Gazdálkodástani Intézet
Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar
Borsod-Abaúj-Zemplén megye kis és középvállalkozásainak helyzete a megyei TOP 100-as lista alapján TDK dolgozat
Készítette: Kazinczy Ákos
(D6YVNE)
III. évf. gazdálkodás és menedzsment szak
Miskolc, 2010. november
Tartalomjegyzék
BEVEZETÉS ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 3 KKV-K MAGYARORSZÁGON ------------------------------------------------------------------------------------------ 5 BEFEKTETÉSI CÉLPONTOK ------------------------------------------------------------------------------------------ 5 RÉGIÓK ÉS DINAMIKÁK ---------------------------------------------------------------------------------------------- 6 RÉGIÓK ÉS TULAJDONOSOK ---------------------------------------------------------------------------------------- 6 RÉGIÓK ÉS MEGTÉRÜLÉS -------------------------------------------------------------------------------------------- 7 RÉGIÓK ÉS VAGYONOK ----------------------------------------------------------------------------------------------- 8 ÁRBEVÉTEL ÉS ÁRBEVÉTELDINAMIKA. ------------------------------------------------------------------------- 8 RÉGIÓK ÉS IPARÁGAK------------------------------------------------------------------------------------------------- 9 ÁTTEKINTÉS A KKV-KRÓL HAZÁNKBAN -------------------------------------------------------------------------------- 10 B-A-Z MEGYE HELYZETE 2005-TŐL 2008-IG -------------------------------------------------------------------- 12 ÁLTALÁNOS HELYZETKÉP ------------------------------------------------------------------------------------------------ 12 IPARÁGAK SZEREPE MEGYÉNKBEN --------------------------------------------------------------------------------------- 16 A MEGYEI TOP100 ------------------------------------------------------------------------------------------------------- 18 NETTÓ ÁRBEVÉTEL ALAPJÁN --------------------------------------------------------------------------------------------- 18 2005 --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 18 2006 --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 19 2007 --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 20 2008 --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 22 HOZZÁADOTT ÉRTÉK ALAPJÁN ------------------------------------------------------------------------------------------- 22 2005 --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 23 2006 --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 23 2007 --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 24 2008 --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 24 ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM ALAPJÁN ------------------------------------------------------------------------------------- 25 2005 --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 25 2006 --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 25 2007 --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 26 2008 --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 26 ÖSSZEGZÉS ---------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 27 IRODALOMJEGYZÉK --------------------------------------------------------------------------------------------------- 28 MELLÉKLET --------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 30
Bevezetés
Az Észak-magyarországi régió hazánk egyik legnagyobbika. Területe 14%-a, népessége 12%-a az országosnak. Három megyéből tevődik össze: Nógrád, Heves, valamint Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből. Ezek közül mind lélekszámban, mind területileg BAZ megye a régiós első. Húsz évvel ezelőtt, a rendszerváltás hajnalán, egy hosszan elnyúló válságfolyamat bontakozott ki, aminek következtében megyénk az egyre inkább leszakadozó keleti területekhez csapódott. A rendszerváltást követő közel tíz évet, a gazdasági hanyatlás jellemezte. A növekedési mutatók nemhogy nem érték el az országos átlagot, de bőven alattuk maradtak. A kibontakozott válság igencsak sokrétű volt. A robbanásszerűen növekvő munkanélküliség még inkább rontotta a helyzetet. Az utóbbi évtizedben, lassan megfordult ez a folyamat és megkezdődött a gazdaság valamint az egész megye talpra állása. Megindult az országos átlagot elérő s helyenként meghaladó növekedés. Sajnálatos módon a terület erősen tőkehiányos volt és még most is az. A fejlődésben és növekedésben az idegen tőkének is jelentős szerepe volt. A 100 legnagyobb vállalat között sokban találunk nagyarányú külföldi tőkét, de szép számmal állnak többségben magyar tulajdonú gazdálkodó szervezetek is a mezőnyben. A megyei TOP 100 lényegében a terület élmezőnyét jelenti, magába foglalva majd az összes nagy hatást kifejtő vállalatot. Meglehetősen jelentős szerepet játszanak a technológia újítások meghonosításában, a gazdasági mutatók alakításában és a lakosság foglalkoztatásában is. Sajnálatos módon megyénk gazdasági szerkezete elmarad a kívánatostól. Nincs elegendő számú kis és középvállalkozás, a megye életét szinte teljes mértékben a nagy és óriás vállalatok irányítják. Ennek legfőbb oka a tőke és pénzhiány, de nem az egyedüli. A hiányzó szakértelem és a rossz stratégia tovább nehezítik a vállalkozók dolgát. Borsod-Abaúj-Zemplén megye kis és középvállalkozásainak helyzetét az elmúlt tíz évben egy alapvetően pozitív, gazdasági fejlődési hullám, majd az utóbbi években kirobbant és kiteljesedett gazdasági válság befolyásolta. A gyenge növekedési
folyamatot és a még gyerekcipőben járó megyei KKV szektort könnyen megtörte és megtorpanásra kényszerített a válság. A dolgozatom során azzal foglalkozok, hogy miként alakult a közelmúltban a KKV szektor B-A-Z megyében. Ennek érdekében idősoros elemzést végzek a megye vállalatairól 2005, 2006, 2007, és 2008 években. Az elemzést a Borsod-AbaújZemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (BOKIK), az Észak-Magyarország napilap és az APEH Észak- magyarországi Regionális Igazgatósága által közösen készített TOP100 kiadvány alapján fogom elvégezni. Ez a kiadvány 2005-ben jelent meg először. Célja nem csupán a megye TOP100 vállalatának a bemutatása, hanem a megyében zajló gazdasági események irányának, mértékének és jellegének a bemutatása is. Összehasonlítja megye jellemzőit, változásait az országossal és a regionálissal is. Három fontos listát képez: A hozzáadott érték alapján A nettó árbevétel alapján A foglalkoztatottak létszáma alapján E listák teszik lehetővé az általam elvégzendő négy éves idősoros elemzést. Ezen felül a kiadványok kitérnek az összes lényeges eseményre és gazdaságalakító tényezőkre melyeknek elemzése szintén nagyon fontos. Összehasonlíthatjuk a különböző iparágakat, és a bennük elért eredményeket, hogyan alakultak a kiválasztott négy év során és ez idő alatt hogyan változtak az országos viszonylatokhoz képest. Az elemzésben meg fog jelenni mind a három már említett szempont szerinti összehasonlítások, de ezen felül gazdasági ágazatonkénti lebontással is fogunk találkozni, hiszen ezen adatok csupán együttesen képesek teljes képet adni B-A-Z megye helyzetéről.
KKV-k Magyarországon A magyarországi KKV-k helyzete sokat változott az elmúlt évtizedekben, így foglalkoznunk kell jelenlegi országos helyzetükkel is, mielőtt még Borsod-AbaújZemplén megyére terelnénk figyelmünket. A Világgazdaság 2008. augusztus 14.-én megjelent cikke, a Coface és a VILÁGGAZDASÁG közös tanulmánya alapján mutatja be a hazai középvállalkozások helyzetét. Több száz nagy ütemben fejlődő magyar vállalkozást talált a Coface Hungary és a Világgazdaság első ízben elkészített, dinamikus középvállalatokról szóló közös elemzése. A cégek közül nem egy akár az ezer százalékot is megközelítő dinamikával növekedik. Mindez jól mutatja, hogy vannak kiemelkedő társaságok a magyar középvállalatok körében is. Az Európai Bizottság ajánlása szerint olyan cégek ezek, amelyek legalább 10, de legfeljebb 43 millió euró árbevételt értek el. Az elemzés elsősorban a magyar magánszemélyek és kisebb részben a magyar társaságok vagy vegyesen cégek és magánszemélyek tulajdonában lévő vállalkozásokat vizsgálta.
