Budapest IV. kerület Újpest Önkormányzatának szociális szolgáltatástervezési koncepciója 2010

Budapest IV. kerület Újpest Önkormányzatának szociális szolgáltatástervezési koncepciója 2010.

2

I. FEJEZET Bevezetés I/I. Jogszabályi háttér - A Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció A legalább 2000 lakosú települési önkormányzat a településen, élı szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok meghatározása érdekében szolgáltatástervezési koncepciót készít. A szolgáltatástervezési koncepció tartalmát a helyi önkormányzat kétévente felülvizsgálja és aktualizálja. (1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 92.§ (3) bekezdés.) A koncepció az adott területen élı lakosság demográfiai mutatóit, helyzetét elemzi – ez alapján felméri a szociális szolgáltatások iránti igényeket és a speciális ellátások szükségességét. Feltárja, hogy az önkormányzat miként tesz eleget ellátási kötelezettségének, és az egyes szolgáltatások miként biztosíthatóak magas színvonalon és költséghatékonyan. Ennek értelmében a koncepció tartalmazza: - a lakosságszám alakulását, korösszetételét, a szolgáltatások iránti igényeket. - az ellátási kötelezettség teljesítésének helyzetét, - a szolgáltatások mőködtetési, finanszírozási, fejlesztési feladatait, a szükséges együttmőködés kereteit, - az egyes ellátotti csoportok sajátos élethelyzetéhez kapcsolódóan a speciális ellátási formák, szolgáltatások biztosításának szükségességét.

I/II. A koncepció elvi alapjai Megtartva a 2007. évi koncepcióban megfogalmazott alapelveket, a szociális szolgáltatások mőködtetésével és fejlesztésével összefüggésben az alábbiakat kívánjuk kiemelten hangsúlyozni és megtartani: -

Jog az emberhez méltó életre – a szociális minimum biztosítása mindenki számára Mindennemő hátrányos megkülönböztetés és elıítélet elutasítása – az esélyegyenlıség feltételeinek megteremtése Az egyén, a családok védelme, a helyi társadalom zavartalan együttélése A támogató szerep hangsúlyozása.

3

A szolgáltatástervezési koncepció céljai: -

-

-

Egy olyan alapdokumentum létrehozása a döntéshozók részére, mely átfogó képet nyújt a kerületi szociális ellátások helyzetérıl, a szociális szükségletekrıl és a rendelkezésre álló lehetıségekrıl, a fejlesztési irányokról. Azon alapelvek, irányok és célok meghatározása, melyek mentén a szociális fejlesztések és a szociális szolgáltatások biztosítása megvalósulhat. Az önkormányzat a jogszabályokban meghatározott feladatait a lakosság igényei és szükségletei figyelembevételével, az anyagi és a humánerıforrások legoptimálisabb felhasználásával lássa el a lehetı legmagasabb színvonalon. A kerületben jelenleg a szociális ellátás területén mutatkozó hiányosságok feltárása, javaslatok a megszüntetésükre. A közös feladatokat ellátó intézmények jogi szabályozottságának, kihasználtságának és finanszírozásának javítása.

A szociális koncepció célterületei: -

Információkezelés, információáramlás, szakmai és intézményi kapcsolatrendszer, ágazatok közötti együttmőködés; Humán- és pénzügyi erıforrás fejlesztés a szociális szolgáltatásokban; Szakmai és intézményi feltételrendszer fejlesztése; Szociális és gyermekjóléti alapellátások fejlesztése, minıségi szolgáltatások A hátrányos helyzető személyek szociális biztonságának megteremtése, életvitelének segítése.

I/III. A 2007-2009. évekre meghatározott szociális koncepció végrehajtása

A 2007. évi Szociális Koncepcióban megfogalmazott célok döntı többségét az Önkormányzat – szükség szerint korrekcióval - megvalósította, az alább ismertetett feladatjegyzék szerint: 1.) A célkitőzések között szerepelt a Foglalkoztatási Csoport szervezeti státuszának átalakítása. A csoport gazdasági társasággá történı átalakítása, a szükséges forrás hiányában, valamint a bizonytalan gazdasági helyzet következtében nem történt meg. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 2009. január 1-jén hatályba lépett módosítása nagymértékben befolyásolta a csoport korábbi mőködését. A módosítás következtében a közcélú foglalkoztatásra helyezıdött a hangsúly és e kérdéskörben az önkormányzatok elsıdleges feladata a Foglalkoztatási Tervben megfogalmazott célkitőzések megvalósítása volt. 2. ) A szociális foglalkoztató munkaszervezetének átalakítása forráshiány miatt nem valósult meg.

4 3. ) A SZEI irányítása alatt lévı egészségügyi és szociális intézmények struktúrájának átalakítása. Egészségügyi alapellátási feladatok biztosításának változásai: o A védınıi szolgálat területi ellátásában 2008. szeptember 1.-tıl huszonnyolc területi védını dolgozik. 2009. szeptember 01.-tıl a gyermeklétszám változása miatt – Önkormányzati határozat alapján – 30 területi védınıi körzet mőködik. o A 440/2009.(X. 23.) önkormányzati határozat alapján az eddig helyettesítéssel megoldott négy fogorvosi praxis megszüntetésre került. o Jelenleg a SZEI és a gyermekfogászat számára is gondot jelent a Jókai utcai telephely helyzete. A Károlyi Sándor Kórház 2009. március 8-ával a hatáskörébe tartozó szakrendeléseket elköltöztette az épületbıl, és abban kizárólag a gyermekfogászat maradt. Az önkormányzattal megindult az egyeztetés egy új három munkahelyes rendelı kialakításáról. o A felnıtt ügyeleti ellátásban az elmúlt években 18-ról 12-re csökkent az ügyeleten, közvetlen betegellátással foglalkozó orvosok száma. Az alacsony bérezés, nyugdíj melletti megnövekedett adóteher következtében, utánpótlás hiányában, több részmunkaidıs ápolóval tudtuk csak biztosítani az ellátást. Szociális intézmények struktúrájának átalakítása. 

2008. április 1.-tıl a két Gondozási Központ összevonásra került, ezért a szervezeti felépítés a következık szerint alakul:  Az İszirózsa Idısek klubja 2008. szeptember 1.-vel megszőnt feladatkörei és ellátotti csoportja beleolvadt a Bársonyszív Idısek klubjába.  A Tungsram utcai gondozási központban 2008. október elseje óta üzemel az idıskorúak gondozóháza 50 férıhellyel. Az 50 férıhely kialakítását a tetıtér beépítésével oldották meg. Jelenleg 90%-os kihasználtsággal mőködik A profil tisztítása csak a véglegesen megüresedı Nyugdíjasházi lakások átalakítása után lehetséges.  Jelzırendszeres házi segítségnyújtás kiépítésének célja az egészségügyi- és szociális ellátásra rászorulók folyamatos, és biztonságos ellátása, az ellátott otthonában történı gondozása – ápolása, folyamatos figyelemmel kísérése, illetve azonnali, közvetlen kapcsolatba lépési lehetıség a krízishelyzetbe kerülı ellátottakkal. 2008. októberében realizálódott a jelzırendszeres házi segítségnyújtás. A jelzırendszer 40 készülékkel maximális kihasználtsággal mőködik. Mindkét szolgáltatás segítésére létrehoztuk Diszpécserközpontot a Tungsram utcai telephelyen, így megvalósult a recepciós szolgálat is, ami biztonságosabbá tette az intézményben élık életét is.

5 

A Szociális törvény 2007. januári módosítása a Szociális Információs Szolgáltatást kivette a kötelezıen ellátandó önkormányzati feladatok körébıl. A Családsegítı Szolgálat helyzetét vizsgálva: egyrészt a kis létszámú (7 fı) családgondozást végzı munkatárs jelentıs leterheltsége volt tapasztalható, másrészt egy olyan 2 fıs szolgáltatás jelenlétét, amely kevésbé tud több információt nyújtani az ügyfeleknek, mint amennyivel a családgondozóknak feladatkörükbıl adódóan alapvetıen rendelkezniük kell. A pályázatban vállalt 3 éves mőködtetést teljesítettük. A szervezet Képviselı-testület határozatával jóváhagyott átstrukturálásával, a Szociális Információs Szolgáltatás megszüntetésével annak 2 dolgozója azóta a családsegítés általános és speciális feladatainak elvégzésében vesz részt. Ezzel az intézkedéssel - amelynek semmilyen költség vonzata nincs – egyensúlyt teremtettünk az elvégzendı feladatok, és azokat végzı munkatársak száma, leterheltsége között, célzottabban és hatékonyabban végezve a kliensekkel folyó segítı tevékenységet.

4. ) Az Újpest SZEI Gyermekjóléti Szolgálat Gyermekjóléti Központtá alakítása 2007. augusztusában megtörtént, azóta az egység munkájába beépült új feladatokkal – utcai szociális munka, kórházi szociális munka, készenléti ügyelet, kapcsolattartási ügyelet – kiegészülve folyik a szakmai tevékenység. 5. ) A bölcsıdei férıhelyek számának növelésére jelentıs erıfeszítések történtek, ennek következtében 2008. évre, 540 fıre bıvült, s a további tervezés még 40 férıhelyet irányoz elı pályázati támogatás igénybevételével. 6. ) SZEI kötelezı feladatai a) Támogató szolgáltatás A Szociális és Egészségügyi Intézmény a 2009. évben támogató szolgálattal kötött szerzıdéssel nem rendelkezik, támogató szolgálattal kapcsolatban nem áll. A 2008. évben az Intézmény Gyermekszállításra vonatkozó ellátási szerzıdést kötött a. SZEÜ Szociális és Egészségügyi Közhasznú Társasággal (székhely: 1042 Budapest, Munkásotthon u. 66-68.). A szerzıdés értelmében a SZEÜ Kht. vállalta, hogy az óvodás, valamint az iskoláskorú gyermekeket az adott oktatási intézmény és a SZEI irányítása alá tartozó „Aranyhíd” Gyermekek Átmeneti Otthona (1042 Budapest, Hajnal u. 15.), mint bentlakásos intézmény között szállítja. A szerzıdés a 2008. január 01.-tıl 2008. december 31.-ig terjedı idıszakra volt érvényes. A SZEÜ Kht.-val a támogató szolgáltatást 2009-re nem hosszabbították meg és más támogató szolgálattal sem kötöttek szerzıdést. Az Intézménynek a SZEÜ Kht.-val kapcsolatosan kizárólag csak gépkocsik bérbeadására vonatkozó érvényes szerzıdése van. Ezen gépkocsikat nem a fenti feladatok ellátásra bérli a SZEI. A SZEI keretein belül nem mőködik ilyen szolgáltatás. b.) Jelzırendszeres házi segítségnyújtás 2008. októberérıl a Tungsram utca 9. alatti Gondozási Központban mőködik. c.) Szociális információs szolgáltatás A Szociális törvény 2007. januári módosítása a Szociális Információs Szolgáltatást kivette a kötelezıen ellátandó önkormányzati feladatok körébıl.

6 2009. januárjában önkormányzati határozattal megszőnt a Szociális Információs Szolgáltatás. Az ügyfelek ellátása ez által nem sérült, mivel a szociális, egészségügyi és ifjúsági információk nyújtása jogszabály elıírta és a napi munkavégzés során nélkülözhetetlen feladata a Szolgálatnak. Az Információs Szolgáltatás 2 munkatársa továbbra is alkalmazásban áll a családsegítés szakfeladatnál.

7./ A Képviselı-testület 2008-ban elfogadta Újpest Integrált Városfejlesztési Stratégiáját, amely a 18 akcióterület egyikeként kiemelten kezeli Újpest Városkapu térséget (benne, a feladatjegyzékben meghatározott Berda J. u.- Temesvári u. – Bocskai U. – Aradi u. által határolt területet). Elkészült a területre vonatkozó Kerületi Szabályozási terv is. A megjelölt dokumentumok hosszú távú célként nagyvárosias kaputérség és intermodális csomópont kialakítását, a közterületek rendszerének radikális átrendezését tőzik ki. Ugyanakkor a tulajdonviszonyok rendezetlensége és a fıvárosi beruházások késlekedése akadályozza a fejlesztést. 8. ) A lakás mobilizáció elısegítésére tett javaslat kidolgozása. Ugyan – politikai konszenzus hiányában, és a rendelkezésre álló rendkívül szőkös lakásállomány miatt – nem született egy a lakás mobilizációval külön foglalkozó önkormányzati norma, a Képviselı-testület Népjóléti és Lakásügyi Bizottsága számos elvi és egyedi döntéssel igyekezett elısegíteni azt, hogy a bérlakásban élık a teherbírásuknak és a család létszámának megfelelı nagyságú és minıségő lakásokba költözhessenek át. Ehhez az Önkormányzat a lakásfelújítások révén anyagi forrásokat is biztosított. A Családsegítı Szolgálat által nyújtott lakás mobilizációs program legfontosabb eleme lett volna, hogy a biztonságot garantáló cserék, adásvételek lebonyolításának teljes folyamatában az intézmény jogásza mőködjön közre, megakadályozandó, hogy a kényszerhelyzetbe került, saját érdekeiket képviselni nem tudó ügyfelek a lakásmaffia áldozatai legyenek. Az adás-vételek, lakáscserék lebonyolításának segítése céljából folyamatosan mintegy 60 – 70 db, az ügyfelek és a Szolgálat közötti szerzıdést tartottunk nyilván. A szolgáltatás idıtartama (7 év) alatt kizárólag 2001-ben (12 db) és 2002-ben (1 db) köttettek az intézmény ügyvédje közremőködésével szerzıdések, így összesen 13 db. Az induláskori elképzelés mindenképp pozitívnak és adekvátnak tekinthetı, azonban az évek során a lakhatással kapcsolatos költségek drasztikus emelkedése, és anyagi helyzetük általános romlása miatt az ügyfelek eladósodása olyan hatalmas (gyakran több millió Ftos) méreteket öltött, amelyet ezzel a módszerrel segíteni már nem lehetett a felhalmozott tartozások rendezése érdekében. Hozzájárult ehhez az ingatlanpiaci kereslet-kínálat arányának mértéktelen eltolódása, és figyelembe veendı tény, hogy ezek a nagy összegő adóssággal terhelt lakások elhanyagolt állapotuk, lelakottságuk miatt kiszorultak a piacképes ingatlanok körébıl. Mindezek mellett érthetı és méltányolható törekvés a lakáshoz, a megszokott lakhatáshoz, környezethez való érzelmi ragaszkodás is, ami nehezíti az attól való megválást, fıleg az idısebbek esetében. A fenti körülményekbıl adódó eredménytelensége miatt a szolgáltatás Képviselı-testületi határozat alapján 2008 májusától megszőnt. 9. ) A Foglalkoztatási Csoport a vizsgált idıszakban pályázaton nem vett részt.

7

I/IV. A jövıkép megfogalmazása

1) Demográfiai prognózisok Az elmúlt néhány évben jelentıs mennyiségő új lakás épült Újpesten, melyekbe döntıen fiatal generáció költözött, s ennek következtében emelkedett a bölcsıdés korú gyermekek száma. Ez az ellátások, szolgáltatások tervezésénél, szervezésénél a jövıre nézve szükségessé teszi a gyermekek, fiatalok helyzetének fokozott figyelemmel kísérését. Az Európa egészére érvényes általános öregedési folyamat Magyarországon is jellemzı. Míg a demográfiai öregedés, a korstruktúra romlása a maga átütı társadalmi hatásaival kedvezıtlen folyamatot jelenthet, az életkor meghosszabbodása nagyon is pozitív jelenség. Amennyire örvendetes jelenség az életkor meghosszabbodása, annyira válik egyre felelısségteljesebb társadalmi kötelezettséggé az élet megfelelı minıségének, (egészségi állapot, mindennapi aktivitás, életmód, közérzet) az egészségnek és aktív életnek minél hosszabb ideig való fenntartása, biztosítása. Cél:  az esélyegyenlıség alapján az eddigi ellátási formák típusait magas színvonalon tartani  gondozóházi férıhelyek bıvítése 2) Munkaerıpiaci tendenciák A 2008. ıszén kezdıdı gazdasági világválság negatív hatására a foglalkoztatottak számának visszaesése Magyarországon egyértelmően 2008. IV. negyedévét követıen gyorsult fel A foglalkoztatás szempontjából továbbra is hátrányosabb helyzetben vannak az idısebbek (már 40 év felett), az alacsony- vagy nem piacképes végzettséggel rendelkezık, a gyermekesek, mindezeken belül is különösen a nık és a roma lakosság. A munkanélküliség a pályakezdıket fenyegeti a legsúlyosabb pszichés és szociális sérülésekkel, ugyanakkor a fiatal korban van a legnagyobb esély a munkanélküliségre predesztináló paraméterek javítására is. A szociológiai vizsgálatok egybehangzóan azt bizonyítják, hogy a munkanélküliségi arányok szoros összefüggésben vannak az iskolai végzettséggel. A középkorúak kerültek a legreménytelenebb helyzetbe, hiszen koruknál fogva nehezen tudnak igazodni a változó követelményekhez, szakképzettségük - ha van - egyoldalú, továbbképzésre, átképzésre már nehezen szánják rá magukat. Többségük évtizedes munkaviszonyt tudhat maga mögött, s nincs stratégiája arra, hogy miként kerülhetne ki ebbıl a helyzetbıl. Szakemberek szerint a munka nélkül eltöltött egy év után rohamosan csökken az elhelyezkedési esély. Mentálisan is megviseli az eddig biztosnak hitt, (még ha oly alacsony is) egzisztencia megrendülése és ebben a korban már gyakran jelentkeznek egészségügyi problémák, amik a fizikai munkavégzést lehetetlenné teszik. Nehéz a hajléktalanok álláshoz juttatása is, valamint igen szerény lehetıségeik vannak a megváltozott munkaképességőeknek.

8 A részfoglalkoztatásúak, a gyermekes anyák is veszélyeztetettek, könnyen kikerülhetnek a munkahelyükrıl. A marginalizálódás elkerülése érdekében nem elég a munkanélküliek passzív ellátásának biztosítása, hanem aktív eszközökkel kell elısegíteni visszakerülésüket a foglalkoztatottságba. Ennek alapvetı formája a munkaközvetítés, amely területen a kerületi kirendeltségnek vannak szinte egyedüli lehetıségei. A munkaügyi központokon kívül nem jött létre más intézményrendszer, a központok viszont csak a probléma egy szeletével foglalkoznak. A munkanélküliek érdekérvényesítési, jogi, szociális, mentálhigiénés támogatását komplex egységben csak a családsegítık képesek biztosítani, hozzásegítve ıket a végleges lecsúszás, a deviancia felé sodródás, a családi széthullás elkerüléséhez, így fenntartani a munkaerıpiacokon való újramegjelenés esélyét számukra. Aktív eszközként igen hatékonynak bizonyul a továbbképzés és az átképzés. A munkahelyteremtés támogatására irányuló közhasznú munkavégzés célja, hogy átmeneti foglalkoztatást nyújtsanak azoknak, akik hosszabb ideje nem képesek munkahelyet találni. Ennek keretében egyrészt a helyi közösség számára hasznos munkát végeznek, fıleg kommunális jellegő, vagy infrastruktúrát megújító tevékenységükkel, (óvodákat takarítanak, parkot gondoznak, kisebb felújításokat végeznek), másrészt a munkába állás megtartja a tartósan munkanélkülieket a munkaerıpiacon. Ez azonban csak ideiglenes munkalehetıség, a közhasznú munkában résztvevık többsége rendszerint ismét munkanélküli lesz, egyes esetekben pedig el is veszíti kapcsolatát a munkaügyi központtal. Ennek egyik oka, hogy általában szakképzetlen munkaköröket kínálnak, ami nem javítja a résztvevık szakképzettségét, és ennek megfelelıen nem növeli rendes állás megszerzésének esélyét. Továbbá a program keretében kínált munkahelyek gyakran szezonális vagy ideiglenes jellegőek, így a munkáltató nem képes vagy nem hajlandó a résztvevıket átvenni állandó állományába. A megoldás az lehetne, ha a közmunkát szakképzéssel és a munkahelykereséshez nyújtott támogatással kombinálnák. A munkahely-teremtési programok között nagyobb figyelmet érdemelnének az önfoglalkozást megteremtı kezdeményezések. Sok függ attól, hogy az új vállalkozást megindítani kívánó munkanélküliek számára rendelkezésre állnak-e a megfelelı pénzügyi és egyéb üzleti szolgáltatások. Igen nehéz a csökkent munkaképességőek foglalkoztatásának megoldása. İk azok, akik egészen biztosan a leépítettek között vannak, még akkor is, ha teljes értékő munkát tudnak végezni. S ha egyszer munkanélkülivé váltak, szinte bizonyosra vehetı, hogy egyéb hátrányaik mellett ez állandó státuszuk lesz. A rehabilitációs foglalkoztatás keretében jelenleg csak a Szociális Foglalkoztatónak van lehetısége munkát adni a valamilyen fogyatékossággal élıknek. Munkaerı van, csak a megrendelések alacsony volumene szab határt a termelésnek. Hosszútávon megnyugtató megoldást nyújthatna a jövıben, különösen ennek a rétegnek a távmunka feltételeinek bevezetése.

3) A lakhatással kapcsolatos középtávú várakozások és célkitőzések A korábbi koncepció várakozásaihoz képest az eltelt két esztendı alatt nem történt lényeges változás, a fı prioritások továbbra is a kereslet és a kínálat összhangjának megteremtése, a lakóterületi rehabilitáció, valamint a bérlakások arányának növelése. Hangsúlybeli eltolódás annyiban észlelhetı, hogy a gazdasági világválság következtében az elsı szempont már nem csak az önkormányzati lakások, hanem a magán és önkormányzati lakások relációjában is

9 felmerül. Szintén a világválság hozadéka a magánerıs lakásépítések visszaesése, és ehhez képest a bérlakások felértékelıdése. a) Kereslet-kínálat összehangolása A tárgyidıszakban Újpesten folytatódott a magánerıs lakásépítési folyamat. Ugyanakkor továbbra is igazak az elızı koncepció azon megállapodásai, hogy „Budapest és ezen belül Újpest lakáspiacát is jellemzıen a kismérető lakások uralják, ugyanakkor várható, hogy elsısorban a „fecskeházakból” kiköltözı, és a gyermekvállalás révén bıvülı családok részérıl fokozott igény mutatkozik majd a nagyobb alapterülető lakások iránt. Ezt az igényt a jelenlegi kínálat nem tudja kielégíteni, ezért ösztönözni kell a nagyobb alapterülető lakások építését. A XXI. században elvárható, normális létfeltételek megteremtése érdekében, elı kell segíteni a lakásállomány minıségi javulását a még mindig jelentıs számú szükség-, illetve komfort nélküli lakások felszámolásával. A megfelelıen koordinált lakásmobilizáció eszközével fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy a családok a család létszámához igazodó, ugyanakkor általuk fenntartható nagyságú lakásokban éljenek.” Azzal, hogy 2008 októberétıl a gazdasági világválság Magyarországra is begyőrőzött, leginkább az ingatlanpiac került válságba, a hitelfeltételek szigorodása miatt számos új lakás eladhatatlanná vált, építıipari vállalkozások csıdhelyzetbe kerültek, és jelentıs visszaesés tapasztalható az új beruházások terén. Példa erre a „Károlyi Városközpont”, amely a jelentıs számú lakásállomány bıvülés mellett kulturális célokat is szolgált volna. A válság következtében a projekt nem folytatódhatott, a kulturális célok kiestek a programból, s üres, eladatlan lakások jelzik, hogy a lakosság nem tudja megfinanszírozni a számára szükséges lakhatási lehetıségeket. Ezen probléma kezelése meghaladja egy fıvárosi kerület lehetıségeit, ugyanakkor a kormányzati intézkedések egyelıre nem bizonyultak hatékonynak. b) Lakóterület-rehabilitáció Újpest lakásállományának jelentıs részét teszik ki a gazdaságosan fel nem újítható, bontásra érett, régi építéső lakóházak, illetve a szintén korszerőtlen panellakások. Ott, ahol a lakóépületek állaga további társadalmi problémákat (szubkultúrálódást, szlömösödést) is generál, célszerő minél elıbb – a Fıvárosi Önkormányzattal is együttmőködve és Európai Uniós forrásokat is felhasználva – városrész-rehabilitációs programot kidolgozni. c) Szektor-semleges lakásbérlés A gazdasági világválság következtében jelentkezı lakáshitel-törlesztési problémák (amelyek számos család esetében a tulajdon elvesztését és kilakoltatást vontak maguk után), újra ráirányították a figyelmet a bérlakás állomány szőkösségére. Ehhez képest 2009. január 1-jén Újpesten a lakások mindössze 5,7%-a volt önkormányzati tulajdonban. Az önkormányzati bérlakásoktól való idegenkedés, bizalmatlanság a válság következtében enyhült, a társadalom jelentıs része rádöbbent arra, hogy a hitelbıl szerzett lakástulajdon nem jelent nagyobb garanciát a lakhatás tartósságára, mint az önkormányzattól való lakásbérlés. Ugyanakkor a megnövekedett keresletet – amely most már valóban változatos anyagi teherbírású rétegek részérıl jelentkezik – a jelzett szőkös kínálat nem képes kielégíteni. Ugyan törvényben illetve kormányrendeletben az állam lehetıséget biztosít az Önkormányzatoknak kedvezményes hitel felvételére lakásépítéshez illetve vásárláshoz, az önkormányzatok jelentıs része, köztük Újpest is, a várható költségvetési megszorítások miatt tartózkodik a hitelfelvételektıl.

