Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Stratégiai részprogram

Egyeztetési változat

2014. január

MUNKAANYAG

Tartalomjegyzék I.

A tervezés folyamatának, tárgykörének leírása ................................................................................ 4

II.

Célrendszer összefoglalása a koncepció alapján ............................................................................. 5

Prioritások/alprogramok leírása ................................................................................................................. 6 III.

Prioritás: Kutatás-fejlesztés és innováció ..................................................................................... 6

III.1.

Innováció orientált vállalati fejlesztés ....................................................................................... 7

III.2.

Tudástranszfer .............................................................................................................................. 8

III.3.

Tudásbázis fejlesztése.................................................................................................................. 9

IV.

Prioritás: Vállalkozások versenyképesség javítása és foglalkoztatás ösztönzése alprogram 12

IV.1.

Mikro- és KKV-k termék és technológia fejlesztése, munkahelyteremtése ...................... 12

IV.2.

Nagyvállalatok foglalkozásbővítő beruházásai ...................................................................... 15

IV.3.

Hálózati együttműködések egyes ágazatokban ...................................................................... 16

IV.4. Üzleti infrastruktúra fejlesztése (ipari park, iparterület, logisztikai központ, inkubátorház, üzleti szolgáltatóház) ......................................................................................................... 18 IV.5.

Befektetés-ösztönzés ................................................................................................................. 20

IV.6.

Induló vállalkozások támogatása ............................................................................................. 21

IV.7.

Vállalkozások képzése, információs támogatás ..................................................................... 22

V.

Prioritás: A társadalom alkalmazkodó-képességének javítása ..................................................... 24

V.1.

Bölcsődei fejlesztések és szakmai programok ....................................................................... 24

V.2.

Óvodai fejlesztések és szakmai programok ........................................................................... 25

V.3.

Közoktatás szakmai célú infrastrukturális fejlesztése és szakmai programok................... 25

V.4.

Szakképzési programok és infrastruktúra-fejlesztések ......................................................... 27

V.5.

Egészségügyi létesítmények szakmai fejlesztése .................................................................... 28

V.6.

Egészségfejlesztési és prevenciós programok........................................................................ 29

V.7.

Szociális létesítmények szakmai fejlesztése ............................................................................ 29

V.8.

Szociális gazdaság, közmunka, egyéb foglalkoztatási programok ....................................... 31

V.9. Hátrányos helyzetű társadalmi csoportok által lakott lakókörnyezeti területek komplex rehabilitációja, illetve foglalkoztatásuk ösztönzése ................................................................................ 32 VI.

Közlekedés, a munkaerő-piaci központok elérhetőségének javítása ...................................... 34

VI.1.

Főutak korszerűsítése, bővítése (1-3 számjegyű utak) .......................................................... 34

VI.2.

Mellékutak felújítása, korszerűsítése, bővítése (4-5 számjegyű utak) ................................. 37

VI.3.

Önkormányzati utak felújítása, korszerűsítése és építése ..................................................... 38

VI.4.

Kerékpárutak építése külterületen, települések között ......................................................... 38

VI.5. Közösségi közlekedést javító beruházások, települési gyalogos, kerékpáros, multimodális kapcsolatok és egyéb közlekedésbiztonsági fejlesztése .......................................................... 39 2

MUNKAANYAG VI.6.

Vasúti fejlesztések ...................................................................................................................... 40

VI.7.

Egyéb, a térség fejlődését szolgáló közlekedési szempontú fejlesztések ........................... 42

VII. Prioritás: Energetika - Az energia megújuló forrásokból történő előállításának és helyi felhasználásának ösztönzése ..................................................................................................................... 42 VII.1.

Épületek energiatakarékos felújítása és megújuló energia alkalmazása .......................... 43

VII.2.

Távfűtőművek korszerűsítése és fejlesztése....................................................................... 44

VII.3.

Megújuló energiatermelő kiserőművek és rendszerek fejlesztése ................................... 45

VII.4.

Bányászati projektek.............................................................................................................. 46

VIII.

Prioritás: Mezőgazdasági termelés és feldolgozás, helyi termékek ..................................... 47

VIII.1.

Mezőgazdasági termelés versenyképességének javítása.................................................... 47

VIII.2.

Mezőgazdasági termékek feldolgozása, helyi termékek előállítása ................................. 50

IX.

Turizmus ......................................................................................................................................... 52

IX.1.

Turisztikai vonzerő fejlesztése ................................................................................................. 52

IX.2.

Turisztikai szolgáltatások fejlesztése ....................................................................................... 56

IX.3.

Turisztikai együttműködések szervezése ................................................................................ 57

X.

Prioritás: Környezeti állapot és környezetbiztonság javítása....................................................... 57

X.1.

Ár- és belvízvédelmi beavatkozások ....................................................................................... 57

X.2.

Hulladékgazdálkodás ................................................................................................................. 59

X.3.

Szennyvízkezelés ........................................................................................................................ 62

X.4.

Ivóvízrendszerek korszerűsítése .............................................................................................. 64

X.5.

Természeti, táji és kulturális örökség értékek megóvása ....................................................645

X.6.

Tájrehabilitáció ........................................................................................................................... 67

X.7. XI.

A levegő- és zajszennyezettség csökkentése……………………………………………69 A célok és a prioritások közötti kapcsolatok bemutatása ........................................................ 71

XII.

Ágazati programokban megvalósítani javasolt elemek ............................................................. 71

XIII.

A tervezéskísérő eljárások dokumentációja ........................................................................... 72

XIV.

A végrehajtás rendszerének bemutatása ................................................................................. 72

XIV.1.

Végrehajtásban résztvevő szervezetek és együttműködésük ........................................... 72

XIV.2.

Partnerség a végrehajtásban ................................................................................................. 75

XV. A végrehajtás és a finanszírozás intézményi és eljárásrendi rendszerének átfogó bemutatása; .................................................................................................................................................. 75 XVI.

Monitoring és értékelési terv .................................................................................................... 82

3

MUNKAANYAG

I.

A tervezési folyamatának, tárgykörének leírása

Borsod-Abaúj-Zemplén megye fejlesztési koncepciója után elkészült a megyei fejlesztési program. A megyei fejlesztési program két részből, a stratégiai programból és operatív programból áll, a programok tartalmi követelményeit, így tematikáját meghatározza a 218/2009-es (X. 6.) kormányrendelet. A stratégiai program célja, hogy középtávon kijelölje azokat a fejlesztési célokat és tevékenységeket, melyek Borsod-Abaúj-Zemplén megyében megvalósulhatnak. Ennek érdekében a stratégiai program igazodik a finanszírozási feltételekhez, melyek keretét a jövőben is várhatóan az EU által társfinanszírozott operatív programok adják. Ezért a stratégiai program jelenlegi tervezete az alábbi dokumentumok alapján készült el:  Borsod-Abaúj-Zemplén megye elfogadott fejlesztési koncepciója, amely a program tartalmi kereteit határozza meg  2014-20-ra készülő operatív programok partnerségi egyeztetési változata, mely meghatározza a jövőben rendelkezésre álló finanszírozási források kereteit, illetve a jövőben támogatható tevékenységeket. Fontos kiemelni, hogy ezen dokumentumok korántsem véglegesek, még egyeztetés alatt vannak az EU Bizottsággal, továbbá belső szakértői és partnerségi egyeztetések zajlanak, ezért a programok tartalma, forráskerete változhat a közeljövőben.  Egyéb szakmai, főként országos szintű stratégiák, pl. Nemzeti Közlekedési Stratégia, Nemzeti Energetikai Stratégia, Nemzeti Vidékfejlesztési Stratéga, Nemzeti Turisztikai Stratégia, Regionális Innovációs Szakosodási Stratégia. Jelen dokumentum egy egyeztetési változatnak tekinthető, annak tartalma a partnerségi egyeztetések eredményeként fog véglegesedni. Az egyeztetések célja, hogy meghatározásra kerüljenek azok a célok és kapcsolódóan a beavatkozások, melyek a megyében 2014-20 között döntően központi, vagy megyei forrásból megvalósulhatnak. A stratégiai program társadalmi egyeztetése kapcsán egyeztetéseket szükséges folytatni a program részletes tartalmáról:  a megyében működő szakigazgatási szervezetekkel, illetve felettes szerveikkel az érintett minisztériumokkal  Miskolc Megyei Jogú Várossal  konzultációs fórumok keretében a statisztikai kistérségek településeivel, kiemelten a városokkal  civil és egyéb érdekképviseleti szervezetekkel Az egyeztetések alapját képezik azok a projektjavaslatok, melyeket a különböző szereplők az internetes felületen keresztül 2013. november-december folyamán benyújtottak a programtervezés támogatása érdekében. Az egyeztetések ideje alatt nyomon követjük az EU finanszírozású operatív programok változásait. Amennyiben a megyei önkormányzat számára döntési célból rendelkezésre álló dedikált forráskeretet érintő operatív program(ok) tartalma közel véglegesnek tekinthető, abban az esetben elkészítjük a megyei operatív programot ezen forrásokhoz kapcsolódóan. Fontos kiemelni, hogy a megyei stratégia és operatív program megvalósítási kereteit meghatározza a finanszírozási forrásokhoz kapcsolódó intézményrendszer. Jelenleg még nem ismert ezen intézményrendszer és ezen belül a megyei önkormányzatok konkrét feladatai. A végrehajtási

4

MUNKAANYAG rendszer a területfejlesztési törvény 2013. decemberi módosítása alapján készül el, ami már előrevetítheti egyes tématerületeken a megyei önkormányzatok és szervezeteik jövőbeni feladatait. II. Célrendszer összefoglalása a koncepció alapján A megyei fejlesztésének stratégiai céljait az átfogó célokhoz illeszkedve határoztuk meg. Az egyes stratégiai célok több átfogó cél elérését is támogathatják. A stratégiai célokon belül részcélokat, illetve tervezett beavatkozásokat is megfogalmaz a dokumentum. Borsod-Abaúj-Zemplén megye koncepció célrendszer Átfogó célok Foglalkoztatás bővítése A gazdaság teljesítőképességének javítása

Stratégiai célok 1. Gazdasági versenyképesség javítása, munkahelyteremtés és innovációs tevékenységek ösztönzése

Társadalom alkalmazkodó képességének javítása

2. A helyi társadalom munkaerőpiaci igényekhez történő alkalmazkodóképességének javítása

Térségi együttműködések ösztönzése

3. A munkaerőpiaci központok elérhetőségének javítása 4. Az egyedi természeti és kulturális erőforrások fenntartható hasznosítása

Természeti és kulturális erőforrások hatékonyabb, fenntartható hasznosítása

5. Az energia megújuló forrásokból történő előállításának és helyi felhasználásának ösztönzése

6. Környezeti állapot és környezetbiztonság javítása

Területi célok az alábbi térségekre kerültek megfogalmazásra: -

Borsodi tengely Miskolc (Tiszaújváros és Kazincbarcika) térsége és Ózd térsége

-

Mezőkövesd-Tiszaújváros térsége

-

Tokaj-hegyalja-Zemplén térsége és kapcsolódóan Taktaköz és Bodrogköz sajátos kezelése

-

Abaúj-Cserehát

-

Miskolc, mint high-tech kutatás-fejlesztési-innovációs zóna

-

Szlovák-magyar határon átnyúló együttműködések

Horizontális célok: -

Fenntartható környezet- és tájhasználat;

-

Barnamezős területek hasznosítása, illetve a használaton kívüli épületek, területek újrahasznosítása

-

Hátrányos helyzetű társadalmi csoportok bevonása (nemek közti esélyegyenlőség, hátrányos helyzetűek és megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása) a fejlesztésekbe

-

Korszerű információs és kommunikációs technológiák (ICT) alkalmazása.

-

Az adott térségben vagy ágazatban tevékenykedő társadalmi partnerek bevonása a tervezésbe 5

MUNKAANYAG Prioritások/alprogramok leírása III. Prioritás: Kutatás-fejlesztés és innováció A kutatás-fejlesztési és innovációs folyamatoknak hozzá kell járulniuk a régió versenyképességének javításához, amely alapul szolgál a gazdasági növekedéshez, a tudásalapú és innováció orientált gazdaság kialakulási feltételeinek megteremtéséhez. A megye adottságait tekintve a hozzáadott érték előállítása és a foglalkoztatás növelése kapcsán meghatározóak a tradicionális iparágak: a vegyipar, gépgyártás, energiaipar, valamint az infokommunikációhoz köthető szolgáltató tevékenységek. A versenyképesség javítása egy tudásáramlási folyamaton keresztül érhető el, amely tudásáramlási folyamatnak a környezeti kihívásokkal összhangban a vállalkozások K+F+I potenciáljának, és képességének növekedését, a hálózatosodás feltételeinek technológia-, és tudásintenzív fejlesztésének elősegítését kell szolgálnia. Ez a folyamat nem mehet megfelelő színvonalon és hatékonysággal végbe, ha nem támogatja egy megfelelően kialakított innovációs infrastruktúra, szolgáltatási-, és finanszírozási rendszer, amely biztosítja a gazdaság szereplőinek a helyi kutatás-fejlesztési központokkal való együttműködést. Ugyanakkor a megfelelő környezeti befogadás, elfogadás nélkül nem építhető hatékony innovációs rendszer. Ezért a környezeti feltételrendszernek, más szóval az innovációs ökoszisztémának a fejlesztése is szükséges, melybe beletartozik az európai munkamegosztásba való bekapcsolódás arányának növelése is. A prioritás célja, hogy ösztönözze a gazdaságban hasznosuló alkalmazott kutatási és kísérleti fejlesztési tevékenységeket, amelyek a vállalkozások, a felsőoktatási intézmények, a kutató intézetek, és a hídképző intézmények közötti együttműködéseken alapulnak. Ehhez teremtődjenek meg a modern és korszerű technológiák telepítésének műszaki és környezeti feltételei, a hálózatosodás lehetőségei, továbbá az innovációs folyamatok eredményeként létrejövő termékek, technológiák, módszerek, és eljárások piacra vitelének feltételrendszerei. Mindezek vegyék figyelembe a megye belső adottságait és erősségeit, amelyek továbbfejlesztésével érhetők el a kívánt célok. Ezekbe a feltételrendszerekbe tartoznak a szükséges infrastruktúrák, a szolgáltatási-, és kiemelten a finanszírozási háttérrendszerek biztosítása. Ezek elősegíthetik azt, hogy a régió vállalkozásai az innovációs és kutatás-fejlesztési tevékenységük során hozzáférhessenek a megfelelő eszközökhöz, szakmai ismeretekhez, tudáshoz, anyagi- és szellemi, valamint pénzügyi erőforrásokhoz, annak érdekében, hogy növekedjék a megyében tevékenykedő és megtelepülő vállalkozások innovációs teljesítménye, fókuszálva azokra az ágazati és térbeli területekre, amelyek leghatékonyabban szolgálják a hozzáadott érték növekedését. Alakuljon ki egy társadalmi háló annak érdekében, hogy nőjön a kutatás-fejlesztés és innováció támogatottsága, ismertsége és elismertsége, illetve meg kell teremteni az ehhez szükséges információ-technológiai és marketing eszközrendszert. A társadalmi- vagy szociális innováció keretében a társadalmi tényezőkben rejlő energiák felszabadítása a gazdaság mobilizálása érdekében, valamint az életkörülmények javítása és a foglalkoztatási lehetőségek kiaknázása a versenyszféra és a közszféra által lefedetlen területeken, amely biztosíthatja a helyi társadalom megújulását, fejlődését is. Az innovációs folyamatoknak fókuszálniuk kell azokra a területekre, amelyekben a megye előnyös helyzetben van, valamint illeszthetők a megyében jelen lévő technológiai alkalmazásokhoz, kihasználva az újszerűség adta piaci előnyöket. Kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységek támogatásnál ki kell használni a Miskolcot és térségét kiemelt fejlesztési központtá kijelölő kormányhatározat adta lehetőségeket. Számszerűsíthető mutatók: -

Kutatás-fejlesztési ráfordítások éves összege BAZ megyében MFt (bázis áron) Kutatás-fejlesztési ráfordítások aránya BAZ megyében országos viszonylatban MFt 6

MUNKAANYAG -

Kutatás-fejlesztési ráfordítások aránya a GDP százalékában (az országos érték 1,22%) K+F-tényleges létszám, fő K+F+I támogatásban részesülő szervezetek száma K+F+I szolgáltatásokkal támogatott szervezetek száma a projektek kapcsán kifejlesztett új termékek, szolgáltatások, technológiák száma kezdő start-up vállalkozások száma a projektekbe bevont foglalkoztatottak száma a projektekben részt vevő kutatók száma szellemi termék védelemben (szabadalom, mintaoltalom) részesített termékek, technológiák száma létrejött K+F+I együttműködések száma vállalkozások és kutatóintézetek, egyetem között létesített high-tech zóna és technológiai park

Tervezett beavatkozások A prioritástengely a megyei koncepció alapján a Nemzeti Kutatás- Fejlesztési és Innovációs Stratégia 2020, valamint a regionális-, és országos Intelligens Szakosodáson Alapuló Innovációs Stratégiák (S3) gondolatmenetét követve került kialakításra. Ennek megfelelően a tervezett intézkedések meghatározó gondolati csoportosítása a tudásáramláshoz kapcsolódik. Kiemelten kezeli o a megszerzett tudás gazdaságban és társadalomban történő hatékony felhasználását, o a tudás megfelelő szintű és minőségi átadását, azaz a tudástranszfert, valamint o a nemzetközileg versenyképes tudásbázisok kialakítását, azaz a tudásteremtést. A prioritástengelyen belül így három nagyobb témacsoport határozható meg, amelyhez az intézkedések hozzárendelhetők. Innováció orientált vállalati fejlesztés A tudás felhasználásához kapcsolódóan a vállalkozások K+F potenciáljának, innovációs képességének, hálózatosodási feltételeinek, tudás- és technológia-intenzív, valamint foglalkoztatást növelő fejlesztésének elősegítése A vállalati szektor versenyképességének javítása a vállalati önálló kutatás-fejlesztési és innovációs potenciál fejlesztésén és a technológia-intenzív vállalkozások innovációs tevékenységének ösztönzésén keresztül valósítható meg. A vállalati szektor versenyképességének, növekedési potenciáljának javításához jelentősen és közvetlenül hozzájárul a vállalati önálló K+F+I potenciál fejlesztése, illetve a technológia-intenzív vállalkozások innovációs tevékenységének ösztönzése is. Ezért kiemelten fontos a vállalati önálló termék, szolgáltatás és technológia fejlesztések elősegítése, a versenyképes-, és high-tech technológiák megvásárlása és adaptálása, az új technológiák, védelem alatt álló új márkanevek, új vagy továbbfejlesztett termékek piacra történő bevezetésének támogatása, az új piacképes ötletekre alapuló start-up vállalkozások fejlesztése. A tudás minél jobb piaci hasznosítása érdekében a régió számára kiemelkedő fontosságú az üzleti célú, nagyobb megtérülési kockázatú K+F projektek megvalósítása, különösen a vállalkozások vezető szerepe mellett, a felsőoktatási intézmények és kutatóintézetek együttműködésével folytatott alkalmazott kutatás és kísérleti fejlesztés ösztönzése, majd az eredmények piacra juttatása. Támogatni kell a fejlődési lehetőségekhez illeszkedő, helyi versenyelőnyök kihasználására épülő innovatív klaszterek (pl.: gépjárműipari, IT, energetikai, űripari, nanotechnológiai, stb.) valamint magas K+F+I potenciállal rendelkező integrátorok által összefogott beszállítói hálózatok kialakulásának ösztönzését. (A megye legnagyobb hozzáadott értéket termelő vállalatai a Jabil Circuit Magyarország Kft, a Robert Bosch Elektronika Gyártó Kft, a Borsodchem Zrt, a Borsodi Sörgyár Kft, a Robert Bosch Energy and Body Systems Kft, a TVK Nyrt.) A prioritásnak elő kell segítenie, hogy a régió innovációs stratégiájának megfelelő 7

MUNKAANYAG innovációs rendszerkapcsolatok – hálózatok - alakuljanak ki, biztosítva az innovációs lánc egyes elemeit magukba foglaló vállalkozások és szervezetek elemeinek hálózati összekapcsolását és működtetését, az ehhez szükséges infrastrukturális feltételek megteremtését, valamint a hiányzó elemek kialakításának tervezését. Tevékenységek leírása, azonosítása - A csúcstechnológiákhoz kapcsolódó, alkalmazott K+F+I tevékenység és piacvezérelt technológiafejlesztés támogatása. A megye által preferált, kiemelt növekedési ágazatokhoz és iparágakhoz ((pl.: vegyipar, gépgyártás, gépjárműipari, mechatronikai, űripari, nanotechnológiai, energiaipar, fémfeldolgozás, víz- és hulladékgazdálkodás valamint az IKT ágazat és kreatív ipar stb.) kapcsolható technológiai területeken komplex K+F tevékenységhez kapcsolódó K+F+I projekteknek a regionális tudásközpontok által, vagy bekapcsolásával történő megvalósítása, a projekt megvalósítási időszaka alatt történő kísérleti működtetése, a projektet megvalósító szervezetek innovációs hálózatokba történő beilleszkedési, csatlakozási feltételek megteremtése. - Innovációs eredmények létrehozásának és piacosításának elősegítése. Elsősorban a megye által preferált ágazatokban a vállalkozások K+F tevékenységének eredményeként létrehozott termékek, technológiák, szolgáltatások országhatárokon kívüli piaci lehetőségeinek bővítése. Tudástranszfer A tudástranszferhez kapcsolódóan az innovációs infrastruktúra, szolgáltatások és finanszírozási rendszer fejlesztése Továbbfejlesztendő a vállalkozások támogatását szolgáló innovációs komplex szolgáltatások rendszere, valamint a vállalkozások fejlődését segítő technológiai inkubáció. Ezért, a megye gazdasági bázisát jelentő kis- és középvállalkozások technológiai fejlesztésein túl a KKV szektor megerősítése érdekében szükség van a vállalkozásoknak nyújtott innovációs szolgáltatások bővítésére, valamint hatékony működésük érdekében az együttműködések ösztönzésére. Ebben építeni kell a Miskolci Egyetem és a gazdasági szereplők kapcsolatainak elmélyítésére, a közös kutatás-fejlesztési tevékenységek mennyiségének és eredményességének növelésére, bekapcsolva ebbe a folyamatba a megye többi kutató intézetét (pl.: Bay-Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. Logisztikai és Gyártástechnikai Intézetét), valamint az innováció területén transzfer szerepet játszó meglévő szervezeteit (pl. NORRIA Nonprofit Közhasznú Kft) is, ezen szervezetek, mint megyei gazdaságfejlesztést támogató intézményrendszernek fejlesztésével. A lehetséges kutatási és innovációs szolgáltatások körét tágabban értelmezve ez az intézményi-, és háttérfejlesztés kiterjedhet a kutatási, innovációs, hídképző, klasztermenedzsment, kutatáshasznosítási, szellemi tulajdonjogokhoz és szabadalmi ügyekhez kapcsolódó tevékenységet végző szervezetekre (pl.: Kereskedelmi és Iparkamara). Ezen túlmenően kiterjedhet továbbá az üzlet-, telephely-, és piacfejlesztési, tevékenységek fejlesztésére, technológiai audit valamint technológiai inkubátor és transzferszolgáltatásokra, partnerkeresésre, kutatási adatbázis fenntartására, innovációs tanácsadás nyújtására, új technológiák figyelésére, külső fejlesztési forrásszerzési lehetőségek keresésére, a szükséges támogatások elérhetőségének biztosítására. Támogatni kell az innovációs szolgáltatásokhoz, technológia transzferhez támogatásokat nyújtó térségi jelentőségű kutatás fejlesztési és innovációs-transzferirodák fejlesztését és működtetését. Elő kell segíteni a hídképző intézmények, új innovációs transzfer szervezetek létrejöttét és megerősítését, a meglévő intézmények ilyen típusú tevékenységre való felkészülését, illetve ilyen típusú tevékenységének érdemi fejlesztését, amelyek akár a szolgáltatások keretei között is biztosítani tudják a fejlett technológiához, tudáshoz való hozzájutást. 8

MUNKAANYAG Tevékenységek leírása, azonosítása  Innovációs szolgáltatások és K+F infrastruktúra további korszerűsítése, fejlesztése, igénybevételének (pl. tanácsadás, kis léptékű támogatási programok) ösztönzése. Innovatív kezdő vállalkozások létesítéséhez és az innováció ösztönzéséhez szükséges telephelyi- és finanszírozási feltételek megteremtése, a rendelkezésre álló infrastruktúrák innovációs célú hasznosítása. Ehhez adott esetben az előkészítési tevékenységek (tervezés, megvalósíthatósági- és hatástanulmányok, engedélyeztetési- és közbeszerzési eljárások, stb.) finanszírozására a Pályázat Előkészítési Alap működési rendszerének megfelelő forrás biztosítása.  Megyei és lokális gazdasági-, hálózati-, és K+F+I magpontok kialakítása, innovációvezérelt fejlesztése, vállalkozások és innovációban érintett intézmények, és kutatóhelyek együttműködésének továbbfejlesztése („tudásrégió”) hálózati célprogramokon keresztül. A meghatározó gazdasági jelentőséggel bíró, K+F kapacitásokat a térségbe telepítő, vagy ilyen fejlesztéseket a térségbe vonzó, döntő mértékben külföldi nagyvállalatok letelepedésének támogatása, illetve ilyen feltételekkel rendelkező vállalatok megyében maradásának elősegítése (pl. Bosch csoport, Takata, BC, stb.). Az intézkedés további célja az innovációs együttműködések létrehozása és fejlesztése, lehetőleg a meglevő K+F+I szolgáltató infrastruktúra bázisára alapozottan. Olyan koncentrált, üzleti alapon működő kutatási és innovációs szolgáltató központok kialakítása, amelyek a vállalkozások számára egyedi, testreszabott K+F+I szolgáltatások széles skáláját képesek nyújtani.  Megyei tudásközpontok, innovációs centrumok szellemi műhelyeinek fejlesztése. A megyében kialakult, döntően a Miskolci Egyetemhez köthető tudásközpontok tevékenységének és feltételrendszereinek fejlesztése, új tudásközpontok kialakulásának elősegítése, a tudásközpontok, illetve K+F centrumok szerepének fejlesztése, a hatékony tudásátadás eszközrendszereinek megteremtése, a tudásközpontok szolgáltatói funkciójának megerősítése. A Miskolci Egyetem tudásbázisára, innovációs eredményeire és K+F tevékenységére alapozva létrehozásra kerüljön egy Technológiai Park, amely mint high-tech zóna lehetőséget biztosít a megyébe betelepülni szándékozó gazdasági társaságok számára kedvező gazdasági környezet létrehozására, a legkorszerűbb K+F+I szolgáltatások igénybevételén keresztül. Megfelelő kutatási és IKT infrastruktúrát, kompetenciaközpontot, technológiai inkubátort és platformot létrehozó, a megyében működő kkv-k kutatási tevékenységének segítését végző és elősegítő inkubációs tevékenység támogatása. Tudásbázis fejlesztése A tudásteremtéshez kapcsolódóan a környezeti kapcsolatok és feltételrendszerek fejlesztése, globális kapcsolódás, oktatás Az innovációs folyamatok területén is szükség van olyan tudásteremtő innovációs magpontok, tudásközpontok, innovációs centrumok létrejöttére, amelyek tevékenységükkel, képességükkel elősegítik, támogatják a fejlesztési folyamatok elindítását, fenntartását. Közvetlen és tágabb környezetükben betöltik a szellemi műhely szerepet, amely vonzza a speciális ismeretekkel rendelkező gazdasági szereplőket. Lehetőséget adnak ezáltal, az innovációs szinergiahatások kialakulása mellett újdonság értékű ötletek, gondolatok, eljárások kialakítására. Feltételrendszereikkel megteremtve a keletkező tudás gazdasági hasznosulási lehetőségeit is. A kutatási és technológia-fejlesztési, innovációs tevékenységeknek jó alapot nyújtanak a Miskolci Egyetemhez kapcsolódó kutatás-fejlesztési programok keretében működő, illetve megvalósuló tudás- és kompetenciaközpontok (Tudásintenzív Mechatronikai és Logisztikai Rendszerek Regionális Egyetemi Tudásközpontja, Alkalmazott Anyagtudományi és Nanotechnológiai-, Földtudományi-, Fenntartható Természeti és Humán Erőforrás Gazdálkodás Tudásközpontok). A környezeti feltételrendszerhez kapcsolható az egyik legfontosabb erőforrás, a humán erőforrás 9

MUNKAANYAG megfelelő felkészítésének kérdése is. Ugyanakkor hangsúlyozni kell azt, hogy a megszerzett tudásnak, a gyakorlati alkalmazhatóságot kell szolgálnia a megfelelő gazdasági hasznosulás érdekében. Tevékenységek leírása, azonosítása  A felsőoktatási intézmények kutatási potenciáljának javítása, kompetencia-fejlesztés, a kutatói mobilitás fokozása. A megyén belül a vállalkozások innovációs tevékenységét segítő tudásközvetítő, a tudás transzferálásának intézményi kereteit biztosító szervezetek kialakítása, működési feltételrendszereinek megteremtése.  Innovációhoz kapcsolódó oktatás feltételeinek és belső struktúrájának fejlesztése, a piaci igényeknek megfelelő tudástranszfer elősegítése. K+F és innovációs tevékenységekhez kötődő elméleti- és gyakorlati oktatás fejlesztése (ehhez kapcsolódó tananyagfejlesztés), az interszektoriális kutatói-oktatói mobilitás elősegítése, az oktatási intézmények, valamint a vállalkozások között innovációs hídképző szervezetek, módszerek, eljárások kialakítása annak megfelelően, hogy a felsőoktatási képzés kínálati oldala összhangba kerüljön a munkaerő-piaci igények és a társadalmigazdasági elvárások keresleti oldalával. Az oktatások gyakorlati oldalának erősítése céljából erősíteni kell a gyakorló szakemberek oktatásba történő bevonását, a korszerű távoktatási anyagok kifejlesztését és alkalmazását.  Nemzetközi K+F+I folyamatokba való bekapcsolódás elősegítése. A megye K+F+I-hez kapcsolódó intézményeinek és vállalkozásainak minél nagyobb arányú bekapcsolása az Európai Unió regionális együttműködéseket támogató keretprogramjába. A magyar-szlovák-román-ukrán határ menti K+F+I együttműködések szervezése és közös projektek támogatása, melyek vállalati- és egyetemi együttműködéseken alapulnak. Lehetséges kedvezményezettek köre  K+F+I területen a projektekkel érintett vállalatok, egyéb szervezetek  Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara  Miskolci Egyetem és kapcsolódó innováció-transzferrel foglalkozó gazdasági társasága  Bay-Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. Logisztikai és Gyártástechnikai Intézete  Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Ügynökség  NORRIA Nonprofit Közhasznú Kft. EU finanszírozású programokhoz való illeszkedés A tervezett intézkedések finanszírozási hátterét megteremtő operatív programok táblázatos összefoglalása: Az intézkedés finanszírozási hátterét biztosító operatív programok

Tervezett intézkedés

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP)

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP)

Emberi Erőforr ás Operatí v Progra m (EFOP)

10

MUNKAANYAG A csúcstechnológiákhoz kapcsolódó, alkalmazott K+F+I tevékenység és piacvezérelt technológiafejlesztés támogatása.

X

Innovációs eredmények létrehozásának és piacosításának elősegítése.

X

Innovációs szolgáltatások és K+F infrastruktúra további korszerűsítése, fejlesztése, igénybevételének (pl. tanácsadás, kis léptékű támogatási programok) ösztönzése.

X

X

Megyei és lokális gazdasági-, hálózati-, és K+F+I magpontok kialakítása, innováció-vezérelt fejlesztése, vállalkozások és innovációban érintett intézmények, és kutatóhelyek együttműködésének továbbfejlesztése („tudásrégió”) hálózati célprogramokon keresztül

X

Megyei jó tudásközpontok, innovációs centrumok szellemi műhelyeinek fejlesztése.

