Bogsch L.: A III. nemzetközi negyedkorkutató kongresszus Bécsben. Dér III. Internationale Quartárkongress in Wien. Természettudományi

247

BIBLIOGRAPHIA GEOLOGICA HUNGARICA

Ballenegger

Nedvességmérések egy budai agyagos

R.:

[.a

teneur en humidité d‘un sol argileux.

zet

Közleményei.

Ballenegger

1937.

3.

p. 3

—10

et 24

—

2.

talajon.

Kertészeti Taninté-

—25.

A

salétromtartalom változásai egy budai agyagos nitrates du sol argileux d‘ un verger. Kertészeti Tanintézet Közleményei. 3. p. 14 24 et 26 27. R.:

—

talajban.

—

La teneur en

—

—

R.: A kesermandolára oltott szibarack alkalmazkoL‘ adaptation aux conditions du sol dása a taljviszonyokhoz. Kertészeti Tanintézet Közledu pécher greffé sur amandier.

Ballenegger ményei.

—

p. 10

3.

— 14

et

25

—

—

26.

Bartkó

L.: Földtani és slénytani adatok Rákosszentmihály és környékének oligocén miocén-kori rétegeihez. Die oligozánen und miozanen Schichten in dér Umgebung von Rákosszentmihály bei Bulapest. — Doktori Értekezlet. Dokt. Diss. p. 1 40.

—

—

—

-

Bogsch

A

—

nemzetközi negyedkorkutató kongresszus Bécsben. Dér III. Internationale Quartárkongress in Wien. Természettudományi Társulat Évkönyve, 1937. p. 61 66. (Nur ungarisch.) L.:

—

III.

—

—

Bogsch

Apró kövületek fontossága a geológiai kor meghatározáDie Bedeutung dér Mikrofossilien in dér geologischen Altersbestimmung. — Természettudományi Közlöny Pótfüzetei. L.:

—

sában. 69.

p.

Bogsch

— 135.

134

(Nur ungarisch.)

—

A

rárospusztai homokos réteg faunája. Die Fauna dér sandigen Schicht von Rárospuszta. Földtani Közlöny. 67. p. L.:

—

146

— 156.

Bogsch

L.

:

Olcsó benzol és szeszelállítás Abesszíniában.

—

Billiges

Verfahren zr Herstellung von Benzol und Alkohol in Abessinien. - Természettudományi Közlöny. 69. p. 610. (Nur ungarisch.)

— In Stein verwandeltes Moos. — Föld—164. (Nur ungarisch.) Böckh H.: Jelentés 1929-rl. — Bericht iiber 1929. — Földtani Intézet Évi Jelentései az 1929 — 1932. évekrl. — Jahresberichte kgl. ung. geol. Alist, iiber die Jahre 1929 — 1932. p. 18 — Böckh H. Jelentés 1930-ról. — Bericht, iiber 1930. — Földtani Intézet kgl. ung. Évi Jelentései az 1929— 1932. évekrl. — Jahresberichte geol. Alist, iiber die Jahre 1929 — 1932. p. 22 —

Boros

A

Á.:

kvévált moha.

tani Értesít.

2.

p.

160

d.

21.

:

d.

39.

Brummer

E.: A kiscelli fennsík és környékének ásványai. I. Az Die Minerale des Kisceller Egyesült Téglagyár agyaggödre. Plateaus und seiner Umgebung I. Die Tongrube dér Fabrik Földtani Értesít. 2. p. 23 28. (Nur un„Egyesült Téglagyár".

—

—

—

garisch.)

Brummer

E.: A kiscelli fennsík és környékének ásványai. II. A Die Minerale des Kisceller Bohn-féle téglagyár agyaggödre. Plateaus und seiner Umgebung. II. Die Tongrube dér Bohn‘ seben Földtani Értesít. 2. p. 171 177. (Nur ungarisch.) Ziegelei.

—

—

—

Bibliographia Geologica Hungarica

248

B

rummer

Ásványgyjtés Rudabányán.

E.:

Rudabánya.

ralien in

—

—

1937.

Sammeln von Mine-

Természettudományi Közlöny.

69.

p. 333.

(Nur ungarisch.)

B

rummer dása.

Bronzszobortalapzatok mészkanyagának patinizálóFöldtani Die Patinisierung dér Kalksteinpostamente.

E.:

—

—

Közlöny.

p. 175.

67.

Dalmady

Z.: Szakvélemény a balatonfüredi kincstári szénsavas forBalneologisches Fachgutaehten. rások balneológiái értékérl. - Földtani Intézet Évi Jelentései az 1929 1932. évekrl. Jahresberichte d. kgl. ung. geol. Anst. über die Jahre 1929 1932. p. 175 193. Emszt K. Rozlozsnik P.: Jelentés 1931 32-rl. Berieht über

—

— — — — — Évi Jelentései az 1929 — 1932. évekrl. geol. Anst. über die Jahre 1929 — 1932. —

—

—

—

—

1932. Földtani Intézet Jahresberichte d. kgl. ung.

p.

40—63.

1931

Faller

A

fejérmegyei Csór és Inota községek karsztforrásainak Die Karstquellen in dér Umgebung von 'Csór und Inota, Komitat Fejér. Bányászati és Kohászati Lapok. 70. p. J.:

ismertetése.

—

—

198—205, 223—228.

—

Faller

J.: Hazánk második legrégibb artézi kódjáról. Über den zweitaltesten artesischen Brunnen Ungarns. Földtani Értesít. 133. (Nur ungariscb.) 2. p. 131

—

—

Fehér

D.:

Az

alföldi

—

homokos

talajok vizsgálata tekintettel a fásí-

Biochemische Untersuchungen dér Sandböden dér Ungarischen Tiefebene mit besonderer Berücksichtigung ihrer Aufforstung. Matematikai és Természettudományi Értesít. Mathematischer und Naturwissenschaftlicher Anzeiger d. Ung. Akad. d. Wiss. 55. p. 133 164. Die Fekete J.: A szeizmikus mérések gyakorlati alkalmazása. Földtani praktische Anwendung dér seismischen Messungen. Értesít. 2. p. 66 77. (Nur ungarisch.) Dér Bódén von Orosháza. Az OrosFekete Z.: Orosháza talaja. házi Szépmíves Céh Évkönyve 1937. p. 16 21. (Nur ungarisch.) Ferenczi I.: A Csonkaszatmár és Csonkabereg megyében végzett Resnltate dér im Komitat földtani kutatómunka eredményei. Szatmár und Bereg durehgeführten geologischen Forschung. JahresFöldtani Intézet Évi Jelentései az 1929 1932. évekrl. berichte d. kgl. ung. geol. Anst. über die Jahre 1929 1932. p. tásra.

