BUDAPEST, IX. KERÜLET BVM METRO ÁRUHÁZ ÉS KÖRNYÉKE KSZT MŰLEÍRÁS ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ

MŰ-HELY ZRT. TERVEZŐ ÉS TANÁCSADÓ ZRT. 1065. Bp., VI. Bajcsy-Zsilinszky út. 31. I. POB: 1364 BP 4. PF 245, TEL: (36-1) 312 4570, 312-4573, FAX: (36-1) 312 2598 E MAIL: [email protected]

BUDAPEST, IX. KERÜLET BVM – METRO ÁRUHÁZ ÉS KÖRNYÉKE KSZT Ecseri út – 3-as villamos vonala – Határ úti felüljáró – Határ út a Köteles utcáig – 38230 hrsz-ú iparvágányok – Ferencvárosi rendező pályaudvar – Kiskalmár utca meghosszabbítása – Táblás köz által határolt terület Kerületi Szabályozási Terve (KSZT)

MŰLEÍRÁS ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ

BUDAPEST, 2011. FEBRUÁR HÓ

BUDAPEST, IX. KERÜLET BVM – METRO ÁRUHÁZ – M5 KERÜLETI SZABÁLYOZÁSI TERVE (KSZT)

ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ

Készült: Budapest IX. Ferencvárosi Önkormányzat megbízásából a MŰ-HELY ZRT generáltervezésében.

Tervezők: Városrendezés:

Építészeti örökségvédelem: Régészet: Közlekedés:

Gyimóthy Ákos ........... MŰ-HELY ZRT

TT/É1-01-3702/11

Nagy Béla dr. ............. MŰ-HELY ZRT

TT1-01-0022/06

Frankó Ákos .............. mv. szakértő

2.3.1/252-3/2004

dr. Gyuricza Anna ...... régész Rhorer Ádám.............. KÖZLEKEDÉS KFT

K1-1-01-3418

Zöldfelület, környezetvédelem:

Sólyom Rudolf ............ MŰ-HELY ZRT

K2-01-5131/06

Közműtervezés:

Nemes Attila .............. MŰ-HELY ZRT

01-0768; TV-T

Tóth Sándor ............... IKON BT Geodézia:

Fejes István ............... FORMAP KFT

01-7443; TH-T, TE-T GD-1 018737

Vezérigazgató: dr. Nagy Béla ............. MŰ-HELY ZRT

MŰ-HELY TERVEZŐ ÉS TANÁCSADÓ ZRT. / E-mail: [email protected] / TEL: 312 4570 / FAX: 312 2598

2



TARTALOMJEGYZÉK TERVEZÉSI ALAPTÉRKÉP................................................................... 4 TULAJDONVIZSGÁLAT....................................................................... 5 VÁROSSZERKEZETI ÉRTÉKELÉS....................................................... 14 A TERVEZÉSI TERÜLET ................................................................... 14 A TERÜLET HELYE A VÁROSSZERKEZETBEN..................................... 15 A TERÜLETRE VONATKOZÓ TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEK KIÉRTÉKELÉSE................................ 16 JELENLEGI TERÜLETHASZNÁLAT ..................................................... 27 VÁROSKÉPI ÉS VÁROSÉPÍTÉSZETI VIZSGÁLAT................................. 28 BEÉPÍTETTSÉG VIZSGÁLATA ........................................................... 31 ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY ........................................... 39 RÉGÉSZETI FEJEZET ....................................................................... 60 KÖRNYEZETI ADOTTSÁGOK VIZSGÁLATA ........................................ 66 ZÖLDFELÜLETEK VIZSGÁLATA......................................................... 72 KÖZLEKEDÉSI VIZSGÁLAT............................................................... 75 KÖZMŰ VIZSGÁLAT......................................................................... 79 VÍZIKÖZMŰVEK .............................................................................. 79 ENERGIA KÖZMŰHÁLÓZATOK ......................................................... 80 TELEPÜLÉSRENDEZÉSI JAVASLAT.................................................... 87 VÁROSSZERKEZETI ILLESZKEDÉS (VÁROSSZERKEZETI JÖVŐKÉP)..... 87 JAVASOLT MEGOLDÁS .................................................................... 89 BVM TERÜLET FEJLESZTÉSI JAVASLATA: ......................................... 91 BEÉPÍTÉSI KONCEPCIÓ................................................................... 92 TELEKALAKÍTÁSI JAVASLAT ............................................................ 94 ÖVEZETI JAVASLAT ........................................................................ 95 ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY ..........................................102 VÁLTOZTATÁSI SZÁNDÉKOK ..........................................................102 HATÁSELEMZÉS.............................................................................103 ÖSSZEFOGLALÁS ...........................................................................104 KÖRNYEZETFEJLESZTÉSI JAVASLAT ...............................................106 ZÖLDFELÜLET RENDEZÉSI JAVASLAT .............................................109 A TERVEZÉSI TERÜLET ZÖLDFELÜLETEI .........................................109 A TERVEZETT FAÁLLOMÁNY...........................................................110 KÖZLEKEDÉSI JAVASLAT................................................................111 KÖZÚTI HÁLÓZATFEJLESZTÉS........................................................111 PARKOLÁS, KISZOLGÁLÁS FEJLESZTÉSI JAVASLATA........................111 KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS ..............................................................112 KERÉKPÁROS KÖZLEKEDÉS ............................................................112 PARKOLÁSI MÉRLEG ......................................................................112 KÖZMŰFEJLESZTÉSI JAVASLAT ......................................................114 VÍZIKÖZMŰ-ELLÁTÁS.....................................................................114 ENERGIA KÖZMŰHÁLÓZATOK ........................................................118 HŐENERGIA ..................................................................................121 FÖLDGÁZHÁLÓZATOK....................................................................122 ELEKTRONIKUS - HÍRKÖZLÉS.........................................................124 TERVIRATOK .................................................................................129

A tervezési terület műholdas felvételen (a Google Earth felhasználásával)


3



TERVEZÉSI ALAPTÉRKÉP A területre az állami alapadatok felhasználásával és a léptéknek megfelelő geodéziai felmérés alapján tervezési alaptérkép készült 2009. októberében. Az alaptérkép papíralapú és digitális változatban is dokumentálásra került. kapu . aszf

v.k.

F

f. asz

v.k.

v.k. ő

ut lás Táb

38236/738

F+1, F (csar

lapk

. aszf

38236/573

térkő

ca

asz f.

F

F+1, F (csarnok

v.k.

v.k.

F

F+1 38

.61 113

lapk§

F+1, F (csarnok) v.k.

kapu 98 113.

rßm

térkő

pa

lapk§

v.k.

v.k.

Illatos

v.k.

árok

2 113.7

F

f. asz

0

lapkő

aszf.

kapu

aszf. 2 113.6

aszf.

1 113.4

F

F

gßz fo

s.kera aszf.

Úrleg hÝdm

0 113.7

F+1

F

F F+1

F

F

113.77

gadˇ

38

38230/54

F+2

mit

F

F

dk.

F

F

pu ka

232

F+2

kapu

gk.szÝn

F+1

gßz

F

kapu

t

aszf.

korlß

F+1 (T)

kapu

9 112.6

F

F+1, F (csarnok) F+1

nkk§

szf.

F

F

aszf.

F

F

beton

F

F

F

t. z.k§

dk.

F

A

F+1 b.

F

1. ábra: Részlet az alaptérképből Rajzszám:

Megrendelő:

MŰ-HELY Tervező és Tanácsadó Zrt. 1065 Budapest,

Munka megnevezése:

Geodéziai Mérnöki Iroda Iroda: 1027 Budapest,

T/F:2016668, 06209-226660

Dátum: 2009.10.28.

Budapest, IX. ker.

Ecseri út - Epreserdő út - Határ út vasút által határolt terület SZABÁLYOZÁSI TERVI ALAPTÉRKÉPE

FORMAP Kft.

Medve utca 19. II/2.

2009-97

Bajcsy Zs. u. 31. I. em.

Mérte:

Dobosy Gábor

Vezető tervező:

Szerkesztette:

Boros András

Fejes István

Dobosy Gábor

Méretarány: 1:1000 Alapszint: Balti Vetület: EOV

GD-1 018737

Magassági kiindulópont: Bp. IX. Ecseri úti templom Üllői úti homlokzatában magassági jel: 116,714 mBf A számítógépes állomány a 2009-97 számú rajz mellékletét képezi. Csak a hiteles rajzzal együtt érvényes és használható. Készült az Állami alapadatok felhasználásával. A térkép a léptéknek megfelelő pontosságot tartalmazza. A geodéziai tervező által készített térkép szerzői jogvédelem alatt áll. A térkép az adott munkától eltérő célra történő felhasználása csak a tervező engedélyével lehetséges.

P. H.


4



TULAJDONVIZSGÁLAT Ssz. 1

Hrsz.

Cím

38218

Terület 1 8413

Művelési ág

Tulajdonos/Kezelő

Széljegy

Kivett raktár és udvar

1) Budapesti Közlekedési ZRt. 1/1 1072 Budapest VII. ker. Akácfa u. 15.

-

-

2

38219/1

2366

Kivett út

3) Budapest IX. ker. Ferencvárosi Önk.1/1 1092 Budapest IX. ker. Bakáts tér 14.

3

38219/2

5 6138

Kivett út


-

4817

Kivett közterület


-

-

4

38220/1

1090 Budapest IX. ker. Gubacsi út

5

38221/3

1944

Kivett út

1) Budapest Fővárosi Önkormányzat 1/1 1052 Budapest V. ker. Városház u. 9-11.

6

38221/6

8334

Kivett út


-

Kivett üzem

8) Vinylchem Külker Kft. 424/10000 3524 Miskolc, Adler Károly u. 19. 15) Budapesti Vegyiművek Zrt. 6753/10000 1097 Budapest IX. ker. Illatos út 19-23. 18) PL Társai Ingatlanhasznosító Kft. 1160/10000 1097 Budapest IX. ker. Illatos út 19-23. + 8 tulajdonos

-

-

7

38230/17

15 7215

8

38230/18

4699

Kivett üzemi terület

1) Magyar Állam 1/1 kezelő 2) Pénzügyminisztérium Vám és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága 1/1 1051 Budapest V. ker. József Nádor tér 2.

9

38230/21

3694

Kivett beépítetlen terület


-

10

38230/22

7847

Kivett gazdasági épület, udvar

5) Ubichem Kutató Kft. 1/1 1025 Budapest II. ker. Pusztaszeri út 59-67.

-

legelő (5) erdő (6)

4) Magyar Állam 1/1 kezelő 5) Pilisi Állami Parkerdő Zrt. 0/0 2025 Visegrád, Mátyás király út 4.

III. rész: 3) 500009/397/1997.08.13. Használati jog 1785 m2-re Budapesti Vegyiművek 1090 Budapest IX. ker. Kén u. 5.

Kivett közterület


-

1097 Bp. IX. ker. Illatos út 33.

11

38230/27

3 5629 a)23050 b)12579

12

38230/28

3185


5


Ssz. 13

Hrsz.

Cím

38230/29

Terület


Művelési ág

Tulajdonos/Kezelő

Széljegy

4994

Kivett közterület

3) Budapest Fővárosi Önkormányzat 1/1 1052 Budapest V. ker. Városház u. 9 - 11.

-


-

14

38230/30

2223

Kivett közterület

15

38230/31

4703

Kivett közforgalmú vasút

4) Magyar Állam Vasutak Rt. 1/1 1087 Budapest VIII. ker. Kerepesi út 3.

-

16

38230/32

926



-


T-79812 ttsz lejegyezve 7499 m2 területtel 38222 hrsz-ú ter. növelve

17

38230/33

2 6581


18

38230/34

4505



-

19

38230/41

9 2289



-

20

38230/42

törölt

-

38230/43

2879


4) Magyar Állam 1/1 kezelő: 5) MÁV ZRt. 0/0 1087 Budapest VIII. ker. Kerepesi út 1- 3.

-


-

21

22

38230/44

3 1585


23

38230/45

4 6929

Kivett oktatási központ


-

2077

Kivett közterület


-

1 5216

Kivett udvar, üzemi épület


-

2 4645

Kivett út


-

3379

Kivett udvar, gazdasági épület


-

3 0106

Kivett pályatest vasút

1) MÁV ZRt. Területi Igazgatósága 1/1 1087 Budapest VIII. ker. Kerepesi út 3.

-

1 5096

Kivett közterület


-

9440

Kivett út és árok


-

24

38230/46

25

38230/47

26

38236/54

27

28

1090 Budapest IX. ker. Ecseri út

38230/55

38230/64

29

38232

1090 Bp. IX. ker. Illatos út

30

38233/1

1091 Bp. IX. ker. Illatos árok


6


Ssz.

Hrsz.

Cím

38236/30

1090 Bp. IX. ker. Ecseri út

38236/31

1090 Bp. IX. ker. Táblás köz

33

38236/32

1091 Bp. IX. ker. Kiskalmár utca

34

38236/34

31

32

35

38236/63

36

38236/101

37

38236/133

38

38236/135

39

38236/139

1097 Budapest IX. ker. Illatos árok

1090 Budapest IX. ker. Távíró u.

1090 Budapest IX. ker. Epreserdő u.

Terület


Művelési ág

Tulajdonos/Kezelő

Széljegy

8963

Kivett közterület


-

2915

Kivett közterület


-

5219

Kivett közterület


-

7852

Kivett közterület


-

1 9793

Kivett közterület


-

1835

Kivett közterület


-

8957

Kivett közterület


-

8447

Kivett közterület


-

7472

Kivett közterület


-

-

40

38236/140

2 3349

erdő (6)

1) Magyar Állam 1/1 kezelő: 3) Pilisi Állami Parkerdő Zrt. 0/0 2025 Visegrád, Mátyás király út 4.

41

38236/158

9973


4) Interag Autóház Kft. 1/1 1097 Budapest IX. ker. Táblás u. 4.

-

1 2320

Kivett közterület


-

Kivett park Kivett saját használatú út erdő (3) erdő (3) erdő (6) erdő (7)

Kezelő: 4) Pilisi Állami Parkerdő Zrt. 0/0 2025 Visegrád, Mátyás király u. 4. 3) Magyar Állam 1/1 A tulajdonosi jogok gyakorlója az FVM. Miniszter, melyet a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet útján lát el, a II/1 sorszám alatti bejegyzés rangsorában.

-

Törölt

-

42

38236/177

43

38236/373

44

38236/392

19 5427 b)18711 d) 742 c) 2551 f) 40001 f) 88169 a) 45253


7


Ssz.

45

46

47

48

49

Hrsz.

Cím

38236/413

38236/423

Terület

Művelési ág

Tulajdonos/Kezelő

Széljegy

erdő (6)

9) Pilisi Állami Parkerdő Zrt. 0/0 2025 Visegrád, Mátyás király u. 4. 8) Magyar Állam 1/1 A tulajdonosi jogok gyakorlója az FVM. miniszter, melyet a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet útján lát el, a II/1 sorszám alatti bejegyzés rangsorában.

-

Kivett nővérszálló

3) Budapest Főváros Önkormányzata 1/1 (Pedagógus és Nővérszálló) 1097 Budapest IX. ker. Gyáli út 33-35.

-

Kivett üzem

6) City Logistics Ingatlanforgalmazó Kft.1/1 1065 Budapest VI. ker. Révai u. 12.

147110/2009.07.27. Ingatlanok egyesítése City Logistics Ingatlanforgalmazó Kft. 1065 Budapest VI. ker. Révai u. 12.

Kivett üzem

6) City Logistics Ingatlanforgalmazó Kft.1/1 1065 Budapest VI. ker. Révai u. 12.


1 6883

Kivett üzem

6) Twi Hungary Vagyonkezelő Kft. 1/1 1097 Budapest IX. ker. Gyáli út 33.


5) Magyar Lapterjesztő Zrt. 1/1 1097 Budapest IX. ker. Táblás u. 32. Megj.: Cg. 01-10-043804

-

4 8945

1090 Bp. IX. ker. Gyáli út 33-3

38236/431

5999

5481

38236/432

6604

38236/433


50

38236/435

3 5066

Kivett iroda és raktár

51

38236/436

2 1663

Kivett üzem

7) Icl Projekt Kft. 1/1 1075 Budapest VII. ker. Madách I. út 13-14. B/6

-

-

52

38236/438

2381

Kivett udvar autószalon

6) Carnet - Invest Befektetési és Vagyonkezelő Zrt. 1/1 1112 Budapest XI. ker. Vizsla u. 1-3. Megj.: a Néró M5 Invest Kereskedelmi és Ingatlanhasznosító Kft. közbenső tulajdonjogán át.

53

38236/440

2673

Kivett étterem és udvar

3) MC DONALD’S Kft. 1/1 1097 Budapest IX. ker. Gyáli út 3/b.

-

54

38236/443

5020

Kivett benzinkút

3) Agip Hungária Rt. 1/1 2040 Budaörs, Agip u. 4.

-

3584

Kivett közterület


-

5 4508

Kivett áruház udvar

6) Metro - Kereskedelmi Kft. 1/1 2041 Budörs – Budapark, Keleti u. 3.

-

Kivett üzem

1) Polifoam Műanyag feldolgozó Kft. 1/1 1097 Budapest IX. ker. Gyáli út 37.

-

55

38236/446

56

38236/448

57

38236/449

1091 Bp. IX. ker. Fehérakác u.

2 8358


8


Ssz. 58

59

60

61

Hrsz.

Cím

38236/450

Terület

Művelési ág

Tulajdonos/Kezelő

Széljegy

Kivett üzem

3) Berner Rögzítés technikai 1/1 Kereskedelmi Kft. 1097 Budapest IX. ker. Táblás u. 34.

-

Törölt T-72150 ttsz számú térrajz alapján 38236/481 hrsz-ú ingatlan a 38236/482 hrsz-ú ingatlannal egyesítve 38236/482 hrsz alatt

-

Kivett udvar, telephely, autószalon, raktár

5) KM5-Invest Kereskedelmi és Ingatlanhasznosító Kft. 1/1 1097 Budapest IX. ker. Gyáli út 42.

-

6935

Kivett út


-

4) Fővárosi Közterület Fenntartó Rt. 1/1 1081 Budapest VIII. ker. Alföldi út 7.

-

1 0490

38236/481

38236/482

1097 Bp. IX. ker. Gyáli út 42.

38236/494

1090 Bp. IX. ker. Gyáli út


5612

62

38236/497

10 2830


63

38236/498

5579

Kivett út


-

64

38236/499

6795


4) Fővárosi Közterület Fenntartó Rt. 1/1 1081 Budapest VIII. ker. Alföldi út 7.

-

65

38236/504

2306

Kivett telephely

7) Surján András (1955) 1/1 1028 Budapest II. ker. Csokonai u. 10.

-

66

38236/505

5891

Kivett üzem

1) Máli János (1958) 1/1 1202 Budapest XX. ker. Orsolya u. 1.

-

67

38236/506

3185


2) Nemzeti Színház Rt. 1/1 1062 Budapest VI. ker. Délibáb u. 19.

-

68

38236/507

3184


2) Butornett Hungary Kft. 1/1 1185 Budapest XVIII. ker. Üllői út 760.

-

69

38236/573

7576

Kivett iroda, udvar és szerviz

3) Delta-Truck Járműjavító és Kereskedelmi Kft. 1/1 1097 Budapest IX. ker. Táblás u. 36-38.

-

Törölt A T-83063 ttsz. alapján a 38236/574-hrsz a 38236/761 hrsz-mal egyesítve a 38236/761 hrsz alatt

-

1097 Bp. IX. ker. Táblás u. 38.

70

38236/574

71

38236/575

4 4086

Kivett gazdasági épület és ud.

1) Autóker Holding Rt.1/1 1133 Budapest XIII. ker. Pannónia u. 70-74.

-

72

38236/576

1 3565

Kivett üzem és udvar

3) Corecom Kft. 1/1 1097 Budapest IX. ker. Gyáli út 31.

-


-


-

73

38236/611

3761

Kivett saját használatú út

74

38236/621

2 0657

Kivett közterület


9


Ssz.

75

76

77

78

79

80

81

Hrsz.

38236/622

Cím 1097 Bp. IX. ker. Gyáli út 50. Illatos út 42.

38236/623

38236/624

38236/625


Terület


Művelési ág

Tulajdonos/Kezelő

Széljegy

6195


3) Euro Mini Storage Hungária Ingatlanhasznosító Kft.1/1 1097 Budapest IX. ker. Tóth Kálmán u. 33. D. ép. I. em. 3.

-

202

Kivett közterület


-

3 9570

Kivett közút


-

3457


2) West-Autótéka Autóalkatrész Kereskedelmi Kft. 1/1 1084 Budapest VIII. ker. Auróra u. 39.

-

-

38236/626

1090 Bp. IX. ker. Ecseri út 15.

2904

Kivett lakóház, udvar, garázs

2) Társasház 1090 Budapest IX. ker. Ecseri út 15. A tulajdonjogot a 38236/626/A/1-16 hrsz-ú ingatlanok tulajdoni lapjai tartalmazzák.

38236/626 //A/1

1097 Bp. IX. ker. Ecseri út 15. Fszt. 1.

103

lakás 2 szoba

2) Tóth Gábor (1954) 1/1 1097 Budapest IX. ker. Ecseri út 15/1

-

38236/626 / /A/16

1097 Bp. IX. ker. Ecseri út 15. fszt. 16.

67

lakás 1 szoba

2) Kurucz - Váradi Katalin (1955) 1/1 1097 Budapest IX. ker. Ecseri út 15/16

-

38236/723

1095 Bp. IX. ker. Fehérakác u. 3.

2 8554

Kivett irodaház, telephely

4) EPGF BHM Ingatlanüzemeltetési Kft. 1/1 1146 Budapest XIV. ker. Hermina út 17. 4. em.

-

3502

Kivett közterület


-


-

38236/724

82

38236/727

2403


83

38236/728

1823

Kivett közút


-

-

1 0491

Kivett üzem

2) Drechsel - Kollár Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 1/1 1097 Budapest IX. ker. Táblás u. 30.

6000


2) Lasselsberger Hungária Kft 1/1 1239 Budapest XXIII. ker. Grassalkovich út 255.

-

-

-

84

38236/729

1097 Bp. IX. ker. Kiskalmár u.1. Táblás u.30.

85

38236/730

1097 Bp. IX. ker. Táblás u.27.

86

38236/732


6000

Kivett üzletház és udvar

2) Agroforg Műszaki és Mezőgazdasági termékeket Forgalmazó Kft. 1/1 4400 Nyíregyháza, Rákóczi u. 44.

87

38236/733


6762

Kivett udvar, munkásszálló



10


Ssz.

Hrsz.

88

38236/738

89

38236/744

Cím 1097 Bp. IX. ker. Táblás u.39.

1097 Bp. IX. ker. Illatos út 38. Táblás u.38.

Terület


Művelési ág

Tulajdonos/Kezelő

Széljegy

3 8001


3) Innove Business Park Ingatlanforgalmazó Kft.1/1 1052 Budapest V. ker. Haris köz 6. III. em. 2.

-

4319

Kivett benzinkút

2) Agip Hungária Rt. 1/1 2040 Budaörs, Agip u. 4.

-

8 4937

Kivett telephely

3) Düp Délpesti Üzleti Park Ingatlanfejlesztő Kft. 42937/84937 1138 Budapest XIII. ker. Váci út 141. 4) WPR Secundus Ingatlanfejlesztő, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 42000/84000 1095 Budapest IX. ker. Máriássy u. 7.

-

90

38236/761

91

38236/762

3 0435

Erdő (3)

1) Pilisi Parkerdő Zrt. 1/1 2025 Visegrád, Mátyás király u. 4.

-

92

38236/763

8346

Kivett telephely

1) Allianz Hungária Biztosító Zrt. 1/1 1054 Budapest V. ker. BajcsyZs. út 52.

-

911


1) Allianz Hungária Biztosító Zrt. 1/1 1054 Budapest V. ker. BajcsyZs. út 52.

-

1) Euro-Car Debrecen Kft. 1/1 4031 Debrecen, Szoboszlói út 9.

-

93

38236/764

94

38236/765

445

Kivett közforgalom számára megnyitott magán út

95

38236/766

4298


1) Euro-Car Debrecen Kft. 1/1 4031 Debrecen, Szoboszlói út 9.

-

96

38243/2

3124


1) Magyar Állam 1/1 kezelő: 2) MÁV ZRt. 0/0 1087 Budapest VIII. ker. Kerepesi út 1- 3.

-

Törölt

T-79152 ttsz alapján 38243/3 hrsz-ú ingatlan megosztva 38243/4, 38243/5, 38243/6 hrsz-ú ingatlanra

97

38243/3

98

38243/4

7747

Kivett villamos pályatest

1) Magyar Államvasutak Zrt. 1/1 1062 Budapest VI. ker. Andrássy út 73-75.

-

99

38243/6

9302


1) Magyar Államvasutak Zrt. 1/1 1062 Budapest VI. ker. Andrássy út 73-75.

-

1) Michal Ingatlanhasznosító Kft. 1/1 1051 Budapest V. ker. Bajcsy-Zsilinszki út 12.

-

100

38243/7

3157


101

38243/8

4893

Kivett közút


-

Kivett közút

1) Magyar Állam 1/1 kezelő: 2) MÁV ZRt 0/0 1087 Budapest VIII. ker. Kerepesi út 1- 3.

-

törölt

-

102

38299/1

103

38299/2

1095 Budapest IX. ker. Üllői út

6557


11


Ssz. 104

Hrsz. 38300

Cím 1095 Budapest IX. ker. Határ út


Terület


Művelési ág

Tulajdonos/Kezelő

Széljegy

Kivett közút villamos pályatest

1) Magyar Állam 1/1 kezelő: 2) MÁV ZRt 0/0 1087 Budapest VIII. ker. Kerepesi út 1- 3.

-

1 2857

Kivett gazdasági épület és udvar

1) Atev Fehérje Feldolgozó Rt. 11244/12858 1090 Budapest IX. ker. Illatos út 23. 3) Atlantic Design 834/12858 Kereskedelmi Kft. 1158 Budapest XV. ker. József Attila u. 58. 4) Vágó Gyula (1946) 324/12858 2119 Pécel Faiskola u. 53. 5) Vágó Gyula (1946) 456/12858 2119 Pécel, Faiskola u. 53.

-

1 5701

105

38230/54

106

38230/63

3708

Kivett pályatest vasút

1) MÁV Rt. Területi Igazgatóság 1/1 1087 Budapest VIII. ker. Kerepesi út 3.

-

107

38236/624

3 9570

Kivett közút

3) Fővárosi Önkormányzat 1/1

-

A T-79362 ttsz számú térrajz alapján 38243/5 hrsz-ú ingatlan megosztva, megosztás után a 38243/7 hrsz-ú tulajdoni lapon 3157 m2 38243/8 hrsz-ú tulajdoni lapon 4893 m2 nagyságú területtel

-

108

38243/5

törölt


12



2. ábra: Tulajdonvizsgálat 1: 4000


13



VÁROSSZERKEZETI ÉRTÉKELÉS

A TERVEZÉSI TERÜLET Az Ecseri út – 3-as villamos vonala Határ úti felüljáró – Határ út – iparvágányok – Kiskalmár utca meghosszabbítása – Táblás köz által határolt terület átalakuló munkahelyi terület, a kerület

délkeleti

határán

helyezkedik

el.

Északkeleten, a villamos pálya túloldalán a József

Attila

lakóteleppel,

délkeleten

az

iparvasút, illetőleg a Határ út túloldalán elterülő Pesterzsébet lakóövezetével határos. Nyugaton a 1885-ben átadott Ferencvárosi rendezőpályaudvar pedig

helyezkedik

vegyes

el,

intézményi

északnyugaton, és

lakóövezet

határolja. Napjainkban a tervezési területet három ÉNy-DK-i tengelyű hosszú út; az M5 autópálya bevezető szakasza, a Gyáli út (a térség „főutcája”) és a Táblás utca – és egy K-Ny-i

3. ábra: Tervezési terület a városszerkezetben

tengelyű út; az Illatos út tagolja. Az M5 autópálya és az Ecseri út kereszteződése jelentős közúti forgalmi csomópontot képez, akárcsak az M5 autópálya felüljárója alatt kialakított Nagykőrösi út, Határ út, Illatos út – Napfény utcai kereszteződés. A terület „főutcája” a lecsökkent forgalmú Gyáli út, melynek DNy-i oldalán nagy területigényű kereskedelmi, raktározási rendeltetésű létesítmények, autószervíz, míg a Táblás utca, Illatos út és a vasútterület által határolt háromszögben betonkeverő üzem, hajléktalanok szálláshelye és földdeponáló telep találhatók. A Gyáli út és a közelmúltban megnyitott M5 autópálya szakasz közötti keskeny sávban a FKFV Rt., a Nemzeti Színház díszletraktára, autószalonok, gyorsétterem, benzinkút, irodaház helyezkednek el, az M5 autópálya és a 3-as villamos pályája közötti részen, az Ecseri út és a Fehérakác utca között pedig a FKFV Rt. telephelye, alatta pedig DHL-raktár és DHL-irodaház található. Az Illatos úttól D-re a Budapesti Vegyiművek fokozatosan kiépült üzemterülete foglal helyet. A fent leírt város- és közlekedésszerkezeti pozíció kiváló kapcsolatokat jelent a város, és a területen átalakuló és újonnan megtelepedő gazdasági, valamint kereskedelmi-szolgáltató funkciók között. Az Illatos út déli oldalán elhelyezkedő BVM üzemi területe a tulajdonosi szerkezet folyamatos átalakulása, tagolódása miatt új szabályozást igényel.


14



A TERÜLET HELYE A VÁROSSZERKEZETBEN A terület városszerkezeti és közlekedéshálózati szempontból kiemelten kedvező helyzetben van. Az M5 bevezető szakasza közvetlen az országos és a nemzetközi gazdasági vérkeringésbe kapcsolja a területet, így annak városszerkezeti értéke, helye és

szerepe

a

dél-budapesti

fejlesztéseket

összekapcsoló, a Duna-ágakon átívelő közúti és közösségi

közlekedési

kapcsolat

összefüggés-

rendszerében is rendkívül előnyössé válhat. A terület a BVKSZ 1. sz. melléklete alapján az „átmeneti

zóna

kiemelt

terület”-éhez

tartozik,

melyben a bevásárlóközpontok és üzemanyagtöltő állomások elhelyezési szabályai, valamint a parkolóhely igény számítás szabályai a munkahelyi terület4. ábra: Tervezési terület a városszerkezetben

5. ábra: A terület kiterjedése a Belvárosra vetítve

felhasználás számára teremt kedvező feltételeket.

6. ábra: A terület kiterjedése a Budai vár térségére vetítve

A terület kiterjedése több mint 100 hektár (pontosan: 106,6 ha). Ez a kiterjedés nagyságrendileg megegyezik a fél belváros, illetve a Budai vár egészének területével. A tervezéssel érintett városrész történetileg (az egykori lóversenypálya felszámolásával) dominánsan munkahelyi területfelhasználással épült ki, ami a jövőt tekintve is kívánatos lehet, tekintve a kiváló közlekedési kapcsolatait, és a közelben elterülő nagykiterjedésű telepszerű és kertvárosias lakóterületeket. MŰ-HELY TERVEZŐ ÉS TANÁCSADÓ ZRT. / E-mail: [email protected] / TEL: 312 4570 / FAX: 312 2598

15



A TERÜLETRE VONATKOZÓ TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEK KIÉRTÉKELÉSE BUDAPESTI AGGLOMERÁCIÓ REGIONÁLIS TERVE

4. ábra: A térségi szerkezeti terv

… és a térségi szerkezeti terv részlete

A terv az Országos Területrendezési Terv részletesebb kibontása a Budapesti Agglomeráció területére. E terv fontos lépcső a regionális folyamatok és a települési szintű problémák összehangolásában. A terület a törvény mellékletében települési térség, ahol beépítésre szánt terület kijelölhető.


16



BUDAPEST TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE

5. ábra: Budapest Településszerkezeti Tervének kivonata

A Településszerkezeti Terv „Területfelhasználás” c. tervlapja GAZDASÁGI TERÜLET kategóriákba sorolja a tervezési területet. A gazdasági terület elsősorban gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál. Kereskedelmi, szolgáltató terület: A kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál. A terv a szintterületsűrűséget 2,0 értékben határozza meg.


17



6. ábra: Budapest településszerkezeti Tervének kivonata

A Településszerkezeti Terv „Funkcionális szerkezet” c. tervlapján látszik, hogy a terület határain két jelentős gyűrű irányú közlekedési kapcsolat kerül kiépítésre, ami terület elérhetőségét jelentősen megkönnyíti.


