Budapest Főváros III. Kerület, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestületének 24/2013. (III. 29.)1 önkormányzati rendelete a településképi véleményezési eljárásról, valamint a helyi építészeti-műszaki tervtanács működéséről és eljárási rendjéről a 23/2014. (VI. 30.)2 önkormányzati rendelettel egységes szerkezetben Budapest Főváros III. Kerület, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 5. pontjában meghatározott feladatkörében, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 4. és 7. pontjában kapott felhatalmazás alapján a településképi véleményezési eljárásról, valamint a helyi építészeti-műszaki tervtanács működéséről és eljárási rendjéről a következőket rendeli el: I. Fejezet Általános rendelkezések 1. A rendelet célja 1. § A rendelet célja Budapest főváros III. kerület, Óbuda-Békásmegyer építészeti, városképi, épített környezeti értékeinek védelme és igényes alakítása érdekében jogszabályban építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési munkákkal kapcsolatban – a helyi adottságok figyelembevételével – a városépítészeti illeszkedéssel és a településfejlesztési célokkal összefüggő követelmények kiegyensúlyozott érvényesítése, összességében az épített környezet esztétikus kialakítása, valamint településrendezéssel és –fejlesztéssel összefüggő önkormányzati döntések szakmai megalapozottságának biztosítása. II. Fejezet A településképi véleményezési eljárás 2. A településképi véleményezési eljárás alkalmazási köre 2. § A polgármester településképi véleményezési eljárást folytat le – törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában – új építmény építésére, meglévő építmény beépített szintterület növekedését eredményező bővítésére, településképet érintő átalakítására irányuló építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárásokat megelőzően. 3. A polgármester településképi véleményét megalapozó állásfoglalások 3. § A polgármester a főépítész szakmai álláspontjára alapozva folytat le településképi véleményezési eljárást az alábbi estekben: a) helyi védett építészeti érték 50,0 m-es környezetében lévő építmény esetében, b) védett természeti terület és védőövezete: helyi jelentőségű védett természeti területek és helyi jelentőségű természeti emlékek és védőövezetük építési övezetbe tartozó ingatlanra, c) önálló reklámtartó építmény, melynek a mérete az építési, bővítési, településképet érintő átalakítási tevékenység után meghaladja: 1 2
Elfogadva: 2013. március 28. Elfogadva: 2014. június 26. 1
ca) beépítésre nem szánt területen a 9,0 m magasságot, cb) beépítésre szánt területen a 4,5 m magasságot, d)3 az Óbuda-Békásmegyer Városrendezési és Építési Szabályzata (továbbiakban: ÓBVSZ) védelmi területek mellékletében szereplő fővárosi vagy kerületi városkép szempontjából kiemelt területen, és kiemelt útvonalak mentén, Békásmegyer-Ófalu lehatároláson belüli területen, továbbá műemléki jelentőségű területen lévő építmény esetén, e) közterületen vagy közlekedési területen lévő építmény esetében, f)4 a 4.§-ban meghatározott épületek és építmények fennmaradási engedélyezési eljárása esetében, valamint g)5 a 4.§-ban meghatározott épületeknél és építményeknél élet- és balesetveszély elhárítása esetén szükséges engedélyezési eljárások esetében.
