Brassai Samuel Gimnazium es Muszaki Szki ta
A nevelőtestület elfogadta: 2013. március 26 Véleményezte: Az iskolaszék
0
A Szülői Szervezet
Házirend
Diákönkormányzat
Az igazgató jóváhagyta: 2013.
Hatályba lép: A 2013/2014. tanévtől
OM: 031221
KLIK:082009
Klebelsberg Kunó Intézményfenntartó Központ Debreceni Tankerület Brassai Sámuel Gimnázium és Műszaki Szakközépiskola Brassai 2013
2013
BRASSAI SÁMUEL GIMNÁZIUM ÉS MŰSZAKI SZAKKÖZÉPISKOLA
Házirend 1 Intézmény OM azonosítója: 031221
Intézményvezető: ……………………….……………………… Tirpák Zsolt Legitimációs eljárás
363/2013. határozatszámon elfogadta:
Véleménynyilvánítók:
…………………………………………………………… Szabó Istvánné nevelőtestület nevében
…………………………………………………………… szülői közösség nevében …………………………………………………………… Szentei Zsolt iskolaszék nevében
…………………………………………………………… Szalmáné Kozák Valéria nevelőtestület nevében
…………………………………………………………… diákönkormányzat nevében …………/2013. (….) határozatszámon jóváhagyta:
Egyetértését kinyilvánító:
…………………………………………………………… intézményvezető aláírás
…………………………………………………………… fenntartó nevében
Ph
Dokumentum jellege: Nyilvános Megtalálható: www.brassai.hu, illetve az iskola könyvtára és az iskola titkársága
Érvényes: A kihirdetés napjától 2013. szeptember 1. visszavonásig
Verziószám: 1/2013.
Készült: 5 eredeti példány
1. Tartalom 2.
3.
Bevezetés......................................................................................................................................... 7 2.1.
A házirend elfogadásának menete, lépései, az eljárásjog megfelelősége .............................. 7
2.2.
A jogszabályi háttér ................................................................................................................. 7
2.3.
A házirend hatály és érvényessége ......................................................................................... 8
2.4.
A házirend megismerése és megismertetése.......................................................................... 8
2.5.
Az intézmény adatai ................................................................................................................ 8
2.6.
Tanulói közösségek .................................................................................................................. 8
A tanulók kötelessége és a tiltott tevékenységek ........................................................................... 9 3.1.
Tisztelet ................................................................................................................................... 9
3.2.
Külső megjelenés ..................................................................................................................... 9
3.3.
A foglalkozásokon való részvétel, tanulmányi kötelezettség ................................................ 10
3.4.
A rendezvényeken való előkészület és részvétel .................................................................. 10
3.5.
A helyiségek, létesítmények, a használt eszközök használatának rendjét meg kell tartani.. 10
3.6.
A tanuláshoz szükséges felszerelés ....................................................................................... 10
3.7.
Óvó-védő szabályok betartása .............................................................................................. 10
3.8.
Iskolai ünnepségeken, vizsgákon való megjelenés................................................................ 11
3.9. Kötelessége, hogy az iskolában tiltott tevékenységet ne folytasson, s ha tapasztal tiltott jelenséget azt halaszthatatlanul jelezze osztályfőnökének, az igazgatónak. .................................... 11 3.10. Kötelessége, hogy az iskolán kívül, de az iskolához köthető program során tiltott tevékenységet ne folytasson, s ha tapasztal tiltott jelenséget az halaszthatatlanul jelezze osztályfőnökének, az igazgatónak. .................................................................................................... 11 3.11. 4.
Házirend betartása ............................................................................................................ 12
A tanuló jogai, a joggyakorlás fóruma ........................................................................................... 12 4.1.
A tanulók általános jogai ....................................................................................................... 12
4.2.
A tanulók intézményhez kötött konkrét jogai ....................................................................... 14
4.2.1.
Felelésmentes................................................................................................................ 14
4.2.2.
Témazáró ....................................................................................................................... 14
4.2.3.
A tanuló szociális jogai................................................................................................... 15
4.2.4.
Tantárgyválasztás, tanárválasztás ................................................................................. 15
4.2.5.
Diákképviseleti jog ......................................................................................................... 15
4.2.6.
Eszközök és létesítmények használata .......................................................................... 15
4.2.7.
Egészségügyi ellátás ...................................................................................................... 16
4.2.8.
Az információ és tájékoztatás joga ................................................................................ 16
4.2.9.
Iskolai diákkörök ............................................................................................................ 16
2
4.2.10.
Véleménynyilvánítás joga .............................................................................................. 16
4.2.11.
A tanuló vallási világnézeti, nemzetiségi, etnikai joga .................................................. 16
4.2.12.
Levelezési jog ................................................................................................................. 17
4.2.13.
Vendégtanulói jog ......................................................................................................... 17
4.2.14.
Magántanulói jog........................................................................................................... 17
4.2.15.
Független vizsgabizottság előtti vizsgázás, beszámolás ................................................ 17
4.2.16.
Iskolaváltoztatás joga .................................................................................................... 17
4.2.17.
A szakképzésben részt vevő tanuló joga ....................................................................... 17
4.3.
5.
6.
A tanulói jogok gyakorlása..................................................................................................... 18
4.3.1.
Jogorvoslati lehetőség, mediáció .................................................................................. 18
4.3.2.
Diákönkormányzat......................................................................................................... 18
4.3.3.
Diákközgyűlés ................................................................................................................ 18
Késések, mulasztások, hiányzások, és a hiányzás igazolása .......................................................... 18 5.1.
Késések .................................................................................................................................. 19
5.2.
Mulasztások igazolása, a távolmaradás engedélyezése ........................................................ 19
5.3.
Igazolatlan hiányzás és következményei ............................................................................... 20
5.3.1.
Igazolatlan hiányzás következményei tanköteles tanuló esetén .................................. 20
5.3.2.
Igazolatlan hiányzás következményei nem tanköteles tanuló estén ............................ 21
5.3.3.
A hiányzás következményei a tanulói előrehaladásra vonatkozóan ............................. 21
A tanuló fegyelmi felelőssége, anyagi felelőssége ........................................................................ 22 6.1.
Fegyelmező intézkedések ...................................................................................................... 22
6.2.
A fegyelmező intézkedések a következők lehetnek .............................................................. 23
6.3.
Fegyelmi büntetések ............................................................................................................. 23
6.4.
A fegyelmi eljárás lefolytatását megelőző egyeztető eljárás ................................................ 23
6.5.
Az egyeztető eljárás rendje ................................................................................................... 23
6.6.
Az egyeztető eljárás résztvevői: ............................................................................................ 24
6.7.
A fegyelmi eljárást folytatni kell, ha: ..................................................................................... 24
6.8.
A fegyelmi eljárás felfüggesztése: ......................................................................................... 24
6.9.
A fegyelmi eljárás megszüntetése: ........................................................................................ 24
6.10.
Ezek alapján a fegyelmi büntetés lehet: ............................................................................ 24
6.11.
Kiegészítés a fegyelmi eljáráshoz ...................................................................................... 25
6.12.
A tanuló anyagi felelőssége ............................................................................................... 26
7. A tanuló munkájának elismerése, a tanulmányi munka értékelése, magatartás, szorgalom, jutalmazás.............................................................................................................................................. 26
3
7.1.
A tanuló munkájának elismerése .......................................................................................... 26
7.2.
A tanulmányi munka értékelése............................................................................................ 26
7.3. A magatartás értékelése ............................................................................................................ 27 7.3.1. "Példás" magatartási jegyet érdemel az a tanuló: .............................................................. 27 7.3.2. "Jó" magatartási jegyet kaphat az a tanuló: ........................................................................ 27 7.3.3. "Változó" magatartási jegyet az a tanuló érdemli:.............................................................. 27 7.3.4. "Rossz" magatartási jegyet az a tanuló érdemel: ................................................................ 28 7.4. A tanuló szorgalmának értékelése ............................................................................................. 28 7.4.1. "Példás" szorgalom jegyet az a tanuló érdemel: ................................................................. 28 7.4.2. "Jó" szorgalom jegyet az a tanuló érdemel: ........................................................................ 28 7.4.3. "Változó" szorgalom jegyet kapjon: .................................................................................... 28 7.4.4. "Hanyag" szorgalom jegyet érdemel: .................................................................................. 29 7.5. Jutalmazások .............................................................................................................................. 29 7.5.1. A jutalmazások formái: ....................................................................................................... 29 7.5.2. A jutalmak formái: ............................................................................................................... 29 7.5.3. Az osztályfőnök javaslata alapján a tantestület dönt a fenti jutalmak odaítéléséről az alábbi érdemekért: ........................................................................................................................ 29 7.5.4. A tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályai ....................................................................................................................................................... 29 8.
Az iskola munkarendje, iskolai udvar, helyiségek és berendezések használata ........................... 30 8.1.
Csengetési rend (mindkét épületben) ................................................................................... 30
Csengetési rend rövidített órák( mindkét épületben)....................................................................... 32 8.2.
Általános működési szabályok............................................................................................... 32
8.2.1.
Magatartási szabályok ................................................................................................... 32
8.2.1.1.
Köszönés ................................................................................................................ 32
8.2.1.2.
A tanítási óra zavarása........................................................................................... 33
8.3.1.3. A tantermek, műhelyek ................................................................................................ 33 8.3.1.3.1. Géptermi rend ...................................................................................................... 33 8.3.1.3.2. A gyakorlati képzés helyének (tanműhelyek, szakmai laboratóriumok, mérőtermek, taniroda) rendje ............................................................................................. 34 8.3.1.4. Szünetek ....................................................................................................................... 35 8.3.1.5. Az iskola helyiségeinek és az iskolához tartozó területek használati rendje................ 35 8.3.1.6. A tantermek és az iskola elhagyása .............................................................................. 35 8.3.1.7. A tanári szoba előtt való tartózkodás ........................................................................... 35 8.3.1.8. Vendégfogadás ............................................................................................................. 35
4
8.3.1.9. Iskolai könyvtár használata .......................................................................................... 36 8.3.1.9.1. Iskolai könyvtár használati rendje ....................................................................... 36 8.3.1.
Az étkezés rendje........................................................................................................... 37
8.3.2.
Egészségvédelem ........................................................................................................... 37
8.3.3.
Balesetvédelem, tűzvédelem, munkavédelem ............................................................. 37
8.3.4.
A hivatalos ügyek intézésének rendje ........................................................................... 37
8.3.5.
A ruhatári szekrényekre vonatkozó szabályok .............................................................. 38
8.3.6.
Vagyonvédelem, kártérítés ........................................................................................... 38
8.3.7.
Iskolai rendezvény, klubdélután .................................................................................... 38
8.3.8.
Iskola területén az udvaron és az épültben való dohányzás ......................................... 38
Az 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szól. A törvény kimondja, hogy köznevelési intézményben dohányzóhelyet kialakítani és dohányozni tilos. ........................................................................... 38 8.3.9. 9.
A hetesek kötelességei .................................................................................................. 39
A térítési díjra és a tandíjra vonatkozó szabályok ......................................................................... 39 9.3.
A térítési és tandíjfizetési kötelezettség mellett igénybe vehető szolgáltatások ................. 39
9.3.1.
A térítési díj megfizetése mellett igénybe vehető szolgáltatások ................................. 39
9.3.2.
Tandíj megfizetése mellett igénybe vehető szolgáltatások .......................................... 40
9.4.
A térítési és tandíj mértéke ................................................................................................... 40
9.4.1.
A térítési díj mértéke ..................................................................................................... 40
9.4.2.
A tandíj mértéke ............................................................................................................ 41
9.5. 10.
A térítési és tandíj befizetésére vonatkozó szabályok .......................................................... 42 A szociális támogatások megállapításnak és felosztásának elvei, tankönyv ............................. 42
10.1. Tankönyvvásárlás ..................................................................................................................... 43 10.1.1. ............................................................................................................................................ 43 10.1.2. ............................................................................................................................................ 43 10.1.3. ............................................................................................................................................ 43 10.1.4. ............................................................................................................................................ 43 11.
A felvételi eljárás ....................................................................................................................... 43
12.
A tantárgyválasztásra vonatkozó szabályok .............................................................................. 44
13.
Az összefüggő szakmai gyakorlat rendje ................................................................................... 45
14.
Kapcsolattartás a szülőkkel ....................................................................................................... 47
14.3.
Ellenőrző könyv ................................................................................................................. 47
14.4.
Elektronikus napló ............................................................................................................. 47
14.5.
Szülői értekezletek......................................................................................................... 47
5
15.
A tanulmányok alatti vizsgák rendje és követelményei ............................................................ 47
15.3.
Tanulmányok alatti vizsgák lehetnek ................................................................................ 47
15.4.
