Budapest - Józsefváros Integrált Városfejlesztési Stratégia

Budapest - Józsefváros Integrált Városfejlesztési Stratégia 2. kötet

2008. 04. 09.

Rév8 Józsefvárosi Rehabilitációs és Városfejlesztési Zrt. Urbanrenewal & Development of Józsefváros Plc.

H-1083 Budapest, Práter utca 22. www.rev8.hu

1

Elılap Tárgy:

Budapest – Józsefváros / Integrált Városfejlesztési Stratégia 1.kötet / Negyedek helyzetelemzése és jövıkép, stratégia

Megbízó:

Budapest Józsefvárosi Önkormányzat, 1082. Baross utca 63-67. Csécsei Béla polgármester

Felelıs tervezık:

Alföldi György DLA Dr. Juharos Róbert Sárkány Csilla Ifj. Erdısi Sándor Horváth Dániel Tibor Tamás Csete Zoltán Csatlós Kitti Czeglédy Ákos Kolossa József DLA Szabó Lea Kóczián Gergely

Budapest - Józsefváros, 2008. Április 09.

2

Tartalomjegyzék 1

2

3

Negyedek helyzetelemzése ...........................................................4 1.1

Palota-negyed............................................................................. 5

1.2

Népszínház negyed ......................................................................11

1.3

Csarnok negyed ..........................................................................14

1.4

Józsefváros központ.....................................................................18

1.5

Magdolna negyed ........................................................................22

1.6

Orczy negyed.............................................................................26

1.7

Tisztviselı telep .........................................................................30

1.8

Ganz negyed .............................................................................34

1.9

Kerepesi negyed .........................................................................38

1.10

Százados úti negyed.....................................................................42

1.11

Szigony negyed...........................................................................46

Józsefváros jövıképe és stratégiai céljai ......................................... 50 2.1

A jövıkép .................................................................................50

2.2

A célrendszer.............................................................................52

2.3

A hosszú távú, 15-20 éves célok.......................................................53

2.4

7-8 éves középtávú célok (2015-ig) ...................................................54

Városrészi célok ...................................................................... 60 3.1

Palotanegyed.............................................................................60

3.2

Népszínház negyed ......................................................................65

3.3

Csarnok negyed ..........................................................................67

3.4

Józsefváros központ.....................................................................69

3.5

Magdolna negyed ........................................................................69

3.6

Orczy negyed.............................................................................69

3.7

Tisztviselı telep .........................................................................82

3.8

Ganz negyed .............................................................................82

3.9

Kerepesi negyed .........................................................................84

3.10

Százados úti negyed.....................................................................85

3.11

Szigony negyed...........................................................................86

3

1 Negyedek helyzetelemzése

4

1.1 Palota-negyed Múzeum körút – Rákóczi út – József körút – Üllıi út A „Palotanegyed” a kerület legfejlettebb és legegységesebb területe, kialakult erıs identitású társadalmi környezettel a XIX. század végéig épült ki. Fejlıdését elısegítette az a körülmény is, hogy több országos intézmény székháza e területen kapott otthont. József nádor rendelkezésére két fontos épületet építettek a negyedben: a Nemzeti Színházat (1837) és a Magyar Nemzeti Múzeumot (1847). Továbbá itt nyílt meg 1865-ben a Képviselıház (ma az Olasz Kultúrintézet) is. Az így kialakult kultúrközpont körül grófok, bárók, hercegek, valamint több arisztokrata család építetett a korra jellemzı stílusban palotát, amelyek a mai napig a Palotanegyed büszkeségei. A negyedet kiemelt fontosságú utak határolják, melyek a belvárosi fekvésnek köszönhetıen üzleti, vendéglátó és szolgáltató funkciók kialakulását tették lehetıvé.

1.1.1 Társadalmi helyzetelemzés .tablazat: Társadalmi adatok Palota negyed 1.b.

Lakónépesség (fı)

2.

Lakónépességen belül az alábbi korcsoportok aránya

13.318

2.1.

0-14 év

9,8 %

2.2.

15-59 év

64,0 %

2.3.

60-x év

26,2 %

3.

4. 5. 6. 7.

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık aránya az aktívkorúakon (15-59 évesek) belül Felsıfokú végzettségőek a 25 éves és idısebbek arányában Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Rendszeres munka jövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül

15,1% 28,2% 59,2% 41,7% 38,0%

Forrás KSH Népszámlálás 2001 KSH Népszámlálás 2001

KSH Népszámlálás 2001 KSH Népszámlálás 2001 KSH Népszámlálás 2001 KSH Népszámlálás 2001 KSH Népszámlálás 2001

5

6

1.1.2 Gazdasági helyzetelemzés .tablazat: Gazdasági adatok a vállalkozásokról 1. 1.1. 1.2. 1.3. 2. 3.

Kiskereskedelmi üzletek száma élelmiszerjellegő üzlet ruházati jellegő egyéb Vendéglátóhelyek száma Negyedben mőködı kerületi 10 legnagyobb vállalkozás

Palota negyed 244 31 44 169 76

felmérés /2008. felmérés /2008. felmérés / 2008. felmérés / 2008.

n.a.

.terkep: Országos jelentıségő intézmények

1.1.3 Lakókörnyezet minıségére vonatkozó adatok .tablázat: Lakásadatok Palota negyed 1.

Lakásállomány

2.

Alacsony komfort fokozatú lakott lakások aránya (félkomfortos, komfort nélküli, szükséglakás)

7 125 db 13,0%

Forrás KSH Népszámlálás 2001 KSH Népszámlálás 2001

7

.terkep: Önkormányzati ingatlanok

1.1.4 Ingatlanállomány állapota A Palotanegyed Józsefváros egyik legjobb állapotú és magas presztízső területe. Helyzetét elsısorban a belváros közelségének, gazdag társadalmi és történelmi tradícióinak, a kulturális és oktatási intézmények magas koncentrációjának, illetve értékes mőemléképületeinek, hangulatos utcáinak köszönheti. A városrészben fellelhetı a barokk, a klasszicizmus, a neoreneszánsz, az eklektika és a szecesszió egy-egy kiemelkedı értékő példája. Negyed épületállománya a kerületben a legjobbak közé tartozik mind az épületek mőszaki állapotát, mind a lakások minıségét tekintve. Jellemzıen jó, illetve közepes állapotú paloták, 4-6 emeletes bérházak találhatók a területen, szép belsı udvarokkal.

8

.terkep: Mőemléki ingatlanok

1.1.5 Közszolgáltatások bemutatása .táblázat: közszolgálati intézmények Palota negyed 1.

Bölcsıdék száma

2.

Óvodák száma

1 2

3.

Általános iskolák száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) Somogyi Béla Utcai Általános Iskola Középiskolák száma (gimnázium és szakközépiskola együtt) Idısek nappali intézményeinek kapacitás kihasználtsága

1

6 n.a.

Városrész szintő adat Önkormányzati nyilvántartás Önkormányzati nyilvántartás Önkormányzati nyilvántartás: Somogyi Béla Utcai Általános Iskola Önkormányzati nyilvántartás Önkormányzati nyilvántartás

9

.terkep: Kulturális funkciók

1.1.6 SWOT elemzés a Palotanegyedre Erısségek • Épített környezet vonzereje, jellegzetes karaktere • Sőrő intézményhálózat • Központi fekvés • Közlekedési hálózatok által kiválóan feltárt • Széles spektrumú, stabil középosztály • Magas presztízs Lehetıségek • A közterületek és épületek megújulásával vonzó lakókörnyezet kerül kialakításra, nı a negyed és a kerület presztízse • Javuló korstruktúra • A turizmus által feltáratlan területek is bekapcsolhatóak a gazdasági vérkeringésbe • Funkcionális sokszínőség • A funkcióváltás elısegítésével nınek a kerület bevételei, felértékelıdik mind a magántulajdonosok, mind az Önkormányzat ingatlanvagyona

Gyengeségek • Az épített környezet helyenként rossz fizikai mőszaki állapota • Közterületi parkolás megoldatlansága • Funkcionális sokszínőség alacsony szintje • A potenciális erıforrások alacsony kiaknázottsága Veszélyek • A lakosság összetétele a fejlesztések hatására jelentıs mértékben megváltozhat, így csökkenhet a társadalmi kohézió • Nem sikerül a helyi gazdaság szereplıit érdemben bevonni a fejlesztésekbe • Az épített környezet, mőemléki védelem alatt álló épületek állapotának további romlása • Koordinálatlan folyó ingatlanpiaci befektetések megváltoztathatják az utcaképet

10

1.2 Népszínház negyed Népszínház negyed határai: Rákóczi út – Fiumei út – Népszínház utca – József körút A „Népszínház negyed” a kerület szinte teljesen beépített, átlagos fejlettségő és adottságú területe, helyét keresı társadalmi környezettel. Negyed épületállománya jellemzıen 4-6 emeletes, közepes és jó állapotú, sőrőn beépített, jó minıségő bérházakból áll. A lakosság összetételére is változatosság, a sokszínőség, a vegyes társadalmi rétegzıdés a jellemzı. Ezt mutatják a statisztikai adatok is, amelyek szerint a negyedre szinte minden mutatóban a kerületi átlag, vagy annál egy kicsit kedvezıbb helyzet felel meg. A negyed jellegzetes színfoltja a Népszínház utca, a helyi kereskedık utcája, mely megırizte hagyományos üzleteit és vásárló közönségét. A negyed másik jellemzı környezeti eleme a Köztársaság tér, mely az Orczy park után a legnagyobb összefüggı zöld terület a kerületben. Az egykori Városi színház, a mai Erkel színház jövıje meghatározó a negyed kulturális fejlıdése szempontjából, fontos, hogy a fıvárosi szerepkörén kívül a kerületi szempontok is érvényesülhessenek. A Köztársaság téren megépülı új metró állomással a negyed harmadik megállója épül meg, ezáltal a negyed bármely pontjáról 5 perc alatt metró megállóhoz lehet érni. A tömegközlekedés fejlesztésével a negyed adottságai még kedvezıbbé válnak, a folyamatos megújulás lehetısége biztosítva van. A negyedet kiemelt fontosságú utak határolják, melyek a belvárosi fekvésnek köszönhetıen üzleti, vendéglátó és szolgáltató funkciók kialakulását tették lehetıvé.

1.2.1 Gazdasági helyzetelemzés .táblázat: Gazdasági adatok a vállalkozásokról Népszínház negyed 1.

Kiskereskedelmi üzletek száma

1.1.

élelmiszerjellegő üzlet

1.2.

ruházati jellegő

1.3.

egyéb

2.

Vendéglátóhelyek száma

3.

Negyedben mőködı kerületi 10 legnagyobb vállalkozás

forrás Önkormányzati adatbázis

Önkormányzati adatbázis n.a.

11

1.2.2 Társadalmi helyzetelemzés .táblázat: Társadalmi adatok

1.b. 2.

Lakónépesség (fı) Lakónépességen belül az alábbi korcsoportok aránya

Népszínház negyed 7 748

2.1.

0-14

11,7%

2.2.

15-59

63,1%

2.3.

60-x

25,1%

3.

4. 5.

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık aránya az aktívkorúakon (15-59 évesek) belül Felsıfokú végzettségőek a 25 éves és idısebbek arányában Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül

Városrész szintő adat KSH Népszámlálás 2001 KSH Népszámlálás 2001

KSH Népszámlálás 2001 22,7% 18,9% 56,9%

KSH Népszámlálás 2001 KSH Népszámlálás 2001

12

6. 7.

Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Rendszeres munka jövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül

44,5%

KSH Népszámlálás 2001 KSH Népszámlálás 2001

39,4%

1.2.3 Lakókörnyezet minıségére vonatkozó adatok .táblázat: Lakásadatok

1. 2.

Lakásállomány Alacsony komfort fokozatú lakott lakások aránya (félkomfortos, komfort nélküli, szükséglakás)

Népszínház negyed 4301


16,9%

1.2.4 Közszolgáltatások bemutatása .táblázat: közszolgálati intézmények Intézmények

Népszínház negyed

Bölcsıdék száma

0

Óvodák száma

1

Általános iskolák száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) Jókai Mór Általános Iskola Középiskolák száma (Gimnázium és szakközépiskola együtt) Idısek nappali intézményeinek kapacitás kihasználtsága (ellátottak száma és a férıhelyek aránya)

1 2 n.a.

Városrész szintő adat Önkormányzati nyilvántartás Önkormányzati nyilvántartás Önkormányzati nyilvántartás: Jókai Mór Általános Iskola Önkormányzati nyilvántartás Önkormányzati nyilvántartás

1.2.5 SWOT elemzés a Népszínház negyedre Erısségek • Gazdag multikulturális hagyományok • Kiemelkedı jelentıségő a kiskereskedelem szerepe • Központi fekvés • Közlekedési által megfelelıen feltárt Lehetıségek • Fenntartható fejlıdési pályára állítható a terület megerısödı kereskedelem gazdasági alapjain • A megépülı 4. metró • Kulturális hagyományok felélesztése

Gyengeségek • Az épített környezet helyenként rossz fizikai mőszaki állapota • A budapesti átlaghoz képest a substandard lakások magas aránya • A potenciális erıforrások alacsony kiaknázottsága Veszélyek • A helyi társadalom integritásának megbomlása • A negyed egyes részein a gettósodás megjelenése • Megfelelı támogatás hiányában a kiterjedt kiskereskedelem visszaszorulása

13

1.3 Csarnok negyed Csarnok negyed határai: József körút - Népszínház utca – Nagyfuvaros utca – Koszorú utca – Baross utca A „Csarnok negyed” változó, átalakuló és arculatát keresı mikro-társadalmi környezet jellemzi. A negyed kapcsolatai minden irányban erısek és jellegzetesek, fontos terekkel (Blaha Lujza tér, Rákóczi tér, Köztársaság tér, Mátyás tér, Horváth Mihály tér) és utcákkal (József körút, Baross utca, népszínház utca), mely útvonalak mentén erıs kiskereskedelmi, szolgáltató és egyéb vállalkozó tevékenység alakult ki. Az elmúlt években a terület jelentıs fejlıdésnek indult. A térség a közbiztonsági problémáitól megszabadult, terület identitása erıteljes fejlıdésnek indult. A negyed ismét keresett városrésszé vált, a terület összes üres telkeit sikerült értékesíteni és megindultak a lakásépítések is. Az elmúlt 1-2 évben közel 200 lakás épült fel, és még legalább 2-300 lakás építése fog megindulni a közeljövıben. Az új metróvonal a területen kialakításra kerülı 2 metrómegállóval tovább erısíti megindult fejlıdést. A negyedet kiemelt fontosságú utak határolják, melyek a belvárosi fekvésnek köszönhetıen üzleti, vendéglátó és szolgáltató funkciók kialakulását tették lehetıvé.

1.3.1 Gazdasági helyzetelemzés .táblázat: Gazdasági adatok a vállalkozásokról Csarnok negyed 1.


1.1. 1.2. 1.3. 2.

élelmiszerjellegő üzlet ruházati jellegő egyéb Vendéglátóhelyek száma

3.


153


24 13 116 24

Önkormányzati adatbázis

n.a.

14

15

1.3.2 Társadalmi helyzetelemzés .táblázat: Társadalmi adatok Csarnok negyed 1.b.


2.


2.1.

0-14

13,4

2.2.

15-59

63,6

2.3.

60-x

23,0

3.

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık aránya az aktívkorúakon (15-59 évesek) belül Felsıfokú végzettségőek a 25 éves és idısebbek arányában Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya

4. 5. 6. 7.

11016

29,2 17,4 54,6 44,0

Rendszeres munka jövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül

42,1


KSH Népszámlálás 2001 KSH Népszámlálás 2001 KSH Népszámlálás 2001 KSH Népszámlálás 2001 KSH Népszámlálás 2001 (városrészekre és szegregátumokra is)

1.3.3 Lakókörnyezet minıségére vonatkozó adatok .táblázat: Lakásadatok Csarnok negyed 1.

Lakásállomány

2.


5267 23,2


1.3.4 Közszolgáltatások bemutatása .tábázat: közszolgálati intézmények Csarnok negyed Bölcsıdék száma Óvodák száma Általános iskolák száma (gyógypedagógiai oktatással együtt)

0 3 2

Városrész szintő adat Önkormányzati nyilvántartás Önkormányzati nyilvántartás Önkormányzati nyilvántartás:

16

Németh László Angol- Testnevelés Tagozatos Ált. Isk. Józsefvárosi Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Központ és Ált. Isk.