BEFEKTETÉSI CÉLPONTOK
A régiós top 20 vállalat akár a nemzetközi pénzügyi, szakmai, valamint kockázati és magántőke-befektetők számára is vonzócélpontnak számít. A kiugró növekedés nem egy cégnél intenzív exporttevékenységgel függ össze, vagy a belső piac olyan szegmensének a lefedésével, amely lehetővé tette ezt a teljesítményt. Bár az elemzés ezúttal a hét régióból térségenként csak a húsz legjobban teljesítő vállalatot vizsgálta, elmondható, hogy további több tucat olyan vállalkozás található minden régióban, amely növekedési képessége miatt figyelmet érdemel. Így a Coface és a VILÁGGAZDASÁG kutatásában szereplő 140 cég mellett is bőven találhatnak maguknak érdekes célpontokat a befektetők.
RÉGIÓK ÉS DINAMIKÁK
Bár az elemzésbe csak a leggyorsabban növekvő középvállalatok kerültek be minden térség esetében, azok között mégis óriási az eltérés. A legnagyobb ütemben fejlődők természetesen Közép-Magyarországon találhatók, de az már meglepő, hogy a régió top 20 cége közül a leglassabban növekvő vállalkozás is nagyobb dinamikával bővül, mint a leggyorsabb ütemben gyarapodó dél-dunántúli vagy dél-alföldi. Jól látszik, hogy vidéken a növekedési különbségek is nagyobbak. Míg a már említett közép magyarországi cégek 556–924 százalék közötti bővülést mutatnak, addig például a Nyugat-Dunántúl élmezőnyébe tartozó vállalkozások már egy sokkal szélesebb skálán húzódnak szét, amelynek a teteje 997, míg az alja 286 százalék. A fentebb említett Dél-Alföld és Dél-Dunántúl pedig az alsóbb régiókat „lovagolja meg”, az utóbbit például a 235–449 százalékkal növekvő vállalatok jellemzik. Kimondható, hogy a gazdaságföldrajzi eltérések még a legjobb cégek esetében is éreztetik a hatásukat. Vagyis a legfejlettebb régiók nagy ütemben fejlődő társaságaival, a kisebb potenciállal bíró térségek vállalatai gyakorlatilag semmilyen területen
sem
vetekedhetnek. A lemaradás minden téren tetten érhető.
RÉGIÓK ÉS TULAJDONOSOK
A dinamikusan növekvő cégek közül a legtöbb magánszemélyek tulajdonában van – ez a hét régió 140 vállalatának 57 százalékát teszi ki –, míg kisebb részüket – 14 százalékukat – vegyes, vagyis részben magánszemélyek, részben más társaságok birtokában lévő vállalkozások adják. A kizárólag Magyarországon bejegyzett cégek által ellenőrzöttek aránya 29 százalék. (Ezek között akad olyan is, amely egy külföldi vállalatcsoporthoz tartozik, de a számuk elenyésző.) A leggyorsabban fejlődők között vizsgálódva – tehát régiónként az első öt céget tekintve – egyértelműen több magánszemély birtokában lévő társaságot találunk, mint vegyes tulajdonút vagy cégcsoporthoz tartozót. A magyar magánszemélyekhez tartozó vállalkozások olyan cégeknek tekinthetők, amelyek a pénzügyi, valamint a kockázati és magántőke-
befektetők számára is érdekesek lehetnek, tekintettel arra, hogy növekedési ütemük eléri azt a szintet, amely igazodik az ebbe a típusba tartozó befektetők fokozott hozamelvárásaihoz. Igaz, ezek a cégek nem feltétlen gyors növekedési szakaszukban termelik a jelentős profitot, azonban ez alapozza meg a későbbi extra eredményeket. Ugyanakkor elmondható, hogy a tőkebefektetők is inkább a bővülési „sztorikat” keresik, semmint a már az invesztíció pillanatában is nagy nyereséget termelő cégeket. Ugyanakkor a profitabilitás sem elhanyagolható, s elmondható, hogy e tekintetben mégiscsak jól állnak ezek a cégek.
RÉGIÓK ÉS MEGTÉRÜLÉS
Számos összevetésben vizsgálhatók egy-egy régió társaságai, ám mert e térségek legjobb cégei sok ágazat vállalataiból állnak össze, így a megtérülési átlagok semmit sem mondanak, rendkívül nagy a szórás, különösen azért, mert ezek a dinamikusan növekvő cégek többnyire jövedelmük jelentős hányadát forgatják vissza a működésbe. A visszaforgatott haszon azonban arról ad hírt, hogy a vállalatok elég profitot termelnek ahhoz, hogy működésüket és bankhiteleiket képesek legyenek finanszírozni. Az éves nettó eredménynél talán még fontosabb mutató, hogy miként alakul a saját vagyon és az árbevétel ezen dinamikusan növekvő közepes cégek esetében. Az adott régióban felhalmozott vállalati vagyon és az ottani cégeknél lecsapódó forgalom a térség számára is kiemelt fontosságú. A vállalkozásoknak a régió (pontosabban az adott megye) iránti elkötelezettségét mutatja, hogy mennyi pénzt forgatnak vissza működésükre, például a beruházásaikra. Emellett az ottani települések számára az iparűzési adó-bevétel alapját is jelenti az árbevétel, amely, ha dinamikusan nő, a település bevételeit is gyarapítja. Így tehát nemcsak vállalati szempontból fontosak ezek a mutatók, hanem a régiók fejlődését és annak irányát is jelzik. Ugyanakkor ezen cégeknek nagy szerepük van a helyi foglalkoztatásban is.
RÉGIÓK ÉS VAGYONOK
A tőkeakkumuláció alakulásában ugyancsak tetten érhető a régiók közötti különbség. Az elemzésben szereplő cégek összesített sajáttőke-értéke a 2004-es 95,8 milliárdról 2006 végére 144,8 milliárd forintra gyarapodott, vagyis a növekedés több mint másfélszeres, éves átlagban 23 százalékos volt. A tőkenövekmény a KözépMagyarország régióban volt a legnagyobb, évi átlag 55 százalékkal, míg 12 százalékkal a Dél-Dunántúlon, 15-tel az Észak-Magyarországon és 17-tel a NyugatDunántúlon működő cégek felhalmozása volt a legszerényebb. Az eltérés egyik meghatározó oka a bázishatás volt, hiszen míg a lassabb régiók cégei eleve nagyobb tőkével rendelkeztek már 2004-ben, addig a gyorsabbakéi jóval szerényebb vagyonnal indultak, s azt gyarapították hatalmas ütemben.
ÁRBEVÉTEL ÉS ÁRBEVÉTELDINAMIKA.
A 140 vizsgált cég 2004-ben együttesen közel 330 milliárdos árbevételét 2005re 480, majd 2006 végére 650 milliárd forintra emelte, azaz a 2004-es értéket a következő két évben csaknem megduplázták. A növekedés éves átlagban 40 százalék volt. Az egyes régiók dinamikája hat esetben hasonló, 30-40 százalék körül szóródik, ám a Budapest által fémjelzett Közép-Magyarország kiugró, éves átlagban 79 százalékos növekedést mutat. Mégis egy hevesi cég az, amely a leggyorsabban növelte árbevételét az adott időszakban. Akad persze néhány olyan társaság is a listákon – ilyenek például az energiaiparban működők –, amelyek számára a külső tényezők megváltozása hozta meg a jelentős növekedést, vagyis nem mindig az organikus fejlődésnek vagy a hatékonyságjavulásnak köszönhető a mutatószámok esetleges ugrásszerű emelkedése.
RÉGIÓK ÉS IPARÁGAK
A kutatás ezen része ugyancsak jól mutatja, hogy merre tartanak az egyes EUrégiók, és láthatóvá válnak markáns különbségek is, a térségek gazdasági arculatának eltérései. Meglepő, hogy a kiemelkedően növekvő cégek között minden régióban találni építőipari vállalkozást. A Dél-Alföldön négy is van, s itt szintén markáns az élelmiszer-ipari társaságok jelenléte, közülük három került a top 20-ba, a többi más iparágakban
működik.
