BRÜSSZELI HÍR-ADÓJA A TARTALOMBÓL:

Magyar Gyáripar

A MUNKAADÓK ÉS GYÁRIPAROSOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE BRÜSSZELI KÉPVISELETÉNEK

BRÜSSZELI HÍR-ADÓJA A TARTALOMBÓL: AKTUALITÁSOK ● A laeken-i csúcs konklúziói ● Vélemények az kibôvítés gazdasági hatásairól CSATLAKOZÁSI TÁRGYALÁSOK ● Összefoglaló a csatlakozások jelenlegi állásáról VÁLOGATÁS AZ EUROSTAT HÍREIBÔL ● A tagjelölt országok számára nyitott közösségi programok AZ ÖSSZEÁLLÍTÁST KÉSZÍTETTE ÉS SZERKESZTETTE: LÓTOS ADRIENN, BRÜSSZEL

Észrevételeiket és javaslataikat az alábbi faxszámon valamint e-mail-en tehetik meg: MGYOSZ Brüsszeli képviselet Tel/fax: (+322)-223-4621, Email: [email protected]

AKTUALITÁSOK A

LAEKENI CSÚCS KONKLÚZIÓI

Az Európai Tanács (EiT) belga elnökséget lezáró ülésére 2001. december 1415-én Laekenben került sor. A napirenden a következõ az Unió jövôjével kapcsolatos kérdések szerepeltek: Laekeni Nyilatkozat elfogadása és az EU 2004-re tervezett kormányközi konferenciájának (IGC) elôkészítése, ■ a bôvítési folyamat, ■ a közös európai biztonság- és védelempolitika továbbfejlesztése, ■ terrorizmus elleni küzdelem, ■ gazdasági és szociális értékelés és akciótervek továbbvitele ■ közös bel- és menekültügyi politika ■ az euró bevezetése. Ezen felül a nemzetközi élet kérdései közül az állam- és kormányfôk tanácsa a közel-keleti és a nyugat-balkáni helyzettel, továbbá Afrikával, Oroszországgal és a fejlesztési együttmûködés kérdésével is foglalkozott.

A LAEKENI NYILATKOZAT A laekeni Európai Tanács az Elnökségi Záródokumentum mellékleteként elfogadta a “Laekeni Nyilatkozat az Európai Unió jövôjérôl” címû dokumentumot. A Nyilatkozat három fô részbôl áll: az európai építkezés sikereinek és hiányosságainak értékelése, a bôvítés által az Unió számára jelentett kihívások és reformok elemzése, valamint az Európa jövôjével foglalkozó Konvent (Convention) összehívása. Ez utóbbi testület elnökévé a volt francia köztársasági elnököt Giscard d’Estaing-t, alelnökeivé Guliano Amatot és Jean-Luc Dehaene-t választották. A 12 hónap mandátummal rendelkezô testület tagjai a tagállami kormányok 1-1, a nemzeti parlamentek 2-2, az Európai Parlament 16 képviselôje és a Bizottság 2 tagja valamint azonos arányban és összetételben helyet kapnak a tagjelölt országok kormányainak és parlamentjeinek képviselôi is. A Brüsszelben ülésezô testület 2002. március 1-én kezdi meg tevékenységét, ekkor választja meg a tagországok képviselôibôl a tizenkét tagú Elnökséget is. A Konvent tevékenységének eredményeit 2003-ban az állam- és kormányfôk tanácsa elé terjeszti, amely egyben a 2004-ben tervezett ún. Kormányközi Konferencia munkájának kiinduló pontját képezi majd. A Konventtel párhuzamosan Fórumot nyitnak a gazdasági-szociális valamint civil szférát képviselô szervezetek (szociális partnerek, üzleti világ, NGOk, tudományos élet) képviselôi számára is. A strukturált dialógus formájában ez utóbbi csoportoknak így lehetôségük nyílik rendszeres tájékoztatást kapni a Konvent munkájáról, és kifejthetik véleményüket, és intézményes formában konzultálhatnak a Konvent tagjaival. A Fórum célja az Unió jövôjérôl folytatott társadalmi párbeszéd és vita kiszélesítése és formai keretek közé illesztése. A Nyilatkozat legfôbb erénye, hogy megfogalmazza azokat az Európai Unió elôtt álló legfôbb kihívásokat és a kérdéseket, amelyekre az integráció továbbfejlesztésével kapcsolatos gondolkodás során választ kell találni, másrészt meghatározza a részben e kérdésekrôl is dönteni hivatott kormányközi

