12. évfolyam 1. szám
2010. január
BODAI HÍRMONDÓ BODA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK HIVATALOS LAPJA Tájékoztató a WildHorse Energy Hungary Kft. tevékenységéről
Következő írásunkban kivonatosan közöljük olvasóinkkal az uránérc kutatásra vonatkozó legújabb fejleményeket. A térképen a lehetséges helyszínt láthatják.
Tartalom - Főoldal - Gyorsinfó - Önkormányzati hírek - Adó 1 % - Kistérségi hírek - Anyakönyvi hírek - Sport
2
1. A WildHorse Energy Hungary Kft. rövid bemutatása A WildHorse Energy Ltd. perth-i (Ausztrália) székhelyű, a sydney-i tőzsdén jegyzett cég, melyet kifejezetten uránérc-kutatás és –bányászat céljára alapítottak 2005-ben a bányaiparban jelentős gyakorlattal rendelkező személyek, pénzintézetek és befektetési alapok bevonásával. A WildHorse Energy első magyarországi leányvállalatát 2005. október 5-én alapította, WildHorse Energy Hungary Termelő és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság (WildHorse Energy Hungary Kft.) néven, budapesti székhellyel. A WildHorse Energy Hungary Kft. egyetlen tulajdonosa az ausztrál anyavállalat. 2006. év folyamán a WildHorse összesen hét területre kérelmezett és kapott uránérc-kutatási jogot az illetékes Pécsi Bányakapitányságtól, valamennyit a Délkelet-Dunántúlon, a Mecsekhegység területén vagy annak környezetében. A kutatási területek mindegyike rendelkezett több-kevesebb uránérc-kutatási előzménnyel, korábbi adatokkal, melyeket az egykori Mecseki Ércbányászati Vállalat szerzett meg, és a hatályos jogi szabályozás szerint bárki által hozzáférhetők. 2006 végén, illetve 2007-ben a cég elkészítette és jóváhagyatta valamennyi terület kutatási műszaki üzemi tervét, megteremtve így a kutatási tevékenység jogi-hatósági alapjait. 2. Bizonytalansági tényezők A kutatási területeinkkel kapcsolatban hangsúlyozni szeretnénk, hogy a jelenlegi kutatási fázisban a bányanyitásról, mint tényről nem beszélhetünk. Előfordulhat (és ezzel a kockázattal a nyersanyagiparban mindenkinek számolnia kell), hogy a kutatófúrásokra elköltött több százmillió Ft cégünk számára soha nem térül meg, az így megszerzett adatok viszont gazdagítják a területek földtani felépítésére és nyersanyag-vagyonára vonatkozó ismereteket. A kutatási eredmények feldolgozása és üzleti szempontú kiértékelése után lehet csak eldönteni, hogy a feltárt ércvagyon kitermelése gazdaságosan megoldható-e. Ennek eldöntéséhez több tényezőt kell figyelembe venni. A leg-
fontosabb talán a kitermelhető ásványi nyersanyag mennyisége és itt a hangsúly a kitermelhetőségen van. Rendkívül fontos szempont az urán világpiaci árának alakulása. Ugyanilyen fontos kérdés, hogy a kitermelés elvégezhető-e a környezet megóvása mellett, amire a környezeti hatástanulmányban keressük a választ. Végül, de nem utolsósorban, fontos, hogy a vállalkozás társadalmi konszenzusban, az érintett települések lakóinak támogatásával, de legalábbis elutasítása nélkül indulhasson el. Ennek megteremtéséhez kiemelkedően fontosnak tartjuk, hogy már a kutatási szakaszban kellő mértékben tájékoztassuk a lakosságot, az önkormányzatokat és az érdeklődő civil szervezeteket. A jelenleg rendelkezésünkre álló információk alapján készítettünk egy koncepciótervet a bányanyitással kapcsolatban, mely főbb jellemzőit az alábbiakban szeretnénk bemutatni. 3. A tervezett bányászati koncepció A közelmúltban kidolgozott, előzetes bányászati koncepció lényege, hogy az érc feltárása nem függőleges aknákon, hanem egy, a felszínre nyíló enyhén lejtős vágatpáron (ún. lejtősaknákon) keresztül valósul meg. Ez valójában két, kellő szélességű alagút, melyen keresztül egyrészt a gépesített kőzetszállítás valósul meg, másrészt ezek biztosítják a szellőztetést is. A radiológiai szempontból bevizsgált meddőkőzetet nem a külszínen, hanem a már termelésből kivont bányavágatokban helyezik el. Mivel az érczónák jelentős mélységben vannak, ami helyenként akár az 1000 métert is meghaladja, és a kőzet önmagában is igen szilárd, ráadásul a meddőanyag visszatöltése miatt üregek sem maradnak vissza, a külszínen a bányaművelésből származóan semmilyen hatás nem várható. 4. A tervezett bányászati koncepció és a korábbi bányászat közti fő különbségek az alábbiak: - sok függőleges akna helyett mindössze egyetlen, külszínre nyíló lejtősaknapár, valamint esetleg két függőleges légakna; - aknaszállítás és csillés tárószinti szállítás helyett kizárólag dízelüzemű gépjárművekkel történő szállítás a lejtősaknán keresztül, ami
