A
MAGYAR TUDOM. AKADÉMIA
ÉRTESÍTŐJE. Első akadémiai
ülés.
A //.(bölcsészeti, t á r s a d a l m i és történettudományi) osztály első ülése, egyszersmind összes ülés. 1870. január
3-án.
Nagyméltóságú b. E ö t v ö s J ó z s e f elnök ur elnöklete alatt. 1. A t i t o k n o k jelenti, h o g y a gr. Teleki József-féle drámai p á l y á z a t r a 1869. dec. 31-ig, mint h a t á r n a p i g , a következő pályamunkák érkeztek : I. Gara Miklós. S z o m o r ú j á t é k 5 felv. Jelige : „A tető r e á m s z a k a d . " ( B á n k b á n I I I . felv.) II. A tenger fiai. T r a g o e d i a 5 felv. Jelige : S i e alle starben l ä n g s t , doch ich beschied Kin ewiges L e b e n ihnen durch mein L i e d . Firdusi. III. Török János. S z o m o r ú j á t é k 5 felv. Jelige : H a n e m az enyingi. IV. Danes Löririez. S z o m o r ú j á t é k 5 felv. Jelige : Menj, k ü z d j meg, és térj vissza győztesen ! ( E g y római.) V. Egy szoba-ur törtenete. I r t a Széphegyi k . a. Dráma. Jelige : A nyár az élet, az ősz a beteg, a t é l a halál, a t a v a s z a feltámadás. VI. Negyedik Be'la. S z o m o r ú j á t é k 5 felv. Jelige : Ú j kidolgozás. VII. Az áldozat. S z o m o r ú j á t é k 5 felv. Jelige : Vis, nequitia et scelus Quidquid o p p u g n a t , r u i t . VIII. Bajezid-bég. M a g y a r történelmi eredeti d r á m a 5 felv. Jelige : H a l a d j u n k . IX. Tiberius kegyencze. T r a g . 5 felv. Jelige : A gyász enyészet a j k a reánk lehellett ; Nagyságod, R ó m a ! érzem ingadoz. Dicső valál a lemondások mellett, S a n a g y r a v á g y á s pusztulásra hoz !
t
( T ó t h Endre, Cassius énekéből.) É r k e z e t t j a n . 3-kán, f e l a d v a Miskolczon, dec. 31-én a következő : MAGY. T D D . A K A D . ÉRTESÍTI?. 1 8 7 0 .
í . SZ.
1
2 X. Három király. Történeti szomorújáték 5 szakaszban. Jelige : A hódító Gyökeret e földben nem verhet soha. (Szigetvári v é r t a n u k b a n Zrinyi.) Jókai. Érkezett j u n . 3-kán, feladva Kolozsvárt dee. 29-kén a két következő': X I . Egy zsarnok király. Történeti tragoedia 5 felv. Jelige : A nemzetnek lelke a k i r á l y S h a egyszer a bizalom Mely egybetfirtá őket, megtágulni Kezd, nincsen erö mely összekösse. (Dezső I I I . felv. 2. jel.) X Í I . Babér e's C:iprus. E r e d . tragoedia 5 felv. Jelige : Mig n e m z e t ü n k történetlapjain Böngészhetünk, külföldi t á r g y minek ? Az V-ik számú p á l y a m ű , miután megnevezi magát, s mivel zárt levélkéjén j e l i g e nincs, s k i á l l í t á s a sem szabályszerű, nem bocsáttatik p á l y á z a t r a ; a többi á t t é t e t i k az I. osztályhoz, a hogy az A k a d é m i a keboléböl három, s a m. n. szinház részéről két biráló tag kinevezéséről g o n d o s k o d j é k ; a rendén talált jeligés levelek pedig az A k a démia s a nmélt. elnök úr pecsétjével lezárva, a l e v é l t á r őrizetére b í z a t n a k . 2. U g y a n a z jelenti, hogy a gr. Karácsonyi vígjátéki j u t a l o m r a 1869. dec.. 31-ig m i n t határnapig, következő p á l y a m u n k á k érkeztek : I. A tudás házasodik. V í g j á t é k 3 felv. Jelige : „Nagy lett volna a tudósnak Az ő t u d o m á n y a ; De mi haszna, h a kevés volt A vágott d o h á n y a ? " Arany J á n o s . I I . Két neve van. V í g j á t é k 3 felv. Jelige •• „Senki se dicsekedjék egyébbel, m i n t a magáéval." Seneca. I I I . Az udvari bolond. V í g j á t é k 3 felv. Jelige : Legyetek okosak, mint kigyók. IV. Két nagylelkű. V í g j á t é k 3 felv. Jelige : „Mikor az eszme ö n m a g á t legyőzi." V. A kortesnök. V í g j á t é k 3 felv. Jelige : „Vanitas vanitatum." VI. Tulságok. V í g j á t é k 3 felv. Jelige : A tulságok vonzzák e g y m á s t . V I I . Ne fújd a mt nem éget. V í g j á t é k 3 felv. Jelige : Addig ü s s ü k a vasat . V I I I . Egy a/ia tréfából. V í g j á t é k 3 felv. Jelige : Quantum potes , T a n t u m aude ! I X . A szív tévedesei. V í g j á t á k 3 felv. Jelige : (L'amor verace.) B r u m a assai, poco spera, nulla cliiedo. Torquato Tasso. X. A politikus asszonyok. V í g j á t é k 3 felv. Jelige : H á t még a nők ! t u t és főzőkanált Pihenni h a g y v a csak politizálnak ;
3 S mig buzgón döntik sorsát a h a z á n a k , All a kötés, s k o z m á s a becsinált. ,
Szász Károly.
XI. A vízözön. Vígjáték 3 felv. Jelige : . lenn a földön, Semmi sincs tökéletes ! G y a r l ó vétkező az ember ; E g y é l , igyál ós szeress. XII. Színre szint. V í g j á t é k 5 felv. Jelige : „Makkra m a k k o t . " É r k e z e t t j a n u á r l-jén, f e l a d a t o t t Kolozsvárott 18C9. dec. 30-án a következő: X I I I . Idegesek. V í g j á t é k 2 felv. Jeligéje s a szerző neve kót külön borítékba zárvaÉ r k e z e t t j a n u á r 3-kán, feladatott dec. 3 0 - k á n Biirenben, Westplialiában, a következő : XIV. Jön a tatár ! V í g j á t é k 4 felvonásban. Jelige : Fortes fortuna a d j u v a t . A X I I I . számú p á l y a m u n k a jeligéje nem l é v é n sem a műre, sem a jeligét rejtő borítékra feljegyezve, ez utóbbi feltöretett, s a j e l i g e (Hadd lássa meg m a g á t Benne a rothadt világ) az illető p á l y a m ű czímlapjára Íratott ; a szerző nevét r e j t ő levelke a mellékelt jeligével együtt, v a l a m i n t a többi, r e n d é n talált, jeligés l e v e l k e az Akadémia s a nmélt. e l n ö k úr pecsétjével lezárva, a levéltár örizete alá adatik ; a p á l y a m ü v e k , birálók kinevezése végett, á t t é t e t n e k az I. osztályhoz. 3. U g y a n a z jelenti, h o g y a pesti, első h a z a i t a k a r é k p é n z t á r részéről, a FáyAndrás nevét viselő alapítvány a l a p í t ó levele értelmében kitűzött j u t a l o m r a 1869. dec, 31-ig bezárólag, mint h a t á r n a p i g , egy pályamű érkezett : I. Az E g y l e t i ügy és a T á r s u l a t i I n t é z m é n y e k a nemzetek g a z d a s á g á b a n , v a g y is rendszeres elmélete, ismertetése és birálatos m é l t a t á s a a két m ü v e i t világrészen fenálló közgazdasági irányú egyesületek és társulatok — részvény v á l l a l a t o k és takarékp é n z t á r a k , — bankok és hitelintézetek, m u n k á s és szakmivelési egyletek stb.-nek . folytonos tekintettel Magyarország érdekeire és f e l a d a t a i r a . Jelige : N e m i n i me mancipavi Nullius nomen fero. A p á l y a m ű megbiráltatására felszólíttatik a második osztály, s a l-endén t a . Iáit jeligés levél, az Akadémia, s a nmélt. e l n ö k úr pecsétjével lezárva, a levéltárba t é t e t i k őrizet v é g e t t . 4. U g y a n a z jelenti, h o g y az 1869-ik év december 31-ig bezárólag, mint határnapig, a Sztrokai Antal-féle alapítványból k i t ű z ö t t jutalomkérdésre, köve tkezö p á l y a m u n k a érkezett : • I. Összehasonlító j o g t u d o m á n y i adatok és nézetek c s a l á d j o g u n k rendezéséhezi a házasságból eredő vagyonjogi viszonyok és az á r v a ü g y szempontjából. Jelige : „ L a famille, comme toutes les institutions, est soumise en effet à des conditions d'existence" Hue M. Th. Etudes de L e g i s l a t i o n comparée. A p á l y a m ű megbiráltatás végett áttétetik a második osztályhoz, s a rendén t a l á l t j e l i g é s levelke, az Akadémia s a nmélt. elnök úr pecsétjével lezárva, a levéltárban fog őriztetni. 5. U g y a n a titoknok j e l e n t i , hogy a Dóra Szilárd alapítványból kitűzött jutalomkérdésre, 1869. dec. 31-ig, mint határidőig, k ö v e t k e z ő p á l y a m u n k a é r k e z e t t :
1*
4 X. Czime (a feladott kérdés). Jelige : Minden reform a m e g l e v ő h ö z simuljon. A p á l y a m u n k a m e g b i r á l t a t á s á r a a I I . osztály szólíttatik fel, s a rendén t a l á l t j e l i g é s levelke az Akadémia s a nmélt. e l n ö k úr pecsétjével lezárva, levéltári őrizet a l á bocsáttatik.
6. (1) Sziláqyi Ferencz 1. t. felolvassa ily cziraü értekezését „ G r ó f Mikes A n n a b. D á n i e l Istvánné e r d é l y i vegyes h á z a s s á g a a XVIII. száz a d b a n . " Kivonata a k ö v e t k e z ő : E vegyes házassági d r á m á n a k k é t szakasza, v a g y felvonása v a n ; I . A házasság. I I . Az áttérés. Mi az elsőt illeti : a főbb m o z z a n a t o k vagy események — melyek a k kori r. k a t h . püspök gr. Kollonits Lászlónak Mária Terézia királynőhöz 1780. j a n u á r 17. és febr. 9. tett k é t fölterjesztéséből v a n n a k közölve,— a következők : B. Dániel István Udvarhelyszék főkirálybirája, tekintélyes r e f o r m á tus úr, nőül akarván venni gr. Mikes Annát, özvegy b. Bornemisza Pálnét, az 1778. évben Mária Teréziához folyamodott, hogy a szabályszerű Írásbeli reversálist neki a királyné kegyelmesen engedje el : mivel ő 60 éves, az özvegy báróné szintén 60 éves lévén, gyermeket n e m remélhetnek. Mária Terézia gr. Kollonics László erdélyi r. k a t h . püspökhöz 1 7 7 8 . oktober 14. intézett leiratában, az Írásbeli reversálist a báró é r d e m e i iránt való tekintetből elengedi, de a netán születendő g y e r m e k e k n e k a kath. hitben növeltetésüket parancsolja, mire a báró a püspök s egy m á s pap előtt m a g á t élő szóval kötelezze, s házassága k a t h . p a p előtt köttessék. A királyné e határozata ellen a püspök fölterjesztést tett, de M á r i a T e r é z i a azon évi dec. 9-én kelt l e i r a t á b a n az előbbi végzéséhez ragaszk o d á s á t nyilvánítja. A szóbtli reversális kelete 1779. febr. 2 - k a , miután az esketés c s a k h a m a r megtörtént. A püspök m á r a z o n év oktoberében értesítve volt, hogy b. D á n i elné a lebetegedéshez közel v a n ; a szükséges i n t é z k e d é s e k e t azért 1779. oktob. 23. megtette, h o g y a születendő g y e r m e k k a t h . p a p által kereszteltessék m e g , s b. Dánielné udvari k á p l á n j á n a k , sz.-Ferencz rendi szerzetesnek megparancsolta : miszerint mindent elkövessen, nehogy a g y e r m e k e t a katholikus p a p keresztelje m e g ; e részben, azon helységhez, hol a lebetegedés leend, legközelebb eső plébánost k e l l ő l e g utasítsa a teend ő k r e nézve, s ha azon plébános a b b a n netán a k a d á l y o z v a volna, a g y e r m e k e t m a g a a k á p l á n keresztelje meg. A szülés N a g y - C z é g e n Kolozsmegye alsó k e r ü l e t é b e n novemb. 22-re v i r r a d ó éjjel történt, s a báróné egy fiút szült. A k ö r ü l m é n y e k u g y hozták m a g u k k a l , h o g y a k á p l á n n a k k e l l e t t a megkeresztelést véghezvinni, ki a z é r t utasítása szerint, agyszólva, az egéez éjen át őrt állott s az udvaron folyvást fel- s alá sétált. A báróék részéről k i volt a d v a a parancsolat, mindenképen m e g gátolni, hogy a b a r á t a lebetegedés idejét megtudhassa, kinek azért r á szedésére különböző m ó d o k a t p r ó b á l t a k .
б í g y például a b á r ó n é sokszor mondotta, h o g y a g y e r m e k m i n d e n a k a d á l y nélkül kathol. p a p által fog megkereszteltetni, mit a k á p l á n hallott, de hinni nem a k a r t a ; a b á r ó továbbá az u d v a r o n sétáló p a p n a k kiizent, hogy f e k ü d j é k le, későbben a tiszttartó m e n t a k á p l á n h o z s őt vacsorára kérte, mi a b a r á t n a k tetszett is volna, azonban a k í s é r t é s n e k ellentállott, mert, mint mondá : neki reggel misét kell mondania, s a d d i g semmit sem szabad ennie. A b a r á t későbben látván az i n a s o k n a k s a tiszttartónak az u d v a r o n j á r k á l á s á t , az utolsótól kérdezte, m i é r t nem f e k ü s z n e k l e ? — a felelet volt : m e r t sok kutya van a háznál, s ügyelni kell, h o g y azok u g a t á s u k k a l a csendességet m e g no háborítsák ; valóban pedig, mint a b a r á t a p ü s p ö k n e k irá : nem a k u t y á k r a , de r á ügyeltek, nehogy véletlenül azon szobába menjen, hol a gyermek van, s azt megkeresztelje. Mivel a b a r á t arról is értesülve volt, h o g y a keresztelésre két kálvinista pap volt berendelve. — t. i. a köbölkúti és az ölvesi papok, m é g i n k á b b nem tágított, m é g j o b b a n vigyázott^ nehogy véletlenül az ő szemességét k i j á t s z o d j á k ; de szent buzgóságának d a c z á r a is a novemberi hideg éjjet érezte s igy reggel felé egy szobába bement m a g á t kissé melegítni ; a mint észrevették, h o g y a páter nincs a maga őr-álló helyén, e pillanatot h a s z n á l t á k a g y e r m e k megkeresztelésére, mit az elébb megérkezett k ö b ö l k ú t i p a p teljesített. A b a r á t a keresztség felöl értesülvén, a b á r ó t interpellálja, k i ezt feleli neki : „Az enyim a ház, az enyim a nő, az e n y i m a g y e r m e k , s így én velők azt teszem, a mi nekem tetszik, s én f o g o k erre nézve felelni ott, hol kell." A k á p l á n azonban, mivel szerinte: „nem az egyhádlag kiszabott szertartások szerint történt a keresztelés"1, a z o k a t utólagosan kipótolni, azaz : a g y e r m e k e t ú j r a megkeresztelni a k a r v á n , ezt sürgette, — de a k k o r a báró m e g h a r a g u d o t t s fenyegette a k á p l á n t , hogy u d v a r á b a n ilyesmit tenni ne merjen, mert a dolognak rosz vége fog lenni. A b a r á t a fennebbiek szerint legjobb a k a r a t a s törekvése mellett is czélt nem érhetvén, mindazt, a mi t ö r t é n t , a p ü s p ö k n e k m e g i r t a , ki neki a keresztelési szertartások utánpótlását kötelességévé tette ; mint szintén tudatni a b á r ó v a l , hogy azt az ő rendeletéből jelenti ; a z u t á n a dolog kimenetelét i r j a meg. A b a r á t bemegyen a nejénél lévő báróhoz, s a püspök parancsolatát felolvassa. A báró arra ezt felelte : Ertem, hallom, a g y e r m e k megkeresztelése minden szertartásokkal történt. Barát : Nem a k á l v i n i s t á k n á l szokásos szertartásokról, de a róm. kathol. egyházéiról v a n szó ; megengedi-e ngod, h o g y püspököm rendeletét végrehajtsam ? Báró : H a ezt m e g a k a r n á m engedni, nem m o n d t a m volna önnek, hogy „minden szertartásokkal" t ö r t é n t a keresztelés ; a püspök k i v á n a tát m e g nem engedem. A báróné belészólván a dologba, mondja a k á p l á n n a k : O n nem oka, hogy azt, a mi önnek parancsolva voit, nem teljesítheté ; önt azért hibáztatni nem lehet.
6 A püspök a királynéhoz t e t t fennemlített k é t fölterjesztésében nem mulasztá el a z o k b a belészőni a különböző h i r e k e t és m e n d e m o n d á k a t , a m i k e t hallott, v a g y hozzá irt levelekből m e r í t e t t , mert a z o k k a l maga szent czéljait s törekvéseit a k i r . trón előtt n e m csak indokolhatá, de a z o k n a k hathatós gyámolítását is remélhette. A z első fölterjesztés szerint: a) A p ü s p ö k hallotta, h o g y b. Dánielék egy kálvinista p a p özveg y é t leányával e g y ü t t a született gyermek mellé fölvették, kétségen kív ü l ' — hozzáteszi a szent e m b e r — azért, h o g y az ártatlan g y e r m e k b e e n ő k maguk vallásának mérgét becsepegtessék. b) Nem k e v é s b é a püspök értesült, bogy b á r ó Dánielné m a g a nőv é r é n e k b. Szentkeresztmének és saját l e á n y a i n a k azon éjjel, midőn lebetegedett, a s z o b á j á b a n virrasztást nem e n g e d t e m e g ; s leányainak virrasztó k a t h o l . szobaleányát lebetegedése előtt kiküldötte ; hozzáteszi a k e g y e s püspök : ezeket bizonyosan azon o k b ó l tette, n e h o g y a dolgot elárulhassák. A b á r ó n é t o v á b b á azért, a mi történt, nem is h a r a g u d t , ellenben a k á p l á n r a — e házi k é m r e — szerfelett neheztelt, midőn megt u d t a , hogy a történtekről őt (t. i. a püspököt) értesítette. V é g r e ugyancsak a báróné, f é r j e ama k é r d é s é r e : minek kereszteltessék a fiú V azt felelte: a mint n e k i tetszik. A második fölterjesztésben i r j a a püspök : A báró Bornemisza g y e r m e k e k kálvinista m o s t o h a a t y j o k n á l , és l á g y m e l e g k a t h o l i k a a n y j o k n á l vallásukra n é z v e nagyobb veszélyben forognak, mint első jelentése szerint hitte, m i u t á n arról tudósíttatott, h o g y a báró n e m átallja a legkisebbiket, a 8 éves ártatlan kis leányt, h a idegenek n i n c s e n e k nála, minden nap k é t s z e r maga kálvinista isteni tiszteletére vinni, s egy a l k a l o m m a l a n n a k végével neki ezt m o n d t a : „ L á t o d , kedves l e á n y o m ! mi sem v a g y u n k pogányok, mi is az Istent i m á d j u k ; a szentek csak e m b e r e k voltak ; n e m azokat, de az Istent kell tisztelni s szívünket neki á l d o z n i " ; — mely beszédei által a gyermeket m a g a eretnekségére a k a r j a csábítni. Más alkalommal a g y e r m e k n e k édesanyja s m o s t o h a apja jelenlétében egy k á l v i n i s t a k ö n y v b ő l kellett imádkozni. Midőn későbben a k á p l á n a g y e r m e k e t figyelmeztette, hogy t ö b b é azt ne tegye, ezt felelte : szivesen nem tenném, de a r r a kényszerítve vagyok. U g y a n é kis leány egy versen az a n y j á t ó l egy szent képet k é r t , mit a b á r ó n é neki adott is, de azon intéssel : leányom, ne csókold azt meg. „ E k i s k ö r ü l m é n y e k — mondja a k e g y e s püspök — melyek, mint látszik, sok világot derítnek a dologra, m i n d ismeretlenek maradt a k s bebizonyíthatók sem lettek volna, lia a k i s leány n a g y o b b nővérei iránti szeretetből, mindazokat nekik ö n k é n t el nem beszéli." A püspök a kérdéses ü g y b e n a királynéhoz maga k é r e l m e i t , illetőleg javaslatait 3 pontban terjeszté fel. „B. D á n i e l n e k vakmerő tettét — az egész ország t u d j a . A nem katholikusok szerfelett örvendenek, s büszkén hiszik : ez az első jégtörés. Az igaz katholikusok ellenben végetlenül szomorúk s leverettek, mert elleneik g u n y k a c z a j á n a k k i vannak téve. I l y e n v a k m e r ő s é g e t szigorú büntetés n é l k ü l hagyni n e m lehet, s m i n d e n fülek és szemek azon
7 Ítéletre v a n n a k f ü g g e s z t v e , mit Ó Felsége hozni fog. B. Dánielt m é g b ü n ö s e b b é teszi, h o g y О Felségének őt a reversális-adástól f ö l m e n t ő kiváló kegyelmével visszaélt — s legfelsőbb p a r a n c s r a tett ü n n e p é l y e s igéretét megszegte." A püspök azért ezeknek előrebocsátása után véleményezi : a) B. Dániel a k a t h . e g y h á z n a k fia megkeresztelésénél elmulasztott szertartását haladék nélkül utánpótoltassa, s m i n d a d d i g , mig ezt n e m teszi, hivatalától függesztessék fel. A z o n kívül v a k m e r ő tettéért feleletre szoríttassék, s ha m a g á t igazolni k é p e s nem volna, m á s o k n a k elijesztő például hivatalából n é h á n y évig felfüggesztessék. Köteleztessék t o v á b b á most született fia nevolésére csak k a t k o l i k u s e g y é n e k e t venni fel, s ezután n e t á n születendő g y e r m e k e i t is az igaz vallásban neveltetni. b) A gubernium a gyermeket megkeresztelő k ö b ö l k u t i k á l v i n i s t a p r é d i k á t o r n a k a kir. közügyigazgató általi bepereltetése s megbüntetése felől intézkedjék. c) A n. b. Bornemisza Pál h á t r a h a g y o t t g y e r m e k e i t illetőleg: m i u tán b. Dániel nem átallotta m a g a vallásáért oly h a t a l m a s a n és n y i l v á n buzgólkodni, bizonyosan titkon és alattomban t ö r e k e d n i fog, a z o k a t a kath. vallás iránt lágy-melegekké tenni, mint azt n e j é v e l is cselekedte, ki j e l e n l e g csak külsőleg vallja a k a t h . hitet, de szivében máshoz h a j lik. M á r első f é r j e éltében, midőn b. Dániel a házhoz járt, n á l a kálvinista k ö n y v e k e t t a l á l t a k , s a z o k a t most b á t r a b b a n olvashatja, annál inkább, mert m a g a körül csak kálvinista szolgálókat tart, s egész háza kálvinistákkal tele van. A b á r ó magánál m i n d e n n a p kétszer kálvinista isteni tiszteletet tartat, még p e d i g a báróné szobájához Uözel eső teremben, hogy az minden szót hallhasson. Ily m ó d d a l leányai, k i v á l t a legkisebbik, nagy veszélyben f o r o g n a k , hogy azon vallástól, a miben n. édes a t y j o k által n a g y gonddal neveltettek, félelem, rábeszélés és rósz példa által el f o g n a k idegeníttetni, — miért e h á r o m leányt azon k á l v i nista házból eltávolítni, s nevelés végett őket v a l a m e l y i k kath. r o k o n u k r a kellene bizni. d) Miután az ország törvénye szerint egy özvegy, ha férjhez megyén, g y e r m e k e i n e k g y á m o t kell rendelni, mi a fenforgó esetben a n n á l szükségesebb, mert a bárónénak m á s o d i k férjétől m á r egy fia van, a g u b e r niumnak meg kell parancsolni, miszerint haladék n é l k ü l intézkedjék, h o g y az á r v á k vagyona az anyjukétól különválasztassék, pontosan összeirattassék, s a gyermekek s z á m á r a egy g y á m neveztessék ki. Mert a püspök, a mint ir ja, fél, h"gy a házasság, mitől sokan az á r v á k r a nézve nagy hasznot Ígértek, épen ellenkezőleg a z o k n a k sok kárt okozhat. A királyné a püspök által t e t t javaslatokat helybenhagyta, s ann a k következtében az udv. kanczelláriához intézett, legfelsőbb h a t á r o zatával, gr. Komis Krisztinát, özv. b á r ó Bornemisza Ignácznét a. b. Bornemisza P á l l e á n y a i n a k g y á m s á g á v a l megbízta; s k i k n e k édes a n y j o k t ó l elvételét s a kinevezett g y á m n ő kezébe á t a d á s á t a g u b e r n i u m n a k megparancsolá ; a jogot t a n u l ó ifjú báróra n é z v e pedig ugy intézkede.t, hogy az v a g y a bécsi T h e r e s i a n u m b a , v a g y a budai e g y e t e m r e
8 küldessék, k i n e k saját j a v a i b ó l fedezendő minden szükségeiről a kinevezendő g y á m n a k kell gondoskodni. E g y á m kezébe lesznek számadás terhe alatt a Bornemisza árv á k n a k minden fekvő és felkelhető javai á t a d a n d ó k . A kir. gubernium о rendelet teljesítésével maga kebléből gr. Kemény Farkast bízta meg, ki, miután b. Bornemisza I g n á c z n é a báró-kisasszonyok g y á m s á g á t el n e m vállalá, a z o k a t gr. Haller Antalnénak, b. Dánielné nővérének á t a d t a ; a gubernium továbbá, b. D á n i e l n é indokolt tiltakozásának daczára, b. Bornemisza Jánost, H u n y a d m e g y e főispánját nevezte ki a g y e r m e k e k j a v a i r a felügyelő tutorrá, k i n e k a t y j a b. Bornemisza P á l n a k , b. D á n i e l n é első f é r j é n e k g y á m j a volt, d e sáfárkodásáról soha számot nem adott, s fia, mint a következés megmutatta, a rá bízott Bornemisza á r v á k i r á n y á b a n is hasonló eljárást k ö v e t e t t . Siessünk az a k k o r i k o r t illustráló k e d v e t l e n történetet bevégezni. B. D á n i e l I s t v á n n a k botrányos tette s vakmerő merenylete — t. i. hogy az ország t ö r v é n y e i h e z hü maradott — köznyomozás tárgyává tétetett, mi k é t k i r . táblai ülnök által h a j t a t o t t végre ; mi az udvarhoz felterjesztetvén, az udv. kanczellária v é l e m é n y e szerint b. D á n i e l István ö Felsége különös k e g y e l m é b ő l a megérdemelt súlyosabb büntetéstől fölmentetvén, a r r a ítéltetett, h o g y „kegyes czélokra" 300 d a r a b aranyat íizessen ; az azon k ö z b e n m e g h a l t kis fiát b. Dánielnek megkeresztelő köbölkuti reform, p a p n a k hasonlag különös királyi kegyelemből a reform. főconsistorium által k o m o l y a n megpirongatása parancsoltatott. A 300 a r a n y b ó l álló b í r s á g , a mit b. Dániel, gr. Kollonics kifejezése szerint, „insignis calvinista" azaz n y a k a s kálvinista fizetett, arra fordíttatott, h o g y a n n a k k a m a t j a évenkint k é t olyan udvarhelyszéki i t j u n a k a d a s s é k , k i k a kálvinista egyházból kitérvén, a róm. kathol. egyház k e b l é b e fognak belépni. Senkisem fog ceodálkozni, hogy gr. Mikes Anna a történtek, nevezetesen g y e r m e k e i n e k tőle elvétele u t á n a róm. kathol. egyházban maradni n e m kívánt. M á r i a Terézia alatt, mint tudva v a n , hitét nem változtathatá, de II. Józsefnek trónralépésével a tőle i n a u g u r á l t keresztyén türelem korában, s jelesen miután" Cserey Helena, b. Wesselényi Miklósné a k k o r n a g y feltűnést okozott á t t é r é s é t 1783-ban végrehajtotta, b. Dánielné is a m a g a egyházából kitérési szándékát e g y levelében a k k o r i püspök gróf B a t t h y á n i Ignácznak, a n n a k jelentésével nyilvánította, h o g y „ a helveticaconfessio szerinti r e f o r m a t a vallásban nyugodott meg," s kérte, hogy a szabályszerű hat heti o k t a t á s á r a nézve intézkedjék. A p ü s p ö k e levél vételére, mint lehet gondolni, erősen feljajdult ; a nagy veszélylyel fenyegető dologban gróf Eszterházi Ferencz udv. főkanczellárhoz fordult, s k é r t e , hogy a császár előtt az áttérés megakadályozását eszközölje ki, de czélját el nem érte ; valamint h i á b a n húzta, halasztotta a h a t heti o k t a t á s kirendelését, oly móddal, h o g y kétszeri legfelsőbb k i r á l y i parancsot v á r t el, mig az Medgyesen végrehajtatott, h o v a gr. Mikes Anna elment és 1783-ban j u n i u s és julius h ó b a n a mondott városban azt kiállotta s i g y a kellő bizonyítványt a r r ó l kinyervén,
9 ünnepélyesen áttért a reform, egyház keblébe, m e l y n e k 1817-ben tavaszszal Kolozsvárott történt haláláig példás és buzgó követője m a r a d t . F é r j e b. Dániel I s t v á n már 1788-ban a j o b b h a z á b a elköltözött. 7. (*2) A titoknok felolvassa a Földmivelés, ipar és kereskedelmi m. k. minister m. é. dec. 29-én a M. T . Akadémiához intézett következő leiratát : „A tizedes mérték- és súlyrendszernek M a g y a r o r s z á g b a n leendő b e h o z a t a l a t á r g y á b a n a vezetésem alatt álló ministeriumban az előmunkálatok megtétetvén, szükségesnek találtatott, hogy a m. k . k o r m á n y részére egy a l a p m é r t é k és alapsúly szerveztessék, melynek a l a p j á n a m é r t é k e k és súlyok hitelesítésére szolgálandó m i n t a ínértékek és súlyok készítendők lesznek. A m. t. A k a d é m i á n a k 1867. évi oct. h a v á b a n kelt átiratához csatolt véleményében alapmértékül, illetőleg alapsúlyul azon p l a t i n á b ó l készült méter és kilogramm a j á n l t a t i k , moly a N a g y Károly-féle bicskei g y ű j t e m é n y b ő l j u t o t t az Akadémia t u l a j d o n á b a , és mely használat előtt, a párisi levéltárban özzött méterrel és kilogrammal volna összehasonlítandó. Miután azonban okvetlenül szükséges, miszerint a t ö r v é n y e s alapmértékül szolgálandó méter és az alapsúlyul tekintendő kilogramm a m a g y a r állam tulajdona l e g y e n , van szerencsém a tisztelt elnökséget felkérni, szíveskedjék aziránt nyilatkozni, v a j o n mily feltételek a l a t t volna a m. t. A k a d é m i a hajlandó a fennemlített métert és k i l o g r a mot az á l l a m n a k átengedni, v a l a m i n t egy a r r a képes s z a k a v a t o t t egyéniséget kijelölni, kit a Parisban eszközlendő fennemlített összehasonlítással megbízni lehetne. Véleményadás végett, átteendő a III. osztályhoz.
f
10
Második
akadémiai
ülés.
A 111. (mathem. és t e r m é s z e t t u d o m á n y i ) osztály első ülése. 1870. jan. Kubínyi Ágoston
10-fcén.
t. t. helyettes elnöklete alatt.
0. (1.) Lenhossék József], t. „A férfi medencze viszeres torlatairól" értekezett. Kivonata a következő : É r t e k e z ő bebizonyítá ez alkalommal^ hogy az, mit m á r Santovini J. D. jeles boncznok felfedezett és 1724-ben „viszeres tömkeleg" 1 — Labyrinthus venosvs — név alatt le is irt, a férfi medencze viszeres torlatán a k csak egyik, és pedig a n n a k felső részét képezi, mig a m i n d e d d i g ismeretlen m a r a d t többi rész egy alsó által képviseltetik. Ezen alsó rész egy viszeres övet k é p e z , mely a dülmirígy alsó és a húgycső hártyás részének felső részletét körülkarolja, mig szárai, — ferdén fel és hátrafelé i r á n y z ó d v á n , — a m á r ismert felső résznek száraival egyesülnek ; miért is az előadó az alsó részt : dülhugycsői viszeres öv — cingulus venosvs prostatico-urethralis, a felső és alsó s z á r a k egyesülési pontját pedig szar,v — cornu — névvel megjelölni ajánlja. Mindkét rész e g y ü t t v é v e a férfi medencze viszeres torlatát — convolutum venosvm pelvis mascidini — képezi, mely oldalt tekintvén fékalaku, s melyen a dülmirígy alsó h a r m a d a , — m é g a vele határos húgycső h á r t y á s része keresztül j á r . Ezen viszeres torlat önálló viszeres szervnek tekintendő, minthogy sajátságai e g y é b viszeres fonatoktól lényegesen elütnek ; így a képezéséhez járuló viszerek i n k á b b öblezetesok, l e f u t á s u k b a n tömkelegszerüen összefonódtak, belsejük gerendozotes szerkezetű, mely utóbbi m á r SantoriniJ. D. által ismertetett, de csak ú j a b b időben Langer К. által tüzetesebben, vizsgáltatott stb. Élettani tekintetben a férfi medenczének ezen viszeres torlata a medenczén k i v ü l fekvő külső nemző részek viszeres v é r f o l y á s á n a k átáramlási szerveül tekintendő, mely u t ó b b i a k n a k viszerei nagyrészt b e l e n y i i n a k ; miután pedig ezen viszeres torlat mind egészben, mind részeiben egy izomkészülék által körülvétetik, m e l y képes azt összenyomni , az előbbeni megemlített gerenda rendszerrel együtt ezen szervek megmerevedésénél fontos szerepet játszik ; m i g másrészt a belőle fejlődő viszerek erős viszértörzseknek gyökeit képezik. G y a k o r l a t i szempontból a férfi medencze torlatának alsó „dülhúgycső viszeres öv" névvel jelölt részié annál fontosabb, mivel a leirt öv
11 alulról tekintve a liúgycső h á r t y á s részével, v a l a m i n t a dülmirígynek alsó felületével szorosan össze v a n nőve, — tehát minden a gáttájról kiinduló oly mtitétü behatásnál, mely a húgycső h á r t y á s részének a dülmirigy, és a h ú g y h ó l y a g n a k megnyitását igényli, elkerülhetleuül h a m a r a b b j u t a kés éle alá mint ezek ; miért az ily b e h a t á s o k r a néha csak hamar beálló viszeres vérzés s a később kifejlődő viszérlob — phlebitis —, és genyvérüség — p y a e m i a — könnyen értelmezhető. U g y a n e miatt k ö n n y e n m a g y a r á z h a t ó k a húgyhólyag, dülmirigy és a húgycső felső részének lobjánál, valamint ez utóbbinak sipolyainál bekövetkező heveny viszérlobos tünetek, molyek helybeli rostonya olvadék képződés, beszüremlcedés (infiltratio), viszérlobkő (phlebolitha) kifejlődés, sőt g e n y v e r ü s é g o k a i v á is v á l h a t n a k . 10. (2.) Toldy Ferenci r. t. elismeréssel nyilatkozván azon szép eredményről, melyre az értekező, a „cingulus venosus" alapos nyomozásában jutott, s azon k i t ű n ő kőrajzokról, melyeket praeparatumai u t á n készíttetett, s az Akadémiának bemutatott, indítványozza : hogy a „cingulus venosus" a felfedező u t á n neveztessék el. Az i n d í t v á n y , véleményadás végett, s az értekezés, b í r á l ó k kinevezése tekintetéből, áttétetik a I I I . osztály-értekezlothez.
11. (3.) Szily Kálmán 1. t. felolvasta néhai Greguss Gyula h á t r a h a gyott értekezését : a „Hő és nehézkedésről." K i v o n a t a ez : „Szerző az értekezésben a r r a az e r e d m é n y r e jut, melyet természetesen csakis mint hypothesist állíthat fel — h o g y valahányszor a nehézk e d é s folytán a kisebb tömeg a n a g y o b b felé esik, e nagyobb tömegben hő fejlődik, m e l y a kisebb tömeg mozgása által képviselt m u n k á v a l egyenértékű." T e g y ü k föl, hogy ime hypothesisünk egyezik a valósággal, s lássuk miféle m a g y a r á z a t o k r a , k ö v e t k e z t e t é s e k r e n y ú j t alkalmat a világtestek s különösen naprendszerünk körében. Először is, azt következtethetjük belőle, hogy a központi testek melegebbek, mint a holdak, b o l y g ó k stb. melyek köröttük keringenek. F ö l d ü n k melegebb a holdnál, s r e n d s z e r ü n k központja, a nap, a hőségnek szinte k i a p a d h a t a t l a n forrása. E n n e k u g y a n más m a g y a r á z a t a is v a n : a kisebb tömeg h a m a r a b b hül k i mint a n a g y o b b , s így természetes, h o g y a keringő kisebb tömegű égi testek hidegebbek mint 'az illető központi test. E z azonban ki nem z á r j a , hogy a központi test melegének f ö n t a r t á s á b a n az imént említett k ö r ü l m é n y is k ö z r e no m ű k ö d j é k . Több ízben fölvetették azt a kérdést, honnan veszi, honnan pótolja a n a p azt a roppant meleget, melyet m á r millió meg milliónyi évek óta lövell szét avilágíirbe? v a g y minden pótlás nélkül r o h a n v a siet-e a kihűlés,a megdermedés állapota felé saját vesztére s a mi vesztünkre ? mellőzve az e kérdés megoldására irányzott véleményeket, csak azon egyet említem, m e l y ú j a b b időben merült föl. E z oda szól, h o g y a nap hevét a nap g ö m b j é r e hulló meteorok táplálják. A meteorhullás löldünk színén sem r i t k a t ü n f m é n y , s a nap r o p p a n t vonzó erejénél fogva ott a n a p szinén kétség kívül s o k k a l nagyobb m é r t é k b e n idézheti elő e jelenséget. A hő,
12 a mint azt jelenleg felfogjuk, nem anyagot fogyaszt, hanem eleven erőt, s a lehulló meteorok nem is a n y a g u k k a l , hanem a nap testébe való ütközésök által fejlesztenének m e l e g e t , mely a meteorok rendkívüli gyorsaság á n á l f o g v a tetemes lehetne. I g a z , hogy a természet nagy, messzeható czélok elérésére g y a k r a n meglepőleg egyszerű eszközökkel é l , de megvallom, h o g y a fűtésnek ezt a nyers, erőszakos m ó d j á t nem a n n y i r a egyszerűnek, mint i n k á b b szegényesnek találom. H á t csakugyan ily folytonos d ö n g e t é s e k r e , ily durva oldalba lökésekre volna szüksége a n a p n a k , h o g y fentarthassa áldásos működését s fényt és hőt áraszthasson m a g a k ö r ü l ? S a t u r n u s m ó d j á r a s a j á t g y e r m e k e i t kellene-e rendre befalnia, h o g y e z e k k e l táplálkozva a f e n m a r a d ó k a t éltető sugaraival boldogíthass a , míg t a l á n m a j d r á j o k is k e r ü l a befalatás s o r a ? E felfogással nem igen tudok m e g b a r á t k o z n i ; egyébiránt tekintetbe veendő, hogy a n a p n a k roppant t e r j e d e l m ű gőzköre alighanem tetemesen megcsökkenti a lehulló meteorok g y o r s a s á g á t , s hogy a r á n y l a g rövid idő alatt tömérdek ily vi1 ág-forgácsnak kell a napba hullania, h o g y az így gerjesztett meleg csak némileg is s z á m b a vehető l e g y e n , s némi pótlásául szolgálhasson az^jn roppant h ő m e n n y i s é g n e k , melyet a nap pillanatonkint szétáraszt. Ám Ítéljék meg a csillagászok, vajon ily tömérdek tömegnek helyváltozása nem okozna-e az égi testek mozgalmában m á r egy rövid század folytáb a n is észrevehető megháborításokat. H y p o t h e s i s ü n k sokkal szerencsésebben oldaná meg e feladatot. F ö l d g ö m b ü n k u g y a n körülbelül csak 0,003 m é t e r n y i t esik másodperczenk i n t a n a p felé ; de már ez a k i s esés is a tömeg nagyvolta mellett renget e g m u n k á t képvisel, s az ezzel e g y e n é r t é k ű meleg sok billiónyi hőegységre r ú g n a másodperczenkint. E g y m a g a t e h á t földünk keringése már is j e l e n t é k e n y hőfejlesztésre szolgáltatna a l k a l m a t a nap testén. V e g y ü k most számba, h á n y bolygó, bolygócska, hold, üstökös stb. k e r i n g a nap körül s m i n d e z e k n e k esése mily rengeteg munkaösszeget képvisel, s el kell ismernünk, hogy, ha e m u n k á v a l e g y e n é r t é k ű hő fejlődik a n a p testén, e hő h a nem is teljes, de minden esetre tetemes kárpótlásúl szolgálh a t azon melegért, melyet a nap szertesugározva elfogyaszt. í g y hát földünk nem ingyen kegyelemből élvezné — mint alamizsn á t — a n a p éltető sugarait, h a n e m részben legalább a maga v e r e j t é k e s m u n k á j á v a l , f á r a d s á g á v a l érdemelné ki e j ó t é t e m é n y t . A k ö z p o n t b a n n y u g v ó , uralkodó veszítene valamit dicsőségéből, a mennyiben az áldást, melyet szerteáraszt, nem pusztán önerejéből merítené, h a n e m részben környező s körötte forgolódó alattvalói m u n k á j á n a k köszönné. Minél közelebb volna valamely bolygó a központhoz, s e szerint a hatalm a s a b b vonzás következtében minél több m u n k á t végezne pályafutásában, kárpótlásúl annál nagyobb fényben és melegben is részesülne. Azon k ö r ü l m é n y pedig, hogy a távolabb eső b o l y g ó k több holddal rendelkezn e k , azt j u t t a t n á eszünkbe, h o g y a holdak által fejlesztett meleg födözné némileg azt a veszteséget, melyet e bolygók a naptól való n a g y távols á g u k miatt hő dolgában Szenvednek. E k é p , ú g y hiszem, a természet egyszerű, b á m u l a t o s r e n d j e , t a k a -
13 r é k o s és igazságos háztartása felől táplált n é z e t e i n k n e k eléggé megfelel — mind a mellett nem s z a b a d feledni, hogy h y p o t h e t i k u s a l a p r a van festve, s mig ezt további földerített tények, tapasztalatok m e g n e m szil á r d í t j á k , addig a legcsábítóbb, a legigazabb színezetű képet s e m fogadh a t j u k el a természet igaz hü másolatáúl. 12. (4.) U g y a n a z felolvasta dr. Wartha Vincze m ű e g y e t e m i tan á r előleges jelentését „a szilárd szénkénegröl." Kivonata a k ö v e t k e z ő : Miután a szénkéneg (CS2) vegyalkatására nézve a szénsavval (CO2) tökéletssen megegyez, következtetni lehetett, h o g y physikai tulajdonság a i r a nézve is analógiát fog m u t a t n i e két v e g y ü l e t . E d d i g a z o n b a n úgy látszott, hogy ezen következtetés nem valósul, m e r t a szénkéneg, physik a i tulajdonságait illetőleg, tetemesen eltért a szénsavtól. Ismeretes, h o g y a szénsav h a csepp-folyó állapotban, roppant nyomás mellett, finom nyiláson kifolyasztatik, fehér hóhoz hasonló tömeggé sürüdik, mely tömeg csak igen lassan párolog el i s m é t ; a szénkéneggel azonban ezen érdekes kísérletet m % eddig nem sikerült v é g r e h a j t a n i . H a szénkéneg a légürben párolog, a k k o r a n n y i r a lehűl, h o g y — 60 С fokot m u t a t , de még m i n d i g csepp-folyó m a r a d , sőt — 9 0 n - r a lehűtve pem szilárdul meg. E r t e k e z ő n e k sikerült, m é g pedig igen e g y s z e r ű módon, a szénkéneg e t megszilárdítani. H a t. i. e g y nyitott edényben levő s z é n k é n e g felett erős légvonatot idézünk elő, a k k o r a levegő által elragadott s z é n k é n e g gőz megszilárdúl és az edény falain mint fehér, a szilárd szénsavhoz hasonló, tömeg lerakodik ; ha h ő m é r ő t állítunk a f o l y a d é k b a , a k k o r a kiálló részei is b e v o n ó d n a k ily kéreggel, mi alatt a hőmérséklet — 1 6 — 17°-ig száll le. H a a bekérgesedett hőmérő kivétetik a f o l y a d é k b ó l , c s a k h a m a r 12° mutat, mely mérsékletet m e g t a r t j a mindaddig, mig a r a j t a lévő szil á r d szénkéneg m e g nem olvad. A szénkéneg h ó könnyebb m i n t a híg folyó vegyület. Kisebb mennyiségekkel m é g egyszerűbb a k í s é r l e t ; ha 5 — l O c c . CS2 egy óraüvegen folytonos mozgatás közben r á f u v á s által elpárologtatik, akk o r a f o l y a d é k n a k körülb. 2 0 % - a megszilárdul. H a továbbá n é h á n y köbcentimeter CS2 egy óraüvegen léghuzamnak t é t e t i k ki, s a f o l y a d é k b a valamely likacsos testet pl. egy csomó lent v a g y pamutot f e k t e t ü n k , akk o r m a j d n e m az egész tömeg megmerevül. A széokéneg, h a egy j ó Carré-féle szivattyú p a l a c z k j á b a n elpárolog, n e m szilárdul m o g ; ha azonban aether segítségével a szénkéneg partiái n y o m á s a kisebbíttfctik, l e g n a g y o b b része hóvá válik.*) H a laboratóriumi czélokra nagyobb m e n n y i s é g ű jeget a k a r u n k előállítani, a k k o r a víz egy t á g a s ü v e g edényben (nem fémedény) n é h á n y
*) Az említet t kísérletek mindig csak jól ventildlt helyiségekben v a g y a szabadban vihetők ki, mert a szénkéneg-göz belélekzése kábultságot, eougestiókat és hányást ' s okozhat.
14 százalék szénkéneggel k o v e r t e t i k , s erős l é g á r a m vezettetik k e r e s z t ü l ; n é h á n y perez m ú l v a a víz megmerevül. Miután i s m e r e t e s , hogy n a g y nyomással finom nyiláson kiszorított nedves levegő víztartalma hó a l a k j á b a n sürüdik, r e m é n y l e m , h o g y siker ü l n i kell ezen e l j á r á s segítségével nagyobb mennyiségű szilárd szénkéneget is előállítanom. Az elősorolt tüneményeket magamnak következőképen m a g y a rázom : H a valamely vegyület m a g a s mérséklet segítségével gőzállapotba vitetik át, a k k o r megtörténhetik, h o g y a vegyület némely tömecsei nem a hőmérő által mutatott közép mérséklettel, h a n e m egy sokkal m a g a s a b b mérséklettel b í r , melynek k ö v e t k e z t é b e n némely tömecs fel is bomlik alkatrészeire. E z e n tüneményt St. Claire Deville dissociatiónak nevezte. Képzelhető és lehetséges is," h o g y egy igen n a g y tensioval bíró vegyület, mint pl. a szénkéneg, lehető alacsony mérsékleten, lehetőlog gyorsan elpárologtatva és valamely közönbös gáz- v a g y gőzzel higíttatván, az ellenkező t ü n e m é n y t az „associatiót" fogja m u t a t n i , azaz : n é m e l y töm e c s e k , vagyis i n k á b b tömecs csoportok m é r s é k l e t e sokkal alantabb lesz , mint a lég- v a g y g ő z - á r a m n a k a hőmérő által jelzett mérséklete, s h o g y ekkor az említett tömecs-csoportok megszilárdulnak. 13. (5.) A t i t o k n o k jolenti, hogy Tóth Ágoston„ Az e u r ó p a i nomzetközi fokmérés" stb. czimíi értekezésére, a birálók k ö v e t k e z ő l e g nyilatkoztak : I. Ezen értekezés czélja, a m ü v e i t közönséget az épen most m u n k á b a n lévő európai fokmérésre figyelmeztetni, k ü l ö n ö s e n azért, hogy a m a g y a r tudományosságnak ezen, — főleg c u l t u r a történeti tekintetben •— igen fontos vállalatban az őt illető osztályrész kiadassék, s a dualismus, mely politikai é* á l l a m g a z d á s z a t i téren eddigis meghozta jótékony gyümölcsét, ezen tisztán tudományos téren is l á t h a t ó kifejezést n y e r j e n . A m u n k á b a n röviden elösoroltatnak a fokmérések legfőbb mozzanatai, a legrégibb időktől kezdve, Besselig, a nélkül hogy szerző azoknak érdemleges t á r g y a l á s á b a ereszk e d n é k , csak a végeredményt hozza fel Bessel számításai szerint. Ezután e l ő a d j a azon lépéseket, melyek l e g ú j a b b a n , egy e u r ó p a i fokmérés létrehozására tétettek ; e végro ogy nemzetközi bizottság keletkezését, a n n a k fejlődését, működésének körvonalait, és p r o g r a m m j á n a k nevezetesebb m o z z a n a t a i t , közli az osztrák birodalomnak, ezen munk á l a t b a n való részvételének főbb p o n t j a i t a véghezviendő mérések sorozatával együtt, m e l y e k közt a m a g y a r korona területére k i v á l ó gond van fordítva. Mind ezen tervezetok m é g azon időben keletkeztek, midőn a „de nobis sine nobis" napi renden volt ; de azok m i n d ez ideig tényleg fennállanak, noha Magyarország ö n á l l á s a méltán követeli, hogy területi országos érdekei felett felelős k o r m á n y a önállólag ő r k ö d j é k , becsülete p e d i g múlh a t a t l a n u l m e g k í v á n j a , hogy a szellemi g y á m s á g alól einancipáltassék ; m e r t nincsen semmi szégyenitőbb e g y nemzetre nézve, m i n t a „de nobis sine'nobis" a t u d o m á n y o k mezején. Ezen véleménynek ad szerző kifejezést, midőn s z a v a i t a M. Tudom. Akadémiához intézi, melybon a m a g y a r tudomány legitim őrét tiszteli. J a v a s l a t a a b b a n culmin á l , hogy a fokmérési m u n k á l a t o k n a k a korona területére eső részét a m a g y a r korm á n y , mint a nevezett nemzetközi bizottság egyik önálló t a g j a vegye kezei közé. A
részletekbon szerző m é g s o k k a l kevesebbel megelégszik, m i n t a mi véleményem szerint k i v á n a t o s és kivihető volna. É n tehát az értekezést a közleményekben felvételre a j á n lom ; a mellékelt térképet, mely a tervezett munkálatok v á z á t .mutatja, s o k k a l kisebb léptéken, a r á n y l a g csekély költséggel k i lehet állítni. Budán 1869-ki nov. 28-án Kruspér István s. k. I I . Tekintetes A k a d é m i a ! Tóth Ágoston úrnak „Az európai nemzetközi fokmérés és a körébe tartozó m u n k á l a t o k " czimü értokezését megvizsgáltam, m e l y n e k a l a p j á n ezon értekezést, á m b á r népszerűen v a n tárgyalva, mégis korszerűsége m i a t t a lcinyoinatásra érdemesnek tartom. Pest, 1869. oct. 28. Kondor Gusztáv s. k. A birálók összhangzó véleménye következtében, a nevezett dolgozat, az „ É r t e kezések" sorozatába felvétetik. 14. (6.) U g y a n a z b e m u t a t j a a F ö l d m ü v e l é s , ipar és kereskedelmi m. k i r . ministerium részéről : A Magyarországon m e g a l a p í t a n d ó „Tizedes m é r t é k és súlyrendszer" ü g y é b e n érkezett azon leiratot, mely a f. é. j a n u á r 3-ki összes ülésen felolvastatott, s a I I I . osztályhoz u t a s í t t a t o t t . Atteendő a I I I . osztály-értekezlethez. 15. (7.) J e l e n t e t i k , hogy a m. k . k ö z m u n k a és közlekedési ministerium l e k ü l d é az illető tiszai közegek á l t a l m. é. oct. és nov. hóban tett „Esőmérési" észleleteket. Atteendő a math, és természettudományi bizottsághoz. 16. (8.) Jelentetik, hogy Zaboleh megyo közönsége közié, dr. Szabó D á v i d és dr. F a r k a s Balázs megyei főorvosok 1869. III.-ik évnegyedére szóló „ L é g t ü n e t i és egészségügyi" jelentését. Atteendő a matli. és természettudományi bizottsághoz.
Pest, 1870. Nyomatott az „ A t h e n a e u m " n y o m d á j á b a n .
MAGYAR TUDOM. AKADÉMIA
ÉRTESÍTŐJE. Rendkívüli nagygyűlés
egyszersmind elegyes ülés
1870. januar
17-kén.
A nagygyűlés, nmélt. b. E ö t v ö s J ó z s e f , az elegyes ülés, nagymélt. gr. К á г о 1 y i G y ö r g y elnöklete alatt. I. N a g y m . b. Eötvös József olnök úr jelenti, hogy az a k a d é m i a i elnökségnek három évro kitűzött határideje eltelvén, kötelességénok ismeri, s a j á t és a nmélt. alelnök úr nevében az elnökségtől, megköszönvo az Akadémia eddigi bizalmát, visszalépni, s az Akadémiát elnökei m e g v á l a s z t á s á r a felhívni ; egyszersmind felkéri gr, Károlyi György ö nméltóságát, hogy szíveskedjék az elnökválasztásra kitűzött (alapsz. 41. §.) elegyes ülés alatt, az elnöki széket elfoglalni. I I . Nagymélt. gr. Károlyi György, mint elnöke az elegyes ülésnek, Írásbeli titkos szavazásra k é r i fel az igazgatósági, tiszteletbeli és rendes t a g o k a t . I I I . A benyújtott 37 szavazatot elnök ö nméltga felbontván, kitűnt, : hogy nm. b. Eötvös József, 35 szavazattal megválasztatott akadémiai elnöknek, s nmélt. Lónyay Menyhért, 34 szavazattal a l e l n ö k n e k . Az Akadémia üdvözölvén megválasztott elnökoit, liatározatilag kimondja, hogy az akad. alapszabályok értelmében (41. §.), legkegyelmesebb megerősítés végett, terjesztessenek fel О es. s apóst. k i r . Felségének. IV. Az elegyes ülés, nagygyűléssé a l a k u l v á n , b. Eötvös József ő nméltga olfoglalja az elnöki széket. V. A jegyző felolvassa a f. é. j a n . 15-kén tartott osztályértekozleti ülések jegyzők ö n y v i k i v o n a t á t , melyben j e l e n t e t i k : hogy az 1 ső osztályban Pulszky Ferencz t. t., a Il-ban Horváth Mihály r. t. s a I H - b a n Sztoczek József r . t . választatott meg osztályelnökül Tudomásul vétetik. VI. Ugyanazon j e g y z ő k ö n y v i kivonatban jelentetik : hogy az 1-sö osztály, oszt á l y t i t k á r u l , Gyulai Pál r. t. s a I I I . osztály, Szabó József r. tagot a j á n l j a megválasztás végett a n a g y g y ű l é s n e k . — A 11-ik osztály ez ügyben nem intézkedott, miután az alapszabályok értolmébon (51. §.), az akadémia eddigi jegyzője ú g y tekintetik, mint megválasztott osztálytitkára a I l - i k osztálynak. V I I . E l n ö k ö nmlga osztálytitkár-választásra h í v j a fol a jelenlevő tiszteleti és rendes t a g o k a t . V I I I . A beadott szavazatok megszámláltatván, az l-ső osztályhoz 28 szavazattal, 4 ellen, Gyulai Pál, s a I I I . osztályhoz 22 szavazattal, 9 ellen, Szabó József rendes tàgok v á l a s z t a t t a k mog osztály titkárul. MAGY. T U D , AKADÉMIAI É R T E S Í T Ő . 1 8 7 0 . 2. S Z .
2
18 IX. Azon kérdés merülvén fel : h a yan-e az i g a z g a t ó tanácsban, ez alkalommal az a k a d é m i a által betöltendő (Alapsz. 23. 25. §. §.) üresedés ? a többség, rövid eszmecsere után, oda nyilatkozott, hogy az a k a d é m i a i elnökök megválasztása után, az igazgató tanács 23 tagból áll, következőleg van az alapszabályok (23. §.) értelmében egy üres hely. X. E l n ö k ö nméltósága h a t á r o z a t i l a g kimondja : hogy az akad. igazgató tan á c s b a n van egy üres hely, s Írásbeli titkos szavazás ú t j á n , ennek betöltésére kéri f e l a tiszteleti és rendes t a g o k a t . XI. A b e n y ú j t o t t szavazatok megszámláltatván, elnök ö nagyin, jelenti, hogy 31 szavazatból, 27 Csengery Antal r. t a g r a esett, ki ennél fogva az alapszabályok szerint (23. §.) megválasztatott t a g j a az a k a d . igazgató tanácsnak. X I I . Elnök ö nmélt. azon kérdést intézi a nagygyűléshez, ha oliajtja-e az ú j alapszabályokhoz alkalmazott akadémiai Ü g y r e n d e t egész terjedelmében felolvastatni. Felolvasottnak tekintetik. X I I I . Toldy Ferenci r. t. j e g y z ő k ö n y v i l e g indítványozza kimondatni : hogy az Akadémia, eddigi titoknokát Arany János rendes t a g o t , az akadémiai főtitkári hivatalban megerősíti. Az indítvány e g y h a n g ú l a g elfogadtatik. XIV. E j e g y z ő k ö n y v hitelesítésére elnök ö r.agymélt. gr. Károlyi Qyörgy tiszt, és Toldy Ferencz rendes t a g o k a t kéri fel.
I. Igazgatósági ülés 1870. jan.
18.
Nagyméltóságú b. E ö t v ö s J ó z s e f elnök úr elnöklete alatt I. Elnök ö nméltósága üdvözölvén az egybegyűlt igazgatósági tagokat, előterjeszti, hogy a t a n á c s k o z á s fő t á r g y á t : a m a g y a r Földhitelintézet, az a k a d . ügyész és házgondnok jelentése képezendi. I I . A jegyző felolvassa a m a g y a r Földhitelintézet f. évi j u n . 7-én kelt s a M. T . Akadémia vagyoni á l l á s á r a vonatkozó jelentését ; s b e m u t a t j a a M. T. Akadémia p é n z t á r á n a k , a m a g y a r Földhitelintézet kezelése alá történt átadásáról 18ö9.oct. 31-kén fölvett jegyzökönyvet. Miután maga a magyar Földhitelintézet is, az a k a d . igazgató t a n á c s kebeléből egy bizottság kiküldetését hozza j a v a s l a t b a , s ez esetben készséggel f e l a j á n l j a s a j á t intézete küldötteinek közreműködését ; az igazgató tanács, köszönetét fejezvén ki a felajánlott közreműködésért, elhatározza a bizottság kiküldetését oly çzélbôl : hogy az ügyet tüzetesen t á r g y a l j a , s részletesen megvizsgálja, különösen az a l a p í t v á n y o k állását, egyenként megtekintse az o k i r a t o k a t , mérlegezze azok biztosságát, s az ezután követendő kezelésről véleményt és j a v a s l a t o t terjeszszen az akad. igazgató tanács elé.
19 E l n ö k ő nmélt. a bizottság tagjaiul felkéri nmélt. gr. Károlyi György, Sz'ögyény László, és Csengery Antal igazgatósági tagokat, s jegyzőül Rónay Jáczint osztálytitkárt, azon remény kifejezése mellett, hogy a bizottság f. é. márcz. hóban képes leend jelentését az i g a z g a t ó t a n á c s elé terjeszteni. III. U g y a n a z felolvassa H i n k a József, a k a d . ügyész k ö v e t k e z ő jelentését : Nagyméltóságú kir. p é n z ü g y i miniszter s a k a d . alelnök úr , Méltgos igazgató t a n á c s , Kegyelmes^ u r a i m ! A M. T u d . A k a d é m i á t érdeklő jogügyeknek mult 1869-ik évben történt mikénti vezetéséről van szerencsém Excellencziádnak s a nagymélt. I g a z g a t ó T a n á c s n a k k ö vetkezőkben előterjeszteni alázatos jelentésemet : 1 A K o v á c s Lajos ellen megítélt 30,000 p f r t n y i tőkekövetelés és j á r u l é k a i iránt folyamatban lévő végrehajtási ü g y b e n — Kovács Ágoston és Ede á l t a l támasztott igénykereset nem csak a kir., hanem a hétszemélyes t á b l a á l t a l is a m. é. december h a v á b a n hozott határozattal leszállíttatott, s minthogy most a lefoglalt jószág elárverezésének mi sem áll ú t j á b a n , a n n a k elárverezése, illetőleg a kereset alá vett töke és j á r u l é k a i n a k behajtása mi előbb fog eszközöltetni. 2. Néhai Rhédey László hagyatékához tartozó és 1860. év óta Besze János úr birtokában lévő kistoronyi szöllő és két pinczének mielőbbi elárverezése iránt m. é. oct. 20-án tett jelentésemre Excellentiádnak kegyes u t a s í t á s á t kell kikérnem, hogy az e részben netán szükséges intézkedést mielőbb megtehessem. E g y úttal van szerencsém Excellentiád s a mélt. Igazgató T a n á c s magas t u domására hozni : hogy a Rhédey László síremlékének elkészítésével megbízott Kauser helybeli szobrász a kész síremlék mikénti elszállítására nézve kegyes utasításért esedezik. 3. Néhai Meszlényi Márton János 300 d a r a b arany a l a p í t v á n y a és j á r u l é k a i iránt a n n a k végrendeleti örökösei, illetőleg j o g u t ó d j a i ellen általam indított per m. é. junius 30-án végítélet alá bocsáttatott ; — az óta pedig az alperesi t a n u k kihallgatása elrendelve levén, mihelyt a t a n u v a l l a t á s eszközölve lészen, a per is v é g k é p fog eldöntetni. 4. Néhai P a t k ó János h a g y a t é k á n a k eddigi valóságos bevételéből — levonván az eddigi kiadásokat — jutott az akadémiának, mint a hagyaték egy h a r m a d á b a n kinevezett örökösnek 2087 ft 45 kr.; mely összeget a földhitelintézet kezelése alatt lévő akadémiai pénztárba be is szolgáltattam ; most azonban értesültem : hogy a ház u j a b ban fog árvereztetni, mivel a vevő nem teljesítette a n n a k idejében fizetési kötelezettségét. — Ezen kivül a 650 f r t r a becsült budai háztelek is fog ú j r a árvereztetni, mivel eddig vevőre nem a k a d t . 5. Néhai özv. Suták Sámuelné és fia Suták Antal nyíregyházi lakosok hagyat é k á b ó l jutott az Akadémiának 425 ft., mely összeget m. é. September 17-én fizettem be az akadémiai p é n z t á r b a . 6. Néhai Bittó Ferencznek az akadémiai alaptőkének növelésére hagyott 300 forintos alapítványát szintén beszolgáltattam az akad. pénztárba. 7. Néhai Kralováuszky G y ö r g y n e k 2000 ftról szóló hagyományát Thanhoffer P á l mint h a g y a t é k i gondnok fizette b e az akadémiai p é n z t á r b a . 8. Néhai Szentiványi Bogomér elárverezett h a g y a t é k á b ó l f. é. febr. 5-éu fog az
1*
20 a k a d é m i a i alaptöke növelésére tett 2000 p f t , vagyis 2100 ft oszt. ért. töke s 1803. j a n . 1-től fogva h á t r a l é k b a n m a r a d t k a m a t a kifizettetni. 9. Saary G y u l á n a k 10,000 ftnyi töketartozását hasonlókép beszolgáltattam, a n n a k hátralévő 380 f t n y i k a m a t á v a l együtt, az akadémiai pénztárba. 10. Máriássy B é l a az általa alapított és 1860. év óta h á t r a l é k b a n maradt 500 ftn y i tőketartozását mindeddig a vele k ö t ö t t birói egyesség ellenére be nem fizetvén, kénytelen vagyok ellene a végrehajtást eszközölni, melynok eredményéről a n n a k idejében teendem meg alázatos jelentésemet. 11. Néhai E d l K á l m á n n a k h a g y a t é k a s az Akadémia j a v á r a tett 16,000 forintos a l a p í t v á n y a iránt m. évi julius 29-én t a r t o t t tárgyaláson megjelent általános örökös E d l Adolf győri vaskereskedő a t a n u k nélkül a l á í r t végrendoletet csak azon feltétel a l a t t fogadta el, h a a hagyományosok j ö v ő 1871. j a n u á r 2-ig j á r ó kamatokról lemond a n a k , illetőleg a k a m a t o k a t neki átengedik a hagyaték tisztázására, s az őrsi pusztán a k 12,000 ftnyi vétolára u t á n fizetetlen m a r a d t kincstári illeték fedezésére. Minthogy a hagyományosok, "névszerint a győrvárosi k ó r h á z , az örökhagyó mostoha nővérei Pierbaum Teréz és Gizela, — a kaposvári Gymnasium, és Kacskovics Gejzának u g y a n a k k o r megjelent képviselői, nem a k a r v á n a végrendelet érvényességét valamely esély, nek kitenni, az á l t a l á n o s örökösnek ezen a j á n l a t á t elfogadták, nem kételkedtem azt részint mint végrendeleti végrehajtó, részint pedig mint az Akadémia képviselője, utólagos j ó v á h a g y á s reményében részemről is elfogadni — annyival inkább, mivel egyrészt a végrendelet tanuk nélkül a l á í r v a lévén, a nevezetes hagyomány bizonytalanságnak lenne kit é v e — s épen e tekintetből fogadták el a többi hagyományosok is az általános örökös indítványát ; — más részt pedig a közlésre és nyilatkozatadásra jul. 29-töl a u g . 5-ig csak 7 nap lévén m e g a d v a — ezen, épen szabadságom ideje a l a t t érkezett közleményre alig voltam képes válaszolni ; a n n á l kevésbé lehetett oly rövid idő alatt Excellentiádn a k és a mélt. I g a z g a t ó T a n á c s n a k j ó v á h a g y á s á t kieszközölni ; — azért bátorkodom most a n n a k utólagos j ó v á h a g y á s á é r t esedezni. 12. Néhai Káldi Miklós h a g y a t é k á h o z tartozó, itt Pesten a belvárosi m a g y a r u t czában 522/7 sz. a l a t t fekvő, s 25,000 f r t r a becsült emeletes sarokház, melynek harmadrészében az Akadémia lett örökössé kinevezve ; Pest városa törvényszékének m. é., dec. 9-kén hozott végzésénél fogva f. hó 28-án és márcz. 4-én fog elárvereztetni, u g y azonban, hogy lia a 3-ik határnapon el nem a d a t h a t n é k , a becsáron felül még egy harmadik árverési h a t á r n a p is fog kitíízetni, minek eredményéről a n n a k idejében lesz szerencsém megtenni alázatos jelentésemet. 13. Néhai P o g á n y Karolina Bónis B a r n a b á s n é h a g y a t é k a ellen beadott folyamodványom t á r g y á b a n , melybon a mádai 375 hold tagos birtokból Tompa Mihály és fia elhunytával az Akadémiára szállott 100 hold földnek olkülönítését s az Akadémia öröködési j o g á n a k feljegyeztetését, nom k ü l ö n b e n az úrbéri kárpótlásból ós egyéb értékből j u t a l o m d í j n k r a hagyományozott tőkemennyiségnek feldoríttetósét s a végrendelet értelmében kifizottetését vagy teljes biztosítást n y ú j t ó kötelezvények á l t a l i fedeztetését kértem, az e részben n e t á n sikerülendő egyesség megkísérlésére Bereg megye törvényszéke végzésénél fogva, f. é. febr. 1-je tűzetett k i t á r g y a l á s i határidőül — minek eredményéről Excellentiádat s a mólt. Igazgató T a n á c s o t a n n a k idejében fogom értesíteni. 14. Az akadémiai megürült szállás kibérlése iránt az akadémiai elnök úr ő E x c e l l e n t i á j a megbízásából elkészített s az igazságügy-minister úr ő E x c e l l e n t i á j á v a l
21 aláírás végett közlött lakbérleti szerződés másod példányát van szerencsém E x c e l l e n tiádnak s a mélt. Igazgató T a n á c s n a k a leltárral e g y ü t t •/. alatt ide zárva j ó v á h a g y á s végett bemutatni. 15. V a l a m i n t egy részt n. Szathmáry K a r o l i n á n a k 10,000 pftról, Mukics Gergelynek Sí,000 pftról, özv. id. P á z m á n d y D é n e s n e k 1000 ftról, Latinovics Ceciliának 1000 ftról, Szendrey A n d r á s n a k 1000 ftról, U j f a l v y Sándornak 500 ftról ifj. Kuliffay P á l n a k 500 ftról, és Kostyelik Mihálynak 200 ftról tett h a g y o m á n y a i k beszedésére nézve már eddig megtétettok a szükséges lépések ; úgy másrészt n é h a i Potricli S á n d o r n a k 1000 ftról, Daray I m r é n e k 1000 ftról, n. I l a c z e l Mártonnak a tűz és j é g - k á r m o n tesítö társaság 1050 ft értékű részvényéről, n. Aczél Sándorné Ottlik A n n á n a k 500 f t r ó l , s a székely-telepedési a l a p r a 1000 ftról, — n e m különben n. b. Szörényi K a r o l i n á n a k 300 ftról, Szalazár K á r o l y n a k 200 ftról, — Haudinger J á n o s n a k 100 ftról, — F e renczy J á n o s n a k 100 ftról, Mihálovics J ó z s e f n e k 100 ftról, — és L a d á n y i G e r g e l y n e k 50 ftról tett hagyományaik beszedésére is megtétetnek a szükséges intézkedések. Végre 16. Az Akadémia j a v á r a eddig tett a l a p í t v á n y o k biztosításáról kellene, csekély nézetem szerint, mielőbb gondoskodni, mivel j e l e n l e g is n. báró Mandell K á r o l y n a k 1000 pftos alapítványát, az alapító halálával s a Biliar megyebeli jószágnak időközben t ö r t é n t eladásával némileg veszélyeztetvo látom, minthogy örököse báró M a n d e l Rudolf alezredes úr — a m i n t értesültem — szorúlt állapotban lévén, ezen a l a p í t v á n y és j á r u l é k a i n a k megfizetéséről többszöri felszólításomra is úgy látszik mitsem a k a r t u d n i ; — a stájerországi j a v a i pedig — a mint t u d o m á s o m r a esett — t ú l is lennének terhelve. E g y ú t t a l a földhitelintézet illető osztályát oda u t a s í t a n d ó n a k vélem, hogy a visszafizetendő t ő k é k e t , a mennyiben kellő időben be n e m fizettetnének — úgy a kamatok h á t r a l é k a i t is, minden félév l e j á r t á v a l velem közölni szíveskednék, hogy evidentiában lehessen t a r t a n i mind a töke, mind podig a k a m a t - h á t r a l é k o k a t . Midőn tehát a mult évi működésemről Excellentiádat és a mélt. Igazgató T a n á csot ezennel értesíteném s a netán szükséges utasításokat k i k é r n é m , mély tisztelettel maradok Excellentiád és a j m é l t . Igazgató T a n á c s n a k Pest, 1870. j a n . 16-án a l á z a t o s szolgája H i n k a József s. k. akadémiai ügyész. E jelentés helyben h a g y v a tudomásul vétetik, a következő észrevételek m e l l e t t : a 2-ik számra az Igazgató T a n á c s azon u t a s í t á s t a d j a az akadémiai ügyész úrnak, h o g y iparkodjék minél elébb törvényes uton a Rhédey-féle hagyomány birtokába j u t n i , s azt, eladás u t j á n a legelső kedvező alkalommal az Akadémia részére érvényesíteni. A 11-ik számban kért j ó v á h a g y á s megadatik. — A 11-ik pontban felterjesztett „Lakbérleti szerződés" helyben hagyatik oly kikötéssel : liogy a lakosztályra eső légszesz v i l á g í t á s és a vízvezetés által nyert vízmennyiség k ö l t s é g é t a bérlő viselje, s hogy az a l b é r l e t ti" lalma, melyet elvben az igazgató tanács az egész akadémiai palotára nézve e l f o g a d , kimondassék. — Végre a 16-ik szám, az a k a d é m i a i vagyon rendezésére kiküldött bizottsághoz tétetik át. IV. Olvastatott a m. a k a d . ügyész következő jelentése : N a g y mélt. kir. Miniszter és akadémiai elnök úr, Mélt. Igazgató t a n á c s , kegyelmes uraim! A tudom. A k a d é m i a bevételei és kiadásairól 1869-dik év october 31-ig vezetett számadás általam tételről t é telro kellőleg megvizsgáltatván, mindenbon helyesnek és pontonnak találtatott.
22 E s z á m a d á s szerint volt : « bevétel 102 arany, készpénzben 77,820 frt 70 kr. a kiadás 93 74,481 „ 38 , marad t e h á t 1869. nov. 1-én . 9 arany készpénzben 3,336 frt 32 kr. Ki is egyébiránt Excellentiád s a méltgos igazgató tanács további kegyes p á r t f o . gásába a j á n l o t t a n maradok mély tisztelettel stb. Pest, 1869. nov. 1-én alázatos szolgája H i n k a József s. k. m. akad. ügyész. T u d o m á s u l szolgál. V. STagymélt. gr. Károlyi György, tiszteletdijt indítványoz azon általa igénybe v e t t M. földhitelintézeti h i v a t a l n o k n a k , ki a M. T. A k a d é m i a 9 évi számadásait már átvizsgálta, s k i n e k ugyanezen czélból az 1869-iki s z á m a d á s is ki fog a d a t n i . T i s z t e l e t d í j u l az illető h i v a t a l n o k n a k k é t s z á z ö t v e n frt rendeltetik. VI. A n m é l t . elnök úr az a k a d . palota épitészeinek szerződésileg kikötött s m á r többször szorgalmazott külön j u t a l m a z á s á r a h i v j a fel az igazgató t a n á c s figyelmét. Atteendő az akad. vagyon rendezésére k i k ü l d ö t t bizottsághoz. V I I . A j e g y z ő jelenti, hogy az akad. k ö n y v t á r n o k o k részéről évi fizetésök emelése végett, folyamodás intéztetett az igazgató tanácshoz ; továbbá hogy az akad. iroda h i vatalnokai, v a l a m i n t az akad. cseléd személyzet is hasonló kérvénynyel j á r u l t az igazgató tanácshoz. Az a k a d . vagyon jelenleg f o g a n a t b a vett k i m u t a t á s á i g elhalasztatik. V I I I . A nmélt. elnök úr f e l k é r i az igazg. tanácsot, hogy az ezentúl havonként tartandó i g a z g a t ó s á g i üléseket mely napra gondolja kitüzendöknek. A h a v o n k é n t tartandó igazgatósági ülések n a p j a , minden hó 15-kére tűzetik ki. IX. O l v a s t a t o t t az akad. házgondnok által b e n y ú j t o t t következő „Házszabályok." „A M . T u d o m . Akadémia palotájában és az ehhez tartozó b é r h á z b a n megkívántató rend fentartása, — az épületek összes alkatrészeinek, valamint az épülethez tartozó mindennemű szereknek és ingó eszközöknek j ó k a r b a n tartása feletti felügyelet, — a házi szolgaszemélyzet kötelességeinek tüzetes meghatározása, és végül a kellő rend, n y u galom, biztonság és tisztaság tekintetéből a t. l a k b é r l ö k magok mihez alkalmazása végett okvetlen m e g k í v á n t a t i k , hogy bizonyos rendszabályok állapitassanak meg; ennélfogva a házgondnok h i v a t á s a , a szolga személyzet kötelességei és az általános házi rend a köietkezőkben á l l a p i t t a t i k meg , mely szabályok m e g t a r t á s a az illetők szoros kötelességévé tétetik, n e m különben a t. cz. lakbérlők is f e l s z ó l í t t a t n a k , hogy ú g y saját magok ehhez a l k a l m a z k o d j a n a k , v a l a m i n t a körükhöz t a r t o z ó cselédjeiket is a házszabályok megtartására kötelezzék.
I.
Házgondnok.
1. §. A házgondnok közvetve a főtitkár á l t a l az elnökség legfőbb rendeleteinek van alá helyezve, és köteles a palota és b é r h á z érdekeiben nyerendő meghagyások a t a legpontosabban teljesíteni. 2. §. A házgondnok főkötelessége a palota és b é r h á z b a n a r e n d e s tisztaság, biztonság és n y u g a l o m f e n t a r t á s a mellett őrködni és e czélból az alárendelt szolgaszemélyzetet kötelességeik pontos teljesítésére szorítani és a fegyelmet f e n t a r t a n i . 3. §. A házgondnok köteles a palota és b é r h á z összes helyiségeiben magának a legnagyobb helyismeretet szerezni, és az említett é p ü l e t e k n e k minden alkatrészeit oly tökéletesen ismerni, hogy az é p ü l e t e k állapotáról k i m e r í t ő tudomása legyen, és a netán
»
23 mutatkozó v a g y előforduló hiányok helyreállítása iránt azonnal intézkedés tétethessék, különös kötelességévé tétetik a bonyolult és kényesebb nemű szerkezetekre f i g y e l n i , mint p é l d á u l a tetőzetekre, a képtári helyiségek felsővilágítási szerkezetére, a csatornák, légfütök , légszeszvezetés, k é m é n y e k és vízvezetésre, úgy szintén köteles arra ügyelni, hogy a tűzoltó szerek mindig rendben tartassanak. 4. §. A házgondnok feladata a palota és a bérház Összes ingó és i n g a t l a n a l k a t r é szeiről egy leltárt készíteni, és pedig egyet, mely az épületek helyi beosztását, és azokn a k felszerelését tartalmazza, és egyet az összes ingó szerekről, mely leltárak két példányban készítve, az egyik megőrzés végett az igazg. tanács t i t k á r i h i v a t a l á n a k kiadandó lészen, a másik pedig használat, és a k é s ő b b megszerezendök folytonos feljegyzése végett a házgondnoknál maradand, ki is az összes bútorok, szerek és eszközök megőrzése és j ó k a r b a n tartásáért felelős. Az összes ingóságok évenkint legalább egyszer az elnökség v a g y a kirendelendő tisztviselő á l t a l végig nézetnek és a leltár átvizsgáltatik. 5. §. Miután az akad. p a l o t á b a n , eltekintve az épület gazdag felszerelésétől, n a g y é r t é k ű műkincsek őriztetnek, és ennélfogva tűzbiztonsági szempontból a legkiválóbb őrködés és intézkedés szükségeltetik, a h á z g o n d n o k n a k szoros kötelességében áll, hogy a vízvezetéknek rendes és minden időben használhatóságáról pontos meggyőződést szerezzen, és e czélból a vízvezetéki csövek, valamint a tűzoltáshoz szükséges készletek h a s z n á l h a t ó s á g á t minden h ó n a p b a n legalább egyszer próbára tegye ; továbbá, hogy a közös padlásokon kivül a palota tetőzete alatt lévő többi padlás-részeken egyáltalján és semmi szín és ürügy alatt mi sem tartassék, és ezen padlások kulcsai a házgondnok által őriztessenek. 6. §. A házgondnok tartozik nappal az a k a d . palotában e czélra kijelölt h i v a t a los helyiségében tartózkodni, és előfordulható elemi eshetőségek, zivatar vagy tűzvész esetében éjjel v a g y bármely időben is, ha az a k a d é m i a i épület biztonsága m e g k í v á n j a az épületben lenni, és á l t a l j á b a n minden időben a palota és bérház alkatrészeinek épségben t a r t á s a felett őrködni. 7. §. A házgondnok köteles az alárendelt személyzet között a legszigorúbb rendet fentartani, és előforduló esetben a hanyag, rendetlen vagy illedelmetlen viseletű egyént első ízben megintéssel kötelességére u t a s í t a n i , jogában állván ismételve előforduló esetben, az illetőt szolgálatától elmozdítani. 8. §. A házgondnok, m i n t technikus, s z a k a v a t o t t egyén, köteles, a m e n n y i b e n a palotában v a g y bérházban bárminemű nagyobb előállítások vagy k i j a v í t á s o k szükségeltethetnének, azokról a főtitkár á r n á l jelentést tenni, és a költségvetést, esetleg rajzot, előterjeszteni ; kisebb és rögtön szükségelt k i j a v í t á s i munkálatok előállítása v a g y házi szerek beszerzése, — számadási kötelezettség mellett általa rövid uton és elnöki felhatalmazás mellett foganatosítható. 9. §. A házgondnok köteles a palotában és bérházban előforduló kijavításoknál vagy ú j előállításoknál , az iparosok által szállított munkák jó minőségéről meggyőződést szerezni, és a teljesített munkák feletti számlákat ez értelemben szerintezve előterjeszteni. 10. §. A házgondnok j o g á b a n áll különféle vállalkozókkal , kik az Akadémiánál v a g y bérháznál rendesen előforduló m u n k á k a t teljesítenek, úgymint az a b l a k o t tisztító üvegessel, a szeméthordóval stb. czélszerűbb kezelés végett szerződést k ö t n i , melyet azonban j ó v á h a g y á s végett az igazg. tanácsnak előterjeszteni köteles.
24 11. g. A házgondnok az esetben, lia a bérház az A k a d é m i a kezelése alá keriilend, a lakások bérbeadása iránt intézkedik , a l a k b é r t rendesen beszedi, és számadás kötelezettsége mellett a bérösszogeket a földhitelintézetnél kezelt p é n z t á r b a átszolgáltataudja. 12. §. A házgondnok kötoles, lia valamely társulat az Akadémia termeit v a g y helyiségét használja, az elégetett légszesz mennyiségét és a fűtést feljegyezni , és ezen jegyzéseket félévenkint a f ő t i t k á r i hivatalban b e m u t a t n i . 13. §. A házgondnok olőforduló aprólékos költségokröl naplót vezet és ezek fedezésére minden hónapban bemutatandó számadás mellett kézi pénztárul bizonyos öszszeg utalványoztatik kezelése a l á . E házszabályok helyben h a g y a t n a k , a következő megjegyzésekkel : a 7. §. értelmében t ö r t é n t elbocsátása valamely szolgának, bojelentendö az akad. elnök úrnak ; a 9. §. szerint kötött szerződés, s a l i . §-ban e m l í t e t t bérbeadási intézkedés, jóváhagyás végett felterjesztendő az a k a d . elnök úrhoz. X. A j e g y z ő jelenti, hogy az akadémiai ülésekből, több rendbeli utalvány intézt e t e t t j ó v á l i a g y á s végett az igazgató tanácshoz. E l h a l a s z t a t n a k az a k a d . vagyon rendezésére kiküldött bizottság jelentéseig.
Harmadik
a k a d é m i a i ülés.
Az I . osztály (nyelvészet- és széptudományi) első ülése. 1870. január Pulszky
24-kén.
F e r e n c z t. t. osztályelnök elnöklete alatt.
18. (1.) Elnök üdvözölvén az osztályt, mely jelen ülésével mintegy először lépteti életbe az akadémiai reformot, élénkebb m u n k á s s á g r a s z ó l í t j a fel az osztály t a g j a i t , különösen a széptudományok képviselőit, a m a g y a r szókötés eredetisége és tisztasága feletti őrködésre h í v j a fol a nyelvészek és stylisták figyelmét, s m a g á t mint osztályelnököt az osztálytitkárral e g y ü t t az osztály szívességébe a j á n l j a .
19. (2.) Mátra y Gábor 1.1. felolvassa ily czímü é r t e k e z é s é t : „A Konstantinápolyból l e g ú j a b b a n érkezett n é g y Corvin-codoxről," m e l y n e k kivonata a következő : É r t e k e z ő köszönetet mond Kubinyi Ferencz, Ipolyi A r n o l d éà Henszlman I m r e u r a k n a k , kik 1862-ik évi tavaszon Konstantinápolyban fölfedezték a M á t y á s k i r á l y budai k ö n y v t á r a nevezetes m a r a d v á n y a i t a zultán k ö n y v t á r á b a n , s névszerint a m a bemutatott n é g y codexet is, mel y e k e t Mátyás k i r á l y czimore ékesít s uralkodó felséges k i r á l y u n k a j á n dékozott m u z e u m u n k k ö n y v t á r á n a k , hova 1869. dec. 13-kán küldettek bo. — Mind a négy codex bársonyba volt és van kötve, s átalán h á r t y á r a pompásan irva és festményükkel diszítve.
25 Az első c o d e x Flavius 2 0 v í g j á t é k á t foglalja magában. Lapszámozta Maneta Jannocius, jeles tudós és püspök, k i 1459-ben halt meg. A második codex Polybiusnak Perot Miklós által latinra fordított öt k ö n y v é t tartalmazza. E n n e k birtokosa a X V I - i k században Maczar Ibrahim, latin nyelvben is járatos török tudós v o l t , kinek azt a zultán ajándékozta, mit Maczar m a g a latin nyelven följegyzett a könyv hátulsó lapjai egyikén. — A m u n k a fordítója P e r o t olasz tudós és sipontoi érsek volt. Meghalt 1480-ban. — E codexben az értekező egy, a X V I - d i k században divatozott k á r t y a j á t é k o k h o z használt rézinetszvényt is talált, melyet a k ö n y v h a j d a n i olvasója benne felejtett, s a rajta mutatkozó a l a k , a művészileg rajzolt E u t e r p é t ábrázolja. A r a j z n o k és vésnök Mantegna András volt, híres festész és rézmetsző Olaszországban. Hasonló nyolczad-rétü k á r t y á k k a l a csehek mai napig is mulatkoznak. A 3-dik codex, melynek fatáblájáról aviolaszinü bársonyboríték m á r leszakadozott, a krétai születésű Trapezonti György V-ik Miklós p á p a tudós t i t k á r a által szerzett Rhetoricát foglalja m a g á b a n . Meghalt 1486ban, éiete 90-ik évében. A m u n k a előtt p o m p á s a n festett és aranyozásokkal diszített czimlapon M á t y á s király koszorús fővel ül egy antik székben, és az előtte álló asztalon f e k v ő könyvből olvasgat. A 4-ik legnagyobb a l a k ú és legpompásabb írással készült, veres bársonyba kötött codex szent Ágoston „Isten országáról" (de ci vi täte Dei) irt müvét tartalmazza. P o m p á s diszítmények s gazdag a r a n y z a t o k k a l készült kezdő betűkkel v a n ékesítve. Hártyaleveleinek felső részén a nedves hely, hol sokáig heverhetett, sok k á r t okozott. A k ö n y v külső t á b l á j á n levő s g a z d a g o n megaranyzott ezüst kapcsok azon részein, melyek a táblához szegezvck, g y ö n y ö r ű zománczban Mátyás k i r á l y czímere látható. Ily zománczos kapcsok n a g y ritkaságuak, s unicumoknak tekinthetők. A könyv elején a czimlap, mely a többi m u n k a p o m p á j á h o z képest, remekmű lehetett, hiányzik : a kivágásnak nyoma most is látható. E n n e k következtében az első k ö n y v n e k csak utol só része v a n meg, mely hihetőleg a czimlapra volt írva. A k ö n y v végén az iró Middelburch P é t e r zeelandi születésű tudós megnevezi magát, kit értekező azon Middelburg Pállal u g y a n a z o n o s n a k tart, ki a X V I - i k század utolsó tizedeiben R ó m á b a n élt s itt, mint fossombronei püspök, 1534ben élete 89-ik évében halt meg. A n é g y codexben összesen 1028 hártyalevél van. H a minden egyes levelet egy a r a n y r a becsülünk, azoknak fölüleges értékét 1028 a r a n y r a tehetjük, nem tekintvén a többi részletek bccsüjére. Minélfogva a fejedelmi a j á n d é k o t a leghálásabb kegyelettol üdvözölhetjük, s csak azon óhajtással k i s é r j ü k azt, v a j h a Mátyás k i r á l y k ö n y v t á r á n a k többi mar a d v á n y a is megszerezhető v o l n a ; mit talán egy az illető helyen országos köszönettel párosítandó kérelmezés lehetővé tehetne. "20. (3.) E z értekezés s a n a g y Corvin-codex b e m u t a t á s a folytán oszmecsere ke-; letkezvén, indítványoztatott : h i v j a fel az osztály az akadémiai összes ülést, hogy figyelmét ezentúl is a Konstantinápolyban levő Corvina m a r a d v á n y a i r a fordítsa.
26 Az indítvány elfogadtatott.
21. (4.) Télfy Iván 1. t. felolvassa és ezáfoló é s z r e v é t e l e k k e l kiséri Hoffer E n d r e ily czímü é r t e k e z é s é t : „ A történeti mód a g ö r ö g igetan ban." K i v o n a t a a k ö v e t k e z ő : T é l f y I v á n e l ő a d j a , h o g y m á s f é l n a p p a l az osztályülés előtt a d a tott n e k i á t Hoffer E n d r e u r n á k Történeti mód a görög igetanban c z í m ü értekezése. Nem t a r t j a s z ü k s é g e s n e k ezt egész t e r j e d e l m é b e n felolvasni, h a n e m e l ő a d v á n rövid t a r t a l m á t , a k ö v e t k e z ő észrevételekkel kiséri : Szerző ú r á l l í t á s a , h o g y az o h a j t ó m ó d j e l e n i d e j é n e k u g y a n a z o n e z e m é l y r a g j a i v a n n a k , mint a j e l e n t ő m ó d i m p e r f e c t u m á n a k , el n e m fog a d h a t ó ; m e r t ezen a l a k o k hloifii, ivoig, Xvoi ( ó h a j t ó b a n ) r lényegesen k ü lönböznek ezektől : é'lvov, skvtg, élve ( i m p e r f e c t u m b a n ) . É r t e k e z ő úr í g y v á l a s z t j a u g y a n el a z i m p e r f e c t u m e g y e s s z á m á n a k 2 - d i k s z e m é l y é t i-Xve-g, m i n t h a a r a g c s u p á n a ï v o l n a , nem pedig eç. D e ez nem á l l h a t m e g ; m i v e l az igetö Xv, nem pedig Я^«. S h a lvt volna az i g e t ő , a k k o r épen az ellenkezője k e r ü l n e ki a n n a k , a mit ő be a k a r bizonyítani ; m e r t h a ő a j e l e n t ő m ó d j e l e n idejét í g y í r j a : Xve-ig (2-dik szem.), Ivi-i (3-dik szem.) ; a k k o r az o h a j t ó m ó d o t is í g y kell irnia : Xv-o-i? (2-dik szem.), Xv-o-i ( 3 d i k szem.). E z e k pedig u g y a n a z o n v é g r a g o k , m i n t a j e l e n t ő m ó d j e l e n idejében. H o g y m i é r t ír ő a j e l e n t ő m ó d j e l e n i d e j é b e n í g y : Ivs-ig, az ó h a j t ó b a n p e d i g így : Xv-oi-g, ennek semmi o k á t sem a d j a . E z utóbbi szót c s a k u g y a n ú g y kell fölelemezni, a mint szerző ú r teszi ; d e a j e l e n t ő m ó d j e l e n i d e j é n e k 2-dik s z e m é l y é b e n is e z e k az a l k a t r é s z e k : Xv-ei-ç, n e m pedig Xvt-ig. E z ismét azt b i z o n y í t j a , h o g y az ohajtómód 2 - d i k s z e m é l y é n e k épen olyan r a g j a v a n , m i n t a j e l e n t ö m ó d j e l e n i d e j é n e k a 2-dik személyben. Szerző ú r azt á l l í t j a t o v á b b , h o g y az i m p e r f e c t u m n a k nincsen előr a g j a , h a n e m m ó d r a g j a , és pedig es; d e n e h o g y ez e g y m á s m e l l e i t á l l v a összeolvadjon, el k e l l e t t választani, ú g y h o g y az e g y i k г az igetö előtt, a m á s i k u t á n a álljon. Mit n y e r ü n k ezen ú j tan által ? V e g y ü k például az nxovco igét. E n n e k i m p e r f e c t u m a a 3 - d i k egyes s z e m é l y b e n v o l n a , szerz ő n k szerint, àxovee ; d e nehogy az tt összeolvadjon, az e g y i k 6-t az igető elé k e l l tenni, t e h á t scéxove. Á m d e az sa mégis összeolvad s lesz belőle íj. T e h á t a mit szerző ú r a z igető v é g é n k i a k a i t kerülni, azt az igető e l e j é n mégis k é n y s z e r ü l megtenni. A z is n a g y k é r d é s , v á j j o n hoz-e szerző úr n a g y o b b e g y s z e r ű s é g e t , világosságot és r e n d s z e r t a g ö r ö g i g e t a n b a az á l t a l , h o g y k i k ü s z ö b ö l v é n a t ö r t é n e t i időket ( i m p e r f e c t u m , aoristos, p l u s q u a m p e r t e c t u m ) , h e l y e t t ö k t ö r t é n e t i módot hoz be, melyben az l e g y e n a jelen i d ő , a mi e d d i g i m p e r f e c t u m ; az l e g y e n j ö v ő idő, a mi m o s t soristos, s a p l u s q u a m p e r f e c t u m m i n t p e r f e c t u m s z e r e p e l j e n . Mert a r r ó l c s a k u g y a n s e n k i t sem fog megg y ő z n i szerző ú r , h o g y èlvov ( o l d é k , solvebam) j e l e n idő, v a g y h o g y ilvaa ( m e g o l d t a m ) j ö v ő idő. E z n e m volna rendszer, h a n e m z a v a r . É z a v a r t s z a p o r í t j a szerző úr azon állítása által i s , h o g y a j ö v ő i d ő n e k u g y a n a z o n s z e m é l y r a g j a i v a n n a k a j e l e n t ő , f o g l a l ó , ó h a j t ó és t ö r t é n e t i
27 m ó d b a n (az eddigi aoristosban). Mert m i k é n t foghatná azt fel a tanuló, hogy Ivaco, Xvtrsiç, Jlv'iTít-ben ugyanazon személyragok v a n n a k , mint rivera, êXvaui, elnfft-ben ? Azután különös történeti módról szó sem lehet az i g e t a n b a n ; mert az ige azt m o n d j a k i , hogy v a l a m i v a n , létez, történik ; d e minden csak időben gondolható levőnek, létezőnek, t ö r t é n ő n e k , tehát az igének mindennemű kimondásával k a r ö l t v e j á r az idő f o g a l m a , vagyis minden igemódban fejeztetik ki valami történő. Ezt beismeri szerző ú r i s , mivel nem csak az általa feltalált történeti m ó d b a n , hanem a többi módokban is vesz fel jelen, múlt és jövő időt.
Negyedik
akadémiai
ülés.
A I I . osztály második ülése, egyszersmind Összes ülés. 1870. január
31-kén.
Nagyméltóságú b. E ö t v ö s J ó z s e f e l n ö k úr elnöklete alatt. 23. (3.) Horváth Mihály r. t. mint elnöke a második osztálynak, e l f o g l a l j a az elnöki széket, s a haza és tudomány érdekében lelkesen buzdítván az osztály tagjait elnöklésre kéri fel a nmélt. akad. elnök urat, s felolvassa értekezését ily czím alatt : „A magyar egyház függetlensége sz I s t v á n alatt." 24. (4) A t i t k á r jelenti, hogy a történettudományi osztály, f. é. j a n u á r 10-én tar" tott ülésében, a Fáy András, Sztrokay Antal és Dóra Szilárd nevét viselő alapítványokból kitűzött akad. pályakérdésekre beérkezett egy-egy p á l y a m u u k a megbirálására a következő akad. tagokat k é r t e fel; az elsőre : Trefort Ágoston t. Karoasy Ágost és Tanárky Gedeon 11. tt. A másodikra : Tóth Lőrinci r. Suhayda János és Hoffman Pál. 11. t t . A harmadikra : Kautz Gyula, Kőnek Sándor rr. és Keleti Károly 1. tt. Helyeselve elfogad tátik. 25. (5.) U g y a n a z felolvassa Dr. Vicsei Tamás a „Fogyasztási egyletekről" írt értekezésére b e k ü l d ö t t következő h a r m a d i k bírálatot : „Dr. Vécsey T a m á s eperjesi jogtanár, a fogyasztási egyletekről í r t é s velem 684 ez. a l a t t közlött értekezése, ezen, társadalmi tekintetben nagyfontosságú társulatok lényegét, különböző osztályait, hasznát, mind nemzetgazdasági, mind erkölcsiségi szempontból, történetét, statistikáját, végre alapítási m ó d j á t t á r g y a l j a . Az egyes szakaszokban az illető kérdések alapos fejtegetése, a világos és rendszeres előadás előnyeivel párosul és szerző a tudomány á l t a l á n o s elveit h a z á n k viszonyaira a l k a l m a z v á n , ez u t ó b b i a k r a különös figyelmet fordít. Minélfogva ezen értekezést, tekintettel szakirodalmunk állására, a kinyomatásra méltónak tartom." Dr. Pauler T i v a d a r r. t. Miután három biráló közül kettő a nevezett értekezést ajánlja, kinyomatása elhatároztatik.
28 '26. Közöltetett a I I I . osztály f. é. j a n u á r 30-áti tartott értekezletének jegyzőkönyvi jelentése:
következő 728
„Felolvastatott a földniivelés,ipar és kereskodelmi minister 1869. dec. 29. ^j— sz. a. kelt átirata, melyben a M. Tudom. A k a d é m i á n a k 1867. october h a v á b a n tett s u g y a n a zon ministoriumhoz előterjesztett i n d í t v á n y á b a n a tizedes mérték és sulyrendszernek Magyarországban leendő b e h o z a t a l a a l k a l m á v a l alapmértékül a z o n platina suly és hosszétalon a j á n l t a t i k , mely a N a g y Károly-féle bicskei g y ű j t e m é n y b ő l jutott az A k a d é m i a birtokába és mely h a s z n á l a t a olőtt a párisi levéltárban őrzött eredeti méterrel s kilogrammal volna összehasonlítandó. E n n e k folytán a fentisztelt ministerium szükségesnek l á t j a , hogy a törvényes alapmértékül szolgálandó kilogramm s méter a m a g y a r állam t u l a j d o n a legyen s az a k a " démiai elnökséget n y i l a t k o z a t r a fölkéri az i r á n t , vajon a k é t étalont hajlandó-e az á l l a m n a k átengedni s micsoda feltételek alatt,, valamint egy szakavatott e g y é n i s é g kijelölésére, kit a Párisban eszközlendő összehasonlítással m e g l e h e t n e bízni. Az értekezlet az i t t foglalt három k é r d é s r e a következő véleményt h a t á r o z t a az Akadémiáuak eléterjoszteni indítványképeu : 1.) Az átengedést illetőleg véleménye az, hogy azt az Akadémia mindenesetre átengedheti, minthogy az ajándékozónak eredeti szándoka az volt, hogy fezen étalonok az ország tulajdonává l e g y e n e k . 2.) A mi őzen s z a k a v a t o t t egyéniség Párisba kiküldetését illeti, az ott eszközlendő összehasonlítás v é g e t t , az értekezlet nem tartja feleslegesnek az ügy á l l á s á b a n t á j é k o z h a t á s végett a következőkre figyelmeztetni : 1867-ben Berlinben a nemzetközi goodetikai conferentia a z t határozta, hogy a j á n l t a s s é k egy e u r ó p a i meter-prototyp megallapitása, mi kevésbon különböznék a párisitől, s úgy legyen alkotva, hogy az összehasonlítás könnyön eszközölhető legyen; az egyéb országok s z á m á r a készítendő első példányok a n y a g á n a k s az összehasonlítás m ó d j á n a k m e g á l l a p í t á s á r a továbbá i n d í t v á nyoztak egy nemzetközi bizottságot, melybe tagokat mindazon államok k ü l d o n é n e k ) melyek a méter rendszert behozni szándékoznak. A berlini c o n f e r e n t i a ezen határozatát az osz. tud. akadémia is m a g á é v á totto s ezen i r á n y b a n 1869. á p r i l b e n egy memorándumot tett át P á r i s b a a tudományos Akadémiához. P á r i s b a n h a s o n l ó k é p e n megindultak a tárg y a l á s o k s az о végre kinevezett bizottság a b b a n állapodott meg, hogy az oredeti m é r t é k ne változtassék meg, de az a n y a g r a s az összehasonlító módszer megállapodására nézve szükségesnek tartja, hogy egyonlő eljárás állapíttassák meg s a császári k o r m á n y t arra kérik, hogy о végre egy nemzetközi bizottság összehívása eszközöltessék ki. Ezekot előre bocsátva az értekezlet azon véleményben v a n , hogy ha egy ú j alapmértékről volna szó, a n n a k elkészítését a nemzetközi b i z o t t s á g megállapodása előtt nem javasolná; de itt m á r meglevőről v a u szó s ennek hiteles összehasonlításáról azon eredetivel, mely P á r i s b a n az állam a r h i v u m á b a n őriztetik ; lia a törvényhozás igényei ezt ó h a j t j á k , a maga részéről is ajánlja, a n n á l inkább, hogy n a g y o n valószínű, miszerint a k i l á t á s b a tett nemzetközi megállapodás a gyakorlati élet k í v á n a l m a i r a zavaró viszhatást legkevésbbé sem fog gyakorolni, n o h a egyéb tekintetben fontos losz, s ó h a j t a n d ó , hogy azon bizottságnál a m a g y a r állam is képviseltesse m a g á t . Az összehasonlítás eszközlése v é g e t t P á r i s b a kiküldendő egyénül az értekezlet Szily Kálmán urat a j á n l j a . Pest 1870. j a n u á r 30-án Sztoczek József s. k. osztályelnök ; dr. S z a b ó József s, k. oszálytitkár,
29 Az osztályértekezlet véleménye elfogadtatik, s mint akadémiai határozat, közöltetni fog a földmivelés, ipar és kereskedelmi m. kir. ministeriummal. 27. Horváth Mihály r. t a g indítványozza, hogy az 1869. april 13-kán tartott n a g y g y ű l é s e n pályakérdésül k i t ű z ö t t „Történelmi kortannak (chronologia)" határideje egy évvel meghosszabbítva, 1870-ről 1871. sept.30-kára tétessék, s h o g y elfogadás eset é n az A k a d é m i á n a k ezen intézkedése az eddigi szokott úton n y i l v á n í t t a s s á k . Az i n d í t v á n y elfogadtatik. 28. Hunfalvy Pál r. t. felolvassa jelontését az akad. könyvtár rendezésének haladásáról 1869. végéig. A j e l e n t é s mint külön melléklet, az akad. „Értesítőben" ki fog nyomatni. 29. Sztoczek József r. t. a felolvasott j e l e n t é s r e azon megjegyzést teszi, hogy az a k a d . k ö n y v t á r b a n a math, és természettudományi munkák, mostoha a r á n y b a n á l l a n a k a többi tudomány-ágazatok mollett ; mire a k ö n y v t á r n o k urak felvilágosítólag válaszolván, a k ö n y v t á r i helyiségben megnyíló olvasóterem olyképeni elrendezését hozzák ind í t v á n y b a , hogy a mindinkább szaporodó olvasó közönség igényeinek megfeleljen. Az indítvány véleményadás végett, á t t é t e t i k a könyvtári bizottsághoz. 30. Olvastatott az I-ö osztály f. é. j a n u á r 24-én tartott ülése j e g y z ö k ö n y v é n e k 19-ik pontja, melyben az osztály felhívja az a k a d é m i a i összes ü l é s t , hogy figyelmét ezentúl is a Konstantinápolyban lévő Corvina m a r a d v á n y a i r a fordítsa. Kölcsönös eszmecsere s az 1867. oct. 7-ki ülés 292-ik számú h a t á r o z a t á n a k felolvasása u t á n , indítványoztatott, hogy Eómer Flóris 1. t. bízatnék m e g Mátyás király k ö n y v t á r á n a k a stambuli serailban őrzött m a r a d v á n y a i nyomozásával, ki ha szükségesnek l á t n á , Dethier úr közreműködését is i g é n y b e vehetné, s h o g y a költségek fedezésére az akad. igazgató t a n á c s k é r e t n é k fel. Az indítvány elfogadtatik s fel fog terjesztetni az akad. igazgató tanácsnak. 31. Olvastatott a történettudományi osztály 1870. jan. 7-iki értekezlete jegyzők ö n y v é n e k 1-ső pontja, melyben az Akadémia figyelmébe a j á n l j a Orbán Balázs „Szék e l y f ö l d " czimü m u n k á j á t , melyből három k ö t e t m á r megjelent, do melynek még h á t ralevő k ö t e t é t a szerző, segély n é l k ü l , nem b í r j a kiadni ; egyszersmind felkéri az A k a démiát, hogy e történelmi szempontból hiányt pótló, s különben is érdekes munka kiadását, a szerző által benyújtott folyamodás n y o m á n , bizonyos számú példányok megrendelése á l t a l , elösegiteni szíveskedjék. Atteendő az akad. igazgató tanácshoz. 32. Olvastatott Csepregi Lajos f. é. j a n u á r 16-án kelt levele, melyben jelenti, hogy a nemzeti szinház igazgatósága részéről, az idei Teleki-féle p á l y a m u n k á k megbírálására Szigeti József és Paulay Ede urak k é r o t t e k fel. Tudomásul vétetik. 33. Olvastatott Orthmeyr Tivadar segédlelkész m. é. dec. 17-kén k e l t folyamodása, m e l y b e n , történelmi tanulmányai folytatására, m a g á t az Akadémia által kiadott t ö r ténelmi m u n k á k , legalább ideiglenes, h a s z n á l a t á b a n részesíttetni k é r i . Atteendő vélemény adás végett a k ö n y v t á r i bizottsághoz. 34. A titkár jelenti, h o g y Bossányi Kamilló, pozsonymegyei sipos-karcsai lakos, végrendeletileg száz forintot hagyományozott a M. T . Akadémiának, mely összeg a M a g y a r Földhitel Intézetnél 1869. nov. 20-kán lofizettetett. Köszönettel tudomásul v é t e t i k . 35. U g y a n a z felolvassa Telepy Károly f. é. j a n . 31-kén kelt levelét, melyben j e -
30 leüti, hogy Egresy Lajos n y ű g . kapitány f. é. j a n . 17-én meghal álozván, 40 darab könyvet hagyományozott az a k a d . könyvtárnak ; egyszersmind s a j á t igazolása végett, m a g á t mint v é g r e h a j t ó t , m e g n y u g t a t n i kéri. Köszönettel átteendö az akad. k ö n y v t á r b a . A kivánt n y u g t a megadatik. 36. Az a k a d . a l k ö n y v t á r n o k közlése n y o m á n jelentetik, hogy a finnországi j o g t u dományi egylet, folyóiratából három kötetet k ü l d ö t t Okröss B á l i n t 1. taghoz a m a g y a r j o g t u d o m á n y i egylet s z á m á r a ; ennek nem létében Okröss Bálint 1.1. a küldött j o g t u d o mányi folyóiratot, közhasználat végett, átteszi az akad. k ö n y v t á r h o z . Köszönettel tudomásul vétetik. 37. Olvastatott Brunner Antal nyug. sótiszt és köszénbányász, m. é. dec. 30-án Budán k e l t levele, melyben 26 darab M a g y a r o r s z á g b á n y a j o g á t tartalmazó k ö n y v e t ajánl fel ú j é v i a j á n d é k u l az akadémiai k ö n y v t á r n a k . Köszönettel f o g a d t a t i k . 38. A titkár jelenti, hogy a kassai kir. föreáltanoda, darmstadti Verein f ü r die HeBsische Geschichte und Alterthumskunde, s a görlitzi oberlausitzische Gesellschaft részéről, u g y szinte Schott Vilmos és Pertz H e n r i k k . 1. tagoktól elismerő nyugták érkeztek a nyert akad. k i a d v á n y o k é r t . Tudomásul szolgál. 39. U g y a n a z jelenti, hogy a M. T. Akadémiához az 1869. év decz. 20-tól 1870. jan. 31-ig a következő a j á n d é k - , csere és köteles könyvpéldányok érkeztek :
I.
Testületektől.
Accad. di Scienze Мог. e Pol. Nápoly. Rendi conto. Q n a d e r n i di Settembre ed Ottobre 1869. К . к . Statist. Centralcommission. Bécs. Mittheilungen. X V I . J a h r g . 3. 4. H. Académie R . des Sciences. Amsterdam, a) Verhandelingen. Afd. Letterkunde. IV. Deel, b) Verslagen en Mededeelingen Afd. N a t u u r k u n d e I I I . Deel, c) J a a r b o e k voon 1868. d) Processen-Verbaal. Afd. N a t u u r k u n d e 186 8 / 9 . Histor. Verein f ü r Steiermark. Gratz. a) Mittheilungen X V I I . H. b) Beiträge zur K u n d e steiermärkischer Geschichtsquellen 6-er J a h r g a n g . Verein f ü r Hessische Gesch. und Alterthumskunde. D a r m s t a d t , a) Archiv I I . B. 2. H. b) W a l t h e r : Die A l t e r t h ü m e r der Heidnischen Vorzeit. Déli szláv Akadémia. Zágráb. Rad. K n j . I X . К . Akademie der Wissensch. Bécs. a) Anzeiger. 1869. Nr. 27. 28. b) Anzeigerregister f ü r 1869. Alterthumsverein. Bécs. Berichte und Mittheilungen. X. B. Jurislca Föreningen Helsingfors. T i d s k r i f t I . II. III. A r g . Historisch-Statistische Section der Mähr. Sehlesischen Gesellsch. Brünn. Schriften XVI. X V I I . X V I I I . B. Société R. de Numism. Belge. Bruxelles. Revue. Tom. I I . L i v r . I. (5-e Série.) К . к . Centralcommission für B a u d e n k m a l e . Bécs. Mittheilungen. XVI. Jalirg. Jimner—Feber. I n s t i t u t Archéologique. Liège. Bulletin. T o m . V. 1. 2. 3. VI. 1. 2. 3. VII 1. 2. 3. VIII. 1. 2. 3, IX. 2. R. Istituto Veneto. Velencze. Atti. Tom. X I V . Disp. 10.
31 К. k. Geolog. Reichsanstalt. Bécs. a) J a h r b u c h . X I X . В. b) Verhandlungen. 1869. Nr. 14—18. N a t u r a l History Society. Montreal. The Canadian Naturalist. Vol. I I I . Nr. 1. Vol. IV. Nr. 2. M. kir. Természettud. Társulat. Pest. Természettud. Közlöny. I. köt. Második kiadás. Angol kormány. London. T r a d e Accounts (foreign countries) 167—VI. M. kir. vallás és közokt. ministerium. Buda. a) Előterjesztés a felügyelete alatt álló k ö z a l a p í t v á n y i alapok t á r g y á b a n 1869-ről. b) Előterjesztés a m. kir. tud. egyetem v a g y o n á n a k kimutatása t á r g y á b a n , c) A m. kir. Pénzügyministerium tiszti névtára 1869-re. d) O k m á n y t á r a m. kir. tud. egyetem v a g y o n á n a k kimutatása t á r g y á b a n . M. kir. földmiv., ipar és keresk. ministerium. P e s t . Hivatalos s t a t i s t i k a i Közlemények. II. évfoly. 2. 3. 4. füzet. Kegyes tanító rend. Pest. A magyar-erdélyországi kegyes t a n í t ó rend Névtára lS6 /70 tanévre. Főreáltanodai Igazgatóság. Pest. Iskolai t u d ó s í t v á n y az 1 8 6 % . t a n é v végén. 3 példány. 9
II.
Magánosoktól.
Véghelyi Imre e. alispán Veszprém. Veszprémmegye ú j térképe. Dr. Abdullah Bey. Konstantinápoly, a) Liste des fossiles de la formation Dévonnienne du Bosphore, b) F a u n e de la formation Dévonnienne du Bosphore. V a r g a Mihály plébános. Zámoly. A keresztyén k a t h . család. I. köt. O r t h m a y e r T i v a d a r s. lelkész. Fehértemplom. í t é s z é t és Vitiligatismus. Brunner A n t a l . Buda. a) H a n d b u c h für das Berg-, Münz- und Forstwesen im Kaiserthume Oesterreich f ü r 1856. b) Schmidt : Chronologisch-Systematische Sammlung der Berggesetze der Österreichischen Monarchie vom J a h r e 1053 bis 1834. I — X X V . B. X á n t u s J á n o s 1. t. Pest. Observations on the Zodiacal Light from April 1853 to April 1856. Vol. I I I . L u t t e r J á n o s tanár. Pest. Az átalános természettani földrajz alapvonalai. Második kiadás. Berecz Antal k. r. tanár. Pest. a) Természet I. I I . folyam, b) A mennyiségtani földrajz alapvonalai, c) A különleges természettani f ö l d r a j z alapvonalai. Danielik János tt. E g e r . Történeti tanulmányok. I. köt. A Prémontreiek. Alessandro Ghirardini. Milano. S t u d j sulla L i n g v a U m a n a . Bartakovics Albert érsek. Eger. Schematismus cleri dioecesis Agriensis ad 1870. Sampson Low. London. Monthly Bulletin. Vol. 1. Nr. 15. List és F r a n c k e . Leipzig. Könyvjegyzék (Magyarországra vonatkozó müvek.) W i n t e r A. F r a n k f u r t . Könyvjegyzék.
I I I . Köteles
példányok.
Mihalik István nyomdája. Selmecz. Erdészeti lapok. V I I I . évfoly. 12. fűz. Szigler testvérek nyomdája. Komárom, a) Statuten des Komorner Isr. Arinenvereines. b) A révkomáromi népbank alapszabályai.
32 Skarnitzel F e r e n c z nyomdája. Szakolcza. Weliky Zsivot. Gött János n y o m d á j a . Brassó. Im H a l b o r i e n t . Historische Novelle. M. к. egyetem n y o m d á j a . Buda. a) E g y héber nyelvii olvasókönyv, b) Az országos középtanodai t a n á r e g y l e t Közlönye. I I I . évfoly. 3. fűz. Czéh Sándor n y o m d á j a . Györ. a) A vármegyék történendő szervezése, b) Levelek a polgári házasságról, c) Betegség esetekbeni ápoló és segélyzö egylet, d) L e g ú j a b b n a g y g y ö r i naptár. 1870. o) Győr városi szinház zsebkönyve. 1870.
IV. Akadémiai
kiadás.
a) É v k ö n y v . X I I I . 2. dar. b) T ö r v é n y t u d . Értekez. X. sz. c) Értesítő. 1869. 17. 18. sz. d) Nyelvtud. É r t e k e z . VII. V I I I . sz. 40. Toldy Ferencz r. t. indítványozza , hogy az a k a d é m i a i épületben k é t felszerelt hivatalszoba rendeltessék az osztálytitkárok használatára. Elfogadtatik, s a nmltsgu elnök úr a lcivánt intézkedésre felkéretik.
Pest, 1870. Nyomatott az „Athenaeum" n y o m d á j á b a n .
JE J e l e n t é s
a Magyar
Akadémiai
Könyvtárról.
Tekintetes Akadémia ! Az alázatosan aláirt k ö n y v t á r n o k i h i v a t a l , az akadémiai k ö n y v t á r jelen állapot á r ó l rövid tudósítást k í v á n v á n adni, azt következő három fejezetbe f o g l a l j a : az elsőben arról adván jelentést,hogy a k ö n y v t á r i rendezés m u n k á j a mennyire h a l a d t 1869. végéig; a másodikban az elmúlt évbeli olvasók számát terjesztvén elő hónapok szerint és ösz_ szeseu ; a h a r m a d i k b a n végre a múlt év f o l y t á b a n vett könyvek e z í m e i t sorolván elő szakok szerint. E három fejezet által az akadémiai k ö n y v t á r jelen á l l a p o t j a talán legvilágosabban fejeztetik ki.
I. A könyvtár
rendezése.
A rendezési munka 1869. végén úgy á l l o t t , liogy vannak szakok , melyekről inventariumi és felütő katalogusok készültek ; v a n n a k , melyekről még csak inventariumi katalogusok v a n n a k , ezok szolgálván ideiglen felütő katalógusoknak is ; v a n n a k szakok, melyekről czédulás k a t a l o g u s o k készültek , a melyek mindjárt f e l ü t ő katalogusok gyanánt is szolgálnak. A) Szakok, melyekről inventariumi és felütő katalogusok v a n n a k . 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.
Magyar Jog : folio 101, quarto 74, octavo 451, összesen Általános jogtudomány : quarto 100, octavo 389, összesen Magyar irodalom : quarto 27, octavo 1,012, összesen . . . . . Régi magyar irodalom : folio 25, quarto 238, octavo 212, összesen . . . Akadémiák én Társulatok : folio 2, quarto 84, octavo 118, összesen . . . Vegytan : q u a r t o 16, octavo 201, összesen Növénytan : folio 39, quarto 34, octavo 136, összesen Görög irodalom : folio 41, quarto 38, octavo 259, összesen Magyar történelem-, folio 112, q u a r t o 468, octavo 1080, összesen . . . . Magyar földrajz : quarto 21, octavo 196, összeson összesen t e h á t
5,477
szám v a g y m u n k a , mindegyik m u n k a folyó számmal lévén megjegyezve. 1IAQY, T U D . AKAD. ÉRTESÍTI?, 1 8 7 0 . 3 . SZ.
Szám. 631 489 1,039 475 204 217 209 3:î8 1,658 217
3
34 В) Szakok, melyokről csak inventariumi katalogusok vannak. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
Szám. 229 449 306 128
Magyar nyelvtudomány : q u a r t o 9, octavo 220, összesen Latin irodalom : folio 20, quarto 59, octavo 370, összesen 0 régiségtan : folio 110, q u a r t o 94, octavo 102, összesen Keresztyén régiségtan : folio 20, quarto 47, octavo 61, össze Éremtan : folio 16, q u a r t o 60, octavo 54, összesen . Természetraji : folio 13, q u a r t o 20, octavo 118, összesen Ásványtan : folio 8, q u a r t o 37, octavo 86, összesen . Állattan-, folio 19, q u a r t o 57, octavo 100, összesen . Természettan : folio 28, octavo 88, összesen . „
130 151 131 176 116 szesen tehát
1,816
С) S z a k o k , melyekről czédulás katalogusok v a n n a k . 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
Általános történelem : q u a r t o 342, octavo 1,954, összesen Utazások : quarto 91, octavo 400, összeson Altalános földrajz : q u a r t o 86, octavo 225, összesen Magyar politika : octavo Altalános politika : octavo Philosophia : octavo Mathematika : quarto 253, octavo 301, összesen összesen tehát E n n é l fogva rendezvo és könyvtári h a s z n á l a t b a n van már
2,290 491 391 540 1,115 434 554 5,821
A) 5,477 m u n k a B) 1.816 „ C) 5.821 „ összeson 13,114 m u n k a . M i n t h o g y egy-egy számot bizvást lehet 3 k ö t e t r e vonni (mert vannak számok, a melyek kötetei a százat felülmúlják), a rendezett és megszámozott kötetek mintegy 39,342-re mentek az 18G9-dik év végén. A z o n b a n а В. C. alatti szakok nincsenek még kimerítve ; s v a n n a k még s z a k o k , р. o. u j a b b k o r ! irodalmak, biographiák, encyclopaediák, a m e l y e k r e a folyó é v b e n körül a sor.
II. Az olvasók száma az elmúlt évben volt : Januarius hóban Februarius „ Martius „ Április „ Május „ .Junius „ Julius „ October „ November „ December „
435 674 912 437 446 586 684 795 940 929 6,838 olvasó.
III. Az 1869. év folytán vett könyvek, szakok szerint elosztva , a következő jegyzékben f o g l a l t a t n a k :
I. Encyclopaedia.
Társulati
közlemények.
Vegyes tartalmú
folyóiratok.
Conversations-Loxikon, ed. Brockhaus. 11-te Aufl. Bd. I—XV. Leipzig. 866. Suomi, T i d s k r i f t i fosterländska ämnen. Holsingfors. 1846—1848. 1850—1857. II. Jakso3—7. osa. Biographie Universello, ed. Michaud. Tom. 1—45. Paris. Kirehenlexikon der Kathol. Theologie, ed. Wetzer u. Welte. Neue Ausgabe, Bd. I — X I I . Real-Encyclopaedie f ü r protestant. Theologie, ed. Herzog. Bd. I — X V I I I . Gotha. 854—64. Suomalaison Kirjallisuuden Seuran Toimituksia. Osa 5. 9. 11. 14. 12. 17. I I . IV. 18—20. 22—24. 26. 34. 35. 37. 38. 40. 42. Helsingfors. (Kiegészítésül). Comptes Rendus hebdomadaires des séances de l'Académie des sciences (do l'Institut de F r a n c e ) . 1835—1857. 1863—1864. (Kiegészítésül). Mémoires présentés par divers savants à l'Académie des sciences (do l'Institut de F r a n ce). — Sciences mathématiques et physiques. Paris. Tom. 1 —13. Tom. 19. 1827—1865. (Kiegészítésül). Mémoires de l'Académie des sciences (de l'Institut do France). Tom. 1—24. 29. 35. 1816— 1866. Paris. (Kiegészítésül). Philosophical Transactions of t h e Royal Society of London. 1801 — 1830. (Kiegészítésül).
II. Görög és római
irodalom.
Droysen, Aristophanes W e r k e . I. I I . Leipzig. 1869. Horatius Episteln, von O. Ribbeck. Berlin. 1869. Homeri Odyssea, ed. L a Roche. Lps. 1867. Rohde, Über L u c i a n s Schrift Aouxtoc. Leipzig. 1869. Grammatiei Latini, ed. Keil. I — V . Lps. Vergilii Maronis Opera, ed. R i b b e c k . I — I V . Lps. 1859—1868. W e s t p h a l , Prolegomena zu Aeschylus Tragoedien. Leipzig. 1869. Scholia ad L u c a n i bellum civile, ed. Usener. Lps. 1869. Müller, Z u r Geschichte der klass. Philologie in den Niederlanden. Leipzig. 1869. Weidner, Commentai- zu Vergil's Aeneis Buch I. I I . Leipzig. 1869. Herodotus, ed. Stein. Berlin 1864. Theocriti Idyllia, ed. F r i t s c h e I . I I . Lps. 1869. Porphyrius. Aus dem griechischen von Baltzer. Nordh. 1869. S. A. Propertii Cynthia, ed. Carutti. H a g a e 1869. Horodiani Technici reliquiae, ed. Lentz I. I I . Lps. 1868. Philodemi E p i c u r e i de ira liber, ed. Comperz. Lps. 1864. Bucolicorum Graecorum reliquiae, ed. Ahrens. I. I I . Lps. 1855. Stephani Byzantii 'Eftvixá, ed. W e s t e r m a n n . Lps. 1839. Aristotelis Ars rhetorica, ed. Spengel. I. I I . Lps. 1867. Poetae L y r i c i Graeci, ed. B e r g k . I — I I I . Lps. 1866. P l u t a r c h i D e re Musica, ed. Volkmann. Lps. 1856.
36 Nicaudrea Xheriaca et-Alexipharmaca, ed. Schneider. Lps. 1856. Äpollonii Argonautica, ed. Merkel. Lps. 1854. Alciphronis rhetoris epistolae. Lps. 1853. Aeschyli Soptem ad Thebas, ed. Ritscliel. E l b e f . 1853. Die Acharner des Aristophanes, ed. Ribbeck. Lps. 1861. Demosthenis or. contra Aeschinem, ed. Voemel. Lps. 1862. Demosthenis or. adversus L e p t i n e m , ed. Voemel. Lps. 1866. Hymni Homerici, ed. Baumeister. Lps. 1860. Aeschylos A g a m e m n o n von Keck. Lps. 1863. Scymni Chii periegesis. Lps. 1856. Didymi Chalcenteri f r a g m e n t a , ed. Schmidt. Lps. 1854. Artemidori Daldiani Oneirocriticon, ed. Horcher. Lps. 1869. Aristoteles pseudepigraphus, ed. Val. Rose. Lps. 1863. Tragicorum Graecorum f r a g m e n t a , ed. Nauck. Lps. 1856. Aeschinis Orationes, ed. Schultz. Lps. 1865. Dionysi H a l i c . D e Compositione verborum, od. Hanow. Lps. 1868. Bionis E p i t a p h i u s Adonidis, ed. Ahrens. Lps. 1854. Flavii Joseplii Opera, ed. B e k k e r . I—V. Lps. 1855. Nonui Dionysiaca, ed. Koechly. I. I I . Lps. 1857. Erotici scriptores Graeci, ed. Herchor. I . I I . L p s . 1858. P l u t a r c h i Vitae parallelae, ed. Sintenis. I — V . Lps. 1861. Polybii História, ed. Dindorf, I — I V . Lps. 1866. Isocratis Orationes, ed. Benseier. I. II. Lps. 1867. Athenaei Deipnosophistae, ed. Meineke. I — I V . Lps. 1867. Lnciani Opera, ed. Jacobitz. I — H I . Lps. 1861. Cl. Aeliani D e animalium n a t u r a , ed. Hercher. I . I I . Lps. 1866. Pausaniae Descriptio Graeciae, ed. Schubart. I. I I . Lps. 1862. Dionis Chrysostomi Orationes, ed. Dindorf I. I I . Lps. 1857. Diodori Siculi Bibliotheca historica, ed. Dindorf I — V . Lps. 1867 Themistii paraphrases Aristotelis, ed. Spengel I. I I . Lps. 1866. Scriptores metrici Graeci, ed. Westphal I. Lps. 186". Thucydides, D e bello Peloponnesiaco, ed. B ö h m e I. I I . Lps. 1867. Rhetores Graeci, ed. Spengel. Lps. 1863. Jo. Stobaei florilegium, ed. Meineke I —IV. L p s . 1856. Iliadis C a r m i n a XVI. ed. K o e c h l y . Lps. 1861. Theophrasti Eresii Opera, ed. Wimmer I — I I I . L p s . 1851. Plotini O p e r a , ed. Kirchhoff I. I I . Lps. 1856. Nicomachi Introd. arithmetica, ed. Hoche. Lps. 1866. Heliodori Aethiopicorum libri, ed. Bekker. Lps. 1855. Simeonis Sethi De alimentorum facultatibus, ed. Laugkavel. Lps. 1868. Apollodori bibliotheca, ed. B e k k e r . 1851. Anacreontis Teii I'juzoaiaxá, ed. Rose. Lps. 1868. Lycurgi or. in Leocratem. L p s . 1869. Onosandri D e Imperatoris officio, od. Koechly. Lps. 1860. Lysiae Orationes, ed. Scheibe. Lps. 1868. Babrii f a b u l a e , ed. Schneidewin. Lps. 1865.
37 F a b u l á é Aesopicae, ed. Halm. Lps. 1868. Mauethonis Apotelesmaticorum libri VI., ed. Koechly. Lps. 1858. Isaei Orationes, od. Scheibe. Lps. 1860. Porphyrii pliil. Opuscula, ed. Nauck. Lps. 1860. Herodiani Ab excossu divi Marci libri. Lips. 1855. Aescliinis Orationes, ed. F r a n k e . Lps. 1863. Appiani História Romana. ed. B e k k e r I. I I . Lps. 1852. Arriani Do exped. Alexandri libri VII., ed. Geier. L p s . 2861. Teuffei, Geschichte der Römischen Litteratur. 1—3. Lief. Leipzig 1868— 1869. Ritsehl, Neue Plautinische E x c u r s e . I . Heft. Leipzig 1869. Gai Sallustii Crispi quae supersunt, ed. Dietsch I. I I . Lps. 1869. Q. Horatius F l a c c u s , ed. Lehrs. Leipzig. 1869. Steitz, Die W e r k e und T a g e des Ilesiodos, Leipzig. 1869. Sauppe G., Lexilogus Xenophonteus. Leipzig. 1869. Vellei P a t e r c u l i história Romaua. ed. l l a a s e . L p s . 186:i. P h a e d r i fabulae Aesopiae, ed. Müller. Lps. 1868. Persii S a t y r a r u m liber, ed. C. F . H e r m a n n . Lps. 1865. P. P a p . Statius, recogn. Queck. I. I I . Lps. 1864. T . L i v i a. u. e. libri, recogn. Weissenborn I — V I . Lps. 1861. A. Tibulli lib. IV. Recogn. Rossbach. Lps. 1866. C. P l i u i i S. Epistolae, ed. Keil. Lps. 1868. M a r t i a n u s Capeila, ed. Eyssenhardt. Lps. 1866. M. V. Martialis E p i g r a m m a t o n libri, ed. Sclmeidewjn. 1866. J u r i s p r u d e n t i a e Antejustinianae quae supersunt, ed. Huschke. Lps. 1867 Suetonii Tranquilli q u a e supersunt, ed. Roth. L p s . 1865. Macrobius, ed. Eyssenhardt. Lps. 1868. Censorini, De die n a t a l i liber, ed. Hultscli. L p s . 1867. D . J i m i i J u v e n a l i s S a t i r a r u m libri V., ed. H e r m a n n . Lps. 1865. P . Terentii Comoediae, ed. F l e c k e i s e n . Lps. 1868. L . A n n . Senecae tragoediao, rec. Peiper et R i c h t e r . Lps. 1867. J u s t i n u s , rec. Jeep. Lps. 1859. Boetii D e institut. Arithmetica et de inst. M u s i c a , cd. Friedlein. Lps. 1867. C. Celsi De medicina libri VIII. ed. Daremberg. L p s . 1859. A. Gellii Noctes Atticae. I. I I . Lps. 1861. Gaii I n s t i t u t . J u r i s civilis, ed. Huschke. Lps. 1861. Froutini Strategematicon, ed. Dederich. Lps. 1855. Florus. Ampelius, ed. Wölflin. Lps. 1863. J u s t i n i a n i Institutionum libri IV., cd. Huschke. Lps. 1868. Curtii Rufi De gcstis Alexandri Magni, ed. Foss. Lps. 1868. Eutropii História Romana, ed. Dietsch. Lps. 1868. Valerii Maximi dictor. libri IX, J u l i i Paridis et J a n u a r i i Nepotiaui epitomae, ed. H a l m , Lps. 1865. L . Ann. Senecao opora, cd. l l a a s o . Lps. 1862. C. Pliuii Secundi Naturalis história, ed. J a n u s I — V I . Lps. P . Ovidius Naso, ed. Merkel, I — I I I . Lps. Pervigilium Voneris, ed. Bücheler. Lps. 185Ö.
38 Aviaiii f a b u l a e , ed. Fröhner. L p s . 1862. C. Taciti A n n a l e s , ed. Kiessling. Lps. 1829. T. Lucretii Cari De rerum n a t u r a , ed. Forbiger. Lps. 1828. Metrologicorum scriptorum reliquiae, ed. Hultseh. Vol. II. Lps. 1860, Anonymi Orestis tragoodia. ed. Maelily. Lps. 1866. P . Ovidii Nasonis E x Ponto, ed. Korn. Lps. 1868. Catonianae poesis reliquiae, cd. Fleckeisen. Lps. 1854. Comicorum L a t i n o r u m reliquiae, ed. Eibbeck. L p s . 1855. F r a g m e n t u m de j u r o fisci, ed. K r ü g e r . Lps. 1868. Terentii V a r r o n i s Saturarum Menippoarum reliquiao, ed. Kiese. Lps. 1865. M. Catonis p r a e t e r libr. de r. rust., ed. Jordan. L p s . 1860. Ennianae poeseos reliquiae, ed. V a h l e n . Lps. 1854. Grani L i c i n i a n i quae supersimt. Lps. 1858. Cornifici Rlietoricorum ad H e r o n n i u m lib. IV., ed. Kayser. Lps. 1854. Tragicorum L a t i n o r u m reliquiae, ed. Ribbeck. L p s . 1854. Vitruvii de Arcliitectura libri, ed. Rose et Müller. L p s . 1867. Legis X I I . T a b u l a r u m reliquiae, ed. Schöll. Lps. 1866. Justini Históriáé Philippicae, ed. Dübner. Lps. 1831. Suetonii T r a n q u i l l i praeter Cae,sarum libros reliquiae, ed. Reifferscheid. Lps. I860. J . Frontini D e a q u i s urbis R o m a e . Lps. 1858. Frontonis et M. Aurelii epistolae, rec. Naber. Lps. 1867. Quintiliani Institutionis Oratoriae p a r s I. ed. H a l m . L p s . 1868. Q. Horatii F l a c c i opera, ed. K e l l e r . Vol. I. Lps. 1864. Horazens Satiren, ed. Döderlein. L p s . 1860. Horatii F l a c c i Serinonum libri 11. cd. Kirchner, I . I I , 1. 2. Lps. 1864 - 1867. Vitruvii de Arcliitectura, ed. Lorentzon, Vol. I. p a r s I. Lps. 1857. Poetarum L a t i n o r u m , Hostii etc. reliquiae, ed. W e i c l i e r t . Lps. 1830.
I I I . Keleti
irodalmak.
