A vidékfejlesztési miniszter NPTF-172/4/2012 utasítása A Nemzeti Parki Termék védjegy használatáról A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (2) bekezdése, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 113. § (1) bekezdés w) pontja, továbbá a Vidékfejlesztési Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 8/2010. (IX. 30.) VM utasítás (a továbbiakban: SzMSz) 65. § (2) bekezdés c) pontja alapján az alábbi utasítást adom ki. A védjegy célja 1. § (1) A Nemzeti Parki Termék védjegy (a továbbiakban: védjegy) alkalmazásának elsődleges célja a természetvédelmi oltalom alatt álló területeken működő helyi vállalkozások, gazdálkodók, gazdálkodó szervezetek támogatása, az eladásra szánt termékeik megbecsülésének növelése, piaci lehetőségeinek bővítése. (2) A védjegy alkalmazásának célja továbbá, a környezettudatosság növelése, a természetvédelem társadalmi megítélésének általános javítása, valamint a térségi, természetvédelmi, vidékfejlesztési és gazdasági együttműködések erősítése. A védjegy 2. § (1) A védjegy színes ábráját (alapmintáját) jelen szabályzat 1. melléklete tartalmazza. (2) A védjegy neve: Nemzeti Parki Termék (3) A védjegy lajstromszáma: 201 688 (4) A védjegy bejelentésének napja: 2010. március 25. (5) A védjegyoltalom lejárata: 2020. március 25. (6) A kiegészített védjegy elsősorban a termék származási helyét igazolja. Védjegyoltalom terjedelme 3. § (1) A védjegyoltalom a 2. számú mellékletben felsorolt áruosztályokra terjed ki. Védjegyjogosult adatai 4. § (1) A védjegyjogosult neve: Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (2) A védjegyjogosult címe: 3304 Eger, Sánc u. 6.
Védjegyjogosult jogai és kötelezettségei 5. § (1) A védjegyjogosult védjegy-átengedési szerződés alapján térítésmentesen, határozatlan időre köteles biztosítani a védjegyhasználati jogosultságot, valamint a védjegyet valamennyi nemzeti park igazgatóság (továbbiakban: igazgatóság), mint védjegybirtokos számára. (2) A védjegyjogosult – a védjegybirtokosok jelentései alapján – egységes nyilvántartást vezet a védjegyhasználókról, amit évente megküld a központi koordinációt ellátó szervezet részére. 1
(3) A védjegyjogosult köteles az oltalmi idő lejárta előtt a védjegy megújításáról gondoskodni. (4) A védjegyjogosult köteles a www.nemzetiparkitermek.hu internetes oldal fenntartásáról gondoskodni, a védjegybirtokosok által szolgáltatott adatok és információk felhasználásával. (5) A védjegyjogosult védjegy-fenntartási alapot működtet, amelyhez a védjegybirtokosok meghatározott mértékig hozzájárulnak. (6) A védjegyjogosult a védjegy-fenntartási alapba befizetett összegeket köteles a védjegyhasználati nyilvántartás működtetésére, a védjegyrendszerhez tartozó honlap (www.nemzetiparkitermek.hu) üzemeltetésére, valamint a védjegy megújítására fordítani. (7) A Vidékfejlesztési Minisztérium a védjegy-fenntartási alaphoz támogatást nyújthat. (8) A védjegyjogosult joga kiterjed a védjegy-átengedési szerződés szerinti használat ellenőrzésére. (9) A védjegyjogosultra megfelelően alkalmazni kell a védjegybirtokosra vonatkozó szabályokat. A védjegybirtokos jogai és kötelezettségei 6. § (1) Védjegybirtokosnak minősül az az igazgatóság, aki a védjegyjogosulttal kötött védjegy-átengedési szerződés alapján a védjegyhasználati jogosultságot és a nemzeti parki termék védjegy alapmintáját megkapja. (2) A védjegybirtokos jogosult a védjegy alapmintáját a saját, védjegyoltalom alatt álló emblémájával kiegészíteni (a továbbiakban: kiegészített védjegy). (3) A védjegybirtokos a védjegyjogosulttal kötött védjegy-átengedési szerződés alapján védjegyhasználónak is minősül. (4) A védjegybirtokos jogosult a kiegészített védjegy használatát harmadik személy számára (védjegyhasználó) visszterhes védjegyhasználati