3
jelentősen növeli a termelés hatékonyságát - magasabb fokú gépesítettség a fejtésben; - a korábbihoz képest legalább kétszeres éves érctermelés; - megmaradó üregek helyett visszatömedékelés meddőkőzettel vagy ércfeldolgozási meddőzaggyal, ezáltal sokkal kevesebb, külszínen elhelyezendő meddőanyag; - egyetlen, kisebb területre koncentrált külszíni létesítmények; 5. A tervezett ércfeldolgozási módszer és annak előnyei A javasolt ércfeldolgozási módszer a legfontosabb részeiben lényegesen eltér a korábbi ércfeldolgozástól, mely egyébként a régi bányászat környezeti hatásainak és így a rekultivációs költségeknek is legalább 50%-áért volt felelős: - Savas feltárás helyett szódás feltárás – ez az urán mellett lényegesen kevesebb elemet, iont mobilizál a kőzetből. - Lehetőség szerint a meddőzagy visszatömedékelése a bányaüregekbe – jóval kevesebb külszíni zagyelhelyezés. - Az ércfeldolgozó üzem a bánya bejárata mellett helyezkedne el – a feldolgozásra kerülő ércet nem kell közúti forgalomban (hosszasan) szállítani, ezáltal jelentősen csökkenthető a környezeti terhelés. Száraz zagy technológia – a zagynak a bányaüregekbe vissza már nem juttatható, kisebb részét mindössze 20%-os nedvességtartalom mellett rakják a zagytározóba, ami a zagytározó sokkal nagyobb mechanikai stabilitását eredményezi, ugyanakkor jelentősen csökkenti az oldatelszivárgás lehetőségét, még a szigetelés sérülése esetén is. A korábbi gyakorlattal ellentétben az új zagytározók megfelelő műszaki védelemmel ellátva készülnének el, ami egyfelől jelenti azok kifogástalan szigetelését, másrészt a monitoring rendszert, amely alkalmas a szigetelés legkisebb sérülésének észlelésére is. 6. A bányanyitás környezetvédelmi feladatai Az uránbányászat a 314/2005 (XII.25.) Korm. rendelet szerint környezeti hatásvizsgálatra kötelezett tevékenység 100 000 t/év uránérc kitermelést meghaladó kapacitás felett. Ennek megfelelően az eljárás két fázisban zajlik.
Az első fázisban el kell készíteni az előzetes vizsgálati dokumentációt, amit a környezetvédelmi hatóság a szakhatóságok bevonásával elbírál. Az elbírálás alapján határozza meg azokat a szempontokat, amelyeket a részletes vizsgálat – a hatásvizsgálat – során figyelembe kell venni az általánosan, a jogszabály szerint előírt tartalmi követelményeken túl. A környezeti hatásvizsgálati eljárás második szakasza hosszadalmasabb, mivel ebben az esetben közmeghallgatást is kell tartani, ahol minden bejelentkezett ügyfél is részt vehet az érintett lakosságon felül. Az eljárás végén a hatóság környezetvédelmi engedélyt ad ki, ami azután egyik alapjául szolgál a bányászati engedélyezési eljárásnak. A tevékenység egyben egységes környezethasználati engedélyhez (IPPC) is kötött. Meg kell jegyezni, hogy a környezeti hatásvizsgálati eljárás jelenti a biztosítékot arra, hogy csak megfelelő technikák kerülhessenek alkalmazásra, ezért eredménye elutasítás is lehet olyan tevékenységek esetében, melyeknél az engedély kiadását kizáró ok lép fel. A bányászati tevékenység megkezdésekor a Bányakapitányság által szükségesnek ítélt mértékű összeget kell egy zárolt számlára elhelyezni, amely csak a Bányakapitányság engedélyével nyitható meg. Ez az összeg szolgál a bánya bezárása utáni rekultiváció finanszírozására és a működés alatt esetlegesen bekövetkező bányakárok fedezetére. A jelentős fejtési mélység és a meddőkőzet tervezett (kvázi azonnali) visszatömedékelése miatt felszínmozgásos bányakár nem várható, a jelentkező tájesztétikai problémák mértéke minimalizálható. A tervezett tevékenység a megfelelő eljárások alkalmazásával nem fogja veszélyeztetni a felszíni és felszín alatti vizek adottságait, illetve minőségét. A negatív környezeti hatások mértékének becslésénél azt is figyelembe kell venni, hogy az érintett területek általában eleve bolygatottak, jelen formában is intenzív antropogén tájformával rendelkeznek, és nem hordoznak jelentős természetvédelmi értékeket. 7. Az üzemeltetés várható időtartama A pécsi kutatási területünkön, a jelen, korai stádiumban becsülhető kitermelhető ásványva-