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

— —

—

300—328.

Ferenczi

Adatok a Pécs-környéki medencerpsz földtani viszoI.: Beitráge zr Kenntnis dér geologischen nyainak ismeretéhez. Beckenabsclinittes in dér Gegend von tertiaren des Verháltnisse Pécs. Földtani Intézet Évi Jelentései az 1929 1932. évekrl. Jahresberichte d. kgl. ung. geol. Anst. über die Jahre 1929

—

—

—

—

—

1932. p.

531—537.

—

Die fossilen Ostracoden. -A fosszilis Ostracodák. Természettudományi Közlöny Pótfüzetei. 69. p. 136. (Nur ung.) Dér Globigerinenschlamm. Földvári A.: A globigerinás iszap. Természettudományi Közlöny Pótfüzetei. 69. p. 125. (Nur ung.)

Földvári

A.:

—

—

Bibliographia Geologica Hungarica

249

1937.

—

Földvári

A.: A spanyolországi katalán sóvidék. Das katalanische Salzgebiet in Spanien. Földtani Értesít. 2. p. 89—99. (Nnr ung.) Földvári A.: A Sierra de Guadarrama. Természettudományi Közlöny. 69. p. 1 13. (Nnr ugarisch.)

—

—

—

—

Gaál

I.: A dunántúli szénhidrogénkutatások. Die Kohlenwasserstofforschungen im Transdanubischen Gebiet Ungarns. Debreceni Szemle. 1937. p. 165—166. (Nur ungarisch.) Gaál I.: A százesztends Gyilkos-tó. Dér hundér tjáhr ige GyilkosSee. Természettudományi Közlöny. 69. p. 655 665. (Nur ung.) Gaál I.: Négy kilométernyire a föld felszíne alá ásványolajért. Bohrungen bis vier Kilométer Tiefe für Mineralöl. A Termé-

—

—

—

—

—

szet 1937. p. 223

—226.

et 246

Gaál

—249.

(Nur ungarisch.)

—

Italien bedarf I.: Olaszország nem szorul kolajbehozatalra. Természettudományi Közlöny. 69. p. keines Mineralölimports. 563 564. (Nur ungarisch.) Gaál I.: Történelmi évszámok meghatározása a kzetek héliumtartal-

—

—

mából.

—

Gesteine.

Altersbestimmung auf Grund des Heliumgehaltes dér Természettudományi Közlöny. 69. p. 453 454. (Nur

—

—

ungarisch.)

Gaál

I.: Az egriekkel azonos harmadkori puhatestek Balassagyarmaton és az oligocénkérdés. — Éber die mit dér Egerer gleichaltrige tertiáre Molluskenfauna von Balassagyarmat und das Oligozánproblem. — Annales historico-naturales Musei Nationa-

Hungarici.

lis

p.

31.

Pars mineralogica, geologica, palaeontologica.

1—87.

—

Gábor

Neue oberoligoR.: Üjabb egri felsoligocén gastropodák. Annales historico-naturales Musei záne Gastropoden von Eger. Nationalis Hungarici. 30. Pars mineralogica, geologica, palaeonto-

—

logica. p. 1

Herczegh

—

9.

Kszénelfordulások

és tanulságai hazai szénképzdSt,einkohlenvorkommnisse und ihre Lehre vöm Gesichtspunkte dér ungarischen Ivohlenbildungen. Földtani Értesít. 2. p. 117 125. (Nur ungarisch.) Herrmann M. Diabáz és bazalt a Witwatersrandrl. Diabas und Basalt von Witwatersrand. Annales historico-naturales Musei Nationalis Hungarici. 30. Pars mineralogica, geologica, palaeontoJ.:

ményeink szempontjából.

—

—

—

—

:

—

logica. p. 10

Hoffer

A

—

24.

—

nemesopál

Ein neuer új lelhelye Magyarországon. Fundort vöm Edelopal in Ungarn. Természettudományi Közlöny. 66. p. 21 22. (Nur ungarisch.) Hoffer A.: A Szerencsi-sziget, földtani viszonyai. Die geologischen A.:

—

—

—

—

Verháltnisse dér Szerencser Gebirgsinsel. Tisia. A Debreceni Tisza István Tudományos Társaság III. osztályának munkái. Tisia. Arbeiten dér III. Abteilung dér wiss. Tisza-Gesellschaft in Debrecen. I. 2. p. 1 307. Hoffer A.: A Tokaji-hegység földtani vázlata. Die geologische Skizze des Tokaj-Gebirges. Túristák Lapja. 49. p. 376—379. (Nur ungarisch.)

—

—

—

—

Bibliographia Geologica Hungarica

250

Horusitzky

1937.

F.: Nyitott szemmel a szabadba. Bevezetés a földtani Einführung in die megfigyelésbe. I. A földkéreg mozgásai. geologische Beobachtung. I. Die Bewegungen dér Erdkruste. Földtani Értesít. 2. p. 15 23. (Nur ungariseh.)

—

—

—

Iparügyi Minisztérium

Jakóby

—

(Nur ungariseh.)

251.

p.

18.

Bányászati Szakosztálya (X;.: A bükkDie Tiefbolirungen bei Bükkszék. Technika,

—

széki fúrások.

A magyarországi földgáz és petroleumkutatások mai álHeutiger Stand dér Erdgas- und Mineralölforschungen in Ungarn. Bányászati és Kohászati Lapok. 70. p. 205 206. Jaskó S.: Pleisztocén éles kavicsok a déli Bakonyból. Pleistozane Dreikanter aus dem südlichen Bakony. Földtani Közlöny. 67. L.:

lása.

—

—

—

—

p.

—

330—334.

L.: A Sághegy felépítése és vulkanológiai viszonyai. — Dér Aufbau und die vulkanisehen Verhaltnisse des Ságberges. — Matematikai és Természettudományi Értesít. — Mathematischer und Nat,urwissenschaftlicher Anzeiger d. Ung. Akad. d. Wiss. 56.

Jugcivics

— 1235. (Nur ungariseh.) L. — Marchett A.: Dér Ságberg in Ungarn und seíne Ergussgesteine. — Mineralogische und Petrographische Mittei-

p.

1214

Jugovics

lungen.