X

X

A felsőoktatási intézmények kutatási potenciáljának javítása, kompetencia-fejlesztés, a kutatói mobilitás fokozása.

X

X

Innovációhoz kapcsolódó oktatás feltételeinek és belső struktúrájának fejlesztése, a piaci igényeknek megfelelő tudástranszfer elősegítése, társadalmi innováció.

X

X

X+ egyéb nemzetközi K+F programok

X

Nemzetközi K+F+I folyamatokba való bekapcsolódás elősegítése. X

Az operatív programokba tervezett intézkedések - Kiemelt növekedési ágazatok és iparágak célzott, innováció és versenyképesség orientált fejlesztése (GINOP 1.1) - Vállalati K+F tevékenység támogatása (GINOP 2.1) - Hálózati gazdaság fejlesztése (GINOP 1.3) - Stratégiai K+F együttműködések és kezdeményezések (GINOP 2.2.) - Kutatóintézeti és nemzetközi kiválóság (GINOP 2.3.) - Üzleti infrastruktúra fejlesztése (GINOP 1.2.) - Kiemelt növekedési zónák és térségek célzott gazdaságfejlesztési programjai (GINOP 1.4.) - Intelligens szakosodás növelése a felfedező kutatásokban (EFOP 4.4.) - A gyarapodó tudástőke célját segítő szolgáltatások infrastrukturális fejlesztése (EFOP 3.1.) - Társadalmi innováció és transznacionális együttműködések (EFOP 6.2.) - Innovációs eredmények létrehozásának, és piaci alkalmazásának elősegítése (TOP 1 prioritás) A fenti táblázatból látható, hogy egyes intézkedések több operatív programból is finanszírozottak. Az egyes intézkedések tartalmának pontos meghatározása az operatív programok közti szinergia megteremtése után valósulhat meg. A kitűzött célok elérése feltételezi az egyes ágazati programok közötti összhang megteremtését, különösen azokon a területeken, ahol egy tevékenység, vagy programelem akár több operatív programból is finanszírozható. Alapvető rendezési elv, hogy a helyi preferenciák, fogadási feltételek, előkészítési tevékenységek, fogadó pontok biztosítása, meghatározott szolgáltatási (pl. K+F+I tanácsadás) feltételek 11

MUNKAANYAG biztosítása, és egyes kísérleti típusú projektek elindítása a TOP keretében kerüljenek finanszírozásra. Ehhez járulékos feltételként javasolható, hogy egy meghatározott értékhatár felett (30MFt) automatikusan lépjen be akár azonos tartalommal is a GINOP, ill. EFOP finanszírozás. A megye innovációs teljesítményének növelése érdekében folyamatosan javasoljuk működtetni a kezdő innovatív vállalkozások (start-up) támogatását lehetővé tevő programokat, amelyben preferálni, vagy kötelező jelleggel beépíteni javasoljuk a megyében rendelkezésre álló K+F+I szolgáltatói kapacitások igénybe vételét meghatározott akkreditációs, vagy minőségbiztosítási feltételrendszerek mellett. A szolgáltatások tervezhető és irányított igénybevételének megvalósítására javasoljuk az innovációs voucher (vagy innovációs csekk) rendszer bevezetését és működtetését. Ezeket az elemeket döntően a GINOP keretében látjuk megvalósíthatónak. Kiemelt, nagyprojekt jelleggel javasoljuk elindítani a Technológiai Park megvalósítását célzó projektet, melynek beruházási, szolgáltatás igénybevételi, valamint működésfinanszírozó elemeit ugyancsak a GINOP, szolgáltatásfejlesztési, oktatási elemeit az EFOP keretében javasoljuk beépíteni. Ugyancsak feltételként fogalmazható meg a kiemelt projekt státuszhoz, valamint a finanszírozási nagyságrendhez köthető projekt előkészítési finanszírozás biztosítása is. A megye meghatározó felsőoktatási intézménye a Miskolci Egyetem, amely az egész északmagyarországi régió egyetlen egyetemi rangú felsőoktatási intézménye. Ennek megfelelően zászlóshajó szerepet tölt, és tölthet be a megyei K+F+I folyamatok, a tudásteremtés, az alkalmazott kutatások fejlesztése, és ezek társadalmi feltételeinek megteremtése területén. Ennek megfelelően fontosnak tartjuk az egyetemi fejlesztéseknek az EFOP keretében való megjelenítését, és prioritásként való kezelését. IV. Prioritás: Vállalkozások versenyképesség javítása és foglalkoztatás ösztönzése alprogram Mikro- és KKV-k termék és technológia fejlesztése, munkahelyteremtése Elsődleges finanszírozás: TOP 1.1. Térségi szintű integrált, foglalkoztatás-orientált gazdaságfejlesztés Magyarország célul tűzte ki a 20-64 év közötti népességre vonatkozó foglalkoztatási ráta 75%-ra emelését az Európa 2020 Stratégia keretein belül. A cél eléréséhez Borsod-Abaúj-Zemplén megyében szükséges a megye gazdaságában kulcsszerepet játszó mikro-, kis- és középvállalkozások fejlesztése és munkahely teremtési képességük megerősítése. A megyében működő vállalkozások jellemzően alultőkésítettek, termék és technológiafejlesztésük korlátok között működik. Kiemelt cél, hogy a kkv-k könnyebben jussanak hozzá a termékek, technológia- és kapacitás célú fejlesztéseikhez és eredményesebb működésüket támogatását szolgáló pénzügyi forrásokhoz és eszközökhöz. A megye vállalkozásainak versenyképességére a 2013-as évben bevezetett intézkedések (kedvező kisvállalkozói adózás, Szabad Vállalkozói Zónák, alacsony kamatú hitelcsomag, kiemelt fejlesztési központok kijelölése) várhatóan pozitív hatással lesznek, de további komplex programokra lesz szükség a vállalkozások növekedési potenciáljának javítása, gazdasági teljesítményének erősítése érdekében. A gazdasági versenyelőnyök kihasználásának ösztönzését az alábbi térségi preferenciával indokolt megtervezni: Fejlesztési területek

Példák preferált ágazatra

Borsodi tengely

Gépipar (kiemelten a járműiparhoz kapcsolódóan), vegyipar, mechatronika, IT szektor – kreatív ipar, fémfeldolgozás, 12

MUNKAANYAG

Mezőkövesd-Tiszaújváros logisztikai központ Tokaj-hegyalja-Zemplén

Abaúj-Cserehát

Taktaköz

energiatermelés, vízgazdálkodás, hulladékgazdálkodás, illetve szolgáltatás, átmeneti és állandó szociális gondozás Gépipar (kiemelten a járműiparhoz kapcsolódóan), vegyipar, mechatronika, energiatermelés, logisztika, hulladékgazdálkodás, vízgazdálkodás, Helyi termékek előállítása: elsődlegesen mezőgazdasági, erdészeti alapanyagok (élelmiszer, faipari termékek) feldolgozása, gyártása Gépipar (kiemelten a járműiparhoz kapcsolódóan), dohányipar, vízgazdálkodás Helyi termékek előállítása: elsődleges mezőgazdasági, erdészeti alapanyagok (élelmiszer, faipari termékek) feldolgozása, gyártása, logisztika, vízgazdálkodás Helyi termékek előállítása: Elsődleges mezőgazdasági, erdészeti alapanyagok (élelmiszer, faipari termékek) feldolgozása, gyártása

A beavatkozások célja, hogy jelentősen bővüljön a foglalkoztatás, mind a növekvő számú, a nemzetközi munkamegosztásban exportteljesítménye, vagy beszállítói kapcsolatai miatt résztvevő KKV-k, mind a betelepülő nemzetközi vállalatok, illetve a jövedelembővülés multiplikátor hatásaként az elsődlegesen helyi piacra termelő, illetve szolgáltató vállalkozások tevékenysége nyomán. A megye vállalkozásaink fejlődése, illetve újabbak betelepülése eredményeként megtartsa a jól képzett közép- és felsőfokú végzettségű munkaerőt, ami a foglalkoztatás-bővülés alappillérét jelenti. A vállalkozások fokozatosan növekvő mértékben vonják be a munka világába a megye külső és belső perifériáin élő hátrányos helyzetben levő társadalmi csoportokat is. Számszerűsíthető mutatók  A támogatott vállalkozások által teremtett új munkahelyek száma (fő)  Teremtett munkahelyek száma – nők (fő)  A program hatására teremtett főállású új munkahelyeken foglalkoztatott hátrányos helyzetűek száma (fő)  A támogatott vállalkozások száma (db)  A támogatott vállalkozások által előállított BHÉ (eFt)  A fejlesztések eredményeként korszerűsített felépítmény területe (m2)  A fejlesztések eredményeként létrehozott felépítmény területe (m2)  Támogatás által indukált beruházások nagysága (eFt) Tevékenységek leírása, azonosítása  A megyében a gazdaság fejlődése szempontjából preferált térségekben és ágazatokban összehangolt különféle pénzügyi ösztönzők nyújtása (helyi szereplők bevonásával működő és helyi ismeretekre alapulva rugalmasan finanszírozó és tőkét juttató regionális fejlesztési bank és egyéb megyei stratégiai támogatási alapok) a beruházások és a foglalkoztatás bővítéséhez, valamint a vidéki kistelepülések népességmegtartó képességének támogatása.  Elő kell segíteni a kkv-k kapacitásbővítését, technológiai fejlesztéseit, a hazai piacon történő megerősödést, illetve a nemzetközi piacon való jelenlétüket. Kiemelt figyelmet kell fordítani a kitörési pontként meghatározott kulcsiparágak fejlesztésére (vegyipar, 13

MUNKAANYAG





 

 

fémfeldolgozás, gépipar - kiemelten járműipar, környezetipar, energiaipar, high-tech, vízgazdálkodási tevékenységek, informatika, hulladékgazdálkodás, turisztika) és a megye különleges adottságaink fenntartható hasznosítására és az innovatív tevékenységet végző és export piacra közvetlenül, vagy közvetetten termelő, szolgáltató kisvállalati kör megerősítésére. Vidéki településeken a foglalkoztatás fenntartása és a helyi alapszolgáltatások biztosítása a részmunkaidős foglalkoztatás, mikro-vállalkozások, mezőgazdasági tevékenységet kiegészítő üzletágak támogatásával, illetve a kedvezőtlen termőhelyi adottságokkal rendelkező területek kompenzálása új vállalkozások indításának kiemelt támogatásával. A fejlesztések során fontos szempont a vidék által megtermelt vagy előállított nyersanyag városi piacokon, illetve városokban működő vállalkozásoknál való értékesítése. A vidékies térségeken belül a megye országos szinten is leghátrányosabb helyzetű kistérségeiben, az Edelényi, Encsi, Ózdi, Sárospataki, Sátoraljaújhelyi, Szerencsi, Szikszói, Abaúj-Hegyközi, Bodrogközi, Mezőcsáti, Tokaji - és azon belül is kiemelten a Taktaköz kistérségekben, illetve a megye többi területén a jelentős munkanélküliséggel sújtott településeken fejlesztési célú adókedvezmények és foglalkoztatási ösztönzők nyújtása (szociális hozzájárulási adókedvezmény új munkaerő 3 éves foglalkoztatásához), valamint beruházási és munkahely-teremtési támogatások nyújtása, összhangban a leghátrányosabb helyzetű kistérségek vállalkozási övezeti támogatási programjával. Exportlehetőségek céltudatos felkutatása a növekedési hajlandósággal rendelkező, magas hozzáadott értékkel exportálni képes KKV-k részére A vállalkozások versenyképességét támogató információs technológiai fejlesztések megvalósításához szükséges informatikai infrastruktúra szűk keresztmetszeteinek feloldása, a szükséges kapacitásbővítések megvalósítása, valamint a vállalati működést támogató alkalmazások elterjedésének ösztönzése a megye egész területén. A szlovák-magyar gazdasági együttműködés fejlesztése, különös tekintettel a vállalatközi, illetve kutatásra, fejlesztésre irányuló és az innováció keletkezését és terjedését segítő kapcsolatokra. Befektetési tőkealap felállítása a keleti nyitás stratégia részeként, hogy egyrészt elősegítse az orosz piacokon a kkv-k külpiaci értékesítését, másrészt ösztönözze a munkahelyteremtést az orosz cégeknek a megyében történő befektetése érdekében. A befektetési alapot a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat által kijelölt és megfelelő engedéllyel rendelkező pénzügyi alapkezelő szervezet végzi majd el.

Lehetséges kedvezményezettek köre  jogi személyiségű gazdasági társaságok,  jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok,  egyéni vállalkozók,  szövetkezetek,  gazdasági kamarák,  kereskedelmi-szakmai szervezetek  egyesületek  alapítványok EU finanszírozású programokhoz való illeszkedés  GINOP 1.1. Támogató üzleti környezet fejlesztése  GINOP 1.2. Kiemelt ágazatok innováció és versenyképesség orientált komplex gazdaságfejlesztési programjai  GINOP 1.3. Kiemelt térségek gazdaságfejlesztési programjai 14

MUNKAANYAG          

GINOP 1.4. Kiemelt vállalkozói célcsoportok differenciált gazdaságfejlesztése GINOP 1.5. Vállalkozások foglalkoztatás orientált fejlesztései GINOP 2.1. Vállalati K+F+I tevékenység támogatása GINOP 2.2. Stratégiai K+F+I együttműködések és kezdeményezések GINOP 3.1. Versenyképes IKT szektor fejlesztése GINOP 3.2. A digitális gazdaság fejlődésének előmozdítása GINOP 6.1. Pénzügyi eszközök hozzáférhetőségének javítása GINOP 6.2. Támogatásközvetítésben részt vevő pénzügyi közvetítők fejlesztése GINOP 6.5. Pénzügyi eszközök hozzáférhetőségének javítása az IKT célú projekteknél TOP 1.1. Térségi szintű integrált, foglalkoztatás-orientált gazdaságfejlesztés – közvetett támogatás

Nagyvállalatok foglalkozásbővítő beruházásai Elsődleges finanszírozás: TOP 1.1. Térségi szintű integrált, foglalkoztatás-orientált gazdaságfejlesztés A nagyvállalatok részesedése a megye gazdasági teljesítményében jelentős. Az export csaknem 90%-át, az árbevétel és a hozzáadott érték több mint felét ők biztosítják. Azok a cégek, amelyeknek megyei beszállítói vannak, közvetetten e cégek termékeit is exportálják. A nagyvállalatok erős húzóhatást tudnak gyakorolni a kkv-kra. A tudástranszfer és a nagyvállalatokon keresztül való bekapcsolódási lehetőség a nemzetközi gazdaság vérkeringésébe, egyedi és alapvető segítség a kkv-k számára. Kiemelt cél a számukra kedvező környezet megteremtése a piacképes termékek/technológiák/szolgáltatások létrehozásának elősegítése érdekében. Az állami támogatások pozitív diszkriminációja nem csak adókedvezményeket, hanem többlettámogatásokat is jelent, például kiemelt kormányzati támogatással, illetve döntéssel a magasabb hozzáadott értéket, a diplomások számára értékes munkahelyeket teremtő létesítmények letelepítését: (multinacionális) nagyvállalati kutatóhelyek, országos hatáskörű közigazgatási szervezeti központok, helyi fejlesztéseket segítő pénzügyi központok formájában. A nagyvállalatok igen fontos szerepet töltenek be az oktatás, elsősorban a felsőoktatás és a szakképzés anyagi és tartalmi támogatásában is. A cégek igyekeznek részt venni a szakmunkások képzésében, elsősorban természetesen a saját utánpótlás kinevelésében. A duális rendszerű szakképzési rendszer általánossá válásában nélkülözhetetlenek a gyakorlati képzőhelyek, amelyek jól felszerelt, ellenőrzött körülmények között biztosítják a fiatal szakmunkások képzését. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a nagyvállalatok esetében lényegesen magasabbak az átlagbérek, ami a lakosság egy részének magasabb életszínvonalat biztosít, de emellett – közvetetten – hozzájárul ahhoz, hogy a kisvállalkozások termékeire, szolgáltatásaira nagyobb legyen a fizetőképes kereslet, így ezek piaca bővülhet, s ennek következtében újabb munkahelyek jöhetnek létre. Jó együttműködéssel a hazai, helyi kis- és középvállalkozások, a gazdasági-társadalmi szereplők kiváló partnert találnak a nagyvállalatokban, elősegítve a megye fejlődését. Elsődleges cél, hogy növekedjék a megyében letelepedő vállalkozások innovációs teljesítménye, ezen keresztül elsősorban a hagyományokkal rendelkező feldolgozóipari ágazatok (gépipar, vegyipar, mechatronika, szén és energiaipar, elektrotechnika) vállalkozásai által teremtett gazdasági érték. Számszerűsíthető mutatók  A támogatott nagyvállalkozások száma (db)  A támogatott nagyvállalkozások által előállított BHÉ (eFt) 15

MUNKAANYAG    

A támogatott nagyvállalkozások által teremtett új munkahelyek száma (fő) A fejlesztések eredményeként korszerűsített felépítmény területe (m2) A fejlesztések eredményeként létrehozott felépítmény területe (m2) A támogatások eredményeként megmozgatott beruházások nagyvállalatok által (eFt)

Tevékenységek leírása, azonosítása  Nagyvállalatok betelepedéséhez szükséges környezet infrastrukturális feltételek megteremtése, illetve a szakképzési programok összehangolása a vállalkozások igényeivel, valamint a vállalkozások munkahelyteremtésének támogatásához kapcsolódóan képzési programok indítása  Nagyvállalatok adminisztratív terheinek csökkentése a letelepülés támogatása, illetve a jelentősebb léptékű beruházások megvalósítása érdekében Lehetséges kedvezményezettek köre  Nagyvállalatok EU finanszírozású programokhoz való illeszkedés  GINOP 1.1. Támogató üzleti környezet fejlesztése  GINOP 1.2. Kiemelt ágazatok innováció és versenyképesség orientált komplex gazdaságfejlesztési programjai  GINOP 1.3. Kiemelt térségek gazdaságfejlesztési programjai  GINOP 1.4. Kiemelt vállalkozói célcsoportok differenciált gazdaságfejlesztése  GINOP 1.5. Vállalkozások foglalkoztatás orientált fejlesztései  GINOP 2.1. Vállalati K+F+I tevékenység támogatása  GINOP 2.2. Stratégiai K+F+I együttműködések és kezdeményezések  GINOP 2.3. Kutatóintézeti kiválóság és nemzetközi együttműködések  GINOP 3.1. Versenyképes IKT szektor fejlesztése  GINOP 3.2. A digitális gazdaság fejlődésének előmozdítása  GINOP 6.1. Pénzügyi eszközök hozzáférhetőségének javítása  GINOP 6.3. Pénzügyi eszközök hozzáférhetőségének javítása K+F+I projekteknél  GINOP 6.5. Pénzügyi eszközök hozzáférhetőségének javítása az IKT célú projekteknél  TOP 1.1. Térségi szintű integrált, foglalkoztatás-orientált gazdaságfejlesztés Hálózati együttműködések egyes ágazatokban Elsődleges finanszírozás: TOP 1.3. Alternatív helyi, térségi és hálózati gazdaságfejlesztés A kkv szektor versenyképességét, fejlődését segítő üzleti környezet fejlesztését jelentősen elősegítheti a vállalatok együttműködését igénylő tevékenységek ösztönzése (klaszterek, beszállítói hálózatok, egyéb, kevésbé formalizált együttműködési elemek). Azonban a megye vállalkozásaira jellemző az együttműködési kedv, a bizalom alacsony foka, amit fejleszteni, kialakulását és megerősödését segíteni szükséges. Az együttműködési hajlandóság javítása érdekében szükséges, hogy támogatásban részesülhessenek olyan, alulról építkező, önszerveződően együttműködő vállalati csoportok, klaszterek, amelyek tartósan egyesítik a jelenleg szétszabdaltan működő kutató, fejlesztő, gyártó, forgalmazó, szervizelő, stb. cégek erőforrásait. A klaszter tagjai - önállóságukat megtartva - az üzleti szükségszerűség miatt bizonyos termékek (termékportfolió) közös (tovább)fejlesztésére, technologizálására, gyártására és piaci bevezetésére egyesítik erejüket, s ezáltal képesek a nemzetközi piacon fennmaradni, az üres piaci réseket betölteni. 16

MUNKAANYAG A vállalkozói együttműködések ösztönzése keretében támogatni kell a hazai és határon átnyúló klaszterek, beszállítói hálózatokat, valamint egyéb vállalati együttműködések kialakulását és továbbfejlődését. A klaszterek esetében elsődlegesen a már meglévő klaszterek továbbfejlődését kell célul kitűzni és megvalósítani, amelynek köszönhetően várhatóan nő az Akkreditált Innovációs Klaszterek (AIK) száma, valamint a vállalkozások eredményesebben tudnak új piacokat szerezni. A megyében, megye területén az alábbi klaszterek működnek: Észak-magyarországi Informatikai Klaszter Terület: Informatika Fejlettségi szintje: akkreditált Magyar Űripari Klaszter Terület: Űripar Fejlettségi szintje: fejlődő Amaránt Innovációs Klaszter Terület: Energetika Fejlettségi szintje: induló Észak-Kelet-magyarországi Klaszter a húsipar biztonságáért Terület: Élelmiszeripar Fejlettségi szintje: induló Gömör-Tornai Hagyományos Termék- és Szolgáltatásfejlesztési Klaszter Terület: Élelmiszeripar Fejlettségi szintje: induló Észak-Magyarországi KKV Innovációs Szolgáltató Klasztert Terület: innováció szolgáltatás Fejlettség: fejlődő

NOHAC Észak-magyarországi Autóipari Klaszter Terület: Járműipar Fejlettségi szintje: fejlődő Dél-borsodi Egészségügyi és Szociális Klaszter Terület: Egészségipar Fejlettségi szintje: fejlődő ENALTER Észak-Magyarországi Alternatív Energetikai Klaszter Terület: Energetika Fejlettségi szintje: induló Észak-magyarországi megújuló energiaparkok klaszter Terület: Energetika Fejlettségi szintje: induló NAUTILUS Klaszter Terület: Feldolgozó ipar Fejlettségi szintje: induló

A beszállítói hálózatok, valamint egyéb vállalati együttműködések és együttműködési hálózatok ösztönzése által fokozni szükséges a megyei kkv szektor és a külpiaci potenciállal rendelkező vállalkozások közötti együttműködést. Ezeknek köszönhetően a résztvevő vállalkozások olyan versenyképességi előnyökhöz juthatnak hozzá, amelyek segítségével képesek tevékenységük hatékonyságát növelni, valamint hozzájárul nemzetköziesedésükhöz és fejlődésük dinamizálásához. Számszerűsíthető mutatók  A támogatott klaszterekben, beszállítói hálózatokban és vállalati együttműködésekben résztvevő vállalkozások száma (db)  Klaszter menedzsment szolgáltatások száma (db)  Klaszterekben, támogatott együttműködésekben résztvevő vállalatok árbevételének növekedése (ezer Ft)  A klaszter, együttműködő vállalkozások által megvalósított közös projektek száma (db)  Valamennyi tagvállalat összes éves átlagos statisztikai állományi létszámának növekedése (Fő)  Valamennyi tagvállalat összes értékesítési árbevétele növekedése (ezer Ft)  Valamennyi tagvállalat összes export értékesítési árbevétele növekedése (ezer Ft)  Támogatás által indukált beruházások nagysága (ezer Ft) Tevékenységek leírása, azonosítása  Közös kutatás-fejlesztési tevékenység (termék- és technológiafejlesztés) megszervezése, közös projektek előkészítése és továbbfejlesztése 17

MUNKAANYAG  Klasztermenedzsment tevékenység támogatása  Előadások, konferenciák, tanulmányutak és kiállítások, üzletember találkozók szervezése, ezeken való közös belföldi vagy külföldi részvétel  Tanácsadás nyújtása az együttműködő vállalkozások számára regionális mentori hálózat segítségével  Együttműködő vállalkozások közös beruházásainak támogatása Lehetséges kedvezményezettek köre  non profit szervezetek, pl. egyesületek, együttműködésben gazdasági társaságokkal, kutató intézetekkel, egyéb nonprofit szervezetekkel, gazdasági kamarákkal EU finanszírozású programokhoz való illeszkedés  GINOP 1.1. Támogató üzleti környezet fejlesztése – vállalti együttműködések ösztönzése  GINOP 1.2. Kiemelt ágazatok innováció és versenyképesség orientált komplex gazdaságfejlesztési programjai  TOP 1.3. Alternatív helyi, térségi és hálózati gazdaságfejlesztés Üzleti infrastruktúra fejlesztése (ipari park, iparterület, logisztikai központ, inkubátorház, üzleti szolgáltatóház) Elsődleges finanszírozás: TOP 1.1. Térségi szintű integrált, foglalkoztatás-orientált gazdaságfejlesztés Az üzleti, vállalkozói infrastruktúra fejlesztése keretében támogatni szükséges a vállalkozások számára biztosított fejlett üzleti infrastruktúra és ahhoz kapcsolódó fejlett üzleti szolgáltatások megteremtését és minőségének fejlesztését. Ezen üzleti infrastruktúrák (pl. inkubátorházak, ipari, illetve tudományos és technológiai parkok, ipari területek, valamint logisztikai központok) és az általuk nyújtott fejlett üzleti szolgáltatások megfelelő alapot biztosítanak a vállalkozások, kiemelten a kkv-k elindításához, stabil működéséhez és továbbfejlődéséhez. A 2014-2020 programozási időszakban elsősorban az ipari parkok, inkubátorházak szolgáltatási portfóliójának és minőségének javítása a cél. A meglévő vállalkozói infrastruktúra minőségi fejlesztése elemi érdeke a megyében található és a betelepülni készülő vállalkozásoknak. A megye ipari parkjainak infrastruktúra fejlesztése elő kell, hogy segítse a befektetések technikai és szakmai feltételeinek jelentős javítását, az ipari termelő tevékenységek növekedésének fenntartását, és az ipari parkok betelepítettségének növelését. Ipari parkok a megyében: Kazincbarcika, Miskolc, Encs, Felsőzsolca, Alsózsolca, Mezőkövesd, Ózd, Sajóbábony, Sátoraljaújhely, Szerencs, Szikszó, Tiszaújváros Továbbá szükséges a megyében működő ipari területek nyújtotta szolgáltatások skálájának bővítése, minőségének fejlesztése, illetve ezen minőségi szolgáltatásokat lehetővé tevő infrastrukturális beruházások támogatása; ipari területi besorolással rendelkező területek előkészítése, infrastruktúrával való ellátásának biztosítása, a gazdasági központi szerepkör erősítése érdekében, hogy ezáltal hozzájáruljon a vállalkozások betelepülését elősegítő feltételrendszer megteremtéséhez. Új inkubátorházak támogatása abban az esetben indokolt, amennyiben nem elsősorban irodai célú a fejlesztés, és – támogatás eredményeként - a kezdő vállalkozásoknak nyújtott tanácsadási szolgáltatások rendszeresek, a szükséges infrastrukturális és technológiai és innovációs háttér magas színvonalú.

