Budapest, február

OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

Előterjesztés az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet módosításáról

Budapest, 2009. február

Készítette: Brassói Sándor főov-h. Marosán Enikő ref.

Látta:Dr. Szüdi János

Jóváhagyta:

MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI

I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A Nemzeti Fejlesztési Terv keretében a Nemzeti Szakképzési Intézet 2004-2006. között új moduláris szerkezetű Országos Képzési Jegyzéket dolgozott ki, amely az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 1/2006. (II. 17.) OM rendelettel (a továbbiakban: OKJ rendelet) jelent meg, majd a 10/2007. (II. 27.) SZMM rendelettel módosult. Az OKJ rendelettel kiadott Országos Képzési Jegyzék tartalmában és szerkezetében is lényegesen különbözik az eddig hatályban lévő Országos Képzési Jegyzékről szóló 37/2003. (XII. 27.) OM rendelet mellékleteként kiadott jegyzéktől, ezért az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: vizsgaszabályzat) 21 szakmai alapozó vizsgatárgyának átvizsgálása is szükségessé vált. A tárca a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet (a továbbiakban: NSZFI), illetve a Magyar Szakképzési Társaság (a továbbiakban: MSZT) között lefolytatott egyeztetésnek megfelelően előterjesztést készített a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács ülésére, és a támogatásuk alapján felkérte az MSZT-t 2007 decemberében a fent hivatkozott OKJ rendelettel hatályba lépett módosításoknak megfelelő átdolgozás elvégzésére, átvezetésére mind a vizsgaszabályzat, mind pedig az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 23.) OM rendelet (a továbbiakban: részletes vizsgakövetelmények) szakmai alapozó vizsgatárgyaiban. Az MSZT szakértői határidőre átdolgozták az általános és részletes vizsgakövetelményeket, amelyeket az NSZFI szakreferensei az OKJ rendelet tartalmával összevetve lektorálták, így 19 - szakértői munkacsoport által felülvizsgált - általános és részletes vizsgakövetelmény áll a rendelkezésünkre. A vizsgaszabályzat 19 választható szakmai előkészítő vizsgatárgyainak módosítási előterjesztését a Kormány elfogadta, 2008 decemberében megjelent (az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet módosításáról szóló 347/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet). A Kormányrendelet módosítását az Országos Köznevelési Tanács, a Közoktatás-politikai Tanács, valamint az Országos Kisebbségi Bizottság megtárgyalta, és támogatta. Ennek értelmében a jelen miniszteri rendeletmódosítás is támogatottságra számíthat, hiszen a részletes vizsgakövetelmények átdolgozott változata összhangban van az általános vizsgakövetelményekkel. Emellett jelen módosítás tartalmazza a tavalyi év folyamán egységes sablonba helyezett részletes követelmények nemzetiségi vizsgatárgyainak nemzetiségi nyelvű változatait is. Ilyen vizsgatárgyak a horvát népismeret, horvát nemzetiségi nyelv, horvát nyelv és irodalom, német népismeret, német nemzetiségi nyelv, német nemzetiségi nyelv és irodalom, román népismeret, román nyelv és irodalom, szlovák népismeret, szlovák nyelv és irodalom, szlovén népismeret, szlovén nemzetiségi nyelv. A szerb népismeret, szerb nyelv és irodalom nemzetiségi vizsgatárgyak nemzetiségi vizsgaleírását ezidáig nem tartalmazta a jogszabály. A vizsgatárgyak fordítását az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (a továbbiakban: OFI) munkatársai végezték, érdemi változás nem történt ezen vizsgatárgyak követelményrendszerében. Jelen előterjesztés tartalmazza az eddigi tapasztalatok során felmerült apróbb módosítások beépítését is, amelyeket az Oktatási Hivatal jelzett a szakterület részére. A pontosítások átvezetése a Hivatal munkatársaival egyeztetve történt. Készítette: Brassói Sándor főov-h. Marosán Enikő ref.

Látta:Dr. Szüdi János

Jóváhagyta:


II. INDOKOLÁS Tartalmi összefoglaló A rendelet módosításának előzménye, hogy a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében a Nemzeti Szakképzési Intézet 2004-2006. között új moduláris szerkezetű Országos Képzési Jegyzéket dolgozott ki. Ennek értelmében a kormányrendeleti szinten szabályozott vizsgaszabályzat 19 szakmai alapozó vizsgatárgyának módosítása után a következő lépés az említett vizsgatárgyak részletes követelményeinek átdolgozása volt. Emellett a tavaly módosításra került nemzetiségi vizsgatárgyak részletes követelményeinek nemzetiségi nyelvű változata is beépítésre kerül a kormányrendeletbe. A feladatot a nemzetiségi vizsgatárgyak gondozói, az OFI munkatársai végezték el. Jelen előterjesztés egyes vizsgatárgyak esetében apróbb pontosítások módosítására is javaslatot tesz. Várható szakmai, társadalmi hatások A pontosító javaslatok a vizsgaszervezést teszik egyszerűbbé, egyértelműbbé, amelyeknek várhatóan pozitív fogadtatása lesz. Pénzügyi kihatások A javaslatban foglaltaknak általános értelemben nincs többlet költségvetési kihatása. Az NSZFI számára költséget jelent majd az átdolgozott szakmai alapozó vizsgatárgyak esetében az új érettségi vizsgafeladatok kidolgozása, az Oktatási Hivatal számára pedig a változások megvalósítása jelenthet némi többletkiadást. A felmerülő többletköltségek forrása a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló 2008. évi CII. törvény Oktatási és Kulturális Minisztérium XX. fejezet, 11. cím, 4. alcím, 18. jogcímcsoport az érettségi vizsga lebonyolítása fejezeti kezelésű előirányzaton áll rendelkezésre. A kormányprogramhoz való viszony Az előterjesztés megfelel a Kormányprogram „Reform az oktatásban” fejezetében megfogalmazott céloknak, a versenyképes, minőségi, átlátható és elszámoltatható közoktatás megteremtésének irányába hat. A társadalmi partnerekkel történő egyeztetés menetrendje Az államigazgatási egyeztetés keretében kerül sor a következő szervezetekkel történő egyeztetésre: Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet, Magyar Alapítványi, Egyesületi és Magánoktatási Intézmények Egyesülete, Magyar Pedagógiai Társaság, Osztályfőnökök Szakmai Egyesülete, Általános Művelődési Központok Egyesület, Szülők Egyesület a Gyermekekért, Művészeti Szakközépiskolák Szövetsége, Független Pedagógus Fórum, ESHA Hungary, Magyar Tehetséggondozó Társaság, Gimnáziumok Országos Szövetsége, Magyar Szakképzési Társaság, Nagycsaládosok Országos Egyesülete, Országos Szülői Szervezetek Egyeztető Fóruma, Szülők Egyesülete a Gyermekekért, Magyarországi Szülők Országos Egyesülete, Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet, Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet, Magyarországi Református Egyház Oktatási Iroda, Magyarországi Evangélikus Egyház Oktatási és Iskolai Osztály, MAZSIHISZ Oktatási Osztály, Hit Gyülekezete, Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség. Európai Uniós vonatkozások Készítette: Brassói Sándor főov-h. Marosán Enikő ref.

Látta: Dr. Szüdi János közokt. szakát.

Jóváhagyta: Dr. Hiller István miniszter


A tervezett szabályozás nem tartozik a műszaki tartalmú jogszabálytervezeteknek az Európai Bizottsággal és az Európai Unió tagállamaival való egyeztetésről szóló 94/2004. (IV. 27.) Korm. rendelet, illetőleg a kereskedelem, illetve az áruk szabad áramlása akadályaival kapcsolatos egyes értesítési és bejelentési eljárások végrehajtásáról szóló 44/2004. (III. 16.) Korm. rendelet hatálya alá. A vonatkozó Európai Uniós joganyaggal kapcsolatos harmonizációs kötelezettség nincs.