Középiskolák száma (gimnázium és szakközépiskola együtt) Idısek nappali intézményeinek kapacitás kihasználtsága (ellátottak száma és a férıhelyek aránya)

1

n.a.

Németh László Angol- Testnevelés Tagozatos Ált. Isk.; Józsefvárosi Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Központ és Ált. Isk. Önkormányzati nyilvántartás Önkormányzati nyilvántartás: az adott városrészben van-e idısek nappali intézménye

1.3.5 SWOT elemzés a Csarnok negyedre Erısségek • Kisszámú, de magasan kvalifikált középosztály • Kiemelkedı jelentıségő a kiskereskedelem szerepe • Központi fekvés • Közlekedési által megfelelıen feltárt

Lehetıségek • Megerısödı kereskedelem gazdasági alapjain fenntartható fejlıdési pályára állítható a terület • A megépülı 4. metró • Lakáspiaci beruházások

Gyengeségek • Az épített környezet helyenként rossz fizikai mőszaki állapota • Elhanyagolt közterületek • Substandard lakások magas aránya • Relatív alacsony presztízs • Magas munkanélküliség • A potenciális erıforrások alacsony kiaknázottsága Veszélyek • A helyi társadalom integritásának megbomlása • A negyed egyes részein a szegregáció erısödése • Megfelelı támogatás hiányában a kiterjedt kiskereskedelem visszaszorulása

17

1.4 Józsefváros központ Józsefváros központ határai: József körút - Baross utca – Leonardo da Vinci utca – Práter utca - Szigony utca – Üllıi út A „Józsefváros központ” a kerület tradicionális központja, az utóbbi évtizedekben egészen a rehabilitációs tevékenységek megindulásáig (2000-ig) sokat vesztett társadalmi presztízsébıl. A területen egy negatív fejlıdés folyamat volt megfigyelhetı, mely során az épületállomány erıteljes romlásnak indult, ami együtt járt a területen élık társadalmi leszakadásnak felerısödésével. Ezek a tendenciák fıleg a Práter utcától délre esı területeken jelentkeztek, ahol nagy számmal találhatók komfort nélküli, kis alapterülető lakások, melynek többsége önkormányzati tulajdonú. A 2000-ben elindított rehabilitációs programoknak azonban sikerült megállítania ezeket a kedvezıtlen folyamatokat és mára jelentıs javulás történt a terület lakásállományban. A megindult fejlesztések mellett a városrész kedvezı adottságokkal rendelkezik ahhoz, hogy ismét Józsefváros központjává váljon. Kedvezı fekvésének köszönhetıen a területet 3 fıbb fıvárosi út is határolja (József körút, Üllıi út, Baross utca), melyek útvonalak mentén a kiskereskedelmi, vendéglátó és szolgáltató funkciók megırizték jelentıségüket. A terület több meghatározó jelentıségő intézménnyel is rendelkezik. Ilyen például a Corvin Mozi is, mely a mai napig megırizte kulturális központi szerepét a Fıvárosban. A területen több fontosabb oktatási intézmény is található (Práter utcai általános iskola és szakképzı iskola, Fazekas Mihály Általános Iskola és Gimnázium, Józsefvárosi Zeneiskola). Országos jelentıségőek a Semmelweis Egyetem és az MTA területen lévı intézményei. Kerület hagyományos központjában (Horváth Mihály tér és környéke) található Józsefváros igazgatási központja, a Polgármesteri Hivatal épülete is. A városrész fejlesztésével kapcsolatban erıs az önkormányzati szerepvállalás, az önkormányzati beavatkozások legfontosabb céljai a városrész adottságainak kihasználása mellett a hagyományos központi szerep felerısítése, a terület kerületközponttá alakítása és a városi életminıség javítása.

18

19

1.4.1 Gazdasági helyzetelemzés .táblázat: Gazdasági adatok a vállalkozásokról Józsefváros központ 1.


1.1. 1.2. 1.3. 2.


3.



60 17 9 34


20 (+3) n.a.

1.4.2 Társadalmi helyzetelemzés .táblázat: Társadalmi adatok Józsefváros központ 10297

1.b. 2.


2.1.

0-14

14,6

2.2.

15-59

65,4

2.3.

60-x

20,1

3.

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık aránya az aktívkorúakon (15-59 évesek) belül Felsıfokú végzettségőek a 25 éves és idısebbek arányában Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Rendszeres munka jövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül

4. 5. 6. 7.


KSH Népszámlálás 2001 30,4 17,2 55,1 40,1 42,1

KSH Népszámlálás 2001 KSH Népszámlálás 2001 KSH Népszámlálás 2001 KSH Népszámlálás 2001 (városrészekre és szegregátumokra is)

1.4.3 Lakókörnyezet minıségére vonatkozó adatok .táblázat: Lakásadatok Józsefváros központ 1.

Lakásállomány

2.


4911 23,2


20

1.4.4 Közszolgáltatások bemutatása .táblázat: Közszolgálati intézmények Józsefváros központ Bölcsıdék száma

1

Óvodák száma

2

Általános iskolák száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) Práter Ének-zene Tagozatos Ált. Isk. Bárczi Gusztáv Óvoda, Általános Iskola és Készségfejlesztı Speciális Szakiskola Fazekas Mihály Fıvárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium


3

3

n.a.

Városrész szintő adat Önkormányzati nyilvántartás Önkormányzati nyilvántartás Önkormányzati nyilvántartás: Práter Ének-zene Tagozatos Ált. Isk.; Bárczi Gusztáv Óvoda, Általános Iskola és Készségfejlesztı Speciális Szakiskola; Fazekas Mihály Fıvárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium Önkormányzati nyilvántartás Önkormányzati nyilvántartás: az adott városrészben vane idısek nappali intézménye

1.4.5 SWOT elemzés Józsefváros központra Erısségek • Növekvı presztízs • Intézményi ellátottság • Központi fekvés • Közlekedési által megfelelıen feltárt Lehetıségek • Revitalizálódik a negyed jelentıs része • A Corvin-sétány Program pozitív hatásainak „tovagyőrőzése” • Kerületközpont kialakulása

Gyengeségek • A Corvin-sétány Program által nem érintett területeken az épített környezet rossz fizikai mőszaki állapota • Substandard lakások magas aránya a rehabilitációs területen kívül • Magas munkanélküliség Veszélyek • A helyi társadalom integritásának megbomlása • A negyed rehabilitáció által nem érintett részein a az etnikai szegregáció megerısödése • Források hiányában a környezet nem képes profitálni a rehabilitáció pozitív hatásaiból

21

1.5 Magdolna negyed Magdolna negyed határai: Nagyfuvaros utca – Népszínház utca – Fiumei út – Baross utca – Koszorú utca A terület részletes leírását lásd az Akcióterületi terv fejezetben.

1.5.1 Gazdasági helyzetelemzés .táblázat: Gazdasági adatok a vállalkozásokról

1. 1.1. 1.2. 1.3. 2. 3.

Kiskereskedelmi üzletek száma élelmiszerjellegő üzlet ruházati jellegő egyéb Vendéglátóhelyek száma Negyedben mőködı kerületi 10 legnagyobb vállalkozás

Magdolna forrás negyed 34 Önk. adatbázis 9 1 24 16 Önk. adatbázis n.a.

1.5.2 Társadalmi helyzetelemzés .táblázat: Társadalmi adatok Magdolna negyed 1.a

Lakónépesség (fı)1:

1.b. 2.


2.1.

0-14

17,4

2.2.

15-59

64,0

2.3.

60-x

18,6

3.

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık aránya az aktívkorúakon (1559 évesek) belül Felsıfokú végzettségőek a 25 éves és idısebbek arányában Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Rendszeres munka jövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon (1559 évesek) belül

4. 5. 6. 7.

12068

Városrész szintő adat Önkormányzati Népességnyilvántartó jelen idıpontra KSH Népszámlálás 2001 KSH Népszámlálás 2001

KSH Népszámlálás 2001 38,4 9,4 51,1 43,9 46,0

KSH Népszámlálás 2001 KSH Népszámlálás 2001 KSH Népszámlálás 2001 KSH Népszámlálás 2001 (városrészekre és szegregátumokra is)

22

1.5.3 Lakókörnyezet minıségére vonatkozó adatok .táblázat: Lakásadatok Magdolna negyed Lakásállomány Alacsony komfort fokozatú lakott lakások aránya (félkomfortos, komfort nélküli, szükséglakás)

5556 37,2


1.5.4 Közszolgáltatások bemutatása .táblázat: Közszolgálati intézmények Magdolna negyed Bölcsıdék száma Óvodák száma

0 2

Városrész szintő adat Önkormányzati nyilvántartás Önkormányzati nyilvántartás

23

Általános iskolák száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) Lakatos Menyhért Ált. Isk. és Gimnázium


1

1

100%

Önkormányzati nyilvántartás): Lakatos Menyhért Ált. Isk. és Gimnázium Önkormányzati nyilvántartás Önkormányzati nyilvántartás: az adott városrészben van-e idısek nappali intézménye

.terkep: Önkormányzati ingatlanok

1.5.5 SWOT elemzés a Magdolna negyedre Erısségek • Gazdag multikulturális hagyományok • Kisszámú, de magasan kvalifikált középosztály • Sőrő intézményhálózat • Sajátos, helyenként kisvárosias beépítéső és hangulatú utcák

Gyengeségek • a budapesti átlaghoz képest magas munkanélküliség • alacsony iskolázottsági, képzettségi színvonal • halmozottan hátrányos helyzető családok magas koncentrációja

24

• • •

Jó feltárhatóság, kedvezı megközelíthetıség Ipari, logisztikai infrastruktúra (mőhelyek, raktárak, kisüzemi épületek) Magas önkormányzati tulajdoni arány

Lehetıségek • a meglévı intézményi hálózat továbbfejlesztése • az oktatási programok révén az iskolázottsági szint emelése • a képzési programok révén a gazdasági aktivitás fokozása • az értéket hordozó bérházak felújításával vonzó városkép kialakítása • a foghíjtelkeken magánfejlesztések • a meglévı üres üzlethálózat hasznosításával a tradicionális kiskereskedelmi, kisiparos hagyományok felélesztése • a munkanélküliség csökkentése • roma programok révén az etnikai szegregáció oldása • kulturális hagyományok felélesztése • összefüggı zöldfelületi rendszer kialakítása

• • • • • • •

erıs etnikai szegregáció alacsony gazdasági potenciál alacsony gazdasági aktivitás Magas kriminalitás Tartósan mélyülı elszegényedés Leromlott települési környezet A gondozott közterületek, zöldterületek hiánya Veszélyek • passzív lakossági részvétel, szerepvállalás • apadó önkormányzati fejlesztési források • megrekedı, mély szegénység • csökkenı közmővelıdésre, kultúrára fordítható források • kedvezıtlen ingatlanpiaci folyamatok • csökkenı magánbefektetıi kedv • változatlan mértékő etnikai szegregáció • a kulturális hagyományok elmosódása • a fejlıdés bázisát jelentı középréteg létszámának stagnálása • megmerevedı intézményi hálózat

25

1.6 Orczy negyed Orczy negyed határai: Üllıi út – Orczy út – Baross utca – Illés utca – Korányi Sándor utca Az Orczy negyed - a Magdolna negyed mellett - a kerület társadalmi problémákkal leginkább veszélyeztetett városrésze. A terület épületállománya korszerőtlen összetételő és meglehetısen rossz állapotú. Az épületek közel 90%-a 1945 elıtt épült és több mint a fele 1900 elıtt. A lakások túlnyomó része substandard, a nem komfortos lakások aránya igen magas 40% körüli, ami mintegy négyszerese a fıvárosi átlagnak. Az önkormányzati bérlakások aránya itt legmagasabb a kerületben, a fıvárosi átlag ötszöröse. A környezet mőszaki állapota oly mértékben leromlott, hogy a legelszántabb lokálpatrióták sem hisznek benne, hogy saját erejükbıl változtatni tudnának ezen. A lakókörnyezet fenntartásában részt vevı elkötelezett rétegek már elhagyták a területet, és nagyrészt csak az a szegényebb réteg marad, akinek nem volt anyagi lehetısége az elköltözésre. A negyed lakossága többségében a szegényebb társadalmi rétegekbıl kerülnek ki. A területen a kerületi átlagot meghaladó a munkanélküliség, és a népesség iskolázottságát mutató adatok is mesze a fıvárosi átlag alatt maradnak. A 2001-es népszámlálási adatok szerint a felsıfokú végzettségőek aránya 8,5% volt az Orczy negyedben, míg a fıvárosi 18% volt. A társadalmi feszültségeket tovább erısíti, hogy nagy az aránya a hátrányosabb helyzető roma lakosságnak. A környezet leromlása és az itt élı népesség elszegényedése, a társadalmi problémák sőrősödése egymást erısítı folyamatként egy negatív fejlıdési spirált eredményeztek, mely egyre kilátástalanabb helyzetbe sodorja az itt élı embereket. Mindezeknek köszönhetıen a városrész egyre jobban elszigetelıdik a kerület többi részérıl. Az elmúlt évek rehabilitációs tevékenységeinek köszönhetıen az önkormányzatnak sikerült elindítania egy fejlıdési folyamatot, mely során a kerületnek ezen a részén is megindultak a nagyobb léptékő lakásépítési beruházások, mint pl. az Illés utcai 144-es tömb rehabilitációja, vagy a Kıris utcai lakásépítések. A negyed területén 2003-2004 során mintegy 500 új lakás kerül felépítésre. A társadalmi problémák megoldásához azonban ezek a fejlesztések önmagukban nem elegendıek, a negyed felemelkedéséhez további lépések szükségesek. A negyed társadalmi-gazdasági problémáinak megszüntetése aktív önkormányzati részvétel nélkül nem lehetséges.

26

Az önkormányzatnak a támogató, szabályozó szerepe mellet meghatározó jelentıségőek a közvetlen fejlesztési lépései is. Az önkormányzati beavatkozások legfıbb célja a térség társadalmi-környezeti helyzetének javításán keresztül a szegénység oldása, a megindult negatív fejlıdési spirál megállítása, megfordítása, valamint a leszakadás mielıbbi megállítása és a térség felzárkóztatása a kerület több részéhet, ezáltal a többi negyed felé való átjárás-költözés lehetıségének biztosítása. A térség identitását legerısebben meghatározó elem az Orczy kert, amely méretét tekintve a Fıváros egyik legjelentısebb parkja lehetne. Azonban az elmúlt 50 év során leromlott állapotnak és a rendezetlen tulajdonviszonyok következtében a park még a lokális szerepét sem képes betölteni.

1.6.1 Gazdasági helyzetelemzés .táblázat: Gazdasági adatok a vállalkozásokról 1.


1.1. 1.2. 1.3. 2.


3.


Orczy negyed forrás Önkormányzati 63 adatbázis 22 2 39 Önkormányzati 16 adatbázis n.a.

1.6.2 Társadalmi helyzetelemzés .táblázat: Társadalmi adatok Orczy negyed 8690

1.b. 2.


2.1.

0-14

17,3

2.2.

15-59

64,4

2.3.

60-x

18,3

3.


4. 5. 6.


KSH Népszámlálás 2001 36,3 11,8 54,8 40,8

KSH Népszámlálás 2001 KSH Népszámlálás 2001 KSH Népszámlálás 2001

27

7.


42,5

KSH Népszámlálás 2001 (városrészekre és szegregátumokra is)

28

1.6.3 Lakókörnyezet minıségére vonatkozó adatok .táblázat: Lakásadatok Orczy negyed 1.

Lakásállomány

2.