Ka die

p.

49.

A

369—414.

Szeleta-barlang szerepe a hazai barlang- és semberkutatásban. Die Bedeutung dér Szeleta-Höhle in dér ungarlándischen Höhlen- und Urmenschforschung. Természettudományi Közlöny Pótfüzetei. 69. p. 117. (Nur ungariseh.) Kadic O.: Az 1930. és 1931. években végzett barlangkutatásaim eredO.:

—

—

ményérl. 1930 und

Ergebnisse meiner Höhlenforschungen in den Jahren Földtani Intézet Évi Jelentései az 1929 1932. Jahresberichte d. kgl. ung. geol. Anst. iiber die Jahre

1931.

—

évekrl.

1929—1932.

Kadic

—

p.

—

—

531—537.

Budapest a barlangok városa.

O.:

Höhlen.

—

Földtani Értesít. (Nur ungariseh.)

2.

p.

10

—

—

14,

Budapest die Stadt dér

101

— 105,

134

— 140,

(

177

— 181.

Az észtországi égpala bányászata és hasznosítása. — Bergban und Verwendung des Brandsehiefers in Estland. — Bá-

Kállai

G.:

70. p. 33. (Nur ungariseh.) paragenetikai megfigyelések a és Ércmikroszkópiai Kertai Gy.: Erzmikroskopische und paraSzepes Gömöri Érchegységbl. genetische Beobachtnngen aus dem Szepes Gömörer Erzgebirge. Annales historico-naturales Musei Nationalis Hungarici. 30. Pars mineralogica, geologica, palaeontologica. p. 25 52. TerméEisenspat. Eisenhut vasvirág. Koch S.: Vaskalap szettudományi Közlöny. 69. p. 202. (Nur ungariseh.) Kretzoi M.: Die Rauhtiere von Gombaszög nebst einer Übersicht Annales historico-naturales Musei Nationadér Gesamtfauna. palaeontologica lis Hungarici. 31. Pars mineralogica, geologica,

nyászati és Kohászati Lapok.

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

p.

—

88

Kreybig

157.

L.:

A

talaj és

növény, különös fekintettel a víz- és nitrogén-

Bibliographia Geologica Hungarica

251

1937.

—

Dér Bódén und Pflanze, mit besonderer Riickgazdálkodásra. sicht auf den Wasser und Nitrogenhaushalt. Falu, Magyar

—

Gazda

Földmvesszövetség. Budapest

és

1938.

Kreybig

L.: 1:25.000 talajismereti térképek és magyarázóik: Bakony bánk, Battonya, Egyek, Fegyvernek, Folyás, Karcag, Kunhegyes; Kisbér, Kunmadaras, Mezesát, Mezhegyes, N agyhor töbágy, Nagyigmánd, Nagyiván, Nádudvar, Ohat-Kócs, Polgár, Püspökladány, Szentmargita-puszta, Tiszafüred, Tiszapalkonya, Tiszaroff.

M.

—

kir.

Geol.

Bodenkarten im Masstabe Földtani Intézet kiadása.

1:25.000

—

und Erláuterungen.

Jm Verlag

dér

ung.

kgl.

Anst.

Kulhay

—

Über das BeregGy.: Séta a Beregszászi hegységben. szászer Gebirge. Földtani Értjesít. 2. p. 165 169. (Nun ung.) (

—

Kutassy

A

E.:

—

legrégibb

fosszilis

gyöngy

és

sérülésnyomok egy

—

Die alteste fossile Perle und Verlettriászkori Megaloduson. Matematikai zungsspuren an einem triadischen Megalodus. Mathematischer und Naturés Természettudományi Értesít. wissensehaftlicher Anzeiger d. Ung. Akad. d. Wiss. 55. p.

—

—

—

—1023.

1005

Kutassy

E. Triaszkori faunák a Bihar hegységbl. I. Gastropodák. Triadische Faunén aus dem Bihar Gebirge. I. Gastropoden. Geologica Hungarica, Series Palaeontologica. Fasc. 13. p. 1 80.

—

—

—

Kühn

Talajtani vizsgálatok a tiszaderzsi Cser-köz és VarjasI.: Bodenkundliche Untersuchungen in den Cserödiilk területén. Földköz und Varjas-dl genannfen Gebieten bei Tiszaderzs. Jahresberichte tani Intézet Évi Jelentése az 1929 1932 évekrl. 529. d. kgl. ung. geol. Anst. über die Jahre 1929 1932. p. 513

—

—

—

—

—

v.

Lengyel

—

Die geologischen und petrographischen Verháltnisse des Gebietes zw seben Komlóska-Ujhuta-Makkoshotyka. Acta E.:

—

i

ehemica, mineralogica

v.

— —

physica. 5. p. 161 178. Lengyel E.: Kristobalit; Sárospatakról. Kristobalit von Umgebung von Sárospatak. Földtani Közlöny. 67. p. 309 et 330—331, et

—

v.

Lengyel Miuerale

den Földtani Közlöny.

v.

Lengyel

E.:

t

—

—

66.

p. 278- -294.

Zum Problem

Kristallographie. A.

—

—

oka j hegyaljai jáspisokban. Si0 2 Jaspissen des Tokaj Hegyalja Gebirges.

E.:Si0„- ásványok

in

dér

—314.

97.

Budapest,

1936.

dér Spharokristalle. Zeitschrift für

1937.

A. Vigh Gy. Adatok a Börzsöny-hegy ség bányageologiai viszonyaihoz. Beitráge zr Montangeologie des BörzsönyGebirges. Földtani Intézet Évi Jelentései az 1929 1932. évekrl. Jahresberichte dér. kgl. ung. geol. Anst. über die Jahre 1929 1932. p. 235—283.

Liffa

:

—

—

—

—

Lóczy

A

Balatonfiired és Aszóf között elterül vidék hegyszerhidrológiai viszonyai st,bDie tektonischen und hydrologischen Verháltnisse dér Gegend zwischen Balatonfüred und Aszóf etz. Földtani Intézet Évi Jelentései az 1929 1932. L.:

kezeti

—

és

—

—

252

Bibliographia Geologiea Hungaríca

1937.

—

évekrl.

Jahresberichte d. kgl. ung. geol. Anst. iiber die Jahre 1929—1932. p. 71—158. Lóczy L. A biikkszéki ásványolaj feltárás és az Alföld északi peremhegységeiben folyó kincstári geológiai kutatások. The geological conditions and principles of the States

Hungárián Piain and 7.

p. 85

—

94. et

in

oil

investigations in the

Northern Ranges

its

Földtani Értesít

2.

p. 141

—

Ásványolaj

—155.