18



1. KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI HÁLÓZAT

2. KÖTÖTTPÁLYÁS KÖZFORGALMÚ KÖZLEKEDÉSI ÉS KERÉKPÁRÚT HÁLÓZAT


19



1. ÉPITETT KÖRNYEZET ERTEKEINEK VEDELME

2. TALAJVÉDELMI BEAVATKOZÁS TÉRSÉGEI


20



6.2.3.2. Gazdasági területek az átmeneti zónában Ebben a zónában továbbra is együtt élnek a gazdasági és a vegyes városias területek. Az átmeneti zóna észak-budai részén az óbudai iparterület viszonylag új, nem terheli környezetét. További fejlesztése lehetséges. A szórványosan elhelyezkedő volt iparterületek változása folyamatban van, kezelésük lokális kérdés. Itt elsősorban a Duna menti zónába eső iparterületek funkcióváltása került előtérbe a Szentendrei út mentén, ahol azonban a lakóterületek közelsége miatt a volt ipari terület átalakulása központi vegyes területként kívánatos. A pesti oldalon a hagyományos angyalföldi iparterületek korszerűsödése, illetve átalakulása már megindult, a korábbi infrastrukturális fejlesztések eredményeként a vállalkozói tőke itt érezteti hatását a legintenzívebben. A kedvező városszerkezeti elhelyezkedés miatt is a volt iparterületeknek egy részét (a Váci út mentén) célszerű vegyes terület fejlesztésére kijelölni, a gazdasági területek minőségi fejlesztéssel elsősorban a városrészközponttól északra, távolabb a kedvező tömegközlekedési eszközöktől helyezkednek el. Zugló területén az elszórtan megjelenő iparterületek lokális szabályozással alkalmassá tehetők a továbbélésre részben gazdasági területként, részben – ahol ez városszerkezeti szempontból is indokolt – vegyes területként. A kőbányai térségben a szükséges strukturális beavatkozások következtében a közművekben többletkapacitással rendelkező területek egy része alkalmassá tehető a vegyes városias funkciók befogadására is, mely által feloldhatók azok a konfliktusok, melyek ezt a térséget jelenleg jellemzik. Az iparterületek közötti zárványszerű lakóterületek számára az iparterületek funkcióváltása lehetőséget adhat arra, hogy szervesebben kapcsolódjanak a belső zónához, tehermentesüljenek a környezeti ártalmaktól, ugyanakkor a munkahelyi lehetőség a térségben a szerkezet- és funkcióváltások ellenére is megmarad. A dél-pesti oldal vasúti hálózatok miatt átjárhatatlan területei közlekedéshálózati fejlesztések, további kapcsolatteremtések révén emelkedhetnek hasonlóan magasabb presztízsű vegyes és gazdasági területté. A dél-budai terület nagy lendületet kapott a térségben megindult hálózatfejlesztések eredményeként. A közlekedéshálózati fejlesztések tovább erősítik ezt a folyamatot, mely révén a korábban szerkezetileg izolálódott iparterületek környezetbarát gazdasági területekké alakulnak át, de a kedvező városszerkezeti helyzet miatt (közeli városközpont, kapcsolódó lakóterületek) a volt ipari területek egy részét a lakóterület városias lakásokat kínáló részeként, ill. központi vegyes területként célszerű hasznosítani. Itt megemlítendő a Kitérő út környéke és Lágymányos – Dombóvári út térsége, mint új intézményfejlesztési terület.


21



BUDAPEST VÁROSRENDEZÉSI ÉS ÉPÍTÉSI KERET-SZABÁLYZATA, FŐVÁROSI SZABÁLYOZÁSI KERETTERV (BVKSZ, FSZKT) A FŐVÁROSI SZABÁLYOZÁSI KERETTERV (FSZKT)

7. ábra: Az FSZKT hatályos keretövezeti tervlapjának kivonata


22



8. ábra: Az FSZKT hatályos keretövezeti tervlapjának kivonata

A BVKSZ vonatkozó jogszabályainak kivonata: Az FSZKT szerint a terület jelllemző keretövezeti besorolása M munkahelyi terület. M Munkahelyi területek 46. § (1) A keretövezet területe elsősorban: a) védőtávolságot nem igénylő üzemi jellegű tevékenységhez, raktározáshoz szükséges építmények, b) egyéb kereskedelmi, szolgáltató és ellátó építmények elhelyezésére szolgál. (2) A keretövezet területén a gazdasági területeken megengedett építmények, illetőleg épületek közül a nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek, valamint: a) a kereskedelem építményei, MŰ-HELY TERVEZŐ ÉS TANÁCSADÓ ZRT. / E-mail: [email protected] / TEL: 312 4570 / FAX: 312 2598

23



b) ellátó, szolgáltató építmények, c) a kutatás, fejlesztés építményei, d) parkolóházak, e) üzemanyagtöltő, autómosó építményei helyezhetők el. (3) Amennyiben a keretövezet területén, illetve környezetében teljesülnek a keretövezetre vonatkozó határértékek, valamint az ipari funkció korábbi zavaró környezeti hatása, illetve a terület szennyezettsége megszűnt, a keretövezetekben: a) legfeljebb 15 000 m2, 300 m-es körzetben kötöttpályás tömegközlekedési kapcsolat megléte esetén és az 1. számú melléklet 4. pont szerinti elővárosi zóna területén 20 000 m2 bruttó szintterületű önálló kiskereskedelmi, raktárkereskedelmi létesítmény, b) önálló intézményi épület, c) önálló irodai épület, d) bemutatóterem, e) szolgáltató épület, f) szálláshely-szolgáltató épület is elhelyezhető. (4) A keretövezetben meglévő és működő ipari termelő tevékenység esetén csak olyan fejlesztés, átalakítás, használati mód változás vagy bővítés engedhető meg, mely a terület környezeti terhelését csökkenti vagy nem növeli. (5) A már meglévő lakóépület pótlására csak a (3) bekezdésben foglalt feltételek teljesülése esetén kerülhet sor. (6) A keretövezetben: a) zártsorú, b) szabadonálló beépítési mód szerint lehet épületet elhelyezni. (7) Az építménymagasságot a KSZT határozza meg, mely nem lépheti túl: a) általános esetben a 27 m-t, b) hegyvidéki területeken a 16 m-t. (8) Szabadonálló beépítésnél 10 000 m2 telekméret felett a kötelező zöldfelület egy részét a telekhatár mentén az előkert kivételével -, minimum 10 m-es szélességben egybefüggően kell kialakítani. (9) Meglévő és még üzemelő bányaterületek számára önálló övezet létrehozása kötelező. (10) Már meglévő, kialakult ipari területen speciális engedményes építési övezet határozható meg a következő feltételek együttes teljesülése mellett: a) ha azt az FSZKT lehetővé teszi és b) ha a meglévő beépítés mértéke a 45%-ot meghaladja. (11) Amennyiben a telken védett épület vagy épületek állnak, és ezek beépítési mértéke meghaladja a 65%-ot, új beépítés nem helyezhető el. A telekméretet és a telek beépítésének szabályozási határértékeit ez esetben KSZTben kell meghatározni. (12) A keretövezet területein a levegőtisztaság védelmének határértéke új létesítmény elhelyezésénél a védett I. kategóriára előírtakat nem lépheti túl. Meglévő és üzemelő ipari tevékenység esetében ezt a határértéket az ágazatilag meghatározott türelmi idővel elő kell írni. (13) Átalakuló ipari területen a KVSZ előírhatja az intézményi funkciók dominanciáját. Ez esetben az engedményes határértékek akkor alkalmazhatók, ha az érintett átalakuló telektömb területén az építhető bruttó szintterület legalább kétharmada intézményi funkcióként kerül kialakításra. (14) A keretövezet területén az építési övezeteket - a (10) bekezdésben és az 1. § (9)-(10) bekezdésben foglalt eltérésekkel - a 14. számú táblázat keretszabályozási határértékeinek figyelembevételével kell meghatározni.


24



14. számú táblázat a KVSZ-ben az építési övezet képzésénél az építési telekre meghatározható

M

legkisebb

paraméter típusa

legnagyobb

legnagyobb megengedett

az épületre meghatározható legkisebb

legkisebb megengedett

legnagyobb megengedett

területe

beépítési mértéke

szintterületi mutatója

zöldfelületi mértéke

építménymagassága

m2

%

m2/m2

%

m

m

általános határértékek általános határértékek

1500

-

-

2,4

25

-

-

átalakuló munkahelyi terület engedményei intézményi dominancia esetén

-

-

-

3

20

-

-

FSZKT által meghatározott területen, kialakult állapot esetén

-

-

-

3,0

10

-

-

engedményes határértékek

Egyéb lényeges előírások: A beépítés mértéke, szintterület, kötelező zöldfelület 19. § (1) Az építési övezet meghatározásánál a keretövezetek keretszabályozási határértékeinél kötelező módon előírt beépítés mértékétől, szintterületi mutató értékétől és legkisebb zöldfelületi mértékétől eltérni csak a (2)-(5) bekezdésben meghatározott esetekben lehet. (5) Ha a keretövezet és építési övezet előírásai megengedik a terepszint alatti, illetve a földszinti és az első emeleti szinti beépítés 100%-os mértékét, előírható tetőkert létesítése és folyamatos fenntartása. A városképi illeszkedés követelményei 21. § (1) Amennyiben az építési övezetben előírt maximális építménymagasság értékét a tömb épületeinek jellemző építménymagassága nem éri el és/vagy a szomszédos épületek csatlakozó párkánymagassága jelentősen kisebb, a meglévő beépítéshez való illeszkedés szabályozását KSZT-ben kell meghatározni. (2) Amennyiben a tömb meglévő beépítése már az építési övezetben meghatározott értéknél jellemzően magasabb építménymagasságú, a meglévő beépítéshez való illeszkedés szabályait KSZT-ben kell meghatározni. (3) Az építménymagasság meghatározott legkisebb értékétől akkor lehet eltérni, ha: a) az épület védettség alatt áll vagy b) a szomszédos épületek értékvédelem alatt állnak és a KSZT eltérő magassági értéket állapít meg, vagy c) a meglévő épület emeletráépítése esetén a minimális építménymagasság értéke nem érhető el az épület statikai szakvéleménnyel igazolt korlátozott teherbírása miatt. (4) A KVSZ, illetve KSZT előírhatja a hézagosan zártsorú vagy zártsorú beépítési módnál sziluettkép vagy tömegvázlat készítését egy meghatározott utcaképre vonatkozóan. A személygépjárművek elhelyezésének módjaira vonatkozó előírások 22. § (1) A zártsorú beépítési mód szerint beépíthető területen parkolóházat csak forgalmi vizsgálatokkal igazolt KSZT alapján lehet elhelyezni. Parkolóház céljára szolgáló telek beépítési mértéke a 100%-os értéket is elérheti abban az esetben, ha ez a tömbbelső területén egyébként kialakítható egybefüggő zöldfelület létesítését nem akadályozza meg. (2) A parkolás megoldása érdekében a zártsorú beépítési módnál a parkoló számára kialakított pinceszint(ek) terepszint alatti beépítési mértéke elérheti a 100%-ot.


25



A tervezési terület hatályos Szabályozási Terve (SZT) és Helyi Építési Szabályzata (HÉSZ) A tervezési területre a Főépítési iroda nyilvántartása alapján két részletes szabályozási terv van érvényben: o

16/2000 (VI.23.) Kt. sz. rendelet, METRÓ Áruház és környéke

o

10/2004 (III.16.) Kt. sz. rendelet, BVM, Illatos úti telep

9. ábra: Hatályos szabályozási tervek, forrás Budapest IX. kerület, Főépítészi iroda


26



JELENLEGI TERÜLETHASZNÁLAT A területen található jellemző tevékenységek: •

Üzemi

•

Kereskedelmi

•

Kereskedelmi-szolgáltatási

•

Telephelyi

•

Raktározási

•

Intézményi

•

Vendéglátói

A hagyományos termelő üzemi tevékenység csak viszonylag kis mértékben van jelen az Illatos úttól északra fekvő területen. A nagyüzemi tevékenységet folytató Polifoam üzem mellett jellemzően az Illatos úttól délre elhelyezkedő egykori BVM területén találunk kisebb-nagyobb vegyi üzemi tevékenységeket, ilyen a Vinyl Kft, az Atev Zrt fehérje feldolgozó üzem, az Ubichem, a Körte. Más kisebb vállalkozások a gépipari szerelésként, vagy autóipari szerelésként folytatnak üzemi tevékenységet. Ebben a kategóriában említhető az önálló gépkocsi szerelési tevékenység, de ugyanez jelen van kereskedelmi szolgáltatások sorában is (pl: autószalonok gk. javító csarnokkal, vagy a telephelyi területhasználati kategóriában is). Jelentős (és területileg is az) a kereskedelmi, nagykereskedelmi tevékenység (METRO áruház, bútor áruházak, stb), de megtalálható már a kiskereskedelmi tevékenység is. Telephelyként működik az FKFV Zrt., a Deltasped, a Polaris, mint a legjelentősebbek a területen. Jelentős a raktározási tevékenység is. Koncentrált formában a DHL 7.000 m2 –es raktárbázis és iroda, az InNove Business Park mintegy 17.000 m2 bérelhető raktárterületével, illetve a Délpesti Üzleti Park található raktárbázisa 23.000 m2 raktárterületével a legjelentékenyebbek, de ide sorolható a közlemúltban épült Euroministrorage is. További hasonló tevékenységek szétszórtan találhatók a területen. Az intézményi tevékenység a Fővárosi Pedagógus Szálló és a Budapesti Munkaerő Intervenciós Központ épületében elszigetelt funkcióként van jelen (korábban a területi igényeket kielégítő munkásszállóként működött). Intézménynek minősül a Táblás utcában a 38236/178 hrszú területen működő hajléktalanszálló. A terület „főutcája” a Gyáli út, az M5 autópálya bevezető szakasza elkészültével mentesült az átmenő gépkocsi forgalom alól, így a terület gyűjtő és szervező útjává vált. Megfigyelhető, hogy az út mellé települtek azok a létesítmények melyek a terület intézményesülő átalakulását testesítik meg, illetve azok, amelyek a kereskedelmi-szolgáltatási területen tevékenykednek. Az M5 autópálya keleti oldalán húzódó fejlesztési terület geometriai helyzete miatt kötődhet a tervezési területen található létesítményekhez, de megfelelő fejlesztési cél esetén lakossági igények kielégítését is szolgálhatja (korábban sportcsarnok elhelyezésének ötlete is felmerült). MŰ-HELY TERVEZŐ ÉS TANÁCSADÓ ZRT. / E-mail: [email protected] / TEL: 312 4570 / FAX: 312 2598

27



VÁROSKÉPI ÉS VÁROSÉPÍTÉSZETI VIZSGÁLAT A környezet az ipari hasznosítású területek jellegzetes képét mutatja. Az épületek, építmények kialakítását a használati célszerűség vezette, esztétikai igényeket csak az újabb építésű elemek esetében érvényesítettek. A terület beépítésében általános közös elv nem volt, a városkép ennek tükrében értékelhető. A szabályozási előírások készítésénél célszerű olyan szabályozó elemek beépítése, amely az átalakuló épületállomány korszerűsítése, az új fejlesztések során rendezettebb összkép kialakulásához vezet. Ez különösen azokon a helyeken lehet eredményes, ahol új beépítések megvalósítása lehetséges: elsősorban a Gyáli út mentén kialakult keskeny beépítési sávban, a 3-as villamos vonala és az M5-ös út közötti jelenleg beépítetlen területen, vagy a Táblás utca nyugati oldalán húzódó területen. A tervezési terület beépítésére összességében a nyitott jellegű, szabadonálló, de sűrű beépítés a jellemző. A változó mélységű előkertek mögött az utcákkal és utakkal párhuzamos, illetőleg arra merőleges tengelyállással helyezkednek el a jobbára nagy alapterületű, raktár- és kereskedelmi funkciójú, fszt+2 és 3 emelet magasságú „dobozépületek”. Kivételt képez ez alól az Illatos úttól D-re fekvő Budapesti Vegyiművek üzemterülete, ahol utcavonal mentén és szabadonálló beépítésben, az üzemi funkcióhoz igazodó rendszerben, kisebb alapterületű fszt+1 és 2 emelet magasságú épületek találhatók.

10. ábra: Illatos út – Illatos árok. Balra a BVM üzem utcafrontra épült irodaépületei sorakoznak, jobbra nagyobb előkerttel épül ki a Dél-pesti Üzleti Park.


28



11. ábra: A Táblás utca bal oldalán a közelmúltban épült InNove Business Park 17.000 m2 raktárbázisa.

12. ábra: A Kiskalmár utca


29



13. ábra: Ipari táj a BVM területén

14. ábra: Ipari táj a BVM területén


30



BEÉPÍTETTSÉG VIZSGÁLATA A terület a hatályos szabályozási terv jóváhagyása óta is folyamatosan bővült. Az Ecseri út menti 38236/575 hrsz.-ú telephely Táblás utca sarkán lévő üzemi épületét felújították, és a telephelyre, a volt TNT csarnok helyére két korszerű csarnoképület épült egyenként 2000 m2 alapterülettel, illetve a Gyáli úton lévő irodaépületet is felújították. A Kiskalmár utca és Gyáli út sarkán a Drescher üzemcsarnok elé korszerű iroda épült. A terület beépítettsége így 35-42% közötti. 2007. októberében adták át a DHL Express logisztikai központját. Az egykori házgyár helyén felépült, 3 hektáros logisztikai bázison 7.000 négyzetméteres raktár és egy 4.200 négyzetméteres központi irodaépület épült. A beépítettség 30%, a szintterületi mutató 0,5 m2/m2 feletti. A Gyáli út és az M5 autópálya által közretárt keskeny terület szintén bővült jellemzően kereskedelmiszolgáltató funkcióban. (Retz konyha és bútorstúdió, Toyota autószalon). Az Illatos út sarkán pedig az Euroministorage mikro-raktározási és irodaháza. A beépítettség ez utóbbi esetében jelentős; 42%-os. Jelentősen bővült, de még további beépíthető területeket tartalmazó tömb a Táblás utca és rendezőpályaudvar közé eső terület. Itt épült fel az InNove Business Park mintegy 17.000 m2 bérelhető raktárterületével, illetve az Agroford Kft mezőgazdasági kertészeti kisgép kereskedő telephelye. Az InNove Business Park esetében a beépítés jelentős; 43%, de az Agroford esetében is 35% feletti. Az Illatos út – Táblás utca – Gyáli út – Kiskalmár utca által határolt terület legjelentősebb fejlesztése a Délpesti Üzleti Park, ami a meglévő csarnoképületek mellé épített új csarnoképületek, és épülő irodával 23.000 m2 bér-raktárbázisra tett szert. Beépítettsége így elérte a 35%-ot. Az Illatos út déli oldalán a BVM-ről leváló különböző vegyipari vállalkozások jelentős fejlesztéseket hajtottak végre a az önálló helyrajzi számra került telephelyeiken. Ilyen az ATEV Zrt, az UBICHEM Kft. De a törzsterületen bérlők is fejlesztették a bérleményükhöz tartozó épületeket és szabad területeket, így az Altox Kft, és a Vinyl Kft. A terület túlnyomó része azonban a felhagyott ipari táj lehangoló képét mutatja. A beépítettség átlagban nem éri el a 30%-ot, de az önálló helyrajzi számra került területeken kismértékben túllépi a 30%-ot. ADATOK MUTATÓK A TERVEZÉSI TERÜLETHEZ TARTOZÓ INGATLANOKRA VONATKOZÓAN: JELENLEGI hrsz

funkció

telek terület

beépítés 2

beépítettség

szintterület

STM

2

%

2366

0

0

0

0,00

157215

34739

22

53526

0,34

4699

1500

32

1645

0,35

m

m

2

m

2

2

m/m

38219/1

Kivett út

38230/17

Kivett üzem

38230/18


38230/21


3694

0

0

0

0,00

38230/22


7847

899

11

1879

0,24

38230/27

Legelő, erdő

35629

0

0

0

0,00

38230/28

Kivett közterület

3185

0

0

0

0,00

38230/29

Kivett közterület

4994

0

0

0

0,00


31



JELENLEGI hrsz

funkció

telek terület

beépítés 2

m

beépítettség 2

%

m

szintterület

STM 2

m

2

2

m/m

38230/30

Kivett közterület

2223

0

0

0

0,00

38230/31

Kivett közforgalmé vasút

4703

14

0

14

0,00

38230/32


926

0

0

0

0,00

38230/34


4505

0

0

0

0,00

38230/54

Kivett gazdasági ép. és udvar

12857

4011

31

5747

0,45

38230/55

Kivett udvar, gazdasági épület

3379

1116

33

1116

0,33

38230/63

Kivett pályatest vasét

3708

0

0

0

0,00

38232

Kivett közterület

15096

0

0

0

0,00

38233/1

Kivett út és árok

9440

0

0

0

0,00

38236/101

Kivett közterület

1835

0

0

0

0,00

38236/158


9973

3477

35

3477

0,35

38236/177

Kivett közterület

12320

0

0

0

0,00

38236/30

Kivett közterület

8963

0

0

0

0,00

38236/31

Kivett közterület

2915

0

0

0

0,00

38236/32

Kivett közterület

5219

0

0

0

0,00

38236/34

Kivett közterület

7852

0

0

0

0,00

38236/423

Kivett nővérszálló

5999

2434

41

11103

1,85

38236/431

Kivett üzem

5481

1584

29

1584

0,29

38236/432

Kivett üzem

6604

1553

24

3044

0,46

38236/433

Kivett üzem

16883

3917

23

3917

0,23

38236/435


35066

10153

29

20698

0,59

38236/436

Kivett üzem

21663

7336

34

7336

0,34

38236/438

Kivett udvar autószalon

2381

1012

43

1488

0,62

38236/440

Kivett étterem és udvar

2673

288

11

288

0,11

38236/443

Kivett benzinkút

5020

0

0

0

0,00

38236/446

Kivett közterület

3584

0

0

0

0,00

38236/448

Kivett áruház udvar

54508

19605

36

19605

0,36

38236/449

Kivett üzem

28358

12995

46

19096

0,67

38236/450

Kivett üzem

10490

3289

31

3722

0,35

38236/482

Kivett udvar, telephely, autószalon, raktár

5612

1369

24

1683

0,30

38236/494

Kivett út

6935

0

0

0

0,00

38236/497


102830

25308

25

25648

0,25

38236/498

Kivett út

5579

0

0

0

0,00

38236/499


6795

2483

37

6112

0,90

38236/504

Kivett telephely

2306

910

39

1820

0,79

38236/505

Kivett üzem

5891

2633

45

2633

0,45

38236/506


3185

1020

32

3060

0,96

38236/507


3184

1084

34

1626

0,51

38236/54

Kivett út

24645

205

1

205

0,00

38236/573

Kivett iroda, udvar és szerviz

7576

1271

17

1714

0,23

38236/575

Kivett gazdasági épület és ud.

44086

18420

42

21605

0,49


32



JELENLEGI hrsz

telek terület

funkció

beépítés 2

Kivett üzem és udvar

38236/611

Kivett saját használaté út

38236/621

Kivett közterület

38236/622


38236/623

Kivett közterület

38236/624

kivett közút

38236/625

szintterület

STM

2

%

13565

5857

43

6370

0,47

3761

0

0

0

0,00

m 38236/576

beépítettség

m

2

m

2

2

m/m

20657

0

0

0

0,00

6195

2582

42

3004

0,48

202

0

0

0

0,00

39570

0

0

0

0,00


3457

701

20

701

0,20

38236/723

Kivett irodaház, telephely

28554

8742

31

14865

0,52

38236/724

Kivett közterület

3502

0

0

0

0,00

38236/727


2403

0

0

0

0,00

38236/728

Kivett közút

1823

0

0

0

0,00

38236/729

Kivett üzem

10491

1503

14

1679

0,16

38236/730


6000

0

0

0

0,00

38236/732

Kivett üzletház és udvar

6000

2354

39

3060

0,51

38236/733

Kivett udvar, munkásszálló

6762

732

11

1462

0,22

38236/738


38001

16167

43

20991

0,55

38236/744

Kivett benzinkút

4319

1244

29

1244

0,29

38236/761

Kivett telephely

84937

29941

35

37486

0,44

38236/762

Erdő

30435

65

0

65

0,00

38236/763

Kivett telephely

8346

2686

32

3257

0,39

38236/764


911

0

0

0

0,00

38236/765

Kivett közforgalom megnyitott magán ét

445

0

0

0

0,00

38236/766


4298

0

0

0

0,00

38243/2

Kivett közforgalmé vasét

3124

0

0

0

0,00

38243/4


7747

0

0

0

0,00

38243/6


9302

0

0

0

0,00

38243/7


3157

0

0

0

0,00

38243/8

Kivett közút

4893

0

0

0

0,00

1095.734

237.199

22%

319.575

0,29

ÖSSZESEN

számára


33




34




35




36




37




38



ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY VIZSGÁLATI MUNKARÉSZ A) Történelem A mai Budapest területén, a Duna két partján, a fennmaradt római településépítészeti előzményekre – mindenekelőtt az aquincumi katonai amfiteátrumra és környezetére, valamint Contra Aquincumra – rátelepülve, a honfoglalást, illetve az államalapítást követően fokozatosan bomlott ki az a településhálózat, amelyből később, a XIX-XX. században a főváros megszületett. A Duna bal partján kibontakozó településhálózat legjelentősebb települése a Contra Aquincum-ra rátelepült Pest városa lett, melyet a tatárjárást követően, a XIV. századra a Duna mentén, továbbá a sugárirányban bevezető országos jelentőségű főutak, valamint a Rákos-, és Szilas-patak mentére letelepült településekből álló hálózat ölelt körül. „A megye útjai sugarasan vezettek Pest felé. A Dunával párhuzamos Váci út a megyeri és jenei révet elhagyva a pesti rév kikötője mellett, a mai Bécsi utcán ment be Pestre, és az Egyetem tér felé kitérve haladt Szenterzsébetre, majd D felé, a Fejér megye Solt-széki Szigetmellékre. Ennek soroksári elágazása lentebb több ágra szakadt: Ócsánál egyrészt Dabas és Peszér, másrészt Örkény és Szeged felé. Vele párhuzamos volt a Gyálon át Tölgy (ill. Nagykőrös) felé, valamint a Monor melletti vámos Újfalun Cegléd és Szolnok felé vivő út, s ugyanerre vezetett rá a külső Üllői út vonalán Ányásnyíre felé vivő út. A mai Gyömrői út folytatása Úri alatt mint magna via Gombán és Bicskén át (Tápió-) Szelére vitt. K felé vezetett az Oszláron és Sápon át Szecső felé menő országút (strata publica), s ebből ágazott el a vámos Isaszegen át a Tápió völgyébe menő másik út. A mai vonalán futott a Cinkotán és a vámos Kerepesen át Gödöllő és Hatvan felé vivő út, melyen a mongolok is Pest ellen vonultak. Az ÉÉK felé vivő utak közül számon tartják a mai Dohány utca felől az Erzsébet királyné felé hajló Párdi utat, s a mai Váci útról Nyír-Palotára vivő utat. Említenek a Galgamácsa és Iklad között elterült Tasnál egy utat, amely Vácról vihetett Hatvanba s egy Pásztó felé vezető hegyi utat, mely jelentőségét veszítette.”1 A Contra Aquncum közvetlen környezetében fekvő Pest városát D-en Szenterzsébetfalva övezte, É-on Újbécs alakult ki. „A Margit híd pesti hídfőjétől délre, a mai Széchenyi rakpart mögött feküdt Jenő falu…”2 „Jenőtől északra az Árpád híd pesti hídfőjénél Besenyő falu feküdt.”3 „Feljebb, a Szilas patak

1

2

3

Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. Liptó, Máramaros, Nagysziget, Nógrád, Nyitra, Pest és Pilis megye. Akadémiai Kiadó, Budapest (1998). 506. oldal. Györffy György: Pest-Buda kialakulása. Budapest története a honfoglalástól az Árpád-kor végi székvárossá alakulásig. Akadémiai Kiadó, Budapest (1997). 157. oldal. i. m.: 157. oldal.


39



torkolatánál Megyer falu állott, melyet káposztatermeléséről már 1426-ban Káposztásmegyernek neveztek.”4 „Káposztásmegyertől keletre feküdt az 1281-ben említett Nyír, későbbi nevén Palota (Rákospalota), mely nevét onnan kaphatta, hogy a XIII. század második felében palota, amolyan megerősített udvarház állott rajta. Palota, Hartyán más néven Mezőszentmárton, Szentmihály (Rákosszentmihály) és Párdi között 1346-ban Regtelek nevű puszta birtokot emlegetnek. Ez arról volt nevezetes, hogy valaha királyi igricek, „regősök” laktak rajta, innen Reg neve is. Színjátszásunk előfutárainak telepe valahol Pestújhely külső határrészén kereshető.”5 „Párdi vagy Párdió falut (1467: Bargyó, 1703: Burgundia puszta), amely Zuglóban a múlt századi Paskál-malomnál fekhetett, részben a margitszigeti premontreiek birtokolták. 1245 után volt itt három szolgájuk, valamint két malmuk a Rákos-patakon. A határjárás szerint részbirtokkal rendelkezett itt a budai káptalan, valamint a felhévízi keresztes konvent, míg a Szentmihállyal és Szentmártonnal (ma Sikátor-puszta) érintkező határrészen a XIV. század elején egy párdi nemes és egy pesti polgár osztozott. A Rákos-patak partján levő Nemes és Nagyos falu a tatárjáráskor elpusztult. Egyikőjük lakója rejthette el 1240-ben azt a 155 freisachi dénárt és két ezüst fülkarikát, amely Rákosszentmihályon nemrég került e földből elő. A két földet néptelen állapotban a szigeti apácák kapták meg 1259-ban, és 1276-ra sikerült betelepíteniük. Nemes falu lakói 1280-ra elszöktek, Nagyost pedig alighanem a második tatárjárás tette pusztává. Mivel Cinkota mellett említik, s ezt is a Rákos-patak, valójában a Szilas patak partján, könnyen azonosítható az apácák XIV. századi falujával, amely templomáról Szentmihály nevet kapott (Rákosszentmihály).”6 „Szentmihálytól délre, a Rákos-patak partján emelkedett a Farkas-halom, melyről még a XVIII. században is tudták, hogy azonos a mai Sashalommal. Ez adott nevet a Rákos-patak és a Cinkotára vezető út összeszögelésénél elterülő földnek. A föld felső sarkán, az út mellett volt 1325-ben az említett Böszörménykút. Farkashalom a tatárjárás után pesti polgárok birtokában volt; betelepítésére nem került sor.”7 „Lakatlan föld volt Cinkota is, amikor az apácák 1259-ben megszerezték. Ezt sikerült betelpíteniük1276-ra.. Cinkota délnyugati végén, a mai Mátyásföld területét Bökényföldének nevezték…Bökényföldétől keletre, a mai Rákosliget területén Pósarákosa föld terült el.”8 „A Rákospatak mellett fekvő Keresztúr, mely nevét Szent keresztről nevezett templomáról kapta, először egy 1326-i oklevélben merült fel.”9 „Csabarákosát a tatárjárás előtt az Aba-nemzetség százdi apátsága birtokolta. Csak a XIV. század harmincas éveiben tűnik fel újból Csaba néven…”10 „Kövér vagy Kövérd néven emlegetik azt a földet, amely Pesttől keletre a Rákos-patak déli partján terült el, és részben a mai Kőbányával azonosítható.”11 „Kövértől délnyugatra, a mai Kispest területén előkerült XIV. századi templomromhoz helyezhetjük a ponázi Ányásról nevezett Ányásnyíre falut, ahová 1281-ben Újbécs 4

i. m.: 158. oldal. i. m.: 158. oldal. 6 Györffy György: Pest-Buda kialakulása. Budapest története a honfoglalástól az Árpád-kor végi székvárossá alakulásig. Akadémiai Kiadó, Budapest (1997). 158. oldal. 7 i. m.: 158-159. oldal. 8 i. m.: 159. oldal. 9 i. m.: 159. oldal. 10 i. m.: 159. oldal. 5


40



keleti határpontja felől vezetett út.”12 „A tatárjárás előtt szereplő Gubacs falu csak a XV. században jelenik meg újra oklevélben, XVIII. századi térképek szerint határa onnan terjedt dél felé, ahol ma a Határút van…Gubacs falu déli szomszédja Soroksár volt…Soroksártól délre, a mai Millennium-telep helyén Szentdienes falu állott, nevét templomának védőszentjéről kapta.”13 „Pest város 1950 előtti területe, határa a török uralom alatt alakult ki. A Rákos menti réteket a pesti törökök vették birtokukba, s kaszálták, mint későbbi hiteles tanúvallomásokból tudjuk, a Rákos patak mindkét partján. Birtokukba vettek azonban a pesti határ homoktengere között, az egyes tavak (Kásás-tó, Békás-tó) mellett levő kisebb réteket és a Duna partján levő gubacsi rétet is. A határt is kijelölték: „a török minden esztendőben kijött zászlókkal és keresztúri határtól fogvást az egész Rákos mellékin”, egészen addig, „ahol a Dunába szakad a Rákos, tilalmazó jeleket csinált a réteken”. Ez a határ lett a felszabadítás után, kisebb változtatással, sok jogi csűrés-csavarás kíséretében Pest város határa. Ezen a határon belül az egykori falvak, mint Szentlászló, Újbécs, Szentfalva, Kövesér, a török uralom alatt már pusztán állottak (egyikük-másikuk romjait ábrázolták néhány várostérképen), és újra megszállásukra még békés időszakban sem történt kísérlet. Ugyanolyan jelenséggel állunk itt szemben, mint az alföldi, Duna-Tisza közi mezővárosok (Kecskemét, Nagykőrös, Cegléd) esetében. A nagyobb mezővárosi települések körüli kis falvak lakossága elhagyta védtelen települési helyét, elmenekült távolabbi, nyugodtabb vidékekre, vagy beköltözött a biztonságosnak hitt, Pest esetében fallal is őrzött városba. Egyetlen adatunk van a XVI. század végéről, amely mintha azt bizonyítaná, hogy keletkezett vagy fennállott település a pesti városfalon kívül is. A pesti nem mohamedán lakosok összeírása után 1590-ben Pesthez kapcsolódva, „Új falu” összeírása következik. Az összeírás helymeghatározásra támpontot nem ad, más adatunk erre a településre nincs, nem tudjuk, hogy Pesthez milyen közel feküdt (egyáltalán a város határában volt-e), mikor keletkezett, és meddig állott fenn, s hogy volt-e kapcsolata valamelyik közeli középkori településsel, azonos-e valamelyikkel.”14 A török uralom alól való 1686. évi felszabadulást nem sokkal később a Rákóczi-szabadságharc követte, Buda, Pest, Óbuda és a városokat falvak élete csak a szabadságharcot követően zökkent vissza a régi kerékvágásba. „A Rákóczi-szabadságharc után a pesti városi tanács kiosztja a városfalaktól a városárkáig – a Dózsa György út, Orczy út vonaláig – terjedő területeket mezőgazdasági művelés számára. A városfal és a Rákos-patak vonala közt általában kertek, ezen túl majorok és szántók keletkeznek. A harmincas években megkezdődik a kertekben a parcellázás és kis házak építése. 1718ban 31 majorság van a város körül – ezeken lakóházakkal bíró gazdasági udvarokat kell érteni –, a XVIII. század közepéig számuk megduplázódik. A kőbányai szőlőhegy az 1720-as összeírásban

11 12 13 14

i. m.: 159. oldal. i. m.: 159-160. oldal. i. m.: 160. oldal. Fekete Lajos – Nagy lajos: Budapest története a török korban. Akadémiai Kiadó Budapest 1986. 34. oldal.


