MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar
Bükki Nemzeti Parki termékek
Simon Ildikó 2013
Tartalomjegyzék 1.
Bevezetés ....................................................................................................................... 3
2.
Nemzeti Parkok kialakulása a világban ......................................................................... 5
3.
Magyarországi nemzeti parkok ..................................................................................... 7
4.
A Bükki Nemzeti Park ................................................................................................. 10 4.1 A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság feladatai ............................................................ 10 4.2 Fokozottan védett területek ........................................................................................ 12 4.3 Bemutató- és kiállítóhelyek ....................................................................................... 13
5.
Nemzeti park, mint turisztikai termék ......................................................................... 16
6.
Nemzeti Parki Termék védjegy ................................................................................... 18
7.
Védjegy........................................................................................................................ 21
8.
A vizsgált települések .................................................................................................. 23 8.1 A falvak bemutatása................................................................................................... 25 8.1.1 Alsóhámor .......................................................................................................... 25 8.1.2 Bükkszentkereszt ................................................................................................ 25 8.1.3 Bükkszentlászló .................................................................................................. 26 8.1.5 Cserépfalu: .......................................................................................................... 27 8.1.6 Felsőhámor: ........................................................................................................ 27 8.1.7 Kács: ................................................................................................................... 28 8.1.8 Kisgyőr: .............................................................................................................. 28 8.1.9 Lillafüred: ........................................................................................................... 29 8.1.10 Mályinka: .......................................................................................................... 29 8.1.11 Ómassa - Újmassa: ........................................................................................... 29 8.1.12 Répáshuta: ........................................................................................................ 30 8.1.13. Sály: ................................................................................................................. 30 8.1.14 Tard: ................................................................................................................. 31 1
9. A gazdálkodóknál végzett kutatás eredményei................................................................ 32 10. A vásárlókkal végzett kutatás eredményei .................................................................... 37 11. Elemzés és javaslattétel ................................................................................................. 41 12. Összefoglalás ................................................................................................................. 47 13. Irodalomjegyzék ............................................................................................................ 50 13.1 Könyvek ................................................................................................................... 50 13.2 Cikkek, tanulmányok ............................................................................................... 51 13.3 Internetes oldalak ..................................................................................................... 52 13. 4 Ábrák ...................................................................................................................... 55 13.5 Táblázatok ................................................................................................................ 55 14. Summary........................................................................................................................ 56 15. Melléklet ........................................................................................................................ 58 15.1 Kérdőív – Vásárlók .................................................................................................. 58 15.2 Kérdőív – Gazdálkodók ........................................................................................... 62 15.3 Pályázati feltételek és bírálati szempontok a Bükki Nemzeti Parki Termék védjegy használatához ................................................................................................................... 66
2
1. Bevezetés
Miskolci születésűként gyakran volt lehetőségem, hogy a közeli erdőkben tegyek kirándulásokat. Gyerekként a szüleimmel és az iskolával, felnőve pedig barátokkal keressük fel gyakran a Bükk-hegység szebbnél szebb tájait. El sem tudom képzelni, hogy sík területen éljek, ahol ne láthatnám a hegyeket, erdőket. Éppen ezért, amikor a szakdolgozat téma választásának ideje eljött, mindenképpen tudtam, hogy nem idegen országról, nem számomra közömbös dologról szeretném írni, hanem valamiről, amit szeretek, amit a magaménak érzek. Rövid töprengés után már fogalmazódott bennem, hogy a Bükk lesz a jó téma, de nem tudtam, hogyan szűkíthetném a kört. Ebben nagy segítségemre volt a külső konzulensem, aki végül megadta a lökést a témaválasztáshoz. Valószínűleg az emberek többségének egy nemzeti parkról az erdők és állatok jutnak eszébe, de nem szabad megfeledkezni a területen élőkről sem, akik még inkább felelősek lakóhelyük és környezetük megóvásáért, mint az odalátogató turisták. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság területén is található jó néhány település, és hogy még inkább harmóniában élhessenek a természettel, a Vidékfejlesztési Minisztérium kezdeményezte a Nemzeti Park védjegy kialakítását, melynek keretében az adott területen működő gazdálkodók, termelők pályázhatnak a védjegy elnyerésére. A pályázat először szűkítette a kört a tejtermékekre, de 2013 augusztusában kibővítették feldolgozott gyümölcs- és zöldségtermékekre (lekvárok, szörpök, aszalványok), mézekre (kivéve: akác, aranyvessző, bálványfa és selyemkóró) és feldogozott húskészítményekre. A pályázati kiírás során meghatározott célokat, teljesítendő feltételeket figyelembe véve, de a termékek körét nem korlátozva vizsgálom, hogy kik azok a gazdálkodók, akik érdemesek lehetnek arra, hogy termékeik megkapják a Bükki Nemzeti Park védjegyét. Mivel a park területét övező településeken körülbelül 250.000 ezren élnek, ezért szintén a pályázati kiírásokat figyelembe véve szűkítettem a települések körét. A dolgozat első részében bemutatom a nemzeti parkok kialakulását mind a világban, mind Magyarországon, majd részletesebben ismerkedhetünk meg a Bükki Nemzeti Parkkal.
3
Ezután általánosságban tájékoztatást nyújtok a védjegy fogalmáról, jelentőségéről. A kutatómunka részletezése előtt pedig megismertetem a fent említett pályázat céljait, feltételeit, ez lesz a vizsgálat elméleti háttere. A dolgozat nem születhetett meg anélkül, hogy a településeket felkerestem volna, így személyesen vizsgálhattam meg a témát, ismerkedhettem meg azokkal a gazdálkodókkal, akik saját termelésű árujukkal próbálnak jelen lenni a piacon. Nem mindenki felel meg a védjegyhez szükséges feltételeknek, de így is nagy élmény és tapasztalatszerzés volt ezekkel az emberekkel beszélgetni. A kutatási munka folyamatát részletesen bemutatom. Kíváncsi voltam a fogyasztói oldalra is, hogyan fogadják ezt a kezdeményezést, ezért szintén kutatást végeztem, melynek eredményeit is ismertetem a dolgozatban. A kutatásokhoz kérdőívet állítottam össze, de mivel úgy készültem, hogy személyesen fogom végezni feltárást, ezért a kérdések többsége nyitottként szerepel bennük, ezzel biztosítva, hogy megismerjem a véleményeket. Így a kérdőív inkább egy strukturált interjúhoz hasonlít. Ezenkívül személyes beszélgetést folytattam Paulikovics Ildikóval a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság oktatás-szervezési referensével, aki ötleteivel, véleményével és az Igazgatóság adataival segítette munkámat. A tanulmány eredményeit adatszerűen bemutatom, majd ezek alapján elemzést végzek és javaslatokat teszek a témában. Végül összefoglalom az elméleti hátteret, a kutatást, a vizsgálat eredményeit és az elemzéseket. Ezúton szeretnék köszönetet mondani Nagy Katalin belső konzulensemnek, Paulikovics Ildikó külső konzulensemnek és családomnak a sok segítségért és támogatásért.
4
2. Nemzeti Parkok kialakulása a világban
A védett területek kialakulása szorosan kapcsolódik az emberiséghez. Már 2000 évvel ezelőtt is voltak kezdeményezések arra vonatkozóan, hogy bizonyos területeket hagyjanak érintetlenül. Ennek elsősorban vallási okai voltak és nem természetvédelmi indíttatásból döntöttek így. A világon először az Amerikai Egyesült Államokban hoztak törvényt arra vonatkozóan, hogy egy adott területet nemzeti parkká nyilvánítsanak. Az 1800-as évek első felében több expedíció is indult, hogy felkutassák a területet, mert előzőleg érdekes beszámolók keringtek forrásban lévő sárról, gőzölgő folyókról, megkövesedett állatokról és fákról. Bár ezeket eleinte mesének hitték, 1870-ben újabb felfedezőútra indult egy kutatócsoport, akik az eredményeiket folyamatosan rögzítették, ez volt a Washburn-Langford-Doane expedíció. A csoport egyik tagja Cornelius Hedges javasolta először, hogy a területet nyilvánítsák nemzeti parkká. Az amerikai Kongresszus 1872. március 1-én írta alá a Yellowstone Nemzeti Parkot létrehozó törvényt. Bár a törvény célja az lett volna, hogy megvédjék a parkot az orvvadászoktól, azoktól, akik korlátlanul próbálták kihasználni a természet adta lehetőségeket, de pénz hiányában nem sokat tudtak tenni ellenük. Később ez a probléma megoldódni látszott, azonban a látogatókat sokáig rossz minőségű szolgáltatások várták. Az évek során egyre nagyobb figyelmet és támogatást kapott a park, így látogatóközpontokat építettek, új tűzvédelmi előírásokat határoztak meg, ezzel biztosítva a fenntarthatóságot. Az UNESCO 1976-ban nemzetközi bioszféra rezervátumnak nyilvánította, majd 1978-ban a Világörökség részévé tette. Ma is az egyik legnépszerűbb nemzeti park, vonzó a látogatók számára a gejzírek és hőforrások sokasága és a szabadon látható medvék, bölénycsordák és jávorszarvasok miatt. (ld. http://www.yellowstonenationalpark.com/history.htm )
A következő évtizedekben elsősorban Észak-Amerikában, Ausztráliában és Új-Zélandon, illetve Dél-Afrikában alapítottak nemzeti parkokat. 5
Az első nemzeti parkok a világon 1. táblázat Nemzeti Park
Ország
Alapítás éve
1.
Yellowstone
USA
1872
2.
The National Park
Ausztrália
1879
3.
Banff
Kanada
1885
4.
Glacier
Kanada
1886
5.
Yosemite
USA
1890
6.
Sequoia
USA
1890
7.
Belair
Ausztrália
1891
8.
Ku Ring Gai Chase
Ausztrália
1894
9.
Tongariro
Új-Zéland
1894
10.
Waterton Lakes
Kanada
1895
11.
Wilson’s Promontory
Ausztrália
1898
12.
Mount Buffalo
Ausztrália
1898
13.
El Chico
Mexikó
1898
Forrás: Centeri-Gyulai, A világ természetvédelmének történelmi kezdetei a védett területek kialakítására vonatkozóan (2006) Tájökológiai Lapok (2006. 4, 2): 427-432 Az európai nemzeti parkokra a XX. század első éveiig kellett várni, de ekkor alakultak az első távol-keleti védett területek is: •
Dánia 1902
•
Japán 1902
•
Malajzia 1906
•
Hollandia 1906
•
Chile 1907
•
Lengyelország 1907
•
Svédország – 1909
(ld. http://www.world-national-parks.net/ )
6
3. Magyarországi nemzeti parkok
A magyarországi természetvédelem kialakulása a XX. század második felére tehető, pedig már a reformkorban is voltak kezdeményesések arra vonatkozólag, hogy hogyan óvhatnánk meg az utókor számára a Magyarország nyújtotta természeti értékeket, a gazdag növény és állatvilágot. A nemzeti parkok létrehozását először egy Kaukázus-kutató Déchy Mór 1912 kezdeményezte, aki a következőket mondta: „Meg kell indítani a mentés munkáját, felállítani Magyarország első nemzeti parkját.” Bár az ezzel kapcsolatos tanulmány eljutott az országgyűlés elé, több mint 60 évig nem történt előrelépés. 1914-ben ugyan szerettek volna természetvédelmi kormánybiztost kinevezni, azonban a történelem közbeszólt és a tanácskozás, melyet e célból hívtak össze elmaradt. Viszont elkészült egy összesítés, melyben 1058 megóvásra érdemes természeti egységet mutattak be. A háború után megkötött trianoni békeszerződés értelmében sajnos a korábbi adatok érvényüket veszítették, az erdők 84%-át az utódállamok kapták meg. Az első világháború után a természettudósok és természetbarátok sürgették egy természetvédelmi törvény létrehozását. A törvényt elfogadták és megalakították az Országos Természetvédelmi Tanácsot, melyet a második világháború után újjáalakítottak. A legfontosabb célnak a védett területek állami tulajdonba vételét tekintették. 1950 és 1960 között több ezer hektárra nőtt azon területek száma, melyet védelem alá helyeztek. 1972-től komoly munka kezdődött, elkezdték felmérni, hogy melyek azok a területek és milyen kategóriába sorolhatóak, amelyeket a természetvédelmi tervbe bevehetnek. Nem sokkal később megalakult az első nemzeti park, majd követte hamarosan a többi is. Ma Magyarország területén tíz nemzeti park található, melyek állami feladatként törődik a természeti értékek védelméről. Az ezzel kapcsolatos feladatokat egy-egy Nemzeti Park Igazgatóság látja el. Az igazgatóságok a minisztérium irányítása alatt működnek, önállóan gazdálkodnak, közintézeti altípusú közszolgáltató központi költségvetési szerv.
7
Nemzeti Parkok Magyarországon 2. táblázat Nemzeti Park
Területe (km2)
Alapítva
Hortobágyi Nemzeti Park
742,22
1973
Kiskunsági Nemzeti Park
530,21
1975
Bükki Nemzeti Park
390,63
1977
Aggteleki Nemzeti Park
198,92
1985
Fertő-Hanság Nemzeti Park
234,88
1991
Duna-Dráva Nemzeti Park
501,05
1996
Körös-Maros Nemzeti Park
510,66
1997
Balaton-felvidéki Nemzeti Park
567,93
1997
Duna-Ipoly Nemzeti Park
603,14
1997
Őrségi Nemzeti Park
439,5
2002
Forrás: http://www.nemzetipark.gov.hu/
A magyarországi világörökségek listáján több olyan helyszín is szerepel, melyek vagy részei valamelyik nemzeti parknak, vagy maga a nemzeti park az: •
Aggteleki-karszt – Aggteleki Nemzeti park (1995)
•
Hortobágyi Nemzeti Park – a Puszta (1999)
•
Ferő/Neusiedlersee kultúrtáj – Fertő-Hanság Nemzeti Park (2001)
A Természetvédelmi Világszövetség meghatározása szerint a nemzeti park olyan terület, amelynek ökológiai egységessége megőrzendő a jelen és a jövő generációi számára, amely megvédendő mindenfajta mezőgazdasági és ipari hasznosítástól, és amelyen lehetőség nyílik nemcsak tudományos, hanem oktatási és szabadidős tevékenységek végzésére is.