Lóczy

L.: Das Mineralölvorkommen von Bükkszék und die staatlichen geologischen Forschungen in den nördlichen Randgebirge dér Grossen Ungarischen Tiefebene. Petroleum. 1937. p. 33. Direktorionsberichte. Lóczy L.: Igazgatósági jelentések, Bevezetés. Földtani Intézet Évi Jelentései az 1929 1932. évekEinleitung. rl. Jahresberichte d. kgl. ung. geol. Anst. iiber die Jahre 1929

—

—

—

3—7.

1932. p.

Lóczy

Lw

—

la prospection du pétrole en Hongrie Septentrionale. La Revue Pétrolifére. No. 741. Paris, 1937. M.: Adatok az agyagos és szikes talajon való útépítéshez. — Strassenbau auf tonigem und Szikboden. — Technika, 18. p. 138. L.:

Mauritz

Les conditions géologiques de

A —

halápi és gulácsi bazalt hólyagüregeiben keletkezett Die Mineralien dér Blasenráume im Basalt von Haláp und Gulács, Plattenseegebiet. Matematikai és Természettudományi Értesít. Mathematischer und Naturwissenschaftlicher Anzeiger d. Ung. Akad. d. Wiss. 55. p. 923 937. Mauritz B. a r w o o d H. .F. A balatoni Szentgy örgy-hegy bazaltja. Dér Basalt des Szentgyörgy-Berges in dér BalatongeMathegend. Matematikai és Természettudományi Értesít. matischer und Naturwissenschaftjicher Anzeiger d. ung. Akad. d. Wiss. 55. p. 891—922. H. .F. A celldömölki Sághegy bazaltos a u r i t z B. Dér Basalt des Ság-Berges bei Uelldömölk, Ungarn. kzete. Mathematischer Matematikai és Természettudományi Értesít. und Naturwissenschaftlicher Anzeiger d. ung. Akad. d. Wiss. 55. B.:

ásványok.

—

—

—

—H

:

—

—

—

— Harwood —

M

p.

:

—

938—959.

Máz a Ián

P.:

Készülék fúrtkutak folyadékmozgási viszonyainak meg-

határozására.

—

Apparat

zr Bestimmung

háltnisse von Flüssigkeiten in Bohrbrunnen.

hászati Lapok.

Mdttl

70.

dér

—

Bewegungsver-

Bányászati és Ko-

p. 349.

M.: Jelentés a III. nemzetközi jégkorszakkutató kongresszusBericht iiber den III. internationalen Quartarkongress. ról. Barlangvilág. VII. (Nur ungarisch.) Mottl M.: Néhány adat pleisztocén nagytermet görényünk faji hováEinige Bemerkungen iiber Mustela Robusta tartozóságához. Nérót. (Kormos) „bzw. M. Eversmanni Soergelli Elrik“ aus dem ungarischen Pleistozan. Földtani Közlöny. 67. p. 37 45. Mottl M.: Über die Fauna dér Mussolini-Höhle im Bükkgebirge. Festschr. z. 60. Geburtstage von Proff. Dr. E. Strand. Vol. II. Riga. Noszky J.: Az egri fels cattien molluszkafaunája. Die MolluskenAnnales histofauna des oberen Cattiens von Eger in Ungarn.

—

—

—

—

—

— —

—

253

rico-naturaíes Musei Nationalis Hungarici, geologica, palaeontologica. p. 53 115.

30.

Pars mineralogica,

—

J.: Vadász Elemér: A Mecsek hegység geológiája cím munkájának bírálata. — Bemerkungen zr Arbeit Vadász Geologie Debreceni Szemle, 10. p. 152 153. (Nur ung.) des Mecsekgebirges. Noszky J.: Hazánk egyik közép-miocén sfaunája a világ leggazdaEiner dér reichsten mittelmiogabb földtörténeti okmánytára. zánen Fundorte in Ungarn. Földtani Értesít. 2. p. 37 —44. (Nur

Noszky

:

—

—

—

—

ungariseh.)

Noszky

—

A

lm ehemaligen Börzsöny svulkáni kráterei között. Ifjúság és Élet. 13. p. 63 Vulkangebiet des Börzsönygebirges. 65. (Nur ungariseh.) Noszky J.: A honti szakadék. — Die Schlucht von Hont im BörzsönyJ.:

—

gebirge.

—

Földtani Közlöny.

p. 172

67.

—

174.

Hoffer A.: A szerencsi sziget földtani viszonyairól cím munkájáról. Über die Arbeit Hoffers: Geologlsche Verhaltnisse Debreceni Szemle. 11. p. des Szerencsei Gebirges. (Nur

Noszky

J.:

—

—

-

ungariseh.)

Noszky von

Tasnádi Kubacska A.: Nopcsa Ferenc élete cím munkáÜber die Arbeit von A. Tasnádi Kubacska: Das Leben Nopcsa. Debreceni Szemle, 11. p. (Nur ungariseh.)

J.:

—

járól.

F.

—

Mátraszölls hidrológiai viszonyai. — Die hydrologisehen Mátraszölls in Ungarn. Hidrológiai Köz-

Noszky J.:

—

Verhaltnisse von löny.

Noszky linge 129

Nyúl

17.

J.:

p.

—131.

Gy.:

—

—

Neue SauerFöldtani Értesít. 2. p.

Üj csevice források az ÉNy-i Mátrában.

im nordwestlichen Mátragebirge. (Nur ungariseh.)

A

magyar ásványolajok

feldolgozása.

—

Bearbeitung dér

— Ma— — Die Fassung — Földtani In-

ung. Mineralöle auf chemiscli-technologischer Grundlage. gyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye. 72. p. 241 248.

Pan tó

D.: A balatonfüredi szénsavas vizek foglalása. dér kohlensauren Sauerwasser von Balatonfüred. tézet Évi Jelentései az 1929 1932. évekrl. Jahresberichte kgl. nng. geol. Anst. über die Jahre 1929 1932. p. 159 173.

—

—

Papp

F.:

A

Budapest.

budapesti gyógyforrások. A Pesti Városháza. 5.

—

Papp

— p.

—

d.

—

Über die Heilquellen von (Nur ungariseh.)

4.

F.: A Magyarhoni Földtani Társulat titkári jelentése 1936-ról. - Sekretáriatsberickt über 1936. Földtani Közlöny. 67. p. 85 95.

