Budapest, Főváros XIX. ker. Kispest Önkormányzat Egyesített Bölcsődék 1191 Budapest, Eötvös u. 11.
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT
I.
Általános rendelkezések
A szabályzat célja A Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban SZMSZ) célja, hogy rögzítse a költségvetési szerv szervezeti felépítését és működését a jogszabályban foglaltak figyelembevételével. A szabályzat hatálya Az SZMSZ hatálya kiterjed az Egyesített Bölcsődék valamennyi egységére, az intézmény vezetőjére, valamennyi közalkalmazottjára. A hatálybalépéssel egyidejűleg érvényét veszti a Képviselő – testület által 2004.01.08.án elfogadott Egyesített Bölcsődék szervezeti és működési szabályzata. Jogszabályi alapja -
-
2008.évi CV. törvény a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról (továbbiakban Kt. ) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről
A módosítást meghatározó jogszabályok -
292/2009.(XII.19.) Kormányrendelet az államháztartás működési rendjéről (továbbiakban Ámr.) 193/2003.(XI.26.) Kormányrendelet a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről (továbbiakban Ber.)
2
II.
Az intézmény alapadatai
1.) Az intézmény neve: Egyesített Bölcsődék (továbbiakban EB.) Nyilvántartási száma: 682796 OM azonosítója: 200092 2.)Az EB. székhelye: Egyesített Bölcsődék, 1191 Budapest, Eötvös u. 11. 3.) Intézmény tagintézményei és azok telephelyei: Bokréta Bölcsőde Csillagfény Bölcsőde Eszterlánc Bölcsőde Gyöngyszem Bölcsőde Harangvirág Bölcsőde Wekerlei Tipegők Bölcsőde
1191 Bp. Berzsenyi u. 4. 1191 Bp. Eötvös u. 11. 1193 Bp. Csokonai u. 7. 1195 Bp. Zrínyi u. 4. 1194 Bp. Zalaegerszeg u. 158. 1192 Bp. Huba u. 14.
4.) Az EB. alapító szerve: Budapest Főváros XIX. ker. Tanács VB. 5.) Az alapító okirat száma és kelte, módosítások: Eredeti: 531/1993.(XII. 21.) sz. Ökt. határozat Módosítások: 158/2000. (III. 21.) Ökt. határozat 232/2001. (IV. 17.) Ökt. határozat 28/2004. (I. 08.) Ökt. határozat 305/2009. (V. 19.) Ökt. határozat 407/2009. (VI.23.) Ökt. határozat 649/ 2009. (XI.17.) Ökt. határozat 6.) Az EB. Fenntartó és irányító szerve: Budapest, Főváros XIX. ker. Kispest Önkormányzat Képviselő-testülete 7.) Az EB. szakfelügyeleti szerve: A bölcsődék egészségügyi tevékenysége feletti szakfelügyeletet az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat területileg illetékes intézete (Budapest, XVIII. ker. Üllői út 453.) látja el. 3
A 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet szerint „a tisztifőorvos feladata ellátása érdekében közreműködésre kérheti a regionális módszertani bölcsődét vagy az Országos Gyermekvédelmi Szakértői Névjegyzékben szereplő szakértőt.” Az ágazati miniszter szakmai irányító tevékenységét, felügyeleti jogát az általa kijelölt Regionális Módszertani Bölcsőde (Bp. XI. ker. Tétényi u. 46-48) útján gyakorolja. A Regionális Módszertani Bölcsőde felkérésre szakvéleményt ad az ellenőrzést végző, illetve a felügyeletet gyakorló szervnek, valamint a fenntartónak, hogy a bölcsőde tárgyi és személyi feltételei, szakmai programja és működése megfelel-e a jogszabályban előírt szakmai követelményeknek. 8.) Az EB. működési köre: A Budapest, Főváros XIX. ker. Kispest Önkormányzat által fenntartott bölcsődék ellátási területe a települési lakosságra terjed ki. 9.) Az intézmény típus szerinti besorolása: Napos bölcsőde 10.) Módszertani feladat ellátását segítő bölcsőde: Eszterlánc Bölcsőde 1193 Budapest, Csokonai u. 7. 11.) Feladat ellátásához gyakorolt funkciója alapján: Önállóan működő költségvetési szerv. Az intézmény pénzügyi – gazdasági feladatait a Budapest, Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzat Gazdasági Ellátó Szervezete látja el. Az Együttműködési Megállapodás az SZMSZ mindenkori mellékletét képezi. /lásd az 50/2006. (I. 12.) Ökt. határozattal elfogadott megállapodást/ (2. sz. melléklet)
III. Az intézmény tevékenységei 1. Meghatározó alaptevékenységei (szakfeladat száma, megnevezése) Alaptevékenységet meghatározó jogszabályok: - A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.)