8
1.ábra Védett természeti területek Magyarországon Forrás: Bükki Nemzeti Park Igazgatóság
Fontos, hogy a nemzeti parkok ösztönözzék és támogassák a lakosságot abban, hogy az emberiség megőrizze a természet épségét és változatosságát, illetve biztosítsák, hogy a természeti erőforrások felhasználása ne legyen káros és fenntartható legyen.
9
4. A Bükki Nemzeti Park
1974-ben az Országos Természetvédelmi Hivatal megbízta V. Szabó Ferencet, hogy készítse elő a Bükki Nemzeti Park létrehozását. Az 1026/1971. (VI. 22.) sz. kormányhatározat, mely a Mátra-Bükk üdülőövezet rendezési tervéről szólt, kimondta, hogy védetté kell nyilvánítani a Kékestől Mátrakeresztesig terjedő területeket, valamint a Bükk-fennsíkot. Továbbá védett területként kell kezelni a térségben idegenforgalmi szempontból jelentősnek minősített települések közvetlen környezetét alkotó erdőségeket legalább egy kilométer szélességben. Még abban az évben nagy mennyiségű anyag gyűlt össze a területről, összeállították a jogi anyagot, a terület-kimutatásokat, meghatározták a szükséges feladatokat. Sajnos a sok munka ellenére nem támogatta mindenki a projektet, így az első körben nem valósult meg. A következő tárgyalások már a megvalósítás útjára terelték az ügyet, így 1976 végére már 10 főből állt a megalakult igazgatóság létszáma. Ekkor még Miskolcon folyt a munka, de 1979-ben Egerbe kellett áthelyezni, a munkát ekkor már 19 fő végezte.
4.1 A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság feladatai A feladatok az alábbi tevékenységekre terjedtek ki: •
természetvédelmi alaptervek készítése
•
kutatások szervezése,
•
természeti értékleltár készítése,
•
gondoskodott
a
veszélyeztetett
természeti
értékek
védelméről,
fenntartásáról, •
bemutatás és oktatás,
•
új területek védelem alá helyezésének előkészítése,
•
kutató- és bemutatóházak, fogadóközpontok építése,
•
az államigazgatási eljárásról szóló törvény végrehajtásából adódó, természetvédelmi jogszabályokon alapuló szakhatósági tevékenység.
Mára a Bükki Nemzeti Park területe 38.774,6 hektárról 43.129,08 hektárra nőtt. 10
A feladatokat pedig a 1996. évi LIII. törvény határozza meg: •
gazdálkodókkal, hatóságokkal történő egyeztetések
•
terület felhasználási igények
•
egyéb kérelmek elbírálása
•
oktatás, tanösvényes, úgy bemutatóhelyek létesítése
•
természeti értékek egyedi védelme
•
kiadványok szerkesztése
•
pályázatok készítése
2. ábra A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területe Forrás: Bükki Nemzeti Park Igazgatóság A Bükki Nemzeti Park a Bükk hegység majdnem egészére kiterjed, így idetartoznak a hegység legszebb és leggazdagabb részei. 65%-a Borsod-Abaúj-Zemplén részére esik, míg 35%-as Heves megye területén fekszik. (ld. http://bnpi.hu/oldal/alapitas-teruleti-adatok34.html) „A védett terület nagyobb része (65 %) Borsod-Abaúj-Zemplén, kisebb része (35 %) Heves megyéhez tartozik. A nemzeti park B-A-Z megyében Dédestapolcsány, Mályinka, Tardona,
Varbó,
Parasznya,
Miskolc,
Bükkszentkereszt,
Kisgyőr,
Sály,
Kács, 11
Cserépváralja, Cserépfalu, Bükkzsérc és Répáshuta, míg Heves-megyében Eger, Felsőtárkány, Szarvaskő, Mónosbél, Bélapátfalva, Szilvásvárad és Nagyvisnyó települések közigazgatási területeit érinti. A nemzeti park területén belül csupán három apró, állandó lakosságú település található: Répáshuta, Ómassa és Felsőhámor (Lillafüred). Ezeknek nemcsak teljes külterülete (határa) védett, hanem a beépített belterülete is. A három településen lakók száma összesen nem haladja meg az 5000 főt, míg a BNP-t övező többi településen összesen ennek a számnak ötvenszerese, mintegy 250 000 ember él.” (http://bnpi.hu/oldal/alapitas-teruleti-adatok-34.html, 2009. június 10. 12:46) A nemzeti park védett területének 97,7 %-a állami tulajdonban van. Kezelője szinte kizárólag két erdőgazdaság: az Egererdő Rt. (a Bükk Ny-i felén) és az Északerdő Rt. (a Bükk K-i felén). A BNP Igazgatóság vagyonkezelésében csupán a védett területnek alig 2,5 %-a van (http://bnpi.hu/oldal/alapitas-teruleti-adatok-34.html, 2009. június 10. 12:46)
4.2 Fokozottan védett területek „A Bükki Nemzeti Parkon belül vannak kiemelkedő fontosságú, egyedülálló természeti, kultúrtörténeti és tájképi értékeket hordozó területek, amelyek fokozott védelmet élveznek. A BNP területén ezek az alábbiak (a 18/1976. OTvH határozatban 6009 hektár szerepel mint "szigorúan védett terület): •
a dédesi vár és környéke
•
a Csondró-völgy és a Látó-kövek
•
a Garadna-oldal és a Három-kúti-völgy
•
a lillafüredi Szent István-barlang felszíne
•
a Szinva-oldal
•
a Sebes-víz-völgy
•
Jávorkút környéke
•
a Nagy-mező
•
a Balla-vögy és a Csúnya-völgy, valamint az általuk közrefogott terület
•
a cserépváraljai Kő-völgy
•
a Hór-völgy
•
az Ablakos-kő-völgy és a Leány-völgy 12
•
a "Kövek" vonulata
•
a Szalajka-völgy
•
a felsőtárkányi Vár-hegy
•
a szarvaskői Vár-hegy és környéke
•
az Imó-kő
Az 1984-es bővítés után: a Bél-kő délnyugati orma (13,4 hektár). A Bükki Nemzeti Park fokozottan védett területeinek kiterjedése jelenleg tehát 6009 hektár (a 18/1976. OTvH határozat és a 4/1984. OKTH rendelet szerint). A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 40 § (1) bekezdése szerint a fokozottan védett természeti területre csak a Nemzeti Park Igazgatóság engedélyével szabad belépni. Kivételt a külön jogszabályok alapján erre feljogosított személyek képeznek, de ők is csak a feladatuk ellátásához szükséges mértékben tartózkodhatnak fokozottan védett területen. Továbbá e tilalom nem vonatkozik a jelzett turistautakra és kerékpárutakra, valamint a közforgalmi utakra. Azokon a törvények, a szabályok és az előírások betartásával engedély nélkül lehet közlekedni, kirándulni, az utakról azonban nem
szabad
letérni.
(”
http://bnpi.hu/oldal/fokozottan-vedett-teruletek-36.html;
2008. május 30., 11:27)
4.3 Bemutató- és kiállítóhelyek A Bükki Nemzeti Parkban számos bemutatóhelyet és kiállítóhelyet alakítottak ki, melyeket az alábbiak szerint csoportosíthatunk: Természetvédelmi látogatóközpont: a természetvédelmi bemutatóhelyeknek ezt a típusát általában egy nemzeti park valamely fő belépési pontjában (az ún. „kapuban”) vagy központi fekvésű részén találjuk. A nemzeti park igazgatóság képezett munkatársaitól információkat kaphatunk a védett természeti terület bejárásának lehetőségeiről, az interaktív kiállítások pedig időjárástól függetlenül 13
lehetőséget biztosítanak a gazdag természeti és kulturális örökség, valamint a megőrzésük, fenntartásuk érdekében folytatott természetvédelmi tevékenység megismerésére. Ráadásként még kiadványokat és ajándékokat is lehet vásárolni. Természetvédelmi bemutatóhely: természeti érték vagy kulturális örökség részletes bemutatására szolgáló bemutatóhely. Nemzeti parkjainkban és egyéb védett természeti területeinken számos látványos földtani bemutatóhely, a föld alatti világ csodáit feltáró turisztikai barlang és régi magyar háziállatok megismerését biztosító bemutatómajor várja az érdeklődőket. Tanösvény:
kijelölt,
jelzéssel
ellátott
tematikus
túraútvonal,
amelyen
állomáshelyekhez kötődően, tájékoztató táblák és/vagy kiadványok segítségével ismerhetők meg az érintett terület természeti értékei és kulturális öröksége. Különösen azok számára ajánlott, akik a természetet önállóan szeretnék megismerni. Szakvezetéses
túra:
természeti
és
kultúrtörténeti
látnivalók
felkeresése,
megismerése szakképzett túravezetők segítségével. Egy-egy képzett túravezető a látogatók előtt gyakran rejtve maradó összefüggéseket is feltárva, élményszerűen mutatja be a helyszíneket. A védett természeti területek egy részén – például a fokozottan védett területeken és az egyéb látogatással szemben érzékeny területeken – ez az egyetlen módja a természeti értékek megismerésének.
A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság területén az alábbi ilyen bemutató – és kiállítóhelyeket találjuk: •
Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Terület bemutatóhely
•
Salgótarján – Baglyaskő-vár Természetvédelmi Látogatóközpont
•
Hollókő – Tájház
•
Nyugati Kapu Oktató- és Látogatóközpont, „Karszt és élővilága” kiállítás
•
Szilvásvárad – Millenniumi Kilátótorony
•
Lillafüred – Szent István-barlang
•
Lillafüred – Anna-barlang
•
Cserépfalu – Oszla Tájház (Hór-völgy, Oszla)
•
Ároktő – Tájház
14
A fent említett helyszínek mindegyike egy-egy településhez köthető, de természetesen még számos község található a Bükki Nemzeti Park területén, ahol az ott élő emberek sokat tesznek a környezetükért és a turisták odavonzásáért. Hiszen nem csak a Bükk által nyújtott természeti értékek – hegységek, dombvidékek, erdők, mezők – vonzzák a turistákat, hanem a történelem során itt maradt kincsek – ipari, vallási, kulturális – valamint az itt élők sokszínűsége, hagyomány szeretete és megőrzése, a hazai és a házi ízek, az élmények sokasága is vonzza a látogatókat.
15
5. Nemzeti park, mint turisztikai termék
Az elmúlt években több kutatást is végeztek azzal kapcsolatban, hogy mennyire vonzóak a magyarországi nemzeti parkok a turisták körében és, hogy mely élmények, szolgáltatások a legkiemelkedőbbek, melyek befolyásolják leginkább a látogatottságot és a látogatók tapasztalatait. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) és a Magyar Turizmus Zrt. 2007 óta végez kérdőíves felméréseket a nemzeti parkokban. A legutóbbi fejlemények, melyek elérhetőek a nyilvánosság számára, a 2009-es év eredményeit tükrözik. A kutatás alapján kiderült, hogy a látogatóknak nem csak a természeti értékek a fontosak egy nemzeti park felkeresésekor, hanem épp olyan jelentőséget képviselnek a kulturális értékek, a programok, az étkezés, a helyi értékek megismerése és az ezzel kapcsolatos emléktárgyak, élelmiszerek, italok megvásárlása is. Arra is fény derült, hogy a turisták többsége szívesen visszatérne, vagy keresne fel más nemzeti parkokat az országban, illetve örömmel ajánlanák ismerőseiknek is ezt a fajta szabadidős programot. Mivel a nemzeti park termékek körét a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága elsősorban élelmiszerekre kívánja kiterjeszteni, ezért nagyon fontos tényező, hogy a kirándulók az igénybe vehető szolgáltatások közül az étkezést tartották a legfontosabbnak, 41,8% értéket képvisel az összes szolgáltatás közül. A Bükki Nemzeti Parkot érintő adatok: •
azok közé a nemzeti parkok közé tartozik, ahol a visszatérő vendégek aránya az átlagosnál magasabb és ahová a turisták célzatosan a nemzeti park miatt látogattak el
•
elsősorban családok keresik fel (2008-ban kiemelkedő volt még a baráti társaságok megjelenése is)
•
a legjellemzőbb tartózkodási idő: 1 nap
•
a legnépszerűbb tevékenységek: sétálás, túrázás és a tanösvények, bemutatóhelyek felkeresése
16
•
a Bükki Nemzeti Park nyújtotta lehetőségeket a turisták elsősorban internetes fórumokról ismerik, de szerepet játszik a felkeresésben a korábban ott járt személyek beszámolója és egyéb internetes oldalak is. A park által kiadott prospektusok, illetve az útikönyvek jelentenek még információforrást.
17
6. Nemzeti Parki Termék védjegy
2007 óta minden évben megrendezésre kerül a Nemzeti Parkok Hete sorozat, azért, hogy a nemzeti parkokra felhívják a figyelmet, megismerjék a potenciális látogatók és fellendítsék az ökoturizmust. Ekkor még a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága kizárólagos tulajdonosa volt a Nemzeti Parki Termék védjegynek. A 2010-es rendezvényen jelentették be, hogy bejegyezték a Nemzeti Parki Termék védjegyet, melyet 2012-re osztottak meg mind a tíz park között. Célja ennek a védjegynek, hogy támogassa a helyi termelőket, szolgáltatókat, akik ezeken a területeken élnek és a természettel összhangban végzik tevékenységüket. Segíteni szeretnék a vállalkozókat, hogy termékeikkel, szolgáltatásaikkal bővíteni tudják a piaci részesedésüket, illetve, hogy termékeik megbecsülését növelni tudják. A tárca ezáltal szeretne még nagyobb környezettudatosságot elérni és erősíteni a vidékfejlesztési folyamatokat, gazdasági együttműködéseket. A nemzeti park igazgatóságok kiemelt szerepet kapnak a védjegyrendszer kialakításában, adományozásában, ellenőrzési folyamataiban. A gyakorlatban 2013-ban lépett piacra a védjegy, és a közelmúltban már nyolc nemzeti park igazgatóság pályáztatta meg a védjegy használati jogát, melyhez kérelmet kell benyújtani. Az igazgatóságok mindenhol felállítanak egy Tanúsítványi Bizottságot, akik döntenek a védjegy odaítélésről. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Tanúsítványi Bizottsága: Paulikovics Ildikó – a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság oktatásszervezési referens Molnár Anita – Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatóság igazgatója Bota József Sándor – az egri Szent Lőrinc Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium igazgatója Veres Csaba – Heves Megyei Agrárkamara tanácsadója A termékek köre nemzeti parkonként eltérő, hiszen minden terület más és más sajátosságokkal rendelkezik, sőt vannak nemzeti parkok, akik saját maguk is folytatnak gazdálkodást.
