Budapest - Józsefváros Integrált Városfejlesztési Stratégia

Budapest - Józsefváros Integrált Városfejlesztési Stratégia 4. kötet

2008. 04. 09.

Rév8 Józsefvárosi Rehabilitációs és Városfejlesztési Zrt. Urbanrenewal & Development of Józsefváros Plc. H-1083 Budapest, Práter utca 22. www.rev8.hu

Elılap Tárgy:

Budapest – Józsefváros Városfejlesztési Stratégia

/

Integrált

4 .kötet / Antiszegregációs terv Megbízó:

Budapest Józsefvárosi Önkormányzat, 1082. Baross utca 63-67. Csécsei Béla polgármester

Felelıs tervezık:

Alföldi György DLA Dr. Juharos Róbert Sárkány Csilla Ifj. Erdısi Sándor

Horváth Dániel Tibor Tamás Csete Zoltán Csatlós Kitti Czeglédy Ákos Kolossa József DLA Szabó Lea

Budapest - Józsefváros, 2008. április 09.

2

Tartalomjegyzék

1 Az alacsony státuszú népesség területi koncentrációja a kerületben helyzetelemzés .................................................................................. 5 1.1

Az IVS városrészekre vonatkozó elemzésének eredményei..................... 5

1.2 A szegregált terület definíciója szerint szegregátumnak tekinthetı területek meghatározása..................................................................... 8 2 Az alacsony státuszú lakosságot magas arányban koncentráló városi szegregátumok helyzetének elemzése...................................................... 9 2.1 A 8051-es tömb (Kisfaludy u. – Nap u. – Vajdahunyad u. - Kisstáció u.) helyzete 2001-ben és az azóta történt változások ......................................10 2.2 8105-ös tömb (Auróra u. - Déri Miksa u. – Fecske u. - Bérkocsis u.) helyzete 2001-ben és az azóta történt változások..................................................13 2.3 A tömbök lakásállományára, infrastrukturális ellátottságára, a közszolgáltatások elérhetıségére vonatkozó megállapítások ..........................17 3 Szegregátumnak nem minısíthetı, de alacsony státuszú lakosságot jelentıs arányban koncentráló városi területek – Magdolna-negyed és Orczy-negyed ..... 19 3.1 A 8129 (Orczy u. – Sárkány u. – Diószeghy u. – Kıris u.) és a 8135-ös (Diószeghy u. – Kıris u. – Kálvária u. – Kálvária tér) tömbök helyzete................19 3.2

A 8077 tömb (Mátyás tér - Tavaszmezı u. – Lovassy u. – József u.)..........21

3.3 A jelenlegi és 2007-2013 között tervezett városfejlesztési programok hatása a szegregációs folyamatokra ................................................................22 4

Anti-szegregációs program ............................................................. 26 4.1

Lakhatási integrációt biztosító eszközök.........................................26

4.2

A Magdolna Negyed Program.......................................................27

5

Anti-szegregációs terv / Intézkedési terv ........................................... 40

6

Függelék ................................................................................... 45

3

Táblázatok jegyzéke 1. táblázat A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon belül negyedenként és két kiemelt tömbre, % .............................................................................. 5 2. táblázat Városrészek és szegregátumok segélyezési mutatói (1.) ............................ 7 3. táblázat Az Alacsony Státuszú Lakosság Arányának (ASLA) egyes kategóriáiba esı tömbök száma negyedenként, darab ................................................................. 8 4. táblázat A Magdolna-negyed egyes társadalmi jelzıszámai ................................... 9 5. táblázat A 8051-es tömb (Kisfaludy-Nap-Vajdahunyad-Kisstáció u.) mutatói a KSH 2001, évi Népszámlálása alapján ....................................................................11 6. táblázat A 8051-es tömb intézményei, köz- non-profit vagy profitorientált szolgáltatásai (2008. 02.) .............................................................................12 7. táblázat A 8105-es tömb (Auróra u.-Déri Miksa u.-Fecske u.-Bérkocsis u.) mutatói a KSH 2001. évi Népszámlálása alapján ...............................................................14 8. táblázat A 8051-es tömb (Kisfaludy-Nap-Vajdahunyad-Kisstáció u.) és a 8105-ös tömb (Auróra u.-Déri Miksa u.-Fecske u.-Bérkocsis u.) mutatóinak összevetése a KSH 2001. évi Népszámlálása alapján ....................................................................15 9. táblázat A 8105-es tömb intézményei, köz- non-profit vagy profiotrientált szolgáltatásai (2008. 02.) .............................................................................16 10. táblázat Városrészek és szegregátumok segélyezési mutatói (2.)..........................18 11. táblázat A 8129-es tömb intézményei, köz- non-profit vagy profiotrientált szolgáltatásai (2008. 02.) .............................................................................20 12. táblázat A 8135-es tömb intézményei, köz- non-profit vagy profiotrientált szolgáltatásai (2008. 02.) .............................................................................21 13. táblázat A 8077-es tömb intézményei, köz- non-profit vagy profiotrientált szolgáltatásai (2008. 02.) .............................................................................22

4

1 Az alacsony státuszú népesség területi koncentrációja a kerületben - helyzetelemzés 1.1 Az IVS városrészekre vonatkozó elemzésének eredményei Az Anti-szegregációs Terv elkészítéséhez kidolgozott útmutató1 definiálta a szegregátum fogalmát, így - a 2001. évi Népszámlálás adatai alapján – azokat a tömböket nevezik szegregátumnak, ahol az „alacsony státuszú lakosság” (ASL) aránya (ASLA) magas, azaz az aktív korú népességen belül a legfeljebb általános iskola végzettséggel rendelkezı és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezı lakók aránya magasabb, mint 50%. 1. táblázat A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon belül negyedenként és két kiemelt tömbre, % Mutató megnevezése Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon belül, % Magdolna-negyed 23,2% Orczy-negyed 21,2% Józsefváros központ 18,8% Csarnok-negyed 18,0% Népszínház-negyed 13,5% Szigony-negyed 12,2% Tisztviselı telep 12,0% Ganz-negyed 10,1% Palota-negyed 8,8% Kerepesi-negyed 8,3% Százados úti negyed 7,6% Józsefváros összesen 15,6% 8051-es tömb (Kisfaludy-Nap-Vajdahunyad-Kisstáció u.) 49,8% 8105-ös tömb (Auróra u.-Déri Miksa u.-Fecske u.-Bérkocsis u.) 49,6%

Forrás: KSH 2001. évi Népszámlálás Józsefváros 11 kerületrésze2 közül a „rosszabb státuszú területek” kiválasztását e fenti szegregátum mutató segítségével hajtjuk végre. Az 1. táblázat alapján megállapítható, hogy az arány Józsefvárosra vonatkozó átlaga 16%, ezt az értéket

1

Útmutató az Anti-szegregációs terv kidolgozásához, In: Városrehabilitáció 2007-2013-ban, Kézikönyv a városok számára, 2007. október, Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Területfejlesztési és Építésügyi szakállamtitkárság 117. o. 2 A kerületrészek és tömbök határait az 1. függelék (táblázat és térképmelléklet) tartalmazza.

5

négy negyed átlaga haladja meg (Magdolna, Orczy, Józsefváros központ és Csarnoknegyedek), e negyedek átlagai 18-23% között szóródnak, tehát egyik sem éri el az 50%-ot. A Népszámlálás adatai 7 évvel ezelıtti állapotokat jellemeznek, azonban rendszeres támogatásokra vonatkozó 2008. évi adataink (lakásfenntartási támogatás, rendszeres szociális segély, rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény) megerısítik, hogy az alacsony státuszú lakosság koncentrációja elsısorban a fenti városrészeket érinti (2. táblázat). Kivételt képez Józsefváros központ negyed, amely a három vizsgált támogatási típus közül egyikben sem haladja meg a kerületi átlagot. Utóbbi negyed kedvezıbb mutatója kapcsán feltételezhetjük, hogy a Corvin Sétány Program megvalósítása során a lakók elköltözése javíthatta a terület státuszát, s a mutatókat. A lakásfenntartási támogatásban részesülık aránya a lakások számához viszonyítva az említett negyedekben meghaladja a kerületi átlagot (3,3%), kivéve az említett Józsefváros központot (2,7%), viszont az „elbolyhoz” csatlakozott a Szigony-negyed (3,6%). E negyedben van a Szigony utcai lakótelep, amely lakásainak magas rezsiköltsége okozza a támogatottak magas arányát. A rendszeres szociális segélyben, valamint a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülık arányai szintén a 3 városrész érintettségét jelzik. Józsefváros központ e tekintetben is átlag alatti mutatókkal rendelkezik. A halmozottan hátrányos helyzető gyerekek számának lakások számához viszonyított negyedenkénti arányai is megerısítik azt az eredményt, hogy a kerület szociális problémái elsısorban az említett négy negyedben koncentrálódnak. Egy városrész kivételével minden negyed aránya meghaladja a kerületi átlagot. A kivétel ismét Józsefváros központ, amelyet a kerületi átlag alatti legmagasabb érték jellemez. A négy mutató adatainak részletesebb vizsgálata alapján azt tapasztaljuk, hogy Józsefváros központ és a Csarnok-negyed arányai kevésbé szóródnak a kerületi átlaghoz képest. Elıbbi alulról közelíti meg, utóbbi pedig némileg meghaladja a kerületi arányokat. Fontosabb azonban felhívni arra a figyelmet, hogy az Orczy- és Magdolna-negyed arányai jelentısen eltérnek a kerületi átlagoktól. Tehát a 2001. évi adatokkal összhangban a vizsgált 4 mutató jelenlegi értékei is elsısorban a Magdolnaés az Orczy-negyedek társadalmi problémáira mutatnak rá. A romák arányára vonatkozóan a Népszámlálás adatait nem tekinthetjük irányadónak, hiszen e mérés szerint a „cigány kisebbséghez tartozók aránya” 2001ben, kerületi szinten 3,4% volt. A Józsefvárosi Roma Önkormányzat 2004. évi, de csak a Magdolna-negyedre vonatkozó becslése talán közelebb járhat az igazsághoz, eszerint a romák aránya a negyedben legalább 30%. Fentiek alapján a szegregátumokra vonatkozó további vizsgálatainkat Józsefváros központra, a Csarnok-negyedre, de különösen a Magdolna-, és Orczy-negyedekre koncentráljuk.

6

2. táblázat Városrészek és Az IVS-ben azonosított városrészek és szegregátumok (1) neve

Magdolna-negyed Orczy-negyed Csarnok-negyed Józsefváros központ Szigony-negyed Népszínház-negyed Ganz-negyed Százados úti negyed Palota-negyed Tisztviselı telep Kerepesi-negyed Józsefváros összesen Város egészére az adott segélytípus száma

szegregátumok segélyezési mutatói Lakónépesség Lakások száma száma (jelenlegi (jelenlegi népességnépességnyilvántartási nyilvántartási adatok alapján) 3 adatok alapján) 4

(1.) LFT (2) –ben részesülık aránya a lakások számához 5 viszonyítva

Rendszeres szociális segélyben részesülık aránya a lakások számához 6 viszonyítva

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülık aránya a lakások számához 7 viszonyítva

HHH gyerekek aránya a településrészen a lakások számához 8 viszonyítva

Romák aránya a lakónépességen belül (3)

9

12068 8690 11016 10297 9793 7748 1874 3282 13318 2649 1052 81787

5556 4145 5267 4911 4542 4301 968 1442 7125 1119 570 39946

5,5% 5,4% 3,8% 2,7% 3,6% 2,8% 2,2% 2,0% 1,4% 0,8% 0,5% 3,3%

5,1% 4,6% 2,9% 2,2% 2,1% 2,0% 0,9% 1,3% 1,1% 1,3% 0,7% 2,6%

14,0% 12,5% 7,3% 5,8% 5,5% 4,0% 6,0% 2,6% 1,6% 1,0% 1,2% 6,5%

4,8% 3,9% 2,9% 1,9% 1,4% 1,1% 1,5% 0,5% 0,5% 0,2% 0,2% 2,1%

30,0% na. na. na. na. na. na. na. na. na. na. na.

-

-

1308

1042

2613

838

-

3

Forrás: KSH Népszámlálás. 2001 Forrás: KSH Népszámlálás. 2001 5 Forrás: JÖK PmH. Népjóléti Osztály, 2008 6 Forrás: JÖK PmH. Népjóléti Osztály, 2008 7 Forrás: JÖK PmH. Népjóléti Osztály, Gyermekvédelmi Iroda, 2008 8 Forrás: JÖK PmH Oktatási, Közmővelıdési, Ifjúsági és Sport Osztály, 2008 9 Forrás: A Józsefvárosi Roma Önkormányzat becslése (alsó becslés), 2004 4

7

1.2 A szegregált terület definíciója szerint szegregátumnak tekinthetı területek meghatározása A KSH Népességstatisztikai Fıosztálya levele szerint a kerületben „nem található olyan terület, mely a szegregációs mutató alapján megfelelne a tényleges szegregátum feltételeinek”. A fıosztály munkatársai által elkészített adatok alapján, az arányszámok felfelé történı kerekítése után viszont két józsefvárosi tömb mutatója éppen 50%, azaz – szigorú értelemben véve – ezek szegregátumnak tekinthetık. Ezek a tömbök az alábbiak (a tömbszámok a 2001. évi Népszámlálás során alkalmazott tömbszámok): 8051-es tömb (Kisfaludy u. – Nap u. – Vajdahunyad u. - Kisstáció u.) és a 8105-ös tömb (Auróra u. - Déri Miksa u. – Fecske u. - Bérkocsis u.). E tömbök tehát nem haladják meg az Útmutatóban meghatározott határértéket (50%), azonban kerekítéssel éppen 50%-os értéket adnak (1. táblázat). A 8051-es tömb a Józsefváros központ, a 8105-ös tömb pedig a Csarnok-negyedben található. Jegyezzük meg tehát, hogy a definícióban meghatározott szegregátumot a két legmagasabb arányt mutató negyedben nem, csak az azt követı két, kerületi átlagot meghaladó negyedben találtunk. A Magdolna- és Orczy-negyedek kevés, magasabb lakónépességő (aktív korú népességő) tömbökbıl állnak. E tömbökre az alacsonyabb kritérium arányok jellemzıek (20%
8

A 2001. évi adatok fenti elemzése alapján megállapítható, hogy a két szegregátum jegyeit mutató tömb mellett, - nagyobb területi egységeket figyelembe véve – az alacsony státuszú lakók, a társadalmi problémák elsısorban a Magdolna- és az Orczynegyedben koncentrálódnak. E két városrész közül pedig inkább a nagyobb kiterjedéső és népesebb Magdolna-negyedben érzékelhetıek a krízisterületek jellemzı mutatói, jellegzetességei. Emlékeztetünk arra, hogy ezeket az eredményeket a 2008. évi segélyezési adatok is alátámasztják. A Magdolna-negyed társadalmi helyzetének érzékeltetése érdekében bemutatjuk a Magdolna Negyed Program I. monitoring rendszere keretében győjtött legfontosabb társadalmi jelzıszámok értékeit is (4. táblázat). 4. táblázat A Magdolna-negyed egyes társadalmi jelzıszámai mutató A 0-8 osztályos iskolai végzettséggel rendelkezı személyek aránya a 15-60 évesek körében A gazdaságilag aktív népesség aránya a lakónépességhez viszonyítva Munkanélküliek aránya a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva Legalább egy munkanélküli családtag a háztartások számához viszonyítva A rendszeres szociális támogatásokból számított lokációs indexek Nem komfortos lakások aránya Túlzsúfolt lakások aránya I. (EU - szobánkénti laksőrőség > 1 fı/szoba) Túlzsúfolt lakások aránya II. (KSH - szobánkénti laksőrőség > 2 fı/szoba) Díjhátralékosok aránya díjhátralékosok aránya az önkormányzati bérlakásban élık között díjhátralékosok aránya a saját tulajdonú lakásban élık között Bőncselekmények áldozatává vált háztartások aránya az elmúlt egy évben

adat 35,0% (1) 40,3% (2) 12,6% (2) 11,0% (1) 1,25-2,4 (3) 21,0% (1) 39,9% (1) 13,8% (1) 16,8% (1) 21,1% (1) 12,0% (1) 11,7% (1)

Forrás: (1) Magdolna Negyed Kérdıíves Vizsgálat, 2007, Rév8 Zrt. (2) KSH Népszámlálás, 2001, (3) JÖK PmH. Népjóléti Osztály, 2007.

