„Illendő dolog az, sőt szükség, hogy az ki az idegen országokat akarja meglátni, elsőben tudja az maga Hazáját.” Bod Péter
B OD P ÉTER KÖNYVTÁRH ASZNÁLATI VERSENY Budapest kerületi forduló 2006.
Név: ...................................................................................................................................................... Iskola neve: ........................................................................................................................................... Intézmény címe: .................................................................................................................................... Felkészítő tanár neve: ............................................................................................................................ Értesítései cím (telefon, email): ..............................................................................................................
J avította: ..................................................................... Ellenjegyezte: ............................................................
Kedves Versenyző! Nagy örömünkre szolgál, hogy az idei könyvtárhasználati vetélkedőn találkozhatunk Veled itt a könyvtárban! A feladatok megoldásához kétszer 45 perc áll rendelkezésedre. A kézikönyvtárhoz kapcsolódó feladatokhoz használd a könyvtár állományát! Figyelmesen olvasd át a feladatokat! Jó munkát, sok sikert!
I. Kézikönyv használat 1. a) Mit jelent a reform szó? b) Mit jelent a reformkor szó? Írd ide a szavak jelentését a forrásként használt dokumentum megjelölésével! a) ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. Forrás: ................................................................................................................................. b) .............................................................................................................................................
1. 2. 3. 4. 5.
.............................................................................................................................................
6.
.............................................................................................................................................
7.
.............................................................................................................................................
8.
Forrás: .................................................................................................................................
9. 10.
2. Ha kiselőadást kellene készítened Batthyány Lajosról, milyen típusú kézikönyvtári könyveket használnál fel, mint forrást? (Nem konkrét címeket várunk!) a) ........................................................................................................................................ b) ........................................................................................................................................ c) ........................................................................................................................................ d) ........................................................................................................................................ e) ........................................................................................................................................ f) ........................................................................................................................................ g) ........................................................................................................................................ h) ........................................................................................................................................ i) ......................................................................................................................................... j) ........................................................................................................................................
11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20.
II. Raktár i r end, jelzetek 3. Párosítsd egymással a szerzőket és könyvcímeket! Használd fel segítségül az alábbi raktári jelzeteket! 1) Csapodi Csaba 2) Németh Amadé 3) Nagy Géza 4) Szabó György 5) Erős Zoltán 6) Molnár András
a) Mitológiai kislexikon b) Batthyány Lajos a reformkorban c) Magyar irodalmi helynevek AZig d) A magyar viseletek története e) A magyar opera története f) Magyar könyvtártörténet
029 391 290 782 894 943.9 C42 N19 Sz 14 N50 E 89 M 77 Ide írd a megoldást! (Csak a számokat és a betűket kell egymás mellé írni, majd a hozzátartozó raktári jelzetet!)
21. 22. 23. 24.
sorszám
betűjel
raktári jelzet
25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32.
III. Könyv és könyvtár ismer eti fogalmak ér telmezése 4. Karikázd be a helyes meghatározás betűjelét! 1. tilde a. szaggatott vonal b. a címszó megismétlésének jele c. a nyomdában használatos nyomóforma 2. utaló a. betűrendes felsorolás b. hullámvonal c. az egymással kapcsolatban levő fogalmakat jelöli 3. mutató a. egyenes vonal b. betűrendes felsorolás, megmutatja, hogy a keresett kifejezés hol található c. az oldal tetején található felirat
33.
34.
35.
4. szócikk a. a könyv védőborítójára nyomtatott szöveg b. szótárak, lexikonok kiemelt szedésű szavai c. lexikonok, szótárak címszavainak magyarázata 5. címlap a. a könyvtestnek az a része, ami a lapokat fogja össze b. a könyvnek az a része, ahol a címe szerepel c. valamilyen alkotás rövid megkülönböztető elnevezése
36.
37.
6. címszó a. szótárak, lexikonok kiemelt szedésű szavai, ami után a szavak magyarázata következik b. az oldalak tetején található tájékoztató felirat c. lexikonok címszavainak magyarázata 38.
7. élőfej a. a könyvek helyét meghatározó betűjelzés b. szótárakban, lexikonokban az oldalak tetején található tájékoztató felirat c. folyóiratok azonos témájú írásainak címmel megjelölt helye 39.
8. impresszum a. valamilyen műről írt rövid összefoglaló b. katalóguscédulán aláhúzott adat c. a kiadásra vonatkozó adatok, a könyv végén találhatóak 40.