18
A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság először kimondottan csak a Nemzeti Park területére terjesztette ki a pályázatot, és azért választották először a feldolgozott gyümölcs- és zöldségtermékekre, mert ezeknek az eredetisége könnyebben vizsgálható. 2013 nyár végére már kiterjesztették a területi határt, így már az alábbi termékekkel lehetett pályázni: •
feldolgozott gyümölcs- és zöldségtermékek: lekvárok, szörpök, aszalványok
•
mézek (kivétel akác, aranyvessző, bálványfa és selyemkóró méz)
•
feldolgozott tejtermékek és húskészítmények
Fontos, hogy a termék képviselje a régiót, a helyi ízeket, hagyományokat. Ennek már a csomagoláson is meg kell jelennie, vagyis utalni kell valamilyen módon arra, hogy hagyományos gazdálkodás során állították elő. A védjegy elnyeréséhez szükséges, hogy a termelők, szolgáltatók megfeleljenek a pályázati előírásoknak, hiszen ezzel tudják garantálni a kiváló minőséget, a helyi készítésű élelmiszerek fogyasztási kultúrájának emelését és a folyamatos piaci jelenlétet. Az értékelési alapelvek és a speciális értékelési szempontok elsősorban a területi lehatárolásra, a helyi nyersanyagok felhasználására, a helyi munkaerő kínálatra, a hazai és európai uniós szabályoknak való megfelelésre, a környezetvédelem fontosságára, és a csomagolásra terjednek ki. Ez utóbbinak is meg kell felelnie a természetvédelmi szempontoknak, vagyis, hogy ne szennyezze a környezetet, ne legyen káros az egészségre. Természetesen azokat sem zárják ki, akik jelen pillanatban nem felelnek meg minden környezetvédelmi előírásnak, de hagyományos gazdálkodást folytatnak és vállalják, hogy áttérnek majd a környezetkímélő megoldásokra. A pályázók köre mindazon vállalkozók, vállalatok, őstermelők, kistermelők és civil szerveztek, akiknek működése a kijelölt területen folyik. Természetesen létezik néhány kizáró tényező, például: aki felszámolás, végelszámolási vagy csődeljárás alatt áll. Az értékelési szempontokat és a pályázók körét részletesen a mellékletben, a pályázati feltételek és bírálati szempontok között találhatóak. A pályázóknak nem csak a kérelmet kell elküldeniük a bizottságnak, hanem termékmintát is. Ez alapján sorra veszik az esztétikai és érzékszervi tulajdonságokat, a már említett környezet- és természetvédelmi szempontokat, a működést, az eredetiséget.
19
Elsőbbséget élvez az a termék, amelynek elnevezése a régióból származó helyi elnevezést visel. Amennyiben a pályázat megfelel a szempontoknak és a bizottság úgy dönt, hogy odaadományozza a védjegyet, akkor létrejön a szerződés, melynek értelmében a védjegy használata egy évig díjtalan és feljogosítja a Nemzeti Parki Tanúsítvány Bizottságot a védjeggyel ellátott áruk, illetve szolgáltatások minőségének és a védjegy rendeltetésszerű használatának ellenőrzésére. Ha valaki megsérti a védjegyhasználati jogot, akkor a szerződésszegés mértékétől függően, akár öt évre is kizárhatják a szerződésszegőt a pályázati eljárásból. Lehetőség van a védjegy használatának meghosszabbítására és a megszűntetésére is.
20
7. Védjegy
A védjegy fogalma: „Az a márka, illetve a márkának az a része, amely törvényes védelmet (jogi oltalmat) élvez.” (Józsa-Piskóti-Rekettye-Veres, 2005, 201. o.) De mi is az a márka? „Olyan név, fogalom, jel, szimbólum vagy grafikai elem, illetve ezek kombinációja, amely az eladó vagy az eladók egy csoportjának termékeit és/vagy szolgáltatásait azonosítja, illetve azokat a versenytársakétól megkülönbözteti.” (Józsa-Piskóti-Rekettye-Veres, 2005, 201. o.) A már megszokott, megismert és kedvelt védjeggyel rendelkező termékekhez és szolgáltatásokhoz kötődnek az emberek, ragaszkodnak a bevált dolgokhoz, megkönnyíti a döntésüket, csökken a vásárlói kockázat. Mindenkinek van kedvenc üdítője, autója, színháza, városa, stb. Miért fontos, hogy ezekhez márkaépítés kapcsolódjon? A márka (védjegy) fontosságát a vállalkozások is felismerték, hiszen a vevők ezáltal válnak a termékükhöz, szolgáltatásukhoz lojálissá, így tudnak versenyelőnyt szerezni a versenytársakkal szemben és ezáltal eredményesebb és olcsóbb marketing tevékenységet végezhetnek. Az újonnan bevezetett márkák gyakran kudarcba fulladnak, de a Bükki Nemzeti Park védjegyének már háttere, ismertsége van, az emberek bíznak benne, hogy e mögött a védjegy mögött minőség található, így azoknak a vállalkozóknak is segítséget, pluszt nyújthat, akik önállóan nem vágnának bele egy önálló védjegy kialakításba. Pedig a védjegy értékes tőke! Egy ismert védjeggyel ellátott termékért a vevők hajlandóak többet fizetni. A Magyarországon található 10 nemzeti park mindegyikének olyan, rá jellemző logója van, melyről könnyen beazonosíthatóak. A Bükki Nemzeti Park címerén középen a szártalan bábakalács és azt bükk levél veszi körül.
21
A Bükki Nemzetipark által kiadott védjegy, mely a termékeken szerepel:
3. ábra Forrás: Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Ez a kép jelenti azt a beazonosíthatóságot, mely kiemeli az ezzel ellátott termékek minőségét, és amely alapján tudhatjuk, a termék előállítása során figyelembe vették a környezetvédelmi szempontokat is. Ma már nagyon népszerű a vásárlók körében a „Hazai termék” felirat az árukon. Az Igazgatóságnak a célja egy hasonló brand kialakítása, mely egy átgondolt marketing stratégiát követel.
22
8. A vizsgált települések
Az eredeti pályázat a Bükki Nemzeti Park területére terjedt ki, de később ezt bővítették a természetvédelmi oltalom alatt álló Tájvédelmi Körzet, Természetvédelmi Terület, Natura 2000 területekre. Sok település tartozik ehhez a tájhoz, ezek közül választottam ki, azokat, melyek BorsodAbaúj-Zemplén megye területén, lakhelyemhez közelebb esnek: Alsóhámor,
Bükkszentkereszt,
Bükkszentlászló,
Bükkzsérc,
Cserépfalu,
Felsőhámor, Kács, Kisgyőr, Lillafüred, Mályinka, Ómassa, Répáshuta, Sály, Tard, Újmassa
A települések felkeresését októberben valósítottam meg. A Bükk olyan arcát mutatta meg az őszi időben, amely minden látogatót lenyűgözne. A ragyogó napsütésben a színes fák között haladva az embernek olyan érzése volt, mintha egy arany alagúton menne át. Egyegy alagút végén pedig ott rejtőznek ezek a kis települések. Ha van miért irigyelni az ott élőket, akkor az nem más, mint az őket körülölelő környezet. Először az interneten keresztül próbáltam tájékozódni, hogy hol keressem a gazdálkodókat, de sajnos nem jártam túl nagy sikerrel, a későbbiekben kiderült számomra, hogy miért, és ki is fogok rá térni a dolgozat további részében. Így hát a szerencsére bíztam magam, és faluról falura jártam, keresve azokat, akik helyben állítanak elő valami finomat. Nagy segítségemre voltak az önkormányzatoknál, kedvesek, segítőkészek voltak. De volt, ahol a hivatal helyett a helyi poharazót kerestem fel, hiszen ki tud mindent egy faluban? A jegyző, a pap és a kocsmáros. Szerencsére itt is készségesen segítettek, hogy kiket érdemes felkeresnem, de ha nem tudtak ajánlani senkit, akkor is beszélgettünk arról, hogy mi ennek az oka, milyen változások történtek az elmúlt években. Persze nem csak a pult mögött állók voltak nagyon kedvesek, de azok a helyiek is – zömében régóta ott élő, idősebb urak – akik éppen ott vitatták meg az élet dolgait egy kis fröccsözés közben. Ha olyan helyen jártam, ahol nem tudtak a segítségemre lenni, akkor még sétáltam egy kicsit és bátorkodtam olyanokat is megszólítani, akik éppen kerti munkát végeztek, vagy a postást, akiben szintén bíztam, hogy mindenkit ismer a faluban. Néhol 23
meglepő volt, hogy egy nem is nagy községben valaki azt mondta, hogy nincsenek gazdálkodók a környéken, aztán pár házzal odébb mégis találtam valakit, aki nagyon finom sajtokat készít. Szerencsére, azért ez ritkán fordult elő. Ahol szerencsével jártam és kaptam ajánlást, ott felkerestem a termelőket, akik ha először óvatosan is fogadtak, végül nagyon készségesen válaszoltak, legtöbben a bizalmukba fogadtak és kedves ismerősként váltunk el egymástól. Mivel már a dolgozat megírásának elején tudtam, hogy személyesen fogom felkeresni őket, ezért a kérdőívemet is úgy alakítottam ki, hogy inkább beszélgetésre alapozom a válaszokat, nyitott kérdéseket hagytam benne. Nem csak adatgyűjtés volt a célom, hanem a véleményüket is szerettem volna tudni, így a kérdőívem inkább egy strukturált interjúhoz hasonlított. De talán ennek is volt köszönhető, hogy többet tudtam meg róluk, mint amire először számítottam. A következőkben ismertetem néhány szóban ezeket a településeket és feltárom a kutatások eredményeit, kik, milyen formában és mit termelnek. A kérdezettek többsége kérte, hogy nevét ne említsem, így ezt tiszteletben tartva név nélkül mutatom be őket. A kérdőívek részletes elemzése a bemutatás utáni fejezetben kerül kifejtésre.
24
8.1 A falvak bemutatása
A fent említett települések közül néhány közigazgatásilag Miskolchoz tartozik és a lakosság száma alacsony, de a többi falu népessége sem magas (467 és 2.187 fő között).
8.1.1 Alsóhámor Fazola Henrik a 18. században vasolvasztókat telepített Miskolchoz közel a Bükk hegységben, melyek közelében hámorokat is telepítettek. Ennek nyomán kapta Alsóhámor a nevét. Mind Miskolc, mind pedig Lillafüred közel esik a településhez, ezért kedvelt szálláshely a turisták körében. Gazdálkodók: Alsóhámor közigazgatásilag Miskolchoz tartozik. A telkek kicsinek számítanak, így az ott élők nagy része nem termel semmit a kertjében és állatot sem tart, vagy ha mégis, akkor csak saját részre használja fel azokat.
8.1.2 Bükkszentkereszt Az üveggyártásra épített huták a 18. században terjedtek el a Bükkben és ezek köré falvak is épültek. Ilyen település Bükkszentkereszt is, mely az ország egyik legmagasabban fekvő falva. Később a mészégetés lett a fő foglalkozás a községben. Ma számos rendezvény fűződik a régi mesterségekhez, de a Bükk is jó alkalmat nyújt egy-egy programhoz, fesztiválhoz (lovasszán verseny, gombafesztivál). Meg kell említenünk Szabó Gyuri bácsit is, akinek gyógynövénykertje már az egész országban híres. Gazdálkodók: A felkeresett települések közül Bükkszentkereszten találtam a legtöbb gazdálkodót. Többen foglalkoznak lekvárok, szörpök és szirupok készítésével. Elsősorban nem a kertben megtermett gyümölcsből, hanem a közeli erdő nyújtotta termésekből állítják elő ezeket. Három háznál jártam, ahol eladásra is főznek lekvárokat, szörpöket. A legjellemzőbb alapanyagok: szeder, bodza, som, csipke, galagonya, szamóca, málna, kökény, madárberkenye, de készül lekvár sárgabarackból és szilvából is.
25
Az előállítók kivétel nélkül nyugdíjasok, akik fáradtságot nem ismerve járják az erdőt, gyűjtik be a terméseket, majd otthon még fáradságos munkával gondosan megtisztítják azokat és főzik meg a lekvárokat, szörpöket, majd töltik őket üvegbe. Elmesélték, hogy rengeteg munka előzi meg, amíg az asztalunkra kerülnek ezek a finomságok. A galagonya magja például a termés 60%-át teszi ki, és még meg is kell hámozni. Mindez azt jelenti, hogy nagyon sokat kell gyűjteni ahhoz, hogy néhány üveg lekvár legyen belőle. A csipke feldolgozása sem egyszerű, hiszen a belsejében található apró szőrszálakat is el kell távolítani a befőzés előtt, másképp székrekedést okozhat. Sokan drágának találják ezeket a lekvárokat, de ha tudja valaki, hogy mennyi munka áll mögötte, akkor már nem is tűnik olyan borsosnak az ára. A munkát nehezíti, hogy naponta 2 kg vadgyümölcsöt lehet begyűjteni egy főnek, vagy külön
engedély
szükséges
az
Északerdő
Zrt-től.
(Forrás:
Északerdő
Zrt.
,
http://www.eszakerdo.hu/magyar/turista/gomba_vadgyomolcs.pdf ) Szintén Bükkszentkereszten találunk egy őstermelőt, aki kecskéket tart otthon, a tejükből pedig gomolyát készít. Ugyancsak nyugdíjas gazdálkodóról van szó. Még mindig Bükkszentkereszten van egy család, akik a Hajdúságban tartatnak sertéseket, azok húsát a levágás után hűtőkocsikban szállítják Bükkszentkeresztre, ahol ők feldolgozzák, majd a kész termékeket helyben, fesztiválokon és Miskolcon is értékesítik. A feldolgozott termékek a következők: hurka, kolbász, sonka, zsír, tepertő, füstölt kolbász/szalonna/húsok.