10

4) Az egészségügyi és szociális kapacitásokról a) Az Önkormányzat egészségügyi alapellátására vonatkozó jogszabályai: • 1990. évi LXV. tv. a helyi önkormányzatokról • 1997. évi CLIV. tv. az egészségügyrıl • 2000. évi II. tv. az önálló orvosi tevékenységrıl Alapellátási feladatok: • háziorvosi ellátás • ügyeleti szolgálat, • védınıi szolgálat, • ifjúság-egészségügyi szolgálat, • fogorvosi szolgálat A 2007. évi szolgáltatástervezési koncepció szerint Újpest egészségügyi kapacitása elegendı a biztonságos ellátás nyújtásához, bıvítése nem indokolt. o Akkor is és most is a háziorvosi praxisok kritikus pontja, hogy jelentıs részük nem tudja/akarja biztosítani az uniós normákat. Az ellátás kiszerzıdésre került, kötelezettségük az Önkormányzat felé, ill. az ÁNTSZ felé van, az ellátás szakmai tartalmáról a SZEI felé nincs visszajelzés. Évek óta jelentıs terhet jelent, hogy a Gazdasági Bizottság 150/1999. (XII. 7.) határozata alapján az Újpest SZEI által használt ingatlanok kezelési jogát is megkapta, amelyek jelentıs részében a háziorvosi rendelık találhatóak, ennek ellenére ebben az évben is csak részben hagyták jóvá az intézményünk által az ingatlanokra betervezett karbantartási, üzemeltetési kiadás költségeit, emiatt az épületek állaga – így a háziorvosi rendelıké is folyamatosan romlik. A SZEI gazdálkodását az is nehezíti, hogy a jelenleg üresen álló orvosi rendelık helységeinek közüzemi költségeit is Intézmény fedezi. o A védınıi szolgálatnál 2005. június 1.-tıl jogszabályváltozás következtében kettévált az ellátás iskola-egészségügyi, és területi ellátásra. Ez utóbbiban 2008. szeptember 1.-tıl huszonnyolc területi védını dolgozik. 2009. szeptember 01.-tıl a gyermeklétszám változása miatt – Önkormányzati határozat alapján – 30 területi védınıi körzet mőködik. o Az iskola-egészségügy alulfinanszírozott. A két évvel ezelıtti ellátási forma – az általános iskolákban, 12 évfolyamos iskolákban és az egyházi általános iskolákban házi gyermekorvos, a középfokú oktatási intézményekben, valamint az alapítványi általános iskolában ifjúsági orvos látja el az iskolaorvosi feladatokat – nem változott, kiváltásuk fıállású orvosok foglalkoztatásával nem valósult meg. Ennek oka valószínőleg a közalkalmazotti bérekben keresendı. o Budapest Fıváros Önkormányzata, valamint a Budapest Fıváros IV. kerület Újpest Önkormányzata megállapodása alapján, 2006. október 1-jétıl IV. ker. Önkormányzata átvette a kerületi felnıtt,- valamint gyermekfogászati ellátást a Károlyi Sándor Kórház és Rendelıintézettıl. A feladat ellátásával az Önkormányzat a SZEI-t bízta meg. Az ellátás átvételével a Kórház térítésmentesen átadta a SZEI részére a fogászat tárgyi eszközeit. Az eszközök mőszaki állapotáról általánosan elmondható, hogy elavult,

11 folyamatosan pótlásra szorul. Legnagyobb problémát a korszerőtlen fogászati és kezelıegységek jelentik, amelyek mőködıképessége jelenleg biztosított, azonban cseréjük a közeljövıben már nem kerülhetı el. A felnıtt fogászati ellátás a Galopp utcai rendelıben, a gyermekfogászat a Bp. IV. Jókai u. 1. gyermek szakrendelıben, valamint a Bp. IV. Galopp u. 6 sz. alatti a rendelı komplexumban üzemel. Eddig a gyermekfogászati ellátás 2 telephelyen 5 fogorvos és 9 asszisztens közremőködésével valósult meg. 10 OEP szerzıdéssel rendelkezı gyermekorvosi praxisból, öt praxist helyettesítéssel láttak el a fogorvosok. A felnıtt fogászati ellátásban 3 OEP szerzıdéssel rendelkezı fogorvosi praxisból, egy praxist helyettesítéssel láttak el a fogorvosok. A 440/2009.(X. 23.) sz. önkormányzati rendelet alapján a helyettesítéssel megoldott praxisok megszüntetésre kerültek. A hat fogorvos a kerület gyereklétszámához önmagában kevés lehet, de a jelenleg érvényben lévı törvények /degresszió/ és a gazdaságosság szempontjait átgondolva célszerő döntést volt hozni a meglévı praxisok rendezését illetıen. Jelenleg a SZEI és a gyermekfogászat számára is gondot jelent a Jókai utcai telephely helyzete. A Károlyi Sándor Kórház 2009. március 8-ával a hatáskörébe tartozó szakrendeléseket elköltöztette az épületbıl, és abban kizárólag a gyermekfogászat maradt. Így az épület teljes fenntartási, üzemeltetési költsége a SZEI-t terheli, amely összeg az OEP finanszírozásból nem fedezhetı. Ezen kívül az ingatlan elavult állapota szükségessé tett és tesz olyan karbantartási feladatokat, amelyek szintén extra költségként jelentkeznek. A Károlyi Sándor Kórház az idei főtési szezonban már nem tudja a kazán karbantartását vállalni. Az önkormányzattal megindult az egyeztetés egy új három munkahelyes rendelı kialakításáról. o A felnıtt ügyeleti ellátás nehézségek árán ugyan, de biztonságosan fenntartható. Az új szabályok, valamint az uniós munkaidı és a bérek miatt kezd elégtelenné válni a személyi feltételek biztosíthatósága. Emelkedik a kiszolgáltatottság olyan hatásoknak, amelyek az orvosi tevékenységtıl, annak mikéntjétıl függetlenek. Ilyen okokból is szaporodik a szakdolgozók, orvosok vonatkozásában keletkezett hiány. Az elmúlt években 18-ról 12-re csökkent az ügyeleten, közvetlen betegellátással foglalkozó orvosok száma. Az alacsony bérezés, nyugdíj melletti megnövekedett adóteher következtében, utánpótlás hiányában, több részmunkaidıs ápolóval tudtuk csak biztosítani az ellátást. Összefoglalva az egészségügy területén nem a kapacitás, hanem a források bıvítésére lenne szükség az ellátás szakszerő, zavartalan biztosításához.

12 b) Az Újpesten meglévı szociális szolgáltatások kapacitása İszi Fény Integrált Gondozási Központ 2008. április 1.-tıl a két Gondozási Központ összevonásra került, ezért a szervezeti felépítés a következık szerint alakul:  Az İszirózsa Idısek klubja 2008. szeptember 1.-vel megszőnt feladatkörei és ellátotti csoportja beleolvadt a Bársonyszív Idısek klubjába.  A Tungsram utcai Gondozási Központ esetében célszerő lenne a profiltisztítás. A Nyugdíjasház bérlakásai iránt egyre kisebb az érdeklıdés, azok gondozási tevékenység céljára történı kihasználásával kialakítható egy komplex, szakellátást is biztosító intézmény-egység, amely egymásra épülı alapellátásokat, ápolási-gondozási feladatokat, átmeneti elhelyezést valósíthatna meg.  A Tungsram utcai gondozási központban 2008. október elseje óta üzemel az idıskorúak gondozóháza 50 férıhellyel. Az 50 férıhely kialakítását a tetıtér beépítésével oldották meg. Jelenleg 90%-os kihasználtsággal mőködik A profil tisztítása csak a véglegesen megüresedı Nyugdíjasházi lakások átalakítása után lehetséges. 2008. októberében realizálódott a jelzırendszeres házi segítségnyújtás. A jelzırendszer 40 készülékkel maximális kihasználtsággal mőködik. 2008. október és 2009. július között, 79 riasztás történt, ebbıl 18-szor kellett intézkedni.(orvos, mentı) Mindkét szolgáltatás segítésére létrehoztuk Diszpécserközpontot a Tungsram utcai telephelyen, így megvalósult a recepciós szolgálat is, ami biztonságosabbá tette az intézményben élık életét is.  A Király utcában megüresedett nyugdíjasházi lakások jelenleg üresen állnak. Tekintettel arra, hogy több kerület is érdeklıdik az átmeneti otthoni férıhelyei iránt, ellátási szerzıdést az elırejelzések alapján kb. 20 férıhelyre lehetne kötni, ezért kezdeményeztük és a Képviselı Testülettıl engedélyt kaptunk egy gondozási központ létrehozására. Ez további biztos bevételt jelentene a SZEI számára.  Az étkeztetés, és a házi segítségnyújtás jelenlegi formája nem elégíti ki a jelentkezı igényeket, mivel a 8- 16 óráig tartó idıszakon túlmenıen, és a hétvégi napokon felmerülı gondozási szükséglet ilyen formán nem kielégíthetı. Nagy igény mutatkozik a házi szociális gondozás keretén belül a hétvégi, illetve folyamatos gondozásra. Ezt azonban csak két mőszakos munkarenddel lehetne megoldani. Az ehhez szükség személyi és tárgyi feltételekre a SZEI-nek nincs anyagi forrása, ez csak az önkormányzat további anyagi támogatásával oldható meg. A koncepcióban megfogalmazott Rózsa utcai Idısek Klubjának - a csökkenı tendenciát mutató szolgáltatások miatti - megszüntetése esetén felszabaduló kapacitást más, hiányzó ellátási forma, így elsısorban a pszichiátriai betegek nappali, és közösségi ellátásának biztosítására célszerő fordítani, nem valósult meg sem a SZEI által, sem kiszerzıdéssel. Ennek valószínőleg a legfıbb oka, hogy a feladat szakmai terve nem került kidolgozásra, illetve a feladat megvalósításának kb. 300 m2 helyigénye és kialakításának komoly anyagi vonzata van.

13

Gyermekjóléti Központ A Gyermekjóléti Szolgálat 1997 óta mőködik a SZEI keretein belül. 2007 augusztusában Gyermekjóléti Központtá alakult át. Ezzel a 2007-es Szolgáltatástervezési koncepcióban leírt a gyermekvédelmi intézmények fejlesztésére vonatkozó elıírása teljesült. A Központtá alakítás négy új szolgáltatásának (utcai és lakótelepi szociális munka, kapcsolattartási ügyelet, kórházi szociális munka, készenléti szolgálat) bevezetése az egész intézmény mőködését megváltoztatta, kiterjesztette. A szolgáltatások összerendezése, a szakemberek team munkája, az új kapcsolatok megszervezése hatékony együttmőködést igényeltek, a Szolgálaton belül, az intézmény egységeivel, a hivatali szervezettel, a jelzırendszer tagjaival, valamint a szakterületen tevékenységet végzı civil és egyházi szervezıdésekkel. A jogszabályi feltételek szerinti mőködés biztosítása nagyobb arányú humán fejlesztést kívánt, hiszen az esetszámok növekedése, a prevenció szükségessége, és a professzionális szakmai munka ezt megköveteli. A SZEI az elıírt létszámot biztosította, azaz az önkormányzattól engedélyt kért és kapott létszámbıvítésre. „Aranyhíd ” Gyermekek Átmeneti Otthona 2000. november hónapban kezdte meg mőködését. Az akkori elképzeléseknek megfelelıen családok és gyermekek átmeneti otthonaként kívánta mőködtetni Újpest Önkormányzata. A felújított épület is ennek megfelelıen került kialakításra. Mivel a korábbi irodaépület alapadottságait megváltoztatni nem tudták, így az elsı emelet és a második szint (a tetıtérben) egy légtérben, egy folyóson közelíthetı meg, ezért a kialakítás után az önkormányzat úgy döntött, hogy a családok átmeneti otthonát nem kívánja itt mőködtetni. Ezért ebben az épületben, 2000-ben a Gyermekek Átmeneti Otthona kezdte meg a mőködését. Az elsı mőködési engedélyt 36 fıs gyermeklétszámra és ennek a törvényi elıírásoknak megfelelı felnıtt létszámra kérték meg. Mivel a beindulás utáni két évben a létszám nem érte el és nem is közelítette meg a 36 fıs gyermeklétszámot, ezért Újpest Önkormányzata takarékossági okok miatt 12 fıs gyermekcsoportra módosítatta a mőködési engedélyt. A továbbiakban és jelenleg is eszerint mőködik az otthon. Az épület, amelyben az átmeneti otthon elhelyezésre került, háromszintes. A földszinten elhelyezett irodák és étkezési funkciókkal ellátott helységek több gyermek elhelyezését is ellátná, az elsı szint 12 férıhelyre maximálisan kihasznált. A tetıtéri szint – mivel családok átmeneti otthonának készült teakonyhával, nappalival ellátott. Ezt a szintet csak akkor használják, ha létszámunk 12 fınél nagyobbra emelkedik. Ez évente kétszer fordul elı. A tetıtérben, egy helységben raktározási, ruhaszárítási feladatokat látnak el. A tetıtéri szint így folyamatosan nincs kihasználva.

14 A Gyermekek Átmeneti Otthonában 2003. évtıl ellátási szerzıdés alapján elhelyezésre kerülnek a IV. kerületi gyerekek mellett a XV. és a XVI. kerület rászoruló gyermekei is. A három kerület együttesen adja az átlag 12 fıs gyermekcsoportot. A koncepció szerint a Gyermekek Átmeneti Otthonának további mőködtetése átgondolásra szorul, és az akkori és jelenleg is fennálló, kedvezıtlen helyzetre az alább lehetıségek átgondolását javasolták: − az épület kihasználtságát alapul véve a Gyermekek Átmeneti Otthona mellett az emeleten a Családok Átmeneti Otthonának létrehozása (ez az ellátási forma a IV. kerületben nem biztosított), Ez sajnos nem valósult meg, hiszen már 2000-ben (az átadáskor) is elvették ezt a lehetıséget. Jelenleg ez a feladat külsı szolgáltatóval ellátási szerzıdés kötésével megoldott. Ennek ellenére szakmailag indokolt lenne ezt újra átgondolni. Sok esetben a gyermeket elszakítják a családtól, mivel a családok számára nincs lehetıségünk ellátást biztosítani, pedig a családok együtt maradása esetenként hamarabb rendezné gondjaikat. − a Gyermekek Átmeneti Otthonának elhelyezése egy kisebb épületben, csak a IV. kerületi gyermekek részére, Az ezt megvalósítandó kezdeményezésnek nincs nyoma a SZEI irattárában. Az önkormányzati tulajdonban lévı helyiségek áttekintése után a feladat nem kivitelezhetetlen, azonban jelentıs anyagi ráfordítást igényel. − a IV. a XV. és a XVI. kerület gyermekeinek nagyobb létszámban (36 férıhely) való elhelyezése a jelenlegi helyszínen, közös mőködtetésben, akár önálló intézményként.

Befogadott gyermekek száma kerületenként Kerület

2007.

2008.

IV. XV. XVI.

19 6 14

22 14 6

2009. I. félév 17 5 4

Az átmeneti otthonban eltöltött idı: Idıszak 3 napnál több, de 1 hónapnál kevesebb 1 hónapnál több, de félévnél kevesebb félév félévnél több, de egy évnél kevesebb 1 évnél több

2007. (%) 2

2008. (%) 1

2009. I. félév (%) 2

30

29

21

3

6

55 22

4

1

0

15 A fenti adatok az elmúlt három évrıl szemléltetik, hogy a 36 férıhely még a három kerület közös önálló intézményként való mőködtetésében sem lenne kihasználva. További kerületek bevonása és/vagy az épület emeletének egyéb kihasználására szükséges egy újabb több verziós koncepció kidolgozása. Családsegítı Szolgálat Az Újpest SZEI Családsegítı Szolgálata jelentıs létszámhiánya ellenére biztosítja a számára törvényileg szabott feladatok ellátását. A szervezeti struktúra átalakításával a 2005. szeptemberében indult, 3 éves mőködést felmutató Szociális Információs Szolgáltatás (melyet a Szociális törvény 2007. januári módosítása törölt a kötelezıen ellátandó önkormányzati feladatok sorából) Képviselı-testületi döntéssel kikerült a szolgáltatások körébıl, s ezen a feladaton dolgozó 2 munkatárs az óta a családsegítés általános és speciális feladatainak elvégzésében vesz részt. Az ellátás ez által nem szőkült, mivel az itt dolgozók számára alapvetı munkaeszköz a sokrétő információk birtoklása és közvetítése a kliensek felé. A lakás mobilizációs program 7 évig mőködött, amelynek létrejöttekor eltervezett célja volt azok segítése, akiknek tartozásai oly nagymértékőek, hogy az adósságkezelési támogatások, és/vagy a saját jövedelmeik nem elegendıek a rendezéshez, s csak a lakás eladása, és/vagy kisebbre cseréje, az ebbıl keletkezı értékkülönbözet fordítható adósságrendezésre. A program legfontosabb eleme lett volna, hogy a biztonságot garantáló cserék, adásvételek lebonyolításának teljes folyamatában az intézmény jogásza mőködjön közre, megakadályozandó, hogy a kényszerhelyzetbe került, saját érdekeiket képviselni nem tudó ügyfelek a lakásmaffia áldozatai legyenek. A szolgáltatás idıtartama (7 év) alatt kizárólag 2001-ben (12 db) és 2002-ben (1 db) köttettek az intézmény ügyvédje közremőködésével szerzıdések, így összesen 13 db. Így az induláskori mindenképp pozitívnak és adekvátnak tekinthetı elképzelés nem hozott felmutatható eredményt, és a szolgáltatás Képviselı-testületi határozat alapján 2008 májusától megszőnt. 2009. április 1-jétıl jelentısen változott az aktív korúak ellátása - koruktól, munkaképességüktıl függıen kettévált az addig rendszeres szociális segélyezettek köre rendszeres szociális segélyben, és a rendelkezésre állási támogatásban részesülıkre. Ennek megfelelıen az „Út a munkához” program keretében átalakult a Szolgálat kliensköre, amelyet ez idı után döntıen a rendszeres szociális segélyben részesülı személyek alkotnak Az aktív korú, rendszeres szociális segélyben részesülı személyek folyósításának feltétele, hogy a települési önkormányzat által kijelölt szervvel – a kerületben a Családsegítı Szolgálattal – együttmőködni kötelesek. Az RSZS ügyfelek foglalkoztatást vállalni nem kötelezettek (bár az önkormányzattal kötött szerzıdésük esetén erre lehetıségük van), így a számukra nyújtandó segítı folyamat tartalmi elemei az egyéni képességfejlesztéshez, egészséges és kiegyensúlyozott életvezetéshez, illetve igénye szerint munkavégzésre való felkészüléshez szükséges tanácsadás. A rendelkezésre állási támogatásban részesülı személyek a Munkaügyi Központ Kirendeltségével kötelesek együttmőködni.

16 Az álláskeresési megállapodásban az állami foglalkoztatási szerv – a személy szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodóan – elıírhatja a családsegítı szolgálattal való együttmőködést, amely kiterjedhet az egyéni képességeket fejlesztı vagy az életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadáson, illetıleg a munkavégzésre történı felkészülési programban való részvételre is. E célból szükséges a Kirendeltség és a Családsegítı Szolgálat közötti írásos együttmőködési megállapodás – sajnos ez a mai napig nem jött létre. Az elmúlt évben igen jelentısen nıtt a Szolgálatot felkeresı, döntıen súlyos anyagi nehézségeket problémaként hordozó - így az adósságok rendezését és a munkanélküliséget megoldó lehetıségekben érdekelt - ügyfelek száma. Humánerıforrás tekintetében a Szolgálat jelenlegi létszámával (12 fı alkalmazott és 2 fı vállalkozó részmunkaidıben) csak az alapfeladatok szakszerő ellátására képes, további munkaerı szükséges a megnövekedett feladatok elvégzéséhez. 2008 novemberében, a törvényességi ellenırzés keretében a Budavári Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatási Központ Családsegítı Módszertani Csoportja végzett ellenırzését. Megállapításai szerint a Szolgálat szakmai tevékenysége megfelel a jogszabályi követelményeknek, viszont kifogást emelt a jelentıs létszámhiányt (14 fı) tekintetében, melynek következménye akár a mőködési engedély megvonása is lehet.

II. FEJEZET Helyzetértékelés II/I. Demográfiai helyzetkép Népességváltozási adatok

Születés Házasságkötés Halálozás

2000 728 611 1633

2001 674 607 1614

2002 882 684 1524

2003 988 655 1557

2004 974 629 1516

A lakónépesség megoszlása 2006.

Férfi 46457

Lakónépesség Nı 54463

Együtt 100920

2005 1041 646 1509

2006 1057 617 1470

2007 1062 552 1814

2008 1078 578 1419

17 A lakónépesség megoszlása 2008. Lakónépesség Nı 56350

Férfi 47920

Együtt 104270

Fentiekbıl látható, hogy Újpest lakónépességének alakulásban az elmúlt idıszakban jelentıs változás nem történt, a népesség változásai és megoszlása állandósulni látszanak, melyben közel azonos számban szerepelnek a 18 év alattiak és a 60 évesek, illetve annál idısebbek.

II/II. Lakáshelyzet, lakhatás A lakásállomány alakulása és tulajdon szerinti összetétele 2003 magántulajdon önkormányzati összesen

2004

40983 2927 43910

41516 2860 44376

2005

2006

43028 2824 45852

2007

43425 2754 46179

44072 2678 46750

2008 44337 2682 47019

Lakásszám

Lakásállomány alakulása 48000 47000 46000 45000 44000 43000 42000 41000 40000 39000 38000 37000

önkormányzati magántulajdon

2003

2004

2005

2006

2007

2008

Év

Újpesten az elmúlt tíz esztendıben mind a magánerıs, mind az önkormányzati beruházással épített lakások száma meghaladta a fıvárosi átlagot. A Széchenyi Terv keretében 2002-ben épített, illetve átadott 238 db költségalapon meghatározott lakbérő bérlakás, továbbá egy egykori munkásszállóban kialakított 50 db fiatal házasok (élettársak) számára bérbe adott ún.

18 „fecskeházi” lakáson túl az Önkormányzat az elmúlt években nem épített újabb lakásokat. Az önkormányzati tulajdonú lakások aránya a teljes lakásállomány viszonylatában – a fentiek miatt – csökkenı tendenciát mutat.

1. Az ingatlanárak alakulása (ezer Ft/m2-ben)

Használt lakások Új építéső lakások

2003 181 237

2004 183 255

2005 189 310

2006 210 286

2007 220 360

2008 180 330

Lakásárak alakulása

Ár (ezer Ft/m2)

400 300 Használt lakások

200

Új építéső lakások

100 0 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Év

2. Magánszemélyek lakáshitel-törlesztésének támogatása Az Önkormányzat 2009 tavaszán szembesült azzal a problémával, hogy a gazdasági világválság során nagyszámú újpesti család nem tudta fizetni a jelzáloggal terhelt magáncélú kölcsönének a devizaárfolyam megváltozása miatt megemelkedett törlesztı részleteit, és emiatt sokan elveszítették a lakástulajdonukat. Tekintettel arra, hogy azt észleltük, hogy a probléma megoldásául kínált kormányzati intézkedések alkalmatlanok, az érintetteknek nem jelentenek valódi segítséget, Újpest Képviselı-testülete megalkotta az átmenetileg nehéz helyzetbe került családok lakáshitel-törlesztéseinek támogatásáról szóló 25/2009. (X. 01.) számú rendelet, ezzel a Fıvárosban elıször kínálva pénzügyi segítséget a lakáshitelek törlesztéséhez. A jogszabály alapján kiírt elsı pályázat lebonyolítása folyamatban van. Ugyanezen ügyfélkör számára az Önkormányzat ingyenes jogi és pénzügyi tanácsadást is biztosít. 3. Az Önkormányzat és az ÚVZRT ingatlanállománya a.) 2008. december 31-én az Önkormányzati lakásállományból az Újpesti Vagyonkezelı Zrt. tulajdonában 1495 db apportált lakás, az Önkormányzat közvetlen tulajdonában pedig 1187 db lakás volt.

19

b.) Az önkormányzati lakásállomány funkció szerinti megoszlása: -

-

-

-

az önkormányzat a régi építéső, illetve panelos technológiával készült lakásait szociális alapú bérleti díj elıírása mellett hasznosítja. Az ebbe a kategóriába tartozó megüresedett lakásokat pályázati alapon vagy a Népjóléti és Lakásügyi Bizottság méltányossági döntése alapján a kötelezı feladatok ellátására használja fel, vagy rászoruló családok részére adja bérbe. a Széchenyi Terv keretében épült 238 új lakás részben költségalapon meghatározott, részben piaci alapú lakbér elıírásával kerül bérbeadásra, pályázati alapon, illetve a városrendezési feladatok végrehajtása érdekében. az Önkormányzat tulajdonában lévı 65 db nyugdíjasházi lakás iránt egyre kisebb érdeklıdés mutatkozik, a Képviselı-testület döntése nyomán a megüresedı férıhelyek átalakításra kerülnek gondozóházi férıhelyekké. az Önkormányzat nagy érdeklıdés és a bérlık elégedettsége mellett üzemelteti az ún. „fecskeházat”. A 2002-ben egy korábbi munkásszállóból kialakított fiatalok garzonháza 50 db alacsony bérleti díj mellett bérbe adott lakást foglal magába, ahol a beköltözı fiatal házasok (élettársak) 5 éves bérleti szerzıdést kötnek, egyidejőleg pedig részt vesznek egy lakás-élıtakarékossági programban. A lakások bérbe adása pályázat keretében történik, amelyre rendszerint sokszoros a túljelentkezés.

4. Bérlakások elidegenítése Újpest Önkormányzatának Képviselı-testület 2005. december 5-én módosította az önkormányzat tulajdonában lévı bérlakások elidegenítésérıl szóló rendeletét. Egyes eljárási-döntéshozatali módosításokon túl, a rendeletmódosítást következményeként lényegesen megemelkedett a bérlık által fizetendı vételár. A jogszabály 2009. évi újabb módosítása az összkomfortos és komfortos lakások vonatkozásában tovább növelte a bérlı által fizetendı vételárat, továbbá a Városfejlesztési Koncepció által meghatározott akcióterületeken lévı lakások elidegenítésérıl szóló döntést kizárólag a Gazdasági Bizottság hatáskörébe utalta. A hatályos szabályozás értelmében amennyiben a bérlı egy összegben kívánja megvásárolni az általa addig bérelt lakást, úgy összkomfortos és komfortos lakások esetében a lakás forgalmi értékének 80%-át, egyéb komfortfokozatú lakások esetében pedig 50%-át köteles megfizetni. Részletfizetés választásakor a vevı csak akkor jogosult – 10%-os – vételárkedvezményre, ha a rendelet szerinti leghosszabb (25 éves) törlesztési futamidınél legalább 5 évvel rövidebbet választ. A rendelet 2005-ös megváltozását követıen megnövekedett az Önkormányzathoz benyújtott lakásvásárlási kérelmek száma, ugyanakkor – a legtöbb esetben pozitív önkormányzati válasz ellenére – statisztikailag jelentıs eltérés a ténylegesen megkötött adásvételi szerzıdések esetében nem érzékelhetı. 2008-ban a tendencia is megváltozott, lényegesen csökkent a lakásvásárlások száma, ami az újabb rendeletmódosítás, valamint a gazdasági válság hatására várhatóan tartósan alacsony is marad. (2005-ben 27 db, 2006-ban 33 db, 2007-ben 37, 2008-ban 10 lakás értékesítésére került sor.) 5. Fiatal házasok támogatása a) Az Önkormányzat 2002-ben 50 db fecskeházi lakást adott bérbe fiatal házasok, vagy élettársi kapcsolatban élık számára 5 éves idıtartamra, alacsony lakbér fizetése mellett azzal, hogy a beköltözı fiataloknak egyidejőleg lakás-

20 élıtakarékossági szerzıdést kellett kötniük valamely pénzintézettel. A program sikerét jelzi, hogy annak ellenére, hogy az elsı szerzıdések csak 2007 októberében jártak le, a bérlık túlnyomó többsége már jóval a szerzıdés lejártát megelızıen saját lakást tudott vásárolni és költözött ki a fecskeházból. A megüresedett lakásokat az Önkormányzat pályázatok keretében ismételten bérbe adta. A pályázatok során meghirdetett lakásokra rendszerint tízszeres túljelentkezés volt. 2009-ben ugyanakkor a fecskeház történetében elıször megjelentek a fizetési nehézségekkel küzdı és/vagy antiszociális magatartásukkal szerzıdést szegı bérlık, és több esetben sor került a bérleti jogviszony felmondására is. b) Éveken át, növekvı igény mutatkozott az Önkormányzat által a fiatal házasok elsı lakásvásárlásához nyújtott támogatás iránt is, amelynek – a költségvetés adta lehetıségek mentén – igyekszik eleget tenni. 2006-ban a támogatásra való jogosultság életkori határát az Önkormányzat a korábbi 35 évrıl 40-re emelte, míg az adható, vissza nem térítendı támogatás összegét 2001-ben 200. 000,-Ftról 500. 000,-Ft-ra, 2006-ban pedig 700. 000,-Ft-ra emelte. 2008-tól (különösen az év második felében) ugyanakkor – összefüggésben a lakáshitelezési feltételek szigorodásával – jelentısen visszaesett a kérelmezık és ennek következtében a támogatásban részesítettek száma. db

"Fiatal házas" kérelmek száma

80 70 60 50

8

9

21 27

Elutasított kérelmek

13 6

40

2001

08

04

02

2000 Támogatás mértéke (ezer Ftban)

40

20

20

00

0

57 58

27

9 22 9

20

10

49

06

20

4 45 44

20

9

20

30

Megítélt támogatások

2002

180 11000 22500

2003

2004

2005

2006

2007

2008

22000

13500 24000 35900 40600 28000

21

"Fiatal házas" támogatás értéke

20 00 20 01 20 02 20 03 20 04 20 05 20 06 20 07 20 08

ezer Ft 50000 40000 30000 20000 10000 0

6. Lakbér és közüzemi díj tartozások kezelése Az Önkormányzat és az Újpesti Vagyonkezelı Zrt. 2003 óta fokozott figyelmet szentel az önkormányzati lakásban élık lakbérhátralékának kezelésére. Az Önkormányzat a segélyezési formákon túl elsısorban a lakásmobilizáció eszközével igyekszik elérni, hogy a bérlık a család nagyságának és anyagi teljesítıképességüknek megfelelı mérető és komfortfokozatú lakásokban éljenek. A Szociális és Egészségügyi Intézménnyel valamint a Szociális Osztállyal és a Hálózat a Budapesti Díjfizetıkért és Díjhátralékosokért Alapítvánnyal együttmőködve segítséget nyújtunk a tartozás megfizetéséhez, illetve lehetséges cserepartnerek felkutatásához. 2005-ben az Önkormányzat illetékes bizottságai (a Népjóléti és Lakásügyi, illetve a Gazdasági) olyan elvi határozatot fogadtak el, amelynek során lehetıvé vált, hogy az Önkormányzat azon személyekkel, akik a lakásbérleti jogviszony felmondását követıen, de még a lakás-kiürítési eljárás befejezését megelızıen rendezik a korábban felhalmozott lakbérés különszolgáltatási díj hátralékukat új lakáshasználati szerzıdést kössön. Akik olyan cserepartnert találnak, aki tartozásukat átvállalja, szintén elkerülhetik a kilakoltatást. A lakbér és különszolgáltatási díj tıkeösszegének kiegyenlítése esetén az Önkormányzat elengedi a lakbérhátralékot terhelı késedelmi kamatot. Ezen határozatok – valamint az NLB egyedi jogviszony-rendezı határozatai – nyomán sikerült megállítani a lakbérhátralékok növekedésének ütemét, sıt a 2006-os esztendıben már csökkent a kintlévıségek állománya, amely kedvezı tendencia – ha csekély mértékben is, de – 2007-ben is tovább folytatódott, majd 2008-ban kis mértékben sajnos ismét nıtt a kintlévıség. Reményeink szerint a Népjóléti és Lakásügyi Bizottság 2009. február 16-i határozata, melyben megnyitotta a lehetıségét annak, hogy nagyobb – és a bérlık által fenntarthatatlan költségő – lakásokból úgy helyezzünk ki bérlıket, hogy a cserelakás felújítását az Önkormányzat vállalja, újabb esélyt teremt a stagnáló lakbérkintlévıség csökkentésére. Nıtt az önkormányzati szerepvállalás az adósságkezelési szolgáltatás révén is, amelynek során azon ügyfeleinknek tudunk segítséget nyújtani, akiknek a lakbér és közüzemi díj hátraléka nem éri el a 300. 000,-Ft-ot. A fentieken túl az Önkormányzat a lakás-kiürítési eljárás teljes idıtartama alatt nyitott arra, hogy a hátralékos ügyfelekkel részletfizetési megállapodást kössön. Mindezen intézkedések ellenére is a tárgyidıszakban növekedett a kilakoltatások száma.