szerződésben átengedni, amennyiben tevékenységét a nemzeti park igazgatóság működési területén végzi. ( A szerződések kötelező elemeit az 1. számú függelék tartalmazza.) (5) Amennyiben a védjegybirtokos a védjegy használatát harmadik fél részére át kívánja adni, úgy köteles Nemzeti Parki Tanúsítványi Bizottságot (a továbbiakban: NPTB) létrehozni és működtetni, valamint a pályázati eljárás szabályait kialakítani. (6) A védjegybirtokos a védjegyhasználat harmadik fél számára történő átengedésről, a védjegyhasználati szerződés meghosszabbításáról, felmondásáról az NPTB javaslata alapján dönt. (7) A védjegybirtokos a (4) bekezdésben meghatározott védjegyhasználati szerződés alapján köteles átadni a védjegyhasználónak a kiegészített védjegyet felhasználásra. A védjegybirtokos nem köthet olyan védjegyhasználati szerződést, mely alapján a védjegyhasználó továbbadhatja a kiegészített védjegy használatát. (8) A kiegészített védjegy harmadik személy részére történő átengedéséből származó bevételek főszabályként a védjegybirtokost illetik meg, amelyet kizárólag a védjegyrendszer működtetésével kapcsolatos feladatok ellátására használhat fel (9) A védjegyhasználókról a védjegybirtokos nyilvántartást vezet, amelyet a védjegyátengedési szerződésben rögzített időközönként a védjegyjogosultnak megküld. (10) A védjegybirtokos az NPTB felkérésére a védjegyhasználati szerződésben foglaltaknak megfelelő védjegyhasználatot ellenőrizni köteles.
2
Nemzeti Parki Tanúsítványi Bizottság 7. § (1) Az NPTB minimum 3, maximum 10 tagból áll, amelynek tagjait az érintett védjegybirtokos igazgatója (a továbbiakban: igazgató) kéri fel 3 éves időtartamra. (2) Az igazgató felkérheti NPTB tagnak helyi termelők és szolgáltatók, valamint helyi civil szervezetek képviselőit is. (3) Az NPTB elnöke az igazgató. (4) Az NPTB a saját maga által kialakított működési rendje alapján végzi munkáját. (5) Az NPTB: a) az értékelési alapelvek betartásával saját értékelési szempontrendszert alakít ki a kiegészített védjegy harmadik félnek történő átengedése tekintetében, b) az értékelési szempontrendszert elfogadás előtt jóváhagyásra felterjeszti a központi koordinációt végző szervezettel, c) összeállítja a kiegészített védjegy használatára vonatkozó pályázati anyagot, d) a beérkezett pályázatokat az elkészített értékelési szempontok szerint elbírálja és javaslatot tesz a kiegészítő védjegy felhasználási jogának átadásáról e) javaslatot tesz a védjegyhasználati szerződés meghosszabbítására, felmondására, a védjegyhasználat ellenőrzését követően. f) felkéri a védjegybirtokost a kiegészített védjegy rendeltetésszerű ellenőrzésére, különös tekintettel a beérkező panaszokra, g) elősegíti a védjegy rendszer népszerűsítését, a kiegészített védjegyet használó gazdálkodó szervezetek, azok termékeinek, szolgáltatásainak, elárusítóhelyeinek reklámozását, h) információkat és kommunikációs lehetőséget nyújt a védjegy használói és az új érdeklődők számára,
Központi koordináció 8. § (1) A központi koordinációt a Vidékfejlesztési Minisztérium természetvédelemért felelős szervezeti egysége végzi. (2) A központi koordinációt ellátó szervezet a védjegyjogosult bevonásával ellenőrizheti a védjegy rendeltetésszerű használatát. (3) A védjegyjogosult évente jelentést küld a központi koordinációt ellátó szervezetnek a védjegyhasználókról. (4) A védjegyrendszerrel kapcsolatos, és annak felhasználási alapelveit érintő kérdésekben a nemzeti park igazgatóságok igazgatói számára szervezett értekezleteken kell – egyszerű szótöbbséggel – döntést hozni. (5) Az igazgatói értekezleten kell dönteni különösen a védjegy megújításáról, a védjeggyel kapcsolatos költségek viseléséről, a védjeggyel kapcsolatos alapelvekről, a védjegy-fenntartási alaphoz történő hozzájárulásról.