4
-
15/1998. (IV. 30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről
Ellátandó alaptevékenysége, szakfeladat számok: 88910-1 Bölcsődei ellátás 85601-2 Korai fejlesztés és gondozás, Kiegészítő tevékenysége: 88910-9 Gyermekek napközbeni ellátásához kapcsolódó egyéb szolgáltatások - időszakos gyermekfelügyelet: Bokréta Bölcsődében (1191 Bp. Berzsenyi u. 4.) Csillagfény Bölcsődében (1191 Bp. Eötvös u. 11.) Gyöngyszem Bölcsődében (1195 Bp. Zrínyi u.4.) Harangvirág Bölcsődében (1194 Bp. Zalaegerszeg u.158.) - játszócsoport működtetése: Eszterlánc Bölcsődében (1193 Bp. Csokonai u. 7.) Csillagfény Bölcsődében (1191 Bp. Eötvös u. 11.) Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat.
5
IV.
Az intézmény szervezeti felépítése
Az Egyesített Bölcsődék intézmény hat telephelyén, szakmai szempontból önálló intézményegységből áll, illetve a székhelyén szervezeti szempontból önálló központi egység működik. Részletes felépítése az 1. sz. mellékletben található. 1. Szervezeti egységeinek megnevezése, engedélyezett létszáma, feladatai
A szervezeti rendelkeznek.
egységek (tagintézmények) önálló jogi személyiséggel nem
Szervezeti egység megnevezése
Feladata
Csillagfény Bölcsőde
napos bölcsőde időszakos gyermekfelügyelet játszócsoport EB központja
Eszterlánc Bölcsőde
Gyöngyszem Bölcsőde Bokréta Bölcsőde Harangvirág Bölcsőde
Engedélyezett létszáma Nem ágazat Ágazat specifikus specifikus 1fő Tagintézményvezető1 (intézményvezető helyettese) 18 fő gondozónő 1fő magasabb vezető 1fő Tagintézményvezető 18 fő gondozónő 1 fő gyógypedagógus 1 fő szaktanácsadó 1fő Tagintézményvezető 18 fő gondozónő 1fő Tagintézményvezető 14 fő gondozónő 1 fő Tagintézményvezető 8 fő gondozónő 1 fő Tagintézményvezető 6 fő gondozónő 91 álláshely, mind 40 órás
napos bölcsőde speciális csoport játszócsoport módszertant segítő napos bölcsőde időszakos gyermekfelügyelet napos bölcsőde időszakos gyermekfelügyelet napos bölcsőde időszakos gyermekfelügyelet
Wekerlei Tipegők Bölcsőde
napos bölcsőde
Egyesített Bölcsődék
Össz álláshely 152,5
1 fő Élelmezésvezető 11fő* egyéb alkalmazott, 1 fő Munkaügyi előadó ½ adminisztrátor 1 fő Élelmezésvezető 12fő* egyéb alkalmazott 1 fő Élelmezésvezető 11,5 fő* egyéb alkalmazott 1 fő Élelmezésvezető 7,5 fő* egyéb alkalmazott 1 fő Élelmezésvezető 6 fő* egyéb alkalmazott 1 fő Élelmezésvezető 6 fő* egyéb alkalmazott 61,5 álláshely, melyből 3 fő 20 órás és 60 fő 40 órás
(*Munkaköri elnevezéseket az 1. sz. melléklet tartalmazza
1
1 Vezetőnek minősül: az intézmény szervezeti és működési szabályzatában meghatározott, a munkamegosztás szempontjából elkülönült szervezeti egység vezetője, a bölcsődei tagintézmény-vezető. (3.§ )
6
2. Az intézmény vezetése 2.1. Az intézmény vezetője A költségvetési szerv magasabb vezetője az intézményvezető, teljes jogkörrel képviseli az intézményt, a Képviselő-testület nevezi ki, felette a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV.tv. 103.§(1) bek. b. pontja alapján az egyéb munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja. Az intézmény vezetésében fennálló felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét, valamint feladatait az ágazati jogszabályokon felül az államháztartási törvény állapítja meg. Munkáját munkaköri leírása, a fenntartó, valamint az intézmény egyéb szabályzatai által előírtak szerint végzi. Megbízása a fenntartó rendelkezései szerint az alapító okiratban foglaltaknak megfelelően történik. Hatásköre és felelőssége az intézmény működésével összefüggően valamennyi területre kiterjed. Kizárólagos jogkörébe tartozik: - Az intézmény munkáltatói jogköre, - Kötelezettségvállalási jogkör, utalványozás - Intézmény egészét érintő ügyekben a kiadmányozás. 