KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY Régészeti szakterületi rész
Bőny – tervezett kavicsbánya
Megrendelő: Bőnyi Mezőgazdasági és Szolgáltató Szövetkezet 9073 Bőny, Szabadság u. 20.
A tanulmány tárgya: A Bőnyi Mezőgazdasági és Szolgáltató Szövetkezet Bőny község területén meglévő kavicsbánya bővítését tervezi (hrsz: 098/18, 098/20). A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája, mint szakhatóság a fejlesztés esetleges régészeti érintettségének megállapítása céljából örökségvédelmi hatástanulmány elkészítését írta elő. A jelen tanulmány az örökségvédelmi hatástanulmány régészeti szakterületi részét képezi. Jelen tanulmányt a „szerzői jogról” szóló 1999. évi LXXVI. törvény alapján szerzői jogi védelem illeti meg. A közölt adatok szerződéstől eltérő célra való felhasználása, régészeti lelőhelyre vonatkozó adatok nyilvánosságra hozása vagy továbbadása csak a szerző engedélyével, a 17/2002 (VI. 21.) NKÖM rendelet 7.§, valamint a 47/2001 (III. 27.) Kormányrendelet szabályai szerint történhet.
Törvényi környezet: A régészeti lelőhelyekre, a régészeti kutatásra és a régészeti leletekre vonatkozó főbb jogszabályok: 1979. évi 2. törvényerejű rendelet – kulturális javak jogtalan átruházásáról 1997. évi CXL. törvény – múzeumi törvény 218/1999. (XII. 28.) Kormányrendelet – szabálysértésekről 149/2000. (VIII. 31.) Kormányrendelet – a régészeti örökség védelméről szóló Európai Egyezmény kihirdetéséről 2001. évi LXIV. törvény – örökségvédelmi törvény 191/2001. (X. 18.) Kormányrendelet – örökségvédelmi bírságról 324/2010. (XII. 27.) Kormányrendelet – Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról, a kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szervekről és eljárásaikra vonatkozó általános szabályokról 17/2001. (X. 18.) NKÖM rendelet – kulturális javak kiviteli szabályairól
2
17/2002. (VI. 21.) NKÖM rendelet – kulturális örökség hatósági nyilvántartásáról 3/2002. (II. 15.) NKÖM rendelet – a kulturális örökség védetté nyilvánításának részletes szabályairól 4/2003. (II. 20.) NKÖM rendelet – örökségvédelmi hatástanulmányról 3/2003. (I. 25.) NKÖM rendelet – egyes lelőhelyek védetté nyilvánításáról 10/2006. (V. 9.) NKÖM rendelet – a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal eljárásaira vonatkozó szabályokról 19/2010. (IV. 23.) OKM rendelet – a kulturális szakértői tevékenység folytatásának feltételeiről 5/2010. (VIII. 18.) NEFMI rendelet – a régészeti lelőhelyek feltárásáról
A 2001. évi LXIV. törvény és végrehajtási rendeletei alapján a régészeti területeket három kategóriába lehet besorolni: 1. fokozottan vagy kiemelten védett régészeti lelőhelyek 2. nyilvántartott régészeti lelőhelyek 3. régészeti érdekű területek.
