Budapest Főváros III. Kerület, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestületének 17/2014. (VI. 2.)1 önkormányzati rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról a 36/2014. (XI. 7.)2 önkormányzati rendelettel egységes szerkezetbe Budapest Főváros III. Kerület, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában meghatározott jogkörében eljárva, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CXXXIX. tv. 109. § (4) bekezdésében, 143. § (4) bekezdés i) pontjában, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. tv. 5. § (2) bekezdés b) és c) pontjában, 11. § (16) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében, 18. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az önkormányzat vagyonáról és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról a következőket rendeli el: I. Fejezet Az önkormányzat vagyona, az önkormányzat vagyonával való rendelkezés 1. A rendelet hatálya 1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Budapest Főváros III. Kerület, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat) vagyonának teljes körére, amely a nemzeti vagyon részét képezi, így: a) ingatlan és ingó vagyonra, vagyoni értékű jogokra, b) tagsági jogot megtestesítő értékpapírokra, kárpótlási jegyekre, valamint közhasznú társaságban és gazdasági társaságban az önkormányzatot megillető egyéb társasági részesedésekre (továbbiakban: portfolió vagyon). (2) Nem terjed ki a rendelet hatálya a) a nemzetiségi önkormányzatok vagyon-juttatására; b) a vásárcsarnokokról, piacokról és üzletközpontokról szóló önkormányzati rendelet hatálya alá tartozó vásárcsarnokok, piacok és üzletközpontok fenntartására, kezelésére, továbbá az árusítóhelyek, üzlethelyiségek hasznosítására, valamint az üzemeltetési feladatokra; (3) A rendelet szabályait csak akkor kell alkalmazni a) a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok megszerzésére és elidegenítésére, valamint a pénzeszközökkel való gazdálkodásra, b) az önkormányzatot megillető követelések elengedésére és mérséklésére, ha az éves költségvetésről szóló önkormányzati rendelet c) az önkormányzati vagyon bérbeadására vonatkozó önkormányzati rendelet hatálya alá tartozó vagyonelemekre, ha az önkormányzati vagyon bérbeadására vonatkozó önkormányzati rendelet; d) az önkormányzati vagyon elidegenítésére vonatkozó önkormányzati rendelet hatálya alá tartozó vagyonelemekre, ha az önkormányzati vagyon elidegenítésére vonatkozó önkormányzati rendelet; e) a közterületek használatára, ha a közterületek használatáról és rendjéről szóló önkormányzati rendelet eltérően nem rendelkezik. 2. Az önkormányzati vagyon 2. § A nemzeti vagyon részét képező önkormányzati vagyon (a továbbiakban: önkormányzati vagyon) törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll. 3. § (1) Forgalomképtelen törzsvagyonba tartozó vagyonelemek: a) a nemzeti vagyonról szóló törvény által kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonnak minősített vagyon, b) törvény vagy e rendelet 1. melléklete által nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonnak minősített vagyon.
1 2
elfogadva: 2014. május 29. elfogadva: 2014. november 6. Hatályos: 2014. november 8-ától.
(2) Az ingatlan forgalomképtelensége megszűnik, amennyiben a külön jogszabály alapján lefolytatott telekrendezési eljárásban közterületi lejegyzésre kerül sor, vagy a telekrendezési határozat végrehajtása érdekében a tulajdonosok megállapodnak. (3) A vagyonelem forgalomképességének megváltoztatásáról (forgalomképesség átminősítése) a képviselőtestület dönt. Törzsvagyon körébe tartozó vagyonelem – törvény eltérő rendelkezése hiányában – csak akkor minősíthető forgalomképes üzleti vagyonná, ha az adott vagyonelem már nem szolgálja közvetlenül a kötelező önkormányzati feladat ellátását vagy hatáskör gyakorlását. 4. § (1) Korlátozottan forgalomképes törzsvagyonba tartozó vagyonelemek: a) a 3. § (1) bekezdés a) pontjába nem tartozó műemlékek, b) a muzeális gyűjtemények és muzeális emlékek, c) a védett természeti területek, d) a sportpályák és a sportcélú létesítmények, e) törvény által korlátozottan forgalomképes vagyonnak minősített vagyon, f) mindaz az önkormányzati vagyon, amely felett a rendelkezési jogot jogszabály feltételhez köti. (2) Az (1) bekezdésben megjelölt vagyon önkormányzati hitelfelvétel és kötvénykibocsátás esetén annak fedezetéül nem szolgálhat és kizárólag állam, másik helyi önkormányzat vagy önkormányzati társulás részére idegeníthető el. 5. § Az önkormányzat üzleti vagyona az a forgalomképes vagyon, amely nem tartozik a 3-4. § szerinti törzsvagyon körébe. 3. A vagyon nyilvántartása 6. § (1) A vagyonleltár az önkormányzat költségvetési év zárónapján meglévő vagyonának számbavétele, amely a vagyonkimutatás kormányrendeletben meghatározott tartalmi bontása szerint tételesen tartalmazza az önkormányzati vagyontárgyak értékét és mennyiségét. (2) A vagyonleltárban szerepeltetni kell az önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket is. (3) A vagyonleltár az önkormányzati vagyont forgalomképtelen törzsvagyon, korlátozottan forgalomképes törzsvagyon, üzleti vagyon csoportbontásban, az egyes vagyoncsoportokon belül a) az ingatlanokat és a vagyoni értékű jogokat tételesen a számviteli nyilvántartás szerinti bruttó értéken, vagy értékbecslés esetén a becsült értéken b) az ingó vagyontárgyakat vagyonkezelőnként összesített mérleg szerinti nyilvántartási értéken, c) a portfolió vagyont - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - tételesen és névértéken, d) a kárpótlási jegyek értékét címletértéken veszi számba. (4) Az éves zárszámadási rendelethez csatolt vagyonkimutatást az államháztartás számviteléről szóló kormányrendelet alapján kell elkészíteni és a zárszámadási rendelettel egyidőben, annak mellékleteként a Képviselőtestület elé terjeszteni. A zárszámadási rendelethez csatolt vagyonkimutatás elkészítésénél a kormányrendeletben meghatározott tartalmi és formai követelményeket kell figyelembe venni. 