BLASKÓ BÉLA A RENDÉSZETI FELSŐOKTATÁS ÉVTIZEDEI Mielőtt előadásomat elkezdem, mindenekelőtt köszönetet mondok az emlékülés szervezőinek, azért, hogy lehetővé tették a rendészeti felsőoktatás évtizedeinek áttekintését. Tették ezt talán éppen azért, mert jóllehet főiskolánk persze nem tartozik a jogi karok közé, azonban nem utolsósorban a jogi karok kitűnő professzorainak, oktatóinak közreműködésével is, intézményünkben a rendvédelmi hivatás alapjainak az elsajátításához oly nélkülözhetetlen jogi kurzusok rendszeresen folynak.
I. A rendvédelmi felsőoktatás nem büszkélkedhet azzal, hogy immáron 225 éves. A Rendőrtiszti Főiskola 31 évvel ezelőtt kezdte meg a rendvédelmi tisztek képzését és azóta a rendvédelem szinte valamennyi területére kiterjesztette képzési tevékenységét. A képzési profilt a jelenlegi szakokon kívül új szakokkal és szakirányú továbbképzési szakokkal is bővíteni kívánjuk. A képzés során a Főiskola nagy súlyt fektet arra, hogy a leendő tisztek sikeresen vegyék fel a harcot a polgári társadalom békéjét megzavaró, egyre nagyobb méreteket öltő bűnözéssel. A világban zajló globalizációs folyamat új kihívásokat fogalmaz meg a rendészetet tárgyának tekintő oktató, nevelő és tudományos munkával szemben. Főiskolánk missziója mindenekelőtt olyan gyakorlat-centrikus, idegen nyelveket jól beszélő rendvédelmi szakértelmiségiek képzése, akik EU-kompatibilis ismeretekkel rendelkeznek, és képesek a Rendőrség, a Határőrség, a Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, a Büntetés-végrehajtás, valamint a Vám- és Pénzügyőrség által velük szemben támasztott követelmények teljesítésére. Az oktatás szervesen összekapcsolódik a felnőttneveléssel, amelynek együttes célja olyan tudás és magatartásforma elsajátítása, amelynek birtokában a végzettek képessé válnak a társadalom, a fenntartó Belügyminisztérium és a megrendelő rendvédelmi szervek által velük szemben támasztott követelmények teljesítésére. A főiskola a felsőoktatási intézmények akkreditációja során a rendvédelmi képzés önálló, szuverén intézményeként nyerte el helyét az állami felsőoktatási intézmények sorában. 111
225 ÉVES A POLITICO-CAMERALIS TUDOMÁNYOK OKTATÁSA MAGYARORSZÁGON
II. A felsőfokú rendőrtisztképzés előzményeiről és a Rendőrtiszti Főiskola létrejöttével kapcsolatban a rendelkezésemre álló időt figyelembe véve történelmi áttekintés helyett csak a főiskolai képzést közvetlenül megelőző oktatási intézményekre utalok. A Honvédelmi Tanács 1959-ben kelt határozatával létrehozta a BM Rendőrtiszti Akadémiát, amely a szakmai ismeretek átadása mellett biztosította a rendőri munkához szükséges jogi-közigazgatási felkészültséget is. Emelte a tiszti állomány általános műveltségi színvonalát. A képzés két éves nappali tagozatos, illetve három éves levelező tagozatos oktatás keretében folyt. A Rendőrtiszti Akadémia mellett a Magyar Néphadsereg Egyesített Tiszti Iskoláján 1960-ban létrejött a BM Akadémia Határőr és Karhatalmi Tagozata, amely 1967-ben beolvadt az akkor létrejött Kossuth Lajos Katonai Főiskolába. A tagozaton határőr- és karhatalmi tiszteket képeztek. A bűnözés struktúrájának változásai, az elkövetési módszerek gyors fejlődése, a visszaeső bűnözők aktívabbá válása által teremtett kihívással szemben a bűnüldöző szervek stratégiájának sürgős megváltoztatásával, valamint a rendőrtisztek képzésének főiskolai szintre történő emelésével kellett reagálni. A főiskola alapítását 1970-ben törvényerejű rendelet írta elő. A tvr. akkor azt határozta meg, hogy a főiskola olyan szakembereket képezzen, akik a belügyminiszter által meghatározott tiszti munkakörök betöltéséhez szükséges magas fokú általános műveltséggel, jogi és szakmai tudással, alapfokú idegen nyelvi ismeretekkel rendelkeznek. Egyúttal legyenek képesek a belügyi munkát érintő szaktudományok eredményeinek elsajátítására és alkalmazására. A főiskola egykarú intézményként jött létre, és 1971. szeptember elsején kezdte meg