18

MUNKAANYAG Már működő, illetve fejlesztés alatt lévő inkubátorházak a megyében: Felsőzsolca, Ózd, Pálháza, Szikszó, Sátoraljaújhely, Tiszaújváros, Miskolc, Kazincbarcika. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében indokolt a logisztikai központok fejlesztése, azért hogy az általuk nyújtott komplex logisztikai szolgáltatások számának bővítésével és minőségének javításával a hazai kis- és középvállalkozások versenyképessége javuljon. Logisztikai szolgáltatók általában a termelő üzemek közelébe települtek: Miskolc, Felsőzsolca, Szikszó, Tiszaújváros. A logisztikai fejlesztésekre a megyében még lehetőség van az M3-as autópálya mellett Mezőkövesdnél, ahol egyszerre áll rendelkezésre közúti, vasúti, illetve korszerűsítendő repülőtéri infrastruktúra. További logisztikai beruházások az alábbi települések körzetében preferáltak: Mezőkövesd, Miskolc, Tiszaújváros, Sátoraljaújhely, Tornyosnémeti. Számszerűsíthető mutatók  A támogatott inkubátorházak, ipari, illetve tudományos technológiai parkok, ipari területek, valamint logisztikai központok által nyújtott szolgáltatásokat igénybevevő vállalkozások száma (db)  Ipari parkba, ipari területre újonnan betelepült vállalkozások száma (db)  Teremtett munkahelyek száma (fő)  Az ipari park által nyújtott szolgáltatást igénybevevők számának növekedése (db)  A támogatásban részesített ipari területek nettó beépítettségének növekedése (%)  A fejlesztések eredményeként korszerű infrastruktúrával ellátott területek nagysága (ha)  Kármentesített terület nagysága (ha)  Inkubátorházba újonnan betelepült vállalkozások száma (db)  Az inkubátorház kihasználtságának növekedése (%)  Támogatás által indukált beruházások nagysága (Mrd Ft) Tevékenységek leírása, azonosítása  Ipar terület kialakítását támogató infrastruktúra (gáz, víz, csatorna, út, iparvágány, parkoló, elektromos vezetékrendszer, energia hálózat, távközlési és kommunikációs hálózat, hulladékkezelő létesítmények stb.) kiépítése, fejlesztése és korszerűsítése Ipari parkok, iparterületek esetén továbbá  Szolgáltatási tevékenységhez szükséges, ipari célú hasznosítást eredményező épületek építése, átalakítása, bővítése pl.: üzemcsarnok, tárolók.  Terület előkészítési munkák, környezetvédelmi kárelhárító munkálatok  Épületek, építmények építése, bontása, korszerűsítése, bővítése, átalakítása gazdasági tevékenységek kiszolgálására Inkubátorházak fejlesztése esetén továbbá  Magas hozzáadott értéket nyújtó, értéknövelt szolgáltatásokkal rendelkező technológiai inkubátor, vállalkozói inkubátor kialakítása és már meglévő inkubátorház fejlesztése: építés, bővítés, átalakítás  Inkubátor szolgáltatások skálájának bővítése és/vagy minőségének fejlesztése, illetve vállalkozás-fejlesztési tanácsadási tevékenység támogatása Logisztikai központok fejlesztése esetén továbbá  Infrastrukturális és ingatlan beruházás, eszközbeszerzés támogatása Lehetséges kedvezményezettek köre  helyi önkormányzatok, valamint önkormányzatok által létrehozott gazdasági társaságok  jogi személyiséggel rendelkező nonprofit szervezetek  alapítványok EU finanszírozású programokhoz való illeszkedés 19

MUNKAANYAG  GINOP 1.1. Támogató üzleti környezet fejlesztése – üzleti, vállalkozói infrastruktúra fejlesztése  TOP 1.1. Térségi szintű integrált, foglalkoztatás-orientált gazdaságfejlesztés Befektetés-ösztönzés Elsődleges finanszírozás: TOP 1.5. Megyei alternatív befektetés- és beruházás-ösztönzés, projekt előkészítés, marketing Elsődleges a megye gazdaságának élénkítése, koncentrálva mind ágazati, mind térbeli értelemben azokra a területekre, melyek a lehető leghatékonyabb módon képesek hozzájárulni egyrészt a foglalkoztatás bővítéséhez, másrészt a hozzáadott érték növeléséhez. Kiemelt cél ezért, hogy magas hozzáadott értékű termelőtevékenységet végző vállalatok (pl. járműgyártó vállalat), szolgáltató központok és K+F központok Borsod-Abaúj-Zemplén megyét válasszák fejlesztéseik helyszínéül. A vállalkozások letelepedésének és fejlődésének főbb tényezői:  a termelő infrastruktúra rendelkezésre állása  szakképzett munkaerő elérhetősége  piacok elérhetősége  lehetséges vállalkozási együttműködések, üzleti partnerek köre a térségben  vállalkozások fejlesztéseit finanszírozó eszközök (közvetett és közvetlen támogatások) – jelenleg főként országos, de részben területi programokban állnak források rendelkezésre  innováció közvetítési szolgáltatások, illetve technológiai transzfer, vállalkozások letelepedését, kezdő vállalkozások indítását segítő tanácsadási szolgáltatások. A kormány a befektetések ösztönzése érdekében leghátrányosabb helyzetű kistérségek fejlesztésére vállalkozási övezet program részeként beruházások, illetve új munkaerő foglalkoztatása esetén adókedvezményeket határozott meg. A megyében ezek a térségek a következők: Edelényi, Encsi, Ózdi, Sárospataki, Sátoraljaújhelyi, Szerencsi, Tokaji, Szikszói, Abaúj-hegyközi, Bodrogközi, Mezőcsáti. Számszerűsíthető mutatók  Teremtett munkahelyek száma (fő)  Újonnan betelepült vállalkozások száma (db)  Újonnan betelepült vállalkozások nettó árbevétele (eFt)  Újonnan betelepült vállalkozások BHÉ-e (eFt) Tevékenységek leírása, azonosítása  Szükséges a városok befektetés-ösztönzési tevékenységeinek és kínálatának összehangolása az alábbiak szerint: o Egyablakos rendszer működtetése, amely leegyszerűsíti a külföldiek tájékozódását a befektetési lehetőségeket illetően, és felgyorsítja a potenciális befektetők döntési folyamatait o Magyar beszállítók felkutatása külföldi befektetők számára o Információk nyújtása a magyar befektetési, jogi, adózási és pénzügyi környezetről o Tájékoztatás a kormány befektetést támogató programjáról o A barna- és zöldmezős, valamint a vegyesvállalati befektetések döntés-előkészítő munkájának menedzselése o Telephelykeresés, javaslattétel a befektetési helyszín kiválasztására o Az önkormányzatok felkészítése a befektetők fogadására o Promóciós anyagok, többnyelvű, elektronikus és nyomtatott kiadványok megjelentetése, aktív befektetés szervezési munkák (pl. vásárokon való részvétel) 20

MUNKAANYAG  A vállalkozási övezetek méretét (hiszen a megye nagyobb területén jelentkeznek foglalkoztatási problémák) és tartalmát újra kell gondolni a jövőben, hogy a kormány ezen területeken miként biztosítsa a beruházások ösztönzését (dedikált támogatás, támogatási mérték, társasági adókedvezmény, de minimis támogatás maximális kihasználása), illetve javítja az ott működő vállalkozások jövedelmezőségi feltételrendszerét (pl. amortizációs kedvezmény, járulék kedvezmény) a munkahelyek megőrzése és teremtése érdekében.  Magasan képzett fiatalok, tapasztalt munkavállalók támogatása és megtartása  A külföldi szakemberek és családtagjai beilleszkedésének támogatása (lakhatás, nemzetközi oktatás, magas minőségű egészségügyi rendszer biztosításával) Lehetséges kedvezményezettek köre  helyi önkormányzatok, önkormányzati társulások, ezen szervezetek intézményei, valamint önkormányzatok gazdasági társaságai  vállalkozások  gazdasági kamarák, kereskedelmi-szakmai szervezetek  egyesületek, alapítványok EU finanszírozású programokhoz való illeszkedés  GINOP 1.3. Kiemelt térségek gazdaságfejlesztési programjai - Kiemelt növekedési zónák gazdaságfejlesztési programja (fókuszált nagyváros-térségi gazdaságfejlesztési programok) - Szabad vállalkozási zónák gazdaságfejlesztési programjai (legnehezebb helyzetben lévő térségek)  TOP 1.1. Térségi szintű integrált, foglalkoztatás-orientált gazdaságfejlesztés  TOP 1.5. Megyei alternatív befektetés- és beruházás-ösztönzés, projekt előkészítés, marketing  TOP 2.2. Belterületen fekvő barnamezős területek rehabilitációja Induló vállalkozások támogatása Elsődleges finanszírozás: TOP 1.3. Térségi kísérleti fejlesztések A vállalkozói aktivitás ösztönzése, új vállalkozások létrejöttének támogatása elengedhetetlen része a megye gazdaság fejlesztésének, a foglalkoztatás növelésének. Cél: új, különösen innováció orientált tevékenységet végző vállalkozások alapításának, indulásának ösztönzése A beindulás üzleti feladatainak támogatására egyszerűen elérhető, professzionális és megfizethető mentorokra van szükség. A vállalkozás beindítása remélhetően növekvő foglalkoztatással is jár – a kis méretből, kezdő státuszból adódóan a mikro- és kisvállalkozások rugalmas foglalkoztatási feltételeket tudnak nyújtani (részmunka, távoli munka, stb.). A vállalkozásalapítás kezdeti szakaszában szükség van az indulás forrásigényének támogatására, az életképes üzleti ötlettel rendelkező fiatalok támogatására üzleti tervük megvalósítása érdekében. A vállalkozásfejlesztő programok (pl. vállalkozói képesség-portfólió megszerzése, vállalkozásindítás ösztönzése) végrehajtását egyetemek, vállalkozás-fejlesztéssel foglalkozó szervezetek, valamint tapasztalattal rendelkező piaci szereplők bevonásával célszerű megvalósítani. Kezdő vállalkozások létesítéséhez és az innováció ösztönzéséhez szükséges telephelyi feltételek megteremtése a meglévő épületállomány hasznosításával, így Üzleti Szolgáltató és Innovációs

21

MUNKAANYAG Központok létesítése a jelentősebb munkaerő-piaci központokban (Miskolc, Tiszaújváros, Ózd, Kazincbarcika, Mezőkövesd, Szerencs, Encs, Sátoraljaújhely-Sárospatak) Számszerűsíthető mutatók  Létrejövő új vállalkozások száma (db)  Foglalkoztatottak száma (fő) Tevékenységek leírása, azonosítása  vállalkozásfejlesztési szolgáltatásokkal igénybevétele kezdő vállalkozások számára  cégalapítás, ahhoz kapcsolódó ügyvédi szolgáltatás igénybe vétele  kötelező engedélyek beszerzése  az induló vállalkozás tárgyi eszközeinek beszerzése  piacra jutás támogatása  technológiai fejlesztést támogatása  képzéseken való részvétel  tanácsadás igénybevételére Lehetséges kedvezményezettek köre  Vállalkozás fejlesztési alapítványok  Korlátolt felelősségű társaság  Ügyvédi iroda  Közkereseti társaság  Betéti társaság  Egyéni cég  Egyéni vállalkozó  Egyéb önálló vállalkozó EU finanszírozású programokhoz való illeszkedés  GINOP 1.4. Kiemelt vállalkozói célcsoportok differenciált gazdaságfejlesztése  TOP 1.3. Térségi kísérleti fejlesztések Vállalkozások képzése, információs támogatás Az üzleti, vállalkozói készségek fejlesztése kiemelten fontos terület a kkv-szektor versenyképességének, hatékonyságának és sikerességének javítása érdekében. Ehhez elengedhetetlen az alapvető vállalkozói és üzleti ismeretek fejlesztése, a kkv vezetők általános és specifikus menedzsment ismereteinek, készségeinek fejlesztése, valamint a vállalkozói tapasztalatszerzés elősegítése. Ennek keretében képzéseket, tanácsadást, mentorálást, tapasztalatszerzési lehetőséget kívánunk támogatni a megye vállalkozásai számára. A megyében működő vállalkozásoknak szakmai illetve általános munkahelyi képzéseken való részvétel támogatására van szükség, amely támogatja a vállalkozások humán-erőforrás fejlesztéseit, amelyek hozzájárulnak a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztéséhez, a versenyképesség javításához, ezáltal megtérülő befektetéssé válhatnak az üzleti szereplők számára. Munkavállalói szempontból a képzésben való részvétel biztosítja az egyén készségeinek és szaktudásának frissen tartását, ezzel növelve újbóli elhelyezkedési esélyeit esetleges krízis, vagy munkahelyváltás esetén. A duális képzés kiterjesztése érdekében ösztönözni kell a vállalatokat (különösen a kkv-kat) gyakornoki helyek kialakítására. Ehhez kapcsolódóan támogatni kell a vállalatok gyakorlati 22

MUNKAANYAG képzési hely kialakításához szükséges azon infrastrukturális fejlesztéseit, amelyek hozzájárulnak a gyakornoki helyek létrehozásához, illetve kompenzálja a gyakornokok alacsonyabb termelékenységéből következő bevételkiesést. A munkaerő versenyképességének javításához folyamatosan szükséges a szakképzés és a felnőttképzés rendszerének a gazdaság igényeihez igazítása a B-A-Z Megyei Kereskedelmi és Iparkamara által. A rugalmas foglalkoztatási formák elterjesztése segíti a vállalati alkalmazkodást, miközben olyan munkavállalói csoportoknak is foglalkoztatási lehetőséget kínál, akiknek a hagyományos foglalkoztatási keretek között nem lenne lehetőségük munkába állni. A rugalmasság fontos eleme a munka és magánélet összeegyeztetésének segítése, a családbarát munkahelyi gyakorlatok elterjesztése. A foglalkoztatási ráta növelése érdekében kiemelten szükséges az egész életen át tartó tanulás lehetőségének megteremtése, mivel ez teszi lehetővé a munkaerőpiac gyorsan változó igényeihez való minél sikeresebb alkalmazkodást. Szükség van továbbá az információk szabad áramlásához a megyei vállalkozások versenyképességét is támogató információs technológiai fejlesztések megvalósítására, az informatikai infrastruktúra szűk keresztmetszeteinek feloldására, a szükséges kapacitásbővítések megvalósítására, valamint a vállalati működést támogató alkalmazások elterjedésének ösztönzésére a megye egész területén. Cél, a digitális írástudatlanok arányának csökkentése. Számszerűsíthető mutatók  A képzésekben részt vevők száma (fő)  A képzést eredményesen elvégzők száma (fő)  Megszerzett képzettségek száma (db) Tevékenységek leírása, azonosítása  Vállalkozások számára készült vagy általuk is használható e-kormányzati, e-ügyintézést elősegítő képzések, programok támogatása  Az oktatás és szakképzés szerkezetének további közelítése a gazdaság igényeihez, ennek érdekében gyakorlati helyek létesítése vállalatoknál, illetve együttműködés a képzési tematikák összeállításában  Szakmai képzések támogatása  Idegen nyelvi képzések  A vállalkozás működésével kapcsolatos képzések: minden olyan ismeret-, kompetenciafejlesztésre irányuló képzés, mely a vállalkozás fejlesztését vagy a munkavállaló magasabb szintű munkavégzését eredményezi  Számítástechnikai, informatikai képzés (nyílt és zárt forráskódú szoftverek oktatása)  Vállalati belső képzések támogatása Lehetséges kedvezményezettek köre  vállalkozások (jogi személyiségű gazdasági társaságok, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, egyéni vállalkozók, szövetkezetek)  gazdasági kamarák, kereskedelmi-szakmai szervezetek, egyesületek, alapítványok EU finanszírozású programokhoz való illeszkedés  GINOP 1.5. Vállalkozások foglalkoztatás orientált fejlesztése - munkavállalói képességek fejlesztése (általános munkahelyi képzések támogatása, - gyakornoki helyek infrastrukturális kialakítását célzó fejlesztése)  GINOP 3.4. Infokommunikációs ismeretek, készségek fejlesztése 23

MUNKAANYAG -

online oktatási, képzési formák elterjedésének elősegítése, online kormányzati, közigazgatási és e-egészségügyi szolgáltatások terjedésének elősegítése állampolgárok életminőségének javítása IKT eszközökkel

V. Prioritás: A társadalom alkalmazkodó-képességének javítása Bölcsődei fejlesztések és szakmai programok A nők mihamarabbi munkába állási lehetőségének segítése érdekében a jövőben szükség van a bölcsődei, illetve a családi napközi férőhelyek bővítésére. Ki kell emelni a térségre jellemző gyermekszegénységet, amely ott a legnagyobb arányú, ahol együtt vannak jelen a területi hátrányok, és egyéb hátrányok (a szülők alacsony iskolázottsága, tartós munkanélkülisége, stb.), valamint a jó színvonalú szolgáltatásokhoz való hozzáférés nehézségei (pl. bölcsőde, óvoda hiánya) is jelentkeznek. A szegénység átörökítésének megakadályozásának és a gyermekek sikeres iskolai pályafutásának és életútjának kulcsa a képességek fejlődésének minél korábbi életszakaszban való támogatása, a problémák felismerése, kezelése, melyet jelen intézkedés hivatott kezelni. A nagyobb méretű településközpontot nem tartalmazó kistérségekben, mint amilyen az AbaújHegyközi és a Bodrogközi kistérségek, valamint a Szikszói kistérségben nincs bölcsőde, ezen térségek településein a családi napközi üzemeltetésével lehet megoldani a bölcsődei jellegű elhelyezést. Tevékenységek leírása - Bölcsőde, kisgyermekek napközbeni ellátását szolgáló beruházások - Gyermekek napközbeni ellátását nyújtó intézmények akadálymentesítése, az intézmény udvarának akadálymentessé tétele, balesetmentesítés, sportudvar kialakítása - Biztos Kezdet - Gyerekház szolgáltatások nyújtása - Hátrányos helyzetű térségekben családi napközik működtetésnek támogatása - Komplex óvoda előkészítő programok szervezése Számszerűsíthető mutatók - Újonnan épített, felújított bölcsődei, vagy családi napközi ellátást nyújtó intézmények férőhelyeinek száma - Bölcsődei ellátásban részesülő gyermekek/SNI/HH száma - A bölcsődei beruházás hatására újként foglalkoztatottak száma - A bevont gyermekek közül az életkorukhoz viszonyítottan fejlettségi állapotukban javultak aránya Lehetséges kedvezményezettek köre  Intézményfenntartó települési Önkormányzatok  Szociális és gyermekjóléti intézmények  Napközbeni ellátást nyújtó szervezetek  Egyház által fenntartott intézmények  Nonprofit Gazdasági Társaságok EU finanszírozású programokhoz való illeszkedés EFOP 2. Prioritás: Befogadó társadalom - 7. A szegénység és hátrányos helyzetek átöröklődésének megakadályozása; Gyermekszegénység csökkentése 24

MUNKAANYAG TOP 1.6. A szociális alapszolgáltatásokhoz és gyermekjóléti alapellátásokhoz (bölcsőde, családi napközik stb.), valamint óvodai ellátáshoz való hozzáférés javítása és a szolgáltatások minőségének fejlesztése Óvodai fejlesztések és szakmai programok A fejlesztési program fő célja, hogy az esélyegyenlőség elvét szem előtt tartva csökkentse a nevelés-oktatás minőségében meglévő területi különbségeket. Létfontosságú az egészséges, motiváló környezet és a hatékony nevelés infrastrukturális feltételeinek megteremtése. Biztosítani szükséges a kirekesztés nélküli, minőségi neveléshez való hozzáférést, és a megújult tartalmi és módszertani programokhoz illeszkedő integrált, funkcionális intézmények kialakítását. Elengedhetetlen az esélyegyenlőséget biztosító pedagógiai, és támogató programok működése az oktatás minden szintjén, amelyek csökkentik a szegénységből vagy egyéb okokból eredő szociokulturális hátrányaikat, és elősegítik tehetségük kibontakozását. Tevékenységek leírása - Energiatakarékos és korszerű óvodai intézmények kialakítása, felújítása, bővítése - Gyermekek napközbeni ellátását nyújtó intézmények akadálymentesítése - Új tornaterem, tornaszoba építése, az intézmény udvarának akadálymentessé tétele, balesetmentesítés, sportudvar kialakítása - az óvodai nevelést támogatós szakmai programok megvalósítása, illetve azon intézményekben, ahol nagy számban vannak jelen hátrányos helyzetű gyerekek az nevelői kapacitás bővítése - Biztos Kezdet - Gyerekház szolgáltatások nyújtása Lehetséges kedvezményezettek köre  Intézményfenntartó települési Önkormányzatok  Szociális és gyermekjóléti intézmények  Napközbeni ellátást nyújtó szervezetek  Egyház, alapítványok által fenntartott intézmények  Nonprofit Gazdasági Társaságok EU finanszírozású programokhoz való illeszkedés EFOP 2. Prioritás: Befogadó társadalom - 7. A szegénység és hátrányos helyzetek átöröklődésének megakadályozása; Gyermekszegénység csökkentése TOP 1.6. A szociális alapszolgáltatásokhoz és gyermekjóléti alapellátásokhoz (bölcsőde, családi napközik stb.), valamint óvodai ellátáshoz való hozzáférés javítása és a szolgáltatások minőségének fejlesztése Közoktatás szakmai célú infrastrukturális fejlesztése és szakmai programok A nevelés-oktatás kitüntetett szerepe elvitathatatlan a társadalmi problémák kezelésében. Kiemelt szakterületi kérdés a leszakadó rétegekre jellemző lemorzsolódás megakadályozása, illetve a már lemorzsolódottak oktatási rendszerbe való visszavezetése, az egyenlő esélyű hozzáférés megteremtése. A köznevelési stratégia minden gyermek optimális fejlődését biztosítani képes, minőségi (hatékony és befogadó köznevelési rendszer), fenntartható és költséghatékony köznevelés kialakítását irányozza elő. Cél, az oktatás, nevelés eredményességének javítása, ezen belül az alapkészségek és kompetenciák megerősítése. 25

MUNKAANYAG A minőségi oktatáshoz alapvető fontosságú a pedagógusi életpálya program működtetése és a pedagógusok folyamatos szakmai fejlesztése. Szükséges a megyében az iskolai és iskolán kívüli támogató szolgáltatások megerősítése, területi koordinációjuk megteremtése. A megyében az alábbi részben infrastrukturális, illetve szakmai célok támogatása különösen fontos: - A térségben a legalacsonyabb teljesítményt nyújtó intézmények felzárkóztatása: elsősorban a demográfiailag növekvő, vagy stagnáló népességű településeken, ahol a befogadó elvű, méltányosságot, hatékonyságot, és eredményességet javító fejlesztések valósulhassanak meg. - A nevelést segítő szolgáltatások biztosításához szükséges infrastrukturális fejlesztések, amelyek az egész napos iskolai nevelés és a mindennapos testnevelés feltételeinek megteremtését szolgáló fejlesztéseket támogatják. - Nevelési-oktatási intézmények akadálymentesítésének elősegítése. - A minőségi oktatási környezet (természettudományi, nyelvi, műszaki területek) és a nem formális szolgáltatások nyújtásához megfelelő környezet kialakítása. - Az évismétlők számának csökkentése a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók között. - A tanulói teljesítményben is megmutatkozó szegregáció felszámolása. - Az iskolai „lemorzsolódás” csökkentése. - Az erkölcsi fejlődést elősegítő programok, metodikák és a „jó gyakorlatok” segítése, elterjesztésének koordinálása. - Döntő elem a gyermekvédelemben dolgozó szakemberek folyamatos képzése, valamint az intézményen belüli belső továbbképzések figyelemmel kísérése. - A szakmai közvélemény ez irányú megosztottsága ellenére fontos lehet, a speciális szükségletű gyermekek önálló intézményben történő elhelyezése. Tevékenységek leírása - Pedagógus módszertani továbbképzések az alábbi célok elérése érdekében o alapkompetenciák magasabb szintű elsajátítása o Korai iskolaelhagyás csökkentése, az iskolai „lemorzsolódás” csökkentése o Esélyegyenlőség biztosítása az oktatás teljes vertikumában o A hátrányos és a nem hátrányos helyzetű családból származó gyermekek iskolai eredményei közötti különbségek csökkentése. - Az oktatási, a szociális és az egészségügyi területek egymással párhuzamosan futó programjainak összehangolása - Az erkölcsi fejlődést elősegítő programok, metodikák és a „jó gyakorlatok” segítése, elterjesztésének koordinálása - Roma származású pedagógusok alkalmazása - A Tanoda program oktatási rendszerbe való illesztése - A „Második esély” iskolák működésének felülvizsgálata, az eredményeket felmutató iskolák további támogatása - Infrastrukturális beruházások Számszerűsíthető mutatók - Támogatott köznevelési oktatási helyek száma (db) - Fejlesztett nevelési-oktatási intézményekben tanuló diákok száma (fő) - Fejlesztett nevelési-oktatási intézményekben tanuló hátrányos helyzetű, SNI, integrációs nevelésbe bevont gyermekek száma (fő) Lehetséges kedvezményezettek köre 26

MUNKAANYAG  KLIK által fenntartott oktatási intézmények  Egyházi szervezetek, alapítványok, egyesületek által fenntartott oktatási intézmények EU finanszírozású programokhoz való illeszkedés EFOP 3. prioritás: Infrastrukturális beruházások a gyarapodó tudástőke érdekében 4. prioritás: Gyarapodó tudástőke Szakképzési programok és infrastruktúra-fejlesztések Alapvető fejlesztéspolitikai cél a foglalkoztatás bővítése, amelynek nélkülözhetetlen eleme a piaci, vállalati igényekre rugalmasan reagálni képes munkaerő minőségi és mennyiségi növelése. A megyében egyre inkább leépültek, visszaszorultak a nagyüzemi, nagyvállalati munkaerőigényt kielégítő képzések, előtérbe kerülnek a szolgáltató jellegű szakmák. Az alacsony iskolai végzettségűek, a munkanélküliek szakképzésben való részvétele a hátrányos helyzetű kistelepülésen élők estében messze elmarad az elvárttól, így pont a társadalmi pozíciójuk miatt leginkább indokolt célcsoport részvétele nem kellő mértékű. A fenntartható munkaerő-piaci integrációhoz szükséges a megfelelően képzett szakemberállomány. A jelenleg kialakítás alatt álló duális szakképzési rendszerhez szükséges a már rendelkezésre álló intézményrendszer hozzáigazítása. A szakképző intézmények és a termelő szervezetek közvetlen együttműködési lehetőségeinek növelésével javítható a helyi munkaerő foglalkoztathatósága, a szakképzés és a munkaerőpiac összhangja Kiemelt feladat továbbá az élethosszig tartó képzés feltételeinek kialakítása és fontosságának tudatosítása az emberekben. A szakközép- és szakiskolákban a korábbi években megvalósított, a gyakorlati foglalkoztatáshoz használt eszközök beszerzését a jövőben újabb eszközök beszerzésének kell követnie, hogy folyamatosan biztosított legyen a legkorszerűbb gépeken való tanulás. A jövőben a gépbeszerzéseket a gyakorlati tanuló helyekkel összhangban kell megvalósítani, hogy az iskolai keretek között, illetve a gyakorlati helyen végzett oktatás kiegészítse egymást. Számszerűsíthető mutatók - Duális képzésben résztvevők száma - Szakképzési programokban résztvevők elhelyezkedési aránya - Szakképzésből lemorzsolódóak számának csökkenésének aránya - Szakképzésben végzett érettségizettek száma - Szakképzésben végzett továbbtanulók száma Tevékenységek leírása - Vállalati gyakorlati helyek létesítésének támogatása - Duális képzést elősegítő eszközbeszerzés támogatása - Pályakövetési rendszer, hiányszakmák felé történő elmozdulás támogatása - Munkavállalók nyelvismeretének fejlesztése - A szakképzés és a termelő szervezetek együttműködésének erősítése Lehetséges kedvezményezettek köre  KLIK fenntartott TISZK-ek  Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara  Türr István Képző és Kutató Intézet Területi Igazgatósága EU finanszírozású programokhoz való illeszkedés 27

MUNKAANYAG

EFOP 3 prioritás: Infrastrukturális beruházások a gyarapodó tudástőke érdekében 4 prioritás: Gyarapodó tudástőke Egészségügyi létesítmények szakmai fejlesztése Cél a megye egészségügyi alapellátásának és önkormányzati járóbeteg ellátásának infrastrukturális fejlesztése, illetve a megyei mentőszervezet intézményi korszerűsítése. Szükséges a megyei szinten működő fekvő és járó beteg ellátó intézmények szakmai együttműködésének elősegítése. Közvetlen cél: -

Az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz való hozzáférés területi kiegyenlítése, a társadalmi esélykülönbségek csökkentése;

-

Az adott szolgáltató szinten lehetséges definitív (végleges) és minőségi ellátás kialakítása, szolgáltatói együttműködések fokozása és ellátásszervezés folyamatos biztosítása;

-

Lakosság lakóhelyéhez közeli alapellátási szolgálatok megerősítése és a szolgáltatások minőségének javítása.

„szolgáltatói

szerepének”

További feladat az egészségügyi alapellátásban a szakember hiány csökkentése csoportos orvospraxisok létrehozásával és a kistelepülési körzetekben az ellátás ösztönzése kedvezőbb finanszírozási feltételek kialakításával. Elektronikus kommunikációs kapcsolatrendszer kiépítése a szakellátást végző szolgáltatók, a háziorvosok, betegek valamint az egészségügyi hatóság között és közös, a gyógyítást támogató adatbázisrendszer kialakítása. Javasolt beavatkozási területek a megye teljes területe fejlesztési igény szerint Számszerűsíthető mutatók - Minőségi járóbeteg szakellátással ellátottak száma - Teremtett új munkahelyek száma - Épített, felújított rendelők száma - Épített, felújított egyéb helyiségek száma - Beszerzett új, nagy értékű orvosi eszközök, műszerek száma Tervezett tevékenységek: - egészségügyi alapellátást, szakellátást, fekvőbeteg-ellátást szolgáló intézmények infrastrukturális fejlesztése a fenti célokkal összhangban Lehetséges kedvezményezettek köre - Központi költségvetési szerv - Helyi önkormányzat - Helyi önkormányzati költségvetési szerv - Többcélú kistérségi társulás EU finanszírozású programokhoz való illeszkedés . EFOP 1. prioritás: Infrastrukturális beruházások a társadalmi befogadás területén 2. prioritás: Befogadó Társadalom GINOP - 3. prioritás: Infokommunikációs fejlesztések TOP 4.1. Egészségügyi alapellátás és önkormányzati járóbeteg ellátás infrastrukturális fejlesztése 28

MUNKAANYAG Egészségfejlesztési és prevenciós programok A beavatkozás célja az egészséget szolgáló egyéni magatartásminták ösztönzése, a szív-érrendszeri, daganatos megbetegedések csökkenésének a támogatása, a korai és elkerülhető halálozást befolyásoló életmód, illetve szokások javítása az egyén egészségi állapotának, mint a foglalkoztathatóságot alapvetően befolyásoló tényezőnek javítása érdekében. Az egyének egészségük iránti felelősségének, az öngondoskodás képességének, a helyi közösségek és a társas támogatások erősítése, az egészséges életvitelhez szükséges tudás és készségek elsajátításának hatékony támogatása, ennek következtében a lakosság életminőségének javítása, az egészségben eltöltött életévek növelése, a megalapozott tervekre épülő, egészséget támogató közösségi döntéshozatali gyakorlat meghonosítása, ezen gyakorlatok mérhető számbeli növekedése. Számszerűsíthető mutatók - A szakmai programokba bevont személyek száma Tervezett tevékenységek: - Az egészséges életmódot támogató pozitív közösségi minták elterjesztése a szükséges intézményrendszeri háttér kialakításával; - A legjelentősebb, idült, nem-fertőző betegségek okozta halálozás és betegségteher megelőzése és csökkentése az egészségügyi alapellátáshoz kapcsolódó szolgáltatások révén; - A lakosság széles körének fizikai aktivitásra, mozgásban gazdag életmódra, egészséges táplálkozásra ösztönzését támogató szolgáltatások kialakítása, az idült, nem fertőző betegségek megelőzésének előmozdítása; - A dohányzás és a túlzott alkoholfogyasztás visszaszorítása különböző szakmai, szemléletformáló programok bevezetése révén; - A mentális egészség javítása szakmai programok támogatásán keresztül. Javasolt beavatkozási területek BAZ megye teljes területe fejlesztési igény szerint Lehetséges kedvezményezettek köre: - Központi költségvetési szerv - Helyi önkormányzat - Helyi önkormányzati költségvetési szerv - Többcélú kistérségi társulás EU finanszírozású programokhoz való illeszkedés. - EFOP - 2. prioritás: A befogadó társadalom - TOP 6.4 Megyei és helyi speciális közösségfejlesztést és társadalmi befogadást támogató fejlesztési programok Szociális létesítmények szakmai fejlesztése A demográfiai változások, illetve a társadalmi esélyegyenlőség miatt indokolt szociális szolgáltatások infrastrukturális fejlesztése. Az önkormányzati tulajdonban lévő, üresen álló ingatlanok hasznosítása kívánatos, a szolgáltatási kör bővítése érdekében.

29

MUNKAANYAG Az ezer lakosra jutó szociális segélyezettek száma mintegy két és félszer magasabb a megyében, mint az országos átlag, ugyanez az érték ezer foglalkoztatottra vetítve közel háromszorosa az országos átlagnak. A nappali ellátások közül a fogyatékosok, a hajléktalanok, a szenvedélybetegek és pszichiátriai betegek nappali intézményeit igénybe vevők száma az elmúlt években, országos viszonylatban ugrásszerűen megnőtt. A megyében az ellátások területi egyenlőtlenséget mutatnak. A fogyatékkal élőkhöz és idős emberekhez nem minden esetben jut el a szolgáltatás, mint lehetőség, ezért fontos tehát a leghátrányosabb településeken élő emberek szociális alapellátáshoz, szociális szakellátásához való hozzáférésének elősegítése. A települési és kistérségi szintű szolgáltatások kialakításával, az időskorúakról, szenvedélybetegekről, és hajléktalan emberekről gondoskodó szociális nappali ellátásokat és egyéb szociális alapellátásokhoz kapcsolódó szolgáltatások infrastrukturális feltételeinek fejlesztésével megvalósíthatóvá válik a leghátrányosabb településeken élő emberek szociális alapellátáshoz, szociális szakellátásához való hozzáférésének elősegítése. - A hátrányos helyzetű személyeket minél szélesebb körben be kell vonni a településeknek kötelezően ellátandó feladatok igénybe vételére (étkeztetés, házi segítségnyújtás, falugondnoki szolgálat, családsegítés, idősek nappali ellátása). - Jelenleg az országban több olyan gyermekvédelmi intézmény is működik, mely a normál és a speciális szükségletű gyermekek együttes nevelkedéséről gondoskodik. Fontos lenne a speciális szükségletű gyermekek teljesen önálló intézményben történő elhelyezése. - A régió lakossága idősödik, ami további igényt támaszt a jelenleg teljes kihasználtsággal működő szociális célú közösségi szolgáltatások iránt. - Számítani lehet egyrészt a kistelepülések lakossága drámai elöregedésének folytatódására, ami a humán ellátó rendszerek racionális, gazdaságilag fenntartható megszervezésének és működtetésének kérdésére irányítja a figyelmet és esetenként a szolgáltatások újszerű módon való megszervezését kényszerítheti ki. Számszerűsíthető mutatók - Szociális alapszolgáltatással elért lakosság száma - Szociális alapszolgáltatáson belül felújított szociális alapszolgáltatások száma - Szociális alapszolgáltatáson belül új szociális alapszolgáltatások száma - Nappali ellátásban részesülők száma - Nappali ellátást nyújtó intézmény belül a felújított férőhely számok - Nappali ellátást nyújtó intézmény belül új férőhely számok Tevékenységek leírása - Szociális alapszolgáltatást nyújtó intézmények épületének/helyiségeinek bővítése, átalakítása, felújítása, állapotjavítása - A bentlakásos, nappali ellátó intézmények lakói életminőségének javítása az intézményekben uralkodó rossz infrastrukturális adottságok megszüntetése és a hiányos felszereltség megváltoztatása, illetve az életviszonyok humanizálása, társadalmi integráció és modernizálás révén - Funkciójukat vesztett épületek szociális célú hasznosítása - A leghátrányosabb településeken élő emberek szociális alapellátáshoz, szociális szakellátásához való hozzáférésének elősegítése - A településeken található közintézmények akadálymentesítése - Az önkormányzatoknál esélyegyenlőségi munkatárs, illetve szociális munkások alkalmazása szükséges - A gyermekvédelemben dolgozó szakemberek folyamatos képzése, valamint az intézményen belüli belső továbbképzések figyelemmel kísérése 30

MUNKAANYAG -

Szükséges a szektorban dolgozó szakemberi gárda folyamatos, coaching keretében történő továbbképzése, valamint a szakemberek motivációjának fenntartása, szakterületre jellemző burn out elkerülése érdekében.