4
gyonból kiindulva, évi 1.200.000 tonna nyersérc termelés mellett, a bánya élettartamát legalább 20 évre tervezzük. Ehhez adódik még az induló beruházás (külszíni épületek, létesítmények, ércfeldolgozó üzem, lejtősaknák kihajtása), valamint a bányabezárás és rekultiváció időtartama, melyek együttesen 5 évre becsülhetők. 8. Átlátható működés Ahogy azt már eddig is többször kifejezésre jutattuk, kiemelten fontosnak tartjuk, hogy mind a hivatalos szervek, mind a lakosság számára nyílt és átlátható módon tervezzük és végezzük tevékenységünket, mert az emberek csak így győződhetnek meg arról, hogy a tervezett tevékenység a lakosság számára milyen előnyökkel jár. Terveink között szerepel egy társadalmi felügyelő testület felállítása, melybe az érintett települések önkormányzatai és civil szervezetei delegálhatnának tagokat. A függetlenség érdekében a tagok munkájukat önkéntesen, mindenféle díjazás nélkül végeznék. A Testület működési költségeinek terhét a WildHorse viselné. 9. A tervezett bányanyitás várható gazdasági hatásai Foglalkoztatási hatások A térségi gazdaságfejlesztési hatások legfontosabb faktora a legtöbb esetben a foglalkoztatáson, az új munkahelyek létrejöttén keresztül realizálódik. Mélyműveléses bányaüzem létesítése esetén a beruházás nyomán 500 főt foglalkoztató üzem jöhet létre. Ez a félezer munkahely teljesen új, létrejöttük nem jár a verseny fokozódásával és már meglévő munkahelyek megszűnésével, miként arra a kereskedelemi és idegenforgalmi szférában gyakran van példa. A foglalkoztatottak lakóhely szerinti megoszlása feltehetően viszonylag erős dekoncentráltságot mutat majd: becslésünk szerint mind a nagy bányászhagyományokkal rendelkező Komló, mind Szentlőrinc, mind pedig a dél- és nyugatbaranyai falvak jelentős részesedést szerezhetnek a megnyíló munkaerőpiaci lehetőségből. Állami szinten jelentkező hatások Az állam a bányajáradékból és társasági adó-
ból, valamint közvetlenül és közvetve az SZJAból, járulékokból és az ÁFA-ból összesen évente több milliárdos (tízmilliárdos?) bevételi többlethez jut, aminek értékét növeli a kiadási oldalon keletkező megtakarítás (álláskeresési járulék, szociális segély stb.). Az állam ráadásul jól jár azáltal is, hogy a tevékenység jellegéből adódóan a kitermelt érc fémtartalma mindenképpen exportra kerül – hiszen dúsítás nélkül nem használható fel – ami javítja a külkereskedelmi mérleget. Települési hatások Iparűzési adó Az iparűzési adóból származó bevétel növekedése lehet a legszámottevőbb hatás, amelyet a közvetlenül érintett önkormányzatok elkönyvelhetnek. Igen jelentős összegről lehet szó, amelyeket megbecsülni csak az éves kitermelt mennyiség alapján lehet. A tartósan magas világpiaci uránérc-árak mellett a tevékenység bruttó árbevétele éves szinten több 10 milliárd Ft-os nagyságrendű lehet, amelynek még az iparűzési adó alapját képező nettó árbevétel is tetemes összeg lehet. Személyi Jövedelem Adó Szintén bevétel-növekedésre számíthatnak az önkormányzatok az SZJA növekedéséből is. Az említett településeken az önkormányzatok bevételeinek változó, jellemzően 2-10% közötti részét teszi ki a személyi jövedelemadó helyben maradó hányada. Ez számításaink szerint meghaladja az 1 milliárd Ft-ot, amin a munkaerőt kibocsátó települések osztoznak majd. Társadalmi szerepvállalás A lehetséges másodlagos települési hatások között ki kell emelni azt a tényezőt, amit társadalmi szerepvállalásként szoktunk emlegetni. Ez többek között megnyilvánulhat kulturális események, vagy sporttevékenység támogatásában, amely már csak a kiegyensúlyozott lakossági kapcsolatok megteremtésének igénye miatt is prioritásként kell, hogy szerepeljen. 10. Összegzés A tervezett bányanyitás jelentős hatással lehet a Pécsett és szűkebb-tágabb környezetében élő emberek életére.
