Bölcsőtől bölcsőig. a Nyugat-Dunántúlon

Bölcsőtől bölcsőig a

Ny ugat-D unántúlon

Bölcső mellett Mondják: iszonytató vihar dúl, Mennydörgés, villám odakinn, Hogy a felhők, mint sötét árnyak, Nyargalnak a szél szárnyain... Csöndes szobám egyik zugában Én egy kis bölcsőt ringatok, Szívem májusnak verőfénye, Viharról én mit sem tudok! Mondják: két ellenséges tábor Egymással véres harcra kelt, S nem hallani mást a világon, Mint csatazajt, fegyverzörejt... Csöndes szobám egyik zugában Én egy kis bölcsőt ringatok, Szívem a béke olajága, Csatákról én mit sem tudok! Mondják: gyűlölség és gonoszság s bűnök tanyája ez a föld, Hogy szerelem,, barátság álarc, Mit az önzés magára ölt... Csöndes szobám egyik zugában Én egy kis bölcsőt ringatok, Szívem a szeretet oltára, Gyűlölségről mit sem tudok! Szentély e hely, sarut leoldva Lépek csak által küszöbén, S e bölcső mellett, mint oltárnál, Szent áhítattal állok én: Feledve minden e világon Míg e kis bölcsőt ringatom, Míg égi dalként gyermekemnek Halk pihegését hallgatom.

Szendrey Júlia

Tartalomjegyzék Foreword – Mr. Bert Kersten, chairman of IEB C2CN ...............2 Köszöntő – Breznovits István ügyvezető igazgató, NYDRFÜ ... 3 A Bölcsőtől-bölcsőig koncepció hazai története...................... 4 Cradle to CRADLE Network A bölcsőtől a bölcsőig szakmai hálózat ................................... 6 Localisation of C2CN partners .................................................8 Magyarországi jógyakorlatok: Pannonhalmi Főapátság ......... 10 Igéző - Ősi magyar motívumok mai modern ruhákon ............ 12 Splendor Argentum ............................................................... 14 Külföldi jógyakorlatok ............................................................ 16 A Nyugat-dunántúli Régió ......................................................18 A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség ...........20 Az Ügynökség feladatai, elérhetősége ...................................21

C2C Network • 1

Foreword by Mr Bert Kersten, chairman of ieb C2cn It gives us great pleasure to introduce the Cradle to Cradle Network. C2CN is a network of ten European regions that have been inspired by “Cradle to Cradle”, an ambitious approach to sustainable development. According to the Cradle to Cradle principle, human beings should be able to continue producing, consuming and living as they are accustomed to doing, but in such a way that their products, buildings and regions do not pollute the ecological system or exhaust sources of energy, thanks to an innovative design. C2C encourages innovation, creates jobs and results in a clean environment, making it a perfect complement to the new Europe 2020 strategy of smart growth, sustainable growth, and inclusive growth. The C2C principle now has the support of five regional development agencies – Kainuun Etu (Finland), ARDI Rhône-Alpes (France), Milano Metropoli (Italy), West Transdanubian RDA (Hungary) and North East RDA (Romania) – and five European public authorities – the Province of Limburg (Netherlands), the Flemish Public Waste Agency OVAM (Belgium), the City of Graz (Austria), Suffolk County Council (UK) and the national government of Slovenia. These ten partners do not wish to restrict Cradle to Cradle to their own regions, nor do they believe that it can be achieved if they do so. For C2C to be successful at regional level, it must be implemented on a Europe-wide scale. It is only by cooperating with one another that we can offer a proper European counterbalance to the United States, Russia, China, India and Brazil. The European Union encourages our initiative, and the Commission is an active participant and eleventh partner in our network.

2 • C2C Network

We have agreed that by 31 December 2011, all partners in the Cradle to Cradle Network will have lived up to their commitments. Along with our regional and local governments, enterprises, ecodesign firms and research institutions, we will collect good examples in our regions of activities that comply or potentially comply with the Cradle to Cradle concept, and we will share these with our partners and other interested European regions. The examples that we select will be in industry (products and processes, industrial design), building design (architecture and urban planning), area-specific development (integration and cooperation between architecture and the physical substructure, the functions located in the area, and their users) and governance (governing processes and systems). I am very happy to see that in your region the project is running well. You can read more about some projects from your region and from some projects elsewhere in Europe in this brochure. With great pleasure, I look back on our Cradle to Cradle events at 8 and 9 July in Maastricht (the Netherlands) and 12 and 13 July in Leuven (Belgium). Both the launch event as the spatial development theme as the governance theme and the study visits became very successful events. I hope that the meetings in your region will be just as successful. By the end of the project, we will have created permanent networks for eco-effectiveness. These networks will be intended for public authorities, enterprises and other stakeholders, for sharing products, processes and ideas, for creating markets for the foregoing, for generating new inspiration, and for adopting a few good examples from other regions. “Together, we will become the ambassadors of the eco-effective heritage!” Bert Kersten Regional Minister for the Environment for the Province of Limburg (NL); Chairman of the International Executive Board C2CN

Tisztelt Olvasó! Felgyorsult világunk nyugati társadalmának igényeit egyre inkább csak a bennünket körülvevő természeti környezet mind fokozódó kizsákmányolásával lehet kielégíteni, ami egyre súlyosabb, már az átlagemberek életére is érzékelhető hatással bíró következményekkel jár. Az évszakok rendje mintha felborulni látszana, a nyári napsütés gyilkos sugárzása egyre elviselhetetlenebbé válik. Éppen ideje – ha már nem túl késő – mindennapi életünk számos részletét újragondolnunk. A fenntartható, a bennünket körülvevő természeti környezettel harmóniában lévő tevékenységek mibenlétének, alapvető és lényegi elemeinek kutatása elsőre mérhetetlenül nehéz feladatnak tűnhet. Ebben jelent segítséget és vezérfonalat a Bölcsőtől a bölcsőig szemlélet, amely a természetben megtalálható folyamatok és rendszerek mintájára próbálja felépíteni az emberi tevékenység megannyi rendszerét. A természeti rendszerekben – beleértve a természetben élő, a nyugati társadalmak által lekicsinylő módon fejletlennek titulált törzsi népcsoportok társadalmát is – a hulladék nem ismert fogalom. Mindaz, ami valamely életközösségből végtermékként, vagy az adott rendszer számára már tovább nem hasznosítható szerves anyagként kikerül, az egyúttal egy másik, az elsővel értelemszerűen szoros kapcsolatban lévő természeti rendszer alapelemét, kiinduló energiaforrását jelenti. Az évszázados élethosszt megélt fák kidőlt törzse az erdőben nem hulladék, hiszen elkorhadva éppen azoknak a lebontó szervezeteknek jelent táplálékot, melyek tevékenysége – egyebek mellett – hozzájárul a humuszképződéshez, melyből azután újabb fák juthatnak tápanyagokhoz. A nyílt, egyirányú folyamatok helyett a természeti rendszerek körfolyamatokból épülnek fel.