2.2. A vezetés szerkezete Az intézményvezető általános helyettese magasabb vezetőnek minősül, megbízását az intézményvezető adja 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet – a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról – rendelkezése szerint. A megbízás legalább öt, de legfeljebb tíz évre adható. Magasabb vezetői beosztás ellátására való megbízás ugyanannak a közalkalmazottnak ismételten is adható (a megbízás meghosszabbítása). Vezető beosztású közalkalmazott helyettesítése esetén határozott idejű vezetői megbízás adható a helyettesítés időtartamára. Vezető beosztású alkalmazottak A szervezeti egységek vezetői (tagintézmény-vezetők)) csak saját munkaterületükön járhatnak el, felelősségük a tagintézmény működésével összefüggően teljes körű. A hatáskörök gyakorlásának módját részletesen munkaköri leírásuk tartalmazza. Az intézmény képviselőjeként teljes hatáskörben kizárólag az intézményvezető járhat el. 2.3. A helyettesítés rendje Az intézményvezetőt távollétében a kizárólagos jogkörébe utalt ügyek kivételével, teljes jogkörrel és hatáskörben általános helyettese helyettesíti.
7
Tartós távolléte esetén az általános helyettes gyakorolja a kizárólagos jogkörként fenntartott hatásköröket is. Tartós távollétnek minősül a legalább háromhetes folyamatos távollét. Az intézményvezető és általános helyettesét egyidejű akadályoztatásuk esetén a teljes jogkörrel felruházott vezető megbízásáról a fenntartó dönt. A tagintézmény vezetőt távolléte esetén a mindenkor kijelölt szakgondozó helyettesíti. Hatásköre kiterjed a mindennapos, a tagintézmény működésével összefüggő ügyek vitelére. A tagintézmény vezető tartós távolléte esetén teljes jogkörben helyettesít. A Bokréta Bölcsődében az élelmezésvezető látja el a helyettesítési feladatokat a tagintézmény vezető távolléte alatt. A vezető tartós hiányzása esetén hatásköre kiterjed a bölcsőde működéséhez szükséges ügyek vitelére, teljes jogkörben helyettesít. 2.4. Vagyon feletti rendelkezés joga: A vagyon feletti rendelkezés a többször módosított 9/2004. (III. 16.) sz. helyi rendelet, valamint az ahhoz kapcsolódó végrehajtási utasítás alapján történik. Az intézmény vagyonkezelésébe átadott vagyon az alapító okiraton meghatározottak szerinti ingatlanok, a vagyonkezeléssel összefüggő feladatokat Budapest, Főváros XIX. ker. Kispest Önkormányzat Vagyonkezelő Műszaki Szervezete (VAMÜSZ) végzi. Az intézmény önálló jogokkal nem rendelkezik.
V. Az intézmény működése és a szolgáltatás rendje 1. A bölcsőde nyitvatartási rendje A fenntartó által meghatározott napi nyitvatartási idő: 6 – 18 óráig. Gondozási idő: 7 – 17 óráig. Felügyelet: reggel 6 – 7, ill. 17 – 18 óra között. A bölcsőde öt napos (hétfőtől- péntekig) kétműszakos munkarenddel, lépcsőzetes munkakezdéssel és befejezéssel üzemel. Időszakos gyermekfelügyelet: a bölcsőde nyitvatartási idején belül. Játszócsoport: meghatározott napokon 9-12 óráig. A bölcsőde nyáron a fenntartó rendelkezése szerint tart zárva, melyről a szülőket legkésőbb február 1-ig értesíteni kell. A zárás ideje alatt – szülők kérése esetén – a gyermeket igény szerinti bölcsődében kell elhelyezni. 2. Felvétel rendje napos bölcsődében A bölcsődébe a gyermek húszhetes korától harmadik életévének, fogyatékos gyermek az ötödik életévének betöltéséig, illetve annak az évnek a december 31-ig vehető fel, amelyben a gyermek a harmadik életévét, a fogyatékos gyermek az ötödik életévét betölti.