5
A hatások döntő többsége pozitív: a beruházás ugyanis mintegy 500 új álláshelyet hoz létre közvetlenül, amely áttételeken keresztül becsléseink szerint a foglalkoztatottság további mintegy 1000 fős bővülését eredményezheti. A vizsgált térségben a projekt megvalósulásával, a már működő bányaüzem viszonyai között a jövedelmek éves szinten mintegy 5 MD Ft-tal emelkedhetnek a multiplikátor-hatás következtében. Az érintett önkormányzatok közvetlen és közvetett módon is jelentős bevétel növekedésre számíthatnak, amelyből a bányavállalat által fizetett helyi adó 100 milliós nagyságrendű is lehet. Összességben a beruházás gazdaságélénkítő hatásai jelentősnek tűnnek, amelyek bőségesen ellensúlyozzák a térség gazdaságára és társadalmára kifejtett esetleges kedvezőtlen következményeket. 11. Aktualitások Kutatófúrások Decemberben, a Mecsekben, a Jakabhegy déli lejtőjénél megindultak a földtani kutatófúrások melyek révén részletesebben feltérképezhető a terület geológiai felépítése, szerkezete és az egykori fúrásokból származó adatok helyessége. Ezek költsége 60-80 millió Ft-ra tehető. További, legalább 10 fúrást tervezünk a Mecsekben ez év során, melyek előreláthatólag már több százmillió forintba kerülnek. A kutatási eredmények feldolgozása után készülhet el a megvalósíthatósági tanulmány, amely alapján eldől, hogy gazdaságos lehet-e az uránérc kitermelése. NymTIT Gyorsinfó 2010. január A 2010-es év fejlesztéseiről és az induló beruházásokról kérdeztük a Nyugat-mecseki Társadalmi Információs és Területfejlesztési Önkormányzati Társulás polgármestereit. Bakonya A 2010. évi költségvetés ismeretében dönt majd a képviselőtestület, hogy melyek lesznek azok a fejlesztések, amit ez évben szeretne megvalósítani a község – számolt be Varga István, Bakonya polgármestere. Megemlítette,
hogy a megfelelő hatóságokhoz benyújtottak egy kérelmet, amely azt tartalmazza, hogy milyen feltételek mellett tudna Bakonya község, szilárd burkolatú úttal rácsatlakozni a 6-os számú főközlekedési útra. Boda A 2010-es év legnagyobb fejlesztése a Sportcentrum befejezése, és a hozzá tartozó parkoló megépítése – említette Kovács Győző, Boda polgármestere. Ezenkívül még a temető kerítésének cseréjét, a horgásztó rehabilitációját (a partszakasz megerősítése, esőbeállók építése), valamint a virágszobor park építésének folytatását tervezik. Az időjárás függvényében, a Sportcentrum befejezéséhez kezdenek hozzá először a 2010-es évben.
A nagyaktivitású program keretében, tovább folytatódnak Boda határában a kutató fúrások. Képünkön, a BO6-os fúrás előkészülete látszik Bükkösd Csatorna épül Bükkösdön – újságolta a hírt Budai Zsolt polgármester. Az elnyert pályázatok segítségével közel 520 millió forint értékben kerül sor a község csatornázására. Március hónapban kötik meg a szerződéseket, és a munkálatok előreláthatólag másfél esztendőt vesznek igénybe. Az idei év első beruházása a közkonyha teljes felújítása, melyet szintén pályázati pénz segítségével valósít meg az önkormányzat. Cserdi Régi álma válik valóra Bogdán Lászlónak, Cserdi polgármesterének, ugyanis az idei év tervei között a téglamúzeum megépítése szerepel az első helyen. A tervek között még a
6
szőlőhegyi vízhálózat építése, valamint egy mentálhigiénés központ létrehozása is szerepel. 2010-ben, első beruházásként a templomot övező kerítés befejezésére kerül sor, amit az időjárás a tavalyi évben már nem tett lehetővé. A Reader’s Digest magazin 2009- ben második alkalommal adta át az „Év hőse” díjat. Három kategóriában hirdettek győztest: oktatás, egészség és közösség. A 2009-es győztes közösség kategóriában Bogdán László, Cserdi polgármestere lett. Cserkút Az idei év legfontosabb beruházásaként a polgármesteri hivatal felújítását és teljes akadály-mentesítését fogja elvégezni az önkormányzat – mondta Jónás József, Cserkút község polgármestere. A beruházás közel 35 millió forintba fog kerülni. Az időjárástól függően, március elejére tervezik a munkálatok kezdetét. A Wild Horse kutató fúrásokat végez az uránérc kutatások miatt Cserkúton. Képünk a munkálatokról készült:
Helesfa Gondos Gyula a község polgármestere az idei év legnagyobb beruházásának a helesfai üdülőcentrum és horgásztó befejezési műveleteit tartja. A polgármester úr elmondta, hogy a várható költség közel 480 millió forint, és a teljes átadásra júliusban kerül sor. Kora tavasszal a vasúthoz vezető járda építésének befejezése a legfontosabb feladat, ami a tavalyi évről maradt meg. Tervek között szerepel még a Cserdivel közös vasútállomás peronjának kiépítése is. A 2009-ben nyert LEADER
program keretében, a sportpálya északi oldalán, egy EU-szabványnak megfelelő játszótér kerül kialakításra 7 millió forint értékben. Hetvehely A 2010-es év legnagyobb fejlesztési terve a szennyvíz projekt elfogadtatása lenne, és sikeres elbírálás esetén ennek megvalósítása – tájékoztatott Wágner Antal, a község polgármestere. Kora tavasszal egy EU-szabványnak megfelelő, közel 5 millió forint értékű játszótér kerül megépítésre a közösségi tájház mögötti területen. Kővágószőlős A község helytörténeti kiállításának helyet adó épület külső és belső felújítása, valamint a tető cseréjének megvalósítása az idei év egyik legnagyobb beruházása a községben – említette Sándor Tibor polgármester. Ezenkívül még a főtér átalakítása, és a buszmegálló kiépítése is szerepel a 2010. évi tervek között. A községben, a pályázatok elbírálásának eredményei alapján indulhatnak meg az idei év fejlesztései kora tavasszal. Kővágótöttös A Petőfi utca vízelvezetésének megterveztetése, valamint egy új közösségi tér kialakítása szerepel az idén megvalósítani kívánt tervek között – számolt be erről Lévai Sándor, a község polgármestere. Lengyel útkeresés GMF segítséggel 2009. november 25-26. között nemzetközi konferenciát rendeztek Gniewinoban, melynek az adta aktualitását, hogy Lengyelország új atomerőmű építését tervezi. Érdekes megkeresésé érkezett az elmúlt év végén a Nukleáris Létesítmények körüli Európai Önkormányzatok Szövetségének (GMF) spanyolországi központjába. Gniewino polgármestere Zbigniew Walczak, azzal a kéréssel fordult a nemzetközi szervezethez, hogy egy az általuk megrendezésre kerülő konferencián segítsen bemutatni a lakosság és az atomerőművek kapcsolatát, a lehetséges együttműködési módokat, az előnyöket és az esetleges hátrányokat, amelyet egy nukleáris létesítmény jelenthet az őt körülvevő régióra.
7
A kérés azért volt szokatlan, mert ez volt az első alkalom, amikor egy olyan ország fordult a GMF-hez kéréssel, ahol jelenleg még nem üzemel atomerőmű. A GMF természetesen örömmel tett eleget a megkeresésnek, hiszen a lengyel példa jól mutatja, hogy a lakosságot már a döntéshozatal előtt jóval korábban be kell vonni a folyamatokba. A házigazdák számára annál is inkább fontos volt a külföldi lakossági vélemények megismerése, mivel Gniewino a Balti-tenger közelében fekszik, a tengerpart pedig kiemelt turisztikai övezetnek számít az országban. Ezért kíváncsiak voltak arra, hogy más országokban milyen hatással van például egy atomerőmű közelsége a turizmusra. A GMF három tagországát: Spanyolországot, Hollandiát és Magyarországot kérte fel a lakosság és a közelében levő atomerőművek közötti kapcsolatrendszer bemutatására. Mariano Vila d’ Abadal, a GMF spanyol főtitkára arról számolt be, hogy országában az atomerőmű és a lakosság békésen megfér egymás mellett. Nyaranta ezrek fürdőznek a CostaBrava tengerpart azon szakaszán, amelynek közvetlen közelében atomerőmű található. Jap Gelok, a hollandiai Borsele város polgármestere bemutatta a térséget, ahol az atomerőmű régóta fontos szereplője az ipari tevékenységnek. Elmondta, hogy az atomerőmű több száz embernek ad munkát és közvetve még több család megélhetését biztosítja. A problémamentes üzemelés következtében pedig az emberek elfogadták az atomerőmű jelenlétét. Dohóczki Csaba, a Társadalmi Ellenőrző és Információs Társulás (TEIT) képviseletében részletesen beszélt a paksi atomerőmű és a közvetlen közelében levő településeket tömörítő társadalmi szervezet közel két évtizedes kapcsolatáról. A TEIT történetének és tevékenységének bemutatása mellett az előadásban kiemelt hangsúlyt kapott az atomerőmű társadalmi, gazdasági szerepvállalása, amely nagymértékben hozzá járul a térség fejlődéséhez. A konferencián a lengyel, ipari minisztérium képviselője kijelentette, hogy a közelmúltban elfogadott új energiapolitika a szénfelhasználás csökkentését irányozza elő.