konferencia elôkészítésének szervezeti-technikai keretét. Bár az elfogadott Nyilatkozat egyenlôre korlátozza a tagjelölt országok döntéshozatalban való részvételét, még nem kizárt, hogy a végsô eredmények jóváhagyásában már döntô szerepük lesz. E szempontból pozitívumként értékélhetô, hogy az Általános Ügyek Tanácsa (General Affairs Council) október végi ülése elutasította azt a javaslatot miszerint a Konvent végsô, döntéshozó fázisában csak a csatlakozási szerzôdést már aláírt jelöltek vehetnek részt.

BÔVÍTÉS Az Elnökségi Záródokumentum megerôsíti a nizzai és göteborgi csatlakozási idôkeretet (road map), a csatlakozási folyamat alapelveit, és követi a Bizottság 2001. november 13-án publikált Stratégiai Dokumentumának ajánlásait. (lásd: www.europa.eu.int/comm/enlargement/report2001/index.htm vagy www.kum.hu ) Megerôsítést nyert a bôvítés visszafordíthatatlan jellege, amely a Berlinben elfogadott 2002-2006-os költségvetési terv (Agenda 2000) keretein belül finanszírozható lesz. Az EU eltökélt abban, hogy a csatlakozási tárgyalásokat 2002 végéig a legfelkészültebb tagjelöltekkel lezárja, hogy azok már tagállamként vehessenek részt a 2004-es EP-választásokon. A Bizottság értékelésével egyetértve a dokumentum megnevezi a tíz tagjelöltet (Észt-, Lett-, Lengyel-, Cseh-, Magyarországot, Szlovéniát, Szlovákiát, Litvániát, Máltát és Ciprust), melyek a felkészülési ritmus betartása esetén felvételre kerülhetnek. Hozzáteszi, hogy az értékelés alapja továbbra is az egyéni teljesítmény és a differenciálás elve. Bulgária és Románia számára a felkészülés érdekében tett erôfeszítések folytatásához speciális támogatást helyez kilátásba, amely megfelelô ütemtervet, módosított “road map”-et és az összes fejezet 2002 folyamán történô megnyitását helyezi kilátásba. A tagjelöltek felkészülésének legfontosabb eleme a szükséges adminisztratív kapacitások megteremtése, amelynek érdekében a Bizottság akciótervet készít és annak végrehajtásáról jelen-