működését állambiztonsági, bűnügyi, közbiztonsági, igazgatásrendészeti, valamint büntetés-végrehajtási szakokon. Mindez 1987-től a vámnyomozói, 1991-től a vámigazgatási, majd 1992-től a határrendészeti szakkal bővült. A főiskola nappali és levelező tagozatain a következő szakokra lehetett jelentkezni: politikai nyomozói (állambiztonsági) szakra, mely 1990 óta szünetel; katonai elhárítói szakra, mely 1973-ban megszűnt; idegen nyelvi szakra, mely 1973-ban megszűnt. Azok a szakok pedig, melyekre ma is lehet jelentkezni a következők: igazgatásrendészeti szak, bűnügyi nyomozói szak, közrendvédelmi és közlekedésrendészeti szak, büntetés-végrehajtási szak, pénzügynyomozói és vámigazgatási szak, határrendészeti szak, gazdaságvédelmi szak és folyamatban van a katasztrófavédelmi szak alapítása. A Rendőrtiszti Főiskola a felsőoktatási törvény, valamint a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogál-
112
BLASKÓ BÉLA: A RENDÉSZETI FELSŐOKTATÁS ÉVTIZEDEI lásáról szóló törvény hatálya alá tartozik. Ez utóbbinak idézek a preambulumából: „A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézményekben folyó tevékenység célja – a magyar felsőoktatási rendszer részeként a fegyveres szervek személyi állományának sajátos életviszonyaihoz igazodó körülmények között – a fegyveres szervek hivatásos tiszti utánpótlásának, valamint a honvédelmet és a rendvédelmet érintő tevékenységet végző szakembereknek a képzése.” A rendvédelmi felsőoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeiről szóló 1999-ben született kormányrendelet biztosítja az eddigi főiskolai szakok mellett a rendőrség hosszú idő óta létező képzési igénye teljesítésének lehetőségét a gazdaságvédelmi szak beindításával. A főiskola tehát a belügyminiszter közvetlen felügyelete alatt a Belügyminisztérium, a Magyar Köztársaság Rendőrsége, Határőrsége, Vám- és Pénzügyőrsége, valamint Büntetés-végrehajtása számára nappali tagozaton három év, levelező tagozaton négy év alatt képez tiszti, közalkalmazotti, valamint köztisztviselői munkakörök betöltésére hivatott szakembereket. Az intézmény hallgatóinak létszámát évről évre a szakmai szervek létszámigényei, az államilag finanszírozható létszám és a főiskola befogadó kapacitása határozzák meg. A nappali tagozat rendőri szakjaira évente mintegy 200 hallgató, egyéb rendvédelmi szakokra (határrendészet, büntetés-végrehajtás, vámigazgatás) évente 60-80 hallgató nyer felvételt. A levelező tagozaton évfolyamonként 250-540 hallgató tanul. A főiskola nappali tagozatán végzett, sikeres záróvizsgát tett, tanulmányi előmenetelétől függően hadnaggyá vagy főhadnaggyá előléptetett tisztek, valamint köztisztviselők és közalkalmazottak területi szerveknél történő elhelyezkedését a képzésben és a foglalkoztatásban érintett országos hatáskörű parancsnokságok szervei garantálják. A végzett hallgatók többsége beosztott tisztként, kisebb részük vezetői munkakörben kezdi meg tevékenységét. A Rendőrtiszti Főiskola Rendészeti Vezetőképző, Továbbképző és Kutatóintézete a vezetők képzésének és továbbképzésének, a rendvédelmi tisztek intézményesített, tervszerű és koordinált szakmai továbbképzésének, továbbá a tudományos kutatások fontos színtere. A főiskola hivatásával folyamatosan kettős célt teljesít: magas kvalitású, a nemzetközi színtéren is helytállni képes és tájékozott szakembereket képez a rendvédelem jelenlegi feladatainak eredményes ellátására, ugyanakkor a tiszti alap- és továbbképzéssel, illetve a vezetőképzéssel szakembereket készít fel a rendvédelmi testületek jövőre orientált fejlesztésének kezdeményezésében és végrehajtásában történő hozzáértő részvételre.
113
225 ÉVES A POLITICO-CAMERALIS TUDOMÁNYOK OKTATÁSA MAGYARORSZÁGON
III. A MAB Plénumának 1999-ben hozott határozata szerint a Főiskola valamennyi szaka
sikerrel vette az „akadályt”, ami azt jelenti, hogy a szakok erős, illetve megfelelő minősítést kaptak a soron következő 2007-es megmérettetésig.