4145 38,1


1.6.4 Közszolgáltatások bemutatása .táblázat: közszolgálati intézmények Orczy negyed Bölcsıdék száma

0

Óvodák száma

1

Általános iskolák száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) Deák Diák Ált. Isk. Középiskolák száma (gimnázium és szakközépiskola együtt) Idısek nappali intézményeinek kapacitás kihasználtsága (ellátottak száma és a férıhelyek aránya)

1

3

100%

Városrész szintő adat Önkormányzati nyilvántartás Önkormányzati nyilvántartás Önkormányzati nyilvántartás: Deák Diák Ált. Isk. Önkormányzati nyilvántartás Önkormányzati nyilvántartás: az adott városrészben van-e idısek nappali intézménye

1.6.5 SWOT elemzés az Orczy negyedre Erısségek • Központi fekvés • Közlekedési által megfelelıen feltárt • Kiterjedt zöldterület • Magas önkormányzati tulajdoni arány • Gazdag multikulturális hagyományok

Gyengeségek • Az épített környezet rossz mőszaki fizikai állapota • Substandard lakások rendkívül magas aránya • Alacsony foglalkoztatottság, magas munkanélküliség • Magas kriminalitás • Erıs etnikai szegregáció

Lehetıségek • Orczy kert rekonstrukció • Kulturális hagyományok felélesztése • Ingatlanpiaci magánfejlesztések

Veszélyek • Társadalmi konfliktusok elmélyülése • Az etnikai szegregáció elmélyülése • Megrekedı, mély szegénység • Támogatások megszőnése esetén a helyben mobilizálható erıforrások hiányában a konfliktusok elmélyülése várható

29

1.7 Tisztviselı telep Vajda Péter utca – Könyves Kálmán körút – Üllıi út – Orczy út A „Tisztviselı telep” a Palota negyed mellett a kerület egyik legfejlettebb városrésze. A Népliget és az Orczy kert között elhelyezkedı laza kertvárosi telep a kerület magas színvonalú lakóövezete magas arányú zöldterülettel, melyet a fıutak mentén intézmények, szállodák és egyéb vállalkozások határolnak. A területen kialakult egy erıs, mikro-társadalmi környezet és az ezzel koherens erıs identitás. A terület népességére jellemzı, hogy az átlagnál magasabb az idıs korúak (60+) aránya, ugyanakkor a terület társadalmi presztízsét jelzi, hogy a kerületben itt a legmagasabb a felsıfokú végzettségőek aránya. A kialakult erıs identitást, társadalmi környezetet jelzi, hogy a területen nagyon erıs a civil szervezetek szerepe. A terület fejlıdését a magas magántulajdoni arányoknak köszönhetıen leginkább a magánszféra határozza meg. Az önkormányzat ezen a területen inkább csak szabályozó, támogató szerepet tölt be, melyek során a negyed környezeti minıségének megırzése, fejlesztése, és a helyi identitás erısítése a cél. A Tisztviselı teleppel kapcsolatban az önkormányzati fejlesztési lépések, közvetett módon a szomszédos területek fejlesztésén keresztül jelennek meg. A városrész fejlıdése szempontjából ugyanis meghatározó jelentıségő, hogy a Ganz és az Orczy negyed határoló területeinek negatív hatásai ne szivárogjanak át a Tisztviselı telepre.

1.7.1 Gazdasági helyzetelemzés .táblázat: Gazdasági adatok a vállalkozásokról Tiszstviselı telep 1.


1.1. 1.2. 1.3. 2.


3.


32


5 6 21 5


n.a.

30

31

1.7.2 Társadalmi helyzetelemzés .táblázat: Társadalmi adatok Tiszstviselı telep 1.a


1.b.


2.


2.1.

0-14

12,0

2.2.

15-59

61,9

2.3.

60-x

26,1

3.


4. 5. 6. 7.

2649

16,8 32,1 50,0 44,9


47,1

Városrész szintő adat Önkormányzati Népességnyilvántar tó jelen idıpontra KSH Népszámlálás 2001 KSH Népszámlálás 2001


1.7.3 Lakókörnyezet minıségére vonatkozó adatok .táblázat: Lakásadatok Tiszstviselı telep 1.

Lakásállomány

2.


1119 15,1


32

1.7.4 Közszolgáltatások bemutatása .táblázat: Közszolgálati intézmények Tiszstviselı telep Bölcsıdék száma

1

Óvodák száma

2

Általános iskolák száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) Középiskolák száma (gimnázium és szakközépiskola együtt) Idısek nappali intézményeinek kapacitás kihasználtsága (ellátottak száma és a férıhelyek aránya)

1 3

-

Városrész szintő adat Önkormányzati nyilvántartás Önkormányzati nyilvántartás Önkormányzati nyilvántartás Önkormányzati nyilvántartás Önkormányzati nyilvántartás: az adott városrészben van-e idısek nappali intézménye

1.7.5 SWOT elemzés a Tisztviselı telepre Erısségek • Épített környezet vonzereje, jellegzetes karaktere • Kertvárosias beépítés • Magas presztízs • Széles spektrumú, stabil középosztály • Központi fekvés • Közlekedési hálózatok által megfelelın feltárt Lehetıségek • Helyi erıforrásokra támaszkodó fejlesztések • Fejlesztési magterület

Gyengeségek • Társadalmi problémákkal terhelt tágabb környezet • Idısödı társadalom • Szolgáltatások relatív hiánya

Veszélyek • Környezı területek társadalmi konfliktusainak átterjedése • Fejlıdéssel, fejlesztésekkel szembeni ellenállás • Az épített környezet, kertvárosi jelleg átalakulása

33

1.8 Ganz negyed Ganz negyed határai: Vajda Péter utca – Orczy út – Salgótarjáni út Hungária krt. Könyves Kálmán krt. A történeti városfejlıdés adott periódusára jellemzı módon klasszikusan nagytelkes és monofunkciós tevékenységeknek helyet adó térség szerepköreinek változása új szakaszba lépett. Az itt zajló folyamatokra a spontaneitás és a nagyfokú koordinálatlanság jellemzı. Igaz ez a tulajdonviszonyok folyamatosan zajló kaotikus változására, valamint a rendezetlen területen zajló követhetetlen használati mód változásokra. A terület egészének jelenlegi állapotára jellemzı az általános leromlottság, a rossz utak, a környezeti károk, közlekedési és parkolási káosz. A Ganz Mávag nagy múltú gyára mára a korábban is meglévı törésvonalak mentén darabjaira bomlott, gyártási kultúrája megszőnt. A terület átalakulása feltartóztathatatlan. A még meglévı ipari termelés várhatóan nem tőnik el teljes mértékben, de nagy valószínőséggel még tovább fog csökkenni. A kedvezı városszerkezeti pozíció és kapcsolatok miatt a már megjelent tercier szektor tovább fog erısödni. A terület kisebb-nagyobb elemekbıl álló, sokszereplıs vállalkozási zónává alakulhat át, ahol az egységes fejlesztési törekvések csak nagy erıfeszítések árán valósíthatók meg. A napjainkban zajló folyamatot meghatározó mértékben bevándorlók vezérlik, nemzetközi mérető elosztó és raktározó helyeket létrehozva. A tercier szektor gyakorlatilag „újrahasznosítja” az ipar által „lelakott” fizikai környezetet. A jelenleg itt mőködı tıke a fizikai környezet megújítására, alkotásra, építésre nem vállalkozik, legfeljebb az elıírt és szükséges karbantartást finanszírozza. A Ganz-Mávag területen az önkormányzati szabályozó eszközeivel, közvetett módon beavatkozhat a váltpzások irányításába, melynek eredményeként kialakulnak a terület áttörései, feléled a belsı úthálózat, a területen rendezett viszonyok között vállalkozási/kereskedelmi zóna erısödik meg. A nehézipar fokozatosan elhagyja a területet, csökkentve a környezeti terhelést. Kitelepül a Józsefvárosi pályaudvar, a Baross Gábor remíz beköltözik az Északi Jármőjavítóba, megtisztul a Ganz sporttelep szemét és sitt lerakója. A pályaudvar helyén kialakított vegyes övezetekben lassan beindul a fejlıdés (fıleg lakások, kereskedelem, szolgáltatás). Az érintett Önkormányzatok az egyes jelentıs tulajdonosokkal közösen fejlesztési társaságokat, partnerségeket hozzon létre, amelyek célja a vázolt folyamatok irányításában való együttmőködés.

34

35

1.8.1 Gazdasági helyzetelemzés .táblázat: Gazdasági adatok a vállalkozásokról 1.


1.1. 1.2. 1.3. 2.


3.


Ganz negyed forrás Önkormányzati 30 adatbázis 4 11 15 Önkormányzati 6 adatbázis n.a.

1.8.2 Társadalmi helyzetelemzés .táblázat: Társadalmi adatok Ganz negyed 1.a


1.b.


2.


2.1.

0-14

13,2

2.2.

15-59

66,4

2.3.

60-x

20,4

3.


4. 5. 6. 7.


1874

23,6 12,1 66,5 38,1

29,3

Városrész szintő adat Önkormányzati Népességnyilvántar tó jelen idıpontra KSH Népszámlálás 2001 KSH Népszámlálás 2001


36

1.8.3 Lakókörnyezet minıségére vonatkozó adatok .táblázat: Lakásadatok Ganz negyed 1.

Lakásállomány

2.


968 46,3


1.8.4 Közszolgáltatások bemutatása .táblázat: Közszolgálati intézmények Ganz negyed Bölcsıdék száma

0

Óvodák száma

1

Általános iskolák száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) Kharisz Keresztény Ált. Isk. Középiskolák száma (gimnázium és szakközépiskola együtt) Idısek nappali intézményeinek kapacitás kihasználtsága (ellátottak száma és a férıhelyek aránya)

1

1

Városrész szintő adat Önkormányzati nyilvántartás Önkormányzati nyilvántartás Önkormányzati nyilvántartás: Kharisz Keresztény Ált. Isk. Önkormányzati nyilvántartás Önkormányzati nyilvántartás: az adott városrészben van-e idısek nappali intézménye

1.8.5 SWOT elemzés a Ganz negyedre Erısségek • Kedvezı fekvés • Ipari kultúra • Nagy kiterjedéső ipari ingatlanok • Magas gazdasági aktivitás

Lehetıségek • Új funkciók megtelepedése • Központilag jelentısen támogatott barnamezıs beruházások

Gyengeségek • Leromlott környezet • Rendezetlen tulajdonviszonyok • Gondozott közterületek, zöldterületek hiánya • Alacsony iskolázottsági, képzettségi színvonal Veszélyek • A barnamezıs beruházások csökkenı támogatása • Beruházások elmaradásával a terület állapotának további romlása • A város belsı részén marad az alacsony intenzitású területhasználat • Funkcionális monotónia

37

1.9 Kerepesi negyed Kerepesi negyed határai: Fiúmei út – Baross tér – Thököly út - Verseny utca – Dózsa György út –Asztalos Sándor utca – Salgótarjáni út A „Kerepesi negyed” a kerület nagy kiterjedéső intézményekkel átszıtt része a kerületnek. A Kerepesi negyedre az intézményi, ipari, gazdasági funkciók a jellemzıek, lakófunkció csak a Baross tér melletti tömbökben található (5-600 lakás). Ennek köszönhetıen a kerületben itt a legalacsonyabb a lakónépesség száma (1000 fı körüli). A térség meghatározó elemei a Kerepesi úti temetı, az Ügetı területe és a Keleti pályaudvar. A Keleti pályaudvar fejlıdése, átstrukturálódása megindult. MÁV tervei alapján folyamatban van a 2 vasúti sínpár építése, melyek a Józsefvárosi Pályaudvar kiváltására szolgálnak. A Keleti pályaudvar jelentıségének, elıvárosi szerepének növelése fontos feladat a MÁV részérıl. Ezt segíti elı a területen új elemként megjelenı Baross téri metrómegálló bıvülés, mely tovább erısíti a terület és a Keleti pályaudvar kapcsolatát a Fıváros többi részével. Az Ügetı átépítése megtörtént, a területen a fıváros egyik legnagyobb bevásárló körpontja épült fel (Aréna Plaza Mall), mely áttételes pozitív hatást fejt ki környezetére. A területen található intézmények, ipari területek, és a lakások nagyobb része is magán vagy állami tulajdonban van. A térség fejlıdése ezért a leginkább a magántulajdonosoktól függ. Az önkormányzat szerepe a terület fejlıdésében elsısorban a megindult folyamatok támogatása és a kedvezı szabályozási feltételek megteremtése.

1.9.1 Gazdasági helyzetelemzés .táblázat: Gazdasági adatok a vállalkozásokról

1. 1.1.

Kiskereskedelmi üzletek száma (Aréna Pláza) élelmiszerjellegő üzlet

1.2.

ruházati jellegő

1.3.

egyéb

2.

Vendéglátóhelyek száma

3.


Kerepesi negyed 18 (154) 6 (4) 1 (88) 11 (62) 11 (27)



n.a.

38

39

1.9.2 Társadalmi helyzetelemzés .táblázat: Társadalmi adatok Kerepesi negyed 1.b.


2.


2.1.

0-14

12,0

2.2.

15-59

60,5

2.3.

60-x

27,6

3.


4. 5. 6. 7.


1052

18,1 22,3 64,0 42,0

32,2



1.9.3 Közszolgáltatások bemutatása .táblázat: Közszolgálati intézmények Kerepesi negyed Bölcsıdék száma Óvodák száma Általános iskolák száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) Középiskolák száma (gimnázium és szakközépiskola együtt) Idısek nappali intézményeinek kapacitás kihasználtsága (ellátottak száma és a férıhelyek aránya)

0 0 0 1

-


40

1.9.4 Lakókörnyezet minıségére vonatkozó adatok .táblázat: Lakásadatok Kerepesi negyed 1.

Lakásállomány

2.


570 11,8


1.9.5 SWOT elemzés a Kerepesi negyedre Erısségek • Kedvezı fekvés • Jelentıs intézményhálózat • Ipari kultúra • Nagy kiterjedéső ingatlanok Lehetıségek • Új funkciók megtelepedése • Központilag jelentısen támogatott barnamezıs beruházások

Gyengeségek • Leromlott környezet • Alacsony intenzitású területhasználat

Veszélyek • A barnamezıs beruházások csökkenı támogatása • Beruházások elmaradásával a terület állapotának további romlása • A város belsı részén marad az alacsony intenzitású területhasználat

41

1.10 Százados úti negyed Százados úti negyed határai: Asztalos Sándor utca – Kerepesi út – Hungária körút – Salgótarjáni út A Százados úti negyed a kerület egyik legvegyesebb funkciójú városrésze (ipari, üzleti, lakó, intézményi, sport, rekreáció). Identitással jelenleg csak részelemi rendelkeznek (Mővész telep, Sport pályák). A városrész képét alapvetıen javította, hogy a rossz lakások és az elavult gyárépületek többségét már lebontották, és jelentıs mennyiségő új lakás (MH) épült a területen. Ennek köszönhetıen a terület lakásállománya a kerületi átlagot meghaladó minıségő. A negyed fejlıdését meghatározza, hogy a fekvésének (nagyrészt vasútvonalak határolják) köszönhetıen nem rendelkezik igazi kapcsolattal a józsefvárosi szövettel. A Hungária és a Kerepesi út ugyanakkor jelentıs fejlesztı erıket vonz a területre. A pályaudvarok közelsége és a Hungária körút logisztikai szerepének növekedése, pedig kedvezı feltételeket jelent az ipari, gazdasági funkciók erısödésének. Ezt jelzi az is, hogy az utóbbi években megindult az Asztalos Sándor utca menti ipari területek átalakulása, korszerősítése. A sportpályák megújítása, kerületi életbe történı bevonásuk egy fontos kapcsolódási pontja a terület fejlıdésének, azonban a jelenlegi tulajdonviszonyok (magán/állami) következtében ezek megvalósítására kevés lehetıséggel rendelkezik az önkormányzat. Magántulajdon dominanciája miatt a térség fejlıdését döntıen a magánszféra fejlesztési lépései határozzák meg. Az önkormányzatnak a területen elsısorban támogatási, szabályozási feladatai vannak.

1.10.1

Gazdasági helyzetelemzés

.táblázat: Gazdasági adatok a vállalkozásokról Százados úti negyed 1.


1.1. 1.2. 1.3. 2.


3.


20


6 3 11 4


n.a.

42

43

1.10.2

Társadalmi helyzetelemzés

.táblázat: Társadalmi adatok Százados úti negyed 1.b.


2.


2.1.

0-14

17,6

2.2.

15-59

63,7

2.3.

60-x

18,7

3.


4. 5. 6. 7.