Magyar Gyáripar tést terjeszt a 2002 júniusi sevillai EiT elé. (Ennek érdekében a Phare intézményfejlesztési csomag felhasználását kitolja 2003-ig) A Bizottságnak a jelenlegi acquis és a berlini elvek alapján 2002 elejéig kell elkészítenie a három jelentôs fennmaradt fejezetre (mezôgazdaság, regionális politika és költségvetés) vonatkozó közös álláspontok tervezeteit (DCP). Az EiT tudomásul vette a Bizottság szándékát, miszerint 2002 elsô félévében megkezdôdik a Csatlakozási Szerzôdés szövegezése. Az EiT üdvözölte a görög és a török ciprióta vezetôk találkozóját és felszólította ôket az erôfeszítések folytatására az ENSZ égisze alatt zajló tárgyalások sikere érdekében. A laekeni konklúziók összességében kedvezô feltételeket teremtenek a csatlakozási menetrend betartásához. Politikai jóváhagyást nyert az egyéni teljesítmény és differenciálás ill. azok az eszközök (záró közös pozícióktervezetek 2002 elejei kidolgozása, “road map” betartása, akció terv, Csatlakozási Szerzôdés szövegezésének megkezdése), amelyek szükségesek a tárgyalások egy éven belüli lezárásához. (Az eredeti tervezetben szerepelt volna egy bekezdés miszerint Cseh- és Magyarország esetében az EP-mandátumok számát 22-re módosítanák. Miután azonban Málta is bejelentette igényét a Luxemburggal azonos mandátum-arányra, az EiT úgy döntött, hogy egyelôre leveszi a kérdést a napirendrôl.) Az e félévi tárgyalások sikeres ütemezése szempontjából fontos tényezô, hogy a dokumentumban utalás történik az utóbbi hónapokban kialakult merev osztrák álláspont (közlekedési és szállítással kapcsolatos fejezet blokkolása) feloldására. Átmeneti megoldásként a tanács javaslatot tesz az “ökopont rendszer” meghosszabbítására, megteremtvén a feltételt a közlekedési fejezet közös EU-s álláspontjának még az év vége elôtti véglegesítésére. (A cikk írásának idôpontjában azonban még nem tisztázott, hogy ez mennyiben elégíti ki az osztrák igényeket és az sem, hogy napokon belül megszületik-e a CP, ami - egy soron kívüli tárgyalási forduló beiktatásával - december 21-én akár a fejezet ideiglenes lezárásához is elvezethetne.)

EURÓPAI

BIZTONSÁGÉS VÉDELMI POLITIKA E tekintetben Laeken legfontosabb döntése az EBVP mûködôképessé nyilvánítása. A dokumentum kijelenti, hogy az EBVP kiépítése folyamán sor került az európai katonai és civil képességek megerôsítésére és a megfele-

lô döntéshozatali struktúrák kialakítására. A 2001. november 19-i brüsszeli katonai és rendôri képességfejlesztési konferenciákat követôen az Unió mára képessé vált a rendelkezésére álló eszközök és képességek további fejlesztésével összhangban fokozatosan egyre összetettebb válságkezelô mûveletek folytatására. A további elôrelépés feltételei: Szükséges a katonai és polgári képességek kiegyensúlyozott fejlesztése. A katonai képességek megerôsítése az Európai Képesség Akcióterv teljesítése, valamint az EU gyakorlat-politikájának megvalósítása által következhet be. Polgári tekintetben ahhoz, hogy a közeljövôben rendôri válságkezelô mûveletek indítására kerülhessen sor, elengedhetetlen a Rendôri Akcióterv teljesítése. Véglegesíteni kell az EU-NATO megállapodást, amely egyrészt a két szervezet közötti biztonsági megállapodást jelenti, másrészt pedig a Berlin+ kérdésének (garantált hozzáférés a NATO mûveleti tervezéséhez, továbbá egyes elôre meghatározott NATO eszközökhöz és képességekhez, valamint az Unió számára elérhetô parancsnoki struktúrák azonosítása) rendezését. A december elején létrejött brit-török-amerikai megállapodás eredményeként Törökország bejelentette, hogy a Berlin+ kérdésében a NATO keretében egy éve fennálló vétóját visszavonja, amennyiben az EU elfogadja a kialakított kompromisszumot. A várakozásokkal ellentétben azonban Laekenben Görögország álláspontja miatt ez nem sikerült, így a kérdés továbbra is nyitott. Az EBVP partnerországok bevonását kimondó határozatok végrehajtása. A nyilatkozat megállapítja, hogy a 15-ök és 6-ok bevonását kimondó nizzai határozatok teljes és átfogó végrehajtása, ezen országok katonai és polgári képességfelajánlásai, valamint a válságkezelô mûveletekben történô részvételük érezhetôen erôsítik az EU által folytatott válságkezelô mûveleteket.