Tanulmányok alatti vizsgák időpontjai .............................................................................. 47
15.5.
Gimnáziumi, közismereti tantárgyak vizsgakövetelményei témakörei ............................. 48
15.6.
Szakképzés, szakmai tantárgyainak vizsgakövetelményei ................................................ 48
16.
Záró rendelkezések.................................................................................................................... 48
6
2. Bevezetés
Az iskola tanulóinak munkáját és magatartását annak a szándéknak kell meghatározni, hogy a tanulók minden erejükkel és tehetségükkel (becsületes szándékukkal), növeljék általános műveltségüket és szakmai tudásukat! Az iskola minden tanulója felelősséggel kapcsolódjék a közös munkába, a reá háruló, és általa vállalt feladatokat maradéktalanul teljesítse! Minden diák kötelessége szorgalmasan és kitartóan tanulni, ismereteit bővíteni, hogy tudásával biztosítsa saját és környezete boldogulását, társadalomba való beilleszkedését! Fegyelmezettségével és udvarias magatartásával, kezdeményező készségével, műveltségével bizonyítsa, hogy iskolánknak méltó diákja! Minden tanulónk ismerje meg az iskola névadóját! Ápolja és gazdagítsa az iskola hagyományait, teljesítményével és viselkedésével járuljon hozzá az iskola jó hírnevének kialakításához, illetve megőrzéséhez!
2.1.
A házirend elfogadásának menete, lépései, az eljárásjog megfelelősége
a nevelőtestület fogadja el iskolaszék, diákönkormányzat véleményezi ha a fenntartóra, működtetőre többletkötelezettség hárul, akkor jóváhagyás előtt a fenntartó, működtető egyetértése szükséges igazgató jóváhagyja kihirdetésre kerül és a dokumentum nyilvános 2.2.
A jogszabályi háttér
2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet a köznevelési intézmények működéséről 229/2012.(VIII.28.) Kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról
7
2.3.
A házirend hatály és érvényessége
A házirend szabályai - mint a törvény felhatalmazásán alapuló iskolai belső jogi normák - kötelezőek az intézménnyel jogviszonyban álló minden személyre, tanulóra, pedagógusra és más alkalmazottra egyaránt. Az intézmény házirendjét köteles betartani az is, aki az iskolába szülőként érkezik vagy csak mint valamilyen célból látogató.
2.4.
A házirend megismerése és megismertetése 8
Az osztályfőnökök minden tanév első osztályfőnöki óráin kötelesek ismertetni tanítványaikkal a házirend rendelkezésit, valamint írásban nyilatkoztatni a tanulókat a házirend tudomásulvételéről, elfogadásáról. A házirend változásaira az iskola az osztályfőnökön keresztül hívja fel a figyelmet.
2.5.
Az intézmény adatai
1. Az intézmény hivatalos neve 2. Székhelye 3. Telephely 4. Az intézmény vezetője 5. Fenntartó 6. Működtető
2.6.
Brassai Sámuel Gimnázium és Műszaki Szakközépiskola 4029, Debrecen Víztorony utca 3. 4028, Debrecen Gáborjáni Szabó Kálmán u.4. igazgató-intézményvezető Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Klebelsberg Intézményfenntartó Központ
Tanulói közösségek
Az iskolai tanulóközösségek: csoportok osztályok évfolyamok szakmacsoportok A tanulók nagyobb közösségét közvetlenül érintő döntések meghozatala előtt az iskolavezetés kikéri a diákönkormányzat véleményét, javaslatát, lehetővé teszi az ilyen témájú tantestületi értekezleteken való részvételüket.
3. A tanulók kötelessége és a tiltott tevékenységek
a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 46. § (1) A tanuló kötelessége, hogy: b) eleget tegyen - rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően - tanulmányi kötelezettségének, c) életkorához és fejlettségéhez, továbbá iskolai és kollégiumi elfoglaltságához igazodva, pedagógus felügyelete, szükség esetén irányítása mellett - a házirendben meghatározottak szerint - közreműködjön saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben tartásában, a tanítási órák, kollégiumi foglalkozások, rendezvények előkészítésében, lezárásában, d) megtartsa az iskolai tanórai és egyéb foglalkozások, a kollégiumi foglalkozások, az iskola és a kollégium helyiségei és az iskolához, kollégiumhoz tartozó területek használati rendjét, a gyakorlati képzés rendjét, az iskola, a kollégium szabályzatainak előírásait, e) óvja saját és társai testi épségét, egészségét, a szülő hozzájárulása esetén részt vegyen egészségügyi szűrővizsgálaton, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, továbbá haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola, kollégium alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet vagy balesetet észlelt, f) megőrizze, továbbá az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit, g) az iskola, kollégium vezetői, pedagógusai, alkalmazottai, tanulótársai emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa, tiszteletet tanúsítson irántuk, segítse rászoruló tanulótársait, h) megtartsa az iskolai, kollégiumi SZMSZ-ben, továbbá a házirendben foglaltakat. A tanuló kötelessége, hogy segítse intézményünk feladatainak teljesítését, hagyományainak ápolását és továbbfejlesztését.
3.1.
Tisztelet
A tanuló kötelessége az iskola vezetői, tanárai, alkalmazottai, tanulótársai emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa.
3.2.
Külső megjelenés
9
A tanuló kötelessége, hogy az iskolában tiszta, ápolt, kulturált külsővel, a helyhez, alkalomhoz illő, időjárásnak megfelelő öltözékben jelenjen meg. 3.3.
A foglalkozásokon való részvétel, tanulmányi kötelezettség
A tanuló kötelessége, hogy vegyen részt a kötelező és a választott foglalkozásokon és szakmai gyakorlatokon, valamint tegyen eleget – rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően – tanulmányi kötelezettségének. A képességek fejlesztését szolgálják a szakkörök, sportköri foglalkozások, amelyekre minél több érdeklődőt várunk. A jelentkezők számára a szakköri és sportköri foglalkozás látogatása kötelező. Év közben kimaradni csak a szülő írásos kérésére az igazgató döntése alapján lehet. A tanulószobai foglalkozásokon való részvételre is ezek a mérvadóak.
3.4.
A rendezvényeken való előkészület és részvétel
A tanuló életkorához és fejlettségéhez, továbbá iskolai elfoglaltságához igazodva, pedagógus felügyeletével, szükség esetén irányításával – a házirendben meghatározottak szerint – közreműködjön saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben tartásában, a tanítási órák, rendezvények előkészítésében, lezárásában. 3.5. A helyiségek, létesítmények, a használt eszközök használatának rendjét meg kell tartani A tanuló kötelessége, hogy megtartsa az iskolai tanórai és tanórán kívüli foglalkozások, az iskola helyiségei és az iskolához tartozó létesítmények használati rendjét, a gyakorlati képzés rendjét, az iskola szabályzatainak előírásait, kötelessége továbbá, hogy megőrizze, illetőleg az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit.
3.6.
A tanuláshoz szükséges felszerelés
A tanuló kötelessége, hogy a tanuláshoz szükséges felszerelést (pl.: tornaruha) magával hozza. (A tornafelszerelés részét képezik a tisztálkodáshoz szükséges eszközök is).
3.7.
Óvó-védő szabályok betartása
10
A tanuló kötelessége, hogy óvja saját és társai testi épségét, egészségét, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, továbbá haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet, illetve balesetet észlelt, és – amennyiben állapota lehetővé teszi –, ha megsérült.
3.8.
Iskolai ünnepségeken, vizsgákon való megjelenés
A tanuló kötelessége, hogy az iskolai ünnepélyeken, szalagavatón, a ballagáson és vizsgákon ünnepélyes, az alkalomhoz illő, egységes jellegű ruhában jelenjen meg! Ünnepélyeken a sötét nadrág és fehér ing, illetve sötét szoknya és fehér blúz a megfelelő öltözék. 3.9. Kötelessége, hogy az iskolában tiltott tevékenységet ne folytasson, s ha tapasztal tiltott jelenséget azt halaszthatatlanul jelezze osztályfőnökének, az igazgatónak.
Tilos az iskolában: Tanításhoz nem tartozó felszerelést (pl.: játék, rádió, magnó, híradástechnikai eszköz, nagy értékű ékszer, számottevő mennyiségű pénz) az iskolába behozni csak valamelyik tanár írásban adott, külön engedélyével szabad. Az engedély nélkül behozott eszközök eltűnéséért az iskola felelősséget nem vállal. Tilos az iskolában, közvetlen környékén és az iskolai rendezvényeken mindenfajta szerencsejáték űzése, alkohol, drog fogyasztása és árulása. A tanuló nem tarthat magánál fegyvert és fegyvernek minősülő eszközt.
3.10. Kötelessége, hogy az iskolán kívül, de az iskolához köthető program során tiltott tevékenységet ne folytasson, s ha tapasztal tiltott jelenséget az halaszthatatlanul jelezze osztályfőnökének, az igazgatónak.
Iskolán kívüli, a Pedagógiai Program végrehajtásához kapcsolódó rendezvényeken tiltott magatartás: dohányzás, alkoholfogyasztás, rendzavarás, agresszív viselkedés, kirívó öltözködés és magatartás,
11
drogfogyasztás A házirend betartása iskolán kívüli rendezvényeken is kötelező, ha a tanuló az iskolát képviseli. 3.11.
Házirend betartása
A tanuló kötelessége, hogy megtartsa az iskolai házirendben foglaltakat. 12 4. A tanuló jogai, a joggyakorlás fóruma
4.1.
A tanulók általános jogai
a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 46. §: (2) A gyermek, a tanuló személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára biztosítani fizikai és lelki erőszakkal szemben. A gyermek és a tanuló nem vethető alá testi és lelki fenyítésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak. (3) A gyermeknek, a tanulónak joga, hogy a) képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeit figyelembe véve - az e törvény 2. § (1) bekezdésében meghatározott jogát szabadon érvényesítve - továbbtanuljon, továbbá alapfokú művészetoktatásban vegyen részt tehetségének felismerése és fejlesztése érdekében, b) a nevelési és a nevelési-oktatási intézményben biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák, óvodai életrendjét, iskolai tanulmányi rendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki, c) nemzetiségi hovatartozásának megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, d) részére az állami iskola egész pedagógiai programjában és tevékenységében a nevelésoktatás során a tájékoztatás nyújtása és az ismeretek közlése tárgyilagosan és többoldalú módon történjék, e) egyházi, magánintézményben vegye igénybe az óvodai, iskolai, kollégiumi ellátást, továbbá, hogy az állami, és települési önkormányzati fenntartású nevelési-oktatási intézményben egyházi jogi személy által szervezett hit- és erkölcsoktatásban vegyen részt,
f) személyiségi jogait, így különösen személyiségének szabad kibontakoztatásához való jogát, önrendelkezési jogát, cselekvési szabadságát, családi élethez és magánélethez való jogát a nevelési-oktatási intézmény tiszteletben tartsa, e jogának gyakorlása azonban nem korlátozhat másokat ugyanezen jogainak érvényesítésében, továbbá nem veszélyeztetheti a saját és társai, a nevelési-oktatási intézmény alkalmazottai egészségét, testi épségét, valamint a művelődéshez való jog érvényesítéséhez szükséges feltételek megteremtését, fenntartását, g) állapotának, személyes adottságának megfelelő megkülönböztetett ellátásban különleges gondozásban, rehabilitációs célú ellátásban - részesüljön, és életkorától függetlenül a pedagógiai szakszolgálat intézményéhez forduljon segítségért, h) az oktatási jogok biztosához forduljon. (4) A gyermek, tanuló joga, hogy a nevelési-oktatási intézményben, családja anyagi helyzetétől függően, külön jogszabályban meghatározott esetekben kérelmére térítésmentes vagy kedvezményes étkezésben, tanszerellátásban részesüljön, továbbá, hogy részben vagy egészben mentesüljön az e törvényben meghatározott, a gyermekeket, tanulókat terhelő költségek megfizetése alól, vagy engedélyt kapjon a fizetési kötelezettség teljesítésének halasztására vagy a részletekben való fizetésre. (6) A tanuló joga különösen, hogy a) kollégiumi ellátásban részesüljön, b) válasszon a pedagógiai program keretei között a választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá pedagógusok közül, c) igénybe vegye az iskolában és kollégiumban rendelkezésre álló eszközöket, az iskola és kollégium létesítményeit és az iskolai, kollégiumi könyvtári szolgáltatást, d) rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön, e) hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, tájékoztassák a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról, f) részt vegyen a diákkörök munkájában, és kezdeményezze azok létrehozását, tagja legyen iskolai, művelődési, művészeti, ismeretterjesztő, sport- és más köröknek, g) az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson minden kérdésről, az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról, az iskola, kollégium működéséről, továbbá tájékoztatást kapjon személyét és tanulmányait érintő kérdésekről, valamint e körben javaslatot tegyen, továbbá kérdést intézzen az iskola, a kollégium vezetőihez, pedagógusaihoz, az iskolaszékhez, a kollégiumi székhez, a diákönkormányzathoz, és arra legkésőbb a megkereséstől számított tizenöt napon belül - az iskolaszéktől, kollégiumi széktől a tizenötödik napot követő első ülésen - érdemi választ kapjon,
13
h) vallási, világnézeti vagy más meggyőződését, nemzetiségi önazonosságát tiszteletben tartsák, és azt kifejezésre juttassa, feltéve, hogy e jogának gyakorlása nem ütközik jogszabályba, nem sérti másoknak ezt a jogát, és nem korlátozza a társai tanuláshoz való jogának gyakorlását, i) jogszabályban meghatározottak szerint vendégtanulói jogviszonyt létesítsen, j) jogai megsértése esetén - jogszabályban meghatározottak szerint - eljárást indítson, továbbá igénybe vegye a nyilvánosságot, k) személyesen vagy képviselői útján - jogszabályban meghatározottak szerint - részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában, l) kérje a foglalkozásokon való részvétel alóli felmentését, m) kérelmére - jogszabályban meghatározott eljárás szerint - független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról, n) kérje az átvételét másik nevelési-oktatási intézménybe, o) választó és választható legyen a diákképviseletbe, p) a diákönkormányzathoz fordulhasson érdekképviseletért, továbbá e törvényben meghatározottak szerint kérje az őt ért sérelem orvoslását, q) kérelmére, indokolt esetben szociális ösztöndíjban, szociális támogatásban részesüljön, amennyiben ilyen jellegű támogatásra a fedezet a költségvetésben rendelkezésre áll. (7) A tanuló jogainak gyakorlása során nem sértheti társai és a közösség jogait.