7. § A vagyonleltár alapját képező nyilvántartás elkészítéséhez szükséges feltételek biztosításáért, a folyamatos adatszolgáltatásért, a nyilvántartás állományának a felfektetéséért és folyamatos vezetéséért, valamint a vagyonleltár összeállításáért, az ingatlanok esetében a vagyonkataszterben szereplő adatok egyezőségéért a Jegyző felel, a Képviselőtestület részére történő bemutatásáról a Polgármester gondoskodik. 4. Vagyongazdálkodási terv 8. § (1) A vagyongazdálkodás Alaptörvényben és a nemezeti vagyonról szóló tövényben meghatározott rendeltetése biztosításának céljából 5 éves vagyongazdálkodási tervet kell készíteni. A vagyongazdálkodási tervet a Képviselőtestület hagyja jóvá. (2) A vagyongazdálkodási tervet évente felül kell vizsgálni. 5. Az önkormányzati vagyonnal való rendelkezés
2
9. § (1) Az önkormányzati vagyon hasznosításának, elidegenítésének célja az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatainak hatékony ellátása. (2) A hasznosítás és az elidegenítés az önkormányzat kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti. (3) Önkormányzati vagyon hasznosítására és elidegenítésére vonatkozó szerződés csak természetes személlyel vagy a nemzeti vagyonról szóló törvény szerinti átlátható szervezettel köthető. (4) Önkormányzati vagyonnal való rendelkezés esetén a szerződés tartalmának meghatározása során érvényesíteni kell a nemzeti vagyonról szóló törvényben foglaltakat. (5) A kerületi szabályozási terv, továbbá a külterületek belterületbe vonására vonatkozó döntések jóváhagyása előtt vizsgálni kell azok megvalósításának az önkormányzat gazdálkodására gyakorolt következményeit. E célból a képviselőtestülethez történő benyújtás előtt azokat a Pénzügyi, Tulajdonosi és Vagyonnyilatkozat-kezelő Bizottságnak (a továbbiakban: PTVB) is meg kell küldeni véleményezés céljából. 6. Értékesíthető vagyonelemek 10. § A Képviselőtestület dönt az üzleti vagyonelemek értékesítésre történő kijelöléséről. Az értékesítésre kijelölt vagyonelemek értékesítési feltételeit – különösen jogi és városrendezési szempontból – tisztázni kell. Az értékesíthetőség feltételeinek a vizsgálatáért az Óbudai Vagyonkezelő Zrt. felelős. 7. Az önkormányzati vagyon hasznosításának, elidegenítésének nyilvánossága 11. § (1) Ha az önkormányzat tulajdonában lévő a) vagyontárgy értéke – az ingó vagyon kivételével – a bruttó 20 millió Ft-ot, b) ingó vagyon értéke a bruttó 5 millió Ft-ot meghaladja, a vagyon elidegenítése, hasznosítása – törvény eltérő rendelkezése hiányában – versenyeztetési eljárás (II. Fejezet) útján történhet. 8. Intézményekre vonatkozó rendelkezések 12. § (1) Az önkormányzat vagyona feletti használati jogot azok az intézmények gyakorolják, amelyek e rendelet hatályba lépésekor a vagyon felett a használati joggal rendelkeztek, illetőleg ezt követően e rendelet szerint a használati jogot megszerezték. (2) Az intézmények által szerzett vagyon az önkormányzat tulajdonába és a szerző intézmény használatába kerül. (3) Az önkormányzat által szerzett vagyonnak az önkormányzat intézményei használatába történő adásáról a Képviselőtestület dönt. (4) Az intézmény a rábízott forgalomképtelen, vagy korlátozottan forgalomképes önkormányzati vagyont határozott idejű bérbeadás útján, alapfeladatainak sérelme nélkül – a más önkormányzati rendeletben foglaltak figyelembe vételével – hasznosíthatja. Az ebből származó bevétel az intézményt illeti meg, ha az éves költségvetési rendelet másként nem rendelkezik. (5) A használati jogot gyakorló intézmény vezetője által történő egy évet meg nem haladó időtartamú bérbeadásra a polgármester előzetes írásbeli hozzájárulásával, kizárólag írásban megkötött szerződés alapján, pénzbeli ellenszolgáltatás fejében, elsősorban a helyiség eredeti rendeltetésének megfelelő célból kerülhet sor. (6) Az egy évet meghaladó időtartamú bérbeadáshoz a PTVB és az intézmény típusa szerint illetékes bizottság egyetértése szükséges. (7) A három évet meghaladó időtartamú bérbeadáshoz a Képviselőtestület hozzájárulása szükséges. (8) A használók kötelesek a rájuk bízott vagyont a számviteli előírások szerint nyilvántartani. 9. Az önkormányzati vagyon értékének és az alapján a tulajdonosi jog gyakorlójának meghatározása 13. § (1) Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy elidegenítésére, illetve egyéb módon történő hasznosítására és megterhelésére irányuló döntést megelőzően az adott vagyontárgy forgalmi értékét a) ingatlan és ingó vagyon esetén 3 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés alapján, b) tagsági jogot megtestesítő értékpapír esetén, ha az 3
- a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett vagy forgalmazott kategóriában szerepel, úgy a tőzsdén kialakult tőzsdei árfolyamon, - a tőzsdén kívüli másodlagos értékpapírpiacon forgalmazott értékpapír, úgy az értékpapír kereskedők által a sajtóban közzétett vételi középárfolyam alapján c) egyéb társasági részesedés esetén - 3 MFt értékhatár felett - 6 hónapnál nem régebbi üzleti értékelés alapján kell meghatározni. (2) Amennyiben az adott vagyontárgy vonatkozásában rendelkezésre áll az elidegenítésénél, hasznosításnál a (1) bekezdésben foglaltaknál régebben készült forgalmi értékbecslés, vagy üzleti értékelés, a döntést megelőzően ennek aktualizált változata is elfogadható. (3) A vagyontárgy feletti tulajdonosi jog gyakorlóját az adott vagyontárgy értékétől függően kell megállapítani. (4) A vagyontárgy feletti tulajdonosi jog gyakorlására vonatkozó jogosultságot is - az adott vagyontárgy értékétől függően, illetve - ha a hasznosítás vagy elidegenítés csak a vagyontárgy egy részére vonatkozik - a vagyonrész értéke alapján kell megállapítani. (5) Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy (vagyontömeg), a rendelet értékhatárra - és ez alapján a tulajdonosi jog gyakorlójának meghatározására - vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó. (6) A vagyontárgyak együttes elidegenítésének vagy hasznosításának az tekintendő, ha a vagyontömeg elidegenítése, illetve hasznosítása csak egyetlen természetes, illetve jogi személy, vagy ezek konzorciuma részére történik. 