Pistis Sophia. Coptico ed. Schwartze. Berlin. 1851. Dsevdet effendi, A török birodalom története (törökül). I — I I I . Qolasta. Mandäischer Text. Ed. E n t i n g . Stuttgart. 1867. J a c u t ' s Moschtarilc, od. Wüstenteid. Gött. 1846. Prolégomènes d' I b n Klialdoun, p a r D e Slane. I. partie. Paris. 1863. Coranus. Arabice, ed. F l ü g e l . L p s . 1868. Bergé, T r a n s k a u k a s i s c h e Sänger. Leipzig. 1868. Rig-Veda, ed. M. Müller, I I I . IV. L i e f . Lps. 1857—1869. Weber, Indische Streifen II. Berlin. 1869.
IV. Ujabbkori
európai
irodalmak.
Uhlands Schriften I. I I . I I I . IV. V I . V I I . Stuttgart. 1865—1868. Shakespeare's D r a m a t i s c h e W e r k e , cd. Ulrici. Bd. I — V I I . Berlin 1867. Wolfram von E s c h e n b a c h , ed. Lacliinann. Berlin 1854. Gervinus, H a e n d e l und Shakespeare. Leipzig 1868.
39 Grimm, Deutsche Heldensage. Berlin 1867. R é g i m a g y a r Vitéz énokek. I, XI. K i a d t a Tlialy K. Pest 1864. Grimm, Deutsche Sagen. I. I I . Berlin 1866. W a l t h o r von der Vogehvoide, od. L a c h m a n n . Boriin 1864. L a n d a u , Dio Quollen des Decamerono. W i e n 1869. Kirjallinen Kuukausleliti 1866. 1867. 1868, Holsingfors. Zeitschrift f ü r deutsche Philologie, ed. H ö p f n e r , Bd. I , 1. 2. 3 . 4. S a f a r i k , Geschichte der südslavischen L i t t e r a t u r . I — I I I . P r a g 1864. T a l v j , Volkslieder der Sorben I. I I . Leipzig 1853. Dainos, Littauische Volkslieder, übers, von Nesselmann. Berlin 1853. Slawische B a l a l a i k a , von W a l d b r ü h l . Leipzig 1843. Giosmü-Knygos. Königsberg 1751. H a u p t und Schmaler, Volkslieder der Wondon. I. I I . Grimma 1841, P a d u r r a , U k r a i n k y . Varsó 1844. Cybulski, О Runacli slovianskich. P o z n a n 1860. Srpsko narod. pjesme, ed. V u k Steph. I — V . Viennae. J u n i u s , Letters, by J . W a d e . I. II. London 1868. Deutsche Classiker dos Mittelalters, ed. Pfeiffer. VI. V I I . Leipzig 1809 Deutscho Dichter des X V I I . J a h r h . od. Goedoke. I. I I . Leipzig 1869. Jakobson, Kooli lugemise raamat. I. J a g u . Dorpat 1868. A l t m a n n , B a l a l a i k a . Berlin 1863. W a n d e r , Deutsches Sprichwörterlexikon. I. Leipzig 1867. U h l a n d , Alto Volkslieder I. II. S t u t t g a r t 1844. Pa*p Gy.^Palócz n é p k ö l t e m é n y e k . Sárospatak 1865. Eredeti m a g y a r Közmondások. Kiadta P a l k ó P. Rosnyó 1861. Schiller's W e r k e . Hist, kritische A u s g a b e , V, 1. VI. S t u t t g a r t 1869. Kalevala. Öfversatt af K. Collan. I. I I . Helsingfors 1869. Ehstnische Mährehen v. F r . Kreutzwald, Üborsotzt von L ö w e . Halle 1 8 6 9 . ^ Toldy, Goschiclite der U n g a r . Litteratur, üborsotzt von Kolbemneyor. Pest 1865. Archiv f ü r Litteraturgoscliichte, ed. R. Gosche I, 1. Loipzig 1869.
V.
Nyelvtudomány.
Schleicher, Compendium der Indogerm. Sprachen. 2-to Ausg. W e i m a r 1S66. Schmoller, Baierisches Wörterbuch. Boarboitet von F r o m a n n . I. I I . Lief. München 1869. Polysu, Romanisch-Deutsches Wörterbuch. Brassó 1857. Merx A. Grammatica Syriaca. Partiéul. I. I I . Halis 1867—1869. Graff, Althochdeutscher Sprachschatz I — V I I . Boriin 1 8 3 4 - 1 8 1 2 . H u n t e r , Comparative Dictionary of tho non-aryan l a n g u a g e s of India and H i g h . Asia. London 1868. Schnitze E., Gothisclies Wörterbuch. Z ü l l i c h a u 1867. Dietrich, R u n e n - W ö r t e r b u c h . Stockholm. Wiedemann, G r a m m a t i k dor wotjakischen Sprache. Rcval 1851. Wiedemann, G r a m m a t i k der tschoremissischon Sprache. Reval 1847. Wiedemann, G r a m m a t i k der syrjänischon Sprache. Reval 1847. Castrén A., Grundziigo der tungusischen Sprachlehre, Petersburg 1856. ,
40 Körbor, Kleines ehstnisches H a n d w ö r t e r b u c h . Dorpat 1866. Burgny, G r a m m a i r e de la l a n g u e d ' O ï l . I. I I . Berlin 1869. Rietz, Ordbok öfver Svenska Almogesprâket. Malmö 1867. Redhouse, E n g l i s h and Turkish Dictionnary in two parts. London 1856. Lane, Arabic-English Lexicon. Book I , P a r t . I — I I I . London 1867. Förstemann, Altdeutsches Namenbuch. I. 11. Nordh. 1856. "Söldekc, G r a m m a t i k der neusyrischeii Sprache. L e i p z i g 1868. Fürst, Hebräisches Handwörterbuch I. I I . Leipzig 1863. Dillmann, Lexicon linguae Aethiopicae. Lps. 1865. Dillmann, G r a m m a t i k der Aethiop. Sprache. Leipzig 1857. Böttcher, L e h r b u c h der Hebräischen Sprache. I. I I . Leipzig 1866. Ewald, L e h r b u c h der Hebräischen Sprache. 7-te Ausg. Göttingen 1863. Schmidt, Russisches Wörterbuch I . I L Leipzig 1868. Caspari, G r a m m a t i k der Arabischen Sprache. 3-to Aufl. Leipzig 1866. J u d a s , L a n g u e phénicienne. P a r i s 1847. Moebius, Altnordisches Glossar. L e i p z i g 1866. Bielenstein, Lottische Sprache. I. I I . Berlin 1863. L . Meyer. Vergl. Grammatik der griech. und latein. Sprache. I. I I . Berlin 1861. L . Meyer, Griechisch-lateinischo Declination. Berlin 1862. Lewicki, G r a m m a t i k der ruthonisclien Sprache. Przsomysl. 1834. Schmaler, Deutsch-Wendisches W ö r t e r b u c h . Bautzen 1843. W u k Stephanovitsch, Kleine Serbische Grammatik. Verdeutscht, von J . Grimm 1824. Joannovics, G r a m m a t i c a linguae occl.-slavicao. Viennae 1851. ^ Dankowsky, Et)'mologisches W ö r t e r b u c h der M a g y a r . Sprache. Posonii 1833. Schräder, D e l i n g u a e Aethiopicae indole. Gött. 1860. Jaesclike, G r a m m a r of the Tibetan language. K y c l a n g 1865. Jaeschke, Romanized Tibetan dictionary. Kyclang 1866. Levy, Phoenizisclies Wörterbuch. Breslau 1864. Westphal, Grammatik der deutschon Sprache. J o n a 1869. Ulfilas. Text. Gramm, u. Wörterbuch. Paderborn 1869. Kühner, Ausf. Grammatik der griechischen Sprache. 2-te Aufl. I. Theil, I. Abtli. H a n nover 1869. Nerger, G r a m m a t i k dos Moklenburg. Dialekts. Leipzig 1869. Kern, Die Glossen in der Lex Salica. H a a g 1869. * Vilmar, Hessisches Idiotikon. M a r b u r g 1868. Weinliold, Baierische Grammatik. Berlin 1867. E u r é n , Finsk-svensk Ordbok. Tavastelius 1860. Studien zur griech. lat. Grammatik, ed. Curtius, I I , 1. Leipzig 1869. Lagus W., L ä r o k u r s i arabiska spraket. Hels. 1869. Zingerle, Lusornisches Wörterbuch. I n n s b r u k 1869. Wöber, Wortverzeichniss zu J . Grimms Deutscher G r a m m a t i k . II. H ä l f t e . W i e n I860. Ssavvajtow, G r a m m a t i k a z ï r j a n s k a g o j a z ï k a . P é t e r v á r 1850. (oroszul). Oppert, Eléments de la gramm. Assyrienne. P a r i s 1868. W a c k e r n a g e l , Voces variae a n i m a n t i u m . Basel 1869. Bielenstein, Lettischo G r a m m a t i k . Mitau. 1863. L a u e r , G r a m m a t i k der Armenischen Sprache. Wien 1869.
41 H a t t a l a , A. Schleicher und die slavischen Consonantengruppen. P r a g . 18G9. Pott, Etymologische Forschungen. Zweiter Theil I. Abth. 1861. I I I . Abth. Detmold 1869. V o c a b u l a r i u s St. Galli, ed. Büchler. Brison 1869. Wiedemann, Ehstnisch-deutsches W ö r t e r b u c h . St. Pet,. 1869. Gerland, Intensiva u n d Iterativa. Leipzig 1869.
VI.
Régiségtan.
Cochet, Sepultures Gauloises. Paris 1857. „ Les églises de l'arrond. do Dieppe. Paris 1850. „ Les églises de l'arrond. d'Yvetot. I . I I . Paris 1854. „ L a Normandie souterraine. P a r i s 1854. „ L a Seino inférieure historique. Paris 186.). Hope, Histoire de l'Architecture. Tom. I . I I . Brüx. 1852. Rutimeyor, F a u n a der P f a h l b a u t e n . Basel 1861. Roujou, Recherches sur l'âge de pierre. P a r i s 1865. Lioy, Lo abitazioni lacustri dolla età della pietra. Venezia 1865. Staub, Die P f a h l b a u t e n in den Schweizer Seen. Zürch. Reliquiae Aquitanicae. P a r t . I — I V . London 1865—1866. R a b u t , H a b i t a t i o n s lacustres de l a Savoie. Chambery 1854. Marchant L., E t u d e s sur l'âge de pierre. I. I I I . Dijon 1866. W a t e l e t , L ' â g e de pierre. Vervins 1866. Das Schloss zu Schwerin, ed. Stiiler. I I I . Abth. (Schluss), Berlin 1869. W a g n e r u . Kachel, Grundformen dor a n t i k e n Baukunst. Heidelberg 1869. Holmberg, Nordbon under hednatiden. I. I I . Stockh. 1854. Cohen H., Description histor. des monnaies frappées sous l'empire R o m a i n . I — V I I . P a r i s 1859—1868. Gruner L., T h e Terracotta-Architecture in North-Italy. London 1867. Conze, Griechische P l a s t i k . Halle 1869. Reber, Geschichte der Baukunst im Alterthum. Leipzig 1866. Sabatier, Monnaies Byzantines. I . I I . P a r i s 1862. Bibra, Bronzen und Kupferlegirungen. E r l a n g e n 1869. Lindenschmidt, Alterthümer unserer heidnischen Vorzeit. I. I I , 1 — 10. Mainz 1864. Blanc, Grammaire des arts du dessin. P a r i s 1867.
V I I . Földrajz.
Utazások.
Spallanzani, Viaggi alle due Sicilie. T . I —VI. P a v i a 1792. Peschel, Geschichte der E r d k u n d e . München 1865. Voyages des pèlerins bouddhistes. D u chinois par Stan. J u l i e n . Tom. Г—III. Paris 1853—1858. . ,тегцэи I ; Toth Ag., A h e l y s z í n r a j z . P e s t 1869. „ , , „ _ ° . joi-юЛ jUoiiaß > Europäisch, russische Grenzländer. 10 Karten. . , . , „ чпО j lil'jmoaoíJ .oio-ir) Magyarország és E r d é l y k é p e k b e n , ed. H u n f a l v y J . D a r m s t a d t 186G. Das malerische F i n n l a n d , 118 Ansichten, od. H . C. Friis. H e l s i n g f ! ' ^ ! ^ . Kotscliy, Reise im cilicischen T a u r u s . Gotha 1858. ' ' A i l " I J '' J 1 U " Ü I l J MAQY. T D D , A K A D É M I A I É B T E S Í T O , 1 8 7 0 . 3 . BZ.
, ;
4
.f0({-.[ iioildi'I
42 Tooppen, Geographie von Preusseu. Gotha 1858. Kittlitz, Denkwürdigkeiten einer Reise im russischen Amerika. T. I I . Gotha 1858. Kapp, Vergl. allg. E r d k u n d e . Braunschw. 1868. Bertram, W a g i o n . Baltische Studien. D o r p a t 1868. Torontál mogye térképe, szork. Trumauor F r . 1862. Temes megye térképe, Krassó mogye t é r k é p e . 1862. Stielers Hand-Atlas. 84 K a r t e n . Gotha 1868. Ficker, Die V ö l k e r s t ä m m e der öster.-ungarisclien Monarchie. W i e n 1869. Boner, Transylvania. L o n d o n 1865. A. v. Humboldts Reiso in die Aequinoctial-Gegeudou dos neueu Continents. Deutsch von H . Hauff. I — I V . S t u t t g . 1860. W h y m p e r , F r . Alaska. R e i s e n etc. Braunschw. 1869. Heuglin, Reise in das Gebiet des weissen Nil. L p s . 1869. W a l l a c e , Der malayisclie Archipel. Bd. I . I I . Braunschw. 1869. Pescho], Neue Probleme der vergleichenden Erdkunde. Leipzig 1870.
V I I I . Történelem.
Biogrcipliiák.
Niebuhr, Geschichto Assurs und Babels. B e r l i n 1857. Helferich, Der altrömischo Kalender. F r a n k f u r t 1869. Maehly, R . Bentley. Biographie. Loipzig 1868. Hardt, Luxemburger Weistliümer I. L u x e m b u r g 1868. Nilsson, Les habitants primitifs de la Scandinavie. Paris 1868. Mommsen, Römische Geschichte I. 5-te Aufl. Berlin 1868. Honeggor, L i t t e r a t u r u n d C u l t u r des XIX. J a h r h . Loipzig 1865. „ Allg. Culturgeschichte der neueston Zeit. I. II. Loipzig 1868 1869. Droysen, G., Gustaf Adolf, I . Leipzig 1869. História Miscella, Rocensuit Eyssenhardt. Berlin 1869. Spruners Historischer Atlas. 2-te Ausg. I — I I I . Gotha. Kuenzel, Landgraf Georg von Hessen-Darmstadt. Wien 1869. Bunsen, Outlines of t h e philosophy of the history. I. II. London 1854. Stumpf, Die Reichskanzler. I, 1. II, 1—3. I n n s b r u c k 1865. F r a n k l i n , Reichshofgericlit. W e i m a r 1869. Löboll, Gregor von Tours. 2-te Au il. Leipzig 1869. Salamon F . , Az első Zrinyiek. Pest 1865. „ „ Magyarország a török hódítás korában. Pest 1864. Viquesnel, Recherches histor. sur les peuples Slaves. Paris 1869. Krause, Byzantiner des Mittelalters. H a l l e 1869. Pierson, Electron. Berlin 1869. Forschungen zur deutschen Gcschichte, ed. Baier. Ak. Wiss. I — V I . Güttingen. Burkhardt, Cultur der Renaissance. Leipzig 1869. Theiner, Vetera Monumenta Historica U n g a r i a e . I. II. Romae 1860. Castrén, Kertoelmia K a j a a n i n läänin vaiheista 1650—1750. Helsingf. 1867. Grote, Geschichte Griechenlands, übers, von Meissner. Bd. I — V I . Loipzig 1850. Ebers, Aegypten und die B ü c h e r Mosis. I. Berlin 1862. Bibliotheca rerum Germanicarum, ed. Taffé. I — V . Berlin 1864. sequ.
43 Curtius, Griechische Geschichte I — I I I . Berlin 1868. Irányi, Revolution de Hongrie. I. I I . P a r i s 1859. Geschichte Oesterreichs von 1848. I. L e i p z i g 1869. J ä g e r , Kaiser Joseph I I . und Leopold I I . W i e n 1869. Giudely, Böhmen u n d Mähren in der Reformation. I. I I . P r a g 1868. Geschichte des röm. Majestätsbriefes von 1609. P r a g 1868. „ Rudolf I I . u n d seine Zeit. I. I I . P r a g 1868. Antiquités Russes d'après les monumonts histor. des I s l a n d a i s I. II. Copenhague 1860. Joseph II. und K a t h a r i n a von Russland. Briefwechsol, ed. Arneth. Wien 1869. T h u g u t Clarfayt u n d Wurmser. Originaldocumente. W i e n 1869. Oesterreichs K ä m p f e im J a h r e 1866. Bd. I . I I . IV. W i e n 1869. Dacianischer Simplicissimus. Leipzig 1854. Rawlinsou, Ancient monarchies. Vol. I V . Sybel, Kleine histor. Schriften. I. I I . M ü n c h e n 1869. Cosel, Geschichte des Preussischen S t a a t s . I. Leipzig 1861. Fuxhoffer, Monasteriologia I I . Pest 1860. Taillandier, Tchèques et magyars. P a r i s 1869. Hefele, Conciliengeschichte. Bd. I — V I I . F r e i b u r g 1855—1869. Brunner, Mysterien der Aufklärung in Oesterreich. Mainz 1869. Szabó К., A m a g y a r vezérek kora. P e s t 1869. The Negotiations of Sir Thomas R o e in his Embassy to the Ottoman P o r t e from 1621—1628 incl. London 1740.
I X . Jogtudomány.
Politika.
Stein, Systom der Staatswissenschaften I . I I . Stuttgard 1852. Baintner, Az ausztriai m a g á n j o g a l a p t a n a i . 1—3. fiiz. P e s t 1868. Bluntsclili, Geschichte dos Staatsrechts. München 1864. Siaguua, Compendiu de dreptulu canonici!. Szeben 1868. Schaguna, Compendium des canonischen Rechts. K a u t z Gy., Nemzetgazdászati eszmék fojlödése. Pest 1868. Mohi, Staats- und Völkerrecht III. (Politik II.) Tübingen 1869. Stein, Die vollziehende Gewalt (Verwaltungslohre I.) S t u t t g a r t 1869. Klostermann, Patentgesetzgebung. Berlin 1869. Kau K. H.. L e h r b u c h der politischen Oekonomie. I, 1. I I . I I I . Leipzig 1865—1868. Roscher W., Die deutsche Nationaloekonomio des X V I — X V I I . Jahrhunderts. L p z . 1862. System der Volkswirtschaft I . I I . Stuttgart 1867—1868. „ „ Ansichten der Volkswirtschaft a u s dem geschichtl. Standpunkte. L p z . 1861. „ Kolonien, Kolonialpolitik u n d Auswanderung. L e i p z i g 1856. „ Über Kornhandel und Theuerungspolitik. S t u t t g a r t 1852. Stein, Die industrielle Gesellschaft. 2-te Aufl. Leipzig 1855. „ D a s Königthum und die Republik. Leipzig 1855. „ Begriff der Gesellschaft. Leipzig 1855. Grimm, Deutsche Rechtsalterthümer. 2-te Aufl. Gött. 1854. Held J . , S t a a t und Gesellschaft. Bd. I — I I I . Leipzig 1861 — 1865. Digesta J u s t i n i a n i Augusti, ed. Mommsen. Vol. I. Berlin 1868.
1*
44 Suomen s u u r i r u h t i n a n m a a n Asetus-kokous. 1867. Heising-f. 1868. Stein, Verwaltungslehre I — V I I . T h e i l . S t u t t g a r t 1868. Lewis, Essays on the administration of Great-Britain. London 1864. H . Grotii D e j u r e praedae, ed. H a m a k e r . H a g a e 1868. Gutli, L e h r e vom E i n k o m m e n . P r a g 1869. D e Jurisdictione edictum, ed. Rudorff. L p s . 1869. R i c h t e r , Staats- u n d Gesellschaftsrecht der franz. Revolution I. I I . Berlin 1866. Domin-Petrushevecz, Neuere öster. Rechtsgescliichte. W i e n 1869. Say J . В., Traité d'économie politique. P a r i s 1860. Baudrillart, Manuel 1 d'économ. pol. P a r i s 1864. Magyarországi t ö r v é n y e k és rendeletek t á r a . 1867. 1868. 1869. Pest. P u t z , Beiträge zur Geschichte des ungarischen Privatrechts. W i e n 1869. P a u l e r , Büntető j o g t a n , 2-dik kiadás. I . köt. Pest 1869. Bastiat, F r . , Oeuvres complètes, 2. ed. I — V I I . Paris 1862. Deutsches Staatswörterbuch, ed. Bluntsclili u. Brater. Bd. 1 - Х . Stuttg. 1857 — 1868. Virozsil, Staatsrecht von Ungarn. I. I I . P e s t 1865. Institutionum et r e g u l a r u m J u r i s Romani S y n t a g m a , ed. Gneist. Lps. 1858. J u s Graeco-Romanum, P a r t . I—V., ed. Z a c h a r i a e . Lps. 185C—1869. Stein, Die vollziehende Gewalt, III. Tlieil, 2-te Aufl. S t u t t g a r t 1869. Szalay L., Publicistái dolgozatok. I. I I . P e s t 1847.
X . Philosophia.
— Theologia.
Mytliologia.
Grote, Plato and the other Companions of Socrates. Vol. I — I I I . London 1865. F i s c h e r K., Geschichte der neueren Philosophie. I. II. Bd. 1867. W e r n e r , Geschichte der k a t h o l . Theologie. München 1866. Dorner, Geschichte der protestantischen Theologie. München 1867. Grimm, Deutsche Mythologie. I. II. Gött. 1854. F i s c h e r K., System der L o g i k . Heidelberg 1865. Rosenkranz, Wissenschaft des Wissens. I. I I . Mainz 1868. Castrén, Finnische Mythologie. P e t e r s b u r g 1853. Delff, Grundlehren der philosophischen Wissenschaft. H u s u m 1869. W i e n e r , Atomenlehre. L e i p z i g 1869. Pfleiderer, Die Religion, ihr Wesen und i h r e Geschichte. I . I I . Leipzig 1869. F i c h t e I m . Horm., Vermischte Schriften z u r Philosophie. I. I I . Leipzig 1869. Schmiedl, Studien über jüdische Religionsphilosophie. W i e n 1869. W . Mannhardt, Götterwelt I. Berliu 1860. W o l f , Beiträgo zur deutschen Mythologie. I . I I . Gött. 1852. Simrock, Handbuch der deutschen Mythologie. Bonn 1854. F r a u e n s t ä d t , Blicke in die intell. phys. u n d moralische W e l t . Leipzig 1869. Wiener, D i e geistige W e l t . Leipzig 1869. L e o n h a r d i , Der Philosophencongress. P r a g 1869. Zeller, Philosophie der Griechen. 3. Aufl. I . Leipzig 1869. Lotze, H., Mikrokosmos. B d . I I . Leipzig 1869.
XI. Matheniatika.
Astronomie!.
Brünnow, Lehrbuch der sphärischen Astronomie. Berlin 1862. Briot u . Bouquets Theorie der . . . F u n c t i o n e n . H a l l e 1861. Weninger, Politikai számtan. I. Rész. P e s t 1869. Tortolini В., Aunali di matematica p u r a ed applicata, T o m . I—V. Roma 1858—1863. Tortolini, Annali di scienze matematiche e fisiche compilati da —. Tom. I — V I I I . Roma 1850—1867.
XII.
Természettudományok.
Schmidliu, Populäre Botanik. S t u t t g a r t 1867. Catullo, T r a t t a t o di geognosia. P a d o v a 1844. Omboni, Mineralogia. Milano 1854. „ Geologia. Milano 1854. D a Rio, Orittologia E u g a n e a . P a d o v a 1836. Gümbel, Geognost. Beschreibung d. Ostbayerischen Grenzgebirgs (m. Atlas) Gotha 1868. „ Geognost. Beschreibung d. Bayerischen Alpengebirgs (m. Atlas) Gotha 1860. Lecoq, Atlas Géologique du Depart, du Puy-de-Dôme. 1861. „ Les époques géologiques de l'Auvergne. Tom. I — V . Paris 1867. Kobell, Geschichte der Mineralogie. München 1864. Say M., V e g y t a n . 2-ik kiadás. Pest 1868, Lorenz, Tafelu zum Studien der Geologie. Gotha 1862. Tyndall, Der Schall. Braunschweig 1869. Bromme, Atlas zu Humboldts Kosmos. Stuttgart 1861. The Ibis, J o u r n a l of Ornithology. 1866. 1867. 1868. Volger, Erdbeben in der Schweiz. Gotha 1857. Landgrebe, Naturgeschichte der V u l k a n e . I. I I . Gotha 1855. Hoff, Geschichte der Veränderungen der Erdoberfläche. I — V . Gotha 1822—1841. Berghaus, Physikalischer Atlas. I. I I . Gotha. Posten 1870. j a n . 31. Hunfalvy P á l . Budenz József.
MAGT. TUD. AKADÉMIAÍ ÉRTESÍTŐ. 1 8 7 0 . 3 .
SZ.
5
MAGYAR TUDOM. AKADÉMIA
E R T E S í T Ö J E. Ötödik akadémiai
ülés.
A I I I . osztály második ülése, egyszersmind összes ülés. 1870. febr.
7-kén.
/
K u b í n y i Á g o s t o n 1.1. helyettes elnöklete alatt. 42. (10.) Dr. Hirschler Ignácz 1.1. székfoglalóul felolvasta „Tapasztalatait a szeszes italokkal valamint a d o h á n y n y a l való visszaélésekről, mint a láttompulat okairól," mely k i v o n a t b a n következő : Előadó átalános bevezetés és történelmi fejezet u t á n a tapasztalat á n a k alapul szolgáló anyagot ismerteti meg, mely 151,husz év lefolyása alatt általa kezelt esetből áll, és rovatozott táblákban v a n összeállítva. Kezelésről e betegeknél átalában rilkán lehet szó, a mennyiben legnagyobb számuk csak egyszer jelenik meg ugyanazon szemorvosnál, m e r t az ezen első látogatásnál hallott, őszinte nyilatkozat b a j u k természete felől visszaijeszti őket, és épen innen lehet, bogy a szemészek részéről ezen láttompulat, különösen első szakaszaiban, oly kevéssé van tanulmányozva. A tünetek közül említi a változó ködlátást, a t á r g y a k n a k rezgését és ingadozását, hogy a betegek a t á r g y a k a t néha sárgás v a g y piszkos szinben l á t j á k , a fémek fénylő szinét tökéletlenül különböztetik meg, hogy különösen folytatott rögzítésnél a l á t á s beködösödik, és a t á r g y a k e l m o s ó d n a k , mire mintegy látási szédülés áll be. A betegek sokkal jobban érzik m a g o k a t a l k o n y a t k o r , mit álnapvakságnak (pseudonyctalopia) nevezhetni. A láta igen lomhán v a g y épen n e m húzódik öszsze, de nem mindig mutat tágulatot, sőt g y a k r a n még szükültnek is m u tatkozik. A láttér teljes, központi folt (scotoma centr île) c s a k kivételesen van jelen, nem r i t k á n m ú l é k o n y n a k bizonyul be. A dohány-láttompulatnál majdnem ugyanazon t ü n e t e k j ö n n e k elő, de a látaszükület (myosis) ennél kiváló szerepre jutni látszik. Előadó rajzolja az ismeretes szeszsenyvi testtüneteket, melyek a szeszmérgezést olyannyira jellegzik , h o g y az alapokot félreismerni úgyszólván lehetlen, de figyelmeztet egyszersmind arra is, h o g y ezen t ü n e t e k kipuhatolására mulhatlanul szükséges a beteget sajátságos módon kikérdezni, mert rendesen el a k a r j a rejteni a visszaélést az orvos előtt, miért is gyakran a valót csupán mintegy vizsgáló-birói tapintattal lehet kideríteni.magv. t u d
akadémiái
fcuTKSÍTO.
1870. 4. s z .
6
48 A k ó r l é n y t illetőleg előadó azt mint a fény érző készlet túlérzékenységét fogja fel, mely agyizgatottságból veszi eredetét, mi mellett n e m szenved kétséget, hogy az a g y k é r valamint az agy legfinomabb edényeinek tágulata, melyet idült borszeszmérgezésben meghalt e g y é n e k e n találni, m a g a részéről szintén hozzájárul a tünetcsoport létrehozásához. E z u t á n t a g l a l t a t i k a szeszsenyv mint mérgezési b e t e g s é g (az angol nyelv m a g á t a részegséget, mely heveny mérgezés, intoxication névvel jelzi) és említtetnek az e r r e vonatkozó élettani kisérletek ; a gyomorhurut n a g y fontossága k ü l ö n ö s e n hangsulyoztatott. A statistikai f e j e z e t b e n a betegek k o r a és foglalkozása iránti észrevételek, v a l a m i n t a szeszes italok és a d o h á n y fogyasztási módjai b ő ven tárgyaltattak. 43. (11.) Dr. Szabó J ó z s e f r. t. bejelentett értekezését „ J e l e n t é s a múlt n y á r o n (1869) Olaszországban tett geologiai utazásáról" az idő rövidsége és a t á r g y h a l m a z miatt nem a d t a elö, kérvén az osztályt megengedni, hogy azt ezen osztály legközelebbi ülésére teheaso át. Elfogadtatik.
44. (12.) Ugyan ő j e l e n t i , hogy gyémántot találtak Csehországban gr. Schönborn birtokán Dlazkovic-on az ott előforduló pyropok k ö z ö t t . E z e k azon vérpiros g r á n á t o k , melyekből a gránátgyöngyök állanak. Közöttük a m u l t ŐHzszel egy igen n a g y k e m é n y s é g ű zöldes-sárga szem j ö t t elő, melyet P r á g á b a n Krejci és Safarik t a n á r o k n a k adtak át megvizsgálni. A vizsgálat eredménye az volt, hogy valódi gyémánt. Súlya nem több mini csak 27 milligramm. A z u r a d a l m i főpénztárnok állítása szerint, több Ízben f o r d u l t a k elő ilyenek, de nem v e t t é k figyelembe. E z volna tehát az elsőlelhely Európában, hol a gyémánt előjötte jól van constatálva. H o n u n k b a n szintén n e m hiányoznak olyan k ö r ü l m é n y e k , m e l y e k a gyémánt előjöttét kizárnák, ilyen hely p é l d á u l Oláhpán Erdélyben, s e n n e k azon n e g y e d k o r i kavics s homok képlete, molyben a r a n y , platina, z i r k o n sat. t a l á l t a t o t t , de m i n d e d d i g senki sem volt szerencsés g y é m á n t r a akadni. 45. (13.) Szily K á l m á n úr apró közlés gyanánt előterjesztette Roller M á t y á s polytechnicumi tanár-segéd dolgozatát „ a b o l y g ó k befolyásáról az üstökösök j á r á s á r a " , s erre vonatkozó lithographozott t á b l á k a t is osztott ki. Ismeretes, — m o n d értekező — h o g y a naprendszerünkhöz tartozó üstökösök száma nem állandó. Ha t u d j u k is, hogy m a ennyi és ennyi üstökös k e r i n g a nap körül elliptikus p á l y á b a n , e szám holnapig megváltozhatik. A mint ugyanis a világtérben n a g y számmal vándorló üstökösök közül valamelyik az ö r e n d k i v ü l h o s s z ú r a nyúlt p á l y á j á b a n naprendszer ü n k vonzási körébe ér, m á r a nap befolyása alatt eltérül eredeti i r á n y á ból s módosított p á l y á b a n j u t vissza a v i l á g ű r b e ; de h a azon a t á j o n , hol az üstökös naprendszerünk felé közeledik, épen valamelyik nagyobb boly gónk, p. Jupiter, t a r t ó z k o d i k , ennek és a napnak egyesített vonzása egészen kisodorhatja az üstököst ei-edeti pályájából s a r r a kényszerítheti,
49 hogy a nap körül keringjen s igy a nap körül, elliptikus p á l y á b a n j á r ó üstökösök számát szaporítsa. D e viszont megtörténhetik az is, h o g y egyik-másik nagyobb bolygó a m á r n a p u n k körül keringő üstököst kitéríti elliptikus pályájából, és visszalódítja a világtérbe, h o n n a n évek előtt n a p r e n d s z e r ü n k h ö z érkezett. H o g y a n a g y o b b bolygók az üstökösök pályáját m e n n y i r e megháb o r í t h a t j á k , a r r a legfeltűnőbb példa a következő. Messier 1770, juniusban felfödöz e g y üstököst; Lexell kiszámítja, h o g y ezen égi test elliptikus pályában j á r , és keringési idejo 5 év és 7 hónap. Ámde ezen üstököst sem előbb sem utóbb nem látták többé, a mi a n n á l inkább meglepő, minthogy az üstökös eléggé fényes volt, s igy bízni lehetett, hogy visszatérésekor nem fog észrevétlenül elvonulni. A rejtélyes esetet B u r e k h a r d n a k későbbi számításai derítették föl, ő t. i kimutatta, hogy ezen üstökös 1767ben J u p i t e r h e z oly közel jött, h o g y ez vezette őt az elliptikus pályába, és viszont 1779-ben e hatalmas bolygó sodorta ki a 12 évig követett ideiglenes pályából. Roller ú r összehasonlítván a nap körül ellipsisben j á r ó és j á r t üstökösök pályaelemeit a n a g y o b b bolygók középtávolával a naptól, feltűnő szabályszerűséget vett észre, mely hasonlókép arra látszik utalni, hogy az üstökösök pályájára a nagyobb b o l y g ó k j e l e n t é k e n y befolyással v a n n a k . Az eddig felfe iezett és kiszámított üstökösök közül 5 6 j á r v a g y j á r t a n a p körül elliptikus p á l y á b a n ; 22-nek apholiuma n a p r e n d s z e r ü n k h a t á r á n belül v a g y a körül esik, 3 4 é pedig messze túl j á r m é g Neptun középtávolán is. A n a p r e n d s z e r ü n k határain belül j á r ó 22 ü s t ö k ö s 4 csoportra oszlik, ú g y hogy az ogyes csoportokban levő üstökösök apheliumai n a p r e n d s z e r ü n k négy n a g y bolygójának pálya félátmérőjétől csak kevéssé különböznek, amint ezt a következő táblázat feltűnően mutatja.
Szám
Jupiter
Üstökös neve
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13
Enckeféle 1867. é v i I I . 1819. évi I V . 1678. évi De Vicoféle 1766. évi I I . Winneckeféle Brorsenféle 1770. évi I . D' Arrestféle Faye-Möllerféle 1783. évi A Bielaféle
1 ső c s o p o r t . középtávola 5"20 f ö l d p á l y a félátmérő. Aphe- N a g y t e n Körüljágely lium rás ideje földpálya félátévekben mérőben 3-294 2-21 4 4-0'J 3-183 5-680 4-80 2-849 4-81 4-810 5-38 3-070 4-99 5-459 3-100 5-01 2-93 4 6-47 5-026 5-56 3-139 5-51 3-110 5-02 5-484 565 3-163 5-6-26 6-390 5-71 3-444 5-92 7-413 3-802 5-888 6-06 3-260 3-526 6-621 6-19
A pályát kiszámította
Mely évi észlelés szerint
Ästen Bruhns Encke Leverrier Brünnow Burckhardt Seeling Bruhns Leverrier Villarceau Möller C.H.T. Peter» Hubbard
1868 1867 1819 1678 1844 1766 1858 1868 1770 1851 1866 1783 1852
50 2-dik
csoport.
S a t u m középtávola 9*54 földpálya félátmérö. a » OB
Üstökös neve
1 2
1858 évi I. 1846 évi VI.
Aphe- INagyten Körüljálium 1 gely földpálya félát- r á s ideje években mérőben 10-43 11-10
5-726 6-3-21
3-dik
13-70 15-89
A p á l y á t kiszámította
Bruhns D'Arrest
Mely évi észlelés szerint 1858 1846
csoport.
U r a n u s középtávola 19" 18 földpálya félátmérő. ч
1866. évi I. (Tempelféle)
Pechüle 19-14
4-dik
10-061
1866
31-91
csoport.
N e p t u n középtávola 30'07 földpálya félátmérő. l 2 3 4 5 6
1852. évi V. 1812. évi 1815. évi 1846. évi IV. 1847 évi V. Halleyféle
29-63 33-41 34-06 34-50 35-07 35-39
15-41 17-095 17-634 17-58 17-779 17.99
60-7 71 74 73'7 74-79 76-79
Westphal E n eke Bossel Peirce D'Arrest Westphal
1852 1812 1815 1846 1847 1835
A mint l á t j u k , J u p i t e r és N e p t u n n a k kiváló szerep jutott, az elsőnek n a g y tömegénél, az utóbbinak p e d i g előőrsi állomásánál fogva. Megemlítendő m é g bogy az aphelium-nagyság szerint rendezett üstökösök között a Halleyféle után k ö v e t k e z ő n e k apheliuma egy p á l y á s a Sz. L ő r i n c z - á r a m m a l — 48'7 földpálya félátmerővel egyenlő. 46. Az osztályülés összes üléssé a l a k u l v á n , jelentetett, hogy : a Goro»e-alapítványból kitűzött a e s t h e t i k a i jutalom-kérdésre (Kivántatik Kisfaludy Károly drámaköltészetének méltatása irodalom-történeti és széptani t e k i n t e t b e n ) 1 8 7 0 j a n u a r 31-ig mint h a t á r n a p i g , egy p á l y a m ű sem érkezett. Áttétetik az I-ső osztályhoz, hogy az ú j r a kitűzendő pályakérdésről, annak idején véleményt adjon. 47. Jelentetett, h e g y a C?orore-alapítványból kitűzött bölcsészeti j r t a l o m k é r d é s r s , 1870. j a n 31-ig (bezárólag) m i n t határnapig, következő p á l y a m u n k á k érkeztek : I. A családi élet erkölcsi alapja, és az abból folyó kötelességek. Jelige : „ H a hü a szolga, j ó l lészen dolga." I I . A családi élet erkölcsi alapja, a belőle folyó kötelességekkel együtt. Jelige : „A boldogság a házi életben kölcsönös kiméleten. lelki rokonságon s ezivnemességen alapul." J ó s i k a .
51 III. (Czim, a feladott tétel.) Jelige : „ Az atyafiságot szeressétek." I. P é t e r : 2, 17. A p á l y a m ü v e k és jeligés l e v é l k é i k rendén t a l á l t a t v á n , ez utóbbiak az Akadémia s a helyettes elnök ú r pecsétjével l e z á r v a további őrizet végett a levéltárba, magok a pályamüvek, birálók kinevezése tekintetéből, a Il-ik o s z t á l y h o z tétetnek át.
Hatodik akadémiai ülés. Az I. osztály (nyelv és szép tud.) második 1870. február Pulszky
Ferencz
ülése.
14-kén.
t. t. osztályelnök elnöklete alatt.
49. (6.) Szepesi Imre 1. t. a görög h a n g z ó k egykori kiejtéséről értekezett, m e l y n e k kivonata k ö v e t k e z ő : Az ó-görög szöveget k é t f é l e k é p szokták olvasni : Reuchlin vagyis az u j - g ö r ö g és a hamisan nevezett erasmusi kiejtés szerént. A reuchlini kiejtés most már m a j d egészen elhangzott : m e r t igen fontos okok b í r t á k a nyelvészeket a r r a , hogy tőle e l t é r j e n e k ; és u g y a n főleg azon ellentét^ m e l y b e n az i h a n g az Írásmóddal áll. C s a k u g y a n lehetetlen kitalálni, m é r t irtak a g ö r ö g ö k némely s z ó k a t két oi és ei betűvel, ha e z e k e t mindj á r t eleve i-nek mondották. A k k o r a kettőshangzók, és ugyan az úgynevezett sajáti vagyis tulajdonképi k e t t ő s h a n g z ó k , soha sem k a p h a t t á k volna nevöket, mivel az uj-görögben n e m kettőshangzók, hanem részint egyesh a n g z ó k , mint at = é, n, oi, vi = i; ov, = ú ; — v a g y hangzó-és mássalhangzóból álló vegyülékek, m i n t : rtv — af ; sv = ef, tjv = if; wv = of. A reuchlini kiejtésből nyelvérthetlenség származik, melynek b e kell következni, ha oly sokféle a l k a t r é s z és különböző elem, mint t], i, ei, m, vt vi, mind e g y h a n g ú , s így a f ü l által könnyen eltéveszthető. I n n e n j ő a roszhangzat (xaxoopcovía) is, m e l y részint az egyhangúságból, részint hat m a g a s h a n g n a k három mély h a n g ellenében álló a r á n y t a l a n s á g á b ó l származik. E l ő f o r d u l n a k e szerint a régi k ö l t ő k n é l , és u g y a n még a legjelesebbeknél is oly helyek, melyeket e k i e j t é s szerént a fül el nem tűrhet, főleg a színpadon a tragoediában. Néhol p e d i g oly keménység mutatkozik, mely a m a z eldicse'rt hangzatos ó-görög nyelv jellegével össze nem fér. Mindezt példákban k ö n n y ű kimutatni. De, a mi fődolog, a reuchlini kiejtésben nélkülözik a k e t t ő s h a n g zók a h a j l í t á s o k - é s ragozásokban annyira s z ü k s é g e s természeti átmenetet. E z példákkal világosíttatikföl. A z av} iv, ti, oi, íj, kiejtését illetőleg a régiség számtalan bizonyítványa Reuchlin kiejtése ellen tanúskodik. Mondj á k u g y a n az uj-görögök, h o g y s z ü k s é g , miszerint kiejtésök ősatyáik-
52 tói tisztán származott legyen !e hozzájok, mivel nemzetségök minden idegen keveredéstől tisztán m a r a d t . D e ez nem áll : mert ha m á r m a g a a nyelvök is annyira megváltozott : a n n á l inkább kellett akiejtésnek változni. N e m csak a vérkeveredés az a mi a nyelv és kiejtés változását e l ő h o z z a ; h a n e m azon á t a l á n o s törvény, m e l y n é l fogva minden a t e r m é s z e t b e n , d a c z á r a az állandóság törvényének, némi változás • és módosulásnak van alávetve. A n y e l v n e k és k i e j t é s n e k szellemi közlekedése, és a nemzetn e k a gondolkodásban, erkölcsökben és Ízlésben közös vagy s a j á t s á g o s fejlődése, tökéletesedése, vagy c s ö k k e n é s e m a g á r a a nyelv-és k i e j t é s r e is a n n á l nagyobb befolyást g y a k o r o l n a k , minél t ö b b és sebesebb fokok szerint történik b á r m e l y n e m z e t n e k a maga természeti állapotából a m ű v e l t s é g lehető magaslatára való felemelkedé-e, v a g y erről v a l a m e l y ellenséges r o h a m o k k ö z r e - m ü k ö d é s e által a műveletlenség s e k é l y e b b v a g y mélyebb g ö d r é b e való lesodortatása. A görög nyelvnek másik, e g y k o r Németországban vitatott k i e j t é s e a hamisan úgynevezett erasmusi kiejtés : hamisan úgynevezettnek m é l t á n mondom, mert a valódi erasmusitól nagyban elüt. Az igazi erasmusi kiejtés, az ő előadása szerint, egészen más. A most úgynevezett erasmusi k i e j t é s nem más, mint az ó - g ö r ö g n e k elnémetesítése. É s mivel a n é m e t b e n az ni és el m a j d n e m hasonhangu : ebből egy m á s ellenmondás eredt, m e l y n e k következtében az m-t sok erasmusi olvasó a h a s o n h a n g u s á g k i k e r ü l é s e végett Reuehlin szerint ae-nek azaz széles é n e k m o n d j a , mi n e m máson, mint hamis fölfogáson alapul. E r a s m u s némely k ö v e t ő i Németországban még az 01- és ev-t u g y ejtik, mint a német oe-t. E z által a régi kiejtés kerülése tekintetéből az egyhangúság u j neme s z á r m a z i k , és m é g n a g y o b b eltérés Erasmustól, mint m á s k é p . Mennyire csodálkozn é k Erasmus, ha ő ezen saját nevéről elnevezett k i e j t é s t hallaná. H a ezzel a görög nyelv sajátságait és a r é g i e k bizonyítványait e g y b e v e t j ü k : ki fog tűnni, hogy a hamisan nevezett erasmusi k i e j t é s sem e r a s m u s i n a k , sem görögnek nem mondható. í g y , hogy csak e g y - k é t esetet említsünk : az igazi erasmusi kiejtés, az ö előadása szerint, igy hang/ik : ni, mint a német ai e s z ó b a n : Kaiser; ctv mint au e z e k b e n : Paulus, audio stb. Az )? ú g y hangzik, mint középhang az a és e között, és ez helyes, m e r t hogy az 77-nak egykor e h a n g j a volt, az megczáfolhatatlan indokokkal kimutatható. T u d v a levő dolog, hogy a g ö r ö g ö k n e k kezdetben csak 16 betüjök va1 a, m e l y e k e t Cadmus Phoeniciából hozott, és azért cadmei betűk n e v e alatt ismeretesek. E z e k v a l á n a k : ß, y, 6, e, i, x, X, ц, v, о, я, q,
53 z a v a r t okozna. Az e z e k h o z k é s ő b b é n j á r u l t 8 betű v a g y összetett, v a g y o l y a n m i n t az összetett. A valódi összetett a f , f , tp, a m a j d o l y a n m i n t az összetett a h á r o m heliezetes b o t ü : Ф, 0. E z e k h e z s z á m í t a n d ó a k é t hosszú h a n g z ó rj, m e l y k é t ее-vei é, со, m e l y k é t oo-val ó, ér föl. H o g y m e l y b e t ű k a d a t t a k az előbbiekhez P a l a m e d e s - , és m e l y e k Simonides által, erről eltérők a tudósok v é l e m é n y e i ; de az т/ és м behozása S i m o n i d e s dicsősége. H o g y ezen utolsó 8 b e t ű t a g ö r ö g ö k k e z d e t b e n n é l k ü l ö z h e t é k , a r r ó l k ö n n y e n m e g g y ő z ő d h e t ü n k azon okból, h o g y a z o k a t n e m s z i g o r ú s z ü k ségből, h a n e m k é n y e l m e s e b b és r ö v i d e b b írás v é g e t t h o z t á k h a s z n á l a t b a . Mert, h o g y csak az 77, és w-ról s z ó l j u n k , m i n t h o g y nem h a n g r a , h a n e m c s a k i d ő m e n n y i s é g r e k ü l ö n b ö z n e k az s- és o-tól : e z e k r e k e z d e t b e n elk e r ü l h e t l e n szükség n e m vala. E s m é l t á n k e r e s h e t j ü k , m é r t hozott b e S i m o n i d e s csak e k é t h a n g h o s s z ú s á g á n a k megjelölésére k ü l ö n b e t ű k e t : holott t u d j u k , m i s z e r i n t az a, 1, és v is n é m e l y s z ó k b a n m i n d i g hosszúak, m á s o k b a n pedig m i n d e n k o r r ö v i d e k . E r r e P r i s c i a n u s s a l u g y f e l e l h e t ü n k , és c s a k u g y a n kell is f e l e l n ü n k : h o g y Simonides k o r á b a n c s a k az e, és о n y u j t a t é k meg h a t á r o z o t t a n n é m e l y s z ó k b a n , m í g m á s o k b a n r ö v i d n e k e j t e t e k ; a többi h á r o m h a n g z ó p e d i g a, 1, v = a, i, ü vegyesen kétesnek h a s z n á l t a t é k , mint e b b e n : '/lóig és "Aqsç. Kratinos a t h é n a i költész i d e j é b e n ki Kr. e. 5 1 6 évvel élt, az t és 17 v a l a m i n t az 0 és ее k ö z t i k ü l ö n s é g m á r t u d v a vala. E n n e k h á t r a m a r a d t müvei t ö r e d é k e i b e n , m e l y e k e t M. M. R u n k e l Lipcsében 1827. é v b e n n a g y g o n d d a l és éles itészettel adott ki, ily czimü színmüvében Jiovvauki^avôçoç az »; n a k e h a n g j a s z a b a t o s a n m e g van h a t á r o z v a , m e r t ő azt a j u hok bégetésével e g y n e k állítja, m e l y e k b é g e t v e fiij ß f j — bé-bé h a n g o t adnak. Plato a t h é u a i bölcsész, k i Kr. e. 3 4 4 évvel élt, Kçazvlnç tanítójától n e v e z e t t P á r b e s z é l g e t é s é b e n , hol a szónyomozást t á r g y a l j a , n y i l v á n o s a n m o n d j a , h o g y rj h e l y e t t a r é g i e k £-í i r t a k , m i n t h a ez n é m i l e g m a g a s z t o s a b b a n h a n g z a n é k . ( L á s d P l a t o K r a t y l u s 31 fejezet.) E r r e e szót hozza föl n a p , m e l y régente ifiSQa, a z u t á n í/.«W'.-nak, az ő k o r á b a n p e d i g г щ ё ц а т а к m o n d a t é к. Miből ő k ü l ö n s z ó n y o m o z á s r a m e g y vissza, és ífis'nu és ij/iiga-ntik. más f o g a l m a k a t t u l a j d o n i t Midőn t e h á t az u j - g ö r ö g ö k a vftsrja-t is í/íe«renale ejtik, a fogalmakat z a v a r j á k össze. V a l a m i n t t e s z n e k a személyi névm á s o k t ö b b e s számú alanyeseteiben is гцгеТд, és v^eig, m i n d k e t t ő t ifiig-neк e j t v é n , u g y ezen n é v m á s o k többes s a j á t i t ó j á b a n is : щшг, i f x á r m i n d k e t t ő t ificöv-nak m o n d v á n : v a l a m i n t u g y a n a z o k többes t á r g y e s e t é b e n гщйд és vuâg, m i n d íuüg n a k h a n g o z t a t v á n . Ily fogalom
54 k e t és j u h o k a t saját s z a v o k t ó l /trçXa-knak, a latinok b ê l a - k n a k nevezték, m e r t n e m mee, h a n e m bee h a n g o t a d n a k a j u h o k , m i d ő n b é g e t n e k ; melyh a n g o t j e l e n t e n i a k a r v á n a r ó m a i a k , a dóriai s z ó j á r á s szerint, m e l y a mély h a n g o k b a n g y ö n y ö r k ö d i k , a j u h o k r ó l m o n d á k : oven b a l a n t , e helyett: bêlant. Y a r r o - n a k e s z a v a i világosan k i m u t a t j á k az rj- és ее h a n g o k a z o n o s s á g á t , és u g y a n a n n á l i n k á b b , m i n t h o g y itt e tudós a bee állati h a n g u t á n z á s á t ó l s z á r m a z t a t j a azok h a n g j á n a k bêlant helyett egy kis betü-cserével történt balant elnevezését. Theodorus Beza a X V J . század a m a hirneves r e f o r m á t u s theologusa, ki n e m k i s e b b g ö r ö g n y e l v t a n á r is v a l a , de g e r m a n a linguae g r a e c a e p r o n u n c i a t i o n e ezimzett k ö n y v é b e n i r j a : Beta r e s p o n d e t тф B e t h heb r a e o r u m ; vulgo c o r r u p t e v i t a a p p e l l a t u r , dupplici e r r o r e : s e c u n d a enim ipsius nominis l i t e r a e s t ë longum, n o n 7, sicut in íjra. I p s u m a u t e m B e t a cum V c o n s o n a n t e p e r p e r a m certe c o n f u n d i t u r : q u u m omtiino latino b r e s p o n d e a t , u t et ipsa f i g u r a literae ostendit. U g y a n ez k i v i l á g l i k Cicer ó n a k P a e t u s h o z irt leveléből (Ep. ad D i v . I X , 22.) D e legbiztosabban t a n u l j u k az r/-nak h a n g j á t Dionysius Halicarnassensis de compositione v e r b o r u m irt müvéből, m e l y b ő l a v e r ő f é n y n é l is v i l á g o s a b b a n k i t ű n i k , miszerint az rj a h a n g z ó k s o r á b a n azonnal az a u t á n j ő , holott attól a z i l e g t á v o l a b b r a esik, és í g y az r\ h a n g j a nem m á s n a k , m i n t bizonyos esetekben h a t á r o z o t t a n a m a g y a r nyilt e-nek, m á s o k b a n pedig a m a g y a r éles e-nek felel meg. I n n e n ö n k é n t foly, m é r t ejtettek a r ó m a i a k s z á m t a l a n görög szót, m e l y e k 77-val i r a t n a k , e-vel pl. Aristoteles, D e m o s t h e n e s , democratia, A c a d é m i a , Sophocles, Socrates, A t h e n a e , T h e b a e , syiloge, crambo stb. Ver gara Ferencz X V I . századbeli toledói t u d ó s , k i A l c a l a b a n 20 évig a g ö r ö g n y e l v e t k ü l ö n ö s ügyesség- és s i k e r r e l tanitá, az ?/-nak e h a n g j á t szintén v i t a t j a m a g á b ó l az H a l a k j á b ó l , m e l y k é t f e l é v á g v a k é t e g y m á s n a k h o m l o k e g y e n e s t ellenálló E3 betűt k é p e z , és azért k e l l , h o g y k é t e-e-nek f e l e l j e n meg, m o n d v á n : continet geminas literas e e t a m figura, q u a m t o m p o r é , nimirum s e m p e r l o n g a . A h é b e r e k é b e t ű j é t is a szentírás görög f o r d í t ó i 17-val a d j á k , mint 'FRiaç, Itjuovç, 'Haav. I g y J é z u s szavai a k e r e s z t f á n igy i r v á k : fjli Tjll Ха/га (raßay &avi a z a z : H e l i , H e l i lama s a b a c h t a n i . D e bogy e z e k b e n az 17 c s a k u g y a n é-nek h a n g z o t t , t a n ú s k o d n a k azok, k i k a k e reszt mellett állottak, m o n d v á n : E i i a m v o c a t iste. Eliást, azaz Illést h í j a ez. 5 0 . (7.) Ballagi Mór r. t. m i n t Hoffer E n d r e „ A történeti mód a görög i g e t a n b a n " c z i m ü é r t e k e z é s é n e k m e g b i r á l á s á r a k i n e v e z e t t e g y i k biráló, felolvassa b í r á l a t á t , mely k ö v e t k e z ő : H o f f e r E n d r e „ T ö r t é n e t i mód a g ö r ö g i g e t a n b a n " czimü é r t e k e z é s t n y ú j t o t t b e a végett, h o g y azt az A k a d é m i a v a l a m e l y k ö z l ö n y é b e n kiadja. E dolgozat v é l e m é n y a d á s v é g e t t n e k e m a d a t o t t "át, s én azt lelkiismeretesen á t v i z s g á l v á n , nem t a l á l t a m o l y a n n a k , h o g y az A k a d é m i a közlései k ö z t méltó h e l y e t foglalhasson, a k ö v e t k e z ő o k o k b ó l : 1-ször. Mert szerző csak azért k i v á n ú j módot b e h o z n i a g ö r ö g ige
55 tanban, bogy az idők és módok s c h e m á j á n a k átnézetét m é r a r á n y o s a b b á tevén, a t a n u l á s t megkönnyítse, e szerint nem a dolog lényegéből meríti az ú j m ó d felállításának szükségét, hanem didacticai tekintetekből, mi által a k é r d é s lényegétől egészen idegen szempont alá helyeztetik. 2 szor. Azért, mert szerző semmi ügyelettel nem volt a r r a , hogy a nyelvészet positiv t u d o m á n y , melyben minden állítást t é n y e k k e l kell bizonyítani. K ö n n y ű azt állítani, hogy ti.vi történeti mód jelen ideje, ü.tlvxt ugyanazon mód múltja élvet pedig a történelmi mód jövője ; de ki is kellene m u t a t n i , hogy k l a s s i k u s irók a nevezett f o r m á k a t azon értelemben használták. Szerző e kimutatást meg nem kisértette s így elméletének, mint be nem bizonyított puszta állításnak, a tudomány előtt semmi értéke. 61. (8.) Ezzel kapcsolatban ugyancsak Ballagí Mór r. t. hibáztatja a birált értekezés felolvasója, T é l f y Iván I. tag eljárását, ki csak t a r t a l m á t mondotta el az értekezésnek, melyet egyszersmind megczáfolt, de nem olvasta fel az egész értekezést, melyből kiderült volna, hogy bár az értekezönek a kérdés lényegére nézve nincs i g a z a , de igen j á r t a s görög nyelvész. E nyilatkozat élénk vitát idézett elő, melyben többek részéről felhozatott, hogy Hoffer E n d r e mint nem akadémiai t a g értekozésének felolvasásában f o r m a h i b á k követtettek el, a mennyiben az ú j ü g y r e n d 27-ik §-a szerint a nem akadémiai t a g értekezésének előbb az osztály értekezleten kell átmenni, mely azt. egy t a g j á v a l m e g v i z s g á l t a t j a s elfogadás esetében elő is a d a t j a . Ez itt nem t ö r t é n t meg. A vitának az elnök n y i l a t k o z a t a v e t véget, mely szerint Iloffer értekezése még akkor adatott be, midőn a régibb ügyrendi szabályok érvényben voltak, s felolvasása az ú j ügyrend életbe léptetése előtt tűzetett ki, jövőre nézve pedig az ú j a b b ü g y r e n d szabályai pontosan m e g fognak t a r t a t n i . E nyilatkozat helyesléssel és megnyugvással f o g a d t a t o t t . 51. (9.) Osztálytitkár előadja a főtitkár átiratát, mely szerint a Gorove-alapítványból kitűzött jutalomkérdésre (Kivántatife Kisfaludy Károly d r á m a k ö l t é s z e t é n e k méltatása irodalomtörténeti és széptani tekintetben) 1870. j a n u á r 31-ig mint h a t á r n a p i g egy pályamű sem érkezett, minél fogva az összes ülésből az osztály f e l h i v a t i k , hogy az ú j r a kitüzondő p á l y a k é r d é s r ő l a n n a k idején véleményt adjon. Áttétetik a z osztályértekezlethez véleményadás végett. 5 2 . ( 1 0 . ) Osztálytitkár e l ő a d j a a f. é. j a n u a r 29-é í tartott osztályértekezlet jegyzökönyvének 7-ik pontját, mely szerint indítványoztatott, hogy „ K a l e v a l a " finn eposz m a g y a r fordítása B a r n a Ferdinándtól, melyet az A k a d é m i a kiadásra elfogadott s az i g a z g a t ó t a n á c s n a k is felterjesztett, mielőbb kinyomassák, kéressék meg az osztály, hogy az összes ülésben, minden ilynemű kiadvány előtti k i u y o m a t á s á t sürgesse, inert habár a fordításban megelőztünk más nemzeteket, a kiadás késedelme miatt előbb utóbb valamennyitől meg f o g u n k előztetni. Az i n d í t v á n y elfogadtatván az összes ülés elébe terjesztetni h a t á r o z t a t o t t . 53.(11.) Toldj' Ferencz r. t. indítványozza, hogy az akadémiai értekezések késő megjelenésének egyik legfőbb oka késő bet'üzetésök lévén, kéressék föl az összes ülés oly rendszabály hozatalára, mely szerint az értekezések kinyomatásuk után négy nap vagy legfeljebb egy hét alatt h a l a d é k t a l a n u l befüzessenek, és szétküldésük megindíthass ék. Az i n d í t v á n y elfogadtatván, az összes ülés elébe terjesztetni h a t á r o z t a t o t t . M A f t T . TDD. ЛКЛПКМ1А1 É R T E S Í T Ő . 1 8 7 0 . 4 , SZ.
7
56
П. Igazgatósági ülés 1870. febr
15-kén.
N a g y m é l t ó s á g ú b. E ö t v ö s J ó z s e f elnök úr elnöklete alatt. X I I . O l v a s t a t o t t az a k a d . gondnok f. é. febr. 3-án kelt azon felterjesztése, melyben jelenti, hogy a f ő t i t k á r i segéd számára az akad. bérházban csak egy, é v e n k i n t 800. f r t . értékű szállás áll rendelkezésre, melynek á t a l a k í t á s a , a szintén b e n y ú j t o t t költségvetés szerint, 305 frtnyi kiadást igényelne. Ezon ügy, tekintettel a főtitkári segéd hivatalos teendőire, a legközelebbi költ•égvetés a l k a l m á v a l fog elintéztetni. X I I I . O l v a s t a t o t t az irodai személyzet szervezésére és a fizetések felemelésére vonatkozó, f. é. febr. 10-kén benyújtott tervezet. A költségvetésig elhalasztatik. XIV. K ö z ö l t e t e t t a postai és kisebb havi k ö l t s é g e k r e szorítkozó, s az illető a k a d cseléd á l t a l eddigelé m é g be nem n y ú j t o t t számadás ügye. A vizsgálat megtételére, s az ü g y elintézésére a n m t g ú elnök úr kéretik fel. XV. O l v a s t a t o t t az akad. gondnok f. é. febr 4-én kelt felterjesztése, melyben n m. k. b á n y a t e r m é n y á r u d a i g a z g a t ó s á g á v a l , a pincze-raktár ügyében kötött előnyön szerződés j ó v á h a g y á s á t kéri. Megadatik. XVI. Közöltetett az A k a d é m i a - p a l o t á b a n szükségelt vizvezetésre és egyéb j e l e n t é k e n y e b b á t a l a k í t á s o k r a vonatkozó gondnoki előterjesztés, a hozzá mellékelt költségvetéssel. A költségvetésig elhalasztatik. X V I I . Olvastatott a főtitkárnak f. é. febr. 14-kén a nmélt. elnök úrhoz intézett azon j a v a s l a t a , melyben az Akadémia h á z t a r t á s a körül n a p o n k i n t előforduló kisebb-nagyobb kiadások utalványozására, bizonyos meghatározandó maximumig, az a k a d . gondnokot f e l h a t a l m a z t a t n i indítványozza oly módon, hogy v a l a m i n t az általa, úgy a kitűzött határon túl, az e l n ö k s é g által u t a l v á n y o z a n d ó összeg minden egyes tételéről rendes könyvet vigyen. Atteendő az a k a d . vagyon megvizsgálására kiküldött bizottsághoz ; de hogy időközben a napi k i a d á s o k fedezetlenül n e m a r a d j a n a k , elnök ö nmltga bizonyos h a v i öszszeg utalványozására felkéretik.
Pest, 1870. Nyomatott az .Atlienabum" n y o m d á j á b a n .
MAGYAR TUDOM, AKADÉMIA
ÉRTESÍTŐJE. Hetedik a k a d é m i a i ülés A I I . osztály harmadik 1870. február
ülése.
21-kén
H o r v á t h M i h á l y r. t. osztályelnök elnöklete alatt. 56. (6.) Lónyay Menyhért alelnök úr b e n y ú j t j a az 1705-ben kelt „Instrumentum Confoederationis Inclitorum R e g n i H u n g á r i á é S t a t u u m et Ordinum, pro libertate confoederatorum" eredeti o k m á n y á t , melyet Czartoryski László herczeg külföldön megszerzett, s a M. T. A k a d é m i á n a k ajándékozott. A becses a j á n d é k á t t é t e t i k az akad. k é z i r a t t á r b a , s az A k a d é m i a köszönetének személyes á t n y u j t á s á v a l Horváth Mihály r. t. bizatik meg. 57. (7.) Hoffmann Pál r. t. felolvassa értekezését, ily czim a l a t t : „Cicero civiliaticai védbeszédei. I I . Pro 2. Eoseio comoedo." 58. (8.) A titkár j e l e n t i , hogy a I l ik osztály f. é. febr. 11-kén tartott értekezletén a Gorove-jutalomra beérkezett p á l y a m u n k á k megbirálásával Nagy Márton, Ney Ferenci és Molnár Aladár 11. t a g o k bizattak meg. 59. (9.) Ugyanaz jelenti, hogy a második osztály rendeletéből
Nyolczadik A I I I . osztály harmadik
a k a d é m i a i ülés ülése, egyszersmind összes ülés
1870. febr.
28.
S z t o c z e k J ó z s e f osztályelnök elnöklete alatt. 61. (14.) Az osztályelnök beköszöntő s z a v a k k a l foglalja ol székét з megválaszt a t á s á é r t az ő s tiszttársa nevében köszönetet mond. 62. (15.) A bejelentett első értekezés : „Kísérlet hazánk földrengéseinek okairóli dr. P ó l y á t ó l " a felolvasó m e g nem jelenése miatt a jövőre h a l a s z t a t o t t .
63. (16.) D r . Szabó József előadja jelente'sét az 1869-ben Olaszországban tett földtani utazásáról, megemlítvén azon pontokat, m e l y e k e n ezen szempontból időzött, s ilyet n é g y e t emelt ki. MAOV. TUD
AKADÉMIAI É R T E S Í T Ő . 1870. 5 . S Z .
8
58 É j s z a k i Olaszországban P a d u a mellett az euganei h e g y s é g b e tett kirándulást, a mely vidéket 1865-ben m á r huzamosb ideig vizsgálta volt és a k k o r i t a n u l m á n y a i f o l y t á n némely p ó t a n y a g o k megszerzésének szüksége m u t a t t a k i magát. Róma v i d é k e volt a második, honnét az ettől é j s z a k r a eső Tolfára ment, az ottani timsó g y á r a k a t , valamint e n n e k előjövési körülményeit vizsgálandó ; megemlítette, h o g y á m b á r h o n u n k b a n Beregszász t á j á n a timsógyártás Tolfáról hozatott be körülbelől egy század olött, és Beregszászon most is csak úgy j á r n a k el mint kezdetben, Tolfáról sem mondhatja, hogy valami javítást hoztak volna be. A másik k i r á n d u l á s t Kómából keletre F r a s c a t i és A l b a n o vidékére tette, hol mostkori, á m b á r a történelem által nem említett v u l k á n i h a t á s n a k müvei l á t h a t ó k . Lávaömlések és szépen megtartott k r á t e r e k v a n n a k itt olyan kőzet által képezve, a mely eddig m á s világrészekben nem ismeretes és E u r ó p á b a n is csak kicsiben lép fel a Rajna v i d é k é n , mig Olaszországban R ó m a és Nápoly között erősen van kifejlődve ; ezen kőzet a Leucitophyr. R ó m á b a n említést tett a csillagdáról, hol a n n a k vezetője P a d r e Secchi a spectrometria segítségével a csillagok v e g y i alkatrészeinek tanulmányozásával foglalkozik, s hol a kísérletek ezen nemének kiviteli módját is látta. Nápoly v a g y a V e z ú v k ö r n y é k e volt a harmadik pont, mely a vulkáni t ü n e m é n y e k r e nézve az egész földtekén párját r i t k í t j a . I t t megtette legelőször is a f ő k i r á n d u l á s t a V e z u v r a , mely 1868. novembertől kezdve 1869. f e b r u á r i g láva-árt bocsátott, s ezen anyagnak ömlése ámbár azóta nem ismétlődött, de a gőzanyagok tódulása még mindig erősen tartott, s oly sürü füstöt k é p e z e t t , hogy a m e r r e a szél f ú j t a , ott a hegyen mit sem lehetett látni, de a k r á t e r b e n sem, kivéve midőn a szerencsér e erősen d ü h ö n g ő szél azt el elkapta. M e g n é z t e a vezuvi észleldét is, s ott épen a k k o r egy igen finom rengésmérő e g y földrengést mutatott ki. A vezuvi ásványokból és l á v á k b ó l sok j e l l e m z ő példányt g y ű j t ö t t és vásárolt az egyetemi g y ű j t e m é n y számára. E g y második k i r á n d u l á s t P o m p e j i b a t e t t , minek páratlan történelmi é r d e k e mellett n a g y geologiai jelentősége is van. Nápolytól nyugotra az úgynevezett C a m p i flegrei t e r ü l n e k el, egy dombvidék a l a k j á b a n . E z e n dombok t r a c h y t vulkánokból állanak, mel y e k n e k első képződése u g y a n valószínűleg még a h a r m a d k o r b a n történt, de alattuk a föld mélyében a vulkáni t é n y e z ő k működése maiglan sem szűnt meg, s most is v a n n a k nyílások, m e l y e k felső vége az alsó laboratóriumnak k ü r t ő j e g y a n á n t tekinthetők, m e l y e k n e k rendeltetése az ott fejlődött göznemeket elvezetni. E z nevezetesen a Solfatara n é v alatt ismeretes k r á t e r s z e r ü mélyedményről áll. Itt e t á j o n van a m i n d e n elemi természettanból ismeretes G r o t t a del cane, a bő szénsavfejlődéssel; itt a Montenuovo, mi c s a k u g y a n e g y u j k r á t e r h e g y , minthogy az emberek szeme láttára képződött 1538-ban. I t t v a n n a k Pozzuoli városkában az egykori Serapis-templomnak azon oszlopai, m e l y e k a földtani m u n k á k b a n lerajzolva annyiszor l á t h a t ó k s kétségbevonhatlan bizonyítékai a n n a k , h o g y a föld szintje ismételve siilyedett s emelkedett.
59 A g y ö n y r ü Ischiai szigeten is v o l t , hol csupa t r a c h y t v u l k á n o k v a n n a k s ezeökközött egy a históriai időben tört ki. E tna vidéke volt az utolsó, m e l y e n földtani tanulmányozásokat tett, s itt azon véletlen kedveze'sben részesült, hogy e vulkánóriás, a m e l y m e g é r k e z é s e k o r teljes n y u g a l o m b a n volt, úgy h o g y még legkevesebb f ü s t ö t sem eresztett, m á s n a p kitört, n a g y t e r j e d e l m ü felhőzetet k é p e z v é n és l á v á t bocsátván, m e l y n e k folyása n é g y óra hosszáig tartott. A felhőzettel vulkáni h a m u is kapatott f e l , s a merre a szél a felhőt i r á n y o z t a , ott ez leszállott s látható volt a t á r g y a k felületén. A kitörés utáni n a p o n felment az E t n á r a s ott ezen t ü n e m é n y n e k közelebbi k ö r ü l m é n y e i r ő l alk a l m a volt meggyőződni, valamint m a g á t ezen h e g y n e k földtani szerk e z e t é r e vonatkozó a l k a l m a s p é l d á n y o k k a l is ellátni.
Összes
ülés
(ugyanakkor.)
Horváth
Mihály
(mint legidősb osztályelnök) elnöklete alatt.
6 t . A főtitkár felolvassa gr. Andrássy Gyula m a g y a r kir. ministerclnök u r n á k Budán f. é. febr. 21-én 305. m. e) szám a l a t t kelt következő l e i r a t á t : „ 0 császári és apostoli k i r á l y i Felsége, f. é. febr. hó ) 8-án k e l t legfelsőbb elhatározásával, báró E ö t vös J ó z s e f n e k a Magyar T u d . Akadémia folyó évi j a n u á r hó 17-ki elegyes ülésében e z e n A k a d é m i a elnökévé, és L ó n y a y Menyhértnek alelnökévé lett v á l a s z t a t á s u k a t legkegyel mesobben jóváhagyni, illetőleg a n e v e z e t t e k e t ezen minőségükben megerősíteni m é l tóztatott. Miről a Magyar Tudományos Akadémiát, vonatkozással f o l y ó évi j a n u á r 19-én 34/k. k. szám alatt kelt felterjesztésére, sietek örvendetes tudomásulvétel végett ezennel értesíteni. Kelt stb. Kedves tudomásul szolgál. 65. U g y a n a z olvassa b. Eötvös József a k a d . elnök ú r n a k hozzá intézett i r a t á t , melynek k a p c s á b a n Veszely Károly maros-vásárhelyi plébános levelét csatolmányaival ( R é v a y n a k egy, Kazinczy F e r e n e z n e k kilencz eredeti levele) fentisztelt elnök úr á t t e szi az Akadémiához, mint a j á n d é k o t a k é z i r a t t á r számára, f e l h í v j a egyszersmind T o l d y Ferencz r. tag urat, hogy Döbrenteynek n á l a levő azon t i z e n k é t levelét, m e l y e k r e a beküldő úr hivatkozik, szolgáltassa be az A k a d é m i a k é z i r a t t á r á b a . A küldött levelek, — m e l y e k r e nézve azonban a főtitkár megjegyzi, hogy a Kazinczy-félék közöl egy nem levél, hanem T h a l i a leánya születésére irt latin versezet, egy másik levélnek pedig az eleje hiányzik — köszönettel á t t é t e t n e k a kézirattárba ; a Döbrentey-félékre nézve a jelenlevő Toldy ú r megígérte, hogy rövid n a p be fogja szolgáltatni. 66. Olvastatott az I. osztály jegyzökönyvének 10. p o n t j a , mely szerint B a r n a F e r d i n á n d Kalevala f o r d í t á s á t minden más előtt nyomatni j a v a s o l j a . Elfogadtatik.
8*
60 67. Olvastatott u g y a n a z o n j e g y z ő k ö n y v 1 1 - d i k pontja, hogy a i „Értekezések" nyomdából k i k e r ü l t ö k u t á n 4, l e g f ö l e b b 7 nap alatt befüzessenek. A főtitkári h i v a t a l e szerint u t a s í t t a t i k . G8. A f ő t i t k á r következő k é r v é n y e k e t jelent b e : A bécsi Pázmány-intézeti m a g y a r irodalmi iskola t a g j a i az A k a d é m i a évenkinti kiadványaiért esedeznek. A brassói á g o s t a i hitv. presbyterium, iskolái s z á m á r a , u g y a n a z o k a t kéri megadatni. A m a g y a r k i r . t u d o m á n y - e g y e t e m bölcsészetkari hallgatóinak önképző k ö r e ugyanazon kedvezményért folyamodik. A sz. p é t e r v á r i „Observatoire Physique C e n t r a l , " megküldvén évkönyveit, csereviszonyt k é r az Akadémiával. Szabó József r. tag i n d í t v á n y o z z a , hogy az A k a d é m i a a C a t a n i á b a n (Sicilia) székelő Accademia Gioenia di Scienza Naturali" t u d o m á n y o s intézettel állandó csereviszonyba lépjen. Végre a főtitkár b e m u t a t j a v a n der Maehlen u r n á k , a brüsszeli földirati intézet alapítója fiának levelét, mely szerint ez, saját küldeményeivel nem vélvén arányban lenni az Akadémia t e t e m e s könyvküldeményeit, ez u t ó b b i a k a t csupán а l a t i n u l irt kiadványokra, jelesül a Monumentákra, s v é g ü l ezeknek is c s a k Diplomataria osztályára k é r i szoríttatni. Mind ez ü g y e k véleményre á t t é t e t n e k az á l l a n d ó könyvtári bizottsághoz. 69. J e l e n t i а főtitkár, h o g y а boroszlói történelmi és régészeti e g y l e t , а copenliagai éjszaki régészeti társaság, az amsterdami k i r á l y i tudós a k a d é m i a m e g k a p t á k az Akadémia könyvszállítmányait, és a térítvényt v i s s z a k ü l d t é k . Tudomásul van. 70. U g y a n a z jelenti, h o g y f. é. jan. 31-től f e b r . 28-ig következő ajándék,- csere- és köteles könyvpéldányok é r k e z t e k s tétettek á t а könyvtárba.
I.
Testületektől.
A c c a d e m i a di Sc. morali e politiche. Nápoly. Atti. Vol. IV. N a t u r a l History Society. Montreal. T h e C a n a d i a n Naturalist. Vol. IV. no. 3. К . k . Statistische Central Commission. B é c s . Ausweis über d e n auswärtigen Handel der Ö s t e r . U n g a r . M o n a r c h i e im J a h r e 1868. X X I X . J a h r g . Kön. P r e u s s . Akademie der Wiss. Berlin a) Monatsbericht. November, December" 1869. b) Corpus Inscriptionum L a t i n a r u m . Vol. I I . Observatoire physique C e n t r a l . Pétersbourg. Annales, Année 1865. Kais. A k a d e m i e der Wissenschaften. Bécs. Anzeiger 1870. no 1. 2. 3. Société B a t a v e de Philos. Experimentale. R o t t e r d a m . P r o g r a m m e pour 1869. Kön. Gesellschaft der W i s s . Göttingen, a) Abhandlungen. X I V . Band, b) Gelehrte Anzeigen. 1869. I. II. В. c) Nachrichten 1869. Historischer Verein f ü r K r a i n . Laibach. Mittheilungen. X X I I I . J a h r g . 1868. Archaeol. T á r s a s á g . K r a k ó . Wskazowka P r z e z Prof. W . Laszczkiewicza. Société R. des Antiquaires du Nord. C o p e n h a g u e a) Rafn : Renseignements sur les premiers h a b i t a n t s de la côte occidentale du Groenland, b) Aarboger. 1868. Tredie H.
61 F j e r d e H . 1869. Forste H. Aridét H . о) Tillaeg til Aarboger. A a r g a n g 1868. d) Mémoires. Nouvelle Série. 1867, 1868. A n g o l k o r m á n y . London, a) Trade Accounts (foreign countries) 167—VII. 167— V I I I . b) A g r i c u l t u r a l returns of Great B r i t a i n . M. k . pénzügyministerium. Buda. Az államvagyonról hódolatteljes előterjesztése ö cs. és ap. kir. Felségéhez L ó n y a y Menyhért m. k . pénzügyministernek. M. k. k ö z o k t . ministerium Buda. a) Előterjesztés, m e l y l y e l a felügyelete a l a t t álló közalapítványi alapokról 1868. évre szerkesztett számadások b e m u t a t t a t n a k . I . I I . I I I . füz. b) Előterjesztés, melylyel a felügyelete a l a t t álló szerb nemzeti egyházi a l a p o k ér g. keleti a l a p í t v á n y o k vagyonáról stb. 1868. é v r e sze'rkesztett részletes f ő k i m u t a t á si'k b e m u t a t t a t n a k . M a g y a r k e r e s k . bank. Pest. Jelentés az 1870. jan. 29-én t a r t o t t rendes k ö z g y ű lésről. P ü s p ö k i helyettes hivatal. Sz. F e h é r v á r . Schematismus cleri dioecesis A l b a r e g a lonsis pro 1870. Irodalmi egylet. Esztergom, a) Népirat. 1—12 füz. b) Korkérdések 1—12. f ü z .
II.
Magánosoktól.
E w a l d H e n r i k t a n á r . Göttingen. Ausführliches L e h r b u c h der Hebräischen S p r a che des Alten Bundes. 8-te Ausgabe. Ivánfi ( J a n c s i k ) Ede. Veszprém. A m a g y a r birodalom v a g y Magyarország з részeinek czímerei. Rozvány György N. Szalonta. N. Szalonta mezőváros történelme ( m o n o g r a p h i á j a . ) List et F r a n c k e . Leipzig. Catalogue des livres qui composaient la bibliothèque d e fou M. Estienne de Nagy. F á b i á n Daniel. Szilágy-Cseh. Innepi, közönséges v a s á r n a p i és alkalmi i m á k .
III. Köteles
példányok.
Skarnitzel Ferencz nyomdája. Szakolcza. Pociatky M a d a r s k e j Reci. Szigler testvérek nyomdája. Komárom, a) Nyilvános isteni tisztelet a l a t t kövo tandő szertartási szabályok, b) Bücherverzeichniss der Leihbibliothek von M. Siegler in N e u t r a , с) Statuten der israelitischen Religionsgemeinde Komorn. U g y a n a z o k nyitrai n y o m d á j a , a) A n y i t r a i püspöknek egy latin nyelvű körlevele. b) Schematismus cleri dioecesis Nittriensis pro 1870. K é k László nyomdája. B. Gyarmat. Az alapnovelők országos egyletének É v k ö n y v e 18G9-ről. Városi nyomda. Debreczen. a) L e n g y e l és Szegedi : L a t i n magyar szótár g y m u a s iumi h a s z n á l a t r a , b) Leidenfrost : A doliánymonopolium. c) N m g u Gorove I s t v á n minister úrhoz j e l e n t é s e a dohányügy tanulmányozása végett kibocsátott három t a g u küldöttség többségének, d) A debreczeni á l l a n d ó szinház keletkezésére vonatkozó adatok, o) A m a g y a r országgyűlés képviselőházához k é r v é n y e sz. k. Debreczen város közönségének az á r v á k a t segedelmező pénzalap törvénytelen eldarabolása miatt, f) H o r t o b á g y i : Dalok és elbeszélések a népnek, g) M a g y a r o k története rövid kivonatban, h) Színházi ( mlény 1869-ik évről, i) Rövid természetrajz, k) I m r e Sándor : A magyar irodalom és MAGY. TÜI>. AKADÉMIAI É E T E 8 Í T O . 1 8 7 0 . 5 . SZ.
9
62 n y e l v rövid t ö r t é n e t e . M a g y a r protestáns 1) egyházi és iskolai Figyelmező. 1-й évfoly. t 2. füz. m) T a n t e r v a debreczeni f ő i s k o l a számára. Athaeneum t á r s a s á g nyomdája. P e s t . a) H i v a t a l o s Statist, közlemények II. évfolyam 4. 5. fiiz. b) K a t h o l . lelkipásztor 1870-iki évfolyam 1. füz. c) W e n i n g e r : Politik.ii számtan. I. Kész. d) Boesor : E g y h á z t ö r t é n e l e m . e) Schröder : Vezérfonal a m é r t a n i szab a d k é z i rajz t a n í t á s á n á l . f) Pesti Casino könyv. 1869. g) Pesti lovaregylet 1870. 1 ) H o f f m a n n : Százötven erkölcsi elbeszélés, i) Molière v í g j á t é k a i I I I . köt. k) Ordo officii divini pro 1870. in usum almae dioecesis Vaciensis. 1) A Kisfaludy T á r s a s á g Éviapja iU j folyam III. k ö t . m) Betüszámtan. Mocnik M. után ford. Dr. Arenstein J ó z s e f , n) D r . Molnár : Az alföldi sziksótermelésröl. o) A bel-és k ü l f ö l d i hírlapok s e g y é b folyóiratok ár- és sorjegyzéke 1870-re. p) A m a g y a r mérnök egylet Közlönye I I I . köt. 2. 5. 6. f ü í . q) Martin : A k a t h . religio tankönyve. Első Rész. r) K a r v a s y : A közrondészeti tudom á n y és a Culturpolitika. s) Madách : Az ember t r a g é d i á j a . Harmadik k i a d á s , t) Nibel u n g o k . Ford. Szász Károly, u) Statistique officielle de l a Hongrie, x) Századok. A ni. tört. társulat közlönye. III. évfolyam 8. 9. 10. füz. IV. évfoly. 1. füz. y) Laveleyo : Dio österreichisch-ungarische Monarchie n a c h dem Kriege v o n 1866. z) Egyetemos magy: r Encyclopoedia V I I . k ö t . j) Közlemények a földiniv. i p a r és keresk. т . к . ministerium köréből. I. évf. 2. füz. I I . évfoly. 2. 3. f ü z . v) J o g t u d o m á n y i Szemle 11 — 1 2 füz. aa) Л m a g y a r egyházak szertartásos énekei а X V I . és X V I I - i k században. B a r t a l u s Istvántól, bb) Előterjesztés a földiniv. ipar és k e r e s k . ministerium 1870-i költségvetéséhez, ci ) Grabarics : V á r m e g y e és felelős ministerium össze nem egyeztethető, dd) U j testamentom m a g y a r á z a t a . Ford. K r ó b P á l .
VI. Akadémiai
kiadások.
T ö r v é n y t u d o m á n y i Értekezések X I . sz. Történettudományi Értekezések X I I . sz. Értesítő 1869. 19. 20. sz.
Pest, 1870. Nyomatott az . A t h e n a e u m " n y o m d á j á b a n .
JE Kilenczedik
akadémiai
ülés.
Az I. osztály (nyelv-és széptudományi) harmadik 1870. rnárcz. Pvlszky
ülése,
7-kén.
F er en с г osztályelnök elnöklete al att.
72. (13.) Barna Ferdinánd 1. t. „ A finn költészet szelleméről tekintettel az ő s m a g y a r költészetre" czimü értekezését olvasta föl, mely kivonatban következő : É r t e k e z ő az összehasonlító nyelvészet hasznait nemzeti tudomán y o s s á g u n k szempontjából fejtegetvén, nomzeti ősköltészetünk mibenlétének k é r d é s é t is csak ezen, nálunk még meglehetősen népszerűtlen modern t u d o m á n y segélyével hiszi megoldhatónak. E k é r d é s nem egészen új. Már a forradalom előtt, és különösen a Kazinczy Ferencz-féle irodalmi mozgalom elején 1825-ben is foglalkoztatta a hazai tudományosságot ; — különösen H o r v á t István foglalkozván e kérdéssel, —- ki is a classicus görög, és római irodalmak némely vers-nemeiben ő s m a g y a r versnemeket vélvén felismerhetni azt állítá, hogy ezeket a görögök vették át őskorban náloknál műveltebb m a g y a r népektől, s ültették át nyelvökbe. Azután sem h i á n y z o t t a k i'.y kísérletek, de mindezek d a c z á r a a metrumos versnemeket a rímes versalakok utóbb egészen kiszorították. A forradalom után a nemzet figyelme főleg a nemzeti tudomá nyolcra irányulván, Kriza J á n o s elkezdte a székely népies hagyományokat összegyűjteni, s e g y ű j t e m é n y balladai részében szerencsésen fel is fedeztetett az ősi magyar versnem, — a nélkül, hogy ilyennek eddig felismertetett volna. A székely balladák vers szerkezete régebben az egész m a g y a r nemzetnél általános volt, — egészen a mohácsi vészig, —- a z ó t a Magyarországon egészen feledésbe ment s c s a k i s a s z é k e l y s é g n é l m a r a d t fenn. Jellemzéséül érvényesítette, hogy eredetileg egészen az volt, a mi a finn költemények versszerkezete, t. i. a versek 8 s z ó t a g ú a k voltak előrinimel (alliteratio) de utórím nélkül, a mi nálunk csak későbben, még pedig nyelvemlékeink tanúságtétele szerint igen nehezen, s lassan fejlődött ki ; bokorkifejczésekkel (parallelismus), mely lényegében majdnem egészen az, a mi a héber költészetben d í v i k ; s nemével a belrímeknek. MAOY. T U D . АКЛП. É R T E B Í u ' .
1 8 7 0 . 6 . SZ
10
64 Állításai igazolására idézte a legrégibb ily töredékeket, ú.m. a Pannónia megvételéről szóló régi éneket „Emlékezzünk régiekről," m e l y n e k még a v é g e elörímmel v a n irva, s valószínűleg egy r é g i e b b n e k átdolgozása ; Alexandriai sz. K a t a l i n verses l e g e n d á j a töredékeit ; m e l y e k b e n , h a b á r előrímekkel már n e m találkozunk, d e annál s ű r ű b b e n a bokor-kifojezésekkel ; végre Kinizsi Pálné imádságos könyve verses töredékeit, mel y e k b e n az előrímre való törekvés is észlelhető; n é h á n y székely ball a d a - t ö r e d é k e t ; s v é g r e a finn vers-szerkezet ezekével való egyezése bizonyítására n é h á n y finn vers-töredéket m a g y a r fordításban, de ezeket a h a n g j o k megitélhetése végett eredetiben is felolvasta. A székely b a l l a d á k és a finn k ö l t e m é n y e k s z e r k e z e t e megfigyelése kölcsönös világot vet egymásra, de mivelhogy a finn költemények, melyek a legrégibb őskortól fogva egész napjainkig változatlanul s teljes tisztaságban m e g t a r t o t t á k ősi a l a k j u k a t , n a g y o b b világot k é p e s e k vetni az ős-magyar költészetre, semmint megfordítva, ^azért ezek szerkezetét s szellemét igyekezett vázolni. E l ő a d t a tehát rövideden a finn vers-szerzés törvényeit, tropusokat és a használatban lévő szabadságokat (licentia) ; azután e k ö l t e m é n y e k szellemére térvén át, ezek ős k ú t f o r r á s á ú l a hitregészetet ismerte fel, s ennek n é h á n y főbb v o n á s á t adta elő, tekintettel mindig saját f e n m a r a d t hitregészeti t ö r e d é k e i n k r e ; így i g y e k e z e t t kimutatni, hogy a m a g y a r p o g á n y mythos főistene a nevére n é z v e is ugyanegy volt a finn hitregéezet Ukko-jával, h o g y a Hadisten ezzel nem volt egy, s nem bivták H a d ú r nak, — hanem ez a nemzeti istenség a „Magyarok istene" volt, — kinek a finnben megfelelő je Kalev volt, a kitől jön a finn ős hitregészeti és h ősk ö l t e m é n y neve a K a l e v a l a szó, m a g y a r u l Kalevlaha, ugyanaz a mi a m a g y a r mesék tündérországa stb. Az osztály fölkérte az értekezöt, hogy a jövő ülésen értekezése föl nem olvasott részeit is fölolvasni szíveskedjék. 73. (14.) O l v a s t a t n a k gr. Kuun Géza 1.1. Ballagi Mór, Hunfalvy P á l r. tt. bírálatai dr. Kohn Sámuel „A phöniciai t a n u l m á n y o k jelen á l l a p o t a és E s m u n - á z á r , S z i d ó niái k i r á l y sír-irata "czimü értekezéséről, melyek kivetkezők : I. Értekező, mielőtt tulajdonképeni t á r g y á r a átment v o l n a . a jelen értekezet (.így) mentségéül a nyelvészet nagy-liatalmi á l l á s á t hozza fel. Különös okoskodást t ü n t e t fel e mentség : az egyes nyelvekkel és irodalmakkal való foglalkozást értekező a nyelvtényeken, az egyes nyelvoken a l a p u l ó nyelvészettel menti ki. Mi szükség van itt m e n t s é g r e ? Továbbá a j e l e n értekezés t á r g y á r ó l , a föniciai n y e l v r ő l és irodalomról az á l l í t t a t i k , hogy mostani a l a k j á b a n ezen n é v r e alig érdemes. E v á d a t alig hiszem, hogy értekező m a g á r a a n y e l v r e is kiterjeszsze, m e r t mi értejme volna egy holt, nyelv most a n i a l a k j á n a k ? A mi az irodalmat illeti, az csekélynek nem mondható, a föniciai felírások és körül-irások ( l e g e n d á k ) száma m á r is n a g y és még f o l y v á s t szaporodik, t á r g y a kiváló históriai, mythologiai, kulturhistóriai érdekkel bír, n é m e l y körmönfont okoskodásokat, nem sokat, érő elmefuttatásokat, az erkölcsöt nem j a v í t ó rendoleteket m a g á banzáró régi és ú j k ö n y v e t érdekességben felülmúl.
65 A föníciai nyelvvel és irodalommal való foglalkozást kimentő nyelvészetről értekező Müller Miksa nyomán a z t á l l í t j a , hogy természettudomány. E z állítás téves voltát már sokan kimutatták. Ascoli a többi közt a z t kérdezi Müllertöl : a latin nyelv r o mán nyelvekké való á t a l a k u l á s á t a természettudomány segítségével képes-e m e g m a gyarázni ? E z átalakulást a história magyarázza meg. De különben is a természettudományok nemei, f a j a i , egyéneinek v á l t o z a t l a n s á g a éles ellentétben áll a n y e l v a l a k o k változásaival. Értekező a föniciai nyelvemlékeket a r á n y l a g nem g y a k o r i kőemlékeknek mondja ; én részemről nem tudom, hogy minő a r á n y t ért itt. A Gesenius által 1837-ben kiadott hetvenkét felirat alig képezi a jelenlegi szám negyedrészét, s ezen szám m é g folyvást növekedőben van ; E u t i n g csak most t é r t haza déli ú t j á b ó l , és mint a jól é r t e sült hír mondja, ú t j á b a n sok érdekes föniciai f e l i r á s t gyűjtött. A „Punica P l a u t i n a " - k a t illetőleg nem é r t e k egyet értekezővel, ki sok föníciai szó feltűnő hangzását, több alak szokatlan kimondását egyedül a leírók h a n y a g s á g á n a k és t u d a t l a n s á g á n a k tulajdonítja. Derenbourg k i m u t a t t a , hogy P l a u t u s a k i mondást itt-ott szántszándékosan megváltoztatta, a római f ü l n e k feltűnő t o r o k h a n g o k gyakori h a s z n á l a t á t még j o b b a n kiemelte, h o g y a szinész a h a l l g a t ó k r a több h a t a s t gyakorolhasson, hogy a v í g j á t é k comicuma még fokozódjék. Értekező megjegyzi, hogy a föníciaiak kalmár nép l é v é n , az utóvilágra n e m sokat a d t a k ; éltek a jelennek, s a mi kalmár n é p n é l feltűnő, a b a b o n á r a h a j l a n d ó k voltak. Ezen babona nem egyedül a tengerész babonája,.mint a h o g y ezt értekező hiszi, hanem részben a sémi népek egyik jellemvonása. A bűvészet eredeti hazája B a b y l o n i a volt, s bűvészet és babona egymással jár, a bíivészetnek a b a b o n a szerez hitelt. A b ű v é szet babyloniai eredetét már Guatremére l á t t a , Kuthai hires m u n k á j a tele van b a b o n á val. A többi sémi nép sem ment a természetökben mélyen g y ö k e r e t vert babonától. A föniciai fogadmányi táblák eredetét értekező a babonára vezeti vissza ; én h a j l a n d ó b b vagyok a tengeri utazás iszonyai közt tett f o g a d á s o k a t mélyebb és tisztább érzésből e r e deztetni. Értekező a fogadmáuyi táblák t a r t a l m á r ó l két m i n t á b a n értesít ; e m i n t á k b a n feltűnő T a n i t h istennő nevének Tánáith a l a k j a ; nem tudom, hogy értekező e d i p h t o n gust honnét vette, e g y á l t a l á b a n csudálkoznom-kell némely á t í r á s á n . Nem tudom, h o g y a karthagói pénzeken előforduló „ K a r t h h a d a s a t " szót miért í r j a értekező Solinussa! K á r t h á d á n a k (Solinus Polyhist. 27, 10 : Dido... urbem condidit et C a r t h a d a m nominavit) ? Hamilkar nem annyit tesz mint Melkart adománya, mint értekező s vele többen gondolják, hanem inkább Melkart testvérét, b a r á t j á t teszi ХЧр 1 ? D ' H l X l a chim likrát. Ezek után áttér értekező egy és u g y a n a z o n felirat különböző megfejtéseire azon világos szándékból, hogy a föniciai S t u d i u m hitelét c s ö k k k e n t s e . Kezdi a leptisi felírással s meg nem jegyzi, hogy о felirás az újpun epigrapliicához tartozik, a z t sem mondja, hogy ezen új-pun nyelv a római uradalom alatt beszélt s már a végelpusztuláshoz közeledő népnyelv lévén, igen természetes, hogy e nvelv sokféle zavarodást szenvedett, m a g a az új-pun írás is hanyatlást m u t a t . Ezen ú j - p u n nyelvet még a lybiai nyelv befolyása is megzavarta, melynek folytán mindinkább s i n k á b b romlott, m i g az arab nyelv végkép ki nem irtotta. A leptisi felírásnál azt is meg kellett volna j e g y e z n i e értekezőnek, hogy ez f r a g m e n t u m , oly f r a g m e n t u m , melyet a legmerészebb c o n j e c t u r a is alig képes kiegészíteni, A leptisi felirat u t á n értekező a Nubiában talált i p s a m b u l i
10*
66 feliratot veszi elé ; — ezen f e l i r a t lehetőleg világos, tiszta irást m u t a t , s megfejtése semmi n a g y nehézséggel nem j á r . Értekező e felírás valamennyi megfejtési kísérletét elvetvén, ez a n n y i r a világos feliratot eddigelé meg nem fejtettnek m o n d j a . H a szerző a, föníciai Studium történetét vázolván, higgadt, j ó z a n , a túlmerész conjecturákat gondosan elkerülő criticát a j á n l o t t volna : aggodalmait mi is osztanék, a j á n l a t á t szivesen elfogadnék ; í g y azonban értekező irányát e g y á t a l á b a n nem a j á n l h a t j u k . A római-görög classicusok u j a b b kiadásai a z t m u t a t j á k , hogy a „recepta lectio" még mindig j a v í t h a t ó s még az oly rég-óta mivolt classical philologia terén is áll e mondás „dies diem docet." E z e n sokat jelentő mondás „egyik nap a másikat t a n í t j a " mennyivel i n k á b b áll egy még ú j és sok nehézséggel küzdő t u d o m á n y r a nézve. É r t e k e z ő a föníciai s t u d i u m szánakozásra m é l t ó állapotát l e g i n k á b b két körülménynek t u l a j d o n í t j a . E két k ö r ü l m é n y a betűk foly ton'folyó s z a k a d a t l a n irásmodora, és az úgy nevezett „scriptio defectiva." Értekező itt megjegyezhette volna, hogy a szavakat, néha nagyobb közök, néha p o n t o k választják el. A mi pedig a scriptio defectivát illeti, megjegyzem, h o g y nem csak a föníciai, hanem a legrégibb arámi irás sem jelelte meg a vocalismust (р. o. JDÎÎ' helyett); továbbá azt is megjegyzem, hogy a sémi írásban a vocalismus meg n e m jelenése nem okoz annyi zavart m i n t másutt, mert, a szó grammatical alakjából megtudható, hogy az egyes szótagokba milyen vocalis illik ; végül megjegyzem, hogy az értekezötöl felidézett új-pun felírásokban megvan a vocaljelelés, az 'ain betű itt igen gyakori vocaljel. Értekező a z t állítja, hogy a föníciai s t u d i u m r a nézve igen s a j n o s , hogy az egy Levyt kivéve, n e m igen akadt ember, ki a föníciai nyelvvel és irodalommal ne csak mellékesen, h a n e m tüzetesen foglalkozott volna. E z e n vádat is határozottan visszautasítom mindazon k i ü n ő tudósok érdekében, kik n a p j a i n k b a n Föníciával és gyarmataival tüzetesen f o g l a l k o z n a k . Továbbá á l l í t j a értekező, h o g y a föníciai n y e l v elterjedvén, számos nyelvi különbséget fejtett ki, melyek a g y a r m a t o k nyelvemlékeinek megmagyarázásánál tekintetbe veendők. E z állítás nagyon igaz, de ez értekezötöl kimutatott kötelesség elmulasztásának v á d j a ö magára p a t t a n vissza, ki az ú j - p u n felírásokat a föníciai és régi pun felírásoktól m e g nem k ü l ö n b ö z t e t t e . Azt á l l í t j a értekező, hogy a föníciai e p i g r a p h i c á n a k legjelesebb mivelöi sem mentek azon h i b á t ó l , hogy majd e g y , majd más sémi nyelvhez f o l y a m o d t a k ott, hol a héber nyelv v a l a m e l y kérdéses szó vagy alak m e g f e j t é s e körül ki nem segít. Ezt az eljárást k o r h o l j a értekező s a h é b e r és syr nyelvhez való ragaszkodást a j á n l j a . Miért épen a syrhez ? I t t az egész aramaismusról lehet csak szó, s hogy ez befolyt a föníciai nyelvre, nagyon természetes dolog. Az lepne meg, ha inig a bibliai h é b e r irodalom az aramaismus sok n y o m á t magán h o r d j a , a föníciai ily nyomokat nem m u t a t n a . Különben nem kell m é g a z t is a r a m a i s m u s n a k tartani, a mi a föniciai, illetőleg a régi kanaan nyelv s a j á t s á g a volt. A héber n y e l v több oly s a j á t s á g á t veszíthette el, melyeket a föníciai megtartott ; í g y áll a dolog a n ő n e m föniciai jelével is (a t betűvel), mely nem aramaismus, hanem a régi kanaan nyelv n ő n e m végzete. A bibliai irodalom nem meríthetvén ki az összes h é b e r szókincset, a föniciai textusok megfejtésénél igen sok esetben más sémi nyelvhez kell folyamodnunk : ezt nem csak t e n n ü n k szabad, de t e n n ü n k kötelességünk. A föniciai epigraphica m i v e l ő j e a héber, t a l m u d és rabbin irodalom szótárában f o g j a legelébb a föníciainak megfelelő szót keresni, h a azonban itt nem találna, tovább megy és a többi rokon nyelv szókincsében fog keresni.
(57 E z u t á n következik magának az Esmun-ázár sírfeliratának megfejtése. Ertekezőnek itt ki kellett volna mutatni a m a g a és a mások értelmezései közt fenforgó különbeéget ; a magáét paleographicus és lingvisticus okokkal kellett volna m e g á l l a p í t a n i a . Miud-ezt nem tette. Értekező Dereubourg, Schröder s mások értelmezésével nagyjában megegyezik. Nem tudom,hogy а б - i k sorban előforduló mondatot: JJűítTl " ^ " О Ч 4 ОХЛК miért fordítja kövotkozöleg : „Ha én hallgatok is, á t k o k beszélnek hozzád ; hallj a d szavukat ! ?" Hol áll itt о mondat : „átkok beszélnek hozzád ?" Továbbá az 5. és 6-ik sorban előforduló ЛЧП£5 és f p j } szókat értekező e g y m á s t ó l kellően meg nem különböztette, pedig M ü n k az n ^ J ? sz<^ értelmét élesen m e g h a t á r o z t a . Végül a ÍR. 17. 18. sor értelmezése sem elégíthet ki (a 17. sor megfejtése minden-esetre nem k ö n n y ű dolog.) A mi az értekezés magyarságát illeti, az távol v a n attól, mit szerény igények megkövetelnek ; m á r pedig a magyar Akadémia nyelvtudományi osztálya soha meg nem engedheti, hogy a magyar nyelv kezelésénél egyéb tekintet ne legyen az érthetőségnél, s maga a z érthetőség is h o g y a n lehetséges, h a a szórend szabályai megsértetnek ? I g e n szomorú lenne nyelvtudományunk állapot á r a nézve, ha minálunk egy, az értekezöéhez hasonló irány honosodnék meg, mely folyvást csak a nehézségekre utal, az ellentmondásokat fürkészi, szóval, t a n u l m á n y a tárgyától visszarettent, a helyett, hogy i r á n t a érdekot gerjosztene, fontosságát kiemelné, e l ő h a l a d á s á t megjelölné, é r t é k é t méltányolná, segédeszközeit felszámítaná, s a követendő biztos ú t a t kimutatná. Mig másutt szöveggyüjtéssol s szöveg-megfojtéssel foglalkoznak, addig az értekezöéhez hasonló i r á n y a magyar t u d o m á n y t g y a u a k o d ó v á és tétlenné tenné. E fontos okból dr. Kohn m u n k á j á t a tekintetes nyelvtudományi osztálynak kiadás v é g e t t nem a j á n l h a t o m . Gr. Kuun Géza, mint egyik bíráló. II. Az értekezés a phöniciai tanulmányok jelen állapotát kivánja feltüntetni. Azért rövid, de véleményem szerint világos átnézetét a d j a ezen tanulmányok történetének, mely tulajdonképen a leküzdött és ínég leküzdondö nehézségek sorozata. Montfaucontól kezdve, ki először ismert fel egy szidoniai pénzdarabon egy phöniciai szót, de k i v á l t Gesenius Vilmostól kezdve, ki az első tulajdonképi utmutató és úttörő, minden következő búvárt felhoz az értekező, a kik eddig a p h ö n i c i a i nyelvmaradványokkal foglalkoztak. S ha ebből az olvasó a z t t a n u l j a meg, k i k fáradoztak és f á r a d o z n a k a tudomány ezen terén, ogyúttal azt is m e g t a n u l j a belőle, h o g y milyen természetű nehézségek tartóztatják fel a haladást, s miért nom lehet oly könnyen, mint tán másutt, a nehézségeken győzni. S minthogy véleményem szerint ebbeli feladatát j ó l fejti meg a szerző, s minthogy ezzel irodalmunknak is használ, mely ^még nem igen v e h e t e t t tudomást a phöniciai feliratokban megmaradt nyelvemlékekről, azért én igen is méltónak Ítélem arra. hogy kinyomattassék. Az Esmun-ázár szidoniai k i r á l y sírirata a p h ö n i c i a i feliratok közt legnagyobb és legteljesebb lévén, s általa mintegy ú j ösztönt k a p v á n a phöniciai b u v á r l a t : szerző igen helyesen tette, hogy annak történetét is különösen megérintette ; hisz a nevezett sírirat sokféle egymással ellenkező magyarázata legvilágosabban tünteti elő a phöniciai tanulmányok jelen állapotját. Szerzőnek, úgy látszik, nem volt szándéka ezúttal phöniciai nyelvbuvárlatot is közleni, m e r t a nevezett síriralnak fordítását, melyet maga sem hibátlannak, sem tökéletesnek nem tart, nem kiséri nyelvészeti igazolásokkal, mi csakugyan más dolgozat is volna. Azért gondolom, hogy h a szerző egy másik értekezésben
68 az Esmun-azár s í r i r a t á n a k philologiai fejtegetését szolgáltatná, irodalmunkra n é z v e sem haszontalan, sem mások á l t a l már m e g t e t t munkát nem t e n n e . Stylusbeli előadása világos, könnyen folyó, apró nyelvbeli fogyatkozásokat a szerkesztő könnyen igazít m a j d ki. E n tehát a j e l e n értekezést nemcsak méltónak tartom a kiadásra, h a n e m óhajtóm is. hogy kiadassék. Pesten, I8l!9. dec. 5. Hunfalvi/ Pál, s. k. III. Szerző e dolgozatban rövid, de elég világos v á z l a t á t adja azon k u t a t á s o k n a k , melyek a kevés foumaradt phönieiai nyelvemlékek felderítése körül eddigelé tétettek, r á m u t a t v á n egyszersmind józan t a p i n t a t t a l a h i b á k r a , melyek kiváltképen onnan eredtek, hogy a magyarázók inkább, mintsem bevallották volna, hogy e z t vagy amazt nem értik, j o b b n a k látták fül nem hallott szókat koholni, és phönieiai kifejezéseknek elkeresztelni. Ily történelem-itészeti bevezetés u t á n , adja aztán szerző az eddig ismert legterjedelmesebb phönieiai feliratnak, Esmun-ázár szidoniai király síriratának, á l t a l a készitett m a g y a r fordítását. Nekem e dolgozatra általában e következő észrevételeim vannak, m e l y e k e t kérn é k szerző úrral a végett közölni, hogy h a azokat j ó n a k t a l á l j a , dolgozatát a z o k h o z képest igazítsa ki. Első megjegyzésem az, hogy szerzőnek, a mint előadásából látom, nincsen tudom á s a a l e g ú j a b b a n (1856—1858) Davis lelkész úr által T u n i s közelében tett felfedezésekről, melyek folytán phönieiai feliratokkal ellátott 73 táblát állítottak fel a British: muzeumban Londonban. Ezeket dr. Heidenheim a „ D e u t s c h e Vierteljahrsehrift für Englisch-Theologische F o r s c h u n g und K r i t i k " czimü m u n k á j á b a n ismerteti és oly jegyz e t e k k e l kiséri, melyek az eddigi k u t a t á s o k r a sok világot derítenek. Második megjegyzésem az, hogy szerző úr fordításának csak akkor lesz meg igazi tudományos becse, ha közli elébb a felirat átíratását, a k á r héber, akár latin betűkkel, miután a nélkül nehéz eltalálni, hogy és mikép olvasta az e g y e s kifejezéseket. Harmadik észrevételem szerző előadását illeti, mely elég szabatos u g y a n , de nem eléggé magyaros, sőt sok helyt hibás szerkezetű ; ezen tehát mindenesetre i g a z í t a n i kell h o g y kiadásra a l k a l m a s legyen. E g y é b k é n t a m u n k a egészben véve jó, és tudományos irodalmunkra nézve nyereménynek mondható. Pesten, február 14-én. 1870. Ballagi Mór. Dr. Kohn Sámuel értekezése kiadásra elfogadtatik, oly feltétel alatt, hogy Ballagi Mór rendes t a g g a l magát érintkezésbe tévén, a hézagokat, a mennyire lehetséges, pótolni igyekezzék, a nyelvbeli hibákat pedig mindenesetre kijavítsa. 74. (15.) Olvastatik a Nyelvtudományi Bizottság 1870. márczius 4-én t a r t o t t ülése jegyzökönyvének kivonata, mely szerint az osztály-értekezlet e következő indítván y á t : „Vétessék m u n k á b a az Akadémia helyesírásának revisiója nem csak azért, mert benne némely pontok j a v í t a n d ó k , hanem azért is, mert mind az irodalomban, m i n d mag á b a n űz A k a d é m i á b a n e tekintetben nagy gondatlanság, sőt elvtelenség u r a l k o d i k , mit a kérdés felújítása és alapos megvitatása b i z o n y á r a korlátozni fog," elfogadja s kebeléből egy albizottságot küld ki, egy kimerítő j a v a s l a t elkészítésére. Az albizottság t a g j a i : T o l d y Ferencz, H u n f a l v y P á l r. tagok, Budenz József 1. tag, a kik a kiküldetést el is fogadták. Tudomásul vétetik. 75. (16.) Olvastatik az osztályértekezlet véleménye a Gorove-alapítványból ki-
69 tűzendő pályakérdésre nézve, mely a pályakérdés kitűzését h a l a s z t a t n i kéri, s a k ö v e t kező indítványt a j á n l j a az osztály figyelmébe : minthogy 30 arany p á l y a d i j jelenleg m á r csekélyebb összeg, mintsem a n y a g i tekintetben elősegíthesse a p á l y á z á s sikerét, szólíttassék fel az összes ülés a r r a nézve, hogy az a l a p í t ó utódja beleegyezésével oly módon szabályoztassék a pályázat, mely szerint a Gorove-jutalom e z u t á n nem m i n d e n második évben, hanem csak minden negyedikben tűzessék ki. s 30 a r a n y helyett 60 legyen a pályadij. Az indítvány elfogadtatván, az összes ülés elébe terjesztése batároztatik.
Tizedik akadémiai A II. osztály negyedik 1870. márczius Horváth
Mihály
ülés. ülése
14-kén.
osztályelnök elnöklete alatt.
76. (11.) Keleti Károly l . t . felolvasta következő czimü értekezését: „Nézetek a statistika t u d o m á n y o s állásáról." Rövid k i v o n a t b a n , értekező a statistika keletkezését képileg így festi : E g y század i körülbelül, hogy az á l l a m t u d o m á n y o k nagy számú családjában ú j magzat ütötte fel fejét. Ősei a régi kor h o m á l y á b a merülnek, szülője ismeretlen, keresztapja kétes. Öröksége nincs , de annál merészebben nyúl bőkezű családja összes b i r t o k a után. I d e g e n területet foglal el s róla többé le sem terelhető, legkevésbbé az államtudományok által, mert épen az államot, főleg k e z d e t b e n , kizárólag m a g á n a k vindikálja működése teréül. Röviden ecsetelvén a statistika további hódításait, e l ő a d j a , mily zavart idézett elő tudományos állásában a statistikának közel rokonsága más t u d o m á n y - á g a k k a l , mint például a történelemmel, földrajzzal stb. E l m o n d v á n , hogy e zűrzavart a másfél évtized óta m ű k ö d ő nemzetközi statistikai congressusok még nevelték, közelebbről ismerteti azon előmunkálatokat, melyek a hágai congressust megelőzőleg készültek a végre, hogy a statistika olméletével foglalkozandó szakosztálynak anyagul szolgáljanak. E munkálatok közül kiemeli, Qvetelef, e r r e vonatkozó s még a flo„Idées renczi congressuson, 1867-ben, tett indítványa után Baumhauer m è r e s " czimü f ü z e t é t ; főleg pedig Vissering. a leydeni egyetem jóhirü t a n á r á n a k jeles értekezését, mely a programúiban foglaltatott. Különösen f e l t ű n ő n e k , b á r a statistikának némileg készületlenségéből, ifjúságából következőnek találja , hogy Vissering sem kerülheté ki ott, hol a statistik á n a k kiválóan tudományos jellegével foglalkozik, hogy fejtegetéseiben vissza ne nyúljon a statistika eredetére. F e l t ű n ő — mond a többek közt Achenwall, Keleti — h o g y a X V I I . és X V I I I - d i k századbeli Conring és
70 Schlöai' és Süssmilch nevei egyaránt szerepelnek a legiijabbkori Moreau de Jonnés és Quetelet,, Engel s Oettingen stb. mellett, m é g pedig ép ú g y valamely statistikai kézikönyvben, mint tudományos értekezésben, v a g y heves polémiában. Mindenki legelején kénytelen kezdeni , hogy keresztül a „status" szón, a Lüder-Шв csúfnévvel jelzett „ T a b e l l e n k n e c h t e " k o r s z a k á n s a Schlözer-féle „állandó történelmen," v a l a m i n t az u j a b b a n hangoztatott „Massenbeobachtung" jelszón keresztül, az egy egész századon át folyt heves t u s á k közepett, s a j á t álláspontját igazolja, s az eredm é n y e k e t , melyekhez okoskodásai fonalán netalán eljutott, indokolja. Mindenki — így f o l y t a t j a — kénytelen végig törtetni azon, legtöbbnyire m e d d ő viták kietlen pusztáján, melyben a statistika fogalmát eddigelé annyiféleképen iparkodtak formulázni, a nélkül, hogy csak egy, általánosan kielégítő a k a d t v o l n a , s kénytelen legalább érinteni az e hiú törekvésekből támadt szakadást, mely Knies, Rilmelin és Wagner, k é s ő b b Engel értelmezései folytán két t u d o m á n y t a k a r látni a slatistikában. E l m o n d v á n é r t e k e z ő , hogy e s z a k a d á s b a n sem j ö t t létre egyetértés, a m a g a részéről örömmel üdvözli a f r a n c z i a , angol, b e l g a s azon n é h á n y tekintélyes német tudós erélyes tiltakozását ez ö n k é n y e s felosztás ejlon, mely a statistikában se szükségesnek, se czélszerűnek nem látszik. É r t e kező szerint szőrszálhasogatás, ha a n n y i t bíbelődünk a névvel (statist!kára s az ú j a b b demographiára czélozván), s a többé-kevésbbé ö n k é n y e s nevezetből a k a r u n k tudomány-ágakat deriválni; ha hasonló önkénynyel v á l a s z t u n k más szót, mely a tudomány összes feladatait még sem merítvén ki, egy-egy ú j i r á n y felmerülésével ú j a b b kercsztelésre kényszerít, e ha a határpontok okszerű kiszemelése helyett, a h a t á r k ö v e k e t a mindenség ű r j é b e taszítjuk. Ismerteti továbbá a kérdéseket, m e l y e k e t Vissering a statistika tudományos állásának kiderítése végett felállít, egyúttal a választ, m e l y e t r e á j o k t a l á l , de melylyel Vissering k o r á n t s e m akart a nemzetközi congressusnak, melynek e k é r d é s e k szánva voltak, p r a e j u d i c á l n i , maga is elismervén, hogy ily congressus nem a r e o p a g , s hogy tudományos k é r d é s e k nem döntetnek el szavazattöbbséggel. Megpendítvén Visseiing után a kérdést, hogy a statistika a tudom á n y o k mely csoportjához t a r t o z i k : vájjon a történelmi, a politikai, a természettudományi v a g y mathematikai tudományokhoz-e, helyes tapintatnak látja A k a d é m i á n k részéről, h o g y ez valamennyire könnyedén sikamlott el ez egész vitás kérdés mellett, midőn, osztályunk (a II.) tudom á n y á g a i t csoportosítván, az állami és társadalmi tudományok sok elhallg a t o t t disciplinája mellett a statistikát külön megemlíti, nyitva h a g y v á n ez által maga részéről is a kérdést, melyre sokan még mind keresik a választ. Ismertetvén értekező továbbá azon nézeteket melyek a statistika elméletére vonatkozólag újabban felmerültek, azon nézetet vallja m a g á é n a k , mely a tudomány alapjául az e m b e r társadalmi életét, tárgyául pedig csak az erre vonatkozó tényeket tekinti. Szükségesnek látja azonban, h o g y az emberi cselekvőség tényein kívül a természet-erőknek a társa-
71 dalomban m ű k ö d ő tényei is számba vétessenek. E l f o g a d v á n továbbá az állam fogalmának elejtését s a n n a k a „ t á r s a d a l o m " általi helyettesítését, bonczkés alá veszi D r . Mayrneh a müncheni stat. hivatal i g a z g a t ó j á n a k nézetét, ki statistika és statistikai tudomány között indokoltan különbséget tevén, ez utóbbiból mindamellett a természeti t é n y e k számbavételét ki a k a r j a küszöbölni. Vájjon helyesen-e ? k é r d i értokező. Mert ha v a l ó b a n a társadalmi élet összes jelenségein kivül azon t ö r v é n y e k e t vagy legalább rendszerességet a k a r j a a statistika kutatni, melyek a társadalom physiologiáj á b a n netalán u r a l k o d n a k , ismerve a szoros összefüggést, mely a társadalmi cselekvőség s a természeti erők n y i l a t k o z m á n y a i k ö z ö t t létezik, meg lehetünk győződve, h o g y ez utóbbiak ismerete nélkülözhetetlen. H a pedig nélkülözhetetlen a természeti erők ismerete, vájjon a természettud o m á n y o k valamelyikénél f o g u n k - e mindannyiszor kopogtatni, hogy b i r t o k u k b a j u s s u n k ? és u g y a n k i mondja meg, a természettudományok egyre terjedő b i r o d a l m á b a n , mely ága f o g j a ezeket szolgáltatni ? vagy pedig a t u d o m á n y különleges czéljainál fogva, lehetünk e biztosítva csak az iránt is, h o g y a tömeges észleletek azon i r á n y b a n , m e l y r e a statistik á n a k szüksége van, megtétetnek-e mindannyiszor, mikor Mayr maga is állítja, hogy a t e r m é s z e t t u d o m á n y o k f e l a d a t a i k n a k n a g y részét minőségi vagy mennyiségi egyes észleletek a l a p j á n oldhatják meg, mely egyes észlelet alatt a tény-egyén észlelését érti. Végül a statistika elméletének, f o g a l m á n a k s h a t á r a i n a k kérdését a congressusig kisérvén, elbeszéli értekező, m i n t ejtetett el az egész ügy, m e l y n e k megvitatása, legelső kezdetekor hevessé, és Engel állítása szerint meddővé is válik, miután a statistika legfőbb fokra emelve, az emberi társadalom (voltaképen k ö z s é g e k = c o m m u n e a u t é s ) t e r m é s z e t t a n a ; de miután e k ö z s é g e k változnak, változnia kell a statistika definitiójának is azon szempont szerint, m e l y r e helyezkedünk. Az elmélet k é r d é s e tehát elejtetett a congressuson, de a vita felette annál hevesebben foly az irodalom terén. E vitatkozások szerinte igen érdekesek, s noha szintén a k e z d e t legkezdetéből indulnak ki — igy fejezi be értekező — s a statistikának ép úgy fogalmával és föladataival, mint tudományos állásával foglalkoznak, mégis kiválóan a belőlük az emberre és cselekvényi szabadságára vont következtetések jogosultságát, helyességét veszik b o n c z k é s alá. I t t valóban a „ F l e u r délicate de la science" az — Quetelet egyik szava — mit foszlányra tépnek, de áldott földje, melyet látszólag k e m é n y r e t a p o s n a k a küzdök súlyos léptei, ú j a b b hajtás o k r a birja, melyek megismertetését értekező későbbre t a r t j a fenn magának. 77.(12.) Toldy Fermez r. tag ily czím alatt értekezett : „Attila, u r a l k o d á s á n a k első tiz évében." 78. (13.) A t i t k á r jelenti, hogy jövő szombaton márcz. 19-én, a gr. Teleki Józsefféle drámai jutalom odaitólése végett, az Akadémia összes ülést fog t a r t a n i .
ЫAGY. TDD. AKADÉMIAI ÉBTESÍTO. 1 8 7 0 . 6 .
SZ.
11
MAGYAR TUDOM, AKADÉMIA
ÉRTESÍTŐJE. Tizenegyedik
akadémiai (összes-)
1870. márcz.
ülés.
19-kén.
T o l d y F e r e n c z rendes tag helyettes elnöklete alatt. 80. A f ő t i t k á r fájdalmasan jelenti Győry Sándor rendes tagnak f. é. m á r c z i u i 9-kén történt, s gróf Montalembert Károly külső tagnak, a h í r l a p o k b a n szintén folyó niárczius 14-éröl táviratolt halálát. Az akadémia, midőn e jeles t a g j a i elvesztése miatt mély s a j n á l a t á t kifejezi, felhívja egyszersmind az elsőre nézve I I I - i k , a másikra nézve I l - i k osztályát, liogy emlékbeszédök iránt godoskodjanak. 81. Szász Károly rend. tag, mint a gróf Teleki-féle p á l y a d r á m á k bizottságának előadója, felolvassa jelentését, mely szerint a beérkezett 12 p á l y a m ű közül egy m é g az akadémia á l t a l visszavettetvén. a fenmaradt 11 darab között a r á n y l a g legjobbnak s irodalmi színvonalon állónak a bizottság kettőt talált, a III. sz. Törők János és a V I . szánni IV. Belát, melyek előnyei és h á t r á n y a i lelkiismeretes egybevetése után, e g y h a n g ú szavazattal a IV. Béla czímünek kéri a j u t a l m a t kiadatni. A jelentés következő : Tekintetes Akadémia ! Vau szerencsém jelentést tenni az 186 9 / 7 o-dik évi gróf Teleki-féle drámai pályázatról a bíráló bizottság nevében, mely báró Kemény Zsigmond tiszteleti t a g elnöklete alatt, az a k a d é m i a részéről Szász Károly rendes és Salamon F e rencz lev. tagokból, a nemzeti szinház részéről P a u l a y E d e és Szigeti József u r a k b ó l volt összeállítva, s mely a p á l y á z a t r a beérkezett 12 mtt közül 11-et vett át b í r á l a t r a , miután az V. sz. a l a t t i t a tekintetes társaság, lényegbe vágó f o r m a h i b á k miatt, a pályázatból előre kizárta. Mint t u d v a van, a T e l e k i - a l a p í t v á n y b ó l kitűzött száz a r a n y jutalomra e z ú t t a l szomorujátékok p á l y á z t a k , molyek sorában, a pályázati föltételek szerint „csak valódi tragédiák f o g a d t a t n a k el, a középfajok kizárásával" (Ügyrend, 107.) ; s t o v á b b á „az ezen jutalomért pályázó szomorujátékok kel], hogy versekben Írassanak és p e d i g lehető gonddal és szigorral." (Ügyr. 110.) Már ez utóbbi a l a k i feltétel ismét két művet zárt ki előre a pályázatból a z o k közül is, melyeket az akadémia a bizottság b í r á l a t a a l á bocsátott. Ezek a V I I I . s z á m ú Bajazid lég, és a IX. számú Tiberius kegyencze, melyek prózában v a n n a k irva ; a m a z ezenfelül nem is tragédia, h a n e m d r á m á n a k v a l l j a magát, s az is volna, ha e g y á t a l á b a n „mű" volna, de az sem, csak silány férczelmény, minden költői s á t a l á b a n irói t e h e t s é g nélkül. Tiberius keggeiicze iránt is megnyugtatom a tekintetes A k a d é m i á t , hogy b á r a MAGY. TUD
AKADÉMIAI ÉRTESÍTS, 1870. 7 . SZ.