Lehetséges kedvezményezettek köre - helyi önkormányzatok - helyi kisebbségi önkormányzatok - Non-profit gazdasági társaság - Egyházi intézmények, alapítványok, egyesületek EU finanszírozású programokhoz való illeszkedés EFOP - 2. Prioritás: Befogadó társadalom, 10. Jobb minőségű szolgáltatások nyújtása mindenkinek TOP 4.2. A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése Szociális gazdaság, közmunka, egyéb foglalkoztatási programok A települési önkormányzatokra hárul a rövid idejű és a hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás, az országos közfoglalkoztatási programok, az értékteremtő, illetve kiemelt, valamint országos és kistérségi Startmunka mintaprogramok megvalósítása. Jelentős szerep jut a civil, illetve a vállalkozási szféra résztvevőire, melynek keretében a település érdekében felmerülő értékteremtő, szakképzettséget is igénylő munkák végzésére, valamint ún. szociális földprogram indítására kerülhet sor. A programok végrehajtása során kiemelt cél a romák, a nők, a megváltozott munkaképességűek, valamint a fogyatékkal élők munkaerő-piaci esélyeinek javítása, a szociális gazdaságban rejlő lehetőségek kiaknázásának figyelembe vételével. A települési önkormányzatoknál olyan esélyegyenlőségi munkatársak, illetve szociális munkások alkalmazása szükséges, akik motiválják az időseket és a szociálisan rászorulókat, a társadalmi életben való részvételre és a szociális szolgáltatások igénybevételére. A már kialakított IKSZ terek működtetése érdekében olyan „animátor” képzések megvalósítása, amely a szolgáltatásfejlesztéshez nyújt aktuális ismereteket, felkészíti őket arra, hogy a településük aktív közösségével együtt úgy alakíthassák ki az integrált közösségi és szolgáltató terének feladatait, szolgáltatásait és térszerkezetét, hogy az a helyi igényekre, szükségletekre reagálva, fenntartható módon szolgálja a szolgáltatást igénybe vevők elvárásait, szükségleteit. Konkrét célok: - az elsődleges munkaerőpiacra bejutni nem tudó hátrányos helyzetű munkavállalók átmeneti, időleges foglalkoztatásának kibővítése - a másodlagos munkaerőpiac, a közfoglalkoztatás szélesítése, eszközeinek bővítése - a nyílt munkaerő-piaci elhelyezések számának növelése érdekében a megye területén tevékenykedő munkaadókkal, ezek érdekképviseleti és szakmai szervezeteivel való együttműködés bővítése, illetve további együttműködés a közfoglalkoztatás területén a települési és nemzetiségi önkormányzatokkal, ezek társulásaival, civil szervezetekkel, egyházakkal - munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű álláskeresők számára indított közfoglalkoztatási programok hatékony megvalósítása, társadalmi elismertetése Számszerűsíthető mutatók - Képzésben részt vevők száma - A foglalkoztatási és egyéb szociális célú programokban részt vevő hátrányos helyzetű személyek száma - A fejlesztés nyomán elérhető (közösségi, köz- és profitorientált) szolgáltatások száma 31

MUNKAANYAG -

Helyi foglalkoztatási kezdeményezésekbe bevont hátrányos helyzetű emberek

Tevékenységek leírása - Tartós munkanélküliek foglalkoztatásnak ösztönzése - Helyi kezdeményezésű közfoglalkoztatási programok fejlesztése és megvalósítása Lehetséges kedvezményezettek köre - Helyi Önkormányzatok és intézményeik, önkormányzati társulások - Regionális Munkaügyi Központok és azok kirendeltségei - Non-profit szervezetek - Non-profit gazdasági társaságok EU finanszírozású programokhoz való illeszkedés TOP 6. Prioritás Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, társadalmi befogadás és foglalkoztatás-ösztönzés 6.1. A helyi foglalkoztatási szint javítása megyei és helyi alternatív foglalkoztatás bővítést célzó programok támogatásával 6.2. A munkavállalók készségeinek és a helyi gazdaság potenciális igényeinek közelítése 6.4. Megyei és helyi speciális közösségfejlesztést és társadalmi befogadást támogató fejlesztési programok Hátrányos helyzetű társadalmi csoportok által lakott lakókörnyezeti területek komplex rehabilitációja, illetve foglalkoztatásuk ösztönzése A megye területén a hátrányos helyzetű, szegregált lakókörnyezetben élő állampolgárok fenntartható társadalmi integrációjának elősegítése nélkülözhetetlen a szegregációs helyzetből eredő - problémákat felszámolásához. Az intézkedés által elérni kívánt személyek, az itt élő nehéz sorsú, mélyszegénységben élő családok számára - körükben felülreprezentáltak a romák egy tudatosan átgondolt, hosszú távon fent tartható programot szükséges megvalósítani, mely komplexen átöleli a foglalkoztatás, egészségvédelem, gyermekvédelem, társadalmi kohézió területeit. A társadalmi szempontból problémás családok koncentrálódnak egy-egy településen, illetve azokon belül is egy-egy településrészen. Jellemző, hogy közülük sokan un. volt bányászkolóniákban, vagy a település szélén épített lakóházakban laknak, mely ingatlanok komfort nélkülinek, illetve többnyire félkomfortosnak tekinthetők. Az egy területre koncentrált, lerobbant állapotú ingatlanokban lakó és az alacsony jövedelmű, iskolázottságú népesség számos helyen un. szegregátumot alkot, ami nehézséget jelent az alacsony színvonalú társadalmi helyzetből való kitörésre. A roma lakosság felzárkóztatása, illetve tartós munkához juttatása a versenyszférában hosszú távra elhúzódóan nagyon komoly erőfeszítéseket igényel az államtól, a jelenleginél hatékonyabb foglalkoztatási-képzési-mentális fejlesztést is tartalmazó, kiszámíthatóan működő, az adott térség tartósan munkanélküli lakosaira koncentráló programok megvalósításával. A legnagyobb arányban romák által hagyományosan lakott térségek: pl. Cserehát, AbaújHegyköz, Taktaköz, Heves- Borsodi dombság, Hevesi- sík DNY-i része, Kelet-Cserehát, melyek jellemezően az országon belül a leghátrányosabb helyzetű térségeknek számítanak. A tendenciák alapján számítani lehet növekvő etnikai szegregációra, mind regionális, mind települési szinten (etnikailag gettósodott települések összeolvadása, „gettósodó tájakká”). A lakókörnyezeti rehabilitációval párhuzamosan biztosítani szükséges a települések kiegyensúlyozott közbiztonságát, melynek megerősítése szükségszerű a megye teljes területén. Szükségszerű a bűnmegelőzés előtérbe helyezése a lakosság biztonságérzetének minőségi javítása és a bűnelkövetés mennyiségi csökkentése érdekében. 32

MUNKAANYAG Az emberi erőforrás menedzsment területén, a munkaerő-felvételi stratégiák révén, biztosítani kell a roma közösségek megfelelő képviseletét az állami intézményekben, és különösen a rendőrségen, ahol a népességhez viszonyított arányukat tekintve hagyományosan alulreprezentáltak. Számszerűsíthető mutatók - A fejlesztések által érintett lakosság létszáma - A rehabilitált terület nagysága - Támogatással felújított lakások száma - A fejlesztés nyomán elérhető (közösségi, köz- és profitorientált) szolgáltatások száma - Helyi foglalkoztatási kezdeményezésekbe bevont hátrányos helyzetű emberek - Bűnmegelőzési programokba bevont személyek száma (kiemelten a gyermek és fiatalkorú lakosságra) Tevékenységek leírása - Társasházak, lakásszövetkezetek közös részeinek felújítása - Önkormányzati tulajdonú, szociális bérlakásokat tartalmazó lakóépületek szerkezeti és gépészeti elemeinek felújítása - Szociális bérlakások komfortosítása - Közterületek rehabilitációja - Közösségi funkciók kialakítása - Közintézmények rehabilitációja - Helyi partnerségek kialakításának támogatása, fórumok, információs és tájékoztatási intézkedések - Közösségi programok, önsegítő csoportok, klubok (pl. álláskereső klub) szervezése, beleértve az egészségfejlesztési programok szervezését - Ismeretterjesztő, bűnmegelőzési célú tájékoztató programok szervezése - Erőszakmentes konfliktuskezelő készségek fejlesztése - Iskolán kívüli bűnmegelőzési célú szabadidős, oktatási, kulturális és sporttevékenységek, készségfejlesztő programok szervezése Lehetséges kedvezményezettek köre - Helyi Önkormányzatok - Települési Roma Nemzetiségi Önkormányzatok - Regionális Munkaügyi Központok és azok kirendeltségei - Non-profit szervezetek - egyéb, az integrált fejlesztésben érintett állami szervezetek EU finanszírozású programokhoz való illeszkedés EFOP 2.8. Területi leszakadási folyamatok megállítása, Mélyszegénységben élők, romák felzárkóztatásának, szegregált élethelyzetek felszámolásának segítése; Területi hátrányok felszámolását szolgáló komplex programok emberi erőforrást célzó beruházásai TOP 4.4. Szegénység és szegregáció által sújtott, leromlott városrészek rehabilitációja 6.4. Megyei és helyi speciális közösségfejlesztést és társadalmi befogadást támogató fejlesztési programok

33

MUNKAANYAG VI. Közlekedés, a munkaerő-piaci központok elérhetőségének javítása Főutak korszerűsítése, bővítése (1-3 számjegyű utak) Az elérhetőség javítása, ennek keretében a közlekedési és szolgáltatási kapcsolatok javítása elsődleges fejlesztési prioritás a megye, a települések, vállalkozások, intézmények és állampolgárok számára. A közlekedési hálózat fejlesztése létszükség, különösen a várostérségek, mint vonzáskörzetek területén, illetve a periférikusabb helyzetű kistérségekben. A társadalmi és gazdasági célok megvalósulása érdekében elengedhetetlen, hogy megfelelő minőségű, mennyiségű, valamint a területi sajátosságokat figyelembe vevő és kiszolgáló közlekedési rendszer jöjjön létre. A közúton való közlekedést nagyban befolyásolják a közúthálózat sajátságai és az útminőség, így a közlekedési infrastruktúra fejlesztése, az elérhetőségek javítása, az úthálózat minőségének javítása kiemelt jelentőségű. A fontosabb gazdasági gócpontok elérhetőségének javítása, az ipari területekhez vezető alap-infrastruktúra fejlesztések megvalósítása, az egy, kettő, illetve három számjegyű utak rövidtávú fejlesztése, a települések kapcsolatrendszerének kiépítése a vállalkozások megtelepedésének szempontjából is prioritásként kezelendő feladat. A nagyobb forgalmú főutak esetében szükséges a települések belterületeinek elkerülése, hogy a tranzitforgalom ne terhelje a település belső forgalmát, ezáltal lényegesen csökkentheti a zaj, rezgés és légszennyezettség, valamint a zsúfoltság kialakulásának lehetőségét. Stratégiai fontosságú Miskolc gyorsforgalmi összekötése Szlovákiával, mely a térség gazdasági versenyképessége szempontjából elengedhetetlen. Számszerűsíthető mutatók  Újonnan épített utak teljes hossza (km)  Felújított vagy korszerűsített utak hossza (km)  Fejlesztéssel érintett települések száma (db)  A közúti közlekedési balesetek számának változása az érintett szakaszokon (db/év)  Megyei jogú városokat 30 percen belül elérő munkaképes korú lakosság számának növekedése a bázis évhez viszonyítva (ezer fő) Tevékenységek leírása  A TEN-T (Transzeurópai Közlekedési Hálózat) megyénket érintő közúti szakaszainak fejlesztése, korszerűsítése, bővítése, különösen a határok elérhetőségét tekintve  Megye gyorsforgalmi útjainak fejlesztése (M30 gyorsforgalmi út további fejlesztése: Encs – Tornyosnémeti – Szlovákia irányba)  Regionális közúti elérhetőség és a közlekedésbiztonság javítása a meglévő főutak korszerűsítésével, bővítésével (Az OTrT szerint tervezett új kapcsolatok főként a megye keleti részét érintik és a megyehatáron átnyúló kapcsolatok erősítését szolgálják) o Tiszanagyfalu (38. sz. főút) – Mád – Encs térsége (3. sz. főút) o Sárospatak (37. sz. főút) – Cigánd – Kisvárda – Vásárosnamény – Tivadar – Fehérgyarmat (491. sz. főút) o Cigánd – Pácin o Tibolddaróc – Sály – Kisgyőr – Miskolc-Tapolca – Bükkalja o Tiszakarád - Tiszacsermely  Nagyvárosok belterületeinek elkerülő szakaszainak megépítése o 25. sz. főút: Ózd, Sajópüspöki, Bánréve o 26. sz. főút: Sajószentpéter, Berente, Kazincbarcika, Vadna, Dubicsány, Putnok o 27. sz. főút: Edelény o 37. sz. főút: Szerencs, Sátoraljaújhely o 38. sz. főút: Bodrogkisfalud, Bodrogkeresztúr 34

MUNKAANYAG o Tokaj térségében egy új Tisza-híd megépítése a Tokaji belterületi forgalom enyhítésére  Nagyobb forgalmú termelőüzemekhez vezető utak által érintett települések belterületének közlekedés terhelés csökkentése elkerülő utak építésével (pl.: Hernádnémeti – Borsodi Sörgyár) A Nemzeti Közlekedési Stratégia, az IKOP és a NIF Zrt.-vel folytatott egyeztetések alapján a következő nagyprojektek megvalósítása valószínűsíthető 2020-ig.  M30-26. számú főút Miskolc északi elkerülő II. ütem (5,8 km)  26. számú főút Sajószentpétert és Kazincbarcikát elkerülő szakasza (3,6 km és 6,8 km)  37. számú főút 2x2 sávossá tétele Szerencsig (Gesztely-Szerencs 17 km)  M30 gyorsforgalmi út további fejlesztése: Tornyosnémeti – Encs – Miskolc (58 km)

Középtávú időszakra tervezett közúti fejlesztések Forrás: NKS

35

MUNKAANYAG

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei fejlesztések Forrás: NKS

Lehetséges kedvezményezettek köre  NIF Zrt.  Magyar Közút NZrt.  Helyi önkormányzatok EU finanszírozású programokhoz való illeszkedés  IKOP 1. prioritási tengely: Nemzetközi (TEN-T) közúti elérhetőség javítása o Szomszédos térségek (pl.: Szlovákia) felé vezető tranzitvonalak és a TEN-T tengelyeken fekvő külső városi gyűrű közúti kapcsolatainak fejlesztése  IKOP 3. prioritási tengely: Regionális közúti elérhetőség és közlekedésbiztonság fejlesztése o Közúti közlekedés biztonságának javítása a megyében o A TEN-T-n kívüli térszerkezeti szempontból jelentős városok közúti kapcsolatainak fejlesztése

36

MUNKAANYAG Mellékutak felújítása, korszerűsítése, bővítése (4-5 számjegyű utak) A megyére kiemelten jellemzőek az egyes települések főúti kapcsolatait biztosító völgyekbe benyúló mellékutak, melyek nem egyszer több települést fűznek fel. Ennek köszönhetően a zsáktelepülések száma magas. Ezen települések nagy számban a megye legelmaradottabb, a szegénység által legjobban sújtott települései közé tartoznak. Az elmaradott régiók felzárkóztatása és a szegénységgel sújtott települések helyzetének javítása érdekében elengedhetetlen a településeket összekötő mellékutak korszerűsítése, karbantartása, fejlesztése. Kiemelten azon útszakaszokra, ahol menetrend szerinti közforgalmú autóbusz közlekedés folyik. Ezáltal javul az autóbusz közlekedés menetidejének betarthatósága, javulnak az utazási körülmények, növekszik a közlekedésbiztonság és csökkennek az üzemeltetési feltételek költségei. Kiemelt jelentőségű a térség szempontjából a határ-menti település összekötésének kialakítása Szlovákia irányába, a legrövidebb közút megnyitásával, megépítésével. Számszerűsíthető mutatók  Újonnan épített utak teljes hossza (km)  Felújított vagy korszerűsített utak hossza (km)  Fejlesztéssel érintett települések száma (db)  A közúti közlekedési balesetek számának változása az érintett szakaszokon (db/év)  Megtakarított utazási idő a fejlesztett szakaszokon Tevékenységek leírása, azonosítása  4-5 számjegyű utak karbantartása, fejlesztése, korszerűsítése  A határ-menti települések összekapcsolása Szlovákia irányába o Domaháza – Gömöréterfalva o Bánréve – Lénártfalva o Aggtelek – Gömörhosszúfalu o Krasznokvajda – Perecse – Jánok o Hidasnémeti – Perényhim o Lácacséke - Perbenyik  Megyehatáron átnyúló fejlesztések o Krasznokvajda – Büttös – Szemere – Garadna o Ostoros – Szomolya – Bogács – Tard – Tibolddaróc – Sály – Borsodgeszt – Harsány o Tokaj – Tiszaladány - Tiszalök  Zsáktelepülések közúti elérhetőségének javítása  Közlekedésbiztonsági fejlesztések (pl.: körforgalmak kialakítása, vasúti átjárók biztonsági fejlesztése, úttestből kiemelkedő gyalogosátjárók kialakítása, stb.) Lehetséges kedvezményezettek köre  NIF Zrt.  Magyar Közút NZrt.  Helyi önkormányzatok EU finanszírozású programokhoz való illeszkedés  IKOP 3. prioritási tengely: Regionális közúti elérhetőség és közlekedésbiztonság fejlesztése o Közúti közlekedés biztonságának javítása a megyében  TOP 3.1.2. Kisléptékű közlekedési fejlesztések o 4-5 számjegyű utak fejlesztése o Közúti elérhetőség javítása  Egyéb forrás: központi költségvetésből az 4-5 számjegyű utak felújítása 37

MUNKAANYAG Önkormányzati utak felújítása, korszerűsítése és építése A települési önkormányzatok belterületi úthálózatának fejlesztése, karbantartása folyamatos feladat. A települések úthálózatának fejlesztése szorosan kapcsolódik a közösségi közlekedéshez, ezért elsősorban azon utak fejlesztése hangsúlyos, amelyek megegyeznek a közösségi közlekedés menetrendszerinti buszjáratainak útvonalával. Továbbá, a településeken belül a fontosabb közintézmények összeköttetését (pl.: iskola, orvosi rendelő, önkormányzat, stb.) szolgáló belterületi útszakaszok korszerűsítése indokolt. A települések ipari területei, ipari parkjai elérhetőségének javítása a települési munkaerő hivatásforgalmú fejlesztését szolgálja. Az intermodalitás szempontjából is fontos a települési úthálózatok fejlesztése, korszerűsítése. Miskolc keleti kapujában a közlekedési folyosó áteresztő képességének javítása a város határától a belvárosig, buszsáv, valamint a kerékpáros közlekedés feltételeinek kialakításával, a Sajó-híd és a Gömöri felüljáró átépítésével, bővítésével, illetve a vasút feletti Martin-Kertvárost és a belvárost összekötő Y-híd átépítése és a belvároson áthaladó közúti forgalom tehermentesítése új tehermentesítő utak megépítésével. Számszerűsíthető mutatók  Újonnan épített utak teljes hossza (km)  Felújított vagy korszerűsített utak hossza (km)  Megtakarított utazási idő a városi közlekedés fejlesztett szakaszaihoz kapcsolódóan (ezer utasóra/év) Tevékenységek leírása, azonosítása  Rossz állapotú települési utak felújítása, korszerűsítse  Településen belüli hiányzó útszakaszok megépítése  Közlekedésbiztonsági fejlesztések (pl.: gyalogátkelők, vasúti átkelők, stb.) Lehetséges kedvezményezettek köre  Magyar Közút NZrt.  Helyi Önkormányzatok

EU finanszírozású programokhoz való illeszkedés

 IKOP 5.2: Intermodalitás fejlesztése o Településen belüli összekötő utak fejlesztése o Közlekedésbiztonság növelése  TOP 3.1.2. Kisléptékű közlekedési fejlesztések o Települési úthálózat korszerűsítése  Egyéb forrás: központi költségvetésből a belterületi utak felújítása

Kerékpárutak építése külterületen, települések között A kerékpáros közlekedés infrastruktúrájának fejlesztése a biztonságos kerékpáros közlekedés feltételeinek megteremtése érdekében, különösen az iparterületekre, munkaközpontokra, illetve jelentősebb turisztikai vonzerőkhöz vezető utak mentén. A kerékpárutak fejlesztésével és építésével a határ-menti területek turisztikai vonzereje is növelhető. Környezetkímélő közösségi közlekedésmód, így szerepe a környezetvédelemben megkérdőjelezhetetlen. A kerékpárforgalmi hálózat fejlesztése terén szükséges a helyi, helyközi, hivatásforgalmi és egyéb célú kerékpárutak építése és felújítása, a kerékpáros közlekedési infrastruktúra bővítése, a műszakilag és forgalomtechnikailag nem megfelelő kerékpárutak, balesetveszélyes góc-pontok korrekciója. Fontos fejlesztési célterület a nemzetközi és az országos kerékpárút-hálózatokhoz 38

MUNKAANYAG való csatlakozás biztosítása, a már meglévő elemek hálózatba szervezése környezetileg fenntartható módon. Számszerűsíthető mutatók  Újonnan épített kerékpárutak teljes hossza (km)  Felújított vagy korszerűsített kerékpárutak hossza (km) Tevékenységek leírása, azonosítása  Települések közötti kerékpárforgalom fejlesztése o Nemzetközi és országos (EuroVelo 11. Kelet-Európai útvonal) kerékpárhálózatokhoz csatlakozás o Turisztikai vonzerők kerékpáros elérhetőségének javítása o Hivatásforgalmi kerékpárutak fejlesztése, építése (ipari parkok, iparterületek) o települések belterületén kerékpáros közlekedésbiztonsági fejlesztések (benne kerékpárutak kialakítása)  Környezettudatos és biztonságos közlekedési magatartásformák elterjesztése  Kerékpáros közösségi rendszerek kialakítása Lehetséges kedvezményezettek köre  Magyar Közút NZrt.  Helyi Önkormányzatok  Kerékpáros szervezetek  Üzleti infrastruktúrát (ipari parkok, iparterületek) üzemeltető gazdasági társaságok EU finanszírozású programokhoz való illeszkedés  TOP 4. alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó stratégiák támogatása valamennyi területtípuson, de különösen a városi területeken, ideértve a fenntartható városi mobilitást és a csökkentést előmozdító alkalmazkodási intézkedések támogatását  TOP 3.1. Hivatásforgalmi célú települések közötti kerékpárút-hálózat fejlesztése  GINOP 4.1: Kiemelt természeti és kulturális örökségi vonzerők, termékekhez kapcsolódó európai hálózatok fejlesztése Közösségi közlekedést javító beruházások, települési gyalogos, kerékpáros, multimodális kapcsolatok fejlesztése, egyéb közlekedésbiztonsági fejlesztések A közösségi közlekedés a valós igények felmérése után – indokolt esetben - a pálya- és járműpark teljes rekonstrukciójával, a tömegközlekedési eszközök járatainak, csatlakozásainak bővítésével, megállóhelyek fejlesztésével, az intermodalitás feltételeinek megteremtésével támogatható. A helyi közösségi közlekedés fő problémája az elöregedett és környezetszennyező járműpark. Rugalmasan működő integrált (helyközi és helyi) közösségi közlekedési megoldások alkalmazása a kistelepülések és a munkaerő-piaci központok elérhetőségének javítása érdekében. A közösségi közlekedési rendszer fejlesztésénél a környezetkímélő megoldások az akadálymentesítés (állomások korszerűsítése, magas peronok építése, járművek elérhetősége), az utasbarátszolgáltatások (pl. menetrendi információk, elektronikus jegyvásárlás, ütemes menetrend kialakítása), valamint a forgalomirányítási rendszerek fejlesztésére és a közforgalmú autóbuszközlekedés előnyben részesítését segítő forgalomtechnikai eszközök biztosítására különös figyelmet kell fordítani. A közösségi közlekedés használatának bővítése érdekében a településeken intermodális személyszállítási központ kialakítása, illetve fejlesztése, és kapcsolódóan P+R parkolók és B+R tárolók létesítésével. 39

MUNKAANYAG Mindezen fejlesztések során célszerű és indokolt figyelembe venni a gyalogos közlekedés sajátosságait és szükségleteit, azaz a kerékpáros közlekedés fejlesztését összhangban kell végezni a gyalogos közlekedés (járda, átkelőhelyek, stb.) fejlesztésével. Számszerűsíthető mutatók  Kialakított intermodális központok száma (db)  Kialakított P+R parkolók száma (db)  Kialakított B+R tárolók száma (db)  Beszerzett járművek száma (db)  Korszerűsített pályaudvarok száma (db)  Korszerűsített megállók száma (db)  Érintett települések száma (db)  Újonnan épített járdák hossza (km) Tevékenységek leírása, azonosítása  Intermodális személyszállítási központok kialakítása o A közösségi közlekedési rendszer fejlesztése részeként kiemelt feladat Miskolcon a Búza tér tehermentesítése, és a helyi és helyközi autóbusz-állomások forgalmi feladatainak részleges áthelyezése a Kandó térre intermodális központ kiépítése céljából, illetve ezzel párhuzamosan a tér átalakítása egy élhetőbb belváros megteremtése érdekében. o Ózdon és Mezőkövesden intermodális személyszállítási központ kialakítása P+R parkolók és B+R tárolók létesítésével.  P+R parkolók és B+R tárolók létesítése  A közösségi közlekedési rendszerek összehangolása (pl.: helyi és volán társaságok menetrendjének összehangolása a MÁV járataival, buszvonalak meghatározásánál a vasúti megállóhelyek figyelembevétele, stb.)  Közlekedésbiztonsági fejlesztések  Környezettudatos és biztonságos közlekedési magatartásformák elterjesztése  Utas tájékoztatási rendszerek kialakítása  Járműbeszerzés (pl. Borsod Volán 197 db új jármű beszerzése 2016-ig) Lehetséges kedvezményezettek köre  Magyar Közút NZrt.  Helyi Önkormányzatok  Volán Társaságok  Helyi közlekedési társaságok  MÁV Zrt. EU finanszírozású programokhoz való illeszkedés  TOP 4.1 alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó stratégiák támogatása valamennyi területtípuson, de különösen a városi területeken, ideértve a fenntartható városi mobilitás és a csökkentést előmozdító alkalmazkodási intézkedések támogatását  TOP 3.1. Kisléptékű közösségi és alternatív közlekedésfejlesztés és közlekedésszervezés  IKOP 4.1. Elővárosi vasúti közlekedés korszerűsítése  IKOP 5.2: Intermodalitás fejlesztése: Közlekedésbiztonság növelése Vasúti fejlesztések

40

MUNKAANYAG A fenntartható, környezetkímélő és alacsony CO2 kibocsátással járó közlekedési és szállítási rendszerek fejlesztése kiemelt jelentőségű a megye versenyképességének javítása érdekében. A vasúthálózat és a vasúti közlekedés, szállítás fejlesztése elősegíti a megye környezetterhelésének (levegőszennyezés, zaj, illetve rezgésterhelés) csökkentését. A megyében a logisztikailag fontos gazdasági és társadalmi vasúti összekapcsolása és a meglévő vasúthálózatok fejlesztése szükséges. A fejlesztések során cél, hogy a kötöttpályás közlekedést villamosszerűen közelebb vigyük a településközpontokhoz, ezáltal versenyképes alternatívát kínálva a buszközlekedésnek. Cél továbbá a személyszállításnál a menetrend alapú hálózati fejlesztések előtérbe helyezése, a közlekedési szolgáltatásokhoz történő egyenlő esélyű hozzáférés, a közösségi közlekedés versenyképességének növelése az intermodalitás javítása és a korszerű intelligens közlekedési rendszerek révén. Számszerűsíthető mutatók  Korszerűsített pályaudvarok száma (db)  Felújított, korszerűsített vasúti vágányok hossza (km)  Épített vasúti vágányok hossza (km)  Szállított áruk mennyiségének növekedése (tonna/év)  Szállított személyek száma (fő/év)  Megtakarított utazási idő a helyreállított vasútvonalakon (ezer utasóra/év) Tevékenységek leírása, azonosítása  A TEN-T törzshálózat megyei korszerűsítés célja határtól határig  Miskolc vasúti elérhetőségének javítása a Budapest – Miskolc - Nyíregyháza fővonal korszerűsítésével, hogy a menetidő Budapest irányába, illetve a szomszédos nagyvárosok (pl. Nyíregyháza, Debrecen) felé minimálisra csökkenjen;  A megyén belüli, elővárosi jellegű (tram-train) közösségi közlekedés fejlesztése a Tiszaújváros – Miskolc – Sajószentpéter – Kazincbarcika - Ózd tengelyen és Szikszó-Encs, valamint Szerencs irányába, elsősorban a meglevő vasúti infrastruktúra korszerűsítésével, bővítésével, a Miskolc központú sugaras vasúthálózat adta feltárási lehetőségek kihasználásával.  Az elővárosi közlekedési rendszer fejlesztésével párhuzamos Miskolcon belül az észak-déli vonalas közösségi közlekedés fejlesztése, illetve az Egyetemváros és Diósgyőr felé vezető iparvágányon a személyközlekedés elindítása (tram-train).  Szerencs és Sátoraljaújhely között a vasútvonal villamosítása a teljes pályaszakasz felújításával, az állomások és megállóhelyek, valamint az utas-kiszolgáló rendszerek korszerűsítésével.  Sátoraljaújhelyen a vasúti közlekedés fejlesztése  Mezőzombori deltaág helyreállítása a megye keleti térsége kelet-nyugati vasúti elérhetőségének javítása érdekében  Pályaudvarok fejlesztése  Szlovák – magyar határ mentén az egykori vasútvonal helyreállítása Lehetséges kedvezményezettek köre  Nemzeti Vasúti Pályaműködtető Zrt.  MÁV Zrt.  MÁV-START Zrt.  Nif Zrt.  Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ  Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Országos Egyesület (RSOE) EU finanszírozású programokhoz való illeszkedés 41

MUNKAANYAG       

IKOP 2.1. TEN-T törzshálózat fejlesztése IKOP 2.2 TEN-T átfogó hálózatok fejlesztése IKOP 4.1. Elővárosi vasúti közlekedés korszerűsítése IKOP 4.2. Vasúti szűk keresztmetszetek felszámolása IKOP 4.3. Vasútvonalak villamosítása IKOP 5.1. Kötöttpályás városi közlekedésfejlesztések IKOP 5.2: Intermodalitás fejlesztése

Egyéb, a térség fejlődését szolgáló közlekedési szempontú fejlesztések A megye szempontjából a légi és vízi közlekedés a területi adottságok hatására kisebb szerepet kap, de ezek kisléptékű fejlesztése a térség számára új elérhetőségeket nyit. Számszerűsíthető mutatók  Épített, felújított repülőterek száma (db)  Épített, felújított kikötők száma (db)  Létrehozott logisztikai központok száma (db) Tevékenységek leírása, azonosítása  Mezőkövesd-Mezőkeresztes repülőtér logisztikai funkciókat is ellátó kereskedelmi (nemzetközi) repülőtérré fejlesztése  Országos és térségi jelentőségű kikötők fejlesztése (Tiszaújváros)  Logisztikai központok kialakítása (pl.: Mezőkövesd, Tiszaújváros, Sátoraljaújhely) Lehetséges kedvezményezettek köre  Települési önkormányzatok  Logisztikai központok üzemeltetői  Nif Zrt.  Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ EU finanszírozású programokhoz való illeszkedés  TOP 4.1 alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó stratégiák támogatása valamennyi területtípuson, de különösen a városi területeken, ideértve a fenntartható városi mobilitás és a csökkentést előmozdító alkalmazkodási intézkedések támogatását  IKOP 5.2: Intermodalitás fejlesztése  GINOP 1. Üzleti infrastruktúra fejlesztése