8.1.3 Bükkszentlászló A Miskolchoz tartozó település történelme hasonló Bükkszentkeresztéhez, szintén üveghutai településként lett ismert a 18. században, majd a fakitermelés és mészégetés adta a megélhetési lehetőséget. Nevét templomuk védőszentjéről Szent Lászlóról kapta. Gazdálkodók: Itt is próbáltam segítséget kérni a helyiektől, hogy van-e valaki a településen, aki gazdálkodna, de sajnos elmondták, hogy bár régen tartottak állatokat, mára egy sem maradt és csak saját részre főznek lekvárokat, szörpöket. Beszélgetésünkből kiderült, hogy a helyiek elhanyagolva érzik magukat. Úgy érzik Miskolc önkormányzata megfeledkezett róluk, elszegényedett a környék. 26
8.1.4 Bükkzsérc: Ez a falu a Bükk egyik gyöngyszeme, szép parasztházaival, borospincéivel és pincesoraival, valamint a csodálatos kilátással kellemes kikapcsolódást kínál az idelátogatóknak, akik kedvükre túrázhatnak, vagy akár vadászhatnak is. Gazdálkodók: Nagyon kedves, idős uraknál kezdtem a kérdezősködést, majd sétálva fiatalokat is megszólítottam, de kérdésemre, hogy találok-e gazdálkodót a településen, nem volt a válasz. Bort, pálinkát találnék több háznál is – mondták, de azt is leginkább saját részre készítik.
8.1.5 Cserépfalu: A híres Subalyukhoz közel fekvő település igazi turistacsalogató a Bükkben. Számos látnivaló (Subalyuk múzeum, pincék, kilátó, Gazdaház, barlanglakások) és kirándulási lehetőség teszi kellemessé az itt eltöltött időt. Gazdálkodók: A Bogácshoz közeli településen szintén találunk jó néhány borospincét, de emellett két helyen is kóstolhatunk, vásárolhatunk sajtokat, sőt a készítés rejtelmeibe is beavatnak bennünket. Mind két helyen találunk tehén és kecsketejből készült termékeket, melyhez az alapanyagot saját vagy falubeli állattartásból nyernek. A keményebb natúr és füstölt sajtok mellett, akár krémsajtokat is ízlelhetünk, melyeket ugyanúgy ízesesítenek fokhagymával, snidlinggel, kakukkfűvel, chilivel, borssal, vagy akár vargányával. Nehéz választani, hogy melyikből vásároljunk, mindegyik nagyon különleges, ízletes.
8.1.6 Felsőhámor: Alsóhámor testvérének is hívhatnánk, hiszen szintén a kohászat szülötte ez a hely. Itt található a Herman Ottó emlékpark és az Országos Műszaki Múzeum Kohászati Múzeuma, ami hűen mutatja be a régen itt folyó kemény munkát. A látogatás után pedig nem kell messzire mennie a kirándulónak, hiszen helyben is talál éttermeket, szálláshelyeket, de ha még nem fáradt el, akkor felkeresheti Lillafüredet, vagy túrázhat a Bükkben.
27
Gazdálkodók: Hasonló a helyzet, mint Alsóhámorban, a kis létszámú lakosság csak konyhakertet tart fenn, eladásra nem termelnek, így nem találtam senkit, aki válaszolt volna a kérdéseimre.
8.1.7 Kács: Az alig 600 főt számláló zsákfalu szintén a Bükkben bújik meg a Kácsi-patak völgyében. Szintén láthatunk barlanglakásokat, de felkereshetjük a régi vízimalmot is, mely ma már ipartörténeti emlék. Egykor híres volt gyógyvize, így fürdője is. Az itt élők reménykednek benne, hogy egyszer még fürdőtelepülésként fogják őket emlegetni. Gazdálkodók: Nagy örömömre két vállalkozót is találtam, akik nagyon kedvesen fogadtak és feleltek a kérdéseimre. Mindkét helyen többféle állatot is tartanak (kecske, mangalica, nyúl, tyúk, kacsa, birka), de elsősorban a kecskesajt és joghurt az, amit a helyiek is szívesen vesznek tőlük. Egyikőjük elmondta, hogy szívesen árulna piacon is, de Miskolcon nagyon drága a bérleti díj, Mezőkövesden már nincsen szabad hely, így most az ónodi vásáron történő értékesítést vették tervbe. Örömmel tapasztaltam, hogy a két gazdálkodó jó viszonyt ápol egymással, segítik a másikat, ha arra van szükség.
8.1.8 Kisgyőr: Egy falu, amely már rendelkezik egy – ugyan nem hivatalos – védjeggyel, méghozzá a köztereken található fafaragott alkotásokkal. Nagyon szép táj és vendégszerető lakosok várják az idelátogatókat. Gazdálkodók: Béke, nyugalom – ezek a szavak jutnak az ember eszébe, ahogy végigsétál a falun. Lenyűgöző táj és szívélyes emberek a jellemzői ennek a falunak, de sajnálattal hallottam, hogy bár sokan művelik a kertet és állatokat is tartanak, járják az erdőket, de amit készítenek, azt csak a saját részre és a családnak teszik el, nem gazdálkodnak ezekkel. Egy család viszont méhészettel foglalkozik, vegyes virágmézük és erdei virágmézük nagyon népszerű a környéken.
28
8.1.9 Lillafüred: Az ország egyik legszebb és legkedveltebb üdülőhelye. A Bükk, a Palota Szálló, a Hámoritó, a vízesés, a megújult függőkert, a Herman Ottó emlékház, a barlangok és a pisztrángos külön-külön és együtt is nagyszerű időtöltést biztosítanak. Gazdálkodók: Bár a pisztrángos országszerte ismert, és ki nem hagytam volna őket, azért szerettem volna megtudni, hogy van-e más is a környéken, akitől hozzá lehet jutni egy kis finomsághoz. De arra jutottam, hogy az a sok-sok turista, aki idelátogat, vagy a pisztrángosnál enyhíti gyomra korgását, vagy a helyi büfékben választ a frissen sülő kolbászok, húsok közül. És ha haza is szeretne vinni valami emléket, akkor a pisztrángon kívül nem tud más helyi terméket vásárolni. Azt viszont el kell ismerni, hogy kevés olyan idelátogató akad, aki ne keresné fel a Lillafüredi Pisztrángtelepet. Hoitsy György készséggel válaszolt a kérdéseimre és bemutatta a telep működését és az eladások folyamatát is.
8.1.10 Mályinka: A Bükk északi lábánál fekszik ez a kis település számos kedvelt turista célpont közelében. A Mária forráshoz, a Látókövekhez szívesen igazítják útba az erre járó kirándulókat a kedves lakosok. Gazdálkodók: Az önkormányzatnál kértem segítséget, ahol készségesen segítettek volna, de a faluban nincs olyan gazdálkodó, akit felkereshettem volna.
8.1.11 Ómassa - Újmassa: Fazola Henrik eredeti kohója Ómassán volt, melyet később Újmassára telepítették át és ma is megtekinthetjük. A mellette álló Massa Múzeum pedig betekintést enged, hogy hogyan végezték ezt a kemény munkát. Csend, nyugalom, gyönyörű környezet várja a környéket felfedezőket.
29
Gazdálkodók: Szintén Miskolchoz tartozó területekről van szó és bár a kohót nagyon sokan keresik fel és Ómassa az egyik legnépszerűbb túrázási kiindulópont, a turisták nem találnak helyi termékeket. A helyiek gyűjtenek terméseket, gombákat az erdőből, de csak annyit, amennyi saját fogyasztásra elegendő.
8.1.12 Répáshuta: Az idetelepedő üveghutás mesterekről kapta a nevét, akik később áttértek a mészégetésre, faszénégetésre. A település végében megtekinthetjük a Balla-barlangot, ahol felidézhetjük, hogyan is éltek az őskorban. De számos tanösvény és túravonal öleli körül a falut, ahol a fáradt vándor igazán jól lakhat a Vadász Étteremben. Gazdálkodók: Már az odavezető út is gyönyörű és akkor még nem is beszéltünk a falu bájáról. Abban bíztam, hogy találok valakit, aki vadhús feldolgozással foglalkozik és akár a jövőben én is vásárolhatnék ott, de több helyi lakos megkérdezése után feladtam ezt a reményt. Sajnos más gazdálkodót sem találtam. Az ott található étterem viszont kárpótolja a kirándulókat.
8.1.13. Sály: A Bükk felfedezése közben érdemes felkeresni ezt a települést és megtekinteni a 18. századi Eötvös kastélyt, mely ma mozgásjavító intézetnek ad otthont. Sok érdekességgel ismerkedhetünk meg a Gárdonyi Géza Honismereti házban, mely sok régi emléket őriz, köztük Gárdonyi Gézáról, aki itt töltött néhány iskolaévet. Gazdálkodók: Első utam az önkormányzathoz vezetett, ahol a falu aljegyzője fogadott és elmondta, hogy valamikor több mint 300 szürke marhát tartottak a községben, de ma már egy sincs és, hogy nagyon szeretne segíteni, de tudomása szerint nincs gazdálkodó a településen.
30
8.1.14 Tard: Tard számára nemcsak a Bükk, hanem az Alföld is épp olyan jelentős, hiszen egy kicsit mindkettőhöz tartozik. A településen hűen őrzik a matyó hímzés művészetét, de a rendezvények és a helyi borok is csalogatóak. Gazdálkodók: Tardon is a hivatalban próbálkoztam először, ahol rögtön ajánlottak két gazdálkodót is. Egyikőjük viszont, mint az megtudtam, nem végterméket árul, hanem teheneket tart és a tejet felvásárlóknak tartályban adja el. Elmondta, hogy régebben próbálkoztak a sajtkészítéssel, de ahogyan ő fogalmazott: „Nem érte meg a macerát.” Felkerestem a másik állattartót is a faluban, aki szintén leginkább tej értékesítése miatt tartja a teheneket, de előfordul, hogy túrót is elad.
31
9. A gazdálkodóknál végzett kutatás eredményei
-
A válaszadók neme, kora és iskolai végzettsége az alábbi arányokat mutatja:
Nem Férfi
36% 28%
Nő
36%
Családi vállalkozás
4. ábra Forrás: Saját forrás
Kor 0% 8% 54%
18-25
15%
26-35
23%
36-45 46-55 5.ábra
Forrás: Saját forrás
Iskolai végzettség 0% 23%
23%
Általános iskola Középiskola
54%
Diploma Posztrgrauális képzés
6. ábra Forrás: Saját forrás 32
-
A 13 megkérdezett gazdálkodóból gazdálkodó kilencen őstermelőkként, kként, ketten kistermelőként és egy korlátolt felelősségű felelő társaságként folytatja gazdálkodását.
-
A termelőkk eloszlása a településeken az alábbiak szerint alakul
Gazdálkodók száma 5 4 3 2 1
Gazdálkodók száma Kács Kisgyőr Lillafüred Mályinka Ómassa Répáshuta Sály Tard Újmassa
Cserépfalu Felsőhámor
Bükkszentkereszt Bükkszentlászló Bükkzsérc
Alsóhámor
0
7. ábra Forrás: Saját forrás
-
A kutatás során olyan vállalkozókat kerestem, akik feldolgozott gyümölcsgyümölcs és zöldségtermékeket, tejtermékeket vagy húskészítményeket forgalmaznak. Gyümölcskészítményekkel skészítményekkel a válaszolók 31%-a, 31% a, tejtermékekkel az 54%-a 54% és húskészítményekkel a 15%-a 15 foglalkozik.
33
Termékkör
15%
31%
Gyümölcskészítmény Tejtermék 54%
Húskészítmény
8. ábra Forrás: Saját forrás
-
A termelők őkk közül mindenki általános gazdálkodást folytat, nem rendelkeznek környezetkímélőő vagy biogazdálkodást igazoló dokumentumokkal.
-
A
gyümölcsökből gyümölcsökből
készült
termékeket
üvegben
árusítják,
melyek
újrahasznosíthatóak, azonban sajnos a tejtermékeket és húsokat, kivéve a Lillafüredi Pisztrángtelepet, mindannyian műanyag m anyag dobozokba, nylonzacskóba vagy folpackba csomagolják. Ezek közül egyik sem sem újrahasznosítható vagy biológiailag lebomló anyag. A pisztrángokat egy nikecell tálcára helyezik, mely újrahasznosítható, azonban a védőfólia véd fólia már nem környezetbarát.
-
Arra a kérdésre, hogy hallottak-e hallottak e már a Bükki Nemzeti Park védjegy véd
programjáról, mindössze mindö három igen válasz érkezett. A pisztrángtelep dolgozói dolgozó kaptak értesítést e-mailben, e a kisgyőri méztermelőő jó kapcsolatot ápolt az Igazgatósággal, így Tőlük Tő értesült róla, egy másik termelő a falu tv-ben tv látta a hirdetést.
-
Akik hallottak róla azok sem s pályáztak a védjegyviselésre, kivéve a kisgyőri kisgy méztermelő. A pisztrángtelepen elkészült a pályázat, azonban a leadására már nem került sor, így kicsúsztak a határidőből. határid
34
-
A „Pályázna-e szívesen?” kérdésre a többség igennel válaszolt, ez 7 igent jelent, hárman elzárkóztak előle, ketten pedig nem tudják eldönteni, hogy pályázna-e a védjegy viselésére.
-
Azok, akik szívesen tennék termékükre a védjegyet, leginkább a nagyobb piaci részesedést és nagyobb ismertséget remélnének tőle. A termelési kapacitás növekedését mindössze egy sajtokat előállító gazdálkodó várna. Illetve úgy gondolják a gazdálkodók, hogy a terméket pozitívabban ítélnék meg a vásárlók. Azok, akik nem pályáznának itt fejtették ki, hogy azért nem, mert nem gondolják, hogy ez bármilyen előnnyel járna. Így is megvásárolják a termékeiket, nem vélik úgy, hogy ettől nagyobb lenne a forgalmuk.