E tényeknek a beavatkozás technikájára is befolyással kell lenniük, de mindenekelıtt meg kell vizsgálni a fent jelzett két (és további három) tömb 2001. évi, valamint jelenlegi helyzetét, tekintettel arra, hogy az elmúlt 7 év jelentıs változásokat hozott mind a gazdaság, mind a társadalom, mind az ingatlanpiac helyzetében.

2 Az alacsony státuszú lakosságot magas arányban koncentráló városi szegregátumok helyzetének elemzése Elsıként az alacsony státuszú lakosság térbeli elhelyezkedésére vonatkozó mutatószám (ASLA) alapján azonosított két tömb (8051 és 8105) 2001. évi, jelenlegi és várható jövıbeli helyzetét mutatjuk be. A fejezet további részében bemutatjuk azt a három népszámlálási tömböt is, amelyek az ASLA mutató alacsonyabb (30%<

9

ASLA <=40%) intervallumába esnek, bár közülük egyes tömbök esetében a szegregáció elırehaladott lehet, vagy annak veszélye fenyegethet.

2.1 A 8051-es tömb (Kisfaludy u. – Nap u. – Vajdahunyad u. Kisstáció u.) helyzete 2001-ben és az azóta történt változások 2.1.1 A 8051-es tömb helyzete 2001-ben A 8051-es tömb lakónépessége 2001-ben 745 fı volt, s az aktív korúak aránya mind a kerületi, mind a Józsefváros központi arányokat meghaladta. A 0-14 éves és a 60 év feletti korosztályok is kisebb arányúak, mint a kerület és a városrész mutatói (5. táblázat). Iskolai végzettség tekintetében a mutatók igen kedvezıtlenek voltak, az aktív korúak 58%-nak legfeljebb általános iskolai végzettsége volt, felsıfokú végzettséggel csupán 8% rendelkezett. E mutatók is sokkal rosszabbak, mint a negyed és a kerület egészére vonatkozó adatok. A tömb 245 lakásának közel harmada (31%) nem volt komfortos 2001-ben, s a lakott lakások több, mint fele (58%) egyszobás volt. A népszámlálás idıpontjában 103 önkormányzati lakás volt a tömbben (42%), amely jelenleg 99 lakás. Az aktív korúak két harmada nem rendelkezett rendszeres munkajövedelemmel (65%), ez az arány a negyedben csupán 42%, a kerület egészében pedig 41%. A 15-64 évesek harmada volt 2001-ben foglalkoztatva (33%), ez az arány a negyedben és a kerületben is meghaladja az 50%-ot. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya magasabb, de nem tér el lényegesen a negyed és a kerület átlagától. Alacsony presztízső foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya 37%. A munkanélküliek aránya 19%, a tartós munkanélküliek aránya 7% volt. Az aktív korúak 12%-nak jövedelemforrása kizárólag állami vagy helyi támogatás volt 2001ben. A 2001. évi Népszámlálás adatainak10 áttekintésekor és a mai helyzet értékelésekor figyelembe kell vennünk az érintett tömbben található Menhely Alapítvány Práter Vajda 3 Egység hajléktalanszállóját11. A jelenlegi nyújtott ellátási formák a következık: hajléktalanok szociális otthona (24 férıhely), éjszakai szálló este 6 órától reggel 8 óráig (50 férıhely). Munkatársuk tájékoztatása szerint a 74 férıhely mellett további, kb. 1500 személy az alapítvány címére van bejelentve. A Népszámlálás során feltételezhetıen csak a 24 szociális otthoni férıhely lakói kerülhettek számbavételre, ez tehát lényegesen nem befolyásolhatta a lakónépesség összetételét (a lakónépesség 3%-a, az aktív korúak 5%-a).

10

Józsefvárosban 2001-ben 2742 intézeti háztartási lakóegységben lakó volt összesen (KSH Népszámlálás, 2001.). 11 Vajdahunyad utca 3.

10

5. táblázat A 8051-es tömb (Kisfaludy-Nap-Vajdahunyad-Kisstáció u.) mutatói a KSH 2001, évi Népszámlálása alapján Mutató megnevezése 8051-es Józsefvár Budapest tömb os VIII.ker. központ összesen 745 10297 81787 Lakónépesség száma 9,8% 14,6% 13,5% Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 71,4% 65,4% 64,5% Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya 18,8% 20,1% 21,9% Lakónépességen belül 60- x évesek aránya 703 9977 78048 Állandó népesség száma Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık 57,5% 30,4% 26,8% aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsıfokú végzettségőek a 25 éves és idısebb népesség 8,3% 17,2% 18,2% arányában 245 4911 39946 Lakásállomány (db) 30,2% 23,8% 22,3% Alacsony komfort fokozatú lakások aránya A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya 30,9% a lakott lakásokon belül 58,1% Az egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık 65,2% 42,1% 40,9% aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık és 49,8% 18,8% 15,6% rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon belül 32,5% 55,1% 56,0% Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül 44,4% 40,1% 41,8% Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Alacsony presztízső foglalkoztatási csoportokban 37,1% na. na. foglalkoztatottak aránya A gazdaságilag nem aktív népesség aránya az 69,3% na. na. akcióterületi lakónépességen belül Munkanélküliek aránya az akcióterületen 18,8% na. na. (munkanélküliségi ráta) Tartós munkanélküliek (legalább 360 napig) aránya. 6,6% na. na. (Számítás: tartós munkanélküliek száma/ munkanélküliek+foglalkoztatottak száma) Azon aktív korúak (15-59 éves) aránya, akiknek 2001-ben 12,0% na. na. a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt

2.1.2 A 8051-es tömb jelenlegi helyzete A József körúttól egy sarokra található tömb épületeinek egy részében köz-, profitorientált intézmények, szolgáltatások, non-profit szervezetek mőködnek (6. táblázat). A 32-esek terével határos tömbsarkon (Kisstáció - Kisfaludy sarok) két 7 szintes, összesen 141 lakásos lakóépület építése folyik. A Nap u. 14 alatti 11 lakásos lakóépület építése 2004-ben fejezıdött be. A tömb négy üres telke közül hármat parkolóként hasznosítanak, egy ingatlant – a volt óvodaudvart – már értékesítette az önkormányzat. A területen egy lakatlan, romos lakóépület magában foglaló, zárt ingatlan található (Nap u. 16.), valamint 3 zárt, nem mőködı helyiség. A tömbben összesen egy nyitott kapuval rendelkezı épületet találtunk. A Magdolna-negyed

11

közbiztonsági helyzetelemzésének vizsgálata12 alapján azt mondhatjuk, hogy a nyitott, azaz nem zárható, sokszor megrongált, tárva-nyitva álló, kaputelefon nélküli vagy nem mőködı telefonnal felszerelt kapu általában jól jelzi az adott ház, illetve a környék közbiztonsági helyzetét. 6. táblázat A 8051-es tömb intézményei, köz- non-profit vagy profitorientált szolgáltatásai (2008. 02.) utca, házszám intézmények, köz-, non-profit vagy profitorientált szolgáltatások VxN sarok Akcidencia nyomda V15 Afro Productions, Ebony Afrikai Egyesület V13 Corvin Sétány Mőszaki Projektiroda, Morál Kft., Adószer Kft. V9 üres telek, parkoló V5 óvoda udvar volt, eladva V3 Menhely Alapítvány hajléktalan szálló V 1/b Józsefvárosi Kisebbségi Önkormányzatok Ks5 Szolárium, mőköröm az I. emeleten (mőködik-e?), MÉH átvevıhely Ks1-3 lakóépület építése Kf8 lakóépület építése Kf10-12 épületasztalos mőhely Kf14 üres telek, önkormányzati parkoló Kf18 üres telek, parkoló Kf20 üres telek, parkoló Kf24 bútordiszkont a pincében, zárva Kf26 Vimpex Kft dohány, vegyiárú, üres, zárva N14 új építéső lakóépület, beköltözött lakókkal N16 romos épület, üres, zárt N18 lelakatolt pince N24 antikvárium Hány épületben egy nyitott a kapu? Megj.: V- Vajdahunyad u., N- Nap u., Ks- Kisstáció u., Kf- Kisfaludy u.

A Kisfaludy utca 14., 18. és 20. szám alatti lakóépületek bontása során összesen 21 lakás szőnt meg a tömbben, amelyeknek összalapterülete 591 m2 volt. A megszőnt lakások átlagos alapterülete így 28,1 m2 volt. Az épülı Mária házban (Kisstáció u. 1., 3.) a leköthetı lakások méretei: 40 – 96 m2 közöttiek, a költözés 2008. augusztusától kezdıdhet meg. A kulcsrakész ár bruttó 353.000 Ft/m2-tıl kezdıdik. A szintén építés alatt álló 52 lakásos Terézia társasházban (Kisfaludy u. 8.) kis mérető, praktikus beosztású és egyedi kialakítású lakásokat kínálnak, 29, 40, 45, 50, 59, 67, 77, 82 m2-es méretekben. A költözés 2009. márciustól kezdıdik, a kulcsrakész ár bruttó 329.000 Ft/m2-tıl. A tömb jelenlegi helyzetét bemutató térképet és fotódokumentációt a 2. függelék tartalmazza. 12

ifj. Erdısi S., 2007: A közbiztonság helyzete a józsefvárosi Magdolna-negyedben 2005-2006-ban, Helyzetelemzés, Rév8 Zrt., honlap: http://www.rev8.hu/csatolmanyok/jogidokok/jogidokok_11.pdf

12

2.1.3 A 8051-es tömb várható fejlıdése A tömb kedvezı fekvésének (az épülı Corvin Sétány Program és a József körút közelsége) és az önkormányzat vagyonpolitikájának hatására megkezdıdött a terület üres ingatlanjainak vállalkozói lakásépítés keretében történı beépítése. Az épülı Mária és Terézia házak megvalósulásával a tömb lakásállománya (2001) több, mint 50%-kal növekszik, e tulajdoni lakásokba elsısorban a középosztály képviselıi tudnak majd beköltözni. Tegyük hozzá, hogy a két épülı ház a tömb 32esek terével érintkezı sarkán épül, így a Baross utcával és a József körúttal áll kapcsolatban. Az ide költözık elsısorban ezt a közlekedési kapcsolatot használják majd, tehát a tömb megújulását, annak ütemét a beljebb fekvı épületek felújítása és az üres ingatlanok beépítése döntıen fogja befolyásolni. Az üres telkeken további vállalkozói lakásépítés várható, az önkormányzat már értékesítette vagy értékesítése folyamatban van a következı ingatlanoknak: Vajdahunyad u. 5., Kisfaludy u. 18-20., Nap u. 16.. A 100%-ban önkormányzati tulajdonban lévı házakat (Vajdahunyad u. 11., Kisfaludy u. 10-12., Kisfaludy 24.) az önkormányzat értékesíteni kívánja a lakások bérlıi számára. A Vajdahunyad u. 9. szám alatt egy ingatlanfejlesztı cég szállodát fog építeni. A tömb 1997 óta rehabilitációs akcióterületnek kijelölt terület, ezért a területen lévı társasházak kiemelt fıvárosi (kerületi) felújítási támogatásra jogosultak13. A kedvezı fekvés, a lakásberuházások hatására a már meglévı lakások piaci értéke is növekedni fog. Mindez a terület „szegregáltsága” ellen hat, csökkenti az alacsony státuszú lakosság koncentrációját, de jelzi a várható dzsentrifikációs folyamatot is. A középosztály beköltözése és az alacsonyabb státuszú rétegek elköltözése, kiszorulása elleni hatékony eszköz a jól célzott, megfelelı mértékő (összegő) és folyamatosan monitorozott lakbér- és lakásfenntartási támogatási rendszer kiépítése lehet. A 2001 óta lezajlott változások fényében a 8051-es tömböt nem tekinthetjük a kerület átlagos tömbjeitıl lényegesen eltérı szegregátumnak. A tömb kedvezı ingatlanpiaci helyzetének (a József körút, az épülı Corvin Sétány közelsége) köszönhetıen átalakulása várhatóan tovább folytatódik.

2.2 8105-ös tömb (Auróra u. - Déri Miksa u. – Fecske u. - Bérkocsis u.) helyzete 2001-ben és az azóta történt változások 2.2.1 A 8105-es tömb helyzete 2001-ben A 8105-es tömb lakónépessége 2001-ben 222 fı volt, az aktív korúak aránya 4-5% alacsonyabb, az idıseké (60 év felett) pedig 4-5%-kal magasabb volt, mint a negyed, illetve a kerületi arány (7. táblázat).

13

A Józsefvárosi Önkormányzat idén 100 mFt-tal támogatja a társasházak felújítását, három felújítási cél megvalósulását segítve elı: energia-megtakarítás (Panel-program), távfőtéső lakások egyedi hıfogyasztásának szabályozása, kéményfelújítás.

13

Iskolai végzettség tekintetében a mutatók nagyon kedvezıtlenek, az aktív korúak kétharmada (69%) legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezett, felsıfokú végzettséggel csupán 2% rendelkezik. E mutatók sokkal rosszabbak, mint a negyed és a kerület egészére vonatkozó adatok. A tömb 90 lakásának 58% nem volt komfortos 2001-ben, s a lakott lakások több, mint fele (57%) egyszobás volt. Az aktív korúak közel két harmada nem rendelkezett rendszeres munkajövedelemmel (62%), ez az arány a negyedben csupán 42%, a kerület egészében pedig 41%. A 15-64 évesek harmada volt 2001-ben foglalkoztatva (34%), ez az arány a negyedben és a kerületben is meghaladja az 50%-ot. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya feltőnıen magasabb (64%), mint a negyed és a kerület átlaga (44%, ill. 42%), amelyet az aktív korúak rossz helyzete mellett az idısek magas aránya indokol. Alacsony presztízső foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya 45%. A munkanélküliek aránya 24%, a tartós munkanélküliek aránya viszont 0%. Az aktív korúak 15%-nak jövedelemforrása kizárólag állami vagy helyi támogatás volt 2001ben. 7. táblázat A 8105-es tömb (Auróra u.-Déri Miksa u.-Fecske u.-Bérkocsis u.) mutatói a KSH 2001. évi Népszámlálása alapján Mutató megnevezése 8105-ös Csarnok- Budapest tömb negyed VIII. ker. összesen 222 11016 81787 Lakónépesség száma 14,4% 13,4% 13,5% Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 59,0% 63,6% 64,5% Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya 26,6% 23,0% 21,9% Lakónépességen belül 60- x évesek aránya 221 10683 78048 Állandó népesség száma Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık 68,7% 29,2% 26,8% aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsıfokú végzettségőek a 25 éves és idısebb népesség 2,4% 17,4% 18,2% arányában 90 5267 39946 Lakásállomány (db) 57,8% 23,2% 22,3% Alacsony komfort fokozatú lakások aránya A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya 58,4% a lakott lakásokon belül 57,3% Az egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık 61,8% 42,1% 40,9% aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık és 49,6% 18,%0 15,6% rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon belül 33,6% 54,6% 56,0% Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül 64,2% 44,0% 41,8% Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Alacsony presztízső foglalkoztatási csoportokban 45,1% na. na. foglalkoztatottak aránya A gazdaságilag nem aktív népesség aránya az 69,8% na. na. akcióterületi lakónépességen belül

14

Munkanélküliek aránya az akcióterületen (munkanélküliségi ráta) Tartós munkanélküliek (legalább 360 napig) aránya. (Számítás: tartós munkanélküliek száma/ munkanélküliek+foglalkoztatottak száma) Azon aktív korúak (15-59 éves) aránya, akiknek 2001-ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt

23,9%

na.

na.

0,0%

na.

na.

14,5%

na.

na.