4.2.
A tanulók intézményhez kötött konkrét jogai
4.2.1. Felelésmentes
A tanulót évente 2 alkalommal felelésmentesség illeti meg minden tantárgyból, amit az ellenőrző könyvben nyilván kell tartani. Ez a feleletmentesség nem jár annak, aki ellenőrző könyvét elhagyja. A feleletmentesség bejelentett témazáró vagy dolgozat írásakor nem vehető igénybe. A feleletmentesség nem jelenti azt, hogy a tanulónak az órai munkába nem kell bekapcsolódnia. 4.2.2. Témazáró
14
Egy tanítási napon legfeljebb 2 témazáró, illetve nagydolgozat íratható. A dolgozatírást (témazáró és nagydolgozat) a tanár egy héttel előtte jelentse be. A dolgozatot a tanárnak 2 héten belül ki kell javítani. Amennyiben ez nem történik meg, és a tanuló nem fogadja el a jegyet, akkor új dolgozat írásával tesz eleget tanulmányi kötelezettségének. 4.2.3. A tanuló szociális jogai A tanuló joga, hogy a nevelési-oktatási intézményben, családja anyagi helyzetétől függően, kérelmére ingyenes vagy kedvezményes étkezésben, tanszerellátásban részesüljön, továbbá, hogy részben vagy egészben mentesüljön a köznevelési törvényben meghatározott, a gyermekeket, tanulókat terhelő költségek megfizetése alól, vagy engedélyt kapjon a fizetési kötelezettség teljesítésének halasztására vagy a részletekben való fizetésre. (A rendelkezésre álló pénzeszközök és a rászorultság mértékében.) Kérelmére, a tanuló joga, hogy indokolt esetben szociális ösztöndíjban, illetve szociális támogatásban részesüljön.
4.2.4. Tantárgyválasztás, tanárválasztás
A tanuló joga, hogy válasszon a választható tantárgyak, foglalkozások közül, tanulmányai során – a pedagógiai programban és az érettségi vizsgaszabályzatban meghatározott keretek között – megválassza azokat a tantárgyakat, amelyeket tanulni kíván, valamint, ha erre lehetőség van, megválassza a tantárgyakat tanító pedagógust.
4.2.5. Diákképviseleti jog
A tanuló joga, hogy választó és választható legyen a diákképviseletbe, a diákönkormányzathoz fordulhasson érdekképviseletért, illetve a köznevelési törvényben meghatározottak szerint kérje az őt ért sérelem orvoslását, A tanulók kollektív joga a diákönkormányzati nap programjának meghatározása. Erre javaslatot a DÖK készít, amit az iskola igazgatójával egyeztet. A nevelőtestület minden segítséget megad a programok sikeres megvalósításához.
4.2.6. Eszközök és létesítmények használata
A tanuló joga, hogy igénybe vegye az iskolában rendelkezésre álló eszközöket, az iskola létesítményeit (könyvtár, laboratórium, számítástechnikai termek, sport- és szabadidőlétesítmények stb.).
15
4.2.7. Egészségügyi ellátás A tanuló joga, hogy rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön, erre az iskolában lehetőséget biztosít az orvosi rendelő, gyermekorvossal, védőnői szolgálattal, valamint a fogorvosi rendelő fogorvossal.
4.2.8. Az információ és tájékoztatás joga
A tanuló joga, hogy hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, tájékoztassák a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról. (A tájékoztatás rendje: osztályfőnökök osztályfőnöki órákon heti rendszerességgel, a Diákönkormányzatot, a diákönkormányzati képviselőket a diákönkormányzatot segítő tanár heti rendszerességgel tájékoztatja, az iskolavezetés a Diákönkormányzatot havi rendszerességgel tájékoztatja, az iskolavezetés és nevelőtestület évi egy alkalommal, a diákközgyűlés alkalmával.)
4.2.9. Iskolai diákkörök
A diák joga, hogy részt vegyen a diákkörök munkájában, és kezdeményezze azok létrehozását, tagja legyen iskolai, művelődési, művészeti, ismeretterjesztő, sport- és más köröknek, részt vegyen tanulmányi versenyeken.
4.2.10. Véleménynyilvánítás joga A diák joga, hogy az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson minden kérdésről, az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról; az iskola működéséről, továbbá tájékoztatást kapjon személyét és tanulmányait érintő kérdésekről, valamint e körben javaslatot tegyen, továbbá kérdést intézzen az iskola vezetőihez, pedagógusaihoz, az iskolaszékhez, s arra legkésőbb a megkereséstől számított harminc napon belül – az iskolaszéktől a harmincadik napot követő első ülésén – érdemi választ kapjon, jogai megsértése esetén – jogszabályban meghatározottak szerint – eljárást indítson, továbbá igénybe vegye a nyilvánosságot.
4.2.11. A tanuló vallási világnézeti, nemzetiségi, etnikai joga
A tanuló joga, hogy vallási, világnézeti vagy más meggyőződését, nemzeti vagy etnikai önazonosságát tiszteletben tartsák, és azt kifejezésre juttassa, feltéve, hogy e jogának gyakorlása nem ütközik jogszabályba, nem sérti másoknak ezt a jogát, és nem korlátozza a társai tanuláshoz való jogának gyakorlását.
16
4.2.12. Levelezési jog
A tanuló joga, hogy a levelezéshez való jogát tiszteletben tartsák, feltéve, hogy e jogának gyakorlása nem sérti másoknak ezt a jogát, és nem korlátozza társai tanuláshoz való jogának gyakorlását.
4.2.13. Vendégtanulói jog A tanuló joga, hogy jogszabályban meghatározottak szerint vendégtanulói jogviszonyt létesítsen.
4.2.14. Magántanulói jog
A tanuló joga, hogy magántanuló legyen, továbbá, hogy kérje a tanórai foglalkozásokon való részvétel alóli felmentését.
4.2.15. Független vizsgabizottság előtti vizsgázás, beszámolás A tanuló joga, hogy kérelmére – jogszabályban meghatározott eljárás szerint – független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról.
4.2.16. Iskolaváltoztatás joga A tanuló joga, hogy kérje az átvételét másik, azonos vagy más típusú nevelési-oktatási intézménybe.
4.2.17. A szakképzésben részt vevő tanuló joga
A szakképzési évfolyamokon tanulókat a gyakorlati képzés keretében az érdekvédelem és a munkavédelem tekintetében megilletik mindazok a jogok, amelyeket az új Munka Törvénykönyve biztosít a munkavállalók részére. A tanuló a gyakorlati képzéssel kapcsolatos igényeinek érvényesítése érdekében – a munkaügyi jogvitára vonatkozó rendelkezések szerint– jogvitát kezdeményezhet. E rendelkezések alkalmazásában munkavállalón a tanulót, munkáltatón a gyakorlati képzés szervezőjét, munkaviszonyon a tanulói jogviszonyt kell érteni. A szakképzésben részt vevő tanuló a szakképzésre vonatkozó jogszabályok szerint jogosult juttatásokra és kedvezményekre. A juttatásokat és kedvezményeket a gyakorlati
17
képzés szervezője köteles biztosítani. (Az iskola és a gyakorlóhely közötti együttműködési megállapodás szerint.) 4.3.
A tanulói jogok gyakorlása
4.3.1. Jogorvoslati lehetőség, mediáció Sérelem esetén az iskola tanulója – kiskorú tanuló esetén törvényes képviselője – az osztályfőnökétől, illetve az iskola vezetőjétől kérhet mediációt, egyeztetési lehetőséget, jogorvoslatot.
4.3.2. Diákönkormányzat
Az iskolai közösségek életüket érintő bármely kérdésben a diákönkormányzaton (DÖK) keresztül érvényesíthetik jogaikat. Nagyobb közösséget érintő kérdésben célszerű a DÖK útján kérni a tájékoztatást. A házirendben meghatározott nagyobb tanulóközösségeket érintő kérdésekben kötelező kikérni a diákönkormányzat véleményét. Ki kell kérni a DÖK véleményét a tanuló ellen indított fegyelmi eljárás során. Az iskola vezetősége az előbbitől eltérő esetekben is kérheti a diákönkormányzat véleményét. A tanulói közösségek álláspontjukat a fennálló jogszabályi rendelkezések szerint alakítják ki, amelyhez az iskola minden szükséges feltételt biztosít. A tanulók az őket érintő kérdésekben tájékoztatást osztályfőnökeiktől, az iskola vezetőitől, az iskolaszéktől.
kérhetnek
tanáraiktól,
4.3.3. Diákközgyűlés
Az iskola igazgatója évente köteles tájékoztatást adni a diákok választott képviselőinek az iskola helyzetéről és válaszolni köteles a hozzá intézett kérdésekre. Az évi rendes diákközgyűlés – mely küldött közgyűlésként is megszervezhető – összehívását a DÖK vezetője kezdeményezi a tanév helyi rendje szerint. Rendkívüli diákközgyűlés összehívását a DÖK vezetője vagy az igazgató kezdeményezheti. A diákközgyűlés napirendi pontjait annak megrendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni.
5. Késések, mulasztások, hiányzások, és a hiányzás igazolása
18
5.1.
Késések
A késés minősítése (igazolt, igazolatlan) az osztályfőnök joga és kötelessége. Ha a tanuló a tanórai foglalkozás kezdetére nem érkezik meg, akkor késik, amit igazolnia kell. A késések ideje minősítésük szerint (igazolt vagy igazolatlan) összeadandó. Amennyiben ez az idő eléri egy tanórai foglalkozás idejét, a késés egy igazolt vagy igazolatlan órának minősül. Az elkéső tanuló nem zárható ki a tanóráról, de késésével nem zavarhatja azt. 3 igazolatlan késés 1 osztályfőnöki figyelmeztetést, majd újabb 3 késés újabb büntetési fokozatot von maga után. Felszerelés hiányáért – kivéve a gyakorlati foglalkozáson a munkaruhát és védőfelszerelést – igazolatlan óra nem adható, a tanuló e mulasztását más nevelési eszközökkel kell számon kérni. A tanulónak felszerelés hiánya esetén is kötelező megjelennie a testnevelés órán, a felszerelés hiánya szaktanári figyelmeztetéssel büntetendő. Igazolatlan óra abban az esetben adható, ha a tanuló nem jelent meg az órán.
5.2.