12
74 pályázatból csak p r ó z á b a n írott volta rekeszti ki, a p á l y a d í j t ó l azonban, lia a leggondosabb versekben v o l n a is írva, fölötte távol állana. H a pedig az előbb említett lényegesb^feltételt, miszerint csak valódi tragédiák fogadtatnak el, szigorúan akarta volna alkalmazni a biráló bizottság, a k k o r a pályázó m ü v e k e t talán mind ki kellett volna zárnia a p á l y á z a t b ó l . Többé-kevésbé figyelemreméltó drámai m ű v e k v a n n a k u g y a n a fönmaradt kilencz pályamű között, de azokról is, melyek k ö z ö t t ü k a legjobbak, kérdés, vajon valódi tragédiák-e ? oly kérdés, melyet a szigorú m ű k r i t i k a alig fogna r e á j o k nézve igenlöleg dönteni el. Meg kell vallani, tekintete;-) Akadémia, hogy a tragédiának n e m igen kedvez a kor, melyben é l ü n k . Som t r a g i k u s k ö l t ö k , sem t r a g i k u s színészek nem születnek, s úgy látszik, a közönségben "Sem igen van élénk érzés a t r a g i k u m iránt. Nem c s a k a mi panaszunk ez, kik nem csak tragédiákban, hanem á t a l á b a n kitűnő költői művekben való meddőségről is m é l t á n p a n a s z k o d h a t u n k a legújabb időben, midőn m a j d minden irói tehetséget s a k ö z ö n s é g összes érdeklődését és fogékonyságát a napi politika nyelte el n á l u n k ; midőn n a g y tragikus színészeink, Shakespeare kitűnő magyarázói, egyenkint lépnek le nem csak a világot jelentő deszkákról, liánom az élet színpadáról is. így van ez a tragédiára n é z v e más irodalmakban is. A legfejlettebb és l e g g a z d a g a b b szinirodalom, a franezia, m á r nem is produeál tragédiákat, v a l a m i n t tiszta v í g j á t é k o t sem ; minden tehetség a drámai középfajok felé fordul s a közönség tapsai a z Augier Emilek és Sardouk darabjait, kísérik, melyekbon a legkomolyabb drámai összeütközések is könnyed modorban oldatnak meg, s m i n d a tragédia, m i n d a magasabb molière-i v í g j á t é k helyett g e n r e k é p e k sorozatát k a p j u k , melyek csak érdekelnek, do mélyebb fülindulást költeni b o n n ü n k nein képesek. E j e l e n s é g o k á t keresve, lehetetlen azt csak az izlés változásában találnunk, a 1111 időnként s ideiglenesen szintén előfordulhat, de állandóan szintén nem eshetik mélyebben fekvő okok nélkül. Hogy költő, szinész, közönség e g y a r á n t oly k e v é s fogékonysággal b í r n a k a tragédia s á t a l á b a n a t r a g i k u m iránt, az korunk i r á n y á n a k természetes következése, meggyőződésem szerint. Minden t r a g i k u m költőtől, színésztől, közönségtől mély erkölcsi meggyőződést, bizonyos erkölcsi hitet kiván ; hitet azon erkölcsi világrendben, mely ellen a tragédia hőse fellázad s molynek nevében a t r a g é d i a erkölcsi igazságszolgáltatása történik. H o g y mi legyen ez erkölcsi világrend : a görögöké-e, a kik a n n a k legfőbb láncz szeméül a t r a g i k a i vég-zetességet vagy sorsot t e t t é k , szintén ombori szenvedélyeket s erkölcsi indokokat kötvén hozzá, — vagy a keresztyén, mely az egyéni szabad a k a r a t t a n á t k i f e j t v e , azt állítja az erkölcsi törvény м a szenvedély közé a tragikai ö s szeütközés k ö z p o n t j á b a ? — az v é g r e is mindegy ; csak legyen iránta h i t , csak legyen valami, a mit erkölcsi világrendnek ismerünk el, s a mi iránt tisztelettel viseltetünk. Korunkban a z o n b a n épen ezen erkölcsi világrend, sőt a n n a k még létezése iránt is, meg van rendülve a hit. Ki hiszen ma erkölcsi világrendot, szükségességet, végzetességet, melyek nélkül a t r a g é d i á t képzelni sem lehet? P h a e d r a borzasztó lelki liareza kit h a t na meg ma, midőn azt mondja rá, h o g y egy házassági dispensatióval segíthet a b a j á n , s férjhez mehet a mostoha fiához ; sőt átalában a szerelmi szenvedély és a házassági kötelesség közötti küzdelem, mely azelőtt a t r a g i k u m e g y i k leggazdagabb forrása volt, hogy költene t r a g i k a i emotiót ma, midőn a szinliázi közönség kilencztizedrésze annyit sem ad a házasság szentségére, m i n t egy leszakadt gombra, melyről azt mondják : ,gombház, lia leszakad, lesz más."
loi Nom az erkölcsi romlottságról akarok prédikácziót tartam, arra u t a l o k iukább, hogy koruuk értelmi iránya, az érzelmekben, a kedélyben gyökerező hitet és meggyőződést az erkölcsi világrend, sőt a n n a k még létezése iránt is oly mértékben megingatta, hogy a nagy szenvedélyek s a t r a g i k a i összeütközés páthosza az aristotelesi részvét helyett szánalmas mosolyt, a félelem és megdöbbenés helyett egykedvűséget és unalmat idéz föl, m e r t senki sein hiszi el, hogy az erkölcsi törvény t u d a l m a és a szenvedély kizárólagossága közötti küzdelem oly szenvedésteljes lehessen, hogy a l a t t a a hős összetépve roskadhasson össze és semmisüljön m e g . E t é n y e k b e n találjuk, tek. A k a d é m i a , a t r a g i k u m iránti fogékonyság hiányának s ebből kifolyólag a n n a k is okát, hogy valódi t r a g é d i á k sem nálunk, som más irodalm a k b a n nem igen születnek mostanság. De az-e ebből a következés, hogy a tragédiát, mint m ű f a j t , el kell e j t e n i ? hogy a költőktől követelni sem kell, hogy t r a g é d i á t írni kísértsenek, miután az nem kell a publikumnak s ugyszólva nem „korszerű ?" H a helyesnek, a természetes fejlődés rendén levőnek, szükségesnek és jogosultnak ismernők el a kor ome realistikus irányát, e t a g a d á s á t az erkölcsi világrendnek vagy l e g a l á b b i s kétkedő közönyt iránta, valóban az következnék belőlo ; s talán most a biráló bizottság azon szerény indítványnynl lepné m e g a tekintetes A k a d é m i á t , hogy a Teleki-pályázatnak a dicsőült alapító végrandoletébon letett ama s z a b á l y á n a k megváltoztatása iránt méltóztassék lépéseket tenni az örökösöknél ; talán azt mondanók : „Uraim, n e forçirozzuk a tragédiát, nem megy a7. már a mai világban." Nem, tekintetes Akadémia ! Mi még nem vesztettük el minden h i t ü n k e t az erkölcsi világrend, s a n n a k hatása iránt a lelkekre. Mi ó h a j t j u k , ú j r a meg ú j r a , évről évre felhívni a költőket, hogy igyekezzenek valódi t r a g é d i á k a t irni, azaz oly müveket, melyekben az erkölcsi világrend szükségessége a legerősebb kifejezést nyeri, s mely az alvó lelkeket részvétre és félelemre költve, a végzetesség fuvalmának erejével eltültse, fölrázza, megdöbbontse, s mint Aristoteles kivánta, nieg is tisztítsa. Ó h a j t j u k ezt, s lia sóhajtva a d j u k v a g y veszszük tudomásul évről-évre a szíík aratásról való jelentéseket, reményünk nem fogy el, mely a z t súgja : „várjatok még, majd, majd !" A jelen év pályamuyei, mint m á r említem : nem valódi tragédiák, e l e g m a g a s a b b műfajhoz kötött l e g m a g a s a b b igények, s legtisztább j e l l e g e k szerint.. Itt-ott t r a g i k a i helyzetet találunk, t r a g i k a i jellemek és szenvedélyek n é l k ü l ; majd összeütközést, da kevésbé jogosult elemek közt, mint a tragédia k i v á n n á ; m a j d a szenvedély azon kizárólagossága hiányzik, mely csak egy czélt ismer : ö n m a g á t érvényesíteni s minden egyébre, legyen b á r m i l y jogosult, tekintet nélkül v a n ; m a j d végre az erkölcsi ellenmondás bár komoly, s drámai emotiót költeni "alkalmas, de nem mogoldhatlan, vagy drámai (nem tragikai) megoldást nyer, v a g y ha nem is, de nyerhetne szintúgy, s nem érezzük szükségképeninek és kikerttlhetlennek, hogy gyász catastrófban végződjék. A tragikum lényegének e hiányán kivül, az előttünk fekvő k i l e n c z szomorújáték legtöbbje, számos más, drámai, költői s t e c h n i k a i tekintetben nem kevésbé fontos k i f o g á s alá is esik. A X. számú Három király, mely I I I . és IV. I s t v á n s I t . László egymást gyorsan felváltó királyaink történetét s a görög u d v a r ármányait t á r g y a l j a , teljesen hiányával v a n minden compositiónalc ; a mellett személyei tömegével, jelenetei zavaros sorával, nyelve érthetlen, nehézkes, homályos modorával az olvasót kifárasztja, a n é l k ü l , hogy csak egy percznyi míiélv pihenésében részeltetné,
12*
76 Csak egy h a j s z á l n y i v a l jobbak ennél a X I . és X I I . számúak, s Egy zsarnok király, és Babér s cziprus czímüek. Amaz Aha Sámuel históriáját hozza (mint régibb s állandóbb birálók mondják) isten t u d j a már hányadszor az A k a d é m i a sorompói elé, emez a Zápolya-viszályok idejéből ad egy epizódot Kerecsényi László gyulai k a p i t á n y fősze. replése mellett. Ezekről sincs mit mondani mást, mint hogy költői s kiváltképen d r á . mai tehetség nélkül férczeit köznapiságok, melyektől az olvasó még csak futó meghat o t t s á g o t sem nyerhet. P a u l o majora canamus ; de igazán csak „paulo." Az I. számú Gara Miklós, a IV. sz. Danes Lűrinez, és a I I . sz. A tenger fiai, egy vagy más t e k i n t e t b e n k e l t h e t n e k némi figyelmet és érdemelnek legalább említést. Gara Miklós v á z l a t a elég tiszta, s g a z d a g kéz kitölthetné hússal, vérrel. De minden csak megjelölve, kivivé semmi sincs benne. G a r á n kivül az a l a k o k is teljesen szinezetlen körvonalok ; ilyen a nyelve is : félmondatok, melyek mindegyre megszakadnak, hogy belölök az értelmet csak ki kell t a l á l n i , néhol kitalálni sem lehet. A hol belemegy : ott dagályos, túlzó, feszített ; így jellemei s az egész cselekmény is. De itt-ott felcsillan egy kis drámai érzék a f o r d u l a t o k b a n , egy kis drámai erő a nyelvben. — Danes Lörinczben, mely az aggult II. E n d r e k i r á l y s fia Béla, koronázott i f j ú király viszályát tárgyalja, az előbbi d a r a b hibáit, de j ó t u l a j , d o n a i t is fokozott m é r t é k b e n t a l á l j u k . Mind a szerkezetben, m i n d a jellemekben, mind a nyelvben több erőltetettséggel, több túlzással és több dagálylyal t a l á l k o z u n k , de több erővel s költői tehetséggel is. Az expositió zavart, világosság, kerekség és gyorsas á g nélkül — az egész k é t első felvonást betölti •— a fejlődés nehézkes, és folytonos emelkedés helyett itt-ott visszaesik ; a hős Lörincz jellemében sok a t u l h a j t á s ; sem megőrülése, sem k i g y ó g y u l á s a kellőleg indokolva nincs ; s mégis az egész darabon egy még készületlen, k i f o r r a t l a n tehetség n y o m a i v a l találkozunk ; dagályos j e l e n e t e k után itt ott a drámai nyelv s érzések t i s z t a s á g a lep meg ; a cselekmény, bár szabatosság s indokolás nélkül összekapcsolt részei, a három utolsó felvonásban gyorsan, d r á m a i roh a m o s s á g g a l követik e g y m á s t ; s a jellemzésben is, kivált két női jellemben v a n egy p á r vonás, a mi tehetséget s kedélyt á r u l el. Egészen másnemű munka A tenger fiúi. E g y keletindiai kalóztörténetet ad, angolokkal szemben, az angol fővezér l e á n y a , s a kalóz-király fia közti szerelmi viszonynyal. Regényes t á r g y , de drámaiság s mélyebb t r a g i k u m nélkül, a cselekvény csigalassúsággal mozog m a j d lyrai, m a j d e p i k a i részletekkel n y ú j t v a hosszura. Jellemzés, egyénítés tekintetében is igen gyönge és h a l a v á n y mű. D e tiszta kézzel van dolgozva s az egészen valami nemes h a n g és szelid költészet lebeg, mely nemes érzülete á l t a l ittott megkap s kellemes benyomást h a g y h á t r a . Az eddigieknél több reményre látszott jogosítani, k i v á l t első felében, a V I I . számú, Az áldozat czimü darab, mely Zrinyi Boldizsárt vezeti szinre, küzdelemben Leopold királylyal s áldozatul esve Lobkovicz á r m á n y a i n a k , ki azonban maga is megbuk i k s tragikus véget ér. Zrinyi iránt első felléptével föl v a n keltve az érdek ; a higgadt megfontolás á l t a l fékezett szenvedély, m e l y főjellemvonása, mindvégig ébren t a r t j a ez érdeket iránta, s lia csak egy a l a k o t k é r n é n k a drámától, e mű nem volna jelentőség nélküli. D e a mit a drámában a jellemnél is előbb keresünk, a cselekvény tökéletesen el v a n hibázva. Nem csak hogy a hős nem vezeti azt, de középpontjából is ki-kiesik minde g y r e s a cselekvény csomója mások k ö r ü l kezd összeszorulni. Minden tért és érdeket a mellékszemélyek f o g l a l n a k el ; s a mi még jobban kedvetlenít, a szerző, a megoldáshoz
77 közel, a legelcsépeltebb eszközök egyikéhez, az elveszett és megtalált, g á l y á k r a került, s az erkölcsi mocsokból kimosdott t e s t v é r fölismeréséhez folyamodik, a n é l k ü l , hogy a hős sorsa megoldásának e segédeszközre szüksége volna ; s ezt is a legroszabb franczia d r á m á k oly kiáltó modorában teszi, mely az egész mii sokkal nemesebb hangjától kirivólag eliit. A dictió költői kézre m u t a t , de a szerkezet s a scenirozás oly mértékben nélkülözi a drámai és szini technika ismeretét, mely v a l ó b an megdöbbentő volna, ha nem volna oly gyermekes. Még két mü marad fenn, egy fejjel magasabb a többinél, melyek csaknem egyenlő m é r t é k b e n vették igénybe a birálók figyelmét, a I I I . számú Török János és a VI. sz. 1V. Béla. Nem fogom elmondani e kettő meséjét sem, csak a n n y i t mondok felőlük, a mennyit a biráló bizottság szempontjainak megértésére s Ítéletének igazolására mulhatlanul szükségesnek tartok. Mindkettőnek tárgya a hazai történetből vau v é v e . Amaz, Török J á n o s n a k , az enyingi Bálint fiának, neje Balassa Borbála elleni f é l t é k e n y gyanúját, f ö l ö t t e tartott önkényü házi Ítéletét ; emez a IV. Béla s fia I s t v á n koronázott ifjú k i r á l y közötti viszályt tárgyazza. Családi drámák, tehát történeti háttérrel, történeti a l a k o k k a l , s nagyrészt történeti cselekvénynyel is ; de családi d r á m á k mégis, mert n e m a történeti motívumok s politikai vagy nemzeti érdekok, hanem a tisztán emberi szenvedélyek s családi érzelmek v a n n a k előtérben és drámai összeütközésben, amott a szerelem és féltés, emitt az apai és fiúi szeretet és kötelességek. Távol legyen, hogy ezt a k é t mü kisebbítésére hozzam föl. Sőt inkább dicséretére. A tragédia, melynek m i n d e g y , királyi palotában vagy magánlakban t a l á l j a föl tárgyát, az emberi szenvedélyek véréből táplálkozik. A király is férj, apa, ember, s Lear nem kevésbé nagyszerű t r a g é d i a Coriolánnál ós J u l i u s Caesarnál, azért, hogy ezekben a k ö z t á r s a s á g vagy a birodalom sors i felett v e t n e k koczkát az emberi szenvedélyek, mig ott a k i r á l y b a n csak az a p a szive törik meg. Ennyiben t e h á t mind Török János,
mind IV. Béla szerzője egészen j ó helyen
kereskedik s jó úton indul. Török J á n o s Balassa Menyhért h ú g á t Borbálát v e t t e nöiil, ki öt nem szerette, csak d u r v a b á t y j a á l t a l kényszerítve ment hozzá ; el is á j u l t a monyegzőkor, de később kigyógyult szive első ábrándjából, f é r j é t előbb becsülni, m a j d mindjobban szeretni kezdé, gyermekek köték hozzá s végre d r á m á n k kezdetén m á r forró szerelemmel s szenvedélylyel liiven ragaszkodik hozzá, s féltve, aggva búcsúzik tőle, a harczi k a l a n d r a készülőtől. Törökné d u r v a bátyja, B a l a s s a Menyhért, a történelemből ismert martalócz, épen így nősült ; rokoni erőszak kezéből vette nejét, a szintén mást szerető J u d i t o t ; de ö nem t u d t a megnyerni a szivet, melyet ő rabló módra, kedvesét Petőt m e g ö l v e , durván lánczolt magához ; s J u d i t , sem becsülni, sem szeretni f é r j é t nem tudva, kicsinyelve s gyanúsítva általa, m e g v e t ő bánásban részesülve, csak t ü r i létét s Pető e m l é k é t táplálja szivében. Pető azonban nem halt meg, felüdült sebéből, török fogságba j u t o t t , s most évek m ú l v a v i s s z a k e r ü l t . Álruhában a két sógor kíséretéhez csatlakozik, s mikor azok elmennek a harczi kalandra, ö — visszamarad a nők közelében. Judit r á i s m e r ; szereti s fél tőle, szerelme s a kötelesség küzdenek benne s B o r b á l á n á l keres t á m o g a t á s t , oltalmat. P e t ő n e k azonban sikerül é j j e l találkoznia J u d i t t a l : bár a bűntől ezt Borbála őrködése megmenti. De a hazatérő f é r j e k megtudják az éji látogatást s most a kétely, melyik a két nő közül fogadta kedvesét, melyik a h ü t e l e n ? A gyanakodó, tapogatódzó
78 k u t a t á s o k csaknem oda vezetnek, hogy B o r b á l a a bűnös, k i pedig nemes szivvel csak J u d i t o t t a k a r g a t j a ; s T ö r ö k János féltése fölébred. E féltés peripotiái töltik be a darab l e g n a g y o b b részét, ár és a p á l y emelkodése- és sülyodéseivel, m a j d tisztulva, m a j d ismét borulva az erkölcsi láthatár. Ü g y e s e n szőtt jelenetek, tapintattal felállított s kiz s á k m á n y o l t helyzetek v á l t j á k egymást ; néhol a sziv legbenső húrjait is m e g t u d j a é r i n t e n i a költő, néhol ismét a szinpadi h a t á s eszközeinok ismeretéről tesz t a n ú s á g o t . D e fájdalom, hogy ü g y e s s é g e mélyen a l u l m a r a d a t r a g i k a i erő színvonalán. A félték e n y s é g , kutatások, a d a r a b felén koresztül, aprólékos v o n á s o k k a l , csaknem v í g j á t é k i m o d o r b a n vannak t á r g y a l v a . A nagy szenvedély sehol sem lüktet bonne. A t r a g é d i a rohamos, s mindent m a g á v a l sodró á r j a egy n a g y o b b hullámot sem vet föl az ogész dar a b b a n . A féltékeny T ö r ö k Jánosban ogy izecske sincs, m e l y öt Othellóval r o k o n n á t e n n é . S mintha a szerző még emonnek n a g y és tragikai katastrófájától is félne, eltas z í t j a magától még a mit a történet készen n y ú j t is. Törökné mogszabadul a kimondott fejvesztési Ítélettől, k i t ű n i k ártatlansága ; ellenbon Török őrül m e g , de mogöriilése is oly l a n y h a s kevéssé jelzett, hogy g y ó g y u l á s á t toljességgel n e m tartjuk Ichotlennek_ A katastróf tehát ép ú g y liijá\ al van a megdöbbentő t r a g i k a i kimenetelnek, m i n t az egész tárgyalás a t r a g i k a i fenségnek és erőnek. Szépon, finomul, ügyesen dolgozott mű, szinpadi hatásra is s z á m í t h a t úgy folytában, mint az érdekfeszítő!eg tartott kimonetelb e n , do nem tragédia. IV. Béla, b á r szintén szinpadi j á r t a s s á g r ó l , ügyes rendező-kézről t a n ú s k o dik s egyes jeleneteibon hatásra is s z á m í t h a t , aligha e t e k i n t e t b e n hátrább nem fug m a r a d n i Török J á n o s n á l . Az igazi nagy szenvedély lüktetését benne sem érezzük jobban. S katastrófája, melyről a múlt évi p á l y á z a t k o r is ki volt mondva, hogy épon nem t r a g i k a i , most az „ ú j kidolgozásban" is c s a k külsökép van i n k á b b azzá tévo. A mi akkor volt mondva, hogy n e m tragédia, h a n e m érzékeny d r á m a , h a formailag már nem is de lényogileg véve m a is áll. E miinek m i n d a m e l l e t t vannak előnyei, melyok azt é p e n a fölebb k ö r ü l i r t Tel e k i - j u t a l o m elnyeréséro alkalmasabbá t e s z i k , mint az előbbit. Az egésznek h a n g j a magasabb s méltóságosabb. N e m a nyolvot és dictiót é r t e m itt h a n g alatt, inert e tekintetben IV. Béla sem áll igen magas fokon, sőt néhol v a l ó b a n erőtlenné s p r ó z a i v á is sekélyesül, h a n e m a mü a l a p h a n g j á t , felfogásában úgy, mint t á r g y a l á s á b a n . A helyzet, melyet felállít, sok t e k i n t e t b e n tragikai. I V . B é l a is, fiatal korában a g g ú l t gyönge a t y j á v a l meg nem f é r h e t v e , föltámadt volt ellőne ; bűnhődött, külsőleg s szivében egyaránt és a megsértott ősz a t y a s király képo s o h a som szűnt meg bántani emlékezetét. Most öreg k o r á r a , mintha nem bűnhődött volna eléggé, az ő fia István is épen ú g y támad föl ellene. A nyíl v i s s z a p a t t a n t reá, István l á z a d á s á t s a j á t n a g y r a v á g y á s á n s n é m e l y politikai okokon kivül l e g i n k á b b egy n ásik c s a l á d i ok idézi elő. Az a n y a k i r á l y n é kisebb fiát, Béla lierczeget kedveli s kü'önbözteti meg, különös ellenszenvet táplál p e d i g István neje a k u n Erzsébet ellen, k i t mindenbon h á t r a tesz, megsért, megaláz s kivált mikor Béla b e r e z e g is megnősül, e n n e k nejét oly szorctettel és kitüntetésekkel h a l m o z z a el, molyok m i n d e n i k e czélzatos sértésnek látszik Erzsébettel szemben. A két f é r j k i b é k ü l é s t a k a r előidézni a két nő — n a p a és meny — közi, — a kibékiilési szándék- bennök is megvan, de csak szándék, m e r t nincs reá a n y a g , sőt szivök fenekén a sérelmek emléke van fölhalmozva s természetök is összoférhotlen. A kibékiilési jelenet meeterileg vitt f o r d u l a t t a l , még hevesebb összeveszésre fejlődik, s
79 az a g g és i f j a királypár közt tátongóbb az ür, mint valaha. Az a p a és anya, fiú és meny közti viszályhoz nem kell egyéb, csak a testvéri viszály még, s az is megvan : mert Béla herczeg a kitört harczban természetesen a t y j a p á r t j á r a áll s mint ellenség van bátyj á v a l szembon, a c s a t a t é r e n . Elég a n y a g a drámai, sőt t r a g i k a i összeütközésre. S h a a szenvedélyeket nem is, a helyzeteket mindenesetre oléggé föl birta h a s z n á l n i a költő. S a már említett békülési jeleneten kívül még csak a r r a a szintén igen hatásos s lélektanilag is szép és correct jelenetre kell e tekintetben u t a l n u n k , midőn Béla király a hirre, hogy hadai meghátráltak fia elöl s ez most öt megalázni jő, elkeseredve határozza el m a g á t a végsőre : hogy most már személyesen száll s í k r a rosz fia ellen. A k a t a s t r ó f a sincs egészen tragikai mozzanat nélkül, b á r egészben véve i n k á b b csak érzékeny. Mindkét fiúnak holt hírét hozzák a harczból ; B é l á n a k holttestét is megtalálták, do az I s t v á n é t nem. Az öreg királyné előtt csak emezt m o n d j á k halottnak s az ő neve alatt Bélát a k a r j á k eltemetni, hogy ennek, a szeretettebbiknelc halálát szegény a n y j a meg ne t u d j a . De az anyai szívben a fájdalom megfordítja az eddigi viszonyt, s Istvánt, az eddig üldözöttet, a méltatlanul h á t r a t e t t e t véli kedvesebbnek, most, mikor — elveszett. Ez szebb s érzékenyebb felfogás, mint mélyen való, mert István s a n y j a közt mélyebb volt a szakadás, mintsem ily fordulatot a halál is hozhatna elő. A h a l á l kiengesztel, de az ellenséget legkodvcsbbé nem teszi. Azonban István él s megjő. Az a n y a megtudja, melyik fia fekszik a zárt koporsóban s szive szakad meg fölötte. Béla megbocsát fiának s meghal. E katastróf formailag tragikai, mert meghalnak benne. D e ki hal meg? az, k i t a szenvedély, a kötolesség az erkölcsi világrond elleni lázadásra vitt ? Ellenkezőleg : az megél, m e g t a r t j a a t é r t , s a kötelesség és a szenvedély közt békés megoldás, kiegyenlítés jön létre. A katastróf tollát, lényegileg épen nem tragikus, hanem csak érzékeny drámai ; de formailag legalább az, mig Török J á n o s b a n úgy sem. IV. Bélának styljo is ünnepélyesebb, bár ennek is egy részét külsőségek, sőt látványosságok teszik, koronázás, pompa, hadi sátor s több ilyesmi. A szerző elég ügyes volt a belső h i á n y o k a t eltakarni. S mindezek után a bizottság nem kételkedik kimondani, hogy a jelen p á l y á z a t , k i v á l t mint tragédiái pályázat közel sem kielégítő. Mindamellett két, irodalmi színvonalon álló s színpadi előadásra is eléggé alkalmas drámai m ü v e t n y ú j t v á n , meddőnek sem mondható. Az előnyöket és h á t r á n y o k a t pedig lelkiismeretesen egybevetve s föl mérlegelve, egyhangú szavazatával kéri a tekintetes A k a d é m i á t , hogy a VI. s z á m ú IV. Béla czímü s „ Ú j kidolgozás" j e l i g é j ű pályamű jeligés levelét fölbontatni s szerzőjének a 100 darab arany jutalmat kiadatni méltóztassék. Szási Károly, a bíráló bizottság előadója. A felolvasott jolentós alapján a gr. Teleki József-féle drámai jutalom, 100 a r a n y - , ban, a V I . számmal s „ U j kidolgozás" jeligével jegyzett „IV. Be'lau czímü szomorúját é k n a k Ítéltetik oda ; melynek jeligés levele felbontatván, k i t ű n t ebből, hogy szerzője Szigligeti Kde, a nemzeti szinház d r a m a t u r g j a , k i n e k tehát a j u t a l o m kiadatni, s erről a m. földhitelintézet, jelen végzés kivonatában, értesíttetni rendeltetik. A többi jeligés levél Szilády Áron és Szilágyi Sándor elnökileg k i k ü l d ö t t tagok á l t a l megsemmisíttetett. 82. Rómer Flùris lev. t a g bemutatta a sz. Chrysostom munkáit, tartalmazó pétervári Corvin-codex két fényképezett lapját, melyeket b. Vetsera Albin, jelenleg ö F e l s é g é nek portugali követe és teljhatalmú minister ö kegyelmessége (Bécsben am Schiittel 11
80 ez.) még P é t o r v á r o t t tartózkodása a l a t t , mint es. kir. követségi tanácsos és ügyvivő, Akadémiánk számára kieszközölni méltóztatott, miszerint azt Deljanoff, az ottani oktatásügy-ministeriumi á l l a m t i t k á r ö excellentiája rondelete folytán Bytchoff A. , az orosz cs. könyvtári kéziratok gondnoka, a kéziratnak szakismerettel készült leirásával Akadémiánk s z á m á r a beküldé, — indítványozván, hogy valamint a közbenjáró b. Vetsera úr ö excellentiájának, úgy a fent e m l í t e t t á l l a m t i t k á r úrnak, ki a Corvin-Codexek érdekében a moszkvai, varsói és egyéb oroszországi k ö n y v t á r a k b a n a k u t a t á s t elrendelé mint szintén Bytchoff úrnak is az Akadémia köszönetet szavazzon. Az indítvány holyeseltetvén, liatároztatott, hogy az Akadémia köszönete, a m. k. kormány ú t j á n , mind Deljanoff és Bytchoff, mind a közbenjáró b. Vetsera u r a k n a k fejeztessék ki, mire elnök úr ö n m l g a jelen határozat megküldése mellett fölkérendő leszen. 83. U g y a n a z szóba hozta a nyelvészeti osztálynak összes ülés elé még nem került egyik indítványát, melyben azon ó h a j fejeztetett ki, hogy a jelenleg R ó m á b a n tartózkodó nmltgu m a g y a r püspöki k a r kéressék meg, hogy a római Corvin-codexek egyes jellemzőbb l a p j a i n a k lemásolását Akadémiánk számára kegyes pártolása által lehetővé tenni méltóztassék. Minthogy Eómer Flóris lev. tag eddig m a g á n úton, valamint H a y n a l d Lajos kalocsai érsek ö nagyméltóságát, ú g y a pannonhalmi főapátot, méltóságos Kruesz Krizosztom u r a t , ezen szándékról értesítette, és nevezett főpapok más püspökökkel készeknek nyilatkoztak az Akadémia ezen kérését teljesíteni, sőt a pannonhalmi főapát ő méltósága egyes lapokat, P. Odorisius monte-casinoi benczés és jeles illuminátor által, már eddig is közmegelégedésre másoltatott, Rómer F l ó r i s tehát indítványozza, hogy valamint Magyarország prímása Simor János ő herczegsége, mint az A k a d é m i a i g a z g a t ó sági tagja, ú g y Haynald Lajos kalocsai érsek és a k a d é m i a i tiszteletbeli t a g ö excellentiá j a kéressenek meg, hogy a nagyméltóságú püspöki k a r ismert nagylelkűsége által, az itt említett l a p o k n a k másoltatásához j á r u l n i kegyeskedjenek, jelesül : a) a világhirü remekmüvek : „Breviárium M a t h i a e Corvini Urb. 112.", a vaticani könyvtárban, egyik díszlapját, melyen a magyar k i r á l y czímere van ; t o v á b b á egy egyszerűbb lapot, melyen az Attavantes-codexeket jellemző emblémák, égteke, méhkas, aczél és kova, vedres kút stb. előfordulnak ; és végre az 597. levél b) l a p j á n álló colophont : „ E x e m p l a r i b u s satis fidis" s t b . ; b) a j e z s u i t á k Collegium R o m a n u m a k ö n y v t á r á b a n létező „Codex continens opera Ciceroni«" m u n k a díszlapját a k i r á l y czímerével ;
Corvinianus,
c) u g y a n o t t a 4 f. 45 j e g y ű codexnek : „S. Didymi Alexandriui Libri de spiritu eancto" díszlapját, melyen M á t y á s ós Beatrix képei l á t h a t ó k ; d) a Collegio del Gesú k ö n y v t á r b a n létező h á r t y á n a k : „Codex sec. XV-ti" melyen más könyvtári jel nincs, 7-dik levelén ezen sorokat : „In nomine Domini 1469" stb. , a 126. b) lapon pedig a k i r á l y n a k érdekes képét, mellékleteivel. A kézirat a Bibliotheca Bourboniában van, nagy quarto, és „Missale Mathiae Corvini" vörös bársonyba kötve. Bár e h á r t y a i r a t o k b a n még számos nagy érdekű k é p fordul elő, többel a n m l t g u püspöki k a r nagylelkűségét terhelni már csak a z é r t sem bátorkodunk, nohogy a szerénytelenség v á d j á n a k tegyük k i az Akadémiát. Az i n d í t v á n y határozattá emeltetvén,elnök úr ő nmltga íolkéretik, hogy jelen határozat k i v o n a t b a n közlése mellett, mind Simor J á n o s herczeg-primás ő eminentiáját, mind Haynald L a j o s kalocsai érsek úr ö kegyelmességét, s általuk a R ó m á b a n időző
81 m a g y a r püspöki k a r t , az Akadémia nevében, a föntebbi indítványban foglalt másolatok kieszközlése iránt megkeresni szíveskedjék. 84. A vallás- és közoktatási m. k. minister úr Budán 1870. márczius 4-én kelt 3,584. sz. kegyes iratával, i f j a b b gróf Zrínyi Miklós, a hős és költőnek a m. múzeum számára Izsó Miklós hazai szobrásznál országos költségen megrendelt márványszobra gypszöntvényeinek egy példányát az Akadémiának m e g k ü l d i . Köszönettel vétetik, s mig a k ö n y v t á r b a n a l k a l m a s helyiség találkozik, a képes teremben fog folállittatni. 85. Szabolcs megye közönsége, a math, és természettudományi bizottság használatára, 1869. utolsó negyedéről, meteorologiai észleleteket k ü l d . Oda átteendö. 86. Olvastatott az I. osztály 1870. márcz. 7-én t a r t o t t ülése jegyzökönyvének kivonatából a 16. szám, mely szerint a Gorove-örökösöket felszólíttatni indítványozza, hogy a kétévenkint 30 aranyban kitüzetni szokott Gorove-alapítványi j u t a l o m ezentúl négyévenkint 60 a r a n y b a n szándékolt kitűzésébe beleegyezni méltóztassanak. A Gorove család, nmlgu Gorove István m. k. minister úr útján, felszólítandó. 87. A főtitkár nyomtatott körlevelet mutat be, mely által az A k a d é m i a a f. é. augustus hó folytán Anversben tartandó „Congrès International pour le progrès deä Sciences Géographiques, Cosmographiques et Commerciales"-ra meghivatik. Átteendö a I I . osztályhoz, köröztetés végett a t a g o k közt, hogy a vállalkozni akarók tudomására jusson. 88. Tomes megye másod alispánja értesíti az A k a d é m i á t , hogy a n é h a i Murányi Ignácz főispán által az Akadémiának hagyott 500 frt lefizetésével Onossy M á t y á s képviselő úr van megbízva. 89. A m. k . közoktatási ministerium hasonlót t u d a t azon 1000 ftra nézve, melyet ugyanazon végrendelkező a Kralovánszky-félo székely a l a p í t v á n y n a k hagyott. Mindkettő, más hivatalos úton, az A k a d é m i á n á l már bejelentve, sőt Onossy képviselő úr is a hova leendő befizetés, valamint a földhitelintézet a fölvétel i r á n t értesítve levén, tudomásul vétetik. 90. A vallás- és közoktatásügyi m. királyi ministerium átteszi P á l l Sándor erdélyi tankerületi főigazgató folyamodványát, melybon kéri, hogy az Akadémia kiadványai a k.-fehérvári, udvarhelyi r. kath., valamint a nagy-szebeni államfőgymnasiumok könyvtárainak ingyen küldessenek meg. Véleményre áttétetik az állandó könyvtári bizottsághoz, hogy a mennyiben ez intézetek még nem volnának fölvévo a kedvezményesek valamelyik rovatában, terjeszszen elő véleményes jelentést. 91. A nagyszebeni állam-fögymuasium igazgatója , Veress Ignácz u r n á k a fentebbivel azonos kérelme Ugyanoda tétetik át. 92. Az olasz kir. consulság Nápolyból, Óváry L i p ó t hazánkfia részéről, a Baldi-féle magyar szótáracska egy részét (h-tól z-ig) megküld vén , Köszönettel fogadtatik, s Toldy Ferencz rendes t a g kérelmére h a s z n á l a t végett neki átadandó lészen. 93. Groguss Ágost r. tag panaszosan fölemlíti azon mulasztást, hogy mig a legcsekélyebb k ö n y v a j á n d é k o k , még a köteles-példánykép küldöttek is, czim szerint föl-
82 vétetnek az Akadémia jegyzökönyveibe, azon 91 darab é r t é k e s n e k mondható könyv, melyeket ö, bold, öcscse hátrahagyott k ö n y v g y ű j t e m é n y é b ő l az Akadémiának a j á n d é kozott, az 1869. nov. 29-ki ülés jegyzőkönyvében csak szám szerint van m e g e m l í t v e . Több oldalról megjegyeztetett u g y a n , hogy n a g y o b b k ö n y v g y ű j t e m é n y e k cat a l o g u s á n a k cziirszerinti fölvétele a j e g y z ő k ö n y v szövegébe, nincs szokásban, elég ha a catalogus mellékeltetik a jegyzőkönyvi iratokhoz : mindazáltal a felszólaló ú r megn y u g t a t á s á r a az ülés beleegyezik, hogy jelen jegyzőkönyvi számhoz a Greguss úr a j á n d é k o z t a könyvek czimszerint fölvétessenek az akadémiai „Értesitő"be. Darab. 3 2 1 2
1. Zenészeti L a p o k . H á r o m köt 2. L a s Comedias de Calderon. Két köt 3. Piezas del Teatro E s p a n o l 4. Melde, Schwingunscurven, 1861. (Átlássál in 4-o) 5. Kulik, Auflösung höherer Gleichungen, 1860 6. N e u m a n n , Theorio elektrischer Ströme, 1848 7. Weber, Galv. W i d e r s t a n d der Motalldraehte, 1863 8. Ettingshausen, P r i n c i p i e n dor heutigen P h y s i k , 1857 9. Rotenbachor, Dynamiden-System, 1857 10. Schering, Elektrische Ströme, 1857 11. Valerius, Applications de la chalour, 1867 12. Robida, Vibrationstheorie der Eloktricitaet 13. Wolf, die Sonne, 1861 14. Bornhardt, Chladoi der A k u s t i k e r , 1850 15. Clausius, Wesen der W ä r m e , 1857 16. Schechner, Unumstösslicher Nachweis etc. 1868 (Curiosum) 17. Noumann, Elektricitäts- und Wärmevertheilung, 1861 18. Gruner-Eeurey, A n a l y t i s c h e Geometrie, 1848 19. H a n d y book of Meteorology, 1868 •20. Clausius, Wärmetheorie 1867 21. D e Colnet, Chaleur rayonnante, 1863 22. B i r n b a u m , Vergleichende Erdkunde, 1860 23. Neumann, Polarisationsebeno des Lichtes, 1863 24. Weber, L i c h t und strahlende Wärme, 1857 25. Mohr, Chemische affinität, 1868 26. Baeyer, Grosso und F i g u r der Erde, 1861 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36.
Zeuner, Wärmetheorie, 1860 Nordheim, Directe L ö s u n g höherer Gleichungen 1863 Laboulayo L ' é q u i v a l e n t mécanique d e l à chalour, 1858 Вагу, Physikalische Probleme, 1857 . • Dove, Farbenlehre, 1853 Cornelius, Molecularpliysik, 1866 Baltzer, Determinanten, 1864 Schwarz, Philosophie der Mathematik, 1853 Salomon, Höhere Analysis, 1844 Statuten des physikalischen Institutes in W i e n
,
.
83 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57. 58. 59. 60.
Euclidis Elomontorum VI. priores libri, 1673 Zech , Additions und Subtraktions-Logarithmen, 1863 Schunte, D i f f e r e n t i a l r e c h n u n g , 1836 Wundt, Physikalische Axiome, 1866 Schrauf, Materie und L i c h t , 1867 Autenheimers Differential und Integralrechnung, 1865 Kunzek, H ö h e r e Physik, 1856 Schrötter, Chemie, 1817—1849. Két kötet Pouillet, Physique experimentáló et Meteorologie, 1853. Két k ö t e t (Külön kötet ábrával) Fortschritte der P h y s i k im J a h r e 1863 (1865) két kötet Fortschritte der P h y s i k im J a h r e 1864. (1866) k é t kötet Fortschritte dor P h y s i k , im J a h r e 1865. (1867.) két kötet Zeitschrift f ü r Mathematik und Physik 1857—1867. ( I I — X I I . J a h r g . ) Tizenegy kötet . 2 Müller, P h y s i k und Meteorologie, 1862. 1863. két köt Müller, Fortschritte der Physik, 1849—1852 Wullner, E x p e r i m e n t a l p h y s i k , 1863. 1865. k é t kötet Müller, Kosmische P h y s i k . 1856 (Állassal) Clausius, Wärmetheorie, 1864. 1867. k é t köt Du Bois-Roymond, P a r t i e l l e Differentialgleichungen, 1861. l - t e s H e f t Freeden, Kleinsto Q u a d r a t e , 1863. 1-ter T h Fischer, Menschliche Sterblichkeit, 1858 Hirn, L a chaleur, 1865 De Colnet, L a chalour e t l'électricité, 1864 Bulletin do la Société Chimique, Janvier 1863
III. I g a z g a t ó s á g i 1870. márcz.
3 2 2 2 2 2 1 2 2
ülés.
15.
Nagyméltóságú b. E ö t v ö s J ó z s e f elnök úr elnöklete alatt. XIX. Olvastatott az A k a d é m i a 1869. évi számadásai felülvizsgálatával m e g b i zott küldöttség következő jelentése : Mélyen tisztelt I g a z g a t ó Tanáes! A m a g y a r tudományos A k a d é m i a Igazgató T a n á c s á n a k f. é. j a n u á r 18-ári t a r t o t t ülésében, a z erről fölvett j e g y z ő k ö n y v IV. p o n t j a alatt, alulírottak megbízatván az Akadémia 1869-ik évi számadásainak felülvizsgálatával, ehhez képest, az érintett számadások visszarekesztése mellett, v a n szerencsénk o l j á . rásuuk eredményét a következőkben előterjeszteni : Az o k m á n y o k a t e g y e n k i n t átvizsgálva, és a Főkönyv, v a l a m i n t a Naplóval egyeztetve, h i á n y t a l a n o k n a k , a Főkönyvet a Naplóval egybehasonlítva, megegyezőnek találtuk u g y a n , de nem mulaszthatjuk el ismét megjegyezni, m i n t ezt a korábbi é v e k re vonatkozott számadási felülvizsgálatok a l k a l m á v a l is megjegyeztük, hogy egy valódi.
84 a F ő k ö n y v alapján készítendett számadás jelenleg is hiányzik ; t o v á b b á , hogy úgy a Napló, mint a F ő k ö n y v oldalösszegezései csak irónnal történtok ; végre, hogy a F ő k ö n y v n é l a szokásos pénztárnoki a l á i r á s , valamint a szükséges egybefoglalás hiányzik. Mély tisztelettel v a g y u n k , az Igazgató T a n á c s n a k , Pesten 1870. márczius hó 14-én, alázatos szolgái : gr. Károlyi György, s. k. gr. Cziráky János, s. k . Miután a megjegyzett formahiányok, p é n z t á r n o k úr lemondása következtén, jövőben úgy sem ismétlődhetnek ; ellenben, azok kivételével, a számadás helyesnok találtatott : Tóth Lőrincz pénztárnok ú r az 1869-ik évi számadás terhe alól fölmente tik, s részére a fölmentő irat, j e l e n jegyzőkönyv kivonatában, kiadatni határoztatik ; azon fentartással mégis, hogy az a k a d é m i a i a l a p í t v á n y o k r a s egyéb számadási ügyekre nézve az I g a z g a t ó Tanács- v a g y bizottságának a szükséges felvilágosításokat megadni ezentúl is köteles lészen. XX. Az a k a d é m i a i vagyon rendbehozására k i k ü l d ö t t bizottság b e m u t a t j a 1870. febr. 8. márez. 9. és márcz. 14-én t a r t o t t ülései jegyzökönyveit. A febr. 8-ki jegyzőkönyv, mely csupán a bizottság eljárási m ó d j á t állapítja meg, felolvasottnak s tudomásul vétetvén : Olvastatott a I I . ülés 2. számú czikke, moly szerint a bizottság, h o g y feladatán a k megfeleljen, egyenkint vizsgálat alá vette az a k a d é m i á t illető a l a p í t v á n y o k a t , s m i u t á n k i t ű n t : a) hogy v a n n a k a l a p í t v á n y o k , m e l y e k n é l még a k ö t v é n y is h i á n y z i k ; b) hogy a számszerint 202 a l a p í t v á n y közt, alig van n é g y , mely bekeblezés által biztosítva volna, bár ezt az alapítók egy része a kiállított o k m á n y b a n maga is o h a j t o t t a ; c) hogy számos alapítvány, néha csekélyebb összeg után is, több évi k a m a t h á t r a l é k b a n van; végre d) hogy v a n n a k a l a p í t v á n y o k , melyeknél a törvényes bélyeg hiányzik ; és olyan o k , melyekhez, megváltozott családi viszonyok következtében, kevés reménye lehet az Akadémiának : a bizottság a követkozö alapé Ivek elfogadását a j á n l j a : a) mindenütt, hol a k ö t v é n y hiányzik, ennek kieszközlése elhatároztatik ; b) hogy kivéve azon birtokosb városokat, hol m a g a a város kezessége biztosítja az a l a p í t v á n y t , minden egyes a l a p í t v á n y n á l az irott és nyomtatott kötvényeknél egyarant.szólittassanak fel az alapítók v a g y örököseik a bekeblezés által eszközlendő biztosításra ; c) a bekeblezés illetékére nézve, mely jolonleg sokkal nagyobb, m i n t lett volna a n n a k idején, a bízottság fölkérendőnek véli a n m g u pénzügyi miniszter urat, hogy tekintettel az A k a d é m i a tudományos czéljára, engedtessék el a bekeblezési illeték ; ha ez meghiusulna, a k k o r az alapítók v a g y örököseik kéressenek fel az illeték lefizetésére, s hol ez sem sikerülne, ott a bekeblezési illetékeket az Akadémia viselendi ; d) hogy a k a m a t h á t r a l é k lefizetése minden egyes es etben erélyesen siirgettessék ; e) hogy mindenütt, hol ez czélszeriinek m u t a t k o z i k , az Akadémia j e l e n t s e ki, miszerint hajlandó az alapítványi t ö k e elfogadására, — főleg kisebb összegekuél — s hogy az 5°/ 0 -os alapítványok készpénz helyett, névérték szerint záloglevelekben is befizethetők; f) a kétes, v a g y valósziníileg m á r elveszett a l a p í t v á n y o k a t nem j a v a s o l j a az alap í t v á n y i sorozatból egyszerűen kitörlendőkne k, h a n e m az alapítók v a g y örököseik felszólítását véli megkisérlendönek. Mindezen a) — f) pontok a l a t t f e l á l l í t o t t elvek az Igazgató T a n á c s helyeslésével találkozván, az azok szerinti e l j á r á s
határozatba m e n t ; különösen a bekeblezési ille-
t é k e k elengedésének a m. kir. kormányuál kieszközléséro a n t n g u elnök úr, j e l e n végzés által fölkéretett. X X I . Olvastatott ugyanazon jegyzőkönyv 3. számú czikke, mely szerint a föntebbi alapelvek a l k a l m a z t a t t a k minden egyes a l a p í t v á n y r a , mindeniknél följegyeztetvén, melyiket kellessék a föntebbi a)—f) pontok alatti eljárási elvek közül reá a l k a l m a z n i . Helyeslő t u d o m á s u l szolgál. X X I I . U g y a n a z o n jegyzőkönyv 4. s z á m a alatt elősorolja a bizottság s névszerint megnevezi azon alapítványokat, melyekre nézve az A k a d é m i a volt p é n z t á r n o k á t ó l sürgető felvilágosítás kérendő. Tóth Lőrincz volt pénztárnok úr, jelen, s a bizottsági jegyzőkönyvi p o n t n a k is vele közlése mellett, sürgetően felhívandó, h o g y az abban megnevezett a l a p í t v á n y o k r a nézve felvilágosítást adjon ; a hölgy-alapítványt illetőleg különösen megjegyeztetvén, hogy az évi d i j a k beszedését kimutató, úgynevezett „aranykönyvet", valamint ez a l a p egész külön számadását a d j a be. X X I I I . U g y a n a z o n jegyzőkönyv 5. számában Károly főherezeg ő се. к. f ö n s é g e valamint Simor János herczog-primás ( a m a n n a k 10,500, ennek 10,000 ft.) a l a p í t v á n y á ról, melyek kamatai rendosen j á r n a k , a hiányzó kötelezvényt elnökileg kioszközöltetni javasolja. Nagymélt. elnök úr e kötelezvények kieszközlésére, jelen végzés által, f ö l k é r e t i k . X X I V . Olvastatott u . a. j e g y z ő k ö n y v 7. száma, hogy az akadémiai vag.yon czélba vett biztosítása, illetőleg az alapítványok rendezése, tőkék v a g y kamatok b e h a j t á s a , szóval minden, e m u n k á l a t t a l összefüggő ügyvédi eljárás ne az Akadémia sokképen elfoglalt rendes ügyészére, hanem valamely tevékeny, fiatal ü g y v é d r e bízatnék, s e n n e k a b e h a j t a n d ó s megmentendő alapítványokból bizonyos százalék a j á n l t a t n é k az A k a démia részéről ; ki midőn egyrészt s a j á t eljárási tervezetét helyeslés végett, b e n y ú j t a n á , más részt kötelezné m a g á t az Igazgató T a n á c s által adandó u t a s í t á s pontos teljesítésére. A bizottság t a g j a i , szóval ily ideiglenes ügyvédül, Ghyczy G y u l a u r a t a j á n l j á k az I g a z gató T a n á c s n a k . A bizottság j a v a s l a t a elfogadtatik, azon módosítással mégis, hogy az I g a z g a t ó T a n á c s f e n t a r t j a m a g á n a k , ügyvéd u r a t , a végzett m u n k a a r á n y á h o z képest, de nem szorosan százalék szerint, megjutalmazni, a d d i g is pedig, teendő költségeit, időről-időre, utalványozni kész. Egyszersmind felhatalmazza a in. földhitelintézetet, hogy a kötvényeket, téritvény mellett, ügyvéd urnák kiadhassa, melyek a l a p j á n az ügyvéd'az I g a z gató Tanács elé terjesztendő tervet készíthessen. XXV. A földtehermentesítési k ö t v é n y e k r e nézve a bizottság ezek átirat á s á t az Akadémiára, sürgetőleg a j á n l j a . A bemutatott „ N y i l a t k o z a t " elnökileg aláíratván, á t t e e n d ö a magyar földhitelintézethez, hogy a n n a k benyújtásával a Nyilatkozatban megnevezett magyar- és erdélyországi földtehermentesítési kötvényeknek az Akadémiára való átíratását szorgalmazza. X X V I . Olvastatott ugyanazon j e g y z ő k ö n y v 9-dik száma, mely szerint a bizottság tekintettol arra, hogy az akadémiai kölcsönök nagyobb k a m a t o k a t vesznek igénybe, mint a mennyit s a j á t értékpapírjai u t á n nyer, az adósság mielőbbi törlesztését hozza indítványba, s erre következő értékpapírok eladását a j á n l j a
86 a) Államkötvények mintegy . 10,000 frt b) Nemzeti kölesönkötvónyek „ . 9,800 „ c) Vegyes részvények 13,500 „ d) A födtehermentesítési kötvényekből anny it, a mennyit az adósság törlesztése kívánni fog. Az igazgatóság a megnevezett kötvények és részvények eladásába, s azok á r á n az adósság törlesztésébe elvileg beléegyezik, oly k i k ö t é s s e l azonban, h o g y előleges számítás alapján meggyőződés szereztessék arról, hogy e csere az Akadémia vesztesége nélkül megtörténhetik, minek mogitélését a magyar földhitelintézet b e l á t á s á r a bízza. X X V I I . A Eeseta-féle a l a p í t v á n y r a nézve a bizottság azon véleményben levén, h o g y a h a g y a t é k h o z tartozó liét takarékpénztári r é s z v é n y után j á r ó ú j részvények, a megkívántató részletek lofizetéso mellett, váltassanak be, s ezt a bizottság annál is inkább a j á n l v á n , mert az Akadémia m á r részletet is fizetett r a j o k ; t o v á b b á azt is indítványba hozván, hogy a nevezett részvények eladása, mihelyt a végrendelet, föltételei engedik, h a t á r o z t a s s é k el : Az a k a d é m i a i volt p é n z t á r n o k azon tette, h o g y a Reseta-féle 7 ré: zvény u t á n járó új részvényeket az első részlet befizetése által biztosította, lmlyeseltetik ; s a t o v á b . bi részletek befizotése oly módon rendeltetik el, h o g y a nemzeti szinház és muzeum, mint társörökösök, szólíttassanak fel az őket illető 1 / 3 -rész viselésére, mit ha megtagadnának. az A k a d é m i a a k k o r is teljesítse a hátralevő fizetéseket. Minthogy pedig, a végrendelet s z e r i n t , с részvények eladása és a három intézet közötti felosztása akkor történhetik, midőn a lánczhid Budapestnek vagy az országnak á t a d a t i k , ennek most kilátásba tett bekövetkeztével, ha a. jelenlegi kedvező á r a k megmaradnak, a részvények elárusítandók s a három örökös k ö z t felosztandók lesznek. X X V I I I . Olvastatott u g y a n a z o n bizottság 1870. márezius 14-én tartott ülése jegyzőkönyvéből a l l - i k szám, mely szerint a m a g y a r földhitelintézet részéről jelentetik, hogy a füldtehormentesítési ig-azgatóság kész azon idegen névre kiállított magyar és erdélyországi kötvényeket,melyek adakozás vagy h a g y o m á n y o k ú t j á n kerültek az Akadémia birtokába, m a g á r a az Alcadémiára átírni, h a az igazgatóság az A k a d é m i a nevében kinyilatkoztatja, hogy a felelősséget és kezességet az átírt k ö t v é n y e k é r t elvállalja. Az i g a z g a t ó s á g nem látja o k á t , miért v o n a k o d n é k a felelősséget elvállalni, a n .nálfogva felhatalmazza a nmltgu elnökséget a b e n y ú j t o t t Nyilatkozatnak (mint fentebb XXV. pont) nevében aláirására, s jolon h a t á r o z a t melléklésével, a földtehermentesítési igazgatósághoz leendő b e a d a t á s á r a . XXIX. U g y a n a z o n bizottság, jegyzőkönyve 13. számában az akadémiai palota építészeinek adandó külön j u t a l o m ügyében, azt véleményezi, hogy m i u t á n az építési szerződés nem határozza meg a k i k ö t ö t t j u t a l o m összegét, s mintán az építész urak h a t éven keresztül, 2,500 frtnyi évi d i j a t nyertek, a j u t a l o m 1,000 darab a r a n y b a n lenne megállapítandó, mely összeg Ybl és Skalniczky n r a k közt osztatnék m e g oly módon, hogy Skalniczky urnák azon 1,200 frtnyi előleg, melyet az akadémiától nyert, beszámíttassák. A j a v a s l a t elfogadtatván, j e l e n határozat az 1870. évi költségvetés összeállítására kinevezendő bizottsághoz tétessék á l t a l . XXX. U g y a n a z o n j e g y z ő k ö n y v 14. p o n t j á b a n a bizottság, a febr. 15-ki igazgatósági ülés X I I . számú végzése általi megbízatása folytán, úgy vélekedik, hogy az
87
ш <
akadémiai gondnoknak havonkiut száz f t utalváuyoztasséR: a háztartás körül előforduló apróbb költségekre, s ő ar. előlegről az I g a z g a t ó Tanács havi ülésein rendesen megszámolván, számadása tétessék át a m a g y a r földhitelintézethez. Elfogadtatik. X X X I . Végre a bizottság j a v a s l a t b a hozza, hogy az Akadémia vagyonmérlegében, a palota azon összeg u t á n vétessék fel, mely az építési számadásokból ki fog deriilui. A bizottság j a v a s l a t a elfogadtatik. X X X I I . Későre j á r v á n az idő, s m é g több sürgős t á r g y elintézetlen lévén : az ülés folytatása másnapra tétetik át.
F o l y t a t á s
1870. márczius
16-kán.
Nagyméltóságú Ъ. E ö t v ö s J ó z s e f elnök úr elnöklete alatt.
X X X I I I . Csengery Antal indítványozza, miszerint addig, mig az 1870-ki költségvetés elkészülhet, utasíttassák a ni. földhitelintézet, h o g y magát, a f ő k ö n y v számláinak czimezésébeu, a múlt évi költség-vetés köretéhez t a r t s a . Az indítvány határozattá emeltetvén, jelen j e g y z ő k ö n y v kivonata a ni. földhitelintézetnek kiadandó. X X X I V . и g-yaiu.z javaslatba hozza egy 3 tagú küldöttség kinevezését az 1870 ki költségvetés megállapítására oly utasítással, a) hogy a mennyire lehet, a t a v a l y i budget keretéhez tartva magát, költségvetést;
készítsen
b) az Akadémia kivánatai közfii vegye fel költségvetésbe, a mit a p é n z e r ő megenged ; ezek során c) a nagy j u t a l m a k b ó l ez évben csak egy adassék ki : a természettudományi, melyre a sor elébb k ö v e t k e z i k ; d) a főtitkár fizetése, lakbér levonás nélkül, tehát 2,000 ftban vétessék fel, mint eredetileg megállapítva volt. Az ú j o n n a n választott két osztálytitkár G y u l a i P á l és Szabó József urak fizetése, egyenkint 1,000 f t b a n vétessék fel ; e) a főtitkári h i v a t a l személyzete rendezéséről, v a l a m i n t a szolgák fizetése kért felemeléséről vagy drágasági pótléka i r á n t terjeszszen elő j a v a s l a t o t . Az indítvány s a benne foglalt u t a s í t á s i pontok elfogadtatván, a k ö l t s é g előleges összeállítására ugyanazon 3 tagu bizottság- kéretik fel, moly az akadémiai vagyon rendezésével megbízatott. Ehhez teendők á l t a l : a) a főtitkár á l t a l I—VIII. f e j e z e t e k alatt benyújtott j e g y z é k , az A k a d é m i a tudományos szükségleteiről és a mellékelt, akadémiai határozatok s k í v á n a l m a k , mely j e g y z é k 1. Jutalmak czimü rovatára megjegyzendő a föntebbi c) alatti utasítás ; továb-
88 b á , hogy a gr. N á d a s d y és a F á y - f é l e j u t a l m a k az i l l e t ő k által még valószínűleg ez u t á n fognak befizettetni ; a II. és I I I . rovat okvetlon f ö l v e e n d ő a költségvetésbe, minthogy részint nyomdai tartozást, részint az Akadémia folyóiratai és n y o m t a t v á n y a i kiadását tartalmazzák ; a IV. és VIII. rovatból (önálló könyvkiadások és p á l y a m u n k á k ) legsürgetösb a V á m b é r y segélyzése és a „Kalevala" n y o m a t á s a ; valamint a k é t pályam u n k a is fölveendő volna ; a többiből a mit lehet ; az V . fejezetben B a r t a l u s „Orplieus á r a " a 200 ft, ez ülésből utalványoz tat ván, mindenesetre fölveendő. b) A f ő t i t k á r i segéd f o l y a m o d v á n y a , mellékleteivel s elöirataival e g y ü t t , melyben fizetését megliatároztatni kéri, s az akad. bérházban kiválasztott szállástól, ha másk é p nem lehet, a l a k b é r megfizetésére is ajánlkozik, véleményadás v é g e t t ugyanazon bizottsághoz á t t e e n d ő lészen. c) A f ő t i t k á r n a k egy b e a d a n d ó jelentése, mikéi) k í v á n j a irodája személyzetét, illetőleg az ottani egyének fizetését rendezni. d) Az a k a d é m i a i könyvtárnok u r a k fizetés j a v í t á s t kérő folyamodványa. e) Ring A d o r j á n , Mészáros P é t e r s Egervári ( P o t e m k i n ) Ödön folyamodványai fizetés javítás, illetőleg szállásdíj i r á n t ; f) a szolgaszemélyzet együttes folyamodványa bérfölemelés iránt. XXXV. R a i n p r e c h t József a k a d . gondnok előterjesztése, mely s z e r i n t a palotában szándéklott vizvezetésre tett ú j a b b ajánlatokat is b e m u t a t j a , felolvastatván : A vizvezeték létesítése elvileg elhatároztatván, a kivitel iránti véleményadás végett az iratok á t t e e n d ő k a költségvetési hármas bizottsághoz. XXXVI. Szintén a gondnok j a v a s l a t á r a , mely szerint az a k a d é m i a i termek használásáért a nem szorosan a k a d é m i a i bizottságoktól s egyletektől bizonyos dij s költségvisszatérítés v o l n a kivánandó : Az i g a z g a t ó s á g nem látja czélszerünek határozni, s a gondnokot az eddigi gyakorlat fentartására u t a s í t j a . XXXVII. A főtitkár egy fizetési meghagyást m u t a t be, mely által gr. Bethlen Józsefnétöl az A k a d é m i a részére k i á l l í t o t t 12,000 f o r i n t kötelezvény bekeblezéseért, miután gr. Bethlen Józsefné k i nem puhatolható, az A k a d é m i á n 112 f t 50 1er. illeték követeltetik a m a g y a r királyi központi díj- és illeték-szabási hivatal részéről. Azon felvilágosítással, hogy gr. Bethlen Józsefné megtalálható Kolozsvárt, áttétetik az Akadémia ügyészéhez. XXXVIII. U g y a n a z b e m u t a t j a az Akadémia és igazságügyi rainisterinm között a palotában levő szállásra nézve k e l t és már kölcsönösen a l á i r t lakbér szerződést, a lelt á r r a l együtt, j e l e n t i egyszersmind, h o g y ezek másolatait áttette a m. földhitelintézethez . A levéltárban megőrzendők. XXXIX. U g y a n a z jelenti, hogy Gebhardt és G y ö r y rendes tagok h a l á l á v a l két 525 frtos fizetéses hely megürült. Az igazgatóság nincs azon helyzetben, hogy az akadémiai v a g y o n rendezése előtt ujabb fizetéseket rendelhessen ki, miről a költségvetési bizottság, j e l e n jegyzők ö n y v kivonatában, értesítendő. XL. U g y a n a z bemutatja E s z t e r g o m megye főszolg-abirósága á l t a l másolatban megküldött v é g r e n d e l e t é t néh. L i p t h a y Antal vál. d u l m i püspök és esztergomi örltano-
89 noknak, mely szerint., a 9. pontban, az a k a d é m i á n a k 500 ft hagyományoztatik a l a p í t v á n y u l , földteliermentesítési k ö t v é n y e k b e n .
örökös
A másolat átteendö a m. földhitelintézethez, s erről a végrendelet v é g r e h a j t ó i Szántófy Antal esztergami kanonok ós Nedeczky Tiborcz u r a k értesítendök. X L I . A n m g u elnök úr b e m u t a t j a E v v a András sátoralja-ujhelyi ü g y v é d úrnak, mint a Kazinczy-emlékalapítvány vidéki ügyviselöjének hozzá intézett levelét, melyben az e m l é k s z e m építés hátralékos költségei födözésére, m i u t á n a jövedelemből nem telik, a tőkéből 1000 f r t o t utalványoztatni k é r . Az igazgatóság ez emlékügy előzményeivel n i n c s annyira tisztában, hogy a kért összeget utalványozhassa ; minélfogva az ülés f o l y t a t á s á t f. hó 20-ra h a l a s z t v á n , megbízza a főtitkárt, hogy az Igazgató T a n á c s , azon végzéseit, melyek szerint ez alap fölötti felügyelést m a g á r a vállalta, a k k o r r a keresse ki ; t o v á b b á a nmgu e l n ö k u r a t fölkéri, hogy a volt pénztárnoktól b e k i v á n v á n az ez alapra vonatkozó s z á m a d á s o k a t , ugyanakkor ezeket mutassa be.
Folytatás 1870. márcz.
20-kán.
Nagymélt. b. E ö t v ö s J ó z s e f a k a d . elnök úr elnöklete alatt. X L I I . Elnök b. Eötvös József b e m u t a t j a volt p é n z t á r n o k Tóth L ő r i n c z jelentését a ívazinczy-alapítvány állapotjárói, moly szerint ez a l a p összes bevétele 52,545 ft 90 k r k i a d á s a 42,073 ft 53 kivan jelenleg 10,472 ft 39 k r és ezenkívül a széphalmi jószág, m e l y n e k haszonbére 630, vagy k e r e k s z á m m a l 600 ft. Csengery Antal ig. tag erre mogjegyzi, hogy a jelentésben f o g l a l t számtételek nem v á g n a k össze mindenben azon kimutatással, mely szerint ez a l a p a m. földhitelintézet kezelése alá átadatott, s igy e kettőnek bővebb összehasonlítása szükséges. A főtitkár előterjeszti ez ü g y n e k jegyzőkönyvi előzményeit, j e l e s ü l felolvassa az a k a d . összes ülés 1867. oct. 7. 1868. j a n . 27. s az I g a z g a t ó Tanács 1868. márcz. 26. és 1869. m á j . 30-án hozott végzéseit ez alapítványra vonatkozólag. Kitetszvén ez utóbbiakból, hogy az Igazgató Tanács, mielőtt ez alapítvány főfelügyeletének m a g á r a vállalását elhatározta v o l n a , 1868. márcz. 2 3 - á n az ügy állása megvizsgálására kebeléből egy bizottságot küldött ki, moly azonban m o s t a ú g sem a d t a be jelentését ; ezennel ugyanazon bizottságot kéri föl ez alapítvány ü g y é n e k tisztába, hozására ; jelesül, hogy a most beadott pénztárnoki jelentést, a földhitelintézet adataival egybevetni s összeilleszteni kisértse meg ; az a k a d é m i a i elnökség p e d i g gr. Andrássy Aladár úrtól, mint a v i d é k i bizottság elnökétől, az ottani s z á m a d á s o k a t , mind a monumentális építkezésről, mind a jószág jövedelmei és költségeiről k í v á n j a be, melyek e t m a j d a n az érintett bizottság szintén megvizsgálván, minderről, összefoglalva, szív e s k e d j é k az I g a z g a t ó Tanácsnak mielőbb jelentést tenni. A mi a r ö g t ö n kért 1000 foMAGY. TDD. AKAD. É R T E S Í T I 4 . 1 8 7 0 . 7 . SZ.
1 3
90 rintot illeti — mely n é l k ü l a számadás bo n e m adhatónak m o n d a t i k — az I g a z g a t ó Tanács megengedi a n n a k a tökéből kiutalványozását, oly föltétellel azonban, hogy gr. Andrássy Aladár úr É v v a ü g y v é d urat ez összeg megérkeztével, számadása h a l a d é k t a lan b e k ü l d é s é r e kötelezze. X L I I I . A főtitkár e g y előfordult alkalomból, kérdést intéz, mi módon t ö r t é n j é k ezentúl átvétele azon országos segélyösszegeknek, melyeket a m a g . kormány az a k a d . könyvtár, továbbá a történelmi és archaeologiai bizottságok r é s z é r e folyóvá tesz. Határoztatik, hogy ezen összegek a f ő t i t k á r és f ö l d h i t e l i n t é z e t ! pénzügyi igazgató úr által aláírandó n y u g t a t v á n y mellett vétessenek föl. X L I V . Indítvány tétetett, hogy a j ö v ő h a v i ülés, april 15-ről, az ünnepek m i a t t valamely más n a p r a tétessék át. Áttétetik april 2 6 - á r a (déli 1 óra), miről a Budapesten n e m lakó tagokat értem'-, teni kell.
l'est. 1870. Nyomatott az „ A t h e n a e u m " n y o m d á j á b a n .
A
MAGYAR TUDOM. AKADÉMIA
ÉRTESÍTŐJE. Tizenkettedik
akadémiai
ülés.
A III. osztály (math, és természettud.) negyedik ülése, 1870. márcz. Sztoczek
21-kén.
J ó z s e f osztályelnök elnöklete alatt.
95. (17.) D r . Pólya József r. t. értekezését „Kisérlet h a z á n k földrengéseinek okáról" a szerző gyengélkedése következtében felolvassa Dr. Batizfalvy Samu 1. t. T a r t a l m a röviden ez : Szerző előadván v é l e m é n y é t a földrengések két lehető okáról, t. i. a tűzhányók által, és földalatti barlangokban összegyűlt g á z o k fölrobbanásából eredettekről, azt k i s é r l i kimutatni, h o g y hazai földrengéseink ez utóbbi ok miatt keletkeznek. I g y e k s z i k a gázok keletkeztet fölvilágosítani. Végül lehetőségét a föld tüztömegétöl eredő földrengéseknek nálunk, igyekszik általa fölhozott é r v e k k e l kizárni. A szerző a felolvasás u t á n m u n k á j á t visszakívánván, birálóknak n e m adatik ki.
96. (18.) D r . Akin Károly felolvas e g y terjedelmesen fogalmazott indítványt : „ A természetbúvárok semináriumáról." 1. H á r o m intézet létezik, úgymond, ezen országban, a melyek az ide tartozó tudományok mivelését tűzték k i ezélul : 1) a philosophiai facultás, 2) a polytechnikum, s 3) az A k a d é m i a . A mi az egyetemi philosophiai facultást illeti, mi r é s z ü n k r ő l annak feladatát,mint azt a m.kir. oktatásügyi miniszterhez intézett emlékiratunkban bővebben is indokoltuk, főleg abban leljük, hogy ott bizonyos gyakorlati p á l y á k r a szánt fiatalok olyan előkészületet n y e r j e n e k , a minőt a gymnasium adni nem bir. Igaz, hogy Németországban a philosophiai facultások, a mellett is, a b ú v á r o k anyaoskolái g y a n á n t szerepelnek ; de ugyanott az egyetemek s z á m a oly nagy, s az egyes s z a k m á k annyi tan á r által v a n n a k képviselve, h o g y nem bámulatos, ha a n é m e t philosophiai facultások többféle f e l a d a t n a k eleget tenni képesek. Ez pedig semmiképen nem t a k a r é k o s systema; s h a mi nálunk, hol a k ö r ü l m é n y e k tökéletesen mások, a németek n y o m a i n mozdulni akarunk, e tekintetben, u g y mint m á s o k b a n is, czélt érni nem fogunk. A systematikai munkamegosztás, mely ezen téren érvényesítve, Németországra nézve, a hol mindenféle MAGY. T U D . AKADÉMIAI É R T E S Í T Ő . 1 8 7 0 . 8 , 6Z,
14
92 irányban képes erőkben bővelkednek, csupán theoreticus caprice volna, nálunk practicus kikerülhetlen szükség. 2. A technical intézetek vagy műegyetemek e századnak s a n n a k szükségleteinek köszönvén e r e d e t ü k e t , kizárólagosan a fővárosokban lettek megalapítva l e g a l á b b Németországban, a hol főleg divatoznak, holott a r é g i b b időkből származó e g y e t e m e k rendesen k i s e b b városokban léptek életbe. Ezen körülménynek, gondoljuk, köszönhető főleg a z o n tény, h o g y a műegyetemek többnyire localis okoknál f o g v a nem levén kapcsolatban az egyetemekkel, külön előkészítő intézetekkel vagy osztályokkal lettek ellátva, olyan osztályokkal t. i. melyek a m ü t a n i szakosztályok i r á n y á b a n hasonló módon szerepelnek, mint saját felfogásunk szerint a philosophiai facultásoknak az e g y e t e m e k többi facultásai iránt szerepelni hivatásuk. Ezen előkészítő osztályoknak feladata m á r nevük által elegendőn levén jelölve, feleslegesnek t a r t j u k bebizonyítani, hogy a z o k tól a b ú v á r o k kiképeztetését még k e v é s b b é várhatjuk v a g y követelhetjük, mint a philosophiai facultásoktól, a melyeknek c z é l j a nincs a n n y i r a meghatározva. M á s r é s z t , ha saját viszonyainkat t e k i n t e t b e veszszük, k i t ü ü i k , hogy két k ü l ö n intézetet Budapesten f e n t a r t a n i , m e l y e k n e k czéljai lényegben egymástól nem k ü l ö n b ö z n e k , m i n t azt a philosophiai facultás s a polytechnicum előkészítő vagy általános osztályáról nagyobbrészt m o n d h a t j u k , csakugyan n e m czélszerü. A m a t h e m a t i k á t v a g y v e g y t a n t , á l t a l á n , az egyetemnél s műegyetemnél külön t a n á r o k által előadatni minden esetre felesleges, v a g y több t a n á r t igényel, m i n t a m e n n y i r e valódi szükség van, vagy a kevesebb s z á m ú tanárt nélkülözhető m u n k á v a l túlterheli. M e g j e g y e z z ü k azt is, h o g y ez már m a g á b a n elegendő ok a r r a , h o g y a műegyetem Pestre visszahelyeztessék, a m által a z u t á n lehető lesz, h o g y az egyetemi philosophiai facultás, valaminti például az orvosi, ú g y a technikai h a l l g a t ó k számára szintén előkészítő intézetül szolgáljon, m i n t azt külföldön némely helyen látjuk. Ez által a műegyetem részére i g é n y b e vett erő s költség csupán valódi czéljára, a tecbnicus s z a k m á k o k t a t á s á r a levén felhasználva, a z intézet f e l a d a t á n a k megfelelni j o b b a n lesz képes, m i n t jelenben. 3. A z A k a d é m i á r a v o n a t k o z ó l a g , a már említett emlékiratunkban a n n a k feladatát tüzetesen f e j t e g e t t ü k , s hogy azt itt ismételnünk n e kelljen, azon irat a m a része, mely az A k a d é m i á n a k a t u d o m á n y előmozdítása i r á n t i kötelességét jellegzi, e z e n lapokhoz toldalékban fog csatoltatni. A midőn, 1866-ban, legelőször felszólítva l e t t ü n k , az A k a d é m i a p h y s i k a i t e r m e s chemiai laboratóriuma berendezését s felhasználását illetőleg egy tervet előterjeszteni, ezen t e r v b e n , m e l y szintén a f ü g g e l é k b e n le f o g n y o m a t n i , még részletesebben k i m u t a t t u k , hogy e z e n intézetek minő módon szolgálhatnának legalább a r r a , hogy physicusok a t s chemicusokat, a z a z búvárokat képezzenek az illető szakokra. A z A k a d é m i a egyes osztályai közt levő v e r s e n y ezen t e r v e t m e g b u k t a t t a , s azt most feleleveníteni semmiképsn sem óhajtjuk. A megelőző észrevételeket t e k i n t e t b e v é v e , a tudományok M a g y a r o r s z á g b a n való fejlesztését csupán egy ujolag felállítafldó intézettől
loi gondoljuk v á r h a t ó n a k , t. i. olyantól, mint a minőnek tervezetét most alapvonásaiban közöljük. 4. Az intézet két részből állana. Először is egy collegium vagy a l u m n e u m b ó l , s másodszor a többféle helyiségen levő laboratoriumok s más segédintézetekböl. A mi az alumneumot illeti, a tanuló fiatalság convictusféle életrendszere nem csak a k a s z á r n y á k - s z á r d á k b a n dús Francziaországban, de m é g a szabad s szabadelvű Angliában is divatozik. S a midőn meggondoljuk , bogy helybeli abnormis viszonyaink f o l y t á n , tanuló fiatalság u n k e g y á t a l j á b a n Budapesten hogyan lakik s hogyan é l , valódi jóték o n y s á g g y a n á n t t e k i n t e n ő k , ha nemcsak j ö v e n d ő búvárok s tudósok s z á m á r a , hanem a tanulók számára is olyan intézményeket létesíthetnénk , mint a minőket nálunk n é m e l y vidéki i s k o l á k n á l , de Angliában minden tanintézetnél t a l á l u n k , s F r a n c z i a o r s z á g b a n szintén legalább gymnasiumoknál, t. i. collegiumokat v a g y convictusokat. A kényelem, az oeconomia, a czélszerüség, mind ezek mellette szólanak az internátus v a g y belnövendéki rendszernek ; a készülő b ú v á r r a nézve pedig kétszeres szükség a z , hogy öt minden háztartási g o n d o k t ó l , a melyeket m é g az ösztöndíjak sem hárítanak el tőle, felmentsük. 5. Az a l u m n e u m n a k belszervezése a k ö v e t k e z ő leend : Először, a mi a felügyelő s oktató személyzetet illeti : ezt képezi egy tan-igazgató (directeur d'études)• négy tan-mester (maîtres d'études) ; végül e g y gondnok (administrateur) és egy idegen nyelvmester. A tanmesterek közül, beleszámítva az igazgatót is, az egyik képviseli a physikát, m á s i k a chemathematikát. miát, h a r m a d i k a biologiát, n e g y e d i k a geologiát s ötödik a M i n d n y á j u k n a k a f e l a d a t a , a növendékeket a repetitorium s conferencia nevek alatt ismert oktatási módszerek s z e r i n t , melyek n e m csupán az előadást, hanem a megbeszélgetést s kihallgatást is követelik, tanulmányozásaikban előre vinni. 6. A növendékek teljes száma 30-ra határoztatik m e g ; felvétetnek pedig a következő módon. Még az idén, húsvétkor kihirdettetnék egy pályázat , s az őszi semestris kezdetén a p á l y á z ó k megvizsgáltatnának a már előbb kinevezett tanmesterek által. M i n d e g y i k pályázó kijelöli a fennemlített t u d o m á n y o k közül azon k e t t ő t , a melyből vizsgát a k a r letenni ; a tizennyolcz l e g j o b b versenyző pedig felvétetnék mint növendék az intézetbe, a különféle tudományok e g y a r á n t i képviselését a felvételeknél szemmel t a r t v a . Az első év alatt a n ö v e n d é k még n e m lakik az intézetben, hanem megjelenik ott a tanmesterek conferencziáira, s a tanigazgató részéről nyert utasítások nyomán szintén előadásokra j á r az egyetembe. Az első év lefolyása után, a n ö v e n d é k újból tesz vizsgát, s csak akkor, ha egy bizonyos minimum alá nem e s i k , vétetik fel az intézetbe mint belső növendék ; a minek folytán a lakást, ételt, oktatást, tanszereket stb. ingyen nyeri. 7. A második s h a r m a d i k év alatt a n ö v e n d é k e k bevezettetnek, a később felemlítendő i n t é z e t e k n é l , a tudomány g y a k o r l a t á b a s önálló művelésébe, de a mellett még folyvást a collegiumban i s , a tanmeste-
12*
94 rek r é s z é r ő l , további theoreticus kiképeztetésben is részesülnek. A harm a d i k év betöltekor, a növendék ú j b ó l tesz le v i z s g á t , az a végett évről évre k ü l ö n kinevezett országos bizottmány előtt. Azon h a t növendék, k i k leginkább kitüntették m a g o k a t a v i z s g á k n á l (a h a t tudományágat, a melyet az előbb k i e m e l t ü n k , egyaránt szemmel tartva, s feltéve azt is, h o g y a n ö v e n d é k egy bizonyes m i n i m u m n a k a vizsgánál megfelelt) k i k ü l d e t i k az intézet költségén m é g további k é t évre a külföldre, utasításokkal ellátva s kijelölt tanulmányozási czélokhoz kötve; a többi növendék pedig e l h a g y j a az intézetet m i n t közép tanodai tanárjelölt, h a a vizsgánál e g y meghatározott minimumot elértek. 8. Mig a belnövendékek száma a 24-et el n e m é r i , évről évre ú j pálya h i r d e t t e t i k , a n n y i k ü l n ö v e n d é k s z á m á r a , mint a mennyi a 24-hez m é g k í v á n t a t i k . A m i d ő n pedig az említett szám teljes lesz, a k k o r a felveendő növendékek száma azon másodesztendejü növendékek s z á m á tól tétetik függővé, k i k az intézettől elbocsáttattak. 9. A mi a költségeket illeti, elég lesz a k ö v e t k e z ő adatokat felsorolni. Az épület s a n n a k b e r e n d e z é s é r e , 24 n ö v e n d é k , az igazgató, gondnok s több szolga lakásait s a t a n t e r m e k e t beleszámítva, aligha több f e k t e t t e t n é k be 1 2 0 — 1 5 0 , 0 0 0 frtnál. A z évi költség pedig leend : 24 növ e n d é k s z á m á r a , per 800 frt 20,000 f r t ; az igazgató fizetése 3,000 frt, az öt tanmesteré 10,000 frt, nyelvmester 1,000 f r t , gondnok 1,000 f r t , összesen körülbelül 3 5 , 0 0 0 frt. A m i d ő n jövő esztendőkben, a 24 belnöv e n d é k e n kivül, hat b e j á r j a a külföldet, azok s z á m á r a m é g 9,000 f r t követeltetik , tehát az összes költség 4 4 — 4 5 , 0 0 0 forintra fogna r ú g n i . Most szóljunk azon intézetekről, melyek a collegiummal szerves kapcsolatban l e v é n , azon n ö v e n d é k e k n e k gyakorlati tudományos k i k é peztetését eszközöljék. Azok l e n n é n e k 1) is a physico-chemiai laboratórium, 2) az astronomiai s meteorologiai o b s e r v a t o r i u m , 3) a biologiai s geologiai intézet. 10. A physico-chemiai m ű h e l y e n a n ö v e n d é k e k a physicában s chemiában dolgoznának, egy physicus s egy chemikus (mindegyik segéddel lévén ellátva) felügyelete alatt ; a m u n k á l k o d á s főczélja pedig nem az e l ő a d á s o k r a , h a n e m a b ú v á r k o d á s r a való előkészítés lenne ; ezek a műhelyek tehát v o l n á n a k nem laboratoires d 'enseignement, hanem laboratoires des recherches g y a n á n t t e k i n t e n d ő k . A laboratóriumok egyúttal a physicus s a ehomicus, valamint azok segédjei s z á m á r a is alkalmat n y ú j t a n á n a k önálló m u n k á l k o d á s r a , v a l a m i n t a collegium hat tanmesterének is : laboratóriumi segéd, collegiumi tanmester, laboratórium vezetője; ezek v o l n á n a k e g y á l t a l á b a n azon h'erarchicus f o k o k , a m e l y e k r e a külföldről hazatért n ö v e n d é k , az egyetemi s m ű e g y e t e m i állomásokon kívül számíthataa, m e l y e k öt életmóddal, s a m u n k á l k o d á s r a szükségelt alkalommal s eszközzel ellátnák. 11. Az observatorium a j ö v e n d ő astronomust v a g y a meteorologiával foglalkozó n ö v e n d é k e t , az astronomia s meteorologia theoreticus s practicus feladataival m e g b a r á t k o z t a t n á s a mechanicaiba b e a v a t n á . Az
95 intézet számára szükségeltetik pedig egy kiképezett astronomus s egy meteorologus, m i n d e g y i k egy observatorral r e n d e l k e z v é n , ki szintén az o k t a t á s b a n is részt venne. 12. Végül a bio-geologiai intézetről csak annyit j e g y z ü n k meg, h o g y ez a biologia s geologia i r á n y á b a n hasonló módon szerepelne, mint a m á r felhozott k é t intézet az előbb felsorolt tudományok i r á n y á b a n . 13. Ezen három intézetben b i r n ó k azon eszközöket, melyek szükségeltetnek először is arra, hogy b ú v á r o k a t képezhessünk ; de másodszor a r r a is, hogy a már önállólag működő b ú v á r nyerhe'ne egy illő s nélkülözhetlen mükört. A physico-chemiai műhely könnyen berendezhető volna kapcsolatban a most épülő egyetemi chemiai l a b o r a t o r i u m m a l , s pedig e g y év alatt, t. i. az 1871-ki őszig ; a csillagda, melyet illetőleg m o n d h a t j u k , hogy csupán mi vagyunk, egész E u r ó p á b a n , azon nemzet, a mely hasonló intézettel nem bir, összeférne azon meteorologiai intézettel, melynek felállítása m á r évek óta el van határozva ; mig a bio-geologiai intézet, kapcsolatban a z országos földtani intézettel, v a g y talán a múzeummal, lenne berendezendő. Ezen három intézet költségeiről jelenleg nem szólunk, m e r t sok f ü g g attól, minő localis s személyes kapcsokban állíttatnának föl a máimeglevő intézetekkel ; azonban b á r milyen n a g y összeget is czélszerüen fordíthatnánk r á j u k . Miután ilyen i n d í t v á n y t a szerző már a múlt évben is tett s a n n a k t á r g y a l á s á r a az összes ülés egy bizottságot is nevezett ki, mely több ízben t a r t o t t értekezletet, de az indítványozó megbetegedvén s Pestről eltávozván, saját m u n k á j á t is m a g á v a l vitte, s így azon bizottság a feladatot meg nem oldhatta, ugyanazon bizottságnak m e g h a g y a t i k , hogy az indítványt a szerzővel együtt folytatólag vitassa meg s az A k a d é m i á n a k tegyen jelentést, 97. (19.) Felolvastatik a főtitkár levele, melyben az 18 '-9. dee. 20-iki összes ülés határozatát s ennek előzményeül a h á r m a s bizottságnak jelentését a végett teszi át, hogy a budai meteorologiai s magnetikai észlelde szereinek a kormány részére mi módon leendő átengedése iránt véleményt adjon. A hármas bizottság véleménye az, liogy az országos meteorologiai s földdelejességi központi intézet ú j o n n a n készült eszközökkel szereltessék fel, s mihelyt ez megtörtént, az Akadémiától kikölcsönzött müszerek'adassanak vissza az Akadémiának, mely azt majd a létrejöhető permanens k i á l l í t á s b a teheti oly módon, mint ez P á r i s b a n a Conservatoire des Arts et Métiers nagyszerű gyűjteményében látható. Ezen vélemény ellenében az osztálytitkár úgy hiszi, hogy egyszerűbb indítványt is lehetne szembe állítani : szerinto azon szerek, melyeket az Akadémia a j á n d é k b a n kapott, milyenek a k o r m á n y által a Nagy Károly-féle g y ű j t e m é n y b ő l ajándékozott szerek, a d a s s a n a k át az országos intézetnek feltétlenül ; azok ellenben, molyeket az A k a d é m i a a bizottsági budgetből vett, a vételár bizonyos (fele vagy 2 / 3 ) részének megtérítése mell e t t szintén mindenkorra ; s ha h a s z n á l a t l a n o k k á lettek, a meteorologiai intézet m a g a is b e a d h a t j a a szergyüjtemény kiállításba, erre az Akadémia közvetítése nem szükséges. Azon körülmény tekintetbe vétele mellett, hogy itt az Akadémia b i r t o k á b a n levő physikai szerekről nincs szó, hanem csupán azokról, melyek meteorologiai s magne-
96 tikai észleletekre vétettek, s így oly kisérletekre^valók, melyeket az Akadémia physikai termében nem is lehetne megtenni, a második indítványt f o g a d j a el, mely szerint az a j á n d é k b a kapott szerek feltétlenül, a vettek az ár bizonyos részének megtérítése mellett volnának, de szintén mindenkorra, átengedendök. 98. (20.) Felolvastatott a I I I - i k osztály 1870. f e b r . 28-án tartott értekezletének 7-ik pontja, mely szerint ó h a j t á s k é n t azon i n d í t v á n y tétetett, hogy az Akadémia nyilatkoztatná ki, miszerint az A k a d é m i a p a l o t á j á b a n lévő helyiségeknek felhasználását egyéb mint a k a d é m i a i vagy á l t a l á b a n tudományos és közmivelödési czélokra, nem tartj a ezen tudományos intézet rendeltetésével megférönek. Az értekezlet elvben m a g á é n a k v a l l j a s az osztályülés elé p á r t o l v a határozza terjeszteni. Az osztály is elfogadja az indítványt s az összes ülés elé pártolva terjeszti fel.
Tizenharmadik
akadémiai
ülés.
Az I. osztály (nyelv- és széptudományi) negyedik 1870. márczius Pulszky
Ferencz
ülése,
28-kán.
osztályelnök elnöklete alatt.
100. (18.) Szász Károly r. t. a „ T r a g i k a i felfogásról" czímii székfoglaló értekezését olvasta fel, mely kivonatban következő : A t r a g i k u m elméletének fejtegetését minden széptanban megtalálj u k Aristotelestől fogva. D e a mit nem találunk, v a g y csak alig é r i n t v e : a tragikai felfogás külön (specialis) kérdése, m e l y a költői fogamzás müfolyamáról szól, s a k é r d é s n e k egy sajátlagos oldalról való tekintése. Kétségtelen, h o g y nem minden t á r g y alkalmas a tragikai fölfogásra, de a m e ' y i k alkalmae is, nem a d j a a költőnek készen a tragédiát, sőt a tragikai eszmét sem, hanem csak benne rejlik az, s a költőnek kell megtalálnia a fölfogás-, és világosságra hoznia az alakítás és kidolgozás által. Maga Shakspere oly t á r g y a k a t vett fel, m e l y e k e t előtte mások, novell á k b a n v a g y d r á m á k b a n , kidolgoztak, de t r a g i k a i fölfogás nélkül ; a mit azok meg n e m találtak, pedig, hogy megvolt, világos, m e r t különben Shakspere sem találta volna meg, ő megtalálta t. i. a t r a g i k u m o t . Mely t á r g y a k nem a l k a l m a s a k egyáltalában a tragikai felfogásra, részletesen elősorolni messze vezetne. Elég említeni, hogy a köznapi, az aljas, a kicsinyes, a bizarr, a frivol mind nem lehet tragikai. A mi szomorú, azért m é g nem t r a g i k a i is mulhatlanul. Sok, a mi az aristotelesi részvétet s félelmet felkölteni alkalmas, szintén nem az. A szenvedés, — m a g á b a n véve, — csak szomorú, de még n e m tragikai. H o g y azzá legyen, erkölcsileg jogosultnak kell lennie. A tiszta ártatlanság szenve-
97 dése nem az, s az önmegadó martyrságé sem. Ellenben a k i tévedés és bűn által idézi föl a szenvedést magára, de oly tévedés és bün által, mely szintén jogosult volt bizonyos értelemben, s így két jogosult erkölcsi tényező közé van állítva, jelesen az egyéni és az általános közé, a küzdelem által, melyet azok benne t á m a s z t a n a k : t á r g y á v á lesz, vagy le het, a t r a g i k a i felfogásnak. A tragikum, mint a d r á m a általában, küzdelmet követel. Mert a t r a g i k a i egyéntől mindenekelőtt az a k a r a t erélyét s a szenvedély azon kizárólagosságát követeljük, mely e g y é b tekintetet nem ismer, mint saj á t czélját s a n n a k érvényesítését. E kizárólagosság m u l h a l a n u l harczba állítja őt egyéb é r d e k e k k e l ; s bár mennyire jogosult istaz m a g á b a n , de más, szintén jogosult é r d e k e k e t sért, melyek szintén é r v ényt követelnek m a g o k n a k . A tragikumtól e szerint az erkölcsi jogosultság szintoly elválhatlan, mint a bün. A k i a m a g á b a n véve a legjobbat, a legjogosultabbat is, de minden másra, szintén j ó r a és jogosultra való tekintet n é l k ü l a k a r j a : az erkölcsi törvények összeségét sérti meg, m e l y e k válogatást nem engednek, melyek egész összeségükben k í v á n n a k betöltetni, m e r t az általános mindig fölötte áll az egyesnek, s a részletes soha sem bitorolhatja kizárólagosan, a többiek hátratételével, az összes jogát. A z egyes az általánossal ellentétbe j ő ; s ha ez ellentét megoldhatlan, a k k o r tragikai. Megoldhatlan t. i. az egyénben, ki k é t szükségesség közé van állítva, melyek mindenike e g y a r á n t parancsoló s kikerülhetlen reá nézve, s egyiket nem töltheti be a nélkül, hogy a m á s i k a t meg ne sértené. Mig nem cselekedett : helyzete t r a g i k a i ; ha választott s követte az egyéni szükségességet: t r a g i k a i bünt követett e l ; s a megtorlás, melyet az általánosnak megsértése által elkövetett, megsemmisíti őt. Az összeütközés k é t eleme közül az egyik, az erkölcsi t ö r v é n y , mindig bennünk, ö n t u d a t u n k b a n van. A m á s i k , melyet természeti szükségességnek nevezhetünk, lehet külső és belső. A görög tragédia a külső szükségességet ismerte, melyet sorsnak neveznek. A vallásos felfogásból ered, m e l y szerint az istenek közvetlenül b e n y ú l n a k az emberek sorsának intézésébe, s különösen a boszu istennői, az E r i n n y s e k az erkölcsi világrend őrei s az ellene tett vétségek megtorlói. A keresztyén tragédia az összeütközés e második elemét is az ember lelkébe helyezte, t. i. szenvedélyeibe, melyek őt az erkölcsi törvény ellen, az egyént az általános ellen, lázadásra űzik, s m a g á t az erkölcsi világrendet hívják föl a b ű n megtorlására. Bármily különbözőnek, sőt ellentétesnek lássék is a t r a g i k a i fölfogás e két alakja, lényegében véve csak egy és ugyanaz. A keresztyén telfogás egyéni bünt követel ott, hol a görög sorsot és végzetességet fogad el. D e ez is erkölcsi törvények közé állítja az embert, s végzetessége e n n e k is abban áll, hogy tragikai helyzetbe hozza, azaz oly helyzetbe, melyben két erkölcsi törvény közül mulhatlanul meg k e l l sértenie az e g y i k e t ; a különbség csak az, hogy a helyzet megteremtésére maga
98 semmiben sem folyt be, m i g a k e r e s z t y é n tragédiában a helyzetet, részben legalább, szintén m a g a , biinei v a g y vétségei által teremti m a g á n a k . T e h á t ugyanazon erkölcsi elv érvényes a görög, mint a keresztyén t r a gédiában, csakhogy a m a z a végzetet is jogosult hatalomnak ismeri el a világrendben s kevesebb súlyt fektet az úgynevezett szabad a k a r a t r a ; mig a keresztyén fölfogás az ember erkölcsi méltóságát emelte azzal, h o g y jobban kifejtette a szabad akaratról szóló t a n t ; de viszont épen az e g y é niség (s mindennek a mi hozzá tartozik : véralkat, h a j l a m o k , szenvedélyek stb.) jogosultságában megvetette alapját ogy m á s i k végzetességnek, mely szintoly kikerülhetlen, mint a görög f á t u m végzetessége. A tragikai fölfogás tehát lényegében ugyanazonos volt s m a r a d mindig : az egyesnek lázadása az általános ellen ; tehát egy jogosult indulat küzdelme egy jogosultabb ellen. Változik c s a k a szerint, h o g y népek és korszakok mit tartsanak jogosultnak, szentnek, mit ismernek el általános érvényű t ö r v é n y n e k , egyszóval erkölcsi világrendnek, mit nem ? s alapeszméje az : büntetlenül senki sem támadhat föl az erkölcsi törv é n y szükségessége^ellen, habár m á s i k törvény s szükségesség nevében teszi is azt. A két fölfogás ugyanazonosságára mutat azon t é n y is, hogy a tragikum netovábbjának, legmegdöbbentőbb nemének van elismerve az, midőn a görög fölfogás szerinti végzetesség, s a k e r e s z t y é n fölfogás szerinti egyéni vétség összeolvad, e g y m á s t kölcsönösen idézi elő, s a tragikai helyzetből tragikai b ü n ered, mely egy uj, fokozott s végleg megoldhatlan és megsemmisítő helyzetnek lesz ismét szülője. A tragikai helyzet és a tragikai bün ez összeolvadását з kölcsönhatását feltaláljuk mind a görög tragédiában s különösen Sophokles egyes darabjaiban, m i n d a keresztyén t r a g é d i á b a n különösen Shaksperenél és a franczia klassikusoknál. Erkölcsi é r z e t ü n k n e k is a legmegfelelőbb a külső és belső ellenmondások ez összetalálkozása. A p u s z t a külső sors, mely ártatlant d ö n t meg : leverő, igaztalan, erkölcsi érzetünket lázasztó ; m á s felöl a puszta bün, külső alkalom k é n y s z e r e s lényeges szükségesség nélkül, visszataszító s olyan, mi t r a g i k a i részvétet n e m gerjeszthet. A görög tragédia is jól érezte ezt, s a végzetességhez mindig egyéni b ü n t is csatolt ; m á r Aristoteles szabályul adta, hogy tiszta á r t a t l a n o k a t és merő gonoszokat ne válasszon a költő tragikai hőseivé. E z átalános fejtegetései után a t r a g i k a i fölfogásnak, némely gyakorlati intéseket ad az értekezés, az alkalmazásra. Mindenek előtt a tragikai összeütközés megoldhatlanságára nézve figyelmeztet, hogy n e m elég magát a helyzetben kifejezett összeütközést tenni tragikaivá, h a n e m a jellemeket is úgy kell fölfogni, hogy azok a n a g y feladaton alul n e m a r a d j a n a k , tragikai jellemeket kell teremteni, n a g y t u l a j d o n o k k a l s mindenek fölött n a g y szenvedélyekkel, melyekn e k kizárólagossága elönti ismét a hőst a kikerülhetlen katastrófba, és Bemmisíti meg. Az ellenmondás e megoldhatlanságából k ö v e t k e z i k az is, hogy a
99 k a t a s t r ó f n a k a hős teljes, azaz physikai és erkölcsi megsemmisülésével kell végződnie : ellenkező esetben az összeütközés n e m volt v a l ó b a n megoldhatlan s a t r a g i k a i hatás n a g y mértékben csökken, ha a k a t a s tróf u t á n m é g a kiengesztelődés lehetősége fönmarad. Sőt a valóban m e g oldhatlan erkölcsi ellentéteknél : egyedül a megsemmisülés m e g n y u g t a tó, s az egyedüli kiengesztelő a halál. A véletlenről, m i n t az erkölcsi világrendben teljesen j o g o s u l a t l a n ról, világos, hogy azt t r a g i k a i indokul fölhasználni n e m lehet. A hol a költő véletlent talál, кегевзэ az okot, az összefüggést. S h a nem t a l á l j a : teremtse m e g maga, költői souverain hatalmával, — m e l y csak az erkölcsi világrendet ismeri el maga fölött. V é g r e tanácsokat ad az értekezés a külső és belső szükségesség, a tragikai helyzet és t r a g i k a i bün kapcsolatáról s egyesítési arányairól. S p é l d á k a t mutat, mikép j á r t el e tekintetben különösen Shakspere. S v é g r e egy pillantást vet m a g á n a k a világrendnek, az erkölcsin e k és természetinek, t r a g i k a i voltára s különösen a protestáns fölfogás szerinti praedestinatióban rejlő t r a g i k u m r a . „De ez a felfogás — így v é g zi — a tragikait egyfelől a teremtő istenig másfelől az örök idő v é g t e lenéig terjeszti ki. N e k ü n k elég azt a k ü z d ő és elbukó egyén p h y s i k a i megsemmisüléseig terjesztenünk. Minden tragédia végén fel kell h o g y h a n g o z z é k lelkünkben a szó, m e l y n e k Goethe, F a u s t j a első részének végén, oly felséges kifejezést adott ; a szenvedélyek megtisztultak, a b ü n m e g b ű n h ő d ö t t , az erkölcsi világrend érvénye el van ismerve, s most a halál m i n d e n t kiengesztel : hiába l á t j u k szemeinkkel, h o g y az áldozat meghalt, hiába mondja realistikus szemléletünk, mint Mefistofeles : „ O elveszett !" — lelkünk kiengesztelt érzése azt feleli reá, mit a felülről jöv ő hang : „Meg van m e n t v e ! " (Sie ist g e r i c h t e t ! — Ist g a r e t t e t ! ) " 101. (19.) Barna F e r d i n á n d 1. t. „ A finn költészet szelleméről tek i n t e t t e l az Ős m a g y a r költészetre" czímii értekezését végezte be. 102. (20.) Szepesi I m r e 1. t. mint Hoffer E n d r e „A történeti mód a görög i g e t a n b a n " czimü értekezésének m e g b i r á l á s á r a kinevezett egyik bíráló, felolvassa b í r á l a t á t , mely következő : Alulirt a M. Tud. A k a d é m i a I . osztálya á l t a l Hoffer Endre ú r n a k a görög tört é n e t i módról irt értekezése m e g b i r á l á s á r a fölszólíttatván, véleményét röviden a következőkben f e j t i ki. É r t e k e z ő úr vélte, hogy valamely hasznos szolgálatot teend a m a g y a r t a n ü g y n e k , h a a görög nyelvtanban eddig minden nyelvész^által elfogadott, tökéletesen kif e j t e t t és megállapított tanmódtól eltérvén, mint m o n d j a , saját lábain fog járni, azaz ú j tanmódszert fog a görög n y e l v t a n b a behozni ; de e kísérletében tévedett. A bevett tanmód f ö h i b á j á n a k , melyből mint ö állítja, nagy z a v a r támad, azt nézi, hogy a n y e l v t a n í t ó k hat időt vesznek föl, holott csak három, jelen, mult és j ö v ő v a n . De n o h a első hallatra ú g y látszik, m i n t h a ezen állításában volna valami igaz ; mégis csak látszik az a k ö n n y e n hívőnek, a n é l k ü l , hogy valóban ú g y volna. A m ú l t idő különfélekép viszonyúi a többi időkhöz : ugyanis v a g y olyan az, mely még a j e l e n r e kihat, s i g y f ü g g a jelentől, miért is j e l e n m u l t n a k (perfectum praesens) neveztetik ; vagy olyan, mely a jelentől függetlenül a történtek elbeszélésére H A G Y . T D D . AKADÉMIAI É R T E S Í T Ő . 1 8 7 0 . 8 . SZ.
1 5
100 szolgál egyszerűen, és független m ú l t n a k (a latinban porfectum hiätoricum , a görögben àôptaxoc) m o n d a t i k . ®zen két viszony kifejezésére a l a t i n n a k csak e g y a l a k j a van, de a görög ige s o k k a l nagyobb kifejlettséggel és e l á g a z á s s a l birván, e z e k r e szintén különböző a l a k o k k a l bir. Továbbá mivel a mult úgy viszonyúi az eseményekhez, hogy azok vagy e g y i d o . j ü l e g történtek vele, vagy j ó v a l megelőzték azt, a m u l t idő ismét f é l - é s régmúltra oszlik. I n n e n v a n az értekező úr á l t a l hibásnak tartott, de a n y e l v t a n í t ó k által helyesen osztályozott fölvétele a hat időnek. Különösen kedvező állapotnak t e k i n t h e t j ü k azt a m a g y a r i g e t a n b a n , h o g y n y e l v ü n k természeténél fogva mi is képesek v a g y u n k a görög h a t i d ő n e k , sőt ha a j ö vő-multat fölveszszük, ennek is, tehát mind a h é t n e k tökéletesen megfelelő i d ö a l a k o k a t előállítani. Ugyanis pl. olvasok (jelen) ; olvasok vala (félmúlt) ; olvastam (jelenmult) ; olvasék (történeti mult) ; olvastam vala (régmúlt) : olvasni fogok (jövő); olvasni f o g t a m vagy olvasandottam (jövő mult). Ez nem csak zavart nem okoz, sőt n a g y v i l á gosságot terjeszt az igealak országában. Onnan sem származik zavar, hogy az igeidők fő- és történeti időkre osztályoz v á k ; valamint o n n a n sem, hogy a főidőkben m á s , a történetiekben szintén más sze _ mélyragok szerepelnek : én az ellenkezőben l á t n é k zavart, h a t a l á n a nyelv úgy a l a k u l t volna, hogy ezeket egymástól el ne válaszsza. Értekező úr még a b b a n is b a j t lát, hogy a többi nyelvész kénytelen bevallani miszerint az ó h a j t ó mód főidői úgy h a j l í t t a t n a k , mint a jelentö#mód történeti idői. E b ben is téved értekező úr : az óhajtó módnak nincsenek fő- csak történeti idői, kivéve az egyetlen egy jövőt, molylyel a kötmód jövőjét p ó t o l j a . Nem is mód az egész oliajtómód, m i n t a kötmód kiegészitője : valamint a latinban nincs is tőle elválasztva ; és a mag y a r b a n sem volna szükség azt tennünk. Hogy a foglaló v a g y kötmódnak nincs j ö v ő j e , az épen nem feltűnő dolog észtan i l a g : mivel eszményileg az egész foglaló mód j ö v ő érteményü. í g y van ez minden nyelvben pl. a m a g y a r b a n : intlek, fiam, hogy jól viseld magadat ; meghagytam, h o g y mennél oda, és t e elmulasztád azt. I t t a viseld, és mennél igék, melyek kötmóduak és u g y a n az egyik jelen, a másik félmúlt alak, valódi érteményre nézve jövök. Tehát eszményileg olyanok, csak a l a k r a különböznek. D e legnagyobb tévedése értekező u r n á k onnan származott, hogy az igeidők és módok jelentményét és rendeltetését, azaz eszméit, figyelem n é l k ü l hagyta. Az igeidők azon a l a k j a i az igéknek, melyek által az a l a n y és állítmány közt fönforgó viszony, b á r milyen legyen is az, a dolgok folyamatába behozva, mint azok egymás utáni következtében létező t á r g y fejeztetik k i ; az igemódok pedig azok, m e l y e k által az alany ós állítmány közti viszonynak csak alakulása jelöltetik : midőn a z t vagy v a l ó s á g o s n a k , azaz létezőnek, vagy csak kívánatosnak, föltétezett, képzelt- v a g y lehetségesnek v a g y a k a r a t u n k jelentkezésének nyilvánítjuk. E n n é l fogva az igeidők és módok közt lényeges a különbség. (Hogy lehetne teh á t az i g e i d ő k e t módokká és ezeket a m a z o k k á idomítani ?) Az igeidőknél az alany és állítmány közti viszony mivoltára nem tekintve, csak a dolgok folyamatára figyelünk ; az igemódoknál pedig, az időt nem véve figyelembe, az alany és állítmány közti viszony minemuségét nézzük. Az időknél a súlypont azon fekszik : hogy az alany és á l l í t m á n y közti b á r m e l y viszony mikor-, a módoknál p e d i g , hogy azon mikép, valósággal-e vagy csak lehetőleg, v a g y képzeletileg h a j t a t i k - e az v é g r e ?
loi E lényeges különbséget értekező úr annyira tévesztő szem elől, hogy inig a t ö r téneti időket egy ú j , eddig ismeretlen történeti m ó d n a k nevezte el, a parancsoló módról egészen megfeledkezvén, ezt az igeragozásból e g y s z e r ű e n kihagyta ; a történeti módb a n p e d i g az egyetlen valóságos t ö r t é n e t i független múlt időt az óápiotof-t, mely a mu.lt e s e m é n y e k előadásában lényeges fontossággal bir, és végtelenül sokszor szerepel, t e r mészete és rendeltetése ellen a jövő idők a l a k z a t á b a vonta. Ez á l t a l az irodalomban oly zavar t á m a d n a , melyet soha semmiféle áron megváltani, s belőle kibontakozni h a landó k é p e s nem volna. Mert így a múlt századok eseményeit, melyek r é g e n elenyésztek, a j ö v ő b e teszi ; mi példák fölhozása nélkül is világos lehetetlenség ; és nem csak a fönálló helyes nyelvtani módszertannak mond ellen, hanem az egész világrendszert, a dolgok rendes menetét sarkaiból k i f o r g a t j a . (Mi ú j bizonyítványa a n n a k , mikép botlik a m a g á r a hagyott emberi ész, ha valamely kedvencz eszméjét rögeszmének tekinti és vallja). Azért biráló értekező úrral egyet nem érthet, sem állításait nem helyeselheti, valamint azt sem, hogy a m a g y a r b a n a kötmód félmúlt határozott, a l a k j á t meg nem k ü l ö n b ö z t e t i a határozatlantól ; így m o n d j a értekezésében : „Nem mint az óhajtó módb a n t a n u l t a k u t á n várnánk (e helyett várnók) ; és ismét : „Ha t e h á t most mind ezeket világos p a r a d i g m á k b a n rövideden összefoglalni akarnánk (helyesen leendott akarnók) : azért ezen értekezés akadémiai k i a d v á n y u l nem ajánlható. Kelt Pesten, 1870. év. márcz. 12-én. Szepesi Imre lev. tag. Minthogy Hoffer Endre értekezését az akadémiai kiadványok közé egyik biráló sem a j á n l j a , az a szerzőnek visszaadatni határoztatik. 103.(21.) Olvastatik az I. osztály-értekezlet m á r t . 12-én tartott ülése jegyzőkönyvének 19-ik pontja, mely szerint az indítványoztatik, hogy Vámbéry A r m i n 1.1. az „Ujg u r o k nyelvemlékei" czimü m u n k á j á r a megszavazott segélypénz ü g y é b e n kéressék meg az osztály arra, hogy a n n a k mielőbbi u t a l v á n y o z á s á t a j á n l j a az összes ülés figyelmébe, annyival inkább, mert a m u n k a nyomtatása megkezdődött s a szerző a megszavazott segélypénz következtében fogott a kiadáshoz. H a az A k a d é m i á n a k pénzviszonyai nem engednék, hogy mind a K a l e v a l á t k i a d h a s s a , mind V á m b é r y segélypénzét kifizethesse, akkor i n k á b b a Kalevala tiszteletdijának kifizetése halasztassék a jövő é v r e s csak m a g á n a k a m u n k á n a k nyomatási dija fizettessék ki. A K a l e v a l a fordítóját illető tiszteletdíj, mely mintegy 800 forintra megy, bőven fedezheti Vámbéry Armin segélypénzét, mely 700 forintot tesz. Az indítvány elfogadtatván, az összes ülés elébe terjesztetik.
12*
102
Összes 1870. márcz. Pulszky
ülés. 28-án.
F e r e n c z osztályelnök úr helyettes elnöklete a l a t t .
104. A főtitkár, [hírlapi tudósítás nyomán, bejelenti Dr. Hau Károly Henrik k ü l ső t a g n a k e napokban történt elhunytát. Szomorú tudomásul v é t e t v é n , az illető I I . osztály felhivatik emlékbeszéd f e l ő l i gondoskodásra. 105. Olvastatott a közoktatási m. kir. ministeriumnak Budán márcz. 15-én 4992. sz. a l a t t i irata, melyben n é h a i b. B a j z á t h n a k veje gr. P a p p e n h o i m Sándor cs. k . tábornok á l t a l eladásra f e l a j á n l t érem g y ű j t e m é n y e megvételére az Akadémiát felszólítja, ellenesetben véleményét, a gr. Pappenheim levele visszamelléklésével, k i k é r i . Véleményadás végett á t t é t e t i k az archaeologiai bizottsághoz. 106. Olvastatott a f ö l d m ü v . ipar és k e r e s k . minister ú r ő excell. köszönő irata, hogy az A k a d é m i a a Nagy Károly-féle platina métert és k i l o g r a m m o t az országnak dij nélkül átengedni kész ; s k é r e l m e ez eszközöknek a Párisba küldendő Kruspér és Szily u r a k kezéhez téritvény m e l l e t t i kiszolgáltatása iránt. T u d o m á s u l vétetvén, az eszközök Kruspér és Szily akad. t a g u r a k n a k , t é r í t v é n y mellett, á t a d a n d ó k . 107. A főtitkár b e m u t a t j a id. Iiosty Zsigmond urnák az a k a d é m i a i elnök ú r h o z intézett magánlevelét, moly a E a j o s királyunk á l t a l Aachenben épített kápolnáról, az arra később is fordított k ö l t s é g e k r ő l , oklevél másolatokat közöl, s a magyar k i r . k o r mány figyelmét e tárgyra felhiván, a kápolna fentartási költségeire nézve nyomozást tétetni kér. E lovelet, s mellékletét, az akad. elnök úr minden kisérő levél nélkül utasítván a főtitkárhoz, kiadandó a történelmi bizottságnak, hogy n e t a l á n i észrevételeit a n m g u elnök u r n á k terjeszsze elő. 108. Olvastatott a m a t h , és természettud. osztály 1869. j u l . 26-án tartott é r t e kezlete j e g y z ö k ö n y v é n e k 3. p o n t j a az Edl-féle a l a p í t v á n y t illetőleg, mely következő : 3. U g y a n c s a k az A k a d é m i a titkára átteszi az 1869. m á r c z . 22-ik összes ülésnek az E d l - a l a p í t v á n y r a nézve hozott végzését véleményadás végett. E z e n végzésben az foglaltatik, hogy a m a t h , és természettudományi osztályok a d j a n a k v é l e m é n y t a felett : v a j o n nem volna-e czélszerübb s az Akadémia c z é l j a i v a l megegyezőbb, h a az A k a d é m i a fő felügyelete mellett a díjazandó növendékek k i j e l ö l é sével és felügyelésével egyrészről az orvosi k a r , más részről a mű-egyetem b i z a t n é k meg ? — más részt felszólíttatik a kettős osztály a gyakorlati megindításra és kivitelre nézve is n é z e t é t kifejezni. A mí az első kérdést illeti, az értekezlet e g y h a n g ú l a g oda nyilatkozik, h o g y nincs ok a pesti egyetemet v a g y a budai polytechnikumot szólítani fel a díjazandó növendék kijelölésére vagy a felügyeletre, t e k i n t v é n , h o g y a k é t ösztöndíjas a v é g . rendelet érteimébon nem P e s t e n vagy Budán j á r , hanem Bécsben, Zürichben stb. i t t az értekezlet azon eljárást a j á n l j a , a mely hasonló esetben a nevezett két fő tanintézet
103 által követtetik : t. i. az ösztöndíjasnak magának kell gondoskodni, hogy haladásáról kellő bizonyítványt szerezzen s azt a hova kívántatik, b e k ü l d j e . A g y a k o r l a t i megindításra n é z v e az értekezlet véleménye oda megy ki, hogy a p á l y á z a t az Edl- és Holczer-féle ösztöndijakra a u g u s t u s első felére (1—15-ig) volna kiírandó, mert ilyenkor minden magasabb intézetnél k i a d a t n a k a szükségelt okmányok, melyek a folyamodáshoz megkívántatnak. A folyamodások az Akadémiához volnának b e k ü l d e n d ő k . Az eljárás egyöntetű megalapítására és a kihirdetés megkészítésére az összes ülés által meghatározott hattagú bizottságra nézve az értekezlet véleménye az, hogy ezeket elég legyen az összes ülésnek csupán bejelenteni, a nélkül, hogy előbb még a n nak j ó v á h a g y á s a volna bevárandó, mi csak formai késleltetése volna a dolognak. Végre a későbbi vezetéssel megbízott s úgy a mathematikai mint a természettudományi osztály részéről megválasztott három t a g u bizottságra nézve az értekezlet úgy hiszi, elegendő lesz, h a ez az ösztöndíj kezeléséről az A k a d é m i á n a k jegyzőkönyvileg tesz jelentést. J e l e n vélemény még egyszer áttétetik az alapítvány-bizottsághoz viszonti véleményadás és a végett, hogy arra nézve, mikor tűzhetők ki az első ösztöndíjak, m a g á n a k tudomást szerezvén, tegyen ide jelentést. 109. Olvastatott a III. osztály folyó mart. '21-én tartott ülése jegyzökönyvében kifejezett azon vélemény, hogy az A k a d é m i a meteorológiai és magnetikai eszközei közöl azok, melyeket az Akadémia is a j á n d é k u l kapott, minden dij nélkül, a vett eszközök pedig az ár bizonyos részének megtérítése mellett, volnának a kir. kormány által felállított központi meteorológiai észlelde számára á t e n g e d e n d ö k . E l f o g a d t a t v á n a vélemény, az osztály megbízatik, hogy úgy az a j á n d é k b a n kapott, mint pénzen v e t t szerekről, az akadémiai physicai szertárnok és a budai észlelde i g a z g a t ó j a által, közös kimutatást készíttessen, s az utóbbiak á r á t méltányosan megállapítván, jelentését ide mutassa be. 110. Ugyanazon jegyzőkönyv szerint az osztály p á r t o l ó l a g terjeszti föl azon ind í t v á n y t : nyilatkoztatná k i az Akadémia, hogy a palota épületében levő helyiségek felhasználását egyéb mint akadémiai, vagy átalában tudományos czélokra, nem t a r t j a ez intézet rendeltetésével összeférőnek. Az összes ülés ez indítványt h a t á r o z a t t á emeli, s ez értelemben az I g a z g a t ó T a ács elé nyilatkozatot terjeszt. 111. Kapcsolatban az előbbi t á r g y g y a l , Akin Károly I. t a g n a k egy beadott ind í t v á n y a olvastatott fel, mely szerint a volt pénztárnoki l a k á s egy felállítandó „ Akadémiai Kör" számára f e n t a r t a n d ó , s ez iránt az I g a z g a t ó T a n á c s fölkérendő lenne. Miután az indítványt tevő nyilatkoztatá, hogy i n d í t v á n y á t , a későre haladt idő, s a miatt, hogy az összes ülés már határozatképes számmal sincs, a jövő ülésre lialasztatni k í v á n j a ; s miután a jelen evők megszámlálása után kiderült, hogy csak 10 sza" vazatos t a g van jelen : az elnök az ülést feloszlatta.
MAGV. T U D . AKADÉMIA] É R T E S Í T Ő . 1 8 7 0 . 8 -
SZ.
16
P e s t , 1870. Nyomatott az „ A t h e n a e u m " n y o m d á j á b a n .
MAGYAR TUDOM. AKADÉMIA
É R T E S Í T Ő J E. Tizennegyedik
akadémiai
ülés.
A II. osztály ötödik ülése. 1870. april
4-kén.
T ó t h L ő г i n с z r. t. helyettes elnöklete alatt. 1 1 3 . ( 1 5 . ) Ipolyi Arnold r. t. ily czím alatt é r t e k e z e t t : „ M a g y a r történelmi kútt'ő tanulmányok. I-ső szám. Béla névtelen j e g y z ő j e . " 114. (16.) A t i t k á r felolvassa a II-dik osztály értekezlet f. é. márczius 14-diki ülése jegyzökönyvének 3-dik pontját, melyben a főtitkár f. é. márcz. 2-ról jelenti , liogy Kpiegler G y u l a „A mosaismus philosophiája" czímü m u n k á j á r a a bírálatok beérkeztek, s hogy három bíráló közül, kettő néni t a r t j a a munkát k i a d á s r a méltónak ; de hogy időközben a szerző n é m i j a v í t á s o k a t tett m u n 8 á j á n , s azt ú j r a benyujtá. — E hivatalos közlés után, az értekezlet kijelenti, h o g y nem vehoti t o k i n t e t b e az időközben történt j a v í t á s o k a t , s szabályszerüleg, a két bíráló véleménye n y o m á n , a munka visszaküldetését hozza indítványba. Az osztály e l f o g a d j a az értekezlet indítványát, s a nevezett munka sét elhatározza.
visszaküldé-
Összes ülés ugyanakkor Sztoczek
J ó z s e f osztályelnök helyettes elnöklete alatt.
115. Gyulai Pál, mint a gr. Karácsonyi drámai p á l y a m u n k á k biráló b i z o t t s á g á nak előadója, felolvassa jelentését a p á l y á z a t eredményéről ; m e l y így szól : Tekintetes A k a d é m i a ! Az 1869-ki gr. K a r á c s o n y i - p á l y á z a t eredményéről v a u szerencsém jelentést tenni a biráló bizottság nevében, mely e r r e megválasztott. A biráló b i z o t t s á g Toldy Ferencz r. t. elnöklete alatt a k ö v e t k e z ő tagokból ál lott : Greguss Ágost., G y u l a i P á l r. tt. P o d m a n i c z k y Frigyes b. s Pompéry János 1. tt. A gr. K a r á c s o n y i - d i j r a 1869-ben v í g j á t é k o k p á l y á z t a k ; tizennégy v í g j á t é k o t v e t t ü n k á t a főtitkári hivataltól. E müvek k ö z ü l kettő, a X-ik és XIV-ik számú, i n k á b b szorosb értelemben vett d r á m a , mint v í g j á t é k ; a Xl-ik számú a mysterium és m o r a l i t a s IIAGY. T D D . AKADÉMIAI Ü Ü T K S Í T Ö .
1870. 9 . S Z .
17
106 régi f o r m á j á t igyekszik fölelever.itni a tehetség nyomaival ugyan, (le épen oly kevés biztossággal mint Ízléssel ; a III-ik s a X I I - i k szánni a történelemből vette t á r g y á t ; a többiek a j e l e n k o r b a n j á t s z a n a k . A legtöbb köztök bohózat v a g y a bohózat felé h a j l i k , de n e m hiányzik a t u l a j d o n k é p i , síit a fensöbb vígjáték folé való törekvés is. E n n y i ikülönböző f a j ú és értékű, a n n y i különböző egyéniségű költő m i a t t bajos n é h á n y átalános vonással jellemezni a pályázatot. De mégis, ha van valami.jellemző a mi a p á l y a m ü v e k legtöbbjén átvonul, az a jellemrajz elhanyagolása, a eselekvény bonyodalmára majdnem kizáróan forditott gond, i n k á b b a sziüpad és színmüvek, mint az emberi sziv és társadalmi élet t a n u l m á n y a . Nincs o k kicsinyleni vagy épen hibáztatni a cselekvényre forditott gondot, m e r t épen az egységes, gyors és erős összeütközések között fejlődő cselekvény a d r á m a i költészet főjellemvonása. De h a t h a t - e r e á n k , mélyebben bármily ügyesen szőtt eselekvény, ha nem a jellem és szenvedély rajzából s z í j a éltető n e d v é t ? Ringathat-e b e n n ü n k e t illusióba a fordulatok és h e l y z e t e k bármily változatossága, ha minden nyomon érezzük, hogy mindebben kevés a költői igazs á g ? S emberek holyett, bármily ügyesen mozgatott b á b o k kielégithetik-o az emberi szivet, mely f á j d a l m a i és örömei, g y a r l ó s á g a i és tévedései r a j z á t keresi a költészetben ? Régi vita t á r g y a és sok egyoldalúsággal vitatták a mi irodalmunkban is, h o g y melyik f ő b b a drámai költészetben : a j e l l e m r a j z - e , vagy a eselekvény ? Ugy hiszszük egyik félnek sincs igaza. Mennél nyomósabb okok hozatnak fel a k á r a jellomrajz, a k á r a cselekvény védelmére : a n n á l inkább meggyőződünk a n n a k igazságáról, hogy a jellemrajz és cselokvény ö s z h a n g j a alkotja a valódi drámát s ez öszhang alsóbb v a g y felsőbb fok á t ó l f ü g g valamely d r á m a i mii csekélyebb vagy nagyobb értéke. A színpad és színmüvek t a n u l m á n y á r ó l sem a k a r j u k lebeszélni drámaíróinkat. A dráma földe a szinpad, s az épen nem a véletlen szüleménye, hogy az ú j k o r legna. gyobb drámaköltői, Shakspeare és Molière, színészek voltak. A lei t a n u l t a a szinpad természetét, s különböző osztályokból ogy nagy tömegbe gyiilt hallgatóság hajlamait, tulajdoukép a d r á m a i forma titkait t a n u l t a . A valódi d r á m a színpadon és olvasva egyar á n t hat, s épenugy m e g r a g a d j a a nagy tömeget, m i n t kielégíti a mélyebben gondolkozót, h a nem is mindig ugyanazon okból. Bizonyára, lia a drámaíró minél több dráma közvetlen h a t á s á t vizsgálja, s a j á t művészete h a t á s á n a k annál több eszközét ismeri. D e mindez n a g y r é s z t csak a forma t a n u l m á n y a . A t a r t a l m a t nom a szinpad, hanem az élet tanulmánya a d j a . S ha a költő mollőzve e t a n u l m á n y t , főleg a színpadtól vesz tárg y a t és lelkesülést, csak a színpadot fogja másolni a színpadnak s nem a színpadnak az életet. A szinpad és élet t a n u l m á n y á n a k összeolvadása épen oly n a g y befolyással van a dráma .sikerére, mint a j e l l e m r a j z és cselekvény öszhangzata. T u l a j d o n k é p egymást szülik, t á p l á l j á k , de megliasonlva egyszersmind egymást teszik t ö n k r e . A bíráló bizottság a tizennégy pályamű között ötöt talált k i v á l ó b b figyolemra méltónak. Az öt között a maga nemében legkitűnőbb a III-ik sz. „Az udvari bolond." Történelmi v í g j á t é k , mely h a j l i k a bohózat felé. A XlV-ik század elején játszik, III-ik E n d r e özvegyének udvarában. Az i f j ú Brebir gróf á l r u h á b a belopózik az udvarba, hogy az udvarhölgyek ogyikét, J u s z t i n t , k i t szeret s kitől szerettetik, k i v í v j a m a g á n a k . Az i f j ú cseh Venczel, választott m a g y a r király is á l r u h á b a j ő az udvarhoz, h o g y megnyerj e a királyleány, Erzsébet, szerelmét és kezét, de J u s z t i n b a szeret s épen az ál-Brobir g r ó f r a bízza Jusztinhoz irt. szorelmes levelo á t a d á s á t . Brebir gróf k i j á t s z a a királyt, de ez is visszaadja n e k i a kölcsönt, mert a midőn, mint Erzsébet leondő vőlegénye, fölfedi kilétét, Brebir grófot udvari bolondjává teszi. E z megtartja a csörgő sipkát, hogy
loi ellenőrizhesse kedvesét s kijátszhassa a királyt. C s a k u g y a n sikerül megnyeruie bizalmát, s elhiteti vele, hogy J u s z t i n légyottra h i v j a . Arra is ráveszi, hogy a g y a n ú elkerülése végett az ö udvari" bolond r u h á j á t öltse fel a légyottra. A légyotton J u s z t i n helyett. egy vén udvarhölgy jelen mog, majd az egész udvar, s az i f j ú csoh V e n c z e l csúffá téve, elesik Erzsébet kezétől, Brebir gróf podig megnyeri a J u s z t i n é t . Szerző sok találékonysággal s rendkívül ügyesen szőtte cselekvényét, noha m a g a az a l a p nem igen erős. Ugy látszik, hogy Brebir grófnak teljességgel nincs szüksége annyi f u r f a n g r a , hogy megnyerje kedvese kezét. H á z a s s á g u k a t mi sem akadályozza, logfeljebb az, mit Brebir gróf m i n d j á r t az expositióban megemlít, hogy öt J u s z t i n mint iródiákot szerette m e g s tudni a k a r n á : vajon liü maradt-e most, is hozzá. De erről m i n d j á r t az első felvonásban meggyőződhetett s h a fölfedve magát, mint kérő állana elébo, aligha vége nem szakadna az egész v í g j á t é k n a k . Az sem valósziníi, hogy Venczel egy ismeretlen i f j ú b a m i n d j á r t az első perczben annyira megbizik. Igaz, szorzö Venczelt. meglehetős e g y ü g y ű n e k rajzolja, csak az a baj, hogy néhol mégis oly iigyos és találékony, mintha helyette maga a szerző szerepelne. Mindamellett a cselek vény bonyodalma m é l t á n y latot sőt dicséretet érdemel. Folyvást u j meg u j fordulattal emelkedik, a fejlődés gyors és érdekfeszítő ogész a kifejlésig. A holyzetok mulatságosak, a párbeszédek é l é n k e k , nyelve és versolése szabatos, s ízlést, á r u l el. Azonban a jellemrajz csekély becsű. A színpad ismert s moglsftfetöson elkopott a l a k j a i v a l találkozunk minduntalan, minők П а п . esik, Deodata. sőt Venczel, Brebir gróf, Jusztin is inkább csak külső, mint benső érdeket tudnak költeni. Kovés bennök az élet elevenségo, melege ; a jelmez kirívó piporéjébo öltözvék s igon érzik rajtok a színpadi festék szaga. A XII-dik sz. „Színre szint," mely szintén történelmi v í g j á t é k , magasb törekvést, költőibb irányt és tehetséget á r u l el, de minden egyébbon j ó v a l hátrább m a r a d . Szerzője Mátyás király és Bánfi m o n d á j á t dolgozta fol, melylyel már többször m e g k ü z . döttofc vigjátékiróink s kovés sikerrel. Szerzőnek sem sikerült. Azt nem t a g a d h a t n i , hogy mind koiníkaibban, mind több l é l e k t a n i tapintattal fogta fel t á r g y á t , mint elődei. M á t y á s király és Bánfi együtt élték le kalandos és csélcsap i f j ú s á g u k a t . Bán fi jól t u d j a hogy Mátyás király nem igen nagy tisztelője a női erénynek, s minthogy a leányt, k i t el a k a r venni, együtt, l á t t á k mog s már e k k o r észrevette Mátyás csábító h a j l a m á t , elh a g y j a az udvart, titkon házasodik, hogy így m e g ó v j a nejét Mátyás ostromló udvarlásaitól. Mátyás m e g t u d v a ezt. sértve érzi magát, a Bánfi v á r á b a megy s közvetlen az esküvő után elküldi öt követségbe, m a j d az úton e l f o g a t j a és börtönbe vetteti. A nő megtudva mindezt, elhatározza, hogy mind férjét, mind a k i r á l y t megizzasztja. a m a z t bizalmatlansága, emezt, csélcsapságáért. S csakugyan az u d v a r b a j ő v é n , kaczérkodni kezd Mátyással, ki csakhamar bele szeret. A nő végre a királyt kijátszsza s férjét, megs z a b a d í t j a . Mátyás meghódol a női e r é n y n e k s kibékül a boldog p á r r a l . E g y i f j ú házas féltékeny b i z a l m a t l a n s á g a b a r á t j a iránt, mely ezt csábításra ingerli, a nö sértett önérzete, mely mindkettő ellen fordulva mindkettő felett diadalt ül, igen j ó komikai a l a p eszme. Kár, hogy a felfogás erejo nem t a r t lépést a v é g r e h a j t á s biztosságával. A j e l . lemrajz szombeötlö h i b á k a t mutat fel, a eselekvény szövevénye durva. A három füjellem m a j d mindenike organikus bajban szenved. Méltánylattal kell ugyan kiemelnünk, hogy Bánfi j e l l e m r a j z á b a n nem esett szerző elődei h i b á j á b a , kik á t a l á b a n csaknem a m o n o m a n i á i g f é l t é k e n y n e k festették Bánfit s ennélfogva ki sem g y ó g y í t h a t t á k о betegségből csak azzal, hogy többé nem volt oka Mátyástól félteni n e j é t . A szerző Bánfija csak a királytól félti nejét, s igv ha e g y a n ú j a eloszlik, hihetünk kigyógyulásába. D e
12*
108 szerző a gyanú eloszlatására rosz eszközt választott. Midőn Bánfiban neje álkaczérság a felkölti a féltékenységet s n e j é n e k sem hiszen, ki alakoskodását bevallja, hogyan hihessen a szöktetési terv őszinteségében is csak azért, mert Cseneházy is a j á n l j a , s h o g y a n hagyhassa n e j é t a légyotton egyedül a k i r á l y i j ai ? Általában a három föjellem között a Bánfié legkevésbé sikerült. Margit, Bánfiné, jelleme m á r sikerültebb. H e l y e n k i n t sok szeretetreméltóság és к ellem nyilatkozik benne. De a jellem expositiója nem igen van öszhangba a további fejleményekkel. Margit egy száműzött herczeg leánya, kit a t y j a távol a nagy világtól, magányban növelt fel. Szerző mint a természet naiv szülöttét m u t a t j a be, kiben hő szenvedélyek n y u g o s z n a k , de a k i a l i g tud v a l a m i t a nagy világról, s ime a midőn megjelen az u d v a r b a n , annyi b á t o r s á g o t s kaczérságot tud kifejteni, a mennyit épen nem vártunk tőle. Cselszövénye igaz hogy durva, de ezzel szerző nem a k a r t a jellemezni. A király szintén érdekes a l a k s nem hiányzik bonne valami királyi is. De a mü végén egy kissé e g y ü g v ü v é törpül, midőn Margit f é r j e börtönének e l ő s z o b á j á b a n légyottot ad neki s ő seinmitsem g y a n i t v a , egy eléggé d u r v á n szőtt csel h á l ó j á b a esik. Egy eszes, tapasztalt s g a l a n t királyt n e m lehet ily durva módon rászedni. A t a l á b a n véve szerző keveset gondol cselekvénye valószínűségével és művészibb szövésével. Neki elég bármely gyönge indok vagy csekély körülmény, h o g y tovább bonyolítson, előtte a fő, hogy a kínálkozó helyzetet, melybe cselekvénye bele zökkent, k i b á n y á s z s z a . E k k o r aztán valóban sok költői erőt fejt ki. H a olyan volna egész müve, mint egyes jelenetei, ha egy jellemet oly következetesen tudna végig rajzolni, mint azt egy-egy mozzanatb a n feltünteti, kitűnő drámaírót üdvözölhetnénk benne. E mellett a szerző világa nem annyira a reális világ, mint bizonyos képzeleti, m ü v é t oly nemű levegő veszi körül, mint a minő a népmeséké. Nem csak a conventional is dolgokat t a p o d j a lábbal, de a határozott, k é n y s z e r ű viszonyokat is. Mátyás király korát és udvarát egyetlen vonással sem érinti e mii. Mátyás, a h a t a l m a s és pompaszerető király egy börtön előszobájában fogadja a nápolyi követséget. U d v a r á b a ki s bejár mindenki, mint a korcsmába, s a mesevilág naiv illeme határozza meg ez egész személyzet h a n g j á t . Általában a mü különös vegyülete az erőnek és gyöngeséguek, a költőinek és a l a n t j á r ó n a k . S ez még külsőbbségekben is nyilatkozik : egy-egy jelenetben kitűnő t e c h n i k á t tapasztalunk, a a i egész mü túlterhelt, nehézkes, s kelleténél hosszabbra nyúlik, annyira, hogy jelen a l a k j á b a n a színpadon b a j o s a n á l l h a t meg. Nyelve itt erőteljes, amott bágyadt, itt szabatos, amott z a v a r t ; s ilyeu verselése is. A meg n e m érlelt conceptio és az elsietés nyomai mindenütt, annyira, hogy a biráló bizottság i n k á b b csak a szerző tehetségét képes méltányolni, m i n t magát a mtivet. A VI. sz. „Лге fújd a mi nem éget" és az V-ik „ A kortes nők" a jelen életbon játszan a k . Az elsőben egy öreg ur a k a r j a kigyógyítani szintén öreg b a r á t j á t , ki egy fiatal nőbe szerelmes, de gyógyítás közben maga is bele szeret s így b a r á t j a versenytársa lesz. M i n d k e t t ő t egymás á l t a l kijátsza, és k i g y ó g y í t j a egy fiatal unokaöcs, részint, hogy maga n y e r j e meg az özvegyet, részint, hogy egyik öreg ur l e á n y á t kedvese karj á b a segítse, kit a t y j a épen neki szánt. Az alapeszme komikai, a helyzetek is elég mulatságosak, d e a jellemrajz n a g y o n felületes, a m a g y a r társadalmi élet egyetlen találó vonását sem veszszük benne, s az egész szelleme igen alantjáró. U g y a n e z áll a „Kortes nők"-vö\ is. Itt politizáló asszonyok szerepelnek, kik a politikai részvét leple alatt saját szivök p á r t j á t követik. Az alapeszme jó, valamint t á r g y a is, sőt a cselekvény szö-
109 vésében is gyakorlottság nyilatkozik, de j e l l e m r a j z a m é g felületesb az előbbinél, s még kevésbbé lehet elfogadni a magyar társadalmi élet r a j z á n a k , mint a m a z t . Szerző a fensőbb társaságot a k a r j a rajzolni, melyet átalában nem ismer. Mind a társalgási) hang, melyen személyeit boszélteti, mind a jellemzés módja, melylyel őket bevezeti, e l á r u l j á k , hogy a szerző képtelen a fensőbb körök komikai oldalát rajzolni. S mig k o m i k a i alakj a i némi visszatetszést keltenek, a nem k o m i k a i a k , minők Östelki, a jobboldali képviselő-jelölt és kedvose Klári, igen u n a l m a s erényességek. E p e n ily u n a l m a s a n festi az erényt a X-ik sz. „Politikus asszonyok" czimü mii szerzője egy baloldali képviselő szomélyében. E mü k ü l ö n b e n nem vigjáték, hanem Szorosb értelemben vett d r á m a , s a bíráló bizottság csak azért kívánta megemlíttejni, hogy méltányolhassa a szerző t ö r e k v é sét, mely a m a g y a r társadalmi élet r a j z a felé fordult s megróhassa azt. hogy n a p j a i n k ban játszó d r á m á j á b a egy magyar miniszterelnök megvesztegetését és b u k á s á t szövi be, holott a magyar miniszterelnököt se meg nem vesztegette, so még meg nem b u k t a t t a senki. A költőnek nincs joga ily szabadságra, s ez l e g k e v é s b b é illik egy oly iróhoz, ki a m a g y a r t á r s a d a l m i életet hiven a k a r n á rajzolni. E müvek valamelyikét kellett a biráló bizottságnak a Ivarácsonyi-pályadij 400 aranyával megkoszorúzni. Két biráló a r r a szavazott, hogy a díj ne adassék ki, három hogy kiadassék, de megosztva két mü k ö z ö t t . Azonban a r r a nézve, hogy m e l y i k k é t mii részesüljön a 200-200 arany jutalomban, a három szavazatból álló többség nem tudott megegyezni s igy egyhangúan a p á l y a d i j ki nom a d á s á n a k ajánlása liatároztatott. A biráló bizottság tiszte csak a bírálatig terjedvén, az a k a d é m i a bölcseségétől fog f ü g • géni, hogy a dij az 187 í-lei Karácsonyi-pályadíjhoz csatoltassék-e, vagy ez é v r e külön tűzessék ki ? A biráló bizottság nem volt engedékeny, de tiílszigoruan sem j á r t el s tekintetbe rotte viszonyainkat. Maga a p á l y á z a t mutatja, hogy a tehetségek n e m h i á n y zanak, de g y a k r a n szunyád bennölc a m a g a s b becsvágy s könnyen megfeledkeznek az eszményről. A biráló bizottság az eszmény és magas becsvágy kultusát hiszi éleszteni, m i d ő n a p á l y a d i j kiadását nem a j á n l j a . E vélemény a l a p j á n a gr. Karácsonyi jutalom ez a l k a l o m m a l kiadható nem lévén, a szerzők jeligés levelei Szilády Áron és Vámbéry Ármin 11. tt. mint elnökileg kinevezett küldöttség á l t a l , még az ülés folyamában, f e l b o n t a t l a n u l megsemmisíttettek. Azon kérdés eldöntését, mi történjék a most ki nem adott 400 a r a n y díjjal, az összes ülés, átteszi az illető I-ő osztályhoz, v é l e m é n y é n e k a k ö v e t k e z ő összes ülésre leendő beadása végett. 116. A f ő t i t k á r jelenti, hogy a M a r c z i b á n y i alapítványból, most már h a r m a d , szor, kitűzött (40 aranyos) j u t a l o m k é r d é s r e (tárgy : idegen szólásmódok a m a g y a r nyelvben), melynek h a t á r i d e j e f. é. márcz. 31-én telt le, nem érkezett p á l y a m u n k a . Tudomásul vétetvén, közlendő az I. osztály lyal, hogy nagy gyűlést megelőző értekezletében e körülményre figyelmezzen. 117. Olvastatott az X. osztály f. é. márcz. 28-án tartott^ülése jegyzökönyvének 103. (21.) pontja, mely szerint Vámbéry 1. t. „Az Ujgurok nyelvemlékei" cz. m u n k á j a kiadására felajánlott m i n t e g y 700 ftnyi segélyt az idei költségvetésbe oly módon kér 1 fölvétetni, hogy az osztály által legsürgetőbb kiadványul már a j á n l o t t „ K a l e v a l a " ford í t á s á n a k ez évben csak nyomtatása történjék, a mintegy 800 f t . írói dija pedig a j ö v ő évi költségvetésre h a l a s z t h a t ó legyen. Az osztály i n d í t v á n y a elfogatadtván, felkéretik az I g a z g a t ó Tanács, a n n a k értei-
110 mébeu 700 ft. segélynek az „Ujgurok Nyelvemlékoi" n y o m t a t á s i költségéül az 1870-ki b u d g e t b e leendő fölvételére. 118. A főtitkár előterjeszti az á l l a n d ó könyvtári bizottság f. é. márez. 2-áu tartott ülése jegyzökönyvét, melyben v é l e m é n y adatik az a k a d é m i a i összes ülésekből időnkint oda áttett s az a k a d é m i a i k i a d v á n y o k a t ingyen, vagy csereképen kérő megkeresésekre ; melyek során : A debreczoni országos gazdaságiUanintézotnek, az ü g y r e n d 177. c. p o n t j a alatti kiadványokat ; A szentpétervári udvari ministerium keblében levő „Commission Impérialo Archéologique" számára, a 176. g.) a l a t t i a k a t ; A gy. fehérvári Batthyányi k ö n y v t á r n a k a 177. a) alattiakat ; a m ú l t r a nézve is, a mennyiben példányok vannak ; Sieiliában a cataniai „Accadémia Gioenia di Scionzo Naturali" s z á m á r a a 176. e) a l a t t i a k a t ; A bécsi „ P á z m á n intézeti M a g y a r Irodalmi I s k o l á u - n a k a 177. m) a l a t t i a k a t ; m ú l t r a pedig a szépirodalmi s bölcsészeti külön k i a d v á n y o k a t . A brassói ágostai liitv. g y m n a s i u m n a k a 177. g) a l a t t i a k a t , m ú l t r a nézve a Corpus Grammaticorum, a Finn N y e l v t a n és Chrestomathiát. A pesti kir. egyotemuok j ö v ő r e a 177. a.) alatti minden kiadványt, m ú l t r a nézve a hiányok pótlását. A sz. pétervári „Observatoire P h y s i q u e Contrai" részére a 176. n) a l a t t i a k a t . Az „ É t a b l i s s e m e n t Géographique" brüsseli m a g á n intézet számára, kivanata^ szerint, 1870-től f o g v a csak a M o n u m e n t á k a t , addig a folyó m u n k á k kiegészíttetvén a j á n l j a a bizottság mogadatni. Ellenben Moenich Károly és O r t h m a y r T i v a d a r magánosok k é r e l m é t azon okból véli nem teljesíthetőnek, mert ily előzmény által az Akadémia e l l á t h a t l a n kérelmezéseknek tenné ki m a g á t . A bizottság j a v a s l a t á t az összes ülés elfogadván, с kiadványokat az illotö intézet e k számára m e g a d a t n i s az ügyrend föntebb kijelölt p o n t j a i alá a mondott intezeteket fölvétetni h a t á r o z z a . 119. U g y a n c s a k az állandó k ö n y v t á r i bizottság a f. é. j a n u á r 31-iki összes ülés 29. számú h a t á r o z a t a folytán jelenti, hogy miképen a könyvtárnok felvilágosításából Sztoczek r.t. észrevételét illetőleg, k i t ű n t , a mathem. és természettudományi m u n k á k nem az ú j a b b könyvbeszerzések által v a n n a k hátrányba tolva, hanem az akadémiai könyvt á r k ö n y v e i n e k összes számához k é p e s t látszik azok s z á m a kisebbnek az arányosnál ; mi, ha k ö n y v t á r u n k keletkezését és a j á n d é k o k általi g y a r a p o d á s á t t e k i n t j ü k , igen természetes. A bizottság ajánlotta a k ö n y v t á r i h i v a t a l n a k , hogy az ú j v é t e l e k n e l a mondott két tudományszak arányos g y a r a p í t á s á t szem előtt tartsa. Az olvasó terem kivant elrendezése azaz bővítése, több tisztviselő nélkül, b a j o s o n történhetik, a helyiség sem lehet nagyobb : azonban valószínű, hogy lia a pesti három nyilvános k ö n y v t á r n a k , rendeltetése szerinti, osztályozása m e g t ö r t é n i k , a nem-tudományos czélból olvasó közönség az Akadémia terméből k i m a r a d v á n , ez által a hely szűkén, s némileg a szemelyzet h i á n y á n is, segítve lesz. Tudomásul szolgál. 120. E l ő t e r j e s z t e t e t t az ú j a l a p í t v á n y o k v i z s g á l a t á r a kiküldött állandó bizottság f. é. márez. 31-én t a r t o t t ülése jegyzökönyvéből az EdI alapítványra vonatkozó pont.