Melléklet 2394/2009. előterjesztéshez Az oktatási és kulturális miniszter …./2009. (... …) OKM rendelete az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet módosításáról A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 94. §-a (1) bekezdésének h) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az oktatási és kulturális miniszter feladat- és hatásköréről szóló 167/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontja szerinti feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. § Az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet (a továbbiakban R.) mellékletének BIOLÓGIA II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím EMELT SZINTŰ VIZSGA alcímet követő táblázat helyébe a következő rendelkezés lép: „Írásbeli vizsga 240 perc Egy 8-10 feladatot Egy választható esszé- vagy tartalmazó feladatsor problémafeladat 80 pont 20 pont

Szóbeli vizsga 20 perc Egy A és egy B feladat előadása 50 pont”

2. § Az R. mellékletének DRÁMA II. A VIZSGA LEÍRÁSA címet követő szöveg helyébe e rendelet 1. számú melléklete lép. 3. § Az R. mellékletének ÉNEK-ZENE címet követő szöveg helyébe e rendelet 2. számú melléklete lép. 4. § Az R. mellékletének FÖLDRAJZ (FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK) II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím „Nyilvánosságra hozandó anyag nincs, a szóbeli tételek témakörei mindkét szinten lentebb olvashatók” szöveg helyébe a következő rendelkezés lép:





„Nyilvánosságra hozandók

Anyag Mikor?

Középszint Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga NINCS NINCS NINCS

NINCS

Emelt szint Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga NINCS témakörök Jogszabály NINCS szerint”

5. § (1) Az R. mellékletének INFORMATIKA II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA alcím Általános szabályok pont A gyakorlati feladatlap tartalmi jellemzői alpontot követő táblázat helyébe a következő rendelkezés lép: „Témakör

Idő

Szövegszerkesztés

60 perc

Prezentáció, grafika, weblapkészítés

40 perc

Táblázatkezelés

50 perc

Adatbázis-kezelés

30 perc”

(2) Az R. mellékletének INFORMATIKA II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA alcím Általános szabályok pont A gyakorlati feladatlap értékelése alpontot követő táblázat helyébe a következő rendelkezés lép:

„Témakör

Pontszám

Szövegszerkesztés

40 pont

Prezentáció, grafika, weblapkészítés

30 pont

Táblázatkezelés

30 pont

Adatbázis-kezelés

20 pont” 6. §

(1) Az R. mellékletének FIZIKA cím FIZIKA KOMPETENCIÁK alcímét követő szöveg helyébe a következő rendelkezés lép: „A vizsgázónak a követelményrendszerben és a vizsgaleírásban meghatározott módon az alábbi kompetenciák meglétét kell bizonyítania: - ismeretei összekapcsolása a mindennapokban tapasztalt jelenségekkel, a technikai eszközök működésével; - az alapvető természettudományos megismerési módszerek ismerete, alkalmazása; - alapmennyiségek mérése; - egyszerű számítások elvégzése; - egyszerűen lefolytatható fizikai kísérletek elvégzése, a kísérleti tapasztalatok kiértékelése; - grafikonok, ábrák értékelése, elemzése; - mértékegységek, mértékrendszerek használata; - a tanult szakkifejezések szabatos használata szóban és írásban; Készítette: Brassói Sándor főov-h. Marosán Enikő ref.




- a napjainkban felmerülő, fizikai ismereteket is igénylő problémák lényegének megértése, a természet- és környezetvédelemmel kapcsolatos problémák felismerése; - időbeli tájékozódás a fizikatörténet legfontosabb eseményeiben. Az emelt szintű fizika érettségi vizsgán ezen túlmenően az alábbi kompetenciák szükségesek: - az ismeretanyag belső összefüggéseinek, az egyes témakörök közötti kapcsolatok áttekintése, felismerése; - problémák megoldásában - a megfelelő matematikai eszközöket is felhasználva - az ismeretek alkalmazása; - a fizika tanult vizsgálati és következtetési módszereinek alkalmazása; - a tanultak alapján lefolytatható fizikai mérés megtervezése; - az alapvető fontosságú tények és az ezekből következő alaptörvények, összefüggések szabatos kifejtése, magyarázata szóban és írásban; - a mindennapi életet befolyásoló fizikai természetű jelenségek értelmezése; - több témakör ismeretanyagának logikai összekapcsolását igénylő, összetett fizikai feladatok, problémák megoldása; - időbeli tájékozódás a legfontosabb fizikatörténeti és kultúrtörténeti vonatkozásokban; - a környezetvédelemmel és természetvédelemmel összefüggő problémák megértése és elemzése.” (2) Az R. mellékletének FIZIKA II. A VIZSGA LEÍRÁSA címet követő szöveg helyébe e rendelet 3. számú melléklete lép. 7. § Az R. mellékletének LATIN NYELV címet követő szöveg helyébe e rendelet 4. számú melléklete lép. 8. § Az R. mellékletének NÉMET NYELV cím nyolcadik mondatát követő táblázat helyébe a következő rendelkezés lép: „Európa Tanács C2 Mesterszint C1 Haladó szint B2 Középszint B1 Küszöbszint A2 Alapszint A1 Minimumszint”

Érettségi vizsga

Emelt szint Középszint

9. § Az R mellékletének OROSZ NYELV I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK címét követő szöveg helyébe e rendelet 5. számú melléklete lép. 10. § (1) Az R. mellékletének SPANYOL NYELV cím nyolcadik mondatát követő táblázat helyébe a következő rendelkezés lép: Készítette: Brassói Sándor főov-h. Marosán Enikő ref.




„Európa Tanács C2 Mesterszint C1 Haladó szint B2 Középszint B1 Küszöbszint A2 Alapszint A1 Minimumszint”

Érettségi vizsga

Emelt szint Középszint

(2) Az R. mellékletének SPANYOL NYELV I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGIVIZSGAKÖVETELMÉNYEK cím C) KOMMUNIKÁCIÓS HELYZETEK ÉS SZÁNDÉKOK alcím 2. A kommunikációs szándékok listája pont helyébe a következő rendelkezés lép: „A táblázat azon kommunikációs szándékokat tartalmazza, amelyek nyelvi megvalósítása a középszintű vizsgán elvárható. A lista a Kerettantervben felsorolt kommunikációs szándékokra épül. Az egyes kommunikációs szándékokhoz a teljesség igénye nélkül gyűjtöttük a példákat. A két szint között mennyiségi és minőségi különbség van. Emelt szinten a vizsgázónak a középszint követelményeihez képest több kommunikációs szándékot kell nyelvileg megvalósítania, valamint árnyaltabban és igényesebben kell kifejeznie magát. Például a köszönet lehetséges kifejezése középszinten: Gracias. / Muchas gracias; emelt szinten: Le agradezco que.... / Te lo agradezco. Le estoy muy agradecido. / Gracias por todo. Az utolsó csoportban található kommunikációs stratégiák felsorolása nem teljes, csak ajánlásnak tekinthető. 1. A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok Kommunikációs szándékok Megszólítás és arra reagálás Köszönés, elköszönés és arra reagálás Bemutatkozás, bemutatás és ezekre reagálás Telefonbeszélgetésnél megszólítás, bemutatkozás, más személy kérése, elköszönés és ezekre reagálás Magán- és félhivatalos levélben megszólítás, elbúcsúzás Szóbeli üdvözletküldés Érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás Készítette: Brassói Sándor főov-h. Marosán Enikő ref.