1.10.3


3282

17,2 24,8 60,3 37,2

36,6



Lakókörnyezet minıségére vonatkozó adatok

.táblázat: Lakásadatok Százados úti negyed 1.

Lakásállomány

2.


1442 9,2


44

1.10.4

Közszolgáltatások bemutatása

.táblázat: Közszolgálati intézmények

Bölcsıdék száma Óvodák száma Általános iskolák száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) Középiskolák száma (gimnázium és szakközépiskola együtt) Idısek nappali intézményeinek kapacitás kihasználtsága (ellátottak száma és a férıhelyek aránya)

1.10.5

Százados úti negyed 1 1 0 1 -


SWOT elemzés a Százados úti negyedre

Erısségek • Kedvezı fekvés • Funkcionális diverzitás • Alacsony munkanélküliség • A budapesti átlagnál magasabb iskolázottsági szint

Gyengeségek • A kerület belsı részével korlátozottak az összeköttetései • Rendezetlen tulajdonviszonyok esetenként gátja a fejlesztéseknek • A helyi identitás nem szilárd

Lehetıségek • Új funkciók megtelepedése, a tercier szektor megerısödése • Önerıs fejlesztések • Központilag jelentısen támogatott barnamezıs beruházások

Veszélyek • A barnamezıs beruházások csökkenı támogatása • Helyi erıforrások nem hatékony felhasználása • A helyi közösségek szerepe tovább gyengül, nem kristályosodik ki helyi identitás

45

1.11 Szigony negyed Szigony negyed határai: Szigony utca – Práter utca – Leonardo da Vinci utca - Baross utca – Illés utca – Korányi Sándor utca - Üllıi út A Szigony negyed jellegzetességeit két eltérı funkciójú, sajátos arculattal rendelkezı rész határozza meg, a Szigony – Tömı lakótelep és a Szigony utcánál található tudományos jellegő intézmények által határolt terület, mely magába foglalja a negyed jelentıs részét kitevı Klinikai tömböket is. Az 1970-es években kialakított Szigony – Tömı lakótelep a befejezetlen Szigony körút torzóként itt maradt része, mely magán viseli a városfejlesztési beavatkozás minden káros jegyét. A lakótelepre jellemzı a kerületi átlagot is lényegesen meghaladó magas népsőrőség, melyhez mérten nagyon kevés és leromlott állapotú közterület található az épületek között. A közterületek jelentıs részét lefoglalják a parkoló autók, a maradék kevés zöldfelület pedig nem tudja megfelelıen kielégíteni az általános igényeket. A rossz állapotú lakókörnyezetnek köszönhetıen a Szigony-Tömı lakótelep a harmadik legolcsóbb lakáskínálatú lakótelep Budapesten. A zöldfelületek hiánya, a leromlott állapotú lakókörnyezet közrejátszott a negatív társadalmi folyamatok felerısödésében. A területrıl a tehetısebbek elköltöznek, folyamatos az elvándorlás az alsó-középosztályhoz tartozó lakók, köztük a diplomával rendelkezık körében. Ugyanakkor a területen nagy hagyománnyal rendelkezı, jelentıs eredményeket felmutató civil szervezetek dolgoznak A területtel kapcsolatos önkormányzati beavatkozások legfontosabb feladata a környezet minıségi fejlesztése és ezen keresztül a lakótelep vonzó-megtartó képességének erısítése. A városrész és az egész kerület kulturális szerepének fejlesztése során kiemelt jelentısséggel bír a Szigony utcánál található tudományos intézmények (MTA KOKI, Semmelweis Egyetem intézményei és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem) által határolt terület. A terület adottságai, az országos jelentıségő tudományos intézmények területi koncentrációja és az intézmények között létrejött szoros kapcsolat lehetıvé teszi, hogy a tudományos jelleg továbbfejlesztésével egy Tudásközpont kerüljön kialakításra a térségben. A fejlesztések legfıbb célja, hogy a terület tudományos szerepének erısítésével, további tudományos jellegő intézmények területre vonzásával és létesítésével egy országos jelentıségő tudományos központ (Tudásközpont) kerüljön kialakításra, mely hozzájárul az egész kerület kulturális és gazdasági szerepének erısítéséhez. A Tudásközpont kialakítása a terület intézményei, az önkormányzat, Rév8 Rt és szakmai befektetık szoros együttmőködésére épül, mely során további tudományos jellegő intézmények kerülnek kialakításra a területen.

46

47

1.11.1

Gazdasági helyzetelemzés

.táblázat: Gazdasági adatok a vállalkozásokról Szigony negyed 1.


1.1. 1.2. 1.3. 2.


3.


1.11.2

54


24 3 27 8


n.a.

Társadalmi helyzetelemzés

.táblázat: Társadalmi adatok Szigony negyed 1.b.


2.


2.1.

0-14

10,4

2.2.

15-59

68,4

2.3.

60-x

21,3

3.


4. 5. 6. 7.


9793

24,4 16,5 57,8 39,2

38,8



48

1.11.3

Lakókörnyezet minıségére vonatkozó adatok

.táblázat: Lakásadatok Szigony negyed 1.

Lakásállomány

2.


1.11.4

4542 8,6


Közszolgáltatások bemutatása

.táblázat: Közszolgálati intézmények

Bölcsıdék száma Óvodák száma Általános iskolák száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) Középiskolák száma (gimnázium és szakközépiskola együtt) Idısek nappali intézményeinek kapacitás kihasználtsága (ellátottak száma és a férıhelyek aránya)

1.11.5

Szigony negyed 2 2 1 2 n.a.


SWOT elemzés a Szigony negyedre

Erısségek • Központi fekvés • Közlekedés által megfelelıen feltárt • Jelentıs intézményhálózat

Lehetıségek • A lakótelep épületeinek felújítása, a Szigony tér rekonstrukciója növeli a környék presztízsét, az ingatlanok értékét • Tudásközpont • Kerületi helyi központ kialakítása

Gyengeségek • Az épített környezet rossz mőszaki fizikai állapota • Monoton környezet, rendezetlen közterületek • Magas kriminalitás • alacsony gazdasági potenciál • alacsony gazdasági aktivitás Veszélyek • Folytatódó elvándorlás, társadalmi konfliktusok elmélyülése • A szegregáció kiterjedése • Az állami szerepvállalás csökkenése a lakótelepek rehabilitációjában • Támogatások megszőnése esetén a helyben mobilizálható erıforrások hiányában a konfliktusok elmélyülése várható

49

2 Józsefváros jövıképe és stratégiai céljai 2.1 A jövıkép Józsefváros hosszútávú (15-20 éves) jövıképe szerves egységben fogalmazódik meg Budapest és a régió jövıképével. Az egyéni arculatú és kínálatú negyedek egyszerre fognak tartósan belvárosi szerepet betölteni a fıváros életében, és megújult lakókörnyezetükkel megfizethetı, megfelelı színvonalú lakhatási lehetıséget biztosítani mindenki számára. A kerület vonzerejét a fejlett egymásra támaszkodó, helyi civil társadalom biztosítja, mely segíti az itt élıket sokszínőségük megırzésében, jövedelemtermelı és önfenntartó képességük kiteljesítésében. Józsefváros városszerkezeti és városszervezeti adottságaira alapozva kíván egyre hangsúlyosabb szerepet vállalni Budapest vonzerejének, és versenyképességének erısítésében. A fıvárosban egyedülálló koncentrációjú egyetemi és kutató kapacitások valamint a Belsı-Józsefvárosban már kialakult „kreatív milliı” nyújtják azt az innovatív gazdasági környezetet, melynek révén kialakulnak a kerületben a fejlett tudásalapú üzleti szolgáltatások helyei, a kutatás-fejlesztési területek, a kulturális- szabadidıs gazdaságra épülı szolgáltatások célterületei.

2.1.1 A jövıkép térszerkezeti elemei Józsefváros Budapest centrumában helyezkedik el. A kerület elhelyezkedése miatt jövıképe kapcsolódik mind a Közép-magyarországi Régió mind Budapest Fıváros megfogalmazott jövıképéhez. „A Közép-magyarországi Régió hosszú távú (15-20 éves) jövıképe megfogalmazza, hogy a régió megtartva fejlıdési ütemét, Kelet-Közép-Európa egyik vezetı régiójává válik, ugyanakkor a fenntarthatósági kritériumokat gazdasági, környezeti és társadalmi vonatkozásban egyaránt teljesítve a térség fı gazdasági, társadalmi, kulturális szervezı erejévé, fejlesztési pólusává alakul. A Régió az információs társadalom fejlesztésében kihasználja regionális versenyelınyét, és tevékeny részt vállal a vívmányok kelet-európai közvetítésében.” A Régió összhangban az Európai Uniós alapelvekkel, melyek szerint az Európai térség fejlıdésének kulcsai a városok, három fıelemre helyezi a hangsúlyt: a gazdasági versenyképesség növelésére, a társadalmi kohézió erısítésére, és az élhetıség/fenntarthatóság megvalósítására. Budapest Fıváros elfogadott hosszútávú koncepciói a Régiós jövıképpel teljesen összhangban határozzák meg, Budapest belvárosának, ezen belül Józsefvárosnak a jövıképét. Az összvárosi feladat megosztásban a fıváros is, tudás és kultúra alapú gazdaságfejlesztésben vizionálja a Belváros jövıjét, kihasználva a kiemelkedı építészeti örökséget, mint turisztikai vonzóerıt.

50

A kerület közvetlen környezete felé nyitott, Budapest egésze iránt elkötelezett szerepet vállal, fıleg a Fiumei-Orczy úton belüli terület kerület határokon átívelı közös fejlesztésében, az egységes 19-20 század fordulós épített környezet megırzésében.

2.1.2 A jövıkép társadalmi elemei Józsefváros jövıképe az, hogy a dezurbanizációs folyamatok és a kerületfejlesztés eredményeképpen lelassul, majd megáll a népességfogyás a kerületben. A népesség alakulását több tényezı befolyásolja a természetes folyamatok mellett: egy lakásba lakók számának csökkenése, a kerület belsı területeinek a funkció bıvítése csökkenti az állandó lakosok számát, míg a kerület középsı részén elkészülı több mint 5000 új lakásba a beköltözık növelik az állandó lakosok számát. Józsefváros egyik vonzereje, hogy városszerkezeti és városszervezeti adottságai révén, valamint a negyedekre koncentrált fejlesztések révén jó intézményi ellátottsággal bír. A fejlesztések rendeleti és közvetlen támogatásával a tradicionális szolgáltatási portfólió egységes hálózatba szervezıdik a területen elhelyezkedı nem önkormányzati intézmények és a létrehozott új magán szereplık által nyújtott szolgáltatásokkal.

2.1.3 A jövıkép gazdasági elemei Józsefváros egészének jövıjét alapvetıen három kulcsterület és azokhoz kötıdıen három kulcs ágazat határozza meg. Belsı-Józsefváros természetes fejlıdési lehetıségét a Budapest Belvárosába irányuló külsı-belsı turizmusnak a jelentıs része adja. A belvárosi funkciók kiterjesztése, a már meglévı kulturális értékek felmutatása, erıteljes belsı hálózattá szervezése, vonzerejének növelése, a Nagykörúton belüli városrész egységes kulturális örökségi területté alakítása biztosítja a Palotanegyed erıs fejlıdését. A fejlıdés a vendéglátás, a kulturális gazdaság és a vonzerıgazdaság szereplıinek jelenlétét erısíti, és ezen keresztül jelentıs számú munkahely kialakítását segíti elı. A Középsı-Józsefvárosban, a meglévı egyetemek és akadémiai kutató központok adottságaira ráépülı, a Corvin Sétány Program területén kialakuló K+F koncentráció biztosítja a kerület tudásgazdaságának a fejlıdését. Józsefváros fejlıdésének harmadik területe a Hungária körút és Fiumei-Orczy út közötti zónában, természetesen a Kerepesi temetı kivételével, alakul ki. Itt az un. „24-órás” vegyes használati módú fejlesztések biztosítják a terület jövıjét. A meglévı lakó funkciók mellett, újabb lakóterületek, fejlett gazdasági-szolgáltatási funkciók és szabadidıs funkciók kapjanak teret, és képzıdnek ezzel jelentıs számban munkahelyek.

2.1.4 A jövıkép méltányossági elemei Józsefváros legfontosabb térszerkezeti jövıképe az, hogy a kerületen belül csökkenjen a kelet-nyugati irányú társadalmi-gazdasági-környezeti megosztottság. A negyedek egyéni

51

arculatának megırzése, sıt erısítése mellett alakuljanak ki a kerületben a belvárosi funkciókat befogadó területek. A kerület egészének egységes fejlesztése és a meglévı közös társadalmi akarat biztosítja azt, hogy a kerület egyes részei közötti különbségek nem alapvetı szociális és szegregációs problémákból, hanem a negyedek identitásából származó sajátosságaiból adódnak. A változások során a hátrányos helyzetek nem kiradírozásra kerülnek hanem kiegyenlítésre.

2.1.5 A jövıkép környezeti elemei Józsefváros jövıjének meghatározó eleme az épített örökség, az épületállomány, a terek, az utcák amelyek ismét a városi élet fórumaivá válnak. Ezeket a fórumokat az egész kerületen átívelı homlokzataiban is megújult, a jellemzı építészeti motívumokra fókuszált díszkivilágítással rendelkezı biztonságos (kamerákkal védett) sétálóutcák kötik össze. Emellett a város-rehabilitáció és a jelentıs magánerıt is megmozgató városfejlesztés eredményeképpen a kerület közterületei és épületei megfelelı környezetet biztosítanak a megújuló kerület társadalmi-gazdasági változásainak. A fejlesztésekkel a közterületek, és zöldfelületek mennyisége és minıségi növelése, a parkolási lehetıségek kialakítása, vonzó épített környezet kialakulása.

2.2 A célrendszer 2.2.1 A célrendszer belsı szerkezete A kerületfejlesztés egy hoszútávú folyamat, melyet a kerületfejlesztési stratégia vezényel. A stratégiában megfogalmazott átfogó és részletes célok biztosítják a kerületfejlesztés értékállóságát az idıben állandóan változó feltételek és körülmények között. A stratégia funkcionális (pl. lakáspolitikai cél, társadalomfejlesztési cél) területi (negyedek) és idıbeli (rövid, közép, és hosszú táv) szerkezetbe rendezi a célokat, azért hogy a célrendszer biztosítsa a leghatékonyabb megvalósítást és a többlet elınyök (szinergiák) kinyerésére legalkalmasabb összeállítását. A fejlıdés megvalósítását csak az itt élı és itt dolgozó társadalmi és gazdasági szereplıkkel együtt tudja az önkormányzat elérni a kitőzött célt. A stratégia szerint az önkormányzatnak aktív szerepet kell vállalnia, a társadalmi szereplık, civil szervezetek bevonásában. A stratégiában javasolt negyedek is azt a célt szolgálják, a civil és társadalmi szereplık erıteljesebb munkába történı bevonásával, egyes önkormányzati feladatok alacsonyabb szintre történı delegálásával a megvalósításba minél több itt élıt lehessen bevonni. A stratégia célja is a kerületrészek – negyedek – identitásának hangsúlyozása, az arculatuk

52

fejlesztése, az eltérı hangulatok erısítése. A javasolt negyedek pontos körül határolása valódi közösséggé történı átalakulása, része a kerületfejlesztési folyamatnak. A sokszínőség miatt az itt élık a saját kerületrészükhöz is erısen ragaszkodnak, és ott érzik otthon magukat. A mikrokörnyezethez való kötıdés erısítése egyben az egész kerülethez való kötıdést is támogatja. A kerület különbözı negyedeiben a fejlıdést ezért a helyi sajátosságokhoz igazodva kell támogatni.