22 A lakbértartozáson kívül fokozott figyelmet kell fordítani a távhıszolgáltatási díjtartozásokra is. 2007-ben az Önkormányzat és az ÚVZRT mint helytállásra kötelezett megállapodást kötött mind a Díjbeszedı Zrt.-vel, mind a DHK Hátralékkezelı és Pénzügyi Szolgáltató Zrt.-vel a bérlakásokra felhalmozódott távhıszolgáltatási díj hátralékok tárgyában.

A lakbérhátralékok alakulása (ezer Ft-ban): 2003. 2004. május 31. október 31. 300. 000 331. 001

2005. december 31. 331. 804

2006. december 31. 300. 037

2007. december 31. 296. 366

2008. december 31. 298. 657

Díjhátralék (eFt)

340000 330000 320000 310000

Adatsor1

300000 290000 280000 2008. december 31

2007. december 31

2006. december 31.

2005. december 31.

2004. október 31.

2003. május 31

270000

Dátum

7. Szanálás Az önkormányzat által 2003-ban megkezdett nagyobb volumenő szanálás 2004-ben befejezıdött. Egyedi Gazdasági illetve Népjóléti és Lakásügyi Bizottsági döntések nyomán 20072008-ban is több rossz mőszaki állapotú, korszerőtlen ingatlanát felszámolta az Önkormányzat, továbbá városrendezési okokból segítséget nyújtott döntıen magántulajdonú épületek felszámolásához is. A városrészben továbbra is százas nagyságrendő azon bérlemények száma, amelyek bontásra érettek. A hosszú távú városfejlesztési célok között került be a Városfejlesztési Koncepcióba az Újpest Városkapu közelében lévı Berda u. – Temesvári u. – Bocskai u. – Aradi u. által határolt terület szanálási feladatainak megtervezése tekintettel arra, hogy az Önkormányzat jelenlegi ingatlanállománya nem elégséges ennek a feladatnak a megoldásához, a Fıvárosi beruházások (az Aquincumi-híd és az ahhoz kapcsolódó körgyőrő) pedig késlekednek.

23

Összegezve: Az újpesti lakáshelyzetet – hasonlóan a korábbi koncepció által felölelt idıintervallumhoz – 2007-2008-ban is a magántulajdonban lévı lakásállomány bıvülése és az önkormányzati lakásszám stagnálása jellemezte. Elsısorban az önkormányzati ingatlanok vonatkozásában az tapasztalható, hogy a bérlık családi létszámukhoz illetve anyagi teherbíró képességükhöz képest nem megfelelı mérető lakásokban élnek. Számos család a munkahely elvesztése, válás, a felnıtt gyermekek elköltözése, vagy valamely keresıképes családtag elhalálozása miatt már nem képes a korábban bérelt nagyobb alapterülető lakás bérleti és közüzemi díj költségeinek megfizetésére. Sokak számára pedig a viszonylag kis alapterületen együtt élı családtagok sokasága jelent problémát. A gazdasági világválság 2009-ben jelentkezı hozadéka, hogy a magántulajdonú lakások esetén felborult a kereslet-kínálat egyensúlya, az ingatlanukat eladni szándékozók jelentıs túlsúlyban vannak a fizetıképes vevıkkel szemben. Emiatt a lakások eladhatatlanná váltak, és a lakásfenntartási illetve hitelfinanszírozási problémákat már a magánpiacon sem tudják lakáscsere útján megoldani. Mindezek miatt az Önkormányzat számára kiemelt feladat, hogy lakásmobilizáció révén elısegítse e családok megfelelı és fenntartható lakókörülményeinek a biztosítását. Továbbra is jelentıs probléma az elöregedett önkormányzati ingatlanállomány megfelelı karbantartása, illetve felszámolása. Sikerként említhetı ugyanakkor az Önkormányzatnak a fiatal házasok lakáshoz jutását segítı gyakorlata úgy a bérlakás program, mint a vásárlást segítı vissza nem térítendı támogatás tekintetében.

II/III. Foglalkoztatás 1) A munkanélküliség A Munkaügyi Központ által szolgáltatott adatok alapján, Újpesten a regisztrált álláskeresıként nyilvántartott személyek száma 2008 évben 1815 fı volt.

24 KERÜLET 04 04 04 04 04 04 04 04 04 04 04 04 04 04 04 04 04 04 04 04 04 04 04 04

MEGNEVEZÉS 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 Regisztrált munkanélküliek száma: 1447 1187 1161 1378 1598 1452 1458 1785 Pályakezdı munkanélküliek: 57 55 41 69 75 74 57 60 Tartós munkanélküliek: 258 142 137 201 257 281 254 322 Férfi 608 524 535 595 711 612 621 769 Nı 839 663 626 783 887 840 837 1016 <18 2 2 1 1 0 3 1 1 18-20 30 30 15 20 23 36 29 35 21-25 179 146 133 149 160 148 128 154 26-35 379 285 301 360 433 377 406 514 36-45 343 270 248 287 358 295 314 397 46-50 238 205 210 240 229 210 149 192 51-55 180 161 159 188 256 264 284 327 56-60 95 86 93 131 136 117 142 158 60> 1 2 1 2 3 2 5 7 8 ált.-nál kevesebb 27 25 17 36 28 21 24 35 Általános iskola 419 325 312 350 405 334 344 430 Speciális szakiskola 3 1 3 1 4 3 0 1 Szakiskola 58 56 38 36 61 50 56 68 Szakmunkásképzô 376 348 318 352 388 337 335 383 Szakközépiskola 242 172 184 232 285 269 241 327 Technikum 57 48 52 45 61 65 58 59 Gimnázium 188 138 144 202 217 225 243 294 Fôiskola 47 43 56 78 95 89 95 112 Egyetem 30 31 37 46 54 59 62 62 *=A 2007. és 2008. évi adat a következı hónap záróértékét tartalmazza: 2007 évi adat V-XII. havi átlag 2008 évi átlag február kivételével

2008 1815 70 372 834 981 1 35 171 493 395 216 333 161 10 39 442 0 64 399 350 67 293 102 56

** A KMRMK BP. IV.., XIV., XV. kerületi kirendeltsége nem illetékes a pályakezdık és diplomás álláskeresık tekintetében, illetve - kis számban ugyan, de találhatók nem IV., XIV., XV. kerületi lakóhellyel rendelkezı regisztrált álláskeresık is.

25

2) Önkormányzati foglalkoztatás

Foglalkoztatási adatok 2007 – 2008

2007

2008

közhasznú

közcélú

együtt

közhasznú

közcélú

együtt

92

63

155

189

59

248

m.viszonyban töltött idı (nap) 17. 842

18. 068

35. 910

24. 695

11. 762

36457

átl. foglalkoztatási idı (nap)

193, 93

286, 79

240, 37

130, 66

199, 35

147, 00

fogl. idıtartama: <30 nap

3

0

3

24

2

26

fogl. idıtartama: 31 - 90 nap

6

1

7

52

3

55

fogl. idıtartama: 91< nap

83

62

145

113

54

167

min. foglalkoztatási idı (nap)

1

33

1

8

13

8

365

365

365

304

366

366

foglalkoztatottak száma

*max. foglalkoztatási idı (nap)

*: közhasznú foglalkoztatásban a program hossza szabja meg a foglalkoztatási idıt

26

Foglalkoztatási adatok 2009. 01. 01. – 2009. 10. 30.

2009 közhasznú

közcélú

együtt

81*

219**

300

2. 511

30. 380

32. 891

átl. foglalkoztatási idı (nap)

31

140

85, 5

fogl. idıtartama: <30 nap

0

45

45

fogl. idıtartama: 31 - 90 nap

80

30

110

fogl. idıtartama: 91< nap

1

142

143

min. foglalkoztatási idı (nap)

31

5

5

max. foglalkoztatási idı (nap)

31

338

338

foglalkoztatottak száma m.viszonyban töltött idı (nap)

* A közhasznú foglalkoztatottak számának alakulása: 2008. évben megkötött szerzıdés alapján 2009. január 31.-éig foglalkoztatott: 80 fı 2009. évben új belépı: 1 fı ** A közcélú foglalkoztatottak számának alakulása: 2009. januári „induló létszám, a 2008. évben megkötött munkaszerzıdések alapján: 33 fı 2009. év során munkaszerzıdésének megszőnése elıtt munkaviszonyát megszüntette: 4 fı 2009. év során új belépı: 190 fı

Kategória

2007

2008

Segédmunkás

94

164

Szakmunkás, karbantartó

37

55

Ügyviteli

22

23

Brigádvezetı

2

6

155

248

2009. I-X. hó

2009. I.-X. hó

közhasznú

közcélú

Segédmunkás

68

130

Szakmunkás, karbantartó

5

51

Ügyviteli

6

33

Összesen

Kategória

27

Brigádvezetı

2

3

Összesen

81

217

A táblázatból látható, hogy a végzettség, vagy szakma nélküli munkanélküliek találnak kevésbé munkát az elsıdleges munkaerı piacon. A támogatott munkahelyek létesítése, ill. bıvítése elsısorban ezen nem foglalkoztatott réteg érdekében szükséges. Kisebb létszámú foglalkoztatás mellett nıtt a munkaviszonyban töltött napok száma, ami egyértelmően igazolja, hogy hosszabb idıtartamú foglalkoztatásra van igény.

Az önkormányzati foglalkoztatás jelentıs „szolgáltatási értéket” produkált az elmúlt években. 2007 Építési, karbantartási munkák

2008

22. 384 óra

33. 576. 000 Ft

23. 876 óra

35. 814. 000 Ft

201. 750 m2

575. 000 Ft

231. 050 m2

658. 492 Ft

1. 300 t

13. 056. 154 Ft

870 t

11. 025. 640 Ft

Közterületi munkák főnyírás (évente 3 alkalommal) szemétszedés, szállítás

2009. I. - X. hó Építési, karbantartási munkák

19. 090 óra

31. 500. 000 Ft

201. 750 m2

575. 000 Ft

553, 96 t

6. 914. 254 Ft

Közterületi munkák főnyírás (évente 3 alkalommal) szemétszedés, szállítás

2009. évben az „Út a munkához” program korlátozott számban ugyan, de lehetıséget biztosított közfoglalkoztatás-szervezık foglalkoztatására. İk a helyi adottságoknak megfelelıen sokrétő munkát végezhetnek. Így például, segíthetik a kapcsolattartást a Munkaügyi Központ illetékes kirendeltségével, valamint az önkormányzat egyéb intézményeivel, segíthetnek brigádvezetıi feladatok ellátásában, továbbá adminisztrációs feladatokat is elláthatnak. Az Újpesti Önkormányzat két fıt foglalkoztat ebben a státuszban.

28 3) Újpest Önkormányzat Szociális Foglalkoztatója Az elızıleg többször módosított Alapító Okiratban az ÚSZF mint önálló jogi személy, önállóan gazdálkodó költségvetési szerv lett deklarálva. Közfeladata, tevékenysége meghatározásában az 1992.11.03-i módosításban az szerepelt, hogy a megváltozott munkaképességőek, az alacsony jövedelemmel rendelkezı idıskorúak, a gondozásra szoruló családtagjaik miatt, üzemi keretek között munkát vállalni nem tudók foglalkoztatását biztosító munkahelyek üzemeltetésével és fenntartásával foglalkozik. szakágazat száma: 8532 - szociális ellátás elhelyezés nélkül 2008 évben hatályba lépett változat szerint az ÚSZF mőködésének célja: a megváltozott munkaképességő, valamint a munkaerı-piacon hátrányos helyzető munkavállalók foglalkoztatásának megszervezése, és biztosítása. A rehabilitációs foglalkoztatás keretében el fıfeladata a hátrányos helyzető munkavállalók munkakészségének megırzése, fejlesztése, annak érdekében, hogy lehetıségük nyíljon az elsıdleges munkaerı-piacon történı elhelyezkedésre. szakágazat száma: 8899. – mns egyéb szociális ellátás bentlakás nélkül. Mindkét idıszakban alaptevékenységéhez foglalkoztatást is szervezett.

kapcsolódóan

kisegítı

és

alvállalkozói

Annak ellenére, hogy mőködésének célja és fıtevékenysége az új verzióban másként került meghatározásra, mőködésében, szervezeti felépítésében az elızıek szerint kialakult gyakorlatban 2009. évig nem történt változás. 2008. év végéig évtizedeken keresztül a TUNGSRAM- nak illetve késıbb a GE HUNGARY részére végzett betanított munka jelentette az Önkormányzat nettó finanszírozása mellett a fı bevételi forrást. Cca. 40 fı dolgozott 7 illetve 8 órában, különbözı munkafolyamatokban, úm. kábelszerelés, bura-regenerálás, szívócsı méretre vágása, lámpák hegesztése, csomagolása, minısítése. A meglehetısen elmaradott technikai színvonalú nyomdai részleg is elvállalt minden reálisan és gazdaságosan teljesíthetı kisegítı és kiegészítı munkát A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV tv. (Kt.) jelentısen módosította a költségvetési szervek alapító okiratára vonatkozó szabályokat. Elsıdlegesen meghatározott feladatként írta elı a közfeladatok ellátásának felülvizsgálatát, a költségvetési szervek új kategóriába történı besorolását. A felülvizsgálat eredményeként a költségvetési szerveket a tevékenység jellege alapján közhatalmi vagy közszolgáltató költségvetési szerv szerint, a gyakorolt funkció alapján önállóan mőködı és gazdálkodó, vagy önállóan mőködı költségvetési szerv típus szerint kellett besorolni. Az ÚSZF-et a tények alapos átvizsgálása után – annak ellenére, hogy költségvetési keretét és beszámolóját az önkormányzat képviselı testülete hagyja jóvá, és a kincstár felé teljesítendı adatszolgáltatási tevékenysége beépül az önkormányzat adatszolgáltatásába –, önállóan mőködı és gazdálkodó költségvetési szervek közé került besorolásra, melynek indoka, hogy szakmai alapfeladata ellátásához szükséges szervezeti egységein kívül gazdasági szervezettel és más, támogató funkcionális szervezeti egységekkel is rendelkezik. A törvény 2009. január 1-jén lépett hatályba azzal, hogy a jogállási szabályokat 2009. január 1-jétıl kell alkalmazni, míg a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat 2010. január 1-jétıl. Utóbbi körben, 2009 évben a 2008. december 31.-én hatályos jogszabályokat kell alkalmazni.

29 2009-ben elkészült az ÚSZF módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt új Alapító Okirata. Ebben a költségvetési szerv jogszabályban meghatározott közfeladata a következıképpen lett deklarálva: megváltozott munkaképességő, még aktív korú, potenciális munkavállalók foglalkoztatását biztosító munkahely üzemeltetése és ezen emberek visszavezetése a nyílt munkaerı piacra, valamint a halmozottan hátrányos helyzető emberek foglalkoztatásának megszervezése. A költségvetési szerv jelen, valamint a 2010. január 1-jétıl hatályos szabályozás szerinti szakágazat száma: 881000 - idısek, fogyatékosok szociális ellátása bentlakás nélkül. Az ÚSZF tehát nappali intézményként mőködik, erre vonatkozik törzskönyvi bejegyzése is. Az alkalmazottak két csoportba sorolhatók, úgymint a foglalkoztató fenntartásában dolgozó, és az úgynevezett szociális foglalkoztatottak. Mindkét csoportban találhatók közalkalmazottak, valamin az Mt. hatálya alá tartozó munkaviszonyban állók is. Az ÚSZF jelenlegi munkavállalói szerkezete. - 58 fı megváltozott munkaképességő (40%-os 8 fı, 50%-os 11 fı és 50% feletti 39 fı rokkant), - 22 fı 8 órában dolgozó úgynevezett egészséges munkavállaló (ebbıl a fenntartásban dolgozó 8 fı), - 11 fı az öregségi nyugdíjkorhatárt elért, illetve öregségi- vagy elırehozott nyugdíjra jogosult. Az összlétszámból 12 fı közalkalmazott. A költségvetési szerv szerkezeti struktúrája a közelmúltban úgy került átalakításra, hogy a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, az 1/2000. SzCsM. rendelet valamint a foglalkoztatás engedélyezésérıl illetve a foglalkoztatás támogatásáról szóló 112/2006 kormányrendelet elıírásainak megfelelıen szociális foglalkoztatóként legyen regisztráltatható. Ennek megfelelıen az ÚSZF a szociális foglalkoztatás két formáját valósítja meg: a munka-rehabilitációt és a fejlesztı-felkészítı foglalkoztatást. A munka-rehabilitáció célja a foglalkoztatóban ellátott személy munkakészségének, valamint testi és szellemi képességeinek munkavégzéssel történı megırzése illetve fejlesztése, továbbá a fejlesztı-felkészítı foglalkoztatásra való felkészítés. A fejlesztı-felkészítı foglalkoztatásnak hosszútávon perspektívát kell jelentenie a munkavállaló nyílt munkaerı-piacra történı kijutásához. Évekig tartó kinevezett vezetı nélküli állapot után 2009. májusától van igazgatója az ÚSZFnek, akinek fı feladata lett a már megszőnt foglalkoztatási lehetıségek helyett új megbízások felkutatása, az ÚSZF-ben a teljes foglalkoztatás megvalósítása. A munkák már május hóban beindultak és az óta is rendszeres jellegőek. Elsısorban, egyéb kiegészítı gazdasági tevékenységként, raktári kisegítı munkát végez a Foglalkoztató, úm. különbözı kis tömegő darabáruk címkézése, csomagolása, egységcsomagba foglalása, display állványok összeállítása és feltöltése. Adott technikai lehetıségek mellett vállalkozási és kiegészítı tevékenységként megmaradt a nyomdai munka és a nyomdai elıkészítı tevékenység. Az Önkormányzat intézményei részére készülnek különféle nyomtatványok, utalványok, belépıjegyek dossziék stb. Külsı megrendelık részére könyvek, szakdolgozatok, folyóiratok kötését, díszdobozok, papírtáskák hajtogatását, különféle termékek csomagolását, etikettezését vállalják.

30 Sikerült ismét üzleti kapcsolatba lépni a GE HUNGARY-vel, mely cég újból ellátja, elsısorban újrahasznosítási munkával a Foglalkoztatót, úm. kábelmentés, kábeljavítás, selejt buramentés, lámpák regenerálása, elektróda- válogatás és egyengetés, tárcsabontás, válogatás, visszanyerés. Fenti munkák nem csak az alkalmazottak munkaerejének értelmes lekötése miatt fontos, hanem ebben a nehéz gazdasági helyzetben jelentısen csökkenthetı a fenntartó önkormányzati támogatás mértéke. 2009. második félévében a Foglalkoztatóban nagyfokú szervezeti változás történt, ahol pontosan meg lettek határozva az alá- és fölérendeltségi viszonyok, a munkakörök, a munkamegosztás mértéke, új pontos, szakszerő munkaköri leírások készültek. Folyamatban van a szervezeti struktúrát tükrözı, a változásokhoz alkalmazkodó munkaszerzıdések megfogalmazása. Határidıre elkészült a Szociális Foglalkoztató új Szervezeti és Mőködési Szabályzata, amely kiegészült a költségvetési szerv alapadatai és szervezeti felépítése, mőködési feltételei mellett a gazdasági szervezet Ügyrendjével. Ez utóbbi tartalmazza a tervezéssel, az elıirányzat felhasználással, hatáskörbe tartozó elıirányzat-módosítással, az üzemeltetéssel, fenntartással, mőködtetéssel, beruházással, a vagyon használatával, hasznosításával, a munkaerıgazdálkodással, pénzkezeléssel, könyvvezetéssel és a beszámolási kötelezettséggel, az adatszolgáltatással kapcsolatos összefoglaló és saját szervezetére kiterjedı feladatokat. 2009 májusától elkészült a költségvetési szerv gazdálkodásának viteléhez, mőködtetéséhez szükséges szabályzati rendszer, amely a következıkbıl áll: Kötelezettségvállalási szabályzat, Belsı ellenırzési kézikönyv, Gépkocsi üzemeltetési szabályzat, Munkavédelmi és Tőzvédelmi kockázatértékelés azok kapcsolódó alszabályzói, Orvosi alkalmassági vizsgálatok rendje, Számviteli politika, Számlarend, Bizonylati rend és bizonylati album, Eszközök és források értékelési szabályzata, Leltárkészítési és leltározási szabályzat, Felesleges vagyontárgyak hasznosításának, selejtezésének szabályzata, Pénzkezelési szabályzat, Folyamatba épített, elızetes és utólagos vezetıi ellenırzés rendje. Az ÚSZF törekedett a szociális foglalkoztatásnak a szociális törvény által elıírt személyi és tárgyi feltételeinek minél nagyobb fokú megfeleltetésére. A munka-rehabilitációs csoport (halmozottan hátrányos helyzető) foglalkoztatottjainak értelmes munkával illetve feladatokkal történı ellátására nagyobb hangsúly került. A csoportvezetı mellett a foglalkozásegészségügyi nıvér (aki mentálhigiénés képesítéssel és gyakorlattal is rendelkezik) ellátja a segítı munkatársi feladatokat is. Ezen foglalkoztatottak, képességeik alapján, mikor be tudnak kapcsolódni az egyszerő fizikai kisegítı munkába, úgy ezt a feladatot látják el. A köztes

31 idıben a segítı munkatárs és a csoportvezetı közremőködésével logikai és kézügyességi képességfejlesztı feladatokat oldanak meg. A fejlesztı-felkészítı munkában való részvétel esetében olyan munkahelyek kialakítására törekedett a Foglalkoztató, mely jobban lehetıvé teszi. a szervezett munkavégzést Folyamatban van a teljes tetı felújítása és szigetelése, ami jelentısen javít a munkavégzés feltételein. A Foglalkoztató további mőködését biztosítandó törekszik kiegészítı és vállalkozási tevékenysége szinten tartására, továbbá olyan munkalehetıségek keresésére, mely selejtezésre vagy megsemmisítésre szánt termékek használati értékének növelésével többletbevételt teremt. Az ÚSZF folyamatosan belsı átvilágítást hajt végre a hatékonyabb mőködés biztosítása érdekében, mely magában foglalja a munkaszerzıdések korszerősítését, a munkafeladatok átcsoportosítását, az SZMSZ-ben megjelölt feladatok tükrében, a konkrét tevékenységek igazgatói utasításban történı szabályozását. Fı cél a nettó finanszírozás csökkenése mellett a szociális törvény szerinti központi költségvetési támogatás fokozatosan történı igénybevétele, valamint a saját bevételek volumenének emelése.