8
Ha a gyermek a harmadik életévét betöltötte, de testi vagy szellemi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre és az óvodai jelentkezését a bölcsőde orvosa nem javasolja, bölcsődében gondozható a negyedik életévének betöltését követő augusztus 31-ig. A bölcsődébe történő felvétel kérelemre történik. A gyermek bölcsődébe történő felvételét a szülő hozzájárulásával a.) körzeti védőnő, b.) a házi gyermekorvos, c.) a szociális illetve családgondozó, d.) a gyermekjóléti szolgálat, e.) a gyámhatóság, fogyatékos gyermek esetén a 15/1998 (IV.30.) NM. rendelet 36.§ (4.) bek. szerinti szakértői bizottság is kezdeményezheti. A szülőnek/törvényes képviselőnek a gyermek bölcsődébe jelentkezésekor csatolnia kell a kezelő orvos igazolását arról, hogy a gyermek egészségi állapota alapján bölcsődében gondozható. Nem gondozható bölcsődében a fertőző beteg gyermek mindaddig, amíg a kezelő orvos igazolása szerint ez az állapot fennáll. A bölcsődei felvétel egész évben folyamatos. A bölcsődei felvételnél a felvehető létszámot úgy kell megállapítani, hogy a bölcsődébe felvett gyermekek száma a férőhelyhez viszonyítva a 100 %-ot nem haladhatja meg. A gyermeket a lakóhelyéhez legközelebb eső bölcsődébe kell felvenni, ettől a szülő igénye alapján lehet eltérni. A gyermekek felvételéről az Egyesített Bölcsődék vezetője dönt. 3.Az elhelyezés megszűnik a napos bölcsődében 1.) A bölcsőde jogutód nélküli megszűnésével. 2.) Ha a gyermeket gondozó szülő kéri az elhelyezés megszüntetését. 3.) Ha a bölcsőde vezetője kéri a bölcsődei elhelyezés megszüntetését, az alábbi indokok alapján. - a gyermek hozzátartozója az ismételt figyelmeztetés ellenére megsérti a bölcsődei házirendet, - a gyermek indokolatlanul folyamatosan hat héten át a bölcsődéből hiányzik, - a gyermeket évközben óvodába felvették, - a szülő az étkezési díjat többszöri felszólítás ellenére sem fizeti be, - a bölcsőde orvosának megállapítása szerint a gyermek egészségi állapota veszélyezteti a többi gyermek egészségét, vagy a gyermek állapota a bölcsődében való tartózkodás során rosszabbodna, illetőleg a bölcsődei gondozásra alkalmatlan. 4. Időszakos felügyelet, játszócsoport igénybevétele Időszakos gyermekfelügyeletre a szülő előzetes telefonos, vagy személyes bejelentkezése alapján kerülhet sor. A szülő és a bölcsőde megállapodást köt a szolgáltatás igénybe vételéről. (6. sz. melléklet)
9
A játszócsoportot előzetes telefonon történő bejelentkezés alapján lehet igénybe venni. A szolgáltatást csak egészséges gyermekek vehetik igénybe. Mind két szolgáltatás díját Bp. Főváros XIX. ker. Kispest Önkormányzat képviselő – testületének a kerületi polgárok szociális és gyermekvédelmi ellátásáról szóló, többször módosított 20/2008. (VI. 20.) számú rendelete határozza meg. A bölcsődei szolgáltatás tartalma: 1.) A bölcsődei ellátás keretében a gyermekek életkorának és egészségi állapotának megfelelően biztosítani kell. a.) a gondozás-nevelés feltételeit, így különösen - a törvényes képviselő közreműködésével történő fokozatos beilleszkedés lehetőségét, - megfelelő textíliát és bútorzatot, - játéktevékenység feltételeit, - a szabadban való tartózkodás feltételeit, - a sajátos nevelési igényű gyermek egyéni fejlesztésének feltételeit, b.) az étkeztetést. 2.) Egy bölcsődei csoportban 12, legfeljebb 14 gyermek (ha 2. életévüket betöltötték), sajátos nevelési igényű gyermekeket ellátó csoportban max. 6 gyermek gondozható. Integrált csoportban 10 gyermek ellátására kerülhet sor. 3.) A bölcsőde gondozás-nevelés minimumfeltételeit, valamint a szakmai munka részletes szempontjait a Nemzeti Család-és Gyermekvédelmi Intézet által kiadott módszertani levél tartalmazza.