A két vizsgált tömböt összehasonlítva azt mondhatjuk, hogy a kisebb lakosságú (8105) tömb iskolai végzettségre, lakásállományra és foglalkoztatottságra vonatkozó fıbb adatai lényegesen rosszabbak voltak (2001), mint a másik tömbé (8. táblázat). 8. táblázat A 8051-es tömb (Kisfaludy-Nap-Vajdahunyad-Kisstáció u.) és a 8105-ös tömb (Auróra u.-Déri Miksa u.-Fecske u.-Bérkocsis u.) mutatóinak összevetése a KSH 2001. évi Népszámlálása alapján 8051-es 8105-ös Mutató megnevezése tömb tömb 745 222 Lakónépesség száma 9,8% 14,4% Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 71,4% 59,0% Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya 18,8% 26,6% Lakónépességen belül 60- x évesek aránya Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık aránya az aktív 57,5% 68,7% korúakon (15-59 évesek) belül 8,3% 2,4% Felsıfokú végzettségőek a 25 éves és idısebb népesség arányában 90 245 Lakásállomány (db) A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott 30,9% 58,4% lakásokon belül 44,4% 64,2% Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Alacsony presztízső foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak 37,1% 45,1% aránya 18,8% 23,9% Munkanélküliek aránya az akcióterületen (munkanélküliségi ráta) Tartós munkanélküliek (legalább 360 napig) aránya. (Számítás: tartós 6,6% 0,0% munkanélküliek száma/ munkanélküliek+foglalkoztatottak száma) Azon aktív korúak (15-59 éves) aránya, akiknek 2001-ben a 12,0% 14,5% jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt

2.2.2 A 8105-es tömb jelenlegi helyzete A körúttól távolabb esı tömbben jelenleg csupán néhány köz- vagy profitorientált szolgáltatás, non-profit szervezet mőködik (9. táblázat). A tömb mindkét végén több ingatlant magában foglaló üres sarok telek található, ezek egyike 0-24 órás parkolóként üzemel. A Fecske utca 12-ben új lakóház épült, lakói beköltöztek. A tömbben 2008 februárjában három olyan lakóépületet találtunk, amelyeknek a kapuja nyitva volt.

15

9. táblázat A 8105-es tömb intézményei, köz- non-profit vagy profiotrientált szolgáltatásai (2008. 02.) utca, házszám intézmények, köz-, non-profit vagy profitorientált szolgáltatások A11 Observer Média Figyelı A9xB37 üres sarok telek BxF sarok A lakóépületben zárt villanyszerelı üzlet F12 új lakóépület, beköltözött lakókkal F24xD12-14 üres sarok telek, 0-24 órás parkoló A21 Tendál Szolgáltató Szövetkezet, Gázmesterek Egyesülete Hány épületben három nyitott a kapu? Megjegyzés: A- Auróra u., B- Bérkocsis u., F- Fecske u., D- Déri Miksa u.

Az Auróra u.- Déri Miksa u. - Fecske u. - Bérkocsis u. tömb (8105) rendszeres szociális támogatásokra vonatkozó, valamint a halmozottan hátrányos helyzető gyerekek arányára vonatkozó négy mutatója közül három legalább kétszerese a kerületi átlagnak (10. táblázat). A rendszeres szociális segélyben részesülık aránya ugyan meghaladja a kerületi átlagot, de nem éri el annak 200%-át. A másik vizsgált tömbben ezek az arányok 1-2%-kal térnek el csupán a kerületi átlagoktól. Jegyezzük meg, hogy mindkét tömbben alacsony, 15% meg nem haladó arányokról és kevés támogatottról van szó, hiszen a támogatottak száma egyik esetben sem haladja meg a 15 fıt (!). A tömb jelenlegi helyzetét bemutató térképet és fotódokumentációt a 3. függelék tartalmazza. A kisebb 8105-ös tömb kedvezıtlenebb adatai ellenére, a jelenlegi állapot alapján erre az épületcsoportra sem tartjuk indokoltnak a szegregátum minısítést.

2.2.3 A 8105-ös tömb várható fejlıdése A 8105-ös tömböt (Auróra u. - Déri Miksa u. – Fecske u. - Bérkocsis u.) magában foglaló Csarnok-negyed az elmúlt években fejlıdésnek indult, ennek jele az üres telkeken zajló vállalkozói lakásépítés. Az épülı 4-es metró negyedbeli Rákóczi téri, valamint Köztársaság téri megállója várhatóan növelni fogja az ingatlanok piaci értékét és a lakásépítési beruházások számát. Az önkormányzat fejlesztési tervei szerint a negyedben, a Bacsó Béla utca 17-23. alatti telkeken kerül kialakításra az új Józsefvárosi Egészség Központ. További terv a Bacsó Béla utca közterületi rekonstrukciója, amely funkcióváltásával jár, a rekonstrukcióval egy vegyes forgalmú utca kerül kialakításra. A megújítás hatására az utcában lévı üzlethelyiségek is felértékelıdnek, ami kiskereskedelmi és vállalkozó tevékenységek élénkülését is elısegíti. 2010 utáni fejlesztési tervek egyik kulcseleme a Nagyfuvaros utca közterületi megújítása, valamint egy 80 férıhelyes nyugdíjasház létesítése a Csarnok-negyedben.

16

A tömb változását konkrétan érinti, hogy a Déri Miksa utca mentén elhelyezkedı saroktelkek méretének csökkentésével a Déri Miksa utca kiegyenesítésre kerül, vele szemben park lesz kialakítva, a jelenleg parkolóként használt üres telken pedig magánfejlesztı fog beruházni. E kismérető, de kedvezıtlen mutatókkal rendelkezı tömb elhelyezkedése (egy saroknyira van a Magdolna-negyed Nagyfuvaros utcai határától) lehetıvé teszi, hogy az ott élı lakosságot bevonjuk az MNP I. és II. mindazon szociális, foglalkoztatási, közösségfejlesztési programjaiba, amelyek nem kötıdnek konkrétan a Magdolnanegyed területéhez. Az e programok keretében megismert problémák kezeléséhez – szükség esetén – célzott programok indíthatók. Ilyen szociális program indítható akár az önkormányzati, akár a társasházakban is, melynek keretében az - elsısorban önkormányzati lakásokban lakó -, hátrányos helyzető, illetve antiszociális viselkedéső családok meghatározott idıre szóló, szerzıdésen alapuló célzott, intenzív segítségnyújtási programja valósul meg (ld. pl. családterápia, intenzív családmegtartó szolgáltatás, resztoratív technikák, mediáció, családi döntéshozó konferenciák alkalmazása). A házak szintjén, szociális és közösségfejlesztı szakmai team által elkészített helyzetfeltárás, szakmai munka alapján, - indokolt esetben - kerülhet sor arra, hogy egyes családok mobilizációs program keretében akár más lakóépületbe költözhessenek.

2.3 A tömbök lakásállományára, infrastrukturális ellátottságára, a közszolgáltatások elérhetıségére vonatkozó megállapítások Mindkét tömbre igaz, hogy a többlakásos lakóépületek lakásai magántulajdonban, illetve önkormányzati tulajdonban vannak. Az önkormányzati bérlakások aránya mindkét tömbben meghaladta a 40%-ot, a 8051-esben 42%, a 8105-ösben pedig 46% volt 2001-ben. A tömbök 3-3 lakóépülete jelenleg is 100%-ban önkormányzati tulajdonban van. A lakóépületek döntı többsége a XIX – XX. század fordulója körüli évtizedekben épület, a több évtizedes elmaradt karbantartási, felújítási munkálatok miatt mőszaki állapotuk rossz. A földszinti lakások legsúlyosabb problémája a vizesedés, penészedés. A tömbök infrastrukturális ellátottsága megfelelı, minden közmővel rendelkeznek, az aszfaltozott utak és járdák javításokkal, foltozásokkal, kátyúzással tarkítottak, újraburkolást igényelnek. Az egészségre káros környezeti tényezık közül – a lakások vizesedése mellett – a belsı városrészek fokozott levegıés zajszennyezését kell kiemelnünk. A közszolgáltatások a tömbök lakói számára könnyen elérhetıek, hiszen a lakóépületek a nagykörúttól és egyes sugárirányú fıutaktól 3-5 perces sétára helyezkednek el. a lakótömbök elérhetısége, közlekedési kapcsolatai a város többi részével kiválóak: nagykörúti villamosok (4-6), trolibusz (83), citybe közlekedı autóbuszjáratok (9, 99), épülı 4-es metró 2 megállójának közelsége (Rákóczi tér, Köztársaság tér).

17

10. táblázat Városrészek és szegregátumok segélyezési mutatói (2.) Az IVS-ben azonosított városrészek és Lakónépesség Lakások száma szegregátumok (1) neve száma (jelenlegi (jelenlegi népességnépességnyilvántartási nyilvántartási adatok alapján) adatok alapján)

8051-es tömb (Kisfaludy-Nap-Vajdahunyad-Kisstáció u.) 8105-ös tömb (Auróra u.-Déri Miksa u.-Fecske u.-Bérkocsis u.) 8129 tömb (Orczy-Sárkány-Diószeghy-Kıris) 8135 tömb (Diószeghy-Kıris-Kálvária-Kálvária tér) 8077 tömb (Mátyás tér-Tavaszmezı-Lovassy-József) 8182 tömb (Kerepesi út mentén) Józsefváros összesen Város egészére az adott segélytípus száma

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülık aránya a lakások számához 18 viszonyítva 6,1%

HHH gyerekek aránya a településrészen a lakások számához viszonyítva

745

245

4,1%

Rendszeres szociális segélyben részesülık aránya a lakások számához 17 viszonyítva 4,1%

222

90

7,8%

4,4%

14,4%

5,6%

1785

781

7,4%

7,0%

22,7%

7,6%

642

339

6,2%

6,8%

10,3%

6,8%

410

211

4,7%

4,3%

17,1%

5,7%

10

7

na.

na.

0,0%

na.

81787 -

39946 -

3,3% 1308

2,6% 1042

6,5% 2613

2,1% 838

14

15

LFT (2) –ben részesülık aránya a lakások számához 16 viszonyítva

2,0%

14

Forrás: KSH Népszámlálás. 2001 Forrás: KSH Népszámlálás. 2001 16 Forrás: JÖK PmH. Népjóléti Osztály, 2008 17 Forrás: JÖK PmH. Népjóléti Osztály, 2008 18 Forrás: JÖK PmH., Népjóléti Osztály, Gyermekvédelmi Iroda, 2008 15

18

3 Szegregátumnak nem minısíthetı, de alacsony státuszú lakosságot jelentıs arányban koncentráló városi területek – Magdolna-negyed és Orczy-negyed A józsefvárosi utcákat járva jogosan merül fel az a kérdés, hogy nincsenek-e olyan további tömbök a kerületben, amelyek a Népszámlálás adatai alapján ugyan szintén nem tekinthetık - definíció szerint - szegregátumnak, azonban az ott élık gazdasági, társadalmi helyzete, a fizikai környezet állapota alapján krízisterületnek minısülnek. A tömbök területei elhelyezkedésének feltárása során ismét a Népszámlálás szegregátum mutatójának értékébıl indultunk ki. Az Alacsony Státuszú Lakosság Aránya (ASLA) mutató értékét egy intervallummal alacsonyabb kategóriában (30%<= ASLA < 40%) vizsgálva négy tömb került látókörünkbe: 8129 tömb (Orczy u. – Sárkány u. – Diószeghy u. – Kıris u. ), 8135 tömb (Diószeghy u. – Kıris u. – Kálvária u. – Kálvária tér), 8077 tömb (Mátyás tér - Tavaszmezı u. – Lovassy u. – József u.) , 8182 tömb (a Kerepesi út mentén). A tömbök közül a 8129-es és a 8135-ös az Orczy-negyedben, a 8077-es a Csarnoknegyedben, a Magdolna-negyed határán, a Mátyás tér egyik oldalán helyezkedik el (ld. 4. függelék, térkép). A 8182-es tömb a Kerepesi út mentén, a Keleti pályaudvar szomszédságában van, lakónépessége 2001-ben összesen 10 fı volt, ezért ezzel a tömbbel a továbbiakban nem foglalkozunk. A számunkra érdekes maradék három tömbre elkészített segélyezési mutatókat a 10. táblázat tartalmazza.

3.1 A 8129 (Orczy u. – Sárkány u. – Diószeghy u. – Kıris u.) és a 8135-ös (Diószeghy u. – Kıris u. – Kálvária u. – Kálvária tér) tömbök helyzete A Diószeghy utca mentén elhelyezkedı tömbök lakóinak jelenlegi szociális helyzetével kapcsolatban fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a lakásfenntartási támogatásban, illetve a rendszeres szociális segélyben részesülık aránya (a lakások számához viszonyítva) megközelíti, illetve meg is haladja a kerületi arány kétszeresét (10. táblázat). A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülık aránya a népesebb tömbben háromszorosa, a kisebben másfélszerese a kerületi mutatószámnak. A három h-s gyermekek aránya mindkét tömbben meghaladja a kerületi átlag kétszeresét.

19

A tömbökben 781, illetve 339 lakás volt 2001-ben, tehát mindkét tömbben több lakás volt, mint a korábban tárgyalt „szegregátumokban”. A népesebb (8129-es) tömbben a lakások 57%-a önkormányzati bérlakás, s 9 ház teljesen önkormányzati tulajdonban van. A másik tömbben (8135) az önkormányzati lakások aránya 39%, s 5 ház tisztán önkormányzati. A kerület 2001. évi és jelenlegi adatait népszámlálási tömbönként vizsgálva és a városrész személyes bejárása alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy az Orczy-negyed e két tömbje, de különösen a nagyobb, Orczy utat is magába foglaló tömb (8129) ma - a Magdolna-negyed mellett - a kerület legjelentısebb krízisterülete. Megfigyeléseink ebben a tömbben alátámasztani látszanak az Útmutató szövegében olvasható feltételezést, amely szerint az alacsony státuszú lakosság koncentrációja egyben a roma lakosság magas arányát is jelenti a területen. Természetesen erre vonatkozó megbízható és érvényes adatokkal mi sem rendelkezünk. E tömbök krízisterületi mivoltát megerısíteni látszik továbbá a Józsefvárosi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala által készíttetett, az Országos Bőnmegelızési Bizottság Titkárságának támogatásával 2005-ben megvalósított reprezentatív kérdıíves vizsgálata eredménye is. A Magdolna- és Orczy-negyedekben élı válaszadók un. nem biztonságos területnek elsısorban a Diószeghy utca – Lujza utca „tengelyt” tartották a kerületben19. A tömbök krízisterületi volta ellenére mindkettıben mőködnek profitorientált cégek, szolgáltatások és közszolgáltatásokat ellátó intézmények, amelyek a környék, a negyed lakóinak igényei mellett kerületi keresletet is kielégítenek (11. és 12. táblázat). E tömbök kereskedelmi, szolgáltatási szempontból alacsony színvonalon ugyan, de ellátottak. További elemzési kérdés lehet, hogy milyen e terület ellátásának szerkezete, összetétele és melyek az ellátás alapvetı hiányai. A helyiségekkel kapcsolatban érdemes felhívnunk a figyelmet a zárt vagy nem mőködı ingatlanok magasnak tőnı számára, a lakóépületekkel kapcsolatban pedig arra, hogy nyitott kaput viszonylag sokat láttunk terepbejárásunk alkalmával. 11. táblázat A 8129-es tömb intézményei, köz- non-profit vagy profiotrientált szolgáltatásai (2008. 02.) utca, házszám intézmény, köz- vagy profitorientált szolgáltatás Kö19-21 üvegezık boltja, telephely (M) Kö23-29 Lengyeltóti Ingatlanhasznosító Kft (N), Renép Kft (M), Relavill Kft (M) Kö31 2db üres földszinti helyiség, Rong-Rong kínai szupermarket (M) Kö33 Épfest Kft. telephely bejárat (M) Kö35 Józsefvárosi Gyermekjóléti Szolgálat (M) O39 Bárdi Autó Kft szaküzlet (M), Kiscsupor Sörözı (M), Autósiskola (M) O37 Épfest építıipari szaküzlet (M) O35 Tüzép (M) O31-33 Rendelıintézet (M) 19

ifj. Erdısi S., 2007: A közbiztonság helyzete a józsefvárosi Magdolna-negyedben 2005-2006-ban, Helyzetelemzés, Rév8 Zrt., http://www.rev8.hu/csatolmanyok/jogidokok/jogidokok_11.pdf

20

O29 S14 S6-10 S4 S2 D30 D22 D18 D14 D12 D10/b D10/a Hány épületben nyitott a kapu?