Értékelési alapelvek 9. § (1) Az NPTB az értékelési szempontokat az alábbiak figyelembevételével köteles kialakítani: a) a termék, szolgáltatás előállítása az igazgatóság működési területén lévő védett természeti területen, Natura 2000 területen történik, 3
b) a termék túlnyomóan helyi nyersanyagokból készült, és nem tartalmazza tájidegen illetve termőhelyidegen növény származékát és/vagy tájidegen vadon élő állat származékát, c) a gyártó vagy a szolgáltató tevékenységének végzését a térség munkaerő-kínálatára alapozza, d) sem a termék, sem annak csomagolása nem szennyezi a környezetet és nem káros az egészségre, e) a termék a minőségével, megjelenésével vagy más kivételes tulajdonságával jól reprezentálja a térség természeti, táji és kulturális sajátosságait, f) a pályázó a tevékenységét, a helyi hagyományokra és helyi sajátosságokra alapozva végzi, g) a pályázó tevékenysége mintaértékű más termelők, szolgáltatók részére, h) a termék, szolgáltatás megfelel a hazai és európai uniós normáknak, szabályoknak, és az illeszkedik a fenntartható fejlődés elvéhez. (2) Az NPTB a fentieken túl kialakíthat egyéb értékelési szempontokat is a helyi sajátosságoknak megfelelően. Pályázati eljárás fő szabályai 10. § (1) A védjegybirtokos a kiegészített védjegy használatát harmadik személy részére pályázati eljárás keretében engedi át. (2) A védjegybirtokos minden évben legalább egyszer pályázati felhívást tesz közzé a kiegészített védjegy használati jogának átengedésére vonatkozóan. (3) A pályázati felhívást a helyben szokásos módon, az igazgatóság honlapján, illetve a www.nemzetiparkitermek.hu honlapon kell közzétenni. (4) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell: a) a pályázati feltételeket, b) a benyújtás módját, c) a benyújtás határidejét, d) a hiánypótlás módját, e) az értékelési alapelveket, f) a védjegyhasználat feltételeit. (5) A védjegybirtokos köteles kizárni a pályázatból azt a pályázót: a) akit az elmúlt 5 évben természetkárosítás, vagy környezetkárosítás miatt bíróság jogerősen elmarasztalt, b) akivel szemben jogerősen természetvédelmi bírságot szabtak ki, az azt követő 2 évig, c) aki felszámolási-, végelszámolási vagy csődeljárás alatt áll, d) akinek 60 napnál régebben lejárt köztartozása ill. a védjegybirtokossal szemben 60 napnál régebben lejárt tartozása áll fenn, e) akivel szemben a védjegyhasználati szerződést szerződésszegés miatt felmondták, az azt követő 1 évig, (6) A védjegybirtokos a beérkező pályázati kérelmek formai megfelelősségét vizsgálja. (7) A pályázatokat az NPTB az értékelési szempontok alapján minősíti. (8) A minősítést követően az NPTB javaslatot tesz a védjegybirtokosnak a döntésre. (9) A védjegybirtokos az NPTB javaslata alapján hozott döntését közli a pályázóval, a védjegyjogosulttal, valamint közzéteszi a helyben szokásos módon.
4
Védjegyhasználat díja 11. § A védjegyhasználat díja az a védjegyhasználati szerződésben rögzített jelképes összeg, amelynek célja a védjegyrendszer fenntartásához való hozzájárulás. A védjegybirtokos a védjegyhasználó által évente előállítani kívánt termék és nyújtani kívánt szolgáltatás nettó értékének legfeljebb 1 %-át kérheti éves védjegyhasználati díjként. Adatvédelem 12. § (1) A védjegybirtokos a pályázók, valamint a védjegyhasználók adatait kizárólag a pályázati eljárásban, illetve a védjegyhasználat időtartama alatt kezeli. (2) Az adatok harmadik személynek való továbbítására a védjegybirtokos nem jogosult.