IV. A főiskolán végzett oktatómunkáról szólva elmondható, hogy a tantárgyak egyik csoportjába a valamennyi szakon oktatandó általános tantárgyak tartoznak, másik csoportját a szakok igényeinek megfelelően kialakított, szakmai tantárgyak alkotják. A tantárgyak és a tanszékek közül előadásomban csak az emlékülés témájához közvetlenül kapcsolódókat sorolom röviden: Az Alkotmányjogi és Közigazgatási Jogi Tanszék által oktatott tantárgyak az alábbiak: Bevezetés az állam- és jogtudományokba, Magyar alkotmányjog, Közigazgatási jog, Emberi jogi ismeretek, Nemzetközi jog, Polgári jog. A Büntetőjogi és Kriminológiai Tanszék által oktatott tantárgyak: Büntetőjog, Büntetőeljárás-jog, Kriminológia. A Büntetés-végrehajtási Tanszék által oktatott jogi tantárgy a Büntetésvégrehajtási jog. A Gazdaságvédelmi Tanszék által oktatott jogi tantárgyak: Pénzügyi jogi alapismeretek, Társasági jog és cégjog, Adójog, Értékpapírjog, Bankjog. A Közrendvédelmi Tanszék által oktatott jogi, rendészeti tantárgyak: Szabálysértési- és rendészeti eljárásjogi szakismeretek, Szabálysértési jog, Idegenrendészeti jog, Rendészeti jog. A Vám- És Pénzügyőri Tanszék által oktatott jogi tantárgyak: Jövedéki adójog, Vámjog és vámeljárás. A Kriminalisztikai Tanszék által oktatott tantárgyak: Krimiálmetodológia, Krimináltechnika, Krimináltaktika, Kriminálmetodika, Igazságügyi orvos- és elmekórtan. A fent felsorolt tantárgyak jelentékeny részében a három évtized során a hazai jogi felsőoktatás országos szaktekintélynek számító reprezentánsai is közreműködtek. Engedjék meg, hogy név szerint is említsek közülük néhányat: Berényi Sándor, Sárándi Imre, Szilágyi Péter, Ficzere Lajos, Sári János, Bodgál Zoltán, Pintér Jenő, Békés Imre, Bárd Károly, Hack Péter, Kratochwill Ferenc, Szabó András, Gönczöl Katalin, Vavró István.
114
BLASKÓ BÉLA: A RENDÉSZETI FELSŐOKTATÁS ÉVTIZEDEI V. Az Intézmény tudományos tevékenysége döntő mértékben a tanszékekhez kötődik, melyek tudományos kutatóműhelyekké válása hosszú fejlődés eredménye, amely még napjainkban sem fejeződött be. A tudományos kutatómunka tartalmi kérdéseit illetően megállapítható, hogy azok elsősorban az alkalmazott tudományok területén folytak. Az új vagy újszerű nemzetközi kutatási eredmények megismerésének korlátot szabtak az akkori viszonyok. A nyugati szakirodalomhoz csak nehezen lehetett hozzájutni, a kiutazások pedig szinte kizárólag a volt szocialista országok társintézményeire szorítkoztak. Széleskörű tudományos együttműködés alakult ki még az Államigazgatási Főiskolával, a katonai főiskolákkal, valamint a Zrínyi Miklós Katonai Akadémiával. A főiskola oktatói közül többen a doktori és kandidátusi minősítő eljárásban, mint hivatalos bírálók, bizottsági elnökök és tagok vettek részt. Évről évre fejlődött kapcsolatunk az Állam- és Jogtudományi Intézettel, továbbá az ELTE Állam- és Jogtudományi Karával. A főiskola oktatói közül sokan vettek részt a különböző tudományos társaságok munkájában. Alapító tagjai voltak a Szemere Bertalan Magyar Rendvédelem-történeti Tudományos Társaságnak és a Magyar Kriminológiai Társaságnak. Főiskolánk több oktatója vett részt a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság, a Magyar Jogász Szövetség, a Magyar Pszichológiai Társaság és a Hadtudományi Társaság munkájában is. Az 1993-ban hatályba lépett felsőoktatási törvény a főiskola tudományos munkája elé a korábbinál minőségileg magasabb követelményrendszert állított. Feladat lett „a tudományos kutatás és tudományszervező tevékenység, a tudományterületre eső tudományos szolgáltatások nyújtása, a nemzetközi tudományos kapcsolatok ápolása”. A törvény megjelenésétől kezdve a kutatások megélénküléséről adhatunk számot. Az alábbiakban csak néhányra utalok: ¾ így az alkotmányjog területén több kutatási program elemezte a rendészet alkotmányos jogállamban elfoglalt helyét, vizsgálta a legitim