1. Védett régészeti lelőhelyek esetében: A védetté nyilvánított régészeti lelőhelyeken nem lehet olyan tevékenységet folytatni, amely a lelőhely akár részleges állapotromlását eredményezheti. Védett régészeti területen bármilyen, a talajt 30 cm-nél mélyebben megbolygató tevékenység végzéséhez a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (2011. január 1. óta a fővárosi és megyei kormányhivatalok Kulturális Örökségvédelmi Irodája. A továbbiakban: Hivatal) hatósági engedélye szükséges, függetlenül az adott beruházást egyébként engedélyező államigazgatási szerv engedélyétől. A Hivatal határozatának hiányában semmilyen munka nem végezhető. Egyebekben mindenben az adott területre a régészeti védelmet elrendelő miniszteri rendeletben (a korábbiak esetében határozatban) foglaltakat kell követni és betartani. (2001. évi LXIV. tv. 63. § (2) bekezdés a) pont)
2. Nyilvántartott régészeti lelőhelyek esetében: A régészeti lelőhelyek e törvény erejénél fogva általános védelem alatt állnak. (2001. évi LXIV. tv. 11. §) A nyilvántartott régészeti lelőhelyek esetében minden az eddigi használattól eltérő hasznosításhoz, építkezéshez, a talaj bolygatásával járó tevékenység végzéséhez a Hivatal előzetes (hatósági vagy szakhatósági) engedélye szükséges. (2001. évi LXIV. tv. 63. § (2) bekezdés a) és (4) bekezdés a) pontjai) Az engedélyezési eljárás miatt célszerű már a tervezés előtt a Hivatal előzetes nyilatkozatát kérni, hogy az adott beruházáshoz, hasznosításhoz (pl. építkezés, művelési ág változtatása, halastó kialakítása, stb.) hozzá fognak-e járulni, s ha igen,
3
akkor milyen feltételekkel. Így a később megvalósíthatatlannak minősülő fölösleges tervezés, illetve a feltárás miatt történő nem várt időbeli csúszás és költségnövekedés kiküszöbölhető vagy előre kalkulálható lesz. (2001. évi LXIV. tv. 65. § (1) bekezdés) A földmunkával járó fejlesztésekkel a Hivatal által nyilvántartott régészeti lelőhelyeket lehetőség szerint el kell kerülni. Amennyiben erre nincs mód, mert az a fejlesztések, beruházások költségeit aránytalanul megnövelné, vagy a beruházás másutt nem valósítható meg, a beruházással veszélyeztetett régészeti lelőhelyeket előzetesen fel kell tárni. (2001. évi LXIV. tv. 22. § (1)-(2) bekezdések) A beruházás feltételeként adott esetben előírt régészeti feltárás költségei mindig a beruházót terhelik, mivel az ő érdeke a már ismert lelőhely megbolygatása. A régészeti feltárásra vonatkozó szerződést a beruházónak a területileg illetékes múzeummal kell megkötnie. A szerződés érvényességéhez a Hivatal jóváhagyása szükséges. Nyilvántartott régészeti lelőhelyen a lelőhely jelenlegi használati módját csak akkor kell korlátozni, ha annak folytatásától a lelőhely súlyosan károsodhat, vagy fennáll a megsemmisülés veszélye. Ugyanez vonatkozik az ott a Hivatal hozzájárulásával végzett tevékenységekre is, amennyiben ennek során előre nem kalkulálható örökségvédelmi érdek merül fel, vagy nem várt jelenség mutatkozik, a végzett tevékenységet korlátozni kell. A Hivatalnak a munka felfüggesztése esetén lehetősége van kártérítés fizetésére, kisajátítás kezdeményezésére, vagy régészeti védelem megindítására. (2001. évi LXIV. tv. 22. és 23. §; 18/2001 NKÖM rendelet 14. §) A régészeti lelőhelyben vagy a leletekben okozott kár, illetve ezek megsemmisítése büntetendő cselekmény (BTK hatálya alá esik), továbbá örökségvédelmi bírság kirovását eredményezi. (2001. évi LXIV. tv. 82-85. §; 191/2001 Kormányrendelet)
3. Régészeti érdekű területek, továbbá valamely tevékenység során bárhol újonnan észlelt régészeti lelőhely előkerülése esetében: Régészeti érdekű területnek számít minden olyan területrész, ahol régészeti lelőhely előkerülése várható vagy feltételezhető. E területekre ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a beruházás során nem várt módon előkerülő régészeti leletekkel és objektumokkal fedett területekre. Az ilyenkor követendő eljárásban a helyi önkormányzat is feladatot kap. (2001. évi LXIV. tv. 7. § 14. pont) Amennyiben ezeken a nem ismert vagy hivatalosan nem nyilvántartott régészeti lelőhelyeken régészeti jelenség vagy lelet kerül elő, a végzett tevékenységet abba kell hagyni és a helyszín vagy lelet őrzése mellett értesíteni kell a jegyzőt, aki a területileg illetékes múzeum és a Hivatal szakmai bevonásáról köteles gondoskodni. A bejelentési kötelezettség a felfedezőt, az ingatlan tulajdonosát, az építtetőt és a kivitelezőt egyaránt terheli. A múzeum 24 órán belül írásban köteles nyilatkozni a munka folytathatóságáról. A szükséges beavatkozás költségeit (amennyiben időközben a Hivatal nem regisztrált lelőhelyet a helyszínen) a feltárásra jogosult intézmény köteles állni. (2001. évi LXIV. tv. 24. és 25. §; 18/2001 NKÖM rendelet 15. §)