Jelenleg a villamosenergia-termelés 96%-át széntüzelésű erő-művekben állítják elő. A cél a szén felhasználástól való függőség és egyben a szén-dioxid kibocsátás csökkentése. Az új energiapolitika az atomenergia alkalmazását is támogatja. A tervek szerint Lengyelország első atomerő-műve 2020-ban kezdené meg üzemelését. A lehetséges atomerőmű egyike helyszíne a konferenciának helyt adó Gniewino / Zarnowiec térsége. Ezen a területen az 1980-as években már folyamatban volt egy atomerőmű építése, de azt a rendszerváltás során leállították és azóta sem fejezték be. A konferencia résztvevői megtekintették az egykori építési területet, amely ma ipari parkként működik. A gniewinoi konferencia egyben vitaindító fórum is volt. A rendezvényen megjelentek a lengyel kormány illetékes vezetői, európai uniós képviselők, a környék és az atomerőmű további lehetséges helyszínének polgármesterei, önkormányzati képviselői, a műszaki tudományos élet képviselői, egyetemek, főiskolák tanárai, hallgatói, valamint a lakosság érdeklődő tagjai. A konferencián különböző vélemények hangzottak el, melyek részben az atomenergetika mellett, részben pedig a megújuló energiaforrások minél nagyobb arányú alkalmazása mellett érveltek. Dohóczki Csaba
Önkormányzati hírek Tájékoztató Tájékoztatjuk Önöket, hogy a 2010. évben az alábbi munkanapokon történik a kémények ellenőrzése és tisztítása: 2010.03.08.-2010.03.10. 2010.06.07.-2010.06.09. 2010.09.03.-2010.09.07. 2010.12.06.-2010.12.08. Kéményseprő neve, címe: Schierer Zsolt, Szentlőrinc Minden kéményseprőipari szolgáltatáshoz tartozó problémával szíveskedjen irodánkhoz fordulni. Cím: 7971 Hobol, Mátyás k. u. 37. Tel.: 73/312-245 Petre Pál Kéményseprőip. Közszolg.
8
Felhívás Ezúton értesítjük Önöket, hogy 2010. február 14.–én vasárnap délután 2 órakor a Faluházban a Pécs Térsége Közösségi Közlekedésért Egyesület tájékoztató előadást tart, melynek célja a távolsági autóbusz közlekedés jelenlegi helyzetének javítása. Kérjük a tisztelt lakosságot, hogy a fent említett helyszínen és időpontban megjelenni szíveskedjenek, ahol javaslataikat, kérdéseiket, észrevételeiket megtehetik. Szerkesztőség Vince nap Kővágószőlős 2010 január 23. „Ha megcsordul a Vince, tele lesz a pince”. A Zsongorkő Baráti Kör szervezésében a január 23.-ai Vince napi új bor megkóstolására és azt követő vacsorára meghívást kaptak a Bodai Kertbarátok körének tagjai is. A rendezvény megnyitójaként Varga Géza a Baráti Kör elnöke üdvözlő szavaiban megköszönte a meghívottak megjelenését, hogy a meghívást elfogadták. Külön köszöntötte az országos és a megyei Kertbarátok köreinek elnökeit. Az elnök úr beszédében kitért arra a tényre, hogy milyen fontosak az ilyen rendezvények, ahol még jobban el lehet sajátítani a szőlő-termelés és a jó minőségű borok készítését, tárolását valamint a további tudás elsajátítását egymástól is. A megnyitó után a Kővágószőlősi Nyugdíjas Klub női énekkara bordalokat adott elő, prózai előadásban két nagymama beszélgetés kerete között taglalta a körülöttük zajló világot, majd egy nagypapa humoros monológot adott elő a tudományos borkóstolásról, amit a teremben helyet foglalók nagy tapssal köszöntek meg. Az összejövetel folytatásaként Varga Géza elnök felkérte Havrán István borászt az elmúlt év szőlőtermelésben hasznosuló időjárás elemzéséhez és az új borok minőségének az értékeléséhez. Az előadás után Dr. Horváth István kanonok pellérdi Plébános úr megszentelte az újborokat, a hozott szőlővesszőket, majd néhány szóban értékelte „Szent Vince” a borászat védőszentjének mártírságáról szóló életét. Varga Géza elnök úr megköszönte az előadóknak a tartalmas előadást, kanonok Plébános úrnak az újborok, szőlővesszők meg-
szentelését, megáldását, majd jelt adott az alkalmi pincéreknek a vacsora tálalására. Amint kinyíltak az ajtók a pincérek előtt már messziről érezni lehetett a tányérokon elhelyezett borsos tokány illatát. A vacsora után került sor az újborok tudományos érté-kelésére s egyénenkénti kóstolására. A késő estébe nyúló összejövetel Varga Géza elnök úr köszönő zárszavával zárult. A bodai boros gazdák is kiválóra értékelték a rendezvényt. Részt vettek: Kovács Győző, Varga József, Panka József, Kasza József, Falk Jenő, Vida Józsefné, Bencze Ferenc és a sorok írója is: Gergulás Imre
