Bognár László, Kadocsa László *

Bognár László, Kadocsa László *

Álom és valóság (A Dunaújvárosi Fõiskola 2007 elején) A szerzõk áttekintést nyújtanak a Dunaújvárosi Fõiskola jelenérõl, a befejezett és tervezett fejlesztésekrõl, az intézmény küldetésérõl. A tanulmány a küldetésben rögzítettek valóra váltásához választott stratégiát is bemutatja, a minõségfejlesztés és a finanszírozás kérdéskörének elemzésével együtt.

The authors provide a review about the present of College of Dunaújváros, the completed and planned developments, the mission of institution. The study presents also the chosen strategy for realization of the goals stated in mission, together with the analysis of quality development and financing matters.

2. ábra: Df hallgatói létszám 1969–2006

1. ábra: A fõiskola fõépülete

Helyzetkép A Dunaújvárosban zajló társadalmi és gazdasági változások okai infrastrukturális beruházások (M6-os autópálya, új Duna-híd), az ipari szférában végbe menõ jelentõs változások (Dunaferr privatiációja, Hankook Tire beruházása) és az Európai Uniós csatlakozás hatásai. Kiváló logisztikai adottságai miatt remek alapot szolgáltatnak a színvonalas mûszaki felsõoktatás, regionális tudásközpont, ipari park, inkubációs központ és a technológiai transzferközpont mûködtetéséhez. A dunaújvárosi kistérség rendelkezik a fejlõdéshez a szükséges munkaerõbázissal, a képzést és a folyamatos tanulást biztosító felsõfokú és a kompetenciaközpontú felnõtt továbbképzést lehetõvé tevõ humáninfrastruktúrával.

Intézmény bemutatása A Dunaújvárosi Fõiskola (DF) (1. ábra) önállóvá válása (2000) óta egyre inkább meghatározó szerepet játszik a térség felsõfokú képzésében. Jelenleg a hallgatói létszám mintegy ötezer fõ (2. ábra).

Az utóbbi évtizedben hétszeresére emelkedett hallgatói létszám igazolja, hogy az alapismeretekre épülõ speciális területek oktatása mellett a gyakorlati szemléletû oktatás egyaránt keresett a hallgatók és a munkaerõpiac körében. 1969 óta — a jogelõd intézményekben — tradicionálisan a kohó- és gépészmérnöki szakokra épülõ, mûszaki szakoktató és mérnöktanár-képzés, majd az informatika oktatásával, a kilencvenes évek elejétõl az anyagmérnöki, közgazdasági és mûszaki menedzser, 2003-tól pedig a kommunikáció és mûvelõdésszervezõ, kommunikáció és médiatudomány fõiskolai alapképzési szakokkal rendelkezik az intézmény. A Dunaújvárosi Fõiskola vonzáskörzete nem egyezik meg a statisztikai régiós és kistérségi lehatárolással (3. ábra). A fõiskolai hallgatók lakóhelyét és a vállalati kapcsolatokat figyelembe véve a vonzáskörzet kiterjed (Interregionális helyzetébõl adódóan) a Közép-Dunántúli Régióra; a Közép-Magyarországi Régióra; az Észak-Magyarországi Régióra; a Dél-Dunántúli Régióra, illetve; a Dél-Alföldi Régióra, illetve ezen régiók jelentõs területére. A kisrégió felsõoktatási központjában a hallgatók nappali és levelezõ tagozaton, fõiskolai alapképzésben hét egyszakos, valamint három szakpárban felvehetõ képzés, ezen belül negyvenöt szakirány, illetve specializáció közül választhatnak. Szinte valamennyi szakon lehetõség van az alapképzés utáni szakirányú továbbképzésre, a második diploma megszerzésére is. A munkáltatók szakemberigényeinek megfelelõen 11-féle kétéves felsõfokú szakképzés a legkülönbö-

* Dr. Bognár László rektor, Dunaújvárosi Fõiskola • Dr. Kadocsa László tudományos rektorhelyettes, Dunaújvárosi Fõiskola

DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2007/1.