A Bölcsőtől a bölcsőig szemléletmód alapvető ismérve, hogy a fenti példához hasonlóan körfolyamatokban gondolkozik, azaz a nyersanyagokat olyan módon keringteti, hogy azok a hulladékok kiküszöbölése mellett a lehető legmagasabb minőségű termékekben öltsenek formát. Terület- és vidékfejlesztéssel foglalkozó szakemberekként hiba lenne azt gondolni, hogy mindez csak érintőlegesen tartozik ránk. A modell ugyanis tágabb értelemben nem csak az ipari tervezésre és a termékek előállításra vonatkoztatható, hanem a különböző területfejlesztési és tervezési rendszerek esetén is alkalmazható. A Nyugat-dunántúli régió már évekkel ezelőtt Magyarország zöld régiójaként definiálta magát. A Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyék fejlesztésének szolgálatában álló Regionális Fejlesztési Ügynökség ennek tükrében örömmel vesz részt a 10 európai partner nemzetközi együttműködésével megvalósuló, a Bölcsőtől a bölcsőig szemlélet terjesztését és jógyakorlatok átadását céljául vállaló pályázatban. Bízom benne, hogy munkatársaim, valamint a csatlakozó többi partner szakértelmére, valamint a közös tanulás eredményeire alapozva mindannyian kicsit közelebb leszünk majd ahhoz a bölcsőhöz, melyből kiindultunk, és amelyhez egykor akarva akaratlanul is visszatérünk: egy fenntartható, élhető és éltető világhoz. Breznovits István Ügyvezető igazgató, Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

C2C Network • 3

A Bölcsőtől-bölcsőig koncepció

hazai története A Michael Braungart és William McDonough szerzőpáros Bölcsőtől bölcsőig című könyvében (Cradle To Cradle – Remaking The Way We Make Things, 2002) összefoglalt koncepció az ismert környezetvédelmi mantra, a „csökkenteni – újrafelhasználni – újrahasznosítani” (reduce – reuse – recycle) szemlélettel szemben alapvetően más módon közelít a környezetszennyezés és természetrombolás egyre jelentősebb problémájához. A koncepció szerint nem arra kellene az erőfeszítéseket koncentrálni, hogy a jelenlegi és egyértelműen fenntarthatatlan termelési és fogyasztási szokásainkat módosítsuk, mivel ezzel a problémát alapvetően nem orvosoljuk, csak időben kitoljuk. Ehelyett – hasonlóan a természet anyagcsere-folyamataihoz, ahol a hulladék fogalma ismeretlen, mert minden elszáradt falevél hasznosul – úgy tervezzük meg, készítsük el és használjuk a használati tárgyainkat, hogy azok 100 százalékban, a természetre és az emberre való káros következmények és minőségi romlás nélkül visszakerüljenek az ipari körforgásba, vagy biológiailag lebomoljanak és ezáltal a természetet táplálják. Ezt a folyamatot a valóságban nem olyan egyszerű megvalósítani, mivel nem egyszerű technikai és műszaki váltásról van szó, hanem olyan üzleti és

4 • C2C Network

társadalmi modellről, amelyhez újfajta szemléletre van szükség. Az elmélet lassan teret nyert ipari körökben, és a bölcsőtől bölcsőig koncepció egyre több vállalat fantáziáját megmozgatta. Számos nagyvállalat, mint például a Ford vagy a Nike kezdett el dolgozni a C2C koncepción a saját területén, és fejlesztettek ki olyan autót vagy cipőt, mely alapvetően megfelelt a zárt körfolyamatú, környezetre és emberre nem káros anyagfelhasználás elveinek. Az amerikai-német szerzőpáros által létrehozott tanúsító és tanácsadó cégek (EPEA, MBDC) pedig már tíz éve adnak különböző fokozatú bölcsőtől-bölcsőig tanúsítványt a koncepció elveinek megfelelő termékekre, legyen az szőnyeg, csomagolóanyag, irodabútor, melltartó vagy éppen macskaalom. Külön érdemes megemlíteni, hogy a C2C túlmegy az üzleti alkalmazásokon. Erre jó példa Hollandia, ahol már kormányzati program szintjére emelkedett a koncepció. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy Hollandia lenne a világ első bölcsőtől bölcsőig társadalma. A hollandok köztudottan racionális, költségérzékeny és előrelátó nép hírében állnak, így nem csoda, hogy amikor az egyik holland tévécsatorna bemutatta a C2C-ről szóló

dokumentumfilmet, gyakorlatilag tömegmozgalom bontakozott ki, felismerve a koncepcióban rejlő gazdasági és ökológiai lehetőségeket (Hollandia egyharmada a tengerszint alatt helyezkedik el). A holland kormány – különösen az egyik dél-hollandiai tartomány, Limburg, aki egyúttal a jelenleg is futó Cradle to Cradle Network (C2CN) pályázat vezető partnere is – az elkövetkező évek fő fejlesztési irányának jelölte ki a bölcsőtől bölcsőig elvet. Magyarországon ezidáig elsősorban formatervezők, környezetvédelmi szakemberek és oktatók, illetve építészmérnökök hallottak róla, de mivel a könyv csak angol nyelven volt elérhető, ezért ezen körön belül is nagyon kevesen voltak, akik részletesebben is ismerték a koncepció lényegét. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen 2004 óta része az oktatási programnak és vizsgaanyag a bölcsőtőlbölcsőig koncepció, melyet a Gépészmérnöki Kar Gép- és terméktervezési tanszékén oktat Zalavári József formatervező, de más karok hallgatói számára is választható a szak. A szakmai és oktatási szinteken kívül, ipari vagy tervezési, fejlesztési formában azonban egyáltalán nem volt példa a C2C tudatos hazai alkalmazására. Magyarországon a bölcsőtől-bölcsőig koncepció (Cradle to cradle – C2C) 2007-ig csak viszonylag szűk szakmai körökben volt ismert. 2007 végén a kezdeményezésemre sikerült a „Bölcsőtől bölcsőig” című könyvet magyar nyelven is megjelentetni a HVG Kiadónál a Holcim Hungária Zrt. anyagi támogatásával. A Bölcsőtől bölcsőig című könyv Kelet-Európában egyedül itthon jelent meg, ráadásul az eredeti angol kiadáson kívül csak a magyar verzió használta azt a különleges szintetikus „papírt”, amely tulajdonképpen vízálló polimerizált műgyantából készült, s hagyo-

mányos módszerrel több százszor újrahasznosítható. A könyv bemutatójára Budapestre érkezett a szerzőpáros egyik tagja, Michael Braungart német kémikus, aki a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen tartott előadást a C2C koncepcióról, melyről a média is beszámolt. A könyv hazai megjelenése óta szakmai és nem szakmai körökben egyaránt megnőtt a C2C iránti érdeklődés, számos cikk és tudományos elemzés foglalkozott a témával, azonban a gyakorlati alkalmazásáról, a minősítés megszerzéséről továbbra sincs tudomásom. 2008 óta látom el a C2C európai minősítő intézetének, az EPEAnak magyarországi képviseletét.

