Bocskai István fejedelem képzőművészeti ábrázolásai, és szobrai a köztereken Prof. Dr. Berek Lajos Bocskai István, Erdély és Magyarország fejedelme 50. születésnapja előtt 3 nappal, 1606. december 29-én meghalt. Emlékét sokáig csupán az a néhány, még életében készült rézkarc, valamint az általa letelepített hajdúk őrizték. A fejedelemről az első szobrot, halálát követően közel 300 évvel készítették. Ebben a kis áttekintésben a világon meglévő, köztereken illetve nyilvános helyeken elhelyezett szobrokat gyűjtöttem össze. Tudom hogy nem teljes még ezen összeállítás, hiányzik Szárazberek, talán Zilah és Marossárpatak Bocskai szobra, de még nem tartalmazza az ez évben Kolozsváron avatandó kőből készült szobrot sem. Milyen is volt Bocskai István? Erre a kérdésre is megkísérlek választ adni az előadás végén. Ehhez célszerű röviden és vázlatosan áttekinteni Bocskairól, elsősorban a 17. században készült képeket. Ifjúkorából a következő két rézkarc ismert, azonban a keletkezésük körülményeit nem ismerjük.
1. kép 2. kép A két kép beállítása és koruk közel azonos. A képek között jelentős eltérés látható. Nem tudjuk, hogy a fiatal Bocskai modellt ült e az alkotónak, vagy a rézkarc emlékezetből készült? Azt sem tudjuk, hogy ezeket a képeket látta e Bocskai, illetve környezete? Ha látták, vajon melyiket fogadták el hitelesnek? Ezekre a kérdésekre talán soha sem fogunk választ kapni. Az első képen egy enyhe mosoly látható, a másodikon a merev tekintet. Ami a későbbi képeket is figyelembe véve megállapítható jellegzetesség, az az arc formája. A fiatal Bocskai arca ovális, melyet jelentősen szélesít a bajusz és a szakáll, homloka az átlagosnál szélesebb és magasabb. Haja rövidre nyírt és szinte minden képen jellegzetes tollforgóval ellátott sapkát visel. Főleg a bal oldali képen jól láthatóak mélyen ülő szemei táskás környezetével. 3. kép 1604-ben Caymox Baltazár készített Bocskai Istvánról képet, melyet a következő években ő maga, esetleg más alkotók teljes egészében, lényeges változtatás nélkül felhasználtak. Egyértelmű a hasonlóság fedezhető fel a két következő rézkarc és a baloldalon látható kép között. Azért is lényeges ez a kép, mert néhány évszázadig meghatározó, szinte kötelezően alapja volt a Bocskai ábrázolásnak.
4. kép
5. kép
Zimermann, W. P. mester 1606-ban a fejedelmet hajdú vitézei közt ábrázolja. A képen jól látható Caymox két évvel korábban készült metszetének felhasználása.
6. kép Gyakorlatilag a beállítást változtatta meg 180 fokkal. A vállára panyókára helyezett köpenye gyűrődése és a látható zsinórok száma sem változott.
2
7. kép
8. kép A fenti két kép eredetét, ezek után, gondolom nem szükséges bizonyítanom, mindenki könnyen és határozottan felismeri az 1604-ben készült képpel való egyértelmű azonosságot. 9. kép A 17. században készült ismeretlen művész vízfestménye egy kissé másképpen mutatja Bocskait. Ehhez a képhez nagyon nagy hasonlóságot mutat a 19. szdban festett, az Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeumban lévő kép, valamint egy ismeretlen festő alkotása.
10. kép
Beállításukban emlékeztetnek a Caymox által 1604-ben készített rézkarchoz, 11. kép de arcvonásaikban már egy lágyabb, tetszetősebb Bocskait láthatunk.
3
A következőkben tekintsünk meg a 17.-18. században készült Bocskai Istvánt ábrázoló festményt Nagyszalontáról és Nagykerekiből.
12. kép
13. kép
Az alábbi képek eredetét nem ismerem. A bal oldali valószínű 19-20 századi, a jobb oldali „hagyományos” beállítású, talán 20. századi. 14. kép
15. kép Bocskai Istvánról főleg a 20. században igen sok festmény készült, melyek zöme a Bocskai tevékenységéhez kapcsolódó települések közintézményeit, múzeumait díszítik. Szinte ezeket számba se lehet venni.
4
Összevetve az eddig bemutatott képeket bizonyos kapcsolódások figyelhetőek meg. Az ifjúkori képek egy önálló csoportot alkotnak, azok esetlegesen megerősíthetnek, vagy megkérdőjelezhetnek valamely későbbi ábrázolást. Az ábra jobb oldalán az 1604. évi rézkarc van a középpontban és félkörben láthatóak azok a képek, amelyek egyértelműen azon alapulnak, vagy valószínűleg a Caymox kép másolatai. A baloldalon lévő három kép között, főleg az arcvonások tekintetében látható határozott hasonlóság. A két, szablyát vállon tartó képnél, még az öltözet is megegyezik, a harmadik kép beállítása ugyanaz, mint a jobb oldalon lévő képeké. A baloldalon lévő színes aquarell Bocskai István halála után készült a 17. században. A festő bizonyára ismerte a század elején készült rézkarcokat. Erre utal a beállítás azonossága, de ő maga, vagy a festmény megrendelője, nagy valószínűséggel találkozott is még életében a fejedelemmel. Feltételezésem szerint a beállítás azonossága mellett ezért térnek el jelentősen az arcvonások. Ha összehasonlítjuk a közel ötvenéves fejedelmet ábrázoló képeket a két fiatalkorival, azt látjuk, hogy a bal oldalon lévő képek jobban hasonlítanak az ifjúkori képekhez, mint a Caymox által készített rézkarc.