4. § (1) A polgármester a helyi építészeti-műszaki tervtanács szakmai álláspontjára alapozva folytat le településképi véleményezési eljárást az alábbi estekben: a) valamennyi olyan épület és épületegyüttes estében rendeltetéstől függetlenül, amely bruttó alapterülete meghaladja az 1000 m2-t, b) valamennyi olyan épület és épületegyüttes esetében rendeltetéstől és alapterülettől függetlenül, amelynek hasznos szintterülete meghaladja az 1000 m2-t, c) helyi védett építészeti érték átalakítása, felújítása, bővítése esetében, d) műemléki jelentőségű területen, vagy műemléki környezetben lévő építmény, valamint hirdető berendezések és hirdetmények esetében, e) tömbtelkek beépítése, valamint kettőnél több rendeltetési egységet tartalmazó építmény esetében. (2) Amennyiben e rendeletben előírt határidők figyelembevételével nem lehetséges tervtanácsi ülés tartása, a tervtanácsi véleményt a főépítész szakmai álláspontja helyettesíti. 4. A településképi véleményezés részletes szempontjai 5. § (1) A településképi véleményezési eljárás során vizsgálni kell, hogy az építészeti-műszaki tervdokumentáció: a) ha volt, akkor figyelembe veszi-e az előzetes tájékoztatás, szakmai konzultáció írásba foglalt – a (város)építészeti illeszkedésre vonatkozó – javaslatokat, véleményt, b) a településrendezési eszköz irányadó szabályozásától, valamint az a) pont szerinti javaslatoktól eltérő megoldás azokkal egyenértékű vagy kedvezőbb beépítést, településképi megjelenést eredményez-e. (2) A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy a) a beépítés módja megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének, b) megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult vagy átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit, c) több építési ütemben megvalósuló új beépítés, meglévő építmények bővítése esetén ca) biztosított lesz vagy marad az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek megfelelő további fejlesztés, bővítés megvalósíthatósága, cb) a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek. (3) Az alaprajzi elrendezéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy a) a földszinti alaprajz – a tervezett rendeltetés, az azzal összefüggő használat sajátosságaiból eredően – nem korlátozza, zavarja indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát, 3
Módosította: 23/2014. (VI. 30.) Ör. 1. § (1) bekezdés Beiktatta: 23/2014. (VI. 30.) Ör. 1. § (2) bekezdés 5 Beiktatta: 23/2014. (VI. 30.) Ör. 1. § (2) bekezdés 4
2
b) az alaprajzi megoldások nem eredményezik-e az épület tömegének, homlokzatainak településképi szempontból kedvezőtlen megjelenését, c) megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, műtárgyait, valamint növényzetét, d) megfelelő javaslatokat ad-e az esetleg szükségessé váló – a közterületet érintő – beavatkozásokra, e) az esetleg a közterület fölé benyúló építmény-részek, szerkezetek és berendezések milyen módon befolyásolják a közterület használatát, különös tekintettel, a térfigyelő kamera rendszerre, a meglévő vagy a telepítendő fákra, fasorokra. (4) Az épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult vagy a településrendezési eszköz szerint átalakuló épített környezethez, b) a homlokzatok tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival, c) a terv javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő reklám- és információs berendezések elhelyezésére és kialakítására, d) a terv városképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére, továbbá hogy e) a tetőzet kialakítása – különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei – megfelelően illeszkednek-e a domináns környezet adottságaihoz. (4) Helyi védett érték esetén vizsgálni kell a helyi építészeti értékek védelméről szóló önkormányzati rendeletben foglaltak előírásoknak való megfelelést is. (5) Az (1) bekezdésben szereplő általános, valamint a (2)-(4) bekezdésben felsorolt részletes szempontokat a tervtanácsi és a főépítészi szakmai álláspont kialakítása során figyelembe kell venni. II/A. Fejezet6 A Tervtanács általános eljárása 5/A. §7 (1) A Tervtanácshoz véleményezés