„A Digitális világ tanára” - pályázat
Biztonságban a közösségi oldalakon is
Készítette: Nemes-Nagy Katalin Erika Szegedi Ipari Szakképző és Általános Iskola József Attila Tagintézménye 2014.
Iskolánkba zömmel hátrányos helyzetű, tanulási és magatartási problémákkal küzdő fiatalok tanulnak, az otthonról hozott társadalmi, szociokulturális és szabálykövetési hiányosságok miatt jobban ki vannak téve az internet veszélyeinek. A közösségi oldalak nem megfelelő használata nálunk is mindennapi probléma. Gyakran előfordul, hogy a diákok eltárolják az iskolai számítógépen a személyes jelszavaikat, melyekhez a többiek is hozzáférnek. Az ebből adódok konfliktusok megoldása nem könnyű feladat, a viták során egyértelműen kiderült számunkra, hogy a fiatalok egy része milyen hiányos ismeretekkel rendelkezik e téren. Nem ismerik a szerző jogokat, így nem is tartják tiszteletben őket, gondolkodás nélkül megosztanak tartalmakat, gyakran számítógépes vírusokat is. Ezért is tartottam fontosnak, hogy ezekre a hasznos ismeretekre szánjunk néhány tanórát. A projektbe a nyolcadikosokat vontam be, sajnos nem volt szerencsés az időpont választás, hiszen az egyébként is igen kis létszámú osztályból állandóan hiányoztak betegség és a felvételik miatt. Bár a tananyag nem kifejezetten az ő korosztályuknak készült, igen tanulságos volt a közös munka. Az osztályba járók több, mint felének van valamilyen tanulási problémája, általában sok negatív élménnyel, rengeteg sikertelenség után kerülnek hozzánk. Az alapelgondolás az volt, hogy szembesítsem őket azzal, hogy milyen digitális lábnyom marad utánuk, hogy amit az interneten egyszer megosztanak, az gyakran mindenki számára elérhető. Kapcsolódnunk kellett viszont a kerettantervhez és a kémia tantárgyhoz is, így jött az ötlet, hogy készítsünk Facebook profilokat különböző anyagoknak. A projekt során interaktív táblát és tanulói/tanári számítógépeket, illetve fényképek készítéséhez mobiltelefonokat használtunk. Első lépésként a Médiatudor tananyagait beszéltük meg közösen, kiválogatva a korcsoportjuknak megfelelő és számunkra a projekt szempontjából releváns tartalmakat. Elsőként a Hogyan legyünk biztonságban az interneten? címűt tanulmányoztuk, megismerkedtünk a 3 fő veszélyforrással, majd minden diák ellenőrizte saját Facebook profilját, hogy hány olyan ismerőse van, akiről nem tudhatja, hogy valóban az-e, akinek mondja magát. Nagyon különböző arányban voltak ilyenek, volt, aki mindenkit személyesen ismert, másnak közel 60 olyan „ismerőse” volt, akivel még életében nem találkozott. Minden második diák kapott már ezen a közösségi oldalon külföldiektől ismerkedős levelet, melyben a privát email címét próbálták megszerezni, néhányan válaszoltak is. „Miért nem adhatjuk meg ezeket az adatokat? Mihez kezdenek vele?” Egymást okosították, néhány tanuló nagyon tájékozott volt e téren. Közösen megbeszéltük az ebben rejlő veszélyeket, majd kitöltötték a mellékelt kvízt, jó eredmények születtek, a foglalkozás tehát hatékony volt. Következett a Mindent Rólad, személyes adatok gyűjtése lecke. Többségük tudta, hogy melyik személyes adatukat nem szabad megadniuk, ehhez képest a profilellenőrzéskor kiderült, hogy ezt a gyakorlatban nem alkalmazták.