VI. Az étkezési térítési díj befizetésének és visszafizetésének rendje Az étkezés térítési díját Bp. Főváros XIX. Ker. Kispest Önkormányzat képviselő – testületének a kerületi polgárok szociális és gyermekvédelmi ellátásáról szóló, többször módosított 20/2008. (VI.20.) számú rendelete határozza meg. 1.) A szülők a befizetés pontos dátumáról -jól látható helyen- egy fél évre előre tudomást szerezhetnek. Ennek idejét az önkormányzat GESZ csoportja határozza meg. Pótbefizetésre a meghatározott befizetési napok után még egy kijelölt napon van lehetőség. 2.) A szülő kérheti a térítési díj összegének csökkentését, a család egy főre jutó alacsony átlagkeresetét igazoló kereseti kimutatás ill. munkanélküliséget igazoló dokumentum alapján. A szülő kérésére a gyermek, a család anyagi helyzetére való tekintettel ingyenes étkezésben részesülhet (gyermekvédelmi kedvezményre jogosító határozat alapján). 3.) Hiányzás esetén az étkezés lemondható minden nap 9 óráig telefonon vagy személyesen a bölcsődevezetőnél. A lemondás a következő naptól érvényes és a 10
következő havi befizetéskor írható jóvá. A teljes hét lemondása a megelőző hét péntekén 9 óráig történhet. Be nem jelentett hiányzás esetén a szülő a térítési díj visszafizetésére nem tarthat igényt.
VII. A belső ellenőrzés rendje 1.
A belső ellenőrzés feladata (Ber. 8.§ alapján)
A belső ellenőrzés feladata, hogy az ellenőrzött szervezet céljai elérése érdekében rendszerszemléletű megközelítéssel és módszerrel értékelje, illetve fejlessze az ellenőrzött szervezet kockázatkezelési, ellenőrzési és irányítási eljárásainak hatékonyságát. A jogszabályoknak és belső szabályzatoknak való megfelelést, valamint a gazdaságosságot, hatékonyságot és eredményességet vizsgálva a belső ellenőrzés megállapításokat és ajánlásokat fogalmaz meg a költségvetési szerv vezetője részére. 2.
Belső ellenőrzés működtetése (Ber. 4.§ alapján)
A belső ellenőrzés kialakításáról és funkcionálásáról teljes egészében a közöttük létrejött megállapodás alapján az GESZ gondoskodik. A GESZ által biztosított, függetlenített belső ellenőr tevékenységét a jogszabályok, a belső ellenőrzési standardok, a pénzügyminiszter által közzétett módszertani útmutatók és a belső ellenőrzési kézikönyv alapján, az éves ellenőrzési tervben szereplő ellenőrzési tevékenység alapján végzi. Az intézményben további ellenőrzést a) a szakmai és gazdasági munkafolyamatokba épített ellenőrzés, b) a vezetői ellenőrzés keretében kell elvégezni. A munkafolyamatokba épített ellenőrzések során a munkát végző közalkalmazott köteles a munkafolyamat valamennyi szakaszán a jogszabályok, belső szabályzatok, vezetői utasítások és rendelkezések maradéktalan betartására, a szervezeti egység vezetője köteles az egyes munkafázisok kijelöléséért, a munkát végző közalkalmazott köteles hiányosság észlelése esetén a szervezeti egység vezetését értesíteni. A vezetői ellenőrzés folyamatos végzése az intézmény valamennyi vezetői megbízással rendelkező alkalmazottjának feladata. Eszközei: - a jogszabályokkal, belső szabályzatokkal, utasításokkal, rendelkezésekkel kapcsolatos munkák végrehajtásának rendszeres ellenőrzése, ezek elemzése, a vezetése alá tartozók beszámoltatása a végzett munkáról. - Szükség esetén vizsgálat megindítása 11