fizikai erőszak és az emberi jogok összefüggéseit, illetve kezdeményezte a rendvédelmi ágazati törvények, kiemelten a rendőrségi törvény szükségesnek látszó módosításait. ¾ a közigazgatási jog új szemléletű oktatása nyert teret a főiskolán, amelyhez jelentős segítséget nyújtott az a kiemelkedő elméleti tevékenység, amelyet különösen Madarász Tibor, Szamel Lajos és Lőrincz Lajos munkássága jelzett. ¾ a büntető anyagi és eljárási jog stúdiumai folyamatosan nyomon követték a bekövetkezett jogszabályi változásokat, ami az anyagi jog területén elsősorban a gazdasági élet büntetőjogi védelme körében hozott eredményeket, 115
225 ÉVES A POLITICO-CAMERALIS TUDOMÁNYOK OKTATÁSA MAGYARORSZÁGON
az eljárásjogban pedig az új büntetőeljárási törvényjavaslat kimunkálása biztosította az elméleti igényességet. ¾ fejlődés következett be a speciális rendvédelmi szakmai tárgyak elméleti megalapozása területén is. Közbiztonsági, szolgálati szempontból kiemelkedő fontosságú volt az a kutatás, amely a tömegdemonstrációk rendőrségi kezelésére, illetve a rendőrségi törvény egyes rendvédelmi intézményeinek hatályosulására vonatkozott. ¾ a kriminalisztikai szakirányban az egyes bűncselekmény-típusok morfológiai kutatásában értünk el eredményeket. Téma volt a szervezett bűnözés alakulása, az ásványolajgyártás és forgalmazás területén jelentkező kriminalitás, a gépjárműlopási sorozatok elemzése, a szerencsejáték területén mutatkozó bűnös jelenségek, valamint az erőszakos bűnözés kriminológiája. A felderítés körében különös jelentőséget kapott a nyomozás, a felderítés és a bizonyítás alap-összefüggéseinek beható elemzése. A 90-es évek jelentős eredménye a nemzetközi tudományos kapcsolatok kiszélesedése lett, melyben a szakmai tanszékek mellett jelentős szerep jutott a Rendészeti Kutatóintézetnek. Az elmúlt évtizedben kiemelten kezeltük a főiskola tudományos tevékenységének fejlesztését, ezen belül különös hangsúllyal a kutatás személyi feltételeinek javítását. Nagy figyelmet fordítunk a tudományos fokozatot szerző oktatók tervszerű tudományos továbbképzésére, valamint a kutatómunka pénzügyi hátterének biztosítására. A főiskola a jogi karokon rendszeresített Acta mintájára önálló kiadványt vezetett be, mely elősegíti a befejeződött kutatási eredmények publikálását.
VI. A rendvédelmi tisztképzés előttünk álló feladatait többek között alapvetően meghatározza az, hogy Európa egyesülésének jelenlegi folyamatában a nemzeti szempontok veszítenek jelentőségükből, s egyre inkább az európai dimenzió érvényesül. A határellenőrzés megszűnése, amely ténylegesen a határok viszonylagossá válását vonja maga után, a jogrendszerek harmonizációja, a munkaerőpiac szabad mozgása, a letelepedés szabadsága, valamint a végzettségek elismerése – hogy csak néhány tényezőt említsek – már ma indokolja, hogy törekedjünk az európai kultúra fogalmának legalább alapvonalakban történő megfogalmazására. Felismerhető továbbá egyfajta értékközösség kialakulása. A globalizációs folyamat a „harmadik világ” országaiból jövő, a megfelelő illegális bevándorlási mozgással járó, megnövekedett migrációs nyomás formájában is érinti az európai kontinenst, valamint olyan fundamentalista tendenciák 116
BLASKÓ BÉLA: A RENDÉSZETI FELSŐOKTATÁS ÉVTIZEDEI formájában, melyeknek csupán egyik válfaja az Európát többszörösen is sújtó iszlám fundamentalizmus. De ide sorolandók a szervezett bűnözés, különösen a kiterjedt embercsempészet és (főként a prostitúció terén) az emberkereskedelem, valamint a globálisan szervezett gazdasági és számítógépes bűnözés új megjelenési formái. Nyilvánvaló, hogy ezek a változások nem hagyják érintetlenül a rendőrséget sem. Kihatnak a rendőri feladatok spektrumára, a rendőrség szervezetére és kvalifikációs követelményeire, valamint a rendőrség önértelmezésére. Idetartozik többek között a közigazgatás megváltozott feladat- és