IFJÚKORI 1604
?
?
16. kép Mindezek miatt véleményem szerint a baloldalon lévő három kép tükrözi leghitelesebben Bocskai István arcvonásait.
5
Bocskai ábrázolásokat kutatva egy, az erdélyi fejedelmeket bemutató romániai internetes honlapon egy érdekes képre bukkantam, mely valahonnan nagyon ismerősnek tűnt. Később jöttem rá, hogy ez nem egy új ábrázolása Bocskainak, hanem egy a Holló Barnabás szobráról készült bitkép. Az alábbi két kép alapján győződjenek meg önök is erről.
17. kép
A festményekhez hasonlóan a domborműveknek, kisplasztikáknak és érmeknek a mennyiségét sem lehet még megbecsülni sem. Mindezek ellenére két ezüstből készült érmet bemutatok. Az egyik Szabó Imrefia Béla 2001-ben készült érme. 18. kép A másik a 2005-ben, a 400. évfordulóra vert 5000. forintos névértékű emlékpénz, mely Gáti Sándor alkotása.
19. kép
6
Mint ahogy a mellékelt képeken látható a 2001-es ábrázolás a korábbiaktól kissé eltér, de az utóbbin ismét az 1604-es ábrázolás adta az alapot. A Magyar Posta két bélyeggel állított emléket a fejedelemnek. 1992-ben Kertész Dániel, és 2004-ben Elekes Attila bélyegtervezők tervei alapján. A tervezők egyértelműen Caymox rézkarcát használták fel.
20. kép 1867.-et, a kiegyezést követően a nemzeti érzelmek, a reformkorhoz hasonlatosan újult erővel felszínre törtek. Ezt még tovább erősítette a honfoglalás ezredik évfordulója. 1885. októberétől megkezdődött az Országház építése, mely 1904. nyaráig tartott. Az épületet kívül 90 vezér, király és fejedelem szobra díszíti. Bocskai István szobra a Kossuth tér felőli oldalon az erdélyi fejedelmek közt látható.
21. kép
7
Akinek szerencséje van, és bejut a kupolacsarnokba, ott a két apród között álló Bocskai színezett szobrában is gyönyörködhet. 22. kép Azt, hogy e két gyönyörű szobrot ki alkotta még nem sikerült kiderítenem. Nagy valószínűséggel Holló Barnabás, de akár lehetett Bezerédy Gyula, Kiss Antal, Kiss György, Kallós Ede, Köllő Miklós, Ligeti Miklós, Mátray Alajos, Mayer Ede, Pamkó József, vagy Szécsi Antal is az alkotó, ugyanis az Országház épületén és azon belül lévő szobrokat ők készítették.
Ferenc József támogatásával 1903-ban Holló Barnabás elkészítette Bocskai István egész alakos bronz szobrát, mely a Köröndöt díszítette Budapesten.
1955-ig a II. világháborút követően a Hősök terén a Millenniumi Emlékmű szoborcsoportjából kiemelték a Habsburg uralkodók szobrait és helyeiket jeles magyar történelmi személyek vették át. Így került Bocskai István is a Köröndről Hunyadi Mátyás és Bethlen Gábor közé. 23. kép
8
1906-ban Holló Barnabás szobrát újraöntötték Nagytemplom mögött, a jelenlegi Kálvin téren állították fel.
és
Debrecenben,
a
Érdekessége a szobornak, hogy a posztamensét Tóth András szobrász egy másik szobor részére készítette. Ő volt Tóth Árpád költő édesapja.
24. kép A harmadik bronz szobrot 1906-ban Horváth Géza szobrász Nyárádszeredára készítette.
25. kép Azonban közel százesztendős történelme során talán többet volt a református parókián elrejtve, mint a posztamensen.
9
A hajdúvárosokban elsőként 1907-ben a hajdú főkapitányok székhelyén, Hajdúböszörményben állítottak szobrot Bocskai Istvánnak. Holló Barnabás készítette a kétalakos szobrot.
26. kép
Az emlékmű a város főterén, a Városháza, a Bocskai Gimnázium, a régi református templom és a hajdú főkapitány székháza, ma a múzeum által határolt nagy tér közepén helyezkedik el. A fő alak a fejedelem, aki a hajdúk közös nemesi oklevelét nyújtja át hűséges katonáinak. A mellékalak egy fedetlen fejű hajdú katona, aki zászlaját meghajtva, tisztelettel néz fel fejedelmére.
