BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Sztoczek J. u. 2-4. fsz. 2. Telefon: 463-1181
Frankfurti Iskola A természettudományos módszer kritikája a Frankfurti Iskola gondolkodóinak koncepcióiban
Az első világháború társadalmi, politikai következményei Németországban I. • 1918. november 9. – kieli matrózlázadás és országszerte zajló megmozdulások hatására Vilmos császár lemond • Kommunista hatalom átvételi kísérletek (Szászország, Türingia, Berlin, München) + jobboldali terrorkülönítmények összecsapási • 1919. augusztus 11. – weimari alkotmány (berlini zavargások miatt Weimarban) – polgári demokratikus rendszer (szociáldemokrata–liberális– keresztény koalíció)
Az első világháború társadalmi, politikai következményei Németországban II. • Megalázó békeszerződés (a béketárgyalásokról kizárták a központi hatalmakat) • Megalázó feltételek (súlyos kártérítési kötelezettség) • Nyomor, romló életszínvonal • Gyenge demokratikus rendszer (1919-1933 között húsz kormány) • Háborús vereségért a baloldalt hibáztató jobboldal • Társadalmi valósághoz nem igazodó, liberális alkotmány • Érintetlen maradt: junker nagybirtok (konzervatív, feudális jobboldal bázisa), császárhű tisztikar a hadseregben, demokratikus köztársasággal nem szimpatizáló állami hivatalnoki és bírói kar • Puccskísérletek (Hamburg, Berlin, müncheni sörpuccs), merényletek és politikai gyilkosságok
A weimari köztársaság gazdasági helyzete az 1920-as években • Háborús kártérítés elmaradása miatt francia és belga csapatok megszállják a Ruhr vidéket (1923) • Infláció • Munkanélküliség
Frankfurt am Main a 20-as években • Szellemi élet jellemzőit legjobban az akkoriban működő intézményeken keresztül mutathatjuk be: • Egyetem: szervezeti és anyagi kérdésekben független tudott lenni, erre legjobb példa a szociológia és társadalomtudományok elismerése, támogatása. • Szabad Zsidó Tanház: zsidó kisebbség identifikációs centruma. Kulturális kísérlet arra, hogy a cinoizmustól eltérő identitás mintát alakítsanak ki a frankfurti zsidó értelmiségiek. (Frankfurti Iskola néhány tagja is részt vett az összejöveteleken.) • Frankfurter Zeitung: legkülönbözőbb politikai irányzatokhoz tartozó írások jelentek meg benne. Sikerének titka ez a szellemi sokszínűség volt és a politikától független tárca rovata. (Tárcákat írt például Siegfried Kracauer a Frankfurti Iskola külső munkatársa.)
Frankfurt am Main a 20-as években • Frankfurti Rádió: 1923-ban egy kereskedő, egy fizikus, egy autógyáros, egy mérnök és egy volt vadászpilóta alapította. Adásai közé tartoztak: hangkísérletek (a nagyvárosi élet akusztikai megragadása), riportok, hangjátékok, zenei műsorok, melyek során több ízben is a Frankfurti Iskola egyik legfontosabb gondolkodója Theodor W. Adorno tartott előadásokat. • Társadalomkutatási Intézet: 1924-ban Felix Weil alapította, hogy „a történelem társadalmi mozgalmait megragadja és okszerűen magyarázza”. Alapító okiratukban az intézet teljes, anyagi és szellemi, függetlenségét deklarálták. Ennek ellenére az Intézet beolvadt az egyetembe.
Társadalomkutatási Intézet = Frankfurti Iskola = Kritikai elmélet • A Társadalomkutatási Intézetben 1931-ben Max Horkheimer megtartja székfoglaló beszédét, melyben egy interdiszciplináris társadalomfilozófia programját hirdeti meg. • A különböző tudomány területek: » Ökonómia (Friedrich Pollock) » Pszichológia (Erich Fromm) » Kultúra elmélet (Theodor W. Adorno, Walter Benjamin) » Filozófia szintetizálná a különböző kutatási eredményeket (Max Horkheimer)
•
Ebben a programban, a felsorolt kutatók, még arra törekednek, hogy a természettudományos módszert integrálják a kutatás munkafolyamataiba.