VII. Prioritás: Energetika Az energia megújuló forrásokból történő előállításának és helyi felhasználásának ösztönzése Figyelembe véve az ország jelentős fosszilis alapú energiaimportját, az energiatakarékosság növelése és a megújuló energiaforrások fokozott alkalmazása az ellátásbiztonságra és a klímavédelemre irányuló nemzeti és EU 2020 célkitűzések megvalósításának legfontosabb tényezői. Általuk csökken a fosszilis energiahordozók felhasználása, valamint a társadalom energia-kitettsége, tehát jelentős környezetvédelmi és fenntarthatósági hasznokat vonnak maguk után. Ezen törekvések összhangban állnak „Az alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban” tematikus célkitűzéssel. 42

MUNKAANYAG Az energiafüggőség csökkentésére és klímavédelemre irányuló célok megvalósítását, valamint a gazdasági válságból történő kilábalást számottevően hátráltatja az alacsony energiahatékonyság, amely a legkisebb költséggel és legnagyobb társadalmi, éghajlatvédelmi haszonnal az épületek energiatakarékos, fenntartható felújítása és energiatakarékos új otthonok építése terén javítható. Jelentős energia-megtakarítási potenciál rejtőzik a hazai, működő távfűtési rendszerek teljes körű korszerűsítésében is. A primer oldali fejlesztések tekintetében fontos szerepe van a megújuló energiaforrások alkalmazásának is, különösen a biomassza és a geotermikus energia vonatkozásában jelentős a potenciál a távhőrendszerek megújuló alapra helyezésére. A megye természeti adottságait számba véve a megújuló energiaforrások alkalmazása kiemelt társadalmi, környezetvédelmi és nemzetgazdasági érdek, amely a hagyományos energiahordozókra épülő, magas-energiaintenzitású gazdasági modell dekarbonizációjában központi szerepet játszik. A nagyarányú megújuló alapú termelés biztonságos és hatékony integrálásának biztosítása érdekében szükséges a megfelelő rugalmasságot biztosító termelői egységek, tárolók kiépítésének és a hálózati infrastruktúra, azaz az intelligens hálózatok fokozott elterjedésének az elősegítésére is hangsúlyt fektetni. Az alacsony szén-dioxid kibocsátással járó energiatermelési technológiák kidolgozására és alkalmazására irányuló K+F+I tevékenységek támogatása és a kapcsolódó pénzügyi ráfordítások növelése szükséges. Épületek energiatakarékos felújítása és megújuló energia alkalmazása Az energiafüggőség csökkentésére és klímavédelemre irányuló célok megvalósítását, valamint a gazdasági válságból történő kilábalást számottevően hátráltatja az alacsony energiahatékonyság, amely a legkisebb költséggel és legnagyobb társadalmi, éghajlatvédelmi haszonnal az épületek energiatakarékos, fenntartható felújítása és energiatakarékos új otthonok építése terén javítható. Az épületenergetikai programokon belül a közszféra részére az energiahatékonyság növelését a konkrét beruházások mellett, olyan „soft” típusú energiagazdálkodási eszközök elterjesztésén keresztül is ösztönözni kívánjuk, amelyek az energiafelhasználás nyomon követésével (monitoringjával), folyamatos szabályozásával csökkentik az energiafogyasztást. Számszerűsíthető mutatók  A fejlesztések eredményeként megtakarított energia mennyisége (PJ/év)  Megvalósult energia fejlesztési projektek száma (db)  Új beépített megújuló energia kapacitás (MW)  Az ÜHG kibocsátás becsült csökkentése CO2 egyenértékben (kt/év) Tevékenységek leírása, azonosítása  Lakóépületek, középületek energiahatékonysági korszerűsítése  Megújuló energiaforrások alkalmazása  Új építésnél, közel zéró CO2 kibocsátás megkövetelése  Energiamenedzsment rendszerek bevezetése  Szemléletformálási programok megvalósítása Lehetséges kedvezményezettek köre  Lakosság  Központi költségvetési szervek  Nonprofit szektor (kivéve önkormányzat)  Közszolgáltatást végző gazdasági társaságok

43

MUNKAANYAG EU finanszírozású programokhoz való illeszkedés  KEHOP 5. Megújuló energiaforrások alkalmazása, energetikai és energiahatékonysági fejlesztése o Lakóépületek energiahatékonysági felújítása o Új, közel nulla energiaigényű lakó- és középületek építésének ösztönzése o Állami, önkormányzati közfeladatot ellátó épületek energiahatékonysági korszerűsítése o Gazdasági és nonprofit szektor energiahatékonysági intézkedéseinek támogatása o Komplex szemléletformálási programok indítása  TOP 3.1. Alacsony szén-dioxid-kibocsátást célzó stratégiák támogatása  TOP 3.3. A települési önkormányzati infrastrukturális létesítményekben – önkormányzati tulajdonú, közfeladatokat ellátó intézményekben és az önkormányzati bérlakásokban – az energiahatékonyság növelése és a megújuló energia felhasználásának támogatása  TOP 3.4. Térségi és helyi léptékű energetikai potenciál kiaknázására épülő komplex fejlesztési programok  GINOP 1. Vállalkozások megújuló energia felhasználását és energiahatékonyság-növelését célzó fejlesztések támogatása  Egyéb támogatások: panel program, zöld beruházási program részeként lakossági ingatlanok energiatakarékosságot szolgáló felújítása Távfűtőművek korszerűsítése és fejlesztése A megyében elvárt eredmény a megújuló energiaforrások termelésének növelése és a nagyobb mértékű hálózatra történő integrálásuk megteremtése. A megújuló energiaforrások fokozott alkalmazásának köszönhetően csökken az ország szén-dioxid kibocsátása, energiaimportfüggősége és a környezet-terhelése, mérséklődnek a felhasználók energiaköltségei, valamint – különösen a biomassza esetében – bővül a vidéki foglalkoztatás. Fontos a távhőrendszerek megújuló energiaforrások használatával kombinált, komplex, primer és szekunder oldali energetikai korszerűsítése, új, megújuló energiaforrás alapú távhőtermelő létesítmények kialakítása, a régi elavult, rossz hatásfokú termelő egységek kiváltása és megújuló alapra helyezésének, valamint az új termelő egységek távhőrendszerre történő integrálásának az ösztönzése, a hálózati veszteségek csökkentésére irányuló fejlesztések. Ezen felül hangsúlyt kell fektetni az egymástól elkülönült távhő elosztói rendszerek hatásfoknövelő összekapcsolására is. A fenti beavatkozások mindegyike közvetlenül, illetve közvetve fokozza az energiahatékonyságot, csökkenti a CO2 kibocsátást. A projekt megvalósítása jelentősen hozzájárul a távhőellátás versenyképességének javításához, a távhő rezsidíjak féken tartásához. A megújuló energiaforrások növelésére Magyarország a számottevő környezetvédelmi és klímavédelmi hasznok mellett, mint a gazdasági fejlődés egyik kitörési pontjára is tekint. Számszerűsíthető mutatók  Megújuló energiaforrásból előállított villamos energiatermelés (GWh/év)  Megvalósult energia-fejlesztési projektek száma (db)  Új beépített megújuló energia kapacitás (MW)  Az ÜHG kibocsátás becsült csökkentése CO2 egyenértékben (kt/év) Tevékenységek leírása, azonosítása  A megyében az erdősültség növelése energiaerdő ültetvények létrehozásával és a mezőgazdasági melléktermékek energetikai hasznosítása (ágnyesedék, szalma, stb.) és a biomassza fűtési célú hasznosítása 44

MUNKAANYAG     

„1 falu = 1 MW” program folytatása Ipari parkok, ipari területek hőveszteségének felhasználása köz-, illetve lakossági célokra Falu fűtőművek létesítése Városi fűtőművek részben átállítása megújuló energia termelésre Szemléletformálási programok

Lehetséges kedvezményezettek köre  Távhő szolgáltatók  Helyi önkormányzatok  gazdasági társaságok, ipari park üzemeltető szervezetek EU finanszírozású programokhoz való illeszkedés  KEHOP 5. Megújuló energiaforrások alkalmazása, energetikai és energiahatékonysági fejlesztése o Távhőrendszerek energiahatékonysági fejlesztése és megújuló alapra helyezése o Decentralizált biomassza fűtőművek és kogenerációs erőművek létesítésének elősegítése  TOP 4.1. Alacsony szén-dioxid-kibocsátást célzó stratégiák támogatása  TOP 4.4. Térségi és helyi léptékű energetikai potenciál kiaknázására épülő komplex fejlesztési programok Megújuló energiatermelő kiserőművek és rendszerek fejlesztése A megújuló energia felhasználás növelése érdekében elengedhetetlen a megye és a térség megújuló energiatermelő létesítményeinek és rendszereinek fejlesztése, illetve új erőművek, rendszerek kiépítése. Az erőművek a megtermelt energiát közvetlenül a hálózatba továbbítják és ez egy kisebb település, ipari park, ipari terület energiaszükségletét fedezi vagy kiegészíti. Ezáltal csökken a fosszilis energiahordozók felhasználása, ennek hatására csökken a CO2 kibocsátás mennyisége. A magyar villamos-energia rendszer azonban jelenleg nagyon rugalmatlan. A megtermelt energiát korlátozott mennyiségben tudja csak a rendszerébe beengedni, ezért a hálózat szabályozásához hozzájáruló energia tárolók építése, kialakítása is szükséges, a rendszer rugalmassá tétele mellett. Követendő példa az ún. Makrovirka projekt, mely célja a térség települései villamosenergiaönellátásának megteremtése decentralizált, megújuló energiaforrásokat hasznosító közösségi erőművek építésével, a közösség tagjainak aktív bevonásával. Számszerűsíthető mutatók  Megújuló energiaforrásból előállított villamos energiatermelés (GWh/év)  Megvalósult energia fejlesztési projektek száma (db)  Új beépített megújuló energia kapacitás (MW)  Az ÜHG kibocsátás becsült csökkentése CO2 egyenértékben (kt/év) Tevékenységek leírása, azonosítása  Mintaprojektek folytatása, követése (pl.: Makrovirka projekt)  Biogáz termelés és felhasználás ösztönzése  Geotermikus energia alkalmazása  Napenergia hasznosítása  Hulladékok energetikai hasznosítása  Vízenergia hasznosítása  Szemléletformálási programok 45

MUNKAANYAG Lehetséges kedvezményezettek köre  Gazdasági társaságok, mint megújuló energiát előállító erőműveket létesítők  Villamos energia-termelői engedélyesek EU finanszírozású programokhoz való illeszkedés  KEHOP 5. Megújuló energiaforrások alkalmazása, energetikai és energiahatékonysági fejlesztése o Geotermikus energia hasznosításának támogatása o Biogáz hasznosítás és biometán alkalmazásának támogatása o Nap-, szél-, és vízenergia hasznosításának támogatása o Hulladékok energetikai hasznosítása o 2. és 3. generációs bioüzemanyag gyártástechnológiák piacra lépésének támogatása (adott technológia vonatkozásában az első referencia üzem) o Komplex szemléletformálási programok indítása o Kis kapacitású tározó rendszerek létesítése megújuló termelő egységek mellé, a decentralizált szabályozások megvalósítása érdekében Bányászati projektek Borsod-Abaúj-Zemplén megye az ország ásványkincsekben egyik leggazdagabb területe. Történelme, országon belüli helyzete szorosan kapcsolódott a bányászathoz és az ahhoz kötődő iparágakhoz. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Nemzeti Energiastratégia 2030 c. dokumentuma alapján a szénalapú villamosenergia-termelést a magas CO2 intenzitása miatt nem tartja versenyképesnek, de a jelentős szénvagyonunk miatt a szenet a jövő egyik biztonsági tartalékának tekinti. A szakmakultúra fenntartása érdekében – a gazdaságosan kitermelhető szénvagyonra alapozva – továbbra is célszerűnek tartja üzemeltetni a szénkitermelést és a környezetvédelmi és gazdasági szempontoknak megfelelően fejleszteni a meglévő infrastruktúrát. A várható széntermelés max. 50%-a alkalmas lakossági, intézményi ellátásra, a többi csak ipari, energetikai célra használható. A felhasználás optimálisan részben nagyobb (100-200 MV teljesítményű) erőművekben történne, részben 16-18 db 1-4 MW teljesítményű kisközösségi fűtő, vagy kombinált (gőz, villamos energia) erőművet lehetne üzemeltetni. Ez esetben nem csak a bányák beindítására, hanem a bányászathoz, illetve az energiafogyasztáshoz kapcsolódó tevékenységek végzésére (pl. kazángyártás) is szükség lehet a jövőben. Már most az „utolsó órában” van egyes bányák újbóli megnyitása, hiszen egyre kevesebb képzett bányász él a térségben, így a régi, tapasztalt munkaerő bevonásán túl már jelentős számú munkaerő képzésére is szükség van. Számszerűsíthető mutatók  Kitermelt szén mennyisége (tonna)  Létrehozott munkahelyek száma (db)  Új alkalmazottak, foglalkoztatottak száma (fő)  Képzésben résztvevők száma (fő) Tevékenységek leírása, azonosítása  Bányászat és nehézipar fejlesztése 21. századi technológiákkal. A szén és energia stratégiába illeszkedő komplex gazdaságfejlesztési rendszer felépítésének támogatása. A program révén a képzetlen munkaerő foglalkoztatásnak elősegítése, illetve az energia-előállításhoz, valamint felhasználáshoz kapcsolódóan a helyi gazdaság megerősítése 46

MUNKAANYAG o A bányászat kapcsán a Bükkábrányi lignit bánya termelésének folytatása, további lignit kutatások megvalósítása a megyében (pl. Edelény térségében); o Három új barnaszénbánya megnyitása Farkaslyuk (tanbánya), Dubicsány és Tardona (mélyművelésű bányák) térségében és a szükséges kapcsolódó szakképzések újraindítása; o A lakosság és a közületek széntüzelésre történő átállásához biztosítani kell a modern, környezetbarát lakossági és intézményi kazánok hazai gyártását; o A szénbányászatra építve villamos-energiatermelő erőmű indítása; o Egyéb nemesfém és egyedi kőzetek bányászata és alkalmazásuk fejlesztésének ösztönzése (pl. Rudabányán, vagy perlit bánya Pálházán); o Az új kavics és homokbánya nyitásakor törekedni kell a környezet közlekedési eredetű terhelésének mérséklésére, valamint a művelés által érintett, felszín alatti víz minőségi és mennyiségi védelmére. Biztosítani kell a bányászati technikák és bányászati hulladékok környezetkímélő kezelését, elhelyezésé; o A bányászati tevékenységek korlátozása, illetve beszüntetése a kiemelt turisztikai vonzerőt képvisel - különösen a világörökségi - területeken. Lehetséges kedvezményezettek köre  Bányákat üzemeltető gazdasági társaságok  Térségi Munkaügyi Központ  Gazdasági társságok EU finanszírozású programokhoz való illeszkedés  GINOP 4. Célzott munkahelyteremtés, megőrzés, kiemelt szolgáltatás és társadalmi gazdaságfejlesztés  GINOP 5. Foglalkoztatás ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztése  Egyéb források: központi költségvetés VIII. Prioritás: Mezőgazdasági termelés és feldolgozás, helyi termékek Mezőgazdasági termelés versenyképességének javítása A mezőgazdasági termelést végző vállalkozások versenyképességének javítása és ennek érdekében  az eszközpark modernizálása  új termelési eljárások bevezetése, K+F eredmények alkalmazásának ösztönzése  a munkavállalók képzettségi szintjének javítása A foglalkoztatás bővítése érdekében a humán erőforrás-igényes ágazatok támogatása, valamint a helyi közfoglalkoztatási programok mezőgazdasági területen való hasznosulásának ösztönzése, sikeres mintaprojektek disszeminációja. Ösztönözni szükséges a termelő vállalkozások közti együttműködést a termelés, illetve az értékesítés költséghatékonyabbá tétele érdekében, illetve a növénytermesztő vállalkozások állattenyésztési profillal való kiegészítését. A mezőgazdasági tevékenységek során a térségi hagyományokhoz, meglévő munkakultúrához, és termőhelyi adottságokhoz igazodó fejlesztések preferálása szükséges. Európai szinten a zöldség-, gyümölcstermelés a harmadik legfontosabb mezőgazdasági ágazat, míg export teljesítménye alapján több év átlagában az első helyre sorolódik. Magas kézimunka, technikai és technológiai igénye miatt jelentős az eltartó képessége. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében jelentős potenciál mutatkozik a zöldség- és gyümölcstermesztés és az állattenyésztés területén. A következő időszak fejlesztési céljai szerint a zöldség-gyümölcs termelő ágazat a megye agrárpolitikai arculatát meghatározó egyik húzóágazat. Elsődleges cél a magas minőségű hazai termékek 47

MUNKAANYAG versenyképességének belső piacon történő előmozdítása, azonban ezzel párhuzamosan cél az exportra termelés arányának növelése is. A megye erdősültsége jelentős, azonban az EU átlagtól elmaradó, az erdőgazdálkodás területén ezért további terjeszkedés javasolt, kiemelten az energetikai fejlesztési célkitűzésekhez kapcsolódóan. Jelentős export potenciállal rendelkező ágazat lévén kiemelten kezelendő a nagy szőlőtermő vidékek versenyképességének növelése, termelékenységük javítása. A mezőgazdasági vállalkozásoknál támogatni szükséges a keletkező hulladékok újrahasznosítását, így a megújuló energiát (biomassza, biogáz, napenergia) hasznosító beruházásokat. Hangsúlyozottan kell megvalósítani a fenntartható termelést, az alkalmazkodást a táji és termőföldi környezethez. Számszerűsíthető mutatók - támogatásban részesült szervezetek száma - támogatott szervezet mezőgazdasági árbevételének növekedése - zöldség és gyümölcstermesztés részesedése a mezőgazdasági termelési értékből - állattenyésztés részesedése a mezőgazdasági termelési értékből - erdőhasznosítás részesedése a mezőgazdasági termelési értékből - egy munkavállalóra jutó exportbevétel növekedése - teremtett új munkahelyek száma - ágazatban foglalkoztatottak száma - ágazatban foglalkoztatott felsőfokú/szakképzettséggel rendelkezők számának növekedése - termelési és értékesítési láncban kialakult együttműködések száma - új beépített megújuló energia kapacitás Tevékenységek leírása - integrált zöldség- és gyümölcstermesztés (térségspecifikusan kiemelten körte, kajszi, alma, szilva, cseresznye, dió) fejlesztése (területi preferencia: Taktaköz, Bodrogköz és Bodrog mente, Cserehát, Encs, Edelény, Dél-Borsod) - együttműködések, értékesítési láncok kialakításának támogatása (térségi gazdasági központok felé irányulóan) - zöldség- és gyümölcstermesztést szolgáló hőenergia hasznosításának támogatása (kiemelten a termálvíz lelőhelyek térségében, illetve geotermikus fűtőművekhez kapcsolódóan – területi preferencia: Bogács, Mezőkövesd, Miskolc,-Tapolca, Tiszaújváros, Mezőcsát, Sárospatak) - öntözéses rendszerek kiépítését biztosító vízgazdálkodási beruházásokhoz való kapcsolódás (Cigándi, Inérháti árvíztározók környezete) - a szőlőtermesztés és borkészítés különleges területe a Tokaji és Bükkaljai borvidék, mely területek kedvező termőhelyi adottságait meg kell őrizni és törekedni kell a talaj- és levegőszennyezés csökkentésére, valamint a minél teljesebb termőterület-kihasználás érdekében támogatni szükséges a legértékesebb területek be-, illetve visszatelepítését, szükség szerint a Natura 2000-es előírásokkal összhangban. - állattenyésztés kapacitásainak bővítése, az állattartó telepek modernizálása korszerű technológiák alkalmazásával (területi preferencia: Abaúj, Zemplén térség, Észak-Borsod) - ártéri tájgazdálkodás fejlesztése (területi preferencia: Tisza mente, Taktaköz) - környezetkímélő növénytermesztési technológiák fejlesztése - erdőgazdálkodás kiterjesztése, fejlesztése, erdőfeltárási utak kialakítása, energiaerdők telepítése - mezőgazdasági termékek energetikai célú hasznosításának támogatása (biomassza, biogáz) - szakképzés és szaktanácsadás gyakorlat és lehetőségek felé orientálása, 48

MUNKAANYAG -

mezőgazdasági kkv-k marketingjének fejlesztése, brand építés innováció, termékfejlesztés támogatása termék védjegy rendszer támogatása fogyasztásnövelő programok megvalósítása, a belső piacon a hazai termékek fogyasztásának 10%-os növelése - IKT használat népszerűsítése, eszközellátottság növelése Mezőgazdasági termelés területi preferenciái: Fejlesztési területek Borsodi tengely

Preferált ágazatok Miskolci agglomeráció: zöldség-gyümölcs ágazat, legjobb minőségű földterületek: Mályi, Kistokaj, Nyékládháza, Emőd térsége megújuló energia alapú termelő kapacitások növelése, termálvizeket hasznosító üvegházas növénytermesztés Bükki hegyhát: erdőgazdálkodás Ózdi dombvidék: erdőgazdálkodás, erdősítés, energiaerdők Sajó völgymedence: szántóföldi termelés, állattartás Mezőkövesdszántóföldi növénytermesztés, rét és legelőgazdálkodás, állattartás Tiszaújváros logisztikai termálvíz készlet mezőgazdasági hasznosítása, zöldség-gyümölcs központ ágazat fejlesztése, Mezőcsát térségében jó minőségű termő talajok magasabb hozzáadott értékű, magasabb élőmunka igényű kihasználása Tokaj-Hegyalja, szőlőtermesztés, rét és legelő gazdálkodás, Zemplén ártéri és hegyvidéki erdőgazdálkodás, állattartás, biomassza potenciál kihasználása, megújuló energia hasznosítás növelése a mezőgazdasági termelésben, gyümölcstermesztés, vadgazdálkodás Bodrog-Tisza térség: halgazdálkodás Abaúj-Cserehát Abaúj térség: zöldség és gyümölcstermő kapacitások növelése, megújuló energia hasznosítással kombinált fejlesztések, a folyóvölgyekben öntözéses mezőgazdaság, legeltető állattartás fejlesztése Abaúj-Hegyköz: erdőgazdálkodás Cserehát, Borsodi dombság, Rudabányai hegység: erdősítési kapacitások (energiaerdők), legeltető állattartás, biogazdálkodás, gyógynövény termesztés Taktaköz zöldség-gyümölcs termesztés, állattartás, szántóföldi növénytermesztés, halgazdálkodás Lehetséges kedvezményezettek köre - gazdasági társaságok, - önkormányzatok, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok, - non-profit szervezetek, - erdőbirtokossági társulások, - Termelési és Értékelési Szövetség, Szociális szövetkezetek, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében működő vállalkozásfejlesztést segítő szervezetek EU finanszírozású programokhoz való illeszkedés 49

MUNKAANYAG TOP 3. Alternatív helyi, térségi és hálózati gazdaságfejlesztés, helyi élelmiszertermék előállítása, értékesítési együttműködések, piacra vitel támogatása, fogyasztás ösztönzés, helyi termékminősítő rendszerek kialakítása, tanácsadás és mentor programok VP 1. A tudásátadás és az innováció előmozdítása a mezőgazdaságban, az erdészetben és a vidéki térségekben VP 2. A gazdaságok életképességének és versenyképességének fokozása a mezőgazdasági termelés valamennyi típusa és valamennyi régió esetében, az innovatív mezőgazdasági technológiák és a fenntartható erdőgazdálkodás elősegítése VP 5. Az erőforrás hatékonyság előmozdítása, valamint az alacsony széndioxid kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaihoz alkalmazkodni képes gazdaság irányába történő elmozdulás támogatása a mezőgazdasági, az élelmiszer-ipari és az erdészeti ágazatokban VP 6. IKT fejlesztések, társadalmi felzárkóztatás, foglalkoztatás KEHOP 5. és 6. prioritás: megújuló energiák és energiahatékonyság (anyag és energiahatékonyságot növelő innovációk, környezetterhelést megelőző alapú technológiai innovációk) MAHOP 1,2,4. prioritások Mezőgazdasági termékek feldolgozása, helyi termékek előállítása Mezőgazdasági termékek feldolgozottsági szintjének bővítése, a feldolgozóipari vállalkozások versenyképességnek javítása és foglalkoztatásuk bővítése. Ennek érdekében fontos a technológia- és termékfejlesztés, termékek piaci pozícionálásának javítása, illetve az innovációs eredmények hasznosításának ösztönzése. A mezőgazdasági termékek feldolgozásában különösen fontos a helyi sajátossággal bíró termékek feldolgozottsági szintjének, minőségének és mennyiségének a bővítése. Ennek kapcsán ösztönözni kell a helyi termékek térségi, illetve turistáknak történő értékesítését. Ugyanakkor törekedni kell a termékek exportálására is. A helyi termék előállításban prioritást élvez a táji adottságoknak leginkább megfelelő termékek helyben történő feldolgozása. Ehhez kapcsolódó célkitűzés a rossz termőtulajdonságokkal rendelkező területeken a mezőgazdaság diverzifikációja, a feldolgozóipar, kiemelten az élelmiszeripar telepítése és fejlesztése. A feldolgozóipari vállalkozásoknál is cél az erőforrás-hatékony gazdálkodás, így az energiahatékony termelési rendszerek fejlesztése. Számszerűsíthető mutatók - támogatásban részesült szervezetek száma - teremtett új munkahelyek száma - ágazatban foglalkoztatottak száma - támogatott kutatási intézményekkel együttműködő vállalkozások száma - adaptált feldolgozóipari „jó gyakorlatok” száma - támogatott technológiai fejlesztéseket megvalósító vállalkozások száma - helyi terméket előállító új vállalkozások száma - energiahatékonyságot szolgáló beruházást megvalósító vállalkozások száma Tevékenységek leírása - integrált zöldség- és gyümölcstermesztéshez kapcsolódó raktározási és feldolgozó rendszerek támogatása - helyi termékláncba illeszkedő húsfeldolgozás korszerűsítése, fejlesztése

50

MUNKAANYAG - finanszírozás javítás, beruházási és munkahely-teremtési támogatások magasabb intenzitással történő nyújtása a leghátrányosabb helyzetű kistérségek vállalkozási övezeti támogatási programjával összhangban - üzemautomatizálás, IKT fejlesztések támogatása a feldolgozóipari vállalkozásoknál - technológiafejlesztés - megújuló energiaforrások hasznosítása a feldolgozóipari technológiákban - szakképzés fejlesztés, gyakorlati helyek biztosításának ösztönzése, szaktanácsadás - marketing fejlesztése, brand építés - innováció, termékfejlesztés támogatása - termék védjegy rendszer támogatása - fogyasztásnövelő programok megvalósítása, a belső piacon a hazai termékek fogyasztásának 10%-os növelése Mezőgazdasági termelésre épülő feldolgozóipar területi preferenciái: Fejlesztési területek Preferált ágazatok Borsodi tengely élelmiszeripari feldolgozó nagyüzemek a térségi foglalkoztatási központok agglomerációjában koncentrálva, termelői feldolgozó üzemek ösztönzése az aprófalvas vidéki térségekben mezőgazdasági kutató bázis (pl. Miskolc) nemzetközi kapcsolatépítés kézműves termékek, élelmiszer alapanyag termelés, piacra jutás vásárhelyszínek, piacok fejlesztése megújuló energia alapú fejlesztések Mezőkövesdélelmiszeripari feldolgozó nagyüzemek a térségi foglalkoztatási Tiszaújváros logisztikai központok agglomerációjában koncentrálva, logisztikai adottságokat központ kihasználva mezőgazdasági kutató bázis (pl. Mezőkövesd) kézműves, népművészeti hagyományos termékek előállításának, piacra jutásának támogatása, élelmiszer alapanyag termelés, piacra jutás vásárhelyszínek, piacok fejlesztése megújuló energia alapú fejlesztések Tokaj-Hegyalja, borászat, Zemplén élelmiszeripari feldolgozó üzemek a térségi foglalkoztatási központok agglomerációjában koncentrálva, termelői feldolgozó üzemek ösztönzése az aprófalvas vidéki térségekben mezőgazdasági kutató bázis (pl. Sárospatak, Sátoraljaújhely, Tokaj) nemzetközi kapcsolatépítés feldolgozott termékek (tejföl, túró, tojás, hús, zöldség, méz, lekvár, szörp, pálinka) kistelepülési közétkeztetés fejlesztése helyi termék alapanyagok felhasználásának ösztönzése kézműves termékek, bioenergia hasznosítás Abaúj-Cserehát élelmiszeripari feldolgozó üzemek a térségi foglalkoztatási központok agglomerációjában koncentrálva, termelői feldolgozó üzemek ösztönzése az aprófalvas vidéki 51

MUNKAANYAG

Taktaköz

térségekben mezőgazdasági kutató bázis (pl. Encs, Edelény) nemzetközi kapcsolatépítés tradicionális helyi termékek (pl. gyümölcs pálinka, őshonos mintagyümölcsösök, gyógynövények, sajt, lekvár, méz, fa, textil, húsfeldolgozás), helyi termelők által üzemeltetett feldolgozóüzemek támogatása helyi piacok fejlesztése, REL típusú együttműködések ösztönzése megújuló energia alapú fejlesztések szőlészet-borászat élelmiszeripari feldolgozó üzemek a térségi foglalkoztatási központok agglomerációjában koncentrálva, termelői feldolgozó üzemek ösztönzése az aprófalvas vidéki térségekben mezőgazdasági kutató bázis feldolgozott termékek (tejföl, túró, tojás, hús, zöldség, méz, lekvár, szörp, pálinka) kistelepülési közétkeztetés fejlesztése helyi termék alapanyagok felhasználásának ösztönzése kézműves termékek, bioenergia hasznosítás

Lehetséges kedvezményezettek köre - gazdasági társaságok (kkv-k, mezőgazdasági start-up cégek, mezőgazdasági nagyvállalkozások) fiatal gazdálkodók, családi gazdálkodók, őstermelők - Borsod-Abaúj-Zemplén megyében működő vállalkozásfejlesztést segítő szervezetek EU finanszírozású programokhoz való illeszkedés TOP 3. Alternatív helyi, térségi és hálózati gazdaságfejlesztés, helyi élelmiszertermék előállítása, értékesítési együttműködések, piacra vitel támogatása, fogyasztás ösztönzés, helyi termékminősítő rendszerek kialakítása, tanácsadás és mentor programok VP 3. Az élelmiszerláncok szervezése, ideértve a mezőgazdasági termékek feldolgozását és értékesítését, állatjólét, kockázatkezelés a mezőgazdaság terén történő előmozdítása VP 5. Az erőforrás hatékonyság előmozdítása, valamint az alacsony széndioxid kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaihoz alkalmazkodni képes gazdaság irányába történő elmozdulás támogatása a mezőgazdasági, az élelmiszer-ipari és az erdészeti ágazatokban VP 6. IKT fejlesztések, társadalmi felzárkóztatás, foglalkoztatás IX. Prioritás Turizmus Turisztikai vonzerő fejlesztése A megye számos turisztikai attrakcióinak vonzerejét felhasználva, meg kell határozni azokat a fejlesztési területeket és specifikus célokat, amelyek a jövő kihívásainak és lehetőségeinek eleget téve megfelelő módon hozzájárulnak az érintett terület gazdasági fejlesztéséhez. Az elérni kívánt célok megvalósítása során törekedni kell a helyi értékeken és erőforrásokon alapuló fejlesztések megvalósítására. A fejlesztési irányvonal meghatározása során figyelembe kell venni a keleti nyitás országos kezdeményezéseiből adódó jó földrajzi elhelyezkedését a megyének és ehhez megfelelő szakmai, nyelvi felkészültséget kell teremteni a keleti desztinációkból érkező turisták ellátása 52