Dél-Dunántúl
egyértelműen
meghatározó
ágazata
az
élelmiszeripar, az ágazatból nyolc cég került a listára, a közepes súllyal jelen lévő vegyipar négy vállalattal képviselteti magát. Észak-Alföld arculatát a nyolc élelmiszeripari mellett négy vegyipari vállalkozás határozza meg. Észak-Magyarországon lényegesen szórtabb az ágazati megoszlás: három céggel van jelen az építőipar, és szintén három közműcég (ez esetben erőmű) található itt, míg a fuvarozói szakma, a vegyipar, a fémipar, az élelmiszeripar és a kereskedelem két-két társasággal képviselteti magát. Hasonlóan kicsi az iparági koncentráció a Közép- Dunántúlon, ahol 3-3 kiemelt vállalat működik az autóiparban és a közműágazatban (itt is erőművekről van szó), az élelmiszer-ipari, a vegyipari és szolgáltatási területen. KözépMagyarországon figyelemre méltó, hogy egy távközlési cég is beküzdötte magát a leggyorsabban fejlődők közé, mégpedig mindjárt a régió első helyét szerezte meg. Emellett öt építő-, három élelmiszer-ipari és három italgyártó vállalkozás határozza meg az ágazati struktúrát, míg két-két céggel a gépipar és a fuvarozás jelenik meg. Nyugat-Dunántúlon a fajsúlyosabb területek a következők: a közműágazat és az élelmiszeripar négy-négy céggel, továbbá az építőipar három és az autóipar két vállalkozással.1
1
2008. augusztus 14. VILÁGGAZDASÁG 6. oldal
Áttekintés a KKV-król hazánkban
A következőkben tekintsük át a honi KKV szektort Bubrik Gáspár Kis vállalkozás, közepes kilátás című cikke alapján. A magyarországi mikro-, valamint kis- és középvállalkozói szektor jelentős részét megtépázta a múlt évet végigkísérő gazdasági válság. Ez nem pusztán a piacok beszűküléséből adódott, hanem egyrészt abból, hogy részükre nincs elég átfogó és hatékony élénkítési program, másrészt alapvető hátrányok nehezítik a mozgásterüket. Bár e vállalkozói szféra helyzetének javítására érvényben van a kormány 2013-ig szóló stratégiája, a teljes körű megvalósítást egyelőre világ- és nemzetgazdasági problémák is akadályozzák. Egyfajta kiutat jelenthet a családi vállalkozások újbóli elindításának segítése, ami a vidék megújulását is hozhatja. Mennyiségben „jók” vagyunk, minőségben, vagyis ágazati összetételben közepesek, a hatékonyságban általában gyengék, tőkeellátottságban pedig a legrosszabbak
közé
tartozunk.
Ez
derül
ki
újra
meg
újra
azokból
az
összehasonlításokból, amelyek a magyarországi kis- és középvállalkozások (kkv) helyzetét az európai uniós statisztikákhoz viszonyítják. Az Európai Unió vállalat és ipar főigazgatóságának 2009 áprilisában közzétett jelentése – a korábbiaknál részletesebben – azt vizsgálja, hogy a kkv-k milyen szerepet töltenek be a tagországokban. Hazánkról kiemeli, hogy az ezer lakosra jutó kkv-k száma a 40-es EU-s átlagnál jóval magasabb: 55. Ennél Csehország, Málta, Olaszország és Spanyolország
mutatói
magasabbak,
kevéssel
alacsonyabb
Portugáliáé
és
Svédországé. Persze a kkv-k nagy száma, illetve aránya akár „látványos” lehet, ám abból nem derül ki sem az, hogy mennyire vannak összhangban egy adott ország gazdaságának, illetve a helyi vásárlói körnek az igényeivel. Nem mutatja e szám sem az alapítói, sem a társadalmi hasznosságot, vagyis „összértékük” számos tényezőtől függ. Az viszont egyértelmű, hogy az EU valamennyi tagállamában összességében a legnagyobb
munkaerő-foglalkoztató a kkv-szektor, függetlenül attól, hogy egy, esetleg néhány tagnak vagy több tucat embernek ad munkát. A hazai kkv-knak a gazdaságban betöltött hangsúlyos szerepét jól mutatja, hogy immár két évtizede arányaiban tartósan ez a szektor adja az itthoni vállalkozások jóval több mint 99 százalékát. E vállalkozásoknak – főleg a munkahelyteremtésben, a munkanélküliség csökkentésében – kiemelkedő helyük van, hiszen az összes foglalkoztatottnak legalább a kétharmadát alkalmazzák, így e szektor tekinthető a legnagyobb foglalkoztatónak. Ugyanakkor nagymértékben – átlag 40 százalékban – járulnak
hozzá
az
éves
bruttó
hozzáadott
érték
(GDP)
előállításához,
exportértékesítésük pedig 20 százalék körüli. E szektor vállalkozásainak erősségéhez tartozik a gyors alkalmazkodóképesség és a nagyfokú kreativitás, ám mindezek ellenére a hazai kkv-k – az ország nagyvállalataihoz és az EU fejlett tagállamaihoz képest – jelentős lemaradásban vannak a jövedelemtermelés és az export terén. Csak kis hányaduk törekszik nagyobb volumenű beruházásra és létszámbővítésre, alacsony a növekedésorientált vállalkozások aránya. Itthon a legtöbb kis- és középvállalkozás a szolgáltatások területén tevékenykedik, majd az ipar és a mezőgazdaság következik. Területi megoszlás szerint – az elmúlt mintegy két évtizedben – alig változott a „helyük”: Budapesten és Pest megyében van a legtöbb kkv, ezen belül az összes társas vállalkozás több mint 40 százaléka a fővárosban, az egyéni vállalkozásoknál ez az arány 20 százalék. E mutatók kedvezőbbek a fejlett EU-tagállamokban, amelyekben területileg arányosabban oszlanak el. A magyarországi kkv-k „újkori” története 2004. május 1-jével kezdődött, amikor a fejlődésük támogatásáról szóló XXXIV. törvény hatályba lépett, akárcsak a 2003–2006-os időszakra vonatkozó középtávú kkv-stratégia, amelyet a 2007–2013 közötti évekre kidolgozott program váltott föl. Ez utóbbi már számolhatott egyrészt a kkv-k tevékenységét, működését segítő európai uniós támogatásokkal, az ezekhez kapcsolódó pályázatokkal, másrészt az itthoni forráslehetőségekkel, amelyeket meghatározóan a Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Programban dolgoztak ki 2002. második felében. A 2007–2013-as időszakra szóló kkv-stratégia több élénkítési programot – például az Üzletre hangolva, a tudomány-, technológia- és innováció-
politikai, a külgazdasági stratégia és a hozzájuk kapcsolódó cselekvési tervek – tartalmaz, amely az Új Magyarország Fejlesztési Tervben is megjelenik. Az eredmények mellett összességében nem kedvező a honi kkv-k helyzete: egyrészt igen negatívan érintette e szektort a világgazdasági válság itthoni „megjelenése”, másrészt – hiába a hangzatos, a kkv-k fejlődését célzó programok – a gazdasági és pénzügyi szerkezet lényeget érintő változtatásai, illetve az ezekre való törekvés összességében nem teljesült. Mindez annak ellenére, hogy számos kormányzati rendelkezés és parlamenti határozat, intézkedés igyekszik javítani e szektor helyzetén. A kkv-k külső finanszírozásában erőteljesen érezteti hatását a pénzügyi válság; 2008-ban összességében a mikro-, valamint a kkv-k hitelezésének növekedési üteme lelassult, 2009-ben csaknem leállt, elsősorban a kereskedelmi bankoknál. Ebben az időszakban még inkább érvényes volt az a „konzervált” helyzet, hogy a hazai kkv-k a vállalkozásuk növekedését leginkább akadályozó tényezőnek változatlanul a magas közterheket és az adminisztrációs kötelezettségeket tekintik. Helyzetértékelésük 2008-ban – az előző évhez képest – romlott, tavaly pedig még tovább erősödött a gazdaság és a vállalkozások saját kilátásait illetően is. Persze térségenként eltérően, hiszen a Közép-magyarországi, a Közép- és a Nyugat-dunántúli régióban általában több erőforrással rendelkeznek a kkv-k is.2
B-A-Z megye helyzete 2005-től 2008-ig Általános helyzetkép
A rendszerváltást követő évtizedben megindult az Észak-Magyarországi Régió teljes átalakulása. Az addig ipari központként működő megye egyre többet vesztett korábbi jellegéből és a mesterségesen életben tartott üzemek és gyárak bezártak.
