárgyakat csoportbontásban, a *-gal jelölt szakmai gyakorlatokat 3-as bontásban tartjuk.

- 55 -