MUNKAANYAG érdekében. A fizikai turisztikai fejlesztések mellett fontos a humán erőforrás szakmai felkészítése és képzése is a magas szintű fogadási feltételek megteremtése mellett. Stratégiai cél a turisztikai látogatottság növelése az eddigi látogatottsághoz képest megyei szinten 20 százalékkal. A turizmusból származó költési hajlandóság növelése 30 százakkal és az átlagos tartózkodási idő meghosszabbítása 30 százalékkal. Számszerűsíthető mutatók  Támogatott turisztikai attrakciók látogatottsága  Támogatott turisztikai attrakciók látogatottságának növekedése (%)  Látogatott turisztikai attrakciók árbevétel növekedése  Látogató szám  Létrejött új munkahelyek száma  Új, fejlesztett turisztikai attrakciók száma Tevékenységek leírása Egészségturizmus: fürdőfejlesztés további piaci szegmentáció figyelembevételével, az orvosi szolgáltatásokon alapuló egészségügyi turizmus kínálatának fejlesztése, a határon átnyúló egészségügyi finanszírozás kihasználása. Gyógyvíz „evidence based” kutatása. Ehhez a nyugati orvosláson alapuló bizonyító erejű hatástanulmányok elkészítése szükséges, mely megfelelő bizonyítékot nyújt a fizetőképes külföldi piaci kereslet részére az intézményi szintű (külföldi egészségbiztosító intézmények) finanszírozás érdekében. Elsődleges cél az alkonygazdaság ("Silver economy") a demográfiai szerkezet átalakulásában rejlő társadalmi, gazdasági lehetőségek kiaknázása, valamint a családi szolgáltatási jelleg erősítése a gyógyhelyek nyújtotta szolgáltatások fejlesztésével. Preferált beavatkozási területek: Mezőkövesdi Zsóry-fürdő, Sárospataki Végardó-fürdő, Bogácsi Termálfürdő, Tiszaújvárosi Termálfürdő. Örökség- és kulturális: Világörökségi helyszín komplex desztinációként történő fejlesztése és a szellemi világörökséghez kapcsolódó helyszínek fejlesztése. Az előző programozási ciklus eredményeként megvalósított örökségi és kulturális attrakciók összekapcsolása más turisztikai termékekkel (komplex területi alapú fejlesztések) a hosszabb tartózkodási idő költési hajlandóság növelése érdekében. Preferált beavatkozási területek: az örökségi és kulturális turisztikai fejlesztési célok földrajzi fókusza a világörökségi területekhez (Aggtelek, Tokaj - Hegyalja, Tisza-tó térsége, Matyóföld szellemi öröksége a Hadas városrésszel) kell, hogy kapcsolódjanak. Továbbá Miskolc történelmi belvárosa és a Diósgyőri vár környezete is jelentős örökségi és kulturális értéket képvisel fejlesztési célok között. A javasolt fejlesztési területek közt kell figyelembe venni a SzögligetSzádvár örökségturisztikai fejlesztésének a lehetőségét is. Vallási turizmus: A megyében áthaladó, meglévő zarándokutak komplex turisztikai termékké történő fejlesztése. Zarándok hálózatokhoz kapcsolódó szálláshelyfejlesztés. Preferált beavatkozási területek: A zarándokútvonalak által érintett turisztikai szolgáltatások fejlesztése (Pl. Engesztelő Zarándokút, Mária út mentén, Abaúj-Hegyköz térsége a vallási turizmusa által érintett helyszínei.) Aktív és Ökoturizmus: Az ökoturizmus elemeinek fejlesztése: natúrparkok, tematikus, öko - és kalandparkok aktív és ökoturisztikai fejlesztése a megyében. A megyei természeti értékek turisztikai attrakcióként történő élményközpontú bemutatása a terület teherbíró képességének figyelembe vételével. Támogatandó továbbá a vízparthoz kapcsolódó turisztikai témájú fejlesztések. 53

MUNKAANYAG Preferált beavatkozási területek: Várakban, erdei túraútvonalakban gazdag Zemplén térsége; Lillafüred térsége, valamint a bükk hegyvidéki területe (Ómassa, Lázbérci-tó), aggteleki cseppkőbarlang térsége . Továbbá a Tisza-tó térsége összhangban a szomszédos megyékben tervezett fejlesztésekkel; Gasztronómia és borturizmus: Stratégiai cél a területhez, az agrár hagyományokhoz, a kulturális és történeti örökséghez illeszkedő egyedi kínálat kialakítása és fejlesztése, ami a helyi élelmiszerekre, növényekre / gyógynövényekre, gyümölcsökre, illetve a növénytermesztés és állattenyésztés kultúrájára alapul. Preferált beavatkozási területek: Szőlőjéről és borászatáról híres Tokaj-Hegyalja és a megye gasztro - kulturális örökségi értékeivel rendelkező helyszínei. Turisztikai kerékpárútvonalak fejlesztése: Az érintett terület természeti és kulturális értékeinek megközelítését elősegítő kerékpárutak fejlesztése és új útvonalak meghatározása, meglévő turisztikai attrakciós elemek öko szemléletű eléréséhez. További beavatkozás javasolt a szemléletformálás, a kerékpáros turizmus marketingjének erősítésében. Preferált beavatkozási területek: EUROVELÓ által érintett BAZ megyei települések Lovas turizmus fejlesztése: A lovas turizmus turistafogadás feltételeinek javítása, nemzetközi szinten is érdekes túraútvonalak (kiemelten EUROHORSE) fejlesztése, hálózatosodás feltételeinek megteremtése és elősegítése. Beavatkozási területek kiemelt földrajzi térségenként Fejlesztési területek 1. Borsodi tengely

2. MezőkövesdTiszaújváros térsége

Példák projektekre, illetve támogatandó turisztikai vonzerőkre, szolgáltatásokra Fejlesztések megvalósítása kiemelten az Aggteleki cseppkőbarlang térsége a megújuló edelényi kastéllyal és a kapcsolódó kisebb rurális jellegű turisztikai fejlesztések kapcsolatosan  Rudapitechus látvány központ létesítése és sport turisztikai fejlesztések a bányató körül  Kerékpáros turizmus infrastrukturális feltételeinek kiépítése, pl. a Lázbérci-tó térségében (Szilvásvárad, Aggtelek és a Bükk hegység irányába)  Ózdon a Manda projekthez illeszkedve interaktív kulturális bemutató központ létesítése  Kazincbarcika térségében, a BC egykori lego pincében hidegháborús időket korhűen megidéző interakítv kiállítás létesítése  Erdei túraútvonalak kijelölése, illetve célpontok, pihenőhelyek létesítése, korszerűsítése  Helyi termékek értékesítésének ösztönzése (árusító pontok kijelölése, internetes értékesítés)  Alacsony kategóriájú szálláshelyek korszerűsítése, indokolt esetben létesítése, illetve kempingek létesítése  Aggteleki központtal desztinációs menedzsment szervezet létesítése és a szervezet marketing és szervező tevékenységének támogatása Kiemelten Mezőkövesdi és a Tiszaújvárosi termálfürdő kínálatához illesztve 54

MUNKAANYAG 

3. Tokaj-HegyaljaZemplén

4. Abaúj-Cserehát

A gyógy- és termálfürdőkben egyedi arculattal a szolgáltatási színvonal bővítése és minőségének javításához kapcsolódó beruházások o Mezőkövesdi Zsóry-fürdő o Tiszaújvárosi termál-fürdő, o Bogács  Kerékpáros turizmus infrastrukturális feltételeinek kiépítése  Helyi termékek értékesítésének ösztönzése (árusító pontok kijelölése, internetes értékesítés)  Hadas városrész kulturális-turisztikai kínálatának megújítása  Sport rendezvények támogatása Tiszaújváros térségében  Tisza-tó térségben ökoturisztikai programok szervezése  Egészségturisztikai szolgáltatások támogatása  Szálláshelyek korszerűsítése  Desztinációs menedzsment szervezet marketing tevékenységének megújítása és bővítése Építve Tokaj-Hegyalja világörökségi értékeire, a Tokaji bor kiemelt hírnevére, e Zemplén váraira, illetve a Bodrog, Zemplén természeti szépségére  Tokaj-Hegyalja világörökség bemutatásához kapcsolódó programok, rendezvények, illetve turisztikai attrakciók fejlesztése  Két db kiemelt attrakció, témapark létesítése  Kerékpáros turizmus infrastrukturális feltételeinek kiépítése  Bodrog menti turisztikai vízi-közlekedéshez szükséges kikötők kiépítése  Erdei túraútvonalak kijelölése, illetve célpontok, pihenőhelyek létesítése, korszerűsítése a Zemplénben  Borutak kialakítása, illetve bemutatóhelyek létesítése  Interaktív múzeumi kiállítások létesítése (pl. várakhoz, történelmi, eseményekhez, irodalmi értékekhez kapcsolódóan)  Végardó-fürdőben a gyógy- és termálfürdőkben egyedi arculattal a szolgáltatási színvonal bővítése és minőségének javításához kapcsolódó beruházások  Magashegyi Sportközpontban a sport turisztikai infrastruktúra további bővítése  Turisztikai szolgáltatások minőségi fejlesztése  Magas kategóriájú szálláshelyek létesítése Tokaj térségében  Egészségturisztikai szolgáltatások támogatása Sárospatakon  Helyi termékek értékesítésének ösztönzése (árusító pontok kijelölése, internetes értékesítés)  Desztinációs menedzsment szervezet marketing tevékenységének megújítása és bővítése Abaúj-Hegyköz térsége a vallási turizmusra, illetve a helyi alapanyagokból készült termékekre (pl. pálinka) építve  Helyi termékek értékesítésének ösztönzése (árusító pontok kijelölése, internetes értékesítés)  Kerékpáros turizmus infrastrukturális feltételeinek kiépítése a Hernád mentén 55

MUNKAANYAG     5. Taktaköz

 

Erdei túraútvonalak kijelölése, illetve célpontok, pihenőhelyek létesítése Hernád menti turisztikai vízi-közlekedéshez szükséges kikötő helyek kiépítése Alacsony kategóriájú szálláshelyek korszerűsítése, kempingek létesítése Desztinációs menedzsment szervezet létesítése és a szervezet marketing és szervező tevékenységének támogatása Helyi termékek értékesítésének ösztönzése (árusító pontok kijelölése, internetes értékesítés) Gyalogos és kerékpáros túraútvonalak létesítése

Lehetséges kedvezményezettek köre  Gazdálkodó szervezetek  Költségvetési szervek , Költségvetési szervek intézménye  Egyházak, Non-profit szervezetek EU finanszírozású programokhoz való illeszkedés GINOP 4. Természeti és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül: A TOP –ban a kisebb léptékű, de összehangolt turisztikai fejlesztések kapcsolása a GINOP-ból támogatott országosan kiemelt, nagyléptékű egyedi attrakció-fejlesztésekre. TOP 1.2 Térségi szintű, foglalkoztatás-bővítési célú turizmusfejlesztés Turisztikai szolgáltatások fejlesztése A turisztikai attrakciók fejlesztése mellett fontos, hogy az attrakcióhoz kapcsolódó turisztikai -, vendéglátó-, program- és kiegészítő szolgáltatások is megfelelő minőségben és szükség esetén mennyiségben is fejlesztésre kerüljenek. A szolgáltatásfejlesztés célrendszere: látogatói szám növelése, attrakciós fejlesztések térbeli és szolgáltatásbeli összekapcsolása- a turizmus területi és időbeli koncentrációjának csökkentése. A szálláshely mennyiségi fejlesztése helyett a szolgáltatások minőségi színvonalának emelése és a hiánypótló kapacitások kialakítása kell, hogy a fő szempont legyen, de csak olyan területeken ahol bizonyítható, valós turisztikai hiány mutatkozik és igény merült fel a kereskedelmi szálláshelyek fejlesztésére. A vendégek igényeit kielégítő program- és kiegészítő szolgáltatás-kínálat kialakításához, a turizmus pozitív térségfejlesztő hatásainak kiaknázásához a szolgáltatások tervezésénél és kialakításánál alapvető szempont, hogy a turisztikai szolgáltatások fejlesztése következtében létrejött munkahelyekre helyben megfelelő képzettségi szintű munkavállaló álljon rendelkezésre. Számszerűsített mutatók:  Támogatott turisztikai szolgáltatásokat igénybevevők száma  Támogatott turisztikai szolgáltatások árbevétel növekedése  Létrejött új munkahelyek száma  Új, fejlesztett turisztikai szolgáltatások száma Tevékenységek leírása  Új szálláshely fejlesztése: A megyei szinten bizonyíthatóan szálláshely hiánnyal rendelkező területei országos jelentőségű meglévő turisztikai attrakciók környezetében. 56

MUNKAANYAG  Meglévő szálláshelyek színvonalának emelése és energiatakarékosságot szolgáló beruházása Lehetséges kedvezményezettek köre  Gazdálkodó szervezetek  Költségvetési szervek  Költségvetési szervek intézménye  Egyházak  Non-profit szervezetek EU finanszírozású programokhoz való illeszkedés GINOP 4. Természeti és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül TOP 1.2 Térségi szintű, foglalkoztatás-bővítési célú turizmusfejlesztés Turisztikai együttműködések szervezése Fontos a megyei szinten összehangolt turisztikai marketing és értékesítés-ösztönző tevékenység megvalósítása, ami igényli megyei szinten egy turisztikai fejlesztési koordinációs és marketing szervezet működtetését. Mindezek mellett fontos a térségi desztinációs szervezetek működése, hogy szervezzék és koordinálják a helyi turisztikai kínálatot, illetve kapcsolódó szolgáltatásokat, valamint ösztönözzék a turizmust segítő kulturális, szabadidős programok indítását, fejlődését. Továbbá a helyi információ-áramlás szervezésén túl fontos szerepük van a térségi turisztikai marketing szervezésében, összhangban a megyei szinten működő intézményrendszerrel. Beavatkozás földrajzi területe: BAZ megye teljes területe EU finanszírozású programokhoz való illeszkedés TOP 1.2 Térségi szintű, foglalkoztatás-bővítési célú turizmusfejlesztés X. Prioritás: Környezeti állapot és környezetbiztonság javítása Ár- és belvízvédelmi beavatkozások Napjainkban egyre fontosabb kérdéskörré válik a klímaváltozás, melynek hatásaihoz alkalmazkodni kell. A klímaváltozás a szélsőséges időjárási viszonyokban mutatkozik meg, melyek többek közt özönvízszerű esőzéseket, viharokat, magas vízállásokat, aszályos időszakokat jelentenek. Az erre való felkészülés elengedhetetlen, hiszen az okozott károk az élet valamennyi területére hatással vannak (mezőgazdaság, egészség, élővilág, infrastruktúra stb.). Vízgazdálkodási szempontból Borsod–Abaúj–Zemplén megye az ország egyik legváltozatosabb tájegysége. A Borsod-Abaúj-Zemplén megye felszíni vízfolyásokban és feltörő forrásokban gazdag, de a folyók vízhozama a csapadék megoszlásából következően meglehetősen egyenetlen. A megyében a vízhálózat meghatározó folyója a Tisza. A megye folyói a Tisza vízgyűjtőterületéhez tartoznak. A Sajó – mielőtt a Tiszába torkollik – a középhegységek felől érkező kisebb vízfolyásokat és a Bódva, valamint a Hernád vizeit gyűjti össze. Gyakori, hogy az év bármely szakában nagyobb mennyiségű csapadék hatására a határszelvényekben akár egy nap alatt is több métert emelkedhet a vízszint. A megye folyóinak árvízvédelme sokoldalú és speciális felkészültséget igényel. A belvíz, csapadékvíz is állandó

57

MUNKAANYAG problémát jelent, melyek mérsékelhetők megfelelő belvízelvezető rendszerek, csapadékvízelvezetők kialakításával, a célirányos talaj- és belvízgazdálkodással. Jelentős ökológiai hatással bírnak a megye tározói is (jelentősebbek: Hámori-tó, a Lázbércivíztározó, és a Rakacai-tározó) és tavai is. A megyében az ivó- és iparivíz-ellátás karsztforrásokra (pl. a Szinva-forrás, tapolcai források), a folyópartok kavics-homokszűrésű kútjaira (pl. a Bódva völgye, a Hernád alsó szakasza) és a felszíni víztározókra (pl. 5,5 millió m3-es Rakacai- és az 5,4 millió m3-es Lázbérci-víztározó) épül. Komoly környezeti veszélyt jelent évtizedek óta az értékes karsztvíz túlhasználata. A túlhasználat kezelése mellett egyre hangsúlyosabb feladat a csatornázatlan területek fejlesztése és a szabálytalan műtrágya- és növényvédőszer-használatból eredő szennyezések visszaszorítása. A megye síkvidéki (belvizes) területei: a Laskó-Csincse, a Tiszaval-Sulymosi, a Rigós-Sajózug, a Bodrogzug-Törökéri és a Tiszakarád-Ricsei belvízvédelmi öblözet, valamint az Inérhát-Tiszadobi és Prügy-Taktaföldvári belvízvédelmi szakasz. A belvízelvezető rendszer működtetésével és megfelelő karbantartásával enyhíthetők a belvizek okozta problémák. Vizsgálni kell a további tározók, illetve a folyókhoz, tározókhoz kapcsolódó öntözési rendszerek kiépítésének lehetőségét. Cél: A klímaváltozás által is erősített környezeti kockázatokra megfelelő és hatékony megoldások alkalmazása vízgazdálkodás területen, így az árvizek, belvizek, csapadékvizek által okozott károk és a mezőgazdasági termelést sújtó súlyos szárazság megelőzésében Számszerűsíthető mutatók  Árvízvédelmi intézkedések által megvédett népesség (fő)  Belvízvédelmi intézkedések előnyeiből részesülő népesség (fő)  Csapadék-, ár- és belvízkároktól megvédett települések száma (db)  A projekt által megvédett értékek (pl.: közintézmény, vasút, közút, vonalas infrastrukturális létesítmény), vagy megtakarított áthelyezési szükséglet (MFt)  Épített/felújított vízelvezető árok, csatornák hossza (km)  Megépített/Felújított tározó (zápor-, belvíztározó) térfogat (m3)  Megerősített partfal szakasz hossza (km) Tevékenységek leírása  A megyén átfolyó jelentősebb folyók mentén (Tisza, Hernád, Sajó, Takta, Bodrog), valamint a hegyvidéki vízfolyásoknál ár- és belvízvédelemi beavatkozások megvalósítása együttműködve a szomszédos térségek hatóságaival, kiemelten a Tisza mentén. o Sajó és Hernád völgyében a folyók mentén folyamatos védvonalrendszer kiépítése, védett öblözetek kialakítása. o Árvízvédelmi rendszerek további megerősítése, illetve hiányzó szakaszokon a kiépítése (pl. Kis-Sajó teljes arnóti szakaszán a Felsőzsolcai gát folytatása). o Meglévő árvízvédelmi rendszerek megerősítése, a hiányzó szakaszokon azok kiépítése. o Árvízvédelmi töltés építése. o Az árvízveszély csökkentése érdekében a megyén áthaladó folyók kotrása. o Az árvízzel, belvízzel veszélyeztetett településrészeken történő építkezések erőteljes korlátozása.  Hullámtéri területek kitágítása, a folyókat kísérő természetes társulások területének kibővítése (pl. Hoór patak, Kis–Sajó mente).  Tisza mentén (Cigándi és Inérháti árvíztározók környezete) ár- és belvízvédelem során hagyományos ártéri tájgazdálkodás elősegítése, az ártéri mezőgazdasági területek természeti adottságoknak megfelelő használata és az agrárturizmus fejlesztése.

58

MUNKAANYAG  Tározók, záportározók rekonstrukciója, szükség esetén kapacitásának növelése, új tározók létesítése, ezen belül Tiszaújvárostól északra az Inérháti síkvidéki árvíztározó kialakítása.  Tározók mezőgazdasági öntözésre történő hasznosítás, öntözési csatornarendszerek kialakítása (pl. Hernádszurdok és Bőcs közötti 60 km-es szakaszon).  Belterületi csapadékvíz-elvezető rendszerek kiépítése, meglévők felújítása.  Belvízelvezető rendszerek kialakítása, meglévők felújítása, illetve a belvizek tározókba történő visszatartása. Ezen belül a nagy kiterjedésű belvízre érzékeny területek (Bodrogköz, Taktaköz), belvízelvezetésének megoldása a szántók művelhetőségének és a települések fejlesztésének elősegítése érdekében.  A belvízelvezető rendszer működtetése és megfelelő karbantartása, amivel enyhíthetők a belvizek okozta problémák. Ennek részeként szivattyútelepek rekonstrukciója.  Árvíz, szélvihar - előrejelző rendszer hatékonyságának javítása (Klimatológiai előrejelzés fejlesztése) és a fejlesztési, illetve a védekezési, valamint kármegelőzést szolgáló beavatkozásokat támogató döntések megalapozása érdekében a klímaváltozás hatásaival foglalkozó adatbázisok fejlesztése. Lehetséges kedvezményezettek köre  Települési önkormányzatok, ezek társulásai  Térségi üzemeltetők  Országos Vízügyi Felügyelőség  Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság  Vízgazdálkodási társulatok  Üzemeltetők,  Vagyonkezelők EU finanszírozású programokhoz való illeszkedés  KEHOP 1. Klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás o Klímaváltozási vonatkozó adatbázis-fejlesztések o Belvízrendszerek vízvisszatartáson alapuló korszerűsítése o Állami és önkormányzat árvízvédelmi művek fejlesztése o Dombvidéki vízgazdálkodás fejlesztése, tározók építése  VP 4. A mezőgazdaságitól és az erdészettől függő ökoszisztémák állapotának helyreállítása, megőrzése és javítása o Az agrár-könyezetvédelmi és az éghajlattal kapcsolatos fejlesztések. o Az erdőgazdálkodás biológiai alapjainak megőrzése, a klímaváltozás hatásainak csökkentése és alkalmazkodás o Területi vízgazdálkodás  VP 5. Az erőforrás-hatékonyság előmozdítása, valamint az alacsony széndioxid kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaihoz alkalmazkodni képes gazdaság irányába történő elmozdulás támogatása a mezőgazdasági, az élelmiszer-ipari és az erdészeti ágazatban Hulladékgazdálkodás A Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a hulladékgyűjtésbe és a szelektív gyűjtésbe bevont lakások országos átlagot meghaladó aránya ellenére, a szelektíven begyűjtött hulladék lakosságarányos mennyisége illetve a hulladékfeldolgozás aránya rendkívül alacsony. A megyében már működő három és a tervezett encsi térségi hulladéklerakók, továbbá a megyén kívüli gazdaságosan elérhető térségi hulladéklerakók hosszú távon biztosítják a szilárd hulladék Európai Uniós normák és környezetvédelmi előírások szerinti biztonságos elhelyezését és kezelését. Azonban hulladék 59

MUNKAANYAG újrahasznosítást, szelektívgyűjtést, a hulladékok előkezelését, a biológiailag lebomló hulladékok komposztálását, keletkezett hulladék energetikai hasznosítását teljes mértékben egyelőre nem sikerült megoldani. A megyében működik az ENIN Környezetipari klaszter, illetve az ÉHG köré szervezett klaszter, ami jelzi a hulladékkezelésben és a hulladék-újrahasznosításban a területi együttműködés szükségességét. Megoldásra váró feladat a hulladékok keletkezésének mérséklése, a hulladékok nyersanyagként való felhasználásának ösztönzésében, illetve újrahasznosításában további együttműködési projektek szervezése. A megyében az elmúlt fél évszázad nehézipari termelése és az intenzív mezőgazdasági tevékenységek egyaránt jelentősen elszennyezték egyes települések és ipari központok talaját, felszíni és felszín alatti vizeit. Az elavult technológiával üzemelő ipari telephelyek, és a környezetszennyező mezőgazdasági tevékenység révén szennyezőanyagokkal, főleg nehézfémmel terhelt területeinek felmérése és kármentesítése elengedhetetlen és sürgető feladat. A talajok nehézfém terhelésével párhuzamosan az emberi tevékenységből adódóan a talajok pH-ja is drasztikusan lecsökkent, mely jelentős környezet-egészségügyi kockázatot jelent a lakosság és az élővilág számára. Cél: A hulladék mennyiségének csökkentése, a keletkező hulladékokból a hasznosításra kerülő hulladék arányának növelése, a lerakókba kerülő hulladék mennyiségének mérséklése, a szennyezett területek kármentesítése és a korábban kármentesített területek időszakos utómonitoring ellenőrzése az újraszennyeződés megakadályozása érdekében. Számszerűsíthető mutatók  Hasznosított települési szilárd hulladék aránya az összes keletkezett hulladékhoz viszonyítva (%)  Szelektíven gyűjtött hulladékok arányának növelése a keletkező hulladék mennyiségen belül (%)  Házhoz menő elkülönített hulladékgyűjtésbe bevont háztartások száma (db)  Szelektívgyűjtésbe bevont háztartások száma (db)  Hulladék újrahasznosításra vonatkozó kapacitás bővítése (t)  Hulladék gyűjtőpontok száma (db)  Újonnan létrejött hulladék előkezelő és válogatóművi kapacitás (t/év)  Rekultivált hulladéklerakó (m2)  Kármentesítés során rehabilitált terület nagysága (ha)  Kármentesítés során rehabilitált kőzeg mennyisége (m3)  Kármentesítés során rehabilitált felszín alatti vízmennyisége (m3) Tevékenységek leírása  A hulladékkezelésben és a hulladék-újrahasznosításban a területi együttműködések ösztönzése, párbeszéd kialakítása az önkormányzat, ipari szereplők között a keletkező felesleges energia és szilárd hulladékok további hasznosítása érdekében. Továbbá annak ösztönzése, hogy a hulladékok mennyisége csökkenjen, illetve a hulladékok nyersanyagként való felhasználását ösztönözzék. A hulladék ártalmatlanításával szemben az újrahasznosításra helyezni a hangsúlyt (újrafeldolgozás, visszanyerés, energetikai hasznosítás), az ehhez szükséges infrastrukturális kapacitások kiépítése. (Ezen belül pl. a keletkező hulladék mérséklésének csökkentés érdekében javasolt javító kisműhelyek létesítésének támogatása.)  Hulladékkezelési létesítmények hálózatának rendszerszerű fejlesztése.  Szelektív gyűjtés és szállítási rendszerek fejlesztése. 60

MUNKAANYAG  A megyében jelenleg hulladék hasznosítói kapacitás csak a szelektíven begyűjtött hulladékok egyes típusaira van (műanyagok, vas).  A jelenleg megvalósulás alatt lévő Miskolci Regionális Rendszerben Hejőpapiban egy 65.000 t hulladék előkezelésére szolgáló mechanikai kezelőhöz hasonlóan Sajó Boldva völgyi rendszerben szintén egy hasonló kapacitású mechanikai kezelő megvalósítása.  Az Abaúj-Zempléni rendszerben a szelektív hulladékok gyűjtésére egy válogató és szintén egy mechanikai-biológiai kezelőmű megvalósítása.  Miskolci Regionális, Sajó-Boldva völgyi, Abaúj-Zempléni regionális rendszerekben a szelektív gyűjtés kiszélesítése és a begyűjtött mennyiség növelése (pl. házhoz menő gyűjtés)  A jelenlegi lerakó kapacitás élettartama akár 30 -50 évre növelhető, azonban a szelektív gyűjtés tovább fejlesztése, és az előkezelői kapacitás kiépítése.  A megyében képződő hulladékból a megvalósuló fejlesztések alapján kikerülő 70-90.000 t és a Heves megyei rendszerből Hejőpapiba kerülő további 25-30.000 t kiválogatott hulladék hasznosítására kapacitást kiépítése.  Hagyományos energetikai hasznosítás lehetne egy új ilyenfajta tüzelőanyaggal működő erőmű megépítése (Tiszaújváros, Miskolc helyszínnel) vagy egy régi erőmű átépítése (Berente, Tiszapalkonya).  A legkisebb beruházási költséggel és a leginkább a hulladékkezelési központokhoz igazodva megvalósítható megoldásnak látszik 3 vagy 4 (Hejőpapi, Miskolc, Sajókaza, esetleg Bodrogkeresztúr) helyszínem évi 25-30.000 t előkezelt (válogatott) hulladékot metanollá alakító vegyipari üzem megépítése lenne célszerű.  A kavics és homokbányászathoz kapcsolódóan törekedni kell a bányászati hulladékok környezetkímélő kezelésére, elhelyezésére.  A lakossági szelektív hulladékgyűjtés, komposztálás ösztönzése szükséges szemléletformáló programokkal, illetve szükséges infrastrukturális beruházásokkal (pl. szelektív hulladék-gyűjtőszigetek kiépítése.) A biológiailag lebomló, szerves hulladékok elkülönített gyűjtése házhoz menő gyűjtés elősegítésével.  Hulladék-gyűjtőpontok, hulladékudvarok kialakítása (használt termékek, veszélyes hulladékok (toner, elemek stb.) átvételére is.  Kárfelmérés, kármentesítés a települések környezeti állapotának javítása érdekében. Illegális hulladéklerakók teljes körű felszámolása, kialakulásuk megakadályozása közösségi összefogással.  A szennyezett területek kármentesítése, felszín alatti vizek védelme érdekében.  Korábban kármentesített területek időszakos utómonitoringjának elvégzése, az újraszennyeződés megakadályozása érdekében. Lehetséges kedvezményezettek köre  Települési önkormányzatok, ezek társulásai  Önkormányzati többségi tulajdoni gazdasági szervezetek  Állami szervezetek  Állami vagyonkezelő szervezetek EU finanszírozású programokhoz való illeszkedés  KEHOP 3. Hulladékgazdálkodással és kármentesítéssel kapcsolatos fejlesztések o A települési hulladékhasznosító és ártalmatlanító hálózat kiépítése o Önkormányzati tulajdonban lévő szelektív gyűjtés fejlesztése, házhoz menő szelektív gyűjtés kiépítése o A lakosságnál keletkező veszélyes hulladékok kezelésének megszervezése o Komposztálás támogatása 61