Példa Señor/Señora/Señorita, por favor. Perdone,… Don..., Doña... Mira/mire,… ¡Oye/oiga! Perdona/perdone por molestarte/molestarle... Hola. Buenos días. Adiós. Hasta luego. Hasta pronto. Hasta la próxima. Que lo pases/pase bien. ¡Cuídate/cuídese! Saludos a ... de mi parte. ¡Sueña con los angelitos! Permítame/permíteme presentarle/presentarte.... Te presento/Le presento a … Éste es... Tengo el gusto de presentarle... Tenía ganas de conocerle... ¿Dígame? ¡Oiga! Aquí habla... Soy... Póngame ... Hasta la otra. Hasta luego. Querido...:, Estimado...:, Muy señor mío…: Un abrazo. Hasta pronto. Besos. Le saluda atentamente. Saludos a ... de mi parte. Recuerdos para... ¿Qué tal? ¿Cómo estás? - Muy bien, gracias. Nada particular. ¿Qué tal estás? - Bien. Regular. ¿Qué te pasa? - Nada importante. Látta: Dr. Szüdi János közokt. szakát.



¿Cómo te encuentras? ¡Estupendo!/ Fatal. Voy tirando. Köszönet és arra reagálás Gracias. Muchas gracias. Le agradezco que… Te lo agradezco. Le estoy muy agradecido. Gracias por todo. – De nada. Nada, nada. No tiene importancia. No hay de qué. Bocsánatkérés és arra reagálás Perdona/perdone… – No hay de que. Nada. Gratuláció, jókívánságok és ¡Felicidades! Mis mejores deseos. ¡Que lo pases bien! azokra reagálás ¡Enhorabuena! ¡Que te vaya bien! Que todo salga bien.¡Que aproveche! Buen provecho. - Gracias. Eres / es muy amable. 2. Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok Kommunikációs szándékok Hála Sajnálkozás, csalódottság Öröm Elégedettség, elégedetlenség Csodálkozás Remény Félelem, aggodalom Bánat, elkeseredés Bosszúság Együttérzés

Példa Te/Le estoy agradecido. ¡Qué lástima que...! ¡Qué pena! Lo siento. Lamento mucho que, ... Le acompaño en su dolor. Le doy mi más sentido pésame. ¡Qué alegría! ¡Qué bien! ¡Estoy contento! Me agrada que... Estoy contento /descontento,… Me complace… ¡Qué sorpresa! ¡Qué raro! ¡Qué extraño! ¡Hombre! ¿Tú por aquí? Espero que,… ¡Ojalá! Me temo que... Tengo miedo de que… Estoy preocupado. Esto me preocupa. No estoy tranquilo. ¡Qué lástima! Lo siento mucho. Es una pena que... ¡Qué mala suerte! ¡Caramba! Me da rabia que... Lo siento mucho. Gracias.

3. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok Kommunikációs szándékok

Példa

Véleménykérés és arra reagálás, véleménynyilvánítás

¿Qué piensas? ¿Qué te/le parece? ¿Qué opinas/opina? ¿Qué piensas/piensa usted? ¿Es conveniente? ¿Vale la pena? ¿Y según tu/su parecer? ¿Me aconsejas/aconseja+inf? - Bien/mal. En mi opinión... Desde mi punto de vista ... Yo pienso... De esta perspectiva... Me parece que... Vale. De acuerdo. Érdeklődés, érdektelenség ¡Qué interesante! Es estupendo. ¡Qué emoción! ¡Fantástico! ¡Qué aburrido! Es muy aburrido. ¡Qué rollo! No lo encuentro nada interesante. ¡Es insoportable! Tetszés, nem tetszés ¿Te gusta?/¿Le gusta? - Me gusta. ¿Qué te/le parece? ¿Te/le cae bien...? ¿No te/le parece maravilloso? - Me gusta. Está bien. Muy bien. Bravo. Estupendo. Fantástico. Me encanta. Me cae bien/mal. No lo aguanto. No lo soporto. Me hace ilusión. No me gusta (nada). Eres un loco. ¡Ni hablar! ....no es para mí. Valaki igazának elismerése, el (No) tienes/tiene razón. (No) es así. Estás/está equivocado. nem ismerése Egyetértés, egyet nem értés Sí. No. De acuerdo. Vale. Sí, pero. Está bien. (No) tienes razón. Estás equivocado. ¡Ni hablar! Me sabe mal, pero... ¡Cómo no! ¡No faltaría más! ¿Por qué no? Készítette: Brassói Sándor főov-h. Marosán Enikő ref.




Kommunikációs szándékok Helyeslés, rosszallás Ellenvetés, ellenvetés visszautasítása Elismerés kifejezése és arra reagálás Közömbösség Ígéret Akarat, szándék, terv Kívánság, óhaj Képesség, lehetőség, szükségesség, kötelezettség Bizonyosság, bizonytalanság Preferencia, érdeklődési kör kifejezése, illetve érdeklődés ezek iránt Kritika, szemrehányás

Példa Me gusta mucho. Estupendo. Qué bien. Es la mejor noticia que he oído en mucho tiempo. No me encanta. Me resulta antipático. ¡Qué poco me gusta! ¡No! ¡De ninguna manera! No lo quiero. ¡Que no! De eso, nada. –¡No seas así! Piénsalo. Está bien. Perfecto. Tienes razón. Genial. Correcto. Muy bien.- Gracias. Es nada de particular. Es muy fácil. No me atrae. No me interesa. Ya estoy cansado de... Prometo que.. Te/Se lo prometo.. Trato de... Intentamos... ¡Prometido! Quiero... Quisiera... Querría ... Deseo... Tengo el deseo de...Voy a ... Deseo... Me gustaría... Espero... (No) puedo. (No) es posible. Es necesario. Hay que. Sí, seguro que... (No) estoy seguro de que... Tengo previsto,... Yo iría a ... Estoy obligado... Me veo obligado... Sí, seguro que... (No) estoy seguro de que... Tengo previsto, yo iría a ... No lo sé. Quizás. Acaso... Tal vez... ¿Qué prefieres? ¿Cuáles son tus aficiones? ¿Te divierte...? ¿Te gusta..? ¿No te resulta agradable...? ¿No te parece maravilloso? - Me gusta... Me encanta... Soy aficionado a... Me atrae... Adoro... Disfruto mucho con... Fatal. No está bien. ¡Qué disgusto! No me gusta. ¡Qué lata! ¡Qué mal!

4. Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok Kommunikációs szándékok Dolgok, személyek megnevezése Dolgok, események leírása Információkérés

Igenlő vagy nemleges válasz Válaszadás elutasítása Tudás, nem tudás Bizonyosság, bizonytalanság

Ismerés, nem ismerés Feltételezés Készítette: Brassói Sándor főov-h. Marosán Enikő ref.

Példa ¿Qué es...? Es... Esto es... Es un... Son unos... Es un... Era un... Ocurre... Pasa... Sucede... Tiene lugar... Perdone. ¿Sabe usted...? ¿Tienes alguna idea de...? Por favor, necesito información sobre... ¿Qué sabes de...? ¿Me dices...? ¿Podría decirme, por favor? ¿Es que...? - Mire usted... Como lo sé... Sí. Sí, ya lo sé. No lo sé. Lo siento, pero no lo sé. ¡Ni idea! Sí. Sí, ya lo sé. No lo sé. Lo siento, pero no lo sé. ¡Ni idea! No quiero. ¡Vete! ¡Márchate! ¡Largo! Sí, sí, ya lo sé. Sí, he oído hablar de eso. Algo de eso he oído. Ésa es la información que tengo. - No lo sé. ¡Y yo qué sé! ¡Ojalá lo supiera! Sí, claro. Por supuesto. Desde luego. Seguro. No tengo ninguna duda. ¡Te lo juro! - No lo sé. ¡Qué sé yo! No sé si... ¡Quién sabe! No sé decirte. No estoy convencido. Quizás. A lo mejor... Posiblemente. (No) lo sé. (No) lo conozco. (No) estoy (bien) informado. Supongo... Yo pienso... Acaso... Tal vez... Quizás... Es Látta: Dr. Szüdi János közokt. szakát.