A 30-as évek politikai, gazdasági fejleményei Németországban • Weimari Köztársaságot sikerül stabilizálni, DE → gazdasági világválság (1929). • Ez eredményezi: munkanélküliség, szegénység, jövedelmi egyenlőtlenségek növekedése, szociális feszültségek → politikai radikalizmus is erősödik. • Ezt jól mutatja: a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (NSDAP) 1923-as sörpuccsát a hadsereg még megfékezi és a pártot betiltják. 1924-ben a párt mégis indul a választásokon. NSDAP célja: hatalom átvétele nem puccsal, hanem választásokkal. • Egyre többen állnak az NSDAP mögé (1930-ra 18% - 1931: 33%)
A náci párt ideológiája
• • • •
Antiszemitizmus Antikommunizmus versailles-i békeszerződés elutasítása egyeduralomra való törekvés (leszámolása az SA-val és minden más párttal) • Polgári és szabadságjogok korlátozása (Reichstag felgyújtása után) • Egység és formalizmus
A tradicionális (hagyományos) elmélet jellemzői I. • A Tradicionális és kritikai elmélet című szövegben az elmélet két típusát különbözteti meg egymástól Horkheimer: • Tradicionális = hagyományos elmélet: Szerteágazó tudomány területeket foglal magába; a két legfontosabb: az újkori filozófia és a pozitivista tudományok. – Kezdete: » Descartes, Bacon – Jellemzői » formalizáció » kalkuláció » a matematika nyelvének egyetemessé válása » kvantifikáció (szemben a kvalifikációval) » szabályok alkotása
A tradicionális (hagyományos) elmélet jellemzői II. » ellentmondás mentesség (pl. tapasztalat és elmélet között) » rendszer igény (létező összes tényt próbálja magába foglalni, ennek az igénynek a hátterében az a descartesi meggyőződés áll, hogy a világ matematikai pontossággal leírható) • Ezeket a módszertani elemeket Horkeimer szerint átveszik a társadalomtudományok, az emberről szóló tudományok.
A tradicionális (hagyományos) elmélet kritikája I. • Csak tények, „holt objektivitás”: a kritikai elmélet gondolkodói szerint a tradicionális elmélet képviselőinek a világ csak mint tényszerűségek összessége jelenik meg. A tények ebben a kontextusban adottságokat jelentenek, amelyek keletkezéséről, alakulásáról a hagyományos elmélet gondolkodói nem vesznek tudomást. A világ számukra ezért csak mint holt objektivitás jelenhet meg. (Nem formálható, nem megváltoztatható.)
A tradicionális (hagyományos) elmélet kritikája II. • A tudományt alakítja a történelem: ezzel ellentétben Horkeheimer és társai azt a nézetet képviselik, hogy az észlelt tényszerűségek, sőt maga az észlelés is történelmi eredmény, mindkettőt alakítja az individuum. (Gondolhattok itt a paradigma váltással kapcsolatban elhangzottakra.) • A történelmet alakítja a tudomány: a hagyományos elméletek problémáját Horkeheimerék tehát abban látják, hogy reflektálatlanul hagyják történelem és társadalom alakító képességüket, vagyis láthatatlanok maradnak számukra a társadalomban megjelenő hatásaik. Egyik legjellegzetesebb ilyen hatás például a polgári kor technikai fejlődése. (Haditechnika, háztartás gépesítése, gyárak stb.) → tudományok negatív tendenciája.
A tudományok negatív tendenciájáról – kis kitérés • Haditechnika – a pusztítás korlátlan lehetősége
A tudományok negatív tendenciájáról – kis kitérés • Orvostudomány – Etika nélkül „SS-orvosok és asszisztenseik több tízezer munkaképtelen fogoly szívébe és vénájába injekcióztak benzinszármazékokat, főleg fenolt. Több koncentrációs táborban (Auschwitzon kívül például Dachauban, Ravensbrückben és másutt) a foglyok könnyen különböző áltudományos orvosi kísérletek áldozataivá válhattak. A rabokon próbálták ki a katonáknak szánt új gyógyszereket, rajtuk kísérletezve vizsgálták a lelőtt pilóták hatékonyabb védőfelszerelését. A korlátlanul rendelkezésre álló és minden következmény nélkül akár meg is ölhető foglyok százezrei sok orvost bűnös tevékenységre csábítottak. Szemükben a foglyok olyan alsóbbrendű lények voltak, akik amúgy sem kerülnek ki élve Auschwitzból, sőt tulajdonképpen már érkezésük pillanata óta halottak voltak. [...] Dr. Horst Schumann a nem kívánatos népcsoportok gyors és olcsó sterilizálását kutatta. Fiatal áldozatait röntgensugárzásnak tette ki, majd az eljárást követően további vizsgálatok céljából kioperálta a férfiak heréjét vagy a nők petefészkét. A súlyos égési sérüléseket szenvedett foglyok vagy belehaltak a brutális beavatkozásba vagy munkaképtelenként a gázkamrába kerültek.” Forrás: http://www.degob.hu/ - Deportáltakat Gondozó Országos Bizottság. Teljes cikk: http://www.degob.hu/index.php?showarticle=24
A tradicionális (hagyományos) elmélet kritikája III. • Az egyediséget megszünteti: legfőbb társadalmi hatásuk a kritizált elméleteknek az individuumra vonatkozóan van. A Frankfurti Iskola képviselői szerint a rendszerigény* és a formalizmus az individuumokat megfoszthatja szabadságuktól, spontaneitásuktól, egyediségüktől, vagyis mind attól, ami egy individuumot individuummá tesz.