MUNKAANYAG o Nem veszélyes építési-bontási hulladékok 70%-os anyagában történő hasznosítási arány elérése o Települések levegőszennyezettség forrás összetételének meghatározása o Zajcsökkentési intézkedési tervek végrehajtása o Ivóvízbázisok védelme o Szennyezett területek kármentesítése o Vízfolyások és állóvizek szennyezés csökkentési és hidromorfológiai állapotátjavító intézkedések Szennyvízkezelés Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az országos átlaghoz viszonyítva mindig alacsonyabb volt a szennyvíz-csatornázottság, melynek mértéke még kistérségenként is jelentős eltérést mutatott. A csatornázott területeken a bekötési arány átlagosan 55-60%-ra tehető. Az átlagos értékhez képest meglehetősen széles sávban változik a rákötési arány a település jellegétől függően: a kistelepüléseken átlagosan 29%-os, a nagyobb városokban eléri, illetve meghaladja a 80-90 %-ot, míg a többi településen ez az érték 15-85 % között változik, jelentős szórást mutatva. A szennyvizek jelentős része biológiailag is tisztított, a III. fokozatban is tisztított szennyvíz aránya azonban lényegesen elmarad az országos arányoktól. A megyében az országos átlaghoz képest az ipari kibocsátás jelentős. Tisztítás nélkül szennyvíz ugyan nem kerül a befogadókba, és a csak mechanikailag tisztított szennyvizek aránya is jóval alacsonyabb az országos értéknél.A közművel való ellátottság tekintetében összességében kedvezőtlen a helyzet az Abaúj-Hegyközi, a Bodrogközi és a Szerencsi kistérségben, a csatornázottság szintje nem éri el a megyei átlagot az Edelényi, Encsi, Mezőcsáti kistérségben. A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és tisztítási Megvalósítási Program (mód. 25/2002. (II. 27.) Korm. rendelet) szerint, a 2000 LE feletti terhelésű agglomerációk területén a települési szennyvizek közműves szennyvízelvezetésének és a szennyvizek biológiai szennyvíztisztításának, illetve a települési szennyvizek ártalommentes elhelyezésének megvalósítási határideje alapján 2015. XII. 31-ig a 2000-10.000 lakosegyenérték közötti csoport 55 településén kell megvalósítani a szennyvízelvezetési és tisztítási programot. A 2000 LE alatti települések szennyvízelhelyezésének megoldása a megyében 104 települést érint. A Kormány „a közműves szennyvízelvezető és tisztító művel gazdaságosan el nem látható területekre vonatkozó Egyedi Szennyvízkezelés Nemzeti Megvalósítási Programjáról” szóló 174/2003. (X. 28.) rendelete alapján az egyedi szennyvízkezelésre lehatárolt területeken olyan egyedi szennyvízkezelési létesítmények (építmények) alkalmazás lehetséges, amelyek 1-25 lakosegyenértéknek (főnek) megfelelő települési szennyvíz tisztítását és/vagy végső elhelyezését, illetve átmeneti gyűjtését, tárolását szolgálják. Mivel Borsod-Abaúj-Zemplén megye aprófalvas jellegét mutatja, hogy a községek átlagos népességszáma nem éri el a 900 főt, melyek alapján az egyedi, természet-közeli megoldások kerülhetnek előtérbe a 2015-2020-ig megvalósuló fejlesztések során. Általános cél a környezetvédelem azon igénye, hogy a települések belterületét mentesítse a tisztítatlan szennyvizek és települési folyékony hulladékok által okozott károk környezetszennyező következményeitől, illetve a talajszennyezés, felszíni és felszínalatti vizek szennyezésének megszüntetése csökkenti a táplálékláncba bekerülő toxikus és rákkeltő anyagok által okozott egészségkárosító hatásokat. Cél az országon belüli közmű ellátottsági különbségek kiegyenlítésének elősegítése, a felszíni és a felszín alatti vizek védelme, a talaj szennyezés megakadályozása, mérséklése. Számszerűsített mutatók  Újonnan épített/fejlesztett/bővített szennyvíztisztító telepen létrejött kapacitás (m3/d)  Újonnan épített/fejlesztett/bővített szennyvíztisztító telepen létrejött kapacitás (LE) 62

MUNKAANYAG       

Újonnan épített/fejlesztett/bővített gerincvezeték hossza (fm) Új/fejlesztetett házi átemelők száma (db) Új/fejlesztetett hálózati átemelők száma (db) A projektterület településein szennyvízcsatornával ellátott lakóegységek száma (db) A projektterület településein egyedi szennyvízkezeléssel ellátott lakóegységek száma (db) Élőre kötési arány a megépült szennyvízcsatorna hálózaton (%) A támogatott projekt keretében EU-s kritériumoknak megfelelő szennyvízkezeléssel ellátott lakosok száma (fő)  2000 LE alatti településeken korszerű szennyvízkezeléssel ellátott ingatlanok aránya (%) Tevékenységek leírása  2000 LE feletti szennyvíz agglomerációkban a szennyvíz-elvezetés és tisztítás megvalósítása.  Kistelepüléseken (jellemzően a 2000 LE alatti agglomerációk) természet-közeli szennyvízkezelés megvalósítása, csatornázottság növelése, elsősorban a vízgyűjtőterületeken és a sérülékeny ivóvízbázisú településeken.  Szennyvíztelepek rekonstrukciója szükség esetén kapacitásbővítése.  A csatornahálózatra való rákötés arányának növelése és szükség esetén a meglévő szennyvízelvezető rendszerek fejlesztése, bővítése.  Szennyvíziszap kezelésének, hasznosításának optimalizálása, mely kapcsán a szennyvíziszap energetikai célú hasznosításának elősegítése.  III. fázisú (biológiai) szennyvíztisztítás ösztönzése, arányának növelése ott ahol befogadó élővíz érzékeny (pl. állóvizek, kis vízhozamú vízfolyások).  A 2000 Lakosegyenértékű agglomerációkban a 40 évnél idősebb beton anyagú gravitációs szennyvízvezetékek rekonstrukciója, ami nagymértékű infiltráció, és exfiltráció csökkenést eredményezne, ez jelentős hatással lehetne az energiahatékonyságra, ill. nagymértékben csökkenne a talaj, és talajvíz szennyezésének lehetősége.  Az üzemeltetésből adódó másodlagos szennyeződések kizárására, a nagy átmérők kiváltására, illetve az AC csövek cseréje. Lehetséges kedvezményezettek köre  Települési Önkormányzatok, azok társulásai  Víziközmű-tulajdonosok (Állami tulajdonú társaságok is)  Üzemeltetők (Állami tulajdonú társaságok is)Víziközmű-szolgáltatók (Állami tulajdonú társaságok is) EU finanszírozású programokhoz való illeszkedés  KEHOP 2. Települési vízellátás és szennyvízelvezetés és tisztítás, szennyvízkezelés fejlesztése o Új szennyvízgyűjtő rendszerek, szennyvíztisztító telepek építése, meglévő szennyvíz-gyűjtő rendszerek, szennyvíztisztító telepek fejlesztése és bővítése beleértve az építéshez, fejlesztéshez kapcsolódó hálózatrekonstrukciót és a természetközeli szennyvíztisztítás megvalósítása. o Komplex projekt részeként közcsatornával gazdaságosan el nem látható települések, településrészek környezetbarát és költséghatékony, szakszerű egyedi szennyvízkezelésének megoldása/fejlesztése. o Szennyvíziszap-stratégiában megfogalmazott intézkedések végrehajtása 63

MUNKAANYAG o Szennyvíziszap országosan egységes koncepció alapján történő hatékony kezelése és optimális hasznosítása érdekében szükséges beruházások. Ivóvízrendszerek korszerűsítése Az életminőség, a lakosok egészségi állapota szempontjából meghatározó fontosságú az egészséges ivóvízhez történő hozzájutás biztosítása. Vezetékes ivóvízellátással a megye valamennyi településre rendelkezik (a vezetékes vízellátás közel 100%), a lakások 88%-a csatlakozik közüzemi hálózathoz. A vezetékes ivóvizek minősége számos településen nem felel meg az európai előírásoknak. Megyei átlag alatti csatlakozási aránnyal bír az Abaúj-hegyközi, az Edelényi, az Encsi és az Ózdi kistérség. A vezetékes ivóvizek minősége számos településen nem felel meg az európai előírásoknak. Fontos feladat a természetes eredetű arzén szennyezettség és az ivóvizek ammónium tartalmának csökkentése, az elöregedő hálózat rekonstrukciójának megoldása. A talajvízkészleteknél főként a vas-, mangán-, nitrát-, ammónium- és bakteriális szennyezettség, vízkeménység jelent problémát. Ennek okozói elsősorban a kommunális és mezőgazdasági szennyező források. A felszíni és a felszín alatti vizek, valamint a talaj minőségét jelentősen befolyásolja a települések vízellátási és csatornázottsági szintje és az ebből számítható közműolló nyitottsága. 201/2001. (X.25.) Korm. rendelet kötelező érvénnyel előírja a szükséges ivóvízminőség-javítását azon településeken, amelyek ivóvízellátó rendszerén szolgáltatott víz határérték felett tartalmaz egészségre káros kémiai és bakteriológiai szennyezőket. Fő célkitűzés az életminőség javítása a minden szempontból megfelelő – egészséges és élvezhető - minőségű ivóvíz folyamatos biztosításával. Elejét kell venni a kifogásolható minőségű víz fogyasztásából eredő egészségkárosításnak. A jó minőségű ivóvíz értéknövelő tényező, növeli a települések vonzerejét elsősorban a turizmus, de a gazdaság egyéb szereplői körében is. Számszerűsített mutatók  Jobb vízellátásban részesülő népesség (fő)  Távvezeték építés (fm)  Távvezeték felújítása (fm)  Települési vízvezeték felújítása (fm)  Támfal (m2)  Tisztított vízhálózat hossza (fm)  Felszíni vízkivétel (m3/nap)  Felszíni alatti vízkivétel (m3/nap)  Vízműtelep felújítás/építése (m3/nap)  Újonnan épített/fejlesztett/bővített szennyvíztisztító telepen létrejött kapacitás (LE)  Újonnan épített/fejlesztett/bővített gerincvezeték hossza (fm)  Új/fejlesztetett házi átemelők száma (db)  Új/fejlesztetett hálózati átemelők száma (db) Tevékenységek leírása  Az ivóvízbázisok védelme az egészséges ivóvíz biztosítása érdekében.  Ivóvízminőség javítás.  Regionális ivóvízhálózatok kialakítása.  Azbesztcement csövek cseréje KPE anyagú ivóvíz vezetékre a megye azon településein, melyeknél a 70-es,80-as években létesült azbesztcement ivóvízhálózat, ahol csövek magas életkorából eredően igen gyakoriak a csőtörések és magas a szolgáltatási veszteség KPE anyagú ivóvíz vezetékre.  Ólomcsőből épült ivóvízvezetékek cseréje 64

MUNKAANYAG  Ivóvíz rendszerek energiaköltségének csökkentése, kapacitás-optimalizálás, illetve a hálózati veszteségek minimalizálása (pl. Meglévő ivóvízhálózat rekonstrukciója (ólomcsövek, kapcsolódó szerelvények cseréje, ólomkioldódás minimalizálása).  Vízkivételi és –tisztítási technológiák fejlesztése.  A regionális összekötő vezetékek kiépítése, a meglévő vízbázisok figyelembe vételével a szabad kapacitások kiaknázásával. (saját vízbázissal rendelkező, de kockázatoknak kitett területek is) Lehetséges kedvezményezettek köre  Települési önkormányzatok, azok társulásai  Víziközmű-tulajdonosok (Állami tulajdonú társaságok is)  Víziközmű-szolgáltatók (Állami tulajdonú társaságok is)  Üzemeltetők (Állami tulajdonú társaságok is)  Vagyonkezelők EU finanszírozású programokhoz való illeszkedés  KEHOP 2. Települési vízellátás és szennyvízelvezetés és tisztítás, szennyvízkezelés fejlesztése o Ivóvízminőség javítás ivóvízkezelési technológiák fejlesztésével, más vízbázisra áttéréssel, térségi rendszerek kialakításával, rekonstrukcióval, illetve ezek kombinációjával o Vízminőség-javítási célú rekonstrukció Természeti, táji és kulturális örökség értékek megóvása Borsod-Abaúj-Zemplén megye épített kulturális, természeti örökségekben rendkívül gazdag, elemei helyi identitásunk meghatározó részét képezik. Az UNESCO által a világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló Világörökség Egyezménye keretében Világörökséggé nyilvánított magyarországi területek közül az Aggtelekikarszt és a Tokaji Történelmi Borvidék szintén meghatározó a megye kulturális öröksége szempontjából, de a Hortobágyi Nemzeti Park területe is érinti a megyét. Védendő építészeti értékek a kétbeltelkes szerkezetű települések. Az emberi kultúra korai emlékei a Rudabányai őshominida lelőhely és a bükki barlangokban megtalált „szeleta” kultúra lelőhelyei. Az itt élt bronz- és vaskor népeinek emlékeit idézik fel a megyében található földvárak és sánchálózat. Ezek közül a legjelentősebbek: Füzérkői-vár, Latorvár, a kisgyőri Kecske-vár, Cserép-vár, Ódor-vár. Az állam az önkormányzatok, és a helyi közösségek alacsony teherviselő képessége miatt az állagmegóvási és helyreállítási munkák elmaradása miatt azonban a kulturális örökségek állapota sok esetben leromlott. Törekedni kell arra, hogy a rendelkezésre álló épületek hasznosítása a megfelelő módon történhessen, méltó funkciót kapjanak a helyi közösségek életében, mely visszahat a közösségek összetartó erejére, települések népességmegtartó erejére és a társadalmi folyamatokra. A megye a természeti és kulturális örökségértékek turisztikai célú fenntartható hasznosítása Fontos a városi, vidéki épített, kulturális és táji örökség megőrzése és látogathatóvá tétele, az azokhoz való hozzáférés javítása. Fontos szempont a közösségek szemléletformálása, az örökség, mint lehetőség integrálása a köztudatba, az ezekhez szükséges oktatások, képzések megvalósításával.

65

MUNKAANYAG Az Európai Táj Egyezményben foglaltakkal összhangban cél a megye természeti kulturális környezetének megőrzése, hiszen „az európai tájak minősége és sokfélesége közös érték, és fontos cél, hogy védelme, kezelése és tervezése céljából az érdekeltek együttműködjenek”, továbbá „a tájak elengedhetetlen összetevői az emberek környezetének, kifejezik közös kulturális és természeti örökségük sokféleségét, és identitásuk alapját képezik.” Kiemelkedően fontos a hagyományos építészet, épített környezet, valamint a táji és természeti környezet megőrzése. A kulturális és természeti örökség fejlesztése hozzájárul a vonzó és biztonságos környezet megteremtéséhez, ahol a tartalmas szabadidő eltöltése biztosítottá válik, ezáltal a települések népesség megtartó ereje növelhető. Számszerűsített mutatók  A nagyközönség számára elérhetővé tett, a természeti örökséghez tartozó helyszínek és természeti környezetük (db)  Elérhető kulturális funkcióval rendelkező helyiségek alapterülete (m2)  Restaurált műemlékek, helyi védelem alatt álló épületek, értékelemek területe (m2)  Városi örökséghez tartozó megóvott, felújított épületek száma (db) Tevékenységek leírása  A természeti, táji és kulturális értékek fenntartható és integrált módon történő megőrzése, védelme és hasznosítása.  A kistelepülések természeti, táji és kulturális örökségi értékeinek megóvására, a magas minőségű környezeti állapot fenntartására (pl. üres épületek közösségi, gazdasági, turisztikai célra való hasznosítása), ami egyrészt foglalkoztatást biztosít a helyi lakosoknak, illetve megőrzi a vidék vonzerejét is.  A környezettudatosság széles körű elterjesztése már az iskolában és a felnőtt kis közösségekben.  A vidéki térségek ökológiai-társadalmi-gazdasági funkciójának fenntartása. („Természeti és kulturális erőforrások fenntartható hasznosítása”)  A természetvédelmi területek biológiai sokféleségének megóvása, a fajok és élőhelytípusok hosszú távú fennmaradásának biztosítása.  Barlangok megóvása, látogathatóvá tétele.  A helyi védelem alá vonható természeti területek, értékek számának növelése.  A védett természeti értékek megismertetése a lakossággal.  A közösségek szemléletformálása, az örökség mint lehetőség, szükséges oktatások, képzések integrálása, az örökségi helyszíneknek közösségformáló erőként való hasznosítása.  Kulturális és természeti örökségi elemek folyamatos, széles körű társadalmi hozzáférhetőségét, megismerhetőségét, befogadást segítő, élményszerű bemutatása.  A program eredményeként a kulturális és természeti örökségi értékekhez való hozzáférés javítása.  A hagyományos vidéki életmódhoz, a természetközeli területhasználathoz és tájgazdálkodáshoz kapcsolódó épített örökség és táji környezet fenntartható módon, a helyi szereplők bevonásával történő helyreállítása, megőrzése és élményszerű bemutatása.  A környezettudatos gondolkodás és viselkedés kialakítása, a fenntartható életmód és fogyasztás elterjesztése.  A megye biológiai sokféleségének, így ritka növényfajai és állatfajai életterének, élőhelyének megóvása.  Kétbeltelkes szerkezetű települések. 66

MUNKAANYAG  Tokaj-hegyalján a világörökségi kultúrtáj magterületének kibővítése, valamint a védőövezet-bővítés lehetőségének megvizsgálása szükséges. Lehetséges kedvezményezettek köre  Települési önkormányzatok, azok társulásai  Önkormányzati többségi tulajdoni gazdasági szervezetek  Központi költségvetési szervek  Non-profit szervezetek  Alapítványok  Egyházak és egyházi intézmények EU finanszírozású programokhoz való illeszkedés  GINOP 4. Célzott munkahely-teremtés, megőrzés, kiemelt szolgáltatás és társadalmi gazdaságfejlesztés o Kiemelt természeti és kulturális örökségi vonzerők, termékek, valamint a kapcsolódó európai hálózatok fejlesztése  KEHOP 4. Természetvédelmi és élővilág-védelmi fejlesztések o Élőhely-fejlesztés, rekonstrukció védett és Natura 2000 területeken o Közösségi jelentőségű, ill. védett növény és állatfajok ex-situ megőrzéséhez, a fajmegőrzési programok akciótervének végrehajtásához szükséges eszközrendszer kialakítása, fejlesztése, célzott faj-megőrzési beavatkozások egyes kedvezőtlen természetvédelmi helyzetű fajok természetvédelmi helyzetének javítása érdekében o Közösségi jelentőségű fajok és élőhely-típusok, valamint az azokat veszélyeztető tényezők monitorozásához szükséges eszközpark fejlesztése, a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer továbbfejlesztése, infrastrukturális és intézményi hátterének javítása o Kulturális örökségi jelentőséggel is rendelkező védett természeti értékek és területek, valamint a földtudományi értékek megőrzését és bemutatását szolgáló fejlesztések o Földtudományi természeti értékek, köztük a barlangok megőrzését és bemutatását szolgáló fejlesztések o Védett és Közösségi jelentőségű fajok szabad mozgását és az élőhelyek közötti ökológiai kapcsolatok biztosítását szolgáló infrastruktúra kialakítása, fejlesztése, vonalas létesítmények természetkárosító, tájromboló, és a fajok vándorlását akadályozó hatásának mérséklése o A természetes élőhelyek feldaraboltságának (fragmentációjának), illetve a fajok elterjedését korlátozó diszkontinuitásának csökkentését és az élőhelyek közötti ökológiai kapcsolatok biztosítását szolgáló fejlesztések, táji léptékű élőhelyfejlesztési programok, táj-rekonstrukció Tájrehabilitáció Az országos és komplex térségi tájrehabilitációt igénylő területek kijelölése a hatályos megyei területrendezési tervben megtörtént. A tájrehabilitációt igénylő területek a bányászat és az ipar által létrehozott tájsebek, roncsolt területek, amelyek országos jelentőségű összefüggő övezete Miskolc-Kazincbarcika-Edelény-Rudabánya térségében, illetve Ózd környezetében és Bükkábrány térségében jelent máig megoldatlan rekultivációs feladatokat. A területrendezési terv adatai alapján vízerózió a megye területének majd háromnegyedét veszélyezteteti, különösen a hegyvidéki és változatos domborzati adottságú északi és nyugati 67

MUNKAANYAG területeket. Az 5%-nál nagyobb lejtésű területek a leginkább veszélyeztetettek, ahol a lehulló csapadék elhordhatja a termékeny talajréteget. Ez hosszabb távon azt jelenti, hogy terméketlenné válik az adott terület. A legkönnyebb védekezési mód a tartós növényborítottság kialakítása, mely megakadályozza a termőréteg elhordását. Ilyen a gyepesítés, erdősítés, azaz a megfelelő területhasználat meghatározása. A megye alacsonyabban fekvő déli és délkeleti területeit inkább a belvíz (főként a Tisza közelében fekvő területek) és a szélerózió veszélyezteti. Széleróziónak kitett településeket a Helyzetértékelés részletesen felsorolja. Az erózió által érintett területekre vonatkozóan az OTrT az eróziót megakadályozó, megelőző racionális területhasználat megőrzésére, kialakítására ösztönöz. A Tisza menti térségekben az ár- és belvízvédelem során kiemelt hangsúlyt kell kapnia a hagyományos ártéri tájgazdálkodásnak, amely a vizes élőhelyek ökológiai tájrehabilitációját, a mezőgazdasági területek természeti adottságoknak megfelelő használatát és az agrárturizmus fejlesztését is magában foglalja. Ennek a tájfejlesztésnek, tájrehabilitációnak meghatározó létesítménye a több funkciójú Cigándi tározó, amely hozzájárul a Tiszán levonuló árhullámok vízszintjének csökkentéséhez. Kiemelt cél a természetvédelmi problémák megoldása. A Natura 2000 hálózat és a közösségi jelentőségű fajok és élőhely-típusok ismertségének és társadalmi elfogadottságának javítása. Számszerűsített mutatók  Jobb védettségi helyzetű élőhelyek területe (ha)  Élőhely-rehabilitáció, vagy rekonstrukció által érintett terület kiterjedése (ha)  Natura 2000 területek bemutatását célzó szemléletformáló kampányok száma (db) Tevékenységek leírása  A Tisza menti térségekben az ár- és belvízvédelemhez illeszkedve hagyományos ártéri tájgazdálkodás folytatása.  A vizes élőhelyek ökológiai táj-rehabilitációja.  Táj-rehabilitáció, természetvédelem és a szennyezett területek kármentesítése.  Illegális hulladéklerakók teljes körű felszámolása, kialakulásuk megakadályozása közösségi összefogással.  A táj-rehabilitációt igénylő területek a bányászat és az ipar által létrehozott tájsebek, roncsolt területek rehabilitációja, amelyek országos jelentőségű összefüggő övezete Miskolc - Kazincbarcika – Edelény - Rudabánya térségében, illetve Ózd környezetében és Bükkábrány térségében található.  Tokaj-hegyalján a világörökségi kultúrtáj magterületének kibővítése, valamint a védőövezet-bővítés lehetőségének megvizsgálása szükséges.  A Natura 2000 hálózat és a közösségi jelentőségű fajok és élőhely-típusok ismertségének és társadalmi elfogadottságának javítása.  A természetvédelmi területek állapotromlásának megállítása, a védett növény és állatfajok fenntartásának elősegítése.  A vízerózió elleni védekezés, tartós növényborítottság kialakításával, gyepesítés, erdősítés. Lehetséges kedvezményezettek köre  Települési önkormányzatok, azok társulásai  Bányákat üzemeltető gazdasági társaságok  Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság EU finanszírozású programokhoz való illeszkedés  KEHOP 4. Természetvédelmi és élővilág-védelmi fejlesztések 68

MUNKAANYAG  Élőhely-fejlesztés, -rekonstrukció védett és Natura 2000 területeken  Közösségi jelentőségű, ill. védett növény és állatfajok ex-situ megőrzéséhez, a fajmegőrzési programok akciótervének végrehajtásához szükséges eszközrendszer kialakítása, fejlesztése, célzott faj-megőrzési beavatkozások egyes kedvezőtlen természetvédelmi helyzetű fajok természetvédelmi helyzetének javítása érdekében  Természetvédelmi rendeltetésű területek mezőgazdasági módszerekkel fenntartott élőhelyeinek természetvédelmi kezeléséhez szükséges infrastrukturális háttér fejlesztése  Természetvédelmi rendeltetésű erdők és „erdő” művelési ágú területek természetvédelmi kezeléséhez, ill. a folyamatos erdőborítást biztosító (pro silva) erdőkezeléshez szükséges infrastrukturális háttér fejlesztése  Közösségi jelentőségű fajok és élőhely-típusok, valamint az azokat veszélyeztető tényezők monitorozásához szükséges eszközpark fejlesztése, a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer továbbfejlesztése, infrastrukturális és intézményi hátterének javítása  Földtudományi természeti értékek, köztük a barlangok megőrzését és bemutatását szolgáló fejlesztések  Védett és Közösségi jelentőségű fajok szabad mozgását és az élőhelyek közötti ökológiai kapcsolatok biztosítását szolgáló infrastruktúra kialakítása, fejlesztése, vonalas létesítmények természetkárosító, tájromboló, és a fajok vándorlását akadályozó hatásának mérséklése  A természetes élőhelyek feldaraboltságának (fragmentációjának), illetve a fajok elterjedését korlátozó diszkontinuitásának csökkentését és az élőhelyek közötti ökológiai kapcsolatok biztosítását szolgáló fejlesztések, táji léptékű élőhely-fejlesztési programok, tájrekonstrukció A levegő- és zajszennyezettség csökkentése Az EU 2005-ben elfogadta a levegőszennyezésről szóló tematikus stratégiáját, valamint ez alapján 2008-ban megszületett az új levegőtisztaság-védelmi keretirányelv, amely a hazai levegőtisztaságvédelmi stratégiai célkitűzések alapjául is szolgál. Az EU tematikus stratégiája alapján a 2020-ra előírt célok teljesítéséhez az EU területén az SO2-kibocsátást 82%-kal, az NO2 kibocsátást 60%kal, a VOC-t 51%-kal, az NH3-at 27%-kal és a primer PM2,5-t 59%-kal kell csökkenteni a 2000. évi kibocsátáshoz képest. A levegő minőségét napjainkban elsősorban a hazai közlekedés és a lakossági fűtés okozta szennyezőanyag terhelés határozza meg, de a meteorológiai helyzettől függően időszakosan szerepe lehet a nagyobb távolságról érkező szennyezésnek is. Az ipari kibocsátások hatása – a szigorú követelmények életbe lépésével és ezek betartásával – csökkent. Az utóbbi évek mérési adatai azt mutatják, hogy a megyében a korábbi tendenciával ellentétben a közlekedés, mint fő PM10 forrás domináns szerepe megszűnt és a lakossági kibocsátások léptek előtérbe. Egyre több háztartás tér át a szilárd tüzelésre (szén, fa, biomassza), illetve nagyon sok helyen hulladékot (PET palack, gumi, műanyag) használnak a háztartási tüzelőberendezésekben. A megyében található PM10 és NO2 nagykibocsátó telephelyek nagy többsége megszűnt. Tiszapalkonyán és Tiszaújvárosban és Kazincbarcikán bezárt mindhárom AES Erőmű, melyek 50 MW feletti tüzelőberendezéseket üzemeltettek és tevékenységük során jelentős volt az NO2 és por-emissziójuk. Sajókeresztúrban 2013 februárjában felfüggesztésre került a BÉM Zrt. tevékenysége.

69

MUNKAANYAG Miskolcon a DAM 2004 Kft 2009-ben, a Holcim Zrt. 2011–ben szüntette be a tevékenységét, A korábbi kohászati üzemhez tartozó halna, melyet az Eurofém Halna Kft üzemeltetett, 2009 évben rekultivációra került. Az ipari kibocsátások csökkentése érdekében végrehajtott beruházások ismert költségei és forrásai:  geotermikus rendszer kiépítése a Belvárosi körzet hőellátására: 2-3 Mrd Ft  1 db biomassza kazán létesült a Diósgyőri és Bulgárföldi körzet hőellátására: 1,067 Mrd Ft Cél:  a közlekedési-szállítási eredetű környezetterhelés (különösen a szállópor terhelés) csökkentése.  A vasúti szállítás előtérbe helyezése, de legalábbis az áru-és személyszállításon belüli aránya visszaszorulásának megállítása.  A távolsági közösségi közlekedés versenyképességének javítása.  Az alternatív, környezetkímélő üzemanyagok használata.  Az I. és II. kategóriájú vasútvonalak, országos vasúti mellékvonalak fejlesztése, a személyszállítás fenntartása, a vasúti közlekedés vonzóbbá tétele.  A jelenlegi közösségi közlekedési rendszerek (vasút, távolsági autóbusz) működtetése, eszközállományának továbbfejlesztése.  Intermodális logisztikai rendszerek kialakítása, azon belül az áruszállítás átcsoportosítása, lehetőség szerint a nehéz tehergépjárművekről a vasútra, hajóra.  A járműpark javítása, takarékos használata, meglévő kapacitások kihasználása és ezen keresztül versenyelőnyök elérése Számszerűsíthető mutatók  SO2-kibocsátás csökkentése (%)  NO2 kibocsátás csökkentése (%)  VOC csökkentése (%)  NH3 csökkentése (%)  primer PM2,5 csökkentése (%)

Tevékenységek leírása, azonosítása

1. Lakossági kibocsátások csökkentése, ellenőrzése:  Meg kell szüntetni az avar- és kerti hulladékok égetését, be kell vezetni ezek szervezett begyűjtését, elszállítását és komposztálását, valamint  ki kell dolgozni a lakossági tüzelőanyag felhasználás ellenőrzését. (Csak kereskedelmi forgalomban kapható tüzelőanyag felhasználása engedélyezhető). 2. A közlekedési eredetű emissziók csökkentése:  A városok központjából a nagyobb autóbusz pályaudvarok kitelepítése, intermodális csomópont kialakítása.  Városokat, városközpontokat elkerülő utak építése  Kerékpárút hálózat fejlesztése. 70

MUNKAANYAG 3. Ipari kibocsátások csökkentése:  Az ipari kibocsátások csökkentése érdekében előnyben kell részesíteni a tüzelőanyagváltást, amennyiben bizonyított, hogy alkalmazása emisszió csökkenést eredményez. (pl. szenes erőmű fatüzelésre történő átállítása)  Törekedni kell a megújuló energiaforrások felhasználására. Lehetséges kedvezményezettek köre  Önkormányzatok  Vállalkozások Ágazati programokban megvalósítani javasolt elemek  GINOP 4.3. Vállalkozások megújuló energia felhasználását és energiahatékonyságnövelését célzó fejlesztéseinek támogatása  GINOP 4.4. Vállalkozások erőforrás hatékonyság-növelését célzó fejlesztéseinek támogatása  IKOP 1. Nemzetközi (TEN-T) közúti elérhetőség javítása  IKOP 3. Regionális közúti elérhetőség és közlekedésbiztonság prioritástengely  KEHOP 3.1. Hulladékgazdálkodás  KEHOP 3.2. Levegő és zajvédelem XI. A célok és a prioritások közötti kapcsolatok bemutatása Stratégiai célok

Prioritások

1. Gazdasági versenyképesség javítása, munkahelyteremtés és innovációs tevékenységek ösztönzése

1. Kutatás-fejlesztés és innováció 2. Vállalkozások versenyképesség javítása és foglalkoztatás

2. A helyi társadalom munkaerőpiaci igényekhez történő alkalmazkodóképességének javítása

3. Társadalom alkalmazkodó képességének javítása

3. A munkaerőpiaci központok elérhetőségének javítása

4. Közlekedés, a munkaerőpiaci központok elérhetőségének javítása

4. Az egyedi természeti és kulturális erőforrások fenntartható hasznosítása

6. Mezőgazdasági termelés és feldolgozás, helyi termékek 7. Turizmus

5. Az energia megújuló forrásokból történő előállításának és helyi felhasználásának ösztönzése

5. Energetika, az energia megújuló forrásokból történő előállításának és helyi felhasználásának ösztönzése

6. Környezeti állapot és környezetbiztonság javítása

8. Környezeti állapot és környezetbiztonság javítása

XII. Ágazati programokban megvalósítani javasolt elemek Az ágazati programok finanszírozási szerepe bemutatásra került a prioritásokon belül az egyes intézkedésekhez kapcsolódóan. Az ágazati és területi operatív programok tartalmának pontos meghatározása után lehet pontosítani, hogy mely tervezett intézkedések, mely programok finanszírozásával valósulhatnak meg.