4
A lelet, illetve a lelőhely bejelentőjét jutalom illeti meg, amely nemesfémek esetében nem lehet kisebb a beszolgáltatott lelet nemesfémtartalmának piaci értékénél. A nyilvántartásban nem szereplő régészeti lelőhelyben vagy az onnan származó leletekben okozott kár, illetve ezek megsemmisítése ugyancsak büntetendő cselekmény (BTK hatálya alá esik). (2001. évi LXIV. tv. 26. §; 18/2001 NKÖM rendelet 16. §) Az örökségvédelmi hatástanulmányról A Hivatal a rendeletben foglalt esetekben és tartalommal örökségvédelmi hatástanulmány elkészíttetéséhez kötheti szakhatósági állásfoglalásának megadását. Kötelező az örökségvédelmi hatástanulmány elkészítése a település fejlesztési koncepciójának kidolgozása során. Amennyiben a fejlesztési koncepció készítésekor nem készült vagy a rendezés alá vont területre nincs örökségvédelmi hatástanulmány, vagy van, de az tíz évnél régebbi, akkor azt a rendezés alá vont területre el kell készíteni (2001. évi LXIV. tv. 66. § (1) bek.). A készítendő hatástanulmányok tartalmi követelményeit részletesen tartalmazza a 4/2003. (II. 20.) NKÖM rendelet melléklete. Ugyanezen rendelet 6. §-a értelmében a hatástanulmány elkészítésére jogosult: a) a régészeti szakterületi munkarész vonatkozásában kizárólag a kulturális szakértői tevékenység folytatásának feltételeiről és a kulturális szakértői nyilvántartás vezetéséről szóló miniszteri rendelet szerint régészeti részszakterületen kulturális szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő; b) az, aki a hatástanulmány alapjául szolgáló tervfajta elkészítésére egyébként jogosultsággal bír; c) az a jogi személy, amely az a) és/vagy b) pontban előírtak szerinti munkatársak részvételét biztosítja. A hatástanulmányban szereplő műemléki szakterületi részeket csak az adott szakterületen felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkező személyek készíthetik. A hatástanulmány készítőjének nyilatkoznia kell arról, hogy a tervezett megoldás megfelel az örökségvédelmi jogszabályoknak és hatósági előírásoknak, továbbá, hogy a hatástanulmány elkészítésére jogosultsággal rendelkezik.
5
1) Vizsgálat (értékfelmérés): a) Történeti leírás, régészeti örökség: 1. 1. Földrajzi-topográfiai leírás A vizsgált terület Bőnytől nyugat-északnyugatra, a Cuhai-Bakony-ér közelében, a patakvölgy nyugati peremén található (hrsz: 098/18, 098/20). A környék talaja a Duna idősebb pleisztocén hordalékára rárakódott vastag lösz-, illetve homokréteg. A hordalékkúpok (dombvonulatok) magassága Bőny környékén tengerszint felett 140160 méter körül mozog. A vizsgált terület a Cuhai-Bakony-ér mélyebb völgyéhez tartozik, tengerszintfeletti magassága 122-125 méter. A tervezett bányatelek területe jelenleg teljes egészében mezőgazdasági művelés alatt áll. (1-2. ábra)
1. 2. Történeti források A falu neve a régi magyar Bő személynévből képződött. A település legkorábbi említése az 1237 és 1240 között készült Albeus-féle összeírásban található (villa Buun). Úgy tűnik, hogy már ekkor is világi birtokosok tulajdonában van a falu. 1240-ben egy itt földet birtokló mosoni várjobbágy 90 hold földet ad el Tói Dénesnek a győri káptalan előtt (villa Buhun). 1300-ban Bána nembeli Jakab mester fiai birtokolják (villa Buun). Feltehetően tőlük származik a későbbi forrásokban feltűnő Bőnyi család, amely a középkor folyamán a falu birtokosa volt. 1332-ben Bőnyi Herbord nemes tanúról hallunk. 1361-ben a falu possessio-ként szerepel; a későbbi évtizedek folyamán a település feltehetően pusztásodik, mivel 1415-ben már pusztaként (praedium) tűnik fel. Ekkor földesurai újra be akarják telepíteni, hogy ez milyen sikerrel járt nem tudjuk, mindenesetre a 15. század végén egy oklevél már újra possessioként említi. Ebben az időben királyi vámszedőhely létezett itt (a budai út mellett), amely a Komárom vármegyei Gesztes várához tartozott. Elsőként 1437-ben említik Bőnyt, mint vámhelyet. Bőny Mohács után (a környékbeli településekhez hasonlóan) tartósan elnéptelenedik, pusztává válik. A birtok továbbra is különféle nemesi birtokosok kezén van. Jelentős változás következik be 1630 körül, amikor Iványos Miklós egykori mosoni polgár marhakereskedésre alapozott vagyonából Bőny környéki nemesi részbirtokok egész sorát vette zálogba vagy vásárolta meg. Hasonló nevű unokája alatt Bőny a protestantizmus egyik fellegvára lesz. A középkori Bőny falu nagy valószínűséggel a mai település helyén állhatott, erre vonatkozóan azonban nincsenek egyértelmű adataink. Az írott forrásokban nincs adat arra, hogy a vizsgált területen a középkor vagy kora újkor folyamán település, településrész, vagy bármilyen épület, építmény állt volna.