9. kolofon a. a kiadásra vonatkozó adatokat tartalmazza, a belső címlapon vagy a könyv végén található b. a szöveg között elhelyezett ábra c. egy oldalon két vagy több egymással párhuzamosan nyomtatott szöveg 10. iniciálé a. díszes kezdőbetű, a kódexekben használatos, a többi betűnél lényegesen nagyobb b. a kódexek lapjait díszítő kis alakú képek elnevezése c. az illusztrációkat készítő festő elnevezése
41.
42.
11. szótár a. egy témakör szókincsét, vagy ennek egy részét bemutató betűrendes kézikönyv b. egy műben található fogalmak, tárgyszavak betűrendes felsorolása c. egy szakterület ismeretanyagát feldolgozó betűrendes kézikönyv 43.
12. raktári jelzet a. a katalógus cédulán szereplő adat, ami alapján a megfelelő helyre sorolják be a cédulát a katalógusba b. a könyvek helyét meghatározó szám, ill. betűjelzés, ami kifejezi a mű tartalmát c. tíz számjegyből álló jelzet a könyvek nemzetközi azonosítására szolgál 44.
IV. Szövegér telmezés 5. Olvasd el figyelmesen az alábbi szöveget (tagolatlan, vigyázz!), amely néhány érdekességet mutat be a XIX. század korából! Válaszolj a kérdésekre, oldd meg az alább található feladatot! A reformkor idején a lakások szalonjaiban állították fel a karácsonyfát, és a fán lévő csomagolt cukorkák emiatt kapták a szaloncukor nevet. A Monarchia óta magyar specialitásnak tekinthető, a többi országban nem igazán ismerik, vagy ha ismerik is, inkább csak fogyasztják, és nem díszítik vele a karácsonyfát. A távoli országokban csak az ott élő magyarok használják ezt a különleges karácsonyi csemegét. Régebben a szegényebb családokban a háziasszonyok maguk készítették, mivel a cukrászdákban készített szaloncukor drága volt. Az 1860as évek divatos felöltője volt a Deákköpeny és a Deák szűr. A női viseletben az 1840es évek derekán jött divatba a honi ruha, ami fehérpettyes kék szövetből készült. A korbeli báli tudósítás szerint ezt viselte Kossuth Lajos és gróf Batthyány Lajos felesége is a Védegylet 1845ös bálján. Ebben az időben mindenfelé magyar ruha járta, ami még a hétköznapi viseletben is teljes mértékben kiszorította a francia divatot. A nők is hordtak fekete taftból készült, sujtással és gyöngyhímzéssel gazdagon díszített mentét. A sujtásos, zsinórozott, prémes mentére gyakran tűztek nemzeti színű pántlikából készített vagy gyöngyből fonott kokárdát. A hölgyek az első pesti selyemgyár, a Valero pirosfehérzöld anyagaiból is varrattak ruhát, evvel is kimutatván „honleányi érzelmüket", és egyben a divat iránti hódolatukat. A kiegyezés után, a rebellis nemzeti felbuzdulás lanyhulásával gyorsan erősödött a nyugati hatás az itthoni öltözködésben. A magyar ruhák egy időre a ládafiába kerültek, hogy néhány évtized múltán, a millenniumi lázas ünnepségek idején újra előkerüljenek onnan. Kazinczy azt hangsúlyozta, hogy függetlenséget nem lehet kivívni a magyar nyelv korszerűsítése nélkül. Ezért egyrészt tudatos nyelvújítóként, új szavakat kreált az új fogalmakra, másrészt „összefogta” az irodalmi életet, hogy ezzel a magyar nyelv és a magyar irodalom, és ezen keresztül a magyar értelmiség egységét hangsúlyozza. Valóban, mit kezdenének íróink, szakembereink a következő szavak nélkül: köztársaság, állam, rendelet, jog, diadal, győzelem, botrány, divat, mondat, névelő, emberiség, agy, állomás. Még az anyag szó tisztátalan születési körülményeit is hajlandók vagyunk megbocsátani: ha a materia szóban benne van a mater, a magyarban legyen benne az anya. A XIX. században gróf Széchenyi István „a nemzeti gazdagulás forrásá”nak nevezte a selyemhernyó tenyésztést, és nagyon felkarolta. 1840ben adta ki „A selyemrül” című tanulmányát, melyben programot adott a további munkához. Könyvében megemlíti, hogy 10 000 mázsa eperfalevéllel 50–100 mázsa selymet adó selyemhernyó nevelhető fel. Az idő tájt egyébként 400 mázsa selyemgubót állítottak elő évente. Az 1867. évi kiegyezés után a magyar kormány egyik első intézkedése az volt, hogy a selyemhernyótenyésztést újra elterjesztette. A tenyésztők ingyen kapták a külföldről behozott, jó minőségű selyemlepkéket. A tenyésztést központi forrásból támogatták. Az 1870es években törvényt hoztak, hogy mindazok a községek, amelyekben selyemhernyót tenyésztenek, kötelesek eperfákat telepíteni, főképp az országutak mentén.” „
a) Milyen témaköröket lehet elkülöníteni ebben a szövegben? ............................................................................................................................................ ............................................................................................................................................