Emlékezés, nem emlékezés

Indoklás (ok, cél)

posible que... ¿(No) recuerdas...? ¿Te acuerdas..., verdad? Seguramente recordarás... ¿Has olvidado que...? - Me acuerdo de... Recuerdo... ¡Ya me acuerdo! Nunca (jamás) lo olvidaré. ¡Claro que me acuerdo! Si no me equivoco... A causa de ... es porque... siendo que... A fin de que... para...

5. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok Kommunikációs szándékok

Példa

Kérés, kívánság

Te pido... Por favor... Me puede... Me podría... ¿Puedes..? ¿Me haría el favor de...? Si fuera tan amable, le agradecería... Felszólítás, tiltás, parancs Imperativo, Futuro, Infinitivo, No+ subjuntivo, Te mando... Le ordeno... Usted debe... Tienes que... Javaslat és arra reagálás Tengo una idea... Deberías... ¿Te parece que...? ¿No te importaría...? ¿No se te ha ocurrido...? Quiero hacer una sugerencia... - Muy bien,... ¿Por qué no? Rendelés Tráigame... Deme... Me gustaría... Podría... Quisiera ... Meghívás és arra reagálás ¿Vienes? ¿Vamos a ...? ¿Quieres venir? ¿Qué te parecería si...? - Sí, gracias. ¡Con mucho gusto! Vale, de acuerdo. Me gusta mucho la idea. ¡Qué bien! Claro. Kínálás és arra reagálás ¿Te apetece? ¿Quieres? Toma... ¿ No quiere? Me gustaría ofrecerte... Te invito para... - Sí. Gracias. ¡Claro que acepto! Encantado. Me encanta. Reklamálás Protesto... Me quejo de... Quiero quejarme. ¡Qué barbaridad! No puede ser. ¡Aquí no se puede..! ¡Por favor! ¡Esto es el colmo! Esto es intolerable... Ya estoy harto de ... Oiga, ¿cómo es que..? Parece mentira que... Quisiera expresar mi descontento por... Tanácskérés, tanácsadás ¿Qué harías tú? ¿Qué me aconsejas? Quiero pedirte un consejo. ¿Tú crees que...? - Te aconsejo. Te lo aconsejo. Pienso que... Creo que... Opino... Debes... Figyelmeztetés ¡Cuidado! Te lo advierto. ¡Ten cuidado! ¡Ojo! ¡Atención! Engedély kérése, megadása, ¿Puedo? ¿Se puede? Con permiso. Perdón. Permítame. Por megtagadása favor, ¿...? ¿Podría...? ¿Le molesta...? ¿Me dejas...? - Sí. Sí, sí. Sí, naturalmente. Sí, pase, pase. Vale. De acuerdo. Claro que puede. Adelante. ¡Por favor! No, no me molesta. No, no me importa. Segítségkérés és arra reagálás ¿Me ayudas? ¿Puedes ayudarme? Necesito ayuda. ¡Ayúdame! ¡Socorro! ¿Puedo contar contigo..? ¿Puedes echarme una mano? - ¿Qué ayudo? Yo lo haré. ¡Déjeme hacerlo, por favor! ¿En qué puedo ayudarte? - Ya voy. Estoy a su disposición. Segítség felajánlása és arra ¿Te ayudo? ¿Puedo ayudarte? ¿Puedo hacer algo por usted? reagálás Sí, gracias. ¡Naturalmente! ¡Qué bien! ¡Qué amable! ¡Sí, ayúdame! Sí, gracias por su amabilidad. Sí, se lo agradezco. 6. Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok (kommunikációs stratégiák)





Kommunikációs szándékok

Példa

Visszakérdezés, ismétléskérés Perdón, ¿Puede repetir? Repítalo, por favor. ¿Me lo repite, por favor? ¿Cómo dice? ¿Qué dice? ¿Eh? ¿Qué, cómo? ¿Cómo, cómo? ¿Podría decirlo de nuevo, por favor? ¿Le importaría repetirlo una vez más, por favor? ¡Otra vez, por favor! ¿Qué ha dicho? No he oído bien. ¿De verdad? ¿Qué dices? ¿Has dicho esto? Nem értés No comprendo. No escucho bien. No lo he entendido. ¿Qué quiere decir...? Betűzés kérése, betűzés ¿Cómo se escribe? ¿Puede deletrear? Felkérés lassabb, hangosabb ¿Podría hablar más despacio, por favor? ¡Más despacio, por beszédre favor! Hable un poco más fuerte, por favor. Habla más alto. Beszélési szándék jelzése En cuanto a mí... Yo, por ejemplo... Quisiera decir que... Oye... Escucha... Mira... Yo añadiría... Pido la palabra... Téma bevezetése Ahora que lo pienso... Oye... Vamos a lo que importa... Témaváltás ¡Ah! Otra cosa... ¿Por qué no cambiamos de tema? ¿No sabes hablar de otra cosa? Según yo... Perdone que le interrumpa, pero... Oye, ¿no te importaría que habláramos de otro tema? Félbeszakítás Perdón. Oye,... ¡Basta ya! ¡No sigas! Cállate. No quiero oírte más. Cambia de tema. Megerősítés, igazolás Sí, sí. Claro que sí. Esto es. Es así. Has comprendido bien. Es evidente. Es cierto. ¡Sí, hombre, sí! ¡Por supuesto! Körülírás Es que... Es un... No sé ¿si me explico? Es decir... O sea... Mejor dicho. O, total, lo que es lo mismo. Como acabo de decir… Példa megnevezése Por ejemplo... Como ejemplo... o sea... es como decir que... Beszélgetés lezárása En fin,... ¡Eso es todo! Para terminar,... Para acabar,...Y ya está. En conclusión,... Bueno, pues no hay más. En resumidas cuentas,... 11. § Az R. mellékletének TÁRSADALOMISMERET II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA alcím SZÓBELI VIZSGA pont A szóbeli vizsga értékelése alpontot követő szöveg helyébe a következő rendelkezés lép: „A középszintű szóbeli érettségi vizsgán szerezhető 70 pont, a tételkifejtésre adható 50 pont és a projektvédésből szerzett 20 pontból áll össze. A kihúzott tétel értékelése A tételsor összeállításakor rögzíteni kell a tételek kifejtésének elvárt összetevőit a megadott szempontok szerint, és az ezekre adható, az 50 pont felosztásával kialakított maximális részpontszámokat, amely alapján a feleletet értékelni kell. A tételkifejtés értékelésének szempontjai Tartalom: 45 pont Előadásmód: 5 pont A tartalom (45 pont) értékelésének szempontjai: - a vizsgázó mennyire rendelkezik a tételkifejtéséhez szükséges elméleti tudással, - a vizsgázó mennyire képes konkrét esetek, dokumentumok, források értelmezése során alkalmazni az elsajátított ismereteket, fogalmi összefüggéseket és érvelési módokat, képes felismerni az esetlegesen jelenlevő erkölcsi dilemmákat, morális inditékokat Készítette: Brassói Sándor főov-h. Marosán Enikő ref.