TERRORIZMUS

ELLENI

KÜZDELEM Az EiT újból kifejezte az Európai Unió teljes szolidaritását az amerikai néppel (lásd korábbi számunk: EU-s reakciók az USA elleni merényletekre) és a nemzetközi közösséggel a terrorizmus elleni harcban. Az EiT megállapítást tesz arra vonatkozóan, hogy a szeptember 21-i akcióterv az elfogadott menetrend szerint teljesül. Az elôrelépés legfontosabb elemei az európai letartóztatási parancs (European Arrest Warrant), a terrorista cselekmények fogalmának behatárolása, a terroristák és terrorszer-

vezetek listájának elfogadása, a titkosszolgálatok közötti együttmûködés és az egyes javak befagyasztására vonatkozó rendelkezések. Az EiT felhívta továbbá a Tanácsot és a Bizottságot a bioterrorizmus veszélyével kapcsolatos együttmûködési program kidolgozásának véglegesítésére, mely az Európai Polgári Védelmi Ügynökség keretében fog megvalósulni.

GAZDASÁGI ÉRTÉKELÉS,

ÉS SZOCIÁLIS KÖZÖS BELPOLITIKAI ASPEKTUSOK A dokumentum összegzést fogalmaz meg az Unió 2001 végi gazdasági helyzetérôl és megerôsíti a foglalkoztatás javítására hozott korábbi (lisszabonni és göteborgi) konklúziókat. Ezek szerint a fô célkitûzés a teljes foglalkoztatás helyreállítása - azaz a foglalkoztatási ráta 70%-ra történô növelése. A Tanács üdvözölte az európai szociális partnerek készségét a szociális párbeszéd fejlesztésére, amelyre vonatkozóan 2002-ben többéves programot dolgoznak ki. A szociális partnerek erôsíteni kívánják a tripartit egyeztetést ezért az EiT tavaszi ülését megelôzô Szociális Ügyek Tanácsa ezt a szempontot kiemelten kezeli. Elfogadták az ún. foglalkoztatási csomagot, amely a 2002. évre szóló foglalkoztatási irányelveket, a tagállamok egyedi feladatait tartalmazó ajánlásokat és a 2001. évi Nemzeti Foglalkoztatási Akcióterveket értékelô Közös Jelentést tartalmazza. Ennek kapcsán az EiT hangsúlyozta, hogy a lassuló gazdasági növekedés ellenére az EU következetesen kitart a munkaerôpiaci reformok végrehajtása mellett. Az EiT nagyra értékelte a szociálpolitika területén elfogadott új - módosító jellegû - munkajogi irányelvekrôl szóló megállapodást, csakúgy mint azt a politikai megállapodást, amelynek következtében lehetôvé válik a migráns munkások szociális védelmének koordinációjáról szóló szabályozás kiterjesztése harmadik ország állampolgáraira is. Az EiT tudomásul vette a tagállami nyugdíjrendszerekrôl készített jelentést, megjegyezve, hogy a növekvô igényekkel összefüggésben különösen nagy jelentôsége van a nyugdíjak megfelelô mértékének, valamint a nyugdíjrendszerek fenntarthatóságának és modernizációjának.

KÖZÖS

MENEKÜLTÜGYI ÉS BEVÁNDORLÁSI POLITIKA Az Európai Menekültügyi Alap, az Eurodac rendelet és az ideiglenes

Magyar Gyáripar dorlási politika mielôbbi elfogadására, és felhívta a Tanácsot, hogy legkésôbb 2002. április 30-ig nyújtsa be a menekültügyi eljárásra, a családegyesítésre és a “Dublin II” rendeletre vonatkozó módosított elôterjesztéseket.

védelemrôl szóló irányelv kapcsán elért némely eredménytôl eltekintve a fejlôdés nem kielégítô, új megközelítés szükséges. Az Európai Tanács elkötelezte magát, összhangban a tamperei konklúziókkal, a közös európai menekültügyi és beván-