céljából kötelezően benyújtandó dokumentációk: a) közterület-alakítási, környezetrendezési tervek, b) kiemelt jelentőségű kerületi szabályozási tervek, c) a 4. §-ban foglalt kivétellel önkormányzati rendeletben meghatározott esetekben készített tervek. (2) A Tervtanács általános állásfoglalását a dokumentáció benyújtásától számított 10 napon belül hozza meg. III. Fejezet A helyi építészeti-műszaki tervtanács működése és eljárási rendje 5. A helyi építészeti-műszaki tervtanács jogállása 6. § A helyi építészeti-műszaki tervtanács megnevezése: Budapest Főváros III. Kerület, ÓbudaBékásmegyer Építészeti-Műszaki Tervtanácsa. 7. § (1) A Budapest Főváros III. Kerület, Óbuda-Békásmegyer Építészeti-Műszaki Tervtanácsa (a továbbiakban: Tervtanács) tagjainak száma az elnökkel együtt maximum 12 fő lehet. (2) A Tervtanács elnöke (a továbbiak: elnök) az önkormányzati főépítész. (3) A Tervtanács tagjait – az elnök javaslatára, valamint a Városfejlesztési Bizottság értékelése figyelembe vételével – a polgármester nevezi ki. 8. § (1) Az elnök át nem ruházható hatásköre a) javaslattétel a Tervtanács tagjaira, 6 7
Beiktatta: 23/2014. (VI. 30.) Ör. 2. § Beiktatta: 23/2014. (VI. 30.) Ör. 2. § 3
b) javaslattétel a Tervtanács ügyrendjére és annak elfogadására, c) a tárgyalandó témáktól függően a Tervtanács összetételének meghatározása, a bíráló felkérése, d) Tervtanács összehívása, e) Tervtanács munkájának irányítása. (2) Az elnök az (1) bekezdésben nem nevesített jogköreit a Tervtanács Ügyrendjében (a továbbiakban: Ügyrend) meghatározottak szerint átadhatja. (3) Tartós akadályoztatás esetén az elnök helyettesítése az Ügyrendben meghatározottak szerint történik. 9. § (1) A Tervtanács munkájának szervezését, valamint a működésével kapcsolatos egyéb adminisztratív feladatokat a Várostervezési és Főépítészi Iroda erre kijelölt köztisztviselője (a Tervtanács asszisztense) látja el. (2) A Tervtanács asszisztense: a) az elnök döntésének megfelelően meghívja a tervtanácsi tárgyalás résztvevőit, b) vezeti és összeállítja a jegyzőkönyvet, c) az elnök részére kiadmányozásra előkészíti a Tervtanács állásfoglalását, d) megküldi az érintetteknek a tervtanácsi állásfoglalást, e) végzi a Tervtanács működésével kapcsolatos iratkezelési feladatokat, f) gondoskodik a tervtanácsi tárgyalások meghívójának a Magyar Építész Kamara és az Önkormányzat honlapján történő közzétételéről, g) a Tervtanács állásfoglalásainak nyilvántartásáról. (3) A Tervtanács asszisztensének részletes feladatait az Ügyrend állapítja meg. 10. § (1) Jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában tiszteletdíj illeti meg – az elnök kivételével – a Tervtanács tagját, és a bírálót. (2) A tiszteletdíj mértéke a Tervtanács tagja esetén ülésenként, ha a) legalább 6 napirendi pont kerül megtárgyalásra a mindenkori köztisztviselői alapilletmény szerinti összeg, b) legalább 4 napirendi pont kerül megtárgyalásra a mindenkori köztisztviselői alapilletmény 75%– ának megfelelő összeg, c) 4 napirendi pontnál kevesebb kerül megtárgyalásra a mindenkori köztisztviselői alapilletmény 50%–ának megfelelő összeg. (3) A felkért bírálót a mindenkori köztisztviselői alapilletmény szerinti összege illeti meg. (4) A tervtanács működési költségeit a Polgármesteri Hivatal éves költségvetésében kell biztosítani. 11. § A Tervtanács működésére és eljárására vonatkozó további részletszabályokat e rendelet keretei között a Tervtanács – a saját maga által elfogadott – Ügyrendben határozza meg. 6. A tervtanácshoz benyújtandó dokumentumok 12. § A Tervtanácshoz benyújtott tervdokumentációnak a településrendezési és az építészetiműszaki tervtanácsokról szóló, és a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendeletben meghatározottakon túl az alábbi munkarészeket kell tartalmaznia: a) az érintett közterület adottságainak, berendezéseinek, műtárgyainak és növényzetének ábrázolása a helyszínrajzon, b) legalább két-két madártávlati, valamint szemmagasságból ábrázolt látványterv vagy modellfotó, c) amennyiben előzetes írásbeli tájékoztatás, konzultáció történt, akkor a tájékoztató (emlékeztető), és annak esetleges mellékleteit. 7. A tervtanács eljárásának részletes szabályai