- a vizsgázó milyen mértékben rendelkezik a tételkifejtéséhez szükséges szakszókinccsel, logikus érveléssel, - képes-e érvelni saját helyzetértékelése és értékválasztásai mellett. Az előadásmód (5 pont) értékelésének szempontjai: - rendszerező és lényegkiemelő képesség, - meggyőző érvelés, - nyelvhelyesség. A projektvédés értékelésének szempontjai A projektmunka megvédésének értékelése - bár a szóbeli érettségi vizsga keretében történik az írásbeli (projekt) vizsga lezárásának tekintendő. A projektmunka védésének értékelésekor az alábbi szempontokat kell figyelembe venni és a 20 pont felosztásával kialakított részpontszámokat, ez alapján kell felosztani: - a vizsga tartalmának és az egyéni munka konkrétumainak bemutatása 6 pont - a projektkészítés során szerzett egyéni tapasztalatok ismertetése 4 pont - szaknyelv, szakmai ismeretek alkalmazása 4 pont - a vizsgabizottság által feltett kérdések megválaszolása, tématartás, lényegkiemelés 4 pont - a felelet felépítettsége, nyelvhelyesség 2 pont” 12. § Az R mellékletének TESTNEVELÉS címét követő szöveg helyébe e rendelet 6. számú melléklete lép. 13. § (1) Az R. mellékletének ÉLŐ IDEGEN NYELV NYELV II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA alcím Írásbeli vizsga pont Az írásbeli feladatlap értékelése alpontot követő szöveg helyébe a következő rendelkezés lép: „A feladatsorok elbírálása központilag kidolgozott javítási-értékelési útmutató alapján történik. Az Olvasott szöveg értése, a Hallott szöveg értése és a Nyelvhelyesség részek Javításiértékelési útmutatói tartalmazzák a lehetséges elfogadható válaszokat. Az Íráskészség értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák alapján történik. Az egyes részekben szerzett pontok vizsgaponttá való átalakítása központi Javításiértékelési útmutató alapján történik. Az írásbeli vizsgarész egyes részeinek értékelése egymástól független. Az írásbeli vizsgarész minden részében csak a célzottan mért készséget értékelik.” (2) Az R. mellékletének ÉLŐ IDEGEN NYELV NYELV II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA alcím Szóbeli vizsga pont A tételsor jellemzői alpontot követő szöveg helyébe a következő rendelkezés lép: „A tételben előforduló helyzetek és szerepek a Kommunikációs helyzetek és szándékok, valamint a Témakörök című listákra épülnek. A feladatok tematikusan megfelelnek ezen korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének, és teljesítésükhöz nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre. A feladatmeghatározás egyértelműen megadja a szituációt és a vizsgázó szerepének leírását. A szóbeli vizsgán az aktív szerepet a vizsgázó játssza. A vizsgán az alábbi feladattípusok fordulhatnak elő: Készítette: Brassói Sándor főov-h. Marosán Enikő ref.




- társalgás, - szerepjáték, - önálló témakifejtés verbális vagy vizuális segédanyagok alapján. A vizsga két vagy három feladatból áll. A vizsga egy rövid bevezető társalgással kezdődik, amelynek célja az, hogy a vizsgázó ráhangolódjon az idegen nyelv használatára. Az itt elhangzottakat nem értékelik.” (3) Az R. mellékletének ÉLŐ IDEGEN NYELV NYELV II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím EMELT SZINTŰ VIZSGA alcím Szóbeli vizsga pont A tételsor jellemzői alpontot követő szöveg helyébe a következő rendelkezés lép: „A szóbeli vizsgán előforduló helyzetek és szerepek a Kommunikációs helyzetek és szándékok, valamint a Témakörök című listákra épülnek. A feladatok tematikusan megfelelnek ezen korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének, és teljesítésükhöz nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre. A feladatmeghatározás egyértelműen meghatározza a szituációt és a vizsgázó szerepének leírását. A szóbeli vizsgán az aktív szerepet a vizsgázó játssza. A vizsgán az alábbi feladattípusok fordulhatnak elő: - társalgás, - vita (véleménykülönbség megjelenítése és áthidalása), - önálló témakifejtés verbális és/vagy vizuális segédanyagok alapján. A vizsga két vagy három feladatból áll. A vizsgarész egy rövid bevezető társalgással kezdődik, amelynek célja az, hogy a vizsgázó ráhangolódjon az idegen nyelv használatára. Az itt elhangzottakat nem értékelik.” 14. § (1) Az R. mellékletének EMBER- ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA alcím SZÓBELI VIZSGA pont A szóbeli vizsga értékelése alpontot követő szöveg helyébe a következő rendelkezés lép: „A középszintű szóbeli érettségi vizsgán szerezhető 70 pont, a tételkifejtésre adható 50 pontból és a projektvédésből szerzett 20 pontból áll össze. A kihúzott tétel értékelése A tételsor összeállításakor rögzíteni kell a tételek kifejtésének elvárt összetevőit a megadott szempontok szerint, és az ezekre adható, az 50 pont felosztásával kialakított maximális részpontszámokat, amely alapján a feleletet értékelni kell. A tételkifejtés értékelésének szempontjai Tartalom: 45 pont Előadásmód: 5 pont A tartalom (45 pont) értékelésének szempontjai: - a vizsgázó mennyire rendelkezik a tételkifejtéséhez szükséges elméleti tudással, - a vizsgázó mennyire képes konkrét esetek, dokumentumok, források értelmezése során alkalmazni az elsajátított ismereteket, fogalmi összefüggéseket és érvelési módokat, képes felismerni az esetlegesen jelenlevő erkölcsi dilemmákat, morális inditékokat - a vizsgázó milyen mértékben rendelkezik a tételkifejtéséhez szükséges szakszókinccsel, logikus érveléssel, Készítette: Brassói Sándor főov-h. Marosán Enikő ref.




- képes-e érvelni saját helyzetértékelése és értékválasztásai mellett. Az előadásmód (5 pont) értékelésének szempontjai: - rendszerező és lényegkiemelő képesség, - meggyőző érvelés, - nyelvhelyesség. A projektvédés értékelésének szempontjai A projektmunka megvédésének értékelése - bár a szóbeli érettségi vizsga keretében történik az írásbeli (projekt) vizsga lezárásának tekintendő. A projektmunka védésének értékelésekor az alábbi szempontokat kell figyelembe venni és a 20 pont felosztásával kialakított részpontszámokat, ez alapján kell felosztani: - a vizsga tartalmának és az egyéni munka konkrétumainak bemutatása - a projektkészítés során szerzett egyéni tapasztalatok ismertetése - szaknyelv, szakmai ismeretek alkalmazása - a vizsgabizottság által feltett kérdések megválaszolása, tématartás, lényegkiemelés - a felelet felépítettsége, nyelvhelyesség

6 pont 4 pont 4 pont 4 pont 2 pont”

(2) Az R. mellékletének EMBER- ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA alcím ÍRÁSBELI VIZSGA (PROJEKT) pont A projektmunka értékelése alpontot követő szöveg helyébe a következő rendelkezés lép: „Az elkészült projektmunka értékelése központilag készült javítási-értékelési útmutató alapján, az alábbiak figyelembevételével történik. A vizsga értékelésének fontos szempontja, hogy a javító tanárnak (szaktanárnak) bírálnia kell egyrészt a projektkészítés folyamatát (30 pont), másrészt pedig az elkészült projekt tartalmát (50 pont) is. A tanulói jogviszonnyal nem rendelkező vizsgázók esetében az elkészült projektmunkát a központilag kijelölt javító tanár értékeli. Az elkészítés folyamatáért járó 30 pont megítélése a konzulens szöveges értékelése és a munkanapló figyelembevételével történik. A projektkészítés folyamatának (30 pont) értékelési szempontjai: - A vizsgázó önálló részvétele a projektkészítésben 2 pont — önálló témafeldolgozás - A konzultációkon való részvétel 4 pont — konzultációkon való aktív részvétel — pontos felkészülés az elemzés, — értékelés, — összegzés elkészítéséhez - Információk kezelése, probléma-felismerés, problémamegoldás képessége, 14 pont széles körű alkalmazási ismeretek — munkanapló folyamatos vezetése — portfolió bemutatása — hipotézis vagy célkitűzés írásban való megfogalmazása, témaválasztás indoklása — munka ütemezésére vonatkozó tervezet készítése — konzultációkon megbeszélt határidők betartása — nyersváltozat, illetve részfejezet elkészítése - Nyelvi kultúra, kommunikáció, értő olvasás, szövegalkotás 10 pont — személyes élmények megfogalmazása a konzultációk alkalmával és a Készítette: Brassói Sándor főov-h. Marosán Enikő ref.