A TÁRGYALÁSI FEJEZETEK ÁLLAPOTA 2001 DECEMBER 12-ÉN* FEJEZET

BG CY CZ EE HU LV LT M PL RO SK SLO

1. Áruk szabad mozgása

O

X

X

X

X

X

X

X

X

-

X

X

2. Személyek szabad mozgása

O

X

X

O

X

X

X

X

O

-

X

X

3. Szolgáltatások szabad mozgása

X

X

X

X

X

X

X

X

X

-

X

X

4. Tôke szabad mozgása

X

X

X

X

X

X

X

O

O

O

X

X

5. Vállalati jog

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

6. Versenypolitika

O

O

O

X

O

X

X

O

O

O

O

X

7. Mezôgazdaság

-

O

O

O

O

O

O

-

O

-

O

O

8. Halászat

X

X

X

X

X

X

X

O

O

X

X

X

9. Szállítás

O

X

O

O

O

O

O

X

O

O

O

O

10. Adópolitika

O

O

X

O

X

O

O

O

O

O

O

X

11. Monetáris unio

-

X

X

X

X

X

X

X

X

-

X

X

12. Statisztika

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

13. Szociálpolitika és foglalkoztatás

O

X

X

X

X

X

X

O

X

O

X

X

14. Energia

O

X

X

O

X

X

O

X

X

-

X

X

15. Ipar

-

X

X

X

X

X

X

X

X

-

X

X

16. KKV-k

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

17. Tudomány és kutatás

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

18. Education & training

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

19. Telekommunikáció

X

X

X

X

X

O

X

X

X

O

X

X

20. Kultúra és audiovizuális politika

X

X

X

X

O

X

X

X

X

O

X

X

21. Regionális politika

O

O

O

O

O

O

O

O

O

-

O

O

22. Környezetvédelem

O

X

X

X

X

X

X

O

X

-

X

X

23. Fogyasztóvédelem és egészségügy

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

24. Bel- és igazságügy

O

X

X

O

X

O

O

O

O

-

O

X

25. Vámunió

O

X

X

O

X

X

X

O

X

O

X

X

26. Külkapcsolatok

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

27. Kül- és biztonságpolitika

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

28. Pénzügyi ellenôrzés

O

X

X

X

X

X

O

X

X

-

O

X

29. Pénzügy és költségvetés

O

O

O

O

O

O

O

O

O

-

O

O

30. Intézmények

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

LEZÁRT FEJEZETEK

13 24 24 20 23 22 21 19 19 9

* X Átmenetileg lezárt fejezetek, O nyitott fejezetek, - még meg nem nyitott fejezetek

21 25

Az állam- és kormányfôk egyúttal felkérték a Tanácsot és a Bizottságot, hogy dolgozzák ki a külsô határok védelméért felelôs szervek együttmûködésére vonatkozó javaslatokat, vizsgálják meg a közös határvédelmi szervek és mechanizmus kialakításának lehetôségét, és dolgozzák ki a közös vízumazonosító rendszer felállításához, és közös konzuli szolgálatok kialakításához szükséges feltételeket. Az Európai Tanács megállapította, hogy az Eurojust felállítása (lásd korábbi számunkban: göteborgi konklúziók) valamint a rendôri együttmûködés intézmény és eszközrendszerének fejlesztése, azaz az Europol hatáskörének bôvítése, az Európai Rendôr Akadémia és a Rendôrfônökök Munkacsoportja kapcsán lényeges elôrelépés történt. Az emberkereskedelemrôl, az európai European Arrest Warrant) és a terrorcselekmények és minimum büntetési tételeik meghatározásáról szóló kerethatározatok lényeges elôrelépést jelentenek.

AZ

EURÓ BEVEZETÉSE

Az euró bankjegyek és érmék 2002 január elsejével történô fizikai megjelenése döntô fontosságú történelmi pillanat Európa építésének folyamatában. Minden intézkedés megszületett annak érdekében, hogy az euró fizikai bevezetése sikeres legyen, egyszerûbbé válik az euró használata a nemzetközi pénzpiacokon. Az euró övezet a benne részt vevô országok számára védelmet nyújt a pénzügyi zavaroktól, erôsíti a belsô piac mûködését, hozzájárul az egészséges gazdasági alapok megôrzéséhez, és elôsegíti a fenntartható növekedést. Az euró segít az unió polgárait közelebb hozni egymáshoz, ezért is üdvözli az EiT a Tanács és az Európai Parlament azon döntését, mely jelentôsen csökkenti az euróban eszközölt határokon átnyúló fizetések költségeit.