II/IV. Segélyezés

A segélyezési politika kialakítása során elsıdlegesen a rászorultsági szempontokat vette figyelembe az önkormányzatunk. A segélyezés összehasonlító adatai:

Kimutatás a Szociális Osztály feladatkörébe tartozó segélyfajták felhasználásáról 2007. év Kiutalt Megnevezés segélyek összesen Rendszeres szociális segély 120 562 415 Szem.szab.korl.miatti kárpótlás 155 567 Idıskorúak járadéka 4 156 493 Normatív lakásfenntartási támogatás 20 160 900 Lakásfenntartási támogatás önkormányzati, kiegészítı 6 481 300 Adósságkezelési szolgáltatás 2 582 607 Fogyatékosok adósság kezelése 2 571 456 Ápolási díj normatív 47 889 230

32 Ápolási díj önkormányzati Átmeneti segély Temetési segély Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményhez kapcsolódó egyszeri támogatás Kiegészítı gyermekvédelmi támogatás Háztartási tüzelıolaj támogatás Mozgáskorlátozottak hozzájárulás Lakbértámogatás Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás Köztemetés Közgyógyellátás Gyógyszerutalvány Menekültek ellátása Vizitdíj Összesen:

41 645 356 104 037 635 20 658 944

10 358 380 351 296 390 000 3 213 000 717 943 11 172 300 4 058 831 18 814 463 20 389 721 1 369 220 252 000 441 989 057

Kimutatás a Szociális Osztály feladatkörébe tartozó segélyfajták felhasználásáról 2008. év Megnevezés Rendszeres szociális segély Szem.szab.korl.miatti kárpótlás Idıskorúak járadéka Normatív lakásfenntart. támogatás Lakásfenntartási támogatás önkormányzati, kiegészítı Adósságkezelési szolgáltatás Fogyatékosok adósságkezelése Ápolási díj normatív Ápolási díj önkormányzati Átmeneti segély Temetési segély Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény Kiegészítı gyermekvédelmi támogatás Háztartási tüzelıolaj támogatás Mozgáskorlátozottak közlekedési támogatás Lakbértámogatás

Kiutalt segélyek összesen 166 698 370 171 041 5 024 603 20 600 040 6 088 900 3 227 667 5 331 609 54 340 215 40 245 462 122 567 758 19 570 886 13 186 500 402 071 225 000 2 593 500 917 833

33 Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás Köztemetés Közgyógyellátás (önkormányzati) Gyógyszerutalvány Menekültek ellátása Vizitdíj Főtéskorszerősítési támogatás Karácsonyi ajándékcsomag Összesen:

20 890 300 2 959 349 7 686 175 22 824 630 1 644 645 252 000 27 000 000 544 448 554

A pénzbeni és természetben nyújtott támogatások adatait elemezve megállapítható, hogy markáns változás a rendszeres szociális segélyezettekkel kapcsolatos ellátás területén következett be. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 2009. január 1-jén hatályba lépett módosítása bevezette az aktív korúak ellátását, mint új jogintézményt. Az ellátásra jogosultak körét három fı csoportra osztotta: munkavégzésbe bevonhatók, képzésbe bevonhatók, és munkavégzésre nem kötelesek. A munkavégzésbe és a képzésbe bevonhatók (az egyéb feltételek fennállása esetén) pénzbeli ellátásként rendelkezésre állási támogatásra jogosultak, míg a munkavégzésre nem kötelesek rendszeres szociális segélyre tarthatnak igényt. Az önkormányzat által finanszírozott segélykategóriák Az önkormányzat által finanszírozott segélykategóriák közül különös figyelmet érdemel a gyógyszerutalvány. 2006. évben 760 fı 18.504.925.-Ft értékben, 2007. évben 768 fı 20.389.721.-Ft értékben, 2008. évben 762 fı 22.824.630.-Ft értékben, 2009. elsı félévében 623 fı 15.206.351.-Ft értékben részesült gyógyszerutalványban. Mint azt a számok is mutatják négy év alatt közel kétszeresére emelkedett a támogatásban részesülık száma és a támogatásra fordított összeg. Ezen belül a 2008. évhez viszonyítva a 2009. év adatai drasztikus emelkedést mutatnak. Jelentıs mértékő emelkedést mutat a rendkívüli gyermekvédelmi támogatásra fordított kiadás is. Év 2006. 2007. 2008. 2009. I. félév

Család 313 403 566 375

Ft 8.079.400 11.172.300 20.890.300 11.621.000

A fogyatékosok adósság kezelése, mint jól bevált támogatási forma fenntartása továbbra is indokolt. A támogatott családok hátraléka az esetek többségében teljes mértékben kiegyenlítésre került. Azokban az esetekben, melyekben nem oldódott meg a hátralék szanálása, biztosította az önkormányzat a lakás megtartásának lehetıségét. A támogatás pályázati úton biztosított, éves szinten 5.000.000.-Ft értékben.

34

A temetési segély nem mutat lényeges eltérést az adatok elemzése során. Év 2006. 2007. 2008. 2009. I. félév

alkalom 446 414 380 172

Ft 20.097.263 20.658.944 20.890.300 9.325.450

Önkormányzatunk ünnepekhez kapcsolódó támogatásként december hónapban, a korábbi években ajándékcsomagot, az utóbbi két évben ajándék utalványt adott át a szociálisan rászoruló ügyfeleknek. 2009. évben is folytatódik ez a „hagyomány”, mely szerint 2900 fı egyenként 5.000.-Ft értékő utalványban részesül. Összefoglalva: A jövıben is folytatjuk programunkat, mely szerint a segélyek megállapítása során elsıdlegesen azt az élethelyzetet kell preferálni, amely ténylegesen átmeneti nehézséget jelent az arra rászorulók számára. Kiemelt figyelmet fordítunk a gyermekét egyedül nevelı szülık, a fogyatékosok, a nagycsaládosok, az egyedül élık hátrányos helyzetébıl adódó különbségek kiegyenlítésére. Az önkormányzat mind inkább szőkülı anyagi forrásainak köszönhetıen, a jövıre nézve célunk az, hogy a már elért, és kizárólag önkormányzati forrásból megvalósított támogatási formákat továbbra is biztosítani tudjuk Újpest lakossága részére.

II/V. Intézményi ellátás Az Újpesti Önkormányzat Szociális és Egészségügyi Intézménye szociális és egészségügyi alapellátás feladatai: İszifény Integrált Gondozási Központ Telephelyek Bársonyszív Idısek Klubja – Bp. IV. ker. Király u. 15. Sárga Rózsa Idısek Klubja - Bp. IV. ker. Tungsram u.9. İszkacsintó Idısek Klubja - Bp. IV. ker. Nagyszombat u.17. Házi segítségnyújtás - Bp. IV. ker. Király u. 15. Házi segítségnyújtás - Bp. IV. ker. Tungsram u.9. Jelzırendszeres házi segítségnyújtás - Bp. IV. ker. Tungsram u.9. Étkeztetés – maga viszi - helyben fogyaszt - Bársonyszív Idısek Klubja Étkeztetés – maga viszi - helyben fogyaszt –Sárga Rózsa Idısek Klubja Étkeztetés – maga viszi - helyben fogyaszt - İszkacsintó Klub Házhoz szállított étkeztetés ügyintézés - Bp. IV. ker. Király u. 15.

35 Házhoz szállított étkeztetés ügyintézés – Bp. IV. ker. Tungsram u. 9. Idıskorúak gondozóháza - Bp. IV. ker. Tungsram u.9. Vendégszoba - Bp. IV. ker. Király u. 15. Nyugdíjasház - Bp. IV. ker. Király u. 15. Nyugdíjasház – Bp. IV. ker. Tungsram u.9. Humánpolitika  

Gondozási Központ Vezetı Mentálhigiénés munkatárs

1 fı 1 fı

Bársonyszív Idısek Klubja – Bp. IV. ker. Király u. 15. -Klubvezetı 1 fı -Klubgondozónı 2 fı -Technikai dolgozó 1 fı Sárga Rózsa Idısek Klubja - Bp. IV. ker. Tungsram u.9. -Klubvezetı 1 fı -Klubgondozónı 2 fı -Technikai dolgozó 1 fı İszkacsintó Idısek Klubja - Bp. IV. ker. Nagyszombat u.17. -Klubvezetı 1 fı -Klubgondozónı 1 fı -Klubgondozónı 6 órás 1 fı -Technikai dolgozó 1 fı Házi segítségnyújtás - Bp. IV. ker. Király u. 15. -Házi szoc. gond. 8 fı -Vezetı gondozó 1 fı Házi segítségnyújtás - Bp. IV. ker. Tungsram u.9. -Házi szoc. gond. 8 fı -Vezetı gondozó+JHSZG 1 fı Jelzırendszeres házi segítségnyújtás - Bp. IV. ker. Tungsram u.9. -Jhsz. gondozó 4 fı -Gépkocsi vezetı 5 fı Idıskorúak gondozóháza - Bp. IV. ker. Tungsram u.9. -Team vezetı gondozónı 1 fı -Folyamatos mőszakos g. nı 8 fı -Foglalkoztató gondozó 1 fı -Technikai dolg. 6 órás 1 fı -Technikai dolg. 8 órás 2 fı -Technikai dolg. 12 órás 2 fı -Gyógytornász 1 fı -Karbantartó 1 fı Vendégszoba - Bp. IV. ker. Király u. 15.

36 -Team vezetı gondozónı -Folyamatos mőszakos g. nı -Szociális asszisztens -Mentálhigiénés asszisztens -Technikai dolgozó -Karbantartó

1 fı 7 fı 1 fı 1 fı 2 fı 1 fı

Mőködési hatékonyság - Étkezés: Bársonyszív İszi Fény jelentési idıszakban szolgáltatást igénybe vevık 79 fı 24 fı száma igénybe vevık közül új igénylık száma 2 fı 2 fı igénybe vevık közül régi igénybe vevık száma 77 fı 22 fı jelentési idıszakig szolgáltatásból kikerültek 12 fı 5 fı igénybe vevık közül helyben étkezık száma 18 fı 12 fı igénybe vevık közül elvitellel történı étkezést 61 fı 12 fı igénybe vevık száma igénybe vevık közül kiszállítással történı --étkezést igénybe vevık száma jelentési idıpontban az intézményi térítési díj 497.-Ft/nap 497.napi összege Ft/nap jelentési idıszakban szolgáltatásra várakozók 1 fı 0 fı száma

İszkacsintó 16 fı 6 fı 10 fı 2 fı 5 fı 11 fı -497.-Ft/nap 0 fı

- Étkezés házhoz szállítva: Bársonyszív jelentési idıszakban szolgáltatást igénybe vevık száma 123 fı igénybe vevık közül új igénylık száma 8 fı igénybe vevık közül régi igénybe vevık száma 115 fı jelentési idıszakig szolgáltatásból kikerültek 18 fı igénybe vevık közül helyben étkezık száma -- fı igénybe vevık közül elvitellel történı étkezést igénybe vevık -- fı száma igénybe vevık közül kiszállítással történı étkezést igénybe 123 fı vevık száma jelentési idıpontban az intézményi térítési díj napi összege 650.-Ft/nap jelentési idıszakban szolgáltatásra várakozók száma 2 fı

İszi Fény 77 fı 6 fı 71 fı 7 fı -- fı -- fı 77 fı 650.-Ft/nap 0 fı

- Idısek klubja: Bársonyszív İszi Fény jelentési idıszakban szolgáltatást igénybe 80 fı 54 fı vevık száma igénybe vevık közül új igénylık száma 3 fı 5 fı igénybe vevık közül régi igénybe vevık 77 fı 49 fı száma

İszkacsintó 33 fı 6 fı 27 fı

37 jelentési idıszakig szolgáltatásból kikerültek jelentési idıszakban a napi átlagforgalom

12 fı 52 fı

9 fı 32 fı

3 fı 26 fı

- Házi segítségnyújtás: Király u. Tungsram u. 9. 15. jelentési idıszakban szolgáltatást igénybe vevık száma 43 fı 59 fı igénybe vevık közül új igénylık száma 7 fı 13 fı igénybe vevık közül régi igénybe vevık száma 36 fı 46 fı jelentési idıszakig szolgáltatásból kikerültek 12 fı 5 fı jelentési idıszakban szolgáltatásra várakozók száma 2 fı 2 fı jelentési idıpontban az intézményi térítési díj napi 500.-Ft/óra 500.-Ft/óra összege Az adatok a 2009. június 30-i állapotot tükrözik. Vendégszoba - Bp. IV. ker. Király u. 15. jelentési idıszakban szolgáltatást igénybe vevık száma igénybe vevık közül új igénylık száma igénybe vevık közül régi igénybe vevık száma jelentési idıszakig szolgáltatásból kikerültek jelentési idıszakban szolgáltatásra várakozók száma jelentési idıpontban az intézményi térítési díj napi összege

Idıskorúak gondozóháza - Bp. IV. ker. Tungsram u.9. jelentési idıszakban szolgáltatást igénybe vevık száma igénybe vevık közül új igénylık száma igénybe vevık közül régi igénybe vevık száma jelentési idıszakig szolgáltatásból kikerültek jelentési idıszakban szolgáltatásra várakozók száma jelentési idıpontban az intézményi térítési díj napi összege

6 fı 1 fı 5 fı 2 fı 1 fı 2. 650.-Ft/nap

32 fı 12 fı 20 fı 17 fı 10 fı max: 3. 200.-Ft/nap

Jelzırendszeres házi segítségnyújtás – Bp. IV. ker. Tungsram u. 9. jelentési idıszakban szolgáltatást igénybe vevık száma igénybe vevık közül új igénylık száma igénybe vevık közül régi igénybe vevık száma jelentési idıszakig szolgáltatásból kikerültek jelentési idıszakban szolgáltatásra várakozók száma jelentési idıpontban az intézményi térítési díj napi összege

48 fı 7 fı 41 fı 4 fı 3 fı 0.-Ft

Szakmai feladatvégzése, mőködés törvényessége, jogszabályi környezete Ellátandó feladatok • Étkeztetés • Házi segítségnyújtás • Jelzırendszeres házi segítségnyújtás • Idısek Klubja • Idıskorúak gondozóháza

38 • •

Vendégszoba Nyugdíjasház

Házi segítségnyújtás keretében azokról az idıskorú személyekrıl kell gondoskodni, akik önmaguk ellátására saját erıbıl nem képesek és róluk nem gondoskodnak; továbbá azokról a pszichiátriai, fogyatékos, szenvedélybetegekrıl, akiknek állapotukból adódóan az önálló életvitellel kapcsolatos feladataik ellátásában segítséget igényelnek. Az ellátást 18 fı hivatásos gondozó végzi a hét öt napján, 8-16 óra között. Tevékenységi körük a többször módosított, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben (Sztv.) és a helyi rendeletben meghatározottak szerint történik – az ellátási szakmai protokollok figyelembevételével. Az ellátást a gondozási terv készítése elızi meg – az egyén szükséglete és egészségi állapota szerint. Leggyakoribb gondozási tevékenységek:  Bevásárlás,  Fürdetés, testápolás, pelenkázás  Gyógyszer beszerzés-beadás,  Mosás, vasalás  Pszichés gondozás,  Étkeztetés,  Ügyintézés (szociális iroda, posta); Étkeztetés Napi egyszeri melegétel biztosítása, a HACCP szabványoknak megfelelıen. Formái: - étkezés házhoz szállítva - saját elvitelre - helyben fogyasztva Házhoz szállított étkeztetést gépkocsival szállítják az ételt a gondozottak otthonaiba, a másik két étkeztetési formát a három idısek klubja látja el. A alap és nappali ellátásban részesülık évente kérdıíves felmérésben, elégedettségi vizsgálat keretében fejtik ki véleményüket, tapasztalatukat a kapott szolgáltatásokról, dolgozóink tevékenységérıl, magatartásáról. Jelzırendszeres házi segítségnyújtás – Bp. IV. ker. Tungsram u. 9. A 2008. október 1-i indulás óta eltelt idıszakban nıtt a készülékek száma 40 db készülékrıl, 48 db készülékre, azaz 2009. június 30-ig 48 fı ellátott veszi igénybe ezt a szolgáltatási formát. Az ellátási forma bevezetésének sikerét mutatja az új jelentkezık számának folyamatos bıvülése. Az eltelt idıszakban a riasztások száma: 51. Idıskorúak gondozóháza - Bp. IV. ker. Tungsram u.9. A 2008. október 01.-i indulás óta az idıskorúak gondozóháza 70 – 85%-os kihasználtsággal mőködik. A jelenlegi létszám: 32 fı (27 fı nı, 5 fı férfi) Foglalkoztatások: - kreatív foglalkozások, - zenehallgatás, - irodalmi délelıttök, - szellemi vetélkedık, kvízjátékok,

39 -

filmklub, kerti programok stb.

Ezen túlmenıen az ellátottak teljes körő ellátásban részesülnek, valamint a magasabb szintő ellátás érdekében heti két alkalommal gyógytornász, tornáztatja az idıseket. A lakók lelki és szellemi állapotának szinten tartásáról, fejlesztésérıl mentálhigiénés munkatárs és foglalkoztató gondozó gondoskodik. Vendégszoba - Bp. IV. ker. Király u. 15. A vendégszoba jelenlegi kihasználtsága 60%-os. Az 5 vendégszobában 10 férıhelyen jelenleg 5 nı és 1 férfi tartózkodik. Az itt élı idısek mindennapjait a mentálhigiénés gondozó igyekszik többféle foglalkoztatási formával színesebbé tenni: - kreatív foglalkozások, - zenehallgatás, - szellemi vetélkedık, kvízjátékok, - filmklub, - kerti programok stb. Az Idısek Klubja a szociálisan és mentálisan támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes idıskorúak napközbeni gondozására szolgál. Az Idısek Klubjába felvehetı az a 18. életévét betöltött személy is, aki egészségi állapota miatt támogatásra rászorul. Az idısek klubja fontos szerepet tölt be az idıskori prevenció terén, azaz az izolálódás, a társas kapcsolatok megszőnésébıl, a fizikai és szellemi aktivitás csökkenésébıl adódó gyors leépülés megelızése terén. A kerületben jelenleg három Idısek klubja mőködik. 2009. év elsı felében az alábbi méltányossági kérelmek elbírálására került sor az NLB által: -Idısek Klubjai 17 fı 100% - os mentesség 2 fı 50% - os mentesség -HSZ 17 fı 100% - os mentesség 3 fı 50% - os mentesség -HSZG 4 fı 100% - os mentességet kaptak. 2009. év elején a szolgáltatásokban részt vevık felülvizsgálata rendben lezajlott. A Közép-Magyarországi Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatal Szociális Intézmények Felügyeleti Osztálya és a Módszertani Osztály tartott ellenırzést. Az alábbi hiányosságokra hívták fel a figyelmünket, amelyeket az óta pótoltunk: Az egészségügyi ellátás folyamatos, megfelelı szakmai szintő biztosítása érdekében, a fınıvér helyetteseként, egy mőszakos munkarendő, szakápolói végzettséggel rendelkezı helyettes kijelölése szükséges. A 9/1999-es SzCsM rendelet 4. §, 2-3 bekezdésének megfelelıen, 2007. január 1.-tıl az átmeneti gondozóházakban már nem egyszerősített elıgondozást kell végezni, hanem az Elıgondozás I-II. adatlapot szükséges kitölteni. A szakmai elvárásoknak megfelelıen a mentálhigiénés munkatársaknak az átadó füzetet napi rendszerességgel áttekinteni, aláírni szükséges. A munkaköri leírásokban a helyettesítések rendjét kiegészíteni szükséges.

40 A közigazgatási Hivataltól pedig ez idáig nem kaptunk szakvéleményt. A 2009. év elsı felében a Gondozási Központ által nyújtott szolgáltatások elégedettségi vizsgálata lezajlott. A szakmai szolgáltatásokkal a gondozottak elégedettek, kifogás csak az élelmezés terén fordult elı. A Gondozási Központ partnerkapcsolatai Háziorvosok, nappali és bentlakásos intézmények módszertani központjai, Máltai Szeretetszolgálat, Vöröskereszt, Bp. kerületi szociális szolgáltatói, Szociális Igazgatók és Szakemberek Magyarországi Egyesülete, Közép-magyarországi regionális Államigazgatási Hivatal, Idısügyi Tanács, ellátott jogi képviselı, otthonápolási szolgálatok, egyesületek, alapítványok, óvodák, iskolák, önzetlen magánszemélyek. A Gondozási Központ mőködését érintı társadalmi változások A térítésmentes étkezés és gondozás iránti igényeket jelzık létszáma érzékelhetın emelkedett, de már írásos kérelmet sem tudnak benyújtani amiatt, hogy jövedelmük a meghatározott szintnél magasabb, holott a valóságos helyzetük indokolná ezt. Az étkezık és a klubtagok száma a Király utcai telephelyen lecsökkent, mivel a Rózsa utcai idısek klubja megszőnt, integrálódott a Király utcai telephelyre, és oda már elég sokan nem tudnak eljutni. A házhoz szállított étkeztetést igénybe vevık körében az áremelés miatt 5-7 %-os csökkenés tapasztalható. Családsegítı Szolgálat Az Újpest SZEI Családsegítı Szolgálata 2009. évben is három munkacsoporttal (Adósságkezelı-, és Munka világa csoport, Szociális Információs Szolgáltatás) kezdte meg tevékenységét a mőködési területén élı szociális és mentálhigiénés problémák miatt veszélyeztetett, illetve krízishelyzetbe került személyek, családok számára. 2009. januárjában önkormányzati határozattal megszőnt a Szociális Információs Szolgáltatás. Az ügyfelek ellátása ezáltal nem sérült, mivel a szociális, egészségügyi és ifjúsági információk nyújtása jogszabály írja elı és a napi munkavégzés során nélkülözhetetlen feladata a Szolgálatnak. Az Információs Szolgáltatás 2 munkatársa továbbra is alkalmazásban áll a családsegítés szakfeladatnál. Humánerıforrás 1 fı csoportvezetı családgondozó I. Munka Világa Csoport 5 fı családgondozó II. Adósságkezelı Csoport 2 fı adósságkezelési tanácsadó 1 fı családgondozó

41 Jogi tanácsadás 1 fı jogi tanácsadó vállalkozói szerzıdéssel, heti 10 óra ügyfélfogadással Pszichológiai tanácsadás 1 fı pszichológiai tanácsadó vállalkozói szerzıdéssel heti 10 órában Ügyfélszolgálat 3 fı szociális segítı (ebbıl 2 fı helyettesítéssel GYED-en lévı státuszán) Humánerıforrás tekintetében a Szolgálat jelenlegi létszámával (12 fı alkalmazott és 2 fı vállalkozó részmunkaidıben) csak az alapfeladatok szakszerő ellátására képes. A jogszabály által elıírt kötelezıen alkalmazandó létszám Újpest lakosságszámára vetítve 26 fı. További létszám lenne szükséges az alaptevékenységen túlmutató szolgáltatások beindításához és mőködtetéséhez. Mint a helyi közösség humán szolgáltató intézményének, szociális munka keretében feladata csoportos és közösségi szociális munka végzése a kerület lakossági igényeinek széleskörő kiszolgálása érdekében. Ezt alátámasztja a Közép-Magyarországi Regionális Módszertani Intézmény 2008. novemberében végzett szakmai vizsgálata is, amely szerint a Szolgálatnál a jelenlegi személyi feltétel nem elégséges, további 12 fı alkalmazására lenne szükség.

Mőködési hatékonyság (2009. I. félév) Kliens forgalom összesen:

3678 fı ebbıl eset szociális eset új kliensek száma

4431 megjelenés 438 fı 33 fı 699 fı

Munka világa csoport forgalma:

1247 fı ebbıl eset szociális eset

1502 megjelenés 186 fı 32 fı

-

Álláskeresı klub forgalma:

-

RSZS

Adósságkezelı csoport forgalma:

95 fı 340 megjelenés a 49 klubfoglalkozáson 109 fı együttmőködésre kötelezett 1213 fı ebbıl eset szociális eset

1515 megjelenés 252 fı 1 fı

Hálózatos ügyintézés:

141 beadott kérelem (ebbıl 121 támogatott 10.238.635 Ft összegben)

Adóstanácsadás:

189 fı

Adósságcsökkentési támogatás:

240 fı 307 megjelenés 20 fı együttmőködésre kötelezett

213 megjelenés

42

Szociális információs szolgáltatás: 101 fı Mediáció:

168 megjelenés (2009.január hó)

9 eset 22 érintett fı 14 érintett család 25 ülés

Jogi tanácsadás:

575 fı

672 megjelenés

Pszichológiai tanácsadás:

239 fı

312 megjelenés

Szakmai feladatvégzése, mőködés törvényessége I. Munka világa csoport szakmai munkája A csoport családgondozói összetett feladatokat látnak el:  szociális esetkezelés egyénekkel, családokkal,  rendszeres szociális segélyben részesülı személyek segítése,  ellátásban nem részesülı munkanélküliek, és irányítás esetén a rendelkezésre állási támogatásban részesülı aktívkorúak elhelyezkedését akadályozó külsı és belsı körülmények feltárása, azok megszüntetésére illetve enyhítésére, valamint a sikeres elhelyezkedésre irányuló segítési formák nyújtása,  foglalkoztatási problémákat jelzı kliensek támogatása egyéni és csoportos formában. A Szolgálat célcsoportját 2009. április 1.-je után döntıen az együttmőködésre kötelezett, az aktívkorúak ellátásában – rendszeres szociális segélyben részesülık (RSZS-ek) alkotják, illetve a Munkaügyi Kirendeltség által munkavállalásra felkészítés céljából hozzánk irányított rendelkezésre állási támogatásban részesülık (RÁT-osok). A családsegítés feladata fenti ügyfélkörrel: •

• • •

folyamatos együttmőködés a rendszeres szociális segélyben részesülı személyekkel – egyénre szabott cselekvési terv, megállapodás alapján, legalább 3 havonkénti találkozások során, beilleszkedési program keretében egyéni képességeket fejlesztı, életmódot formáló foglalkozások, tanácsadás, munkavégzésre történı felkészítés, egyéb egyéni, családi problémák, hátrányok megoldásában segítségnyújtás, az ügyfelek irányítása más, speciális szolgáltatásokhoz (adósságkezelés, jogi-, pszichológiai tanácsadás, egészségügyi ellátok, stb.).

Az ügyfelek részesülhetnek a hetente két alkalommal szervezett álláskeresı klub, nyújtotta szolgáltatásokban is, ahol motiváció-felméréssel, kommunikációs gyakorlatokkal, pályaorientációval, átképzések/szakképzések közvetítésével, álláskeresési gyakorlatokkal, irányított, konkrét álláskeresési technikák átadásával segítik munkatársaink a megjelenıket. A munkacsoport együttmőködik a kerületi Önkormányzattal, a Munkaügyi Központtal, egyes (fıleg csökkent munkaképességőeket foglalkoztató) munkaadókkal, szociális és egészségügyi szolgáltatókkal.

43

II. Adósságkezelı csoport A Szolgálatnál speciális szolgáltatásként mőködik az Adósságkezelı csoport a IV. kerületben élı háztartási díjtartozással küzdı, vagy az eladósodás szélére került családok és egyének segítésére, gondozására. - Információk nyújtása A kliensek tájékoztatást kapnak a tartozások rendezésének lehetıségeirıl, a rendelkezésre álló és igényelhetı támogatási formákról, külsı forrásokról. Nyilvántartják, és közvetítik azokat az információkat, amelyek a fıváros IV. kerületében élı lakosokat megilleti (díjkompenzációk, szemét-, távhı-, gáz-, víz-csatornadíjtámogatások). Ugyancsak folyamatos tájékoztatást adnak a kerületben elérhetı helyi támogatási lehetıségekrıl (normatív, és kiegészítı lakásfenntartási támogatások). Folyamatos napi élı kapcsolatot tartanak fenn azokkal a közüzemi szolgáltatókkal, akikkel az ügyfelek kapcsolatba kerülnek: Fıtáv ZRt., Díjhátralékkezelı ZRt., Díjbeszedı Faktorház ZRt., Díjbeszedı ZRt., Újpesti Vagyonkezelı ZRt., Fıvárosi Gázmővek ZRt., Budapesti Elektromos Mővek NyRt. - Adósságkezelés Az adóssággal küzdı együttmőködı családokkal feltérképezik anyagi helyzetüket, felkutatják a rendelkezésre álló erıforrásokat (ha vannak ilyenek) szükség szerint átstrukturálják kiadásaikat, felkutatják a felhasználható külsı és belsı erıforrásaikat, megállapítják a kliens törlesztési kapacitását. A megállapítottak alapján adósságrendezési terv, együttmőködési megállapodás készül, és a rendelkezésre álló külsı erıforrások (önkormányzati, alapítványi támogatások) bevonásával ennek alapján kezdıdik el az adósságkezelés folyamata. Az adósságrendezés idıtartama alatt az ügyfelekkel folyamatos kapcsolatot tartanak, a visszafizetés folyamatát nyomon követik (befizetési csekkek figyelemmel kísérése, esetleges átütemezések). Az ezen idıtartam alatt felmerülı problémák megoldásában egyéni segítséget nyújtanak, szükség esetén közvetítenek a részletfizetések átütemezésében. - Hálózat Alapítvánnyal kapcsolatos ügyintézés A rezsihátralékok rendezését 1996 óta folyamatosan segítik a Hálózat a Budapesti Díjhátralékosokért Alapítvány - hoz benyújtott pályázatok. Az Alapítvány többféle segítséget kínál a tartozások rendezéséhez: hátralékkiegyenlítı támogatás útján 30-80% támogatás szerezhetı meg távhı-, víz-, csatorna-, szemétdíjhátralékok visszafizetéséhez. A támogatási kérelmek minden fajtáját kizárólag a helyi (kerületi) önkormányzat Családsegítı Szolgálatán keresztül lehet benyújtani, amelyhez az intézmény családgondozójának írásos javaslata szükséges. Az alapítványi támogatásokkal kapcsolatos munka része az is, hogy a kedvezıen elbírált kérelmekhez kapcsolódó kötelezıen elıírt önrész részletbefizetéseit minden ügyfélnél folyamatosan nyomon kell követni, az igazolásokat az Alapítvány számára el kell juttatni. - Adósságkezelési szolgáltatás A IV. kerületi Önkormányzat adósságkezelési szolgáltatásához - amelyet a Szoc. Tv., és a helyi rendelet szerint a Szolgálat javaslatával, és az általa készített környezettanulmány és javaslat benyújtásával lehet igénybe venni - 2006 szeptemberétıl juthatnak hozzá a kérelmezık.