37

3. ábra: A DF elsõ évfolyamos hallgatóinka kistérségi megoszlása az állandó lakcím alapján 10 000 lakosra vetítve zõbb területeken nyújt lehetõséget felsõfokú szakismeretek megszerzésére. A fõiskolára érkezõ valamennyi elsõéves hallgató kollégiumi elhelyezést kap a Kerpely Antal Fõiskolai Kollégiumban (4. ábra). A diákotthon 1971-ben kapta meg a „kollégiumi” minõsítést. 1989-ben a magyar tudománytörténet kiemelkedõ selmecbányai professzorának, Kerpely Antalnak nevét vette fel. A kollégiumhoz tartozik a Fõiskolai Étterem, ahol a hallgatók kedvezményesen étkezhetnek. A város sporthagyományainak megfelelõen a kollégium is nagy hangsúlyt fektet az egészséges életmód támogatására. A felújított Dózsa György út 33-as, 35-ös, 37-es kollégiumok korszerûen és igényesen berendezett lakóegységeinek valamennyi szobájában internet-hozzáférési lehetõség biztosított. A magyar állami felsõoktatási intézmények közül 2003 tavasza óta elsõként rendelkezik európai és nemzetközi elvárásoknak is megfelelõ (MSZ EN ISO 9001:2000) minõségirányítási tanúsítvánnyal. 2006-tól — elõkészítõ évvel — elindult a külföldi hallgatók számára szervezett, angol nyelvû alapképzés. Folyamatban van — PPP-konstrukcióban, illetve a HEFOP támogatásával — a fõiskolai város, campus kiépítése, a nagyszabású fejlesztés elsõ üteme 2006 szeptemberében valósult meg. A Dunaújvárosi Fõiskola a HEFOP-ból nyert támogatás segítségével 2004 és 2006 között jelentõs infrastrukturális fejlesztést hajtott végre. A projekt keretében olyan tanuló és oktató, valamint közösségi terek kialakítására került sor, melyek fejlett informatikai hálózatukkal, a kialakított modern, információ-alapú tanulási módszerekkel együttesen támogatják a célcsoport hatékonyabb, korszerûbb oktatását és képzését egy intelligens épületen belül.

4. ábra: Hallgatók a parkban

5. ábra: A fekújított kollégiumok

38


6. ábra: A Dunaújvárosi Fõiskola fejlesztései A beruházások és fejlesztések hozzájárultak: — az intézmény regionális és interregionális szellemi központ szerepkörének megvalósításához, — más oktatási intézményekkel, tudományos kutató-fejlesztõ intézményekkel, non-profit szervezetekkel és vállalkozásokkal kialakított kapcsolatok mûködtetéséhez, — korszerû, infrastrukturális háttéren alapuló oktatás és képzés kialakításához, — a hallgatók munkaerõ-piaci potenciáljának erõsítéséhez a versenyképes, gyakorlatorientált képzéseken keresztül, — tanulásirányítási módszerek korszerûsítéséhez. Konkrét eredmények: „A Közép-dunántúli Régió virtuális szellemi élete” c. nyertes HEFOP-projekt (közösen a Veszprémi Egyetemmel és a Nyugat-Magyarországi Egyetemmel) biztosította az új fõiskolai könyvtár létrehozását, és az informatikai infrastruktúra fejlesztését. A Dunaújvárosi Fõiskola 2002-ben megvásárolta az egykori fonoda épületét, mellyel a további fejlesztésekhez kívánta a lehetõséget megteremteni. Az épület teljes rekonstrukciója három ütemben valósult meg, mintegy 8000 m2-es területen. A HEFOP 4.1.2. pályázat tárgya a 2. ütemben megvalósuló könyvtár, és a hozzá kapcsolódó


tanulmányi és multifunkcionális közösségi terek kialakítása volt. A kutatómunka színvonalának emelkedésére utal, hogy 2006-ban egyike volt azon felsõoktatási intézménynek, melyek támogatást nyertek a Regionális Egyetemi Tudásközpont (RET) kialakítására.

Küldetés A Dunaújvárosi Fõiskola célja, hogy hagyományait, értékeit megõrizve, a kihívások által megújulva a képzési profiljába tartozó tudományokban hazánk, illetve a közép-kelet-európai térség egyik vezetõ felsõoktatási intézménye legyen. Vallja, hogy a hallgató a fõiskola legnagyobb értéke, a kibocsátott mérnökök, közgazdászok és mérnöktanárok, menedzserek, kommunikációs szakemberek jelentik védjegyét. Az oktatás tartalmának kialakításában a fõiskola egyensúlyra törekszik. A cél szakmai hozzáértéssel bíró önkifejezõ és kapcsolatteremtõ készséggel rendelkezõ, kritikus, nyitott gondolkodású hallgató formálása.