munkanaplóban — a konzulenssel és más érintett személyekkel való jó együttműködés — a szakirodalom megértése, értő feldolgozása — a munkanapló, a tervezet tartalma logikusan felépített, nem tartalmaznak súlyos nyelvtani, nyelvhelyességi vagy helyesírási hibákat Az egyes műfajcsoportokba tartozó projektmunkák tartalmáért járó 50 pont megítélése az alábbiak szerint történik: - Az írásos dolgozat tartalmi követelményének hibátlan teljesítésével maximum 50 pont adható. - A képi vagy elektronikus ismeretterjesztő információ-forráson alapuló projekt tartalmának értékelésekor a mellékelt írásos mű (10 pont) és a kész vizsgamunka (40 pont) együtt számít. - Szervezésen alapuló projekt tartalmának értékelésekor a mellékelt írásos mű (30 pont) és maga a rendezvény (20 pont) szintén együtt értékelendő. Megjegyzés: Amennyiben a javító tanár és / vagy a vizsgabizottság észreveszi, hogy az elkészült projektmunka más személy szellemi terméke, akkor a 100/1997 (VI. 13.) Korm. rendelet 23. § (2) alapján kell eljárni. A projektmunka megvédése (20 pont) a szóbeli vizsga egyik részeleme.” 15. § Az R. mellékletének EMBERISMERET ÉS ETIKA II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA alcím ÍRÁSBELI VIZSGA (PROJEKT) pont A projektmunka értékelése alpontot követő szöveg helyébe a következő rendelkezés lép: „Az elkészült projektmunka értékelése központilag készült javítási-értékelési útmutató alapján, az alábbiak figyelembevételével történik. A vizsga értékelésének fontos szempontja, hogy a javító tanárnak (szaktanárnak) bírálnia kell egyrészt a projektkészítés folyamatát (30 pont), másrészt pedig az elkészült projekt tartalmát (50 pont) is. A tanulói jogviszonnyal nem rendelkező vizsgázók esetében az elkészült projektmunkát a központilag kijelölt javító tanár értékeli. Az elkészítés folyamatáért járó 30 pont megítélése a konzulens szöveges értékelése és a munkanapló figyelembevételével történik. A projektkészítés folyamatának (30 pont) értékelési szempontjai: - A vizsgázó önálló részvétele a projektkészítésben — önálló témafeldolgozás - A konzultációkon való részvétel — konzultációkon való aktív részvétel — pontos felkészülés az elemzés, — értékelés, — összegzés elkészítéséhez - Információk kezelése, probléma-felismerés, problémamegoldás képessége, széles körű alkalmazási ismeretek — munkanapló folyamatos vezetése — portfolió bemutatása — hipotézis vagy célkitűzés írásban való megfogalmazása, témaválasztás indoklása — munka ütemezésére vonatkozó tervezet készítése — konzultációkon megbeszélt határidők betartása Készítette: Brassói Sándor főov-h. Marosán Enikő ref.


2 pont 4 pont

14 pont



— nyersváltozat, illetve részfejezet elkészítése - Nyelvi kultúra, kommunikáció, értő olvasás, szövegalkotás — személyes élmények megfogalmazása a konzultációk alkalmával és a munkanaplóban — a konzulenssel és más érintett személyekkel való jó együttműködés — a szakirodalom megértése, értő feldolgozása — a munkanapló, a tervezet tartalma logikusan felépített, nem tartalmaznak súlyos nyelvtani, nyelvhelyességi vagy helyesírási hibákat

10 pont

Az egyes műfajcsoportokba tartozó projektmunkák tartalmáért járó 50 pont megítélése az alábbiak szerint történik: - Az írásos dolgozat tartalmi követelményének hibátlan teljesítésével maximum 50 pont adható. - A képi vagy elektronikus ismeretterjesztő információ-forráson alapuló projekt tartalmának értékelésekor a mellékelt írásos mű (10 pont) és a kész vizsgamunka (40 pont) együtt számít. - Szervezésen alapuló projekt tartalmának értékelésekor a mellékelt írásos mű (30 pont) és maga a rendezvény (20 pont) szintén együtt értékelendő. Megjegyzés: Amennyiben a javító tanár és / vagy a vizsgabizottság észreveszi, hogy az elkészült projektmunka más személy szellemi terméke, akkor a 100/1997 (VI. 13.) Korm. rendelet 23 § (2) alapján kell eljárni. A projektmunka megvédése (20 pont) a szóbeli vizsga egyik részeleme.” 16. § Az R. mellékletének TERMÉSZETTUDOMÁNY II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA alcím Szóbeli vizsga pont Általános szabályok alpontot követő szöveg helyébe a következő rendelkezés lép: „A középszintű szóbeli vizsga a vizsgázó választása szerint vagy egy tételkifejtésből vagy egy projektmunka bemutatásából áll. (Projektmunkát csak akkor választhat a vizsgázó, ha az adott vizsgaidőszakban valamely oktatási intézménnyel tanulói jogviszonyban áll.) A középszintű szóbeli vizsga tételsorának összeállításáról a vizsgabizottságot működtető intézmény gondoskodik. Vizsgázónként szükséges segédeszközök: függvénytáblázat, középiskolai földrajzi atlasz és szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép. A vizsgázó vázlatot készíthet, és azt használhatja (amennyiben a feladat ezt megköveteli, a vázlat készítése szükséges is). A vizsgáztatónak lehetővé kell tennie, hogy a vizsgázó gondolatmenetét önállóan fejtse ki, majd - amennyiben a feladat ez - álláspontját is megfogalmazza és megvédje. Amennyiben a vizsgázó projektmunkát készít, a projekt témája lehetőség szerint olyan legyen, hogy az legalább két természettudományos tárgy ismereteit és készségeit / kompetenciáit érintse. Például a „Kerti fáink virágzása” című munka biológiai és meteorológiai, a „Dunai árvíz pusztítása” című földrajzi és fizikai, a „Műtrágyák hatása” pedig kémiai és biológiai műveltségi köröket kapcsol össze. A vizsgázó a projektmunkát egy konzulens szaktanár irányításával végezze. A projekt témáját a vizsgázó szabadon választhatja meg. A konzulens szaktanárnak el kell utasítania a témaválasztást, amennyiben az megítélése szerint balesetveszélyes, egészségkárosító, környezetszennyező, törvénysértő vagy az iskolai munkát akadályozza.