TOVÁBBI VÉLEMÉNYEK AZ KIBÔVÍTÉS GAZDASÁGI HATÁSAIRÓL Elôzô számunkban már közölt információk kiegészítéseként szeretnénk felhívni a figyelmet újabb, e témában megjelent elemzésekre. a) L’adaptation des structures de décisions économiques aux con-

Magyar Gyáripar V Á L O G A T Á S

A Z

E U R O S T A T

2000-2001 -es adatokat feldogozó jelentôsebb szektortanulmányok és éves statisztikák: Kereskedelem Európában - zsebkönyv 2001 Információs társadalom - zsebkönyv 2001 Közvetlen külföldi befektetések Európai Unióországaiban - évkönyv 2000 Európai statisztikák: migráció 2000 A nemzetközi migráció motivációs és visszatartó tényezôi

séquences de l’élargissement de l’Union européenne”. A belga gazdasági minisztérium által készíttetett elemzés „a gazdasági döntéshozatal struktúrájának adaptálása az unió bôvítésének következményeihez” címmel arra hívja fel a figyelmet, hogy az újabb országok felvétele révén szükségessé válhat az eddig tagországok GDP-jének 1.27%ában meghatározott EU befizetések mértéke. A tanulmány szerzôje felveti új adófajták bevezetésének lehetôségét is. A tanulmány ugyanakkor rámutat, hogy a tagjelölt országok gazdasági újjáépítése mind termelékenységben mind termelési mutatókban „kifizetôdô” és végsôsorban eredményesen járul hozzá a belsô piac növekedéséhez. Azt sem tartja kizártnak, hogy a tagjelöltek néhány éven belül bevezessék a közös európai pénzt. A tanulmány szövege lekérhetô az alábbi címeken, avagy közvetlenül az MGYOSZ brüsszeli képviseletétôl. E-m@il: [email protected], www.tepsa.be

H Í R E I B Ô L

A nemzetközi migráció trendje és formái Nyugat-Európában. Regionális közúti szállítás az Európai Unióban - 2000 Az alábbi kiadványok megtekinthetôk és megrendelhetôk az Interneten: http://europa.eu.int/comm/eurostat avagy további információ kérhetô a képviseleten.

b) „The impact of Eastern Enlargement on Employment and labour Markets in the EU member states”. „A keleti kibôvítés hatása foglalkoztatásra és a munkapiacokra az EU jelenlegi tagállamaiban” címmel 2000 végén az Európai Bizottság Szociális és Foglalkoztatási Fôigazgatósága által készíttetett tanulmány arra következtet, hogy a bôvítés mintegy 335.000 fô „nyugatra vándorlását” eredményezi. (European Integration Consortium, Milano) c) „EU-enlargement can be financed - Scenarios for the EU-budgets on 2007 and 2013”„Finanszírozható EU-bôvítés - forgatókönyvek az EU 2007-2013-as költségvetéséhez”. címmel jelentette meg elemzését a Deutsche Institut für Wirrtschaftsforschung. A bôvítéssel kapcsolatos további elemzések találhatók az Európai Bizottság Bôvítési Fôigazgatóságanak honlapján: www.europa.eu.int/-

comm/enlargement/docs/research/current_issue.htm

CSATLAKOZÁSI TÁRGYALÁSOK

HELYZETKÉP A CSATLAKOZÁSI TÁRGYALÁSOK ÁLLÁSÁRÓL 2001 második félévi csatlakozási tárgyalásokon Magyarország és az EU között eddig a bel- és igazságügy kerülhetett ideiglenes lezárásra. Míg a magyar féllel több tárgyalási forduló is elhalasztásra kényszerült, nem maradtak el a többi csatlakozó országokkal tervezett tárgyalási fordulók. (Az egyes tagjelölt országok haladását és a fejezetek a december 12-i tárgyalási fordulót követô állapotát az elôzô oldalon látható táblázat tartalmazza.)