Mulasztások igazolása, a távolmaradás engedélyezése
A hiányzás első napján a tanuló vagy a szülő köteles értesíteni az iskolát a hiányzásról, annak okáról és várható időtartamáról. A mulasztás igazolása az ellenőrző könyvben történhet, eltérni ettől csak rendkívüli esetben – pl. kórházi kezelés – lehet. A mulasztások minősítése (igazolt, vagy igazolatlan) az osztályfőnök joga és kötelessége. Ha a tanuló a tanítási óráról távol marad, mulasztását igazolnia kell. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha a tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülő írásbeli kérelmére – engedélyt kapott a távolmaradásra (1 vagy 2 óráról a szaktanár, 2-nél több óráról, de maximum 3 napról az osztályfőnök, 3 napnál hosszabb időtartam esetén az igazgató adhat engedélyt), a tanuló beteg volt, és azt igazolja, a tanuló hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni, a tanuló egészségügyi alkalmassági vizsgálaton vesz részt. kiskorú tanuló esetén a szülő (egy tanévben maximum 3 alkalommal, összesen 3 napot) igazolja a mulasztást. Három napnál hosszabb hiányzást csak orvos igazolhat, amely igazolást azonban a szülőnek is alá kell írnia. (Hét közben a kollégisták esetében a nevelőtanárnak.) Ha a tanulót a nem kötelező tanórai foglalkozásra felvették, a tanítási év végéig a tanórai foglalkozást a mulasztás, az értékelés és minősítés, továbbá a magasabb évfolyamra lépés szempontjából úgy kell tekinteni, mintha az kötelező tanórai foglalkozás lenne. A gyógytestnevelés órákon való részvétel kötelezettsége és az igazolás módja azonos a többi óráéval.
19
5.3.
Igazolatlan hiányzás és következményei
Ha a tanuló mulasztását a távollét utolsó napjától számított 6 munkanapon belül nem igazolja, a mulasztást igazolatlannak kell tekinteni. Ugyancsak igazolatlan a mulasztás, ha annak oka nem valós, nem kellően indokolt, vagy az igazolás nem valódi. Az iskola - az osztályfőnök által - értesíti a szülőt (gondviselőt) a tanuló első igazolatlan mulasztása után, s az értesítésben felhívja a szülők figyelmét az igazolatlan mulasztások következményeire. 20 5.3.1. Igazolatlan hiányzás következményei tanköteles tanuló esetén
Ha a gyermek, a tanuló távolmaradását nem igazolják, a mulasztás igazolatlan. Az iskola köteles a szülőt és a tanuló kollégiumi elhelyezése esetén - amennyiben a kollégium nem az iskolával közös igazgatású intézmény - a kollégiumot is értesíteni a tanköteles tanuló első alkalommal történő igazolatlan mulasztásakor, továbbá abban az esetben is, ha a nem tanköteles kiskorú tanuló igazolatlan mulasztása a tíz órát eléri. Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. Ha az iskola értesítése eredménytelen maradt, és a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, az iskola a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve megkeresi a tanuló szülőjét. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a tíz órát, az iskola igazgatója - a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben foglaltakkal összhangban - értesíti a gyermek, tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot, az általános szabálysértési hatóságként eljáró kormányhivatalt - a gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló kivételével -, tanköteles tanuló esetén a gyermekjóléti szolgálatot is, továbbá gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló esetén a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot. Az értesítést követően a gyermekjóléti szolgálat, az iskola és - szükség esetén - a kollégium bevonásával haladéktalanul intézkedési tervet készít, amelyben a mulasztás okának feltárására figyelemmel meghatározza a gyermeket, a tanulót veszélyeztető és az igazolatlan hiányzást kiváltó helyzet megszüntetésével, a gyermek óvodába járásával, a tanulói tankötelezettség teljesítésével kapcsolatos, továbbá a gyermek, a tanuló érdekeit szolgáló feladatokat. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a harminc órát, az iskola a mulasztásról tájékoztatja az általános szabálysértési hatóságot - a gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló kivételével -, valamint ismételten tájékoztatja a gyermekjóléti szolgálatot, amely közreműködik a tanuló szülőjének az értesítésében, továbbá gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló esetén a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri az ötven órát, az iskola igazgatója haladéktalanul értesíti a tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot és kormányhivatalt.
A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 247. § c) pontja szerinti szabálysértési tényállás megvalósulásához szükséges mulasztás mérték a tanköteles tanuló esetén harminc óra.
5.3.2. Igazolatlan hiányzás következményei nem tanköteles tanuló estén
10 igazolatlan óra után újra értesíti az iskola a szülőt (nagykorú tanuló esetén a tanulót) az igazolatlan mulasztás következményeire, továbbá fegyelmező intézkedést foganatosít. Harminc óránál több igazolatlan hiányzás esetén megszűnik a tanulói jogviszonya annak a tanulónak, akit már két alkalommal figyelmeztettek az igazolatlan hiányzás következményeire. 5.3.3. A hiányzás következményei a tanulói előrehaladásra vonatkozóan
Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen az Nkt. 5. § (1) bekezdés b)-c) pontjában meghatározott pedagógiai szakaszban a kétszázötven tanítási órát, az Nkt. 5. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában az elméleti tanítási órák húsz százalékát, a közoktatási törvény 27. § (2) bekezdésében meghatározott, a kötelező óra legfeljebb ötven százalékában folyó pályaorientáció, gyakorlati oktatás, szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás, valamint - az Országos Képzési Jegyzék szerinti - elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás tanítási óráinak húsz-húsz százalékát, az egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem minősíthető, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen. A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanórai foglalkozást, és az iskola eleget tett a meghatározott értesítési kötelezettségének. Ha a tanuló teljesítménye a tanítási év végén nem minősíthető, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye érdemjeggyel nem volt minősíthető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie. A szakképzés keretei között folyó gyakorlati képzésről és a beszámoltató rendszerű oktatásról való hiányzás következményeit a szakképzésre vonatkozó jogszabályok határozzák meg. Ha a tanulónak a gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása egy tanévben meghaladja a gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, a tanuló tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja. Ha a tanuló gyakorlati mulasztása a meghatározott mértéket eléri, de igazolatlan mulasztása nincs és szorgalma, elért teljesítménye alapján úgy ítélhető meg, hogy mulasztását a következő tanév megkezdéséig pótolja, illetőleg az előírt gyakorlati
21
követelményeket teljesíteni tudja, az évfolyam megismétlésétől el lehet tekinteni. Az ügyben az iskola nevelőtestülete dönt. Ha a gyakorlati képzést tanulószerződés keretében gazdálkodó szervezet végzi, az évfolyam megismétléséhez a gazdálkodó szervezet hozzájárulása is szükséges. Nem teljesítette az összefüggő szakmai gyakorlat követelményeit az a tanuló, aki a gyakorlatról igazolatlanul 3 óránál többet mulasztott, vagy az igazolt mulasztása meghaladta az összefüggő gyakorlat óraszámának 10 %-át, ide értve a betegség miatt orvos által igazolt távollétet is. Igazolt mulasztás esetén a tanuló az igazgató által meghatározott helyen és időben az összefüggő szakmai gyakorlat követelményeinek eleget tehet. Nem léphet magasabb évfolyamba az a tanuló, aki az összefüggő szakmai gyakorlatot nem teljesítette Amennyiben a tanuló az iskolában tartózkodik, az órarend szerinti foglalkozásról való önkényes távolmaradás – igazolatlansága mellett – fegyelmi vétség is, amely minden esetben büntetést von maga után. Nem számít hiányzásnak, ha iskolai ügy miatt hiányzik a tanuló. Az igazolatlan hiányzás fegyelmi vétség, ezért büntetést von maga után, amit a magatartásjegynek is tükröznie kell. A félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie/tehet, ha: felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, és nincs érvényes osztályzata, hiányzásának mértéke miatt nem osztályozható, és a nevelőtestület – az osztályfőnök és a szaktanár javaslata alapján – úgy dönt, hogy osztályozó vizsgát tehet. Ha a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, és ezt osztályozó vizsgával nem pótolhatja, vagy nem pótolhatja, tanulmányait csak évfolyamismétléssel folytathatja. -
A tanuló részére engedélyezhető az iskola évfolyamának megismétlése abban az esetben is, ha egyébként felsőbb évfolyamra léphetne. Az engedély megadásáról a tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülő – kérésére az iskola igazgatója dönt. Szakképzési évfolyam ily módon nem ismételhető meg. Nem tekinthető a szakképzési évfolyam megismétlésének a második vagy további szakképzésbe történő bekapcsolódás. 6. A tanuló fegyelmi felelőssége, anyagi felelőssége Ha a tanuló a házirendet megszegi, fegyelmező intézkedésben vagy fegyelmi büntetésben részesíthető. 6.1.
Fegyelmező intézkedések
Fegyelmező intézkedést kell foganatosítani azzal a tanulóval szemben, aki magatartásával
22
vétséget követ el az iskolai házirend valamely pontja ellen, zavarja a tanítási óra rendjét, mobiltelefonjával vagy más technikai eszközzel akadályozza a tanítási óra rendjét (bekapcsolja, hallgatja, felvételt készít, játszik, SMS-t, MMS-t ír vagy fogad). más személy vagy az iskola tulajdonát képező tárgyat tulajdonít el, illetve rongál meg. A fegyelmező intézkedéseknek mindenkor nevelő célzatúaknak kell lenniük. A fegyelmező intézkedés következtében hozott elmarasztalás csak abban a tanítási évben érvényes, amelyben a kiváltó cselekedetet a tanuló elkövette. 6.2.
A fegyelmező intézkedések a következők lehetnek
(szak)tanári figyelmeztetés, osztályfőnöki szóbeli figyelmeztetés, osztályfőnöki írásbeli figyelmeztetés, osztályfőnöki intés, igazgatói szóbeli figyelmeztetés, igazgatói írásbeli figyelmeztetés, igazgatói intés. A fegyelmező intézkedéseket (a szóbelit is) a tanuló ellenőrző könyvébe és az osztálynaplóba be kell írni. Egyazon vétségért felelősségre vonás csak egy helyen történhet (pl.: iskola – kollégium). 6.3.
Fegyelmi büntetések
Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. 6.4.
A fegyelmi eljárás lefolytatását megelőző egyeztető eljárás
Az egyeztető eljárás célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegő és a sértett közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. 6.5. Az egyeztető eljárás rendje Az egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sértett, kiskorú sértett esetén a szülő, valamint a kötelességszegő, kiskorú esetén a szülő egyetért. A fegyelmi eljárás megindításáról szóló értesítésben a kötelességszegő tanuló (kiskorú esetén szülő) figyelmét fel kell hívni az egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségére, feltéve, hogy ezzel a sértett (kiskorú esetén szülő) hozzájárult. A tanuló (kiskorú estén szülő) az értesítés kézhezvételéről számított 5 tanítási napon belül írásban bejelentheti az egyeztető eljárás lefolytatásának kérését.
23
6.6.
Az egyeztető eljárás résztvevői:
kötelességszegő (kiskorú esetén szülő) sértett (kiskorú esetén szülő) gyermek- és ifjúságvédelmi felelős DÖK- képviselő konfliktuskezelést végzett kolléga 6.7.
A fegyelmi eljárást folytatni kell, ha:
az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá a bejelentés iskolába történő megérkezésétől számított tizenöt napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre. 6.8.
A fegyelmi eljárás felfüggesztése:
Ha a kötelességszegő és a sértett az egyeztetési eljárásban megállapodott a sérelem orvoslásában, akkor a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb három hónapra fel kell függeszteni. 6.9. A fegyelmi eljárás megszüntetése: Ha a felfüggesztés ideje alatt a sértett (kiskorú esetén szülő) nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, akkor a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. 6.10.
Ezek alapján a fegyelmi büntetés lehet:
(A köznevelési törvény 58. §-a szabályozza a tanulók fegyelmi és kártérítési felelősségét.) megrovás szigorú megrovás meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától kizárás az iskolából. Tanköteles tanulóval szemben a két utolsó büntetési tétel csak rendkívüli vagy ismétlődő fegyelmi vétség esetén alkalmazható. Ekkor a szülő köteles új iskolát keresni a tanulónak. Abban az esetben, ha a tanuló más iskolában, történő elhelyezése a szülő kezdeményezésére tizenöt napon belül nem oldódik meg, a kormányhivatal hét napon belül köteles másik iskolát, kijelölni számára. Az áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába fegyelmi büntetés akkor alkalmazható, ha az iskola igazgatója a tanuló átvételéről a másik iskola igazgatójával megállapodott. A meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása fegyelmi büntetés szociális kedvezményekre és juttatásokra nem vonatkoztatható.
24
A fegyelmi eljárás során a nemzeti köznevelésről szóló2011. évi CXC törvény valamint a 20/2012. EMMI rendelet szerint kell eljárni. A fegyelmi eljárás nyilvános, de a nyilvánosság az érintettek kérésére korlátozható vagy kizárható. 6.11.