-
Megkérdeztem a gazdálkodókat, hogy amennyiben azon múlna a védjegy használata, hogy kell rá költeni valamennyit, akkor mekkora lenne az az összeg, amit áldoznának rá. A legtöbben a csomagolás környezetbaráttá válására szánná rá a pénzt az alábbiak szerint:
0 -10.000 forint közötti összeg: 2 fő 10.000 – 50.000 forint közötti összeg: 3 fő 100.000 – 500.000 forint közötti összeg: 1 fő Nem áldozna rá: 7 fő
-
Kíváncsi voltam, hogy vajon van-e valami, amiben a Nemzeti Park tudná-e segíteni a vállalkozókat a pályázattal kapcsolatban. Teljesen nyitott kérdésnek hagytam, az emberek véleményét akartam megtudni. Azokon kívül, akik teljesen elzárkóztak a programtól, mindenki a személyes megkeresést, a közvetlenebb tájékoztatást várná. Van, aki koránál fogva nem internetezik, van, aki pedig annyit dolgozik, hogy nem marad ideje a pályázatok megkeresésére. Javasolták a fórumokat, előadásokat a településeken, de akár egy levélnek is örülnének, amiben részletesen tájékoztatnák őket. Ezenkívül felmerült, hogy a Nemzeti Park adjon tanácsot a csomagolásra vonatkozóan, hiszen a legtöbben emiatt nem tudnának pályázni.
35
-
A legtöbben háznál, helyben értékesítenek, de megjelennek rendezvényeken, fesztiválokon is. Több válasz bejelölésére is volt lehetőség, így az alábbi eredmény született:
Az értékesítés helye: 6 5 4 3 2
Helyben/háznál
1
Piacon/Vásáron
0
Üzleteknek Egyéb
9. ábra Forrás: Saját forrás
36
10. A vásárlókkal végzett kutatás eredményei
-
A válaszadók neme, kora, iskolai végzettsége és foglalkozása az alábbi arányokat mutatja:
Nem
42% 58%
Nő Férfi
10. ábra Forrás: Saját forrás
Kor 8%
18-25
8%
26-35
16%
32%
18% 18%
36-45 46-55 56-65 65 év felett
11. ábra Forrás: Saját forrás
37
Iskolai végzettség Általános iskola
8% 18%
Középiskola
20% 54%
Diploma Posztgraduális képzés
12. ábra Forrás: Saját forrás
Foglalkozás 12%
8% 0% 10%
Diák
10%
Alkalmazott
60%
Vezető
13. ábra Forrás: Saját forrás
-
A válaszadók arra kérdésre, hogy hallottak-ee már a Nemzeti Parki termékekről, termékekr a következő arányban válaszoltak: Igen: 12 Nem: 38
38
-
Azok, akik hallottak, a következő következ helyeket jelölték meg információforrásként: Ismerősöktől: ősöktől: 5 Üzletben: 0 Piacon/vásáron: 6 Újság: 0 Egyéb: 1 (Internet)
-
Több válasz bejelölésére is lehetőség lehet ség volt annál a kérdésnél, hogy miért vásárolnák meg szívesen ezeket a termékeket. Az eredmény:
Választási döntés 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0
Választási döntés
14. ábra Forrás: Saját forrás
-
Arra is irányult a kutatás, hogy a vevők vev k vajon hajlandóak lennének-e lennének magasabb árat fizetni egy olyan termékért, melyen szerepel a védjegy: 39
1-2%-kal kal magasabb ár esetén: 27 fő f 3-5%-kal kal magasabb ár esetén: 7 fő f 5-10%-kal kal magasabb ár esetén: 3 fő f 10% feletti magasabb ár esetén: 0 fő f Egyáltalán nem: 13 fő f
-
Arra a kérdésre, hogy hol vásárolnák rolnák meg szívesen ezeket a termékeket, az alábbi válaszokat adták (több lehetőség lehet megjelölésére volt lehetőség):
Vásárlás helye 50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0
Vásárlás helye
15. ábra Forrás: Saját forrás
40
11. Elemzés és javaslattétel
Mint már arról volt szó, a kérdőívem inkább egy strukturált interjúhoz hasonlított, mert így volt lehetőségem arra, hogy megismerjem az embereket, a véleményüket, a gazdálkodásukat. A válaszadók neme vegyes, nincs kiugró érték közte. Ha kevéssel is, de a férfiak aránya alacsonyabb a csak női és családi gazdálkodóknál. A korosztály kimutatásnál viszont megfigyelhetjük a 56 év felettiek magas arányát és azt, hogy 25 év alatt nem foglalkoznak a hagyományos gazdálkodással. Sok helyen beszéltek arról az idősebbek, hogy a fiataloknak ma már más az érdeklődési körük, és sokan el is hagyják szülőfalujukat az iskola elvégzése után, máshol keresve munkát, megélhetési lehetőséget, a települések egyre inkább elöregednek. Az 56 év felettiek viszont még jól ismerik a gyümölcsök feldolgozásával járó munkát, a tejtermékek készítését. Többen szeretnék átadni majd utódaiknak a most végzett mesterséget. Problémaként merült fel több helyen a cigány kisebbség egyre nagyobb száma, akik jellemzően munkanélküliek és gazdálkodást a saját kertjükben, önellátásra sem folytatnak. Beszélgetéseim során többen azzal is indokolták, hogy kevesen végeznek hagyományos termelést, hogy szegények a települések, főleg a Miskolchoz csatolt falvakban érzik úgy, hogy kevés a támogatás, Miskolc nem törődik ezekkel a városrészekkel. Az iskolai végzettség általános iskolai és diplomai aránya egyenlő, a középiskolai pedig a legmagasabb. A kérdőívek alapján kimutatható, hogy gazdálkodást szívesen folytat az is, aki az elemi osztályokat végezte el és az is, aki felsőfokú tanulmányokat folytatott. Viszont az általon iskolát végzettekre inkább az a jellemző, hogy háznál árusítnak; és a piacokon, rendezvényeken, üzletekben és az egyéb helyeken történő értékesítés inkább a középiskolát és főiskolát/egyetemet végzettek ismérve. Utóbbiak vállalkozóbb szelleműek, ők azok, akik szívesen bővítenék vállalkozásukat. A gazdálkodás folytatásának legnépszerűbb módja az őstermelői igazolvány kiváltása, ezért érdemes megismernünk, hogy mi minősül őstermelői tevékenységnek: A NAV megfogalmazása szerint:
41
„Mezőgazdasági őstermelői tevékenységnek minősül a saját gazdaságban történő növénytermelés, ültetvénytelepítés, állattenyésztés, valamint a termékfeldolgozás is akkor, ha
az
saját
gazdaságban
történő
alapanyag
felhasználásával
történik.
„
(http://www.nav.gov.hu/data/cms220696/6_fuzet_ostermelok_2012.pdf) Ez a forma biztosítja a legegyszerűbb működési folyamatot. A Lillafüredi Pisztrángtelep működik kft-ként, ami méreténél, termelési kapacitásánál és bevételénél fogva érthető. Több településen is hiába kerestem hagyományos gazdálkodókat, volt ahol egyáltalán nem találtam. Sok háznál főznek be lekvárokat, szörpöket, készítenek házi sajtot, túrót, vajat, de csak saját részre, a családnak. A falvak közül Bükkszentkereszten a legszámottevőbb a gazdálkodók létszáma. Mi lehet ennek a magyarázata? A községek rendezvényeit és turisztikai programjait tekintve Bükkszentkereszt jelentősen kiemelkedik a többiek közül. Egyik faluban sincs annyi csalogató rendezvény, mint ebben a községben. Lovasszán verseny, Kemencés Napok, Gombanapok, Gyógynövénynapok, csak, hogy néhányat megemlítsünk. Ezzel szemben néhány településen hiába keresnénk programokat, egy-egy falunap, vagy talán főzőverseny meríti ki a lehetőségeket. Mivel a helyben értékesítés a legkiemelkedőbb értékesítési forma, ezért fontosnak gondolom, hogy minél több turista látogat el egy-egy faluba, annál nagyobb az esély az árusításra, a forgalom növekedésére. Nem csak a háznál történő eladás, hanem a rendezvényeken történő megjelenés is növelhetné a forgalmat és ugyanakkor a termékek jelenléte növelhetné az események színvonalát. Sokkal könnyebb lenne ilyen módon értékesíteni, mint elmenni egy távolabbi város piacára, ahol lehet, hogy nincs már hely, vagy drága a bérleti díj. Az előállított termékek köréből a tejtermékek emelkednek ki. A tejet senki nem vásárolja, hanem a háznál, vagy a falu végében tartják a teheneket és kecskéket. Ezeknek a tejéből készülnek a sajtok, sajtkrémek, túrók. Mindenki különböző ízesítéssel készíti, megtalálhatóak kakukkfüves
natúr,
füstölt,
ízesítésben,
fokhagymás,
minden
vásárló
snidlinges,
chilis,
megkóstolhatja
őket
vargányás-borsos, és
a
számára
legfinomabbakból vásárolhat. Az állatállomány sehol nem nagy, 3-5 kecske a jellemző és 2-3 tehén. Ezek mind családi vállalkozások, nagyobb számú állattartáshoz már jelentős beruházásokra lenne szükség.
42
Ezeken a településeken nem a vásárolt gyümölcsökből állítják elő a finom lekvárokat, szörpöket, hanem a környező természet, az erdő adta lehetőségeket használják ki. Éppen ezért a kökény, galagonya, bodza, madárberkenye, csipke, szamóca, málna, szeder és som adja a különleges ízt a lekvároknak, szörpöknek. A legtöbben még abban is tudnak segíteni, hogy melyik lekvár milyen betegségek esetén lehet gyógyító hatású. A húskészítmények előállításával kevesebben foglalkoznak, melynek oka, hogy nagyobb befektetést, energiát igényel ez a gazdálkodás. Az állatok tartása, majd a feldolgozása is igényel speciális eszközöket. Illetve ahhoz, hogy értékesítésre is sor kerüljön nem elég 1-2 állat tartása, nagyobb számú szaporulatra van szükség. A gazdálkodók kivétel nélkül általános gazdálkodást folytatnak, bár elmondásuk alapján megfelelnének a biogazdálkodás előírásainak is. A gyümölcsökön nincs permetszer, az állatok nem kapnak génkezelt takarmányt és a feldolgozás során nem használnak adalékanyagokat. Viszont ahhoz, hogy valaki ráírhassa a termékére, hogy az biogazdálkodásból származik, ahhoz minden éven be kellene vizsgáltatni azokat. Ennek magas költségvonzata van, így például, ha tíz féle lekvárt szeretne valaki minden évben bevizsgáltatni, akkor többszázezres költségre számíthatna. Nem értékesítenek akkora mennyiséget, hogy ez megtérülne. A csomagolás az, ami még akadály abban, hogy biogazdálkodóknak számítsanak ezek a termelők.
A
lekvárok,
szörpök
és
mézek
kerülnek
egyedül
újrahasznosítható
csomagolóanyagba, üvegbe. Viszont a sajtokat, a húskészítményeket nylonba, folpackba, műanyagdobozba csomagolják. Sokan nem is tudják, hogy milyen más alapanyagú csomagolószert használhatnának. Többen említették, hogy szívesen vennék, ha a Nemzeti Parki Igazgatóság ebben a segítségükre lenne. Hét fő kivételével szívesen áldoznának is rá, hogy csomagolásuk környezetbarát legyen. Ma már számos lehetőség áll rendelkezésre, hogy termékeinket 100%-ban lebomló vagy újrahasznosítható csomagolóanyagban értékesítsük, ilyen például a cukornádból, vagy pálmalevélből készült termékek. Amennyibe
a
védjegyprogram
sikeres
lesz,
a
Nemzeti
Parki
Igazgatóságok
kialakíthatnának egy egységes csomagolási módszert, legyártathatná azokat és díj ellenében továbbadhatná a gazdálkodóknak. Az egységes csomagolás segítené a termékek értékesítését, a vásárlók könnyebben felismernék, keresnék ezt a típusú csomagolást. A csomagolóanyagon eleve szerepelhetne a védjegy, illetve maradna hely a termék egyedi beazonosítására is. 43
Még kevesen hallottak a Bükki Nemzeti Park védjegyről, mindössze hárman. A gazdálkodók többsége az idősebb korosztályból kerül ki, nincs számítógépük és gyakran nem is kamara tagok. Így ahhoz, hogy hozzájuk is eljussanak az információk, mindenképp direktebb megkeresésre lenne szükség. Örömmel fogadnának egy személyes találkozót is, akár úgy, hogy a településen nyílt napot, fórumot tartana a Nemzeti Park Igazgatósága. A fiatalabb generáció közül sem értesült mindenki erről a lehetőségről, mert a sok munka mellett ritkán van lehetőség pályázatokat keresgélni. Ők szintén egy személyes megkeresést igényelnének. Egy hölgy ugyan hallott róla a helyi falu tv-ben, de nem igazán értette, hogy miről van szó, mit kellene tennie. Mindössze ketten voltak, akik ismerik a védjegy programot, ebből egy méztermelő meg is pályázta a védjegy viselését és sikeresen elnyerte. A Lillafüredi Pisztrángtelep sajnálatosan kicsúszott a határidőből. Mindenképp érdemes lenne a pályázati kiírást folyamatossá tenni, vagy gyakran megismételni, bizonyára mindig lennének újabb és újabb vállalkozók, mivel azok közül, akik eddig nem hallottak róla heten is azt válaszolták, hogy szívesen tennék a termékükre a Bükki Nemzeti Park védjegyét. Azok, akik szívesen tennék a termékükre a védjegyet, azok a gazdálkodók leginkább a piaci részesedés növekedését és nagyobb ismertséget várnának a védjegy viselésétől. A termelési kapacitás növelésére nem lenne igény, ezek családi vállalkozások, melyekkel elégedettek a gazdálkodók. Mindannyian úgy gondolták a vevők pozitívabban ítélnék meg a terméket. Voltak, akik viszont úgy gondolják, hogy nem járna előnnyel a védjegy viselése, mert így is megvásárolják a termékeiket, nem várnák, hogy ettől megnőne a forgalmuk. Mint azt már többször említettem a gazdálkodások többsége családi vállalkozás, van, ahol egyedül végzik a termékek előállítást és ebből kifolyólag nehezen tudnánk vállalni, hogy áldozzanak abban az esetben, ha szükség lenne rá a védjegy viseléséhez. Inkább azok lennének hajlandóak költeni rá, akik vállalkozásukat szívesen bővítenék. Abszolút a helyben árusítás a legjellemzőbb értékesítési forma, ezért is gondolom, hogy a különböző programokkal, rendezvényekkel érdemes odacsalogatni a turistákat és ezáltal is növelnék a forgalmat. Az Igazgatóság azzal is támogatja a vállalkozókat, hogy azokat a termékeket, melyek már viselik a védjegyet, elviszik magukkal különböző rendezvényekre, kiállításokra és
44
partnereiknek szívesen ajándékoznak ezek közül a termékek közül és szerepelnek a Bükki Nemzeti Park kiadványain, szórólapjain. Az Igazgatóság a védjegy pályázatról értesített önkormányzatokat, kamarákat, bízva abban, hogy ezáltal mind több gazdálkodóhoz jut el az információ, de segítségükre lehetnének a TDM
szervezetek
is.