10. A forgalomképtelen törzsvagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlása 14. § (1) A forgalomképtelen vagyonnak – a tulajdonjogát nem érintő – hasznosítása, amennyiben a vagyontárgyak hasznosítására irányuló szerződések időtartama a három évet nem haladja meg, továbbá ilyen vagyon megszerzése a polgármester feladatkörébe tartozik. A forgalomképtelen vagyonnak három évet meghaladó időtartamra történő, tulajdonjogát nem érintő hasznosítására vonatkozó szerződés megkötése a Képviselőtestület hatásköre. (2) A forgalomképtelen vagyon elidegenítésére és megterhelésére kötött szerződés – törvény eltérő rendelkezése hiányában - semmis. 11. A korlátozottan forgalomképes vagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlása 15. § A 4. §-ban meghatározott korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlása során a 16. §-ban foglaltak szerint kell eljárni. 12. Az üzleti vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlása 16. § (1) Az üzleti vagyon tekintetében a) a bruttó 50 MFt-ot elérő vagy azt meghaladó önkormányzati vagyon felett a Képviselőtestület, b) a bruttó 50 MFt-ot el nem érő önkormányzati vagyon felett – a Képviselőtestület elidegenítésre, hasznosításra történő kijelölését követően – a PTVB gyakorolja a tulajdonosi jogokat. (2) Az üzleti vagyon vagyontárgy megszerzéséről és megterheléséről – a zálogjoggal való megterhelést kivéve – 50 MFt értékhatárig a PTVB, 50 MFt-ot meghaladóan a Képviselőtestület dönt. (3) Értékhatártól függetlenül a Képviselőtestület hatáskörébe tartozik a) az önkormányzat feladat- és hatáskörének változásával összefüggésben a használatba vagy tulajdonba adás más önkormányzat vagy állami szerv részére, ezen szervektől történő átvétel, b) önkormányzati vagyon zálogjoggal való megterhelése. 13. Az üzleti vagyon részét képező portfolió vagyon és önkormányzati tulajdonú kárpótlási jegyek feletti tulajdonosi jogok gyakorlása 17. § (1) Az Önkormányzat kizárólag betéti társaság korlátolt felelősségű kültagja, korlátolt felelősségű társaság, tagja és részvénytársaság részvényes lehet. 4
(2) A Képviselőtestület által értékesítésre kijelölt önkormányzati portfólió vagyon, továbbá az önkormányzat tulajdonát képező kárpótlási jegyek tekintetében a tulajdonosi jogokat a PTVB gyakorolja. (3) A Képviselőtestületet illeti meg az önkormányzat befektetéseivel érintett társaságok által megválasztandó, kijelölendő vezető tisztségviselő, felügyelő bizottsági tag és könyvvizsgáló személyére történő javaslattétel. 14. Tulajdonosi hozzájárulás 18. §1 (1) A Városfejlesztési Bizottság és amennyiben az önkormányzat gazdálkodását érinti a PTVB előzetes véleménye alapján a polgármester dönt a) az önkormányzat tulajdonában lévő közterületeken a felszíni és felszín alatti építmények, továbbá közművek, valamint az azokkal összefüggő egyéb építmények létesítéséhez, bővítéséhez, áthelyezéséhez, b) az önkormányzat tulajdonában lévő területen vagy önkormányzat tulajdonában lévő közterületen fás szárú növények kivágásához vagy ültetéséhez szükséges tulajdonosi hozzájárulás kiadásáról. (2) A PTVB előzetes véleménye alapján a polgármester dönt a) az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok rendeltetésszerű használatával összefüggő munkálatok – különösen átalakítás, korszerűsítés, felújítás – végzéséhez, b) önkormányzati tulajdonú ingatlant érintő székhelybejegyzéshez szükséges tulajdonosi hozzájárulás kiadásáról.” 15. A vagyonkezelési szerződés 19. § (1) Önkormányzati vagyon kizárólag közfeladat ellátása céljából adható vagyonkezelésbe a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben (a továbbiakban: Mötv.), valamint a nemzeti vagyonról szóló törvényben foglalt rendelkezések figyelembe vételével. (2) Ha a felek a vagyonkezelői szerződésben eltérően nem állapodnak meg, a határozatlan idejű szerződés 90 napos rendes felmondással bármelyik fél részéről felmondható. (3) A vagyonkezelési szerződésnek – a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározottakon túl – tartalmaznia kell különösen: a) a vagyonkezelő pontos megjelölését, b) a vagyonkezelői jog kijelöléssel – ingyenesen – történő átadását, c) a vagyonkezelői jog létesítésének célját, d) a vagyonkezelő által átvállalt önkormányzati közfeladat meghatározását, e) az átadott ingatlan és ingó vagyon tételes felsorolását, f) a szerződés hatályát, g) a vagyonkezelői jog terjedelmét, a vagyonkezelő jogait és kötelezettségeit, h) az átadott vagyonnal történő gazdálkodás, a pénzügyi elszámolás, a finanszírozás és az adatszolgáltatás szabályait. (4) A vagyonkezelő a kezelt vagyon harmadik személy részére történő bérbe- vagy használatba adására írásbeli szerződés alapján a) három évet meg nem haladó időtartam esetén a polgármester egyetértésével, b) három évet meghaladó időtartam esetén a képviselőtestület hozzájárulása mellett jogosult. (5) Az önkormányzat a vagyonkezelést folyamatosan ellenőrzi, melynek keretében - figyelemmel kíséri az ingatlanok állapotát, - ellenőrzi, hogy a vagyonkezelő a vagyonkezelési szerződésben meghatározott célra, a szerződés tartalmának megfelelően használja, illetve hasznosítja-e az ingatlanokat, továbbá - ellenőrzi, hogy az ingatlanok hasznosítása nem veszélyezteti-e az átvállalt önkormányzati közfeladat teljesítését. (6) A vagyonkezelő a polgári jog általános szabályai szerint felelősséggel tartozik a szerződés időtartama alatt okozott, a kezelt vagyonban bekövetkezett károkért, továbbá a kezelt vagyon működtetése során harmadik személynek okozott károkért.