41



szerepel először.(…) A későbbi Lipótváros ugyanúgy, mint a Kecskeméti-kapu előtt elterülő terület, Mária Terézia trónraléptéig pörös föld volt, ezért Pest elsősorban kelet felé terjeszkedett. A kerepesi országút két oldalán elterülő kertek és majorok népesültek be először. 1733-ban elöljárót kap az új városrész. 1741-ben a külsőségekben már 240 ház áll, amikor a városi tanács megtiltja, hogy a város falain kívül házakat építsenek, amíg a falakon belül építésre alkalmas telkek vannak. A tilalom hatástalan marad; 1753-ban már külön bírája van a felső külvárosnak és az alsó LerchenfeldVorstadtnak nevezett településnek. 1777-ben a felső külvárost a királynőről Terézvárosnak, az alsó külvárost a trónörökösről Józsefvárosnak nevezi el a pesti magisztrátus…”15 1792. dec. 4-én a Kecskeméti kaputól D-re, az Üllői út és a Duna közé eső területet Ferencvárosnak nevezik el.16 A Ferencvárosban „A mai Kálvin tér és a Ferenc krt. közötti terület épült be legelőször, többnyire kertes házakkal. Ebben az időben a mai Ráday (akkor Soroksári) u. volt a település fő útvonala. A Ferenc krt.-on kívüli részen szórványosan elhelyezkedő majorok, a Dunaparton pedig vízimalmok voltak.”17 „A XVIII. század végén Pestváros tanácsa rendőri és egészségi tekintetből elrendelte, hogy a sertéskereskedők sertéseiket a városban volt lakóházaikból a Hatvani vámvonalon kívüli mezőségre kötelesek kitelepíteni. Ez a sertésszállástelep ugyancsak a városi tanács rendeletére 1819-ben a Gyállay–út (jelenleg Gyáli-út) és a sertéstavak közötti térségre helyeztetett át, hol a város maga is épített nagyobb sertésszállásokat. Ez a hely az Üllői-út környékén, a mai Népligeten túl fekvő terület volt. A telepről a sertéseket csak nagy nehézségekkel lehetett külföldre szállítani, valamint a sertések ideszállítása is sok bajjal járt, mert nagyon messze volt a teleptől a vasút. Ezért az 50-es évek vége felé több kereskedő a kőbányai állomás mellett vásárolt telket és itt állított fel sertésszállásokat. Ezek a telepek azonban nem a jelenlegi sertésszállások területén, hanem azzal szemben a vasút baloldalán, a mai Kápolna-utca és Alsóvaspálya-utca által határolt területen feküdtek. A tulajdonosok nemcsak sertéskereskedők, sertéskereskedőknek 18

elhelyezték.”

hanem

vendéglősök

szállást

adtak

és

és

szállodások

nagykiterjedésű

voltak,

kik

a

sertésszállásaikban

vidékről

feljövő

sertéseiket

is

Az 1859. évi II. katonai felmérésen látható, hogy a sertésállások a tervezési terület

északi részén, nagyjából a mai Ecseri út és Gyáli út kereszteződése környékén helyezkedtek el.

15

16 17 18

Preisich Gábor: Budapest városépítésének történet. Buda visszavételétől a kiegyezésig. Műszaki Könyvkiadó, Budapest 1960. 27. oldal Budapest Lexikon. Első kötet. Második bővített, javított kiadás. Akadémiai Kiadó, Budapest 1993. I. kötet. 426. oldal i. m: 426. oldal. i. m.: 79. oldal


42



15. ábra: Az 1782-1785. évi I. katonai felmérés részlete. Hadtörténeti Intézet Térképtára.


43



16. ábra: Az 1859. évi II. katonai felmérés részlete. Hadtörténeti Intézet Térképtára.


44



„A pesti külvárosok között az 1860-as években a legtöbb jövőt rejtő titkot a Ferencváros hordozta magában. A kortársak elképzelései messzemenően szerények voltak e városrész jövőjét illetően. Ennek indokoltsága számos forrásból származott. Az 1838-as árvíz legpusztítóbb hatása ezen a területen érvényesült. 529 házából 438 bedőlt. A helyreállítás roppant vontatottan haladt előre – emeletes épület szinte alig akadt a kerületben. 1870-ben ugyan már 719 házat írtak össze, és ebből 654 földszintes volt. A gazdasági élet élénkülése azonban nem hagyta érintetlenül e városrészt sem, lakossága szaporodott, újabb települők is érkeztek. Mindezek nyomán az 1850-es évek elejéhez képest lakossága 128 %-os emelkedést jelzett és az 1870-es évek elejére elérte a 20 ezret. Mindezekkel a változásokkal az úthálózat állapota korántsem tartott lépést, és messzemenő hiányosságok voltak tapasztalhatók a közegészségügy területén. Az elhanyagoltság különösen a gyakori árhullámoktól érintett dunaparti részekre volt jellemző. A város szinte tehetetlenül állt szemben az idehordott szemétrakományokkal és a közömbösség okozta kirívó tisztátlanságokkal. A még rendezetlen ferencvárosi dunaparton nagy számban sorakoztak vízimalmok, közelükben kis házacskákkal, rozzant viskókkal…”19 Az 1867-es kiegyezéssel, illetőleg az 1872. évi városegyesítéssel Pest, Buda és Óbuda – és a külvárosok is - rohamos fejlődésnek indultak. Ferencváros déli részének, és benne a vizsgált térségnek a beépülése több tényező együttes hatásának eredménye volt, melyek szinte egy időben és együttesen eredményezték a változásokat. A pesti belvárosban a már korábban letelepedett sok gyár minden szempontból a fejlődés gátja volt. „Számos panasz merült fel a lipótvárosi gyárak okozta füstkorom beáramlása miatt, melyet a város északnyugati széljárása okozott. 1867. május 28-án Pest város tanácsa különösen Lipótvárosra hívta fel a figyelmet, hogy a gyárak a közegészségügyi viszonyokat károsan befolyásolják. Utasították az építési bizottmányt, hogy az új építési szabályok kidolgozásánál a tiszti főorvos közbejöttével tegyen javaslatot a bajok elhárítására. Az építési bizottmány a lipótvárosi ipartelepek lehetőség szerinti egy körzetbe történő csoportosítására tett javaslatokat. Pest város tanácsának 1867. július 26-i határozata ezzel egyetértett, és a települési körzet kijelölésére utasított – ami azonban késett, sőt számos vitára is okot adott a város és az állami hatóságok között. A belügyminisztérium – ahová a telephelyekért folyamodók fellebezései befutottak – konsziliánsabbnak mutatkozott a városnál, és a gyáralapítások megkönnyítése mellett szállt síkra. A sok-sok felgyűlt probléma késztette Pest város közgyűlését arra, hogy 1867. november 13-án foglakozzon különösen a bűzös gyárak és üzemek telephelyei kijelölésének problémájával. Annyi előrelépés történt, hogy a városi tanács november 29-én kimondta, hogy a jövőben a bűzt és ártalmas kigőzölgést terjesztő üzemek és gyárak főképpen a szappanfőző, spódiumgyártó, faggyút olvasztó, enyvfőző és egyéb hasonló telepek a jövőben csak József- és Ferencváros külső részeiben létesülhetnek.”20 A mai Könyves Kálmán körút, Üllői út, Határ út, Soroksári út (Dunapart) közötti térség szerkezetének fő tengelye még a középkorban kialakult Gyáli út – Nagykőrösi út volt, amely Pest városát kötötte

19 20

Lukács Lajos: Pest-Buda az 1867-es kiegyezés idején. Akadémiai Kiadó, Budapest (1996). 73. oldal. i.m.: 48-49. oldal.


45



össze a tőle DK-re fekvő településekkel. A térképi adatok szerint a homokos, vizenyős terület lassú beépülése a XVIII. század végétől indult el és kezdetben elsősorban a Soroksári út mellékére korlátozódott. A térség belső része a XIX. század első részében lóversenyek helyszíne (innen a térség neve: Lóversenytér-dűlő), az 1859. évi II. katonai felmérésen a mai Ecseri út és Kiskalmár utca által határolt területen pedig disznóállások helyezkednek el. A térség területhasználatában akkor következik be jelentős változás, amikor 1877-ben átadják a forgalomnak az Összekötő déli vasúti hidat21. Nem sokkal később, 1885-ben megnyílik az ÉNy-DK-i hossztengelyű Ferencvárosi rendező-pályaudvar is, amely a terület középső részét foglalja el. Az ÉNy-DK-i hossztengelyű pályaudvar letelepítése azzal a következménnyel járt, hogy a már korábban életre kelt Határ utat kivéve az Üllői út és a Soroksári út között nem alakult ki a területet K-Ny-i irányban átszelő úthálózat. 1908-ban az Ecseri út, Gyáli út, Fehérakác út által határolt területen a „Szemétszállító vaspálya telepe” és „Szeméttelep” – jellemzően városszéli területfelhasználás – foglal helyet. A szeméttelepen kiválogatott használhatatlan anyagokat „…a Nagykőrösi úton vezetett szemétvasút szállította a lerakóhelyekre”.22 A térségben már igen korán megjelentek a városból kiszorult vegyipari üzemek is, melyek kezdetben, a XIX. században elsősorban a Soroksári út menti részre települtek. 1882-ben a mai Kén utca és Gubacsi út sárkán már „Petroleum Raffinerie” üzem működik. „1890-ben a Pesti M. Kereskedelmi Bank kezdeményezésére alapították meg Mo. első nehézvegyip. váll.-át Magyar Általános Kénsav és Műtrágya és Vegyipar Rt. néven, de az elnevezés már 1892-ben Hungária Műtrágya-, Kénsav- és Vegyipar Rt.-re változott. 1928-ban magába olvasztotta a Pesti Első Enyv- és Csontliszt Rt.-t. 1936ban kezdték el az Illatos úti telep építését, 1937-ben létesült a klóralkáli elektrolíizises üzem, ahol Mo.on először sikerült előállítani technikai sósavat. 1942-től a gyár Hungária Vegyi és kohóművek Rt. néven működött. A II. világháborúvégén a Kén u.-i telep 85 %-ban elpusztult. Az újjáépítést követően 1948-ban indult meg a DDT, 1949-ben HCH üzem termelése. Az 1949-es államosítás után a telephelyek különváltak: Bp.-i Kénsavgyár (Kén u.), Hungária Vegyiművek (Illatos út), Metallochemia (Nagytétény). Az önállósodott gyárakhoz több kisebb vegyi üzemet csatoltak (pl. Leiner testvérek bőrgyára). 1962-ben egyesült a Bp.-i Kénsavgyár és a Hungária Vegyiművek Budapesti Vegyiművek néven.”23 Az 1945 után fokozatosan beépült terület településépítészeti struktúrájában a közelmúltban történt jelentősebb változás: a Gyáli út ÉK-i oldalán, az úttal párhuzamosan megnyílt az M 5-ös autópálya Hungária körút és Határ út közötti szakasza.

21 22 23

Budapest Lexikon. Második bővített, javított kiadás. Akadémiai Kiadó, Budapest 1993. II. kötet. 268. oldal i. m.: II. kötet. 436. oldal. i. m. : I. kötet. 257. oldal.


46



17. ábra: Az 1882. évi III. katonai felmérés részlete. Hadtörténeti Intézet Térképtára.


47



18. ábra: Az 1908. évi fővárost ábrázoló térkép részlete. Hadtörténeti Intézet Térképtára.


48



19. ábra: Az 1922-ben megújított III. katonai felmérés részlete. Hadtörténeti Intézet Térképtára. MŰ-HELY TERVEZŐ ÉS TANÁCSADÓ ZRT. / E-mail: [email protected] / TEL: 312 4570 / FAX: 312 2598

49



20. ábra: Az 1937. évi fővárost ábrázoló térkép részlete. Hadtörténeti Intézet Térképtára.


50



21. ábra: Az 1951. évi katonai felmérés részlete. Hadtörténeti Intézet Térképtára. MŰ-HELY TERVEZŐ ÉS TANÁCSADÓ ZRT. / E-mail: [email protected] / TEL: 312 4570 / FAX: 312 2598

51



B) természet, táj, tájhasználat – településhálózati és településszerkezeti összefüggések A vizsgált térség földrajzilag a Pesti hordalékkúp-síkságon fekszik. „A kistáj 98 és 251 m közötti tsztf-i magasságú. K felé lépcsőzeten, a magasabb teraszok irányába emelkedik. Ezek nagyjából É-D-i irányú sávjait a Duna bal parti mellékfolyóinak völgyei Ny-K irányban mozaik- és sakktáblaszerűen szabdalták. Az átlagos relatív relief 8 m/km2 . K és D felé az értékek csökkennek. A keresztirányban völgyközi hátakká formált magasabb teraszok eróziós és deráziós völgyekkel rendkívül gazdagon szabdaltak. A felszín döntő többsége közepes magasságú, tagolt síkság. D felé, a Gyáli-patak irányába, ahol a felszínt futóhomokformák uralják, a magasabb teraszokon a fiatalabb, alacsony teraszokkal egy szintre kerültek, s a domborzat elveszti teraszos jellegét. A D felé nyitott, félmedence szerűen megjelenő kistáj jellemző domborzati formái fluviális és deráziós úton képződtek… A kistáj alapját képviselő harmadidőszaki rétegek Ny-ról K felé fiatalodnak, s egyre magasabb orográfiai helyzetben találhatók. Ezek a képződmények egymással párhuzamosan ÉNy-DK-i irányú törésvonal-rendszerrel tömbökre tagolódtak s az Alföld felé haladva a pleisztocén folyamán egyre nagyobb mértékben süllyedtek meg. A pleisztocén legelejétől képződő dunai hordalékkúp orográfiailag hasonló, de kronológiailag éppen ellentétes képet mutat, ugyanis K felé haladva a legidősebb pleisztocén képződmények pannóniai üledékekre települve találhatók. A Duna II/a. és II/b. terasza átmenő, felszíne gyakran parti buckákkal, futóhomokkal, lösz-szerű üledékekkel magasított. A IV. sz., gyakran édesvízi mészkővel takart, és az V. sz., valamint az idősebb teraszok csak foltokban jelennek meg. Legjelentősebb hasznosítható nyersanyaga a szinte korlátlanul rendelkezésre álló kavics, (3,5 Mm3 Dunaharaszti 1 Mm3 ), téglaagyag (Ecser 12 Mm3, Budapest 15 Mm3 ), valamint a kisebb mennyiségű tőzeg és lápföld.. továbbá homok… A Gödöllői-dombságtól a Duna-völgy felé lejtő terület az egymással párhuzamosan a Dunába futó patakok tagolják. Ezek (É-ról D felé haladva): Gombás- (27 km, 107 km2), Sződ-Rákos (24 km, 132 km2), Mogyoródi- (13 km, 50km2), Csömöri- (14 km, 33 km2), Szilas- (25 km, 80 km2), Rákos-patak (26 km, 100 km2), Gyáli-főcsatorna vagy Nagymocsár-árok (teljes 32 km, 380 km2, tájhoz tartozó 8 km, 54 km2). A tájat a száraz éghajlat alatt jelentős vízhiány jellemzi.”24 A Könyves Kálmán körúttól D-re, a középkori eredetű, országos jelentőségű Soroksári út és az ugyancsak középkori eredetű és szintén országos jelentőségű településközi út, az Üllői út között elterülő, homokos és egykoron vizenyős térség fő szerkezeti tengelye az Üllői útból a Nagyvárad térnél kiágazó szintén középkori eredetű Gyáli út – Nagykőrösi út útvonal volt, amely Pest városa és a tőle DK-re fekvő települések közötti közúti forgalom lebonyolítására szolgált. Napjainkban a terület fő szerkezeti tengelye az M 5-ös autópálya közelmúltban megépített, a Gyáli úttal párhuzamosan vezetett szakasza lett, a Gyáli út korábbi településközi forgalmi szerepét elveszítette, s napjainkban már csak a József Attila lakótelep és a Ferencvárosi pályaudvar közé eső terület „fő utcájának” szerepét tölti be.

24

Szerk.: Dr. Marosi Sándor – Dr. Somogyi Sándor: Magyarország kistájainak katasztere. I. kötet. MTA Földrajztudományi Kutató Intézet. Budapest, 1990. 33-36. oldal.


52



C) településkép és utcaképek:

Táblás utcai utcakép DK felől

Az Illatos út látványa Ny, a Táblás utca csomópont felől

Táblás utcai utcakép DK felől

Az Illatos úti utcakép a Gyáli úti kereszteződés felől

Az Illatos úti utcakép a Táblás utcai kereszteződés felől

A Gyáli út látványa DK felől


53



Gyáli út menti beépítés látványa É felől

Beépítés a Gyáli út és az M 5-ös autópálya között

A Gyáli út látványa D felől

„Dobozépület” az M 5-ös autópálya K-i oldalán

A Fővárosi Pedagógus Szálló látképe D felől

A Gyáli úti METRO áruház K felől


54


A BVM üzemterületének belső látványa








55










56


A

Ferencvárosi-rendezőpályaudvartól

K-re

fekvő


tervezési

terület

település-

és

utcaképileg

tulajdonképpen két részre oszlik. Az Illatos úttól É-ra elterülő térség településképének alapvonásait a ritka, de tágas „utcaszerkezet”, a nyitott jellegű, szabadonálló beépítési mód uralma, a változó szintszámú, jobbára 2 és 3 emelet magasságú, ipari-, kereskedelmi- és raktár-funkciójú, modern, funkcionalista stílusú „dobozépületek” határozzák meg. A Gyáli út és az Illatos út sarkán, a Ny-i oldalon véderdő található. Az Illatos úttól É-ra fekvő térség utcaképeire a sűrű beépítés ellenére is a tágasság, a nyitottság és a szellősség a jellemző, ami mindenekelőtt a zárt kerítésfal és az utcák menti növényzet hiányából, a változó mélységű előkertekből, a szabadonálló beépítésből és az alacsony épületmagasságokból következik. Az utcaképeket meghatározó, változó hosszúságú, nagyobbrészt fszt+2 és 3 emelet magasságú, néhol élénk színűre festett, lapos- vagy nyeregtetővel fedett újabban emelt „dobozépületek” az utcavonallal párhuzamosan, illetőleg arra merőlegesen helyezkednek el. A Gyáli út Ny-i oldalán emelkedik a terület legmagasabb épülete, a fszt+6 emelet magasságú, lapos tetővel fedett Fővárosi Pedagógus Szálló. Az Illatos úttól D-re elterülő, zárt kerítésfallal övezett Budapesti Vegyiművek üzemterületének település- és utcaképeinek építészeti elemeit az utcavonalon álló, arra merőleges vagy azzal párhuzamos, illetőleg a terület belsején, változatos elrendezésben emelkedő fszt+1, 2 és 3 emelet magas, lapos- és nyeregtetővel fedett épületek, víztorony, vasoszlopok tartályok alkotják. D) településszerkezet és területhasználat A tervezési területet ÉK-en, a villamos pálya túloldalán az 1957-1967 között a Mária Valéria-telep helyén kiépült József Attila lakóteleppel25, DK-en az iparvasút, illetőleg a Határ út túloldalán elterülő Pesterzsébet lakóövezetével határos, Ny-on az 1885-ben átadott Ferencvárosi rendező-pályaudvar helyezkedik el, ÉNy-on pedig ugyancsak lakóövezet határolja. Napjainkban a tervezési területet három ÉNy-DK-i tengelyű hosszú út – az M 5-ös autópálya bevezető szakasza, a Gyáli út (a térség „főutcája”) és a Táblás utca – és egy K-Ny-i tengelyű út, az Illatos út tagolja. Az M 5-ös autópálya és az Ecseri út kereszteződése jelentős közúti forgalmi csomópont, akárcsak az M 5-ös autópálya felüljárója alatt kialakított Nagykőrösi út, Határ út, Illatos út–Napfény utcai kereszteződés. A terület „főutcája” a lecsökkent forgalmú Gyáli út, melynek DNy-i oldalán nagy területigényű kereskedelmi, raktározási rendeltetésű létesítmények, autószervíz, míg a Táblás utca, Illatos út és a vasútterület

által

határolt

háromszögben

betonkeverő

üzem,

hajléktalanok

szálláshelye

és

földdeponáló telep találhatók.

25

Budapest Lexikon. Második bővített, javított kiadás. Akadémiai Kiadó, Budapest 1993. I. kötet. 619. oldal


57



A Gyáli út és a közelmúltban megnyitott M 5-ös autópálya-szakasz közötti keskeny sávban a FKFV Rt., a Nemzeti Színház díszletraktára, autószalonok, gyorsétterem, benzinkút, irodaház helyezkednek el, az M 5-ös autópálya és a 3-as villamos pályája közötti részen, az Ecseri út és a Fehérakác utca között pedig a FKFV Rt. telephelye, alatta pedig DHL-raktár és DHL-irodaház található. Az Illatos úttól D-re a Budapesti Vegyiművek fokozatosan kiépült üzemterülete foglal helyet. E) településkarakter: telekszerkezet és telekhasználat, beépítési mód és épülettípusok;

- telekszerkezet – telekhasználat: A térség mai területszerkezetének messzire visszavezethető múltja nincs, a kezdetek a XX. század elejére nyúlnak vissza: az 1908.évi térkép szerint a területen néhány nagyméretű, szabálytalan alakzatú telek terült el, melyek közül néhánynak megindult az osztódása is. Az 1937. évi térkép szerint tovább folytatódott a telkek megosztása. Napjainkban a terület telekszerkezetét változó méretű, nagyobbrészt szabálytalan alakzatú telkek alkotják. A Budapest Vegyiművek mai területe (telke) az Illatos út mentén egykoron elhelyezkedő „Magyar Aszfalt és Kátrányipari rt.”, a „Hungária műtrágya és vegyipari

gyár

rt,”,

az

„Állategészségügyi

intézet”,

valamint

az

„Enyvgyár”

telkeinek

összekapcsolásával, illetve további telkek csatolásával alakult mai formájára.

- beépítési mód – épülettípusok: A tervezési terület beépítésére összességében a nyitott jellegű, szabadonálló, de sűrű beépítés a jellemző. A változó mélységű előkertek mögött az utcákkal és utakkal párhuzamos, illetőleg arra merőleges tengelyállással helyezkednek el a jobbára nagy alapterületű, raktár- és kereskedelmi funkciójú, fszt+2 és 3 emelet magasságú „dobozépületek”. Kivételt képez ez alól az Illatos úttól D-re fekvő Budapesti Vegyiművek üzemterülete, ahol utcavonal mentén és szabadonálló beépítésben, az üzemi funkcióhoz igazodó rendszerben, kisebb alapterületű fszt+1 és 2 emelet magasságú épületek találhatók. F) védettségek: műemléki védelem (területi és egyedi védettség) – g) az örökségi értékek elemzése: Műemléki védelem: Egyedi védettség:

- Nincs. Területi védettség: - Nincs. Helyi (fővárosi) védelem: Egyedi védettség:

- Nincs. Területi védettség:

- Nincs.


58



H) területhasználat és területi állapot a kulturális örökség összefüggésrendszerében Az egykoron a városszélen elhelyezkedő, középkori eredetű, országos jelentőségű településközi úttal, az Üllői útból kiágazó mai Gyáli- és Nagykőrösi úttal tagolt térség – a Lóversenytér-dűlő – kezdeti területhasználatát az ideiglenesség jellemezte: a homokos területet a XIX. században lóversenyek lebonyolítására, majd katonai gyakorlótérként hasznosították. A vasút, a Ferencvárosi rendezőpályaudvar az 1880-as évek közepén települt le a területre – elhelyezkedése alapvetően meghatározta a vidék utcahálózatát. A térségben már igen korán megjelentek a városból kiszorult vegyipari üzemek is, melyek kezdetben, a XIX. században elsősorban a Soroksári út mellé települtek. 1882-ben a mai Kén utca és Gubacsi út sárkán már „Petroleum Raffinerie” üzem működik. 1908-ban az Ecseri út, Gyáli út, Fehérakác út által határolt területen a „Szemétszállító vaspálya telepe” és „Szeméttelep” – jellemzően városszéli területfelhasználás – foglal helyet. Az Illatos út mentén a Budapesti Vegyiművek üzemterülete az 1930-as évek második felében épül ki. A mai területhasználat és a településépítészeti struktúra a második világháborút követően jött létre. A településépítészeti struktúrában – utcahálózatban – jelentős következett be, amikor az M 5-ös autópálya Hungária körút és a Határ út közötti szakaszát átadták a forgalomnak.

A kulturális örökség összefüggésrendszere felöl szemlélve a területhasználat területi állapota javuló tendenciát mutat.


59



RÉGÉSZETI FEJEZET 1. Vizsgálat: A régészeti örökség vizsgálatát a MŰ-HELY Területfejlesztő és Tervező Részvénytársaság (1065 Budapest VI. Bajcsy Zs. u. 31.) megbízásából, a ”Budapest IX.

kerület, BVM, Illatos és Gyáli út

környéke KSZT”-hez (Ecseri út (38236/30) és (38236/54) – 3-as villamos vonala – 38236/373 hrsz-ú véderdőterület déli határa – Határ út (38219) – MÁV vasútvonal 38230/4 – 38236/178 hrsz-ú terület délnyugati telekhatára – Kiskalmár utca meghosszabbítása 38236/728 – Táblás köz (38236/31) által határolt terület) végeztük. A régészeti örökség leírásánál a BTM régészeti topográfiai adatbázisának anyagát, az ide vonatkozó szakirodalmat, a helyszíni szemle tanulságait használtuk fel. a) Történeti leírás, régészeti örökség, az örökségi értékek elemzése A vizsgálat alá vont területről régészeti emléket nem ismerünk. A terület környezetéből két régészeti adatot őriz a Budapesti Történeti Múzeum Régészeti Adattára. A Ferencvárosi pályaudvar helyén még a 19. században létezett régi lóversenytérről kerültek a Magyar Nemzeti Múzeumba, majd onnan a BTM-be sírból származó ővveretek, melyeket a késő avar korra kelteznek.26 A másik adat szintén az avar korból származik. A mai József Attila lakótelep területéről, a Távíró utca tájékán 1959-ben működött homokbánya kitermelése során került sor egy avar temetőrészlet leletmentésére.27 A környék építkezéseinél korábban nem volt törvényi előírás a földmunkák régészeti megfigyelése, azonban a Könyves Kálmán körút 1990-es évekbeli átépítése során már figyelemmel kísérték a munkálatokat, de régészeti-történeti emlékre nem akadtak. A vizsgált terület tágabb környezetében a régészeti lelőhelyek egyrészt a Duna mentén a Soroksárra vezető út mentén sorakoznak, másrészt a mai Határ út túloldalán, az Üllői út és Nagykőrösi út közötti sávban terült el Szentlőrinc középkori falu. A terület régészeti-történeti érintettségére vonatkozóan támpontot adhatnak a területről a XVIII. század vége óta keletkezett térképek, melyekből az ábrázolt domborzati- vízrajzi viszonyok alapján következtetni lehet régészeti lelőhelyek valószínűségére. A területről fennmaradt legkorábbi térképek itt a középkori és koraújkori pesti határ szélén vizenyős területet ábrázolnak. A Soroksári duna-ág parti homokdűne sora mögött egy lefolyástalan terület húzódott, ahol a mocsaras és nyílt vízfelületek ugyan időről időre változhattak, de összességében emberi megtelepedésre alkalmas területet csak a régi Lóversenytér környékén lehet felfedezni, a vízjárta területből itt ábrázolnak a környezetükből kiemelkedő dombsort.

26 27

BTM RO népv.f.leltk.1494-1495 és BTM RO népv.f.leltk.1188 Nagy Tibor ásatási dokumentációja BTM Régészeti Adattár dokumentációs gyűjtemény lsz: 479-77


60



22. ábra: Katonai célú felmérés részlete 1820-ból

b) A terület régészeti állapota A vizsgálat alá vont területen egyedi régészeti védelem alatt álló ingatlan nem található. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal lelőhely-nyilvántartásában a 38236 hrsz-ú terület a 15252 nyilvántartási számon szerepel. A későbbi telekosztások a besorolás tényét nem befolyásolják, így a vizsgálat alá vont területnek a 38236 hrsz-ú altörései nyilvántartott régészeti lelőhely részei, melyek a 2001. évi LXIV. tv. 11. §-a alapján ex lege védettek. A fennmaradó ingatlanok a 2. pontban vázoltak alapján a 2001. évi LXIV. tv-ben meghatározott három régészeti kategória egyetlen feltételét sem teljesítik, így a terület jelen ismereteink szerint nem régészeti lelőhely, földrajzi-topográfiai elhelyezkedése alapján régészeti érdekű területnek sem minősül.