Megismerkedtünk a sütikkel (nem tudták, mire való) és megnéztünk néhány példát rá (könyváruház oldalán, Gmail fiókban) illetve a közösségi oldalon általuk megosztott tartalmakat néztük meg más szemszögből. A következő tananyag a hirdetésekkel kapcsolatos volt, beszélgettünk a hirdetések céljáról, a jó hirdetés ismérveiről, arról, hogyan próbálják befolyásolni ezeken keresztül az embereket. Ezen kívül beszéltünk a szerzői jogokról, azoknak tiszteletben tartásáról is, ezt a részt kicsit hiányoltam a tananyagból. Fontosnak tartom, hogy minél hamarabb megtanulják a diákok azt, hogy a különböző tartalmak elkészítése során tartsák mások jogait tiszteletben, legyen az szerzői jog vagy akár személyiségi jog. A projekt következő lépéseként ellenőriztük a diákok digitális lábnyomát. Ez volt az igazi szembesítés, hogy mennyire meggondolatlanok. Egymás után mondták, hogy mi a gond, volt, akinek szinte az összes érzékeny személyi adatát megtaláltuk egyszerű kereséssel. Ezután mindenki átnézte és módosította az adatvédelmi beállításait a legnépszerűbb közösségi oldalon. A következő állomás a tartalomfejlesztés volt, internetes forrásokat felhasználva információkat kellett gyűjteniük különböző kémiai elemekről és vegyületekről. Páronként két ilyen feladat volt, egy már tanult anyagról (nemfémes elem vagy vegyület) és egy még nem tanult, fémes elemről vagy vegyületről kellett információkat gyűjteni. Melyek lehetnének egy kémiai anyag érzékeny adatai? Ezeket gyűjtöttük össze egy közös felületen:
Ezután minden páros két-két anyagról gyűjtött ennek megfelelően adatokat. Itt szembesültünk azzal a problémával, hogy az interneten találhatóak hamis adatok is. Az elkészült dokumentumok alapján mindenki készített egy-egy Facebook profilt a kiválasztott anyagnak. A profil létrehozásakor nagyon jó volt látni, hogy nem hagyták magukat csőbe húzni, mert a kezdeti lépéseknél átgondolták, hogy mely adatokat adják meg „magukról”. Ez volt az a pont a projekt során, ahol teljes mértékben kiélték a kreativitásukat, nemcsak az anyagok adatlapjait töltötték ki, hanem reklámokat, tájékozatókat is kerestek, profilképeket töltöttek fel.
A gyorsabban haladók ismerősnek jelölték egymást, illetve ellenőrizték egymás adatlapjait. És valóban kiélték kreatív hajlamaikat, ugyanis amire mi tanárok, nem biztos, hogy gondolunk, nekik természetesen eszükbe jut. Így értesülhettünk rövid idő alatt a klór és a hidrogén nyitott kapcsolatáról , a hidrogén űrutazásáról, vagy ismerhettük meg a sósav szüleit.
Zárásként egymás adatvédelmi beállításait ellenőrizték és értékelték a közös munkát. Összességében a diákoknak tetszett és hasznosnak találták a kiválasztott Médiatudor anyagokat, élvezték a közös munkát, elmondásuk szerint sok tanulságos információval lettek okosabbak. Felmerülhet a kérdés, hogy volt-e értelme az egész projektnek. Azt gondolom, hogy igen. Egyrészt nagyon hasznos információkra döbbentek rá személyes tapasztalatok alapján, másrészt kémiát is tanultak. Ennyire lelkesen még nem tanulmányozták az anyagok tulajdonságait, mint ezeken az órákon, és képesek voltak önállóan tartalmilag megfelelő vázlatot összeállítani a még nem tanult anyagokról, rugalmasan együttműködni egymással, új javaslatokat kitalálni, érvelni, példákat mondani személyes tapasztalataik alapján. Ha több időt tudtunk volna szánni a projektre, akkor a Médiatudor tananyag reklámokra vonatkozó fejezetére alapozva rövid reklámfilmeket készítettünk volna az egyes hétköznapi életben is használt kémiai anyagokról, mint például a hipo, a sósav, az ecet, a sütőpor, stb. Mivel a tananyag egyéni haladást is lehetővé tesz, ezért különösen jól alkalmazható olyan tanulócsoportokban, ahol különböző képességű és haladási tempójú diákok együtt tanulnak.
A Médiatudor tananyag véleményem szerint nemcsak alsó tagozatban, hanem nagyobb diáknál is hatékonyan alkalmazható. Célszerű néhány példát lecserélni, illetve a tanulócsoporttól függően kitérni az illegális vagy nem kívánatos tartalmú oldalak látogatásának következményeire. Egyszerű nyelvezete, világos felépítése miatt jól használható sajátos nevelési igényű tanulóknál is. Javasolni szeretném, hogy a tananyagokat egészítsék ki szerzői joggal és digitális lábnyommal kapcsolatos foglalkozásokkal is.