Vince napi bormustra Boda 2010. január 31. Bodai Kertbarátok Körének szervezésében bormustrát, borszentelést tartottak a boros gazdák a bodai Faluházban. A rossz időjárás ellenére közel 50 fő vett részt a programon. A programot Varga József nyitotta meg, majd Kovács Győző köszöntette a megjelenteket. Az iskolások műsora után Hamzau Relu atya megáldotta, megszentelte a borokat és szőlővesszőket. A jelenlévők vaddisznó és nyúl pörköltet kóstolhattak, melyet Gondos Gyula Úr, Helesfa polgármestere készített. Mindezek után felkínálásra, bemutatásra került több mint 20 borminta. Szakmai véleményt mondott a borokról Vadai Mihályné és Varga Géza borász. Külön öröm, hogy a Pécs-Mecsekaljai Fehérborút települései közül sokan részt vettek a programon. Mind ez azt jelenti, hogy a borvidék települési közül egyre jobban előtérbe kerül a minőségi borkészítés, szükség van ilyen és ehhez hasonló szakmai programokra. A Bodai Kertbarátok Köre sokat tesz mindezek megvalósulásáért. Szerkesztőség Felhívás Az Önkormányzat kéri a szennyvízcsatornahálózatra rákötött lakókat, hogy tartsák be a szennyvízkezelési szabályokat. Tilos a csatornarendszerbe pelenkát, ruhaanyagot bedobni. Szerkesztőség
9
ADÓ 1% - Polgárőr Egyesület A bodai Polgárőr Egyesület köszönetét fejezi ki minden adózónak, aki a 2008. évben adójának 1%-át az egyesületnek ajánlotta fel. A felajánlásoknak köszönhetően 105.407,- Ft gyűlt össze, amelyet teljes egészében az egyesület működésére fordítottuk. Kérjük, hogy a jövőben is támogassák egyesületünket. Polgárőr Egyesület Kistérségi hírek Hamarosan indulhatnak az UMVP fejlesztések
Az nem kétséges, hogy jó eredményeket ért el a Szentlőrinci kistérség az elmúlt évi UMVP pályázatokon. Egyaránt sikeres támogatási kérelmeket nyújtottak be az önkormányzatok, civil szervezetek, gazdasági társaságok, vállalkozások. Az Európai mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) a mikrovállalkozások létrehozása és fejlesztése jogcímre benyújtott támogatási kérelmek alapján a kistérség mikrovállalkozásai 72 880 000 forint vissza nem térítendő támogatásban részesülnek. A megítélt támogatásokhoz kötődő fejlesztéseknek köszönhetően öntödei gépek, csomagolóanyaggyártó és műanyaghulladék újrahasznosító berendezések stb. beszerzésén kívül térségi Internet szolgáltatás kiépítése is várható. A turisztikai tevékenységek ösztönzése intézkedésre is sokan adtak be kérelmet, sikerrel. Ebben a csoportban 112 358 000 forintot ítéltek meg támogatásként. A legnépszerűbbek változatlanul a magánszálláshelyek kialakítására vonatkozó beruházások, ám a szálláshelyhez nem kötött turisztikai szolgáltatások (túravezetés, lovagoltatás, horgászturisztikai fejlesztések, gasztronómia stb.) is igen kedveltek voltak. Érthető, hogy a falumegújítás és fejlesztésre többségében az önkormányzatok adták be igényeiket. Itt a legmagasabb az elnyert támogatási összeg, ami néhány forintos különbséggel közelíti a 125 milliót. A fejlesztések során nemcsak a településkép szempontjából jellegzetes épületek újulhatnak meg, hanem több településen például játszótér és közösségi
park kialakítása és felújítása is szerepel a tervezett elképzelések között. A fentiekkel ellentétben a vártnál kevesebb igény jelentkezett a vidéki örökség megőrzése intézkedésre. A kistérség önkormányzatai, civil szervezetei és egyházi szervei 34 603 000 forint vissza nem térítendő támogatást nyertek el. Ebből a pénzből megújulhatnak a fontos műemléképületek, templomok és múzeumok és persze fontos szerep jut még a kegyeleti parkoknak, közösségi tereknek, amelyek mindmind hozzájárulhatnak a településkép javításához. A támogatási határozatok már megszülettek, hamarosan kezdődhetnek a fejlesztések. Egy kis csúszás van azonban a LEADER program IV. tengelyes pályázatainál. A kérelmek mennyisége itt is meghaladja a vártat, a beadott dokumentációk formai és tartalmi ellenőrzése már