6
1. 3. Levéltári források, forráskiadványok Számos középkori és kora újkori forrásban találunk Bőnyre vonatkozó adatot. Mindezek kivétel nélkül fellelhetők a Magyar Országos Levéltárban (ezen belül a Diplomatikai Levéltár, valamint a Magyar Kincstári Levéltárak /E 158-Urbaria et Conscriptiones/ emelendő ki), a Pannonhalmi Bencés Főapátság Levéltárában, a Győri Egyházmegyei Levéltárban (főként a Győri Székeskáptalan hiteleshelyi levéltárában), valamint Győr-Moson-Sopron megye Önkormányzatának Győri Levéltárában (ezen belül kiemelendők: Győr vármegye közgyűlési jegyzőkönyvei. Győr vármegye nemesi törvényszékének iratai; Bőny község közbirtokossági közgyűléseinek jegyzőkönyvei, 18141938; valamint a nemesi összeírások). Az oklevelek és iratok egy része ki van adva. A legfontosabb forráskiadványok Bőny és környéke történetéhez: A Pannonhalmi Szent Benedek-Rend története. I-XII/B. Szerk.: Erdélyi László-Sörös Pongrác. Budapest, 1902-1916.; Wenzel Gusztáv: Árpád-kori új okmánytár I-XII. Pest-Budapest 1860-1874.; Anjou-kori okmánytár I-VII. Szerk.: Nagy ImreNagy Gyula, Budapest 1878-1920.; Zsigmond-kori oklevéltár I-II. Összeállította: Mályusz Elemér. Budapest. 1951-1958. III-IV. Mályusz Elemér kéziratát kieg. és szerk.: Borsa Iván (A Magyar Országos Levéltár kiadványai II. Forráskiadványok). Budapest 1993-1994.; Gecsényi Lajos: Győr vármegye nemesi közgyűlési és törvénykezési jegyzőkönyveinek regesztái I. 15801616. Győr, 1990., II. 1617-1626. Győr, 1995. Térképi források: Bőny környékéről elsősorban a Győr-Moson-Sopron megye Önkormányzatának Győri Levéltárában találunk kéziratos térképeket. A tágabb környékről értékes ábrázolásokat őriz a Pannonhalmi Bencés Főapátság Levéltára, a győri Egyházmegyei Levéltár és a Magyar Országos Levéltár. Pótolhatatlanok az I., II. és a III. katonai felmérés vonatkozó térképszelvényei. Fellelési helyük a Hadtörténelmi Térképtár (Hadtörténeti Intézet).
1. 3. Történeti szakirodalom Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. II. Budapest, 1987. 583, 603, 654. Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában III. Bp., 1897. 546554. Lengyel Alfréd: Pusztult falvak, eltűnt helynevek Győr megyében (1000-1711) Győr, 1944. 36, 49. A Pannonhalmi Szent Benedek-Rend története. I-XII/B. Szerk.: Erdélyi László-Sörös Pongrác. Budapest, 1902-1916. Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. Harmadik kiadás. Budapest, 1983. 125. Fényes Elek: Magyarországnak és a hozzákapcsolt tartományoknak mostani állapotja statisztikai és geographiai tekintetben. I. Pest, 1836.116. Vályi András: Magyarországnak leírása. III. Budae, 1799. I. 265. Balogh Zsolt: Bőny története 1938-ig. Bőny, 1996. Dominkovits Péter: A bőnyi nemesi közbirtokosság igazgatása a XIX. század első felében (1814-1846). Arrabona 24-25 (1988) 91-115.