39

A Fõiskola feladatának tekinti, hogy szellemi, oktatási és innovációs centrumként szolgálja és generálja a város, valamint a régió igényeit. Törekszik arra, hogy széleskörû hazai, valamint nemzetközi oktatási és kutatási kapcsolatokat tartson fenn. Fel kívánja használni speciális adottságait, hogy a több mint 250 éves magyar mérnökképzés tradicionális szellemiségét folytassa. A piaci igényeknek megfelelve, a gyakorlati szakemberképzés változatos formáit vezeti be a felsõfokú szakképzési, a távoktatási, a posztgraduális és az idegen nyelvû szakképzési területeken. A Dunaújvárosi Fõiskola 2006-ban benyújtotta fejlesztési stratégiáját az Új Magyarország Fejlesztési Terv központi támogatásaira. A stratégia pozitív visszhangra talált, így a jövõben a fõiskola fejlesztéseire (6. ábra) további EU-s és hazai források is rendelkezésre állnak majd. Az Nemzeti Fejlesztési Terv második üteméhez kapcsolódó stratégia az alábbi elemeket tartalmazza: Stratégiai célok: — Regionális szellemi centrum, tudásközpont szerepkör bõvítése, illetve kialakítása — Képzés fejlesztése — K+F és innováció fejlesztése — Nyitottság, széleskörû hazai és nemzetközi kapcsolatok — Szervezetfejlesztés

Stratégiák Képzési stratégia, a képzés átszervezése: — Felsõfokú szakképzés fejlesztése, szélesítése — BA, BSc képzési struktúra minõségi megújítása, stabilizálása — MA és MSc, PhD. képzések indítása — Távoktatás, e-elarning — Külföldi hallgatók angol nyelvû oktatása K+F és innovációs stratégia — Dunaújvárosi Regionális Anyagtudományi és Technológiai Tudásközpont (DURATT) továbbfejlesztése — Program — Mechatronikai Tudásközpont kialakítása — Egyéb, a régió társintézményeihez kapcsolódó Szervezetfejlesztési stratégia: — Humángazdálkodás fejlesztése — Szervezetfejlesztés — Külsõ kapcsolatrendszer fejlesztése Az elmúlt év egyik legnagyobb sikereként könyvelhetõ el, hogy fõiskolánkban a következõ tanévtõl „egyetemi” képzés indulhat. Sikeresen akkreditáltuk a mérnök tanár mester (MA) szakot, az anyagmérnöki, a gépészmérnöki és a mérnökinformatikus szakirányokon, illetve angol nyelvû szakirányban. Szintén benyújtottuk a MAB-hoz (Magyar Akkreditációs Bizottság) a Kohómérnöki mester (MSc) szakot, és reményeink szerint a következõ tanévtõl ezzel is bõvülhet a képzési profilunk a mesterképzés (a hagyományos értelemben vett „egyetemi” képzés) területén. A mesterképzések, valamint a „tudásközpontok” kutatási infrastruktúrájának bázisán doktori (PhD) programok