1
Módosította: 36/2014. (XI. 7.) Ör. 14. § 5
(7) A vagyonkezelői jog megszűnik: a) a vagyonkezelő jogutód nélküli megszűnésével, b) a vagyonkezelési szerződés közös megegyezéssel történő megszűnésével, c) a vagyonkezelői szerződés felmondásával. 16. Vagyongazdálkodási szerződés 20. § (1) Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás körében – a vagyonkezelési szerződésen kívül – egyéb olyan közszolgálatási szerződés is köthető, amelynek célja az önkormányzati vagyonelemek érték- és állagmegóvását szolgáló őrzéséről, üzemeltetéséről való gondoskodás, a vagyon értékét növelő beruházás, felújítási megvalósításával kapcsolatos feladatok ellátása, az önkormányzati bevételek növelését szolgáló hasznosítása, értékesítése (a továbbiakban: vagyongazdálkodási szerződés) a nemzeti vagyonról szóló törvényben foglaltak figyelembe vételével. (2) Vagyongazdálkodási szerződés – közbeszerzés nélkül – kizárólag az önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társasággal köthető az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos közszolgáltatás, közfeladat ellátása vagy annak megszervezése érdekében. (3) A vagyongazdálkodási szerződés megkötéséről a Képviselőtestület dönt. (4) A vagyongazdálkodási szerződésben az önkormányzati döntést figyelembe véve meg kell határozni az ellenőrzéssel kapcsolatos eljárást, az ellenőrzési jogosítványokat és rendelkezni kell az ellenőrzés végrehajtásáról. (5) A vagyongazdálkodási szerződésben a vagyongazdálkodással megbízott szerv (a továbbiakban e szakaszban: megbízott) megbízható azzal, hogy a tulajdonosi jogokat gyakorló szerv nevében és képviseletében eljárva, az önkormányzati vagyonra vonatkozó önkormányzati rendeletek és a vagyongazdálkodási szerződés keretei között a) gondoskodjon a vagyon őrzésével, üzemeltetésével kapcsolatos feladatok ellátásáról; b) lebonyolítsa az értékesítést vagy a hasznosítást oly módon, hogy az értékesítés, hasznosítás módját, tartalmát és feltételeit meghatározza, a döntéshozatalhoz szükséges előkészítő munkákat elvégezze és a döntésre vonatkozó javaslatát a tulajdonosi jogot gyakorló szerv elé terjessze; c) lebonyolítsa a versenyeztetést oly módon, hogy a versenyeztetés jogszabályban előírt feltételeinek teljesülése esetén (a tulajdonosi jogokat gyakorló szervnek a versenyeztetés lefolytatására vonatkozó, a vagyongazdálkodási szerződésben rögzített döntése alapján és keretei között) az egyes versenyeztetési eljárások módját, tartalmát és feltételeit meghatározza, az eljárást megindítsa, lefolytassa és annak eredményére vonatkozó javaslatát a tulajdonosi jogot gyakorló szerv elé terjessze; d) a vagyongazdálkodási szerződésben kapott meghatalmazás alapján és keretei között aláírja a vagyonelemek értékesítéséről, hasznosításáról szóló szerződést; e) ellássa a vagyonelemeket érintő beruházási, felújítási feladatokat; (6) Amennyiben a vagyongazdálkodási szerződés aláírási meghatalmazást is tartalmaz, úgy a megbízott a vagyonelemek konkrét értékesítéséről, vagy hasznosításáról szóló szerződés aláírására – az önkormányzati vagyonra vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően - kizárólag a tulajdonosi jogokat gyakorló szervnek az adott szerződés jóváhagyásáról, megkötéséről szóló tulajdonosi döntését követően, a vagyongazdálkodási szerződésben kapott meghatalmazás alapján és keretei között jogosult. (7) A vagyongazdálkodási szerződésben a felek - elszámolási kötelezettséggel - megállapodhatnak az értékesítésből, hasznosításból befolyt árbevétel megosztásában. (8) A megbízott a vagyongazdálkodási szerződéssel használatában lévő önkomrányzati vagyonnal - az önkormányzati kötelező feladatellátás sérelme nélkül - a vonatkozó jogszabályok, valamint a szerződés keretei között gazdálkodik. (9) A vagyongazdálkodási szerződésben meg kell határozni a vagyongazdálkodásra átadott vagyonnal kapcsolatban a tulajdonost terhelő pénzügyi kötelezettségek teljesítésének szabályait. 17. Az önkormányzati vagyon ingyenes és kedvezményes átengedése 21. § (1) Az önkormányzati vagyon tulajdonjogát, illetve használatát ingyenesen átengedni kizárólag a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott esetekben lehet. (2) Az önkormányzati vagyon tulajdonjogát, az önkormányzati vagyonra vonatkozó vagyoni értékű jogot – jogszabály eltérő rendekezése hiányában – kedvezményesen átengedni a Képviselőtestület döntése alapján a) ajándékozás, közérdekű kötelezettségvállalás, közhasznú tevékenység támogatása jogcímen, 6