VIII. Vagyonnyilatkozat tételre kötelezett munkakörök 1. Vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek köre: Az alapvető jogok és kötelességek pártatlan és elfogulatlan érvényesítése, valamint a közélet tisztaságának biztosítása és a korrupció megelőzése céljából az a személy, aki – az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény – a 3. §-ában felsorolt feladatot lát el, tisztséget, illetve munkakört tölt be (továbbiakban együtt: kötelezett), a Vnytv.-ben meghatározott esetekben, a Vnytv. mellékletében rögzített adattartalommal nyilatkozatot köteles tenni a saját és a vele egy háztartásban élő hozzátartozók jövedelmi, érdekeltségi és vagyoni helyzetéről (a továbbiakban: vagyonnyilatkozat). A Vnytv. 3. §-a alapján vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett a közszolgálatban álló személy. Közszolgálatban álló személynek tekintendő a Vnytv. 2. §. (1) bek. 3. pontja alapján aki közalkalmazotti jogviszonyban áll. Vagyonnyilatkozat tételére kötelezett az a személy, aki feladatai ellátása során költségvetési vagy egyéb pénzeszközök felett, továbbá az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás tekintetében javaslattételre, döntésre, vagy ellenőrzésre jogosult. A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségnek a kötelezett – a jogszabályban meghatározottak aszerint – a) a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszony, beosztás létrejötte, munka- vagy feladatkör betöltése érdekében azt megelőzően, b) a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszony, beosztás, munkavagy feladatkör megszűnését követő harminc napon belül, c) a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszony, beosztás, munkavagy feladatkör fennállása alatt az első vagyonnyilatkozatot követően az alábbiakban felsorolt munkakörökben kétévenként köteles eleget tenni. A kötelezett a vele egy háztarásban élő hozzátartozója vonatkozásában is köteles vagyonnyilatkozatot tenni. A Vnytv. 2. § b) pontja alapján hozzátartozó: a házastárs, az élettárs, valamint a közös háztartásban élő szülő, gyermek, a házastárs gyermeke, ideértve az örökbefogadott és a nevelt gyermeket is. A 2007. évi CLII. törvény értelmében köteles vagyonnyilatkozatot tenni - az intézményvezető, - a tagintézmény-vezető, - az élelmezésvezető.
IX. A gyermekek gondozása, nevelése 1.) A bölcsődébe felvett gyermekeket koruk és fejlettségi szintjük szerint elkülönített csoportokban kell gondozni és nevelni. 2.) A gondozási csoportok létszámát úgy kell meghatározni, hogy minden gyermek számára biztosított legyen az egészséges, kiegyensúlyozott testi és szellemi 12
3.) 4.) 5.) 6.) 7.) 8.)
fejlődés. Törekedni kell arra, hogy egy gondozási csoportban legfeljebb 12, illetve két éven túl 14, fogyatékos gyermekeket ellátó csoportban maximum 6 gyermek, illetve integrált csoportban 10 gyermek legyen. A gyermekek korának és az évszaknak megfelelő napirendet készítenek a gondozónők. A bölcsődében a gyermek napi négyszeri étkezésben részesül. Az időszakos gyermekfelügyelet, illetve a játszócsoport esetében a szülő dönt arról, hogy gyermekének mely étkezést igényli. A gyermek ruházatát, annak tisztaságát a szülő biztosítja. Szükség szerint a bölcsőde ruhát biztosít az erre igényt tartó szülők gyermekei részére. A bölcsődében a gyermekek rendszeres egészségügyi ellátásban részesülnek. Ez magába foglalja a napi rendszeres orvosi ellenőrzést, levegőztetést stb. A gyermek fejlődését az előírtak szerint dokumentálni kell. (gyermek-egészségügyi törzslap, csoport napló, üzenő füzet stb.) A bölcsőde vezetőjének lehetőség szerint biztosítani kell a gondozónői állandóságot, és a felmenő rendszert.
X. Az intézmény házirendje 1.) A bölcsőde belső rendjét a házirend tartalmazza (3.sz. melléklet) 2.) A házirendben a bölcsőde az alábbiakat szabályozza: a.) a bölcsőde szolgáltatásainak rendje, b.) a gyermek elvitelének, hozatalának rendje 3.) A házirendet jól látható helyen ki kell függeszteni, és meg kell ismertetni a szülőkkel.