45. 46. 47. 48.
49.
b) Fejezd ki a témaköröket kulcsszavakkal!
50.
.....................................................................................................................................
51.
.....................................................................................................................................
52.
.....................................................................................................................................
53.
.....................................................................................................................................
54.
.....................................................................................................................................
55.
.....................................................................................................................................
56.
.....................................................................................................................................
57.
.....................................................................................................................................
58.
.....................................................................................................................................
59.
c) Az általad megfogalmazott kulcsszavakhoz rendelj hozzá egyegy képet is! (Több kulcsszó is lehet, mint ahány képet mellékeltünk.)
60. 61.
A
C
B
62. 63. 64.
D
E
65. 66.
V. Bibliogr áfia ér telmezési feladat 1. Basics Beatrix – Csorba László: Az első felelős magyar kormány képeskönyve. Bp. Kossuth, 1998. 2. Batthyány Lajos [Művek (vál.) Batthyány Lajos / vál., a bevezetést és a jegyzeteket írta Erdődy Gábor. Budapest: Új Mandátum Könyvkiadó, 1998 3. Erdődy Gábor: Batthyány Lajos. (Magyar Szabadelvűek) Bp. Új Mandátum Könyvkiadó, 1998. 4. Erdődy Gábor: Az ellenzék vezetői, az átalakulás kulcsemberei. Kossuth és Batthyány. In: Kossuth Lajos 18021894. Kossuth Lajos és kortársai. (Szerk. Hermann Róbert) Bp., 2002. 721. p. 5. Horváth, S.: Graf Ludwig Batthyány, ein politischer Martyrer. Hamburg, 1850. 6. Molnár András Batthyány Lajos a reformkorban / Molnár András; [kiad. a Zala Megyei Levéltár] Zalaegerszeg: Zala Megyei Levéltár, 1996. 7. Szemere Bertalan: Politikai jellemrajzok a magyar szabadságharcból: Gróf Batthyány Lajos, Görgey Artúr, Kossuth Lajos / Szemere Bertalan. Okmánytár / [sajtó alá rend. ... Hermann Róbert és Pelyach István [Budapest] : Szépirodalmi Könyvkiadó, 1990 8. Tóth Dezső: A Batthyánycsalád Dákán. Veszprém, 1989. 9. Tóth Dezső: Dáka – Batthyánykastély. (Tájak – Korok – Múzeumok Kiskönyvtára 503. sz.) Bp., Tájak Korok Múzeumok Egyesület, 1994. 10. Urbán Aladár: Batthyány Lajos. Az első magyar miniszterelnök halálának 110. évfordulójára. In: Élet és Tudomány 1959. október 4. (41. sz.) 12831287. p. 11. Vahot Imre Gróf Batthyányi Lajos élet és jellemrajza. Bp.: Kunosy és Réthy , 1873.
6. Az alábbi állításokat a fenti bibliográfia alapján igazold! (Válaszként csak a bibliográfiai tétel sorszámát kell beírni, a megfelelő állításhoz. Lehet egynél több megoldás is. Ha nincs megoldás, jelöld egy vízszintes vonallal!)
a. Ez a dokumentum egy sorozat tagja:
sorszám: ......................
b. Ez a dokumentum egy másik könyv részlete:
sorszám: ......................
c. Ez a bibliográfiai tétel nem könyv:
sorszám: ......................
d. Ez a dokumentum nem magyar nyelvű:
sorszám: ......................
e. Ezt a könyvet Batthyány Lajos írta:
sorszám: ......................
67. 68. 69. 70. 71.
f. Ez a dokumentum egy folyóiratban jelent meg:
sorszám: ......................
g. Ez a dokumentum Dákán jelent meg:
sorszám: ......................
72. 73. 74.
7. Most fordítsuk meg a feladatot! Mi a közös az alábbi sorszámú dokumentumokban? a) 1. 2. 4. 7. .............................................................................................................................................. b) 6. 9. 10. .............................................................................................................................................. c) 5. 6. 8. ..............................................................................................................................................
75. 76. 77.
Kedves Ver senyző! Mai munkád er edményét a felkészítő tanár odtól tudod majd meg! Addig is köszönjük, hogy vállalkoztál a megmér ettetésr e!