40

kidolgozását kezdtük el, együttmûködve társegyetemekkel és kutatóintézetekkel. Doktori programok megvalósítására az anyagtudományág és mérnökpedagógia területén teremthetõk meg a feltételek egy -két éven belül. Mindezek és a meglévõ képzéseink minõségének folyamatos fejlesztése együttesen jelenthetik a ma még „álomkategóriába” tartozó egyetemi cím elérését, a Dunaújvárosi Egyetem megteremtését. Fõ kérdések az átalakuló felsõoktatás kapcsán: — irányítás, — minõség, — finanszírozás, — kutatás és fejlesztés, — nemzetközivé válás. Kiindulási alap: parlamenti demokráciával és piacgazdasággal bíró államban nincs olyan legitimációs bázis, mely alapján megtagadható volna a továbbtanulás lehetõsége a jelentkezõtõl (OM). A felsõoktatás fokozódó üzletivé válása hátrányosan érinti az oktatás minõségét, mindezért a minõség biztosítására képzett és elkötelezett oktatókat kell vonzani és megtartani, emellett a munka és az alkalmazási feltételeket javítani kell. A hatékonyság a kollegiális irányítási szerkezetre, a dolgozók és a hallgatók megfelelõ képviseletére épülõ informált döntéshozataltól várható. A szervezeti átalakulás iránya tehát az igazgatási felõl a piaci felé, a nemzeti felõl a nemzetközi felé mutat. A demográfiai változások hosszabb távú tendenciája már változatlan hallgatói létszámok mellett is beszûkülõ merítési bázist jelent a felsõoktatás számára, ami az átlagos színvonal csökkenését, és az egyetemi végzettségûek létszámfölöslegét eredményezi a különbözõ szintû képzések változatlan arányai mellett. Fontos célkitûzés a régió, változó szakember-igényeihez igazítani a képzés kínálatát. A szakok, és képzési szintek közötti átjárhatóság, az egyéni igények rugalmasabb kielégítése az egységes kreditrendszer bevezetését igényli. A hallgatók igénylik az elsajátított tudás begyakorlásának lehetõségeit a rövidebb ciklusú, több gyakorlati elemet magába foglaló képzéseket. Országosan növekszik az igény a színvonalas felnõttképzés, életen át tartó tanulás iránt.

A Dunaújvárosi Fõiskola céljai, irányítása és fenntarthatósága Tudomásul véve a társadalomnak azt a jogát, hogy beleszól a felsõoktatási folyamatokba a társadalom és a felsõoktatás összekapcsolódása ténykérdés. Az intézmények globális versenye, a liberalizáció, az oktatás és a kutatás szétválása, a verseny a hallgatókért; a nemzetközi munkamegosztás, szakosodás; a rangsorok szerepe kikényszerítette az irányítási folyamatok újragondolását. Az erõsödõ globális jelleg miatt az intézményeknek így a Dunaújvárosi Fõiskolának tudomásul kell vennie a magasan képzettek mobilitását. A felsõoktatásnak kiterjedt társadalmi felelõsségei vannak, melyek betöltéséhez egyensúlyokat kell kialakítani a finanszírozásban (az adófizetõk és a hallgatók között), az irányításban (az autonómia és az elszámoltathatóság között) a globalizáció és a helyi igények között.


A fõiskola humánpolitikája a XXI. század küszöbén: Az új intézményi humánpolitika pillérei: — a humán erõforrások tudatos tervezése, — az oktatói és kutatói gárda, a menedzsment és a mûködtetõ munkatársak kiválasztása, a munkakörök tervezése, az ember és munkakör összhangjának biztosítása, — a munkatársak képességeinek és tudásának tervszerû fejlesztése, — a tehetségfejlesztés, az életpálya menedzselés, — a versenyképes jövedelmek biztosítása, — a teljesítmény menedzsment mûködtetése az egyéni és a szervezeti eredményesség és fejlõdés érdekében. A stratégiai tervezés alapja, hogy a fejlesztési programok a fõiskolai irányítás minden szintjén világosan fogalmazódjanak meg. Végrehajtásuk az információ és kommunikáció legkülönfélébb eszközeit felhasználva az intézmény valamennyi munkatársának bevonásával történjék. A megvalósítás során a minõségi célok, feladatok és stratégiák egymásra épülésének szabatos megfogalmazása és azok elfogadtatása szükséges a fõiskola oktatóival, kutatóival és hallgatóival.