Ill mely szerint a bizottság a m a t b . és t e r m é s z e t t u d o m á n y i osztály i n á r c z . 28-i j o g y z ő k ö n y vébon k i f e j e z e t t j a v a s l a t á t ez a l a p í t v á n y k e z e l é s é r e nézve e l f o g a d h a t ó n a k véli ; o l y hozzáadással, h o g y miután,[az A k a d é m i a ügyészének az I g a z g a t ó T a n á c s h o z tott j e l e n t é s o szerint, a k a m a t o k csak 1871. j a n u á r 2-ától k e z d v e lesznek f o l y ó v á , hogy m é g i s a z ösztöndijak ez évi octobertöl f o g v a k i a d a t h a s s a n a k , a z o n 200 ft, moly a két ösztöndíj a s n a k az a l a p í t ó á l t a l e g y e n k i n t m e g h a t á r o z o t t 300 f t ö s z t ö n d í j á n f e l ü l az A k a d é m i a részére m a r a d n a , első é v b e n az ö s z t ö n d í j a k h o z c s a t o l t a s s é k , ez á l t a l pótoltatván a f. évi O c t o b e r — d e c e m b e r r e eső h i á n y , melyet az A k a d é m i a s a j á t j á b ó l előlegezvén, a z ö s z t ö n d í j r a a p á l y á z a t o t még cz é v b e n hirdesse k i . J e l e s ü l u t a s í t t a s s á k a I I I . osztály a 6 t a g ú fölügyelő bizottság oly módoni m e g v á l a s z t á s á r a , hogy erről m é g az a k a d é m i a i szünidő előtt j e l e n t é s t t e h e s s e n s a p á l y a h i r d e t é s m e g t ö r t é n h e s s é k . К h a t t a g ú bizottság f e l h a t a l m a z a n d ó lenne a z t á n , az a u g . 1 —15 n a p j a i n b e é r k e z ő f o l y a m o d v á n y o k e l f o g a d á s á r a , azuk m e g b i r á l á s a u t á n az ösztöndijasok k i j e l ö l é s é r e , az a k a d é m i a i f ő t i t k á r u t j á n az ösztöndíj ogy részének f o l y ó v á tételére, h o g y az illető i f j a k october elején kiu t a z h a s s a n a k . S m i n d erről a f e l ü g y e l ő bizottság az octobori összes ü l é s n e k jelontést t e n n e . A j a v a s l a t e l f o g a d t a t v á n , ós h a t á r o z a t t á e m e l t e t v é n , a I I I . o s z t á l y az о szerinti e l j á r á s r a , jelen j e g y z ő k ö n y v k i v o n a t a által, u t a s í t t a t i k . 121. Szintén az a l a p í t v á n y i állandó bizottság n é h . Kövesligeti Román. F e r e n c z végrendolete t á r g y á b a n , ki munkácsi, farnosi, kis-dobronyi., badatai, v a l a m i n t a v é g r e n d e l e t e illető helyein n e m érintett, s a végrendelkezés u t á n szerzendett i n g a t l a n v a g y o n a it, egy rokona, m i n t á t a l á n o s ö r ö k ö s o h a l á l a e s e t é b e n az A k a d é m i a rendelkezése a l á h a g y j a , örökös a l a p í t v á n y u l , m e l y n e k k a m a t a i kirekesztőleg s átuldban magl/ar e's a maijyar fajnak t'entartására, megőrzésére és szellemi emelésérc irányzott intézkedés v a l ó s í t á s á r a f o r d í t a n d ó k , — о v é g r e n d e l e t t á r g y á b a n a b i z o t t s á g azt véli, hogy a f ö n t e b b röviden e g y b e f o g l a l t ezél az A k a d é m i a c z é l j á v a l azouos l e v é n , az a l a p í t v á n y elvileg elfogadh a t ó , de egyszersmind a jogi és p é n z vagy g a z d a s á g ü g y i oldal kellő felderítése, n y i l v á n t a r t á s a , ellenőrzése végett a v é g r o u d e l e t az I g a z g a t ó T a n á c s elé t e r j e s z t e n d ő . Az a l a p í t v á n y j ö v e d e l m é n e k az a l a p í t ó czéljaira m i m ó d o n leendő f e l h a s z n á l á s á t illetőleg, a bizottság k o r á n véli az intézkedést, mivel az örökös, k i n e k h a l á l a e s e t é r e az A k a d é mia e v a g y o n h o z j u t , m é g élotben v a n . Az összes ü l é s e v é l e m é n y t m a g á é v á toszi,
egyszersmind a v é g r e n d e l e t i
máso-
l a t n a k az I g a z g a t ó T a n á c s elé t e r j e s z t é s é t határozza. 122. Akiu K á r o l y lev. t a g n a k a m ú l t ülésből ez összes ülésre h a l a s z t o t t i n d í t v á nya felolvastatik. Az i n d í t v á n y t e v ő , a késői e l ö t o r j e s z t é s m i a t t k i f o g á s t tévén, i s m é t a közelebbi összes ülésre h a l a s z t a t n i kéri, a mi határozatba megy. 123. A f ő t i t k á r felolvassa Senkviczi K o v a c h i c h
J ó z s e f Miklós kir. tanácsos és
országos r e n d s z e r i n t i l e v é l t á r n o k ú r n a k az a k a d é m i a i e l n ö k h ö z i n t é z e t t levelét, mely melletti j e g y z é k b e n foglalt, á l t a l a n a g y szorgalommal g y ű j t ö t t , o r s z á g g y ű l é s i iratokat és n a p l ó k a t , nem k ü l ö u b e n több orsz. választmány m u n k á l a t a i t , összesen 175, részint irott, részint n y o m t a t o t t kötetben, az a k a d é m i a k ö n y v t á r á n a k f e l a j á n l j a , s a z átvétellel v a l a k i t megbízatni k é r . Az A k a d é m i a n a g y köszönettel f o g a d j a e becses g y ű j t e m é n y t , s a u n a k á t v é t e l é vel a k ö u y v t á r u o k i h i v a t a l t bízza m e g ; egyszersmind a n n i g n elnök u r a t f ö l k é r i , hogy az A k a d é m i a k ö s z ö n e t é t elnöki l e v é l b e n tolmácsolni k e g y e s k e d j é k . 124. U g y a n a z b e m u t a t j a a n m . elnök úr állal á t t e t t levelét az aradi első takarék
112 pénztár i g a z g a t ó j á n a k , mely s z e r i n t e társaság k ö z g y ű l é s e , a m a g y a r Akadémia palot á j a j a v á r a k é t száz o. é. frtot, adományozott ; mely összeget az i g a z g a t ó s á g mellékelve be is küldte. Atteendö a M. Földhitéi Intézethez ; az A k a d é m i a köszönete pedig az aradi tak a r é k p é n z t á r n a k , elnöki levélben, tolmácsoltatni fog. 125. J e l e n t i még a f ő t i t k á r , hogy néhai K o n o p i Czigler A n t a l pesti lakos, szóbeli végrendeletben, négyszáz f o r i n t o t hagyott az A k a d é m i á n a k ; moly összeget örökösei a köztök létre j ö t t egyesség szerint, lefizetni a j á n l k o z t a k . A m. Földhitel Intézet a n n a k fölvételére a f ő t i t k á r által m á r utasítva lévéu, h á lás tudomásul vétetik. 126. Szilágyi Ferencz 1. t. i r o t t jelentésben előadja, hogy az „Értekezések" során megjelent „Zilah történelméből" czimii m u n k á j a 50 példányát az akad. r a k t á r b ó l átvévén, Zilahon és vidékén e l á r u l t a t t a , m e l y n e k az eláruló részére levont 30% u t á n fenmaradott á r á t , harmincz o. é. forintot ezennel mellékli. Köszönet kifejezése mellett, áttétetik a m . Földhitel Iutézethez az a k a d é m i a i pénztárba. 127. A főtitkár b e m u t a t j a két p é l d á n y b a n a „Programmá Certaminis poetici, ab Académia regia disciplinarum Nederlandica ex legato Hoeuffliano indicti, a n n o MDCCCLXX." cz. körlevelet. Tudomásul vétetvén, e g y i k példány v a l a m e l y érdeklett t a g n a k , kívánatára, kiadható. • 128. Az I. magyar g ő z h a j ó társaság á l t a l a Magyar tud. Akadémia czimére k i állított s z a b a d j e g y ügyében Szilády Áron 1. t. a z t a felvilágosítást a d j a , hogy a társaság kész ezt névre szóló j e g y e k k e l becserélni, h a a mult évi ily szabad jegyek beküldetnek. A mennyiben ez még n e m történt volna, a m u l t évi j e g y e k küldessenek be. 129. A főtitkár jelentést tesz a f. é. febr. 28-tól márcz. 28-ig beérkezett a j á n dék-, csere-, és köteles k ö n y v p é l d á n y o k r ó l . J e l e s ü l
I.
Testületektől.
Société des Antiquaires. Kopenhága. a) B r n n e t t o Latinos L e v n e t og Skrifter. b) C o a p t e - r e n d u . 1868. 1—2. 3 — 4. livr. 1869. 1 l i v r . c) Oversigt over det Kgl. D a n s k e Videnskabernes Selskabs Forhandlinger 1853—1869. d) S k r i f t e r Naturvidensk. og Mathem. Afdeling I. I I . I I I . IV. 1. 2. V. V I . V I I . V I I I . 1. 2. 3. 4. 5. e) Historisk og Philosophisk Afdeling I. I I . I I I . 1. 2. IV. 1. 2. 3. V e r e i n für Mecklenburg. Geschichte u n d Alterthumskunde. Schwerin. J a h r b ü cher und Jahresberichte. 34-ter J a h r g a n g . Museum Francisco-Carolinum. Linz. X X V I I I . Bericht. Gesellschaft f ü r a l l g e m e i n e E r d k u n d e . Berlin. Zeitschrift. V. B. I. H. Académie Imper, des Sciences. P é t e r s b o u r g . a) Otcset ob odimiadczatom priszuzsdeny n a d r a g Grapha U v a r o v a . b) B u l l e t i n . Tom. X I V . No 1. 2. 3. с) Mémoires, Tom. X I I I . No 8. Tom. X I V . No 1—7. Déli Szláv tört. és régiségi társaság. Z á g r á b . Arkiv. K n j . IX. X.
из Zoologisch-Botanische Gesellsch. Bécs. Verhandlungen. XIX. В. h) H a s s k a r l . Dommelinaceao indicae inprimis archipelagi indici. Kön. P r e u s . Akad. der Wissensch. Berlin. Monatsbericht. Mai 1869. R . Geograph. Society. London. Proceedings. Vol. X I I I . No 5. Kais. Akad. der Wissensch. Bécs. Anzeiger 1870. No 6. 7. Société Archéologique. L u x e m b o u r g . Publications. Vol. XXIV. Observatoire Physique C e n t r a l . Pétersbourg. a) Repertórium für Meteorologie I. В. I. H. b) Annales. Annéé 1865. K. k. Statist. Central-Commission. Bées. Mittheilungen XVII-ter J a h r g a n g . I. H. Angol kormány. London. Return (foreign import duties) 271—II. É r s e k i hivatal. Kalocsa. Schematismus eleri archidioecesis Colocensis ad 1870. Magyar Sión szerkesztősége. Esztergom. Magyar Sion. Febr. 1870.
11.
Magánosoktól.
В. Orbán Balázs. Pest. A székelyföld leirása. IV. köt. Ponori Thewrewk Emil. Buda. A nyelv optikája. Egervári Ödön. Pest. Bátori Schulz Bódog e m l é k i r a t a i .
III. Köteles
példányok.
Römer és Kamner nyomdája. Brassó. Popu : E l e m e n t e de Istoria si Geographia. Gyulai István nyomdája. Arad. A Békésmegyei gazd. Egylet Értesítője, 186 8 /s re és 186 9 / 7 o -kinek 1. füzete. E v . ref. tanoda nyomdája. Kolozsvár, a) Az erdélyi ev. ref. anyaszentegyház 1869. j u n i u s h a v á b a n Sz. Keresztáron t a r t o t t köz zsinatának jegyzökönyve, b) Erdélyi Muzeum-egylet Évkönyvei. V. köt. I. füz. c) F á b i á n : Innepi és alkalmi imák. d) Nagy és Símén : U n i t á r i u s irók a XVII. századból I. köt. e) Czelder Márton m ű k ö d é s e Romániában. 1861—1869. f) Erdélyi nagyobb naptár 1870-re. g) Erdélyi képes naptár 1870-re. h) Szilágysági képes n a p t á r 1870-re. i) Nagyenyedi naptár 18î0-re. k) A vegyes szolgálmány Erdélyben. 1) Nemzeti színházi zsebkönyv 1870-re. m) Instructiune pentru antistii comunitutiloru. Mihalik István n y o m d á j a . Selmecz. Erdészeti L a p o k . IX, évfolyam 2. f ü z .
Tizenötödik
ülés.
A 111. osztály (mathem. és természettud.) ötödik ülése 1870. april Sztoczek
11-kén.
J ó z s e f osztály-elnök elnöklete alatt.
131. (22.) Say Mór 1. t. széket foglal „Az állati m u n k a és a n n a k f o r r á s a " czimü értekezés felolvasásával, melynek kivonata k ö v e t k e z ő :
114 É r t e k e z ő az erömüvi höolraélet azon alaptételéből kiindulva, h o g y a hő és a m u n k a egyenértékűek, röviden ismerteti a hö és m u n k a mértékeit, elősorolja azon módszereket, melyek a l a p j á n a hőnek a m u n k á val való egyenértékessége kipuhatoltatok, és leirja azon érvelést, melyn e k a l a p j á n a höegységnek m u n k a é r t é k o 424 kilogrammeterben állap í t t a t o t t meg. E z e k e t előrebocsátva áttér arra, h o g y a vegyfolyamok g a z d a g hőforrások, k ö v e t k e z é s k é p e n m u n k a k é p e s e k is. A t á r g y r a von a t k o z ó l a g azon v e g y f o l y a m o k a t emeli ki különösen, melyek az a n y a g o k n a k heves élenyülésekor, égés közben, és a z o k n a k az állati szervezetben való lassú élenyülésekor, az emésztés k ö z b e n mennek végbe. P á r h u z a m b a állítja a gőzgép m u n k á j á t az állati m u n k á v a l ; mindkettönok f o r r á s a az anyagélenyülés, a gőzgépnél a kazán alatt égő szén, az állati szervezeti en az emésztés által élonyiüő tápszer szolgáltatja a hőt, mely részben m u n k á v á változik. Fölemlíti, hogy a tápszerek légenytartalmu a k és légenymentcsek, az előbbiek izomképzőknek, az utóbbiak légzési szereknek is neveztetnek, minthogy értékük a légzés által eszközöli élcnyülésnél jut é r v é n y r e . Azon nézet, hogy a légenymentes tápszerek az állati hőt t a r t a n á k fönn, az i z o m m u n k a forrásai pedig a légenytartalmu tápszerek volnának, m a már jelentékenyen módosult. Fick és Widliconus, továbbá Pettenlcofer és Voith pontos kísérletek alapján, a k i v á l t oarbonylamid mennyiségénok meghatározása által kimutatták, h o g y az erős m u n k á n á l az izom nem használtatik j o b b a n el, mint a nyugvásnál ; ellenben, hogy a m u n k á n á l a szén és a könenyélenyülés, mi k i v á l t a szénsav és viz mennyiségéből határoztatott meg, igen jelentékenyen növ e k s z i k . A légenytartalmu tápszerek az izomnak folytonos épentartásár a szolgálnak, az izmok által v é g b e v i t t m u n k á t azonban nagyobbrészt a szén és k ö n e n y t a r t a l m u tápszerek clenyülése szolgáltatja. F r a n k l a n d kísérleteinek a l a p j á n például 1 g r a m m ösztövéres marhahús az állati szervezetben é l c n y ü l v e 604, 1 g r a m m keményítő pedig 1657 kilogram m e t e r m u n k á t k é p e s végbevirmi. Az önke'nyü mozgást nélkülöző növények gyűjtik hosszú időn á t a föld és levegő alkatrészeiből azon vegyeket, melyokot az állati szerv n é h á n y óra alatt megemésztve h ő r e és ez által izommunkára változtat. A n ö v é n y e k képezik tehát a z állati erő t á r h á z á t . H a végre azon szerves gép, melyben a növények által g y ű j t ö t t erő i z o m m u n k á b a n találja értékesítését, megáll, a k k o r ezen szünet áll a n d ó leend. Az álló gőzgépet a k a z á n alá r a k o t t tüz újból megindítja ; ellenben nincsen Prometheus, ki az élettelen állatba éltető tüzet hozna. Mint székfoglaló bírálat nélkül kinyomatandó.
132. (23.) Martin Lajos 1. t. előadást tart „ A csavar felületekről" m i n t befejezését a kir. m. Természettudományi társulatnál m á r évek előtt hason czímü m u n k á j á n a k , mely kivonatban követkozö : , Az értek, e g y 1856-ban m e g k e z d e t t m u n k á t fojoz be. É r t e k e z ő a k k o r , mint azt az Akad. 1860-ki Értesítőjében megjelent e g y i k értekesésében már megemlítette, forgó röppentyűket tervezett, melyek r a j t u k
115 kivül alkalmazott csavarszárnyak segítségével forgási tengelyük irányában mozgásba jönnok. Л röppentyű — a kért á l l a m i segély pénz megt a g a d t a t v á n — nem lett megkísérelve ; do az a v é g r o kiszámított csavarfelület a triosti Lloyd költségén megpróbáltatott. A csavar nem rezeg, rendes viszony alatt igen jó hatású, do rondkiviili, nem kedvező viszonyok alatt erejéből többot voszt, mint az eddig divó csavarok. A s z á r n y t. i. moly, h a egészen viz alá merült, 108 per ezonkénti forgás mellett óránként 9 mfldre hajtott azon esotben, h a fölfelé álló lapja csak 3Д l á b r a is a víz szinvonala fölé emelkedett, ugyanannyi forgás mellett csak 6 mfldet volt képes elérni ; a csavar átmérője 6 lábnyi volt. E feltűnő veszteség kétségkívül csak a szárnylap külső szogélyzoténok helytelen megválasztásából keletkezett, s bebizonyította, hogy a legjobb hatású csavar [három külön feltételnek kényszerül megfelelni. Először koll, hogy a fölület mértani a l a k j a kellő görbületü logyen a z é r t , hogy a szárny mivelete, rendes viszonyok alatt, a m a x i m u m fel tetőiének megfeleljen ; másodszor kell, hogy a kellő szerkezetű fölületböl oly kiszelvény szárnyul használtassák, m e l y r e nézve az erőveszteség, nem kedvező körülmény alatt, a minimum feltételének megfelel ; s harmadszor kell, hogy a szárny, h a egyenes i r á n y ú elöhaladásában rögtön megállíttatik, absolut l e g n a g y o b b nyomást gyakoroljon. Ezekhoz a g y a k o r latnak még egy követelése járul, h o g y t. i. a c s a v a r előre úgy mint vissza felé ogyaránt használható logyen. A probléma a négy feltétel szerinti felfejtése ugyanazon egy egészlelböl :
indul k i , molyben § és y a közeg ollcntállását és s ű r ű s é g é t , ю, г és qp a szárny szögi sebességét, s u g a r á t és azon szögét j e l e n t i , melyet a kiszelvény r sugár alatt elfoglal ; « az r sugár alatti hajlási szögöt, s végre с a szárny egyenes irányú sebességét jelenti. Az első feltételnek megfelel a szárny, ha dP — = о : a m á s o d i k n a k felel meg, ha — — о dep d« a h a r m a d i k n a k felel meg, h a P-ben с = о tévén, a kelotkezö
egészletet « szög végső h a t á r értékére « = 5 4 ° — 4 4 ' visszavezetjük,.я negyediknek felel meg, ha <j> értékeit felezzük, s ogyik felét igenlegesnek. második felét nemlegesnek veszszük. — Ez az értekezés két első szaka szának tartalma. A h a r m a d i k szakasz a szélszárnyról (azaz a szélmalom kerekéről) t. i. a fölület a l a k j á r ó l s az abból szelendő legkisebb veszteségű kiszelvényről szól, ha mindenben a legszélső h a t á r o k r a visszamegyünk. A negyedik szákasz a gőzcsavart tárgyalja. E z egy ú j eszme,
116 melynek alapfogalma így a d h a t ó : L e g y e n egy kellő tágas, mindkét végén nyilt cső valamely g ő z k a z á n n a l összekötve. H a a k a z á n b a n gőzt fejlesztünk, ez tehát a csövön át bizonyos sobességgel szabadba készül ; s világos, hogy egy a cső belsejében alkalmazott kellő szerkezetű tengelyen szabadon forgatható szárnykészülék a csövön keresztül hatoló gőz által forgásba jöhet, s hogy az ilykép felfogott m u n k a e r ő más gépek h a j t á s á r a fordítható lesz. S ez a gőzcsavar alapeszméje. A z ötödik szakasz végtére a sarktengelyes fölületekről általánosan szól, azok alaptulajdonságait ismerteti, az ilynemű fölületek egyenleteinek feltalálását, elemzését, átalakítását s faj szerinti beosztását mutatja, s végre ezen fölületek összfüggését taglalja a derékszögű rendszerre vonatkozó fölületekkel. B í r á l a t r a bocsáttatik.
133. (24.) Az osztálytitkár előadja D r . J u r á n y i Lajos részéről előleges közlemény g y a n á n t ennek növényboncz- és élettani tanulmányai vázlatát a „Psilotum t r i q u e t r u m " — és a „Ceratozamia"ról — az előleges közlemény k ö v e t k e z ő : A k o r p a f ű f é l é k (Lycopodiaceae) s p ó r a t o k j á n a k keletkezési helye s értékéről fennálló ellentétes n é z e t e k indítottak e vizsgálatomra, melynek eredménye röviden a következő : A.) Értékére n é z v e a spóratok (Sporangium) egy az á g g a l , m e r t : 1. A tenyészcsúcson (Vegetationskegel) fellépő azon dudorok, melyek spórátok k é p z é s r e h i v a t v á k , mindazon jellegekkel el vannak látva, melyek a t e n y é s z á g a k dudorait jellemzik. Ugyanis mindketten egy három oldalú csúcssejttel v é g z ő d n e k , és mindkéttőnél egyenlőn erős os a törzs e d é n y p a m a t á v a l összefügg a képző szövet p a m a t j a (Cambialstrang). Az a l k a t ezen azonossága okozza, hogy a s p ó r a t o k o k a t k é pező* s a tenyészágak közt a kifejlődés első időszakában különbséget tenni nem lehet. 2. A képző szövet p a m a t j a később egy elég erős edényköteggé (Gefässbündel) alakul, mely a kifejlett spóratokba mélyen benyúlik, ú g y h o g y a tok álló tengelye i r á n y á b a n futván, a n n a k körülbelől alsó h a r m a d á b a n végződik. Ez e d é n y p a m a t felett közvetlenül következő hár o m - n é g y sejtsor s e j t j e i oly jellegekkel birnak, mint azon képző sejtek (Cambiumzellen), melyek a rostszövet-képezés czéljából az alakulást megkezdették, de a n n a k első szakán túl nem l é p t e k ; e jellem- és helyz e t ü k b ő l világos, h o g y ugyanazon származással birnak mint az edényk ö t e g képzősejtjei s így tulajdonképen a n n a k folytatását k é p e z i k a spóratok tetőpontja felé. 3. Azon k é t levél, melynek hónaljában ül a kifejlett spóratok, s m e l y e k egyikének v a g y mindkettőjének szövetéből kellene fejlődnie a spóratoknak, ha az egy levélképlet értékével bírna, úgy m i n t azt Sachs a L y c o p o d i a c e á k r a nézve részint határozottan állítja, részint pedig bizonyosnak hiszi (Lehrbuch d. Botanik pag. 376. 379. 380) a Sporangiumraá fejlődő kis á g d u d o r oldalán s pedig a r á n y l a g elég a l a n t lép fel
117 levéldudor a l a k j á b a n . E két levélke dudora n e m egy időben, de nem ia egyenlő magasságban emelkedik ki a s p ó r a t o k k á fejlődő á g n a k — mint tenyészcsúcsnak — oldalán ; későbbi k é p z ő d m é n y e k tehát, mint a törzsn e k spóratokká fejlődő dudora, 8 így ez azok által természetesen létra nem hozathatik. 4. E nézet mellett szól m é g az említetteken kivül azon körülm é n y is, bogy a Psilotum levelei nem birnak edény-pamattal, és ez nem csak a teljesen kifejlett levelekre áll, mert h a b á r a tenyészcsúcs k e r ü letén fellépő s az oldalképletek létrehozására szolgáló különböző é r t é k ű dudorok, fejlődésük első időszakában alakra s n a g y s á g r a is egymással olyannyira egyezők, hogy külső megtekintésre közöttök az é r t é k k ü lönbség fel nem ismerhető, mind e mellett is a levelek dudorai a spóratokok- s a tenyész ágakéitól azon s a j á t s á g által határozottan m e g k ü l ö n böztethetők, hogy a levéldndorok képző szöveti pamuttal (Cambialstrang) soha sem birnak. Azon k ö r ü l m é n y , hogy a s p ó r a t o k o k — lagalább ott, hol a z o k egymás u t á n nagyobb számmal (5 — 8) fellépnek, elhelyezési viszon y a i k r a nézve, a levelek állásával látszanak megegyezni, látszólag nézetem ellen szól. De lia tekintetbe veezszük azt, hogy a levélállásra nézve épen ezen növénynél semmi állandó, semmi törvényszerű s határozott szabályosság ki nem m u t a t h a t ó ; továbbá azt, hogy az oldaltagok állási viszonyai kifejlett állapotukban nem csak itt, de egyáltalában mennyire eltérők lehetnek azon elhelyezéstől, melyben ők e g y m á s h o z s az őket hordó tengelyhez v o l t a k a tonyészcsúcson, s ha végre el nem k e r ü l i figyelmünket azon k ö r ü l m é n y sem, hogy e növénynek épen azon szárai, melyek m e d d ő k (steril) azaz spóratokokat nem hoznak, a legnagyobb mértékben elágaznak : a k k o r azt hiszem, ezen egy ellenvetés, melyet fentebb kimondott nézetemnek ellenébe felállítani lehet, nem fogja megdönthetni állításomat. B.) A mi a spóratoknak további kifojlődés-menetét illeti, az röviden előadva következőleg m e g y véghez : A spóratok hossznövekedése egy ideig egyedül a csúcssejt (Scheitelzelle) osztódásai által t a r t a t i k fenn, azokban a hossznövekedés e módj a csak addig követhető biztosan, mig az edénypamat kifejlesztésére szolgáló s a 2-ik pontban említett félig átalakuló képzőszöveti sejtek létre nem jöttek. Ez után a csúcssejt mint ilyen biztosan fel nem ismerhető, s a hossznövekedés ekkor m á r a fejlődő spóratok felső s e j t j e i n e k majdnem egyenletesen haladó osztódása által eszközöltetik. A csúcssejt osztódása által létrehozott szeletek (Segmente) előbb kétszer osztódnak érintői, azaz a fejlődő szerv felületével párhuzamos falak által. A mint helyzetre, úgy é r t é k r e nézve is különböznek a szeletek ezen osztódásai által l é t r e j ö t t sejtek ; ugyanis a szeletek központi metszvényei (die Centralen Abschnitte) a fejlődő s z e r v közepében egy-két sejtsorból álló sejtköteget hoznak létre, mely a n n a k képző s e j t p a m a t á t fejleszti ki, mig a közbenső és külső metszvények, minden i r á n y b a n i osztódások által azon kezdetben e g y e n a l k a t u sejtekből álló szövetet hozzák létre,
118 melyből később a lok f a l á n a k és válaszfalainak s továbbá a s p ó r á k ős anyasejtjeinek képzésére szolgáló sejtcsoportok v á l n a k ki. E kiválás (Differonzinmg) u g y a n a z o n módon mogy végbe, mint a hogy azt a virág porhonaiban a ihimsejtek képződése alkalmával észleljük. Hogy a szeletek belső metszvényei által létrehozott központi s e j t p a m a t csak két és nem bárom sejtsorból á l l , a n n a k oka a z , hogy a csúcssejt egymásutáni osztódásai által létrehozott szeletek központi motszvényei közül a két első egymáshoz egy f é l , a h a r m a d i k pedig az elsőhöz, egy egész, a másodikhoz pedig körülbelül szintén egy fél sejt m a g a s s á g b a n állanak, a metszvények közül a harmadik mindig az első kettő közé esik, s míg kezdetben csak az első metszvény felett van egészen elhelyezve, később a metszvények gyors növekedése folytán majd egészen fölé emelkedik a második metszvénynelc is ; ez okozza , hogy a központi sejtsor k é t sejtjénél a válaszfal állása különböző magasságban különböző. A spórák ősanyasejtjeikből azoknak s a j á t a n y a s e j t j e i k , s ezekben m a g o k n a k a s p ó r á k n a k fejlődésére nézve rövidon csak általában emelem ki itt, hogy e folyamat itt is ú g y , mint más k r y p t o g a m o k u á l , a csirleveles n ö v é n y e k (Cotyledoneae) hím sejtjeinek fejlődéséhez igen n a g y o n hasonló, az itt talált egyes részletek leirását e helyen a n n á l inkább elhagyhatom , mert azok csak alárendelt é r t é k k e l bírnak ; csak azt akarom itt, mint a Psilotumra nézve jellemzőt kiemelni, h o g y с növény spórái a n y a s e j t j e i k b e n nem az úgynevezett négyes fekvésben vannak (Teträedrische Lagerung) a mely különbon a többi korpafüféléknél s a legtöbb előtelepes (Prothallophist) kryptogamnál oly jellegzőn szokott előfordulni. — e helyett a s p ó r á k a teljesen kifejlett állapotban m a j d n e m k ö b a l a k u a n y a s e j t e k b e n a köb négy egymással párhuzamosan futó élé nelc megfelelőleg á l l a n a k . Vizsgálatomnak végeredményét röviden a következőkbe foglalom összo : 1. A porhonok az őket viselő pikkelyek alsó felületén k é p z ő d n e k , hol is apró dudorok a l a k j á b a n emelkednek ki a k é p z ő szövetből (Meristema). Kezdetben e dudorok szövete egyenlő n a g y s á g ú s alkatú sejtekből áll ; de nem s o k á r a bekövetkezik a hímsejtek ősanyasejtjeinek létrehozására szolgáló szövetnek kiválása (Difiercnzirung). Ez u g y a n a z o n módon mogy v é g b e , mint azt az egy- és kétszíküeknél tapasztaljuk. A hímsejtek ősanyasejtjeinek mindenike egy f ü g g é l y e s és egy vízszintes lal által osztódván, n é g y sejtre válik, s ezek a hímsejtek sajáta»i/aao'\tja\ nek (Spezialmutterzellen) anyasejtjei. Ezek képlcny-tartalmából 2. A s a j á t a n y a s e j t e k egyszerűen úgy k é p z ő d n e k , hogy minden egyes sejt tartalma körül egy g y ö n g é d sejtfal lép fel. E sejtek n é g y fióksejtre oszlanak és p«dig rákövetkezőleg (Succedane-Theilung). Az első osztódás ezen sejteknél kivétel nélkül a legkisebb átmérő irányában álló síkban t ö r t é n i k . Az osztódást megelőzőleg a sejt m a g v a eltűnik, s helyette két ú j m a g lép fel ; e m a g n a k fellépési helye egyszersmind középpontja az osztódás által képzendő tióksejteknek ; e helyen m a r a d n a k ezen m a g v a k m i n d a d d i g , míg e sejteknél is beáll az osztódás időszaka.
119 •
Ezen első osztódás egy szerfelett és szokatlanul vastag s e j t e n y e fal által eszközöltetik, s ennek fellépésével egyidejűleg történik a tartalom megoszlása. Az ezen első osztódás által létrehozott két fióksejt osztódásánál azon sajátságosság észlelhető, hogy о testvérsejtek osztódási síkja nem esik egybe, de közönségesen kereszteződik. Ezen falak t e h á t létrejöttük után úgy állanak, hogy h a az egyik fióksejt osztódási s í k j a , az anyasejt első osztódási síkjával e g y ü t t függélyesen esik azon a l a p r a , melyen a sejt fekszik, a k k o r a másik fióksejt osztódási síkja függélyesen esik az első osztódási síkra, de párhuzamosan halad az alappal. A s a j á t anyasejt első válaszfala, vastagságára nézve a fióksejtek válaszfalait 10- sőt 20szorosan is felülmúlja. 3. A s a j á t anyasojt osztódása által s z á r m a z o t t négy fióksojt mindenikébon egy-egy liímsejt (Pollenzelle) k é p z ő d i k , melynek a l k a t a eltér a Zaniia hímsejtjeinek szerkezetétől, legalább azon esetben , h a áll az, a mit Schlacht e növény hímscjtjeiröl írt. (Pringsheim : J a h r b ü c h e r für wiss. Botanik II-ik kötet 143. 144. 145. 155 lap.) Az ifjú h í m s e j t e k egysejtűek (Einzellig), de nem s o k á r a , ha a n y a s e j t j e i k üregéből kiszabadult a k , egy válaszfal által egy n a g y o b b és egy k i s e b b , de világosan kivehető és elég t á g a s sejtre o s z l a n a k . Ezen kisebb sejt nagyobbodik, és pedig úgy, hogy növekvése a n a g y o b b sejt k ö z p o n t j a felé h a l a d mindaddig, m ig magasságával a hímsejt átmérőjének körülbelöl e g y - h a r m a d á t eléri. I I a ez megtörtént, akkor ezen k i s sejt alapjához közel egy h a r á n t fal ál tal egy kisebb s közvetlenül a hímsejt falához hozzá fekvő alsó, s egy nagyobb, félgömb idomú felső sejtre oszlik. E z utóbbi az osztódást nem r i t k á n még egyszer ismétli, ú g y , hogy ez u t á n a hímsejtnek belsejében egy — három egymásfölé helyezett sejtből álló — kis sejttest található4. A hímsejtek, szétmetszett körtve d a r a b o k r a szúratván , a tömlő képzésnél (Pollenschlauch-Bildung) a következőket mutatták : A hímsejt belsejében képződött kis sejttest sejtjei változatlanul mar a d n a k , s tömlővé azon nagy sejt fejlődik k i , a mely őket k ö r ü l v e s z i , s mely a hímsejt osztódása által származott n a g y o b b fióksejt. A hímsejtek előbb d u z z a d n a k , azután e szerfelett növekedő nagy sejt a hímsejtnek külfalát (Exine) a kis sejttesttol átellenes oldalon felrepeszti, s az így t á m a d o t t nyíláson, mint tompa és széles végű kis nyujtvány lép ki. Közvetlonül a tömlő kilépési ideje e l ő t t , azon nagy sejt tartalma a z o n változást szenvedi, hogy benne n a g y mennyiségű k e m n y e (Amylum) testek lépnek fel ; —- ezek jelenléte a tömlőképzés icleje előtt — t e h á t friss és m é g a tömlöképzésl előidéző k ö r ü l m é n y e k b e h a t á s á n a k ki nem tett sejteknél, a tartalomban ki nem mutatható. A tömlővé fejlődő n a g y sejtuek m a g v a , a tömlőképzés elején e l t ű n i k , hogy helyette egy v a g y kettő, a m á r hosszura nyúlt tömlő végéhez közel ismét megjelenjen. V á j j o n a tömlő végében a nemzés alatt, v a g y ezen folyamatot közvetlen megelőzőleg képződnek-e s e j t e k , ú g y mint az a Coniferákra nézve m á r biztosan kimutatva v a n , azt végleg eldöntenem természetesen nem lehetett, azon körülmény azonban, hogy о hímsejtek, a l k a t r a oly nagy m é r t é k b e n megegyeznek a Coniferákéival, továbbá az, hogy a hosszúra nyúlt tömlő
120 végén nem egyszer láttam egy, sőt k é t sejtmagvat fellépni, legalább is igen valószínűvé teszik a z t , hogy e folyamat a nemzés alatt i t t , és valóezintileg a többi C y c a d e á k n á l is véghez megy. 5. Legyen szabad e helyen m é g kiemelnem , h o g y a teljesen k i f e j lett hímsejtek száraz állapotban a kis sejttesttel á t e l l e n e s oldalukon e g y mély hosszanti á r o k k a l bírnak, épen úgy, mint azt Schlacht a Zamia hímsejtjeiről a fentidézett helyen leírja s lerajzolja. M í g azonban S c h l a c h t szerint a Zamia hímsejtjeinél ezen á r o k állandó, a d d i g a Ceratozamianál az ellenkezőt tapasztaltam, t. i. hogy h a ezen sejtek vízbe vagy hig czukoroldatba j u t n a k , a vízfelvétel következtében m i n d i n k á b b felduzzadnak, s duzzadásuk n a g y s á g á v a l arányban halad elő azon mély árok eltűnése is, míg végre a sejtek többé-keve'sbbé gömb vagy tojásdad alakot n y e r nek, s az árok teljesen kiegyenlíttetik. Csak a teljesen elszáradt és öszuzezsugorodott himsejtek nem d u z z a d n a k annyira, h o g y árkuk v é g k é p e n elenyésznék. Ezen körülmény s az, h o g y Schlacht azt á l l í t j a , miszerint a Zamia hímsejtjében levő magános kis st-jtet csak a k k o r látta, ha e hímsejtekből sikerült finom metszeteket nyert, részint a z t g y a n í l t a t j á k , hogy S c h l a c h t , vizsgálatainál nem rendelkezett fiatal s élő hímsejtekkel, részint p e d i g azt, hogy épen vizsgálati m ó d j a akadályozta őt e viszonyok helyes felismerésében. Megjegyzem még v é g r e , hogy a Coniferák hímsejtjeitől a Ceratozainiáé, s valószínűleg a többi Cycadeakéi is abban feltűnően különbözik, hogy kiilfala (Exine) alatt nem bírja azon, a Coniferák hímsejtjeit jellemző — vízben vastagsági irányában szerfelett duzzadó sejtfalréteget, mely d u z z a d á s a következtében a külfalat felrepeszti s a hímsejtrül egészen leveti. A Ceratozamianál a belfal (Intine) képes a megduzzadásra, de terjedése ilyenkor nem vastagsága, de felülete i r á n y á b a n történik, s csak a k k o r áll b e , ha e sejtek czukoroldatban vagy k ö r t v e darabokon néhány óráig hevertek. Vizsgálataim ezen eredménye által azon idom- és élettani rokonság, melyben a C y c a d e á k részint a Coniferàkhoz, részint pedig a felsőbb rangú K r y p t o g a m o k h o z állanak, még világosabban s határozottabban van kimutatva, mint volt eddig, s ez indított m u n k á m közlésére. Elsőbbségi j o g megőrzése forogván kérdésben, ezen közlemények az Értesítőba veendők fel. 134. f25 ) Felolvastatott a két birálat Lenhossék József az É v k ö n y v b e szánt m u n k á j á r ó l „A férfi medeneze viszeres torlata." A birálók mindketteje a m u n k á t jelesnek és az É v k ö n y v b e valónak mondja. E g y i k a rajz k i v i t e l é r e nézve tanácsot ad ; másik az ellen tesz kifogást, liogy a Toldy-féle indítványba., mely szerint a „ C i n g u l u s venosus" a felfedező után vi Ina elnevezendő, s úgy t a r t j a , h o g y ebbe ne avatkozzék az Akadémia, hauem h a g y j a a szakembereknek. Az osztály egyhangúlag elhatározza, hogy az É v k ö n y v b e vétessék fel , valamint azt ia, hogy az elnevezésbe ne avatkozzék az Akadémia ; ellenben a rajz kivitelére vonatkozó megjegyzések netaláni h a s z n á l a t végett a szerzővel közlendők.
Fest, 1870. Nyomatott az „Athenaeum" nyomdájában.
A
MAGYAR TUDOM, AKADÉMIA
ÉRTESÍTŐJE. Tizenhatodik
akad.
ülés.
Az 1. osztály (nyelvtudom.) ötödik ülése. 1870. apr. Pulszky
Ferencz
25.
1.1. osztályelnök elnöklete alatt.
136. (23.) Osztályelnök jelenti, bogy J o a n n o v i c s György 1. t a g . kinek értekezése a „Szóalkotásról" a mai ülésre tűzetett ki, Bécsben megbetegedett s kéri értekezésének a május 16-ki ülésre áttételét. Tudomásul vétetvén, Joannovics György 1. t . ' e l m a r a d t értekezése a május 16-ki ülésre tűzetik ki.
137. (24.) Szepeei I m r e 1.1. „A görög kettős h a n g z ó k r ó l " értekezik, m e l y n e k tartalma k ö v e t k e z ő : Minden név helyessége abban áll, hogy az általa jelölt t á r g y g y a l egyezzék, в minél n a g y o b b mérvben felel meg ezen rendeltetésének, annál helyesebb. E szó tf/gj^o^oç^diphtongus, kettőshangzó, a hallásnak megfelelő t á r g y a t nevez meg, kell tehát, h o g y a hallás és nem a látás által mutassa ki életrevalóságát. Innét k ö v e t k e z i k , hogy h a volt a görögben e megnevezés, bizonyosan kellett t á r g y á n a k is lenni, és volt : ez pedig csak ugy lehetett, ha ezen név által jelölt egymásmelletti betűket sajáth/mgjokon, összekapcsolva és együtt e j t v e mondották k i a görögök. É s Plato szerint ha u g y nevezzük a t á r g y a k a t , mint léteznek, ilyen beszéd igaz ; ha máskép, nem igaz : hogy t e h á t a kettősbangzó neve igaz legyen, k é t hangot kell a n n a k adni. Ennél f o g v a a görög kettőshangzók kiejtendök. D e vannak a görögben tulajdonképi és nem tulaj d o n k é p i kett ő s h a n g z ó k : azok k i e j t e n d ö k ; ezek, melyek aljotásoknak is neveztetnek, csak e g y h a n g ú a k E z t v i t a t j a Erasmus is azon Dialógus-bari, m e l y de recta graeci et latini sermonis pronunciatione v a n irva. A kettőshangzók létezésének szükségessége világos, és rendeltetésűk igen szép, mert a nyelv érthetőségét segítik elő. Mert a természetben létező takarékossági törvény szerint az e m b e r csak annyi h a n g j e l t talált föl és állandósított meg, a mennyit a szükségre elégségesnek tartott, a pazarlásra pedig, főleg az egyszerűség azon a r a n y k o r á b a n , épen nem számított. Az okszerűség törvénye szerint pedig épen n e m gondolMAQV. TUD. AKAD. É R T E S Í T Ő . 1 8 7 0 . 1 0 . SZ.
18
122 ható, hogy az ész annyi hasztalan jelt függesztett volna az íráshoz csak azért, hogy azokat a nyelv k i h á n y j a ; h a n e m függesztette azokat, mint az érthetőség szükséges kellékeit, mert a mi j ó l van írva, jól szoktuk a z t kimondani, d e viszont a m i t jól mondunk ki, nem szokták azt főleg n é melyek m i n d i g jól irni. T o v á b b á az emberi h a n g n a k véghetetlen a változatossága, a betűk száma p e d i g h a t á r o z o t t : h a tehát volna a szókban v a l a m i fölösleges, az a h a n g o k b a n volna s n e m a betűkben. D e Reuclilin k ö v e t ő i ú g y ejtik a kettöshangzókat, mintha a betűkben volna fölösleg, a h a n g o k b a n pedig hiány, m e l y föltevés n a g y o n téves m á r c s a k azért is, m e r t igen sok érthetlenséget szül a beszédben. Innen v a n , hogy Reuchlin követői h a l l á s után n e m tudván helyesen irni, m i n d u n t a l a n ke'rdozik, mikép Írandó e v a g y a m a szó ? És u g y a n miért volna k é t betűnek e g y h a n g j a ? holott az irás elkülöníti a h a n g o k a t , és a m o n d o t t a k megértésére, nem p e d i g a m o n d a n d ó k meggátlására van föltalálva. Azért Quintilian Instit. Orat. I . 4, keresendőnek véli a kettőshangzók a m a természetét, mely szerint azok egymáshoz csatlakoznak és egymást m i n t e g y kisegítik. De h a k i v e t j ü k a kímondásbau a kettőshangzók valamelyikét, a k k o r nem e n g e d j ü k azok egymáshoz való csatlakozását : h o g y pedig s a j á t k é p i k e t t ő s h a n g z ó alakuljon, nemcsak a hangjeleknek, h a n e m m a g o k n a k a h a n g o k n a k összeköttetése is szükséges. D e létezik a g ö r ö g b e n k e t t ő s h a n g z ó k elválasztása is, hogy lehet pedig azt, ami egyszerű, elválasztani ? következik tehát, hogy a kettősh a n g z ó k b a n mind a megelőző, mind a kővetkező h a n g o t k i kell mondani. D e n e m is összeféri)etlenek a kettőshangzók sem magok természetére, sem a hallás é r z é k é r e nézve : m e r t a k á r az egyik a k á r a másik állana, a k k o r semmi nyelvben sem létezhetnének kettőshangzók, pedig léteznek. A k e t t ö s h a n g z ó k b a n tehát, melyek használatát az u j görögök egészen kiküszöbölték, semmi ellentetszést, sőt kellemetlenséget sem találhatni. Kell tehát, hogy a g ö r ö g k e t t ő s h a n g z ó k együtt hangozzanak. í g y volt az a latínban is, mit P l a u t u s , Terentius, Lucretius sőt későbbi költök mint Virgil és Martialis müveiből is k ö n n y e n kimutathatni. í g y volt ez a mag y a r b a n is, minek nyilvános tanúbizonyságai a palócz szójárásban szemeink előtt állanak. A görögben a most uralkodó kiejtések közöl ezen követeléseknek e g y i k sem felel m e g tökéletesen : vissza kell t e h á t a kiejtést az ősi, az eredeti kiejtésre vinni. A h i á n y o k a t m á r Erasmus is elismerte, de m é g a k k o r nem volt k é p e s ezeken teljeseu segíteni. E z e n leginkább segített Liszkovius Ferencz a m a rendszerében, melyet 1825-dikben Lipcsében adott ki. D e ezen czélszerü mü hatás n é l k ü l hangzott el. О az eredeti kiejtést m a g á b a n a nyelv természetében, és a szójárások benső összefüggésében keresi és igen helyesen ; és az átalakulások elötüntetése által biztos i r á n y t szolgáltat az e r e i e t i kiejtés megállapításához. E z uton biztosan oda j u t u n k , hogy az rer.=ai csakugyan a i - n a k é s n e m é-nek ejtendő. Mert azon igék, melyekben cu — találtatik m á s szójárásokbau i — nélkül, v a g y v — (ypsilon-nal) szerepelnek, és igy egymással v á l t a k o z n a k , egymást fölcse-
123 rélik. Ilyen például xalm, melynek ó attikai a l a k j a xdm, hosszú alphával összevonás nélkül ; de hogy xaíco igének m á s enyhébb a l a k j a is létezett t. i. xavto, m u t a t j a a fönmaradt időképzés: j . xavaco, l f ű g g e t l e n m u l t j a è'xavaa ; m . xéxavxa
; sz. m.xsxixvfiai
; sz. f i i g g e t l m . txav&rjv ; s z j .
xavâtjtrofiai.
Igemelléknév xavazéog, xavatóg és xavгод. Ilyen ezen ióniai a l a k xXaim, melynek aeoliai a l a k j a dialoecrig által mondatik xXatm ; attikai a l a k j a x).áml összevonás nélkül. De hogy ezen igének szintén létezett xXavoi alakja is, mutatja a fönmaradt idöképzés: j- xXavao[iat, dóriai xXavaovfiai lfüggetlm. txXavaa, m. xsxXavfiat. Ilyen váltakozók ezen igealakok is : yaítü yavut, melyből lett yavQog, yavçôm, yavQ'áю ; de /«líto-nak egyszerű alakja yáco, ettől származik ycí/iog, yavóoo, yávvuai. Ilyen vám és ravm ettől vccvg navis ; ilyen aiaem, és aanm. Ide sorolható a folyékony igék azon sajátsága, melynél fogva a jövőben az at-bólaz t-t kivetik, mint cçaivco, j . cpavcS- aiQoo, àocô ; ennek létezik még az ióniai és epikai szójárásban ezen a l a k j a ùsIqib. Ily megnyújtás más igékben is tapasztalható : mint, alxiÇio és àuxiÇo), ettől származik aixia és àeixsia. A szójárások szerént pedig némely igealakok az at és « között i n g a d o z n a k : igy az aeoliai szójárásban a jelentőmód jelen idejének egyes második személye yeXaîg, az attikaiban YEXTJLG-, a dóriai szójárásban az 1 függetlenmult igeneve xvxpaig, az attikaiban zvipag.
Homer e's más költők némely előszócskákat az aeoliai szójárás szerént t-val használnak, melyek az attikaiban az t-t nélkülözik, így : xazaí, хата; nanal, tzuqcÎ helyett. Az attikai áeí is ióniailag alti. stb. Mindebből világos, hogy az ai e hangot nem adhat, mert ez a töt egészen megváltoztatná ; hanem kell, hogy az a hang az i vei együtt röviden azaz egy leheléssel ejtessék, hogy az a után ne vegyünk lélekzetet ugy, mint Erasmus ezerént e német szóban Kaiser ejtetik, vagy e magyarban talaj. Hogy ezen állítás nincs önkényes következtetésre fektetve, hanem észszerű és megingathatlan alapokra,arról meggyőződhetünk, h a Plutarch 9-dik könyvében, mit az «-ról állít, figyelemmel elolvassuk. I t t ugyanis mondja, hogy az a minden más hangzó fölött áll, és a kiejtésben megtartja hangját. Mert akár /, a k á r v után álljon, azokkal össze nem fér ugy, hogy egy szótagot képezzen ; de ha a k e t t ő közöl valamelyiknek eléje tétetik : a k k o r az őt követővel és vele együtthangzóval képez szótagot, mint ezekben : avçiov, « t e , Aiag, alöeítr&ai és másokban. Quintilian szavaiból Instit. Orat. 1. 7. szintén világosan kitűnik, hogy a régi görögök az «(-ban mind a két betűt egyaránt hangoztaták. „Antiqui ai syllabam, cuius secundam nunc e literam ponimus, varie per a et i efferebant : quidam semper ut Graeci ; quidam singulariter tantum, quum in genitivum vei dativum incidissent, u n d e pictaí vestis, et aulai Virgilius, amantissimus vetustatÍ3, carminibus inseruit. In iisdem plurali numero e utebantur hi Sullae, Galbae. A kik t e h á t az «t-t nem mondják ai-nak, nem ejtik azt ó görögösen. Gellius roszalja azon nyelvészek eljárását, k i k a fenus, fetus, fecundus, fecunditas szókat (jpretVoo-tól származtatják és akár ae-, a k á r óéval irják, mivel Cato és kortársai e latin szókat igen élesen ejtek. Ezt 18*
124 b i z o n y í t j a Varró is, k i L . 3. de L i n g . L a t . ezeket i r j a : Fenerator a fenore est nominatus. fenus autein dictum a fetu et quasi a fetura q u a d a m pecuniae parientis a t q u e incroscentis. E szónak e-vel való írását helyesli Manutius, Cellarius és Vossius is, k i ezt az e l a v u l t / e o igétől származtatja, valamint ezeket is fecundus és f e t u s . De ki ne l á t n á ezekből, h o g y a görögök а фге/с-ю-Ьап az «-t k i m o n d o t t á k , minthogy h a élesen ejtették volna azt, nem hivatkozott volna Gellius Catora és kortátsaira, k i k a f e n u s t e j t é k élesen, és azért n e m engedé e szónak (fniv-co igétől származtatását, melyről m o n d á : Sive hoc autem ipse Cloatius, sive nescio qui alius nebuló effutivit, nihil potest dici insulsius. Gellius Noct. Attic. 16, 12. Végül hogyan olvasnók Sophocles ezen verseit, melyeket a b ú s o n g ó Aiax a j k a i r a tesz e s z a v a k k a l : Alal" rig av пот
сод' inavvpov
roifiáv Çvvoloeiv ővofia то?g è/ioïg xaxoïç ; vvv у ко náotazi жал dig alàÇtiv tfioi xai TQÎg' roiovrotg yà() xaxoïg irzvy%r'vio.
Aj, a j ! k i gondolta v o l n a , hogy nevem A n n y i r a illjék b a j a i m h o z ? Mert most csakugyan kétszer, sőt háromszor is M o n d h a t o m a j ! oly sok b a j ér engem. Sophocles ugyan is Aíag nevét ezen báwatos h a n g - és indulatszótól a'i, m e l y a mi jaj ! s z ó n k n a k felel meg, v a g y ezen igétől aiá^co (/'тго rov aiàÇw) jajgatok, s z á r m a z t a t j a . Már hogy a bú, keserűség, f á j d a l o m minden neme zetnél, legyen az müveit vagy műveletlen, s m i n d e n nyelvben nem b h a n g o n é, hanem ezen ai, vagy jaj ! mint a kinos f á j d a l o m legtágasabi, csatornáján, talált kitörést, azt m i n d e n ember s o k k a l mélyebben érzzmint sem hogy őt erről mesterségesen keresett i n d o k o k k a l kellene m e g g y ü k , ni. U g y a n ezt b i z o n y í t j á k a Theocritus, és Moschus által készített sirversegmelyekben szintén ezen hangok szerepelnek. A k i f a k a d ó bánat e hanen j á v a i rokon ezen görög indulat szó nißol, mely m a j d n e m t ö k é l e t e s / ogyezik a mi jaj ! baj kifejezésünkkel, mely h a a z u j görögök szerént е'ш'аn e k ejtetik, ki n e m érzi, m e n n y i r e veszti hatását ? sőt hogy a k k o r ndg y o b b indulat kifejezésére épen n e m való. E z e k b ő l teljesen meggyőzőghetik a n y á j a s olvasó, állításunk valóságáról : h o g y eleve a kettőshantt zók eredeti h a n g j o k k a l összecsatolva és egy s z ó t a g b a n ejtetének. Tartoaez körülbelül K r . sz. előtt 280 évig. Utóbb n a g y terjedel met n y e r v é n g ö r ö g nyelv, főleg N a g y Sándor h a d j á r a t a i által, eredet iségéből soka vesztett, s igy, mint minden más, hosszabb idő által n a g y változáson m e n t keresztül a n n y i r a , hogy biztosan merjük állítani, mis z e r é n t az ú j gö rögök kiejtése a régiekétől eltérő. 138. (25.) Olvastatik az osztályértekozlet apr. 23 á n tartott ülése jegyzökönyvének 31-ik pontja, mely szerint az alapszabályok 19. §-a az ügyrend 33. §. d. pontjával ellenkezésben áll. Ugyanis az Alapszabályok 19. §-a így szól : „Minden tagot, az illető osztálynak, titkos szavazat után, a jelenlevő tagok kétharmad szótöbbségével tett ajánlata alapján a nagy gyűlés szintén titkos szavazattal s kétharmadnyi többséggel v á l a s z t ; " az
125 ügyrend 33. §. d) pontja pedig így szól : „A megérkezett vidéki t a g o k k a l kiegészített osztályok az (említett módon) a j á n l o t t a k közül egyszerű többséggel terjesztőnek ú j t a g o kat megválasztás végett az összes Akadémia elé, a n a g y gyűlés első n a p j á n . E z alkalommal a n a g y gyűlés az elötorjesztések íelott tanácskozik és az osztályonként mogválasztandók s z á m á t meghatározza, mely számhoz m a g á t a választó gyűlésen t a r t a n d j a . " Az értekezlet oly véleményben v a n , hogy csak az Alapszabályok 19 §. lehet kötelező s az Ügyrend 33. § d pontja, részint mint azzal ellenkező, részint pedig mint felesleges, magától elesik. A vélemény helyeseltetvén, összes ülés elébo terjesztetik. 139. (26.) Olvastatik az osztály értokezlet april 23-án tartott ülése j k v é n e k 32-ik pontja, mely az 1869-ki ki nem adott gr. Karácsonyi 400 arany pályadíjról terjeszti az osztály elébe véleményét következőkép : A m e g m a r a d t 400 a r a n y n e csatoltassék a következő (1873) v í g j á t é k i pályadíjhoz, h a n e m megosztatlanul, 1872. dec. 31. határnappal tüzossék ki fensőbb v í g j á t é k r a , minden megszorítás nélkül a t á r g y r a nézve, a közelebbi Karácsonyi v í g j á t é k i pályadíj pedig (1873) tűzessék ki versekben irt bohózatra. Az osztály helyesli e véleményt, kivévo azt a p o n t j á t , moly a 100 a r a n y pályadíjt 1872-re rondeli kitüzotni, midőn a Teleki díjra is v í g j á t é k o k p á l y á z n a k , azért az 1872. évet 1871-el k í v á n j a felcserélni ; azonban minthogy itt több kérdés is'eldöntendő, melyek az alapító beleegyezését teszik szükségessé, különösen, hogy mi t ö r t é n j é k az ismételve kitűzött és k i nem adott 400 a r a n y pályadíjjal, az egész ügy visszaadatik az osztály értekezletnek ú j a b b vélemény-adás végott, azzal az utasítással, hogy az Ügyrendnek a Karácsonyi pályázatot illető p o n t j a i t megalapítandó véleménye szerint módosítsa s az így formulázott ügyrendi pontokat terjeszszo az osztály elébo.
Összes
ülés.
1870. apr. 25. P it 1 s z к y F e r e n с z t. t. osztályelnök helyettes elnöklete alatt. 141. A f ő t i t k á r megilletődve j e l e n t i Szentkirályi Zsigmond, elébb törvénytudományi, most I I . osztálybeli levelező t a g f. hó 16-án történt h a l á l á t . Szomorú tudomásul vétetvén a I I . osztály felhivatik emlékbeszéd iránti gondoskodásra. 142. Olvastatott W o d i a n e r A l b e r t kir. tanácsos u r n á k az Akadémia elnökéhez intézett következő levele : Nagyméltóságú Elnök úr ! A t a n u l n i szerető i f j ú s á g n a k minél bővebb a l k a l m a nyílik tudományos ismereteinek g y a r a p í t á s á r a a külföldön is : annál jobb e r ő k állanak a h a z a rendelkezésére, mire kivált nemzetgazdasági téren oly annyira s z ü k s é g ü n k v a n . Kik e jó h a j l a m m a l vannak megáldva, hogy a m a g u k tökéletesebb kiképeztotése végett, a külföldi intézeteket örömest felkeresnék : nom mindig olyan szerencsések is, hogy ó h a j t á s u k teljesítésében m ó d j u k volna. í g y a mostoha körülmények m i a t t sok szép tehetség m a r a d parlagon, vagy v é g k é p e n is elvész, a köz élet nagy k á r á r a .
126 E g y e t l e n ily tehetség megmentése is, haszon a h a z á r a nézve, s ez indit engemet arra, hogy a n a g y méltóságod k o r m á n y a a l a t t álló magyar tudományos Akadémia rendelkezésére, ezennol kétezer ezüst forintot osztrák értékben bocsátok oly czéllal és feltétel a l a t t , hogy : ezen összeg k é t éven át egy-egy ezer ezüst forint erejéig, fordíttassák, egy a magyar tudományos A k a d é m i a nemzetgazdasági és statistikai osztálya által kijelölendő' oly szegény i f j ú segélyezésére, ki a nemzetgazdaság terén, már ide haza némi j e l é t a d t a e pályára lett h i v a t á s á n a k , s e részben külföldön kiván bővebb ismereteket szerezni. Kikötöm e g y é b i r á n t , hogy a segélyezendő külföldön léte alatt a nemzetgazdagági tudományokban tett haladásáról, a m a g y a r tudományos Akadémiát koronkint értesítse, s ez h a h a n y a g s á g á n múlnék el, a segély tőle megvonassák s más érdemesebbnek adassék ki. A segélyezendő i f j ú n a k mind a kimenetel mind a hazajövetel költségeit, külön mogtárítendem. Ki is maradok k i t ű n ő tisztelettel Pesten 1870. év. april 8-án Nagy méltóságodn a k alázatos szolgája Wodianer Albert s. k. Az Akadémia köszönő elismeréssol jegyzi föl W o d i a n e r Albert k. tanácsos urnák a hazai tudományosság előmozdítására tett ezon a j á n l a t á t ; s midőn erről, jelen j e g y z ő könyv k i v o n a t á n a k megküldése által, az adományozót értesítni rendeli ; egyszersmind az ügyet statistikai és nemzetgazdasági bizottságához teszi által, hogy ez a kivit"lre nézve hova előbb j a v a s l a t o t mutasson be. 143. Földmivelés, ipar és kereskedelmi m. k. minister úr ö n m g a az A k a d é m i a mult évi 69. és 638. számú fölterjesztéseire Pesten f. é. april 12-én 24. 811. sz. a kelt kegyes válaszában értesíti az Akadémiát, hogy az összes m a g y a r kir. postahivatalokat az Akadémia hivatalos leveleinek s a tagokhoz intézett nyomtatványainak díjmentes küldemények g y a n á n t i kezelésére u t a s í t o t t a . E díjmentesség csak a közönséges levelekre s ilyenek g y a n á n t vagy keresztkötés alatt a tagokhoz intézett akad. n y o m t a t v á nyokra szorítkozván, minden más szállítmány, jelesül az a j á n l a t mellett v a g y érték nyilvánítással feladott küldemények, a szokott postai d i j n a k m a r a d n a k alávetve. Az akad. t a g o k n a k p e d i g csupán azon levelei f o g n a k díjmentesen szállíttatni, melyek az Akadémia vagy az osztályok elnökeihez lesznek intézve, s a Magyar Tudományos Akadémia ügyében mogjelöléssel a d a t n a k postára. E g y i d e j ű l e g u t a s í t o t t a a pesti kir. postaigazgatóságot, hogy az „Archaeologiai É r t e s í t ő " szakközlönynek az előfizetőkhöz intézett példányait számonkint egy-egy ú j s á g j e g y mellett szállíttassa el. Az A k a d é m i a hálásan fogadja minister úr ő n m g a k e g y e s intézkedését, s midőn ezért köszönő levél küldését határozza, egyszersmind azon körülmény felemlítése mellett, hogy a bécsi cs. k . Akadémia keresztkötésben két fontig terjedő nyomtatványokat küldözhet szét, minister úr ő nméltóságához kérdést és kérelmet intéz az iránt, vajon Akadémiánk hasonló kedvezményben részesül-e, vagy csupán a keresztkötések súlyára nézve megállapított általános Bzabálynak marad a l á v e t v e ? Miután az A k a d é m i a küldeményei a tagokhoz leginkább egy egy megjelenő könyvfüzet vagy kötetből á,llnak ; s így a csak néhány latig terjedő engedmény ránézve legtöbbször értéktelenné válnék : ö n m l t g a fölkérendő lészen, hogy az engedményt a cs. Akadémia díjmentessége határaigkiterjeszteni méltóztassék. E g y é b i r á n t a leirat illető része a tagok közt körlevélben meghirdettetni, s az Arch. É r t e s í t ő szerkesztője is t u d ó s í t t a t n i rendeltetik.
127 144. Olvastatott az archaeol. bizottság apr. 5-i ülése jegyzökönyvének 34. pontj a : „kéressék meg összesülésben az Akadémia, hogy azon törvényjavaslatot, melyet, az archaeol. bizottság közreműködésével, a hazai műemlékek fentartására, H e n s z l m a n n Imre képviselő és bizottsági tag az országgyűléshez benyújtott, s melyre a ház a k ö l t ségot már mégis szavazta, az Akadémia szintén tegye m a g á é v á , tekintélyével p á r t o l j a és folyamodjék elnök ő nmgához, hogy e törvényjavaslatnak mielőbbi életbeléptetését siettetni k e g y e s k e d j é k . " A tanácskozás folyamában észrevételek történtek, h o g y az országgyűlés egy még nem is tárgyalt t ö r v é n y j a v a s l a t r a nem szavazhatott meg összeget, hanem megszavazta azt műemlékek fölkeresésére, ásatáí á r a stb. Hogy az emlékek fentartására törvény alkottassák : az Akadémia szintén ó h a j t j a , de az arcliaoologiai bizottság k ö z r e m ű ködésével k é s z ü l t t ö r v é n y j a v a s l a t mellett, mely az Akadémia elé terjesztve nem volt, s így nem ismeri, ezúttal p á r t o l ó l a g nem nyilatkozhatik. 145. Ugyanazon bizottság jegyzökönyve 33. pontjában, a b. Bajzáth-féle é r e m g y ű j t e m é n y i r á n t , moly hozzá innen áttétetett, úgy vélekedik : hogy mivel a M. T . A k a d é m i á n a k nem czélja és feladata akármiféle gyűjteményeket szerezni és felállítani ; a meglevő é r e m g y ü j t e m é n y t pedig szintén csak mint régiebb k o g y a j á n d é k o t őrzi, az ajánlott g y ű j t e m é n y megvételét sein t a r t j a i n d í t v á n y o z h a t ó n a k . A bizottság véleménye elfogadtatván, az Akadémia a m. kir. közoktatási ministeri umhoz, a vételt a j á n l ó Papponheim-féle levél visszacsatolásával, ez értelemben fölterjesztést határoz. Megjegyeztetvén azonban a vélemény indokolására nézve, h o g y az nem egészen helyes, mert az Akadémiánál némi (a gr. Teleki-féle) alap is van é r m e k szerzésére ; más felöl indítványoztatván, hogy az egész é r e m g y ü j t e m é n y adassék á t a nemzeti múzeumnak : e kérdések tisztázása és eldöntése máskorra halasztatott. 146. A m. kir. közoktatási ministerium, átteszi Feichtingor Sándor tudor azt k é r ő folyamodványát, hogy a magyarországi F l o r a tanulmányozása és megállapítása v é g e t t egy vagy több megye megvizsgálásával a kormány vagy az A k a d é m i a részéről bizassék meg. Kiadatik a III-ik osztálynak véleményadás végett. 147. A főtitkár bejelenti a nmgu a k a d . elnök úrnak hozzá intézett levelét, mely mellett Balassa Antal nyéki birtokos által az Akadémiának végrendoletileg h a g y o t t 500 ft neki, a pénztárban leendő szolgáltatás végett, m e g k ü l d e t e t t ; egyszersmind, hogy a mondott összeget azonnal á t is tette a m. földhitelintézethez. Tudomásul szolgál. 148. A közoktatási ministerium az Antverpen városában t a r t a n d ó „Congrès I n ternational" előrajzának — mely az Akadémiához már egyenesen is megjött — egy péld á n y á t áttévén Tudomásul szolgál s egyik példány valamely vállalkozó t a g n a k kiadható. 149. A főtitkár jelenti, hogy Unger t a n á r szobrára egy adakozásra hivó nyomtatott körlevél é r k e z e t t . Tudomásul van, az egyes t a g o k részére. 150. U g y a n az jelenti Zsigmondy Vilmos vál. lev. t a g n a k az Akadémiához i n . tézett kérelmét, hogy székfoglaló előadását, melynek m e g t a r t á s á t az előbbi a k a d á l y o к egyre késleltetik, egy kevés ideig halaszthassa. Megadatik.
128 161. Jelenti m é g a főtitkár, hogy az idei Karácsonyi p á l y a m u n k á k közül ,A vízözön" czimünek szerzője engedélyt k é r müvének az i r o d á b a n leendő lemásolására. Megengedtetik. 152. U g y a n az bemutatja Nimbogen Kristóf n é m e t nyelvű iratát, k i a kör átm é r ő j é n e k kerületéhez való viszonya tárgyában beadott előbbi irata sorsáról tudósítást kér. Áttétetik a I I I . osztályhoz, melyhoz előbbi irata is küldetett, de mely iránt a jelentés ide még be n e m érkezett. 153. U g y a n a z bemutat egy gyász jelentést Vivenot Rudolf l o v a g n a k f. hó 7-én történt haláláról. Sajnos t u d o m á s u l szolgál. 164. B e m u t a t t a t i k a „Verein f ü r Geschichte dor deutschen in B ö h m e n " csereviszonyt ajánló s k é r ő levele. Áttétetik az állandó k ö n y v t á r i bizottsághoz, v é l e m é n y a d á s v é g e t t . 155. Az I. m. gőzhajó társaság szabadjegye ü g y é b e n a főtitkár jelenti, hogy az múlt évben is nem egyes tag, hanem az Akadémia nevére szólott, noha egy t a g használta Ugyan azon t a g n a k , ki a múlt évben használta, az idei szabadjegy is kiadandó. 156. J e l e n t i a főtitkár, hogy egy M. Vásárhelyen létesítendő jogász egyletre aláírási iv érkezett az Akadémiához. Ki fog t é t e t n i a főtitkári hivatalban, a t a g o k n a k tetszés ezorinti hozzá j á r u l h a tás végett. 157. U g y a n a z bemutatja a következő intézetek térítvényeit, illetőleg köszönőleveleit, az A k a d é m i a legújabban k ü l d ö t t kiadványairól : A posti főreáltanoda, a nürnbergi Germanisches Museum, a b u d a i k i r . műegyetem, a m. nemzeti szinház, a m. kir. természettudományi társulat, a budai kir. főreáltanoda igazgatóságai. Tudomásul van. 158. J e l e n t i a főtitkár végre , hogy márcz. 28-tól mostanig következő cserea j á n d é k - és köteles könyvpéldányok érkeztek s tétettek á t az Akadémia könyvtárába.
I.
Testületektől:
Asiatic Society of Bengal. Calcutta, a) J o u r n a l P. I. No 3. 1869. b) Proceedings 1869. No. 8. 9. 10. Society of Antiquaries London, a) Archaeologia X L I I . I . b) Proceedings (Sec. Series.) Vol. I V . No. 3. 4. 5. 6. Déli S z l á v Akadémia. Zágráb. Rad. K n j . X. Accademia di Scienze Мог. e Politiche. N á p o l y . Rendiconto. Anno ottavo. Quaderni di Nov. e Dicembre 1869. Société R . de Numismatique. Bruxelles. R e v u e . Tom. II. Livr. 2 (5-me Série). Verein von Alterthumsfreunden im R h e i n l a n d e . Bonn, a) J a h r b ü c h e r . X L V I I — X L V I I I . H e f t , b) Peters : Die B u r g k a p e l l o zu Iben. Bureau de Statistique de F i n l a n d e . Helsingfors a) Soumenmann virallinen tilasto b) Bidrag tili F i n l a n d s offic. Statistik, c) Renseigne m o n t s sur la population de Finlande. Kais. A k a d e m i e der Wiss. Bécs. Anzeiger. 1870. No 8. 9. К. К. C e n t r a l c o m a i s s i o n f ü r Baudenkm. Bécs. M i t t e i l u n g e n XV. J a h r g . M ä r z April.
129 Gesellsch. f ü r Erdkunde. Berlin. Zeitschrift V. B. 2. H. Historisch-Statistische Section der к. k. Mähr. Schles. Gesellsch. B r ü n n . Schriften. X I X . B. Angol k o r m á n y . London. T r a d e accounts (foreign countries) 1 6 7 — I X . M. kir. közokt. ministerium. Buda. Schematismus Archidioecesis Strigoniensis 1870. Békés megyei gazd. egylet В. Csaba. Értesítő 186*/ei — ' / t — 1 8 6 * / , — 186'Д— 186Vs-186Vs—186«/r—186'/,—186«/,—186'/fo. Budapesti magyargyorsiró egylat. Pest. G y o r s i r á s z a t . 1866—1869. évfolyan^ egy kötetben.
II.
Magánosoktól:
Maczanek Amália. Buda. Bokréta. Költemények. Kun Tamás orvostudor. Miskolcz. Magyarország közegészségi és orvosi ügyének rendezése. Cristof. Negri. Florencz. Discorso del Comm. Cr. Negri 13. Marzo. 1870. Neilreich Ág. к. 1.1. Bécs. A u f z ä h l u n g der in U n g a r n und Slavonien bisher beobachteten Gefässpflanzen. N a c h t r ä g e u n d Verbesserungen. Adalbert Rente. Göttingen. Verzoichniss des Antiquarischeu Bücherlagers. Nro 29. 30.
III. Köteles
példányok.
Mihalik István n y o m d á j a . Selmocz. Erdészeti lapok I X . évfolyam 3. f ü z . Athenaeum társaság n y o m d á j a . P e s t . a) Greguss Ágost : Emlékezet G r e g u s s Gyuláról. b) Dr. P a u e r : Tapasztalati lélektan, c) Shakspere minden m u n k á i X. köt. d) Kathol. lelkipásztor 1870. 2. fiiz. e) A sz. László társulat Pécsett tartott V I I . közgyűlésének jegyzökönyve, f) Ökröss : M a g y a r polgári törvénykezési rendtartás. 2. fiiz. g) Századok. A m. történelmi társaság közlönye IV. évf. 2. 3. füz. h) Magyarországi rendeletek tára. 13. füz. i) Jogtudom, szemle. I I . köt. 2. 3. f ü z . k) Az 1869. évi törvények g y ű j t e m é n y e . 1) P i t a v a l , azaz világhírű bűnesetek tára. I. köt. M. k. egyetem n y o m d á j a . Buda. a) P r i J a k ó b . b) Az orsz. középtanodai tanár egylet közlönye. I I I . évfoly. 4. 5 — 6. füz.
IV. Akadémiai
kiadás.
Almanach 1870-re. É r t e s í t ő IV. évfolyam. 1. 2. 3. sz. Philos. Értek. X. sz. Magyar történelmi Tár XIV. köt. Magnetikai helymeghatározások. (Math, és Természettudományi köt. 1. sz.)
Közlem. VI.
130
IV. Igazgatósági 1870. apr.
ülés. 27-én.
Nagyméltóságú b. E ö t v ö s J ó z s e f elnök ú r elnöklete alatt. XLVII. Csengory Antal i. tag az 1870-i költségvetés kidolgozására kinevezett 3-as bizottság részéről az idei költségvetési javaslatot következő jelentés mellett torjeszti elő : Van szerencsénk b e n y ú j t a n i a M. T . Akadémia költségvetését a folyó 1870-ik évre, a következő m e g j e g y z é s e k k e l : A Bevételek közt külön soroltatnak elő az Akadémia s a j á t forrásai u t á n remélhető jövedelmek, k e v é s eltéréssel az előbbi év költségvetésébon előirányzott összegektől ; külön soroltatnak el a gr. N á d a s d y - és Fáy-félo d i j a k r a alkalmilag kifizetendő összegek s az államtól v á r a n d ó segélyezések. Ez állami segélyezést illetőleg, fölveendőnek vélte a bizottság azon egész összeget, mely az állam folyó évi költségvetésében a magyarországi történelmi kútfők és emlékek kiadására s a M. T. Akadémia könyvtára g y a r a p í t á s á r a meg van a j á n l v a ; s úgy hivé, liogy azon összegből, mely a történelmi műemlékek fölkeresésére, folásatására, fölvételére, lajstromozására, osztályozására és foliigyeletére meg van ajánlva, szintén igénybe vehet az Akadémia archaeologiai bizottsága részére legalább 5000 frtot, miután az állam költségvetésének idézett rovatában elsorolt teendők, azon esetben is, ha az á l l a m részérő' eonservátor á l l í t t a t i k föl, a felügyeleten kivül, legczélszerübben végeztethetnek az érintett archaeologiai bizottság által. Az Akadémia kiadásainak egyos pontjaira nézve p e d i g a következő észrevételek terjesztetnek elő : 1) A rendes tagok és tisztviselők fizetése rovatában a) Hunfalvy P á l főkönyvtárnok fizetése 925 frról, a z osztálytitkárok fizetésének megfelelöleg 1000 f t r a van k i k e r e k í t v e . b) T a k á c s István főtitkári segéd fizetése 800 f t b a n v a n megállapítva, s szállásbér czimén, részére 300 ft. van fölvéve. c) Az irodai és j a v i t n o k i személyzet fizetése jelenleg érintetlonül h a g y a t o t t : de méltányosnak t a l á l t a t o t t , csaknem minden fővárosi intézet példájára a fizetésekhez 20 százaléknyi l a k b é r pótlékot hozni j a v a s l a t b a . Ehhez képest : Ring Adorjáu . . . . részére, kinek fizetése 620 frt. föl vau v é v e 124 frt. Mészáros P é t e r . . . „ „ „ 500 „ „ „ „ 100 „ E g e r v á r i P o t e m k i n Ödön „ „ „ 500 „ „ „ „ 100 „ Lindner E r n ő . . . . „ „ „ 300 „ „ „ „ 60 „ lakbér pótlék. d) a közelebb megürült rendestagi hely а 'Г. I g a z g a t ó tanács h a t á r o z a t a szerint jelenleg nem töltetik be. 2) A cselédek fizetésére ez évre is ugyanannyi van felvéve, mint a m ú l t évben -
131 Általában m e g j e g y e z t e t i k , hogy mind a k ö n y v t á r n o k o k , mind az irodai és j a v í t noki személyzet, mind a cselédek folyamodtak fizetés j a v í t á s é r t . E folyamodások azonban csak e g y ü t t az összes fizetések végleges szabályozása alkalmával, az A k a d é m i a vagyoni állapotának rendezése u t á n , j a v a s o l t a t n a k tárgyalás a l á vétetni. 3) Az A k a d é m i a u j szabályai s ü g y r e n d j e szerint az akadémia kiadásaira, s a bizottságok költségvetéseire nézve az osztályok és bizottságok is meghallgatandók. Miután azonban azon összegen kivül, melyet az Akadémia általános kiadásai ( É v k ö n y v e k , Értesítők stb) igényelnek s a mely a tavaly előirányzott összegben vétetett föl ez évre is, az Akadémia osztályainak rendelkezésére k ü l ö n összegek ez évben nem a d a t h a t n a k ; s miután a nyelvtudományi, statistikai és matliumatikai bizottságok költségvetése sem omeltethetilc jelenleg : az osztályok és bizottságok megkérdezése ez é v b e n , midőn a jelen rendezetlen viszonyok közt a fent k i t e t t bevételek sem előirányoztatkatnak teljes biztossággal, m e r ő b e n fölöslegesnek mutatkozott. A mi a történelmi és archaeologiai bizottságok költségvetését illeti : az államsegély elosztását e két bizottság k ö z t legczélszerübben úgy v é l j ü k eszközöllietönek, ha az állam költségvetés azon rovatából, mely 15,000 f t b a n a történelmi források és emlékek k i a d á s á r a van megszavazva, 12,000 frt a történelmi bizottság, 3,000 pedig megtoldva a műemlékek felkerosésére, ásatására, osztályozására és fentartására ajánlott összegből kiszakított legalább 5000 f r t t a l vagyis összesen 8000 frt az archaeologiai bizottság rendolkozéséro utalványoztatik az illető ministerium által. 4) Miután az A k a d é m i a által ez évre kiadatni javasolt kettős n a g y jutalomból és azzal együtt járó Marczibányi dijból egyik a jelen pénzviszonyok közt, ez évben nem adathatik k i , s a Karácsonyi-féle kettős drámai j u t a l m a t az illető osztály nem vélt.» kiadhatónak, a nyelvtudományi (Marczibányi) dijra pedig pályamű nem érkezett be : j u t a l m a k r a a folyó évre a főtitkár jegyzékében kitett 9,660 frt. helyett csak 6,120 v a n fölvéve, aranyát 6 f r t t a l számítva. 5) Segélyezések czime alatt az Orpheus 50 p é l d á n y á é r t már utalványozott 200 frt s az Akadémia illető osztálya által s ü r g e t ő l e g a j á n l o t t U j g u r n y e l v e m l é k e k n y o m t a t á s á r a 700 frt vétetett föl. 6) Tekintettel v a n az előterjesztett költségvetés az A k a d é m i a sürgető a j á n l a t á r a az önálló könyvkiadásoknál is, midőn a Kalevala finn eposz fordításának tiszteletdíj á t éa nyomtatási költségeit 1,300 frtban előirányozza. Utalványozható m é g e mellett Szarvas Gábor nyelvtudományi pályamüvének nyomtatási költsége, összesen 400 f r t . Kiadásra v á r n a k ezeken k i v ü l : a) A méhek boncz- és élettana Hradszkytól. b) Hesiod T h e o g o n i á j á n a k fordítása Szabó Istvántól. c) Finn-magyar szótár Bndenztől. d) Árvamegye törtéuolmi, statistikai és geographiai leirása Szontagh Dánieltől. E m u n k á k már csak a jövő évi költségvetésnél jöhetnek tekintetbe. A mi azonban e m u n k á k elsejét, u. m. „A méhek boncz és élettauá"-t illeti, ugy v é l j ü k , hogy a n n a k kiadása, midőn az Akadémia jövedelmei annyira igénybe v a n n a k véve, tartalmánál és alaposságánál fogva azon összegből is eszközöltethetnék, mely az ez évi államköltségvetésben kitűnőbb gazdasági s z a k m u n k á k és értekezések k i a d á s á r a és j u t a l m a zására megszavaztatott. Alig lehet kételkedni, hogy az igen tisztelt keresk. ipar és földmivelési minister úr az A k a d é m i a e részbeni megkeresését tekintetbe veszi. A j á n l j a továbbá az Akadémia, hogy
132 a) Orbán Balázs m u n k á j á n a k : „A székelyföld" folytatása bizonyos számú példány megvétele á l t a l elösegíttessék. b) Reisz György „Autograph aláírások g y ű j t e m é n y é n e k " , melyből az első kötetet az A k a d é m i a már b í r j a , második kötete is vétessék mog ; c) Eómer F l ó r i s konstantinápolyi ú t j á r a , a Corvina m a r a d v á n y a i n a k megvizsg á l á s a végett, útiköltség a j á n l t a s s é k meg, d) F o g a r a s i János 400 a r a n y a j á n l a t á h o z egy, a rokonnyelvek tanulmányozás á r a indítandó keleti utazónak az Akadémia részéről is adassék u g y a n a n n y i összeg, azaz 400 arany, vagyis 2,400 frt. Mindezen költségek szintén nem vétethettek föl már a folyó évi költségvetésbe. Az utóbb említett keleti u t a z ó költségeinek kiegészítését illetőleg, sajnálni kellene, ha ezen egyén, ki e czélra vállalkozott, s a kinek a rokonnyelvekben már is n a g y jártasságától nyelvészetünk sokat v á r h a t , kénytelen volna elszalasztani az a l k a l m a t , melyet A k a d é m i á n k egyik kitűnő t a g j á n a k n a g y l e l k ű s é g e n y á j t , hogy a hazai nyelvészet előmozdítására, az általunk eddig kovesbé ismort rokonnyelvü népek közt g y a r a píthassa ismereteit. Miután az ezen utazásra igényelt összegre nézve az mondatik, hogy az nem e g j szerre fizetendő, s így meglehet, hogy az akadémiai segélyre csak az év végén, s részben a jövő évbon k e r ü l a sor : felhívandó lenne az A k a d é m i a nyelvtudományi osztálya, hogy az ajánlott keleti utazót is meghallgatva, a n n a k képességéről, valamint az utazási t e r v r ő l , a n n a k egy évi k ö l t s é g e i r ő l , s az akadémiai segélynek a Fogarasi J á n o s rendes tag úr á l t a l a j á n l o t t összeg kiszolgáltatása után , mikor és mily időszakokban leendő folyóvá tételére nézve, adjon az Igazgató Tanácsnak felvilágosítást. 7) Az akadémiai palota rendbentartására s a házi szükségletek fedezésére megkívántató összes k i a d á s o k a t az Akadémia házgondnoka "/. alatt mellékelt kimutatásban 11,389 f r t r a s 42 k r r a számította fel, Levonva ez összegből a vízvezoték és árnyékszékek előállítására k i v á u t a t ó 4,644 ftot, a f. évre 6,644 f r t n y i szükséglet mutatkozik. E rovat alatt a költségvetésben 6,600 frt v a n fölvéve, habár a házgondnok á l t a l elsorolt javítások közt v a n egy-kettő , a mely a folyó évről elmaradhat. A vízvezeték és á r n y é k s z é k e k előállítására szükségelt 4,644 f r t s az Ybl és Skalniczky építészeknek utalványozott 1,000 a r a n y kifizetésére már nem n y ú j t a költségvetés fedezetet. E kiadások azonban legtermészetesebben az építési számlát terhelhetik, s az akadémiai épület költségeihez Írandók. Az épület értéke a z u t á n ezen összeggel m a g a s a b b r a vétotik föl az Akadémia vagyonmérlegébe. Az előadottak szerint egybeállított költségvetésben a bevételek 100,552 frt, a kiadások 99,319 frtban előirányozvák. A mérleg 1,203 frtnyi fölösleget m u t a t , moly a k á r az előirányzott bevételekben netalán mutatkozó hiány, a k á r az év folytán felmerülhető v a l a m e l y újabb szükséglet , vagy a fentebb elősorolt fedezetlen tételek egyikének vagy m á s i k á n a k fedezésére f o r d í t t a t h a t i k . A M. T u d . A k a d é m i a költségvetése az 1870. évre. A.) Bevételek : 1.) A l a p í t v á n y i és kikölcsönzött tőkék u t á n k ü n levő hátralékokból 10,000 f i t 2.) F o l y ó kamatokból a l a p í t v á n y i tőkék és kölcsönök u t á n . 22,000 „ 3.) A bérház szerződés szerinti jövedelme 17,078 .
133 4.) 5.) 6.) 7.) 8.) 9.) 10.) 11.) 12.) 13.)
A palota jövedelme Földteliermentesítési kötvények k a m a t jövedelme . Nemzeti kölcsön s egyéb állampapírok j ö v e d e l m e . Földhitelintézeti záloglevelek kamatai Részvények után Évi járadékokból Előlegek visszafizetéséből Eladott könyvekből Vegyes k a m a t o k b ó l R e n d k í v ü l i bevételek
5,479 6,500 1,600 3,245 1,500 200 250 1,500 2,000 1,600
. .
frt „ n n
„ „ „ „ „ „
összesen — 14.) A gr. Nádasdy és F á y - f é l e (takarékpénztári) j u t a l m a k r a — 15.) Az államtól nyert segélyből : a) történelmi források és emlékek k i a d á s á r a . . . 15,000 frt b) történelmi műemlékek kutatására stb 6,000 n c) a k ö n y v t á r r a . 5,000 „ összes bevétel
—
72,852 f r t . 2,700 „
26,000 „ 100,652 „
Kiadások : 1.) Rendes t a g o k és tisztviselők 2.) Cselédek bére és f a j á r a d é k Cselédek ruházása és szálláspénze
fizetése
— 2,585 frt815 .
3.) Általános könyvkiadásokra (Evkönvvek, É r t e s í t ő k , A l m a n a c h stb.)'
—
4.) Az egyes bizottságok költségeire : a) T ö r t é n e l m i bizottság b) Archaeologiai c) Nyelvtudományi d) Statistikai e) Math, és természettudományi 6.) J u t a l m a k r a 6.) Segélyzésekre : a) Az U j g u r nyelvemlékek kiadása elősegítésére b) Az „ O r p h e u s " 50 példányáért
12,000 8,000 1,500 1,500 4,000
.
7.) Önálló könyvi kiadásokra : a) K a l e v a l a b) E g y p á l y a m u n k a kiadására 8.) 9.) 10.) 11.)
Könyvtárra Irodai szükségletekre Ügyvédi, postai, szállítási költségekre Fűtés, v i l á g í t á s és tisztogatásra, javításokra és beszerzésekre
12.) Rendkívüli költségekre és az Eszterliázy-képtárra .
.
3,400 „
8.000 „ „ „ „ „
— .
20,979 „
n
27,000 „ 6,120 „
700 „ 200 „
900 „
1,300 „ 400 „
1,700 „
— — —
5,000 „ 250 „ 1,200 „
—
6,600 „
—
600 „
134 13.) K a m a t o k r a az akadémiai a d ó s s á g o k után : " a) a pesti t a k a r é k p é n z t á r n a k b) a budai t a k a r é k p é n z t á r n a k c) a biztosító társaságnak d) a m. földhitelintézetnek e) a Széchenyi szobor a l a p n a k k a m a t h á t r a l é k f) F o l y ó k a m a t
.
.
összes k i a d á s
.
.
2,400 2,400 2,400 900 8,000 1,500 —
frt „ n
„ „ „
17,600 frt. 99,349 frt.
A bizottság jelentése tudomásul vétetvén, a bemutatott költségvetés azon hozzáadással liagyatik helyben, hogy miután a f ő t i t k á r n a k , a bizottsághoz t e t t előterjesztése szerint, hivatalához még egy i r n o k fölvétele szükségessé vált, s egy ily egyén ideiglenesen már a l k a l m a z t a t o t t is, e n n e k részére a fizetési rovatba 500 f r t fölvétetik, mi ált a l a fizetések r o v a t a 21,449 f r t r a , az évi összes k i a d á s pedig 99,849 f r t r a emelkedvén, e szerint a mérlegben 1,203 frt fölösleg helyett csak 703 frt fölösleg mutatkozik. Mi a bizottság jelentésében foglalt j a v a s l a t o k a t illeti, a nmlgu elnök úr fölkéretik, hogy a Hradszky „Méh boncztanára" s a Fogarasi r. t. á l t a l ajánlott utazási dijpótlékára vonatkozókat a tud. Akadémia elé terjeszteni, v a l a m i n t Szontagh „Árva megye leírása" értéke, minősége s dijazási és k i a d á s i költségei felől u g y a n azt megkérdezni méltóztassék, valamint a r r ó l is, vajon I v á n f i pályanyertes m u n k á j a „Magyarország czimere és színeiről" a j á n l h a t ó - e még most is k i a d á s r a ? m i u t á n nevezett szerzőnek egy másik h a sonló t á r g y ú p á l y a m u n k á j a közelebb megjelent ; f ö l k é r i továbbá az Igazgatóság elnök ű r ö n a g y m é l t ó s á g á t mint közoktatási ministert, h o g y valamint a m. k i r . természettudományi t á r s u l a t évi segélyezésére, oly czélból, hogy a társulat ez összeget országos érdekű k u t a t á s o k r a és közleményekre fordítsa, a jelen évi országos költségvetésbe 5,000 forintot fölvett ; úgy az Akadémia matliematikai és természettudományi bizottsága részére is, mely hasonló országos érdekű k u t a t á s o k k a l és közleményekkel foglalkozik, j ö v ő évtől kezdve bizonyos összeget fölvenni kegyeskedjék. Végre a palotában a gondnok előterjesztései s a b e m u t a t o t t kölségvotések szerint eszközlendö kisebb j a vítások szükségessége megvizsgálására s a szükségesnek felügyelete alatti v é g r e h a j tására az elnökség részéről e g y igazgatósági t a g fölkéretni határoztatott. Az e k k é p megállapított költségvetés p e d i g a nmlgu elnökségnek, a m. földhitelintézetnek, s kivonatban az illető akadémiai bizottságoknak s a házgondnoknak is kiadandó lészen. X L V I I I . Indítvány t é t e t v é n , hogy a megelőzött ülés j e g y z ő k ö n y v e — bár k ü lönben szokott módon hitelesítve van — a n e t a l á n jelen nem volt t a g o k tájékozása végett, ezentúl az ülés elején mindég olvastassák fel. Az i n d í t v á n y elfogadtatik s jövőre a j e g y z ő k ö n y v fel fog olvastatni. X L I X . A főtitkár előterjeszti Horvát Boldizsár igazságügyi miuister úr ő n m l g á n a k az a k a d . olnökséghez intézett megkeresését, melyben a kibérlett lakás k o n y hai helyiségeinek szobává a l a k í t á s á t megengedtetni kéri. Az A k a d é m i a elvileg nem térhet el a szerződés azon pontjától, mely a k i b é r l e t t lakást a b b a n az állapotban rendeli visszaadatni, melyben az á t v é t e l k o r volt ; a z o n b a n az elnökség u t j á n szólíttassék fel minister úr, h o g y az átalakítási tervet, szakértő m e g vizsgáltatás végett, terjeszsze az Igazgató T a n á c s elé. L . U g y a n a z előterjeszti a tud. Akadémia f. é. márcz. 28-áu tartott összes ülési j e g y z ö k ö n y v é b e n kifejezett azon nyilatkozatát, hogy a palota épületben levő helyisé-
13p; gek f e l h a s z n á l á s á t egyéb mint a k a d é m i a i vagy á t a l á b a n tudományos czélokra, nem t a r t j a ez intézet méltóságával összeférönok. Az I g a z g a t ó s á g méltányolja u g y a n a tudom. A k a d é m i a e n y i l a t k o z a t b a n kifejezett óhajtását : de a jelen pénzviszonyok közt azon jövedelemforrást, m e l y e t a kibérelt helyiségek n y ú j t a n a k , a p é n z t á r nem nélkülözheti. L I . Olvastatott a belügyminister lír ö n m l g a v á l a s z a azon elnöki megkeresésre, hogy a Reseta-féle részvények u t á n j á r ó ú j részvények megváltási költségéhoz a nemz. színház nevében i/j-dal j á r u l j o n ; mire, az összeg megnevezése u t á n , késznek nyilatkozik. M i u t á n néh. Eesota J á n o s végrendelete szerint, e h a g y a t é k o t m i n d a d d i g az Akadémia van f e l h a t a l m a z v a kezelni, gyümölcsöztetni, mig a lánczhid országosan meg nem váltatik ; csak a k k o r k ö t e l e s a részvényeket eladva, szaporodásával e g y ü t t a tökét a h a g y o m á n y o s 3 intézet közt felosztani : jelenleg a m. földhitelintézet u t a s í t a n d ó , hogy a hátralevő fizetéseket, egyedül az Akadémia nevében teljesítse, a lánczhid közel kilátásba tett m e g v á l t á s a után p e d i g a részvényeket lehető előnyösen á r u s í t s a el, hogy a 3 intézet közt az osztály megtörténhessék. L I I . Az Akadémia, 1870. a p r i l 4-én tartott összes üléséből, átteszi Kövesligeti Román Ferencz végrendeletét, mint a ki munkácsi, fornosi, kis-dobronyi, hadalai és még a végrendelete illető helyein nem érintett, valamint a végrendelkezés után szerzendett ingatlan v a g y o n a i t , egy rokona mint átalános örököse h a l á l a e s e t é b e n , az A k a d é m i a rendelkezése alá h a g y j a örökös a l a p í t v á n y u l , melynek k a m a t a i kirekesztöleg s á t a l á b a n magyar és a magyar fajnak fentartására, megőrzésére és szellemi emelkedésére irányzott intézkedés v a l ó s í t á s á r a fordítandók. Szükséges lévén mindenek előtt a h a g y a t é k mivoltát, mennyiségét t i s z t á b a hozni, a fekvő j a v a k a t az Akadémia részére telekkönyvileg biztosítani s á t a l á b a n a h a g y a t é k ról mind j o g i , mind pénzügyi t e k i n t e t b e n teljes tájékozást szerezni : a v é g r e n d e l e t mássá kiadandó H i n k a József akadémiai ügyész úrnak, hogy a h a g y a t é k összes mennyiségének kitudására és biztosítására h a l a d é k t a l a n u l mindent elkövessen, s legelőször is ungmegyei főispán L ó n y a y Albert ú r ő mgtól k é r j e n felvilágosítást, ki az e l h u n y t körülményeit közelebbről ismerte ; valamint a végrendelet v é g r e h a j t ó i v a l is t e g y e magát érintkezésbe, s az eredményről t e g y e n ide jelentést. L I I I . Az elnök úr ő nm. bejelenti W o d i á n e r Albert k i r . tanácsos ú r n a k 2,000 frt adományát, az A k a d é m i a által jelölendő két m a g y a r i f j ú statistikai és nemzetgazdasági t u d o m á n y o k b a n külföldön leendő kiképzésére ; s b e m u t a t j a levelét, mely szerint ez öszszeget 2,333 f r t 20 król délnémet értékben szóló v á l t ó b a n a m. földhitelintézetnél máibe is fizette. Kedves tudomásul vétetvén, elnök úr fölkérotik, hogy az I g a z g a t ó T a n á c s kö_ szönetét levélben fejezze k i . L I V . A f ő t i t k á r b e m u t a t j a Veszprém megye t ö r v é n y s z é k é n e k mint t e l e k k ö n y v i hatóságnak 6,719/869 sz. a. íolzeten megküldött végzését gr- Zichy F e r r a r i s Manó úr nagyszöllösi birtokára a Kazinczy a l a p í t v á n y j a v á r a bekeblezve volt 12,000 frt törléséről. Tudomásul vétetvén, á t t e e n d ö a Kazinczy-alapítvány v i z s g á l a t á r a kinevezett bizottsághoz. LV. E l n ö k úr ő nmga E v v a András s. a. ú j h e l y i ügyvéd u r n á k mint a Kazinczyalapitványi v a g y o n helybeli f e l ü g y e l ő j é n e k , hozzá i n t é z e t t leveléből, e l ő a d j a , hogy a
136 m ú l t ülésből gr. Andrássy Aladár úr mint vidéki elnök kezéhez a Kazinczy a l a p í t v á n y pesti pénztárából utalványozott összeg nem fordíttathatott a határozatban megnevezett czélokra, hogy tehát É v v a úr, az építési munkáért való tartozások kifizetésére 1,001 frt 22 k r t kér, s a j á t 708 f r t 11 k r kiadási többletén f e l ü l ; egyszersmind egy számkimutatást közöl, mely szerint a széphalmi emléképítésre 1868 és 1869-ben. Kifizettetett eddig 18,170 frt 5 kr. Ki nem fizetett tartozás 1,001 „ 22 „ összesen 19,171 „ 27 „ és még h á t r a van az épület t e l j e s befejezéséhez mintegy 4,000 frt. Sajnosan értesül az Igazgatóság, hogy a mult ülésben utalványozott ezer forint nom fordíttatott a megjelölt czélra s ez á l t a l É v v a úr teljes számadásának beküldése ismét tovább haladt. Mindazáltal, hogy az alapítvány ü g y e valahára tisztába jöhessen, s az Igazgató T a n á c s kimondhassa, elvállalhatja-e véglegesen ez alapítványra való fö felügyelést : n e m ellenzi, hogy a k i v á n t 1,001 frt 22 k r elnökileg a tökéből k i u talványoztassék, most már egyenesen É v v a András úr kezéhez, ki köteles lesz azonnal teljes, fölszerelt számadását b e n y ú j t a n i . A mi E v v a ú r n a k követelt 708 frt 11 kr kiadási többletét illeti, ezt a teljes számadás b e n y ú j t á s a és megvizsgálása előtt u t a l v á nyozni nem lehet. A h á t r a levő építések mi módoni befejezését, s azok mily alapból födözését csak az a l a p í t v á n y vizsgálatára kiküldött b i z o t t s á g m u n k á j a bevégzése után lehet elhatározni, mely bizottsághoz E v v a úr jeleu k i m u t a t á s a is, tájékozás végett, át,teendö. L V I . Elnök úr ö n m g a jelenti, h o g y a május havi igazgatósági ülést fölösleges m e g t a r t a n i 15-én, m i n t h o g y május utolsó hetében akad. nagygyűlés, ezzel kapcsolat b a n , 27-én igazgatósági ülés is lesz. Helyeseltet vén, a tagok e szerint értesitendőb.
Pest, 1870. Nyomatott az . A t h e n a e u m " nyomdájában.
A
MAGYAR TUDOM. AKADÉMIA
ÉRTESÍTŐJE. Tizenhetedik
akadémiai
ülés.
A II. csztálv hatodik ülése, 1870. május
2-kán.
H o r v á t h M i h á l y r. t. elnöklete alatt. 160. (18.) Szilágyi Ferencz I. t. fölolvassa következő czímü értekezését : „Egy erdélyi országgyűlés 11-ik József császár k o r á b a n . " Kivonata ekkép szól : I. II. József császár kormányrendszerének
jellemzése.
На II. József császár uralkodását a vallásügyben k i a d o t t , s a keresztyén türelem életbeléptetéséve! a lelkiismeret kényszerítését, mint a katholikusok és protestánsok között fenálló különbséget megszüntető intézvényei tették főkép emlékezetessé, s annak maradandó f é n y t kölcsön ö z t e k — nem lehet tőle másfelől azon érdemet is m e g t a g a d n i , hogy alatta a személyes szabadság eszméje is é r v é n y r e kezdett emelkedni, melynek ápolása fejedelmi gondossága egyik t á r g y á t képezte. E nemes czélja elérését a monarcha az örökös jobbágyságnak, szerinte : „az emberiség inasi és rabszolgai lealáztatásának" *) eltörlése, valamint a gondolat és sajtónak engedett szabadabb mozgás által akará eszközölni. T u d v a van, hogy az utolsó bizonyos korlátok között történt, mennyiben az előleges censura fentartatott, a n n a k szigora azonban nagy mértékben enyhítve volt, s valóban akkor az osztrák-magyar birodalom mindkét felében, tul és innen a L a j t h á n , széles körben mozgó, s a közvélemény éá érzület hü tolmácsának tartható sajtószabadság v o l t , mint ezt számos azon időbeli s a fölmerült egyházi és politikai kérdéseket megvitató érdekes röpiratok s nagyobb irodalmi m ü v e k is bizonyítják.**)
*) Az ! 783-ban j u n i u s 4-kéu Nagy-Szebenböl g r . Pdlffy Károly magyarországi alkanczellárhoz intézett legfelsőbb k é z i r a t szavai. **) Ilyenek voltak : Eibel bécsi egyetemi egyházi j o g t a n á r n a k : Mi a p á p a ? cardinalis ? p ü s p ö k ? p a p ? s többi ilyen hires röpiratai ; v a l a m i n t Zukhariásnafc, a pápa titkos Íródeákjának hires római levelei, mi magyar f o r d í t á s b a n is megjelent. A 2-dik levél azon themát v i t a t j a , hogy a felvilágosodás a lélek üdvösségére nézve á r t a l m a s . UAOY. t ü d . a ~ a d í ; m i a i é r t e s í t ő . 1870. 11. s z .
19
138 A n n á l inkább lehet sajnálni, h o g y a felvilágosodott, születésével m a g a k o r á t megelőző, azon felülemelkedett császár a jogot, mit az e g y é n ben tisztelt, a n é p n e k m e g nem a d t a , azt a törvényhozásból k i z á r t a , ált a l á b a n a politikai szabadság s alkotmányos k o r m á n y f o r m a becsét n e m méltányolva, n a g y s z e r ű terveknek s újításoknak szentelt pályáján használni nem tudta, v a g y n e m akarta. K o r á n a k geniuea hozta ezt e g y é b i r á n t magával ; a X V I I I - d i k , v a g y mint nevezték : „a felvilágosodás s z á z a d a " nem k e v é s b b é a felvilágosodott absolutismus czímét is m e g érdemli. Abból, hogy II. József az alkotmányosság h a s z n á t , j ó t é k o n y s á g á t nem ismerte, s attól idegen volt, minden bizonynyal nem egy tévedése, b o t l á s a , valamint félszeg és következetlen intézkedése származott ; útj á b a a törvény mellőzése nehézségeket gördítve, n e m csak sok k e s e r ű séget okozott n e k i , de a k ' v á n t czélra jutásban is gátolta , közjóra szentelt tevékenységét elzsibbasztá, a n n a k sikerét meghiusítá ; s í g y történt, h o g y n é h a legjobb szándékból k e z d e t t müvét, m í g egyik kezével építé, a m á s i k k a l azt, úgyszólva, maga lerombolá. V a l ó b a n a lángeszű s nemes indulatu fejedelem érdekében m é l t á n lehet néha csudálatos ellenmondást mutató eljárását f á j l a l n i , ki b a r á t j a lévén az egyéni szabadságnak, nem látta át mégis azon igazságot, h o g y a j o g o t , mi az egyes személyt m e g illeti, a polgári társaság is követelheti, mely a n n a k birása által lehet bold o g és v i r á g z ó , sőt a szabadság áldásait az e g y é n e k is legbiztosabban c s a k a törvények oltalma alatt ál'ó s z a b a d államban élvezhetik. S b á r II. József császár e részben a f r a n c z i a n a g y forradalmat megelőzve első volt, k i a vallásos és p o l g á r i szabadságot a trónon hirdette, dicső, magasztos eszm é j e sokat veszt becséből az által, h o g y ő a szabadságot az állam éltébe bevezetni képes n e m v a l a , s b i r o d f l m á t az a l k o t m á n y o s k o r m á n y z á s által nem fektette azon biztos és szilárd a l a p r a , mi azt a b e k ö v e t k e z e t t s k e m é n y e n megingató belviharoktól megóvta, és a hatalom, jólét, dicsőség magas polczára emelte volna ! II. József császárnak
trónra
lépése, s a biztosító kir.
leirat.
Mária T h e r é z i á n a k 1780-ban nov. 29-kén történt h a l á l á v a l , fia I I . József római császár a német örökös t a r t o m á n y o k , mint szintén Mag y a r - és E r d é l y o r s z á g trónjára l é p e t t . Az erdélyi nemzeti f e j e d e l m e k korában az uralkodás változásával, az u j fejedelem az országgyűlésen a haza t ö r v é n y e i s a l k o t m á n y a megt a r t á s á r a esküt tett le, valamint az a r r a vonatkozó s elibe szabott föltét e l e k e t aláirta, s m i n d k é t o k m á n y törvénybe i k t a t t a t o t t . Másfelől ez alkalommal az ország rendei a fejedelem iránt tartozó hűségre m e g e s k ü d t e k . Az osztrák k o r s z a k b a n a fejedelmi föltételek és eskü a szokásból k i m e n t e k , s azok helyét az u r a l k o d ó által k i a d o t t , de semmi törvényes erővel nem biró úgynevezett biztosító kir. leirat pótolta, míg ellenben az ország rendei a hódolati hitet testületileg letették. így a fejedelem és h a z a közötti kölcsönös szerződés megszűnt ; a f e j e d e l e m irányában a haza kötelezettsége f e n m a r a d t , de ez m a g a annak megfelelő jogát elvesztette.
139 II. József édes a n y j a halálát követő n a p o n , nov. 3 0 - k á n egy kéziratában arról az erdélyi u d v . kanczelláriát értesítvén, egyszersmind megparancsolta , hogy a néhai császárnénak, 1740. trónralépésekor tett i n t é z k e d é s e k , s a z o k n a k a fenforgó esetben leendő alkalmazásuk felől véleményes tudósítást, s a szükséges kir. leiratok tervét is helybenhagyás végett terjeszsze fel. E legfelsőbb rendelet következtében az udv. kanczellária m a g a jelentését még az n a p a császárhoz felküldötte, s mellékelve a I I I . K á r o l y király halála után a guberniumhoz, mint az ország rendeihez intézett k é t kir. leirat conceptusát, m e g j e g y z é : hogy az elsőből, t. i. a guberniumhoz szólóból, ki lehetne az alávont, s inkább „ a d specialia" vonatkozó^kötelezettségeket hagyni, miket egy más kifejezés pótolna, t. i. h o g y 0 Felsége minden alattvalóit „in communi et p a r t i c u l a r i " igazságos j o g a i k b a n megtartani f o g j a ; másfelől, az ország r e n d e i h e z , k i k összegyűlve nincsenek, azért ezúttal kir. leiratot intézni szükséges nem volna. A császár e f e l t e r j e s z t é s r e , legfelsőbb határozatát azonnal leadta, melyben az udv. kanczellária véleménye szerint az 1740-beli kir. leiratból az alávont hely k i m a r a d á s á t maga is helyesnek találta, egyszersmind még egy p á r hely kihagyását s módosítását is parancsolta. A mi m á r a császári határozat értelmében az u j kir. leiratból kihagyandó v a g y módosítandó helyeket illeti : e részben mint legfőbb, s igen lényeges változtatás i mlítendő, hogy az u d v . kanczellária javaslata s z e r i n t , épen a leopoldi h i t l e v é l n e k , s az o r s z á g abban foglalt jogainak, szabadságainak megeiősítése k i m a r a d t a biztouító kir. o k m á n y b ó l , a mi pedig a régibb ilyen kir. leiratokban benne v o l t , — s e lényeges kihagyás, az illető k i r . intézvény ilyen csonkítása, most legelébb történt az osztrák korszakban ; a császár továbbá e s z a v a k n a k : „verbo nostro caesareo regio," v a l a m i n t e h e l y n e k i s : „Nos nullum Principis a c R e g i s boni munus intermissuros" kitörlését parancsolta, v é g r e a fennálló dicasteriumoknál, törvényszékeknél, s más hivataloknál szolgáló különböző tisztviselőket, birt állomásukban véglegesen megerősítette, a mit p e d i g az udv. kanczellária egyelőre csak u g y javasolt, hogy az ideiglenesen t ö r t é n j é k . Szóval : a császár által u r a l k o d á s a kezdetén az ország szabadságainak biztosítása, mint fenebb m á r érintve volt, csupán általános kifejezésekben t ö r t é n t ; az alkotmány, a törvények, f ő k é p a leopoldi hitlevél megtartása, a kir. leiratban m e g nem említtettek. I l i . Az udv. kanczellária
véleménye; csupán homngium országgyűlést.
végett
tartani
Az erdélyi guberniumnak a császárné halála k ö v e t k e z t é b e n , 1780. deczeuaber 9-én az u j uralkodóhoz tett, s m a g a méltó f á j d a l m á t és keserűségét kifejező, örökös hűséget s engedelmességet fogadó, О Felsége trónralépését üdvözlő, egyszersmind az országos g y á s z ü n n e p é l y r e vonatkozó intézkedéseit jelentő tudósítása az udv. k a n c z e l l á r i á n a k a l k a l m a t adott 1780-ban deczemb. 21-én k e l t feliratában a felség figyelmét az ország által leteendő homagiumra, v a g y a hódolati e s k ü r e felhivni.
19*
140 /
Á m b á r III. K á r o l y halála után 1740-ben azon e s k ü n e k a k k . és rr. á l t a l , m é g p e d i g , mint az alkotmány és régi szokás kivánta , országgyűlésen leendő l e t é t e l e , elhatároztatott, mi a következő 1741-ben egybehívott országgyűlésen meg is t ö r t é n t , s bár azóta sem a t ö r v é n y e k , sem a régi usus változást nem szenvedtek, — az udv. kanczellária mégis az országgyűlésnek egybehívására n é z v e maga kételyét, sőt a g g o d a l m á t kijelenteni kötelességének ismerte. Hivatkozik e részben az udv. kanczellária azon k ö r ü l m é n y e k r e és időviszonyokra, m i k Mária Therézia uralkodása kezdetén a h o m a g i u m kérdése nélkül is az országgyűlés t a r t á s á t szükségessé t e t t é k , midőn egyfelől a p r a g m a t i e a sanctio épen a k k o r lépett hatályba, másfelől a k ü l h á b o r u következtében a k i r á l y n é n a k rendkívüli segélypénzt kellett az ország rendeitől k é r n i , kiknek a k k o r az adó elvállalásáért s repartiálásáért is g y a k r a b b a n össze kellett gyülniök. E k ö r ü l m é n y e k az u j császár trónralépése alkalmával fenn nem á l l a n a k , jelesen , mi az adókivetés k é r d é s é t illeti, a r r a nézve azóta egy külön normativum lett életbe l é p t e t v e , s íyy az a rendek befolyása nélkül is felhajtatik; az országgyűlés egy belli vá-a azért n e m mulhatlanul szükséges, azt csupán a homagiumért t a r t a n i nem kellene, sőt tanácsosabb volna m e l l ő z n i , s a hódolati eskü letételét más, és b á r nem törvényes, de a törvénynyel mégis megegyeztethetü módon eszközölni. T e k i n t v e , h o g y a tartományi pénztár a k k o r i szorultságában nem volna k é p e s az országgyűlés t a r t á s á r a kívántató költségeket h o r d o z n i , továbbá a rend e k n e k sem lehetne megtiltani : szokásuk szerint, m a g u k sérelmeikkel előállani, mik a k e d é l y e k izgatásával azokba elégületlenséget hintenénel el, a mit főkép e g y uralkodás kezdetén gondosan eltávolítni kellene, az udvari kanczellária az utóbbi, t. i. a hódolati t é n y n e k országgyűlésen kívül leendő v é g r e h a j t á s i m ó d j á t a j á n l a n á , azon hozzátétellel, hogy lia a czélba vett u j institutíók oly m é r t é k b e n m e g s z i l á r d u l n a k , midőn azokat „törvényesítés v é g e t t " — zur Legalisirung — a r e n d e k elé be lehetne t e r j e s z t e n i , a k k o r az országgyűlést egybehívni s z ü k s é g e s , s a rendeket is lehető sérelmeikkel meghallgatni méltányos volna. Az udv. kanczellária véleménye szerint a z é r t a homagiumot az egyes kerületekben, t. i. megyékben, székekben s k ü l ö n törvényhatósággal biró községekben kellene letétetni, s arról az illetőktől aláirt s a guberniumhoz b e k ü l d e n d ő hódolati oklevelet kellene készíttetni. Az udv. kanczellária egyszersmind ez ü g y b e n az erdélyi gubernátort meghallgatandónak vélné , k i a dolgot v a g y az egész g u b e r n i u m elé terjesztené, v a g y csak a bizalmára méltatott k o r m á n y s z é k i tanácsosokat kérdezné meg, s így a r r a nézvo : hogy mit kellene a h o m a g i u m kérdésében tenni? maga véleményes tudósítását az udvarhoz f e l k ü l d e n é . A császár, legfelsőbb határozatában az u d v . kanczelláriának megh a g y t a : a g u b e r n á t o r t meghallgatni, s annak nyilatkozatát felterjeszteni. E császári parancsot b. Reischach 1781-ben j a n u á r 3-kán a gubernátorn a k elnökileg megirta.
141 IV. A guherniumnak
az udv. kanczelláriáoal egyetértő ajánlatát jóvá hagyja.
a
császár
B. Brukenthal Sámuel g u b e r n á t o r a h o z z á intézett felszólítás következtében m a g a körülményes és indokolt tudósítását 1781-ben j a n u á r 20-kán, az udv. kanczellárhoz felküldötte. A mint abban i r j a : a kérdéses ügyet az egész*gubernium elibe terjesztette, a tanácsosok közül a tárgyalásból senkit ki nem r e k e s z t e t t ; a gubernium javaslata szerint, — mi, hozzáteszi : az övé is, — a hódolati ténynek ú g y kellene megtörténni, mint a törvények k í v á n j á k , h o g y abból, mi a fontos ünnepély lényegéhez tartozik, b á r m i se h i á n y o z z é k ; a r e n d e k n e k azért a hitet országgyűlésen, egy k i r á l y i biztos k e z é b e kellene letenni, s az arról készítendő és az esküvőktől aláirandó hódolati o k m á n y r a mind a h á r o m nemze pecsétjét rátenni. A gubernátor e jelentésében, annr-k támogatása s indokolása végett, a homagium történelmi múltját olőadta, jelesen , hogy az m i k é p ment véghez 1713. és 1 7 4 1 - b e n , t e h á t a két megelőző uralkodás kezdetén. M i n d k é t esetben a hódolat országgyűlés a l k a l m á v a l t ö r t é n t ; jelesen 1 713-ban az erdélyi főhadparancsnok előtt e s k ü d ö t t meg a k o r m á n y s z é k e t a k k o r pótló d e p u t a t i o , mint szintén annak e l n ö k e , az ország rendei pedig a hitet a deputatio előtt t e t t é k le. A m e g y é k b e n s törvényhatóság o k b a n a volt országgyűlési k ö v e t e k és a főtisztek előtt történt az eskületétel, s mindkét rendbeli hódolatról szokott módon aláirt és megpecsételt o k m á n y készült. í g y történt az 1741-ben is. A gubernium mindezeket fontolóra v é v e , azt véli, hogy ő felsége s z á n d é k á n a k leginkább az felelne m e g , ha az ország r e n d e i , csupán a hódolati eskü letétele végett egy meghatározott n a p r a Összehivatván, azt teljesítenek. Az erdélyi főhadparancsnok a r r a teljhatalmú királyi biztosnak kineveztethetnék, kivel e g y e t é r t s e , a gubernium a hódolati o k m á n y t előre elkészíttetné, s m i n d e n t úgy intézhetne e l , hogy az eskületétel mindjárt az első napon m e g t ö r t é n j é k ; egyszersmind az összehívó rendeletben egy rendes s formaszerinti országgyűlésnek is, ő felsége engedőiméből, az idő s k ö r ü l m é n y e k szerint leendő tartását inegemlítni kellene. A gubernium, mint a g u b e r n á t o r is, ezt a k í v á n t czélra vezető legrövidebb és l e g k ö n n y e b b útnak gondolnák, mi azon fontos t é n y n e k minden ünnepélyességét megadná. H a azonb-.n a felség e véleményt elfogadhatónak nem találná, a k k o r n e m maradna e g y é b hátra, mint ez ügyben az udv. kanczölláriától a j á n l o t t hosszadalmasabb módon j á r n i el. A gubernátor elnöki levele az udv. kanczelláriának 178! -ben febr. 7-kén tartott üléséből a dologra vonatkozó k ö v e t k e z ő v o t u m m a l a császárhoz fölterjesztetett : Miután a gubernium feliratában el van enyésztetve az u d v a r i kanczellária két főkételye, annálfogva valamint a csak mintegy h á r o m napra összehívandó országgyűlés a t a r t o m á n y i p é n z t á r n a k terhére n e m válnék, úgy másfelől a r e n d e k n e k i s , m a g u k sérelmeikkel előállani a l k a l m u k
142 nem volna, az udv. kanczellária is a gubernium j a v a s l a t á h o z csatlakozik, s a hódolati hitnek diaetaliter leendő letételét az ajánlott időmegszorítással elfogadhatónak t a r t j a , k é r v é n a felséget, h o g y azon ünnepélyre nev e z z e n egy k i r á l y i biztost, ki az erdélyi főhad parancsnok l e h e t n e , s ha az ő felsége engedelmével az u d v . kanczellária m a g á t vele érintkezésbe t e h e t i , a guberniummal egyetértőleg készítendő hódolati o k m á n y n a k ő felségéhez h e l y b e n h a g y á s végett fölterjesztését n e k i a j á n l a n á , valamint az országgyűlés határidejére n é z v e is az ő F e l s é g e parancsát k i k é r n i fogja. A császár az udv. k a n c z e l l á r i a e feliratát következő legfelsőbb h a t á r o z a t á v a l : „ I c h genehmige das E i n r a t h e n " — j ó v á h a g y t a . V. Az országgyűlés
Nagy-Szehenbe 1781. augustus A kir. hivatalosok.
21-re
összehívatik.
Az országgyűlésnek a f e n e b b i e k b e n leirt és a császár által jóváh a g y o t t módon t. i. csupán a h o m a g i u m letételeért leendő összehívása felöl a gubernium 1781. febr. 21-én kelt kir. leiratban értesíttetett, melyn e k egyszersmind a császár m e g p a r a n c s o l t a : az erdélyi f ö h a d p a r a n c s nokkal, mint kinevezendő kir. biztossal egyetértőleg a hódolati o k m á n y tervét elkészítni, s megerősítés v é g e t t felterjeszteni, valamint a rendek összehívásának ideje felől is véleményt adni. E rendelet következtében a gubernium mind a hódolati o k m á n y n a k , mind pedig az eskü letétele alkalmával az 1741-beli módon tartandó ünnepély tervét elébb a f ő b a d p a r a n c s n o k k a l közölte, kinek azon irat o k r a nézve semmi észrevétele sem volt. í g y a z o k 1781-ben april 5-én k e l t k o r m á n y s z é k i jelentés mellett a felséghez j ó v á h a g y á s végett fölterjesztettek, m e l y b e n egyszersmind, mivel régi szokás szerint, az országgyűlést, kinyitása előtt hat héttel elébb kell összehívni, e c z é l r a azon évi august. 2 1 - k e , mint legalkalmasabb időpont ajánltatott, m i d ő n egyfelől az országgyűlésen jelen lenni köteles kir. t á b l a azon periódus alatt szünete], mely azért eddig is a n n a k tartására volt szánva, — másfelöl a nyári mezei m u n k á k a k k o r m á r n a g y o b b á r a bevégezve lévén, az országgyűlési tagok megjelenhetnek, a nélkül, hogy g a z d a s á g u k b a n k á r t , v a g y rövidséget szenvednének. Az udv. kanczellária a g u b e r n i u m ezen tudósítását a hozzá mellékelt i r o m á n y o k k a l együtt, m e l y e k r e nézve semmi megjegyzése sem volt, 1781-ben april 18-án tartott üléséből a felséghez felküldötte ; egyszersmind m a g a részéről is l e g j o b b n a k látta, ha az ország rendéi augusztus 2 1 - r e fognak összehivatni. A császár az udv. kanczellária véleménye szerint, a gubernium ajánlatát, s így az országgyűlésnek a kitűzött n a p r a , azon esztendő augustus 21-re egybehivását j ó v á h a g y t a . E legfelsőbb intézvény következtében, m i u t á n az udv. kanczellária m á j u s 2-ki ülésében az öszszehivó, s a kir. biztoshoz, a guberniumhoz, valamint az ország rendeihez szóló három kir. leirat conceptusa a csápzárnak m á r t u d v a l é v ő h a t á r o z a t a szerint elkészi ve megállapíttatott,
143 azokat b. Reischach udv. kanczellár m á j i n 13-káu k e l t elnöki j e g y z é k e mellett „legfelsőbb előleges megtekintés és j ó v á h a g y á s végett" a császárhoz fölterjesztette, ki a r r a következő választ a d a : „ E z egészen jól szerkesztett kir. leirati terveket jóváhagyom, s az udv. kanczellária a z o k n a k az országba leküldése iránt i n t é z k e d j é k . " Az í g y helybenhagyott bárom k i r á l y i leirat t i s z t á b a leíratván, azok az udv. k a n c z e l l á r i á n a k m á j u s 18 án t a r t o t t üléséből о napról eredetileg az udv. haditanácshoz átküldettek, h o g y azokat az erdélyi f ő h a d p a rancsnoknak, mint országgyűlési teljhatalmú kir. biztosnak hivatalos használat végett kezébe juttassa. A gubernium annálfogva, mihelyt az illető kir. leiratot m e g k a p t a , a z országgyűlésnek N.-Szebenbe 1781. august 21-re rendelt összehívását szokott módon regalisoknak az egész h a z á b a n szét küldözésével kihirdette, melyben, mint m á r t u d j u k , világosan kimondatott, hogy azon gyűlésen csupán a hódolati eskü lotétele, az a r r a tartozó ü n n e p é l y e k m e g t a r t á s á v a l együtt fog eszközöltetni; egyszersmind későbben, mikor a l k a l m a s a b b idő s körülmények engedni f o g j á k , má3 t á r g y a k v é g e t t is egy országgyűlésnek tartása kilátásba lön helyezve. Még egy, az országgyűlés összehivását megelőző lényeges k i r . intézvény felől kell említést tenni, mely az úgynevezett regálistákra, v a g y királyi hivatalosokra vonatkozik. — E z e k a törvény s régi szokás értelmében a főbb nemesség t a g j a i közül, határozatlan számmal a f e j e d e l e m által neveztettek ki, v a g y i n k á b b egy regalissal az országgyűlésre meghivattak. Az osztrák korszakbeli, s a haza j o g a i r a nézve sérelmes kormányrendszer folytán, az országgyűlés, melynek minden évben t a r t a t n i kellett volna, ritkán, s néha egymástól messze eső időközben h i v a t o t t össze ; így péld. Mária Therézia k o r á b a n 1761-ben volt a r e n d e k utolsó gyűlése, kinek 1780. vége felé történt haláláig, s így közel 20 év alatt több országgyűlés nem volt. I l y körülmények között a kir. hivatalosok száma természetesen n a g y mértékben leapadott. E g y 1755 ben mártiue 8-án kelt kir. rendeletben a gubernátor és országos elnök azon j o g g a l r u h á z t a t v á n fel, h o g y szükség esetében, s ha a közszolgálat érdeke kívánná, a r r a képes regalist á k a t ajánlhassanak, — az országgyűlésnek 1781-ben összehívása a l k a l mából b. Bn.kenthal Sámuel gubernátor és gr. Bethlen Miklós országos elnök a mondott év április l í én a császárhoz intézett fölterjesztésükben azon megbízatásukat teljesítették. Ahoz három k i m u t a t á s t csatoltak. A z első az 1761 beli regálisták közül időközben részint előléptetett 13, részint meghalt 35 mágnás és nemes névsorát, a második a még életben lévő 14 regálistát tartalmazta, kikhez j á r u l t még regalissal meghívandó két főúr özvegye, mint szintén a károly-fehérvári k á p t a l a n és a kolosmonostori convent; v é g r e a harmadik az a k k o r ajánlott mindössze 109 u j regalista j e g y z é k e volt. Az udv. kanczellária e fölterjesztést a kinevezendő regalisták ü g y é ben april 25-én tartott üléséből m a g a részéről pártolva, a császárhoz felküldötte, ki azt j ó v á h a g y t a , s így az ajánlott egyéneket r e g a l i s t á k n a k
144 kinevezte, m e l y legfelsőbb intézvény felöl az udv. kanczellária május 2-án a g u b e r n i u m o t a teljesítendök teljesítése, jelesen az illetőknek szok o t t módon az országgyűlésre meghívása végett értesítette. V I . Az országgyűlés és a haza sérelmei. r Á t m e n v e m á r f ő t á r g y u n k r a , t. i. az országgyűlésre, — e részben elég jellemző, h o g y annak előadása, ugyszólva, nem egyéb, mint a haza sérelmeinek elősorolása. Mi az országgyűlés folyamát illeti : a n n a k megnyitása napján, u. m. august. 21-én, az ország rendei az előre kiszabott módon, s • skü-forma szerint a k i r á l y iránti h ű s é g r e a hitet letették, s miután a következő három napon a u g . 22. 23. 24-én a hódolati o k m á n y aláírása megtörtént, august. 25 én különös kir. leiratban adott engedelemnél fogva, e^y második t á r g y a t is, t. i. Mária Therézia által n é g y idegennek adott honfiusítás ügyét is bevégezték, s í g y az august. 27-én tartott utolsó ülésben az országgyűlés a kir. biztos által bezáratott. Az ily rövidbe foglait országgyűlési tárgyalások azonban a hazán a k többnemű, fennérintett súlyos sérelmeivel, s jogai csonkításával volt a k összekapcsolva. 1. Az erdélyi alkotmány, s törvények értelmében a kir. gubernium tanácsosait, s a főbb hivatalnokokat, péld gubernátort, udv. kanczellárt, országos elnököt, a kir. t á b l a elölülőjét, itélő mestereket, csak az országg y ű l é s által választott, v a g y kijelölt e g y é n e k közül lehetett a fejedelemnek kinevezni. A kérdéses időben mindezen hivatalokat országgyűlésen kivül kinevezett, a r e n d e k t ő l nem ajánlott, s igy törvény-ellenes helyzetben lévő e g y é n e k viselték, sőt az udv. kanczellár a leopoldi hitlevél ellenére nem is hazafi volt. 2. Miután gr. Bethlen Miklós, az országos elnök, súlyos betegsége miatt a k i n y i t á s r a meg nem jelenhetett, s még az n a p m e g is halt, a rendek elfelejtkezvén a törvényről, sőt az 1741-beli esetről is, midőn kormányszéki tanácsos gr. Komis Istvánt ideiglenes elnöknek megválasztották, — a guberniumtól kiküldött, nem törvényesen választott consiliariust, s t a r t o m á n y i főbiztost b. Bán/fi Farkast, mint elnököt elfogadták. 3. M i d ő n a rendek a fejedelem iránt tartozó kötelességüket, a homagium letételével teljesítették, eszükbe sem jutott, h o g y a fejedelem is kötelezve v o l n a az ország alkotmányát és törvényeit biztosítni, s hogy аз legalább k i r . leiratban történjék, mint I I . József előtt gyakoroltatott, — az u j uralkodótól azt kérni szükségcsnok nem tartották, legalább elmulasztották. 4. A hódolati eskü, m i n t szintén a hódolati o k m á n y is, a r e n d e k részvéte s befoly r ása nélkül, csupán a k o r m á n y által volt szerkesztve, s az országgyűlésnek, hozzászólása nélkül elfogadásra leküldve, bár e részben elhallgatni nem lehet, mi az esküt illeti, az egészen az 1744-beli 4-dik novellatis articulusból van kiirva, s azzal teljesen megegyezik. 5. N e m kevésbbé é r z é k e n y sérelem volt, hogy a r e n d e k az u j honfiak, v a g y indigenák a j á n l á s á r a semmi befolyássá! sem bírtak, de az
145
ugyszólva, a fejedelem által r á j u k parancsoltatott, a kik podig az erdélyi nemesek diszes sorába azért sem illettek, mert mint idegenek, a t ö r v é n y ellenére hazai főhivatalokat viseltek. Ezok v o l t a k : b. Reischach az udv. kanczellár, gr. Auersperg József Mária 1774—1777-ig Erdély volt gubernátora, valamint Pölser Józs f bécsi főtörvény.r/.éki tanácsos, azelőtt erdélyi udv. kanczelláriai tanácsos. 6. Végre n e m lehet mint n a g y mértékben leverő jelenséget elhallgatni, hogy a k o r m á n y szakadatlan jogtalanságait s az a l k o t m á n y t sarkából kiforgató intézvényeit, f ő k é p a rendeknek felette ritkán, ugy szólva, csak kivételesen összehívását az országgyűlés merőben hallgatással mellőzte s a jelenvolt sok derék kitűnő hazafiak között egy sem találtatott, k i a haza tömérdekre nőtt sérelmeit, j o g a i n a k csaknem példátlan és folytonos csorbítását, minden szabadságainak eltiprását szóba hozni s a gyűlést figyelmeztetni merte volna, azoknak orvoslásáért k é r é s s e l a fejedelemhez j á r u l n i . A rendek e hallgatása h a n g o s a n kiáltja a k ö z ü g y e k s az ország legszentebb érdekei iránt uralkodó általános közönyösséget és apathiát, s a historiens azért, b á r sajnos, de mellőzhetlen kötelességét teljesíti, midőn el nem h a l l g a t j a , hogy azon rendszer, mely á l t a l 70 év alatt Erdély összes alkotmánya és csaknem m i n d e n törvényei hatályon kivül tétettek, s a hazafiak kebléből lehet m o n d a n i : minden j o g é r z ü l e t kihalt, — az előzményeiben m á r sére'mes, egész folyamában t ö r v é n y t nem tisztelő, sőt szolgai jellemű 1781-beli országgyűlésen teljesen bevégzett ténynyé vált, s valóban e lealázó igazságban, és csak is e b b e n áll azon hongyülés szomorú jelentősége ! 161. (19.) Toldy Ferencz r. tag e l ő a d j a észrevételeit ily czim alatt : „ A n o n y m u s és Guido de Columpnis."
Tizennyolczadik
ülés.
A III. osztály (malliem. és természettudom.) halódik ülése. 1870. május Szto ezek
9-kén.
J ó z s e f osztályelnök elnökloto alatt.