2.2.2 A célrendszer elhelyezkedése a jövıképben és a településfejlesztési koncepcióban Józsefváros fejlıdésének alapvetı irányai, a kerületfejlesztés stratégiája az 1996-os kerületfejlesztési óta adott. A jelen stratégiában megfogalmazott jövıkép 1998 óta valamennyi kerületfejlesztési dokumentumban - Kerületi Rehabilitációs Koncepció (1996), Józsefvárosi Rehabilitációs Programterv (1998), Józsefvárosi Kerületfejlesztési Koncepció (2001), 15 éves Kerületfejlesztési Stratégia (2005), Józsefváros Kerületfejlesztési Koncepció (2007), Corvin Sétány Program (2002) Kerületi Lakáskoncepció (2000), Józsefvárosi KSZT (2008) – szerepel, és valamennyi dokumentum ehhez rendeli hozzá kitőzött célrendszerét és eszközeit. A 2005-ben elfogadott „15 éves kerületfejlesztési stratégia” és ennek 2007-es „önkormányzati fejlesztési rendelettel” elfogadott aktualizálása a legfontosabb alapértékeket és célok rögzítette. Jelen IVS is ezeknek az elfogadott dokumentumoknak a tovább fejlesztése.

2.3 A hosszú távú, 15-20 éves célok A kerületfejlesztés hosszútávú legfontosabb célkitőzései: a kerület gazdasági társadalmi helyzetének, versenyképességének erısítése, a fıvárosi státus emelése és a jelentkezı társadalmi problémák oldása. Társadalmi értékek, célok a kerületi életminıség fejlesztése mindenki számára megfizethetı, megfelelı színvonalú lakhatás biztosítása közösségfejlesztés, társadalmi kohézió erısítése kerület vonzerejének, a kerület népességmegtartó erejének fejlesztése

Gazdasági értékek, célok a kerület gazdasági aktivitásának erısítése

53

a kerület jövedelemtermelı és önfenntartó képességének javítása az önkormányzati lakás- és helyiségvagyon értékének megırzése, növelése helyi munkaerıpiac fejlesztése

Környezeti értékek, célok a kerület általános környezeti minıségének javítása azonosítható kerületegységek létrejöttének támogatása közterületek, zöldfelületek minıségének és mennyiségének növelése parkolási lehetıségek kialakításának támogatása

2.4 7-8 éves középtávú célok (2015-ig) Az önkormányzati fejlesztések megvalósításának alapja a hosszútávon egyensúlyos költségvetés. Az önkormányzat Képviselı-testülete 2004-ben elfogadta a Józsefváros Önkormányzat 10 éves költségvetési tervét, így a jelen anyagban szereplı fejlesztési programok megvalósíthatóságának pénzügyi kereteit ez a 10 éves terv határozza meg a leginkább. A 10 éves terv egy olyan egyensúlyi gazdálkodás megteremtését célozza meg, amely fenntartható mőködés mellett biztosítja a folyamatos fejlıdés megvalósítását is.A 10 éves költségvetési terv tartalmazza azokat a feltételeket, alap elhatározásokat és önkormányzati lépéseket is, melyek az egyensúlyi, fejlıdést biztosító gazdálkodás megvalósításához szükségesek. A terv egyik legfontosabb alap elhatározása, feltétele, hogy az önkormányzat költségvetésében a mőködési bevételek és kiadások tartósan legalább egyensúlyba legyenek. 2004-ben a mőködési és a felhalmozási bevételek aránya 75-25% körül alakult, az értékesíthetı vagyonelemek jelentıs csökkenése miatt ez az arány hosszabb távon 90-10%-ra változik, így a költségvetési egyensúly biztosítását egyre nagyobb mértékben a mőködési bevételek növelése (kiadásokhoz mérten) jelenti. Az egyensúly, illetve a pozitív mőködési eredmény eléréséhez szükséges egyik legfontosabb önkormányzati lépés az önkormányzati vagyon hasznosítását és értékesítését is szabályozó hosszú távú vagyonpolitika kidolgozása és megvalósítása. A hosszú távú helyiségekkel és a lakásokkal kapcsolatos vagyonpolitika fıbb elvárásai a következıkben foglalható össze: Az önkormányzat sajátos bevételeinek jelentıs részét 40-45% át a helyiség bérbeadásából származó bevételek adják, a vagyonpolitikának a bevételek folyamatos megtartására, lehetıség szerinti növelése érdekében kell lépéseket tenni. A 2600 elembıl álló helyiségportfolió átvizsgálása után az értéktelenektıl illetve a hosszú távon

54

üres helyiségektıl (jelenleg 1000 körüli az kihasználatlan helyiségek száma), melyek csak a kiadásokat növelik, meg kell szabadulni (értékesítés, selejtezés). A hosszú távú lakás-vagyonpolitikával kapcsolatban felmerült elvárások a korábbi lakáskoncepcióban és a jelen anyagban is szereplı elvekkel, célkitőzésekkel összhangban kerültek megfogalmazásra. A lakásportfolió átalakulásának 20 év alatt le kell zajlania, ennek keretében a jelenleg 7500 db körüli önkormányzati lakásállományt le kell csökkenteni 3000-4000 db-ból álló fenntartható, jó minıségő állományra. Fontos elvárás, hogy a lakásállomány hasznosításából származó bevételek (bérleti díjak) biztosítsák a fenntartást, azaz haladják meg a mőködtetésre, karbantartásra fordított kiadásokat. Az egyensúlyi mőködés megvalósításának másik fontos lépése az intézményi mőködés racionalizálása. Korszerősítés, racionalizálások, átszervezések és egyéb lépések révén a fajlagos intézményi bevételek növelése és a mőködésre fordított fajlagos kiadások csökkentése. Ezeket az elhatározásokat erısítette meg rendeletben a Józsefvárosi Képviselı-testület 2007-ben. Józsefváros hosszú távú fejlıdésének érdekében a rendelet biztosítja, az egyes ágazati és területi rendelkezések és intézkedések közötti szinkronitást és azok egymásra épülését mind az önkormányzat saját mind az egyes más önkormányzati és kormányzati alrendszerek között. Az elfogadott kerületfejlesztési koncepció alapján, ez a rendelet biztosítja a további önkormányzati rendeletek közötti összhangot a kerületfejlesztési koncepcióban megfogalmazott prioritások alapján, és a városrehabilitációs és fejlesztési területek kijelölését. A rendelet rögzíti, hogy a megfogalmazott speciális intézkedések, az Önkormányzat vagyonára vonatkozó helyi szabályozás elsıdlegesen az önkormányzati vagyon fejlesztési célkitőzésekkel összhangban álló megtartását, gyarapítását szolgálja, és ezen célkitőzéseket az Önkormányzat megfelelı vagyonkezelı szervezet létrehozásával valósítsa meg. A Kerületfejlesztési Koncepcióval és a korábbi önkormányzati döntésekkel összhangban a Képviselı-testület a jelen rendelet elfogadásával a korábbiak mellett további helyi város-rehabilitációs területeket és fejlesztési területeket jelöl ki, a helyi városrehabilitációs területek és fejlesztési területek teljes körének meghatározását a jelen rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. Az önkormányzati ingatlanvagyon használata, hasznosítása, elidegenítése során az Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának és vagyonkezelı szervezetének a Kerületfejlesztési Koncepció, a rehabilitáció, illetve a fejlesztés megvalósítását elsıdleges szempontként kell figyelembe venniük. E körben részben, vagy egészben kiürítésre szánt ingatlanokban bérlı nem helyezhetı el, törekedni kell a hatályban lévı bérleti szerzıdések megszüntetésére, és bármely tulajdonosi rendelkezésre csak a fejlesztési céllal összhangban van lehetıség.

55

A kerület fejlıdésének biztosításához szükséges, hogy az önkormányzat a költségvetési bevételeinek 10-15%-át hosszabb távon a fejlesztésekre tudja fordítani. A 10 éves költségvetési terv táblázatai jól mutatják, hogy a Corvin Sétány Program erısen befolyásolja a további fejlesztési lehetıségeket. A Projekt kiadásai 2009-ig 2 és 3 milliárd Ft körül alakulnak, 2012-ben merülnek fel az utolsó beruházási kiadások, ezt követıen már csak a felvett hitelek, kölcsönök törlesztése jelent kiadást a Projekttel kapcsolatban. A következı táblázat a 10 éves költségvetési terv alapján az önkormányzat fejlesztésekre fordítható kiadásait mutatja. A Corvin Sétány Programon felül az elsı 5 évben nagyjából 2,9, második 5 évben 3,2 milliárd Ft-ot lehet fejlesztésekre fordítani. 2015 és 2019 között már nem jelentkeznek a Projekttel kapcsolatban beruházási kiadások és a hiteltörlesztések is folyamatosan csökkennek, így a harmadik 5 éves idıszakban több forrást tud az önkormányzat a fejlesztésekre felhasználni. Önkormányzati fejlesztésekre fordítható kiadások (mFt) 2005-2009

2010-2014

2015-2019

Fejlesztési kiadások

13 500

4 200

8 800

Corvin Sétány Programon felüli fejlesztésekre fordítható összeg

2 900

3 200

8 800

A fejlesztések finanszírozása során fontos szerephez jutnak a pályázatokon elnyerhetı támogatások. 1998 és 2003 között az önkormányzatnak összesen mintegy 1,5 milliárd Ft támogatást sikerült elnyernie különbözı fıvárosi, állami és EU-s pályázatokon. A fejlesztések megvalósításához ennél nagyobb összegő támogatás megszerzése szükséges. A 10 éves költségvetési tervezet során azzal számoltunk, hogy a Corvin-Szigony Projekttel kapcsolatban az Együttmőködési Megállapodás szerint a Fıváros 3 milliárd Ft támogatást biztosít a józsefvárosi önkormányzat részére, és a Projekten felül évente még 100 millió Ft támogatást sikerül az önkormányzatnak megszereznie. A Projekt befejezését követıen, pedig évi 400-500 millió Ft összegő támogatás szükséges a fejlesztések finanszírozhatóságához. Így 5 éves idıszakokra vetítve 2-2,5 milliárd Ft összegő támogatás megszerzése szükséges a fejlesztési programok megvalósításhoz. Ekkora összegő támogatás elnyerése nem könnyő feladat, a korábbiaknál lényegesen több erıfeszítést igényel az önkormányzat részérıl.

56

2.4.1 Lakáspolitikai cél Hiába indult meg a rehabilitáció a kerületi lakásállományra még mindig a korszerőtlen szerkezet és az alacsony minıség a jellemzı. Az önkormányzati tulajdon aránya bár folyamatosan csökkent, de még mindig a fıvárosi átlag többszöröse. Az önkormányzati lakásállomány a kerületi átlagnál is rosszabb minıségő. A leromlott önkormányzati épületállomány fenntartása gazdaságtalan, egyre magasabb költséget emészt fel az elmaradt karbantartási munkák miatt az állagmegóvás. A bérleti díjakból a meglévı állapot szinten tartása sem valósítható meg, a minıség javítása pedig már olyan magas kiadást igényel az önkormányzat részérıl, amelyet már nem bír el az éves költségvetése. Az önkormányzati lakásgazdálkodás a kerületi gazdálkodás jelenleg egyik leghangsúlyosabb és legnehezebben mőködı eleme. A lakásportfolió átstrukturálása alapvetı a kerületi feladatok hosszú távú finanszírozhatóságának érdekében. A program legfıbb célja a lakásrendszer új, hosszútávon fenntartható intézményi háttérének a kialakítása, mely biztosítja mindenki számára a társadalmi helyzetének megfelelı egészséges, fenntartható és megfizethetı lakhatást. A meglévı kerületi lakásgazdálkodási rendszer korszerősítése során, az intézmények helyzetének és feladatainak áttekintése után a legfontosabb lépés a külsı felelıs szakmai piaci szereplık bevonása feltételeinek megteremtése. Ehhez rendeleti és esetenként törvényi harmonizáció is szükséges. A lakáspolitikai célok eléréséhez szükséges egy lakhatást biztosító szabályozó rendszer kialakítása. Ennek elemei a lakások (önkormányzati és nem önkormányzati lakások) és a kapcsolódó önkormányzati szabályozók (lakás elosztási rendeletek, lakbér rendeletek, és a különféle támogatások rendszere). A rendszer része a lakás fenntartási szolgáltatások megerısítése, színvonalának emelése és a „felhasználó barát” szolgáltatási magatartás kialakítása. Ezek a lépések fontos állomásai lehetnek a lakosság bizalmának megerısítésében. Az önkormányzati lakásgazdálkodás a kerületi gazdálkodás jelenleg egyik leghangsúlyosabb eleme. A lakásportfolió átstrukturálása alapvetı a kerületi feladatok finanszírozhatóságának érdekében. A gazdaságtalan, nem fenntartható és építészeti értéket nem képviselı elemek elidegenítésével, lebontásával, az alacsony minıségő lakások arányának folyamatos csökkentésével a jelenlegi 7500 lakás helyett egy 3000 4000 lakásból álló fenntartható portfolió létrehozása cél, mely minıségi és ugyanakkor megfizethetı szolgáltatás nyújtását teszi lehetıvé. Az átalakítás része egy kontrolált bérő állomány létrehozása az önkormányzati lakásvagyonon belül. Ez a kontrolált bérő lakásállomány magasabb bérleti díj beszedését teszi lehetıvé, amely elısegíti a fenntarthatóság megvalósítását.

57

Az önkormányzat a piaci és a non-profit/civil szektor bevonásával segítheti leginkább forrás takarékosan a lakásállománya átalakítását. Az önkormányzat beruházási kiadások nélkül – vagy csak minimális mértékő kiadással - juthat új lakásokhoz, ha támogatatja a vállalkozói bérlakásépítéseket és a közhasznú szervezeteket. Ezeknek a támogatásoknak több formája lehet: kedvezı szabályozási feltételek teremtése, kedvezmények megítélése, kedvezı telekár, stb. Ebbe a körbe tartozik a társasházak felújításának támogatása is, amely a kerület környezeti megújulását is elısegíti. Lakáspolitikai célok kerületi lakásfenntartási rendszer kialakítása lakásrendszerhez illesztett szolgáltatás kialakítása, Társadalmi elemei

a szolgáltatások minıségének javítása lakótámogatási rendszer átláthatóbbá tétele átjárható, többszektorú lakásrendszer kialakításának támogatása lakáselosztási rendszer kialakítása és hosszútávon történı fenntartása az önkormányzati lakásportfolió átstrukturálása, minıségének javítása, fenntartható lakásállomány létrehozása

Gazdasági elemei

kontrolált-bérő lakásállomány létrehozásának támogatása vállalkozói bérlakás állomány létrehozásának támogatása értékesítéssel összekapcsolt lakóépület felújítások támogatása lakásépítések támogatása leromlott állapotú nem felújítható lakás állomány lebontása

Környezeti elemei

építészeti értéket képviselı lakóépületek felújítása a lakóépületek közvetlen környezetének javítása,közterületek zöldfelületek kialakítása

2.4.2 Társadalomfejlesztési cél A kerület társadalmi helyzetére az elmúlt évek változásai ellenére, még mindig jellemzı a fıvárosi átlagnál magasabb munkanélküliség és az alacsony iskolázottság. Az adatok azt mutatják, hogy erısödött a különbség a kerület különbözı területi egységei között, a társadalmi problémák jellemzıen 2 területi egységben (Orczy, Magdolna) sőrősödnek össze. Jelen program a kerület egészét illetıen fogalmazza meg a társadalomfejlesztési – iskolafejlesztési feladatokat – természetesen területenként eltérı karakterrel. A legfontosabb feladat a kerületi kötıdés erısítése, és a kerület vonzóerejének növelése, a felnövekvı generációk számára többlet lehetıségek biztosítása. Az átfogó program az

58

oktatás és a kultúra intézmény rendszerének megújítása, újra programozása. A krízis területeken ez a program a társadalmi leszakadás hátterének megszüntetése. Alapvetı feladat az intézmények szerepének és környezetükre kifejtett hatásának erısítése. Az iskolák és óvodák területi eloszlása egyenlıtlen több közöttük az elavult, jelentıs felújítást igénylı intézmény. Az újra programozás során az iskolák versenyképességének és minıségének fejlesztése a feladat, differenciált oktatási és kulturális programokkal, illetve az oktatás mellett a kulturális szerepek felvállalását kell megvalósítani. Az iskolák, óvodák és a kerületi kulturális intézmények közötti kapcsolatok fejlesztése, közös programok létrehozása is erısíti az intézmények szerepét. Az intézmények - az iskolák-óvodák-kulturális helyek - szolgáltatásaik fejlesztésével tudnak többletforrásokhoz jutni. A felújítások (rekonstrukciók), a szolgáltatások fejlesztése során, nı az intézmények kihasználtsága és ezzel az üzemelés gazdaságosabbá válik, csökkennek az intézmények fajlagos fenntartási költségei. A feladat tehát a programok során, hogy a szolgáltatások növekedése mellett csökkenjenek a költségek. Társadalomfejlesztési célok

iskolák-óvodák környezetre kifejtett hatásának erısítése differenciált iskolák létrehozása,