—

—

(Nur ungariseh.) Papp F.: Használjuk ki és védjük gyógyforrásainkat. — Verwenden und Schützen unserer Heilquellen. Földtani Értesít. 2. p. 8— 9. (Nur ungariseh.)

—

—

Papp

S.: A dunántúli petróleum és földgázkutatások. Die transdanubischen Petroleum- und Erdgasforschungen. Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye. 72. p. 237 241. Pávai Vájná F.: Termeljük ki a magyar föld kincseit. Über die Bodenschátze Ungarns. Földtani Értesít. 2. p. 1 8. (Nur ung.)

—

—

—

—

—

254

Pávai Vájná

Maradék-Magyarország néhány pirít-markazít

F.:

elfordulásáról.

— Über einige Pyrit- und Markasitvorkommen — Bányászati és Kohászati Lapok. 129—

Rumpfungarns. (Nur ungarisch.)

Pávai Vájná

F.

70.

— Maros

I.:

Sümeg

és

p.

Ukk

községek vízellátása. Földévekrl. Jahresbe-

—

Wasserversorgung dér Ortschaften Sümeg und Ukk.

—

Intézet Évi Jelentései az 1929 1932. richte d. kgl. ung. geol. Alist, über die Jahre 1929 tani

Posewitz

G.:

Értesít.

Rakusz

2.

A

diósjeni

p.

106

—

—1932. p. 479—494. — Földtani

Dér See von Diósjen.

—108.

(Nur Ungarisch.) Harsány-hegy bauxitszíntjének ismeretéhez. Kenntnis des Bauxitniveaus des Harsány-Berges.

Adatok

Gy.:

tó.

—

a

Beitrage zr Földtani Intézet Évi Jelentései az 1929 1932. évekrl. beriehte d kgl. ung. geol. Alist, über die Jahre 1929 -

—

— Jalires—1932. p.

—

215—233.

Reichert pliie.

A csodálatos kristály. Földtani Értesít. 2. p. 109

R.:

—

Rozlozsnik

A

— Elemembe dér Kristallogra—116. (Nur ungarisch.)

Bihar-hegy csoport tektonikai helyzete a KárpáDie tektonische Stellung dér Bihar-GebirgsMatematikai és Tergruppe, Mtii Apuseni im Karpatensystem. mészettudományi Értesít. Mathematischer und Naturwissenschaftlicher Anzeiger d. Ung. Akad. d. Wiss. 55. p. 46 74. P.

:

tok rendszerében.

—

—

—

—

Rozlozsnik

A

Tokajhegyalja DNy-i részének stb. földtani viDie geologischen Verháltnisse des SW-lichen Tokajszonyai. Földhegyalja-Gebirges und seines südlichen Nachbargebietes. tani Intézet Évi Jelentései az 1929 1932. évekrl. — Jahresberichte 364. d. kgl. ung. geol. Alist, über die Jahre 1929 1932. p. 329 P.:

—

—

—

—

—

Az artézikút két alföldi válfaja. — Die zwei Abarten dér artesischen Brunnen in dér Grossen ungarischen Tiefebene.

Schmidt

E. R.:

—

—

Földtani Értesít. 2. p. 85 88. (Nur ungarisch.) E. R.: A fegy verneki 1:25.000 térképlapon elforduló arDie Beschreibung dér artesischen Bruntézi kutak ismertetése. nen des Kartenblatties im Massstabe 1 25.000 von Fegyvernek. Erláuterungen zu den geologischen und bodenkundlichen Kartell

Schmidt

—

:

Ungarns.

Schmidt

E. R.: A kunhegyesi 1:25.000 térképlapon elforduló arkutak ismertetése. Die Beschreibung dér artesischen Brunnen des Kartenblattes im Massstabe 1 25.000, von Kunhegyes. Erlauterung zu den geologischen und bodenkundlichen Karten Ungarns. Schmidt E. R.: A mezcsáti 1:25.000 térképlapon elforduló artézi kutak ismertetése. Die Beschreibung dér artesischen Brunnen des Kartenblattes im Massstabe 1 25.000 von Mezcsát. Erláuterungen zu den geologischen und bodenkundlichen Karten Un-

—

tézi

—

:

—

:

—

garns.

Schmidt

E.

R.:

A

kutak ismertetése.

polgári 1:25.000 térképlapon elforduló artézi Die Beschreibung dér artesischen Brunnen

—

255

—

Erláute25.000 von Polgár. (les Kartenblattes im Massstabe 1 rungen zu den geologiscben und bodenkundlichen Karteu Uugarus. Schmidt E. R.: A nagy hortobágyi 1:25.000 térképlapon elforduló artézi kutak ismertetése. — Pie Béschreibung dér artesischen Brunnen des Kartenblattes im Massstabe 1:25.000 von Nagyhortobágyi. Erlauterungen zu den geologiscben und bodenkundlichen Karten Ungarns. :

—

Schmidt

Az

óhát-kócsi 1:25.000 térképlapon elforduló arI)ie Beschreibung dér artesischen Brunnen des Kartenblattes im Massstabe 1 25.000 von Ohat-Kócs. Erhiutcrung zu den geologiscben und bodenkundlichen Karten E.

R.:

kutak ismertetése.

tézi

—

—

:

Ungarns.

Schmidt

E. R.: A szentmargita-pusztai 1:25.000 térképlapon forduló artézi kutak ismertetése. Die Beschreibung dér sischen Brunnen des Kartenblattes im Massstabe 1 25.000 Szentjmarg’ita-puszta. Erlauterungen zu den geologischen

—

:

—

elarte-

von und

bodenkundlichen Karten Ungarns.

Schmidt

E. R.: Átnézetes földtani szelvények Csonka magyar ország nevesebb mélyfúrásain át. Geologische Profile dér wichtigeren Tiefbohrungen Rumpfungarns. Bányászati és Kohászati La-

—

—

pok.

70. p.

385

—392.

Schmidt

—

E. R.: Két figyelemre méltó mélyfúrásról. Über zwei beachtenswerte Tiefbohrungen. Bányászati és Kohászati La-

pok.

—

p.

70.

Sehréter

234—236.