A projektmunkának feltétlenül tartalmaznia kell valamely saját (a vizsgázó által elvégzett) megfigyelést vagy kísérletet, amely a konzulens szaktanár által ellenőrzött és a vizsgázó által munkanaplóban rögzített. A konzulens szaktanárral legalább kétszer - a téma megbeszélésekor és a munka során legalább egyszer - konzultáljon a projektmunka készítője. Az elkészült projektmunkát legkésőbb az írásbeli vizsgaidőszak kezdetéig kell beadni a vizsgabizottságot működtető intézménynek. Ha a vizsgázó projektmunkáját nem adja be határidőre, akkor a középszintű szóbeli vizsgán tételt húz. A beadott projektmunka írásbeli dolgozatként kezelendő. A szóbeli vizsgán a vizsgázó beszámol saját vizsgálatairól, és válaszol az azzal kapcsolatban föltett kérdésekre. Az elkészült projektmunka nem helyettesíti, hanem kiegészíti és segíti a párbeszédet. A szóbeli vizsgára adható pontszámot - maximum 75 pontot - ezért két szempont - az írásos dolgozat és a szóbeli beszámoló - együttes figyelembevételével adjuk meg.” 17. § Az R mellékletének FRANCIA CÉLNYELVI CIVILIZÁCIÓ I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK címét követő szöveg helyébe e rendelet 7. számú melléklete lép. 18. § Az R. mellékletének EVANGÉLIKUS HITTAN II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím EMELT SZINTŰ VIZSGA alcím Szóbeli vizsga pontot követő szöveg helyébe a következő rendelkezés lép: „A szóbeli vizsgán a vizsgázó egy tétellapon két feladatot húz. Felkészülése során jegyzetet készít magának, feleletében az általa kívánt sorrendben ismerteti a két feladatra adott válaszát. A szóbeli tételsor 24 tételből áll, melyek közül legalább 6 tételt évről évre módosítani kell. Minden tétel egy A és egy B feladatot tartalmaz. A felkészüléshez segédeszközként Bibliát, bibliai atlaszt, Evangélikus Énekeskönyvet és egyháztörténeti kérdéshez történelem atlaszt használhat. Ezeket a segédeszközöket a vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja.” 19. § Az R. mellékletének KATOLIKUS HITTAN II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím EMELT SZINTŰ VIZSGA alcím Szóbeli vizsga pont A szóbeli tételsor formai jellemzői alpontot követő szöveg helyébe a következő rendelkezés lép: „A szóbeli tételsor 24 tételből áll, melyek közül legalább 6 tételt évről évre módosítani kell. Minden tétel egy A és egy B feladatot tartalmaz.” 20. § Az R. mellékletének REFORMÁTUS HITTAN II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím EMELT SZINTŰ VIZSGA alcím Szóbeli vizsga alcím Általános szabályok pontot követő szöveg helyébe a következő rendelkezés lép:





„A szóbeli tételsor 24 tételből áll, melyek közül legalább 6 tételt évről évre módosítani kell. Minden tétel egy A és egy B feladatot tartalmaz. A szóbeli vizsgán a következő segédeszközök használhatók: Biblia, bibliai atlasz, Református énekeskönyv, elemezendő források szövegei. A segédeszközök biztosítása a vizsgabizottságot működtető intézmény feladata.” 21. § Az R. mellékletének NARODOPIS II. OPIS ISPITA címet követő szöveg helyébe e rendelet 8. számú melléklete lép. 22. § Az R. mellékletének HRVATSKI JEZIK II. OPIS ISPITA címet követő szöveg helyébe e rendelet 9. számú melléklete lép. 23. § Az R. mellékletének HRVATSKI JEZIK I KNJIŽEVNOST II. OPIS MATURALNOG ISPITA címet követő szöveg helyébe e rendelet 10. számú melléklete lép. 24. § Az R. mellékletének ABITURPRÜFUNG IN LANDES- UND VOLKSKUNDE DER NATIONALEN UND ETHNISCHEN MINDERHEIT II. BESCHREIBUNG DER PRÜFUNG címet követő szöveg helyébe e rendelet 11. számú melléklete lép. 25. § Az R. mellékletének DEUTSCH ALS NATIONALITÄTENSPRACHE II. BESCHREIBUNG DER PRÜFUNG címet követő szöveg helyébe e rendelet 12. számú melléklete lép. 26. § Az R. mellékletének DEUTSCHE MINDERHEITENSPRACHE UND –LITERATUR II. BESCHREIBUNG DER PRÜFUNG címet követő szöveg helyébe e rendelet 13. számú melléklete lép. 27. § Az R. mellékletének CULTURA SI CIVILIZATIE ROMANEASCA II. DESCRIEREA EXAMENULUI címet követő szöveg helyébe e rendelet 14. számú melléklete lép. 28. § Az R. mellékletének LIMBA SI LITERATURA ROMANA II. DESCRIEREA EXAMENULUI címet követő szöveg helyébe e rendelet 15. számú melléklete lép. 29. § Készítette: Brassói Sándor főov-h. Marosán Enikő ref.




Az R melléklete a SZERB NYELV ÉS IRODALOM cím és az azt követő szöveg után e rendelet 16. számú mellékletével egészül ki. 30. § Az R. mellékletének ZO SLOVENSKEJ VZDELANOSTI II. OPIS SKÚŠKY címet követő szöveg helyébe e rendelet 17. számú melléklete lép. 31. § Az R. mellékletének PODROBNÉ POZIADAVKY MATURITNEJ SKÚSKY ZO SLOVENSKÉHO JAZYKA A LITERATÚRY II. OPIS SKÚŠKY címet követő szöveg helyébe e rendelet 18. számú melléklete lép. 32. § Az R. mellékletének PODROBNE ZAHTEVE IN OPIS MATURITETNEGA IZPITAPOZNAVANJE SLOVENSTVA II. OPIS IZPITA címet követő szöveg helyébe e rendelet 19. számú melléklete lép. 33. § Az R. mellékletének PODROBNE ZAHTEVE IN OPIS MATURITETNEGA IZPITA SLOVENSKI JEZIK II. OPIS IZPITA címet követő szöveg helyébe e rendelet 20. számú melléklete lép. 34. § Az R. mellékletének EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA címet követő szöveg helyébe e rendelet 21. számú melléklete lép. 35. § Az R. mellékletének SZOCIÁLIS ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA címet követő szöveg helyébe e rendelet 22. számú melléklete lép. 36. § Az R. mellékletének OKTATÁSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA címet követő szöveg helyébe e rendelet 23. számú melléklete lép. 37. § Az R. mellékletének GÉPÉSZETI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA címet követő szöveg helyébe e rendelet 24. számú melléklete lép. 38. § Az R. mellékletének ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA címet követő szöveg helyébe e rendelet 25. számú melléklete lép. 39. § Készítette: Brassói Sándor főov-h. Marosán Enikő ref.




Az R. mellékletének INFORMATIKAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA címet követő szöveg helyébe e rendelet 26. számú melléklete lép. 40. § Az R. mellékletének VEGYIPARI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA címet követő szöveg helyébe e rendelet 27. számú melléklete lép. 41. § Az R. mellékletének ÉPÍTÉSZETI ÉS ÉPÍTÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA címet követő szöveg helyébe e rendelet 28. számú melléklete lép. 42. § Az R. mellékletének KÖNNYŰIPARI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA címet követő szöveg helyébe e rendelet 29. számú melléklete lép. 43. § Az R. mellékletének FAIPARI ALAPISMERET ÉRETTSÉGI VIZSGA címet követő szöveg helyébe e rendelet 30. számú melléklete lép. 44. § Az R. mellékletének NYOMDAIPARI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA címet követő szöveg helyébe e rendelet 31. számú melléklete lép. 45. § Az R. mellékletének KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA címet követő szöveg helyébe e rendelet 32. számú melléklete lép. 46. § Az R. mellékletének KÖRNYEZETVÉDELMI-VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA címet követő szöveg helyébe e rendelet 33. számú melléklete lép. 47. § Az R. mellékletének KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ÜZLETI GAZDASÁGTAN, ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) ÉRETTSÉGI VIZSGA címet követő szöveg helyébe e rendelet 34. számú melléklete lép. 48. § Az R. mellékletének ÜGYVITELI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA címet követő szöveg helyébe e rendelet 35. számú melléklete lép. 49. § Készítette: Brassói Sándor főov-h. Marosán Enikő ref.