2
2010. november 3. http://www.gtm.hu/cikk.php?cikk_id=1453
Természetesen ez a jelenség beindított egy másik folyamatot, a munkanélküliség növekedését és az addigi foglalkoztatási viszonyok teljes felborulásához vezetett. Napjainkra ez a helyzet valamelyest mérséklődött, de még mindig jól látni milyen nagymértékű az Észak-Magyarországi régió lemaradása. Az alábbi táblázat ábrázolja a megyei foglalkoztatási viszonyokat 2005-től 2008-ig.
Forrás: TOP100 2006-2009 1. ábra
Mint az jól látszik az 1. ábrán a megye aktivitási aránya szerencsésen halad az országos átlag felé, és előreláthatóan a következő 10 év során el is éri azt, mégsem ad okot az örömre, hiszen a munkanélküliségi arány nem hogy csökkenne, még nő is. Sajnálatos módon jóval magasabb az országosnál és előreláthatólag nem is fog csökkenni a közeljövőben. Igaz, a foglalkoztatási ráta is valamelyest növekszik, de messze a kívánt mérték alatt, s szemmel láthatóan gyökeres változtatásokra lenne szükség a megye gazdaságában, hogy kibillenjen a helyenként stagnáló, gyér növekedési görbéből.
A megye gazdasági életét a foglalkoztatási mutatóknál még jobban tudjuk jellemezni a működő egyéni és társas vállalkozások számának alakulásával.
Társas váll. Egyéni váll. Összesen
Vállalkozások száma (db) 2005 2006 25 047 25 774 23 900 22 272 48 947 48 046
2007 25 875 21 649 47 524
2008 26 256 20 864 47 120
1. táblázat Forrás: TOP100 2006-2009
Megfigyelhető egy folyamatosan csökkenő és egy folyamatosan növekvő trend a társas és az egyéni vállalkozásoknál. 2005 óta egyre kevesebb az egyéni vállalkozó, ami egyértelműen a kisvállalkozói szektor gyengülését jelzi. Egyre kevésbé vonzó az az életforma és egyre kevésbé jövedelmező, amit e vállalkozások nyújtani tudnak. Mindemellett a vállalkozások száma összességében is csökkent, bár nem jelentős mértékben. Az árbevétel megoszlása egyértelműen megmutatja milyen gyengék is a megye egyéni vállalkozásai. Vállalkozások árbevételének megoszlása (%) 2005 2006 2007 2008 Társas váll. 94,5 95,1 95,5 95,2 Egyéni váll. 4,4 4 3,7 4 2. táblázat Forrás: TOP100 2006-2009
2005-ről 2008-ra egyáltalán nem nőtt az egyéni vállalkozások részesedése az elért árbevételben. Olybá tűnik, hogy a társas vállalkozások száma egyre inkább felülkerekedik az egyéni vállalkozásokén, ezzel jelezve az önálló vállalkozók és őstermelők
helyzetének
nehézségeit.
Sokan
kénytelenek
feladni
egyéni
vállalkozásukat, de az erősek megmaradnak ezáltal alapozva egy stabil kisvállalkozói réteget. 2005-ben a kisvállalkozások az összes nettó árbevétel 33,1%-át termelték ami egy kifejezetten erős kisvállalkozói réteget jelent, főként hogy a vállalkozásokban
dolgozók 44,7%-át foglalkoztatták. Ekkor, a nagyvállalkozások nettó árbevétele még csupán fele volt az összesnek. A középvállalkozások sajnos csak 16,8%-ot hoztak, ami rendkívül gyengének mondható, főleg, hogy a szektor dolgozóinak közel 23%-át tették ki. A nettó árbevételben 2008 végére jelentős változás történt. A kisvállalkozások korábbi 33%-a lecsúszott 24,5%-ra, a foglalkoztatási létszám arány pedig 44,7%-ról nőtt meg 47,2%-ra. Habár határozott változások történtek a szektorban, azok nem hirtelen, hanem fokozatosan, trendszerűen következtek be így esélyt adva a mérsékelt átmenetre. A változás a nettó árbevételben egyértelműen a nagyvállalkozások javára történt: részesedésük négy év alatt több mint 10%-kal nőtt, míg az általuk foglalkoztatottak részaránya minimális ingadozások mellett, közel ugyanazon a szinten maradt.
Forrás: TOP100 2006-2009
2. ábra
A középvállalkozások jelentősége nem nőtt, se nem csökkent ez idő alatt. Mind a létszám mind a nettó árbevétel területén stagnálást figyelhetünk meg, a minimális ingadozás egyáltalán nem mérvadó.
Iparágak szerepe megyénkben
Megyénkben a hagyományos iparágak, a kohászat és a gépipar a szocializmus végével szintén átalakult. A kohászat nagymértékben visszaesett, de a gépipar megőrizte erejének javát. E mellett, az elmúlt 50 év során meghonosított vegyipar vált a megye, sőt az egész régió meghatározó ágazatává. A 3.ábrán jól látható, hogy az előbb említett három iparágon kívül, megtalálható még a kereskedelem, és egyre nagyobb súllyal az energiaipar. A KKV-k szemszögéből ezek a folyamatok egyáltalán nem kedvezőek. A megyében hatalmas részesedéssel bíró vegyipar, igaz foglalkoztathat és foglalkoztat is KKV-ket, de a vegyipari nagyvállalatok jellemzően szintén nagyvállalatokkal próbálnak üzleti kapcsolatokat kiépíteni. A villamos energia iparban jellemzően szintén a nagyvállalkozásoké a hangsúly, így annak fellendülése igaz pozitív hatással van a KKV szektorra is, de mégsem ez az optimális iparág a kis és középvállalkozások számára. Sajnálatos módon minden szektorban a nagyvállalatoké az előny megyénkben, ez pedig rendkívüli módon megnehezíti a kisebb vállalkozások dolgát.
Forrás: TOP100 2006-2009
3. ábra
Habár a 3. ábrából nem látszik, hogy az árbevétel iparágak közötti eloszlását milyen méretű vállalatok irányítják, a későbbiekben, a TOP 100-as lista elemzésénél láthatjuk majd hogy ezt főként a nagyvállalatok teszik . Ez egyrészt sajnálatos, hiszen a KKV szektor gyengeségét mutatja, másrészt lehetőségekkel kecsegtet, mert ezen vállalatok köré jelentős feldolgozóipari vállalatok települhetnek. A vegyipari óriások, vagy a gépipar termékei sokrétűen felhasználhatóak mind hazánkban, mind a környező országokban.
A megyei TOP100 A megyei TOP100 vállalkozást többféle szemszögből vizsgálhatjuk. Ahhoz hogy hű képet kapjunk a valóságról és az adatokat értelmezni is lehessen nem elég egy listát megnézni. Ennek érdekében három különböző szempont szerint felállított sorrendet fogunk megvizsgálni. Ezek a nettó árbevétel alapján, a hozzáadott érték alapján és a foglalkoztatottak létszáma alapján fognak megtörténni.