71

MUNKAANYAG XIII. A tervezéskísérő eljárások dokumentációja Az egyeztetési szakaszban készül a programra vonatkozó stratégiai környezeti vizsgálat, ami befolyással lesz a program tartalmára, illetve a megvalósuló partnerségi egyeztetések dokumentációja. XIV. A végrehajtás rendszerének bemutatása Végrehajtásban résztvevő szervezetek és együttműködésük A végrehajtásában közreműködő szervezetek közti munkamegosztás, együttműködés és információcsere meghatározása, az érdekérvényesítés rendszere; A megyei önkormányzatok feladatait alapvetően a 2011. évi CLXXXIX. törvény (Magyarország helyi önkormányzatairól) szabályozza: „27. § (1) A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési, vidékfejlesztési, területrendezési, valamint koordinációs feladatokat lát el.” A fentiekben megfogalmazott feladat- és hatásköröket a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. Törvény 11. és 13. § szabályozza. E feladatokon belül a megyei önkormányzat a területén összehangolja a kormányzat, az önkormányzatok és a gazdasági szervezetek fejlesztési elképzeléseit, ennek érdekében az érintettek bevonásával széles körű partnerséget szervez. A partnerségben részt vesznek a dekoncentrált állami szervezetek, a Kormányhivatal, a helyi önkormányzatok, azok társulásai, civil szervezetek, gazdasági érdekképviseletek és együttműködések, a Miskolci Egyetem és további szakmai szervezetek, intézmények. Ehhez kapcsolódóan a törvényből az alábbi feladatokat emeljük ki, melyek meghatározóak a megye fejlesztési koncepciója, illetve az ahhoz kapcsolódó megyei programok és alprogramok megvalósítása során. A megye: A területfejlesztési tervezéssel összefüggő feladatok ellátása részeként o kidolgozza és elfogadja a megye hosszú távú területfejlesztési koncepcióját, illetve a megye területfejlesztési programját a megyei jogú város önkormányzata bevonásával; o részt vesz az országos fejlesztési és területfejlesztési koncepció, valamint az operatív programnak kidolgozásában; o előzetesen véleményezi az országos, valamint a megyét érintő ágazati fejlesztési koncepciókat és programokat a térségi területfejlesztési koncepciókat, programokat, részt vesz az országos területfejlesztési koncepció, valamint az operatív programnak kidolgozásában o részt vesz a határ menti megyék határon átnyúló nemzetközi fejlesztési programjainak tervezésében, kidolgozásában o tervezés és a végrehajtás során gondoskodik a partnerség elvének érvényesítéséről A területfejlesztési tervek végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátása o nyomon követi és értékeli a megyei területfejlesztési koncepció és program végrehajtását o a megyei önkormányzat dönt a hatáskörébe utalt fejlesztési források felhasználásáról. o monitoring bizottság vagy más döntéshozó szerv útján közreműködik a területi operatív programok irányításában, megvalósításuk végrehajtásában o figyelemmel kíséri az operatív programok megyében jelentkező feladatainak megvalósítását, beleértve a megyehatáron átnyúló és más nemzetközi programok végrehajtását 72

MUNKAANYAG o monitoring bizottság vagy más döntéshozó szerv útján közreműködik a határon átnyúló nemzetközi fejlesztési programok irányításában, részt vesz azok lebonyolításában, végrehajtásában, o dönt a Kutatási és Innovációs Alapnak a miniszter által a megyei önkormányzat hatáskörébe utalt pénzeszközeinek pályázati kiírásairól, illetve felhasználásáról, o a megye gazdaságának és foglalkoztatásának fellendítése érdekében gazdaságfejlesztési, befektetés ösztönző tevékenységet lát el, aminek elősegítése érdekében külön szervezetet hozhat létre vagy megállapodás alapján más szervezettel működhet együtt; A véleményező és értékelő feladatokba bevonja a megyei önkormányzat Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatát. A területfejlesztési koordinációval kapcsolatos feladatok ellátása o összehangolja illetékességi területén az államigazgatási szervek, a települési vagy kerületi önkormányzatok, a megyei jogú város önkormányzata, a gazdasági és civil szervezetek fejlesztési elképzeléseit, o területileg összehangolja a politikai és a területi szerepéből, továbbá a nemzetközi és határon átnyúló együttműködésből adódó feladatait, biztosítja azok összhangját, o a települési önkormányzatok felkérése alapján elősegíti a helyi önkormányzatok területfejlesztési társulásainak szerveződését, o szakmai kapacitásával segíti a területfejlesztési önkormányzati társulások és a térségi fejlesztési tanácsok tervező, döntés-előkészítő, fejlesztési célokat feltáró, pályázatokat megalapozó tevékenységét, o a térségi gazdaságfejlesztő szervezet útján koordinálja a megye területén az ipari parkok és a szabad vállalkozási zónák tevékenységét, az önkormányzatok és a gazdasági szervezetek fejlesztési elképzeléseit a megye gazdasági szereplőivel együttműködve, o vizsgálja és értékeli a megye társadalmi és gazdasági helyzetét, környezeti állapotát, adottságait o kölcsönös információcserével segíti a területfejlesztési és területrendezési információs rendszer működését, információkat biztosít a területi tervek készítéséhez o a területfejlesztési koordinációval kapcsolatos feladatok ellátása érdekében önkormányzati rendeletet alkot a települési önkormányzatok, a megye területén székhellyel vagy telephellyel rendelkező gazdálkodó szervezetek által a megye területén uniós, központi vagy helyi önkormányzati költségvetési forrásból megvalósítandó fejlesztéseinek koordinációjáról. A megyei önkormányzat vidékfejlesztési feladatkörében: o dönt a hatáskörébe utalt vidékfejlesztési források felhasználásáról, o összehangolja a vidékfejlesztési stratégiákat és akciókat a megyei, térségi, határ menti és határon átnyúló fejlesztési és területfejlesztési koncepciókkal és programokkal, valamint a megyét érintő területrendezési tervekkel, o egyetértési jogkört gyakorol a vidékfejlesztési stratégiák, akciók jóváhagyását megelőzően o a vidékfejlesztési források felhasználásával kapcsolatban közreműködői szervezeti feladatokat lát el a regionális fejlesztési ügynökség útján, o elláthatja a helyi akciócsoportok, a közösségvezérelt helyi fejlesztésben érintett szervezetek munkaszervezeti feladatait, 73

MUNKAANYAG o a helyi akciócsoportok és közösségvezérelt helyi fejlesztésben érintett szervezetek tevékenységében való részvétellel közreműködik azok tevékenységében, o összehangolja a helyi akciócsoportok tevékenységét a fejlesztéspolitikához és a területfejlesztéshez kapcsolódóan, o külön megállapodás szerint a vidékfejlesztési akciók végrehajtása során koordinációs és döntéshozatali feladatokat lát el, o nyomon követi és értékeli a vidékfejlesztési akciók lebonyolítását és monitoring bizottsági feladatokat lát el a programok végrehajtásához kapcsolódóan, o ösztönzi a települési önkormányzatok kidolgozására és megvalósítására,

összefogását

vidékfejlesztési

programok

o a vidékfejlesztési koordinációval kapcsolatos feladatok ellátásáról önkormányzati rendeletet alkot. Az egy régió területén működő megyei önkormányzatok a területi operatív program megvalósításával összefüggő fejlesztési döntések előkészítésére és végrehajtásában való közreműködésre a régióban nonprofit gazdasági társasági formában regionális fejlesztési ügynökséget működtetnek. A regionális fejlesztési ügynökség feladatai különösen: o közreműködő szervezeti feladatokat lát el a területi operatív programok végrehajtásában és ellenőrzésében, o külön megállapodás alapján részt vesz az ágazati területfejlesztési operatív programok, vagy más programok lebonyolításában, szervezi a programok megvalósítását, részt vesz a programok pénzügyi finanszírozási feladataiban, a programok megvalósításáról, a pénzügyi felhasználásról naprakész nyilvántartást vezet, o közreműködik a megyei önkormányzat területfejlesztési feladatainak ellátásában. A fejezet a kormányzati döntésekkel összefüggésben véglegesítendő. Az 1600/2012 Kormány határozat a megyei önkormányzat szerepét illetően az alábbi feladatokat határozza meg: o A területi operatív programok tervezésében biztosítani kell a megyék (megyei önkormányzatok) hatékony közreműködését; o Előírja, hogy a megyék meghatározó szerepet kapjanak a területfejlesztési források felhasználásának tervezésében a 2014-20-as források területi koordinációja kapcsán. A fentiek alapján született meg a Kormány 1831/2013. (XI. 14.) Korm. határozata a 2014–2020 közötti időszakban a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program tervezésének egyes szempontjairól, az operatív programhoz tartozó megyék megyei önkormányzatai és a megyei jogú városok önkormányzatai tervezési jogkörébe utalt források megoszlásáról. A kormányhatározat a következőeket határozza meg:  A Terület- és Településfejlesztési Operatív Programhoz (a továbbiakban: TOP) tartozó megyékben megvalósuló decentralizált fejlesztések tervezése során a gazdaságfejlesztésre meghatározott arányú forráskeret 26,9%-a kerül keretként meghatározásra.  A TOP-ban a decentralizált források tervezése integrált programok kialakításával a következő három területi szinten valósul meg figyelembe véve a kohéziós politikai kereteket és a Partnerségi Megállapodás tervezetében rögzítetteket: o megyei szint, o megyei jogú város szintje, valamint 74

MUNKAANYAG

 

o várostérség és megyei jogú város térségének szintje, (a várostérség és a megyei jogú város térsége szintjének területi meghatározása a területfejlesztési statisztikai kistérségek alapján történik) A TOP keretében a megyében a különböző területi szinteken folyó tervezés összehangolásában a megyei önkormányzatok koordinációs szerepet töltenek be. A megyei szintű programmal összefüggő tervezési feladatokat a megyei önkormányzatok végezzék el a TOP által meghatározott keretek között, így ezen belül a várostérségek és a megyei jogú városok térségének fejlesztésével összefüggő tervezési feladatokat a megyei önkormányzatok végzik el az érintett települési önkormányzatok bevonásával, a TOP által meghatározott keretek között.

A program végrehajtásában meghatározó szereplő a fentiek alapján a megyei közgyűlés és a hivatala. A TOP részeként igényelt és a fentiekben a megye, illetve Miskolc városa által kidolgozandó programoknak a program megvalósításában jelentős szerepük lesz, meghatározzák a jövőbeni projektek támogatási kereteit. A TOP megvalósításában a megyei önkormányzat tulajdonában lévő regionális fejlesztési ügynökség tölti be a közreműködő szervezeti szerepet (támogatás-bonyolítás: támogatási szerződéskötés, projekt pénzügyi elszámolás és kifizetés, projekt monitoring). A fenti szervezeteken túl a megvalósításban még részt vesznek mind azon kormányzati szervezetek és önkormányzatok, civil szervezetek, gazdasági társaságok, akik kedvezményezettként meg vannak jelölve a programban. Az, hogy valójában mely szervezetek vesznek részt még a jövőben a támogatások további felhasználásában a megyében, az az egyes intézkedéseknek a finanszírozási programok részletes elvárásaitól is függ. A törvényi felhatalmazáshoz kapcsolódóan még nem láthatók, hogy a jövőben a megyének, illetve a regionális ügynökségnek pontosan milyen szerepe lesz az ágazati programok és a vidékfejlesztési program megvalósításában. Ennek oka, hogy ezen programok végrehajtási intézményrendszerét még nem dolgozták ki és nem fogadták el. Partnerség a végrehajtásban A végrehajtásban közreműködő üzleti és civil szervezetek bevonásának módja (partnerségi program) A programok végrehajtása kapcsán készülő éves monitoring, illetve értékelési jelentéseket a közgyűlés a szokott rend szerint nyilvánosságra hozza és annak megismerését a széles közvélemény számára lehetővé teszi. A jelentések összeállításába bevonja mindazon szervezeteket, akik a megyei programhoz kapcsolódóan részt vesznek a finanszírozási (pl. operatív) programok megvalósításában. XV. A végrehajtás és a finanszírozás intézményi és eljárásrendi rendszerének átfogó bemutatása; Mivel a stratégiai program 7 évre vonatkozik, ezért azon végrehajtási és finanszírozási rendszerek kerültek figyelembe vételre, melyek 7 évre előreláthatóak. Jelenleg ezek alapvetően az EU társfinanszírozású (operatív) programokhoz kapcsolódó rendszerek. A program finanszírozási keretfeltételeit meghatározzák az állami és a megyei önkormányzat költségvetésben rendelkezésre álló fejlesztési források. A 2017-13. évi támogatási időszakhoz 75

MUNKAANYAG hasonlóan a programozási időszakra előretekintve 2014-2020 között is meghatározó lesz az EU által társfinanszírozott programok szerepe a fejlesztéspolitikában. Az EU finanszírozású úgynevezett operatív programoknak két típusát lehet megkülönböztetni: az ágazati és területi alapon szervezett programokat. Finanszírozás 2014-20 Ágazati operatív programok Gazdasági (GINOP)

Közlekedési (IKOP)

Környezeti és energetikai (KEHOP)

Területi operatív program Emberi erőforrás (EFOP)

Vidékfejlesztési (VP)

Megvalósítás: ágazati minisztériumokon és közreműködő szervezeteken keresztül

Terület- és település-fejlesztés (TOP) Megvalósítás: megyék és MJV-k bevonásval -RFÜ közreműködő szervezete révén

A végrehajtási finanszírozási eljárásrendet végül meghatározzák a megyei stratégiai programot finanszírozó egy ágazati, vagy területi operatív programok eljárásrendjei, melyek a jövőre nézve még nem ismertek. A megyei önkormányzatnak az operatív programok tervezéséhez kapcsolódó kormányhatározatok alapján elsődlegesen a területi és település-fejlesztési operatív programban lehet befolyása a XIV.1 fejezetben leírtak alapján. A vonatkozó kormányhatározat alapján Borsod-Abaúj-Zemplén megye, illetve Miskolc számára elérhető forrásokat a következőkben lehet összefoglalni:

76

MUNKAANYAG Területi szereplők bevonása az OP megvalósításba Terület- és település-fejlesztés (TOP) és prioritásai

Gazdaság-fejlesztés (benne turizmus)

Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, társadalmi befogadás és foglalkoztatás-ösztönzés

BAZ megyei program 44 195,7 mFt (ERFA)

BAZ megyei program 5 314,0 mFt (ESZA)

Energetikai beruházások (pl. önkomrányzati tulajdonú épületek), kisebb közösségi közlekedési infrastruktúra

Települési környezet (zöldterület-fejlesztés, csapadékvízelvezetés, egyéb közterületi fejlesztés stb…)

Vidék-fejlesztési (VP) Alapellátást nyújtó eü és szociális intézmények fejlesztése, szociális célú településrehabilitáció

BAZ megyei program kistérségi megosztással: 27 238,6 mFt

Közösségvezérelt helyi fejlesztések CLLD (leader típusú program) (pl. kisebb gazdaságfejlesztési programok)

Közösségvezérelt helyi fejlesztések (CLLD) vidéki gazdasági sé szociális fejlesztés

egyéb vidékfejlesztés (mikorvállalkozások, kisebb turisztikai támogatások, közösségi tér, stb..)

Agrárgazdaság ot érintő beruházások

110 000 mFt országosan (nincs még megyei leosztás)

VP 5%-a országosan kb 55 mrd Ft (nincs még megyei leosztás)

170 mrd Ft országosan

kb 1020 mrd Ft országosan

CLLD programok kistérségekre (városok és falvak együttműködésében)

Miskolc MJV városi program 20 044,9 mFt

7 évre a TOP részeként a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzatok tervezési jogkörében készülő megyei szintű gazdaság- és kapcsolódó humán témájú operatív jellegű fejlesztési program forrásainak indikatív összege: ERFA 44 195,7 mFt; ESZA 5 314,0 mFt; összesen: 49 509,7 mFt. A TOP részeként a megyei önkormányzat koordinálásával történő kistérségi projektcsomagok költségvetése a következő: Statisztikai kistérség Abaúj-Hegyközi Bodrogközi Edelényi Encsi Kazincbarcikai Mezőcsáti Mezőkövesdi Miskolci

MFt 1 054,5 1 166,9 1 856,8 1 410,3 2 766,3 1 042,2 2 128,3 3 722,6

Statisztikai kistérség Ózdi Sárospataki Sátoraljaújhelyi Szerencsi Szikszói Tiszaújvárosi Tokaji összesen

MFt 3 159,3 1 471,9 1 338,5 2 135,7 1 207,5 1 765,1 1 012,7 27 238,6

A tervezés során a kistérségi szintre allokált forráskerettől 10%-kal el lehet térni az adott kistérség tervezett költségkeretéhez viszonyítva. 77

MUNKAANYAG Az ágazati programokban a megyei fejlesztésekre rendelkezésre álló forrásokat megbecsültük. A becslés alapja az AROP program kapcsán kiadott „Megyei Iránymutatásban alkalmazott forráselosztás elv. Az Iránymutatásban „egy adott megyére jutó fejlesztési forrás = a teljes fejlesztési forrás népességarányos allokációja * a megye egy főre jutó GDP értékének átlagtól való eltérésének reciproka”. A fenti elvet alkalmaztuk a GINOP, IKOP, és EFOP tekintetében. A KEHOP esetében más arányokkal számoltunk, mivel a Kohéziós Alap kapcsán a KMR régióra is jut forrás. Ezen program kapcsán a népszámlálás (2011.) adatai alapján a megyék lakosságszámának arányát vettük figyelembe a becslésnél. Fontos kiemelni, hogy ettől a valós arányok, igények eltérhetnek, attól függően, hogy egy-egy szakterületen az adott megyében mekkora, milyen jellegű feladatot kívánnak megvalósítani, illetve mekkora problémát kívánnak kezelni. A program egyeztetése során feladat, hogy megfelelő tartalmi indoklással és kapcsolódó indikátorokkal indokolt legyen az egyes szakterületen a megye számára elérhető, a becslésnél akár magasabb forrás elérése.

78

MUNKAANYAG A fentiek alapján az alábbi keretösszegekkel lehet előzetesen számolni. PRIORITÁSOK GINOP KKV-k versenyképességének és hatékonyságának fejlesztése 2. Tudásgazdaság fejlesztése 3. Infokommunikációs fejlesztések 1.

4. Célzott munkahelyteremtés, megőrzés, kiemelt szolgáltatás és társadalmi gazdaságfejlesztés Foglalkoztatás ösztönzése és a vállalati 5. alkalmazkodóképesség fejlesztése 6.

Pénzügyi eszközök és szolgáltatások fejlesztése 7. Technikai segítségnyújtás Összesen

1. 2. 3. 4. 5. 6.

EFOP Infrastrukturális beruházások a társadalmi befogadás területén Befogadó társadalom Infrastrukturális beruházások a gyarapodó tudástőke érdekében Gyarapodó tudástőke Jó állam Technikai segítségnyújtás Összesen

KEHOP 1. Klímaváltozásra való felkészülés 2. Víziközműszolgáltatás fejlesztése Vízvédelemmel, települési ivóvízellátással, 3. szennyvízkezeléssel, hulladékgazdálkodással, levegőminőséggel és zajvédelemmel kapcsolatos fejlesztések, ökoinnováció Természetvédelmi és élővilágvédelmi 4. fejlesztések 5. Megújuló energiaforrások alkalmazása, energetikai és energiahatékonysági fejlesztése 6.

Környezetügyi K+F+I, szemléletformálás 7. Technikai segítségnyújtás Összesen

Forráskeret (Mrd Ft)

Megyei forráskeret (Mrd Ft)

Arány OP-n belül

Finanszírozási Alap

28,75%

ERFA

848,13

93,31

18,00% 10,00%

ERFA ERFA

531,00 295,00

58,42 32,46

8,75%

ERFA

258,13

28,40

18,00%

ESZA

531,00

58,42

15,00%

ERFA

442,50

48,68

1,50% 100,0%

ESZA

44,25 2 950,00

4,87 324,56

15,11%

ERFA

125,72

13,83

36,84%

ESZA

306,51

33,72

20,24%

ERFA

168,40

18,53

22,27% 4,05% 1,49% 100,00%

ESZA ESZA ESZA

185,29 33,70 12,40 832,00

20,39 3,71 1,36 91,54

27,8% 28,6%

KA KA

309,80 318,80

21,45 22,07

6,2%

KA ERFA

68,70

4,76

2,8%

KA ERFA

31,30

2,17

27,0%

KA

300,90

20,83

5,3%

ERFA ESZA

59,10

4,09

27,40 1 116,00

1,90 77,25

2,5% 100,0%

IKOP 1. 2. 3. 4. 5. 6.

1.

2.

3.

4.

Nemzetközi (TEN-T) közúti elérhetőség javítása Nemzetközi (TEN-T) vasúti és vízi elérhetőség javítása A regionális közúti elérhetőség és közlekedésbiztonság fejlesztése A regionális vasúti elérhetőség és energiahatékonyság javítása Fenntartható városi közlekedés fejlesztése Technikai segítségnyújtás Összesen VP A tudásátadás és az innováció előmozdítása a mezőgazdáságban, az erdészetben és a vidéki térségekben A versenyképesség fokozása a mezőgazdasági termelés valamennyi típusa esetében és a mezőgazdasági üzemek életképességének javítása Az élelmiszerlánc szervezésének és a kockázatkezelésnek a mezőgazdaság terén történő előmozdítása A mezőgazdaságtól és az erdészettől függő ökoszisztémák állapotának helyreállítása, megőrzése és javítása

Az erőforráshatékonyság előmozdítása, valamint az alacsony széndioxid kibocsátású és 5. az éghajlatváltozás hatásaihoz alkalmazkodni képes gazdaság irányába történő elmozdulás támogatása a mezőgazdasági, az élelmiszeripari és az erdészeti ágazatban A társadalmi befogadás előmozdítása, a 6. szegénység csökkentése és a gazdasági fejlődés támogatása a vidéki térségekben 7. Technikai segítségnyújtás Összesen

29,2%

KA

303,97

33,44

30,0%

KA

312,30

34,36

9,3%

ERFA

96,81

10,65

20,0%

KA

208,20

22,91

10,0% 1,5% 100,0%

KA ERFA

104,10 15,62 1 041,00

11,45 1,72 114,53

3,0%

EMVA

37,98

4,18

42,0%

EMVA

531,72

58,50

3,0%

EMVA

37,98

4,18

26,0%

EMVA

329,16

36,21

5,0%

EMVA

63,30

6,96

17,0%

EMVA

215,22

23,68

4,0% 100,0%

EMVA

50,64 1 266,00

5,57 139,29

79

MUNKAANYAG A programozás támogatása kapcsán, a múlt, így a 2007-13 forrás-felhasználási tapasztalatai, illetve az ágazati forráskeretek alapján az alábbi táblázatban került összesítésre, hogy a stratégia program egyes prioritásaira és intézkedéseire milyen nagyságrendű forrással lehet számolni. Ez csak egy előzetes becslés és semmifélekeppen sem konkrét finanszírozási keretet határoz meg. A táblázatban minden adat milliárd Ft.

80

MUNKAANYAG Prioritások/intézkedések 1.      Kutatás-fejlesztés és innováció 1.1.   A tudás felhasználásához kapcsolódóan a vállalkozások K+F potenciáljának, innovációs képességének, hálózatosodási feltételeinek, tudás- és technológia-intenzív, valamint foglalkoztatást növelő fejlesztésének elősegítése 1.2.   A tudástranszferhez kapcsolódóan az innovációs infrastruktúra, szolgáltatások és finanszírozási rendszer fejlesztése 1.3.   A tudásteremtéshez kapcsolódóan a környezeti kapcsolatok és feltételrendszerek fejlesztése, globális kapcsolódás, oktatás 2.      Vállalkozások versenyképesség javítása és foglalkoztatás ösztönzése: 2.1.   Mikro- és kkv-k termék- és technológia fejlesztése, munkahelyteremtése 2.2.   Nagyvállalatok foglalkoztatás bővítő beruházásai

2007-13-as állami EU támogatás 35,7

összesen

ágazati forrás (operatív megyére jutható forrás 531,0 58,4

megyére dedikált forrás (TOP) 20140,0

megyében elérhető összes forrás (ágazati Vonatkozó OP prioritás száma és dedikált 58,4 GINOP 2.

35,7

531,0

58,4

0,0

58,4

536,1

8 768,9

964,8

49,9

1 014,7

126,0

2 116,6

232,9

10,4

243,2

126,0

2 116,6

232,9

10,4

243,2

2.3.   Hálózati együttműködések egyes ágazatokban 2.4.   Üzleti infrastruktúra fejlesztése 2.5.   Befektetés-ösztönzése

57,4 57,4

848,1 848,1

93,3 93,3

0,9 10,4

94,2 103,7

57,4

848,1

93,3

17,0

110,3

2.6.   Induló vállalkozások támogatása 2.7.   Vállalkozások képzése, információs támogatása 3.      Társadalom alkalmazkodó képességének javítása

57,4 54,8

848,1 1 143,1

93,3 125,8

0,9 0,0

94,2 125,8

574,4

2 967,2

326,5

29,6

356,0

47,3 47,3

306,5 306,5

33,7 33,7

7,4 7,4

41,1 41,1

65,2

353,7

38,9

0,0

38,9

65,2

353,7

38,9

0,0

38,9

112,2

727,2

80,0

1,4

81,4

36,4 100,4

306,5 306,5

33,7 33,7

1,6 1,4

35,4 35,1

0,0

0,0

0,0

5,4

5,4

100,4

306,5

33,7

5,0

38,7

218,7

2 749,0

302,4

35,6

338,0

0,4

400,8

44,1

0,0

44,1

3,0

96,8

10,7

8,9

19,5

37,2

104,1

11,5

8,9

20,3

14,4

258,1

28,4

8,9

37,3

37,2

312,3

34,4

8,9

43,2

34,6

624,6

68,7

0,0

68,7

92,0

952,2

104,8

0,2

104,9

174,6

2 540,0

242,6

10,4

253,0

82,4

1 149,0

114,1

8,7

122,8

27,6

300,9

20,8

1,7

22,6

25,0

300,9

20,8

0,0

20,8

3.1.   Bölcsődei fejlesztések és szakmai programok 3.2.   Óvodai fejlesztések és szakmai programok 3.3.   Közoktatás szakmai célú infrastrukturális fejlesztése és szakmai programok 3.4.   Szakképzési programok és infrastruktúra-fejlesztések 3.5.   Egészségügyi létesítmények szakmai fejlesztése 3.6.   Egészségfejlesztési és prevenciós programok 3.7.   Szociális létesítmények szakmai fejlesztése 3.8.   Szociális gazdaság, közmunka, egyéb foglalkoztatási programok 3.9.   Hátrányos helyzetű társadalmi csoportok által lakott lakókörnyezeti területek rehabilitációja 4.      Közlekedés, a munkaerő-piaci központok elérhetőségének javítása 4.1.   Főutak korszerűsítése, fejlesztése 4.2.   Mellékutak fellújítása, korszerűsítése, bővítése 4.3.   Önkormányzati utak felújítása, korszerűsítése és építése 4.4.   Kerékpárutak építése külterületen, települések között 4.5.   Közösségi közlekedést javító beruházások, települési gyalogos, kerékpáros, multimodális kapcsolatok és egyéb közlekedésbiztonsági fejlesztések 4.6.   Vasúti fejlesztések 4.7.   Egyéb, a térség fejlődését szolgáló közlekedési szempontú fejlesztések 5.      Energetika, az energia megújuló forrásokból történő előállításának és helyi felhasználásának ösztönzése 5.1.   Épületek energiatakarékos felújítása és megújuló energia alkalmazása 5.2.   Távfűtőművek korszerűsítése és fejlesztése 5.3.   Megújuló energiatermelő kiserőművek és rendszerek fejlesztése 5.4.   Bányászati projektek 6.      Mezőgazdasági termelés és feldolgozás, helyi termékek 6.1.   Mezőgazdasági termelés versenyképességének javítása

6.2.   Mezőgazdasági termékek feldolgozása, helyi termékek előállítása 7.      Turizmus 7.1.   Turisztikai vonzerő fejlesztése 7.2.   Turisztikai szolgáltatások fejlesztése 7.3.   Turisztikai együttműködések szervezése 8.      Környezeti állapot és környezetbiztonság javítása 8.1.   Ár- és belvízvédelemi beavatkozások 8.2.   Hulladékgazdálkodás 8.3.   Szennyvízkezelés 8.4.   Ivóvízrendszerek korszerűsítése 8.5.   Természeti, táji és kulturális örökség értékek megóvása 8.6.   Tájrehabilitáció Összesen

39,6

789,1

86,8

0,0

86,8

1 524,7

153,1

1,8

154,9

n.a

1 208,2

118,2

0,9

119,2

n.a

316,5

34,8

0,9

35,7

130,1 47,3 47,3 35,5

516,3 258,1 258,1 0,0

56,8 28,4 28,4 0,0

17,8 5,9 5,9 5,9

74,6 34,3 34,3 5,9

252,7

1 336,8

103,1

0,0

103,1

52,9 60,8 60,8 60,8

309,8 68,7 318,8 318,8

21,5 4,8 22,1 22,1

0,0 0,0 0,0 0,0

21,5 4,8 22,1 22,1

14,6

289,4

30,6

0,0

30,6

2,8 3 844,4

31,3 41 867,6

2,2 4 415,2

0,0 290,1

2,2 4 705,4

GINOP 1.; GINOP 2.; GINOP 3.; GINOP 6.; TOP 1.1 GINOP 1.; GINOP 2.; GINOP 3.; GINOP 6.; TOP 1.1 GINOP 1.; TOP 1.3. GINOP 1.; TOP 1.1. GINOP 1.; TOP 1.1.; TOP 1.5.; TOP 2.2. GINOP 1.; TOP 1.3. GINOP 1.; GINOP 3.

EFOP 2.; TOP 1.6. EFOP 2.; TOP 1.6. EFOP 3., EFOP 4. EFOP 3., EFOP 4. EFOP 1.; EFOP 2.; GINOP 3.; TOP 4.1. EFOP 2.; TOP 6.4. EFOP 2.; TOP 4.2. TOP 6.1; TOP 6.2.; TOP 6.4. EFOP 2.8.; TOP 4.4.; TOP 6.4.

IKOP 1.; IKOP 3. IKOP 3.; TOP 3.1.; TOP 3.2.; Központi költségvetés IKOP 5.; TOP 3.1.; TOP 3.2.; Központi költségvetés TOP 3.1.; TOP 3.2.; GINOP 4. TOP 3.1.; TOP 3.2.; IKOP 4.; IKOP 5. IKOP 2.; IKOP 4.; IKOP 5. TOP 3.1.; IKOP 5.; GINOP 1.

KEHOP 5.; TOP 3.1.; TOP 3.3.; TOP 3.4.; GINOP 1.; Egyéb támogatások KEHOP 5.; TOP 3.1.; TOP 3.4. KEHOP 5. GINOP 4.; GINOP 5.

TOP 1.3.; VP 1.; VP 2.; VP 5.; VP 6.; KEHOP 5.; KEHOP 6.; MAHOP 1., 2., 4. TOP 1.3.; VP 3.;VP 5.; VP 6.;

GINOP 4.; TOP 1.2. GINOP 4.; TOP 1.2. TOP 1.2.

KEHOP 1. KEHOP 3. KEHOP 2. KEHOP 2. GINOP 4.; KEHOP 4. KEHOP 4.

81

MUNKAANYAG XVI. Monitoring és értékelési terv A program és a benne szereplő intézkedések megvalósulásáról évente célszerű jelentést készíteni a megyei önkormányzat közgyűlése számára. A jelentéseket a program megvalósításhoz kapcsolódó finanszírozási programok (pl. operatív programok, egyéb hazai finanszírozású és nemzetközi támogatású programok) információs rendszeréből kinyert adatok alapján lehet összeállítani. A jelentéseknek tartalmaznia kell az intézkedések megvalósulásának előhaladására vonatkozó pénzügyi (pl. kötelezettségvállalás és kifizetések) és naturális adatokat. Utóbbiak a megvalósult beruházások, programok főbb adatait, indikátorait összesítik. Továbbá a jelentésekben célszerű szerepeltetni a célokhoz kapcsolódó eredmény indikátorok aktuális állapotát, a megye gazdaságitársadalmi-környezeti helyzetének főbb adatait.

82