A kritikai elmélet • A tradicionális elmélettel szemben próbálja meg kidolgozni Horkheimer a kritikai elméletet. • Az új elmélet célját Horkheimer a társadalom kritikai átvilágításában és észszerű átalakításában határozza meg. A kritikai elmélet reflektálna a különböző tudományok negatív tendenciáira és kísérletet tenne ezek megállítására. • Horkheimer szerint a kritikai elmélet egyfajta magatartás, vagyis olyan elmélet ami egyben gyakorlat is. A szerző azonban nem dolgozza ki a kritikai elmélet olyan pontos jellemzőit, mint ahogy ezt a tradicionális elmélettel kapcsolatosan megtette.
A II világháború kitörése, és hatása a frankfurti gondolkodók életére • Adorno és Horkheimer 1941-ben Los Angelesben telepednek le. Emigrációjuk elején egy ideig Európában tartózkodnak, az Intézetet ez időben is igyekeznek életben tartani, folyóiratuk még egy darabig megjelenik. Majd New Yorkban próbálnak szerencsét, ahol még mindig működtetni igyekeznek kutató intézetüket. Los Angelesben azonban már nem beszélhetünk intézményes háttérről. • Amerikában telepedett le Friedrich Pollock, Erick Fromm, Herbert Marcuse. • Walter Benjamin Amerikába menet a francia-spanyol határon öngyilkos lett.
A felvilágosodás dialektikája • 1941-től Adorno és Horkheimer bő két éven át közösen dolgoznak A felvilágosodás dialektikáján.
• A felvilágosodás dialektikájában a szerzők a kapitalizmus katasztrófába való átcsapását diagnosztizálták; ebből a kordiagnózisból kiindulva könyvükben arra a kérdésre keresik a választ, „hogy miért süllyed az emberiség egy újfajta barbárságba ahelyett, hogy valóban emberi állapotba lépne?”
A felvilágosodás dialektikája • A szerzők a kiindulási pontot képező kérdésre egy civilizációtörténet kritikával és ezen belül pedig egy dialektika-koncepció kidolgozásával kísérelnek meg választ adni. • A dialektika a felvilágosodás és mítosz fogalmai között lejátszódó mozgással azonos: „Ahogy már a mítoszok végrehajtják a felvilágosodást, úgy a felvilágosodás minden egyes lépésével egyre mélyebben bonyolódik bele a mitológiába.” – Ebben a kontextusban a felvilágosodás fogalma nem csak a XVIII. században kialakult irányzatra vonatkozik, hanem sokkal tágabban értelmezett eszme.
A felvilágosodás dialektikája • A felvilágosodás fogalmának központi mozzanata az uralom, míg a mítosz fogalmának a barbárság. • A felvilágosodás célja eredetileg az, hogy az embereket az ismeretlen („külső” természet) megismerésével megszabadítsa a mítoszoktól = a félelemtől. A felvilágosodás ebben a perspektívában tehát úgy jelenik meg, mint természeturalás. (Bacon)
A felvilágosodás dialektikája • A felvilágosodás dialektikája egyben az „ész” önpusztító folyamatát ábrázolja, ennek alapján a felvilágosodást az ész fogalmával (is) azonosíthatjuk. • Az ész a könyvben ábrázolt folyamat során sajátos transzformáción megy keresztül. Az ész eredetileg megismerő, a felvilágosodás az ismeretlen (pl. a természet) megismerésével akarja az embereket felszabadítani a mítoszoktól, ez a megismerés azonban átalakul uralommá. • „Az emberek a természettől csak azt akarják megtanulni, hogy miként használják fel arra, hogy őt magát és az embereket teljesen az uralmuk alá hajtsák.”
