A tervezetben foglaltak nem tükrözik a miniszter végleges álláspontját.
EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTERE IKT. SZÁM: 9659-4/2013-JSZOC A 2011. évi CXII. törvény 27. § (5)–(7) bekezdése szerint NEM NYILVÁNOS. Készült 2013. május 6-án.
MINISZTERI RENDELET
egyes gyermekvédelmi tárgyú miniszteri rendeleteknek a gyermekjóléti alapellátásokkal, a gyermekvédelmi szakellátásokkal és a javítóintézeti neveléssel összefüggő módosításáról
Budapest, 2013. május
készítette: Baloghné Gábor Katalin ov.
[email protected] 795-3123 Kovácsné Bárány Ildikó
[email protected] 795-4074 dr. Mattenheim Gréta
[email protected] 795-3008
látta: dr. Lakatos Hedvig főov-h.
[email protected] 795-3005 dr. Kecskés Péter főov.
[email protected] 795-2555 dr. Bordás Ákos mb. főov.
[email protected] 795-3427 Asztalosné Zupcsán Erika helyettes államtitkár
jóváhagyta: Soltész Miklós szociális és családügyért felelős államtitkár
A tervezetben foglaltak nem tükrözik a miniszter végleges álláspontját.
2
EGYEZTETÉSI LAP 1. Az egyeztetés alapadatai honlapon való közzététel időpontja: közigazgatási egyeztetésre megküldés: közigazgatási egyeztetés lezárása: államtitkári értekezlet időpontja: kormányülés időpontja:
2013. 05. 24. 2013. 05. 27. 2013. 05. 31. – –
2. Az egyeztetésben részt vevők 2.1. Minisztériumok intézmény
egyetért
nem ért egyet
nem adott véleményt
észrevétele maradt fenn
Miniszterelnökség BM HM KIM KüM NFM NGM VM
2.2. Egyéb állami szervek (Kúria, Legfőbb Ügyészség stb.) egyéb állami szerv
egyetért
nem ért egyet
nem adott véleményt
észrevétele maradt fenn
egyetért
nem ért egyet
nem adott véleményt
észrevétele maradt fenn
Alapvető jogok biztosa Legfőbb Ügyészség Országos Bírósági Hivatal
2.3. Társadalmi szervezetek társadalmi szervezet Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Magyarországi Református Egyház Zsinatának Irodája Magyarországi Evangélikus Egyház Diakóniai Osztály Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség Magyarországi Baptista Egyház Megyei Jogú Városok Szövetsége Magyar Önkormányzatok Szövetsége Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekszövetsége Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetsége Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége Jegyzők Országos Szövetsége Budapesti Kerületek Országos Önkormányzati Szövetsége Országos Nemzetiségi Önkormányzatok Szövetsége Magyar Bölcsődék Egyesülete
A tervezetben foglaltak nem tükrözik a miniszter végleges álláspontját.
3 Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete Magyarországi Családi Napközik Közhasznú Egyesülete Gyermekvédelmi Szakszolgáltatók Szakmai Egyesülete (GYESZE) Lakásotthonok Országos Szakmai Egyesülete (LOSZE) ÁGOTA Alapítvány
A tervezetben foglaltak nem tükrözik a miniszter végleges álláspontját.
4
VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 1. Az előterjesztés célja A tervezet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet (a továbbiakban: NM rendelet) és a javítóintézetek rendtartásáról szóló 30/1997. (X. 11.) NM rendelet (a továbbiakban: Rendtartás) tartalmi módosítását, továbbá a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet, valamint az egyes gyermekvédelmi tárgyú miniszteri rendeleteknek a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárások egyszerűsítésével összefüggő módosításáról szóló 26/2013. (III. 29.) EMMI rendelet pontosító jellegű módosítását foglalja magában. Az NM rendelet módosítása az új köznevelési törvény megjelenésével, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosításaival összhangban, továbbá a jogértelmezést segítő pontosítások megtétele miatt vált szükségessé. 2013. július 1-jén hatályba lép a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény, az új Btk., valamint a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet módosítása. Mindkét jogszabály jelentős mértékben érinti a fiatalkorúakra vonatkozó szabályozást. Ezért szükséges Rendtartás ugyancsak 2013. július 1-jével történő módosítása. 2. Az igénybe vett eszközök 2.1. A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet módosítása 2.1.1. A módszertani feladatok ellátására vonatkozó rendelkezések módosítása 2013. január 1-jétől a gyermekjóléti, gyermekvédelmi módszertani feladatokat főszabályként a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság látja el, így az érintett rendelkezéseket megfelelően módosítani kell. Ugyanakkor a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 96. § (8) bekezdése alapján lehetőség van arra, hogy a miniszter az egyházi fenntartó kérelmére, országos hatáskörrel egyházi fenntartású módszertani nevelőszülői hálózatot, módszertani gyermekotthont jelöljön ki a módszertani feladatok ellátására. Így az érintett rendelkezéseket az új módszertani feladat-ellátási struktúrának megfelelően módosítani kell az NM rendeletben. 2.1.2. A sajátos nevelési igényű gyermekek korai fejlesztésére, gondozására, valamint fejlesztő felkészítésére vonatkozó hivatkozások hatályon kívül helyezése, pontosítása A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) 7. § (5) bekezdése értelmében köznevelési feladatokat kizárólag köznevelési intézmények láthatnak el. Az Nkt. ezzel megszüntette a bölcsődékben végezhető korai fejlesztést, gondozást és fejlesztő felkészítést is. Az NM rendeletben hatályon kívül kell helyezni a korai fejlesztésére, gondozására, fejlesztő felkészítésére vonatkozó hivatkozásokat. A gyermekek napközbeni ellátásai közül a bölcsődében végezhető volt a korai fejlesztés, gondozás, fejlesztő felkészítés, amennyiben az intézmény rendelkezett a külön jogszabályban előírt feltételekkel. Az Nkt. előírásai miatt azonban a jövőben már csak a pedagógiai szakszolgálat
A tervezetben foglaltak nem tükrözik a miniszter végleges álláspontját.
5
intézménye jogosult a sajátos nevelési igényű gyermekek korai fejlesztésére, fejlesztő felkészítésére. A bölcsőde a továbbiakban is elláthatja a fogyatékos gyermekek napközbeni nevelését, gondozását, csak a fejlesztést nem végezheti, hiszen az köznevelési feladat, ezért a bölcsődei ellátásnál nevesített speciális fogalmakat módosítani szükséges. A hatályos rendelkezések értelmében a fogyatékos gyermek a bölcsődei korai fejlesztésben, gondozásban vagy fejlesztő felkészítésben legfeljebb a hatodik életévének betöltését követő augusztus 31-éig vehet részt. A módosítást követően a sajátos nevelési igényű gyermek bölcsődei nevelésben, gondozásban legfeljebb annak az évnek az augusztus 31. napjáig vehet részt, amely évben a hatodik életévét betölti. A jogszabály módosítását az Nkt. 15. §-a teszi szükségessé, miszerint ha a sajátos nevelési igényű gyermek súlyos és halmozottan fogyatékos, attól az évtől kezdve, amelyben az ötödik életévét betölti, fejlesztő nevelésben, attól az évtől kezdődően pedig, hogy tankötelessé válik, fejlesztő nevelésben-oktatásban vesz részt. A súlyos és halmozottan fogyatékos gyermek tehát annak a tanítási évnek az első napjától, amelyben a hatodik életévét betölti, fejlesztő nevelés-oktatás keretében teljesíti a tankötelezettséget. A fejlesztő nevelést-oktatást a gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési, nevelési-oktatási intézmény látja el, így ezt a tevékenységet a bölcsőde már nem láthatja el. A fogyatékos gyermek a korábbi közoktatási törvény értelmében is korai fejlesztésben csak ötéves koráig vehetett részt, fejlesztő felkészítésben pedig 5 éves korától. A KSH 2011. évi adatai alapján fejlesztő felkészítésben 35 öt év feletti gyermek vett részt, mely a bölcsődébe járó gyermekek mindössze 0,09%-a. A módosítással érintett korosztályt azok a gyermekek jelentik, akik hatodik életévüket a tárgyév szeptembertől decemberig terjedő időszakában töltik be. Összességében ezen gyermekek száma elenyésző, így a módosítás számottevő változást nem okoz. 2.1.3. Krízisközpont ellátási területének pontosítása A családok átmeneti otthonának keretei között krízisközpont működtethető. A tapasztalatok szerint krízishelyzet esetén indokolt lehet az igénylőket lakóhelyüktől távolabb elhelyezni, ami a családok átmeneti otthonának működési engedélyében meghatározott ellátási területe miatt – amennyiben az nem országos – nehézségbe ütközik. Emiatt a tervezet arra tesz javaslatot, hogy a krízisközpont tevékenységét az ellátási területtől eltérően is végezheti, azonban az ilyen módon egy időben ellátottak száma nem haladhatja meg a férőhelyek 50%-át. 2.1.4. Pontosítás a bölcsődei ellátás tekintetében az alapfeladaton túli szolgáltatásokra és a nevelés-gondozás nélküli munkanapra vonatkozóan Egyértelműsítésre kerül, hogy az időszakos gyermekfelügyeletet a bölcsőde az alapfeladatán túl, térítési díj ellenében nyújthatja. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 42. § (6) bekezdése és 162. § (2) bekezdés k) pontja értelmében a miniszter rendeletben a bölcsődék számára – a bölcsődei dolgozók szakmai fejlesztése, szakmai ünnepségek megtartása és a bölcsődei ellátáshoz kapcsolódó szakmai célok megvalósítása érdekében – nevelés-gondozás nélküli munkanapot határozhat meg. Az NM rendelet módosítása alapján a bölcsődében minden év április 21-e – a Bölcsődék Napja – nevelés-gondozás nélküli munkanap lesz. Erre irányuló szülői kérés esetén azonban ezen a napon is biztosítani kell a gyermekek felügyeletét és étkeztetését.
A tervezetben foglaltak nem tükrözik a miniszter végleges álláspontját.