Hidrogeológiai vizsgálatok a Balaton ÉK-i partján vízellátása érdekében. Hydrogeologische Untersuchungcn am NO-lichen Ufer des Balaton-See. Földtani Intézet Évi Jelentései az 1929 1932. évekrl. Jaliresberichte d. kgl. ung. geol. Alist, über die Jahre 1929 1932. p. 449 478. Z.:

—

lev fürdhelyek

—

—

—

—

Sehréter

—

— —

A

kiskéri barnaszénterület földtani viszonyai. Die geologischen Verhaltnisse des Kohlenreviers von Kiskér. Földtani Intézet Évi Jelentései az 1929—1932. évekrl. Jahresberichte Z.:

—

d. kgl.

ung. geol.

‘Sigmond

Alist,

Jelentés a

über die Jahre 1929—1932.

p.

285—300.

nemzetközi talajtani kongresszus néhány kiemelkedbb tudományos eredményérl. Bericht über E.:

ÍII.

—

einige wiehtigere wissenschaftliche Resultatp des III. internationale Kongresses íür Bodenkunde. Matematikai és Természet-

—

—

tudomanyi Értesít. Mathematischer und Naturwissenschaftlicher Anzeiger d. Ung. Akad. d. Wiss. 55. p. 240—248. Sigmond E.: Újabb szikképzdési elméletek. — Einige neuere Theorien über die Bildung dér ungarischen Alkaliböden (Szikböden) und dér daraus gefolgerten praktischen Ratschláge. — Földtani Közlöny.

Simon

A

67.

p.

182—196.

—

budapesti földrengési obszervatórium feladata. Über den Aufgalienkreis des seismologiseben Obsermtoriums in Budapest. Földtani Közlöny. 67. p. 315. Simon B.: Az 1937. április hó 28-iki kecskeméti földrengés, Das B.:

—

—

256

Erdbeben p. 177

67.

Siimeghy

Kecskemét am

bei

28.

April

1937.

—

Földtani Közlöny.

—180. A Nagykúnság

J.:

felszíni

képzdményei.

—

—

Die ober-

Földtani Intézet Évi fláchlichen Bildungen dcs Nagykunság. Jahresberichte d. kgl. ung. geol. Jelentései az 1929 1932. évekrl. Anst. über die Jahre 1929 1932. p. 409 441.

—

—

—

—

Siimeghy

—

A

tiszaszederkényi kutatófúrások. Die Schurfbohrungen von Tiszaszederkény. Földtani Intézet Évi Jelentései az 1929 1932. évekrl. Jahresberichte d. kgl. ung. geol. Anst. J.:

—

—

über die Jahre 1929

S zalai

— — 1932.

443

p.

—448.

Testudo-Reste aus dem Pleistozán Máltás. Gedanken über das sogenannte „.Nordische Entstehungszentrum“ dér Tiere. Annales historico-naturales Musei Nationalis Hungarici. 31. Pars mineralogica, geologica, palaeontologica, p. 158 164. T.: Fossile

—

—

S zalai

Paleogén vulkáni lánc a magyar közbüls tömeg „0“ vonala mentén. Palaogene vulkanische Kette entlang dér „0“ Linie dér ungarischen Zwischemasse. Bányászati és Kohászati Lapok. 70. p. 306 308. (Nur ungarisch.) T.

:

—

—

—

S

z á

z k y - K a r d o s E.: Adatok a fuchsitek optikai ismeretéhez. Beitráge zr optischen Kenntnis des Fuchsites. Matematikai és Természettudományi Értesít. Mathematischer und Naturwissenschaftlicher Anzeiger d. Ung. Akad. d. Wiss. 56. p. 346—352.

d ec

—

-

—

S

z á

K

—

d ecz ky Über a r d o s E.: A Lajta-folyó kialakulásáról. die Entvvicklungsgeschichte des Leitha-Flusses. Földrajzi Köz-

lemények.

—

65.

p. 27

—

31.

et 50

—

54.

Szádeczky -Kardos E.: Beitráge zr Kenntnis des Chromglimmers. — A bánya- és kohómérnöki osztály Közleményei. — Mitteilungen dér berg- und hüttenmannischen Abteilung zu Sopron. 9.

p.

186—191.

Szádeczky-Kardos

E.: Sopron vármegye Zsira-környéki (délnyugati) részének geológiája és morfológiája. — Geologie und Teile des Soprouer Morphologie dér Umgebung von Zsira im Komitates. Soproni Szende 1. p. 245 258. et 103 104. (Nur ung.) •

—

Szentes

—

SW

—

—

Ásványolajkutatás és termelés Németországban. Mineralölforschung und Produktion in Deutschland. Ásványolaj. 7. p. 29 36. (Nur ungarisch.) Szentes F.: Atlantis. Földtani Értesít. 2. p. 79 85. (Nur ung.) Szentpétery Zs.: Titánmagnetites kzetek a szarvaski Vaskapu vidékérl. Titanomagnetithaltige Gesteine dér Vaskap ugegend bei Szarvask. Matematikai és Természettudományi Értesít. Mathematischer und Naturwissenschaftlicher Anzeiger d. Ung. Akad. d. Wiss. 56. p. 1172 1213. F.:

—

—

—

—

—

—

—

—

Szentpétery

Titjanomagnetithaltige Gesteine dér VaskapugeActa chemica, mineralogica gend im Bükkgebirge in Ungarn. et physica. 6. p. 55 100. Szily J.: Bodenuntersuchungen in dér wasserbautechnischen Praxis. .Zs.:

—

—

Hidrológiai Közlöny,

17.

p. 18

—

33.

257

Sztrókay

—

nál.

K.: Diszperzitásfok-változások vulkáni tufák iszapolasábei dér Sehlammana-

Anderungen des Dispersitiitsgrades

lyse vulkanischer Tuffen.

—

Matematikai

és

Természettudományi

—

Mathematischer und Naturwissenschaftlieher AnzeiÉrtesít. ger d. Ung. Akad. d. Wiss. 65. p. 960 970. Ölschiefer von Estland. Sztrókay K.: Észtországi olajpala. Földtani Értesít. 2. p. 100 101. (Nur ungarisch.) M.: Beitráge zr Kenntnis dér Transdanubischen Basalte von Acta chemica, mineralogica et physica, 5. Kissitke und Gérce.

— —

—

Szcs p.

Szcs

—

182—193.

M.:

Adatok Pilismarót környékének kzettani ismeretéhez. Kenntnis dér eruptiven Gesteine dér Umgebung von

zr

Daten

Pilismarót (Ungarn).

Tas nádi garn. 30.

Kubac — Annales

—

Földtani Közlöny.

67. p.

279

—288.