Kiegészítés a fegyelmi eljáráshoz
A nevelési-oktatási intézményekben a pedagógus joga és kötelezettsége, hogy a tanítás zavartalanságát biztosítsa. Ennek keretében, amennyiben a rend másképpen nem biztosítható, elveheti a tanulóktól azt a zavaró eszközt, amely megakadályozza, hogy a tanuló vagy társai a tanulásra koncentrálhassanak. Amikor azonban az ok, amiért elvette az adott dolgot, megszűnt, az elvétel okafogyottá válik, ilyenkor a pedagógus a tanuló tulajdonában lévő tárgyat nem tarthatja többé magánál. Amennyiben pl. a tanuló mobiltelefonjával akadályozza a tanítást (bekapcsolja, hallgatja, felvételt készít, játszik), tőle a mobiltelefon elvehető, azonban a foglalkozás (tanóra) végén, a pedagógus köteles azonnal visszaadni az elvett tárgyat a tulajdonosának. Az iskolai szabályzatokban megfogalmazottak szerint fegyelmező intézkedéssel és fegyelmi eljárással kell a tanulót a jogkövető magatartásra rábírni. Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 80.§ (1) bekezdés szerint személyhez fűződő jogok megsértését jelenti a más képmásával vagy hangfelvételével kapcsolatos bármiféle visszaélés. Alapvető személyiségi jog sérül tehát, ha az állampolgár tudta és engedélye nélkül felvétel készül róla és ezzel visszaélnek. Minden állampolgár egyéni polgári peres eljárásban a bírósághoz fordulhat. Ptk. 80.§ (1) A személyhez fűződő jogok megsértését jelenti a más képmásával vagy hangfelvételével kapcsolatos bármiféle visszaélés. Visszaélésnek mindősül tanítási órán felvétel készítése pedagógusról, osztálytársról egyaránt. (2) Képmás vagy hangfelvétel nyilvánosságra hozatalához – a nyilvános közszereplés kivételével – az érintett személy hozzájárulása szükséges. Nyilvánosságra hozatalnak számít az is, ha az órán készült felvételt más is megtekinti. Ptk. 84. § (1) Akit személyhez fűződő jogában megsértenek, az eset körülményeihez képest a következő polgári jogi igényeket támaszthatja: a) követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását; b) követelheti a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől; elégtételt, és hogy szükség esetén a jogsértő részéről vagy költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak; c) követelheti a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását a jogsértő részéről vagy költségén, továbbá a jogsértéssel előállított dolog megsemmisítését, illetőleg jogsértő mivoltától megfosztását; d) követelheti a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását a jogsértő részéről mivoltától megfosztását; e) kártérítést követelhet a polgári jogi felelősség szabályai szerint.
25
6.12. A tanuló anyagi felelőssége A tanuló az okozott kárért anyagi felelősséggel tartozik. Gondatlan károkozás esetén a tanuló felelőssége korlátozott, míg szándékos esetben a teljes kárt köteles megtéríteni. A kártérítés mértékéről a tantestület dönt, vizsgálat alapján. A vizsgálat tényéről és a döntésről a tanulót és szüleit értesíteni kell, és fel kell szólítani a kár megtérítésére. A kártérítés elmaradása esetén az iskola pert indít. A tanuló bizonyítványát tartozás fejében visszatartani nem szabad.
7. A tanuló munkájának elismerése, a tanulmányi munka értékelése, magatartás, szorgalom, jutalmazás 7.1. A tanuló munkájának elismerése A diákok munkájának legfontosabb mérőeszköze az osztályozási rendszer. A félévi osztályzás az első félévben, míg az év végi a teljes tanévben végzett munkát tükrözi. A félévi és az év végi érdemjegyeket a szaktanár határozza meg. Az évközi érdemjegyek számtani átlagától eltérő osztályzatot az osztályozó értekezleten a szaktanárnak indokolnia kell. Ha a tanár indokait a tantestület nem fogadja el, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára kell módosítani. A szaktanár - a munkaközösséggel egyetértésben - meghatározza és az év elején ismerteti a tanulókkal a teljesítendő minimális tantárgyi követelményeket. 7.2.
A tanulmányi munka értékelése
5 (jeles):
kiválóan, önállóan, esetleg kisebb segítő kérdésekkel ismeretanyag, logikusan és hiánytalanul megadott válaszok.
előadott
4 (jó):
összefüggően, jól felépített és előadott ismeretanyag, az összefüggések kis hányadára a tanuló csak tanári segítséggel emlékszik.
3 (közepes):
akadozva előadott ismeretanyag, a tanuló összefüggő feleletre nem képes, a tények többségét felsorolja, az összefüggések kisebbik hányadát segítő kérdések alapján felismeri a tanuló.
2 (elégséges):
nehézkesen és igen hiányosan előadott ismeretanyag, a tények többségét segítő kérdésekre fel tudja idézni, de azokat rendszerezni, magyarázni, közöttük összefüggéseket feltárni nem képes.
1 (elégtelen):
elfogadhatatlan, igen hiányos tartalom, a minimális követelményeknek nem tesz eleget.
A magatartás az életkori sajátosságokhoz igazodva a közösséghez, annak tagjaihoz való viszonyt fejezi ki, a szorgalom a tanulmányi munkához való viszonyt tükrözi.
26
7.3. A magatartás értékelése 7.3.1. "Példás" magatartási jegyet érdemel az a tanuló: akinek viselkedése példamutató, aki nem csak a tanárokkal, de idegenekkel - sőt tanulótársaival is - udvarias, aki megfelelő hangnemet tud alkalmazni, aki az iskola házirendjének követelményeit megtartja és tanulótársait is a követelmények megtartására ösztönzi, a hibák feltárásában nyílt, őszinte, azok megszüntetésére őszintén törekszik, aki képességeinek megfelelő szinten végzi munkáját, 27 aki pozitív irányú aktivitást tanúsít a tanítási órákon és tanórán kívül egyaránt, aki a tanulóközösségben szívesen tevékenykedik, és aki mások beilleszkedését is előmozdítja. Aktív, kezdeményező, segítőkész, másokat buzdít. Akiben megvan a korának megfelelő mértékű, azzal arányosan növekvő felelősségérzet önmaga és a közösség iránt, ami a kezdeményezésekben, adott esetben a közösség vezetésének vállalásában nyilvánul meg, pozitív hatást gyakorol a közösségre és annak egyes tagjaira. Példás (5) lehet még annak a tanulónak a magatartása, aki maximum 1 órát hiányzott igazolatlanul, de más szempontok alapján azt megérdemli. 7.3.2. "Jó" magatartási jegyet kaphat az a tanuló: aki a viselkedésre vonatkozó követelményeket megtartja, de szó nélkül veszi tudomásul a körülötte megnyilvánuló laza viselkedést, azt nem helyesli, a változtatás érdekében keveset hajlandó tenni, az iskola házirendjének követelményeit megtartja, a közösség érdekei ellen nem vét, akinek a munkafegyelme, munkában való részvétele nem példamutató, de elfogadható, aktivitása nem kiemelkedő, aki helyes irányban befolyásolja a közösséget, aki maga ugyan nem kezdeményez – vagy csak ritkán teszi ezt –, de a helyes kezdeményezések mellé áll, támogatja azokat. Jó (4) lehet maximum annak a tanulónak a magatartása, aki ismételten (maximum három alkalommal) igazolatlanul mulasztott, de a mulasztott órák száma a 7-et nem haladja meg. 7.3.3. "Változó" magatartási jegyet az a tanuló érdemli: akinek viselkedése nemcsak a tanulótársakkal, hanem esetenként a tanárokkal, más felnőttekkel szemben is udvariatlan, a házirendet nem mindig tartja meg, akinek a felelősségtudata, munkához való hozzáállása, aktivitása ugyancsak megbízhatatlan, változó, aki tudatosan nem árt a közösségnek - vagy egyes tanulótársainak -, de számítani nem lehet rá, mert megnyilvánulásai megbízhatatlanok, a követelményeket csak többé-kevésbé teljesíti. Akinek a tanulótársaihoz való viszonya a közösségi tevékenységekben való részvétele ingadozó.
Változó (3) lehet maximum annak a tanulónak a magatartása, aki negyedik alkalommal is igazolatlanul hiányzott, vagy a mulasztott órák száma a 7-et meghaladja. 7.3.4. "Rossz" magatartási jegyet az a tanuló érdemel: akinek viselkedésére, hangvételére durvaság, gorombaság jellemző általában, akinek a fegyelmezettsége, iskolai magatartása gyakran kifogásolható, aki a munkavégzésben megbízhatatlan, felelőtlen, hanyag, aki szándékosan árt a közösségnek, egyes tanulóknak, a követelményeket, a közösségi együttélés szabályait rendszeresen vagy esetenként súlyosan megszegi. Rossz (2) lehet csak annak a tanulónak a magatartása, aki ötödik alkalommal is hiányzott igazolatlanul, vagy igazolatlan óráinak száma a 20-at meghaladta. A magatartási jegyben mindazt honorálni kell, amiről a nevelőtestületnek biztos tudása van, amit rendszeresen figyelemmel lehet kísérni. A tanuló magatartásának pozitív változása (órák rendszeres látogatása, tanárokhoz és iskolatársakhoz való viszonya stb.) esetén az év végi magatartási jegy javítása osztályfőnöki hatáskörbe tartozik. 7.4. A tanuló szorgalmának értékelése 7.4.1. "Példás" szorgalom jegyet az a tanuló érdemel: akinek tanulmányi munkájában megnyilvánul a tudás megszerzésének igénye, ennek érdekében céltudatosan és ésszerűen szervezi meg munkáját, munkavégzése pontos, megbízható; minden tantárgyban elvégzi a kapott feladatait, és van határozott érdeklődése, ebben az irányban önkéntesen többlet-feladatot is vállal, aki önálló munkabeosztást és önellenőrzést végez, aki minden tantárgy követelményeit igyekszik a képességeinek mértéke szerint a legjobban teljesíteni, és vannak olyan tantárgyak, amelyekben határozottan elmélyül, amelyek iránt különös érdeklődést mutat. 7.4.2. "Jó" szorgalom jegyet az a tanuló érdemel: aki figyel az órákon, házi feladatait elvégzi, az órákra mindig lelkiismeretesen felkészül, rendszeresen megbízhatóan dolgozik azokon, illetve gyakorlati foglalkozásokon is, aki képes arra, hogy megfelelő ösztönző hatásokra rendszeresen dolgozzék, hogy ellenőrizze önmagát vagy tudja, hogy mihez kell segítséget kérnie, akire az jellemző, hogy érdeklődése megmarad a szorosan vett iskolai tananyag keretein belül. 7.4.3. "Változó" szorgalom jegyet kapjon: akinek tanulmányi munkában való részvétele ingadozó, időszakonként elfogadhatóan dolgozik, máskor figyelmetlen, pontatlan, aki csak akkor fog munkához, ha erre külön felhívják a figyelmét, nem nézi át saját munkáját, nem ellenőrzi magát.
28
7.4.4. "Hanyag" szorgalom jegyet érdemel: aki tanulmányi munkában tanórán és otthon egyaránt megbízhatatlan, figyelmetlen, feladatait nem végzi el, hanyag, igénytelen, akinek munkavégzésére az érdektelenség, a közöny, a pontatlanság jellemző, aki kötelességét gyakran elmulasztja. 7.5. Jutalmazások Kiemelkedő tevékenységért jutalmazásokban részesülhetnek.
iskolánk
tanulói,
közösségei
és
csoportjai
7.5.1. A jutalmazások formái: szaktanári dicséret: odaítélését a szaktanár határozza meg. Adható az adott tantárgyban elért versenyeredményekért, kutató- vagy sorozatos gyűjtőmunkáért és folyamatos kiemelkedő tanulmányi munkáért, szakköri, szertárosi stb. tevékenységért, osztályfőnöki dicséret: odaítéléséről az osztályfőnök dönt, igazgatói dicséret: városi, megyei, országos tanulmányi versenyen elért 1-3 helyezetteknek, valamint minden más esetben, amikor a tanuló kiemelkedő teljesítményt nyújt, tantestületi dicséret: három vagy több tantárgyi dicséret alapján automatikusan, illetve a tantestület szavazata alapján tanév végén adható. 7.5.2. A jutalmak formái: pénzjutalom, könyvjutalom, tárgyjutalom, oklevél. 7.5.3. Az osztályfőnök javaslata alapján a tantestület dönt a fenti jutalmak odaítéléséről az alábbi érdemekért: kiemelkedő tanulmányi eredmény, példamutató szorgalom, hiányzásmentes tanév, versenyeken, pályázatokon való eredményes részvétel, az iskola érdekében végzett tevékenység, kiemelkedő sporttevékenység. 7.5.4. A tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályai A tanuló jogutódjaként az iskola szerzi meg a vagyoni jogokat minden olyan, a birtokába került dolog felett, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, illetve a tanulói jogviszonyhoz kapcsolódó, azonban az abból származó kötelezettségekhez nem kötődő feladatok teljesítésekor. A tanulót díjazás illeti meg, ha az iskola a vagyoni jogokat másra ruházza át.