Védjegyhasználat ellenőrzése 13. § (1) A védjegyhasználó által előállított termék és nyújtott szolgáltatás megjelenése nem csorbíthatja a nemzeti park igazgatóság jó hírnevét. (2) A védjegybirtokos – az NPTB bevonásával – jogosult ellenőrizni a kiegészített védjeggyel ellátott áruk, illetve a védjegy alatt nyújtott szolgáltatások minőségét, mennyiségét, ill. a szerződés- és rendeltetésszerű használatát. (3) Az ellenőrzés rendjét a védjegyhasználati szerződésben rögzíteni kell. Az ellenőrzésről jegyzőkönyvet kell készíteni. (4) A védjegybirtokos a védjegyhasználati szerződés lejártakor köteles ellenőrizni, a védjegyhasználati szerződésben foglaltak betartását. Védjegyhasználati jog megsértése 14. § (1) A védjegyhasználati szerződés megszegése esetén az abban foglalt szankciókat kell alkalmazni. Védjegyhasználati szerződés meghosszabbítása 15. § (1) A védjegyhasználati szerződés lejártát megelőzően a védjegyhasználó a szerződésben foglaltak szerint kérheti annak meghosszabbítását a védjegybirtokostól. (2) A védjegybirtokos a szerződés meghosszabbításáról az NPTB javaslata alapján dönt. Védjegyhasználati jog megszűnése 16. § (1) Védjegyhasználati szerződést legfeljebb 2 évre lehet kötni. (2) A védjegyhasználati szerződést az abban foglaltak szerint lehet rendes, illetve rendkívüli felmondással megszüntetni. (3) A védjegyhasználati szerződés rendes, illetve rendkívüli felmondásáról az NPTB javaslata alapján a védjegybirtokos dönt. Nemzeti parki termék honlap 17. § (1) A honlapnak tartalmaznia kell: 5
a) a védjeggyel kapcsolatos valamennyi lényeges információt, b) a védjegybirtokosok pályázati felhívásait, c) a jogszerű védjegyhasználók nevét, és az általuk előállított termékek, szolgáltatások körét, d) azon személyek nevét, akikkel szemben a védjegyhasználati szerződés szerződésszegés miatt felmondásra került, e) a védjegyekkel kapcsolatos jogszabályokat, f) a védjegyhasználók bemutatását, g) a nemzeti parki termékhez kapcsolódó konferenciák, vásárok, bemutatók leírását.
18. § Jelen utasítás az aláírását követő napon lép hatályba.
6
Mellékletek 1. melléklet a NPTF-172/4/2012 VM utasításhoz
A Nemzeti Parki Termék védjegy mintája
7
2.