6
2.1.5. Pontosítás a családi napközi keretén belül megvalósuló alapfeladaton túli szolgáltatásokra vonatkozóan Az NM rendeletben egyértelműsítésre kerül, hogy bár a családi napköziben a bölcsődére vonatkozó szabályozás alapján lehetőség van az alapellátáson túl külön szolgáltatás nyújtására, a gyermekvédelmi törvényben meghatározott létszámkorlát (5, illetve 7 gyermek) nem léphető túl. 2.1.6. A gyermekvédelmi szakellátási foglalkoztatottakra vonatkozó szabályok
intézményekben
pedagógus-munkakörben
A gyermekvédelmi szakellátási intézményekben pedagógus-munkakörben dolgozók foglalkoztatására vonatkozó szabályok 2012. december 8-ai hatállyal bekerültek a gyermekvédelmi törvénybe [1997. évi XXXI. törvény 15. § (11)–(15) bek.]. Ennek megfelelően módosult a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet is. A módosítás értelmében a gyermekvédelmi szakellátási intézményekben pedagógus-munkakörben dolgozók foglalkoztatására vonatkozó valamennyi szabályt egységesen a 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet tartalmazza. Hatályon kívül kell ezért helyezni az NM rendeletben a gyermekvédelmi szakellátási intézményekben az egyes pedagógus-munkakörökben foglalkoztatottak kötelező óraszámára vonatkozó szabályokat [165. § (3) bek.]. A módosuló rendelkezéseknek megfelelően kerül továbbá meghatározásra az NM rendeletben, hogy a pedagógus-munkakörök tekintetében mely intézményeket kell gyermekvédelmi szakellátási intézménynek tekinteni. 2.1.7. A speciális gyermekotthon biztonsági elkülönítőjére vonatkozó szabályozás módosítása Az Alapvető Jogok Biztosa a fóti Károlyi István Gyermekközpont által működtetett speciális gyermekotthonban folytatott vizsgálata kapcsán 2012. 06. 11-én kiadott AJB 3012/2012. számú jelentésében a speciális gyermekotthonokban alkalmazott biztonsági elkülönítőkre vonatkozó építésügyi szabályok megalkotására tett javaslatot. A Belügyminisztériummal folytatott egyeztetés nyomán megállapítást nyert, hogy lehetséges az eddigieknél részletesebb építésügyi szabályok megfogalmazása a biztonsági elkülönítő kialakítására vonatkozóan, ezért indokolt az NM rendelet módosítása. A jogszabályi módosításnak megfelelően kialakításra kerülő biztonsági elkülönítőkben várhatóan hatékonyabban és biztonságosabban oldható meg a személyi szabadságukban meghatározott ideig korlátozott – jellemzően ön -és közveszélyes magatartást tanúsító – gyermekek társaiktól történő elkülönítése. 2.1.8. A különleges gyermekotthon korai fejlesztésre, gondozásra vonatkozó szabályainak módosítása Az Nkt. a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényhez (a továbbiakban: Kt.) képest eltérő szabályokat tartalmaz a korai fejlesztés és gondozás kereteire, végzésére vonatkozóan. A hatályos NM rendelet a különleges gyermekotthonban végezhető korai fejlesztésre, gondozásra vonatkozó szabályai azonban a Kt. szabályozásához illeszkedően kerültek meghatározásra. A javaslat az Nkt. korai fejlesztés és gondozás rendelkezéseire figyelemmel határozza meg a különleges gyermekotthon korai fejlesztés, gondozás területén vállalható feladatait és annak mikéntjét. 2.1.9. Az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermekotthonban gondozott gyermek családi pótléka felhasználására vonatkozó szabályok módosítása
A tervezetben foglaltak nem tükrözik a miniszter végleges álláspontját.
7
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényt és a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvényt módosító 2013. évi XXVII. törvény 2013. július 1-jétől megteremtette annak lehetőségét, hogy az ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett, gyermekotthonban gondozott gyermek családi pótlékának 100%-a felhasználhatóvá váljon a teljes körű ellátásának biztosítására vagy annak kiegészítésére. A törvényi szintű szabályozás változásából fakadóan szükségszerű az NM rendeletben a családi pótlék felhasználására vonatkozó szabályok módosítása. 2.2. A javítóintézetek rendtartásáról szóló 30/1997. (X. 11.) NM rendelet módosítása 2.2.1. Az új Btk. hatálybalépése miatt szükséges módosítások 2013. július 1-jén hatályba lép a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: új Btk.), valamint a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet módosítása (a továbbiakban: módosított Bv. tvr.). Mindkét jogszabály jelentős mértékben érinti a fiatalkorúakra vonatkozó szabályozást is. A Rendtartás módosítása szükséges annak érdekében, hogy a miniszteri rendeletben ne szerepeljenek a hatályba lépő magasabb szintű büntetőjogszabályokban foglaltaktól eltérő, illetve ellentétes rendelkezések. Az Rendelet 1. § (4) bekezdésének a fiatalkorú fogalmát meghatározó rendelkezését azért szükséges módosítani, mert az új Btk. 105. § (1) bekezdése szerint fiatalkorú az, aki a bűncselekmény elkövetésekor tizenkettedik életévét betöltötte, de a tizennyolcadikat nem, valamint a módosított Bv. tvr. 112. § (3) bekezdése értelmében, ha a fiatalkorú huszonegyedik életévét betöltötte az intézet igazgatója a javítóintézetből elbocsátja. Mivel a fiatalkorú fogalmának megfelelően igen különböző korosztályú növendékek elhelyezésére kerül sor a javítóintézetben, szükséges az életkori elkülönítés kötelezettségét is jogszabályban rögzíteni. Az 1991. évi LXIV. törvénnyel kihirdetett, a Gyermek jogairól szóló New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény 37. cikk c) pontja kimondja, hogy „a szabadságától megfosztott gyermekkel emberségesen és az emberi méltóságnak kijáró tisztelettel, életkorának megfelelő szükségleteinek figyelembevételével bánjanak. Különösképpen el kell különíteni a szabadságától megfosztott gyermeket a felnőttektől, kivéve, ha a gyermek mindenek felett álló érdekében ennek ellenkezője tűnik ajánlatosabbnak”. Ennek a rendelkezésnek történő megfelelést szolgálja az életkori korosztályok szerinti elkülönítés. Azáltal biztosítható ugyanis teljeskörűen az újonnan bekerülő 14 éven aluli gyermekek emberi méltósághoz való joga, ha nem helyezik el őket együttesen a már nagykorúságot közelítő életkorú fiatalkorúakkal. A módosított Bv. tvr. 36. §-a három új bekezdéssel egészül ki arra vonatkozóan, hogy a fogvatartott anya kérelme esetén milyen feltételek mellett lehet engedélyezni a gyermekével történő együttes elhelyezést. A módosított Bv. tvr. az eddigieknél részletesebben szabályozza az engedély megadásához szükséges feltételek meghatározását. Mindezekre tekintettel szükséges a Rendtartás vonatkozó részeit is módosítani. A Bv. tvr. 112. § (1a) bekezdése tartalmazza, hogy kizárt az ideiglenes elbocsátása annak, akinek az engedély nélküli eltávozása miatt a fegyelmi felelősségét legalább 3 alkalommal megállapították. E következményről – annak súlyosságára tekintettel – a Rendtartás módosítása értelmében a fiatalkorút a javítóintézetbe való befogadásakor tájékoztatni kell. A módosított Bv. tvr. 15. (3) bekezdése szerint az intézeti tanács az ideiglenes elbocsátásra vonatkozó javaslatában külön magatartási szabály előírása érdekében pártfogó felügyelői vélemény beszerzésére is javaslatot tehet a bv. bírónak. Ennek határidőben történő elkészítéséhez feltétlenül szükséges, hogy három hónappal az ideiglenes elbocsátás esedékessége előtt tegye meg javaslatát
A tervezetben foglaltak nem tükrözik a miniszter végleges álláspontját.
8
az intézet. A hatályos Rendtartásban kéthónapos határidő szerepel, ezért szükséges a rendelkezést a módosított Bv. tvr. szabályozásának megfelelően kiegészíteni. Fentieken túl a javítóintézetek szakmai felügyeletét ellátó minisztérium névváltozásából adódóan szükséges módosítások is átvezetésre kerülnek a tervezetben. 2.2.2. A családi pótlék felhasználására vonatkozó szabályok módosítása A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényt és a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvényt módosító 2013. évi XXVII. törvény 2013. július 1-jétől lehetővé tette az ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett, otthont nyújtó ellátásban részesülő gyermek családi pótléka 100%-ának felhasználását a teljes körű ellátás biztosítására vagy annak kiegészítésére. Ez a változás azon gyermekek esetében is érvényesül, akik a gyermekvédelmi gondoskodás ideje alatt kerülnek javítóintézetbe, ezért szükséges a Rendtartás családi pótlék felhasználására vonatkozó szabályainak módosítása. Fentiekből adódóan nem indokolt a javítóintézet igazgatója számára a személyre szóló felhasználás igazolásához és az arról való elszámoláshoz kapcsolódó feladatok és adminisztrációs kötelezettségek előírása. Szükséges, hogy a korábbi szabályozás szerinti letéti számla megszüntetésére, a 2013. július 1-jét megelőző időszakra eső felhasználásokra vonatkozó szabályok kivezetésére átmeneti rendelkezésekkel kerüljön sor. 3. Kormányprogramhoz való viszony A tervezet nem áll közvetlen összefüggésben a Kormány programjával. 4. Előzmények, kapcsolódások A tervezetnek a Rendtartást módosító része az új Btk. hatálybalépéséhez kapcsolódik. 5. Európai uniós kapcsolódások A tervezet nem rendelkezik európai uniós kapcsolódással. Előzetes véleményezési kötelezettség az Európai Unió joga alapján nem áll fenn. Az előterjesztés nem tartalmaz az EUMSz 107. cikke szerinti állami támogatást. 6. Országgyűlési tárgyalásra vonatkozó információk – 7. Társadalmi egyeztetés A tervezet az Egyeztetési lapon feltüntetett szervezetekkel kerül egyeztetésre. 8. Vitás kérdések 9. Az előterjesztés kommunikációja
A tervezetben foglaltak nem tükrözik a miniszter végleges álláspontját.