7
Lengyel Alfréd: Győr vármegye nemességvizsgálatai és az 1725. évi invesztigáció. Mosonmagyaróvár, 1942. Balogh Zsolt: Bőny. In: Győr-Moson-Sopron megye kézikönyve. Győr, 1998. 541-542. Győr megye és a város egyetemes leírása. Szerk.: Fehér Ipoly. Budapest, 1874. Solymosi László: Albeus mester összeírása és a pannonhalmi apátság tatárjárás előtti birtokállománya. Mons Sacer 996-1996. Pannonhalma 1000 éve I. Szerk.: Takács Imre. Pannonhalma, 1996. 515-527. Horváth József: A monostorkörnyék falvainak mindennapjai a 16-17. században. Uo. II. 2538.
2. Régészeti örökség A régészeti örökség számbavételét a múzeumi adattári (a győri Xántus János Múzeum Régészeti Adattára) és a régészeti szakirodalmi adatok áttekintésével kezdtem. A vizsgált területen régészeti leletek eddig nem kerültek elő, illetve erről nem maradtak fenn adatok. A tervezési területtől keletre, mintegy 400 méterre, a Cuhai-Bakony-ér mentén három nagyobb kiterjedésű régészeti lelőhely található: Bőny, Sári-tag I., II., III. A Sári-tag I. lelőhelyen őskori és Árpád-kori településre, valamint középkori csontvázas temetőre és templomra utaló leletanyag került elő. A Sári-tag II. lelőhelyen szintén őskori és Árpád-kori telepnyomok, a Sári-tag III. lelőhelyen őskori és római kori telepjelenségek mutatkoztak. Mindhárom lelőhelyet régészeti terepbejárások alapján ismerjük (Xántus János Múzeum Régészeti Adattára 11-83, 16-93.; a szerző terepbejárása 2004. október 28-án). (1. ábra) A tárgyalt lelőhelyek a Cuhai-Bakony-ér nyugati oldalán sorakoznak, a patakmedret kísérő lapos dombhátakon. Ehelyütt fontos megjegyezni, hogy Bőny határában a régészeti lelőhelyek túlnyomó többségét a Cuhai-Bakony-ér mentén találjuk, a patakmeder két oldalán elterülő síkság alacsonyabb kiemelkedésein. A Bakony-érhez közeli területeken a jövőben további régészeti lelőhelyek előkerülése várható. Ennek következtében a Bakony-ér mente teljes hosszában, mind a két oldalon mintegy 6-700 méter szélességben régészeti érdekű területnek tekintendő. A vizsgálat másik részét a régészeti terepmunka jelentette; ennek során szisztematikus módon bejártam a tervezett bányaterületet és közvetlen környékét. A feltárcsázott kukoricatarlóban végzett terepi vizsgálatok folyamán régészeti lelet nem került elő. A Bőny, Sári-tag I., II., III. lelőhely, valamint a Cuhai-Bakonyér közelsége miatt a vizsgált bányatelek egésze régészeti érdekű területnek minősül.
8
b) Természet, táj, tájhasználat - településhálózat és településszerkezeti összefüggések Nem tárgya a régészeti szakterületi résznek.
c) Településkép és utcaképek Nem tárgya a régészeti szakterületi résznek.
d) Településszerkezet és területhasználat Nem tárgya a régészeti szakterületi résznek.
e) Településkarakter: telekszerkezet és telekhasználat, beépítési mód és épülettípusok Nem tárgya a régészeti szakterületi résznek.
f) Védettségek A tervezett fejlesztés régészeti lelőhelyet nem érint.
g) Az örökségi értékek elemzése A vizsgált területen, illetve a terület közvetlen környezetében régészeti leletek eddig nem kerültek elő, vagy nem tudunk róla. A tervezett bányatelektől keletre, mintegy 400 méterre három nagyobb kiterjedésű régészeti lelőhely található: Bőny, Sári-tag I., II., III. A lelőhelyeken őskori, római kori és Árpád-kori telepekre, településekre utaló felszíni leletanyag került elő. A Sári-tag I. lelőhelyen emellett középkori templom és hozzá tartozó temető maradványai sejthetőek. A régészeti leletek alapján önálló falutelepülés lehetett itt (mindhárom lelőhelyen), melyre vonatkozóan azonban nem maradtak fenn írott forrásos adatok.
h) Területhasználat és területi állapot a kulturális örökség összefüggésrendszerében A tervezett fejlesztés régészeti lelőhelyet nem érint.
9
2. Változtatási szándékok a) Településhálózati és tájhasználati változás Erre vonatkozóan nincs adatunk.
b) Településszerkezeti, területhasználati és beépítettségi változás Bőny község területén meglévő kavicsbánya bővítését tervezik (hrsz: 098/18, 098/20). A bővítési terület túlnyomó része jelenleg általános mezőgazdasági terület besorolású. (1. ábra)
c) Infrastrukturális változás Erre vonatkozóan nincs adatunk.
d) Népesség, életmód, társadalom, kultúra változása Nem tárgya a régészeti szakterületi résznek.