Ők
is
szerepelnek
rendezvényeken,
számos
hírlevelük,
tájékoztatófüzetük van, melyekben megjelenhetnének a védjegyet viselő termékek. Ezenkívül Tourinform irodájukban is népszerűsíthetnék ezeket. Erre azért is lenne szükség, mert a vásárlók megkérdezése folyamán kiderült, hogy nagyon kevesen ismerik még ezt a programot, a megkérdezettek 76%-a még nem hallott róla. A vásárlói felmérést családom, kollégáim és barátaim körében végeztem. A férfiak aránya magasabb volt valamivel, a korosztály pedig vegyes volt, hogy tág képet kapjunk a véleményükről. Az iskolai végzettségük jellemzően középiskolai volt, az általános iskolai pedig a legalacsonyabb arányban szerepelt. A diplomás válaszadók a vezető foglalkozásúak és vállalkozók közül kerültek ki. Magas arányban alkalmazottként dolgoznak a vásárlók, munkanélküli nem volt a megkérdezettek között és alacsony a háztartásbeliek száma. Az a 24%, aki már ismeri a Nemzeti Parki termékekről hat fő személyesen találkozott vele piacon, vagy rendezvényen. Néhányan ismerősöktől hallottak róla, egy fő pedig az Interneten fedezte fel. Örömmel tapasztaltam, hogy sokat számít az embereknek, hogy hazai, magyar termékeket vásároljanak. Egyre tudatosabb a vásárlás, keresik a helyi gazdálkodókat. De nemcsak ezért vásárolnák szívesen a védjeggyel ellátott termékeket, hanem a gazdálkodók válaszainak megfelelően tényleg bíznának abban, hogy egy ilyen termék csak jó minőségű lehet, de abban is bíznának, hogy egy ilyen termék csomagolása megfelel a környezetvédelmi előírásoknak. Nem mindenki költene szívesen magasabb összeget ezekre a termékekre, de szerencsére magasabb (54%) az aránya azoknak, akik felismerik azt, hogy a jó minőségű helyi termékekért érdemes egy kicsit többet áldozni. A 10%-os eltérés volt az a határ, ahol már nem választanák a védjeggyel ellátott áruért. 45
Szintén nagy örömmel töltött el, hogy a vásárlók szívesebben keresik fel a piacokat, vásárokat és keresik a helyi termelőket, mint, hogy a hipermarketekben vásárolják meg a tömegcikkeket. 58%-uk helyben is szívesen felkeresné a gazdálkodókat. Az Internetes vásárlás még nem terjedt el igazán, ha élelmiszerekről van szó, így ezeket a termékeket is mindössze 11-en keresnék a világhálón.
46
12. Összefoglalás
Amikor elkezdtem megírni a dolgozatot, kíváncsian vártam, hogy milyen eredményre fogok jutni, kikkel fogok találkozni, mennyire lesznek segítőkészek az emberek, szerzek-e majd élményeket, tapasztalatokat. Most már elmondhatom, hogy nagyon örülök, hogy ezt a témát választottam. Olyat, ami közel áll hozzám, ahol új emberekkel ismerkedtem meg, ahol még jobban felfedezhettem a Bükköt és nem csak könyvtárban és számítógép előtt ülve gyűjtöttem össze az adatokat, eredményeket és egy olyan új témáról írhattam, mely még friss, új információkat jelenthet mindenkinek. Mindenképpen fontosnak tartottam, hogy először bemutassam, hogy mit jelent egy nemzeti park, hogyan alakultak ki, milyen tartalommal bírnak az ott élők számára. Ezért az első fejezetben megismerkedhettünk a világ első nemzeti parkjaival, kezdve az 1872-ben alapított Yellowstone parktól. Bár már a reformkorban Magyarországon is megfogalmazódott a gondolat, hogy az utókor számára meg kell őrizni az ország természeti értékeit, de csak a XX. század második felére tehető a természetvédelem kialakulása. 1973-ban nyitotta meg kapuit az első magyarországi nemzeti park a Hortobágyon, a Bükki pedig a negyedik volt a sorban. A Bükki Nemzeti Park területén számos fokozottan védett területet, bemutató és kiállítóhelyeket
találunk.
Mára
összesen
tíz
nemzeti
park
látogatható
meg
Magyarországon. Az elmúlt években végzett kutatások arra mutatnak rá, hogy a nemzeti parkok jelentős turisztikai értéket képviselnek hazánkban. A turisták szívesen keresik fel családjukkal, vagy barátaikkal. Elsősorban a természeti értékek felfedezése a cél, de fontos a „körítés” is. A kulturális értékek, a programok, az étkezés, a helyi értékek megismerése és az ezzel kapcsolatos emléktárgyak, élelmiszerek, italok megvásárlása is számít a kirándulóknak. A nemzeti parkok népszerűségét növelheti az a program is, melyhez mára már mind a 10 park csatlakozott, és amelynek keretében a védett területeken élő gazdálkodók pályázhatnak, hogy árujuk nemzeti parki termék legyen és viselhesse a park védjegyét.
47
Célja ennek a védjegynek, hogy támogassa a helyi termelőket, szolgáltatókat, akik ezeken a területeken élnek és a természettel összhangban végzik tevékenységüket. Segíteni szeretnék a vállalkozókat, hogy termékeikkel, szolgáltatásaikkal bővíteni tudják a piaci részesedésüket, illetve, hogy termékeik megbecsülését növelni tudják. Ezáltal szeretnének még nagyobb környezettudatosságot elérni, és erősíteni a vidékfejlesztési folyamatokat, gazdasági együttműködéseket. A nemzeti parki igazgatóságok kiemelt szerepet kapnak a védjegyrendszer kialakításában, adományozásában, ellenőrzési folyamataiban. A Nemzeti Park Termék védjegy fejezetben olvasható, hogy kik és milyen formában, milyen termékekkel pályázhatnak. De a részletes kiírás, a feltételi rendszer és az árucsoport a mellékletben megtalálható. Azt is megtudhatjuk a dolgozatból, hogy mi a jelentősége a védjegynek, milyen marketing értéket képviselhet egy jól felépített védjegy program. A védjegy értékes tőke! A vásárlók ehhez válhatnak lojálissá és ezért hajlandóak magasabb árat fizetni. A Bükki Nemzeti Park területén belül Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 15 települést látogattam meg és kerestem a választ arra, hogy ismerik-e már az emberek a védjegy programot, mi a véleményük róla, lenne-e rá igény, milyen jellegű gazdálkodásokat folytatnak ezekben a falvakban. Személyesen látogattam el minden községbe, melyeket néhány szóban be is mutattam, majd a gazdálkodókkal is ismertettem. Csodálatos élményt nyújtott számomra ez a kutatás. Bár ebben a megyében élek, de számos olyan falu volt, ahol még nem jártam és örömmel fedeztem fel, hogy milyen szép települések vannak a közelemben. A környezetük is lenyűgöző volt, de a falvak is rendezettek, az ott élők pedig kedvesek, segítőkészek voltak. A vizsgálatom könnyen sikeressé vált azáltal, hogy mindenhol szívesen fogadtak, nyitottak voltak a kérdéseimre. A kutatás a fogyasztók szokásaira, véleményeire is kitér. Úgy tűnik, hogy még kevesen hallottak a nemzeti parki termékről. Ez igaz a gazdálkodókra és a vásárlókra is. Elsődleges célnak kell tekinteni, hogy minél többen megismerjék.
48
A gazdálkodók igényelnék a személyes megkeresést, a részletesebb tájékoztatást, mert sok köztük az idősebb ember, akik nem igazodnak el a pályázatok előírásain. De a fiatalabb korosztály sem biztos, hogy kellően tájékozott. Nem csak a környéken élők, de az idelátogató turisták előtt is fel kell fedni, hogy léteznek ezek a termékek és biztos vagyok abban, hogy sokan szívesebben vásárolnának egy kis kóstolót otthonra, mint, hogy egy újabb hűtő mágnessel, vagy hamutartóval gazdagítsák otthonukat, melyeket nagy eséllyel nem is helyben készítettek. A pályázat kiírásnak egy jelentős időszaka már lezárult azóta, hiszen a Nemzeti Parkok Hetén már kiosztottak számos védjegy használati jogosultságot az Igazgatóságok, itt a Bükk területén is elnyerték néhányan. Jelentős előrelépésnek tartanám, ha a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság kibővítené a termékek körét, például pálinkákra. A feltérképezésem során, több helyen találkoztam olyanokkal, akik minőségi pálinkákat állítanak elő. De biztos vagyok benne, hogy számottevő olyan vállalkozót is találnánk, akik kézműves dolgokat készítenek. Illetve szolgáltatásokra is lehetne bővíteni a pályázatot. Külső konzulensem Paulikovics Ildikó elmondta, hogy már terveznek egy hasonló pályázatot a Nógrád megyei területen a falusi vendéglátásra, de a részletes kidolgozás még hátravan. Összességében elmondható, hogy mind a termelők, mind a fogyasztók pozitívan ítélik meg ezt a kezdeményezést. Bízzunk benne, hogy ez egy hosszú és eredményes együttműködés lesz a Bükki Nemzeti Parki Igazgatóság és a gazdálkodók között és, hogy egyre többen csatlakoznak majd ehhez a programhoz.
49
13. Irodalomjegyzék
13.1 Könyvek
Baráz Cs. 2002. A Bükki Nemzeti Park – Hegyek, erdők, emberek Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Szervezeti és működési szabályzata Kapos E. 1980. Az egriek és miskolciak a Bükk turizmusáért Koppányi M. 1999. Mikroökonómia Misz J. 1999. Bevezetés a makroökonómiába Bod P. Á. 2006. Bevezetés a gazdaságpolitikába Sáfrányné Gubik A., Bartha Z. 2011. Nemzetközi gazdaságtan Dunszt-Oriskó-Ónodi-Török 2005. Vendéglátó technológia Tasnádi J. 2003. A turizmus rendszere Piskóti I. 2002. Régió és településmarketing Puczkó-Rácz 2000. Az attrakciótól az élményig Deli-Gray Zs. , Árva L. 2010. Turizmusmarketing esettanulmányok Dr. Fellegi M. Pénzügyi ismeretek Bozsik S., Fellegi M., Süveges G., Szemán J. 2011. Vállalati pénzügyek Domán, Szilágyi, Varga 2009. Statisztikai elemzések Horváth Z. 2011. Kézikönyv az Európai Unióról Dr. G. Fekete É. 1998. Általános Gazdaságföldrajz Lengyel Gy., Szántó Z. 2006. Gazdaságszociológia Kocziszky Gy. 2008. Területfejlesztés módszertana
50
Michalkó G. 2007. Magyarország modern turizmusföldrajza Dávid L., Jancsik A., Rátz T. 2007. Turisztikai erőforrások – a természeti és kulturális erőforrások turisztikai hasznosítása
13.2 Cikkek, tanulmányok
Antal K. : A falusi turizmus helye és szerepe Magyarországon, Kereskedelmi Szemle 36/910. 1995. Antal K. : A falusi turizmus, mint idegenforgalmi termék, Kereskedelmi Szemle 35/12. 1994. Behringer Zs., Kiss K. : A magyar turisztikai régiók a statisztikák tükrében, Turizmus Bulletin, 5/3. 2001. Budai K. : Zöldutak Magyarországon, Turizmus Bulletin 11/1-2. 2008. Dávid L., Tóth G. : Hegyvidéki területek szezonalitásának problémái a Mátravidék példáján, Földrajzi Közlemények 133/1. 2009 Dávid L., Tóth G. : A turizmus szerepe a Mátravidéken, Gazdálkodás 53/5. 2009. Dávid L., Tóth G., Kelemen N. : A vidéki turizmus szerepe az Észak-Magyarország régióban, különös tekintettel a vidékfejlesztésre, a 2007-13. évi agrár- vidékpolitika tükrében, Gazdálkodás 51/4. 2007. Halassy E. : A magyar lakosság nemzeti parkokkal, természetjárással és lovas turizmussal kapcsolatos attitűdjei, utazási szokásai és utazási tervei 2006-ban, Turizmus Bulletin, 11/12. 2007. Hatvani G. : Megoldás-e a falusi turizmus? Változások Bükkszentkereszt népességének megélhetésében, In: A turizmus, mint kulturális rendszer: tanulmányok / szerk. Fejős Zoltán, Budapest: Néprajzi Múzeum 1998. Kopcsay L. : Lehet-e a pálinka turisztikai vonzerő Magyarországon?, A Falu 22/3. 2007.
51
Nagy K. : Borsod-Abaúj-Zemplén megye idegenforgalmi fejlesztési stratégiája, Comitatus, 7/9. 1997. Sulyok J. : Ökoturizmus, Turizmus Bulletin 5/4. 2001.