10
1911-ben a Biharmegyei Kismarja avatott Bocskai szobrot. A református templom mellett, a község központjában felállított bronz mellszobrot Tóth András készítette.
Az alkotás a korabeli rézkarcot mintázza. Kismarja kedves városa volt Bocskainak. Több ősét a község templomában temették el. Nemesi előnévként is a kismarjait használta a család.
27. kép
1909-1917 között Genfben elkészítették a Reformáció Falát, ahol Cromwell szobra mellett találjuk a lengyel származású francia szobrász Paul Landowski kőből faragott egész alakos Bocskai szobrát. Ez az egyetlen Bocskai szobor, melyet nem magyar nemzetiségű művész készített.
28. kép
11
Sokáig új Bocskai szobor nem készült. 1977-ben Nagykerekiben a vár előtti parkban avatták fel Pátzay Pál által készített bronz mellszobrot.
29. kép
1969-ben Hajdúszoboszlón avatták az első lovas Bocskai szobrot, Marton László alkotását. Valószínű, hogy a szoboszlóiak így kívántak emléket állítani a fejedelem által 1605. szeptember2-án kelt okirat alapján letelepített 700 lovas hajdúnak.
30. kép
Ezt követően 15 évet kellett várni az újabb Bocskai szobor avatására. 1984-ben Körösnagyharsányban avatták Kiss György bronz mellszobrát. 31. kép
12
1986-ban Hajdúhadház kapott Bocskai bronz mellszobrot. Alkotója Tóth Sándor. 32. kép
1987.-ben Biharkeresztesen a Bocskai középiskola előtt állították fel Kurucz Imre alkotását. 33. kép
1996-ban Álmosdon avatták Győrfi Lajos alkotását, a művészt az 1606-os Zimermann metszet ihlette. 34. kép
35. kép Kolozsi Tibor egész alakos bronzból készült Bocskai szobrát 1996-ban avatták fel Nagyszalontán. 13
2000-ben Érmihályfalva kapott Bocskai Istvánról készült szobrot, mely Lavotka Géza szobrász-művész alkotása. 36. kép
A millennium során 2000-ben Pusztaszerre Győrfi Lajos készített Bocskai mellszobrot. 37. kép
2001-ben Bocskaikert állított emléket Bocskai Istvánnak. A bronz mellszobrot ifj. Makoldi Sándor készítette.
38. kép
14
2003-ban Jankafalván a református templom előtt avatták fel Berek Lajos tölgyből faragott Bocskai domborművét.
39. kép
2003-ban Szárazberek községben Szilágyi Tibor készítette bronz mellszobrot avattak.
A Bocskai szabadságharc 400. évfordulója kapcsán jelentkezett szándék, nemcsak Magyarországon, de a Partiumban és Erdélyben valamint a Felvidéken új Bocskai szobrok létesítésére.
2004-ben a Bocskai szabadságharc 400. évfordulóján, Budapesten, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Üllői úti bázisán avatták fel Berek Lajos Bocskai fejedelem bronz mellszobrát.
41. kép
15
A jubileumi évforduló kapcsán 2004-ben és 2005-ben több község és szervezet is kérte ennek a szobornak a másolatát: Bihardiószeg (Románia), 42. kép Tiszalök ahol a református templom előtti parkban helyezték el. 43. kép
Kolozsvárra kettő másolat került: A fejedelem szülőházában került az egyik, melynek végleges talapzatra helyezése 2006. október 23-án, az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulóján lesz. 44. kép
45. kép A másik az Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeum tulajdonába került, amit a 2005. szeptember 24-én nyílt Bocskai kiállításon mutattak be. 16
Szentjobbon (Románia), a református templom kertben is elhelyeztek egy másolatot. 46. kép
2005-ben Szerencsen avatták Ekker Róbert egész alakos Bocskai bronz szobrát. 47. kép
Győrfi Lajos szobrászművésznek három szobrát avatták fel 2005-ben:
Bocskai lovas szobra Hajdúdorogra került.
17
48. kép
A másik lovas szobrot a Hajdúhadházon helyezték el köztéren. 49. kép
Bocskai fejedelem egész alakos bronz szobra Hajdúnánás főterét díszíti.
50. kép
Most, hogy végére értünk a Bocskai ábrázolások áttekintésének, felvetődik ismét a kérdés, milyen is lehetett a fejedelem? A fejedelemről készült korabeli rézkarcok és festmények némileg eltérnek egymástól. Nem tudjuk, hogy a homlokán kis dudor, vagy horpadás volt-e. Egyes ábrázolásokon a fejedelem orrának kis ferdesége figyelhető meg, mely esetleg lehetett egy korábbi orrcsonttörés maradványa is. Mint ahogy láthattuk a 20.-21. század Bocskai Istvánt ábrázoló szobrokon, ezek is sok tekintetben eltérnek egymástól. Véleményem szerint ez nem lényeges probléma. Az a jó Bocskai ábrázolás vagy szobor, ahol a fejedelem tekintetén tükröződik a céltudatosság, akaratos jelleme, jó helyzetfelmérő képessége, valamint diplomáciai érzéke.
18