Nettó árbevétel alapján
A nettó árbevétel tökéletesen mutatja meg azt, hogy egy adott vállalat milyen forgalmat bonyolított egy adott év alatt. 2005
2005-ben a Tiszai Vegyi Kombinát NYRT. érte el a legnagyobb nettó árbevételt, 249 634 millió forintot. Őt követte sorban a Jabil Circuit Magyarország KFT. 181 573 millió Ft-tal, harmadik volt a BorsodChem NYRT 139 883 millió Ft-tal, negyedik volt az ÉMÁSZ NYRT 79 104 millió forinttal majd ötödikként következett a Borsodi Sörgyár ZRT. 38 764 millió forinttal. A lista végén szereplő vállalatok már csupán 530-260 millió Ft-os árbevételre tudtak szert tenni. Megdöbbentő milyen meredeken zuhan a lista első öt helyén a nettó árbevétel, esetenként csupán az előző helyezett értékének a felét érte el. A lista hetedik helyén szereplő AES-TISZA erőmű 31 575 millió Ft nettó árbevételt realizált. Ez egyrészt azért megdöbbentő, mert ez csupán 12,6%- a lista 1. helyezettjének, másrészt pedig azért, mert a vállalat átlagos állományi létszáma 187 fő mi szerin már középvállalkozás lenne, ha éves nettó árbevétele nem haladná meg az 50 millió Eurót. A lista első valódi középvállalkozása a tizenkilencedik helyen áll, ez a Columbian Tiszai Koromgyártó KFT melynek
átlagos állományi létszáma nyolcvannyolc fő éves nettó árbevétele pedig 11 772 millió Ft (tehát létszám és árbevétel szerint is KKV). Jól jellemzik ezek az adatok, hogy milyen összetételű is a megye vállalkozói szektora. Nincsenek megfelelő számú és erejű nagyvállalatok, így a TOP100 megyei vállalkozás között szép számmal találunk középvállalkozást. A lista utolsó nagyvállalata a kilencven hetedik helyen áll kettőszáz kilencven foglalkoztatottal és 533 millió Ft nettó árbevétellel. Ez az Airflyt KFT. Őt megelőzően is számos középvállalkozást találunk, de ez nem a KKV szektor erősségét, sokkal inkább a nagyvállalkozói szektor gyengeségét jelenti. Ezt bizonyítja, hogy az export terén is hatalmas hiányosságokat mutat a megye, holott egy erős export tevékenység jó fejlődési alapot biztosíthatna a lemaradó B-A-Z megye számára. Az export legnagyobb részét az első három vállalat adja, számos cég pedig nem, vagy csupán alig folytat ilyen tevékenységet. Lényegében a 2005-ös év során a TOP 100 vállalatba való bekerüléshez elegendő volt 262 millió Ft nettó árbevételt realizálni, ugyanis a LisaTricot Kft pontosan ennyit szerzett. Az utolsó öt vállalat átlagos nettó árbevétele pedig 438,4 millió Ft volt, ami csupán 0,18%-a az első helyezett árbevételének, és 0,32%-a az első öt átlagának.
2006
2006-ban némileg megváltozott a helyzet a realizált nettó éves árbevétel terén. Az elegáns első helyet a Jabil Circuit Kft foglalta el 325 599 millió Ft-tal, a második helyen állt a TVK Nyrt 310 815 millió Ft-tal, a harmadik lett a BorsodChem Nyrt 192 191 millió Ft-os nettó árbevétellel. Negyedikként következett az ÉMÁSZ Nyrt 95 350 millió Ft-tal utána pedig az AES- Csoport 66 166 millió Ft-tal. Látható hogy az előző évhez képest nemcsak az első öt vállalat változott, de egyértelműen nőttek a nettó árbevételek is. Habár minden listán szereplő vállalat árbevétele jelentősen nőtt, nem azonos mértékben. Ez tette lehetővé, hogy egyesek jobb helyezést értek el, míg mások rosszabbat. A Jabil közel 80%-os növekedést ért el ezen a téren.
A 2006-os év során 2181 millió Ft-os nettó árbevételre volt szükség a TOP 100ba kerüléshez, ami 832%-a az előző évi utolsó helyezett árbevételének. Ez örvendetes, hiszen a középvállalkozások erősödését jelenti. Ebben az évben az utolsó öt vállalat átlagos nettó árbevétele 2241 millió Ft volt, ami szintén hatalmas lépés az előző évihez képest. Ez érződik is, hiszen a tavalyival ellentétben a 2006-os utolsó öt vállalat átlagos nettó árbevétele már 1,13%-a az első ötének. Jelentős növekedés, de még mindig egy nagyon gyenge és egyenlőtlen vállalati szektorra utal.
2007
A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara folyamatosan elemzi a megye és a régió gazdasági folyamatainak alakulását. A 2007-es esztendőt a következőképp jellemezte: – A 2007-es eredmények azonban már jóval alacsonyabb dinamikájú fejlődést mutatnak, mint a 2006-osak, az országos átlagot éppen meghaladó mutatókkal. A jelenség oka elsősorban a magyar gazdaság általános problémáira vezethető vissza, ami elsősorban a kis- és középvállalkozások széles körét érintette. – A gazdasági eredmények létrehozásában a nagyvállalatok szerepe lényegesen nőtt az előző évekhez képest, ez is azt tükrözi, hogy ők az általános gazdasági helyzet romlására kevésbé voltak érzékenyek. – A kisvállalkozások export árbevétele rohamosan csökkent, 2006-ban az előző évinek 87 százalékára, 2007-ben a 2006-osnak 65 százalékára esett vissza. A belföldi értékesítés 2007-ben ugyancsak csökkent, a 2006-os érték 95 százalékára. – A közepes vállalkozások az exportban minimális növekedést értek el, míg a belföldi értékesítésben drámaian visszaesett a teljesítményük. – A nagyvállalatok árbevétele ugyan nagyságrendileg 20 százalékkal nőtt, ez alulmaradt az előző évi dinamikához képest.
– További aggódásra ad okot, hogy a vállalatok hozama, vagyis a fejlesztésre fordítható eredmény és amortizáció abszolút értéke jelentősen lecsökkent. A kisvállalati körben 98,9 százalékra (a csökkenés értéke 553 millió forint), a középvállalatoknál ettől tragikusabban: 63,6 százalékra (14 380 millió forinttal!). Vagyis összességében a kkv-körben, amely eredményét jellemzően itthon tartja és itthon fekteti be, 15 milliárd forinttal kevesebb jut a beruházásokra, fejlesztésekre, akár az EU-források önrészeként beforgatható módon. A nagyvállalatok esetében ez a hozam 63 százalékkal nőtt 2007-ben, ennek értéke meghaladja a 70 milliárd forintot. – Míg 2007-ben a 2006-os eredmények alapján jelentős volt a pályázati kedv és az
eredmény,
a
2007-es
számok
valószínűleg
kisebb
pályázati
aktivitást
eredményeznek 2008-ban, 2009-ben. Ha lassabban is, folytatódott a növekedés Borsod-Abaúj-Zemplén megye gazdasági folyamatai – kamarai szemmel. – A fenti számok is magyarázhatják, hogy a megyében a GDP-arányos K+F ráfordítás változatlanul igen alacsony. – Változatlanul romló tendenciát mutat a foglalkoztatás, az európai összehasonlításban alacsony országos értékhez (50,9 százalék) képest 43,4 százalék, míg a munkanélküliségi ráta az előző évi 12 százalékról 13,8 százalékra nőtt. 3 2007-ben is folytatódott a verseny a nagyvállalatok között az első helyért, de nagy meglepetés nem volt. Az első öt a következő: TVK, Jabil, BorsodChem, ÉMÁSZ, AES Csoport. Az első helyezett 339 511 millió Ft nettó árbevétellel, az első öt pedig átlagosan 211 952,4 millió Ft-tal zárta az évet. A lista végét a Szentistváni Mezőgazdasági ZRT zárta 2 323 millió Ft nettó árbevétellel. Szerencsére ez ismét javulás az előző évhez képest, de korántsem olyan mértékben, mint az szükséges lenne, illetve mint az 2005-ről 2006-ra történt. Az utolsó öt vállalat átlagos nettó árbevétele 2 348,6 millió Ft, ami 1,11%-a az első öt átlagának. Habár nőttek az árbevételek, a különbség a TOP vállalatok között mégsem csökkent.
3
TOP 100, 2008-as kiadványa, 46.oldal
2008
2008-ban lényeges változás nem törtét a TOP 100-as lista első helyezettjei összetételében, csupán a sorrend módosult: TVK, BorsodChem, ÉMÁSZ, Jabil, AES Csoport. Megjegyzendő, hogy a ROBERT BOSCH POWER TOOL KFT és a ROBERT BOSCH ENERGY AND BODY SYSTEMS KFT foglalja el a hetedik illetve nyolcadik helyet, mutatván egyre erősödő jelenlétét. A TOP 5 vállalkozás átlagos nettó árbevétele már csupán 181 137,2 millió Ft volt. A századik helyezést ebben az évben az Autosol Csoport érte el 2 320 millió Ft-tal. Látható hogy nem csupán a nagyvállalatok, de a kicsik is megtorpantak ebben az évben, képtelenek voltak érdemben növelni nettó árbevételüket. A TOP száz utolsó öt vállalat nettó árbevétele átlagosan 2396,2 millió Ft volt ami 2%-os növekedés az előző évihez képest és ami 1,32%-a a TOP 5 vállalaténak. Ez mutatja, hogy a növekedésbeli visszaesés valamelyest nagyobb mértékben érintette a nagyvállalatokat, mint a kisebbeket, de egyértelmű hogy a legtöbb vállalatot mélyen érintette. Itt ki kell emelni, hogy 2008 volt az az év, amikor a gazdasági válság első hulláma begyűrűzött Magyarországba.