13.3 Internetes oldalak
http://www.turizmus.com/tpbulletin/index/0/10021 2012.06.06.-2013.05.26. http://www.pbs.org/nationalparks/history/ 2013.05.25. 15.01 http://www.termeszetvedelem.hu/index.php?pg=news_132_1668 2013.05.25. 15.10 http://www.ektf.hu/eger/BNP/bnpismerteto.htm 2013.05.25. 05.12 http://www.nemzetipark.gov.hu/ 2013.05.25. 15.08 http://www.zoldmuzeum.hu/a-nemzetkozi-es-hazai-termeszetvedelem-tortenete 2013.05.25.15.24 http://municio.hu/?p=2259 2013.05.25. 15.26. http://www.univet.hu/sc1/feltoltott/39_1229325590.pdf 2013.05.25. 15.28 http://www.world-national-parks.net/
52
2013.05.25. 15.50 http://www.szabadalom-vedjegy.hu/?gclid=CPvl2ba1sbcCFche3god8kgARw 2013.05.25. 16.03 http://www.yellowstonenationalpark.com/history.htm 2013.05.26. 19.01 www.world-tourism.org 2013.05.26. 19.45 http://www.unwto.org/index.php 2013.05.26. 10.22 www.interscience.wiley.com 2013.05.26. 11.00 http://www.tandf.co.uk/journals/sublist.asp 2013.05.26. 11.25. www.mth.gov.hu 2013.05.26. 11.36. www.itthon.hu 2013.05.26. 11.49. www.vendegvaro.hu 2013.05.26. 12.10 www.tourinform.hu 2013.05.26. 12.30 http://bnpi.hu/ 2013.05.26. 10.05 53
http://www.miskolc.hu/ 2013.09.20. 12.13 http://www.bukkszentkereszt.hu/ 2013.10.01. 12.55 http://www.bukkzserc.hu/ 2013.10.01. 13.25 http://www.cserepfalu.hu/ 2013.10.01. 14.00 http://kacs.hu/ 2013.10.01. 14.30 http://kisgyor.hu/elemek/keret.php?redirect=keret.php&oldal=kezdo_oldal 2013.10.01. 15.00 http://www.malyinka.hu/ 2013.10.01. 15.30 http://saly.hu/ 2013.10.01. 16.00 http://www.tard.hu/ 2013.10.01. 16.30 http://www.nav.gov.hu/data/cms220696/6_fuzet_ostermelok_2012.pdf 2013.10.02. 19.25
54
13. 4 Ábrák
1. ábra: Védett természeti területek Magyarországon - Forrás: Bükki Nemzeti Park Igazgatóság 2. ábra: A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területe - Forrás: Bükki Nemzeti Park Igazgatóság 3. ábra: Bükki Nemzeti Parki termék – védjegy - Forrás: Bükki Nemzeti Park Igazgatóság 4. ábra: Gazdálkodók neme – Forrás: Saját forrás 5.ábra: Gazdálkodók kora – Forrás: Saját forrás 6. ábra: Gazdálkodók iskolai végzettsége – Forrás: Saját forrás 7. ábra: Gazdálkodók száma – Forrás: Saját forrás 8. ábra: Termékkör – Forrás: Saját forrás 9. ábra: Értékesítés helye – Forrás: Saját forrás 10. ábra: Vásárlók neme – Forrás: Saját forrás 11. ábra: Vásárlók kora – Forrás: Saját forrás 12. ábra: Vásárlók iskolai végzettsége – Forrás: Saját forrás 13. ábra: Vásárlók foglalkozása – Forrás: Saját forrás 14. ábra: Választási döntés – Forrás: Saját forrás 15. ábra: Vásárlás helye – Forrás: saját forrás
13.5 Táblázatok 1. táblázat: Az első nemzeti parkok a világon Forrás: Centeri-Gyulai, A világ természetvédelmének történelmi kezdetei a védett területek kialakítására vonatkozóan (2006) - Tájökológiai Lapok (2006. 4, 2): 427-432 2. táblázat: Nemzeti Parkok Magyarországon - Forrás: http://www.nemzetipark.gov.hu/
55
14. Summary
Since I was born in Miskolc, I have often had the opportunity to take trips in the nearby forests. As I child, I took trips with my parents and my schoolmates. As an adult, I often visit the nicest places of the Bükk Mountains with my friends. Therefore, when it came to choosing a topic for my thesis, I knew that I would not write about foreign countries or things that are indifferent for me but I would write about something I really like and I consider it as my own. After a brief consideration, I became quite certain that the Bükk Mountains would be the right topic. However, I did not know how to make my topic more specific. My external tutor was a great help by giving me a push to choose my topic. For most people, probably forests and animals would come to mind when thinking of a national park. However, we must not forget about the people who live in such an area. These people are much more responsible for preserving and protecting their place of living and environment than the tourists visiting these places. There are several villages on the territory of the Bükk National Park Directorate. The Ministry of Rural Development initiated the establishment of the national park trademark so that the people in these villages could live in an even better harmony with nature. The farmers and producers living in such areas can apply to gain this this trademark. The application process was first narrowed to dairy products but from August 2013 it was extended to processed fruit and vegetable products (jam, syrup and dried products), honey (except acacia, solidago, allanthus and silk-weed honey) and processed meat products. In my thesis, I examine which farmers could be the ones whose products might obtain the trademark of the Bükk National Park by considering the objectives and the tasks to be performed in the application process but not limiting the scope of products. Since about 250,00 people live in the villages and towns surrounding the national park, I narrowed the number of villages and towns with regard to the application process requirements. In the first part of my thesis, I describe the evolution of national parks both in the world and in Hungary. Then I give a detailed description of the Bükk National Park. 56
After this, I give general information about the concept and significance of trademarks. Before the detailed account of the research, I write down the objectives and requirements of the above mentioned application process, which is the theoretical background of the research. The thesis could not have been written without my visiting these villages and towns. Thus, I became familiar with my topic personally and I could meet the farmers who try to be present in the market with their own production. Not all of these farmers meet the requirements for the trademark but it was a great experience to meet and talk to these people. The process of the research is described in details. I wanted to become familiar with the consumers as well, what they think of this initiative, so I carried out some research in this area as well and it is also included in my thesis. The results are described as data and based on them, I perform analysis and give recommendations. Finally, I give a summary of the theoretical background, the research, the examination results and the analysis. Now I can say that I am very happy to have chosen this topic which is close to me. Also, I could meet people and I could explore the Bükk Mountains and I did not only gather data and results by sitting in libraries and in front of computers. I had the chance to write about a topic which might be new to several people. To sum up, it can be stated that both the producers and the consumers favour the initiative on trademarks. We hope that this will be a long-term and successful cooperation between the Bükk National Park Directorate and the farmers and more and more people can join this initiative later.
57
15. Melléklet
15.1 Kérdőív – Vásárlók Nemzeti Parki termék
1.
NEME: NŐ FÉRFI
2.
3.
KORA: -
18 – 25 ÉV
-
26 – 35 ÉV
-
36 – 45 ÉV
-
46 – 55 ÉV
-
56 – 65 ÉV
-
65 ÉV FELETT
AZ ÖN FOGLALKOZÁSA:
-
D IÁK
-
ALKALMAZOTT
-
VEZETŐ
-
V ÁLLALKOZÓ
-
H ÁZTARTÁSBELI
-
MUNKANÉLKÜLI
58
4.
5.
AZ ÖN LEGMAGASABB ISKOLAI VÉGZETTSÉGE:
-
ÁLTALÁNOS ISKOLA
-
KÖZÉPISKOLA
-
D IPLOMA
-
P OSZTGRADUÁLIS KÉPZÉS
HALLOTT-E MÁR A NEMZETI PARKI TERMÉKEKRŐL?
-
IGEN
-
NEM
59
6.
7.
HA IGEN, HOL HALLOTT RÓLA?
-
ISMERŐSÖKTŐL
-
ÜZLETBEN
-
P IACON/VÁSÁRON
-
ÚJSÁGBAN OLVASOTT RÓLA
-
EGYÉB: ………………………………………………………………………………
SZÍVESEN VÁSÁROL/VÁSÁROLNA OLYAN TERMÉKET, MELYEN SZEREPEL EGY NEMZETI PARK VÉDJEGYE?
8.
HA IGEN, MIÉRT? (TÖBB VÁLASZT IS BEJELÖLHET.)
-
B ÍZNÉK A JÓ MINŐSÉGBEN
-
T ÁMOGATOM A HAZAI TERMÉKEKET
-
FONTOS SZÁMOMRA A KÖRNYEZETVÉDELEM
-
T RENDINEK TARTOM
-
EGYÉB: ……………………………………………………………………………..
HA A VÉDJEGGYEL ELLÁTOTT TERMÉKNEK MAGASABB LENNE AZ ÁRA, MINT A VÉDJEGY NÉLKÜLI HASONLÓ TERMÉKNEK, AKKOR HAJLANDÓ LENNE TÖBBET KÖLTENI RÁ?
-
IGEN, 1 – 2 %-KAL
-
IGEN, 3 – 5 %-KAL
-
IGEN, 5 – 10 %-KAL
-
AKÁR 10% FELETT IS
-
NEM
60
9.
HOL VÁSÁROLNÁ MEG SZÍVESEN EZEKET A TERMÉKEKET?
-
PIAC / VÁSÁR
-
HIPERMARKETEK
-
INTERNETEN KERESZTÜL
-
A TERMELŐNÉL, AZ ELŐÁLLÍTÁS HELYSZÍNÉN
-
EGYÉB :
……………………………………………………………………………..
KÖSZÖNÖM, HOGY VÁLASZAIVAL SEGÍTETTE A MUNKÁMAT.
61
15.2 Kérdőív – Gazdálkodók Nemzeti Parki termékek
1.
NÉV/CÉGNÉV
2.
TELEPÜLÉS NEVE, AHOL A TERMÉK ELŐÁLLÍTÁSA TÖRTÉNIK
3.
KÉREM,
MUTASSA
BE
PÁR
SZÓBAN
A
GAZDÁLKODÁST .
(M IÓTA
FOGLALKOZIK
GAZDÁLKODÁSSAL , MIT TERMEL /ÁLLÍT ELŐ, VANNAK- E ALKALMAZOTTAK, HA IGEN, AKKOR HÁNYAN?)
4.
KÉREM,
SOROLJA
FEL ,
HOGY
MILYEN
TERMÉKEKET
ÁLLÍT
ELŐ
ÉS
MILYEN
ALAPANYAGOKBÓL .
62
5.
A TERMÉK ELŐÁLLÍTÁSA, HOGYAN TÖRTÉNIK? KÉREM, VÁLASSZON AZ ALÁBBIAK KÖZÜL:
-
ÁLTALÁNOS GAZDÁLKODÁS, ÁTÁLLÁS ALATT KÖRNYEZETKÍMÉLŐRE
-
KÖRNYEZETKÍMÉLŐ
GAZDÁLKODÁS
( AGRÁR-KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS
PROGRAMOK
ELŐÍRÁSAI SZERINT)
-
M INŐSÍTETT BIOGAZDÁLKODÁS
-
EGYÉB:
6.
M ILYEN JELLEGŰ A TERMÉK CSOMAGOLÁSA? KÉREM, VÁLASSZON AZ ALÁBBIAK KÖZÜL:
-
A TERMÉK CSOMAGOLÁSA NEM SZENNYEZI A KÖRNYEZETET.
-
A CSOMAGOLÓ ANYAGOK ELSŐSORBAN ÚJRAHASZNOSÍTOTT VAGY ÚJRAHASZNOSÍTHATÓ, BIOLÓGIAILAG LEBOMLÓ ANYAGOK.
-
A TERMÉK CSOMAGOLÁSA FŐKÉN HELYI ALAPANYAGOKAT TARTALMAZ.
7.
HALLOTT-E MÁR A NEMZETI PARKI TERMÉKEKRŐL?
8.
HA IGEN, AKKOR HONNAN ÉRTESÜLT RÓLA? KÉREM, VÁLASSZON AZ ALÁBBIAK KÖZÜL:
-
NEMZETI P ARK INTERNETES OLDALA
-
EGYÉB INTERNETES OLDAL
-
ÚJSÁG
-
ISMERŐSÖKTŐL
63
-
AGRÁR VAGY EGYÉB KAMARA (MÁS KAMARA: ……………………………….. )
-
EGYÉB: ……………………………………………………………………………………………………… …………………….
9.
PÁLYÁZOTT-E MÁR A VÉDJEGYRE? HA IGEN, AKKOR ELNYERTE-E?
10. HA NEM KAPTA MEG A VÉDJEGYET, AKKOR TUDJA-E HOGY MI VOLT AZ OKA?
11. HA MÉG NEM PÁLYÁZOTT, AKKOR SZÍVESEN MEGTENNÉ?
12. M ILYEN ELŐNYÖKET REMÉL/REMÉLNE ETTŐL A LEHETŐSÉGTŐL? KÉREM, VÁLASSZON AZ ALÁBBIAK KÖZÜL :
-
N AGYOBB PIACI RÉSZESEDÉS
-
NÖVEKVŐ TERMELÉSI KAPACITÁS
64
-
N AGYOBB ISMERTSÉG
-
B IZTONSÁGOS MŰKÖDÉS
-
EGYÉB:
13. VANNAK BIZONYOS ELŐÍRÁSOK A PÁLYÁZATBAN (KÖRNYEZETVÉDELEM, CSOMAGOLÁS, STB .).
HAJLANDÓ LENNE ÁLDOZNI RÁ, HOGY MEGFELELJEN A FELTÉTELEKNEK? KÉREM,
VÁLASSZON AZ ALÁBBIAK KÖZÜL :
-
IGEN, 0 – 10.000 FT KÖZÖTTI ÖSSZEGET
-
IGEN, 10.000 – 50.000 FT KÖZÖTTI ÖSSZEGET
-
IGEN, 50.000 – 100.000 FT KÖZÖTTI ÖSSZEGET
-
IGEN, 100.000 – 500.000 FT KÖZÖTTI ÖSSZEGET
-
IGEN, 500.000 – 1.000.000 FT KÖZÖTTI ÖSSZEGET
-
IGEN, 1.000.000 FT FELETT IS
-
NEM
14. M IT GONDOL, VAN BÁRMI, AMIBEN A SEGÍTSÉGÉRE LEHETNE A B ÜKKI NEMZETI PARK AZÉRT , HOGY ELNYERJE A VÉDJEGYET ?
HA IGEN, MI LENNE AZ?
15. EDDIG HOL ÉRTÉKESÍTETTE A TERMÉKEIT? KÉREM, VÁLASSZON AZ ALÁBBIAK KÖZÜL:
-
A TERMELÉS HELYSZÍNÉN
-
P IACON/VÁSÁROKON
-
ÜZLETEKNEK ADTA EL VISZONTELADÁSRA
-
EGYÉB
KÖSZÖNÖM, HOGY VÁLASZAIVAL SEGÍTETTE A MUNKÁMAT.
65
15.3 Pályázati feltételek és bírálati szempontok a Bükki Nemzeti Parki Termék védjegy használatához
A védjegy A Bükki nemzeti Parki védjegyet az 1. számú melléklet tartalmazza.
A védjegy célja (1) A Nemzeti Parki Termék védjegy (a továbbiakban: védjegy) alkalmazásának elsődleges célja a természetvédelmi oltalom alatt álló területeken működő helyi vállalkozások, gazdálkodók, gazdálkodó szervezetek támogatása, az eladásra szánt termékeik megbecsülésének növelése, piaci lehetőségeinek bővítése. (2) A védjegy alkalmazásának célja továbbá, a környezettudatosság növelése, a természetvédelem társadalmi megítélésének általános javítása, valamint a térségi, természetvédelmi, vidékfejlesztési és gazdasági együttműködések erősítése.