61



23. ábra: Helyszínrajz részlete 1868-ból

c) Területhasználat és területi állapot a kulturális örökség összefüggés-rendszerében A vizsgált terület a Ferencvárosi pályaudvar és a Gyáli út közötti lapályos sík területen található. Északon az Aszódi úti kislakásos lakótelep, ettől délre ipari és kereskedelmi létesítmények jórészt az utóbbi évtizedekben készült építményei találhatóak. Az Illatos árok túloldalán pedig a BVM üzemépületei találhatóak. A terület teljes egészében elfedett, ahol a terepbejárás hagyományos módszerével adatokat gyűjteni nem lehet. A területet körbejárva, még nyomaiban sem lehet felismerni egyetlen terepalakulatot sem, melyből arra lehetne következtetni, hogy itt régészeti-történeti emlékek előkerülése várható. MŰ-HELY TERVEZŐ ÉS TANÁCSADÓ ZRT. / E-mail: [email protected] / TEL: 312 4570 / FAX: 312 2598

62



Ennek ellentmond a vizsgálat alá vont terület majdnem felének jelenlegi régészeti besorolása, mely abból a gyakorlatból fakad, hogy régészeti lelőhely bejegyzése mindig helyrajzi szám alapján történik. A régészeti lelőhely meghatározásának idején Ferencvárosnak ez a része egy hatalmas osztatlan ingatlant alkotott, így került bejegyzésre a 38236 hrsz-ú ingatlan. A több száz altörésre osztott eredeti ingatlan Duna felé eső részén, a XIX. század első felében Lóversenytérként funkcionált területen találták az avar sírt. Mérlegelve az avar temetők szokásos nagy kiterjedését, még így is azt kell mondanunk, hogy a vizsgálat alá vont területre nem terjedhetett ki a temető. A vizsgált terület felszíne az utóbbi 200 évben a használatából eredően nagy mértékben átalakult. Ezt segítette elő a XVIII. században kiásott Illatos árok, mely elvezette az addig itt pangó vizeket. A térképeken ábrázolt tavak, mocsaras részek kiszáradtak, esetleg fel is töltötték őket. 2. Változtatási szándékok: a) Településhálózati és területhasználati, és beépítettségi változás A KSZT célja vizsgálat területen a BVM területén az különböző üzemépülethez tartozó területek önálló ingatlanokká alakítása feltételeinek, valamint a Gyáli út menti területen a még található néhány üres telek beépíthetőségének megteremtése. 3. Hatáselemzés: a) Régészeti emlékek feltárhatóságának megmaradásának, bemutathatóságának vagy pusztulásának lehetőségei A várható régészeti objektumok, bármely történeti korszakból előkerülő temető, esetleg település, illetve gazdálkodás emlékeinek maradványai, régészeti szempontból a szakszerű feltárás és dokumentálás szempontjából értékesek. A megfigyelés során, illetve a próbafeltárás, vagy az azt követő

megelőző

feltárás

során

előkerülő

maradványok

dokumentálása

után,

lévén

ezek

földobjektumok, bármely tervezett beruházás minden további megkötöttség nélkül elvégezhető. 4. Összefoglaló: A Szabályozási Terv örökségvédelmi fejezetében a fenti pontokban felsorolt indokok miatt az alábbi előírás beépítését tartjuk szükségesnek a régészeti örökség védelmében:

A vizsgálat alá vont területen található régészeti lelőhely esetében megelőző feltárást szükséges végezni. A megelőző feltárást célszerű két szakaszban elvégezni: 1. szakasz: próbafeltárás. 2. szakasz: A próbafeltárás eredménye alapján eldönthető, hogy hol szükséges megelőző feltárás, illetve hol elégséges a földmunkák további régészeti megfigyelése.

Az engedélyezési eljárásba szakhatóságként a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt be kell vonni.


63




64



5. Nyilatkozat:

Alulírott Adorjánné dr. Gyuricza Anna, régész, nyilatkozom, hogy a 4/2001 (II.20) NKÖM rendelet 6 § (1) bekezdésének a) pontja szerinti előírásnak megfelelően szerepelek az adott örökségvédelmi területre vonatkozó szakértői névjegyzékben (régészeti lelőhelyvédelem), valamint

a nevezett

jogszabályi hely (2) bekezdésében foglalt előírásnak megfelelően rendelkezem régész szakirányú felsőfokú végzettséggel. Budapest, 2009. november 30. Adorjánné dr. Gyuricza Anna Szakértői Eng. sz: Sz-56/2008


65



KÖRNYEZETI ADOTTSÁGOK VIZSGÁLATA TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET - TERÜLETHASZNÁLAT A tervezési terület IX kerület, Ferencváros külső ipari övezetéhez tartozik. Jelenleg a terület átalakulása, folyamatban van. Az átalakulás során az ipari termelő és jelentős környezeti terhelést okozó funkciók helyét jellemzően kereskedelmi, raktározási, logisztikai és szolgáltató funkciók veszik át. Az átalakulás egyik fő mozgatója a tervezési terület közepén mára elkészült M5 autópálya bevezető szakasza, amely a jó megközelíthetőség révén a területet kereskedelmi, logisztikai, raktározási szempontból jelentősen felértékelte. A tervezési területet K-i irányból a József Attila lakótelep, É-ról az Aszódi utcai lakótelep és számos középiskola területe, Ny felől a Ferencvárosi rendező pályaudvar, D-ről a Határ út határolja.

LEVEGŐMINŐSÉG A terület légszennyezettségi besorolása a 4/2002.(X.7.) KvVM rendelet alapján a következő: Légszennyezettségi agglomeráció, 1. Budapest és környéke, ahol a légszennyezettségi zónabesorolás a következő: Kéndioxid (SO2): E, Nitrogéndioxid (NO2): B, Szénmonoxid (CO): D, Szilárd (PM10) C, Benzol E, Talajközeli ózon O-I, PM10 Arzén (As) F, PM10 Kadmium (Cd) F, PM10 Nikkel (Ni) F, PM10 Ólom (Pb) F, PM10 benz(a)-pirén (BaP) B. A területen érvényes légszennyezési határértékeket a 14/2001.(V.9.) KÖM-EÜM-FVM együttes rendelet szabályozza. A kiemelt jelentőségű légszennyező anyagok határértékeit és a VIII. kerület Teleki téri automatai immissziómérő állomás adatait a következő táblázat tartalmazza:

Légszennyező anyag

Határérték

BP 14 VIII. kerület Teleki téri állomás 2009.12.08. 13 órai értékei

Minősítés

Szennyezőanyag veszélyességi fokozata

Kén-dioxid (SO2)

250 μg/m3 (óra átlagérték)

5,5 μg/m3

kiváló

III.

Nitrogén-dioxid* (NO2)


45,8 μg/m3

jó

II.

Nitrogén-oxidok (NOx) (mint nitrogén dioxid (NO2))


100,2 μg/ m3

jó

II.

Szén-monoxid (CO)

10 000 μg/m3 (óra átlagérték)

836,7 μg/ m3

kiváló

II.

Ólom (Pb)

0,3 μg/m3 (éves átlagérték)

-

-

I.


66


Légszennyező anyag

Szálló por (PM10)


Határérték

BP 14 VIII. kerület Teleki téri állomás 2009.12.08. 13 órai értékei

Minősítés

Szennyezőanyag veszélyességi fokozata

50 μg/m3 (24 órás átlagérték)

25,0 μg/ m3

kiváló

III.


-

-

III.

10 μg/m3

-

-

I.

16 g/m2 x 30 nap

-

-

IV.

120 μg/m3

4,1μg/ m3

kiváló

I.

Szálló por (TSPM: összes lebegő portartalom) Benzol Ülepedő por, toxikus anyagot nem tartalmaz Ózon (O3)

(Napi 8 órás mozgó átlagkoncentráció maximuma)

1. táblázat: Jelentősebb légszennyező anyagok határértékei és a VIII. ker. Teleki téri mérőállomás értékei

A automata immissziómérő állomás a legközelebb a VIII. ker. Teleki téren található. A BP 14 Teleki tér jelű mérőpont egy automata mérőhely, ahol Kéndioxid (SO2), Nitrogéndioxid (NO2), Nitrogén-oxidok (NOx), Szén-monoxid (CO), Ózon (O3) és Szálló por (PM10) értékek folyamatos rögzítése történik. Az állomás az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat részeként működik. Az állomás adatai szerepelnek a fenti táblázatban. A terület közelében is van egy manuális mérőhely a IX. ker. Friss utca 2. alatt, ahol Kéndioxid (SO2), Nitrogén-oxidok (NOx), Szálló por (PM10) koncentráció napi átlagértékeket mérnek. Mindkét mérőhely adatai alapvetően a fővárosra jellemező átlagértékeket mutatják, amivel már jó közelítéssel becsülhető a terület lészennyezettségének alakulása is. A szennyezőanyag komponensek tekintetében a térség levegője Kéndioxid (SO2) tekintetében kiváló, Nitrogén-oxidok (NOx) tekintetében megfelelő időnként szennyezett, Szálló por (PM10) tekintetében jó, vagy megfelelő minősítésű. A területen szinte valamennyi telephelyen találni légszennyező pontszerű forrást. A pontforrások jellemzően a hőellátást biztosító kazánok kéményei, illetve az Illatos úttól délre lévő ipari terülten egyéb technológiai kibocsátások is lehetségesek, bár ezek száma és kibocsátásuk mértéke ott is egyre csökkenő. A legjelentősebb pontforrások az alábbiak: •

FKF Rt. telephely (Ecseri út)

•

BVM (Illatos út)

•

Polifoam üzem (Táblás utca)

•

Vinyl Kft (Illatos út)

•

AUTÓKER autójavító (Táblás köz)

•

DRESCHER üzem (Gyáli út)


67



A felsorolt pontszerű ipari légszennyező forrásokkal kapcsolatos információink alapján egyik telephely esetében sincs határérték túllépés. Valamennyi telephelyen a légszennyezés elsősorban az üzemépületek

fűtésével

kapcsolatos

hőtermelésből

származik.

Kisebb

mennyiségben

egyéb

technológiai eredetű légszennyezés is regisztrálható. A terület jelentős légszennyezője a gépjárműforgalom. Ennek fő forrása M5 bevezető, Ecseri út, Illatos út, Táblás utca, Határ út. Valamennyi út esetében említést érdelem a nehézgépjárművek magas aránya, ami fokozott terhelést okoz. A területen lévő csaknem minden telephelyen jelentős a nehéz tehergépjárművek forgalma. Ilyen szempontból említést érdemlő telephelyek a DHL logisztikai bázisa, Délpesti Üzleti Park raktárai, InNove Business Park, valamint az FKF Rt telephely (Ecseri út Gyáli út sarok). Ezeken a telephelyeken a normális napi működés alapvető következménye a nagymértékű forgalom. ZAJ ÉS REZGÉSTERHELÉS A területen pontszerű zajforrás csaknem minden telephelyen található. A zajforrások általában épületeken belül helyezkednek el, így a külső környezetet jelentős zajterhelés nem éri. Információink szerint az üzemeken belüli zajterhelés a közegészségügyi előírásoknak megfelelő. A térség jelentős zajforrása a telephelyek nehézgépjármű forgalma, ami csaknem valamennyi telephelyre jellemző. Itt az udvarokon történő, valamint a ki- és behajtások okoznak zajterhelést. A legnagyobb forgalmú telephely a DHL logisztikai bázisa, Délpesti Üzleti Park raktárai, InNove Business Park, valamint az FKF Rt telephely. Jelentős személygépjármű forgalmú terület a Gyáli úti METRO áruház és a Gyáli úti bútoráruházak. Ezeken kívül a területen lévő autókereskedések és szervizek zajhatásával is számolni kell, itt a Gyáli út menti autószalonok és szervizek, illetve az Autóker Táblás közi telephelye említendő. Ismereteink szerint a területen zajmérést az utóbbi években nem végeztek. A területen jelenleg zajtól védendő létesítmény a Gyáli úti Pedagógusszálló és a Táblás utcai hajléktalanszálló. A Pedagógus szálloda szempontjából kedvező, hogy elkészült az M5 bevezető, így a forgalom az épülettől 70 m-rel távolabbra került. A KÖZLEKEDÉS Kft-től kapott jelenlegi és 2015-re prognosztizált forgalmi adatok alapján, az ÚT 2.1 302-2000 Útügyi műszaki előírás szerint számítottuk a tervezési területen lévő utcák járműforgalmából eredő zajterhelését.


68



A jelenlegi forgalom mellett számított zajterhelés az alábbiak szerint alakul: Utca

Időszak

Forgalmi adat

Zajterhelés

Határérték

71,20(dB)

65(dB)

63,61(dB)

55(dB)

67,65(dB)

65(dB)

60,05(dB)

55(dB)

64,63(dB)

65(dB)

57,03(dB)

55(dB)

65,83(dB)

65(dB)

58,24(dB)

55(dB)

71,94(dB)

65(dB)

64,34(dB)

55(dB)

64,36(dB)

65(dB)

56,76(dB)

55(dB)

62,55(dB)

65(dB)

54,95(dB)

55(dB)

ÁNF M5 bevezető

Nappal

19.760

Éjszaka Gyáli út

Nappal

6490

Éjszaka Epreserdő utca

Nappal

4200

Éjszaka Illatos út

Nappal

6070

Éjszaka Ecseri út (Gyáli út Epreserdő utca között)

és

Nappal

8600

Éjszaka

Ecseri út (Gyáli út és Táblás utca között) Táblás utca

Nappal

4200

Éjszaka Nappal

1640

Éjszaka

2. táblázat: Jelenlegi közlekedési eredetű zajterhelés és határértékei

A 2015-re prognosztizált forgalom mellett számított zajterhelés az alábbiak szerint alakul: Utca

Időszak

Forgalmi adat

Zajterhelés

Határérték

71,64(dB)

65(dB)

64,05(dB)

55(dB)

67,88(dB)

65(dB)

60,29(dB)

55(dB)

65,04(dB)

65(dB)

57,45(dB)

55(dB)

66,48(dB)

65(dB)

58,89(dB)

55(dB)

71,64(dB)

65(dB)

64,07(dB)

55(dB)

64,84(dB)

65(dB)

57,24(dB)

55(dB)

62,43(dB)

65(dB)

54,83(dB)

55(dB)

ÁNF M5 bevezető

Nappal

23.700

Éjszaka Gyáli út

Nappal

7090

Éjszaka Epreserdő utca

Nappal

3680

Éjszaka Illatos út

Nappal

7570

Éjszaka Ecseri út (Gyáli út Epreserdő utca között)

és

Ecseri út (Gyáli út és Táblás utca között) Táblás utca

Nappal

8480

Éjszaka Nappal

4610

Éjszaka Nappal Éjszaka

1540

3. táblázat: 2015-re prognosztizálható közlekedési eredetű zajterhelés és határértékei

A 27/2008. (III. 2.) (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete, a terület jelenlegi övezeti besorolása és a hatályos útkategóriák alapján a területi határértékek meghatározásra kerültek.


69



A melléklet térképlapon feltüntetésre kerültek a Főváros Stratégiai Zajtérképe szerinti közúti közlekedési zajkibocsátási mértékek is az egyes utakra vonatkozóan: Közterület megnevezése

Nappali (dB)

határérték Nappali zajterhelés Éjszakai határérték Éjszakai zajterhelés zajforrásnál (dB) (dB) (dB)

M5 bevezető

65

80 dB felett

55

65-70

Gyáli út

65

75-80

55

55-60

Epreserdő utca

65

65

55

40-45

Illatos út

65

65-70

55

50-55

Ecseri út (Gyáli út és Epreserdő utca között)

65

75

55

50-55

Ecseri út (Gyáli út Táblás utca között)

65

65

55

50-55

Táblás utca

65

65

55

50-55

Határ út

65

75-80

55

50-55

és

4. táblázat: A terület zajterhelési területi határértékei és közlekedési zajterhelése

24. ábra: A térség közúti zajhelyzete nappal és éjjel

A számításokból és a zajtérkép ábráiból is látható, hogy vizsgált utcákban a közlekedésből származó zajterhelés jellemzően határérték közeli, vagy azt meghaladó (a zajterhelési értékek a tervezési területen belüli, az úthoz legközelebbi homlokzatok előtt 2m-es távolságra vonatkoznak). Jelentős nappali és éjszakai határérték túllépésre az M5 bevezető, az Ecseri út (Gyáli út, Epreserdő utca közötti szakaszán) és a Gyáli út mellett kell számítani. Nappali túllépés 2,7-7 dB, míg éjszaka 2,9-9,4 dB, ami távlatban növekedni fog. A többi utcában határérték közeli a zajterhelés és általában túllépésre csak éjszaka kell számítani.


70



Különös figyelmet a terület zajtól védendő funkciója a Pedagógusszálló. A szállnál a Gyáli út forgalmából eredő zajterhelés 65,01/57,41 dB nappal/éjszaka, ami távlatban 0,25 dB-lel növekedni fog. Ez azt jelenti, hogy éjszakai zajterhelés miatt az épület fokozott zajvédelme (utólagos zajvédő szigetelés) alkalmazásával kell számolni. Fontos megemlíteni, hogy bár nem a tervezési területhez tartozik, csak azzal szomszédos az Aszódi lakótelep, József Attila lakótelep, a Határ út XX. kerületi oldalán kertvárosi lakóterület, valamint az Ecseri út menti oktatási intézmények, melyeknél az alacsonyabb vonatkozó határértékek miatt 5-8 dB határérték feletti zajterhelés prognosztizálható. Vasúti zajterhelés alig jelentkezik a területen, bár a szomszédságában van a Ferencvárosi rendező pályaudvar, melynek mára minimális a zajhatása. Üzemi zajhatás tekintetében a BVM telephely környezete érdemel említést. A terület határai mellett közvetlenül az Illatos út, illetve az ipartelep déli határánál van nappal 55-60 dB-es zajterhelés, és éjjel 45-50 dB. Ezek zajtól védendő funkciókkal rendelkező területeket nem érintenek. Ezen a területen is egyre csökken az üzemi tevékenység, így várhatóan a zajterhelés is csökkenő mértékű. TALAJADOTTSÁGOK – TALAJVÍZ A tervezési terület a 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet alapján a felszín alatti víz szempontjából érzékeny terület. A fenti kategóriába való sorolást az indokolja, hogy a térség vastag dunai hordalékösszleten helyezkedik el, melynek szennyeződés érzékenysége nem kiemelkedő. A terület a Duna egykori árterülete, talajviszonyait vegyes, homokos, kavicsos, agyagos talajrétegek jellemzik. A területen a talajvíz szintje magas, 3-5 m mélységben található a nyugalmi vízszint. A területen tudomásunk szerint a BVM telephelyen volt talajvízszennyezés. A szennyező anyag különféle szénhidrogén származékok voltak. A környezetvédelmi hatóság által meghatározott célértékig történő kármentesítés 2009-ig megtörtént. Azóta a környezetvédelmi kárelhárítás és monitorozás folyamatban van a környezetvédelmi felügyelőség felügyelete mellett. Potenciálisan szennyezett lehet az FKF Rt. telephelye, AUTÓKER utójavító, volt Deltasped telephely, Támpont raktárbázis, Drescher üzem. Ezeken a telephelyeken elsősorban szénhidrogén szennyezés előfordulása lehetséges. Az FKF Rt területén a sóraktározásból eredő szennyezés is feltételezhető. HULLADÉKKEZELÉS A területen a keletkező kommunális hulladékokat az FKF Rt. a fővárosban szokásos módon biztosítja. A telephelyek igényeitől függően különböző méretű konténerekkel szállítják el a kommunális hulladékokat. A területen belül biztosított a kommunális hulladékok szelektív gyűjtése is. A területen belül 2 helyen (FKF Zrt. telephelyén és a Táblás utca 15-tel szemben van szelektív hulladékgyűjtő sziget. Ezen kívül a


71



József Attila utcai lakótelepen és az Aszódi utcai lakótelep is további gyűjtőszigetek vannak a területtől 100-150 m-es távolságban. Szelektív hulladékgyűjtő udvar az Ecseri út 9. szám alatt található. A területen a legtöbb telephely, létesítmény esetében számolni kell kisebb-nagyobb mennyiségű veszélyes hulladék képződésével. A legáltalánosabb az irodai hulladékok, de az üzemek területén egyéb hulladékfajták előfordulásával is számolni kell. Leggyakoribb hulladékfajták az olajos rongy, fáradt olaj stb. A telephelyeken a veszélyes hulladékok gyűjtése a környezetvédelmi előírásoknak megfelelően folyik. A hulladékok elszállítását és kezelését akkreditált vállalkozók végzik. Jelentősebb

illegálisan

elhelyezett

kommunális

hulladéklerakás

található

az

M5-Határ

út

csomópontjánál lévő erdő szélén és az Illatos út-Gyáli út sarkán lévő erdőben is. Kisebb mennyiségben a 3-as villamos vágányai mellett is találni lerakásokat. Védőterületek, védőtávolságok: A tervezési területen tervezési szempontból a következő mértékadónak tekinthető védőtávolságok meglétével kell számolni: o

Benzinkút 50 m-es védőtávolsága

o

Vasút 50-50 m-es védőtávolsága

o

120kW-os szabadvezeték 18-18 m-es védőtávolsága

ÖKOLÓGIAILAG AKTÍV FELÜLETEK A tervezési területen két faállománnyal is rendelkező erdőterület található. Az egyik az Illatos út-Gyáli út sarkán, a másik az M5-ös és Határ út csomópont mellett. Mindkét erdő erősen elhanyagolt és sok illegálisan elhelyezett hulladékot tartalmaz, de faállománya megfelelő távolságtartást és kondicionáló hatást biztosít a BVM telephely és a környező területek között. Említést érdemel még az M5-ös területen áthaladó bevezető szakasza melletti kétoldali fásított és cserjésített területsáv, melyek mindkét oldalon kb. 10-15 m szélesen kísérik a nagy forgalmú bevezető utat.

ZÖLDFELÜLETEK VIZSGÁLATA A TERÜLET ZÖLDFELÜLETEI A vizsgálati terület a IX. kerület ipari zónájához tartozik. Az FSZKT szerinti övezeti besorolása döntően (M) munkahelyi terület, valamint az Illatos út Gyáli út kereszteződésénél és az M5 bevezető Határ út kereszteződésénél (E-VE) védelmi, védőerdő. A minimális zöldfelület mértéke munkahelyi területeken 25%, míg védelmi, védőerdő esetében gyakorlatilag 100%-nak tekinthető.


72



A tervezési terület egészére vetítve jelenleg a minimális zöldfelületi előírás teljesül. Sajnos ez nem annak köszönhető, hogy a terület valamennyi telkén a minimális 25 %-ot meghaladó méretű intenzív zöldfelület található, hanem elsősorban annak következménye, hogy elsősorban az M5 bevezető mellet több olyan munkahelyi övezetű terület található, melyen jelenleg beépítetlen, és az ezeken lévő zöldfelületek méretei növelik meg jelentősen a meglévő zöldfelületi arányt. Az újonnan létesült, vagy beépítésre került telephelyek esetében a minimális zöldfelületi mutatóra vonatkozó előírások általában teljesülnek. A zöldfelületek minőségi összetétele elég vegyes képet nyújt. Kedvező, intenzív fenntartás és igényes kialakítás képét mutatja a Hirker-Lapker, Retz Bútoráruház, Hungaro Tabak, METRO áruház, Hungária Biztosító, DHL Logisztika, InNove Business Park, Délpesti Üzleti Park, McDonald’s étterem, Ubichem Kft., ATEV Kft. és a Pedagógus szálló zöldfelületei. Ezen létesítményeknél a zöldfelületi minimumok általában teljesülnek is, kivételt a Pedagógus szálló, valamint a Metro áruház képez. Sok telephely esetében elmondható, hogy a zöldfelületeik gyomosak, minimálisan kezelt, un. „hulladék területekként” vannak jelen a telephelyeken, vagy használaton kívüli nyílterületi raktározási célú területek, melyeket évek óta nem használnak. Az Ecseri út menti tömbökre jellemző, hogy a telephelyek döntően szilárd burkolatúak, régi kialakításúak, így területükön zöldfelület minimális mértékben van. Megfigyelhető, hogy az újonnan a területre települő létesítmények körül a minimálisnál általában kisebb, de dekoratív zöldfelület jelenik meg. Ez elsősorban a Gyáli út és az M5-ös bevezető mellett jellemző, valamint az újonnan kiépült üzleti parkokra, átalakult ipari területekre. Közterületi zöldsávokkal egyébként szegényesen ellátott a térség. Legintenzívebben az M5-ös bevezető szakasz van széles intenzív zöldsávokkal ellátva. Itt a néhány éve létesített zöldsáv gazdag, változatos és értékes növényanyag kihelyezésével jött létre. Jelenleg még fiatal a növényzet, de néhány éven belül jelentős szerepe lehet a terület mind környezeti, mind esztétikai szempontból. Hasonlóan kedvező a Táblás köz, valamint az Ecseri út FKF Rt telephelye előtti szakasza és a Gyáli úton a Metro áruház előtti szakasz, ahol az utcai zöldsávok szintén gondozottak, gyepfelülettel rendelkeznek és fákkal betelepítettek. A legtöbb utcában a zöldsávok kialakítására megfelelő terület rendelkezésre áll, de ezek mégsem funkcionálnak. Leginkább murvás, poros parkoló-felületekként, esetleg betonozott felületekként „díszlenek”. A TERÜLET ERDŐTERÜLETEI A területen belül két helyen található az erdőtervi adattárban is szereplő erdőtervezett erdőterület. Az egyik erdőtömb az Illatos út-Gyáli út csomópontja mellett található, a HRSZ: 38236/610 szám alatti területen az erdőtervben Budapest IX. kerület 4/A erdőrészletként tartják nyilván. Az erdő állományát


73



ezüstfák (Elaeagnus angustifolia) és fehér akác (Robinia pseudoacacia) alkotja. Az állomány közepes korú, 25-30 év körüli. A másik erdőtervezett terület az M5 bevezető és a Határ út melletti HRSZ: 38230/21, 38230/27, 38230/29, 38230/31 telkek területeit foglalja el részben vagy egészében. Ezen a területen az erdő homogénebb, fehér akácokból (Robinia pseudoacacia) áll. Az erdőállomány kora szintén 30 év körüli. A TERÜLET FAÁLLOMÁNYA A területen a városkép, a növényzet értéke és az idegenforgalom szempontjából, a főváros által védett terület, fasor nem található. A közterületeken a zöldsávok mellett a fasorok is hiányosak. Megfelelően fásítottnak az M5 bevezető melletti terület és az Ecseri útnak az Epreserdő és a Gyáli út közötti szakasza nevezhető. Az M5bevezető mellett jellemzően csörgőfát, és korai juhart telepítettek. Az Ecseri út mentén igen vegyes faállomány van. Legtöbb a jegenyenyár (legutóbb is ezt telepítették), fehér akác, gömbakác, nagylevelű hárs, és bálványfa. Sokkal egységesebb a Gyáli út Metro áruház előtti fasora, ahol gömbjuhar és korai juhar található. Említést érdemel, hogy itt a széles zöldsávba kettős fasort telepítettek. Kor alapján legértékesebbnek a Táblás utca és a Táblás köz japán akácfáit mondhatjuk. A Táblás köz K-i oldalán igen szép, idős, 80-100 cm-es törzsátmérőjű egyedek díszítik az utcát. A Táblás utcában fiatalabb és lazább térállásba telepítették a japán akácokat, ezért jelenleg kevésbé karakteres képet mutatnak. A telephelyeken belül elég változatos fafajokkal találkozni. A leggyakoribb a bálványfa, zöld juhar, melyek jobbára spontán megtelepedés eredményeként jelentek meg a területen. Hasonlóan nagy számban van jelen, de már tudatos telepítés eredményeként jelent meg a területen a fehér akác, korai juhar, nyugati ostorménfa nagylevelű hárs, kínai nyár, jegenyenyár, stb. Az utóbbi években rendezett zöldfelületekre általában az alábbi fajokat telepítették: magas kőris, koprai juhar, nagylevelű hárs. Az elhanyagoltabb telephelyeken jelenleg is erősen terjednek a gyomosításra hajlamos fafajok: fehér akác, zöld juhar, bálványfa.


74



KÖZLEKEDÉSI VIZSGÁLAT 1. Közúti hálózati kapcsolatok A terület elsőrendű főúthálózati kapcsolata az M5 autópálya fővárosi bevezető szakasza. A 2x2 sávos főútnak a Határ úti, különszintű csomópontja biztosítja az Illatos út és a József Attila lakótelep gyűjtőútja, a Napfény utca kapcsolatait és a főút csúcsidőszaki forgalma 2000 Ejármű/óra/irány, kapacitását az Ecseri úti jelzőlámpás csomópont határozza meg. Az Ecseri úti szintbeni csomóponthoz csatlakozik a területet kiszolgáló Gyáli út is. A Határ út 2x1 sávos elsőrendű főút, az M5 bevezetés csomópontjánál 2x2 sávra bővül. Az Illatos út másodrendű főút a Soroksári út felé irányuló forgalmat bonyolítja le. A 2x1 sávos Illatos út, a Ferencvárosi rendező pu. alatt átvezető szakasza 2x2 sávra bővül. Az Illatos úthoz csatlakozik a Táblás utca – Ecseri út útvonal. Az Ecseri út szintén másodrendű főút, a terület fő kapcsolata a Üllői út felé, 2x1 forgalmi sávos. A területet nyugatról határoló Epreserdő út a József Attila lakótelep gyűjtőútja. Az Ecseri út – Epreserdő utca csomópontban a járműosztályozók nincsenek kiépítve, a csomópont csak jelzőtáblával szabályozott, kis kapacitású. A területnek belső kiszolgáló közúthálózata nincs, az egyetlen közút a Kiskalmár utca a Gyáli úthoz csatlakozó zsákutca, a Táblás közhöz kapcsolódó déli vége közforgalom elől elzárt közterület.

2. Tömegközlekedési kapcsolatok A területet a gyorsvasúti hálózat nem érinti, a 3. metróvonal Ecseri út állomása az Epreserdő utca – Ecseri út csomóponttól 300 m-re van. A terület keleti határán húzódik a 3-as villamos pályája, a járat közvetlen kapcsolatot biztosít, a X., XIV és XX. kerület felé, átlagosan 7 percenként közlekedik, megállója az Ecseri útnál, a Fehérakác utcánál és a Határ útnál van. A területet érintő autóbuszjáratok közül a 54-es és 55-ös járat az Illatos úton közlekedik, a Boráros tér és Pestszentimre között, megállója a Táblás utcánál és a Határ útnál van. A 181, 281-es autóbuszjárat az Aszódi úti és a József Attila lakótelep utasforgalmát bonyolítja le, a területet az Ecseri út – Epreserdő u. vonalán érinti, csúcsidőben 7, napközben 12 percenként közlekedik. Az M5 bevezető szakaszán közlekedő 257E autóbusz járatnak nincs a területtel kapcsolata. A Határ út menti területek utasforgalmát az 52-es villamos, illetve a 66, 66E, 123-as autóbuszjáratok bonyolítják le. 3. Parkolás A területen a legjelentősebb forgalmú létesítmény a Gyáli úti Metró Nagyker Áruház, kapcsolatait a Gyáli úttal egyirányúsították, a kihajtó jelzőlámpás szabályozású, 600 férőhelyes parkolója 8000 m2 kereskedelmi terület igényeit meghaladja. MŰ-HELY TERVEZŐ ÉS TANÁCSADÓ ZRT. / E-mail: [email protected] / TEL: 312 4570 / FAX: 312 2598

75



A Gyáli út menti telephelyek közül a Sconto bútoráruház parkolóterülete 68 férőhelyes, a Gyáli út 33. sz. kereskedelmi területen 50 parkolóhely épült. A Gyáli út és az M5 autópálya közötti sávban épült autós szolgáltató létesítmények megközelítése a Gyáli út felől lehetséges, az OTÉK szerint szükséges parkolóik telken belül megépültek. Az FKF Rt. telephelyét az M5 autópálya bevezető szakasza kettévágta, ezért a két területegység között rámpás, gyalogos aluljáró épült. A Gyál úti menti irodaházak előtt a közúton 2x18 férőhelyes parkoló épült. A telep üzemi része az Ecseri út felől közelíthető meg, illetve behajtás az M5 bevezetés felől lehetséges. A területen belül a kommunális teherjárművek és a személygépkocsik számára megfelelő számú parkolót jelöltek ki. A DHL telephelye az M5 bevezetés felől kisíves kapcsolatokkal közelíthető meg. A szolgálati járművek és a dolgozók parkolói telken belül kiépültek, a megközelítést biztosító zsákutcában leállósáv van. A Tesco parkolója 600 férőhelyes, a behajtás az Ecseri útról az északi telekhatárnál van, a kihajtás déli irányban a 38236/764 hrsz. úton történik. A

38236/622

hrsz.

irodaházhoz

a

telken

belül

az

Ecseri

út

mentén

épült

parkoló

(35 fh). Az Ecseri úti Autoker területét a Gyáli útról és a Táblás közből megközelíthető 100 férőhelyes belső parkoló és az Ecseri úton 20 férőhelyes merőleges beállású parkoló szolgálja ki. A Táblás utca menti korszerű telephelyek (BWP, Hírker, Berner, Renault Deltasped) szükséges tehergépkocsi és személyautó parkolói telken belül kiépültek, de a Táblás utca mentén jelentős közterületi parkolóterületek is vannak. A Gyáli úthoz csatlakozó Kiskalmár utca mindkét oldalán teljes hosszban merőleges beállású parkolóterület épült ki, összesen kb. 200 férőhellyel. 4. Kerékpáros, gyalogos kapcsolatok A terület határán halad a Gyáli út – Ecseri út – Epreserdő utca – Napfény utca irányú fővárosi jelentőségű kerékpárút. Az M5 autópálya bevezető szakasza által elvágott területrészek közötti gyalogos kapcsolatot az FKF Rt. telephelyén belül gyalogos aluljáró, a Fehérakác utcánál és a benzinkútnál jelzőlámpás, szintbeni gyalogos átjáró biztosítja.