A felvilágosodás kritikája • A felvilágosodásnak a mítoszba való átcsapásában, és az ész instrumentálissá (=eszközzé)* válásának folyamatában, a történelemformáló képességgel rendelkező tudományos világkép központi szerepet tölt be. Sőt, a szöveg több ízben is lehetővé teszi azt a következtetést, hogy a tudományos módszer a legfőbb hajtóereje ezeknek a negatív folyamatoknak. • „Az újkori tudomány felé tartó úton az emberek lemondanak az értelemről. A fogalmat a formulával, az okot a szabályszerűséggel és valószínűséggel váltják fel.” **
Formalizáció • A tudományokra jellemző metodológiai aspektusok kialakulását azonban sokkal korábbi időpontban rögzítik, mint az újkori filozófia kezdete: „Platón utolsó írásaiban már kimondja minden demitologizálás vágyát: a szám lett a felvilágosodás kánonjává.” • „Szovjet halottak: 20 millió • Német halottak: 3 millió • Az egész együtt (keleti front): 23millió • Endlösung: 5,1 millió • Mindösszesen: 26,6 millió”
Formalizáció • „És most jöjjön egy kis matematika. A Szovjetunióval való háborús konfliktus 1942. június 22. hajnali háromtól hivatalosan 1945. május 8. 23 óra 1 percig, vagyis három év, tíz hónap, tizenhat nap, húsz óra és egy percig tartott; kerekítve:46,5 hónapig, vagy 202,42 hétig, vagy 1417 napig, vagy 34004 óráig, vagy 2040241 percig (a kiegészítő perceket is hozzá számolva). Most pedig nézzünk egy kis játékot a számokkal. (…) A zsidók esetében … 109677 halottat kapunk minden hónapban, vagyis 25195 halottat minden héten, vagyis 3599 halottat minden nap, vagyis 150 halottat óránként, vagyis 2,5 halottat percenként egy azonos periódusban.”
Formalizáció helyett…
Formalizáció a társadalomtudományban* Szignifikancia-próba A táblázatban csak a szignifikáns eltéréseket mutatjuk be
Első kvartilis
Második kvartilis
Harmadik kvartilis
Negyedik kvartilis
A Magyar Gárdára szükség van a kistelepülések közrendjének megtartásához. (öt fokú Likert-skála)
1,71
2,23
2,42
2,80
A cigánybűnözés létező jelenség ma Magyarországon. (öt fokú Likertskála)
3,25
3,86
4,18
4,26
3,85
3,47
3,09
3,15
2,82
2,62
2,22
2,51
15,48
19,51
21,09
20,11
A homoszexuálisoknak és a leszbikusoknak meg kell adni a lehetőséget, hogy úgy éljék az életüket, ahogy szeretnék. (öt fokú Likert-skála) A meleg házasságokat egész Európában engedélyezni kellene. (öt fokú Likert-skála) Ön szerint jelenleg Magyarországon a lakosság hány százaléka tartozik a cigány kisebbséghez? [%]
Ön szerint 20 év múlva Magyarországon a lakosság hány 27,49 34,45 36,84 százaléka fog tartozni a cigány kisebbséghez? [%] Forrás: Előítélet és készségek. Részlet a Kurt Lewin Alapítvány kutatási beszámolójából, Kézirat, 2009.
41,27
Formalizáció a tömegkultúrában
A port.hu internetes portál látogatóinak besorolása az ESOMAR kategóriák szerint. Forrás: http://adaptivemedia.hu/mediaajanlat/port.hu/
Formalizáció és instrumentalizmus • A formalizáció és az instrumentalizmus már mindenhol megfigyelhető. • A tudomány nem elválasztható a társadalomtól: a két mező hatással van egymásra • A tudomány formalizációja hatással volt a társadalmi gondolkodásra is – és viszont • Összességében azt mondhatjuk: a fasizmus, a tömegkultúra és a tudomány ugyanazt a tradicionális hagyományt követi. Egymást erősítve, egymásra épülve.
Összegzés • A tudomány és társadalom viszonyára a Kutatásmódszertan kurzus keretében már többször kitértünk • Az előző órán a tudomány lehetséges fejlődésének modelljeivel foglalkoztunk (neopozitivisták, Popper,Kuhn, Lakatos, Feyerabend) • Ezen az órán egy olyan lehetséges tudomány-fejlődés modellt mutattunk be, amely a tudományos és nem tudományos mező szoros kölcsönhatását veszi górcső alá, és annak lehetséges negatívumaira hívja fel a figyelmet