Kriza Máté igazgató Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért

C2C Network • 5

CRADLE to CRADLE Network

A bölcsőtől a bölcsőig szakmai hálózat A Bölcsőtől bölcsőig (angol rövidítése: C2C a Cradle to Cradle kifejezésből) elv a rendszertervezés egy olyan megközelítése, mely az emberi tevékenységeket (gazdaság, ipar, építészet, stb.) természeti folyamatokkal modellezi, az anyagokat táplálékoknak vagy tápanyagoknak fogja fel, amelyek biztonságos, egészséges és zárt rendszerben keringenek, azaz a folyamat végén kikerülő externália egyúttal a következő ciklus alapanyagát jelenti. Tágabb értelemben a modell nem csak az ipari tervezésre és a termékek előállításra vonatkoztatható, a városi környezetek, épületek, a közgazdaságtan és a szociális rendszerek esetén is alkalmazható, azaz a C2C nem egyenlő pusztán egy hulladékgazdálkodási rendszerrel. A Bölcsőtől bölcsőig elv eredeti koncepciója Walter R. Staheltől származik az 1970-es évekből. A jelenlegi modell megalkotójának Micheal Braungartot és kollégáit tekinthetjük, akik az „életcikluson át tartó fejlesztés” („lifecycle development”) koncepciójától jutottak el hozzá az 1990-es években. 2002-ben jelent meg Braungart és McDonough közös könyve (Bölcsőtől bölcsőig - Környezettudatosság a tervezéstől a gyártásig), mely

6 • C2C Network

összefoglalja azon főbb gondolatokat, hogyan valósítható meg ezen modell a gyakorlatban. Ezt azóta több cég és ország is alkalmazta már, többek közt a Nike, a Ford, vagy Chicago városa a városháza átépítése során. A C2C tanúsítvány a McDonough Braungart Design Chemistry (MBDC) cég védett tulajdona. A C2C szemléletmód fontosságát jelzi az is, hogy az EB által készített 2020-as koncepciónak is meghatározó formáló eleme.

A C2C elv fő princípiumai az alábbiakban foglalhatók össze: 1. A nyitott folyamatokat alakítsuk körfolyamatokká (Close the loops!) 2. Elsődleges erőforrásunk a Nap! (Use solar enegry!) 3. A változatosság érték! (Celebrate diversity!) 4. Mindig legyen hozzáadott érték! (Add value!)

A C2CN projekt célja: A Bölcsőtől a bölcsőig szakmai hálózat (Cradle to Cradle Network) című projekt elsődleges célja a C2C szemléletmód elterjesztése oly módon, hogy az elméleti ismeretek átadása mellett a gyakorlatban is látható folyamatokat, programokat, projekteket generáljon. Ennek érdekében a projekt első szakaszában a résztvevő partnerek saját országaikban olyan jógyakorlati példát gyűjtenek össze, melyeket a későbbiekben egymás közt értékelnek, majd bemutatásuk céljából egy tanulmánykötetbe szerkesztenek. Az első szakasz célja a jó gyakorlatok tapasztalatainak általános alkalmazhatóságának a vizsgálatának elvégzése. A jógyakorlatok összegyűjtését követően a projektben résztvevő partnerek a C2C szemléleten alapuló regionális akcióterveket készítenek. Az akcióterv a bölcsőtől a bölcsőig módszertanának regionális bemutatását, a nemzetközi jó gyakorlatok megismertetését célozza, valamint részletesen foglalkozik a módszer és a jó gyakorlatok regionális alkalmazhatóságának a kérdésével. Az akcióterv elkészítése során a partnerek együttműködnek egymással, illetve a regionális partnereiket is bevonják annak megalkotásába.

A projekt hangsúlyos eleme a hálózatépítés. A bevonásra kerülő regionális hálózati partnerek várhatóan az összes olyan disszeminációs és a tudásátadásra vonatkozó tevékenységet támogatják, amelyek a módszertan megismertetésére, az akcióterv megvalósítására, az irányító hatóságok bevonására, valamint a hulladékkezelésben és a hulladékkibocsájtásban érintett szervezetek befolyásolására vonatkoznak. Fentieken túlmenően a projekt közvetett célja általában a nyersanyagok felhasználásának csökkentései, a kevesebb hulladékot és környezetszennyező anyagot eredményező eljárások bevezetésének szorgalmazása, de egyúttal támogatja az innovációt és a gazdasági növekedést is.

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség szerepe a projektben: Az Ügynökség projektben betöltött szerepe az alábbiakban foglalható össze: • • • •

• •

Regionális menedzsment és koordináció Regionális C2C Hálózat létrehozása A Nyugat-Dunántúlon és az országban található jó gyakorlatok azonosítása A projekt keretében azonosított európai jó gyakorlatokat tartalmazó gyűjtemény regionális bemutatása (fordítása és regionális promóciója) A Nyugat-dunántúli Régió regionális akciótervének az öszszeállítása Az IH-k bevonása, tájékoztatása

A projektről bővebb információt az alábbi elérhetőségeken kaphatnak: Pottyondy Ákos – projektmenedzser Cím: 9021-Győr, Szent István út 10/A Email: [email protected] Mobil: +36 – 30 / 585 – 99 – 30 Web: www.c2cn.eu

A projektpartnerek felmérik annak a lehetőségét is, hogy a Strukturális Alapok regionális felhasználása során milyen módon nyílhat lehetőség arra, hogy a koncepció a támogatott fejlesztések megvalósítása és fenntartása során a gyakorlatban is bevezetésre és hasznosításra kerüljön.

A projekt az Európai Unió támogatásával és a Magyar Köztársaság Kormányának társfinanszírozásával valósul meg.

C2C Network • 7

Localisation of

C2CN partners AT}

Department for Economics and Tourist Development of th City of Graz

BE}

Flemish Public Waste Agency

FI}

Kainuun Etu Ltd

FR}

ARDI Rhône-Alpes, Regional Agency for Development and Innovation

GB}

Suffolk County Council

HU}

West Trans-Danubian Regional Development Agency

IT}

Metropolitan Milan Development Agency

NL}

Province of Limburg (lead partner)

RO}

North-East Regional Development Agency

SI}

Government Office for Development and European Affairs

Kainuun Etttu LTD

Suffolk County nty Council

OVAM Flande ders de s Province of Limburg Limb mbur burg

City of G Graz Gr

North-East N as st Rom s Romania RDA

A AR ARDI Rhône-Alpes es Mila ila ilano Metropo o oli

8 • C2C Network

West stt Transdanubian T Tra ransdanubian RDA RD DA A Sloven S Slovenia Slo lo en

Province of Limburg Limburglaan 10 6229 GA MAASTRICHT- THE NETHERLANDS

Flemish Public Waste Agency Stationsstraat 110 2800 MECHELEN-BELGIUM

Milano Metropoli Development Agency Via Venezia 23 20099 SESTO SAN GIONVANNI- ITALY

Department for Economic and Tourism Development of the City of Graz Stigergasse 2/1 8020 GRAZ-AUSTRIA

Regional Agency for Development and Innovation, ARDI Rhône-Alpes 41, rue Garibaldi 69006 LYON-FRANCE

Kainuun Etu ltd Lönnrotinkatu 1 87100 KAJAANI-FINLAND

West Trans-Danubian Regional Development Agency Non-profit Limited Liability Company Csatkai utca 6 9400 SOPRON-HUNGARY

Suffolk County Council Endeavour House IP1 2BX IPSWICH-UNITED KINGDOM

North-East Regional Development Agency Str. Lt. Draghescu 9 610125 PIATRA NEAMT-ROMANIA

Government Office for Development and European Affairs Gregor i eva 25 1000 LJUBLJANA-SLOVENIA

C2C Network • 9

Magyarországi jógyakorlatok

Pannonhalmi Főapátság A szerzetesek élete igényes szellemi és lelki élet, de fizikai munka is egyben. Napjainkban sokféle intézmény működik egy monostor keretein belül. Pannonhalmán a szerzetesközösség mellett van iskola és kollégium középiskolás korú fiatalok számára, szociális otthon, könyvtár, levéltár és különféle gyűjtemények. Foglalkoznak könyv és folyóirat-kiadással, folyamatosan szerveznek rendezvényeket, kiállításokat. Működik tárlatvezető iroda az ideérkező turisták szolgálatára, van pincegazdaság, kertészet és arborétum. Működtetnek éttermet, ajándékboltot. A felsoroltak közül több feladatot maga az Apátság lát el, másokat apátsági tulajdonú önálló vállalkozások (pl. Kft.) keretében működtetnek.