Hozzáadott érték alapján
A hozzáadott érték minden vállalatnál fontos mutató, hiszen ez mutatja meg, hogy milyen és mekkora értéket tesz hozzá az idő alatt, míg átfut az adott termék a cégen. Termelő, feldolgozó, ipari tevékenységet folytató, mezőgazdasági vállalatoknál jellemzően jóval nagyobb a hozzáadott érték, mint a kereskedelemben vagy egyes szolgáltató iparágakban.
2005
Mivel a korábban már megemlített nagyvállalatok főként termelő tevékenységet folytatnak, ezért a nettó árbevételen alapuló listához hasonlót kapunk ebben az esetben is. Az első öt vállalat a hozzáadott érték alapján készült TOP 100-as listán a következő: Tiszai Vegyi Kombinát Nyrt 33 197 millió Ft-tal, BorsodChem Nyrt 33 086 millió Ft-tal, Jabil Circuit Magyarország Kft 23 522 millió Ft-tal, Borsodi Sörgyár Zrt 18 624 millió Ft-tal, ÉMÁSZ Nyrt 15 633 millió Ft-tal. Ahhoz hogy egy vállalat bekerüljön ebbe a TOP 100-as listába, elegendő volt körülbelül 120 millió Ftnyi hozzáadott értéket nyújtania (a lista 100. helyezettjéről nem állnak rendelkezésre adatok, ezért ezt csak becsülni lehet). Míg az első öt helyen szereplők átlagosan 24 812,2 millió Ft új értéket teremtettek, addig az utolsó helyre való bekerüléshez elegendő volt körülbelül 120 millió Ft hozzáadott érték is. Az utolsó öt vállalat átlaga 182,2 millió Ft, ami 0,73%-a az elsőkének. Rendkívül szomorúak ezek az adatok, hiszen az értékteremtés létfontosságú minden gazdaságban, főként a lemaradó régiókéban, ugyanis jelentős újonnan létrehozott érték nélkül szinte elképzelhetetlen a felzárkózás.
2006
2006 végére a TOP 5 vállalkozás összetétele nem változott, csupán a hozzáadott érték nőtt. Az új átlag 32 909,6 millió Ft lett, ami majdnem eléri a TVK előző éves értékét, tehát
valóban
jelentős a
fejlődés. A növekedés nem csupán
a
nagyvállalatoknál, hanem kisebbeknél, a középvállatoknál is bekövetkezett. A 100-as lista utolsó helyén szereplő középvállalkozás, a BOSS 2006 Hungária Kft 443 millió Ft-nyi értéket teremtett. A sereghajtó öt vállalat átlagosan pedig 454,6 millió Ft hozzáadott értékkel „büszkélkedhet”. A növekedés jelentős mind a közép mind a nagyvállalkozásoknál, ez pedig abban mutatkozik meg, hogy az utolsó öt átlaga 1,38%-a az elsőkének. Ha összehasonlítjuk az előző időszak adatával láthatjuk, hogy
növekedett a kisebb vállalatok részaránya a hozzáadott érték szerinti TOP 100-as listában.
2007
A 2007-es év végére sem jött nagy meglepetés, a hozzáadott érték terén legjelentősebb vállalatok nem változtak, ellenben az átlagos hozzáadott érték ismételten nőtt. Az első helyezett a TVK Zrt volt 55 704 Ft hozzáadott értékkel, az utolsó pedig a Remat Zrt 455 millió Ft-tal. Az élmezőnyé 33 540 millió Ft lett, míg az utolsó öt vállalat átlaga elérte a 460,2 millió Ft-ot. A sereghajtók átlaga 1,37%-a az élmezőnyének, tehát tartotta az előző évit. Megjegyzendő, hogy a bekerülési korlát 455 millió Ft-nyi hozzáadott értékre ugrott, tehát megállapíthatjuk, hogy a növekvő hozzáadott érték ismételten az egész megye gazdaságát egyenlően érintette.
2008
Az előző évek folyamatainak eredménye képen a Jabil Circuit Kft egyre inkább lecsúszott a toplista elejéről, mostanra pedig elérte a hatodik helyet. Helyette fokozatosan belépett az AES Csoport. Az első vállalat, a BorsodChem Zrt 39 763Ft hozzáadott értéket realizált, míg az utolsó helyezett a Remat Hulladékhasznosító Zrt 438 millió Ft-nyit. A TOP öt vállalat átlagosan 24 658,6 Ft hozzáadott értékkel rendelkezett, az utolsó öt pedig átlagosan 459,6 millió Ft-tal. Az utóbbi 1,86%-a az előbbinek amiből látszik, hogy a visszaesés közel azonosan érintette az egész régió gazdaságát. Tehát elmondhatjuk, hogy mind a növekedések mind a csökkenések egyformán jelentkeztek a nagy közép és valószínűleg a kisvállalkozásoknál is. A hozzáadott értéket vizsgálva tehát egyértelműen homogén gazdasági egység B-A-Z megye.
Alkalmazotti létszám alapján
Korábban már volt szó a megye foglalkoztatási mutatóiról. A 2. ábrából kiderült, hogy míg a nagyvállalatok nettó árbevételükhöz képest kevesebb addig a kis és középvállalkozások (főleg a kisvállalkozások) többet foglalkoztatnak. Most megvizsgáljuk, hogyan alakul az alkalmazotti létszám a megye TOP 100 vállalkozása között. Megemlítendő, hogy KKV-nek minősül minden olyan vállalat, ami 250 főnél kevesebbet foglalkoztat és nettó árbevétele maximum 50 millió eurónak megfelelő forint. A TOP 100-as listában természetesen nem találkozunk sem mikro sem kisvállalkozásokkal.
2005
2005-ben az öt legnagyobb foglalkoztató a megyénkben a következő volt: Jabil Circuit Kft 3971 fővel, BorsodChem Nyrt 2998 fővel, Borsod Volán Zrt 1907 fővel, TVK Nyrt 1542 fővel és az Unió Coop Zrt 1338 fővel. Ha csupán a foglalkoztatottak számát néznénk, már a negyvenkettedik vállalat sem tartozna a nagyvállalatok közé. A századik vállalat csupán 88 főt foglalkoztat. Ez bármilyen hihetetlen is, azt jelenti, hogy B-A-Z megyében 2005-ben nem volt száz vállalat, ami legalább száz főt foglalkoztatott volna. Ez valóban siralmas foglalkoztatási viszonyokat jelent. Ez a száz vállalat foglalkoztatta a megye dolgozóinak 39,8%-át.
2006
Szerencsére az előző évhez képest valamelyest javultak a viszonyok. A TOP 100 vállalatban 2006-ban csupán a megye alkalmazottainak 37,2%-a dolgozott. Még mindig túlságosan magas, de valamelyest javuló tendenciát mutat. Ebben az évben az első foglalkoztató a Jabil Circuit Kft volt 4445 alkalmazottal. Az utolsó helyen a
Remat Zrt állt 115 fővel. Láthatjuk tehát, hogy nem csak a nagyvállalatok növelték az állományi létszámot, hanem a KKV szektor is erősödött ezen a téren.
2007
A 2007-es év során nem csökkent a TOP 100 vállalat alkalmazotti létszámon belüli részaránya. Elérte a 38%-ot, ami sajnálatos, hiszen ez azt jelenti, hogy a KKV szektor nagyon kevés foglalkoztatottal rendelkezik, ezáltal azt is jelzi milyen gyenge és törékeny. A lista első helyén ismét a Jabil Circuit Kft áll 4344 foglalkoztatottal, ami némileg kevesebb mint az előző évben, de nem lényegesen. Az utolsó helyen holtversenyben áll a Remat Zrt és a Szerencsi Városüzemeltető Kht 115-115 fővel, ami változatlan 2006-hoz képest. Összességében a 2007-es év során stagnálást figyelhetünk meg az állományi létszámok területén a 100-as listában.