9
1. Milyen kommunikáció javasolt az előterjesztés elfogadása esetén? követő vagy kezdeményező* *a kívánt kommunikációs forma aláhúzandó! 2. A tájékoztatás módja: Kormányülést követő szóvivői tájékoztató
igen/nem
Tárcaközlemény
igen/nem
Tárca által szervezett sajtótájékoztató
igen/nem
3. Fő üzenet (4-5 mondat) (a kormányzati kommunikáció tartalma, az előterjesztő kommunikációs szándéka): Könnyebbé válik a krízisbe került családok segítése, védelme, azáltal, hogy a krízisközpont a jövőben tevékenységét az ellátási területtől függetlenül is végezheti. A tapasztalatok szerint krízishelyzet esetén indokolt lehet az igénylőket lakóhelyüktől távolabb elhelyezni. Biztonságosabb lesz az ön- és közveszélyes magatartást tanúsító gyermekek társaiktól történő elkülönítése, azokban a gyermekotthonokban, ahol családjukból kiemelt – súlyos pszichés vagy disszociális tüneteket mutató, pszichoaktív szerekkel küzdő – gyermekeket látnak el. Többek között ezeket a módosításokat is tartalmazza a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet módosítása, melyre az új köznevelési törvény megjelenésével, valamint a gyermekvédelmi törvény módosításával összhangban kerül sor. Az új Büntető Törvénykönyv, valamint a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet 2013. július 1-jével hatályba lépő módosítása érinti a fiatalkorúakra vonatkozó szabályozást. Ezért indokolt a javítóintézetek rendtartásáról szóló rendelet módosítása. Az előterjesztő részéről nyilatkozó:
Soltész Miklós szociális és családügyért felelős államtitkár
A tervezetben foglaltak nem tükrözik a miniszter végleges álláspontját.
10
4. Részletes kommunikációs terv: Célcsoport: súlyos pszichés vagy disszociális tüneteket mutató, pszichoaktív szerekkel küzdő gyermekek és nevelőik, hozzátartozók közötti erőszak miatt krízishelyzetbe került családok Tervezett időtartam: – Eszközrendszer: – Anyagi ráfordítás: –
A tervezetben foglaltak nem tükrözik a miniszter végleges álláspontját.
11
HATÁSVIZSGÁLATI LAP A tervezethez az alábbi hatásvizsgálati lap került csatolásra: -
a speciális gyermekotthonok biztonsági elkülönítőinek kialakítására vonatkozó szabályozás módosításához kapcsolódó hatásvizsgálati lap.
A tervezetben foglaltak nem tükrözik a miniszter végleges álláspontját.
12
Melléklet a 9659-4/2013. számú előterjesztéshez Az emberi erőforrások miniszterének …/2013. (...) EMMI rendelete egyes gyermekvédelmi tárgyú miniszteri rendeleteknek a gyermekjóléti alapellátásokkal, a gyermekvédelmi szakellátásokkal és a javítóintézeti neveléssel összefüggő módosításáról A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (2) bekezdés a), b), h) és k) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 26–35. §-ok tekintetében a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet 127. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 12. § a) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró közigazgatási és igazságügyi miniszter, továbbá az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 37. § d) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró belügyminiszter egyetértésével –, a 36. § tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (2) bekezdés b) és c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. § g) és l) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet módosítása 1. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet (a továbbiakban: NMr.) 4. § (1)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(1) A módszertani feladatokat ellátó Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (a továbbiakban: Főigazgatóság) a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságról szóló kormányrendeletben foglaltak szerint segíti illetékességi területén a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók munkáját, kivéve azon egyházi fenntartó által fenntartott nevelőszülői hálózatok és gyermekotthonok munkáját, amelyek tekintetében a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) a Gyvt. 96. § (8) bekezdése alapján egyházi módszertani intézményt jelölt ki, vagy amelyek tekintetében a Gyvt. 96. § (13) bekezdése alapján más egyház kijelölt módszertani intézménye látja el a módszertani feladatokat. (2) A Főigazgatóság – a működést engedélyező szerv kirendelése alapján –
A tervezetben foglaltak nem tükrözik a miniszter végleges álláspontját.
13
a) a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről szóló kormányrendeletben foglaltak szerint szakértőként véleményezi a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók szakmai programját és részt vesz azok ellenőrzésében, b) ellátja a kijelölt egyházi módszertani intézmény feletti szakmai ellenőrzést. (3) A kijelölt egyházi módszertani intézmény a működést engedélyező szerv kirendelése alapján, a Főigazgatóság módszertani útmutatójában meghatározott szakmai szempontrendszer figyelembevételével, szakértőként véleményezi az egyháza és – a (9) bekezdésben foglalt megállapodás alapján – más egyház által fenntartott nevelőszülői hálózat és gyermekotthon szakmai programját, valamint vesz részt azok ellenőrzésében.” (2) Az NMr. 4. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyidejűleg a § a következő (7)–(10) bekezdéssel egészül ki: „(5) Az egyházi fenntartó által fenntartott nevelőszülői hálózat, gyermekotthon módszertani intézménnyé történő kijelölése iránti kérelemhez csatolni kell a módszertani feladatok tervezett ellátását bemutató, öt évre szóló szakmai programot és az annak megvalósításához szükséges, a kijelölést követő első év feladataira vonatkozó munkatervet és költségvetést. A dokumentumokat a Főigazgatósággal előzetesen véleményeztetni kell. A Főigazgatóság véleményét a kérelemhez csatolni kell. (6) A kijelölt egyházi módszertani intézmény a módszertani feladatait a miniszter által a tárgyévre jóváhagyott munkaterv és költségvetési terv alapján végzi. Az első évre vonatkozó munkatervet és költségvetési tervet a szakmai programmal együtt a miniszter a kijelöléssel egyidejűleg hagyja jóvá. Az első évet követően a további éves munkatervet és költségvetési tervet a kijelölt egyházi módszertani intézmény a szakmai program alapján tervezi meg és azokat a tárgyév január 15-éig küldi meg a miniszternek jóváhagyásra. (7) A kijelölt egyházi módszertani intézmény módszertani feladatainak ellátásáról a tárgyévre vonatkozóan szakmai és pénzügyi beszámolót készít, amelyet a tárgyévet követő év február 15-éig jóváhagyásra megküld a miniszternek. (8) A kijelölt egyházi módszertani intézmény a kijelöléséről értesíti a Főigazgatóságot, és tájékoztatásul megküldi számára a miniszter által jóváhagyott (5)–(7) bekezdés szerinti dokumentumok másolatát. (9) Ha a kijelölt egyházi módszertani intézmény más egyházi fenntartó által fenntartott nevelőszülői hálózat, gyermekotthon tekintetében is módszertani feladatokat lát el, az érintett egyházi fenntartók a módszertani feladatok ellátásáról megállapodást kötnek. A kijelölt egyházi módszertani intézmény a megállapodást tájékoztatásul megküldi a miniszternek, a Főigazgatóságnak és a működést engedélyező szervnek. (10) A kijelölt egyházi módszertani intézmény és a Főigazgatóság a módszertani feladatok ellátása érdekében egymással együttműködnek, amelynek keretében rendszeresen szakmai egyeztetést folytatnak a módszertani feladatok ellátása során szerzett tapasztalataikról, valamint közös szakmai programokat, rendezvényeket szerveznek, illetve rész vesznek egymás szakmai programjain, rendezvényein.”
A tervezetben foglaltak nem tükrözik a miniszter végleges álláspontját.
14
2. § Az NMr. 35. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A bölcsőde vállalhatja a hat éven aluli sajátos nevelési igényű gyermek nevelését, gondozását, amennyiben az ellátáshoz szükséges tárgyi feltételekkel rendelkezik.” 3. § Az NMr. 36. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) Amennyiben a bölcsőde sajátos nevelési igényű gyermek napközbeni ellátását biztosítja, együttműködik a gyermek korai fejlesztését és gondozását, vagy a fejlesztő nevelését ellátó területileg illetékes pedagógiai szakszolgálati intézménnyel.” 4. § (1) Az NMr. 40. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A sajátos nevelési igényű gyermeket is ellátó bölcsődei csoportban legfeljebb 10, a kizárólag sajátos nevelési igényű gyermeket ellátó bölcsődei csoportban legfeljebb 6 gyermek nevelhető, gondozható.” (2) Az NMr. 40. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(6) A bölcsődei nevelés-gondozás országos alapprogramjának kidolgozásába be kell vonni a bölcsődei ellátás területén működő társadalmi-érdekképviseleti szervezeteket. (7) Az (5) bekezdés szerinti dokumentumok alapján a bölcsőde helyi szakmai programot készít. A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését-gondozását biztosító bölcsőde helyi szakmai programja kidolgozásánál figyelembe veszi a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésére, gondozására vonatkozó szakmai iránymutatásokat.” 5. § Az NMr. a következő 40/A. §-sal egészül ki: „40/A. § A fenntartó minden év február 15-éig tájékoztatja a szülőket a bölcsőde nyári nyitvatartási rendjéről.” 6. § (1) Az NMr. 41. § (1) bekezdésének nyitó szövegrésze és a) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek: „A sajátos nevelési igényű gyermek bölcsődébe abban az esetben vehető fel, ha a) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 4. §. 25. pontjában foglaltak szerinti sajátos nevelési igényét megállapították, és”
A tervezetben foglaltak nem tükrözik a miniszter végleges álláspontját.
15
(2) Az NMr. 41. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A sajátos nevelési igényű gyermek bölcsődei nevelésben, gondozásban legfeljebb annak az évnek az augusztus 31. napjáig vehet részt, amely évben a hatodik életévét betölti.” (3) Az NMr. 41. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A próbaidő letelte után a gyermekkel közvetlenül foglalkozó, a bölcsőde orvosából, gyógypedagógusából, kisgyermeknevelőjéből és vezetőjéből álló szakmai csoport véleményének figyelembevételével kell dönteni a gyermek további neveléséről, gondozásáról.” 7. § Az NMr. 42. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A speciális csoportban elhelyezett gyermekek állapotától függően kell meghatározni az egy kisgyermeknevelő által ellátható gyermeklétszámot, ez azonban kisgyermeknevelőnként három gyermeknél több nem lehet.” 8. § Az NMr. 44. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Az időszakos gyermekfelügyelet a gyermek számára a szülő (gondozó) által igényelt alkalommal és időtartamban, az e célra kialakított csoportban vagy a normál bölcsődei csoport üres férőhelyein nyújtható szolgáltatás.” 9. § Az NMr. 45. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „45. § (1) A bölcsődék egészségügyi tevékenysége feletti szakfelügyeletet a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szervének tisztifőorvosa (a továbbiakban: tisztifőorvos) gyakorolja. A tisztifőorvos feladata ellátása érdekében közreműködésre felkérheti a Főigazgatóságot vagy az Országos Gyermekvédelmi Szakértői Névjegyzékben szereplő szakértőt. (2) A Főigazgatóság kirendelése alapján szakvéleményt ad a működési engedélyt kiadó, az ellenőrzést végző, illetve a felügyeletet gyakorló szervnek, valamint a fenntartónak, hogy a bölcsőde tárgyi és személyi feltételei, szakmai programja és működése megfelel-e a jogszabályokban előírt szakmai követelményeknek. (3) A Főigazgatóság együttműködik az egységes óvoda-bölcsődével. Az egységes óvodabölcsőde fenntartójának felkérésére a Főigazgatóság a) szakmai véleményt ad arról, hogy az egységes óvoda-bölcsőde rendelkezik-e a 3 évesnél fiatalabb gyermekek neveléséhez, gondozásához szükséges feltételekkel, b) véleményezi az egységes óvoda-bölcsőde nevelési programját, minőségirányítási programját, házirendjét, valamint szervezeti és működési szabályzatát a 3 évesnél fiatalabb gyermekek nevelésével, gondozásával összefüggésben,
A tervezetben foglaltak nem tükrözik a miniszter végleges álláspontját.