Szent és profán: XXI. századi gazdálkodás a Pannonhalmi Főapátságban Pannónia szent hegyén Géza fejedelem 996-ban alapította Magyarország legrégibb latin szertartású monostorát. Bár az itt élő szerzetesek és a falvak lakói ezt a földet művelték, századokon át innen nyerték megélhetésüket, a bencés rendi főapátságot övező táj, a természeti környezet a jelentős beépítettség és tájhasználat ellenére mindmáig megőrizte szépségét, természeti erőforrásait. Szent Benedek regulája szerint a monostor a szó szoros értelmében önellátó kell, hogy legyen, azaz mai szóhasználattal élve lehetőleg ne szoruljon külső erőforrások bevitelére: „A monostort, ha lehetséges, úgy kell építeni, hogy minden szükséges dolog, mint a víz, malom, kert és különféle műhelyek a monostoron belül legyenek, hogy a szerzeteseknek ne kelljen kint csatangolniuk, ami lelküknek éppen nem válik üdvére.” (Regula Benedictina 66, 6-7.) A bencés szerzetesek a Regulát követve a mai napig közösségben dolgozva, saját kezük munkájával teremtik meg életfeltételeiket. Azonban míg a világban a vállalkozások nyeresége a legtöbb esetben csupán a tulajdonosok jólétét növeli, a Főapátság gazdasági tevékenységeiből származó nyereségből a bencések a non profit szférát finanszírozzák. Céljuk nem a fogyasztás növelése, hanem a kultúrateremtés: a mindennapi élet kiadásai mellett fennmaradó „nyereséget” lelkiségük szolgálatába állítják: szépítik templomukat, kolostorukat, valamint annak környezetét.

10 • C2C Network

Napjainkban a monostorok – adottságaikat kihasználva – a normatívák és támogatások kiegészítésére vállalkozásokat indítanak, hogy a tisztességes munkával megtermelt profitot a monostor szociális, kulturális intézményeinek, programjainak finanszírozására fordítsák. Hiszen „akkor igazi szerzetesek, ha saját kezük munkájából élnek” (RB 48,8), azaz nem várhatnak csupán a normatívákra, támogatásokra. A korlátlan és gátlástalan profitszerzés gyakorlatával ellentétbe a Főapátságnak – szellemiségéből adódóan – minden vállalkozásában erkölcsi értelemben is nyereségesnek kell maradnia. A szakrális és a profán egyensúlya akkor áll helyre, ha a szerzetes nem csak liturgikus funkciókat lát el, ha a világ megszentelésnek eszköze nem csak az imádság, de a tevőleges részvétel a világ dolgaiban. A gazdálkodás célja egykor is ma is ugyanaz: származzon bár szponzorálásból a bevétel, vagy gazdasági társaság osztaléka legyen a forrás, ez esetben teljes egészében valamely, a közjó érdekében létrehozott intézmény fenntartására szolgál. A pannonhalmi szerzetesek a hely és a kor adottságainak megfelelően, de az evangélium útmutatása szerint termelnek, szolgáltatnak, kereskednek, a bevételt pedig szociális, szakrális és kulturális intézményekre fordítják, mindeközben nem feledkeznek meg eredeti hivatásukról, az Istenkereső életről. A monostori gazdálkodás ezredéves tapasztalata, a gazdálkodás alapegységeinek a természeti adottságokhoz való igazítása, az emberléptékű, logikus és egymásra épülő lépésekből felépített fejlesztési stratégiák a Főapátságot magasan kiemelik napjaink gyakran kegyetlen és embertelen gazdasági – társadalmi környezetéből: többé-kevésbé sikerült elérni a Benedeki kívánalmat, azaz a monostor társadalmi és gazdasági függetlenségét.

A gazdálkodás létszükséglet, de problémás terület! A szerzetes ebben is közösséget vállal a világban élő emberekkel: a szerzetes is gazdálkodik. E téren is osztozik kora problémáiban, hiszen egy szerzetesközösség, vagy bármely egyházi intézmény gazdálkodása nem választható el a kor gazdálkodási rendszerétől. Ugyanakkor önként vállalt szolgálatának megfelelően e téren is példát kell, hogy mutasson a világnak, azaz a gazdasági élet többi szereplőjének.

kal lehetne például kifejezni egy táj szépségét, vagy az épületek egymással való harmóniáját, vagy az arborétum nyugalmas békéjét? A gazdasági fenntarthatóság igénye mellett a főapátsági fejlesztések másik legfontosabb jellemzője, hogy társadalmi és környezeti elvárásoknak is megfeleljenek. Az épületek, vagy éppen a turisták számára kialakított óriási parkoló tervezése és kivitelezése során a funkcionális elvárások teljesítése mellett a tájban való megfelelő elhelyezés, a világörökségi környezethez való maximális adoptálás is alapvető követelmény volt. Fenti példákból kitűnik, hogy a pannonhalmi szerzetesek – világi munkatársaikkal egyetemben – újra felfedezik a Regula gyógyító kereteit, mai szóhasználattal megkísérlik átültetni a mai társadalmi viszonyokra az ősi emberi tapasztalatot, elsősorban a Regula gazdálkodással kapcsolatos néhány megállapítását. A szerzetesközösség fontos társadalmi szerepet tölt be. Az evangélium erkölcsi iránytűje mellett működő gazdaság nem csupán forrásokat teremt a közjó érdekében fenntartott intézmények finanszírozásához, hanem a jelen társadalmaink gazdasági krízisében egy megoldási kísérlet, minta is!