b) az egyházak részére – elsősorban az 1991. évi XXXII. törvény végrehajtásának elősegítése céljából, b) más társadalmi szervezet részére csak abban az esetben, ha az önkormányzattal együttműködési megállapodást kötött, az együttműködési megállapodásban rögzített feltételekkel, ennek hiányában a vagyongazdálkodási tervben foglaltak alapján, c) más önkormányzat részére a feladat- és hatáskör átszállása, ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezése kapcsán lehet. 18. § Követelésről lemondás 22. § Az önkormányzatot megillető követelésről lemondani – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – nem lehet. 19. Ügyleti Nyilvántartás 23. § (1) Az e rendelet hatálya alá tartozó önkormányzati vagyon szerzésére, elidegenítésére és hasznosítására vonatkozó szerződésekről a) az Óbudai Vagyonkezelő Zrt. az általa bonyolított jogügyletekről b) a Jogtanácsosi Iroda azon jogügyletekről, ahol a szerződő fél az önkormányzat vagy a polgármesteri hivatal c) az önkormányzati intézmények és az egyéb önkormányzati gazdasági társaságok az általuk bonyolított jogügyeletről Ügyleti Nyilvántartást vezet. (2) Az Ügyelti Nyilvántartás nyilvános, a benne foglaltak közérdekű adatoknak minősülnek, amelyek tartamáról az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló törvényben foglaltaknak megfelelően szolgáltatható ki adat harmadik személy részére. II. Fejezet Versenyeztetési szabályok 20. Általános rendelkezések 24. § (1) A pályázati kiírások előkészítéséről, a pályázat technikai lebonyolításáról, bontásáról az Óbudai Vagyonkezelő Zrt. gondoskodik. (2) A versenyeztetés nyilvános vagy zártkörű pályázati eljárás, versengő ajánlatkérés, portfolió vagyon zártkörű elhelyezése, ingatlan és ingó vagyon tekintetében árverés útján is megvalósulhat. (3) Versengő ajánlatkérés a zártkörű pályázat olyan formája, amikor pályázati felhívás (kiírás, hirdetmény) kibocsátására nem kerül sor, hanem azonos feltételek biztosításával történik az ajánlatkérés. (4) A zártkörű elhelyezés olyan értékesítés, amikor a portfolió vagyon befektetési bank vagy értékpapírforgalmazó társaság közreműködésével külső befektető részére kerül értékesítésre oly módon, hogy az elidegenítésre nem kerülő részvények lejegyzés útján történő megvételére az elidegenítést lebonyolító bank vagy társaság vállal kötelezettséget. (5) Az árverés az ingatlan- és ingóvagyon értékesítésének nyilvános, a pályázók közvetlen részvételével történő versenyeztetése, amely során a vételár nyilvános liciten a licitlépcsők alkalmazásával kialakult legmagasabb ajánlati ár. 25. § (1) A versenyeztetés során valamennyi ajánlattevő számára egyenlő esélyt kell biztosítani az ajánlat megtételéhez szükséges információhoz jutás és a versenyfeltételek tekintetében. A pályázat tartalmát úgy kell meghatározni, hogy annak alapján az ajánlattevők megfelelő ajánlatot tehessenek és az időben benyújtott pályázati ajánlatok összehasonlíthatók legyenek. (2) A pályázók számára hozzáférhetővé kell tenni minden olyan adatot, amely nem sért üzleti titkot és szükséges ahhoz, hogy a pályázó megalapozott ajánlatot tehessen. 26. § A tulajdonosi jogot gyakorló szerv az eladásra vonatkozó döntése során: a) kialakítja a minimális vételárat vagy irányárat, 7
b) a beérkezett ajánlatok alapján dönt a vételárról, c) dönt a részletfizetés esetleges lehetőségéről. 21. A versenyeztetés egyes formái A pályázati eljárás típusai 27. § (1) A pályázatok főszabályként nyilvánosak. (2) Nyilvános pályázat helyett akkor írható ki zártkörű pályázat, ha: a) az önkormányzati vagyon jellege, jelentősége, leghatékonyabb hasznosítása előre meghatározott ajánlattevők, befektetők részvételét teszi szükségessé, b) az önkormányzati érdek, különösen a közszolgáltatás ellátása, vagy az üzleti titok megóvása azt indokolttá teszi, c) a kiírásban foglaltak teljesítésére csak meghatározott ajánlattevők képesek. (3) A zártkörű pályázatra a nyilvános pályázatra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. 28. § A pályázat eredményét az elbírálást követően haladéktalanul, de legkésőbb 7 munkanapon belül írásban kell közölni valamennyi ajánlattevővel. 29. § (1) A pályázati eljárás eredményeként - a 30. § (1) bekezdésében foglalt kivétellel - csak azzal a pályázóval köthető szerződés, aki a pályázatot megnyerte. (2) A pályázat nyertese az, aki a kiírásban foglalt szempontoknak és az önkormányzat tulajdonosi érdekeinek legmegfelelőbb ajánlatot tette. (3) A megkötendő szerződés tartalmát a közzétett pályázati feltételek, valamint az ajánlattevő ajánlata alapján kell kialakítani. (4) A szerződésnek tartalmaznia kell az önkormányzat érdekeit szolgáló kikötéseket, az esetleges biztosítékokat és mellékkötelezettségeket. Lehetővé kell tenni a szerződés teljesítésének ellenőrizhetőségét, a nem, vagy nem szerződésszerű teljesítés esetén szankciókat kell alkalmazni. (5) A szerződést az értesítéstől számított legrövidebb időn belül - lehetőleg az ajánlati kötöttség ideje alatt - kell megkötni. 30. § (1) Ha a pályázat nyertesével a szerződés megkötése a szerződéskötésre nyitva álló határidőn belül meghiúsul, azonos feltételek mellett a soron következő pályázóval kell szerződést kötni, vagy új pályázatot kiírni. (2) A nyertes pályázó helyébe lépő pályázóval csak akkor köthető szerződés, ha a pályázati kiírás erre lehetőséget adott és a 2., 3. helyre rangsorolt ajánlattevőket erről értesítették. 22. A pályázati eljárás szabályai 31. § (1) A pályázatot Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata nevében kell meghirdetni. (2) A pályázati kiírás jogi szempontból történő véleményezéséről az Óbudai Vagyonkezelő Zrt jogi irodája a megkereséstől számított 5 munkanapon belül gondoskodik. 32. § (1) A pályázatok leadására meghatározott határidőt úgy kell megjelölni, hogy a pályázat közzététele és a benyújtására megjelölt határnap között a pályázók rendelkezésére álló idő ne legyen 15 napnál kevesebb. (2) A pályázat benyújtására nyitva álló határidő – indokolt esetben egy alkalommal – legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható. Az így meghosszabbított határidőt a pályázati kiírással megegyező módon kell közzétenni, illetve a zárkörű pályázatban résztvevőket erről a nyitva álló eredeti határidő lejárta előtt legalább 7 munkanappal értesíteni. 33. § A nyilvános pályázatot legalább három ingatlanközvetítőnél vagy hirdetési portálon és az önkormányzat lapjában kell meghirdetni. 34. § (1) A zártkörű pályázatról az érintett ajánlattevőket egyidejűleg és közvetlenül kell értesíteni és legalább 3 pályázónak kell megküldeni a pályázati felhívást. 8