2008
Az utolsó elemzett év már belenyúlik a gazdasági válságidőszakba, ami különösképpen hatással van a foglalkoztatási viszonyokra, ezért az éles változások főként ennek tudhatók be. A TOP 100-as kör részesedése a megyei alkalmazottakból 2008-ra megcsappant, 36,5%-ra esett. Ennek fő oka a nagyvállalatok elbocsátásai a már említett válság hatására. A megye első foglalkoztatója a BorsodChem Zrt lett 2847 fővel, közvetlenül utána következik a Jabil 2653 fővel, ami jelentős esés az előző évihez képest. A sereghajtó címet ebben az évben a Geo Tipptex Kft nyerte el 110 foglalkoztatottal, ami valamelyest szintén kevesebb az előző évinél. Az amúgy is silány foglalkoztatási viszonyokat a begyűrűző válságfolyamat csak tovább rontotta és egyenlőre nem lehet megmondani mi lesz a folyamat vége.
Összegzés
Végezetül szükségszerű összegezni az eddigiek alapján a B-A-Z megyei KKV szektort. Ez a megye alapvetően az Észak-Magyarországi régiót alkotó három megye legnagyobbika, és a legjelentősebb mindközül. Mint az ország több régióját úgy ezt a területet is nagyon megviselte a rendszerváltási folyamat. Az addigi gazdasági rendszer alapjaiban rengett meg és dőlt össze a nehézipar leépülésével. Végül sikerült egy gyenge növekedési pályára állnia, de ez sem tartott sokáig. A 2008-as évvel véget ért az addigi fejlődés és megkezdődött egy modern válságfolyamat, ami még napjainkban is jelen van (igaz már mérséklődve) és érezteti hatását. B-A-Z megye alapvetően tőkehiányos, küzd a szakképzetlenséggel és az erős munkanélküliséggel is. Igaz települtek megyénkbe jelentős nagyvállalatok, mint a Jabil Circuit Magyarország Kft vagy a Robert Bosch Power Tool Kft, de ezek sem elegendőek ahhoz, hogy megoldják a megye foglalkoztatási problémáit. A KKV szektor meglehetősen gyengének mondható. Nincs megfelelő számú működő kis vagy középvállalat. Igaz szép számmal vannak vállalkozók, akik vállalatokat hozzanak létre, de sok esetben hiányzik a szaktudás és a már említett tőke. A másik probléma az, hogy igaz a vállalatok puszta számát tekintve nem lenne tragikus a helyzet, de a meglévő és működő KKV-k nagyon kis létszámmal működnek. Az elemzett évek során a megye 100 legnagyobb vállalatában dolgozott az összes foglalkoztatott 35-40%-a, ami szinte nevetséges annak a tudatában, hogy ezekben az években 48 000-47 000 vállalat működött a megyében. Habár számos kisvállalkozás működik, valódi foglalkoztató erejük nincsen. Ezt mutatja meg a hozzáadott érték alapján készült lista, mely elemzéséből kiderült, hogy a századik vállalkozás is meglehetősen kevés értéket teremt működése során (átlagosan 1,8%-a az utolsó vállalatoké az elsőkének) így gondolhatjuk hogy a maradék 47000 vállalat mégis milyen hozzáadott értékkel bírhat. Valójában itt gyökerezik a probléma: a vállalatok nagyon kevés új értéket teremtenek, ezáltal képtelenek részt venni az igazi piaci versenyben. Mindaddig ameddig így stagnál a KKV szektor, addig lehetetlen lesz komolya gazdasági fejlődést elérni B-A-Z megyében és valószínűleg az egész Észak-Magyarországi régióban.
Irodalomjegyzék
A BOKIK az Észak-Magyarország és az APEH közös kiadványai a Borsod-AbaújZemplén megye TOP 100 vállalatáról: TOP100 2006, TOP100 2007, TOP100 2008, TOP100 2009 http://apps.boon.hu/download/emtippek/top100-baz--magyar--egybe--buta.pdf letöltés dátuma: 2010.10.25. http://www.apeh.hu/data/cms87990/top100_08.pdf letöltés dátuma: 2010.10.25. http://www.apeh.hu/data/cms39539/TOP_100.pdf letöltés dátuma: 2010.10.25. Világgazdaság 2008. augusztus 14., csütörtök http://www.martinmetals.eu/_user/browser/File/X_Dokumentumok/TOP%2020%20gy oztesek.pdf letöltés dátuma: 2010.10.25. http://nfm.gov.hu/data/cms15094/MG2002Q4.pdf letöltés dátuma: 2010.10.25. Gazdasági tükörkép magazin: Bubrik Gáspár; lapszám: 2010/1. január; Kis vállalkozás, közepes kilátás http://www.gtm.hu/cikk.php?cikk_id=1453 letöltés dátuma: 2010.10.25.
http://blog.forrascentrum.hu/kkv-definicio/a-mikro-kis-es-kozepvallalkozas-kkvdefinicioja.vallalkozas-vallalkozo letöltés dátuma: 2010.10.25.
http://www.bvk.siteset.hu/fajl.php?id=6380 letöltés dátuma: 2010.10.25 http://www.bmtk.hu/data/2010_LXVI_torveny_csaladok_tamogatasarol.pdf letöltés dátuma: 2010.10.25
Melléklet A Kis és Középvállalkozások értelmezése 2004. évi XXXIV. törvény és a 2010. évi LXXXIV. törvény alapján
A kis és középvállalkozások értelmezéséhez vizsgáljuk meg először a hatályos törvényeket, azt hogy azok hogyan értelmezik ezek fogalmát. Jelenleg két hatályos törvény vonatkozik ezen vállalkozásokra: a 2004. évi XXXIV. és a 2010. évi LXXXIV. törvény. az utóbbi inkább csak kiegészítése, módosítása az előbbinek, így vegyük sorra a leglényegesebb részeiket. A törvény célja 1. § A törvény célja a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározása, valamint a fejlődésük előmozdítását szolgáló állami támogatások összefoglalása, és ezáltal olyan gazdasági feltételek kialakítása, amelyek hosszú távon, hazai és uniós szinten egyaránt biztosítják a verseny- és foglalkoztatási képesség növekedését, a versenyhátrányok csökkenését, valamint a vállalkozások Európai Unió követelményeihez való felzárkózását. 2. § A törvény hatálya a mikro-, kis- és középvállalkozásokra (a továbbiakban: KKV), valamint a KKV-k támogatására és az azzal kapcsolatos adatszolgáltatásra terjed ki. A kis- és középvállalkozások meghatározása 3. § (1) KKV-nak minősül az a vállalkozás, amelynek a) összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, és b) éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg. (2) A KKV kategórián belül kisvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek a) összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb, és b) éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg. (3) A KKV kategórián belül mikrovállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek a) összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb, és b) éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg.
(4) Nem minősül KKV-nak az a vállalkozás, amelyben az állam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése - tőke vagy szavazati joga alapján - különkülön vagy együttesen meghaladja a 25%-ot. (5) A (4) bekezdésben foglalt korlátozó rendelkezést nem kell alkalmazni a 19. § 1. pontjában meghatározott befektetők részesedése esetében. (6) Ahol jogszabály „KKV-t”, „mikro-, kis- és középvállalkozást”, illetve „kis- és középvállalkozást” említ, azon - ha törvény másként nem rendelkezik az e törvény szerinti KKV-t kell érteni. 4. § (1) Önálló vállalkozás az a vállalkozás, amely nem minősül a (2) bekezdésben foglaltak alapján partnervállalkozásnak, illetve a (3)-(6) bekezdésben foglaltak alapján kapcsolódó vállalkozásnak.