lottózó (M), nıi szabó (N), fogtechnika (M), papír-írószer (M), elektronikai bolt (M), 2db üres helyiség Lesz Vigasz sörözı (M), 1db üres helyiség fodrász, pedikőr, manikőr (M); zöldség-gyümölcs bolt (N) vegyes élelmiszer nonstop (N), 1db üres helyiség autójavító mőhely (M) Foghíj telek élelmiszerbolt (M) elektromos szaküzlet (N) Dióhéj sörözı (M), Talponevı (M) könyvkötészet (M) Baromfibolt (M) Saszi Vill (N), rövidáru, dohány, papírbolt (M) 6

Megj: Kö- Kıris u., O- Orczy út., S- Sárkány u., D- Diószeghy utca (M)- Mőködı intézmény, szolgáltatás, (N)- nem mőködı intézmény, szolgáltatás

12. táblázat A 8135-es tömb intézményei, köz- non-profit vagy profiotrientált szolgáltatásai (2008. 02.) utca, házszám intézmény, köz- vagy profitorientált szolgáltatás D1 Fıv. Szabó Ervin könyvtár (M), Élelmiszerbolt (M), Ingatlanközvetítı (N) D3 Tüzép, barkácsbolt (M) D5 Vöröskereszt Nappali Szociális Központ (M) D9/B Pharmacy gyógyszertár (M), 1db üres önk. tul. helyiség Kö12 Caracalla szerelvénybolt (M) Kö10 Delta Mérnöki Tervezı Kft. (M) Kö6 szerszámgép szerviz (M), Budaparketta szaküzlet (N) Káu2 lottózó (M) Káu4-6 parkoló, autómosó, radiátor szaküzlet, ÉSZIH ingatlanhasznosító kft. Kát7 Foglalkoztatási és Szociális Hivatal (M) Kát9 színesfém telep (M) Kát10 Modernova Kft. nyerıgép automaták szaküzlet (M) Kát11 Zárt, üres pincehelyiség Hány épületben 11 nyitott a kapu? Megj: D- Diószeghy utca, Kö- Kıris u., Káu- Kálvária utca, Kát- Kálvária tér (M)- Mőködı intézmény, szolgáltatás, (N)- nem mőködı intézmény, szolgáltatás

3.2 A 8077 tömb (Mátyás tér - Tavaszmezı u. – Lovassy u. – József u.) E tömb lakásfenntartási és rendszeres szociális segélyezési mutatóinak arányszámai 1-2%-kal rosszabbak, mint a kerületi átlag (10. táblázat), viszont a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülık és a halmozottan hátrányos helyzető gyermekek aránya jelentısen meghaladja a kerületi átlag kétszeresét. A lakások két ötöde (41%) önkormányzati lakás, s 5 épület teljesen önkormányzati tulajdonban van.

21

3.2.1 A tömb jelenlegi helyzete A tömb nem lakáscélú helyiségeit, épületeit a közszféra két intézménye „dominálja”, itt került felépítésre a Budapesti Mőszaki Fıiskola új épületszárnya, valamint itt mőködik a Józsefvárosi Önkormányzat Reménysugár Idısek Klubja (13. táblázat). A szociális foglalkoztató épületét kiürítették, helyén épül fel a Értelmi Fogyatékosok Napközi Otthonának új épülete, amelynek felsı szintjein magántulajdonú lakások kerülnek kialakításra vállalkozói ingatlanfejlesztés keretében. A „for profit szektort” jelenleg csupán egyetlen mőködı kft. képviseli, a többi helyiség zárva van. A József utca 47-ben épült fel a 40 új önkormányzati bérlakást tartalmazó lakóépület, a lakók beköltözése napjainkban kezdıdött meg. A területen mőszaki és az ott élık társadalmi, gazdasági összetétele szempontjából is kritikus épületek is találhatóak. Ilyen épület a Tavaszmezı és a Lovassy utca sarkán álló ház (Lovassy u. 6.), valamint a József utca Mátyás téri torkolatánál álló lakóépületek (József utca 57., 59., 61.). 13. táblázat A 8077-es tömb intézményei, köz- non-profit vagy profiotrientált szolgáltatásai (2008. 02.) utca, házszám intézmény, köz- vagy profitorientált szolgáltatás T22 mini ABC, zárva T14-18 Budapesti Mőszaki Fıiskola új építéső szociális bérlakásokat tartalmazó lakóépület, beköltözı J47 lakókkal J49 JÖK Szociális Foglalkoztató J51-53 üres telek J55 üres telek M1 Secureexport Kft. M2 Rockwell Kereskedelmi Szolgáltató Kft., zárva M3 Gyógyszertár és múzeum, zárva M4 Reménysugár Idısek klubja Hány épületben három nyitott a kapu?

Megj.: M- Mátyás tér, T- Tavaszmezı utca, J- József utca,

3.3 A jelenlegi és 2007-2013 között tervezett városfejlesztési programok hatása a szegregációs folyamatokra 3.3.1 Corvin Sétány Program Az 1998-ban elkészült rehabilitációs programban meghatározott alapelvek alapján került kidolgozásra a Corvin-Szigony Projekt, (késıbbikben Corvin Sétány Program) mely a József körút, Práter utca, Szigony utca, Üllıi út által határolt terület városrehabilitációs eszközökkel történı megújítását foglalja magába.

22

A Projekt célkitőzése, hogy a 8-10 évre tervezett megvalósítási folyamat eredményeként a leromlott állapotú terület a kialakulása óta elıször felzárkózhat a hasonló adottságú, budapesti területekhez és lakható, egyedi, önálló arculatú városrésszé tud válni. A Projekt megvalósításához, a kerületi érdekek folyamatos és egységes képviseletéhez az Önkormányzat meghatározta a folyamat alapértékeit, különös tekintettel arra, hogy a projekt megvalósítása során 1100 lakás szőnik meg. A Corvin Sétány Program társadalmi alapértékei A Projekt területén élıknek legyen esélye a kor színvonalának megfelelı lakáshoz jutni, és senki ne kerüljön rosszabb lakásba. Ennek érdekében meghatározásra kerülnek a lakáscsere standardok, és a lakáscsere alternatívák (pénzbeli kártalanítás, bérlakás, nyugdíjasház). A Projekt megvalósításának folyamata legyen mindenki számára átlátható és igazságos, ennek érdekében megteremtésre kerül a lakossági kapcsolattartás háttere (a lakosság folyamatos írásos és szóbeli tájékoztatása). A törvényes keretek között kerüljön megoldásra a speciális helyzetőek (a díjhátralékosok, jogcímnélküli lakáshasználók) sorsának méltányos és a folyamat szempontjából gazdaságos rendezése. A Projekt megvalósulása érdekében, az új közterületek kialakításával érintett magántulajdonosi érdekek figyelembe vételekor, a kisajátítási és kivásárlási lépések valamint az elıvásárlási jogok teljesülése során, mindenki számára igazságos és átlátható folyamat kerül kialakításra A Projekt támogassa a már a kerületben (területen) lakók és a jövıben is elkötelezettek helyben maradási szándékát, ennek érdekében olyan szolgáltatások kerüljenek kidolgozásra mely segíti ezt a lakáshoz jutási szándékot A program lebonyolítás A program megvalósítására az önkormányzat rehabilitációs vagyonkezelési szerzıdést kötött Rév8 Zrt-vel, melyben a társaságot megbízta többek között a lakásprogram teljeskörő lebonyolításával. Rév8 Zrt. a társadalmi értékek mentén kidolgozta a lakókkal való kapcsolattartást, a tájékoztatás menetét és kiköltöztetés eljárási rendjét. Ezek a következık: •

a lakók a kiköltöztetés elıtt legalább 1,5 évvel levélben értesülnek a lakások bontásáról

•

a lakók általános tájékoztatást kapnak a lakógyőlésen a kiköltöztetés menetérıl

•

minden egyes lakásról külön forgalmi értékbecslés készül

23

•

minden lakóval személyesen történik az igények felvétele, a lehetıségek bemutatása, a lakás értékének ismertetése.

•

a lakók jogosultak a lakásuknak megfelelı szobaszámú és alapterülető komfortos lakásra függetlenül attól, hogy a jelenlegi lakásuk komfortos-e.

•

a lakók jogosultak a lakásrendeletben meghatározott nagyságú lakásra, ha a jelenlegi lakásukban zsúfoltan laknak (pl. ha most 1 szobás komfort nélküli lakásban 4 fı lakik, akkor számukra 1,5-2 szobás komfortos lakás biztosítható )

•

a lakók a rendelet értelmében választhatják a pénzbeli megváltást, akkor a lakás forgalmi értékének a 100%-át kapják meg.

•

a lakók eldöntve saját stratégiájukat döntenek, hogy lakást, vagy a pénzt választanak

•

Amennyiben a lakás mellett döntenek, a kapcsolattartó - személyes ügyintézı felkutatja a megfelelı cserelakást a VIII. kerületi lakáspiacon, és megmutatja a lakóknak. Amennyiben a lakó elfogadja a lakást, Rév8 az önkormányzat javára megvásárolja. A bérleti szerzıdést az önkormányzat köti meg a bérlıvel a felvett jegyzıkönyv alapján.

•

Amennyiben a bérlı a pénz mellett döntött, és sikerül megállapodni az összegben, akkor egyszerő megállapodás születik. Ha nem látjuk biztosítva a lakhatásának a megoldását, akkor a pénz kifizetését az adás-vételi szerzıdés bemutatásához kötjük.

Bérlık által elfogadott lakások minısége és elhelyezkedése A bérlık pontos elképzeléssel rendelkeznek a cserelakásukra vonatkozóan, amelyet a megállapodások során érvényesítenek. A lakók csak az általuk ismert és elfogadott utcákban fogadnak el lakásokat. Ezek általában a Csarnok negyedben, a Népszínház negyedben és a Józsefváros központban találhatóak. A lakások minden esetben komfortosak, megfelelı beosztásúak. A bérlık többsége, különösen a rossz lakáskörülmények között lakó, alacsony jövedelmő bérlık érzik, hogy a költözéssel lehetıségük adódik kedvezıbb helyzetbe kerülni. Ennek érdekében azok a családok, ahol tartozást halmoztak fel, megtesznek mindent, hogy rendezzék az adósságukat, és rendezett körülményekkel „tisztán” indulhassanak az új lakásokban. Azok a bérlık, akik segítségre szorulnak, a családsegítıtıl, más civil szervezetektıl kapnak támogatást. A tapasztalatok azt mutatják, hogy azoknak a családoknak, akik az általuk választott lakásokba költöztek, sikerült integrálódniuk az ottani közösségbe. Általánosan elmondható, hogy a bérlık 60-70%-a választja a lakást, pénz helyett. A vásárolt lakások átlag alapterülete 10 m2-rel nagyobb, mint a lebontott lakásoké (35 m2 helyett 45 m2). A lakásokat szinte minden esetben a kerületben szerezik be. Azok a lakók, akik a pénzt választják, általában magasabb jövedelmi csoportba tartoznak, és tulajdoni lakást vásárolnak. Nem jellemzı a lakók vidékre történı költözése.

24

Magasabb lakásköltségek megfizetése - A bérlıket minden esetben tájékoztatják a cserelakásban fizetendı magasabb lakbérrıl és rezsirıl, és az igényelhetı lakbér-, illetve lakásfenntartási támogatásról. A bérlık ennek ismeretében fogadják el a jobb minıségő és nagyobb alapterülető lakásokat. Jogcímnélküli bérlık helyzete A jogcímnélküli bérlık helyzetének rendezésekor a lakások bérbeadásának feltételeirıl, valamint a lakbér mértékérıl szóló rendelet20 és a HVT rendelet21 szerint járnak el. Alapelv, hogy amennyiben a bérlıvel sikerül együttmőködni, akkor segítik a bérleti jogviszonyának a rendezését. Ez azt jelenti, hogy abban az esetben, ha a bérlı több éve lakik a lakásban, és rendszeresen fizeti a bérleti díjat, akkor külön tulajdonosi döntéssel bérlıi jogviszonyt szerezhet. Ha a bérlı azért jogcímnélküli, mert díjtartozása van, akkor segítik az adósságkezelési program igénybevételével a tartozása rendezését (támogatás nyújtásával, illetve részletfizetési megállapodás megkötésével). Abban az esetben, ha bérlıvel nem sikerül az együttmőködés, és a jogviszonyát a kiköltöztetéséig nem lehet rendezni, akkor átmeneti elhelyezést biztosítanak a jogviszony rendezéséig, illetve az eljárás lezárásáig. A Corvin Sétány Program során nem került sor együttmőködı család kilakoltatására. Az önkényes lakásfoglalások tekintetében az önkormányzat elsıdleges célja az egész kerületben a megelızés, melynek fontosabb eszközei: a foglalás megnehezítése érdekében - a fennmaradó lakások esetében - a nyílászárók lakatolása, bedeszkázása, befalazása; a bontandó épületekben a megüresedett lakások lakhatatlanná tétele; az ingatlanok folyamatos jelenléttel vagy járırözés útján történı ırzése; a lakóközösségekkel kialakított kapcsolat keretében a gyors információszerzés a foglalás tényérıl és ezt követı gyors hatósági intézkedés. Amennyiben a lakásfoglalás már megtörtént, akkor az önkormányzat a törvények szellemében, méltányosan és emberségesen cselekszik. Lakáskiutalások, csatolási kérelmek A lakások pályázati elbírálást követı, illetve méltányossági kiutalása és a csatolásokról szóló kérelmek elbírálása a kerületben az említett helyi lakásrendelet és a HVT rendelet alapján történik. A Helyi Városrehabilitációs Területeken (HVT) a Józsefváros Önkormányzat és a Rév8 Zrt. között kötött megállapodás, a Rév8 Zrt. megbízása szabályozza a lakás bérbeadásának és a csatolás feltételeinek vizsgálhatóságát. A Corvin Sétány Program területén lakáskiutalásra és csatolásra – tekintettel az épületek bontására – nem kerülhet sor. A Magdolna Negyed Program keretében a kiutalás, csatolás elıtt a Lakásügyi osztály levélben keresi meg a Rév8 20

41/2003. (VII.11.) Budapest Józsefváros Önkormányzati rendelet Budapest Józsefvárosi Önkormányzat tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeirıl, valamint a lakbér mértékérıl. 21 50/2005 (XII.05) Budapest-Józsefváros Önkormányzati rendelet a helyi város-rehabilitációs terület kijelölésérıl és a területen a rehabilitáció megvalósításáról.

25

Zrt.-t egyeztetés céljából. A cég munkatársai megvizsgálják, hogy az érintett lakás kiutalása, bıvítése nem ütközik-e esetlegesen a MNP, illetve valamelyik alprogramjának céljaival, eszközeivel, egyeztetnek a szomszédokkal, valamint megvizsgálják a lakás mőszaki állapotát. A lakáskiutaláshoz, csatoláshoz történı hozzájárulás kiadása fentiek alapján készül el. A Helyi Városrehabilitációs Terület kibıvítése, azaz a Palota-negyed, illetve az Orczy-negyed akcióterületté történı kijelölése esetében a programot lebonyolító fejlesztési társaság hasonló, formális jogosítványokat kap.

4 Anti-szegregációs program 4.1 Lakhatási integrációt biztosító eszközök A szegregációt csökkentı lakásprogramok között elsı helyen a kerületi lakásállomány átstrukturálása szerepel, mely magába foglalja a lepusztult önkormányzati lakásállomány fokozatos átalakítását korszerő, fenntartható lakásállománnyá. A program része az önkormányzat fejlesztési programjával összhangban az elavult, egészségtelen lakásállomány bontása, megmaradó lakások korszerősítése, jobb minıségő lakások beszerzése. A koncepció másik lényeges eleme, hogy megvalósítása az érintett szereplıkkel együttmőködve valósuljon meg. A lakásállomány átstrukturálásának két különbözı típusát mutatjuk be, mely programok alkalmazása a Józsefvárosban jelenleg is folyik, és eredményeik láthatóak. Mindkét módszerrel elısegíthetı a hátrányos helyzető, leromlott területeken élı lakók lakáskörülményeinek javítása. Az egyik példában új lakóhelyre költözés révén, a másik példában a meglévı lakókörnyezetében maradva a környezet felújítása és a lakóközösség megerısítése által. A két példa: 1) Elavult lakásállomány bontása és az elhelyezésre kerülı lakók lakáskörülményeinek javítása - a Corvin Szigony /Sétány Programban alkalmazott metodika alapján A program részletes bemutatása az elızı fejezetben található. A Corvin Sétány Program keretében alkalmazott metodikát javasoljuk minden olyan esetben, amikor lakások bontására kerül sor a kerület bármely negyedében. 2) Szegregált területeken az alacsony státuszú lakosság koncentrációjának oldása Magdolna negyed program példája Szegregált területeken nem javasoljuk az összefüggı területi egységeken történı nagyobb léptékő bontásokat. A szegregáció oldása több egymásra épülı társadalmi, gazdasági és környezeti program együttes megvalósításával oldható meg. A programok megvalósításának alapelve, hogy azok minden esetben a lakosság bevonásával, a lakók együttmőködésével történjen meg. Ezeket az integrált beavatkozásokat valósítjuk meg a Magdolna negyedben, és valósíthatók meg az Orczy negyedben is. A Csarnok negyedben és a Népszínház negyedben, ahol a szegregáció nem mutatható ki nagyobb összefüggı területeken, a Magdolna

26

negyedben alkalmazott egyes programelemek önállóan is alkalmazhatók, mint pl. zöld udvarok kialakítása a lakók bevonásával, közterületi programok és közbiztonsági programok. A foglalkoztatási és kisvállalkozói programok átfogó jellegőek, nem csak egyes negyedek programjánál jelennek meg.