44 Az adósságkezelık feladata ezzel kapcsolatosan: környezettanulmány készítése az ügyfél lakásán, az adós törlesztési kapacitásának megállapítása, adósságkezelési terv elkészítése, javaslattétel a Szociális Osztály számára a szolgáltatás igénybevételéhez. Kedvezı elbírálás esetén az ügyféllel kötött együttmőködési megállapodás alapján az adósságrendezési folyamat nyomon követése, havi aktuális számlák befizetésének ellenırzése, az ismételt eladósodás megakadályozása. Az együttmőködési megállapodástól való eltérés esetén a Szolgálat tájékoztatja a Szociális Osztályt, amely dönt a támogatás további folyósításáról vagy visszavonásáról. Mediáció, családkonzultáció A konfliktuskezelı eljárásokat olyan esetekben célszerő alkalmazni, amikor a felek között konfliktus vagy érdekellentét támad, és ezt belátható idın belül nem tudják konstruktívan megoldani, de szükség van a további együttmőködésükre, a kapcsolat fenntartására. A szembenálló felek egy harmadik, független személy közremőködésével oldják meg konfliktusukat, aki segíti a felek közötti információáramlást, feltárja az indítékokat, értékeket és érdekeket. Segíti a feleket, hogy megtalálják a mindegyikük számára kedvezı megoldást, megoldásokat. Jogi tanácsadói szolgáltatás a tanácsadáson túl, ha szükséges képviseletet is ellát. Pszichológiai tanácsadói szolgáltatás tanácsadást, konzultációt, terápiát végez. 2008. és 2009. évben az intézmény többi egységével egyetemben a Szolgálat is átesett az ISO ellenırzésen, különösebb kifogás nem merült fel. 2008 novemberében, a törvényességi ellenırzés keretében a Budavári Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatási Központ Családsegítı Módszertani Csoportja végzett ellenırzését. Megállapításai szerint a Szolgálat szakmai tevékenysége megfelel a jogszabályi követelményeknek, érdemi kifogás csak a létszámhiányt illetıen került rögzítésre. A családsegítés partnerkapcsolatai A/ Kliensek segítése céljából: Rendszeresen: Önkormányzat irodái - szociális osztály, lakás iroda, foglalkoztatási csoport, gyámhivatal (gondnoksági ügyek), Munkaügyi Központ IV, XIV, XV. kerületi kirendeltsége, Hálózat a Díjhátralékosokért Alapítvány, Alkalmankénti: Menhely Alapítvány diszpécser szolgálat, Mozgássérültek Újpesti Egyesülete, Mentálhigiénés Gondozó, Nevelési Tanácsadó, Családsegítı Szolgálatok, szociális ellátásokat nyújtó intézmények, Budapest Módszertani Szociális Központ és Intézményei, Vöröskereszt, Nagycsaládosok Káposztásmegyeri Egyesülete, Roma Kisebbségi Önkormányzat, SOS Krízisalapítvány, Twist Olivér Alapítvány, Vakok Intézete, Bp. IV. – XV. kerületi Bíróság, Tüdıbeteg-gondozó Intézet, Magyar Államkincstár, Fıvárosi Önkormányzat Felvételi Elıkészítı Csoport (bentlakásos elhelyezés), Fıtáv Zrt., Díjhátralékkezelı Zrt., Fıvárosi Gázmővek Zrt., Budapest Elektromos mővek Nyrt., Díjbeszedı Zrt., Újpesti Vagyonkezelı

45 Zrt., HÉRA Alapítvány, Társasházi közös képviselık, lakásszövetkezetek, Önálló bírósági végrehajtók B/ Szakmai kapcsolatok: • • • • • •

Módszertani Központ – Budavári Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatási Központ Módszertani csoportja Szociális Szakmai Szövetség (3sz) (képzések és Adósságkezelési munkacsoport) Magyarországi Adósságkezelık Egyesülete Nemzeti Szakképzési és Felnıttképzési Intézet (NSZFI) Salgótarjáni Képzésszervezési Központ Szociális, középfokú- és felsıfokú képzések színhelyei Ellátott jogi képviselı – Betegjogi, ellátott jogi, gyermekjogi Közalapítvány,

A családsegítés mőködését érintı társadalmi változások Már erıteljesen érzékelhetıek a családsegítı szolgálatnál a gazdasági válság hatásai. Jelentısen megnıtt a kliensforgalom, sok az új család és a már meglévı klienskörben is több/összetettebb a probléma. Számos család került krízishelyzetbe, mivel nincs vagy kevés a jövedelmük és/vagy a lakhatásuk bizonytalanná vált. Jelentısen nıtt az álláskeresık száma. Ugyanakkor megdöbbentı tény, hogy egyre nagyobb számban kerülnek nehéz helyzetbe olyan családok is, ahol több keresı is van. Úgy tőnik, a munkahely megléte már nem biztosíték arra, hogy a család megélhetése biztosítva legyen. Sokszorosára nıtt a díjhátralékosok száma: a családok nagy része nem tudja az összes számlát kiegyenlíteni, ezért görgetik ıket a következı hónapra. Komoly problémát jelent a családok számára a megnövekedett hiteltörlesztések és a magasabb közüzemi díjak kifizetése, ugyanez érvényes az albérletben élıkre, akiknek viszont az adósságkezelés keretein belül az intézmények nem tudnak segítséget nyújtani. Fokozottan veszélyeztetett csoportok a hitelek miatt nehéz helyzetbe került családok, mivel az adósságkezelésbe a törlesztı részletek nem vonhatóak be. Egyre inkább érezhetı az önkormányzati bérlakásokra való növekvı igény, várhatóan ez még fokozódni fog. Erıteljesen érzékelhetı a pszichiátriai problémák, a pszichés/mentális támogatásra szorulók, szenvedélybetegek számának növekedése – esetenként a családon belüli agresszió megjelenése, gyakoribbá válása is. Ebbıl következıen nı az igény a pszichiátriai szolgáltatás, illetve a közösségi ellátások iránt. A Szolgálat munkája úgy értékelhetı, hogy az egyre inkább a krízishelyzetekre való reagálásra szőkül, valós – klasszikus, támogató, segítı munkára egyre kevesebb a kapacitás. Eddig még csak a válság kezdete érintette meg az ügyfeleket, a további nehézségekkel ezután kénytelenek szembesülni, amelyeket természetes támogatórendszer hiányában a szociális szervezetek, intézmények felé közvetítenek. A családsegítésnek nincs több eszköze fenti, össztársadalmi problémák kezelésére. A mentális gondozás mellett, ezen az ügyfeleknek hathatós - központi és önkormányzati - anyagi támogatásra van szükségük. Erre megoldás lehet önkormányzati krízisalap létrehozása, a helyi rendeletben az adósságkezelési támogatásba bevont lakhatási költségtípusok bıvítése a Szociális törvény szabályozásának megfelelıen, valamint a bérlakások számának bıvítése.

46

Gyermekjóléti Központ Humánpolitika        

1 fı csoportvezetı 10 fı általános családgondozó 1 fı kórházi szociális munkás 2 fı utcai szociális munkás 2 fı fejlesztıpedagógiai tanácsadó 3 fı családgondozó asszisztens 2 fı pszichológus (1 vállalkozói szerzıdéssel, a Családsegítı Szolgálattal közös ügyeleti idıben; 1 részmunkaidıben, heti 20 órában) 1 fı jogász vállalkozói szerzıdéssel, a Családsegítı Szolgálattal közös ügyeleti idıben

2009. februárjában a Közép-Magyarországi Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala a XVIII. kerületi Csibész Módszertani Gyermekjóléti Központ munkatársaival tartott ellenırzést nálunk. Az ellenırzés során megjegyezték, hogy 3 új családgondozó felvétele szükséges lenne az ellátotti számok alapján. (45 gyermeket ill. 25 családot tart „gondozható mennyiségnek” a 15/1998 NM rendelet családgondozónként, ezzel szemben 64 gyermek és 47 család jut a 2008. év júniusi statisztika alapján egy családgondozóra. A 2009. év január, februári statisztikai adatok rosszabbak voltak, mint a júniusi, és komolyabb esetszám emelkedést mutattak az akkori mutatók.) Az év elején a családgondozók, hogy tudják tartani a lépést az ügyfelek megjelenési számával, és igényeikkel, sokszor erın felül teljesítettek, és komoly csoportmunkában segítették egymás munkáját. Mőködési hatékonyság Az általános- és a kórházi szociális munka hatékonysága Gondozott gyermekek száma Alapellátásban gondozott gyermekek száma Alapellátásban gondozott gyermekek családjainak a száma Védelembe vett gyermekek száma Védelembe vett gyermekek családjainak a száma Gyermekek átmeneti otthonába elhelyezett gyermekek száma Szakellátásban élı gyermekek száma Szakellátásban élı gyermekek családjainak a száma Utógondozott gyermekek száma Utógondozott gyermekek családjainak a száma

639 460 343 79 57 7 99 66 1 1

A kórházi szociális munkát végzı családgondozó, nem lévén a kerületben gyermekkórház, ugyanazt a munkát végzi, mint az általános gyermekvédelmi munkát végzı családgondozók, de kizárólagosan ı fogadja az egészségügyi intézményekbıl érkezı jelzéseket, valamint feladata, hogy a budapesti gyermekkórházak szociális munkásaival tartsa a kapcsolatot. Ügyeletet a fent említett ok miatt nem tart egyik egészségügyi intézményben sem.

47 A családgondozók leterheltsége kicsit romlott az elızı év hasonló idıszakához képest. A gyermekek számát tekintve 1,4 szerese, a családok számát tekintve majdnem kétszerese a jogszabályban meghatározott egy családgondozóra jutó esetek száma. A folyamat iránya nem meglepı a válság miatt, és azt január óta tapasztaltuk, hogy komolyan emelkedik az új esetek száma. Április óta enyhült a nyomás, az újonnan jelzett esetek száma június végéig 17%-kal emelkedett az elmúlt év hasonló idıszakához képest, és több közülük tartósan az ügyféli körben marad. Fı problématípusok között több változás történt. Az öt fı problématípus közül négy ugyanaz, bár a sorrend változott. A gyermeknevelési problémák (898) száma erısen megnövekedett, ugyanígy a tankötelezettség mulasztás (599), mely tavaly nem volt benne, az elsı ötben. Az anyagi nehézségek száma (690) kis mértékben emelkedett, a gyermekek különféle magatartásvagy pszichológiai zavarai (609) viszont kismértékben csökkentek, a családi konfliktusok (564) száma lényegében nem változott. A szülık, család életvitelébıl fakadó konfliktusok, problémák száma lényegesen csökkent (545) a tavalyi évhez képest, így ez az a problématípus, mely kikerült a legfıbb öt problématípus közül. Megtett intézkedések, javaslatok Védelembe vételre javaslattétel 28 esetben történt, a gyermekek átmeneti otthonába idén 7 gyermeket javasoltunk (így idén eddig 17 újpesti gyermek volt bent az „Aranyhíd” Gyermekek Átmeneti Otthonában), ideiglenes hatályú elhelyezésre 13 alkalommal, szakellátásra szintén 13 esetben tettünk javaslatot a gyámhatóságnak. Ez utóbbi szám a tavalyi év hasonló idıszakához viszonyítva majdnem háromszorosára emelkedett, míg a többi adat közül számottevı különbség csak a védelembe vételnél van. Ennek a számnak az emelkedése is inkább a helyzet nehézségét, komolyságát mutatja mintsem megoldhatatlanságát (pl. szakellátásba való utalás) jelenti. Az utcai szociális munka hatékonysága A 2007. december közepe óta akkor a szalézi renddel kötött szerzıdésnek köszönhetıen beindult az utca klub a Don Bosco házban. Tavaly átvette a házat a Jézus Isteni Szívérıl Nevezett Karmelita Nıvérek Rendje. Velük megújítottuk a szerzıdést, valamint komoly beruházással kialakítottuk a szükséges helyiségeket, de az általuk alapított Kis Szent Teréz Ifjúsági Centrum Alapítvány az épület rezsijét nem tudta kifizetni, ezért lezárta a közmőveket, bezárta az épületet. Ennek az a következményeként az utcai szociális munkások által ott mőködtetett klubunkat is be kellett zárni, és addig, míg nem oldódik meg ez a probléma, nem is tudnak foglalkozást tartani ott munkatársaink. Az utcai szociális munkások egy másik telephelyen az idén birtokba vett Rózsa u. 8 szám alatt megkezdték másik klubjuk mőködtetését, amely rögtön népszerővé és gyorsan ismertté vált a fiatalok körében. Kapcsolattartási ügyelet hatékonysága A szülık, nagyszülık és gyermekek kapcsolattartásában már korábban is segítettek munkatársaink, így támogatva a nevelıszülıknél nevelkedı gyermekek vérszerinti szüleikkel történı találkozását, illetve kapcsolatuk kialakulását, fejlıdését. Az elsı félév végéig hét család nyolc gyermekének kapcsolatának építésében kérte közremőködésünket a gyámhivatal ill. a bíróság, de ténylegesen négy család négy gyermeke ügyében segítenek kapcsolatügyeleti mediátor végzettségő munkatársaink, mert a többi család nem él ezzel a lehetıséggel.

48 A kapcsolatügyeletek helyszíne a Gyermekjóléti Központ csoportszobája, ill. Rózsa u. 8. alatti helyiségünk, melyekben a gyermekeknek többféle játék is található. Készenléti Szolgálat hatékonysága A készenléti szolgálat célja, hogy abban az idıben, mikor a Gyermekjóléti Központ zárva van, lehetıséget nyújtson a rászorulóknak, a krízisbe jutottaknak, hogy segítséget, információt kaphassanak. A minél pontosabb kiszolgálás érdekében egy bı információs csomagot állítottunk össze, amely az ügyeletben lévı munkatársunk rendelkezésére áll. Az ügyeletet a Gyermekjóléti Központ családgondozói látják el. A mobiltelefon segítségével megvalósított szolgáltatás ügyeletesei hetenként váltják egymást. A szolgáltatást idén még nem keresték. Jogi tanácsadó szolgáltatás hatékonysága

Dr. Váci Judit ügyvédnél 2009. év elsı felében 575 fı 677 alkalommal jelent meg. (Ez az adat a Családsegítı Szolgálat ügyfeleit is tartalmazza, nincs külön bontva a két szolgáltatásra) Pszichológiai tanácsadás hatékonysága Somogyi Dánielnél 2009. év elsı felében 239 fı 312 alkalommal jelent meg. (Ez az adat a Családsegítı Szolgálat ügyfeleit is tartalmazza, nincs külön bontva a két szolgáltatásra) Zsilvölgyi Ritánál 2009-ben eddig 149 alkalommal jelentek meg ügyfeleink. Fejlesztıpedagógiai tanácsadás hatékonysága Varga Gabriellánál és Papp Gábornénál 306 alkalommal jelentek meg gyermekek. Szakmai feladatvégzése, mőködés törvényessége A Gyermekjóléti Központnak hármas feladata van. A szervezés, a szolgáltatás és a gondozás. I. Szervezés Jelzırendszer mőködtetése, azaz a gyermekekkel kapcsolatban lévı intézmények, emberek információs hálózatának kialakítása Esetkonferencia tartása a fenti intézmények közremőködésével Helyi kulturális, szabadidıs programokat szervezı intézményekkel, civil szervezetekkel való együttmőködés II. Szolgáltatás Fejlesztıpedagógus segítségével fejlesztés, korrepetálás Pszichológiai tanácsadás Jogi tanácsadás Szabadidıs programok szervezése, vezetése Speciális szolgáltatások: utcai szociális munka, kórházi szociális munka, kapcsolattartási ügyelet, készenléti szolgálat Utcai szociális munka Az utcai szociális munkások feladata, hogy azokkal a gyermekekkel felvegyék a kapcsolatot, akik szabadidejük jelentıs részét az utcán töltik. Eleinte a csoportok jellemzı tartózkodási helyeit felderítik, a csoport állandó tagjaival megismerkednek, majd a csoport jellemzıi alapján csoportfoglalkozásokat szerveznek számukra.

49 Csoportfoglalkozások jelenleg a Rózsa utcai klubban vannak, amely hetente 3 alkalommal mőködik. Kórházi szociális munka Az kórházi szociális munkás feladata, hogy segítése a szülészeti-nıgyógyászai osztályon a szociális válsághelyzetben lévı anyát és gyermekét, gyermekosztályon a gyermekelhanyagolás és bántalmazás észlelése esetén intézkedjen. A kórházi szociális munkát végzı családgondozó, nem lévén a kerületben gyermekkórház, ugyanazt a munkát végzi, mint az általános gyermekvédelmi munkát végzı családgondozók, de kizárólagosan ı fogadja az egészségügyi intézményekbıl érkezı jelzéseket, valamint feladata, hogy a budapesti gyermekkórházak szociális munkásaival tartsa a kapcsolatot. Ügyeletet a fent említett ok miatt nem tart egyik egészségügyi intézményben sem. Kapcsolattartási ügyelet A kapcsolattartási ügyelet célja a gyermek és a kapcsolattartásra jogosult szülı vagy más személy számára a találkozásra, együttlétre alkalmas semleges hely biztosítása, konfliktuskezelı, segítı szolgáltatás nyújtása, vagy az érintettek kérésére, illetıleg a gyámhivatal kezdeményezésére gyermekvédelmi közvetítıi eljárás (mediáció) biztosítása, melynek célja a felek közötti konfliktusok feloldásának segítése, közöttük a megállapodás létrehozása, és annak mindkét fél részérıl történı betartása. Készenléti Szolgálat A Készenléti Szolgálat célja a Gyermekjóléti Központ nyitvatartási idején túl felmerülı krízishelyzetekben történı azonnali segítség, tanácsadás vagy tájékoztatás nyújtása. Újpest Önkormányzatának SZEI Gyermekjóléti Központ Készenléti Szolgálatát a 30/2102390-es telefonszámon hívhatják, ahol a készenlétben lévı munkatárs információt tud nyújtani  drogosokkal, alkoholistákkal foglalkozó lelki segély vonal  nıkkel szembeni erıszak, diszkrimináció áldozatainak lelki segély vonal  tini ambulanciák  munkásszállók  családos szállók  anyaotthonok  gyermekszállók  nappali melegedık  népkonyhák  orvosi ügyeletek ügyeletes gyógyszertárak elérhetıségérıl. III. Gondozás Tanácsadás  Felkérésre környezettanulmány készítése  Hivatalos ügyek intézésében segítségnyújtás  Közvetítés más szolgáltató felé  Segítı beszélgetés  Családgondozás

50

A családgondozás folyamatában:  a gyermeki jogokról és a gyermek fejlıdését biztosító támogatásokról való tájékoztatás, a támogatásokhoz való hozzájutás segítése,  szociális válsághelyzetben lévı várandós anya támogatása, segítése, tanácsokkal való ellátása, valamint számára a családok átmeneti otthonában igénybe vehetı ellátáshoz való hozzájutás szervezése,  a gyermekkel és családjával végzett szociális munkával a gyermek problémáinak rendezése, a családban jelentkezı mőködési zavarok ellensúlyozása,  a családi konfliktusok megoldásának elısegítése, különösen a válás, a gyermekelhelyezés és a kapcsolattartás esetében,  az egészségügyi és a szociális ellátás, valamint a hatósági beavatkozás kezdeményezése,  javaslat készítése a gyermek családjából történı kiemelésére, a leendı gondozási helyére vagy annak megváltoztatására  családgondozás biztosítása a család gyermeknevelési körülményeinek megteremtéséhez, javításához, a szülı és a gyermek közötti kapcsolat helyreállításához,  utógondozó szociális munka biztosítása a gyermek családjába történı visszailleszkedéséhez. Szabadidıs, prevenciós feladatok A központ látókörébe került gyermekek 2009-ben is több programon vettek részt. Voltak a Szépmővészeti Múzeumban, a Fıvárosi Nagycirkuszban, a Nemzeti Múzeumban, a Nagy Sportválasztón, gyermeknapon a West End City Center mozijában, a Tanévzáró Suli-Bulin, valamint megkezdıdtek a Foci Kupa küzdelmei is. A nyáron az eddiginél is több programmal készülnek (Magyar Nemzeti Bank meglátogatása, Dunai hajózás, Parlamenti látogatás, kézmőves foglalkozás, mozgásos játékok, tábor). A Gyermekjóléti Központ az imént felsorolt feladatait hiánytalanul ellátja. 2009 februárjában a Közép-Magyarországi Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala a XVIII. kerületi Csibész Módszertani Gyermekjóléti Központ munkatársaival tartott ellenırzést a Központban. Adminisztrációs hibákat találtak, amelyeket kijavítottak. Jelezték, hogy több családgondozóra lenne szükség az ellátotti számok alapján, de más jogszabályi elıírástól való eltérést nem jeleztek. A Gyermekjóléti Központ partnerkapcsolatai Rendszeres: A Gyermekjóléti Központnak jelzırendszert kell fent tartania. A Jelzırendszeri tanácskozásokon a közös munkával kapcsolatos problémákat, nehézségeket, kérdéseket beszélik meg. Emellett rendszeresen történik a jelzırendszer különbözı, a konkrét esetben érintett tagjaival esetmegbeszélés, és esetkonferencia. Tavasz végén beindult egy egyeztetés sorozat, a Gyámhivatal vezetıje, a gyámügyi csoport csoportvezetıje, valamint a Gyermekjóléti Központ szakmai vezetıje között. A három intézmény az óta minden hónapban a közös problémáit, kérdéseit, akár konkrét eseteket boncolva, végigbeszélik. A Gyermekjóléti Központ kapcsolatot tart fenn az összes Újpesten mőködı bölcsödével, óvodával, általános- és középiskolával (valamint azokkal az iskolákkal, ahova újpesti

51 gyermek ügyfelünk jár), a nevelési tanácsadóval, az „Aranyhíd” Gyermekek Átmeneti Otthonával, az újpesti Családsegítı Szolgálattal, a rendırséggel, a gyámügyi csoporttal, a gyámhivatallal, a szociális osztállyal, a Védınıi Szolgálattal, a házi- és kórházi gyermekorvosokkal, gyermekkórházi szociális munkásokkal, a bírósággal, a pártfogó felügyelettel. Alkalmi: Egyházi intézményekkel, az S.O.S. Krízis Alapítvánnyal, a Vöröskereszttel, a Magyar Máltai Szeretetszolgálattal, a Nagycsaládosok Országos Egyesületével, a Gyermekmentı Alapítvánnyal, a Napraforgó Alapítvánnyal, és a Kábítószer Egyeztetı Fórum tagjaival, azaz a Zabhegyezı játszóházzal, a Drog Stop Alapítvánnyal, Sirály Életmód klubbal. Ezen kívül szükség esetén bármely krízisszállóval, anyaotthonnal. A Gyermekjóléti Központ mőködését érintı társadalmi változások A gazdasági válság hatása minden családnál jelentkezett, jelentkezik. Az ezekbıl fakadó másodlagos problémákkal pedig sokan keresték meg a központot. Az év elején komoly nyomás nehezedett a családokra, hiszen a válság elsı hullámának ekkor jelentek meg a másodlagos jegyei is (pl. lopás, agresszió illetve a feszültségek családon belüli megjelenése). Tavasz közepére, végére érezhetıen enyhült intézményünkben a nyomás, ekkor a márciusi 53%-kal szemben már csak 20% körüli volt az új esetek számának a növekedése. A júliusi intézkedéseknek ısszel, tél elején minden bizonnyal jön majd még egy hulláma indult el hasonló problémákkal. Erre, a gyermekjóléti alapellátásban felkészültek. „Aranyhíd ” Gyermekek Átmeneti Otthona Az átmeneti otthon 12 engedélyezett férıhellyel ellátja Újpest területét és ellátási szerzıdés alapján a XV. és XVI. kerület gyermekeit. A gyermek átmeneti otthoni ellátásáról, a gyermek felvételérıl az átmeneti otthon vezetıje dönt. A felvétel vagy a gyermek szülıjének, gyámjának engedélyével, annak egyetértésével történik. Humánpolitika 2009. I. félévében személyi feltételeink tovább javultak, ami növeli a további szakmai munkát.      