Minõségfejlesztés, minõségirányítás Ma minden állam arra törekszik, hogy minél nagyobb számban kerüljenek be diákok a felsõoktatásba, csökkenõ intézményi költségek mellett. A kérdés az, hogy ilyen feltételek esetén az így keletkezõ minõségi rés áthidalható-e? Ennek köszönhetõen az oktatás/kutatás minõség kulcskérdéssé vált a felsõoktatásban. A három metodológiai megközelítése a minõségnek: a felsõoktatási akkreditáció, amelyben a felsõoktatási társadalom önértékelése dominál; az állam a teljesítménymutatók rendszerét favorizálja; míg a piaci megítélés, a vásárló (hallgatók, munkáltatók, szakmai szervezetek, az állam) központú megközelítés felel meg leginkább a minõség kritériumának. Ebben a folyamatban a fõ szereplõk: a hallgatók, az oktatók (fõiskolák, egyetemek), az állam, a munkaadók, szakmai testületek. A piaci viszonyok kialakulása az oktatásban, a tömegoktatás egyértelmûen megköveteli egy korszerû és hatékony minõségbiztosítási rendszer intézményi bevezetését is. A felsõoktatás nemzetközi jellege a verseny kényszerítõ erejét és összemérhetõséget biztosít, amelyek hozzájárulnak a minõség javulásához. A fõ érdekelteknek (köztük a hallgatóknak, családjuknak és a kormányzatnak) jobb ismeretekkel kell rendelkezniük a képzés minõségérõl és költségérõl ahhoz, hogy döntéseket hozhassanak. A hallgatóknak kulcsszerepet kell játszaniuk a képzés minõségének és relevanciájának értékelésében. Vitán felüli, hogy a felsõoktatásnak a gazdasági és társadalmi igényekre kell válaszolnia, és hogy a végzettek készségei meg kell feleljenek (egyebek mellett) a munka világának. A kutatásnak az innovációs igényekre kell irányulnia és a szélesebb társadalom problémáira kell válaszolnia. Ez megfelelõ politikát kíván a tudás- és technológia-transzfer érdekében, valamint olyan kutatás-finanszírozási rendszert, amely ezekhez az eredményekhez kapcsolódik. Az


oktatás minõsége lényegében a képzési követelményeknek és a társadalmi elvárásoknak való megfelelést jelenti, melyet megfogalmaz a Dunaújvárosi Fõiskola küldetésnyilatkozata, jövõképe és minõségpolitikai nyilatkozata. A XXI. század magyarországi felsõoktatása piaci típusúvá válik és az új környezetben a felsõoktatás szereplõi között verseny alakul ki, amely megköveteli a minõség szerepének növelését.

A finanszírozás A felsõoktatás alapvetõ jellemzõi közé tartozik a dologi, mûködési költségek folyamatos reálérték csökkenése. A meglévõ források jobb hasznosítása mellett a ráfordítások növelése szükséges. A reformok által új forrásokat kell találni. A finanszírozás átalakítására kínálkozó lehetõségek: — forrásszerzési lehetõség (innovációs járulék), — gyakorlatorientált lehetõségek a hallgatóknak (TDK, diplomamunka, PhD.), — elhelyezkedési lehetõségek javulása, vbõvülõ fõiskolai szolgáltatás, — kutatók, oktatók gyakorlati tapasztalata nõ, — aktualizált, gyakorlat közeli tananyag, — igények felmérési lehetõségének javulása (képzési, kutatási), — nemzeti verseny a kutatási forrásokért. A Dunaújvárosi Fõiskola hozzájárulása a kutatáshoz és innovációhoz a globális tudásgazdaságban Fõ célkitûzéseink közé tartozik: kiválósági központok, kutatási cégek alapításával, szolgáltatások bõvítésével erõsíteni a tudomány és az ipar kapcsolatát. Az új Felsõoktatási Törvény, valamint a kutatási normatíva szerepének jelentõs növekedése az intézményeket a kutatási tevékenység eredményességének fokozására készteti. A Dunaújvárosi Fõiskola kutatás-fejlesztési stratégiája a képzési profilnak megfelelõen, elsõsorban a gyakorlati feladatok megoldása felé irányul. A K+F stratégia elemei: Dunaújvárosi Regionális Anyagtudományi és Technológiai Tudásközpont (DURATT) továbbfejlesztése; Mechatronikai Tudásközpont kialakítása; Logisztikai Kompetencia Központ kialakítása. A kutatási megbízások különösen a kohászati, a gépészeti és a környezetvédelmi területeken jelentkeznek. A tudományos kutatások területén olyan mûhelyeket kell teremteni, amelyek élenjárók lehetnek saját szakterületükön. A DF számára kiemelten fontos az intézmény kutatási potenciáljának megerõsödése, a tényleges városkörnyéki tudásközpont kialakulása az intézmény által képviselt legtöbb tudományterületen Kritikus feladatok: A kutatási tevékenység koordinációja, prioritások megfogalmazása. A kutatási tevékenység ösztönzési rendszerének és feltételeinek megteremtése. Olyan kutatási projektek létrehozása, amely a gazdaságban hasznosuló „termékben” ölt testet. A kutatási(oktatási) infrastruktúra (laboratóriumok, ICT, könyvtár) fejlesztésének gyorsítása, és összhangba hozása a várható kutatási szükségletekkel.

