Bontott építési hulladék felhasználási lehetőségei
A napjaink piacorientált befektetései során sokszor esnek áldozatul, még meglévő esetlegesen felújítható épületek. A jelenlegi általános befektetői szempontok szerint, nem a humánus elbírálás és a gyökerek megtartása a cél, mert az épület egy mellékes tényező, indukáló tényező a telek megszerzése. Újrahasznosított (beton)adalékanyag a betonkészítés céljára megfelelő előkészítéssel alkalmassá tett (esetleg már fel is használt) bontási, építési és építőanyag-gyártási hulladék összefoglaló elnevezése. Az elkövetkező években a jelenlegi gyakorlattól eltérően, olyan építési gyakorlatot kell meghonosítanunk az innovatív fejlesztések figyelembevételével, hogy az épületeink kivitelezésénél ne csak egyszerű technológiákat és anyagokat alkalmazzuk, hanem a későbbi könnyű bonthatóság illetve az újrahasznosítás elve messzemenően is érvényesülhessen. Fontos kritériumként előtérbe helyezve, hogy az alkalmazott anyagok ne a bonthatóság növekedés-prioritás eladhatóság-fogyaszthatóság összefüggését erősítse, hanem a fenntartható fejlődést erősítse! Elgondolkodtató, hogy miért melléképülettől a gyárépületig) bejelenteni és ezeket visszaellenőrizni!(„online”) Így teljes képet kaphatnánk mennyiségéről.
nem kell az összes (a legkisebb épület elbontott mennyiségét „online” a mennyiségeket, igazolni és a
bontási hulladékok éves tényleges
Az építési bontásból keletkező hulladék kezelése és ártalmatlanítása, rendkívül aktuális probléma, mert az elkövetkező időszakban a prioritások tekintetében előtérbe kell, hogy kerüljön az elavult és gazdaságosan már nem rehabilitálható épületek(együttesek) bontása. Bontott építési hulladék felhasználási követelményei: • a beépített anyagok könnyen és egyszerű technológiával bonthatóak legyenek • a beépített anyagok a bontás során ne okozhassanak egészségügyi vagy környezeti károsítás, kockázatot • a bontási hulladékok egyszerűen osztályozhatóak legyenek a szétválogatásnál • a bontási hulladék minél nagyobb százalékban újra hasznosítható legyen • a bontási hulladék egyes anyagcsoportjai jelentős mértékben újra beépíthető legyen
•
•
törekedni kell a bontási hulladék nem hasznosítható elemei, anyagai minél könnyebben visszaalakulhassanak a természet körfolyamatába a bontási hulladék végleges ártalmatlanítása vagy megsemmisítése az ismert legjobb technológiával történhessen
A kivitelezéseknél, ezen belül is privilegalizáltan a felújítások, bővítések, átépítések során keletkező bontási anyagokat, nem hulladékként, hanem másod-építőanyagként kell kezelni. A kivitelezés során keletkező másod-építőanyagokat ott (oda) kell újra beépíteni, ahol keletkeztek, kibontották. A körülmények olyan kialakításával, tehát a bontott építőanyag nem depóinába kell szállítani, vagy csak minél kisebb részét. Az építőanyagok körforgását és többirányú (újra) felhasználását meg kell szervezni. Nem • • • • •
szabad alkalmazni építési és bontási hulladék adalékanyagaként: azbeszt tartalmú termékeket bauxitbetont (bauxitcementet) radioaktív salakot (bár ennek mértékét külön szabályozzák) kazánsalakot (például szénsalakot a Mátrai födémeknél) martinsalak-adalékanyag összetételű salakbetont (acélgyártás mellékterméke)
„A természetes adalékanyagú betonkeverékkel szemben, úgy az újrahasznosított adalékanyaggal gyártott betonkeverékkel szemben is követelmény, hogy a belőle, megfelelő beton-, illetve gyártás- és építéstechnológiával készített beton, vasbeton és feszített vasbeton előregyártott termék, vagy építéshelyen készített (monolit) szerkezet tartós legyen. Tartós a beton, vasbeton és feszített vasbeton termék, illetve szerkezet, ha a terheket, az igénybevételeket és a környezeti hatásokat megfelelő üzemeltetés és fenntartás mellett – kivételes esetektől eltekintve – legalább 50 év használati élettartam alatt biztonsággal hordja.”* Műszaki-technológiai nehézségek nem gátolják a hasznosítást, ezért az építőipari piacon megjelentek a másodlagos nyersanyagok.(nyugat Európa) Az építési-bontási hulladékok keletkezésének egyre növekvő tendenciáját, a hulladék-lerakóhelyek telítődését, az egyre nehezebb engedélyeztetéseket, valamint az építőiparban a nyersanyagforrások egyre korlátozottabb hozzáférhetőségét és növekvő árszintjét tekintve e hulladékok környezetkímélő hasznosítása kiemelt feladat a nemzetgazdaság számára.