2010. évi LXXXIV. törvény kiegészíti a 2004. évi XXXIV. törvényt 1.§
A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Kkv.) preambuluma helyébe a következő rendelkezés lép: „Az Országgyűlés a magyar gazdaság döntő részét kitevő, a foglalkoztatottak nagy részének munkát adó, az adó és járulékok nagyobb hányadát befizető kis- és középvállalkozások tőkeerejének növekedése melletti elkötelezettségszem előtt tartásával, fejlődésük előmozdítása, verseny- és foglalkoztatási képességük megőrzése, hazai és uniós szinten történő növelése, ezáltal a gazdaság és a társadalom kiegyensúlyozott fejlesztésének elősegítése, az Európai Unióhoz való csatlakozást követően kialakult statisztikai adatgyűjtés és az adatok, gazdasági folyamatok összehasonlíthatósága, valamint a kisvállalkozók közötti kapcsolatok áttekinthetőbbé, átláthatóbbá tétele érdekében a következő törvényt alkotja.”
2.§ (1) A Kkv. 12. §-ét megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép: „A támogatások felhasználásának, valamint a kis- és középvállalkozások helyzetének felmérése, a kis- és középvállalkozásokra vonatkozó egyéb rendelkezések” (2) A Kkv. a következő 12/A. §-sal egészül ki: „12/A. § (1) A hatósági eljárás alá vont természetes vagy jogi személlyel, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel szemben a hatóság által kiszabott bírság – a hatóság, valamint a hatósági ellenőrzést végző
személyek bírság kiszabásban való érdekeltségének megszüntetése érdekében – közvetlenül a hatóság működési költségeire nem használható fel. (3) A hatósági ellenőrzést végző szervek kis- és középvállalkozásokkal szemben az első esetben előforduló jogsértés esetén – az adó- és vámhatósági eljárást kivéve – bírság kiszabása helyett figyelmeztetést alkalmaznak, illetve kötelesek megvizsgálni a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94. § (1) bekezdés a) pontjában szabályozott eljárás alkalmazásának lehetőségét. Nincs lehetőség a bírságtól való eltekintésre, amennyiben a bírság kiszabásának alapjául szolgáló tényállás meg valósulásával emberi élet, testi épség vagy egészség került közvetlen veszélybe, illetve környezetkárosodás következett be.” (2) A 2. § (2) bekezdése 2011. január 1-jén lép hatályba. Most pedig vegyünk egy világosabb, hétköznapibb megfogalmazást: Vállalkozásnak tekintünk minden olyan önálló piaci kapcsolatokkal rendelkező gazdálkodó szervezetet, amely tevékenységét profitorientáltan végzi és jövedelemtermelést folytat. A vállalkozások
számára
kiírt
pályázatok
túlnyomó
többségén
mikro-,
kis-
és
középvállalkozások vehetnek részt, így támogatási szempontból lényeges az, hogy mely vállalkozás minősül KKV-nak. Az Európai Unió megfogalmaz bizonyos szabályokat a definícióra vonatkozóan, viszont minden egyes tagállam maga dönti el KKV meghatározására vonatkozó mutatószámokat. Egyébként az uniós szabályozást a 2003/361/EK bizottsági ajánlás tartalmazza. Magyarországon a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (továbbiakban: Törvény) szabályozza a kis- és középvállalkozások körét. A törvényt az Országgyűlés azzal a szándékkal alkotta, hogy növelje a kis- és középvállalkozások tőkeerejét, előmozdítsa fejlődésüket, segítse verseny- és foglalkoztatási képességük megőrzését. További cél volt a statisztikai adatgyűjtés uniós módszerekkel történő összehangolása, és az adatok, gazdasági folyamatok összehasonlíthatóságának megteremtése. A Törvény alapján a vállalkozások megkülönböztetésének egyik legfontosabb mérőszáma a foglalkoztatottak száma. Ez a mutató az átlagos statisztikai létszám alapján határozható meg, de megtalálható az egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletében is. A foglalkoztatotti létszám alapján mikrovállalkozásnak minősül a 10 főnél kevesebbet, kisvállalkozásnak az 50 főnél kevesebbet, középvállalkozásnak a 250 főnél kevesebbet
foglalkoztató, profitorientált gazdálkodó szervezet. A létszámadatok egy viszonylag egyszerű és könnyen meghatározható irányvonalat adnak a vállalkozás minősítésének meghatározására. Azonban van még néhány tényező, amit figyelembe kell venni a Törvény szerint. További mutatószámokat a gazdálkodási adatok alapján kell meghatározni, amelyek közül az éves nettó árbevételt vagy a mérlegfőösszeget kell figyelembe venni. A létszámadatokkal együtt kell teljesülnie annak a feltételeknek, hogy mikrovállalkozás esetében az éves nettó árbevétel vagy mérlegfőösszeg legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg (~500 millió Ft) lehet. Ez kisvállalkozás esetében az éves nettó árbevételre vagy a mérlegfőösszegre vonatkozóan legfeljebb 10 millió (~2,5 milliárd Ft) eurónak megfelelő forintösszeget, míg középvállalkozás esetében az éves nettó árbevételre vonatkozóan 50 millió eurónak (12,5 milliárd Ft), a mérlegfőösszegre vonatkozóan pedig 43 millió eurónak (10,75 milliárd Ft) megfelelő forintösszeget jelent. Induló vállalkozás esetében a mutatószámokat éves szintre kell vetítetni. Kérdésként merülhet fel, hogy mi van abban az esetben, ha az éves nettó árbevétel és a mérlegfőösszeg közül az egyik megfelel egy mérethatárnak, a másik viszont nem. Ebben az esetben elegendő, ha a vállalkozás két pénzügyi mutatója közül az egyik megfelel a törvényi értéknek. Az euróban megadott értékhatárok forintra történő átszámítása a Magyar Nemzeti Bank által megállapított, az adott vállalkozás üzleti évének lezárásakor érvényes deviza középárfolyamon történik. Az újonnan indított vállalkozások esetén a tárgyévet, tehát az alapítás évét megelőző év utolsó napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által megállapított deviza középárfolyamot kell alkalmazni. Amennyiben sikerült minden adatot begyűjtenünk, akkor még figyelembe kell venni azt, hogy ha a vállalkozás éves szinten túllépi a foglalkoztatotti létszám vagy pénzügyi határértékeket, vagy elmarad azoktól, akkor ennek eredményeként csak abban az esetben veszíti el, illetve nyeri el a közép-, kis- vagy mikrovállalkozói minősítést, ha két egymást követő beszámolási időszakban túllépi az adott határértékeket vagy elmarad azoktól. A fenti vizsgálódást követően át kell még tekinteni a tulajdonosi struktúrát is. Az adatok számításánál meg kell még nézni, hogy az adott vállalkozásnak van-e 25 %-ot meghaladó tulajdonrésze más vállalkozásban, vagy a vállalkozás 25 %-ot meghaladó tulajdonosai birtokolnak-e más vállalkozásokban tulajdonrészt. Amennyiben a válasz igen akkor a konszolidált éves beszámolót kell figyelembe venni. Ha nem készül konszolidált éves
beszámoló akkor a foglalkoztatottsági és pénzügyi adatok számításánál a tulajdoni aránynak megfelelően kell figyelembe venni a tulajdonosok vagy a birtokolt vállalkozások adatait. A foglalkoztatotti és gazdálkodási adatoktól függetlenül nem minősül KKV-nak egy vállalkozás abban az esetben, az állam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése - tőke vagy szavazati joga alapján - külön-külön vagy együttesen meghaladja a 25%-ot. A fentiekből látható, hogy a vállalkozás minősítésének első látásra egyszerűnek tűnő feladatát a jogi szabályozás kissé megbonyolítja. Egy pályázat elkészítése előtt körültekintően kell elvégezni a minősítést, mert a jogosulatlan igénylés a pályázat elutasítását vonja maga után. Érdekes
megjegyezni,
hogy
a
Törvényben
megfogalmazott
definíció
alapján,
a 4
Magyarországon bejegyzett vállalkozások 96 %-a mikro vállalkozás és 99 %-a KKV. A Forrás Centrum A mikro-, kis- és középvállalkozás (KKV) definíciója című cikk alapján.
4
2010.10.25. http://blog.forrascentrum.hu/kkv-definicio/a-mikro-kis-es-kozepvallalkozas-kkvdefinicioja.vallalkozas-vallalkozo