funkciófelfogása is. A rendőri munkát az említett körülmények között még bonyolultabbá teszi, hogy „mérlegelési dilemmák” adódhatnak egyfelől a költség-haszonoptimalizálás, másfelől a biztonsági színvonal biztosítása között. Többek között ezek a fejlemények is nagymértékben befolyásolják majd a rendvédelmi felsőoktatás munkáját. A változtatás már meglévő rendkívüli nyomása tartalmi, didaktikai-metodikai és tanulásszervezési következményekkel jár, melyek közül néhányat kiemelnék. Ilyen az ¾ élethosszig tartó tanulás, hiszen a tudáson alapuló társadalomban már nincs lezárt tanulás; ¾ az oktatási intézményekre nézve az iméntiek azt jelentik, hogy a szakmára történő kiképzés csak egy része lehet a feladataiknak. A jövőben a szakmai tevékenység és a képzés állandó váltakozására lesz szükség. ¾ a curriculumokat tartalmilag át kell vizsgálnunk, az igényekhez igazítanunk és aktualizálnunk. Az ismeretközvetítés messzemenően a tisztán kognitív „anyagfelhalmozásra” korlátozódik, amit a végén a hagyományos – írás- és szóbeli – vizsgával kérnek számon. Az ismeretek rohamos szaporodása lehetetlenné teszi egy-egy szakma teljes ismeretskálájának elsajátítását; a tartalmak ezen felül egyre gyorsabban „elöregszenek”, „elavulttá válnak”; a szaktudás közvetítése elveszíti domináns funkcióját. Helyette módszerbeli kompetenciák, valamint azon kommunikációs és kooperációs képességek közvetítése kerül az előtérbe, amelyek egyre inkább a szakmai cselekvési kompetencia lényegét alkotják. ¾ a jövő curriculumáról való elmélkedés azonban még egy további állításhoz is elvezet: a rendőrileg releváns tudományterületeket, módszertanokat és didaktikát teljes összefüggésükben kell látni. A rendőri ki- és továbbképzés egy egységes egész; ezt más tudományok – a jog, a szervezéselmélet, az üzemgazdaság – jelentős mértékben befolyásolják; a rendőrségi igényeket azonban speciálisan ki kell dolgozni. ¾ Ahhoz, hogy ezt elérjük, tudományosan megalapozott rendőri döntési és cselekvési kompetencia kialakítása válik szükségessé, melynek keretében a felmerülő problémák megoldhatók. Ehhez a rendőri cselekvés tanára, a rendőrtudományra van szükség, amely a meglévő rendőri tudásanyagból 117
225 ÉVES A POLITICO-CAMERALIS TUDOMÁNYOK OKTATÁSA MAGYARORSZÁGON
indul ki, azt kritikusan felülvizsgálja, elemzi, rendszerezi és továbbfejleszti, hogy a gyakorlat számára közvetlenül hozzáférhetővé tegye. ¾ És nem utolsó sorban a rendészeti tisztképzés szemszögéből rá kell mutatni a nemzetközi rendőri munka fontosságára.
VII. Előadásom végén röviden összegezném a rendvédelmi felsőoktatás soron következő főbb feladatait: A főiskola stratégiai célkitűzése, hogy a jövőben is a belügyminiszter közvetlen felügyelete alá tartozó, autonóm és euro-konform felsőoktatási intézményként, saját alapjain továbbfejlődve működjön; a következő négy évben haladjon tovább azon az úton, amelynek végén – hazai és nemzetközi relációban egyaránt elismerten, összhangban a Küldetésnyilatkozatban megfogalmazott elvekkel és célkitűzésekkel – a rendészeti oktatás és tudományos kutatás centrumává válik, meghatározó színtere lesz a főiskolai alapképzésnek, valamint a tisztképzés posztgraduális formáinak, különösen a vezetőképzésnek. A stratégiai célkitűzés teljesítése érdekében a főiskola kiemelt feladata a rendészet európai uniós követelményeihez, a hazai felsőoktatás egészéhez és az európai rendvédelmi felsőoktatás formáihoz illeszkedő, azzal megközelítően egyenértékű, a hazai hagyományokat és gazdasági realitásokat figyelembe vevő rendészeti felsőoktatás folytatása, amelynek eredményeként a kor kihívásainak megfelelve magasan képzett, nemzetközi színtéren is elismert szakemberek képesek lesznek a jelenkor feladatainak eredményes teljesítésére és azzal egyidejűleg a megrendelő rendvédelmi szervek jövőre orientált fejlesztésének kezdeményezésére és végrehajtására is.
118