16
c) részt vesz az egységes óvoda-bölcsőde ellenőrzésében, amelynek során a 3 évesnél fiatalabb gyermekek nevelésével, gondozásával összefüggő szakmai kérdéseket ellenőrzi.” 10. § Az NMr. a „Családi napközi” alcímet megelőzően a következő 45/A. §-sal egészül ki: „45/A. § (1) A bölcsődében április 21-e minden évben nevelés-gondozás nélküli munkanap. (2) Az (1) bekezdés szerinti nevelés-gondozás nélküli munkanap célja a bölcsődében dolgozók szakmai fejlesztése. (3) A nevelés-gondozás nélküli munkanapon a bölcsődei ellátás keretében – erre irányuló szülői kérés esetén – a gyermek felügyeletét és étkeztetést kell biztosítani. (4) A szülőket február 15-éig tájékoztatni kell a nevelés-gondozás nélküli munkanapról és a nevelés-gondozás nélküli munkanapon a gyermek felügyelete és az étkeztetés biztosítása iránti igény bejelentésének lehetőségéről.” 11. § Az NMr. 48. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A Gyvt. 43. § (3) bekezdésében meghatározott szolgáltatások nyújtása esetén a családi napköziben az azonos időben ellátott gyermekek létszáma nem haladhatja meg a Gyvt. 43. § (7)–(8) bekezdésében meghatározottakat.” 12. § Az NMr. 73/A. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) A krízisközpont a tevékenységét a finanszírozási szerződése alapján a működési engedélyében meghatározott ellátási területtől eltérően is végezheti, azonban az ilyen módon egy időben ellátottak száma nem haladhatja meg a működési engedélyben szereplő férőhelyeinek 50%át.” 13. § Az NMr. 75. § (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki: (A teljes körű ellátás keretében a gondozott gyermek számára) „c) – ha nem magyar állampolgárságú és a magyar nyelvet nem ismeri – az ellátásához, ügyei intézéséhez, meghallgatásához szükséges fordítás és tolmácsolás biztosítását” (kell nyújtani.) 14. §
A tervezetben foglaltak nem tükrözik a miniszter végleges álláspontját.
17
Az NMr. 125/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „125/B. § (1) A gyermekotthon vezetője gondoskodik a gyermekotthonban elhelyezett gyermek családi pótlékának a Gyvt. 53. § (7) bekezdése szerinti felhasználásáról. (2) A gyermekotthon vezetője, a közös igazgatású intézmény vezetője vagy a gyermekotthon gazdálkodásáért felelős szerv vezetője közli a családi pótlékot folyósító szervvel állami fenntartó által fenntartott intézmény esetén annak az előirányzat-felhasználási keretszámlának, egyházi és civil fenntartó által fenntartott intézmény esetén annak a fizetési számlának a számát, amelyre a családi pótlékot folyósító szerv a családi pótlék összegét a gyermek ellátására folyósítja. Az előirányzat-felhasználási keretszámla, illetve a fizetési számla számának megváltozását haladéktalanul közölni kell a családi pótlékot folyósító szervvel.” 15. § Az Nmr. 126. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(9) A speciális gyermekotthonban ki kell alakítani olyan, a lakótérhez kapcsolódó, de attól zárhatóan elválasztott biztonsági elkülönítőt, amely helyiségben, helyiségcsoportban a Gyvt. 81/A. § (1) és (2) bekezdése, valamint a Gyvt. 81/B. § (3) bekezdése alapján személyes szabadságában korlátozott, ideiglenes hatállyal elhelyezett vagy nevelésbe vett gyermek tartózkodhat. A biztonsági elkülönítőt az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 50. § (1) bekezdése szerinti tervezési programban foglaltak szerint úgy kell kialakítani, hogy a) tegye lehetővé a gyermek számára a tisztálkodást és az illemhely használatát, b) az ott tartózkodó gyermek magában kárt ne tehessen, onnan el ne távozhasson, c) az ott tartózkodó gyermek folyamatosan megfigyelhető legyen, d) határoló szerkezetei megbontásnak ellenálló kivitelben készüljenek, és e) a beépítésre kerülő felszerelési és berendezési tárgyak sérülést ne okozhassanak, fokozott igénybevételnek ellenálló kialakításúak legyenek.” 16. § Az Nmr. 127. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A különleges gyermekotthon vállalhatja a 6 éven aluli, fogyatékos és részterületen fejlődési elmaradást mutató gyermekek ellátását is. Ebben az esetben a különleges gyermekotthon együttműködik a gyermek korai fejlesztését és gondozását, vagy fejlesztő nevelését ellátó területileg illetékes pedagógiai szakszolgálati intézménnyel. A korai fejlesztéshez, gondozáshoz és fejlesztő neveléshez igénybe vehetőek a különleges gyermekotthon meglévő tárgyi eszközei.” 17. § Az NMr. 130. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép: „A központi speciális gyermekotthon” 18. §
A tervezetben foglaltak nem tükrözik a miniszter végleges álláspontját.
18
Az NMr. 130. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A központi speciális gyermekotthon ellátási területe országos.” 19. § Az NMr. 137. § (7) és (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(7) Ha a megyei bizottság a központi speciális gyermekotthonban történő elhelyezésre tesz javaslatot, a szakszolgálat – a megyei bizottság szakvéleményének egyidejű megküldésével és a gyermekvédelmi gyám, valamint a gyámhivatal tájékoztatása mellett – értesíti az országos bizottságot, és felkéri szakvélemény elkészítésére. (8) Ha az országos bizottság szakvéleménye alapján is indokolt a gyermek gondozási helyeként a központi speciális gyermekotthont kijelölni, a szakszolgálat erre irányuló javaslatot tesz a gyámhivatalnak, melyről tájékoztatja a gyermekvédelmi gyámot. Ha az országos bizottság szakvéleménye szerint nem indokolt, vagy férőhely hiányában nem lehetséges a központi speciális gyermekotthonban történő elhelyezés, a szakszolgálat más, a gyermek állapotának megfelelő gondozási helyre tesz javaslatot a gyámhivatal számára, melyről értesíti a gyermekvédelmi gyámot.” 20. § Az NMr. 165. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „165. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet 2. számú melléklete V. pontjában meghatározott gyermekvédelmi szakellátási intézménynek a nevelőszülői hálózat, a gyermekotthon – ideértve a lakásotthont, speciális gyermekotthont, különleges gyermekotthont és utógondozó otthont is –, valamint a területi gyermekvédelmi szakszolgálat minősül.” 21. § Az Nmr. a következő 168. és 169. §-sal egészül ki: „168. § A speciális gyermekotthonoknak az egyes gyermekvédelmi tárgyú miniszteri rendeleteknek a gyermekjóléti alapellátásokkal, a gyermekvédelmi szakellátásokkal és a javítóintézeti neveléssel összefüggő módosításáról szóló …./2013. (…) EMMI rendelet (a továbbiakban: Mód. rendelet) hatályba lépésének napján meglévő biztonsági elkülönítőiket 2014. június 30-áig kell a Mód. rendelettel megállapított 126. § (9) bekezdésben meghatározott követelményeknek megfelelően átalakítaniuk. 169. § A gyermekotthon vezetője, a közös igazgatású intézmény vezetője vagy a gyermekotthon gazdálkodásáért felelős szerv vezetője 2013. június 25-éig közli a családi pótlékot folyósító szervvel állami fenntartó által fenntartott intézmény esetén annak az előirányzatfelhasználási keretszámlának, egyházi és civil fenntartó által fenntartott intézmény esetén annak a fizetési számlának a számát, amelyre 2013. július 1-jétől a családi pótlékot folyósító szerv a családi
A tervezetben foglaltak nem tükrözik a miniszter végleges álláspontját.
19
pótlék összegét a gyermek ellátására folyósítja. Ha az intézmény 2013. július 1-jétől is a 2013. június 30-án hatályos 125/B. § (2) bekezdése szerint megnyitott családi pótlék letéti számlára kéri a családi pótlék átutalását, ezt a tényt is közölni kell a családi pótlékot folyósító szervvel.” 22. § Az NMr. a következő 170. §-sal egészül ki: „170. § (1) A gyermekotthonban elhelyezett gyermek számára 2013. június 30-áig átutalt családi pótlék kezelésére, felhasználására, kifizetésére és elszámolására – a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel – a 2013. június 30-án hatályos 125/B. §-t kell alkalmazni. (2) A 2013. június 30-án hatályos 125/B. § (2) bekezdése szerinti családi pótlék letéti számlán elhelyezett, de személyre szólóan fel nem használt családi pótlék összegét a gyermekotthon vezetője 2013. július 15-éig átutalja a gyermek gyámhatósági fenntartásos betétjébe (fizetési számlájára).” 23. § (1) Az NMr. 1. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul. (2) Az NMr. 2. számú melléklete a 2. melléklet szerint módosul. (3) Az NMr. 1. számú melléklete a 3. melléklet szerint módosul. (4) Az NMr. 2. számú melléklete a 4. melléklet szerint módosul. 24. § Az NMr. a) 15. § (8) bekezdés h) pontjában a „megyei gyámhivatalban” szövegrész helyébe a „szociális és gyámhivatalban” szöveg, b) 40. § (5) bekezdésében az „az Intézet” szövegrész helyébe a „Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet (a továbbiakban: Intézet)” szöveg, c) 43. § (3) bekezdésében és 44. § (2) bekezdésében a „gondozónő” szövegrész helyébe a „kisgyermeknevelő” szöveg, d) 51. § (6) bekezdésében az „ , és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 133/1997. (VII. 29.) Korm. rendelet 4. számú melléklete” szövegrész helyébe az „és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 328/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 3. melléklete” szöveg, e) 129/A. § (1) bekezdés a) pontjában a „Minisztérium gyermekotthonát” szövegrész helyébe a „Kormány rendeletében kijelölt szerv központi szerve által fenntartott speciális gyermekotthont (a továbbiakban: központi speciális gyermekotthon)” szöveg, f) 129/A. § (2) és (3) bekezdésében, 132. §-ában, 133. § (2) bekezdésében, 134. § (1) és (2) bekezdésében, 135. § (1) bekezdés első mondatában, 135. § (2) bekezdésében, 137. § (7) bekezdésében, 137. § (8) bekezdés második mondatában és 138. § (3) bekezdésében a „Minisztérium gyermekotthonában” szövegrész helyébe a „központi speciális gyermekotthonban” szöveg,
A tervezetben foglaltak nem tükrözik a miniszter végleges álláspontját.