76




77




78



KÖZMŰ VIZSGÁLAT A meglévő közművezetékek vízszintes és magassági adatait üzemeltetői nyilvántartás, illetve helyszíni szemrevételezés alapján tüntettük fel. Összességében megállapítható, hogy a terület és tágabb környezete hagyományos rendszerű közműhálózattal a jelenlegi igényszintnek megfelelően ellátott.

VÍZIKÖZMŰVEK VÍZELLÁTÁS A vizsgált terület környezetében épült vízvezeték-hálózat körvezetékes rendszerben üzemel. A terület a Fővárosi Vízművek Zrt. 20. Pesti alap vízellátási nyomásövezetben helyezkedik el. A térséget ellátó medence fenékszintje 137,92 m B. f. A terület kommunális- és külső tűzoltó vízigényét az alábbi méretű elosztó vezetékek biztosítják: • Ecseri út

DN150, illetve DN300;

• Gyáli út

DN200;

• Illatos út

DN150-200;

• Táblás u.

DN150;

• Táblás köz

DN150;

• Kiskalmár u.

DN150;

• Határ út

DN80 és DN400;

• Nagykőrösi út

DN200.

A fenti kommunális vízvezetékek mellett ipari vízvezeték található: • Gyáli út • Illatos út

DN150; DN600-800.

A vizsgált terület tűzoltó vízigényét a közterületi vízvezetékekre telepített tűzcsapokon keresztül biztosítják. A vízhálózatban uralkodó víznyomás 2,5-3,0 bar. A vizsgált terület B.113,50 - B.115,50 m szintek között helyezkedik el. CSATORNÁZÁS A vizsgált terület vegyes rendszer szerint csatornázott, vagyis megtalálható a túlnyomó részt egyesített rendszerű csatornahálózat mellett helyenként csapadékcsatorna is. A gravitációs csatorna hálózatot a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. üzemelteti. A terület a Ferencvárosi szivattyútelep vízgyűjtő területéhez tartozik. A terület vízelvezető hálózatának végső befogadó a Duna.


79



A területen áthaladó főgyűjtők: • Gyáli úti (egyesített rendszerű)

125/160Pb2vbkté, 130/160 t/b+kl;

• Illatos úti (egyesített rendszerű)

70/105 t/b+kl, 125ROCLA;

• Illatos-árok nyílt és zárt szakasza

140/130bé/b, 1360ROCLA.

Megjegyezzük, hogy a Gyáli úti főgyűjtő (125/160Pb2vbkté) az Epreserdő utcától, a 3-as villamos vonalát keresztezi, majd a hrsz: 38236/497 ingatlan területén halad keresztül és kanyarodik a Gyáli útra az Ecseri út gyáli út sarkán. A vizsgált területen az alábbi gyűjtőcsatornák üzemelnek: • Gyáli út (egyesített rendszerű) • Ecseri út (egyesített rendszerű) • Feketeakác utca (egyesített rendszerű)

DN300-500, 60/90-70/105 t/b; DN300-400 KG-PVC és 60/90 t/ b; Dk200 és 315 KG-PVC;

• Feketeakác utca (csapadék) • M5 autópálya mentén (egyesített rendszerű)

Dk315 KG-PVC; Dk300- 500KG PVC és DN 800ac;

• M5 autópálya mentén (csapadék) • Táblás u. • Táblás köz • Nagykőrösi út (egyesített rendszerű) • Határ út (egyesített rendszerű)

Dk400 KG-PVC; DN300 vb; DN600 b; 70/105 t/b+kl; DN500b.

A vizsgált területre hulló csapadékvizeket általában az egyesített rendszerű csatornahálózat vezeti el. Van azonban néhány kiépített (lásd fenti részletezést) csapadékvíz csatorna a területen, amelyek befogadója az Illatos-árok.

ENERGIA KÖZMŰHÁLÓZATOK A tervezési területen található közterületeken épült közműhálózatok nyomvonalát az üzemeltetői adattárakban fellelhető nyilvántartás, illetve helyszíni szemrevételezés alapján tüntettük fel. A részletes rendezés tárgyát képező területre vonatkozó általános és alapadatokat a generáltervezői és a bevezető szakirodalom részletesen rögzítette. Jelen szakági tervanyagunkban kizárólag az energia közműhálózatokkal kapcsolatos vizsgálataink eredményének ismertetésére szorítkozunk. Általánosságban rögzíthető, hogy a szorosan vett vizsgált terület Dél -; Dél-nyugati határvonala mellett Ipari - jellegű létesítmények, Intézmények telephelyei; Északi részén pedig a Közterület – Fenntartó Vállalat Műszaki központja – Forgalmi telephelye üzemel, a terület középső részén pedig jelenleg Kereskedelmi - létesítmények találhatók.


80



VILLAMOSENERGIA-ELLÁTÁS A Szabályozási Terv által érintett terület, és közvetlen környezetének primer oldali 10kV-os tápfeszültség ellátása a Népligeti 120/10 kV-os; és a Pesterzsébeti 120/10 kV-os alállomásokat összekötő 10 kV-os földkábel hálózatokkal történik. Nagyfeszültségű hálózatok A tervezési területen kívül, de annak közvetlenül az Észak - keleti határvonala mellett az Epreserdő utcával párhuzamosan illetve területünk Dél - keleti részén, a Határ úttal párhuzamosan húzódik a Népligeti -; és az Albertfalvi - 120/10 kV-os alállomások között kiépített kettős rendszerű 120 kV-os szabadvezetékes villamos-energiát szállító távvezeték szakasz. Középfeszültségű táppontok és hálózatok A tervezési terület és közvetlen környezetének villamosenergia-ellátását tehát a fent rögzített két 120/10 kV-os alállomástól induló középfeszültségű földkábel hálózatok szolgáltatják, melyek nyomvonalai a gyalogos közlekedésre szolgáló járdák burkolatai alatt húzódnak. A vizsgált területet észak-keleti irányból megközelítő, középfeszültségű gerinc vezeték hálózatok a Népligeti 120/10 kV-os alállomástól az Ecseri út páros -; és páratlan-számozású oldalán vezetett kábelívekkel csatlakoznak a szóban forgó területre. Az egyik ág, az Ecseri út páratlan oldalán vezetett két párhuzamos kábelív, behurkol a Vendéglátó Iskola 7779.sz. ÉHTR állomásához. A másik ág, az Ecseri út páros oldalán vezetett kábelív, felfűzi a Közterület – Fenntartó Vállalat 2245.sz. ÉHTR állomását, ezt követően nyomvonal–vezetése keresztezi az Ecseri utat; az M5-ös út bevezető szakaszát; a Gyáli utat; itt behurkol az Osztag utcai 1453.sz. ÉHTR állomáshoz majd elhagyja a vizsgált területet. A Pesterzsébeti 120/10 kV-os alállomástól három 10 kV-os földkábel ív a Gyáli úton Észak - nyugati irányából, az Ecseri utat keresztezve lép be a tervezési területre. Vonalvezetésük a Gyáli út páratlan számozású oldalán húzódik. Az egyik ág az Ecseri út páros oldalán halad tovább, majd befordul a Táblás – közbe, felfűzi a Szerviz – állomás 2071.sz. AHTR tip. transzformátor állomását, majd ezt követően a Táblás utcába, és a 8525.sz. ÉBTR típusú transzformátor állomáshoz csatlakozik, a visszatérő kábel ív a fent rögzített nyomvonalon haladva keresztezi az Ecseri utat, majd elhagyja a vizsgált területet. A másik ág nyomvonala, két párhuzamos kábelívvel az Ecseri utat keresztezi, és a Gyáli út páratlanszámozású oldalán tovább halad, majd a Gyáli utat keresztezve felfűzi a 8805.sz. BHTR - C típusú épületben elhelyezett transzformátor állomást; majd a visszatérő kábel hurokkal a 8609. sz. AHTR - C típusú állomáshoz csatlakozik.


81



A primer gerincág másik kábelívének nyomvonalvezetése ezt követően a Gyáli út páratlan számozású oldalán halad tovább; illetve behurkol a 7343. sz. ÉHTR transzformátor állomásához, majd a 6317. sz. AHTR állomáshoz kiépített kábelhurokkal ismét keresztezi a Gyáli utat, ezután primer feszültséget szolgáltat a 8119. sz. ÉHTR transzformátor állomás részére, majd befordul az Illatos útra. Itt keresztezi azt majd felfűzi a 9147. sz. ÉHTR állomását, a visszatérő kábelág az Illatos úton tovább húzódva a 7181. sz. ÉHTR állomást, majd újra keresztezi az Illatos utat, primer feszültséget szolgáltat a 3619. sz. ÉHTR transzformátor állomás részére, és végül újabb kábel hurkot indít a Táblás utcában lévő 4021. sz. ÉBTR állomáshoz, majd a visszatérő kábelív elhagyja a vizsgált területet. Egy további 10 kV – os földkábel ív szeli át vizsgált területünk Dél – keleti határvonalát a Határ út beépített, és számozott oldalán vezetett nyomvonallal. A fentiekben felsorolt 10/0,4 kV-os ÉHTR típusú transzformátor állomásokon keresztül történik tehát a vizsgált terület és közvetlen környezetének villamosenergia-ellátása. A rendelkezésünkre álló alapadatokból és helyszíni felmérésünk alapján rögzíthető, hogy a közületi -, és ipari - jellegű fogyasztók „saját”-; míg a vizsgált területünk közelében, de azon kívül elhelyezkedő „lakótelepek” lakossági fogyasztói a területünkön kívül eső „kommunális”- transzformátor állomásoktól kapnak villamos energiát. Kisfeszültségű hálózatok Az intézményi -, és ipari fogyasztók a részükre telepített önálló transzformátor állomásoktól saját területükön belül kiépített kisfeszültségű hálózatokon keresztül vételezik a villamos energiát. A vizsgált területen kívül, a környező utcákban a meglévő; „lakótelepi”, és kertvárosi jellegű beépítések lakó épületei esetében; a villamos energia ellátás a 10/0,4 kV-os transzformátor állomások szekunder kapcsaitól indított földkábeles; illetve kisfeszültségű gerinchálózati kitáplálásokkal; az elosztó hálózatok kisfeszültségű földkábelekkel, vagy betonoszlopos kisfeszültségű szigetelt – kötegelt vezetékekkel valósult meg. Közvilágítás A

rendezési

terület

meglévő

közvilágítási

rendszerének

táppontjait

a

közép/kisfeszültségű

transzformátorállomásokba telepített közvilágítási kapcsoló egységek képezik. Az innen kiinduló közvilágítási áramkörök a vizsgált terület érintett szakaszainak túlnyomó részén, földkábeles hálózatokkal, míg az Illatos úton; a Táblás közben; a Gyáli úton; és az Ecseri út végén; a meglévő betonoszlopos; vagy betongyámos, fa-oszlopos; kisfeszültségű vezeték hálózatok tartószerkezetein, velük együtt, kerültek kiépítésre. Az üzemelő közvilágítás megoldásmódja, és a közvilágítási hálózatok és berendezések is igen változatos arculatot mutatnak. A közvilágítási berendezések korszerűsítése a nátriumosítási program keretében, az energiatakarékos fényforrások beépítése a Szabályozási terv által érintett utcák teljes szakaszán meg történt.


82



A közvilágítás jelenlegi helyzete: Az M5-ös út bevezető szakaszán: Útközepes elrendezésű, osztósávban elhelyezett 11 - 12 m fénypontmagasságú, 1,5m – es karkinyúlású egy-; kettő-; és

négy-karú kúpos acél kandeláber oszlopokra szerelt, Tungsram –

Schréder, ONIX típusú lámpatestekben 150 - 250W-os, Na fényforrásokkal. Az Ecseri út közepén: a kisfeszültségű szigetelt szabadvezeték hálózatok beton tartóoszlopain egyoldalas elrendezésű, oszloptoldós karon 8m fénypontmagasságú, Tungsram – Schréder, Zafir típusú lámpatestekben 100 W-os Na fényforrásokkal. Az Ecseri út további szakaszán, az Illatos -; és a Gyáli - úton, a Fehérakác -; és a Kiskalmár utcákban: egyoldalas elrendezésű, 8 m fénypontmagasságú, 1m–es karkinyúlású egy-karú kúpos acél -; és beton kandeláber oszlopokra szerelt, Tungsram – Schréder, ONIX típusú lámpatestekben 150W-os Na fényforrásokkal. A Táblás utcában: a kisfeszültségű szigetelt szabadvezeték hálózatok beton tartóoszlopain egyoldalas elrendezésű, oszloptoldós

karon 8m fénypontmagasságú, import

lámpatestekben 100

-

150 W-os

Na

fényforrásokkal. A Táblás – közben: egyoldalas elrendezésben, a kisfeszültségű szabadvezeték hálózatok betongyámos fa tartó oszlopain 7m fénypontmagasságú, import lámpatestekben, 70W-os Na fényforrásokkal (irányfény kategória). A vizsgált területen kívül, annak közvetlen közelében a környező utcákban a meglévő; zömében kertvárosi jellegű beépítés lakóútjain egyoldalas elrendezésű, oszlopfejes teleszkópos alu oszlopokon 5m fénypont magasságú, import lámpatestekben 70 W-os Na fényforrásokkal irányfény kategóriájú közvilágítás üzemel. HŐENERGIA ELLÁTÁS Jelen tervünk által érintett területen belül a beépítési volumennek megfelelően központi jellegű hőenergia ellátó rendszerek valósultak meg. A meglévő épületek esetében a téli hőveszteség pótlására, valamint a használati melegvíz előállítására, továbbá főzési; és technológiai; energiahordozóként távhő, és vezetékes földgáz kerül felhasználásra.


83



TÁVHŐELLÁTÁS A szabályozási terv által érintett területen Közterület Fenntartó Vállalat; a volt AUTOKER telephelyei; továbbá a tervezési területen kívül eső a Vendéglátóipari szakiskola, és a József Attila lakótelep épületei távhő ellátást kapnak. A hőszolgáltatás táppontja a Kőbányai fűtőmű, az innen indított, és a vizsgált területre a lakótelepi hőelosztó aknától csatlakozó 2db DN 250 mm - es Forróvizes gerincvezetékről az Ecseri úton Északkelet – Délnyugati irányban vezetve érinti a tervezési területet. A fenti gerincvezetékről tehát az Ecseri út páros számozású oldalán 2db DN 150 mm-es csővezetékkel; a Vendéglátóipari szakiskola - részére szolgáltatja a hőenergiát. Az Ecseri út páratlan számozású oldalán vezetett 2db DN 250 mm-es csővezetékkel; a Közterület Fenntartó Vállalat részére; majd erről az ágról tovább csatlakozva 2db DN 200 mm-es csővezetékkel, a volt AUTOKER telephelyeinek hőközpontjai részére szolgáltatja a hőenergiát. A hőenergia előállítás további primer energiahordozójaként a vizsgált területen vezetékes földgázenergia áll rendelkezésre az alábbiak szerint: FÖLDGÁZELLÁTÁS Szakági tervlapunkon rögzítettek szerint a részletes szabályozás alá vont területen földgázhálózati ellátás szempontjából három nyomásfokozatú vezetékhálózat üzemel. A földgáz szolgáltatást igénybe vevő intézményi-, és ipari fogyasztók nagy része középnyomású földgázvezeték hálózatokról kap gázellátást, míg az Ecseri út végén, és a Táblás utcában növeltkisnyomású; illetve az Ecseri út, és a Gyáli út középső szakaszán, valamint a Határ úton kis-nyomású földgázhálózatok épültek ki. A Táblás utcai DN 100 mm-es acélcsöves gerinc vezetékkel táplált, Ecseri úti nagyközép/növeltkisnyomású körzeti gáznyomás szabályozó berendezéstől kiépített földgázvezeték hálózatokon keresztül történik. A szóban forgó területi egységek kis-nyomásfokozatú földgázellátása a budapesti 40 bar-os nagynyomású körvezeték hálózatról táplált Salgótarjáni úti (FŐGÁZ) gázfogadó állomástól Dk 160 mmes nagyközépnyomású PE műanyag csővezetékkel táplált Távíró utcai, továbbá a Határ úti, az itt húzódó, DN 400 mm-es acélcsöves gerinc vezetékről csatlakozó, nagyközép/kisnyomás fokozatú -; körzeti gáznyomás szabályozó berendezésektől kiépített földgázvezeték hálózatokon keresztül történik. Nagyközép-nyomású földgáz vezeték hálózatok Fent rögzítettek szerint tehát a földgázhálózati tápponttól az Illatos úti nagyközépnyomású DN 200 mm-es acél gerincvezeték hálózatról, a Gyáli úton indított Dk 160 mm-es elosztó-vezetékkel, valamint a Határ úti, DN 400 mm-es acélcsöves gerinc vezetékről, illetve további helyi leágazásokkal táplált ipari gáznyomás szabályozó berendezésekkel történik a közületi jellegű intézményi földgáz-fogyasztók ellátása.


84



Növelt-kisnyomású földgáz vezeték hálózatok A vizsgált terület Észak-nyugati részének földgáz ellátása ugyancsak az Illatos úti nagyközépnyomású DN 200 mm-es acél gerincvezeték hálózatról táplált, a Táblás utcában kiépített DN 100 mm-es acélgerinc vezetékről csatlakozó, Ecseri úti nagyközép/növelt-kisnyomású; körzeti gáznyomás szabályozó berendezéstől : o

Az Ecseri úti gerincvezeték Dk 200 mm-es PE csőhálózattal, és a róla leágaztatott;

o

Táblás-közi leágazás Dk 160mm-es PE műanyag hálózatokkal, illetve az innen folytatólagosan tovább vezetett;

o

Kiskalmár utcai gázvezeték Dk 110 mm-es PE csőhálózatokkal kiépített növelt

kisnyomású

földgázvezeték hálózatokon keresztül történik. Kisnyomású földgáz vezeték hálózatok A vizsgált Terület kisnyomású földgáz energia-ellátása a fent rögzítettek szerint tehát a Távíró utcai nagyközép/kisnyomású körzeti gáznyomás szabályozó berendezésektől az alábbiak szerint történik. A kisnyomású gerincvezeték nyomvonala az Ecseri úton Északnyugati irányból közelíti meg a vizsgált területet, a róla csatlakozó; elosztó-hálózati elemek kiépítettsége a következők szerint valósult meg: o

Az Ecseri úti gerincvezeték DN 200 mm-es acél csőhálózattal, és a róla leágaztatott,

o

Gyáli úti gerincvezeték Dk 110mm-es PE műanyag hálózattal,

o

A határ úti gerincvezeték Dk 200mm-es PE műanyagcsöves hálózattal, - épült ki.

A fenti gázvezeték hálózatokról indított fogyasztói leágazásokon keresztül történik ezen a területi egységen belül, a meglévő épületek, és az egyéb létesítmények közvetlen kisnyomású földgázellátása. A földgázvezetékek felülvizsgálata és karbantartása tervszerű, az esetleges hibák kijavítása folyamatosan történik. Jelenlegi állapotuk és üzemvitelük megfelelő. TÁVKÖZLÉS - HÍRKÖZLÉS – TELEKOMMUNIKÁCIÓ TÁVBESZÉLŐ-HÁLÓZATOK A IX. kerület a Magyar Telekom Távközlési Nyrt. ”Ferenc” Távbeszélő Gócközpontjához tartozik, a közvetlen kiszolgáló, a Távíró utcai HOST alközponti berendezés. A vizsgált terület irányába, az Ecseri út -; a Gyáli út -; és a Határ út - érintett szakaszainak mindkét oldalán, illetve a Fehérakác, és a Kiskalmár utcában továbbá a Táblás-közben, és a Táblás utcában a beton tömbcsatornás, és műanyag védőcsöves alépítmények és páncélos távközlő kábelek húzódnak a járdaburkolatok

alatt.

Az

alépítményekben

haladó

távközlőhálózati

elosztó,

csatlakozó

és

törzskábelekkel; és távbeszélő vezetékekről történik az intézményi, és ipari jellegű, valamint a lakossági ellátás. A közvetlen előfizetői csatlakozások tápfej szekrényes kifejtő egységekkel kerültek kiépítésre. A vizsgált területen belül, a fenti utcák érintett szakaszán, a közületi, és a lakóépületek távbeszélő - hálózati ellátása, az alépítményi törzshálózatról, földkábeles hálózati kitáplálással; míg a


85



Táblás-közi „lakótelep” távbeszélő hálózati ellátása betongyámos-faoszlopos légvezetzék-hálózatokon keresztül történik, a vonatkozó szakági tervlapunkon rögzítettek szerint. A tervezési terület határvonalain belül a közforgalmú üzemanyagtöltő állomásokon, és a gyors éttermekben található nyilvános távbeszélő állomás. A távközlési hálózatok folyamatosan épültek ki, és valamennyi előfizetői igényt kielégítenek. Az adatátviteli és hírközlési kapcsolatok megvalósítására szintén a fenti távközlési vezetékeken keresztül nyílik lehetőség. A tervezési terület távbeszélő-hálózati ellátása 100%-osnak minősíthető, a Magyar Telekom Nyrt. a térségben színvonalas szolgáltatást nyújt. Igény esetén mód van ISDN rendszerű hálózati csatlakozásra, illetve a távbeszélő-hálózatokon keresztül lehet igénybe venni az Internet és ezen belül az E-mail szolgáltatásokat. MOBIL TÁVKÖZLÉS A tervezési terület mobil-távkölési ellátás szempontjából lefedett övezetnek tekinthető; helyszíni felmérésünk során mindhárom hazai Mobil Távközlési Szolgáltató cég által üzemeltetett hálózatra fel tudtunk jelentkezni. A vonatkozó szakági tervlapunkon rögzítettek szerint, általában a meglévő épületek tetőszerkezetein, önálló tartóoszlopon, illetve a „felhagyott” gyárkéményeken mobil távközlési -; telekommunikációs – antenna berendezések, illetve a hozzájuk tartozó bázis állomások üzemelnek. HÍRKÖZLÉS A vizsgált területen kívül, de annak közvetlen közelében, az Ecseri út – Epreserdő út nyomvonalon, a páros oldali járdák alatt vezetve húzódik keresztül a Népligeti; és a Pesterzsébeti 120/10 kV-os alállomások között kiépített ELMŰ Hírközlő – kábelhálózata. Az Intézményi; ipari; és a lakossági (polgári) adatátviteli és/vagy hírközlési kapcsolatok megvalósítására a vizsgált területen belül az előző fejezetben leírt, Távközlési vezetékeken keresztül nyílik lehetőség. TELEKOMMUNIKÁCIÓ A kábeltelevíziós mamutcégek piaci területfelosztása következtében a vizsgált terület az „UPC Magyarország” Rt. ellátási körzetébe tartozik. A

Szolgáltató

a

kábeltelevíziós

hálózati

rendszer

elemeit

kiépítette;

a

már

beüzemelt

hálózatszakaszokon, a vizsgált terület irányába, a beton tömbcsatornás, műanyag védőcsöves távközlési alépítményekben kerültek kiépítésre a kábeltelevíziós vezetékrendszerek. Ahol a szolgáltató a meglévő rendszer teljes kiépítését elvégezte, ott az előfizetőkkel kötött új szerződések keretein belül végzi a telekommunikációs szolgáltatást. A kiépített rendszerek és hálózati elemek alkalmasak adatátviteli és „Internet” - es hírközlésekre is.


86



TELEPÜLÉSRENDEZÉSI JAVASLAT

Városszerkezeti illeszkedés (Városszerkezeti jövőkép) A város szerkezetét alkotó legfontosabb közlekedési tengely a Budai-hegyvidék vonalát követő az M1M7 autópálya – Hungária körút – 10. főút tengely, melyet kiegészít a tervezett Körvasúti körút, melynek nyomvonala mindkét végén egyesül a Hungária körúttal. A „parittya-szerű” főútpár Budapest fontos szerkezeti elemeit választja szét és köti össze. Elkülöníti a főváros eltérő karakterű területeit: a belső mag, a két út közötti sáv és a külső kertvárosi és lakótelepi gyűrű elemeit. Ugyanakkor összekapcsolja a sugárirányú közlekedési kapcsolatokkal tagolt területeket. Az útgyűrű elemeire a közösségi közlekedésben is fontos szerep hárul, mert az elővárosi vasút nyomvonalai, illetve a közúti közlekedési hálózatok itt haladhatnak, kereszteződéseikben fontos központi helyek, városszerkezeti sűrűsödések születhetnek, amint korábban is születtek. A kötöttpályás közlekedéssel kombinált közútgyűrű összeköti az autópályák és más főutak bevezető szakaszait fontos eszközváltási lehetőségeket kínálva. A Belső városmag területe a pesti és a budai oldalon is túlnyúlik a Nagykörút vonalán. Ez a terület határozza meg Budapest arculatát, ezért minden beavatkozásnak a megőrzést és az élő, vonzó városközpontot kell szolgálnia. Az autóhasználat radikális visszaszorításának a gyalogosforgalom prioritását kell szolgálnia. Növelni kell a zöldfelületek arányát a közterületek fásításával, parkosításával, a közterületek minőségének javításával. A beépítési sűrűséget csökkenteni kell, javítani kell az udvarok légtérarányait: teraszok, minőségi üzletek, vonzó kulturális célpontokra, gyalogosbarát közterületekre van szükség, ahol a múlt emlékei a turizmus célpontjai is egyben. A külső gyűrű sajátosan heterogén térség, ahol a budai Békásmegyer-Ófalu, Csillaghegy vagy Budafok dombos

területei

mellett

a

pesti

síkság

kertvárosai

sorakoznak

Kispesttől

Újpestig.

A gyűrűt a lakótelepek intenzív foltjainak sora tarkítja Csepeltől Pesterzsébeten át Újpalotáig. Ez a terület – bár viszonylag homogénnek látszik – valójában igen összetett és rendkívül vegyes, és amelyet a hagyományos terjedelmes, extenzív iparterületek (Ferencváros, Kőbánya, Újpest), jelentős beépítetlen térségek (vasúti területek, temetők stb.) és kiterjedt kereskedelmi – szolgáltató területek tarkítanak. A gyűrű a városszerkezet megújításának kulcs-területe. Szervező és elosztó szerepet tölt be a belső mag és a külső gyűrű között. Tehermentesítő szerepének lényege, hogy az itt kialakítható funkciók széles skálája: megállítsa a belső meg területe felé igyekvők jelentős hányadát, munkalehetőséget, intézményi-, kereskedelmi-, szolgáltató- és egyéb funkciókat biztosítva az ide érkezők számára csökkentse a belső magra nehezedő terhelést, mert az ide telepített funkciók kifelé vonzzák a belső mag lakóit. A terület jellegzetessége a két főút gyűrűje vagyis a két elosztó „pálya” közötti fekvés, ami kiváló feltárást és kapcsolatokat biztosít a területsáv peremein. A gyűrűben a városszerkezeti sűrűsödések, alközpontok, az intenzív városias lakóterületek és a zöldterületek foltjai váltakoznak. Ez a


87



terület ma igen vegyes állapotú térség, ezért – annak érdekében, hogy távlati városszerkezet-szervező szerepét betölthesse – tudatosan törekedni kell a terület célirányos fejlesztésére. A két főút gyűrűje közötti területsáv a belső maggal együtt önálló makroszerkezeti egységet képez: a főváros szerkezetét és működését meghatározó területként. Itt koncentrálódnak a közösségi célú területek nagyvárosias városrész-központjai, több kerületet, városszerkezeti szektorokat ellátó funkciók sűrűsödéseiként.

Budapest szerkezeti gyűrűi: a Hungária körút és a Körvasúti körút

Budapest szerkezeti gyűrűje a belső maggal: a két körút közötti sáv: az „átlapolás sávja”

Budapest lehetséges struktúra-modellje

A terület a városszerkezetben

A két főút gyűrűje közötti területsáv Budapest szerkezeti megújításának kulcsterülete. A Hungária körút és a Körvasúti körút közötti terület eltérő karakterét aláhúzza a fizikai elválás mellett a sugárirányú kapcsolatok minősége és intenzitása is. A vizsgált térségben – a Ferencvárosi pályaudvar MŰ-HELY TERVEZŐ ÉS TANÁCSADÓ ZRT. / E-mail: [email protected] / TEL: 312 4570 / FAX: 312 2598

88



térségében – természetesen fed át a vasúti kapcsolat (nemzetközi, országos, regionális és elővárosi kapcsolat), az M5 autópálya melletti terület olyan fejlesztési csomópontok között fekszik, mint például Kőbánya központjának környéke és a Nagyvásár-telep (DunaCity), mely szervező csomópontok, eszközváltási pontok térségei. Mindegyik potenciális fejlesztési mag más adottságú, más szerepkörű lehet, miközben azonos funkciókat be kell, hogy betöltsenek. A fenntartható fejlődés jegyében még körültekintőbben kell kidolgozni a fejlesztések jellemzőit és a fejlesztések időbeni ütemezését minden esetben a főváros és térsége egészének érdekeit szem előtt tartva. A főváros struktúrájának sematikus modelljén karakteresen megjelenik: a Duna és szigetei, a belső történeti városmag, a kiegészítő városias lakóterületek foltjai, a gyűrűt kísérő kiterjedt zöldfelületek fűzére a városrészközpontok sora a hegyvidéki lakóterületek a pesti oldal kertvárosias területeinek és lakótelepeinek területei, de látható a főbb sugárirányú utak vonala is. A tudatos és célirányos városrendezés feladata, hogy kidolgozza a jövőkép eléréséhez vezető út lépéseit, a gazdaságilag is megalapozott, fenntartható városszerkezet részleteinek meghatározásával és a szabályozás eszköz-rendszerének kialakításával. A makrostruktúra jónéhány további elemének elemzése, eldöntése is szükséges egy optimális városszerkezeti modell megvalósításához az alközpontrendszertől a hidak helyén át a kiépítendő új kapcsolatokig. A tervezési terület a fentiekben bemutatott szerkezeti modell integráns része, fontos munkahelyi zóna a Ferencvárosi pályaudvar és az M5 autópálya bevezető szakasza mentén, a Hungária körút és a Körvasúti körút között. A terület kiemelkedően jó pozíciót foglal el a regionális piaci, logisztikai tengelyen a Belváros és a belső mag ellátásához, ugyanakkor az M5 és az M0 autópályák, valamint a Ferencvárosi pályaudvar kedvező térségi és regionális kapcsolatokat biztosít. A terület optimális városi logisztikai központ, átrakodó, elosztó terület a különböző adottságú városszerkezeti egységek között.