1 fı otthonvezetı 1 fı nevelı 1 fı családgondozó, szabadidı felelıs 1 fı heti 20 órás pszichológus 1 fı gyermekvédelmi asszisztens (2009. május 15.-tıl) 5 fı gyermekfelügyelı, akik folyamatos munkarendben dolgoznak 3 fı megbízásos jogviszonyban dolgozó:  1 fı kézmőves szakkörvezetı  1 fı háziorvosi feladatokat ellátó  1 fı angol foglalkozást vezetı tanár

52 2009. január 1.-jétıl a nevelı és a családgondozó pedagógus munkakörbe került. Heti 24 óra kötelezı óraszámmal, évi 46 nap szabadsággal. Ez a beosztásukban és a feladatellátásban is némi zavart okoz, hiszen a tartalmi feladatok ellátását biztosító két munkakörben dolgozó kolléga sokat van távol. Ezt a problémát csak sokféle átcsoportosítással lehetett megoldani. Két kolléga hosszantartó betegsége a folyamatos munkarend kiegyensúlyozottságát veszélyeztette, hiszen a folyamatos munkarend ellátásához mindenféleképpen szükséges az 5 fı gyermekfelügyelı jelenléte. Ennek ellenére a személyi problémákat sikeresen megoldották és a személyi feltételeik biztosításával a továbbiakban még eredményesebben, tudtak mőködni. Mőködési hatékonyság Az átmeneti otthon kihasználtsága általában 86 - 98 % között mozog. 60 %-ban fogadunk olyan családból jövı gyermekeket, akik ténylegesen komoly problémákkal küzdenek (hajléktalanság, munkanélküliség, válás, hosszan tartó betegség). Az ellátandó kerületek közül a XV. és a XVI. kerületbıl általában ugyanazokkal a problémákkal kerülnek hozzánk gyerekek. Gyermekeink legnagyobb része - 70 %-a - családba kerül haza, 30%-a pedig szakellátásba. Visszatérı, vagy többször visszatérı gyerekek elsısorban magatartási problémák miatt bekerült gyerekek közül kerülnek ki, vagy kerülnek újbóli ellátás igénybevételekor visszautasításra, aszerint, hogy kamaszkorban hogyan haladunk elıre. Ez pillanatnyilag szakmailag megoldatlan dolog, nyitott kérdés. Mind a három ellátott kerület szakembereivel a kapcsolat nagyon jó. Ezt erısítette az elmúlt évben a fıállású családgondozó megléte. 2009. január 1-tıl- június 30-ig IV. kerületbıl 17 gyermeket XV. kerületbıl 5 gyermeket XVI. kerületbıl 4 gyermeket fogadtunk be. Az átmeneti otthonba befogadott gyerekek közül: családba tért vissza: szakellátásba került: egyéb elhelyezést vett igénybe:

81 % 9% 10 %

A befogadott gyerekek elhelyezésének okai: hajléktalanság munkanélküliség: nevelıapa és anya megléte egyéb okok: csavargás: szülıi felügyelet hiánya:

15 % 8% 7% 10 % 43 % 17 %

Az átmeneti otthonban eltöltött idı: 3 napnál több, de 1 hónapnál kevesebb: 1 hónapnál több, de félévnél kevesebb: félév: félévnél több, de egy évnél kevesebb: 1 évnél több:

2% 21% 55% 22% -

53 Szakmai feladatvégzése, mőködés törvényessége A tartalmi munka az elmúlt 9 év alatt folyamatosan erısödött. 6 kolléga hosszú évek óta dolgozik az otthonban. Feladatukat tudják, szakmailag színvonalas munkát végeznek. Középkorú, tapasztalt szakemberek, a törvény által elıírt végzettséggel rendelkeznek. Munkájukban megfelelı tartalmi döntést hoznak, ismerik a szakmai elvárásokat és az otthonvezetı igényeit. A dolgozók közül 3 szakember kezdı, nagyon fiatal. Az ı irányításuk, felkészítésük erre a szakmai munkára nagyon sok energiát és türelmet igényel, mind az otthonvezetı, mind pedig a munkatársak részérıl. Tapasztalatlanok, türelmetlenek, sokszor felkészületlenek erre a munkára. Ennek érdekében az elmúlt idıszakban rendszeresebb és szakmailag sokkal jobban elıkészített team munkát folytattak. Hetente szakmai csoport megbeszéléseket tartanak, ahol részletesen elemzik a jelenleg bent lévı gyermekeink pszichés állapotát, tanulmányi munkáját, viselkedéskultúráját, és a körülöttük folyó gondozói munkát. A hiányosságokra az otthonvezetı felhívta a figyelmet és megbeszélték a további feladatokat. A szakmai feladat fı irányai:

1. A tanulmányi munka segítése 2. A szabadidı hasznos eltöltése 3. A nevelési hiányosságok pótlása

1. A tanulmányi munka segítése központi feladat. A gyermekek nagyon-nagy iskolai lemaradásokkal érkeznek. Nagymértékő a bukottak száma. Ezért az iskolákkal szoros kapcsolatot szükséges tartani, így minden hiányosságról azonnali információval rendelkeznek. Iskolai feladataikat a délutáni tanórai foglalkozásokon szigorúan számon kérik. Az iskolákkal így a kapcsolat nagyon jó és naprakész. 2. A szabadidı hasznos eltöltése érdekében is sokat tesznek. A hagyományos rendezvényeket megtartották. – Farsang, - gyermeknap, - Karácsonyi ünnepség, - Télapóvárás. – Sok kirándulást és kulturális rendezvények látogatását szerveztünk. (Pl.: Csodák palotája, Jövı háza, Fıvárosi nagycirkusz, színházi elıadások, mozielıadások, séták a Budai várban, a Gellért hegyen, a Margit szigeten…) – Jelenleg is mőködik a kézmőves szakkör. – Beindítottuk az angol foglalkozást kezdık és haladók részére. – A nyári idıszakra három tábort sikerült a gyerekeknek szervezni. Ebbıl kettıt ingyen kaptunk támogatásként. 1. Börzsöny 8 fı 2. Szelidi- tó 10 fı 3. Soltvadkert 8 fı A gyerekek nagyon élvezték és örültek ezeknek, a programoknak 3. A nevelési hiányosságok pótlása az átmeneti otthonban újból és újból visszatérı feladat. Hiszen a gyerekek különbözı kultúrákból érkezve sokszor a legelemibb dolgokkal sincsenek tisztába. Így nagy hangsúlyt kell fektetni a nevelésükre. A dolgozók munkájának legnagyobb része ebbıl áll. Mőködésük, munkájuk eszerint történik. A törvényességet, az ellátás tartalmát minden évben a Regionális Közép-magyarországi Közigazgatási Hivatal Gyámhivatala ellenırzi.

54 A 2008 novemberében tartott ellenırzéskor is az akkori állapotnak megfelelı helyzetrıl készített jegyzıkönyvet, megszabva számukra a következı év feladatait, valamint a továbbfejlesztés irányát. Évrıl évre egyre jobb véleményt kapnak munkájukról a Gyámhivatal értékelése alapján. A Fıvárosi ÁNTSZ 2008 júniusában és októberben tartott utoljára ellenırzést. Vizsgálatuk jelentıs megállapítást nem tartalmazott, mindent rendben találtak. A SZEI-ben az éves ISO ellenırzés mindent rendben talált, semmi kifogást nem emelt. 2008 nyarán a SZEI belsı ellenıre végzett vizsgálatot és mindent rendben talált. Gyermekek átmeneti otthona partnerkapcsolatai A IV. XV. XVI. Kerületi Gyermekjóléti Központok családgondozóin kívül az otthonba való felvételre javaslatot tehet még a Rendırség, Gyámhivatal, óvodák, iskolák gyermekvédelmi felelısei, osztályfınökök, valamint minden olyan személy, aki maga körül egy gyermek életében súlyos problémát észlel. Egyéb szakmai kapcsolatok: MENHELY Alapítvány, /hajléktalanok és családok befogadó helye/ Fıvárosi TEGYESZ,/fıvárosi területi gyermekvédelmi szakszolg.és intézményei./ Pestmegyei TEGYESZ,/Pest megyei területi gyermekvédelmi szakszolg./ Bp.Dózsa Gy.úti Hajléktalan Szálló, Bp.XV.Aporháza úti Hajléktalanok és Családok bef.helye., Bp.XIV.Családok Átmeneti Otthona, Fıvárosi és Pest megyei Vöröskereszt, Bp.IX.Gyermekek Átmeneti Otthona, Bp.III.Gyermekek Átmeneti Otthona, Bp.Csepel Családok Átmeneti Otthona, Bp.Kıbány-Kispest Családok és Gyermekek Átmeneti Otthona, Karitatív Szervezetek által fenntartott Családok és Gyermekek Átmeneti Otthona. egyéb kapcsolatok: LyonsClub, Mc.Donalds-VI.és más kerületi egységei, Csepregi Éva"Gyermekekért Alapítvány", Fıvárosi Nagycirkusz, Uránia Filmszínház, Budapesti Állatés növénykert. IV. kerületi Támogatók: Roma Önkormányzat - Csóka János képviselı,/táborozások, karácsony, gyermeknap/ Bródy János Általános Iskola Gyczi Béla Igazgató,/táborozások, gyermeknap/ Katolikus és a Református egyházak A Gyermekek átmeneti otthona mőködését érintı társadalmi változások Az elmúlt évben a IV. kerületbıl fıleg azoknak a gyerekeknek a száma emelkedett meg, akiknél bár a szülık nincsenek rászorulva ingyenes ellátásra, de a gyerek körüli magatartási problémák veszélyeztetik a gyermeket, vagy nincs ideje a szülınek gyermeknevelésre, vagy türelme nincs, vagy nem készült fel rá. Ennek a problémának a megoldása nagyon nehéz – és a törvény sem sorolja egyértelmően az átmeneti otthoni feladatok közé. A szülık legnagyobb része úgy gondolja, hogy „pár hónapra beadom a gyermekemet az átmeneti otthonba, ık majd gyorsan megnevelik”. Persze ez könnyen nem megy, a szülık pedig türelmetlenek, sokszor csalódottak. Ezen a problémákat a családgondozók nem tudják megfelelıen kezelni.

55 Fogászati alapellátás Budapest Fıváros Önkormányzata, valamint a Budapest Fıváros IV. kerület Újpest Önkormányzata megállapodása alapján, 2006. október 1-jétıl IV. ker. Önkormányzata átvette a kerületi felnıtt,- valamint gyermekfogászati ellátást a Károlyi Sándor Kórház és Rendelıintézettıl. A feladat ellátásával az Önkormányzat Intézményünket bízta meg. A fogászati ellátáshoz szükséges anyagokat, eszközöket az átvételtıl gyakorlatilag folyamatosan, fennakadás-mentesen biztosítjuk. Az átvételt követıen az OEP felé irányuló jelentési kötelezettség folyamatos teljesítése technikai és szervezési feltételeit megteremtettük. Az ellátás átvételével a Kórház térítésmentesen átadta a SZEI részére a fogászat tárgyi eszközeit. Az eszközök mőszaki állapotáról általánosan elmondható, hogy elavult, folyamatosan pótlásra szorul. Legnagyobb problémát a korszerőtlen fogászati és kezelıegységek jelentik, amelyek mőködıképessége jelenleg biztosított, azonban cseréjük a közeljövıben már nem kerülhetı el. A felnıtt fogászati ellátás a Galopp utcai rendelıben, a gyermekfogászat a Bp. IV. Jókai u. 1. gyermek szakrendelıben, valamint a Bp. IV. Galopp u. 6 sz. alatti a rendelı komplexumban üzemel. Felnıtt fogászat A felnıtt fogászati rendelést két orvos és két asszisztens látja el A 3. és 12. sz. saját fogorvosi körzeteken kívül a 15 sz. fogorvosi körzethez tartozó betegeket helyettesítési formában láttuk el. 440/2009.(X. 27.) sz. önkormányzati határozat módosításával, a helyettesítéssel megoldott 15 sz. fogorvosi praxist megszüntettük, a betegeket a 3. és 12. sz. fogorvosi körzetek látják el. A területi ellátási kötelezettségen felül természetesen lakhelyre való tekintet nélkül is fogadja és ellátja a betegeket. A beteglétszám folyamatosan emelkedik. A megjelenések száma: 2009. 01. 01. – 06. 30. 3 310 fı 2008. 01. 01. – 06. 30. 2 587 fı 2007. 01. 01. – 06. 30. 2 377 fı A fogászati rendelés folyamatosan és zökkenımentesen történik. A rendszeres ÁNTSZ ellenırzések /sterilizálás, veszélyes hulladékkezelés/ során mulasztást, hibát nem találtak. Gyermekfogászat Az ellátási kötelezettségünk elsısorban a IV. kerületi egészségügyi és oktatási intézményekbe beírt 0 – 18 éves korú (bölcsıdei, óvodai, általános iskolai, középiskolai) gyereket érinti. Továbbá utcajegyzék szerint azokat a 0 – 18 éves korú gyereket, akik nem újpesti közösségekbe járnak, de Újpesten laknak illetve még egyáltalán nem járnak közösségbe és itt laknak Eddig a gyermekfogászati ellátás 2 telephelyen 5 fogorvos és 9 asszisztens közremőködésével valósult meg. 10 OEP szerzıdéssel rendelkezı gyermekorvosi praxisból, öt praxist helyettesítéssel láttak el a fogorvosok.

56 A felnıtt fogászati ellátásban 3 OEP szerzıdéssel rendelkezı fogorvosi praxisból, egy praxist helyettesítéssel láttak el a fogorvosok. A 440/2009.(X. 27) önkormányzati határozat alapján a helyettesítéssel megoldott praxisok megszüntetésre kerültek. 2005 óta akkreditált a Galopp utcai Gyerekfogászat, azonban sajnos az új rezidensképzési rendszernek köszönhetıen rezidenshallgató 2008 szeptemberétıl nem jelentkezett. Szakmai feladatvégzése, mőködés törvényessége, jogszabályi környezete A kerületben ellátandó gyermekek száma kb. 15 231 fı, amely a közösségbe beíratott gyermek létszáma, de nem tartalmazza a közösségbe nem járók, valamint a kerületben lakó, de nem ide beíratott gyermekek számát. A rendelési idı: A délelıtti rendelés:

- 8-9 óra között ambuláns betegellátás; - 9-13 óra között a 6-18 éves, Újpesten általános és középiskolába járó gyerekek osztályonkénti szőrése zajlik (az egész tanévben szeptembertıl június elejéig).

A fogorvosok a tanév folyamán az általános és középiskolások szőrését és a szőrésrıl visszarendelt diákok ellátását is végzik. Iskolai szünetekben bölcsıdei, óvodai szőrések történnek a területen. A helyszínen végzett szőrıvizsgálatok arra is lehetıséget nyújtanak, hogy elvégezhessék azokat a megelızı tevékenységeket is, amelyek szintén a feladataik közé tartoznak (a korcsoportoknak megfelelı elıadások, foglalkozások keretében). A délutáni rendelés: - 14-16 óra között a szisztémás szőrés során kiszőrt és kezelésre szoruló, visszarendelt gyerekek kezelése folyik (ezen gyerekek egyeztetett idıben érkeznek). - 16-1/2 19 óra között ambuláns rendelés van, amikor érkezési sorrendben történik a gyermekek kezelése. A gyerekek kezelésére a jelenleg érvényben lévı egészségügyi törvények értelmében csak szülı illetve törvényes képviselı jelenlétében kerülhet csak sor. A gyermekfogászati ellátás számára gondot jelent a Jókai utcai telephely helyzete. A Károlyi Sándor Kórház 2009. március 8-ával a hatáskörébe tartozó szakrendeléseket elköltöztette az épületbıl, és abban kizárólag a gyermekfogászat maradt. Így az épület teljes fenntartási költsége a SZEI-t terheli, amely összeg az OEP finanszírozásból nem fedezhetı. Az önkormányzattal megindult az egyeztetés egy új rendelı kialakításáról. Irányadó jogszabályok A gyerekfogászat és iskolafogászat a 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet alapján került szabályozásra, amelyben a feladat-meghatározza a Gyógyító és megelızı ellátás valamennyi nevelési-oktatási intézmény tanulóira kiterjedı megszervezését, mőködtetését. A 4/2000. (II. 25.) EüM rendelet alapján a gyermekfogászat köteles ellátni az ellátási területéhez tartozó körzetben lakó személyeket.

57 Az adatok rögzítését, kezelését a 43/1999. (III. 3.) Kormányrendelet és a 4/2000. (II. 25.) EüM rendelet által szabályozott nyomtatványokon végzik. Az adatvédelem az 1992. évi LXIII., és az 1997. évi XLVII. törvényekben foglaltak szerint történik. A rögzített személyes és egészségügyi adatokba betekintési joga csak az elızıekben felsorolt törvényekben foglaltak szerint meghatározott személyeknek és hatóságoknak van. Az adatok továbbítására az Intézmény Központi Igazgatóságának Iratkezelési Szabályzata alapján kerülhet csak sor. A kimenı dokumentumok csak az Intézmény iktatását követıen kerülnek ki a gyerekfogászatról. Minden, ami az adatszolgáltatással kapcsolatos, csak az Intézmény igazgatójának írásos jóváhagyásával történhet. A Gyermekfogászat partnerkapcsolatai A fogorvosoknak és asszisztenseknek a munkájuk zavartalan végzéséhez jó kapcsolatot kell ápolniuk az intézmények vezetıivel, hiszen csak ennek segítségével képesek megszervezni a szisztémás szőrések menetét. Továbbá megfelelı kapcsolatra van szükség a pedagógusokkal ahhoz, hogy a szőrés a zökkenımentesen mőködjön, és ık segíthessenek a szülık irányában, a közvetítésben is A rendeléseinkre beutaló kollégákkal szintén fontos a korrekt kapcsolattartás, szükség esetén a személyes kapcsolat felvétele. Ugyanezt az elvet követik az általuk egyéb szakrendelésekre küldött betegek esetében is.

Védınıi Szolgálat Területi ellátás Humánpolitika A Védınıi Szolgálat területi ellátásában 2008. szeptember 1.-tıl huszonnyolc területi védını dolgozik. 2009. szeptember 01.-tıl a gyermeklétszám változása miatt – Önkormányzati határozat alapján – 30 területi védınıi körzet mőködik. A jelenlegi védınıi körzet kialakítások biztosítják az OEP finanszírozás legoptimálisabb igénybevételét. Szakmai feladatvégzése, mőködés törvényessége Az öt tanácsadóban a védınıi körzetek megoszlása: Tanácsadó Tanácsadó címe Védınıi körzetek megnevezése száma Király utcai 1042. Budapest, 7 körzet Tanácsadó Király u. 19. Erdısor utcai 1046. Budapest, 6 körzet Tanácsadó Erdısor u. 1. Pozsonyi utcai 1045. Budapest, 7 körzet Tanácsadó Pozsonyi u. 23. Galopp utcai 1046. Budapest, 4 körzet Tanácsadó Galopp u. 6. Hargita utcai 1046. Budapest, 4 körzet Tanácsadó Hargita u. 1.

58

Demográfiai adatok:

Élve születettek száma Koraszületések száma Halvaszületés Halálozási szám (összesen) 0-6. nap között 6-365. nap között 1-6/7. év között

2006. I. 2006. 2007. I. 2007. 2008. I. 2008. 2009. I. félév évben félév évben félév évben félév 504 fı 489 fı 479 fı 1057 fı 1062 fı 534 fı 1078 fı 26 fı

69 fı

24 fı

63 fı

32 fı

81 fı

30 fı

1 fı 2 fı

1 fı 5 fı

1 fı 2 fı

5 fı 5 fı

1 fı 2 fı

1 fı 2 fı

1 fı 1 fı

2 fı -

2 fı 3 fı -

2 fı -

2 fı 3 fı -

2 fı -

1 fı 1 fı -

1 fı -

Az elmúlt félév demográfiai mutatóit összehasonlítva, a 2008. félévi adataival:  az élve születések száma 0,9 %- kal csökkent.  a koraszületések száma 0,1 %-kal emelkedett az élve születések számához viszonyítva, 2008 I. félévében 5,99 %-os, 2009. I. félévében 6,1 %-os gyakoriságú volt.  a halvaszületések száma 1 fı volt.  halálozási szám 1 fı volt. Várandós anyák gondozása: A védınık 2009 I. félév folyamán 571 új várandós kismamát vettek nyilvántartásba és gondozásba, (2005. évben 1008 fı, 2006. évben 1139 fı, 2007. évben 1181 fı, 2008. évben 1192 fı), de még mindig alacsonyabb a 2004. évi értéknél (2004. évben 1287 fı). A várandósok és a védınık közötti kapcsolattartás folyamatos. Egy kismamára átlagosan 4-5 védınıi találkozás jut. Csecsemı- és gyermekgondozás: 2008-ban, a kerületben gondozott (0-7 éves korú és oktatási intézménybe nem járó 7-18 éves korú) gyermekek száma 6090 fı volt. A gondozott gyermekek 7,4 %-a (452 fı) egészségi állapota vagy környezeti feltételei miatt veszélyeztetett. (A 2007. évben az 5806 fı nyilvántartott gyermeknek 7,4 %-a, 430 fı volt veszélyeztetettként gondozva.) Életkori csoportok szerinti megoszlás: 0-1 éves korú

1-3 éves korú

3-7 éves korú

Összesen

3002

7-18 éves korú okt.int.-be nem járó 3

Létszám

1058

2027

Ebbıl veszélyeztetett Veszélyeztetett ek aránya

125

136

188

3

452

11,8 %

6,7 %

6,2 %

100 %

7,1 %

6090

59 Az adatokból kitőnik, hogy 2008-ban a legnagyobb fokú veszélyeztetettség a csecsemık körében volt, majd ez közel a felére csökken a kisdedek (1-3 év közötti gyermekek) és az óvódások (3-7 éves korú gyermekek) körében. A veszélyeztetettség aránya az oktatási intézménybe nem járó 7-18 éves gyermekek körében – érthetı módon – emelkedik. (Ennek a korcsoportnak a gyermekei általában egészségügyi állapotuk miatt nem jár oktatási intézménybe és ezen egészségügyi státusz az, ami a veszélyeztetettségük alapját adja.) 2009 I. félévében a kerületben gondozott (0-7 éves korú és oktatási intézménybe nem járó 718 éves korú) gyermekek száma 6157 fıre emelkedett. 2009 I. félévének életkori csoportok szerinti megoszlása:

Létszám

0-1 éves korú

1-3 éves korú

3-7 éves korú

1038 fı

1996 fı

3122 fı

7-18 éves korú okt.int.-be nem járó 1 fı

Összesen

6157 fı

A területi gondozás folyamatos. A védınık egy hónapban, átlagosan egy-két alkalommal látogatják meg a csecsemıket az otthonukban. Egy évben az 1-3 éves korosztály körében 2-3 alkalommal, a 3-7 évesek családjában 1-2 alkalommal, az oktatási intézménybe nem járó 7-18 éveseknél 2- 3 alkalommal történik családlátogatás. A területi védınıi ellátásról szóló (49/2004. ESzCsM rendelet) szerinti szőrıvizsgálatokat a védınık folyamatosan végzik. Óvodai munka: A védınık, a kerület 24 óvodájában 3294 gyermeket, a preventív gondozási feladatokat a 26/1997. NM. rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról és a 49/2004. ESzCsM rendelet a területi védınıi ellátásról szóló szabályoknak megfelelıen látják el. A területi védınık, az Iskola-egészségügyi Rendeletben (26/1997. NM.) elıírt szőrıvizsgálatokat - visus, színlátás, hallás, mozgásszervi-szőrés, valamint vérnyomásmérés, tisztasági vizsgálat – a 19/2009. (VI. 18.) EüM. rendelet alapján nem az óvodákban, hanem a védınıi tanácsadókban, önállóan végzik. Klubok: A Király utcai Tanácsadóban Dr. Dabousné Székelyhidi Julianna már 8 éve szervezi és vezeti az Újpesti Liszt érzékenyek Klubját. Az elmúlt félévben 7 alkalommal, összesen 136 fı vett részt a klubfoglalkozásokon. A klubélet mellett rendszeresen részt vesz a Gyermek és Ifjúsági Ház és az Újpesti Önkormányzat által szervezett Egészségnapokon, ahol az érdeklıdıket tájékoztatja a lisztérzékenység jeleirıl és a tünetekrıl beszámoló klienseket felvilágosítja a szőrés lehetıségeirıl. A XV. kerület védınıi részére elıadást tartott a lisztérzékenység idıszerő kérdéseirıl és a csecsemıtáplálás változásairól. Az Erdısor utcai Tanácsadóban Kismama-klub (2 alkalom – 12 fı), Baba-mama klub (3 alkalom – 12 fı), Kismama jóga (28 alkalom 122 fı) és Babamasszázs tanfolyam (17 alkalom – 74 fı) mőködik. A Pozsonyi utcai Tanácsadóban Baba-mama Klub (5 alkalom – 82 fı), elsısegélynyújtó tanfolyam (4 alkalom 60 fı) és Szülésre felkészítı (10 alkalom – 68 fı) tanfolyam mőködik.

60

A Galopp utcai Tanácsadóban Babamasszázst (8 alkalom – 33 fı) és Baba-mama klubot (4 alkalom – 18 fı) szerveztek a védınık. A Baba-mama klub mellett Szülésre felkészítı (8 alkalom – 42 fı) tanfolyamot is tartottak. A Hargita utcai Tanácsadóban Várandós klub (3x2 alkalom – 39 fı) és Baba-mama klub (8 alkalom – 68 fı) mőködik. A védınık továbbra is együttmőködnek a Petı Intézettel és szervezik a megkésett mozgásfejlıdéső gyermekek felkutatását és a kerületben történı felülvizsgálatát. Makk Ádám konduktor 2009 I. félévében 6 alkalommal 48 gyermeket vizsgált meg. Ez a szőrési tevékenység az egész kerületre kiterjed, elızetes bejelentkezés alapján, és éves ütemterv szerint 2009 II. félévében is folytatódni fog, a Galopp utcai Tanácsadóban. 2009. augusztus 28-án 7. alkalommal kerül megrendezésre a kerületi Anyatejes Világnap. Az önkormányzat (Újpest Városnapok), a Gyermek és Ifjúsági Ház Egészségnapjain, egyéb egészségügyi rendezvényein, a rászorulók megsegítésére szervezett akciók szervezésében és lebonyolításában a Védınıi Szolgálat is részt vesz. A körzetek védınıi feltöltöttsége 100 %-os. Felkészültségük biztosítja a kerület védınıi szempontú alapellátását. A Védınıi Szolgálat jelenlegi struktúrájában és létszámában biztosítja az alapellátásban meghatározott feladatok ellátását, a jogszabályokban elıírtak szerint mőködik, a Szolgálaton keresztül biztosított az Önkormányzatnak a várandósok, a gyermekek alapellátásával kapcsolatos feladata. Partnerkapcsolatai: A Szociális és Egészségügyi Intézmény igazgatójával, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat regionális intézetének vezetı fıorvosával, szak-fıorvosokkal, az ÁNTSZ vezetı védınıjével, valamint a kerület más szociális és egészségügyi területén tevékenykedı szakembereivel, rendszeres és szükség szerinti megbeszélés történik. A társadalmi, civil szervezetekkel, egyházi-karitatív intézményekkel folyamatos a munkakapcsolat. Iskola-egészségügyi ellátás Humánpolitika A 2008/2009 tanévben, 2008. október 1.-tıl, a IV. kerület huszonhat oktatási intézményét tizenhárom iskolavédını látja el. A huszonhat iskola tizenhárom iskola-egészségügyi körzetre van felosztva. Egy iskolavédını általában két oktatási intézményben végzi a preventív gondozási feladatait (két védını egyegy, kettı pedig három-három iskolát lát el). Valamennyi dolgozó rendelkezik az iskola-egészségügyi munkát szabályozó 26/1997. (IX. 3.) NM. rendelet (az iskola-egészségügyi ellátásról) által elıírt szakképesítéssel.

61 Szakmai feladatvégzése, mőködés törvényessége, jogszabályi környezete Az iskolavédınık a kerület oktatási intézményeiben található iskolaorvosi rendelıben végzik preventív gondozási tevékenységüket. Az iskolai orvosi szobák állapota és felszereltsége iskolánként eltérı szintő. Az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet 1. számú melléklete – az iskolaorvosi rendelık minimális alapfelszerelése -2009. szeptember 01.-vel megváltozott. Az oktatási intézmények lehetıségeikhez mérten próbálnak javítani a meglévı körülményeken. A 2008/2009-es tanévben a kerület huszonöt oktatási intézményében 11288 tanuló ellátásában vettek részt az iskolavédınık. Az ellátott tanulók 7,5 %-a (850 fı) egészségügyi, 8,4 %-a (948 fı) szociális ok miatt veszélyeztetett tanulóként nyilvántartott, illetve gondozott. Gyógy testnevelés a tanulók 5,4 %-ának (610 fı) javasoltak. Az iskolavédınık, valamennyi iskolában, az oktatási intézményt ellátó ifjúsági-, és házi gyermekorvossal együttmőködve, illetve önállóan végezték - a visus, színlátás, hallás, pajzsmirigy-szőrés, mozgásszervi-szőrés, valamint vérnyomásmérés, tisztasági - az Iskolaegészségügyi Rendeletben (26 / 1997. NM.) elıírt szőrıvizsgálatokat. Az osztályvizsgálatok során kiszőrt tanulókat (1635 fı, a megvizsgáltak 18,1 %-a) háziorvosukhoz irányították. Szakorvosi véleményt a beutalt tanulók 40,7 %-a (666 fı) juttatta vissza az elváltozást észlelı iskolaorvoshoz. (A szakorvoshoz történı beutalási rend megváltozása miatt az iskolaorvos írásban jelzi a tapasztalatát a tanuló háziorvosának, majd a tanuló, a háziorvosa által írt beutalóval keresi fel a megfelelı szakrendelést.) A tanév során gondozásba vett tanulók száma 638 fı (5,65 %). Az észlelı- és jelzırendszeri megbeszéléseken több iskolában kérték az iskolavédınık segítségét is a tanulók problémáinak megoldása során (12 alkalom).