XI. Az intézmények látogatása 1.) Az intézmény nyitott a szülők és a szakemberek előtt, egyéb látogatót bejelentés útján fogad az intézmény. 2.) A látogatóknak a házirendhez, a gyermekek napirendjéhez és életrendjéhez – a higiénés szabályok betartása mellett – kell alkalmazkodni.
XII. Foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok A 33/1998.(VI.24.) NM rendelet értelmében az EB. területén alkalmazásban lévő dolgozókkal előzetes, időszakos és szükség esetén soron kívüli alkalmassági vizsgálatot kell végeztetni. A vizsgálatokról és eredményéről nyilvántartást kell vezetni.
13
XIII. Gyermekbalesetek és megelőzésük Az intézmény a gyermekbalesetek esetleges előfordulása miatt, és prevenciós célból gyermek-balesetvédelmi szabályzatot készített. (4. számú melléklet) Ebben rögzíti a részlegekben dolgozó szakemberek és kisegítő személyzet feladatait. A szabályzat célja a gyermek testi épségének, egészségének megóvása, védelme, a gyermekbalesetek megelőzése.
XIV. Záró rendelkezések 1.)
A Szervezeti és Működési Szabályzat érvényességéhez a fenntartó szerv jóváhagyása szükséges.
2.)
Az SZMSZ a jóváhagyást követő napon, kihirdetéssel lép hatályba, ezzel együtt az ezt megelőző szervezeti és működési szabályzat hatályát veszti. A kihirdetés az EB. vezetője által történik úgy, hogy a Szabályzatot az érintett közalkalmazottakkal ismerteti, majd elhelyezi a közalkalmazottak és az intézményi ellátásban részesülő gyermekek törvényes képviselői által hozzáférhető helyen. A szervezeti és működési szabályzat nyilvánosságra hozatala (közzététele)tekintetében az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvényben foglaltak alkalmazandók.
3.)
Jelen szabályzat bármikor módosítható, ha a vonatkozó jogszabályok lényeges kérdéseket tekintve megváltoznak. A módosítás jóváhagyásra szorul, majd azt megfelelő módon ismertetni kell.
4.)
Az SZMSZ mellékletei annak részét képezik, alkalmazásuk együttesen történik.
Budapest, 2010, ……………………… Brinza Isvánné Egyesített Bölcsődék vezetője
Jóváhagyta: ……………………………… Ökt. határozata
……………………………. Gajda Péter polgármester 14
Aláírásunkkal tanúsítjuk, hogy az SZMSZ-ben foglaltakkal egyetértünk, illetőleg a szabályzat előkészítéséhez az előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk.
…………………………………. Szülői érdekképviselet nevében
…….………………………………. E.B. Közalkalmazotti Tanács elnöke
SZMSZ mellékletei
1. sz. melléklet
- Szervezeti felépítés
2. sz. melléklet
- Együttműködési Megállapodás (Bp. XIX. GESZ)
3. sz. melléklet
- Házirend
4. sz. melléklet
- Gyermek – balesetvédelmi szabályzat
5. sz. melléklet 6. sz. melléklet
- A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség szabályzata. - Időszakos gyermekfelügyeleti megállapodás
15
TARTALOMJEGYZÉK
I.
Általános rendelkezések
2. oldal
II.
Az intézmény alapadatai
3. oldal
III.
Az intézmény tevékenységei
4. oldal
IV.
Az intézmény szervezeti felépítése
6. oldal
V.
Az intézmény működése és a szolgáltatás rendje
8. oldal
VI.
Étkezési térítési díj befizetésének és visszafizetésének rendje
10 .oldal
VII.
A belső ellenőrzés rendje
11. oldal
VIII.
Vagyonnyilatkozat tételre kötelezett munkakörök
12. oldal
IX.
A gyermekek gondozása, nevelése
12. oldal
X.
Az intézmény házirendje
13. oldal
XI.
Az intézmény látogatása
13. oldal
XII.
Foglalkozás – egészségügyi vizsgálatok
13. oldal
XIII.
Gyermek balesetek és megelőzésük
14. oldal
XIV.
Záró rendelkezések
14. oldal
SZMSZ mellékletei
15. oldal
16