A CSATLAKOZÓ ORSZÁGOK SZÁMÁRA MEGNYITOTT KÖZÖSSÉGI PROGRAMOK LISTÁJA A csatlakozási felkészülés érdekében egyes közösségi programokhoz már a belépést megelôzôen is csatlakozhatnak a társult közép- és kelet-európai országok. A részvétel feltételeit az egyes országokkal aláírt és az Európai Megállapodáshoz kapcsolódó ún. Kiegészítô jegyzôkönyvek (Protocol) tartalmazzák. Ennek értelmében az országok saját maguk viselik a részvétel költségeit, ugyanakkor az EU, az általános költségvetési szabályoknak megfelelôen, határozhat a nemzeti hozzájárulások kiegészítésérôl (pl. Phare forrásból, mint ahogy ez Magyarország esetében is igaz. Ez azt jelenti, hogy a csatlakozás dátumáig fokozatosan csökkenô mérték-

ben Phare támogatásból egészül ki a magyar fél részérôl befizetendô összeg). A programokba történô bekapcsolódás kihirdetését követôen a társult országok intézményei, szervezetei és természetes személyek pályázhatnak a programok által nyújtott támogatásokra. A pályázatok benyújtásának általános feltétele, hogy a program közösségi jellegének biztosítása érdekében meghatározott számú - de általában minimum kettô - közösségi partner közremûködése szükséges. A nyilvánosan meghirdetett felhívásokra a pályázatokat nem egy esetben közvetlenül Brüsszelbe kell megküldeni, vagy az adott

ország szakminisztériumainál, vagy kijelölt programirodáinál lehet megpályázni. Az egyes programokért felelôs irodák címét és elérhetôségét részben megtalálhatja a Phare Addressbook-ban az alábbi weboldal címen: http://www.europa.eu.int/comm/enlargement/pas/phare/abook.htm További kérdések, a kiírások és pályázati feltételek és tekintetében szintén fordulhat a vállalkozási keretprogram keretében már Budapesten és vidéken is mûködô Euro Info Központokhoz (www. euroinfocentre.hu)

Magyar Gyáripar MÁR MEGNYITOTT

LEÍRÁS

FELELÔS IGAZGATÓSÁG

MEGNYITÁS ALATT ÁLLÓ PROGRAMOK

KEZDETE

IDA II (1998-2004)

Közigazgatások közötti elektronikus adatcsere

Vállalkozásfejlesztési Fôigazgatóság

-

-

Vállalkozás és vállalkozói szellem (2001-2005)

Kis és középvállalkozások segítése, programok stb.

Vállalkozásfejlesztési Fôigazgatóság

-

-

A faji, etnikai, vallási eredetû diszkrimináció megelôzésére

Szociális és foglalkoztatási Fôigazgatóság

-

-

Nemek közötti egyenlôség keretstratégiájába illô intézkedések, nôket támogató programok


-

-

-

Az EU és a tagállamok koordinált együttmûködését célzó program a szegénység felszámolására


Szociális kirekesztettség elleni küzdelem (2001-2005)

2001 november

-

Többéves együttmûködési program a munkaerôpiaci folyamatok elemzése, és monitoringja elôsegítésére


Foglalkoztatásjavitó intézkedések (2001-2005)

2002 eleje

Carnot (1998-2002)

Szilárd fûtôanyagok hatékony és környezetkímélô használatát célzó többéves program

Energia Fôigazgatóság

-

-

ETAP (1998-2002)

Energiaszektorra vonatkozó tanulmányok, elôrejelzések támogatását célzó többéves program


-

-

SURE (1998-2002)

Nukleáris energia területére vonatkozó tevékenységek és kutatások


-

-

Altener (1998-2002)

Megújuló energiaforrások elôsegítését és promócióját célzó többéves program


-

-

SAVE (1998-2002)

Energiahatékonysági promóciós program


-

-

LIFE (2000-2004)

Pénzügyi Eszközök és források a környezetvédelem területén (több célterület)

Környezetvédelmi Fôigazgatóság

-

-

Kutatási és technológiafejlesztési projektek és ezek eredményeinek ismertetése, KKV-k fokozottabb bevonása a kutatási projektekbe.