Építtető - Tervező – Kivitelező speciális követelményei: Építtető • Építtetői igény dokumentálása -kiemelve a bontott építési hulladék alkalmazását (minőségi követelmények, tűrés, élképzés, cementpép kifolyás Tervező: • Dokumentálja a követelményszintet • Elkészíti tervvázlatokat, terveket • Technológiai leírásokat • Minőségi követelményeket • Zsaluzat vagy matricázott felület készítése • Próbakeverés és mintafelület készítésének (rendkívül fontos!!!!)
dokumentálása
Kivitelező: • Kiviteli tervek ellenőrzése • Követelménybiztosítási terv ellenőrzése illetve ennek birtokában a „próba” KIVITELEZÉS megkezdése • Kivitelezés • Minőség-ellenőrzés • Átadás-átvételi folyamat Az építkezések során keletkező bontási hulladék elszállítása és elhelyezése már a kivitelező (Beruházó) feladata, és ez gyakorlati problémát okoz. Megoldás: • belsőépítészeti látszóbeton….. • homlokzati architektúrát……… • utca bútorok…………………… • Városi közösségi tárgyak……. • Szociálisan hátrányos rétegek építőanyagai…………………… Nincsenek gondolati határok! Szakirodalom: A Nemzetközi Betonszövetség (fib) Magyar tagozatának felülmúlhatatlan érdemei vannak a bontott építési hulladék műszaki irányelveinek kidolgozásában, ami dr. Balázs György és dr. Kausay Tibor szakmai irányításával készült. Az általuk irányított munkacsoport kidolgozta a BV-MI 01:2005 (H) Beton- és Vasbetonépítési Műszaki Irányelv -„Betonkészítés bontási, építési és építőanyag-gyártási hulladék újrahasznosításával” című szakirodalmat. A Műszaki Irányelv felhasználási gyakorlatának analógiájából vezethetjük le a kutattatások és felhasználások alapjait.
Az újbóli felhasználáshoz és az azt megelőző betontervezéshez meg kell határozni az alábbi paramétereket: • a bontási és építési hulladék adalékanyag építőanyagfajták szerinti összetétele, • idegenanyag-tartalom szemrevételezéssel, • testsűrűség (MSZ EN1097-6:2001), • halmazsűrűség (MSZ EN 1097-3:2001), • vízfelvétel (MSZ EN 1097-6:2001), • látszólagos porozitás, szemnagyság, • szemmegoszlás (MSZ EN 933-1:1998), • finomsági modulus (MSZ 4798-1:2004), • 0,02 mm alatti szemeinek térfogatszázaléka ülepítéssel (MSZ 18288-2:1984), • a felületről vízzel leoldható szulfát és klorid tartalom (MSZ 182884:1984), • szemalakja tolómérővel (MSZ EN 933-4:2000), kifolyási tölcsérrel (MSZ EN 933-6:2003 és MSZ 18288-3:1978), • fagyállóság (közönséges adalékanyag esetén: MSZ EN 1367-1:2000, könnyű adalékanyag esetén: MSZ EN 13055-1:2003 szabvány C melléklete) • szükség esetén a közönséges adalékanyag olvasztósó-állósága (MSZ EN 1367-1:2000 szabvány B melléklete) • nedvességtartalom, • térfogatsűrűség, • hamutartalom, • hidrogénion-koncentráció, • elektromos vezetőképesség, • kémiailag oxidálható szervesanyag-tartalom és szerves széntartalom, • vízben oldható sótartalom, • kalciumkarbonát-tartalom, • káros nyomelemek (As, Sb, Mn, Pb, Cd, Cr), • mérgezőképesség A vizsgált anyagok vegyes összetételéből és talajjal történt szennyezéséből következik, • hogy a testsűrűségük és halmazsűrűségük a beton kerámiatörmelékénél kisebb, • több finomrészt tartalmaznak, • szemalakjuk változatos, • vízfelvételük jelentősen nő, • önszilárdságuk alacsony • és mindezek figyelembevételével kőzetfizikai csoportba nem sorolhatók.