20
g) 129/A. § (4) bekezdésében, 135. § (1) bekezdés második mondatában a „Minisztérium gyermekotthonának” szövegrész helyébe a „központi speciális gyermekotthonnak az” szöveg, h) 129/A. § (5) bekezdés első mondatában az „a Minisztérium melyik gyermekotthona” szövegrész helyébe a „melyik központi speciális gyermekotthon” szöveg, i) 129/A. § (5) bekezdés második mondatában, 137. § (8) bekezdés első mondatában a „Minisztérium gyermekotthonát” szövegrész helyébe a „központi speciális gyermekotthont” szöveg, j) 130. § (2) bekezdésében a „Minisztérium gyermekotthonának” szövegrész helyébe a „központi speciális gyermekotthon” szöveg, k) 131. § (1) bekezdésében a „Minisztérium gyermekotthona” szövegrész helyébe a „központi speciális gyermekotthon” szöveg és a „Minisztérium gyermekotthonát” szövegrész helyébe a „központi speciális gyermekotthont” szöveg, l) 131. § (2) és (4) bekezdésében, valamint (5) bekezdésének első és második mondatában a „Minisztérium gyermekotthona” szövegrész helyébe a „központi speciális gyermekotthon” szöveg, m) 133. § (1) bekezdésében a „Minisztérium gyermekotthonába” szövegrész helyébe a „központi speciális gyermekotthonba” szöveg lép. 25. § (1) Hatályát veszti az NMr. a) 4. § (3a) bekezdése, b) 4. § (3b) bekezdésében a „Gyvt. 96. § (7)–(8a) bekezdés szerinti” szövegrész, c) 40. § (1) bekezdés a) pontjának ae) alpontja, d) 7. számú melléklete. (2) Hatályát veszti az NMr. 74. §-ában az „átmeneti vagy tartós” szövegrész. 2. A javítóintézetek rendtartásáról szóló 30/1997. (X. 11.) NM rendelet módosítása 26. § (1) A javítóintézetek rendtartásáról szóló 30/1997. (X. 11.) NM rendelet (a továbbiakban: Rendtartás) 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Az intézet a gyermekvédelmi rendszer részeként a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter felügyelete és közvetlen irányítása alatt működik. A gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter gondoskodik az intézet fenntartásáról.” (2) A Rendtartás 1. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) E rendelet alkalmazásában fiatalkorú az, aki a tizenkettedik életévét betöltötte, de a huszonegyediket nem.” 27. § A Rendtartás 3. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
A tervezetben foglaltak nem tükrözik a miniszter végleges álláspontját.
21
„(3) A tizenhatodik életévüket be nem töltötteket és a tizenhatodik életévüket betöltötteket az intézetben a 19. § (2) bekezdés szerinti külön lakóegységben kell elhelyezni, kivéve, ha a fiatalkorú érdekében az intézet igazgatója ettől eltérően rendelkezik.” 28. § A Rendtartás 9/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „9/B. § (1) A javítóintézet igazgatója gondoskodik a javítóintézeti nevelésre utalt és az előzetes letartóztatás céljából ott elhelyezett, gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló fiatalkorú családi pótlékának a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 53. § (7) bekezdése szerinti felhasználásáról. (2) A javítóintézet igazgatója vagy a javítóintézet gazdálkodásáért felelős szerv vezetője közli a családi pótlékot folyósító szervvel annak az előirányzat-felhasználási keretszámlának a számát, amelyre a családi pótlékot folyósító szerv a családi pótlék összegét a fiatalkorú ellátására folyósítja. Az előirányzat-felhasználási keretszámla számának megváltozását haladéktalanul közölni kell a családi pótlékot folyósító szervvel.” 29. § (1) A Rendtartás 12. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Ha a javítóintézeti nevelés végrehajtására jelentkező fiatalkorú az intézetbe magával hozza felügyelet nélkül maradó gyermekét, az intézet igazgatója) „b) a fiatalkorú anya kérelmére – a (2) bekezdésben és a Bvtvr. 36. § (4a) bekezdésében foglalt feltételek fennállása esetén – engedélyezi a fiatalkorú anyának az egy év alatti gyermekével történő együttes elhelyezését, valamint a fiatalkorú szülő kérelmére – a (2) bekezdésben foglalt feltételek fennállása esetén – engedélyezheti a fiatalkorú szülő és az egy évet betöltött gyermek együttes elhelyezését (a továbbiakban együtt: együttes elhelyezés).” (2) A Rendtartás 12. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Az együttes elhelyezést akkor lehet engedélyezni, ha a) a gyermek törvényes képviselője hozzájárul a gyermek intézetben történő elhelyezéséhez, és b) az egy évet betöltött gyermek esetében az együttes elhelyezéshez szükséges feltételek az intézetben fennállnak.” 30. § A Rendtartás 15. § (1) bekezdése a következő e) és f) ponttal egészül ki: (A befogadáskor tájékoztatni kell a fiatalkorút)
A tervezetben foglaltak nem tükrözik a miniszter végleges álláspontját.
22
„e) a javítóintézet engedély nélküli elhagyásának Bvtvr. 112. § (1a) bekezdésében foglalt következményéről, f) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 122. §-ában foglalt, a javítóintézeti nevelés szabadságvesztésre való átváltoztatásának szabályairól.” 31. § A Rendtartás 19. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Az intézetben a csoport férőhelyszámához igazodó önálló lakóegységet kell biztosítani, amely háló- és tanulószobákból, közös nappali szobából, valamint vizesblokkból áll. A lakóegységhez konyha is tartozhat. A lakóegységet a mindennapi életvitelhez szükséges bútorokkal, berendezési tárgyakkal és eszközökkel kell felszerelni. A fiatalkorú számára külön fekvőhelyet és önálló szekrényt vagy szekrényrészt kell biztosítani. Egy fiatalkorúra legalább öt négyzetméternyi háló-, illetve tanulószobának, egy csoportra legalább harminc négyzetméternyi közös nappali szobának kell jutnia.” 32. § (1) A Rendtartás 54. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az ideiglenes elbocsátás esedékessége előtt legalább három hónappal az intézet előterjesztést készít a büntetés-végrehajtási bíró (a továbbiakban: bv. bíró) számára a fiatalkorú ideiglenes elbocsátása tárgyában.” (2) A Rendtartás 54. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Az előterjesztésben az intézeti tanács a (2) bekezdésben foglaltakon túl a) javaslatot tesz az ideiglenes elbocsátás időpontjára és a fiatalkorú fejlődését a pártfogó felügyelet ideje alatt elősegítő magatartási szabályokra, valamint b) javaslatot tehet – külön magatartási szabály előírása érdekében – pártfogó felügyelői vélemény beszerzésére.” 33. § (1) A Rendtartás 76. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki: „(2) A javítóintézet igazgatója vagy a javítóintézet gazdálkodásáért felelős szerv vezetője 2013. június 25-éig közli a családi pótlékot folyósító szervvel annak az előirányzat-felhasználási keretszámlának a számát, amelyre 2013. július 1-jétől a családi pótlékot folyósító szerv a családi pótlék összegét a fiatalkorú ellátására folyósítja. Ha az intézmény 2013. július 1-jétől is a 2013. június 30-án hatályos 9/B. § (2) bekezdése szerint megnyitott családi pótlék letéti számlára kéri a családi pótlék átutalását, ezt a tényt is közölni kell a családi pótlékot folyósító szervvel.” (2) A Rendtartás 76. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki: „(3) A javítóintézetben elhelyezett gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló fiatalkorúak számára 2013. június 30-áig átutalt családi pótlék kezelésére, felhasználására, kifizetésére és
A tervezetben foglaltak nem tükrözik a miniszter végleges álláspontját.
23
elszámolására – a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel – a 2013. június 30-án hatályos 9/B. §-t kell alkalmazni. (4) A 2013. június 30-án hatályos 9/B. § (2) bekezdése szerinti családi pótlék letéti számlán elhelyezett, de személyre szólóan fel nem használt családi pótlék összegét a javítóintézet igazgatója 2013. július 15-éig átutalja a fiatalkorú gyámhatósági fenntartásos betétjébe.” 34. § A Rendtartás a) 9/A. § (1) bekezdésében az „az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztériumot” szövegrész helyébe az „a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős minisztert” szöveg, b) 3. számú mellékletében az „Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium” szövegrészek helyébe az „Emberi Erőforrások Minisztériuma” szövegek lépnek. 35. § Hatályát veszti a Rendtartás 6. számú melléklete. 3. A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet módosítása 36. § Hatályát veszti a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet a) 59/A. §-a és az azt megelőző alcím, b) 5. számú melléklete. 4. Az egyes gyermekvédelmi tárgyú miniszteri rendeleteknek a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárások egyszerűsítésével összefüggő módosításáról szóló 26/2013. (III. 29.) EMMI rendelet módosítása 37. § Nem lép hatályba az egyes gyermekvédelmi tárgyú miniszteri rendeleteknek a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárások egyszerűsítésével összefüggő módosításáról szóló 26/2013. (III. 29.) EMMI rendelet a) 17. §-a, b) 20. § (2) bekezdése, c) 35. §-a, d) 36. § a) pontja, e) 37. § 1. pontja, f) 37. § 12. pontja, g) 1. és 2. melléklete. 5. Záró rendelkezés
A tervezetben foglaltak nem tükrözik a miniszter végleges álláspontját.