4.2 A Magdolna Negyed Program22 4.2.1 A szegregált rehabilitációja.

területen

lévı

lakásállomány,

lakókörnyezet

A negyed a leszakadó városrészek minden sajátosságát magán hordozza. Lakosság összetételét tekintve – még a kerületen belül is- a leghátrányosabb helyzetőnek mondható. A negyed lakásportfoliójában jelentıs az önkormányzati tulajdonú bérlakások száma, aránya messze meghaladja mind a fıvárosi, mind a kerületi átlagot. A terület épületállománya keletkezésekor is a kor standardjainak alsó szintjét jelentette, néhány kivételtıl eltekintve. A hosszú évtizedes elmaradt felújítások és a tulajdonosi gondoskodás hiánya az épületállományt teljesen lepusztította. A legelhanyagoltabb állapotban a tisztán önkormányzati tulajdonú bérházak találhatók. A épületekben elsısorban a közös terek, valamint a minden lakást érintı gépészeti hálózatok állapota kritikus. A leromló fizikai környezet a társadalmi környezet eróziójához is hozzájárul. A negyed bérházaiba csak a legelesettebbek, a társadalom perifériájára sodródók költöznek. A lefelé mozgó társadalmi spirál, a lakosság összetétel folyamatos változása pontosan nyomon követhetı a felmérések adataiból. Önkormányzati tulajdonú bérházak megújítása a lakók bevonásával, a közösség szervezésének lebonyolításával Cél: Az épületek élhetıbbé, biztonságosabbá és mőködtethetıbbé tétele a közösségek bevonásával. Környezeti cél: az épületek fı közös mőszaki-fizikai hálózatainak és épített elemeinek megújítása, az új hálózatok segítsék elı az épületek és a környezet fenntarthatóságát. Társadalmi cél: az épületekben a közös munka során kialakuló mikroközösségek nyújtsanak otthonosságot és biztonságot az ott élıknek, és legyenek a bázisai a negyed társadalmának újra szövıdésének. Gazdasági cél: a lakók munkájával kiegészülve multiplikálódjanak a befektetett közösségi források, a felújítás után az épület üzemeltetési költsége csökkenjen, tegye lehetıvé a lakásrendszer hosszú távú mőködtetését.

22

Az MNPI és MNPII részletes leírását az IVS Akcióterületi fejezete tartalmazza.

27

Lakhatás javítása Az épületek egy részének rossz lakhatási körülményeiért a túlzott zsúfoltság a felelıs, ezért a felújítás során, természetesen az épület értékeit megırizve közösségi terek, vagy „zöldfelületek” kerülnek kialakításra. (A megüresedett lakások a legrosszabb – legkisebb - lakások kiegészítéséhez kerülnek felhasználásra.) Gazdasági cél: a lakók munkájával kiegészülve multiplikálódjanak a befektetett közösségi források, a felújítás után az épület üzemeltetési költsége csökkenjen, tegye lehetıvé a lakásrendszer hosszú távú mőködtetését. Épületfelújítási program A legfontosabb feladat az épületek gépészeti rendszereinek teljes felújítása, legtöbbször ez a vezetékek teljes cseréjét jelenti. Az elhasználódott vezetékek üzemeltetése jelentıs többlet költséget jelent az önkormányzatnak és a lakóknak is. Jelentıs környezeti károk is keletkeznek, hiszen az épületek tartószerkezeteit károsító és a lakhatatlanságig is nedves lakásokért felelıs falvizesedés oka is az elkorrodált vezetékhálózat. A balesetveszélyes és sokszor életveszélyes elektromos hálózatok, a teherbírásuk határára érkezett gázhálózatok, és a lakók életét az állandó csıtörésekkel és szivárgásokkal megkeserítı víz,- csatorna gerinchálózatok teljes cseréjét kell megvalósítani. Az udvarok felújítása során az egyre emelkedı vízdíj miatt a vízzel való takarékoskodás megoldására, ciszterna elhelyezése a kifolyó esıvíz újra hasznosíthatósága érdekében, a környezeti fenntarthatóság egyik elemeként. Lényeges feladat az épületek energia megtakarítását eredményezı beruházások végrehajtása: nyílászárók cseréje, hátsó-oldalsó tőzfalak hıszigetelése, kémények felújítása, lehetıség szerint napelemek elhelyezése. Az úgynevezett „Zöld Udvarok” kialakítása a belsı udvarok zölddé tételén keresztül hozzájárul a lakók életminıségének javításához, valamint a kertépítésen keresztül segít az öntevékeny lakóközösségek létrejöttéhez. Társadalmi program A felújítandó házakban a mőszaki problémák mellett a lakók közti feszültségek, a szocializációs különbségekbıl adódó konfliktusok jelentik a legnagyobb problémát. A program részét képezik az összefoglalóan Társadalmi Programnak nevezett elemek is, amelyek elısegítik a konfliktusok elkerülését, illetve kezelését, hosszabb távon pedig mőködı házközösségek kialakulását. A konfliktusok feltárását és kezelését két együttmőködı házban mediációs gyakorlattal rendelkezı szakember segíti. A lakóközösség közötti kommunikáció alkalmainak és fizikai helyszíneinek (közösségi helyiség kialakítása) megteremtésével, a lakóközösség segítségével, áttételesen egy másik cél - a

28

felújítások hosszú távú fenntartása, megóvása – is könnyebben megvalósítható lesz. A program leglényegesebb eleme az úgynevezett lakossági fórumok rendszere, mely a felújítás teljes folyamatát végigkíséri. A fórumokon az esedékes mőszaki, felújításhoz kapcsolódó kérdéseken túl, a lakóközösséget érintı szociális, együttélési kérdések is megvitatásra kerülnek. E fórumok sorába tartozik a lakóközösségek tagjai számára biztosított, a házak mőködési és szociális fenntarthatóságának kérdéseit megvitató kerekasztal. 8077-es tömb programja A korábban a helyzetelemzı fejezetben tárgyal 8077-es tömb nem része a Magdolnanegyed területének. Azonban a lakóegyüttes Mátyás teret határoló fekvése miatt és a MNP II. programban való részvétele miatt a fejlesztési terveket e pontban mutatjuk be. A Mátyás térrel határos tömbben a volt szociális foglalkoztató helyén épül az értelmi fogyatékosok napközi otthona, amely a vállalkozói fejlesztésben kialakítandó társasházi lakóépületben kap majd helyet. A Budapesti Mőszaki Fıiskola a Tavaszmezı utca – Lovassy utca sarkán álló lakóépület átalakításával vagy új épület építésével 2010-ig kibıvítené intézményét, az épületben inkubátorházat alakítanának ki. Tekintettel arra, hogy a tömb határos a Magdolna-negyeddel, s a központi funkciót betöltı Mátyás térrel, e tömb lakói részesei a MNP I. és II. egyes alprogramjainak, illetve azok közvetett és közvetlen hatásainak, eredményeinek. A Magdolna Negyed Program II. keretében két, a tömböt érintı beruházás kezdıdhet meg: (a) A Mátyás tér 4. alatti társasház felújítása Az épület az 1900-as évek elején épült impozáns épület, amely meghatározó eleme a Mátyás térnek. A ház 57 albetéttel rendelkezik, melybıl 5 albetét önkormányzati tulajdonban van, a további 52 albetét magántulajdonban. A társasház lakóközössége az MNP II. támogatásával az alábbi tevékenységek elvégzésére kötelezte el magát: utcai tetı héjazat csere, liftgépház bádogozása, 12 darab kéményfej átépítése, 1 darab lichthof átépítése. (b) A Tavaszmezı utca közterületi megújítási programja A Mátyás teret Józsefváros központi terével a Horváth Mihály térrel a Tavaszmezı utca köti össze, amely a Magdolna-negyed egyetlen közvetlen városközponti összeköttetését jelentı városszerkezeti eleme. Az utca az utóbbi években jelentıs átalakuláson ment végbe. A Tavaszmezı utca középsı szakasza a Budapesti Mőszaki Fıiskola mára már csaknem egységes kampuszának ad otthont, az utca mind két oldalán.

29

A közeljövı fejlesztései közül kiemelendı a Tavaszmezı utca konferencia és inkubációs központ épületegyüttesének várható megépítése. Az utca épületeinek funkcionális megújítása a közterület komplex átalakítását igényli. Az utca jelenleg a Mátyás tér felé egyirányú. A Mátyás tér forgalmi rendjének változásához igazodva az utca iránya megfordul, így a Horváth Mihály tér felé vezet. Az utcakép több zölddel, fasorral egészül ki. Az utca 30 kilométer/órás övezetté alakul, csillapított forgalmú utcává válik, a felsıoktatási intézmény épületeinél nagyobb teresedésekkel. A Horváth Mihály tér (mint kerületközpont) – Tavaszmezı utca - Teleki tér tengely „a Magdolna negyed fıutcája” – megújításának elemeként, közvetlenül kapcsolódik a Mátyás tér és az Erdélyi utca tengely megújításához, valamint az utcában megvalósuló fıiskolai fejlesztéshez, az MNP I. keretében megvalósult Mátyás téri megújításhoz, valamint a felépült Közösségi Házhoz és a Homok utcai közösségi célú sportudvarhoz. Biztonságos lakókörnyezet kialakítása ház, szomszédság és városnegyed szinteken A 2005 ıszén megkezdett MNP I. közvetlen és közvetett eszközökkel dolgozik a városrész közbiztonsági helyzetének javításán. Közvetlen eszközök - MNP I. Bőnmegelızési alprogram A Józsefvárosi Önkormányzat és a BRFK VIII. kerületi Rendırkapitányság együttmőködési megállapodása keretében létrejött és eddig négy ülést tartott a Biztonságos Magdolna-negyedért Szakmai Munkacsoport. A csoportban résztvevı rendırségi, szociális és egyéb érintett területeken dolgozó szakértık munkája hozzájárult ahhoz, hogy 2007 szeptemberére elkészült a Magdolna-negyed közbiztonsági helyzetének elemzése23 és a stratégia tervezete. A stratégia elemei beépültek a MNP II. Szociális és bőnmegelızési programba. Az MNP I. Bőnmegelızési alprogramja keretében három „közbiztonsági kampány” is megrendezésre kerül: (1) áldozatok és elkövetık képviseletével foglalkozó állami és non-profit szervezetek képviselıi osztályfınöki órák keretében beszélgetnek a Magdolna-negyedben élı felsı tagozatos diákokkal, (2) a fiatalokat veszélyeztetı bőncselekmények, illetve az idıs emberek otthoni biztonságával foglalkozó tájékoztató anyagok készítése és terjesztése, (3) lakossági megbeszélések szervezése a negyed közbiztonságával és különösen a megújított Mátyás tér állapotának közösségi megóvásával kapcsolatos kérdésekrıl. Közvetett eszközök – az MNP I. további programjai A MNP I. keretében végrehajtott további alprogramok –a Mátyás tér megújítása, a Közösségi ház építése, a bérlıbevonásos épületfelújítási program, foglalkoztatási program, civil szervezetek területen történı letelepítése – elsısorban közvetett úton járulnak hozzá a negyed biztonságának növekedéséhez. Ezek az eszközök jobb 23

ifj. Erdısi S., 2007: A közbiztonság helyzete a józsefvárosi Magdolna-negyedben 2005-2006-ban, Helyzetelemzés, Rév8 Zrt., http://www.rev8.hu/csatolmanyok/jogidokok/jogidokok_11.pdf

30

életkörülményeket, kedvezıbb életlehetıségeket, egyéni és közösségi célokat és ezek megvalósításban való részvétel, a szabadidı szervezett eltöltésének lehetıségét nyújtják a negyed lakóinak. Mindezeket a programokat a közbiztonság közvetett erısítése tekintetében is fontos elemeknek tartjuk. Magdolna Negyed Program II. Szociális és bőnmegelızési alprogram A 2007-2010 között futó tervezett program közbiztonsági fejezete a Magdolna Negyed Program I. keretében kialakított stratégia kulcselemeit valósítja meg. Ezek az elemek az alábbiak: 1. Áldozattá válást csökkentı prevenciós programok Cél: Az áldozattá és elkövetıvé válás esélyének csökkentése. (a) Bőnmegelızési tanórák felsı tagozatos tanulók számára (az MNP I. egyik kampányának folytatása) Az Országos Bőnmegelızési Bizottság által támogatott, 2007-ben megrendezett bőnmegelızési vándorkiállítás tapasztalatai szerint a kerületben élı diákokat érdekelte és mélyen meg is érintette a kiállítási anyag. Jelen program keretében - a már meglévı kiállítási anyagra alapozva – a diákok az áldozatokat, elkövetıket támogató szervezetek képviselıitıl hallhatnak példákkal, megtörtént esetekkel illusztrált elıadásokat, felvethetik kérdéseiket, problémáikat. (b) Resztoratív-technikákat alkalmazó szabadidıs foglalkozások magatartási problémákkal küszködı, illetve peremhelyzető tanulók részére A diákcsoportok számára kialakított foglalkozások egyrészt a kortárs-segítı tanulók képzésére fókuszál, részükre két csoport indul. Másrészt a legproblémásabb magatartású, sok esetben az elkövetıvé válás szempontjából veszélyeztetett gyerekek számára, harmadrészt pedig a gyermekközösségek peremére sodródott, önmaguk képviseletére gyengébb szinten képes tanulók részére szervezıdik egy-egy csoport. (c) Bőnmegelızés és konfliktuskezelés az iskolában - elıadások pedagógusok számára A bőnözéssel, bőnmegelızéssel kapcsolatos szakmai konzultációk a kiállítássorozat kapcsán felszínre került igénynek tesznek eleget a kerület iskoláiban. A jelentkezı tanárok kétnapos tréningen vesznek részt, amely felkészíti ıket arra, hogy iskolájukban alkalmazni tudják a konfliktuskezelés resztoratív technikáját, és képesek legyenek támogatást nyújtani a kortárs-segítı képzésben résztvevı tanulóik részére. A tréninget folyamatos, kéthetente kétórás szakmai konzultáció követi a résztvevı pedagógusok számára. (d) Galéria-építés rászoruló családok gyermekei, fiataljai számára A kamaszok, a fiatalok számára nélkülözhetetlen lakáson belüli intimszféra kialakítását akadályozza a lakások kis mérete (az egyszobás lakások aránya 55% a negyedben). A lakáson belüli galéria kialakításához nyújtott anyagi és szakmai

31

támogatás segíti a családtagok, a fiatalok lakáson belüli egyéni életterének kialakítását, ezáltal csökkenti az otthontól való hétköznapi távollét egyik motivációját. 2.

Közterületi szociális / drogmunka Cél: A fiatalok utcai csellengésének megelızését, kezelését szolgáló intézmény kialakítása, valamint a drogfogyasztás terjedésének megelızése, a fogyasztók felderítése „Betoppanó szolgálat” (drop in központ) a kirekesztett társadalmi csoportok tagjai számára: egyéni-személyre szabott gondozás, csoport terápia, a kliensek megfelelı ellátásába történı közvetítése. A program keretében biztosított ingatlan területén kerül kialakításra a csellengı fiatalok számára felügyelt éjszakai sporttevékenységeket biztosító egység („éjszakai ping-pong terem”) is. A program keretében non-profit és / vagy karitatív szervezet(ek) utcai megkeresı munka keretében keresnek kapcsolatot a negyed drogfogyasztó, szenvedélybeteg fiataljaival, törekednek a velük való személyes kapcsolatteremtésre és saját, valamint más szervezetek szenvedélybeteg-ellátó szolgáltatásait ajánlják potenciális klienseiknek.