Az R. mellékletének KÖZGAZDASÁGI-MARKETING ALAPISMERET ÉRETTSÉGI VIZSGA cím helyébe a KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA cím, továbbá a címet követő szöveg helyébe e rendelet 36. számú melléklete lép. 50. § Az R. mellékletének VENDÉGLÁTÓ-IDEGENFORGALMI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA cím helyébe a VENDÉGLÁTÁS-IDEGENFORGALOM ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA cím, továbbá a címet követő szöveg helyébe e rendelet 37. számú melléklete lép. 51. § Az R. mellékletének MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA címet követő szöveg helyébe e rendelet 38. számú melléklete lép. 52. § Az R. mellékletének ÉLELMISZER-IPARI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA címet követő szöveg helyébe e rendelet 39. számú melléklete lép. 53. § Az R. mellékletének ÁBRÁZOLÓ ÉS MŰVÉSZETI GEOMETRIA II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím „A vizsgán semmilyen segédeszköz nem használható.” szöveg helyébe a következő rendelkezés lép: „A vizsgán használható segédeszközök Középszint Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga A vizsgázó biztosítja

Körző, ceruzák, vonalzók, radír

NINCS

NINCS

NINCS

A vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja

Emelt szint Írásbeli Szóbeli vizsga vizsga Körző, ceruzák, NINCS vonalzók, radír

NINCS

NINCS”

54. § (1) Az R. mellékletének A MAGYAR NÉPZENE ALAPJAI II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA alcím Szóbeli vizsga pont A szóbeli tételsor tartalmi jellemzői alpontot követő szöveg helyébe a következő rendelkezés lép: „I. Elmélet Készítette: Brassói Sándor főov-h. Marosán Enikő ref.




A szóbeli vizsga 20 tételből áll, melyeknek legalább 20%-át évente cserélni kell. A tételsor összeállításáról a vizsgabizottságot működtető intézmény gondoskodik a részletes követelmények témakörei alapján. Az elméleti tételek három feladattípust tartalmaznak, melyekből a vizsgázó kettőt választ: 1. Általános kérdések, fogalmak 2. Vokális népzene 3. Népi hangszer, hangszeres népzene II. Zenei felkészültség 1. Népdaléneklés A vizsgabizottság a vizsgázó által benyújtott, 100 megtanult népdalból álló listáról két, különböző stílusba, illetve más-más stílusrétegbe tartozó népdalt kérdez, melyet a vizsgázó eléneklés után szakszerűen elemez. 2. Stílusismeret Autentikus népzenei felvétel egyszeri meghallgatása alapján a dallam megfelelő stíluskörbe sorolása, zenei vonásainak jellemzése. 3. Népzenei forrásismeret: Egy, a vizsgázó saját hangszerére írt, a tanuló által előzetesen szabadon kiválasztott zenemű (Bartók, Kodály, Weiner, Bárdos stb.) népzenei forrásának bemutatása.” (2) Az R. mellékletének A MAGYAR NÉPZENE ALAPJAI II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím EMELT SZINTŰ VIZSGA alcím Szóbeli vizsga pont A szóbeli tételsor tartalmi jellemzői alpontot követő szöveg helyébe a következő rendelkezés lép: „I. Elmélet A szóbeli vizsga 20 tételből áll (a részletes követelmények témakörei alapján) Az elméleti tételek három feladattípust tartalmaznak, melyek közül kötelezően két feladatot kell a vizsgázónak teljesítenie, úgy, hogy az 1. típusú kérdést kötelező megválaszolnia, a 2-3. közül pedig maga választja ki szabadon az adott témát (az egyik énekes, a másik hangszeres zenei kérdéstípus). 1. Általános kérdések, fogalmak 2. Vokális népzene 3. Népi hangszer, hangszeres népzene II. Zenei felkészültség 1. Népdaléneklés A vizsgabizottság a vizsgázó által benyújtott, 100 megtanult népdalból álló listáról két, különböző stílusba, illetve más-más stílusrétegbe tartozó népdalt kérdez, melyet a növendék eléneklés után szakszerűen elemez. 2. Népzenei forrásismeret: Egy, a vizsgázó saját hangszerére írt, a tanuló által előzetesen szabadon kiválasztott zenemű (Bartók, Kodály, Weiner, Bárdos stb.) népzenei forrásának bemutatása.” 55. § (1) Az R. mellékletének MŰVÉSZETTÖRTÉNET II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA alcím Írásbeli vizsga pont Az írásbeli feladatlap tartalmi jellemzői alpontot követő szöveg helyébe a következő rendelkezés lép: Készítette: Brassói Sándor főov-h. Marosán Enikő ref.




„Az írásbeli feladatlapot 40-60%-ban a magyar, 40-60%-ban pedig az egyetemes művészettörténethez kapcsolódó feladatok, részfeladatok alkotják. Az egyetemes művészettel kapcsolatos feladatok döntően az európai kultúrára vonatkoznak, ezek kb. 20%-ában szerepelhet az Európán kívüli kultúrákra (Egyiptom, Mezopotámia, USA) vonatkozó kérdés. A feladatlapot úgy kell összeállítani, hogy a feladatok az őskortól napjainkig több különböző stílus korszakot és stílus áramlatot érintsenek.” (2) Az R. mellékletének MŰVÉSZETTÖRTÉNET II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím EMELT SZINTŰ VIZSGA alcím Írásbeli vizsga pont Az írásbeli feladatlap tartalmi jellemzői alpontot követő szöveg helyébe a következő rendelkezés lép: „Az írásbeli feladatlapot 40-60%-ban a magyar, 40-60%-ban pedig az egyetemes művészettörténethez kapcsolódó feladatok, részfeladatok alkotják. Az egyetemes művészettel kapcsolatos feladatok döntően az európai kultúrára vonatkoznak, ezek kb. 20%-ában szerepelhet az Európán kívüli kultúrákra (Egyiptom, Mezopotámia, USA) vonatkozó kérdés. A feladatlapot úgy kell összeállítani, hogy a feladatok az őskortól napjainkig több különböző stílus korszakot és stílus áramlatot érintsenek.” (3) Az R. mellékletének MŰVÉSZETTÖRTÉNET II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím EMELT SZINTŰ VIZSGA alcím Szóbeli vizsga pontot követő szöveg helyébe a következő rendelkezés lép: „A szóbeli vizsgán a vizsgázó egy tételt húz, amely „A”, „B”, „C” feladatokra tagolódik. A vizsgán csak a központilag megadott tételsor „B” feladatához mellékelt képanyag használható. Nyilvánosságra hozni csak az „A” feladatokra adott mintafeladatokat kell. A „B” és a „C” feladatok nem hozhatók nyilvánosságra.” 56. § Az R. mellékletének BELÜGYI RENDÉSZETI ISMERETEK RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY ÉS VIZSGALEÍRÁS címet követő szöveg helyébe e rendelet 40. számú melléklete lép. 57. § Az R. mellékletének BIBLIAISMERET – HIT GYÜLEKEZETE II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím EMELT SZINTŰ VIZSGA alcím Szóbeli vizsga pontot követő szöveg helyébe a következő rendelkezés lép: „A szóbeli tételsor 20 tételből áll, melyek közül legalább 5 tételt évről évre módosítani kell. Minden tétel egy A és egy B feladatot tartalmaz.” 58. § Az R melléklete a SZERB NÉPISMERET cím és az azt követő szöveg után e rendelet 41. számú mellékletével egészül ki. 59. § Készítette: Brassói Sándor főov-h. Marosán Enikő ref.




(1) E rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2010. január 1-jén lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit a 2009/2010. tanév május-júniusi vizsgaidőszak vizsgáinak megszervezésekor kell először alkalmazni. (2) E rendelet 34-52. §-a 2012. április 1-jén lép hatályba azzal, hogy a 34-52. §-sal megállapított vizsgakövetelményeket a 2011/2012. tanév május-júniusi vizsgaidőszak vizsgáinak megszervezésekor kell először alkalmazni. (3) E rendelet 2012. június 1. napján veszti hatályát. Budapest, 2009. Dr. Hiller István oktatási és kulturális miniszter




Budapest, február

Recommend Documents