javában tart, értesítést a közeljövőben kaphatnak az érintettek. Ebben a fejlesztési fejezetben viszonylag csekély összeg a felosztható forrás nagysága, ezért csak kisebb, néhány milliós fejlesztések valósíthatók meg. Kistérségi híreinkhez tartozik még, hogy az Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér (IKSZT) címbirtokosoknál az MHV előzetes ellenőrzése mindenütt megtörtént. Jelenleg a hiánypótlásokat teljesítik a pályázó szervezetek. Azt követően történik meg a támogatási döntés. Bízunk abban, hogy a kistérségünkből benyújtott 13 kérelem mindegyike sikeresen megy át a szűrőkön és településeink ismét gazdagodhatnak egy közösségi célokat szolgáló intézménnyel. Akinek ezzel kapcsolatosan, vagy bármely más témakörben kérdése van, és bővebb információkat szeretne kérni, hívja telefonon Völgyi Tamást a Szinergia Egyesület titkárát a 0036-20-800-40-27-es mobiltelefonon, illetve Müller István Helyi Vidékfejlesztési Irodavezetőt a 0036-20-326-.48-96-os telefonszámon. Természetesen személyes találkozásra is sor kerülhet bárhol, előre egyeztetett időpontban. Müller István
10
Anyakönyvi hírek Születés Újabb kispolgárral gyarapodott a község lakossága. Hársfai Győző Zoltán 2010. január 6-án született. Gratulálunk a Szülőknek! Kívánjuk, hogy erőben, egészségben, szeretetben neveljék gyermeküket. Boda Község Önkormányzata
Halálozás Mély megrendüléssel értesültünk róla, hogy Zsótér Sándorné elhunyt. Ezúton is szeretnénk kifejezni részvétünket a hozzátartozóknak, együttérzésünk enyhítse gyászukat. Boda Község Önkormányzata
Elindult az élet! Felnőtt labdarúgó csapatunk elkezdte a téli felkészülést, a tavaszi szezonra. Január közepén elkezdődtek az edzések, méghozzá új szakvezetővel. Az elnökség szóbeli egyeztetése alapján, tavasztól Burzán Zoltán látja el a csapatnál a vezető edzői munkákat, segítője, Kovács Csaba. Mint előző számunkban jeleztük, valószínűsíthető az edző váltás. Ez meg is történt a jövő érdekében. A szakvezetés a bennmaradást tűzte ki célul, ez pedig a 10.-ik hely a tabellán. Az előző edző, Csordás István mindent megtett ennek érdekében, azonban ez kevés volt ősszel, emiatt a váltás mellet döntött a vezetés. Lehet hogy a játékosok sem tettek meg mindent a célért, ezért a keret megerősítésre szorult. Tavasszal a csapathoz érkezik: Papp József Bicsérdről, Orosz János Szabadszentkirályból, Benkovics Gábor Kökényből, Balogh Zsolt Harkányból. Tárgyalások folynak, Seemayer Gáborrál a Komló csapatából, valamint Nagy
Krisztiánnal Hosszúhetényből. A fent leírtak között van kapus, csatár és védő is. Távozók jelenleg nincsenek a csapatban, ezt a következő hét dönti el. Ha sikerülnek ezek az igazolások és segítséget kapunk a szponzoroktól, akkor a bennmaradási cél elérhető. Ifi csapatunk eddig is jól szerepelt a csoportjában, ide érkezik erősítésként Bogdán Péter Hetvehelyről, Légrádi Zoltán Bicsérdről, valamint két labdarúgóval áll tárgyalásban az egyesület. Serdülő csapatunk megerősítése is zajlik, de ez tűnik a korosztály miatt a legnehezebb feladatnak. Szerkesztőség Jó hír! Műfüves többcélú pályánk átadása márciusban lezajlik. Ez a pálya sokat segíthet a csapatok felkészülésében, valamint a helyi és más tömegsportok, fesztiválok megrendezésében. Mivel ilyen volumenű rendezvénytér kevés van a megyében, ezért a tömegsport és a minőségi sport javításában, színvonal emelésében sokat fog segíteni. Természetesen a pályát ki fogja adni az üzemeltető bérbe, hogy a fenntartási költségeit fedezni tudja. Jelenleg az ilyen karakterű pályák hiánya miatt erre nagy a kereslet. A helyi sportbarátoknak nyílván kedvező módon fogja adni az üzemeltető, hisz ez volt a cél. Egy fontos közlemény! Átadás után a pályát, előre bejelentett módon lehet csak igénybe venni. Kérjük a helyi lakókat, hogy igényüket előre jelezzék, ha a pályát igénybe akarják venni. Természetesen, mindenben elsőbbségi jogokat élveznek. Szerkesztőség Bodai Hírmondó Készült 200 példányban. Kiadó: Boda Község Önkormányzata Szerkesztők: Varga Mária és Horváth Katalin Szerkesztőség: 7672 Boda, Petőfi S. u. 28. Tel./Fax: 73/472-079
11