A teremtett világért érzett felelősség megköveteli, hogy gazdasági vállalkozásaikat, fejlesztéseiket a lehető legnagyobb mértékben fenntartható, környezetbarát technológiák segítségével valósítsák meg, illetve működtessék. Felismerték, hogy a nyílt, egy irányú folyamatok hosszú távon nem fenntarthatóak. A Főapátság önmagába visszatérő gazdasági rendszeréhez hasonlóan minden egyes fejlesztést igyekeztek a kor lehető legjobb technológiájának használatával körfolyamatokra építeni, a korábban hulladékként számon tartott anyagokat a rendszerbe visszaforgatni. Ennek eredményeként sikerült több olyan fejlesztést is megvalósítani, ami egy részről a Főapátságban keletkező hulladék mennyiségét csökkentette extrém módon, másrészt érzékelhető anyagi megtakarításhoz is vezetett. Míg a 350 diáknak otthont adó gimnázium és kollégium víz-rendszerében korábban kizárólag ivóvíz zubogott, ma a rendszer két körössé alakítását követően a mellékhelyiségek öblítését már visszaforgatott, „újrahasznált” vízzel oldják meg, ami egy ekkora létszámú intézménynél nem elhanyagolható mennyiség. Egy másik példa a 2009-ben üzembe helyezett biomassza alapú fűtőmű, amelynek alapvető alapanyag bázisát a Főapátság területein keletkező szerves „hulladék” anyag jelenti. Az 50 hektáros szőlő ültetvényekről, az Apátsági Arborétumból, valamint a környező parkerdők területéről tonnaszám gyűjtik be a korábban egyszerűen elégetett energiaforrást. Az ezen kívül felmerülő biomassza igényt a helyi erdőgazdasággal kötött megállapodás szerint a környező erdőkből származó vágástéri hulladékkal elégítik ki, ezáltal további olyan forrásokat vonva be az energetikai rendszerbe, melyet korábban pazarló módon semmisítettek meg. A teljes élethez azonban számos, a különféle gazdasági mutatókkal ki nem fejezhető érték is szükséges, melyeket a Főapátság messzemenőkig figyelembe vesz. Hogyan, milyen mutatók-

A bölcsőtől a bölcsőig koncepció alapvető jellegzetessége, hogy a nyitott, egyirányú rendszerek helyett körfolyamatokban gondolkozik, azokra épít. Ugyanezt tapasztalhatja a Pannonhalmi Főapátság gazdálkodási és működési rendszerét megvizsgáló szakember is. Ahogyan a természet körfolyamatai, életciklusai alapvetően feltételezik a rendet és a fegyelmet, úgy ezen ismérveknek a fenntartható gazdálkodásnak is alapelemeit kell képezniük, hiszen valójában a gazdálkodás sem más, mint egymásra épülő együttműködések sorozata, láncolata. A Főapátság üzemeltetési struktúráját mutatja be az alábbi ábra, melyből világosan látszik, hogy az egy irányú folyamatok helyett a gazdálkodási modell az önmagába visszatérő rendszerek egyik mintapéldája. Pannonhalmi Főapátság Alapítva: 996 Vállalkozások Saját (Kft.) / Egyházi

Intézmények Szakrális / Karitatív / Kulturális / Szociális

Anyagi alapok Költségvetési források / Adományok / Vállalkozások bevételei

Az UNESCO Világörökség Bizottsága a Pannonhalmi Bencés Főapátságot és közvetlen természeti környezetét 1996-ban a világ kulturális örökségének részévé nyilvánította. Az itt élő szerzetesközösség és a velük dolgozó világi szakemberek munkájának célja nem más, mint hogy „Pannónia szent hegyének kincsei az egyetemes és európai kultúra ezeréves hídfőállásaként” a tradícióra és a hely adottságaira építve a jövőben is az maradhasson ami ma: egyszerre szent és profán. Ha ezt sikerül teljesíteni, úgy a közösség képessé válik arra, hogy az emberi lét földi valóságát mintegy automatikusan az isteni szféra magasságába, annak méltóságára emelje. Mi másra is törekedhetnénk? www.bences.hu Hortobágyi T. Cirill osb, Pottyondy Ákos

C2C Network • 11

Igéző - Ősi magyar motívumok mai modern ruhákon ködtek”, segítettek a Mindenséghez igazodni, viselőjüknek több szintű védelmet és szépséget biztosítottak. Mindez szorosan összefügg azzal, hogy miért választottuk az IGÉZŐ nevet. Nyelvünk sok titkot elárul, csak elő kell hívnunk a szavak mélyebb jelentését, értelmét. Feltárulnak előttünk a régmúlt korokban fogant értékek és azok ma is érvényes összefüggései. Mit rejt magában ez a szó: IGÉZNI? A szónak több jelentése is van: • •

Bűvölni, elbűvölni Keresztszemes öltéssel hímezni (IGE = keresztöltés)

Ennek értelmében anyáink igézve varrtak, hímzéskor igéztek, varrással varázsoltak, öltéssel öltöztettek. Az, hogy egy ember mit visel magán, hatással van viselkedésére, magaviseletére is. Minden egyes elkészített darabunk kellő odafigyeléssel kerül ki a kezeink közül, mert hisszük, hogy ruháink valóban viseletté varázsolódnak, ha leendő viselőjük viselkedése mindezt „engedi”. Öltözékeink, kiegészítőink, lakástextíliáink mind egyedi, kisszériás, kézzel készített darabok. Két teljesen egyforma darab készítésére nem törekszünk, és garanciát sem vállalunk. A hímzésminták nem gépi sorozatnyomással kerülnek fel a textilre, ezért a nyomatok nem „sterilek”, nem gépi hatásúak.

Fotó: Hargitay Oliver

„A hagyomány formái változhatnak, de lényege ugyanaz marad, amíg él a nép, melynek lelkét kifejezi… S eljön az idő, mikor a művelt réteg a néptől átvett hagyományt új, művészi formába öntve újra átadhatja a nemzeti közösségnek, a nemzetté vált népnek…” (Kodály Zoltán) Eleink ismerték a Teremtő Rendet, a Világ működésének jelképrendszerét. Az évezredes tapasztalás útján megismerték a különböző felületeken – köztük a ruhákon, viseleteken – megjelenített jelképek hatását is. Tudták, hogy a ruhákon elhelyezett motívumok, hímzések színek jelentéssel bírnak. A ruhák „mű-

12 • C2C Network

Ruháinkon az ezredéves múlt ősi jelképrendszere találkozik a modern kor technikájával anélkül, hogy ezeket a ruhákat viselve korunk embere ráismerhet igazabb önmagára, emberi méltóságára. Hagyományaink jelképrendszere gazdagítsa hétköznapjainkat és ünnepeinket öltözékeinkben! Szeretettel az Alkotók Bárczi Erika (+36-20/334-85-18) Hargitay-Nagy Zsuzsa (+36-30/249-30-74) Bemutatóterem, műhely: 2092-Budakeszi, Zichy P. 30. (látogatás előtt időpont egyeztetés szükséges) Email: [email protected] Web: www.igezo.hu