29
Ha az iskola a dologgal kapcsolatos vagyoni jogokat nem szerzi meg, köteles azt kérelemre - a tanuló részére az iratkezelésre vonatkozó rendelkezések megtartása mellett a jogviszony megszűnésekor visszaadni. Az 1. pontban meghatározott esetben a tanulót megfelelő díjazás illeti meg. A megfelelő díjazásban a tanuló és a nevelési-oktatási intézmény állapodik meg, ha a vagyoni jog átruházása alkalomszerűen, egyedileg elkészített dologra vonatkozik. A tanítási órák keretében, a tanítási folyamat részeként, rendszeresen, osztály, csoport keretében elkészített dolgok vagyoni jogának átruházása esetén a megfelelő díjazást a teljes oktatási folyamatban részt vevők által végzett tevékenységre megállapítható eredmény (nyereség) terhére kell megállapítani. 8. Az iskola munkarendje, iskolai udvar, helyiségek és berendezések használata Az iskola éves munkarendjét a tantestület, az iskolaszék és a diákönkormányzat határozza meg az iskolavezetés javaslata alapján. A tanítás általában 7.35 órakor kezdődik. Az első tanítási órára 7.30 órára, a többire a becsengetés előtt 10 perccel kell korábban érkezni az iskolába. A tanítási órák 45 percesek a szünetek 10 percesek, kivétel az ebédszünet, mert az 25 perces. A szünetben jelző csengetés után a diákok a tantermekben fegyelmezetten várják a tanárt. Az informatika termek valamint műhelyek előtt fegyelmezett rendben sorakozva várják a tanárt. Hivatalos iskolai rendezvényeken megkezdésük előtt 10 perccel vagy külön előírás szerint kell megjelenni.
8.1.
Csengetési rend (mindkét épületben)
1. óra
jelző be jelző ki
7.30 7.35 8.15 8.20
2. óra
jelző be jelző ki
8.28 8.30 9.10 9.15
3. óra
jelző be jelző ki
9.23 9.25 10.05 10.10
4. óra
jelző be jelző ki
10.18 10.20 11.00 11.05
30
5. óra
jelző be jelző ki
11.13 11.15 11.55 12.00
6. óra
jelző be jelző ki
12.23 12.25 13.05 13.10
7. óra
jelző be jelző ki
13.18 13.20 14.00 14.05
8. óra
jelző be jelző ki
14.13 14.15 14.55 15.00
9. óra
jelző be jelző ki
15.08 15.10 15.50 15.55
10. óra
jelző be jelző ki
15.58 16.00 16.40 16.45
31
Csengetési rend rövidített órák( mindkét épületben)
1.
óra
7,35 – 8,10
2.
óra
8,15 – 8,50
3.
óra
8,55 – 9,30
4.
óra
9,35 – 10,10
5.
óra
10,20 – 10,55
6.
óra
11,00 – 11,35
7.
óra
11,40 – 12,15
8.
óra
12,35 – 13,10
9.
óra
13,15 – 13,50
10. óra
13,55 – 14,30
A tanítási idő a tanuló munkaideje, amelyet az órarend szabályoz. Az órarend készítésekor be kell tartani azt az elvet, hogy az órarendi beosztás vegye figyelembe a tanulók egyenletes terhelését.
8.2. Általános működési szabályok A társadalmi tulajdon megbecsülése és védelme, az egyéni tulajdon tiszteletben tartása minden tanulóra nézve kötelező. 8.2.1. Magatartási szabályok 8.2.1.1. Köszönés A köszöntés a napszaknak megfelelően történik. A terembe belépő tanárt, látogatót a tanulók felállással köszöntsék (a gyakorlati foglalkozások kivételével). A hetes jelentését vigyázzállásban hallgassák meg!
32
8.2.1.2. A tanítási óra zavarása Az a tanuló, aki fegyelmezetlen magatartásával zavarja a tanítási órát, s így sérti mások tanuláshoz való jogát, az ügyeletes iskolavezetőhöz küldhető. A tanuló ott köteles azonnal megjelenni, ebben az esetben nem minősül távolléte hiányzásnak. Tanítási órára mobiltelefont s más eszközöket (pl. CD lejátszó) a tanóra védelme érdekében csak kikapcsolt állapotban szabad bevinni, s azt az óra alatt bekapcsolni tilos.
8.3.1.3. A tantermek, műhelyek A tantermekben, laboratóriumokban, műhelyekben elhelyezett készülékeket a tanulók csak a tanár engedélyével kapcsolhatják be. A rendhagyó teremberendezést követően a csoport vagy osztály köteles (az utolsó óra után is) visszarendezni a termet. 8.3.1.3.1. Géptermi rend
1) A tanteremben diák csak szaktanári engedéllyel tartózkodhat, amiről a szaktanár nyilvántartást vezet. A szaktantermek kulcsát más személy általában nem kaphatja meg. Üzemidőn kívül az ajtókat zárva kell tartani, amiért a szaktanár a felelős. Rendkívüli esetben az igazgató engedélyt adhat a terem használatára. 2) Az elektromos készülékek használatára vonatkozó tűzvédelmi, munkavédelmi szabályok megtartása kötelező. 3) A tanteremben csak az év elején rögzített ülésrendnek megfelelő helyen ülhetnek a tanulók. Ettől eltérni csak a szaktanárral történő egyeztetés esetén szabad. 4) A tanóra elején minden tanuló köteles az ülésrend szerinti helyén található számítógép, asztal, szék állapotát ellenőrizni. Ha bármilyen rendellenességet észlel (szemét, rongálás, firkálás, törés, hiány stb.), saját érdekében jelezze azt az órát tartó tanárnak! Amennyiben ezt elmulasztja, úgy értelmezhető, hogy rendben, sértetlenül találta az eszközöket, s ezzel a károkozást, a felelősséget magára vállalja. Ugyanez igaz a számítógépen található szoftverekre is. 5) A tanulók az áltáluk használt eszközökért a jogszabályban meghatározott anyagi felelősséggel tartoznak. A nem előírásszerű használatból (pl. bekapcsolási sorrend be nem tartása, billentyűzet „püfölése” stb.) származó, vagy a szándékosan okozott károkat kötelesek megtéríteni. 6) A tanuló a számítógép megszokottól eltérő, hibás működését azonnal jelentse a szaktanárnak. 7) A számítógépek SETUP-ját, rendszerállományait és az egyéb felhasználói szoftvereket átírni, letörölni szigorúan tilos. 8) Saját hajlékonylemez, pendrive és CD csak a szaktanár engedélyével és vírusellenőrzés után használható. 9) A merevlemezekről, az iskolai hálózatban használt eszközökről állományokat letörölni, módosítani, vagy arra állományokat másolni (beleértve az Internetről letölthetőket is) csak a szaktanár engedélyével szabad. 10) Az Internetet és az Intranetet használni a csak NETIKETT szabályainak betartásával lehet.
33
11) A tanterembe kabátot és a foglalkozáshoz nem szükséges eszközöket (a személyes felszerelésen kívül) nem szabad bevinni. A tanteremben enni és inni továbbá rágógumizni szigorúan tilos. 12) A tanítási óra végén a gépeket ki kell kapcsolni (kivéve, ha a szaktanár másképp rendelkezik), az asztalokat rendezetten, tisztán kell hagyni. Szemét sem az asztalon, sem a földön nem maradhat. 13) A gépteremben elhelyezett jelzőberendezések (klíma, tűz- és betörésjelző) műszaki állapotát folyamatosan figyelni kell az ott dolgozóknak és bármilyen rendellenességet azonnal jelenteni kell a működésükért felelős megbízottaknak. 14) A számítógép javításoknak, illetve bármilyen beavatkozásnak minden esetben meg kell felelniük a szükséges műszaki feltételeken kívül a balesetmentes használat, a szakszerűség, a vonatkozó érintésvédelmi szabályoknak és az esztétikai követelményeknek. Nem végezhető olyan javítás, szerelés, átalakítás vagy bármely beavatkozás, amely nem felel meg a balesetvédelmi előírásoknak. 8.3.1.3.2. A gyakorlati képzés helyének (tanműhelyek, szakmai laboratóriumok, mérőtermek, taniroda) rendje
A tanulók a gyakorlati képzés helyén az előírt öltözékben és felszereléssel kötelesek megjelenni.
Ételt, italt a helyiségbe bevinni tilos.
A helyiségben pedagógus jelenléte nélkül tanulók nem tartózkodhatnak.
A tanulók kötelessége, hogy: megőrizzék a helyiség rendjét, tisztaságát, az előírásoknak megfelelően használják a rájuk bízott eszközöket, óvják a létesítmény berendezéseit.
Számítógéppel támogatott gyakorlat során be kell tartani a használatra vonatkozó előírásokat.
Az óra végén a munkakörnyezetet tiszta, rendezett állapotba kell hagyni.
A gyakorlati óra alatt alkalmazni kell a Munkavédelmi Törvény előírásait.
34
8.3.1.4. Szünetek Szünetekben az ügyeletes tanár rendelkezéseit meg kell tartani. Szünetekben a tanulók a folyosón, a tantermekben vagy az udvaron tartózkodhatnak. A folyosókon, lépcsőházban a diákok kerüljék a hangoskodást, az illetlen viselkedést és minden olyan játékot, amely veszélyezteti a testi épséget, vagy rongálást okozhat. A informatikateremben, műhelyekben és a szertárakban csak az illetékes tanár jelenlétében tartózkodhatnak a tanulók. 35 8.3.1.5. Az iskola helyiségeinek és az iskolához tartozó területek használati rendje
A kerékpárral vagy motorkerékpárral érkezők járműveiket csak a kijelölt helyen tárolhatják. Az iskola területén járművel közlekedni tilos. Az oktatást szolgáló helyiségeket, a tornatermet, konditermet az órarendnek megfelelő időben, a könyvtárat a nyitva tartás rendje szerint használhatják a tanulók. Szünetekben a tanulók a tantermekben a folyosókon és az udvaron tartózkodnak. A tanulók szünetekben ne üljenek se a lépcsőn, se a folyosó kövén vagy a táskán, mert akadályozzák a közlekedést. A táskákat úgy kell elhelyezni, hogy ne teremtsenek balesetveszélyt. Az étkező előtt elhelyezett tárolókon csak a táskák helyezhetők el. Az ebédlőbe kabátot, táskát, üdítő italt bevinni tilos. 8.3.1.6. A tantermek és az iskola elhagyása
A tantermet az osztály tanulói csak tiszta, tanulásra, tanításra alkalmas állapotban hagyhatják el. A tanítás ideje és az óraközi szünetek alatt az iskola épületét csak írásban adott tanári engedéllyel lehet elhagyni (kilépő). Ha a tanulónak a tanítási idő befejezése előtt kell távoznia az iskolából, azt csak engedéllyel teheti (orvoshoz, szüleihez, stb..)
8.3.1.7. A tanári szoba előtt való tartózkodás A tanári szoba előtti folyosón a diákok csak indokolt esetben tartózkodhatnak. Rendkívüli esetben az igazgatót és helyettes(eit)ét azonnal is megkereshetik. 8.3.1.8. Vendégfogadás
Vendégeket (szülőket, hozzátartozókat) csak indokolt esetben fogadhatnak a tanulók; szünetben, a porta előtt. Telefonhoz csak rendkívül indokolt esetben hívható tanuló.
8.3.1.9. Iskolai könyvtár használata Az iskolai könyvtár minden tanuló rendelkezésére áll, a kölcsönzési időpontokat és feltételeket 9. osztályos korukban megismerhetik a diákok.(A nyitvatartási rendet a működési szabályzat alapján az igazgató határozza meg.) Annak a tanulónak, aki az iskolai könyvtárból kölcsönözött könyvet elveszíti, megrongálja, vagy határidőre nem viszi vissza a könyvtárba, kártérítést, illetve késedelmi díjat kell fizetni.
8.3.1.9.1. Iskolai könyvtár használati rendje
1) A könyvtárat az intézmény dolgozói és tanulói vehetik igénybe. 2) A szolgáltatások használóinak körét az iskola igazgatója bővítheti. 3) A könyvtár használata ingyenes. 4) A könyvtári állomány nagyobbik hányada kölcsönözhető, illetve részben kölcsönözhető, kisebbik része csak az olvasóteremben használható. 5) A kölcsönözhetőség körét a könyvtáros határozza meg a könyvtár Működési Szabályzata alapján. 6) A dokumentumok kölcsönzési időtartama: 14 nap. 7) A részben kölcsönözhető dokumentumok esetén a kölcsönzési időt minden esetben a könyvtáros és az olvasó megállapodása határozza meg. 8) Ha a tanuló a könyvtár állományába tartozó könyvet elveszíti vagy megrongálja, köteles hasonló példányról gondoskodni, illetve kártérítést fizetni. 9) Amennyiben a tanuló a könyvtárral szembeni tartozását többszöri felszólításra sem rendezi, a könyvtáros a tanuló osztályfőnökéhez fordulhat. 10) A tanítási év végén, illetve az iskolából való végleges távozás előtt a könyvtári tartozásokat rendezni kell. 11) A könyvtár 10 h-tól 15 h-ig tart nyitva, ebben az időben van lehetőség a kölcsönzésre és az olvasóterem használatára. 12) Tanítási szünetben a könyvtár zárva tart.