Portunus oügocenicus Pauca aus Unhistorico-naturales Musei Nationalis Hungarici. a

s,!i

A.:

Pars mineralogica geologica

Tasnádi Kubacska

palaeontologica.

et

p.

116

—117.

Schlussmitteilung iiber pathologische UnAnnales t.ersuchungen an ungarlandischen Versteinerungen. historico-naturales Musei Nationalis Hungarici. 30. Pars. mineralogica, geologica et palaeontologica. p. 118 159. A.:

—

—

Telegdi

Rt

A

gáz és petróleum Magyarországon. Erdgas und Petroleum in Ungarn. Földtani Értesít. 2. p. 45 56. (Nur ungarisch.) K.:

földi

—

Telegdi Roth

K.: Az állami bányászat és bányászati kutatás felDie Aufgaben des staatlichen Bergbaues und dér montanistischen Forschungem. Bányászati és Kohászati Lapok. 70.

adatai.

—

—

p.

425—428.

Telegdi Roth

K.:

Jelentés

a

Bakony-hegységben

és

a Villányi-

—

hegységben végzett bauxil kutatásokról. Bericht iiber die im Bakony- und im Villányer-Gebirge durchgefhrten Bauxitforschungen. Földtani Intézet Évi jelentései az 1929 1932. évekrl. Jahresberichte d. kgl. ung. geol. Arist, iiber die Jahre 1929—1932.

—

p.

—

197—214.

Timkó

I.: A Hortobágy zámpusztai részének és a Nagyiván, Tiszaörs és Tiszaigar között elterül vidékének agrogeológiai viszonyai.

- Die agrogeologischen Verhaltnisse des Zámpusztaer Teiles von Hortobágy, sowie dér zwischen Nagyiván, Tiszaörs und Tiszaigar gelegenen Gegend. Földtani Intézet Évi Jelentései az 1929 1932. évekrl. Jahresberichte d. kgl. ung. geol. Anst. iiber die Jahre

—

—

1929—1932. 1

imkó

A

p.

—

495—502.

Nagyhortobágy mátai

és feketeréti pusztáinak agrogeoDie agrogeologischen Verhiiltnisse dér Mátger und Feketeréter Puszten in Nagyhortobágy. Földtani Intézet Évi Jelentései az 1929 1932. évekrl. Jahresberichte d. kgl. ung. geol. Anst. iiber die Jahre 1929—1932. p. 503—511. Timkó I.: Jelentés 1929-rl. Bericht iiber 1929. Földtani Intézet Évi Jelentései az 1929 1932. évekrl. — Jahresberichte d. kgl. ung. geol. Anst. iiber die Jahre 1929—1932. p. 8—17. I.:

Iógiai viszonyai.

—

—

—

—

—

—

—

258

Tokod y

Adatok Luciabánya és Jászómindszent ásványainak is— Beitrage zr Kenntnis dér Mineralien von Luciabánya und Jászómindszent. — Földtani Közlöny. 67. p. 64—77. Tokod y L.: Cerussit von Felsbánya und Almásbánya. — Zeitschrift L.:

meretéhez.

Kristallographie.

fül*

T okody

p. 325

96.

—328.

—

Kristálytani vizsgálatok magyarországi kvarcokról. Kristallographische Untersucbungen einiger ungarischen Quarzkristalle. Matematikai és Természettudományi Értesít. Mathematischer und Naturwissenschaftlicher Anzeiger d. Ung. Akad. d. Wiss. 55. p. 985 1004. L.:

—

—

—

L. A Laue-diagramm felfedezésének 25-ik évfordulója. — Das 25jahrige Jubileum des Laue-Diagramms. — Földtani Érte-

Tokody sít.

156

p.

2.

—159.

(Nur ungarisch.)

—

Nagyági antimonit. Antimonit von Nagyág. — Annahistorico-naturales Musei Nationalis Hungarici. 30. Pars mi-

Tokody les

:

L.:

neralogica, geologica et palaeontologica.

Tokody

p.

165

—

—170. —

Annales hisAragonit von Fülek. torico-naturales Musei Nationalis Hungarici. 31. Pars mineraloL.: Fiileki aragonit.

gica, geologica et palaeontologica. p. 171

Tokody

—178. —

Das 25jáhrige LaueNegyedszázados Laue-diagramm. Búvár. 3. p. 901 904. (Nur ungarisch.) Diagramm.

VajkR.:

L.:

—

—

Geológiai szerkezetek gravitációs hatása különleges esetekGravitationswirkung unterirdischer geologischer Strukben. Földtani Közlöny. 67. p. 270 279. turen in besonderen Fallen.

—

—

Vavrinecz

G.:

—

Ásvány rendszertani tanulmányok.

—

Mineralsystematologische Studien. Földtani Közlöny. 67. p. 46 63. port.

II.

II.

A

chlorit cso-

Chloritgruppe.

—

—

M.: Neuere Daten zr Kenntnis dér Walkerde (Bentonits) von MitTétény. A bánya- és kohómérnöki osztály Közleményei. Sopron. zu Abteilung hüttemannischen bergund teilungen dér 9. p. 320—326. dl M.: Über die geologischen Verhaltnisse dér Umgebung von Nézsa. A bánya- és kohómérnöki osztály közleményei, Sopron. Mitteilungen dér berg- und liüttenmánnischen Abteilung zu

Ven dl

Ven

—

—

—

Sopron.

9.

p. 327

—372.

—

Die Höhlen des Gerecsegebirges. Gerecse barlangjai. 194—198. (Nur ungarisch.) Turisták Lapja. 49. p. Entwicklungsgescliichte Vígh Gy.: A Gerecse-hegység kialakulása. Lapja. 49. p. 238—239. (Nur ung.) Túristák des Gerecsegebirges.

Vígh

—

Gy.:

A

—

—

Vitális

I.:

A

csonkamagyarországi

—

földi gáz és földi olaj

kutatás

und Aussichten dér ErdgasRumpfungarn. — Bányászati és Kohá-

eredményei és kilátásai. und Erdölforschungen in szati Lapok. 70. p. 157 169.

Resultate

—

—

A

Fuller- (Walk-) nagytétényi fullerföld és bányászata. Matematikai és Természettudoerde-Bergbau in Rumpfungarn. Mathematischer und Naturwissenschaftlicher mányi Értesít. Anzeiger d. Ung. Akad. d. Wiss. 55. p. 971 984.

Vitális

L:

—

—

—

259

Vitális

A

I.:

lispei és

Erdi von

gas und Közlöny.