Társadalmi elemek

iskolák-óvodák és a kerületi kulturális intézmények közötti kapcsolatok támogatása, erısítése

integrált kulturális helyek kialakítása

munkerıpiaci versenyképesség növelése

felújítások rekonstrukciók során a létrejövı intézmények fajlagos üzemelési költségének csökkentése

Gazdasági elemek

Környezeti elemek

kulturális szolgáltatások fejlesztésébıl többletforrás győjtés

iskolák-óvodák felújításának, karbantartásának tervszerővé tétele, szinkronizálása a területi és más ágazati programokkal

új intézmények építése

integrált kulturális helyek létesítése

intézmény felújítások

59

3 Városrészi célok 3.1 Palotanegyed A „Palotanegyed” a kerület legfejlettebb és legegységesebb területe, kialakult erıs identitású társadalmi környezettel. A terület további fejlesztésével lehet elérni a kerület versenyképességének növelését, belvárosi funkcióinak kiterjesztését. Az önkormányzat megkezdte egy kerületen túlmutató összefogás megszervezését. A negyed fejlesztésének sikerét nagyban tudja elısegíteni az Erzsébetvárosi és a Terézvárosi Önkormányzattal közös együttmőködés megindítása. Az Önkormányzatok elhatározták, hogy összefogva más érdekelt önkormányzati, kormányzati, piaci és civil szereplıkkel megújítják kerületük kiemelt történelmi értékkel bíró belvárosi részét. Ez a terület a Kiskörút, és a Nagykörút között, a Fıváros arculatát alapvetıen meghatározó eklektikus városmag domináns része. Ezen a területen sőrősödik össze az eklektikus épületkincs jelentıs része, és ez a terület a Belváros szerves folytatása. Az Önkormányzatok célja, hogy aktívan részt vállaljanak Budapest és a Középmagyarországi Régió átfogó céljainak megvalósításában, a térség versenyképességének és vonzerejének növelésében és felelısen támogassák Budapestet a Kelet-Közép-Európa regionális kulturális és kereskedelmi központi feladatokban. .terkep: Kapcsolatok

60

Budapest és a régió természetes fejlıdési lehetısége a térségbe irányuló turizmusra épül. Ennek a turizmusnak a jelentıs része a fıváros centrumát célozza. A belvárosi funkciók kiterjesztésével, a területen már meglévı kulturális értékek felmutatásával, erıteljes belsı hálózattá szervezésével lehetıség nyílik a fıváros vonzerejének növelésére, a Nagykörúton belüli városrész egységes kulturális örökségi területté alakítására, és ezen keresztül jelentıs számú munkahely kialakítására. Az átfogó célok megvalósítása érdekében az alábbi specifikus célokat tőztek maguk elé az önkormányzatok: a kulturális és épített örökség megújítása; az identitást ırzı épületek megújítása; a kulturális és épített örökségi helyszínekre épülı munkahelyteremtés és a foglalkoztatás elısegítése; a kreatív iparágak feltételeinek javítása, „kreatív innovatív milliı” kialakítása; a program végig vitelének biztosítása; civil és piaci szereplık bevonása; a terület épületvagyonának hosszú távú fenntarthatóságának biztosítása. A célrendszer megvalósításához az alábbi legfontosabb programok kerülnek kialakításra: az Önkormányzatok közös cselekvésének, együttmőködésének intézményesítése; az épített örökség elemeinek megújítása, a szükséges funkció váltás elısegítése; a terület közterületeinek egységes és hálózatszerő megújítása, a szükséges infrastrukturális fejlesztések elvégzése; a terület parkolási helyzetének rendezése; kreatív iparágak letelepedésének elısegítése, speciális inkubációs folyamatok kidolgozása és támogatása; a területre egységes kiskereskedelemi és szolgáltatási program kialakítása és mőködtetése. .terkep: Közterületi program

61

Meghatározandó Belsı Józsefváros új arculata. Az arculat(brand) kialakításában szerepet kap a negyed egyetemi jellege. Élı városi szövet, amely nagy kulturális és idegenforgalmi vonzerıvel rendelkezı fiatalokkal telített kreatív miliıvé válik. Legalább ennyire meghatározó elem a negyed kulturális öröksége, épületállománya, terei, amelyek ismét a városi élet fórumaivá válnak. A városi élet fórumait homlokzataiban is megújult, a jellemzı építészeti motívumokra fókuszált díszkivilágítással rendelkezı biztonságos (kamerákkal védett) sétálóutcákkal kötjük össze, ahol az önkormányzati fejlesztéspolitika a vendéglátás, a kulturális gazdaság és a vonzerıgazdaság szereplıinek jelenlétét erısíti. A területen az önkormányzat a negyednek az alábbi városi szerepek beköltését határozza meg: idegenforgalom, turisztika; vendéglátás; egyetemi negyed; kulturális gazdaság, vonzerıgazdaság, kiskereskedelem. Fontos a fenti szerepek önkormányzati támogatása, gazdaságának fejlesztése, kedvezmények nyújtása és az aktív támogatáspolitika kialakítása, de prioritást kap a minıségi lakófunkciók megtartása is. A fentieknek megfelelıen a Szállodaszövetség Budapesti Régiójával együttmőködve a térségben 10-15 városi szálloda kialakítására látunk lehetıséget, amelyek egymással is együttmőködve az alapinfrastruktúráját jelentheti a negyed fejlesztésének. Fontos feladat a beutazást végzı utazási irodák helyi szerepvállalásának támogatása. Kiemelt prioritást kap a területen a minıségi vendéglátás támogatása, vendéglátóhelyek, kulturális helyek, teraszok létesítése. .terkep: Kivilágítási program

62

Fontos szemléletbeli változást szeretnénk elérni a várospolitikában. A belváros kiterjesztése program azt jelenti, hogy Budapest történelmi örökséggel rendelkezı, de új funkciókkal, élettel megtöltött kreatív belvárosa a nagy körúton belül épül ki. Többütemő városrehabilitáció, revitalizáció pilléreit a városi egymással összefüggı „Baedekker” (útikönyv) utcák adják. Ezek, vagy sétáló utcák, vagy csillapított forgalmú díszburkolatú utak lesznek, a fıbb csomópontoknál mélygarázsokkal. Összességében alapcélkitőzés a negyed területérıl az autós átmenı forgalom teljes kiszorítása. Meg kell teremteni a megfelelı kerületi csatlakozásokat, így elsısorban a szők értelemben vett belvároshoz, illeszkedve a Budapest szíve programhoz. .terkep: Baedaecker program

63

De a szomszéd kerületi fejlesztési programokhoz való illeszkedés is kiemelt jelentısséggel bír. Ezen fejlesztések megvalósulása, egy konzekvens világos és hiteles várospolitika meghirdetése és végigvitele a fejlesztési terület ingatlanainak forgalmi értékét jelentısen felértékeli, amely felelıs fejlesztési célú vagyongazdálkodás mellett, részben forrásává is válhat a belsı területek rehabilitációjának. Szakítani szükséges azzal az eddigi helytelen várospolitikai gyakorlattal, hogy az önkormányzatok ingatlanfelértékelıdést eredményezı aktusai nem hoznak effektív hasznot a közösségnek. A fejlesztési célú hitelek, kötvénykibocsátások a késıbbi tervezett felértékelıdésbıl válnak finanszírozhatóvá. Igy az ingatlanfelértékelésbıl származó hozamot elsısorban az önkormányzat érdekeltségében kell realizálni, és nem szabad – mint ahogy eddig történt- teljes egészben befektetıknek átadni. A Palotanegyed városszolgáltatásai közül az egyik legfontosabb a járó-beteg ellátás, mely jelenleg a Trefort u. 3-5 alatti palotában mőködik. Az önkormányzat ennek kiváltását az egész kerületet érintıen kívánja megoldani. A program eszközrendszere: Önkormányzati Társulás létrehozása Erzsébetváros önkormányzatával. A fejlesztési vagyont érintı döntéseket a Társulás a Társulási Tanács útján hozza meg. A Fejlesztési Társaság feladata a társulást és részes feleit alkalmassá tenni arra, hogy megfelelı programokkal és tervekkel induljon az elérhetı uniós és más közösségi pályázatok forrásaiért. A program forrásai: Az önkormányzati vagyon fejlesztési célú hasznosításából származó források, önkormányzati (kerületi és fıvárosi) költségvetési források, fejlesztési célú hitelfelvétel és kötvénykibocsátás, ingatlanfelértékelés és aktív ingatlangazdálkodás hozamai. Az EU NFT II. ROP-jának forrásai, illetve egyéb közösségi források. Be kell vonni programokba a helyi vállalkozásokat és a lakosságot is. (pl. A homlokzatfelújítási program). Önkormányzati szabályozási eszközök Városrendezési szabályozás

A magántulajdonú társasházak megújulási lehetıségeinek támogatása a városrendezés szabályozással.

Társasházi támogatás

Társasház felújítási pályázati rendszer mőködtetése

Parkolási helyzet javítása

Önkormányzati rendeletekkel támogassa szintalatti parkolási kapacitások fejlesztését, magánerı bevonásával.

Intézményi kapcsolatok továbbfejlesztése

A terület és az egész kerület gazdasági, kulturális jelentıségét meghatározó nagy oktatási és kulturális intézményekkel való kapcsolatok fejlesztése.

Társadalmi kapcsolatok továbbfejlesztése

A területen mőködı civil szervezetek bevonása a terület életébe, feladatok telepítése

64

Tervezett önkormányzati fejlesztések közterület rekonstrukció

Belsı-Józsefváros teljes területén

környezetvédelem

a Tempo30-as forgalom csillapítási rendszer befejezése

3.2 Népszínház negyed A Köztársaság téren megépülı új metró állomással a negyed harmadik megállója épül meg, ezáltal a negyed bármely pontjáról 5 perc alatt metró megállóhoz lehet érni. A tömegközlekedés fejlesztésével a negyed adottságai még kedvezıbbé válnak, a folyamatos megújulás lehetısége biztosítva van, így közvetlen önkormányzati beavatkozásra, beruházásokra nincs szükség. Az utca megújítása, a villamos és a közterületek fejlesztése elısegíti a megújuló kiskereskedelmi egységeket és ezen keresztül a környezı épületeket. A Teleki téren jelenleg mőködı piac és környezete teljes átalakítást igényel. Az átalakítás elıtt azonban szükséges a piac pontos szerepének tisztázása, karakterének meghatározása (állandó és napi árusítóhelyek, alacsony árfekvéső, tisztán tartható, átlátható, biztonságos). A piac megújítását a jelenlegi tulajdonosokkal és árusokkal együttmőködve de további piaci befetetıkkel kell megvalósítani. Az önkormányzat a negyed fejlıdésének elısegítését szabályozási eszközeivel támogassa, ill. a hiányzó városszolgáltatások fejlesztésével növelje a terület vonzerejét.

Önkormányzati szabályozási eszközök Városrendezési szabályozás





Az egykori Népszínház, a mai Erkel színház rekonstrukciója meghatározó

Társadalmi kapcsolatok értékırzés

Népszínház utcai portál program, kis kereskedelem fejlesztési program

Önkormányzati fejlesztések közterületi rekonstrukció

a 4-es metro belépése után a Népszínház utca és a villamos vonal rekonstrukciója

Teleki téri piac, és tér

a piac rekonstrukciója, a magánbefektetık bevonásával

65

3.2.1 Népszínház utca komplex közterületi rekonstrukció A Népszínház Negyed de egész Józsefváros egyik legjellegzetesebb színfoltja a Népszínház utca, a helyi kereskedık utcája, mely megırizte hagyományos üzleteit és vásárló közönségét. A Népszínház utca köti össze a jellegzetes elemeit, Köztársaság teret, a Teleki teret és itt épül a 4-es metró új állomása is. Az utca megújítása, a villamos és a közterületek fejlesztése elısegíti a megújuló kiskereskedelmi egységeket és ezen keresztül a környezı épületeket.

.térkép: Kiskereskedelmi egységek elhelyezkedése

3.2.2 Teleki téri piac rekonstrukció A Teleki téren jelenleg mőködı piac és környezete teljes átalakítást igényel. Az átalakítás elıtt azonban szükséges a piac pontos szerepének tisztázása, karakterének meghatározása (állandó és napi árusítóhelyek, alacsony árfekvéső, tisztán tartható, átlátható, biztonságos). A piac megújítását a jelenlegi tulajdonosokkal és árusokkal

66

együttmőködve kell megvalósítani, a meglévı kisárusok megtartása és helyzetük javítása mellett.

.térkép: Teleki tér piac funkció séma

3.3 Csarnok negyed Az elmúlt években a terület jelentıs fejlıdésnek indult. A térség a közbiztonsági problémáitól megszabadult, terület identitása erıteljes fejlıdésnek indult. A negyed ismét keresett városrésszé vált, a terület összes üres telkeit sikerült értékesíteni és megindultak a lakásépítések is. Az elmúlt 1-2 évben közel 200 lakás épült fel, és még legalább 2-300 lakás építése fog megindulni a közeljövıben. Ezen a területen épült meg a Corvin Sétány Programhoz kapcsolódóan, a József utca 47. szám alatt az önkormányzat szociális bérlakásai. Az új metróvonal a területen kialakításra kerülı 2 metrómegállóval tovább erısíti a megindult fejlıdést. Az Önkormányzat a kerület szakorvosi ellátásának egységesítése érdekében egy új Egészségközpont megépítését határozta el. A Bacsó Béla utca 17. szám alatti, jelenleg üresen álló telken, egy új egészségügyi-orvosszakmai program alapján kerülnek

67

meghatározásra, a kerületi lakosok hosszú távú érdekeit szolgáló, megvalósítandó szakorvosi szolgáltatások. Ebbe az épületbe kerülnek elhelyezésre az Auróra utcai házi orvosi és gyerek orvosi rendelık is. A program megvalósításával mód nyílik a kor igényeinek megfelelı, magas színvonalú rendelıintézet megépítésére, és jelentısen emeli a kerület egészségügyi ellátórendszerének színvonalát, valamint megoldást jelent a mőszakilag elavult Auróra utcai intézmény kiváltására is. A kerületi fejlesztések meghatározó eleme a józsefvárosi szociális ellátások fejlesztése, a kerületi lakosok lehetı legmagasabb színvonalon való ellátása. Ehhez szükséges létrehozni azon elhelyezési-tárgyi és szervezeti kereteket, mellyel jelentısen növelhetı a szolgáltatások színvonala. E program részeként a Csarnok negyedben, a József utca 49. szám alatt kerül megépítésre a kerület Integrált Gondozóközpontja, melyben helyet kapnak a Gondozó Szolgálat irodái, a jelenleg a Vajdahunyad utca 4. szám alatt mőködı Értelmi Fogyatékosok Napközi Otthona, és a Kerepesi úton található Ezüstfenyı Idıskorúak Gondozóháza.






a kisvállalkozások, kiskereskedelem szerepének erısítése, intézményesítése a területen fıként a Népszínház, József utca környékén



Önkormányzati fejlesztések Egészségközpont megépítése

szakorvosi rendelı intézet megépítése magánbefektetık bevonásával

Gondozóközpont megépítése

Integrált Gondozóközpont létrehozása magánbefektetık bevonásával

68

3.4 Józsefváros központ A „Józsefváros központ” a kerület tradicionális központja, az utóbbi évtizedekben egészen a rehabilitációs tevékenységek megindulásáig (2000-ig) sokat vesztett társadalmi presztízsébıl. A városrész fejlesztésével kapcsolatban erıs az önkormányzati szerepvállalás, az önkormányzati beavatkozások legfontosabb céljai a városrész adottságainak kihasználása mellett a hagyományos központi szerep felerısítése, a terület kerületközponttá alakítása és a városi életminıség javítása.