4
13. § A Tervtanács az állásfoglalását – a Tervtanács Ügyrendjében foglalt szabályok szerint – a településképi véleményezési eljárás lefolytatására irányuló kérelem előterjesztésétől számított 10 napon belül hozza meg. 14. § (1) A településképi véleményezési eljárástól független tervtanácsi eljárás keretében a tervező, vagy az építtető – legfeljebb egy alkalommal – kezdeményezheti a munkaközi tervdokumentáció konzultáció keretében történő bemutatását. A konzultáció eredményéről közbenső állásfoglalás készül, amely tartalmazza a Tervtanács – továbbtervezéssel kapcsolatos – észrevételeit és javaslatait. (2) Amennyiben a tervezett építési tevékenységgel összefüggésben – a 2. § szerint – településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni a közbenső állásfoglalással a tervdokumentáció bemutatási kötelezettsége nem minősül teljesítettnek. (3) A Tervtanács a közbenső állásfoglalását a kezdeményezés előterjesztésétől számított 10 napon belül hozza meg. 15. § (1) A Tervtanács a tárgyalandó dokumentáció tartalmától függően az Ügyrendben meghatározott eltérő összetételben, legalább – az elnökkel együtt – 5, rendkívül sürgős esetben 3 taggal ülésezik. (2) A Tervtanács szükség szerinti gyakorisággal, elsősorban csütörtöki napokon ülésezik. (3) A Tervtanács ülései nyilvánosak. (4) A tervtanácsi tárgyalásra tanácskozási joggal meg kell hívni: a) a megtárgyalt terv tervezőjét, b) a beruházót (építtetőt), c) a polgármestert, d) az első fokon eljáró építési hatóságot, e) a Fővárosi Önkormányzat főépítészét, a fővárosi városkép szempontból kiemelt területen vagy útvonal mentén lévő építmény tervtanácsi véleményezés esetén, f) kerületet határoló utca esetében az érintett szomszédos önkormányzati főépítészt. (5) A tanácskozási joggal meghívottak távolmaradása az ülés megtartását nem akadályozza. (6) A Tervtanács a döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza meg, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A Tervtanács bármely jelenlévő tagja – beleértve az elnököt is – kezdeményezheti a többségi döntéstől eltérő, írásban benyújtott különvéleményének az ülésről készült jegyzőkönyvhöz, illetve állásfoglaláshoz történő csatolását. 16. § (1) A tervtanácsi tárgyalásról minden esetben hangfelvétel, az elhangzott lényeges megállapításokról jegyzőkönyv készül. A hangfelvétel és – amennyiben készül – a bírálat a jegyzőkönyv mellékletét képezi. (2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: a) a Tervtanács nevét és székhelyét, a tárgyalás helyét és idejét, b) a megtárgyalt tervdokumentáció tartalmának megnevezését, az építés helyét (címét), az építtető nevét vagy elnevezését, valamint címét vagy székhelyét, c) napirendi pontonként a tervtanácsi tagok létszámát és a határozatképesség vagy határozatképtelenség tényét, d) a tervező nevét vagy elnevezését, valamint címét vagy székhelyét, szakmagyakorlási névjegyzék számát e) a jelenlévő tervtanácsi tagok napirendi pontonkénti felsorolását, f) a jelenlévő meghívottak napirendi pontonkénti felsorolását, g) a szakbíráló nevét és címét, h) a tervtanácsi tárgyalás esetleges előzményeit (pl. korábbi konzultáció), i) a Tervtanács elnöke által összefoglalt állásfoglalást, j) a szavazás eredményét, ha a kisebbségben maradó igényli, akkor az esetleges külön véleményét. k) a napirendenként felvett és a jelenlévők által aláírt jelenléti ívet. 8. A polgármester településképi véleménye 5
17. § A főépítész az előzetes állásfoglalások alapján a polgármester településképi véleményét elkészíti és gondoskodik határidőben történő továbbításáról. IV. Fejezet Záró rendelkezések 18. § Jelen rendelet 2013. április 15-én lép hatályba. Kihirdetése a helyben szokásos módon, a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel történik. A rendelet szövegét az Óbuda Újságban is közzé kell tenni. 19. § Hatályát veszti az önkormányzat településrendezési és építészeti–műszaki tervtanács működésének rendjéről szóló 34/2001. (XI. 26.) önkormányzati rendelet.
Kiss Anita jegyző
Bús Balázs polgármester
6