Javasolt megoldás A tervezési területet két, jelenleg hatályos Szabályozási Terv fedi le. Az Illatos úttól északra fekvő terület túlnyomó része a hatályos terv alapján kiépült. A még nem beépült ingatlanok – ilyen a Táblás utca mentén a Kiskalmár utcánál, illetve az M5 bevezető szakasza mentén két oldalt – melyek várhatóan iroda, szállás, szolgáltatás, illetve kereskedelmi funkcióban épülnének be. Az Illatos úttól délre eső területen a BVM-ről leváló, önálló helyrajzi számra került telephelyek különböző vegyipari vállalkozásai jelentős fejlesztéseket hajtottak végre, de a terület nagyobb része még potenciális fejlesztési terület, ahol további üzemi funkciók, fejlesztések betelepedése várható. MŰ-HELY TERVEZŐ ÉS TANÁCSADÓ ZRT. / E-mail: [email protected] / TEL: 312 4570 / FAX: 312 2598

89



Az Illatos úttól északra eső területen több szabályozási probléma a jelenleg is érvényes szabályozási eszközökkel kezelhető. Ezek a következők: 1. Ecseri út mentén: Az FKFV Zrt. Keritése a jelzett szakaszon közterületre esik. Az előírt közterületi szélesség – 34,0 m – biztosítása érdekében a hatályos szabályozási terv előírása továbbra is fenntartandó. 2. Kiskalmár utca mentén: A Táblás köz csatlakozásánál a 38236/433 hrsz-ú terület egy kis része benyúlik Kiskalmár utca területébe. A Kiskalmár utcának 15,0 méteres szabályozási szélességet kell biztosítani, amit a 38236/433 hrsz-ú terület érintett határvonalának kiigazításával kell megvalósítani. További, a kiépülés során keletkező problémát a jelenlegi szabályozási tervbe beépítve lehet kezelni, ilyenek a: 1. a DHL telephelye: A DHL telephely használati területe belenyúlik a 38236/72 és 38243/8 hrsz-ú közterületbe. A közterület-magánterület határát szabályozási vonallal korrigálni kell. 2. az M5 autópálya és Gyáli út közötti, 38236/744, /765 és /766 hrsz-ú terület: A jelzett területsávban a benzinkúttól északra biztosítani kell a kerékpár út kanyarodását az autópálya bevezető szakasza felé, tovább az Epreserdő utca irányába. A hrsz 38236/766 és a 38236/622 területek között az autópálya bevezető szakaszára feljutás kialakítása nem valósult meg, helyette az üzemanyagtöltő állomástól délre kialakított összekötő út biztosítja a Gyáli út és az M5 csatlakozását. Az összekötő útszakasz (köz)területe a 38236/765 hrsz-ú területből elvéve alakult ki, az itt elcsatolt területet a közterület határainak módosításakor kell visszaadni. Az összekötő útszakasz és a 38236/765 hrsz-ú terület közös határának szabályozását korrigálni kell, úgy, hogy az útburkolat mellett a gyalogjárda is kialakítható legyen. A 38236/765 hrsz-ú és a 38236/622 hrsz-ú területek közötti közterületi határok módosításával a két terület csatlakozóvá válik. 3. A 38236/625 hrszú terület: A terület lekerítése és használata nincs fedésben a jogi telekhatárral, de a probléma kezelése nem igényel szabályozási beavatkozást, mivel mind a beépítés mértéke, mind a megépült épület használata megfelelően megoldható a jogi telekhatárokon belül is. 4. az M5 autópálya menti területek az Illatos út és a Határút között: Az M5 autópálya bevezető szakaszának kiépítésekor rendeltetésszerűen kialakított területek határait annak területigénye szerint rendezni kell. Az érintett területek: MŰ-HELY TERVEZŐ ÉS TANÁCSADÓ ZRT. / E-mail: [email protected] / TEL: 312 4570 / FAX: 312 2598

90



Hrsz 38230/18, kivett üzemi terület, hrsz 38230/27, legelő, erdő terület, hrsz 38230/28, kivett közterület, hrsz 38230/30, kivett közterület, hrsz 38243/2, kivett közforgalmi vasút, jelenleg keretövezetbe nem sorolt közlekedési közterület, az Illatos út része. 9. Hrsz 38230/32 terület A 926 m2 –es terület a földhivatali nyilvántartásban „kivett közforgalmú vasút” besorolással a MÁV tulajdona, tehát magánterület. Ugyanez a terület a Fővárosi Szabályozási Keretterv (FSZKT) szerint KL-KT övezetbe sorolt, tehát közlekedés céljára fenntartott közterület. Az ellentmondás

feloldandó.

A

terület

KL-KT

besorolású

és

használatú

(út)területek

kereszteződésében van, tehát a hrsz 38230/32 területet az FSZKT-nak megfelelően kell szabályozni.

BVM terület fejlesztési javaslata: A terület jelenleg egy nagy és néhány kisebb tulajdonosi-használati egységre tagozódik. Nincs egységes, jól áttekinthető belső közlekedési rendszere. Távlatban számítani lehet arra, hogy további területek különülnek el önálló helyrajzi számon. A jelenlegi tulajdonosi- és fizikai állapotok lehetővé teszik egy belső feltáróút rendszer kialakítását, ami figyelembe veszi a további telekalakítási szándékokat és a közterületi csatlakozási lehetőségeket is. A terület feltáró út rendszerének három közterületi csatlakozási pontja alakul ki. Egy a Határ úthoz ad kapcsolatot a terület DK-i határán, kettő az Illatos úthoz csatlakoztat hosszarányos helyeken (a Táblás úti csatlakozástól nyugatra és a 38236/762 hrsz-ú erdőterülettel szemközt. A belső feltárást két hosszanti, párhuzamos, önálló helyrajzi számmal rendelkező közhasználatú út biztosítja, lehetőséget adva a feltételezett telekalakítás nyomán kialakuló önálló területegységek megközelítésére. A terület gerincvonalában húzódó közlekedési sáv 24,0 m széles, ami lehetőséget ad a nagyméretű járművek akadálymentes mozgására. A terület iparvágány-hálózata egy korszerűtlen, ma már nem létező kapcsolatokra kialakított rendszer maradványa, jelentős helyigénnyel. A meglévő vágányhálózat egyszerűsítése, korszerűsítése javasolt.


91



BEÉPÍTÉSI KONCEPCIÓ Az Illatos úttól É-ra eső területen lényegében a már teljes kiépült munkahelyi terület kis mértékű kiegészítése várható a hatályos építési paraméterek által megengedett mértékben. Beépítési tartalék található a Kiskalmár utca alatti térségben, a Táblás utca két oldalán. Várhatóan üzemanyagtöltő állomás épülhet a Metró áruház területén attól délre a Gyáli út mentén. Az M5-ös autópálya bevezető szakaszának két oldalán található üres ingatlanokon szállás, szolgáltatás (kereskedelem) és iroda funkciókban várható fejlesztés. Ezek az ingatlanok – a Gyáli út és az autópálya közötti ingatlanoknak megfelelően – fekvő telkek. A beépítésük az FKF Zrt szociális épületei, a Retz bútoráruház, illeteve a nemrégiben épült Euroministorage épületeivel összhangban, az utakkal párhuzamosan kialakított módon képzelhető el. A parkolás több szintes mélygarázsban, vagy lábakra állított épület esetén, a terepszinten is megoldható. A tervezett épületek így illeszkednek a térséget meghatározó M5 bevezető szakaszán eddig kiépült, kísérő, térfalat alkotó beépítéséhez. Az Illatos úttól É-ra fekvő területre tervezett új beépítések közül a raktár funkciójú épületek fszt és fszt+1 emelet, míg a szállás és iroda épületek fszt+4 emelet magasságúak lehetnek. Az Illatos úttól D-re fekvő Budapesti Vegyi Művek területére – igazodva a kialakult üzemi funkcióhoz – elsősorban üzemi- és irodafunkció kerül letelepítésre. A térség napjainkra kialakult településszerkezete lényegében nem változik. A Budapesti Vegyi Művek tömbjének környezetével való napjainkra kialakult közlekedési kapcsolatai megmaradnak, az új belső szerkezet pedig a jelenlegi szerkezetre támaszkodik. A telekszerkezet azonban a mainál tagoltabb lesz, és az új beépítésekhez igazodik. A mai beépítés elsősorban a Táblás torkolatával szemben fekvő részen marad fenn, azon a részen, amely a tömb beépítésének történeti magját képezi. Az iroda funkciójú épületek a tömb szélén, az Illatos mentén, illetőleg a DK-i oldalon fszt+2 emelet és fszt+3 emelet magasságúra tervezettek, míg az üzemi funkciójú épületek fszt és fszt+1 emelet magasságúra épülhetnek. Az irodaépületek, valamint a szállásfunkciójú épület felépítése a „munkahely-kínálat” bővülését, illetőleg a térségbe irányuló személyforgalom megnövekedését vonja maga után.


92




93



TELEKALAKÍTÁSI JAVASLAT


94



ÖVEZETI JAVASLAT Az Illatos úttól északra eső területen a hatályos övezeti javaslat a Táblás utca mentén 45%-os beépítési- és 2,00 m2/m2 szintterületi paramétert határoz meg. A terület tényleges kiépülése nyilvánvalóvá tette, hogy ez a mérték túlzott és felesleges, mivel az elsősorban logisztikai funkcióval beépült ingatlanok átlagosan 1,2-1,3 szintszámmal, azaz 0,45-0,67 m2/m2 szintterületi mutatóval épültek be. A Kiskalmár utca menti területek esetében mind a megengedett beépítési mérték (55%), mind a megengedett szintterületi mutató – 2,4 m2/m2(!) – túlzott. Az elmúlt időszakban kiépült ingatlanok szintén alacsonyabb építési paraméterekkel rendelkeznek; (35-45% beépítési mérték, és 0,5-1,0 m2/m2 szintterületi mutató) A Gyáli út mentén fekvő területek esetében indokolt a 2,0 m2/m2 szintterületi mutató megtartása, míg a beépítési mérték esetén – melynek kihasználhatósága nagymértékben függ a telekmérettől – az M5 bevezető szakasza mentén fekvő, kisebb méretű telkek esetében indokolt az 50% megtartása, ahogyan ezt a hatályos övezeti terv is meghatározza. A megengedett legnagyobb beépíthető négyzetméter és szintterület a hatályos szabályozástól nem tér el.


95



A BVM területén a hatályos építési övezeti besorolás a következő:

Hatályos övezetek M-IX/1

M-IX/2

2

legkisebb megengedett telekméret

3000 m

6000 m2

legnagyobb megengedett telekméret

30000 m2

150000 m2

beépítés módja

SZ/Z

SZ/Z

legnagyobb megengedett beépítés

45%

40%

legnagyobb megengedett szintterületi mutató

2,4 m2/m2

2,4 m2/m2

építmény megengedett legnagyobb magassága

18,0 m

18,0 m

építmény megengedett legkisebb magassága

4,0 m

4,0 m

legkisebb zöldfelület

25%

25%

Javasolt övezet M-IX-4 3000 m2

legkisebb megengedett telekméret legnagyobb megengedett telekméret

-

beépítés módja

SZ

legnagyobb megengedett beépítés legnagyobb megengedett szintterületi mutató építmény megengedett legnagyobb magassága

45% 2,4 m2/m2 18,0 m (27,0 m)*

építmény megengedett legkisebb magassága

4,0 m

legkisebb zöldfelület

25%

* Az övezet területén – az Illatos út menti beépítés kivételével, – üzemtechnológiai okokból max. 27,0 m építménymagasságú épület, építmény is elhelyezhező.


96




97



ADATOK MUTATÓK, A MEGENGEDETT LEGNAGYOBB BEÉPÍTÉS ÉS SZINTTERÜLET: Telek Azonosító

Övezeti jel

Funkció terület

meglévő / tervezett

m2

Meglévő beépítés

Megengedett legnagyobb

szintterület

beépítés

szintterület

m2

%

m2

m2/m2

m2

%

m2

m2/m2

1 012

43%

1 488

0,62

1 191

50%

4 762

2,00

288

11%

288

0,11

1 337

50%

5 346

2,00

0

0%

0

0,00

2 510

50%

10 040

2,00

38236/438

M-IX-1

2 381

FIAT autószalon

38236/440

M-IX-1

2 673

Mc Donald's

38236/443

M-IX-1

5 020

iroda

38236/482

M-IX-1

5 613

Renault autószalon

1 369

24%

1 683

0,30

2 807

50%

11 226

2,00

38236/499

M-IX-1

6 795

FKF szociális ép, étterem

2 483

37%

6 112

0,90

3 398

50%

13 590

2,00

38236/506

M-IX-1

3 185

Nemzeti Színház raktár

1 020

32%

3 060

0,96

1 593

50%

6 370

2,00

38236/507

M-IX-1

3 184

Retz nagykereskedelem

1 084

34%

1 626

0,51

1 592

50%

6 368

2,00

38236/622

M-IX-1

6 195

2 582

42%

3 004

0,48

3 098

50%

12 390

2,00

38236/625

M-IX-1

3 457

701

20%

701

0,20

1 729

50%

6 914

2,00

38236/723

M-IX-1

29 460

8 742

30%

14 865

0,50

14 730

50%

58 920

2,00

38236/744

M-IX-1

4 319

Agip benzinkút

1 244

29%

1 244

0,29

2 160

50%

8 638

2,00

38236/766

M-IX-1

5 787

szállás

0

0%

0

0,00

2 894

50%

11 574

2,00

20 525

13%

34 071

0,22

39 035

50%

156 138

2,00

ÖSSZESEN

Euro Mini Storage logosztika Autóalkatrész kereskedelem DHL iroda és logisztikai telep

78 069

38236/158

M-IX-2

9 973

Autoker autójavító

3 477

35%

3 477

0,35

4 488

45%

11 968

1,20

38236/431

M-IX-2

5 480


1 584

29%

1 584

0,29

2 466

45%

6 576

1,20

38236/432

M-IX-2

6 604

City Logistic telephely

1 553

24%

3 044

0,46

2 972

45%

7 925

1,20

3 917

23%

3 917

0,23

7 523

45%

20 060

1,20

38236/433

M-IX-2

16 717

Hungaro Tabak tgelephely

38236/435

M-IX-2

35 066

Lapterjesztő telephely

10 153

29%

20 698

0,59

15 780

45%

42 079

1,20

38236/449

M-IX-2

28 358

Polifoam üzemi telephely

12 995

46%

19 096

0,67

12 761

45%

34 030

1,20

38236/450

M-IX-2

10 490

Berner üzemi telephely

3 289

31%

3 722

0,35

4 721

45%

12 588

1,20

38236/497

M-IX-2

102 830

FKF telephely

25 308

25%

25 648

0,25

46 274

45%

123 396

1,20

38236/504

M-IX-2

2 306

kereskedelem

910

39%

1 820

0,79

1 038

45%

2 767

1,20

38236/505

M-IX-2

5 891


2 633

45%

2 633

0,45

2 651

45%

7 069

1,20

38236/573

M-IX-2

7 576

Delta Truck telephely

1 271

17%

1 714

0,23

3 409

45%

9 091

1,20

38236/575

M-IX-2

44 086

TNT telephely

18 420

42%

21 605

0,49

19 839

45%

52 903

1,20

38236/576

M-IX-2

13 565

Drescher telephely

5 857

43%

6 370

0,47

6 104

45%

16 278

1,20

38236/729

M-IX-2

10 491

Dreschel & Kollár telephely

1 503

14%

1 679

0,16

4 721

45%

12 589

1,20

38236/730

M-IX-2

6 000

kereskedelem

0

0%

0

0,00

2 700

45%

7 200

1,20

38236/732

M-IX-2

6 000

Agroforg kereskedelem

2 354

39%

3 060

0,51

2 700

45%

7 200

1,20

38236/733

M-IX-2

6 762

Hajléktalan szálló

732

11%

1 462

0,22

3 043

45%

8 114

1,20

38236/738

M-IX-2

38 897

InNove Business Park

16 167

42%

20 991

0,54

17 504

45%

46 676

1,20

38236/761

M-IX-2

84 936

Délpesti üzleti Park

30 068

35%

37 613

0,44

38 221

45%

101 923

1,20

142 191

27%

180 133

0,34

198 913

45%

530 434

1,20

ÖSSZESEN

442 028

38236/423

M-IX-3

5 999

Pedagógus szálló

2 434

41%

11 103

1,85

2 700

45%

11 998

2,00

38236/436

M-IX-3

21 663

SCONTO raktár telephely

7 336

34%

7 336

0,34

9 748

45%

43 326

2,00


98


Telek Azonosító

Övezeti jel

Funkció terület


m2


Meglévő beépítés

szintterület

2

%

m

Megengedett legnagyobb

2

m

2

beépítés 2

m /m

szintterület

2

%

m2

m2/m2

m

38236/448

M-IX-3

54 507

METRO áruház

19 605

36%

19 605

0,36

24 528

45%

109 014

2,00

38236/763

M-IX-3

8 346

Allianz Biztosító

2 686

32%

3 257

0,39

3 756

45%

16 692

2,00

32 061

18%

41 301

0,23

40 732

45%

181 030

2,00

ÖSSZESEN

90 515

38230/22

M-IX-4

10 335

Ubichem üzemi telephely

1 100

11%

2 080

0,20

4 651

45%

12 402

1,20

38230/54

M-IX-4

12 857

ATEV, üzemi telephely

4 011

31%

5 747

0,45

5 786

45%

15 428

1,20

38230/55

M-IX-4

3 379

állat menhely

1 116

33%

1 116

0,33

1 521

45%

4 055

1,20

T01

M-IX-4

5 119

üzemi telephely

450

9%

450

0,09

2 304

45%

6 143

1,20

T02

M-IX-4

4 931

üzemi telephely

927

19%

1 573

0,32

2 219

45%

5 917

1,20

T03

M-IX-4

4 968

üzemi telephely

1 330

27%

2 060

0,41

2 236

45%

5 962

1,20

T04

M-IX-4

5 073

üzemi telephely

1 284

25%

1 753

0,35

2 283

45%

6 088

1,20

T05

M-IX-4

6 277

üzemi telephely

267

4%

364

0,06

2 825

45%

7 532

1,20

T06

M-IX-4

6 106

üzemi telephely

1 465

24%

3 322

0,54

2 748

45%

7 327

1,20

T07

M-IX-4

4 003

üzemi telephely

970

24%

1 151

0,29

1 801

45%

4 804

1,20

T08

M-IX-4

4 211

üzemi telephely

1 345

32%

2 415

0,57

1 895

45%

5 053

1,20

T12

M-IX-4

10 075

üzemi telephely

1 878

19%

5 677

0,56

4 534

45%

12 090

1,20

T13

M-IX-4

5 813

üzemi telephely

1 164

20%

2 696

0,46

2 616

45%

6 976

1,20

T14

M-IX-4

5 967

üzemi telephely

5 268

88%

6 848

1,15

2 685

45%

7 160

1,20

T15

M-IX-4

5 068

üzemi telephely

466

9%

466

0,09

2 281

45%

6 082

1,20

T16

M-IX-4

4 700

üzemi telephely

391

8%

691

0,15

2 115

45%

5 640

1,20

T17

M-IX-4

6 813

üzemi telephely

1 916

28%

2 167

0,32

3 066

45%

8 176

1,20

T18

M-IX-4

8 213

üzemi telephely

1 836

22%

2 686

0,33

3 696

45%

9 856

1,20

T19

M-IX-4

6 941

Merat, üzemi telephely

3 533

51%

4 253

0,61

3 123

45%

8 329

1,20

T20

M-IX-4

4 777

üzemi telephely

1 748

37%

3 277

0,69

2 150

45%

5 732

1,20

T21

M-IX-4

17 147

Altox, üzemi telephely

5 196

30%

7 399

0,43

7 716

45%

20 576

1,20

U03

M-IX-4

25 060

magánút

694

3%

1 097

0,04

0

0%

0

0,00

38 355

22%

59 288

0,35

64 248

38%

171 328

1,02

1 500

40%

1 645

0,44

1 700

45%

9 069

2,40

ÖSSZESEN

167 833

38230/18

M-IX-4

3 779

VPOP telephely

T09

M-IX-4

4 486

iroda

825

18%

825

0,18

2 018

45%

10 766

2,40

T10

M-IX-4

5 860

iroda

18

0%

18

0,00

2 637

45%

14 064

2,40

T11

M-IX-4

3 181

iroda

1 567

49%

2 137

0,67

1 431

45%

7 634

2,40

ÖSSZESEN

17 306

3 910

11%

4 625

0,13

7 786

45%

41 533

2,40

MINDÖSSZESEN

795 751

237 042

22%

319 418

0,30

350 714

44%

1 080 464

1,36


99



ADATOK MUTATÓK, ÉPÍTÉSI TARTALÉK ÉS TERVEZETT / VÁRHATÓ FEJLESZTÉS: Telek Azonosító

Övezeti jel

Funkció terület


m2

Tartalék beépítés

Tervezett / várható fejlesztés szintterület

beépítés

szintterület

m2

m2

m2

m2

179

3 274

-

-

38236/438

M-IX-1

2 381

FIAT autószalon

38236/440

M-IX-1

2 673

Mc Donald's

1 049

5 058

-

-

38236/443

M-IX-1

5 020

iroda

2 510

10 040

2 510

10 040

38236/482

M-IX-1

5 613

Renault autószalon

1 438

9 543

-

-

38236/499

M-IX-1

6 795


915

7 478

-

-

38236/506

M-IX-1

3 185


573

3 310

-

-

38236/507

M-IX-1

3 184


508

4 742

-

-

38236/622

M-IX-1

6 195

516

9 386

-

-

38236/625

M-IX-1

3 457

1 028

6 213

-

-

38236/723

M-IX-1

29 460

5 988

44 055

-

-

38236/744

M-IX-1

4 319

Agip benzinkút

916

7 394

-

-

38236/766

M-IX-1

5 787

szállás

2 894

11 574

2 894

11 574

18 510

122 067

5 404

21 614

1 011

8 491

-

-

882

4 992

-

-

ÖSSZESEN

Euro Mini Storage logosztika Autóalkatrész kereskedelem DHL iroda és logisztikai telep

78 069

38236/158

M-IX-2

9 973


38236/431

M-IX-2

5 480


38236/432

M-IX-2

6 604


1 419

4 881

-

-

3 606

16 143

3 606

5 408

5 627

21 381

5 627

8 440

-234

14 934

-

-

1 432

8 866

-

-

38236/433

M-IX-2

16 717


38236/435

M-IX-2

35 066


38236/449

M-IX-2

28 358


38236/450

M-IX-2

10 490


38236/497

M-IX-2

102 830

FKF telephely

20 966

97 748

-

-

38236/504

M-IX-2

2 306

kereskedelem

128

947

-

-

38236/505

M-IX-2

5 891


18

4 436

-

-

38236/573

M-IX-2

7 576


2 138

7 377

-

-

38236/575

M-IX-2

44 086

TNT telephely

1 419

31 298

-

-

38236/576

M-IX-2

13 565

Drescher telephely

247

9 908

-

-

38236/729

M-IX-2

10 491


3 218

10 910

3 218

4 827

38236/730

M-IX-2

6 000

kereskedelem

2 700

7 200

2 700

7 200

38236/732

M-IX-2

6 000


346

4 140

-

-

38236/733

M-IX-2

6 762


2 311

6 652

-

-

38236/738

M-IX-2

38 897


1 337

25 685

-

-

38236/761

M-IX-2

84 936


8 153

64 310

-

-

56 722

350 301

15 150

25 875

266

895

-

-

2 412

35 990

-

-

ÖSSZESEN

442 028

38236/423

M-IX-3

5 999

Pedagógus szálló

38236/436

M-IX-3

21 663

SCONTO raktár telephely


100


Telek Azonosító

Övezeti jel

Funkció terület



Tartalék beépítés

szintterület 2

m2

Tervezett / várható fejlesztés

m

beépítés 2

m

szintterület 2

m2

m tervezett üa. töltő

38236/448

M-IX-3

54 507

METRO áruház

4 923

89 409

38236/763

M-IX-3

8 346

Allianz Biztosító

1 070

13 435

-

-

8 671

139 729

0

0

ÖSSZESEN

90 515

38230/22

M-IX-4

10 335

Ubichem üzemi telephely

3 551

10 322

3 551

10 322

38230/54

M-IX-4

12 857


1 775

9 681

-

-

38230/55

M-IX-4

3 379

állat menhely

405

2 939

-

-

T01

M-IX-4

5 119

üzemi telephely

1 854

5 693

2 304

6 143

T02

M-IX-4

4 931

üzemi telephely

1 292

4 344

2 219

5 917

T03

M-IX-4

4 968

üzemi telephely

906

3 902

2 236

5 962

T04

M-IX-4

5 073

üzemi telephely

999

4 335

2 283

6 088

T05

M-IX-4

6 277

üzemi telephely

2 558

7 168

2 825

7 532

T06

M-IX-4

6 106

üzemi telephely

1 283

4 005

2 748

7 327

T07

M-IX-4

4 003

üzemi telephely

831

3 653

1 801

4 804

T08

M-IX-4

4 211

üzemi telephely

550

2 638

1 147

3 235

T12

M-IX-4

10 075

üzemi telephely

2 656

6 413

3 321

7 078

T13

M-IX-4

5 813

üzemi telephely

1 452

4 280

1 858

5 460

T14

M-IX-4

5 967

üzemi telephely

-2 583

312

2 685

7 160

T15

M-IX-4

5 068

üzemi telephely

1 815

5 616

2 281

6 082

T16

M-IX-4

4 700

üzemi telephely

1 724

4 949

2 115

5 640

T17

M-IX-4

6 813

üzemi telephely

1 150

6 009

2 058

7 144

T18

M-IX-4

8 213

üzemi telephely

1 860

7 170

3 696

9 856

T19

M-IX-4

6 941


-410

4 076

130

1 731

T20

M-IX-4

4 777

üzemi telephely

402

2 455

561

2 614

T21

M-IX-4

17 147


2 520

13 177

6 349

18 381

U03

M-IX-4

25 060

magánút

-694

-1 097

-

-

25 893

112 040

46 166

128 475

390

5 913

-

-

ÖSSZESEN

167 833

38230/18

M-IX-5

3 779

VPOP telephely

T09

M-IX-5

4 486

iroda

1 418

8 147

2 243

8 972

T10

M-IX-5

5 860

iroda

2 912

11 702

2 930

11 720

T11

M-IX-5

3 181

iroda

24

4 225

1 591

6 362

ÖSSZESEN

17 306

4 743

29 987

6 764

27 054

MINDÖSSZESEN

795 751

114 538

754 123

73 483

203 019


101



ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY JAVASLATI MUNKARÉSZ Változtatási szándékok a) településhálózati és tájhasználati változások: A tervezett változtatási szándékok sem a történeti településhálózatot, sem pedig a kialakult tájhasználatot nem változtatják meg. b) területhasználati, településszerkezeti és beépítettségi változások: A tervezett változtatások lényegében a napjainkra kialakult területhasználat keretei között maradnak – a területhasználat alapvetően nem változik. Az Illatos úttól É-ra eső területen, a Kiskalmár utca alatti térségben a Táblás utca két oldalán a raktárterület bővítését teszi lehetővé a terv, a Metró áruháztól D-re, a Gyáli út mentén üzemanyagtöltő állomás tervezett, míg az üzemanyagtöltő állomástól kissé D-re, az M 5-ös autópálya bevezető szakaszának két oldalára szállás- és irodafunkció kerülhet elhelyezésre. Az Illatos úttól É-ra fekvő területre tervezett új beépítések közül a raktár funkciójú épületek fszt és fszt+1 emelet, míg a szállás és iroda épületek fszt+4 emelet magasságúak lehetnek. Az Illatos úttól D-re fekvő Budapesti Vegyi Művek területére – igazodva a kialakult üzemi funkcióhoz – elsősorban üzemi- és irodafunkció kerül letelepítésre. A térség napjainkra kialakult településszerkezete lényegében nem változik. A Budapesti Vegyi Művek tömbjének környezetével való napjainkra kialakult közlekedési kapcsolatai megmaradnak, az új belső szerkezet pedig a jelenlegi szerkezetre támaszkodik. A telekszerkezet azonban a mainál tagoltabb lesz, és az új beépítésekhez igazodik. A mai beépítés elsősorban a Táblás torkolatával szemben fekvő részen marad fenn, azon a részen, amely a tömb beépítésének történeti magját képezi. Az iroda funkciójú épületek a tömb szélén, az Illatos mentén, illetőleg a DK-i oldalon fszt+2 emelet és fszt+3 emelet magasságúra tervezettek, míg az üzemi funkciójú épületek fszt és fszt+1 emelet magasságúra épülhetnek. c) infrastrukturális változások: Lásd a fentebbi „b) területhasználati, településszerkezeti és beépítettségi változások:” pont alatt. d) népesség, életmód, társadalom, kultúra változása: Az irodaépületek, valamint a szállásfunkciójú épület felépítése a „munkahely-kínálat” bővülését, illetőleg a térségbe irányuló személyforgalom megnövekedését vonja maga után.


102



Hatáselemzés a) történeti településhálózati következmények: A tervezett változtatások beépített területen valósulnak meg, a történeti településhálózatban nem eredményeznek változásokat. b) természeti, táji hatások: A változtatások megvalósításával a térség természeti, táji jellege alapvetően nem változik, a Budapesti Vegyi Művek területén rendezett természeti keret – fasorral szegélyezett utak – kialakítására kerül sor. c) a településkép feltárulásának változásai: A mai településkép a legerőteljesebben az Illatos út alatt elterülő Budapesti Vegyi Művek területén fog megváltozni. A tömb jelenlegi üzemi rendetlensége megszűnik, és helyén egy rendezett, telkekre tagolt, a mainál sűrűbb, zártabb, és a változó magassági méretek következtében egy tagoltabb és mozgalmasabb beépítés jön létre. d) régészeti emlékek feltárhatóságának, megmaradásának, bemutathatóságának vagy pusztulásának lehetőségei: Lásd a „Régészeti munka”-részt. e) történeti térbeli rendszerek alakulása: A tervezett változtatások megvalósítása a legerőteljesebben a Budapesti Vegyi Művek területén létrejött „történeti térbeli rendszert” változtatja meg, s ezen belül is azt a területet – a Táblás utcai torkolattól K-re fekvő részt – alakítja át, amely a legutolsó időkben alakult. Az új térbeli rendszer a kialakult szerkezeti vázra támaszkodik: az új beépítésekkel a mainál gazdagabb és változatosabb, de szabályos térbeli rendszer jön létre, amely a belsőben zárt és horizontális jellegű, míg a tömb szélein – a megnövekvő magassági méretek következtében – vertikális jellegű lesz. f) műemléki együttesek, műemlékek eszmei, használati és esztétikai jelentőségének alakulása a tájban, településszerkezetben, épített környezetben, a település életében – g) műemlékek megújulásának és fenntarthatóságának gazdasági esélyei: A tervezett változtatások védett műemléki értékeket nem érintenek. h) településkarakter változásának hatásai: A tervezett iroda- és szállásfunkció kialakítása a településkarakter kismértékű megváltozásával jár, amely elsősorban a térségbe irányuló személyforgalom kismértékű megnövekedését eredményezi.