16 '. (27.) B. Mednyánszky D é n e s megválasztott lev. tag széket foglalt a következő értekezéssel „A mész geologiai és technikai jelentősége Magyarországon", melynek t a r t a l m a k ö v e t k e z ő : Bevezetésül egy pillantás a földkéreg szervtelen alkatrészeire, három elemet mutat a kovarcz, mész, s agyagban, legáltalánosbaluiak, m e l y e k n e k igen különfelé ágazó származékai azonban, átmenetek által, a hasonlatossági sorozatok elvének alkalmazásával, e g y lánczolatba öszszefüzhetők. Első szerep ezen h á r m a s b a n jut a mésznek, az élő s élettelen
146 világban. Mint szénsavas mész ásványi typusa a mészpát, ezzel m á r most azonosként áll az arragonit, mi iránt különböző nézet létezett, (Rose, Stromeyer, e z u t á n N e n d t v i c h ) d e végül el kellett ismerni a mész sajátságos dimorph tulajdonságát, h a b á r határozott geneticus okok n e m jelezhetők. U j a b b bizonyíték az élő s öslényi p u h á n y o k m é s z t a k a r ó i n a k vizsgálása, mely az előbbiekben a r r a g o n , az utóbbiakban mészpát szerkezetről tanúskodik. Sőt emlőscsontokban Dr. Wibel átmeneti állapotokat is ismer fel. Mész-kőzetképlet csak a k k o r keletkezhetett, mikor viz cseppfolyó állapotban létezett, azért az ős jegeczes aciditok régiebbek. A mész neptuni jellegéből következik m o s t o h a viszonya a bányászathoz, mert a fémtelérek képződése leginkább plutoni h a t á s o k k a l áll összeköitetésben. I l y e k érintkezése v a g y utólagos befolyása n é h a nevezetes átváltozások a t eredményezett, példa az antik szobor m á r v á n y . Egyik k ü l ö n váltózék a dolomit, melynek keletkezése keserföldü viz- vagy gőzoldat benyomulása által valószinü, de a vegytani schema által (Morlot) még nincs eldöntve. M a g y a r o r s z á g orographiai t a l a j r a j z á n a k vizsgálata természetszerűen vezet azon geológiai viszonylatra (melyet Németországban Cotta, Riehl stb. szellemdúsan kifejtettek), mely m u t a t k o z i k az ú j k o r i alluvialis síkokról származó m a g y a r f a j n a k nemzeti s a j á t s á g a i közt, és azon települési irány között, melyet itteni u j honfoglalásában ösztönszerűleg követett, vonzódva a congenialis lapályhoz, v a g y égalj s t a l a j t e r m é k e u y ség kedvezőbb feltételei felé, mi iránt pedig virányzati tekintetben a mészhegység kedvezőbb egyéb felemlítetteknél. T e c h n i k a i szempontból legelőször az u t a k tekintendők, ezeknél elismert l e g k i t ű n ő b b a n y a g a ( j u r a ) mész, sőt további parallelák vonhatók a geologiai alkat befolyásáról az u t a k r a , s ez által a forgalom mikénti fejlődésére. Kevésbbé állandó a viszony az építészetben a tiszta mészkőzetre nézve, annál fontosb azonban a n n a k ujabbkori, geologiail a g többször átdolgozott összetett alakulásaira nézve. Páris, Bécs, Budapest centrumok, melyek újkori m e d e n c z é k k e l viszonyban állanak, melyek p a r t f o k a i n merítik r o p p a n t építőanyagukat. Nál u n k idetartozik a tatai m á r v á n y , melynek tömeges használata mellett eltűnik a többi i s m e r e t e s magyarféleség. Fejlődő i p a r á g a k halvmészgyártás a marmarosi sodatermelés mellett, még i n k á b b pedig az eddig elhanyagolt cement több helyütt. A máriavölgyi n a g y palabánya liasképletünek bizonyult, s így az ebbeli i p a r á g szintén a mész keretébe foglalható. A szürkle ( G r a u w a c k e ) legalsóbb hatalmas osztályai nálunk nincsenek, annál fejlettebb a j u r a , kevesbbé a trias. A j u r a é j s z a k felé igen uralkodik, helyenként g a z d a g kövületekben, sőt közönséges vaskovandjaiban ; egy helyen az a r a n y n y o m a is feltűnt. A T á t r a gránittömzséhez csatlakozik az alpin mészhegység, és szembeszökő például mutatkozik a mész- és jegeczes h e g y s é g physionomiai megkülönböztetésére. A felföldi mészhegységek tömegein felismerhető bizonyos parallelismus a k á r p á t i hegyöv
147
emelkedési vonalával. Legjelesb b a r l a n g j a i n k is a mészképletek tulajdonai. Bánságban sokféle az érintkezési átváltozás tüneménye ( C o n t a c t metamorphismus.) Egyetlen helye a sajátlagi k ő s z é n k é p l e t n e k , m e r t a b a r a n y a i valamivel későbbi; ellenben egyedül B a r a n y á b a n constaláltatott a lithograph mész. A h a r m a d k o r i a k b a n legjelesb most mint az antik időben, a travertin, példa reá K o m á r o m . U j a b b k o r i mészalakulásaink s z á m o s a k , g y a k ran bővelkednek kövületekben,kevesbbé bir azonban közöttök valamelyik kiválóbb egyéni s a j á t s á g g a l v a g y szereppel. Mint székfoglaló, bírálat nélkül[nyomatandó ki. 164. (28.) F e l o l v a s t a t i k a vallás és közoktatási m. k i r . minister báró E ö t v ö s J ó zsef 1870. apr. 25. 7932. számú átirata, melyben jelenti, h o g y Ő cs. és apostoli k . F e l sége a meteorologiai és földdelejességi m. központi intézet f e l á l l í t á s á t megengedvén, az alapszabályokat j ó v á h a g y t a , egyszersmind felszólítja az Akadémiát, hogy e z e n intézetnél az igazgatói állomás betöltésére vonatkozó javallatát mielébb terjeszsze fel. Az osztály átteszi ezen javaslat megtétele végett az ü g y e t az értekezlethez. 165. (29.) F e l o l v a s t a t i k az Akadémia 1870. april 4. összes üléséből az E d l - a l a p í t v á n y r a vonatkozó azon határozat, mely szerint az ösztöndijak kezelésére egy h a t t a gú bizottság volna választandó : 3 az orvosi, 3 a technikai ösztöndíjasra nézve. Az elnök indítványára az orvosi ösztöndíjra nézve A r á n y i Lajos, J o n d r á s s i k J e n ő , és Lenhossék József, a technikaira nézve Kruspér I s t v á n , Nendtvich K á r o l y és Vész J . Armin u r a k v á l a s z t a t t a k bizottsági t a g o k u l azon megkereséssel, hogy v e g y é k figyelembe azt, v á j j o n a folyamodványok b e a d á s á r a eddig k i t ű z ö t t idő (aug. 1—15) helyett nem l e h e t n e - e egy a l k a l m a s a b b a t a j á n l a n i .
Tizen kilenczedik akad. ülés. A z 1. osztály (nyelv és széptudományi) hatodik ülése. 1870. május
16-án.
T o l d y F e r e n c z r. t. helyettes elnöklete alatt. 167. (29.) Hunfalvy Pál r. t. mint bizottsági előadó, ismertette a Nyelvtudományi Közlemények V l I I - i k kötetének Il-ik füzetét, következőképen : Hosszabb félbeszakadás után, m e l y e t a szedők b a j a is okozott, most jelent m e g a Nyelvtudományi Közlemények V I I I . kötetének II. f ü zete. T a r t a l m a : 1) V á m b é r y Armin „ m a g y a r és török-tatár szóegyezések" czimü dolgozatának befejezése, m e l y n e k n a g y o b b része az első füzetben j e l e n t meg, s mely m á r á m u l t év vége előtt ki volt szedve és n y o m t a t v a . Szer-
148
zö д bevezetésbon I . л töröktatár n y e ' v r ö l á l t a l á b a n , IL a m a g y a r és tör ö k nyelvek közti rokonságról, I I I . a hangváltozásokról értekezvén általm e g y e n a magyar és török-tatár szóegyezésekre, a melyeket betűrendben 6 4 lapon tárgyal. 2.) Gr. K u u n Géza „Ascoli árja-sémi t a n u l m á n y a i " ezim a l a t t Ascoliriak említett nyomozásait ismerteti meg, k i s é r ő - a j át észrevételeivel. 3.) „Latin orthographiai t a n u l m á n y o k " czimü értekezésben Szénássy Sándor hosszabb, lüf) l a p o t betöltő m u n k á t közöl, mely talán mag á r a fogja vonni a latin nyelvvel foglalkozók figyelmét. A latin helyesírásra nézve is az ú j a b b időben sokféle kétely támadott, a mióta a közönséges k i a d á s o k a t egyfelől a régi latin grammaticusok tanításaival, másfelöl pedig a fölfedezett s n a g y g y ű j t e m é n y e s m u n k á k b a n kiadott régi feliratok helyesírásával szorgalmatosabban összevetegetik. Szénássy n a g y ügyszeretettol kiséri az illető nyomozásokat, s hordja e g y b e eredményeiket, a mivel, úgy hiszem, kedves dolgot tett azokra nézve, kik talán hozzájok nem férnének a forrásokhoz, v a g y ezek t a n u l á s á r a elég időt nem fordíthatnának. 4.) A f ü z e t utolsó ezikke, m e l y azonban itt nincs befejezve „A mag y a r nyelv s z ó t á r a elveiről és azok miképi alkalmazásáról" értekezik. 168. (30.) Joannovics György 1.1. „A szóalkotásról" értekezett. Fejte gctései k i v o n a t a következő : A bevezetésben értekező az idegen szók használatáról emlékezik meg, roszalván különösen az olyan furcsa képzéseket, mint : pedáns , dilettáns, frapp cin É ; továbbá a n é m e t ír képzővel átvett szókat, u. m. geniroz, forciroz,
fixiroz,
engageiroz
( s ő t í g y i s : angazsiroz)
blazírt,
blazirtság
stb.
A szóalkotásnak egyik főkelléke a hibátlan alakítás (képzés és összetétel); másik főkelléke a kifejezendő f o g a l o m n a k hü és szabatos viszszatükrözése. Ez általános nyelvtörvény korlátain belül három vezérelvet állit fel az értekező : Első vezérele : A különböző alakok lehetőleg különböző értelmet tükrözzenek vissza, és viszont a különböző jelentések különböző alakot nyerjenek. E végre az illető képzők műkörét kell szem előtt tartani.
E helyen különösen k i van emelve a határozottabb fogalmakat k i f e j e z ő alom, elem, ály, ély, é s vány, vény, i l l e t ő l e g many, meny képzők k ö z t i k ü l ö n b s é g ; p l . hatalom, hatály, hatvány ; engedelem, engedély, engedmény ; t o v á b b á aggodalom, aggály, segedelem, segély, veszedelem, veszély.
P o n g y o l á n kijelölt, és a valódi szükségnek meg n e m felelő értelemmel alkotott szók : kötély és kötelem. Mindkettő am. kötelesség. Helyettesit (substituit) igen hibásan szerepel supplet értelemben is ; emennek helyettez, s a k ö r ü l m é n y e k h e z képest pótol felel meg. N é m e l y szó különböztetésének m ó d j á t illetőleg é r t e k e z ő nincs e g y véleményen a Nagy-Szótár Íróival. Szerinte pl. iralom, b á r m i szűk k ö r r e szoruljon is a Uteratura f o g a l m a , soha sem állhat irodalom helyett. Ira-
49 lom csak a k k o r á l l h a t n a meg, lia a literatvrától fejezne ki.
egészen eltérő fogalmat
Második vezérelv : Az alkotandó szó részei közt jenforgó viszonyt képzéseknél egyrészről a képző mithöre, másrészről a törzsnek, mint beszédrésznek minősége, előző képzése, és értelme határozzák meg. Összetételeknél a határzószó, (előtag) — a melynek szerepe a képzőéhez hasonló, — a szerint módosítja az alapszó értelmét, a mint emezzel jelzői, kötviszonyban, vagy összeolvadási viszonyban áll.
E z elv mellőzésével olyan szórészek egyesüluek, a m e l y e k v a g y alakilag, v a g y fogalmilag összeférhetetlenek. E vezérelvből k ö v e t k e z ő részletesb e l v e k e t von le é r t e k e z ő : A . ) A szórészek
alakváltozása
számbaveendő.
pl. erdö-sz,
szölö-sz,
hi-
bás a l a k o k ; mert az ékezett eh'íhangzóju ász, ész foglalkozási képző n e m l ö k i el e l ő h a n g z ó j á t ; t e h á t : erd-ész, seöl-ész. A l a k i l a g n e m igazolható összetétel : On-tékonyság. B.) A szórövidítés n e f a j u l j o n s z ó c s o u k í t á s s á ; pl. Indópont, indóház, e h e l y e t t : indulópont, indulóház ; betkörmü e h . betegkör mii, könfölsav e h . köneny-folany-sav ; t o v á b b á : kétlen, bvsítlan, háboritlan, korlátlan, föltétlen, e h . kétfélén, bvsítntlan, háborítatlan, korláttalan, föltéttelen. Nem l é g őszintéim is t e r m e t t . (őszin-telen-e, v a g y őszinte-len ?) C . ) A képző rendszerint t e h á t : törvény vtjáni, jövörei,
nem járul viszonyragos családomhozi, fölöttedi,
szókhoz ; n e m o n d j u k irántuki.
E szabály alól számos kivétel vau ; például : midőn az illető r a g egys z e r s m i n d h a t á r o z ó k é p z ő is, pl. eddi g-i, addig-i ; m i d ő n a f o k r a g az alanyeset f o k r a g j a ; pl. jobb-it,, szebb-vl, több-ség, kisebb-ség ; v a g y m i d ő n h a t á r o zó f'okragja, pl. fölebb-ez stb. D . ) Név- és igeképzők ezek amazok után. elő-böl
nehezebben
E l ő b b i e s e t p é l d á i : Rügtön-höl előny, hátra-ból hátrány.
ragadnak rögtöni,
határzóképzők
rög/önös,
után,
rögtönöz,
mint
rögtönész,
A biztonság szóra nézve elismeri értekező, h o g y nem egy ok szól eme képzés mellett. Biztos-ság többértelmü ; t o v á b b á a ság ség k é p z ő különben is igen t e r m é k e n y éa sim lékony. H a értekező mindemellett sem helyesli e k é p z é s t , ezt l e g i n k á b b azzal i n d o k o l j a , hogy bátorság is t ü b b é r t e l m ü , m é g s e m a l k o t t u n k bátranság szót. Bátorság és biztonlét talán fölöslegessé is teszik az olyan mindenesetre szokatlan és merész újitást, mely veszélyes előzményül szolgálhatna. E . ) Ellentétes
részek
egyazon
szóban
együtt
nem
szerepelhetnek.
E l l e n t é t lehet : k é p z ő k közt, v a g y törzs és k é p z ő k ö z t ; összetételekben pedig az alapszó és határzószó között. Ellentétes képzők egyfelől : az önálló szókból m e l l é k n e v e k e t alkotó, teliát a szoros é r t e l e m b e n vett m e l l é k n é v k é p z ő k , másfelől az atlan etlen,
150 talan télen, fosztóképző. A m a z o k igenlő értelme e m e z e k tagadó értelmével , e g y ü t t nem j á r h a t . É r t e k e z ő itt Vadnay Lajos-nak a Pesti Napló 1S67. évi 81. számáb a n m e g j e l e n t c z i k k é r e u t a l , a m e l y n e k irója a kedvezőtlen, és ehhez has o n k é p z é s ü szók helytelenségét jelzi. A fosztóképző h a t á r o z o t t a n k e r ü l i ellentéteseit. E z e k közé tartozn a k mindenekelőtt az i g é k h e z j á r u l ó ó ö, ott, eft, ott, t, stb. részesülőképzők, és a r e n d s z e r i n t n e v e k h e z j á r u l ó os, as, es, ős, s m e l l é k n é v k é p z ő k . E k é p z ő k igenlőleg f e j e z i k ki azt az é r t e l m e t , a m e l y e t a fosztóképző t a gad ; s im e z é r t n e m r a g a d h a t utánok e képző, h a n e m r a g a d az igető, illetőleg f ő n é v után ; e z é r t nem m o n d j u k , például : lehetö-tef.en, romló-talan, romlott-talan, látolt-talan, h a n e m : lehet-etlen, roml-atlan, Idt-atlan ; n e m m o n d j u k : nemes-telen, szagos-talan, h a n e m : nem-télen, szag-talan ; e z é r t
helytelen ez u j a b b a n l á b r a k a p o t t k é p z é s : kedvezőtlen, lóüan, felelőtlen,
egyenlőtlen,
hason-
önállótlan.
È képzési t ö r v é n y t , értekező szerint, a m a g y a r nyelvnek egész m ú l t j a i g a z o l j a ; i g a z o l j á k a régi n y e l v e m l é k e k b e n olvasható olyan szók, m i n t : kell-ttlen,
alhat-atlan,megalhat-atlan,
szön-etlen,
mélt-atlankodik,
mélt-
atlankodat. Még az e l a v u l t mélt és dics igék részesülői is eltűnnek a foszt ó k é p z ő v e l szemben ; és nincs méltő-talan, dicső-telen, hanem van : méltatlan,
dics-telen.
Hivatkozik é r t e k e z ő Toldy j e l e s g y ű j t e m é n y é r e , a „ C o r p u s g r a m m a t i c o r u m linguae h u n g a r i c a e v e t e r u m " czimü m u n k á r a ; h i v a t k o z i k Szalay
Leveles
Tárára
is, m i n t a m e l y e k b e n
a kedvezőtlen
módjára
ala-
k u l t szót hasztalan k e r e s e t t . A szóban forgó k é p z é s i t ö r v é n y b ő l azt k ö v e t k e z t e t i értekező, h o g y n e m c s a k az ú, ö, tt, ott, ett, t, és az as, es, os, ős, s, h a n e m a szoros értel e m b e n vett m e l l é k n é v k é p z ő k á l t a l á n véve ellentétesei a f o s z t ó k é p z ö n e k . E z é r t n i n c s e n e k : élénk-telen, terménk-telen, heruatag-talan, csiiggeteg-telen, mulékony-talan, törékeny-telen, h a n e m v a n u a k : élet-telen, termék-etlen, hervad-atlan, hervadhat-atlan, csügged-Men, múlhat-atlan, törhet-etlen m e l l é k -
n e v e k . E z é r t n i n c s e n e k továbbá : embtri-telen, len, h a n e m v a n n a k i g e n i s : nem-emberi, talan, gyönyör telen m e l l é k n e v e k .
szigorv-talan,
ember-telen,
gyönyörü-te-
emberséy-telen,
szigor-
A z egy i k é p z ő nem áll e g y e n e s ellentétben a fosztóképzővel az o l y a n szókban, m i n t : női-etlen, udvari-atlan, lovagi-atlan ; a fosztóképzön e k egyenes ellentétese itt az as, es ez igenlő s z ó k b a n : nőiéS, udvarias, lovagias. Ilyen k é p z é s ű régi szók : udvarias, udvariatlan. (Kresznerics). E kivételes esetekben a fosztóképző atlan etlen a l a k b a n r a g a d az i u t á n . E képző, a s z á r m a z é k s z ó k s o r á b a tartozó m e l l é k n e v e k k e r ü l é s é v e l , csak eredeti m e l l é k n e v e k h e z j á r u l ; pl. bátor-talan, boldog-talan, jámbortalan, elég-telen, s t b . E g y é b i r á n t a képzésnek ezen m ó d j a sem mutat föl n a g y számot. É r t e k e z ő t e h á t a l a k és fogalom tekintetében h i b á s n a k t a r t j a a köv e t k e z ő s z ó k é p z é s t : kedvezőtlen,
felelőtlen,
egyenlőtlen,
hasonlótlan,
önál-
151 l úti an ; t o v á b b á : élénktelen,
jogékonytalan,
valószínűtlen,
czéUzerütlen.
rinte e szók kifogástalan a l a k j a e z : kedvez-etlen,felel-etlen, hasonl-atlan, önáll-atlan v a g y önállástalan, szin-etlen, helyesebben : valótlanszinii.
élet-telen,
Sze-
egyenl-etlen
fogék-talan
*)
való-
Az e pontban taglalt nyelvtörvény az összetételekben is é r v é n y e sül. Kihonosít, kiközösít— p é l d á u l — azért hibás összetételek, m e r t a honosít—honossá
tesz, közösít
=
közössé
tesz i g e n l ő
értelmének
a ki
igekötő
nem lehet tagadója, megszüntetője. Föltakar c s a k u g y a n annyi mint : (a t a k a r ó / й / r á n t á s á v a l ) megszünteti a takarást, takaratlanná t e s z ; d e kigörbit, kigörbül
mindig
c s a k : görbít,
görbül;
é s í g y kihonosít
is c s a k a z t j e -
lentené, hogy : kifelé tesz honossá (valakit), a mi az expatriai értelmének sehogy sem felel meg, U g y a n e z áll a kiközösít szóra nézve is. Az expatriai értelmének, értekező nézete szerint, kihonoz felelne m e g ; mert a t á g a b b értelmű г igeképző nem fejezi ki, — mint az it, — az azzá tevés fogalmát. Az osztály felkérte az értekezöt, liog-y a jövő ^ülésen értekezése föl nem olvasott részét is felolvasni szíveskedjék.
169. (31.) Vámbéry Armin 1. t. „Az állítólagos kun M i a t y á n k r ó l " értekezett ; melynek kivonata ez : Az állítólagos „kún M i a t y á n k " egy nyelvészeti curiosum, m e l y m á r a mult század óta m a g á r a vonta a nyelvészek és a történészek figyelmét. H a z á n k b a n úgy, valamint külföldön számosan k i s é r t é k meg a n n a k fejtegetését, de m i n d n y á j a n azon hibába estek, hogy a huzamosabb idő óta idegen a j k ú emberek szájában forgott és a t a t á r b a n járatlan másolók tolla után ránk maradt, tehát mindenkép eltorzított és szétrántott szöveget eredetinek tekintették. É r t e k e z ő egy, az eddigi szövegtől lényegesen eltérő uj szó-felosztást állít fel és három szó kivételével a k i s nyelvemlék e t , m e l y e t ő a török-tatár
nyelvcsoport
krimi
vagy
baskír
szójárásához
tar-
tozónak mond, eredeti hetyes szövegére vezeti vissza. E z után k ö v e t k e zik a Miatyánk nyelvészeti elemzése, és v é g e r e d m é n y ü l értekező azon nézetet állítja fel, hogy az állítólagos „kún M i a t y á n k " nem e g y é b , mint egy az u j a b b időben t. i. a török uralom alatt h a z á n k b a n megfordult krimi tatár által készült fordítás, mert hogy c s a k u g y a n a reformatio után k e l t az, kitetszik abból, h o g y először az „ Ü d v ö z l é g y " kihagyatott, másodszor, hogy a „tiéd a hatalom"-féle protestánsoknál használt kifejezés benne találtatik. K á r volt tehát, hogy a derék kis k u n s á g i a k egy időben n y a k r a főre tanulgatták, fűnek f á n a k elszavalták nemzőtöknek eme régi nyelvemlékét, mert őseik abból egy szót sem értettek v o l n a . 170. (32.) Olvastatik a május 14-én tartott osztályértekezlet jegyzökönyvének 40-ik pontja, mely a Karácsonyi pályázat szabályainak módosítására nézve terjeszti elő az értekezlet indokolt véleményét. E vélemény alapján a Karácsonyi pályázat szabályai a következőkép módosíttatnak в terjesztetnek az összes ülés elébe.
* Fogéktalan, tevéketlen szigorúan véve nem kifogástalan képzés ; mert nincs most már : fogék, tevék főnév ; de a képzésnek szóban forgó elvébe nem ütközik ez alakulás.
152 Az Ügyrend 112. §-ának, mely j e l e n l e g így hangzik : „ E j u t a l o m d í j ezent úl két é v r e tűzetik ki, mindenkor kétszáz a r a n y b a n " következő módosítását a j á n l j a az oszt á l y : E jutalomdíj k é t évre tűzetik ki mindenkor kétszáz a r a n y b a n megoszthatlanul. A megoszthatlanság betételét itt a n n y i v a l inkább szükségesnek l á t j a az osztály, m e r t alább a 400 a r a n y r a emelkedett d i j megoszthatóságát a j á n l j a . A 113-ik §. j e l e n l e g így hangzik : „A jutalomért f e l v á l t v a egyik versenyzési időszakon komoly d r á m a i müvek versenyeznek, hova nem csak szomorújátékok, hanem m á s n e m ű történeti, r e g é n y e s , polgári színmüvek, drámai erkölcsrajzok stb. értetnek ; a k ö v e t k e z ő pályázási időszakon viszont vígjátékok." E §-ban a v é g s o r n a k a következő kibővítését a j á n l j a az osztály : „a következő pályázási időszakon viszont vigjátékok, ide értve a vígjáték valamennyi faját." Ugyanis, h a komoly drámai p á l y á z a t e nem v a l a m e n n y i f a j á t felöleli, sem következetes, sem czélszerü a vígjátéki p á l y á z a t o t szűkebb körre szorítani, a n n y i v a l ink á b b , mert a v í g j á t é k al- és válfajai müvésziebb böcsttek, mint a komoly drámáéi. A 116. §. j e l e n l e g igy h a n g z i k : „A jutalom a viszonylag legjobb műnek csak ú g y adatik ki, h a egyszersmind színi. drámai, formai t e k i n t e t b e n haladást tanúsítónak s e k k é p önbecsileg is kitüntetésre m é l t ó n a k találtatik." E §-nak következő módosítását a j á n l j a az osztály : „A jutalom a viszonylag legj o b b műnek csak ú g y adatik ki, h a egyszersmind drámai, szini és nyelvi tekintetben is becsesnek s így k i t ü n t e t é s r e méltónak találtatik." E módosítás i n k á b b a kifejezéseket illeti mint a dolog lényegét, a mennyiben a formai szó nyelvi szóval, az önbecsileg kitűnő becsessel cseréltetett fel s a haladást tamisito kifejezés, mely félre értésekre a d h a t n a alkalmat, mellőztetett. A 117. §. j e l e n l e g így hangzik : „ H a ily önbecsileg is k i t ű n ő mü nem találtatik s a j u t a l o m sem a d a t h a t i k ki : a ben m a r a d t két száz a r a n y a legközelebbi jutalomdijhoz csatoltatik, mely azonban a 112. pont szerint újólag k é t évre tűzetik ki. Ily esetben 400 arany lesz a pályadíj." E §. következő kiegészítését a j á n l j a az osztály : „ H a j u t a l o m r a érdemes mü ez esetben nem t a l á l k o z n é k , a 400 a r a n y még egyszer kitűzendő ismét két évre, s ugyan azon föltétel mellett, mint előbb ; de h a a jutalom még ez esetben sem volna kiadható, a k k o r a ki nem a d o t t 400 arany az A k a d é m i a rendelkezésére marad s a nyelv és széptudományi osztály j a v a s l a t á r a a d r a m a t u r g i a körébe tartozó elméleti vagy irodalom-történeti feladatok megfejtésének p á l y á z á s vagy megbízás ú t j á n eszközlésére fordíttatik." E kiegészítést k é t indokból t a l á l j a az osztály mind szükségesnek mind czélszerünek. • Először is a pályázati szabályok nem gondoskodnak arról, hogy mi t ö r t é n j é k a ki nem a d a t á s esetében f e n m a r a d t jutalommal. Másodszor, nem czélszerü a kétszer ki nem adhatott 400 arany p á l y a d i j a t még harmadszor vagy negyedszer is kitűzni, mert h a a kétszer kitűzött 400 a r a n y p á l y a d í j is eredménytelen lesz, a dolog természete szerint az ez alatt folyamatban lévő 2 0 J arany pályadíj m é g kevesebb eredményt fog felmutatni, s így csakh a m a r ismét ú j 400 a r a n y pályadijat lehet kitűzni. Az osztály j a v a s l a t á t , hogy a kétszer kitűzés esetében is benmaradt 400 a r a n y pályadíj d r a m a t u r g i a i czélokra fordíttassák, több ok t á m o g a t j a . Az alapító beleegyezését biztosabban remélhetni, ha a pályadíj eredeti czéljától minél kevésbé vonatik el ; továbbá i r o d a l m u n k d r a m a t u r g i a i müvekben igen szegény s az idevágó m u n k á s s á g o t se a közönség részvéte, se akadémiai jutalmak n e m t á m o g a t j á k . M a g y a r S h a k s p e a r e ü n k már van, de Sliakspeare-magyarázó könyveink még nincseuek, s nem csak a külföldi dráma-irodalmak történetét nem b í r j u k , hanem
153 még a hazai dráma irodalomét sem. A dramaturgia köréből mind a drámai költészetet, mind a szinmüvészetet illetőleg egyedül a Kisfaludy-társaság tííz ki néha egy-egy kérdést csekély j u t a l o m kíséretében. H a az Akadémia az osztály javaslatát elfogadja s az alapító beleegyezik, a netalán benmaradó Karácsonyi-pályadíjak [irodalmunk oly szakában ébresztik fol a munkásságot, mely eddig meglehetős parlagon hevert. Az osztály továbbá ajánlja, hogy a 400 arany pályadíj rendkívüli esetben két mű között megosztható legyen, s erre nézve is szükségesnek véli az alapító beleegyezését kikérni, azonban e pontot nem k i v á n j a a pályázati szabályokba felvétetni s elégnek tartja, ha az alapító beleegyezése jegyzőkönyvbe igtattatik, s ennélfogva rendkívüli esetben e jog is igénybe vétethetik. 171. (33.) Ezzel kapcsolatban a Karácsonyi-pályázat szabályainak 114. §-nál fogva, mely szerint az osztálynak j o g a van mind a két jutalomnemre nézve, minden egyes esetben annak drámai költészetünk és színpadunk állapotjához képest szükségesnek vagy kívánatosnak mutatkozó közelebbi minősítését meghatározni : Elhatároztatik, hogy az 1869-ről benmaradt 400 arany Karácsonyi-pályadij fensöbb vígjátékra tűzetik 1872. dec. 31. határnappal, a következő 200 arany vígjátéki pályadíj pedig versben irt bohózatra 1873. dec, 31. határnappal.
Huszadik
akadémiai
ülés.
A II. osztály hetedik ülése egyszersmind összes ülés. 1870.
május.
23-án.
H o r v á t h M i h á l y r. t. osztályelnök elnöklete alatt. 173. (21.) Hunfalvy János r. t. ily czim alatt értekezett: „ B u d a sz. k. főváros népességi viszonyai." Kivonatban í m e : Buda városának jelenlevő tettleges polgári népessége a l e g ú j a b b népszámlálás szerint 53,998 lélekre rúg, s e népesség következőleg oszlik el a város egyes részei között : A város belső részei Városrész Vár . Víziváros . Tabán Krisztinaváros Országút . Újlak
finemű . .
. .
. .
Összeg M A G y . T U D . AKADÉMIAI
2,282 7,655 6,240 2,733 2,992 2,834
Külső telkek nőegyütt nemű 2,761 8,534 6,646 3,286 2,821 2,841
5,043 16,189 12,886 6,019 5,^13 5,675
fi-
nő
—
—
29 802 31 93
együtt
—
270 560 770 1,572 41 72 76 169
mindössze
Nép.
5,043 16,189 13,446 7,591 '5,885 5,844
571 1,215 2,933 4,830 2,5:í6 3,951 2,657 2,825 1,359 1,599 1,257 1.625
24,736 26,889 51,625 1,216 1,157 2,373 53,998 11,313 16,045 ÉRTESÍTŐ. 1 8 7 0 . 1 1 . S Z .
2 0
154 Л népesség t e h á t 1850 óta egészben véve 42.6 s 1857 óta 26.5%kal, vagyis é v e n k i n t egyremásra 2.24%-kai szaporodott; még pedig a r á n y l a g leginkább a Krisztinavárosban növekedett ; azután a Víziváros és T a b á n k ö v e t k e z n e k . A finemü népesség 25,952, a nőnemű 28,046 egyénre rúg, azaz a finemre 48.2, a n ő n e m r e 51.8% esik. E z arány az egyes városrészekben k ü l ö n b ö z ő : a V á r b a n t. i. 45.4, a Vízivárosban 47.3, T a b á n b a n 48.1, K r i s z tinavárosban 46.5, az Országúton 50.1 s Ú j l a k o n 5 0 % esik a finemre. T e h á t a nőnem leginkább túlnyomó a V á r b a n , azután Krisztinavárosb a n és Vízivárosban. Újlakon és Országúton a k é t nem csaknem e g y e n l ő , sőt Ú j l a k o n n é h á n y férfival több van mint nő. Vallásra n é z v e az egész lakosságból 46,979 r. kath. 108 görög k a t h . 552 görögkeleti, 2,027 ág. hitvallású, 1,715 helvét hitvallású, 2,554 izraelita, 22 unitárius, 11 anglikánus, 30 mohammedán. Tehát a r. és gör ö g katholikusok mintegy 87, az evangélikusok több mint 7, az izraelit á k több mint 4 % -kát teszik a város népességének, a görög keletiekre 1 % sem esik. A családi állapotot illetőleg a finemüeknek 5 9 % - k a nőtlen s 3 9 % k a nős, özvegy 848, elvált 162 van ; a nőnemű népességnek 5 2 . 4 % - k a h a j a d o n s 3 3 . 9 % - k a férjes, az özvegynők száma 3,580, az elvált n ő k é 242. A két n e m e t egybevéve a népességnek 55.6%-ka nőtlen és h a j a d o n , s 35л°/о"ка nős és férjes. Az 1857-diki népszámlálás szerint az egész országban a népesség 5 4 % - k a volt nőtlen és hajadon s 4 0 % - k a nős és férjes. A h á z t a r t á s o k száma 12,183, tehát egy h á z t a r t á s r a 4.2 és egy nős férfira 5.6 e g y é n esik. A népesség miveHségi állapotát illetőleg elég szomorú eredmények e t mutat fel a népszámlálás. T. i. a finemiiek közöl 372 csak olvasni, 17,175 olvasni és irni tud, 8,405 pedig sem olvasni, som irni nem tud. A nőneműek közöl 1,305 csak olvasni, 14,364 olvasni és irni tud s 12,377 sem olvasni, sem i r n i nem tud. Az irni olvasni nem tudók száma t e h á t az ország fővárosában 20,782, azaz a népességnek több mint 38.5%-ka. Külön p e d i g a finembeliek 32.4 s a nőnembeliek több mint 4 4 száz a l é k a nélkülözi a szellemi miveltség legelső elemeit. Az arány m é g akk o r sem válik kedvezővé, h a az 1—-6 éves g y e r m e k e k e t a számból kih a g y j u k . Mert az 1—6 éves fiúk száma 2,957, az 1—6 éves leányoké 3,147. H a ezeket az egész összegből leszámítjuk, még a k k o r is úgy találj u k . hogy a filakosságnak 2 1 s a nőlakosságnak 32.9%-ka nem tud olvasni, irni. E szerint a férfiaknak m a j d n e m %"cl e s a n ő k n e k majdnem '/з-da nem j á r t a az iskolát. A z o n b a n Olaszországban 1861-ben még roszabbul állt e viszony, mert ott a finembeliek közöl 72.4, a nőnembeliek közöl pedig 83.8% nem tudott sem olvasni sem irni. Francziaországban a felserdült férfiaknak 25, a felserdült n ő k n e k 41 százaléka nem tud irni olvasni. Ellenben Svéd-, Norvég, D á n és Németországban a népességnek, csak 2 - 5 százaiéka nem tud irni olvasni. Az 4/etkor szerint osztályozván a népességet, úgy t a l á l j u k , hogy az
155 1 — 5 évesek 9.6, a 6 — 1 2 évesek J I s, a 13—15 évesek ö.s, a 14—GO évesek 69.з, a 60 éven felüliek 5.8%-kot tesznek. Az elemi iskolák látog a t á s á r a kötelezettek száma tehát B u d á n egéaz'ien véve körülbelül egy százalékkal kisebb mint általán az egész országban. A 6 — 1 2 éves fiúk száma csak 2,915, a 6 — 1 2 éves lányoké pedig 3,308, s így ezen korbeli fiuk az egész népességnek csak 5.4, a lányok pedig 6.1 % -kát teszik. Az 1857-diki népszámlálás szerint az egész országban a 6 —12 éves fiuk 6.62, a 6 — 1 2 éves lányok pedig 6.29% -kát tették az egész népességnek. Az ismétlő iskolák látogatására kötelezett fiuk száma 1,449, a lányoké 1,525. A 14—60 évesek, vagyis a keresetre és m u n k á r a képesek száma a r á n y l a g nagyobb mint az egész országot tekintve, mert a népességnek több mint 6 9 % - k á t teszi. Az 1857-diki népszámlálás szerint az egész országban a 14—60 évesek a népességnek 59.8,az osztrák államban pedig 63.2%-kát tették. 100 évesnél idősebb lakos B u d á n nem talaltatott, 100 éves is csak egy férfi van; a legidősebb nő 96 é v e s ; van egy 95 és egy 94 éves is. 80 éves férfi 16, 80 éves nő pedig 34 találtatott. Általában 80 éves és azon felüli férfi 78, 80 éves és azon felüli nő pedig 110 van. Foglalkozásra és keresetre nézve a város népessége a következő főcsoportokra oszlik : szellemi m u n k á v a l foglalkozik 4,084, anyagi munkával foglalkozik 11,145, napszámos van 6,854, személyes szolgálatokat teljesítő 4,267, házbirtokos 411, járadéktulajdonos 761, bizonyos keresetnélküli 26,489 ; ez utóbbiak közöl 7,006 finemü és 19,483 nőnemű. A bizonyos keresetnélküli finemüek legnagyobb része 14 éven alúli ; a 14 éven felüliekre csak 1,364 esik, holott a kimutatott keresetnélküli n ő k közöl 12,805 olyan, ki 14 éven felüli. A személyes szolgálatokat teljesítők nem egészen 8 százalékát teszik a népességnek, a gazdaságnál s különböző ipari foglalkozásoknál alkalmazott napszámosok pedig 12.7%-kot tesznek. A napszámosokon kivül a szorosabb értelemben vett termelő iparnál 7,524 egyén, azaz lb.9% van elfoglalva. Holott a mezőgazdasággal 1,148, a kereskedéssel 851, a szállítási üzletekkel 1,427 egyén foglalkozik; a pénz- és hitelintézeteknél 182 ember van alkalmazva Ez adatokból kitetszik, hogy Buda, mit azonban már úgyis tudtunk, sem általában a vagyonos, sem különösen k e r e s k e d ő vagy n a g y forgalmú városok közé nem tartozik. A természeti hiányokban szenvedők száma a r á n y l a g igen n a g y ; a v a k o k száma 60, a siketnémák száma 56, az elmebetegek száma 562, a h ü l y é k é 53. Az elmebetegek legnagyobb része nem helybeli, s majdnem m i n d a n n y i az országos tébolydában, dr. Schvarzer s az irgalmasok intézeteiben vannak elhelyezve. A v a k o k és siketnémák n a g y része azonban koldulásból él. Mint távollevő helybeli 446 egyén íratott össze, ugy hogy a számláló lapokon összesen 54,444 ember vétetett fel. Az épületek összes száma 3,262 ; ezekből 87 középület s 93 СО n вр~ számlálás idején nem volt népesítve. A lakott házak száma 3,169, ezekből 2,633 földszinti, 536 fél és ] emeletes, 85 11 és 8 I I I emeletes. A lak-
19*
156 osztályok száma 12,183, egy lakosztályra tehát átlag 4.4 egyén esik. A szobák és előszobák száma 22,626, egy lakott házra á t l a g 7 szoba, egy szobára 2.4, egy lakott h á z r a 17 egyén j u t .
Összos
ülés
ugyanakkor. Nagyméltóságú B. E ö t v ö s J ó z s e f a k a d é m i a i elnök úr elnöklete alatt. 174. Olvastatott a I I I - i k osztály 1870. május 8-én tartott értekezloti jegyzökönyvéből a 3. pont, melyben az osztály a meteorologiai és földdelejességi m. központi inté • zet igazgatójául Schenzl Guidó u r a t a j á n l j a . Az osztály a j á n l a t á t az Akadémia helyeselvén, ez értelemben fog a közoktatási m. k. miniszter úrhoz fölterjesztést tenni. 175. O l v a s t a t i k a v a l l á s és közoktatási m. k. ministerium Budán f. é. május 19én 10284 sz. a. kelt leirata, melynek k a p c s o l a t á b a n dr. Albert Ferencz egri csillagász és tanár folyamodványát a központi meteorol. intézet igazgatói hivataláért, figyelembo vétel végett, átteszi. M i u t á n föl nem tehető, hogy a I I I . osztály, midőn Schenzl urat ajánlotta, az országban levő többi meteorologusokra tekintettel ne lett volna, az Akadémia, a nélkül, hogy jelen folyamodványt az osztályhoz u t a s í t n á , megmarad előbbi határozata mellett. 176. A statisztikai és nemzetgazdasági bizottság, f. é. m á j u s 5-én tartott ülése j e g y z ö k ö n y v e 4-ik p o n t j á b a n , midőn a Wodianer-féle segélydij mi módoni kiadására nézve a f. é. apr. 25-én t a r t o t t összes ülés határozata szerint, j a v a s l a t o t és pályázat-hirdetési szöveget is terjeszt elő, egyszersmind megjegyzi, hogy az adományozónak az Akadémiához intézett levelében kifejezett szándéka között, mely szerint a M. T. Akadémia nemzetgazdasági és statistikai osztálya jelöljön ki segélyzésre i f j ú t — s az Akadémiai összes ülésének határozata közt, mely e bizottságtól csak javaslatot kiván, a kivitelre nézve n é m i ellenkezés látszik ; a n n á l fogva nem csak czélszerübbnek, hanem az adományozó s z á n d é k á v a l is megegyezőbbnek vélné, hogy az A k a d é m i a ez adomány kezelését egészen a bizottságra ruházza. Nem lehetvén kétség abban, hogy W o d i a n e r Albert úr az akad. statistikai és nemzetgazdasági osztály megnevezésével (mely nincs) a hasonnevű bizottságot értette ; s о szerint a bizottság észrevétele helyesnek t a l á l t a t v á n : az egész segélydij ügy ugyanoda visszatétetik s a n n a k kezelése a bizottságra r u h á z t a t i k -r jelentése ^csupán tudomásul vétel végett v á r a t v á n be a n n a k idején. 177. Felolvastatik az I. osztály f. é. m á j u s 16-án tartott ülése jegyzökönyvének a K a r á c s o n y i drámai p á l y á z a t szabályai módosítására vonatkozó pontja (Lásd az Akadémia f. é. j e g y z ö k ö n y v e 170. számát.) Az osztály által j a v a s l o t t módosításokat az összes A k a d é m i a elfogadván, azokhoz az a l a p í t ó beleegyezését kieszközlendő, levélbon fogja megkeresni gr. Karácsony
157 Guidó urat ; mely lépés sikorét az osztály elnöke és titkára, személyes közbejárással előmozdíthatják. 178. A főtitkár jelenti, hogy most van először a l k a l m a közölni az összes Akadémiával az igazgató tanács april 27-i ülése azon határozatait, melyek a folyó évi költségvetésre s az Akadémia ezt illető némely olőtorjosztéseiro vonatkoznak : t e h á t kivánja-e az Akadémia fölvenni, s m i n d j á r t a nyílt ülésben-e, v a g y ülés végén, zárt tanácskozásban : E t á r g y jelen ülés végén zárt összes ülésben fog fölvétetni. 179. U g y a n a z előterjeszti sz. k. Pest városa közgyűlésének a f. évi j u n i u s 9-én tartandó Batthyány-gyáaz ü n n e p é l y r e meghívó nyomtatott levelét, mely c s u p á n az Akadémia elnökének szól ugyan, de kétségkívül az egész A k a d é m i á t illeti. Tudomásul vétetvén, az Akadémia magát az ünnepélyen elnöke, s önként megjelenő t a g j a i által fogja képviseltetni.
E l n ö k úr ö n m g a a nyilt ülést berekesztvén p á r p e r c z n y i szünet m ú l v a m e g k e z d ő d i k a zárt összes ülés, melyen 180. A f ő t i t k á r előterjeszti az Igazgatóság f. é. april 27-én t a r t o t t ülése jegyzőkönyvéből a X L V I I . számú végzés 3. szakaszát, mely szerint „az Akadémia ú j szabályai és ügyrende értelmében az Akadémia kiadásaira s az (állandó) bizottságok költségvetéseire nézve az osztályok és bizottságok is mogliallgatandók volnának. Miután azonban, azon összegen kívül, melyet az Akadémia „átalános" kiadásai ( É v k ö n y v e k , Értesítők stb.) igényelnek s mely a t a v a l y előirányzott összegben vétetett fel ez évre is, az Akadémia osztályai rendelkezésére k ü l ö n összegek ez évben nem a d a t h a t n a k ; a miután a nyelvtudományi, statistikai és matliematikai bizottságok költségvetése sem emeltethet i k jelenleg : az osztályok és bizottságok megkérdezése ez évben, midőn a j e l e n rendezetlen viszonyok közt a fent kitett bevételek sem elöirányoztathatnak teljes biztossággal, merőben fölöslegesnek mutatkozott." Tudomásul szolgál. 181. U g y a n a z o n jogyzőkönyvi szám 4. pontja szerint az Akadémia á l t a l ez évre kiadatni javasolt kettős nagy jutalomból s azzal együtt j á r ó Marczibányi díjból egyik a jelen pénzviszonyok közt, ez évben nem adathatván ki : Az Akadémia j ö v ő évben ismét sürgetni fogja. 182. U g y a n annak 5. p o n t j a szerint Bartalus István „Orpliousa" 50 példányáért az Akadémia k í v á n t a 200 frt. utalványoztatott, valamint az „ U j g u r Nyelvemlékek" nyomtatási fele-kö ltsége is 700 f r t b a n elfogadtatott. Tudomásul vétetik. 183. U g y a n a n n a k 6. p o n t j a a „Kalevala" finn eposz m a g y a r fordítása tiszteletdijául s nyomtatási költsége fejében 1,300 frtot vesz föl a költségvetésbe, Szarvas Gábor pályamüvének nyomatására pedig 400 forintot. Hasonló tudomásul szolgál. 184. U g y a n a z Hradszky József „A méhek boncztana s élettana" cz. régebben az Akadémia által kiadásra elfogadott m u n k a t á r g y á b a n ú g y vélekedik, hogy midőn az Akadémia jövedelmei annyira igénybe v a n n a k véve, e m u n k á n a k kiadása, t a r t a l m á n á l és alaposságánál fogva azon összegből is eszközöltethetnék, a moly az ez évi államköltségvetésben, k i t ű n ő b b gazdasági s z a k m u n k á k és értekezések kiadására és j u t a l m a z á s á r a megszavaztatott ; M A G y . TUD. AKADÉMIAI É R T E S Í T Ő . 1 8 7 0 . 1 1 . SZ.
20
58 E vélemény e l f o g a d t a t v á n , az Akadémia fölkéri nm. elnökét, hogy ez iránt a földmivelési, ipar- és kereskedelmi minister u r a t , nevében megkeresni méltóztassék. 185. Szint azon jegyzőkönyvi pont szerint az igazgatóság nem vehette fel a folyó évi költségvetésbe b. O r b á n Balázsnak „A székely föld" ez. m u n k á j a bizonyos számú példányok megvétele általi segélyezését ; Reisz György „ A u t o g r a p h aláírások" g y ű j t e m é n y e I I . kötetének megvételét ; Kómer Flóris 1. t. uti költségét a Corvinák ü g y é b e n teendő konstantinápolyi ú t j á r a , s F o g a r a s i r. t. 400 a r a n y a j á n l a t á n a k az Akadémia részéről szintén négyszáz arauynyal megpótlását, egy a rokon nyelvek tanulmányozás á r a kiküldendő utazó n y e l v é s z n e k . Az utóbbira nézve azonban s a j n á l n á , h a azon egyén, ki e ezélra vállalkozott, s kinek a rokon nyelvekben m á r is nagy j á r t a s s á g á t ó l nyelvészetünk sokat v á r h a t , kénytelen volna elszalasztani az alkalmat, melyet Akadém i á n k egyik kitünö t a g j á n a k n a g y l e l k ű s é g e nyújt, hogy a hazai nyelvészet előmozdít á s á r a az általunk eddig kevésbé ismert rokon n y e l v ű n é p e k közt gyarapíthassa ismeretoit. Miután az ezen utazásra igényelt öszvegre nézve az mondatik, hogy az nem egyszerre fizetendő, s így meglehet, hogy az akadémiai segélyre csak az év végén, s rész. b e n a j ö v ő évben k e r ü l a s o r : felhivandó az Akadémia n y e l v t u d o m á n y i osztálya, hogy az a j á n l o t t keleti utazót is m e g h a l l g a t v a , a n n a k képességéről, valamint aa utazási terv" ről, annak egy évi költségeiről, s az a k a d é m i a i segélynek a F o g a r a s i J á n o s rendes tag úr által ajánlott összeg kiszolgáltatása u t á n , mikor és mily időszakokban leendő folyó" v á tételére nézve a d j o n az igazgató t a n á c s n a k felvilágosítást. Áttétetik az I. osztályhoz, a k i v á n t felvilágosítás megadása végott. 186. Olvastatott ugyanazon jegyzőkönyv X L Y I I . számában a határozati részből az I g a z g a t ó s á g azon k i v á n a t a , hogy Szontagh Dániel „Árva megye leírása" czimü, az Akadémia által k i a d á s r a a j á n l t , m u n k á j á n a k értéke, minősége, díjazási és kiadási költségei felöl az A k a d é m i a elnökileg megkérdeztessék ; valamint arról is, v a j o n Ivánfi E d e pályanyertes m u n k á j a „Magyarország czimere és színeiről" ajánlható-e m é g most is kiadásra, miután n e v e z e t t szerzőnek egy másik, hasonló t á r g y ú p á l y a m u n k á j a közelebb megjelent ? Áttétetik a I I . osztályhoz, hogy a kért feleletet beadhassa. 187. Felolvastatik u g y a n azon igazgatósági jegyzőkönyv L . száma, az Akadémia nyilatkozatát illetőleg, mely szerint a palota épületeiben levő helyiségek felhasználását egyéb mint akadémiai vagy á t a l á b a n tudományos czélokra, nem t a r t j a ez intézet mélt ó s á g á v a l összeférönek. Az igazgatóság méltányolja u g y a n a tud. A k a d é m i a e nyilatkozatban kifejezett ó h a j t á s á t : de a jelen pénzviszonyok közt azon jövedelmi forrást, melyet a kibérelt helyiségek n y ú j t a n a k , a pénztár nem nélkülözheti. Tudomásul vétetik.
Pest, 1870. Nyomatott az , Athenaeum n y o m d á j á b a n . "
Á
MAGYAR TUDOM. AKADÉMIA
ERTESÍTÓJE. XXX-dik N a g y Első
gyűlés.
nap.
1870. május
24-én.
Nagyméltóságú b á r ó E ö t v ö s J ó z s e f a k a d é m i a i elnök úr elnöklete alatt. I. Elnök úr ö nmlga az ülést m e g n y i t v á n Olvastatott a közülési előrajz-készítésre kiküldött állandó bizottság jegyzökönyve, melyben foglalt j a v a s l a t szeriut a folyó hó 28-án t a r t a n d ó XXX-ik közülés előrajza így állapíttatott m e g : 1. Elnöki megnyitó beszéd, b. Eötvös Józseftől. 2. Titkári j e l e n t é s az Akadémia lefolyt évi működéséről, Arany J á n o s főtitkártól. 3. Emlékbeszéd Balassa J á n o s tiszt, tag fölött, Jendrássik J e n ő lev. t a g t ó l . 4. A művészet mint nemzetgazdasági tényező ; é r t e k e z é s Keleti Kár. 1. tagtól. 5. Jelentés az eldöntött s az ú j o n n a n kitűzött pályázatokról s az A k a d é m i a legú j a b b tagválasztásáról. Olvassa Gyulai P á l osztálytitkár. G. Elnöki zárszó. I I . Az 1869-i eposzi Nddasdy p á l y á z a t r ó l az I. osztály jelenti : E jutalomra két pályamű érkezett, melyek közül az I-ő számú R a a k a y Demeter, királyné p o h á r n o k á n a k a m a g y a r keresztes hadból való visszatérési k a l a n d j a i " czimü s jelige nélküli mű minden t e k i n t e t b e n alúl v a n a bírálaton. A I I . számú „Romilda" melynek j e l i g é j e „ T u d j á t o k - e mit tesz az emberi n y e l v e n " stb. Petőfi, — társánál jobb ugyan, a mennyiben nyelvében némi választékosság, verselésében n é m i gyakorlottság mutatkozik : de ez előnye is részint erőltetéssel, részint üres rimcsengéssel párosul. Meséjében és j e l l e m r a j z á b a n nem csak az alakítási erő hiányzik, hanem a lélektani alap is. E mellett erkölcsi felfogás és költői igazságszolgáltatás tekintetében is hibás, sőt a jobb érzést bántó. Ennélfogva az osztály a jutalom k i nem adatását határozza, s egyszersmind fölkéri a nagy gyűlést, h o g y a benmaradt 200 a r a n y az 1871-ik évre újra tűzessék ki, az 187 l-re szóló 100 a r a n y pedig az 1873. évihez csatoltassék. E szerint a j u t a l o m ez úttal k i n e m adása h a t á r o z a t b a menvén, a k é t p á l y a m ű jeligés levelei felbontatlanul megsemmisítésére elnök úr ő nrnga Petzval O t t o rendes és Szilágyi Sándor levelező tagokat küldötte^ ki ; az 1871-i és l873-i j u t a l m a k pedig az osztály j a v a s l a t a szerint lesznek k i h i r d e t e n d ő k . I I I . Olvastatott ugyanazon osztály jelentése a Sdmuel-ä\} ügyében következőleg : Az 1869. évre szóló Sámuel dij, az ugyan-azon évben nyomtatva m e g j e l e n t , szoroMAQY, T D D . AKADÉMIAI ÉRTESÍTŐ', 1 8 7 0 . 1 2 . S Z .
2 2
160 san nyelvészeti értekezések közül, hat szavazattal négy ellenében, Vámbéry A r m i n 1. t. „Magyar török-tatár nyelvbeli szóegyezések" (külön lenyomat a Nyelvtudományi Közlemények VII. kötetéből 1869.) czimü dolgozatának Ítéltetett, m i n t a mely az 1869. évi nyelvészeti kisebb dolgozatok között t a r t a l m á n a k ú j s á g á v a l s gazdagságával leglényegesben g y a r a p í t j a nyelvészetünket, s oly tért mivel, melyhez csak kevés n y e l v é szünk fér, s így kettős nyereményül üdvözlendő. Szerző u g y a n is, előre b o c s á t v a a hangváltozások törvényeit, melyeket a m a g y a r és török-tatár nyelvek közös szókincséből elvont, számos m a g y a r és török-tatár t ö k e t (néha ragozva) tárgyal, m e l y e k rokons á g b a n állanak. IIa egyes nézeteihez s módszere némely részloteihez kétség f é r h e t is, egészben becses anyagot n y ú j t a hasonlító nyelvészetnek, m e r t szerző nem c s u p á n szótárak, hanem s a j á t tapasztalati tudomás u t á n , ismeri a szók jelentéseinek különféle á r n y a l a tait s nem egyedül az irodalmilag hozzáférhető ozmanli, h a n e m a még eddig kovésbbé kibányászott u j g u r és d z s a g a t a j , s ezen k i v ü l a jakut és csuvas nyelvjárásokra is tekintettel van, s így összehasonlításai n a g y o b b körben mozognak, mint a melyben nyelvhasonlítóink eddig foroghattak, a mi p e d i g a szók rokonságainak megalapítására mulhatlan szükséges. Az osztály Ítélete folytán a n a g y g y ű l é s a 15 a r a n y b ó l álló Sámuel d i j n a k Vámbéry Armin lev. tag részére leendő k i a d á s á t elhatározza. IV. A hölgyalapítványi aosthetikai pálya-feladat t á r g y á b a n szintén az I. osztály kövotkozö jelentést tesz. E jutalomra három pályamunka pályázott, s mindenik olvasottságra, szorgalomra és komoly törekvésro mutat ugyan, d e egyszersmind az olvasottnak meg n e m emésztését, a széptani eszmék körül tájékozatlanságot, a f o g a l m a z á s b a n szabatosság, az előa d á s b a n csin és izlés h i á n y á t tanúsítja. Az I. számú, m e l y n e k jeligéje : „Föl nemzetem a p r a j a n a g y j a ! Petőfi," alig fgyéb tökéletlen kivonatnál Carrière s z é p t a n á n a k első részéből ; szabatosabb a I I . számú, m e l y n e k jeligéje : „ K e z d j buzgón stb. V ö r ö s m a r t y " ; de szintoly csonka m i n t az előbbi, mert a művészet nomeit n e m tárgyalja. Legtoljesebb de feldolgozás tekintetében leginkább h á t r a m a r a d t a I I I . számú, melynek j e l i g é j e : „Den Stoff sieht J e d e r m a n n stb. Goethe." Minthogy a s z é p t a n fogalmát e g y i k m u n k a sem tisztázza, sőt inkább összezavarj a ; minthogy t o v á b b á egyiknek sincs élvezhető előadása : a jutalom ki n e m a d á s a határoztatott ; s egyszersmind fölkéretik a n a g y gyűlés, h o g y a benmaradt 600 f r t pályadíj fordittassék a czélba vett széptani kézikönyv m e g i r a t á s á r a megbízás u t j á n , miután a pályázat harmadszor is sikeretlen m a r a d t . Az osztály h a t á r o z a t á t , a p á l y a d í j k i nem adását illetőleg, a n a g y gyűlés magáévá tévén, a jeligés levelekot a föntebb kirendelt k ü l d ö t t s é g által megsemmisíttette. Az osztály azon j a v a s l a t á t illetőleg, h o g y megbízás u t j á n készíttessék a e s t h e t i k a i kézik ö n y v , ez úttal nem határoz, hanem felliivja az osztályokat, hogy az állandó hölgy-alap í t v á n y i bizottságot, az Akadémia több rendbeli határozatai folytán, két-két t a g választása által a l a k í t s á k ú j r a , s az így ú j r a a l a k u l t bizottság a h ö l g y - a l a p í t v á n y t egészen átvizsgálva, u g y mint : az alapító levélben kitűzött czéljait a befolyt és h á t r á n y b a levő összegeket, az ezek u t á n i kamat-jövedelmet, a j u t a l m a k r a és kézikönyvekre m á r tett kiadásokat, a megjelent müvek tiszteletdijainak mennyiségét s hova fordítását, a nyomd á v a l kötött szerződés tartalmát, — mindezekről t e g y e n az összes üléshez jelentést, s a d j o n a jövendőbeli e l j á r á s r a j a v a s l a t o t . V. Olvastatott szintén az I. osztály jelentése a M a r c z i b á n y i alapítványból kitü-
161
zött 4:0 aranyos jutalonikérdés tárgyában, melyre most harmadszor sem érkezett p á l y a munka. Miután ez a l a p í t v á n y jutalomkérdései elintézése a l k a l m á r a a M a r c z i b á n y i család egy képviselő t a g j a mindenkor különösen meghívandó s ez jelen esetben szabály szoriileg nem történt meg : a jelentés tárgyalását az Akadémia h o l n a p r a halasztja, m i k o r r a a Marczibányi család legidösb tagja levélben meghívandó lészen. VI. A F á y András nevét viselő nemzetgazdasági p á l y á z a t r a nézve a I I . osztály jelenti : A F á y alapítványból kitűzött következő p á l y a k é r d é s r e : „Fejtessék ki f ő b b von á s o k b a n az anyagi é r d e k e k előmozdítására czélzó egyesületek és intézetek á l l á s a , szervezete s hatása a k ö z g a z d a s á g i életre E u r ó p a mivolt államaiban. Adassanak elő bírálattal kisérve a mivolt á l l a m o k e tárgyra vonatkozó törvényei s intézkedései ; s fejtessék ki eznknek hatása az említett egyesületek u t j á n eszközölt nemzetgazdasági fejlődésre. Végül adassék elő, mi l e n n e teendő ez irányban hazánkban a törvényhozás részéről ?" beérkezett egy pályamű (jeligéje : Nemini me mancipavi, nullius nomeu fero). A I l - i k osztály elismeri, hogy e pályamű alakban és módszerben n e m felel ugyan meg azon igényeknek, melyek a k a d é m i a i p á l y a m u n k á n á l méltán megvárhatok ; hogy midőn részletesen t á r g y a l j a az anyagi érdekek előmozdítására czélzó egyletek és intézetek állását s a mivelt világ e t á r g y r a vonatkozó törvényeit és intézkedéseit, csak röviden említi azon kérdést, mi lenne ez irányban teendő a törvényhozás részéről s a j á t h a z á n k b a n ; hogy nincs kellően k i m e r í t v e azon viszonyos hatás, melyet a nevezett intézetek a közgazdasági életre, s a törvényhozás, az egyesületek u t j á n , a nemzetgazdaság fejlődésére gyakorolnak ; végre, hogy az a d a t g y ű j t é s s a felsorolt intézetek megismertetése, mélyebben ható bölcselet nélkül, növeli u g y a n irodalmunkat kiterjedésben, de nom viszi előro a tudományt belértékbon ; mindazonáltal, tekintettel arra, hogy a mű a p á l y a kérdést n a g y részben megfejti, hogy mint nemzetgazdasági kézi könyv, irodalmunk j e len állásában hézagot pótol, sőt nyereménynok tekinthető : szerző részérő a kitűzött j utalmat k i a d a n d ó n a k itéli, azon észrevétel mollett, hogy a munka, az elemi definitiók r ö vidítése, az ismétlések mellőzése, a hazánkra vonatkozó statistikai adatok önálló kezelése, s az idegen szók lehető k i h a g y á s a által csak nyerni fog. E szerint a jutalom odaitéltetvén : a felbontott jeligés levélből Kautz Gyula n e r c tűnt ki, miről a pesti első hazai takarék-pénztár igazgatósága értesítendő lészen. V I I . Olvastatott u g y a n a z o n II. osztály jelentése a <StíroA-«y-pályázatról, következőleg : A Sztrokay Antal a l a p í t v á n y b ó l kitűzött pályakérdésre : „Fejtessenek ki a házasságból eredő jogviszonyok mind a liázas felekre mind a gyermekekre nézve, tekintettel a gyámság eseteire is. A d a s s a n a k elő azon elvek, melyek szerint hazánkban e viszonyok, s á t a l á b a n az egész á r v a ü g y , törvények és közigazgatási intézkedések által rendezendő volna" — egy p á l y a m ű érkezett (jeligéje : r La famille, comme toutes les institutions est soumise en effet à des [conditions d' existence. H u e M. T h . Études de la législation comparée—"). E p á l y a m ű n e k v a n n a k elvitázhatlan érdemei, melyeknél fogv a megjelenése j o g i r o d a l m u n k r a nézve k í v á n a t o s n a k mutatkozik ; de nem képez oly kerekded és formailag k i e l e g í t ő egészet, minőt az alapítvány iutézke4ése föltételez, s bár a szerző sok a n y a g o t g y ű j t ö t t össze, nem n y ú j t j a azokat úgy feldolgozva s összeállítva, mint egy magasabb b e c s ű irodalmi műben megkívántatnék, s hogy azok a törvényhozási czélokra is nagyobb mértékben felhasználhatók volnának ; ennélfogva az
19*
m osztály, tokintettel arra, hogy a Sztrokay alapítvány nemcsak viszonylag, da s a j á t bel becsénél fogva is méltó müvet igényel, a j u t a l m a t nem ítéli oda a pályázó m u n k á n a k . Az osztály Ítélete helyben h a g y a t v á n , a p á l y a m ű jeligés levele, a föntebb kinevezett küldöttség által, még ülés f o l y t á n tűzbe dobatott. V I I I . Ugyanazon osztály a D ó r a pályázatról j e l e n t i : A Dóra Szilárd alapítványból kitűzött jutalomkérdésre : „Fejtessék ki a magasabb kereskedelmi szakoktatás f e l a d a t a stb." egy p á l y a m ű érkezett ( j e l i g é j e : „Min • den reform a meglevőhöz simuljon"). E pályamű a t á r g y a t ki nem meríti, a szakmába vágó irodalmat egészen mellőzi, sehol sem fordulván elő a k á r forrásoknak, a k á r e t á r g y gyal foglalkozó m ü v e k n e k idézése ; és így miután sem a l a k j a , sem t a r t a l m a szerint nem áll tudományos értekezés színvonalán, az osztály részéről nem a j á n l t a t i k j u t a l o m r a . A jutalom ki nem adása h a t á r o z a t b a ment, az illető jeligés levél megsemmisíttetett. IX. Ugyanazon (II.) osztály jelentése szerint, a Gorove a l a p í t v á n y b ó l föltett jutalomkérdésro : „A családi élet erkölcsi alapja, a belőle folyó kötelességekkel e g y ü t t " bárom p á l y a m ű érkezett. Az I. számú, (jeligéje: „ H a liiv a szolga, j ó leszeu dolga") felvilágosításul számos példát hoz föl, elbeszélés u t j á n , a családi élet köréből, mi tekintve a mü nyelvezetét, népies olvasmányul a j á n l j a ; de mivel a kérdést a tudományos deductió mellőzésével, egyoldalulag tárgyalja, nem felel meg a p á l y á z a t czéljának. A I I . számú (jeligéje : A boldogság a liázaséletben" stb.) már inkább tudományos jellegű, megemlíti a család-élet erkölcsi alapját, de indokolás és bizonyítás nélkül ; végig megy az innét folyó kötelességeken, de szakadozva ; hiányzik a műben a rendszeres k ö v e t k e zetesség, s m i n t ilyen, nem a j á n l h a t ó . A I I I . számú (jeligéje : „А/, atyafiságot szeressét e k " ) alig több mint néhány lapra terjedő vázlat, s úgy tűnik fel, m i n t h a csak egy nagyobb műnek főbb körvonalait a k a r t a volna a d n i ; minek következtében a pályakérdés megfejtése elmarad. Az osztály ily körülmények közt, e müvek e g y i k é n e k sem véli a j u t a l m a t kiadhat ónak. Az osztály véleménye elfogadtatván, mind a három m u n k a jeligés lovele szokott módon, felbontatlanul, tűznek adatott. X. A I I . osztály beadott jelentése szerint a Fáy-féle jövendőbeli pályakérdés iránt a t a k a r é k p é n z t á r i választmány felhívandó lenne annak elhatározására, hogy az Akadémia által, a tudományok melyik ágából tűzessék ki a kérdés. A takarékpénztári igazgatóság fel fog szólíttatni. X I . U g y a n a z o n osztály a Sztrokay alapból, 1871. dec. 3 l-re 150 arany jutalom mellett a jelen 1870-ben sikernélkül m a r a d t (Lásd VII. sz.) p á l y a k é r d é s ismétlését javasolja. Miután az alapítvány azon pontja (Ügyrend f.) mely a 100 a r a n y n a k 150-re emelését megengedi, a jelen esetre nem vonatkozhatik : e kérdés visszautasíttatik az osztályhoz a n n a k elhatározására, kivánja-e e kérdést 100 arany j u t a l o m mellett kitűzni, vagy a pályázati rendszernek az alapítvány e) pontja szerinti változtatását j a vasolja. X I I . Szintén a II. osztály a Dóra-féle pályakérdést „Fejtessék ki a m a g a s a b b kereskedelmi szakoktatás feladata ; adassék elő a kereskedelmi szakoktatás-ügy jelen állása, szervezete, h a z á n k b a n és a külföldön ; terjesztessék elő vélemény az ily m a g a sabb kereskedelmi s z a k o k t a t á s rendezéséről k ü l ö n szakintézetben, v a g y kapcsolatban tudományos vagy műegyetemmel" — ismételni k í v á n j a , 1871. j a n u á r hó utolsó n a p j á r a
163 k i t ű z e n d ő határidővel. Ellenben az 1872-re kitűzendő jutalomkérdés formulázását a jövő 1871-re h a l a s z t j a . E szerint a pályakérdés ú j r a kitüzetik. XXII. U g y a n a z o n osztály a rákövetkező Vitéz-féle (40 arany) j u t a l o m r a e pályakérdést tűzi k i : „Bonfiniusnak m i n t történetirónak jellemzése, és müve kútfőinek k i mutatása s b í r á l a t i méltatása." A pályakérdés, 1873. j a n u á r 31-re ki fog hirdettetni. XIV. V é g r e ugyan csak a I I . osztály a Gorove-jutalomra k ö v e t k e z ő miveltség történeti p á l y a k é r d é s kitűzését a j á n l j a , 1871. j a n u á r 31-iki határidővel : „A magyar tanulók iskoláztatása hazánkban és a külföldön, a XVI-ik században." A kérdés kihirdetendő. XV. Olvastatott a III. osztály következő jelentése az akadémiai nagy — és Marczibányi mellék jutalom t á r g y á b a n , melyekre az 1863—1868 évkörben n y o m t a t v a megjelent természettudományi m u n k á k pályáznak. Az osztály örömmel jelenti, hogy három oly m u n k á t említhet fel, melyek mindegyikét érdemesnek tartja a n a g y jutalomra külön véve. Az első m u n k a szerzője Frivaldszky Imre r. t. r Jellemző a d a t o k Magyarország F a u n á j á h o z , " m e g j e l e n t 13 kőrajzu színezett t á b l á v a l az Akadémia Evkönyvei XI. kötetének IV. d a r a b j a gyanánt, 274 negyedivlapon, 1865-ben. F ő czélja hazánk f a u n á j á n a k létrejöttéhez hozzá járulni. Első szakaszában közli hazánk nevezetesebb á l l a t f a j a i t ; a másodikban az ú j és n a g y részt általa feltalált fajokat, hazánk s a j á t j a i t v a g y érdekesbjeit, jó á b r á k k a l ellátva i r j a le. F e l k a r o l összesen 1,079 á l l a t f a j t . Előbbre viszi a hazai tudományt, de egyszersmind a világirodalmi érték polczára is fölemelkedik azon számos eredeti a d a t által, mely e m u n k á n a k m a r a dandó becset kölcsönöz. A második munka szerzője Margó Tivadar I. t. „A tudományos Á l l a t t a n kézikönyve" 202 fa metszettel. Megjelent 1868-ban, eddig csak az első rész, 266 nyolczadrét lapon. Czélja az állatvilágot minden oldalról megismertetni egy ú j , s még a külföldi irodalomban sem követett i r á n y ú munkában, mely úgy az összehasonlító boncz- és kifejlődéstant, m i n t a szövet- és á l l a t élettant, valamint a rendszeres á l l a t t a n t is kellően t á r g y a l v a foglalja magában s a tudomány mai állását híven tükrözi vissza. Akár a tudományos i r á n y , a k á r a m u n k á n a k irodalmi és a t a n í t á s r a vonatkozó értéke vétetik szemügyre, i r o d a l m u n k egyik legbecsesb tüneményének t a r t h a t ó . A harmadik munka „A M a g y a r Birodalom természeti viszonyainak Leírása." Szerzője Hunfalvy János r. t. Megjelent 3 kötetben 1863—1865 között. I r o d a l m u n k b a n hiányozván egy, a tudomány u j a b b fogalma szerinti földirat, szerző a m a g y a r birodalom t e r m é s z e t i viszonyainak kidolgozásával kezdette meg azt, s a három kötetre terjedő műben fényes tanúságot n y ú j t arra, hogy a h a z á n k természeti viszonyainak felderítésére irányzott vizsgálatok eddigi eredményeit n a g y szorgalommal és k r i t i k á v a l tudta egy egészszé állítani össze ; úgy hogy á l t a l a hazánk természettudományi leírása a geograpliiai tudomány jelen színvonalára van emelve, s az irodalom terén e részben nálunk a m u n k a korszakosnak mondható. Különösen az első részre nézve áll ez, melyben a m a g y a r birodalom területének alakzati, h e g y r a j z i , geologiai s hydrographiai viszonyait fejtegeti. A munka k i v i v t a magának a külföld szakembereinek elismerését is, s díszére válnék bár mely irodalomnak.
164 T e k i n t v e a z o n b a n , h o g y e kitiinö h á r o m m u n k a között e g y i k u e k c s a k első része j e l e n t meg, s a p á l y á z a t i s z a b á l y o k é r t e l m é b e n „ t ö b b e k közt és hasonló k ö r ü l m é n y e k m e l l e t t m i n d e n k o r a t e l j e s m u n k a n y e r i el a j u t a l m a t " : Margó m u n k á j á t ó l , m e l y r ő l az o s z t á l y bizton hiszi, h o g y k i e g é s z í t e t t a l a k b a n , h i v a t v a lesz a következő c y c l u s b a n m é g n y o m a t é k o s a b b a n l é p n i a s o r o m p ó b a , ez e s e t b e n e l t e k i n t v e , a k é t t e l j e s m u n k a m a r a d fenn. E z e k között, t e k i n t e t b e véve, hogy F r i v a l d s z k y I m r e m u n k á j á b a n sok az e r e d e t i f á r a d s á g o s s g y a k r a n költséges n y o m o z á s á l t a l n y e r t adat, más részt p e d i g az osztály e g y , az á l l a t t a n i b ú v á r k o d á s r a e r n y e d e t l e n ü l és sikeresen szentelt, c s a k n e m fél százados m u n k á l k o d á s i r á n t k í v á n v á n elismerését kifejezni, az a k a d é m i a i " а д а - j u t a l o m r a Frivaldszky Imre „ J e l l e m z ő a d a t o k M a g y a r o r s z á g f a u n á j á h o z " czimü m u n k á j á t , — a másod, v a g y Marczibányi j u t a l o m r a Hunfalvy János „A M a g y a r B i r o d a l o m T e r m é s z e t i v i s z o n y a i n a k L e í r á s a " czimü m u n k á j á t a j á n l j a e g y h a n g ú l a g . E szerint a n a g y és másod j u t a l o m o d a i t é l t e t v é n , az első F r i v a l d s z k y I m r e , a m á s o d i k H u n f a l v y J á n o s r. t a g o k n a k k i a d a n d ó lészen. A M a r c z i b á n y i j u t a l m a t illetől e g , h a az alapító család képviselője a holnapif ülésben" m e g j e l e n n é k , az eldöntés ú j r a elő fog terjesztetni. X V I . U g y a n a z o n osztály j e l e n t i : Az 1868-i n a g y g y ű l é s e n kiirt Vitéz-féle 40_arauyos j u t a l o m k é r d é s r o , a m e l y r e e g y 1865-ben k i nem a d o t t d i j összege 'latt f o r d í t v a , négy p á l y a m u n k a érkezett be : I . szám. J e l i g e : „In vino Veritas". I I . sz. J e l i g e : [ „ F ö l f e l é megy b o r b a n " stb. I I I . szám. J e l i g e u g y a n a z . IV. sz. J e l i g e : „Tudom, s i k e t a m a g y a r o k h a z á j a " . A b i r á l ó k egyező v é l e m é n y e a l a p j á n e g y i k sem ü t v é n m e g a m é r t é k o t , az oszt á l y e l h a t á r o z t a , h o g y j e l e n a l k a l o m m a l a j u t a l o m ne a d a s s é k k i ; ellenben, t e k i n t v e , h o g y a kérdés k ö z h a s z n ú , s olyan, h o g y h a a k i í r á s i f e l t é t e l e k n e k m e g f e l e l ő l e g dolgozt a t i k ki, 80 a r a n y a t is mogérdemel : a b b a n állapodott meg, h o g y u g y a n a z o n k é r d é s , t . i. „ í r a s s a n a k le azon módszerek, m e l y e k a bor és must vegyi v i z s g á l a t á r a , különösen a főbb a l k a t r é s z e k m e g h a t á r o z á s á r a s z o l g á l n a k , oly népszerű m o d o r b a n , hogy a n n a k n y o m á n e g y s z e r ű segéd eszközökkel a n e m szakértő is képes legyen ezen m e g h a t á r o z á s o k a t eszközölni" ú j r a tűzessék ki, s az osztályt l e g k ö z e l e b b megillető évben, mi 1875b e n lesz, az a k k o r i 40 a r a n y n y a l 8 0 - r a k i e g é s z í t v e a d a s s é k k i . A nem j u t a l m a z o t t p á l y a m u n k á k j e l i g é s levelei m e g s e m m i s í t t e t v é n , a k é r d é s ú j r a kitűzése h a t á r o z a t b a m e n t . X V I I . U g y a n a z o n I I I . osztály b e j e l e n t i h a t á r o z a t á t , finely szerint, noha a n a g y és másod j u t a l o m k ü l ö n - k ü l ö n évben k e r ü l a m a t h e m a t i k a i , és a t e r m é 3 z e t i t u d o m á n y o k m é g is czélszerünek l á t t a a b b a n á l l a p o d n i m e g , h o g y az e j u t a l m a k r a való s z a v a z á s b a n m i n d a m a t h e m a t i k a i , m i n d a természettudományi s z a k b e l i t a g o k részt vegyen e k , s ez e l j á r á s t k ö v e t t e is. • A n a g y g y ű l é s i g e n t e r m é s z e t e s n e k t a l á l j a , hogy az e g y e s ü l t osztályok n e k ü l ö n t u d o m á n y s z a k o k szerint,* h a n e m egészben s z a v a z z a n a k , m i n d e n az osztályt illető kérdésekre. X V I I I . F e l o l v a s t a t o t t az I . osztály előterjesztése, m e l y szerint Greguss Ágost r e n d e s tagot, e m i n ő s é g b e n , az I . osztályba á t t é t e t n i k é r i , m i n t h o g y az átalános és különös s z é p m ü t a n szélesb k i t e r j e d é s é b e n az I . osztály körébe t a r t o z i k , Greguss Ágost pedig l e g i n k á b b о t é r e n m ű k ö d i k , az I . osztályt illető p á l y a m u n k á k
b í r á l á s á b a n t ö b b íz-
165 ben részt v j t t ; áttételét maga Í3 ó h a j t j a , s az I. osztályban két r e n d e s t a g helye n i n c s betöltve. Greguss Ágost rendes t a g áttétele a I I . osztályból az I-be határozatilag ki mondatott. X I X . Következtek az osztályok tag-választási a j á n l a t a i . Az I. osztály a j á n l j a : Tiszteleti t a g n a k Székács József lev. tagot, ki mint tanköltö, műfordító, szónok k i t ű n ő helyet foglal el irodalmunkban, s társadalmi állásánál fogva is Akadémiánk egyik disze. Levelező t a g n a k Zichy Antalt, a Kisfaludy társaság tagját, mint költőt, műbírálót, stilistát, s mivolt Ízlésű irót. Külső t a g n a k Ascoli G. Isaiást az összehasonlító nyelvészet, és keleti nyelvek tanárát Milanóban. A I I . osztály a j á n l j a : Levelező tagoknak : F r a n k i Vilmos bölcsészet-tudort, az esztergami érseki lyceum történettanárát, több jeles történeti munka szerzőjét ; Alsó-szopori Nagy Imrét, a kőszegi kerületi tábla ülnökét, történeti kutatásai és irodalmi működéséért. Pauler Gyula jogtudort, jeles készültséggel, a kútfők bő ismeretével, kitűnő történetírói tapintattal és művészies szerkesztéssel készített dolgozatai a l a p j á n . Jakab Eleket egy évtizedóta irt számos történelmi dolgozataiért, melyek alapos t a n u l m á n y t , vonzó előadást s éles k r i t i k a i felfogást t a n ú s í t n a k ; Báró Nyári Albertet, kitől a Történelmi T á r számára nagy mennyiségű munka van elfogadva, s kitől, folyó i r a t o k b a n több, p r a g m a t i k a i becsű eredeti dolgozat jelent meg. Haan Lajos békés-csabai evang. lelkészt, leginkább monographiai dolgozatokért ; Barsi Józsefet, statistikai bizottságunk t a g j á t , összes irodalmi tevékenységeért ; Külső tagnak : dr. Schmidt Adolf j e n a i egyetemi történettanárt, az „Allgemeine Zeitschrift f ü r Geschichte' 1 szerkesztőjét, mind átalános érdemeiért, mind a jenai magyartauulók pártfogásáért. A I I I . osztály a j á n l j a : Rendes t a g o k n a k : Than Károly lev. tagot, számos eredeti s a külföldön is legnagyobb elismerésben részesült dolgozatai alapján ; Kruspér István lev. tagot, jeles eredeti értekezései, kitűnő t a n k ö n y v e , magnetikai észlelései tekintetbe vételével ; Margó Tivadar lev. tagot, jeles kézi könyve, k i t ű n ő nyomozásai s a bal és külföldi irodalomban megjelent értekezései nyomán ; Arányi Lajos lev. tagot, mint h a z á n k b a n a kórboncztan úttörőjét tankönyvei, értekezései s eredeti buvárlatai a l a p j á n ; Levelező tagnak Feichtinger Sándor esztergammegyei főorvost, fűvész6ti jeles munkásságáért. Mind ez ajánlatok tudomásul vétetvén, a szavazás felettök a h o l n a p tartandó ülésben fog megtörténni.
166
Második 1870. május
пар. 25-én
N a g y m é l t . b á r ó E ö t v ö s J ó z s e f a k a d é m i a i elnök ú r elnöklete alatt. XX. E l n ö k úr ő nmga jelenti, hogy a t e g n a p i határozat szerint a Marczibányi család legidösb t a g j á t felszólította ; de miután a család képviselésére senki meg nem jelent, a tegnap függőben m a r a d t jutalom-kérdés m o s t fel fog vétetni. E n n e k folytán a főtitkár olvassa az I. osztály következő j e l e n t é s é t : A Marczibányi a l a p í t v á n y b ó l most már harmadszor kitűzött 40 aranyos jutalomkérdésre (tárgy : idegen szólások a magyar nyelvben) p á l y a m u n k a nem érkezvén, a kérdés u j a b b kitűzése h a t á r o z t a t o t t a szabályszerű 1872. marczius 31. h a t á r n a p p a l , s egyszersmind felkéretik a n a g y gyűlés a b e n m a r a d t 40 a r a n y n a k az 1872. évre szóló szintén 40 aranyhoz csatlására, mert mind a k é r d é s fontossága, mind fáradságos volta megérdemli a 80 arany j u t a l m a t . Elfogadtatik. X X I . E l n ö k úr ö n m l g a a tegnap felolvasott ajánlottak fölött, szavazásra h i v j a fel az ülés szavazattal biró t a g j a i t , kiknek s z á m a elébb megolvastatván, kiderült, hogy az alapszabály rendelte 25 t a g n á l több van j e l e n , s így az ülés határozat- és s z a v a z a t képes. A szavazatok eredménye következő : Az I. osztályban megválasztattak : Tiszteleti tagnak Székács Jószef 24 s z a v a z a t t a l 3 ellen. Levelező tagnak Zichy Antal 23 szavazattal 5 ellen. Külső t a g n a k Ascoli G. Isaias 11 szav. ellen csak 16 nyert, s így 2 / 3 többsége nem lévén, m e g nem v á l a s z t a t o t t . A II. osztályban megválasztattak : Levelező tagoknak : Franki Vilmos 21 szóval 6 ellen. Nagy Imre 23 szóval 4 ellen. Pauler Gyula 20 „ 7 „ Jakab Elek 23 , 5 , Bar si József 24 „ 4 я Külső tagnak : Schmidt Adolf 22 s z a v a z a t t a l 5 ellen. Ellenben b. Nyáry Albert, 13 szav. ellen csak 15-öt, H a a n Lajos 10 szav. ellen csak 16-ot nyervén, nem v á l a s z t a t t a k meg. A III. osztályban megválasztattak : Rendes tagoknak : Than Károly, e g y h a n g ú l a g ; Kruspér István 23 szavazattal 5 ellen ; Margó Tivadar 23 szavazattal 5 ellen ; A r á n y i Lajos csak 8, s a levelező t a g n a k a j á n l t F e i c h t i n g e r Sándor csak 11 szav a z a t o t nyervén, nem v á l a s z t a t t a k meg. Az illetők elnöki levélben fognak megválasztatásukról értesíttetni,
167 IV. I g a z g a t ó s á g i ülés 1870. május 27. Nagymélt. b. E ö t v ö s J ó z s e f akadémiai elnök úr elnöklete alatt. L V I I I . A f ő t i t k á r , a közelebbi határozat szerint felolvassa a f. é. april 27-i ülés jegyzökönyvét. Tudomásul van. L I X . Rónay J á c z i n t , mint a Kazinczy-emlék a l a p í t v á n y i ügy tisztába hozására k i k ü l d ö t t bizottság olöadója, felolvassa a következő bizottsági jelentést : A bizottság a g o n d j a i r a bizott ü g y b e n öt ülést t a r t o t t (april 27. m á j u s 3. 10. 13, és 27-én) de s a j n á l a t t a l kell kijelentenie, hogy eddigi intézkedéseit főleg a d a t g y ű j t é s v e t t e igénybe, minek következtében az a l a p í t v á n y valódi állásáról még nem szolgálhat az I g a z g a t ó T a n á c s n a k kimerítő s végleges kimutatással. U g y a n i s : Már első ülése a l k a l m á v a l meggyőződött arról, miszerint a rendelkezésére adott felvilágosító iratok és igazoló okmányok elégtelenek arra, hogy m a g á n a k a Kazinczyemlék alapítványról oly részletes tudomást szerezzen, m i n ő az alap kellő rendezésére elkerüllietlenül szükséges. Az a l a p í t v á n y élén, úgy látszik, két bizottság állt, egy pesti és egy vidéki ; de a bizottságok a l a k u l á s á r ó l , felhatalmazásáról és működéséről nincs semmi féle felvilágosító irat a kiküldött bizottság kezében. A pénztárnoki k i m u t a t á s b a n felhozatik, hogy a Kazinczy terhek kifizetésére és Széphalom m e g v á l t á s á r a 20,436 frt 12 kr, s gazdasági épületekre és a széphalmi monumentumra 20,151 f r t 41 kr. ford í t t a t o t t ; de a kimutatáshoz nincs csatolva felhatalmazás, építési terv, szerződés vagy számadás. Ugyanazon kimutatásban e m l í t t e t i k , hogy a Kazinczy utódok segélyezésére, é v e n k i n t 1,600 frt fizettetett ; de a bizottságnak nincs semmi tudomása a segélyezés keletkezéséről, m e g a l a p í t á s á r ó l s azon kötelezettségről, mely e részben az A k a d é m i á t illeti. Végre, a vidéki ügyvezető É v v a András úr leveleiből k i t ű n i k , hogy az alapítványn a k m é g vannak terhei és befejezetlen m u n k á l a t a i , a n é l k ü l , hogy e z e k részletes kim u t a t á s a , s a rendes számadás és k ö l t s é g v e t é s a bizottsággal közöltetett v o l n a . A dolgok ily állásánál, a bizottság, hogy kiküldetésének megfelelhessen, mindenek előtt a kellő felvilágosítást tűzte ki czélúl, azért elhatározta : a) Felszólítást intézni az akadémiai főtitkárhoz, s a volt akadémiai pénztárnokhoz mind azon iratok közlése végett, m e l y e k a Kazinczy-féle birtok megszerzésére, az építkezésre, a bizottság m e g a l a k í t á s á r a , működésére s a Kazinczy utódok segélyezésére vonatkoznak. b) Felhívni a Kazinczy-emlék a l a p í t v á n y vidéki ü g y v i v ő j é t É v v a András urat, hogy szíveskedjék a Kazinczy birtok kezeléséről, jövedelméről s az emlékszerü építmény miben létéről felvilágosítást adui ; egyszersmind a rendes számadást, építkezési terveket, költségvetéseket, és sz ezeket helyben h a g y ó intézkedéseket, v a l a m i n t á t a l á b a n a Kazinczy-féle bizottság kiküldetésére és működésére vonatkozó i r a t o k a t a b i z o t t s á g n a k beküldeni. c) Felkérni a M. Földhitelintézetet, hogy szíveskedjék a Kazinczy-alapra vonatkozó adatokat, összehasonlítás végett, a pénztárnoki kimutatással, а b i z o ^ ^ g S ^ közölni.
168 A bizottság részéről eszközölt'felhívások eredménye a következő : 1) Az a k a d . főtitkár, f. é. május 7 én kelt válaszában közölvén a Kazinczy ünnepélyre vonatkozó jegyzőkönyvi k i v o n a t o k a t , s a l e g ú j a b b a n történt 2,000 írtról szóló elnöki utalványozást, kijelenti, bogy a főtitkári h i v a t a l b a n nincsenek oly iratok, melyek a Kazinczy-alapítvány gyűjtését, s a bizottság m e g a l a k u l á s á t és m ű k ö d é s é t tárgyalnák. 2) A bizottság összehasonlítván a M. Földhitelintézet részéről b e k ü l d ö t t kimut a t á s t a pénztárnoki adatokkal, úgy t a l á l t a , hogy a két k i m u t a t á s lényegben összevág, azon 2,000 frt m a g á n kötelezvény kivételével, melyet a pénztárnok a Kazinczy alapítványhoz csatol, de mely eddigelé a M. Földhitelintézetnél nem vétetott fel ; ennélfogva elhatározta : Felszólítást intézni a volt a k a d é a i i a i pénztárnokhoz a n n a k k i m u t a t á s a végett : hogy kinek és minő feltételek mellett adatott ki a Kazinczy-alapot illotő két ezer forint ? 3) A bizottság, a rendelkezésére álló két kimutatás nyomán, a Kazinczy-alapot, ide értve a 2,000 frt magán kötelezvényt s leszámítva a legújabban utalványozott 2,000 frt, 8,745 f r t r a véli tehetőnek ; mely összegnok k a m a t a i , a széphalmi birtok 600 frtnyi jövedelme mellett, még akkor sem b i r n á k meg a Kazinczy-utódolcnak szánt 1600 frt évi segélyezést, h a az a l a p í t v á n y n a k nom volnának egyéb terhei vagy teendői ; de m i u t á n egyelőre is m á r vagy 4,000 frt v a n előtorvozve az építés befejezésére : A bizottság, a vég elrendezés befejezése előtt is m á r indítványba hozza, hogy a Kazinczy-utódok segélyezése egyelőre s ideiglenesen 1,600 frtról 600 f r t r a , vagy az I g a z g a t ó tanács bölcs belátása szerint, ennél is kisebb összegre szállíttassák le ; tekintettol arra, hogy a t ö k é n e k egy része, a költségek további fedezésére, épen tartassák. 4) A Kazinczy alapítvány vidéki ügyvivője É v v a András úr f. é. m á j u s 11-én kelt válaszában azon ígéretet teszi, hogy a kivánt felvilágosítást és számadást rövid időn közölni fogja a bizottsággal. 5) M. Tóth Lőrincz, f. é. m á j u s 18-i válaszában, szintén ígéri, h o g y még о hó folytán beküldendi a rendelkezésére álló Kazinczy-féle i r a t o k a t ; egyszersmind kijelenti, hogy a kérdéses 2,000 ft elnöki beleegyezéssel 6 % k a m a t mellett, az ö kezében van, s hogy ezen összeg m e g t a r t á s á t , rendes k a m a t fizetés mellett, v a g y annak felmondását az Igazgató Tanács h a t á r o z a t á r a bizza ; hozzá csatolván о nyilatkozatához az eddig még be nem küldött kötelezvényt. 1870 m á j u s 27-én Gróf Cziráky J á n o s s. k. ig. t a n á c s tagja. Kubinyi Ágoston s. k. kiküldött ig. t a n á c s tagja. R ó n a y J á c z i n t s. k. mint bizottsági jegyző. Az Igazgatóság e jelentést tudomásul vévén, m i u t á n a vizsgálat czélja, adatok hiánya m i a t t elérve még nincs, fölkéri ugyanazon bizottságot működése folytatására jelesül arra, hogy T ó t h Lőrincz a k a d . volt pénztárnok úrtól mind a Bérczy Károly elh u n y t Kazinczy- bizottsági jegyző özvegyétől átvett bizottsági iratokat, mind az alap; töke gyűjtésére, s az egyes a d a k o z á s o k r a vonatkozó, n e t a l á n nála meglevő iveket, leveleket, k i m u t a t á s o k a t , mind végre az alapból általa kezelt bevételekről és kiadásokról, az a l a p keletkezésétől fogva a pénztár-átadásig torjedő teljes számadást besürgotvén illetőleg öt m a g á t is, az igért, szóbeli felvilágosítások megtétele végett, a bizottság üléseibe meghiván, igyekezzék ez ügy valódi állását bővebben kideríteni. Egyszersmind, a bizottsági jelentésből k i t ű n v é n az, hogy az a k a d é m i a i pénztár kezelése alatti alaptőke távolról sem elegendő arra, hogy az építkezésre m é g szükségeltnek állított, mintegy 4,000 frtnyi_ töko fogyasztás u t á n , annak kamataiból, még ha a fekvő jószág
169 jövedelme hozzá vétetik is, a Kazinczy utódok é v e n k i n t i segélyezése az eddigi mérvben folyhasson tovább : az I g a z g a t ó Tanács kénytelen, egyfelől e segélyezésnek az eredeti 1,600 frt összegről 600 í r t r a leszállítását már most kimondani, m e l y összegből az utódok az eddig húzott évpénzök a r á n y á b a n részesüljenek ; más részről egyik, Széphalomhoz közelebb lakó tagját, jelesül b. Vay Miklós úr ö nmgát f ö l k é r n i , hogy a hely szinén megjelenve, a már eddig tett és még hátra levő építkezések mibenlétét, s ez alapítványi v a g y o n n a k ottani egész állapotát megvizsgálni s arról j e l e n t é s t tenni szíveskedjék, — mindenekelőtt pedig a további építést, ez ügy teljes tisztába hozataláig, azonnal tiltsa be ; csupán annyit engedvén meg, a m i elkerülhetlenül szükséges arra, hogy a már fölépített részek pusztulóba ne m e n j e n e k . Л mi végre T ó t h Ló'rincz úr kötelezvényét illeti, az elfogadtatván, utasíttatik az a k a d . ügyész, h o g y azt, a kijelölt zálogra, az adós költségére rögtön kebleztesse be, s azután tegye át a m. földhitelintézet pénztárához, önként értetvén, h o g y a kamatok, a mennyiben be nem f o l y t a k volna, a pénz valódi fölvétele napjától kezdve, befizetendők lesznek. LX. Olvastatott az A k a d é m i a ügyészének a másod elnök s az intézett következő jelentése :
Igazgatósághoz
„A m. tudom. Akadémiát érdeklő és reám bizott j o g ü g y e k eddigi vezetéséről van szerencsém következőkben előterjeszteni alázatos jelentésemet. 1-ör Kovács Lajos úrnál kölcsönlévő 30,000 p f r t töke és j á r u l é k a i iránt folyam a t b a n lévő végrehajtási ügyben Excellentiádnak e hó 10-én költ kegyes utasítását, mely szerint a v é g r e h a j t á s alá v e t t Berenczei j ó s z á g n a k f. hó 16-ra kitűzött árveréso csak azon feltétel alatt lesz felfüggesztendő, ha Kovács Lajos fentebbi tartozásából 20,000 frt fog azonnal letétetni — a hátralék pndig, f. é. nov. l én befizettetni az akadémiai pénztárba ; — nem késtem Kovács Lajos úr fivérével Kovács E d e úrral közölni» mire ö úgy is, mint fivére Kovács Ágoston megbízottja e hó 12-én 20,000 frtot részint készpénzben, részint pedig szathmári takarékpénztári k ö n y v e c s k é k b e n nálam letett ; — mely összeget én a földhitel intézet kezelése alatt lévő akadémiai p é n z t á r b a befizetvén, a f. hó 1 6 - r a kitűzött árverést f. évi julius l - i g illetőleg nov. l-ig felfüggesztettem. 2-or Néhai Rhédey László úr hagyatékához tartozó kis-toronyai szőlő és piuczék f. é. márczius 28-án tartott árverésen J u h á s z A n t a l m. izsépi földbirtokos úrnak 2,505 frtért a d a t t a k el ; — melv eladást — minthogy a bánatpénzül letett 250 frt levonásával f e n m a r a d t 2,165 frt h á t r a l é k biztosítására az árverési feltételek értelmében felajánlott jelzálog teljes árvabiztosítékot nyújt ; — Excellentiád j ó v á h a g y n i is méltóztatott ; — minek folytán a 2,255 írtról szóló kötelezvény kellő kiállításáról és betábláztatásáról gondoskodván, a betáblázott eredeti kötelezvényt, mihelyt kezemhez körül, azonnal be is fogom szolgáltatui. 3-or Néhai Patkó János hagyatékához tartozó pesti ház az I-ső szám a l a t t ide zárt kimutatás szerint 21,855 frton a d a t v á n el, a vele j á r ó költségek levonása u t á n fenmaradt 21,086 frt 1 kr vétel-árból az Akadémiának j u t o t t egy harmadrészt vagyis 7,028 frt 67 krt, részint m. évi nov. 6-án, részint pedig f. é. febr. 21-én fizettem be a földhitelintézet kezelése alatt lévő a k a d é m i a i pénztárba ; — az eladatlanul m a r a d t budai háztelek pedig — mely az 1-ső számú kimutatás szerint 630 írtra volt becsülve — f. é. február 1-én 1,800 frton adatott el, miből a költség levonása után f e n m a r a d ó hátraléknak harmadrésze, miholyt le lesz téve — be fog szolgáltatui az akadémiai pénztárba.
170 4-er Néhai Szentiványi Bogomer hagyatékából beszedett alapítványi töke tett 2,100 frt — k r . ennek 1863. j a n u á r 1-től f. év febr. 9-ig 5°/o k a m a t a pedig . . . 745 frt 75 kr. összesen tehát . . . . 2,845 frt 75 kr. miből a per költség 40 frt 75 kr. levonatván, a fenmaradt 2,805 frtot még f. évi febr. 14-én beszolgáltattam az akadémiai pénztárba. 5-ör Gr. Schmeltow Richárd úrtól beszedtem a palotára aláirt 200 frtból fenmaradt 100 frtnvi hátralékot, melyet f. évi márczius 24-én fizettem be az akadémiai pénztárba. 6-or Néhai Balassa Antal úrnak 500 f r t o s alapítványa szintén beszolgáltatott az akadémiai pénztárba. 7-er Néhai Hofrichter József általános örököse Brüll E m m a Csathó Aurélné aszszonynak véleményadás végett hozzám utasított és 2-ik sz. a l a t t ide zárt folyamodványát, melyben az Akadémiának, mint néhai Hofrichter J o z é f a után maradt pesti ház У20 illetőleg J /io részében kinevezett egyik várományos örökösének ezen csak évek múlva érvényesíthető örökség iránt egyességet a j á n l , s e végre valakit az Akadémia részéről kiküldetni kér, ki a többi hagyományos intézetek képviselőivel egyetértőleg a folyamodó asszony vagy képviselőjével állapítaná meg a módozatokat, melyek szerint az Akadémia s a többi közintézetek a reájuk háramlandó örökrészükre nézve már most lennének kielégítondők ; — van szerencsém Excelletiádnalc s a méltóságos Igazgató Tanácsnak oly igénytelen nézettel bemutatni : hogy a n n a k említése mellett : miszerint a n. Hofrichter József után maradt pesti ház időközben a méltóságos Igazgató Tanácsnak m. é. febr. 14-én tartott ülésében XII. szám a l a t t hozott jóváhagyó határozatánál fogva 60,000 frton adatott el gr. Károlyi Sándor ú r n a k , s ezen vételár — a 3. sz. alatti végzés ezerint — a helybeli városi gyámpénztárnak adatott által oly meghagyással, hogy ezen összeget Brüll Emma j a v á r a kezelje, mivel öt ezea tökének csak életfogytiglani haszonélvezete illeti ; — halála esetére pedig, ha törvényes gyermekeket hágy maga után, azon tökének fele része ezeket, m a g t a l a n kimultával ellenben, annak ugyan csak haszonélvezete illeti nővérét Briill Borbálát, de ha ez törvényes gyermekek hátra hagyásával hal el, ezeket illeti a tökének fele része — a másik fele része azonban a folyamodó asszony halála u t á n feltétlenül — m i n d k é t nővérnek magtalan kimultával pe. dig az egész töke illeti az Akadémiát s a többi 9 jótékony intézetet ; ennek tehát megemlítése mellett valószínűnek tartom : hogy folyamodó asszony 24 éves lévén — még sokáig fog élni ; valószínűnek továbbá : h o g y férjhez m e n v é n gyermekekkel is lesz megáldva ; valószínűnek végre : hogy folyamodó asszonynak magtalan kimultával nővére is élhet még számos évekig, s ez is gyermekekkel lehet megáldva ; de nem bizonyos, valamint lehetséges : hogy mind két nővér rövid idő alatt magtalanul elhalhat, — de nem valószínű ; — mind ennek tekintetbe vételével, főkép pedig annak : hogy az Akadémia, ha a vételárnak öt illető részét most megkapná, ennek hasznát még a folyamodó asszony éltében is élvezhetné, és nem keller.e a n n a k halálára várni ; — czélszerünek vélem, ha a mélt. Igazgató Tanács v a l a k i t megbízna — ki egyetértőleg a többi intézetek képviselőivel, utólagos j ó v á h a g y á s fentartása mellett, kisértené meg az ajánlott egyezkedést ; — egyébiránt ezen alázatos véleményemet Excellentiád s a méltóságos Igazgató T a n á c s magas elhatározása alá terjesztvén, — e részben mielőbbi kegyes utasítását kikérem. 8-or Néhai Meszlényi Márton János vég-rendeleti örökösei ellen a 300 d. cs. arany-
171 feól álló a l a p í t v á n y és j á r u l é k a i megvétele i r á n t már k é t év ó t a folyamatban lévő perben elrendelt tauuvallatáa e hó 23-án m e g t a r t a t v á n ; r e m é n y l e m , hogy azon per nem s o k á r a érdemlegesen is fog elintéztetni ; — miről a n n a k idejében teendem meg al ázatos jelentésemet. 9-er. Máriássy Béla urnák 500 frtos a l a p í t v á n y a és j á r u l é k a i iránt kötött bírói egyesség időközben a b é n y e i jószágra betábláztatván, m i u t á n az alapító eddig sem t e t t eleget — végrehajtás a l á fog vétetni, m e l y n e k eredményéről a n n a k idejében lesz szerencsém megtenni alázatos jelentésemet, 10-er. Néhai Edl Kálmán h a g y a t é k á n a k tisztába hozatala s kezelőjének számadás t é t e l e iránt most f o l y n a k a tárgyalások, miknek eredményét szerencsém lesz m a g a idejében Excellentiád s a méltóságos I g a z g a t ó Tanács magas tudomására hozni. 11-er. Néhai Káldy Miklós hagyatékához tartozó, s itt P e s t e n a belvárosi m a g y a r és főreál tanoda utcza s a r k á n fekvő emeletes ház, mely 25,000 frtra volt becsülve — f. é. j a n u á r 28-án tartott árverésen 35,300 forinton adatott el Excellentiád jóváhagyásával, az egyik végrendeleti örökösnek a nemzeti színház n y u g d i j intézetének ; — és m i n t h o g y e liáz értékének harmadrészében az Akadémia lett örökösnek végrendeletileg kinevezve, az érintett vételárnak harmadrésze jövő hó elején fog, a mint roménylem, járulékaival együtt m i n t e g y 11,920 frt 60 k r b a n az Akadémia részére lefizettetni. 12-er. Néhai Bonis Barnabásné született Pogány Karolina asszonyság h a g y a t é k a t á r g y á b a n f. é. márczius 1-én tartott tárgyaláson az örökhagyónő férjének Bónis B a r . n a b á s úrnak e g y á t a l j á b a n nem helyeselhető konok ellenzései és bebonyolításai, v a l a mint a tömeg hiányos leltározása k é n y s z e r í t e t t e k az összes h a g y a t é k n a k birói zár alá vételét és gondnokság a l á helyezését, úgy a n n a k u j a b b i leltároztatását is szorgalmazni ; — mire nézve most várom a birói i n t é z k e d é s t . 13-or. Néhai Bomán Ferencz h a g y a t é k á n a k k i t u d á s á r a és biztosítására megtétettek részint Lónyay Albert főispán úr ő méltóságánál, részint pedig Süttő József ügyvéd úr, részint a végrendeleti v é g r e h a j t ó k n á l a szükséges lépések — m i k n e k eredményéről csak ezután lesz szerencsém megtehetni alázatos jelentésemet. 14-er. Néhai Somody Márton nyíregyházi lakos 200 f r t o t hagyományozván az A k a d é m i á n a k — a n n a k mielőbbi beküldése iránt megtétetett a végrendeleti végrehajtó Beniczlcy Miksa ügyvéd u r n á i a szükséges intézkedés. 15-ör. Néhai Daray Imre úrnak 1,000 frtos h a g y o m á n y a s járulékai, v a l a m i n t a hitbizományi helyettesítés addig is, mig érvényesíthetők lesznek — a n n a k Budán a vizi városi Széchenyi u t c z á b a n 85. sz. alatt f e k v ő házára t á b l á z t a t t a k be. 16-or Néhai B. Mandell Károly úr örökösei, B. Mandell Rudolf és Luiza Berg bárónő ellen — az A k a d é m i a részére még 1827. évben tett 1,050 f r t n y i alapítvány és j á r u l é k a i iránt — s i k e r e d e n maradván az e részben hozzájok intézett számos felszólítás — megindítattak a törvényes lépések. 17-er. Néhai Újfalvi Sándor 500 frtos hagyományát azért nem lehetett eddig beh a j t a n i , mert a végrendelkezőnek testvérei megtámadván a végrendeletet —• a végrendeleti végrehajtók m i n d e n fizetésektől el v o l t a k tiltva ; most azonban a per — mint reménylhető — nemsokára a végrendelet fentartása mellett lesz végkép eldöntve ; — s a k k o r a hagyomány is k i fog az Akadémiának fizettetni. 18-or Néhai Kulrffay Pálnak 500 frtos h a g y o m á n y a mindaddig be nem fizettethetik, m i g az átadási o k i r a t ki nem adatik — s a k ü n lévő követelések ba nem h a j t a t n a k ; — minthogy az e részben eljáró Közép-Szolnok megyei biróiágok oly annyira
Í?2 késedelmeskednek, hogy némely követelés már 4 év óta áll végrehajtás a l a t t ; — tanácsosnak vélem a Közép-Szolnok megyei főispán u t j á n az e részbeni késedelmes eljárás siettetését, s a h a g y a t é k mielőbbi letárgyalását eszközölni. 19-er. Néhai Mihálovics Józsefnek 100 frtos alapítványa, a végrendelet 6-ik pontja szerint c - a k a nővére Mihalovics Karolinától származó u n o k a h u g a I í u z s i t s k a Katalin s gazdasszonya Nemetz Sholastikának elhunytával lesz kifizetendő — addig az itt Józsefvárosi német utczában 1,117/37 sz. a. s a bodza u t c z á b a n 1,008/9 sz. a l a t t felevő ház u k r a tábláztatik be. 20-or. Néhai Parola Ferencinek az Akadémia j a v á r a tett 500 f r t n y i a l a p í t v á n y a t á r g y á b a n e hó 20-án tartott t á r g y a l á s o n sem a végrendelet és pótvégrendelet, sem pedig a hagyomány ellen kifogás nom tétetvén, a n n a k fedezésére egy n a g y v á r a d i t a k a rékpénztári részvény lett kijelölve, melynek ára, mihelyt eladva és kifizetve leszen, azonnal be fog küldetni az akadémiai p é n z t á r b a . 21-er. Néliai Szamszlo Fermez n. váradi 1. sz. püspök úr ő e x c e l l e n t i á j á n a k 500 frtról szóló ujftbbi hagyománya, mihelyt a mostani püspök s a hagyatéki gondnok egyszersmind végrendeleti v é g r e h a j t ó Vinkler k a n o n o k közt a j ö v e d e l m e k r e nézve megkisérlendő egyesség sikerül — ez utóbbi által azonnal be fog küldetni az akadémiai pénztárba. 22-er. Néhai Mukics Gergelynek az Akadémia j a v á r a végrendeletileg t e t t 2,000 frtnyi a l a p í t v á n y a addig is — m i g ki fog fizettetni — a szabadkai l a k h á z és földekre be lesz t á b l á z v a . 23-or Néhai Kostyelik Mihálynak 200 frtos hagyománya — melynek kifizetésére a végrendeleti v é g r e h a j t ó F l a t t Ágoston ügyvéd m é g m. évi april 5-én Sz. F e h é r v á r városa törvényszéke által 202 sz. a l a t t hozott végzéssel lett utasítva, ú g y hiszem az akadémiai p é n z t á r b a m á r befizettetett. 24-er. Néhai Szathmáry Karolina asszonyság á l t a l hagyományozott 10,000 frtnyi földtehormontesítési kötvény, a végrendeleti v é g r e h a j t ó Vidits Lázár k i r . tanácsos és kerületi főbíró úr ő nagysága j e l e n t é s e szerint, csak jövő october havában fog beküldetni. 25-ör. Néhai Rhédey László síremlékéhez mogrondolt, és Szandház szobrász testvérek által elkészített koszorú m i n t á é r t j á r ó 80 frtról szóló számlát, ós ezen koszorúnak bronzbóli elkészítéseért V a n d r á k Samu bronzmivosnek j á r ó 136 frtról szóló számlát vau szerenoeém 4. és 5. sz. alatt ide zárva, Ybl Miklós építész úr által láttamozva, és Kauser J a k a b kőfaragó úr 6. számú elismervénye kíséretében Excellentiád s a méltóságos Igazgató T a n á e s n a k kegyes utalványozás végett b e m u t a t n i . Végre 26-or A mennyiben részint a tőkék, részint .pedig a kamatok befizetéseiben késedelmeskedések fordulnának elő, — czélszerünek vélném : lia a földhitelintézetnek az akadémiai pénztárt kezelő osztálya kegyesen oda utasíttatnék : hogy az ily töke és kamat h á t r a l é k o k jegyzéke időnként velem közöltetnék, a szükséges lépések kellő időbeni megtétele v é g e t t . Midőn a reám bizott a k a d é m i a i j o g ü g y e k eddigi vezetéséről szóló jelen alázatos jelentésemet Excellentiád s a méltóságos Igazgató Tanács magas elhatározása alá terjeszt e n é m , az о részben netán m e g k í v á n t a t ó kegyes utasításokat kikérve, mély tisztelettel v a g y o k Pest 1870. május 26-án alázatos szolgája H i n k a József m. akad. ügyész. E jelentés minden egyéb p o n t j a i r a nézve, helyeslő tudomásul vétetvén, illetőleg a függőben levő ügyek bevégzése s az azokról való jelentéstétel b e v á r a t v á n : a ini 1-ör
173 À Kovács Lajos tartozásának h á t r a l é k á t illeti, ha az folyó évi nov. 1-ére be nem fizett e t n é k , a végrehajtás ismét f o l y a m a t b a tétele eszközlendö ; azon esetre azonban, lia a befizetésre az illetők előbb is képeseknek n y i l a t k o z n á n a k , az akadémiai ügyész a leszámolásra utasíttatik, a pénz fölvételére p e d i g a m. földhitelintézet felhatalmaztatik. 2-or P a t k ó János pesti és budai h a g y a t é k á r ó l szóló és a jelentéshez mellékelt számadási k i m u t a t á s áttekintésével Szögyény László igazg. tag ő nagyméltósága bizat.ott meg. 3-or~ A Hofricliter-félo h a g y a t é k o t illetőleg, az átalános örökös Brill E m m a á l t a l ajáulott kiegyezkedés megkisértésével maga a j e l e n t é s t tevő ügyész bizatik meg, oly utasítással, hogy az eljárásra s foltételekre nézve a többi hagyományos intézettol közösen á l l a p o d j a n a k meg, s a közös megállapodást bejelentvén, kérjen az Aliadámia elnökétől további felhatalmazást. 4-er A Bónis Barnabás-féíe ügyre nézve, az akadémiai ügyész szorgalmazván s éber figyelemmel kisérvén az ügy további folyamát, lépései eredményéről togyen ide jelentést. 5-ör A Kuliffay P á l hagyatékát illető követelések b e h a j t á s á t az Igazgató T a n á c s az elnökség u t j á n , Közép-Szolnok megye főispánjánál sürgetni, — illetőleg a megyei késedelmes e l j á r á s siettetését k é r n i fogja, mely kérőlevél elkészítésével s a n m g u elnök úr aláírása a l á terjesztésével a j e l e n t ő ügyész bizatik meg. 6-or A gr. Rliédey síremlékhez tartozó 4. 6. sz. alatt mellékelt költségek u t a l ványozása elrendeltetik. 7-er Kostyelik Mihály 200 frt hagyománya befizetése, h a m e g történt-e valósággal, ügyész úr t u d j a meg a földhitelintézetnél, s h a m e g nem t ö r t é n t volna, sürgesse be. Végre 8-or az alapítványi tőkék és kamatok késedelmes befizetését illetőleg : egy felöl a m. földhitelintézet utasíttatik, hogy ezekről az Akadémia ügyészét évnegyeden k i n t tudósítsa ; más felöl az ügyész, hogy azon pénzekről, m e l y e k n e k , tudomása szerint, a pénztárba be kelletik folyni, szintén évnegyedenkint értesítse a in. földhitelintézet pénzügyi osztályát, s mind k é t r e n d b e l i összegeknek a kellő időben való befolyását nyilván tartva, a késedelmes befizetéseket szorgalmazza. L X I . Gr. Károlyi György ig. tag, az a k a d . gondnok jelentésének benyújtása mellett, szóval előadja, hogy, mint az april 27. ülés határozata folytán elnükileg megbízott tag, megkísértette a vízvezeték, az építendő árnyékszék és a palota fentartása és s z ü k ségleteire előbb beterjesztett költségek levonását ; azonban úgy t a l á l t a , hogy a vízvezeték és árnyékszékre múltkor fölvett 4.614 frtból semmi nem vonható le ; az egyéb költségre előirányzott öszvegböl is csupán a légszesz világításnál történhetik 200 f r t leszállítás, s a javaslott igazításokból az erkély kőnek vas lemezzel bevonása, a lépes ö karzat bársony burkolata s a k a p u k n a k tervezett átalakítása lehetne még ez évben mellőzhető ; s így a p a l o t a költségei 0,098 frt 42 k r r a mennek. A jelentés tudomásul vétetvén, m i u t á n a f. t a r t á s á r a s szükségleteire 6,600 f r t fel van véve ; 4,644 f r t költsége pedig a palota építés t ő k é j é r e foglalt szükség fedezve van : s ez összegek a n n a k elnökileg utalványoztatni fognak.
évi költségvetésbe a palota rendben a vizvezetéki és árnyékszéki építés utasíttatott : e szerint a jelentésben idejében, s a kívántató részletekben
L X I I . Elnök ur ö n m g a előterjeszti J á s z a y Sámuel folyamodványát, ki néhai J á s z a y P á l n a k halála után 1 oda itélt 200 a r a n y a k a d . nagy j u t a l m a t , a n n a k nővérei, mint örököseire részére az Igazgató T a n á c s 1869. m á j . 30-i ülése X L I V . számú végzése a l a p j á n , utalványoztatni kéri. A 200 arany kifizetését olhatározta u g y a n az Igazgatóság, de mivel a jelen évi költségvetés készítésekor e határozat figyelem nélkül maradt, s így ez öszveg a folyó
74 évi költségvetésbe föl nem vétetvén, onnan nem is utalványozható : a n n a k a jövő évi költségvetésbe fölvétele után fog csak kifizettetni. L X I I I . E tárgygyal k a p c s o l a t b a n i n d í t v á n y tétetett : szólíttassék fel a m. tud. Akadémia oly szabály alkotására, melyben szorosan körül legyen irva, moly esetekben adathatik k i j u t a l o m az e l h u n y t iró örököseinek. E felszólítással a nmgu e l n ö k úr bízatott meg. L X I V . T a k á c s István a k a d . főtitkári segéd folyamodványára, melyben előadott okainál f o g v a 300 frt lakáspénze helyett természetbeli lakást k é r az Akadémia bérházában : Az I g a z g a t ó Tanács előbbi határozata mellett mariid. L X V . Az akadémiai szolga személyzet d r á g a s á g i petiékért folyamodik. Csengery Antal és Szögyény László igazgató tagok fölkéretnek, hogy a jövő ülésre, az egyes fizetések egymáshozi aránya megtekintésével, e tárgyban j a v a s l a t o t előterjeszteni szíveskedjenek. IiXVI. A jövő havi ülés 15-éről 30-ra halasztatni javasoltatik, ez levén utolsó ülés az a k a d . szünidő előtt, m e l y a l a t t az I g a z g a t ó s á g sem fog ülésezni. Meghirdetendő, hogy a legközelebbi ülés j u n i u s 30-án lesz.
Huszonnegyedik
akadémiai
ülés.
A III. osztály hetedik ülése. 1870. május Sztoczek
30-án.
J ó z s e f osztályelnük
elnöklete alatt.
189. (31.) Szily Kálmán 1.1. előadja „ J e l e n t é s magyarországi méter és kilogramm étalonok
összehasonlításáról a franczia prototypekkel Krnspér I s t v á n és Szily Kál-
mántól." B í r á l a t r a kiadatik.
ISO. (32.) Szily Kálmán 1. t. előterjeszti Boiler M á t y á s budai polytechnikumi tanár értekezését „A n a p r e n d s z e r tovamozdulásáról az üstökös p á l y á k b ó l ítélve. Előterjesztése ez : A f. évi február 4-én tartott osztályülésben szerencsém volt Boller úr részéről e g y dolgozatot előterjeszteni, melyben B. úr a periodikus üstökösökről azt mutatta ki, hogy aphelium- távolságaik a n a g y o b b planéták középtávolságaival megközelítőleg egyenlők. Boller úr ezen dolgozata az „Astronomische Nachrichten" czimü folyóiratban megjelent, és a külföldön is m a g á r a v o n t a a ügyeimet. A m a i osztály-ülésben szerencsém van Boller ú r n a k egy második dolgozatát előterjeszteni, m e l y a nem periodikus üstökösöknek, tehát a hosszúra n y ú l t kúpszeletekben járó üstökösöknek k é t igen nevezetes tul a j d o n s á g á r a tesz figyelmessé.
175 Az első tulajdonság a nem periodikus üstökösök jöveteli i r á n y á r a vonatkozik. H a az utolsó 100 évben megjelent nem periodikus ü s t ö k ö s ö k jöveteli irányát k u t a t j u k , azt találjuk, bogy az ezen idő alatt megjelent 148 üstökös jöveteli i r á n y á b a n az égbolt minden t á j é k a képviselve v a n u g y a n , de korántsem egyenlő m é r t é k b e n . Vonatkoztassuk u g y a n i s a jöveteli i r á n y o k a t azon sikra, mely a lencse-alaku tejutat legnagyobb méreteiben metszi, azonnal föltűnik, hogy a 148 üstökös közül 126-nál a jöveteli i r á n y a t e j ú t síkjával 45°-nál kisebb szöget képezett, s igy csak 22-é é r t e el a 4 5 fokot. Minden 100 közül 85-nek jöveteli iránya a tejút s í k j á h o z 45°n á l kisebb szög alatt hajlik, s csak 1 5 % bir n a g y o b b hajlással. E feltűnő különbség megjelöli azon főforrást, honnan az üstökösök eredni látszanak, t. i. a t e j ú t n a k nevezett csillagszigetet. Roller úr dolgozatának ezen részével m á r készen volt, midőn a Philosophical Magasin ez évi márcziusi füzetéből arról értesült, hogy Kirkwood úr, k i t a n á r az indianiai egyetemen, e kérdéssel szintén foglalkozott, s hogy ő a nem periodikus üstökösök jöveteli i r á n y á t főleg a naprendszer haladási sikjában véli föltalálni. E l t e k i n t v e attól, hogy igen b a j o s belátni, mi befolyással lehetne az üstökösök jöveteli i r á n y á r a a naprendszer haladási iránya, mely 50,000 év alatt sem tér el észrevehetőleg az egyenes vonaltól — mondom ettől el is tekintve, Kirkwood úr állítás á n a k kisebb valószínűsége van mint Roller úrénak. Kirkwood úr u g y a n is k i m u t a t j a , hogy minden 100 üstökös közül G2-nek jöveteli i r á n y a a n a p haladási síkjához 45°-nál kisebb szög alatt h a j l i k ; de Roller úr ugyanezt, a t e j ú t síkjához viszonyítva, 8 5 % - r ó l bizonyítja be. A második tulajdonság a nem periodikus üstökösök perihelium-távolságára vonatkozik. Az említett 148 üstökös közül — amint ez a szétosztott táblázatokból kitűnik — legkisebb perihelium-távolsága v a n az 1843-iki I-ő számúnak, s legnagyobb az 1855-kiI-ő s z á m ú n a k ; a m a z é t. i. 0 ' 0 0 5 5 4 , emezé pedig 2 ' 1 9 3 5 3 földpálya-félátmérö. A különböző égtáj a k r ó l jövő üstökösök perihelium-távolsága о h a t á r o k között ingadozik, azonban korántsem egyenlő m é r t é k b e n . Roller úr azon nézetből indulva ki, hogy az üstökös periheliumának képződésére a nap haladási i r á n y á n a k okvetlenül befolyással kell lenni, az üstökösök csoportosításában irányvonalúl a nap haladási irányát választotta. Nevezzük első n e g y e d n e k az égbolt azon részét, h o n n a n a nap középpontjához húzott egyenes a n a p haladási ' i r á n y á v a l 4 5 °-nál kisebb szöget képez ; második n e g y e d n e k azt a r é s z t , m e l y r e nézve e szög 45°-nál n a g y o b b és 90°-nál k i s e b b ; h a r m a d i k n e g y e d n e k azt a részt, melyre nézve e szög 90 és 135" közé esik ; és végre negyedik n e g y e d n e k azt a részt, melyből a nap középp o n t j á h o z húzott egyenes a nap haladási irányával 135-nél n a g y o b b szöget zár be, és foglaljuk az egyes negyedekből jövő, nem periodikus üstökösöket egy-egy csoportba, ú g y azt találjuk, h o g y az I negyedből 27 üstökös j ő 43 „ II III IV n MAGV. TÜD. AKAD. É R T E S Í T Ő . 1 8 7 0 . 1 2 . S Z .
23
176 s hogy az átlagos perihelium-távolság az I n e g y e d b e n : 0-84608 f ö l d p á l y a — f é l á t m é r ő . II „ 0-85855 „ „ III „ 0-92788 „ IV „ 0-68264 „ „ Az átlagos perihelium-távolság legnagyobb tehát a I I I - i k , s legkisebb a IV-ik negyedben ; az I és Il-ik n e g y e d b e n körülbelöl egyforma. A feltűnő különbséget, m e l y e t az I és IV-ik negyed periheliumai között tapasztalunk, R. úr abból magyarázza, h o g y a n a p p a l szembe jövő, tehát a l e g n a g y o b b relativ sebességű üstökösöknek, ceteris paribus, nagyobb perihelium tartozik megfelelni mint a z o k n a k , melyek a napot hátulról érik be, m e l y e k n e k t. i. legkisebb relativ sebességök van. E következtetés helyességét az értekezésben Roller ú r m a t h e m a t i k a i l a g í s bebizonyítja. E következtetést meg is lehet fordítani. H a m é g nem ismernök a naprendszer haladási irányát, a legkisebb perihelium-távolságot mutató negyedből a haladási i r á n y r a lehetne következtetni, a n n y i v a l inkább, m e r t a megelőző századokban is a legkisebb perihelium-távolságú üstökösök ugyanezen oldalról j ö t t e k . A n n a k vizsgálatát,^ hogy a perihelium-távolság miért egyenlő az I-ö és Il-ik negyedben, s miért legnagyobb a I I I - i k negyedben, Roller úr fentartja m a g á n a k . Végül m é g okát kell adnom, miért n e m terjesztette k i Roller úr ezen vizsgálatokat a periodikus üstökösökre, valamint a z o k r a sem, melyek az utósó 100 év előtt j e l e n t e k meg. A n a p r e n d s z e r ü n k h a t á r a i n belül j á r ó periodikus üstökösöket és azokat, m e l y e k csak kevéssel lépik túl N e p t u n középtávolságát, a z é i t nem vette számításba, m e r t ezen üstökösök eredeti pályái a planéták háborításai által valószinüleg m á r olyannyira megváltoztak, hogy sem az eredeti jöveteli irányt, sem a kezdeti periheliumot m á r többé nem ismerhetjük föl. Az e l ő b b i századokban megjelent üstökösöket azért nem vette vizsgálat alá, m e r t azon időben nagyobbrészt csak a szabad szemmel látható üstökösöket j e g y e z t é k föl, s az ezen m é g részben hiányos följ e g y z é s e k b ő l kiszámított p á l y á k pontosságában sem igen lehet bízni. Bírálatra k i a d a t i k .
191. (33.) U g y a n a z előlegesen bejelenti W a r t h a Vincze budai polytechnikumi t a n á r részéről az Alizarin ú j synthesisét. Graebe és Liebermann u r a k — ú g y m o n d — a z „Anthraen und Alizarin" czimü értekezésükben*) állítják, h o g y az Anthrachinon (Ел
Ci42 közvetlenül nem oxidálható, sőt szilárd kalihydráttal
olvasztva
(H4
sem változik meg. Van s z e r e n c s é m ezen s o r o k b a n jelenteni, hogy sike*.; A n n a l e n d. Chemie et P h a r m . VII. Suppl. 3,286,
177
rült az Anthrachinont részint alkoholos káli által, részint pedig Natriumaethylát segítségével közvetlenül oxydáltatni, s így az alizarin synthesisének egy ú j egyszerű és közvetlen módját megállapítani. E z e k szerint mostanáig 3 féle úton eszközölhető a synthesis, úgymint I. A G r a e b e és Liebermann-féle mód : iHi
1H4
Ш4
С14Ю2 átalakíttatikCi4]02 és kálival olvasztva keletkezikCi4<02 Ш4 (H2 B r f H 2 (OK)2 Anthrachinon Bibróm-Anthrachinon. Alizarinkalium II. A „Caro-, Graebe és Liebermann-féle mód. Ш 4 |H4 1EU С14Ш2 á t a l a k í t t a t i k C i 4 / 0 2 k á l i v a l olvasztva C W O 2 (Нл ) H2 (SÖ3 H)2 f H2 ( O K ) Anthrachiuon Bisulfoanthrachinon Alizarinkalium III. Az általam v é g r e h a j t o t t synthesis : IJ4
Í
O2 + m
G2 H s
n
S
N a
=
Cll<02 b í O N a
- f 2C2H6 —H
Anthrachinon Alizarin natrium Aethyllussitagen Jelenleg egy svaiczi g y á r b a n folynak a kísérletek, v á l j o n elönyö sebb-e ez utóbbi eljárás m i n t az (I. és I I . alatt felemlített) indirect oxydatio. Mint előleges jelentés az Értesítőbe veendő fel. 192. (34.) E l n ö k előadja, miszerint a Kruspér és Szily urak részéről tett s imént hallott jelentésből kivehető, hogy m i l y jó hatása van a n n a k , h a h o n u n k a k ü l f ö l d tudósaival szakférfiai által érintkezésbe jön, s ez esetben örömmel l á t j u k , hogy a kitűzött feladat jelesen o l d a t o t t meg, o h a j t a n d ó n a k látja, hogy a f. évi augustusban P á r i s b a n я méter-rendszer behozatala t á r g y á b a n tartandó internationalis gyűlésben szakférfiaink hasonlókép részt vennének ; ennélfogva indítványozza : hogy az Akadémia tegyen lépéseket a magas kormánynál az i r á n t , hogy az a kiküldetésben a m a g y a r t u d ó s o k a t is részeltesse s az esetben az A k a d é m i á t bizná meg a kijelöléssel. Az osztály tekintetbe vévén, hogy most, miután Magyarország politikai önállós á g r a vergődött, óhajtandó volna, h o g y tudományos dolgokban tartott nemzetközi tanácskozásokban is vegyen részt, a n n á l inkább, minthogy ily összejövetelek képesek az ismeretkört, a nézletet tágítani s szilárdítani, s így a szellemi fejlődés s emelkedés hathatós tényezői ; ennélfogva az i n d í t v á n y t magáévá teszi, s azt a mai összes ülés elé hozni határozza.
19*
178 Ö s s z e s 1870. május
ülés. 30.
193. A I I I . osztály előterjeszti, m a i jegyzökönyve 34-ik p o n t j á b a n f e n t e b b olvasható javaslatát, mely szerint a m. kir. kormány az A k a d é m i a á l t a l fölkérendő lenne, h o g y a folyó évi augustus folytán P á r i s b a n t a r t a n d ó nemzetközi gyűlésre, mely a métre-rendszer behozataláról fog tanácskozni, m a g y a r tudósokat is küldjön ki, s ezek kijelölésével az A k a d é m i á t bízza meg. Az osztály j a v a s l a t á t az összes ülés m a g á é v á tévén, ily értolemben a nmgu m. kir. közoktatási miniszter úrhoz fölterjesztést határoz. 194. A nmgu közoktatási minisztérium 10,017 számú i r a t á v a l átteszi Still P á l hollókői prépost, és lőcsei plébános folyamodványát, ki a lő csei gótizlésü kath. tomplom, m i n t a középkori építészet egyik l e g r e m e k e b b m a r a d v á n y á n a k j a v í t á s á r a államsegélyt k é r , s felhívja az A k a d é m i á t , hogy régészeti bizottságától k é r j e n véleményt az iránt : v a j o n ohajtandó-e, h o g y az említett m ű e m l é k helyreállítására, az országos műemlékek f e n t a r t á s á r a szánt összeg igénybe vétessék, s ha igen, m e n n y i lenno e czélra a kérdéses összegből engedélyezendő. Kiadatik az Arehaoologiai bizottságnak, jelentése még a szünidő előtti összes ülésre, lehetség szerint, b e v á r a t v á n . 195. U g y a n a z átteszi Schiller Zsigmond folyamodását, Wodianer-féle ösztöndijért. A statistikai és nemzetgazdasági bizottsághoz u t a s í t a n d ó . 196. A I I I . osztály f. é. m á j u s 9-én tartott ért ekezletéböl tett a j á n l a t a a l a p j á n Doctor J u r á n y i L a j o s u r n á k m e g e n g e d t e t i k , hogy a Ceratozamia himsejtjeinek fejlődését tárgyazó m u n k á j á b ó l személyesen tarthasson felolvasást az Akadémiában. 197. Az I . osztály, f. évi 25. sz. határozatában figyelmezteti az összes ülést, hogy az Ügyrend 33-ik §. d) pontja, az Alapszabályok 19. §-ával ellentétben v a n , a mennyiben amott „egyszerű többséggel" itt „kétharmadnyi többséggel" a j á n l a n d ó k a t a g o k megválasztásra. Az Ügyrend 187 l - r e k i j a v í t a n d ó . 198. Az archaeologiai bizottság f. é. m á j . 3-án t a r t o t t üléséből, a lipcsei régészeti egylettel (melynek e l n ö k e Gersdorf E . G. titkos tanácsos) és a dresdai nkön. sächsischer Verein zur Erforschung und Erhaltung vaterländischer Alterthümeríl nevű t á r s u l a t t a l csereviszonyt hoz j a v a s l a t b a . E l f o g a d t a t v á n , a mondott e g y l e t e k n e k az archaeologiai bizottság minden kiadványai csereképen m e g a d a t n a k . 199. U g y a n a z o n bizottság De Linas Károly úr Pesten időző franczia tudósnak, ki a párisi közokt, ministeriumnál Akadémiánk számára a l e g d r á g á b b m u n k á k a t kieszközölte, minden akadémiai archaeologiai k i a d v á n y b ó l egy-egy p é l d á n y átengedését kéri. Teljesíttetik ; egyszersmind az Akadémia mindenik állandó bizottságát felhatalmazza, hogy kiadványaiból, hasonló czélokra, 10 példányig m a g a rendelkezhessék. 200. Szintén az archaeologiai bizottság, azon kegyeletnél fogva, mely h a z á n k b a n a visegrádi várromok iránt mutatkozik, kéri az Akadémiát : méltóztassék az elnök ő kegyelmessége á l t a l oda hatni, hogy a nm. pénzügyi ministerium e várromoknak, mint a m. sz. korona birtokán 'álló, építészeti szempontból fölötte érdekes, és aránylag, főleg az
179 ú. n . Salamon-toroTayrtí nézve csekély összeggel fentartható hazai emléknek őrzésére s további romlásának m e g g á t l á s á r a némi gondot fordítani kegyeskedjék. Ily értelomben fölterjesztés határoztatott я nm. elnök úrhoz. 201. Néhai Bartl János végrendeletének másolati kivonata, mely szerint az A k a d é m i á n a k tiz forintot hagyományoz : Átteendö a m. földhitelintézethez. 202. A k o p e n h á g a i dán kir. T u d . Akadémia 1870-re három pályakérdést kitiizö körlevelét A k a d é m i á n k n a k is megküldvén : Hogy az érdeklett tagok olvashassák, a franczia eredeti szöveg teljesen lenyomandó az Értesítőben. I t t következik : La Société Royale Danoise des Sciences, Copenhague. Questions mises au concours pour l'année 1870. Classe d'histoire et de philosophie. Question d'histoire. (Prix : la Médaille d'or de la Société.) P a r m i les monuments qu'ont laissés les historiens de l'Islande, il n'en est pas de plus important que celui qu'on doit à Snorre Sturluson, et qui est connu sous le nom de Heimskringla. Cependant si l'on demande ce qui constitue l'oeuvre de Snorre, on rencontre immédiatement des difficultés. Les témoignages extérieurs sont rares et peu nombreux, et, q u a n t aux appréciations, elles varient entre les extrêmes les plus opposés, Snorre n'étant suivant les uns q u ' u n compilateur intelligent, et les autres en faisant au contraire un historien accompli. Quelques nouveaux matériaux de provenances diverses sont venus dans ces derniers temps jeter du jour sur la question, mais sans qu'on ait p u aboutir à aucune conclusion. Des recherches étendues à ce s u j e t viendraient d ' a u t a n t plus à propos, que les différentes relations concernant l'histoire des rois norvégiens, qu'on p e u t supposer avoir figuré au moins en partie parmi les sources de Snorre, sont mainten a n t presque toutes publiées. Mais outre les sources vraies ou présumées, il faut aussi posséder une connaissance approfondie et détaillée des manuscrits qui renferment en entier ou en partie l'ouvrage de Snorre. P o u r éclaircir ce sujet, si important pour l'histoire de l'ancienne littérature du Nord, la Société Royale Danoise des Sciences met au concours pour cette a n n é e la question suivante : Quels sont les faits qui prouvent que Snorre soit l ' a u t e u r du Heimskringla, et qu'est ce qui constitue ce recueil ? Comment Snorre a-t-il composé son ouvrage et quellos ont été ses sources ? Y a-t-il quelque m a n u s c r i t qui renferme le Heimskringla tout entier, et sinon, comment le reconstruire ? Enfin de quelle manière le H e i m s k r i n g l a se rattachet-il à l'époque où f u r e n t composées la p l u p a r t et les plus célèbres des sagas historiques de l'Islande ? Classe d'histoire naturelle et de Mathématiques. Question de mathématiques. ( P r i x : la Médaille d'or de la Société.) Comme la question de mathématiques Iproposée en 1868 par la Société, concern a n t l'exactitude avec laquelle a été déterminé en son temps le méridien d ' U r a n i b o u r g , n ' a reçu aucune réponse, et que la littérature astronomique n ' a fourni jusqu'ici aucun éclaircissement à ce sujet, la Société a résolu de mettre de nouveau cette question a u concours pour l'année 1870. „On a dernièrement encore reproduit une assertion qui remonte déjà à deux cents ans, et d'après laquelle le méridien d'Uranibourg aurait été déterminé avec une exactit u d e bien moins grande que celle, par exemple, que l'orientation de l'entrée de la grande pyramide de Giseh donne encore de nos j o u r s (The Astronomer Royal for Scotland dans le Bulletin de l'Assoc. Scientif. de la F r a n c e No. 46). Emise ainsi d'une manière générale,
180 et sans aucun égard aux divers renseignements qu'Augustin et plus tard Delambre, Zach et Schumacher ont f o u r n i s sur cette question soulevée par Picard, la dite assertion, il est vrai, n'a pas en elle-même une grande valeur aux yeux des astronomes, qui connaissent exactement les erreurs d'observation pour les nombreux instruments de Tycho, ou qui, à l'exemple de M. C. A. F . Peters, savent en tous cas les calculer. Toutefois, en raison do la célébrité littéraire de cette controverse, et vu que les renseignements épars et, comme il paraît, peu connus, qu'on possède h ce sujet, n'ont été jusqu'ici ni discutés scientifiquement ni exposés d a n s leur ensemble, l a Société R o y a l e Danoise des Sciences désire donner à cette question la solution définitive qu'elle mérite, et qu'ello doit maintenant pouvoir recevoir sans de trop grandes difficultés. „La Société d e m a n d e donc qu'on fasse de nouvellos recherches et un examen, basé s u r l a connaissance de certaines circonstances locales, relative au méridien <Г Uranibourg et aux observations méridiennes de Tycho. cette question d'nno manière satisfaisante, il n'est nullement nécessaire consulte les m a n u s c r i t s de Tycho qui n'ont pas été imprimés jusqu'ici."
astronomiques de l'assertion Pour résoudre que l'auteur
Question d'Histoire Naturelle. (Prix : la Médaille d'or de la Société.) Il règne encore quelque doute et quelque incertitude relativement aux diverses manières dont p e u t se faire la ramification, question qui est en connexion étroite avec celle de l'origine p r e m i è r e des boutons. On admet, généralement que, chez les plantes phanérogames, la ramification commence p a r des points végétatifs spéciaux qui se forment à l'aisselle des feuilles placées i m m é d i a t e m e n t sous le mamelon terminal de l'axe, tandis que chez les Cormophytes (notamment les Lycopodes et les Fougères), elle est due à la bifurcation de ce mamelon. Il e x i s t e toutefois des observations qui semblent indiquer qu'une ramification analogue se r e n c o n t r e aussi chez quelques Phanérogames, ce qui permettrait d'expliquer soit certaines a n o m a l i e s dans la position des axes (chez la Vitis), soit des déplacements des feuilles et des axes (chez les Solanées), soit enfin l'absence de bractées (chez les Bryonia, les Cyclanthera et plusieurs Asperifoliae.) De même on manque encore de renseignements suffisants relativement à la genèse des boutons et k l a ramification chez certaines inflorescences atrophiées. I l importerait surtout que ces points fussent éclaircis pour le „ C y a t h i u m " de l'Euphorbe, les recherches faites j u s q u ' i c i sur son développement semblant indiquer, contrairement к l'opinion généralement admise aujourd'hui, que ce „ C y a t h i u m " est une fleur et non u n e inflorescence. Comme il n'est pas sans i n t é r ê t ' p o u r la morphologie que les doutes mentionnés ci-dessus soient dissipés, la Société propose sa médaille d'or en récompense à celui qui résoudra d'une m a n i è r e satisfaisante la question suivante, savoir si la bifurcation du mamelon terminal de l'axe joue un rôle dans la ramification chez les Phanérogames, et, dans ce cas, lequel. A ce t r a v a i l sera joint un exposé du développement du „Cyathium" de l'Euphorbe. Les mémoires devront êtro accompagnés des dessins et des préparation
écessaires.