3.

Szomszédsági rendır / szomszédsági gondnok rendszerének kialakítása Cél: a szomszédsági rendır/gondnok rendszer kialakítása. A program a Nagy-Britanniában és más fejlett európai országokban is eredményesen mőködı, a Magdolna-negyed társadalmi körülményeihez illeszkedı szomszédsági rendır, vagy szomszédsági gondnok munkakörét alakítja ki és mőködteti egy éven keresztül. A szomszédsági rendır a városrészben gyalogos szolgálatot teljesít. Szakmai tudása, helyismerete, szociális és kommunikációs tudása és gyakorlata segítségével képes arra, hogy a negyed különbözı korú, státuszú lakóival, az ott dolgozókkal jó kapcsolatot alakítson ki, problémáikat megismerje, és akár segítséget is nyújtson a szolgáltatásokhoz való hozzáférésben (információközvetítés). A segítı, szolgáltató munka mellett természetesen minden olyan esetben, amikor rendıri intézkedésre van szükség, teljesíti hivatása kötelezettségeit.

4.

Az antiszociális és a negyedbe bevándorló családok gondozása Cél: az antiszociális viselkedéső, szabálysértéseket, bőncselekményeket elkövetı személyek/családok és a bevándorlók célzott gondozása. A program a három célcsoport legalább egyikébe beletartozó 10 család célzott gondozását tőzi ki feladatául. A szükségleteknek megfelelıen a program foglalkozik az asszonyok családösszetartó, családfenntartói funkcióinak erısítésével, közös anya - gyermek foglalkozások biztosításával, a pártfogolt és/vagy börtönviselt családtagok családba, közösségbe, társadalomba történı

32

beilleszkedésének elısegítésével, a „bevándorlók” beilleszkedési problémáinak leküzdésével. 5.

Biztonságos kapu, biztonságos közterület Cél: Biztonságos kapualjak kialakítása, Dankó utcai szociális munka. A negyedben számos olyan lakóház található, amelyeknek a kapui zárhatatlanok, kapualjai kivilágítatlanok, a kaputelefonok pedig tönkrementek. A program tartalma 10 lakóépület jelenleg nyitott kapuinak, zárainak megerısítése, amennyiben ez mőszakilag nem lehetséges - azok cseréje, megfelelı világítás, kaputelefon-rendszer kiépítése. A program eleme az épületeken belüli, s az illetéktelenek (hajléktalanok, drogfogyasztók) számára vonzó helyek kitakarítása, rendbetétele, zárhatóvá tétele a lakók bevonásával, aktív részvételével. Rászorulók lakásainak biztonságos ajtó és ablakzárakkal való felszerelése: alapvetı lakásbiztonsági felszerelések kialakításának támogatása alacsony jövedelmő nyugdíjasoknak és más rászorulók, ismételten áldozattá váló emberek, családok számára. A Dankó utca, és különösen a hajléktalan ellátó szervezet épületének környéke közbiztonsági szempontból a városrész egyik gócpontjának tekinthetı. A közterület rendjének, biztonságának megerısítése érdekében a Dankó utcában képzett és gyakorlattal rendelkezı szociális munkások utcai szociális munkát végeznek, elsısorban a kritikusnak tekinthetı napszakokban.

6.

„Élhetı Dankó utca” - Biztonságos Magdolna-negyedért Szakmai Munkacsoport Cél: intézményi és civil szerepvállalás a bőnmegelızés érdekében A program megvalósítása során a munkacsoport keretében a rendırségi és önkormányzati szakemberek folytatják helyi szintő együttmőködésüket. A csoport létszáma kibıvül a Szomszédsági civil tanács képviselıivel és a témában érintett helyi civil szervezetek munkatársaival. A munkacsoport tevékenysége során végrehajtja, végrehajtatja a meghatározott stratégiát, cselekvési tervet, elemzi, értékeli azok eredményeit, esetleges sikertelen elemeit, monitoring rendszert mőködtet, háttérelemzéseket, célzott vizsgálatokat végeztet, innovatív megoldások kialakítására tesz javaslatot és azok gyakorlati alkalmazását teszteli. A munkacsoport további fı feladata, hogy a Dankó utcában koncentrálódó városrehabilitációs beavatkozásokat közbiztonsági, bőnmegelızési szempontból értékelje és összehangolja, a szükséges beavatkozásokat javasolja és végrehajtsa („Élhetı Dankó utca”).

33

4.2.2 Oktatási integráció biztosítása (1) Az önkormányzat kidolgozta „Budapest VIII. kerület Józsefváros Közoktatási Esélyegyenlıségi Programja – a halmozottan hátrányos helyzető gyerekek oktatási sikeressége érdekében” címő dokumentumot24. A program készítését az OKM részérıl támogató, véleményezı és elfogadó szakértık a dokumentumot aláírták. A dokumentumban megfogalmazott célok: •

a halmozottan hátrányos helyzető tanulók esélyegyenlıségének biztosítása,

•

az egyenlı hozzáférés biztosítása,

•

a szelekciós mechanizmusok lehetıségének kiszőrése,

•

a közoktatás terén megvalósuló esélyegyenlıség elısegítése,

•

a diszkriminációmentesség, szegregációmentesség, az oktatási és társadalmi integráció támogatása.

Az Akcióterv intézkedései a következı problémák kezelését célozzák: A 3-5 éves korosztály között is igen jelentıs a halmozottan hátrányos helyzető (HHH) gyermekek száma, akik valamilyen okból kifolyólag nem kerülnek óvodába, s ez általában negatívan befolyásolja szocializációjukat. Ennek elkerülése érdekében az intézményvezetıknek és a Gyermekjóléti Szolgálatnak közösen fel kell deríteni az okokat, az érintett családokat meg kell keresni, felvenni velük a kapcsolatot, s a megfelelı megoldásra javaslatot kell tenni. Fontos a pontos és folyamatosan karbantartott HHH nyilvántartás, mellyel növelhetı a HHH gyerek nyomon követése, kapcsolattartása, számukra a megfelelı segítségnyújtás biztosítása. Az adatbázis kialakítása céljából kérdıíves felmérést kell végezni a gyermekek körében az intézményvezetık, valamint a Gyermekjóléti Szolgálat és a Népjóléti Osztály közremőködésével. Vigyázni kell arra, hogy a magántanulók körében ne növekedjen tovább a HHH gyerekek száma, és lehetıség szerint törekedni kell arra, hogy a már magántanulói státuszban lévı gyerekek ismét integrálódjanak a nappali tagozatos oktatási rendszerbe. Ennek érdekében az iskolavezetıknek, a gyermekvédelmi felelısöknek, valamint a Gyermekjóléti Szolgálatnak a magántanulói viszonyt elıidézı okokat meg kell vizsgálniuk, fel kell tárniuk, továbbá egyéni intézkedési tervet szükséges készíteniük. Jelentıs az évfolyamismétlés és a lemorzsolódás a HHH iskolások körében, így ennek csökkentése érdekében, fontos ezen diákok átgondolt és összehangolt tantárgy és továbbtanulást segítı programjuknak kidolgozása.

24

Forrás-Bíró Aletta, Némedi Györgyné: Budapest VIII. kerület Józsefváros Közoktatási Esélyegyenlıségi Programja – a halmozottan hátrányos helyzető gyerekek oktatási sikeressége érdekében, 2008

34

Halmozottan hátrányos helyzető és sajátos nevelési igényő tanulók oktatásnevelésére felkészült pedagógusok és más szakemberek bevonása, ennek érdekében pedagógusok szakirányú továbbképzése, fejlesztı pedagógusok bevonása, továbbá javasolt gyógypedagógusokkal való együttmőködés. Az általános iskolák körzethatárait a Képviselı-testület 154/2008. (III.12.) sz. határozata módosította (a módosított körzethatárokat a 4. függelék tartalmazza). Az új körzethatárok kialakításánál az elıterjesztık törekedtek a 1993. évi LXXIX. Törvény a közoktatásról 66. § (2) bekezdésében elıírt kritériumnak történı megfelelésre, azonban Józsefvárosban a törvénynek teljes mértékben megfelelı körzethatárokat jelenleg nem lehet kialakítani. Egyes iskolák - például a Lakatos Menyhért Általános Iskola és Gimnázium - , körzetében a halmozottan hátrányos helyzető tanulóknak az adott körzetben felvehetı összes tanköteles tanulóhoz viszonyított aránya mindenképpen jelentısen, azaz 25%-nál magasabb arányban haladja meg a szomszédos körzetek azonos arányszámait. A probléma megoldása érdekében a Polgármesteri Hivatal vezetése egyeztetést kezdeményezett az Oktatási és Kulturális Minisztérium szakembereivel. (2) Az iskola, mint „Nyitott intézmény” programjai E program célja, hogy olyan projektek valósuljanak meg a Magdolna-negyedben, amelyek révén a fiatalok elsajátíthatják az önálló tanulás, önmővelés módszereit, a verbális - lexikális tudás helyett gyakorlatias, felhasználói tudás alakítanak ki önmaguk számára, s e készségszintő tudás kiterjed a számítástechnika területeire, valamint a mővészeti és média ismeretek világára. A legfontosabb eszköz, amely a romák társadalmi szegregációját elkerülhetıvé teszi a kulturális identitás megırzését szem elıtt tartó, az egyenlı hozzáférést és az esélyegyenlıséget biztosító oktatás. A Lakatos Menyhért Általános Iskola és Gimnázium – mint felvállaltan zömében roma diákokat oktató intézmény – pedagógiai programjában és pedagógiai szemléletében messzemenıen igyekszik eleget tenni ennek a kívánalomnak. Az iskola pedagógiai célkitőzéseit támogatva, tanrenden kívüli idısávban biztosít az iskola, de a negyed más diákjainak is úgynevezett Hátránykompenzáló Oktatási lehetıséget a program. A különbözı mővészeti területekre (pl.: tánc, zene, festészet, szobrászat) fogékony roma fiatalok számára, ismert roma alkotók (Csámpai Rozália) tartanak képzéseket, szakköri foglalkozásokat. Az e foglalkozásokon született alkotásokból a program keretében kiállítások, bemutatók valósíthatók meg az intézményben, valamint a szomszédos közösségi házban. A Nyitott Intézmény program tartalmazza a pinceklub kialakításának és mőködtetésének lehetıségét. Az iskola pincéjében helyet kapnak a szabadidı eltöltésére alkalmas sport, mővészeti, valamint klubfoglalkozások, melyek a negyedben megvalósítandó sportudvarokhoz hasonlóan a fiataloknál jelentkezı szenvedélybetegségek elterelı tevékenységei lehetnek. E programok jól

35

illeszkednek az iskola egész napos foglalkoztatás lehetıségét biztosító rendjébe, amelyben a napi egyenletes terheléssel járó délelıtti oktatás-nevelés párosul a szervezett és ellenırzött keretek között folyó délutáni tanulási és szabadidıs tevékenységekkel, amely támaszkodik az önálló tanulásra és egyéb ismeretszerzı tevékenységekre és amely elısegíti a pályaválasztásra való tervszerő felkészülést.

4.2.3 Az érintett lakosság foglalkoztatási munkaerıpiaci integrációjának elısegítése

helyzetének

javítása,

A beavatkozás célja a helyi aktív korú, hátrányos helyzető, többségében roma lakosság szakképesítésének, munkaerı-piaci pozíciójának javítása, a terület gazdasági aktivitásának és önfenntartó képességének növelése. A beavatkozás módja különbözı képzési programok kialakítása a munkaerıpiacon történı elsı vagy ismételt elhelyezkedés elısegítése érdekében. A képzési programok összeállításához elsı lépésben meg kell ismerni, hogy milyen tudás és munkatapasztalatokkal rendelkeznek a Magdolna-negyedben élık, megtudni, hogy milyen terveik vannak saját munkaerıpiaci jövıjüket illetıen. Ennek elsı lépéseként 500 fıs reprezentatív kérdıíves vizsgálat készült 2007-ben, amelynek kiértékelése folyamatban van. A program eredményessége szempontjából meg kell ismerni a budapesti munkaerı keresletet is. Melyek azok az iparágak, szakterületek, amelyek hosszútávon tudnak munkát biztosítani, munkaerı felszívó hatásuk tartósan fennmarad. Ezen adatok összeállításában a Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ együttmőködési megállapodás keretében nyújt segítséget. Ezen információk ismeretében lehet összeállítani a célcsoport részére olyan képzési programokat, amely a szaktudás megszerzése mellett tartalmaz egy felzárkóztató oktatási csomagot is, készség és képességfejlesztı programokat, tanácsadási, mentorálási segítségnyújtással. Hátrányos helyzetőek foglalkoztathatóságának javítása A Magdolna-negyed egyik legsúlyosabb gondja az alacsony képzettség, a magas munkanélküliség, és az alkalmi munkákból élık magas aránya. A területen élı hátrányos helyzető, illetve roma népesség foglalkoztatási helyzetének javítása a célcsoport-specifikus, munkaerıpiaci és szociális szolgáltatásokkal, fejlesztésekkel, képzéssel, foglalkoztatással oldható meg. A képzési programok összetett programok, melyek eddig talán egyedülálló lehetıséget biztosítanak a terület lakói számára, hiszen a szakképzés mellett, a részvevık számára tanácsadással is szolgál a program, mely megpróbálja meggátolni a résztvevık lemorzsolódását, és támogatni visszaintegrálásukat a társadalomba. A komplex program képes megfelelı tudáshátteret, és alkalmazkodó képességet biztosítani a fıleg alkalmi munkákból élı, hátrányos helyzető társadalmi csoportok számára, hogy hosszútávon is megtartható, magasabb jövedelmet biztosító munkát találjanak, és a munkaerıpiacon maradhassanak. A program több oktatási és szakképzési intézmény együttmőködésével valósítható meg. A

36

képzési programok kapcsán arra kell törekedni, hogy a tanfolyamok mindenki számára elérhetıek legyenek. Ehhez a jól elıkészített kommunikáció mellett a többlépcsıs oktatás is szükséges. A negyedre jellemzı az alacsony iskolázottság és nem ritka a nyolc osztálynál alacsonyabb iskolai végzettség sem. A nyolc osztályos bizonyítvány megléte nélkül nem lehetséges a szakképzésben való részvétel. Ezért az Lakatos Menyhért Általános Iskola és Gimnáziumban biztosítani szükséges a 8 osztályos felzárkózató képzést. A szakképzési programok kiegészülnek elhelyezkedést segítı, valamint munkavégzés kapcsán felmerülı problémák megoldására törekvı tanácsadó programmal, melyek a mátyás téri Kesztyőgyár Közösségi Házban kerülnek megrendezésre. A nık foglalkoztathatóságának javítása Önálló programelemként kerül kidolgozásra a nık munkába állását segítı tanácsadási és képzési program, amely a fent ismertetett képzések mellett életviteli tanácsadást is magába foglalja, melyben az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvos Szolgálat Budapest VIII-IX. kerületi Intézete is részt vesz. Az ÁNTSZ helyi intézete egészségnevelés keretében a kerületi egészségnapok rendezvényének, és további szőrések szervezését, irányítását végzi, valamint felkérés alapján - iskolákban, ritkán más közösségekben is szakmai segítséget nyújt az ottani egészségnevelı programok megvalósításában (elıadás, interaktív beszélgetés, játék, stb.). Minısített vállalkozói program A program a helyi kisvállalkozások, és mesteremberek szerepének erısítését célozza meg, lehetıséget nyújt a józsefvárosi kisvállalkozások számára, hogy szélesebb körben bekapcsolódjanak a kerületben zajló építıipari kivitelezési munkálatokba, épület felújításokba, lakóház mőködtetésével kapcsolatos feladatok ellátásába, az önkormányzati közösségi beszerzések esetében a Közbeszerzési törvény keretei között. A program ugyanakkor segít a kerület lakosainak is megtalálni a feladatok ellátásához megfelelı Józsefvárosi vállalkozást, mesterembert. A kerület lakói számára sok esetben nehézségeket okoz, hogy a különbözı karbantartási, felújítási munkák elvégzésére megbízható, kellı szakértelemmel rendelkezı mesterembert találjon. A program a helyi vállalkozók bevonásával megoldást kínál erre a problémára, hozzásegíti a kerület lakosait, hogy az ilyen jellegő munkák ellátására könnyen megtalálják a megfelelı szakembereket. Roma vállalkozói program A munkaerı-piaci helyzetet tekintve a kerületben is a roma népesség a leghátrányosabb helyzető csoport. A kerületi roma kisvállalkozásokra jellemzı, hogy jelentıs részük alacsony hatékonysággal mőködik, nem rendelkezik a versenyképességhez szükséges szellemi kapacitással, ismerettel és tudásanyaggal.