103



Összefoglalás A tervezési területet ÉK-en, a villamos pálya túloldalán az 1957-1967 között a Mária Valéria-telep helyén kiépült József Attila lakóteleppel, DK-en az iparvasút, illetőleg a Határ út túloldalán elterülő Pesterzsébet lakóövezetével határos, Ny-on az 1885-ben átadott Ferencvárosi rendező-pályaudvar helyezkedik el, ÉNy-on, az Ecseri út, Táblás köz, Kiskalmár utca, Táblás utca által határolt részen – a XIX. század végén elkezdett és fokozatosan kiépített kislakásos lakótelep, tehát – lakóövezet határolja. Napjainkban a tervezési területet három ÉNy-DK-i, és egy K-Ny-i tengelyű út, az M 5-ös autópálya területünkön átvezető szakasza, a Gyáli út – térség „főutcája”, a Táblás utca valamint az Illatos út tagolja. Az M 5-ös autópálya és az Ecseri út kereszteződése jelentős közúti forgalmi csomópont, akárcsak az M 5-ös autópálya felüljárója alatti Nagykőrösi út, Határ út, Illatos út–Napfény utcai kereszteződés. A terület „főutcája” a lecsökkent forgalmú Gyáli út, melynek DNy-i oldalán nagy területigényű kereskedelmi, raktározási rendeltetésű létesítmények, autószervíz, míg a Táblás utca, Illatos út és a vasútterület

által

határolt

háromszögben

betonkeverő

üzem,

hajléktalanok

szálláshelye

és

földdeponáló telep találhatók. A Gyáli út és a közelmúltban megnyitott M 5-ös autópálya-szakasz közötti keskeny sávban a FKFV Rt., a Nemzeti Színház díszletraktára, autószalonok, gyorsétterem, benzinkút, irodaház helyezkednek el, az M 5-ös autópálya és a 3-as villamos pályája közötti részen, az Ecseri út és a Fehérakác utca között pedig a FKFV Rt. telephelye, alatta pedig DHL-raktár és DHL-irodaház található. Az Illatos úttól D-re a Budapesti Vegyiművek fokozatosan kiépült üzemterülete foglal helyet. A tervezett változtatási szándékok sem a történeti településhálózatot, sem pedig a kialakult tájhasználatot nem változtatják meg. A tervezett változtatások lényegében a napjainkra kialakult területhasználat keretei között maradnak – a területhasználat alapvetően nem változik. Az Illatos úttól É-ra eső területen, a Kiskalmár utca alatti térségben a Táblás utca két oldalán a raktárterület bővítését teszi lehetővé a terv, a Metró áruháztól D-re, a Gyáli út mentén üzemanyagtöltő állomás tervezett, míg az üzemanyagtöltő állomástól kissé D-re, az M 5-ös autópálya bevezető szakaszának két oldalára szállás- és irodafunkció kerülhet elhelyezésre. Az Illatos úttól É-ra fekvő területre tervezett új beépítések közül a raktár funkciójú épületek fszt és fszt+1 emelet, míg a szállás és iroda épületek fszt+4 emelet magasságúak lehetnek. Az Illatos úttól D-re fekvő Budapesti Vegyi Művek területére – igazodva a kialakult üzemi funkcióhoz – elsősorban üzemi- és irodafunkció kerül letelepítésre. A térség napjainkra kialakult településszerkezete lényegében nem változik. A Budapesti Vegyi Művek tömbjének környezetével való napjainkra kialakult közlekedési kapcsolatai megmaradnak, az új belső szerkezet pedig a jelenlegi szerkezetre támaszkodik. A telekszerkezet azonban a mainál tagoltabb lesz, és az új beépítésekhez igazodik. MŰ-HELY TERVEZŐ ÉS TANÁCSADÓ ZRT. / E-mail: [email protected] / TEL: 312 4570 / FAX: 312 2598

104



A mai beépítés elsősorban a Táblás torkolatával szemben fekvő részen marad fenn, azon a részen, amely a tömb beépítésének történeti magját képezi. Az iroda funkciójú épületek a tömb szélén, az Illatos mentén, illetőleg a DK-i oldalon fszt+2 emelet és fszt+3 emelet magasságúra tervezettek, míg az üzemi funkciójú épületek fszt és fszt+1 emelet magasságúra épülhetnek. Az irodaépületek, valamint a szállásfunkciójú épület felépítése a „munkahely-kínálat” bővülését, illetőleg a térségbe irányuló személyforgalom megnövekedését vonja maga után. A tervezett változtatások beépített területen valósulnak meg, a történeti településhálózatban nem eredményeznek változásokat. A változtatások megvalósításával a térség természeti, táji jellege alapvetően nem változik, a Budapesti Vegyi Művek területén rendezett természeti keret – fasorral szegélyezett utak – kialakítására kerül sor. A mai településkép a legerőteljesebben az Illatos út alatt elterülő Budapesti Vegyi Művek területén fog megváltozni. A tömb jelenlegi üzemi rendetlensége megszűnik, és helyén egy rendezett, telkekre tagolt, a mainál sűrűbb, zártabb, és a változó magassági méretek következtében egy tagoltabb és mozgalmasabb beépítés jön létre. A tervezett változtatások megvalósítása a legerőteljesebben a Budapesti Vegyi Művek területén létrejött „történeti térbeli rendszert” változtatja meg, s ezen belül is azt a területet – a Táblás utcai torkolattól K-re fekvő részt – alakítja át, amely a legutolsó időkben alakult. Az új térbeli rendszer a kialakult szerkezeti vázra támaszkodik: az új beépítésekkel a mainál gazdagabb és változatosabb, de szabályos térbeli rendszer jön létre, amely a belsőben zárt és horizontális jellegű, míg a tömb szélein – a megnövekvő magassági méretek következtében – vertikális jellegű lesz. A tervezett iroda- és szállásfunkció kialakítása a településkarakter kismértékű megváltozásával jár, amely elsősorban a térségbe irányuló személyforgalom kismértékű megnövekedését eredményezi.

A tervezett változtatások védett műemléki értékeket nem érintenek. Nyilatkozat Alulírott, Frankó Ákos művészettörténész, NKÖM műemlékvédelmi szakértő nyilatkozom, hogy a NKÖM jogosító engedélye alapján, műemlékvédelmi szakterületen szakértői tevékenység végzésére jogosult vagyok. Budapest, 2010. június hónap Frankó Ákos művészettörténész NKÖM műemlékvédelmi szakértő

(Iktsz.: 8166-5/2009.)


105



KÖRNYEZETFEJLESZTÉSI JAVASLAT A tervezési terület jelenleg környezeti szempontból a város terheltebb részei közé tartozik, de a terhelés csökkenése volt megfigyelhető több területen is. A fő környezeti terhelés csökkenést az ipari funkciók fokozatos leépülése, átalakulása és megszűnése jelenti a térségben. Legjelentősebb környezeti terhelésű rész az Illatos út és a határút közötti terület, ahol még mindig számottevő vegyipari tevékenység folyik, illetve a tevékenység hatására talajszennyezés, ipari zajterhelés és levegőszennyezés is megjelenik.. Környezeti szempontból kedvező, hogy a területen belül nincs, vagy csak nagyobb távolságban található védendő, vagy védelemre tervezett létesítmény. A terület egyetlen védelmet igénylő létesítménye a Gyáli úton lévő Pedagógus szálló. A terület útjainak kiépítése révén a szálló közvetlen környezetében lévő Gyáli úton a korábbi forgalom jelentősen csökkent, így a szálló környezetterhelése is. A terv a jelenleg hatályos keretövezeti besorolásokon nem módosít. Az újonnan létrejövő „közlekedési területek” magánutak lesznek és a jelenlegi munkahelyi övezetbe soroltan maradnak. Az övezeti változás nélkül is a terület kisebb mértékű funkcióváltáson megy keresztül, ami környezeti szempontból inkább kedvező lesz, mivel megszűnnek a kialakult szennyezések, régi technológiák helyett modernebbek, kisebb terhelést okozók kerülnek telepítésre. A területen a környezetet jelentősebben terhelő termelő tevékenységek jórészt megszűnnek. A megtelepedő új funkciók jellemzően kereskedelmi és irodai illetve raktározási funkciók lesznek. A funkcióváltás elsődleges területe az M5-ös bevezető melletti sáv, a Gyáli út környéke és az Illatos úttól délre lévő BVM terület. Utóbbinál kell széámolni a legjelentősebb változással, mivel az elavult, jelentős környezeti terhelést okozó, régi ipari épületek helyett új, létesítmények kerülnek elhelyezésre, illetve a régiek jelentős modernizálása fog megtörténni a tervek szerint. Az M5 bevezető mentén már eddig is több igényes környezeti kialakítású létesítmény jött létre, mint a Renault, Fiat Alfa autószalonok és szervizek, benzinkút, McDonald’s étterem stb. Az M5 bevezető és a 3-as villamos vonala közötti, roncsolt területeken irodai és logisztikai funkciók jönnek létre, mint már eddig is, pl.: DHL központ, stb. Az itt megjelenő új beépítésekkel a szabadon maradó zöldfelületek intenzív zöldfelületekké alakulnak, ezért azok igényes növényállománya és intenzív fenntartása a többlet fásítások révén a megszűnő extenzív gyomvegetáció környezeti hatását felülmúló hatásával a környezet minőségét pozitívan fogja befolyásolni. Az új funkciók többlet irodai igények megjelenését fogják előidézni a területen, melyek jogszabályokban meghatározott (27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM rendelet) mértékű zajvédelmet igényelnek. Mivel jelenleg is a zajterhelés jellemzően közlekedési eredetű és az is marad, valamint az irodai funkciókat is magukba foglaló épületek a forgalmasabb utak mentén fognak megvalósulni, ezért az alábbi zajvédelmi intézkedések szükségesek a területen: o

Valamennyi nagy forgalmú út mellet és közelében létesülő épületben lévő zaj szempontjából érzékeny funkció esetében zajszámítással kell igazolni, hogy a közlekedésből eredő zajterhelés a helyiségekben teljesítik a vonatkozó beltéri határértékeket.


106


o


Valamennyi olyan helyen, ahol a beltéri zaj a jogszabályban rögzített mértéket várhatóan vagy a számítások szerint meghaladja, ott műszaki zajvédelem létesítése szükséges, vagy az adott funkciót az épület zajtól védett részében kell elheylezni.

o

A műszaki zajvédelmet lehetőleg az épületszerkezetek megfelelő méretezésével kell biztosítani.

o

Lehetőség szerint az előkertekben történő intenzív növényalkalmazással is elő kell segíteni a zajterhelési határértékek teljesülését.

o

A területen zajvédő fal létesítését nem javasoljuk. Amennyiben arra mégis szükség lenne akkor csak a növényzettel befuttatott vagy élő növényfalas (máglyafal) zajvédő fal létesítését tartjuk elfogadhatónak a bevezető utak melletti telepítéssel.

o

A zajos útvonalak mentén intenzívebb fásítás telepítését javasoljuk, különös tekintettel az M5 bevezető, Illatos út, Ecseri út és Gyáli út stb., gyéren fásított szakaszaira.

Egyéb a terület környezeti minőségének javítását szolgáló javaslataink az alábbiak: o

A fűtésrendszerek kialakításánál a legkisebb emissziót okozó, takarékos rendszerek telepítése preferálandó.

o

Lehetőség szerint célszerű a helyi geotermikus és napenergiát is hasznosítani a létesítmények hűtése, fűtése, melegvíz ellátása során.

o

A tervezési terület valamennyi ipari és raktározási telephelyére környezetei állapotfeltáró tanulmány készítése javasolt, az esetleg a területen keletkezett, akár több évtizede kialakult környezeti szennyezések feltárására.

o

A környezetfeltáró tanulmányok alapján szükséges meghatározni az egyes telephelyeken elvégzendő környezetvédelmi beruházásokat.

o

A BVM területén volt talajvízszennyezés (szénhidrogének) a környezetvédelmi hatság által jóváhagyott módon, a szennyezés megfelelő szintű kármentesítési mértékéig 2009-ig megtörtént. A kármentesítési célállapot elérése óta a kármentesítési monitoring tevékenység a környezetvédelmi hatósági előírások szerint folyik a területen, amit a hatósági előírásoknak megfelelő ideig továbbra is folytatni kell.

o

Az FKF Rt telephelyén feltételezhető a só-tárolásból és több évtizedes hulladékkezelési telepként történő hasznosításból eredő talaj és talajvíz szennyeződés. A terület környezeti állapotának

részletes

felmérése

szükséges,

és

az

esetleges

kárelhárítást

a

KDV-

Környezetvédelmi Felügyelőség előírásainak megfelelően kell elvégeztetni. o

Valamennyi ipari jellegű hasznosítású területen, így különösen az autójavító, gépjavító és szerszámkészítő hasznosítású telephelyek átépítése során laboratóriumi talajminta elemzést tartalmazó talajvizsgálatok készítésével szükséges megállapítani a tényleges szennyezettségi állapotot. A vizsgálatok elsősorban a nehézfémtartalom és a szénhidrogén szennyezés meghatározásához szükségesek. Esetleges kárelhárítási feladatokat a környezetvédelmi felügyelőség előírásainak megfelelően kell elvégezni.


107


o


Földmunkák végzése során a kikerülő talajminőség folyamatosan ellenőrizendő. Veszélyes hulladékként kezelendő szennyezett talajok a vonatkozó rendeletek szerint mentesítendők, vagy veszélyes hulladéklerakóba szállítandók.

o

A szabadon maradó, be nem épített területeket túlnyomórészt fásított zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani.

o

A védőterület igényes funkciók elhelyezésekor a védőterületek kiterjedését figyelembe kell venni. A tervek szerint ezek betartása biztosítható.

o

Javasolt a terület fő ökológiai és zöldfelületi értékét képező erdőterületek szennyezésektől való megtisztítása, az erdőállomány szükséges mértékű.


108



ZÖLDFELÜLET RENDEZÉSI JAVASLAT

A tervezési terület zöldfelületei A tervezési területen erdő övezetben a Gyáli út és Illatos út sarkán, valamint a Határ út mentén erdőtervezett terület található Az erdők közül a határút menti részen jelenleg is meglévő, és nem erdőtervezett útterületen a közlekedési kapcsolat kialakításra kerül hosszabb távon és a BVM határ út felőli része ezen keresztül lesz megközelíthető. Mindkét erdőterület elég minimálisan gondozott, illegális hulladékokkal jelentősen terhelt, amit minél előbb fel kell számolni. Felszámolásra javasolt az Gyáli út – Illatos út sarkán lévő erdőterületen belüli romos, állandó emberi tartózkodásra alkalmatlan lakóépületeket és a környezetükben lévő illegális hulladéklerakást és feltételezhető talajszennyezést is. A tervezési terület többi része munkahelyi övezetű terület. A telkeken az előírások alapján megvalósítható a minimálisan 25%-os zöldfelületi borítottság. A beépítési terv alapján mindenhol biztosítottá válik a minimális zöldfelületek kialakítása, illetve a meglévő értékesebb növényzettel fásított zöldfelületek megtartása. Az új beépítések révén a jelenleg beépítetlen és jellemzően gyomos kezeletlen ideiglenes zöldfelületek helyett épületek és körülöttük intenzíven kialakított és fenntartott növényfelületek jönnek létre, ami környezeti szempontból kedvezőbb, mint a jelenlegi állapot. A fentiek miatt a zöldfelületi minimum értékéből kedvezmény adását nem javasoljuk. Nem javasoljuk a zöldfelületi minimum számításánál figyelembe venni a többszintes növénytelepítés, a 2 m-nél sekélyebb tetőkerteket, a növényesített homlokzatokat, és a létesített álló vagy mozgó vízfelületeket. A gyephézagos vagy gyeprácsos parkoló-felületek semmilyen mértékben sem számítható be a minimális zöldfelületbe. A kialakított zöldfelületek minden 100 m2-re legalább 1 db nagyméretű lombkoronát nevelő, a területen őshonos fa telepítése javasolt. A zöldfelületek legalább 1/3át a telekhatárok mellett összefüggően kell kialakítani. Erre lehetőséget biztosít az építési szabályozás, ami a telekhatárok mentén minimum 10m széles zöldfelület kialakítását írja elő. A kialakításra kerülő zöldfelületen a hátsó telekhatár mentén kettős, a többi telekhatáron legalább szimpla fasor telepítése javasolt. Ettől eltekinteni csak olyan telephelyek esetében lehet, ahol az egyéb, pl.: tűzvédelmi előírások, stb., fa telepítését nem teszik lehetővé. A telekhatárok mentén kialakított zöldfelületeket úgy kell megvalósítani, hogy az megfeleljen a háromszintes növénytelepítés kívánalmainak (150m2-re legalább egy nagy lombkoronájú fa, legalább 40 db lombhullató vagy örökzöld cserje, a többi felületen gyep, vagy talajtakaró).


109



A megjelenő új funkcióknál felszíni parkolók megjelenésével kell számolni. A 10 db parkolóhelynél nagyobb kapacitású parkolókat fásítottan javasoljuk kialakítani. A fásított parkolók kialakításánál figyelembe kell venni az OTÉK 42. § (7) bekezdését, mely szerint „minden megkezdett 4 db parkolóhely után 1db, nagy lombkoronát növelő, környezettűrő túlkoros, lombos fa telepítéséről” kell gondoskodni. Fáknak javasolunk legalább 2 m2-nyi burkolatlan felület szabadon hagyását. A fásítás lehetőség szerint zöldsávba javasolt, ahol a zöldsáv legalább 1,5 m széles és az cserjékkel talajtakarókkal beültetett, valamint biztosított a telepített növényzet öntözése is. Az újonnan létesülő és kialakuló vagy átépülő közterületi utak mindkét oldalon fásítható paraméterekkel lettek megtervezve. Oldalanként legalább 1,5m széles zöldsáv létesítése biztosított, ami utcai fasorok létesítésére alkalmas. A telepítésre a területen őshonosan élő fás növényzet alkalmazása javasolt.

A tervezett faállomány Javasoljuk a területen jelenleg meglévő és a vizsgálati tervlapon feltüntetett fák megtartását. A területen fa kivágására csak a kerületi főkertész engedélye alapján kerülhet sor. A fakivágási engedélynek tartalmaznia kell a fapótlás módját és helyét is. A fapótlásra a terület csekély fásítottsága miatt a lombtérfogat arányos visszapótlást javasoljuk, mely lombtérfogatnak a telepítéskor meg kell egyeznie a kivágásra kerülő fa vagy fák összes lombtérfogatával. Valamennyi építési tömbben biztosított a teljes értékű zöldfelületek kialakítása, ami lehetővé teszi, hogy felületükön nagy lombkoronát nevelő értékes fákkal lehessen a fapótlást megvalósítani. A kiszáradt közterületi fák pótlásáról is gondoskodni kell. A fakiszáradással csak helyenként találkozni, amit elsősorban a fa elöregedése, a környezetének jelentősebb terhelése okoz. Itt a környezeti terhelést jobban tűrő fafajok telepítése célszerű, valamint szükséges a környező ipari jelleggel hasznosított területek vizsgálata is esetleges talajszennyezési okok feltárása miatt. A kialakuló rendezett zöldfelületek biztosítják a fák telepítésnek lehetőségét mind az építési teleken, mind a közterületeken. A közterületek fásítására elsősorban az alábbi fafajokat javasoljuk: korai juhar (Acer platanoides), gömbjuhar (Acer platanoides 'Globosum'), hegyi juhar (Acer pseudoplatanus), nyugati ostorménfa (Celtis occidentalis), magas kőris (Fraxinus excelsior), virágos kőris (Fraxinus ornus

'Mecsek'),

tövises

lepényfa

(Gleditsia

triacanthos),

japán

akác

(Sophora

japonica),

madárberkenye (Sorbus aucuparia), svéd berkenye (Sorbus intermedia), kislevelű hárs (Tilia cordata), nagylevelű hárs (Tilia platyphyllos), melyek jelenleg is nagyobb számban találhatók a területen, és igen jól tűrik a városi mostohább környezeti viszonyokat is. Szinte valamennyi közterület esetében javasoljuk és szükséges a meglévő fasorok kiegészítése pótlása, helyenként cseréje.


110



KÖZLEKEDÉSI JAVASLAT

Közúti hálózatfejlesztés A területet érintő legjelentősebb főúthálózati fejlesztés a Körvasút menti körút Határ út menti szakaszának megvalósítása. A tervezett 2 x 2 sávos főút a Határ úti villamospálya északi oldalán épül, a meglevő út a XX. kerületi oldal kiszolgáló útjává válik. A főváros közlekedésfejlesztési terve Észak-Csepel és a Galvani úti híd pesti kapcsolatát a Kén utca – Ecseri út irányában tartalmazza a Ferencvárosi rendezőpályaudvar részleges átépítését feltételezve. Az Ecseri út irányában vezetett főút csak szerkezeti terv szintű javaslat, tanulmánytervi szintű kidolgozása csak a rendezőpályaudvar keretében készíthető el. Az Ecseri út 2 x 2 sávra bővítésére az M5 bevezetés és az Epreserdő utca között várhatóan az úttól északra fekvő terület fejlesztéséhez kapcsolódóan sor kerül. Az Epreserdő utcában a József Attila lakótelep belső útjaként marad, jelentősebb hálózati szerepe nem lesz. Az Illatos úton az útpálya bővítése a Táblás utcai és Gyáli úti csomópontban, balra kanyarodó sávok kialakításával szükséges. A Táblás utcában a 2 x 1 sávos kapacitás biztosítása érdekében a jelentősebb forgalmú telephelyek kapcsolatainál a kanyarodó forgalom számára külön sáv kiépítése célszerű. A jelenleg a DHL kiszolgálását biztosító Fehérakác utca zsákutca, a DHL-től délre eső terület beépítésekor meghosszabbítását javasoljuk az Epreserdő út – Gyáli út kapcsolatig. A BHV területén belső úthálózatot alakítottunk ki, amely az Illatos úthoz 2, minden kapcsolatot biztosító csomópontban, illetve a Gyáli úti csomópontnál kisíves kapcsolatokkal csatlakozik. A Határ út felé meglevő közúti kapcsolat a Körvasút menti körút kiépítése után megtartandó.

Parkolás, kiszolgálás fejlesztési javaslata A területen irodai beépítést jelöl ki a szabályozás a 3-as villamos pályája, az M5 autópálya bevezető szakasza és a DHL által határolt területen. A terület közúti kapcsolatát a Fehérakác utca meghosszabbításával javasoljuk kialakítani, parkolása az épület alatti garázsban biztosítható. Az M5 bevezetés – Gyáli út – Illatos út közötti területen tervezett hotel megközelítését a Gyáli út felől, körforgalmú csomópontokból javasoljuk, 130 férőhelyes parkolója részben garázsban biztosítandó. MŰ-HELY TERVEZŐ ÉS TANÁCSADÓ ZRT. / E-mail: [email protected] / TEL: 312 4570 / FAX: 312 2598

111



Az Illatos úttól északra levő meglévő telephelyek fejlesztésére nincs olyan fejlesztési program, amely lapján új parkolóterület kijelölése lenne szükséges. A BVM területén kialakítandó üzemi egységek átlagosan 30- 40 férőhely parkolóigénye telken belül biztosítható.

Közösségi közlekedés A területen meglévő telephelyek egy része a tömegközlekedési megállóktól távol esik, ezért a Táblás utcán felmerülhet autóbuszjárat vezetése. A meglévő, területet érintő autóbuszjáratok (54, 55) az eltérő utasforgalmi igényei miatt nem alkalmas a telephelyek kiszolgálására. A terület munkahelyi forgalmi igényeinek megfelelő célbuszjárat indítása lehetséges a 3 metróvonalra történő ráhordással.

Kerékpáros közlekedés A terület kerékpáros úthálózata kiépült.

Parkolási mérleg Telek Azonosító

Övezeti jel

Funkció terület


m2 38236/438

M-IX-1

2 381

Tervezett fejlesztés beépítés m

FIAT autószalon

38236/440

M-IX-1

2 673

Mc Donald's

38236/443

M-IX-1

5 020

iroda

38236/482

M-IX-1

5 613

38236/499

M-IX-1

38236/506

M-IX-1

38236/507

2

Tervezett N szintterület Parkoló főhelyiség 2 2 m m

-

-

-

-

-

-

-

-

2 510

10 040

5 522

276

Renault autószalon

-

-

-

-

6 795


-

-

-

-

3 185


-

-

-

-

M-IX-1

3 184


-

-

-

-

38236/622

M-IX-1

6 195

Euro Mini Storage logosztika

-

-

-

-

38236/625

M-IX-1

3 457

Autóalkatrész kereskedelem

-

-

-

-

38236/723

M-IX-1

28 554

DHL iroda és logisztikai telep

-

-

-

-

38236/744

M-IX-1

4 319

Agip benzinkút

-

-

-

38236/766

M-IX-1

5 787

szállás

2 894

11 574

130 szoba

ÖSSZESEN

77 163

130

5 404

21 614

38236/158

M-IX-2

9 973


-

-

-

406 -

38236/431

M-IX-2

5 480


-

-

-

-

38236/432

M-IX-2

6 604


-

-

-

-

38236/433

M-IX-2

16 717


3 606

5 408

4 867

24

38236/435

M-IX-2

35 066


5 627

8 440

7 596

38

38236/449

M-IX-2

28 358


-

-

-

-

38236/450

M-IX-2

10 490


-

-

-

-

38236/497

M-IX-2

102 830

FKF telephely

-

-

-

-

38236/504

M-IX-2

2 306

kereskedelem

-

-

-

-

38236/505

M-IX-2

5 891


-

-

-

-


112


Telek Azonosító

Övezeti jel

Funkció terület


m2


Tervezett fejlesztés beépítés m

2

Tervezett N szintterület Parkoló főhelyiség 2 2 m m

38236/573

M-IX-2

7 576


-

-

-

-

38236/575

M-IX-2

44 086

TNT telephely

-

-

-

-

38236/576

M-IX-2

13 565

Drescher telephely

-

-

-

-

38236/729

M-IX-2

10 491


3 218

4 827

4 344

22

38236/730

M-IX-2

6 000

kereskedelem

2 700

7 200

4 320

216

38236/732

M-IX-2

6 000


-

-

-

-

38236/733

M-IX-2

6 762


-

-

-

-

38236/738

M-IX-2

38 897


-

-

-

-

38236/761

M-IX-2

84 936


-

ÖSSZESEN

442 028

38236/423

M-IX-3

5 999

Pedagógus szálló

38236/436

M-IX-3

21 663

Möbelix raktár telephely

38236/448

M-IX-3

54 507

METRO áruház

38236/763

M-IX-3

8 346

Allianz Biztosító

ÖSSZESEN 38230/22

90 515 Ubichem üzemi telephely

-

-

15 150

25 875

-

-

-

-

tervezett üa. töltő -

-

-

-

-

-

0

0

3 551

10 322

9 290

46 -

-

300

-

0

M-IX-4

10 335

38230/54

M-IX-4

12 857


-

-

-

38230/55

M-IX-4

3 379

állat menhely

-

-

-

-

T01

M-IX-4

5 119

üzemi telephely

2 304

6 143

5 529

28

T02

M-IX-4

4 931

üzemi telephely

2 219

5 917

5 325

27

T03

M-IX-4

4 968

üzemi telephely

2 236

5 962

5 366

27

T04

M-IX-4

5 073

üzemi telephely

2 283

6 088

5 479

27

T05

M-IX-4

6 277

üzemi telephely

2 825

7 532

6 779

34

T06

M-IX-4

6 106

üzemi telephely

2 748

7 327

6 594

33

T07

M-IX-4

4 003

üzemi telephely

1 801

4 804

4 323

22

T08

M-IX-4

4 211

üzemi telephely

1 147

3 235

2 912

15

T12

M-IX-4

10 075

üzemi telephely

3 321

7 078

6 370

32

T13

M-IX-4

5 813

üzemi telephely

1 858

5 460

4 914

25

T14

M-IX-4

5 967

üzemi telephely

2 685

7 160

6 444

32

T15

M-IX-4

5 068

üzemi telephely

2 281

6 082

7 478

34

T16

M-IX-4

4 700

üzemi telephely

2 115

5 640

5 076

25

T17

M-IX-4

6 813

üzemi telephely

2 058

7 144

6 430

32 44

T18

M-IX-4

8 213

üzemi telephely

3 696

9 856

8 870

T19

M-IX-4

6 941


130

1 731

1 558

8

T20

M-IX-4

4 777

üzemi telephely

561

2 614

2 352

12

6 349

18 381

16 543

83

-

-

-

46 166

128 475

T21

M-IX-4

17 147


U03

M-IX-4

25 060

magánút

ÖSSZESEN

167 326

586

38230/18

M-IX-5

3 779

VPOP telephely

-

-

-

-

T09

M-IX-5

4 486

iroda

2 243

8 972

4 934

247

T10

M-IX-5

4 386

iroda

2 930

11 720

6 445

322

T11

M-IX-5

5 169

iroda

1 591

6 362

3 499

175

ÖSSZESEN

17 820

6 764

27 054

744

MINDÖSSZESEN

794 852

73 483

203 019

2 036


113



KÖZMŰFEJLESZTÉSI JAVASLAT A tervezési területen új szállás-, kereskedelmi-, és irodaépületeket, valamint telephely bővítést javasolunk. Fejlesztési javaslatunkban a maximálisan megengedhető beépítések ― mint lehetséges maximum ― közműigényeit is kiszámoltuk, azonban ezek a közműfejlesztési igények csak nagytávlatban, a maximális beépítés esetén várhatóak, ezért közműfejlesztési javaslatunkban a reális, közeli jövőben megvalósuló fejlesztések becsült közműigényeit biztosító közműhálózati fejlesztéseket ábrázoltuk.

Víziközmű-ellátás VÍZELLÁTÁS A területen a határoló utak alatt épült vízvezeték-hálózat körvezetékes rendszerben üzemel a közművizsgálat fejezetben leírtak szerint. A terület a Fővárosi Vízművek Rt. 20. Pesti alap vízellátási nyomásövezetben helyezkedik el. A térséget ellátó medence fenékszintje 137,92 m B. f. VÍZIGÉNYEK

a tömb

jele

1 2 3 4 5 6

funkciója

kereskedelem, hajléktalan szálló, üzleti park autószervíz, üzemi telephely kereskedelem, szálló, üzemi telephely, áruház, üzleti park üzemi telephely, benzinkút, szállás, logisztika, étterem iroda, kereskedelem, logisztika üzemi telephely, állatmenhely összesen:

max. beépíthető többlet szintterület 2 (m )

többlet becsült kommunális max. tűzoltó vízigénye vízigénye 3

(l/min)

(m /d)

43 678

176 nem változik

49 697

99 nem változik

298 907

742 nem változik

61 759

167

3 600

156 244 144 152 754 436

457 517 2 157

3 600 2 700

A területre maximálisan megengedhető beépítések várható átlagos napi többlet vízigénye: A tervezési területen tehát maximális beépítés esetén (nagytávlatban!) átlagosan Qd= 2.157 m3/d napi többlet vízigény várható. A külső tűzoltó vízigény pedig 2.700-3.600 l/min értékek között becsülhető. A terület reálisan várható fejlesztésének becsült átlagos napi többlet vízigénye:


114


jele

1 2 3 4 5 6

a tömb javasolt többlet beépíthető kommunális funkciója többlet vízigénye szintterület 2 3 (m /d) (m ) kereskedelem 7 200 29 nem változik 0 0 üzemi telephely 12 451 31 130 szobás szálloda 11 574 59 iroda 10 040 60 iroda, üzemi telephely 125 618 452 összesen: 166 883 631


becsült max. tűzoltó vízigénye (l/min) nem változik nem változik nem változik 3 600 3 600 2 700

A tervezési területen tehát reális beépítés esetén átlagosan Qd= 631 m3/d napi többlet vízigény várható. Az oltóvíz igény ebben az esetben is 2.700-3.600 l/min értékek között becsülhető. Hálózatfejlesztés

A jelenlegi vízhálózat várhatóan biztosítani tudja a javasolt területfejlesztés szükséges kommunális vízigényeit. Az M5 autópálya bevezető szakasza, valamint a 3-as villamos között — a tervezett irodaépület tűzoltó vízigényének biztosítására — egy DN200-as vízvezeték kiépítése szüksége, melyet a Fehérakác utcánál, valamint az Illatos útnál kell összekötni a meglévő DN200-as vízvezetékeket. A volt BVM területen tervezett „közhasználat céljára megnyitott magánutak” mentén DN150-200-as vezetékekkel körvezetékes hálózat kiépítését javasoljuk, melyeket három helyen — a helyszínrajzon jelölt helyeken — az Illatos úti DN200-as vezetékre javasoljuk rákötni. Az Illatos úti vezeték jelenlegi DN150-es szakaszát, azonos nyomvonalon (cca. 290m hosszban) át kell építeni DN200-as méretűre. A tényleges külső oltóvíz igényeket a részlettervek készítésekor felül kell vizsgálni. Amennyiben az ingatlanokon a fejlesztések a fenti vízmennyiségen felüli oltóvizet igényelnek, akkor azokat ingatlanon belül tartalék oltóvíz tárolók megépítésével kell biztosítani. (Nagy alapterületű raktárak, kereskedelmi létesítmények esetén automatikus oltóberendezés beépítése szükséges, amelyek egyébként is tározó létesítését igénylik.) A területfejlesztéshez javasolt vízvezeték-hálózat bővítéseket a „KÖZMŰFEJLESZTÉSI JAVASLAT.

VÍZIKÖZMŰVEK HELYSZÍNRAJZA” című rajzunkon ábrázoltuk. A fejlesztéssel kapcsolatban megkértük a Fővárosi Vízművek Zrt. előzetes közmű nyilatkozatát. A nyilatkozatot, megérkezése után megküldjük Megbízó részére. A fejlesztést a nyilatkozatban rögzítettek alapján kell végrehajtani. CSATORNÁZÁS A tervezési területen elválasztott- és egyesített rendszerű csatornahálózatot is üzemeltet a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt., a közművizsgálatban részletezettek szerint.


115



Az alábbi táblázatban a maximális beépítés esetén várható többlet kommunális szennyvíz mennyiségeket adjuk meg. a tömb

jele

max. beépíthető többlet szintterület

funkciója

többlet kommunális szennyvíz

többlet szennyvíz óracsúcs

3

(l/s)

2

(m )

1 2 3 4 5 6 A

tervezési


területen

tehát

maximális

(m /d)

43 678

158

3,7

49 697

89

2,1

298 907

668

15,5

61 759

150

3,5

156 244

411

9,5

144 152 754 436

465 1 941

10,8 44,9

beépítés

esetén

(nagytávlatban!)