3. Hatáselemzés a különböző hatásterületek kijelölésével (hatásvizsgálat és javaslatok) a) Történeti településhálózati következmények Nem tárgya a régészeti szakterületi résznek.
b) Természeti, táji hatások. Nem tárgya a régészeti szakterületi résznek.
c) Településkép feltárulásának változásai Nem tárgya a régészeti szakterületi résznek.
10
d) Régészeti emlékek feltárhatóságának, megmaradásának, bemutathatóságának vagy pusztulásának lehetőségei A vizsgált területen, illetve a terület közvetlen környezetében régészeti leletek eddig nem kerültek elő, vagy nem tudunk róla. Alapvetően fontos, hogy a tervezett bányatelek egésze régészeti érdekű területnek minősül. Felhívom a beruházó(k) és a kivitelező(k) figyelmét arra, hogy ha földmunkák közben régészeti emlék vagy lelet kerül elő, a munka felelős vezetője köteles a tevékenységet azonnal abbahagyni és az illetékes múzeum nyilatkozatának kézhezvételéig szüneteltetni. Az emléket vagy leletet az illetékes települési önkormányzat jegyzőjének haladéktalanul be kell jelenteni, és gondoskodni kell a helyszín és a lelet őrzéséről.
e) Történeti térbeli rendszerek alakulása Nem tárgya a régészeti szakterületi résznek.
f) Műemléki együttesek, műemlékek eszmei, használati és esztétikai jelentőségének alakulása a tájban, településszerkezetben, épített környezetben, a település életében Nem tárgya a régészeti szakterületi résznek.
g) Műemlékek megújításának és fenntarthatóságának gazdasági esélyei Nem tárgya a régészeti szakterületi résznek.
h) Településkarakter változásának hatásai Nem tárgya a régészeti szakterületi résznek.
i) Környezeti terhelések és az épített örökség műszaki állapotának összefüggései Nem tárgya a régészeti szakterületi résznek.
j) Folyamatok iránya, visszafordíthatósága A tervezett fejlesztés régészeti lelőhelyet nem érint.
11
k) Kárenyhítés lehetősége, költsége, illetve ellentételezésének lehetőségei A tervezett fejlesztés régészeti lelőhelyet nem érint.
4. Összefoglaló Bőny község területén kavicsbánya bővítését tervezik (hrsz: 098/18, 098/20). A bővítési terület túlnyomó része jelenleg mezőgazdasági művelés alatt áll. A vizsgált területen, illetve a terület közvetlen környezetében régészeti leletek eddig nem kerültek elő, vagy nem tudunk róla. A tervezett bányatelektől keletre, mintegy 400 méterre három régészeti lelőhely található: Bőny, Sári-tag I., II., III. A lelőhelyeken őskori, római kori és Árpád-kori telepekre, településekre utaló felszíni leletanyag került elő. A Sári-tag I. lelőhelyen emellett középkori templom és hozzá tartozó temető maradványai sejthetőek. Alapvetően fontos, hogy a tervezett bányatelek egésze régészeti érdekű területnek minősül. Felhívom a beruházó(k) és a kivitelező(k) figyelmét arra, hogy ha földmunkák közben régészeti emlék vagy lelet kerül elő, a munka felelős vezetője köteles a tevékenységet azonnal abbahagyni és az illetékes múzeum nyilatkozatának kézhezvételéig szüneteltetni. Az emléket vagy leletet az illetékes települési önkormányzat jegyzőjének haladéktalanul be kell jelenteni, és gondoskodni kell a helyszín és a lelet őrzéséről.
12
5. Nyilatkozat
Alulírott, Takács Károly, régész, nyilatkozom, hogy a 4/2003 (II. 20.) NKÖM rendelet 6. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti előírásnak megfelelően szerepelek az adott örökségvédelmi szakterületre vonatkozó szakértői névjegyzékben.
Régész diploma száma: 1510/2000 (ELTE-BTK). Szakértői engedély nyilvántartási száma: 17/2011.
Az általam ellenjegyzett örökségvédelmi hatástanulmány az örökségvédelmi jogszabályokkal és a hatósági előírásokkal összhangban készült, a tanulmányban szereplő tervezett megoldásokra vonatkozó javaslatok azoknak mindenben megfelelnek.
Győr, 2012. október 31.
/Takács Károly/
13