69. p.

—

Das Erdbükkszéki földi gáz és földi olaj. Természettudományi Lispe und Bükkszék.

—

247—258. (Nnr nngarisch.)

—

Die lossilen soproni Virágvölgy fosszilis Bagliviái. ihre BeSopron und bei Baglivien des Blumentales (Virágvölgy) Matematikai és Természettudományi Értesít. gleitfauna. Mathematischer und Naturwissensehaftlicher Anzeiger d. Ung.

Vitális

I.:

A

—

—

Akad.

Vitális

Wiss.

d.

56. p.

672

—687.

Ein neuer Baglivien-Fundort in den sarmatisch-pontischen „Übergangsschichten“ des Blumentales (Virágvölgy) bei MitSopron. A bánya- és kohómérnöki osztály közleményei. teilungen dér berg- und hüttenmánnischen Abteilung zu Sopron. I.:

—

—

9.

13^-143.

p.

—

I.: Die kgl. ung. Erzgrube bei Recsk. A bánya- és kohómérnöki osztály közleményei. — Mitteilungen dér berg- und hüttenmannischen Abteilung zu Sopron. 9. p. 125 132. Vitális S.: A karsztvíz szerepe Budapest székesfváros dunajobbDie Bedeutung des Karstwassers parti részének vízellátásában. in dér Wasserversorgung des am rechten Donauufer gelegenen (Budaer) Teiles dér Haupt- und Rezidenzstadt Budapest. Hid-

Vitális

-

—

—

—

rológiai Közlöny.

17.

p.

—298.

285

—

Vitális

Die S.: Budapest székesfváros vízellátásának problémái. Probleine dér Wasserversorgung dér Haupt- und Residenzstadt Hidrológiai Közlöny. 17. p. 46 60. Budapest.

—

Wagner

A

—

közép-oligocén (Rupelien) rétegek kétkopolDie tyús Ceplialopodái és új szépiafélék a magyar eocénbl. dibranchiaten Ceplialopoden dér mitteloligozánen (Rupelien) Tonsehichten von Kiscell und neue Sepiinae aus dem ungarischen Eozan. Annales historico-naturales Musei Nationalis Hungarici, 31. Pars mineralogica, geologiea et palaeontologica. p. 179 199. J.:

kiscelli

—

—

—

PÓTLÁSOK.

— ERGÁNZUNGEN.

Faller

J.: Az Unió bányászati és ipari R. T. várpalotai szénbányászatának ismertetése. Das Kohlenbergwerk dér Unió Berg- und Industrie A. G. von Várpalota. Várpalota 1931.

—

—

Faller

J.:

Faller

J.:

Beudant francia geológus 1818. évi tanulmányútja Veszprém vármegyében. — Studienreise im Jahre 1818 des französischen Geologen Beudant im Komitat Veszprém. Veszprém Vármegye. 35. Veszprém 1933. (Nur ungariscli.)

Beudant francia geológus 1818. évi tanulmányútja Komá— Die Studienreise in 1818 des französischen Geologen Beudant im Komitat Komárom. — Tatatóvárosi Híradó. 54. Tatatóváros 1933. (Nur ungariscli.)

rom vármegyében.

Faller

J.:

isápi,

Beudant francia geológus 1818. évi tanulmányútja a sárDie Studienreise vasasi és brennbergi szénbányákban.

—

260

im Jahre 1818 des französischen Geologen Beudant in den Kohlengruben von Sárisáp, Vasas und Brennberg. Bányászati és Kohászati Lapok. 66. p.

—

—

Faliéi- J.: Adatok Fejér vármegye széntelepeinek ismeretéhez. Daten zr Kenntnis dér Kohlenflöze im Komitat Fejér. — Székesfehérvári Szemle. Székesfehérvár, 1926. (Nur ung.) p.

Szalai

T.:

Szemle.

A

geológus Goethe.

6.

p.

—

Goethe dér Geologe.

—

Debreceni

(Nur ungarisch.)

1932.

Szalai

T.: Antwort auf M. F. Glaessners „Bemerkuugen zr tertiaren Sehildkröten Ungarns“. Zentralblatt für Mineralogie, Geologie und Palaeontologie. Abt. B. p. 1935

—

Szalai

T.:

Die fossilen Sehildkröten Ungarns.

hydrobiologica.

Szalai

Szalai

und von

Riga.

—

Fólia zoologica

et

1934.

—

—

Búvár.

1936.

T.:

chungen.

Szalai

p.

Kontinensek harca. Kainpf dér Kontinente. (Nur ungarisch.)

T.:

p.

3.

6.

T.

Paleobiológiai vizsgálatok. Debreceni Szemle. 7. p.

—

— Kolos váry 1.

Riga,

p.

Paleobiologische Untersu(Nur ungarisch.)

1933.

Die Veránderungen des Erdkörpers Festschrift zum 69. Geburtstage

G.:

die Evolution des Lebens.

E. Strand.

—

—

1936.

— Einfluss — Debreceni

T.: A hegyképzdés hatása az élet kialakulására. dér Gebirgsbildung auf die Entwieklung des Lebens. Szemle. 9. p. 1935. (Nur uugarisch.)

Szalai

Szalai 7.

T.:

p.

Szalai

T.:

—

Testudo Lambrechti. Riga,

Fólia zoologica

et

hydrobiologica.

1935.

Testudo Strandi nov.

sp.,

eine Riesensehildkröte aus

Miozán von Szurdokpüspöki (Ungarn). Bemerkuugen dér Insulation. — Festschrift zum 60. Geburtstage von 1.

p.

zr

dem

Frage

E. Strand.

Riga, 1936.

Szörényi

E.:

A

seine Fauna.

—

Dér Budaer Mergel mid budai márga és faunája. Dokt. Diss. Budapest, 1929. Doktori értekezés.

—

—

(Nur ungarisch.) E.: Echinanthus dem ungarischen Eozán.

Szörényi

ein pathologischer Seeigel aus Palaeobiologica. 4. p. 1931.

scutella,

—

Szörényi

E.: Oligocén Scalpellum maradványok Magyarországról. Földtani Scalpellumreste aus dem ungarischen Oligozán. Közlöny. 64. p. 273 277.

—

—

—

Szörényi

—

E.: Négyszirmú Clypeaster a mátraszöllsi lajtamészbl. Cas teratologique d‘ un Clypéaster miocéné de Mátraszölls.

Földtani Közlöny.

—

66.

p.

300

—302.