(2) Zártkörű pályázat kiírásának tényét három ingatlanközvetítőnél vagy hirdetési portálon és az önkormányzat lapjában kell közzétenni és a pályázat benyújtására megállapított határidő kezdő napját legalább 30 nappal megelőzően kell a kiírást a pályázóknak elküldeni. 35. § A pályázati feltétel, az eljárás és elbírálás módja a pályázati eljárás folyamán nem változtatható meg, kivéve, ha a kiírásban a kiíró ezt a jogát fenntartja, vagy a pályázatok benyújtási, illetve elbírálási határidejét meghosszabbítja. 36. § A pályázati kiírás tartalmazza: a) a pályázatot kiíró szerv megnevezését, székhelyét, b) a pályázat célját, jellegét (nyilvános és zártkörű), valamint arra való utalást, hogy a pályázó titkosan vagy név megjelölésével pályázhat, c) az értékesítésre, hasznosításra szánt vagyon megjelölését, d) az értékesítés, hasznosítás műszaki, jogi, gazdasági feltételeit, a fizetés módját, e) az ajánlatok benyújtásának helyét, módját, időpontját, f) az ajánlati kötöttség minimális időtartamát, g) a kiíró jogát, hogy a pályázatot eredménytelennek nyilvánítsa, h) a pályázatra vonatkozó információszerzés helyének, idejének megjelölését, i) a pályázati kiírásra vonatkozó dokumentáció megtekintetésének helyét, módját, idejét, j) a szerződéskötési díj fizetési kötelezettséget 37. § Ingatlanvagyon értékesítése esetén a pályázati kiírás a fentieken túlmenően tartalmazza: a) a terület övezeti besorolását, b) az érvényes rendezési terv szerinti beépíthetőséget, a beépítést korlátozó előírásokat, c) az Önkormányzat vagyongazdálkodási irányelveiben meghatározott lényeges körülményeket, d) az ingatlan megtekinthetőségének idejét, módját, e) minden olyan – az ingatlannyilvántartásban nem szereplő – tényt és körülményt, amely az ingatlan értékét, hasznosíthatóságát befolyásolja. 38. § A benyújtott ajánlatok tartalmát – ha a pályázati felhívás másként nem rendelkezik – legalább a pályázat lezárásáig titkosan kell kezelni, tartalmukról felvilágosítás sem kívülállónak, sem a pályázaton résztvevőknek nem adható. 23. Pályázati biztosíték 39. § (1) A pályázaton való részvétel pályázati biztosíték adásához köthető, melyet a pályázati felhívásban meghatározott időpontig és módon kell rendelkezésre bocsátani. (2) A biztosítékot a pályázati felhívás visszavonása, az ajánlatok érvénytelenségének megállapítása, valamint a pályázatok elbírálása után – az alábbi kivételektől eltekintve – vissza kell adni. (3) Nem jár vissza a biztosíték, ha a) az ajánlattevő az ajánlati kötöttség időtartama alatt, vagy a pályázat benyújtását követően, de az eredményhirdetést megelőzően visszavonta ajánlatát, b) ha a szerződés megkötése az ajánlattevőnek felróható okból hiúsult meg, c) a szerződés teljesülése a vevőnek felróható okból hiúsult meg. 40. § A kiíró felhívására az ajánlattevő köteles a pályázatában foglaltakat igazolni. 24. Ajánlati kötöttség, az eltérés joga 41. § (1) A pályázó ajánlati kötöttsége – ha a pályázati kiírás másként nem rendelkezik – akkor kezdődik, amikor az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidő lejárt. (2) A pályázó ajánlatához a pályázati kiírásban meghatározott időpontig kötve van, kivéve, ha a pályázatot megnyert ajánlattevővel szerződéskötésre kerül sor, vagy ha a pályázat eredménytelen. (3) A pályázató ajánlatát csak akkor módosíthatja, ha erre a pályázati kiírás lehetőséget biztosít és a kiíró a benyújtásra nyitva álló határidő alatt határidő kitűzésével módosításra hívja fel. 9
25. A pályázati felhívás visszavonása, kizárás a pályázatból 42. § (1) A pályázati felhívás az ajánlatok benyújtására megjelölt időpontig visszavonható. A visszavonásra a közzétételre irányadó szabályokat kell alkalmazni. (2) Az ajánlattevő, a benyújtásra nyitva álló határidő lejártáig az ajánlatát bármikor visszavonhatja. 43. § Kizárható a pályázatból az ajánlattevő, ha a) saját maga, vagy az érdekkörében álló más személy a pályázat titkosságát megsértette, b) a pályázati kiírásban közölt feltételeket nem, vagy nem megfelelően teljesítette, vagy az eljárási rend alapján egyéb kötelezettségét súlyosan megszegte. 