Az iskola-egészségügyi tevékenység mutatószámai 2008/2009. tanévben Iskolaegészségügyi körzet

Össz esen 1128 987 882 830 730 826 901 965 840 921 839 740 907 920 8 1.

Létszám (fı) Egészségügyi ok miatt veszélyeztetett 37 (fı) Szociális ok miatt veszélyeztetett 30 (fı)

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

13.

16

29

74

32

100

60

167

72

127

29

52

55

850

77

80

111

38

54

110 248

3

107

42

21

27

948

111 Vizsgáltak száma 546 710 0 691 558 902 855 496 608 632 371 726 844 9049 (fı) Szakorvoshoz utaltak száma 42 44 98 49 48 100 78 129 193 396 123 141 194 1635 (fı)

62

Szakorvosi leletet hozott (fı)

39

23

42

22

19

26

34

48

119 171

48

14

61

666

Gondozásba 5 21 0 99 34 48 174 42 109 10 44 638 vettek száma (fı) 36 16 Tisztasági 161 289 264 142 217 252 220 385 2353 104 szőrésen részt 0 0 8 7 8 2 7 597 830 3 826 902 5 5 vett (fı) Észlelı- és jelzırendszeri megbeszélések 0 0 0 3 0 0 0 0 4 0 5 0 0 (alkalom) 12 Gyógytestnevelés re járó tanulók 34 8 23 10 27 34 12 63 58 126 106 15 94 610 száma (fı)

Létszámadatok és járványügyi tevékenység: Ellátott iskolák száma 1. körzet 2. körzet 3. körzet 4. körzet 5. körzet 6. körzet 7. körzet 8. körzet 9. körzet 10. körzet 11. körzet 12. körzet 13. körzet Összesen

2 2 1 3 2 2 2 3 2 1 2 2 2 26

Ellátott tanulók létszáma (fı) 987 878 830 730 823 902 965 843 922 839 737 1039 920 11415

Priorix (fı) 48 38 0 21 81 53 102 96 52 79 91 64 103 828

Védıoltások Di-Te Engerix-B (fı) (fı) 48 38 0 21 81 53 102 97 52 80 90 64 105 831

40 42 0 17 102 50 70 111 48 69 81 103 91 824

A rendelet által kampányoltás keretében oltásra kötelezett tanulók többsége részesült az elıírt védıoltásban, az akut megbetegedés vagy a mőtét miatti hiányzók pótoltása folyamatos. Az oktatási intézményekben történı oltások folyamatát az ÁNTSZ IV.-XV. kerületi Intézetének Járványügyi Csoportja rendszeresen ellenırzi. A tisztasági szőrıvizsgálatokat a módszertani utasítás szerint, folyamatosan, az iskola vezetése szerinti igénynek megfelelıen végezték az iskolavédınık. (Vannak olyan iskolák, amelyek nem igénylik, hogy az iskolavédını rendszeresen tisztasági szőréseket végezzen. Ezekben, az iskolákban ezt a tanév elején az iskolai munkatervben rögzítik.). A pediculosis miatt kiszőrt tanulókat egyénileg felvilágosítják, nagy hangsúlyt helyezve az újrafertızés megelızésére.

63

Egészségnevelés Az iskolai egészségnevelési tevékenység az oktatási intézménnyel egyeztetett éves terv alapján történik, amely tanévre készül. A iskolák igazgatói által a 2008/2009. tanévre engedélyezett egészségnevelési terveknek csak a töredéke került megvalósításra, mivel az ıszi hónapokban a fı tevékenység a 26/1997. (IX. 3.) NM. rendelet (az iskola-egészségügyi ellátásról) által elıírt szőrıvizsgálatok, illetve az iskolai kampányoltások végrehajtása Fıbb témakörök: Védıoltások fontossága: hepatitis B veszélyei, megelızése, Fertızı betegségek veszélyei, megelızésük, Káros szenvedélyek, Az AIDS és a SZTB-k tünetei, megelızésük, káros hatásai, Drog, Nıgyógyászati vizsgálatok, A serdülıkori változásokról. Személyi és intim higiéne, Balesetek megelızése, Az ifjúság egészségügyi szolgálat elérhetısége és szolgáltatásai, A daganatokról, megelızésükrıl,. A szőrıvizsgálatok fontossága, „A here önvizsgálata” címő film megtekintése és megbeszélése, Egészséges táplálkozás, Dohányzás, Kötelezı védıoltások, az oltási reakciók, teendık, Családtervezés, Fogápolás; 10’ „Hogyan mossunk helyesen fogat”, Elsısegélynyújtás, Obesitás, mozgásszervek, életmód, Szexualitás és egészség, stb. Kerületi szintő rendezvény: „ÉSSZEL AIDS NÉLKÜL”- Prevenciós vetélkedı A vetélkedın kilenc iskola 3-3 fıs csapata (hét IV. kerületi és kettı XV. kerületi) mérte össze az AIDS betegséggel kapcsolatos ismereteit. A sokrétegő elméleti tudást feldolgozó, jó hangulatú vetélkedın a Könyves Gimnázium csapata került a dobogó legfelsı fokára. A Könyves Kálmán Gimnázium csapata az országos AIDS Prevenciós versenyen 6. helyezést ért el. Egyéb rendezvények: Egészséges táplálkozás jegyében napközi foglalkozás, társasjáték, Témanapok a Pécsi Sebestyén Ált. és Zenetagozatos Iskolában, Egészséghét a Szigeti J. u. Ált. Iskolában, MVK Területi Elsısegélynyújtó Verseny, MVK Területi Csecsemıgondozási Verseny (Testsúly, testzsír-mérés, tanácsadás), MVK Catan telepesei címő társasjáték-verseny, Fogászati vetélkedı a Szőcs S. Ált. Iskolában, Szigeti u. Ált. Iskola Családi Nap. Partnerkapcsolatai: Az iskolavédınık a Szociális és Egészségügyi Intézmény Védınıi Szolgálatának külön csoportját képezik. A napi szakmai feladataik elvégzésén túl, a kerület tanulóinak hatékonyabb ellátása érdekében igyekeztek egy jól mőködı kapcsolatrendszert kialakítani az oktatási intézmények pedagógusaival, dolgozóival. A hatályos jogszabályok által elıírt tevékenységek elvégzésén túl továbbra is cél, a pedagógusok és az iskolavédınık közötti ideális munkakapcsolat kialakítása, valamint a hatékonyabb együttmőködés segítése. A Szociális és Egészségügyi Intézmény igazgatójával, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat regionális intézetének vezetı fıorvosával, szak-fıorvosokkal, az ÁNTSZ vezetı védınıjével, valamint a kerület más szociális és egészségügyi területén tevékenykedı szakembereivel, az oktatási intézmények pedagógusaival, rendszeres és szükség szerinti megbeszélés történik.

64 Háziorvosi Szolgálat Kerületünkben 44 felnıtt és 22 gyermek háziorvosi praxis vállalkozóként üzemel az Önkormányzattal kötött – kerületi ellátásra vonatkozó – szerzıdés alapján. Az Önkormányzat a helyiségeket és a berendezési tárgyakat térítésmentesen bocsátotta az orvosi praxisok részére. A közüzemi díjak továbbszámlázása, a rendelık karbantartása és a vérszállítás tartozik a SZEI hatáskörében.

Ügyeleti szolgálat Az OEP által finanszírozott ügyeleti szolgálat a Görgey Artúr u. 43. szám alatt a területi ellátási kötelezettség az Újpesten lakók, és tartózkodók számára biztosítja az ellátáshoz jutás jogosultságát, ami sürgısségi ellátás céljából, korlátozások nélkül igénybe vehetı. A SZEI biztosítja hétköznapokon éjszakai 12 órás ciklusban és nappali 4 órás „déli” ügyeletekben, hétvégeken és munkaszüneti napokon folyamatosan 24 órában a felnıtt betegek alapellátását. Fıvárosi szinten, szinte egyetlen Felnıtt Háziorvosi Ügyelet, amely nem non-stop (24 órában) mőködik • • •

Orvosi létszám: 12 fı megbízási szerzıdéssel. Nıvérek létszáma 2 fı (részmunkaidıben) közalkalmazotti kinevezéssel, 6 fı megbízásos szerzıdéssel dolgozik. Gépkocsivezetık: 4 fı közalkalmazotti munkaviszonyban (1 fı részmunkaidıben) áll az ügyelet rendelkezésére.

Betegforgalom 2009. elsı félévben:

Ambuláns:

2945 fı

Hívás:

1831 fı

Összforgalom: 4776 fı, ebbıl mentıvel kórházba utalva 375 fı. Megfigyelhetı, hogy az összforgalom, az elızı év hasonló idıszakához képest nıtt (több mint 10 %-kal) A háziorvosi ügyelet a meghatározott tárgyi, és személyi, szakmai feltételeknek megfelel. Országosan elfogadott szakmai útmutatók, valamint helyi eljárási Protokoll segíti munkájukat. Az új szabályok, valamint az uniós munkaidı és a bérek miatt kezd elégtelenné válni a személyi feltételek biztosíthatósága. Emelkedik a kiszolgáltatottság olyan hatásoknak, amelyek az orvosi tevékenységtıl, annak mikéntjétıl függetlenek. Ilyen okokból is szaporodik a szakdolgozók, orvosok vonatkozásában keletkezett hiány. Az elmúlt években 18-ról 12-re csökkent az ügyeleten, közvetlen betegellátással foglalkozó orvosok száma. Az alacsony bérezés, nyugdíj melletti megnövekedett adóteher következtében, utánpótlás hiányában, több részmunkaidıs ápolóval tudtuk csak biztosítani az ellátást.

65 Foglalkozás-egészségügyi Szolgálat A foglalkoztatás egészségügyi alapellátási és szakellátási feladatokat a Prevenció Orvosi Kft. biztosítja. A Kft. biztosítja a feladat ellátásához szükséges személyi feltételeket. A 3/2002 (VIII. 30.) ESZCSM rendelet elıírta a képernyı elıtti napi 4 órát vagy azt meghaladó idıtartamban dolgozó munkavállalók szemészeti szőrését, amelyet a FESZ keretében biztosítunk. 2009. I. félévben a szakrendeléseken megjelentek száma: - Reumatológiai 18 fı - Bırgyógyászat 28 fı - Urológia 39 fı A Foglalkozás-egészségügyi Szolgálatnál - elızetes vizsgálaton megjelentek száma: 180 fı - idıszakos vizsgálaton megjelentek száma: 572 fı - soron kívül megjelentek száma: 21 fı - védıoltásban részesült: 152 fı - gépjármő alkalmassági vizsga: 2 fı

A Foglalkozás-egészségügyi Szolgálat keretén belül mőködik a fogászati ellátás. Esetszám: 402, ebbıl Önkormányzati dolgozó: 337 fı, hozzátartozó: 65 fı. Továbbra is biztosítunk részletfizetési kedvezményt a munkavállalók részére, 10.000.- Ft-ot meghaladó fogászati kezelési esetén. 2009. I. félévben 6 fı vette igénybe a részletfizetési lehetıséget. A részletfizetésre elıírt 832 eFt-ból 382 eFt befizetésre került. A hátralék 450 eFt, amely év végéig rendezıdik. II/VI. Bölcsıdei ellátás Az önkormányzat 8 bölcsıdéjében végzi az újpesti 0-3 éves korosztály napközbeni ellátását, támogatva ezzel a családokat szociális helyzetük javításában, lehetıvé téve a nık, az anyák munkába állását. Az elmúltévekben mind a magánerıs, mind az önkormányzati beruházással épített lakások száma Újpesten, különösen Káposztásmegyer területén jelentısen nıtt, és a lakásépítésben további fejlıdés várható. Általános tendencia, hogy az új építéső lakásokba döntıen fiatal generáció költözik, melynek következtében emelkedik a bölcsıdés korú gyermekek száma. Ezek a tényezık a bölcsıdei elhelyezés iránti igény növekedését eredményezik. Fıhelyek száma Idıszak

Férıhely (fı)

2006.

500

2007.

520

2008. szeptember

540

66 A bölcsıdék 2008. év végén 102 %-os, 2009 májusában már 120 %-os feltöltöttséggel mőködtek, azonban ennek ellenére minden jelentkezı igényt ki tudtak elégíteni. A jövıre mindenképp szükséges a férıhelyek számának a bıvítése, melyre lehetıséget adhat a most beadásra kerülı Uniós pályázat által elnyerhetı támogatás a káposztásmegyeri Homoktövis utcai bölcsıde bıvítése 40 kisgyermek elhelyezésére. II/VII. Twist Olivér Alapítvány Fóti út 4. Nappali melegedı A Twist Olivér Alapítvány megalakulása óta a hajléktalan emberek támogatását tőzte ki célul. s a szervezet hajléktalanokhoz kapcsolódó szolgáltatásait 1991 óta végzi a IV. kerületben. A mőködés 15 éve alatt az ellátórendszer több szegmensében képviseltette magát, ezek egyike az utcai szolgálat, mely az éjszakáikat közterületen töltı hajléktalan emberek támogatását végzi a IV. és a XV. kerületben. Az Alapítvány az Újpesti Önkormányzattal folytatott két éves tárgyalások eredményeként a Fóti úton tavaly ısszel megnyitotta 30 férıhelyes nappali melegedıjét. A melegedı jelenlegi kialakítására az Összefogás Közalapítvány által biztosított támogatásból nyílt lehetıség. Jelenleg az épület földszinti részén mőködik az új intézmény, de hosszabb távon olyan bıvítést tervezünk, melynek révén egy új épületben, vagy legalábbis épületszárnyban tudjuk mőködtetni. A melegedı üzemszerően 2009. január elejétıl mőködik, munkanapokon 9-15 óra között. Mőködtetésére a kerületi önkormányzat és a fenntartó alapítvány közszolgáltatási szerzıdést kötött, így az önkormányzat eleget tesz a Szociális Törvényben meghatározott feladat-ellátási kötelezettségének. A fenntartási költségeket a normatív állami hozzájárulás mellett Újpest Önkormányzatának kiegészítı támogatása (a normatíva 25 %-ának erejéig) biztosítja. . Az intézmény célja, feladata: Hajléktalan emberek támogatása a szociális munka eszközeivel. Szolgáltatások: - nappali tartózkodásra, személyi tisztálkodásra, az étel melegítésére, elfogyasztására, a közösségi együttlétre szolgáló helyiségek - tisztálkodó szerek, ehhez szükséges textília - főtés, világítás, hideg- meleg vízzel való ellátás, elektromos áram biztosítása - a személyes ruházat tisztításához: mosógép, szárítógép, mosószer - szükség esetén ruházat pótlása - szükség esetén az étel melegítésére, elfogyasztására szolgáló eszközök használata - a közösségi helyiségekben a kulturált szórakozást biztosító eszközök használata - takarítás, fertıtlenítés

67 Az ellátottak köre: - Az Európai Gazdasági Közösség tagállamainak hajléktalan, illetve a hajléktalanság veszélyzónájában élı polgárai közül azok a személyek, akik Budapest, IV. kerület közigazgatási területén tartózkodnak, éjszakáikat közterületen, vagy egyéb, nem lakás céljára szolgáló helyiségben töltik. A melegedıben 2009. január 1.-tıl november 25.-ig 690 személy fordult meg, összesen 15 518 alkalommal, nagyjából tizedük nı. Az engedélyezett férıhelyek száma szeptembertıl 30-ról 40-re emelkedett, ezt a közszolgáltatási szerzıdésünkben november 1.-tıl a kerületi önkormányzat is módosította.

Átmeneti szálló A Fóti úti átmeneti szállón 113 fı lakott 2008. évben.

Korcsoportok (év) 18-40 41-50 51-60 61Összesen

Fı 26 43 30 14 113

Százalék 23 38 27 12 100

A 2008-ban itt lakók megoszlása a szerint, hogy honnan érkeztek az intézménybe 50 40 30 Fı 20

43

10 5

0 Fapad Adatsor1

43

6

Ismeret Kórház len 5

6

15

22

22

Lakás

Szálló

Utca

15

22

22

68

III. FEJEZET A szociális ellátás továbbfejlesztésének lehetıségei és formái

III/I. Segélyezés a.) A fogyatékkal élık adósságterheinek további enyhítése érdekében – figyelembe véve az önkormányzat pénzügyi lehetıségeit is- indokolt lenne e támogatási formára fordítható keretösszeg növelése. b.) Indokolt lenne továbbá a lakásfenntartási támogatás jogosultsági feltételeinek enyhítése is. c.) A kizárólag önkormányzati forrásból megvalósított támogatási formák további biztosítása.

III/II. Szociális alap és szakosított ellátások Az Újpesten hiányzó szociális ellátási formák következtében minimális és szakmailag nem elégséges szinten biztosítható a lakosság egyes hátrányos helyzető csoportjainak szociális, mentális és egészségügyi ellátása (fogyatékos személyek, pszichiátriai- és szenvedélybetegek) A számukban és súlyosságukban megnövekedett szociális problémák miatt fejlesztés szükséges: - a még nem mőködı kötelezı feladatokkal, - a meglévı szolgáltatások fejlesztésével (létszámban, infrastruktúrában - helyiségben, munkakörülményekben, elismertségben), az ezek megvalósításhoz szükséges források biztosításával. A jelentıs erıfeszítések ellenére az Önkormányzat – és ezen belül a SZEI – csak részben teljesítette a jogszabályokban meghatározott kötelezı szociális feladatait. Budapest IV. kerület Újpest Önkormányzatának személyes gondoskodást nyújtó, a 1993. évi III. törvény (a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról) 86.§ alapján kötelezıen biztosítandó szociális ellátási kötelezettsége: A/ Szociális alapszolgáltatások: a) étkeztetés, b) házi segítségnyújtás, c) családsegítés, d) jelzırendszeres házi segítségnyújtás, e) utcai szociális munka, d) nappali ellátások (hajléktalan személyek, idıskorúak és 18 év feletti egészségkárosodottak, 18 év feletti pszichiátriai- vagy szenvedélybetegek, 3 év feletti fogyatékos, illetve autista személyek részére)

69 B/ Szakosított ellátások: Átmeneti elhelyezést nyújtó ellátások (idıskorúak gondozóháza, fogyatékos személyek gondozóháza, pszichiátriai betegek átmeneti otthona, szenvedélybetegek átmeneti otthona)

Bp. IV. kerület Újpest ellátási kötelezettségi körébıl hiányzó személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatások: a) utcai szociális munka, b) nappali ellátások (18 év feletti pszichiátriai- vagy szenvedélybetegek, 3 év feletti fogyatékos, illetve autista személyek részére) c) átmeneti elhelyezést nyújtó ellátások (fogyatékos személyek gondozóháza, pszichiátriai betegek átmeneti otthona, szenvedélybetegek átmeneti otthona). A 1993. évi III. törvény 90. § (4) bekezdés szerint: A szociális szolgáltatást a helyi önkormányzat, illetve a társulás más helyi önkormányzattal kötött megállapodás útján is biztosíthatja. A hajléktalan személyek IV. kerületi nappali ellátása a Twist Olivér Alapítvánnyal kötött ellátási szerzıdés útján jelenleg biztosított. A SZEI-nek az alapítvány mőködésérıl hivatalos információja nincs. Az alapítvány egy munkatársával történt kapcsolat felvétel alapján került végül az alapítvány mőködésérıl írásos dokumentáció a SZEI birtokába. A 1993. évi III. törvény 91. § értelmében a helyi önkormányzat ellátási kötelezettségének a szociális szolgáltatást nyújtó a) szolgáltató, intézmény fenntartásával, vagy b) szolgáltatót, intézményt fenntartó önkormányzati társulásban történı részvétellel, vagy c) szolgáltatót, intézményt mőködtetı fenntartóval létrejött – a szociális szolgáltatás nyújtásának a helyi önkormányzattól vagy a társulástól történı átvállalásáról szóló – 90. § (4) bekezdése szerinti megállapodás, illetve ellátási szerzıdés megkötésével tehet eleget. Önkormányzati döntést igényel, hogy a szociális szolgáltatások terén az önkormányzat a SZEI keretein belül – a szükséges tárgyi, anyagi feltételek biztosításával – vagy egyéb szolgáltató igénybevételével kívánja megoldani a jelenleg nem mőködı a), b), c) pontokban fent felsorolt feladatokat.. A jogszabályban elıírt – kötelezı önkormányzati feladatok, amelyek nem kerültek bevezetésre, mint pl. a fogyatékkal élık, pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali ellátása, legfıbb oka, hogy a feladat szakmai terve nem került kidolgozásra, illetve a feladat megvalósításának kb. 300 m2 helyigénye és kialakításának komoly anyagi vonzata van. Budapest IV. kerület Újpest Önkormányzatának személyes gondoskodást nyújtó, a 1997. évi XXXI. törvény (a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról) 94.§ alapján kötelezıen biztosítandó gyermekjóléti ellátási kötelezettsége: a) bölcsıde, b) gyermekek átmeneti otthona,

70 c) családok átmeneti otthona, d) gyermekjóléti központ. Bp. IV. kerület Újpest ellátási kötelezettségi körébıl hiányzó személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti szolgáltatás: - családok átmeneti otthona A 1993. évi III. törvény 94/A. § alapján a települési önkormányzatok a személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátásokat, különösen a bölcsıde, a gyermekek átmeneti otthona, a családok átmeneti otthona és a gyermekjóléti központ mőködtetését a külön jogszabályban meghatározott többcélú kistérségi társulás útján is biztosíthatják. A Képviselı Testület 2009. 08. 11.-i ülésén jóváhagyta az SOS Krízis Alapítvánnyal kötendı ellátási szerzıdést a családok átmeneti elhelyezése szolgáltatás ellátására.

IV.

FEJEZET

A prioritásként meghatározott feladatok tartalma IV/I. Az önkormányzat által szervezett foglalkoztatás A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 2009. január 1jén hatályba lépett módosítása kötelezı feladatként jelölte meg az önkormányzatok részére Közfoglalkoztatási Terv készítését. A terv célja a munkára képes, tartós munkanélküli személyek foglalkoztatásának elısegítése. A rendelkezésre álló foglakoztatási, valamint a regisztrált munkanélküliekre vonatkozó, korábbi évek adatai, továbbá a hátrányos csoportok helyzetének elemzése, illetve a közfoglalkoztatás keretében ellátható feladatok mérlegelése alapján, Önkormányzatunk is elkészítette 2009. évre vonatkozó Közfoglalkoztatási Tervét. A közfoglalkoztatás keretében ellátandó feladatokat a köztisztasági feladatok, kertészeti segédmunka, építıipari kisegítı munka, gondnoki feladatok ellátásának segítése, adminisztrátori kézbesítıi, portaszolgálat, lakatosipari munkák, szállítási feladatok, szociális alapszolgáltatási feladatok ellátásának segítése körében határozta meg. A feladat ellátásához 250 fı/hó foglalkoztatott létszámot rendelt.

71

A közfoglalkoztatás tényleges alakulása:

Hónap

2008. évrıl áthúzódó szerzıdések alapján foglalkoztat ottak

Kilépett, illetve szerzıdése lejárt 2009. évben új belépı

2008. évrıl áthúzódó lejárt szerzıdé sek

[Fı]

2009. évben megkötött szerzıdések (lejárt vagy kilépett)

össz.

Hónap végi adat elızı hónaphoz göngyölítve

[Fı]

január

33

7

3

1

4

36

február

30

25

5

0

5

56

március

25

29

0

2

2

83

április

25

19

6

1

7

95

május

19

17

3

2

5

107

június

16

13

5

1

6

114

július

11

9

0

3

3

120

augusztus

11

13

2

6

8

125

szeptember

9

17

2

0

2

140

október*

7

41

2

2

4

177

november

5

8

0

1

1

184

Az elsı félévre vonatkozó foglalkoztatási adatok mutatják, hogy a jogi szabályozás, a változás elsı évében a kivitelezés nehézségeivel nem számolt. A 2008. évben rendszeres szociális segélyben részesülık, aktív korúak ellátására való jogosultságának felülvizsgálatát 2009. március 31.-éig kellett elvégezni. A munkára képes, volt rendszeres szociális segélyezettek a Munkaügyi Központ közremőködésével, munkaköri alkalmassági vizsgálatot követıen tudtak csak munkába állni. Sajnálatos módon a Munkaügyi Központ az önkormányzattól kapott határozatokat csak jelentıs késéssel dolgozta fel, így a munkaerı közvetítésbe is csak szeptember hónapban tudott bekapcsolódni. A közcélú foglalkoztatás létszámát a Közfoglalkoztatási Terv tervezetében 180 fıben határoztuk meg. A Munkaügyi Központ a tervezet véleményezése során a létszám bıvítését

72 javasolta. A 250fı/hó foglalkoztatás, azonban a Munkaügyi Központ aktív közremőködését igényelte volna. A 2009. évet érintı jogszabályváltozás és a Munkaügyi Központoknál jelentkezı forráshiány, a közhasznú foglalkoztatásban mindössze 1 fı új belépı alkalmazását tette lehetıvé. A közfoglalkoztatás továbbfejlesztésének fıbb irányai: -

-

-

-

A közfoglalkoztatásban a „segély helyett munkát” program megvalósítása érdekében továbbra is kiemelt figyelmet kell fordítani a Munkaügyi Központtal való együttmőködésre. A foglalkoztatásban résztvevı munkavállalók – mintegy 60 %-ban tartósan munkanélküliek – munkakultúrájának kialakítása és fejlesztése ebben a körben kiemelt jelentıséggel bír. A foglalkoztatásban visszatérıen megjelenık példáján tapasztalható a rendszeres munka jótékony hatása. Megakadályozva a „visszacsúszást”, kiemelt figyelmet kell fordítani azon munkavállalók foglalkoztatására, akiknek a rendszeres jövedelem következtében agyagi helyzetük javult. A jövıben is biztosítani kell a közterületen foglalkoztatott dolgozók védıoltásának anyagi fedezetét. Újabb munkalehetıségek felkutatása a közfoglalkoztatásban dolgozók létszámának bıvítése érdekében. Ismét napirendre kell tőzni a Foglalkoztatási Csoport szervezeti státuszának átalakítását, mely forráshiány miatt 2008. évben nem került megvalósításra.

IV/II.

A hátrányos helyzető társadalmi csoportok, rétegek és egyének felzárkóztatásának elısegítése Hátrányos helyzet Társadalmilag hátrányos helyzetben azok az egyének, családok, csoportok vannak, akiknek helyzete – szükségleteik kielégítésének lehetıségeit, körülményeiket tekintve – a társadalom tagjainak többségénél lényegesen rosszabb. A többszöröse hátrányos helyzetben lévıknél a hátrányok halmozódása különösképpen megnehezíti az azokból való kiemelkedést. A hátrányos helyzetben lévık ügye nem tekinthetı magánügynek, a társadalom, az adott közösség támogatása, segítsége nélkül problémáik nem oldhatóak meg. Halogatásuk dezintegrációs folyamatokat idézhetnek elı, a feladatok megoldása elengedhetetlen a társadalom normális mőködése, az indokolatlan feszültségek kiküszöbölése szempontjából.