37

A vállalkozók közül csak nagyon kevesen ismerik a pályázati lehetıségeiket, és még kevesebben alkalmasak arra, hogy sikeres közbeszerzési pályázatot nyújtsanak be. A hátrányos helyzethez az is hozzájárul, hogy a roma vállalkozások társadalmi elfogadottsága elég alacsony a kerületen belül is. A Józsefvárosi Roma Vállalkozói Program (JRVP) egy integrált megközelítésen alapuló, több, különbözı profilú szereplı együttmőködésére épülı helyi kezdeményezés, mely elsısorban a kerületi roma vállalkozások munkaerı-piaci beilleszkedését és társadalmi elfogadottságát kívánja elısegíteni. •

Helyi (józsefvárosi) roma kisvállalkozások versenyképességének, alkalmazkodó készségének és felkészültségének fejlesztése. A roma kisvállalkozások képzése, felkészítése pályázatok megírására, alkalmassá tétele közbeszerzési munkák megszerzésére.

•

Kerületi roma vállalkozások támogatása a Józsefvárosi Minısített Vállalkozói Programba történı bekerüléshez, valamint a tagság megırzéséhez. A minısített vállalkozók közé kerüléssel a roma vállalkozások versenyképességének és társadalmi elfogadottságának elısegítése.

Vállalkozói inkubátorház program Az MNP I. Innovatív foglalkoztatási alprogramja keretében, a vállalkozói inkubációs program végrehajtása érdekében öt önkormányzati tulajdonban lévı, üresen álló helyiség került kiválasztásra a Magdolna-negyed területén. A helyiségfelmérések befejezését követıen kerül kihirdetésre az innovatív kisvállalkozók számára kiírt pályázat, amelynek gyıztesei kedvezményes helyiségbérleti feltételek mellett foghatnak hozzá vállalkozásuk fejlesztésébe. A pályázattal párhuzamosan a helyiségek felújítása, átalakítása, valamint alapszintő felszerelése zajlik annak érdekében, hogy a sikeres pályázók 2008 folyamán birtokba vehessék a helyiséget, és vállalkozásuk számára megfelelıen berendezhessék. Az inkubátorház program sikere segíti a negyed gazdasági életének élénkülését, oldja a terület elszigeteltségét a kerület kedvezıbb adottságú területeitıl. Ezáltal közvetett módon járul hozzá a negyed alacsony státuszú lakossága életkörülményeinek javulásához. A fentiekben bemutatott, a gazdaság élénkítését, vállalkozásfejlesztést, a foglalkoztatás bıvítését célzó programok a MNP mellett a tervezett Orczy Negyed Programba is beépülnek, hiszen e területeken indokolt ezen alprogramok, eszközök komplex bevezetése. Más negyedekben, így például a Józsefváros központban vagy a Palota-negyedben vagy már folyik, vagy tervezett egyes programelemek alkalmazásának beillesztése az adott városrész fejlesztési programjába. A Corvin Sétány Program keretében a közbeszerzési törvény keretei között folyik a kerületi kisvállalkozások támogató foglalkoztatása. A Palota-negyedben a Józsefvárosi Ifjúsági Vállalkozó Program keretében olyan fiatal vállalkozók jelentkezését várják, aki vállalkozásukhoz üzlethelyiséget bérelnének a városrészben (Bródy Sándor utca,

38

Mária utca). A március végéig benyújtható pályázaton olyan terveket várnak, amelyek az egyetemi városrész jellegéhez illeszkedı szolgáltatásokat biztosítanak, és kreatív, fiatalos üzleti ötleteik vannak. A nyertesek a piaci feltételeknél kedvezıbb feltételekkel nyithatják meg üzleteiket. A tervek szerint a Palota-negyed programjában pincérnı-képzés is szerepel, a képzett felszolgálókat pedig helyi zenészcigány vállalkozók foglalkoztatnák vendéglátóipari egységeikben.

4.2.4 A közszolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása A városrészben a szociális, mentálhigiénés problémákkal küzdı emberek, szenvedélybetegek magas arányban koncentrálódnak. Ellátásuk szempontjából döntı jelentıségő, hogy a területen megfelelı számban és szakmai színvonalon mőködjenek a velük foglalkozó állami és civil szervezetek. A beavatkozás célja az, hogy a helyi adottságokhoz illeszkedı, sőrő, integrált szociális, egészségügyi és munkaügyi intézményhálózatot alakítson ki, az önkormányzati szervezeteket kiegészítı civil szervezetek bevonásával. A cél elérését szolgáló beavatkozás módja helyiségbiztosítás a szociális és egészségügyi szolgáltatást végzı intézmények, civil szervezetek számára. Az MNP I. CivilHáló – eredeti nevén Medikoszociális és szociokulturális intézmények elhelyezése – alprogramban szerepel a területen lévı üres helyiségek átadása a támogatott feladatok ellátására vállalkozó szervezeteknek. Ennek keretében 6 szociális profilú civil szervezet telepedett le a negyed területén: Kapocs Ifjúsági Önsegítı Szolgálat; Muro Phral - Testvérem Cigány - Magyar Társadalmi Kulturális Egyesület, Nap Klub Alapítvány, Oltalom Karitatív Egyesület, Útitárs Alapítvány, Zöld Fiatalok Egyesület. Ezen felül számos szociális és egészségügyi intézmény, szervezet mőködik a területen. Magyar Vöröskereszt, Menhely Alapítvány, Oltalom Karitatív Egyesület, Magyarországi Evangélikus Testvérközösség, Józsefvárosi Egyesített Bölcsıdék, Reménysugár Idısek Klubja, Aranyalkony Idısek Otthona, Magyar Emberi Jogvédı Központ Alapítvány, Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Józsefvárosi Intézete.

4.2.5 A Cigány Kisebbségi Önkormányzat bevonása a kerületfejlesztési döntésekbe A Cigány Kisebbségi Önkormányzat kerületfejlesztési döntések elıkészítésébe történı bevonása jelenleg nem megfelelı. Ezért a Magdolna Negyed Program keretei között meg kell kezdeni az alprogram szinten mőködı a helyi szintő Szakpolitikai Támogató Csoportok (Local Support Group) kialakítását, amelyek horizontális koordinációt biztosítanak a fejlesztések kialakítása és végrehajtása során. A Szakpolitikai Támogató Csoportok (SZTCS) tagjai körébe a Cigány Kisebbségi Önkormányzat vezetıjét, illetve képviselıjét meg kell hívni. A támogató csoportok negyedbeli mőködése más, a kerületben megkezdett fejlesztési programok kialakítása és végrehajtása során minta kell, hogy legyen.

39

5 Anti-szegregációs terv / Intézkedési terv Cél: Integrált programok segítségével a szegregáció oldása a Józsefvárosi krízisterületeken 1. Feladat

Lakhatási integrációt biztosító eszközök szabályozása cél

Akcióterületen a bontásra ítélt házakban élıknek legyen esélye a kor színvonalának megfelelı lakáshoz jutni, és a fejlesztés eredményeként senki ne kerüljön rosszabb lakásba

Feladatok

HVT kiterjesztése során az új akcióterületekre vonatkozóan is rendeletben kell szabályozni a társadalmi értékek mentén történı lakókiköltöztetést.

Intézkedés

intézkedésért felelıs

Szabályozás rögzítése az Jegyzı érintett rendeletekben

A törvényes keretek között Eljárási rend kidolgozása a kerüljön megoldásra a speciális speciális helyzetőek kezelésére helyzetőek (a díjhátralékosok, jogcímnélküliek, lakáshasználók) sorsának rendezése

Jegyzı, Lakásosztály

Az antiszociális családok helyzetének kezelése

Eljárási rend és intézkedési terv kidolgozása

Helyzet törvényi szinten polgármester történı szabályozási kereteinek létrehozása

Fejlesztési akcióterületeken lakó alacsony jövedelmő családok helyben maradásának segítése

az akcióterületen lakó alacsony jövedelmő családok tájékoztatása a programokról, a mőködı támogatási rendszerekrıl, és a támogatási rendszer eléréséhez segítség nyújtása, lakhatási támogatási rendszer mőködtetése

Tájékoztató anyag készítése, segítségnyújtása az érintettek részére

Lakásosztály, családsegítı

Az intézkedés Intézkedés megvalósításának eredményességét mérı indikátor határideje középtávon Akcióterületek elfogadása

a rendelet módosítása megtörtént

2008. december

szabályozás rögzítésre és elfogadásra került

2009.

törvény

Rászoruló családok lakhatási támogatásának igénybevétele

40

2. Feladat

8105-ös tömb (Auróra u. - Déri Miksa u. – Fecske u. - Bérkocsis u.) integrációja Feladatok

intézkedésért felelıs

Az intézkedés Intézkedés eredményességét mérı megvalósításána indikátor középtávon k határideje

A tömbben élı családok számára A tömbben lakó Rév8 Zrt. elérhetıvé tenni a Magdolna negyed családok helyzetének program szolgáltatásaihoz való megismerése hozzájutást

MNPII. szerint

programok ismertetése (tájékoztatók, fórumok)

Családok bevonása a Magdolna Akciók a bevonásra negyedben mőködı képzési és foglalkoztatási és segítı programokba

MNPII. szerint

A tömbben lakó családok részvétele a programokban (jelenléti ív)

Monitoring rendszer mőködtetése

3. Feladat

Intézkedés

adatok évenként

Rév8 Zrt.

elıállítása Rév8 Zrt.

minden március 1.

év 2011-es népszámlálási adatok ismeretében az alacsony státuszú lakók arányának kiszámítás

Magdolna negyed programban mőködtetése Feladatok

Intézkedés

intézkedésért felelıs

A Magdolna Negyed Program II. Támogatási szerzıdés Projekt ütemének megvalósítása az megkötése menedzser akcióterületi program alapján

Az intézkedés Intézkedés mérı megvalósításána eredményességét indikátor középtávon k határideje pályázat szerint

pályázat szerint

41

4. Feladat

Magdolna Negyed Program keretében megvalósításra kerülı szolgáltatások elérhetıségének kiterjesztése Feladatok

.

5. Feladat

Intézkedés

intézkedésért felelıs

Intézkedés megvalósításának határideje

Az intézkedés eredményességét mérı indikátor

A foglalkoztatási, kisvállalkozói és képzési Kiterjesztés feltételeinek Polgármester, programok kiterjesztése a program kidolgozása jegyzı eredményeinek felhasználásával

2010

kerületi szintő programok száma

Közösségi házban mőködtetett Közösségi házban indított Rév8 Zrt. tanácsadások, képzések és segítı kísérleti év értékelése és programok elérhetıségének biztosítása program fejlesztése

2010. január

kerületi szintő szolgáltatások száma

Orczy negyed program akcióterve Feladatok

Intézkedés

intézkedésért felelıs

Intézkedés megvalósításának határideje

Az intézkedés eredményességét mérı indikátor

Orczy negyed akcióterületi terv kidolgozása

Terv elkészítése

Fejlesztési tanácsnok

2009.

Akcióterületi terv

.

Terv készítése a Diószeghy u. 10. és 30 sz. közötti lakóházak fejlesztésérıl, figyelembe véve az alacsony státuszú lakosság arányának csökkentésére.

Terület szabályozási tervének elkészítése

Fıépítész

2010.

Szabályozási terv

.

A program megvalósítására önkormányzati projekttársaság létrehozása

Projekttársaság megalakítása Gazdálkodási a program elfogadását osztály követıen

2010.

projekt társaság megalakítása

A lakásbontások során kiköltözı családokkal a közös megegyezésre kell törekedni. A felajánlott cserelakásoknál figyelembe kell venni, hogy a lakók lehetıség szerint integrált lakókörnyezetbe kerüljenek.

A HVT kiterjesztése az Orczy Gazdálkodási negyedre, ennek megfelelı- Osztály, en a Lakásrendelet Lakásosztály módosítása.

2010.

Rendelet módosítása

Társadalmi programok feltételeinek kidolgozása. Hangsúlyt kell fektetni a

Program készítése, pályázat lehetıségek figyelése.

2010.

Társadalmi program

.

42

kisvállalkozói programra és a foglalkoztatás programokra. .

A Biztonságos kapu program a jelenleg nyitott kapus házaknál

Kapuk felmérése, zárhatóvá tétele

JVK, Társasházak közös képviselıje

2009-2015 között több ütemben

Zárható kapuk

.

Képzési és tanácsadási programok szervezése a területen mőködı szakképzı iskolával együttmőködve

Képzési program kidolgozása, pályázati lehetıségek figyelése, együttmőködési megállapodás

Oktatási O. Szociális Osztály

2010.

Együttmőködési megállapodás a Szakképzı Iskolával

.

A kapuk zárhatóvá tételével, üres Vagyonkezelési intézkedési lakások hasznosításával megakadályozni terv a lakások feltörését, és önkényesek beköltözését

JVK

folyamatos

önkényes lakásfoglalók elhelyezésének értékelése

6. Feladat

Kommunikáció és a partnerségi kapcsolatok erısítése Feladatok

.

Intézkedés

intézkedésért felelıs

Intézkedés megvalósításának határideje

Az intézkedés eredményességét mérı indikátor

folyamatos

akcióterületi terv szerint

A programok megvalósításának folyamata legyen az érintettek számára átlátható, ennek érdekében megteremtésre kerül a lakossági kapcsolattartás háttere, a lakosság folyamatos írásos és szóbeli tájékoztatása az akcióterületeken.

Differenciált kommunikációs technikák alkalmazása a kommunikációs terv szerint az akcióterületeken

Projekt menedzser

Cigány kisebbségi Önkormányzat szerepének megerısítése a kerületi fejlesztések elıkészítése és az akcióterületi társadalmi programokban

Szakmai Tanácsadó Csoport létrehozása a CKÖ részvételével

polgármester, 2008. szeptember SZTCS megalakulása a alpolgármester CKÖ részvételével

43

7. Feladat

Közoktatási esélyegyenlıségi program akciótervének végrehajtása Feladatok

Intézkedés

intézkedésért felelıs

HHH tanulók ne kényszerüljenek akcióterv végrehajtása Aljegyzı magántanulói státuszba

Az intézkedés eredményességét Intézkedés mérı indikátor megvalósításána k határideje

Akcióterv szerint

akcióterv szerint

I 8. Feladat

Szociális ellátó rendszer javítása Feladatok

Gyerekjóléti átvilágítása

Intézkedés

intézkedésért felelıs

szolgáltatás Intézkedési terv Aljegyzı, elkészítése a Népjóléti Gyermekjóléti Osztály, GyeJó Központ létrehozására

Az intézkedés eredményességét Intézkedés mérı indikátor megvalósításána k határideje

2008. június

Intézkedési terv

2009. december

Tanulmányterv

Alternatív szabadidıs ellátás Kapocs, Mátyás tér, projekt javítása modelljelleggel a Magdolna közösségi ház, menedzser negyedben Iskolákban délutáni szabadidıs foglalkozások növelése

2010. március

szabadidıs programok

Ifjúsági utcai szociális munka

2008. december

akcióterv kidolgozása

Családok átmeneti otthona

Megvizsgálja létrehozásának feltételeit

a Aljegyzı a

ellátás kereteinek Aljegyzı, kidolgozása az Népjóléti. akcióterületen GyeJó

44

6 Függelék 1. függelék Józsefváros 11 városrésze és határoló utcái

Negyedek elnevezése

határai

1

Palota-negyed

Múzeum krt. – Rákóczi út – József krt. – Üllıi út

2

Népszínház-negyed

Rákóczi út – Fiumei út – Népszínház utca – József krt.