Ha a talajjal szennyezett adalékanyag olyan bontási és építési „tiszta betonhulladék”, esetlegesen vegyes beton/téglahulladék, amely nem a Kfú-A kőzetfizikai csoportba tartozik, akkor a kőzetfizikai besorolása miatt a betont nagyobb nyomószilárdságúra kell tervezni. Ez azt jelenti, hogy átlagos nyomószilárdsági értékről magasabb értékre kell méretezni a betonszerkezetet. Ebben az esetben az általunk kívánt beton nyomószilárdságának tervezési értékét úgy kapjuk meg, hogy a beton nyomószilárdsági osztályához tartozó átlagos nyomószilárdságot a beton nyomószilárdsági osztály és a betonhulladék mértékadó kőzetfizikai csoportja függvényét képező ζ szorzóval megszorozzuk. Külön kell beszélnünk a bontott adalékanyagnak a környezeti kitéti osztály szerinti méretezéséről, ami lényegesen eltér a korábbi gyakorlatoktól és sok esetben magasabb betonszilárdsági értéket határoz meg egy adott betonszerkezetre. Ha például talajjal szennyezett adalékanyag fagyállóságát vizsgáljuk az MSZ EN 1367-2:1999 szerint, akkor a hulladék adalékanyag MSZ EN 12620:2003 szerinti tényleges fagyállóság vizsgálatát Magyarország esetében kontinentális éghajlatra kell méretezni. • A tervezés az alábbiak szerint alakul: beton XF1 környezeti osztály esetén az adalékanyag fagyállósági osztálya minimum F2 vagy MS25. • XF2, XF2 (BV-MI), XF3, XF3 (BV-MI) vagy XF4 beton környezeti kitéti osztály esetén az adalékanyag fagyállósági osztálya minimum F1 vagy MS18 Ha az újrahasznosított adalékanyag a Műszaki Irányelvben meghatározott értékeknél magasabb arányban tartalmaz bontási és építési betonhulladékot, az csak abban az esetben használható fel, ha ezt laboratóriumi betonkísérletek igazolják. A laboratóriumi betonkísérletek végeredményének azt kell mutatnia, hogy a beton nyomószilárdsági osztálya az előírt értéket kielégíti. Ha a talajjal szennyezett bontási és építési hulladék-adalékanyag minősége a szakszerű válogatás, feldolgozás elvégzése után sem felel meg: • rendelkezésre álló európai adalékanyag-szabvány kívánalmainak, • beton, illetve könnyűbeton készítés céljára az MSZ 4798-1:2004 szabványnak • annak az elvárásnak, hogy a betonkeverék pórusmentesen bedolgozható legyen, • akkor a bontási és építési hulladék-adalékanyag tulajdonságait a műszaki irányelv idevonatkozó táblázata adatainak figyelembevételével alakítjuk ki.
Ha szükséges, a betonkeveréket természetes adalékanyaggal szabad javítani, és az ilyen talajjal szennyezett bontási hulladékot természetes adalékanyaghoz keverjük hozzá. A megfelelősség igazolására az elkészített beton, illetve beton-, vasbetonfeszített vasbetontermék tulajdonságait vizsgáljuk, hogy a talajjal szennyezett adalékanyag-keverék megfelelőségét igazolni tudjuk. Lényeges a „régi-új” elemek időállóságának és tartósságának alátámasztása.
Az innovatív kivitelezési technológia kiválasztásánál, az alábbi előnyöket kell figyelembe venni: • a beépített anyagok az alkalmazás során ne okozhassanak egészségügyi vagy környezeti károsítás, kockázatot • a látványbeton készítésénél minél magasabb arányban legyen a bontási hulladék • a felhasznált bontási hulladék anyagcsoportjai számottevő mértékben újra beépíthető és felhasználható legyen • törekedni kell arra, hogy a bontási hulladék nem hasznosítható elemei, anyagai minél könnyebben visszaalakulhassanak a természet körfolyamatába • a bontási hulladék végleges ártalmatlanítása vagy megsemmisítése az ismert legjobb technológiával történhessen • az előállítás célszerűen az építés helyszínének közelében történjen Felhasználási célcsoportok: Gumi: réteges szerkezeteket összefogjunk, rugalmasságot biztosítsunk illetve 3D felületként „vizuális kommunikációs” felület Kerámia: amely szintén használható adalékanyagként és belső trombfalként is egyaránt, hőtároló falakhoz illetve utólagosan megmunkált felületekhez. Beton: amely szintén használható adalékanyagként, de belső bútorokat is készíthetünk illetve utólagosan megmunkált felületekhez használhatjuk. Üveghulladék, alkalmazási lehetőségként belső hőtartó illetve fűtőszálas betonszerkezetnél is, de akár vízszintes felületek LED világítás hordozó szerkezetének is. Homlokzati elemek kiegészítő adalékanyagaként, de világítási berendezések segédszerkezeteként is. Fém hulladék – vas és színesfémek, amelyek akár kilátszanak a felületből vagy szálcsiszolt változatban is megjelenhet, úgy hogy merevíti a tartószerkezetet, közben esztétikai látványt is, nyújt.
Vizsgára való felkészülést elősegítő kérdések
1. 2. 3. 4.
Ismertesse újrahasznosított adalékanyagokat. Bontott építési hulladékok felhasználási követelményei! Ismertesse az építési és bontási hulladék felhasználásának korlátait. Milyen paramétereket kell meghatározni az újbóli felhasználáshoz és az azt megelőző betontervezéshez? 5. Melyek a bontott építési hulladékok fő felhasználási célcsoportjai? 6. Melyek a bontott építési hulladék felhasználásának „speciális követelményei”? 7. Mi tekinthető a bontott építési hulladék tervezésének alapvető szakirodalmának?