73 A család, a gyermekek és a fiatalkorúak védelme A hátrányos helyzet minden életkorban veszélyezteti a testi és lelki fejlıdést, és messzemenıen meghatározza a gyermek további esélyeit. Hátrányos helyzető gyermekeknek azok tekinthetık, akik az adott gyerek - illetve tanulóközösség átlagától rosszabb családi és társadalmi helyzetbıl származnak. A gyermekek helyzetét tekintve a következıkben jelölhetıek meg a családi hátrányos helyzet jellemzı megnyilvánulásai: - alacsony- vagy nem lévı jövedelem, - rosszul felszerelt, egészségtelen vagy szőkös lakáskörülmények, - szülık alacsony iskolai végzettsége, - a deviáns mikrokörnyezet szocializációs ártalmai, - a család vagy az ép család hiánya, - a beteg vagy korlátozott képességő szülık, akik fizikailag nem képesek gyermekeik megfelelı ellátására, gondozására. Ezek a veszélyeztetı tényezık indokolják a gyermekek szociális helyzetének, veszélyeztetettségének felmérését, figyelemmel kísérését, a problémákat észlelı- és jelzı rendszer mőködtetését. Az ellátási formák létrehozásakor fontos a helyi szükségletek, a helyben jellemzı leginkább veszélyeztetı tényezık, tendenciák felmérése és a speciális helyi problémákra a helyben megfelelı válaszok megadása: - a mőködı intézményrendszer, a civil és egyházi szervezetek szolgáltatásainak számbavételével - azon problémák feltérképezésével, amelyekre a helyi szociálpolitika jelenlegi szereplıivel nem mőködik segítséget nyújtó ellátás. Korcsoportonként vizsgálva a csecsemıkorúak esetében a gyermekvédelem elsısorban egészségvédelmet jelent. A gyermek létfeltételeit az anya, illetve a szőken vett család biztosítja. Életkörülményeik közül a megfelelı lakásviszonyok, a táplálkozás elégséges volta, a kiegyensúlyozott, harmonikus családi légkör határozza meg egészséges fejlıdésüket. Veszélyeztetı okként jelenhetnek meg a kedvezıtlen lakáskörülmények (zsúfolt, egészségtelen lakás, szükséglakás) vagy a lakhatási lehetıség hiánya. Veszélyeztetettséget idézhet elı még a család elhanyagoló magatartása, ami leggyakrabban az elégtelen táplálásban, a gyermek megoldatlan felügyeletében, egészségi állapotának nem megfelelı felmérésében, a védıoltások, elmaradásában nyilvánulhat meg. Az óvodáskorú gyermekek esetében a fenti veszélyeztetések mellett megjelenhet a hiányos szocializáció, vagy annak zavarai. A család mőködési elégtelensége, az otthoni feszültségek, a negatív normák közvetítése erıteljesen hat a gyermekre, aki a szülıi mintát átveszi, és magatartásában, viselkedésében, megnyilvánulásaiban leképezi a negatívumokat. A közösség ráható ereje ebben a korban még csekély és inkább a tanulási folyamatokat segíti. Vizsgálatok szerint a hátrányos helyzető családok gyermekei már a kezdéskor egy - két éves lemaradásban vannak a középosztály gyermekeihez képest. A kedvezıtlen hatások csökkentése már óvodáskorban szükséges, és a különbözı fejlesztési programok alkalmazásával érhetı el. Az óvodába járók gyermekvédelmében fontos szerepet kap az intézményi észlelıjelzırendszer. Már ebben a korban is hangsúlyos szerepet kap a prevenció, a szülıkkel való együttmőködés döntı jelentıségő. A gyermeknél észlelt zavarok a családi háttérre, a

74 mikrokörnyezetre utalnak, tehát a szülık bevonása elengedhetetlen feltétele a sikeres beavatkozásnak. Az otthon nevelkedı gyermek esetében nehezebben tetten érhetı a veszélyeztetés, a gyermek nem megfelelı fejlıdése. Észlelıje lehet a közvetlen környezet, a rokonság, a szomszédság, a védını. Általában már csak az iskolaérettségi vizsgálaton derül fény a személyiségfejlıdés zavaraira, ennek következménye a gyermek visszatartása az óvodában, vagy kis létszámú osztályba való beiskolázása. Ez azonban újabb hátrányt jelent az iskolai indulásnál a kellıen fejlett társakkal szemben, és kevés az esély, hogy a késıbbiekben maradéktalanul behozható ez a lemaradás. Az óvodákban viszonylag kevés cigány származású kisgyermekkel találkozhatunk. A cigány családokban a gyermekek családban tartása sokkal tovább tart, mint a többségi társadalomban általános gyakorlat. Ennek magyarázata egyrészt a romák gyermek-kultusza, másrészt a folyamatosan biztosított anyai, esetleg családi felügyelet. Az asszonyok kisgyermek mellett ritkábban vállalnak állandó munkát, a több gyermek miatt gyakorlatilag nincs is erre lehetıségük. Hivatásuknak a gyermeknevelést vallják, a közösségük által elfogadott értékek közvetítését, a család összetartását. Ez egyrészt pozitívumként értékelhetı a gyermekekkel való törıdés, a közösség összetartó erejének példamutatása miatt, másrészt azonban a többségi kultúra és értékrend meg nem ismerése már iskolás korban hátrányokat okoz, s az értékvesztés érzésével ismerteti meg a roma gyerekeket. Ha az észlelı - jelzırendszer mőködésének elégtelensége miatt a családi eredető szocializációs, iskolaérettségi- és magatartászavarok, a tanulási nehézségek észrevétlenül maradnak, pótlásukra, kijavításukra csak megkésve, az iskolában van lehetıség. A hátrányos helyzető gyerekek készségfejlesztése és felzárkóztatása rendkívül nehéz, sok munkát igénylı és feladat. A veszélyeztetı környezet feltárásában, mind a személyiségzavarok korrigálásában a többi gyermekvédelmet szolgáló szervezet, intézmény, egyesület együttes mőködésével érhetı csak el hatékony eredmény. A kamaszkort súlyos biológiai és mentális egészséget károsító következmények nélkül átvészelni embert próbálóan nehéz feladat a gyermeknek és szüleinek egyaránt. Perdöntı, hogy a kedvezıtlen irányba mutató személyiségfejlıdés, a deviáns viselkedés elsı figyelmeztetı jeleit idejekorán észrevegyük. Miután a deviáns viselkedéső kamaszok mögött általában nem áll prevencióra képes, kiegyensúlyozott család, elsısorban az iskolára, a pedagógusokra, hárul a feladat a hátrányos, veszélyeztetı családban gyökerezı deviáns személyiség kialakulásának megakadályozása. Erısödhet az iskolai és iskolán kívüli kortárs csoportok negatív érték- és normarendszerének hatása. Ennek jellemzı megnyilvánulási formái az iskolai és otthoni magatartás elviselhetetlenné válása, az iskolakerülés, a csavargás, a bandákba tömörülés, szabálysértések elkövetése. Súlyosabb esetekben a bőncselekmények megvalósításával, a szipuzással, az alkoholfogyasztással, a drogok használatával, a felnıtt normák elutasításával találkozunk. A fiatal és a fiatal felnıtt korosztály által megtett életút következményeként megjelenhet a képzetlenség, az alulképzettség, amely elkerülhetetlenül problémákhoz vezet a felnıttkorban: munkanélküliséghez, esetenként bőnözéshez, alacsony szintő társadalmi helyzethez. Az idıskorúak életminıségének megırzése, javítása Az idıskorú népesség aránya hazánkban is állandóan nı. A jelenlegi termékenység fennmaradása és a halandóság várható javulása esetén becslések szerint arányuk a teljes

75 lakosságszámhoz viszonyítva 2020. körül elérheti a 25 százalékot, 2050. körül pedig a 31 százalékot. Ezzel szemben Újpest korösszetétele kedvezıbb, mint a fıvárosi átlag. Újpesten jelentısen nı az újonnan épített lakások száma, és a lakásépítésben további fejlıdés várható, aminek következtében tömegesen költözhetnek be kisgyermekes, vagy gyermeket vállaló családok. Káposztásmegyeren már a második fiatal generáció nı fel. A halálozási mutatók stagnálása következtében a 60 éves és annál idısebbek száma közel megegyezik a 18 év alatti gyermekek számával. Az idısekrıl való gondoskodásban a család mellett egyre inkább jelentıs szerepet kell vállalnia az államnak is. A jelenlegi gazdasági-társadalmi helyzetben csökken a fiatalabb korosztályok lehetısége a szépkorúak támogatására saját helyzetük romlása miatt (alacsonyvagy nem lévı jövedelem, magas nyugdíjkorhatár miatti munkavállalás, stb.) A kerületi idısgondozás alap- és szakfeladatait a Szociális és Egészségügyi Intézmény Gondozási Központja látja el. Az idısek mentális gondozásában, ügyintézéseik segítésében, kapcsolati- és jogi problémáik megoldásában a Családsegítı Szolgálat jelentıs szerepet vállal annak érdekében, hogy lassítsa az elszigetelıdés, az idıskorból adódó fizikai és szellemi leépülés folyamatát és megakadályozza a teljes kiszolgáltatottság megélését. Az idıskorúak életminıségének megırzése és javítása érdekében folyamatosan biztosítani szükséges a meglévı szociális és egészségügyi szolgáltatásokat, ápolási – gondozási feladatokat, melyeket tovább kell fejleszteni a szükségleteiknek megfelelı, emberi méltóságot biztosító teljes körő, élettartamig szóló gondoskodást nyújtó intézményrendszerrel. A díjhátralékosság problematikája A szociálpolitika szempontjából a díjhátralékosság jellegzetes társadalmi helyzetek, életforma-szervezıdések esetleges, vagy szükségképp kitermelıdı része. A lakás fenntartásával, az áram-, víz-, gázfogyasztás, a főtés költségeivel való rendszeres, vagy alkalmankénti elmaradás nem mai kelető probléma, de tömeges és jelentıs méreteket az utóbbi években öltött. A hátralékossá válás tendenciáit megerısítik a negatív társadalmi jelenségek, mint a munkanélküliség, az életszínvonal csökkenése, egyes rétegek végleges leszakadása, a társadalmi normák gyengülése. Különösen a lakótelepeken élı háztartásokat érinti hátrányosan, s ha figyelembe vesszük, hogy Újpesten a lakosság jelentıs hányada él panelházakban - ez jelzi a probléma súlyosságát és kezelésének szükségességét. A díjhátralék megfizetésére többféle lehetıség kínálkozik: - adósság-tanácsadás, közvetítés az adósok, és a szolgáltató vállalatok között az adósságok rendezése érdekében a Családsegítı Szolgálat keretében részletfizetési megállapodások létrejötte céljából, - adósságok rendezése a Hálózat Alapítvány támogatásainak bevonásával, - az önkormányzati adósságkezelési támogatás igénybevétele, - közüzemi díjkompenzáció. A Fıvárosi Önkormányzat 1996-ban létrehozta a HÁLÓZAT - Budapesti Díjfizetıkért és Díjhátralékosokért Alapítványt, amely távfőtés, víz-csatorna, szemétszállítási díjtartozásban és kivételes esetekben (ha a bérleti szerzıdés felmondásra kerül) lakbérhátralék kiegyenlítésében nyújt támogatást. Ezzel a lehetıséggel a rászoruló családok háromévente egyszer élhetnek

76 Újpesten a pályázatok benyújtása, azok összesítése és továbbítása a Családsegítı Szolgálat közremőködésével történik. Év 2007. 2008. 2009. I. félév

Támogatottak száma 132 153 121

A tendencia egyértelmően érzékelhetı. Mára megjelentek azok a családok is – különösen a gazdasági válság következtében -, akik munkajövedelemmel, megbízható egzisztenciával rendelkeznek, már mozgósították valamennyi saját erıforrásukat, azonban külsı, intézményi segítség nélkül már nem tudják problémájukat kezelni súlyos következmények nélkül. A IV. kerületi Önkormányzat adósságkezelési szolgáltatásához - amelyet a Szoc. Tv. és a helyi rendelet szerint a Szolgálat javaslatával, és az általa készített környezettanulmány és javaslat benyújtásával lehet igénybe venni - 2006. szeptemberétıl juthatnak hozzá a kérelmezık. A helyi rendelet alkalmazása során adósságnak minısül a lakhatási költségek körébe tartozó vezetékes gázdíjtartozás, áramdíjtartozás, távhı-szolgáltatási díjtartozás, lakbérhátralék és a külön szolgáltatások díjában megjelenı távhıszolgáltatási díjtartozás. Évente mintegy 40 – 50 fı részesül ebben a támogatásban. Közüzemi díjkompenzáció: a kompenzációra való jogosultság feltételeirıl, az igénylés benyújtásának határidejérıl és a támogatás összegérıl évente a Fıvárosi Közgyőlés dönt, melyrıl a lakosság a sajtóból, szociális szervezetektıl, önkormányzatoktól értesülhet. Ezek a látszólag ügyintézés típusú segítségnyújtások (ami mögött esetlegesen életvezetési, anyagi, családi, kapcsolati, mentális gondok húzódnak meg) egyre több klienst hoznak be az intézménybe, így a szociális szolgáltatások rendszerébe. A szakemberek kompetenciája annak megítélése, hogy az ügyfél által anyagi gondként jelzett díjhátralék, mint fedıprobléma valójában nem takar-e más nehézségeket, amikben az ügyfél ilyen módon kér segítséget.

A megváltozott munkaképességő és fogyatékkal élı emberek társadalmi esélyeinek növelése A társadalom kötelessége a fogyatékos személyek esélyegyenlıségének, önálló életvitelének és a társadalmi életben való aktív részvételének biztosítása. A fogyatékos személyeket érintı döntések során tekintettel kell lenni arra, hogy a fogyatékos személyek a társadalom és a helyi közösség egyenrangú tagjai, ezért meg kell teremteni azokat a feltételeket, amelyek lehetıvé teszik számukra meglévı képességeik hasznosítását. Joguk van a rehabilitációra, az akadálymentes környezetre, a közérdekő információkhoz való hozzáférés lehetıségére, a védett foglalkoztatásra. A fogyatékkal élı személyek sajátos szükségleteiket figyelembe véve kiemelten kell, hogy részesüljenek a kerületi szociális ellátásokban és szolgáltatásokban. Halmozottan hátrányos

77 helyzetük miatt szükséges személyre és családjukra szabottan egészségügyi, szociális és mentális támogatásuk, melyben igen fontos szerepük van érdekképviseleti szerveiknek, melyek Újpesten is hatékonyan mőködnek. 1981-ben a Fogyatékosok évtizedében egymás után alakultak a civil szervezıdések, így elsık között az Újpesti Mozgássérültek és barátainak klubja, melynek anya egyesülete a Mozgássérültek Budapesti Egyesülete. Az Egyesület célja a fogyatékosságokkal kapcsolatos információnyújtás támogatási lehetıségekrıl, szociális, egészségügyi és jóléti ellátások formáiról, intézményrendszerrıl és igénybevételük módjáról. A kulturális tevékenység keretében havonta színvonalas irodalmi, színházi és zenés összejövetelek szervezıdnek, kirándulások, rehabilitációs üdülések szerepelnek a programok között. Igen fontos szerepet tölt be az oktatással kapcsolatos felvilágosító munka továbbképzési, nyelvtanulási és internet-használati lehetıségekrıl. A kerületben nyilvántartott tagok száma 650 – 700 fı. Hajléktalanság Az elmúlt évek tapasztalatai szerint egyre több hajléktalan ember él tartósan, több éve utcán, közterületen. Ez szoros összefüggésben van a szociális és egészségügyi intézményrendszer mőködésének hiányosságaival. A közterületen élı emberek számára megfelelı elhelyezési formákat szükséges kínálni. Speciális problémáik miatt sokszor elıfordul, hogy önállóan, saját erıbıl nem tudják igénybe venni a meglévı lehetıségeket. A közterület adta szabadság után nehezen tudnak betagozódni az ellátórendszer intézményeibe, még egy éjjeli menedékhely szabályrendszerébe is. Ezek közé tartozik az alkoholfogyasztás tilalma, és a nyitvatartási idı, valamint az esti beengedés idıpontjának figyelembe vétele. Egy utcán élı embernek a kevés meglévı emberi kapcsolata nagyon fontos. Inkább választja a hideg éjszakát, minthogy elszakadjon a barátaitól, párjától, de akár egy szeretett állat is visszahúzó erıt jelent. Fontos, hogy a segítı munkát mindig a hajléktalan emberek kéréseinek figyelembevételével, és beleegyezésükkel végezzük. A kliensek egészségi állapota gyakran tragikus, rendszertelen táplálkozásuk, legyengült szervezetük miatt télen fokozott fagyásveszélynek vannak kitéve, illetve életmódjukból adódóan egyéb betegségeik egyre komolyabbá, gyógyíthatatlanná válnak. Ennek a megelızése a betegségek korai felismerése, és folyamatos célzott beszélgetés. Szükséges a hajléktalan emberek félelmét eloszlatni, mert sokan nem bíznak már az egészségügyi intézményekben, félnek a megaláztatástól. Fontos teendı az ügyfelek rendszeres látogatása, a legelemibb segítségnyújtás, gyógyszerek, vitaminok osztása, takarók, meleg cipık és ruhák, valamint hálózsákok kiosztása. A munkánk nagy részét teszi ki, hogy a rászorulókat, megromlott egészségi állapotuk miatt megfelelı orvosi ellátáshoz juttassuk. A legjellemzıbb egészségügyi problémákat a több éves „utcás életmódból” adódó általános fizikai leépülés okozta. Nagy számban fordulnak elı keringési elégtelenségbıl fakadó megbetegedések, trombózis, lábszárfekély, TBC, különbözı élısködık által okozott bırbetegségek, valamint légzıszervi megbetegedések is. Mindezek mellett általánosnak mondhatóak a neurológiai és pszichés eredető betegségek, az alkoholizmus, valamint a traumás eredető sérülések.

78 A már ismert és látogatott helyszíneken kívül folyamatosan új helyszínek/ügyfelek után kutatva kell az ellátási területet feltérképezni, mert csak szisztematikus felfedezésekkel biztosítható a mőködési terület lefedettsége. A Menhely Alapítvány Diszpécser Szolgálatához illetve a Twist Olivér Alapítványhoz beérkezı lakossági bejelentések alapján megismert új helyszíneket bejárása is folyamatos. A látogatott helyszínek többsége – a kerület adottságaiból fakadóan – erdıs területeken található. Az itt élı ügyfelek többnyire saját építéső házikókban, illetve sátrakban laknak, éjszakára a sőrőbben lakott területeken, a belvárosban, a parkokban, lépcsıházakban húzódnak meg. Az egykori Újpesti Családsegítı Központ (Újcsakö) és a Káposztásmegyeri Családsegítı Központ megalakulásuk óta mőködtettek krízisszállót, ha változó formában is, hajléktalanokat, gyermekes anyákat, családokat fogadva be a szükségletek alakulásának megfelelıen. 1997. január közepén nappali melegedı céljára átalakítottak egy addig üresen álló épületet a Családsegítı Szolgálat közelében, és megnyitották melegedési lehetıséget, hideg élelmet, teát kínálva a kerület és a környék hajléktalanjainak. A tapasztalat szerint a kezdeményezés hasznosnak bizonyult, az ott dolgozó szociális munkások március végéig mintegy 280 fıt regisztráltak, akik 980 alkalommal vették igénybe ezt a szolgáltatást. A helyszínen szociális gondozás is folyt, fıleg információközvetítés, ügyintézés formájában. Tavasszal az épületet bezárták, így a szolgáltatás megszőnt. A Twist Olivér Alapítvány az Újpesti Önkormányzattal folytatott két éves tárgyalások eredményeként a Fóti úton 2008. ıszén megnyitotta 30 férıhelyes nappali melegedıjét. A melegedı jelenlegi kialakítására az Összefogás Közalapítvány által biztosított támogatásból nyílt lehetıség. Egyelıre az épület földszinti részén mőködik az új intézmény, hosszabb távon bıvítést terveznek. A melegedı üzemszerően 2009. január elejétıl mőködik, munkanapokon 9-15 óra között. A hatályos jogszabályok által elıírt valamennyi szolgáltatást biztosítja, új mosó-, és szárítógépeket szolgálják a megnövekedı igények kielégítését. A nappali melegedı mőködtetésére a kerületi önkormányzat és a fenntartó alapítvány közszolgáltatási szerzıdést kötött, így Újpest Önkormányzata eleget tesz a Szociális Törvényben meghatározott feladat-ellátási kötelezettségének. A Családsegítı Szolgálat munkatársai elıtt sem ismeretlen a hajléktalanság jelensége, bár inkább az azzá válás krízisállapotában találkozik a díjhátralék miatti kilakoltatással fenyegetett, válás, családon belüli erıszak elıli menekülıkkel. Kiszolgáltatottan így lesznek a lakásokkal kereskedı maffiák áldozatai, a felnıttek hajléktalanok, gyermekeik az állami gondoskodás részesei. A család szétszóródik, a gyerekek pedig továbbörökítik reménytelen helyzetüket. Újpest szociálisan érzékeny és segítıkész vezetés alatt áll, amely a legsürgetıbb teendıket a munkahelyteremtésben, a gazdaságfejlesztésben és a közbiztonság javításában látja. Feladatának tartja a szegénység hatékony kezelését, a rászorulók minden eszközzel való megsegítését. Látható, hogy egy adott közösségben, jelen esetben Újpesten, a problémáknak milyen széles spektrumával találjuk magunkat szemben. Hátrányaik döntı többségben halmozódnak, és

79 egymásnak okai, okozatai (például alulképzett - munkanélküli, munkanélküli-díjhátralékos, díjhátralékos-hajléktalan). Nehéz megszakítani ezt a folyamatot, és azok a megoldások lehetnek sikeresek, amelyek a hátrányos helyzet és különösen öröklıdése problémájának mélyére kívánnak hatolni. Minden eszközt meg kell ragadni a hátrányos helyzető családok gyermekei iskolai teljesítményének javítására, a továbbtanulásra, valamilyen szakképzettség megszerzésére, hogy felnıtté válva sikeres és megelégedett polgárrá válhasson. A sokféle megoldás közül kiemelhetı az anyagi támogatások számos fajtája, a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatások és a mentálhigiénés ellátás kiterjesztése is hozzájárulhat a hátrányos helyzet mérsékléséhez. A negatív társadalmi hatásokat teljesen elkerülni nem lehet. A tendenciák alakulását a társadalom minden szintjén folyamatosan figyelemmel kell kísérni, s meg kell teremteni annak a lehetıségét, hogy az érintetteknél a megelızés valamennyi módszerét alkalmazva a szükséges, hathatós és tartós segítés, beavatkozás megtörténjen.

A szociális koncepcióban meghatározott feladatok jegyzéke 1.) SZEI feladatai: 1. Jelzırendszeres házi segítségnyújtás további fenntartása, a mőködtetésére a pályázati források megtalálása Felelıs: SZEI igazgató Határidı: 2010. december 31. 2. Idıskorúak átmeneti gondozóháza férıhelyeinek folyamatos bıvítése Felelıs: SZEI igazgató Határidı: folyamatos 3. SZEI Káposztásmegyeri részlegének kialakítása a Családsegítı Szolgálat, a Gyermekjóléti Központ és az İszi fény Integrált Gondozási Központ Idısek klubja számára. Felelıs: népjóléti ügyekkel foglalkozó alpolgármester SZEI igazgató Határidı: 2011. december 31. 4. A pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali ellátásának kialakítása Felelıs: népjóléti ügyekkel foglalkozó alpolgármester SZEI igazgató Határidı: 2011. december 31. 5. Igazgatás struktúrájának átalakítása: a szakmai igazgató-helyettesi pozíció visszaállítása (megszüntetésének háttere ismerete nélkül is elmondható, hogy a döntés helytelen volt, az intézmény vezetı helyettese – azaz a gazdasági igazgató – szakmailag érdemben nem tudja az igazgatót helyettesíteni.)

80

Felelıs: népjóléti ügyekkel foglalkozó alpolgármester SZEI igazgató Határidı: 2010. december 31. 6. „Aranyhíd” Gyermekek Átmeneti Otthona továbbfejlesztésének és/vagy az épület kihasználásának megtervezése Felelıs: népjóléti ügyekkel foglalkozó alpolgármester SZEI igazgató Határidı: 2011. december 31. 7. Humán papilloma vírus oltás szükségességének felmérése a háziorvosok és a védınık bevonásával, és az igényeknek megfelelıen az oltás végrehajtásának kezdeményezése az Önkormányzat felé. Felelıs: népjóléti ügyekkel foglalkozó alpolgármester SZEI igazgató Határidı: 2010. december 31.

2. ) A Foglalkoztatási Csoport szervezeti státuszának átalakítása. Felelıs: népjóléti ügyekkel foglalkozó alpolgármester Foglalkoztatási csoportvezetı Határidı: 2011. második félév 3.)

A szociális rászorultságtól függı pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 23/2003.(VII.16.) számú Önkormányzati rendelet felülvizsgálata. Ennek keretében a rendelkezésre álló források figyelembe vétele mellett – a lakásfenntartási támogatásra, valamint a gyógyszerutalványra vonatkozó jogosultsági feltételek enyhítése, kedvezıbbé tétele. Felelıs: népjóléti ügyekkel foglalkozó alpolgármester Szociális osztály fıosztályvezetı-helyettes Határidı: 2010. elsı félév

4.)

Az önkormányzati illetve ÚV Zrt. tulajdonába apportált lakások mőszaki felmérése, és ennek alapján: - javaslat kidolgozása a gazdaságosan fel nem újítható lakások további hasznosítására, - javaslat kidolgozása a szükséglakások felszámolására. Felelıs: népjóléti és lakásügyekkel foglalkozó alpolgármester Lakásügyi irodavezetı Határidı: 2011. december 31.

81

5.) Rendeleti javaslat kidolgozása a fiatalok garzonházában lévı bérlakások bérbeadásának szabályairól és a bérleti jogviszony feltételeirıl szóló 14/2001. (VI. 01.) önkormányzati rendelet módosítására annak érdekében, hogy a bérlıi szerzıdésszegések hatékonyabban orvosolhatóak legyenek. Felelıs: népjóléti és lakásügyekkel foglalkozó alpolgármester Lakásügyi irodavezetı Határidı: 2010. december 31.

6.) A Szociális Foglalkoztató megkezdett belsı szervezeti és szerkezeti átalakításának folytatása. Felelıs: népjóléti ügyekkel foglalkozó alpolgármester Szociális Foglalkoztató Igazgató Határidı: folyamatos 7.) A 2009. évben meglévı munkák megtartása és új munkalehetıségek feltárása Felelıs: népjóléti ügyekkel foglalkozó alpolgármester Szociális Foglalkoztató Igazgató Határidı: folyamatos

8.) A hajléktalanok utcai szociális munka típusú ellátása feltételeinek megteremtése az Önkormányzat és a Twist Olivér Alapítvány között kötött közszolgáltatási szerzıdés útján. Felelıs: népjóléti ügyekkel foglalkozó alpolgármester Twist Olivér Alapítvány Határidı: 2010. december 31.