C2C Network • 13

Fotó: Hargitay Oliver

Splendor Argentum XXI. századi világunkban szinte percenként kapunk hírt a technikai fejlődésének újabb és újabb előrehaladásáról. A ma vásárolt elektronikai berendezések akár napokon belül idejétmúlttá, elavulttá válhatnak. A korábban évtizedes használatra tervezett berendezések helyett egyre inkább a rövid, 1-2 éves (vagy akár ennél is rövidebb!) időtávon működni képes eszközök váltják fel. (Mobil telefonok, fényképezőgépek, fénymásoló és nyomtató berendezések, stb.) A leselejtezett, használhatatlanná vált termékekből összeálló elektronikai hulladék kezelése mind nagyobb feladatot és egyúttal egyre növekvő környezeti problémát jelent. A 2002-ben alapított vállalkozás fő profilját az elektronikai hulladékok feldolgozása, kezelése és a belőlük kinyerhető nemesfémek (arany, ezüst, palládium, platina, stb.) nemesfémipari és ötvösművészeti újrahasznosítása képezi. A különféle típusú és összetételű elektronikai hulladékok eltérő mértékben tartalmazzák a különböző nemesfémeket, melyek kinyerésüket követően a Kft. munkatársai által készített exkluzív minőségű, egyedi ötvös alkotások alapanyagául szolgálnak. Az elektronikai termékek megbízható és egyenletes működésének egyik legfontosabb alapfeltétele, hogy a bennük található érintkező felületek áramvezető stabilitása a lehető legnagyobb legyen, amire a különféle nemesfémek – fizikai tulajdonságaiknak köszönhetően – tökéletesen alkalmazhatók. Az elektronikai hulladékokban a nemesfémek aránya az összes tömeghez viszonyítva hihetetlen mértékben alacsony, kinyerésük nagy szakértelmet és technikai felkészültséget igényel. A különleges kohászati és elektrokémiai technológiával (galvántechnika) kinyert nemesfémek a frakcionálást követően

14 • C2C Network

újraötvözésre kerülnek, illetve nemesfémipari termékgyártás alapanyagául szolgálnak. A Splendor Argentum Kft. többek között az alábbi nemesfémipari termékek gyártásával foglalkozik: • Ezüsttárgyak (díszműáru) • Ezüstékszerek • Aranytárgyak • Aranyékszerek A Splendor Argentum Kft. tevékenységének köszönhetően a hatalmas tömegben keletkező, önmagában értéktelen, sőt a bennünket körülvevő természeti és társadalmi környezetre kifejezetten nagy veszélyt jelentő elektronikai hulladék megbízható, szakemberek által felügyelt folyamatok révén kiemelkedő értéket képviselő nemesfémipari termékekben ölt újra testet. A cég környezettudatos szemléletét jól példázza, hogy a jövőben újabb divízió indításában gondolkoznak. Ennek érdekében megkezdték a Magyarországon jelenleg sem erdészeti, sem pedig mezőgazdasági szempontból nem hasznosítható biomaszsza alapanyag bázisainak felkutatását, illetve ezen biomassza energetikai felhasználásának technikai és műszaki feltételeinek megteremtését. A Splendor Argentum Kft. a környezet- és természetvédelem elkötelezett híve és támogatója. Ennek megfelelően mind az elekrotechnikai hulladékok újrahasznosítását, mind pedig a tervezett biomassza alapú energetikai fejlesztéseket a környezeti és természeti értékekre való maximális odafigyeléssel és tisztelettel végzik, illetve kívánják végezni a jövőben is.

További információ: [email protected]

C2C Network • 15

Külföldi jógyakorlatok Floriade The Venlo Region is the first region in the world to embrace the principles of C2C with Floriade 2012 as an important project. The Floriade Venlo principles have been drawn up to emphasize this commitment. They were developed under the influence of and inspired by the C2C philosophy, and on the basis of the Hannover principles. This has led to the identification of the most important factors in the preparation of their implementation, in concrete terms. The spearhead policies are defined within the organization in the Marketing and Communication, Sales, Design and Development as well as the Operations and Management of Floriade 2012. Within these areas, Floriade is currently working with a number of expert organizations and partners within the field of C2C and are analyzing a number of distinct areas; following this, the key ideas will be developed further. In order to be able to develop a program or clean waste separation, Floriade is currently visualizing the C2C logistical and technological challenges of its waste stream during the phase of design and development. The design, the engineering, and the construction of the Floriade 2012 park in Venlo was partly inspired on the basis of the Floriade Venlo principles (see photo). The idea is to make use of the natural characteristics of the location. The aspects that are used within this relate, among other things, to an exchange in open and closed areas of land with an integrated inclusion of the existing archeology/ cultural history and the environment. In addition, there is the distribution and use of water that departs from the existing hydrology this uses

16 • C2C Network

of the natural height difference of the terrain. The results is a closed system, where field strange materials into the area will no longer take place. Stretches of water are, for example, situated on former arable land, and are zoned in as part of a natural zone along the Mierbeek (a stream) while another zone is bounded by woodland, surrounding the externally sourced exhibits. As a result in part of introducing open water into the area, and the differences in biotope that are created on the site, the biodiversity is increased in both a quantitative and qualitative sense. In addition, among other things, the plants are in harmony with the existing type of soil. In this, every effort is made to use fertilizers that arise naturally. In order to limit these natural fertilizers, symbiotic use is made of fungi to encourage the uptake of moisture as well as nutrients by plants. There are also many practical applications, in respect of the Floriade Venlo principles. In the phase to and during the Floriade 2012, there will be far reaching, scientific analysis cumulating in an annual conference, which will be called ”Floriade Dialogue”. This will cover topics, such as: the Structure of a Living City, Water, Food and Energy, and the Living City.

For more information: E: info@floriade.nl W: www.floriade.com

OCÉ

Adnams Suffolk Brewery Océ is one of the world’s leading providers of document management and printing for professionals. The broad Océ offering includes office printing and copying systems, high speed digital production printers and wide format printing systems for both technical documentation and colour display graphics.

Océ is also a foremost supplier of document management outsourcing. Many of the world’s Fortune 500 compaHarry Loozen nies and leading commercial Senior Vice President Corporate printers are Océ customers. Public Affairs & Sustainability The company was founded Océ N.V. in 1877. With headquarters in Venlo, The Netherlands, Océ is active in over 90 countries and employs some 23,000 people worldwide. The strategic objectives of Océ with regard to sustainability are: • • •

to enable customers eco-efficient and eco-effective document management; to combine economic growth with a reduced environmental footprint and increased well-being of people; to require partners to adopt the same norms and standards with regard to sustainability as Océ itself adopts;

Adnams is a Suffolk brewery which has built a new warehousing and distribution center within a disused gravel pit in Southwold. The site accommodates a staff of 80 in the office and warehouse and is very near the Brewery. The center is one of the first industrial buildings to achieve a BREEAM ‘excellent’ rating, - the highest standard of environmental performance in building design enabling minimal environmental impact, maximum operational efficiency and superior returns on investment. Adnams believes that the building sets new standards for environmental efficiency. C2C features in construction Lime/hemp construction This structure has an outstanding thermal performance – there is no mechanical heating or cooling system in the warehouse and there is the equivalent of 100 to 150 tonnes of CO2 locked up within the walls at Adnams Distribution Center. A conventional brick and block building of the same size would have been responsible for about 300 to 600 tonnes of carbon emissions. This means that savings have been made of at least 450 tonnes of carbon emissions by using lime/hemp construction. Hemp is a renewable resource – 1 hectare will grow enough in 14 weeks to build 5 houses. The hemp used in the Adnams Distribution Center was grown in East Anglia, providing a benefit for local farmers.