26. Az ajánlat 44. § (1) Az ajánlattevők ajánlataikat zárt borítékban, 1 eredeti példányban, hivatalos cégszerű aláírással, a megjelölt időpontban és helyen, az adott pályázatra utaló jelzéssel, személyesen vagy meghatalmazott útján nyújtják be. (2) A pályázatra benyújtott ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő részletes és jogilag kötelező erejű nyilatkozatát, különösen: a) a pályázati felhívásban foglalt feltételek elfogadására, b) a vételár, a bérlet összegére, c) az ajánlati kötöttségre, valamint egyéb, a kiíró által meghatározott kötelezettség vállalásokra vonatkozóan. (3) Ha a pályázat biztosítékadási kötelezettséget ír elő, az ajánlat csak akkor érvényes, ha az ajánlattevő igazolja, hogy a kiírásban megjelölt összegű biztosítékot az ott megjelölt formában és módon rendelkezésre bocsátotta, illetve igazolja a biztosíték összegének letételét. 45. § Az ajánlattevő az ajánlatában közölt egyes adatoknak az elbírálása utáni nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. 27. Az ajánlatok benyújtása, felbontása 46. § (1) Ha a pályázatok beadása a kiírásban megjelölt időben történik, azt a kiíró képviselője veszti át, igazolva az átvétel tényét. (2) Az ajánlati dokumentumokat bírálati sorszámmal kell ellátni. (3) A határidőben beérkezett pályázatok felbontása a közjegyző, a jogtanácsos vagy megbízott ügyvéd és az átvevő jelenlétében zártkörűen, vagy nyilvánosan történhet. (4) Az ajánlattevő meghatalmazottja köteles közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolni képviseleti jogosultságát. 47. § A közjegyző, a jogtanácsos vagy a megbízott ügyvéd feladata különösen: a) tanúsítja a pályázatok felbontásának szabályos lefolytatását, amelyről közjegyzői okiratot, vagy jegyzőkönyvet állít ki, b) ellenőrzi, hogy az ajánlatok megfelelnek-e a kiírásban rögzített alaki, formai követelményeknek, c) rögzíti az ajánlatok bírálati sorszámát és darabszámát, a pályázatok felbontásakor bejelentett óvást, kifogást, észrevételt, hozzászólást, d) megállapítja az ajánlatok érvénytelenségét. 48. § Érvénytelen az ajánlat, ha nem felel meg a pályázati felhívásban, a jogszabályokban, valamint a rendeletben foglalt feltételeknek. 28. A pályázatok értékelése, elbírálása
10
49. § Az érvényes ajánlatokat a benyújtási határidő leteltétől számított 45 napon belül kell elbírálni, kivéve, ha a kiíró a határidőt meghosszabbítja. Az elbírálásra nyitva álló határidő ez esetben sem lehet 90 napnál több. 50. § Eredménytelen a pályázat, ha: a) a kitűzött időpontig egyetlen ajánlat sem érkezett, vagy az ajánlatok a pályázati kiírás alapján nem értékelhetők, b) a beérkezett ajánlatok egyike sem felelt meg a pályázati felhívás követelményeinek, valamint az ajánlat tartalma, vagy az ellenérték jelentősen eltér a kiíró elvárásaitól. 51. § Ha a pályázó formai okok miatt érvénytelen ajánlatot nyújtott be, és a pályázati kiírás lehetőséget ad a hiánypótlásra, a felhívástól számított 5 munkanapon belül pótolhatja a hiányokat. 52. § A pályázati ajánlatok közül az összességében legkedvezőbb feltételeket kínáló, megalapozott ajánlat mellett kell dönteni. 53. § A kiíró a pályázatok elbírálását követően – ha ezt a jogát a pályázati kiírásban fenntartotta – ajánlataik módosítására hívhatja fel a pályázókat, ha a pályázatok azonos, vagy közel azonos tartalmúak. 54. § Az újabb ajánlatkérés – a pályázati kiírás függvényében – megvalósulhat az előző fordulóban meghatározott követelmények alapján, vagy a pályázókkal folytatott tárgyalások útján. A pályázatok értékelésére, elbírálására jogosult szerv ezt követően dönt az ajánlatok végső sorrendjéről, az elbírálásra vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával. 29. Versengő ajánlatkérés, zártkörű elhelyezés 55. § A versengő ajánlatkérésre a zártkörű pályázatra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni az alábbiak szerint: a) nincs pályázati felhívás (hirdetmény, kiírás), b) legalább három ajánlatot kell bekérni, c) az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidőt úgy kell megállapítani, hogy az ajánlattevőnek legalább 15 nap álljon rendelkezésére ajánlata kidolgozására. 56. § (1) Zártkörű elhelyezés útján történhet meg a portfolió vagyon értékesítése, ha a zártkörű pályázatra vonatkozó 25. § (2) bekezdésében foglalt feltételek fennállnak. (2) Zártkörű elhelyezés esetén: a) nem történik ajánlatkérés, b) az eljáró bank vagy értékpapír forgalmazó társaság az eladási árat is magában foglaló ajánlatot a leendő befektetőknek közvetlenül küldi meg. 30. Az árverés 57. § A Képviselő-testület dönthet úgy, hogy az ingatlan és ingó vagyont árverés útján értékesíti. 31. Az árverés kiírása 58. § Az árverést hirdetmény közzétételével kell kitűzni. A hirdetményben fel kell tüntetni: a) az árverező személyét, b) az árverés helyét, idejét, c) az árverésre kerülő vagyontárgy jellemző sajátosságait, a kikiáltási árat, d) tájékoztatást arra vonatkozóan, hogy da) az árverésen – személyesen vagy megbízottja útján – az vehet részt, akinek a nevére db) az árverési előleg letétbe helyezésre került, dc) az ajánlattevő az árverésen azonosító számot kap, de) a licitlépcső milyen mértékben emelkedik, 11
df) a szerződés megkötésére milyen határidő áll rendelkezésre, dg) a részvételt milyen lényeges körülmények befolyásolják. e) az árverési előleg összegét, letétbe helyezésének módját és idejét. 59. § Az árverést három ingatlanközvetítőnél vagy hirdetési portálon és az önkormányzat lapjában és a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján közzé kell tenni, az árverés időpontját legalább 15 nappal megelőzően.