24
38. § (1) Ez a rendelet – a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) A 14. §, a 22. §, a 25. § (1) bekezdés d) pontja, a 26–36. § 2013. július 1-jén lép hatályba. (3) A 19. §, a 23. § (3)-(4) bekezdése és a 25. § (2) bekezdése 2014. január 1-jén lép hatályba. (4) Ez a rendelet 2014. január 2-án hatályát veszti.
Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere Egyetért:
Dr. Pintér Sándor belügyminiszter
Dr. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter
A tervezetben foglaltak nem tükrözik a miniszter végleges álláspontját.
25
1. melléklet a …/2013. (…) EMMI rendelethez
1. Az NMr. 1. számú melléklet „I. Alapellátások” cím 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Ellátás
Munkakör/fő)
„1.
Gyermekjóléti szolgáltatás
a)
Gyermekjóléti szolgáltatási körzet (700 fő gyermek)
családgondozó ......................................................................................................... 1 fő
b)
Önálló gyermekjóléti szolgálat vagy a gyermekjóléti szolg. feladatait is ellátó családsegítő szolgálat, illetve több célú intézmény önálló szakmai egysége (3000 gyermek)
családgondozó (általános gyermekjóléti szolgáltatások) ......................................... 3 fő – gondozotti létszám: 45 gyermek vagy 25 család
c)
Önálló gyermekjóléti szolgálat vagy a gyermekjóléti szolg. feladatait is ellátó családsegítő szolgálat, illetve több célú intézmény önálló szakmai egysége (5000 gyermek)
intézményvezető/szakmai egységvezető .................................................................. 1 fő családgondozó (általános gyermekjóléti szolgáltatások) ......................................... 4 fő
– gondozotti létszám: a gondozási-nevelési terv szerint, adott időszakban egyidejűleg családgondozásban részesülő 45 gyermek vagy 25 család
– gondozotti létszám: 45 gyermek vagy 25 család tanácsadó: gyógypedagógiai vagy fejlesztő pedagógiai ................................ heti 20 óra pszichológiai tanácsadó ................................................................................ heti 15 óra jogász ............................................................................................................ heti 10 óra családgondozó asszisztens ....................................................................................... 1 fő
d)
Gyermekjóléti központ (40 ezer lakos)
intézményvezető/szakmai egységvezető .................................................................. 1 fő családgondozó (ált. szolgáltatás) ............................................................................. 5 fő – gondozotti létszám: 45 gyermek vagy 25 család családgondozó (spec. szolgáltat. és programok) – utcai, lakótelepi szoc. munka ........................................................................... 2 fő – kapcsolattartási ügyelet .................................................................. 2 fő/heti 10 óra – kórházi szoc. munka ........................................................................................ 1 fő tanácsadó – gyógyped. vagy fejl. pedagógiai ........................................................... heti 20 óra – pszichológiai ......................................................................................... heti 15 óra – jogász .................................................................................................... heti 10 óra – családgondozó asszisztens ............................................................................. 2 fő”
2. Az NMr. 1. számú melléklet „I. Alapellátások” cím 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
A tervezetben foglaltak nem tükrözik a miniszter végleges álláspontját.
26 (Ellátás „2. Bölcsődei ellátás Gyermekcsoportonként (max. 12 fő, 2 évesnél idősebb gyermekek csoportjában max. 14 fő, integrált csoportban max. 10 fő, kizárólag fogyatékosokat ellátó csoportban max. 6 fő)
Munkakör/fő) kisgyermeknevelő orvos
2 fő havi 4 óra
Bölcsődénként intézményvezető/vezető
1 fő
gazdasági vezető, élelmezésvezető, tejkonyhavezető (létszámuk fenntartói döntés alapján kerül meghatározásra)
1 fő
5 vagy több gyermekcsoport esetén további kisgyermeknevelő
fogyatékos gyermekeket is ellátó bölcsődében egyesített bölcsődei intézményben, bölcsődei igazgatóságon, illetve többcélú intézmény esetében, ha korábban a bölcsődei ellátás szervezetileg egyesített bölcsődei intézményként vagy bölcsődei igazgatóságként működött
hetes bölcsődében éjszakai szolgálatot teljesítő kisgyermeknevelő gyógypedagógus, gyógytornász, konduktor, gyógypedagógiai asszisztens (létszámuk fenntartói döntés alapján kerül megállapításra) szaktanácsadó
2 fő 2 fő
1 fő”
3. Az NMr. 1. számú melléklet „I. Alapellátások” cím 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Ellátás „6.
Munkakör/fő)
Gyermekek átmeneti otthona (max. 40 férőhely, max. 12 gyermek/csoport)
intézményvezető/szakmai vezető ............................................................................. 1 fő
gyermekcsoportonként
nevelő ...................................................................................................................... 1 fő gyermekvédelmi asszisztens .................................................................................... 1 fő gyermekfelügyelő .................................................................................................... 3 fő (ha a nevelők száma magasabb, a gyermekvédelmi asszisztensek, illetve a gyermekfelügyelők száma csökkenthető, ha a csoportra vonatkozó összlétszám 5 alá nem kerül) családgondozó ............................................................................................... 10 óra/hét
40 gyermekenként
pszichológiai tanácsadó ........................................................................................... 1 fő gyermekvédelmi ügyintéző vagy növendékügyi előadó ........................................ 1 fő”
4. Az NMr. 1. számú melléklet „I. Alapellátások” cím 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Ellátás „7.
Családok átmeneti otthona (min. 12, max. 40 férőhely)
Munkakör/fő) intézményvezető/szakmai vezető ............................................................................. 1 fő
A tervezetben foglaltak nem tükrözik a miniszter végleges álláspontját.
27 12–25 férőhelyre
szakgondozó, gondozó ............................................................................................. 3 fő családgondozó ......................................................................................................... 2 fő
25–40 férőhelyre
szakgondozó, gondozó ............................................................................................. 4 fő családgondozó ......................................................................................................... 2 fő
intézményenként
pszichológiai tanácsadó .................................................................................. heti 5 óra jogász ............................................................................................................. heti 5 óra”
5. Az NMr. 1. számú melléklet „II. Szakellátások” cím helyébe a következő rendelkezés lép:
II. Szakellátások Ellátás 1. Nevelőszülői hálózat
Munkakör/fő szakmai vezető nevelőszülői tanácsadó
családgondozó
1 fő 1 fő/48 gyermek legfeljebb 30 nevelőcsaládban 1 fő/48 gyermek legfeljebb 30 vér szerinti családban 1 fő
növendékügyi előadó vagy gyermekvédelmi ügyintéző hivatásos nevelőszülő az ellátható gyermekek száma a jogszabályban meghatározottak szerint gondozó segédgondozó
2. Gyermekotthon (max. 48 férőhely, max. 12 gyermek/csoport)
intézményvezető
1 fő
gyermekcsoportonként
nevelő gyermekvédelmi asszisztens
1 fő 1 fő
gyermekfelügyelő (ha a nevelők száma magasabb, a gyermekvédelmi asszisztensek,
3 fő
illetve a gyermekfelügyelők száma csökkenthető, ha a csoportra vonatkozó összlétszám 5 alá nem kerül) családgondozó (utógondozó) 2/a) Lakásotthon (max. 12 fő)
10 óra/hét
nevelő gyermekvédelmi asszisztens
1 fő 1 fő
gyermekfelügyelő (ha a nevelők száma magasabb, a gyermekvédelmi asszisztensek, illetve a gyermekfelügyelők száma csökkenthető, ha a csoportra
3 fő
A tervezetben foglaltak nem tükrözik a miniszter végleges álláspontját.
28 vonatkozó összlétszám 5 alá nem kerül) családgondozó (utógondozó)
10 óra/hét
2/b) Speciális gyermekotthon (max. 40 férőhely, max. 8 gyermek/csoport)
intézményvezető
1 fő
gyermekcsoportonként
nevelő
2 fő
gyermekvédelmi asszisztens gyermekfelügyelő (ha a nevelők száma magasabb, a gyermekvédelmi asszisztensek,
1 fő 2 fő
illetve a gyermekfelügyelők száma csökkenthető, ha a csoportra vonatkozó összlétszám 5 alá nem kerül) családgondozó (utógondozó) pszichológus
10 óra/hét 1 fő/3 csoport
gyógypedagógus vagy fejlesztő pedagógus orvos: létszámuk fenntartói döntés alapján kerül megállapításra
1 fő/3 csoport
növendékügyi előadó vagy gyermekvédelmi ügyintéző 1 fő/ intézmény 2/c) Különleges gyermekotthon (max. 40 férőhely)
intézményvezető
1 fő
nevelő
1 fő
gyermekvédelmi asszisztens gyermekfelügyelő
1 fő 3 fő
2/ca) Tartósan beteg, illetve fogyatékos gyermekeket ellátó (csoportlétsz. a 128/A. § bek. szerint) gyermekcsoportonként
(ha a nevelők száma magasabb, a gyermekvédelmi asszisztensek, illetve a gyermekfelügyelők száma csökkenthető, ha a csoportra vonatkozó összlétszám 5 alá nem kerül) 2/cb) 0–3 év közöttieket ellátó 3 éven aluliakat ellátó csoporthoz (max. 8 fő/csoport) vagy 3 éven aluli fogyatékos gyermekeket is ellátó integrált csoporthoz (max. 6 fő/csoport)
családgondozó, utógondozó kisgyermeknevelő
10 óra/hét 4 fő
családgondozó
10 óra/hét/ csoport
nevelő tejkonyhavezető
1 fő/2 csoport 1 fő/ intézmény
gazdasági nővér
1 fő/ intézmény
gyermekszakorvos
átlag napi 1 óra/csoport
3 éven aluliakat ellátó intézményben éjszakai szolgálat teljesítésére
kisgyermeknevelő
1 fő/2 csoport
2/d) Utógondozó otthon (max. 40 férőhely)
intézményvezető/szakmai vezető
1 fő/ intézmény
25 férőhelyig
nevelő
2 fő/ intézmény 1 fő
gyermekvédelmi asszisztens
25–40 férőhelyig
családgondozó (utógondozó)
1 fő/ intézmény
nevelő
4 fő/ intézmény
A tervezetben foglaltak nem tükrözik a miniszter végleges álláspontját.