A strong performance in sustainability contributes to operational efficiency as well as generating stronger product propositions and a more powerful market image. It is no coincidence that Océ embraced sustainability as part of its core proposition decades ago. Look for further information at the dedicated sustainability-site: http://www.sustainability.oce.com/

Glulam Wood Beams The huge curved roof is supported on glulam (glued and laminated) timber beams from sustainable Scandinavian sources. The massive glulam beams support the biggest green roof in Britain, at 0.6 hectares. A sedum (green) roof was chosen to enhance the setting and to promote biodiversity within the site. The green roof helps to lower the U-values and to regulate the internal temperature. It also provides a vast rainwater catchment area, enabling Admans to collect most of the water needed on site. For more information: C: Emma Hibbert E: [email protected] http://www.greensuffolk.org/what_can_i_do/businesses/ case_studies/environmental_credentials_of_adnams_new_ distribution_centre

C2C Network • 17

Budapest

A Nyugat-dunántúli Régió Az ország nyugati határszélének három megyéjét (Győr-MosonSopron, Vas, Zala) magába foglaló, négy országgal (Ausztria, Horvátország, Szlovénia, Szlovákia) határos régió természetföldrajza rendkívül változatos képet mutat. Területén három nagytáj húzódik (Kisalföld, Alpokalja, Dunántúli-dombság), a változatos felszínű táj vízfolyásokban és állóvizekben gazdag, bővelkedik termál és gyógyvizekben. Három legjelentősebb folyóvize a Duna, a Rába, és a Zala. Itt található Közép-Európa legnagyobb tava, a Balaton, valamint a Fertő-tó is. A Kis-Balaton európai jelentőségű madár-élőhely, mar a múlt században is híres volt páratlan madárvilágáról. Magyarország nyolc világörökségéből kettő található a régióban: az ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és közvetlen természeti környezete, valamint az osztrák határon átnyúló Fertő/Neusiedler kultúrtáj. Az Apátságot 996-ban Géza fejedelem alapította, 1541-ben kapott főapátsági rangot. Könyvtárában közel ezer évet felölelő könyvgyűjtemény található, ami mintegy 400 ezer kötetből áll. 1996 óta a világörökség része. A Fertő tó az eurázsiai sztyepptavak legnyugatibb képviselője. Háromnegyede Ausztriában fekszik, partját lakták már a kelták és a rómaiak is. 2001 óta szerepel a világörökségi listán.

18 • C2C Network

A régióban 3 nemzeti park, 5 tájvédelmi körzet, valamint számos természetvédelmi terület is található. A Nyugat-Dunántúl élen jár a natúrparkok kialakításában is. A régióban jelenleg mintegy 2300 műemlék, a magyarországi állomány 1/5 része található, számuk folyamatosan növekszik. Itt helyezkedik el Magyarország két legépebben megmaradt történeti városa (Sopron, Kőszeg), valamint a két barokk város Győr és Szombathely is. Kiemelt jelentősegű építmények a világörökséghez tartozó Pannonhalmi Főapátság, a nagy főúri kastélyok (Fertőd, Körmend, Keszthely, Nagycenk), a várak (Kőszeg, Egervár, Sárvár), valamint az ép állapotban megmaradt korai templomok (Lébény, Ják). A népi építészeti örökségből kiemelendőek a göcseji borona (gerenda) házak. A térségben elő nemzetiségek, kisebbsége (szlovének, németek, horvátok, cigányok) saját nyelvi-kulturális hagyományaikkal gazdagítják a régió néprajzi örökségét. Népi hagyományok tekintetében meg kell említeni a különböző néptáncokat, viseleteket, népi mesterségeket. A régióban 77 település tartozik történelmi borvidékhez, illetve minősül bortermőhelynek. A borvidékek közül a Pannonhal-

ma-Sokoróaljai és a Soproni borvidék teljes egészében itt helyezkedik el, a Somlói, a Balatonfelvidéki és a Balatonmelléke borvidéknek pedig egyes körzetei vannak a régióban. Gasztronómiai értékei közé tartozik a rábaközi perec, a pálpusztai sajt, a szigetközi ecetes hal, a mézespálinka, a tökös-mákos rétes, a tökmagolaj, a dödölle is.

A Régió egyes tájainak településszerkezete az ottani tájhasználattal együtt országosan egyedülálló (szerek, szórványok, szőlőhegyek). A településhálózat rendkívül változatos, ami elsősorban a domborzati viszonyokra, valamint a közlekedési hálózat struktúrájára vezethető vissza. Az északi rész kevés hasonlóságot mutat a régió déli résszel: dél felé haladva a domborzat egyre intenzívebbé válik, ennek megfelelően a településhálózat struktúrája is jóval elaprózódottabb. Az ország területének mintegy 10%-át kitevő régióban (11 328km2) a települések 20%-a (665 db), a magyar népesség 10%a (998 ezer fő) található. A régió 25 statisztikai kistérséggel, 30 várossal bír. Egyedüli magyar régióként öt megyei jogú városa van: Győr, Szombathely, Zalaegerszeg, Sopron és Nagykanizsa. Bár Nyugat-Dunántúl népességét tekintve Magyarországon a kisebb régiók közé tartozik, gazdasági teljesítő képessége tekintetében messze felülmúlja az országos átlagot: a Budapestet is magába foglaló Közép-magyarországi régió után a második helyen áll. Gazdasági szempontból a legkiemelkedőbb város Győr, de ipari központok alakultak ki a nagyobb városokban és közvetlen térségükben is: a régióban jelenleg 28 ipari park és 21 klaszter működik, az ipari parkok összes alapterülete meghaladja az 1500 hektárt. A betelepült vállalkozások száma dinamikusan növekszik, jelenleg több mint 40.000 embernek adnak munkát. A régió legfontosabb ágazatai mentén 2000-től folyamatosan indultak útjára különféle klaszterkezdeményezések is. A Nyugat-dunántúli régió egyike a K+F teljesítményét legdinamikusabban bővíteni képes régióknak, elhelyezkedése kiemelkedő tényező a gazdasági fejlődési folyamatainak szempontjából, és különleges lehetőségeket kínál a regionális szintű innováció terén is. A regionális gazdaság szereplői szoros kapcsolatban állnak a régióban működő felsőoktatási intézményekkel. A Nyugat-magyarországi Egyetem a régió több városában is képez hallgató-

kat, a győri Széchenyi István Egyetemen műszaki és informatikai, a veszprémi székhelyű Pannon Egyetemen agrár és gazdasági képzés folyik. Az 1797-ben alapított keszthelyi Georgikon jogelődeit tekintve Európa legrégebbi rendszeres mezőgazdasági felsőoktatási intézménye. A Nyugat-dunántúli régió közlekedési helyzetét alapvetően meghatározza a négy országgal határos elhelyezkedése, és településszerkezete. A régiót három transzeurópai (közúti, vasúti) közlekedési folyosó is érinti. A IV. számú közlekedési folyosó Európa nyugati felét köti össze a Balkánnal. Az V. páneurópai közlekedési folyosó, illetve ennek egyik alága az V/B. jelű folyosó az adriai kikötők és Kelet-Európa között teremtenek közvetlen kapcsolatot közúton és vasúton. A VII. számú a Duna folyam vízi útját jelöli, melynek mentén található a Győr-Gönyűi kikötő. A nemzetközi tranzitforgalom szempontjából a régió legfontosabb közúti fejlesztése az észak-déli közlekedési tengely kiépítése. Nyilvános kereskedelmi repülőtér a régióban jelenleg a Balaton mellett Sármelléken és a Győr melletti Péren működik. Az ipar mellett a régióban a másik meghatározó gazdasági ágazat a turizmus: településeinek közel kétharmada valamely üdülőkörzetbe tartozik, üdülési-idegenforgalmi adottsággal bír. A turisztikai területek közül ki kell emelni az egészségturizmust, amelynek alapját a gyógy- és termálvizek gazdagsága képezi. (Hévízi-tó, Büki, Zalakarosi, Sárvári fürdő, stb.) Az ide látogatók az aktív és ökoturizmus terén is gazdag kínálatból válogathatnak (kerékpározás, természetjárás, lovaglás, borutak, vadászat, stb.) A kulturális turizmus célpontjai közül kiemelkedik a világörökség helyszínek, a történelmi várak, kastélyok, belvárosok, ősi templomok. A régióban több jelentős zarándok- és búcsújáróhely is található (Máriakálnok, Celldömölk, Homokkomárom, stb.)