36
8.3.1. Az étkezés rendje
Az iskola tanulóinak étkezését a büfé és az ebédlő biztosítja. A büfében az óraközi szünetekben és tanítás nélküli időben (pl.: a tanulónak nincs órarend szerint órája) vásárolhatnak a tanulók. Ebédelni: 12.00 órától 14.30 óráig lehet szünetben vagy tanítás után. Étkezni kulturáltan és fegyelmezetten illik. Ügyelni kell az étterem rendjére és tisztaságára. Az étkezés befejezése után az asztalokat tisztán hagyva kell elhagyni az éttermet. 37 8.3.2. Egészségvédelem
A tanulói jogviszony alatt az orvosi és fogorvosi szolgálatot a Debreceni Egészségügyi Szolgáltató Központ keretében működő szolgálat látja el. Testnevelés alól felmentést az iskolaorvos adhat szakorvosi javaslat alapján. A rendelések időpontjait a rendelő előtti folyosón teszi közzé az orvos, illetve a fogorvos.
8.3.3. Balesetvédelem, tűzvédelem, munkavédelem
Minden tanulónak a tanév megkezdésekor baleset- és tűzvédelemi oktatáson kell részt vennie. Az oktatásra az első osztályfőnöki órán kerül sor, amelyet az iskola műszaki vezetője (gondnoka) szervez. A számítástechnikai, könyvtári, tanirodai gyakorlat és a testnevelési foglalkozás megkezdése előtt évente egy alkalommal munkavédelmi oktatásban is részt kell venniük a tanulóknak. A szakmai képzésben résztvevők minden munkahelyen az első foglalkozáson oktatáson vesznek részt, amelyről jegyzőkönyv készül. A szakmai vizsgák gyakorlati vizsgarészén a vizsgázókat oktatásban kell részesíteni, s a jegyzőkönyvet kell csatolni a vizsgairatokhoz. A tanulók az általuk észlelt baleseteket, balesetveszélyes helyzeteket azonnal kötelesek jelezni az iskola valamely felnőtt dolgozójának. Tűz- és egyéb veszély esetén riasztásra a kifüggesztett rend szerint kell elhagyni az épületet. A menekülési irányokat minden tanév elején az osztályfőnökök ismertetik tanítványaikkal 8.3.4. A hivatalos ügyek intézésének rendje
A tanulók, rendkívüli eseteket kivéve, minden kérésükkel az osztályfőnökükhöz fordulhatnak. Az osztályfőnöki hatáskört meghaladó kérdésekben az igazgató dönt az osztályfőnök véleményét meghallgatva.
Tanulók a titkárságot, a szokásos napi ügyek intézése miatt, csak ügyfélfogadási időben kereshetik fel. (Hétfő-kedd 11.00-12.25 között, szerda-csütörtök 13.00-15.00 között.) 8.3.5. A ruhatári szekrényekre vonatkozó szabályok
A tanulók a kabátjukat csak a számukra kijelölt helyen tárolhatják. Minden tanulónak rendelkeznie kell a saját szekrényhez való kulccsal. (Lakatról az egy szekrénybe beosztott tanulók gondoskodnak.) A szekrények rendjéért, tisztaságáért az azt használó diákok a felelősek. Az osztályfőnök, illetve az igazgató megbízottja jogosult a szekrényrend, illetve a rendeltetésszerű használat ellenőrzésére a szekrényt használó egy vagy több diák jelenlétében. 8.3.6. Vagyonvédelem, kártérítés
A tanuló köteles az iskola vagyontárgyainak, az oktatás során rábízott felszerelési tárgyaknak, taneszközöknek, műszereknek az állagát megóvni. A gondatlanságból eredő kár esetén a tanuló anyagilag, a szándékos károkozás esetén anyagilag és fegyelmileg felelős.
8.3.7. Iskolai rendezvény, klubdélután
Az iskolai rendezvények, klubdélutánok – az előkészítés és rendrakás terhe mellett – 20 óráig tarthatók, eddig az időpontig az épületet el kell hagyni! (Ettől eltérni csak kivételesen, igazgatói engedéllyel lehet.) 8.3.8. Iskola területén az udvaron és az épültben való dohányzás Az 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szól. A törvény kimondja, hogy köznevelési intézményben dohányzóhelyet kialakítani és dohányozni tilos. Tiltott dohányzáson ért tanulóval szembeni intézkedések: első esetben: igazgatói írásbeli figyelmeztetés, második esetben: igazgatói intés, harmadik esetben: kiskorú esetében fegyelmi eljárás, nagykorú tanuló esetében szabálysértési feljelentés.
38
8.3.9. A hetesek kötelességei
A heteseket az osztályfőnök jelöli ki (az osztálynaplóban). A két hetes feladatát megosztva teljesíti. Biztosítják a tanítás tárgyi feltételeit (tiszta tábla, kréta, szemléltetőeszköz, szellőztetés) a tiszta, kulturált környezetet. Jelentik az esetleges gondokat, rendellenességeket. Felírják a táblára a dátumot, az óraszámot, a létszámot, a hiányzók számát és nevét. Ha a tanár nem kezdi meg pontosan az órát, akkor becsengetés után 5 perccel megkeresik a szaktanárt, illetve jelzik az igazgatóhelyettesnek a tanár hiányát. Távozáskor lekapcsolják a világítást. Az utolsó óra után bezárják az ablakot. Ha a hetes hiányzik, helyettese a névsorban utána következő tanuló lesz. A hetesi kötelezettség elmulasztása esetén annak súlyosságától függően az osztályfőnök dönt a büntetés módjáról. A heteseket munkájuk teljesítésében mindenki köteles segíteni.
9.
A térítési díjra és a tandíjra vonatkozó szabályok
A térítési- és tandíj j fizetéséről és annak mértékéről a Kormány 229/2012.(VIII. 28.) rendelete rendelkezi, mely a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtási rendelete.
9.3.
A térítési és tandíjfizetési kötelezettség mellett igénybe vehető szolgáltatások
9.3.1. A térítési díj megfizetése mellett igénybe vehető szolgáltatások Az állami szerv, az állami intézményfenntartó központ, az állami felsőoktatás intézmény, az önkormányzat, az önkormányzati társulás által fenntartott köznevelési intézményekben térítési díj ellenében igénybe vehető szolgáltatások: a nem tanköteles tanulónak az iskolában a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam második alkalommal történő megismétlésekor a független vizsga, az érettségi bizonyítvány megszerzése vagy a tanulói jogviszony megszűnése után az érettségi vizsga, továbbá az adott vizsgatárgyból a tanulói jogviszony fennállása alatt az érettségi bizonyítvány megszerzése előtti sikertelen érettségi vizsga második vagy további javító- és pótló vizsgája, a tanulói jogviszony megszűnése után megkezdett szakmai vizsga (ideértve a javító- és pótló vizsgát is), továbbá a tanulói jogviszony fennállása alatt
39
megkezdett, de be nem fejezett szakmai vizsga esetén a második vagy további javítóvizsga. A gyermek, a tanuló a nevelési-oktatási intézményben igénybe vett étkezésért a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben meghatározottak szerint térítési díjat fizet.
9.3.2. Tandíj megfizetése mellett igénybe vehető szolgáltatások Állami szerv, az állami intézményfenntartó központ, az állami felsőoktatási intézmény, az önkormányzat és az önkormányzati társulás által fenntartott köznevelési intézményekben tandíj megfizetése mellett igénybe vehető szolgáltatások: a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam második vagy további alkalommal történő megismétlése, továbbá minden tanórai foglalkozás annak, aki nem tanköteles, feltéve, hogy nem áll tanulói jogviszonyban a nappali rendszerű vagy nappali oktatás munkarendje szerinti oktatásban, valamint annak, aki a huszonkettedik életévét betöltötte, a nevelési-oktatási intézményben a pedagógiai programhoz nem kapcsolódó nevelés és oktatás, valamint az ezzel összefüggő más szolgáltatás, középfokú iskolában a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam harmadik és további alkalommal történő megismétlése, a tanulói jogviszony keretében a második vagy további szakképesítésre való felkészülés, beleértve a második vagy további szakmai vizsgát, annak javító- és pótló vizsgáit is.
9.4.
A térítési és tandíj mértéke
9.4.1. A térítési díj mértéke
Az iskolaszék az iskolai diákönkormányzat véleményének kikérésével – meghatározhatja azt a legmagasabb összeget, amelyet a nevelési-oktatási intézmény által szervezett, nem ingyenes szolgáltatások körébe tartozó program megvalósításánál nem lehet túllépni.
Az állami szerv, az állami felsőoktatási intézmény, az önkormányzat és az önkormányzati társulás által fenntartott köznevelési intézményekben a térítési díj összege tanévenként, a tanévkezdéskor a szakmai feladatra számított folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának:
40
Húsz-negyven százaléka a nem tanköteles tanuló esetében, aki 18. éven aluli tanulmányi követelményeket nem teljesítette és 2. alkalommal ismétel. Vendégtanulói jogviszony – a térítési díj fizetése mellett létesíthető. A vendégtanulói jogviszony esetén a térítési díj mértéke legfeljebb a szakmai feladatra a tanévkezdéskor számított folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának három–harminc százaléka lehet. A térítési díjat – a fenntartó által meghatározottak szerint – a tanulmányi eredménytől függően csökkenteni kell, azonban egy tanítási évben a térítési díj összege nem lehet kevesebb a meghatározott alsó határértéknél. Az érettségi vizsga az alábbiak szerint díjköteles: A vizsgázónak a középszintű érettségi vizsgáért – ha a vizsgázó a jelentkezését nem egy adott középiskolába nyújtja be – az adott évre érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 15%-ának megfelelő, A vizsgázónak az emelt szintű érettségi vizsgáért az adott évre érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 25%-ának megfelelő, ezer forintra kerekített összeget kell fizetnie a Hivatal számára. A középszintű érettségi vizsgára jelentkező a vizsgaszervező nevelési-oktatási intézménybe nyújtja be a középszintű vizsga térítési díj összegét a jelentkező a vizsgaszervező nevelési-oktatási intézmény számára fizeti meg. A szakmai vizsga térítési díja a szakmai vizsgadíj és a vizsgáztatási díjak kereteiről szóló, szakképzésért felelős miniszter által kiadott rendeletben meghatározott vizsgadíj és vizsgáztatási díj együttes összege egy tanulóra jutó hányadának mértékével azonos. Független vizsga díját tantárgyanként kell megállapítani úgy, hogy tantárgyanként a vizsgadíj összege nem lehet magasabb, mint az adott évre érvényes kötelező legkisebb munkabér ( minimálbér) 3,75%-a.
9.4.2. A tandíj mértéke A tandíj mértéke – a kötelező feladatellátásban részt nem vevő, a külföldi nevelésioktatási intézmény és a nemzetközi iskola kivételével – tanévenként nem haladhatja meg a tanévkezdéskor a szakmai feladatra számított folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadát. A tandíj a tanulmányi eredménytől függően vagy a tanuló szociális helyzete alapján csökkenthető. Az egy tanulóra jutó tandíj mértékét a nevelési-oktatási intézmény vezetője a fenn megfogalmazottakra és a 229/2012.(VIII.28) Kormányrendelet 35. § (6) bekezdésére figyelemmel állapítja meg.
41
A fenntartó határozhatja meg azokat a szabályokat, amelyek alapján a nevelési-oktatási intézmény vezetője dönt az e rendeletben meghatározottakon kívüli további térítésmentes ellátásról, a térítési díj és a tandíj összegéről, a tanulmányi eredmények alapján járó és a szociális helyzet alapján adható kedvezményekről és a befizetés módjáról.
9.5.
A térítési és tandíj befizetésére vonatkozó szabályok 42 Az igénybe nem vett, de előre befizetett szolgáltatási díjat az iskola túlfizetésként a következő hónapra elszámolja, ha ez nem lehetséges, akkor visszafizeti. . Határidő: a határozat jogerőre emelkedése utáni 30. nap, illetve a második félévben február 15-ig. A térítési díj, tandíj visszatérítésére lehetőség nincs.