melléklet a NPTF-172/4/2012 VM utasításhoz Árujegyzék
1. osztály
4. osztály 5. osztály
10. osztály 16. osztály
18. osztály
20. osztály
21. osztály
22. osztály
23. osztály 24. osztály 25. osztály 26. osztály 27. osztály 28. osztály
Magyarországról származó ipari, tudományos, fényképészeti, mezőgazdasági, kertészeti, erdészeti vegyi termékek; trágyák; élelmiszerek tartósítására szolgáló vegyi anyagok; cserzőanyagok. Magyarországról származó viaszgyertyák, gyertyabelek. Magyarországról származó gyógyszerészeti és állatgyógyászati készítmények; egészségügyi készítmények gyógyászati használatra; diétás anyagok gyógyászati használatra, bébiételek; fertőtlenítőszerek; kártékony állatok és növények irtására szolgáló készítmények; gombaölő szerek (fungicidek), gyomirtó szerek (herbicidek). Magyarországról származó állatgyógyászati készülékek és műszerek. Magyarországról származó papír, karton és ezen anyagokból készült termékek, amelyek nem tartoznak más osztályokba; nyomdaipari termékek; könyvkötészeti anyagok; fényképek; papíripari cikkek, papíripari vagy háztartási ragasztóanyagok; anyagok művészek részére; ecsetek; írógépek és irodai cikkek (bútorok kivételével); tanítási és oktatási anyagok (készülékek kivételével); csomagolásra szolgáló műanyagok (amelyek nem tartoznak más osztályokba); nyomdabetűk; klisék. Magyarországról származó bőr és bőrutánzatok, ezen anyagokból készült olyan termékek, amelyek nem tartoznak más osztályokba; állatbőrök és irhák; utazótáskák és bőröndök; esernyők, napernyők és sétapálcák; ostorok, hámok, nyergek és lószerszámok. Magyarországról származó bútorok, tükrök, keretek; fából, parafából, nádból, gyékényből, fűzfavesszőből, szaruból, csontból, elefántcsontból, halcsontból, kagylóhéjból, tajtékból és mindezek pótanyagaiból vagy műanyagokból készült termékek, amelyek nem tartoznak más osztályokba. Magyarországról származó eszközök, edények és tartályok háztartási és konyhai célokra; fésűk és szivacsok; kefék (az ecsetek kivételével); takarító eszközök; vasforgács; nyers vagy félig megmunkált üveg (kivéve az építéshez használt üveget); üveg-, porcelán- és fajanszáruk, amelyek nem tartoznak más osztályokba. Magyarországról származó kötelek, zsinegek, hálók, sátrak, ponyvák, vitorlavásznak, vitorlák, zsákok és táskák (amelyek nem tartoznak más osztályokba); párnázó és tömőanyagok (gumi és műanyagok kivételével); nyers textilrostok. Magyarországról származó fonalak és cérnák textilipari felhasználásra. Magyarországról származó textíliák és textiláruk, amelyek nem tartoznak más osztályokba; ágy- és asztalneműk. Magyarországról származó ruházati cikkek, cipők, kalapáruk. Magyarországról származó csipkék és hímzések, szalagok és zsinórok; gombok, ruhakapcsok és fűzőlyukak, gombostűk és tűk; művirágok. Magyarországról származó szőnyegek, lábtörlők (szalmából), gyékények és nádfonatok, nem textil falikárpitok. Magyarországról származó játékok, játékszerek; testnevelési és sportcikkek, amelyek nem tartoznak más osztályokba; karácsonyfadíszek.
8
29. osztály
30. osztály
31. osztály
32. osztály
33. osztály 39. osztály 41. osztály 43. osztály 44. osztály
Magyarországról származó hús, hal-, baromfi- és vadhús; húskivonatok; tartósított, szárított és főzött gyümölcsök és zöldségek; zselék, lekvárok (dzsemek), kompótok; tojások, tej és tejtermékek; étkezési olajok és zsírok. Magyarországról származó tea, lisztek és más gabonakészítmények, kenyér, péksütemények és cukrászsütemények, fagylaltok; méz, élesztő, sütőporok; só, mustár; ecet, fűszeres mártások; fűszerek; jég. Magyarországról származó mezőgazdasági, kertészeti, erdészeti termékek és magok, amelyek nem tartoznak más osztályokba; élő állatok; friss gyümölcsök és zöldségek; vetőmagok, élő növények és virágok; tápanyagok állatok számára. Magyarországról származó sörök; ásványvizek és szénsavas vizek, egyéb alkoholmentes italok; gyümölcsitalok és gyümölcslevek; szörpök és más készítmények italokhoz. Magyarországról származó alkoholtartalmú italok (a sörök kivételével). Magyarországról származó szállítás; áruk csomagolása és raktározása; utazásszervezés. Magyarországról származó nevelés; szakmai képzés; szórakoztatás; sport- és kulturális tevékenységek. Magyarországról származó vendéglátási (élelmezési) szolgáltatások; ideiglenes szállásadás. Magyarországról származó állatgyógyászati szolgáltatások; higiéniai és szépségápolási szolgáltatások emberek és állatok részére; mezőgazdasági, kertészeti és erdészeti szolgáltatások.
9