A régió kulturális rendezvényei rangosak és sokrétűek, szinte minden érdeklődési kört kiszolgálnak. (Győri Barokk Napok, Mediawave Nemzetközi Film és Zenei Fesztivál, Savaria Történelmi Fesztivál, Balaton-fesztivál, Soproni VOLT fesztivál) A régióban négy nagy színházi társulat működik, valamint itt van a világhírű Győri Balett otthona is.

C2C Network • 19

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Magyarországon a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény tette lehetővé a statisztikai-tervezési régiók létrejött ét. 1997-ben alakult meg a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács, amely a Nyugat-dunántúli Régió területfejlesztési tevékenységeiért felelős. A Tanács operatív feladatainak bővülése állandó munkaszervezet létrehozását igényelte, ezért a Tanács megalakította a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökséget, mely 1999. július 1-én kezdte meg működését. Feladatköre és dolgozói létszáma az alapítás óta folyamatosan bővül. Kiegyensúlyozott működése érdekében az öt megyei jogú város mindegyikében hozott létre irodákat. Az Ügynökség egyik legfőbb feladata a Nyugat-dunántúli Régió átfogó területfejlesztési programjának (2007-2013/2020) megvalósítása, de aktív szerepet vállal a régión belüli és azon átívelő szakmai kapcsolatok működtetésében, a gazdaságfejlesztésben és a helyi kezdeményezések ösztönzésében is. Sokrétű munkája révén az Ügynökség meghatározó szerepet tölt be a Nyugat-dunántúli Régió fejlesztésében. Az Ügynökség fontos szerepet tölt be a hazai decentralizált pályázati források, valamint az Európai Uniós források felhasználási irányait tartalmazó Új Magyarország Fejlesztési Terv Nyugat-dunántúli Operatív Programjának szakmai végrehajtásában. Az NYDOP közreműködő szervezeteként 2007 és 2013 között mintegy 140 milliárd forintnyi összeg pályázókhoz jutását segíti. Az Európai Uniós finanszírozású operatív program a régió fejlesztését öt területen támogatja:

20 • C2C Network

1. 2. 3. 4. 5.

Regionális gazdaságfejlesztés, Turizmusfejlesztés, Városfejlesztés, Környezetvédelem és közlekedési infrastruktúra fejlesztése, Helyi és térségi közszolgáltatások infrastrukturális fejlesztése.

A hazai és Európai Uniós pályázati forrásokból elsősorban önkormányzatok, oktatási, szociális és egészségügyi intézmények, gazdaságot fejlesztő szervezetek részesülnek. A támogatásokkal utak, kerékpárutak, szálláshelyek, termálfürdők újultak meg és létesültek. A régió fejlődéséhez hozzájárulva támogatásban részesült többek közt a Zalakarosi Gyógyfürdő, a Pannonhalmi Főapátság, a fertődi Esterházy-kastély, a kőszegi Jurisics-vár, valamint megépül a Lukácsházi árvízi tározó. Különféle nemzetközi programokban való részvétellel az Ügynökség az ezredfordulótól kezdve ösztönzi és támogatja a Nyugat-dunántúli Régió határon átnyúló szociális és gazdasági kapcsolatainak fejlesztését, területi integrációjának elősegítését. A régió nemzetközi kapcsolataiban nagy jelentősége van a szomszédos országok intézményeivel, szervezeteivel való bilaterális együttműködéseknek, közösen végrehajtott projekteknek. A határmenti együttműködések mellett aktívan részt vesz az interregionális (Interreg III-IVC) és transznacionális (Interreg IIIVIB) projektekben is, valamint a Közép-Európa Régió (Centrope) és a Visegrádi országok régiói közötti együttműködésekben. A Nyugat-dunántúli Régiót alkotó megyék, megyei jogú városok és az Ügynökség a magyar régiók közül elsőként életre hívta brüsszeli irodáját.

Az Ügynökség feladatai: • • •

•

•

Részt vesz a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács döntés-előkészítési és végrehajtási feladataiban. Támogatja a Nyugat-dunántúli Régió fejlesztésében szerepet játszó intézmények együtt működését. Kapcsolatot tart és együtt működik a kistérségi társulásokkal, a megyei és települési önkormányzatokkal, szakmai és civil szervezetekkel, a területfejlesztésben szerepet vállaló intézményekkel. Összehangolja a területfejlesztési programokkal kapcsolatos munkákat, figyelemmel kíséri e programok kidolgozását és megvalósulását. Közreműködik a fejlesztések pénzügyi megalapozásában, a hazai és nemzetközi erőforrások célirányos felhasználásában.

•

• •

Részt vesz az Európai Uniós, valamint a hazai decentralizált támogatásokhoz kapcsolódó programozási és végrehajtási feladatokban. Elősegíti az országhatárokon átívelő együtt működések kialakítását. Szerepet vállal nemzetközi együtt működésekben, a Nyugatdunántúli Régió Brüsszeli Képviselete révén szorosabb kapcsolatot tarthat fenn az Európai Unió intézményeivel, a Brüszszelben működő más szervezetekkel és képviseletekkel.

Elérhetőségek Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. Székhely - Soproni iroda 9400 Sopron, Csatkai E. u. 6., Tel.: 99/512-910 – Fax: 99/512-919 Győri iroda 9022 Győr, Árpád u. 93., Tel.: 96/516-235 – Fax: 96/319-467 9021 Győr, Szent István út 10/A., Tel.: 96/526-001 – Fax: 96/526-009 Szombathelyi iroda 9700 Szombathely, Kőszegi u. 23., Tel.: 94/509-350 – Fax: 94/326-147

Zalaegerszegi iroda 8900 Zalaegerszeg, Petőfi u. 24., Tel.: 92/598-026 – Fax: 92/598-025 Nagykanizsai iroda 8800 Nagykanizsa, Zrínyi Miklós u. 18., Tel.: 93/314-431 – Fax: 93/314-431 Nyugat-dunántúli Régió Brüsszeli Képviselete 1040 Brüsszel, Avenue de Tervueren 84. Belgium Tel.: +32/479-42-48-47 Honlap: www.westpa.hu E-mail: [email protected]

www.westpa.hu C2C Network • 21

www.c2cn.eu

22 • C2C Network

www.westpa.hu