29
Mindegyik típusú ellátásban [2, 2/a), 2/c) pont] 40, illetve 48 gyermekre
3. Területi gyermekvédelmi szakszolgálat
gyermekvédelmi asszisztens
1 fő
családgondozó (utógondozó)
2 fő/ intézmény
gyermekotthon-vezető
1 fő
pszichológus növendékügyi előadó, vagy gyermekvédelmi ügyintéző
1 fő 1 fő
gyógypedagógus vagy fejlesztő pedagógus
1 fő
intézményvezető
1 fő
pszichológus
családgondozó
utógondozó
örökbefogadási tanácsadó
1 fő/48 fiatal felnőtt 1 fő/55–65 örökbefogadási eset*
hivatásos gyám
1 fő/48 gyermek
eseti gondnok, vagyonkezelő gondnok
1 fő/60 gyermek
gyámi, gondozói tanácsadó jogász
gyermekvédelmi ügyintéző
Megyei/fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság
1 fő/évi 100 új örökbefogadói alkalmassági vizsgálatra 1 fő/48 gyermek legfeljebb 30 vér szerinti családban
vezető
1 fő/max. 100 gyermek létszámuk fenntartói döntés alapján kerül megállapításra 5 fő/ intézmény
1 fő
pszichológus
1 fő/évi 100 új vizsgálatra kerülő gyermek
gyógypedagógus
1 fő/évi 100 új vizsgálatra kerülő gyermek
pszichiáter
1 fő/évi 100 új vizsgálatra kerülő gyermek 1 fő/évi 100 új vizsgálatra kerülő gyermek
orvos
családgondozó
1 fő/évi 100 új
A tervezetben foglaltak nem tükrözik a miniszter végleges álláspontját.
30 vizsgálatra kerülő gyermek”
* Örökbefogadási eset alatt értendő: érvényes alkalmassági határozattal rendelkező örökbefogadásra váró családok száma, a folyamatban lévő alkalmassági vizsgálatok (házaspár egynek számít) száma, folyamatban lévő örökbefogadások (beleértve a más megyei örökbefogadás és nyílt örökbefogadás esetén a kötelező gondozási idő figyelemmel kísérését).
A tervezetben foglaltak nem tükrözik a miniszter végleges álláspontját.
31
2. melléklet a …/2013. (…) EMMI rendelethez 1. Az NMr. 2. számú melléklet I. Rész „I. Alapellátások” cím 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: Vezetői beosztás
(Ellátási forma
2. Bölcsőde A) Bölcsődei igazgatóság/egyesített bölcsődék
Képesítés)
magasabb vezető
orvos, pszichológus, pedagógus, intézetvezető, szakoktató, védőnő, felsőfokú szociális alapvégzettség, csecsemő- és kisgyermeknevelő (BA)
B) Önálló bölcsőde
magasabb vezető
csecsemő- és kisgyermeknevelő (BA), bölcsődei szakgondozó (OKJ), csecsemő- és kisgyermekgondozó (OKJ), csecsemő- és kisgyermeknevelő-gondozó (OKJ), csecsemő- és gyermeknevelő-gondozó (OKJ), kisgyermekgondozó, -nevelői (OKJ), vagy csecsemő- és gyermekgondozói (OKJ) végzettséggel rendelkező: intézetvezető, szakoktató, védőnő, felsőfokú szociális alapvégzettség, pedagógus
C) Bölcsőde
vezető
csecsemő- és kisgyermeknevelő (BA), bölcsődei szakgondozó (OKJ), csecsemő- és kisgyermekgondozó (OKJ), csecsemő- és kisgyermeknevelő-gondozó (OKJ), csecsemő- és gyermeknevelő-gondozó (OKJ), kisgyermekgondozó, -nevelői (OKJ), vagy csecsemő- és gyermekgondozói végzettséggel rendelkező: intézetvezető, szakoktató, védőnő, felsőfokú szociális alapvégzettség, pedagógus”
2. Az NMr. 2. számú melléklet II. Rész „I. Alapellátások” cím 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Ellátási forma
„1. Gyermekjóléti szolgáltatás
Intézményi munkakör
Képesítés)
családgondozó
felsőfokú szociális alapvégzettség, pszichológus, pszichopedagógus, vagy mentálhigiénés szakember, gyermek- és ifjúságvédelmi tanácsadó oklevéllel rendelkező: óvodapedagógus, tanító, tanár, nevelőtanár, pedagógiai előadó, gyógypedagógus, védőnő, teológus, hittanár, hittantanár
gyógypedagógiai, fejlesztő pedagógiai tanácsadó
gyógypedagógus, pedagógus
pszichológiai tanácsadó
pszichológus, pszichiáter, pszichopedagógus
A tervezetben foglaltak nem tükrözik a miniszter végleges álláspontját.
32 jogász
jogász
családgondozó asszisztens
szociális asszisztens (OKJ), pedagógiai asszisztens (OKJ), gyógypedagógus asszisztens (OKJ), mentálhigiénés asszisztens (OKJ), szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző (OKJ)”
3. Az NMr. 2. számú melléklet II. Rész „I. Alapellátások” cím 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Ellátási forma
„3. Családi napközi
Intézményi munkakör
családi napközi szolgáltatást nyújtó személy a) családi napközit működtetők felkészítő tanfolyamával rendelkező személy vagy b) a családi napközit működtetők felkészítő tanfolyamán túl egyéb szakképesítéssel rendelkező, a fenntartó döntése alapján egyéb munkakörben foglalkoztatott nevelő, vagy kisgyermeknevelő vagy segédgondozó nevelő kisgyermeknevelő
segédgondozó Családi napközi hálózat
családi napközis koordinátor
Képesítés)
a) a családi napközit működtetők felkészítő tanfolyamának [29/2003. (V. 20.) ESzCsM rendelet] elvégzése b) felsőfokú szociális alapvégzettség, pedagógus, védőnő
szociális alapvégzettség, pedagógus bölcsődei szakgondozó (OKJ), csecsemő- és kisgyermekgondozó (OKJ), csecsemő- és kisgyermeknevelő-gondozó (OKJ), csecsemő- és gyermeknevelő-gondozó (OKJ), kisgyermekgondozó, -nevelő (OKJ), csecsemő- és gyermekápoló (OKJ) csecsemő- és gyermekgondozó (OKJ), gyermek- és ifjúsági felügyelő II. (OKJ), csecsemő- és kisgyermeknevelő (BA), pedagógiai asszisztens (OKJ), házi időszakos gyermekgondozó (OKJ), gyermek- és ifjúsági felügyelő (OKJ) alapfokú iskolai végzettség, dajka (OKJ), óvodai dajka (OKJ) felsőfokú szociális alapvégzettség, pedagógus, védőnő, csecsemő- és kisgyermeknevelő (BA), bölcsődei szakgondozó (OKJ), csecsemő- és kisgyermeknevelő-gondozó (OKJ)”
A tervezetben foglaltak nem tükrözik a miniszter végleges álláspontját.
33
4. Az NMr. 2. számú melléklet II. Rész „I. Alapellátások” cím 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Ellátási forma
„6. Gyermekek átmeneti otthona
Intézményi munkakör
Képesítés)
nevelő
felsőfokú szociális alapvégzettség, pedagógus, pszichológus, vagy mentálhigiénés szakember, gyermek- és ifjúságvédelmi tanácsadó oklevéllel rendelkező: teológus, hittanár, hittantanár
családgondozó
felsőfokú szociális alapvégzettség, pszichológus, pszichopedagógus, vagy mentálhigiénés szakember, gyermek- és ifjúságvédelmi tanácsadó oklevéllel rendelkező: óvodapedagógus, tanító, tanár, nevelőtanár, ped. előadó, gyógypedagógus, védőnő, teológus, hittanár, hittantanár
gyermekvédelmi asszisztens
gyermekotthoni asszisztens (OKJ), gyermek- és ifjúsági felügyelő I. (OKJ), gyógypedagógiai asszisztens (OKJ), mentálhigiénés asszisztens (OKJ), pedagógiai asszisztens (OKJ), szociális asszisztens (OKJ)
gyermekfelügyelő
gyermek- és ifjúsági felügyelő II. (OKJ), dajka (OKJ), házi időszakos gyermekgondozó (OKJ), gyermek- és ifjúsági felügyelő (OKJ), óvodai dajka (OKJ)
pszichológiai tanácsadó
pszichológus, pszichiáter, pszichopedagógus, mentálhigiénés szakember”
5. Az NMr. 2. számú melléklet II. Rész „I. Alapellátások” cím 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Ellátási forma
„7. Családok átmeneti otthona
Intézményi munkakör
szakgondozó
gondozó
családgondozó
Képesítés)
bölcsődei szakgondozó (OKJ), csecsemő- és kisgyermekgondozó (OKJ), csecsemő- és kisgyermeknevelő-gondozó (OKJ), csecsemő- és gyermeknevelő-gondozó (OKJ), kisgyermekgondozó, -nevelő (OKJ), csecsemő- és gyermekápoló (OKJ), gyermek- és ifjúsági felügyelő I. (OKJ), gyógypedagógiai asszisztens (OKJ), mentálhigiénés asszisztens (OKJ) csecsemő- és gyermekgondozó (OKJ), gyermek- és ifjúsági felügyelő II. (OKJ), pedagógiai asszisztens (OKJ), házi időszakos gyermekgondozó (OKJ), gyermek- és ifjúsági felügyelő (OKJ) felsőfokú szociális alapvégzettség, pszichológus,
A tervezetben foglaltak nem tükrözik a miniszter végleges álláspontját.