Les réponses à ces questions peuvent être écrites en latin, en f rançais, en anglais, en allemand, en suédois, ou en danois. L e s mémoires n e doivent pas porter le nom de l'auteur, mais u n e devise, et être a c c o m p a g n é s d'un billet cacheté muni de l a même de-
181 vise, et renfermant le nom, la profession et l'adresse de l'auteur. Les membres de la Société qui demeurent en Danemark ne prennent point part au concours. La récompense accordée, pour une réponse satisfaisante à l'une des questions proposées, est la médaille d'or de la Société, d'une valeur de 50 ducats danois. Les mémoires doivent être adressés avant la fin du mois d'Octobre 1871 à M. le Conseiller J . Japetus Sm. Steenstrup, secrétaire de la Société. 203. A bécsi „Anthropologische Gesellschaft" Közleményei 1. számát megküldvén, csereviszonyt kér. Áttétetik véleményre az állandó könyvtári bizottsághoz. 204. Kéry Imre lev. t a g két régi könyvet, jelesül 1.) Tabernaemontanus gyógyszertani füvészkönyvét s 2) egy franczia történeti és földtani szótárt küld ajándékul ; továbbá a m a g y a r „közlekedési minister pecsétjét 1849.° mint becses ereklyét, melynek feltalálását, s azótai megőrzését körülményesen előadja levelében. Az Akadémia köszönettel veszi jegyzőkönyvbe derék t a g j á n a k ez ajándékait, miről öt m a g á t is, elnöki levélben értesíttetni k í v á n j a . Egyszersmind a könyveket az Akadémia könyvtárába, a pecsétnyomót pedig, az annak történetét előadó kisérő levéllel együtt az éremtárba rendeli küldetni, megőrzés végett. 205. A főtitkár az alábbi kimutatás szerint, bejelentvén az Akadémia mult havi könyvkiadásait, ez alkalomból Elhatároztatott, hogy az „Értekezések" czimü füzetek folyó számát az ú j osztálytitkárok 1870-től fogva elül kezdjék ; továbbá, hogy a mint egyes Értekezésekből egy alkalmas kötetre való összegyűl, azokhoz közös gyűjtő czimlapot is nyomassanak ; melyen a kötetben foglalt értekezések mutatója meglegyen ; valamint, hogy az egyes füzetek borítékára is az eddig megjelent füzetek czimét folyvást vegyék fel. 206. U g y a n az jelenti, hogy a nagy-enyedi ref. főiskola igazgatósága, az eperjesi evang. Collegium igazgatósága, a szászvárosi ref. gymnasium, a szarvasi ev. főiskola igazgatóságai megkapták az Akadémia ú j a b b könyvküldeményeit, s térítvényt, részint pedig köszönő iratot is küldöttek ; a debreczeni m. k. felsőbb gazdasági tanintézet, s a bécsi Pázmányintézet pedig köszönik a könyvkérelmökro adott akadémiai kedvező határozatot. Tudomásul szolgál. 207. Végre ugyanaz előterjeszti, hogy april 25. óta az Akadémiához következő ajándék-, csere-, és köteles könyvpéldányok érkeztek :
1. Testületektől : Königliehe Preuss. Akademie der Wiss. Berlin. Monatsbericht. 1870. J a n u a r . Februar. Kais. Akademie der Wiss. Bécs. a) Denkschriften. Phil. Hist. Classe XVI. X V I I I . В. b) Denkschriften. Mathem. Naturwiss. Classe XXIX. В. с) Sitzungsberichte. Mathem. Naturwiss. Cl. I. Abth. LIX. В. 3. 4—5. II. LX. В. 1. 2. H. It. Abtheilung LIX. B. 4—5 H. LX. В. 1. 2. H. d) Sitzungsberichte. Philos. Hist. Classe. L X I . В. 2. 3. H. L X H . В. 1—3. 4. H. e) Almanach für 1869. f) Archiv für Oester. Geschichte. XLI. В. 1 . 2 . Hälfte, g) Die Temperatur Verhältnisse der J a h r e 1848—1863. h) Anzeiger 1870. Nr 10. 11. 12. Istituto Veneto. Velencze. a) Atti. Tom. XIV. Disp. 9. Tom. XV. Disp. 1. 4. b) Memoire. Vol. X I V . P . III.
182 Académie R. des Sciences. Amsterdam, a) Verhandlingen. E l f d e Deel, b) Verslagen en Mededeelingen. Afd. L e t t e r k u n d e . E l f d e Deel. Afd. N a t u r k u n d e . T w e e d e Deel, с) J a a r b o e k . 1867. d) Catalogue van de Boekerij. Tweeden D. Tweeden St. e) Processen — Verbaal. Afd. N a t u r k u n d e . 1867—68. f) A. H. E k k e r : E x e u n t e Octobri. Ad filiolum. Norvég kir. egyetem. Christiania, a) Lexe : Le glacier de Bojum. b) Synnestvedt : Bursa mucosa, с) F o r h a n d l i n g e r ned do Skandinaviske Naturforskeres. d) Forhandlinger i Videnskabs—Selbskabet. e) Unger : Thomas Saga E r s k i b y s k u p s . f) L a Norvège Littéraire, g) E n f r e m stilling af det Norske Aristocratie Historie, h) Caspar! : Quellen zur Geschichte des Taufsymbols, i) Aarberetning for Aaret 1868. Anthropologische Gesellschaft. Bécs. Mittheilungen. I. B. Probenummer. Royal Society. E d i n b u r g a) Transactions. Vol. XXV. P. I I . b) Proceedings. Vol. VI. Nr. 77. Royal Asiatic Society. London. J o u r n a l . Vol. IV. P. I I . Historischer Verein. Augsburg. XXXIV-ster Jahresbericht. Germanisches Museum. N ü r n b e r g . Anzeiger f ü r K u n d e der deutschen Vorzeit. 1869. Nr. 1—12. Museum Carolino-Augusteum. Salzburg, a) Jahresbericht über die vorhandenen Salisburgensia.
für 1809. b) Katalog
Iskola-igazgatóság. St. Louis. F ü n f z e h n t e r Jahresbericht. К . k. Geolog. Reichsanstalt. Bécs. J a h r b u c h . XX. B. Nr. I. ( J ä n n e r — M ä r z ) . К . k. Statist. Centralcominission. Bécs. a) Statistisches J a h r b u c h f ü r das J a h r 1808. b) Mittheilungen. XVII-ter J a h r g . 2. II. Angol kormány. London. Trade Accounts (foreign countries) 160. M. kir. pénzügyministérium. Buda. Divald Adolf m. k . osztály tanácsos jelentése Máramaros, Ungh és L i p t ó megyo k i n c s t á r i erdőségeiről. M. kir. közokt. ininisterium. Buda. Schematismus Dioecesis Neosoliensis pro 1870. Angol-magyar b a n k igazgatósága. Pest. a) Az angol-magyar b a n k részvényeseinek 1870. máj. 3-ki közgyűlése, b) U g y a n a z németül. Magyar jelzálog hitel bank. P e s t . Az Igazgató T a n á c s jelentése az 1870. m á j u s 14. tartott közgyűléshez. Magyar Sión szerkesatősége. Esztergom. U j magyar Sión. 1870. áprilisi füzet.
II.
Magánosoktól.
Hegyei Béla. Ó-Becse. The Album of L a n g v a g e . Turner F . Orvostudor. U n g v á r . Kirándulás az adriai tengerre. 1—6 füzet. Gyárfás I s t v á n . H a l a s . A j á s z k u n o k története I. köt. Kéry Imre 1. t. Boros-Sebes, a) E g y régi füvész könyv Tabernaeinontanustól. b) E g y történeti és földirati szótár f r a n c z i a n y e l v e n . I. B. Ullersperger.
München.
Der
Ainhun,
eine
Krankheit
der
kleinen
Fusszehen. Szilágyi Ferencz 1. t. a) Beleuchtung der päpstlichen E n c y c l i c a vom 8-ten December 1864. b) L e principe de l'infaillibilité, с) Papisme et Jésuitisme, d) Briefe aus R o m über die A u f k l ä r u n g in Österreich, e) P a p s t u m und Concil.
183 III. Köteles
példányok.
Bittermann F e r d i n á n d nyomdája. Zombor. Zao drag 4. sz. Ref. főtanoda n y o m d á j a M. Vásárhely, a) A marosszéki t ű z k á r biztosító t á r s u l a t alapszabályai, b) Az erdélyi keresked. és hitelbank a l a p s z a b á l y a i , c) U g y a n a n n a k ügyletrendje, d) Három őszinte szó. e) Aranyosszéki magtár-egylet alapszabályai, f) Székely n a p t á r 1870-re. g) Önvédelem. Kertész József nyomdája. Pest. A műegyetem ideiglenesen Buda v á r á b a n maradjon-e vagy Pestre áttétessék ? Bartalits Imre n y o m d á j a . Pest a) Bornemisza : Késő szerelem, b) Eiber : Die venerischen Krankheitsformen, с) T a t á r : Dalbokréta, d) Stern : Sendschreiben. M. kir. egyetem n y o m d á j a . Buda. a) Az országos középtanodai tanár-egylet közlönye. I I I . évfolyam. 7. fűz. b) Die Vertreibung der J u d e n aus T y r n a u . e) A m. к. egyetem tanrende 18 69 Д 0 n y á r i szakára.
IV. Akadémiai
kiadás.
T ö r ö k magyarkori történeti emlékek. V. köt. Math, és Természettudományi Közlemények. VI. köt. 2. sz. Természettudományi Értekezés. X V I I . sz. Nyelvtudományi Közlemények. VIII. k ö t . 2. füzet. Statistikai és Nemzetg. Közi. VI. köt. 2. fűz. A m. n y e l v szótára. V. köt. 4. fűz. Nyelvtud. Értek. I X . sz. Törvénytud. Értek. X I I . sz.
MAGY. TUD
АКАОЙМ1А1 KRTKSÍTO. 1 8 7 0 . 12. SZ.
24
MAGYAR TUDOM. AKADÉMIA
E R T E S Í T Ő J E. Huszonkettedik
akadémiai
ülés.
Az I. osztály (nyelv- és széptudományi) hetedik ül se. 1870. junius Pulszky
13-án.
F e r e n e z t. t. és osztályelnök elnöklete alatt.
209. (35.) Szilády Aron 1. t. m u t a t v á n y o k a t olvasott fel Firdusi „ S a h N a m e " czimü eposzából a persa eredeti után, melyek közül egy a következő :
•Gundrev, Zolihák meghitt embere, Feiidún elől elszalad s liirt ad Zohháknak. Zolihák sálinak, a mint világgá mené, Maradt otthon egy meghízott embere, Ki álnok-szivü, ámde h ü szolga volt, S hiven őrze kincset, király-trónt s lakot. Nevéül a Gundrev nevet h o r d o z á ; Hogy illett e név rá, kisül nemsoká. Midőn Gundrev a sáh lakásába lép, i á e g e n f e j e n a koronás fej-ék. S miként czédrus a f á k h e g y é n még felül, A trón v á n k o s á n egy s u g á r férfi ül, Kinek j o b b kezénél a szép Sebrniáz, Baloldalt pediglen szelid Arneváz. A város temérdek hadával tele Befénylett az ajtón az őr fegyvere. Se k é r d G u n d r e v itt, sem zavart nem m u t a t ; Szavában könyörgés s merő hódolat Dicsérettel e k k é p vegyül : „Oh király ! Addig élj, m i g a lét enyészetre vál. Szerencséd, hatalmad, király-székeden, Királyokhoz illő legyen s végtelen. A hét övre szóló világon az ur T e légy, s főd a felhőt haladhassa túl !" MAGY, T D D . AKADÉMIAI É R T E S Í T Ő , 1 8 7 0 . 1 3 . AZ.
2 5
Előlépe aztán, h o g y intett a sáh, K i ott egybe t u d t u l s parancsul adá, Mit óhajt, i l y e n k é p : — » E r e d j és szerezz L a k o m á t , királyit — k i v á n s á g o m ez ! Különbféle étel s italnak neme L e g y e n , m e n n y i kell s szív-vidító zene. K i méltó, h o g y e g y ü t t mulasson velem, F e j e n k é n t h i v a s d , h o g y legyen mind jelen S felölem, k i c s a k jól itél, el ne hagyd, A mint v á r j a tőlem k ö r ü l m é n y s a r a n g ! " Ezekből az u j sáh k í v á n s á g a i t Megértette G u n d r e v , s a mondás szerint Zenét, bort parancsolt, s k i k e t liivata, A vendégek a főnemesség j a v a . E z e k k e l F e r i d ú n egész éjen át Vidám k e d v v e l ülé a n a g y áldomást. Az alkalmat e k k o r , mi kínálkozott, Mohón leste G u n d r e v s megugrott legott. Kivül lóra k a p v á n , nyomot vesztve járt, Keresvén Z o h h á k o t , m e n e k v ő urát. Midőn messze földön utóbb r á a k a d t , Beszélé a látott-, s a hallottakat. „A perez — m o n d a G u n d r e v — közel, з arra Hogy im v i s s z a t é r j , oh hatalmas király ! Mert egy m á s világrész felől n a g y sereg, S három b ü s z k e hős az, ki ott megjelent. A három közül egy n a g y o b b a t mutat, S u g á r czédrus-alkat, s k i r á l y - a r c z u l a t , F e j é v e l magaslik ki a nép felett, Ezé, néki a d j á k az első helyet, H a b u z g á n y a vállán van, u g y tetszik ő, Miként sziklabérczek k ö z t a hegytető. Kiséret g y a n á n t k é t vezér j á r vele, Lovon ülve m e n t a k i r á l y l a k b a b e , Legázolta szolgád s varázslóidat, Övé m á r a k é j , trón, meg a sáhi lak. Kit é r k e z t e n a p j á n palotádba' lelt, Cselédid c s a k ugy, mint a h ü diveket Kegyetlenkedéssel fejeztette le, Hogy e g y g y é vegyült v é r s a g y u k veleje !" Felelt erre Z o h h á k : „ N a g y o n jól vagyon, Magát a v e n d é g m é r t is u n n á agyon V !" „ D e — szólt erre G u n d r e v — uram sáh ! az-e, A v e n d é g tehénfej-buzogányt hoz-e, H a vendégedül jön, se h i d d el neki, A vendég n e m igy tesz, — n y a k a d szegheti !
Bitangolja is m á r király-székedet, Koronáról, övről letörlé neved, Hatalmaddal u g y , mint s a j á t j á v a l él . . . . A v e n d é g j o g ehhez talán mégse f é r ? " . . . „ L e h e t — szól a válasz —• de j o b b , hadd legyen. A v e n d é g ne szomjas, inkább szemtelen." „ N a g y o n jól v a n óh sáh — felelt a cseléd, Megértettelek, most figyelj erre m é g : H a vendégedül j ö t t ez a hirneves, U g y a n h á r e m e d b e n vájjon mit k e r e s ? A D s e m két h ú g á v a l nagyon összevan, A z o k k a l tanakszik, de minduntalan, P i r o s arczczal e g y i k felől Sehrniáz, R u b i n a j k k a l a másfelől Arneváz. Mi h a g y j á n , . . . d e a mint az é j elterül, Mosusz-párna szolgál neki f e k h e l y ü l . Mosusz-párna szép k é t kegyelted h a j a . K i k egykor tiéid v a l á n a k vala !" Veszett farkas olyan, milyen lett Z o h h á k E z e n szókra, — hallván öngyalázatát, Eszét vesztve, c s a k n e m dühöng, háborog, H a l á l á t óhajtá, h o g y érné legott. A szolgát eltizé : „ne láttasd m a g a d , Cselédem valál, — most im elcsaptalak !" D e egyszer felel m é g az elvert cseléd : „ G y a n ú m oh k i r á l y , nagy, — c s a k ezt halld elébb I T e földönfutóvá tevéi engemet, Alig b á n i k a sors különben veled, A mint engem elvetsz te méltatlanul, A z o n k é p belőled se lesz többet u r ! D e elhagyni a trónt s ilyen k ö n n y e d é n ? ! H a lett volna késő, — talán é r t e n é m . Ma m á r trónodon ül, kinek f e g y v e r e Tehénfej-buzogány, szorítván k e z e . Cseléded varázslód n y o m o r g a t j a mind, L a k o d d a l m a g á n a k vevé kedvesid, Miért tűröd ezt el, hisz ilyet ki lát ? . . . Nem ehhez hasonlót, nem ért a világ !" Midőn végzi G u n d r e v , lehiggad Zohhák, C s a k a készülődés felelt, h o g y n o h á t ! A mint m e g h a g y á , m á r nyeregben a ló, Erős mind, de k ö n n y ű s a l e g j o b b futó; Sebes nyargalással rohant n a g y hada, Nem ember, h a r ú t div tömérdek r a j a , K i k e t vitt s a bosszú vezérelt vele, K i r á l y l a k r a c s a p v á n körülvéve le.
_
25*
188 210. (36.) Joannovics György f o l y t a t t a és bevégezte a szóalkotásra vonatkozó értekezését,*) mely k i v o n a t b a n következő : (II. v e z é r e l v . ) F ) A szórészekben rejlő fogalmak egybevetésének egyetlen, de biztos módja : a szónak elemeire bontása ; a midőn is'körülírással taglaljuk az egyes részek értelmét. Az ilyen egybevetésből kitűnik a z u t á n , hogy sok szó, nem u g y a n alakilag, de fogalmilag n e m igazolható. Ily szók t ö b b e k k ö z t : Beállit (megszüntet, einstellen értelemben^. Beállott a nyár ; az aratás ideje atb. Beáll itt a kezdet a l a p f o g a l m á t fejezi ki ; és igy az it k é p z ő nem kölcsönözheti n e k i a megszüntetés, a végvetés fogalmát. — Értődik. Az ódik ődik k é p z ő j ü igék jelentése, vagy belszenvedő, pl. aggódik, (részben önmagát aggasztja), v a g y középcselekvő, pl. vizsgálódik. Értődik e szerint vagy am. önmagát érti, v a g y am. ért valakit, vagy valamit. Mindkét értelem képtelenség. É r t e k e z ő szerint értetik, magában értetik az egyedül helyes kifejezés. — Sürgős sem helyes. A szónak a l a p j a nem sürög, hanem sürget (urget, dringt) ; ebből p e d i g csak sürgető, sürgetős a l a k u l hat. — Jöveszt, meneszt. Eltekintve e szók szokatlan alakításától, ú g y hiszi értekező, hogy jöveszt (a kereskedés és ipar n y e l v é n ) producit értelemben sehogysem felel meg a czélnak. Producirt, Producent, Product. (önállólag) a k e r e s k e d ő k és iparosok n y e l v é n is am. termeszt, azaz nyers terméket állit elé. I p a r e z i k k e t készitnek, gyártanak, eléállitnak. A meneszt igét illetőleg azt m o n d j a értekező, h o g y : küldöttséget nem s z o k t u n k meneszteni, hanem indítani ; rendeletet se menesztünk, hanem bocsátunk, küldünk,
intézünk
stb.
Isteni tisztelet, isteni szolgálat. E z a z t jelentené : g'àttliche Verehrung, göttlicher Dienst; holott a z t a k a r j u k mondani, hogy a tisztelet és szolgálat tőlünk i r á n y u l istenre. Az összetétel t e h á t csak imigy helyes : isten-tisztelet, isten-szolgálat. I t t az értekező Szvorényi n y e l v t a n á r a hivatkozik. Honűzés, a honból kiűzés értelemben. Száműzés, számkivetés úgyis m á r megfelel e f o g a l o m n a k . Utóbbi szók is szabályellenesek ; de régi szók, a m e l y e k e t a nyelvszokás szentesitett. Ú j szók alkotásánál szigor u a b b a k l e g y ü n k ; k ü l ö n b e n még olyan összetételek is teremnek m a j d , m i n t : kocsmadobás (Aidobás a kocsmából), toronyesés (a toronyból Zeesés) stb. Elfogad (fogad értelemben). Az el ide nem való. Beterjeszt. A terjesztés fogalmával összeférnek az alá, elé igekötők ; pl. aláterjesztem, eléterjesztem; de be és föl nem terjeszthetünk semmit; bead, benyújt, fölnyújt elfogadható összetételek. Fölterjeszt, fölterjesztés m e g m a r a d n a k most m á r a gyakorlat erejénél fogva. Előír ; pl. „a t ö r v é n y b e n előirt m ó d o n . " hibás összetétel. A N a g y Szótár »zerint is nagy a különbség az elé és elő közt ; pl. elérohan, elétőr *) Utólag' megállapított czime « következő : Adalékok kirdéséhiz.
a magyar
szóalkotás
i
189 am. stürzt hervor ; előrohan, előtör am. stürzt voraus. Helyes összetételek e szerint : elöirat, utóirat : előleg, utólag készült irat. G ) Az uj alkotású szó, — kivéve, ha elavult gyök, vagy törzs származéka, — meghatározott jelentésű szóból alakuljon ; azaz ne legyen olyan alak, mely közvetetten tőszó hiányában, csak távolabb álló szóra vezethető vissza. Ne legyen „filius ante patrem." — Példák : Tetszélyes (plausibilis) ; midőn nincs Utszély. Különben is v a n Utszetes melléknév, mely tetszet (placitum, placentia, libentia) főnévből hibátlanul alakult. Lakályos, (wohnlich) midőn nincs lakály. e a lakály értelmét meg lehet állapítani ; az pedig : a lakban föllelhető kényelem ; igy a z u t á n megállhat a lakályos. É r t e k e z ő pártolja a gyökök, v a g y törzsek fölélsztését ott, a hol ez valódi hiányt pótol. L e g n a g y o b b b a j , szerinte, az, h a valamely szó törzsének sehogy sem a k a d u n k n y o m á r a ; pl. érzület ; midőn n i n c s érzül ige ; vagy, ha a szó nem-létező képzővel alakul ; pl. ténylet, készlet, véglet, értekezlet ; mintha volna lat, let képző, vagy m i n t h a v o l n á n a k tényei vagy ténylik, készéi, v a g y készlik stb. igék. É r t e k e z ő figyelembe veszi ugyan az l képző simulékonyságát, és bizonyos szókhoz való járulAaíását is ; (a részlet-nek is élő törzse, a részel, u j a b b k e l t ű ) de azt k i v á n j a másfelöl, hogy az illető ige alakuljon mindenekelőtt ; igy azután igazolható lesz az l-at, l-et képzőjü név is. A képzés lánczolatának egy szeme se m a r a d j o n használatlan. Igy, például a táviró, távírás, távirat, táviratoz stb. törzse : táv ír nincs a szótárakban ; pedig, h a m á r a közönség nem táv ír, hanem táviratoz, akkor a távírda tisztviselője, v a g y a távíró ( T e l e g r a f ) n e v ű gép kétségkívül távir. Szintúgy óhajtotta volna értekező, hogy a sebészileg operál értelmének megfelelő műt és mûtes szóknak is jutott l é g y e n hely a s z ó t á r a k b a n , ha j u t o t t a műtő részesülőnek. A szótárirókról föl^nem teszi, hogy a mütö-t úgy a d t á k elé, mint a mütevö összevonását. О a mût szót nem kedveli u g y a n ; (szerinte művez j o b b a n felelt volna meg a czélnak) de, mint m ű s z ó t , képzés tekintetében m e g t á m a d h a t ó n a k nem t a r t j a . E szó jellemző vonása az, h o g y képzője csonkaságánál f o g v a (mü(i)t) m a g a is műtétei eredménye. H) Az igekötős ige kivetkőzik összetételi természetéből, mihelyt utólag bekövetkező képzések utján újra igévé alakul. Eredeti igekötőjit ekkor már a szórend sem választja el tőle. E z elv, — a m á r megalkotott szónak legközelebbi kezelésére vonatkozván, megérdemli talán, hogy a részletes e l v e k közt szerepeljen. P é l d á k : „ E z összeget (tételt) nem Péter, hanem Pál bevételeztenem p e d i g : vételezte be. Miért n e m kiadmányoztad ezt az iratot'? nem pedig." Miért nem admányoztad ki? „Az óhajtott j ó siker munkásságot föltételez ; n e m : tételez föl; m o n d j á k és i r j á k pedig igen sokan. — E z összetételekben az igekötök a bevétel, kiadmány, föltétel nevekből képzett i g é k b e n m á r szorosan e g y b e f o r r v á n a szók többi részével, e l h a g y j á k igekötői természetöket.
190
(III.
vezérelv.)
Azonegy magyar szó nem Jelelhet meg az idegen szó minden értelmének. A szóalkotás szolgai utánzássá fajid, mihelyt az idegen szót a szófordulatok, — idiotismusok — sikamlós terére követi. E z elv m e l l ő z é s é n e k e r e d m é n y e nem a n n y i r a hibás szók a l k o t á s a , m i n t i n k á b b az i d e g e n szók e g y s z e r ű átvétele. A z idegen szó, — idiotism u s a i n a k c z é l b a v e t t v i s s z a t ü k r ö z é s e c s a k h a m a r sikertelen m u n k á n a k t ű n v é n föl, — m i n t e g y önként k í n á l k o z i k az u t á n z ó n a k ; a k i is m i n d e n t o v á b b i fejtörés n é l k ü l átülteti a z i d e g e n szót, és ezzel e g y ü t t fordulatain a k k i s e b b - n a g y o b b részét. M u t a t v á n y o k : Gêne, gêniroz, gênirozza magát. E s z ó k n a k t ö m é r d e k m a g y a r szó felel m e g ; mégis i m í g y beszélnek s o k a n : „ E s z ó n o k o t gêne szállta m e g ; " e h e l y e t t : elfogódás szállta meg. „ T a r k a n y a k k e n d ő d geniroz e n g e m / e. h . bánt e n g e m . „ A tegnapi eset genírozza ö t ; " e. h. „A t e g n a p i esetet bánja, restélli„Még ez is geniroz t é g e d ? " e. h. „ M é g ez is bánt, háborít, nyom, nyomaszt, nyugtalanít, zavar t é g e d e t ? " .,Genirozva v a n a kis l e á n y ;" e h. pirong, pironkodik. " N e m genirozta m a g á t s z e m e m b e mond a n i ; " ^ h. „ N e m átallotta s z e m e m b e m o n d a n i " s t b . É r t e k e z ő m i n d a m e l l e t t is e g y kis hézagot l á t az e r k ö l c s i l e g kínos é r z é s t kifejező m a g y a r szók k ö r é b e n , a melyet c s a k külön szó tölthet be. N e m p á r t o l j a a N a g y S z ó t á r b a b e v e t t feszkedik i g é t , m i n t a moly őt a feszeskedik-re emlékezteti. S z e r i n t e feszeleg is m á r megfelelne a czélnak. E ezó a n é p n y e l v é n is, — t ö b b v i d é k e n l e g a l á b b , — am. maradhatatlankodik. D e m i n t h o g y az azonos jelentésű feszeng r i t k á b b h a s z n á l a t ú , ezt a j á n l j a e l f o g a d á s u l . S z á r m a z é k a i : feszengő , feszengös, feszengés, feszenget (a szorongat hasonlatára) feszengetö. V á l t o z a t a feszenkedik (a szoronkodik h a s o n l a t á r a . ) A Jósika-alkotta /'eszéig, feszélyez, feszélyes szók bizon y o s h a t á r i g p á r h u z a m o s a n h a l a d h a t n á n a k a m a z o k k a l , s e z e k körét, h a kell, ki is egészíthetnék. P é l d á k : „Nem s z e r e t e m , h a v e n d é g e i m feszengnek n á l a m . " „Kellemetlen é r z e t a feszengés." ,.E nőt feszengeti val a m i . " „Egész k ü l s e j e feszengös.u .,A feszély m e g f o s z t o t t a öt szokott él czétöl." „Feszélyes helyzetben v a g y o k . " E k é r d é s b e n a r z ó n o k feszélyezve van." „Feszelg,feszenkedik a kis leány." Engagiroz. M á r így is i r j á k : angazsiroz. E n n e k is m e g f e l e l : Lefoglal, leköt, megköt, kötelez, a r é g i he, v a g y belekötelez, belekever, bebónyolít ; ö n h a t ó l a g : kötelezkedik stb. — Ú j szót l e g f ö l e b b olyan szólások igényelh e t n é n e k , a m e l y e k b e n az engager, engagement a kötelez, kötelezettség szóktól némileg eltérnek. E n n e k kötelem, kötély, kötélyez szók feleln é n e k megí Desavouiroz, desavouál, desaveu, аш. tagad, eltagad, magáénak el nem ismer, visszavon, helytelenít, roszall, elitéi, kárhoztat, ellenmond, tiltakozik stb. — C s a k a következő értelmet : „desavouer quelqu'un, un ambassadeur etc. n e m f e j e z i ki eddig m a g y a r átható ige. É r t e k e z ő szerint : megtagad valakit m e g f e l e l n e a c z é l n a k ; p. „A k o r m á n y megtagadta követét
191 я kártalanítás kérdésébon." „ E z t ne m o n d d ; m e r t megtagadlak ünnepélyesen. Constatíroz, constatai. Fölösleges kölcsönzés. P é l d á k : „ B i z o n y o l j u k , vagy bizonyosítsuk előbb az esetet ; csak^azután határozzunk." „ É n csak megállapított t é n y e k r e h i v a t k o z t a m . " „ Á l l a p í t s u k meg a helyzetet." Az állapít ige ott van leginkább helyén, a hol «в ü g y valódiságát, vagy épen nem, vagy alig v o n j á k kétségbe. Fixiroz , e helyett megállapít, megállít. — Sortiroz, e h. osztályoz , soroz , nemez, v a g y fajoz. — Praeciziroz, e h. szabatosit, v a g y szabatoz. Discretio, discret. K i f e j e z i k e szók : kény ; pl. „a hatalom kénye.1' méltalom, méltalmas ; t o v á b b á kimély, kimélyes ; a kimélés-nek egyik árnyalata ; jelesül : gyöngéd bánásmód, méltányos elnézés, titoktartás, szerény igények tétele. Ellentéte : kimélytelen. Un homme blasé, m a g y a r u l : blazírt, blazirozott ember ; máskép : lelkileg fásult is. Fásult j ó szó; de szorosan v é v e mégsem fejezi ki a szó értelmét. É r t e k e z ő nézete szerint, élvúnt, élvezetúnt fejezné ki híven és szabatosan. E n n e k révén l e h e t : kéjúnt, italúnt, zeneúnt, vadászatunt stb. Humor, hunloros stb. A humort értekező nem t á m a d j a meg nagy hévvel. E szó nem idiotismusok szülője. D e azért hozza s z ó b a , mert van magyar nedély szó. A mai humor értelme a régieknél : hilaritas, festivitas. Mi azonban némi komolysággal vegyült derült állapotot látunk b e n n e ; (L. N. Szótár.) ,e vegyületnek alapföltétele pedig az emberi testn e k belső nyirkossága. Értekező, még mielőtt e szónak eredetét ismerte, a humor-on csak a kedély és az elme üdeségét értette, nem is álmodván a r r ó l , hogy ez ü d e s é g e t , és az ezzel karöltve j á r ó derültséget orvosi recipe is eszközölheti ; még kevesebbé hitte azt, hogy az illető ezó van h i v a t v a e pathologicus jelenség kifejezésére. D e minthogy m á r igy van a dolog, értekező megnyugszik a nedély szóban, mely forditmány lctére semmivel sem roszabb az eredetinél. Értekező igyekezett a Quintilián-tói „aliqua nescire" s z ó k k a l kijelölt határvonalon se innen nem m a r a d n i , se tul n e m lépni. V á j j o n sikerült-e ez neki У Maga el nein határozhatja, h a n e m tisztelt nyelvésztársai Ítéletére bízza. A tisztelt A k a d é m i á n a k k e g y e s s é g e é r t , a melylyel a m ú l t k o r félbeszakadt előadásnak folytatását m e g e n g e d n i méltóztatott, l e g f o r r ó b b köszönetét nyilvánítja. Bírálatra kiadatik. 211. (37.) Olvastatik a főtitkár á t i r a t a az Akadémia 1870. május 24-én tartott nagy gyűlése j e g y z ő k ö n y v é b ő l , mely szerint az osztály j a v a s l a t á t illetőleg, hogy a hölgy-alapítványból megbízás u t j á n készíttessék aesthetikai kézikönyv, az Akadémia ezúttal nem határoz, hanem felhívja az osztályokat, hogy az állandó hölgy-alapítvány'
192 bizottságot az Akadémia több rendbeli határozatai folytán, két-két tag választása által alakítsák ú j r a s az így újra a l a k u l t bizottság a hölgy-alapítványt egészen átvizsgálva : úgymint az alapító levélben kitűzött czéljait, a befolyt és hátralékban levő összegeket, az ezekutáni kamatjövedelmet , a jutalmakra és kézikönyvekre már tett kiadásokat, a megjelent müvek tiszteletdijának mennyiségét s hovafordítását, a nyomdával kötött szerződés tartalmát — mindezekről t e g y e n az összes üléshez jelentést s adjon a jövendőbeli eljárásra nézve javaslatot. Az ú j r a alakítandó hölgyalapítványi bizottságba az I-ső osztály részéről Greguss Ágost és Toldy Foreriez rendes tagok küldetnek ki. 212. (38.) Olvastatik a főtitkár á t i r a t a az Akadémia 1870. május 24-én tartott nagygyűlése jegyzőkönyvéből, mely szerint a nagygyűlés helyesli a III. osztály eljárását a nagy és másodjutalom elitélését illető szavazási módra nézve, s igen természetesnek találja, hogy az egyesült osztályok ne külön tudomány-szakok szerint, hanem egészben szavazzanak, minden az osztályt illető kérdésekre. Tudomásul vétetik.
Huszonharmadik A II.
osztály
akadémiai nyolczadik
1870. junius Horváth
ülés. ülése.
20-kán.
M i h á l y r. t. osztályelnök elnöklete alatt.
214. (22.) Szilágyi Sándor 1. t. felolvassa fértekezését ily czim alatt : rA német u r a l k o d á s k e z d e t e ^Erdélyben. I. P a t e r D u n o d követsége." Kivonata e z : A magy. tud. A k a d é m i a történelmi bizottságának sajtó a l a t t levő kiadásai közt van Alvinczi P é t e r o k m á n y t á r a . Alvinczi itélő-mester, praefectus és helyettes udvarmester volt, s mint ilyen vezette a fejedelmi tanács levelezéseit, az országos tanács határozatait, s a levelezést a külu d v a r o k k a l . Levelező könyve E r d é l y történelmének három nagyfontoss á g ú évéből — gróf Mikó I m r e a j á n d é k á b ó l — az erdélyi muzeum-egylet birtokába k e r ü l t . Szabó K á r o l y közölte azt Szilágyi Sándorral, ki a történelmi bizottság rendeletéből sajtó alá adta. „Valóban — mondá Szilágyi — viszontagságos, k ü z d e l m e s múltnak emléke e k ö n y v , s hü k é p e vészterhes és zavaros i d ő k n e k , mely egy csomóban s összefüggésben m u t a t j a be az a k k o r i erdélyi politikának minden szálait. A percztöl elkezdve, hogy e változott idők előfutár jaként egy barát — p á t e r Dunod — E r d é l y b e jött, s ott e l m o n d á a rejtelmes szavakat : „ a k á r akarj á t o k a k á r nem, az én kegyelmes császárom titeket kegyemes pártfogásába vesz" az napig,hogy a kilátásba helyezett előnyös diplomát, mintBethlen mondá „ e l f ú t t a a párisi szél lengyel János k i r á l y trombitája által 1- —
193 feltárul benne a bécsi politika kétes magatartása, m e l y Bécsben huzáhalasztá a végelhatározást ; ugyan e diploma k i a d á s á r a vonatkozólag v á r v a a hadi koczka szerencséjét, s a harcztéren tábornokaival ez a l k u dozásokkal ellenkező miveleteket tétet, a török erőlködése, mely m e g aláztatása napjaiban sem tud régi g ö g j é r ő l lemondani, s most olyan tehetetlen v é d u r n a k bizonyult be, mint a milyen h i t v á n y pártfogó volt, mihelyt nem állt erélyes fejedelemmel szemben, az erdélyi államférfiak szorultsága, kényszerűsége, hagyományos ügyességökkel s u j bűneikkel, és látjuk T ö k ö l y n e k szereplését e k ü z d e l m e k b e n , s o k k a l részletesebb rajzokkal, mint a hogy azt eddig ismertük." Ezúttal értekező az elsőt ismertető azon k ö v e t s é g e k közül, m e l y Erdélyben a német u r a l k o d á s k a p u j á t megnyitá. E követségről a történetírók vagy n e m szólottak, v a g y hiányosan í r t a k ; mindössze csak k é t oklevelet i s m e r ü n k történetéből s azok közül is az egyik, a fontosabb, m é g nem használtatott fel ; értekező most az egész alkudozás menetét és történetét előadta. Bécsnek 1683-iki felmentése első lépés volt a t ö r ö k ö k magyarországi u r a l m á n a k megtörésére ; már a felmentés korában E r d é l y a porta i r á n y á b a n nagyon kétes szerepet játszott, m e r t mig serege a török sereggel c s a t l a k o z o t t : a fejedelem követe, V a j d a László, Leopolddal alkudozott ; e politikai fordulatra az általános európai politikai constellatiók mellett kétségtelen befolyása volt a T ö k ö l y s Teleki közt kiütött családi viszálynak is, a n n a k t. i. hogy Tökölyi, Teleki l e á n y á n a k visszak ü l d t e a j e g y g y ű r ű t , attól f o g v a a bujdosók ügyét az e r d é l y i e k lanyhán p á r t f o g o l t á k , s midőn m e g k a p t á k a portától az engedményt csatlakozni velők, azt oly módon t e t t é k , hogy az egész dolognak n e m volt eredménye. E r d é l y t , s az erdélyi politika kiváló intézőjét, T e l e k i t , a török ö k n e k egymást érő veszteségei a m e g k e z d e t t uton h a l a d á s r a birták. Nem csak szívesen látott, de némileg várt vendég is volt 1685. elején páter Dunod, Leopold c s á s z á r n a k követe Apafihoz. Dunod egész nyalábbal hozta magával a szerződési tervezeteket, az Erdély, Oláhország s a császár között k ö t e n d ő kiegyezés pontozatait. A páter minden titkába csak Telekit avatta b e ; a tervezeteket közölte az államtanácscsal, s egyes, mitsem mondó részleteket *az ország partiális gyűlése elé terjeszte. Neki kettős feladata volt : egyengetni az utat, hogy Erdély és Oláhország elszakadva a portától, a Habsburg-ház uralma alá k e r ü l j e n e k ; kilátásba helyezett tractatusok u t j á n és ezek fedezete alatt kivinni, hogy bizonyos eshetőségekben E r d é l y egyes részeit a császári h a d a k megszállhassák. Az államtanács elé három szerződési tervezetet adott : első volt egy E r d é l y és Oláhország közt k ö t e n d ő egyezség terve, melynek tárgyalására Dunod k í v á n s á g á r a az oláhországi v a j d a is meghivatott, ki követeit küldte el oda. E tervezetnek czélja volt : E r d é l y és Havasalföld közt örökös védszövetséget kötni a m a g y a r király h ü b é r u r a s á g a alatt, oly módon, hogy a k é t ország egymás gyűlésein delegatiók által képviseltesse magát. Második szerződési tervezet volt : a Leopold és Apafi közt
194 kötendő kiegyezés, melynek pontjai E r d é l y r e nézve m é g a Báthori Zsigmond és Rudolf között kötött szerződésnél is terhesebbek voltak. Az általában oly módon k ö r ü l i r á az erdélyi közjogot, h o g y annak árn y é k a is alig m a r a d t volna meg, s hogy Apaii nem lett volna több, a r " nyék-fejedelemnél. Visszacsatoltatik Magyararországhoz, d e birtokaiból mindazt elveszti, mi a török uralkodással j ö t t hozzá. V á l a s z t j a fejedelmét s Apafi is megmarad, d e ez nem lesz t ö b b vajdánál, s hivatalát oly sok esetben elvesztheti, h o g y e részben c s a k n e m teljhatalom van a mag y a r k i r á l y kezébe adva. Törvényei c s a k a királyi megerősítés u t á n lépnek érvénybe. Hűséget f o g a d a k i r á l y n a k , adója szabályt ztatni fog s a török h á b o r ú r a segélyt ad. H a r m a d i k szerződés volt, mely E r d é l y t a h á r m a s szent szövetségbe bevezette volna. Hogy ily a l a p o k o n kiegyezés jöjjön létre, azt m a g a Dunod se hitte, s ezekkel leginkább c s a k fedezni a k a r t a az E r d é l y megszállására vonatkozó alkudozásokat. Gondolhatólag Erdély államtanácsa mindent egyszerűen visszautasított s a maga részéről V a j d a Lászlót k ü l d t e Magyarországba Schulcz tábornokhoz, hogy vele a lehető k a t o n a i megszállás részleteiről, és a császárhoz, h o g y a diplomáról alkudozzék. A pontozatokat pedig, melyek szerint nem volna idegen elszakadni a töröktől s a magyar k i r á l y ve'durasága alá adni m a g á t , s mely lényegében a török irányában fenállott közjogot a m a g y a r király v é d n ö k s é g e alatt tartotta volna fenn — kézbesítette D u n o d n a k , ki egészen elképedve a m é r e g miatt, m o n d o t t a : a k á r a k a r j á t o k , a k á r nem, a császár védelmébe vesz benneteket. Fogarasból. az alkudozások színhelyéről 1685. april 12-én i n d u l t a k el V a j d a László és D u n o d s velük T e l e k i ís, kinek kercseszórai u d v a r házánál megállapodtak. I t t a legnagyobb titokban D u n o d mint császári biztos s T e l e k i szerződtek, hogy ez a török háborút a császár é r d e k e szerint segiti, és kieszközli, hogy az erdélyi seregek a császáriakkal csatlakozhassanak ; ezek számára g ibonát szerez, á t v o n u l á s u k a t E r d é l y e n át Oláhországba az oláh v a j d a é r d e k é b e n lehetségessé teszi s azon k é t szerződést, m e l y e k egyike a császárral kötendő, m á s i k a pedig E r d é l y t a szent szövetségbe vezeti, ereje szerint előmozditandja. Mindazért ő, Teleki, tetemes előn y ö k e t biztosított m a g á n a k : amnestiát eddigi kuruezosságáért, évpénzt, u r a d a l m a t Tököly birtokaiból, m e n e d é k e t üldöztetése esetére Leopold birtokain, s teljes vallásszabadságot m a g a és családja számára. Ezenkívül mind Dunod, mind Teleki m e g e s k ü d t e k , hogy az egész dolgot legnagyobb titokban f o g j á k tartani. E szerződéssel a császári h a d a k élelmezése s E r d é l y lehető katonai megszállásának k é r d é s e jóform á n el volt döntve ; de nyáron át a hadmiveletek a Biharmegyében tett rablásokon kivül nem voltak s z ü k s é g e s e k ; őszszel pedig D u n o d páter visszajött Erdélybe. A vajda által Bécsbe vitt p o n t o k ott nem fogadtatt a k el, hanem a z o k n a k alkuba vétele kilátásba lett helyezve. O k t o b e r 24-ére F e j é r v á r r a országgyűlést hirdettek, m e l y e n egy H a l l e r János, Pernyessi Zsigmond, Milesz M á t y á s és Inezédy Mihályból álló országos küldöttséget i n d í t o t t a k Bécsbe alkudozni a diploma felett. Ugyanitt
195 D u n o d a katonai megszállás kérdését szóba hozta, h a n e m az országgyűlés m a g a a n n a k t á r g y a l á s á b a nem ereszkedett. Mindenki látta, h o g y ezek m á r nem rendes idők, s rendkivüli eszközökre v a n szükség, s ezért egy teljhatalommal ellátott küldöttséget novezett ki, m e l y e t előre minden lehető vád ellen megőrizve, még utódaiban is kérdés alá n e m vonhatónak jelentetett ki. Ezen deputatio aztán november 27-én E b e s f a l v á n a katonai megszállásra nézve szerződött Dunoddal m i n t a császár meghatalmazottjával oly módon, hogy a leendő megszállásra némely helyeket kijelölt s az országot és fejedelmet 100,000 tallérnak kifizetésére és 10,000 mázsa g a b o n á n a k kiszolgáltatására kötelezte. Ezzel D u n o d küldetése véget ért, s a megszállás is bekövetkezett, de nem a contractusban kitett helyeken. 215. (23.) Wen tel Gusztáv r. t . következő ezim alatt é r t e k e z e t t : „Канва város p a r k é t készítésének nevezetességei a XV-ik század kezdetén. A d a l é k Magyarország ipartörténetéhez. "
Huszonnegyedik
akadémiai
A 111. osztály nyolczadik 1870. junius Sztoczek
József
ülés.
ülése és összes ülés. 27-én.
osztályo'nök
elnöklete a l a t t .
217. (36.) Jurányi Lajos mint vendég tart e l ő a d á s t a „Ceratozamia himaejtjeíuek kifejlődése- és alkatáról." Az É r t e k e z é s e k közé való felvételre levén szánva, bírálatra adatik ki.
218. (37.) Ugyanaz előleges jelentést^ tesz ujabb tanulmányáról, egy Oedogonium-fajról. Előleges jelentés egy
Oedogonium-fajról.
E g y oly Oedogonium-fajt kivánok a T . Akadémiával ismertetni, mely részint i v a r á n a k elosztása, részint m a g á n a k a nemzés folyamatának módja, valamint más alább m i n d j á r t közlendő jellemek által, n a g y mértékben megérdemli a figyelmet. Ezen Oedogonium-faj háromféle e g y é n e k k e l bir, s ezek az ivartalan, a nő és a hím egyének. Nevezetes náluk, hogy mind e f o n a l a k tisztán megőrzik jellemüket, mi az által fejeztetik ki, hogy a nő-egyének semmiféle rajzósejteket soha sem hoznak létre. Az ivartalan egyének az ivartalan r a j z ó s e j t e k általi szaporodást viszik véghez s e tekintetben nem különböznek más f a j o k ily jellemű egyéneitől. — E z egyének sejtjei szélességre nézve közelebb állanak a
196 hím, mint a nőegyénekhez, hosszukra n é z v e pedig középhelyet foglalnak el a kettő között. A nő egyének tisztán hengerded, k i s s é duzzadt oldalú tenyész sejtekből és a nő ivarszervet képező g ö m b s e j t e k — termegömbökből állan a k . E z utóbbiak k u c s m á s a n nyílnak f e l a felső v é g ü k ö n . A gömb e tulajdonainál fogva tehát e f a j az Oedogonium rostellatum. — Pringsh. az Oedogonium ciliatum Pringsh. és az Oedogonium compressum R a benhorst közé tartozik, azonban tőlük nevezetesen k ü l ö n b ö z i k i v a r á n a k elosztására nézve, míg t. i. az Oedogonium ciliatum a n y a h í m e s (gynandrosporisch) a másik k e t t ő pedig egylaki, addig az á l t a l a m talált f a j kétlaki, a mennyiben, m i n t már fentebb is emlitém, itt külön tisztán hím és tisztán nő egyének vannak. — Azonban — s ez a mire itt fősúlyt kell fektetnem — ezen n ö v é n y f a j n a k hím egyénei m á s talajdonnal birnak, mint — kivéve azon egyet, m e l y e t Vaupell l e i r t — az e d d i g ismert k é t l a k i a k hímjei. S ez eltérés i g e n nevezetes, m e r t a míg az anyahímes növényeknél a nőegyének v a n n a k hivatva ú j s pedig hím egyéneket létrehozni, a d d i g itten e f a j n á l , u g y mint a Vaupell által felfedezett s általa Oedogonium s e t i g e r u m n a k nevezett f a j n á l is, a h í m egyének azok, m e l y e k n e k rajzó sejtjeiből u j kis hím e g y é n e k lesznek a z ondótestecsek létrehozására, ugy hogy e faj tehát kettős hímünek is mondható. — A hím e g y é n e k sejtjei e f a j n á l ugy v a n n a k elrendezve a z osztódások után, h o g y három alacsony s kis sejt u t á n mindig e g y hosszabb, de nem m i n d i g egyenlő n a g y s á g ú sejt következik. U g y e nagyobb, mint az apró s e j t e k mindenikének tartalmából e g y hímrajzósejt lesz (Androspora), m e l y alkatra az ivartalan r a j z ó s e j t e k k e l megegyez, de eltér nagysága s szinére nézve, m e r t kisebb és halványzöld. E z e k mozgásuk után n y u g a l o m b a jővén, a növény hímecskéit ( A n t h e r i d i u m ) képezik, azonnal az ondótestek létrehozásához f o g n a k . Ez ugy m e g y végbe, hogy minden h í m e c s k e tartalma k é t darabra v á l i k , az egyes d a rabok mindenike egy ondótestet k é p e z v é n . — E z e k a többi Oedogoniumok ondótestjeivel a b b a n egyeznek m e g , hogy az úgynevezett s z á j f o l t körül szőrkoszorúval b i r n a k , de különböznek a b b a n , hogy futó s k e ringő mozgást r a j z á s u k alatt nem m u t a t n a k , hanem mozgásuk m i n t e g y tapogatódzás, rángás és reszketésben áll, mialatt i d o m u k a t is s o k s z o r v á l t o z t a t j á k . — A termékenyítésnél a következő m o z z a n a t o k észlelhetők. A mint az ondósejt a nöivarszerv nyilását megtalálta, a szájfoltos v é g é t k i n y ú j t v a nyomul előre s a mint eléhaladt, szőrkoszoruját folytonos mozgásban tartja. H a a n n y i r a haladt elő, h o g y a szőrkoszoru szálai a termegömb meztelen p l a s m a tartalmát elérik, a k k o r ahhoz tapadnak, s e g y - k é t r á n g á s után előre és vissza észre lehet venni, h o g y az ondósejt szájfoltja is benyomul a tartalomba, m i n e k megtörténtével lassan csuszamlik be az egész ondótest a nyíláson át s összeolvad s elenyészik a nőivarszerv tart a l m á b a n . A rendes folyamatát — legalább az á l t a l a m észlelt Oedogon i u m o k egyikénél sem lehet oly tisztán követni, mint ennél, minek oka az ondósejtek n a g y s á g a . Az ondósejt beolvadása előtt a nőivarszerv t a r t a l m á b a n ott, hol a b e o l v a d á s n a k történni kell, hirtelen egy n a g y
197 színtelen folt — fogamzási folt — lép fel, m e l y eddig más Oedogonium oknál nem észleltetett. A termékenyített nőivarszerv tartalmából, ugy mint más Oedogoniumoknál, a petesejt lesz, mely érett állapotban narancspiros, m a j d n e m aranyvörös. Későbbi sorsáról csak a n n y i t t u d o k mondani, hogy a petesejt tartalma n é g y d a r a b r a válik még az a n y a s e j t belsejében, de v á j j o n e négy sejttel mi történik, nem láttam ; kétséges m a r a d tehát, v á j j o n ezeknek kilépése s tovább fejlődése megfelelően megy-e véghez ahhoz, a mit Pringsheim a Bulbachactére nézve k i m u t a tott, v a g y ugy mint azt Cleve Stockholmban 1864-ben észlelte. Végül m e g j e g y z e m , h o g y Pringsheim t a n á r n a k azon sejtelmét, hogy egyes esetekben az Oedogonium termegömbjei szűznemzés által (Parthenogenesis) hoznak létre egyéneket, igen n a g y valószínűséggel bír, mert ezen — különösen tél idején és a szobában t a r t o t t — Oedogonium f a j n á l igen g y a k r a n találtam nem csak oly termés gömböket, melyekből uj e g y é n e k fejlődtek ki, de olyanokat is, melyeknek belsejében egy n a g y és növényzöld tartalommal bőven eltelt sejt volt látható a nélkül, hogy a t e r m e g ö m b falán a termékenyítésre szolgáló nyílásnak csak n y o m á t is lehetett volna látni. 219. (38.) Szily Kálmán 1. t. előleges jelentést tesz Dr. W a r t h a Vincze részéről „ A törökpiros szin előállításánál szereplő vegyfolyam o k r ó l " , mely k ö v e t k e z ő : W . ú r n a k sikerült m á r eddig is következőket constatálni : Azon élénk, skarlát-veres szín, mi a törökpirosra festett szöveteket kitünteti, egy igen érdekes zsírsav-alizarin vegyülettől származik. E vegyület a szövettel csak lazán van összekötve s abból Ugróin vagy aether segítségével könnyen extrahálható. H a ez oldat elpárologtatik, rendkívül élénk-veresszinü zsírsav-alizarin m a r a d hátra, melyet azonban hideg káli- vagy nátronlúggal felbontani nem l e h e t ; csak kálival megöinlesztve, vagy alkoholos kálival kezelve bomlik fel, s e közben a jellemző alizarin-reaktiót m u t a t j a . A ligroinnal extrahált szövet fényét elveszíti, karmin-barnás színű lesz s a közönséges módon, ónnal festett szövethez hasonlít. Reményleni lehet, hogy az emiitett zsírsav-alizarin v e g y ü l e t n e k b e h a t ó tanulmányozása, melyet W . úr föntart m a g á n a k , a törökpiros szín előállításánál végbemenő vegyfolyamok elméletére, mely még eddig tökéletes homályban van, némi világot fog deríteni. F ü g g e l é k ü l m é g a növény-alizarin előállítási módszerének egyszerűsítéséről tesz W . úr említést. Buzérral festett szövetek előbb ligroinnal e x t r a h á l t a i n a k s azután erős alkohol-sósavval kezeltetnek. Az oldatba menő alizarin, sok viz hozzáadása által, narancsszínű p e l y h e k a l a k j á b a n kiválik s mint ilyen m á r vegyileg tiszta. Légüres térben sublimáltatván, sötétveres tüalakú k r i s t á l y o k a t képez, melyek semmiben sem látszanak különbözni a s y n t h e t i k u s alizarintól. ( É r t e k e z ő csak azt vette észre, h o g y a növény-alizarin m á r 130—140° között tökéletesen sublimál : míg a synthetikus vegyületet 280—300°-ig kellett hevíteni.)
198 220. (39.) Osztályi tanácskozás tárgyát képezte a főtitkár felszólítása, mely szerint az 1870. m á j u s 2l-éu tartott nagy g j tilés határozata alapján minden osztálynak két-két tagot kell a hölgyalapítványi ú j r a alakítandó bizottságba beválasztani. Szótöbbséggel Szabó József osztálytitkár és Nendtvieh Károly r. t. választattak meg mint a hölgy-alapítványi bizottság tagjai a III. osztály részéről.
Mélt. H o r v á t h
Akadémiai
összes ülés.
1870.
27-én.
Mihály
jun.
osztályelnök úr helyettes elnöklete alatt.
221. A főtitkár szomorúan jelenti dr. Engel Józsefnek az Akadémia I. osztálybeli levelező t a g j á n a k , folyó junius 2-án Kolozsvárt történt elhunytát. F á j d a l m a s tudomásul vétetvén, az I. osztály felhivatik emlékbeszéde iránti gondoskodásra. 222. Olvastatott a vallás- és közoktatási m. k. ministerium 12,853 s ennek kapcsában a földmivelés-, ipar és kereskedelmi in. k. ministerium 566/eln. számú leirata, mely ntóbbi, az Akadémia jun. 15-i felterjesztésére vonatkozólag, arról értesít, hogy » Párisban f. évi augustus 8-án a métre-rendszer iigyében tartandó nemzetközi értekezleten hazánknak magy. tudósok általi képviseletéről gondoskodott ; erre Kruspér István és Szily Kálmán akadémiai tagokat már ki is jelölte, mint a kik, mint az Akadémia s a m, kir. műegyetem jelöltjei, már a métre-összehasonlítás ügyében tett kiküldetésük alkalmával ezen tárgygyal közelebbről megismerkedtek s akkori feladatukat igen szép sikerrel tudták megoldani. Teljes megnyugvással tudomásul vétetik. 223. A főtitkár bejelenti a földmivelés-, i p a r - és kereskedelmi m. kir.ministerium statistikai osztálya részéről hozzá intézett megkeresést ; melyben az Akadémia Névkönyveinek s a közgyűlések alkalmával kiosztatni szokott irományoknak a mondott statistikai osztály könyvtára részére, a mennyire lehet az Akadémia fenállásától fogva, ezentúl pedig évről-évre megküldését kéri. A kérelem múltra nézve, a mennyiben teljes példányok vannak, jövőre pedig mindenesetre teljesítendő. 224. Olvastatott a statistikai és nemzetgazdasági bizottság 1870. junius 20-áu tartott ülése jegyzökönyve, mely szerint a Wodianer Albert kir. tanácsos ur által az Akadémia rendelkezésére bocsátott pályadíj élvezetére, az « czélra érkezett 23 folyamodvány megvizsgálása után,— folyamodók tanulmányain я nyelvismeretén felül irodalmi tevékenységűk, s ennek minősége számbavétetvén, nyolcz szavazattal egy ellenében Dobner Rezső jogvégzett, ez idő szerint pénzügyi m. k . fogalmazó s egynehány jó irányú nemzetgazdasági czikk szerzője választatott meg, mely választás az Akadémiának Wodianer ur értesitése végett bejelentetik.
199 Az Akadémia W o d i a n o r k . tanácsos u r a t , jelen jegyzőkönyvi pont megküldése mellett, e választásról értesíteni fogja. 226. Felolvastatott g r . Karácsonyi Guido úrnak az a k a d . elnök úrhoz Budáról jun. 8-án kelt levele, s a n n a k kapcsában a K a r á c s o n y i pályázat a l a p í t v á n y i szabályait az A k a d é m i a kivánata szerint módositó o k m á n y , mely következőleg h a n g z i k : A m. t. Akadémia I . osztálya által, 1870. évi májue 16-án tartott ülésében, j e g y z ö k ö n y v e 170. (30.) és 171. (31) száma a l a t t k i f e j t e t t okoknál f o g v a a t. Akadémia óhajtásiához képest, a m a g y a r színirodalom mívelése előmozdítására tett alapítványom pályázati szabályait k ö v e t k e z ő k é p e n módosítom : 1-ör. H o g y valamint a komoly drámánál e n n e k minden f a j a i versenyre bocsátt a t n a k ; ú g y a vigjátéki n e m b e n is minden f a j versenyképes legyen, a költői becset is oda értvén. 2-or. H o g y a 200 a r a n y törzsjutalom egyenlő vagy közel egyenlő becsli pályamunkák közt semmi esetre ne osztassék fel, h a n e m k a p j a a jelesbik, v a g y , ha ez kimutatható nem volna, egyik se. 3- or. Ellenben, ha, az előbbi pályázatnál beumaradt j u t a l o m a következőhöz csatoltatván, a p á l y a d í j 400 a r a n y r a emelkedik : ez esetben a j u t a l o m k é t legjelesebb mü között — h a a birálók m á s k é p megegyezni nem t u d n a k , — megosztható is legyen oly formán, h o g y 200 arany, m i n t tulajdonképi törzsjutalom, adassék az egyik, s 200 arany a másik j e l e s m u n k á n a k . 4-er. H a a 400 arany k e t t ő s jutalom, kétszeri kitűzés után is s i k e r nélkül maradna : nehogy a dijak végtelenségig szaporodjanak, azontúl k i z á r ó l a g a dráma elméletét vagy irodalom történetét t á r g y a z ó p á l y a m u n k á k r a fordittassék. Kelt Budán 1870. j u n . 8-án. Gr. Karácsonyi Guidó. Alapitó ú r n a k e szíves készségét az Akadémia kellemes tudomásul veszi, s ennek folytán az ö beleegyezésétől f ü g g ő v é tett ügyrendi módosításokat és pályahirdetést foganatosítni rendeli. 226. A I I . osztály e hó 2 0 - k i értekezlete j e g y z ö k ö n y v e bemutatásával, jelenti, hogy néhai Szentkirályi Zsigmond 1. t. fölötti emlékbeszéd tartására J a k a b Elek 1. t. vállalkozott. Tudomásul v a n . 227. Szintén a I I . osztály, mondott értekezletéből, jelenti, hogy a hölgy-alapítványi bizottságba, részéről, Hur.falvy János és Rónay Jáczint rendes t a g o k a t választotta. Ezzel k a p c s o l a t b a n olvastatott az I-sö osztály jelentése, mely u g y a n a z o n bizottságba Toldy Ferencz és Greguss Ágost rendes tagjait v á l a s z t o t t a . A I I I . osztály pedig, az összes ülést megelőzött osztályülésben, Nendtrich és Szabó József r. t a g o k a t választá u g y a n a z o n bizottság t a g j a i v á .
Károly
E szerint a hölgyalapítványi bizottság, a mindenkori főtitkár hozzáadásával, hét t a g ú v á egészíttetvén ki, működése megkezdésére u t a s í t t a t i k . 228. A II. osztály említett értekezleti jegyzökönyvében, az 1870-ben siker nélk ü l maradt Sztrokay pályakérdés ismétlését ajánlja, s mivel a nagy gyűlésen indítványozta 150 arany, az alapítvány értelmében, e p á l y á z a t r a nem alkalmazható : tehát свак a szokott 100 a r a n y jutalmat hozza javaslatba. E szerint lesz a pályakérdés kihirdetendő.
200 229. A m. kir. k ö z m u n k a és közlekedési ministerium á t k ü l d i az illető tiszai közegek által m á j u s lióban t e t t esőmérési észleleteket. Kiadatnak a math, és természettudományi bizottságnak, használás végett. 230. Olvastatott a m a g y a r orvosok és természetvizsgálókualc folyó évi September 5—10. Aradon tartandó évi nagygyűlésére az A k a d é m i á t meghívó nyomtatott körlevéL Az Akadémia szokott módon mindazon t a g j a i által fogja m a g á t képviseltetni, kik a mondott nagygyűlésben önként részt venni szándékoznak s k i k n e k nevei Kózsay .József lev. tag urnái, mint egyleti pénztárnoknál, bejegyeztetvén, a n n a k idejében az Akadémia megbízó s üdvözlő levelébe befoglalandók. 231. Olvastatott az Edl és Holczer a l a p í t v á n y i ösztöndíj ü g y é b e n kinevezett bizottság 1870. j u n . 17-én t a r t o t t ülésének jegyzökönyve, mely bizottság áll az orvosi ösztöndíjra nézve Arányi L a j o s , Jendrássik Jenő, Lonhossék József, a technikaira n é z v e pedig Kruspér István, Nendtvich Károly és Vész Ármin akad. t a g o k b ó l . A bizottság határozatai következők : 1. A folyamodások beküldésére oct. 30-a tűzetik ki v é g h a t á r n a p u l . A folyamodáshoz, mely az akad. főtitkárhoz a d a n d í be, csatolva legyen a megelőzött évi iskolai bizonyítvány, valamint a felvételi bizonyítvány is a bécsi egyetemre vagy zürichi polytochnikumba. 2. A pályázat ez ösztöndíjakra j u l i u s elején kihirdetendő a lapokban, és — az egyetemi rector s a polytechnicumi igazgató közbejöttével, — e k é t intézet fekete t á b l á j á n is a főtitkár által. 3. A bizottság véleménye továbbá az, hogy mindenik 3 - t a g n albizottság k ü l ö n kezelje az öt illető [ösztöndíjat ; mindenik egy-egy referenst nevezzen ki, kihez a főtitkár átteszi a beérkezett folyamodványokat. E referens á l l í t j a össze a folyamodók érveit s megteszi az a j á n l a t o t , minek a l a p j á n a bizottság az ösztöndíjt a legérdemesbnek oda itéli. A bizottság értesíti határozatáról a főtitkárt, s ez a tanulót, ki az ösztönd i j t elnyerte. 4. Az ösztöndíj fele az első félévben, másik fele pedig, az első félévi jó bizonyítványok alapján, v a l a m i n t tekintetbe vételével, a mennyire csak lehet, m i n d a n n a k , a mit az alapító kiköt, a II. fél év folytán fizetendő ki, nyugta mellett. E bizottsági rendolkezés, egyéb p o n t j a i r a nézve h e l y b e n hagyatván, a z á r t időt illetőleg oda módosíttatik, hogy a folyamodványok jut. 25-én küldessenek be. A menynyiben pedig ez ösztöndíj csak úgy t é t e t h e t i k gyümölcsözővé m é g ez évben, lia az Akadémia a f. é. oct. —decemberi 3 h ó n a p r a j á r ó díjat előlegezheti ; erre pedig az akadémiai költségvetésben fölvéve semmi sincs : az Igazgató T a n á c s fölkéretik e három havi előlegnek valami jövedelmi felesleg vagy előre nem látott bevételből való m e g a j á n l á s á r a . 232. A főtitkár bejelenti Györkös Forencz zürichi műegyetemi tanulónak, már a fentebbi ösztöndíjért, beküldött, folyamodványát. Atteeudö az illető albizottsághoz, hogy a mennyiben a még ki sem h i r d e t e t t pályaföl vételeknek m e g f e l e l n e , tekintetbe vétethessék. 233. F r a n k i Vilmos, az Akadémia elnökéhez intézett, levélben, köszöni taggá választatását s buzgó működést igér. Tudomásul vétetik. 234. A Dóra-jutalomért versenyzett egy p á l y a m ű szerzője engedélyt k é r , hogy m u n k á j á t az A k a d é m i a helyiségében lemásolhassa.
201 235. Edvi Illés P á l lev. tag „Vasmégyei krónikák" czimü kéziratát az akadémiai kézirattár számára m e g v é t e t n i k é n . Tekintetbe véve folyamodó súlyos körülményeit, az Akadémia h a j l a n d ó , e bár kevéssé használható k é z i r a t o k a t , ötven forint díj mellett, mely az Igazgató T a n á c s beleegyezésével a könyvtári rovatból volna fedezendő', — k é z i r a t t á r á b a elfogadni. 236. A főtitkár b e n y ú j t j a K u k u l j e v i c s Iván lev. tag levelét, ki egy századbeli magyar naplótöredéket, nyolcz magyar magánlevelet a XVI. következő könyveket a j á n d é k o z : 1. Pázmán-. A setét hajnalcsillag u t á n búdosó l u t h e r i s t á k vezetője. 2. Beniczky : M a g y a r rythmusok. K a s s a . 1729. 3. H. Szentpáli: Verbőczy . . . compendiuma versekben. 1701. Köszönettel fogadtatván, az oklevelek a kézirattárba, a könyvek a átteendök lesznek.
XVI. XVII. századból з Bécs. 1627.
könyvtárba
237. Ugyanaz fölemlíti, hogy Kukuljevics úr előtte, szóval, a történelmi bizottság kiadványainak részére n é h á n y év óta nem küldése miatt e m e l t panaszt. Á m b á r a történelmi bizottság kiadványai, szabály szerint, nem minden illető osztálybeli t a g n a k , hanem csupán a bizottság t a g j a i n a k k ü l d e t n e k meg : de t e k i n t v e hogy Kukuljevics úr némely kiadványokat, régebben, kivételesen kapott, azon esetre, ha a meglevő kötetek j e g y z é k é t beküldi, azok f o l y t a t á s a s kiegészítése megengedtetik. 238. Szabó József rendes t a g irott i n d í t v á n y t ad be következő tudományos testületekkel csereviszonyba lépés iránt. Nápoly. Società Reale di Scienze, Arclieologia, letteratura e belle arti. Montreal (Canada). Natural History Society. Chicago (Illinois). Academy of Sciences. California. Academy of Sciences (San Franciscóban). Az indítvány véleményre áttétetik a k ö n y v t á r i bizottsághoz. 239. A főtitkár b e m u t a t j a következő testületek térítvényeit, illetőleg köszönő leveleit, az Akadémia közelebb megküldött kiadványaiért : a s. pataki ref. főiskola, pozsonyi kir. főgymnasium, j o g a k a d é m i a , prot. főiskola, kolozsvári erd. orsz. muzeumegylet, kecskeméti cath. főgymnasium, kassai jogakadémia, kolozsvári unitár, c o l l e g i u m , kecskeméti ref. főiskola, debreczeni ref. főiskola, kolozsvári ref. collegium, k a s s a i kir. föreáltanoda igazgatóságai, s a belga kir. a k a d é m i a részéről. Tudomásul szolgál. 240. Végre ugyanaz jelenti, hogy m á j u s 30-tól mostanig következő a j á n d é k - , csere és köteles könyvpéldányok érkeztek az A k a d é m i a k ö n y v t á r á b a :
I.
Testületektől.
Kön. Preuss. Akad. der Wissenschaften. Berlin. Monatsbericht. März. April. 1870. Kais. Akad. der Wiss. Bécs. Anzeiger 1870. Nr. 13. 14. 15. К . К. Centralcommission f ü r Baudenkmale. Bécs. M i t t h e i l u n g e n XV. J a h r g a n g . Mai-Juni. Società Geogr. Italiana. Plorencz. Bolletino. Fase. IV. 1. Maggio 1870. Asiatic Soc. of Bengal. Calcutta. J o u r n a l . P . II. N. 4. 1869. Deutsche Morgenl. Gesellscli. Leipzig. Zeitschrift. X X I I I . В. 4. H. MAGY, T U D . AKAD. É B T E S Í T O . 1 8 7 0 . 1 3 . SZ,
202 Königl. Bayerische Akad. der W i s s . München. Sitzungsberichte 1869. I. B. 4. H. I I . B. 1. 2. 4. H . 1870. I . B. 1. H. Académie R . d e s Sciences. Bruxelles, a) Mémoires couronnés et mémoires des savants étrangers. T o m . XXXÎV. b) Mémoires c o u r o n n é s et autres mémoires. Tom. X X I . с) Bulletins 38-me année. Tom. X X V I I . XXVIII. Museum of N a t u r a l History. New-York. The first a n n u a l report. 1870. Institut Archeol. Liège. B u l l e t i n . Tom. X. L i v r . 1. Gesellschaft f ü r Erdkunde. Berlin. Zeitschrift. Л'. В. 3. H. Déli szláv A k a d . Zágráb. R a d . K n j . XI. Angol k o r m á n y . London, a) F o r e i g n customs tariffs. 263. A b) T r a d e A с ce unté (foreign countries) 160—II. с) S t a t i s t i c a l Tables P. X I I I . 1867. Orsz. gazd. egyesül. Pest. É v k ö n y v 1869-re.
II.
Magánosoktól.
Ferd. G a g l i a r d i . Pisa. Saggio Storico-Critico s u l l a dottrina di Malthus. Balázs Á r p á d . Keszthely, a ) A keszthelyi g a z d a s á g i felsőbb t a n i n t é z e t könyvtárának jegyzéke, b) Ugyanazon intézet értesitvénye 1868—9-röl. c) Ú t m u t a t á s a kezdőf a z d a gyakorlati kiképzésére. De Linas K á r o l y . Arras. Anciens vêtements sacerdotaux et a n c i e n s tissus. I. I I . I I I . Série. Van der Maelen Bruxelles, a ) Belgium h e l y r a j z i térképe 25 drb. b) Magyarország térképe 9 dar. с) Belgium ú t j a i n a k térképe 3 dr. d) Les couleurs nationales belges. e) Biographie de Ph. Van der Maelen et discours funèbres. A. Asher et Comp. Berlin. X C V I I . Catalogue d ' u n e collection choisie de livres.
I I I . Köteles
példányok.
Di о mer К . nyomdája. T e m e s v á r , a) Néhai C s a j á g h y Sándor vegyes müvei 2 d a r . b) U g y a n a n n a k költeményei. Réthy L i p ó t nyomdája. A r a d . Lucretius C a r u s tanköltemőnyének a Természetről V-dik könyve. Skarnitzel József n y o m d á j a . Szakolcza. a) Besiedky Viliama P a u l i n y Totha. Sv. IV. b) Nevädze sobrané. Sv. I. Szigler testvérek n y o m d á j a . Nyitra. a) Közegészségi jelentés 1869-ről Nyitra vármegyéből, b) Népiskolai közegészségi szabályok, c) Historische Gedächtnissverse. Ref. f ő t a u o d a n y o m d á j a . M.-Vásárhely. a ) Veszely, Imets és Kovács utazása Moldva-Oláhhonban 1868. b) A ref. főtauoda közvizsgálatainak stb. kimutatása az 18 6 9 / 70 -ik t a n é v második felében. A t h e n a e u m nyomdája. P e s t . a) Függelék a z erdélyi telekkönyvi rendtartáshoz, b) A m u n k a k ö n y v t á r a , c) Századok IV. évfoly. 4. 5. fiiz. d) L e s e b u c h für Gewerbe u. Bürgerschulen. I I . Th. e) Magyarországi rendeletek tára. IV. évf. 1—2. füz. f) J o g tud. Szemle I I . k. 4. 5—6. f ü z . g) Sárréti dalkönyvecske, h) Kath. Lelkipásztor 1870. 3. füz. i) S z ó t á r gyűjtemény. 1 sz. k) A m a g y a r mérnök-egylet közlönye. IV. köt. 3—4. fiiz. Ref. f ő t a n o d a n y o m d á j a . P á p a . a) Bocsor : Magyarország történelme. IV. köt. 7. fűz. b) K r a u s : Plato és Aristoteles psychologiája. 1. R.
203 Siegler testvérek n y o m d á j a . Komárom. M a g y a r - és erdélyországi ó é« ú j k»len dáriem 187 l - r e .
I V . Akadémiai л) b) e) d) •)
kiadás.
Magyarország helyrajzi története. I. köt. 1. 2. fele. É r t e s í t ő IV. évfoly. 6. 7. sz. Természettud. Értekez. X V I I I . ez. T á r s a d . Értekez. X I I I . sz. Archaeologiai Közlem. V I I I . köt. 1. filz.
VI. Igazgatósági 1870. junius
ülés 30.
Nagymélt. b. E ö t v ö s J ó z s e f akadémiai elnök úr elnöklete alatt. L X V I I I . Olvastatott az A k a d é m i a f. é. j u n . 27-i összes ülésének jegyzökönyve, mely szerint, hogy az Edl a l a p í t v á n y ösztöndíjaival már az év folytán lehessen i f j a k a t kiküldeni, az Igazgató Tanács fölkéretik, hogy a félévi k é t ösztöndíjat az Akadémia pénztárából előlegezze. Mintán az E d l alapítvány k a m a t a i 1871. j a n u á r elsejétől folyni f o g n a k : nehogy ez ösztöndíjra nézve egy év egészen veszendőbe m e n j e n , az Igazgató T a n á c s beleegyezik, hogy az oct.—dec. szakra eső összeg az A k a d é m i a pénztárából előlegeztessék, illetőleg, miután a kikiildendő i f j a k félévi ösztöndíjjal előre ellátandók, 300 frt, — a két ösztöndíj fele — kifizettessék ; mire n é z v e jelen végzés a m. földhitel-intézetnek utalvány képen kiadandó. L X I X . Olvastatott ugyanazon összesülési j e g y z ő k ö n y v pontja, mely szerint Edvi I l l é s P á l akad. lev. t a g folyamodványára, az Akadémia, t e k i n t v e folyamodónak súlyos körülményeit, elhatározza, hogy a kézirattár számára f e l a j á n l t „Vasmegyei krónikák" czimü kéziratait, b á r ezek kevéssé használhatók, hajlandó ötven frt d í j mollett elfő gadni, h a az I g a z g a t ó Tanács ez összeget a f. évi k ö n y v t á r i költségrovatra, utalványozza. E l f o g a d t a t v á n , az ötven t'rtnyi vételár a könyvtári rovatra jelen végzés által uialványoztatik. L X X . K a i n p r e e h t József akad. gondnok, beadott jelentésében, egy házi szolgai állomás szervezésének szükségét b i z o n y í t j a , s erre Reim Ferencz, általa k é p e s n e k ismert e g y é n 300 frtnyi állandó évi fizetés, évenkinti egy p á r csizma, egy közönséges erős öltözet és két öl fa j á r a n d ó s á g melletti fölvételét a j á n l j a , lakásul a házmester k o n y h á j a fölötti helyiséggel. A házgondnok oda utasíttatik, hogy igyekezzék a teendőket ugy osztani fel kapue, házmester és házi szolga közt, hogy az előbbieknek n e csupán a parancsoló
26*
204 szerep jusson, hanem a m u n k á b a n is a r á n y l a g o s részt vegyonek, s így napszámos erő á l t a l i kisegítésro csak rendkivüli esetekben, mint télen nagy hóesés atb. legyen szükség, különben az eddigi napszámos hordár elbocsáttatván, az I g a z g a t ó Tanács beléegyez e g y házi szolgai fizetés állandósításába, s az a j á n l t Reim Forenczet, a föntebb részletelt fizetés mellett, fölveszi, mely fizetés azonban — tekintve a szünnapok a l a t t i kevesebb teendőket — csak ez évi october 1-töl fogva lép életbe, addig a jelenleg szok á s b a n levő külön d í j a k fizettetvén. L X X I . Rónay J á c z i n t előadó, a Kazinczy-alap tisztázására kiküldött bizottságrészéről, É v v a András b e k ü l d ö t t számadásait azon j a v a s l a t t a l a d j a be, hogy e számadások tétessenek á t H i n k a József a k a d . ügyészhez, ki azokat megvizsgálva, összefoglaló jelentését folyó évi September végéig a bizottságnak nyújtsa be. Elfogadtatván, az iratok oda átteendők. L X X I I . A következő havi ülés, a szünidő után oct. 30-ára tűzetvén ki, szokott módon meghirdetendő.
MAGYAR TUDOM, AKADÉMIA
ÉRTESÍTŐJE. Huszonötödik
akadémiai
ülés.
Az 1. osztály (nyelv- és széptudom.) nyolczadik
ülése.
1870. okt. 3. P u l s z k y F e r e n c z t. t. osztályelnök elnöklete alatt. 242. (40). Ballagi Mór „Mosa Moab k i r á l y á n a k diadaloszlopa, Kr. szül. olötti IX-ik századból" cziinií értekezéséből olvasott. Az olnök indítványára az osztály f ö l k é r t e az értokezöt, h o g y a jövő ülésen értekezése föl nem olvasott részét is felolvasni szivoskedjék. 243. (41). A t i t k á r j e l e n t i , liogy az osztályülésekben a m a i napig f e l o l v a s o t t s b í r á l a t alól kikerült értekezések mind k i n y o m a t t a k ; a „ K a l e v a l a " nyomatása is megkezdetett s n é h á n y hét m ú l v a meg fog jelonni. Tudomásul v é t e t i k . 244. (42). E j e g y z ő k ö n y v hitelesítésére az elnök Greguss Ágost. r. és V á m b é r y Ármin 1. t a g o k a t kérte föl.
Akadémiai
összes ülés.
1870. okt. N a g y m é l t ó s á g ú b. E ö t v ö s J ó z s e f
3-án. a k a d . elnök ú r elnöklete alatt.
245. A főtitkár b e m u t a t j a a családi gyászjelentést lierczeg Batthyány Fülöp a k a d . igazgatósági t a g n a k f. é. j ú l i u s 22-én történt elhunytáról. F á j d a l m a s tudomásul v é t e t i k . 246. U g y a n a z b e m u t a t j a Podliradczky L á s z l ó m. k. pénzügyi t i t k á r n a k , Pozsonyban, ez évi a u g . 21-én kelt levelét, melyben édes a t y j a Podliradczky József akad. rendes t a g n a k folyó évi augusztus lió 14-én történt gyászos kimultát j e l e n t v e , midőn bent l e v ő fizetéséről intézkedést kér, egyszersmind összes irományait az A k a d é m i a kézirat t á r á n a k f e l a j á n l j a emlékül. Az A k a d é m i a f á j d a l m a s tudomásul veszi elhunyt régi m u n k á s tagja halálát, s midőn az illető (II.) osztályt megbízza a fölötte tartandó emlékbeszéd iránti gondoskoMAGY.
TUD.
AKADÉMIAI ÉRTESÍTŐ.
1870. 14. sz.
2 7
206 dással, egyszersmind a felajánlott k é z i r a t o k a t köszönettel f o g a d j a , miről az ajándékozót értesíttetni rendeli. 247. Szintén a főtitkár bejelenti a Magyar H ö l g y e k alapítványából k i t ű z ö t t akadémiai j u t a l m a k r a f. é. sept. 30-áig, m i n t határnapig (bezárólag), beérkezett h a t rendbeli p á l y a m u n k á k a t , molyok is következők :
A. A Logica
kézikönyve.
I. A Logika kézi kiinyve. Jelige : „So muss ich bekennen, dass a l l e unsere bisherigen Logiken k a u m ein Schatten dessen seien, so ich wünsche und so ich gleichsam von ferne sehe." Leibnitz, Schreiben an Wagner. Op. philos, omnia, p. 420. II. Logika (Eszélytan.) Jelige : Möns manet et virtus, caetera mortis erunt. III. Gondolkodástan. Népszerű előadásban. Jelige : J ó tudni, mit t a n í t a n a k a theoretikusok, de az ő leczkéik mellett elmélkedni is kellene. Kazinczy Ferencz.
B. Bölcsészeti
Embertan.
I. Bölcsészeti Embertan. (Anthropologia.) Jelige : D a s eigentliche Studium der Menschheit ist der Mensch. Goethe. I I . Anthropologia. Jelige : Az emberi t a n u l m á n y legméltóbb t á r g y a az ember. Goethe.
C. Róma
Története.
I. Róma Története a n y u g a t i birodalom elenyészteig. Jelige : D i e römische Geschichte ist ein grosser Inductionsboweis für den E r f a h r u n g s s a t z , dass locker verbundene Födorativstaaten im Kampfe mit einem einheitlichen Staat unter sonst gleichen Machtverhältnissen immer unterliegen. Schwegler, Röm. Gesch. III., 20(5. Jegyzet. A „Chronologiai kézikönyv" h a t á r i d e j e egy évvel meghosszabbíttatott. „Francziaország történetére" nem érkezett p á l y a m u n k a .
D. A Vegytan I. Népszerű
II. Vegytani hoz. Jelige :
kézikönyve.
Vegytan, a mii volt rendek szükségeihez alkalmazva. Jelige : M a g y a r hölgynek születni N a g y és szép gondolat. Garay János. Levelek,
intézvo Cs. Sz. kisasszopy egykori kedves tanítványom„ N a c h ewigen eh'rnen Grossen Gesetzen Müssen wir alle U n s e r e s Daseins Kreise vollenden. Goethe.
E . Népszerű
Légtiínettan.
I. A Lég. Népszerű l é g t ü n e t t a n (Meteorologia.) A mivelt r e n d e k szükségeihez alkalmazva. Az évi egyenhevi vonalok, a szelek és légköri csapadékok abroszaival
207 c z í m k é p p e l 9 12 á b r á v a l . Jelige : V a l a m i n t a z eszmék és é r z e l m e k a m a f e n a ó b b köreiben, a történelem, bölcsészet és s z ó n o k l a t t a n u l m á n y á b a n , s z i n t ú g y a t e r m é s z e t t u d o m á n y minden á g á b a n a szellemi t e v é k e n y s é g legelső s l e g m a g a s z t o s a b b c z é l j a lelsü ; t . i. fölismerni a t e r m é s z e t t ö r v é n y e k e t , k i n y o m o z n i
a rendszeres tago zódást a kép
z ő d m é u y e k b e n , s b e l á t n i a szükséges o g y b e f i i g g é s t a v i l á g e g y e t e m összes v á l t o z a t a i b a n . Humboldt.
Kosm. I. 3 7 . 1.
F . Az Ásványtan
alapvonalai.
I. Az Ásványtan alapvonalai, t e k i n t e t t e l a m i v e l t e b b k ö z ö n s é g s z ü k s é g e i r e . Jelige : S e m m i sem m ú l j a f e l ü l az örömet, m e l y e t a t e r m é s z e t t a n u l m á n y o z á s a n y ú j t . Mind e p á l y a m u n k á k j e l i g é s levelei r e n d b e n t a l á l t a t v á n , az A k a d é m i a s e l n ö k ú r p e c s é t é v e l közös b o r í t é k b a zárva, l e v é l t á r i gondviselés a l á , — m a g o k a p á l y a m u n k á k ( m e l y e k közöl a Légtünettan o k t . l - j é n é r k e z e t t u g y a n , do sept. 30-án a d a t v á n p o s t á r a , e l f o g a d t a t o t t ) az illető (II. és III.) osztályokhoz tétettok á t , s z a k b i r á l ó k k i n e v e z é s e v é g e t t . Az e r e d m é n y az 1871-i n a g y g y ű l é s a l k a l m á v a l fog k ö z h í r ü l a d a t n i . 248. O l v a s t a t o t t a nm. k ö z o k t a t á s i m . k i r . m i n i s z t é r i u m 19920. sz. k e g y e s l e i r a t a m e l y l y e l a n á p o l y i o s z t r á k - m a g y a r c o n s u l s á g u t j á n O v á r y L i p ó t a k a d . m e g b í z o t t ó l vett r e g e s t á k a t s m á s o l a t o k a t az A k a d é m i á h o z á t t e s z i . Köszönettel, s a f ő t i t k á r azon j e l e n t é s é v e l , h o g y az i r a t o k a t m á r á t t e t t e a t ö r t é n e l m i bizottsághoz, — t u d o m á s u l v é t e t i k . 249. Az a r c h a e o l o g i a i b i z o t t s á g f. é. j u n i u s 14-i j e g y z ö k ö n y v e 52. p o n t j á b a n k i e m e l v é n s z ü k s é g é t a n n a k , h o g y v a l a m i n t az a r c h a e o l o g i a i b i z o t t s á g i előadói h i v a t a l n á l , ú g y a ni. n. m u z e u m i régészeti osztály k ö n y v t á r á b a n a z A k a d é m i a r é g i s é g - és é r e m t a n i m u n k á l a t a i e g y - e g y p é l d á n y b a n m e g l e g y e n e k , f ö l k é r i az A k a d é m i á t a máik i a d o t t m u n k á k , mint E r d y „Numi T r a n s y l v a n i a e , " „ A u g u s t e o n " , „ M o n u m e n t s A r c h a e o l o g i c a " , „ T ö r t é n e l m i T á r " stb. v a l a m i n t a m é g k i a d a n d ó efi'éle d o l g o z a t o k n a k a n e v e z e t t k é t k ö n y v t á r r é s z é r e leendő u t a l v á n y o z á s á r a . V é l e m é n y r e k i a d a t i k az állandó k ö n y v t á r i b i z o t t s á g n a k . 250. B. M e d n y á n s z k y Dénes 1. t. f. é. sept. 5-én kelt levelében 32 frt. 82 k r . írói tisztelet d i j á t , az A k a d é m i a tudományos c z é l j a i e l ő m o z d í t á s á r a , folyó k i a d á s a i h o z viszszaajándékozza. A tisztelt t a g u r n á k az A k a d é m i a k ö s z ö n e t e m e g í r a n d ó ; egyszersmind a m . f ö l d h i t e l intézet jelen v é g z é s k i v o n a t á v a l é r t e s í t e n d ő . 251. A f ő t i t k á r j e l e n t i , hogy E d v i Illés P á l lev. t a g , a „ V a s m e g y e i k r ó n i k á k " czimü k é z i r a t a i é r t a j á n l o t t 50 f t o t elfogadni n y i l a t k o z o t t , s az m á r u t a l v á n y o z v a is v a n T u d o m á s u l szolgál. 252. U g y a n a z b e m u t a t j a a k r a k k ó i t u d o m , t á r s a s á g t i t k á r á n a k f. é. sept. 14-én k e l t l e v e l é t , m e l y b e n az A k a d é m i á n k a l a p s z a b á l y a i t , v a l a m i n t 1868 v a g y 1869-rő j ö v e d e l e m és k ö l t s é g k i m u t a t á s a i t kéri, f r a n c z i a v a g y német f o r d í t á s b a n . Az A k a d é m i a e l n ö k e i n d í t v á n y k é p e n k é r d é s t intéz a t a g o k h o z , n e m v o l n a e s z ü k s é g e s , mire m á r t ö b b k ü l f ö l d i tudós á l t a l felszólíttatott, az A k a d é m i a t u d o m á n y o s m u n k á l a t a i e r e d m é n y é t ( C o m p t e s - R e n d u s ) rövid k i v o n a t b a n , f r a n c z i a , n é m e t v a g y a k á r l a t i n n y e l v e n időről időre közre bocsátni s azon külföldi t u d o m á n y o s e g y l e t e k n e k , m e l y e k k e l az A k a d é m i a v i s z o n y b a n áll, és a külső t a g o k n a k is m e g k ü l d e n i . E z i n d í t v á n y feletti bővebb t a n á c s k o z á s r a egy bizottság h a t á r o z t a t o t t k i k ü l d e t n i , oly módoD, h o g y a b b a m i n d e n i k oszály két-két t a g o t v á l a s z s z o n , mire az o s z t á l y o k f e l s z ó l í t a n d ó k
27*
208 253. A nm. vallás és közoktatási ministerium, f. é. 19935. sz. a. átteszi az antwerpeni geographiai congrossus jövő é v r e történt elhalasztásáról szóló hivatalos jelentést, két p é l d á n y b a n . Tudomásul szolgál. 254. A f ő t i t k á r bemutatja a c a t a n i a i „Accademia Gioenia di Scionze Natural i" válaszát, miszerint ez elfogadja i n t é z e t ü n k k e l a csereviszonyt és v á r j a megkozdését, e g y ú t t a l könyvárust is jelöl ki, hova a csomag küldendő. A főtitkár azon jelentésével, h o g y az első k ü l d e m é n y már megindult, tudomásul vétetik. 255. Szintén a főtikár jelenti, h o g y az Akadémia könyvküldeményeit m e g k a p t á k s azokról elismerő, részint köszönő levelet küldöttek : a nagykőrösi réf. lycoum, a beszterezebányai ev.-gymnasium, az a l s ó k u b i n i Csaplovics-könyvtár, a nagybecskereki algymnasium, a székes-fehérvári a l - r e á l t a n o d a i g a z g a t ó s á g a i s a zürichi „Antiquarische Gesellschaft." T u d o m á s u l szolgál. 256. U g y a n ó' b e m u t a t j a j e g y z é k é t a f. é. j u n i u s 27-től mai n a p i g az A k a d é m i a könyvtára részére beérkezett a j á n d é k - , csere-, és köteles könyvpéldányoknak, valamint az Akadémia k i a d á s á b a n ez idő a l a t t megjelent m u n k á k n a k , molyek következők :
I.
Testületektől.
Société E . d e Numismatique. Bruxelles. Revue. 5-e Série. Toni. I I . L i v r . 3- 4. Accademia di Scienze Мог. e Politiche. Nápoly.Rendiconto. Quaderni di Gonnaio a Marzo 1870. Kön. P r e u s s . Akad. der W i s s e n s c h . Berlin. Monatsbericht. Mai 1870, К. k. S t a t i s t . Centralcommission. Bécs. Mittheilungen. XVII-ter J a h r g . 2. 3. H. Kön. Böhmische Gesellseh. der YVissensch. P r á g a , a) Abhandlungen. VI. F o l g e . 3. H. b) R e p e r t ó r i u m sämmtlicher Schriften, c) Sitzungsberichte 1869. J a n u a r - D e c e m b e r . Società Geogr. Italiaua. F l ó r e n c z . Bolletino. F a s e . 5. Observatoire Phys. Ceutral. Pétersbourg. J a h r e s b e r i c h t für 1869. Kais. A k a d e m i e der Wissensch. Bécs. Anzeiger. 1870. Nr. 16. 17. Bibliogr. Institut. Hildburghausen. E r g ä n z u n g s b l ä t t e r zur Keuutniss der Gegenwart. VI. B. 1. H . Société R . des Sciences. K o p e n h á g a . a) Obersigt. 1868. 1869. 1870. b) Naturvid_ og Mathem. Afd. V I I I . B. 6. 7. I X . B . 1. c) Histor. og Philos. Afd. IV. B. 4. Bureau de la Recherche Géol. Stockholm, a) C a r t e Géol. Livr. 31 — 35. b) Carte génér. des formations du comté D a l . A n t i q u a r i s c h e Gesellsch. Zürich. Mittheilungen. XVI. B. 4. II. X X X I I I . Verein f ü r Siebenb. L a n d e s k u n d e . Nagyszeben, a) Zieglauer : Harteneck, Graf der sächs. N a t i o n , b) Archiv. V I I I . B. 3. H . IX. B. 1. H . c) J a h r e s b e r i c h t für 1868/,. d) H e r m a n n s t ä d t e r Localstatuten. e) Trausch : Schriftstellerlexicon I. B. Académie Imp. des Sciences. Pétersbourg. a) Bulletin. Tom. X I V . No 4. 5. 6. Tom. XV. No. 1. 2. b) Mémoires. Tom. XIV. No. 8. 9. Tom. XV. No. 1—8. Royal Society. London, a) Philos. Transactions. 1869. P. I. I I . b) Greenwich Observations 1867. с) Catalogue of scientific papers. Vol. I I I . d) The Royal Society 30 th Nov. 1869. e) Proceedings. No. 109—118.
209 Asiatic Society of Bengal. Calcutta, a) J o u r n a l . Vol. X X X V I I I . No. 158. b) Proceedings. 1869. No. 11. 1870. No. 1. 2. . Oberlausitzische Gesellsch. Görlitz. Scriptores R e r u m L u s a t i e a r u m . Neue Folge. IV. В. Kön. Bayerische Akad. der Wiss. München, a) A b h a n d l u n g e n der Math. P h y s i k . Ciasso. X . В. 1. Abtheilung, b) Abhandl. der Philos. Philol. Cl. X I I . В. 1. Abth. Istituto R. Veneto. Velencze. a) Memorie. Vol. XV. P . I. b) Atti. T o m . XV. Disp. 7. 8. К . k. Geol. Reichsaustalt. Bécs. a) J a h r b u c h XX. В. N r . 2. b) V e r h a n d l u n g e n . 1870. Nr. 6—9. R. Geograph. Society. London, a) J o u r n a l . Vol. X X X I X . b) P r o c e e d i n g s . Vol. XIV. Nr. 2. Commission Imp. Archéol. Pétersbourg. a) Compte-rendu pour l ' a n n é e 1868. Société des Antiquaires. Kopenhága. a) Mémoires. 1869. b) Aarboger 1869. 3. 4. H. 1870. 1. H . c) Tillaeg til Aarboger. A a r g a n g 1869. Société Archéol. Namur. a) Rapport sur la situation . . . pendant l ' a n n é e 1868. b) Annales. Tom. X. Livr. 3. Société Imp. Géographique. P é t e r s b o u r g . a) Zapiszki. Tom. Vtoroj. b) Otcset za 1869. c) Otcset . . . Nagrad G r a f a Uvarova. 1869. Déli szláv Akadémia. Z á g r á b , a) Rad. K u j . XII. b) Stari Pisci Hrvatski. K u j . II. c) Starine. K n j . I I . d) Monumenta. Vol. II. Anthropologische Gesellsch. Bécs. Mitthoiluugen. I. В. Nr. 4. Angol k o r m á n y . London, ai Statistical Abstract. С. 144. 145. b) T r a d e accounts (foreign countries) 160—III. 160—IV. M. kir. földmiv. ipar- és keresk. minisztérium. Pest. Über das V e r h ä l t n i s s des Bergkrystall-Kilogrammes. M. k i r . közokt. minisztérium. Buda. A süketnémák váczi kir. intézetének zártudósítványa 18 69 / 7o -röl.
II.
Magánosoktól.
Schuler-Libloy F r . t a n á r . Nagyszeben. U u g a r i s c h e s Staatsrecht. Dr. Krausz Salamon. P á p a . Plato és Aristoteles psychologiája. B. Quaritch. London. Catalogue of Manuscripts etc. No. 260. Karner Felix. Bécs. Über ein neues Vorkommen vou oberer Kreideformation in ßeitzersdorf. Veszelics József t a n á r . Belgrád. Rees и szvoje vreme. K e n n g o t t Adolf tanár. Zürich. Über den Uralischen Bandjaspie. Korponay J á n o s I. t. Kassa. A b a u j vármegye m o n o g r a p h i á j a . X. füz.
I I I . Köteles
példányok.
W i g a n d К . F . n y o m d á j a . Pozsony, a) Weiss : A j e g y b a n k ü g y r e f o r m j a , b) Schulz : Gyakorlókönyv, с) Die Reform des Zettelbankwesens, d) Ride : E n g l i s c h e Sprachquelle, e) Zimmermann : Volksliederbuch, f) Gebet- und Gesangbuch, g) 1869 ki t ö r v é n y c z i k k e k . h) Roscher : A mezöipar nemzetgazd. elmélete, i) Görög és latin remekírók g y ű j t e m é n y e . 13. sz. k) Magyar nyelvkönyv. 1. 2. füz. 1) Magyar olvasókönyv. I I I . R. m) Schulz : L a t i n nyelvtan, n) Pozsonyi ev. iskola Értesítvénye. 1867.
210 1868. 1869. о) B i b a n k ó : K a u f m ä n n i s c h e Buchhaltung, p) Simonyi : E g y p á r szó a k a t h . autonómiáról, g) Mayer : A villamosság alkalmazása az orvosi g y a k o r l a t b a n , r) Allgemeine W e l t g e s c h i c h t e 76—90. H . Athenaeum n y o m d á j a . P e s t . a) A Kisfaludy T á r s a s á g É v l a p j a i . I V . köt. b) Karvasy : Az ausztriai átalános polgári törvénykönyv, c) Századok. IV. évfoly. 6. 7. fiiz. d) Kath. Lelkipásztor. 1870. 4. 5. f ű z . e) Jogtu lom. Szemle. I I . köt. 7—10. fiiz. f) A m. mérnök e g y l e t közlönye. I V . köt. 5. 6. 7. f ü z . g) Az első tiszamolléki hitelintézet alapszabályai, h) Egervári : M a g y a r kir. houvéd-törzstisztok Albuma, i) A pesti ág. hitv. Gymnasium Értesítőjo 18 6 9 / 7 0 . k) Szegedi b ü n k r ó n i k a I. köt. 1. fiiz. 1) Arányi Rójuk le 800 éves adósságunkat, m ) A m. orvosok és természetvizsgálók Fiumében t a r t o t t XIV. n a g y gyülésénok m u n k á l a t a i , n) F e l s m a n n : Deutsches Lesebuch. I . T h о) Az 1870-ik évi t ö r v é n y e k g y ű j t e m é n y e . 1. füz. p) N a v r a t i l : K i m u t a t á s a Rókus kór ház gégebeteg osztályáról, q) Fincicki : Magyar-orosz népdalok, r) S h a k s p e r e minden munkái. XVI. köt. s) Az ausztriai m a g á n j o g rendszeres kivonata, t) Prostredny Katechismus. u) Ökröss : M a g y a r polgári törvénykezési r e n d t a r t á s , x) P a u l e r : Logika vagy Gondolkodástan. y) Greguss : Az Aesthetika. z) Ulustrirter Führer in der Münz- und Alterthumsabtheilung des Ungarischen National-Museums. Városi nyomda. Debreczen. a) A tiszántúli ref. egyházkerület 1870. apr. 2—5 tartott közgyűlésének jegyzökönyve, b) Kovács : E g y e t e m e s és részszerü egyházjog alaptanai, c) Vidovich : Magyarország története 1490—1606. I I . köt. d) Alapnevelök és szülök lapja. 1870. 1—8. sz. e) M a g y a r prot. egyházi és iskolai F i g y e l m e z ő . I. évfoly. 3—9. sz. f) T á n c z o s : A n a g y a p ó regéi, g) Iskolai törvények a főiskolai hallgatók számára, h) Könyörgés stb. a főiskola ú j épülete a l a p k ö v é n e k letételekor, i) A debreczeni felsőbb gazd. tanintézet É r t e s í t v é n y e 186 э / 70 . k ) Hugó Károly : Intelmek. 1) About : A becstelen (L'infame). Szilber J á n o s nyomdája. B a j a . a) Tóth J ó z s e f : Természetrajz, b) A bajai á g . ev. egyház alapszabályai. Czéh Sándor n y o m d á j a . Győr. a) A győri kölcsönök biztosító-társaság alapszabályai. b) Színházi emlékkönyv, c) A nemzeti verselés szabályai. Gyulai István n y o m d á j a . Arad. Kegyelet hangok. Reform, f ö t a n o d a nyomdája. Kolozsvár, a) Gróf Széchenyi I s t v á n „Blick"-je. 1—6. füz. b) Baritiu : Magyar-román zsebszótár, c) A Kolozsvári ügyvédi egylet alapszabályai. d) Végtisztesség Szilvási Miklós felett, e) Groisz : Magyar polgári törvénykezési rendtartás, f ) P a p i u : Viati'a d u p a Morte, g) P a p p : Caraffa és az eperjesi vértörvényszék. h) N é v k ö n y v az erdélyi ev. ref. egyház s z á m á r a 1870. Wittich József n y o m d á j a . M. Vásárhely. Koos : T ö r t é n e l m i dolgozatok. 1. füz. Szilber t e s t v é r e k nyomdája. N y i t r a . a) Cselédkönyv Barsmegye területére, b) Szent Zoerard temetkezési egylet f ö l v é t e l i könyve. Bittermann N. nyomdája. Zombor. a) A zoinbori gymnasium első évi Értesítője 186'До- b) A bács-kulai t a k a r é k - p é n z t á r alapszabályai, c) S i t k e i : Az orvus, hasonszenv és sebészet valódi érdeméről. Ref. fötanoda n y o m d á j a . M. V á s á r h e l y . A m. v á s á r h e l y i egyenlőségi kör alapszabályai. Römer és K a m n e r n y o m d á j a . Brassó, a) A brassói kel. hitv. román É r t e s í t v é n y e 186 9 / 7 0 -röl. b) P o p u : E l e m e n t e de Istoria si Geografia.
gymnas.
211 M. kir. egyetem n y o m d á j a . Buda, a) Az orsz. középtanodai tanáregylet k ö z l ö n y e . I I I évfoly. 10. fiiz. b) Dr. K ő n e k : Beszéd a m . k . tud. egyetem u j j á alakításának X C . évnapján. c) A budai f ö g y m n a s . önképzö-egylotének VI. É v k ö n y v e , d) Egy beszély héber n y e l v e n .
IV. Akadémiai
kiadás.
É r t e s í t ő . IV. évfoly. 8. 9. 10. 11. 12. sz. Monum. Arcliaeol. I. köt. 2. Rész. Természettudom. É r t e k . X I X . sz. és ú j f o l y . I. I I . HI. sz. Nyelvtudoin. Értek. X . sz. és ú j foly. I. I I . I I I . sz. É v k ö n y v . X I I I . köt. 4. ós 5. darab. Math, és Term. Köziem. VI. köt. 3. sz. Nyelvtudom. Köziem. V I I I . köt, 3. füz. Monumenta. O k m á n y t á r . X I I I . köt. M o n u m e u t a . írók. X X . köt. Statist, és Nemzetg. Közlem. VII. k. 1. f.
Iluszonha'odik
akadémiai
A II. osztály kilenczedik 1870. oct.
ülés. ülése.
10-kén.
H o r v á t h M i h á 1 y r. t. osztályelnök elnöklete alatt. 258. (25) Barsi József az 1870-ki n a g y gyűlésen megválasztott levelező tag, felolvasta székfoglaló értekezését ily czim a l a t t : „Az emberi öntudat jelen fokáról." Rövid bevezetés után, melyben az e m b e r i öntudat jelen fokáról való értekezésnek beleillése az A k a d é m i a II. o s z t á l y á n a k m u n k a k ö r é b e társadalmi értékével, történelmi érdekével és bölcsészeti tárgyalás módjával indokoltatik, következik az ö n t u d a t szónak értelmezése, m i n t tudásunk arról a mit t u d u n k , részint magunkról, mint tudókról, részint tudásunk egyéb tárgyairól. S figyelmeztetvén, hogy m i n d e n ember ö n t u d a t a eleinte homályos és s z ü k k ö r ü , igéri, hogy fejtegetései közben, k i fog tűnni, hogy az öntudat mind a két á g a világosodásra és terjedésre k é p e s . Következik a kérdések felállítása, m e l y e k r e válasz k í v á n a t o s . A k é r d é s e k ezek : 1. Hol kezdődik tulajdonképon az ö n t u d a t képesség a földi lények világában. 2. Melyek az öntudat nélkülözhetetlen feltételei. 3. Mi módon nyilatkozik ott, a hol van.
212 4. Micsoda fokokon kell átmennie az embernek, h o g y képes legyen elég világosan nyilatkozni, és végre 5. V a n - e mód arra, h o g y a sok egyes elme öntudatos nyilatkozataiból bizonyos neme a k ö z ö n t u d a t n a k támadhasson, s h o g y о közöntudat világosságának és t e r j e d e l m é n e k f o k a i megismerhetők és s z a v a k b a foglalhatók legyenek. A z első kérdés fejtegetését megelőzőleg azt állítja értekezőj h o g y a k é r d é s n e m oly felesleges, mint első pillanatra látszik, s ezt az emberi természet azon hajlandóságával indokolja, molynél f o g v a saját öntuda- * t á t nem csak hasonlóira s nem csak alsóbb rendű é l ő k r e szereti á t t ü k röztetni, hanem élettelen t á r g y a k r a is. A z u t á n azon kezdi, h o g y a mai t u d o m á n y szorosan megkülönbözteti a l é n y e k e t az elemektől, melyekből m i n t megannyi alkatrészekből a létesiilhetés számtalan m ó d j a i szerint a l a k u l n a k . Az elemek, bármily csodálatos legyen is létök, ö n t u d a t r a n e m képesek. A lények v i l á g á b a n ismét szoros határt von a m a i t u d o m á n y a szervetlenek és szervesek közt. A szervetlen l é n y e k öntudatra m é g kevésbé képesok. A szervesek ismét v a g y helyhez kötöttek s c s a k magvaik u t j á n h ó d i t a n a k ú j tért, v a g y tápkeresés v é g e t t mozogni k é p e s e k és t ö b b n y i r e c s a k u g y a n mozognak is. A helyhez kötötteknél az ö n t u d a t n a k s e m m i n y o m a ; de már a m o z g ó k sokszor ú g y mozognak, h o g y mélyebb vizsgálásra m é l t ó k . Az é r t e l e m legelső h o m á l y o s derengtét m á r a legalsó állati öjtse'^nél keresni, nem látszik túlmerész kísérletnek. Következik az önség szónak jelontéséről hosszasb kitérés, m e l y n e k éle a z o n iskola hivei ellen irányul, k i k n e k egyik t a n t é t e l e : a mit n e m i s m e r ü n k , az nincs. Minden önállónak ismert szerves l é n y n e k l é t a l a p j a egy láthatatlan önség, mely m á r azon lény c s i r á j á n a k alakulásánál is viszi mintegy a vezérszerepet, a p a r a n c s szót, öntudatlanul b á r és a k a r a t l a n u l , de határozólag, sőt döntőleg. A szerves l é n y valamint ilyen önségből keletkezett, ú g y viszont o d a fejlődhetik, h o g y magából h a s o n l ó önségeket eredtessen. Minden önség létro hivatik, do aránylag c s a k kevés j u t v a l ó b a n létre, s még kövesebb fejlődik odáig, hogy saját f a j a szerinti ú j önségek e t erodtessen m a g á b ó l , ámbár az e r r e való törekvés minden ö n s e g n e k e g y i k alapsajátsága. A z elfajulás сз noinosbülés a b b a n leli m a g y a r á z a t á t , hogy az é l e t r e h í v a t o t t önség m a j d kodvezőbb, m a j d mostohább viszonyok k ö z t vette eredetét és találta m e g fejlődése feltételeit. J á t é k t é r mindenütt v a n , e n é l k ü l a fejlődés lehetetlen. A természet törvényei minden önségre nézve egyenlők, csak a fejlődhetés p á l y á j á n a k hossza és iránya m á s más, az emberi önsegé p e d i g végtelenül m á s . Már az állatoknál mutatkozik értelem, m e r t b á r ösztönük vezérli őket, mint m o n d a n i szokás, ezen ösztönt nem lehet sem egészen v a k n a k , sem legyőzhetetlennek tartani, m e r t sokszor l á t j u k , hogy az érteleni e m e l k e d i k túlsúlyra.
213 E részben állat és állat közt természetesen nagy a különbség, és roppant tér kínálkozik itt a b ú v á r k o d á s r a . D e az állati értelem legfelső foka is n a g y o n távol m a r a d az emberi értelem legalsó fokától. T u d á s r ó l a szó szoros értelmében itt szó sem lehet, még kevésbé pedig az öntudatról, mint tudásunk tudásáról. E r r e csak az emberi értelem képes. E f e j t e g e t é s eredménye két tétel. E g y i k , hogy ö n t u d a t r a a földi lények k ö z t csak is az e m b e r képes és a második, h o g y с képesség a fejlődés hosszú folyama alatt lesz valósággá, mely folyam egész hosszában bizonyos feltételekhez van kötve. Innen a fokok lehetősége nemcsak ember és ember, hanem u g y a n a z o n ember életkorai közt is. A második kérdés az öntudat feltételeivel foglalkozik, s ezeket az agy épségében és érettsége bizonyos f o k á b a n , a felfogó és kiható szerv e k czélszerü g y a k o r l a t á b a n , melyben m á r a beszéd is foglaltatik, és a m u n k á l k o d á s és pihentetés czélszerü váltakozásában találja. Itt egyszersmind érintetik a személyes, a családi, a községi és nemzeti öntudat létezése is. Az öntudat n y i l a t k o z a t á n a k módjai '? Minden mozdulat lehet az, és minden szó. • , De a világos nyilatkozás főoszköze a szó. É s itt m á r t ö b b fokozat van, melyeken át mind n a g y o b b nagyobb nyilatkozási képességet nyerünk. A legalsó fokozat az a nyelv, melyet rendesen a n y a n y e l v n e k mond u n k . E n n e k szavai és az, mit a szavak jelentenek, emlékezetünkben mintegy összeforrnak és egyik a másikat j u t t a t j a eszünkbo. Második lépcsőfokul k ö v e t k e z i k a beszéd h a n g j a i n a k átvarázsolása látható j e l e k k é , vagyis az irás. A fejtörést, melybe az irás feltalálása került, méltán úgy lehet tekinteni, m i n t az önmagára visszavetett g o n d o l k o z á s n a k első kezdetét, mint az elme leghatalmasabb fejlesztőjét. Nem lépcsőül, hanem segédeszközül a m a g a s a b b lépcsőfokok elérésére t ű n i k szemünkbe t o v á b b á azon s z á m j e g y e k feltalálása, melyekkel most élünk, és a s z á m j e g y e k tizedes rendszere. Itt lett először láthatóvá és m i n t e g y kézzelfogható az e g y s é g n e k határtalan nagyobbodhatása és kisebbedhetése. H a r m a d i k lépcsőfok g y a n á n t szolgál egy másik a k á r még élő, a k á r m á r nem élő nyelvnek alapos m e g t a n u l á s a . E n n e k főhaszna az, hogy a d o l g o k n a k az elmében összeforrt k é p z e t e i t és neveit egymástól erőszak nélkül és észrevétlenül elválasztja, és hosszú g y a k o r l a t után az elme hozzászokik gondolkozni szav.ik nélkül, s ez t u l a j d o n k é p e n a valódi gondolkozás, csak ez k é p e s a gondolatok birodalmát a n y e l v határain túl is terjeszteni. Több n y e l v n o k alapos tanulása о f o k o t csak szélesbíti. A n y e l v e k tudása n y ú j t m á r módot a r r a , hogy k ö z ö n t u d a t támadhasson, és h o g y fokai m e g m é r h e t ő k l e g y e n e k , mi által az ötödik kérdés is meg van fejtve. A közöntudat azok között, k i k általában öntudatos életet f o l y t a t n a k s t a n u l m á n y a i k a t folytatják, örvendetes tény. Az általánosan elismert tételek néhány p é l d á j a : az e m b e r i nem
214 egysege, nem s z á r m a z á s á n á l fogva egy embertől, moly nem bizonyos, h a n e m azon ténynél fogva, hogy az egymástól legtávolabb álló e m b e r i f a j o k kétnemű n a g y k o r ú példányai szaporításra képosek ; de azon ténynél fogva is, hogy a l e g n a g y o b b k ü l ö n b s é g e k daczára, az összes i s m e r t n y e l v e k lényege u g y a n a z . A nem egysége az érdekek egységének elismerését látszik k ö v e telni. E z e n érdekek legolseje és legutolsója az i g a z n a k megismerése. E n n e k nyomában j ő az igazságnak megvalósítása mindenütt és m i n d e n irányban. * *
*
U j korszak k ü s z ö b é n vél állni az e m b e r i s é g é s tolong, a j o b b a t reménylők előre, a roszabbtól félők h á t r a . A s a j t ó oly gyorsan, oly tömegben és oly s z a k a d a t l a n u l á r a s z t j a r á n k terményeit, ót és ú j a t , felületest és alapost, igazat és valótlant, hogy a tájékozatlanság általános. Neveli ezt a munkafelosztás elvének, mely a g y a k o r l a t m e z e j é n oly hasznos és szükséges, átültetése az elmélet v i l á g á b a is, és n e m c s a k átültetése, hanem túlhajtása, mi az öntudat egyik f ő k e l l é k é n e k a t u d á s egységének egyenes ellentéte. S ha van t á j é k o z a t l a n s á g e g y e b ü t t , van n á l u n k is elég. M u l t u n k ban a k ö r ü l m é n y e k ennok nagyon kedveztek. Szerencsénkro, m o n d j a értekező, van h á r o m elidegeníthetetlen és napról n a p r a nagyobb t ö k é l y r e emelhető t u l a j d o n u n k : szabatos n y e l v ü n k , élénk i g a z s á g é r z e t ü n k és kiirthatatlan szabadságszeretetünk. Mind a három tulajdon az ö n t u d a t mind világosságának, mind terjedelmének emelésére igen hatályos emeltyű, s ebben bizván, közeledőnek l á t j a a napot, m i k o r az emberi közönt u d a t minden ú j a b b nyilatkozata h a r s á n y viszhangot keltend a h á r o m hegy és négy folyam honában. Hosszú borúra hosszabb derű ! 259. (26) Pauer János 1.1. k ö v e t k e z ő czím alatt értokezett „Duniokos fehérvári prépost családi novének felderítéséről." Az értekezés t á r g y a D o m o k o s fehérvári prépost családi n e v é n e k felderítése. Az idő, melyro vonatkozik, nagy részben Mátyás kora'. A s említett személy azon kor j e l e s b j e i n e k egyike, ki négy évtizeden keresztül munkás, t e v é k e n y férfiú volt, kinek érdemeit, k ü l u d v a r o k n á l végzett követségeit, országos megbízatásait, f o k o n k é n t viselt országos hivatalait, a történetírók elsorolják, de családi nevét sehol fel n e m hozzák. I n d o k u l szolgált pedig ezen értekezésre egy hártya-iratu régi m u n ka, s abban felfedezett családi czimer, miként az esemény előadása m u t a t j a : t. í. F e h é r I p o l y pannonhalmi t a n á r a szünidőkben felkereste a Felső-Ausztriában létező lambachi kolostort, m e l y n e k becses k ö n y v t á r a nyomdászati elsőkiadványokkal, és kéziratokkal é k e s k e d i k . E z e n utóbbiak közül l o g i n k á b b magára v o n t a a tanár figyelmét a m a h á r t y á n irt r é g i kézirat, m e l y n e k ékes kiállítása, nagy g o n d d a l Írása festészeti ékítményei, ezek között h a j d a n i b i r t o k o s á n a k nemzetségi czi-
215 mere, itt e g y arany csikón egykori birtokosának e szavakkal „dominici praepositi Albensiä" neve. A becses kézirat érdekelte a t. t a n á r t , de érdekelte régtől fogva a n n a k birtokosait. F e l k é r e t e t t tehát a t. t a n á r : közlené ezen becses régiséget honi szaktudósokkal, k i k talán némi felvilágosítást n y ú j t h a t n á n a k a m u n k a eredetéről, és egykori birtokosáról. Ar m u n k a megismertetett, a czimer r a j z b a n közöltetett az Archaeologiai Értesítőben, hol e k k o r és később is különféle nézetek m e r ü l t e k föl, melyek minthogy történelmileg m e g n y u g t a t ó eredményre n e m vezettek, az olvasó közönséghez hozzászólás és történelmi fejtegetés tekintetéből azon k é r d é s intéztetett : „ K i volt azon Domokos fehérvári p r é p o s t családj á r a nézve ; mi volt családi neve ?" Többféle tekintetből k i m u t a t t a t v á n a kérdés érdekes volta, a családi név megfejtése a n n á l éberebb figyelmet érdemel történelmileg, mert Domokos a legfőbb méltóságokat viselte. О volt székesfehérvári prépost, m a j d a pannonhalmi a p á t s á g commendatora, a tengeri v é g v á r a k k o r m á n y zója, k i r á l y i személynök, n a g y v á r a d i püspök, Bihar m e g y e föispánya, utóbb erdélyi püspök, végre a kalocsai érsekségre jelölt. E z e n méltóságokat ő 1462—1503-ig viselte, h a l á l á n a k ideje és helye ép oly ismeretlen, mint családi neve ; m e r t á m b á r ő ily méltóságokat viselt, á m b á r a történetírók, o k m á n y t á r a k , a törvényre, az építkezésre, és iparfejlődés ü n k r e vonatkozó m u n k á k tetteiről és érdemeiről mind emlékeznek, de családi n e v é t egy szóval, egy betűvel sem jelölték sehol. í r t a k pedig róla : Bonfin, I s t v á n f y , Heltay, P r a y , K a t o n a , Palma, u j a b b a n Szalay, H o r v á t h , történetírók ; Fessier és M a j l á t h német nyelven. O k m á n y o k gyűjtői W a g n e r , Kollár ; törvénytudósok Kovachich, Kelemen stb., hol mindenütt csupán Domokos névvel, vagy állásának jelelésével fordul elő. E z e n körülmény a történelmi b ú v á r r a nézve annál felötlőbb, mert mindazon férfiaknak, k i k őt hivataloskodásában megelőzték, mindazoknak, k i k követték, sőt a z o k n a k e g y e n k é n t , kik Mátyás k i r á l y korában valamely m a g a s hivatalt viseltek, családi neveiket az eddig használt k ú t f ő k u t á n k i lehet m u t a t n i , egyedül Domokosét nem. F o k o z t a ujabban családi neve m e g f e j t é s é n e k érdekét, egy ujabb becses régi kézirata m u n k a , mely a zágrábi kincstárból ismertetett meg, a melyben háromszor találtatik Domokos családi czimere, névjelelés nélkül. T ö r t é n t e k e közben hozzászólások; v é g r e az Archaeologiai Értesítőben kimondatott, hogy d a c z á r a a n n a k , hogy Domokos n a g y v á r a d i , erdélyi püspök, királyi személynök volt, a családi nevéről felkeltett kérdés minden igyekezet mellett, megfejtetlen m a r a d , tanuságaul a n n a k , hogy t ö r t é n e t t u d o m á n y i s e g é d f o r r á s a i n k b a n még sok k í v á n n i való v a n . É r t e k e z ő m a g á n a k azon k é r d é s t toszi : miként lehete nyugodni engedni e kérdést, midőn a n n a k tulajdonosa, ha a közügy k i v á n t a , mindig
216 fáradott, éber volt, — elhalni lehet-o családi k é r d é s é t engedni a n n a k , k i történelmünk l a p j a i n állandóan él. I t t értekező D o m o k o s rövid é l e t r a j z á t adja, országos ü g y e k b e n tett fáradozásait, követségeit, építkezését, alapitványait, a bányászat fejlődésére érdemét, viszontagságait f ő v o n á s o k b a n elsorolja. V é g ü l pedig azon következtetést huzza k i mindezekből, hogy a történelem b ú v á r a alig képes k i b o n t a k o z n i ama gondolatból, hogy egy ily országos egyéniség nevét a feledés annyira beiszapolhatta volna, hogy a z t többé felfedezni nem lehetne. E s ime a h a t á r o z o t t igyekezetnek c s a k u g y a n sikerült D o m o k o s családi nevét felderíthetni. I t t szóló a n n a k lelepzését a d j a , előbb hivatkozván a V a t i k a n i k ö n y v t á r okmányaira, hivatkozva, és kimutatva egyszersmind azok hitelességét, végső s z a v á b a n kimondja, hogy azon Domokos, k i fehérvári prépost, V é g v á r a k Commondatora, k i r á l y i személynök, n a g y v á r a d i püspök stb. stb. vala, — családi néven K á l m á n c s a y D o m o k o s vala. E z u t á n némely észrevételt tesz a családra nézve, miszerint a n n a k emlékét Somogymegycben K á l m á n c s a helység megőrizte ; — e családi név előfordul az 1491-ki okmányban, és később is az 1681-ki törvényczikkckben.
Huszonhetedik A
III.
akadémiai
osztály kilenczedik
ülés. ülése.
1870. oct. 17-én. Sztoczek
J ó z s e f r. t. osztályelnök elnöklete alatt.
261. (40). S z a b ó József r. t. előadást t a r t o t t : „ E g y bazaltról Lőrinczi mellett a M á t r a hegy-csoportjában", melynek kivonata k ö v e t k e z ő : M á t r a a m a g y a r h o n i vulkáni képletek legkisebb csoportja. Az eddigi nyomozások a n n a k szerkezetét csak általában állapították meg, a m e n n y i r e azt t. i. az eddig dívott makrodiagnosisok fnegcngcdték. E g é szen ezen a módon t a l á l j u k a n n a k viszonyait visszaadva a bécsi birodalmi földtani intézet térképén, mely 1866-ban jelent meg. K é t évvel k é s ő b b e n én szerkesztettem egy térképet, melyen egy Amfibol T r a c h y tot Labradoritta 1 s e g y Anorthittrachytot különböztettem meg, kimutatván, hogy mely lelhelyekről v a l ó k az általam vizsgált közetek. E z csak a k e z d e t volt, a m e l y feltételezte, hogy ily m ó d o n minden egyes k ú p n a k a kőzete vizsgáltassék meg azon mikrodiagnostikai eszközökkel, melyek o t az ásvány- és kőzettan az utolsó é v e k b e n hódított meg, t. i. a finom csiszolatok górcsői tauulmányozása és másrészt lángcleinzési kísérletek
217 alkalmazásával. A Mátra t a n u l m á n y o z á s á t ezen szempontból azóta folytatva, j e l e n l e g már v a g y 4/s -ével kész v a g y o k , s hiszem, hogy az egyes kőzetek quantitativ szerepléséről ismeretem befejezett annyib ó l : h o g y kimutathatom, h o g y mely T r a c h y t vagy általában vulkáni kőzetfaj az u r a l k o d ó s melyik s mily sorban alárendelt. E g y i k e ezen u t ó b b i a k n a k a csak egy ponton feltóduló B a z a l t Lőrinczi falu határában, hol egyszersmind a legelső vulkáni kőzettel találkozunk, h a Hatvantól, t e h á t a magyar alföldből é j s z a k n a k a Mátra magaslatai felé indulunk. E z egy fekete igen aprón kristályos kőzet, mely n a g y b a n kétféle alakulást mutat, a domb tetején táblás s oszlopos, s alább tömeges, s a lielyszinén az ujabb ásások által a h a t á r e kettő között látható. Elegyrészei F ö l d p á t , Augit s Magnetit. A t á b l á k sikján, de néha a f e k e t e kőzeten, világos zöldes fehéres erek h ú z ó d n a k keresztül, a melyek részben F ö l d p á t , részben Q u a r z s részben valami vasoxydulhydrosilikát keveréke. E z utóbbi kettő utólagosan jött oda, mig benn a fekete kőzetben nem m u t a t k o z n a k . Ezen bazalt-küllemü k ő z e t nem maga képezi azon hegyet, hanem egy másik eruptiv kőzettel együtt, s ez egy T r a c h y t , melyben Oligoklas s Augit a fő elegyrészek. E z e n T r a c h y t az öregebb, s a fiatalabb Bazalt által többféle módosulást szenvedett. Általános szine világo3 veres. Vál a d é k a táblás. Használják építésre, s a b á n y á t v e r e s k ő b á n y á n a k nevezi a nép, míg a Bazaltét hegyeshegyi vagy feketekő bánya. Ezt útcsinálásra h o r d j á k el törecsckben. Az utolsó években a n n y i r a neki estek, h o g y h a így megy, az egész oszlopos v á l a d é k u Bazaltot kevés évtized alatt el fogták hordani. A Bazalt F ö l d p á t j a Anorthit, az tehát n e m egyéb mint az anorthitaugitos kőzet, mit én egy előbbi alkalommal Mátraitnak neveztem, bazaltos kiképződésben. Míg k e l e t r e a T a r n a v é g e t vet ezen M á t r a i t n a k , n y u g o t r a az a Z a g y v á n keresztül tart messze be, nemcsak egész Nógrádon keresztül, h a n e m bejön Pestmegyébe, olhatol a Dunáig, sőt biztosan k i m u t a t t a m m á r a visegrádi hegycsoportban is, hol azonban nem az uralkodó mint a Mátrában, hanem alárendelt. U g y hiszem, h o g j ' több a nógrádi s pestmegyei Bazaltokból ugyanazon anorthit-augitos kőzetnek fog találtatni, mint a Lőrinczi falu mellett a mulatóhegyi, m e l y e t a hely színén vizsgálni s itthon tanulmányozni tüzetesebbem volt a l k a l m a m . Szokás szerint, bírálatra, bocsátandó. 2G2. (41). Tanácskozási t á r g y g y a n á n t előadja az osztálytitkár, bogy a m. országos raeteorologiai intézet i g a z g a t ó j a egy segédi állomásra kijelölést t e t t , s azon intézet szervezete értelmében ezen kijelölés alapján, a n n a k a m. tudom. Akadémia által k e l l a j á n l t a t n i , hogy a m. kir. közoktatási minister által kineveztessék. E tárgy az értekozlethez tétetik á t azon felhatalmazással, hogy attól közvetlenül az összes üléshez terjesztessék.
A
MAGYAR TUDOM. AKADÉMIA
ÉRTESÍTŐJE. Huszonnyolczadik
akadémiai
ülés.
Az 1. osztály (nyelv- és széptudom.) kilenczedik 1870. ok. Pulszky
Ferencz
ülése.
24.
t. t. osztályelnök elnöklete alatt.
268. (43) Ballagi Mór r. t. folytatja és bevégzi „Mésa Moáb kir á l y á n a k diadaloszlopa K r . születése előtti I X . századból" czimü értekezését. Az egész értekezés k i v o n a t a következő : Mésa, Moáb k i r á l y á n a k diadaloszlopa : ez a neve egy e folyó év elején talált régiségnek, mely a tudós világ figyelmét a l e g n a g y o b b mért é k b e n és méltán m a g á r a vonta, m i u t á n az eddig ismert Írásbeli emlékek közt a legeslegrégibb. Felfedezője e nagybecsű e m l é k n e k Clerтоnt-Ganneau Károly, tisztviselő a franczia consulatusnál Jeruzsálemben, k i politikai küldetése mellett a t u d o m á n y érdekét is szem előtt t a r t v á n , pénzt és f á r a d s á g o t n e m kiméit, h o g y a m a régiséget a müveit v i l á g n a k átadhassa. G a n n e a u ur a mult év v é g e felé arról értesülvén, hogy a holt tengeren túl, a régi Moáb földjén, azon város romjai közt, mely r é g e n t e Dibón, m a Dliibán nevet visel, egy n a g y bazaltkö oszlop létezik, melyre egy hosszabb régi felirat van bevésve ; egy beduintól szerzett n é h á n y sornyi másolatból fölismerte, hogy az phoeniciai írás. Minthogy pedig nem állott módjában a lielyszinén személyesen megjelenni, egy müveit fiatal arabot küldött oda s vele két benszülöttet, azzal a megbízással, hogy szerezzék m e g neki a nagybecsű emlék lenyomatát. Az a r a b nagynehezen m e g n y e r t e az engedelmet a l e n y o m a t készítésére, de a m u n k a f o l y a m a t közben a beduinok verekedést k e z d t e k , és G a n n e a u megbízottjai csak hirtelen szökés által menekülhettek. Szerencsére a k ü l d ö t t e k egyikének volt a n n y i lélekjelenléte, hogy mielőtt a lóra fölkapott volna, a lenyomat készítése v é g e t t m á r a kövön volt nedvesített papírost lerántotta, s azt n y e r e g k á p á j á b a dugván, elvágtatott. Az összegyömöszölt nedves papiros lovaglás közben meg is dörzsölődvén, a lenyomat olyan állapotba jutott G a n n e a u kezébe, hogy abból a feliratot megfejteni teljes lehetetlenség volt. Időközben G a n n e a u megismerkedett egy D h i b á n közelében tartózkodó seikkal, ki j ó pénzért a kő megszerzésére kínálkozott. G a n n e a u MAGY, т и п . AKADÉMIAI ÉRTESÍTŐ. 1870. 15. el.