3.4.1 Horváth Mihály téri Szent József környezetének felújítása, rekonstrukciója

Plébánia

Templom

és

A Józsefvárosi Plébánia Templom Józsefváros arculatának, kulturális örökségének meghatározó szimbolikus mőemlék épülete. Az épület rossz mőszaki állapota és az ahhoz kapcsolódó környezeti rendezés nem tőr halasztást. Az Önkormányzat ezért a fejlesztési koncepciójában támogatásáról biztosítja a tulajdonos és a fenntartó Katolikus Egyházat, amennyiben a plébánia a templom felújításához szükséges pályázaton részt vesz, úgy a pályázati önerı részbeni biztosításával, részbeni hitelgarancia vállalással a templom és környezete felújítását segíti.

3.5 Magdolna negyed A terület részletes leírását lásd az Akcióterületi terv fejezetben.

3.6 Orczy negyed Az Orczy negyed egyike Józsefváros társadalmi problémákkal leginkább veszélyeztetett városrészeinek. A terület épületállománya korszerőtlen összetételő és meglehetısen rossz állapotú. Az épületek közel 90%-a 1945 elıtt épült és több mint a fele 1900 elıtt. A lakások túlnyomó része substandard, a nem komfortos lakások aránya igen magas 40% körüli, ami mintegy négyszerese a fıvárosi átlagnak. Az önkormányzati bérlakások aránya itt legmagasabb a kerületben, a fıvárosi átlag ötszöröse. A környezet mőszaki állapota oly mértékben leromlott, hogy a legelszántabb lokálpatrióták sem hisznek benne, hogy saját erejükbıl változtatni tudnának ezen. A lakókörnyezet fenntartásában részt vevı elkötelezett rétegek már elhagyták a területet,

69

és nagyrészt csak az a szegényebb réteg marad, akinek nem volt anyagi lehetısége az elköltözésre. A negyed lakossága többségében a szegényebb társadalmi rétegekbıl kerülnek ki. A területen a kerületi átlagot meghaladó a munkanélküliség, és a népesség iskolázottságát mutató adatok is mesze a fıvárosi átlag alatt maradnak. A 2001-es népszámlálási adatok szerint a felsıfokú végzettségőek aránya 8,5% volt az Orczy negyedben, míg a fıvárosi 18% volt.A társadalmi feszültségeket tovább erısíti, hogy nagy az aránya a hátrányosabb helyzető roma lakosságnak. A környezet leromlása és az itt élı népesség elszegényedése, a társadalmi problémák sőrősödése egymást erısítı folyamatként egy negatív fejlıdési spirált eredményeztek, mely egyre kilátástalanabb helyzetbe sodorja az itt élı embereket. Mindezeknek köszönhetıen a városrész egyre jobban elszigetelıdik a kerület többi részérıl. Az elmúlt évek rehabilitációs tevékenységeinek köszönhetıen az önkormányzatnak sikerült elindítania egy fejlıdési folyamatot, mely során a kerületnek ezen a részén is megindultak a nagyobb léptékő lakásépítési beruházások, mint pl. az Illés utcai 144-es tömb rehabilitációja, vagy a Kıris utca és a 141-es tömb lakásépítései. A társadalmi problémák megoldásához azonban ezek a fejlesztések önmagukban nem elegendıek, a negyed felemelkedéséhez további lépések szükségesek. A negyed társadalmi-gazdasági problémáinak megszüntetése aktív önkormányzati részvétel nélkül nem lehetséges. Az önkormányzatnak a támogató, szabályozó szerepe mellet meghatározó jelentıségőek a közvetlen fejlesztési lépései is. Középtávú cél az önkormányzati bérlakás állomány bıvítése megteremtve a lehetıségét annak, hogy menthetetlen állapotú épületek bérlıi, a Corvin Sétány Programhoz hasonló módon, megfelelı környezetbe kerülhessenek. Az önkormányzati beavatkozások legfıbb célja a térség társadalmi-környezeti helyzetének javításán keresztül a szegénység oldása, a megindult negatív fejlıdési spirál megállítása, megfordítása, valamint a leszakadás mielıbbi megállítása és a térség felzárkóztatása a kerület többi részéhez, ezáltal a többi negyed felé való átjárás-költözés lehetıségének biztosítása. A térség identitását legerısebben meghatározó elem az Orczy kert, amely méretét tekintve a Fıváros egyik legjelentısebb parkja lehetne. Azonban az elmúlt 50 év során leromlott állapotnak és a rendezetlen tulajdonviszonyok következtében a park még a lokális szerepét sem képes. Orczy tömb – Orczy kert (154-es tömb) Tömb leírás: Korányi Sándor utca – Diószegy Sámuel utca – Orczy út – Nagyvárad tér – Üllıi út A kert adottságai tekintve sokkal nagyobb lehetıségek rejlenek területben, mint amennyi jelenleg kihasználásra kerül. A Nagyvárad tér és a Klinikák között elterülı

70

mintegy 11 hektáros 200 éves kert a kerület József körútig terjedı sőrőn beépített részén az egyetlen olyan nagyobb zöldfelület, ahol biztosítani lehet a területen lakók számára a kikapcsolódást, a kulturált szórakozást. A kert a jelenlegi rossz állapota és a fejlesztéseket akadályozó rendezetlen tulajdonviszonyai miatt még a lokális szerepét sem tudja betölteni. A kert egy részében az elmúlt évtizedben megindult egy fejlıdési folyamat, mely során jelentıs kulturális intézmények költöztek a területre. A 90-es évek közepétıl elkezdıdött a Ludovika-rekonstrukció, mely lehetıvé tette, hogy a Magyar Természettudományi Múzeum valamennyi részlegével együtt a területre költözzön. 1998-ban egy másik jelentısebb kulturális intézmény a Bárka Színház is a területre költözött, a Ludovika épületegyüttes egy kisebb részébe. A fejlesztések célja, hogy a környezet helyreállításán, rekonstrukcióján keresztül az Orczy kert visszanyerje fıvárosi jelentıségét, és a kerület, valamint az egész város lakossága számára kulturált kikapcsolódási, szórakozási lehetıséget jelentsen. A kert rekonstrukciójával egyben cél az Orczy negyed környezeti helyzetének fejlesztése, a térség életminıségének javítása és ezzel a társadalmi felemelkedés elısegítése. Hosszú távú cél a kert és intézményei kulturális szerepének erısítésén, további intézmények területre vonzásán és egyéb ingatlanfejlesztési beruházásokon keresztül az Orczy kert országos jelentıségő kulturális- és sportközponttá fejlesztése, teret engedve a lakófunkció megjelenésének is. A fejlesztések egyik legfontosabb lépése az Orczy kert környezeti rekonstrukciója, mely a leromlott állapot helyreállításával, a kert szolgáltatásainak minıségi javításával alkalmassá teszi a kertet, hogy betöltse a tıle elvárt társadalmi szerepeket (rekreáció, szabadidı, kultúra) és visszanyerje fıvárosi jelentıségét. A megújítás megvalósításához elengedhetetlen a meglévı intézményi és tulajdonosi struktúra átalakítása, mely jelenlegi formájában nem alkalmas a kert hosszú távú fenntartására. A fenntarthatóság érdekében ezért szükséges elválasztani a fejlesztı/fenntartó és a tulajdonos/kezelı szerepeket, intézményesíteni a kert mőködtetését, és a kert adottságainak és szerepének megfelelı további beruházások számára is lehetıséget kell biztosítani a területen. A struktúra átalakításának része a kertbe nem illı funkciók leválasztása is, mely a BKV buszgarázs elköltöztetésével már megkezdıdött. Partnerek: Fıváros, Magyar Múzeum, Bárka Színház, KÖH

Állam,

egyéb

tulajdonosok,

Természettudományi

Rövid távú intézkedések (2010 I. negyedév):

71

Feladat

Intézkedés

Intézményi együttmőködés

Az együttmőködés feltételeinek megteremtése, tulajdonviszonyok tisztázása

Kulturális intézmény fejlesztés

Együttmőködés a Bárka Színházzal

Sport tevékenység fejlesztés

Fejlesztési terv meghatározása, partnerek bevonása

Lakásépítés támogatás

Befektetıi program elkészítése

Hosszú távú fejlesztési program (2014 I. negyedév): Feladat Intézkedés Intézményi együttmőködés

Rendezett tulajdonviszonyok mellett komplex fejlesztési terv elkészítése, beruházások megindítása

Korányi tömb (146-os tömb) Tömb leírás: Illés utca – Dugonics utca – Diószeghy Sámuel utca – Korányi Sándor utca által határolt terület A tömbben helyezkedik el a volt Dugonics utcai Gimnázium épülete és egy nyugdíjas otthon. A lakóházak többsége tisztán magán vagy többségi magán tulajdonú. Tisztán önkormányzati tulajdonú ingatlan együttes a tömb közepén helyezkedik el – Korányi u. 14-16. és Dugonics u. 9-11. Ezeken keresztül lehet megoldani a Kálvária utca meghosszabbítását az Orczy kert felé. Partnerek:

Dugonics utcai iskola bérlıje, magántulajdonosok, társasházak, befektetı

Rövid távú intézkedések (2010 I. negyedév): Feladat Intézkedés Intézményi és lakossági együttmőködés

Az együttmőködés feltételeinek megteremtése

Oktatási intézmény fejlesztés

Dugonics utcai iskola fejlesztési terv elkészítése

Városrendezési intézkedések

Tömb átvágás – Kálvária utca meghosszabbítása az Orczy kert felé – kiszabályozása

72


Befektetıi program elkészítése, önkormányzati épületek állapotfelmérése

Hosszú távú fejlesztési program (2014 I. negyedév): Feladat

Intézkedés

Társasház felújítás


Oktatási intézmények fejlesztése

Dugonics utcai iskola hasznosítása

Közterületi fejlesztés

Kálvária utca meghosszabítása


Üres telkek beépítése, önkormányzati épületek felújítása / bontása

Kálvária tömb (141-es tömb) Tömb leírás: Illés utca – Kálvária tér – Kálvária utca – Kıris utca A tömb Illés utca részén nagyarányú ingatlan fejlesztés kezdıdött, elsı lépéseként megépült az Illés – Kıris sarkon a Kıris ház, de a Kálvária utcában is van két új építéső társasház. Ingatlanfejlesztési lehetıség a Kálvária u. 9-11. és a Kıris u. 4/A önkormányzati tulajdonú ingatlanok hasznosítása. A tömbben helyezkedik el a Józsefvárosi Színház jelenleg használaton kívüli helyisége. Partnerek:

Magántulajdonosok, társasházak, befektetı

Rövid távú intézkedések (2010. I. negyedév) Feladat Intézkedés Intézményi és lakossági együttmőködés


Kulturális intézmények fejlesztése

Józsefvárosi Színház fejlesztési terv elkészítése


A megindult ingatlanfejlesztési folyamat erısítése, Kálvária u. 9-11., Kıris u. 4/A. kiürítése, befektetıi pályázat összeállítása

Hosszú távú fejlesztési program (2014 I. negyedév): Feladat Intézkedés

73

Társasház felújítás


Kulturális intézmények fejlesztése

Józsefvárosi Színház hasznosítása


Üres telkek beépítése befektetı bevonásával

142-es tömb Tömb leírás: Kálvária utca – Kálvária tér – Diószeghy Sámuel utca – Kıris utca A tömb fıként magán vagy többségében magán tulajdonú lakóházakból áll. Ez alól kivételt képez a Kálvária u. 8-10., Kıris u. 8-10. és a Diószeghy u. 7. tisztán önkormányzati épülete. A Kálvária u. 4-6. telken jelenleg magántulajdonú parkoló és kocsimosó üzemel, melynek megszüntetése hosszútávon szükséges lehet. Partnerek:

magántulajdonosok, társasházak, befektetı

Rövid távú intézkedések (2010 I. negyedév): Feladat Intézkedés Intézményi és lakossági együttmőködés




Hosszú távú fejlesztési program (2014 I. negyedév): Feladat Intézkedés Társasház felújítás



Kálvária u. 4-6. magántulajdonú parkoló beépítése, állapotfelmérések alapján önkormányzati épületek felújítása / bontása

144-es tömb Tömb leírás: Illés utca – Kıris utca – Kálvária utca – Dugonics utca A tömbben megvalósult rehabilitáció kerületi szinten is az egyik legnagyobb befejezett ingatlanfejlesztési projekt. A tömb déli részén felépült mintegy 500 lakás mellett jelenleg a Dugonics u. 2/B. sz. telken folyik építkezés. A tömbben több magántulajdonú

74

üres telek is van, melyek beépítését továbbra is ösztönözni kell. A Kálvária utca 23. sz. alatt helyezkedik el a Fıvárosi Szociális Központ Átmeneti Gondozóháza. További feladat a tömböt kettészelı Illés köz felújítása. Partnerek:


Rövid távú intézkedések (2010. I. negyedév): Feladat Intézkedés Intézményi és lakossági együttmőködés







A megindult ingatlanfejlesztési folyamat erısítése, üres telkek beépítése, önkormányzati épületek felújítása

Közterület felújítás

Illés köz megújulása

145-ös tömb Tömb leírás: Kálvária utca – Kıris utca – Diószeghy Sámuel utca – Dugonics utca A területen sürgıs beavatkozást igényel a Kálvária u. 18-20., illetve a Dugonics u. 14-16. sz. alatti önkormányzati épületek állapota. A meglévı magántulajdonú üres telkekkel összevonva lehetséges ingatlanfejlesztési terület. Partnerek:





Önkormányzati épületek állapotfelmérése Kálvária u. 18-20. kiürítése, Kálvária u. 16-

75

18., Kıris u. 7. magántulajdonos bevonása




üres telkek beépítése, önkormányzati épületek felújítása / bontása

Rozgonyi tömb (153-as tömb) Tömb leírás: Diószeghy Sámuel utca – Rozgonyi utca – Orczy út A tömbben megoldandó legfontosabb feladat a negyed déli csúcsán elhelyezkedı, 2008tól megszőnı iskola épületének hasznosítása. Partnerek:

magántulajdonosok, társasházak, befektetı, iskola



Intézményi fejlesztés

Orczy úti iskola hasznosítási tervének kidolgozása, Rozgonyi u. 1. tulajdonos bevonása




iskola hasznosítása üres telek beépítésével

Sárkány tömb (152-es tömb) Tömb leírás: Diószeghy Sámuel utca – Sárkány utca – Orczy út – Rozgonyi utca A terület hosszú távú céljai között szerepel a Diószeghy utcai rendırség és a mellette lévı üres telek bevonásával egy bőnmegelızési központ felállítása. Felül kell vizsgálni a Sárkány u. 5. sz. alatt kialakított hulladékgyőjtı telep további fenntartását.

76

Partnerek:

magántulajdonosok, társasházak, befektetı, rendırség




Bőnmegelızési központ fejlesztési terv kidolgozása, Orczy úti rendırség és szomszédos üres telek tulajdonos bevonásával


Önkormányzati épületek állapotfelmérése FKF Zrt-vel egyeztetés a Sárkány u. 5. hulladékgyőjtı hely hasznosításáról




Bőnmegelızési központ felépítése


üres telkek beépítése, önkormányzati épületek felújítása / bontása

Kıris tömb (151-es tömb) Tömb leírás: Diószeghy Sámuel utca – Kıris utca – Orczy út – Sárkány utca A tömbben egyszerre van jelen a negyed jelene és jövıje. A Kıris utcában épült új házak és a Diószeghy utcai önkormányzati tulajdonú épületek között éles kontraszt húzható. Sürgıs beavatkozást - a lakók integrált elhelyezése után bontás – igényelnek a Diószeghy utca 24-26-28- sz. alatti épületek. Hosszútávon kialakítandó a Kıris köz, mely az Orczy úttal párhuzamosan szelné ketté a tömböt, ez lehetıvé tenné a Diószeghy utca 14-16. sz. alatti vegyes tulajdonú, illetve a Diószeghy u. 18-20-22. sz. alatti önkormányzati épületek hátsó felének bontását és új beépítését, ezzel együtt pedig a Diószeghy utca felöli rész felújítását.