Az ügyintézésre biztosított pénztári időpont: A kiírás szerint
A térítési és tandíjra vonatkozó eljárási szabályokat az intézmény Térítési és tandíj Szabályzata tartalmazza.
10. A szociális támogatások megállapításnak és felosztásának elvei, tankönyv
A tanulók részére biztosított szociális támogatások odaítéléséről, amennyiben erre az iskola jogosult, az iskola igazgatója - a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős és az osztályfőnök véleményének kikérése után - dönt.
A szociális támogatások odaítélésénél, amennyiben erre az iskola jogosult, előnyt élvez az a tanuló: akinek egyik vagy mindkét szülője munkanélküli, akit az egyik szülő egyedül nevel, akinél a család egy főre jutó havi jövedelme nem éri el a mindenkori legalacsonyabb munkabér 50 %-át.
10.1. Tankönyvvásárlás 10.1.1.
A tankönyvvásárlásához biztosított állami támogatás szétosztásának módjáról és mértékéről évente a tantestület dönt. A támogatás rendszerét az iskolaszék egyetértésével határozza meg. 10.1.2.
Az iskola minden év november 15-ig felméri, hogy a tanulók igénybe kívánják-e venni a tankönyvellátáshoz adott normatív kedvezményeket. 10.1.3.
Minden év február 5-ig a kiadott tankönyvlistákon a tanulók leadják konkrét tankönyvigényüket. (Az ekkor megrendelt tankönyveket kötelesek megvásárolni.). Az eddig listára nem került – főként szakmai – tankönyveket a későbbi megrendelőkön az előírt határidőig kell megrendeli ugyanazon kötelezettségek mellett. 10.1.4.
A 9., 1/13. és a 3/15. évfolyamos tanulók beiratkozáskor nyújtják be tankönyvigényüket.
11. A felvételi eljárás
A felvételi eljárás során az azonos teljesítményt elérő tanulók közül a rangsor elkészítésénél előnybe kell részesíteni a halmozottan hátrányos helyzetű tanulót akinek a lakhelye/tartózkodási helye az iskola székhelyének településén található akinek sajátos helyzete ezt indokolja A sajátos helyzetet az iskola házirendjében kell szabályozni. A következőként szabályozzuk a sajátos helyzetet: 1. testvére már az iskola tanulója 2. a szülő az iskola tanulója volt 3. a szülő az iskola alkalmazásában áll 4. a szülő egyedülálló és/vagy tartósan beteg és vagy fogyatékos 5. a jelentkező kiemelkedő versenyeredménnyel rendelkezik (megyei, országos 1-5. helyezés)
43
6. azonos pontszám esetén általános tantervű gimnáziumi osztálynál: történelem, földrajz emelt óraszámú idegen nyelvű gimnáziumi osztály: magyar és idegen nyelv informatikai gimnáziumi osztály: idegen nyelv informatika gépész szakközépiskolai osztály: fizika informatika Tantárgyak osztályzatai differenciálnak 44 12. A tantárgyválasztásra vonatkozó szabályok
Az igazgató minden év április 15-ig elkészíti és közzéteszi a tájékoztatót azokról a tantárgyakról, amelyek közül a tanulók választhatnak. Ugyanekkor tájékoztat továbbá a felkészítés szintjéről is. A tájékoztatónak tartalmaznia kell, hogy a tantárgyat előreláthatóan melyik pedagógus fogja oktatni. A tájékoztató elfogadása előtt be kell szerezni az iskolaszék (annak hiányában a szülői szervezet) és az iskolai diákönkormányzat véleményét. A tanulói részvétel szempontjából a tanítási óra lehet kötelező és szabadon választható tanítási óra. A helyi tanterv határozza meg, melyek azok a kötelező tanítási órák, amelyeken adott évfolyam adott osztályának valamennyi tanulója köteles részt venni, illetve melyek azok a kötelező tanítási órák, amelyeken a tanulónak a választásra felkínált tantárgyak közül kötelezően választva, a helyi tantervben meghatározott óraszámban részt kell vennie. Ha a tanulót – kérelmére – felvették a szabadon választott tanítási órára, a tanítási év végéig, illetve, ha az a tanítási év vége előtt befejeződik, az utolsó tanítási óra befejezéséig köteles azon részt venni. Erről a tényről – a szabadon választott tanítási órára történő jelentkezés előtt – a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét írásban tájékoztatni kell. A szabadon választott tanórai foglalkozást az értékelés és minősítés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés szempontjából úgy kell tekinteni, mint a kötelező tanítási órát. A szülőnek, továbbá ha a tanuló a tizennegyedik életévét betöltötte, a tanulónak írásban nyilatkoznia kell arról, hogy a szabadon választott tanítási órákra történő jelentkezés jogkövetkezményeit tudomásul vette. A tanuló május 20-áig adhatja le a tantárgy és a felkészülési szint megválasztásával kapcsolatos döntését. Ha a tanuló iskolakezdés, illetve iskolaváltás miatt nem tud élni a választási jogával, felvételi kérelmének elbírálása előtt egyezteti elképzeléseit a középiskola igazgatójával, illetve az igazgató által kijelölt pedagógussal. A tanuló az igazgató engedélyével módosíthatja választását. A tanulót e jogáról írásban tájékoztatni kell.
Kiskorú tanuló esetén a tantárgyválasztás jogát a szülő gyakorolja. A szülő ezt a jogát attól az évtől kezdődően, amelyben gyermeke a tizennegyedik életévét eléri - ha a gyermek nem cselekvőképtelen -, gyermekével közösen gyakorolhatja.
13. Az összefüggő szakmai gyakorlat rendje
1)
Az összefüggő szakmai gyakorlat a szakképző évfolyamokon a tanterv szerves részét képezi, ezért teljesítése kötelező.
2)
Az összefüggő szakmai gyakorlatok időtartamát az egyes szakmák képzési programja tartalmazza.
3)
Összefüggő szakmai gyakorlatot csak szakmailag ellenőrzött, az oktatott szakma profiljába illeszkedő gyakorlóhelyen végezhet a tanuló. A gyakorlóhely megfelelőségét a gyakorlati oktatás vezetője ellenőrzi. Ezekkel a gyakorlóhelyekkel az iskola együttműködési megállapodást köt.
4)
Az összefüggő szakmai gyakorlatra a tanulók beosztását a gyakorlati-oktatásvezető készíti el. A beosztásnál figyelembe veszi a tanulók lakhelyét, érdeklődési irányát.
5)
Az összefüggő szakmai gyakorlat a tanév utolsó tanítási napja után a megállapodásban rögzített napon kezdhető meg.
6)
Az összefüggő szakmai gyakorlat első napján a tanuló köteles megfelelő felszereléssel megjelenni a gyakorlóhelyen. A felszerelésbe tartozik a tanuló munkaruhája, amelyet az iskola biztosít, zárt, munkavégzésre alkalmas cipő, a tanulói munkanapló, illetve az iskola által kiadott szempontsor a nyári szakmai gyakorlaton végzendő feladatokról.
7)
Az első gyakorlati napon a tanuló munka-, tűz- és balesetvédelmi oktatáson vesz részt, e nélkül munkavégzésre nem kötelezhető.
8)
A tanuló munkáját felügyelettel, ellenőrzéssel megbízott szakember irányítása mellett végzi.
9)
A tanulót az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama alatt megilletik a pihenőidőre, szociális ellátásra vonatkozó juttatások, amelyeket a szakképzési törvény rögzít.
10) Az összefüggő szakmai gyakorlat alatt a tanuló által okozott anyagi károkért, személyi sérülésekért a tanuló felel. 11) Az összefüggő szakmai gyakorlat alatt a diák csak szakmájához kapcsolódó feladattal bízható meg.
45
12) Az összefüggő szakmai gyakorlat alatt a tanuló köteles legjobb tudása szerint elvégezni a rá bízott feladatokat, a munka elvégzését az irányító szakembernek minden esetben jelentenie kell. 13) A tanuló a gyakorlóhelyen köteles az ott érvényes viselkedési, munkavégzési normákhoz igazodni, ha azok jogszabályi előírásokba nem ütköznek.
14) A tanuló a gyakorlóhelyen igazodik az ott érvényes munkaidő beosztáshoz, de napi munkavégzése nem haladhatja meg a 8 órát. A tanuló munkavégzésre csak 6 és 22 óra között kötelezhető. 15) A tanuló az összefüggő szakmai gyakorlatról legfeljebb az órák 10%-át hiányozhatja, hiányzását a gyakorlóhelyen kell igazolnia. Minden további hiányzási napot a gyakorlat meghosszabbításával lehet és kell pótolnia. 16) A tanuló az összefüggő szakmai gyakorlat alatt az elvégzett munkáról munkanaplót vezet, ezt naponta ellenőrizteti az őt irányító szakemberrel. 17) Az összefüggő szakmai gyakorlat alatt a tanuló foglalkoztatását, munkakörülményeit, a foglalkoztatás jogszerűségét a területileg illetékes Kereskedelmi és Iparkamara szakembere ellenőrizheti. 18) A tanuló, az összefüggő szakmai gyakorlat teljesítése után az iskolától kapott értékelő lapot a gyakorlóhelyen kitölteti. Ebben a gyakorlóhely érdemjeggyel és szövegesen értékeli a tanuló munkáját, illetve feltünteti a nyári szakmai gyakorlat alatt a tanulónak fizetett ösztöndíjat. Az ösztöndíj mindenkori mértékét a Szakképzési törvény határozza meg, ennek kifizetését a gyakorlóhely átvállalhatja. 19) A tanuló az összefüggő szakmai gyakorlatát értékelő lapot – a munkanaplójával együtt – augusztus 20-ig köteles eljuttatni az iskola gyakorlati-oktatásvezetőjéhez. Ezek együttesen bizonyítják a gyakorlat megfelelő szintű elvégzését, mely a tanuló magasabb évfolyamba lépésének feltétele is. 20) Az összefüggő gyakorlat teljesítését az osztályfőnökök a tanuló bizonyítványába és törzslapjára felvezetik. 21) Amennyiben a tanuló az összefüggő szakmai gyakorlatot teljesítette ugyan, de a tanév követelményeit nem, és ezért évismétléssel folytathatja tanulmányait, az ismétlő évben újra részt kell vennie az összefüggő szakmai gyakorlaton. 22) A tanuló az összefüggő szakmai gyakorlat alatt magatartásával és munkamoráljával öregbítse az iskola hírnevét, munkáját úgy végezze, hogy az, a gyakorlatot biztosító vállalkozásnak is hasznos legyen!
46
14. Kapcsolattartás a szülőkkel 14.3. Ellenőrző könyv
Az iskola és a szülő közötti kapcsolattartás legfőbb eszköze az ellenőrző könyv, amely okmány. Az ellenőrző könyv bejegyzéseit csak a beírásra jogosult helyesbítheti. A tanuló ellenőrzőjét minden tanítási napon köteles magával hozni, a kapott érdemjegyet beírni/beíratni és a szülővel havonta kétszer (kéthetente) aláíratni. Egyéb bejegyzéseket a legrövidebb időn belül köteles aláíratni és az osztályfőnöknek bemutatni. 47 14.4. Elektronikus napló
Az iskola és a szülő kapcsolattartásának egyik formája az elektronikus napló azon felülete, ahol, a szülő naprakészen láthatja a tanulói hiányzásokat, az értékeléseket, osztályzatokat. Az elektronikus naplóhoz hozzáférést a szülő az osztályfőnökön keresztül kap.
14.5. Szülői értekezletek
Minden tanévben legalább három alkalommal szülői értekezletet és szaktanári fogadódélutánt szervezünk. Ez a személyes találkozás az egyik leghatékonyabb fóruma az együttdolgozásnak. 15. A tanulmányok alatti vizsgák rendje és követelményei 15.3. Tanulmányok alatti vizsgák lehetnek
osztályozó vizsgák különbözeti vizsgák javítóvizsgák 15.4. Tanulmányok alatti vizsgák időpontjai
január első és második hete április második és harmadik hete május utolsó és június első hete augusztus utolsó két hete A vizsgák pontos időpontjait az éves munkatervek határozzák meg.
15.5. Gimnáziumi, közismereti tantárgyak vizsgakövetelményei témakörei
17. számú mellékletben 15.6. Szakképzés, szakmai tantárgyainak vizsgakövetelményei
18. számú melléklet 16. Záró rendelkezések
A házirend nyilvános, a könyvtárban és az iskola honlapján bárki számára hozzáférhető. A házirend minden évben felülvizsgálatra, igény szerint módosításra kerül.
A házirend egy példányát a tanuló beíratásakor, illetve annak érdemi változása esetén át kell adni a szülőnek, tanulónak.
48