Kutatási és Fejlesztési Fôigazgatóság

VI. Kutatási és technológiafejlesztési keretprogram (2002-2006)

2001 vége

Nukleáris energia kutatási és képzési keretprogram

Kutatási és Fejlesztési Fôigazgatóság

VI. Euratom kutatási keretprogram (2002-2006)

2001 vége

Az Internet illegális és személyi jogokat sértô felhasználása ellen

Információs társadalom Fôigazgatóság

-

-

A digitális tartalom fokozottabb használatát és fejlesztését és az információs társadalom többnyelvûségét szolgáló akciók

Információs társadalom Fôigazgatóság

-

-

A belsô piaci közvetett adózási rendszerek javítását célzó közösségi akcióterv

Adózás és vámunió Fôigazgatóság

-

-

A koherens vámpolitika

Adózás és vámunió Fôigazgatóság

-

-

PROGRAM

Diszkrimináció ellenes akcióprogram (2001-2006) Nemek egyenlôsége (2001-2005)

V. Kutatási és technológiafejlesztési keretprogram (1998-2002) V. Euratom kutatási keretprogram (1998-2002) Az Internet biztonságosabb felhasználását célzó akcióterv (1999-2002) Európai Digitális tartalom a globális hálózatok részére (2001-2005) Fiscalis (1998-2002) Vám 2002 (1996-2002) Leonardo da Vinci 2 (2000-2006)

Egységes közösségi át- és továbbképzési politika

Oktatás és kultúra Fôigazgatóság

-

-

Socrates II (2000-2006)

A minôségi oktatás és képzés, és a közösségi együttmûködés erôsítésére.


-

-

Fiatalok (2000-2006)

Együttmûködés a fiatalokra irányuló akciók terén, a közösségen belüli és harmadik országokkal való diákcserék elôsegítése


-

-

Kultúra 2000 (2000-2004)

Kultúrális együttmûködés


-

-

Media Plus (2001-2005)

Az európai eredetû audiovizuális termékek disztribúciójának elôsegítése és támogatása valamint képzési akciók


-

-

Baleset és sérülések megelôzése (1999-2003) Ritka betegségek (1999-2003) Rákellenes küzdelem ( 1996-2000) Egészségfejlesztés és -megôrzô program (1996-2002) Aids megelôzése (1996-2002) Drogfüggôség elleni harc (1996-2002) Egészségügyi megfigyelôrendszer (1997-2002)

Közösségi közegészségügyi program a sérülések megelôzésére

Fogyasztóvédelmi és Egészségügyi Fôigazgatóság

-

-

Közösségi közegészségügyi program a ritka betegségek elleni küzdelem érdekében


-

-

Közösségi akcióterv a közegészségügyben


Közösségi akcióterv a közegészségügyben (2001-2006)

2001 ôsz

Rákellenes megelôzési terv


-

2001 eleje

Közösségi akcióterv, információs kampány, képzés és oktatás az egészségügyben


-

2001 eleje

AIDS valamint egyéb fertôzô betegségek megelôzését célzó akciók


-

2001 eleje

Drogfüggôség elleni küzdelem


-

2001 eleje

Közösségi akcióterv az egészségügyi monitoring elôsegítésére


-

2001 eleje

Légszennyezéssel összefüggô betegségek (1999-2002)

légszennyezéssel összefüggô betegségek elleni küzdelem


-

2001 eleje

Daphné (2000-2003)

Fiatalkorúak és nôk ellen elkövetett erôszak leküzdésére

Bel- és Igazságügyi Fôigazgatóság

-

-

¡általános akciótervkeret az európai igazságügyi tér megvalósítására és a civil együttmûködés elôsegítésére

Bel- és Igazságügy Fôigazgatóság

Bel- és igazságügyi együttmûködési akciótervkeret (2002-2006)

Forrás: EU Bizottság - Bôvítési Igazgatóság

2001 vége

BRÜSSZELI HÍR-ADÓJA A TARTALOMBÓL:

Recommend Documents