34 pszichopedagógus, vagy mentálhigiénés szakember, gyermek- és ifjúságvédelmi tanácsadó oklevéllel rendelkező: óvodapedagógus, tanító, tanár, nevelőtanár, ped. előadó, gyógypedagógus, védőnő, teológus, hittanár, hittantanár; pszichológiai tanácsadó
pszichológus, pszichiáter, pszichopedagógus, mentálhigiénés szakember”
6. Az NMr. 2. számú melléklet II. Rész „II. Szakellátások” cím helyébe a következő rendelkezés lép: „II. Szakellátások Ellátási forma
1. Nevelőszülői hálózat
Intézményi munkakör
Képesítés
nevelőszülői tanácsadó
felsőfokú szociális alapvégzettség, pedagógus, pszichológus, vagy mentálhigiénés szakember, gyermek- és ifjúságvédelmi tanácsadó oklevéllel rendelkező: védőnő, teológus, hittanár, hittantanár
utógondozó, családgondozó
felsőfokú szociális alapvégzettség, pedagógus, pszichológus, pszichopedagógus, vagy mentálhigiénés szakember, gyermek- és ifjúságvédelmi tanácsadó oklevéllel rendelkező: védőnő, teológus, hittantanár, hittanár
hivatásos nevelőszülő
nevelőszülő (OKJ)
gondozó
csecsemő- és gyermekgondozó (OKJ), gyermek- és ifjúsági felügyelő II. (OKJ), dajka (OKJ), házi időszakos gyermekgondozó (OKJ), gyermek- és ifjúsági felügyelő (OKJ), óvodai dajka (OKJ)
segédgondozó
alapfokú iskolai végzettség
növendékügyi előadó
jogász, igazgatásszervező, humánszervező, személyügyi szervező
gyermekvédelmi ügyintéző
szociális gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző (OKJ), szociális asszisztens (OKJ)
A tervezetben foglaltak nem tükrözik a miniszter végleges álláspontját.
35
2. Gyermekotthon
nevelő
gyermekvédelmi asszisztens
gyermekfelügyelő
utógondozó, családgondozó
pszichológus növendékügyi előadó
gyermekvédelmi ügyintéző
gyógypedagógus fejlesztő pedagógus A 0-3 éves korosztály ellátására
kisgyermeknevelő
nevelő utógondozó, családgondozó
pedagógus, felsőfokú szociális alapvégzettség, pszichológus, vagy mentálhigiénés szakember, gyermek- és ifjúságvédelmi tanácsadó oklevéllel rendelkező: teológus, hittanár, hittantanár gyermekotthoni asszisztens (OKJ), gyermek- és ifjúsági felügyelő I. (OKJ), gyógypedagógiai asszisztens (OKJ), mentálhigiénés asszisztens (OKJ), pedagógiai asszisztens (OKJ), szociális asszisztens (OKJ) gyermek- és ifjúsági felügyelő II. (OKJ), dajka (OKJ), gyermek- és ifjúsági felügyelő (OKJ), óvodai dajka (OKJ) felsőfokú szociális alapvégzettség, pedagógus, pszichológus, vagy mentálhigiénés szakember, gyermek- és ifjúságvédelmi tanácsadó, jogi szakokleveles családvédelmi tanácsadó oklevéllel rendelkező: védőnő, teológus, hittantanár, hittanár pszichológus, pszichiáter jogász, igazgatásszervező, szociális szervező, humánszervező, személyügyi szervező szociális gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző (OKJ), szociális asszisztens (OKJ) gyógypedagógus felsőfokú pedagógus végzettség bölcsődei szakgondozó (OKJ), csecsemő- és kisgyermekgondozó (OKJ), csecsemő- és kisgyermeknevelőgondozó (OKJ), csecsemő- és gyermeknevelő-gondozó (OKJ), csecsemő- és kisgyermeknevelő (BA), kisgyermekgondozó, -nevelő (OKJ), csecsemő- és gyermekgondozó (OKJ); vagy ezen képesítések valamelyikével rendelkező: védőnő, pedagógus, felsőfokú szociális alapvégzettségű személy, pedagógus felsőfokú szociális alapvégzettség, pedagógus, pszichológus, vagy mentálhigiénés szakember, gyermek- és ifjúságvédelmi tanácsadó, jogi szakokleveles
A tervezetben foglaltak nem tükrözik a miniszter végleges álláspontját.
36 családvédelmi tanácsadó oklevéllel rendelkező: védőnő, teológus, hittantanár, hittanár
3. Területi gyermekvédelmi szakszolgálat
pszichológus gyógypedagógus
pszichológus gyógypedagógus
orvos
gyermek-szakorvos
pszichiáter
pszichiáter-szakorvos
utógondozó, családgondozó
felsőfokú szociális alapvégzettség, pedagógus, pszichológus, vagy mentálhigiénés szakember, gyermek- és ifjúságvédelmi tanácsadó, jogi szakokleveles családvédelmi tanácsadó oklevéllel rendelkező: védőnő, teológus, hittantanár, hittanár
örökbefogadási tanácsadó
felsőfokú szociális alapvégzettség, pedagógus, pszichológus, jogász vagy mentálhigiénés szakember, gyermek- és ifjúságvédelmi tanácsadó oklevéllel rendelkező: védőnő, teológus, hittanár, hittantanár
eseti gondnok, vagyonkezelő gondnok, hivatásos gyám
jogász; igazgatásszervező, felsőfokú szociális alapvégzettség, pedagógus
gyámi, gondozói tanácsadó
felsőfokú szociális alapvégzettség, pedagógus, jogász, pszichológus; vagy mentálhigiénés szakember, gyermek- és ifjúságvédelmi tanácsadó, jogi szakokleveles családvédelmi tanácsadó oklevéllel rendelkező: védőnő, teológus, hittanár, hittantanár
jogász
jogász
gyermekvédelmi ügyintéző
szociális gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző (OKJ), szociális asszisztens (OKJ)”
A tervezetben foglaltak nem tükrözik a miniszter végleges álláspontját.
37
3. melléklet a …/2013. (…) EMMI rendelethez
1. Az Nmr. 1. számú melléklet „II. Szakellátások” cím 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Ellátás „1. Nevelőszülői hálózat
Munkakör/fő) szakmai vezető nevelőszülői tanácsadó
1 fő 1 fő/48 gyermek vagy fiatal felnőtt legfeljebb 30 nevelőcsaládban 1 fő/48 gyermek legfeljebb 30 vér szerinti családban
családgondozó
1 fő” növendékügyi előadó vagy gyermekvédelmi ügyintéző hivatásos nevelőszülő az ellátható gyermekek száma a jogszabályban meghatározottak szerint gondozó segédgondozó
”
2. Az Nmr. 1. számú melléklet „II. Szakellátások” cím 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Ellátás „3. Területi gyermekvédelmi szakszolgálat
Munkakör/fő) intézményvezető pszichológus családgondozó utógondozó örökbefogadási tanácsadó hivatásos gyám gyermekvédelmi gyám eseti gondnok, vagyonkezelő gondnok gyámi, gondozói tanácsadó jogász elhelyezési és gyermekvédelmi ügyintéző
1 fő 1 fő/évi 100 új örökbefogadói alkalmassági vizsgálatra 1 fő/48 gyermek legfeljebb 30 vér szerinti családban 1 fő/48 fiatal felnőtt 1 fő/55–65 örökbefogadási eset* 1 fő/48 gyermek 1 fő/30 gyermek 1 fő/60 gyermek 1 fő/max. 100 gyermek létszámuk fenntartói döntés alapján kerül megállapításra 5 fő/intézmény
A tervezetben foglaltak nem tükrözik a miniszter végleges álláspontját.
38
Megyei/fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság
vezető pszichológus gyógypedagógus pszichiáter orvos családgondozó
1 fő 1 fő/évi 100 új vizsgálatra kerülő gyermek 1 fő/évi 100 új vizsgálatra kerülő gyermek 1 fő/évi 100 új vizsgálatra kerülő gyermek 1 fő/évi 100 új vizsgálatra kerülő gyermek 1 fő/évi 100 új vizsgálatra kerülő gyermek”
* Örökbefogadási eset alatt értendő: érvényes alkalmassági határozattal rendelkező örökbefogadásra váró családok száma, a folyamatban lévő alkalmassági vizsgálatok (házaspár egynek számít) száma, folyamatban lévő örökbefogadások (beleértve a más megyei örökbefogadás és nyílt örökbefogadás esetén a kötelező gondozási idő figyelemmel kísérését).”
A tervezetben foglaltak nem tükrözik a miniszter végleges álláspontját.
39
4. melléklet a …/2013. (…) EMMI rendelethez
Az Nmr. 2. számú melléklet II. Rész „II. Szakellátások” cím 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Ellátási forma
„3. Területi gyermekvédelmi szakszolgálat
Intézményi munkakör
Képesítés)
pszichológus gyógypedagógus
pszichológus gyógypedagógus
orvos
gyermek-szakorvos
pszichiáter
pszichiáter-szakorvos
utógondozó, családgondozó
felsőfokú szociális alapvégzettség, pedagógus, pszichológus, vagy mentálhigiénés szakember, gyermek- és ifjúságvédelmi tanácsadó, jogi szakokleveles családvédelmi tanácsadó oklevéllel rendelkező: védőnő, teológus, hittantanár, hittanár
örökbefogadási tanácsadó
felsőfokú szociális alapvégzettség, pedagógus, pszichológus, jogász vagy mentálhigiénés szakember, gyermek- és ifjúságvédelmi tanácsadó oklevéllel rendelkező: védőnő, teológus, hittanár, hittantanár
eseti gondnok, vagyonkezelő gondnok, hivatásos gyám, gyermekvédelmi gyám
jogász; igazgatásszervező, felsőfokú szociális alapvégzettség, pedagógus, pszichológus; vagy mentálhigiénés szakember, gyermek- és ifjúságvédelmi tanácsadó, jogi szakokleveles családvédelmi tanácsadó oklevéllel rendelkező: védőnő, teológus, hittanár, hittantanár
gyámi, gondozói tanácsadó
felsőfokú szociális alapvégzettség, pedagógus, jogász, pszichológus; vagy mentálhigiénés szakember, gyermek- és ifjúságvédelmi tanácsadó, jogi szakokleveles családvédelmi tanácsadó oklevéllel rendelkező: védőnő, teológus, hittanár, hittantanár
jogász
jogász
elhelyezési ügyintéző
jogász, igazgatásszervező, felsőfokú szociális alapvégzettség, pedagógus, pszichológus; vagy mentálhigiénés
A tervezetben foglaltak nem tükrözik a miniszter végleges álláspontját.
40 szakember, gyermek- és ifjúságvédelmi tanácsadó, jogi szakokleveles családvédelmi tanácsadó oklevéllel rendelkező: védőnő, teológus, hittanár, hittantanár gyermekvédelmi ügyintéző
szociális gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző (OKJ), szociális asszisztens (OKJ)”