12
32. Az árverésen történő részvétel feltételei, az árverési vevő kötelezettségei 60. § (1) Az árverésen az vehet részt, aki a hirdetményben megjelölt időben és helyen jelentkezett és nyilatkozik arról, hogy legalább a kikiáltási ár erejéig rendelkezik a vételárral, valamint árverési előlegként a kikiáltási ár 10%-át a hirdetményben megjelölt módon és időben letétbe helyezte. (2) A letétbe helyezett előleget be kell számítani a vételárba. A többi letevőnek az előleget az árverés befejezése után haladéktalanul vissza kell adni, illetve utalni. 61. § A vevő köteles a szerződést haladéktalanul megkötni, a vételárat a kiírásban meghatározott feltételeknek megfelelően megfizetni. Amennyiben ennek nem tesz eleget, az előleget elveszíti és az árverést sikertelennek kell tekinteni, vagy a második legjobb ajánlattevővel kell a szerződést megkötni. 62. § Árverezni személyesen vagy meghatalmazott újtán lehet. A meghatalmazást közokiratba, vagy közjegyző által hitelesített teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. 63. § Az ajánlattevő az adategyeztetésnél köteles bemutatni: a) személyi igazolványát, egyéni vállalkozói igazolványát (vagy erre irányuló szándéknyilatkozatot), gazdasági társaság esetén 30 napnál nem régebbi cégkivonatot (vagy a folyamatban lévő cégbejegyzési eljárás igazolását), b) az árverési előleg letétbe helyezésének igazolását, c) legalább a kikiáltási ár erejéig szóló fedezet igazolását, valamint a meghatalmazást. 33. Az árverés lebonyolításának szabályai 64. § Az árverést Óbudai Vagyonkezelő Zrt. alkalmazottja, vagy megbízottja vezeti. 65. § Az árverések nyilvánosak. Azon az Óbudai Vagyonkezelő Zrt. képviselőjén, jogtanácsosán, vagy megbízott ügyvédjén – ha indokolt a közjegyző részvétele – a közjegyzőn kívül az ajánlattevők, illetve meghatalmazással rendelkező képviselőik és egyéb érdeklődők is részt vehetnek. 66. § Az árverés vezetője az árverés megnyitását követően köteles bemutatni a jogtanácsosnak, vagy a közjegyzőnek az árverés levezetésére vonatkozó megbízását. Át kell adnia a közzétett igazoló dokumentumot. 67. § Az árverés vezetője: a) gondoskodik az árverés technikai feltételeiről, b) gondoskodik arról, hogy ajánlattevők kizárólag egy csoportban, az érdeklődőtől jól elkülönítetten foglaljanak helyet, c) bemutatja a jogtanácsost, vagy a közjegyzőt, d) számba veszi a jelenlévőket, e) tájékoztatást ad az előnyben részesülő elővásárlási joggal rendelkezőkről, sorszámuk megnevezésével, f) a jogtanácsosi, vagy közjegyzői észrevételek alapján a szükséges intézkedést megteszi, g) tájékoztatást ad a licitlépcső mértékéről, h) az árverés megkezdésekor közli a kikiáltási árat, felhívja az ajánlattevőket a licitálásra, i) közli, hogy ki tartja, ki emeli a kikiáltási árat, ki fejezi be a licitálást, j) dönt az árverés bezárásáról, gondoskodik a jegyzőkönyv elkészíttetéséről és ha jelen van, felkéri a közjegyzőt a közjegyzői tanúsítvány kiállítására, k) intézkedik a visszafizetendő árverési előlegekről. l) a jogtanácsosi, vagy közjegyzői észrevételek alapján a szükséges intézkedést megteszi, m) tájékoztatást ad a licitlépcső mértékéről, n) az árverés megkezdésekor közli a kikiáltási árat, felhívja az ajánlattevőket a licitálásra, o) közli, hogy ki tartja, ki emeli a kikiáltási árat, ki fejezi be a licitálást, p) dönt az árverés bezárásáról, gondoskodik a jegyzőkönyv elkészíttetéséről és ha jelen van, felkéri a közjegyzőt a közjegyzői tanúsítvány kiállítására, q) intézkedik a visszafizetendő árverési előlegekről. 13
68. § (1) A licitálásban résztvevők kézfelemeléssel licitálhatnak. Az árverést addig kell folytatni, amíg ajánlatot tesznek. Ha nincs több ajánlat, a felajánlott legmagasabb vételár háromszori kikiáltását követően ki kell jelenteni, hogy a vagyontárgyat a legtöbbet ajánló megvette. (2) Ha a résztvevők több azonos ajánlatot tesznek, a vevőt sorsolás útján kell meghatározni. (3) Az árverésen eladott vagyontárgyat az árverési vevő a vételár kifizetésével szerzi meg és lép a dolog birtokába. (4) Az árverésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyben rögzíteni kell az árverés helyét, időpontját, lefolyását, a legmagasabb ajánlat értékét, a nyertes és a második legjobb ajánlatot tevő személyét, lakóhelyét, vagy székhelyét, a második legjobb ajánlatot tevő ajánlati kötöttségének időtartamát. (5) Az árverési jegyzőkönyvet az árverést vezető személy, a jegyzőkönyvvezető és az árverési vevő írja alá. 69. § A jogtanácsos vagy megbízott ügyvéd és a közjegyző tanúsítja az árverés lefolytatását, arról jegyzőkönyvet, vagy közjegyzői okiratot (tanúsítványt) állít ki, melyben rögzíti: a) az azonosító sorszámokat, b) a közzététel formáját és pontos időpontját, c) az árverésen bejelentett óvást, kifogást, észrevételt, d) az elárverezett vagyon megjelölését, vételárát, e) a kikiáltási árat és az ajánlattevők utolsó ajánlatát, f) a nyertes nevét, lakcímét, székhelyét, utolsó árajánlatát, a fizetési módot, g) azt a kötelezettséget, hogy a nyertesnek 15 napon belül kell szerződést kötnie, ha nem köti meg, igényét az előleggel együtt elveszíti, h) ellenőrzi, hogy a jelentkezők az előírt feltételeknek megfelelnek-e. 34. Záró rendelkezések 70. § Jelen rendelet 2014. június 15-én lép hatályba. Rendekezéseit a folyamatbana lévő ügyekben is alkalmazni kell. Kihirdetése a helyben szokásos módon, a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel történik. 71. § Hatályát veszti 1. az önkormányzat vagyonáról és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 23/1995. (XII. 28.) önkormányzati rendelet 1-10. §-a, 11-22. §-a és 1. melléklete, 2. az önkormányzat vagyonának értékesítése, hasznosítása során alkalmazandó versenyeztetési szabályokról szóló 27/2011. (VII. 11.) önkormányzati rendelet.
Kiss Anita jegyző
Bús Balázs polgármester
14
1. melléklet a 17/2014. (VI. 2.) önkormányzati rendelethez A Képviselőtestület által nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonnak minősített vagyonelemek 1. 100%-ban az önkormányzat tulajdonában lévő, az ingatlan-nyilvántartásban erdőként bejegyzett ingatlan 2. A tervezett, de véderdőként még nem kialakított és véderdőnek megfelelően még nem fásított E-VEIII övezet területén lévő ingatlan 3. Az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzati tulajdonba adásáról szóló törvény hatálya alá nem tartozó levéltári anyag
15