3

Csarnok-negyed

József krt. – Népszínház utca – Nagyfuvaros utca – Koszorú utca – Baross utca

4

Józsefváros központ

József krt. – Baross utca – Leonardo da Vinci utca – Práter utca - Szigony utca – Üllıi út

5

Magdolna-negyed

Nagyfuvaros utca – Népszínház utca – Fiumei út – Baross utca – Koszorú utca - Mátyás tér

6

Orczy-negyed

Baross utca – Orczy út – Üllıi út – Korányi Sándor utca – Illés utca

7

Szigony-negyed

Baross utca - Leonardo da Vinci utca – Práter utca – Szigony utca – Üllıi út – Korányi Sándor utca – Illés utca

8

Tisztviselı telep

Orczy út – Vajda Péter utca – Könyves Kálmán krt. – Üllıi út

9

Ganz-negyed

Vajda Péter utca – Orczy út – Fiumei út – Salgótarjáni út – Hungária krt.

10

Kerepesi-negyed

Fiumei út – Baross tér – Verseny utca – Kerepesi út – Asztalos Sándor utca – Salgótarjáni út

11

Százados úti negyed

Asztalos Sándor utca - Kerepesi út – Hungária krt. – Salgótarjáni út

45

2. függelék A 8051-es tömb jelenlegi állapotát bemutató térkép és fotódokumentáció

46

47

48

49

3. függelék A 8105-ös tömb jelenlegi állapotát bemutató térkép és fotódokumentáció

50

51

52

53

4. függelék Térképmelléklet: Józsefváros 11 városrésze, feltételezett szegregátumai és krízistömbjei

54

5. függelék A MNP II. megvalósításában együttmőködı partnerszervezetek és feladataik összefoglaló táblázata Szervezet neve Budapest Józsefvárosi Önkormányzat az együttmőködés vezetıje Képviseli: Csécsei Béla polgármester Rév8 Zrt. Projektmenedzsmentet ellátó szervezet Képviseli: Alföldi György DLA vezérigazgató Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat

Feladat megnevezése (projektazonosító)

A teljes MNPII. lebonyolítása

A teljes MNPII. lebonyolítása

Képzési Program keretében egészségügyi szakképzések szervezése, lebonyolítása [G1/1]

Képviseli: Dr. Kovács Aranka Tisztifıorvos Józsefvárosi Egyesített Bölcsıdék, Biztos Kezdet Modellprogram Képviseli: Scheer Ferencné intézményvezetı Budapesti Dísz- és Közvilágítási Kft. Képviseli: Horváth Lajos ügyvezetı BRFK VIII. kerületi Rendırkapitányság Képviseli: Práger Ferenc r. ezredes, rendırségi fıtanácsos, kapitányságvezetı Budapesti Corvinus Egyetem Kert és Településépítészeti Tanszék Képviseli: Dr. Jámbor Imre tanszékvezetı Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Urbanisztikai Tanszék Képviseli: Pálfy Sándor DLA tanszékvezetı

Az antiszociális és bevándorló családok segítı programjának kialakításában és végrehajtásában való részvétel, különös tekintettel az érintett kisgyermekes családokra [T3/5] A Közterület-rehabilitációs program részeként az új közvilágítási rendszer kiépítése [K2]

A negyedben dolgozó szomszédsági rendır/gondnok rendszerének kialakításában és végrehajtásában való részvétel [T3/3] Az Épületek megújítása a lakóközösség részvételével program keretében a zöldudvarok kialakításában szakmai tanácsadói, tervezıi feladatok [K1] Az Épületek megújítása a lakóközösség részvételével program keretében építészeti felmérések, tervek készítése, tanácsadói feladatok [K1]

55

Feladat megnevezése (projektazonosító)

Szervezet neve Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara VIII. kerületi szervezete Képviseli: Bonyhády Elek elnök

Budapesti Mőszaki Fıiskola Képviseli: Dr. Rudas Imre rektor

Hátrányos helyzető társadalmi csoportok, szenvedélybetegek alacsony küszöbő ellátása, „éjszakai ping-pong terem” mőködtetése [T3/2]

„Együtt van kiút” Alapítvány Képviseli: Gyırik Edit elnök Lakatos Menyhért Általános Iskola és Gimnázium

Képviseli: Süveges Éva igazgató

„Jóvá tett hely” Képzési, Támogató és Szabadidıs Központ Képviseli: Molnár Hedvig intézményvezetı

Képviseli: Dr. Fodor Péter Fıigazgató Felügyelıi Szolgálat

Képviseli: Nyerges Kálmán igazgató

A Minıségi Oktatás Program keretében az épületfelújítás alanya, résztvevıje, a befogadó iskola kialakításában és a kompetencia oktatás megalapozásában partner; a sportudvar kialakításában együttmőködik; Képzési program keretein belül 8 osztályos felzárkóztató tanfolyam tartása felnıttek részére. [T1, G1/1] Az antiszociális és bevándorló családok segítı programjának kialakításában és végrehajtásában való részvétel, különös tekintettel a pártfogolt, bőnelkövetı személyekre, családokra [T3/5] A Minıségi Oktatás programja keretében a kompetencia oktatási projekt megvalósításában való együttmőködés, és részvétel a Közösségi Ház közösségi programjaiban [T1/3, T2/1]

Fıvárosi Szabó Ervin Könyvtár

IRM Pártfogó Segítségnyújtó Hivatala

A Kesztyőgyár oktatási és kulturális programjai keretében mesterfoglalkozások, kézmőves bemutatók szervezése, valamint a Képzési, foglalkoztatási program teljes megvalósításában tanácsadói szerep [T2/1, G1] Képzési programok keretein belül tanfolyamok tartása, valamint az Inkubációs programon belül az iskola hallgatói számára vállalkozásuk beindításának segítése céljából inkubátor helyiség biztosítása. [G1/1,G1/2]

és Jogi Fıvárosi

Az antiszociális és bevándorló családok segítı programjának kialakításában és végrehajtásában való részvétel, különös tekintettel a pártfogolt, bőnelkövetı személyekre, családokra [T3/5]

56

Feladat megnevezése (projektazonosító)

Szervezet neve

Józsefvárosi Családsegítı Szolgálat Képviseli: Váradi Gizella intézményvezetı Józsefváros Közbiztonságáért Szolgáltató Kht. Képviseli: Murányi László ügyvezetı igazgató Józsefvárosi Közterület-felügyelet Képviseli: Biál Csaba igazgató

Képviseli: Csorba Zoltán

Kapocs Ifjúsági Önsegítı Szolgálat Képviseli: Szabó András alapítványi titkár

Képviseli: Negrea Vidia kuratóriumi tag

A negyedben dolgozó szomszédsági rendır/gondnok rendszerének kialakításában és végrehajtásában való részvétel [T3/3]

Közösségi rendezvényeken való aktív közremőködés, ifjúságvédelmi feladatok ellátása [T2, T3/1, T3/2]

Regionális

Képviseli: Lengyel János, Fejlesztési és Koordinációs Fıigazgató-h. Közösségi Szolgáltatások Magyarország

A negyedben dolgozó szomszédsági rendır/gondnok rendszerének kialakításában és végrehajtásában való részvétel [T3/3]

Roma fiatalok számára szervezett kulturális, valamint oktatási (felzárkóztató) programokban való részvétel, és interkulturális oktatási, képzési programokban való részvétel. A képzési, oktatási programok keretében heterogén csoportok integrált pedagógiai módszerekkel tanulnak. A programok nem a tárgyszerő tudásátadást tőzik ki célul, hanem hogy az eltérı kulturális háttérrel rendelkezı egyéneknek közvetítse a megértés, a befogadás képességét és szükségességét. T2/1 (kulturális és oktatási program)

Józsefvárosi Roma Szolgálat

Közép-magyarországi Munkaügyi Központ

Az antiszociális és bevándorló családok segítı programjának kialakításában és végrehajtásában való részvétel [T3/5]

Alapítványa

A Képzési Program keretein belül segít kialakítani a célcsoportok számára legideálisabb szakképzéseket. [G1/1]

Kortárs-segítı csoportok, valamint magatartásproblémás és peremhelyzető gyerekek számára resztoratív technikát alkalmazó csoportfoglalkozások, pedagógus képzés vezetése [T3/1]

57

Feladat megnevezése (projektazonosító)

Szervezet neve

Magyar Iparszövetség Oktatási Központ Képviseli: Dr. Kiss István fıigazgató Muro Phral-Testvérem Cigány Társadalmi Kulturális Egyesület

Magyar

Képviseli: Varasdy Gabriella

Képviseli: Szabó Márta kuratóriumi titkár Oltalom Karitatív Egyesület

Képviseli: Dr. Iványi Gábor elnök

a

Képviseli: Gordos Erika elnök Védıháló-Józsefváros Kft.

Képviseli: Bor Imre ügyvezetı igazgató

A Közösségfejlesztési programban való részvétel, közösségi rendezvények szervezése [T2] A Közösségfejlesztési programokban való aktív közremőködés, az Épületfelújítási Program keretében közösségfejlesztési feladatok ellátása [T2, K1] A Szociális és Bőnmegelızési program keretében partner az „Élhetı Dankó utca” – Bőnmegelızési Szakmai Munkacsoport mőködésében; A Környezeti program részeként együttmőködik a Közösségi sport és játszóudvar kialakításában a Dankó u. 18. sz. alatti ingatlanon; a Képzési Program keretében a hajléktalanok szakképzése hallgatók együttmőködésével a Kesztyőgyár Közösségi Ház épületében. [T3/6, K2/3, G1/1]

Nap Klub Alapítvány

Szigony Alapítvány Pszichiátriáért

A Képzési Program keretein belül megfelelı szakképzések indítási és lebonyolítási feladatok ellátása, valamint közremőködés a Minısített vállalkozói programban a vállalkozások minısítésben. [G1/1, G1/3]

Közösségi

Közösségi rendezvényekben való aktív közremőködés, az Épületfelújítási program keretében konfliktuskezelési feladatok ellátása, családok gondozása [T3/2, K1] A Szociális és bőnmegelızési programon belül a biztonságos kapu és közterület kialakításában kivitelezıi, vagyonkezelıi feladatok ellátása, valamint a teljes Környezeti program keretében szintén kivitelezıi, vagyonkezelıi feladatok ellátása [T3/3, K1]

58

Szervezet neve

Wesley János Lelkészképzı Fıiskola

Képviseli: Dr. Iványi Gábor rektor

Zöld Fiatalok Egyesület

Képviseli: Kiss Réka elnök

Feladat megnevezése (projektazonosító) A Szociális és Bőnmegelızési program keretében partner az „Élhetı Dankó utca” – Bőnmegelızési Szakmai Munkacsoport mőködésében; A Környezeti program részeként együttmőködik a Közösségi sport és játszóudvar kialakításában a Dankó u. 18. sz. alatti ingatlanon; a Képzési Program keretében a hajléktalanok szakképzése hallgatók együttmőködésével a Kesztyőgyár Közösségi Ház épületében. [T3/6G1/1, K2/3, G1/1] A Környezeti programok keretében tanácsadói, közösségfejlesztési feladatok ellátása, illetve a Közösségfejlesztési programon belül közösségi rendezvények lebonyolításában való együttmőködés, a környezettudatos szemlélet terjesztése [K2, T2]

59

6. függelék Módosított iskolai körzethatárok

Általános iskola

utca

Deák Diák

Alföldi u., Baross tér, Berzsenyi u., Bezerédi u., Csokonai u., Dologház u., Dózsa György u., Festetics u., Fiumei út 1-25., 212/b, Gázláng u., Kenyérmezı u., Kerepesi út 1-5., Kiss J. u., Köztársaság tér, Kun u., Légszesz u., Lóvásár u. 1-3., Luther u., Mosonyi u., Népszínház u. 2-28., Rákóczi út 57/a-73., Szilágyi u., Teleki tér, Vay Á. u., Verseny u.

Általános Iskola

Lakatos Menyhért

Baross u. 98-110., Dankó utca 1-21.,2-26., Dobozi u. 1-21., Erdélyi u., Homok u., Karácsony S. u. 1-19., 2-12., Kisfuvaros u., Általános Iskola Koszorú u., Lujza utca 1/a-9., 2/a-16., Magdolna u. 2-46., 13/aés 23., Mátyás tér, Nagyfuvaros u., Népszínház u. 33-59., 30-46. , Gimnázium Szerdahelyi u., Szigetvári u. páratlan oldal, Tavaszmezı u. páratlan oldala. Losonci Téri Általános Iskola

Németh László Általános Iskola

Baross u. 121-135., Baross u. 74-96., 81-119., Beniczky u., Csobánc u., Diószeghy S. u.1-9., 2-8., Dugonics u., Füvészkert u., Illés köz, Illés u., Kálvária tér 1-15., Kálvária u., Kıris u.1-15ig; 2-14-ig, Lippa u., Losonci tér, Magdolna u. 1-11., Práter u. 44-60., Szeszgyár u., Szigony u. 1-15., 2-16., Visi I. u. Auróra u., Bacsó B. u., Baross u. 56-72., Bérkocsis u. 10-40., 1541., Déri M. u., Fecske u.,Harminckettesek tere 6., 7., Horváth M. tér 14-18., József krt. 8-50., József u., Kissalétrom u. 3-5., Lovassy L. u., Német u., Népszínház u. 7-31., İr u., Rákóczi tér, Rigó u., Salétrom u., Szőz u., Tavaszmezı u. páros, Tolnai Lajos u., Vásár u., Vasas köz, Víg u.

Práter

Apáthy I. u., Balassa u., Baross u. 51-79., Bókay J. u., Corvin

Általános Iskola

köz, Futó u., Harminckettesek tere 1., 2., 3., 4., 5., Hock J. u., Horváth M. tér 1-12., Jázmin u., József krt. 55-87., 52-86., Kisfaludy u., Kisstáció u., Korányi S. u., Leonardo köz, Leonardou., Lósy I. u., Molnár F. tér, Nagytemplom u., Nap u., Práter u. 1-57., 2-42., 59-77, Szigony u. 17-41., 12-40., Szigony u. 18-34., Tömı u., Üllıi út 38- 78., Üllıi út 80-82., Vajdahunyad u.

60

Általános iskola

utca

Somogyi B. Utcai

Baross u. 1-3., 11-49., 4-54.,112- 128., Békési u., Bérkocsis u. 1-

Általános Iskola

5., 2., Blaha L. tér, Bródy S. u., Csepreghy utca, Dankó utca 2337.,28-44., Dobozi u. 23-51., Gutenberg tér, Gyulai P. u., Horánszky u., József krt. 2-6., 3-53., Kálvin tér, Karácsony S. u. 21-37.,14-30., Kissalétrom u. 1., 2-6., Kıfaragó u., Kölcsey u., Krúdy G. u., Lırinc pap tér, Lujza u. 11-31., 18-40., Magdolna u. 25-53., Mária u. 1-47., 2-56., Márkus Emília u., Mikszáth K. tér, Múzeum krt., Múzeum u., Ötpacsirta u., Pál utca, Pollack M. tér, Puskin u., Rákóczi út 5-55., Reviczky u., Rökk Sz. u., Somogyi Béla u., Stáhly u., Szabó E. tér , Szentkirályi u. 1-51., 2-48., Trefort u., Üllıi út 2-36., Vas u.

Vajda Péter Általános Iskola

Asztalos S. u., Batsányi u., Benyovszky M. u., Bíró Lajos u., Bláthy Ottó u., Ciprus u. 2- 10., Delej u., Diószeghy S. u.10-54., 11-29., Elnök u., Fiumei út 14-74., Golgota u., Gız u., Gyırffy István utca, Hıs u., Hungária krt., Kálvária tér 16- 24., Kerepesi út 7-41., Kıbányai út, Könyves K. krt., Kıris u.16-32; 17-39, Lokomotív u., Lóvásár u. 2-8., Ludovika tér, Nagyvárad tér, Orczy út páros, páratlan oldal, Orczy tér, Osztály u., Önkéntes u., Reguly A. u., Rezsı tér, Rezsı u., Rozgonyi u. , Salgótarjáni út, Sárkány u. , Strázsa köz és utca, Stróbl A. u., Százados út, Szemafor u., Szigetvári u. páros oldal, Szörény u., Tisztes u., Törökbecse u., Üllıi út 84- 104., Vagon u., Vajda Péter u., Villám u.

Forrás: Józsefváros, XVI. évfolyam 6. szám 2008. március 25.

61