28
220 koczk áztatott egy tetemes összeget, d e a seik rövid idő múlva a p é n z t azzal a leverő hírrel hozta vissza, h o g y az emlék d a r a b o k r a töretett, s nincs t ö b b é a m a g a helyén. A török felsőség ugyanis más oldalról levén a dologra figyelmeztetve, a kő k i a d a t á s á t követelte, a beduinok tehát, h o g y m a g u k a t a babonás képzelődésük szerint azon k ő birtokához kapcsolt áldástól meg ne foszszák, azt megtüzesítés és hideg vizzel való hirtelen leöntés által szétrepesztették, s az egyes darabokat m a g u k közt elosztották. I l y k ö r ü l m é n y e k közt G a n n e a u tanulmányozni kezdte a r o n g y o s levonatot ; egyúttal u j kísérleteket tett, hogy v a l a m i k é p a széttört e m l é k egyes darabjairól vett levonatokhoz j u s s o n . E végett egy beduint a levon a t o k készítéséhez szükséges e s z k ö z ö k k e l ellátván, Dhibán k ö r n y é k é r e k ü l d ö t t el, s ez n e m s o k á r a a kő k é t n a g y töredékéről vett tiszta levonattal, s n é h á n y k i s e b b feliratos k ő d a r a b b a l in n a t u r a tért vissza. U g y a n a k k o r a jeruzsálemi ásatásokról ismeretes angol k a p i t á n y W a r r e n is, egy m á s i k beduin által kerítette meg a k é t n a g y töredék lenyom a t á t és szintén n é h á n y kisebb feliratos kődarabot in natura. G a n n e a u m á r most birtokában volt : először egy, részleteire nézve tökéletlen, de az egésznek teljes k ö r v o n a l á t nyújtó levonatnak ; másodszor, k é t n a g y töredék kettős l e v o n a t á n a k ( W a r r e n levonatát is h a s z n á lat végett m e g n y e r v é n ) ; és harmadszor, egyes k i s e b b daraboknak is in n a t u r a . Mindezek segitségével elkészítette az egésznek alakhü másolatát, és megkísértette h é b e r Írásjegyekre való átíratását és leforditását. E z e n első tökéletlen kísérletét G a n n e a u u r ez év elején elküldte D e Vogüé gróf u r n á k P á r i s b a , k i is sietett a z t ily czím a l a t t közzé tenni: „ L a stéle de Mesa, roi de Moab 896 av. J . С. L e t t r e a M. le Cte de Vogüé, p a r Ch. Clermont-Ganneau, drogman chancelier du consulat de France à J é r u s a lem, P a r i s 1870. Ganneau n e m levén m e g e l é g e d v e amaz első kísérlettel, folytatta a n a g y érdekű felirat tanulmányozását, sikerült is neki egyes h é z a g o k a t kitölteni, s elébb egyes olvashatlanoknak látszó betűket m e g f e j t e n i ; s igy egy másik tökéletesebb másolatot nyervén, ezt is De Vogüé grófhoz elküldte, és ez azt a Revue Archéologiqueban ( X X I . 184.1.) t e t t e közzé. E z e k a l a p j á n Németországban Dr. Schlottmann Constantin, hálái tan á r , egyetemi p r o g r a m m ú l h a s z n á l t a föl az új fölfedezést, N ö l d e k e Theodor pedig szintén külön f ü z e t b e n ismertette e czím alatt: „Die Inschrift des Königs Mesa von Moab (9. J a h r h u n d e r t v o r Kristus) ; e r k l ä r t von T h e o d o r Nöldeke. Kiel 1870. E m u n k á k segitségével t a n u l m á n y o z t a m én is a nagy régiségü feliratot, melynek authenticitásához semmi k é t s é g nem férhet, s a n n a k átíratását, fordítását és m a g y a r á z a t á t lesz szerencsém a t. közönségnek az „ É r t e k e z é s e k é b e n egész terjedelmében bemutatni. I t t csak a n n y i t említek, h o g y nekem sikerült az eddigi íejtegetöktől eltérőleg épen azon helyek elfogadható é r t e l m é t adhatni, melyek mint legnehezebbek, az eddigi m a g y a r á z a t o k n á l kielégitőleg m e g f e j t v e nem lettek. M i n d n y á j a n , kik e n a g y é r d e k ü emlék fejtegetését megkisérlették,
221 igen természetesen körülne'ztek, hogy mit tudhatni az eddigi történelmi a d a t o k n y o m á n az emlék felállitojáról, Mésáról. Szerencsére a biblia, m i n t azon egyetlen kútfő, mely Moábnak mint Izrael szomszédnépének történelmét érinti, Mésáf nem csak említi, h a n e m a n n a k életéből egy érdekes épizodot is közöl, még pedig oly eseményt a n n a k életéből, mely nemcsak az ö s a j á t sorsára, h a n e m országa és n é p e egész j ö v e n d ő j é r e i8 döntő befolyással volt. Én tehát elejétől fogva a b b a n a meggyőződésben voltam, hogy h a a bibliában említett Mésa az emlék hasonnevű k i r á l y á val azonos, a k k o r az emlékből a m a z esemény k i nem m a r a d h a t o t t , sőt Mésa felsorolt tetteinek elején kell állania. V á r a k o z á s o m nem csalt, mert a m i n t én olvasom az emlék szövegét, c s a k u g y a n az nyitja m e g a Mésa tetteinek előadását. A bibliai epizód így h a n g z i k : A c h a b n a k , O m r i fiának halála u t á n , Mésa, Moáb k i r á l y a m e g t a g a d v á n az évi adót, elszakadt Izráeltől, és az A c h a b halála u t á n t r ó n r a jutott Achasiás két évi u r a l k o d á s a alatt Mésát senki nem háborította. D e Achasiás u t ó d j a J ó r a m m i n d j á r t t r ó n r a lépte u t á n első g o n d j á n a k tekintette az ország régi k i t e r j e d é s é t helyreállítani, s az elpártolt Moábot megfenyíteni. Hogy azonban az időközben megerősödött Mésa hatalmát csekélybe nem vette, m u t a t j a a n a g y készülődés és óvatosság, melylyel a h a d j á r a t h o z fogott, J ó r a m a bibliai előadás szerint J u d a k i r á l y á t szövetségre szólítván, J u d a és E d ó m népeivel egyesülve kerülő utakon közeledik délről Moábhoz, és m é g igy is csak isteni csuda eszközli a n n a k győzelmét. Ugyanis Mésa, Moáb királya, az ellenség közeledtére minden f e g y v e r f o g h a t ó népét e g y b e g y ű j t v é n , a h a t á r h o z siet ; időközben a vízhiányban szenvedő szövetséges sereg vezetői Eíizeus profétához folyamodnak, k i n e k szavára: „íme víz jöve E d ó m felől, és megtelik a föld vízzel. Reggelre kelve, a n a p sugarait vetvén a vizre, l á t á k a Moabiták, h o g y a víz átellenökben piroslik, mint a vér, és szóIának : Vér ez ! a királyok elpusztúltak és leölték egymást, most h á t föl z s á k m á n y r a M o á b ! " (II. Kir. 3, 20—21). E csalódás által félrevezetve a moábiták, minden rendet fölbontanak és ugy r o h a n n a k Izrael t á b o r á b a ; ezek pedig sorakozva felülkerekedvén, Mésa seregét megverik, benyom u l n a k országába és magát Mésát Kircharéset v á r á b a szorítják. H i á b a p r ó b á l j a Mésa 7000 válogatott embereivel a kirohanást, h o g y E d ó m k i r á l y á h o z jusson, k i n e k titkos elpártolási szándékát alkalmasint ismerte ; e v a k m e r ő tette nem sikerülvén „utolsó szorultságában — így szól az írás — m e g r a g a d v á n elsőszülött fiát, ki országlandó vala helyette, égőáldozatiil feláldozá a k ő f a l o n ; e miatt nagy h a r a g t á m a d t Izrael ellen, ú g y h o g y eltávozának és h a z á j o k b a visszatérének." Mésa véres tettének czélja k é t s é g k í v ü l az volt, hogy nemzeti istenét Kámost a véres áldozat által megengesztelje, s ez uton segítségét kieszközölje. C s a k u g y a n a siker megfelelt v á r a k o z á s á n a k , m e r t e kifejezés : „Nagy h a r a g t á m a d t Izrael ellen" nem j e l e n t h e t egyebet, mint azt, h o g y Izrael n a g y vereséget szenvedott. E n n e k pedig természetes o k a egyfelől a moábiták fellelkesülése azon hitben, h o g y királyuk a véres áldozat által nemzeti Istenük segélyét számukra kieszközölte, másfelöl
27*
222 a szövetségesok részéről, k i k alkalmasint szintén osztották a moábiták babonás hitét, az irtózattal vegyes csüggedés, m e l y bátorságukat megbénította. A szövetségesek visszavonulása következtében, Moáb h a t a l m i önt u d a t a méltán emelkedett, s igen természetesnek találjuk, h o g y amint II. Kron. 20. olvasható, Moáb és Ammon nem s o k á r a t á m a d ó h a r c z r a k e l t e k J u d a k i r á l y a ellen, és berontottak J ú d e a földjére. A biblia előadása szerint u g y a n ez alkalommal is isteni csuda a J u d e a b e l i e k n e k szerzi meg a győzelmet, de u g y a n c s a k ama k ú t f ő szerint, M o á b később is nem csak h o g y független m a r a d t , és II. K i r . 13, 20 szerint évenkénti berontások által n y u g t a l a n í t j a Izraelt, hanem a próféták (Arnos 2, 1—3, Ézsaiás 15, 16, Szofoniás 2, 8—10, Jeremiás 48, Ezekiel 25, 8—11) csak azon távol j ö v e n d ő b e n v á r j á k Moáb megaláztatását, m i k o r a messiási k o r b a n Izrael minden ellenségeit utoléri az istenitélet. E n n y i t a bibliai adatokról. A mi a felirat fordítását illeti, ez szószerint k ö v e t k e z ő : E n Mésa, Kámosél fia, M o á b n a k Dibonban székelő k i r á l y a v a g y o k . Atyám uralkodott Moáb felett harmincz évig, én pedig u r a l k o d á s r a jutottam 2 A t y á m u t á n én szereztem ezen áldozati e m e l v é n y t K á m o s n a k Korchában. 3 Emelvénye a segélynek, m e r t megsogitett e n g e m (Kámos) minden k i r á l y o k ellen és szememet legeltetni engedé népem minden ellenségein, r 4 Izrael k i r á l y á n . E s n y o m o r g a t t á k M o á b o t s o k ideig, m e r t h a r a g u dott K á m o s az ő 5 O r s z á g á r a ; de megváltotta ezt fia. A k k o r szóla ő is : Nyomorgatt á k Moábot Omri n a p j a i b a n 6 Most p e d i g k e g y e s szemmel nézek rá és az ő házára, Izrael pedig vesszen örökre. O m r i elfoglalta volt 7 Médábát és lakozott benne (Izrael az ő n a p j a i b a n és) fia n a p j a i b a n 4 0 évig ; de visszaadta 8 Kámos napjaimban. S én építettem Báál Meónt és szereztem benne erős bástyát. S építettem 9 K i r j á t h a n t . Grád fiai pedig l a k t a k az országban rég időtől f o g v a és épité m a g á n a k k i r á l y a !0 Izraelnek Ataróthot. S harczoltam a város ellen és elfoglaltam, s kiöltem minden lakóit , 11 K i r j á t h n a k Kámosért, Moáb isteneért. É s visszahoztam onnan 12 K á m o s előtt K i r j á t h b a n és oda telepitettem Sárón fiait és Czéráth-Hasachrath fiait; 13 S szóla hozzám K á m o s : E r e d j , foglald el Nebót Izraeltől 14 Éjjel oda m e n v e : és harczoltam ott a h a j n a l hasadtától délig, és elfoglaltam 15 S megöltem őket egyetemben, hét ezeret ; 16
223 Mert Astór-Káinosnak szenteltetett . . . és elvittem onnan . . . Jehova edényeit és meghurczoltam azokat K á m o s előtt. I z r a e l királya pedig fölépítette v a l a J a h a c o t és lakozott abban ellenem folytatott h a d a k o z á s a alatt, és kiüzé előlem Kámos. S szedtem Moábból 200 embert, minden főnökeit és fordúltam J a h a c ellen és elfoglalám, Hogy hozzácsatoljam Dibónboz. É n építettem Korchát, az erdőrész falait és f a l a i t . . . t E n építettem kapuit, és én építettem tornyait, é s . . . É n építettem a királylakot, s én szereztem a tűzhez való készülékeket, melyek nem voltak az előtt a v á r o s kebelében. S k ú t nem volt K o r c h á b a n . S szólék a n é p n e k : csináljon Minden ember k ú t a t házában, s én á s a t t a m sánczárkokat Korchában t r Izrael emberei által. É n építettem fel Aróért, s én készítettem az , utat az A n i o n n á l . t É n építettem föl Bét-Bámóthot, mert le volt rombolva. É n épített e m fel Bécert, mert ( T a r t ó z k o d t a k ott) Dibón fiai közül ötvenen, mert egész Dibón hódoló vala. S én népesítettem . . . Bikránt, melyet hozfcá csatoltam az országhoz, és én építettem . . . Diblathaim templomát és B á á l Meón templomát és elvittem oda (Kámost) . . . az országot, és Choronaim lakott benne, S szóla hozzám K á m o s : J e r ! hadakozzál C h o r o n a i m ellen, és én Kámos n a p j a i m b a n s . . к . . . és én
17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 .33 34
Az egész felirat kulcsa az én átiratásom és fordításom szerint a 4, 5, 6, 7 sorokban található, hol is e kifejezés, h o g y : „megsegítette K á mos minden királyok ellen" nyilván a bibliában említett szövetséges k i r á l y o k r a vonatkozik, s e vonatkozás még k é z z e l f o g h a t ó b b á lesz a folytatás által, ahol a nemzet szerencsétlensége K á m o s nemzeti isten h a r a g j á n a k tulajdoníttatik, k i n e k mogengesztelésére utoljára is Mésa elsőszülött fiát áldozza fel, s ezáltal v á l t j a m e g az országot ; a mire a z t á n istene kijelenti neki, hogy elég soká sanyargatta m á r Izrael az ő n é p é t Omri és Áchab idejében, most m á r K á m o s k e g y e l m é b e f o g a d j a a m a g a nemzetét és Izraelnek jósol örök veszedelmet. H o g y pedig a megváltási eszme az Izraelt környező n é p e k k ö z t uralkodó kornézet volt, m u t a t j a Mikeás próféta hatodik fejezetében a 6-ik és 7-ik vers, a hol épen Moáb felemlítése u t á n e m o n d a t i k : „Mivel m e n j e k eleibe az U r n á k ? mimódon alázzam m e g m a g a m a t a felséges istennek e l ő t t e ? A v a g y egészen égő áldozatokkal menjek-e eleibe? a v a g y esztendős b o r j ú k k a l - e ? V a j o n kedvét találnám-e az U r n á k ezer k o s s a l ? tizezer olajforrásból kelt o l a j j a l ? vajon adjam-e elsőszülöttemet
224 bűnömnek váltságáért ? az én méhemnek gyümölcsét az én lelkem gonoszságának váltságáért ?" (Károlyi fordítása.) E szerint itt a próféta azon u r a l k o d ó nézetet utasítja vissza, h o g y az ember elsőszülött fiának föláldozása által bűnei m e g v á l t á s á t eszközölheti, s épen ez ,az, a m i szerintem az emléken is ki v a n fejezve, — és amint m a j d az „ É r t e k e z é s i b e n bőven kifejtem, — ez az, a mi nyelvészetileg is egyedül igazolható. Nevezetességet nyer igy az emlék vallástörténelmi tekintetben is, a m e n n y i b e n a vallási eszmék fejlődésében oly n a g y szerepet j á t s z ó megváltási eszmének e g y i k kezdetleges a l a k j á t l á t j u k benne kifejezve. Nem k i s e b b érdekű vallástörténelmi tekintetben a 1 T-ik sorban előforduló Astúr-Kámos nevezet. A szó etymologiája szerint Astór az összekötő, nemző erő kifejezésére szolgálhat ; azonban a nemző erő istensége A s t a r t e nevezet alatt csak nőalakban volt ismeretes; itt pedig f é r f i a l a k b a n szerepel, és mint ilyen, még csak a ninivei é k i r a t o k b a n fordúl elő I s t á r név alatt. Nem kis n y e r e m é n y m é g a tudományra nézve az is, h o g y e feliratból tanuljuk m e g egész bizonyossággal, milyen volt a P a l a e s t i n á b a n lakozó ős n é p e k n e k a nyelvök és hogy az izraelitákkal közös nyelvet beszéltek. Bírálatra a d a t i k .
264. (44.) Télfy Iván 1. t. „Solomos D é n e s költeményei és a hétszigeti görög n é p n y e l v r ő l " értekezett, m e l y n e k kivonata itt következik : 1869-ik évi September h a v á b a n visszautazván Athénből, e g y hétig tartózkodtam K o r f u b a n , a régi K e r k y r a - , v a g y K o r k y r á b a n . Itt megismerkedtem a hétsziget legnagyobb költőjének, Solomos Dénesnek, legbensőbb b a r á t j á v a l , a ki Solomos összes költeményeinek kiadásával m e g a j á n d é k o z o t t . T u d t o m r a , n á l u n k nem igen ismerik Solomost, azért n e m lesz talán haszontalan m u n k a , lia e költő műveit s görög nyelvét megismertetem. Solomos D é n e s született Zantoban (Zakynthos) 1798. april 20-án (a görög n a p t á r szerint april 8-án). A t y j a gróf Solomos Miklós, a n y j a Nikii A n g e l i k a volt. Ősei K r é t á b ó l költöztek á t Zanteba a mult század elején, s ott a legelőkelőbb családokhoz tartoztak. Dénes kilencz éves k o r á b a n vesztette el a t y j á t з g a z d a g örökség birtokába jutott. A jóniai szigetek v a g y o n o s a b b családai Olaszország tanodáiba kiildék a k k o r fiaikat, m e l y n e k azért a d t a k elsőséget más felvilágosult országok fölött, m e r t a jóniai társadalom hivatalos és tudományos nyelve az olasz volt. Solomos D é n e s g y á m a t y j a Í3, gróf Mesalás, követvén e szokást, előbb Velenczében, azután Cremonában taníttatta a fiút. I n n e n , tanulm á n y a i t befejezendő, a páviai egyetemre ment, hol jogtudori oklevelet n y e r t ; j ó l l e h e t ezt, saját vallomása szerint, i n k á b b t a n á r a i j ó s á g á n a k , mint j o g t u d o m á n y i készültségének köszönhette, mert ő egészen a köl-
225 tészetnek élt, mely g y e r m e k k o r á t ó l fogva hevíté az ő n a g y r a t ö r e k v ő lelkét. Első kísérletei a latin és olasz verselésben annyira t ú l h a l a d t á k az ö i f j ú korát, h o g y olasz tanítója, Santo-Rossi, többször m o n d á n e k i : Greco ! Tu farai dimenticare il nostro Monti. (Görög ! T e feledékenységbe fogod ejteni a mi Montinkat.) Montival megismerkedett Solomos M i l a n ó b a n és s o k s z o r fordult meg a házában. Jóllehet ő n a g y csudálója volt az olasz k ö l t ő n e k , még sem hallgatta el előtte itészeti észrevételeit, m e l y e k éle b á n t ó l a g hatott Montira. „Nem kell annyit okoskodni, mondá n e k i Monti, h a n e m érezni és ismét érezni." Az ifjú költő válaszolt: „ E l ő b b az észnek kell a t á r g y a t felfognia, azután a szívnek azt melegen éreznie, a mit a z ész f e l f o g o t t " Ezt az elvet egész költői pályáján k ö v e t t e Solomos. É s , saját vallomása szerint, a nehézség, m e l y e t a költő é r e z , nem a b b a n áll, hogy képzelmet és szenvedélyt tüntessen föl, hanem a b b a n , hogy ezeket a művészet eszméjének rendelje alá. Szorosabb viszonyba lépett Solomos k é t m á s olasz i r o d a l m á r r a l , Torti Jánossal és Montani Józseffel. Torti a h i r e s Parini t a n í t v á n y a volt és a m a felekezet híve, mely Monti ellenében száműzte az ó-kori mythologiát az u j költészetből. Montani József p e d i g Olaszországnak egyik előkelő ítésze volt, a k i az i r o d a l o m b a n a l e g n a g y o b b s z é g y e n n e k t a r t á a férfiatlan szolgaságot é3 az ő r ü l t féktelenséget. Solomos, olasz miveltséggel fölruházva visszatért h a z á j á b a 1818ban, hol mindig h á l á v a l emlékezék meg arról az országról, melyben először ismerte m e g a szépet e's igazat, melyet most görög nyelven, görög alakban k é s z ü l t honosainak hirdetni. E czélra azonban, nem választotta az irodalmi, hanem a népnyelvet. S e tekintetben el nem hallgathatom T r i k ú p i nyilatkozatát és Solomos válaszát. Trikúpi, a ki későbben m e g i r t a r e m e k m u n k á j á t a görög szabadsági harezról, 1822-ben Z a n t é b a é r k e z v é n s baráti viszonyba l é p v é n Solomossal, így szólt hozzá egy a l k a l o m m a l : „Azt v e s z e m észre, h o g y minél n a g y o b b haladást teszesz az ó - k o r i görög r e m e k í r ó k nyelvében, annál egyszerűbben irod a népnyelven szerkesztett költeményeidet." „ E z azt jelenti, válaszolt Solomos, hogy j o b b a n fogom föl m i n d az e g y i k e t mind a másikat." 1823-ban irta az éneket a szabadságra (yuvog dig тrjv ü.tvOujiuv). Н а igaz, h o g y a tiszta hellenismos l é n y e g e az élő beszéd, az a l a k n a k méltóságteljes szépsége s a beszédnek átlátszó mélye, ú g y meg kell vallani, h o g y e költemény a hellen képzeletnek valódi gyümölcse. U t á n o z h a t l a n egyszerűséggel párosult alagyás j e l l e m lengi á t az ének bevezetését ( 1 — 1 4 versszak), hol a költő a m ú l t r a emlékeztet. A régi dicsőség, a százados szenvedések r a j z a nélkül, nem volt v o l n a megérthető az a leigázhatlan hevélye az önálló g ö r ö g szellemnek, a z a z , a s z a b a d s á g n a k , mely régi vitézségével jelenik m e g a költő képzeletében, f ö l t á m a d v a az ősök szent csontjaiból.
226 A l y r a i lelkesültséggel, mely a z egész" k ö l t e m é n y t áthatja, e g y e s ü l k ü l ö n f é l e , művészetileg egymással összekötött, n a g y r a j z o k b a n az e p i k a i m é l t ó s á g . Ilyen r a j z t ö b b i között Tripolitsa ( r é g e n Tripolis) b e v é t e l e . A h ! m i n ő volt a m a z éj, melyre r e m e g a gondolat ! N e m volt a b b a n m á s álom, m i n t a halál k e s e r v e s álma. O l y nagy a d ü h és roham, h o g y azt g o n d o l o d , miszerint m i n d k é t r é s z r ő l egyetlen e g y sem m a r a d é l e t b e n . S e n k i sem törődik a halállal. M i n d előre tör. Ó h ! elég, e l é g ! M e d d i g tart a vérontás ? V a l ó d i költőiséggel r a j z o l v á n a z u t á n K o r i n t h o s t r o m z á r á t , Missolongi bevételét s a t e n g e r i c s a t á k a t , egyetértésre i n t i honfiait, n e h o g y az i d e g e n n e m z e t e k m o n d j á k rólok : „ e g y m á s t g y ű l ö l i k , nem illeti m e g őket a szabadság." 1824-ben m e g h a t ó k ö l t e m é n y t irt lord B y r o n h a l á l á r a . Ü d v ö z l é g y , m o n d á , s a ki t é g e d gyűlöl és k e s e r ű e n gyaláz, s o v á r o g j o n a b o l d o g s á g u t á n , d e n e lássa s o h a sem. Az ó c s á r l á s a k i s l e l k ü e k s a j á t j a . N a g y tettek e t c s a k férfiak s z e r e t n e k , m e l y e k hozzájok h a s o n l ó k . Mind a mellett m e g j e l e n t az i s t e n g y ü l ö l t viszály, m e l y az e m b e r t elpuáztítja. M i ó t a a csillagokból, hová f ö l m e n n i b á t o r k o d o t t , k i ű z t é k , j ö n a m e z ő k r e , j ö n az erődökbe, a nélkül h o g y nehézségre akadna. S midőn S o l o m o s az angol k ö l t ő v é g p e r c z é t panaszolja, f ö l k i á l t : H a l l j a d , Byron, m i l y n a g y g y á s z p a n a s z t h a n g o z t a t , midőn téged ü d v ö z ö l , a hellenek hazája. Siránkozzál, szabadság ! siránkozzál. Z a n t é b a n m e g b a r á t k o z o t t Solomos egy l e á n y n y a l , a ki a költészet e t és zenét k e d v e l é s g y a k r a n é n e k l é el k ö l t ő n k j e l e n l é t é b e n e n n e k költ e m é n y e i t . E l e á n y belészeretett valamely i d e g e n i f j ú b a ; d e félvén n e h o g y s z e n v e d é l y é n e k h a t a l m a á l t a l becsületét veszélyeztesse, m é r e g g e l ölte m e g m a g á t . A költő m e g s i r a t t a a l e á n y t . K ö n y e i n e k forrása n e m csak a b ú volt, h a n e m a b o s s z a n k o d á s is a m a r á g a l m a k m i a t t , mel y e k k e l a világ a l e á n y t mind é l t é b e n mind h a l á l a u t á n illette. О bátran, d e szelíden s i k r a szállt 1826-ban a leány á r t a t l a n s á g á n a k v é d e l m é r e az e m b e r e k i g a z s á g t a l a n ítélete e l l e n a mérget evő (í) qinniio.y.autyy) czimü k ö l t e m é n y b e n , m e l y nem csak a művészet s z a b á l y a i n a k felelt m e g tökéletesen, hanem a c z é l n a k is, m e l y b ő l Íratott ; m e r t az e m b e r e k lelkesült e n ü d v ö z l é k a k ö l t ő t , ugy h o g y most m i n d n y á j a n rágalom h e l y e t t az ő költeményét hangoztatják. Költői s z e l l e m é n e k h a n g u l a t a , mely őt ösztönzé, h o g y m i n t a társ a d a l o m e r k ö l c s j a v i t ó j a l é p j e n föl, m e g h a t ó színekkel n y i l v á n u l t az Alom (то (iriino) czímű g u n y k ö l t e m é n y b e n . 1 8 2 7 - b e n n a g y fényűzéssel t e m e t t e k el e g y a l j a s lelkű, r a g a d o z ó t e r m é s z e t ű embert. E z felháborít o t t a k ö l t ő n k e t s r e á b i r t a e k ö l t e m é n y m e g í r á s á r a , mely a s a t y r a mezej é n m e s t e r m ü n e k t e k i n t h e t ő . Á l m á b a n számos f á k l y á k a t s t a n o d a i ifjús á g o t látott a k ö l t ő , és p a p o k a t részint u j r é s z i n t ócska r u h á b a n , kik k o m o l y a n m e n d e g é l é n e k s a l í r á k r ó l , m e l y e k e t k a p n i f o g n a k , elméiked é n e k . A z t á n l e í r v á n a temetés részleteit, k o r b á c s o l j a az e l h u n y t n a k fösv é n y s é g é t , szívtelenségét, r a b l á s a i t és g y i l k o s tetteit. 1828-ban K o r f u t , a j ó n i a i szigetek k ö z é p p o n t j á t , v á l a s z t o t t a állandó
227 lakhelyül. I t t m e g b a r á t k o z o t t M a n t s z a r o s Miklóssal, hires z e n e t a n á r r a l , a k i m á r azelőtt z e n e s z e r z e m é n y t irt S o l o m o s n a k „ M é r g e t evil" ezímü k ö l t e m é n y é h e z , most pedig „Énekét a szabadságra" fejezte k i zenében, m e l y szintoly fölvillanyozó hatással volt a görögökre, m i n t m a g a az ének szövege. K o r f u b a n irt Solomos e g y e s részeket „ L a m p r o s " c z í m ü költeményéhez, m e l y e t azonban be n e m fejezett. M i n d a m e l l e t t igy is első r a n g ú helyet foglal el az európai k ö l t é s z e t b e n a m a m e g r e n d í t ő k é p m i a t t , m e l y elénk állítja a z ember a k a r a t á n a k óriási d e hasztalan e r ő k ö d é s e i t az erkölcsi t ö r v é n y e k ellen. L a m p r o s megcsalta M á r i á t , egy tizenöt éves leányt, m e g i g é r v é n n e k i , hogy n ő ü l veszi. N é g y g y e r m e k e t n e m z e t t vele, e g y l e á n y t és három fiút. D e m i n d n y á j o k a t á r v a h á z b a adta. M á r i a tizenöt é v i g élt L a m prossal a h á z a s s á g k ö t e l é k e n é l k ü l ; s becstelensége, n y u g t a l a n g o n d j a , g y e r m e k e i n e k ismeretlen á l l a p o t a hervasztá az ő lelkét és t e s t é t . L a m p r o s ezalatt k ö z ö n y ö s és é r z é k e t l e n vala a szerencsétlen a n y a g y ö t r e l m e i i r á n t , de, e g y e s ü l v e h o n t á r s a i v a l , Ali basa ellen harczolt, m i r e részint a honszeretet, részint az b u z d í t á , h o g y bosszút álljon egy s z e r z e t e s n e k , M á r i a fivérének, haláláért, k i t E p i r o s z s a r n o k a elégetett. A t á b o r b a n , hol L a m p r o s az ékesszólás h a t a l m á v a l l e l k e s i t é harcztársait, m e g j e l e n t e g y török i f j ú s jelenti n e k i k , hol és m i k o r k é s z ü l n e k a t ö r ö k ö k őket megsemmiteni. A z u t á n hozzáteszi, h o g y m é g valamely t i t k o t a k a r n a L a m p r o s n a k fölfedezni. A z é r t f o r d ú l t pedig L a m p r o s h o z , mivel ő védte m e g h a r c z t á r s a i h a r a g j á t ó l a török i f j ú t , m i d ő n a g ö r ö g t á b o r b a n m e r é s z e l t megj e l e n n i . L a m p r o s félrevonul és a török fölfedezi neki, h o g y ő n e m ifjú, h a n e m leány, a k i gyűlöli a t ö r ö k ö k e t , mióta e g y k e r e s z t é n y b a r á t n é j á t m e g ö l t é k . E k k o r , látván a n y u g o d t s á g o t , m e l y l y e l b a r á t n é j a a halált f o g a d t a s m e g e m l é k e z v é n m i n d arról, a mit n e k i a kereszt h a t a l m á r ó l beszélt, eltökélte magában, h o g y ő is k e r e s z t é n y lesz. A z é r t k é r i most L a m p r o s t , h o g y keresztelje m e g . A leány szépsége a l e g h e v e s e b b szerel e m r e l á n g í t o t t a föl L a m p r o s t , és l a s s a n k i n t s i k e r ü l t neki m o d o r á n a k elbájoló k e l l e m e által, a t e h e t e t l e n s e l h a g y o t t leányt elcsábítani. Sok n ő t csala m á r m e g , de lelkiismeretének f ö l h á b o r o d á s á t m é g soha sem érezte a n n y i r a , m i n t most. M i d ő n egy n a p a kecsteljes l e á n y o n legelt e t i szemeit, észrevesz j o b b t e n y e r é n egy v é r e s keresztet — ismertető j e l t , m e l y e t e g y k o r Mária k a r c z o l t leánya t e n y e r é r e , midőn azt L a m p r o s a n y j a k a r j a i b ó l ö r ö k r e elvinni készült. A visszaborzadó L a m p r o s fölk i á l t , és a szerencsétlen leány a t y j a ajkairól h a l l j a k i m o n d h a t a t l a n balvégzelmét. L a m p r o s e g y e d ü l ül l e á n y á v a l e g y s a j k á n s evez a tó h u l l á m a i n . Az éj holdvilágos. A l e á n y a s a j k a t a t j á n foglal helyet, h o g y minél t á v o l a b b l e g y e n az atyjától. H o s s z ú h a j z a t a lefoly az a r c z á r a , h o g y ne n é z z e a h o l d v i l á g á t s annál i n k á b b m e r ü l j ö n el k i n z ó b ú j á b a . L a m p r o s e v e z s n e m néz a l e á n y r a . R ö g t ö n zörejt hall. M e g f o r d ú l . L e á n y a a t ó b a u g r o t t . V a j o n m e g m e n t s e - e ? v a g y j o b b - e h a ott h a g y j a a tó s í r j á b a n ?
228 L e l k é b e n nz utóbbi győzött s ő e r ő k ö d v e kisietett a tóból, mely l e á n y a hulláját t a k a r j a . U g y a n a z o n éjjel, húsvétvasárnap előtt, Mária, a ki mind erről semmit sem tud, egyedül áll az a b l a k n á l s v á r j a L a m p r o s t , szomorú dalt énekelve k é t testvéiről : egy fiúról és egy leányról. E két testvérben (dvo ádéXqna) a költő elénk állítja a halál képét, mely e g y gondnélküli szűzies lélekre veti félelmes árnyát. M o d o r á n a k egyszerüsege mellett is mindenki érezni f o g j a e költemény szépségét, a ki föl tud emelkedni a m a szent lelki h a n g u l a t r a , melyből kiindult. I t t a művész győzedelmeskedett a nehéz föladaton, hogy ecsetelje a g y e r m e k i k o r n a k utánozhatlan ártatlanságát és b á j a i t . L a m p r o s v é g r e megérkezik, de félelmetes arczával megrémíti Máriát. Ostromoltatván a nő kéi'déseitől, kínoztatván saját borzalmától, e l m o n d j a neki a történteket. H ú s v é t v a s á r n a p estéjén a szerencsétlen M á r i a megtört szívvel és alázattal imádkozik. L a m p r o s a templomba menekült, vigaszt keresendő kétségbeesésében. D e nem bízik többé a b ü n b á n a t b a n . Elfojtani törekszik m a g á b a n , a mint mindig tevé, a lelkiismeret szavát ; s ismét kisiet a templomból. Azonban az isteni igazság eléje k ü l d i a sírból h á r o m fiát, k i k k i nem b o c s á t j á k a templomból, míg, daczára minden ellenszegülésének, meg n e m csókolják. „ O h ! átkozottak, kiált ő fel, bocsássátok szabadon kezeimet." D e e k k o r a j k a i k a j k a i r a r a g a d t a k . A hány csókot adtak neki, annyi k é s s z u r á s hatott a szerencsétlennek szivébe. Mióta a világon csillagok fénylenek, ily rettentő c s ó k o k még n e m a d a t t a k . Mária, csapásai súlya alatt, megtébolyodik. E z örült anyában (тойЦ Mára) a leghatalmasabb s legmélyebb érzeményt, az anyai szeretetet, festi Solomos. E merész röptű költeményben mesterileg tudja egyesíteni a legborzasztóbb s legelbájolóbb k é p e k e t . Az a n y a a temetőbe fut. Két szerencsétlen testvér alussza itt a halálnak fölébreszthetlen á l m á t ; s a n y j o k megőrül. Mária őrültségében is sürgeti, hogy tartassék meg az esküvője Lamprossal. S ez, h o g y őt megnyugtassa, előkészületeket tőn az esküvőre. D e zilált lelke addig kinozza, miglen egy m e r e d e k szikláról a m a tóba ugrott, melyben leánya elveszett. V é g r e m e g j e l e n i k az őrült Mária is azt gondolván, hogy a tó mélyében, melyben az eget, a fákat, a réteket látta, egy más világ v a n , hol talán n y u g o d t a b b az élet, örömmel u g r i k a tóba és meghal. K o r f u i tartózkodása alatt szorgalmasan tanulmányozá Solomos a német bölcsészetet s leginkább az aesthetikai itészetet, melyben azonban mindig megtartotta s a j á t önállóságát. Ezt m e g m u t a t t a a görög és római költészetről nyilvánitott nézeteiben is. 0 élénken érzé Virgil nyelvének utánozhatlan összhangzatát, de mégis úgy találta, hogy csak H o m é r köl teményei a régi művészetnek halhatatlan példányai, melyeket Virgil, midőn á t a l a k í t o t t a , sokszor félreértett. í g y a többi között összehasonlítv á n a Doloniát (Ilias X.) Nigus és Euryalus tettével (Aeneis I X . ) s cso-
229 d á l v á n a k o m é r i rliapsodiát, m e l y b e n a vitézség, párosulva a z észszel, szerencsésen viszi véghez a m e r é s z vállalatot, a z t mutogatja, h o g y Virgil a m a z e p i s o d b a n csak s z e n v e d é l y e s elbeszélést tudott a l a k í t a n i , m e l y h i d e g e n h a g y j a azt, a ki m e g g o n d o l j a , h o g y a k é t i f j ú (Nisus és E u r y a l u s ) b a l v é g z e l m é n e k az o k a n e m egyéb, m i n t E u r y a l u s n a k h i ú v á g y a , h o g y fényes s i s a k o t viselhessen, m e l y őket e l á r u l t a . E bölcsészeti t a n u l m á n y a i n a k nyomai l á t s z a n a k m á r a szabadok ostromoltatása (p'i thv&sçoi TtohoQxij/isvoi) czímii k ö l t e m é n y é n (1844.), m e l y b e n az e m b e r i lélek e m e l k e d e t t s é g é t s egyszersmind é r z e l m e i n e k egész r o h a m á t t ü n t e t i föl. A tisztelet az isteni t e r e m t m é n y n e k összes s a j á t s á g a i i r á n t kényszeríti a költőt, h o g y e g y i k e t se áldozza föl a más i k n a k , h a n e m h o g y azokat összhangzó e g y e n s ú l y b a hozza ; — h o g y művészetileg állítsa elénk a m i n d e n n e m ű e m b e r i indulatokat, érzeteket, g o n d o l a t o k a t , s z e n v e d é l y e k e t : a szerelmet, az a n y a i szeretetet, a dicsős é g lelkesitését, a ragaszkodást аъ élethez, a v o n z a l m a t a t e r m é s z e t szépségeihez, az ó r á t , melyben a h a l á l á r n y a b e t a k a r j a a h a r c z o s o k a t • — s h o g y egyszersmind mutassa m e g a szellem t ú l s ú l y á t minden ellenkező a k a d á l y fölött. A költő k é p z e l m i l e g v a l a m e l y sötét h e l y e n találkozik. K é s ő b b v e s z i észre, h o g y ez Missolongi. D e nem l á t j a s e m a várt, sem a t á b o r t , s e m a t a v a t , sem a tengert, sem a földet, sem a z eget. M i n d e n t h o m á l y t a k a r t b e és a f e g y v e r e k füstje. Midőn a nap f e l k e l t , látja az é h s é g borz a d á l y á t . Síri csend u r a l k o d i k a t á b o r b a n . A m a d á r f i pipeg, m a g o t lcap a r i t s a n y j a irigyli tőle. Az é h s é g elhomályosítja a madárfi szemeit, s a n y j a e k k o r r á l e h e l . A derék s z u l i ó t a félre áll é s s i r : „ E l h a g y a t o t t sötét p u s k á m , m i n e k t a r t l a k a k e z e m b e n ? Nehéz v a g y m á r n e k e m , s a tar t u d j a azt." T a v a s z l e v é n épen, midőn Missolongit ostromolták, a t e r m é s z e t szépségeit énekli a költő. E z e k a z o n b a n az e m b e r i lélek v e s z é l y e i is, m e r t e l p u h u l t t á t e h e t i k . A t e r m é s z e t minden r é s z e , a tenger, a föld, az ég, leverheti a lelket. A természet szépsége f o k o z z a az ostromlók t ü r e l m e t l e n s é g é t is, k i k m á r alig v á r j á k , h o g y f o g l a l j á k el. ezt az á l d o t t földet, d e f o k o z z a a z ostromlottak f á j d a l m á t is, h o g y el kell v e s z t e n i ö k e földet. B á j és á l o m a természet a m a g a szépségében és kellemében. A f e k e t e szikla egészen aranyos, a s z á r a z föld v i r á n y o s . Ezer f o r r á s a csörg e d e z s ezer n y e l v e m o n d j a : „ a k i m a meghal, e z e r s z e r hal m e g . " » *
*
Solomos m e g h a l t 59 éves k o r á b a n 1857. évi n o v e m b e r 2 1 - é n (gör ö g n a p t á r szerint 9 - é n ) . A jóniai szigetek n e m z e t g y ű l é s e azonnal f é l b e s z a k í t o t t a üléseit, k i j e l e n t v é n h o g y a költő halála n e m z e t i gyász. E n n e k k ö v e t k e z t é b e n K o r f u színháza is h á r o m napig z á r v a volt. Összes m ü v e i t , életrajzával e g y ü t t , k i a d t á k K o r f u b a n 1 8 5 9 - b e n P o l y d a s J a k a b és K a l o g e r a s P é t e r e czím a l a t t : /íiorvaiov 2'o/muov та tvQiaxófisvu.
\
230 Miután k ö l t e m é n y e i a hétszigeti görög népnyelven v a n n a k irva, szükségesnek t a r t o t t a m , szótárt is ide mellékelni, mely az általam idézett versekben előforduló népnyelvi szókat magyarázza. E szótárban csak 2 latin, 1 olasz és 1 török szó fordul elő, a többi m i n d valódi görög és pedig ó a t t i k a i 39, dóri 16, ó-kori népnyelvi 16, epikai 7, régiből m e g k u r t í t o t t 6, aeoli 5, jóni 4. T e h á t 9 3 szó között csak n é g y idegen f o r d u l elő. De ez az a r á n y m é g sokkal kedvezőbb, lia az általam idézett versekben előforduló s m a g y a r á z a t r a n e m szoruló többi szókat is, m e l y e k száma 2 0 9 - r e rug, tekintetbe v e s s z ü k ; mert e k k o r 3 0 2 szó között csak négy idegenre akadunk. A legnagyobb szakismeretlenséget á r u l j á k el tehát, a kik a z t állítj á k , hogy a mai g ö r ö g ö k nyelve egészen k ü l ö n b ö z i k az ó-kori g ö r ö g ö k nyelvétől. A különbség a régi és m a i görögök n y e l v é b e n csak az, hogy a j e l e n k o r i a k nem használják közönségesen a r é g i optativust és plusquamperfectumot s n é m e l y a mondatot módosító szócskákat, minő p é l d á u l az ó-kori av. Az infinitivust többnyire coniunctivus által fejezik k i ; például e helyett irnom heil, azt m o n d j á k , l ell hogy irjak ; de mint f ő n é v most is szerepel az infinitivus. A jövő időt is többnyire összetétel által fejezik ki, például irni fogok helyett azt mondják, akarom hogy irjak. Mind e n n e k a n y o m á t azonban m e g t a l á l j u k az ó-kori görögök nyelvében is, a mint ezt különféle dolgozataimban részletesen kimutattam. T o v á b b á az ó-kori görögök müköltészete csupa hangmennyiségü verseket m u t a t föl, a mai g ö r ö g ö k pedig rimes és hangsúlyozó v e r s e k b e n i r j á k a költeményeket. De h o g y m á r az ó - k o r i a k n á l is voltak számtalan r í m e k és hangsúlyozó versekben i r t népdalok, a z t szintén megmutattam dolgozataimban, valamint azt is, h o g y a k e m é n y hehezetet, m e l y e t a mai görögök k i n e m ejtenek, m á r régen k e z d t é k a görögök a kiejtésben e l h a n y a g o l n i ; s e tekintetben elsők voltak az aeolok é s j ó n o k . Azért b e v a l l j a Curtius is ( G r u n d z ü g e der griech. Etymologie. 2-dik kiadás, 613. 1.), hogy a k e m é n y hehezet kiszorítása a görögségnek legrégibb k o r s z a k á b a n kezdődött s m i n d i n k á b b terjedett, miglen az ú j g ö r ö g b e n egészan k e r e s z t ü l vitetett. H a tehát a mai görögök nyelve ú j g ö r ö g n e k neveztetik, sokszor m é g m a g o k a görögök által is, ez nem azt jelenti, hogy nyelvök u j nyelv az ó-koriak nyelvéhez képest, h a n e m hogy m e g v a n n a k benne az érintett különbségek, m e l y e k az ó-koriak m u n k á i b a n csak mint r i t k a s á g o k ford u l n a k elő, s a z é r t ma ú j í t á s o k n a k t a r t a t n a k és neveztetnek. Az ó-kori görögöknél t ö b b dialectus s mindegyikében ismét több aldialectus volt. Ezekből áll az újgörög n y e l v ; és pedig az irodalmi nyelv összeesik az ó-kori közös dialectussal, a már jelzett különbségek kivételével. A k i tehát jól érti Polybiost és az utána következő Írókat és szem előtt t a r t j a a fölebbi csekély eltéréseket, az tökéletesen érti az ú j g ö r ö g irodalmi nyelvet is. H a pedig nem érti, ú g y bizonyos, hogy Polyhiost sem érti. T o v á b b á , a k i tökéletesen j á r t a s az ó-kori g ö r ö g dialec-
231 t u s o k b a n , az megérti az ujgörögök népnyelvét is, mely telve van, egyes v i d é k e k szerint, aeoli, dóri, jóni a l a k o k k a l . Természetes azonban, h o g y a mely vidék törökökkel, albániaiakkal, olaszokkal állt és áll érintkezésben, ott a népnyelvben török, aibániai, olasz szók is honosultak meg. De ez minden nyelvben igy van. Bírálatra adatik. 245. (65.) Olvastatik a f. évi oct. 9-én tartott osztályértekezlet j e g y z ö k ö n y v é n e k 60-ik pontja, mely szerint a f. évi junius 2-án Kolozsvárott e l h u n y t Engel József 1. I. felett emlékbeszéd t a r t á s á r a Fiuály H e n r i k a j á n l t a t i k . Az inditvány e l f o g a d t a t v á n F i n á l y Henrik 1. t. f e l h i v a t i k az emlékbeszéd megtartására. 266. (46.) Olvastatik a f. év oct. 9-én tartott osztályértekezlet j e g y z ö k ö n y v é n e k 62-ik pontja, mely szerint az oct. 3-án tartott összes ülésben, az Akadémia tudományos m u n k á s s á g a eredményét franczia, német vagy a k á r latin n y e l v e n ismertető k i v o n a t o s közlemények (Comptes-rendus) ügyében tett indítvány bővebb megvizsgálására választandó bizottságba az I-ő osztály részéről H u n f a l v y P á l és Toldy Ferencz r. tt. a j á n l tatnak. Az a j á n l a t e l f o g a d t a t i k .
VII-ik Igazgatósági 1870. oct. Nagyméltóságú b. E ö t v ö s J ó z s e f
ülés
30-Ып. a k a d . elnök úr elnöklete alatt.
LXX1V. E l n ö k úr ő n m g a j e l e n t i , hogy bár az i g a z g a t ó s á g i tagok nem g y ű l t e k össze határozatképes számmal, mindazáltal az ülést me.g lehetne tartani, m i u t á n semmi nevezetes [határozat hozása fen nem forog, és csupán administrationalis ü g y e k v a n n a k napi renden. Az ülés megtartható. LXXV. A főtitkár bejelenti herczeg Batthyányi F ü l ö p igazgatósági t a g folyó é v i julius 22-én történt gyászos elhunytát. Szomorú tudomásul v é t e t i k . LXXXI. Olvastatott a m. k. belügyminiszter R a j n e r Pál ur ö nmgáuak az Akadémia elnökéhez intézett, Budá-i f é s°pt. 7-én 15276. sz. a. kelt h i v a t a l o s megkeresvénye, mely szerint az A k a d é m i a á l t a l kezelt Reseta-félo a l a p í t v á n y tőkéjét, s a n n a k az alapítás óta összegyűlt jövedelmét a hagyományos három intézet : a z Akadémia, a n e m z . muzeum és a nemz. szinliáz közt felosztatni, s ez osztályról a nemz. szinház kellő képviseltetése iránti intézkedhetés végett, magát előre értesíttetni kéri. U g y a n e tárgyra nézve a m. földhitel-intézet pénzügyi osztálya a nemz. szinház és muzeum igazgatóságait felszólíttatni kéri. Áttétetik a m. földhitel-intézethez oly utasítással, hogy a n m é l t g u beliigyminieterium részéről egy képviselőt k i k é r v e annak jelenlétében az osztályt tegye meg.
232 LXXXII. A Kazinczy-alap bizottság előadója j e l e n t i : hogy a Kazinczy épületre vonatkozó számadások megbirálása és kivonatos összeállítása H i n k a József akadémiai iigyész úrtól m é g be nem érkezvén, a bizottság nem h a l a d h a t o t t működésében. A megvizsgált számadások b e a d á s a sürgotendő. L X X X I I I . B. Sennyey P á l ig. tag úr a Kazinezy-alap rendezésére kiküldött bizottságból m a g á t kihagyatni k é r v é n Helyette b . Vay Miklós ig. tag úr kéretik fel a mondott bizottság t a g j á u l . LXXXIV. Olvastatott Rainprocht. József akad. gondnok előterjesztése az akad. palotapiucze r a k t á r á n a k 1871. apr. 1-töl fogva a m. kir. b a n y a termény á r u d a részére lett ú j kibérléséről, s a mondott m. le. bányatormény á r u d a igazgatóságának azon kivánatáról, hogy az ú j szerződés feltételei csak 1872. j a n u á r 1-töl lépjenek életbe, addig a régi szerződés föltételei m a r a d v á n meg. Miután ez az Akadémia nevezetes pénzbeli h á t r á n y á r a lenne, a kir. b á n y a termény áruda igazgatóságának о k i v á n a t a nem teljesíthető. L X X X V . Ugyanaz olöterjeszti a palota u d v a r a kikövezésére a költségvetést, 1174 ft. 16 kr. összegben. Az A k a d é m i a pénztára ily jelentékeny k i a d á s t jelenleg el nem b í r v á n , a kikövezés jobb időkre halasztatik. L X X X V I . U g y a n a z b e m u t a t j a az a k a d é m i a i cselédség r u h á z a t á n a k beszerzése iránti költségvetést, egyszersmind a kapus részére is megfelelő öltözet kiszolgáltatását hozza j a v a s l a t b a . E z e k szerint a cselédség részére f e j e n k i n t egy téli öltözet a bemutatott k e l m é k b ő l 64 ft. 50 krba, egy n y á r i öltözet 52 ft. 50 krba — külön a házi szolgának egy erös öltözö r u h a 50 fr. 50 krba ; a k a p u s n a k egy téli öltözet 159 frtba, nyári 79 f r t b a kerülne. Az Akadémia szolgái, beadott folyamodványukban, a r u h a i l l o t é k e t is pénzül k é r i k kiadatni.
továbbra
Ulö lévén, hogy az A k a d é m i a cselédsége mindenkor tisztességes egyforma ruházatot viseljen : a beadott j a v a s l a t és költségvetés elfogadtatik s a g o n d n o k annak végrehajtásával megbizatik. LXXXV1I. Olvastatott szintén az a k a d é m i a i gondnok jelentése a Kisfaludy teremben lévő, régi borszékek eladása s ú j (nád fonatú) székek beszerzése iránt. A j a v a s l a t elfogadtatik. L X X X V Í I I . Ugyanaz előterjeszti Heringer Károly szobatisztitó kérölevelét a felkefélésért eddig ölenkint fizetett 3 kr. d í j n a k 4 k r r a emelése iránt. Megadatik. XC. A főtitkár b e m u t a t j a a Kazinczy á r v á k és utódok jelen évi segélyezése pótlására főleg az igazg. Tanács t a g j a i részéről tett, a d o m á n y o k jegyzékét, mely is kővetkező : b. Eötvös József elnök . . b. Sina Simon ig. tag . . . gr. W a l d s t e i n J á n o s ig. tag . b. Bartakovics Béla érsek i. t. gr. Festetics György i. t. . . Marczibányi Antal i. t. . . gr. Teleki Domokos i. t. . . Szögyényi M. László i. t. . . gr. Széchen Antal i. t. . .
50 300 50 50 50 50 20 25 25
frt. „ „ , „ „ . „ „
233 Majláth Gyögy i. t. hg. Batthyány Fülöp i. t. H a y n a l d L a j o s érsek i. t. gr. Miké I m r e i. t gr. Károlyi István i. t gr. Zsigray F ü l ö p Simon J á n o s prímás i. t gr. Károlyi György i. t b. Sennyey P á l i. t Összesen
. . . . . .
.
.
50 50 100 50 20 25 200 50 50
frt. , „ „ „ „ „ „ „
. 1115 frt.
Tndomásul bejegyeztetik. XCI. A közelebbi havi ülés a rendes időben nov. 15-én fog t a r t a t n i .
Huszonkilenczedilt
akadémiai
ülés.
A II. osztály tizedik ülése. 1870. oct. Horváth
31-kén.
M i h á l y r. t. osztályelnök elnöklete alatt.
268. (28.) Pauler Tivadar r. t. felolvasta értekezését ily czím alatt : „Az észak-német szövetség büntető törvénye." — Kivonata e z : É r t e k e z ő előrebocsátván a történelmi előzményeket, előadja az észak-német szövetség büntető t ö r v é n y k ö n y v e keletkezését, m e l y a szövetség feje által f. é. május 31. szentesíttetvén, j ö v ő év j a n . 1 - é n az öszszes szövetség területén életbe lépend. E z által mind a német közös büntetőjog, mind a porosz, szász, hesseni, oldenburgi, thüringeni, braunschweigi, szász altenburgi és hamburgi büntető t ö r v é n y k ö n y v e k alkalmazáson kivül helyeztetnek és a büntetőj o g unificatiójánál fogva a n n a k tudományos müvelése is ú j lendületet fog nyerni. A büntető t ö r v é n y k ö n y v k é t részben 570. §§-ban a b ü n t e t t e k , vétségek és kihágásokról intézkedik. T a r t a l m á n a k jellemzőbb vonásait ismertetvén értekező, kifejti az e törvénykönyvben elfogadott büntetési rendszert, nevezetesen a szabadság-büntetések különböző nemeit és a z o k n a k következményeit, a polgári becsület a z o k k a l egybekapcsolt vagy bíróilag egybekapcsolható megszorításait, — nem különben a bünkisérletre, bünrészességre, büntettek beszámítására vonatkozó intézkedéseit, figyelemmel a hazai és ausztriai j o g , különösen az 1843. évi j a v a s l a t n a k ebbeli tartalmára. Az egyes büntettek és v é t s é g e k r e nézve e büntetőtörvénykönyvnek azon elveit és rendelkozéseit említi, melyekre nézve mind a tudomány, mind a t ö r v é n y h o z á s o k körében eltérő nézetek és vélemények uralkodn a k , v a g y a melyek annak kiváló jellemzésére szolgálnak.
234
V é g r e azon nézetét jelenti ki, b o g y e büntető t ö r v é n y k ö n y v e t minden hiányai mellett örvendetes j e l e n s é g n e k lehet s kell tekinteni, minth o g y sok fontos k é r d é s r e nézve főleg az eddigi porosz t ö r v é n y k ö n y v h ö z képest valóságos haladást — és pedig oly n a g y területen mint az északnémet szövetségé, létesít. Az pedig annél örvendetesebb, mivel a b ü n t e t ő j o g az európai n y u goti nemzetek solidaritására oly hatással van, hogy a törvényhozás haladása az egyik államban közvetve h a t á s t gyakorol a többiekre is, és a b ü n t e t ő j o g minden tökélyesbiilése a törvényhozás és törvénykezés terén azon állapot általánosítását mozdítja elő, melyben az igazság és emberiség érdekei egyaránt biztosítva v a n n a k .
Akadémiai
összes ülés.
1870. okt. Nagyméltóságú b. E ö t v ö s
József
31-én. akad. elnök úr elnöklete alatt.
270. A főtitkár megilletődve j e l e n t i dr. F r i v a 1 d s z le y Imre a k a d á m i a i rendes t a g n a k folyó hó 19-kén Jobbágyiban törtónt gyászos e l h u n y t á t . Az Akadémia f á j d a l m a s tudomásul veszi e jeles t a g j a halálát, egyszersmind megbízza az illető (III.) osztályt, hogy a fölötte tartandó a k a d é m i a i emlékbeszédről gonkodjék.
271. Toldy F e r e n c z rendes tag, hosszabb indokolással, egy h á r mas indítványt terjeszt elő, mely itt k ö v e t k e z i k : Midőn az A k a d é m i a 1831-ben első alapszabályai szorint m ű k ö d n i kezdett, tíz éven át csak együttesen ülésezett, s együttesen t á r g y a l t m i n d e n , bármely osztályra tartozó, ü g y e t ; csak a r e n d e s tagok választatt a k az osztályokra való tekintettel, m e l y e k valódilag csak a N é v k ö n y v ben léteztek. Megfogható volt negyven év előtt e szerkezet s az ennek megfelelő gyakorlat. T. i. az a k k o r i A k a d é m i a első, fő, sőt a szoros szakférfiak csekély száma mellett s az irodalomnak is a k k o r i állapota szerint, m a j d n e m egyetlen feladatául a n y e l v mívelése tekintetett. A z együttes ülésezés vonta viszont maga u t á n mintegy természetesen, hogy üléseink t á r g y á t t u l a j d o n k é p nem a tudomány, h a n e m az administrátió tette. T . i. senki sem érzett vágyat szakbeli m a g á n m ű k ö dése gyümölcseit t á r s a i n a k ülésben előterjeszteni, tudva v a g y feltéve, h o g y az öt más osztály — tehát rendszerint öt h a t o d a a jelenlevő tagokn a k — az ő s z a k j a b e l i specialitások által nem érdekeltetik. B e n y ú j t o t t a tehát dolgozatát, s az olvasatlanúl átadatott 2 — 3 t a g n a k m e g b í r á l t a t á s végett, s a kiadás i r á n t is, az adott vélemény a l a p j á n , nem az illető szak hivatalos képviselői, hanem ismét az együttes h a t osztály döntött. E
235 téren u g y a n gyakorlatilag valamely szakvélemény majorizálása nem igen t ö r t é n t : de történt elégszer fontosabb, az A k a d é m i a j ó hírével szorosan kapcsolatos ü g y e k b e n , ú g y m i n t : p á l y a m u n k á k , még d r á m a i a k n a k is, s nem kevésbbé a nagy j u t a l o m elitélésében, s m a j d mindig a j u t a l o m k é r d é s e k megállapításában, v é g r e tagok választásánál, hogy nem a szakvélemény döntött. Megjött ideje, h o g y előadások s t u d o m á n y o s eszmecsere színhelyéül a j á n l t a t t a k az ülések, s az administrationálís ü g y e k mellékeseknek k e z d t e k tekintetni. E z volt az első lépés arra, h o g y üléseink t u d o m á nyos tartalmat n y e r j e n e k . D e a szakieag most is csak félénken és kivételkép mert jelentkezni. A nyelvészet, mely s z a k n a k sem tekintetett, számot tarthatott a r r a , hogy mindenki, tehát az is, ki nyelvtudományi készültséggel nem bírt, hozzá szóljon ; a többi szak viszont arra, h o g y unalommal találkozzék : a miért az előadások általánosságokból állottak. T. i. ritkán mert az előadó részletekre leszállani, s így álláspontja legtöbbnyire szükségkép műkedvelői volt. Kénytelen volt ú g y n e v e z e t t köz é r d e k ű dolgokat választani, a z o k a t à la portée de tout le m o n d e előadni, mintha nem a k a d é m i k u s o k n a k , hanem vegyes mívelt t á r s a s á g n a k beszélne, s v a l l j u k meg, az a k k o r i A k a d é m i a mint A k a d é m i a jobbára ilyen is volt : egyes szakembereink voltak ugyan, de a s z a k i s á g mindenütt, csak itt nem, érvényesíthette magát. N a g y volt tehát hordereje azon i n d í t v á n y n a k , m e l y sok küzdelmek u t á n végre c s a k u g y a n el is fogadtatott, h o g y osztályonként tartatn á n a k az ülések, hogy a tiszteleti és levelező t a g o k is osztályoztassanak, h o g y minden tagválasztás osztályra való tekintettel t ö r t é n j é k . D ö n t ő végzést u g y a n az osztályok m é g így sem hozhattak —• hisz maga az összes A k a d é m i a is csak egyszer egy évben, a n a g y gyűlésen, volt t u l a j d o n k é p határozatképes, mert a kis gyűlés n e m volt semmi, a n a g y gyűlés volt minden — de az osztályok emancipátlójára az első lépés m e g volt téve : külön váltunk, és saját csoportjainkban összeszoktunk . A z így különválasztott osztályok természetesen m á r szaki m ű k ö désre v o l t a k utalva, a specialitás mind több tért foglalt, a tudomány imponálni kezdett a műkedvelésnek, s ez háttérbe k e z d e t t szorúlni. D e végre is csak a külső ^események érlelték meg a dolgot. Jött, s el is múlt, a forradalom. E v e k i g nem t a r t a t o t t n a g y gyűlés, s így az A k a démia súlypontja tényleg a kis gyűlésekbe ment át, melylyel nem bírhattak addig, míg vidéki tagok nélkül csak két í v n o k kinyoinatását sem rendelhette el a helybeli tagokból álló kis gyűlés. Most a helybeli t a g o k g y a k o r o l t á k azon hatalmat, melyet azelőtt csak úgy g y a korolhattak, ha legalább egy pár vidéki is jelen volt —, azaz n a g y gyűléskor. A z események által e k k é p tényleg — m é g nem törvényesen — létesült ezen emancipátiója a kis gyvlésnelc végre a vidékiség rendszerét is megszüntette. T. i. az idők folytában számos vidéki rendes tag elhalt, vagy száműzve távol volt, v a g y vidékről Pestre tette át lakását. MinMA.GY. T U D . A K A D É M I A I
ÉRTESÍTŐ.
1870, 15
sz.
2 9
236 denbi érezte, h o g y a s ú l y n a k a Pesten levő akadémikusok gyülekezetében kell lennie, nem elszórva a vidéken ; hogy egy A k a d é m i á n a k erők egyesítőjének, nem elszórójának кеИ l e n n i : s midőn az első — felülről parancsolt — r e f o r m m u n k á l a t megkészült, s ez a vidékiséget m á r csak megengedőleg h a g y t a meg, a gr. T e l e k i által, a l k o t m á n y o s érzülete folytán, ad hoc összehítt n a g y gyűlésen a megfogyott számú vidéki rendes t a g o k , leszállott n a p j o k öntudatában, n é m á n helyben h a g y t á k о lényeges cserét. Az osztályok ú j csoportozásai, az osztályoknak osztályi ü g y e k b e n döntő h a t a l m a , a k ü l ö n n e m ű ülések illetékességének szigorú körülírása, majd a t u d o m á n y o s ü g y e k b e n a s ú l y n a k az igazgatóság köréből magába az A k a d é m i á b a áttétele, s végre az A k a d é m i á n a k az igazgatásba is, legalább képviseleti, b e f o l y á s a : mindezek az utolsó húsz évnek, részben épen az utolsó p á r é v n e k vívmányai : ezek Önöknek, tisztelt t a g t á r sak, emlékezetére, sőt r é s z b e n egyenesen Önök által t ö r t é n t e k . K é t s é g k í v ü l az o s z t á l y o k n a k csak ily, m a j d n e m autonom, önállósága mellett, milyet n e k i k legújabb alapszabályaink biztosítanak, fog az A k a d é m i a a modern a k a d é m i á k m ó d j a szerint és természetesen n a gyobb sikerrel is, a t u d o m á n y o k előmozdításában működhetni. Azonban csak ez, t. i. a t u d o m á n y o k előmozdítása képezi-e, mint E u r ó p a n a g y A k a d é m i á i n a k , a m i é n k n e k is feladását ? N e m . Mai törvényeink, ú g y mint azok, melyek mellett s melyeknek ú g y szólván feltevése sőt nyilvánságos kikötése alatt a d t á k össze pénzeiket alapítóink, m i n d j á r t az 1. §-ban világosan k i m o n d j á k , h o g y A k a d é m i á n k czélja a t u d o m á n y ée irodalom m a g y a r nyelven m ü velése és terjesztése. N e k e m pedig ú g y látszik, tisztelt A k a d é m i a , hogy, m í g mi jelenleg nem u g y a n szabályilag, hanem igen is gyakorlatban, m a j d n e m kizárólag a tudomány müvelésére f o r d í t j u k minden g o n d j a i n k a t , kettőt, a t u d o m á n y n a k m a g y a r nyelven terjesztését, és a magyar irodalom müvelését és terjesztését jóformán figyelmen kivül h a g y j u k . Mintha már túl volnánk a Rubikonon, m i n t h a ott á l l n á n k , hogy első szükségeink m á r minden téren fedezve volnának, m i n t h a az írósereg n e m puszta k e d v szerint — pedig f á j d a l o m n a g y részt így van, h a n e m — c s a k u g y a n rendszeresen oda t ö r e k e d n é k , hogy h é z a g j a i n k betöltessenek, hogy a m a g y a r minden s z a k b a n , bizonyos magasságig, immár s a j á t irodalma segedelmével képezhesse m a g á t s n e legyen kénytelen tíz esetben idegen nyelvhez és irodalomhoz folyamodni, míg egyben — egyben 1 — némi pótlékot lel ; szóval, m i n t h a t u d o m á n y o s irodalmunk épületének alapjai m i n d e n részben le volnának m á r téve, sőt részei bizonyos pontig fel is építve úgy, h o g y most m á r c s a k az épület szakadatlan folytatása meg m a g a s b r a vitele, minden részeinek mind g a z d a g a b b s ú j a b b felszerelése s b e b ú t o r o z á s a volna h á t r a ! Tisztelt t á r s a i m ! l e g y ü n k őszinték n e m z e t ü n k , őszinték minnen m a g u n k i r á n t ! — a dolog nincs így.
237 Nomzeti mozgalmaink azon szép és reményteljes k o r á b a n , míg Széchenyi I s t v á n még k ö z t ü n k élt és m ű k ö d ö t t ; és ismét a z o k n a k más, nem oly szép, nem oly reményteljes, de buzgó és m u n k á s , s ép ezért még nemesebb k o r á b a n , midőn a n a g y e m b e r n e k csak a távolból ihletett b e n n ü n k e t szelleme: láttam h a n g y a s z e r ü munkásságot, melylyel n a g y és kicsiny tudományos irodalmunk épülete körül s ü r g ö t t , s a fény mellett a szükség s a hasznosság is meglelte munkásait. Az irodalom köz kedvesség és köz figyelem t á r g y a volt, régibb íróinkat felélesztett ü k , méltányoltuk, az ú j igyekvéseket lelkesedéssel f o g a d t u k ; a lapok h i r d e t t é k , ismertették azokat ; a közönség is ; a nyomás alatt élő m a g y a r közönség, érdeklődött a nemzeti értelmiség minden tényezője i r á n t , olvasta, t á m o g a t t a — szerette. D e megjött a nemzetiségnek, meg a szabadságnak teljes diadala. N e m tudom, igazam van-e, de m i n t h a azt hinnők, hogy amaz n e m szorul többé a régi szerető ápolásra, mintha emez mai n a p a lehető legelterjedt e b b cultura n é l k ü l fenntartható v o l n a ! V a g y m i n t h a m á r e l e g ü n k volna, s mintha — ha c s a k u g y a n m a elegünk volna is,— minden tétlen n a p nem az elmaradás n a p j a volna ! Örömmel constatálom, hogy a szorosan nemzeti tudomány, v a g y is az, m e l y nyelvünk, t ö r t é n e t ü n k , országunk minden tekintetben való megismertetése körül forog, az utolsó tíz év óta hatalmasan fejlik, halad, gazdagszik ; örömmel constatálom, h o g y különösen az A k a d é m i á b a n az akadémiai szellem, mely nyomozások-, vizsgálatok-, kísérletekben, szóval a tudomány előbbre-vitelében nyilatkozik, emelgeti szárnyait, s hogy e testület akadémiaibb ma, mint volt húsz és harmincz év előtt; constatálom, hogy osztályaink emancipátiója a szakbeli vidorabb m u n k á s s á g által igazolja, h a mennyiségileg nem is még, de minőségileg igen is, azon reményeket, melyeket, mikor azt indítványoztuk, s ü r g e t t ü k , kivívtuk, hozzá kötöttünk. D e — rendeltetésünk másik ágát m i n t h a kevésbbé viselnők szivünkön ; mintha a k k o r , midőn a modern akadémiai eszme megvalósítására t ö r e k s z ü n k , a m a g y a r nemzeti Akadémiának vele-szüUtitt, és sajátságos viszonyainknál fogva tán dsőbb teendőjét — az elsőbbet, m e r t ha mi nem végezzük, ki végzi helyett ü n k m á s ? — m i n t h a azt lassanként m i n d i n k á b b figyelmen kivül h a g y n ó k ! — H a végig tekintünk akadémiai publicátióink ez utolsó évtizedbeli tekintélyes során, az osztályok s az állandó bizottságokén, valóban n e m kevés új, a t u d o m á n y t előbbre vivő eszme, a n y a g és tény örvendeztet m e g b e n n ü n k e t ; de a szükséges alapmunkák hiánya mellett ezt nem a m a g y a r nemzet, h a n e m a tudósok közvetlen n y e r e m é n y é n e k m o n d a n á m . P e d i g a nemzeti értelmiség nem v á r h a t táplálkozására egy n a p i g sem ; neki mindenek előtt, m a és holnap és m i n d e c n a p , mindennapi k e n y é r r e van szüksége, hogy m a j d a t u d o m á n y amaz iijabb nyereményeit is hasznára fordíthassa: h a ez nincs, ú g y más háznál k e r e s e n d i n e m z e t ü n k a nélkülözhetetlent, más házhoz fog szokni, a magáétól pedig, a z a z a m a g u n k é t ó l is, elszokni. É s elkésünk, félek — elkésünk. S a z é i t legyen szabad, tisztelt A k a d é m i a ! n é h á n y — v a g y tán helyesebben egy, de több á g ú — szerény indítványnyal fellépnem. Szeren-
27*
238 esés voltam e g y k o r e tisztelt A k a d é m i a hozzájárulását kivívnom, midőn ülései fő tárgyául tudományos előadások t a r t á s á t indítványoztam ; szerencsés voltam támogattatni, midőn n e m csak tekintélyes, hanem egyszersmind hatalmas szózat ellen Í3 az A k a d é m i á n a k osztályok szerinti működését b á t o r k o d t a m sürgetni, s az osztályok emancipátiójának a k k o r kedvetlen, s m a j d n e m forradalminak bélyegzett, jelszavát merészeltem egy ú j programúi j e l s z a v a k é n t hangoztatni : n e m lehet, mondom, tisztelt Akadémia, h o g y ezek után most a hatalmasan kifejlett és megerősödött osztályi szellem ellenem fordúljon azzal vádolva, hogy az ellen szólok, mi az osztályoknak mint o l y a n o k n a k — nem mondom egyetlen, bár legszebb — teendője, t. i. a t u d o m á n y o k előmozdítása. Nem ez ellen v a n indítványom intézve : Virágozzék és hajtson minél szebb és g a z d a g a b b gyümölcsöket ez osztályélet ; de kettőt bátorkodom állítani : azt, hogy a mióta az osztályélet kifejlett, a mióta összes üléseink elvesztve önállásukat, csak egy v a g y más osztály üléséhez biggyesztetnek, s azokból minden nem administrationális t á r g y kiszorúlt, s így a t a g o k a z o k b a n , semmi fontosabb é r d e k e k által n e m vonzatva, f á r a d t figyelemmel veszn e k részt : azóta az akadémiai összetartozó ság, az akadémiai közös rendeltetés és egység érzése l a n k a d és vész ; s ennél f o g v a viszont azon, csak közösen és együttesen összemüködve teljesíthető, n a g y teendő, mely Akad é m i á n k n a k eredeti rendeltetése volt, s most is egyik igen fontos rendeltetésein van elészabva, t. i. a tudományok magyar nyelven terjesztése és az irodalomnak mint olyannak művelése, nem leszen létesíthető; s félek, h a j ó k o r n e m intézkedünk, igazolva lesz gróf Teleki J ó z s e f n e k az osztályok feletti v i t á k b a n 1844. decz. 19-én h é v v e l kifejezett aggodalma : „az önálló osztályülések az a k a d é m i a i egységnek sirjává lesznek." I d e j e tehát, h o g y ezek u t á n már formulázzam alázatos javaslatomat, melyet 3 pont alá veszek : 1. Az A k a d é m i a találjon módot, mikép terjeszthesse sikeresen a tudományokat hazánkban, m a g y a r tudományos k é z i k ö n y v e k és más, a t u d o m á n y o k a t j e l e n színvonalukon előadó m a g y a r m u n k á k készíttetése, idegen jeles m u n k á k fordíttatása, és megjelenésük eszközlése által. 2. Az A k a d é m i a alkosson v a g y segélyezzen egy irodalmi időszaki közlönyt, mely egyfelíil a külföldi irodalom legfontosabb, ú g y a különösen r á n k é r d e k k e l bíró, tüneményeit megismertesse ; másfelől a hazai irodalmat szintén minél teljesebben megismertesse, s b e h a ó tárgyilagos bírálatok által a n n a k helyes irányt a d j o n . 3. Tartson minden hóban külön m a g á r a , tehát más osztályüléssel össze nem kötve, egy önálló összes ülést, melyre minden tagok hivatalosak, s m e l y e k b e n valamennyi helybeli rendes t a g o k osztály különbsége n é l k ü l megjelenni tartozzanak ; az ú j alapszabályok 15. §-a által tölök kivánt „folytonos részvét alatt az A k a d é m i a m u n k á s s á g á b a n " az illető osztályülések látogatásán kivül szükségkép az összes üléseké értetvén, m i n t a melyek minden rendes tagot épen úgy é r d e k e l n e k , mii t külön osztályaülései. T á r g y a i t ezen ü l é s e k n e k az ú j alapszabályok 31. és 52. §-ai, s a fennálló Ü g y r e n d 29. pontja m á r is meghatározzák. E z e k közt foglal-
239 t a t v á n a 31. alapszabály szerint „ m u n k á k íratása és kiadatása", s „az összes A k a d é m i á t illető indítványok" ; s az Ü g y r e n d 29. pontja szerint „az A k a d é m i a közös ügyeire és szervezési intézkedéseire vonatkozó k é r d é s e k t á r g y a l á s a " : nem csak a jelen indítvány 1. és 2. á g á n a k t á r g y a l á s a tartozik az összes ülés illetékéhez, hanem ezek v a g y valamelyik ü k elfogadtatása esetére, ez ügyeknek időről időre véghatározati joggal való tárgyalása is. Ezenkívül ide néznének oly tudományos előadások is, melyek egy v a g y más tekintetben minden tudóst é r d e k e l hetnek, péld. a m a g y a r nyelv ügyét, irodalmi kezelését, az irodalom történetét, állapotait, irányát, szükségeit, valamint az egyetemes t u d o m á nyos és irodalmi világot általában illetők, ha ezek közvetlen j a v a s l a t o k és i n d í t v á n y o k k a l nincsenek is összeköttetésben, és h a t á r o z a t h o z a t a l r a nem tétetik is felhívás, hanem pusztán tudatás v a g y eszmecsere v é g e t t a d a t n a k elé. Az Ü g y r e n d 29. pontja által ide sorolt küldemények bemutatása is valóságos részletes fel említéssel sőt elémutatással történjék, mi n e m csak a beküldők, hanem a t a g o k érdekében is van. Az 1. szám alatti indítvány, mely tudományos kézikönyvek s m á s ily m u n k á k eszközlésére vonatkozik, ú g y hiszem, indokolásra sem szorul. Az A k a d é m i a a negyvenes évek óta m á r nem egyszer mondta k i azok s z ü k s é g é t ; ez iránt határozata is áll az Ü g y r e n d 69—73. p o n t j a i alatt ; s ehhez képest a l e g ú j a b b időben eszközlött- is megbízás ú t j á n n é h á n y ily m u n k a készülését — emlékezzünk Petzval, Vész, H u n f a l v y J á n o s társaink k i t ű n ő m u n k á i k r a ! — sőt az általa kezelt hölgyalapítv á n y is (Ügyr. 1 0 0 — 1 0 4 p.) összeköttetésben van azzal. Indítványom c s a k az ü g y n e k azonnali kézbevétele-, rendszeres, megszakadás nélküli és lehető kiterjedésben erélyes folytatására czéloz. Eddig az j o b b á r a c s a k papiroson állt. A 2. indítvány az 1831-ki nagy g y ű l é s n e k a T u d o m á n y t á r t illető h a t á r o z a t a felélesztését veszi czélba. A z A k a d é m i a ez alapon 1833-ban m e g is indította irodalmi folyóiratát. Miután sokáig vítattatott azon k é r d é s , vajon lem lenne-e káros az irodalomra nézve egy kritikai folyóirat, mely e g y tekintélyes, e g y nemzeti testület által adatik ? nem egy Accademia della Crusca válnék-e belőle, mely az olasz irodalom szabad röpt é t akadályozta, míg pártos és szükmellű kritikái által v é g r e ön tekint e t é t t e m e t t e el V a b b a n történt a megállapodás, hogy ne bírálatok, hanem „ismertetések" adassanak. Az első kötet szerkesztve, nyomtatása is m á r m e g k e z d v e volt, midőn gr. Széchenyi István azt az Akadémia megkérdezése nélkül, t e h á t valódi akadémiai államcsínynyal, megszünt e t t e ; s a folyóirat 1834-ben tudományos értekezésekből összeállítva, a k ö v e t k e z e t t évben külföldi irodalmi ismertetésekkel kiegészítve, 1837 óta pedig 1844-ig m á r harmadrészben szintén ily külföldi irodalmi czikk e k k e l bővítve (külön szerkesztő alatt) adatott ki. E z a T u d o m á n y t á r volt. Megszűnése veszteség v o l t , a külföldi irodalmat tekintve nem pótolta semmi. Voltak azóla folyóirataink, melyek kisebb n a g y o b b terjedelemben bíráltak, némelyek tekintetben is állottak, de minden figyelemre-méltóra nem t e i j e d t e k ki : ma pedig általánosan érzett paDasz :
240 „Nincs kritika", sőt oly irodalmi lapunk sincs, mely, h a részben csak futólag is, de legalább felemlítene mindent, mi az irodalomban csak némi figyelemre méltó is megjelenik. Politikai l a p j a i n k sem viszonozzák az irodalomnak azon szolgálatot, melylyel n e k i tartoznak, miután ez nevelt n e k i k is m a g y a r olvasó közönséget, mely az irodalom fáradozásai nélkül hihetőleg nem is léteznék. Nincs t e h á t kétség b e n n e , hogy egy k o m o l y kritikai folyóirat szükséges az irodalom terjesztése- és fejlesztésére, liogy a h i á n y általánosan éreztetik, h o g y pótlása sokfelől óhaj ta tik ; másfelől bizonyos hogy, h a ily közlöny n e m létesül, ezt nem erők n e m létének, h a n e m a vállalat költséges v o l t á n a k kell tulajdonítani, n e m levén d r á g á b b m u n k a a könyvbírálásnál. Nem az t e h á t a kérdés : kívánatos, szükséges, hasznos-e egy ily kritikai intézet ? nem az, lehetséges-e, tekintve a tudományos erőket, mert kétség kívül nem volna nehéz minden s z a k n a k találni derék képviselőket, de csak, ha idejök és talentomuk, melyet e nehéz és hálátlan m u n k á r a fordítanának, m e g j u t a l m a z t a t i k ; nem k é r d é s , - v a j o n lehetséges-e ily orgánum létesítése, t e k i n t v e a vezérletet és ügyvitelt : csak e tisztelt körben is u j j a l lehetne m u t a t n i azon férfiakra, k i k e téren köz bizodalommal találkoznának ; sőt n e m lehet kérdés m é g a költség sem, mert azon néhány ezer forintnyi áldozatot,melybe egy ideig az irodalmi folyóirat segélyezése az A k a d é m i á n a k kerülne, sokszorosan compensálná nem csak azon erkölcsi haszon, melyet egy k r i t i k a i intézet az irodalom és tudomány i r á n y z á s a és terjesztése által összes irodalmi műv e l t s é g ü n k r e árasztana ; h a n e m az anyagi haszon is, melyet a nagyobb körben megismertetett irodalom abból látna. A fő kérdés szerintem most is az : tanácsos-e, hogy az A k a d é m i a közvetlen vagy közvetett befolyásával, v a g y csak a maga aegisze alatt és segélyzésével is, ily intézetet létesítsen ? Válaszom az, h o g y igen, a z é r t v a g y o k b á t o r az indítványt megtenni. M á s k é p éreztem, tisztelt A k a d é m i a , ezelőtt 38 évvel, midőn e testület által az a k k o r létesíteudett kritikai folyóirat élére állíttattam. N e m helyeseltem azt akkor, és csak közelebbi társaim és barátim követelésére — őszintén megvallva, a p á r t f e n y í t é k n e k engedve — vállaltam azt fel ; s midőn az első k ö t e t szerkesztve volt, örültem az elnöki csínynak, mely azt megszüntette, mielőtt megszületett. Miért ? Méltóztassanak megolvasni Kölcsey és Berzsenyi a d a l é k a i k a t , m e l y e k a k k o r nem, de jóval k é s ő b b Minden M u n k á i k gyűjteményeiben megjelentek. — N e m voltak elég szakembereink, s a moly téren voltak is, e kritikát-kizáró k r i t i k á t — az utasításba adott „ismertetést minden Ítélet mellőzésével" — a teljosíthetetlenség érzetének pressiója alatt még a m a lelkesek is lelketlenül kezelték. Másfelöl az íróvilág s e tiszteletre méltó testület, mely pedig a k o r legjobbjait, igen kevés kivétellel, egyesítette m a g á b a n — őszintén megvallva ezt is — p á r t é r z é s e k által i n k á b b volt szétszaggatva, mint h o g y tanácsos v a l a a k á r az egyik, a k á r a m á s i k p á r t n a k győző befolyása, s mégis az A k a d é m i a n e v e alatt létesíteni az intézetet. A közönség is annyira é r e z t e ezt, h o g y midőn a többség elhatározta volt
241 a m a folyóiratot, s megválasztotta szerkesztőjét is, a másod elnök, bár a győztes párt t a g j a , a társas téren vett b e n y o m á s o k n a k engedve, e l n y o m t a azt, s az indemnityt k ö n n y e n kinyerte a bevégzett tény után. —• F u t ó lag elvontam, tisztelt társaim, a fátyolt a színfalak elöl, hol e g y k o r ilyek történtek, hogy annál b á t r a b b a n mondhassam ki, miszerint az íróvilág, az A k a d é m i a , s a közönség más ma, mint akkor volt. Az a férfi, kit nem nevezek meg1, s ki épen személyes fondorlatai által tette volt örökös gyűlölködés helyévé a fiatal intézetet, s í r j á b a vitte m a g á v a l azon meghas nlást, mely az intézet életét, míg ő a k o r m á n y r ú d h o z közel állt, megmérgezte. Haladtunk tudományban, mérsékletben ; új és nyomos talentomok léptek fel, s a mai harczok, ha vannak, nézetek, és nem személyek körül folynak. A közönség is méltányosabb. 1847-ben két társsal Szépirodalmi Szemlét a d t a m egy más, a Kisfaludy-Társaság, erkölcsi segélyezésével : a közönség m á r akkor nem ama T á r s a s á g o t tette felelőssé, h a n e m a megnevezett szerkesztőt. N e m tartok tőle, hogy raa az A k a d é m i á n kérnék számon a kritikai folyóirattal megbízandó felelős testület netaláni hibáit. A göttingi kir. társaság k r i t i k a i lapja liarminczegy év előtt üllto meg százados ünnepét, s b á r Ítéletet is mond, a kiadó kir. társaság tekintete illetetlen maradt. í g y gondolnám kezelendőnek a mi A k a d é miánk irodalmi folyóiratát is, s ha elevenebben, ha élesebben is hol kell : nem féltem az A k a d é m i á t , mely csak az intézet vezetőiről és szelleméről egészben, nem egyszersmind a doctrináról s az egyes állításokról v á l lalna felelősséget. S a mai közönség megértené a különbséget. Az i n d í t v á n y h a r m a d i k ágát, moly önálló összes ülésekről szól, a feljebb mondottakon kivül az 1. és 2. pont alatti indítványok is j a v a s o l ják, miután e k é t ü g y nem r i t k á n kivánná az összes ülés hozzájárultát is.
E z e k r e kívántam ma a tisztelt A k a d é m i a figyelmét kikérni. Ö n ö k bölcsesége fogja elhatározni, rögtön k i v á n j á k - e a z o k a t elvileg tárgyalni, v a g y elébb egy v a g y több bizottsághoz áttenni, hogy ezek előadásának s egyszersmind részletes, a költségek előteremtését is tekintetbe v e v ő j a v a s l a t a i k n a k a l a p j á n döntsék el a teendőket. T e n n ü n k kell, tisztelt Akadémia ! m é g pedig mást is mint eddig, s különösen többet, sőt sokat, a tudomány s az irodalom terjesztése érdekéhen, és — a mit nem lehet eléggé hangsúlyoznom — minél elébb! H a Széchenyi k o r á b a n jogosúlt volt e nagy hazafi intése : A nemzet perczei drágák: mennyivel i n k á b b jogosúlt a sietésre-intés ma, szemközt a n e m z e t e k egyensúlyát megsemmisítő, s áz eddigi hatalmi viszonyokat sark a i k b ó l kiforgató élethalái-harczczal, melyhez a történetekben hasonlót hiába keresünk. I n k á b b mint valaha érezheti a m a g y a r magát felhíva komolyan szellőztetni az országos f e n n m a r a d á s feltételeinek nagy k é r d é sét ; s minél i n k á b b leszen a közel jövőben utasítva — nem a m a g a elszigetelésére, miben egy bizonyos politikai iskola oltalmat lát, h a n e m — egy nagy, hatalmas nemzetiséggel való szövetkezésre ; s minél bizonyosb, h o g y az nem lehet más egy, nálunk a cultúrában r é g előhnladottabb,
142 szomszéd nemzetiségűéi : annál i n k á b b van o k u n k ismét és ismét azon k i n c s ü n k megőrzésére és nevelésére fordítani minden gondjainkat, mely nélkül szabadok u g y a n lehetünk, de megszününk lenni, a mik eddig voltunk, s a mik m a r a d n i a k a r u n k : m a g y a r o k . E k i n c s ü n k a nemzetiség, melynek l e g n a g y o b b veszedelme az idegen m ű v e l t s é g ; de egyszersmind legerősb, valódi gyémántpaizsa a nemzeti műveltség lehető m a g a s kifejtése s elterjesztése. E z i r á n y b a n a m a g y a r A k a d é m i á n a k is előkelő szerep jutott m á r alapítói által ; e rendeltetésnek pedig ú g y fog megfelelhetni leginkább, h a ereje l e g n a g y o b b részét a t u d o m á n y o k n a k minél mélyebb meggyökereztetésére, s a m a g y a r f a j n a k minden rétegeiben, de főleg a n n a k millióiban, a magyar irodalom eszköze által terjesztésére f o r d í t a n d j a , sőt ha ezt állítandja teendői olső sorába. E z t veszi czélba hármas szerény indítványom, s azért a n n a k szíves f o g a d t a t á s á é r t ezennel buzgón esdeklek. Az indítvány I-ső része már ezúttal elfogadtatván, s az önálló, vagyis külön б sszes ülések t a r t á s a a jövő 1871. év kezdetétől fogva, — életbe léptetendő lévén : az Ügyrendnek о szerinti módosítására e g y az indítványozóból, a fő- és 3 osztálytitkárból álló bizottság neveztetett. Az i n d í t v á n y II. és III. része kellő megvitatására, s azok felöli véleményadásra, az osztályok által választandó 3 — 3 tagból szerveztetik bizottság, melynek elnöke a k a démiai elnök úr ö n m g a lészen. 272. Csengery Antal r. tag, k ö v e t k e z ő előterjesztést tett : „Tekintetes Magyar Tudományos Akadémia ! Szalay László akadémiai t i t k á r elhunytával az ő hátrahagyott irományai közt két láda eredoti történeti okirat találtatott. E z o k i r a t o k a t az Erdödy-Aspremont grófi család levéltárából hozta el boldog emlékezetű barátom, hogy történeti m u n k á j a kidolgozásánál felhasználja. De f á j d a l o m , el kellett húnynia, mielőtt a becses oklevélgyűjteményt csak rendezhette volna. H a l á l a előtt és u t á n ideiglenesen én vivén az Akadémia t i t k á r i dolgait, gróf Erdödy I s t v á n úrtól, Csesznák Lajos jogigazgató úr szives közreműködésével, sikerült kieszközölnöm, hogy az érintett okiratok, melyek a grófi család által visszaköveteltettek, h a s z n á l a t végett, n e k e m átadattak. Miután a történeti bizottság, indítványom folytán, ezen okiratok másoltatására az óta é v e n k é n t bizonyos összeget vett föl költségvetésébe : az idén végre sikerült a másoltatást bevégeznem. Van szerencsém a lemásolt okiratgyüjteményt a Tekintetes A k a d é m i á n a k , a mellékelt tiz n a g y csomagban, ezennel bemutatni. E csomagok a Rákóczy-levéltár nagybecsű eredeti okirataiból mintegy 1700 nagy ívet foglalnak magokban, n a g y részint még ismeretlen adatokat, melyek nélkül a múlt század első évtizedének történeteit lehetetlen megírni. Egyes a d a t o k azonban régibb időkre m e n n e k vissza ; még 1711 és 12-ből is számos okirat vau, mind magától Rákóczytól, mind azon korszak más kitűnőségeitől. Különösen a diplomatiai adatok, melyekből 600 ívnél több van e g y ű j t e m é n y b e n , nem szakadnak meg a szathmári pacificationál. Világot vetnek e források a kiilsö eseményekre, érdekes adatokat szolgáltatn a k az egyetemes történelemhez is. L á t j u k a n a g y fontosságú mozgalom minden szálait, benn és a h a z a határain kivíil, a küludvaroknál. A fegyverszüneti és békekötési pontozatok, az azokra tett „reflexiók", az alkudozásokra (negotiatiok) és hadviselésre
243 vonatkozó tervek, a küludvarokhoz küldött követek instructíoi, a memorandumok, a t á b o r n o k o k n a k adott u t a s í t á s o k teljes világításban t á r j á k föl előttünk a korszak irán y a i t , törekvéseit ; m i g a levelek n a g y száma, a kornak m a j d n e m minden kitűnőségétől, a nagy események m a g á n természetű indokaira, a szereplők jellemére, családi ég t á r s a d a l m i viszonyaira is fényt derítenek. Különösen becsesek, azon állásnál fogva, mel y e t elfoglalt, gróf Bercsényi Miklós levelezései. Rákóczy ezen főgeneralisától, akinek kezében központosult a hadügyek vezetése, a fejedelem e meghitt barátjától, kivel legt i t k o s a b b terveit is közölte, kinek tanácsát mindenben kikérte, m á r is mintegy 1100 (azaz : ezerszáz) darab levél van e gyűjteményben. S mennyivel fog még szaporodni g y ű j teményünk ugyanazon nagybecsű levéltárból, a melyből ez okiratokat megnyerni szerencsénk volt ! E levéltár igen tisztelt tulajdonosa, gróf Erdődy István úr ő méltósága, u g y a n i s a z o n alkalommal, midőn a lemásolt két ládányi okiratosgyüjtemény általam közelebb, köszönet mellett, visszaküldetett a történelmi társulat t i t k á r a , Thaly Kálmán t a g t á r s u n k által, ismét k é t ládával bocsátott a Rákóezy-levéltárból, másoltatás végett, a tekintetes A k a d é m i a rendolkezése alá. A történelmi bizottság feladata a másoltatás folytatása iránt intézkedni. A M. Tudományos Akadémia azonban, ú g y vélem, addig is, m i g e m u n k a végeztetni fog, kedves kötelességének fogja ismerni, a hazai történetírás nevében j e g y zőkönyvileg és levélben, köszönetet mondani gróf Erdődy I s t v á n úrnak, a kinek szives közlékenysége történelmünk egyik érdekes korszakának földerítésére egy addig elves z e t t n e k vélt nagybecsű levéltár összes forrásait nyitotta meg. Pest, 1870. oktober 12-én. Csengery Antal a M. Tud. A k a d é m i a rendes t a g j a . " A jelentés kedves tudomásul vétetvén, g r . Erdődy István urnák, szíves közlék e n y s é g e é r t , az A k a d é m i a köszönete elnöki levélben is kifejezendő ; egyszersmind a j e lentő rendes t a g n a k , ez iratok megszerzése és lemásoltatása k ö r ü l kifejtett buzgalmáért szintén egyértelmüleg köszönet szavaztatik. 273. Olvastatott a m. kir. földmivelés, ipar és kereskedelmi minister Szlávy J ó zsef úr ö n m g a Budán f. é. oct. 1-én 20519. sz. a. kelt leirata, mely mellett H r a d c z k y J ó z s e f „A méhek boncz és élettana" czimü m u n k á j á t , helyesírási hibái k i j a v í t á s a végett, átteszi. Kiadatik a I I I . osztálynak átvizsgálás és megjavitáe végett. 274. Olvastatott a vallás és közoktatási m. kir. minister urnák Budán f. é. oct. 18-án k e l t leirata, mely szerint a visegrádi v á r r o m helyreállítására szükségelt részletes t e r v és költségvetés kidolgozására az archaeologiai bizottságot utasíttatni kéri. A leirat, csatolványaival együtt, átteendő az archaeologiai bizottsághoz, a kívánt, t e r v és költségvetés kidolgozása végett ; jelentése ide beváratván. 275. Az A k a d é m i a nm. elnöke előterjeszteti az Igazgató Tanács f. é. m á j u s 27-ki ülése határozatát, miszerint a tudom. Akadémia felszólíttatik oly szabály a l k o t á s á r a , mely által körül legyen irva : mely esetekben adathatik ki j u t a l o m az elhúnyt iró örököseinek. Miután az akadémiai Ügyrendben (88. e.) gondoskodva van arról, hogy m i n d e n egyes esetben külön határoztatik el, kiadassék-e a jutalom az elhunyt iró örököseinek, v a g y se ? más szabály alkotása fölösleges. MAGY. TUD. AKADÉMIAI ÉRTESÍTŐ. 1870. 15. sz.
30
244 27(5. Olvastatik az archaeologiai bizottság f. é. oct. 4-én t a r t o t t ülése j e g y z ö könyvének ":!. pontja, mely szerint az Akadémia f e l k é r n é Csákányban lakó gr. Batthyány Zsigmond u r a t . hogy a némotujvári vár részére hagyott tömegből méltóztassék a már n a g y o n is düledező k a p u k a t és v á r f a l a k a t j a v í t t a t n i s az ily j a v í t á s o k alkalmával a stílszerű fentartást és épitést szem előtt t a r t a n i , nehogy ezen ősrégi műemlék j e l legéből kivetkőztessék, f e l a j á n l v á n a bizottság e] j a v í t á s o k n á l szolgálat-készségét. A bizottság e jogyzökönyvéből ki nem tetszvén, vajon a javítandó falak és k a p u k valóban m ii e m 1 é к e k-e ? v a l a m i n t az sem, mi á l t a l véli a bizottság az Akadémia beavatkozását e látszólag tisztán m a g á n ü g y b e i n d o k o l h a t ó n a k ? ú j a b b nyilatkozata beváratik. "j77. U g y a n a z o n bizottság, jegyzökönyve 75. p o n t j á b a n , az ő r a 1 j a-b о 1 d о g f a l v a i románkori templom országos költségen leendő tatarozását a j á u l j a , s kéri, hogy e végett az Akadémia tegyon a m. kir. kormányhoz pártoló fölterjesztést. A bizottság ajánlása a l a p j á n az Akadémia fölterjesztést fog tenni a m. kir. közoktatási minister úrhoz, hogy az őralja-boldogfalvi templom k i j a v í t á s á t , a műemlékek f e n t a r t á s á r a rendelt országos költségből adandó segélylyel, előmozdítni méltóztassék. 278. A főtitkár bojelenti, hogy az Akadémia m u n k á s s á g á t idegen nyelven ismertotö kivonatos közlemények (Comptes-rendus) iránti véleményadásra kirendelt bizottságba az I. osztály H u n f a l v y P á l és T o l d y F e r e n c z rendes, — a III. osztálv N e n d t v i c h K á r o l y rendes és S z i l y K á l m á n lev. t a g o k a t választotta. A I I . osztály titkára szóval jelenti, hogy osztálya, ugyanazon I p o l y i A r n o l d és H u n f a l v y J á n o s rendes t a g j a i t jelölte k i .
bizottságba,
E szerint a bizottság a l a k u l v a lévén, m u n k á l k o d á s a megkezdésére u t a s i t t a t i k . 279. U g y a n a z bemutatja Simor J á n o s berezeg pritnás ő e m i n o n t i á j á u a k folyó évi julius 27-én Esztergomból az Akadémia elnökéhez intézett levelét, melyben a Kómái С о г v i n-c о d e X lapok k é r t photographiai másoltatását megígérni kegyeskedett. A k a d . elnök úr azon értesítésével, hogy a másolt lapok hozzá immár mog is érkeztek, köszönettel és kedves tudomásul v é t e t i k . 280. U g y a n előterjeszti, hogy a következő tudományos társulatok : Kopenhága : Société Royale des sciences, Stockholm : Bureau de la Recherche Géologique, Bées : Anthropologische Gesellschaft. Florencz : Società Geographica IUliana m e j k ü l d ö t t é k k i a d v á n y a i k a t , a nélkül hogy velők az Akadémia ez ideig csereviszonyban állana. A létesítendő csereviszony iránt az állandó k ö n y v t á r i bizottság a d j o n véleményt 281. U g y a n a n n a k jelentése szerint, az A k a d é m i a legújabb köuyvküldeményét m e g k a p t á k s az elismerő iratot visszaküldték : az erdélyi Muzeum, a h. m. vásárhelyi ref. főgymnasium s a nagyszebeni állami főgymnasium igazgatóságai. T u d o m á s u l vétetik. 282. A főtitkár bejelenti végre az 1870. oct. 3. óta mai napig érkezett cserea j á n d é k és köteles könyvpéldányokat, jelesül :
245 I.
Testületektől.
Deutsche morgenländische Gesellschaft. Leipzig. Zeitschrift X X I V . В. I — 2 . 3. H . Kön. Bayerische Akademie der Wissenschaften. München, a) Abhandlungen der Math. P h y s i k . Classe X. В. 3. Abth. b) Sitzungsberichte. 1869. I I . B. 3. H . 1870. I. В. 2. 3. 4. H . К. К . Ceutralcomission f ü r Baudenkmale. Bécs. Mittheilungen. XV. J a h r g a n g , sept. oct. Angol kormáuy. London. Trade accounts (foreign countries) 160—V.
II.
Magánosoktól.
N. Pessiiia. Florencz. Sullo stato attuale ed avvenire della Meteorológia. Vitkovics Gábor tanár. Belgrád. P r a k t i t s n a Racsunicza. F r . Foetterle. Bécs. D a s Vorkommen . . . . des mineralischen Brennstoffes. F e r d i n a n d o Gagliardi. P i s a . Appendice al Saggio storico-critico sulla dottrina di Malthus. Aigner Lajos. Pest, a) D i t z : A magyar mezőgazdaság, b) Römer : Árpás . . . . prépostság t ö r t é n e t e . Budenz József. Pest. Ugrische Sprachstudien I I . Dankó József. Esztergom. J o a n n e s Sylvester P a n n o n i u s . . . Leben, Schriften und Bekenntniss.
I I I . Köteles
példányok.
Ref. f ö t a n o d a nyomdája. Mar. Vásárhely. Meutovich : Az ú j világnézlet. Werfer K á r o l y nyomdája. Kassa. Kamme! : Schnellrechner. Bartalics I m r e nyomdája. P e s t . Karcsu : A r ó m a i p á p á k történelme. I I I . IV. к. Szigler testvérek nyomdája. Nyitra. A nyitrai r. k. fögymnasium önképző egyletének évkönyve. I I . évfoly. Bittermann N. nyomdája. Zombor. Zlatotvorno Selo.
IV. Akadémiai Értesítő. I V . évfolyam 13. sz.
kiadás.
A
MAGYAR TUDOM, AKADÉMIA
ÉRTESÍTŐJE. Harminczadik
akadémiai
ülés.
Összes ülés 1870. nov. 7. S z t o c z e k J ó z s e f i * , t. helyettes elnöklete alatt. 284. A főtitkár jelenti, bogy a V i t é z-alapítványból h i r d e t e t t j u t a l o m k é r d é s r e : „írassanak lo Magyarország kőszéntelepei" stb., melynek határideje nov. 1-én j á r t le, egy p á l y a m u n k a sem érkezett. A I I I . osztály értesítendő a pályázat sükertelenségéről.
285. Gyidai Pál r. t. emlékbeszédet mondott néhai Pákh Albert lev. t a g felett. Az emlékbeszéd egész terjedelmében itt k ö v e t k e z i k : N é h á n y perczet, egy rövid félórát a k a r o k szentelni derék t á r s u n k P á k h Albert emlékének, ki m á r m a j d n e m négy év óta sirban n y u g s z i k . Későre teljesitem e kötelességet, de n e m ok nélkül. Szoros b a r á t s á g fűzött az elhunythoz s tizenhét év óta részvevő, m a j d n e m m i n d e n n a p o s t a n u j a voltam szenvedéseinek, s halála u t á n is nem a n n y i r a az iró p á l y á j a foglalkoztatta lelkemet, mint a hü b a r á t és szerencsétlen ember e m l é k e borult szivemre. P e d i g e szószéket, t e k i n t e t e s Akadémia, nem a b a r á t i érzelmek, n e m az egyéni szenvedések, h a n e m az irói k ü z d e l m e k és dicsőség r a j z a illeti meg. í m e oka késedelmemnek. A z o n b a n az idő n e m könnyen enyhíti az erős emlékeket, s most négy év után sem t u d o k szabadulni amaz érzés felindulásaitól. H i á b a a k a r o m csak az irót r a j zolni P á k h b a n : az ifjú és n a g y r e m é n y ű humorista p á l y á j a c s a k h a m a r megszakad s egy beteg ember szenvedéseibe vész: a szerkesztő s z a k a datlan munkássága pedig u g y tűnik föl nekem, mint egy f e j l ő d é s é b e n megakadályozott iró küzdelme az elhagyottság és tétlenség ellen. V a l ó b a n P á k h irói p á l y á j a nincs a r á n y b a n kitíinő tehetségével, s ez ellenmondást a m a g á n e m b e r szerencsétlensége fejti m e g . E g y szenvedésteljes élet tárul fel előttünk. Husz évig hordozni e g y roszul gyógyitott betegség átkos következményeit s mégis teljesíteni, a mennyire lehetséges, minden kötelességet, melyet a hazafiság, fiúi, testvéri szeretet és b a r á t s á g elénkbe szab ; r e m é n y e k és siker közt lépni az irói p á l y á r a s egy p á r év múlva eltemetve minden magasb becsvágyat, a betegágy szenvedései s a szerkesztői asztal gépies foglalkozásai közt tölteni cl az ifjú- és férfikor legszebb é v e i t ; lemondani az élet örömeiről , de nyugodtan hordani súlyát, a közélet munkása, a szülői ház viMAOV. T U D .
AKADÉMIAI ÉRTESÍTŐ.
1870. 16. sz.
248 gasza, a b a r á t i k ö r ö k disze, felderitője lenni ; ime P á k h A l b e r t élete a szenvedés és türelem, a lemondás és áldozatkészség pályája, melyre egy érző de törhetlen lélek humoros derűje á r a s z t á fényét. N e m szemlélhetni e pályát megindulás, a f á j d a l o m és tisztelet megindulása nélkül, s midőn emlékét megújítom, ugy hiszem, nemcsak a kegyelet, hanem egyszersmind az igazság sugallatát követem, h a az iró m u n k á s s á g a mellé oda rajzolom az ember k ü z d e l m é t is, ki egy eljátszott élet romjain még fölemelkedni képes, s h a n e m lehet azzá, m i r e hivatva volt, végleheletéig nem szűnik m e g hiven és sikerrel szolgálni a nemzeti miveltség ügyét. P á k h k o r á n lépett az írói pályára. Az alig huszonkét éves humorista és hirlapiró szokatlan figyelmet keltett, bár a közönség nevét sem ismerte, mert humoros vázlatait, melyek k o r o n k é n t a F r a n k e n b u r g „Életk é p e i d b e n j e l e n t e k meg, K a j á n Ábel á l n é v alatt bocsátotta közre, s mint Csengery „Pesti H i r l a p " - j á n a k dolgozótársa névtelenül irt. D e annál i s m e r t e b b volt egyénisége az irodalmi körökben, s az a fiatal irói csoport, m e l y élén Petőfivel egy egész irodalmi forradalmat készült megindítani, szövetségesének tekintve, a jövő humoristáját üdvözölte benne. Mily h a m a r elhervasztá a sors keze о r e m é n y t ! A fiatal humorista csak pályáját k e z d h e t t e meg, s h á r o m évi k í s é r l e t után örökre elhallgatott, Azonban a várakozás, melyet felköltött, n e m volt alap nélküli. A humornak nem egy eleme rejlett benne, sőt természete és jelleme alapját képezte. S e n k i sem volt társai közt oly kevéssé lyrai v a g y szónoki természetű. E p e n nem volt lelkes fiatal ember a szó közönséges értelmében. Mint e m b e r és iró a n a g y b a n vagy n a g y n a k tetszőben ösztönszerűleg kereste az árnyoldalt v a g y nevetségest, s a kicsinyben v a g y kicsinynek látszóban k ö n n y e n tudott valami érdekest fölfedezni. Mélyen érző szivében erős szenvedélyek szunyadtak, de n e m tudott se tisztán érzelmes, se tisztán pathetikus lenni. E g y ú g y n e v e z e t t lelkes czikk, megható szónoklat, v a g y komoly elmélkedés nagy megex-őltetésébe került, s mégis vagy talán épen azért, a legtöbbször szárazon ütött ki. D e ha, mint rendesen, a tréfa, enyelgés v a g y gunyor h a n g j á n fejezte k i örömét s f á j dalmát, v a g y szeszélyes fordulatok k a n y a r g á s á n fejtegette eszméit, szellemének egész gazdagsága, kedélyének egész bensősége nyilatkozott. E l é n k é r z é k e volt az emberi gyöngeségek, ugy a magáéi, mint másokéi iránt. E g y e t l e n éles pillantással észrevette az egyén vagy helyzet nevetséges, de egyszersmind jellemző oldalát. Jól t u d t a utánozni mások gondolkozás-, beszéd-, írásmódját, s egy-egy találó vonással vagy csak puszta elnevezéssel egész torzképet rajzolt. D e a guny ez erős ösztönét szintoly erős emberszeretet, mérsékelte. A kettő összeolvadt benne, mint álnevében a K a j á n és Ábel név, mint arczkifejezésén a k é k s z e m e k szelid f é n y e s az a j k a k gúnymosolya. E humoros ért táplálták a k ö r ü l m é n y e k is, melyek közt fölnevekedett, s mintegy kedvezni látszottak kifej lésének. Volt b e n n e valami polgárias s ösztönszerű idegenkedés a táblabiróiastól. Szivében erős nemzeti érzés dobogott, nemzeti h i ú s á g és előítéletek nélkül. Rozsnyón született 1823-ban, a t y j a evangelikus lelkész volt, szellemi tekintetben a w a k e -
249 fieldi lelkész másolata. A Szepességen nevekedett, hol a német niiveltség és m a g y a r hazafiság oly sajátságos vegyületet képez. Sopronban folytatta tanulmányait s az ottani m a g y a r irodalmi társaságban ébredt föl benne a magyar irodalom szeretete. Majd Debreczenbe ment mint joghallgató, s e n a g y magyar városban mintegy magába szivta a m a g y a r f a j minden nemesebb hajlamát, de egyszersmind fejletlensége élénk és fájdalmas érzetét is. Korán megismerkedett az idegen irodalmakkal, s a m a g y a r közélet és irodalom benyomásai k ö z é némi európai szellemet vegyitett. Az nem volt puszta véletlenség, hogy midőn 1845-ben, mint j u r a t u s , Pestre jött, a „Pesti Hirlap"-nak lett dolgozótársa, s igy az ellenzéknek ahhoz a töredékéhez csatlakozott, mely nem sokat remélt az ősi alkotmány intézményeinek fejlesztő erejétől s az újkori Parlamentarismus jelszavait irta zászlójára. E z eszmék feleltek m e g leginkább hajlamainak és miveltségének. Hasonló ok vezette irodalmi pártállásában is. A Petőfi-körhöz csatlakozott, nem barátságból, bár Petőfinek ő volt legrégibb s áldozatra legkészebb barátja, h a n e m izlése i r á n y á n á l fogva. Nem volt ugyan erős érzéke a m a g y a r népies iránt, nem osztozott Petőfi politikai álmodozásaiban, nem örvendett, h a eröteljessége nyerseséggé fajult, v a g y naivitása eget ostromló meghasonlásba tévedt, de a humoros kedély, a természetes egyszerűség, a szeretetre méltó őszinteség, mely tulajdonok Petőfi lyráját oly kiválóan jellemzik, teljes rokonszenvével találkoztak. Az angol humoristák voltak kedvencz olvasmányai s épen oly kevéssé kedvelte a német érzelmességet, mint a m a g y a r szónokiasságot. Örömest áradt gúnya szónokaink és költőink szenvelgése és dagálya ellen. Politikai iránya és irodalmi izlése egymással kapcsolatban voltak. Mig a politikai téren azok sorában küzdött, k i k a régi megyerendszert a haladás a k a d á l y á n a k , s a szabadság gyönge biztositékának tekintették : addig az irodalomban a fejlődés táblabírói nyűgeinek tartotta a sujtásos szónoklat uralmát, a felületes nemzeti irány szükkörüségét, s az élet benyomásaitól el-elforduló álidealismust. Ily szellem lelkesítette a fiatal humorista és hirlapiró munkásságát. Humoros vázlatai m a j d mindenikében gúnyos czélzásokat vehetni észre elbeszélési modorunk ünnepies, czifrálkodó, szenvelgő sajátságaira. Sőt a „Fiatal óriás" czimü müve nem egyéb, mint satyrája az a k k o r divatos m a g y a r regények- és beszélyeknek. „Ignácz és Konstancziá"-ban egy i f j ú t és nőt rajzol, kik szépirodalmi lapjaink phraseologiájával táplálkoznak. Oly párbeszédet hallunk itt, melyet h ű s é g és jellemzés tekintetében majdnem Molière „Précieuses ridicules"-je mellé tehetni. P á k h nem csinált személyeket rajzol, h a n e m élő e g y é n e k e t alakít át. Legkevésbbé sikerült vázlatain is érzik a benyomás közvetlensége. A legmindennapibb élet felé fordul. Hősei a legközönségesebb emberek : e g y jámbor és minden szolgálatra kész instruktor, egy városi érzelgő írnok, egy fontoskodó jurátus és szónokiasan szenvelgő udvarló. Mintha satyrát a k a r n a irni beszélyiró társaira, k i k nagyszerű hősökkel, óriás szenvedélyekkel birkóznak — és akaratlan humoristává lágyul. Oly benső szeretettel csüng személyein, a látszólag érdektelenbon emberileg a n n y i ér-
27*
250 dekest láttat, k e d é l y e derültségével a n n y i r a m e g a r a n y o z mindent, hogy e felfordult világ elbájol, e jó b o l o n d o k iránt valódi részvétet é r z ü n k , m i n t h a bolondságukból bennünk is szunyadna e g y kis adagocska. Mintegy tiz humoros v á z l a t o t irt, m e l y e k e t soha sem szándékozott összegyűjteni. Kísérleteknek nézte, melyeket n a g y m ü v e k k e l kellene elfeledtetni, ha különben is el n e m feledtetuének. Valóban k í s é r l e t e k is, de e g y kitűnő tehetség kísérletei. N e m annyira magukban becsesek, mint a m a körülménynél fogva, h o g y előhírnökei egy humorban gazdag lélek fejlődésének. Azonban igy is van köztök e g y pár, m e l y e k e t a legszigorúbb krit i k a is m é l t á n y o l h a t . „ E g y nap egyr instruktor életéből", „Az i r n o k szerelme", „Ignácz és Konstanczia" oly sikerült m ü v e k , hogy irodalmunkban máig is e m ű f a j legjobbjai közé tartoznak. Mint liirlapirót is humoros oldala tüntette ki. A „Pesti H i r l a p " fővárosi újdonságait irta, mely r o v a t a k k o r politikai lapjainknak m i n t e g y á r c z á j á t képezte. R ö v i d rajzok a főváros politikai és társadalmi életéből, irodalmi és művészeti kisebb bírálatok, k ö n n y e d elmélkedések és polémiák v á l t a k o z t a k itt a satyra és humor h a n g u l a t a i közt. E rovat soha sem volt olvasottabb, mint P á k h kezében. M í g társai vezérczikkekben ostromolták a k o r m á n y t s a régi megyei rendszert, addig P á k h humoros ötleteivel szolgálta p á r t j á t s n é h a kitűnő sikerrel. T ö r t é n t a többek között, hogy e g y megyei gyűlésen néhány sorával m e g b u k t a t t a a k o r m á n y p á r t e g y i k vezérszónokát, m e r t a „Pesti H i r l a p " a gyűlés folyam a alatt érkezett m e g , kézről k é z r e j á r t s a h a l l g a t ó s á g oly nevetésbe tört ki, hogy a k i g ú n y o l t szónok n e m folytathatta tovább beszédét és megzavarodva ült le A „Pesti H i r l a p " dolgozó t á r s a i reformálni igyek e z t é k a m a g y a r hirlapi stylt, kivetkőztették a megyei szónoklat sallangjaiból s e u r ó p a i b b formába öntötték. E t ö r e k v é s P á k h b a n is támog a t ó r a talált, a m e n n y i b e n az u j donsági rovatba, hol eddig n e h é z k e s szárazság, vagy elméskedö erőlködés uralkodott, szellemet, könnyedséget és h u m o r t lehelt. A p á r t irányTa m e l l e t t hiven szolgálta a nemzetiség, irodalom és izlés é r d e k e i t . A gúny nyilait legörömestebb szórta a z o k ellen, k i k irodalomban és társas életben t ú l b u z g ó s á g u k k a l veszélyeztették a nemzetiség ügyét, v a g y a nemzeti i r á n y és s a j á t s á g leplével fedeztek m i n d e n hóbortot és Ízléstelenséget. Csak némely pesti német iró civilisatori dölyfe volt ennél is kedvenczebb tárgya ; k i nem fogyott a gúnyból, ha ostromolhatta e pöffeszkedést, mely oly lenézőn tekint a magyarra, s a német m i v e l t s é g képviseletével k é r k e d i k , melyhez egyetlen fővény szemet sem h o r d o t t H á r o m évet töltött P á k h a hirlapirói izgalmas körben. Mint a fővárosi élet k r ó n i k a - í r ó j a jól i s m e r t e Pestet ; m i n t kellemes társalgó szivesen látott v e n d é g e volt a t á r s a s köröknek s fogékony kedélye az élet t a r k a benyomásaitól pezsgett. Életkedve, h u m o r a , mely a legkülönb ö z ő b b viszonyok között is fel t u d t a találni m a g á t , [szerencsét, boldogságot látszottak Ígérni ; fejlődő tehetsege, mely az első kisérletek után n y o m o s a b b m u n k á s s á g , magasb czél felé vonzotta, mintegy biztositá számára a humorista koszorúját. Azonban m i n d e n máskép történt.
251 E g y roszul gyógyított, betegség hervasztani kezdé életkedvét és feldúlta, p á l y á j á t . 1847. n y a r á n egy ausztriai vizgyógyintézetbe volt k é n y t e l e n utazni, s ott töltötte az 1848 és 1849-diki éveket. Betegen, e l h a g y a t v a , h a z á j á é r t és családjáért aggódva töltötte napjait. A h a z a ügye elbukott, s a t y j a sok évi börtönre ítéltetett. H a z á j a és családja romjain állott m e g , midőn 1850. nyarán h a z á j á b a visszatért, maga is a mult idők r o m j a . Egészsége még most sem állott helyre és többé soha. E l j á t s z o t t n a k tekintette életét, de u g y hitte, nem élhet tétlen és m é g tehet valami h a s z not. Nem a humorista koszorújáról álmodozott; t ö b b é nem tartotta magát Írónak ; se elég k e d v e t , se elég erőt nem érzett n a g y o b b m ü v e k írás ira, de tudta, hogy beteges állapottal is alkalmas szerkesztő lehet, és e szomorú korszakban kötelessége szolgálni a nemzetiség és irodalom érdekeit. Még ez évben az „ U j a b b k o r i ismeretek t á r a " szerkesztését vállalta el, melyet 1855-ben végzett be. M a j d 1853. elején a „Szépirodalmi L a p o k " czimü hetilapot indította meg. Sokszor n a p o k i g ágyában szerkesztett, egy kis zsámolyon dolgozgatva. Humora most sem h a g y t a el, de csak társalgásában nyilatkozott; a m i t irt, azok legtöbbnyire átdolgozások, forditmányok v a l á n a k s a beküldött kéziratok javítása v a g y átalakítása. Mindkét vállalatával gazdagította irodalmunkat. Az „ U j a b b k o r i ismeretek t á r a u hézagot töltött be, s k i v á l t első kötetei becsesek, m í g a közönség részvétlensége miatt, a kiadó sürgetésére n e m kellett összébb szorítani a vállalat eredeti tervét. A „Szépirodalmi L a p o k " kitűnő erőktől támogatott folyóirat volt, s épen oly határozottan k ü z d ö t t költészetünk nép-nemzeti iránya mellett, mint a mily erélylyel t á m a d t a meg k i n ö v é seit. Csak egy félévig állhatott fenn, a részvétlenség miatt meg k e l l e t t szüntetni. P á k h a m a g y a r olvasó közönségben oly jelenségeket v e t t észre, melyek míg egyrészről szomoritók voltak, a d d i g más felől n é m i reményt keltettek s egy u j vállalat megindításán gondolkozott, m e l y i n k á b b megfelelhet a változott viszonyok szükségeinek. Valóban a forradalom után irodalmi viszonyaink sajátságosak volt a k . Az alkotmány eltörlése, a nemzetiség nyilt m e g t á m a d á s a s a mesterségesen germanizáló törekvések k o r s z a k á b a n a társadalom minden osztályának fokozott erővel kellett volna támogatni az irodalmat. D e az nem történt, s csak később l á t t u n k e tekintetben erélyesebb mozgalmat, midőn politikai reményeink éledni k e z d é n e k . Majdnem 1858-ig az irodalom meglehetős elhagyottságban tengett, ; a miveltebb közönség szám a mintegy apadóban volt. A politikai p á r t o k r.émi kisérlet után. a cenzúra vas keze miatt oda h a g y t á k a politikai lapok támogatását, m i n t h a ily k o r b a n a politikai lapok csak a p á r t p r o g r a m m o k é r t léteznének s nem a nemzetiség és irodalom érdekeiért s a nemzeti szellem fentartásáért. A régi conservativ és ellenzéki p á r t egyesülve csak egyetlen irodalmi vállalatot indított meg, a „Nemzeti K ö n y v t á r a t , a régibb költők és történetírók g y ű j t e m é n y é t , de ezt is elhalni engedte. A bécsi lapok olvasása j ö t t divatba, mert a z o k szabadabban írhattak. A közös veszteségben egyesült k é t politikai n a g y p á r t b a n nem volt a n n y i lélek, hogy részvények u t j á n egy politikai nagy lapot alapítson, s az irodalom maga-
252 sabb törekvéseit minden lehető úton-módon támogassa. A táblabiró, ki m a ia csak politikai szempontból becsüli az irodalmat, hazafi f á j d a l o m b a merülve, nem é r t r á ily csekélységre. A m i v e l t e b b közönség számára irt folyóiratok és k ö n y v e k t a l á l k o z t a k a legcsekélyebb részvéttel. Ugy látszott, hogy e közönség n a p r ó l - n a p r a fogy, d e növekedőben van egy ú j , a társadalom alsóbb rétegeiből. Minden, m i t e közönségnek irtak, részvétnek örvendett, azonban az irodalom e k ö r é b e n nyegleség és felületesség uralkodott, s oly h a j h á s z a t a a népies- és népszerűnek, mely sértette a j ó izlést. P á k h u g y hitte, hogy szükség van oly vállalatra, moly e két közönséget közvetíti, melyben m i n d k e t t ő találjon valamit, m e l y ujdonszorüségével és olcsóságával n a g y elterjedésre számithasson. Í g y keletkezett a „ V a s á r n a p i Ú j s á g " melléklapjával a „Politikai U j d o n s á g o k " - k a l . E k é t lap n e m jelölt ugyan u j i r á n y t se az irodalomban, se a politikában, de fontos m o z z a n a t volt m ü v e l t s é g t ö r t é n e t ü n k b e n , kivált a m a szomorú k o r s z a k b a n . O l y n a g y k ö z ö n s é g e t teremtett és növelt föl a m a g y a r irodalomnak, minőt azelőtt encyclopaediai l a p soha. Előfizotői száma m i n d j á r t az első években az 5—7000-et felülmulta, s e s z á m később is i n k á b b n ö v e k e d e t t , mint a p a d t . S ezt l e g i n k á b b P á k h szellemének és tapintatának köszönhetni. Megvetette az eddigi néplapok affektált népies hangját, s a világosságban, egyszerűség- és kellemben kereste a hatást. Az i s m e r e t e k terj esztését, a nemzeti érzés ápolását t ű z t e feladatául, lépcsőnként emelve k ö z ö n s é g é t tartalom- és formában. M a g a keveset dolgozott l a p j á b a , mindig névtelenül s l e g i n k á b b olyant, m i r e más nem vállalkozott, d e bizonyos t e k i n t e t b e n ő irta l a p j a n a g y részét. Számos iró és nem iró czikkét dolgozta á t a lap szükségeihez alkalmazva, s nem e g y irónak a d o t t t á r g y a t és m u n k á t , s m e n n y i mindent j a v í t o t t egész a legkisebb újdonságig. M i n d e n ü t t meglátszott keze nyoma, éltető szelleme. S mig a „ V a s á r n a p i Ú j s á g " az irodalom érdekeit ily kitűnően szolgálta, a d d i g politikai m e l l é k l a p j a a l e g j ó t é k o n y a b b a n h a t o t t a nép politikai szelleme fejlesztésére. Ki egykor g ú n y o l t a a phrasisok uralmát s ostorozója volt a szájas hazafiságnak, soha sem sülyedhetett oda, hogy a nép ámitója legyen, bár e szerepet nálunk m é g jeles i r ú k sem szokták megvetni. A z elnyomatás szomorú k o r s z a k á b a n leginkább a politikai t é n y e k tárgyilagos csoportosítása- és m a g y a r á z a t á r a szoritkozott, igyekezett a n é p b e n ébren t a r t a n i a nemzeti szellemet s áldozatkészségre lelkesíteni a hazafiság o l t á r á n . Később a p á r t o k küzdelmei között is megtartott bizonyos tárgyilagosságot, józan mérsékletet, s l a p j a a néplapok közt m i n d v é g i g az egyetlen maradt, mely többre becsülte a népet, mintsem pusztán politikai e s z k ö z n e k tekintse és hízelegjen gyöngeségeinek. T i z e n k é t évig szerkesztette e két testvérlapot, sőt 18G3-ban a „Magyar S a j t ó " szerkesztését is elvállalta. A l e g f á r a d b a t l a n a b b magyar szerkesztő egy beteg ember volt, s a ki a közszellemet ébreszteni, a csüggedökbe r e m é n y t önteni igyekezett, maga felől már rég n e m táplált semmi reményt. F o l y v á s t és m i n d v é g i g betegséggel küzdött. M u n k á b ó l és szenvedésből, szerkesztésből s a maga orvoslatából állott egész élete. D e a
253 h u m o r géniusza nem hagyta el keclvenez gyermekét. Ott lebegett fölötte és szárnyaival fedezte. Törhetlenné edzette lelkét s vidám mosolyba olvasztotta könyeit. Nem engedte elzordonulni kedélyét, kiapadni az a n n y i n e m e s érzés forrását. Ott ült beteg ágyánál, elkísérte a szerkesztői asztal gondjaihoz, t á r s a s á g b a vezette, fel-felmutatva az élet hiu küzdelmeit, elringatta f á j d a l m á t s a lemondás erejét s a m e g n y u g v á s vigaszát lehelte szivébo. Az író humorista rég meghalt P á k h b a n , de a beszélő h u m o r i s t a folyvást élt, kivel író humoristáink nem mindig állották volna ki a versenyt. A m a g y a r társadalom, politika, irodalom mozgalmairól s a napi e s e m é n y e k r ő l senki sem beszélt több humorral, mint ő, ha a társalgásba bele melegedett. A vendéglőben vagy k á v é h á z b a n az asztalt, hol ő ült, mindig hallgatók v e t t é k körül, s a társaság, melyben megjelent, k é n y t e len volt felvidulni. Humoros megjegyzései, élczei szájról s z á j r a j á r t a k a városban, s nem egyszer használta föl egyik vagy másik lap. M é g halála előtt egy pár héttel is vidáman vett részt az A k a d é m i a és K i s f a l u d y - t á r s a s á g üléseiben, s midőn leverte is a betegség, régi humorával f o g a d t a beteg á g y a körül barátait. D e halála előtt n é h á n y nappal elkomorodott s igy szólott egyik barátjához : „Oh ez már nem tréfa, érzem, h o g y meghalok, nem b a j , ugy sem sokat ért egész é l e t e m ! " E z volt az első és utolsó k e s e r ű b b panasz, mely ellebbent ajkairól. Oh derék férfiú, te valóban sokat szenvedtél, de életed sokat, igen sokat ért nekünk, k i k elvesztettünk. Hősiesen harezoltad végig pályádat, a szenvedés és türelem, a lemondás és áldozatkészség p á l y á j á t . A sír, mely szenvedéseidnek véget vetett, a legnemesebb szívű embert és írót fog a d t a ölébe. E m l é k e d e t hiven megőrzi a m a g y a r nép, melynek szellemi é r d e k e i é r t oly hiven, oly sikerrel küzdöttél s az elismerés koszorúja, melylyel ime sírkövedet övedzem, nem az enyém, barátodé, hanem a Magyar T u d o m á n y o s A k a d é m i á é , melynek nevében szólottam.
Ugyanakkor. A 111. osztály tizedik ülése. Sztoczek
József
s ennek előadása alatt K u b í n y i elnöklete alatt.
Ágoston
286. (43.) Sztoczek József megismerteti Heller Ágost budai főreáltanodai t a n á r értekezését „A hangrezgés intensitásának méréséről" s azt k i n y o m a t á s r a a j á n l j a az É r t e k e z é s e k között- Kivonata e z : Kirchhoff elméleti alapon kimutatta, hogy a csőben terjeszkedő hang sebessége bizonyos fogyatkozást szenved, mely a cső átmérőjén és a hang m a g a s s á g á n kiviil, m é g egy oly állandótól is függ, mely a levegő súrlódását és melegvezetését magában foglalja. E z e n állandó számértékének meghatározása czéljából értekező kísérleteket tett, melyek lényege abban áll, hogy egy csőben hangvilla
254 által gerjesztett és resonator által fokozott h a n g n a k erőssége azon rezgések kitéréséből határoztatott meg, melyeket egy üvegszálon a léghullámok o k o z t a k . Az ily úton nyert kísérleti adatokból a szóban forgó állandónak é r t é k é t számítás ú t j á n lehetett következtetni. A dolgozat alapos t a n u l m á n y r ó l és a kísérletek v é g r e h a j t á s á b a n nagy gondosságról tanúskodván, méltónak mutatkozik a r r a , hogy a magyar tud. A k a d é m i a Értekezései közé fölvétessék. Kiadandó egy másik bírálónak.
287. D r . Hirschler I g n á c z 1. t. megismerteti dr. Scheiber S. H. bukuresti orvostudor h a z á n k f i a , s az orvos-egyetemi kórboncztani dolgozda f ő n ö k é n e k m u n k á j á t : „ A kettős torzszülés boncztanáról" s a j á n l j a k i n y o m a t á s r a az É r t e k e z é s e k között. K i v o n a t a következő : A k é z i r a t , melyet ezen alkalommal a t. osztály rendelkezésére letenni szerencsém van, Scheiber S. II. tr. hazánkfiától és tisztelt barátomtól ered, ki B u k u r e s t b e n mint a z ottani k ö z k ó r h á z a k boncznoka és az orvosegyetem k ó r b o n c z t a n i dolgozdájának f ő n ö k e működik, és e k ü l d e m é n y által ezen A k a d é m i a i r á n t i érzelmének k i v á n t kifejezést adni. T á r g y a : egy nevezetes kettős torzszülésnek boncztani leirása és tanulságos rajzokkal való bemutatása. S z a b a d legyen a t á r g y a t néhány szóval megismertetnem. A kettős torzszülés az ikrek fejlődésének élettani feltételektől való eltérésén alapszik. A z ikrek élettani fejlődése ugyanis úgy történik, hogy m i n d e g y i k iker k ü l ö n csirhólyagcsában fejlődik, mely a másikétól e l k ü l ö n i t v e marad, u g y hogy az e g y i k a másiknak képződését semmiben sem gátolja. D e h a a két csirhólyagcsa oly közel esik egymáshoz, hogy csirudvaraik v a l a m e l y pontban érintkeznek, a k k o r a két i k e r nem fejlődhetik ki akadálytalanul és szabályszerüleg, h a n e m mindkettőnek véredényei az érintő pontokon többé-kevésbbé közlekednek — és ez a r á n y b a n az ikrek megfelelő szövetei és szervei is összenövendnek egymással. I l y módon j ő n e k létre az ú g y n e v e z e t t kettős torzszülések (monstra duplicia seu dydinamia.) T ö k é l e t e s és tökéletlen kettős torzszülések f o r d u l n a k elő. A tökéletlenek, hol t. i. az e g y i k iker a m á s i k h o z képest igen h á t r a m a r a d t , ennek mintegy f ü g g e l é k é t v a g y úgyszólván elősdiét képezvén, nem épen r i t k á k . R i t k á b b a k ellenben a tökéletesek, m e l y e k n é l mind a k é t iker egyenlő vagy csaknem egyenlő fejlődési f o k o n áll. A hires siami iker-fivérek, k i k , m i n t tudva van, most már 50-ik életévüket elérték, a tökéletes kettős torzszülésnek m i n t e g y csodapéldányát képezik. Eng- és Chang Banken két n ő v é r r e l — egy lelkész leányaival — nősülvék, kiktől összesen 2 3 g y e r m e k e t kaptak. Egyesülve v a n n a k 41/» h ü v e l y k n y i hosszú s 7 ' / г " széles izmos szalag által, mely az e g y i k szívgödrétöl a másikéhoz nyul. T a v a i Amerikából Londonba m e n t e k azon szándékkal, hogy m a g u k a t — családi nehézségek felmerülése m i a t t — műtét által elkülönittessék, de n e m találkozott merész miitő, k i ily műtétre vállalkozott volna. A tökéletes k e t t ő s torzszülések v a g y törzsükkel, vagy mellső vagy hátsó testvégükkel lehetnek egyesülve. Az egyesülésnek ezen k ü l ö n f é l e
255 m ó d j a a k é t e g y m á s t érintő csirudvar hossztengelyének egymáshozi irányából ered. A szóban levő, itt rajzban (Ábra I.) előállított kottős torzszülésben az i k r e k nem ugy, a mint a siami ikreknél, arczállást, hanem o l d a l - " részükkel való egyesülést m u t a t n a k . Egyesülésük a mellkas alsó szélétől a medencze alsó v é g é i g terjed. A hasüreg egész hosszában közös; a medenczeüregek pedig csak külsőleg a bőr által v a n n a k egyesülve ; belülről mindegyik külön medenczével bír. Említésre méltó talán, hogy az ikrek csaknem mindig ugyanazon nemiiek, amint az is hogy a nőnem sokkal g y a k o r i b b mint a férfincm. A z itt rajzolt i k r e k szintén nőneműek, és egy oláh földművelő nejétől Obiletei oláhországi faluban születtek. Ezen kettős torzszülés csak a r á n y l a g tekinthető tökéletesnek, és pedig részint azért, mivel az i k r e k egyike (A) minden irányban kisebb és sokkal t ö b b hiánynyal bir mint a másik ( B ) ; másrészről pedig ez utóbbi szintén annyi, az élet-működéseket akadályozó h i á n y t mutat, hogy ez sem lett volna képes m é h e n k i vüli életre. M i n d a k é t iker összesen 1790 g r a m m testsulylyal bir. A terhességnek h á n y a d i k h ó n a p j á b a n születtek, nem ismeretes. Л test hossza és súlya a méhbeli élet hetedik h ó n a p j á n a k föleinek meg ; mindazonáltal lehetséges, hogy 8 v a g y 9 hónaposok, mert a mint a leírásból kiviláglik, a méhlepény keringésben csak а В i k e r vett részt, u g y hogy az A iker a másik által táplál tátott ; ennélfogva mindkettőnek tápláltatása h á t r a maradt, s igy sem n a g y s á g u k r ó l , sem súlyúkról a születési időre nézve még közelítőleg sem lehet következtetni. Természetes, h o g y igen sokféle rendellenességek t a l á l t a t n a k a különféle szervekben és testrészekben, m e l y e k n e k részletes felsorolásába itt nem ereszkedhetem. Az első á b r á t illetőles: csak azt emlitem, hogy a jobboldali kevésbé fejlődött i k e r n e k nyulszája v a n . A 2-ik ábra a baloldali iker hugynemző szerveit állítja elő az emésztő csatorna és a h a s f ü g g é r alsó részeivel. A 3-ik ábra a jobboldali iker tüdőszivüregében létező s z e r v e k e t oldalról mutatja. A 4-ik ábra végre mind a két i k e r vérkeringési rendszerét vázolja. Az ebben előforduló rendellenességek a legérdekesebbek, miután pl. a jobbóldali ikernek hiányoznak a tüdőüterek, mi m a g á b a n véve igen n a g y ritkaság. E g y másik bírálónak is kiadaudó.