A védjegy használati jogának megszerzése A védjegy használati jogának megszerzéséhez pályázatot kell benyújtani, amely tartalmazza 3. számú mellékletben található védjegyhasználati kérelmet. A pályázat benyújtásának módját, helyét és idejét a pályázati felhívás tartalmazza.
Pályázók köre Mindazok az őstermelők, kistermelők, vállalkozók, vállalatok, valamint civil szervezetek, amelyek a Bükki Nemzeti Park területén működnek és kereskedelmi forgalomba hozható füstölt sebes pisztráng termékkel rendelkeznek. Kizárásra kerülnek a pályázatból mindazok, a)
akit az elmúlt 5 évben természetkárosítás, hulladékgazdálkodás rendjének megsértése, vagy környezetkárosítás miatt bíróság jogerősen elmarasztalt,
b) akinek felelősségét az elmúlt 2 évben szabálysértési eljárásban természetvédelmi szabálysértés elkövetése miatt jogerősen megállapították, c)
akivel szemben – természetes vagy jogi személyként, vagy jogi személyiség nélküli társaságként – jogerősen természetvédelmi, környezetvédelmi, állategészségügyi vagy élelmiszerlánc biztonsági bírságot szabtak ki, az azt követő 2 évig,
d) aki felszámolási, végelszámolási vagy csődeljárás alatt áll, e)
akinek 60 napnál régebben lejárt köztartozása áll fenn,
66
f)
akivel szemben a védjegyjogosult 60 napnál régebben lejárt követelést tart nyilván,
g) akivel szemben a védjegyhasználati szerződést szerződésszegés miatt felmondták, az azt követő legalább egy, legfeljebb öt évig.
A pályázatok elbírálása A beérkező pályázatokat a termékmintákkal együtt a Nemzeti Parki Tanúsítványi Bizottság (NPTB) értékeli, amelynek elnöke a nemzeti park igazgatója, tagjait pedig az igazgató kéri fel.
Értékelési alapelvek Az NPTB a bírálatot az alábbi általános értékelési szempontokat figyelembevételével végzi el: a)
a termék, illetve az alapanyag előállítása a Bükki Nemzeti Park területén történjen,
b) a termék elsősorban helyi nyersanyagokból készüljön és túlnyomóan ne tartalmazza tájidegen, illetve termőhelyidegen növény származékát vagy tájidegen vadon élő állat származékát, c)
a gyártó vagy a szolgáltató tevékenységének végzését a térség munkaerő kínálatára alapozza,
d) a termék a minőségével, megjelenésével vagy más kivételes tulajdonságával jól reprezentálja a térség természeti, táji és kulturális sajátosságait, e)
a pályázó a tevékenységét, a helyi hagyományokra és helyi sajátosságokra alapozva végezze,
f)
a pályázó tevékenysége mintaértékű legyen más termelők, szolgáltatók részére,
g) a termék, szolgáltatás megfeleljen a hazai és európai uniós normáknak, szabályoknak, és az illeszkedik a fenntartható fejlődés elvéhez.
Speciális értékelési szempontok Az NPTB a beérkezett kérelmeket az alábbi értékelési szempontrendszer alapján rangsorolják.
Területi lehatárolás: A Bükki nemzeti parki termék fogalmi és földrajzi hatálya a következő településekre terjed ki: Alsóhámor,
Bélapátfalva,
Bükkszentkereszt,
Bükkszentlászló,
Bükkzsérc,
Cserépfalu,
Felsőhámor,
Felsőtárkány, Kács, Kisgyőr, Lillafüred, Mályinka, Mónosbél, Nagyvisnyó, Ómassa, Répáshuta, Sály, Szarvaskő, Szilvásvárad, Tard, Újmassa, Védjegyhasználat kizárólag a fenti településekről származó termékek tekintetében engedélyezhető.
Előállítás: A termék előállításának módjáról a kérelmező nyilatkozatot nyújt be. Alapvető követelmény a védjegyhasználat során a környezetkímélő vagy annak bevezetését vállaló gazdálkodás keretében történő élelmiszertermelés. Tehát a védjegyhasználatból nincsenek kizárva azok, akik egyelőre nem folytatnak környezetkímélő gazdálkodást, de vállalják az arra való átállást. Ilyen módón a védjegyrendszer ösztönzi
67
(önkéntesen vállalható minőségtanúsítási szempontokkal és ingyenes tanácsadási tevékenységgel) a környezetkímélő gazdálkodásra történő átállást.
Csomagolás: Az értékelés figyelembe veszi a termék/termékek csomagolásának módját is. Fontos, hogy se a termék, se annak csomagolása ne szennyezze a környezetet, a termék összetétele élettartamának egyetlen fázisában se legyen káros az egészségre (gyártás, felhasználás, megsemmisítés). A csomagoló anyagok elsősorban újrahasznosított vagy újrahasznosítható, biológiailag lebomló anyagok, főként helyi nyersanyagok legyenek.
Speciális termékjellemzők: Az értékelés kiterjed a termék kivételes (átlag feletti) minőségére, amellyel jól reprezentálja a régiót, a helyi specialitásokat. A termék minőségi sajátosságait az NPTB ítéli meg a termékminta alapján (indokolt esetben fénykép vagy a termék kérvényben megadott tulajdonságainak leírása alapján). Az NPTB egy terméket (csomagolásával együtt) a feldolgozás pontossága, működés, eredetiség, esztétikai és érzékszervi tulajdonságok (illat, íz, stb.) valamint környezet- és természetvédelmi szempontok szerint bírál el (összehasonlítva az adott termék átlagos típusával). Fontos, hogy a terméken lévő motívumok összefüggjenek a Bükkel, vagy olyan leírást, magyarázatot, feliratot tartalmazzon, amely a származását egyértelműen jelzi. Előnyként kell kezelni, ha az alkotás elnevezése a régióból származó helyi elnevezést is tartalmaz.
Az NPTB a védjegyhasználati engedélyt egy termék vonatkozásában abban az esetben adhatja meg, ha a termék és annak termelője egyszerre teljesíti a következő feltételeket: A védjegyhasználati kérelem (nyilatkozat) 5./I./b. pontjában meghatározott jogosult •
az 5./I./a. pontban szereplő valamely településen végzi a termék előállítását;
•
az 5./I. pontban meghatározott kötelezően teljesítendő (kizáró) feltételek mindegyikének
megfelel; •
az 5./II. pontban foglalt a termék előállításának módjáról szóló feltételek legalább
egyikének megfelel; •
az 5./III. pontban foglalt kötelezően választható termékjellemzőkkel kapcsolatos feltételek
közül legalább 10-et megjelöl; •
az 5./IV. pontban foglalt környezetkímélő csomagolással kapcsolatos feltételek közül
legalább 2-nek megfelel;
A védjegy használatának engedélyezése A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, mint védjegyjogosult a védjegy használatát – pályázat alapján – a 4. számú mellékletben foglalt védjegyhasználati szerződés alapján engedélyezi, amely a Felek bármelyike által lényegesnek tartott szerződési feltételekkel kiegészíthető.
68
Védjegyhasználat díja A Bükki Nemzeti Parki Termék védjegy használata díjtalan, de a védjegyjogosult fenntartja a jogot, hogy ezen a későbbiekben módosítson.
Védjegyhasználat ellenőrzése (1) A védjegyhasználó által előállított termék és a nyújtott szolgáltatás minősége, megjelenése nem csorbíthatja a védjegyjogosult jó hírnevét. (2) A védjegyjogosult – az NPTB felkérésére és bevonásával – ellenőrzi a kiegészített védjeggyel ellátott áruk, illetve nyújtott szolgáltatások minőségét, illetve a védjegy szerződés- és rendeltetésszerű használatát. Az ellenőrzésről jegyzőkönyvet kell készíteni. (3) Az ellenőrzés rendjét, a védjegyhasználó ellenőrzéshez történő hozzájárulását a védjegyhasználati szerződésben rögzíteni kell. (4) A védjegyjogosult a védjegyhasználati szerződés lejártakor köteles ellenőrizni, a védjegyhasználati szerződésben foglaltak betartását.
Védjegyhasználati jog megsértése (1) A védjegyhasználati szerződés megszegése esetén az abban foglalt szankciókat kell alkalmazni. (2) A védjegyjogosult az NPTB javaslata alapján a védjegyhasználót a védjegyhasználati pályázati eljárásból – a szerződésszegés súlyától függően – legalább egy, legfeljebb öt évre terjedő időtartamra kizárhatja.
Védjegyhasználati szerződés meghosszabbítása (1) A védjegyhasználati szerződés lejártát megelőzően a védjegyhasználó a szerződésben foglaltak szerint kérheti annak meghosszabbítását a védjegyjogosulttól. (2) A védjegyjogosult a szerződés meghosszabbításáról az NPTB javaslata alapján dönt.
Védjegyhasználati jog megszűnése (1) Védjegyhasználati szerződést legkevesebb 1, legfeljebb 5 évre lehet kötni. (2) A védjegyhasználati jog megszűnik, ha a Védjegyhasználó a védjegy használatáról bármilyen okból lemond. (3) A védjegyhasználati szerződést az abban foglaltak szerint lehet megszüntetni.
69
Árujegyzék
1. osztály
Magyarországról származó ipari, tudományos, fényképészeti, mezőgazdasági, kertészeti, erdészeti vegyi termékek; trágyák; élelmiszerek tartósítására szolgáló vegyi anyagok; cserzőanyagok.
4. osztály
Magyarországról származó viaszgyertyák, gyertyabelek.
5. osztály
Magyarországról egészségügyi
származó
készítmények
gyógyszerészeti gyógyászati
és
állatgyógyászati
használatra;
készítmények;
diétás anyagok gyógyászati
használatra, bébiételek; fertőtlenítőszerek; kártékony állatok és növények irtására szolgáló készítmények; gombaölő szerek (fungicidek), gyomirtó szerek (herbicidek). 10. osztály
Magyarországról származó állatgyógyászati készülékek és műszerek.
16. osztály
Magyarországról származó papír, karton és ezen anyagokból készült termékek, amelyek nem tartoznak más osztályokba; nyomdaipari termékek; könyvkötészeti anyagok; fényképek; papíripari cikkek, papíripari vagy háztartási ragasztóanyagok; anyagok művészek részére; ecsetek; írógépek és irodai cikkek (bútorok kivételével); tanítási és oktatási anyagok (készülékek kivételével); csomagolásra szolgáló műanyagok (amelyek nem tartoznak más osztályokba); nyomdabetűk; klisék.
18. osztály
Magyarországról származó bőr és bőrutánzatok, ezen anyagokból készült olyan termékek, amelyek nem tartoznak más osztályokba; állatbőrök és irhák; utazótáskák és bőröndök; esernyők, napernyők és sétapálcák; ostorok, hámok, nyergek és lószerszámok.
20. osztály
Magyarországról származó bútorok, tükrök, keretek; fából, parafából, nádból, gyékényből, fűzfavesszőből, szaruból, csontból, elefántcsontból, halcsontból, kagylóhéjból, tajtékból és mindezek pótanyagaiból vagy műanyagokból készült termékek, amelyek nem tartoznak más osztályokba.
21. osztály
Magyarországról származó eszközök, edények és tartályok háztartási és konyhai célokra; fésűk és szivacsok; kefék (az ecsetek kivételével); takarító eszközök; vasforgács; nyers vagy félig megmunkált üveg (kivéve az építéshez használt üveget); üveg-, porcelán- és fajanszáruk, amelyek nem tartoznak más osztályokba.
22. osztály
Magyarországról származó kötelek, zsinegek, hálók, sátrak, ponyvák, vitorlavásznak, vitorlák, zsákok és táskák (amelyek nem tartoznak más osztályokba); párnázó és tömőanyagok (gumi és műanyagok kivételével); nyers textilrostok.
23. osztály
Magyarországról származó fonalak és cérnák textilipari felhasználásra.
70
24. osztály
Magyarországról származó textíliák és textiláruk, amelyek nem tartoznak más osztályokba; ágy- és asztalneműk.
25. osztály
Magyarországról származó ruházati cikkek, cipők, kalapáruk.
26. osztály
Magyarországról származó csipkék és hímzések, szalagok és zsinórok; gombok, ruhakapcsok és fűzőlyukak, gombostűk és tűk; művirágok.
27. osztály
Magyarországról származó szőnyegek, lábtörlők (szalmából), gyékények és nádfonatok, nem textil falikárpitok.
28. osztály
Magyarországról származó játékok, játékszerek; testnevelési és sportcikkek, amelyek nem tartoznak más osztályokba; karácsonyfadíszek.
29. osztály
Magyarországról származó hús, hal-, baromfi- és vadhús; húskivonatok; tartósított, fagyasztott, szárított és főzött gyümölcsök és zöldségek; zselék, lekvárok (dzsemek), kompótok; tojások, tej és tejtermékek; étkezési olajok és zsírok.
30. osztály
Magyarországról
származó
tea,
lisztek
és
más
gabonakészítmények,
kenyér,
péksütemények és cukrászsütemények, fagylaltok; méz, élesztő, sütőporok; só, mustár; ecet, fűszeres mártások; fűszerek; jég. 31. osztály
Magyarországról származó mezőgazdasági, kertészeti, erdészeti termékek és magok, amelyek nem tartoznak más osztályokba; élő állatok; friss gyümölcsök és zöldségek; vetőmagok, élő növények és virágok; tápanyagok állatok számára.
32. osztály
Magyarországról származó sörök; ásványvizek és szénsavas vizek, egyéb alkoholmentes italok; gyümölcsitalok és gyümölcslevek; szörpök és más készítmények italokhoz.
33. osztály
Magyarországról származó alkoholtartalmú italok (a sörök kivételével).
39. osztály
Magyarországról származó szállítás; áruk csomagolása és raktározása; utazásszervezés.
41. osztály
Magyarországról származó nevelés; szakmai képzés; szórakoztatás; sport- és kulturális tevékenységek.
43. osztály
Magyarországról származó vendéglátási (élelmezési) szolgáltatások; időleges szállásadás.
44. osztály
Magyarországról származó állatgyógyászati szolgáltatások; higiéniai és szépségápolási szolgáltatások emberek és állatok részére; mezőgazdasági, kertészeti és erdészeti szolgáltatások.
71