41

7. ábra

A K+F stratégia részelemei Dunaújvárosi Regionális Anyagtudományi és Technológiai Tudásközponttal (DURATT) közremûködõ partnerek: Dunaferr Zrt., Paksi Atomerõmû Zrt., ALCOA Köfém Kft., Hungarian Bus Kft., Hankook Tire Ltd., Zrt. MOMERT Zrt. A projekt célja egy Regionális Tudásközpont létrehozása a Közép-Dunántúli régióban, a Dunaújvárosi Fõiskola, mint befogadó intézmény irányításával annak érdekében, hogy a régióban kiemelkedõ kutatás-fejlesztési tevékenységet folytató tudományos és technológiai innovációs központ jöjjön létre (7. ábra). A projekt a régió gazdasági társaságainak konkrét technológia-fejlesztési, üzemviteli és termelés-kihelyezési problémáit kívánja kezelni. A megvalósuló kutatás-fejlesztési és oktatási program által a Tudásközpont Dunaújváros a tudásalapú gazdaságfejlesztés egyik nélkülözhetetlen innovációs bázisa lesz. Az ipari cégek együttmûködésükkel fejlesztési forrásokat takarítanak meg, új fejlesztéseknek teremtenek pótlólagos forrásokat, melyek felhasználásával új munkahelyeket hozhatnak létre. A projekt megfelelõ módon illeszkedik a Közép-Dunántúli Régió Innovációs Stratégiájához, melyben az alábbi célkitûzések fogalmazódnak meg: K+F kutatóegységek

42

létrehozása regionális szinten, az innováció regionális finanszírozási rendszerének kiépítése, induló technológiaés tudásintenzív mikrovállalkozások, valamint spin-off vállalkozások innovációs feladatainak támogatása. A tervezett laboratóriumi potenciál regionálisan, országosan, és tágabb európai környezetben is egyedülálló generációs szintet és hatékonyságot realizál. Prioritások: A DURATT mûködésének közvetlen célja olyan, a régió fejlesztési elképzeléseihez igazodó, komplex alkalmazásorientált anyagtudományi K+F projektek megvalósítása, amelyek: — középpontjában a magas színvonalú tudományos alap- és alkalmazott kutatás áll; — hozzájárulnak a munkahelyteremtéshez egyrészt a fiatal kutatóknak nyújtott álláslehetõségek biztosításával, valamint a vállalkozások alapításának segítésével; — felgyorsítják a kommunikációt a tudományos szféra és az üzleti szféra között, segítve a K+F eredmények gazdasági hasznosítását; — szellemi erõforrások koncentrálásával lehetõséget teremtenek a szakemberbázis kritikus tömegének kialakításához, valamint tudásintenzív vállalatokat vonzanak a térségbe;


— támogatják a kis- és középvállalkozások innovációs tevékenységét, valamint ösztönzik a tudás- és technológia intenzív start-up és spin-off vállalkozások indítását; — színvonalas, gyakorlat-orientált oktatási tevékenység által hozzájárulnak a képzési színvonal emeléséhez, valamint az oktatási anyagok bõvítéséhez, aktualizálásához. A Dunaújvárosi Fõiskolán mûködõ tudásközpontoknak egyre jelentõsebb mértékben kell hozzájárulnia a „régió” tudásalapú gazdaságának INNOVÁCIÓ vezérelt modelljének megvalósításához. Valódi igények alapján valódi kutatásokra van szükség, amely versenyképes tudást biztosít a kutatók (oktatók) és hallgatók számára, és versenyképes termékeket, szolgáltatásokat az ipari partnerek számára.

A logisztika a gazdálkodástudomány egyik leggyorsabban fejlõdõ szakterülete. A XXI. század globalizált gazdaságában a fenntartható versenyelõnyöknek csak egy része származik a technológiából, mely sokszor könnyen másolható, vagy éppen mindenki által közismert. A Régiókat Átívelõ Logisztikai Kompetencia Központ létrehozásának alapvetõ célja, hogy összegyûjtse és a fõiskola vonzáskörébe tartozó vállalatok, illetve saját hallgatói rendelkezésére bocsássa a legkorszerûbb logisztikai ismereteket tartalmazó tudásanyagot. A központ a vállalatok számára a szakmai információk eljuttatatása mellett, az alkalmazáshoz nyújtandó segítséget, illetve a konkrét alkalmazás megvalósításában való részvételt jelenti. A fõiskola hallgatói számára a legkorszerûbb elméleti és gyakorlati logisztikai ismeretek tantervbe integrálását jelenti.