átlagosan

Qd= 1.941 m3/d (Qóracsúcs= 44,9l/s) többlet szennyvíz mennyiség várható. A terület reálisan várható fejlesztésének becsült átlagos napi többlet szennyvíz mennyisége: a tömb

jele

többlet javasolt többlet kommunális szintterület szennyvíz

funkciója

2

(m )

1 2 3 4 5 6

kereskedelem nem változik üzemi telephely 130 szobás szálloda iroda iroda, üzemi telephely összesen:

3

(m /d)

7 200 0 12 451 11 574 10 040 125 618 166 883

26 0 28 53 54 407 568

többlet szennyvíz óracsúcs (l/s) 0,6 0,0 0,6 1,2 1,3 9,4 13,1

A tervezési területen tehát reális beépítés esetén átlagosan Qd= 568 m3/d (Qóracsúcs= 13,1l/s) többlet szennyvíz mennyiség várható. A csapadékvíz mennyiségét 2 éves (egyesített r. csatornánál), illetve 1 éves (elválasztott r. csatornánál) gyakoriságú, 15 perces záport, valamint a csatornahálózat tározókapacitását figyelembe véve számoltuk. A tervezési terület jelenlegi zöldterületeit részletes felmérés alapján számoltuk. A terület jelenlegi zöldterületei tömbönként:


116


jele

1 2 3 4 5 6


csapadékvíz elvezetés a jelenlegi fedettséggel a tömb jelenlegi zöldterülete területe funkciója 2 2 (%) (m ) (m ) 57 659 kereskedelem 18 670 67 624 nem változik 7 252 304 430 üzemi telephely 54 810 40 132 130 szobás szálloda 10 670 139 861 iroda 29 170 160 593 iroda, üzemi telephely 9 138 összesen/átlag: 770 299 129 710

32 11 18 27 21 6 17

Jól látható, hogy a teljes területen átlagosan 17%-os a zöldterület. A területről jelenleg elvezetendő csapadékvíz mennyisége Qm =6 334 l/s. A fejlesztési javaslatunk szerint mindenhol min. 25%-os zöldterület kialakítását

írjuk elő, így a

tervezett minimális zöldterület miatt az elvezetendő csapadékvíz mennyisége nem nőni, hanem csökkenni fog:

jele

1 2 3 4 5 6

a tömb területe funkciója 2 (m ) 57 659 kereskedelem 67 624 nem változik 304 430 üzemi telephely 40 132 130 szobás szálloda 139 861 iroda 160 593 iroda, üzemi telephely összesen/átlag: 770 299

jelenlegi zöldterülete 2 (%) (m ) 14 415 16 906 76 108 10 033 34 965 40 148 192 575

25 25 25 25 25 25 25

Reális területfejlesztési javaslatunk megvalósítása után a területről elvezetendő csapadékvíz mennyisége Qm = 5 142 l/s. HÁLÓZATFEJLESZTÉS

A Kiskalmár utcai ingatlan (hrsz: 38236/433) fejlesztése miatt keletkező többlet szenny- és csapadékvíz a meglévő, telken belüli hálózat bővítésével biztosítható, itt közcsatorna építéssel nem kell számolni. A Táblás utcai fejlesztések miatt javasoljuk az utca meglévő DN300-as szennyvízcsatornájának tovább építését azonos mérettel a Kiskalmár utcáig. A Táblás utcai DN400-as csapadékcsatorna továbbra is fogadni tudja a javaslat szerint csökkenő mennyiségű csapadékvizeket. A volt BVM területen tervezett „közhasználat céljára megnyitott magánutak” mentén elválasztott rendszerű csatornahálózat kiépítését javasoljuk. A szennyvízcsatorna hálózatot 5‰ lejtéssel, Dk200 KG-PVC csövekkel, a csapadékcsatornákat 3-4‰ lejtéssel, DN300-600 b. javasoljuk megépíteni. A szennyvízcsatorna-hálózat befogadója az Illatos úti, egyesített rendszerű 70/105t/b+kl csatorna, a csapadékcsatorna hálózat befogadója az Illatos-árok nyílt szakasza, valamint DN800b. zárt szakasza lehet.


117



Az Illatos-árok M5 alatti zárt Ø136 ROCLA, valamint a 140/130 bé+b. szakaszát át kell építeni, mert már a jelenlegi terhelésnek sem felel meg. A zárt szakasz jelenlegi paraméterei: Q1%=10,69 l/s, Qt= 2,84 l/s. Az átépítés méretét a pontos csapadékvíz mennyiség (a tényleges burkolt felületek nagyságának függvénye) ismeretében hidraulikai vizsgálattal kell kiszámítani. Az Illatos-árok 0+000 nyílt szelvényében a jelenlegi mértékadó terhelés Q10%=6,49 m3/s, Qt= 20,94 m3/s, mely elméletileg fogadni tudja a megnövekedő csapadékvíz terhelést, azonban a DN1360 ROCLA csatornát elfalazták (jelenleg üzemen kívül van). Így a jelenlegi elvezetést biztosító DN800b. zárt szelvény vízszállító képessége 4,5 mellett csupán QT = 1021 l/s, tehát már a jelenlegi mértékadó terhelést sem tudja szállítani. A szükséges átépítést a pontos terhelési adatok ismeretében egy hidraulikai vizsgálat alapján kell meghatározni. A Gyáli út D-i szakaszának végén jelenleg egy DN400-as csapadékcsatorna üzemel. Az egyesített rendszerű csatorna terhelésének csökkentésére a jelenlegi csapadékcsatorna átépítését és meghosszabbítását javasoljuk a 38236/482 hrsz.-ú ingatlanig. A csapadékcsatornát DN600-400 mérettel javasoljuk megépíteni. A tervezési területen kívül húzódó Gyáli úti 130/160 t/b főgyűjtő már jelenleg is túlterhelt, ezért bármilyen esetleges többlet szennyvíz- és csapadékvíz bevezetés esetén bővítésre szorul az Ecseri úttól a Könyves K. utca felé. A bővítés mértékét a csatorna hidraulikai felülvizsgálata, valamint a tervezett többlet pontos ismeretében kell elvégezni. A területfejlesztéshez javasolt vízelvezető-hálózat bővítéseket a „KÖZMŰFEJLESZTÉSI JAVASLAT.

VÍZIKÖZMŰVEK HELYSZÍNRAJZA” című rajzunkon ábrázoltuk. A fejlesztéssel kapcsolatban megkértük a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. Nyilatkozatát, melyet beérkezése után Megbízó részére továbbítunk. A fejlesztést a nyilatkozatban rögzítettek alapján kell végrehajtani.

ENERGIA KÖZMŰHÁLÓZATOK VILLAMOSENERGIA NAGYFESZÜLTSÉGŰ TÁPPONTOK ÉS HÁLÓZATOK

A tervezési területen, annak Dél - keleti részén, a Határ úttal párhuzamosan húzódik a Népligeti -; és az Albertfalvi - 120/10 kV-os alállomások között kiépített kettős rendszerű 120 kV-os szabadvezetékes villamos-energiát szállító távvezeték szakasz. Részére a vonatkozó szakági rendeletek értelmében az előírt; a szélső vezetékek függőleges vetületétől vízszintesen mért 13 -13 m-es szélességű védőövezetet kell biztosítani, a nyomvonala tengely távolságától az oszlopkarok szélességeinek függvényében mindkét oldalon tehát, mintegy 18 18 m-es biztonsági sávot kell kijelölni. MŰ-HELY TERVEZŐ ÉS TANÁCSADÓ ZRT. / E-mail: [email protected] / TEL: 312 4570 / FAX: 312 2598

118



A biztonsági övezetben a vonatkozó szakági rendeltekben, és szakmai előírásokban, valamint a szakmai szabványokban rögzített tilalmak és korlátozások érvényesek, melyek rendelkezéseit a tervezett területszabályozási -; és az építkezési - munkálatok során szigorúan be kell tartani, és itt emberi tartózkodásra szolgáló létesítmények elhelyezését nem javasoljuk. A meglévő, és megmaradó 120 kV-os villamos távvezeték hálózat megközelítését és keresztezését úgy kell kialakítani, hogy a vonatkozó szakmai szabványokban rögzített védőtávolságok betarthatók legyenek. KÖZÉPFESZÜLTSÉGŰ HÁLÓZATOK ÉS TÁPPONTOK

A tervezési terület és közvetlen környezetének villamosenergia-ellátását tehát a fent rögzített két 120/10 kV-os alállomástól induló középfeszültségű földkábel hálózatok szolgáltatják, melyek nyomvonalai a gyalogos közlekedésre szolgáló járdák burkolatai alatt húzódnak. VILLAMOS ENERGIA - IGÉNYEK

A területre maximálisan megengedhető beépítések várható többlet villamos energiaigénye: a tömb

jele

funkciója

1 2 3 4 5 6



többlet villamos energia igénye (kW)

43 678

1 400

49 697

1 900

298 907

8 400

61 759

1 900

156 244

5 600

144 152 754 436

5 500 24 700

A terület reálisan várható fejlesztésének megvalósítása során kialakításra kerülő új intézményi jellegű épületek részére az alábbi többlet villamos energia igények becsülhetők: a tömb

jele

1 2 3 4 5 6

max. beépíthető funkciója többlet szintterület 2 (m ) kereskedelem 7 200 nem változik 0 üzemi telephely 12 451 130 szobás szálloda 11 574 iroda 10 040 iroda, üzemi telephely 125 618 összesen: 166 883

többlet villamos energia igénye (kW) 250 0 550 650 350 4 200 6 000

Ezek az igények a későbbiek során: a beépítési, az engedélyezési, és a kivitelezési tervek készítése folyamán, a felépítésre kerülő új épületek, hőtechnikai-szerkezeti kialakításai következtében, továbbá


119



a beépített gépészeti -; lég és víz, kezelő -; installációs -; és világítási - berendezések, valamint az egyes ingatlan tulajdonosok igényeinek függvényében megváltozhatnak. FEJLESZTÉSI JAVASLAT

Fenti teljesítmény igények szolgáltatásához egyrészt, a 3-as villamos nyomvonala – Ecseri út – Táblás utca – Illatos út által bezárt területen, névleges kapacitásukig bővíteni kell az itt meglévő 2071/10. sz. -; a 7343/10. sz. -; a 8525/10. sz. -; a 6317/10. sz. -; és a 8119/10. sz. -; 10/0,4 kV-os transzformátor állomásokat. Másrészt pedig, az Illatos út – Határ út – Vasúti pályatest közötti területen, névleges kapacitásukig szintén bővíteni kell az itt meglévő 9147/10. sz. –; és a 3619/10. sz. – 10/0,4 kV-os transzformátor állomásokat. Ezen túlmenően pedig még a fentiekben leírt, az Illatos úti nyomvonalon húzódó párhuzamos kábelívekről csatlakoztatott új hálózatszakaszokkal táplált három darab, szintén új ÉBTR 10/0,4 kV-os transzformátor állomás telepítése szükséges. A tervezett új 10/0,4 kV-os transzformátor állomásokat, a felépítésre kerülő új épületekhez tartozó területen külön épületben, vagy célszerűen a pincei szinteken, a közterületek határvonala mentén kell elhelyezni, és így oldható meg a tervezett új épületek villamos energia ellátása. A fenti becsült villamos energia igények kielégítésére a Területszabályozási Terv szintjén javasolt műszaki megoldások a későbbiek során: a beépítési, az engedélyezési, és a kivitelezési tervek készítése folyamán, az érintett közműszolgáltató kapacitási -; és hálózati – viszonyainak függvényében megváltozhatnak. A területrendezési tervkoncepció megvalósítása során, a tervezett területszabályozási. – ; és az építkezési – munkálatok figyelembe vételével kell kialakítani az érintett meglévő középfeszültségű földkábel hálózatszakaszok nyomvonal korrekcióját, valamint üzemük és állaguk biztonságára a terület fejlesztési munkálatok során, minden esetben fokozott gondot kell fordítani. A középfeszültségű hálózatok, és berendezések további tervezési, és kivitelezési munkálatai során be kell tartani a Villamos energia Szolgáltatási Törvény és a vonatkozó szakági Miniszteri, és Törvényerejű rendeletekben, a szakági Kormány - rendeletekben, továbbá az MSz. 151; az MSz.-EN.60076/2001; az MSz.-EN.2364/2003; és az MSz.7487 számú magyar szabványokban rögzített előírásokat. KISFESZÜLTSÉGŰ HÁLÓZATOK

Az előbbiekben rögzített, bővítendő -; és a tervezett új - 10/0,4 kV-os transzformátor állomások szekunder kapcsoló berendezéseitől kiépítendő földkábeles -; és/vagy sínátadásos - fővezeték jellegű kisfeszültségű hálózatokról, illetve fogyasztói csatlakozó vezetékeken keresztül történik majd a tervezett új épületek villamos energia fogyasztóinak közvetlen kisfeszültségű ellátása. KÖZVILÁGÍTÁS

A részletes rendezés alá vont terület közvilágítási táppontjait a fentiekben részletesen ismertetett transzformátorállomásokban kialakított közvilágítási kapcsoló egységek képezik.


120



A meglévő köz- és térvilágítási rendszereket a szakági vizsgálati anyagrész rögzítette, miszerint: a meglévő közlekedési utakon úgy a fő, mint a mellék útvonalak esetében a - Táblás köz kivételével - a forgalmi viszonyoknak megfelelő a közvilágítás. A létesítendő új útvonalakon, és közlekedési csomópontokban és a gépjármű -; és gyalogos - forgalmú új utcákban, új közvilágítási hálózatok és berendezések kiépítése szükséges. A tervezett megvilágítási értékek eléréséhez új kiépítésű, földkábeles hálózatokkal táplált, formatervezett 10-12 m, míg a gyalogos utakon 6 m, fénypontmagasságú lámpaoszlopok; és megfelelő teljesítményű; nátrium fényforrásos, egyedi jellegű világítótestek; alkalmazásával legalább a vonatkozó szakági szabványban előírt megvilágítási kategóriát elérő paramétereket nyújtó, 0,15-ös határegyenletességet adó, közvilágítási berendezéseket kell kiépíteni. A fényvédelmi követelmények betartásához az alábbiakat kívánjuk rögzíteni: -

egy potenciális észlelő felé csak lefele irányuló fénysugarak érkezhetnek, melyek sugárzási

iránya nem haladhatja meg a függőlegessel bezárt 70 fokot. Nem engedhető meg a talajban, vagy közvetlenül a talajon elhelyezett, felfele világító lámpatestek alkalmazása, a világítótestek átlátszó burája még díszvilágítás esetében sem nyúlhat túl a felső árnyékoló szerkezet függőleges síkjánál.

HŐENERGIA Jelen szabályozási tervünk által érintett területen, és annak közvetlen környezetében; az épületek téli hőveszteségeinek pótlására, valamint a technológiai -; és használati – melegvíz előállítására és a konyhai energia hordozóként jelenleg, területünk Észak nyugati részén távhő és földgáz, míg a további területi egységeken földgáz energia kerül felhasználásra. TÁVHŐ HÁLÓZATOK A szabályozási terv által érintett területen Észak nyugati részén tehát az Ecseri út mentén, a Közterület Fenntartó Vállalat; és a volt AUTOKER telephelyei; távhő ellátást kapnak. TÁVHŐ IGÉNYEK

A területre maximálisan megengedhető beépítések várható többlet hőenergia igénye: a tömb

jele

1 2 3 4 5 6

funkciója

kereskedelem, hajléktalan szálló, üzleti park autószervíz, üzemi telephely kereskedelem, szálló, üzemi telephely, áruház, üzleti park üzemi telephely, benzinkút, szállás, logisztika, étterem iroda, kereskedelem, logisztika

üzemi telephely, állatmenhely összesen:


többlet távhő energia igénye (kW)

43 678

3 500

49 697

3 500

298 907

22 000

61 759

5 500

156 244

11 000

144 152 754 436

10 500 56 000


121



A terület reálisan várható fejlesztésének megvalósítása során, távhő ellátási változat választása esetében a kialakításra kerülő új intézményi jellegű épületek részére az alábbi távhő igények becsülhetők: a tömb

jele

1 2 3 4 5 6

funkciója

kereskedelem nem változik üzemi telephely 130 szobás szálloda iroda iroda, üzemi telephely összesen:

max. beépíthető többlet szintterület 2 (m ) 7 200 0 12 451 11 574 10 040 125 618 166 883

többlet távhő energia igénye (kW) 700 0 1 100 1 300 900 12 000 16 000

Ezek az igények a későbbiek során: a beépítési, az engedélyezési, és a kivitelezési tervek készítése folyamán, a felépítésre kerülő új épületek, hőtechnikai-szerkezeti kialakításai következtében, továbbá a beépített gépészeti -; lég és víz, kezelő - berendezések, valamint az egyes ingatlan tulajdonosok igényeinek függvényében megváltozhatnak. FEJLESZTÉSI JAVASLAT

Fenti hőenergia igények szolgáltatásához új közvetlenül földbe fektetett, járulékos hőszigeteléssel ellátott, távhő gerinc hálózatokat kell kiépíteni tervezési területünkön, várhatóan az Ecseri út – Táblás köz – Kiskalmár utca – Táblás utca – Illatos út nyomvonalon. A felépítésre kerülő új épületekben, célszerűen, a pincei szinteken a közterületek határvonala mentén kell elhelyezni a távhő ellátás fogadására szolgáló hőközpontokat, és így oldható meg a tervezett új épületek hőenergia ellátása. A fenti becsült hőenergia igények kielégítésére a Területszabályozási Terv szintjén javasolt műszaki megoldások a későbbiek során: a beépítési, az engedélyezési, és a kivitelezési tervek készítése folyamán, az érintett közműszolgáltató kapacitási -; és hálózati – viszonyainak függvényében megváltozhatnak.

FÖLDGÁZHÁLÓZATOK Vizsgálati tervlapunkon rögzítettek értelmében, a részletes szabályozás alá vont terület földgázhálózati ellátásának alapvető hőenergia hordozó bázisa a vezetékes földgáz hálózat mely területünk szinte valamennyi utcájában ki épült. A tervezett nagyszabású területrendezési -; és terület átalakítási – elképzeléseknek, a BVM területén belül, „áldozatul esik” a szóbanforgó terület szinte valamennyi közmű -; közöttük a meglévő földgáz – hálózatok meglévő nyomvonala.


122



FÖLDGÁZ - IGÉNYEK

a tömb

jele

1 2 3 4 5 6

funkciója


max. többlet gázbeépíthető energia többlet igénye szintterület 2 (kW) (m ) 43 678

350

49 697

550

298 907

2 800

61 759

500

156 244

1 700

144 152 754 436

1 650 7 550

A területre maximálisan megengedhető beépítések várható többlet gázenergia igénye: A terület reálisan várható fejlesztésének megvalósítása során a kialakításra kerülő új intézményi jellegű épületek részére, földgáz ellátási változat választása esetében, az összes becsült többlet földgáz igények az alábbiak szerint rögzíthetők: Ezek az igények a későbbiek során: a beépítési, az engedélyezési, és a kivitelezési tervek készítése folyamán, a felépítésre kerülő új épületek, hőtechnikai-szerkezeti kialakításai következtében, továbbá a beépített gépészeti -; lég, és víz - kezelő -; az installációs - berendezések, valamint az egyes ingatlan tulajdonosok igényeinek függvényében megváltozhatnak. FEJLESZTÉSI JAVASLAT

A tervezett új épületek földgázellátása egyrészt a Gyáli úton meglévő Dk 160 mm-es PE műanyag csővezetékkel -; illetve a Táblás utcában kiépített DN 100 mm-es acél csővel - kiépített nagyközépnyomású földgáz vezeték hálózat. Másrészt pedig a BVM jelenlegi területén belül új, nagyközépnyomású földgázhálózat kiépítésével oldható meg, melynek csatlakozási pontja az Illatos úton meglévő DN 200 mm-es acél csővel kiépített nagyközépnyomású földgáz hálózat. a tömb max. többlet gázbeépíthető energia jele funkciója többlet igénye szintterület 2 (kW) (m ) kereskedelem 7 200 70 1 0 nem változik 0 2 150 üzemi telephely 12 451 3 150 130 szobás szálloda 11 574 4 80 iroda 10 040 5 1 550 iroda, üzemi telephely 125 618 6 MŰ-HELY TERVEZŐ ÉS TANÁCSADÓ ZRT. / E-mail: [email protected] 4570883 / FAX: 312 2598 2 000 összesen:/ TEL: 312166

123



Az innen, kiépítendő nagyközépnyomású földgáz hálózatnak, a tervezett új belső útvonalakon csatlakozó, Dk 160 -; illetve Dk 110 - mm-es PE műanyag csővezetékkel történő tovább építésévelés az erről csatlakozó házi bekötéseken keresztül lehet megoldani a tervezett új intézményi területek közvetlen földgáz ellátását. A tervezett területszabályozási tervkoncepció megvalósítása során, a tervezett terület rendezési -; útépítési - munkálatok figyelembe vételével kell kialakítani az érintett meglévő és megmaradó, földgázhálózat szakaszok nyomvonal korrekcióját, valamint üzemük és állaguk biztonságára a terület fejlesztési munkálatok során, minden esetben fokozott gondot kell fordítani. A nagyközépnyomású földgáz hálózatok részére 5 – 5 m-es, a vonatkozó szakági rendeletek értelmében az előírt, a tengely - távolságtól vízszintesen mért, biztonsági övezetet kell kijelölni. A fenti becsült földgáz igények kielégítésére a Területszabályozási Terv szintjén javasolt műszaki megoldások a későbbiek során: a beépítési, az engedélyezési, és a kivitelezési tervek készítése folyamán, az érintett közműszolgáltató kapacitási -; és hálózati – viszonyainak függvényében, megváltozhatnak. A földgáz hálózatok, és berendezések további tervezési, és kivitelezési munkálatai során be kell tartani a Földgáz Szolgáltatási Törvény és a vonatkozó szakági Miniszteri, és Törvényerejű rendeletekben, a szakági Kormány - rendeletekben, és a 2003. évi XLII. sz. törvényben; valamint az MSz.7487 számú magyar szabványban rögzített előírásokat.

ELEKTRONIKUS - HÍRKÖZLÉS TÁVBESZÉLŐ-HÁLÓZATOK A IX. kerület a Magyar Telekom Távközlési Nyrt. ”Ferenc” Távbeszélő Gócközpontjához tartozik, a közvetlen kiszolgáló, a Távíró utcai HOST alközponti berendezés. A vizsgált terület irányába, az Ecseri út -; a Gyáli út -; és a Határ út - érintett szakaszainak mindkét oldalán, illetve a Fehérakác, és a Kiskalmár utcában továbbá a Táblás-közben, és a Táblás utcában a beton tömbcsatornás, és műanyag védőcsöves alépítmények és páncélos távközlő kábelek húzódnak a járdaburkolatok alatt. A szóban forgó fejlesztési terület összes további utcájában betongyámos faoszlopos tartószerkezetekre szerelt légvezetékes távközlési hálózatok épültek ki.


124



TÁVKÖZLÉSI IGÉNYEK

A területre maximálisan megengedhető beépítések várható többlet távközlési fővonal igényei: a tömb

jele

funkciója

1 2 3 4 5 6



többlet távközlési fővonal igénye (kW)

43 678

170

49 697

280

298 907

1 400

61 759

250

156 244

850

144 152 754 436

800 3 750

A terület reálisan várható fejlesztésének megvalósítása során kialakításra kerülő új intézményi jellegű létesítmények távközlési fővonal igényei az alábbiak szerint becsülhetők: a tömb

jele

1 2 3 4 5 6

max. többlet beépíthető távközlési funkciója többlet fővonal szintterület igénye 2 (kW) (m ) 30 kereskedelem 7 200 0 nem változik 0 75 üzemi telephely 12 451 130 szobás szálloda 11 574 65 40 iroda 10 040 790 iroda, üzemi telephely 125 618 1 000 összesen: 166 883

Ezek az igények a későbbiek során: a beépítési, az engedélyezési, és a kivitelezési tervek készítése folyamán, a felépítésre kerülő új épületek, rendeltetése következtében, továbbá a beépített installációs távközlési - berendezések, valamint az egyes ingatlan tulajdonosok igényeinek függvényében megváltozhatnak. FEJLESZTÉSI JAVASLAT

A fent rögzített távközlő hálózati igények a meglévő alközpont bővítése után és a szükséges hálózatbővítési munkálatok elvégzését követően BVM belső területén a tervezett úthálózat bővítési munkálatok, és az új közlekedési csomópontok építési munkálatainak következtében szükséges nyomvonal korrekciónak megfelelően a meglévő Illatos úti alépítményes hálózatokról elégíthetők ki. A területrendezési tervkoncepció megvalósítása során, tehát a tervezett terület szabályozási -; és a BVM belső területén szükséges útépítési - munkálatok figyelembe vételével kell kialakítani az érintett meglévő távközlési hálózatszakaszok nyomvonal korrekcióját, valamint üzemük és állaguk biztonságára a terület fejlesztési munkálatok során, minden esetben fokozott gondot kell fordítani. MŰ-HELY TERVEZŐ ÉS TANÁCSADÓ ZRT. / E-mail: [email protected] / TEL: 312 4570 / FAX: 312 2598

125



A tervezési terület távközlési – ellátására a tervezett alépítményekben haladó távközlő hálózati elosztó, csatlakozó és törzskábelekkel; és távbeszélő vezetékekről történik majd a tervezett új épületek távközlő hálózati ellátása, a közvetlen előfizetői csatlakozások tápfej szekrényes kifejtő egységekkel kerülnek majd kiépítésre. Nyilvános távbeszélő állomások elhelyezésére a tervezett új intézményi -; kereskedelmi -; szolgáltató jellegű épületek, közterületi frontján nyílik lehetőség. A szabályozási terület távközlési és hírközlési alapellátása megfelelő, így közterületre új antenna berendezések elhelyezésével nem számolunk. Várhatóan a távközlési, és a telekommunikációs hálózatok további fejlesztése során, kiépítésre kerül, a nagysebességű többszörösen védett aktív optikai hálózat, valamint az üzleti kommunikációs adatátviteli rendszer, mely tovább javítja az ellátás színvonalát. A fenti becsült távközlési igények kielégítésére a Területszabályozási Terv szintjén javasolt műszaki megoldás a későbbiek során: a beépítési, az engedélyezési, és a kivitelezési tervek készítése folyamán, az érintett közműszolgáltató kapacitási -; és hálózati – viszonyainak függvényében megváltozhat. A vonatkozó jogszabályi háttér: a mindenkori hatályos Távközlési Törvény, a vonatkozó szakági Kormány -; és Miniszteri rendeletek, valamint az OTÉK idevonatkozó rendelkezései. Ezek értelmében hálózatbővítések esetében a területfejlesztés igényeihez igazított, a jelenlegi adottságoknak megfelelően a MSz 7487. szabvány előírásai szerint a közterületeken a meglévő távközlési alépítmények felhasználásával, és/vagy új csőhálózat kiépítésével és megszakító létesítmények telepítésével nyílik lehetőség. A tervezett alépítményi csőszámnak és megszakító létesítményeknek a tervezési terület 100%-os ellátását kell szolgálnia. A rendelkezésre álló terület, a telekhatárok és az útburkolatok között húzódó járdák és zöldsávok a távközlési alépítmények, földkábelek, elhelyezésére alkalmas területsávja. Ide kell elhelyezni az alközpontokat összekötő törzs- és átkérő kábelhálózatokat is. A távbeszélő állomásokhoz csatlakozó elosztóhálózatok részére a gyalogos közlekedés területsávjában az alépítményi műtárgyak kiépíthetők minden utcában. Légvezetékes távközlési hálózat a szabályozási területen nem építhető, a tervezett épületen belüli tevékenységek megoszlásának ismeretében (a továbbtervezés során) lehet meghatározni a tényleges szükségletet és azon belül az analóg-ISDN vonalak szám szerinti megoszlását. MOBIL TÁVKÖZLÉS A tervezési területen belül, önálló traverz jellegű tartószerkezetre szerelt mobil-távközlési antenna – berendezés és bázis állomás a vonatkozó szakági tervlapunkon rögzített helyeken üzemel.


126



A tervezési terület mobil távközlési ellátás szempontjából lefedettnek tekinthető, helyszíni szemlénk alkalmával mindhárom hazai Mobil Távközlési Szolgáltató hálózatára fel tudtunk jelentkezni, és megfelelő térerősségeket mérhettünk. A szolgáltatások minőségének javítása érdekében szükséges mobil - távközlési bázis állomások, és antenna berendezések elhelyezését önálló traverz jellegű, tartószerkezetekre közterületen nem javasoljuk. További távközlési bázisállomások, és antenna berendezések elhelyezésének lehetőségeit, a mindenkori hatályos jogszabályok; a módosított, 29/1999 (X. 6.) KHVM rendelet, és a szintén módosított, 46/1997 (XII. 29.) KTM rendelet, ide vonatkozó alpontjai, rögzítik. A 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet az ezzel kapcsolatos építésügyi hatósági eljárást szabályozza. A rendelet 1.sz. melléklet III. fejelzet 5. pontja szerint építési engedély és bejelentés nélkül végezhető: ·

antenna létesítése, ha bármely mérete 4 m vagy annál kisebb, és

·

műtárgynak minősülő antennatartó szerkezet létesítése, ha a teljes hossza 6 m vagy annál

kisebb, és ·

antenna, antennatartó szerkezet, csatlakozó műtárgy létesítése, ha építményen történő

elhelyezése az építmény tartószerkezetének megerősítését nem igényli. A tervezet új épületek tetőszerkezetein történő elhelyezések lehetőségeit, a mindenkori hatályos jogszabályok; jelenleg a fenti, a módosított 29/1999 (X. 6.) KHVM rendelet, és a 46/1997 (XII. 29.) KTM illetve az ÖTM rendeletek, ide vonatkozó alpontjai rögzítik, fenti jogszabályokban biztosított lehetőségeket jelen szakági terveinkben korlátozni nem kívánjuk. HÍRKÖZLÉS A vizsgált területen kívül, de annak közvetlen közelében, az Ecseri út – Epreserdő út nyomvonalon, a páros oldali járdák alatt vezetve húzódik keresztül a Népligeti; és a Pesterzsébeti 120/10 kV-os alállomások között kiépített ELMŰ hírközlő – kábelhálózata. Az Intézményi; ipari; és a lakossági (polgári) adatátviteli és/vagy hírközlési kapcsolatok megvalósítására a vizsgált területen belül az előző fejezetben leírt, Távközlési vezetékeken keresztül nyílik lehetőség. A szorosan vett tervezési területen további önálló hírközlő hálózat nem üzemel, a „Polgári” jellegű, az Intézményi; és a lakossági - adatátviteli és/vagy hírközlési kapcsolatok megvalósítására az előző fejezetben leírt, Távközlési vezetékeken keresztül nyílik lehetőség. A létesítendő új épületekben telepítésre kerülő tűzvédelmi, vagyonvédelmi és diszpécser jellegű rendszereinek üzemeltetése során célszerűnek tartjuk az egyedi alközpontok kábelhálózattal történő összekapcsolását, így megoldható a központi felügyelet, szelektív behatárolás és a szükséges azonnali beavatkozások megtétele bármilyen hiba, vagy rendellenesség esetén. MŰ-HELY TERVEZŐ ÉS TANÁCSADÓ ZRT. / E-mail: [email protected] / TEL: 312 4570 / FAX: 312 2598

127



TELEKOMMUNIKÁCIÓ A kábeltelevíziós mamutcégek piaci területfelosztása következtében a vizsgált terület az „UPC Magyarország” Rt. ellátási körzetébe tartozik. A Szolgáltató a kábeltelevíziós hálózati rendszer elemeinek kiépítését elvégezte és a távközlési hálózatok alépítményi csővezetékeivel azonos nyomvonalakon, földkábeles és légvezetékes hálózatokkal kiépített kábeltelevíziós rendszerű telekommunikációs hálózatokat üzemeltet. A kiépített rendszerek és hálózati elemek alkalmasak adatátviteli és „Internet” - es hírközlésekre is. A telekommunikációs szolgáltatás biztosítása érdekében a tervezett új épületek esetében a tervezett új telekommunikációs hálózatokról üzemeltetett rendszerek és hálózatok megvalósításával számolunk, melyek csatlakoznak a fenti kábeltelevíziós hálózathoz. A területünkön tervezett új épületek belső kábeltelevíziós hálózatainak is alkalmasaknak kell lenni valamennyi elérhető (földi- és műholdas-sugárzású) telekommunikációs állomás, illetve a helyi és körzeti TV műsorok továbbítására valamennyi előfizető részére. Úgy a hírközlési, mint a telekommunikációs rendszerek kábelvezetékeit a távközlési hálózatok nyomvonalaival azonos módon, velük párhuzamosan kell ki építeni.


128



TERVIRATOK


129




130




131




132




133




134




135




136




137




138




139

BUDAPEST, IX. KERÜLET BVM METRO ÁRUHÁZ ÉS KÖRNYÉKE KSZT MŰLEÍRÁS ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ

Recommend Documents