77

Kiemelt feladat a megszőnı lakások bérlıinek, illetve tulajdonosainak integrált elhelyezése a Corvin Sétány Programnál bevált mobilitási programon keresztül, amit elısegít a már korábban említett bérlakás építési program. Partnerek:




Városrendezési intézkedések

Tömb átvágás – Kıris köz – kiszabályozása, Diószeghy utcai házak telekrendezése


Önkormányzati épületek állapotfelmérése, Diószeghy u. 24-26-28. kiürítése, bontása, Sárkány u. 2., 4. tulajdonosok bevonása, pályázati anyag összeállítása Egyeztetés az Orczy út 33-37. tulajdonosával Kıris u. 35-37. fejlesztési terv kidolgozása




Kıris köz kialakítása


üres illetve kiürített telkek beépítése, önkormányzati bérlakások építése önkormányzati épületek felújítása / bontása

Csobánc tömb (150/A tömb) Tömb leírás: Diószeghy Sámuel utca – Csobánc utca – Szeszgyár utca – Kıris utca A tömb a fıvárosi tulajdonú gimnázium és az önkormányzati tulajdonú óvoda mellett gyakorlatilag egy magánkézben lévı üres telekbıl áll.

78

Partnerek:

magántulajdonosok, társasházak, befektetı, iskola - Fıváros, óvoda




Magántulajdonos bevonása ingatlanfejlesztésbe




üres telek beépítése

150/B tömb Tömb leírás: Szeszgyár utca – Visi Imre utca – Orczy út – Kıris utca A tömbben megoldandó feladat a Szeszgyár utca meghosszabbítása a Kıris utcáig, illetve a Kıris u. 22., jelenleg üzletként funkcionáló ingatlan, beépítése. A fejlesztés további iránya lehet a földszint + 3 szintes társasházak tetıterének beépítése. Partnerek:




Közterület fejlesztés

Szeszgyár utca meghosszabbítása, kisajátítás megkezdése


Egyeztetés a Kıris u. 22. tulajdonosával, befektetıi program kidolgozása

79




Szeszgyár utca kialakítása


üres telek beépítése

149-es tömb Tömb leírás: Szeszgyár utca – Csobánc utca – Orczy tér – Visi Imre utca A tömbben épület fel a Kévés György építész nevével fémjelzett Orczy-ház, illetve a Visi Imre utca ad otthont a Polgárok Házának. A Visi u. 8-14. sz. alatti négy darab földszint + 3 szintes társasház tetıterének beépítése lehet a fejlesztések további lépése. Partnerek:

magántulajdonosok, társasházak, befektetık





Baross tömb (147-es tömb) Tömb leírás: Kálvária tér – Baross utca – Szeszgyár utca – Csobánc utca A tömb lakóépületei többségükben magántulajdonban vannak. Partnerek:

magántulajdonosok, társasházak



80



148-as tömb Tömb leírás: Szeszgyár utca – Baross utca – Orczy tér – Csobánc utca Partnerek:

magántulajdonosok, társasházak

Két épület kivételével az egész tömb új építéső. Rövid távú intézkedések (2010. I. negyedév): Feladat Intézkedés Intézményi és lakossági együttmőködés









A terület szociális, kulturális intézményeinek fejlesztése. Kulturális nyitott hely kialakítása, szociális intézmények, mint pl. a családsegítı megerısítése. További országos jelentıségő kulturális intézmények területre költözésének elısegítése.



81

Önkormányzati fejlesztések Negyed-rehabilitáció intézményesítése

A negyed városrehabilitációját koordináló, lebonyolító szervezet létrehozása, mőködtetése

Szociális lakás modernizálás

Lakások korszerő átalakítása, fenntartható lakásállomány fokozatos kialakítása

3.7 Tisztviselı telep A „Tisztviselı telep” a Palota negyed mellett a kerület egyik legfejlettebb városrésze. A terület fejlıdését a magas magántulajdoni arányoknak köszönhetıen leginkább a magánszféra határozza meg. Az önkormányzat ezen a területen inkább csak szabályozó, támogató szerepet tölt be, melyek során a negyed környezeti minıségének megırzése, fejlesztése, és a helyi identitás erısítése a cél. A Tisztviselı teleppel kapcsolatban az önkormányzati fejlesztési lépések, közvetett módon a szomszédos területek fejlesztésén keresztül jelennek meg. A városrész fejlıdése szempontjából ugyanis meghatározó jelentıségő, hogy a Ganz és az Orczy negyed határoló területeinek negatív hatásai ne szivárogjanak át a Tisztviselı telepre.

Önkormányzati szabályozási eszközök

Városrendezési szabályozás

A Hungária körút mentén a szállodák és az országos jelentıségő intézmények mentén még találhatók alulhasznosított területek. Az önkormányzat feladata ezekkel kapcsolatban a területek hasznosításának elısegítése.



Társadalmi kapcsolatok fejlesztése

A területen mőködı civil szervezetek bevonása a terület életébe, feladatok telepítése.

3.8 Ganz negyed A Ganz Mávag nagy múltú gyára mára a korábban is meglévı törésvonalak mentén darabjaira bomlott, gyártási kultúrája megszőnt. A terület átalakulása feltartóztathatatlan. A még meglévı ipari termelés várhatóan nem tőnik el teljes

82

mértékben, de nagy valószínőséggel még tovább fog csökkenni. A kedvezı városszerkezeti pozíció és kapcsolatok miatt a már megjelent tercier szektor tovább fog erısödni. A terület kisebb-nagyobb elemekbıl álló, sokszereplıs vállalkozási zónává alakulhat át, ahol az egységes fejlesztési törekvések csak nagy erıfeszítések árán valósíthatók meg. A napjainkban zajló folyamatot meghatározó mértékben bevándorlók vezérlik, nemzetközi mérető elosztó és raktározó helyeket létrehozva. A tercier szektor gyakorlatilag „újrahasznosítja” az ipar által „lelakott” fizikai környezetet. A jelenleg itt mőködı tıke a fizikai környezet megújítására, alkotásra, építésre nem vállalkozik, legfeljebb az elıírt és szükséges karbantartást finanszírozza. A Ganz-Mávag területen az önkormányzati szabályozó eszközeivel, közvetett módon beavatkozhat a váltpzások irányításába, melynek eredményeként kialakulnak a terület áttörései, feléled a belsı úthálózat, a területen rendezett viszonyok között vállalkozási/kereskedelmi zóna erısödik meg. A nehézipar fokozatosan elhagyja a területet, csökkentve a környezeti terhelést. Kitelepül a Józsefvárosi pályaudvar, a Baross Gábor remíz beköltözik az Északi Jármőjavítóba, megtisztul a Ganz sporttelep szemét és sitt lerakója. A pályaudvar helyén kialakított vegyes övezetekben lassan beindul a fejlıdés (fıleg lakások, kereskedelem, szolgáltatás). Az érintett Önkormányzatok az egyes jelentıs tulajdonosokkal közösen fejlesztési társaságokat, partnerségeket hozzon létre, amelyek célja a vázolt folyamatok irányításában való együttmőködés.

Önkormányzati szabályozási eszközök

Városrendezési szabályozás

Az MÁV területeinek és a Ganz Mávag megújulási lehetıségeinek támogatása a városrendezés szabályozással. A szabályozási eszközökkel kell - a tulajdonosokkal egyeztetve - a negatív fejlıdési irányok blokkolását ( „fekete gazdaság, közbiztonság) megoldani

Jıvıkép kialakítása

A terület tulajdonosaival a lehetséges sikeres jövı kigondolása, akár több változatban

Tulajdonosi kapcsolatok intézményesítése

A társadalmi-üzleti kapcsolatok intézményesítése a kerület vezetésével, az érdekeltek bevonásával

Intézményi kapcsolatok kialakítása

Szövetségesek győjtése, a terület jellege (brownfield zóna, kerülethatárhoz csatlakozó helyzete) alkalmassá teszi kerületközi kapcsolatok kiépítésére (X. kerület, IX. kerület), kvázi „kistérség” létrehozása

83

3.9 Kerepesi negyed A „Kerepesi negyed” a kerület nagy kiterjedéső intézményekkel átszıtt része a kerületnek. A Kerepesi negyedre az intézményi, ipari, gazdasági funkciók a jellemzıek, lakófunkció csak a Baross tér melletti tömbökben található (5-600 lakás). Ennek köszönhetıen a kerületben itt a legalacsonyabb a lakónépesség száma (1000 fı körüli). A térség meghatározó elemei a Kerepesi úti temetı, az Ügetı területe és a Keleti pályaudvar. A Keleti pályaudvar fejlıdése, átstrukturálódása megindult. MÁV tervei alapján folyamatban van a 2 vasúti sínpár építése, melyek a Józsefvárosi Pályaudvar kiváltására szolgálnak. A Keleti pályaudvar jelentıségének, elıvárosi szerepének növelése fontos feladat a MÁV részérıl. Ezt segíti elı a területen új elemként megjelenı Baross téri metrómegálló bıvülés, mely tovább erısíti a terület és a Keleti pályaudvar kapcsolatát a Fıváros többi részével. Az Ügetı átépítése megtörtént, a területen a fıváros egyik legnagyobb bevásárló körpontja épült fel (Aréna Plaza Mall), mely áttételes pozitív hatást fejt ki környezetére. A területen található intézmények, ipari területek, és a lakások nagyobb része is magán vagy állami tulajdonban van. A térség fejlıdése ezért a leginkább a magántulajdonosoktól függ. Az önkormányzat szerepe a terület fejlıdésében elsısorban a megindult folyamatok támogatása és a kedvezı szabályozási feltételek megteremtése.


Az ipari területek, az Ügetı és a Baross tér megújulási lehetıségeinek támogatása a városrendezés szabályozással.




A területen a MÁV-val az Ügetı tulajdonosával ill. további jelentıs tulajdonosokkal és további intézményekkel való kapcsolatok fejlesztése.

84

3.10 Százados úti negyed A Százados úti negyed a kerület egyik legvegyesebb funkciójú városrésze (ipari, üzleti, lakó, intézményi, sport, rekreáció). Identitással jelenleg csak részelemi rendelkeznek (Mővész telep, Sport pályák). A városrész képét alapvetıen javította, hogy a rossz lakások és az elavult gyárépületek többségét már lebontották, és jelentıs mennyiségő új lakás (MH) épült a területen. Ennek köszönhetıen a terület lakásállománya a kerületi átlagot meghaladó minıségő. A negyed fejlıdését meghatározza, hogy a fekvésének (nagyrészt vasútvonalak határolják) köszönhetıen nem rendelkezik igazi kapcsolattal a józsefvárosi szövettel. A Hungária és a Kerepesi út ugyanakkor jelentıs fejlesztı erıket vonz a területre. A pályaudvarok közelsége és a Hungária körút logisztikai szerepének növekedése, pedig kedvezı feltételeket jelent az ipari, gazdasági funkciók erısödésének. Ezt jelzi az is, hogy az utóbbi években megindult az Asztalos Sándor utca menti ipari területek átalakulása, korszerősítése. A sportpályák megújítása, kerületi életbe történı bevonásuk egy fontos kapcsolódási pontja a terület fejlıdésének, azonban a jelenlegi tulajdonviszonyok (magán/állami) következtében ezek megvalósítására kevés lehetıséggel rendelkezik az önkormányzat. Magántulajdon dominanciája miatt a térség fejlıdését döntıen a magánszféra fejlesztési lépései határozzák meg. Az önkormányzatnak a területen elsısorban támogatási, szabályozási feladatai vannak.





Az egyik legfontosabb önkormányzati feladat a Mővész telep értékmegırzése. A Mővész telep döntıen magántulajdonban van, ezért az önkormányzat az értékmegırzést szabályozó és támogató Építészeti érték megırzés eszközei révén tudja elısegíteni, elsısorban a lakóépületek megújításának, az identitásmegırzésének és erısítésének támogatásán, valamint a Mővész telep kerületi kulturális életbe történı bekapcsolásán keresztül. Intézményi kapcsolatok továbbfejlesztése

A területen jelen levı összvárosi hatású sport egyesületekkel való kapcsolatok fejlesztése.



85

3.11 Szigony negyed A területtel kapcsolatos önkormányzati beavatkozások legfontosabb feladata a környezet minıségi fejlesztése és ezen keresztül a lakótelep vonzó-megtartó képességének erısítése. A városrész és az egész kerület kulturális szerepének fejlesztése során kiemelt jelentısséggel bír a Szigony utcánál található tudományos intézmények (MTA KOKI, Semmelweis Egyetem intézményei és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem) által határolt terület. A terület adottságai, az országos jelentıségő tudományos intézmények területi koncentrációja és az intézmények között létrejött szoros kapcsolat lehetıvé teszi, hogy a tudományos jelleg továbbfejlesztésével egy Tudásközpont kerüljön kialakításra a térségben. A fejlesztések legfıbb célja, hogy a terület tudományos szerepének erısítésével, további tudományos jellegő intézmények területre vonzásával és létesítésével egy országos jelentıségő tudományos központ (Tudásközpont) kerüljön kialakításra, mely hozzájárul az egész kerület kulturális és gazdasági szerepének erısítéséhez. A Tudásközpont kialakítása a terület intézményei, az önkormányzat, Rév8 Rt és szakmai befektetık szoros együttmőködésére épül, mely során további tudományos jellegő intézmények kerülnek kialakításra a területen.

3.11.1 A Szigony tér rekonstrukciója A fejlesztési program a lakótelep környezeti minıségének javítását a Szigony tér 21. századi igényeknek megfelelı rekonstrukcióján keresztül valósítja meg. A program két fıbb elemre, a közpark és a mélyparkoló kialakítására épül. A terület egyik legfıbb környezeti problémáját a parkoló autók jelentik, melyek lefoglalják a lakótelep közterületeinek jelentıs részét, és a maradék zöldfelületek pedig nem alkalmasak funkciójuk betöltésére. A mélygarázs megépítésével lehetıség nyílik arra, hogy a szigony téri felszíni parkolást közpark funkciója váltsa fel, és ezzel a környék lakói jelentıs mennyiségő, differenciált igényeket kielégítı zöldterületet nyerjenek vissza. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai Karának a területre költözése további parkolási igényeket jelent, mely még sürgetıbb feladattá teszi a mélygarázs megépítését. Az egyetem és a lakosság parkolási igényeinek biztosításához ezért elengedhetetlen a mélyparkoló megépítése. 2003-ban a Szigony tér közterület rendezése és a mélyparkoló kialakításával kapcsolatban már született egy tanulmányterv. A tervek szerint a köztéri parkolás nagy részét egy 230-240 férıhelyes mélyparkoló váltja fel. A mélyparkoló a korábban kidolgozott Kerületi Parkolási Program alapján szakmai befektetı bevonásával - PPP modellen keretében - kerül megépítésre és mőködtetésre.

86

A parkolási modell fontos eleme, hogy a környék lakói számára biztosítva legyen a megfizethetı parkolás lehetısége. Ezért a Szigony tér alatt felépítésre kerülı mélygarázs esetében is a környék lakói kedvezményesen vehetik igénybe a parkolási szolgáltatásokat. A lakótelepi környezet fejlesztésének fontos eleme az új közpark kialakítása. A köztéri parkolást felváltó mintegy 5000 m2 közpark jelentıs mennyiségő új zöldfelülettel gazdagítja a környéket. Az új park több elembıl áll, mely a differenciált igények kielégítését szolgálja. A közparki funkció mellett kisgyermekes védett játszótér és különbözı közösségi terek is kialakításra kerülnek. A program céljaként, a társadalmi bevonás megvalósítása érdekében a park és a közösségi helyek fenntartásában szerepet kapnak a helyi közösséget szervezı civil szervezetek is, melyek feladata elsısorban a lakók érdekeltségének megszervezése, bevonása a környezet ápolásába, a park gondozásába és különbözı közösségi programok létrehozása. Az új városszolgáltatások megjelenése (ırzött parkoló, új zöldfelület) jelentıs minıségi változást eredményeznek a lakótelep környezetében. Az új környezet növelve a terület vonzerejét és a terület iránti elkötelezettséget nagymértékben elısegítheti a lakótelephez kötıdı negatív képzetek megszőntetését.








A terület és az egész kerület gazdasági, kulturális jelentıségét meghatározó nagy oktatási és kulturális intézményekkel való kapcsolatok fejlesztése.


A területen mőködı jelentıs eredményeket felmutató civil szervezetek bevonása a terület életébe, feladatok telepítése

Tervezett fejlesztési program közterület /mélyparkoló

Szigony téri közpark és mélyparkoló kialakítása

87

Budapest - Józsefváros Integrált Városfejlesztési Stratégia

Recommend Documents