A DURATT alprogramjai Anyagtudományi alprogram: — Kopás- és károsodás, szerkezeti és felületi integritás, valamint élettartam engineering kutatás, továbbá alkalmazástechnikai és -technológiai mûszaki-tudományos vizsgálatok. — Termikus-mechanikus szimulációs (fizikai és matematikai modellezést realizáló), laboratórium és szakértõi kometencia telepítése és rendszerbe állítása, fém-, ötvözet- és kompozitkutatás, továbbá alkalmazástechnikai és -technológiai vizsgálat. — Ultrafinom és nanoszemcsés acélok elõállítási lehetõségeinek vizsgálata, valamint a szemcseméret és a mechanikai tulajdonságok közötti kapcsolat meghatározása. — Polimer és kompozit alapanyagú termékek technológiák fejlesztése. Technológia- és Tudástranszfer alprogram Mechatronikai Tudásközponttal közremûködõ partnerek: Dunaferr Zrt., Alcoa Köfém Kft., Paksi Atomerõmû Zrt., Honeywell Magyarország Kft., MOMERT Zrt., Festo Didactic Kft, SOTE Anatómiai Intézet, KOKI, Baleseti Sebészeti Klinika, Szent Pantaleon Kórház. A mechatronika a klasszikus mérnöki területek (gépész-, villamos-, informatikai tudományok), a rendszerelmélet és a számítástechnika szinergikus kölcsönhatásaként kialakult metaszintû ismeretek összessége. A megfogalmazott igények kielégítése csak abban az esetben járható, ha a szakképzett munkaerõhöz jól felszerelt laboratórium is tartozik, amellyel a külföldi tulajdonban lévõ cégek fejlesztési célkitûzései részben, vagy teljes mértékben a régióban valósulnak meg. Az igényelt kutatóközpont három terület igényeit hivatott kielégíteni, melyek a következõk: A Mechatronikai Tudásközpont alprojektjei: — korszerû mozgásszabályozások laboratóriuma, — környezetbarát intelligens épület kutatása és kifejlesztése, — biomechatronikai kutatás, laboratórium. Régiókat Átívelõ Logisztikai Kompetencia Központtal közremûködõ partnerek: Dunaferr Zrt., Meiser Ferroste Kft., Euromix NK Kft.


Logisztikai alprojektek: — makrologisztikai rendszerek tervezése, — mikrologisztikai rendszerek kutatása, intenzifikálása, — dunaújvárosi közforgalmi kikötõ és logisztikai szolgáltató központ, — logisztikai rendszerek operációkutatása, — oktatási-képzési program. Oktatásfejlesztési kompetencia központ Moduláris szerkezetû, kredit alapú kompetencia és tanulásközpontú képzési programok, e-learninges tanulási anyagok fejlesztése, illetve Oktatásfejlesztési laboratórium továbbfejlesztése a Kodolányi János Fõiskolával eggyüttmûködve. Info-kommunikációs Technológiai Központ Kép- és hangfelismerés, beszédfeldolgozás, szolgáltatás automatizálás, valamint médiakommunikáció biztonságtechnikájával kapcsolatos K+F tevékenység, illetve Médiatechnológiai és kommunikációs labor kialakítása (a Pannon Egyetemmel együttmûködve). Idegennyelvi, szaknyelvi kompetencia központ Szaknyelvi (mûszaki, informatikai stb.) oktató, vizsgáztató, fordító és tolmács képzõ tevékenység, illetve Szaknyelvi oktató és fejlesztõ laboratórium kialakítása (a Kodolányi János Fõiskolával együttmûködve). Környezetvédelmi és energiaracionalizálási kompetencia központ Környzetbarát ipari technológiák és energiaracionalizálási eljárások fejlesztése, illetve Környezetvédelmi laboratórium és Energiaracionalizálási labor továbbfejlesztése (a Pannon Egyetemmel együttmûködve).