256
Ifarminczegyedik 1870. nov.
akadémiai
ülés.
14-kén.
A z I. osztály tizedik
ülése.
H u n f a 1V y P á l r. t a g helyettes elnöklete alatt. 289. (48.) Finály Henrik 1. t. „A hasonértelmü szókról" czimü értekezését felolvasta Szász Károly r. t. Az értekezés kivonata ez : É r t e k e z ő előre bocsátva a tényt, hogy a közéleti nyelvtől különböző irodalmi nyelvünk képződött, ez utóbbinak fő jellemvonását a n a g y o b b szabatosságban találja, a mi főleg kettőben áll : a) az egyes kifejezések helyes megválasztásában, illetőleg kiszemelésében, és b) a helyesen kiszemelt kifejezések h e l y e s egymáshoz s o r o z á s á b a n ; kitűzött feladata szerint j e l e n l e g csak az első ponttal foglalkozik, sőt a n n a k is csak egyik ágával, t. i. a hasonló v a g y rokonértelmü kifejezések közül mindig a legodaillöbbiknek kiválasztása- és használásával. A hasonértelmü szók körül két i r á n y b a n kell vizsgálódni : egyfelől kimutatni, miben hasonlítnak az általok jelölt f o g a l m a k ; és másfelől: fölkeresni, mi a megkülönböztető á r n y a l a t v a g y eltérés köztök. Némelyek a sok hasonértelmü szóban a nyelv g a z d a g s á g á t látván, azzal dicsekedni szeretnek, s a megkülönböztető á r n y a l a t o k a t nem a k a r j á k észrevenni, sőt t a g a d n i szeretik ; mások ellenben abból indulva ki, hogy tökéletesen azonos értelmű k é t szó nincs, túlságosan csak a különbözések feltüntetésére gondolnak s a hasonértelmüséget nem a k a r j á k elfogadni. E k é t ezélsőség közt is, mint rendesen, középen van az igazság. A hasonértelm ü s é g n e k fokozatai v a n n a k , de létezése tagadhatlan, csoportonként össze kell tehát állítani őket és a m e n n y i r e lehetséges, pontosan kimutatni, m i b e n egyeznek, miben különböznek. É l ő nyelvben, mely még szüntelen fejlődik, változik, e feladat sokkal nehezebb mint a nyelvtényeket illetőleg véglegesen megállapított s többé változás alá nem eső classicus nyelvekben. Nehéz különösen nálunk, hol a hirlapi, a tudományos, s különösen a természettudományi műnyelv, észszerű s egészséges fejlődés helyett n a g y hanyatlást sőt valódi romlást m u t a t . É r t e k e z ő a mily b a r á t j a a helyes nyelvmivelésnek, oly h a t á r o z o t t ellensége a nálunk l á b r a k a p o t t nyelvrontásnak. A vizsgálódásaihoz szükséges szó-értelmezésben értekező a következő eljárást követi. Hogy valamely szó valódi, eredeti alapjelentését k i p u h a t o l j u k : az első s legtermészetesb eljárás a szó-elemzés : gyökre és képzőre ; de itt k é r d é s : melyiknek van n a g y o b b befolyása a származott szó sajátságos jelentésére, a g y ö k n e k - e v a g y a k é p z ő n e k ? szerinte e részben az elv az : az értelem rokon volta a gyökben v a g y törzsben gyökerezik, a k é p z ő n e k ellenben megkülönböztető szerepe van. E b b ő l v o n j a k i tehát első elvét a hasonértelmü szók értelmezését illetőleg, hogy
257 t. i. két rokonérteimii szó vizsgálatában a rokonságot mindig a gyökben vagy törzsben; a különbséget a képzőben kell keresni. H a azonban a szó elemzésére elegendő biztos alap nincs : más u t a k h o z kell folyamodni az értelmezésben. E z is sok nehézséggel j á r , k ü l ö n ö s e n az idegenből átvett és átalában az újonnan képzett szóknál. B á r m e l y okból legyen is, hogy a szóelemzéssol czélt nem é r h e t ü n k : a második oljárás a nyelvszokás kipuhatolása, részint irói helyekből, részint az élő nyelvből. Mi az irókat illeti, kivált a próza-irók, dönthetlen s senki által kétségbe nem vont tekintélylyel, mint Cicero R ó m á b a n , n á l u n k nem i g e n b i r n a k ; a nyelv-szokás pedig t á j a n k é n t különböző, a mellett a t e r j e d ő (kivált hirlapi) irodalom által m á r sok részben meg is van vesztegetve. Legtisztábban a népdalok- és közmondások- s szójárás o k b a n levén f e n t a r t v a az eredeti nyelv, ezek sokban elutasíthatnak. Mielőtt hasonértelmü szók több rendbeli csoportozatait v e n n é vizsg á l a t alá, még e kérdésre felel m e g : mit ért hasonértelmü szókon ? „A hasonértclmiiség fogalma, úgymond, m á r tormészeténél fogva igen tágas, és a fogalmak r o k o n voltán alapulva, látni való, h o g y épen a n n y i fokozatot mutat, a h á n y fokozata van átalában a r o k o n s á g n a k . E z értelemben véve hasonértelmü volna minden oly k é t szó, a mely b á r m i t e k i n t e t b e n rokon fogalmak jelölésére szolgál. Ily tág értelemben azonban nem veszszük itt a hasonértelmiiséget, h a n e m az itt föltett czélt tekintve, csak oly szókat veszünk hasonértelmüeknek, a melyeknek jelentései annyi 2>ontban egyezünk egymással, hogy bizonyos ebetekben egyik a másik helyébe léphet, a beszéd szabatos értelmének megzavarása nélkül." É r t e k e z ő ezután több rendbeli csoportját veszi föl a hasonértelmü szóknak. Ugy mint: 1. azonos, egyenlő, egyforma, hasonló, összeillő, találó. 2. vágni, szelni, metszeni, hasítni, szabni, faragni, vésni. 3. -ért, miatt, végett, -ban -bon, -tol -tői, után, következtében, -úl -ül, és -ért, g y a n á n t , helyett, - n a k -nek, képibon, képpen, -ként. 4. asztag, boglya, kazal, szakasz. 5. csapat, csoport, csorda, f a l k a , folt, n y á j , gulya, ménes, r a j , sereg, had. 6. birtok, jószág, vagyon, s a j á t , tulajdon. 7. A német „ f a l s c h " = h a m i s ? E z e k köziil álljon itt m u t a t v á n y u l a következő : Csapat, csoport, falka, folt, nyáj, gidya, ménes, raj, sereg, had. Elő egyének összegyűjtéséből szármázó fogalmak, a melyek közös alapfogalma a n a g y o b b vagy k i s e b b sokaság kapcsolatban bizonyos egyneműséggel, és a közös alapfogalom az átvitt értelemben is megmarad, m e g j e g y e z t e t v é n itt m i n d j á r t , hogy az elősorolt kifejezések közül csak is h á r o m : a csoport, falka és a sereg fordulnak elő, néha mint élettelen t á r g y a k sokaságának jelölései. A k ü l ö n b s é g e k e t illetőleg, e g y n e h á n y közülök rögtön kiválik mint külön meghatározott fogalom jelölése, melyeknek tárgyalása azonban kivül
258 esik feladatomon, és csak a sorozat teljességeért van felhozva, — ezek : a „ n y á j " , a melyet kirekesztöleg csak apró szarvasmarháról, mint j u h r ó l és kecskéről, a „gulya" a melyet csak szarvasmarháról, a „ m é n e s " a melyet csak lóról szoktunk mondani ; mégis m u t a t k o z n a k érintkező pontok, a melyek a felemlítést szükségessé teszik. Mindenek előtt állítsuk meg, hogy több egyén együtt képzelve a ,csoport' fogalmat csak a k k o r állitja elé, h a mozdulatlannak k é p z e l j ü k nem csak az egészet, hanem az egyes egyéneket is. Л mozdulatlanságn a k legalább észrevehető időig kell tartania, mert a csoport változhatik, növekedhetik stb., de egy folytonos mozgásban lévő sokaság soha se leh e t csoport. E b b ő l l á t h a t j u k , hogy a k á r m e l y m á s nevezetű sokaság alk o t h a t csoportot bizonyos adott időpontban, nyugalomban. Л t á b o r i tiiz körül heverésző csapat festői csoport; — a k ú t körül delelő gulya érdekes csoport 'stb. Csak talán igen nagy sokaság nem lehet csoport, és ez talán onnan van, hogy csoport csak az, a mit egyszerre meglátni, egyetlen nézéssel u g y szólván felölelni lehet. A „csoport" mindig egy n a g y o b b sokaság egy részének tekintott kisebb sokaság, a melyet az egésztől külön vált és ideig óráig m a g á r a létező önálló résznek képzelünk. A füzet, csipet, szelet, fogat, falat, stb. hosonlatosságára, „csapat", u g y látszik, azt jelenti, a mit egyszerre egy nagyobb sokaságtól „elcsapnak", vagy a mit e g y ü v é „csapnak", innen a kifejezés rugalmassága, mert a k á r előre kiszámított felosztás, a k á r rendszeres szervezkedés, a k á r esetleg szakasztja el a részt az ogésztől, mindig helyesen f o g j u k „csapat"-nak nevezni, és ebben különbözik lényegesen a „falka" a „csapat-"tól, hogy az előbbi egy önálló egész, noha n e m n a g y számból álló egész is lehet, az utóbbi mindig csak rész, a mely n a g y sok a s á g is lehet u g y a n , de b á r külön válva tőle, mégis valamely egészhez tartozik. Azon kivül a csapat mindig e g y — v a g y legalább hasonnemü egyénekből áll, a falka ellenben különnemü és különböző egyénekből is állhat. E szerint m é g vizsgálat alá m a r a d t a csorda, raj, sereg, had és folt. E g y n a g y szánni sokaság, a mely minden r e n d és határozott szervezés nélkül, ele mégis valami czélra együtt létezik, együtt mozog, h a b á r nem is tervszerűen kiszabott i r á n y b a n „csorda". A csorda fogalmában benne van az is, hogy t a r k a vegyületben k ü l ö n n e m ü egyénekből is állh a t ; a legelőre h a j t o t t házi állatok csordája m a g á b a n foglalhat teheneket, lovakat és más állatokat is egyszerre, és épen azért csorda; itt m é g az a külön s a j á t s á g is j á r u l hozzá, hogy a csordában együtt lévő m a r h á k nem egy gazdáéi. A csordától a „sereg" abban különbözik, hogy a seregnek már van szervezete, s noha ebben is lehetnek különnemü egyének, de ez egyének legalább csapatonként u g y v a n n a k besorozva, hogy egy egy csapatban csak mindig egynemű e g y é n e k leiedzenek, és mint ily csapatokból álló, a m e l y e k mintegy külön rendeltetésű t a g j a i az egésznek, és egy előre kiszámitott terv szerint ú g y v a n n a k szervezve, hogy egy elérni kívánt czélra miiködvén, egyik működése t á m o g a t j a és kiegészíti a másikét, a sereg „had"-dá válik. Ebből azt látjuk, h o g y sereg és had között csak
259 felfogásbeli különbség van, mert ugyanaz a szerves sokaság egyszer mint egész egy tömegben képzelve sereg, mint egyes csapatokból álló, úgyszólván izületes test pedig h a d ; sereg é3 h a d körülbelül oly viszonyban v a n n a k egymáshoz, mint copiae és exercitus, holott a csordának a „colluvies h o m i n u m " felel meg. A „ r a j ' és „folt'' eredetileg csak apró és kiválóan szárnyas állatok sokaságát jelölik, még pedig tán legalább a r a j mozgó, a folt nyugvó állapotban, e különbség azonban úgy látszik m á r egészen elmosódott. A r a j és folt azonkívül mindketten oly sokaságot jelentenek, a melyekben folytonos nyüzsgés uralkodik. A jelenlegi használatból b a j o s szabatos értelmezését adni e két szónak, melynek mindkettőnek n a g y o n korlátolt és kevés esetre szoritkozó alkalmazása van. Még megjegyzendő, h o g y a gulya és a ménes tenyésztés végett alakitott seregletek, a csorda csupán legelésre gyül egybe, a n y á j tenyésztő és legelő is, a falka kereskedés, czéljából vásárolt marhákból áll, a csapat a gazdaságban ideig együvé csapott m a r h á k összege, a melyet nem valami különös rendeltetésre g y ü j t n e k össze, hanem tán épen csak azért, mivel az illető időben nincs semmi határozott rendeltetése. É r d e k e s lesz még összeállitni az e szóknak megfelelő idegen szókat. C s a p a t n a k egészen megfelelő szó a n é m e t b e n nincs, rendesen a „Haufen"-t használják; a hadi nyelven „Abtheilung"; barmokról „Trieb"; a latinban „manipulus". Csoport a német „Gruppe", latin kifejezés nincs. Csorda németül „ H o r d e " , latinul m a j d „Caterva" m a j d „Colluvies hominum", baromról németül „ I í e r d e " latinul „grex, a r m e n t a " . É a l k a , németül „ R u d e l " ; folt tán = „ F l u g " ; a gulyának megfelelő szó se a németben, se a latinban nincsen. H a d = exercitus, das H e e r . Ménes = Gestütt, Stuterei. N y á j = die Herde, g r e x . R a j = der Schwärm, examen. Sereg = das Heer, die Heeresmasse, copiae. Bírálatra adatik. 290. (49.) Helyettes elnök j e l e n t i , hogy Toldy Ferencz r. tag hirtelen j ö t t betegsége miatt a második értekezés : „Adalékok a régibb magyar irodalom történetéhez, VI. VII. és V I I I . közlemény, elmarad. S a j n á l a t t a l tudomásul vétetik. 291. (50.) Előterjesztetik Szarvas Gábor kérelme, az osztályértekezlet jegyzőkönyvének 63-ik és 65-ik pontjai alapján. Szarvas Gábor 1869-ben „A m a g y a r igeidők" czímíí értekezésével Marezibányi-díjt nyert s egyszersmind értekezése a birálók javaslatára némi módosítás v é g e t t visszaadatott. Az igazgató tanács utalványozván az értekezés n y o m t a t á s i költségét, szerző felszólíttatott a kézirat beadására. Azonban szerző egyszersmind azzal a kéréssel fordúlt. az Akadémiához, hogy miután m u n k á j á t nemcsak módosította, hanem teljesen átdolgozta s több ú j adattal bővítette, mindez
260 nem csekély fáradságába k e r ü l t s öt épen attól az időtől fosztotta meg, melyet mellékkeresetekre szokott fordítani, méltóztassék az Akadémia e teljesen átdolgozott és bővített munkát az akadémiai n y o m t a t v á n y o k é r t járó díjbau részeltetni. Az osztály értekezlet méltányolván Szarvas Gábor buzgóságát, a j á n l j a az osztálynak, hogy az átdolgozott, bővített s mintegy tizenkét nyomtatott ívre menő p á l y a m ű , ívenként legalább 10 forintjával díjaztassék, részint a p á l y a d í j csekély volta miatt, részint az átdolgozás és bővités fáradalmaiért. A javaslat elfogadtatván, összes ülés elébe terjesztése határoztatott.
A
MAGYAR TUDOM. AKADÉMIA
ÉRTESÍTŐJE. Harminczkettedik
akadémiai
A II. osztály tizenegyedik 1870. nov. Horváth
illés.
ülése.
21-kén.
M i h á l y r. t. osztályelnök elnöklete alatt.
293. (30.) Mátyás Flórián 1. t. „Anonymus idökoráról ( I I I . ) " értek e z e t t , melynek k i v o n a t a következő : H o g y A n o n y m u s időkorát m ü v é b e n használt kifejezések n y o m á n meghatározhassuk, 11. és 12-ik századi eredeti diplomák birálatos tanulmányozása szükséges. Nyomatott diplomatáriumaink e tekintetben h a s z n a v e h e t ő n e k . I. Gréjza 1075-i e r e d e t i j e , s II. István 1124-ik átirata m á r 1539-ben nem léteztek. A legrégibb átirat 1217-ben kelt. 1866-ban és 67-ben három akadémiai előadást t a r t á n k A n o n y m u s ügyében. E r e d m é n y : ő sem I. sem I V . Béla j e g y z ő j e nem lehet. T u d ó s Toldy Ferencz úr a Történelmi T á r s u l a t 1868. évi m á j u s 14-ik ülésén A n o n y m u s t I. Béla k o r á b a n é l t n e k bizonyítá ú g y n e v e z e t t döntő é r v e k alapján. Mit Toldy mond v a g y ir, azt hallgatással mellőznünk nem lehet ; érvelésére felelettel tartozunk. I. „Első érv a tartalom, mely k o r á b a n a m o n d á n a k még meglehetős frisseségében fennvoltára m u t a t . . . . Az Almu s a H é t m a g y a r m o n d a IV., sőt I I I . Béla k o r á b a n s z ü k s é g k é p már r é g kihalt a d a l n o k o k ajkairól." Felelet. A h é t m a g y a r monda megvan egy 14. v a g y 15 ik századi é n e k b e n Pannónia megvételéről „ E m l e k e z z e n k r é g i e k r e l " stb. H o g y ez n e n ^ r é g i hegedősök h a g y o m á n y a , h a n e m a képee k r ó n i k a u t á n készült, — É r t e k e z ő úr állítja, de nem bizonyítja. Mind a hegedős, mind a k é p e s k r ó n i k á s egy forrásból meríthettek. Az Álmu monda nincs meg é n e k alakban. О csak az A n o n y m u s é t , és képes krónikásét ismeri. Mi egyszerüebbet, szabatosbat, valószínűleg a m a n n á l régiebbet is ismerünk. Az ő m o n d á j a talán soha nem is f o r g o t t a d a l n o k o k a j k á n , s csak ezen egyszerüebb a 15-ik században irodalmilag is föntartott m o n d a t o r z a l a k j á n a k tekinthető. II. „Második é r v a nyelvészeti — a hangtani viszonyok. A tompa H A G Y . T U D . AKADÉMIAI £ R T Í S Í T 6 . 1 8 7 0 . 1 7 . S Z .
3 2
264 mély hangzók, a diphtongok, kihangzások, és torokszelletek uralkodása, sőt a ragozások a l a k j a is A n o n y m u s t teljes megegyezésben t ü n t e t i k fel a X I . századbeli emlékek ő s m a g y a r nyelvjellomé vei, mig a X I I . században az m á r rohanó l é p t e k k e l siet a k ö z é p m a g y a r b a á t m e n n i . " Felelet. Összefüggő m a g y a r szöveg n e m létében, h o n n a n ismeri a tudós értekező a X I . század ősmagyar jellemét, n e m t u d j u k . Az I. E n d r e korabeli i m á d s á g o k hiteles volta kérdés alatt áll. A X I I - i k század végén irt sírbeszéd phonetikai a l a k j a teljesen megegyez a graphikaival. T e h á t latin oklevelek m a g y a r kitételei. Oklevelet a X l - i k századból csak 4 hiteleset i s m e r ü n k . E z e k m a g y a r szómaradványát hasonlítottuk a X I I ik századiakkal ; de azok közt nevezetes különbséget, mely u j a b b nyelvalakulási k o r s z a k felállítását igényelné, fel nem f e d e z h e t t ü n k . Sőt a X I I I - i k század első n e g y e d é t is ezekhez s z á m í t h a t j u k . Hasonlatok a X-ik század, A n o n y m u s , és a V á r a d i Regestrum szógyűjteményéből. (Ez utóbbi 1209—1229). K i h a n g z á s o k : a és г X l - i k század Anonym, és VR. ( 1 0 5 5 — 1 2 2 9 ) . A vég и egész 1327-ig n y ú j t p é l d á k a t . E r e d m é n y : A n o n y m u s korát phonetikai alapon meghatározni n e m lehet; m e r t 1-ször h a r m a d f é l századon át alig l e l ü n k nevezetes változást; 2-szor A n o n y m u s és a többi e m l é k e k e t e k i n t e t b e n sem e g y a r á n y u a k , sem következetesek. P é l d á k k a l bizonyítjuk. Mi a T . értekező említette ragozások a l a k j á t illeti : L a t i n szövegb e n m a g y a r ragozás pl. „dedit Tosunec p a t r i Zobolsu" m é g csak a Vár a d i R e g e s t r u m 1217 és 1229-ben készült részeiben fordul e l ő : és pedig az accusativusi t rag, segédhangzóval is ; oklevelekben, egyetlent 1236ról kivéve, soha. E latin-magyar ragozás k o r a 1 2 1 7 — 1 2 3 6 n e m a Xl-ik századra m u t a t . M é g h a a r a g o k változat 1 anságát é r t j ü k is, pl. „dedit Cundunec" „halalnec es puculnec", e ragozási mód divatozása а X V I . század végéig k i m u t a t h a t ó . I g a z n a k bizonyul egyúttal R é v a i elmélete, h o g y a r a g eredeti a l a k j a az, mely birtokragoz pl. nek-em, ra-ad (rád). X V I - i k századi p é l d á k Nek, Ra, Bel-ből, és T ő i ragokra. III. Történeti érv. „ D ö n t ő ok — S t y r i a részének b é k é s birtoka melyet A n o n y m u s állít, s melyet bárki mit mond, Sz. L i p ó t n a k 1117-iki t e h á t még II. B é l a előtti háborgatásai és foglalgatásai folytán háborítlan b i r t o k n a k m o n d a n i a c s a k u g y a n nem lehetett." Felelet. H a z á n k nyugoti határai, m e l y e k e t Anonymus említ, mai napig nevezetes változást n e m szenvedtek. Békével b i r j u k m a is a murai K a r a n t á n i á t azaz a Loponsu, németül Lavenz Lofnitz m e n t é b e n délre a Muraközön á t F r i d a u t á j á n a D r á v á i g nyúló h a j d a n i Marchiát, mely ma V a s - é s Z a l a m e g y é k kiegészítő részét teszi. Sz. Lipót sem 1117-ben sem 18-ban, h a n e m 1119-ben csapott b e cseh h a d a k segélyével Sopr o n m e g y é b e megtorlandó a m a g y a r o k k é t éven át folytatott dulásait. Megvivá, s lerontá K i s m a r t o n végvárat ( c a s t r u m quod f e r r e u m vocatur — Eisenstadt) s feldúlván a k ö r n y é k e t épen semmi foglalgatást nem tőn,
265 hanem, mint fia Otto püspök i r j a , k á r nélkül t é r e hónába (aine damno ad propria revertitur). A m u r a i Karantánia n é m e t része az egész m a g y a r határ hosszában a salzburgi érsek birtoka vala ; az osztrák őrgrófság csak a Simmering hegylánczig terjedt volt. A m a g y a r K a r a n t á n i á t nem is háborgatta ; m e r t ez a mai Vasmegyében P i n k a f ő t á j á n kezdődött, a n^eddig az osztrák cseh p o r t y á z ó had nem jutott. Döntő érvet ezen k é r d é s e s időkor meghatározására, Anonymushasználta szók birálatos történetéből m e r í t ü n k . E z leszen közelebbi és utolsó ilynemű értekezés t á r g y a . Befejezése i g y hangzik : A z t kérdhetné v a l a k i : mi h a s z n u n k benne, hogy h a z á n k j e l e s b tudósaival, ily közönyösnek látszó ü g y b e n , évek óta vitázunk, s n é g y efféle értekezés után egy ötödiket tervezünk ? Igaz, h o g y tudományos b ú v á r k o d á s a i n k u t á n olyasmit, mit haszonn a k szoktak nevezni, nem n y e r t ü n k ; s csak a z é r t f á r a d o z u n k ez ügyben, mert l á t j u k , h o g y n e m z e t ü n k n e k nem n a g y előnyére szolgál oly hypothesis pártolása, mely kiáltó e l l e n t é t b e ^ áll honi történetünk legbiztosabb tényeivel. V i l á g o s a b b a n : A n o n y m u s Árpád vezérei által a M o r v a folyót tűzeti ki M a g y a r o r s z á g h a t á r a u l . „Zuard, C a d u s a et Huba ordinatis custodibus castrorum, iuerunt u s q u e ас! fluuium Moroua, et firmatis obstaculis, constituerunt terminos r e g n i H u n g a r o r u m . " 37. fej. D e már iskolás g y e r m e k k o r u n k b a n k é z i k ö n y v ü n k b ő l t u d t u k , hogy A b a király hadseregét 1042-ben Albert ő r g r ó f és fia Lipót a D u n a balp a r t j á n szétverték, s a m a g y a r birtokot azon részen meghódítván, az osztrák h a t á r t a Morva folyóig terjesztették ; 1043-ban pedig A b a , Henr i k császárnak t e t t békeajánlatai közt, a még b i r t o k á b a n m a r a d t jobbparti részt L a j t á n t ú l a K a h l e n b e r g i g német kézre a d t a . A már t e t t l e g elveszített északi t a r t o m á n y t természetesen nem is említé. Időt a k a r vala nyerni, hogy hadseregét kellő számmal összegyűjthesse s felszerelhesse ; azt hivé, hogy győzelem esetén, úgyis k é p e s leszen m i n d k é t oldalon visszaállítani az előbbi h a t á r o k a t . Azonban következő é v b e n a ménfői szerencsétlen ütközet után oda lőnek h o n u n k a m a részei ö r ö k r e ; s m a r a d á n a k határul a Morva, L a j t a , L a f n i t z , és M u r a folyók. 1044-től I . Béla koráig, 1062-ig, 17 év vagyon. E n n y i idős, vagy épen n a g y o b b k o r ú is lehete j e g y z ő n k , midőn a király i r o d á j á b a jutott. Véli-e a Tudós Szakosztály, h o g y egy Giesebrecht „Geschichte d e r deutschen Kaiserzeit" v a g y egy Büdinger, az „ E i n Blatt u n g a r i s c h e r Geschichte" irója, ezen általunk elfogadott hypothesis tudtára estével m a j d azt fogja hinni h o g y a királyi j e g y z ő ily nevezetes, éltében t ö r t é n t határváltozást ignorált ? — nem-e i n k á b b azt, h o g y mi n e m t a n u l m á n y o z z u k honi történetünket, — s f e l f o g á s u n k oly korlátolt, hogy n e m veszszük észre, miszerént a Morva folyói határozást Árpád vezéreinek I. Béla j e g y z ő j e által tulajdoníttatni, k é p t e l e n s é g ? 294. (31.) Keleti Károly 1. t. felolvasta Matlekovics S á n d o r értekezését ily czím a l a t t : „A tőzsde és az állam". K i v o n a t a e z : Az u j a b b k o r i államviszonyok, k a p c s o l a t b a n a közgazdasági fejlő
32 *
266 déssel, sajátszerű intézményeket l é p t e t t e k fel a társadalom szinterére. E z intézmények közé tartozik a tőzsde. A tőzsdék j e l e n k o r u n k b a n oly h a t a l o m m á fejlődtek, h o g y m o z g á s a i k r a uralkodók és népek, g a z d a g és szegény egyaránt ügyel, és a helyzet j ó vagy rosz voltát a tőzsdék „hang u l a t á b ó l " igyekszik kimagyarázni. A n a g y közönség a tőzsde felé a v á g y és a borzalom bizonyos nemével í'ordúl. A vágy érzete ébred fel a szemlélőben, m e r t a „tőzsde férfiak" serege megannyi dús gazdag, k i k v a g y o n u k a t a tőzsdén n y e r t é k . A borzalom nemét szokták sokan érezni, m e r t a tőzsde-üzletekben h a z á r d j á t é k n á l egyebet nem l á t n a k ; csalás és erkölcstelenség u r a l k o d i k e helyeken, milyent másutt alig találhatni. T a * g a d n i n e m lehet, h o g y e laicus felfogásban van n é m i igazság, s a t ö r t é n e t eléggé bizonyítja, mily kóros tüneményekkel j á r karöltve a tőzsdei élet. — I s m e r e t e s a tizenhetedik század tulpomániája ; Angolországban a szédelgés k o r s z a k a alatt a tőzsde támogatása m e l l e t t furcsábbnál furcsább vállalatok keletkeztek ; az agiotage természete ujabb időben is áldozatot áldozat u t á n követel ; a crédit mobilier, a T r a m w a y r é s z v é n y e k s a legutóbb nálunk lefolyt válság élő példák g y a n á n t merülnek fel, s a z t tanúsítják, hogy a tőzsdék számos visszaélésre a d n a k alkalmat. Midőn igy a tőzsdék e g y részt elitéltetnek, másx-észt p e d i g h a t a l m u k napról n a p r a növekszik : indokoltnak l á t s z i k a tőzsdék természetét közelebbről megvizsgálni s különösen az államnak a t ő z s d é k tekintetében való m ű k ö d é s é t tárgyalás alá venni. A tőzsdék n e m egyebek, mint vásárhelyek, vagyis az üzletezők rendes találkozási helye, melyen üzletek megkötése foganatosíttatik. A t ő z s d é k jelentősége az érték papirüzlet kifejlődésével m e g n a g y o b b o d o t t , sőt azt lehet állítani, h o g y ujabb i d ő b e n s főkép n a g y o b b világpiaczokon az értéküzlet képezi a tőzsdék főüzletét s az áruüzlet lassan visszaszoríttátik a piaczokra, r e n d e s e n a r a k t á r a k b a . A t ő z s d é k e n mind az é r t é k mind az áruüz et külön alakokban j e l e n k e z i k ; jelesen kétféle üzletet lehet megkülönböztetni : készpénzüzletet s üzletet időre. — A k é s z p é n z üzletnél az üzletezők kötelezik m a g u k a t az illető á r ú t azonnal á t a d n i s á r á t azonnal kifizetni. Az időre v a l ó üzletnél a szerződés teljesítése az üzletezők által kikötött napon t ö r t é n i k ; ezen üzletnél számtalan v á l f a j a t lehet megkülönböztetni. Ilyen a szoros értelemben v e t t idői üzlet, melynél meghatározott n a p o n kell szállítani (liefern). A díjüzleteknél ( P r a e miengeschäft) a felek kikötik, h o g y meghatározott napon a szállítás telj e s í t e n d ő v a g y az üzlettől elálló díjt, bánatpénzt fizet; az ü z l e t n e k e n e m e ismét különféle változatokat m u t a t : jelesen szállításra v a g y esetleg vevésre való üzlet, melynél a szerződő felek egyike kötelezi magát, h o g y meghatározott napon v a g y szállít bizonyos azon p a p i r o k a t , v a g y alacson y a b b áron u g y a n a z o n papirokat megveszi a m á s i k szerződőtől ; — a k é t é l ű díj üzletnél, a most emiitett feltételeken k i v ü l , még bizonyos díj lefizetésére kötelezett az üzlettől visszalépő ; — üzlet határozott v a g y tetszés szerinti szállításra s egyéb változatok n a p i r e n d e n állnak, m e l y e k nél mindenütt a véletlen, a sors főszerepet játszik. Ezen üzletek szám-
267 talan módot s a l k a l m a t n y ú j t a n a k a hazard meghonosítására s megmételyezik a kereskedelmi világ üzleteit. Az állam állása a tőzsdék tekintetében igen kényes. Mielőtt ezt tudományilag megállapítani lehetne, tekintetbe kell venni az európai tőzsdék szervezetét s az egyes államok helyzetét ez intézmények i r á n y á b a n . Ily előzetes tanulmány után azután helyes Ítéletet lehet hozni e v i s z o n y felett. Angolországban az állam mi hatást sem gyakorol a tőzsdére. A tőzsdék ott m a g á n társulatok, m e l y e k a fennálló közjog szerint alakuln a k s m ű k ö d n e k . A royal e x c h a n g e váltókra, a stock e x c h a n g e é r t é k p a pírokra a főpiacz. A tőzsde igazgatása egy, a tőzsdetagok által választott bizottság által eszközöltetik. — Francziaországban ellenkezőleg az állam határoz mindenben ; a legkisebb részletekig a tözsdeélet állami rendeletek által szabályozott, h a b á r , igaz, tényleg az élet kineveti e rendeleteket. Francziaországban j e l e n l e g hatvannyolcz városban v a n tőzsde. T ő z s d é k egyébiránt csak állami engedély mellett k e l e t k e z h e t n e k ; a tőzsdére mindazáltal m i n d e n k i mehet, c s a k h o g y az üzletek kötése a császár által kinevezett a l k u s z o k közvetítése által történik. Az összes tőzsdeigazgatást ezen kinevezett alkuszok bizottsága teljesíti. — Belg i u m b a n legújabb időben az állami beavatkozás teljesen m 9 g s z ü n t ; tőzsdék szabadon a l a k u l h a t n a k , tőzsdére bárki m e h e t ; a tőzsdeigazgatást a helyhatóság eszközli ugyan, de c s a k közvetlen, a mennyiben a tőzsdelátogatók kebeléből egy bizottságot n e v e z ki, m e l y n e k feladata a tőzsdeigazgatást teljesíteni. — Hollandban a tözsdeviszonyok tekintetében teljes szabadság uralkodik, a tőzsdét egy, a tagok által választott bizottság kezeli. — Németországban minden egyes á l l a m b a n külön k ü l ö n más törv é n y e k és szokások u r a l k o d n a k a tőzsdei viszonyok tekintetében. — í g y Poroszországban csak állami engedély mellett a l a k u l h a t tőzsde. E tőzsd é k r e mindenki mehet, ki a tőzsdeigazgatók által meghatározott belépti dí jat lefizeti ; de ki v a n n a k zárva atőzsdelátogatásból: a nők, a csődbe esettek s egyéb g y a n ú s egyének ; a tőzsdét a kereskedelmi testület idősbjei i g a z g a t j á k . — Hasonló intézkedések léteznek Szászországban, és F r a n k f u r t b a n . — H a m b u r g b a n a tőzsde egészen s z a b a d intézmény, az állam mi h a t á s t sem g y a k o r o l ez intézetre, az igazgatás a k e r e s k e d e l m i k a m a r a által t ö r t é n i k . — Ausztriában az állami b e a v a t k o z á s a tőzsdénél annyira terjed, hogy m é g az üzletek ellenőrzése czéljából is állandóan t ő z s d e biztos m ű k ö d i k ; Pesten ezen viszony szintén honos. T a p a s z t a l a t szerint a k o r m á n y o k kisebb-nagyobb m é r v b e n a tőzsde élet szabályozására befolynak. A k o r m á n y o k n a k ebbeli törekvéseit három o k r a lehet visszavezetni. A k o r m á n y o k ugyanis el a k a r j á k hárítani v a g y legalább gátolni a szédelgést, melyre a tőzsdék n a g y o n is tág teret engednek ; — gondoskodni a k a r n a k arról, n e h o g y a t ő z s d é k e n csalások fordulhassanak elő; — é s v é g r e arra törekszenek, h o g y az állam pénzügyei a tőzsdének korlátnélkülisége következtében k á r o s o d á s t ne szenvedjenek. E z e n egyes i n d o k o k a t mindazáltal tüzetesebben szemlélve s a gyakorlati életre folytonosan figyelve, azon meggyőződésre kell j u t n i , h o g y a kormányok említett czélzatai h a s z o n t a l a n o k , tö-
268 rekvései csak a tőzsdeforgalomra h a t n a k akadályozólag. A szédelgés megakadályozása czéljából a k o r m á n y o k rendesen a különbözeti üzleteket el szokták tiltani ; de egy részt nincs az a hatalom, mely e tilalomnak é r v é n y t szerezhetne, s másrészt n a g y o n bajos a különbözeti üzlet fogalmát törvényhozásilag ú g y megállapítani, hogy a tilalom által m a g a — a különben ártatlan üzletek e^ész serege semmivé ne tétessék. A szédelgések meggátlása czéljából az államok rendesen a tőzsdei árfolyam jegyzésénél közbe lépnek ; a tapasztalás itt is megmutatta e t ö r e k v é s hiábavalóságát; ugyanis ott, hol az állam nem gyakorol befolyást a jegyzésre, a k o r m á n y o k az elháríttatni vélt hátrányokról nem panaszk o d n a k , s az egész világ bízik a jegyzésben. A csalások meggátlása czéljából az á l l a m o k az üzletek közvetítését c s a k államilag kinevezett egyénekre bizzák. Ezen intézkedés következtében egy üzlet monopoliummá tétetik a nélkül, hogy e monopolium előnyöket n y ú j t a n a m á s o k n a k , mint csak az illotö alkuszoknak, mert az állam ily alkuszok mellett sem h á r í t h a t j a el a csalásokat. Midőn így á l t a l á b a n az állami beavatkozásnak szüksége sehol sem mutatkozik, Magyarországon a tőzsdeszokások és a tőzsdebiróság tekintetében egyelőre m é g az állam közvetlen intézkedése szükséges, és pedig azért, mert nálunk a kereskedelmi élet külön kereskedelmi j o g és törvényszékek által kellően nem támogattatik.
Harminczliarmadik
akadémiai
ülés.
A III. osztály tizedik ülése egyszersmind összes ülés. 1870. nov. 28. S z t o c z e k J ó z s e f osztályelnök elnöklete alatt. 296. (46.) Szili/ Kálmán l. t. bemutatja Klein Gyula műegyetemi tanársegéd értekezését „A Pilobolus gombának fejlődése és alakjairól," melynek kivonata következő : Tode 1784-ben először ismertette közelebbről az általa Pilobolus crystallinusnak nevezett gombafajt. Később a Pilob. még többszöri kutatások tárgya lön, ú g y hogy a f a j o k száma ötre növekedett. Coemans szerint azonban e gombának csak két biztos f a j a van, ugyanis a Pilob crystallinus és a P . oedipus. — Szerző 186 8 /9-diki tanévben Münchenben Nägeli t a n á r oldala mellett behatólag foglalkozott a Pilobolus gomba vizsgálásával és kutatásainak összes eredményét egy nag y o b b értekezésbe foglalta, mely legközelebb a berlini „ J a h r b ü c h e r für
269 wissenschaftliche B o t a n i k " czimü folyóiratban f o g megjelenni, és melynek fővázlatát bátor itt röviden előadni, megjegyezvén, hogy egy hasonló kivonat a bécsi növény- és állattani társulat 1870-dik évi kötetébe is felvétetett. A Pilobolusra vonatkozó k u t a t á s a i n a k főeredményei k ö v e t k e z ő k : A Coemans által leirt két Pilobolus faj, tudniillik a Pilobolus crystallinus T o d e és a P. oedipus Montagne, szerző szerint nem tekintendő k é t k ü l ö n f a j n a k , mivel utóbbi az előbbinek spóráiból tenyészthető és különben is mind k é t f a j fő-jellegeiben megegyező. — Ezen oknál fogva a k é t n e v e z e t t f a j t a most bővebb értelemben veendő Pilobolus crystall i n a (Klein) név alatt irta le. A Pilobolus crystallinus (Klein) 3 különböző a l a k b a n lép fel, úgym i n t : 1. csak ellipsoid a l a k ú s p ó r á k k a l ; ez a P. crystallinus auctorum, 2. csak gömbölyű s p ó r á k k a l és kisebb gyümölcs-tartókkal ; ez a P. oedipus a u c t o r u m és 3. v e g y ü l t spórákkal. Azonkívül sikerült a szerzőnek még egy egész ú j f a j t feltalálni, mely igen h a t á r o z o t t a n különbözik az előbbitől és melyet Pilob. microsporusnak nevezett el. M i n d két f a j szobában tartott lóganajon T—9 nap alatt spontán fejlődik, âZâZ ä nélkül, hogy spórái belevettettek volna. A Pilobolus myceliuma a g a n a j felső részében képződik és a gyümölcs-képződés idejében egy összefüggő, v a s t a g a b b főágakból álló rendszert mutat, melyben válaszfalak soha sem keletkeznek. A mycelium t a r t a l m a áramlási mozgást mutat, mi által a tartalom azon f e l d u z z a d á s o k b a vitetik, melyekből k é s ő b b a gyümölcstartók fejlődnek. E z e n felduzzadások csak a válaszfal nélküli főágakban képződnek és a Pilob. crystallinusnál csak egy, a P. microsporusnál azonban két válaszfal által különittetnek el a mycelium többi részeitől. A sporangium képződésénél a felduzzadás tartalma ezintén áramlás folytán fölfelé vándorol és végre ezen áramlási mozgás a kifejlődött gyümölcstartójában is található. A sporangium a Pilobolusnál k é t h á r t y á b ó l áll, tudniillik : a fekete sporangium-hártyából és a finom, színtelen, alsó részén feldagadható csirmagtakaróból. A z érett sporangiumban a spórák a csirmagtakaró által k ö r ü l v é v e a columellához (a gyümölcstartó felsőrészéhez) csak tapadnak és ezenkiviil fölül a fekete h á r t y a által v a n n a k födve ; ezen állapotban tűvel az egész sporangium sértetlenül levehető. Midőn éréskor a sporangiuinok a tartó megszakadása következtében e l h a j t a t n a k , ezek valamely testbe ütközvén, a r r a mindig csak az alsó r é s z ü k k e l t a p a d n a k , mivel a csirmagtakaró alsó, vizben feldagadható része eszközli a tapadást, holott a sporangiumnak felső részét a f e k e t e spor a n g i u m h á r t y a födi be, mely nehezen nedvesíthető meg, azért nehezen is tapad valamely t á r g y r a .
A Pilobolus-tartó sejtbennékében szerző két különböző testet talált fel, először krystalloidokat, azaz jegeczekhez hasonló, de organisált és
270 imbibitioi képességgel biró testeket, m e l y e k eddig a g o m b á k n á l m é g nem észleltettek; másodszor bunkós, v a g y ehhez hasonló alakú, sóskasavas mészből álló testeket, m e l y e k a g o m b á k n á l a sejtek belsejében csak ritk á n f o r d ú l n a k elő. B í r á l a t r a kiadandó.
297. (47.) U g y a n a z Klein G y u l a urnák előleges jelentését említi k é t t e n g e r i moszatban feltalált sajátszerű testecskékről, m e l y e k n e k b ő v e b b tanulmányozásával jelenleg foglalkozik, s melynek rövid szövege következő : E testeeskék e g y i k e a Griffithsia tenuissima nevü moszat sejtjeiben találtatott és színtelen, h a l v á n y - f é n y ű , kis octaëderhez hasonló. — Kálilúg által f e l d a g a d és végre felolvad, miből krystalloïd t e r m é s z e t é r e következtetünk. A másik testecske a Griffithsia irregularis n e v ü moszatban fordul elő és kis, szintéi e n , t ü a l a k u j e g e c z e k h e z h a s o n l ó , többnyire sugára l a k u a n csoportosulva található. Az Értesítőbe felveendő. 298. (48.) F e l o l v a s t a t i k Schonzl Guidó mint a meterologiai és földdelej esség m. k . központi intézet i g a z g a t ó j á n a k levele, melyben jelenti, hogy az osztály által az intézethez segédnek a j á n l o t t Müller József visszalépvén, az akkor általa második helyen említett Jaskó K á r o l y t mint a 4 pályázó közül Mülleren kivül az egyedüli képeset hozza javaslatba. Az intézőt szabályai IV. czikke szerint a segéd a főnök kijelölése a l a p j á n a M. T . Akadémia által levén a j á n l a n d ó a közoktatási minister á l t a l t ö r t é n ő kinevezésre, az osztály m é g a múlt a l k a l o m m a l tudomást szerezvén a j a v a s l a t b a hozottnak képes i égi bizonyítványairól, az igazgató véleményét m a g á é v á teszi, s az Akadémiát a r r a k é r n i h a t á rozza, hogy a vallás és közoktatási minister önmgához intézendő felterjesztésben a segédi á l l o m á s r a a meteorologiai és földdelejességi m. k. központi intézetnél kinevezésre a m a g a részéről J a s k ó K á r o l y eperjesi t a n á r t a j á n l j a . 299. (49.) Felolvastatik a f ő t i t k á r levele, melyben az osztály félszólíttatik 3 t a g beválasztására egy bizottságba, mely a Toldy-féle indítvány 2-ik és 3-ik p o n t j á n a k m e g v i t a t á s á r a van k i n e v e z v e az Akadémia elnöke elnöklete alatt. Áttétetik az osztályértekezlethez. 300. (50) F e l o l v a s t a t i k a főtitkár j e l e n t é s e arról, hogy a Vitéz-féle a l a p í t v á n y ból h i r d e t e t t j u t a l o m k é r d é s r e „ í r a s s a n a k l e Magyarország kőszén-telepei stb." a határd ö i g (nov. 1. 1870.) egy p á l y a m u n k a sem érkezett. Tudomásul v é t e t i k .
271
Összes 1870.
ülés. nov.
28.
N a g y m é l t . b. E ö t v ö s J ó z s e f a k a d . elnök ú r elnöklete alatt. 302. Olvastatott a m. k . közoktatási minisztérium B u d á n nov. 5-én 24191. sz. a. kelt kegyes leirata, mely szerint a Batavia Genotshap t u d ó s t á r s a s á g A k a d é m i á n k n a k 94 kötetből álló n y o m t a t v á n y a i t a j á n d é k o z t a Xántbus J á n o s á l t a l azon r e m é n y b e n , hogy az Akadémia szintén meg fogja küldeni kiadványait és folytonos csereviszonyba lép a mondott t. társasággal. Véleményre az állandó könyvtári bizottsághoz tétetik á t . 303. Olvastatik u. a. k i r . ministerium 25,370. sz. leirata, mely mellett O v á r y L i p ó t n a k a nápolyi m a g y a r consul ú t j á n érkezett ú j a b b regestáit és m á s o l a t a i t átteszi. A főtitkár azon jelentésével, hogy a másolatokat már á t t e t t e a történelmi bizottsághoz, tudomásul vétetik. 304. Az I. osztály Szarvas Gábor d í j n y e r t e s p á l y a m u n k á j á t „A Magyar I g e i d ő k " melyet szerző tetemes változtatásokkal ú j r a dolgozott, tekintve a j u t a l o m csekélységét is, legalább 10 f r t . i v e n k é n t i tiszteletdíj mellett a j á n l j a kiadatni. E l f o g a d t a t v á n , az Igazgató Tanács fölkérendő e költség utalványozására. 305. A I I I . osztály a budai m. k. meteorologiai és földdelejességi központi i n t é zet segédi állomására, az igazgató j a v a s l a t a alapján, J a s k ó Károly eperjesi t a n á r t a j á n l j a , tekintetbe véve lcépességi bizonyítványait és az igazgató véleményét. Az összes Akadémia elfogadja az osztály a j á n l a t á t s ez értelemben fog a n m é l t . közoktatási minister úrhoz fölterjesztést tenni. 306. Szintén a I I I . osztály, 1870. j u n . 27-én tartott értekezletéből, N i m b o g e n Kristóf két rövid értekezését visszautasítandónak véli. A kéziratok szerzőnek visszaküldendők. 307. Sprecher András Churból (Graubünden megye, Schweizban) a X V I . századtól mai n a p i g terjedő, csaknem teljes g y ű j t e m é n y é t a rhaeto-román t á j n y e l v irodalmának 2200 f r a n c vételáron f e l a j á n l j a az Akadémiának. Véleményre áttétetik az állandó k ö n y v t á r i bizottsághoz. 308. A főtitkár jelenti, hogy az Ü g y r e n d n e k a külön összesülések t a r t á s á t illetőleg elhatározott módosítására kinevezett bizottság eljárt küldetésében s k ö v e t k e z ő módosítást t e t t : 15. pont, m a r a d változatlan, csak a végére, zárjel k ö z é j ö : „(kivétel a 17. pont.)" 17. pont. „Minden hó utolsó hétfőjén az Akadémia csupán összes ülést t a r t , melyre a rendes tagok megjelenni kötelesek, a tiszteletiek és levelezők elvárainak ; ezen k i v ü l " (stb. m a r a d a pontig ; a pont u t á n :) „October hó első osztály ülése után összes ülés is tartatik, a szünidő alatt összegyűlt tárgyak bejelentése végett." Helyeselve, tudomásul vétetik. 309. A főtitkár j e l e n t i , h o g y Posner K. L . mint a londoni t á r l a t magyar biztosa, МАОУ. T U D . AKADÉMIAI É B T E S Í T Ő . 1 8 7 0 . 1 7 . S Z .
3 3
272 a nmltgu elnökséghez intézett levélben fölhívja az A k a d é m i á t , hogy a jövő évi londoni t á r l a t o n a magyar irodalmat m u n k á k kiállítása á l t a l képviseltesse. Részint az i d ő rövidsége, részint más tekintetek m i a t t e felhívás mellőztetett. 310. U g y a n c s a k a főtitkár jelenti, hogy néh. R i g l e r Ignácz primatialis ispány két cs. к. aranyat h a g y o t t az A k a d é m i á n a k , melyet özvegye be is k ü l d ö t t , Ígérvén a végrendelet k i v o n a t á n a k is megküldését. Továbbá, h o g y Takács I s t v á n f ő t i t k á r i segéd a z Igazgatósághoz intézett beadványában 300 f o r i n t o t ajánlott fel az Akadémia tőkéjéhez, alapítványul, s azt befizetv é n , már át is t é t e t e t t a pénztárba. Köszönettel v é t e t i k tudomásul. 311. U g y a n a z j e l e n t i , h o g y az Akadémia k ö n y v k ü l d e m é n y e i t m e g k a p t á k s térítvényt k ü l d ö t t e k : a washingtoni Smithsonian I n s t i t u t i o n , a a n e w - y o r k i Geographical and S t a t i s t i c a l Society. Tudomásul szolgál. 312. O l v a s t a t o t t Budenz József alkönyvtárnok j e l e n t é s e , hogy Thaly Kálmán 1. t a g . a M. A k a d é m i a részére a n n a k könyvtárába á t t e t t e a következő czimü munkát ; . N u m i s m a t a Virorum illustrium ex B a r b a d i c a Gente. P a t a v i i 1732." I . köt. folio. Jelenti t o v á b b á a főtitkár, h o g y Gázon I m r e ref. tanitó Szent-Györgyvölgyén Zalamegyében B a l a s s a és R i m a y n a k Debreczenben 1744. megjelent „Énekeivel" kedveskedett. V é g r e . Sárvdry J a k a b úr, Debreczenből, Varjas J á n o s , Budai Ézsaiás, S á r v á r i P á l és Eresei Dániel t a n á r o k székfoglaló beszédeit k ü l d ö t t e be, részint k é z i r a t b a n , részint nyomtatványban. Mind h á r o m ajándékozónak kifejezendő az A k a d é m i a köszönete. 313. A f ő t i t k á r bemutatja az oct. 31. óta b e é r k e z e t t ajándék, csere ós köteles könyvpéldányok j e g y z é k é t :
I.
Testületektől.
Société Archéologique. N a m u r . Annales. Tom. X . Livr. 4. Società Geogr. Italiana. Florencz. Bolletino. F a s c . 5. Société des Sciences de F i n l a n d e . Helsingfors. a) Bidrag. XV. X V I . Häftel. b) Ofversigt. X I I . Kais. A k a d e m i e der Wiss. Bécs. Anzeiger. 1870. Nr. 21. 22. 23. 24. 25. American Geogr. and S t a t i s t i c a l Society New-York, a) Trow's New-York city Directory, b) A n n u a l report of the American Institution for 1868—69. c) T h e Tolmantep e c railway, d) International S t a t i s t i c a l Congress a t Berlin, e) Report on Silk and Silk manufactures, f) A Photograph f r o m t h e ruins of a n c i e n t Greece, g) 15th Report of the Superintendent of P u b l i c Instruction, h) 20th Report of the Regents of t h e University, i) The State M i l i t a r y Record, k) G e o g r . Notes u p o n R u s s i a n A merica. 1) Annual repor of the General A g e n t for the relief of sick and w o u n d e d soldiers for 1865. m) Manual of the legislature, n) Introductory r e p o r t of the commissioner of p a t e n t s for 1863. o) Wilson's Business Directory, p) A n n u a l message of t h e Governor for 1870. q) First a n d second reports on the . . . Rinderpest, r) Annual report of the Controllor. s) Proceedings on the second a n n u a l m e e t i n g of the National Board of Trade, t) Railroad to the Pacific, u) Notes on the R a d i a t a in t h e Museum of Yale college, x) A n n u a l report of
273 the State geologist of New J e r s e y for 1869. y) Report of t h e State of the NewYork H o s p i t a l for 1869. z) Rules e t regulations of t h e Green-Wood Cemetery, j ) Charter of the city of Albany, v) T r a n s a c t i o n s of N. Y. S t a t e A g r i c u l t u r a l Society. 1867. P . I . I I . aa) Report on I n t e r o c e a n i c Canals a n d Railroads, bb) Xth a n n u a l report of the chamber of commerce, cc) Journal. 1870. Vol. I I . P . 2, dd) Annual report of the A d j u t a n t General for 1863. for 1864. Vol. I. I L for 1865. Vol. I. ее) Report of the superintendent of t h e Insurance d e p a r t m e n t . 1866. 1867. 1869. P . 1. 2. ff) A n n u a l report of the N. Y. Association for improving t h e condition of t h e poor. 1868—69. gg) Annual report of the Metropolitan Firo D e p a r t m e n t . (4th and 5th). hh) Report on the Geology of V e r m o n t . Vol. I . I I . Kön. Preuss. Akadémie d e r Wiss. Berlin. Monatsbericht. J u l y 1870. Gesellschaft f ü r E r d k u n d e . Berlin. Zeitschrift. V. В. 4. H . Magyarhoni földtani t á r s u l a t . Post. A m. földtani t á r s u l a t m u n k á l a t a i . I I I .
IV.
V. köt. Cs, k . közös külügyi minisztérium. Bécs. Momoria de la Sociedad de Beneficencia P u b l i c a de Lima. 1868. 1869.
II.
Magánosoktól.
Balló M. tanár. Pest. D a s Naphtalin und seine D e r i v a t e . Domanovszky E n d r e t a n á r . Sopron. A bölcsészet története. L é v a y József 1. t. Miskolcz. Szemere B e r t a l a n emlékezete. Dapsy László tanár. Pest. A talaj-kimerülés befolyása az államok élotére. R á t h Mór könyvkiadó. P e s t . a) Tompa Mihály összegyűjtött költeményei IV. V. köt. b) B. Eötvös József. A X I X . század uralkodó eszméinek bofolyása az államra. 1. 2.3. füz. c) Csengery Antal : Történeti tanulmányok és jellemrajzok. I. I I . köt. Zittel Z. A. München. D e n k s c h r i f t auf Christ Erich H e r m a n n von Mayer. Ilaidinger V. Bécs. D e r 8. November 1845. Jubelerinnerungstage. J a n i s c h József. Pest. W a s h i n g t o n . Historisch-epische Dichtung. Muller F . Amsterdam. X V I I . Catalogue de livres. Mai E . Berlin. Bibliotheca Schubertiana.
I I I . Köteles
példányok.
Szilber J á n o s n y o m d á j a . B a j a . Babies : A néptanodani nevelés-oktatás v á z l a t o k b a n . W i g a n d К . F . n y o m d á j a . Pozsony, a) Német nyelvtan, b) L a n d g r a f : D e u t sche Sprachlehre mit U e b u n g s a u f g a b e n . c) Schubort : D a s Sprachbuch des klein e n deutschen Sprachschülers, d) Sbierka Krajniskych Zakonov. 1869. e) Deutsche Sprachlehre zum P r i v a t g e b r a u c h e , f) A D u n á n inneni ág. ev. e g y h á z k e r ü l e t n é v t á r a 1870. g) Somhogyi : Egyetemes világtörténet I. I I . I I I . köt. h) Schnierer : A telekkönyvi e l j á r á s rendszeres kézikönyve, i) Villa-Secca : Vademeum des W i r t h s c h a f t s p r a k t i k a n t e n . k) 1870-ki törvényezikkek. 1) Geschichte von U n g a r n mit einem Abrissderungarischen Literaturgeschichte von A. Kuttner. m) G a r t n e r : Übungsbuch beim deutschen Sprachunterrichte, n) Michaelis : Tudomány, vallás és egyház, o) Magyarnémet házi titoknok, p) A m a g y a r irodalomtörténet rövid vázlata, q) L i e b l e i t n e r :
274 U n g a r i s c h e Sprachlehre, r) P o p p : -Anfangsgründe der ungariscöen Sprachlehre, s Bárány : Magyar nyelvkönyv. I I I . füzet, t) Allgemeine "Weltgeschichte Nr. 91—98. G y u l a i István n y o m d á j a . Arad. Békés megyei gazd. egylet 1869/70-iki Értesítője 2. füzet. Ref. fötanoda n y o m d á j a . M. Vásárhely, a) Székely naptár 1871-re. b) Körös i Szabadelmü egyházi beszédek.
I V . Akadémiai a) b) c) d)
Monumenta. O k m á n y t á r . X I V . köt. É r t e s í t ő IV. évfoly. 14. szám. Mathem. Értekezések. VI. sz. A Magyar Nyelv szótára. V. köt. 5. füz.
kiadás.
MAGYAR TUDOM. AKADÉMIA
ÉRTESÍTŐJE. Harmincznegyedik
akadémiai
illés.
Az I. osztály (nyelv és széptud.) tizenegyedik 1870. dec.
ülése.
5-kén.
В a 11 a g i M ó r r. t. helyettes elnöklete alatt. 315. (52.) Jókai Mór r. tag „ P á r b a j az istennel" czimü beszély ét olvasta fel mint székfoglalót. Bevezetőleg igy szólott: Tekintetes A k a d é m i a ! Nem én v a g y o k az első, nem is én leszek az utolsó, a ki azt ki m e r j e mondani, hogy h a még egyszer m e g e n g e d n é a sors, hogy válasszon m a g á n a k életpályát, a választott pályához kedvező tért, alkalmat, nemzetet ; és tegye ezt érett észszel, öreg tapasztalással, erős meggyőződése szerint ; — tehát ismét azt tenné, a mit tett i f j ú k o r i gondatlan hévvel, ábrándozó fejjel, túlömlő szivvel : ismét iróvá l e n n e ; — m é g pedig ismét a m a g y a r nemzet Írójává. E z pedig nem hizelkedés, nem is egyes e m b e r e k n e k szól, nem is ösztönszerű ragaszkodás a megszokott szülőföldhöz, sőt m é g annál is mar a d a n d ó b b földből veszi táplálékát, mint melyet a legbüszkébb nemzet szerencsétlenségei öntözének a legnemesebb vérrel. A magyar irónak m é g több oka is van nagyrabeesülni h a z á j a nyelvét annál a mindig légben f ü g g ő jajszónál, mely csak n a g y n é h a változik örömkiáltásra, annál az ö r ö k k é éiö vágynál, mely annyira határos a költöiséggel : a m a g y a r irónak két igen n a g y oka van, minden ábrándon és kegyeleten túl, nagyrabeesülni azt a nyelvet, a melyen ir, k é t valódi, elvitázhatlan előnye m i a t t : az egyik, hogy a magyar nyelven irt költeményt minden mag y a r megérti, másik, hogy a m a g y a r n y e l v igen szép nyelv. A m a g y a r irónak nem kell külön tollat faragni, h a a főrend, v a g y a köznép számára ir ; Vörösmarty, Kisfaludy, Petőfi müveit épen oly élvezettel szavalják a falusi lakomákon, mint a fényes u r t e r m e k b e n ; nálunk nem különítik el tájszólások az egyes vidékek lakóit, a nyelv u g y a n a z a székelynél, a mi a kunnál, a mi a palócznál ; ezt bizonyítják leginkább azok, k i k külön t á j i r o d a l m a t kezdtek alapítgatni a lefolyt években, m i k n e k termékeit ha összehasonlítgatja valaki, épen olyannak lógja találni az egyiket mint a másikat. Az iró, kit m ú z s á j a ihletett, meg MAGY. T U D . A Ï A D È M I I I É R T S S Í T C . 1 8 7 0 . 1 8 . SZ.
3 4
276 lehe arról győződve, hogy n e m egy osztály, nem egy vidék számára ir, hanem az egész nemzetnek. A m a g y a r népnyelvnek azonossága a m a g y a r irodalmi nyelvvel, volt azon t a n u l m á n y , melyet szépirodalmi munkálataim alatt szem előtt tartottam, a n n a k adatait s z á n d é k o z t a m a tekintetes Akadémia eié terj eszteni, s h a bevégeztem a z o k a t , s a t . A k a d é m i a megengedi, elő is terjesztendem. E m u n k á l a t h o z hozzá k e z d t e m m é g akkor, midőn a tekintetes Akadémia által rendes t a g g á mogválasztattam, azonban a tárgy, mentül tovább h a l a d t a m benne, a n n á l tágabb l á t k ö r t mutatott, annál nagyobb anyagbőséggel kínálkozott, ú g y h o g y az évtized bízvást letelik, mig tárgyammal elkészülök. M a g á b a n foglalandja az a m a g y a r nyelv euphoniai a l a k u l á s á n a k örök szabályait, melyek ellen oly sok haeresis t á m a d t ; nevezetesen az ikes igék m e r e v r e n d s z e r é n e k egyszerűsítése által, azután a m agyainyelvben u g y is szapora „ e " h a n g z ó n a k a közhasználatban lévő h á r o m helyett k e t t ő r e szorítása által, m e l y hibát az Akadémia szótára m á r elismerésre méltón helyreigazit ; azután a liosszu í, ix, ü b e t ű k n e k kiküszöbölése által, mely magát a. r a g o z á s szabályát is sérti. Másodszor t á r g y a l n i f o g j a azt a v é t k e s irányát nyelvészetünknek, mely a lexiconi purismust a szókötési impurismussal köti össze, s mig egyfelől r é g bevett s jó h a n g z á s ú idegen szavakat rosz m a g y a r szavakkal, v a g y olyanokkal, m e l y e k nem a kiküszöböltet fejezik ki, helyettesit, addig megnépesíti irodalmi n y e l v ü n k e t germanismusokkal, gallicismusokkal, s a mi mind k e t t ő n é l roszabb, a stylus curiális nyaktekercseivel. H o g y a felvett t a n u l m á n y nem csak igen széles, de igen nehéz is, azt bevallom. Mig e tárgyon dolgoztam, azt hivém, hogy az A k a d é m i a alapszab á l y a i n a k eleget tettem az által, hogy megválasztatásom első évében e székről ( m é g akkor u g y a n ez a szék n e m volt : hanem a T r a t t n e r - K á r o lyi ház t e r m é b e n létezettről) t a r t o t t a m egy felolvasást, m é g pedig egy oly t á r g y r ó l , melyre a t. A k a d é m i a által voltam kiküldve, s ezzel a szabályszerű formaságnak megfelelni véltem. Csak midőn arról értesültem illetékesen, hogy az A k a d é m i a a k k o r i drámabirálati felolvasásomat nem t a r t j a székfoglalónak, határoztam el m a g a m a t arra, hogy egy k é s z szépirodalmi müvemet olvassam fel e helyen. A mit a jelen esetbon, épen ugy mint a fennebb emiitett felolvasásomnál, csupán csak a f o r m a s á g iránti hódolatnak kérek fogadtatni, miután a tudományos A k a d é m i á b a n a nyelvészetet, mint tudományt, követelem m a g a m és más által is tárgyaltatni : s fentebbi nyelvészeti müvemet, mint ilyent, előre bejelenteni bátorkodom. E g y é b i r á n t b á r m i k é n t f o g a d j a a t. Akadémia j e l e n felolvasásomat, az j ö v e n d ő működésemen és kötelességeimen nem v á l t o z t a t ; méltóztassék a felöl meggyőződve lenni, hogy nincs a világon olyan n a g y dicsőség, legkevésbé pedig e g y czimkérdés, melynek részemről elvesztése miatt nemzetem apró Coriolánjai számát szaporítsam.
,
277 У 316. (53J Vánibéry Armin 1. t. az u j g u r n y e l v e m l é k e k ezíniü legú j a b b m u n k á j á t m u t a t t a be és ismertette, egyszersmind köszönetet mondott az A k a d é m i á n a k , hogy a m u n k a kiadkatásához 700 f r t segélypénzzel j á r u l t . Ismertetésének kivonata e következő : Az u j g u r o k nyelve még e század elején oly ismeretlen v a l a , h o g y ezen legszélsőbb keleten lakott, legrégibb török f a j nyelvét Ázsia nyugati részein, t. i. az Ural mentében tartózkodó U g o r n é p e k nyelvével azonosnak tartották. Klapproth volt az első, ki a tudós világot e hibás véleményre figyelmezteté , állításait oly forrásokból merítvén, m e l y e k a tárgyhoz ugyan csak igen kevés felvilágosítást szolgáltattak. Az összes ujgur-nyelvemlék, mit a k k o r ismertek, egy-két párisi és oxfordi k ö n y v tárban létező kéziratból állott, melyek a r á n y l a g u j a b b k o r i eredetűek, csakis u j g u r betűkkel, de nem is u j g u r tájbeszédben v a n n a k irva. C s a k egyetlen egy eredeti u j g u r kézirat létezett az európai nyugaton, s ez azon kézirat vala, melyet báró Hammer-Purgstall e század elején Konstantinápolyban mogvásárolt és a bécsi cs. k ö n y v t á r n a k adományozott. E g y igen elhanyagolt rosz hieroglyphszerü kézirással irva, másrészt pedig ogy ismeretlen tájbeszédben lévén szerkesztve, tudósaink előtt о m u n k a mindig rejtélyes volt. J a u b e r t k o r á n a k leghíresebb török tudósa u g y a n gyanított valamit belőle, 1625. közzé is tette merő sejtelmeken alapuló véleményét, de czikkét csak ezen szavakkal zárhatta b e : „Ce manuscrit est u n e rareté littéraire digne do piquer la curiosité et d'exercer la patience des savans." V á m b é r y t hazatérte után Középázsiából, figyelmeztették ezen irodaimi curiosumra, s ő bizván azon tapasztalati és elméleti i s m e r e t e k b e n , melyeket majdnem 18 éves tanulmányozása alatt a török n y e l v n e k , különösen pedig T u r k e s t a n i utazása közben szerzett, hozzá is fogott a rejtély megfejtéséhez. Közel egy óv kellett n e k i , míg részint a kézirással megismerkedett, részint pedig azon a r a b és perzsa nyeíven irt sorközti m a g y a r á z a t o k a t cl bírta olvasni, m e l y e k e t a késöbbkori keleti olvasók t e t t e k , és a m u n k a megfejtéséhoz csakugyan a legbiztosabb kulcsot szolgáltatják. Ezen j e g y z e t e k segítségével tehát sikerült előadónak ezen K u d a t k u Bilik (szerencsés tudomány) czímü, részint ethikai, részint állambölcsészeti t a n o k a t tartalmazó m u n kát elolvasni és jelen könyve emo sikerének első gyümölcsét m u t a t j a be a tudós világnak. E z e n könyvből kiderül először, hogy a nyelvészeknek mindeddig a sajátképeni u j g u r legrégibb török tájbeszédről kevés v a g y épen semmi fogalmuk sem volt, a mi annál i n k á b b sajnálatos, mert az u j g u r mintegy az összes törökségnek sanseritja lévén, a török nyelvek alaktani rend szere megalapítása-, valamint szószármaztatási fejtegetésében n e m csak hogy kiváló szerepet j á t s z i k , hanem m a j d n e m egészen nélkülöz hetlen. H a a K u d a t k u Bilik, melyről hitelesen t u d j u k , hogy az a t ö r ö k nyelvnek legelső irott könyve, m a g a m a g á b a n már k i m o n d h a t l a n fontosságú kincs, annak ismerete ránk m a g y a r o k r a nézve még azért is szükséges, mert a b b a n a rokon nyelvek legrégibb emlékére találunk, mely hazai nyelvészetünkben bizonyosan lényeges szerepet fog j á t s z a n i .
34«"
2781 Vámbéry jelen m u n k á j a 3 részből áll ; az első egy bevezetés, mely az u j g u r nemzetrőli ismereteinket t a r t a l m a z z a ; a második a K u d a t k u Bilikből tett kivonatai átírással és fordítással : a harmadik egy ezerkétszáz szóból álló u j g u r szótárt k ö z ö l , mely szók m a j d n e m egészen ismeretlenek voltak a tudós világ előtt. Ez utolsó r é s z , mely mint objectiv tárgy a legbecsesebb, részint az említett arabs-perzsa j e g y z e t e k , részint pedig a szöveg értelméből m a g y a r á z t a t t a ki, idézetekkel és a mongol, j a k u t , csagatai, osmanli és m a g y a r nyelv k ö r é b e n tett hasonlatokkal kisérve. Végül m é g megemlítendő , hogy a k ö n y v typographiai ritkaság is, mert a legelső u j g u r n y o m t a t v á n y t á l l í t j a elő a világnak. Szerző a betűk öntése és metszetésében, mint képzelhetni, sokat fáradozott. 317. (54.) Olvastatnak a z osztályértekezlet f. é. j u n i u s 11-kén és nov. 29-én tartott ülése jegyzökönyvének 55-dik és 69-dik pontjai, melyek szerint az Igazgató Tanács f. évi m á j u s 29-én tartott üléséből a mongol és rokon nyelvek tanulmányozására kiküldendö utazó ügyében az osztályhoz intézett kérdésekre a következőkben terjeszti elö véleményét : A tervezett útra székely születésü Szent-Katolnai Bálinth Gábor a j á n l t a t i k , a pesti egyetemen jelenleg negyedéves jogász, ki a h a z a i magyar nyelven kivül b i r j a a német, franczia, angol és olasz nyelveket, k i t ű n ő e n j á r t a s a török-tatár és persa nyelvekben, t o v á b b á j á r t a s még az a r a b és orosz nyelvben is, mely utóbbi, u t a z ó n k n a k további kiképeztetését tekintve, nélkülözhetlen kellék, de m a g á b a n a mongol nyelvben is m á r jeles előmenetelt tön, végre a mi kiválólag a j á n l j a , teljesen á t van hatva utazása kitűzött czéljától, lelkestül és testestül buzgólkodik és buzgólkodni fog a benne helyezett bizalomnak megfelelni. Kihalt n y e l v e k r e nézve a nyelvészkedés tekintetében más források nem léteznek, mint a nyelvek és irodalomnak fenmaradt emlékei. Ámde élö n y e l v e k n é l ezek magukban nem elegendők, itt a népnyelv s ennek f a j o k és t á j a k szerinti eltérései, ezekben a nyelvalakok, szók és szólások minden árnyéklatai fontos szerepet j á t s z a n a k . T u d v a lévő dolog, hogy a tatár, mongol és mandzsu nyelvek, értve az ezekben többé-kevesebbé elágazó faj-csoportozatokat is, a n n y i r a rokonok egymással, hogy a nyelvészkedés körében egyik a másikát felvilágosítja, kiegészíti. T u d v a van az is, és kitűnő nyelvészeknek, mint G a b e l e n z , Schott, L e o n de Rosny stb. m u n k á l a t a i és nézetei is t a n ú s í t j á k , hogy a m a g y a r nyelv a tatár, mongol és mandzsu nyelvekkel is rokon, s ime ez az e g y i k czélja a kérdéses utaztatásnak, hogy a mondott nyelvek között a tatáron kivül, melyre nézve a különböző népfajok nyelvei már ismeretesobbek, a mongol és mandzsu n é p f a j o k élö tájbeszédoi és szokásai is buvároltassanak, s igy az általános nyelvtudományhoz némi a d a t o k a t a Magyar A k a d é m i a e részben is szolgáltathasson. Mert noha Schmidt és Kovalewszkynek a mongol nyelv ismertetésére vonatkozó nagy becsű m u n k á i az általános nyelvészeti kriterionra elég a n y a g o t szolgáltatnak, mindazonáltal e nyelvcsoportnak részletes tárgyalása, különösen a tájbeszédek megfigyelése, a n é p m o n d á k és mesék gyűjtésében, vajini kovés tétetett, s aztán annál is inkább kívánatos v o l n a , hogy e feladatban saját m a g u n k j á r j u n k el, mert először a tárgy alig érdekli a k ü l f ö l d e t oly n a g y mértékben mint b e n n ü n k e t ; másodszor, mert a turáni nyelvérzékkel felruházott m a g y a r e téren a l k a l m a s i n t sikeresebben működhetik, mint bár melyik külföldi.
279 Más részről lehetséges, hogy e búvárlatok a történelem mezején is n y ú j t h a t n a k vagy igazoló vagy czáfoló felvilágosításokat, mivel tudva van az is, hogy a külföldi tudósok általán a húnok m a r a d é k a i n a k t a r t j á k a mongolokat, és m a g a Thierry A m a d é Attila hunjairól azt t a r t j a , hogy az uralkodó népfaj mongol j e l l e g ű vala. Ezért k i t ü n ö történetíróink Horváth Mihály és Szabó Károly is azon ó h a j u k a t nyilvániták : v a j h a nyelvészeink a mongol nyelvet is alapos tanulmányozás t á r g y á v á tennék. Mindezeknél fogva a mi az utazási tervet illeti, az indítványozóval egyet é r t v e , első vonalban az oroszbirodalmi s t a t á r - m a g y a r nevü Kazán t a r t o m á n y á n a k hason n e v ű fővárosa, illetőleg egyetemo jelöltetik ki utazónknak, mindazért, hogy itt épen azon nyelvek, melyekre az u t a z t a t á s czéljához képest fő figyelem fordítandó, rendesen tanítt a t n a k , s nagy becsű t a t á r és mongol kéziratokban g a z d a g k ö n y v t á r létezik, mind p e d i g azért, hogy e város helyzeténél fogva a l k a l m a t n y ú j t utazónknak gyakorlatilag résgint az ottani, részint a k á r a közelebbi, a k á r a távolabbi vidékeken a rokon népségek n y e l vét az életben is tanulmányozni. Kazán fekvésénél fogva a Volga mellékén jelentékeny kereskedelmi város is lévén, fő piacza az európai és ázsiai orosz koreskedésnek, s gyülpontja számos tatár és mongol származású kereskedőknek is. Legfeljebb két évi tanulmányozás után utazónk innen kezdené meg u t a z á s á t délkeleti irányban, névszerint pedig U r g h a , mongolul K ü r e n városának tartva. E h e l y , a mint t u d j u k , a mongol buddha világ székhelye, hol a Giron T a m b a , a láma király lakik busz ezernél több szerzetessel ; s miután még ezeken kiviil számos jámbor buddhista a mongol puszták minden vidékéről szokott idegyülni, u t a z ó n k n a k legjobb a l k a l m a leend a mongol n é p f a j n a k és nyelvnek legkülönbözőbb á r n y a l a t a i t tanulmányozni. Tudomásunkra v a n ezenkivül U r g h á b a n ogy j e l e n t é k e n y orosz kereskedői telep is, melynek élén Sismarow consul, egy k i t ü n ö orosz tudós áll, k i utazónk tudományos törekvéseit bizonyosan t á m o g a t n i f o g j a s egyszersmind ez lesz az a hatóság, mely által utazónk hazánkkal érintkezését f e n t a r t j a . Az egy évi költség utazással együtt 200 db. aranynyal födözve lenne. A kiűzetésre nézve, midőn Bálinth Gábor utazását megkezdi, Fogarasi J á n o s részéről a 100 db. aranyat azonnal leteszi, és innen számítva m i n d e n évben, még három éven át száz száz db. a r a n y a t ád, u t á n a mindenkor fél óv múlva az Akadémiára k e r ü l n e a sor. Bálinth Gábor kötelezi magát, liogy munkásságáról, tapasztalatairól, főbb vonásokban, legalább minden fél évben jelentést tesz az Akadémiának s megjelöli egyszersmind azt a helyet, hova a segélypénzről szóló utalvány küldendő lesz. Utazónk elindulása idejét jövő april hó közepére határozván, kivánatos, hogy az Akadémia is az 1871-dik év második felére eső 100 db. a r a n y költséget készen tartván, a kellő időben folyóvá tehesse. Egyszersmind a j á n l t a t i k az osztálynak, h a n e t a l á n az utazónak n y ú j t a n d ó segély nem telnék k i az Akadémia jövedelmeiből, kéressék meg az I g a z g a t ó tanács kieszközlésére a n n a k , hogy az utazó fele költsége, mint tudományos czélokra szánt ösztöndíj, a cultus minister rendelkezése a l a t t i országcs pénzalapból utalványoztassék. Az értekezlet véleménye elfogadtatván, összes ülés elébe terjesztése határoztatik. 318. (55.) Olvastatik az osztály-értekezlet nov. 29-kén tartott ülése jegyzökönyvének 70-dilt pontja, mely szerint Toldy F e r e n c z r. t a g n a k az oct. 31-kén tartott összes ülésben előterjesztett hármas indítványa kellő megvitatására s az azok felöli véleményadásra az osztályok részéről választandó 3—3 tagból szervezed bizottságba az 1-ső osztályból Greguss Ágost, H u n f a l v y P á l és Toldy Ferencz r. tagok a j á n l t a t n a k . Az a j á n l o t t a k m e g v á l a s z t a t n a k .
280 319. (56.) Olvastatik az osztályértekezlet nov. -29-kén tartott ülése jegyzökönyvének 71-dik p o n t j a , mely szerint b. Schlechta O t t o k á r cs. k. követségi tanácsos, a cs. k . keleti a k a d é m i a igazgatója és k ü l f ö l d i lev. t a g t á r s u n k „Manuel terminologique" czimü m u n k á j á t az A k a d é m i á n a k a k a r j a a j á n l a n i a következő szavakkal : „А Г Académie des Sciences Hongroise. H o m m a g e de reconnaissance oiïert par son membre correspond a n t " — s reá engedélyt kér. Az a j á n l a t szívesen v é t e t v é n , elfogadtatik és az összes ülés elébe terjesztése határoztatik.
Harminczötödik
akadémiai
A II. osztály tizenkettedik
ülés. ülése.
1870. decz. 12. Horváth Mihály
r. t. osztályelnök elnöklete alatt.
321. (33.) Pauler Tivadar r. t. ily czím alatt é r t e k e z e t t : „Az észj o g egyetemi tanszéke, fenállása első századában." Kivonatban igy hangzik : A j e l e n év hazai művelődésünk történetében több nevezetes eseménynek százados évfordulója. E g y s z á z a d a , hogy M. Terézia tanulmányi r e n d s z e r ü n k átalakítására czélzó határozatait foganatba vonni kezdé. N a g y és n e m z e d é k e k r e kiható m ü v é t a nagyszombati egyetemmel kezdé, melyet királyi p á r t f o g á s a alá v e t t , több tans/.ékkel és az orvoai karral „öregbített. É r t e k e z ő csak az a k k o r felállított észjogi tanszékről szándékozik szólani, és az által némi a d a l é k k a l j á r u l n i j o g t a n u l m á n y a i n k történetéhez. A természetjog a X V I I . század óta mind n a g y o b b virágzásnak indult. T a n s z é k e a bécsi egyetemnél 1754. felállíttatván, a kir. helytartótanács m á r 1760. tanítását a nagyszombati egyetem jogi k a r á n á l elrendelte. Azt a római j o g t a n á r a teljesítette. Önálló tanszékének felállítása 1769. mondatott ki és 1770. létesült. Első tanára Van der Hayden Henrik J á n o s németalföldi tudós volt, kinek Martini könyveit tűzték k i előadásai vezérfonalául. Haydent, kit 1772. a bécsi egyetemhez tettek á t , Stuhr József Fülöp k ö v e t t e ; — 1775. a tanszék tárgyait k e t t é választották, és míg Stuhr a természetjogot a római jog története- s institutioival t a n í t o t t a : az újonnan kinevezett tanár Demién Antalnak a közönséges állam s nemzetközi jog a digestákkal jutott.
281
Az egyetem áthelyezésével B u d á r a e k ü l ö n választás megszűnt. Stuhr a római j o g tanszékét nyerte, Demién mint a k a r idősb je a n a g y szombati a k a d é m i á n á l m a r a d t ; a természet, közönséges állam, nemzetközi és azzal kapcsolatos magy. k ö z j o g tanárává pedig Petrovich József Z á g r á b b ó l neveztetett. E z e n jeles férfiú 1782. a z á g r á b i a k a d é m i á n a k igazgatójává, k é s ő b b a báni és hétszemélyes tábla b i r á j á v á (1809) és az egyetem alelnökévé lett ( 1 8 1 3 ) ; az irodalomban közjogi m u n k á j a által ismeretes. Tanszékét Demién foglalta e l ; azt nyugalmaztatása után 1807. Hirsch Mihály győri tanár, ezt 1810. MarkovicsF&l zágrábi tanár követte. A Kant- rendszer Magyarországban is terjedni k e z d v é n , 1795. évi helytartótanácsi intézmény a n n a k tanítását eltiltotta, és Martinit ismételve tankönyvül szabta ki ; sőt midőn az ausztriai t a r t o m á n y o k b a n Zeillernek az u j a b b jogbölcsészet szellemében készült m u n k á j á t t a n k ö n y v ü l elfogadták, e g y e t e m ü n k jogi kara, Vuchetich tanár kivételével, Martini fent a r t á s a mellett nyilatkozott, minek folytán t a n k ö n y v é t legfelsőbb helyen, 1820. évben vezérfonalul továbbra is m e g h a g y t á k . Markovics 1829. nyugalomba lépett, utódja 1832. Virozsil A n t a l pozsonyi tanár l e t t ; kinek kinevezése u j korszakot jelzett e t u d o m á n y tanításában , melyet a tudomány h a l a d á s á n a k megfelelő m u n k á i szerint folytatott. A magyar oktatási nyelv meghonosítása a l k a l m á v a l 1844. az észjog tanítása latin m a r a d t , de 1848. a m a g y a r nyelv a r r a is kiterjesztetvén, Virozsil nyugalomba lépett és helyette értekező a győri Akadémiából hivatott meg. Az 1848. 19. tcz. az egyetemen a tanszabadság elvét mondotta k i ; a n n a k életbe léptetését a bekövetkezett politikai események folytán csak 1850. a es. kir. oktatásügyi ministerium eszközlötte. A m. közjog tanítása m e g s z ű n v é n , a helyett az észjog tanszékével a büntetőjogot kapcsolták egybe. Virozsil, ki 1849. october h a v á b a n tanszékére visszalépett, azoknak német, értekező m a g y a r előadásával ideiglen, 1852. pedig legfelsőbb kinevezés alapján végleg bízatott meg. Az 1855. évi j o g és államtudományi tanulmányi r e n d bevallott egyik czélja a bölcsészeti irány megszorítása, a jogtörténelminek túlsúlya volt. Ahhoz képest az észjog előadása a j o g a k a d é m i á k n á l m e g s z ű n t , а з egyetemen pedig a második év n y á r i szakára szorítva, a hallgatók szabad választására h a g y t á k a n n a k v a g y helyette a jogencyclopaedia tanulását. A tanárokat oda utasították, h o g y leezkéikben s a szigorlatokon a fősúlyt nem annyira a tudomány r e n d s z e r é r e , mint irodalmi történetére fektessék. E z e n intézkedések az 1860. évi politikai átalakulás folytán m e g szűntek ; a jogi k a r indítványára az észjog tekintettel főkép nyomos befolyására az államélet u j a b b fejlődésére, ismét egész évi t a n t á r g y g y á lett, s a kir. j o g a k a d é m i á k o n ú j r a behozatott.
282 Á német tanitás u g y a n a k k o r megszűnvén, Virozsil udvari tanácsosi ranggal 1861. nyugalomba lépett. Legközelebb 1870. sept. 21. a kir. vallás és közoktatási ministeri um elvül mondotta ki, hogy az egy tanszékkel egybekötött főtanszakok jövőben egymástól elválasztva külön tanárok által t a n í t t a s s a n a k , minek folytán az észjognak u g y a n e századdal a büntetőjogétól elkülönitett tanszéke leend. E t u d o m á n y hallgatói száma 177% 24, a jelen tanévben 298. T a n á r a a lefolyt s z á z a d b a n nyolcz v o l t , k i k közül a k é t első közvetlenül, a h a t utóbbi kir. akadémiákból neveztettek ki tanszékükre. T a n í t á s u k a t hatvan évig Martini n y o m á n Wolf rendszere szerint, utóbb Kant-rendszer szellemében folytatták. Mivel azonban társadalmi tudományokban nem a rendszer formája, hanem a tanítás magva és veleje üdvhozó v a g y vészteljes, értekező azon óhajtással z á r j a be értekezését, hogy a tanszékről mindenkor az igazság azon 1 'magasztos évezredes alapelvei h a n g o z z a n a k , melyek nélkül társadalmi é l e t ü n k feloszlanék, az emberiség, műveltség sirba szállana ; — mit annyival i n k á b b remél, mivel az összes történet igazolja a római bölcs eme szavait : Opinionum commenta delet dies, naturae autem iudicia confirmât. 322. (34.) Toldy Fermez r. • t. a történettudományi bizottsághoz, Podhradczky r. t a g helyébe, t a g u l a j á n l j a Ipolyi Arnold r. tagot. Elfogadtatik.
VIII.
I g a z g a t ó s á g i 1870. decz.
N a g y m é l t ó s á g ú gr. K á r o l y i
az
elhunyt
ülés.
18-án.
G r y ö r g y igazg. t a g úr helyettes elnöklete alatt.
XCIII. O l v a s t a t o t t a f. é. october 30-án tartott igazg. ülés jegyzökönyve. T u d o m á s u l vétetik. XCIV. A főtitkár j e l e n t i , hogy a f. é. nov. 15-re kitűzve volt ülés tárgyhiány miatt nem t a r t a t o t t meg. Tudomásul szolgál. XCV. A felolvasott jegyzőkönyv nyomán, egy előforduló esetből, mely szerint bizonyos a l a p í t v á n y bekeblezés általi biztosítása végzésileg elengedtetik : Gróf Széchon Antal igazgató tag indítványára az Igazg. T a n á c s elhatározza, hogy az a l a p í t v á n y o k most folyamatban lévő biztosítása alkalmával a f. é. márt. 15-én
283 tartott igazg. ülés jegyzökönyvében, a XX-ik pontban felállított alapelvek alói, a múltra nézve, egyes kivételek az I g a z g a t ó T a n á c s által tétethetnek ugyan oly esetekben, midőn máskép az a l a p í t v á n y veszélyben forogna s általában a múltra nézve kíméletes eljárás a j á n l h a t ó : de j ö v ő r e nézve kijelenteni k í v á n j a az Igazgatóság, hogy alapítványoknak csupán azon a j á n l a t o k a t tekinti, melyek vagy azonnal befizettetnek, v a g y alapító levélben törvényes telekkönyvi bekeblezéssel biztosíttatnak ; egyéb a j á n l a t o k a t és adományokat is elfogad ugyan, de azokat a l a p í t v á n y o k n a k nem tekinti, h a n e m mint önkéntes adományokat vagy é v j á r a d é k o t külön rovatba vezetteti. E g y é b i r á n t a múltra nézve azok, kik t e t t a l a p í t v á n y a i k bekeblezés általi biztosítását m e g t a g a d t á k , még egyszer kíméletesen felszólítandók, s kellő tapintattal rábirandók a b e t á b l á z á s i engedély megadására, mire az eljáró ügyvéd jelen jegyzőkönyvi kivonattal u t a s í t t a t i k . XCVI. Olvastatott H i n k a József akadémiai ügyész következő j e l e n t é s e : Nagyméltóságú es. kir. Minister s akadémiai alelnök úr, Méltóságos I g a z g a t ó T a n á c s , Kegyelmes uraim ! A M a g y a r Tud. Akadémia reám bizott j o g ü g y e i n e k ez évi vezetékéről v a n szerencsém k ö v e t k e z ő k b e n előterjeszteni alázatos jelentésemet. 1-ör. Kovács Lajos 30,000 p f r t n y i töketartozása és j á r u l é k a i iránt f o l y a m a t b a n lévő végrehajtási ügyben az árverés egész mostanáig fiiggesztetett fel ; mivel Kovács Ágoston úr, fivére Kovács Lajos helyett a számadások szerint fenmaradt t ö k e s kamathátralék törlesztésére f. é. m á j u s » » junius „ julius „ october
12-én 2-án 2-án 3-án
8,000 13,183 9,517 600
frt „ „ „
— 39 —• —
kr. „ „ „
együtt véve . 31,300 frt 39 k r t fizetett le, s minthogy a jelenleg m é g f e n m a r a d t , számításom szerint mintegy 697 frt 63 k m y i tökét s ennek f. é. oct. 3-tól a lefizetés napjáig j á r ó kamatot, nem k ü l ö n b e n az 580 frt 56 k r r a rugó költséget Kovács Ágoston úr a folyó hó 7-én hozzám intézett levele szerint jövő hó l - j é n kiegyenlíteni szándékozik, — a z árverés felfüggesztése addig is fen fog tartatni. 2-or. N é h a i Rhédey László hagyatékához tartozó és jelenleg is a n n a k nevére telekkönyvileg bekeblezett, de 1860. év óta Besze J á n o s úr kezelése alatt volt, — f. é. mart. 28-án azonban Excellentiád meghagyásából a többi végrendeleti örökösök képviselőinek hozzájárulásával közösen megbízott Zemplén megyei fő ügyész Liszi Ede úr által J u h á s z Antal izsépi földbirtokosnak köz árverés u t j á n eladott kistoronyi szőlő iránt Besze J á n o s n é sz. Rhédey Katalin asszony sommás birtokháboritási keresetet indított fennevezett közös meghatalmazott — és J u h á s z Antal mint azon szőlő megvevöje ellen azon okból, hogy másod r. alperes öt a 10 éven á t állítólag háborítlanul birt és használt szőlő birtoklásában, m u n k á s a i n a k a metszéstöli eltiltásával, ez év tavaszán tettleg megháborította ; első r. alperes pedig a kötött eladás-vevési szerződéssel okot szolgáltatott ily birtok-háborításra. Az о perben hozott ítélettel felmentetett ugyan az első r. alperes, de másod r . alperes a kérdéses szőlőnek visszaadására és 50 frt 12 kr. megállapított k ö l t s é g megfizetésére köteleztetett. Ezen ítélet mindkét rendbeli alperes által felebbeztetett a kir. ítélő táblához.
284 Á per nem r é g ide leérkezvén, Dáni Nándor kir. t á b l a b í r ó úr előadására bízatott ; és hihetőleg jövő év elején fog elintéztetni ; — h a e n n e k a j á n l á s á r a Excellentiád s a mltgos Igazgató T a n á c s netán a szokásos értesítést s ennek kinyomatását k í v á n a tosnak találná — magas szándókának mielőbbi kegyes közléseért esedezném. Az e szőlő eladása alkalmával b á n a t p é n z ü l letett 250 írtból az árverési költség e k levonása után f e n m a r a d t 223 frtot, valamint a h á t r a l é k b a n maradt s a vevő jós z á g á r a betáblázott 2,255 frtnyi vételár u t á n járó 67 frt 50 krnyi kamatot befizettem az akadémiai p é n z t á r b a . E g y ú t t a l kötelességemnek tartom Excellentiádat s a mltgos Igazgató Tanácsot értesíteni : hogy a E h é d e y - f é l e hagyaték kezeléséről vezetett számadások megvizsgálásáról még 1865. évben t e t t és 2 - /. alatt másolatban ide zárt, — eredetben pedig aligha nem az akadémiai levéltárban meglevő jelentésre hozott elnöki határozat eddig tudt o m m a l foganatosítva nincsen ; — oda t e r j e d tehát alázatos kérésem : méltóztatnék Excellentiád s a mltgos I g a z g a t ó Tanács az érintett határozat mielőbbi foganatosítását elrendelni, s erről engem kegyesen értesíteni, hogy a n n a k megtörténtével s a h a g y a . t é k i számadások rendbehozatalával — a végrendeleti v é g r e h a j t ó Somoskeöy A n t a l úr megtehesse a végrendelet mikénti v é g r e h a j t á s á r ó l szóló jelentését. 3-or. Az A k a d é m i a bélyeg- és illeték-mentességének a telekkönyvi bekeblezésekre való kiterjesztése iránt folyamodtam elnök úr ő E x c e l l e n t i á j a megbízásából a m a g a s belügyi ministeriumhoz, mely ez ü g y e t kedvező véleménynyel közölte a pénzügyi ministeriummal ; — i t t azonban azért nem adatott hely a kérelemnek, mert ö Felsége, mult 1868-ki a p r i l 15-kén kelt legfelsőbb h a t á r o z a t á n á l fogva az Akadémia csak a törvényhozás további intézkedéséig mentetett fel az ott állítólag e g y e n k é n t felemlített bélyeg-illetékek alól, melyek k ö z t a betáblázott illeték véletlenül fel nem soroltatott ; a törvényhozás pedig az Akadémiát (1868-ki 23. t.cz. 21. §-nál fogva) egyedül csak a h a g y o m á n y o k r a és (az 1869. 16. t.cz. 3. §-nál fogva) csak a közhatóságok és hivatalokhoz intézendő beadványok és irataikra, de nem egyszersmind a telekkönyvi bekeblezésekre is — mentette fel az illetékek alól ; — igaz : hogy a képvisolőliáz e hó 9-kén tartott ülésében kiterjesztette a tudományos intézetek illeték-mentességét az alapítványok telekkönyvi bekeblezésére is ; — de az esetben : h a ő Felsége fenidézett legmagasabb h a t á r o z a t á n a k hatálya az 1868-ik 23. t. cz. hozatalával csakugyan megszűnt volna, az A k a d é m i a illeték-mentességo csak a h a g y o m á n y o k r a , a beadványok és irataira, és az a l a p í t v á n y o k telekkönyvi bekeblezésére szoríttatnék, — következőlog nem terjedne ki valamennyi még a peres eljárással is egybekötött bélyeg-, annál k e v é s b é a vagyon-átruhazások, az élők közötti ajándékok s a l a p í t v á n y o k után j á r ó illetékekre is ; — ez esetben tehát oda t e r j e d n e igénytelen nézetem, hogy addig, mig az A k a d é m i a törvényhozás ú t j á n valamennyi bélyeg és vagyon-átruházási illetékek alól felmentetnék ; — ő Excellentiája a pénzügyininister az 1868-ik 23. t. cz. 30. §. alapj á n részesíthetné az Akadémiát — ennek kérelmére — a fen érintett — már ő F e l s é g e á l t a l is legkegyelmesebben megadott bélyegmente iségi kedvezményekben ; — a múltra n é z v e pedig a telekkönyvi bekeblezések u t á n eddig kivetett és fizetetlenül maradt illet é k e k alóli felmentetésében is ; о nézetemet azonban E x c e l l e n t i á d s a méltóságos Igazg. T a n á c s bölcs elhatározása alá terjeszt , én о részbeni kegyes u t a s í t á s á t kérem. 4-er. Az a k a d é m i a i palotából a D u n a r a k p a r t r a városi területen keresztül vezet e t t két alagút engedélyezése és használata iránt P e s t városa tanácsával kötendő s Excellentiád által helyben hagyott, sőt aláirt és 3 •/. alatt másolatban idezárt szerződést
285 nem mulasztottam el Excellentiád kegyes meghagyásához képest Pest városa tanácsán a k beterjeszteni, mire azonban a város közöusége tudtommal oddig még nem nyilatkozott. 5-ör. N é h a i P a t k ó János h a g y a t é k á h o z tartozó budai háztelek f. é. február 1-én 1,800 frton adatott el, de mivel a v e v ő nem t e l j e s í t e t t e a kikötött árverési feltételeket, a háztelek m. hó 14-én a vevő k ö l t s é g é r e és kárára ú j r a elárvereztetett, m i n e k eredményéről s az ennek folytán eszközlöttekröl most v á r o m a végrendeleti v é g r e h a j t ó n a k értesítését. 6-or. N é h a i Meszlényi Márton János végrendeleti örökösei ellen 300 db. arany és j á r u l é k a i iránt P e s t városa törvényszéke előtt lefolyt per f. é. aug. 19. végitélet alá bocsáttatván, eddig az előadónak időközben kir. t á b l a b í r ó v á lett kineveztetésemiiatt el nem intéztethetett, hanem valószínűleg jövő év elején fog eldöntetni ; — miről megteendőm alázatos jelentésemet. 7-er. Néhai E d l Kálmán h a g y a t é k a tárgyában v a n szeroncsém az eljáró szolgabíró levolo nyomán alázatosan j e l e n t e n i , hogy a f. é. j u l . 29-én tartott t á r g y a l á s r a hozott végzéssel a hagyományozott t ő k é k r e a jövedelemből esendő k a m a t o k n a k felosztása és a járulékoknak kiszolgáltatása 1871. január 3-ától folyóvá tétetett, és helyettesemnek meghagyatott, hogy a jövedelmet kezéhez vévén a hagyományosoknak átszolgáltassa. — A f. é. m á j u s 4-én tartott tárgyaláson kiderült, hogy a hagyatékot m é g 15,950 frt terheli ; azonban a végrendeletből s az örökhagyó sajátkezű kimutatásából kitűnik, hogy a jószág á r á t 39,000 frt erejéig az örökhagyó kielégítette, a vételár 42,000 frt lévén, a jószágon f e k v ő teher nem illetheti 2 Д-Ьап a h a g y a t é k o t ; azért t a r t a t o t t is meg m á j u s 4-én a t á r g y a l á s , hogy mutatta!;iék ki : kit terhel a hagyatéki v a g y o n r a bekeblezett és fizetotlenül maradt 15,950 f r t n y i teher? a z o n b a n a birtoknak mcgidézvo volt eladója Kacskovics Károly meg nem jelönt, — az örökhagyóval egy h a r m a d á b a n közös vevő Kacskovics Sándor pedig különféle kifogásoknál fogva mulasztotta el, daczára hogy bíróilag is megintetott, mindeddig számadásának bemutatását, illetőleg a hagyaték tisztába hozatalát ; — azért a m á j u s 4-én felvett t á r g y a l á s i jegyzőkönyv nyitva hag y a t o t t ; és mihelyt a kivánt számadás megérkezend, a h a g y a t é k végleg el fog intéztetni. 8-or. Néhai Káldy Miklós hagyatékához tartozó és f. é. január 28-án közárverésen eladott pesti ház 35,300 frtnyi v é t e l á r á n a k harmad részéből beszedtem, s az akadémiai pénztárba f. é. nov. 1-én befizettem 11,600 frtot ; m a r a d t a 22 frt 95 kr. megállap í t o t t árverési költség levonásával m é g 113 frt 71 kr. tőke, s a vételár harmadrészének f. é. febr. 1-től november l-ig járó 5°/ 0 k a m a t a ; mely hátralék csak a házon fekvő illetéknek ki általi viselése iránt f e l m e r ü l t vitás kérdésnek elintézése u t á n fog a városi letét pénztárból kiszolgáltatni. 9-er. N é h a i Komán Eerencz h a g y a t é k a t á r g y á b a n az örökhagyó egyik vég-rendeleti végrehajtója Gecsey György ú r ajánlására Gulácsy Dezső beregszászi ügyvédet biztam meg az Akadémia képviselőségével, oly utasítás mellett : hogy az Akadémia hagyományát mielőbb biztosítsa, az erről hozandó végzést, ugy Munkács v á r o s a által elkészített leltárt hiteles másolatban megküldje, valamint Popovics Miklós úrtól, a badallói tagosítási perre s a Hoffmanféle tartozásokra v o n a t k o z ó iratokat megszerezze, s ezen, ugy a nevezett végrendeleti v é g r e h a j t ó úr által közlött egyéb e t á r g y b a n reá bízott ügyekben, mielőbb tegye m e g a szükséges lépéseket ; az eszközlöttekröl nem mulssztandom el, mihelyt körülményes tudósítást veendők, megtenni a l á z a t o s jelentésemet.
286 10-er. Néhai Znieskál János h a g y a t é k a tárgyában v a u szerencsém jelenteni : hogy ezen h a g y a t é k n a k Nógrád megyei Felsö-Penczen, szint ú g y mint a Pest-Soltli megyei Fehéregyházán f e k v ő ingatlanai, eddig leltároztattak, a leltárak eddig be is küldettek ; — a Gömör megyei vagyon pedig a legközelebbi időben fog leltároztatni ; az A k a d é m i á n a k öröködési igényeit, jóllehet azok a végrendelet szerint csak az örökhagyó édes a t y j a s ennek testvéröcscsének törvényes utódok nélküli meghalálozásuk esetére n y í l n á n a k meg a h a g y a t é k felére, — mégis tanácsosnak vélem telekkönyvileg biztosítani ; mire nézve kikérem F, тс el lent iád s a méltóságos I g a z g a t ó Tanács kegyes utasítását. 11-er Néhai Mandel Károly bárónak még 1827-ik évben az Akadémia részére tett 1,050 frt a l a p í t v á n y á t , melyet már elveszettnek hittem, a n n a k egyik örökösétől Mandel Rudolf báró úrtól az 1863. jul. 1-től f. é. sept. 30-ig j á r ó 6°/o kamatával együtt 1,506 frt 75 krral beszodtem és f. é. oct. 11-én szintúgy mint 12-er. A néhai Szaniszló Ferencz n a g y v á r a d i püspöknek 500 frt u j a b b i h a g y o m á n y á t befizettem a földhitelintézet kezelése a l a t t lévő a k a d é m i a i pénztárba. 13-or. Néhai P a r o l a Ferencznek az Akadémia, s az ennek íelügyelése a l a t t álló irói segély-egylet részére külön-külön végrendeletileg hagyott 500 frtnyi a l a p í t v á n y á t f. é. nov. 28-án fizettem le az akadémiai pénztárba. 14-er. Néhai S z a t h m á r y Karolinának az Akadémia r é s z é r e földtehermentesítési kötvényben tett 10,000 f r t n y i hagyományát általadtam a földhitelintézet p. ü. osztál y á n a k egy db. 10,000 írtról szóló és 261. sz. a. kiállított tomes-bánság-keriileti földtehermentesítési kötvényben a f. é. nov. 1-én j á r ó szelvényekkel együtt. 15-ör. Az A k a d é m i a kezelése alatt álló Kazinczy-alapból T ó t h Lőrincz ú r és nej e által kölcsön vett 2,000 frtról kiállított kötelezvényt, mely azoknak az üllői uton 14. sz. a l a t t fekvő h á z u k r a bctábláztatott, van szerencsém Excellentiád s a, méltóságos Igazgató Tanácsnak 4 •/. a eredetben ide z á r v a bemutatni. 16-or. Néhai Schernhoffer Károly helybeli gyógyszerésznek az Akadémia részére tett 100 frt hagyománya — továbbá 17-er. Néhai Nizsalkovics László és Aulinger Francisca közös végrendeletüknél fogva az Akadémiának h a g y o t t 400 frt a l a p í t v á n y a és 18 or Néhai Glück Károlynak az Akadémia részére t e t t 50 frtos h a g y o m á n y a t á r g y á b a n megtétettek a z o k n a k mielőbbi befizetése iránt a szükséges lépések. Midőn a reám bizott akadémiai j o g ü g y e k ez évbeni vezetéséről szóló j e l e n alázatos jelentésemet E x c e l l e n t i á d és a méltóságos Igazgató T a n á c s magas elhatározása elé terjeszteném, s az e részben mogkivántató kegyes ntasítását kikérném, mély tisztelettel maradok Excellentiád és a méltóságos Igazgató T a n á c s n a k alázatos szolgája H i n ka József s. k. m. a k a d . ügyész. Pest 1870. decz. 14. E jelentés minden egyéb pontjaira nézve, tudomásul v é t e t v é n , illetőleg a f ü g g ő ben m a r a d t ügyekre n é z v e a további j e l e n t é s beváratván : s mi a 2. pontban előadott Rhédey-féle szőlő miatti pert illeti, a n n a k megítélését, szükséges-e ez ügyben a szokott informátiot elkészíteni és kinyomatni, az Igazgatóság épen j e l e n t ő ügyész úrtól v á r j a , в azon esetre, ha ily értesítéstől nagyobb s i k e r t romélhetni, u t a s í t j a , hogy ez iránti vélem é n y é t az Akadémia elnökéhez benyújtva, az informatio kinyomatását kérje s eszközölje. Ugyanazon pontban megütközéssel vette az Igazgató T a n á c s , hogy a Rliédey h a g y a t é k o t illető számadási észrevételek t á r g y á b a n még 1865. a u g . 25-én kiadott elnöki hát-
287 irati rendelet máig sincs foganatosítva. E foganatosítással, m i n t magából a h á t i r a t szavaiból kitűnik, Szőke J á n o s pénztári tiszt mint számvevő v o l t megbizva ; ki többé nem levén az Akadémia tisztviselője, j e l e n t é s t t e v ö tisztviselő ügyész úr bizatik m e g , hogy azon számadási észrevételeket mind a debreczeni collegium letéti pénztár h i v a t a l á n a k , mind Balázsi József ú r n a k mint s z á m a d ó k n a k küldje m e g , oly elnöki felszólítással, hogy arra mielőbb válaszoljanak, úgy hogy e tárgybani végjelentését ügyész úr legkésőbb 3 hónap alatt beadhassa. A 3-dik pontban előadott illetékmentességi kérdést az I g a z g a t ó s á g a közelebb ő f e l s é g e szentesítése alá terjesztett törvény által eloszlatottn a k véli. A 4-ik p o n t b a n említett r a k p a r t i alagút iránti végzése Pest v á r o s á n a k inár megérkezett s alább előfordúl. A 10-ik pont szerint a Zmeskál-féle föltételes örökség telekkönyvi biztosítását jelentő ügyész ú r minden erélylyel eszközölje. A 11-ik pontban felhozott Mandel-féle a l a p t ő k e b e h a j t á s á t megelégedéssel veszi tudomásul az Igazgatóság. A 13-ik pont egy kifejezésére megjegyeztetik, hogy az irói segélyegylet pénztára az A k a d é m i a pénztárával semmi k a p c s o l a t b a n nincs. V é g r e Tóth Lőrincz ú r eredeti kötelezvénye a Kazinczy-emlék a l a p p é n z t á r á b a a m. földhitelintézethez fog áttétetni megőrzés végett. XCVII. A főtitkár bemutatja a m. kir. kormány és lánczhid társaság között a lánczhidnak az ország részére megvételo iránt kelt szerződés egy eredoti p é l d á n y á t , m e lyet a m. kir. pénzügyminister úr, egy hivatalnoka által, az Akadémia számára megküldött ; minthogy e szerződés 10. p o n t j a szerint azon részvóny-váltság-dijak, melyeket a kormány részéről P e s t városánál letett váltsági öszegből, az illető részvényesek, részvényeik elömutatása mellett, a törvényes elévülési idő a l a t t föl nem vennének, kamatj a i k k a l együtt, a M. T. Akadémia a l a p j á n a k növelésére, elismervény mellett az Akadémiának lesznek átadandók. Tudomásul vétetvén, az eredeti szerződés, az alapító levelek közötti megőrzés végett, átteendő a m. földhitelintézetnél levő akad. pénztárhoz. X C V I I I . A főtitkár bemutatja sz. k. Pest város f. é. nov. lG-án tartott tanácsülése
36358
sz. alatti végzését, elnök b. E ö t v ö s Jószef úr azon térítvényével, mely szerint
16
az intézet nevében m a g á t kötelezi, h o g y az akadémiai p a l o t a előtt az Akadémia-utczáb a n készült tűzcsap előállítási költségeit, az intézet s a j á t j á b ó l viselendi, s bele egyez egyszersmind abba, hogy a tűzcsap, mely mindig a város t u l a j d o n a marad, csupán tűzveszély idején fog használtatni. Tudomásul vétetvén, a jegyzőkönyvi iratokhoz csatoltatik. XCIX. Ugyanaz bemutatja szintén Pest városa f. é. decz. 6-án t a r t o t t tanács-ülése 38655. számú határozatát, mely á l t a l a város és L ó n y a y Menyhért a k a d . alelnök közt 1870. decz. 3-án, az akad. pincze-helyiségekből a d u n a i rakpartra vonuló k é t alagút h a s z n á l a t a iránt kelt szerződés h e l y b e n hagyatik, oly módon, hogy a 300 frt évi haszonbér a múltra nézve mostanáig egyszerre, jövőre nézve pedig, a szerződés 3. §-a értelmében, fél évi előleges részletekbeu lesz fizetendő ; továbbá a Rudolf r a k p a r t n a k a palota melletti része átalakítása i r á n t kiállított akadémiai térítvény a középítési bizottságnak adatik k i véleményre. Az l g . T a n á c s Pestvárosának e határozatát t u d o m á s u l vévén, egyszersmind ann a k másolatát az akadémiai ügyészszel közöltetni rendeli. Minthogy azonban a jelenlevők részéről alapos kétségek t á m a s z t a t t a k az iránt, hogy ez alagutak jövedelme a 300 frt évenkinti haszonbér fizetését födözné, gr. Károlyi György Igazgató T a g ú r ő nmltga
288 fölkóretik, hogy a pinczehelyiségek bérleti viszonyait megvizsgálva, arra nézve, nem lenne-e czélszcrübb az alagutak használatáról, a szerződési 3-ik pont szerint végkép lemondani, adjon véleményes jelentést. C. Olvastatott a M. T. A k a d é m i a f. é. oct. 31-kén t a r t o t t ülése jegyzökönyvének 275. p o n t j a , mely szerint válaszul az Igazgatóság 1870. május 27-ki L X I I I . számú végzésére, az összes ülés úgy vélekedik, hogy miután az Ügyrondben (88. sz.) gondosk o d v a van arról, h o g y minden egyes esetben külön elhatározandó, kiadassék-e a jutalom az elhunyt iró örököseinek, v a g y no ? más szabály a l k o t á s a fölösleges. Tudomásul szolgál. CI. A f ő t i t k á r előterjeszti a tud. Akadémia f. é. nov. 28-ki összes ülése 304. számú végzését, melyben Szarvas Gabor a múlt évben Marczibányi d í j a t n y e r t pályam u n k á j á t „A M a g y a r Igeidőkről", tekintve, hogy azt szerző tetemes változtatásokkal ú j r a dolgozta, s tekintve a jutalom csekélységét, ivenkint 10 frt tiszteletdíj mellett határozza kiadatni, s ez összegnek a költségvetésbe fölvételét kéri. U g y a n a z b e m u t a t j a Eeisz György folyamodványát, k i „Régi a l á í r á s o k gyűjteményének" az A k a d é m i a által már elfogadott II. kötetéért járó 250 frt vételárát az 1871-ki költségvetésbe fölvétetni kéri. Jelenti végre a főtitkár, hogy 1869. és 1870-ben n é g y fizetéses rendes tag- húnyt már e l , kiknek helyére a következő rendes tagok fizetésbe léptetve nincsenek ; kéri t e h á t az illető n é g y t a g n a k a fizetésesek sorába fölvételét. Az akadémiai költségvetésnek 1 8 7 l - r e összeállítása immár szükségesnek tálaltatván, с m u n k á l a t t a l ugyanazon, gróf Károlyi György, Szőgyényi László ós Csengery Antal ig. tag u r a k b ó l álló küldöttség bizatik meg, mely a m ú l t évi költségvetést is készítette, s melyhez a fentebbiek, v a l a m i n t az A k a d é m i á n a k a főtitkár által összeírandó egyéb k i v á n a t a i és tudományos szükségletei is átteendök, jelentése beváratván. CII. Olvastatott Takács István a k a d . főtitkári s e g é d n e k az Akadémia elnökéhez intézett irata, melyben az Igazgató T a n á c s f. é. oct. 31-iki ülésének öt illető határozat á é r t köszönetét fejezve ki, s tekintvo, hogy az A k a d é m i a alapítványaiból közelebb .1,080 frt bevehetlennek bizonyult, régi ó h a j t á s a valósításáúl 300. frtot a j á n l fel az Akadémia alaptökéjéhez, mely összeget b e is fizetvén, a z a főtitkár jelentése szerint a m. földhitelintézethez áttétetott. Az Igazgatóság teljes méltáuylatát fejezi ki ez adományért, miről az alapítvanytevöt, jelen jegyzőkönyv kivonatának részére kiadása által, értesíttetni határozza. C i l i . Rónay Jáczint, a Kazinczy omlékvagyon tisztába hozására kinevezett bizottság előadója, b e m u t a t j a Tóth Lörincz urnák, mint a Kazinczy alapítvány volt kezelőjének, ez a l a p í t v á n y r a vonatkozó jelentését, a számadások, aláírási ivek, naplók s ez ü g y r e vonatkozó összes iratok melléklésével. E jelentés egyelőre tudomásul vétetvén, miután az összes Kazinczy ügynek végleges tisztába h o z a t a l á r a — jolentéstovő Szerint is — a Zemplén megyei kezelő Evva András úr számadásainak átnézése, s a most bemutatott számadásokkal leendő gondos combinat i ó j a szükségeltetik : jelen jelentés, a mellékelt összes számadási iratokkal együtt, átteendö H i n k a József akadémiai ügyész úrhoz, mint a ki az Evva-féle számadások átnézésével már előbb megbízatott, oly utasítással, hogy a k é t f é l e számadásokat egybe vetve, jelentését a Kazinczy emlék-vagyon tisztába hozására kiküldött igazgatósági bizottsághoz lehető h a m a r s á g g a l benyújtani igyekezzék. CIV. A következő ülés ideje 1871. j a n u á r 15-ére (d. e. 11. órára) határoztatott.
289 Harminczhatodik Összes
akadémiai akad.
ülés.
ülés.
1870. decz. 19-én. Sztoezek
József
osztályelnök helyettes elnöklete alatt.
324. A közokt. m. k. miniszter úr ő nagyméltósága, Budán f. é. decz. 9-én, 26474. sz. a. kelt kegyes leiratában, értesíti az Akadémiát, liogy Henazlmann I m r e lev. tagnak a • öcséi kath. templom és falfestései megvizsgálására t e t t u t i költségei és n a p i dijai fejébon 181 f r t 83 krt utalványozott, melyet bélyeges n y u g t á j á r a a pesti adóhivatalnál fölvehet. U g y a n a z Henszlmann 1. t. jelentése folytán a lőcsei templom falfestései restaurálására Storno Ferencz kiküldését j ó v á h a g y v á n , ennek a mondott falfestvények megtekintése végetti ú t j á r a 200 frtot igér utalványozni, h o g y a restauratióra t e r v e t és költségvetést készíthessen. Végre a zsegrai kis templom és kassai szent Mihály kápolna falfestményeit Storno úr ugyanazon lőcsei ú t j a alkalmával megvizsgálván, h a ezek fontossága a vizsgálatból kitűnnék, ezek k i j a v í t á s a iránt is készítsen javaslatot és költségvetést; mely utóbbi vizsgálat megtételére h a az utalványozott 200 frt elegendő nem lenne, az Akadémia j a . vaslatára pótoltatni fog. Áttétetik az archaeologiai bizottsághoz, hogy mindcnokben a leirat szerint j á r jon el s a n n a k idejében jelentését az összes ülésnek m u t a s s a be. 325. Olvastatott az I. osztálynak decz. 5-ki üléséből fölterjesztett a j á n l a t a Bálint Gábor kiküldése i r á n t a mongol nyelv tanulmányozása végett ; mely s z e r i n t az Akadémia részéről ez u t a z á s költségei fedezésére, 1871-től kezdve, négy éven át, é v e n k i n t 100 a r a n y volna folyóvá teendő, ha pedig с kiadást az a k a d é m i a i költségvetés meg nem bírná; a vallás és közoktatási miniszter úr a n n a k a tudományos czélokra szánt ösztöndij a k rovatából való fedezésére volna felkérendő. Az osztály j a v a s l a t a minden p o n t j a i b a n elfogadtatván, az Akadémia fölkéri az Igazgató Tanácsot, hogy az évenkinti száz-száz aranyat 1871—1874 éveken á t a költségvetésbe folyvást fölvenni, lia pedig ez a pénztár á l l a p o t a miatt meg nem történhetnék, a közoktatási minister úr ö nagyméltóságát, az osztály javaslata szerint, e teher viselése iránt megkeresni méltóztassék. 326. A főtitkár bemutatja az osztályok jelentéseit, miszerint a Toldy Ferencz rendes tag indítványozta tudományos kézikönyvek és folyóirat kiadása i r á n t tanácskozandó bizottságba az I. osztály Greguss Ágost, Hunfalvy Pál és Toldy Ferencz rendes tagokat, — a II. osztály Horváth Mihály oszt. elnököt, Tóth Lőrincz és Rónay Jàczint r. tagokat, — a I I I . osztály Margó Tivadar, Lutter Nándor és Schwarcz Gyula 1. tagokat választotta. Tudomásul vétetvén, az Akadémia elnöke mint egyszersmind bizottsági elnök értesítendő, s a bizottság összehívására fölkérendő. 327. A z I . osztály jelenti, hogy báró Schlechta Ottokár úr cs. kir. követségi taná-
290 csos, a es. к. keleti A k a d é m i a igazgatója, s Akadémiánk külső t a g j a „Manuel terminologique" czimü m u n k á j á t az A k a d é m i á n a k k i v á n n á ajánlani м reá engedélyt k é r , minek köszönetteljes elfogadását az osztály j a v a s o l j a . B. Schlechta O t t o k á r külső tag úr A k a d é m i á n k iránti szives figyelmének о tanújelét az összes ülés is köszönettel elfogadja ; miről a méltóságos báró urat jelen jegyzőkönyvi kivonat közlése mellett, ugyanazon m a g á n uton, melyen a felszólítás j ö t t , értesíttetni határozza. 328. A főtitkár b e m u t a t j a az akadémiai üléssort 1871-re. Helyben h a g y a t v á n , kinyomatása és a t a g o k közötti kiosztása elrendeltetett. 329. Olvastatott Széles F a r k a s m. kir. b á n y a h i v a t a l i f ő n ö k Rézbányán f. é. decz. 10-én kelt levele, melyben Mikó Béla, о v é g r e kiküldött m. k. kohótisztet a R é z b á n y á r a vonatkozó bányatörténelmi adatok összeszedésében kitellietöleg gyámolíttatni kéri. Az Akadémia e bányatörténelmi a d a t o k f e l b u v á r l á s á r a egyébkint segédkezet nem n y ú j t h a t , mint az á l t a l , hogy k ö n y v t á r á t és kézirat-gyűjteményét szívesen megn y i t j a a kiküldött tiszt ú r n a k , miről ez a f ő t i t k á r által már értesítve is v a n . 330. A III. osztály Kiss Gábor m é r n ö k benyújtott kéziratát : „Mennyiségek elemzése" stb. czimmel, oly véleménynyel a d j a be, hogy az, átdolgozás végett, szerzőjének visszaküldendő. Az osztály véleményével visszaküldetni határoztatik. 331. Bemutattatott id. Mándy P é t e r X X X I I . és X X X I I I . közleménye a Magyar Nyelv Szótárából k i m a r a d t szavakról. Atteendő a Szótár szerkesztőjéhez. 332. Szabolcs megye közönsége dr. Szabó és dr. F a r k a s 3-ik évnegyedi jelentését a légtüneti viszonyokról megküldvén, Atteendő a m a t h , és természettudományi bizottsághoz, lehető használás végett. 333. A bécsi es. к. Theresianum igazgatósága, értesítvén, hogy ez intézetben f. é. oct. óta magyar történelmi tanszék áll fenn , s magyar a j k ú i í j a k számára h a z á n k történelme rendes és kötelező t a n t á r g y : kéri az A k a d é m i á t , h o g y történelmi k i a d v á n y a i t úgy a múltra, mint jövőre nézve a Theresianum k ö n y v t á r á n a k küldené meg. Atteendő az állandó könyvtári bizottsághoz vélemény és a m u n k á k kijelölése végett. 334. Olvastatott a m. kir. pénzügyminiszter ú r n a k B u d á n f. é. november 16-kán kelt kegyes irata, mely szerint az akad. s t a t i s t i k a i bizottsága fölterjesztése n y o m á n az adó-reform tárgyában összehívott szakbizottság m u n k á l a t a i t egy-egy példányban megküldi. Köszönettel vétetvén, átteendő a statistikai és nemzetgazdasági bizottsághoz. 335. Az arch, bizottság előadója jelenti, hogy a német-ujvári vár fentartása iránt gr. F.vdödy Sándor úr ö n m g á t ó l , m i n t a herczeg B a t t h y á n y i hagyomány gondnokától kedvező Ígéretet vévén : e szerint az akadémiai összes ülés f. é. 276. számú végzése szerinti közbenjárás többé nem szükséges. Tudomásul szolgál. 336. Olvastatott az arch, bizottság jegyzökönyvének 1'. é. 104-dik száma , mely szerint, az Akadémiának javasoltatik, intézne felszólítást Komárom megyéhez , oly értelemben. hogy az ó-szőnyi és egyéb ottan k ö r ü l talált régiségek egy, m a g á b a n Komárom városában alapítandó, múzeumban eltétessenek és jövőre megóvassanak. E bizottsági javaslat értelmében az Akadémia m e g fogja keresni Komárom me-
291 g y e közönségét, méltóztatnék K o m á r o m városában oly alkalmas és biztos helyiségről gondoskodni, melyben az azon v i d é k e n talált, és még ezután is fellelendő régiségek letétethessenek, s mind az idő viszontagsága, mind romboló kezek ellen biztosan megőriztessenek. 337. U g y a n a z o n bizottság jegyzökönyve 105. pontjában j a v a s o l j a : kéressék m e g a m. kir. közlekedési ministerium, hogy kegyeskedjék a m. kir. á l l a m i főmérnökséget, melynek egyik teendője ú g y is az ó-szönyi római telepen átvonuló országút jó k a r b a n tartása, oda utasítni, hogy az ásatás közben előforduló alapokat, síremlékeket stb. egy e czélra készítendő térképre lerajzoltatni és a nagyobb és érdekesb leleteket az a r c h , bizottságnak azonnal bejelenteni sziveskedjék. E l f o g a d t a t v á n , ily értelemben a nmgu közlekedési miniszter úrhoz felterjesztés határoztatott. 338. A f ő t i t k á r jelenti, h o g y a miskolczi ref. gymnasium igazgatósága térítvényt s köszönő levelet küldött az A k a d é m i a részéről közelebb hozzá j u t t a t o t t kiadványokért. Tudomásul van. 339. Az alkönyvtárnok jelenti, hogy Knauz Nándor 1. tag következő m u n k á k a t a j á n d é k o z o t t az a k a d é m i a i k ö n y v t á r n a k : Magyar Sión, Egyház-történelmi folyóirat IV. V. évf. Esztergom. 1866. 1867. Lányi Károly Magyar egyház történelme ; átdolgozta Knauz Nándor. I. II. kötet. Esztergom 1866—1870. A Pozsonyi káptalannak kéziratai. Knauz N. Esztergom. 1870. A Nápolyi Margit Legenda. K n a u z N. Esztergom. 1868. Az Esztergomi főegyháznak Okmánytára. Knauz N. által I. II. füzet. Esztergom. 1863—1866. Adalék Oapistranoi sz. János életéhez. Közli Mircse J . Esztergom. 1870. Gizela királyné sírjáról. I r t a Csató Antal. Pest. 1862. Id. Bartal György nyilt levele K n a u z Nándorhoz „Toldy Ferencz valamijére Sz. Istvánról." Pauli sz. Vincze Leányai meghonosítva Esztergomban. Esztergom 1865. Id. Bartal György. A P a r t h u s . Hun-Magyar Scythákról. Kiadta K n a u z Nándor. Pest. 1862. A magyar egyház régi mise és zsolozsma könyvei. Összeszedte K n a u z Nándor. Esztergom. 1870. A budai kir. várpalota kápolnája.
I r t a Knauz Nándor. Pest. 1862.
340. A főtitkár bemutatja a közelebbi összesülés óta még beérkezett ajándék, csere és köteles példányok jegyzékét, mely következő :
I. Testületektől
:
Asiatic Society of Bengal, C a l c u t t a , a) Nuskha i Dilkuskha. b) J o u r n a l . Vol. X X X I X . Nro 159. 160. 161. c) Proceedings. 1870. Nro 3—6. Society of Antiquaries. L o n d o n , a) Archaeologia. Vol. 42. P. I I . b) Proceedings. Vol. IV. Nro 7. Ferdinandeum. I n n s b r u c k . Zeitschrift. 3-te Folge. 15. H . Société Archéologique. L u x e m b o u r g . Publications. Vol. XXV. MAGY. TUD. AKADÉMIAI KKTESITO. 1 8 7 0 .
18. SZ,
3 5
292 К . К . Geolog. Reichsanstalt. Bécs. a) Verhandlungen. 1870. Nro 10. 12. b) J a h r buch. XX. B. Nro 3. К . K. Centralcommission f ü r Baudenkmale. Bécs. Mittheilungen. 15. J a h r g a n g . Nov. December. M. k . közoktatási ministerium. Buda. Sarmiento : Life in t h e Argentine Republic.
II.
Magánosoktól.
J a k a b Elek 1. t. Kolozsvár. A királyföldi viszonyok ismertetése. Montovich Ferencz. M. Vásárhely. U j világnézlet. V á m b é r y Armin 1. t. P e s t . Uigurische Sprachmonumente u n d das Kudatku Bilik. Vivenot Alfréd. Bécs. Z u r Geschichte des Rastadter Congresses. L e i t n e r G. W . Lahore. T h e languages a n d races of D a r d i s t a n . Vol. I. P . 1. 2. H o r n Ede. Pest. L ' Economie politique a v a n t les Physiocrates. Tipold Özséb. Pécs. Világtörténelmi h e l y e k Zsebszótára.
III. Köteles
példányok.
M. kir. egyetem n y o m d á j a . Buda. a) Az orsz. középtanodai tanáregylet közlönye. I I I évf. septemberi füzet. I V évf. 1. füz. b) U g y a n a n n a k e m l é k i r a t a a középtanodai törv é n y j a v a s l a t ügyében, c) Slotta : Jubilum honoribus Illimi D n i Sigismundi Szuppan. d) A m. kir. tud. egyetem t a n r e n d e az 187°Д t a n é v téli szakára, e) Beszédek az egyetem 187 í /i t a n é v i rectora és t a n á c s a beigtatásakor. f) Beszéd az 187°/i tanév megnyitásakor. Szigler testvérek n y i t r a i nyomdája. A nyitrai r. k a t h . főgymnasium önképző egyletének évkönyve. 2. évf. U g y a n a z o k komáromi nyomdája. Schematismus Ordinis S. Benedicti A r c h i a b b a tiae S. M a r t i n i ad 1871. Skarnitzel Ferencz nyomdája. Szakolcza. a) Zlatnicza. b) Nevädze. с) V mojom Väzeni.
IV. Akadémiai
kiadás.
N y e l v és széptudományi Értekezések X I . sz. Math, és Természettudományi Közlemények. V I . köt. IV. sz. VII. köt. 1. sz. É r t e s í t ő IV. évf. 15. sz.
A III. osztály
ülese.
1870. decz.
19-én.
Sztoczek József
oszt. elnök elnöklete alatt
342. (52.) Az osztálytitkár jelenti, h o g y a mai ülésre bejelentett k é t rendbeli értekezés visszavonatván, csupán egy tanácskozási tárgy v a n elintézendő, s ez a I I I . osztály 1870. nov. 28-án t a r t o t t értekezletétől v a n áttéve az osztályhoz.
293 E z eu tárgy Vész J á n o s Ármin r. t. indítványa az iránt, hogy a n y o m t a t v á n y o k ból az Ügyrend értelmében a szerzőnek k i j á r ó 6 példány helyett 25 adassék, ú g y az Értekezésekből mint a könyvekből. E z t azzal indokolja : hogy a szerző m a g a legjobban képes m u n k á j á t oda juttatni, hol az leginkább kell, s ezen helyekon megismertetvén, n a g y o b b körben terjedhetne szét : míg most tény, hogy az Akadémia k i a d v á n y a i t alig veszik, azok létezése alig ismeretes, s i g y czélt nem é r v e halmozódnak a r a k t á r b a n . Ezen indítványt az értekezlet olfogadta s az osztálynak a j á n l o t t a . A I I I . osztály a felhozott indokokat helyeselvén, szintén hozzá j á r u l s pártolólag t e r j e s z t i az összes iilés elé.
Pest, 1871. Nyomatott az „ Athenaeum" n y o m d á j á b a n .
TUDNIVALÓK. 1. Az A k a d é m i a É R T E S Í T Ő - j o oly folyóirat, m e l y az ülésein törtSnt e l ő a d á s o k a t s t á r g y a l á s o k a t hozza, a m a z o k a t k i v o n a t b a n , ezeket a j e g y z ő k ö n y v szerint. 2. Minden, ki az A k a d é m i á b a n előadást t a r t , végzésileg fel v a n híva, h o g y a n n a k előre elkészített k i v o n a t á t , még a z o n ülés f o l y t á n kézbesítse a titoknoki h i v a t a l n a k . r 3. Az Értesítő t a r t a l m á t teszik : a) Az osztály-ülésekben előadott minden é r t e k e z é s k i v o n a t a . E g y egy k i v o n a t legfeljebb 8 n y o m t a t o t t l a p r a terjedhet. T o v á b b á az ülésen felolvasott k ö n y v i s m e r t e t é s e k , b e m u t a t á s o k , kisebb e l ő t e r j e s z t é s e k , melyek önálló tudományos értekezésnek n e m t e k i n t h e t ő k . b) A közülésben felolvasott értekezések kivonata h a szinte m a g a az értekezés az E v k ö n y v e k b e n jelenik is meg. e) K i s e b b emlékbeszédek, n e c r o l o g o k s effélék, melyek t. i. nem az É v k ö n y v ö k b e valók. É v k ö n y v b e szánt emlékbeszéd k i v o n a t a c s a k ú g y ha belőle alkalmas k i v o n a t o t lehet készítni. d) Az A k a d é m i a m i n d e n n e m ű (osztály-, összes, és i g a z g a t ó s á g i ) üléseinek és n a g y g y ű l é s e i n e k t á r g y a l á s a i ; csupán a k ö z ö n s é g elé n e m való dolgok elhagyásával. E szerint e) A tisztán s z e m é l y t érdeklő ü g y e k mellőztével m i n d e n e g y é b , a t a g o k a t és a közönséget é r d e k l ő dolgok. f) Általánosb é r d e k k e l bíró i n d í t v á n y o k ; melyeket az indítványozó még az ülés folytán, Í r á s b a n is köteles b e a d n i az É r t e s í t ő s z á m á r a . g) A kiadás végett b e n y ú j t o t t m ü v e k és é r t e k e z é s e k fölötti bírálatok, v a g y egészben, v a g y t a r t a l m a s k i v o n a t b a n . El nem f o g a d o t t m u n k á k általánosb irodalmi b e c s ű bírálatai is k ö z ö l t e t n e k : d e a bírálók n e v e i ilyenkor nem. h) P á l y a m ü v e k b í r á l a t a i , a k á r osztályok, a k á r b i z o t t s á g o k v a g y bizottsági előadók által n y ú j t a t n a k be. Összesített v é l e m é n y v a g y előadói jelentés létében az e g y e s b í r á l ó k v é l e m é n y e i nem közöltetnek.
i) Az A k a d é m i á n a k a j á n d é k o z o t t , v a g y k ü l ö n i n t é z e t e k által cserebe küldött k ö n y v e k j e g y z é k e . k) Minden ülés előtt kitétetik az e l n ö k l ő n e v e ; de a jelen voltak névsora n e m . Az indítványt, jelentést tevők neve sem h a l l g a t t a t i k el ; h a pedig v a l a m e l y tag é r t e k e z é s t ajánl, v a g y olvas nem-tagtól, a n n a k n e v e mindig k i t e e n d ő , s az köteles a felolvasott értekezés k i v o n a t a t kezbesíteni. 1) M i n d e n kivonat, indítvány, j e l e n t é s stb. még ülés folytán Írásban beadandó, h o g y az E i ' t e s i t ő szerkesztése késedelmet n e szenvedjen. 4. Ha nem-tag v a l a m e l y akad. t a g á l t a l kiván é r t e k e z é s t olvastatni fel osztály-ülésekben: dolgozatát jó e l ő r e be kell a d n i a a t i t o k n o k n á l ^ ki azt az illető osztály-értekezlethez átteszi, mely egy t a g j á v a l a m u n k á t átnézetvén, e n n e k j e l e n t é s e folytán dönti el, felolvastassék-e az osztályülésben v a g y n e ; első e s e t b e n valakit a felolvasással is m e g b í z v á n . 5. H a nem-tag személyesen előadást a k a r t a r t a n i , erre, a m u n k a előleges beküldésével, m i n d e n egyes esetben az A k a d é m i a e n g e d é l y é t kell k i k é r n i e . I l y e n k o r az A k a d é m i a a b e a d o t t m u n k á t szintén az illető osztály-értekezlethez teszi át, s a n n a k véleménye a l a p j á n engedi v a g y t a g a d j a m e g a felolvasást.
Nyomatott az „Athenaenm" nyomdájában. 1870.