Nemzetközivé válás A fõiskolai változások fõ hajtóereje a tudományágakat információs technológiával támogató hálózatok összekapcsolása. A fõiskola elvárásai szerint a felsõoktatás iránti igény tovább nõ, a külföldi hallgatók arányával összhangban. Ez a tendencia javítólag hat a minõségre.

43

Mobilitás támogatása

Célkitûzéseink 2010-ig

A külföldi felsõoktatási intézményekkel fennálló széleskörû kapcsolatrendszerünk hatékonyságának jelentõs növelését kívánjuk elérni a 2007-2011 közötti években. Célunk az, hogy a kapcsolataink jobb kihasználása segítse elõ az egységesülõ Európai Felsõoktatási és Kutatási Térségbe való beilleszkedésünket, a nemzetközivé válás folyamatát. Ennek lényeges pontja a hallgatói és oktatói mobilitás. A mobilitási célú nemzetközi együttmûködések alapjául az elkövetkezõ években is leginkább az „uniós” programok szolgálhatnak (Erasmus, Tempus, Leonardo, Grundvig, Ceepus stb.), amelyekben való egyre bõvülõ részvételünk indokolt és lehetséges. A DF 2004-ben létrehozta a Nemzetközi Kapcsolatok és Pályázati Irodáját (NKPI), ahol az Erasmus-kapcsolattartó szervezi a — döntõen e program keretében sorra kerülõ — hallgatói és oktatói mobilitásokat. Az alábbiakban röviden ismertetjük ennek gyakorlatát a hallgatói mobilitások esetében. Az Erasmus mobilitási programban, azon hallgatóink vehetnek részt akik mintatanterv szerinti aktuális kreditjeiknek legalább 60%-át teljesítették (évente átlagos 10–15 hallgató). Célcsoportunk túlnyomórészt harmad- illetve negyedéves nappali tagozatos hallgatókból áll. A hazai hallgatói létszám várható csökkenése miatt a DF kilépett a nemzetközi oktatási piacokra, és 2005-ben megkezdte angol nyelvû képzéseinek szervezését. Elsõ ütemben két területen hirdetett meg alapképzést: Mûszaki Menedzser BSc (Engineering Business Management BSc), és Mûszaki Informatikus BSc (Computer Engineer BSc) szakokon. Az idén 26 fõ kínai hallgató, 20 fõ ukrán hallgató, 1 fõ malajziai hallgató, 1 fõ kameruni hallgató, 1 fõ bangladesi hallgató és 1 fõ magyar hallgató jelentkezett a képzésre, akik a felkészítõ félév hallgatóiként tanulnak a DF-en.

— Az elsõ angol nyelvû BSc képzés elindítása 2007 szeptemberében. Ezt követõen — a jelentkezett hallgatói létszám függvényében —, minden félévben BSc szintû képzés indítása a DF-en. — Piacképes angol nyelvû képzési portfólió kialakítása. — Alkalmas, magas minõsítésû, nagy gyakorlattal rendelkezõ, és lehetõleg fõállású oktatói gárda kialakítása. Emellett, a képzés színesítése és színvonalának emelése érdekében, elsõsorban külföldi vendégoktatók, óraadó oktatók és szakemberek fogadása. — Az angol nyelvû képzés hallgatói létszámának növelése, a képzés fenntarthatósága és profitábilissá tétele érdekében (átlagosan 50-60 fõ/félév). — Az angol nyelvû képzési portfólió szélesítése: további alapszakok meghirdetése angol nyelven (pl. Gazdálkodási és Menedzsment BA), illetve felkészülés a tervezett mesterszakok angol nyelvû oktatására. — Nemzetközi kapcsolataink szélesítése és hatékony mûködtetése. — Kapcsolatok kiépítése a város, a megye és a régió nemzetközi tevékenységeket koordináló szervezeti egységeivel, a nagykövetségekkel és egyéb képviseletekkel. — A külföldi hallgatók beilleszkedésének segítése, melyben elsõsorban a NIK, a HÖK, a kollégium és a diákhagyományokat ápoló, illetve az angol nyelvet jól beszélõ hallgatók aktív részvételére számítunk. — Intenzív belsõ PR tevékenységgel az angol nyelvû képzés és a nemzetközi kapcsolatok fontosságának és prioritásának tudatosítása az intézmény dolgozói körében.

44


Bognár László, Kadocsa László *

Recommend Documents